JEGYZŐKÖNYV amely készült 2015. június 4. napján 11.00 órai kezdettel, a Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban: NPK) országos küldöttgyűlésén.
Helye: Xántus János Két Tanítási Nyelvű, Gyakorló Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola 1055 Budapest, Markó utca 18-20.
Jelen vannak: Horváth Péter, NPK elnök Bárányos József, NPK elnökségi tag (levezető elnök) Dr. Kurucz Zsuzsanna, jegyzőkönyvvezető Járainé Dr. Bődi Györgyi, jegyzőkönyv hitelesítő Nagyné Szabó Etelka, jegyzőkönyv hitelesítő Országos Küldöttgyűlés tagjai (70 fő), a jelenléti ív szerint (jegyzőkönyv 1. sz. melléklete)
Távol maradt: Agócs Attila, Baloghné Gerse Zsuzsanna, Bán-Széll Előd, Bedő Kornél, Béres Attila János, Blanár Edit Etelka, Butola Zoltán, Chriszt Gyula, Csábi István, Cseke Gábor, Csontos Illésné, Dr. Radványiné Varga Andrea, Dr. Soltiné Selymes Zsuzsanna, Dr. Szebedy Tas, Drága-Jurásek Ildikó, Farkas Valéria, Flodung János, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes, Gasparics László, Gellai József, Gombos Szilárd János, Gyallai Katalin, Gyepesy Imola, Hadobásné Karancsi Annamária, Hegyiné Mladoniczki Éva, Hegyiné Mráz Erika, Hock Zsuzsanna, Jávori István, Juhosné Juhász Anita, Kabdebó Flórián, Magyar Ferenc, Mikesy György, Mohlné Ódor Gabriella, Némethyné Toldy Gizella, Öreg István, Pásztor Gergely, Pécsi Gábor, Prillné Csordás Csilla, Puháné Urbán Katalin, Pulay Teréz, Románné Kolozsi Andrea Mónika, Stárics Roland, Szabó Judit, Szijártó Csilla, Takács István, Takács Veronika, Tiszlavicz Csaba, Tótáné Tóth Éva, Tóth Géza, Tóth Norbert, Tóth Péter, Tulipán Gabriella, Türk László, Ványi Lászlóné, Varga Katalin
Meghívottak 11 órára: Czunyiné Dr. Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár Sipos Imre, köznevelésért felelős helyettes államtitkár Laucsek István, főosztályvezető Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, NPK Tiszteletbeli tag Dr. Bodó Márton, Oktatáskutató és fejlesztő Intézet témavezető Dr. Puszter Bernadett, NPK Budapesti elnök Kaukerné Kovács Edit, NPK Győr-Moson-Sopron megyei elnök Pásztói Tamás, NPK Komárom-Esztergom megyei elnök Szakmai Tagozat elnök jelöltjei
1
Napirendi pontok: 1) Határozatképesség megállapítása 2) Jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása 3) Napirendi pontok elfogadása 4) A 9 évfolyamos általános iskola ötletére beérkezett vélemények ismertetése 5) Szakmai Tagozatok elnökeinek megválasztása 6) Az Alapszabály 4. mellékletének módosítása 7) Elnöki beszámoló az eddig elvégzett munkáról - Rendeletek véleményezése - NPK költségvetése - Iskolai Közösségi Szolgálat monitorozása 8) OFI-val való együttműködés ismertetése 9) Főtitkár bemutatkozása 10) Közbeszerzési szabályzat 11) Etikai Kódex 12) Egyebek 13) Zárszó
Bárányos József levezető elnök: köszönti a megjelenteket. Megköszöni Dr. Fehérvizi Judit igazgatóasszonynak, hogy a küldöttgyűlés ismét a Xantus János Középiskolában kerülhetett megrendezésre. A Xantus János Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola tanárai és diákjai ünnepi műsort adtak elő a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Felkéri Horváth Pétert a megjelentek köszöntésére. Horváth Péter NPK elnök: köszönti a megjelenteket. Köszönetet mond Dr. Fehérvizi Judit igazgatóasszonynak a műsorért, és a helyszínért, valamint gratulál az iskola jubileumához. Pedagógusnap alkalmából mindenkinek jó munkát kíván az elkövetkező időszakra. Sajnálatát fejezi ki, hogy a pedagógusnap feledésbe merült. A mindennapi gondok, problémák, továbbképzések, érettségi mellett a tantestületeknek kevés ideje van ünnepelni. A Karnak meg kell próbálnia ez ügyben is előrelépést tennie, hogy a pedagógusnapnak megfelelő helye legyen a magyar közoktatásban. Köszönti Kőrösiné Dr. Merkl Hildát és a minisztérium munkatársát Laucsek István főosztályvezetőt. Mindenkinek jó munkát kíván a mai napra. Bárányos József levezető elnök: Tájékoztatja a küldötteket, hogy a jegyzőkönyv vezetés megkönnyítése érdekében az ülésről hangfelvétel készül.
