AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG

Committee / Commission

ENVI Meeting of / Réunion du 08/09/2011

BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES Rapporteur: Jutta HAUG

HU

HU

=== ENVI/6300 ===

Módosítástervezet 6300

előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION S 03 01 07 01. melléklet — Európai Környezetvédelmi Ügynökség A megjegyzések a következőképpen módosítandók: A szöveg a következőképpen módosítandó: Álláshelyek Tisztségcsoport és besorolási fokozat

2012

2011

Az uniós költségvetés keretében jóváhagyott Állandó

Ideiglenes

2010. december 31-én ténylegesen betöltött Állandó

Ideiglenes


Ideiglenes

AD 16 AD 15

1

1

AD 14

2

2

AD 13

2

2

AD 12

1

9

1

9

AD 11

11

11

AD 10

9

9

AD 9

8

8

AD 8

8 7

7

AD 7

8

6

AD 6

6

7

AD 5 AD összesen

1

AST 11

64 63

1

62

1

1

1

AST 10

1

3

AST 9

1

2

1

3 2

AST 8

1

8

1

8

AST 7

6

6

AST 6

10

8

AST 5

10

4

AST 4

10

14

AST 3

9

13

AST 2

4

4

AST 1

5 AST összesen Mindösszesen

5

3

68

3

68

4

132 131

4

130

Összes alkalmazott

136 135

134

Indokolás: A Bizottság, a tagállamok és a Parlament felkérték az ügynökséget, hogy gyűjtsön adatokat és elemezze az éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos csomag keretében benyújtott információkat, mivel az ügynökség szakértelme az éghajlatváltozással kapcsolatos információszerzésben rejlik. Mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos vonatkozó adatok gyűjtésének kiszervezése végső soron magasabb költségekkel járna az uniós költségvetésre nézve, a 2012. évi költségvetési tervezetben két új ideiglenes álláshely került az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létszámtervébe. A módosítás visszaállítja a 2012. évi költségvetési tervezetet. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6301 ===

Módosítástervezet 6301 3

előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION S 03 01 02 01. melléklet — Európai Vegyianyag-ügynökség A megjegyzések a következőképpen módosítandók: A szöveg a következőképpen módosítandó: Álláshelyek Tisztségcsoport és besorolási fokozat

2012

2011


Ideiglenes

2010. december 31-én ténylegesen betöltött Állandó

Ideiglenes


Ideiglenes

AD 16 AD 15

1

1

1

AD 14

1

1

1

AD 13

9

6

9

AD 12

24 21

14

21

AD 11

27 26

AD 10

29 28

31

AD 9

38 36

30

AD 8

40 38

42

AD 7

53 51

AD 6

50

39

50

AD 5

52

56

52

324 313

260

311

AD összesen

19 26 21

28 36 36 51

AST 11 AST 10

1 1

AST 9

5 4

AST 8

7

7

7

AST 7

12

10

12

AST 6

19

15

19

AST 5

22

17

22

AST 4

29

26

28

AST 3

25

23

25

AST 2

15

13

15

AST 1

12

11

12

AST összesen

147 146

123

145

Mindösszesen

471 459

383

456

Összes alkalmazott

1 4

471 459

383

456

Indokolás: Az engedélyezésére irányuló kérelmek feldolgozásával kapcsolatos új feladatok megkezdése és a Bizottság számára az engedélyek megadásáról szóló uniós határozatok alapjául szolgáló tudományos vélemények elkészítése érdekében, valamint a vegyi anyagok tagállami hatóságok által végzett értékelésével kapcsolatos koordinációból és döntéshozatalból fakadó új feladatok elvégzésére legalább 10 új – költségvetési szempontból semleges – álláshelyet kell felvenni az ügynökség létszámtervébe a költségvetési tervezethez képest. 4

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6302 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 03 10 02. jogcím — Európai Gyógyszerügynökség – Hozzájárulás a 3. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 03 10 02

Kifizetések

A 2012. évi költségvetéstervezet Kötelezettség vállalások

Kifizetések

2012. A Tanács álláspontja Kötelezettség vállalások

Kifizetések

Különbözet Kötelezettség vállalások

Új összeg

Kifizetések

Kötelezettség vállalások

Kifizetések

18 695 000

18 695 000

15 542 000

15 542 000

15 542 000

15 542 000

9 929 000

9 929 000

25 471 000

25 471 000

18 695 000

18 695 000

15 542 000

15 542 000

15 542 000

15 542 000

9 929 000

9 929 000

25 471 000

25 471 000

Tartalék Összesen

Indokolás: Az Európai Gyógyszerügynökség finanszírozása jelentős mértékben a díjaktól függ. Ezért az ügynökség különösen érzékeny a piaci ingadozásokra és egyéb változó feltételekre, amelyeket az uniós költségvetés megalkotásakor lehetetlen előrejelezni. A címzett bevételek eszközét ezért nem szabad figyelembe venni az uniós költségvetésből szükséges támogatás szintjének meghatározásakor, hanem annak a változó piaci körülményekhez való gyors alkalmazkodáshoz szükséges költségvetési rugalmasságot kell biztosítania az Európai Gyógyszerügynökség számára. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6303 ===


előterjesztette: Corinne Lepage, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 03 07 02. jogcím — Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – Hozzájárulás a 3. címhez A(z) számadatok és a(z)A tartalék felszabadítására vonatkozó feltételek a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 03 07 02

22 488 000

Kifizetések 22 690 000

A 2012. évi költségvetéstervezet Kötelezettség vállalások 27 089 000


2012. A Tanács álláspontja Kötelezettség vállalások 22 488 000


Tartalék Összesen

22 488 000

22 690 000

27 089 000

24 268 000

22 488 000

22 690 000


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

3 246 550

364 600

25 734 550

23 054 600

1 354 450

1 213 400

1 354 450

1 213 400

4 601 000

1 578 000

27 089 000

24 268 000

A tartalék felszabadításának feltételei: A következő szöveg beszúrása: A hatóság hitelességének határozottan árt, hogy több területen (géntechnológiával módosított szervezetek, édesítőszerek) újra és újra összeférhetetlenség áll fenn, hogy egyes érdekeltségi nyilatkozatok hiányosak, valamint hogy az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkét 2010 óta megsértik. A 3. címhez hozzájáruló eszközök 5%-ának tartalékba helyezése azt célozza, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság konkrét intézkedéseket hozzon, és e problémák megoldására pontos menetrendet fogadjon el. Ezen intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük: - az összeférhetetlenség pontos és egyértelmű meghatározása, amelynek során az OECD által javasolt fogalommeghatározást figyelembe veszik, 5

- annak pontos meghatározása, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mit ért „a megállapított összeférhetetlenség súlyosságán”, és e meghatározást miként kívánja alkalmazni a szakértői bizottságokra; - iránymutatások az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság alkalmazottai számára az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkének alkalmazására vonatkozóan; - az érdekeltségi nyilatkozatok keresztellenőrzési rendszerének bevezetése, amelynek során a nyilatkozatokat egybevetik az érintett gazdasági ágazattól kapott adatokkal; - szankciók előírása a szándékosan hiányos érdekeltségi nyilatkozatok esetében.

Indokolás: A hatóság hitelességének határozottan árt, hogy több területen (géntechnológiával módosított szervezetek, édesítőszerek) újra és újra összeférhetetlenség áll fenn, hogy egyes érdekeltségi nyilatkozatok hiányosak, valamint hogy az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 16. cikkét 2010 óta megsértik. Az eszközök 5%-ának tartalékba helyezése azt célozza, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság konkrét intézkedéseket hozzon, és e problémák megoldására pontos menetrendet fogadjon el. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6304 ===


előterjesztette: Theodoros Skylakakis, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 12

Kifizetések


Kifizetések

Új összeg Kötelezettség vállalások

Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia: A nagyfokú és nem megfelelő antibiotikum-használat okainak kutatása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Háttér: Az EUMSZ 168. cikke kimondja, hogy „az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.” Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia e cikk rendelkezései alá tartozik. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia természetes biológiai jelenség, amelyet azonban számos tényező, többek között az emberek által alkalmazott gyakorlat is erősíthet. Az elmúlt évtizedekben az antimikrobiális hatóanyagok humán- és állatgyógyászatban történő felelőtlen és helytelen használata felgyorsította ezt a folyamatot. Ez hatalmas költségeket ró az egyes emberekre és a társadalomra, a humán- és az állategészségügyi ágazatban egyaránt. A rezisztens mikroorganizmusok által okozott fertőzések gyakran nem reagálnak a hagyományos kezelésre, ami a betegség elhúzódásához és a halálozási kockázat növekedéséhez vezet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által 2009-ben, az európai hemokultúrákból leggyakrabban izolált baktériumok alapján végzett becslések szerint ezek a kiválasztott multirezisztens baktériumok évente 25 000 beteg halálát okozzák, és legalább évi 6

1,5 milliárd euró összegű egészségügyi többletkiadásokat, illetve termelékenységcsökkenést eredményeznek. Ezt a helyzetet tovább rontotta az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciához kapcsolódó újabb veszélyek megjelenése, például az antibiotikumokkal szemben extenzíven rezisztens, karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae, valamint a multirezisztens és extenzív gyógyszerrezisztens tuberkulózis (MDR és XDR TB) nemzetközi elterjedése. A WHO szerint évente világszerte mintegy 440 000 új multirezisztens tuberkulózisos esetet regisztrálnak, amely legalább 150 000 ember halálát okozza. Az elmúlt évtizedekben az antibiotikumok felelőtlen és helytelen használata felgyorsította ezt a tendenciát. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia ezért nyilvánvalóan határokon átnyúló vonatkozású jelenség, és nem zárható ki, hogy egy felmerülő szélsőséges következményt a jelenlegi erőforrásokkal és tudással feltehetőleg nem lehetne kezelni. Az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazásáról szóló, 2001-es tanácsi ajánlás (2002/77/EK) európai keretet hoz létre az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia megelőzését és ellenőrzését, valamint a körültekintő alkalmazás előmozdítását célzó nemzeti stratégiák elfogadásához és végrehajtásához. Az ajánlás célirányos intézkedéseket rögzít, amelyeket a tagállamoknak végre kell hajtaniuk, ideértve a felügyeleti rendszerek felállítását és fejlesztését, a megelőző intézkedéseket, például a rendszerszintű antibakteriális hatóanyagok alkalmazásának vénykötelessé tételét, az oktatási és képzési programokat és a figyelemfelkeltő kampányokat stb. Ugyanakkor még ha előrelépés figyelhető is meg az antimikrobiális hatóanyagok körültekintő alkalmazásának előmozdítása terén, a Bizottság fenti ajánlások végrehajtásáról szóló jelentése és a 2010. évi Eurobarométer felmérés egy sor hiányosságot tárt fel az antimikrobiális hatóanyagok körültekintő alkalmazásának előmozdítása tekintetében. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciával kapcsolatos információk hozzáférhetősége és a polgárok fogyasztási szokásaira gyakorolt hatása Uniószerte továbbra is eltérő szintű. Ami az antibiotikumok vénykötelessé tételével kapcsolatos jogszabály végrehajtását illeti, 2008-ban öt országban becslések szerint az antibiotikumok 1–5 százalékát, három országban 5–10 százalékát, egy országban pedig több mint 15 százalékát még mindig vény nélkül adták ki. Az antimikrobiális hatóanyagok vény nélküli eladása hozzájárul az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásához és ezáltal az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia terjedéséhez. Ezért az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia hatásai egyértelműen határokon átnyúló fenyegetést jelenthetnek, így rendkívül hasznos és értékes lehet a tagállamok számára az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztenciával szembeni küzdelemhez nyújtott uniós hozzájárulás. A kísérleti fellépés céljai: 1. Az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásának és vényre vagy vény nélkül történő eladásának vizsgálata a lánc egészében – az orvostól és a gyógyszerésztől a betegig – az összes érintett szereplő magatartását tekintve, azon főbb uniós tagállamok esetét alapul véve, amelyekben az antibiotikumok vény nélküli hozzáférhetőségének aránya a legmagasabb. A fellépés célja az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása mögött rejlő okok jobb vizsgálata, a célországokon belüli, vény nélküli antibiotikum-eladás mértékének értékelése, a vény nélküli eladások magas aránya mögött rejlő okok azonosítása, annak értékelése, hogy elegendő információ jut-e el az érintett szereplőkhöz, melyek az indítékaik, ösztönzőik és gyakorlataik, illetve hogyan ítélik meg az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia által jelentett általános fenyegetést, továbbá a helyzet legmegfelelőbb kezelésével kapcsolatos ajánlások megfogalmazása. . 2. Az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia elleni átfogó és integrált uniós politikához való hozzájárulás és annak elérése. Egyedi intézkedések a. Alapos felmérések a kísérleti fellépés által célzott csoportok körében b. Mélyreható viták c. Vizsgálandó esetek azonosítása minden egyes tagállamban Időkeret 3 év 7

Jogalap: A következő szöveg beszúrása: Kísérleti projekt az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése értelmében.

