J
% #' # # f € t C 1 1 f tji fe f € (IjrffJJIjiJfJ^tj^ . Jy^iJ^MJ^JíjíJi „ ..^..W€€€^€€0~€€€%€¥'€^^W^€€í^€^k , i ^ t t <^ <
^
.,
rtW#f f tt€f tttftf ttttt€i
í^f 14 ^
f^>^tttrtt#^tef f trt f tttcMtt#ttr5irf^
^€tf1 ttttt€t#«t#tttr#ét#Wtt#t^tttttti 1 iNft t tt e #^ tt 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 rt iVtt f
c
1
f
íitf tft#ftt€t,'^fí ff ff ttttttttfüei^tttttttt
t^tttttf ttttttf tf tttttt#tttttt>tttjf tttt< r€ttttt¥
ijMtttf tf #^ttttt
<S^
f^AJ^AJiJ^J^3AJ^3J^Á3JbJí^AJk^J^3AJ^3 111^1 ,iJÍ-fT t'i^'t't f
t^
f tjij|.
1 1 #'Ct~<Í'Ct1Í^'t^tVt~t^t^t'#
t # tV# tVt t€ fi vt>^t^ijrct^ct~t'Cir¥^€ líiií^^ 1 1 1 1 fVt t^
^
I
iütCtAtACt
•smí5gsa«®ísssííi» MXO>>AM>>>>Xt>>>XO>AC«At:t:t tAtAiACf
f
AWAV.V.%V.'AV.V.V.V.W.V.V.V,V»»«, r t tAMAOAOAtAtA#Ai t Af J tAt « «
<
«
i't'í <>AfV€ f>A* O/ aAM>>AMXOA*A*A*AtAf #jl tjiAMAMA< MA* M/AMAMA«AtAfAM jpAtAtAtAOjt •
t
yMW»i»AV«W»í»tt.W
>>>o:#:.:o>
Wo#ttrtt#tt«t#ttftt^ittttttttttf etett
I'
^ i f t i t # # 1 1 # # 1 1 # t i f t # # # t tjl C € t Jl €
#t i 1 1f f 1 1
WmmmmmémmmmmimM
Ji
Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/nemzetlettanulOObe
4
^..
N E M Z E T L É T. TANULMÁNY A TÁRSADALMI TUDOMÁNYOK KÖRÉBL, MiGYARORS/iO JELES HELYZETÉSER
megvilágosítására és orvoslására.
BEÖTHY
LEO.
BUDAPEST, AZ A T H E N A E U
JI
R.-TÁKSULAT NYOMDÁJA.
1876.
HC •<j-'4
1^3^
l!c.dii|ii'4l,
Ih7(;.
Nyomuloti oz A
I
In'
ii
n u
il
in
r.
iiydiiHliíJáluin.
;
I.
Elfogyott és fogyó népekrl.
A letnésnek
és
sülyedésnek okai. a népek történetét, melyet a szokás vikágtörténetnek nevezett el, nem részleteiben, de általános jellegében vizsgáljuk, mint a legszembetnbb vonások egyikét kell fölismer-
Ha
nünk, hogy a szereplök, az eltérben állók, melyek figyelmünket lekötve tartják, idöröl-idöre mások által váltatnak fel ezek ;
homályból bontakoznak
ki,
hosszabb
vagy teljes vagy rövidebb korszakon át betöltik cselekedeteikkel a tért azután visszasülyednek a homályba vagy nyom nélkül elveszha nek, nem hagyva hátra egyebet mint emlékezetüket és viszonylagos
—
ilyeneket alkottak —
irott s épitett müveiket.
Nemzetek és egész
nemzetcsaládok vagy emberfajok terjeszkednek és sorvadnak,
bujáznak
és
csenevésznek
el
az
idk
folytával.
Ugylátszik,
mintha a kiemelkedés ténye mellözhetlenül vonná maga után a teljes elmerülését, noha nagy azon nemzetek és fajok száma jelentis, melyek elenyésznek a nélkül, hogy valaha nagyobb ségre
vergdtek volna
;
de ez kevésbé látszik csodálatosnak
;
az elgyengülés attól lep meg, kinek ereje bebizonyult. Es ezen meglep ténynek, mely annyiszor ismétldik, egy kielégitö
magyarázatára nézetem
szerint eddig
nem
volt képes a törté-
netirás.
Konkrét eseteket konkrét körülményekkel magyarázva meg, mindig tényekkel számolt, ott hol a szabályszerség jellemével és különböz körülmények közt megújuló processus hogy az ok egy állandó törvényben kerestessék. Hol azon túl ment, csak phrásisokat talált, melyek többnyire elvénülést, aggkort tulajdonítanak a népeknek ') és emberfa-
jogosit reá,
1)
Dicséretes objektivitással tárgyalja e kérdést Eosche
lagen der Natioiiai;)konomie 264.
:
»Grund-
§.
1*
;
jóknak, a mi
nem magyarázat,
a minek semmi értelme nincs
már csak azért sem magyarázat, mert az elaggás okai, a meg nem szn anyagcsere mellett, az egyes szerves egyénnél sem világosak
Általában pedig az egyéni
1).
és
nemzeti
lét lefolyása
közt vont minden párlinzamok csak a szellem játékának
te-
kinthetk. népelnevezések, melyek a történet lap-
Azon temérdek
srbben
jain egy ideig
többé
le
nem
vagy ritkábban elfordulnak, azután különböz körülmények közt veszí-
iratnak, igen
Nem
tik el a felemlíttetés jogát.
osztályozó vonalat kihalt
mindig lehet meghúzni az
illetleg kihalásban lev),
(s
beolvadt, átalakult és lesülyedt népek közt; azonban a
másba három
elbbeuinek valamelyikén átment nép mindenesetre nem
znek dési,
tekinthet, mert átalakulás alatt
vagy hanyatlási folyam
itt
nem
hanem a nemzeti
értetik,
léte-
a l)els fejlsajátsá-
gok beható helyettesítése egy idegen nemzet sajátságaival ha ismét át nem csap negyedik eset pedig, a sülyedés
—
A
-).
—
csupán elfok azon háromnak valamelyikéhez. Természetes, hogy vannak nemzetek és pedig nagy számmal, melyeket hasonló sors új
nemzetek nagy
része,
nem
ért el
ilyen az úgynevezett
;
— melyek a régiebbeknek
teljes átala-
kulása és különféle fajoknak egybeolvadása által keletkeztek, teljesen önálló nemzeti egyéniséggel és
ugyan szintén
már
elérte
melyeknek egynémelyike
a sülyedés korszakát, mig ellenben
mások nagyságuk tetpontján
állani látszanak. Ilyen a chinai,
mely az ismert történet kezdetén mint meglett nemzet áll, s a mennyire ez megitélhet, ugyanazon nemzeti jellemmel áll fenn mostanáig ilyen végre számos más. melynek ;
]
vib'iiín
')
liosclwr
(les
:ir;'iiiylag
:
itl.
Andi
]i.
Todes nnlieweisbar
;
csak
Im'Í
r<"»vi(l
id
ót:i
létezését az európai veliette
dcii ciuzcliicii ist
Meiiírc von KrfitlirnngL'n, wii'
sir lici niinzcn
Nnl liwciidi^kcit
dir
in.ni zwi'itclt iihcr iiiclit d.irim
Vidkciii
tudomásul,
woRcn dcr n;itiirli('li
urnssi-n in dtni
Gva(l
]ífV
Az
Hliiirtííís
t'-H
ciliíilíisról
lialxMi unzwfjfclliaft difss
niclit gcradi; Zíü-Htöil.
vorlorcn
tíf\\i,
SC'liwniKlcn
wif
j,i
irjíi
J,'o/iclirr
Kcliifksal íídiabt ainli
in
:
az
id.
li.
:
Virl<'
sic sind jíPstorlxu
dcr kürpcrliclicn Wcll
Völ
li.
kein Stolf
abi-r docli in ilircr íViiinTcn initionalcn l'o'síinlicliki'il vcr-
und mir
m
cli
als Jicslandllii'ili' and( rcn
Matiomii Inrllcliend
s
melynek létfolyainát csak ezen idöro
Midüu
ezt itt felemlítem,
kiterj(>(löleg ismeri.
czélom meggátolni, hogy a mondot-
tak ugy értelmeztesseuek, mintha a nemzetiségnek fentarthat-
lansága
mint általános szahály állítatnék
itt
nézve ilyen állítás,
sem jövre nézve hasonló
fel.
Sem
a
múltra
éi'telmü jóslat
nem
keresend azokban. Xem hogy a nemzetek sorsa, hanem hogy voltak és vannak nemzetek és pedig számosan, melyeknek sorsa
kihalás,
:
—
vagy elvegyülés vagy
teljes
átalakulás foljián
megsznni egyedül ezt kívánom hangsúlyozni. Ezen háromféle módozat ugyan az emberi nem propagatiója és vérvegyülete (ha élhetünk e kifejezéssel) tekinteté-
ben igen különböz eredményeket
igér,
de a nemzetiség esz-
méjének és a nemzeti érzetnek szempontjából ugyanegyet
Ha
megkérdezzük azokat, kik nemzetüket a legforróbban szeretik, hogy mi szomorúbb elttük azon gondolat-e, hogy nemzetük elenyészik sarjak nélkül és vérük s testvéreik
jelent.
:
vére kiapad
;
vagy pedig
az,
hogy vérük apadhatlanúl tovább más nem-
fog ugyan folyni testbl testbe, de azok, kikbenfoly, zet nevét fogják viselni és
más
kijelölni. tet,
nagyon kett közöl melyiket fogja
nyelvet fognak beszélni,
kétes hogy a válaszok többsége e
Minél ersebb nemzeti önérzettel párosul a
fajszere-
annál valószínbb, hogy legborzasztóbbnak fog feltnni, ha
az utódok levetnék mindazt, mi a nemzetiség fogalmát alkotja
meg,
— ha
az ivadék elárulná, miért az
áldozni kész.
Ha nem
is
s vérét és mindenét
lehet az élet és
er
forrásai s ezek
elapadása tekintetében az egyént és a nemzetet ugyanazon tör-
vények alá helyezni, ez nem zárja ki, hogy az egyéni és nemzeti önszeretet vagy önzés között az analógiát,
ugy
dete és hatása, mint jogosultsága tekintetében
Mint az egyénnek a enyészés eszméje
;
ez érzetek erefel
ne ismerjük.
rémkép a nemzetnek a végelmíg a faj kívesztét ugy tekinti, mint az
halál, olyan
és
egyén gyermektelen halálát, addig a nemzetiség levetközésé-
nek lehetségére ugy
meg
tekint,
fogja tagadni atjgát
1)
zetiségét.
mint az egyén arra, hogy gyermeke
*).
A nemzeti érzet leginkább a nj-elv fenmaradái^ában látja a nemA nemzeti érzet és a }iYelv jelentségérl találóan irja Lilien-
fdd P. (Die meuscliliche Gesellschaft als realer Organisnius 242.
1.
3Iitau
Minthogy a nemzeti
mi
érzet az egyedül,
által jelentséget
nyer a nemzetek fennállásának és elenyészésének kérdése, és
minthogy ezen érzet szempontjából közönyös, hogy az elenyé-
vagy a nemzetiségnek levetközése
szés a fajnak kihalása
ezen oknál fogva jelen vizsgálódásainkban
létesül-e,
által
tétova
nélkül összefoglalhatjuk a letnt nemzetek sorában a kihalt
népeket azokkal, melyeknek tiszta vagy többé-kevésl)é mással vegyült verébül
annyival
san
is
más nemzet ntt
sem határozható, hogy valamely
el
Ez
ki.
eljárás
különben
jogosultabb, mivel az esetek nagy részében bizto-
nemzet vérébl
régi
ment-e át valami annak ereibe, mely késbb amannak lakhelyeiben tanyázott, vagy pedig hogy valamely jelenkori nemzet tiszta
néputóda-e annak, melytl magát eredezteti
vegyfajt.
Ennek
s
nem képez-e
nyerjük, ha végig pillantunk a
bizonyitékát
letnt nemzetek során, mi által egyszersmind kimérjük az anyagot, melylyel legközvetlenebbül dolgunk
A történeti idk kezdetén két
lesz.
nép tnik
mely nem távol egymástól, hasonló égalj
fel
legelsben,
és sok tekintetben
közt, a mennyire tudhatjuk egyidejleg els állami közönségeket, melyekrl tudomásunk
hasonló létviszonyok alkotta az
1873.)
»A
nemzetiségi kérdés jelenleg a legélénkebben szellztetett és
a legfenj'egetübb minden társadalmi kérdések közt.
Hogy a
19.
században
az uj kultúra teljes fénye és ragyogása mellett felmerült, ez bizouyitja
A nyelv mint legmagasabb eszköze az embevagy elidegenülésének, mint a nemzetiségek legmagasb szellemi megkülönböztet jele, egész teljes jelentségét csak akkor nyerliette el, miután iiz em1)eriség már elérte volt magasabb szellemi fejldését ... A nyelv képezi a szellemi atmosplun-rát, melyben az ember magas i-ek
szellemi jelentségét.
szellemi közeledésének
bölcsjétl
sírjáig folyvást
mozog.
A nyelv határoz
kiválúlag valamely né-
élete vagj' halála, az eszmei »to be nr not to be« felett.
—A
nyelv fogalmával minden néj) szellemi fejldésének, szellemi javainak,
szel-
pnek szellemi
lemi létezésének gondolatát köti össze. S bár vallási kérdések véres liábo-
rúkat költöttek, évszázadokon át társadalmi
még ersebben
okoztak, ebben
és politikai
rázkódtatásokat
fenyeget a nemzetiségi kérdés, mert benne
a szellemi létnek vagy nemlétnek dilemmája legfelsbb szellemi hatvá-
nyozásában nyilvánul. Khez hasonlítva az úgynevezett munkáskérdés is
—
ugy
épen mert tüiiik föl.
désének
ól<;t
l<;gkí')Z<'li'l)l)rl
mint szükebl)
feltételeit
Hadalmi élet alapjait
is
épen
<'sak
az anyagi lét
ki'jzegeit illeti
—
halárok közé szorított, az cmlx-riség fejl-
sokkal kevésbé mélyen illet
kevésbé luegrendit kérdés,*
s
ennélfogva a tár-
vau ós ültette
el
azon els magvakat, melyekbl a jelenkori
európai kultúra kifejldött
az egyptomi és az, melyet chal-
:
deusnak, vagy megkülöuböztetésül egy késbbi uéptl, proto-
cbaldeusuak uevez a türtéuetl)vár, és mely magát szumir vagy
—
bizonytalan, hogy a kett közül melyiknek neakkádnak vezte. E kettnek lakhelyei közt s mindkettejükkel érintkezésben állottak a mai Syria slakói a chanaui népek, melyek hi-
hetleg a két oldalról tapasztalt befolyás alatt, legközelebbrl követték amazokat a polgárisodás els elemeiben. E népeket az ujabbkori
buvárlat
hámi népek neve
alatt
mint fajrokonokat, a
egybefoglalta,
Ezen
')
népfaj,
melynek lakhelyei a st ennek közelebb
perzsa és ádeni öblöktl az atlanti tengerig,
es
els
szigeteire is kiterjedtek, volt tehát
és
bizonyosan szá-
zadokon, de valósziuüleg évezredeken át egyedüli képviselje a polgárisult állami életnek
')
Azon
E
nézet
nem
az ö kezdeményezéseire
;
általános ngj'an,
e
megy
azt hiszem, a legvalószinübb.
mely a bibliai népleszármazási tábla szerkesztésében nyilvánul, felette nyomóssá teszi az általa nj'ujtott tannságot. Az okok pedig, melj'ek alapján annak helyességét kétségbe csodálatos ethnograpMai
vonták,
maguk részérl
érzék,
egyáltalában
nem
zárják ki a kétséget.
A
proto-
chaldeusokat az assyriologok nagyobb része turániaknak tartja, nyelvük alapján, noha ezen nj'elv ismeretlen, mert a nekik tulajdonitott ékiratok ideogrammokban vannak irva, melyeknek csak fogalmi jelentsége, de
nem hangzása
ismeretes.
Hogy
az azon jegyek által az assj'riai iratokban
nyert phonetikus jelentség a protochaldeus szónak felelne meg, ez
hj--
mely bebizonyitva nincs de még ezt elfogadva sem igen ers bizonj'itást képezne azon mintegy 20 szó, mely többé-kevésbé rokonérteimii pothesis,
;
magj'ar, török és flnn szókra többé-kevésbé hasonlit. Legújabban Halévy (Journ. Asiatique juin 1874) ezen egész rendszert
megtámadta ö azt igyek;
szik bebizonyítani, hogj' a protochaldeusnak nevezett textusok assyriai
nyelven vannak irva, egy a közönségestl eltér ideographikus modorban. Hog3' ezen tatni
;
állítás
mennyiben
annyi azonban már
is
helyes, további vizsgálatok fogják
megmu-
bizonyos, hogj' a kérdéses textusok turáni-
ságában való Illedelmet megingatta. Részemrl azoknak els híre óta
mostanáig nem szntem meg hinni, hogy azok egy hámi nyelvet nek, mely a bibliában
Nimródnak nevezett nép
a chanáni népekre nézve
késbbi phönikek,
igaz,
nem tartom
n^-elve volt.
rejte-
Hasonlóképen
elvetendönek a biblia tanúságát
szémiek voltak
(és
ez az egj-edüli ok,
;
a
meljmél
fogva a j)hilologusok és történészek többsége a biblia ellenére ide számítja a chanániakat),
egy késbbi
azonban
azon tanúság maga elég arra, hogy
szémi bevándorlást képzeljünk
a Libanon uyugoti
lej-
8
mindeu vivmáuya
vissza a jelenkori kultúra
a többi népfajok
;
mit amaz megkezdett. Es ezeu
csak folytatták, fejlesztették,
egész nagy népfaj jelenleg egyetlen kiturnemzetet
tathat
nem mu-
fel.
Hogy azon
nép, melyet protocbaldelisnak neveznek, léerrl csak sejtelme sem volt a világnak addig, mig az
tezett,
assyrokuak a föld alól kiásott irodalmából kiviláglott, hogy
maguk
ezek
Írásukat
más néptl
és egész kultúrájukat egy
E
vették át, melynek nyelve az övéktl teljesen különbözött.
nyelv
mely
már
az assyriai királyok idejében holt nyelv volt
beszélte,
telmet
is
már akkor
elenyészett volt
kifejezni az iránt,
a nép,
;
lehetetlen csak sej-
;
hogy valóban
teljesen
magva
sza-
hogy maradványai beleolvadtak az assyríaiba. Annyi bizonyos, hogy ennek semitikus jellegét nem befolyásolták. Hasonló módon tüut el a hámi törzsnek chanáni ága.
kadt-e, vagy
A régi egyptomiaknak
A
a koptokban.
élnek ivadékaik
mostam koptok arabul és törökül beszélnek, s a kopt nyelv, bár nem azonos az ó-egyptomival, csak abból ered, mint az holtak közé tartozik már. Amellett
olasz a latinból, szintén a
seik emlékének nyoma sem maradt náluk. eset
egy
Itt tehát
egy néprl, mely a szónak szoros értelmél)cn megsznt
ámbár vérutódai
lenni,
s
talán vegyületlen vérbl valók,
lé-
teznek.
A
hámi népcsaládot pedig a ko})tokon kivül csupán a
nomád berberek vaí-y tuaregek és a vad gallák képviselik az él nemzetek közt. Kihalt ágaik közé tartoznak a guancsok is, a kanári szigetek slakói, kiket a spanyolok irtottak
Hiában keresnénk az Eufrat
ki.
és Tigris völgyeiben
ságl)an. melyet alsó folyásukl)an szelnek,
s
a
sik-
maradványait az assy-
ro-hahyloni népnek, mely e vidéket leiiyl)en és batalomljan lakta, gyara]iitva. továiti) fejlesztve a ]i;'imial
Nomád töjére,
iiii'ly
tárffylio/,
ln'lyfs
;ir;ib
;i
siksá^dian. Kik idegen vér vegyületétl
InMi-szkcIif
kiiliiiilifii
(''vzékkcl
iri!iíí;it.
k<»zcli'l)l)
kiil
S<'hniifim(,'H(ífKcliiclit(;) úh
;iz
álló c^ry
olt rirpt;il:ih
ri'';^M
nyrlvlmvárok
k<">zt.
és
t(^nin';szuttu(Ió.s
(''s
l)iisz-
viirosnkhiiii.
Azi'-rt.
lih'túiiószpk
filoiKM-d
{llufi-kcl:
egy fithnoííraplnis (Müllor
KMiiKigrajiliic) /ís-iiliönikck (vM(ry priitojtlirmikck)
liliönikek
miveldést
;'itr)r(">l
Friíryi's ii
:
k«''sö1)l)i
i\
Naliirliclii!
Allfícnieino szcniitizáH;
Jíe.l/.sd h,1
és kén mosSm,tttörzs,.ikot.Tcmo„l,öl,Ho
^s»*>í-lj"l városokban, kiknek mar beszármaztatják o.\a; törökök a mas népeket sei sem találtak e tartományokban
vándorolt
következéskép nem ,s vehettek el mint a melyek most lakják, kik szémi elemet jelentema.n,kl« árja kurdok a hegyekben, ;
sem vettek kenyebb mértékben semmi esetre
fel
magukba.
tornyosuló havas hegyaz Assyriától éjszakra szorulva vagy hozzájái-nlhathm ségben, keskeny völgyekbe vallású, él egy keresztény betvhátakou keresve menedéket, minden '<"lt"n.. ™.".U-n t-'"
Hanem fent
szémi nyelv nép szegénységben, üldöztetve ianaelnyomva, kegyetlenni téneti traditiók nélkül, léteznek egyátalan által. Ha tikus mohamedán szomszédaik úgynevezett utódaik, ugy csak ezen az assvro-babiloniaknak De ez is kétséges mert nyelvnk ehalde'usok lehetnek azok )• nyugoti ágához tartozA a ugvan a szémi törzshöz, de annak assyna.tol állván közel, mig az héber és arámi nvelvekhez a valószmuseg igy a nagyobb azokkal együtt igen eltér. S vaUsz.rnu népek ezek maradványai azon mellett szól,
hogy
hónukból kdiajtottak, s himelvikéuek. melveket az assyrok ehaldeusok egész az Urus keleti részébe (a
roddmuk
éjszaki
Hasonló eredetüeknek feltételezbeszél sabiusok vagy brt. hetk az övékhez hasonló nyelvet torkolata körül es KhusisJános keresztények, kik az Eufrat
mia
tóig laknak) telepitettek.
laknak -). táubau, a régi Snsiáuábau mint állam, de Az assyrokról esak azt tudjuk, hogy
hogy mint nemzetiség, mikor
LVvanez
áll
inkább Tehetséges,
és miáltal
szntek meg
nem
letezm.
népre nézve is, noha rtt a pbönieiai (sémi) egyikében éljenek hogy a Libanon népei
ivadékaik.
Nyom
nélkül
'^.^ distan.
1,0
e
el
régi nepei. a kis-ázsiai félsziget
adatokat közöl !«,«./: Kiniveh
Layard
id.
'^^^^^''^^
1
dv.
tekintheté a ezért akkor több jogosultsággal babyloniak utódainak. 2)
u.
8o4. N. N. T. Meisznev. Le.pz.g meg nyelv munkát irta, az assyriai
Deutsch von
Mikov Layavd
tntek
m.
1-13.
^'-^l^^;^ -^-^.^^^^o.
kérdéses népeket az as.ju-
-
10
—
A
nyugot-árja ') népek, melyek közül a médok és a perzsák az assyro-babyloniai nép miveldésének csak töredékeit fogták
fel,
mig
politikai bölcseségre és
jóval felülemelkedtek azon,
párzokban.
— ntódai
Az elbbiek seik
vallásával együtt azoknak min-
den jellemz sajátságát levetették fakadt, de
hatalomra nézve
élnek a tadzsikokban és
;
nyelvülí,
bár azon törzsbl
elfajulás által gramatikai formáil)an messze elüt
a régi nyugot-árja
-)
nyelvektl, szótára arab és török elemek-
ersen vegyes. Népüknek, vagyis azon két testvérnép uek, melytl származnak, fénykoráról a legbomályosabb emlékezettel sem birnak, s úgynevezett történeti könyveikben kel
képtelen regékkel helyettesítik azt
^).
A
párzok vagy géberek
k siem
megtartották ugyan az si vallást, de hires seiket
is-
nem képeznek többé nemzetet ezen elszórva, mint a héberek és örmények él maradványai, az els világ-
merik
e mellett
;
birodalom alkotóinak.
Az
ó-kori
miveldés körében
szerepelt népek közöl, mint
politikai individualitás és nemzetiség
tezik ról,
;
ersen átalakulva, mélyen
melyet eszményi színekben
csupán egj, a görög
lé-
leszállva a magasztos polcz-
feltn eldeik
foglalnak
el
a
népek emlékezetében, messze elmaradva a jelenkor nagy nemzetei mellett, a
bl
sülyedésnek mutatják szomorú példáját, mely-
nem képzelhet. Tehát nem mondhatni ugyan, hogy Miltiades és Platón népe nem létezik, hanem csupán azt, hogy e lét szomorú folytatása az egykorinak. Ez pevisszaemelkcdés
dig talán épen olyan kevéssé czélja az önfentartási törekvéseknek, mint
A számos
maga
az elenyészés. ]
róiii;ii;ikii;il<,
Mjiró.
kaik ncni
1';!
ni:igul
olvasztották
jfokoii népeit. nyclviiL' liolt
léteznek
s
mi
a
vérükbí'il
;
volt Itália
vegyülctlcii ivadé-
emberek
ei-eilx'ii
foly,
') M<'ííkril<''iilici/.ti'li''siil
*) O-jiiTzsíi •^)
Noui
vnlaki, ki ({ökt/íl
ellent
ii
mvilmsl
órtcsíti'SfkiH'l,
Jii<>ji
a kflct-jírJH v:i;:y liimlii m'fxkliil.
i»-liaktriiii \i\'^\ zcikI.
liiHzrMii. liipjry
))('r/Hii
f'i-i'flö
(''s
az
nem-
új nemzetiségek képezéséjiez járult mint alkatrész, mely
iiiiuiik, Jnit
u pcr/.sa
(''kiradik lanusii^^a ii(:in
liili'IrsiOpli rniT;isiiak iiiiiil
Viiliair..
laiisa
a/,
\<'-\r/./,rk
r-
\
kmii
iiitc miIi, k\ cliitl, ha
a/,
hiid'k,
a/,
ili';^-
nn'^í ;;rn-('i-
valami
vnli,
Im^y
n zctek toljescu sajátos nemzeti iudiviiUialitással szerepelnek a
közép- és új kor népei közt. Ezért
maiak kihaltak, de mint nemzet és
A
nem mondhatni, hogy faj elenyésztek
kelták és ibérek nagyohbára elvegyültek
ugyan vidékek, hol
tisztáhljan fentartották
a ró-
^).
léteznek
;
magukat
e fajok
maradványai, de az elébbiek csak mint más nemzettestek tagjai
;
igy a kelta nyelvtörzsnek van
maradványa Bretagne
és
AVales népszólamában. Mindamellett e tartományok lakói a francziákhoz és angolokhoz számittatnak.
A baszkok
ellenben
léteznek mint nemzet és úgy tekinthetk mint tiszta ibérek,
kik sajátos nyelvüket hiven megrizték dül
él Európa
;
ha
egye-
igen, ez az
régi népei között.
Ekként elmondhatni, hogy Európa régi kulturnépei nem léteznek mint a hámi kultúra népcsoportja, mely egy régibb ;
korszakiban volt képviselje a mivelt emberiségnek, úgy az ó-
európai államalkotók
amazok
által
nem
palotáját, hol
melyek elbb
is
sejtett
elenyésztek.
A
kik helyökbe
léptek,
mérvekben épitve tovább a miveldés
k elhagjiák — ezek utódai barbár
törzseknek,
ismeretlenül, ué\i;elenül, aztán megvetve, mint
vadak éltek a régi mivelt világ szélén. Bizonyos, hogy volt id, mikor e vadásztörzsek seinek egész létszáma nem érte el a római birodalom egyik fvárosának lakosságát lágrészeket népesítenek be.
Úgy
látszik,
;
utódaik
vi-
mint ha az emberiség
fája csak akként tenyészhetne és virágozhatná át az évezredeket,
ha közös törzsébl számos ágat hajtva,
ez
delés után elszáradnak, kivéve egyet, talán
hajtások egpkét
;
ágak rövid
zöl-
a leggyengébb
ezen egy tovább zöldéi, törzszsé ersödik és
hatalmasan elágazik sokfelé
nem
biek sorsára jutnak,
;
de az új törzs hajtásai az eléb-
sokáig növekedve egymás
párhuzamosan, hanem egynek maguk közöl engedve
mellett
át a tért,
melyet az sarjaival befoglal. kritika nélkül elfogadja.
A
regebeli Kozrev, Gusztaszp stb. azonosságát a
történelem Kyrosával, Dárius Hystaspisával, aligha fogja tartani,
mint
ezt legutóbb
Kruger Jakab kísérelte meg
még
valaki fen-
(Gescliiclite der
Assj-rier u. Iranier. Frankfurt 1856). 1)
»Új népet ott veszünk
fel,
hol egy régi magas kultúrának eltnése
után, egybekötve új ethnographiai elemek felvételével, újból ifjúkori éret-
lenségnek könnyen felismerhet jeleit látjuk«, Roscker
jd. na.
606.
1,
12_
Midn
az új nemzetek, tett- és ismeretvágy által vezé-
a földnek új határokat keresni
relve, elindulnak
nagy kontinenseket emberfajokkal latokat
— ekkor egy meglep, bár az eddigi
megersít
találnak
s
számtalan szigetet benépesítve külön
és
látvány tárul
fel
tapaszta-
azon fajok, melyek addig
:
külön világokat, külön emberiségeket képeztek maguknak, alig
hogy a megismerkedés
egy világgá, egy
által
emberiséggé
egyesültek a régivel, és azonnal belé vonatnak a közös törzs törvényébe. Valószín,
st
a mennyire multjok ismeretes, ez slakói, a
bizonyítani látszik, liogy az új világ
ban hasonló törvény
alatt éltek
;
népek
maguk
és törzsek
is
világá-
a felfedez-
mig mások terjeszkedtek
tetés eltt
is
fogytak
emberiség
is
bizonyosan egyes ágai által újult és ujulandott
el,
meg idszakonkint, mely ágak eltt
A
végtelen
kiterjeszkedés
felfedeztetéssel a közös törzs visszaköveteli jo-
jövje
állott.
gait
az ottani emberiség mint egy ág száradhat
s
Amerika, Ausztrália tei
feltn példáit mutatják nem-
zetek és egész emberfajok elenyészésének jában, mely genealogií.i szempontból és átalakulás példái
vált
és
el.
és részben a csendes tenger szige-
gyorsaság és behatóság által
Közép-
az ottani
;
is
;
és pedig
tökéletes.
azon alakElvegyülés
ugyan nagy számmal fordulnak el
mely Amerika felfedeztetése idejében még virágzó hogy másokat ne említsek élt, azóta teljesen kihalt
törzs, tet
(ki-
Dél-Amerikában), de e mellett sok nép és
;
éle:
az
Antillok slakói, Éjszak-Amerikában a Lenápe-Algonkiuok-
nak
az Irokézeknek több nevezetes törzse
és
maudánok nyelve
és
egy
mások
p;ip;igáj
;
;
a
natchezek,
Dél-Amerikában az Atúrok, kiknek
szájá1)an élt
még
továl)l)
egy ideig az
kiknek csontjait Humboldt látta
utolsó aturuak lialála után
s
ogy barlangban az üiiuoco
i)aitj;'iii
;
továbbá a Rio de laPlatá-
tól éjszakra és nyugotra, ainiak folyamteriméjében élt népcdc
egy
része, kítzítttük a liires abijjónok.
])en niipjaiukbaii lialtak ki
mik a
kili.iláslio/..
Az Amazon
a bonái'ik
;
folyó völgyé-
más népek
álla-
k()zel
Egészben azonban Dél-Ameiika kevesebl)
ilyen ])él(iát mulat.
Az tckki'l jjépi'
ausztráliai kontinens
közeledik
nii'u-
a
fekete
kilialá-lioz,
miben
slakossága gyors a
megelzte; az új-zélandi maoi'ik
lép-
s/.oms/éd 'Pasmánia pliysikailag
nemcb
13^_ moiitlietleuül és öutudatüsau néz ölébe a
faja
is
nak
1),
szintúgy Uj-Caledonia lakossága
egy részén
a
sors-
kisebb szigetek
konstatálva van a benszülött népesség apadása.
is
Megemlitendk birodalmak
s
szomorú
az arabok és mongolok, mint rengeteg
szerzi
lióditó
most nemzeti egység,
s
politikai ön-
állóság nélkül messze egymástól elszórva élk. Sokkal inkább
— melyet a történet egyszer — érdemli meg
azonban mint ezen népek sorsa tényei
már
megmagyaráznak
elég világosan
figyelmünket a spanyol nemzeté, mely az úgynevezett új népek közt vagyis az új-európai kultúrakörben mint els és félreis-
merbetlenül lépett a sttlyedés lejtjére.
nosabban
el
van ismerve, semliogy
taglalást igényellietne.
Még
E
tény sokkal általákonstatálása
e lielyen való
annál liogy
töl)bet
e
nemzet, mely
katonai liatalom és politikai állás, továbbá ipari és kereske-
delmi
els el
fejlettség,
általában gazdagság tekintetében egy ideig
Európában, most
volt
— többet
mond
ennél
itt
az utolsó helyek egyikét foglalja
az,
hogy Spanyolország népessége,
mely a 15. században 30 millió volt, jelenleg e számnak felét sem éri el, hogy a rault század végén annak alig negyedét hogy a sülyedés hogy az amerikai spanyol a még megtartott gyarmatoknak összes spanyol
érte el (mi tehát azt látszanék bizonyítani,
legalsó pontja túl van haladva) és
államoknak
s
eredet lakosságával együtt (a mestizok felét is lieszámitva) sem éri el azon számot, noha az uj világban élk száma nagyobb azokénál, kik oda három századon át l)evándoroltak -). Ha tehát a gyarmatokban szaporodott a nemzet s összeségében még is alatta marad az egykori létszámnak, az anyaországban annál ersebbnek kellett lennie a fogyásnak. Már pedig sem közvagyon, kultúra vagy politikai szereplés csökkenése
nem
állapitják
meg
oly határozottan a hanyatlás fogalmát,
mint a létszám csökkenése
maga
;
;
amazok
bebizonyítva addig, niig ez be 1)
Hochstadter
:
nem
Neii-Seelaud 466.
ott létét megelüzött 14 ^)
jelenségei, ez a hanyatlás
amazokljan okokat láthatunk, de hogy hatottak
— 15
év alatt
1.
Stuttgart 1863.
19— 20o/o-kal apadott
A
nincs
Hochstadtev
létszámuk.
Az amerikai
összes spanyol tartományok lakossága 1808-ban 18 ha sokat mondunk, fele volt spanyol és mestiz, a többi néger. Spanyolhon lakossága akkor mintegy 1 millió volt.
millió volt, minek, tiszta indián és
is,
következett.
J
14
nem
Azért az elsoroltakon kivül
más
kedni
szükséges kiterjesz-
melyekben a sülyedés nem kétségtelen. Ha Németországban meglehetsen elterjedt nézet is az, hogy az úgynevezett román vagy latin népek általában a sülyedés lejtjén vannak, st hogy sorsuk végkép eltnni a germán népek eltt ez mint sejtelem, valamikor helyesnek bizonyulesetekre,
—
hat, de
nem mondhatni, hogy
ez irányban a processus megkezddött, addig, mig oly nemzetek, mint a franczia és az olasz, számbeli fogyatkozás nélkül állanak fen. Politikai túlsúlyt,
hadi szerencsét sok nemzet elvesztett visszanyerte
;
már egy idre s utóbb bels rázkodtatások sem azonosak a sülyedéssel.
Hogy
a jöv mit hoz, nem tudhatni, de bizonyos, hogy a latin nyelv népcsoporttal általában, mint sülyedvel foglalkozni, most még korán lenne.
Megállapitottuk azon népek sorát, melyek nézetünk szeelenyészetteknek tekinthetk, valamint
rint,
elbbi jelentségüket
elveszitették
;
melyek
azokét,
az utóbbiakat azért sorol-
fel amazok mellett, mert mig egyrészt bizonyos, hogy minekeltte végleg elenyésztek volna, mindnyájuknak át kellett memiiök ezen stádiumon másrészt világos, hogy csak attól,
tuk
;
hogy a körülmények, melyek a sülyedésre vezettek, nem változnak-e, függ, hogy ezt az elenyészés kíivesse következéskép ugyanazon okok idézhetik el ezt is, azt is. És ezen okok annál ;
sikerese])])en,
minél több eseten tanulmányozhatók.
nemzetek köréljcn pedig, az arasznyi
id
is
arra,
új korl)an
A
müveit
mely még rövid
hogy polgárisuk nagy nemzet egész
folyamát, elejétl végig befoglalhassa elenyészés
—
példáját találjuk.
— csak sülyedés,
Ezen kor-
és
kíirljcli
lét-
nem
d(>
esetet
is
figyelembe venni azért kivánatos, mivel a Ivíu-iilniények
itt
zelebbrl
kétség
és tüzetesebben
ismei-hetk és mert
külíiiilx'n
kö-
támadhatna az iránt, liogy hasonló hatások, mink a régibb népeken észleltettek, a jelenkori miveldés ('szk()Z('iv('l sz(>mközt
is
érvényesülhetnek-e.
A tényeket, zetek
mclvck
szerint
az eseteket
Ennei<
ti'lirsitrsiMicii
olött
;i
tíirlénct
szerint
l;iiiiis;'ig:i
a
nem-
lianyatlására vezettek, vizsgáhii. és (v.eknek an.ilngiái
:
osztályozni |)C(li^(
;i
találni egy szeni|Mintot.
lesz
]egközelebl)i
kítvctkezö
ezélt
\\\u\\ Ickint
\
e.
felíidíit
t;irtjnk
nnk.
szem
mind azon
kii-
:
J^ lönuemü tények egy általános formula által kifejezhetk legyenek. Ha e formula, értelmében egyeznek fog találtatni valaúgy azon termé-
mely
elismert, kétséghevonliatlau igazsággal,
szeti
törvény kifejezésének lesz tekinthet, mely népek elgyen-
gülését és kimúlását okozza.
Soha nem
létezett nép,
beértve ide azokat
nyeknek
s
azokat
is,
mely
politikai tulajdonokban
melyek erkölcsiség szempontjából eré-
melyek l)uökuek tnnek
is,
—
fel
— soha nem
létezett nép, mely tulajdonainak közvetlen hatása által kivivott politikai nagyságban a rómait elérte volna. Ezt beismeri
a ki a politikát annak tartja a mi mestersége a nemzet fentartásának és terjesztésének ez utóbbinak azért, mivel az elb:
;
bitl elválaszthatlan egy világban, melyben vannak más erre törekv nemzetek. Ezen irányban való terjeszkedésre
—
—
erkifejtésnek tekintetében, ezen irányban való öszpoutosulápáratlan késára nézve a társas és az egyéni törekvésnek
—
pet nyújt a rómaiak története azon öt századon át, mely a Tarquiniusok elüzetése és a császárság magalakulása közt £01)1;
le.