1. Napirendi pont: Határozatképesség megállapítása: Bárányos József levezető elnök: Mandátumellenőrzés során megállapította, hogy 64 fő regisztrált, a Küldöttgyűlés határozatképes. 2
2. Napirendi pont: Jegyzőkönyvet vezető, hitelesítők személyének megválasztása: Bárányos József levezető elnök: Jegyzőkönyvvezetőnek Dr. Kurucz Zsuzsannát javasolja. Felkér két budapesti küldöttet, hogy vállalják el a jegyzőkönyv hitelesítését. Nagyné Szabó Etelka és Járainé Dr. Bődi Györgyi elvállalja a jegyzőkönyv hitelesítését. Felkéri a küldöttgyűlést, hogy aki elfogadja jegyzőkönyvvezetőt, és a jegyzőkönyv hitelesítőket, az kézfelemeléssel jelezze. -
-
-
A küldöttgyűlés 64 igen, 0 nem, 0 tartózkodással a következő határozatot hozta: NEMZETI PEDAGÓGUS KAR Országos Küldöttgyűlésének 1/2015. (VI. 04.) számú határozata A jegyzőkönyvet vezető és hitelesítő személyek megválasztásáról
A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlése elfogadja a 2015. június 4-ei Küldöttgyűlés jegyzőkönyv vezetőjének Dr. Kurucz Zsuzsannát, míg hitelesítőknek Nagyné Szabó Etelkát és Járainé Dr. Bődi Györgyit. Felelős: Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlés Határidő: azonnal
3. Napirendi pont: Napirendi pontok elfogadása: Bárányos József levezető elnök: Az előzetesen kiküldött napirendi pontokra változtatás nélkül tesz javaslatot. Megkérdezi a küldötteket, hogy van-e változtatási javaslat, kiegészítés a napirendre vonatkozóan. Horváth Péter NPK elnök: Azt javasolja, hogy az Alapszabály módosítására ne kerüljön sor. A küldöttgyűlés előtt tartott elnökségi ülésen úgy döntöttek, nem szeretnék kivenni sem az Alapszabályból, sem a 4. számú mellékletből azt a lehetőséget, hogy a területi elnökök is kapjanak tiszteletdíjat. Bárányos József levezető elnök: Felkéri a küldöttgyűlést, hogy kézfelemeléssel fogadják el a megváltoztatott napirendet. -
A küldöttgyűlés 63 igen, 0 nem, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: -
3
NEMZETI PEDAGÓGUS KAR Országos Küldöttgyűlésének 2/2015. (VI. 04.) számú határozata Az NPK Küldöttgyűlés napirendjének elfogadásáról A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlése elfogadja a küldöttgyűlés napirendjét az alábbiak szerint: Napirendi pontok Határozatképesség megállapítása Jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása Napirendi pontok elfogadása A 9 évfolyamos általános iskola ötletére beérkezett vélemények ismertetése Szakmai Tagozatok elnökeinek megválasztása Elnöki beszámoló az eddig elvégzett munkáról (Rendeletek véleményezése, NPK költségvetése, Iskolai Közösségi Szolgálat monitorozása) OFI-val való együttműködés ismertetése Főtitkár bemutatkozása Közbeszerzési szabályzat Etikai Kódex Egyebek Zárszó Felelős: Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlés Határidő: azonnal
4. Napirendi pont Szakmai Tagozatok elnökeinek megválasztása: Bárányos József levezető elnök: A szakmai tagozatok elnökei tisztségviselőknek minősülnek, ezért nyílt szavazással nem, csak titkos szavazással választhatók meg. Ennek érdekében Szavazatszámláló Bizottságot kell megválasztani. A küldöttek közül három fő önként jelentkezőt kér a Szavazatszámláló Bizottságba. A három fő maguk között választ elnököt. Fekete Antal, Szaszák Csaba, Ács Péterné jelentkezett a Szavazatszámláló Bizottságba. Bárányos József levezető elnök: Felkéri a küldöttgyűlést, hogy kézfelemeléssel szavazzanak a Szavazatszámláló Bizottság elfogadásáról. 4
-A küldöttgyűlés 63 igen, 0 nem, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: NEMZETI PEDAGÓGUS KAR Országos Küldöttgyűlésének 3/2015. (VI. 04.) számú határozata A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlése Szavazatszámláló Bizottság tagjának Ács Péternét, Fekete Antalt, Szaszák Csabát választotta meg. Felelős: Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlés Határidő: azonnal
Bárányos József levezető elnök: köszönti a Nemzeti Pedagógus Kar tagozatainak elnökjelöltjeit. Felkéri a jelölteket, hogy pár percben mutatkozzanak be. Bedő Kornél, életvitel és gyakorlati ismeretek tagozat elnökjelöltje: Horváth Péter NPK elnök tájékoztatja a küldötteket, hogy Bedő Kornél egy családi tragédia miatt nem tud jelen lenni az ülésen. Kajáry Ildikó, fejlesztő- és gyógypedagógiai tagozat elnökjelöltje: 1984-ben szerezte meg a diplomát a gyógypedagógiai tanárképző főiskolán, Budapesten. Először súlyos, halmozott fogyatékosokkal dolgozott együtt az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetében. 1987-ben ment át a Dohány utcai Foglalkoztató Óvoda, Általános Iskolába, 1997-ben lett igazgatóhelyettes, 2002 óta vezeti az intézményt. Az intézmény új székhelyen működik Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola néven. 150 körüli a tanulólétszám; 27 fő óvodás, 80 általános iskolás, és ennyi szakiskolás. Az intézményről leválasztották a szakszolgálati tevékenységet, a korai fejlesztést. 2004-ben a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolák Országos Munkaközösségét hozta létre Kerekes Ferenc igazgatóval. Később a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének alelnöke lett. 2010 óta a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének főtitkára. Ez a szervezet jelenleg több mint 1600 fő gyógypedagógust tömörít magába, amelynek magánszemélyként gyógypedagógusok a tagjai. Szakterületenként tíz szakosztállyal működik fogyatékossági típusonként. Nagyon jól működő szervezet; egyeztetéseken vesz részt a kormányzattal, ahol a jogszabályok előkészítésében működnek közre. Gyógypedagógusok körében nagy kapcsolattal rendelkezik. Bán-Széll Előd, informatikai tagozat elnökjelöltje: Nincs jelen. Veres Pál, intézményvezetői tagozat elnökjelöltje: Földes Gimnázium igazgatója. 18 éve intézményvezető. Matematika- fizika-informatika szakos tanár. Matematika területén, elsősorban a tehetséggondozásban tevékenykedik, az Erdős Pál Matematika Tehetséggondozó Iskolában, az Arany János Tehetséggondozó Program Egyesületét vezeti az alakulás óta. Választmányi tag a Gimnáziumok Országos Szövetségében. A köznevelés, közoktatás területén is tevékenykedik, ilyen például az életpálya modellel kapcsolatos kutatásokfejlesztések, minősítés-szakértés, kutatói tanácsadóként dolgozik az Oktatási Hivatalban. 5