Indokolás: Fontos az antimikrobiális hatóanyagok nem megfelelő alkalmazásának és vényre vagy vény nélkül történő eladásának vizsgálata a lánc egészében, továbbá az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia elleni átfogó és integrált uniós politikához való hozzájárulás és annak elérése. Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása mögött rejlő okok jobb vizsgálata, a célországokon belüli, vény nélküli antibiotikum-eladás mértékének értékelése, a vény nélküli eladások magas aránya mögött rejlő okok azonosítása, annak értékelése, hogy elegendő információ jut-e el az érintett szereplőkhöz, melyek az indítékaik és a gyakorlataik, illetve hogyan ítélik meg az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia által jelentett általános fenyegetést, továbbá ajánlások megfogalmazása. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6305 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 03 07 02. jogcím — Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – Hozzájárulás a 3. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 03 07 02

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

22 488 000

22 690 000

27 089 000

24 268 000

22 488 000

22 690 000

4 601 000

1 578 000

27 089 000

24 268 000

22 488 000

22 690 000

27 089 000

24 268 000

22 488 000

22 690 000

4 601 000

1 578 000

27 089 000

24 268 000

Tartalék Összesen

Indokolás: A 2012. évi költségvetési tervezet visszaállítása. A költségvetési tervezet visszaállítása. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6306 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 03 03 01. jogcím — Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – Hozzájárulás az 1. és 2. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 03 03 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

32 430 000

32 430 000

37 310 000

37 310 000

32 430 000

32 430 000

4 880 000

4 880 000

37 310 000

37 310 000

32 430 000

32 430 000

37 310 000

37 310 000

32 430 000

32 430 000

4 880 000

4 880 000

37 310 000

37 310 000

Tartalék Összesen

Indokolás: A költségvetési tervezet visszaállítása. 8

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6307 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 70 01. jogcím — Európai Vegyianyag-ügynökség – Tevékenységek a veszélyes vegyi anyagok behozataláról és kiviteléről szóló szabályozás terén – Hozzájárulás az 1. és 2. címhez 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések

07 03 70 01 Tartalék Összesen


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

348 700

348 700

261 525

261 525

261 525

261 525

348 700

348 700

261 525

261 525

261 525

261 525

Indokolás: A költségvetési tervezet visszaállítása. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6308 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 60 01. jogcím — Európai Vegyianyag-ügynökség – Tevékenységek a biocidok szabályozása terén – Hozzájárulás a 2. fejezetből az 1. és a 2. címhez 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 03 60 01

p.m.

Kifizetések p.m.

Tartalék Összesen

p.m.

p.m.


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

704 000

704 000

528 000

528 000

528 000

528 000

704 000

704 000

528 000

528 000

528 000

528 000



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 09 01. jogcím — Európai Környezetvédelmi Ügynökség – Hozzájárulás az 1. és 2. címhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 03 09 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

21 557 000

21 557 000

22 830 722

22 830 722

21 880 355

21 880 355

950 367

950 367

22 830 722

22 830 722

21 557 000

21 557 000

22 830 722

22 830 722

21 880 355

21 880 355

950 367

950 367

22 830 722

22 830 722

Tartalék Összesen

Indokolás: A költségvetési tervezet visszaállítása. 9

=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6310 ===


előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 21 04 01. jogcímcsoport — Környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése, beleértve az energiát A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések

21 04 01

134 172 000

85 000 000

Tartalék

65 000 000

57 826 850

199 172 000

142 826 850

Összesen


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

200 713 000

170 000 000

199 213 000

139 500 000

1 500 000

30 500 000

200 713 000

170 000 000

200 713 000

170 000 000

199 213 000

139 500 000

1 500 000

30 500 000

200 713 000

170 000 000



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 04 02 01. jogcím — Egyéb intézkedések az állategészségügy, az állatgondozás és a közegészségügy területén – Új intézkedések A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 04 02 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

18 100 000

13 000 000

18 000 000

13 000 000

15 000 000

7 000 000

3 000 000

6 000 000

18 000 000

13 000 000

18 100 000

13 000 000

18 000 000

13 000 000

15 000 000

7 000 000

3 000 000

6 000 000

18 000 000

13 000 000

Tartalék Összesen



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 04 01 01. jogcím — Állatbetegségek felszámolására irányuló és monitoringprogramok, valamint az állatok olyan fizikai állapotának ellenőrzése, amely egy külső tényezőhöz kapcsolódva közegészségügyi kockázatot jelenthet – Új intézkedések A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 04 01 01

270 000 000

A 2012. évi költségvetéstervezet

Kifizetések


170 885 000

259 000 000


2012. A Tanács álláspontja Kötelezettség vállalások 259 000 000

10




Új összeg Kötelezettség vállalások 259 000 000


2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások


Kifizetések


170 885 000

259 000 000

Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

Tartalék Összesen

270 000 000

195 000 000

259 000 000

171 000 000

24 000 000

259 000 000

195 000 000



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 17 03 10 03. jogcím — Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 03 10 03

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

4 901 000

4 901 000

6 000 000

6 000 000

4 974 515

4 974 515

1 025 485

1 025 485

6 000 000

6 000 000

4 901 000

4 901 000

6 000 000

6 000 000

4 974 515

4 974 515

1 025 485

1 025 485

6 000 000

6 000 000

Tartalék Összesen



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 02 01. jogcímcsoport — Hozzájárulás a multilaterális és nemzetközi környezetvédelmi tevékenységekhez A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 02 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

2 150 000

2 047 185

2 250 000

2 250 000

2 150 000

1 912 500

100 000

337 500

2 250 000

2 250 000

2 150 000

2 047 185

2 250 000

2 250 000

2 150 000

1 912 500

100 000

337 500

2 250 000

2 250 000

Tartalék Összesen



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 01 04 05. jogcím — Az uniós éghajlat-politika és az éghajlat-politikai fellépésekre vonatkozó jogszabályok végrehajtása – Igazgatási kiadások 11

A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 01 04 05

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

1 800 000

1 800 000

2 000 000

2 000 000

1 800 000

1 800 000

200 000

200 000

2 000 000

2 000 000

1 800 000

1 800 000

2 000 000

2 000 000

1 800 000

1 800 000

200 000

200 000

2 000 000

2 000 000

Tartalék Összesen



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 07. jogcímcsoport — LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz – 2007–2013) A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 03 07


2012. A Tanács álláspontja


305 000 000

200 000 000

316 255 000

220 000 000

316 255 000

205 500 000

14 500 000

316 255 000

220 000 000

305 000 000

200 000 000

316 255 000

220 000 000

316 255 000

205 500 000

14 500 000

316 255 000

220 000 000

Kifizetések


Új összeg

Kifizetések

Kifizetések


Különbözet Kifizetések


Kifizetések

Tartalék Összesen



előterjesztette: Jutta Haug, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 01 04 01. jogcím — LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz – 2007–2013) – Igazgatási kiadások A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 01 04 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

15 800 000

15 800 000

17 200 000

17 200 000

15 800 000

15 800 000

1 400 000

1 400 000

17 200 000

17 200 000

15 800 000

15 800 000

17 200 000

17 200 000

15 800 000

15 800 000

1 400 000

1 400 000

17 200 000

17 200 000

Tartalék Összesen



előterjesztette: Dagmar Roth-Behrendt, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION 12

Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 12

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 300 000

1 300 000

1 300 000

1 300 000

1 300 000

1 300 000

1 300 000

1 300 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Az autizmus prevalenciájára vonatkozó európai protokoll az autisztikus spektrumzavar korai felismeréséhez Európában

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Az értelmi fogyatékossággal élők közül leginkább az autisztikus spektrumzavarban (ASD) szenvedő gyermekek számára lehet előnyös az uniós hozzáadott érték, ezért a fellépéseket elsősorban rájuk kell összpontosítani. Jelenleg a felnőttkort elért és csupán felnőttkorban diagnosztizált ASD-betegekkel kapcsolatos uniós és nemzeti erőfeszítések hiánya negatívan hat e specifikus népességcsoport egészségben eltöltött évek számára és aktív időskorára. Egy, az autizmus spektrumzavarral kapcsolatos közös európai perspektíva létrehozásához szükség van az érdekképviseletnek, a transzkulturális és költséghatékony klinikai gyakorlatoknak, a kutatásnak, valamint az információk és a szakértelem megosztásának ösztönzésére. Az autizmussal élő felnőttek arra való képessége, hogy ellássák magukat vagy akár gondoskodjanak magukról, értelmi adottságaiktól és attól függ, hogy képesek-e megbirkózni a modern társadalom által támasztott társadalmi és kommunikációs elvárásokkal. Azon betegek, akiket első ízben felnőttkorukban diagnosztizáltak, jellemzően magas fokú értelmi képességekkel rendelkeznek, de alacsony fokú szociális és kommunikációs készségeik miatt mégis kudarcot vallanak. Az egyedi segítségnyújtás alapja, hogy létezzenek kipróbált protokollok az ASD tüneteinek/magatartásmintáinak felismeréséhez, amelyek nemcsak az autizmus – általában gyermekkorban diagnosztizált – súlyosabb formáiban jelennek meg, hanem az enyhébb formákban is, amelyeket csupán felnőttkorban diagnosztizálnak. Ha megfelelően elsajátítják a szociális válaszlépéseket és az elfogadott magatartásformákat, az autisztikus felnőttek a társadalom hasznos tagjaiként élhetnek. Jelenleg ezeknek a magasan funkcionáló autisztikus felnőtteknek a többsége társadalmilag elszigetelten él és szociális támogatásra szorul amiatt, hogy hiányzik a magasan funkcionáló autizmus specifikus formájának elismerése, és nincsenek külön eszközök ezen emberek támogatására. A projekt célja: A projekt célkitűzéseinek a felnőttkori ASD-t övező főbb kérdésekre kell összpontosulnia, nevezetesen a magasan funkcionáló autizmus korai felismerésére és az ezen emberek támogatását szolgáló eszközök kialakítására. A stratégiai célkitűzés az életminőség javítása, az ASD által érintett személyek társadalmi és szakmai újrabeilleszkedése, valamint a társadalmi kirekesztődésnek és a korai nyugdíjba vonulásnak az elkerülése. A projekt leírása: A javasolt fellépés az autizmus európai információs rendszere (EAIS) projekt (http://www.eais.eu/) által elért eredményekre épít a kidolgozott protokollok végrehajtásán keresztül. A javaslat különösen a közegészségügyi modell ASD-re történő alkalmazására összpontosít, a prevalenciával, a szűréssel, a diagnózissal és a beavatkozással kapcsolatos munkacsomagok révén. Az „Az autizmus prevalenciájára vonatkozó európai protokoll az autisztikus spektrumzavar korai felismeréséhez Európában” projektnek három konkrét eredményt kell elérnie. Ezek a következők: 1. Az ASD prevalenciájának megbecsülése 6–9, különböző tagállamokban található projektterületen, az EAIS projekt keretében kidolgozott, az autizmus prevalenciájára vonatkozó harmonizált európai protokoll alkalmazásával, valamint a fent említett protokoll validálása különböző nyelvi és kulturális verziókban. Ez elvezet az autizmus prevalenciájával kapcsolatos első kontinensszintű tanulmányhoz, és ideális esetben 13