Hasonló érdeket, mint a rómaiak
nem
története,
bir
— legalább hiszem az emberek legnagyobb természetes — sem története nemzet részénél egy más költeni
azt
ez áll
;
nemzeti történet
nem
és ez
lehet más, mint a nemzeti lét fentartá-
sára és terjesztésére irányuló cselekvések ismertetése e határokon bell pedig a költött érdek foka csak attól függhet, hogy ;
mennyi tehetség nyilvánul azon cselekvésekben. Létezik ugyan ujabb idben egy nézet, mely szerint mindazon fényes nemzeti és egyéni tettek, a csodálatos erfeszítés és kitartás, az önmegtagadás és önfeláldozás tettei, nem érdemelnék meg. hogy feljegyeztettek
;
a történetirónak, ha valódi történetet akart
irni,
ezen nézet szerént egészen más dolgokkal kellett volna foglalkoznia a külháborúk és a pártviták leirása, a vezet államférfiak és a gyztes hadvezérek jellemzése helyett arra kellett ;
volna törekednie, hogy kimutathassa, mennyi kenyeret és menynyi húst és bort fogyasztott el naponként egy-egy ember a kü-
lönböz korszakokl)an, hogy mennyi gabona
és
termett egy bizonyos területen stb. Kétségtelen
mennyi répa is,
hogy
mmd
16 ezt érdekes volua tudui,
nézve gal,
;
_
minden országokra
és
minden idkre
sokat ki lehetne abból tüntetni matbematikai biztosság-
meg
mit most csak sejteni lebet, sokat
is
magjarázni, mi-
nek most minden magyarázata biányzik. Bizonyos az jöhet olyan stádinm, mikor
is,
hogy
ez képezi az egész történetet.
De
a mig a nemzeteknek élénk lefolyású politikai és hadi történetük vau, addig ha a kett közöl történet és a pliysikai élet részletei, csak egyiknek ismeretével kell beelégedni s a másik:
ról le kell szivvel
mondani, mindenesetre az utóbl)iról lehet könnyebb
lemondani
;
ezekljöl ugyan felismernénk tetemes melyek az illet nemzet létfolyamára be-
mert
részét azon okoknak,
magát a nemzetet nem ismernénk meg. Az anyagi létfeltételek feljegyzése magában csak akkor meríthetné ki egy nemzet történetét, ha valóban ezek változásaira szorítkoznának annak minden létmozzanatai, ez pedig nem csupán a nyilvános hatottak, de
de a szellemi élet terén
(politikai),
is teljes
szélcsendet feltéte-
lezne. De bár ugyan kiáltó egyoldalúságnak tartjuk, ha valaki amazokl)an akarja látni az egész történetet, másrészt épen
a következendkben különös súlyt kívánunk fektetni a befolyásra, melyet
némely esetekben reá gyakoroltak, és mely be-
folyásilyenkortöbbnyire felismerhet anélkül, hogy részletesebb ismeretére az anyagi viszonyoknak lenne szükség annál, mely a tényekbl foly.
Épen e tekintetben
a római történet felette
is,
tanúságos.
Azon
politikai
nagysága
s
a benne lakott rendkívüli
kedvéért, melyre fennebb utaltunk, foglalkozunk
a római nemzettel; valamint azért sülycdés okai
itt
meg
s
utmutatásnk nyomán
lesznek világosíthatok.
Egy atom hasonnejnü atomok sokasága liasoinicmii
czcllák
közt,
els helyen
mert a l)ekövetkezett
is,
nagyon szeml)eszökk
egyéb esetek talán könnyel)1)en
er
volt a legrégibl)
közt,
egy czella
Róma Latium
és
továbbat Kíizép-Itália egyél) apró állami kíizségíMnck köze-
Ezen ])arányoknak egyl)eforrása egységes szerves testté liozz.á legközelebb akként ment véghez, hogy egy kíizliik
potto.
:i
állókat egyenként erszakosan ni.igálioz rövid
id
alatt asszimil;'ilt;i
;
V(iii1,i
s ;ir;'inylag
hogy ezen beolvasztások
nagyohbodás arányában ersíidött fogadott anyag hasonló jóságú
is,
volt,
ez bizonyltja, és
igen
által
a
hogy a be-
mig egyrészt nem
is
17
más
ily
arúuyokbau való uövekedés
környezeti viszonyok közt létre jöhessen, másrészt valószí-
nbbé és
hogy
képzellietiiek,
látszik
teszi,
nem
Róma
hogy az okok, melyek eldöntötték, miszerint
valamely más község legyen a törzs els csirájává,
in-
kább a véletlen természetével Ijirtak, vagyis külsk voltak, mintsem hogy a lakosság sznperioritásában szomszédai felett legyenek keresendk. Természetesen a közvetlen szomszéddal szemben, azon idben, mikor az beolvasztatott, kellett számbeli vagy szervezeti vagy pillanatilag erélyheli felsbbséggel birnia. Mert a népeknek úgy meg vannak jó és rósz napjaik, mint az embereknek
az elemeknek folytonos változása és fleg a
;
fejldésnek, állandó irányzat mellett
is
mindég bizonyos
er
feltételez menete miatt, a kifejthet
látiót
oszczil-
fokának né-
meg vagyok gyzdve, hogy az egyénnél is csak felette ritkán és kivételképen egyezik meg az ei-állapot akár anyagit, akár szel-
peknél folytonosan különböznie kell valamint hogy ;
lemit értsünk bözet
nem
is
belviszonyok,
-
— teljesen a megelz perczével, noha a megmérhet. Államoknál
lesz p. o.
külön-
és népeknél,
az egyes osztályok, nyilvános közegek,
úgy a álta-
s
lában a polgárok állása eg^anáshoz, valamint a küls fejldés vérveszteségeivel és emésztési nehézségeivel, temérdek olyan
momentnmot eredményeznek, mely
az
erkre változatosan
hat.
Azért két állam közt a verseny eredményére nézve gyakran az lesz
dönt, hogy mikor kezddött az
;
a körülmények szerint
egy, tiz
vagy ötven évvel elébb vagy késbb tzve
gyzött
lehetett volna a gyztes.
nek
albai, szabin, volszkus
leg annyira egyenln,
idben
mikor
állotta ki,
sbb
a
össze,
Róma
le-
és en-
vagy szamnit ellenségei közt a mér-
l)iró
és
el
leghosszadalmasabb harczait azon
e fajrokon
s
hasonló szokásokkal
s
népek ellen küzdött. Mindezen közép-
népek legyzetésük ntán közvetlenül vagy valamivel ké-
italiai
s
állott
hogy csak egy hajszál súlya döntötte
elnyére! Legkeményebb miveldési fokkal
Hányszor
elnyerték a polgári jogok egy részét, a legközelel)b állók
utóbb mindannyian annak teljességét
^)
A
is
különbségekre nézve, melyek a/oec/ws aequi
cum
—a
*),
és
non
harcz
aeqii.:
is,
juris.
közt fennállottak, felvilágosit Atebtihr B. 8. Vortriige über röniisclie Alterthiuner. 1858. Berlin 348 353. 1. FI
cicitdi
és sine
s'/^'íyíí/ío
—
BeStlív Leo
:
Nemzetiét,
9 '^
18
mely aránylag kés korszakban a város polgárai egyrésze
vetségesek
hogy végzetessé nem
szorítva,
szélére
megújult, az
közt
lett
a rómaiakra nézve,
engedményeknek köszönhették,
leginkábl) a tett
törvénynek, mely megadta a
r.
azon szö-
s
a végveszély
elél)bit
m. a júliusi
u.
polgári jogot mindazon közsé-
gek polgárainak, a melyek nyiltan még nem szakítottak
Rómával,
s
férfinak lehetvé tette azon jognak elnyerését,
ha 2 hó
eltt valamely római hivatalnoknál jelentkezik.
Ez
akadályozták, hogy a felkelés általánossá legyen.
daczára az
hóditottak ezen jogélvezete
dég
volt
egy másik törvénynek, mely minden Itáliában lakó
Rómában
kizárólag
meg-
a meg-
min-
lelke
székhelyét
tartotta
De
állam
lefolyta
által
vezet
a
s
egyének csak kevés kivétellel a legrégibl) polgárok unokáiból kerültek
kik
ki,
szakadatlan
a
sikerek felmagasztaló be-
hatása alatt nevekedve, nagyszer önérzetet sajátítottak ez a
bennök lakó, másokkal
is
ert
közös
er nem
rendkivüli
el
;
és
polgári
erénynyé fokozta.
De ha
nyez népeknél
hasonló mértékben, a kifelé való növekedés
is
ezen
lett
meg a
volna
kör-
Azon részében tehát a nagy-
sokkal hamarál)b véget éil volna.
ság érdemének, mely fgy népnek nagy tömegét
illeti,
a többi
latinok és sabinok, a volscusok, aequusok, hernikok, szamnitok,
kampánok, marszok
egyenln osztoznak
stl). fiai
polgárok ivadékaival. Ezen közép-itáliai különösen az legébl.
elél)b és utóbl) folytatott
Mig lióma maga
vel küzd, a
is kicsi,
az
faj ereje
els
róinai
megítélhet
harczok különböz
jel-
ezen kis népek valamelyiké-
küzdelem mindég két athlétát juttat eszünk1)e, kik
szorosan körül karolva egymást a birokban, minden hüvelknyi tért íuszakasztó erfeszítéssel
tartanak
s
az utolsó pcrczig két-
hogy melyik lógja lenyomni a nu'isikat. Azon kezdve, mikor a fajrokon f'lemek közíü eleget vett fel
ségessé teszik, i(h')tl
magába
arra, liogy ezek körén kivül álló népekkel érintkez-
zék, a hálíoruk jellege
megváltozik
;
azontúl többnyire kezdet-
tl lógva kétségtelen, hogy melyik az ersel)b fél iniljizott támadás hódítási száudokkal egyfeh")!, kényszerült önvédelem ;
másfell.
A P\
szamnit háborúk
eltekintve
tól 1
rliii-^.
í
—
'.•iiHia''o
után
—
csak háromszor és
;i
ciuibcíek
a
szövetségesekkel való-
kiizdíUt s
Kóma
a
létéit;
Iciilonok ellen, és ez esc-
;
19
sem az
tolcbeu
népek
szembeu áUó Pyrrhus egy
tette kétessé a harczot, iniutha a
hadi erényben vele versenyezhettek vohia.
perczig
a rómaiak
fenyegeti
hadi tudomány fegyverével,
alkalmuk nem
volt
önállóságát,
Carthago az els háborúban, az isme-
;
elem daczára sem, melynek sikján a
retlen
elöhaladtabb
az
megismerkedni addig
melylyel
küzdelem
csak a másodikban veszélyezteti komolyan E-óma
mondani a
véletlen játéka folytán,
rendkivüli
tulajdonai
melyekben
minden rómait, mig cimberek és
lit,
mely neki rohan a sziklafalnak,
teutonok
elüt.
hason-
mely vitézség végleges
nem hozható párhuzamba egy
po-
nép erélyével, a mely higgadtan kiméri, mit
litikailag érett
tenni kell és biztosan végrehajtja. volt.
Ezen tusákhoz képest pedig Nu mi diában az
Galliában, Hispániában és
önvédelem nagy tettekig emelkedett
mára nézve más jelentséggel
nem
hatott,
Achaja, Makedonia
s
Róma
de ezek
;
hogy
annál,
nem
ott,
birtak Ró-
a hol az els
másodikra kellé emelni a kardot
a nagy syriai birodalom az els össze-
tzésnél ertlenül leroskadnak elnyöket, mig
és
felül
szinte
a vad bikáéra
vitézsége
kiirtatásukat eredményezte,
át
tulajdonokban,
nemzetétl azokkal
saját
A
csapás
azon
római minden nemzetet felülmúl, múl
a
a többi játék
lehetne
mert egyedül egy ember
épen
ki
által,
létét,
foly,
;
Mithradates csak addig viv ki
mással van elfoglalva
;
végre a parthok
túlnyomó számuk folytán tönkre tesznek egy római sereget, de ennek semmi további következménye nincs.
Nem fajjal,
létezett tehát e
korszakban nép, mely az
vagyis a római nemzettel mérkzhetett volna.
séges volt
st
seregeit megverni,
is
volt lehetséges meggátolni,
hogy
Ha
itáliai
lehet-
megsemmisíteni, de
nem
új sereget szervezzen s a har-
czot elölrl kezdje. Ellenállhatlan ereje urává tette a világnak,
vagyis annakj mit akkor világnak neveztek
pant épülete oly szilárd alkotású lott,
mikor az épitök
egyrészt a közügy
volt,
s a birodalom rophogy még sokáig fenál;
ereje rég elenyészett volt. iránti,
;
nem mintha
folyt
minden mást elnémító érdekbl,
melynek következtében minden egyéni ambitió érvényesülést
Ezen er
e téren keresett
a közügy iránti érdek elnyomta
volna az önszeretetet csak azt eredményezte, hogy az önszeretet ;
a közügy elmozdításában lássa kielégítését
;
kifolyása ennek
20
_
volt az e téreu való itélö tehetség is iigy egyének,
mények
mint körül-
Másik tényezje a nemzeti ernek volt a katonai derékség, mely a polgárok általános véclkötelezettsége által nevelt, mondhatni physikai tnlajdouok mellett, hasonlóképen a közügy iránti érdek e térre való átvitelének kifolyása tekiutetéljeu.
volt.
Az
het
jelenségei
jéhen,
s
elöbbeni tényezt illetleg a hanyatlásnak igen érez-
mutatkoznak már a második triumvirátus gyorsan szaporodnak.
azontúl
A
ide-
második tényez
csak néhány évtizeddel késlíh, a császárság els idejében
áll
be a polgárok védkötelezettségének megszntével és ezeknek védköteles provinciálisokkal való helyettesítésével.
nemzet többé nem
állott katonákból, i'igy
nyék lakossága többé nem
mint
A
Eóma
állott államíeríiakból.
s
római a kör-
Hoo;y a biro-
dalom még négyszáz évig fennállhatott, nem azon szellem okozta, mely alkotta volt, s mely többé nem létezett, hanem a vis inei-tiae,
a tényállás, mely a leigázott népekkel szemben
az uralkodók kezébe
els sorban a kész
adott minden conserváló eszközt, közte
szervezetet.
Nincs kétség az
hogy a nemzeti jellemnek válto-
iránt,
ugy mint az a cselekedetekben, az egész magatartásban mi okozta. A köznép erényei a semmittevésben, a
zását,
nyilvánul,
mámorában
munkátlanságijan, a nagyoké az élvezetek tek
vesz-
el.
Közép-Itáliának egymással rokon népei, melyek a császárság idejében
már
teljesen belé voltak olvadva a rómaiba,
azon idben mikor a történet megismertet velük, minden
mutatnak egymás
kintctlK-n sok analógiát
egyike, n(dia jelen
közt.
E népek
te-
mind-
fogalmak szerint igen kicsinyek, nagyobb
számú állami községekre
oszlik
el,
melyek
egymással csak
nieglehctseji laza szövetségi viszonyl)an állanak, mi a társa-
dalmi alakulás kezdetlegességét mutatja. Kezdetlegesek a mi-
vcldési és gazdasági állapdlok
nyomuk
van, a
legalsó
fokdu
legközönségesebb kézuiüi])ar liázati
szükségek kielégítésére,
iiélkí)|('»zlietlen eszkíi/íik.
nviil
:
;
kereskeijeleiii ijren
is; irod.ildiii ;
ipni',
mindkelt a
liá/i
és
mvészetek.
vagy
i'eletti'
iiie/ei
egyszer
;
flnylalkozás
i'ú-
gazdaságban
valamint i'egvverek ejállításái'a. csekély
h(tl
részben házi, részl)en a
irá-
i'rildinivelés és
21
állatton vesztés
;
kevés kivétellel miudemitt öukormáuyzat. {áv
jogegyenlség uélkül) a népgylés és ennek választottjai nép alatt a teljes jogú i)olgárok összesége által gyakorolva niiu("»k noni mindenütt fordula teljes jognélkiiliek értetik
teljes
;
—
;
nak el —
vagy
liál)()iúl)au
legyz()tt
és
feloszlatott község
veszély idején volt polgárai vagy engedélylyel bevándoroltak; s a különféle védje a polgár fegyvert ragad, hogy tzhelyét
községek és szövetségek villongásai folytán a veszély mindenegyszerek, a napi. Ilyen körülmények közt a szokások csak
kényelmi és élvezeti igények ezeknek megfelelk, az emberek kemények, daczosak, st nyersek, de magas polgári öntudattal birok lehettek.
Ezen népek kölcsönös ségénél fogva a szokásokra hódítások, melyeket
Róma
érintkezései, szokásaik
nem
egynem-
folyhattak be átalakitólag.
e korban
tett,
A
az elfoglalt területek
való kiosztása által földei egy részének a város polgárai közt az ugyan viszonylagosan nagyobb gazdagságot eredményeztek polgárok keaddiginál mindamellett a közvagyon s az egyes növekedtek a jömértékben szerény zében egyesitett értékek ;
;
földmivelés,
a
mezei birtok,
vedelem fforrása azután is a egyszer terményeivel, maradt s ezzel összhangban a szokások iregyszerüek maradtak; a minden irányban való mértékletesség mint nemzeti jellemvonás fentartotta
magát
ezt leg-
;
korlátozó jobban bizonyítják a vagyon mértékét és a fényzést emlitíhténet a melyekrí'.l törvények eÚeui vétségek esetei, tést tesz.
azon állapotok azonban gyors változásnak indultak kilépve az kezdve, hogy Róma mint Közép-Itália ura,
Ez
idtl
érintkezésbe jött a földközi tenger melléutóbbiakra nézve kének minden országaival, mely érintkezés ez eddigi
szk körbl,
csakhamar hódolati viszonyba ment
át.
Görögország
és Kis-
nem is a távÁzsia elfoglalásával feltárult eltte, nem futólag, hanem közvetlen és folytonos közellétben, egy uj világ, latból,
csak melyben magas, noha már hanyatló, de ezáltal legélvhajhászatnak tabb kultúra egyesit a fényzésnek és éjszakaz vonzóbb alakjaival. Ugyancsak Kis-Ázsia, továbbá Cisalpina Gallia és Hispánia Sicilia, afrikai tartományok, mely meg, uyitotta forrásait gazdagság íinonuil-
birtoka kimerithetlen
22
Róma
népe e tartományok rovására ingyen
lehetvé
tette,
hogy
éljen, és
pedig
nem csupán
—
és
hogy
elkelk
hanem mulatságokkal
kenyérrel,
magánvagyonok alakuljanak, általában
óriási
nagy jövedelmeket húzzanak.
felette
Maga
tozás a vagyoni viszonyokban szédít gyorsasággal hez.
A
Pyrrhos
is
az
ezen vál-
megy
vég-
háborúig az si szokások egész egysze-
elleni
rségükben megriztettek
s
Lucullus, a pazar római milliomos
ezen háború után. Ezen utób-
prototypusa csak 200 évvel
élt
binak korát csak mintegy
120 évvel elzte meg L. Scipio
ázsiai hadjárata,
midn
Mummius
kezddik,
mintegy 70
évvel.
alatt történik
!
a kincsek
beözönlése tulajdonképen
még
régi fajta római volt, csak
pedig, ki
És mekkora változás az, mely itt 1 V, század nép, meljniek elkeli is fogták az eke
Egy
szarvát, mivelve a szántóföldet,
mindenük,
melynek kenyere
nép korlátozatlan urává
e
ország minden kincseinek
!
A hatás,
lesz
a közvetett
ugyanolyan gyorsan halad, mint maga az
volt
csaknem
számos nagy iparos ok.
is, itt
csaknem
Néhány nemze-
déken át ugyan a gazdagság élvezete mellett, a közügy iránti érdekeltség még fentartja magát de a dolog természetébl ;
foly,
hogy amaz, miután egyszer megfogamzott, folytonosan még mindig növekszik,
annyival inkább, hogy a gazdagság
s
tért nyerjen is
maga
a közügy iránti érdek rovására, mely végre
azonosittatik új vagyonforrások nyitásának kérdésével
;
rész-
szükségének kielégítésére szolgálva, mint
pedig a dicsség fényzési ág kezeltetik, mely kézzel fogható kifejezést talál
ijén
a diadalmenetek pompájában.
képezi a
végs átmenetet
A
második triumvirátus
még ekkor
;
létezik
mely cselekedeteinek rugója a közügy Philippinél kiirtatik
s
ideje
egy minoritás, a
iránti
érdek
azontúl ilyenektl tiszta a
tér.
;
A
de ez nyil-
vános kérdések ezentúl csak a körül i'orognak, hogy ki rendelkezzék
;i
feh'tt s czt seiu
j(')ve(lrliiick
dosok döntik
el,
elébb niMgnk
kezeltek
légióiban nincs.
e
három
forduló jellemel
;
élvszomj kizáióla^Mts véi-ciiK/,ö érzést
s
ezzel
:i
k:ir(U)t. ni(>lyet
a hatalnnit. IVlég a triumvirek
van ugyan a régi elem, de utánuk mar
ké])viselve
Maga
a polgárok, linnein zsol-
kiknek amazok átengedték
lérfi
személyesítje minden
késbb el-
Antonius a minden méi'téken túlcsapongó m-alma alatt áll; Lepidus a bárgyú és
elenség, Octavius a számítani és ("(innagaii ural-
;
23 kodni képes középszerség, melynek szükségkép tul kell élnie a másik kettt. Ezeu három ezímtábla alá igen kevés kivétellel
besorozhatok a késbbi uralkodók,
a kik mellettük nv-g
s
szerepet játszottak, csakhogy miiitáu a körülméuj^ek
szabadságot engedtek
ily
még
töbl)
jellemek kifejldésének, a sajátságok
fokozódnak.
A mérhetleu
gazdagság tehát, melynek rövid
id
alatt
birtokába jutott, a fokozott élvezetekkel való megismerkedés (melyre különben a nagy gazdagság mindig reá vezet, ha nincs is
mely után indulni lehetne)
példa,
és
azok busás kielégítésének
lehetsége voltak az okok, melyek az egyszer viszonyok
közt,
viszonylagos szegénységben, kezdetleges miveldési fokon oly
derék népet természetébl kivetkztették.
Az ok
és okozat ösz-
szefüggése nlágosabb, semhogy kételkedni lehetne abban az lehet kérdés tárgya, hogy helyes-e
változásáról beszélni.
itt
;
csak
a nemzeti jellemnek
Az ember megszokta
a jellemeket nyil-
vánulásaik szerint osztályozni, minthogy csak azokból Ítélhe-
tk meg
;
világos azonban,
e uyilváuulásokuak a körülmé-
hogy
nyek szerint igen különbözknek is,
kell leuniök azonos jellemeknél
mit a körülmények változásánál számtalanszor tapasztal-
hatni.
Ez
áll
a római nemzetre nézve
bels alkotás dolga, nagyon
is
;
az egyének abban, mi
hasonlók maradtak, mig a kö-
rülmények reudkivüli mértékben
Hogy egy népnél
is
és gyorsasággal elváltoztak.
a jellem nyilváuulásai változott viszonyok közt
ugyanazok maradjanak, a jellenmek nem ugyanannak maradnia,
hanem ellenkezleg, a viszonyokhoz képest átidomuluia s erre
mai nemzetnek nem hogy
volt
id
engedve.
ez állítás épen csak népekre s
egyént igenis ki
kellene
épen a változásnak nagysága és gyorsasága által a ró-
képzelhetünk — bár
nagy gazdagsághoz
jutva,
Meg
kell itt jegyezni,
nem egyénekre ezt
is
vonatkozik
csak kivételesen
—
megtartsa szegénysége szokásait,
mert valódi természetének inkább megfelelnek
:
de, ismételjük,
olyan természet, mely az élveket megvesse, az egész emberi-
mindég kivétel. Nemzetek pedig nem állanak kivételekbl. Nem mondhatni tehát, a késbbi rómaiségben mindenütt
és
akkal szembe állítva a régieket, hogy ezek megvetették a gazdagságot,
s
az általa elérhet munkátlanságot és élvezeteket,
minthogy amazt nem l)irták, munka nélkül meg nem élhettek, az
:
24 pedig
('Ivezetekei;
iiein
nem is szerezhették
ismerték és
volna meg.
Ezen egyszer, gyakran sanyarú körülmények eltrésére edzve
még kezdetleidkben évezredeken
még
voltak, és kétségtelenül
egyszereljbekböl.
gesebbekbl idomultak, a praeliistorikus át hozzájuk. Mikor azután a l)enuök lakó zabolázatlan
st egy már
megszerezte a magasabb kultúra,
adományait, minelceltte idejk
lett
elfajult
ser
kultúra
volna az elébb említett stá-
kifejldni, a hatás ezen nyers erej szeuvedélyes
diumra
is
népnél
nem
lehetett más,
mint hogy a legdurvább kicsapongá-
sokba merüljön, mihelyt az si erkölcsökön, mint elítéleteken nevetni megtanult.
Ebben oka
:
és
nem egyébben keresend az
a római nemzet oly rövid
képezhetett, a
kényelem
id
erkölcsi hanyatlás
mely átmenetet nem
alatt,
legegyszerbb gazdasági viszonyokból jutott a
élvek mérhetleu forrásainak birtokába.
s
Az
érzéki
er és tz, mely addig a kemény munkában és még keményebb harczokban használódott fel, mely ezek közt fentartotta és felemelte, most felszabadult és roppant feleslege okozta azon túl-
csapongásokat a gazdagság élvezetében
ányában az
er
nem kelt. Az átmeneti id nem ok nélkül hangsúlyoztuk
töl)bé fel
leuuel)b
fokozatosan elérve, másként náltatott volna
fel.
Nem
késbb
;
gyakorlat hi-
a nemzet elbukott, letiportatott
elveszett,
;
ugyanazon gazdagság,
oszlott volna
is
s
hiányát és rövid voltát
el,
másként
is
hasz-
nagyobb
oly roppant kiterjedés, de
számú nagy vagvímok kéi)ezdtck volna a nép között pedig temérdek apró vagyon, mely munka mellett jólétet l)iztosit, de ;
a mun]<;itól id
nem ment,
mint- tették azt a
közadakozások
a teljesen vagyontalanul maradt néptömegnél. Sanyarú viszonyok után nagy gazdagság, ')
A
'/j
;i
1.)
Az
évri) t'lütt
í,'iibM;iki
részét nyelte az
407.
i-l.
üsHzege,
(Mtnniiincii
íillanii a
:
;
ii
ez
évtl kezdve, melyben
(.'lailósodása
;
is alíliista.
Cai'sar
szesz-
ujólivg fel-
fjescliielite.
Berlin 1854. III.
mellett a fvárosi ])ri)letariatiis ellátiisában részt vettek
nosok, kik politikai pályára léptek ;a nép kegye
H legnagv'jbl) vagyonokat
élet
rojjpant lillamjövetlelemnek mintegy
Rümisehe
mnlatsáííKal, kiváló
inííven kenyérrel és
gyakori
(i
rviirosi mí[) közt évenként kiosztott <(Hbi)n!i 3U niilliu
terczbu került 096 (UóniH
emeltetett
köiiu}
'),
Iiiihh
vagyoniit, a
25 millió szesztercziessel multák
feliil
azon
(Irsiga volt
fraz
crcil leginkiiiil) a
pnHtikusuk
micí cMak feltöri'kvt")
adósságai.
magá-
megnyeróso férfi volt,
: ;
_25 _ ha valamire, úgy
ezoii
szonyok vdlfozása. ueleui, találta fel
változásra reá
— A
illik e
kifejezés
természettudoniáiiy,
uem
létvi-
:
a törté-
azon kiinérlietleu horderej igazságot, hogy
a létviszonyok változása folytán vagy átalakulnak vagy ele-
nyésznek a szerves lények
vényesülhet.
A
A római történet bizonyítéka emberek nemzeteire nézve is ér-
fajai.
szerént azonban e törvény az
római nemzet elenyészett, mert azon tulajdonai,
melyek képesítették sanyarú létviszonyok közt megélni, a bségben ártalmára voltak, s mert ez gyorsabban váltotta fel amazt, semhogy hozzá szokhatott volna, semhogy megtanulta volna a bséget mértékletesen élvezni
;
vagyis a létviszonyok
gyorsabban változtak, semhogy a nép átalakulhatott volna befolyásuk alatt, úgy mint fennállása megkívánta volna.
Ha
ezen felfogás helyes, úgy több példával
kell a tör-
is
ténetnek azt igazolhatnia. Kérdés az természetesen
nem
lehet
hogy létviszonyok változása okozhatja-e nemzetek eltnését a kérdés csak az lehet, hogy ténylegesen fordultak-e
el
változásai a létviszouyoknak, melyek ekként hatottak
kez
;
olyan ellen-
esetben a törvénynek ez értelemben való kiterjesztése
lesleges theorizál ist képezne.
zethet
ugyan
e gondolatra,
A
fe-
római nemzet példája reá ve-
de egymaga
nem
állapíthatja
annak helyességét, mert a tények ismerete nem zárja
meg
ki a ha-
mis felfogást és csupán ha több rendljeli példa vezet ugyanazon eredményre, lehet
hitelt
adni a magyarázatnak.
Ez
ki fog
tnni, ha foh'tatjuk vizsgálódásainkat, a nemzetek hanyatlására
okok
és eltnésére befolyt
iránt.
Mindenekeltt néhány a római nép létfolyamával analóg magára íigyelmnket. Legteljeseldj analógiát a perzsák mutatnak Kyros idejéig ugyan olyan egyszer, szegé-
eset vonja
;
nyes viszonyok közt éltek, mint a rómaiak alatt
;
Kyros
vezetése
meghódítják Nyugot-Azsiát, számos gazdag, virágzó or-
szágaival.
Kemény
vitézségüknek
faj,
semmi
nyers jellemmel, rideg szokásokkal;
ellent
nem áll. A gazdagság, melyet nem csekélyebb annál, melyet
szereznek egy emljerélet alatt,
a rómaiak két század
alatt.
Felhasználják akként, hogy a má-
sodik, közvetlenül a hódító után következett
nemzedék
idejé-
heu minden perzsa közharczos, néhány feleséget vagy ágyast hordat
maga után
kocsijában a
hadjáratokon;
képzelhet
26 liogy mint éltek
békében ellenben szeretik is most az életet, mint csatáikból kitnik. Felesleges mondani, hogy a nemzet nagyjai ugyanazon arányban éltek pompásabban, a mennyivel ;
felette állottak a
közharczosoknak. Egyes példái a vitézségnek
még fordulnak el, de Xenoplion és Agesilaos idejében mégis ritkaság, hogy a perzsa sorok meg ne bomoljanak, még minekeltte a nekik rohanó görög csapat
kevesebb
—
is
elérje
ket.
A
— ha
tizedrésznyi vagy
rómaiakból soha sem lettek
ily
miben része lehet annak, hogy kezdettl fogva voltak, de miben kétségtelenül vau nagy része annak,
rósz katonák,
jobb
faj
hogy a perzsáknál még sokkal rövidebb
id
ment végbe
alatt
a létviszonyok változása, eluyomva a harczias szellemet, úgy mint a rómaiaknál a közügy iránti érdeket.
A
perzsa nép története tehát analóg tüneteket mutat
azokkal, melyek a római nép emelkedését és hanyatlását kisérték, és
mind a két esetben az
alkotott világbirodalom
még
több nemzedék idején át fennáll, azután hogy a szellem, mely alkotta, elenyészett
els
lökésre.
Ez
fennáll,
;
mert nem bántják, összeroskad az
mindenesetre bebizonyítja, hogy
nem
a rend-
kivüli erfeszitések által okozott kimerülésnek tulajdonítandó
a bukás, mert a kipihenésre, az
id is
erk
kipótlására teljesen
elég
Ellenkezleg az analógia ezen magyarázatra reá vezethetne. Mindkét esetben a gazdagság, mely által volt engedve.
elvesznek a nemzet erényei, a létviszonyok változását konstiaz elél)beni
tuálja,
Hogy
egyszer gazdasági viszonyokhoz
az illet nemzetek saját cselekvésébl,
erkifejtésél)l ered a változás, ez
hogy a létviszonyoknak
ilyen
tozása következhet a nemzeti
nem
Icliet,
tei'j(>szke(lésre
hasonlót.
és
vál-
köz-
is.
kincsek szerzésének ilyen véghatásuk
liú(lit;'is()kii:ik s
hatalom és pi'osperitás után ne gyakorolhatnának (Csakugyan
tín-ténet
a
hogy ch'hh (MiáMó
i'sétlen
és
tcnirríh'k
tekintélyes
mutat
esetet
t.'.m;i(l\án tej i'ijra
—
noha
léte/ni, a hóditi')
s<'ni
lel
nemzetek egy szeren-
háború következtében elvesztik önállóságnkat.
egyszersmind <»rökre megsznnek
sem
irányuló
valóban csodálatos volna, hogy leigáztatás és szegény-
ség, elébbi
ari'ól,
bizonyít egyebet annál,
kedveztlen végeredmény
vetlenül legsikeresebb törekvésekbl H;i
képest.
st épen magas
kiirli'is,
sem
s
ezzel
bnkásM után a
nemzeti-
27
erszakos kivetkztetés téuye uein forog fen, és noha megliódittatás nem egyenl elveszéssel, mint más nemzetek példája mutatja, melyek túlélték, st még utána élték való
K(''gl)l
virágukat.
A
dolog természetébl
foly,
hogy az ilyen sorsra jutott
népeknél a körülmények, melyek megelzik és kisérik a kimú-
nem tehetk
lást,
oly világosokká, mint amazoknál, melyeknél
önállóságuk, politikai nagyságuk
idejében fejldik
ki
a baj-
növekedve és terjedve, mig magas polczáról szinte közvetlenül sírjába buktatja le a nemzetet vagy államot, mint
nak
csirája,
vagy legalább megállapitja a betegséget, melyben az utóbb el fog halni. Ezeket ennélfogva bukásukon túl nem is okvetlenül szükséges figyelemmel kisérni. Ellenben nem így
ilyent
áll
;
a dolog azon népekre nézve, melyek természetes fejldése
hóditás
által félben szakittatott.
mutathatják a baj
csii'áját,
Önállóságuk idejében nem
mert ekkor
még meg nem fogam-
azután pedig a történet velk többé
zott,
még nem
nem
gondol.
annak eltte példátlan
kiterje-
dés
feljegyzéseivel a tényeknek és állapotoknak fog
majdan
létezik
;
Csupán az
új kor,
adatokat szolgáltatni a lengyel nép és Anglo-India lakosságá-
nak élettörténetéhez,
gend
feltéve,
állandóságu lesz arra,
hogy ezek mostani helyzete elehogy a hódoltság behatásának
tanulmányozására tárgyat szolgáltasson.
E
két
neveztem, mert a jelenkorban rajtuk kivül
népet azért
nem tudok más
erszakosan megfosztott nemzetet, mely a kulturnemzet czimére igényt tarthatna. A vad népek nép által
önállóságától
késbb fogunk visszatérni. Azon népeknek történetét, melyekkel ez
élményeire pedig
senki; a források
itt
teljesen
a múltban meg-
irta meg tehát az Náluk hiányoznak.
történt és melyek utóbb létezni
megszntek, nem
nem lehet betekinteni, mint amazokfeltn jelenségeket számos szemtanú,
az elporladás fizikájába nál,
melyeknél az oly
(ha
nem
is
értve
meg horderejket)
jegyezgette.
így a régi kis-ázsiai és assyro-babyloniai népekrl tudjuk, hogy a perzsa birodalom els idejében még léteztek mint hódolt nemzetek: de nem tudjuk, hogy mikor és még kevésbé
hogy mi
által enyésztek el
;
a többször
ismétld
áthullámzott rajtuk vagy egy idre, mig
más
uépözön, mely
felváltotta, fe-
28^_ lettük
meg
is
telepedett, a fekvöbirtoknak
elvesztése,
teljes
auuak idegen kézre kerülése a zsarolásokból származó elszegényedés vagy erszakos konfiskáczió által ezek leliettek ;
legfbb tényezi a felbomlásnak Kis-Ázsiában. Még egy másik járulhatott ezekhez a népeknél, melyek Mesopotamia és Chaldea egykor oly dúsan, mesésen termo sikját lakták. Itt századokon át vivták csatáikat az uralkodó nemzetek hadseregei
;
vagy pedig mikor e vidékek nem szolgáltak csatatérül
két nagy birodalomnak, akkor rizetlenül maradva, barbár
nomádok
A
csordái száguldoztak át rajtuk.
táborozó seregek,
a kóbor törzsek pusztításai által a földmunka eredménye
megsemmisült.
számtalanszor
Eltaposott
lángba
vetések,
boruló gabnatárak és lakházak gyakran kenyér és hajlék nélkül hagyták a lakosságot, mely éhezett és fogyott
nem
velés többé
táplálta az embert.
Az öntöz
körülmények közt nem tartattak karban termékenységének ezen
Ekként
a földmi-
;
csatornák
ily
és elveszett az ország
lehetsége
alapfeltétele, az öntözés
is.
teljesen képtelenné lett az ország földmives lakosságot
Azon arányban, mint meg elköltetésre,
eltartani.
ritkábban értek
a
termések kisebbedtek és
olvadt összébb a lakosság
is,
mikor végre a föld mivelésének lehetsége teljesen meg-
és
sznt, a nép nem létezett többé, mely azt egykor mivelte
')
Nem
vesztek-e ki ^^)lt.
;
bizonyos azonban, hogy a kérdéses népek
a kalifátus ideje alatt a földini\elés
nem korábban
a legjobb karban
Babylonia vagy akkori nevén Szavad (mi annyit tesz mint szántóvag\' fekete kíjvér földü vidék) leggazdagabl)
f<)Id
még
').
mánya
volt a kbalifáknak
vagy Assyriával
s
;
és
legfontosabb
tai"to-
Chaldun szerint 42 millió dirham
ailója Ibii
Mesopotamia val együtt 100 millió dirham azaz egy ne-
gyed része az egész roppant birodalom államjövedelmének, mely Marokkótól egész Indiáig és India egy részére 'J'ransoxiánát.
A
akkoi- egy
nagy kertel
A
('(lelte
a
(
[j.
I.
Kiiiiirr
k.
alatt sziimos
elem luliiyoiiKná
földmíveli''siií'k miir
nyatliisát.,
melyet az :
1.)
Ugy
lett,
de csak
juely noiiiiid
adi'imérsijkli'isck
des Orients iintcr
látHzik
hogy
miut
perzsa tciepedcítt volt
késbbi abbasidiik
a
ismi'ttidt
('ulturgOHcIiiclite
2ÖB, ÓM köv.
s
a
falvakkal, várost)kkal és nyaralók-
ti<;yan jnég létezett,
pei'zsa urajnni
söbl) az ai"ib t
kéjjezett, tele
Az slakosság ekkor
jobljHg}'.
kiterjedt, befoglalva Arábii'it és
perzsa öbölig, mely most sivár pusztaság
Hagd;idt(')l délre íV'kvü vidék, a
kal.
is
a legjobb karban tartották a csatorniizást
kalifák
életlicz
l'öldmiveb'i li'
itt
alatt mcgkczdíidiii
li'gjol)l(aii
dm
;
ké-
lévén s/(ik\a i
lia-
bizoiiyilüiiak.
('lialit'fii.
Wien
talajkiiiiiTiili's esete is forgott
IMVTi. l'i'iiii.