Nagy megtiszteltetés számára, hogy az alakuló tagozat őt jelölte ki, hogy ezt a tagozatot vezesse. Azt gondolja, hogy az intézményvezetőknek fontos szerepük van a köznevelés elősegítésében. Azt gondolja, hogy a tagozatok között és a Karon belül is kulcspozíciója lehet az intézményvezetői tagozatnak. Meglévő hálózatok segíthetik a tagozat munkáját, ilyen az Általános Iskolák Igazgatóinak Országos Szövetsége, Gimnáziumok Országos Szövetsége, Arany János Tehetséggondozó Program Egyesületének intézménye. Brahmi Ilona, kollégiumi tagozat elnökjelöltje: Szolnok Város Kollégium intézményvezetője. 35 éve dolgozik kollégiumpedagógusként. Végigjárta a ranglétrát: nevelőtanárként kezdte, volt csoportvezető nevelőtanár, kollégiumvezető - Arany János Tehetséggondozó Program Szolnokon a kollégiumban működik - később pedagógiai igazgatóhelyettes lett, 2012-től intézményvezető. Nagyon fontosnak tartja, hogy a területen dolgozó pedagógusok érdekeit, szakmai képviseletét ellássák, ezért is gondolta azt, hogy érdemes egy ilyen feladatot elvállalni. Részt vett a kollégiumi Nevelés Országos Alapprogram 4. számú mellékletének kidolgozásában, ami a szakmai feladatokat tartalmazza az Arany János Tehetséggondozó programban résztvevő kollégiumok számára. A kollégiumban működik még az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program is. Lehetősége van itt, hogy találkozzon nagyon tehetséges és nagyon hátrányos, felzárkóztatásra szoruló gyerekekkel. Az intézménye a kollégiumi szakmán belül országosan elismert intézmény. Azt gondolja, hogy a kollégiumban dolgozó pedagógusok presztízséért érdemes dolgozni és úgy látják, akik a tagozathoz csatlakoztak, hogy most van lehetőség a szakmai érdekek érvényesítésére. Bíró Bálint, matematika tagozat elnökjelöltje: Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára. 1980-ban végzett Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, matematika-fizika szakon. Tanított szakközépiskolában, kollégiumi nevelőtanár volt, 1989-től az Egri Szilágyi Gimnázium tanára. 1994-től szaktanácsadó, 1995-től az OKTV matematika 1. bizottságában dolgozik. 2006-tól az Erdős Pál Matematika Tehetséggondozó Iskolában is dolgozik. Nagyon fontosnak tartja a tehetséggondozást. A Nemzeti Pedagógus Kar matematika tagozatának alapító tagja. Nagyon örült ennek a tagozatnak, mert ennek a tárgynak az érdekeit is képviselni kell. Sipos Monika, könyvtár-informatika tagozat elnökjelöltje: Miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban, majd 1981-ben Debrecenben a Tanítóképző Főiskolán végzett ének-könyvtár speciál kollégiumon. A Biogal Gyógyszergyárban könyvtárosként dolgozott kutatóknak, amely meghatározta a szakmai életútját. Ezt követően a Berentei Általános Iskolában dolgozott. 1992 óta a Csillaghegyi Általános Iskolában dolgozik. 2003-ban Debrecenben végzett könyvtár-informatika szakon, a TTK-n, 2013-ban szakvizsgázott tehetségfejlesztés-tehetséggondozás szakirányon, amely a mindennapi életét meghatározza az önkéntesi munkája kapcsán. 2009-ben csatlakozott önkéntesként a Családjainkért Alapítvány Esélyt a Képességeknek programhoz. Nagyon sok roma gyereke van, akikre nagyon büszke. A könyvtár pedagógiát, az olvasáspedagógiával kapcsolatos dolgokat tanítja nekik. Ebben az Alapítványban csak vidéki, hátrányos gyerekekkel foglalkozik, akik nagycsaládban nőttek fel. Jelenlegi munkahelyén a nevéhez fűződik a Tehetségpont kialakítása, és két éve ennek a koordinátora. A könyvtár-informatika tagozat életében nagyon fontos volt a március hónap. A tagozat 6
kezdeményezésére a KLIK-kel való egyeztetésen vett részt. Három témakör volt: személyi feltételek (a könyvtáros tanár alkalmazása, munkaidő-nyilvántartás egységes rendje), tárgyi feltételek (adatbázisok finanszírozása), tankönyvek. Egy útmutató készítésére kaptak engedélyt a KLIK-en keresztül. Olyan útmutatót akarnak készíteni, amely a tanároknak és intézményvezetőknek nemcsak a virtuális hálón, fórumokon kapnak információt, hanem a törvényi háttereket is figyelembe veszi. Nagyon fontos számukra az értékalapú egységes hivatásrend kidolgozása. Honlapot szeretnének működtetni és lehetőségükhöz mérten tájékoztatni szeretnék a könyvtáros tanárokat az aktualitásokról, eseményekről. Szeptemberben egy konferenciát szeretnének szervezni. Úgy gondolja, hogy a könyvtár-informatika tagozat egy köztes láncszemként jelenik meg a könyvtárostanárok és a szervezetek között. Nagyné Szabó Etelka, óvodatagozat elnökjelöltje: a Rákosmenti Csicsergő Óvoda vezetője. 35 éve dolgozik óvodapedagógusként. 1994-től intézményvezető. Intézménye referencia intézmény, zöldóvoda, tehetségpont. Mesterpedagógus, új típusú szaktanácsadó, minősítő-és tanfelügyeleti szakértő. Az óvodai tagozat nemcsak megalakult, de már működik is. Az ország öt helyszínén rendeztek szakmai konferenciákat: Miskolcon, Győrben, Békéscsabán, Pécsett és Budapesten. Több száz óvodapedagógust szólítottak meg. Szeretne az óvodapedagógusokért harcolni, tenni, mert kilógnak a sorból; dolgozni kell azért, hogy elismerjék az óvodapedagógusokat és tagjai legyenek a pedagógus társadalomnak. Bódor Andrea, pedagógiai szakszolgálat tagozat elnökjelöltje: Pedagógiai szakpszichológus. 14 éve dolgozik pedagógiai szakszolgálatban, 13 éve vezető. Jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. Borsod megyében, Tokajban lakik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy nagyon nagy megye, tizenhat járása van, így napi szinten belelát a pedagógiai szakszolgálatok működésének problémáiba. Iskolákkal aktív kapcsolatot tartanak fent. Kakukktojásnak számítanak, mivel a köznevelés rendszerében a pedagógiai szakszolgálat köznevelési intézmény, de nem nevelési-oktatási intézmény. Nincs saját tanulói állományuk, ettől függetlenül egy évben több tízezer gyereket látnak el, ezeket a gyerekeket bevezetik egy információs-nyilvántartási rendszerbe. Mivel nem minősülnek nevelési-oktatási intézménynek, ezért kilógnak az iskolák köréből. Ezért fontos, hogy legyen egy hely, ahol képviseltethetik magukat. Dolgoznak náluk gyógy-és fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, konduktorok, logopédusok, gyógytestnevelők. Ezek a szakemberek szeretnék magukat pedagógusnak érezni a köznevelés rendszerében. Úgy látják, hogy a pedagógiai szakszolgálat alapjaiban egy jó rendszer, egy jó elképzelés, és ezt meg kell őrizni. Az Nkt. 18. §. szerint a pedagógiai szakszolgálat a szülő, a pedagógus nevelő munkáját segíti elő, illetve a nevelési-oktatási intézményeket a feladataik ellátásában. Veres Pállal történő beszélgetés során jött a tagozat alapításának ötlete. Megkereste a főigazgatókat és szinte azonnal minden megye benne volt a tagozat megalapításában. Már több száz tagjuk van. Ez az aktivitás is azt jelzi, hogy szükség van egy ilyen tagozatra és örültek a szakszolgálati dolgozók. Szeretnék elmondani a széles konszenzuson alapuló véleményüket; szeretnék, hogy a törvény előkészítésében aktív, konzultatív partnerek lehessenek; szeretnék az érdekeiket határozottabban képviselni. Széles körű információs rendszert szeretnének kiépíteni.