pontos becslést fog nyújtani az Európai Bizottság számára az Európában élő, ASD által érintett személyek számát illetően. 2. Az ASD korai felismerésére irányuló stratégia végrehajtása és lehetőség szerinti validálása 6–9 projektterületen, az EAIS projekt által kidolgozott harmonizált protokoll alkalmazása révén. Ennek célja az autizmus szűrésére alkalmazott eszközök különböző nyelvekre és kulturális körülményekre történő lefordítását, illetve azokhoz való hozzáigazítását biztosító elem felvétele, továbbá az eredmények összehasonlítása. Emellett a célkitűzés kiterjed a közvélemény és a szakmai közösségek autizmussal kapcsolatos tudatosságának növelésére, valamint az egészségügyi szakemberek képzésének támogatására annak érdekében, hogy jobban megismerjék az ASD-t és jobban képesek legyenek az ASD gyermekkorban, illetve magasan funkcionáló változatának felnőttkorban történő felismerésére is. 3. A korai beavatkozással, a diagnózissal és az ASD klinikai kezelésével kapcsolatos jelenlegi bevált gyakorlatok felülvizsgálata, a partnerekkel való együttműködés annak áttekintése érdekében, hogy mit tesznek jelenleg a szolgálataik az ASD-vel élő gyermekekkel és felnőttekkel kapcsolatos korai beavatkozás terén, valamint a sajátos szükségletek azonosítása és azt követően képzési program kialakítása az adott közösségben megfelelő beavatkozásra vonatkozóan és a személyzet képzését érintő ajánlások megfogalmazása. A projektidőszak végén világos kép áll majd rendelkezésre az összehasonlítható, népességalapú tagállami előfordulási arányokról. Emellett az orvosi közösség iránymutatásokat fog kapni arra vonatkozóan, hogy miként ismerhető fel korai szakaszban az ASD, illetve annak alacsonyan és magasan funkcionáló formái, valamint mi a legmegfelelőbb módja a diagnosztizálásnak és az orvosi beavatkozásnak ahhoz, hogy az egyén vonatkozásában a lehető legjobb eredményeket lehessen elérni. A tervezett multikulturális, soknyelvű tapasztalatszerzés egyedülálló lehetőséget fog nyújtani az Európán belüli, illetve világszerte történő jövőbeni elterjesztéshez az ASD-ben szenvedő emberek életminőségének javítása érdekében. Ez a projekt kiemelt hangsúlyt fektet e holisztikus közegészségügyi megközelítés eredményeinek az európai tagállamokban történő, széles körű terjesztésére annak érdekében, hogy a lehetséges előnyöket a lehető legtöbb érintett személy és család élvezhesse.


Indokolás: A javasolt intézkedés növelné és javítaná az autisztikus spektrumzavarban szenvedő emberek lehetőségeit az egészséges időskor tekintetében. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6319 ===


előterjesztette: Bas Eickhout, Rebecca Harms, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 12 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 12

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

5 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: 14

Előkészítő intézkedés – A harmonizált uniós erdészeti információcsere jövőbeni jogalapját előkészítő intézkedés

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A szöveg a következőkkel egészül ki: Az előkészítő intézkedés hozzájárul az uniós szintű rendszer fenntartásához és az összehasonlítható és harmonizált erdészeti információk gyűjtéséhez, alapul szolgálva az Európai Unióban található erdőkkel kapcsolatos, szakpolitikai fontossággal bíró információk – nemzetközi kötelezettségekből és az erdészeti cselekvési terv 8. kulcstevékenységéből (COM 2006 végleges) fakadóan szükséges – cseréjéhez, a harmonizált uniós erdészeti információcseréről szóló közelgő rendelet előkészítéseként. Konkrétabban az előkészítő intézkedés – meglévő, nemzeteket átnyúlóan harmonizált monitoringmódszerek és szabványok alapján, lehetőség szerint nagyméretű és intenzív mintaterületekre vonatkozóan – mennyiséggel és minőséggel kapcsolatos erdészeti adatokat fog gyűjteni az éghajlatváltozásról, a levegőszennyezésről, a biológiai sokféleségről és az erdők állapotáról, ideértve a talaj állapotát és a szénmegkötést, lehetőség szerint biztosítva az adatsorok folytonosságát. Az intézkedés célja reprezentatív erdészeti információk gyűjtése az egész Európai Unióban.

Jogalap: A következő szöveg beszúrása: Előkészítő intézkedés az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése szerint.

Indokolás: A Tanács és az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy folyamatosan értékelni kell és figyelemmel kell kísérni az európai erdők állapotát, dinamikáját és alakulását, és kiemelte az egész Európára kiterjedő, összehasonlítható erdészeti információk szükségességét. Az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot az erdészeti információcserére vonatkozóan az erdővel borított területekre, a biológiai sokféleségre, a biotikus és abiotikus fenyegetésekre és a földhasználatra vonatkozó harmonizált és összehasonlítható adatok gyűjtése és terjesztése céljából. Egyértelmű az EU hozzáadott értéke a harmonizált erdészeti információk gyűjtésének biztosítása terén, amíg az erdészeti információcseréről szóló új jogalap rendelkezésre nem áll. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6320 ===


előterjesztette: Richard Seeber, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 32 A 2012. évi költségvetéstervezet


Kifizetések


Kifizetések


07 03 32

Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

500 000

500 000

500 000

500 000

500 000

500 000

500 000

500 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A víz nukleáris és fosszilis energiatermelés céljára történő rendelkezésre állása, felhasználása és fenntarthatósága

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: 15

A kísérleti projekt egy évig tart, és célja a hűtővíz nukleáris és fosszilis energiatermeléshez való rendelkezésre állásának és felhasználásának vizsgálata. A fosszilis és nukleáris forrásból történő energiatermelés nagy mennyiségű hűtővizet igényel. A 2003-as hőséghullám során hűtővíz hiányában Európa-szerte több energiatermelő üzem kényszerült az energiatermelés felfüggesztésére. Az atomerőművek leállása (például Franciaországban, Németországban és Spanyolországban) a hazai termelést nem érintette, az energiaexport terén azonban jelentős visszaesést okozott. Mivel az éghajlatváltozás súlyosbítja az időjárási feltételeket, a vízkészletek nagy valószínűséggel tovább fognak csökkenni, így ez a forrás még szűkösebbé fog válni. Vizsgálatot kell végezni a nukleáris és fosszilis energiatermelés jelenlegi hűtővízszükségletéről, egyidejűleg figyelembe véve a meglévő és a jövőbeni erőművek elhelyezkedését (és vízkészletekhez való közelségét) is. A projekt lezárt és folyamatban lévő vizsgálatokra (pl. a ClimWatAdapt projektre) épít azzal a céllal, hogy részletes képet nyújtson az energia/víz-rendszer sebezhetőségéről, ideértve az erőműveknek és azok áradásokkal, aszályokkal, hőséghullámokkal stb. szembeni sebezhetőségének számbavételét. MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A következőképpen módosítandó: Részt vevő országok: Az EU minden tagállama. A projekt eredménye: Iránymutatások a jövőbeni erőművek elhelyezkedésére vonatkozóan, a meglévő erőművek sebezhetőségének csökkentéséhez szükséges beruházások azonosítása és számszerűsítése.


Indokolás: A városok és a fejlesztők komolyan veszik a szén-dioxid-semleges társadalom irányába történő elmozdulást, ami jelentős változásokat eredményez a lakások és épületek tervezése terén, amelyek a vizet is érinthetik. A projektet a jelenleg mérlegelés alatt álló, a vízzel kapcsolatos innovációs partnerséggel összehangolva kell kialakítani. A projekt biztosíthatná a Bizottság által az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv keretében előterjesztendő, az épületek hatékony vízfelhasználásáról szóló új javaslat nyomon követését. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6321 ===


előterjesztette: Richard Seeber, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 32 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 32

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

10 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

10 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A szén-dioxid-semleges lakások szennyvízrendszerekre gyakorolt hosszú távú hatásai

Megjegyzések: 16

A következő szöveg beszúrása: Azon elvárás nyomán, hogy a lakások energiafogyasztását a lehető legalacsonyabbra csökkentsék, „széndioxid-semleges” lakásokat terveznek, amelyek alapja a jobb szigetelés és a – többek között hővisszanyerés révén – csökkentett energiafogyasztás. A háztartási víz közel 50%-át háztartási célokra (takarítás, tisztálkodás stb.) felmelegítik, és ez a hosszú távú tendencia hatással lesz a vízellátásra mennyiségi és minőségi szempontból, emellett a szennyvízszolgáltatásokra a mennyiség és a minőség, valamint a hőtartalom tekintetében. MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A következőképpen módosítandó: Részt vevő országok: Németország, Belgium, Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország, Ausztria, Franciaország A projekt eredménye: A javasolt összeget különböző bemutatóhelyekre használják fel, konkrét módon előretekintve a városi vízkörforgással kapcsolatos jelenlegi energiamegtakarítási politikák lehetséges középtávú hatásaira.