29 uein/ctck moslióaittatás luiuclig nagyot változtat a mint az vannak, létviszouvaiu s ha olyau következményei legersebb, mely vázoltak, úgy az okozott változás a
A
imént
szemben egy nép sem általában képzellietö és nielylvel
áll-
hat meg.
uralkodó népegy meghóditott nemzet földén az iparotömegesebben telepednek meg mint hivatalnokok, vagy földmivesek, az elnyöknél és kedvezmé-
Midn
bl sok,
kereskedk
lakosságnak élvez a rényeknél fogva, melyeket ezen új része a melyek elébb amaforrásait, givel szemben, felfogja az az élet s hol valamit helyeket, zoknak bugvogtak, betölti a legjobb régi lakosság számára az élet megelnverni lehet, elnyeri. terjeszmindenütt hátrányban van. A másik birja a
A
uehezül,
szükségkép apadnia kell kedés minden elfeltételét, amannak minden állandó valószínsége tehát. Ilyen és hasonló tényezk múlva nem követi azt hóditásuál felette nagy, ha bizonyos id a hóditottakra, mi által a a polgári teljes jogok reáruházása hódoltság ténye megsznik. Hogy nem minden hóditásnak lettek ilyen eredményei, egyikének sem azaz sem ez korántlem czáfolata állításaink nemzetiség elenyészéannak, hogy hódoltsági állapot idvel a elébbeni állapothoz az hódoltság hogy sére vezet, sem annak, Ugyanis a magában. foglalja képest a létviszonyok változását termékörülmények a hatásnak különböznie kell a következ :
szete szerint
1)
A
:
hódított nép jelleme, nevezetesen
trni
tudás, szí-
vósság tekintetében. 2)
sadalmi,
táraz elébbenivel szorosan összefügg, a gazdasági, hódított közt a közniiveldési stb. állapotok, melyek
Mi
nép a hódításig 3)
élt.
A hódítás jellege, az iga könnyebb vagy nehezebb volta
tekintetében,
mi az elbbenível együtt a változás
gét határozza meg.
4)
A hódítás tartama,
az
id
lielterjessé-
— minden processusok be-
végzdésének nélkülözhetlen tényezje. Sok függ azután a hódító nép
politikai és társadalmi
férfiakból áll, vagy szervezetét(")l hogy csupa egyenjogú, szabad deszpotikuskormányformák közt éhavagy végre rangoKztályokra :
_ oszlik-e
meg
30
A
aristokratikiis vezetéssel.
területi kiterjedés,
a létszám arányai, a két nép viszonylagos miveltségi foka.
Mindezek együtt s a fentebbi négy pont alatt felsoroltakkal kombinálva annyira variálják a hatásokat, hogy teljes lehetetlen állandó szabályokat feltalálni a történeti tapasztalatok utján
arra nézve és
:
hogy mely körülmények közt halad leggyorsabban és hogy azon körül-
melyek közt legkevésbé az elenyészés,
mely formában történik az, kihalás, elvegyülés átidomulás utján-e. A lehet legkedveztlenebb tér ez elméletek számára, melyek nem a priori állíttatnak fel felette kedveztlen az által, hogy töljl)féle tényez által határoztatván meg,
mények
folytán,
;
ezek eltérései
szerint igen
soknemek
az esetek
a mellett
;
azonban még sem elég számosak engednének meg. Ekként csupa elszigetelt tényekkel lévén do-
hogy
arra,
log,
ha egyikbl netalán valamely szabály levonható
nek helyessége nem próbálható meg másokon is
klasszifikácziót
lenne, en-
ennélfogva
s
nem
tekinthet bebizonyitottnak. Szerencsére azonban épen azon
ságnak huzamos idre való sét felette megnehezíti,
eshetleg lehetetlenné
igényel bizonyítást, mivel mint lyessége általánosan
el
hogy az
állítás,
elvesztése, a nemzetiség teszi
önálló-
megrzé-
— nem
is
szembeszök igazságnak, he-
van ismerve. Hogy pedig az önállás'
elvesztésé])en a létviszonyok változását ismerjük
fel,
erre csak
kett kívántatik meg hogy az önállás elvesztésének következményeirl magunknak számot adjunk, és hogy tisztában legyünk az iránt, mi minden értend a létviszonyok változása alatt, :
nemzetekre vonatkoztatva e kifejezést
lehetetlen az esetben
;
nem
azon következményeket ez utóbbiak közé
Nem
leliet,
minek eltte másra térnénk
sorolni.
át, ki
nem emelni
egy tényt, melyre késbl), más nyomozásokkal íisszevetve
még
visszatérünk; hogy
a
három
ó világrész holt
mindaiiiiyian elvesztették öiiállósMgukat
sülyedve mái' akkor,
midn
mindég csak azután következett részében volt,
;i/.
íiiiállás
s
elvi'sztették,
elvesztése
is
ho.
már a
Ha
bár nieiuiyire voltak a
csük a hódoltság
Jíkként ;i/on né)»ek, niel\ck
elenyészés
teljes
tehát az esetek egy
sülycdés kiívctkcziuéiivií
másiészt bizonyos, hogy val;i mennyi esethen
Ijefejeztetésíí
azt,
iicnizctci
beli;itás;i
lM'i(lilás;(il<
;il,it1
áll;il
.1
processns
ment véghez.
Mie,ug;i/.d;igo(lt;ik
:
31 az ó-korl)an, kétszeri változásáu a létviszonyokuak mentek át az elsn., mely erélyüket vette
másodikra, a lenyomatásra
után aimál
Az
erösel)l)en hatva,
s
el s ez által
megérlelte okét a
mely elébbeni viszonyaik
ezen,
eltnésüket eredményezte.
eddig szemügyre vett tényezk ugyan sok esetre reá
de minden példái a nemzeti hanyatlásnak és elsülye-
illenek,
melyeket a történet felmutat, még sem
désnek,
vezethetk azoknak valamelyikére. így a legfeltnbb példának, melylyel az ujabb korban, az eurói)ai miveldés körében találvissza
kozunk, a spanyol nemzet hanyatlásának okait, sonló viszonyokban keresni. Onálhjságát a totta, hóditásai i)edig s
nem
lehet ha-
mai napig megtar-
a bellök merített kincsek tekintélyesek
voltak ugyan, de korántsem elegendk arra, hogy a gazdagság
mértéktelen élvezetét eredményezzék.
St
az e hííditásokat köz-
követ idben a már elszegényülésnek indult lakosságnak szerényebb jólétet sem szerezhettek, s az állami pénztárt gyakran ismétld kiürülés ellen sem biztosíthatták. A tizenvetlenül
hatodik század második fele és az egész tizenhetedik század
midn
képezik azon korszakot,
az újvilág fémkincsei legbvel)-
ben áramlottak, az ezüsttel terhelt gallonok tulajdouképeni korszaka
ez.
A
1 6.
század közepéig a fémbányászatnak komoly
akadályokkal kellett küzdenie. lált készlet
mérv
hamar
A
benszülöttek birtokában ta-
ki volt merítve
s
az ezüstbáuyák nagyobb
kizsákmányolását a tüzel anyag hiánya
nem
engedte.
Csupán a higauynyal való eljárás feltalálása tárta fel ') voltaés Peru ezüstkincseit, melyek folytán a nemes fémek viszonylagos értéke a 16. század utolsó évtizedeitl kezdve oly jelentékeny átalakuláson ment át, mely mostanáig fentartotta magát. Azonban az innen nyert nagy összegek daczára Spanyolországban nem hogy bség jelei lennének tapaszképen Mexico
talhatók,
hanem ellenkezleg épen e korban szaporodnak ersen
az elszegényülés tünetei.
Hogy
azon rendkívüli források alig
képesek a kormányzat és háborúk költségeit fedezni, holott
más államok, melyek ilyen segélyforrásokkal nem bírnak, ugyanannyit költhetnek anélkül, hogy azért teljesen tönkre mennének, ez azt látszik bizonyítani,
')
Humboldt Sándor
hogy rajtuk kivl a spanyol
és Clievaliev
M.
szerint.
_32 kormány csak csekély jövedelmekkel
nem onnan
Ez pedig
rendelkezik.
eredt, mint lia a gyarmatokliól nyert jövedelmekre
kormányzat az anyaországot meg akarta volna
szorítkozva, a
kimélni a nyilvános terliekben való részvéttl amazoknak rovására. Ellenkezleg tény, hogy a
kormány minden eszközt s hogy a nép túlságos
felhasznált jövedelmei szaporítására,
terheket viselt
-).
Spanyolország már ekkor elre volt haladva az elszegényedés útján, és azon források hiányában, melyeket az új világ
fémhányái nyújtottak, Spanyolország még sokkal eléhh kény-
Hogy a már elsze-
telen lett volna nagyhatalmi politikájáról lemondani.
lakosság ez idhen, mikor a kincsek heözönlöttek,
gényedésnek indult nyos tehát, hogy
volt, ez
itt
nem
ennek
itt
egészen
a középszer
hség
nyokra következett nagy is
sokszorosan konstalálva vau. Bizo-
mások a
vagy sanyarú viszo-
okozta a sülyedést. Külöubeu
tünetei,
mint azon népeknél, me-
lyekrl az be van bizonyítva. Spanyolország nagyjai a 17.
16. és
században ugyan uri fényiiyel kíirnyezik személyüket és a
])azarlás
nem
után
él,
Róma
példátlan kíiztük, de a császári
elttük
szata és kicsapongásai ismeretlenek
közadományoknak
nincs helyük
élvhajb.á-
a nép munkája
;
nem
a hadseregben
;
idegenek zsoldért, hanem védköteles spanyoh)k küzdenek
')
Bizonj^ságul idézzük a spanynl
tiiiáiiczi;ikiiak
történetébl a következ rendszabályokat: vámok
Firtp
II.
foleiuflésc.
;
a
alatti
iillaniUtil-
csönílk, kényszerkölcsönök, kamatfizetések felíTigííesztése tíibb izbcn, köz-
ségi birtok lefoglalása és elárnsítása,
ers igénybevétele
papi subsitlinmok
hivatalok és kitüntetések eladása,
(az egyházi
javak jövedelmének
a páj)ák beleegyezésével, államkiadások fedezésére fordíttatott birtokai után a jövedelem tizede járt)
;
a só árának felemelése
;
fele,
a clerns
'/a'i^^l
>
gran-
doknak elbbeni korszakokban adijniiínjozott jövedelmek visszavétele J!Ítszókáity;iknak és higanynak regálévá való tétele. Az acb'i Castiliában oly túlzott volt a né)) jövedelméhez képest, hogy .111 ii.iU akkori in'ik nézete; szerint tönkre kflh-tt menni*'. A Corti's ismitdl panaszai az clvisdlietetlen rop|)aiit tcrlirk cllfii lii:Uia voltak. Az Aiiicrikáliól szállított ;
kincsek rendesen
voltak költve, minckrlötte
el
annak daczára, liogy
IJ.
sokkal roszulib volt a Voltak zálogosítva
Völk.T
v.
s
IMilílp
fin:(nczí:ik
Castilia
lici-rkf-zlrk
igen fösvény volt. :illapota
trljcst-n
Kiid-Kuropa. Herlin 1K37.
I.
;
III.
niimli'ii
clszt-génycih
c
.|.'i«--:í»fl. I.)
volna. Minilez
Fiilöp alatt
még
,'illanijö\'eil(>lmek (//
(///./•
:
l''ürsten u.
33 spanyol katona zsa,
nem
puhul
is
el,
uem
lesz
gyáva, niiut az ó-por-
liauem si vitézségét megrzi, megrizte mai napig. Ilyen
vagy más könnyen felismerhet tüneteivel a hanyatlásnak
nem
itt
ember a betegség rejtélyes, alattomos nyilvánul pedig abban, hogy az ország mind szegényebb és néptetalálkozik az
;
;
lesz. Ebben nincs kétség az adatok határozottak és bizMezvárosok és falvak íigurálnak a földképeken, melyeknek most nyomuk sincs, noha egykor azon helyen léteztek. Hogy
lenebb
;
tosak.
a
fbb
stb.
városoknak,
u. ni.
Córdova, Sevilla, Granada, Valencia
lakossága mennyi volt a középkorban
den geographia megmondja.
mezváros liában
Egy
mennyi most, min-
s
virágzó kereskedésérl hires
században Medina de Rio Seco 0-Casti-
volt a 15.
ugy nevezték azért India Chica (Kis-India) most kereskedelmének nyoma
;
sága 30,000 lélek volt lakossága 7
— 8000
;
lélek.
Ez egy
;
lakos-
sincs és
példa a sok közül.
A mórok kiköltözése nem okozhatta a ság létszámának sülyedését, az bizonyos,
keresztény lakos-
nem
okozhatta az
el-
szegény ülést a századok óta móroktól tiszta éjszaki és középs
tartományokban.
A sülyedésnek egyedüli helyes magyarázata itt az, mely mezgazdasági viszonyokban
A jó
keresi
annak okát.
termések gyérülése és a megélhetésnek ebbl ered
megnehezülése már jókor felköltötték a figyelmet. nyol iró, kit Liebig földmivelési vegytanában
idéz,
^)
folyvást rósz aratások és az élelmi szereknek innen
érezhet elégtelensége
szágszerte
spa-
tndve ered
a
or-
öszvéreknek a
az
felett,
Egy
szántásnál való alkalmazásában keresi az okot, minthogy ez állatok ereje
nem
engedi,
lehessen felszántani.
hogy az öszvér a
E
13.
hogy a
földet velük
elegend mélyen
nézetében megersíti azon körülmény, század második felében terjedt
nyolországban annyira,
s
hogy épen ezen
id
el
Spa-
óta lesz észreve-
hetvé a mezei gazdaság hanyatlása.
Ha kes az
az utolsó okra nézve csalódik
által,
leszállította
1)
logie.
Beöthy Leo
Justus :
e nyilatkozat érde-
ok,
Spanyolországot nagyhatalmi állásáról,
v.
Liebig.
Nemzetiét.
mely utóbb
már ekkor
Anwendung auf Agrikultur und PliysioBraunschweig 1865. Bevezetés, 105. 1.
Die Chemie in ihrer
Yon
is,
hogy kitnik belle, miszerint az
34
tanulmány fogjuk,
és
már
gond tárgyát képezte.
jóval elébb
is
De
mint azonnal látni
észrevétetett és nyilvános intézke-
dések tárgyát képezte.
»A
katliolikus királyok rendeletei képét nyújtják a spa-
nyol talaj fokozatos kimerülésének.
zadban XI. Alfonz
és
Már a
tizenkettedik szá-
utóbb kegyetlen Péter
castiliai
királyok
bocsátottak volt ki rendeleteket a kaszálók és legelk meg-
mentése
iránt,
V. Károly császár
ujabb idben szántófölddé
iDedig
elrendelte, liogy az
feltört rétek változtassanak át ismét
rétekké.
Jelenleg Cataloniál^an a föld minden két, Andalúziában
minden bárom esztendben egyszer ád aratást « ^). Ennyire jutott az ország, mely a rómaiak idejében hires volt Európában páratlan termékenységérl, mely líiég a 10. században a legnépesebb és leggazdagabb volt
Nem
e világrészben.
a földmivelés elhanyagolása, irja Liebig a spanyol gaz-
dasági iró hypothesisére gondolva,
hanem a
földek termékeny-
ségének megsemmisítése rabolva való mivelés gett a spanyol világbii'odalomnak.
»A
által, vetett vé-
rabolva való mivelés,
mely az országokat sivárrá és lakbatlauokká teszi, kevés szóval leírható. Az els idben vagy szz földbe, a földmives búzát búza után vet. Ha az aratások csökkennek, más mezre vándorol.
De
dorlásnak
a népesség szaporodása lassanként véget vet e ván-
ugyanazon
;
hagyva azt ugarul.
miveli hát, felváltva parlagon
ioldí^t
A termések
folyvást csülvkennek és a föld-
mives, hogy helyre állítsa azokat, trágyát alkalmaz, melyet ter-
mészetes rétekbl nyer. (Hármas gazdaság). Minthogy ezen pótlék sem állandóan felel meg, ez
magukon a
szántóföldeken
való takarmáuytermcsztés általi trágyakés/ítésre vezet (váltó-
gazdaság)
a mélyebb iöldréteg ugy használtatik, mint a trá-
;
gyát adó rét
;
eleinte félbeszakitás nélkül, azután iigaréveket
hagyva közben, a takarináiiyii/hények számára; utóvégre az alsóbb földréteg
is
kimej-ül
takurmányníivényeket jelen a lóher-, répa-
megsznik a ;
mez
;
;
a földek tíibbé
nem termik
nK>g a
legelébb beáll a borsókór, aznlán megés
l/ihbé
burgonyakor
nem
és
végre
a
táplálja az end)ert.«
íoldniivelés
as
»Ezcu processzus ezer évig,
mig az ember
magának olyan
segit
cltartliat
sok száz évig, egyes földeken
észre veszi eljárásának eredményeit, és
javításokkal,
melyeknek
ujabb tanújele a talaj kim(n-ülésének«
mindegyike
^).
Tekintve Spanyolország egykori
termékenységét,
liires
és mostani terméketlenségét, akkori
gazdagságát és mostani szegénységét, akkori sürü és mostani ritka népességét, a sülyedésnek
a
kimerülésével
talaj
valószinünek
lette
tnik
olyan magyarázat, mely hiányzik és
—
és
fel,
a
való
miután
tapasztalt
magyarázata
más
fe-
elfogadható
tüneteket
igazolná,
ez a valószintiséget bizonyossággá emeli. Elismert
kétségbevonhatlau
irányzata a
tény,
hogy a népesedési
legszorosabb összefüggésben
áll
mozgalom
a tápszereknek
egy bizonyos munkamennyiség által megszerezhet mennyiségével st statistikailag észleltetett, hogy a kötött házasságok száma alacsony gabnaárak mellett nagyobb, magas gabnaárak mellett kisebb szokott lenni ugyanazon országokban, ;
mit természetesen a pénz értékében elforduló változásokra való tekintettel kell értelmezni.
Akár
helyes legyen különben
ezen észleletek alapja, akár nem, annyi bizonyos, hogy a tápszerek szükséges mennyiségének csökkenésével csökkenie kell
a lakosság létszámának nyitást
nem
A talaj
;
ez olyan
egyszer igazság, mely
bizo-
igényel.
kimerülése okozta a népszám csökkenését és az
elszegényedést
s e
kettnek kimaradhatlan következménye a
politikai állás hanyatlása
;
a háborúk, melyeket ennek fentar-
tására vivott Spanyolország a 17. és 18. században, a teljes
elbágyadásig kimeritették, úgy a pénz, mint az emberfogyaszmég bizonyos fénynyel
tás által. Óriási kiterjedés gyarmatai
anyaország gyengesége ezek megtartását
övezték, de az
is
lehetetlenné tette.
Felmerülhet talán azon kérdés, hogy miért merült ki épen Spanyolország talaja annyira, vagy hogy miért nem volt a termékenység csökkenésének más európai államokban hasonló hatása.
A
felelet igen
egyszer.
A
talaj
századokkal
elébb kimerült, mert Spanyolország századokra elre volt a
1)
Liebig
i.
m.
106. 107.
1,
3*
36 kultúrai és népességi viszonyokban. Olasz- és Görögországot kivéve, egy európai
oly korán, mint
virágzó
államban sem kezddött
itt.
mezgazdasága
maniát még
el
Hispániának a rómaiak
serdk
és
a földmivelés
által is
mikor Galliát, Britanniát
volt,
mocsarak borították, csak
kitva félbe roszúl mivelt szántóföldek által.
bámult és
Ger-
itt-ott
sza-
Késbb
a 9
—
13.
században népességi viszonyai liasonlók voltak Franczia- vagy
Németország mostani népességi viszonyaiboz ezekben pedig és Angolországban egy-egy négyszög mértföldön kevesebl) ember lakott még ekkor, mint most Spanyolországban. És a ;
mennyivel csekélyebb volt a népesség, annyival kevesebb táp-
anyagot vettek ki a földbl, mely még aránylag rövid viselte is az
óta
eke sebbelyeit. Azóta a népesség a nevezett nyugot-
európai államokban
is
volt a 10. században. kiszáríttattak, a
felszaporodott oda, hol Spanyolországé
A
sikság
mi szz föld
módon akuáztatik
tenzív
id
De
ki.
erdi
létezett,
mocsarak
kiirtattak, a
mivelés alá került és in-
mindamellett vagy épen azért
a mesterséges trágya használata napirenden van
;
csontliszt és
ásványi anyagok nélkülözhetleuekké váltak és Nyugot-Európa
mezgazdasági szakemberei aggódva számítgatják, hogy a guanó telepek még mennyi ideig fognak eltartani. Hogy ha ezek elfogytak, azután mi történik, ez még nyilt kérdés. Ha az eddigieknél egyéb eszközök nem vétetnek foganatba, ha ez országok nem tanulnak Chinától és Japántól, melyektl Spa-
nem
nyolország
nem
tanulhatott, minthogy viszonyaikat
is-
merte, akkor ez utób1)inak sorsára kell jutniok. Víilószinül)!) azonl)an,
Ha
hogy nem hagyják a dolgot ennyire fejleni. a guáno-telepeket s a guanó hatását elél)!) ismerik
az emberek, úgy Spanycjlország nagysága valószini'ileg va-
fel
lamivel, talán egy-két századdal tovább tartott volna. Német-,
Franczia-
és
Angolország
s
most már elbbre volna, vagy az
Belgium mezgazdasága pedig vagy
a kiiiicrülés jch'nségeil)eii,
okszer trágyázásban.
A
talaj
inely sz<'rint ])eii
és
nem
a
kimerülése lét
s
illetleg
eiilielv
lentartására inegkiváiit
az eddigi,
nem a s/ükséges
l
tá])s/erek
lictk meg, ez a szónak legkorlátoltabb értelmet nitva, megfelez] a változott létviszonyok
neliezeb-
iiieiiiiyiségbeu is
szeicz-
tulajdo-
fogalmának. Mimlaiiiel-
37^_ lett
a spanyol uép uein halt
ki,
csak lesüljedt
— mert
a
lét-
viszonyok változása fokozatos volt.
Meg
kell itt enilék(»zni
egy nemzetrl, mely szintén az
j-európai államok körében, hahár mint idegen játszotta repének
leiif(")l)l)
momentnmait.
A
törökök szintén egy
sze-
világl)i-
Enrópa réme. most, tudjnk, menynyit nyomnak a világ folyásál)an. Tndjnk azt is, hogy nem mnlékony változásról hatalmi állásnkban lehet szó, hanem mérodaloni alkotói, és egykor
lyen beható, végpusztnlással fenyeget sülyedésrl.
A
bajok,
melyekben a törökök l)irodalma sinldik, általánosan ismere-
hogy az egyes sokat emiitett kórjelensé-
tesek, és kétségtelen
gek, mint
:
rósz kormányzat, ziláltság és visszaélés az állami
pénzügyben, bizonytalan jogviszonyok, szomorú közgazdasági állapotok, mindannyian valódi okokként hatnak.
mely
által a többi jelentségét nyeri,
gába
foglalja,
mégis csak egy
sen megváltozott.
:
a fok.
mely ezeket mind ma-
az hogy a környezet gyökere-
Mig Törökországban
az anyagi és szellemi,
állami és hadászati élet kielégíthet exigeucziái
körülbell azon fokon, melyre
De
II.
Mohammed
megmaradtak
idejében voltak
kifejldve, addig a kereszténység országaiban minden irány-
ban példátlan haladás
történt.
Meglehet hogy egyben-másban
— nem mondom az állapotok, mert ezeknek na— hagyon általános roszabbodása már azon változásból — nem a tényezk, melyeken Törökország rosza])bodtak
foly,
ereje alapult, u.
ni.
a politikai és katonai szervezet, a polgári és katonai kötelességérzet, a kitartás
sanyaruságok közt, a kényelmek
nélkülözése. Mindamellett bizonyosnak tartom,
jellemével és erejével
könny
hogy mostani
még mind igen jelentékeny szerepet
játsz-
hatna a török nemzet egy világban, mely a nikápolyi ütközet idejebeli %'ilággal lenne azonos.
hatja,
Hogy
tényleg azt
nem
játsz-
ennek oka keresend azon kellékek különbözségében,
melyek ezeltt négy-ötszáz évvel
és
melyek most képesítenek
kiválóbb hely elfoglalására a népek versenyében. Személyes
bátorság a harcztéren és bizonyos kezdetleges stratégia, általá-
ban harczias szellem szerezték a törököknek egykori fényes
Európa nemzeteivel szemben, melyeknél a harczias szellem az aránylag korlátolt számú nemességre szorítkozott, és melyek tehát ennélfogva a törököknek velk sikereiket
38
egyenl szellem harczosokat mindég csak kisebb számban lithattak ellenébe.
A hadvezetési tapintatban pedig
ál-
sokkalta
alább állottak az ozmánoknál, melyeknél az egész állami és egyéni lét, még a gazdaság is, a háborúra volt állapítva és alább állottak ezeknél, minthogy épen ezen harnemesség vivta szinte kizárólag örökös csatáikat, mely-
berendezve czias
;
nek aránylag apró csapatai messzeljb tekint vezetést nem igényeltek, és a harczot egymás közt mintegy párbaj szerüleg intézték
el,
párbaj szer loyalitással és egyszerséggel.
nem egyedül azon tényezk dönsem egyedül dönt a népek állására nézve. kultúrának mindem-e kiható befolyása, minden sikert
Jelenben a harcztéren tenek, s
Az
a harcztér
újkori
—
kultúra kérdéssé tett
és
ebben a török nemzetre nézve igen
hathatósan és kedveztlenül megváltoztak a létviszonyok. fogai ugyanazok lennének
is
Ha
mint Bazajet Jilderim idejében,
Ha már mint nem mérkzhet Európa nagy hatalmainak egyimég sokkalta és beláthatlanul messzebb áll e világ-
csak vasra haraphatna velk, melyen kitörnének.
hadi hatalom kével sem,
rész nemzetei megett
mind abban, mi békében képezi
az ert,
a háborúban pedig rájuk nézve ennek forrását. Mind
most dönt, akkor nem
Ha
létezett, tehát
nem
világ haladása folytán e tulajdonok
slycduek
le,
a nemzetnek
is le
kifejlesztve
ha nem birja vagy nem
zás ugyancsak emberi ki
mi
s
azután a
másodrend tényezkké
kell szállnia a polczról, melyet sajátit el
más
melyeket a világ változott lényege megkíván. Az,
teti
az,
dönthetett.
egy nemzet erényei és képességei bizonyos termé-
szet mködésre kedvezleg vannak
elfoglalt,
is
mködés
következménye,
azt jellegébl, melyet neki
tulajdonokat,
hogy
e válto-
nem vetkz-
Meg
tulajdonítunk.
lehet,
némelyek azt fogják mondani, hogy a kultúra fegyver a népek
nem
kezében, melylyel legyzik a kultúrával ezért
nem
l»iró
népeket és
fogják az elk'iiségníik liatlialósabb fegyv(!rében a
gyzött népre nézve
változott létviszouyt felismerni.
az mikor a fegyver liasználatára
csak
bizonyos tulajdonok
képesiteuek, és attól csak bizonyos tulajdonoknak hiánya
Altalános szabályul állitható
nemzet és a
kiilvilí'ig kíizt
fel,
le-
És mégis tilt el.
hogy a hol valamely
(mely alatt lu-m a külföldet értjük,
lianem összeségét uiíihIcu dolgoknak és
li;it;is(ikii;ik, .i/oii
nciii-
39 erkölcsi tulajdonain kivül) változnak a köl-
zot pliysikai és
csönhatások,
ez
vagy a nemzet természetében, vagy a kül-
világ valamely viszonylatában beállott változásnak kíWctkez-
ménye
lia
;
ba visszahatással van a nemzet
az utóbbinak és
létfolyamára, úgy a létviszonyok változását képezi.
hogy a török nemzetnek
Mid(")u Iciemeljük,
teljes szenve-
(llegosségre való kárhoztatása egy hatalmas kultúrának
fejldésével
ki-
összefüggésben, ezzel közel jutottunk egy szám-
áll
talanszor észrevett és kifejezett tapasztalati igazsághoz
ha népek, melyek elébb ilyen befolyástól
:
hogy
elszigetelve voltak,
belterjesebb befolyása alá esnek a kultúra sokkalta
magasabb
tokán álló nemzeteknek, ez gyorsabb vagy lassubl) összeolva-
dásukat és utóvégre kihalásukat vonja
mény
maga
után.
az európaiak által való felfedeztetésük után
Ezen tünevégl)ement,
vagy folyamatljan van az éjszak- és dél-amerikai vadásztörzseknél, a
valamint az óceániai szigetek és
nyugot-indiai,
Austrália lakóinál, szibériai népeknél mint a kamcsadáloknál, szigetlakóknál;
jakutoknál, jukagiroknál, továbbá az aleuti
azután a hottentottáknál, busmanoknál és más afrikai törzseknél (Lásd p. 0. Schweinfurth : »Im Herzen von Afrika« a hongo néprl). «
Az
ok,
mely
e
népek kimúlását
idézi
el,
lé-
nyegében mindnél ugyanaz, habár a módozatok, melyek közt a hatás teljesül, különbözk és nincsenek
is
minden esetekben
kellleg felvilágosítva. Kiválólag kétféle alakban nyilvánul a közös ok, melynek behatása alatt a vad törzsek elenyésznek: vagy
a tényleg megváltoztatott életmód
— vagy hogy az életmód meg-
változtatásának magukat alávetni
nem
akarják. Kivételes ese-
tek azok, melyekben a bevándorló európaiak fegyvere által irtattak
ki.
Az egykor Louisiánáljan élt Natchez-törzsrl, mely
napiniádásáról és emberáldozatairól volt ismeretes, bizonyos,
hogy a francziák ü-tották ki ^). Tasmánia slakóinak kihalását pedig az angol gyarmatosok vadászfegyverei mozdították
el
Azonban más példák után indulva
-).
hogy az öldöklés J)
Waitz
-)
Waitz
buii der
:
itt
csak siettette a processust, mely a nélkül
Autlu-opologie dev Naturvölker.
: i.
következtethet
,
m, VI. 817.
Naturvölker. 115.
1.
—
1.
és köv.
Feachel
:
—
III. 255.
Gerland
:
Völkerkuude.
1.
Über das Ausster-
;
40 végbe ment volna. Betegségeknek, különösen ragályosaknak, szintén nagy részök van azon tünetekben, sot említtetnek ese-
is
tek, liogy egész törzsek
áldozatul
igy a
;
egy nyavalyának estek rövid
Dakota népcsaládhoz
tartozó
id
alatt
mandánok a
fels Misszúri vidékén, állítólag teljesen kihaltak a
himl
ál-
Közép-Amerikában benszülöttek egész népes falvai szntek meg létezni a nagy cholera-járvány folytán; DélAmerikában a Maranhao partjain egykor hatalmas nép volt
tal
i).
a bonari, mely epidémiák és szeszes italok által pusztult az »Ausland» (1875. sept.
kor már csak egyetlenegy kór
egy közleménye szerént ak-
6. sz.)
n
Polynesiai szigeteken a búja-
élt.
véghez nagy pusztításokat
visz
azonban szem eltt kell
tartani,
el
-).
Ez
esetek megítélésénél
hogy azon betegségek euró-
paiak által közöltettek a benszülöttekkel, hogy csapásai voltak európai népeknek
de a nélkül, hogy akkora következ-
is,
lettek volna a létszám tekintetében.
ményeik
Egyik legfeltnbb
eset e részben a
szersmind a legújabb tapasztalat
is.
A
következ, mely egyFidzsi-szigetek lakói
egész mostanáig kivételt látszottak képezni az általános sza-
miutha jobb anyagból lennének gyúrva, mint a többi tengeri szigetlakók, megkímélve maradtak azon bajoktól,
bály alól déli
s
melyek a többieket sújtották a felette termékeny és sürü lakosságú szigeteken a népszám apadása nem tapasztaltatott. Jelen ;
1875. év elején Angolország annektálta a szigetcsoportot. Január 15-én Didó uevü angol hadihajó vetett horgon}'t a szi-
hozva kíséretével a
geteknél, haza
volt Sídney városát, hol
ekkor á kanyaró
himl
meglátogatta uralkodott
;
a
valamint egész kísérete megbetegedtek Sídneyben, de
király,
rövid
királyt, ki
id
alatt kigyógyultak. Azoul):in alig érkezett volt vissza
pár nappal késl)l) kiütött a ragály, elkülönben s európaiakra nézve lepve az egész szigetcsoportot. a király liouába,
itt
A
^Vailz
')
(i.
craft 87'irént.) mé feketfilábak 30
vadtak
111.
:18.5
IIJ.
rész. I.
85.) tu-íadja
ezt; 1852-bcn (Scliool-
léU'zett volna az t'^rykor több ezernyi törzslx'íl.
— 40,000-rí'.l
a liiiulö által
10<Mi-ri',
az oniaiiiik
'
A
:i-ukra nl-
ie. -)
Calund:
vezéaével.
id. ni.
10.
1.
é.s
küv. Ind
rúszluttdc
a források nieguü-
41__ épen nem veszélyes betegség
itt
pestisszerü hatással,
dysenteria által követtetve lépett
fel.
Az
missziók templomai koródákká lettek átalakitva, bete,í>ekkel s
az epidémiában.
gyott, de
késí')bl)i
Az
összes lakosságnak egy
A következ
csakhamar
harmada
halt
nyáron a ])etegség alább ha-
jelentések szeréut ujabban a tifusz lépett
pusztitólag. (Auslaud. 1875.
A
s
haldoklókkal teltek meg. Némely helységek egé-
szen elnéptelenültek. el
mindég
s
államépületek és a
december
6.)
fel
').
szeszivás és az általa elidézett bajok, u. m. betegsé-
gek, a íizikai (er, gyorsaság, érzékek élessége,
nemi termé-
—
kenység) valamint az erkölcsi tulajdonok hanyatlása az életkedv és önbizalom
hozzájárultak az
iíjvilági
az önl^ecsülés elvesztése,
s
nemzetek leapasztásához
p. o.
ersen
és lealacso-
nyitásához. Ezen adománya a kultúrának veszélyes hatását ily
mélyen
és általánosan,
magasaljb fejlettség népekre so-
hasem gyakorolhatta.
Noha mindezen tényezk befolyását nem lehet tagadni azok még sem az egyedüliek, st talán nem is legáltalánosabb hatásúak, a mennyiben az ide vágó, megtörtént dolgok
átalánosabban szemügyre véve, nélkül
is
azt tanúsítják
beáll azon hatás mindenütt, hol népek,
,
hogy náluk
melyek addig
a természet önkénytes adományaival táplálkoztak, idegen befolyás által
oda jutnak, hogy azontúl csupán verejtékes munka
után élhetnek meg, mint
1)
maguk a
Ide tartozik azou tény
is,
kultúra népei.
mely számos tapasztalat
által
van
emberek találkozása epidémiák keletkezését okozza. Teljesen egészséges legénység hajók érkezését igen sokszor közvetlenül követi valamely nyavalya kiütése (a tapasztalatok össze vannak állítva Gerlandnál id. m. 9. 1. és köv.) lázak, vérhas, skorbut stb. A betegség gyakran az érkezetteket támadja meg elébb, s ilyenkor a szokatlan clima vagy életmód következménybe az ha egyszer azonban kifejlett a nyavalya, átragad a honosokra is, kik sokkal nagyobb mérvben constatálva, liogy a szines és fehér
;
szenvednek
általa,
mibl
következik, hogy a
miazma
iránt fogékonyab-
minthogy organismusnkat az egész elkészületlenül lepi meg, mig az európai embert a légkör, melyben él, úgyszólván beoltotta azon méreg ellen s a mellett kétségtelen, hogy itt századok s évezredek óta egy kiválasztási processus is foly, mely a fogékonj'abb egyéneket kirostálva, az összeség fogékonyságát a meghonosult kórnemek iránt mindinkább csökkenti.
bak. Ez igen könnyen megfogható
42
Hol zabolázatlan szabadságukat és vadságukat megrmegmaradnak régi életmódjuk mellett és elvesznek inkább, semhogy elapadt életforrásaik lielyett munka utján zik,
ott
nyitnának ujakat.
Hol rabszolgaság és jobbágyság békóiba veretvén az által, munkára kényszeríttetnek, ott öngyilkosság
idegenek
gyermekölés, magzatelhajtás és nemi abstiuentia által öntuda-
tosan vetnek véget fajuknak.
Yégre ha az
maradva
ilyen nemzetek függetlenül
letükön, bevándorlók által
nem
terü-
szorongatva, a kereskedelem
megismerkednek a kultúra terményeivel és felébred bennök a vágy azok bírására, becserélik azokat országuk természeti terményeiért, mi által a tápszerek rendelkezhet mennyiáltal
s ezzel az élet forrásai apadnak európai pipere 'és fényzési czikkek beszerzése végett megtámadják nélkülözhetlen
sége
;
készleteiket
lása
s
utóbb szükséget szenvednek
nem egyenl (s
tsebbek kisebbsége ád
meg nem
élhet,
;
túl a készleteken,
elvonva
saját
melyek nélkül fajuk
Hogy
azoktól, kikkel
feleslegüket
elébb megosztották, olykor férjek és atyák
mekeiktl.
hol a javak elosz-
alig létezik hely, hol az volna), ott a tehe-
niktl
is,
és gyer-
a kevesebb és rosszabb élelem mint hat a né-
pességi viszonyokra, tudva van
ha nem
;
is
közvetlen éhhalál,
betegségek biztosan követik. így p. o. az amerikai indiánokról, írja Waitz- hogy »mig elébb a vadáelgyengülés és
lassú
szatot saját közvetlen szükségeik kielégítésére /ték, késbl)en
kereskedelmi
brök
czélokra
kedveért
s
vadásztak
:
vad
a
ki})usztíttatott
a
ezen brök, melyek clél)b oly jó szolgálato-
kat tettek nekik, eladattak a legutolsóig, ugy hogy öltönyök liiánya miatt az egészség szenvedett különösen a szegényeknél.
A
kereskedelem új szükségekre tanította ket,
b;i(l
v.-idászokból
szállítmányaitól
s
ez
által sza-
olyan emberekké változtatta, kik a IÜggöttek«. (Id.
ni.
1
1
1.
HG.
1.)
teliérek
Érdekesek az
adatok melyeket Waitz azon kereskecUdmi lurgalomi'ól
]<ö/,(»l.
Polynesiát illetleg helyesen emeli ki Cíerland, liogy az enró|iaiak által oly óriásihig növelt
lek sokkal értékesebbekké azt kell p.
azon
o.
liajók,
nie^^gondolni,
s
forgalom mellett az élelmi sze-
az által sziíkebbekké lettek, ("sak
hogy mennyit
melyek Papeitibeu vagy
szi'iksé
lioiioliiliiliaii
iiiiiid-
látják el
43
magukat
élelmi szerekkel.
»Ki
azt
liiszi,
hogy épeu a nagyoLI)
szükséglet buzdíthatná a ])enszülötteket nagyobb erfeszítésekre, az gondolja szigetek,
s
hogy
nyek kábították
meg, hogy rövid
ily
el
alig
id("»
UK) év óta ismeretesek
alatt,
midn
e
annyiféle élmé-
még
a benszülötteket, a földmivelés
ki
sem
fejldhetett ugy, hogy ezen tömeges szükségleteknek megfelelhetett volna, és
nem
hogy tlnagy igények nem buzdítanak, ha-
eltompítanak, lenyomnak.« (Gerland
telenül be áll azon eset,
m. 87.
i.