7
Fügedi Beatrix, szakképzési tagozat elnökjelöltje: 37 éve dolgozik a szakképzésben. A változásokat igyekezett mindig nyomon követni, ebből kifolyólag 5 diplomája van. 8 évig volt országos szakfelügyelő, évente 1200-1500 szakmai órát látogatott, értékelt, jegyzőkönyvezett. 18 évig volt igazgatóhelyettes. A változó világban most az a legfontosabb, hogy mindenki tájékoztatást kapjon a változásokról. Az intézmények bizonytalanságban vannak, például mik lesznek a valóságban szakképzési centrumok, a törvény életbe léptetése szakaszosan történik. Jobbágy Miklósné, szaktanácsadói tagozat elnökjelöltje: Múlt hét szerdán alakult meg a szaktanácsadói tagozat. Megköszöni a segítséget elnök úrnak és Dr. Jeszenszkyné Dr. Gallai Gabriellának, hogy megalakulhatott a tagozat. Negyvenen vettek részt az ülésen, de 150 emberrel áll kapcsolatban és megalakult a facebook csoportjuk is. Szeretné a tagozat hallatni a hangát, mivel a szaktanácsadók körében bizonytalanság merült fel. A Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanára. Közoktatás vezetői szakot végzett; az általános iskolában technikát, erkölcstant és informatikát tanít és az osztályfőnöki munkaközösséget vezeti. Jelenleg mesterpedagógusként, szaktanácsadóként, technika szaktanácsadóként szeretné végezni a munkáját. Ezért gondolta, hogy a 3370 tantárgygondozó szaktanácsadó képviseletét felvállalja és az alakuló ülésen meg is választották jelöltnek. Kéri a küldöttgyűlést, hogy a szaktanácsadói tagozat elnökeként képviselni tudja ezt a közösséget. Ez a közösség több erősséget sorolt fel, mint gyengeséget, de látják a szervezetlenséget, a motiválatlanságot. Szeretnék a tudásukat, a szakmai tapasztalatot a fiatalabb kollégáknak átadni, sőt az idősebb kollégákkal megosztani. Ez a mindennapokban nem valósulhat meg, ezért kell ezt a közösséget létrehozni és a munkát folytatni. Szeretné, hogy a Pedagógus Karban a szaktanácsadók a hangjukat, az érdekeiket hallathatnák. Bánkiné Kiss Anikó, tanfelügyeleti-és minősítő szakértő tagozat elnökjelöltje: 1984-ben tanítóként kezdte a pályáját. Végigjárta a ranglétrát; tanítóként, majd napközis nevelőként, később felsős tanárként, kerületi és intézményen belüli osztályfőnöki munkaközösség vezetőként dolgozott. 2003-ban intézményvezető helyettes lett. A szakértői munkával 2000-ben ismerkedett meg. Mindig fontos volt számára a pedagógiai mérés-és értékelés, így számtalan nevelési eredmény vizsgálatot végzett több száz gyermek körében kerületi és fővárosi szinten is. 2014-ben szerezte meg a tanfelügyeleti-és minősítő szakértő tanúsítványt, 2015. január 1-je óta mesterpedagógus. Szaktanácsadóként is tevékenykedett. A munkát tagozati szinten ez év márciusában kezdték meg. Nagyon fontosnak tartották a jelenlévő tagok a szakmai felkészültséget és elhivatottságot, valamint egy közösségbe való tartozást. Megfogalmazták azokat a gyengeségeket, amelyekben segítséget várnak. Ilyen például a tapasztalat hiánya, az információ hiánya. Kiemelték, hogy a jogszabályok folyamatos változása erősen hátráltatja a munkájukat. Lehetőségnek látják a széles körű tájékoztatást minden szinten, a pozitív megerősítést - meg kell erősíteni a munkájukat, hogy amit, csinálnak, azt jól csinálják; meg kell erősíteni a pedagógust, hogy a tanfelügyeleti-minősítő ellenőrzésre szükség van, és ez egy nagyon jó dolog. Egy idézettel zárja a bemutatkozását: „Iskolák, világítótornyok, barátom! A jövő fényjelei! Száz és száz kis magot tartalmazó gubók, belőlük fog megszületni az új, a jobb, a bölcsebb.” Kopeczky Péter, testnevelés tagozat elnökjelöltje: 1990-ben végzett a Testnevelési Főiskolán. Ezután Veszprémben, egy szakközépiskolában-szakiskolában tanított. 8
Veszprémben elindította a központi gyógytestnevelést. A tanári pályán minden munkakörben dolgozott. Mestertanári képzésben vett részt. A tagozat április 15-én alakult meg. Részt vettek a kétszintű érettségi véleményezésében. Május 29-án volt egy minisztériumi találkozó, ahol a Pedagógus Kart jómaga, Szeleczki János és a főtitkár képviselte. Tájékozódó ülés volt. Azt kérték, hogy legyenek benne abban a sport munkacsoportban, amely a TESI2020 stratégiáját előkészíti a kormánynak döntési szintre.
Bárányos József levezető elnök: A segítők kiosztják a szavazólapokat. Egy szavazólapon található az összes jelölt. Amennyiben egyetért a küldött a jelölt személyével, akkor a neve melletti rubrikába két egymást metsző vonalat tegyen. A megválasztáshoz a jelen lévők többségének a szavazata szükséges. Felkéri a Szavazatszámláló Bizottságot, hogy a szavazás megkezdése előtt ellenőrizzék le, hogy a szavazóláda üres, illetve a szavazást követően a Tanácsterembe vonuljanak vissza a szavazatok megszámlálásához. A küldötteket arra kéri, hogy a szavazás ideje alatt ne hagyják el a termet, a szavazást követően még két napirendi ponttal folytatódik az ülés.