Indokolás: A városok és a fejlesztők komolyan veszik a szén-dioxid-semleges társadalom irányába történő elmozdulást, ami jelentős változásokat eredményez a lakások és épületek tervezése terén, amelyek a vizet is érinthetik. A projektet a jelenleg mérlegelés alatt álló, a vízzel kapcsolatos innovációs partnerséggel összehangolva kell kialakítani. A projekt biztosíthatná a Bizottság által az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv keretében előterjesztendő, az épületek hatékony vízfelhasználásáról szóló új javaslat nyomon követését. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6322 ===

Módosítástervezet 6322 előterjesztette: János Áder ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 30 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 30

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – LÉGKÖRI CSAPADÉK – AZ ÉDESVÍZ VÉDELME ÉS HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A projekt kezdési dátuma: 2012. január 1. A projekt lezárásának dátuma: 2013. december 31. A projekt céljai: A Kárpát-medence egyedülálló földrajzi, éghajlati, ökológiai és gazdasági régió Európában, amelyen 17

nyolc tagállam, köztük öt tagállam osztozik. A régió fő vízforrása a légköri csapadék, a másik pedig a Duna folyó által hozott víz. A medencén belüli csapadék megtartását, biztosítását, szabályozását és felhasználását nagymértékben befolyásolják a földhasználati módok. A talaj a víz tárolásának fontos tényezője, amely képes a víz mennyiségének, dinamikájának, eloszlásának, rendelkezésre állásának és minőségének befolyásolására. A projekt célja megbízható tudományos alapok és ésszerű módszertani eszközök szolgáltatása a kárpát-medencei légköri csapadékból származó édesvíz biztosításához, védelméhez és hatékony felhasználásához. A projekt/fő feladatok rövid leírása: A fent felsorolt területekhez kapcsolódó kutatási eredmények számbavétele és elemző áttekintése. A csapadék megfelelő és fejlett földhasználati módok révén történő felhasználása. A víztárolás javítása, valamint a víz mennyiségének, dinamikájának, eloszlásának, rendelkezésre állásának és minőségének jobb befolyásolása. Az édesvíz Kárpát-medencén belüli védelmét és hatékony felhasználását célzó modellek kidolgozása. A tudományos eredmények és végrehajtási módszerek áttekintése a fenntarthatóság, a fenntartható ökoszisztémák területén, valamint a természetvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggésben. Az éghajlatváltozás különböző vízforrásokra, készletekre, felszíni és felszín alatti víztestekre, azok hasznosságára és sebezhetőségére gyakorolt hatásai és a jövőbeni kilátások. Helyszíni esettanulmányok végzése a különféle vízmegtartó földhasználati módok különböző – eltérő talajklíma-típusokat, illetve művelési és kezelési rendszereket bemutató – ökológiai körülmények közötti tesztelésére. Ajánlások megfogalmazása későbbi felhasználásra. A Kárpát-medencében és Európa-szerte alkalmazott, alkalmazkodást célzó intézkedések gyűjteményének létrehozása. A javasolt projekt nemcsak a kárpát-medencei régióra összpontosít. A projekt földrajzi fókusza további földrajzi területekre is kiterjed az Európai Unión belül: a Duna folyó felső és alsó szakaszának régióira, amelyek esetében az éghajlatváltozási és a társadalmi-gazdasági forgatókönyvek vonatkozásában alkalmazható a természetes vízmegtartást célzó intézkedések végrehajtása. Részt vevő országok: Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria. Várt eredmények: Rövid távú eredmények: Kutatási eredmények összegyűjtése és terjesztése a légköri csapadék védelme és a felhasználási hatékonyság terén. Az adatokhoz, információkhoz, értékelésekhez való közvetlen hozzáférés (közös adatbázis). Hosszú távú eredmények: Módszertan kidolgozása a légköri csapadéknak a rendelkezésre álló vízmennyiség viszonylatában történő értékelésére és kezelésére vonatkozóan. A döntéshozatalhoz való hozzájárulás az édesvíz felhasználásának és kezelésének területén helyi, regionális és európai szinten. Az európai politika – különösen az „Európai Környezetért” és az „Értékelések értékelése” feladatainak – támogatása környezetvédelmi, szociális, egészségügyi, gazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben.


Indokolás: Az EU víz-keretirányelve hangsúlyozza, hogy a vízkészletek szűkössége és az aszályok komoly problémát jelentenek. Megállapítja, hogy az aszályok által érintett területek növekedtek, és hogy az éghajlatváltozás várhatóan felnagyítja a regionális különbségeket. A javaslat nemzeti és nemzetközi tapasztalatokon (uniós irányelveken és ENSZ-javaslatokon, a VAHAVA és az ADAM projektek eredményein) alapul. A projekthipotézisek illeszkednek az Éghajlat-változási Kormányközi Testület A2-es forgatókönyvéhez, a Környezetvédelmi Főigazgatóság „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában” című fehér könyvéhez, valamint a természetes vízmegtartást segítő intézkedésekről szóló jelenlegi tanulmányhoz. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= 18

=== ENVI/6323 ===


előterjesztette: Dagmar Roth-Behrendt, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 12

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 280 000

1 280 000

1 280 000

1 280 000

1 280 000

1 280 000

1 280 000

1 280 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Nemek szerinti mechanizmusok a koszorúér-betegségre vonatkozóan Európában

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A koszorúér-betegség (CAD) Európában a nők és a férfiak körében az egyik leggyakoribb halálok. Vizsgálatunk célja a bevált gyakorlatok rendszerének létrehozása EU-szerte, javítva a diagnózist és a terápiát a betegség adott nemre jellemző megnyilvánulásainak figyelembevétele révén. Ez jelentős javulást fog hozni a nők és férfiak diagnosztizálása és kezelése terén, emellett az alapvető elveket adott esetben más betegségekre is át lehet vinni. A program céljai az abban részt vevő országok számára: 1. az orvosi szakma és a nyilvánosság figyelmének felhívása a koszorúér-betegség klinikai megnyilvánulásai és előfordulása tekintetében fennálló, nemek közötti különbségekre 2. uniós iránymutatások létrehozása a koszorúér-betegség nemek szerinti megnyilvánulásairól és kezeléséről 3. az egészséget meghatározó tényezőkkel és a kockázati tényezőkkel kapcsolatos nemi vonatkozások vizsgálata 4. a bevált gyakorlatok tervének terjesztése a tagállamokban


Indokolás: Nemek szerinti különbségek vannak abban, hogy miként érinti a koszorúér-betegség a nőket és a férfiakat, milyen tüneteket mutatnak az egyes nemek, illetve hogyan kezelik a nőket és a férfiakat. Emellett a koszorúér-betegségben szenvedők esetében alkalmazott gyógyszerek eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra. Ezért a férfi és női koszorúérbetegek hatékonyabb segítése érdekében hasznos lenne egy uniós iránymutatás. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6324 ===


előterjesztette: Thomas Ulmer, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság -------------------------------

19

SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 13 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 13

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Sikeres stratégiák kidolgozása és végrehajtása a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A 2-es típusú diabetes mellitus krónikus betegség, és az egyik legnagyobb kihívást jelenti a közegészségügy számára Európában. Több mint 30 millió európai polgár él cukorbetegséggel, és ez a szám világosan mutatja, hogy a cukorbetegség már társadalmi és gazdasági katasztrófa méreteit ölti. Az átlagos uniós előfordulási arány a felnőtt népesség körében 8,6%, és ez 2025-re várhatóan 10% fölé emelkedik. A cukorbetegség a fogyatékosság tíz fő okának egyike, és olyan súlyos következményekkel jár, mint a kardiovaszkuláris betegség, a vakság és a veseelégtelenség. Ennek következtében jelenleg az uniós egészségügyi költségvetések jelentős részét költik a cukorbetegség és szövődményei kezelésére. 2010-ben például az uniós egészségügyi költségvetések átlagosan 10%-át költötték a cukorbetegségre. Bizonyított, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megjelenése és szövődményei is megelőzhetők különféle intézkedésekkel, így a veszélyeztetett személyek korai azonosításával, az egészséges életvitel ösztönzésére összpontosító figyelemfelkeltő kampányok és oktatási programok kidolgozásával, valamint jó minőségű megelőző ellátással. A cukorbetegség sikeres megelőzésének biztosítása érdekében azonban az összes érintett szereplő – egészségügyi szakemberek, cukorbetegek, a lakosság, a média, az élelmiszeripar, a helyi piaci láncok és a politikai döntéshozók – együttműködésével kezelni kell a növekvő járvány jelentette terhet. Ez a kísérleti projekt két szakaszból álló, innovatív megközelítésmódot javasol a cukorbetegség megelőzésére. Az első szakasz a már cukorbetegségben szenvedők korai diagnosztizálására és a veszélyeztetettek – például a metabolikus szindrómával élők – azonosítására irányuló szisztematikus megközelítésmódok kialakításából áll. A második szakaszban a veszélyeztetettek cukorbetegségének megelőzését célzó strukturált tevékenységi programok kialakítására és értékelésére kerül sor. 1. A lakosság szűrése kis mintán történik (3000–10 000 ember), ami azt jelenti, hogy a szűrés öt kiválasztott tagállamban egy bizonyos község/város valamennyi lakosát érinti. Ezen innovatív megközelítés az alábbiak miatt javasolt: - maximális pontosság biztosítása az adatok értékelésénél; - a nemzeti szintű lakossági szűréshez esetlegesen szükséges adminisztratív engedélyekkel kapcsolatos teher elkerülése; - a szűréssel szerzett adatoknak és a végrehajtott prevenciós intézkedések hatásának hatékony kezelése; - helyi szintű lelkesedés kiváltása a projekt célkitűzései iránt és az összes érintett fél figyelmének felkeltése. 2. A projektbe az összes helyi érdekelt felet bevonják, akik összehangolt módon együtt fognak működni egymással: - az egészségügyi szakembereket bevonják a szűrésbe, az ellenőrzésbe/adatgyűjtésbe, valamint az oktatási programok kidolgozásába; - a helyi lakosságot ösztönzik a szűrőprogramok iránti együttműködő és nyitott hozzáállásra és a cukorbetegséggel kapcsolatos oktatási programokban való aktív részvételre; 20

- a médiát bevonják a figyelemfelkeltő kampányok kidolgozásába, emellett a média segíteni fog a projekt céljaival és állásával kapcsolatos információk terjesztésében; - az élelmiszeripar és a helyi piaci láncok elő fogják mozdítani és ösztönözni fogják az alacsony telítettzsír, transzzsírsav-, só- és cukortartalmú élelmiszer-ipari termékek fogyasztását; - a helyi önkormányzat politikai döntéshozói a projekt eredményeit a cukorbetegség megelőzését célzó iránymutatásokba és stratégiákba fogják átültetni. Célok: 1. Összehangolt együttműködés kialakítása az orvosok és más egészségügyi szakemberek (ápolónők, táplálkozási tanácsadók, pszichológusok, kutatók), a lakosság, az élelmiszeripar, a helyi piaci láncok, a média és a helyi politikai döntéshozók között a 2-es típusú cukorbetegség megelőzése érdekében; 2. Kis léptékű szűrőprogramok kidolgozása a cukorbetegek korai diagnosztizálására és a veszélyeztetettek időben történő azonosítására. A lakossági szűrés négy csoportra oszlik: a)a veszélyeztetett csecsemők újszülöttkori szűrése (pl. vérvizsgálat, ha mindkét szülő cukorbeteg); b)minden iskolás gyermek és tizenéves szűrése (vérvizsgálatok, klinikai vizsgálat, az étkezési szokások értékelése, a fizikai aktivitás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a gyorséttermi ételek túlzott mértékű fogyasztása és más, meghatározandó tényezők értékelése); c)a teljes felnőtt lakosság szűrése (pl. vérvizsgálatok, klinikai vizsgálat, az étkezési szokások és a vonatkozó életviteli tényezők értékelése); d)az időskorúak szűrése. 3. Innovatív megközelítésmódok azonosítása az élelmiszeripar és a helyi igazgatás oktatási programokba való bevonására vonatkozóan; 4. Oktatási programok kidolgozása a lakosság és különösen a diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegek, a veszélyeztetettek, valamint a cukorbetegségben szenvedő vagy veszélyeztetett újszülöttek vagy gyermekek szülei számára; 5. Standard szűrőprogramok bevezetése a legmegfelelőbb vizsgálandó mutatók/paraméterek (például vérvizsgálatok, étkezési szokások, fizikai aktivitás és egyéb meghatározandó tényezők) azonosítása és kiválasztása révén. 6. A magas cukor-, só, telítettzsír-, és transzzsírsav-tartalmú ételek és italok fogyasztásának megelőzését elősegítő helyi élelmiszerpiac létrehozása. 7. Műhelyek és szemináriumok szervezése annak érdekében, hogy tájékoztassák a helyi lakosságot az élelmiszerek minőségének és tartalmának fontosságáról. A műhelyek és a szemináriumok a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő kampányokhoz is kapcsolhatók. Például a helyi piaci láncok szponzorálhatják ezeket a rendezvényeket oly módon, hogy zöldségeket és gyümölcsöket kínálnak a résztvevőknek. Részt vevő régiók/országok: 5 kiválasztott város vagy község (3000–10 000 lakos). MEGJEGYZÉSEK: A szöveg a következőkkel egészül ki: Várható eredmény: A projekt átfogó célja a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és fejlesztése. A projektrégiókban részt vevő községek/városok közül néhány várhatóan képes lesz egy sikeres helyi stratégia kidolgozására és végrehajtására a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére vonatkozóan. A legsikeresebb stratégiák később átültethetők vagy belefoglalhatók a cukorbetegséggel kapcsolatos jövőbeni uniós és nemzeti kezdeményezésekbe (pl. a cukorbetegségről szóló iránymutatás vagy ajánlás, a cukorbetegségre vonatkozó nemzeti tervek). A projekt során kidolgozott prevenciós intézkedések hatását csak a projekt kezdetét követően mintegy 2 év elteltével lehet értékelni. Erre a hatásvizsgálatra a projektben részt vevő helyi lakosság egészségi állapotának szoros nyomon követésével kerül sor. A projekt kezdési dátuma: 2012. június A projekt lezárásának dátuma: 2014. június 21