Kétség-
1.)
hogy az iparterméuyek bírásának vákönny mun-
gya rábírja a népet a munkára, fleg ha némi kára már szokva
ha nem
is
volt,
rábírja a nehezebbre, többre.
De ennek,
azonos, de hasonló hatása szokott lenni, mint az
idegenek által rájuk erszakolt
munkának
mely a kétségbeesésig fokozódhatik
;
elkedvetlenedés,
és az imént felsorolt sza-
porodás-ellenes cselekedetekben nyilvánul, ered azon konfliktusból, melyet ily
népek kebelében az idegenek
czikkek iránti vágy és a
nem
felejtett ellenszenv költ.
ez csak ritkán az
már
iránti félig legyzött, de
el
Egyébiránt megjegyzend, hogy
egyén kebelében jön
dolgoknak leginkább tiói
munka
által kínált
E
létre.
fordulatával a
nép saját
ott találkozunk, hol a
korlátolták az egyéni szabadságot, hol
már
institu-
bizonyos
állami formává szilárdult a társas együttlét, elejtve az egyen-
lséget,
melyben alacsonyabb
fejlettségi
— egy tömegétl —
fokán
élt,
többé-kevésbé deszpotikus uralkodó és nemesi osztály javára.
Ezen elkelk
követelik a szegények nagyobb
melynek alárendeltsége elébb talán csak tisztelgésekben nyilvánult a kemény munkát s ennek gyümölcseit többnyié
—
értelmetlenül, haszontalanságokban fecsérlik jólét
emelése által sem mérséklik a
el,
melyek a köz-
munka lever
hatását,
így Afrikában a fejedelmek nemcsak alattvalóik tápszereit, hanem azokat magukat is eladták európai árukért. így a Sandwich-szígeteken elébbení felfedeztetés után) a
mást szenvedett
idben
(de természetesen
már a
nép saját fnökei részérl roppant nyo-
magas adók és nehéz robot alakjában. A szigetcsoport legfbb export-czikke a szandalfa lévén, melyért a fnökök európai árukat cseréltek be, ennek szerfelett
vágása miatt a nép kénytelen volt a földmivelést elhanyagolni,
minek következtében az éhhalál nagy pusztításokat
vitt
vég-
.
44 liez
volt.
a kétségbees népuél a gyermekgyilkolás
s
A
napirenden
szigetcsoport lakossága 130,313-ról 1832-l)eu leszál-
1853-bau 71,019-re.
lott volt
A
tapasztalás azt mutatja, liogy a függetlenül maradt
vad népek teljesen idegenek maradnak a munkától zik szokásaikat a
végs
ínségben
is,
és megörha mint szabad népek él-
Ezek természetesen menthetlenl
tek addig.
veszve vannak,
mihelyt a természet ingyen adományai megsznnek. Ellenben
ha fejedelmeket
és osztály különbséget ismertek, rákényszerül-
nek a kelletlen munkára, mi talán lassúbb kihalásukat ered-
st
ményezi,
nak
— mert
és az ü'ányzat
több
id
— megállapodás-
van engedve
fordulásának reményét
is
vel a szorosabb, kiképezettebb társadalmi kötelék fejlettség megbizhatójele, ezen észrevétel
Mi-
fenhagyja.
magasabb
öszhangban
áll azzal,
hogy a beálló változás annál ersebb és véglegesebl) hatású lesz, minél nagyobb eltérést mutat az addigi viszonyokhoz képest.
Ilyen szabad népekkel, melyek sem született fnököket, sem semmiféle osztálykülönbséget nem ismernek, melyeknél a
st
tekintélyt,
a javak nagyobb mennyiségét
lyes tulajdonok szerzik meg,
mig azon
tekintély
tdji'sen zabolázatlan népekkel találkozunk
Az Egyesit Államok
^).
egyedül szemé-
sem
jogosit a
harczban való vezetésnél, ilyen
tíibbiekkel szemközt cgyél)re a
l)an
is
Ejszak-Ameriká-
területén létezettek közül e le-
írásnak legjobban megfelelnek az Algonkin, Irokéz és Dakota lajokhoz tartozók, valamint a paAvneek, komancsék és más, Ivissel)!)
törzsek.
Mindezeknél a fíildmivclésnek csak leggyengél)!)
— tengeri
kczdí'tei
termesztési!
a
nk
által
— vagy ezek sem
munka, f-lága lértiak részérl példátlan lévén. Az elejtett vadak húsa nieHett a nk által kezdetleges mivelési módon termesztett tengeri és léteztek
')
;
a tápbeszíMV.ésnek
a vadászat volt
KivúU'lek iiuiiyihan fordulnak
(•lo,
;
a juennyibon a csokt/ik
s
más
apalac-so-tihzsí'k, aziiláii a iiatclu-zck s az al;;iiiikiii(ik közül a inoliikán, \miHioíl,iiarnifíansot.t rn waiiipaiiuaíí tiirzsi'kiK'-I a
ríMií'iksi);,'
han ürökÖH volt a Kyaniiatnsílás idejben. Kzek ;:alniaH fnldinivespk.
a
láimat mint
A
iií'Ví'Zfítt
vc'zettí,
biziniyuscsaládok-
küziil a csidvliik ninst szor-
trd)biok a
gyarmatosok fegyvero
al;ronkin
törzseknél a fíinök
i'ili;il
iriattiik ki
:
íyakorolt ugyan bá-
de klilunben nópóvol cgyuulö és uz szabad volt.
_ 45_ egy két vadou teruiö túpnövéuy aránylag csekély szere-
l)al)j s
pet játszottak a test gazdaságában.
Ez életmód
lag csekély fejszám roppant területet
Mindamellett Amerika
mellett, arány-
igényelt
táplálatára.
l'elfedeztetése idejében,
úgy számítják, felment Éjszak-Amerika slakosságának száma mintegy 16 millióra, mig most már alig 2 millióra becsülik; {Waitz: Die Indiauer Nordamerikas. 16.
mokban
1.)
1841-beu az Egyesült Álla-
3-i2,058 indián lakott, 1864-ben pedig az elébbeninél
nagyobb területen
s
olyan törzseket beszámítva, melyek az
elébbeni számban nincsenek, csak 275,000 és megjegyzend, hogy ezeknek mintegy - 3 része azon törzsekbl telik ki. melyek mindég a Missziszippitöl és illetleg a Misszritól nyugotra laktak, és
most
is
hová a gyarmatosítás csak a legújabb idben
szórványosan hatott
el.
A
úgynevezett apalacs népekbl kerül
és
még
többi legnagyobbrészt az
ki,
melyek egykor Florida,
Carolina, Tenessee és Georgia területén, és a régi irók tanu-
sága szerént, az éjszakibb törzsekénél magasabb miveltségi
kon
éltek, jelenleg
fo-
pedig az Indián Territoryban vaunak lete-
lepítve, íbldmíveléssel foglalkozván.
Az
zetnek vagyis az irokéz törzseknek
s
úgynevezett hat nem-
a keleti algonkinoknak,
melyek Uj-Anglia, továbbá N.-York, N.-Jersey, Delaware, Pennsylvania,
Illinois,
Ohio, Kentucky erdit lakták, alig
teznek maradványaik. Leghiresebb törzseik közöl többen
ugyanezen sorsnak
teljesen kihaltak s a többi
jöv
sonló
már Ha-
vár Visconsin, Minnesota, Jova és a Missziszippin
túl elterül jDuszták benszülötteire és
siet elébe.
lé-
is,
hová a Paciíic-vasuton
ennek tervezett éjszaki paralelláján gyorsan fog kiterjedni
a kultúra befolyása, legalább ez irányban.
Ki van mondva a
hogy a jöv század már nem fogja látni az egyesült államok területén sem az utolsó bölényt, sem az utolsó
jóslat,
indiánt.
A vadászterületek csételi
meg mind
kissebbedése, a vadnak elfogyása pe-
ezen törzsek sorsát, melyek táplálatukat más-
ként mint vadászattal keresni
nem akarják. A vadászterületekért
folytak véres harczaik a fehérekkel és eléb])iek terjeszkedésével, az
kellett huzüdniok. irtatott,
Hol
az
egymás
közt,
amint az
serdk kiirtásával összébb-összébb
erdk még
állanak, hol a vad ki
ott a veresfajú törzsek is fentartották
nem
magukat. így
:
:
46 az angol korona tartományaiban, a Hudsonbai-társulat terülehol az Egyesült-Államok öslakóival rokon Algonkin és Atapaszk népek laknak, a kiveszés tünetei eddig nem oly átatén,
lánosak.
Egy
»A
jeles
német ethno-és geograpliiis
irja e
népekrl
nehézség, vadásztörzseket megteleinüésre szoktatni,
nem
abban áll, hogy nem tudnak a mi módunk szerént, hanem abban, hogy a maguk módja szerént akarnak élni. Minden muncsupán a vadászatot tartják
kát lealázónak tekintenek és
rangjukhoz és férfihoz méltónak.
Midn angol és hollandi gyar-
matosok telepedtek az Egyesült-Államok
keleti tengermellékén,
olykor észre lehetett venni egy-egy benszülöttet, ki valamely
magaslatról nézte, miként jár a földmives ekéje
mintha
azért,
titkait
csodálkozva tárja
hogy
hanem
ellesni,
íjiegett,
azért,
nem
hogy elébb
szemeit, azután pedig szánakozva hátat
mint ha azt gondolta volna magában a latin költ-
fordítson, vel,
fel
akarná
lehetetlen, miszerént az élet többet érjen az élet gyö-
Hogy ez
nyöreinél (non propter vitám vivendi perdere causas.) az utolsó gondolat, ezt egy
más észlelet
utján
is
felismerhetjük
:
Éjszak- Amerika veres indián törzsei a túlvilágot úgy képzelik nagy szellem, igy reménylik, mint a földi élet folytatását.
A
vaddús vidékekre fogja áthelyezni ket«
Ugyanazon iró valamivel teszi
:
»A
^).
a következ megjegyzést
alál)l)
vadászéletbl a szigorú földmiveléshez való átmenet-
nek több nemzedéken át lassanként kell végbe mennie, ellenke-
zleg
fajhalál áll be«.
E
szavakljan ki van fejezve azon egész igazság, hogy
létviszonyok változása, ha gyorsabban
a
faj liozzájuk
nyezik.
És
megy
véghez,
továl)))
mágusai) miveltségi lokol értek
Ecuador, Peru és
cataii,
halnak,
(Miilc
f.'ijjá
v(»lt cl.
liiknsui,
hanem hogy most mintegy
ismét az uralkodó
')
a
képest átalakulhatna, annak kivesztét eredmé-
>/Látjuk, liogy a/ új vili'igban azou bciiszülöttek,
már
:
semhogy
.'{(lO
m'in
csupán
év után,
lesznek*.
OhIíiii- l'rsrliil. V..lkt'rkiiii(k'. 2. kiiidiiH
ITiü.
melyek
mini íMexiro, Yii-
I.
ki
ncni
hazájukban
:
_47 hogy a Creekek, Csoktúk, Csikezák és Csirokik, mely törzsek városszerü kerített helyekben laktak és általában több kultúrát mutattak az els bevándor-
Hozzá lehetuc még
teuui,
lók tanúsága szerént, mint éjszaki és uyugoti szomszédaik,
meg-
lehetsen hozzá szoktak az új életmódhoz és ha nem is szaporodnak, de legalább nem annyira szemlátomást fogynak, mint amazok.
Arra hogy üsszokásu népek, hóditóik
által
munkára
kényszeríttetvén, mint tespednek és enyésznek el ennek iulytán^ erre Guba, Haiti,
Jamaika
és a többi Antillok benszülöttei
szolgáltatnak példát, xl túlhajtott
sok öngyilkossághoz tak
még 1517
ban nem abból,
és
'),
munkához, az éhezéshez, a
és mesterséges abortushoz hozzájárul-
1518-ban nagy himlöepidemiák. Hogy azonokozták leginkább a kihalást, kitnik
ez utóbbiak
hogy Haitinek Gomara
által 500,000-re becsült lakos-
ságából 15UÖ-ban csak 60,000, 1514-ben
1550-ben nem több mint 500
mind
élt
A
-).
már csak 14,000 niult század
és
közepén
e szigetek lakói teljesen ki voltak halva.
Nem
rohamosan mint itt, de azért kétségbevonhatlamü apad az slakosok száma a csendes tenger szigetein. Ezek nem állottak olyan nyomás alatt, nem lettek rabszolgákká téve. oly
Legtöbbet tettek
itt
az importált nyavalyák
s
azután az élelmi
szerek megszükülése, valamint a deprimáló erkölcsi hatás. Mindamellett a legújabb idben a szigetek egy részén (p. o. Tahi-
mi megfogható, mivel
tiben) ismét emelkedik a népszám, a
itt
korántsem azon mértékben, mint Amerikában vagy pedig az ausztráliai kontinensen, lettek a létforrások bevándorlók által elvágva.
Mindnyájára
ez
snépeknek
ráillenek
azonban Waitz
következ szavai
»Hol a szükséges átmeneti fokozatok hiányzanak, melye_ ken egy természeti népnek át kell haladnia, hogy magasabb fejldésre jusson, ott eredeti nyerseségébl való rövid vagy
1)
Egész falvak lakói összebeszéltek
tüknek. =)
IVailz
:
i.
m. IV. 332.
1.
s
egyszerre vetettek véget éle-
48 csak látszólagos íeleiuelkeclés és
— miut
iitáu, a])ba
ismét vissza fog Ijukui
ez természeti és kultúrnépek szomszédos érintkezé-
sénél oly gyakori és
kikerülLetlen sorsa.
megmagyarázLató
A
czivilizáczió
— korai
elveszés lesz
azután folytatni fogja a
lakható világ határainak kitágítását, de egyszersmind össze fogja tapodni azon népeket, melyek nem elég gyorsan képesek azt felvenni «.
11.
A
Yerseuy hatása és jelentsége a nemzetek emberiség életében.
s
az
Yégig mentünk a megelzkben azon népek hosszú soelbukottakat vagy elveszetterán, melyeket a történet mint terjesztettük ki minden esenem ket ismer. Ha figyelmünket tekre
kivétel
nélkül,
olyanok lehetnek,
a mellzések vagy
melyeknek — csekély jelentségek lévén — fontosabb analoa sülyegonjuk van a tárgyaltak közt, vagy olyanok, melyeknél olyanok, végre pedig vagy megállapítva, dés ténye nincs eléggé elfogulatlamelyek körülményei ismeretlenek. Megvizsgáltuk kijelölnek buvárlat nul az okokat, melyeket a történetírás és a különbözk, ugy találtuk, hogy és noha azok sokfélék és nagyon annyian azon viszonyok egy részének, melyek közt vagy
mind
képezik, melyek befolyása alatt a nemzetek éltek, változását nemzetek kihalt a hogy ííem vagyunk tehát jogosítva képzelni, a kibels organikus fejldésének szükséges eredménye volt
mint az egyén, múlás, hogy ennek feltételével keletkeztek, ugy elterjedése nemzetek és törzsek születik. mely halába ítélve a hasonlítható nem pályájuk, áll ha ebben és
leolvadása, —
k pályájához,
A
mely feldobatván, parabolát írva
visszaesik a földre szükségkép, mulhatlanul.
le
Nem egy
a légben, bizonyos
ermennyíség korlátolja létfolyamukat, mely elfogykiapadhatatlaván, ez véget ér. A lét bels forrásai bennök fennmaravagyis nul, mert folyvást megújulva, bugyognak külsktldásuk nem feltét eleztetik egyéb hatásoktól, mint
kiszabott
;
meg fog Ugijanazon viszonyok közt, melyek közt száz évig élt, lémegszün létezett, mely nemzU egy élni örökké; ha tehát létezett. közt melyek tezni, ugy a viszonyoknak kellett változniuk, pedig azon viszonyok, melyeknek változása a nemlétviszonyoknak^ zet létét szüntetheti meg, helyesen neveztetnek
Hogy
ez világos. BeiSthy
Leo
:
Nemzetlét.
:
;
50
A feunebbit mint okoskodást a
pr/ori lehetne felállítani
a tapasztalati bizonyítékok csak azért lévén szükségesek, mivel szintén a tapasztalásnak tanítása az, liogy a látszólag legegy-
szerbb, legvilágosabb következtetésben sem tanácsos
bízni,
addig, míg helyessége alkalmazás által megpróbálva nincs.
Azt, mely
itt
kérdésben forog, az ide tartozó esetek legnagyobb
része igazolja
ellent
;
annak nem mond egy sem
Nem
bebizonyítottnak tekinthet.
is
s
így teljesen
valószín, hogy ezt valaki
meddnek
tagadni akarná. Ellenkezleg talán triviálisnak és
fog feltnni ezen igazság konstatálása. Lesznek, a kik kérdeni
fogják
:
mit nyerünk
vele,
ha egy közös elnevezés alá
>lét vi-
:
szonyok változása* foglalunk ilyen történeteket, mint » Gyors
hódítások által szerzett nagy gazdagság, sze-
génység után.« » Hódoltság
önállóság után.«
»Az ország talajának
kimerülése.*
»Módszerek felmerülése, melyek alkalmazására az elfeltételek egynél meg vannak, másnál nincsenek.*
»Kedveztlen lok),
fizikai
befolyások, (miazmák, szeszes ita-
melyek a szervezetet egészen
elkészületlenül
találva
sokkal vészesebben és általánosabban hatnak, mint azokra, kik
hozzájuk voltak szokva.«
»Bcvonatás egy kultúra delejkörébe, mely nem
mi alatta vau,
Ha még
és
er
melyre felemelkedni niucs
ez utóljbí a közvetlen
tarkáiul) lesz
gyjtemény
a
okok
u.
és
türí
meg
id.«
szerint specifikáltatik,
m.
»yadászterületek elvesztése és ez által a tápanyagok elfogyása.*
»Kényszermunka gondtalan henye lyólag az éh;tkedv teljes és általános
élet
»Szegéuység, nyomor a szükségesnek kicserélése folytán.*
után
s
el)l)l fo-
megsznése* ;i
t'clcslcucséit való
—
eltekintve egyebektl, Részemrl azt tartom, hogy is, elkiilÍMizíHt témagál>aii késbh i-ájíivüidc niely(;l
—
nyekre nézve egy
tnnek
fel,
szeni|i((iit
találása, melylu'il lioniogéneknek
mindég nyereség, meri
klasszilikáezio eselekvénye
az; és klasszilikáezio -- csak lielyes legyen
termékeny gondolkodás valódi lényegének
e.i^vik
képezi minden oldalát.
51
szerint
—
—
Azou példák melyek
luiukbeu a törtéuelem bvelkedik, nemzetek a létviszonyok változását túlélik,
st
nem szólnak a felállított elmélet helyessége ellen, miután abban nem állíttatik fel, hogy a létviszonyok változásának szükségkép oda kell vezetnie, hanem csupán az, hogy ha eláll a sülyedés vagy kiveszés ténye, az ok nem felvirágoznak utánna,
keresend egyébben, kivéve ha egyenesen
—
nemzetek
kiirtás
második része
ez a tantételnek
és
—
okozta.
A
igenis túl-
élhetik a létviszonyok változását és hatalmasabb kifejldést
nyerhetnek azok hatása folytán, ha képesek hozzájuk alkalmazkodni.
Hogy képesek
1-ször
lesznek-e rá, ez függ
:
a beálló változás horderejétöl, összehasonlítva a
:
nemzet eddigi állapotával,
és
egybekötve annak többé kevésbbé
fokozatosan, lassabban vagy gyorsabban való bekövetkezésével.
hogy mennyi id alatt megy függ az idtl, melyet egyéb körülmények
2-szor: eltekintve attól,
véghez a változás,
engednek az átalakulásra, mikor ez meggyengüléssel utóbb követendene ismét ersbülés.
jár,
me-
lyet csak
Lehet ugyanis képzelni körülményeket, melyek magukban függetlenül minden más hatástól, teljes elenyészést kell hogy okozzanak; körülményeket, melyek a szerves életnek
—
általában,
annyival inkább
teleivel ellenkeznek. Ilyen
getelt
melyrl
területen,
lást okozna,
tatnak erre
az
emberi életnek elfelté-
körülmények beállása egy
de a tények, a mennyire ismeretesek, fel
—a
mig
t.
nem mu-
A természettudományokban
egyetlen példát.
azonban egy ideig
elszi-
nincs menekvés, mulhatlanul kiha-
i.
a geológiai forradalmakról
szóló Cuvier-féle tévtan fenntartotta
magát
— nagyon
el volt
terjedve a nézet, hogy hasonló hatású körülmények vetettek
véget az skori fajoknak. Ezen elméletek azonban méltán ejtettek.
ves
De nem
vagy
is
el-
csupán olyan változások, melyek a szer-
általában támadják meg, mások is képzelhetk, melyek egy emberi törzsnek kihalását volnának képesek elidézni, példának okáért ha valamely vadászok által
állati
életet
lakott
általuk,
elkülönzött szigeten a vad teljesen kiii-tatuék minekeltte a szükség megtanította ket más élet-
források felkeresésére.
— Hogy
ez elálljon,
nem
lehetetlen 4*
;
52
A
ugyan, de valósziuütlen.
már
vesebbedése
vad elfogyása; a tápszerek ke-
koráb])an viadalokra
mány
közt helyre
—
tartozó példák
s
a vadállo-
lenne állitva az egyensúly. Tény, hogy ide
melyek szerint valamely terület lakossága
teljesen kihalt volna
ismeretesek.
melyek az
vezetne,
emberek számát fogyasztanák addig, mig ezek
más
Mindazon
melyekkel tartott szemlénk megismertetett, nincs egy egy elszigelt népre halálosnak volna képzelhet.
más nemzetekkel
csakis
a melyek ivedig e nélkül lése,
nem
fajokkal való érintkezés nélkül,
esetei közt a létviszonyok változásának, is,
Nagy
mely
részük
való érintkezés mellett létesülhet is
létrejöhetnek, p.
o.
a talaj kimerü-
összeolvadásra vezetnek ugyan mulhatlanul, de ebben az
orvoslat
már meg van
minél inkább kevesbedik a lakosság,
;
annál inkább megadatik a fenmaradóknak a további megélés lehetsége.
De
csak ugy, ha nincs szomszédjuk, mely elgyen-
gülésüket kizsákmányolja, vagy a nagyobb test centripetális erejével
magához vonja
és beolvassza a
maradványokat. Ellen-
kezleg ezek mindig képezhetnének legalább magot, melybl nj tavasz uj terebélyt sarjaszt.
Ezt legalább
rázatot igényelt, csak az
er
és
széd
;
;
népek küzdelme
mi eliben magya-
gyengeség változása egy ugyan-
annál, mely az eredményeket határozza
Minden minden
A
tanítja a tapasztalás.
egymás közt eléggé ismert és elismert tény el.
talpalatnyi tért, mely fcLidatik, elfoglal a szomegyesért, melylyel a halálozások
száma
felül-
múlja a születéseket, valamely más népnél az utól)biak száma fog egygyel szaporodni.
tnni
és
dciiiUt, hol
azon
Ez
állítás talán
igazolhatbumak fog
mégis igaz; mert a terjeszkedési hajlam
kedveztlen körülmények
kíiriilniények,
nem
meg vau
l)ilincselik
fel-
uiiiile,
és
melyek egy nemzetre nézve kedveztlenek.
rendcsen kedvezk valamely
niási-a
nézve,
vagy elbb-utóbb
azokká válnak.
Az elmaradás
tehát azért annyiia ves/edelnies. nieit ver-
senyközben történik. így a római táisadalom állapota azáltal (laldiM
felbomlásáia,
általa halott,
Magúra
a
római nép, nyelv és
mert gyengesége idejébe
ve/.etett a biro-
kiilti'ii'a
esett a
azért lett
népvándorlás.
liagyatva,e társadalom elébb ntóMtoly erjedésen nuMit
53 volna korcsztttl (süt voltaképeu ez í'élbeszakittatott)
már meg
kezddve
volt
mely újjáalakitotta volua, mely egy, a
nom
korihoz talán hazonló kultúrát költíUt volna,
kultúrának romjain és elválasztva ettl a éjsetét századai által,
a
klasszikus
korál)l)i
hanem annak közvetlen
és
jelen-
kíizépkor
folytatásául. Te-
hogy a római l)irodalom provinciáiban az asszimilálási processus mennyire el volt haladva a népvándorlás kezdetekintve,
kor, feltételezhet,
hogy egy homogén római birodalom állna
fen, kiterjedésben,
népszámbau
és félig
hasonló, mely hosszú fennállását
korban
nem népe
is
a chinaihoz
erejének köszönheti,
hanem annak, hogy tömege önsúlyához képest nem sebben megrázkódtatva.
Nem
volt erö-
következik ebbl, hogy szellemi
megmerevülés, a haladás lassúsága tekintetében
is
párja lett
volna a chinainak.
Néhány századdal késbb kezddve,
a népvándorlás Iml-
lámcsapásai megtörtek volna a római birodalom
Amerika slakossága az
ó-világ népeihez hasonlítva el
maradva, de haladásra képes
volt
male) egyezése kétségtelenné
szirtjén.
volt.
teszi
A fajjelek
(K-acenmerk-
Éjszak és Dél-Amerika
minden népeinek (csupán az eszkimókat véve ki) közös szármahogy a magasabb fejlett-
zását, következéskép az is bizonyos,
ség
nemzetek, az alacsonyabban álló törzsek színvonaláról,
emelkedtek
fel
^),
és pedig
önállón,
— mert
a
küls
befolyás
hypothesise, mely többször és különféle alakban (phöniciaiak, ázsiai buddhisták) fel volt állítva,
elegendkép megczáfoltnak
tekinthet.
Miután továbbá a mivelödési állapotoknak több igen
tér
el-
fokát mutatták a világrész felfedeztetése idejében annak
benszülöttei, a haladás ténye és a haladási képesség kétségtelen.
nem képzelhet csak egy bizonyos ugy mondhatni végnélküli és hanem magasnál magasabb fokokra visz fel, raig áthághatlan akadály-
Az
utóbbinak hatása pedig
fokig terjednek,
—
—
1) Ma már alig- létezik számba veend h-ó, ki azt tartaná, liogy a vadak nem az ös állapotot képviselik, hanem egy magasabb mivelödési fokról sülyedtek le. A dolog már elbb is tisztán állott, mindamellett
Lubbolc és Tylor jeles
munkáit
illeti
az érdem, különösen az elbbinek
»Origin of civilisation«-ját, mely egyenesen e kérdés eldöntésére van
:
54 ként
küls viszonyok nem zárják
rése bámulatosabb mint a
némely népei elértek
magasabbaké irja
»Ha meggyzdhettünk t. i.
az utat.
Az
és az,
alsó fokok elé-
melyet Amerika
tartalmazza elérendett
volt, biztositékát
magasabbaknak. Helyesen
tengerének,
el
Peschel tebát,
hogy Amerika földközi
a mexikoi-karib ketts öbölnek partjai irányá-
ban a népesség mind két kontinensen srübbödött, a vadászéletrl félig-meddig lemondott volt, ugy a földmivelésnek elmozdítása az enyhébb égalj zellétével,
által,
egybekötve a tenger kö-
mely azon magasabb állapotokra való fontos átme-
netet megkönnyítette.
Ha
szerént az európaiaknak az új
e
\ilágba érkezte egy vagy kétezer évvel
késbb
következett
volna be, ugy Mexikó és Yukatán kultúrnépei érintkezésbe léphettek volna az appalacs és karib nemzetekkel és talán az új világban
a mi
is
fejldtek volna ki miveldési állapotok, melyek
földközi tengerünk partjain, körülbell a
ben létezettekhez hasonlíthatók
Ha
feltételes az idézet alakja,
természetét
Herodot
ez az állitások konkrét
Sok megveszteget van azokban ha a
illeti.
idejé-
i)«.
;
kari-
bokban, kik az antillokat bizonyosan egészen elfoglalták volna, felismerjük a földközitenger kalóz népeit, a károkat, a lykusokat,
dardánokat, pelazgokat, mely utóbbiak egy ága a hellének neve alatt világtörténeti jelentségre emelkedett szigetein és félszi-
ugy Yukatán és Mexikó a közelebbi Kis-Azsia és Egyiptom állását, a távoli Peru, öunálló kultúrájával Chaldeáét foglalhatná el. Valamint az egyiptomi monumontu-
getein,
raok tanúsága .szoréut
még aráuylagosau kés
talanították a földközi tenger kalóznépei az c
k()rl)an
nyug-
kihl elterül
ugy kalandoztak a karibok, rabolva ki, hogy még létez (iiil)(;n'k('t és javakat, mi nem zárja ismertettek fel és hogy Cuba képességek utódaiknál magasabb vagy Hayti szigetén általuk valamikor egy Athéné és Sparta
ktilturállamok
i)artjait,
keletkezhetett
volna. Florida félszigete
i)edig a lio/zátarlozó
appalaca földdel úgy áUliatamazoklioz, geographiai helyzet sa
irvíi.
liogy az ellenkez nézet
minden
p-aph Martius nézetváltoztatását ')I.
m. 46Ü.
1.
1.
aliipnt
Peschclnél.
clvcHzitftt.
A
jeles
ethno-
55 foka tekintetében, inint a
lakosság viszonylagos mivclOdési
Hamesszidák
idejében állott
Egyiptomhoz
Itália,
a föklmivev
léshez csak rövid idö óta szokott népeivel és melynek hátteré-
ben, éjszakon egy egész világa terül el a teljesen vad törzseknek csak az alpok válaszííxla hiányzik, mely különben Itáliát ;
sem kimélte meg a historikus idben gallus-j árasoktól. Azonban minden konjektúra jelentségével sem bir a kultúra menete, a mig nem elég ers, hogy kulturellenes külbefolyasokkal daczoljon, kiszámithatlan gyakran htlenné lesz si talajához és másutt virágzik, mint a hol els gyökereit verte ;
;
Teljesen ki
volt a földbe.
magból vannak
is
veszhet
Csak
új csirának hajtania.
egxj
akkor másutt kell új
s
bizonyos
:
hol emberek
emberek fejldésre képesek, a természeti viszonyok elbbpedig nem tovafejldni. visszatarthatlanul s utóbb meg fog ersödni Az amerikai fajra nézve végzetessé lett, hogy egy más világrész lakói több évezreddel jártak elbb azon úton, melyen s
ez
fejldés-ellenesek, ott, ha idö van engedve,
e faj biztos iránynyal haladott.
visszahatás által
létviszonyok
Nem
voltak, mint a
rómaiak
beállott elgyengülés állapotában, mikor
rájuk
még megérve nem
nézve
egyszerre
megváltoztak,
a
hanem
voltak eléggé arra, hogy e változást kiáll-
hassák.
tartanánk, hogy az olvasó türelmét kifárasztjuk a példák szaporítása által, mely könnyen elveszteti az még számosat idézhetnénk, emberrel az okoskodás fonalát
Ha
attól
nem
—
mely mind azt bizonyitja, hogy a Útviszonyok olyan változásai, minket a tapasztalás mutat fel, csak az által lesznek végzeátalatesekké a nemzetekre nézve, mivel az általuk megkívánt :
kulásra az egyéb népekkel való verseny vagy küzdelem nem
hagy idt.
A
változás hatása
nem lehet minden egyénre nézve nem képzeljük egymás közt tel-
egyenl, feltéve, hogy ezeket
egyenlknek azon tulajdonaikban, melyek a változás álérintetnek. A szerént, hogy a változás miben áll, erkölcsileg
jesen tal
elbukni vagy háttérbe szorulni, avagy elhalni legelébb azon egyének fognak, kiknek természete legkevésbé tri meg azon változást
;
ezek a nemzet sorsára többé
melynek helyzete a változással
nem fognak
szemben már
befolyni,
valamivel kedve-
56 zöbb
ezen legszélsbb elemek kiválasztása
lesz,
a változás
nem
egyszerre egész ervel,
be, a legközelebbi
által.
Minthogy
hanem fokozatosan
áll
nemzedékbl ismét olyanok fognak kiemel-
kedni, kiknek tulajdonai valamivel
még kevésbé
állnak ellen-
tétben e megváltozott viszonyokkal, kik valamivel inkább képe-
sek ezekkel számolni. Ekkép azon arányban, mint a nép létszáma
összébb olvad, tulajdonaik átlaga
is
megváltozik és végre egy
nagyon megkissebbült, de teljesen átalakult társadalom képét Azon ellenvetésre, hogy hiában buknak el a változás-
mutatja.
nak legersebben ellenszegül természetek, a jöv nemzedékben ilyenek mégis ugyanazon arányban fognak születni, e helyen nem azzal felelek, hogy a fenmaradottak utódai ezeknek tulajdonaiból többet fognának örökölni, mint a
bl
;
a vér
lehet
itt
által való öröklésnél
hivatkozni.
Ez
faj
gyorsabban
átlagos jellemé-
mköd tényezre
a nevelés és a példa, a szokások és a
köznézetek, melyek közt az új nemzedék feln.
Hol a széls
elemek már kiválasztattak, az új nemzedék valamivel kissebb ellentétben a kor kívánalmaival fog nevekedni, mint ha azok-
nak befolyás lenne reá engedve. Ha azután az átalakulás megtörtént, semmi sem fogja gátolni, hogy a népesség ismét szaporodjék és terjeszkedjék.
Ez nem
a priorikus
elmélet,
melynek a gyakorlatban
semmi igazolása nem létezik. Ellenkezleg bárhová tekintsünk, magasabb fejlettség népeknél a politika és tudomány, alacsonyabbaknál erkölcsök juk, s
hogy
új
eszmék
és
életmód terén, mindenütt azt
és irányok, új
lát-
szokások, ha föhiier ülnek
az ifjabb nemzedéknél viszhaugra találnak, hogy uralkodókká
legyenek, a régil)b nemzedéknek sirba kell szállnia és gyakran
egynél több nemzedéknek, ha az újítás az iíjabbaknak
minoritásánál gyíikerezett nyoktól ersebben elüt
zedék
;
meg elsben, minthogy a
de ha életrevaló
a kiilöncz vagy ngyiicvezctt eredeti jai közt, a/ új, teljesen talán
még
tijjiis/okat
általnk
liagyomá-
az, mindi'ii új
k(irél)en töl)b-több tért fog clfoghibii, és inig
sem
csak
is
nem-
egyik kor
az iljiiság tagértett
kel eltelt egyéiiiségekheii látja, addig egy liosszaltb
eszmék-
vagy rövi-
debb idköz után, egy többségében letnt nemzedék utolsó f(yei,
sz
kik tántoiitliatlanul ragaszkodnak a régihez, fognak fel-
tnni mint olyanok, mint idrgcnek egy idrucn világban.Ez
a.
dol-
:
57
gok menete, dást,
lia
az illet uép átalakulásra képes, akár hala-
akár hanyatlást foglaljon ez magában. Olyan népet pe-
mely erre képes ne legyen, nem hiszünk
dig,
ben mindég korlátlan készletet
Az idt korlátozza
tekinteté-
feltételezve.
csak más népek terjeszkedése vagy haladása
ha a zavaró nép miveltségi foka
az elöbbeni,
;
— idö
ala-
csonyabb, félbeszakítva a kultúra [menetét, visszavetheti egy
idre
az emberiséget; az utúl)]n
—
t.
i.
ha egy más nép mely-
szemközt kölcsönhatás támad, gyorsabban haladt a kul-
lyel
csak az illet nemzetre veszedelmes.
túrában,
esetben az emberi haladás szempontjából
Az
lassitó,
elbljeni
utóbbiban
gyorsitó az eredmény.
A népvándorlás után keletkezett népek, melyek a niiveldésnek oly igen alacsony fokán állottak, sohasem értek volna meg, sohasem fejldtek volna ki egy franczia, angol, német nemzetté és
e
nemzetek nem lettek volna az eddig
magasabb miveldés képviselivé, ha a
zn
létezett leg-
világ akkoriban kedve-
népekben oly igen szegény nem lett volna. Csak hogy sehol a földön nem létezett egy magasabb kultúrájú, erteljes és gyors haladásban lev nép, válhatott ameroningek Frankhonából, az anglo-saxon királyságokból az, a mi szervezett
azáltal,
lett.
Az arabok
egy ideig veszélyeztették Európa népeinek ön-
— ketts módon
állóságát
magasabb
fejlettség.
De
arab népnek fejldése
fenyegetett részükrl a hóditás és
mert magának az
különösen terjeszkedése túlgyors volt
a kell alap hiányzott s hatalmuk miveldésük úgyszólván önmagában roskadt össze. Azon tényezökül, melyek által egyik nép a másikat meg-
addigi helyzetéhez és
és
;
e veszély eloszlott,
képest
;
akaszthatja természetes fejldéséiben, eddig e kettt ismertük
Felsbbség a háborúban. Magasabb kultúra. Ezekhez még egy harmadikat létszámot
tl
a
kell
szaporodási aránynyal, mely
függetlenül
és
is,
fel
számitanunk, a
a
másik kett-
fleg ha azok hatását felfüggesztett-
nek képzeljük, válhat cselekv befolyásúvá. Egyedül a szaporodás ténye által is elzárhat egy nép egy más leolvadásban jelen
lev
népet
pillanatban
olyan
nem
létforrásoktól,
szükségei,
de
melyeket
az
a
melyekre majdan,
58_ mikor a terjeszkedés egyéb feltételei ismét heállanak, szüksége leend és melyek hiányában az nem fog létesülhetni. Hogy megszerezze, az els foglalót kellend birtokából kiforgatnia
;
ha erre nem képes, a terjeszkedés lehetségétl meg van fosztva s késbbi küzdelmeiben a kisebb létszám minden hátrányait tapasztalandja. P. o. képzeljünk egy szigettengert, melynek kezdetben csak két szigete lakott lötteket megölni,
;
egyiken szokás az ujonszü-
ha velk egy-egy pár gyermekeinek száma a a másikon ez nem szokás ez utóbbinak
kettt meghaladja
;
;
népessége elszaporodik, kivándorlásra kényszerül és pár szá-
zad alatt benépesíti az archipelagus minden egyéb szigeteit. Ha azután a szigetek elsején késbb felhagynak azon szokással,
az itteni faj elszaporodásának és terjedésének sokkal
sebi)
er-
akadályok fognak ellene szegülni, mint minkkel annak
idején a másik sziget népének kellé küzdenie.
A lassú szaporodás is épen úgy, mint a kultúra lassú haladása, az által
veszedelmes,
hogy más nép bevághatja az
utat, elfoglalja a tért.
Ha
egy országnak, mint
sége, a talaj kimerülése,
p. o.
