Ami a sikeres szerződéskötéshez kell Jogi ismeretek a beszerzéshez II

2015

Ami a sikeres szerződéskötéshez kell Jogi ismeretek a beszerzéshez II. dr. Fülöp László [email protected]

Az egyes szerződések Adásvételi szerződés és különös nemei Vállalkozási típusú szerződések Bérleti szerződések Megbízási típusú szerződések Használati típusú szerződések Forgalmazási és jogbérleti szerződések

Adásvétel és csere Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.

Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.

Adásvétel 1. A vételárként piaci ár alkalmazása kerül kikötésre a teljesítési helynek megfelelő piacon, a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. A súly szerint megállapított vételár, mindig tiszta súly. Az eladó köteles a vevőt, a dolog lényeges tulajdonságairól, fontos körülményekről tájékoztatni.

Adásvétel 2. A felek a szerződés megkötésekor megállapodhatnak abban, hogy az ügylet tulajdonjogfenntartásos, legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki olyan jogokra és tényekre amelyeket a vevő az adott helyzetben elvárható gondosság mellett megismerhetett volna

Adásvétel különös nemei Elővásárlási jog Visszavásárlási jog Vételi és az eladási jog Részletvétel Próbára, megtekintésre vétel Minta szerinti vétel

Elővásárlási jog Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban foglalt feltételek mellett harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére Vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni kell Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalan

Visszavásárlási jog Írásban lehet megállapodni abban, hogy a vevő határozott időre visszavásárlási jogot enged. Az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával, volt tulajdonát visszavásárolhatja. Az elővásárlási jog és a visszavásárlási jog is alapítás esetén 5 évre hozható létre.

A vételi és az eladási jog Ha a tulajdonos másnak határozott időre szóló vételi jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja Ha valaki a dolog tulajdonosának határozott időre szóló eladási jogot enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének

A részletvétel A felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban több részletben fizeti meg de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák. De az eladó - választása szerint - az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja akkor, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg.

A megtekintésre vétel A vevő a szerződés tárgyát megtekintés nélkül vásárolja meg A felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybelépéséről A vevő a nyilatkozatát nem köteles indokolni. Az eladó nem teljesít hibásan, ha bizonyítja, hogy a vevő a hibát megtekintéskor felismerte vagy fel kellett volna ismernie.

A próbára vétel, minta szerinti vétel Az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról Minta szerinti vétel esetén az eladó a szerződés tárgyát képező dolog fizikai tulajdonságait magában hordozó mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni Az eladó nem teljesít hibásan, ha bizonyítja, hogy a vevő a hibát a kipróbálás ideje alatt felismerte vagy fel kellett volna ismernie.

Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni.

Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a vevő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a szerződést felmondhatja. Az elállási vagy felmondási jog gyakorlásával az eladónak okozott kárért a vevő kártalanítási kötelezettséggel tartozik.

Csereszerződés Ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Vállalkozási szerződés általános szabályai 1. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.

Vállalkozási szerződés általános szabályai 2. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.

Vállalkozási szerződés általános szabályai 3. A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.

Többletmunka Pótmunka A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé.

Vállalkozási szerződés általános szabályai 5. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.

A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadásátvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.

Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.

A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

Vállalkozási szerződés általános szabályai 6. Lehetetlenülés – megrendelő érdekkörében – díj a vállalkozót megilleti levonva belőle a költségmegtakarítást Lehetetlenülés – mindkét fél érdekkörében – a vállalkozó az elvégzett munka és költségei fejében a díjnak arányos részére tarthat igényt. Lehetetlenülés – egyéb esetben – a vállalkozó nem tarthat igényt a díjra, az át nem adott mű azonban őt illeti meg

Vállalkozás (eredménykötelem) Vállalkozó

Megrendelő Fő kötelezettségek

Vállalkozói díj fizetése

Eredmény létrehozása Jogok 1.Zálogjog létesítése (a vállalkozói díj erejéig)

1.Utasítás adása 2.A munka és a felhasznált anyag ellenőrzése

A munkavégzés helyének rendelkezésre bocsátása

mellékkötelezettségek 1.Kölcsönös tájékoztatási kötelezettség (a vállalkozásra kiható tényekről – megrendelő; a dolog használatához, fenntartásához szükséges ismeretekről – vállalkozó). 2.Kölcsönös titoktartási kötelezettség a vállalkozás kapcsán megismert új megoldásokat, knowhow-t illetően

2.Alvállalkozó igénybevétele (a jogszabály keretei között)

Megrendelői utasítások betartása

Tervezési szerződés Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.