Indokolás: Az Európai Parlament cukorbetegségről szóló írásbeli nyilatkozata (2006) – a cukorbetegség megelőzésére vonatkozó cikkek =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6325 ===


előterjesztette: Vladko Todorov Panayotov, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 50 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 50

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A kritikus nyersanyagot tartalmazó, elhasználódott termékek megfelelő begyűjtés érdekében történő mobilizálása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Ösztönzőrendszerek bevezetésének vizsgálata az elektronikus és elektromos hulladékok lakásokból való kivonása érdekében, azok háztartásokban történő felhalmozása vagy szemétlerakókba, illetve szemétégetőkbe történő kidobása helyett. A projekt keretében tanulmány készülne a kritikus vagy ritka nyersanyagokat tartalmazó, elhasználódott termékek mobilizálására irányuló lehetséges rendszerekről, figyelembe véve a termékek élettartamát (eltérő ösztönzők a mosógép, illetve az okostelefon kivonására vonatkozóan) és a sajátos akadályokat (például személyes adatok tárolása IKT-termékekben). Ez inkább társadalmi-pszichológiai-gazdasági jellegű tanulmány lenne, mivel fel kell térképeznünk a gazdasági rendszereket és feltételeket. A vizsgálat tárgyát képezhetnék a betétdíjas rendszerek, az utalványok, és vizsgálni lehetne a társadalmi szervezetekben rejlő potenciált.


Indokolás: A projekt keretében tanulmány készülne a kritikus vagy ritka nyersanyagokat tartalmazó, elhasználódott termékek mobilizálására irányuló lehetséges rendszerekről, figyelembe véve a termékek élettartamát (eltérő ösztönzők a mosógép, illetve az okostelefon kivonására vonatkozóan) és a sajátos akadályokat (például személyes adatok tárolása IKT-termékekben). Ez inkább társadalmi-pszichológiai-gazdasági jellegű 22

tanulmány lenne, mivel fel kell térképeznünk a gazdasági rendszereket és feltételeket. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6326 ===



Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

07 03 51


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A bizonyos termékfunkciók eléréséhez használt nyersanyagok minimalizálása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A kísérleti projekt kiterjedne minden egyes lépés vizsgálatára, a fém- és ásványmegtakarítással végzett intelligens termeléstől a potenciálisan kritikus nyersanyagok kevésbé kritikusokkal történő helyettesítéséig. További lehetőség a ritka anyagokat tartalmazó alkotórészek újbóli felhasználhatóságának vizsgálata: tartósabbá lehet-e ezeket tenni, hogy átvihetőek legyenek az egyik termékből a másikba (a szűkös erőforrások és az általuk biztosított jellemzők nem jelentenek „gyenge pontot” és akadályt, így a ritka fémet tartalmazó alkotórész oly módon történő kialakításáról lehet szó, hogy az tartósabb legyen). A projekt a gyorsan cserélődő eszközökre összpontosít, és megfelelő ösztönzőrendszert fog javasolni az újbóli felhasználhatóság előmozdítására.


Indokolás: A kísérleti projekt kiterjedne minden egyes lépés vizsgálatára, a fém- és ásványmegtakarítással végzett intelligens termeléstől a potenciálisan kritikus nyersanyagok kevésbé kritikusokkal történő helyettesítéséig. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6327 ===



Kifizetések


Kifizetések


07 03 52

Kifizetések

Különbözet Kötelezettség vállalások 1 000 000

23


Új összeg Kötelezettség vállalások 1 000 000



Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

Tartalék Összesen

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Címsor: Kísérleti projekt – A gazdaságosan ki nem nyerhető maradványokból eredő nyersanyagveszteség minimalizálása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A kísérleti projekt intézkedéseket fog vizsgálni a környezeti és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásokra vonatkozóan a nyersanyagok egész értékláncát tekintve. Az egyik lehetőség lenne a régi bányászati hulladékban rejlő potenciál vizsgálata annak feltárása érdekében, hogy miként kombinálható a megmaradt ritka anyagok kinyerése az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázat csökkentésével. A projekt meghatározza az uniós szintű potenciált azáltal, hogy jegyzékbe veszi és osztályozza a régi bányászati hulladékot, megvizsgálja a kinyerés és a megóvás lehetőségeit, és értékeli a közösség számára való elfogadhatóságot.


Indokolás: A kísérleti projekt intézkedéseket fog vizsgálni a környezeti és gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásokra vonatkozóan a nyersanyagok egész értékláncát tekintve. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6328 ===



Kifizetések


Kifizetések


07 03 53

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Az újrafeldolgozási lánc általános szervezésének, logisztikájának és hatékonyságának javítása az interfészekre való összpontosítás és a rendszerszemlélet révén

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A kísérleti projektnek (előkészítő intézkedésnek) két célja van: Egyrészt annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak az elektromos és elektronikus berendezések – például laptopok és mobiltelefonok – hulladékainak „gyors szétszerelésére” vonatkozó uniós szabványok 24

létrehozására és sikeres végrehajtására. Mivel a termék tervezése kulcsfontosságú az újrafeldolgozás javítása szempontjából, egy ilyen rendszer magasabb újrafeldolgozási arányt tenne lehetővé. Másrészt annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak az interoperábilis interfészek kialakítására az összes rendszerüzemeltető között a csúcstechnológiával működő újrafeldolgozó létesítményekben, a logisztika javítása és az újrafeldolgozás hatékonyságának fokozása érdekében.


Indokolás: A kísérleti projekt (előkészítő intézkedés) megvizsgálja az elektromos és elektronikus berendezések – például laptopok és mobiltelefonok – hulladékainak „gyors szétszerelésére” vonatkozó uniós szabványok létrehozásának és sikeres végrehajtásának, valamint annak lehetőségeit, hogy interoperábilis interfészeket alakítsanak ki az összes rendszerüzemeltető között a csúcstechnológiával működő újrafeldolgozó létesítményekben, a logisztika javítása és az újrafeldolgozás hatékonyságának fokozása érdekében. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6329 ===



Kifizetések


Kifizetések


07 03 54

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A rendszeroptimalizálásra és a műszaki kihívást jelentő termékek és anyagok újrafeldolgozására irányuló kutatás előmozdítása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A projekt azt vizsgálja, hogy a termékbe kódolt adatok információkkal szolgálhatnak-e a szűkös erőforrások helyéről, azok lehető legnagyobb fokú újrafeldolgozást célzó kezeléséről, valamint a termékek vegyi összetételéről, lehetővé téve a differenciált kezelést (például amennyiben nem fordulnak elő veszélyes anyagok, nincs szükség ártalmatlanításra, így optimalizálhatók az újrafeldolgozók költségei). Az ilyen egyedi azonosítás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának feltárása kulcsfontosságú kihívás a jövőre nézve. Ez komoly előrelépést jelentene az egyedi gyártói felelősség irányába, és megteremtené az élettartam végének optimalizált kezelésére irányuló fokozott verseny feltételeit.

Jogalap: A következő szöveg beszúrása: Kísérleti projekt az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése értelmében. 25

Indokolás: A projekt azt vizsgálja, hogy a termékbe kódolt adatok információkkal szolgálhatnak-e a szűkös erőforrások helyéről, azok lehető legnagyobb fokú újrafeldolgozást célzó kezeléséről, valamint a termékek vegyi összetételéről, lehetővé téve a differenciált kezelést. Az ilyen egyedi azonosítás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságának feltárása kulcsfontosságú kihívás a jövőre nézve. Ez komoly előrelépést jelentene az egyedi gyártói felelősség irányába, és megteremtené az élettartam végének optimalizált kezelésére irányuló fokozott verseny feltételeit. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6330 ===

Módosítástervezet 6330 előterjesztette: Esther de Lange, Lambert van Nistelrooij, Riikka Manner ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 05 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

17 05


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

959 000

959 000

959 000

959 000

959 000

959 000

959 000

959 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Megelőző intézkedések: aktív és egészséges időskor

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A javaslat célja az elöregedő népességgel kapcsolatos kihívások kezelését célzó rugalmas IKT innovációs koncepció kidolgozására irányuló európai transznacionális kísérleti projekt elindítása. Ez különösen az idősödő személyek testmozgását és pszichoszociális szükségleteit, valamint az orvosok és ápolók képzését hivatott támogatni. A projekt bevált gyakorlatként szolgálhat azáltal, hogy gyakorlati és elméleti tudást generál a megelőzésre vonatkozóan az idősökre irányuló, aktív és egészséges időskort előmozdító „komoly játék” koncepcióján keresztül. Ez lehetővé teszi az idős személyek számára, hogy hosszabb ideig éljenek független életet. Európában jelenleg hiányzik az a fajta produktív hozzáállás, amely felhasználja az alapvető ismereteket a megelőző intézkedések gyakorlatban történő előmozdítása érdekében. Ezt a hiányt pótolhatja egy olyan, innovatív fellépésekkel kapcsolatos transznacionális európai kísérleti projekt létrehozása, amely régiókat, egyetemeket, iparágakat, polgárokat és állami partnereket tömörít. Az aktív és egészséges időskor a projekt központi eleme. A projekt során integrált és multidiszciplináris megközelítés szükséges és kívánatos. Tekintettel az aktív időskor 2012-ben megrendezendő európai évére, a projektnek kiemelkedő jelentősége lehet a megelőzéssel és az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos új elképzelések előtérbe helyezésében. A népesség elöregedésével összefüggésben a komoly játék számos új és még fel nem tárt lehetőséget hordoz magában. A játék például előmozdíthatja az idős emberek saját családi környezetükön belüli biztonságos testmozgását. Emellett lehetőséget kínál fizikai és kognitív állapotuk negatív és pozitív alakulásának a játékok által biztosított adatokon keresztül történő figyelemmel kísérésére. Továbbá az orvosok és ápolók komoly játékok segítségével történő képzésével javítható a kórházakban és idősotthonokban végzett munkájuk. Ez történhet szimulációs játékokkal, a sebészeti készségek és más orvosi kezelések gyakorlásán keresztül.