Spanyolországnak népes-
okszertlen mezei gazdaság következ-
a viszonyok javulásának és új gyarapodásnak reménye mégis jogosult lesz, a mig országát egyedül lakja.
tél)en leolvadt
De ha
is,
a sovány parlagokon bevándorlók települnek meg, kik
hogy mint kell a földet vegyészeti készülékül használni a bele rakott anyagok és ha tlük gyorsan tanulni nem tud, átalakítására, akkor valószinüleg el van veszve. nemzet, az slakosság, mint
keményebb munkára képesek
és értik módját,
—
Ekként jelenben a chinai nép, csupán roppant létszáma
— mely geographiai terjeszkedését moz— úgy tnhet mint versenytárs az indo-
és szaporasága által dítja
el
fel,
féh'liucs
európai uépcsaláddal szemben. Ekként ez utóbl)i maga, világrészeket népesítvén be, csökkenti egyéb fajok reményeit igaz, :
hogy a lehetséget erre magas fejlettségétl nyeri, de nem ezen fejlettség magassága, lianem a fa inak szaporodása és a térl)en való terjeszkedése az, mely kéles^é teszi, hogy más fajoknak Icsz-e idejük ugyanazon lokára a l'ejlettségnek emelkedni.
l'el-
59 leghatalmasabb azonban azon liároni tényez közt, másikat természetes mely cáltal egyik nép megakaszthatja a annyival infejldésében, mindenesetre a magasabl) knltra leghatalmasabb ezek közt, mivel ha elegend magas,
A
;
kább a magával hozza a másik kettt
is
;
megadja a felsöbbséget a
melyeket más háborúban, és százféle létforrásokat fedezve fel, megszerzi a nem sejt, melyek másnak hozzájárnlhatlanok ,
szaporodás lehetségét. eredMinekeltte tovább mennénk, eddigi fejtegetéseink rekapituláljuk ményeit a következkben röviden :
Népek
sülyedése és eltnése, hol
e
tény tapasztaltatott, a
létviszonyok változásából eredt.
A
létüiszomjok változása akkor vonja
mikor volamely nép nem a
képes vagy mm
változott létv Iszony okJioz
maga után
elég
e
tényt,
gyorsan képes a
alkalmazkodni.
Ezen alkalmazkodás bizonyos irányban való átalakulást mely a fshetöleg a nemzeti sajátságok egy részének,
feltétdez,
változott létviszonyok közt
való megélést nehezítené,
—
elejté-
illetleg kifejtését ; mxg séi és más sajátságoknak megszerzését, nem ellenkeznek, eg'/éb sajátságok, melyek az új viszonyokkal
a nemépségükben megrizhetk. Ezen átalakidás tehát, mely való alkalmazkozeti jell'mnek a változott lét viszonyokhoz mely a nemamazzal, ellenkezik dását jelenti, nem azonos, st fajkiveszésa zetisig levet közésébl áll, és ennek szempontjából azt jeUnti, hogy a nemzet sel egyértelm. Az ilyen átalakulás nem volt képes jeHemét alkalmazni a v dtozott létviszonyokhoz. rázkódtalétviszonyok változása szükségkép bizonyos válság lehet igen jár, melyet válságnak nevezhetünk.
A lássál
A
mégis minakut természet, de az eddigi tapasztalások szerint idt ennépfajok más dig legyzhet, ha az alkalmazkodásra létviszonyoknak, gednek. Olyan átmenet nélküli változásai a varázsmelyek nem fokozatos, fejldésszer ü, hanem mintegy melyek kiveszést ütésre való átalakidást kívánnának meg, és fordidhatnak nem ugrások minthogy a természetben
okoznak,
jönnek el, szintén csak más népfijok befolyása által
A létviszonyok
létre.
változása tehát hatásában átalakításra folytán végleirányul, de a népfajok versenye vagy küzdelme
60
_ ges eltnést, kiveszést
ereclményezliet.
is
küzdelem konstatált tény
_
a világtörténet
;
Ezen verseny vagy
ebbl
gyakran befolynak, ez világossá van téve. foly
— úgy
— az
véljük
Abból azonban, hogy
áll
ki.
Hogy
eredményeire mily
a létviszonyok változásai ezen küzdelem
eddigiekben elég
e befolyás
létezik,
egy általános igazság jellemével biró következtetés, mely-
nek megvonása mint
viszonyok változásai többféle versenyére, p.
nem egészen medd. A létmódon folyhatnak be a nemzetek
látni fogjuk,
úgy, hogy egy nép a hozzájuk való alkalmaz-
o.
kodásból ert merített, mely gyzelemre
azoknak hatása alatt meggyengült
Minden esetben azonban
elnyomatik.
igazságnak
:
Ha
segíti,
vagy úgy, hogy
gyengeség ideje alatt
és e
következ
állnia kell a
a létviszonyok változására visszavezethet kö-
rülmények következtében egy nép a másiknak rovására
ter-
úgy szükségkép feltételezend hogy a két fél nem állott ugyanazon változások befolyása alatt, vagy pedig hogy
jeszkedik,
nem egyenln zásra, és
voltak elkészítve sajátságaik által azon válto-
hogy egyik
fél
jobban
természetileg szerelve
fel volt
Az
a megkívánt átalakulásra, mint a másik. fel,
a nyertes, a gyarapodó
fél,
lesz.
Nem
úgy az elbbeni
rogén tényezk döntenek.
De
heterogén befolyások alatt láló, unifikáló lesz.
nézve át,
— tökéletesebb
esetet illetleg,
az által, hogy két
áll,
egyik elmerül
:
nem ugyanazon
(egyidejleg)
mint a másikra nézve, ez
közül,
fél
voltából ered.
tása népfajok letnésében és uu], tí'iidcutiája lesz, alatt_ állók, vagyis
güek maradjanak yl (/lUif'k
verseny
mely
a liatás nivel-
—^
változásokon
A versenynek
és
társadalmi szer-
tehát,
miveltségi
hogy
mások terjeszkedésébeu
hogy csak
mennek
eltekintve a geogi aj)hiai
vezet, a politikai állás, a közgazdasági állapot, a
különböz
szer-
mikor hete-
Ugyanis, hogy a létviszonyok egy népfajra
klimatikus momentumoktól — az életmód, a
fok
— vagyis
mindég a viszonylag
az uralkodó körülmények szempontjából
vezet
utóbbi esetet véve
lia
ha-
nyilvá-
a hasonló viszonyok befolyása
a hasonló szervezctek, hasonló rcjlcHsé-
fen.
licffrof/én
elemek közt homognieiffísra, liomo-
közt a tökúlitisohhek kiválnsztásnya vrzrf. Fy/.on
két irányzat
)iAiliii/:inios;iii
is,
fentartli;ilja
vagy félbeszakit
v;i
ui.igál
cgyiilt'jiilcg és
rtl\;'iltli;ilj;i
egymást a
;
61 szerint, liogy új csoportok jöiiuek úriutkezésbo
folytán,
a terjeszkedés
vagy a régi elemek folytatják egymás közt a küzdelliogy valamely csoport
met vagy pedig
mással és egyszersmind a csoporton
konnemekkel)
E
rokonnemü
versenyeznek.
is
tagjai egy-
állókkal (iioin ro-
kiviil
tekintetben a legtökéletesebb példát
— mely a mon— nyújtja
dottak megvilágosítására és igazolására s/.olgálLat
a jelenkor története az általános helyzettel. Látunk csoport
homogén nemzetet
— az
és látunk körülöttük és közöttük a
itt
egy
kultúra népeit
európai
földgömbön számos egy-
mástól és amazoktól generikusan különböz népet és népfajt.
Az
európai kultúra népei felette
ers
terjeszkedési
gel felruházva, területet terület után hódítanak
meg azon
kel vagy nyitnak alatt az ott lakó
vévén,
van fejezve nek
;
ez utóbbinak hatása és elenyésznek, ki-
mikor belépnek a homogénok Európán kivüli világrészben hata küzdelem. Amerikában a mvelet csaknem be csak néhány kisebb-nagyo])b szigetként emelked-
Mind
hatósan foly
s
nemzetek összesorvadnak
ha képesek azt
csoportjába.
kultúrának,
képesség-
meg fegyvereik-
ki a független
felvenni,
a négy
vad törzsek területei a gyarmatosított kör-
nyezetbl. Afrika több oldalról ki van kezdve, de különösen két irányban gyorsan világrész
tömör
nyomul be az európai befolyás éke
e
Egyiknek kiindulási pontja a Jóre-
testébe.
honnan már messze felhatott éjszak felé. A ki, mely állam, ha még nem is érte el, de öntudatos erfeszítésekkel törekszik azon homogén csoport minden eszközeit elsajátítani, és mely másrészt a
mény foka
volt,
másik áradat Egyiptomból indul
kereskedelem és lágrésznek
nem
a
még pár
látható
fegyver ketts erejével év eltt
események
ismeretlen
félbe
egyiptomi uralom liatárai talán
nem még
hatol be e vi-
szivébe.
Ha
elre
szakítják haladását, az ez évtizedben el fogják
érni az egyenlítt, befoglalva a Xilus egész völgyét a nagy
tavakkal
együtt.
Délnyugoton már több év eltt a Nilus nem messze az Uelletl, mely már
folyamrendszerének szélén,
más folyamrendszerhez jeszkedés
tartozik, állottak az
elrsei, a núbiai, franczia
kereskedk fegyveres
telepei,
egyiptomi ter-
és olasz
elefántcsont-
meghódított néger törzsek kö-
62 zepette
^).
1874 végén történt elfoglalása a
Darfúi'iiak
újabb lépés, és ha a
kbedive
nem
reményei
csalnak,
leg-
úgy
mikor a fehér Nikis vidékét vaspálya
nincs messze az id,
fogja összekötni Kairóval.
Mig a
világrész déli csúcsán hottentották
busma-
és
nok vannak feljegyezve a kihaló népek rovatán, kiket köfognak a kafferek és becsuánok, addig a Nilus vidékében részint megkezddött, részint elre látható az a bongó, vetni
babukkur
dinka,
A
stb.
négerekre nézve
világrészek legnagyobbikát, legnépesebbikét két
mossa a hullám,
dalról
-).
már csaknem
és szinte
összecsapott felette.
ol-
legnagyobb szélességében
Mig
az angolok a dúsgaz-
népesség délen alkották óriási birtokukat Oroszország nagy léptekkel áthaladt a néptelen és végtelennek dag
és sürü
;
látszott pusztaságokon
és
gazdagabb vidékeket
melyek
ért,
további terjeszkedésre csak nagyobb ingert szolgáltathatnak.
Ausztrália egész kiterjedésében angol gyarmat és sla-
kóinak napjai
meg vannak
számlálva.
Ekként az egész földgömbön javában az európai kultúrakörhöz tartozó
népek
nem
közt, s az
nem
tartozó
eredmény egy perczig sem volna kétes, ha ha ezen inerta ;
korán még lelket nyerne, bizonytalanná tehetné
ideje
végeredményt. Minden
látszik,
foly a verseny
ehhez
léteznék a chinai nép roppant tömege
massa a
s
az
meg van
más népfajok
sorsa azonban
úgy
pecsételve; gyenge maradványaik beolvad-
hatnak amazokba, de mint népek nehezen élhetik
túl a kul-
túra terjedésével oly gyökeresen átváltozó létviszonyokat.
De mig ama homogén nemzetek vel
szemben, ugy
annak
kebelében
saját
tagjai közt
*)
látszik
s
itt
a
Schwcinfuilh
jöv
:
csoportjának a többi-
biztositva van
a gyzelem, addig
félreismerhetlen verseny foly egyes oly kérdéseket tartalmaz, melyekre a
Int Jlcrzen
von Afrika. Azon
zett Hzeribák tulajdnnuHíii .saját szakiUukia haliakat Jeii
türzMckkel.
fíjníiki'i liiilíéri
)
mint
p. o.
iil.
Ml.
iillottak
az úgyneve-
viseltek
a nianinianiokkal, .sillukokkal
viszonyban
Hchwriiifitilli
luleptik, is
hM*.,
ii
más
liozziijnk.
kiilöníisen a lionyókról
1.
kíit.
343.
1.
fiifígetlí'nv.sck
__63 jelennek nincs felelete
gyarmatosai
el
;
hii
bizonyos, hogy az európai népek
fogják lepni a földet, liogy európai nyelvek
fognak egyedül túlélni minden mást, teljesen bizonytalan, liogy egy vagy több nyelv lesz-e az, és
lia
s
egy,
hogy melyik,
hogy mi fog közöttük dönteni, hogy megosztozuak-e a versenyre, vagy már elbb s aztán kelnek ujabb
gömbön,
egyikök megelzi a töblnt. Jelenleg három nyelvcsoport, há-
rom
faj
lök a
halad az els soriján
román
az ujabb
;
román, germán és szláv
idben úgy
mögött, mely három els
rend
egy köztársaságban virágzik
s
látszik
;
közü-
elmaradoz a germán
államban, két monarchiában
s
okvetlenül az emberiség által
eddig elért legmagasabb kultúrát képviseli, mig a szláv a hódítás egyoldalú eszközével töri
maga eltt
Minden valúszinség a mellett
szól,
az utat.
hogy
e népek,
a meny-
nyiben egymással egyenlk, egyenlsíteni fogják a földgömb ethnographiai üzionomiáját, de minden lépés, melyet egyikök ez irányban tesz, egyszersmind sakkhúzás a társak irányában.
Ezen példa remélhetleg eléggé mint értjük alkalmazandónak azon
megvilágosította, hogy
állítást,
mely
szerint a
nemzetek versenye heterogén elemek közt homogeneitásra, ho-
mogének közt a tökéletesebbek kiválasztására irányul. A tökélynek kisebb-nagyobb fokáról csak homogének közt lehet szó,
minthogy heterogének nem hasonlíthatók össze de épen az hogy a kiválasztás, a kirostálás els sorban uniformizáló, ;
által,
van a priori biztosítva a tökéletesedés. Akkor
is,
ha a kultúra
még nem lévén annyira kifejldve, hogy az általa nyújtott segédeszközök minden alacsonyabb miveldésü fajjal szemben biztosítsák a
gyzelmet,
—
és az eltér
elemek vegyületébl egy
barbár unitás fejldik, miután ennek kebelében tovább foly a verseny, és pedig a létviszonyok változai következtében
nem
ugyanazon tulajdonok alapján, mint addig, elébb-utóbb azon tulajdonoknak kell döntkké válniok, melyek egy bizonyos ponton
túl
másnem
tulajdonoknak többé nem,
sonnemü magasabb fokúaknak rendeltethetök alá
csupán ha;
és ezek
a
vizsgáló és az alkotó ész.
így
az,
mit a tapasztalás bebizonyított, oly kétségbevon-
hatlanul, hogy a versenynek, a világtörténetben foglalt faj-
küzdelmeknek eredménye, tökéletesedés egy irányban
— nem
64 accidentális,
nem
az események egy bizonyos fordulatának tu-
lajdonítandó, mely nélkül
tnik
mellözlietlennek
nem
fel,
jött volna
létre.
és változásaik behatását és a versenynek azon
heterogének számát leszállítani
Az
tani a legtökéletesebbeket.
tendentiáját
:
a
a homogének közt kiválasz-
s
irány pedig, melyen a tökélete-
sedés véglegesen megállapodik létforrások
Ez eredmény
mihelyt felismerjük a létviszonyok
:
a természetben tartalmazott
kikutatása, azok kizsákmányolására a természet
erinek felhasználása, a gondolatnak való alárendelésük
által,
és általában az egész természetnek alárendelése az öntudatos
lény akarata alá,
s
ekként a legáltalánosabb szempontból
te-
kintve, a természetnek öntudatossá tétele.
Ezen irány pedig
van szabva a küzdelmek tárgya
elö
(létfentartás) és a létviszonyokban beálló változások termé-
mi ket elidézi. A létviszonyok változásai, hogy ha nem már a verseny, a küzdelem által okoztat nak, hanem mint els okok tekintetnek, melyek a küzdelmet szete, vagyis az által,
—
vagy abban állanak, hogy a létforrámelyek egy bizonyos létszám táplálására addig elegendk voltak, megapadnak; vagy abban, hogy a létszám, melyet
mellzhetlenné teszik sok,
táplálnak, szaporodás által
Ez
lálására elegendk. sére, ez vezet
felülemelkedik azon, melynek táp-
vezet a vadászeszközök tökéletesbité-
a vadászéletbl a pásztoréletre, ebbl ismét a
földmives életre, a földmivelés tökélyesbitésére, és az ebben elért
miveldési fokon már sokoldalú emberi igények
tésével
kielégí-
mind magasal)bra.
Mindazokból, miket
itt
következtetésrl következtetésre
jutva elmondtunk, egyet kívánunk kiválókig szem eltt tartatni
;
azt,
mi kiindulási pontunkat képezte, hogy
t. i.
népek
hanyatlását és h'tiinését a létviszonyok változása okozza. Min-
den
egyél),
mi
ciiiick
kapcsában meg
volt érintve, a verseny
hatásáról, a tökélycsbülésrl, sziiitéu bír ugyan elttünk fontossággal, de ezt kiválólag mégis
függésébl
mci'íti.
Ez
kimutatni reméltük,
iitóhliiiiak
midn
értel('m])en való lellogása
amaz
állítással
alaposságál
lieln^il.iló
jobhau
ráutaltunk, hogy a tényeknek
nem
kéjMv.nc az embí'riség
tének szemléletében epizodikus nionientuniot, egy. az egészet
való össze-
[icdig
né/.elliek
keretélie.
hanem
e/.
tinténcbele
j<>lösel)l»
illik
alapot
65 nyer miut része egy leudszernek, melyre az élettan legújabb haladásai reá vezetnek,
s
mely az általuk megállapított igaz-
ságoktól elválaszthatlan lévén, kell, liogy a
minden
jöv<")l)en
történet-philosopliiának kiindulási alajiját képezze.
A
népek története,
szempontból fogva
e
fel,
azt mutatja,
hogy a törvények, melyeket a leszármazási elmélet, mint az organizmusok minden fajának történetét szabályozókat jelöl ki, az emberre mint
vonatkozásukat.
fejlettel)!)
Ez
öntudata lényre sem vesztették
a priori
is
el
feltételezhet, a természeti tör-
vények változhatlanságáuál fogva, melyek nyilvánulásai, úgy mint a tünetekbl észlelhetk, a körülmények szerint lehet-
nek igen különbözk, de melyek hatása soha geszthet. Hol a
fel
nem
füg-
felfüggesztés látszólag beáll, ott kitnik,
hogy elbb a hatás vétetett oknak, s a törvény csak bizonyos körülményekre való vonatkozásában volt ismeretes. Ennélfogva azt lehet
állitani,
fölébe emelkedjék
is
hogy az ember, bár mennyivel jobban
még egyéb organizmusoknak, azon szanem hatások, mindig tényezk hatások ellensúlyoztathatnak, de ez már
bályok, a mennyiben okok és lesznek lételében. feltételezi,
Ha
hogy
A
léteznek.
a priori
ily
eredményekre
a tapasztalás
kell jutni,
hogy eddig még nyilvánulásaikban sem sokat térnek el azon okok, a társadalom, a miveldés emberét illetleg, az organizmusokra nézve általánosan észleltektl. azt bizonyítja,
A leszármazási elméletnek értelmében ugyanis, nizmusok versenye a
létért való
által életképesebbeket kiválasztva és a kevéssé
nem
kifejldni
az orga-
küzdelemben, a tulajdonaik
engedve, okozza ezen
életképeseket
tulajdonok örökössége
folytán a szervezetek tökélyesbülését egy bizonyos irányban.
Azonban
e hatás magában csak teljesen egyoldalú és egy irányú jDárhuzamos fejldést magyarázhatna meg, csak egy ugyanazon alap-alkatidomnak következetes tovaképezését, nem
pedig az egymástól merl)en eltér fajoknak sokféleségét egy
idben, valamint a leszármazási sorozat egy-egy ágán különböz korszakokban. Ezen tüneményeket a létviszonyok külön-
böz
volta, a létviszonyok változásai által fejti
mazási elmélet és
e tekintetben
meg a
tának, ez állapotban való eltéréseknek (hely és Bcöíliy Loo
:
Nemzetlét.
leszár-
a szervtelen környezet állapo-
id
szerint) ?
f
66 jelentékeny szerepet jelöl ugyan ki
;
ezeknek kell nevezetesen
az els impulsust a fajok elágaztatására, valamint temérdek
késbbi
fontos behatást
is
tulajdonítani; de e mellett szintén
fontos szerep jut a létviszonyok meghatározásában a szerves
lények különböz
kölcsönös behatásának egymásra
fajai
Ezen kölcsönös behatás
sokféle,
hol abban
^).
hogy
nyilvánul,
egy fajnak létezése egy vagy több más
fajétól feltételeztetik,
melyek nélkül meg nem
nem azon létformák
élhet, legalább^
közt; — hol ellenkezleg egyes fajok terjeszkedése másoknak
el-
tnését vonja maga után, hol ismét némely fajnak keletkezése Ezen, a fajoknak másoknak eltnése folytán következik be egymásra való kölcsönös behatása által képezett létviszonyok mig egyrészt az egyes fajok keljelében azoknak tagjai közt megaz által, hogy mely tulajdonok kifejlését mozditják el '-).
—
—
határozzák a verseny irányát, a kiválasztás eredményeit részt a fajok közt idéznek
el
kiválasztást.
E
nismusok közt ketts választásnak van helye
;
más-
szerint az orga:
foly a verseny
az egyes fajok különljöz egyénei közt, melyek közöl az életre
')
nyokban
Röviden
és találón lejezi ki (JulLu
— akár a talajban,
:
Minden
változás a külviszu-
a vizben, a légben vagy az organizmusoknak
társadalmi vonatkozásaiban egymás közt, feltételez egy átalakulást a fajoknak alakjában vagy belsu szervezetében, mely nagyon lassúdan természetes választás utján ment véghez, és fokozódott, a mig egy új speciesnek bizonyos idure állandó jellegét érte el. (Geologie der Gegenwart.
Lipcse 1874. 201.
1.).
Az idevonatkozó példákat 1. Darwin, liiixley, Oskar Sclimidt és mások irataiban. Csupán egyet idézek -)
sul
:
>^Léteznek
Haeckel, Vogt, megvilágositá-
apró óceániai szigetek, melyek lakói leginkább csak egy
pálmafajból élnek. Ezen pálmák megtermékenyítését leginkább rovai'ok
melyek a himport áthordják a himpálmákról a nöjiálmákra. Ezen hasznos rovarok életét rovarevíí madarak veszélyeztetik, melyek
közvetítik,
maguk
ré.szérül
madarak áldozatul,
apró
ismét ragadozó niailarak
pedig gyakran
apn'i.
mely millió számra fejldik
élödíit viszont megiilhetik
ragadozó madarak íiz
egy
és
élsdi
ki
i'ildiiztetnek.
j'illai
ilí'isdi
.itlia
l'illa/.alukli.in.
goiiihiik.
rovarok eiöniozdítaiiák a
A ragadozó
t;iiiiad;isaiu;ik Kzi'ii
Kz esetben ii;ilni!ik
teliilt
emberek tenyészetét, a iiiad/n-alka és a rovarevü madariik (Uacrkd: Matürlicbe Hciiö|)rungsgesc.liiclite
ValÓMzinii, liogy ragadozó állatok hiányában a iir>vényevök lnl'Z:ipiiin(!;ís
('";
a lilpnak hljes eHogviis;!
goniluik,
és kí'ivelkezéskép
veszélyeztetnék".
tek voliüi
esnek
veszélyes
fíjlal.
iljenlpen 2;i'J.
1.).
régen kivesz-
67 valóbbak kiválasztatván, a fajnak egy
l)izoiiyos
a különböz
átalakulása okoztatik, és foly
irányban való
fajok közt
;
ezek
közt legtöbb reményük van fenmaradásra és elterjedésre azoknak, melyek leghathatósabb ellenállásra képesek más fajok irányában s egyszersmind legkevésbé vannak más egyes fajokra utalva,
hogy megélhessenek.
A
létviszonyok befolyását, úgy mint azt a fajok küzdelme egymással határozza meg, homogeuizálónak kell képtehát zelni, minthogy számos esetben fajok kiveszését okozza,
azok számát csökkenti. De ez ellenslyoztatik azon hatásuk létviáltal, hogy különböz helyeken eltérk lévén azok (a szonyok)
s
ekként
különböz tulajdonok alapján
eszközöl-
faj egyénei közt, ezáltal egy-egy
vén a kiválasztást ugyanazon fajnak elágazását több fajra okozzák.
St
ugyanazon helyek
folytán is képzelhetjük fajok és ugyanazon létviszonyok hatása pusztító tényezötöl való valamely elágLását, akként, hogy
menekvésre kétféle tulajdon magasabb foka létesül két egymástól független választás
Ekként
itt
is
képesít
s
igy
i).
két ellentétes princípium
áll
szemközt egy-
több heterogén mással; egyik a fajoknak szaporítására, minél irányul. kevesbitésére azoknak másik forma keletkezésére, a
úgy mint a történet ezen tanok álanalógiát mutat a létviszonyok megvilágosítva mutatja a léttekintetében analógiát továbbá abban, hogy
Az
tal
emberiség
élete,
—
befolvása viszonyokat meghatározó tényezk ;
1)
Azou
ellenvetés,
itt is
két csoportra oszol-
hogy a bár különböz erények folytán megmemeggátolja egy helyben való képzdését vál-
nekül egyének párosulása érintett befolyás alatt kétfelé tulajfajoknak, nem feltétlemU dönt. Az egyének által, okvetlenül bizodonnak folytonos gyakorlása a különböz erényekkel felruházottak különböz a nyos eltéréseket az életmódban
szokásokban az ugyanazon erényekkel felközt bizonyos hasonlóságot a következtében ugyanazon erernházottak közt fog elidézni s ezeknek találkozni s inkább fognak fognak nyekkel felruházottak gyakrabban mint a különböz erepárosulni, folytán ennek e-vmáshoz vonzódni, s (sexual selection) választás« »nemi m;.kkel felruházottak. A Darwin-féle tanWagner-fele ület migratiót a a^ mely leginkább feleslegessé teszi kétségtelenül van helye a rendszerben.
nak általánosítását, noha ennek tartoznak. Azonban ezek már nem tárgyunkhoz
5*
;
68 nak.
Egyik magában
foglalja azon befolyásokat,
melyek az
emberre nézve annak felelnek meg, mi az él lények fajaira nézve általában, a szervtelen világ
azaz elször ugyancsak a
;
szervtelen világ, másudszor a növény- és az állatvilág
együtt véve —
elsn leginkább csak
az
;
ezeken
közvetve, a másodikon
közvetlenül az egész táprendszer (a tápkeresetnek pbysikai és erkölcsi,
a táplálatnak chemiai befolyásaival) és ezzel számos
testi és szellemi
tulajdon l>efolyása alapszik. Azt hiszem, köny-
— természetesen monophyletikus eredetét feltételezve az emberi nemnek — csak azon közvetve és köz-
nyü
])elátui,
hogy
vetlenül érvényesül
meg
az
els
eredetét.
sokat,
él
eltérései
életfeltételek
magyarázhatják
társadalmi-, szervezeti- és kultúrkülönbségek
faj-,
— A másik csoport magában foglalja
azon
Ijefolyá-
melyek az ombei're nézve annak felelnek még, mi az
lények fajaira nézve általában a fajok kölcsönös behatása
egymásra, aktiv,
t. i.
itt
a népek kölcsönös behatása egymásra, úgy
mint passiv oldalával. Itt
mások
vagy közvetlenül megfosztatnak a
által közvetve
forrásaitól, és olyanokat, látjuk,
találunk népeket, melyek
is
lét
melyek más népeken táplálkoznak
hogy egy nép terjeszkedése miatt mint olvadnak össze
mások, valamint hogy a szomszédokkal való küzdelem mint ersít és emel mások fölébe, látunk más kedvez és kedveztlen,
edz
és irtó befolyásokat.
Látjuk törzseknek, nemzeteknek,
egész népcsaládoknak eltnését,
ezen kiválasztásiján a homo-
s
genizáló irányzatot.
Ezen analógiák eddig a létviszonyok befolyása, az ket meghatározó tényezk két csoportja s ezek közöl az egyiknek hatása konstatálhatok tények által. Csupán az nem l)iz()]iyitható be ta])asztalatihig, hogy egy-egy nemzet tagjai közt lenne (ilyaii kiválasztás, mely annak átalakítására az öröklés :
—
alapján tényleg befoly.
Nem
valószín, hogy ilyen hatás létez-
ha csak nem egészen vad, a kultúra legalsóbb l'okán álló jiépek kíizt, melyek csak nagyon keveset változott létviszonyok zék,
k(")/.t
•'Itck a/oii
túrnépcknck
egész
r())i|)aii1
i
.il.ill.
mely
felemelkedjenek; nem valószín, hogy ilyen
minthogy zon\uv
e jiroc-cssus
l'aj-jelekel
a
mostani kul-
hogy amahoz hasonló állapotból ennyire
kellett,
liogy
t.
i.
kikie-Zfilioljön,
a
liatás
létezzék,
természetes választás
mákokat
ne\eljiii
l)i-
akként,
69
hogy a vúlasztás megsznése
jellem állandósuljanak —
id
iitáu
felette
is^
mint elsajátított
l'aj-
sok idt igényel, és az egész
alatt változatlan irányzatot feltételez a
létviszonyokban.
A
né]íek élete erre rövid, fleg azon szakaszaiban tekintve, melyet a történet tanúsága szerint (csak ez van kérdésben, az ismeretlen, mit a praeliistoricus múlt vagy mit a jöv tartal-
maz, nincs) hasonló létviszonyok közt töltöttek. Tétettek az emberiségen mesterséges választás kísértermészetes, letei, mely szükségkép sokkal hathatósabb mint a ki így a spártaiak a physikailag ép gyermekeket választották gyengébbea kirostálhatta nevelés kemény s ezek közöl is a
Mindamellett faj-jelek nem állandósultak a spártai nép kitnsége addig tartott, mig a választás ismétldött mihelyt ez megsznt, a nép elvesztette azon jellegét, a mi bizonyítja,
ket.
;
;
hogy az
id nem
volt elég hosszú reá,
hogy azon tulajdonok
általánosabb öröklése jöjjön létre, és az atavísmus nyilvánulása kivételessé tétessék.
Ha het, sen
ez
az analógiának kiterjedése e pontra
nem onnan
keresztül vitt
ered,
nem
feltételez-
mintha az egyéneknek következete-
nem lehetne nem is onnan,
kiválasztása az emberi fajnál
hasonló átalakító hatással, mint
más
fajoknál,
mintha kiválasztásnak helye nem lehetne a polgárosult nemzetek közt, a pubertás kora eltt elhaló egyének nagy száma ;
következtetni engedi, hogy annak van helye. Átalakító hatást
ennek, mint
már mondatott,
azért
nem
tulajdonítunk, minthogy
a létviszonyok gyakori változásai folytán, a behatások természetében legalább magasabb fejlettség népeknél nem volt elég állandóság.
Ezen
változások,
nem
hol
eredményezték
az
illet
átalakulás eszközei
nemzet eltnését, többnyíre jelentékeny voltak, de nem egyének kiválasztása és tulajdonaik örökössége, hanem valószínleg kizárólagosan az átalakulásnak másik tényezje, az alkalmazkodás folytán, melyre az ember, azon fokon hol már társadalmi lénynek nevezhet és a mennyiben nem
E
képesszervek átváltozása kívántatik, kiválólag képes. kiindulási séget korán felismerte a közgazdaságtan, midn pontúi fogadta el e mondást »rhomme est un étre sociable
küls
:
70 perfectible et responsable«
kor
áll elö,
mikor a három
^).
A
perfectibilitas,
mely csak ak-
egy bizonyos maga-
tiilajclou elseje
sabb értelemben valóság és mely kett együtt a harmadikat hozza magával, a perfektibilitás képesség pusztán alkalmazkodás
nem egyéb mint által,
átalakulási
a kiválasztási és örökös-
Hogy
ségi princípium igénybe vétele nélkül.
ezek hiányában
is végbe mehet az átalakulás, ez ered azon körülménybl, mely szerént az egyéneknek nem egyesei, hanem bizonyos fo-
kig egész összege alkalmazkodik
Ez
tárgya.
fejldésével, az öntudatnak a és a
igy a kiválasztásnak nincs élettel,
a beszéd
beszédbl ered disciplinálásával
gondolatok közlése által lehet nagyobb szolidaritással
okozati összefüggésben.
áll
s
a magasabb értelemben vett társas
Ezen alkalmazkodási képességre, ered ethnographiai
az átalakulás gyors haladására, az eljbl
elágazásokra, a népek kölcsönös élénk behatására vezethetk vissza ismét a létviszonyok gyakori változásai
;
úgy hogy a gyors
átalakulás szükségének és az arra való képességnek egyidej fellépése
nem
hanem ugyanazon okokból
véletlen,
azonban ezen alkalmazkodási képesség sem határtalan is
Hogy és nem
ered.
egyenl, ennek bizonyítványát látjuk népek kihalásában, kü-
lönösen az európai kultúrával érintkezésbe
midn
jöv vad
népeknél,
egyrészt a lépés, mely természetüktl kívántatnék, túl-
ságosan nagy, másrészt azon élettani igazság
is
számba veend,
hogy fajoknál, melyek igen hosszas ideig éltek változatlan létviszonyok közt, az alkalmazkodási képesség csekélyebb, mint olyanoknál, melyok'nél e viszonyok gyakori folytonosan gyakoroltatik az
1)
Az ember
-)
l'alán lesznek, kik
által
-).
társas, tökéletesítlietu és felels lény.
ennek magyarázíitát fogják
létvÍHZ(niyok igen sokáig változatlanok, ott
van
változásai
ideje teljesen érvényesülni s
ki\'iinni
a természetes
alkalmazkodás
:
hol
a
választásnak
és öröklés utján az egyé-
neket tökéletr'Hon liozzá idomítani azokhoz, kiküszö])ölve minden velk •ilentéthen álló sajátságot gyökeresen. Ha azután hosszú idö niulva vál-
•
toznak a létviszonyok, hiányozni fog minden olyan sajátság, melynek alapján az egyének kíizt természetes vésbé lesz
nyokba
meg
szervileg beélt
nehézségekbf!
választás
az általános alkalmazkodás
jellemekbl
i'itkö/.ik, niiiiL
melyet a míg meleg
volt,
álh'.
kezddhetne,
népnél
az átalakítás
valamely inintáltan teljesen
még
lehetett volna
és
még
ke-
lehetsége. Hizonyos viszo-
niiis
leliiilt
hasonló anyagé,
idomba gyúrni. Ekként
71
Ezen népeknél a választás
és örükösség hatása kívántat-
nék meg az átalakulásra, melyre alkalmazkodási képességük
nem elegend. Némelyeket kivéve, melyeknél a sus túlságosan gyors, valósziníí lasztás, de a csekély
is,
hogy
kihalási proces-
ez irányban történik vá-
számú íenmaradó alkalmazkodó egyének
bi-
zonyára nem fognak egy átalakult népfaj seivé lenni, minthogy
nagyobb mérvíí terjeszkedés elfeltételétl fosztja
ket a bevándorlás
;
— a tértl — meg-
és legjobb esetben is
azon arányban
szaporodhatnának, mint a körülöttük lakó más fajbeliek
nek nagy tömegében pedig elébb-utó])b vegyülés
által.
el kell
ezek-
;
merülniök
el-
Csupán azon vidékeken, hol a klima európai
származású emberre nézve öldökl, hol ennélfogva bevándorlás
nem
létesíthet és a hová a fehér ember csak mint
látogat
vagy
el
folyta után
id
legfeljebl)
keresked
néhány évre települ meg, melyek
le-
száll, ha vissza nem menekszik hameggazdagodást többé-kevésbé elérte,
eltt sirba
zájába, miután czélját, a
csak ezen vidékek benszülötteinek lehet reményük, hogy a kultúra
lét viszonyaihoz
alkalmazkodhatnak, addig mikorra
európai származású ember a közbees átmenetet
képez
vek lassankénti elfoglalása utján alkalmazkodott
lesz
az
földö-
klímá-
jukhoz, mikor a verseny változott körülmények közt újra fog
kezddni. Felfogásunk szerént tehát az emberiség fejldési története,
amennyiben ismeretes, a reá befolyó tényezket csak egy
tekintetben hasonlítva,
nem mutatja egészen megfelelknek, azokkal összemelyeket mint az él lények fajainak képzdésére
és fejldésére általában
kintetben
t. i.
döntket
állított fel az élettan.
A te-
hogy a nemzeteknek változó létviszonyok
okozott és megkívánt átalakulásánál,
— a hol
ez sikerül
által
—a
szerepet teljesen az alkalmazkodás veszi át, az örökléssel egy-
Hogy
bekötött kiválasztás hozzájárulása nélkül.
nem
ezen utóbljí
érvényesülhet, ez a természetes választás processusának
lassúságából, szemben a lét^ászonyoknak (a történet keretén l^ell)
oly igen gyakori változásaival, ered
;
hogy az nélkülöz-
népeknél. melyekre nézve gyakran változnak a létviszonN'ok, folyvást különböz, soknemü sajátságok vétetvén igénybe, ezek mindegyikébl fentartja magát valami, s ujabb változásnál az átalakulás alapjává lehet.
72
amiak liiáuyábau
lietö és
ben
is
az átalakulás az esetek nagy részé-
annak köszönhet, hogy az alkalmazkodásra
sikerül, ez
való képesség felette nagy és hatásai öröklés, de közlés által
egyénrl egyénre,
—
nem
-
— átruházhatók. Ezen alkalmazkodási
— mely szétbontható a magasabb öntudatosságra, a
képesség
beszéd és irás által való közlés képességére, az ez által nevelt szolidaritási érzetre és az
— ezen
ebbl ered intézményekre
alkalmazkodási képesség választó-vonalat húz az emberek és az állatok fajai közt, hasonlót ahhoz, mely állatok és növények
ugyancsak az öntudatosság szempontjából, húzható. De ha annak folytán a természetes választás tényezjét nem is látjuk mködésben, mikor a nemzeteket mint fajokat tekintjük
közt,
— az
egy fajnak tekintve az emberiséget, mégis tovább
mködik
a verseny folytán nemzetenként tépve ki az átalakulásra
;
kevésbé képeseket,
ez által a terjeszkedésre tért nyitva
s
más
társadalmaknak, melyeknek tagjai szüliktl magasabb tulaj-
donokat örökölnek. Egyéb, már része van
annak
is,
hogy a
kifejtett
okok mellett ebben
szolidaritasi érzet, melyet említet-
s nemzetrl nemzetre Ezek közöl mindegyiknek magáról kell gondos-
tünk, csak nemzetek kebelében nyilvánul
nem
terjed
kodnia
;
ki.
sem közös törvény nem mérsékli k()ztük a verseny sem közös oktatás (kivéve, melyet a világirodalom
élességét,
nyújt azoknak, kiknek hozzájárulható) nem egyensúlyozza annak
eredményeit és ezentúl,
igy az
;
midn
itt
egész hevében fentartja magát.
azon fegyverekkel szemben, melyeket egye-
más eltompul, nem lehet gyzelem mindig a magasabb
dül a miveldés ád meg, minden ség iránta, hogy a végleges
nemzeteket fogja koszorúzni
szel felruliázott
az
is,
liogy a természetes választás,
kebelében
foly,
Most kétész-
és ennélfogva áll
ugy mint az az emberiség
a siettetett haladásnak, a tökéletesedésnek
té-
nyez(yj(>.