5. Napirendi pont A 9 évfolyamos általános iskola ötletére beérkezett vélemények ismertetése: Bárányos József levezető elnök: felkéri Szakál Ferenc elnökségi tagot, hogy ismertesse a 9. évfolyamos általános iskola ötletére beérkezett véleményeket. Szakál Ferenc NPK elnökségi tag: Jelenleg még nincs tervezet a 9. évfolyamos általános iskolára, a sajtóból érkezett az értesülés. Hangsúlyozza, hogy akkor lehet érdemben beleszólni a témába, ha az még csak az ötletelés szintjén van jelen. Összesen 107 darab vélemény érkezett be, ebből 60 darab egyéni pedagógus vélemény, 41 darab nevelőtestületi vélemény, 5 darab NPK területi szerv által küldött vélemény és 1 darab tagozat által küldött vélemény. Elmondható, hogy több száz pedagógus véleményéről van szó. A 9. évfolyamos általános iskola ötletének támogatottságáról elmondható, hogy a vélemények több ellenérvet és aggodalmat sorakoztatnak fel, mint támogató érvet. Ugyanakkor még sem kifejezetten elutasító az attitűd. Nagyon sokan írták, hogy szükség van az alapkészségek fejlesztésére. Tizenhárom darab vélemény volt, amely kifejezetten leírta, hogy üdvözli a 9. évfolyam bevezetését az általános iskolában. Huszonkilenc vélemény kifejezetten leírja, hogy ez nem jó ötlet. Harminchárom vélemény azt mondta, hogy nem ez a jó megoldás. Öt darab konkrét javaslat érkezett arra, hogy meg kell erősíteni az alapkészségek fejlesztését, de nem új évfolyam beiktatásával. Tizenhat darab vélemény mondta azt, hogy sok változás történt az oktatás területén és nem most kellene bevezetni egy új évfolyamot. Döntő többsége a véleményeknek arra mutat és tíz vélemény meg is fogalmazza, hogy 2016-ra ez nem valósítható meg. Összesen húszszor fordult elő az a vélemény, hogy az óvoda-iskola közötti átmenetet kellene megerősíteni, ez a 0. évfolyam elképzelése, nem egy új ötletről van szó. Két vélemény azt mondja, hogy az óvoda utolsó évét kellene iskolaszerűvé tenni. Egy esetben merül fel egy szakképzés előtti évfolyam bevezetésének elképzelése is. A tananyaggal kapcsolatban nagyok sok észrevétel érkezett. Összesen 64 véleményező szerint 9
probléma a túl sok tananyag az általános iskolában. Sokan hangsúlyozzák azt, hogy ha bevezetnek egy új évfolyamot, az ne új tananyagot, hanem a tananyag széthúzását jelentse. Nyolc esetben fordul elő az a vélemény, hogy egy új évfolyam bevezetése teljes tantervi reformot igényel. 24 esetben fordul elő az a vélemény, hogy azért lenne jó egy új évfolyam bevezetése, mert egyenletesebben lehetne elosztani a tananyagot. 22 esetben fordul elő az a vélemény, hogy az alsós tagozatot kellene meghosszabbítani egy évvel, ugyanakkor nagyon sok változat felmerült. Huszonhatan mondják azt, hogy egy új évfolyam bevezetése nem járhat a középiskolai évfolyamok csökkenésével. Van, aki a felső tagozatot félti. Alapvetően azt lehet mondani, hogy valaminek a rovására történő növelést, azt mindenki elutasítja. Negyven alkalommal fordul elő az a vélemény, hogy nem új évfolyamra van szükség, hanem a tananyagot kellene csökkenteni jelentős mértékben, mert nincs idő az alapkészségek fejlesztésére. A tanulói terhelés csökkentése is felmerült több variációban; például a tanulók óraszámát kellene csökkenteni, az osztályok létszámát kellene csökkenteni, külön SNI-s BTM-es osztályokat kellene létrehozni. Sokan felvetik azt, hogy egy tehetséges gyerek számára a 9. évfolyam csak hátráltatás lenne. Kétszer merül fel, hogy a gyerekek motiválatlanok, nem érdekeltek a sikerben az általános iskolában, és ezért kellene a kompetencia mérésnek tétje lennie. Vannak vélemények, miszerint a pedagógusok feladatait kellene csökkenteni és ezáltal több idő jutna a képességek fejlesztésére; több gyógypedagógusra és segítő szakemberre lenne szükség. A pedagógusok létszámára is érkeztek vélemények. Egy pozitív vélemény szerint egy új évfolyam bevezetésével nem küldenének el pedagógusokat, hanem még több tanárra lenne szükség. Egy másik vélemény szerint az új évfolyam hátránya az lenne, hogy több pedagógusra lenne szükség, ez szakemberhiányt okozna. Olyan vélemény is érkezett, miszerint az általános iskola esetében szakemberhiány, középiskola esetében pedig többlet jelentkezne. Tizenkilencen mondják azt, hogy az átalakítást a pedagógusképzésnél kellene elkezdeni. A magasabb béreket is megemlítik. A tankötelezettséget is érintené egy új évfolyam bevezetése. Van, aki szerint, az alsó korhatárt kellene szigorítani, kevésbé legyen rugalmas az óvodából az iskolába lépés ideje. Tizenhétszer fordul elő, hogy túl hosszú lenne ennyi időt eltölteni az általános iskolában, túl magas korban kerülnének ki az általános iskolából. Emiatt problémássá válhat a tankötelezettség felső korhatára is. Felmerült a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok létének kérdése. A nyelvi előkészítők léte is kétségessé válhat egyesek szerint. Az infrastruktúra és finanszírozás kérdése nagyon sokakban felmerült, harminchárom esetben fordul elő. Tizennégy esetben fordul elő, hogy meg kellene határozni, hogy miért is szeretnének egy új évfolyamot bevezetni; mi az oka és célja. Összességében az öt leggyakrabban előforduló vélemény: az alapkészségek fejlesztésének erősítése; nem új évfolyam bevezetésére, hanem a tananyag csökkentésére van szükség; a képzési idő meghosszabbítása nem megoldás; sok beruházást-költséget igényelne, ami problémás lehet; valamint a középiskolai évfolyamok nem csökkenhetnek. Egy elnökségi ülésen vendég volt Sipos Imre helyettes államtitkár úr, aki ezt az összesítést megkapta és hivatalosan is megküldésre került az Államtitkárságra ez az összesítés. Minden jelenlévőt arra kér, hogy továbbra is küldjenek a pedagógus kollégák véleményeket ebben a témában a tanév végéig. A véleményeket összesítik és továbbküldik az Államtitkárságra. A nyár folyamán egy állásfoglalást is szeretne kiadni a Kar ebben a
10
témában. Várhatóan erről az állásfoglalásról a küldöttgyűlésnek nyáron kell szavaznia online módon. Felhívja a küldöttek figyelmét, hogy a kivetített anyag elérhető a Kar honlapján.