A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.

Kivitelezési szerződés Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége.

Kivitelezési szerződés 2. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

Kutatási szerződés Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles. Kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis.

Bérleti szerződés Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni; a bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog, szerződésszerű használatra alkalmas, harmadik személynek nincs olyan joga amely a bérlőt a használatban korlátozza, vagy akadályozza

Bérleti szerződés 2. A bérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő szerződése hozza létre a dolog időleges használatának átengedésére illetve bér fizetésére. A bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Albérletbe csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja.

Bérleti szerződés 3. Átalakítási munkálatok csak a bérbe adó engedélyével lehetségesek (eredeti állapot helyreállítása) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, közterheket a bérbeadó viseli A bérleti díj időszakonként előre esedékes Az ingatlan bérbeadóját a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlő vagyontárgyain zálogjog illeti meg (elszállítás megakadályozása)

A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést. Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

Bérleti szerződés 4. A

bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni hogy az aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse Határozott – határozatlan idejű bérlet Rendkívüli felmondással történő megszűntetés A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár.

A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig.

Haszonbérlet A haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára, és hasznainak szedésére jogosult; ennek fejében köteles haszonbért fizetni. A haszonbér pénzben, vagy természetben jár. A haszonbérlő, a dolog használatára, és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult

Haszonbérlet 2. A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli. A haszonbérlő örökösei a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg

A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg.

Pénzügyi lízing Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles.

Ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

Lízing szerződés 2. Lízingszerződés tárgya lehet minden forgalomképes dolog és jog. Ha forgalomképes jogról beszélünk - a dolgon a jogot, - a használatba adás alatt a jog gyakorlásának, - hasznot hajtó jog esetén hasznai szedésének átengedését, - a jog átvétele alatt a jog gyakorlását, hasznai szedését, - tulajdonszerzésen pedig a jog megszerzését kell érteni

Lízing szerződés 3. A lízingszerződés csak írásban jöhet létre. Hasznok – terhek – kárveszélyviselés A lízingbe vevő a dolgot szerződésszerűen használhatja. Átalakítani, átépíteni, egyesíteni, vegyíteni csak a lízingbe adó hozzájárulásával lehet A dolog használatát átengedni nem szabad A hibás teljesítésből eredő jogok gyakorlása (felelősség a lízingbe adóé)

A lízingbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevevő elállás helyett a szerződést felmondhatja.

Lízing szerződés 4. A lízingdíj meghatározott időszakonként előre esedékes. A lízingszerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. Azonnali hatályú felmondás esetén visszatartási jog nincs. A dolog értéke a rendeltetés szerű használattal arányban álló módon csökkenhet

A lízingtárgy hibája esetén a kellékszavatosság kötelezettjével szemben a) a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; b) az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult.

Megbízási szerződés 1. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást, a megbízó utasítása szerint, érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ezért úgy felel mintha ő maga járt volna el A megbízó utasítást adhat. Célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítás esetén a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni.

A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket

Megbízási szerződés 2. A megbízó díj fizetésére köteles. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott köteles az ügy állásáról a megbízót tájékoztatni A megbízás megszűnik: –Felmondás esetén –Bármelyik fél meghal (jogi személy megszűnik) –A megbízás tárgytalanná válik

Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.

Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.

A közvetítői szerződés Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles. A közvetítő szerződés megkötésére illetve teljesítés elfogadására nem jogosult A közvetítő köteles a megbízót tájékoztatni, ha harmadik személy javára közvetítői tevékenységet végez.