Midn
elisiiicrj'iik,
tani törvények
midn
alatt
fí'lisnierjiik,
nem ugyanazon életél lények egyél) fajai, alkalmazkodás és öríiklés még min-
liogy az
em])eri
fejldik, mint az
liogy az
dég hatnak, és hogy a természetes választás iránya a létviszonyok álfal liatároztatik meg, st hogy a mennyiben kiválasztás az öríiklés által
nemzetek,
nem
még
foly
be az átalaknlásia, ez kizárólag a
az egyének vcrsonyr által eszközöltetik,
— meg
73 kell újólag gyozöclnünk, liogy
pokból indulva vizsgálva
s
ki,
t.
i.
nem
tévedtünk, niidu
a konkrét esetekben
más
mköd
ezeket generalizálva oda jutottunk, liogy
:
ala-
okokat
nemzetek
lesülyedcsét a nemzetek hierarchiájában elfoglalt magasabb polczról, továbbá összeolvadásukat és végre teljes kihalásukat
a létviszonyok olyan változásainak tulajdonítsuk, melyekhez képest való átalakulásra, sem az általános alkalmazkodási képesség és
még kevésbé
az alkalmasabb
következetes kiválasztása által,
tek terjeszkedése.
idt nem
szervezet egyének engedett
más nemze-
;
III.
Magyarország jelen lielyzetének eredetérl. Haladási igények és vagyoni állapotok.
A megelz séggel,
birnak
:
fejezetekben megismerkedtünk azon jelentlétviszonyok
nielylyel
változásai
nemzetekre nézve
Jelenben kitzzük feladatunkul, bebizonyítani, liogy
Magyarország népe jelenleg változott létviszonyok befolyása alatt áll.
Hogy Magyarország egy
tartós és mélyre ható, a
zeti létet egészen gyökeréig megrázkódtató válságon
ez években (187.3 közepe óta), ez iránt csak egy dik,
egy
liaug,
mely minden ajakról
kél,
nem-
megy
át
hang uralko-
a legmagasabb állá-
súétól a legszerényebbig, a földbirtokos mint a
keresked
és
iparos, a politikus és a közgazda, a mivelt és a tudatlan aja-
káról,
más-más szavakban, de ugyanegy csoportjára a tényekvissza. Ezen tények, noha okozatilag
nek utalva, vezetve
Ijizonyosan összefüggnek
portba osztályozhatók a
tke
után
:
egymás közt szorosan, mégis két elszegényedés és a
1)
éleiknél, rósz
kereset a
sodás és vagyoni l)ukások minden lenség a iii('kl)l
lUílkülíizlictlcii
fedezni
s
munka után
rend
tke
cso-
kikezdése
élknél, eladó-
egyeseknél. 2) képte-
állami kiadásokat az álhuni jövcdel-
ennek követkoztél)en egy részrl az állam
ehidósodása, mely az államhitel teljes elvesztésével fenyeget másrészrl sziikséges beruházások mellzése és olyan társa(l.-iliiii rlv elli;i.uyagolása, melyek a jín alakulása tekintetében iiagyioiitosságuak.
A
dolgok ez
van. ininélio^^\a táKától.
álla])(>la a k()zliaiig által
leliiiciit
Csak azon
ve
itt-ott
eléggé konstatálva
érzem magamat annak bi/onyítgafelmeríilö nézet ellenéhen,
mely
sze-
rént az egész helyzet az lH73-ki tzsdeválságnak volna betudható, akarok (!gyct-niást megjegyezni. Ezen válság, mint Imlva
75 van, kövctkozinóuye volt, rcszl)oii nycrészkodésnek,
értékek terenitéséuek
s
zésnek vagyis a fokozott fogyasztásnak, részben pedig prodiiktiv
kópzeloti
a látszólagos gazdagságlx')! íblyú íényü-
módon való alkalmazásának, t.
melyek a jelen tkekinálati megállapitott töke kamatot be
és
i.
munka im-
olyan vállalatokban,
tökekeresleti arányok által
nem
hozzák.
A
gyupont minden tekintetben Bécs volt oda folytak össze mindenfell a foglalkozást keres tkék, ott halmozódtak ;
össze az állítólagos nyereségek, ott fogyaszt attak el milliók és milliók,
olyanok
által,
kiknek vagyonhoz egyéb igényük nem volt
annál, hogy a véletlen kezükbe játszotta a másét. Budapesten
utánozták e példát, tetemesen kissebb mérvekben
mint vidékrl
is
;
itt is,
innen, vala-
a többnyire csak hitel utján folyósitott
túlnyomó elszeretettel kereste és meg felé
;
is
találta az utat
tke Bécs
Noha hozzávetleges szátkék összege iránt, melyek Magyar-
ott is elnyelte az örvény.
mítást sem tehetünk azon
ország részérl börzei üzérkedésben elvesztettek
hogy az aránylag nagy
s
elismerjük,
mégis bizton feltételezhetjük,
lehetett,
hogy ez ország vagyonos lakosságának legnagyobb része ezen veszteségek által közvetlenül
nem
érintetett.
osztálynak, beértve a legkissebb birtokosokat
A földbirtokos is
—
és tudjuk,
hogy a földbirtok képezi Magyarországban a közvagyon zömét csak csekély hányada vett részt a papirosokkal való nye-
—
részkedésben,
kevesen
is
s
kevesen
is
költhettek tehát annak rovására,
veszthettek rajta. Mindamellett a költekezés ezen
években általános
volt,
mint az ipar-
és
fényzési czikkekben
való behozatal óriási emelkedése tanúsítja, mely csekély számú
osztályok költekezése által
nem magyarázható meg
;
—
mind-
amellett kevéssel a válság kiütése után a földbirtokos osztály-
nak igen nagy része, a kisbirtokosokat is beértve, kik a börzétl nálunk még távol esnek, szorult helyzetben találta magát, mint az általánosan hangoztatott panaszok, a kölcsönpénz
lázas
mind nagyobb hátralékai tanúsítják. Ezen tünetek összevetése könnyen reá birhat azon tévedésre, hogy az elébbi költekezés, mint a késbbi szükség börzejátéknak tudassék be. Azonban ismételjük, a börzejáték nem volt oly általános, mint a költekezés. Az aratási eredmények sem voltak olyanok, hogy igazolhatnák azt 72 években a kivitel 1870 keresése, a földadó
;
—
76
sem
távolról
fedezte a behozatalt.
körülmények következleg
e
és
1869
évi jó termések,
Részemrl
azt tartom, liogy
liozliatók összeíuggésbe
az 1868
:
egybekötve az egész monarchiában
lábra kapott nyerészkedéssel,
s
az ingó
tkék
látszólagos nagy-
ságával, a földbirtok értékét (az eladási árat véve alapul) szer-
id
felett felhajtották s ez
alatt ezen érték feutarthatta
mert aránylag kevés volt az eladó
idben lett
magát,
kényszerült eladások ez
mert a megkétszerezett vagyon
alig történtek,
mel-
^)
az addigi terhek a legersebben megterhelt birtoknál
könnyen elviselhetknek tntek sága
nem
volt 2
—3
szór, az
lev
vonnia a rajta 4
;
is
A földbirtokos, kinek adós-
fel.
kinek birtoka értékébl
le kellett
hogy aktívumát megbecsülhesse,
terhet,
— 8 szór oly gazdagnak érezte magát, mint elébb
s
ezen arány-
hogy a birtok jövedelme nem felelt meg az értéknek; de az emberek vigasztalták magukat, hogy ha a ban költött
;
birtok ennyit
igaz,
az arányos jövedelemnek
ér,
majd csak meg
kell
A
környéken történt eladások alapján kiszámíttatott a birtok értéke, ennek a tulajdonos többé-kevésbé optimisztikus
jönnie.
gondolkodás-módja szerént 8 delemül
s elköltetett
ekkor sok
Hogy a
volt,
;
— 12 százaléka vétetett
nyilt hitel
fel
jöve-
akadt mindenütt, mert a pénz
a pénz pedig sok volt mert mindenütt hiteleztek.
nem
földadó-hátralékok mindamellett jobban be
foly-
tak ez idben, ez mutatja, hogy a jövedelem, nagy többlete daczára, legfeljel)!)
elegendnek.
A
is
csak a szükségek kielégítésére találtatott
mohóság, melylyel az emberek hozzáláttak
kényebni és fényzési igényeik kielégitéséhez, magyarázható t(»l)bféleképen s
a biráló
min
külöid)öz szinekljcn tünlu^t
szemmel
nézi. Késöl)l)
('Z(;ii
fel
a szerént, hogy
l'ontos kéi-désre
visszatérünk, most csak konstatálni akartuk, hogv a
')
Hogy
H IViIdhirtok
íini
inkább alatta marad a valónak
inegkótszevezödütt, oz ;
ismerek
ejíy esetet,
nem
túlzott, lultovés
melyben
o. .-rt.
jjondolkodott és
;.jO,000
met,'tartotta birtokát. be,
ami
Ez egy
eset,
ajánlottak
forintot
kért,
feltesszi'ik,
túlzott, niég mindi;; Jóval
két ár közt. voltak.
Ha
forintot
komoly vevk
miután
;
ejív 1858-l)an
192,000 forinton (akkori ])ankvaluta) elkelt birtokért, az akkori
1871-ben 550,000
még
i'itldbir-
pedifí me^-
:
a
vevnek birtokos
nem
adták,
bo
ti")bli
mint 100"/ü-nyi
de az arányok
minden más
kiil(>ni)sé}í
esiítben
van a
hasonlók
;
__77
min tokosok uagy számának akkori költekezése körülbelöl 1873-ki az hogy s pénzbséggel akkori az összefüggésben állott kimaradt válság mi által hatott reá a várt nagyobb jövedelem :
elmúlt a föld értékének ers csökkenésével, ezzel folyaz általa költött nagyobb hitel s a pénzpiacz megingása szükség legégetbb épen pedig midn általában, tán a hitel túlköltekezés volt reá, mert a jó remény fejében tett több évi
reménye
is
okozta deíicit fedezetlen maradt. Nem volt ebben semmi, a mit szédelgésnek, kicsapongás-
nak lehetne nevezni
azon
abban
állott,
valóban elérhe-
annyival többre, hogy a nyugoti szomszédainktovább nyugoton elért jövedelmekkel összehasouhtva vevk, kik a várakozás szerénytelennek tnjék fel.
tnél, de s
az egész elkövetett hiba
jóval töl)bre becsültetett a
hogy a jövedelem nál
;
nem
A
birtokért azon árakat ajánlották
s
az utánuk induló birtokosok
azon csalódásban voltak, hogy a vasutak épülése magában körülbelül oda elég arra, hogy a föld értéke s jövedelme emelkedjék, hol elfelejtették,
p.
hogy
o.
Csehországban
a föld jövedelme
áll.
Nem
tudták, vagy
els sorban a rajta
foly-
pedig több tatott gazdálkodástól függ, ennek reformálása nem szükközül itt rendbeli tényeztl feltételeztetik, melyek ség többet említeni e kettnél
:
id
és töke.
Hacsak néhány év múlva egy hasonló korszaka az
opti-
nem
való-
hasonló végeredménynyel,
mismusuak be nem áll, változást szmü, hogy ez irányban a közel jöv jelentékeny tehet kivételt, de hozzon. Nagy termés magas terményárakkal többletet egy következ év ez mindig csak kivétel lesz, s a Középtermés középelnyelik. árai rósz termése s alacsony S ez még jövedelmét. normális árakkal szabja meg a gazda sokáig alacsony képest,
melyek
lesz,
közép- és nyugot-európai országokhoz
felé tekintetünk
irányul,
melyek felfogását,
s szokásait, életmódját eltanulni igyekszünk
mibl
természe-
legkönnyebb. Ezen sen az ragad ránk legelébb, mit utánozni s igényei nem jövedelme viszony, mely szerint a földbirtokos egyenlítik ki
évek eltt
is)
egymást, melyet korábbi években (a hetvenes felismerhettünk a földbirtokosok folytonos pana-
természet; az 1873-ki válság utóvalamhithogy nem is fájdalmaival nem fog az is elenyészni, szaiból, e viszony állandó
78
Csupán élesebb alakot
az költötte.
1870
— 72
berekkel,
utána, mivel az
öltött
évek látszólagos prosperitása elhitette volt az em-
bogy a viszony javult
s
az emberek a szerint cse-
lekedtek. Ezen aránytalanság a földbirtokos jövedelme
szükségletei közt független az
szak következményeitl és tartósabb
Mit lanságból
1872— 73-ki
nyerészkedési kor-
régibb baj ezeknél mint bárki tudja
is lesz.
kellessen ?
;
és
ebbl
következtetni,
mi
foly ez arányta-
Azt, hogy a magyarországi földbirtokosnak az élet-
hez való igényei társadalmi állásához képest általában túlzottak és hogy
nem
tudja magát viszonyaihoz alkalmazni, mert
a hiba jellemében van, mely túlköltekezésre nélkül elérhet vei be
Ha
nem
e feltevés helyes,
hajtja
s
a baj
éri ?
ugy az
felette
szomorú tekinteteket
jövbe, mert akkor a bajnak nincs határa s a föld jövedelmének még tetemes emelkedése sem igér jobb állapoto-
nyit a
mert akkor az igények mindig nagyobbak lesznek a jó ugy a további gazda által kielégíthetknél. Ha ez a való kat,
—
consequentia az, hogy mindazoknak, kik jelenleg a földet birják, teljesen tönkre kell menniök s a birtokoknak más kezekbe
átmenniök és csak ha ezen processus be lesz fejezve, fog az általános állapot javulhatni. Ez foly azon feltevésbl a jöv tekintetében
;
hasonlóképen a múltra nézve pedig az folyna,
hogy ez állapotoknak hasonlóknak kellett lenniök, mióta a föld mostani birtokosai kczél)cn van nincs ok feltételezni, ;
hogy azon jellem
— ha jellem
alatt az emljer erkölcsi termé-
szetének alapjait, az egyén által szenvedett befolyások levonáhogy azon jellem mért fejldött volna ki egysával értjük
—
ha az elébbenieknél más volt. A tulajdonok, melyeknek csiráit az ember az anyaméhbl hozza magával, örökösök; ha sokszor egészen eltér is aíiuj(>neme az szerre igy a jelen nemzedéknél,
apáétól, ezt egy
nemzet vagy osztály átlagál)an kicgyeidíti
hogy az apák jellemei sem voltak egyenlk s az eltérés lányokban nyilváuul, mint az apa és Hu kr»zt ugyanazon apáké cgymáskr)/!. Minden okszcriiséggcl ellenkez feltevés, hogy egy nemzeii»ely czáiolatot nem érdemel, volna, iizonlmn, az,
,i
dék, össz(!ségél)cii kölcHi,
akár kiils
leljcscii I
eliitliessen
dkíjdoiiaihan.
A
az elí'ihhitl. akár eriia.iíy
eltérések
iiiiiHlig
8
79 vagyis az egyén által szenvedett kül-
egyéni alkalmazkodás,
hefolyások következményei,
— mig az erkölcsi
alkat, az egyé-
nek átlagál)an, nemzedékrl nemzedékre csak igen lassanként módosul.
Azonban a
földbirtok legnagyobb része
pedig
két-három évtized eltt l)irtokában
melyek
mindenesetre
teliát át.
volt,
A
1
még
— 2 és
még most
is,
teljesen olyan családok
több század óta birják
azt,
a nemzedékeknek egy tekintélyes során
túlköltekezésre való hajlandóságot mint általános és az
egyének többségét egészen uraló jellemtulajdont teliát semmi esetre sem feltételezhetjük, minthogy akkor a földl)irtok -i
—
vagy 10 nemzedéken át nem származhatott volna le mostani vagy 20 25 év eltti birtokosaira. De tudjuk is különben biz-
—
tosan,
nem
és szükség közötti ezen aránytalanság
hogy a jövedelem
olyan rég óta tapasztalható. Igaz, hogy voltak pazarlók,
— mindig
és
mindenütt
— egészben
azonban a
osztály, jelen század közepéig, tisztességesen
meg
földl)irtokos
tudott
élni,
mely jószágain lakott állandóan, teliát a kö(kik közt most épen legnagyobb a birtokosok, és kisebb zép bomlás) ha el is fordult a pénzzavar, mint mindig és min-
fleg azon
része,
;
denütt,
de egészben ismételjük, tisztességesen megéltek és
fentartották magukat, mérsékelten gyakorolva azon nemeit a
fényzésnek, melyek a pincze és a gabnatár, a gulya és a ménes tárgyaiból kikerültek
E
:
a vendégszeretetet és a lótartást.
nem
hogy a magyar birtokososztály jellemétl elválaszthatlan a túlköltekezési hajlam és másban volna keresend az ok, melynél fogva most azoknak szerint tehát
állna,
tiilnyomó részénél a jövedelem
nem
futja ki
s
a
tkébl
— jó
pótoltatik.
és rósz évek
Mert
átlagában
—
ezt fel kell tennünk,
ha csak a rendkívül meggyült földadó-hátralékokban és azon általános felháborodásban, melyet ezen adó felemelését illet
minden
nem nem csupán a válság kiütése meg volt annyira s olyan köztu-
czélzat költ, a patriotismusnak óriási hiányát
akarjuk felismerni. óta létezik,
meg
E
volt
domásilag, hogy a
hangulat
elbb
is,
látszólag legnagyobb prosperitás idejében
a pénzügyminiszterek
nem mertek
arra vonatkozó javaslattal
az országgylés elé lépni, és évrl évre
ismétld
államköl-
80 csÖnökkel pótolták iiikább a deficzitet, semhogy a földadó emelését csak szóba
Ha nem Lan
fel-
hozzák.
is
örökölt sajátsága a jellemnek, úgy a viszony ok-
kell lennie valaminek,
ilyen befolyást gyakorolt
;
mi a jellemre
— általánosan —
a viszonyokban kell rejlenie az ok-
nak, mely a kiadásoknak folytonos és általános felébe növekvését a bevételekkel szemben, ha
gyarázza.
Ez
nem
is igazolja,
de
megma-
okot felismerni vélem két egymással szorosan
összefügg tényezben.
Az els nem
más, mint hogy az utolsó évtizedekben a
kereskedés és közlekedés élénkülése, az utazás megkönnyebbülése,
a hirlapok ersebb elterjedése
általában a szellemi és
s
anyagi érintkezés gyakoribb volta
által,
az ország lakossága
— vagyonosabb részét értve — megismerkedett vagy' mennyiben elbb ismerte hirbl vagy
szemléletbl, most úgy szólván folytonosan szemlélni kénytelen a Nyugot népeinek
fogyasztási
viszonyait;
az
kodás, bútorzat, városi
tében
;
ritkábl:*
egész
telelés,
életmódot lakás, ruház-
nyári fürdidények
tekinte-
a fogyasztási, illetleg fényzési czikkeket egész sokfé-
leségükben és folytonos váltakozásukban. Vegyük csak
p. o.
—
hogy mennyi id kellett ezeltt 40 50 évvel egy ni divatnak, hogy az utat Parisból Magyarországba megtegye és mennyi kell most a kisebb hullám csapásai ezen folyvást moz;
gásban lev tengernek akkoriljan
nem útközben
elenyésztek;
áramlatok lettek érezhetkké,
hogy Parisban az illet divat
el
csak
de
a
sem érkeztek nagy apály
mikor?
idáig, haés
dagály
évekkel
azután
újjal váltatott fel s
ekkor sem
hová most
elhat. Vegyük azon özönét a hirdetményeknek, mely most a hirlapolvasó kedélyére mindennap Ijefoly, ezer és ezerféle »uélkülözhet-
hatott
el
tized részére azon helyeknek,
len« czikket kinálva,
A
melynek ezeltt nevét sem ismert iik.
másik tényez annak tudata, hogy a földbirtok a nyu-
goti kiilföldíin
miként jövedelmez, egybekötve a reniénynyel,
hogy ezen jövedelmi
.ir.'inyiiak
ezen i'eniény gyaki'an a végzet követelés alakját veszi
A
fel,
is
lielyi'e
kell
;'illniii;
irányában támasztott daezos
inelyiH'k teljesítése be
nagyobb kényelem, a
egybekötvíí a/oii
iifilmik
liiKiiiiiill.ibb
tudatt.'il, liogy niásúti
nem
íénvíizés
badiili'i
váratik.
esábja,
birtoka és
lia-
81 souló tái'Síulahni állású személyek számára aunak egy bizo-
nyos
hozzájárulható,
foka
idn egyenlségnek
rövid
meggyzdés hogy
a
vételeken való túlköltést, a jobb
Nem
e részben
el
létesülnie, idézték
kell
jöv
a be-
anticipálásakéut.
akar ez lenni sem vád, sem mentség. Be kell
is-
merni, hogy az észszerüség szempontjából hiba volt, de szem
eltt
kell
hogy az ember
tartani,
nem csak Szem eltt kell
természete
észbl van alkotva, hanem indulatokból
is.
tartam, hogy bizonyos öszhang, bizonyos párhuzamosság köve-
telménye elválaszthatlan az élet nyilváuulásaitól, mely megfelel
az
erk
egyensúlyának, mint a szervtelen világban sokkal
kevésbé komplikált alakban észlelhet azonos törvénynek. Nem csak a gép kivan több tüzel-anyagot, ha többet dolgoztatják,
hanem
ember táplálkozására is befolyással van, hogy munkát végez ez a legegyszerbb példája és azon igazságnak, hogy minden befolyás, melyet az ember egy vagy más irányban szenved, mely physicumának vagy psychiaz
min
mennyi
;
cumának egy bizonyos átalakítólag,
— lehet — egész lényére
oldalát átalakítja
észrevehetlen csekély mértékben
vagy a súlypont megváltoztatása vagy egyéb
dalakon bekövetkez párhuzamos átalakulás és a hírlapok (fájdalom,
kiváló
els eszközei egy
gosan egyoldalú behatás
által,
utaknak mért nem
volt hasonló
ellenben egy
más
min
renként foly egy
egy darabban
voltak
is)
melyek
látszóla-
szükség magyarázni, hogy a vas-
hatásuk a nyugot-európai
azok csak egymáshoz hozattak közelebb, mi
által jött létre, az
képzeljük,
ol-
A vasutak
megzavarták a szellemi orga-
Nem
;
által.
nem mondhatni könyvek
ilyen átalakulásnak,
nismus egyensúlyát.
államokban
hogy csak
ki fog hatni
világhoz. Általában
mi
ott lassú
fejldés
ránk egyszerre elkészületlenül hatott be
;
különbséget tesz az oszcillátiókban, ha szeme-
függ mérleg
csészéjébe egy
mázsa, vagy ha
tétetik reá.
Az okszerség rendelvényei e részben, persze minden körülmények közt változhatlanok túl nem menni a jövedelmen. Legjobb is volna, ha e szabály mindig betartatnék. Nagyon jó volna, ha Magyarország polgárai mindazok közül, me:
lyek Közép- és Nyugot-Európából rájuk hatnak, csak azt vennék fel,
mi közgazdaságilag
Beöthy Leo
:
Xemzetlét.
és politikailag hasznos
;
nagyon 6
jó
a szellem táguló látköre mellett, az erkölcsök meg-
1
eune,
t
ártanák si egyszerségüket
lia
ha megtanulva németül,
;
fran-
cziául és angolul, olvasnánk e nemzetek könyveit, tanulmá-
nyoznánk nyilvános
—
vonjunk belle
s
—
magánéletüket
és
tanulságot
liogy
a mellett úgy laknánk, (ház és bútorzat
úgy öltözködnénk és étkeznénk, mint a régi jó világban. Semmi kétség, hogy ez lehetséges niivelt gondolkodás mód és ismeretek egyfell és egyszer életmód másfell tekintetében),
;
nem
zárják ki egymást; st! Diogenes nagyon okos, tanult em-
ber volt és egy hordóban lakott csebb
férfia az
st még kezni.
nem
ó-kornak,
;
meg épen
Sokrates
szintén
neje Xautippe fényzési hajlamait
Azonban
kis- és
élt,
képes volt
is
fé-
nagyvagyonú honpolgáraink többsége
philosophusoknak vagy aszczetáknak való jellemekbl,
áll
(megjegyzend, hogy az aszczetizmus fogalma is kenyér
legböl-
egyszeren
felette
bnös
kéjelgés a gyökerekkel tájálkozó anachoréta
eltt, és sanyarú táplálkozás annak, ki délben
Apáik
szokott).
relativ, sajt és
és
három
ételhez
nagyapáik e század els évtizedeiben
és
a
múlt században szintén nem voltak sem philosophusok, sem aszczeták;
ellenkezleg, sokat adtak a jó életre,
gadták meg maguktól, a mit
szemk
nem taHogy
s
szájuk megkívánt.
lehessen feltételezni, hogy a nemzedék, melyet nemzettek, phi-
midn
egy
losophus
legyen azon fokig, hogy
új világ,
mely eltt szemeit bezárnia nem szabad, minthogy
tle tanuluia
nem
iiiciiiiyi
van a
élj(!
élvez(>teit
meg
nélkülözhet, a ki egyszer megismerte, elkezdve
magán-
és közéletünkben
giek abban, mi pén/bc
!
Sajátítsuk
volna
épen ezért akkoi'a
s
hatnak
fel
ideje alatt,
cl
azoknál,
kciiil, holott
— ez
s/étbontanunk kellene,
nemzedék
ne
ki-
a zon-
az újat, a mire
szkségüid< van. és niaradjuuk a ré-
mindf-nt szoi'os vcgyiilrthcn találunk rés/.ciic
— an-
a nu'ly valódi kellék, melyet
k<»zt,
gorától egész a waterclosetig
tébb,
magát
belé kell hogy
kell, melyl)e
nak magasai)!) kényelmeit, íinomultahb vauja; és
feltárul eltte
mint
a
lel,
kiktc'U
niclyct
tanulunk,
ell)!) alkat-
legmagasabb pbilosopliia
átalakulást
feltételezne egy-két
természet és tiúténet
nem mutat-
hosszabb idközökben sem. Ks még ha a legszin-
egyértelmbb akarat
lenii". niin»")re
is
meg volna
reá, olyan
CNak az elhizakodás vállalkozhat.
mesterség
83 Ismételjük ekkora íitalakulások rövid :
id
alatt lehetet-
lenek,
ha csak uem egy választási processus útjáu, mely
részét
a földbirtokosoknak kiirtja ezek sorából, kiknek he-
^/lo
lyébe részint azon kevesek terjeszkednének, kik képesek vol-
tak alkalmazkodni, vagyis az igen jó gazdák, kik minden kö-
rühnéuyek közt megtakarítják jövedelmük
madát
a
aquisitor
;
régi világban
is
volt,
mindig kevesebb, mindég kivétel ahhoz képest, dolgok
vüli
uem fordulnak
elö,
vagy kéthar-
felét
mindig
ki,
csakhogy
ha rendkíA dobra
megél vagyonából.
kerül birtokok nagy száma, lenyomva az árakat, ezek számára megkönnyítené az aquisitiót azonkívül más osztálybe;
liek és külföldiek is
vennének részt abban, talán tetemesebbet
mint amazok. Ekként egy bizonyos
id
rövid
alatt
—a
— de szintén nem
bii'tokos osztály
változatlan jövedelem mellett
is
nagyon
átalakulna akként, hogy
fentai'tauá az egyensúlyt a
Hogy azonban ennek lefolyta alatt az országnak jutnia, ezt nem szükség mondani. Tulajdonképen e már megkezddött az ország jelen helyzete annak
kiadásokban.
hová
kell
processus
;
befejezetlen képét
adja.
A
mi pedig a túlköltekezést
illeti,
mely a lakosság vagyonos részébl oly számosakat e lejtre hozott, azt véljük, bebizonyítottuk, hogy az, a mennyiben az fel, mint más népekhanem annak következ-
események nálunk nagyobbnak tüntetik nél,
nem egy
innátus hajlamból ered,
ménye, hogy a külbefolyások változása folytán az igények és szükségletek, melyek ugyanazon társadalmi állás
')
által dis
ciplinált ugyanazon jellembl folynak, tetemesen növedtek,
s
nem elégitése nagyobb önmegtagadást feltételez, mint minre az illetket a körülmények nevelték. Hogy pedig a földnek jövedelme országszerte nem növekedhetett megfelel módon, erre késbb még visszatérünk. ezeknek ki
1)
Jól tudom,
hogy az úgynevezett »társadalmi
állásra* állapítása
bizonyos igényeknek, az elöitélet czimével bélyegezhet
tatjuk,
uem
a
dásra
számolnunk
kell az
;
és az
de ha társadalmi tüneménj-ek
ség szempontjából jogosultan;
észszerü-
okait ku-
emberi természettel úgy, a hogy azt ismerjük, elítéletek pedig elvont gondolko-
minnek lenni óhajtjuk az nem képes egyéneknél olj'an ;
szervezeti részei
állatoknál az ösztönök, melyeknek különben
a lelkületnek, mint
más tekintetekben
felelnek.
e*
is
meg-
84
Miuden egyébtl helyzetének magá1)an
eltekintve különbeu, a földljirtok ezen
is
szükségkép lankasztólag kell hatnia
a mezei gazdaságra, mert annak kell erélylyel. kell tökével való folytatását nem engedi, a szükséges javítások és reformok keresztülvitelét hátráltatja.
Nálunk, hol a közvagyonnak szinte
egyetlen fontos tényezje az, a földbirtok kedveztlen helyzete
magában
is
megmagyarázhatja az általános gazdasági
teljesen
helyzetet, a bevételeknek mindenütt tapasztalható elégtelensé-
gét és apadását.
Mi
az államháztartás állapotát
jmjoknak okait által
már
ki
illeti,
van
jelölve.
Hasonló
gazdasági viszonyok közt,
megelzkben s
s
az ezzel összefügg
ezeknek egyik oldala az imént vázoltak és annyira elterjedt
mink
kutattuk, az adók
azok,
nem
magán-
melyeknek okait a
folyhatnak be rendesen,
az állami jövedelmek szaporítására irányuló intézkedések, a
mennyiben új terheket foglalnak magukban, a pénzzavarban levk nagy tömege részérl nagy ellenszenvvel találkoznak, mely alkotmányos országban meg
is
gátolhatja az ilyen intéz-
kedések foganatosítását.
De
azzal, hogy ismerjük az okokat, vagy azoknak egy melyek a nemzeti vagyonban megzavarva az egyen-
részét,
súlyt, oly
nagyon megnehezítik a jelen
felfogás szerint nélkü-
líizlietleneknek tartott kiadások fedezését,
— ezzel
niiies
ki-
merítve az álhnnháztartási válság kérdése.
Tudván, hogy az ember
nem
solható,
lepliet
kik túlköltekezés és
meg már
ítélete
indulatok által
a következ egyszer
l)efc»lyá-
észlelet
Azok,
:
régel)ben megzavart vagyoni egyen-
súly miatt kiadásaikat fedezni, fizetési kötelezettségeiket
közt
az
adótizetést
nagy ndiczcn
va^íy
is
természetes, hogy a rósz
nyéhe
a(h'>
túlságosan magas. Jgcn
gazda mindig sokalni
log
az adói'a nézve, ]iedig mint diskntálhatóra.
legkevesebb
valósziniileg
ezek
épen nem képesek, igen általánosan azon
panaszt hangoztatják, iiogy az
tizetést,
s
csak ritkán ])ont()san, olykor
teljesíteni
tartózkodást
kisel)bségben
lev(")k,
liely<'Zen(l.
kiknek
e
minden \élemé-
Másrészt
vagyoni
azon
viszonyai
rendezettek, ezcji viszony alaj)ján az ac(|nisit(Mdkiiak fentebb
85 röviden jcllemzott iajál)a sorolhatók
Ezek
i).
minden
azok, kik
körülmények közt tkésítik jövedelmiik egy részét, kik a kölellent tudnak állni, kitünö megtakaritási hajlam folytán sok olyan kiadásra, meE Lajlamuk folytán. tekezési '.csábuak
—
lyet
személyükre
vagy családjukra
—
megtenni ingert
éreznek, rá tudják mondani, hogy felesleges, és
elleutállnak
az ingernek. Annyival inkább feleslegesnek találnak minden, az állam részérl teend kiadást, korlátolt szubjektív szem-
nem
pontjuknál fogva
lévén képesek felfogni az állam által
teljesített szolgálatok horderejét,
nem
hogy
azt,
szolgálatok
e
nélkülözése sokkal költségesebb volna, mint azoknak megfize-
Ennélfogva a tlük adó alakjában
tése.
elvett
minden összegre
úgy tekintenek, mint a mely jogosult rendeltetésétl vonatott mondjuk ki szintén, hogy ezek a leghangosabbak az el. És
A
az adó sokallásában, ezeknek kifakadása! a legkeserübbek.
úgy áll, hogy az adófizetk, (a közepett álló kivételeket megengedve) két csoportra oszlanak egyik áll zilált állású emberekbl, kiknek ennélfogva minden kiadás sok a e szerint
dolog
;
;
másik kisebb
áll
olyanokból, kik ezen
—
a vagyon egyensúly
fentartására vagy gyarapodás létesítésére, mint fent kifejtetett,
igen kedveztlen
— korszakban, ers
megtakarítási haj-
lamuk folytán képesek voltak magukat ellenirányú befolyásoktól oltalmazni gesbe
s
vagyonukat rendben
rendtartási hajlam,
t. i.
a mely
tartani.
A
sem végkép
» közönsé-
össze
nem
sem cselekvbb módon nem szaporítja az örökséget, hanem vagy mérsékelten megterheli, vagy a terheket lassannem lévén elegend az uralkodó viszonyok ként törleszti,
kuszálja,
—
közt,
ennek folytán azok, kik más viszonyok közt zúgolódás
rónák
nélkül
le
adójukat, most
ersen
terhelve érzik
magu-
kat; a kik pedig könnyen fizetik azt, olyan tulajdonok alapján tehetik,
J)
tik
el,
melyek minden, közvetlenül nem gyümölcsöz pénz-
A
legritkább kivételek azok, kik évrl-évre jövedelmüket köl-
sem többet, sem kevesebbet
tése a kiadásokkal
terül el
;
;
ez tennészetes, a
bevétek kiegyenli-
egy niatliematikai vonal, melyen alól
is
felül is térség-
a ki e vonalra czéloz, 100 eset közül kilenczvenkilenczben
fogja találni,
hanem
lozliat az, a ki czélját
vonalon alul vagy
alája vagy felébe fog szúrni
nem
határozza
felül legyen.
;
nem
ellenben biztosan czé-
meg közelebbrl, mint
:
hogy
a
86 kiadást felette gylöletessé tesznek elttük. luuen az összhang.
Ha
amazok könnyebben
ezért szó nélkül fizethetnének, az
s
utóbbiak sem zúgolódnának, mert
szinte jajkiáltásai biztatják
De ha
e szerént áll,
ket
erre az
elbbieknek
fel.
hogy a birtokosoknak egy nagy rémelyek miatt az adófize-
sze valóban olyan viszonyok közt vau, tést csak
nagy erfeszitéssel
teljesítheti, és hogy egynémelyikre azon csepp, melytl túlhabzik a pohár, mely megadja a lökést a vagyoni katasztrófra nem jogosult-e
nézve az adó
—
akkor azon nézet, hogy az államkiadásokat csakugyan le kellene szállitani minden áron ? leszállítás lehetségének kérdését e helyt a vitatáson kivl hagyva, csak arra akarok figyel-
A
meztetni, hogy
adófizetk legnagyobb részének vagyoni
az
zavara kétségtelenül bizonyos fényzési és kényelmi igények kielégítésébl ered
—
és
ha ezen igényeket lélektanilag iga-
zoltaknak találtuk ugyan, ezen igazolásból korántsem
foly,
hogy kielégittetésük az ország, a nemzet közgazdasági állapotaira s általában jelene vagy jövje alakulására nézve hasznosnak vagy nélkülözhetlennek volna tekinthet mig ellenben az állani közvetítése által kielégítést találó igények ;
—
legnagyobb részérl, vagy a hasznost, vagy a nélkülözhetleut igenis el lehet mondani. túlköltekezésnek azon lélektani
A
igazoltsága arra sem lehet ok, hogy ne igyekezzünk neki ellene
magánérdek szempontjából egyaránt kámagánérdek szem-
hatni, mint a köz-és
rosnak, holott az állami kiadások a köz-és
Az esetek tíibbségében még menthetlenül aláásva,
pontjából egyaránt nélkülözhetlenek.
— hol
t. i.
a vagyon álladéka nincs
az adó lerovása úgy mint egyéb kötelezettségek teljesítése elér-
het tett
volna az életmód egyszerüsitése
által.
Ha
ez a fent kifej-
okoknál fogva oly nehéz nem volna, a töke megtámadása
elkerültethetuék.
De nem csupán
az adófi/ctüként érdekeltek i'észéi'l
hetett liüsonló vád;ik;it hallani.
scn
flt('ij'<'(lt
kezett, hogy
ii(''/,ct.
nagyon
hogy is
Még
a kiílt'öldÍMi is
Magyaroi-szi'igli.in az állam túlkölte-
nagy lábon akarta háztartását berendezni,
hogy i'cformok tcljcsitésében nagyon
más (dhaladtabl) országokat, ekként
A
le-
nicglclict-
kr)Z('lil
akait utánozni
lúltcrlicivéii
nn iMivibcn e nézetek azt involválják.
li(»gv
hndgctjét.
az állami kiadá-
_
87 sok nagysága
a jolen állapotokat és hogy azoknak
elö
itlczto
keretre szabása a nemzet jövjének alakulása szem-
szkebb
ennek kénytelen vagyok
ellent
Nem állítom ugyan, hogy minden megtett kiadás
szük-
pontjából hasznosabb
mondani;
séges volt
;
távolról
lett volna,
sem
volt a közt felesleges, könyelmíí, tel-
;
jesen eltévesztett, akármennyi.
De ha
egyfell többet költöt-
tek, mint kellett volna, másfell kevesebbet
és felesleges dologra
nagy összegek
ha sok inproductiv
;
fecséreltettek, viszont szá-
mos, a nemzet haladása és létfentartása szempontjából fontos
tényez elhanyagoltatott számos, rövid id ;
alatt productivvá
válható beruházás elmulasztatott, mig ellenben olyanok megtörténtek,
melyeknek az áldozathoz mért hasznát sohasem fogja
venni az ország.
Nem
mintha azt akarnám
állítani,
hogy olyan beruhá-
zások történtek, melyeknek az évtizedek egy bizonyos száma
után tetemes hasznát íizeti
meg
hány
nem
fogja venni az ország
;
de ez
az áldozatot, mely abban rejlik, hogy kelleténél né-
é^'tizeddel
hamarább létesíttetett. S ezt értem, más sürgsebb beruházások
nélkül arra, hogy miattuk tattak
nem
tekintet niulasz-
el.
Ha
minden valóban szükséges kiadást megakart az
szág tenni, a szükséglet
nem
nleg nagyobb
mint tényleg
lett volna,
lehetett csekélyebb,
hogy ennek fedezése ezen években, a zés mellett
is,
volt.
lett
or-
valószí-
Bizonyos ellenben,
feltételezett
csak annyi nehézséggel
st
jobb elhelye-
volna egybekötve
mint ekként.
Az állam helyzete azzal, melyet
s
ezen helyzet eredete, analógiát mutat
mint a magánosokét vázoltunk. Csakhogy az állam-
nem csupán psychologiailag hanem részben éspedig a jöveindokolható igényeken alapulnak, delmeket már magukban is felemészt részben, olyan igényeken,
nál a bevételeket felülmúló kiadások
melyeknek betöltését parancsolón követelik mellzhetlen tekintetek. Ezeknek kapcsában azután megengedjük voltak olyanok :
melyek hasonlítanak a magánosok helyzetének elidézéséhez oly nagy mértékben járult igényekre, a mennyiben a valóban is,
szükségesektl való elválasztásuk nagyobb önmegtagadást
kí-
vánt volna, mint a minvel az állam birt és talán a legjobb esetben
is
birhat.
Mert bizonyos harmónia követelménye a
fej-
88 lödésnek különböz ágaiban, talán
hanem
az állami'a
is
nem csupán
az egyesekre,
kizárhatlan befolyást gyakorol.