6. Napirendi pont Iskolai Közösségi Szolgálat monitorozása: Bárányos József levezető elnök: Megköszöni Szakál Ferenc összegzését és felkéri Dr. Bodó Mártont, hogy számoljon be a közösségi szolgálat monitorozásának tapasztalatairól. Bodó Márton felszólalása előtt megadja a szót Dr. Zalay Szabolcs elnökségi tagnak. Dr. Zalay Szabolcs NPK elnökségi tag: Összefoglalja a Nemzeti Pedagógus Kar munkáját a közösségi szolgálat monitorozása tekintetében. Az elmúlt egy évet eredményesnek tekinti a monitorozás területén. A közösségi szolgálat ellenőrzésének végrehajtását elsősorban monitorozásként képzelik el; ezt a kifejezést hangsúlyozzák. Ez egy szemléleti üzenet, ami arról szól, hogy elsősorban támogató funkciót szeretnének betölteni a monitorozással és nem akarnak szankcionálni. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy aki jövőre nem teljesíti az ötven órás közösségi szolgálatot, az nem tehet érettségit. Megköszöni az OFI munkatársának, Dr. Bodó Mártonnak, hogy elfogadta a küldöttgyűlésre a meghívást. Egész évben folyamatosan együttműködött az OFI és az NPK, közösen dolgozták ki a monitorozási eljárást. Az elmúlt pár hónapban negyven iskolát látogatott meg egy OFI-s kolléga és az NPK részéről egy pedagógus kolléga. Külön megköszöni a segítséget azoknak a személyeknek, akik segítettek megtalálni az egyes megyékben a monitorozást elvállaló pedagógusokat.
Dr. Bodó Márton, OFI munkatárs: Nagyon hatékonynak tűnik az a konstrukció, hogy egy pedagógus kari és egy OFI-s kolléga végezte együttműködve a monitorozást. Sokkal oldottabbá tette a monitorozást a helyismeret. Alapvetően három része volt a monitorozásnak. Egyrészről az igazgatóval való beszélgetés, másrészről a koordinátorral, osztályfőnökkel való beszélgetés, végül a diákokkal való beszélgetés. Nagyon tanulságos volt a diákokkal történő elbeszélgetés, hiszen az egyes elszólásokból, mint például „közmunka program, letudtuk” lehetett következtetni, hogy a diákok hogyan viszonyulnak a közösségi szolgálathoz. A monitorozás még nem fejeződött be, június 15-én ér véget a negyven iskola monitorozása. Korábban volt egy online reprezentatív kutatás, ami kifejezetten a koordinátorokat és igazgatókat kérdezte. A mostani monitorozásból képet kaphattak arról, hogy a közösségi szolgálat a pedagógiai programban, hogyan lett megjelenítve. Az online kutatás szerint az iskolák 67 %-a megjelenítette a közösségi szolgálatot a pedagógiai programjában. A monitorozás során ez a gyakorlatban sokféleképpen jelenik meg. Volt olyan iskola, amely szó szerint átvette a 20/2012-es jogszabály szókészletét és az iskola arculatához nem igazították a közösségi szolgálatot. Az iskolák kis része lát már most pedagógiai célt a közösségi szolgálatban, és a saját arculatához igazította azt; van, aki külön szabályzatot hozott létre. Az iskolák nagy része még a tapasztalat gyűjtésének a fázisában van.
11
Egy másik kérdéskör az volt, hogy az iskolák mely évfolyamokon szervezik meg a közösségi szolgálatot. Az iskolák nagy többségében nincs kialakult rend, általában a 9, 10, 11. évfolyamban végzik el a diákok. Leggyakrabban az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai céljaként az igazgatók a munka világába történő bevezetést határozták meg. A tapasztalatok alapján gyenge a közösségi szolgálat szervezésének eleje és vége. Az érintett diákok több mint 50 %-a bejáró diák, sok esetben a saját településükön végzik a közösségi szolgálatot, ezért sokszor az iskolák a diákok közösségi szolgálatra történő felkészítését rábízzák a fogadó intézményekre. Az online kutatás azt mutatta, hogy a diákok nagy része nem ellenséges, kifejezetten nyitott. A személyes találkozás során kiderült, hogy szükség van arra, hogy a diákok megértsék mire jó az iskolai közösségi szolgálat. Az online kutatás szerint az érettségi előtt álló diákok 43%-a 31-50 óra között teljesítette már a közösségi szolgálatot, de a nagy többség 0-20% vagy 21-31 óra között van. A diákok 90%-ának ajánlása alapján vezetik be az iskolák a közösségi szolgálat fogadó helyeit. A monitorozás során lehetett látni, hogy sokszor a diákokra hárítja az iskola, hogy keressenek maguknak fogadóhelyet és utána az iskola „lepapírozza”. Ebben az esetben nincs meg az a pedagógiai háttér, felkészítés, amely az egésznek értelmet adna. Ez is fejlesztésre szorul. Nagyon lényeges pont, hogy milyen módon van jutalmazva a közösségi szolgálat koordinátora. A jogszabály lehetővé teszi a 22-26 óra közötti idősávban a felkészítésfeldolgozás óráinak megtartását, és 26 óra felett a szervezési munkákat. Ezt vagy nem tudják, vagy nem akarják az intézmények kihasználni. Sok esetben azt mondják, hogy a KLIK nem engedélyezi. A visszajelzések alapján az igazgatóknak alapvetően nincs baja a közösségi szolgálattal. A teljesítési keret lehetne rugalmasabb, például amikor nincs tanítási nap, akkor ne csak három, hanem több órát is lehessen végezni. Erre a minisztérium is nyitott volt az egyeztetések során. Összességében a bevezetés nehézségei: tisztázatlan célok (szükség lenne egyéni intézménytervezésre), felkészítetlen pedagógusok (30, 60 órás OFI-s továbbképzések), kevés a fogadószerv, jogszabály ismeret hiánya. A legfőbb feladata az intézményeknek az iskolai közösségi szolgálat tekintetében, hogy a törvény adta lehetőségeket ki tudják használni, megvalósulna a programtudatos tervezés, az iskola arculatát-programját a közösségi szolgálathoz igazítsák. Jelenleg egy online felület kidolgozásán dolgoznak, amivel az adminisztrációban segítenének az iskoláknak. Műhelyeket, továbbképzéseket szerveznek. A jövőben munkát kell fektetni abba, hogy a közösségi szolgálat jól működhessen, ennek érdekében az OFI-nak, NPK-nak, KLIK-nek együtt kellene működnie. Megköszöni a figyelmet. Koller Erik országos küldött: A közösségi szolgálatnak mi az értelme. Dr. Bodó Márton, OFI munkatárs: Személyiségfejlesztő tapasztalat élménypedagógia útján, amely egy életre meghatározó az önismeret tekintetében. A diákok szociális érzékenységének növelése. Bárányos József levezető elnök: Megköszöni Dr. Bodó Márton előadását és ismerteti a szavazás végeredményét. A Szavazatszámláló Bizottság elvégezte a feladatát. Szavazóként megjelent küldöttek száma 69 fő. Az urnában lévő szavazatok száma 69. Az érvényes szavazatok száma 69. 12
Tájékoztatja a tagozat elnökjelöltjeit, hogy mindannyiuk megválasztása érvényes és eredményes.