Jogalap: A következő szöveg beszúrása: Kísérleti projekt az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. 26

cikkének (6) bekezdése értelmében.

Indokolás: A népesség elöregedése jelentős kihívást jelent: hozzá kell igazítani az egészségügyi rendszereket, egyidejűleg megőrizve azok fenntarthatóságát a kevesebb munkaerőt számláló társadalmakban. A legfőbb kihívás a polgárok aktív és egészséges időskorának előmozdítása. A demográfiai változásokkal való megbirkózás érdekében az EU-n belül meg kell osztani a bevált gyakorlatokat és innovációkat. A megelőzés és az egészséges időskor középpontjában a fizikai és pszichoszociális tevékenységek állnak. Ha az elöregedő társadalom egészséges marad, kevesebb teher nehezedik az egészségügyi rendszerekre, javul az életminőség, nagyobb marad a függetlenség, és kevesebben vonulnak nyugdíjba, ami kedvezően hat az európai gazdaságra. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6331 ===


előterjesztette: Salvatore Iacolino, Elisabetta Gardini, Paolo Bartolozzi, Mario Pirillo, Oreste Rossi, Giommaria Uggias, Cristina Gutiérrez-Cortines, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 12 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 12

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Euromediterrán leishmaniózis-megfigyelő hálózat létrehozása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A projekt konkrét céljai: 1) a leishmaniózis gyors felismerésére, diagnosztizálására és kezelésére irányuló fejlett módszerek kidolgozása (integrált euromediterrán protokoll); 2) euromediterrán leishmaniózis-megfigyelő hálózat megtervezése és létrehozása; 3) a leishmaniózissal kapcsolatos klinikai és epidemiológiai adatok gyűjtésének javítása; 4) az euromediterrán térség szociális és egészségügyi szakembereinek képzése; 5) a nyilvánosság tájékoztatása. Meghozandó intézkedések: 1) A meglévő vagy a közelmúltban lezárt leishmaniózis-megfigyelő rendszerek és tesztek felmérése a projekt célországaiban (Olaszország, Algéria, Marokkó és Málta); 2) a meglévő felügyeleti rendszerekbe (SDO – cartella clinica, PS – primo soccorso stb.) integrálandó és informatikai hálózattal támogatott euromediterrán leishmaniózis-megfigyelő hálózat (EMLSS) megtervezése és létrehozása az alábbi célokkal: a projekt célországaival kapcsolatos bibliográfiai adatok gyűjtése; a 2006–2011-es időszakra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése; az adatok georeferálása; a vektor jelenlétével összefüggő környezeti és talajfeltételek feljegyzése; személyes képzés és távoktatás biztosítása; 27

a leshmaniózis diagnosztikai/kezelési protokolljainak szabványosítása az euromediterrán térségben; közös protokoll létrehozása a betegség kezelésére vonatkozóan és a kezelésre való reagálás nyomon követése; határesetek (táv)diagnosztizálása és adott esetben időbeli nyomon követése; a gyakorló orvosok figyelmének felhívása a betegség diagnosztizálásának módjára a ténylegesnél kevesebb eset jelentésének megelőzése érdekében; közös adatbázis és hálózat létrehozása a tagállamokban a szociális és egészségügyi szakemberek számára; 3) a szociális és egészségügyi szakemberek hálózatának működéséhez szükséges képzések biztosítása a rendszer keretébe tartozó betegségformák megismertetése érdekében (diagnosztikai kapacitásépítés); 4) tájékoztatási és kommunikációs intézkedések: a projekt előrehaladásáról szóló jelentéseket tartalmazó, félévente megjelenő hírlevél terjesztése; tájékoztató kiadvány megjelentetése az állami és a magánszférabeli egészségügyi szakemberek figyelmének felkeltése érdekében; 5) nyomon követés és értékelés: A fókuszcsoportok érdekelt felekkel való találkozóin és az előrehaladás elemzésén keresztül mindenekelőtt értékelésre kerül, hogy mennyire releváns és hatékony a felügyeleti rendszer a kitűzött céljainak, illetve általánosságban a közegészségügyi szükségleteknek kielégítését tekintve. Időtartam: 24 hónap


Indokolás: A cél egy olyan interdiszciplinális hálózaton alapuló kísérleti leishmaniózis-megfigyelő hálózat felállítása az euromediterrán térségben (Olaszország, Algéria, Marokkó és Málta), amely információkkal szolgál a potenciális és az azonosított kórokozó vektorpopulációkról, és elvégzi a kórokozók hazai állati és emberi populációkban való jelenlétének ellenőrzéséhez szükséges laboratóriumi munkát. Prioritásként kell kezelni egy célzott kommunikációs kampány lefolytatását, amely ellátja a nyilvánosságot a vonatkozó tudományos információkkal. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6332 ===


előterjesztette: Esther de Lange, Holger Krahmer, Bas Eickhout, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Anne E. Jensen, Jan Mulder, Christa Klaß, Bastiaan Belder ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 04 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 04

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Erőforrás-hatékonyság a gyakorlatban – ásványi ciklusok lezárása

Megjegyzések: 28

A következő szöveg beszúrása: A projekt az alábbiak révén kívánja vizsgálni és előmozdítani az erőforrás-hatékonyság fejlett technikáit: Nyersanyagok újrafeldolgozása Állati trágya megújuló energiává alakítása A növények és növényi kultúrák trágyázásának finomhangolása Megközelítés A finanszírozást olyan, különböző tagállamok gazdaságaiban folytatott projektek vizsgálatára fordítják, amelyek az erőforrások hatékonyabb kezelésének és a gazdaságon belüli ásványi ciklusok lezárásának új és innovatív módjait kutatják. A megközelítésmód központi eleme a tudás és a bevált gyakorlatok gazdálkodó közösségek közötti megosztása. A projektek fő eredményeit megosztják az összes tagállammal, és felhasználják az Európa 2020 stratégia céljaival kapcsolatos uniós politikai döntéshozatalhoz. Az elindítandó projektek kiterjednek a megújuló energiák gazdaságon belüli fokozott használatára és termelésére, az állati és növényi hulladék újrafeldolgozására, a víz- és talajgazdálkodás javítására, a szántóföldi növények és legelők célzottabb trágyázására, valamint az új technológiák állattartásban történő alkalmazására. A projekt kezdete: 2012. január 1. A projekt vége: 2013. december 31.


Indokolás: Az erőforrás-hatékonyság keretében európai gazdálkodók sikereket érnek el erőforrásaik hatékonyabb kezelése és a termelés negatív környezeti hatások nélkül történő fenntartása vagy fokozása terén. A projekt több tagállamban ösztönzőket és eszközöket biztosít a gazdálkodók számára az új technológiák alkalmazásához, valamint módszereket kínál a hatékony erőforrás-gazdálkodáshoz. Néhány tagállamban már léteznek erre példák, és e projekt célja az erre vonatkozó információk összegyűjtése az összes európai gazdálkodó és az európai környezet javára. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6333 ===


előterjesztette: Gaston Franco, Maurice Ponga, Elie Hoarau, Françoise Grossetête, Sophie Auconie, Philippe Juvin, Gabriel Mato Adrover, Patrice Tirolien, Luís Paulo Alves ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 27. jogcímcsoport — Előkészítő intézkedés – A BEST rendszer (A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások önkéntes rendszere az Unió legtávolabbi régióiban és tengerentúli országokban és területeken) A(z) számadatok és a(z)megjegyzések a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 03 27

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

2 000 000

1 000 000

p.m.

1 000 000

p.m.

1 000 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

3 500 000

2 000 000

1 000 000

p.m.

1 000 000

p.m.

1 000 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

3 500 000

Tartalék Összesen

Megjegyzések: 29

Bekezdés után: Az előirányzat egy Tanács által ösztönzött program .......... legkülső régió és tengerentúli terület nem vehet részt. A következő szöveg beszúrása: 2 500 000 euró összegű új előirányzatok a „BEST rendszer” elnevezésű előkészítő intézkedésre a 2012-es évre. MEGJEGYZÉSEK: A következőképpen módosítandó: A BEST rendszer erősíti a legtávolabbi régiókban, illetve tengerentúli országokban és területeken a biológiai sokféleség védelmét és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának előmozdítását szolgáló pénzügyi eszközöket e sajátos területek környezeti és fejlesztési szükségleteinek egymással való összeegyeztetése céljából. Az Unió legtávolabbi régiói és a tengerentúli országok és területek, amelyek a sarkvidéktől a trópusi égövig minden óceánban megtalálhatók, globális jelentőségű fajok és ökoszisztémák egyedülálló sokféleségének adnak otthont, amelyek fokozottan sérülékenyek az emberi hatásokkal, az invazív fajokkal és – egyre inkább – az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Az önkéntes rendszer célja ezért olyan megoldások kifejlesztése, amelyek fenntartják az egészséges és ellenálló ökoszisztémákat, és csökkentik a biológiai sokféleségre nehezedő nyomást. A finanszírozás védett területek kijelölését és kezelését, valamint a megromlott ökoszisztémák helyreállítását támogatja, előmozdítva az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló természetes megoldásokat, köztük a mangrovék helyreállítását és a korallzátonyok védelmét. A programnak emellett ezeken a területeken elő kell mozdítania a kutatást is, különösen nemzetközi kutatási és oktatási programok finanszírozása révén. A rendszer ösztönzi különböző keretek kialakítását és a helyi közigazgatás, a civil társadalom, a kutatók, az egyetemek, a földtulajdonosok és a magánszféra közötti partnerségek létrehozását. Ez a környezeti és éghajlat-változási kérdésekben való együttműködés erősítését szolgálja. Az előkészítő intézkedést még egy évvel meg kell hosszabbítani, hogy az Európai Bizottság javaslatot tudjon tenni egy, az EU tengerentúli területeinek biológiai sokféleségét védeni hivatott, fenntarthatóbb eszközre.