— jelenleg folytatott — a magyar államkölt-
Legcsekélyebb hajlamot sem érzek czéljaimtól
nagyon messzire
el is
vezetne
ségvetések birálatába bocsátkozni, mint ezt az iménti állítások-
nak pontról pontra való bebizonyítása magával hozná. Nem is hiszem, hogy az alaposság ellen vétenék, jnidön ezt meg nem kísérlem. Azon sikertelen kísérletek, melyeket kormány és országgylési bizottságok a
deficit
megszüntetése irányában
tet-
tek, noha a kiadási budget különböz ágai oly kíméletlen kézzel nyirbáltattak meg, hogy az ország fejldésének azt meg
kellend sinlenie,
— épen a czélnak
Ijebizonyitották,
hetetlen,
el
nem
érése által teljesen
hogy a költségeknek további
leszállítása le-
ha az állami gépezetet
akarjuk. nyítgatni,
teljes bomlásnak indítani nem Végig menvén a költségvetés egyes tételein, bizohogy az illet összegnek ekkorának kell lennie és
hogy abból egy ezer
forint
sem vonható
hanem ellenkezleg
le,
ennél és amannál ennyi ezer forinttal többet kellene felvenni, ezt csak kiindulási
nem
is
pontunknak feledésével tehetnénk,
ígérnénk magunknak
bebizonyítani valakinek, a ki
s
ebben
Hogy lehessen ugyanis belátni nem akarja, hogy vala-
sikert.
mely közigazgatási, közmívelödésí vagy beruházási kiadás valóban szükséges? az eredmény az eszközöknek megfelel lesz s
ha nem
felel
meg, ez csak azt bizonyítja, hogy az eszközöket
értelmeseiben, uQui pedig fordítani. Közigazgatás,
nem
igen sokáig
hogy azokat
közmiveldés
kellett volna e czélra
?U'»i
és
beruházások terén még
lesziink képesek eleget tenni,
leténél töl)l)et tettünk volna
— mintha
v;il;miiiit chbí")!
vis/out
csak épen
iiciii
kel-
nem
ki,
gyakran roszúl nem
liogy e tereken a rájuk szánt eszközöket .ilkaliiiMZtuk
nem hogy
vagy tehetnénk. Ez nem zárja
is
alkalmaztuk volna;
következik, liogy uiindenezer forint,
melyet e téren való helyes alkalma/tatástól elvonunk, egy-egy lépéssel ne tailó/.tassa, haladásunkat.
san haladni egy sek
immár
pi'ihján,
Tudjuk
ptídig, l'ogy las-
melyet versenypályánl vayynnk képe-
felismer ni, annyi, mint elveszteni a játékot.
H;i a kíihsétrvetés leszállítási'tt tisztán aritlinietik.ii rel.idatot,
zatra nézve tapasztalt
lik
;i
;i,
ugy tekiufi a/ eud)(M\ mint
mint ezt
pénzügyi
;iz
l)iz<»t Isi'ig
1875-ki eliránylészérl, akkor az
89 vajmi köimyü.
De
egcszeu
más képet mutat a
mivel magasabb álláspontot foglalva
magának
el,
dolog, ha vala-
számot ád az ember
az eszközöknek megvonása állami fela-
arról, liogy
mi
datoktól, egy a mostanihoz hasonló fejldési korszakban,
jelentséggel
bir.
Meg nem
állhatom, hogy azon állitásnak,
nem
igazolá-
hogy egyfell kelleténél többet, másfelöl kevesebbet teszünk, legalább egy példát fel ne hozzak Az 1871-ki zárszámadásban, mely évben az ország még sára csak
illustrácziójára,
:
nem
pénzügyi helyzetének egész tudatával
bii't
nem
szükségesnek látszóból
s
ennélfogva a
—
kénytelen lealkudni,
volt
a
rendes kiadások közt az állami lótenyész-intézetek (a szak-
számvevségi hivatalnokok soknak
fizetésein kivül)
az összes kiadá-
százalékával szerepelnek; ugyanitt a közmivel-
1.11
dési czélok, beszámítva a közoktatási ministerium felügyelete
minden tanintézeteken kivül a gazdasági taninté-
alá tartozó zeteket,
melyek a földmivelési ministerium és a bányászati
erdészeti akadémiát, delve,
és
mely a pénzügyministerium alá vau rens mindennem tanulmányi és köz-
továbbá ösztöndijakat
miveldési czélokat, mindezek együtt véve nisztérium központi személyzetét be
kiadásoknak
O.,?
ellenvetést
:
»nem
s
a közoktatási mi-
számítva, az összes
Lovak nevelésére Hallom a haragos
százalékával fordulnak el.
honpolgárok nevelésére
l.ii<>/o,a
nem
kell
O.n;"/:.
mindent az államtól várni
;
gyermekne-
velésrl tehetnek a községek, áldozhatnak a szülk. «
nem
lótenyésztés tekintetében
egyesekre hagyni a
De
lehetne szintén a községekre
teendk egy
részét ?
»Es azután a
nyésztés hasznot hajt az országnak; lókivitelünk van!«
velésrl persze
nem
lehet konstatálni,
ilyen nézetek uralkodnak
;
id
»A
lótenyésztés a nemzet jellemének
kell óvni
;
lovas nemzet
Ezen
nézet,
forditani, mivel
sokkal
vagyunk
felel
lókivitel.
meg, melyet meg
!«
hogy a lótenyésztésre kiváló gondot
e foglalkozás
is,
lóte-
A ne-
hogy haszna vau, a mig
eredményeznének, mint a
seink szokásainak
elterjedtebb általánosan
ismert embereknél
s
mindamellett ipariskolák talán rö-
vid
alatt több hasznot
hát
megfelel,
eszeseknek és mivelteknek
semhogy a fenuebbi indokolás
drasztikus alakjától eltekintve
kell
— szatírának
— talán
illenék be.
Egyike
90 ez a
_
legpreguánsaLb példáknak azou
nemébl
az autliropolo-
giai tüneményeknek, melyeket Tylor »survival inculture« név
alatt találón ismertet »Primitive Culture«
cziniü hires
mun-
kájában.
Mig
az anyakanczák és atyamének számára palota-istál-
emberfiák barlangszerü nedves vagy
lók épülnek, addig az
roskatag szobákban százan, hol harminczra van hely, a dohos és kilélegzés által
nek káros kozást.
megromlott levegben iskoláznak, a helymegutálva a foglal-
és kedvtelenit befolyása alatt
És
e tanitók, kik alig
képesek megélni
!
Hogy bármely
hivatásnak tehetsége szerént jól megfeleljen az ember, bizo-
nyos fokára a megelégedésnek vau szükség
hogy pedig
;
álta-
lában jól megfelelhessenek az illetk, a hivatásnak annyi vonz-
ervel
kell birnia,
hogy az alkalmas egyéneket nyerje meg,
pedig a kétségbeesetteket, akár alkalmasak, akár nem.
nem
Az
elemi iskolák, malyeket ebben szem eltt tartottunk
a közmveldési
csak egyik, bár igen fontos részét képezik
kérdésnek
;
ennek van még több olyan oldala, melynek elhasokat lehetne
nyagolásáról vagy elégtelen ápolásáról dani.
mon-
Hasonlóképen a közigazgatásról, melynek elismert gyar-
lósága nézetem szerint
csak pénzáldozatokkal
javítható.
—
Hasonlóképen a Ijeruházásokról, melyre nézve csak megérintjük, hogy közlekedési fereink a vasutakban nagy számmal vannak, de ezek sem kellleg felszerelve, sem vicinális vasutak
vagy minden idben használható jó kutak
által,
a környék
számára könnyen hozzájárulhatókká téve nincsenek emlitsük még a mi a csatornázás terén ugy ánnentesitési mint öntözési tekintetben elmulasztatott ? Mindezek nagyon ismert dolgok, ;
melyek százszor elmondattak. Bizonyítást tehát nem igényelnek, tárgyalásuk itt nem czélunk. Elég volt rájuk figyelmeztetni,
hogy kitnjék, miszerint nem csupán
felesleges kiadások
égetn szükségesek elmulasztiittük és hogy ezeknek a köz('lel)bi jövben meg kclk'ud tíirténniiík, a költségvetés tehát nem lesz leje))!) szállítható, hanem ellenkezhíg talán még níivelend, -- ha csak az ország más európai államok megett mind hátrább elmaradni
történtek, haiicin
szükségesek, részben
;
és
a mostani szomorú
])erinanensekké
tcsnni
kit/gazdasági
nem
akarja.
s
kultui-ai
állapotokat
91
Másrós/t az adúkuak feljebb emelése lehetetlcuiiek tatik, söt
tar-
a lakosság nagy része azok magasságának tulajdo-
nitván vagyoni ziláltságát, lejebb szállításukat követeli. Feltéve,
hogy mostani magasságukban tartatnak fen
amazok nem
szintén,
fedezik ezeket
véglegesen ki vau merítve.
lm
;
kiadások
és a
az államliitel pedig szinte
ez az államháztartási
dilemma,
mely a magángazdaságival együtt alkotja az ország jelen helyzetét.
Láttuk, hogy az
államháztartási
is
épen ugy, mint a
magángazdasági olyan szükségeknek teljesítésébl ered, melyeket néhány évtized eltt még nem ismertünk és a melyek most mellzhetlcnül, paranesolólag lépnek
fel.
Ezeknek alapján ismételjük itt a mi e mondatott hogy Magyarország népe Jelenleg :
szonyok befolyása alatt
A
szellemi és
fejezet elején
változott létvi-
áll.
a,
megköny-
a külföldi mivelödés által
fejlesztett
a közvetlen süriihh érintkezés
nyehhült közlekedés és
eszmékkel való megismerkedés által Magyarország az európai kidtura intenzív behatása alá jutott. Ezen hatás nydvánid
abban, hogy a kultúra minden igényeit gazdaságig közmivelödé
ij
administraczionális és igazságszolgáltatás! , aesthctikai,
kényelmi
és
fényzési
a legélénkebben érezzük
tekintetben
ezen igényeknek kielégítésére törekszünk létesítésére nincs
sek
meg a kell arányban
végkim erülésíel fenyegetnek'.
is ;
s ezért
Er alatt
s
de az erö ennek
az erfeszíté-
értend
a va-
itt
gyon^ a gazdagság^ melyet azon igények kielégítése, ugy a nyil-
vános fállamij, mint a magánköltségek
tekintetéf'en föltételez.
Gazdasági állapotainknak nem volt idejük azon fokra fejldni, hogy e szükségletekkel összhangban álljanak, nem érkeztek
oda, hová
el
kultúrát kiképezték jutottak tikai és
el.
Egy
— melyek azon
Nyiigot-Ewóp i népeinél a kidtura haladásával
—
lépést tartva
kulturnemzet politikai, közmivelödési, aesthe-
kény Imi minden igényeivel bírunk (miután ezen
nyek tárgyaival megismerkedtünk)
és
igé-
bírunk ezekhez egy agrí-
kidturális ország forrásaival.
Az
európai kultúrát egész kiterjedésében és intenzitá-
sában az általa nevelt módszerekkel együtt
felvenni,
— vagy
átengedni a tért azon népeknek, melyek azt felvették
:
ezen
;
_^92
_
kett közt kell jeleuljeu a föld nemzeteinek választaniok. Miuél korábban kezdi egy nép ennek szükségét érezni (ha nem adva magának számot azon követelmény teljes liorderejéröl és csak vakon engedelmeskedve a knlturális impulsnsnak) is
annál jobb
minél késbben jut azon kultúra befolyása
;
alá,
annál roszabb, mert annál kevesebb ideje marad a választásra
annál szélesebb
lesz
a meredek közte és a haladó népek közt,
annál nagyobb erfeszités fog alkalmazkodási képességétl
okunk bánni, hogy azon befolyás alá
kívántatni. Azért nincs
hogy a pályán megindultunk, melyrl visszatérés nem létezik. Elbb-utóbb meg kellett annak történnie, elbbutóbb fel kellett elttünk merülnie kérlelhetlenül ez alterna-
jutottunk,
tivának
:
els sorban vagy elmaradni örökre
helyt foglalni az
s elenyészni.
Mi nekünk azon behatást, ez
nek hiánya szítve,
;
a mi ránk nézve válságossá teszi
hiányzik,
nem
az erkölcsi alkalmazkodás képességé-
el vannak kéanyagi eszközök nincs meg az
azt hiszem, a szellemek eléggé
hanem
elégtelenek az
;
öszhang a tapasztalt igények, az ezek folytán ugy az
módban, mint a közintézményekben
létesített
élet-
létesitendö
és
változások közt egyrészrl és közgazdasági állapotaink között
más részrl.
A
létviszonyok változása ránk nézve abban
áll,
hogy az igények, melyeknek betöltésétl a lót fentartása feltételeztetik, sokoldalúakká, komplikáltabbakká lettek, azokkal összehasonlítva, melyeket eddig kellett kielégítenünk.
közök pedig, melyek
felett
hoz vannak arányosítva.
A kérdés,
legszorosabb értelmében, tehát
megszerezni azon eszközöket iK-ni lintározhatij
id
Az
esz-
rendelkezünk, csak ezen utól)l)iakés
az,
pedig életkéidés a szó
hogy képesek leszünk-e
— az engedett,
közelebbrl nu'g
alatt.
ilogy eszközeink nincsenek igényeinkhez mérve, ez talánosan l;il;ui ;i/ f'íjy
cl
van ismerve és nem igényel
;il;ili,
iiielyheii
knltur II (Vizet
inHdivdl hirunk,
t'.s
ív/y
ni/rikiilfnráli.s
némelyeknél
r<'>l
eniheiisé^Miek
t;lötercintésé)-e
ii-ányiilv;'in,
lekintlieti'i.
niinl
fov-
okozni.
legn<'lki'ilü/li(tct lenehl)
ugy
Ii<)gy
iirs::(Ui
niegiitkit/.ést
ál-
Hanem
nézetet l'ennebb kii'ejeztiik.
e
ii/i'nycivi'l i'og
l)izonyitást.
A
kellékek
minden
fog-
;
93 lalkozások
vetkeztetésre
is
Mieltt
nem
nem
állitva
neveztetik
agrikulturálisuak
:
mert industriája nincs
és
kell
ál-
helyesen fejezik ki a
egy ország akkor és
industriálisnak azonban
;
azért neveztetik, mintha agrikulturája
ellenkezleg
figyelmeztetnünk,
agrikulturális állam és industriális
:
ha
arra
nieiméiik,
—
viszonyt
a/táii arra a kö-
hogy a h^gjovedehnezühb.
lehet jutni,
továl)!)
hogy ezen kifejezések egymással szembe lam i), azért,
mibl
a loij^has/uosabl), a
kö/.t
nem
St
volna.
mindenki tudja, hogy úgynevezett industriális
;
országokban a mezei gazdaság sokkal fejlettebb, a föld értéke és
jövedelme sokkal magasabb mint másutt.
Ha
a földmive-
lésben elért eredmények, a föld gyümölcsöztetésének foka ad-
ják
a jogot azon elnevezésre, ugy Angol- és Francziaor-
meg
szág,
Belgium
és
Németalfidd sokkal helyesebben neveztetné-
nek agrikultur-állanioknak, mint Magyarország. Yolt id, mikor Magyarország, a tejjel-mézzel folyó szág,
mely zsirjában
fiilad
meg, gazdagnak
or-
Errl
tartatott.
megjöttünk. Kitnt, hogy szegények vagyunk kitnt mekkora csalódás azt hinni, hogy egy ország mert lakossága ritkább, semhogy a földjén termelhet kenyeret
tökéletesen
—
:
meg
tudja emészteni, azért szükségkép gazdag.
dég sokan
De még
min-
hogy a földmivelés, a nyers termelés magá-
hiszik,
ban képezhet valódi gazdagságot egy országra nézve és hogy Magyarországnak sem kell egyéb a gazdagságra, mint hogy a mezei gazdaságra több gond forditassék és a termények értéEnnél több ezek szerint mig egy országban fejenhogy annak jövedelme az egyént
kesitésére jobb piaczok kerestessenek.
nem
is
kivánatos
;
az okoskodás ez
ként akkora darab föld
esik,
:
táplálhatja, addig a földmivelésre szorítkozik az eml)er
a néj)esség
mennyit
1)
srbbé
táplálni,
lesz s
Qantes. Si
les
une
son conimerce
mikor
munka nem képes
vala-
akkor folyamodik a lakosság más, kevésbé
Helyesen mondja
qn'on classe
a mezei
;
nations
eii
J. B.
Say
:
C'est
pav iiue distinction
nations agricoles, manufacturiéres et
iiatiou réussit dans l'agriculture, c'est
futile
commer-
une raison pour que
et ses maniifactures prospérent. Si ses maniifactures et
commerce deviennent
florissants,
Conrs d'Economie politiciue
I.
son
son agricultui-e s'en trouvera mienx.«
341.
1.
Paris, 1852.)
94
jövedelmez keresetágakhoz
ekkor
;
el
áll
az ipar stádiuma
;
ez tehát szükség kifolyása lévén, az elöbbeni állapothoz képest
E
rosszabbodást foglal magábau.
nézet szerént az indiistria
expediens volna, melyhez hozzáfolyamodnak a nemzetek,
aíféle
szegénységük nyomasztó érzetében. Szegény Angolország, sze-
gény Francziaország
— Alig szükséges
!
nem csupán a következtetéshen, de hibás. Az emberek nem azért kezdtek
mondani, hogy
e né-
a kiindulási pontban
zet
is
kevésbé szükséges dol-
gokat elállítani, mert a szükségesebbekben hiányt tapasztaltak,
hanem
azért,
mert ez utóbbiak bsége folytán vágyaik
további czélokat tztek
Hogy csakugyan
ki.
sr
a terméketlen és
népesség
vidé-
kek képezik jelenben a legkedvezbb talajt a gyáripar fejldé-
nem
sére, ez
bizonyítja az ellenkezt
összeegyeztethet nézetnkkel. Mert
nagyon természetesen
s
áll
ugyan, hogy egymás-
mint a mai Európa népességben lesz honos
sal forgalmi viszonyban álló országok közt,
példája bizonyítja, inkább a a
srbb
mipar, mig a ritkább népesség agrikultrára
Ellenben tudjuk, hogy kezésben
nem
álló
csony foka mellett,
és
szorítkozik.
magasaljb kultúrájúval érint-
társadalmakban a földmivelésnek igen ala-
(midn
foglalkoztathatna és
el
elszigetelt,
hogy bizonyos
töl)l)
tehát a föld
még sokkal több
emljert
mipar
fordul
tápot nyújthatna),
ipari tevékenység
még
teljesen barbár
Tudva van, hogy a kis-ázsiai, perzsiai és sálkendk Európában is nagyon })ecsltetnek s l)ámultatnak s ha ujal)l) idljen ezen iparágak ott elhanyagoltatnak, mert a magas árak daczára a munkást nem népeknél indiai
is
található.
sznyegek
táph'ilják s
oda
is
és
olcsóbl)
mcthodussal gyártott frauczia és
angol g}ártmányok importáltatnak, ez azóta állott be, hogy
a világforgalom kifejldése bevonta azon országokat a világversenyl)e. Mexico,
Közép-Amerika
és
Peru bennszülött
a felfedezéskor pamutszöveteklx; öltíizkíidtek, a
maguk
sz()vést
népei,
tehát
találták fel; e Jiépek mint tudva van, a k-koi'szakb.iu
a rézeszközökhöz való kot sem érték volt
el.
átmeiietlieii éltek, (eliát
;i
bioiizkois/a-
Ennél többet mond még, is megvoltak kezdetei a s/.öviparnak iiogy az éjszak-
auierikai vadásztörzseknél
és pedig an'itiylag jelentékenyek;
vábbá
iiz
ejtcila |)c|s
liéján.ik
bölény-és o|)osszuniszr, to-
linoni
száj.ii s
egyébb
ní'ivény-
95 által a rostok képezték a uyers anyagot pamutszöveteik
liirliecU
;
vad navajok mai uap
is
kitnnek
Európa slakói
ebl)on.
maradványok
osalliatlanúl bizonyítják {Ratzel
des europáischen Mensclien. 175
1.
és köv.)
;
fog-
talált
lalkoztak már lonszövéssel, mint a czöUipépitményeklK'u
Vorgescliichte
Lassen nyomán
Roscher kiemeli, hogy az sindusoknál a » szövés « szó jóval elébb található, mint a szántás fogalma (L. Kantz : Nemzetgazdaságunk
és a
vámpolitika 18.1. a jegyzetben smitK.
maga
ugyanott a textusban mond.) Ha mindamellett sokkal elhaladtabl) társadalmakban minipar hiányzik, mi következik-ebböl ? Hogy létre jön az
nem
denütt, hol a külverseny el
Ha
elébb
két,
öli.
egymástól
elszigetelt ország,
melyben
ipar, érintkezésibe jön,
különböz tökélyü módszerekkel zetik a közvetlen hatás, ha akadály nélküli az
érintkezés
:
az lesz,
hogy a kevésbé tökélyes módszerekkel biróban az ipar teljesen kivész. Ha ellenben az érintkezés nem korláttalan és igy engedtetik a fokozatos átalakulásra, az elmaradtabb országnak lehetséges lesz lassanként adoptálni a tökélyesebb mód-
id
szereket*
Azonban
bl
s
ezzel némileg kitértünk
visszatérünk
eladásunk sorrendjé-
az agrikultúr és az industrialis ország gaz-
dasági viszonyainak tárgyalására. Ha két hasonló vállalat közül egyik olcsó, másik drága
munkával
folytattatik, feltéve,
A
hogy verseny
létezik köztük, az
ismét ott lesz legolcsóbb, hol
munka le fog gyzetni. legkevesebbféle foglalkozás kínálkozik számára, minthogy küutóbbi
lönben az élénkebb kereslet felhajtja árát. Világos tehát, hogy drágább lesz, a hol földmivelést is és gyáripart is lehet foly-
mint a hol csak ez utóbbit. Ennek folytán szabad verseny gyáripar esetében a földmivelésre kiválólag alkalmas vidéken a
tatni,
nem könnyen
fogja
magát
hanem egészen a terHogy már azután a munka
fentarthatni,
méketlenebb vidékre fog húzódni. piaczán, hol találkoznak, a mezei gazdaság
lesz a többet
igér,
onnan ered miszerént az ipar pedig az, mely legkedvezbb ezen utóbbi bárhol megtalálja talaját s kikeresi a talajhoz s munkapiaczot, mig a mezei gazdaság kötve van a visszavonul, ez
ahol ez alkalmas, kénvtelen elfogadni a
munka
által szabott
96 feltételeket.
Legyen azonban a termékeny
amattól, ugy az ipari foglalkozás
itt is
terület elszigetelve
eléggé jutalmazónak
fog találtatni arra, liogy a földmivelés mellett
is
zessék, csak
liogy természetesen az ipartermeivények árai, földtermények-
ben
kifejezve,
magasabbak
lesznek.
srn lakott vidék lakosságát
Ha azonban
rületre ennek lakossága közé, a mezei
nyabb munkabér mellett is
a terméketlen,
oda képzeljük a termékeny gazdaság
lesz folytatható és az
is
te-
alacso-
ipartermények
épen olyan olcsón lesznek elállíthatók, mint a terméketlen
vidéken.
A
jelzett
viszonyoknak egy további következete, hogy
az ipar befolyása alatt
sr népesség
képes megélni
lesz
ott,
hol különben csak ritka élhetett volna meg, a talajnak mosto-
Minthogy e területnek semmi, illetleg csak igen jövedelmez mezei gazdasága lesz, és annak szinte
liasága miatt. silány an
egyedüli jövedelemforrását az ipar képezendi, közgazdasága
épen olyan egyoldalú s
mint a tisztán földmivel területé
lesz,
ennek folytán a mennyiben ezen utóbbi úgy az
fog feltnni, vagy eshetleg az alacsonyabb
rúbb életre
munkabér
még
is
szegénynek
szegényebbnek, a mennyiben
folytán a munkáslakosság sanya-
lesz kényszerítve, mint
a földmivel területen. Sze-
génynek fog feltnni mind a két terlet egy harmadikhoz képest,
melyen termékeny
gazdaság utól)bi
és gyár-
gazdagabl) lesz
alapján, mely szerint véve.
Tegyük, hogy
talaj és
sr
lakosság folytán mezei
vagy kézmipar együtt virágzanak azon egyszer arithmetikai
kett
egy 10
p. o.
rületen falvaklmn és
töl)b
mint egy
D
és
;
ez
szabály
egy külön-külön
mértföldnyi termékeny te-
magános majorokban
elszórva él egy la-
kosság, mely kizárólag a föld mivelésével foglalkozik és nyers-
termény feleslegét elküldi más
vidékibe
;
ha már most oda
képzelünk, a földmivelés és a földmives népesség álhipotát kü-
lönben réteget,
vAltozathiiiiiak
mely
feltételezve,
gyá)'akl);iii
dolgozik,
még egy más és
lakossági
számos n;igy gyárat,
mely a vidéken szükségíiliiet mindennem czikket elállít, világos, hogy azon t(!rületen annyi munkaervel, mennyit az iparos lakosság képvisel, annyi tkével, mennyit a gyárak és fels/erelésük képviselnek, egyiitt
eic(hnéiiye.Z,
és
;iniiyi |)id(lii(tióv;il.
;innyi
v;igyonn;iK
;i
kett
mennyit
e
nn'nuyit
mindez
;
97^_ együtt képez, tüljb
lesz,
Világos
tiirális volt.
iiiiiit
a niig a terület tisztán agrikul-
továl)l)á az
is,
liogy
mindeu közkiadások
vagy az egyeseknek egyenl niegteilielése melnagyobbszerün lesznek fedezhetk. Másrészt bizonyos,
könuyel)1)en, lett
hogy ha az elbb feltételezett tisztán agrikulturális állapotban ugyanolyan niérvü közkiadásokat akart volna tenni, az egyesek ersebben lettek volna terhelve.
Mind
ez áll, tekintet nélkül arra,
nak mivelési
lakosság közvetlen szomszédságának
Ha
hogy a mezgazdaság-
és jövedelmi viszonyaira az ipartelepek és iparos
min
hatása van.
a fentebbiek állanak egy szükeljb és egészen homo-
génnek képzelt,
egyenln
mindenütt
termékeny területre
nézve, mennyivel inkább egy országra nézve,
melynek
földje
nem mindenütt egyenln termékeny, mel}' nek ellenkezleg vannak kiterjedt
Ha már
vidékei, hol a föld sovány és keveset jövedelmez.
most ennek daczára
is,
az országnak egyetlen jövede-
lem-forrása a mezei gazdaság, természetes, hogy sokkal keve-
sebb értékek fognak termeltetni azon területen, mintha leg-
alább a terméketlenebb vidékeken ipar virágoznék, következéskép a közjövedelmek csekélyebbek lesznek, a közkiadások
nagyobb terhet fognak képezni vagy a közszolgálat roszabb mintha legalábl) azon stádiumát a közgazdaságnak érte
lesz,
volna
el,
melyben az ipar már tényez, csak hogy a mezei gaz-
daság concurrentiája folytán azon vidékekre vonult hol ez legkevésbé jutalmazza a ráfordított munkát,
vány talajú vidékekre, hol az iparban
vissza,
a so-
t. i.
talált kereset szaporodni
engedi a lakosságot messze túl azon létszámon, melyet e vidék
különben táplálhatna és
szaporodás ismét az ipar további
e
fejldését és megersödését mozdítja el.
Ellenkezleg ha
t. i.
egy országnak némely vidékein
ven jövedelmez a földmivelés,
mig másokon a
volta miatt csak kevéssé
mindamellett ez képezi
—
és
ott is az egyedüli jövedelemforrást,
következ viszony
b-
sovány
talaj
áll
itt is
el-
a termékeny talajú vidékeken a mezei gazdaság relative ked-
vez
jövedelmezése mellett eláll azon közgazdasági állapot,
melyet egyoldalúnak neveztünk, és mely viszonylagos jólétet eredményez, addig, mig az igények ezen túl :,de.
á tei'méketlen vidékeken
Belthy Leo
:
NL'tn/.i'tlét.
a
nem szárnyalnak
közgazdasági állapotoknak egy•
98 oldalú fejldésérl sem lehet szólam
daság iigyauis
;
azon egyoldalii közgaz-
mely a lakosságot
,
szegénységben hagyja
ugyan, de a létfeltételeket mégis elteremti annyira, hogy
—
szaporodást eredményez a létszámban
E
lesztésében állna.
itt
az iparnak kifej-
szerint egy ilyen ország az egyoldalú köz-
gazdaság viszonylagos jólétét sem élvezheti, mert némely vidékeken ugyan
más vidékek ezen foknál
létre jön az, de
maradnak, nem fejleszthetvén
ki
is
alább
azon jövedelemágakat, me-
lyekre a természetes munkafelosztás által látszanak utalva.
Ennek következtében
az egy államnak
fenálló szolidaritás
ténylegesen
különböz
alapján
a
vidékei közt
közkiadásoknak
azon részébl, mely a terméketlen vidékek közigazgatási és igazságszolgáltatási,
rendészeti,
közoktatási
stb.
igényeibl
hányad a termékeny vidékekre fog háraszerint saját terheiken kivül még másokét is
ered, egy tetemes
molni, melyek e viselve,
valóságosan subvenczionálni fogják a természet által
kevésbé kedvezn ellátott vidékeket, holott egyoldalú közgaz-
daságuk folytán saját területükön is csak mérsékelt igényeket elégíthetnének ki, nagyobb mérv megterheltetés nélkül. Nem kétséges ugyanis, hogy egy ritka népesség, terméketlen és
szegény vidék,
— ha
nem mint küls hanem ennek
appertinentia van egy politikailag, valamint
államtesthez függesztve,
— saját (a
geographiai fekvés által kiegészit alkatrésze
dék) bels
szükségletei,
ha nem
is
vi-
általánosságának, de egy
részének tekintetében, ugyanannyit fog igénybe venni, mint
más hasonló kiterjedés, de gazdaga})b
az ois/.ágnak egy sze
;
igy
a
kr)zigazgatási
ré-
közegek tekintetében, melyeknek
hanem a tei'leti kiterjedésre való tekintettel is állapitandó meg; igy a kí>/.oktatás tekintetében, melynek egyenl volta mellzhetlen száma
és elhelyezése
nem egyohlalún a
lakosságra,
;
igy a kr)zlekedési metsy.ve. kittik
erek tekintetében, melyek
e
területet
öss/e a többi g;i/,dng!il)b vidékeket
és a külfölddel, és tehát ezek
érdekében
át-
egymással
állnak fenn, de
melyek-
nek jótéteményeit azért mégis élvezik amazok, a nélkül azonban, liogy
tömegesebb áruszállítás
áltiil
részükrl hozzá járulná-
nak ezek kíiltségeinek fedezéséhez, ekként a vitell)érek leszállitását iiKizdítva el. mint ez más termékenyebb vagy gazdaf^iililt
Itiiív
u-^/tú
\
idék )és/én"(l
tí'utéiiik.
Kkkénl
;izoii
vidékiek
99
magasabb vitelbéreket lesznek kénytelenek fizetni ekként minden közkiadások tekintetében jobl)an meg lesznek terhelve ;
a viszonylagosan gazdag vidé kek, annál, mit viselniíik kellene,
hogy ha hasonló igények mellett maguknak képeznének politikai s közgazdasági egységet, minden további szolidaritás nélkül. Viszont a terméketlen vidékek, ekkor tisztán
utalva, sokkal alább szállanának
momentum
nyilvános életnek, melyekljen a vagyoni
Áll ezek
term
terület,
hogy
szerint,
:
magukra
mindazon vonatkozásaiJ^an a dönt.
egy minden részeiben
dúsan
mely nyers termények elödllitására szorítkozik,
kevesebb vagyont foglal
magában, kevesebb
egy hasonló kiterjedés és
értéket termel,
mint
term,ékenység'ú , melynek gyári s
kézmiiipara van. Annyival inkább
áll
melynek termékeny de mostoha részei
is
egy területre
nézve,
vannak, hogy a f'ldnem mivelésre szorítkozva fog a vagyonosságnak azon fokára emelkedni, melyre más, kiterjedésében és természeti viszonyaiban hasonló, de zéskép
nem
is
fejlett iparral is
biró téridet. Követke-
fogja azon képét nyújthatni a kultúrának
tekintetben, melyet
emez.
Ügy
semmi
a kényelmi igények, mint a
közmiveldési tényezk, valamint minden a közkiadások útján fe-
dezend szükségletek
tekintetében szerényebbnek kellend lennie
— nagyobb önmegtagadást mutatva a magánigények kielégíténagyobb áldozatkészségét a közügygyei szemben, a közterhekbl az egyeseknek nagyobb részt kellend vállaikon emelsében
s
niök,mint amott.
zeti
Ez pedig a gyakorlatban nehézségekbe ütközik.
Igen nagy hiba volna az ipar jelentségét, mint a nemvagyon egy*ik tényezjét kétségbe vonni, azért, mert az
iparban elfoglalt
gyonhoz képest
s
tkék
a mezei gazdaság által képzett va-
az ipar által termelt értékek a
sági termeléshez képest elhaladt országokban
csekélyeknek
tnnek
S a
mezgazdais
aránylag
hogy csekély hatások nem vétetnek figyelembe csekély hatások, ha ismétldnek és nem ellensúlyoztatnak mások által, óriási eredményekké sommázódnak. Ha az ipari termelés értéke csak ö'^/o-ra s a fel.
hil)a
épen
az,
;
mezgazdaságié 95o/o-ra
vétetik fel
i),
a különbözet, melyet az
') Egy Imrmonikiisiin kifejlett gazdaságú ovszágban azoiilian az arány sokkal kedvezübb az iparra nézve a nemzeti jövedelem felbecslé;
;
lO ü
nem
ipar léte vagy
kintetre némelyek tle
a jövedelemben, az els te-
léte feltételez
eltt talán jelentéktelennek fog feltnni
tudjuk, liogy az évi különbözetek, melyek országok meg-
gazdagodását vagy elszegényedését határozzák hez hasonló arányokat sem érnek
el.
Egy
el,
a fentebbi-
nemzet, mely képes
volna a nemzeti jövedelemnek évrl évre két százalékát tképéldátlan gyors
síteni,
meg
;
De
tönkön és teljesen hitelvesztett volna. is
% -kai
fogyasztása évrl évre 2
felülmúlná a nemzeti jövedelmet, az 10 év múlva
háztartásban
ismertetne
jelenségeivel
felvirágzás
egy nemzet, melynek
s
talán
elbb
továbbá az állam-
azon deficzitek, melyeket a kormányok és tör-
vényhozások nem képesek megszüntetni, melyek évrl évre
ismétldve
a kamatteher által nagyobbodva tönkkel
s
vesztéssel fenyegetik az államháztartást, ezek
szerény mérvekben kezddnek.
zetére annak, .5
% -kai
szükség, azt hiszem, hang-
befolyása lehet egy állam pénzügyi hely-
hogy a kamatterhen
kivüli kiadásai
évrl évre
felülmulják-e bevételeit, vagy hogy ezek kiegyenlitik-e
egymást.
nem
min
hogy
súlyozni,
Nem
hitel-
s
ilyen látszólag
is
H;i.
ekként a külöulxizetet
nem
az összeséggel, ha-
különbözetet különbözettel állítunk szembe,
vennünk, liogy ha valól)an csak 4
észre kell
— SVo-kal növelné
is
az ipari
termelés a nemzeti jövedelmet, annak léte vagy hiánya élet-
kérdés lehet egy nemzeti háztartás szempontjából.
Mind
min
hogy
ez áll tekintet nélkül arra,
befolyást
gyakorolhat az ipari tevékenység fejldése az illet vagy a köz(debl)
fekv vidéknek mezgazdasági
állapotaira.
folyás ])edig a kíizlekcdési iciidszernek jelen
mellett
is,
Az fejlett
még
oiszágbaii,
]r>»'i
:i/.
és
síirü iparos
ki-
népességgel biró országban ha-
kedvezbb, mint egy
tisztán földmivelés után visz ki és érettük a
él kiil-
niányokal cserél be, a kíivetkezk:
kéjx'/iit'k
fi»^'l:ilki>z;ÍH
Vilit
kétségtelenül felette nagy.
mely nyers terményeket
^^yi'iit
iii-iii
be-
okok, uiclyckiiél fogva a fíddbii'tok helyzete egy
i])arial
soiilítli.'itlaiiiil
t
Ezen
elhaladt állapota
s/eriiit.
liMs/.csiwk
'<'^
l)izti>H
;il;ipt»t
;
lii/toaiibli
l''rinic7,iiiiirHZi'iy:liiiii «/i'i/.;il<''k;i, ;i/
i|i;irus
:i
nt'-pt'ssi'jí
lHii(i-l);ni
ji
l.il;iiss;íi^- 'Jit.,;,.
H/.iímbii
fV)l
vétele
liikosHil^i;
kiir-iki'clc'i 4.,i"/<>'
l.A
mozei termel vények ;ha annál alacsonyabb
lesz,
minél távolibb piaczot kell azoknak, liabár csak egy részével is
felkeresni
alacsonyabb
;
mert a fogyasztási piaczon
lesz,
jegyzett árakti a szállítási bér egész hányadával fog külön-
bözni
;
és alacsonyabl) lesz,
adási piacz, annál több
el-
ott kiál-
piaczon, ha az egész termelését képes
holott a közeli
lani,
mert minél messzebb van az
más vidék versenyét kellend
volna elfogyasztani, a vidék mezei gazdaságának monopóliuma volna, mely ellen távolibb vidékek csak rájuk nézve igen ked-
veztlen körülmények
kíizt
helyzetében van a vidék,
léphetnének
fel
;
ezen utóbbiak
mely nagy távolba küldi terményei
feleslegét. 2. Ugyancsak a szállítási bérnél fogva a gazda iparterményekben való szükségletét olcsóbban fogja fedezhetni, ha
azok közvetlen szomszédságában állíttatnak el. mintha mesz-
szebbrl 3.
kell azokat odaszállítani.
A fogyasztó közel volta
uek termelését, mely távoli reskedelem tárgyául tej,
engedi számos olyan tápczikk-
szállítást
nem alkalmas
nem
áll ki
vagy nagyke-
(kerti termelvények, fris
baromfi, tojás stb.) és melyek a gazda jövedelmeit igen je-
lentékenyen szaporítják, meggátolva egyszersmind a gazdálkodás túlságos egyoldalúságát és ezáltal csökkentve a verseny
hatását
(az árak tekintetében)
ugyanazon vidék gaz-
dái között. 4.
Az
elöbbeni
három pontban
felsorolt
elnyök
lendít-
vén a mezei gazdaság állapotán, a nagyobb jövedelem folytán lehetvé tesznek költségesebb gazdasági rendszert, beruházásokat, intensiv gazdálkodást,
—
és
ezeknek hatása azután a
termelés növekedésében nyilvánul.