-
13 óra 50 perctől ebédszünet. Az ülés 14 óra 30 perckor folytatódik.
-
Bárányos József levezető elnök: Tisztelettel köszönti Államtitkár Asszonyt és Helyettes Államtitkár Urat.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár: Köszönti a megjelenteket. Megköszöni az elmúlt egy év szakmai munkáját. Nagyon fontosnak tartja az Etikai Kódexet és annak létrehozását. Elősegíti az NPK stabil működését. Köszönti a jelenlévőket a pedagógus nap alkalmából.
7. Napirendi pont Elnöki beszámoló az eddig elvégzett munkákról: Bárányos József levezető elnök: Felkéri Horváth Péter elnök urat, hogy tartsa meg az Országos Elnökség beszámolóját. Horváth Péter NPK elnök: Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy az NPK-t köztestületként a köznevelésről szóló törvény hozza létre 2013. szeptember 1-jétől. Ehhez képest maga a megalakulás hosszú és bonyolult folyamat volt, amelynek eredményeként 2014. december 31én jegyezték be a Kart. A megalakuláshoz többször kellett szabályzatot módosítani, amiben a közreműködést köszöni a küldötteknek. 2014-ben az alakuló üléssel együtt négy országos küldöttgyűlést tartottak. A bejegyzés azért volt fontos, mert enélkül nem működhetett a Központi Iroda, a Kar nem juthatott hozzá a központi költségvetésből a részére biztosított pénzeszközeihez. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az utazás-és feladatellátáshoz, az OFI a helyiségbérléshez, a segítő kollégák béreinek rendezéséhez nyújtottak segítséget. 2015. április 1-jétől a Kar főtitkára Dr. Paróczai Csaba Gergely lett. A főtitkár munkája nagy segítség az Elnökség számára. Területi választások voltak és megkezdődtek a tagozatok megalakulása. A területi választások 19 megyében és Budapesten zajlottak le. 14 megyében több jelölt volt, mint amennyi küldöttet lehetett választani. Budapesten, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is sikerült megalakítani az Elnökséget, bár ezekben a megyékben még nincs meg valamennyi küldött. Három megyében, Békés megyében, Bács-Kiskun megyében, Vas megyében csekély volt az érdeklődés, ezért ott nem jöttek létre a területi elnökségek. Többen kérdezték, hogy ezekben a megyékben sor kerül-e pótválasztásokra. Mivel a két éves mandátumból egy év már eltelt és tavasszal úgyis választásokat kell kiírni, ezért ezekben a megyékben most pótválasztást nem fognak tartani. Tizenhat kötelező tagozat van. Vannak olyan tagozatok ahova már nagyon sokan jelentkeztek és vannak olyanok, amelyek még kis létszámúak. Vannak nem kötelező tagozatok is. Látható, hogy nagy érdeklődés van a tagozatok iránt. Ez idáig összesen 1358 fő jelentkezett a tagozatokba. Az Elnökség munkája számára ez komoly információ bázist jelenthet. 13
Az egyik legfontosabb feladata az volt a Karnak, hogy bekapcsolódjon az oktatással, pedagógusképzéssel kapcsolatos jogszabály változások véleményezésébe. Eddig 12 jogszabályt kaptunk véleményezésre. Megköszöni a küldöttek, területi elnökök, tagozati elnökök segítségét a jogszabályok véleményezésében. A Kar két alkalommal adott ki állásfoglalást. Egyszer a minimálbér és vetítési alap tekintetében 2014 decemberében, utána a pedagógusok munkaidejével kapcsolatban. Nagyon sok egyeztetésen, tárgyalásokon vesznek részt. Tankönyvellátással kapcsolatos megbeszélést tartottak szeptemberben a miniszteri biztossal és a Kello akkori ügyvezető igazgatójával. Komoly tárgyalásokat folytattak az érettségivel kapcsolatban. Az idegen nyelvi tankönyvekkel kapcsolatban állt fel egy munkacsoport és megvizsgálták a most piacon levő idegen nyelvi tankönyveket, hogy alkalmasak-e az idegen nyelvek oktatására. A szakképzés átszervezésével kapcsolatosan egy hármas találkozó jött létre Odrobina László helyettes államtitkárral az EMMI-ben. Az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt is megjelentek elnökhelyettes úrral. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is sok tárgyalást folytattak a KLIK működésével, SZMSZ-vel kapcsolatban. Az OFI-tól sok segítséget kapunk és tőlünk is kérnek segítséget, jó az együttműködés a két szervezet között. Egyeztetéseket folytatnak a Magyar Diáksport Szövetséggel. Azt szeretné elérni, hogy a diákolimpia szervezésében, a diákolimpián résztvevő diákok utaztatásával, étkeztetésével, ellátásával kapcsolatos költségek nem az iskolákat terhelnék. Nagyon sok olyan hátrányos helyzetű gyermek van, akinek az iskola, a szülő, az ottani közeg nem tudja támogatni a részvételt és ez súlyos esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Részt vett az Antiszegregációs Kerekasztal beszélgetésen. Bán-Széll Előd az Internetcom egyezetésen vett részt. Egyre többször keresik meg a Kart, hogy hosszú távú stratégiai döntések meghozatalában nyújtson segítséget. Nagyon sok rendezvényen, előadáson vett részt. A személyes találkozások során azt tapasztalta, hogy a Karral kapcsolatos félelmek, gátlások csökkenek. Számos konferenciát szerveztek az OFI segítségével a tagozatok és a területi szervek. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy részt vesznek az egyeztetéseken és kérik a Kar véleményét. Az oktatáságazat vezetőinek bíznia kell abban, hogy amikor a Kar véleményt mond, akkor az a szakma véleménye, a gyakorlati tapasztalatokat tükrözi és a véleményekben nincs „hátsó szándék”. Szeretnék átadni azokat a tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat, amelyek segítik az oktatási környezet jobbítását. A tapasztalatokat azért is kell elmondani, hogy az ágazatirányítóinak minél több információ álljon rendelkezésre, hogy megtegyék azokat a jogszabályi változásokat, amelyek azért szükségesek, hogy minél eredményesebben működjön a magyar oktatás. A tankönyvellátásban is eredményesek voltak: az informatikai háttér, tanári példányok, kiszállítás, tankönyv felelősök javadalmazása. A KLIK működéséről szóló rendeletbe bekerült a Kar egyeztetési joga. A tanév rendje kapcsán érték el a legnagyobb sikereket. Az intézményektől ehhez a jogszabályhoz érkeztek a legtöbb javaslatok. A tervezett 183-181 tanítási nap helyett 181-180 tanítási nap került be a rendszerbe. A téliszünet első két napját (hétfő-kedd) nem kell az iskolában tölteni. Az első félév vége kitolódott. A kémia és biológia érettségi között egy nap szünet van. Előrelépés várható a tanulmányi versenyeknél is, felállóban van egy munkacsoport. Hetedik osztálytól meghatároznák azokat a tanulmányi versenyeket tantárgyanként, amelyet az állam támogatna. Sikerült elérni, hogy a művészeti iskolák ne kerüljenek át a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. 14