Indokolás: Az uniós tengerentúli országok és területek, illetve legtávolabbi régiók gazdagságára és sérülékenységére tekintettel a BEST rendszer a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos ökoszisztéma-alapú megközelítések kialakításának és alkalmazásának előmozdítása révén egyaránt hozzájárulhat a biológiai sokféleségre vonatkozó globális célokhoz, valamint a fejlesztési és az éghajlat-változási politika célkitűzéseihez. Az új előirányzat lehetővé teszi a BEST 2011-es nyílt ajánlattételi felhívása eredményének megszilárdítását és kiegészítését, a BEST rendszer következő többéves pénzügyi keretbe való beágyazását is célozva. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6334 ===

Módosítástervezet 6334 előterjesztette: Philippe Juvin, Miroslav Mikolášik ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 08 02 04 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


08 02 04

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

Tartalék Összesen

30

Címsor: Kísérleti projekt – Európai csoport kísérleti felállítása a klinikai kutatás keretében

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Az európai klinikai kutatás jelentős kihívás. A dinamikus orvosbiológiai kutatás nemcsak az Európai Unió kutatással és közegészségüggyel kapcsolatos versenyképességéhez elengedhetetlen, hanem az európai betegek számára is, akiket biztosítani lehetne arról, hogy a lehető legjobb ellátásban, valamint a legújabb technikákban és gyógyászati termékekben részesülhetnek. A kísérleti projekt több európai egészségügyi kutatócsoport felállítása révén epidemiológiai eszközöket nyújtana az Európai Unió részére az egészséget meghatározó tényezők jobb megértéséhez, valamint az orvosi gyakorlat és a közegészségügyi politikák javításához. Az Európai Unió és a tagállamok számára előnyös lenne a kutatásnak az egészségügy bizonyos területeire történő kiterjesztése és a más egészségügyi területeket – például az Alzheimer-kórt vagy a betegségekre befolyást gyakorló környezeti hatásokat – érintő tanulmányok megjelenése. A kísérleti projekt mintájául a szív- és érrendszeri betegségekről készült Framingham-tanulmány szolgálhatna, amely több évtizedre visszanyúlóan követte nyomon sok beteg egészségét, és jelentős tudományos adatok gyűjtését tette lehetővé a tudósok számára. A kísérleti projekt finanszírozása a köz- és magánszféra nemzeti, európai és nemzetközi partnerségével történhetne.


Indokolás: A kísérleti projekt több európai egészségügyi kutatócsoport felállítása révén epidemiológiai eszközöket nyújtana az Európai Unió részére az egészséget meghatározó tényezők jobb megértéséhez, valamint az orvosi gyakorlat és a közegészségügyi politikák javításához. Az Európai Unió és a tagállamok számára előnyös lenne a kutatásnak az egészségügy bizonyos területeire történő kiterjesztése és a más egészségügyi területeket érintő tanulmányok megjelenése. A kísérleti projekt finanszírozása a köz- és magánszféra nemzeti, európai és nemzetközi partnerségével történhetne. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6335 ===


előterjesztette: João Ferreira, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 71 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 71

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A fenyőfa-fonálféreg és más invazív fajok által érintett területek környezeti helyreállítása és újraerdősítése 31

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: a) a következő költségvetési sor létrehozása (KP): A fenyőfa-fonálféreg és más invazív fajok által sújtott erdők megőrzése és rehabilitációja MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A kísérleti projekt eszközül szolgál az invazív egzotikus növényfajok és a kártevők (például a fenyőfafonalféreg) által érintett területek környezeti rehabilitációjához és újraerdősítéséhez. Kiegészíti a meglévő költségvetési tételek keretében már végrehajtott intézkedéseket, és a következő szakaszban szerepet játszik az invazív fajok/kórokozók ellenőrzésében és az érintett területek helyreállításában. A projekt szakaszai: 1. az érintett területek azonosítása az egyes régiókban; 2. az érintett erdőterületek helyreállítására irányuló stratégiák azonosítása; 3. bevált gyakorlatok és sikeres megoldások elemzése; 4. az érintett erdők helyreállítását célzó helyi és regionális szintű projektek támogatása.


Indokolás: A kísérleti projekt eszközül szolgál az invazív egzotikus növényfajok és a kártevők (például a fenyőfafonalféreg) által érintett területek környezeti rehabilitációjához és újraerdősítéséhez. Kiegészíti a meglévő költségvetési tételek keretében már végrehajtott intézkedéseket, és a következő szakaszban szerepet játszik az invazív fajok/kórokozók ellenőrzésében és az érintett területek helyreállításában. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6336 ===


előterjesztette: João Ferreira, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 72 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 72

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A vidéki lakosság helyben maradásának ösztönzése – Az elnéptelenedés elleni küzdelem

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: a) A következő költségvetési sor létrehozása (KP): Kísérleti projekt a vidéki lakosság helyben maradásának ösztönzésére az elnéptelenedés elleni küzdelem részeként. MEGJEGYZÉSEK: (a nem kívánt rész törlendő) A kísérleti projekt a mezőgazdasági termelést végző vidéki lakosság helyben maradását ösztönzi, és ezáltal 32

segíti a vidékről való elvándorlás és a mezőgazdasági termeléssel való felhagyás elleni küzdelmet. Azáltal, hogy a projekt a nemzeti mezőgazdasági termelés fokozására és az elnéptelenedés elleni küzdelemre összpontosít, lehetővé válik a tagállamok számára a jelenlegi gazdasági helyzetből való kilábalás, a nemzeti mezőgazdasági termelés lehetőségeinek kihasználása és ebből következően a természeti katasztrófák megelőzése, illetve hatásainak minimalizálása. A projekt szakaszai: 1. információgyűjtés a tagállamokban a kielégítendő szükségletekről, a lakosság tényleges vidéken maradásának előmozdítása érdekében (ideértve a lakossággal és a különböző helyi érdekelt felekkel és hatóságokkal való konzultációt); 2. az egyes régiók problémáinak és lehetőségeinek azonosítása ezen célkitűzés fényében; 3. bevált gyakorlatok és sikeres megoldások elemzése; 4. projektek kidolgozása helyi és regionális szinten a lakosság vidéken maradásának ösztönzésére.


Indokolás: A kísérleti projekt a mezőgazdasági termelést végző vidéki lakosság helyben maradását ösztönzi, és ezáltal segíti a vidékről való elvándorlás és a mezőgazdasági termeléssel való felhagyás elleni küzdelmet. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6337 ===


előterjesztette: João Ferreira, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Ilda Figueiredo ------------------------------SECTION III — COMMISSION 07 03 07. jogcímcsoport — LIFE+ (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz – 2007–2013) A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 07 03 07


2012. A Tanács álláspontja


305 000 000

200 000 000

316 255 000

220 000 000

316 255 000

205 500 000

14 500 000

316 255 000

220 000 000

305 000 000

200 000 000

316 255 000

220 000 000

316 255 000

205 500 000

14 500 000

316 255 000

220 000 000

Kifizetések


Új összeg

Kifizetések

Kifizetések


Különbözet Kifizetések


Kifizetések

Tartalék Összesen

Indokolás: A tagállamoknak jelentős forrásszűkével kell szembesülniük a Natura 2000 hálózat részét képező területek kezelése terén, ami veszélyezteti ezen eszköz hatékonyságát és átfogó koherenciáját. Mint ismeretes, maga a Bizottság 5,8 milliárd euróra becsüli a Natura 2000 hálózat működtetésének éves költségét. Ennek megfelelően – különös tekintettel a jelenlegi válságra – nem szabad elvonni a forrásokat az ezzel kapcsolatos költségvetési sorokból, mert ellenkező esetben súlyosbodhat a védelemre szoruló természeti értékek, fajok és élőhelyek pusztulása. A költségvetési tervezet visszaállítása. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6338 ===


előterjesztette: João Ferreira, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------33

SECTION III — COMMISSION 17 04 04 01. jogcím — Növény-egészségügyi intézkedések – Új intézkedések A számadatok a következőképpen módosítandók: 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások 17 04 04 01

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

12 000 000

12 000 000

14 000 000

10 000 000

14 000 000

10 000 000

6 000 000

10 000 000

20 000 000

20 000 000

12 000 000

12 000 000

14 000 000

10 000 000

14 000 000

10 000 000

6 000 000

10 000 000

20 000 000

20 000 000

Tartalék Összesen

Indokolás: Az előirányzat a számtalan erdei ökoszisztémát fenyegető veszélyek – többek között az invazív idegen fajok terjedése, a betegségek (fenyőfa-fonalféreg és egyebek) és az erdőtüzek – elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépések fedezésére szolgál. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6339 ===


előterjesztette: Giommaria Uggias, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 32 04 18 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


32 04 18

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

1 500 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A duzzasztógátakban rejlő energiatermelési lehetőségek teljes körű kihasználása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: A projekt konkrét céljai: 1) a mesterséges gátaknál történő energiatermelés optimalizálása minden esetben magas hatékonyságú turbinák alkalmazása révén; 2) a szigeti térségek fosszilis tüzelőanyaggal működő energiatermelő létesítményektől való függőségének csökkentése. Meghozandó intézkedések: 1. magas hatékonyságú hidroelektromos turbinák telepítése; 2. megújulóenergia-termelő létesítmények (napelempanelek és szélturbinák) telepítése a duzzasztógátak közelében vagy azok mellett; 3. kis visszaszivattyúzó tározók építése; 4. elemrendszerek telepítése a visszaszivattyúzó rendszer folyamatos működésének fenntartása érdekében, éjszaka és szélcsend idején is; 5. állandó felügyelet és adatgyűjtés annak megítélése céljából, hogy mennyire képes a kísérleti rendszer növelni a víz segítségével termelt áram mennyiségét.

Jogalap: 34

A következő szöveg beszúrása: Kísérleti projekt az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.) 49. cikkének (6) bekezdése értelmében.

Indokolás: A mesterséges gátakat az aszályok elleni küzdelemre és annak biztosítására használják, hogy polgári felhasználásra és higiéniai célokra víz álljon rendelkezésre. A Földközi-tenger térségében a gátakat nem lehet magas hatékonyságú áramtermelő turbinákkal felszerelni, mivel meg kell őrizni a vízkészleteket, tehát a gátakban rejlő energiatermelési lehetőségek kihasználatlanok. E probléma megoldásának egyik módja megújulóenergia-termelő létesítmények telepítése a duzzasztógátak közelében annak érdekében, hogy biztosított legyen a felső szakasz vízkészletének feltöltése. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6340 ===


előterjesztette: Sophie Auconie, Françoise Grossetête, Gaston Franco, Anne Delvaux, Elisabetta Gardini, Thomas Ulmer, Philippe Juvin, Richard Seeber, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság, Damien Abad ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 71 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