A közvetítői szerződés 2. A díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé. A díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.

A tartós közvetítői szerződés Közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles. Önállóan jár el az a személy, aki a közvetítői tevékenységet nem munkaviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy más olyan jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy képviseletére feljogosítja

Tartós a jogviszony, ha a közvetítő a) több szerződés megkötésének közvetítésre; vagy b) egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles. Ha a szerződést írásba foglalták, az egyik fél kérelmére a másik fél köteles átadni a szerződés és annak módosításának másolatát; e rendelkezéstől való eltérés és e jogról való lemondás semmis.

A közvetítő képviseleti jogának terjedelme Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a már megkötött szerződések módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot. A megbízó saját költségére köteles a közvetítőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. E körben köteles különösen a szerződés tárgyára vonatkozó iratot a közvetítő rendelkezésére bocsátani

A közvetítő kártalanítása A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy a) a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat - legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben - bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy b) a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el.

A kártalanítás összege nem haladhatja meg a közvetítő által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából számított egyévi összeget. Nem jár kártalanítás a közvetítőnek, ha a) a szerződést a közvetítő mondta fel, kivéve, ha azt a megbízó ellenőrzési körében beállt olyan körülmény alapozta meg, vagy a közvetítő olyan életkora vagy egészségi állapota indokolta, amelynek folytán a közvetítőtől a tevékenységének folytatása már nem volt elvárható; vagy b) ha a megbízóval kötött szerződés alapján a közvetítő a szerződésben meghatározott jogait és kötelezettségeit másra ruházza.

Fuvarozás 1. Fuvarozási szerződés alapján, a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni. A szerződés, a fuvarozás elvállalásával jön létre. A felek áruküldemény többszöri alkalommal történő vagy időközönként ismétlődő továbbításában is megállapodhatnak A fuvarozásról fuvarlevelet (fuvarokmányt kell kiállítani)

A fuvarozó a feladó utasítása esetén köteles a) fuvarlevelet kiállítani és abból egy példányt a feladónak átadni; vagy b) a küldemény átvételéről elismervényt adni. A fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét, valamint - a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás hiányában - azt, hogy a küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt, és hogy a küldemények száma a fuvarlevélben közölttel megegyezik,

Ha a fuvarlevelet a feladó és a fuvarozó is aláírta, és a fuvarlevél tartalmazza a) a küldemény átvételének helyét és időpontját; b) a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét; c) a kiszolgáltatás helyét; d) a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét. A fuvarozó által tett fenntartásnak minősül az is, ha a fuvarozó az ok megjelölésével azt jegyzi fel a fuvarlevélre, hogy az előzőekben meghatározott adatok ellenőrzése önhibáján kívül nem volt lehetséges.

Fuvarozás 2. A feladó köteles a –küldeményt úgy csomagolni, hogy az a küldeményt megóvja, mások személyét, vagyonát ne veszélyeztesse, –továbbításhoz szükséges okmányokat átadni

A fuvarozó köteles –a fuvareszközt megfelelő időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani –a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni

A küldemény berakása a feladót kirakása a címzettet terheli.

Fuvarozás 3. A fuvarozóval szemben: a feladó, a címzett tevékenységéért a fuvaroztató köteles helytállni. Harmadik személlyel szemben a feladó tevékenységéért a címzett tevékenységéért is a fuvaroztató felelős Kivéve ha a fuvarozásra vonatkozó jogszabály, szokvány (Incoterms) kifejezetten másként nem rendelkezik

Fuvarozás 4. A fuvarozó a küldemény megérkezéséről a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. A fuvarozó a küldemény továbbítását, más fuvarozóra is bízhatja. A fuvarozásban részt vevő fuvarozók, egyetemlegesen felelnek. Ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.

Fuvarozás 5. Az áruküldeményt úgy kell csomagolni, hogy az a továbbítás során a fuvarozó és alkalmazottai, valamint harmadik személyek életét, egészségét, testi épségét, vagyonát ne veszélyeztesse, és a küldeményt megóvja A küldemény kezelése: lényeges ismeretek Okmányok a fuvarozás során

Fuvarozás

Fuvarozó

Fuvaroztató

Dolgok egyik helyről a másikra való továbbítása Fő kötelezettségei 1.A küldemény továbbítása.