Együttműködési megállapodásokat szeretnének kötni különböző szervezetekkel. Az Etikai Kódex létrehozására a törvényben nem volt határidő megszabva. Az Etikai Bizottság elkészített egy vázlatot, amely kiindulása lehet az Etikai Kódexnek. Az Elnökség úgy határozott a ma reggeli ülésén, hogy egy ad hoc bizottságot hoz létre az Etikai Kódex megalkotása érdekében. Az Elnökség meghatározza a Kódex szerkezetét, az ad hoc bizottság összeállít egy javaslatot, amit az Elnökség az Etikai Bizottság tagjaival augusztus végén megtárgyalnak. Ezt követően megküldenék a küldötteknek, területi elnököknek, hogy tegyenek javaslatot, véleményt. Szeretnék, ha az idei második küldöttgyűlés már el tudná fogadni a Kódexet. Úgy gondolják, hogy egy kisebb létszámú munkacsoport hatékonyabban tud dolgozni. Megköszöni a figyelmet. Bárányos József levezető elnök: Megköszöni elnök úr részletes tájékoztatását a Nemzeti Pedagógus Kar munkájáról. Átadja a szót Sipos Imre helyettes államtitkár úrnak. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár: Köszönti a megjelenteket. Köszöni a Kar véleményeit, munkáját. A pedagógus létszám gazdálkodás kapcsán egy szakmai anyag készül, amely az elmúlt négy év felsőoktatási jelentkezéseit, a kibocsátásokat, várható nyugdíjazásokat mutatja be a kormány számára. A következő 5-6 év pedagógus ellátását próbálják ezzel az anyaggal szemléltetni. A következő fontos változás, amely mindenkit érint az a szakképzés átszervezése. Az átadásátvételi rendelet egyik része már megjelent, a másik része hamarosan megjelenik. Az a céljuk, hogy ne alakuljon ki a köznevelés rendszerében párhuzamosan eltérő foglalkoztatás. Például ha egy pedagógus a szakképzési centrum tagintézményében, szakközépiskolában tanít vagy a KLIK általános iskolájában, gimnáziumban tanít, annak ugyanaz legyen a komfortérzete. Az új tanévre a szokásos tanévkezdő kiadvány megjelenésével kívánják segíteni az intézmények munkáját. A Pedagógiai Oktatási Központok létrehozásával, a Pok-ok szervezésével országos szinten minden megyében szeretnének országos tanévnyitó rendezvényt szervezni. A fenntartók, a minisztérium, hivatalok szeretnének megjelenni ezeken a programokon, annak érdekében, hogy a tanévre vonatkozó tájékoztatást megadják. A 20-as rendelet ismét módosul, ennek az az oka, hogy a decemberi törvény módosítás eredményeként a köznevelési törvényből számos elem kikerült és ezeket a 20/2012-es EMMI rendeletbe kell betenni. A Pedagógus Karra vonatkozó deregulációs elemek közül párnak az Alapszabályba kell bekerülnie. Pedagógus nap alkalmából nagyon sok sikert kíván a pedagógus kollégáknak. Bárányos József levezető elnök: Megköszöni helyettes államtitkár úr beszédét.
8. Napirendi pont Főtitkár bemutatkozása: Bárányos József levezető elnök: Felkéri Dr. Paróczai Csaba Gergelyt, hogy mutatkozzon be a küldötteknek. Dr. Paróczai Csaba Gergely NPK főtitkár: 1988 óta tanít. Történelem és népművelő szakos tanár. Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán végzett. Az ELTE-BTK-n történelem szakot végzett, némettanári szakot, mozgókép-és médiakultúra tanár szakot szerzett. 15
2000-ben létrehozta Nógrád megyében az első csoportos művészeti ágakkal foglalkozó művészeti iskolát. Ez lett a Start művészeti esti Art művészeti iskola. 2005-ben Hibó Tamás nevét vette fel. 2007-ben ebből lett a Cogito Általános Művelődési Központ. 2013-ban az iskolavezetést átadva az Oktatási Hivatal TÁMOP 3.1.10 projektjében vállalt szerepet, mint Budapesti képviseletvezető. 2014 nyarán a salgótarjáni tankerületben lett jogász. Elvégezte a Károli Gáspár Egyetem Állam és Jogtudományi Karát. A Kar létrehozásának indokaival és céljaival a kezdetektől egyetért. Legfontosabb feladatának tartja, hogy olyan szervezet alakuljon ki, amely képes megfelelni a létrehozó akaratnak és a tagság igényeinek. A tagság és elnökség feladata, hogy mi legyen, a főtitkár feladata pedig az, hogy hogyan lehet megvalósítani ezeket szervezeti keretek között. Közreműködésével javaslatok készülnek. Elkészült az egységes tagozati SZMSZ minta, amelyet kiküldünk a tagozatvezetőknek. 1987 óta nős, felesége is pedagógus, a Cogito főigazgatója. 3 gyermeke van. Bárányos József levezető elnök: Megköszöni a főtitkár bemutatkozását. Megkérdezi a küldötteket, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, javaslata.
9. Napirendi pont Zárszó: Horváth Péter NPK elnök: A szervezetfejlesztésben lát egy lehetőséget az Elnökség. Az iskolákban a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői jelenjenek meg hivatalos módon. A küldöttek támogatják ezt a javaslatot. Megköszöni a mai napot, a munkát és a részvételt a küldötteknek.
Horváth Péter az ülést 16 órakor bezárja.
-
k.m.f.
Dr. Kurucz Zsuzsanna Jegyzőkönyvvezető
Járainé Dr. Bődi Györgyi Jegyzőkönyv hitelesítő
Nagyné Szabó Etelka Jegyzőkönyv hitelesítő 16