07 03 71

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 310 000

1 310 000

1 310 000

1 310 000

1 310 000

1 310 000

1 310 000

1 310 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt — RECAP: az EU főbb polimerátalakító régióiban keletkező belső műanyaghulladék helyi szintű újrahasznosítása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Az Európai Polimerátalakító Ipar (EPCI) igen fontos európai iparág, amely 50 000 vállalatot – melyek 85%-a kkv – foglal magában és 1,6 millió embert foglalkoztat. AZ EPCI termelése 2009-ben elérte a 45 millió tonnát; a legtöbb kész műanyag alkatrészt Németország (23%), Olaszország (16%), Franciaország (12%), Spanyolország (8,5%), az Egyesült Királyság (8%) és Lengyelország (5,5%) állította elő. A keletkező műanyag hulladék közel kétharmada (azaz 1,3 millió tonna műanyag) végleges hulladék, amelyet vagy a Távol-Keletre (elsősorban Kínába) exportálnak, vagy szeméttelepeken helyeznek el. A jelenleg nem újrahasznosított műanyag selejt 50%-ának újbóli hasznosítása évente mintegy 650 000 tonna műanyag megtakarítását jelentené. Az újrahasznosítási arány növelésével a kísérleti projekt megvalósítja az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonyságra vonatkozó célkitűzését. A RECAP célja a belső keletkezésű műanyag selejt újrahasznosításának javítására irányuló kísérleti projekt megvalósítása. A projekt megalapozza 1) a műanyaggyártásból származó selejt újrahasznosításával kapcsolatos új technológiai megoldások kidolgozását és 2) a fenntartható megoldásokon és technológiákon alapuló újrahasznosítási csatornák megvalósítását és megszervezését. A projekt versenyképességet és munkahelyeket teremt azáltal, hogy meghosszabbítja a műanyagok élettartamát, továbbá kőolajat takarít meg és felelősebb ágazattá teszi a műanyagipart. Útiterv készül majd a végleges fenntartható megoldás kidolgozásához szükséges lépések meghatározására: együttműködésben végzett K+F projektek a technológiai problémák kiküszöbölésére, újrahasznosítási csatornák megszervezése és kialakítása, a bevált gyakorlatoknak és technológiáknak az uniós 35

műanyagátalakító közösség számára történő átadása, az újrahasznosítási technológiák bemutatása kísérleti berendezésekkel, vállalatok létrehozása a keletkező szellemi tulajdonjogok kiaknázására. Az eredményeket fel kell használni az EU számos olyan térségében, ahol jelentős műanyag-átalakítási tevékenységek folynak. A RECAP egyik másodlagos célkitűzése a belső hulladékgazdálkodásra vonatkozó teljesítményértékelés elvégzése az EU több fontos műanyagipari régiójában Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Lengyelországban. Ezen régiók mindegyikére jellemző, hogy behatárolt földrajzi területeken összpontosulnak a műanyagipari tevékenységek. A teljesítményértékelés elemzésén kívül a RECAP másik másodlagos célja a bevált gyakorlatok azonosítása, valamint ajánlások megfogalmazása olyan jövőbeli intézkedésekre, amelyeket belső selejtgazdálkodással kapcsolatos átfogó módszertanná alakítanak. Több lehetséges forgatókönyv készül. Ezek mindegyikét szervezési (az újrahasznosítási csatornák gazdasági, pénzügyi és politikai megszervezése) és technológiai (kutatási és fejlesztési problémák kiküszöbölése) célkitűzésekre bontják. A RECAP harmadik másodlagos célkitűzése az egyik forgatókönyv előzetes megvalósítása a projekt keretén belül tanulmányozott egyik régióban. Az előzetes megvalósításnak olyan intézkedések képezik majd részét, mint a feltárt technológiai szűk keresztmetszeteken alapuló K+F projektek előkészítésének megkezdése.


Indokolás: 50%-kal több végleges műanyag hulladék újrahasznosításával 650 000 tonna műanyag takarítható meg. A kísérleti projekt fenntartható megoldást kínál: kutatás-fejlesztési együttműködés, az újrahasznosítási csatornák megszervezése, a bevált gyakorlatoknak az uniós műanyagátalakítók számára történő átadása, kísérleti berendezések bemutatása, vállalatok létrehozása a keletkező szellemi tulajdonjogok kiaknázására. Mindez a versenyképesség és munkahelyteremtés előmozdítása, az anyagok élettartamának meghosszabbítása és kőolaj-megtakarítás mellett történik. A kísérleti projekt felelősebbé teszi a műanyagipart, és ezáltal megfelel az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonysági célkitűzéseinek. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6341 ===


előterjesztette: Anna Rosbach, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 07 03 32 A 2012. évi költségvetéstervezet


Kifizetések


Kifizetések


07 03 32

Kifizetések


Kifizetések


Kifizetések

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

1 000 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – A tengeri szemét begyűjtése

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: 36

A kísérleti projekt célja az uniós tagállamok segítése a tengervédelmi stratégiáról szóló (2008/56/EK) keretirányelvben rögzített cél elérésében, amely szerint az EU parti vizeit és édesvizeit tekintve – innovatív gyűjtési/hasznosítási rendszert alkalmazó környezetvédelmi fellépésen keresztül – 2020-ig „jó környezeti állapotot” kell elérni. A projekt bevonja az EU halászati közösségét, valamint az uniós műanyaggyártókat, -átalakítókat és -feldolgozókat az EU part menti vizeinek és édesvizeinek szeméttől való megtisztításába. A halászokat az Európai Halászati Alapon keresztül kell támogatni abban, hogy part menti térségükben külön utakra induljanak a vízben úszó hulladék begyűjtése érdekében. A projekt innovatív vonóhálórendszert alkalmazna, amely vonóhálónként 2–8 tonna úszó tengeri hulladék begyűjtésére képes. Ezt a vonóhálórendszert halászokkal együttműködve fejlesztették ki azzal a céllal, hogy ne károsítsa a tengeri élővilágot, és a vízben úszó hulladékon kívül semmi mást ne gyűjtsön be. A halászoknak ezt a vonóhálót part menti vizekben kell használniuk, míg az édesvizek esetében statikus vonóhálók kerülnek alkalmazásra. A tengeri szemét begyűjtését követően az újrafeldolgozók értékelik az újrafeldolgozás lehetőségeit. Ha a hulladék nem alkalmas az újrafeldolgozásra, az energiavisszanyerésnek kell lennie a megoldásnak. A szándék azonban az, hogy a begyűjtött hulladék nagy részét alkalmassá tegyék az újrafeldolgozásra. A projekt keretében két éven át (2012 júliusától 2014 júliusáig) teszteket kell végezni több uniós tagállamban (ezeket a tagállamok tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti, 2012. júliusi kezdeti értékelése alapján kell kiválasztani). Ezen időszak alatt a projektnek nyomon kell követnie az összegyűjtött tengeri hulladék mennyiségét, földrajzi elhelyezkedését és állagát. Ezt online monitoringrendszer segítségével kell megvalósítani, amelyen keresztül a tagállamok tanulmányozhatják a problémás területeket és a begyűjtés, az újrafeldolgozás és a part menti vizek és édesvizek megtisztítása terén elért előrehaladást. A „jó környezeti állapot” jobb meghatározásának elősegítésére teljesítményértékelési rendszer kerül kialakításra. A tesztek figyelembe veszik a tagállamok által 2012 júliusáig elvégzendő kezdeti értékelést, a teljesítményértékelési rendszer pedig összhangban fog állni a tagállamok által meghatározandó mutatókkal (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv). A szándékok szerint a kísérleti teszteket követően a tagállamoknak képeseknek kell lenniük a vonóháló- és begyűjtési rendszerek működtetésének átvételére és egyidejűleg az összegyűjtött tengeri hulladék mennyiségével, földrajzi elhelyezkedésével stb. és az újrafelhasználással kapcsolatos adatok folyamatos feljegyzésére. Így a tagállamok (a projekt eredményétől, azaz a hasznosított tengeri szemét mennyiségétől függően) hasznos eszközhöz jutnak, amely elősegíti és felgyorsítja a tengervédelmi irányelvben rögzített jogi kötelezettségek megvalósítását, nevezetesen az EU parti vizei és édesvizei „jó környezeti állapotának” elérését. Továbbá a projekt végét és e tevékenységek régiók általi lehetséges átvételét követően a tagállamok számára eszközt kell biztosítani az uniós vizek „jó környezeti állapotának” fenntartásához. E környezetvédelmi fellépések, valamint a halászati közösség, az ipar és a nemzetközi hatóságok között létrehozott szinergiák révén nem csupán megfelelő módon lehet kezelni a tengeri hulladékot a „jó környezeti állapothoz” való hozzájárulás érdekében, hanem el lehet érni a tengeri hulladék elkerülését, az uniós vizek fenntarthatóságát és az egészséges tengeri környezet kialakulását is. Amennyiben a tesztek végén az EU part menti vizeiben talált tengeri hulladék mennyisége alacsony vagy elhanyagolható, akkor ezzel a projekt bizonyítja, hogy a tagállamok sikeresek voltak a parti vizek és az édesvizek „jó környezeti állapotának” elérésében. Ebben az esetben a tagállamoknak érdemes lesz továbbra is elsősorban az édesvízi statikus vonóhálókat használniuk (amelyeket a folyógátakon vagy más, a vízi közlekedést nem akadályozó helyeken helyeznek el) annak elkerülése érdekében, hogy a szemét a part menti vizekbe kerüljön, és még nagyobb problémát okozzon a tengeri környezetre és esetlegesen – a mikroméretű műanyagok tengeri élőlények általi elfogyasztása és potenciálisan az emberi élelmiszerláncba történő bekerülése által – az emberi egészségre nézve.


Indokolás: A projekt célja az EU part menti vizeinek és édesvizeinek megtisztítása, és egyidejűleg a halászaton és az újrafeldolgozó-iparon belüli munkahelyteremtés ösztönzése. A projekt az uniós halászok számára megélhetést biztosít azokban az időszakokban, amikor a halászat tilos vagy nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a halászok az Európai Halászati Alapból kifizetésekre lehetnek jogosultak a halászat helyett végzett szemétgyűjtésért. A projekt – eredményétől függően – értékes adatokat fog szolgáltatni a fokozott újrafeldolgozási kapacitások és/vagy energia-visszanyerési létesítmények szükségességének értékeléséhez. =-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-==-=-=-= === ENVI/6342 ===


előterjesztette: Antonyia Parvanova, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ------------------------------SECTION III — COMMISSION Az alábbiakkal egészítendő ki: 17 03 01 02 2011. évi költségvetés Kötelezettség vállalások

Kifizetések


Kifizetések


17 03 01 02

Kifizetések


Új összeg

Kifizetések


Kifizetések

700 000

700 000

700 000

700 000

700 000

700 000

700 000

700 000

Tartalék Összesen

Címsor: Kísérleti projekt – Innováció a betegségmegelőzés terén: az egészségismeret és az egészséges viselkedésmódok előmozdítása

Megjegyzések: A következő szöveg beszúrása: Az előirányzat célja a megelőzéssel kapcsolatos innovatív közegészségügy-politikai kezdeményezések feltérképezésére irányuló kísérleti projekt finanszírozása, az egészséges életvitelre és a lakosság egészségismeretének fokozására összpontosítva. A közegészségügyi prevenciós politikák nemcsak a kockázati tényezők csökkentésén vagy szűrési és diagnosztikai stratégiákon keresztül történő betegségmegelőzésre terjednek ki, hanem magukban foglalják az egészségismeret általános szintjének lakosság körében történő emelését, valamint az egészséges életviteli és viselkedési módok aktív előmozdítását is. Az olyan területek, mint a táplálkozás, a testmozgás, a fogyasztói magatartás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kulcsszerepet játszanak a népesség átfogó egészségi állapotában, ezért ezek a prevenciós politikák kulcsfontosságú célpontjainak tekinthetők. A jelenlegi uniós politikák és célkitűzések, mint például az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az egészség Európa 2020 stratégiához való nyilvánvaló hozzájárulása szükségessé teszik az európai népesség egészségi állapotának előmozdítására irányuló értékes lehetőségek előtérbe helyezését. A kísérleti projekt során végzett feltérképezés és értékelés célja ezért az egészségismeret javításának és az egészséges viselkedésmódok előmozdításának révén bevált gyakorlatok azonosítása a betegségmegelőzés terén, valamint egy összehasonlító tanulmány készítésének támogatása a közegészségügyi prevenciós stratégiákra vonatkozóan, ideértve a költség–haszon elemzést és a beruházási prioritások értékelését más közegészségügyi prevenciós területekkel összevetve.


Indokolás: A projekt segítene teljesebb képet alkotni és jobb ismereteket szerezni a megelőzés területén a közegészségügy dinamikájáról, valamint az e téren indított szakpolitikai kezdeményezések közegészségügyi hatásairól, eredményeiről és komparatív előnyeiről.

39

AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG

Recommend Documents