Fuvardíj megfizetése (kárveszély viselés)

2.A küldemény kiszolgáltatása a címzettnek

Mellékkötelezettségei 1.A fuvareszköz kiállítása fuvarozásra alkalmas állapotban

1.A küldemény megfelelő csomagolása

2.A küldemény továbbításának haladéktalan megkezdése

2.A fuvarozás lebonyolításához szükséges okmányok átadása

3.A küldemény továbbítása a gazdaságosság, a biztonság, stb… szem előtt tartásával

3.A küldemény berakása (feladó) és annak kirakása (címzett)

4.A feladó értesítése a fuvarozással kapcsolatos lényeges körülményekről

4.Fuvarozási akadály esetén utasítás adása a fuvarozó részére

5.A címzett értesítése a küldemény megérkezéséről

A fuvarozási szerződés megszegése Késedelem

(Kötbér, esetleg kötbért meghaladó kár megtérítése)

A küldemény elvesztése, megsemmisülése, károsodása

Mellékkötelezettségek megsértése

Kártérítés és fuvardíj nem követelhető Kocsi kiállításának késedelme (kártérítés, elállás)

Berakási késedelem (kártérítés , elállás)

Értesítési kötelezettség elmulasztása (kártérítés)

Bizomány Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.. A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés, a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették

Bizomány 2. Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől. Kedvezőbb feltételek esetén az előny a megbízót illeti meg Kedvezőtlenebb feltételek esetén köteles bizományos a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni (kivéve!) A bizományossal szerződő féllel szemben a bizományos áll. A bizományos belépési joga

A bizományos jogállása A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta. Vételi bizomány esetén a bizományos a szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az elszámolás során ruházza át a megbízóra. Eladási bizomány esetén a bizományos jogosult a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának az átruházására.

Szállítmányozás Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles.

A szállítmányozó a megbízó igényeit a fuvarozóval és más, a szállítmányozó által igénybevett közreműködőkkel szemben, a megbízó utasítása esetén a megbízó költségére és veszélyére köteles érvényesíteni. A szállítmányozó utasítás nélkül is köteles a megbízó jogainak megóvásához szükséges nyilatkozatokat megtenni.

A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja. A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a továbbított küldemények után a fuvarozó neki juttat.

A szállítmányozó a megbízó felelőssége

A szállítmányozó felelősségére a fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbíttatta, és a kár ezen okból keletkezett; b) a birtokában levő küldemény elvész vagy károsodik.

Szállítmányozás 2. A megbízó utasítást adhat Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást írásban kell megismételtetni, a szállítmányozó elállhat A megbízó köteles a szállítmányozónak tájékoztatást adni az áruval kapcsolatos valamennyi adatról, tényről. Mindarról ami az árutovábbítás megszervezéséhez szükséges. A szállítmányozó köteles a megbízó igényeit érvényesíteni.

Peres eljárásban figyelembe veendő illetékességi okok Általános illetékesség

1.Alperes belföldi lakóhelye

Különös illetékesség

VAGYLAGOS

2.Alperes tartózkodási helye

1.Ingatlan fekvése

3.Alperes utolsó belföldi lakóhelye

2.Ügylekötés vagy teljesítés helye

4.Felperes lakóhelye 5.Felperes tartózkodási helye

3.Károkozás vagy a kár bekövetkeztének helye

KIZÁRÓLAGOS 1.Az állami bank pereiben a Fővárosi Bíróság 2.A gondnokság alá helyezés esetén az azt elrendelő bíróság 3.Versenyfelügyeleti eljárásban Fővárosi Bíróság

Bírósági határozatok fajtái Ítélet (per érdemében)

Végzés (egyéb kérdésben)

részei

Zárórész

Fejrész Érdemi rész

1. Rendelkező rész

2. Indokolás 3. Perorvoslati záradék

Köszönöm a figyelmüket!