Végre
— noha
jelenben ezen okra hivatkozni korai
—
a jövben hozzá fog járulni a fentebbiekhez, hogy elbb-utóbb kényszerülten be kellend látniok a gazdáknak az emberi trá-
gya nélkülözhetlen voltát a föld term erejének karban tartására; be kellend látni, hogy ahhoz képest minden egyéb csak palliativum, csak mesterkélt pótszer, mely elbb-utóbb elveszti hatását
vagy
biztosíthatja a föld
elfogy.
term
Az
egyedüli mód, mely állandón
képességét, az ha minden, a
mi
tle elvétetett, visszaadatik neki. Szükségtelen hangsúlyozni,
102
hogy
ezen igazság felismerésére kényszerülni fognak az
lia
emberek, mekkora elnyük lesz azon gazdáknak, kiknek
kiknek terményei távol fogyasztatnak
Ez azonban ajövt illeti,
fo-
mekkora hátrányuk azoknak,
gyasztási piaczaik közeliek, és
el.
benünketitt csak a tapasztalt
s
tünetek magyarázata, tehát megtörtént dolgokkal viszonhatás-
ban
tényezk foglalkoztatnakriDe
álló
gunkat, úgy tetszik,
erre korlátolva
nyitékot reá, hogy ha egy ország
— talaja
—
nem
nek
?
Hogy
mint
ebben talán része a
a termés
nem
termése
volt olyan termés,
nevezni. Nincs
egyesektl Magyarországnak 1869. óta
megsinli.
is
1875-ig bezárólag, kielégitö
búzából
nem
;
volt
nevezetesen
;
gazdáink jónak szoktak
kezdd
talaj
kimerülésé-
sikerültének oka mindig valami
konkrét körülményben találtatott meg, ez
lehetségét
ma-
minden szükségleteit mez-
gazdasági termények kivitele utján fedezi, ezt eltekintve
is
mintha épen hazánk szolgáltathatna bizo-
nem
amiak
zárja ki
hol üszög és rozsda, hol szárazság, hideg idjárás
vagy sok es, hol férgek hiúsították meg a gazda reményét. De miért lépnek fel épen most e bajok srbben, gyakrabban
A
korszer tünetek, melyek a gabnaterm nöha való, hogy vényen mutatkoznak s fejldését meggátolják több valómost gyakrabban lépnek fel, mint ennek eltte szinüséggel, mint más változásból melyrl magunknak számot nem adhatunk, credeztethetk onnan hogy a tahijból
mint az eltt
?
— —
,
valamely alkatrész elfogyott
ennek liiáuya okozza
liogy
s
növénynek megbetegedését, mikor egy bizonyos korszakába lép fejldésének. Ugyanaz áll az idjárás befolyását
a
illf'tk'g
;
az
idjárás
idkben;
(l("»l)bi
lia
nem
nagyjában
a növény most
kedveztlen befolyásaival daczolni, rázni,
Mi
hogy gyengébl), mert a
végre a pusztító férgeket
')
lm
AlltíoiiK'itifii
jiieikiin;,' riass riaiizf-n in
maciit
aiicli fiir nii;íew(iliiili
mthAie,
di
in cincin
NHljrni)i
<'zt
a
illeti,
Ijrim
iii;ni
arra
lehetne niiigya-
inul
Krdreit;!! wacliscn, Jlcisc
iifueu CVjiitinents. ytullgait. 1874.
in
J. 5tl.
1.
dus
').
látszik
liamlhaii dic lU-
mid
IJuilcn \\iniy:ir /liil lidi
Tfiniti-ratinx'"'!'!'' wt'iii;,^ r
//um/iull:
tái)lálja
tajjasztalás azt
(í;iit''ii-
mint
most,
képes annak
mostohábban
talaj
fruchtbarem
más
kevésl)é
iliiicn
smiiit
(1111)1111(111(11
nnr
wciii)^
dic Acc(niiiio<'tial-(icjícndcn
Ind
tíild) ik'^Mji is.
103 rabló gazdaság ál-
bizouyítaui hogy, leguláljl) iiómely ihjok, a
tal kiszivattyúzott loklekeu szoktak elhatalmasodui.
nem tartom
fogva
remények
dott
a
folytonos, a talajt
ben
Ezeknél
lehetetlennek, hogy az évek során át csaló-
búzának
— mint
kiváló exportezikknek
kimerít termelésére vihetk, legalább
—
rész-
vissza.
A egy
mezei gazdaság helyzete
tisztán agrikultúrális
még
annyiból
is
rosszabb
a mennyibl
országban,
itt
si-
lány termés és alacsony terményárak könnyen járhatnak együtt,
mikor azután a föld jövedelme egy minimumra termés lesz ugyanis
az,
ugyan, de az átlagos termésnél
fedezi
száll le. Silány
mely a belfogyasztási szükséget teljesen annyival
csekélyebb
a mennyi egy évben átlagosan kivitelre szokott kerülni.
más termel vidékeken, melyek volt,
a külpiaczot ellátják, jó termés
ennek folytán ott alacsonyak az árak, a belföldi
s
gyasztás
nem
magasabb árak
lesz kényszerítve
Ha
mint lenne, ha kivül magas árak fizettetnének,
fizetésére
fo-
— úgy
— hogy anélkülöz-
maga a belföldi kereslet pedig szinnem eredményezhetjobb árakat, ha a silány termés daczára
lietlen készletet visszatartsa;
tén is
elegendöleg fedezve van.
nagyon csekély
A
gazda jövedelme tehát ilyenkor
lesz és az ország
átalában
nem
fog a behozott
gyártmányok megfizetésére adhatni a külföldnek semmit sem. Látszólagos elnynek séglete
még
pesség
tnhet
rósz termés által
indusztriális
állam,
fel is
ugyan, hogy az ország szük-
fedezve van, mig a
srbb
né-
mely középtermés idején épen
fedezi a belszükséget, rósz
esztendben külföldrl kénytelen behozni a kenyérnek valót. Azonban itt ilyenkor teljes valószinség szerint magasak lesznek a gabnaárak, mi részben vagy teljesen pótolni fogja a
lyebb mennyiségbl
gazdaközönség jövedelmében a cseké-
ered hézagot azon része pedig ;
fogyasztóknak, mely a magasabb árakat
fizeti, t.
i.
a
a belföldi
nem
föld-
miveléssel foglalkozó lakosság, ezt túlságos erfeszítés nélkül fogja tehetni, minthogy a gabnatermés csekély volta ennek jö-
nem támadja meg. mik fennebb mondattak a fogyasztó-iparos lakosság közel voltából a mezei gazdaságra származó elnyökrl, s távol
vedelmeit
A
voltából arra származó hátrányokról,
mind a
szállítási költsé-
gekre való tekintettel mondattak. Azon kérdés azonban, hogy
•
KU e^y tisztán
ország általában szegényebb, mint
agrikiilt urális
— kivévén a mértékre nézve —
egy úgynevezett indusztriális, ex
ettl független.
Hogy
valóban független, legjobban kitnik, ba
melyben a technika
feltételezünk egy állapotot,
gyzte a
_
teljesen
le-
távolság akadályát. Ezzel korántsem feltételezünk le-
Nem
hetetlent vagy épen képtelenséget.
lehet tudni,
még hová fognak
közlekedési módszerek
hogy a
tökélyesbülni
;
több.
mint valószín, hogy egykor valóban megtalálandja az ember, a mit már is keres a légi utat, vagyis az eszközt, melylyel a :
Hogy ez esetben a szállítási költségek, valaszállításból ered idveszteség, mily arányokban módo-
légen át utazhat.
mint a
sulhatnak, errl fogalmat adhat a következ hasonlat
hogy mennyi idt
és
mennyi erfeszítést
mennyi tápot fogyaszt kotott állat p.
0. egv-
földnyire viszi
;
el
Vegyük,
egy repülésre czélszern
ez alatt
fecske,
:
igényel, követk^zéskép al-
ha saját testének súlyát 100 mért-
vegyük azután, hogy ugyan ilyen útra mennyi
idt, erfeszítést és tehát tápot igényelne egy repülni képtelen, s
a fecskével mintegy hasonló
Képzeljünk már most az
testi
súlyú állat
p. o.
egy egér.
állater helyébe gzert, a tápatiyag
helyébe tüzelanyagot és sokkal nagyol)b dimensiókat, melyek
azonban nem szükségkép változtatnak az arányokon, és feltételezzük, hogy anyag- és idkímélés tekintetében egy adott tehernek elszállítására egy re])ül szerkezet ugyanazon elnyöket nyújtaná egy vasúti tehervonattal szemben, melyet saját
tes-
tük elszállítására a fecske az egérhez képest. Világos hogy a távolság jelentsége teljesen meglenne szntetve, és ez által a
világnak az endjeriséguek íízionomiája
Mindamellett
riiég
dül földmivelés
nyezt
foglal
ekkor
foly,
is
merben
állana, hogy az ország,
melyben egye-
kevesebb gazdagságot, kevesebb kultúrté-
magábau, mint
az,
melyl)en síír népesség mellett
ipar viiágzik. Igaz, a fíWdbii-tok értéke és jövedelme
egyenl
lenne, a
incnnyilx'n
;iz
a
jckvésti'll
zetné
I)e é])eii e/eii ;i/,
ki
mindenütt
l'cltétclr/.tetik és
Ívözé])-Azsia síkjain az intensiv gazdaság épen (ilvan kevéssé
átalakítva.
úís:y
v.igy
épen
magát, mint Jjondontól 5 mértl'íWdnyire.
viszony közgazdaságilag feleslegessé tévén
ipar dcczentralizáczióját és nuígerösítvén .inini.ik birtokában
a/on or>zágokat. melyek addig bírtak iparos és kultiua-centiumoklioz közel
vele. me.i;s/üntetné
az
fekv földbirtoknak uzou^
1
05
coutrumokou gyakorolt líioiiopóliumát
és az által,
hogy
c
mo-
uopóliuiu alól azon központokat felszabadítaná, ezek számára új és korlátozatlan ellátási
forrásokat nyitva, növekedésüket
végtelenül elmozdítaná. Szerfelett
elmozditaná olyan központok képzdését
növekedését, melyek
a földgolyón
és
lakosságnak
s
és
a létez
aránytalanul nagy hányadát egyesítik
gazdagságolaiak egy
Minden
területileg szorosan.
él
tehát,
mi sok emher együttlététl
nagy gazdagságoknak összefolyásától feltételeztetik, a közés a nemesebb fényzés tárgyai, felsbb iskolák,
miveldés
muzeumok, képtárak
egyéb gyjtemények, színházak, ma-
s
gasabb zenészeti élvek közegei, monumentális épületek, költséges látványosságok
ben volna
mely
e
— ezen központokon elsrend minségaz államot, a minben másutt nem —
feltalálható,
s
központokat magában foglalja, messze felébe emelné
másoknak. Ezen állam birna azonkívül a többiek súlyával mindazon erknek, melyeket nagy népszám
közök kölcsönöznek
:
és
felett túl-
nagy
esz-
hader, tkeer és szellemi er. Ezen haugyan az által, hogy a távolságok le-
tás ellensúlyozva lenne
rontása az országokat minden tekintetben közel hozná egymáshoz, az emberiség szolidaritási érzetét rendkivül növelné, azon
központ vagy központok jótéteményeit hozzájárulhatókká tenné
a föld minden vidékei részére elvenné
ez által az irigységnek tárgyát
s
egyszersmind azonban ezen
;
szolidaritási
érzet,
a
központhoz való folytonos áradás és visszaáradás, az érintkezés és elvegyülés, a lakhelyváltoztatás könnysége, minden
nemzeti sajátságot lemosnának és leköszörülnének, a nemzetiség
megrzését lehetlenné tennék s bizonyos id után egy (nemzeteljesen homogén emberiséget eredményeznének, mely az utolsó korszakban vezet, a központ birtokában állott
tiségileg)
nemzet nyelvét beszélné
Ha agricultur sítené, t. i.
fbb
sajátságait bírná.
megszntéknek képzeljük, ez államok mezei gazdaságát azon elnyökben része-
melyekkel az
nem
és legalább
a távolságok hatását
iudustriális országoké bir, a
elnyeinek korlátozása
az utóbbiak
végre a szinvonalozást.
mesen nyerne
is,
ez
De ha
mennyiben
által hajtaná
ekként a mezei gazdaság tete-
csak a falu vidéket emelné oda, hol az
industriális ország faluvidéke áll, de
nem teremtve
központot,
feuhagyná a földmives
és iparos
mely az utóbbiban város
Az
állam közt azon különbséget,
és falu közt létezik.
angol földbirtok dúsan jövedelmez, az angol földbir-
tokos gazdag, de mindamellett Inában keresné az ember
golországban
is
An-
faluvidéken mindazon intézményeket, melyeket
a nagy városokban megtalál.
A távolságok megszüntetése indusztriális országgal egyenlvé
teheti az agrikultúr-országot, kivévén a városok s
mind-
annak tekintetében, mit a városok tartalmaznak.
Ha magyar
a szállítás által igénybe vett költség és
id
elesik,
a
szántóföld és rét egyenértékvé lehet azon földdel, mely
Londontól vagy Manchestertl egy órányira miveltetik, de az ország mégis mez és falu fog maradui azon városokhoz képest.
S
ezzel tulajdonképen jelezve
földmivel lis
s
van a különbség egy tisztán
egy magas fejlettség, sürü népesség indusztriá-
ország közt
a viszony ugyanaz, melyben falu áll a városmindazon szükségek szempontjából, melyeknek kielégitése
hoz,
határozza
;
meg
a kultúra
A
fokát.
legmagasabb, mire ezen
szerep betartása mellett aspirálhat egy ország, az hogy a jól mivelt konyhakertek és karban tartott majorok állását foglalja
melyek egy népes várost környeznek
el,
és
melyeknek
kertészei és majorosai a várossal folytatott csereviszony folytán
lehetnek jó módúak, de kiknek tott
kapuihoz burkolattal
és éjjelenként kivilágított út
nem
vezet, kik
ellá-
ha felsbb
a városban kell, hogy elhelyezzék ket, és kik a város színházába egyszer éven-
tanintézetbe akarják gyermekeiket járatni,
ként látogatnak
Ha nyezk
el.
az agrikultúr ország igényei fény és miveldési té-
tekintetében szerények, ugy viszonylagos jólétet
élvezni, de
lakosság igényeinek, az aránytalanság érezhetvé
Es
n)ig
fog
ha igényei sokkalta fölébe emelkednek egy földmives
a mezség lakosai sohasem
kisérlciidik
fog
meg
válni.
városi
szokásokat meghonosítMiii ott kint. addig egy ncnízetrc, egy
államra nézve parancsoló szkség ne maradjon
el
mások megett.
lesz,
hogy közintézményeiben
ly.
A
közgazdasági fejldés és a nemzetközi miinkaelosztás ellentétei.
Ha
Vélemények
és érvelések.
Magyarországban az elmúlt évtizedekben
és száza-
dokban a közgazdasági helyzet nem vezetett reá az iparnak, magasabb nemeiben, önkénytes (spontán) megfogamzására, kifejldésére és megersödésére, jelenben s a jövben ez kevésbé várható, mint annak eltte. Mióta ugyanis nagyobb mérv terménykivitelt tettek lehetvé a vasutak
s
a gzhajózás, az-
nyersterméuyek, különösen a kenyér-termékek közép
a
óta
árai, az
elöbbeni korszakban elérhetökhöz képest, nagyon je-
lentékenyen emelkedtek,
s
ezeket természetesen a belfogyasz-
Drágábbak lévén a tápanyagok szükségképen drágábbnak kell lennie a közönséges munkabé-
tás
is
kénytelen megfizetni.
munka
rek azon alkatrészének, mely a tott
nem
tápanyag értékét képviseli,
mennyi az
tására nélkülözhetlen.
ldhetett, mert
élet fentartására s az
Mig
er
karban
tar-
nem
fej-
tehát az eltt az ipar ki
mezei gazdaság által a munkára nézve
a
kifejtett kereslettel
nem
versenyezhetett, tehát a
értékének magassága miatt
munkának
kifejtésére elfogyasz-
melynél alább a munkabér
minthogy lehetetlenség kevesebb bérért dol-
szállhat,
gozni, mint a
s
— ha szabad
nem
fejldhetett
e kifejezéssel élni
ki,
munka
csere-
addig most a
— a munkának
ter-
melési költségei lettek magasabbak, ez által egy olyan minimu-
mát
állapítva
meg
a munkabérnek, mely magasabb a korábbi,
a kereslet által megalakított átlagoknál. Azonkívül pedig ezen, a mezei gazdaság részérl mutatkozó kereslet terménykivitel
folytán,
is
növekedett a
minthogy a magasabb terményárak
belterjesebb gazdálkodásra serkentenek és jutalmazóvá teszik
a kevésbé termékeny vagy több beruházást igényl területek mivelését, a
magasabb munkabér daczára
is.
Ez irányban
pe-
_108 jövtl sem
dig a
miuél inkább
lehet
más
_
fordulatot várui,
st ellenkezleg
;
tökélyesbülnek a közlekedési eszközök, annál
ersebben fognak hatni ezen okok, annál kevésbé várható az azon
iparnak önkénytes decentralizatiója
meg
meggyökerezett, annál inkább
területekrl,
hol
fog szilárdulni kijelölt for-
máiban a nemzetközi munkafelosztás, nem csupán a terméde az adott némi csak elnyös szeti viszonyok alapján
—
—
pességi és kulturális állapotok alapján, mit kosmopolitikus
nem
szempontl)ól szintén
lehet kifogásolni, de
Hogy
szempontból kedveztlen.
mi nemzetiségi
ugyanis egy nemzet kebelében
éljenek napszámosok, parasztok,
kézmvesek, iparosok
tke-
és
pénzesek, ez a társadalmi szervezet jelen fejldési foka szerint
rendén van, s nem lehet másképen de hogy a világgazdaságban oszoljanak meg ekként a szerepek, t. i. tkepénzes nemze;
tek, iparos-nemzetek,
paraszt-nemzetek közt, ez a nemzeti ér-
nemzetek eltt fog eltrhet
zet szempontjából csak azon jiotul feltnni,
álla-
melyek remélhetik, hogy a felsbb osztályok
valamelyikébe jutnak. És pedig, hogy a nemzet, m^ly tisztán
nem
földmivelésre szorítkozik, a népek hierarchiában
sokáig
fogja tarthatni azon szerepet, melyet a társadalomban a nagy földbii-tokos foglal
el,
errl az ilyen eltér kulturális viszonyok mind álhindóbl) alakot ölt
közt elbb-utóbb bekövetkez és
tke
abszentizmus, és a külföldi
igénybevétele tenni fognak,
melyek a tisztán földmives nemzetet már nem mint földbirtokost,
hanem mint haszonbérlt
tüntetik
fel, ki
saját háztartá-
sára a birtok jövedelmének csak egy csekély részét liúg a töl)bivel a
Azért,
sem
városban
él
megmaradva az
lehet várni,
oldalúval váltsa
k(»lt]ieti el,
birtokosnak adóz. eddigi passzivitásl)an. a
jövtl
hogy az ország egyoldalú közgazdaságát több fel,
és
mind különbözbb, a különféle szük-
ségeknek megfelel szerveket
fejtve ki,
a magasabl) alkatú tár-
sas egységek sorába emelkedjék. Ellenkezleg az eddig befolyt
viszonyok további kizáróhigos befolyása csak az
ban
ei'sítlicti
liH'g,
hozzá alkalmazva a
egész bels alkotását
(-(Idigi
mind
iii'iny-
teljesebben
neinzetk<"»/i niiink.it'elosztás köNetehiiényt'i-
hez, és miiidiid<ább megnehezítve ekként az átalakulást olyan
politikai
lénynyé, mely a
életre
lovalejldésre
s
viui
szerví'k
többféiesége által önálló
képesítve.
Ne
hallgassunk atíéle
;;
109 hitegetésekre, hogy a népesség elübb-utóhb önmagától
fogja hozni a gyáripar elfeltételeit,
szetes« utón ki fog fejldni. Nincs ok
meg
hogy ekkor ez »termé-
s
magunkat
azzal kecseg-
jüvhen gyorsan, talán azzal sem, hogy általában szaporodjék. Nehéz belátni, hogy mi okozhatna a jövben gyorsabb szaporodást, ha tetni, hogy ez ország lakossága önfajzás utján a
ekkorig csak 15 millióra emelkedhetett a lakosság létszáma.
A magyar
jelenben ezer év óta vau megtelepedve e földön
faj
ezer év alatt pedig, azt feltéve, hogy minden 33
kettzdik a létszám berpár utódainak
(a
mi
1/3
;
évben megem-
íizikailag lehetséges) egyetlen
1,065.560,000 fre kell felszaporodniok
egy millió utódainak pedig ugyanannyira, ha minden század-
ban kettzdik meg a létszám ^). Ezt csak annak bizonyítékául hozom fel, hogy ha a szaporodásra meg lettek volna a haj-
lam
s
az elfeltételek, az
sülésüket
s
ezért
id
magától az
lehet várni. ]\Iás európai
rövid volta
idtl
nem
gátolta érvénye-
e részben csak igen keveset
államokban a lakosság felszaporod-
hatott azon határig, melyet a tápanyagok mennyisége szabott, s
azon túl
is,
a mennyiben nyers termények behozatala és
ki-
vándorlás által lehetett azon határvonalat továbbitani. Magyar-
ország egészen a tökélyesbült közlekedési eszközök korszakáig
mindig terményfeleslegben szenvedett
;
az az többet volt ké-
pes termelni, mint lakossága elfogyaszthatott, földén sokkal
több ember megélhetett volna, mint a mennyi tényleg
élt
mindamellett a lakosság létszáma stationarius maradt. Jelenleg terményfeleslegrl, a föld fel
többé
nem
nem
használt
term
erejérl
lehet szó, mert a külföld velünk fogyaszt. Tekintve,
hogy az ember a kenyérbl
és a húsból,
melyet megeszik,
áll
hogy a tápanyagok korlátozott és alakul meg, nem mennyisége inkább elmozditsa a népesedést, mint azoknak valószinü,
Feltéve tehát, hogy a közgazdaságra és népesedésre tényezk ugyanazok maradnak, a melyek a múltban
feleslege.
befolyó
Francziaország lakossága az 1762-ki népszámlálás szerint 21.; ez TQo/o-nyi szaporodás ; tekintve
millió, az 1861 -ki szerint 36.7millió volt liog)-
a közbees
idben
ifjúság virága veszett
el,
;
folytak a nagy háborúk, melyekben a franczia
kitnik hogy a népességnek egy század
alatt
való megkétszerezdése korántsem fekszik a dolgok természetes menetén kivi'il.
ba
a viszonvok kedveznek.
110
—
azon
kivéve
szük
s
terményfeleslegünket
liogy
egyet,
érte gyártmányokat hozunk
ez alapon a lakosság
srsödését
be,
várni.
nem vagyunk
A
kivisz-
jogosítva
positiv adatok,
me-
lyek felett rendelkezhetünk, szintén mutatják,hogy az utolsó id-
ben sem
jött létre ilyen irányzat.
Ugyanis az ország népessége
(Horvát-Szlavonország nélkül) volt az 1870-ki számlálás szerint ez év elején 13.5 6 millió;
négy évvel késbb 1873. végén pedig,
a népmozgalmi adatok szerint
De még
13.4, millió, tehát fogyott.
ha minden okszer várakozás mozgalom az eddigi stationáriustól eltér emelked irányzatot venne fel, nagyon kétséges, hogy ez azon esetben
is,
ellenére a népesedési
elég volna-e a gyáriparnak »természetes« úton való kifejlesztésére.
A
nemzetközi munkafelosztás szervezete már
annyira
is
hogy annak megbontása csak tetemes erfeszítésA tartományokban, melyek jelenleg látnak sikerülhetne. nek népesség és méiel bennünket mipari terményekkel, a
kifejldött,
sr
munkabér mellett, a gyakorlat és ismeretek, úgy a vállalkozó és a magasabb technikai képzettséget igényl, mint a közönséges munkás részérl, a kész felszerelés, a kész tke mind megannyi elnyt képeznek, melyekkel önállón megküzdesékelt
nie egy keletkez iparuak lehetetlen.
mányokra növekszik a valószínség szerint az tevékenysége fokozódni
Ha a
lesz,
fog,
világpiaczon gyárt-
eredménye minden
szükséglet, ennek
hogy az addig fenállott ipartelepek s ha az irányzat tartós, hogy köz-
szomszédságukl)an, mintájukra és ugyanazon
vetlen
való válhilkozók által újak alapíttatnak,
nem pedig
valamely más vidéken, hol hasonló foglalkozás addig ismeretes,
ágak.
Ha
mintegy snemzés
nem
hogy volt
által jöjjenek létre az illet ipar-
pedig valamely tisztán földmives országnak lakos-
sága felszaporodik annyira, hogy a földmivelés már lálhatja
k()rl)l az,
—
úgy
kl<»nben magára hagyatva
nem
táp-
— valószinülcg
kivúndoilás által fogja lielyreállítani az arányt, minthogy a földnek van
még számos
szokott és liozzá
a
talajt.
Mert
éit ninnkás megtalálja
c^'y ilyen
idegen
lialȇr
né/ve
l'el:'ildozásá\al jár a
mindig'
a
földm íveléshez
foglalkozása számára
lakosságnak mezei gazdaságra alkal-
mas,
lában
olyan vidéke, hol
fiildön
való
megtelepülése
nie;;s/(»k(it
bár aria
tak na.ny rés/ének
kedvezt leiiebi) vis/onyokal
teremt
s álta-
szánnikia
« ;
111
szkké nem vált szülföldön él egy nép, nem történik kedveztlenebb viszonyok közt, mint mipar teremtése, ott, hol ilyen még nem létezett, ha egy ersen kifejlett iparnak versenyét kell le-
azoknál, melyek közt a
még sem
igényel több áldozatot,
gyzni, mely az illet vidék fogyasztását addig monopolizálta.
St
kétségtelen,
hogy amaz inkább
mint
létesül,
utóbbi
az
mert a szegénység, a kereset hiánya rábirhatnak munkaers, elszánt embereket, hogy bizonytalan jövnek menjenek elébe, de
nem
képzelhetni okot, mely a
biz-
kedveztlen eredmény vállalatokban
tosan elreláthatólag való részvétre.
tkét rá kényszeríthetné
Az úttörk
ugyanis biztos áldozatok lennének
;
valamint egy ersen védett sánczot csak úgy vehetnek be ro-
hammal
az ostromlók hátulsó sorai, ha az
els támadók
meikkel hidat képezve, betöltötték az árkot ipar
;
tete-
a kezd
ekként
mely rendkívüli eszközök nélkül versenyre kél a régi csak azután fogna talán sikeresen raegállhatni, ha az
is,
ellen,
els tüzet
kiállott
tkék
Ha
egy
csd
felszerelését fele
vagy
romjai képezik alapját.
alá jutott vállalkozónak gyári épületeit
s
harmad árán elállítási költségeiknek megveszi s ugyanazon czélra használja egy második, ezen második vállalkozónak helyzete ez által
kedvezbb
a siker számára
is
lesz,
mint az elsé
biztos volna
;
volt,
lehet,
hogy sorsa hasonló
mint az elsé és csak a harmadik, ki az
tomáron kapta meg,
lesz
habár a nélkül, hogy beruházásait
még
kétségesebb, hogy máso-
dik és harmadik fog-e akadni, mert a példa
gdi
élet.
biztos nyereség Ígérkezik,
Nem
ritka dolog ugyan,
itt
nem
De
ez
lesz bátorító
hogy találkozik tke
leginkább társulási utón történik
által mutatott ködfátyolképek hatása alatt a
bi-
nyeletik álta-
is ;
az
tke
» alapítók
kisebb rész-
letekben begyül a nagy közönség körébl. Azért csak
;
legjobb esetben ten-
zonytalan, rósz és rosszabb vállalatoki'a, és el
luk
po-
képes magát fentartani. Kétséges
azonban, hogy fog-e akadni els,
míg másutt
is
lesz
leginkább
olynemü vállalatok keletkeznek ilyen módon, minkre
nézve a részvénytársulati forma alkalmasnak tartatik.
»
A rész-
vénytársulat principiuma legkétségtelenebbül olyan üzletekre ajánlatos, melyeknél több függ a tkehatásoktól, mint tól,
és melyeknél ezen
munka maga
bályoknak rendelhet alá
p. o.
munká-
szorosan kiszámított sza-
vasutaknál, dockoknál, bizto-
112
bankoknál
sító intézeteknél,
stb.«
Világos, liogy sehol sem
^)
annyi a munka minségétl,
függ
sehol
sem rendelhet az
kevésbé alá szorosan kiszámított szabályoknak, mint mipari
Ezt ösztönszerleg
vállalatoknál.
emberek többnyire
feltételezik
viszonyok közt
ítélni adott
latnak vagy vasútnak
érzi a
nagy közönség
;
az
magukról, hogy képesek meg-
mi
sikere lehet egy bankválla-
az általános ismeretek jogosítani lát-
;
szanak a meggyzdésre, hogy az erre befolyó tényezk azon
Nem úgy e.^j gyári válmely gyapjú- vagy selyemkelméket állífand
ismeretek alapján számba vehetk. nézve,
lalatra
el, melynél minden
a
szakavatatlan eltt teljesen számba
vehetetlen konjunktúráktól függ. lyet egy közlekedési
A
tke
társulási
tehát,
me-
vagy hitelintézet czége alatt oly köny-
nyü megfogni, iparvállalatoktól többnyire távol marad.
A
szakért vállalkozó pedig, a
nem
latokat megítélni,
azon viszony-
ki képes
hajlandó a verseny els tüzében meg-
s tkéje romjaival betölteni az árkot, hidat kéköveti számára. Ez nem fog vállalkozni reá, hogy
semmisülni,
pezve
áldozatok árán egy munkás-osztályt neveljen, gyakoroljon be
munkára, holott más vidék versenyz
egy bizonyos
vállal-
munkások
kozói azon foglalkozásokban teljesen otthonos
fe-
sem arra, hogy munkásokat telepítsen egy országból a másikba magasabb bér biztosítása által. Szóval fel fogja ismerni, hogy a verseny kezdeményezinek áldozatul lett
rendelkeznek
;
kell csniíik és ennélfogva természetesen
nem
fog válhilkozní a
kezdeményezésre.
Ha ország
ezek szerint, hogy
áll
nem remélhet,
állapotból
tisztán agrikulturális
^természetes* utón
magasabb közgazdasági fokozatra enuMkedjék, vál)bá, a
bogy
tiiiik,
meg
megelz
mit a t.
ha
áll to-
nem
szerezheti
azon eszközöket vagy forrásokat, melyek nélkiilözhetle-
nek egy
a kuliriiM
száma
;
i'íi
zonyítaiii i-adni
—
fejezetben bel)izonyítaui ígyekcz-
a mezei gazdaság magá])au
í.
miszeiínt az
—
nemzeteivel lépést tartani tíirekv nemzet
áll,
mit e dolgozat második fejezetél)eu ])ebí-
i^íyekezt iink,
annyi
')
lia
mint
llii'iiliir:
lio<íy
elves/ni
a,
nemzetek versenyélten elma-
akkor nincs
liátra
íi|llli(ll.i;'rMl dfl' N.lliiilllllrikniii.iilic. !tO,
egyelt, mint
i}.
113 úton alkotni meg, mi »természetes« utón létre
» mesterséges*
nem
jöhet és elhinteni a magot, támogatni a sarjat
déséig,
még tovább is várnók, teremjen meg a fa, melynek
a helyett, hogy
nemzés csodája
megersös-
miszerint
által gyümölcseire árnyékára oly nagy szükségünk van. Magántevékenységtl a fenforgó kedveztlen viszonyok közt nem lévén várható e
és
részben semmi, a nemzetnek kell azon viszonyoknak kedvezb-
bek
általi felváltása
czéljál)ól
megtenni, a mit a helyzet
fel-
ismerése és ez által sugalmazott öntudatos intézkedések által
megtehet.
Hogy Magyarországban
az
ipar
meggyökerezhessen,
védve kell lennie
behozatali vámok által, minden régebben létez megersödött ipar versenye ellen, hogy valóban meg is ersödhessen, az eddig rendelkezhetknél több, azaz új
munkaerket
igényel;
teremje idvel,
srbb
hogy minden következményeit megnépességet feltételez.
Az
állami cselek-
vésnek a jelzett természetes sorrend betartásával els sorban a meggyökerezés els feltételére, védvámok állítására kellene irányulnia,
mely els
és kizárólagosan az államot illet
teend.
— mely szakavatott külföldi iparosoknak
A
másodikra nézve,
és
gyármunkásoknak megtelepítése, kérdés
lehet,
hogy szintén
közvetlen állami kezdeményezést igényelne-e vagy pedig csupán a biztosított védelem folytán létre jönne magánkezdemé-
nyezés alapján
;
mind két lehetségrl alább
mint azokról, melyek a harmadik
feltétel
lesz szó, vala-
szempontjából a két
elsnek hatásától várhatók s mi ez irányban még létesíthetnek látszik. Mindannak, mit iparos lakosság teremtése és általában a népszám emelése irányában tenni lehetne, mindannak sikere feltételeztetik a behozatali
vámok védelmétl, melynek hiányában kár lenne csak egy kisérletet is tenni ez irányban. Ellenben a vámvédelem kedvez eredményei nincsenek oly feltétlenül hozzá kötve a lakosság és
vánatosaknak
népszám tekintetében
ki-
teendk létesítéséhez. Több mint valószín ugyan, hogy magasabb müipari fejldés és ezen iparnak látszó
megersödése feltételez a munkaerk állapotában való javua vámvédelem mellett de több irányban ez már magában
lást is
;
képes volna igen fontos javításokat létre hozni. így Befith)'
Leo
:
Neuizetltt.
meger8
;
114
már
södhetne hatásuk alatt több olyan iparág, melyre
igen
jelentékeny kezdemények történtek, de melynek felvirágzását
a rendelkezhet
munkaertl
független okok gátolják: els
sorban a czukoripar, azután talán a porczelán- és üvegipar.
Továbbá a létez munkaerk egy bizonyos hányadának az
ed-
digi foglalkozásnál közgazdaságilag hasznosabbat jelölne ki
mire nézve leginkább a fémbányák egy részének mivelését
tom szem
—
tar-
eltt, melyek nyers jövedelme az üzleti költségek
fedezése mellett a tulajdonos számára csak igen gyenge jöve-
déket eredményez, a kincstáriak nagy részénél
még
sem
ezt
munkaernek egy késbbi fejezetben viszVégre épen azon ipartermények, melyeknek termelése a védvámok befolyása alatt nem virágoznék fel, és melyek azontúl is kivülrl hozatnának be, a vámjövedelmek által ezen pazarlására a
szatérünk.
tetemesen hozzá járulnának az állami szükségletek fedezésé-
még akkor
hez,
is,
ha mint feltételezhet, megdrágulásuk a
mi
gyasztást csökkentené,
fo-
szintén egyikét képezné az intéz-
mény közgazdasági elnyeinek. Ezekkel megérintettük
az
itt
elnyök
a közgazdasági irók azon, kisebbséget
nyos
fbljjeit,
képez
része,
melyeket
mely bizo-
a védvámok alkalmazását ajánlja, tu-
viszonyok közt
Azonban annak számos ellenese azon elnyök valódiságát a nagy több-
lajdonit ezen intézménynek.
van az irodalomban,
s
ség tagadja, általában pedig ezen kérdés a politikai gazda-
ság
l('gvitatottal)l)jai
midn
közé tartozik
egyik
fél
fél
luiiiden iráiiyl)an
;i
az ide tartozó elvek,
s
a közgazdasággal foglalkozókat két pártra osztják, mind-
hitvallomásának egész jellegét eldöutik.
Mig
egyik
szabad verseny által leginkább látja
biztosítva az összes ('inl)eriség vagyoni gyariipodását és ezen ;íyaiai)()(l;'isbaM
mutatja
fel
tanításainak egyedüli tárgyát, tö-
)('kvés('incl<
egyedüli czélját, a másik
kat ismer
ezeknek kíizvetlenebb befolyást
s
enibeii általános szolidaritás éizületének
ennek es/ményi jogosultságát tagadná ;iktn;'ilis j'iUajtotok
') »'lívt'-iii
k
Knniiilsi'iii
vcrvciiyrlicii
nemzeti szemponto-
fél
'),
;
követcíl,
haiuMu mert tények,
s/eniléletébl indul ki; ezek pedig
tai^juij;!
;
liaiifDi
rrlismiMlc
;•
v;il,iMiinl
iH'iiiziii'k
mint az
nem ugyan mintha
;i
;i/.t
niu-
Smilli-lclu iskola ux
-\iiiM|in(lásáimk
legfbb
-
115 egyén egyéu iránt nonizetiségi tekintet nél-
tatják, liogy lia az
kül emberileg érez
is,
de a nemzetek, mint összeségek, egymás
legkülönuemübb fegyverekkel küzdenek
ellen a
s
ezen küzdelem
mások elpusztulfoglal ugyan a di-
folytán némelyek szerfelett elterjeszkednek,
A világirodaloml)an
nak.
tekintélyes tért
plomatiai szakirodalom, mely arra tanit, hogy nemzetek mi-
ként járjanak túl egymás eszén, vagy gátolják meg, hogy ezt
mások velük szemben tegyék
;
nagy helyet
foglal továl)bá a
hadi történet és a hadi tudomány, fleg a hozzá tartozó szakismeretek képében, melyek mind azt tanitják, hogy miként ver le
egy nemzet másikat, vagy gátolja meg, hogy más által leNem mondhatni tehát, hogy a népek küzdelmeire ne
veressék.
volna
lett
tekintet
gazdaságtan irodalmában
téren
is
külön a politikai
a fent jelzett két ellentétes irány
olyan különböz arányokkal szerepel, korit tartva
De
irodalomban.
az
szem eltt, mely
t. i.
— különösen az
a kritikai modort kezdték alkalmazni
donképen nem
is
ujal)b-
azóta keletkezett, mióta e
— hogy
egészen helyes két félrl szólani
:
tulaj
egyik ré-
szen egy uralkodó állást elfoglaló, tömör iskola, nagyszámú fényes irodalmi nevekkel
egy nevezetesebb
iró.
;
másikon List Frigyesen kivül alig
Mert a nagy
socialisztikus és
kommu-
nisztikus áramlat, bár azon uralkodó oskola ellenében zúdult fel,
és részben
más alapon
áll
annak ugyanazon tanait támadja meg, de maga mint List
s
a kik
t
követik, a nemzeti szem-
mint az uralkodó
pontokat épen olyan teljesen ignorálva kola
s
építve.
Ez
egyik legfbb hiánya e
számol a nemzeti vánul
os-
levegbe nem hogy törekvéseknek,
ez által ignorálva a valódiságot, alkotását a
;
be kellene
mely pedig oly hathatós jelekkel nyilhogy minden törekvés, mely oda irá-
élettel,
látni,
hogy egy nemzet kebelében a versenyt gyengítse, ezen nemzetnek hátrányára lesz másokkal szemben s ez mindaddig igy lesz, mig a nemzetek közt a verseny, a létért való küzdelem nyul,
tényezjét, úgy fel kell is fütényezö az emberi
ismerni valahára, liogy a nemzetek versenye
haladásában, a kevésbé életrevalók elta nemzetek versenye tenése és az életrevalóbbak terjeszkedése által hát azon eszményi czélt elmozdítja, s a nemzeti törekvések azzal
nem
;
korántsem ellenkeznek.
:
116 tart.
Ezen iráuy tehát
uincs elvi
összeiüggés])en
lyet List képvisel, legalább jeleu fejlüdési
azzal,
me-
fokán a kettnek.
Minthogy a vámvédelemnek a nemzetek
létére eshetöleg
olyan hathatós befolyást tulajdouituuk, helyén látszik, hogy
azon érveket, melyek alapján az uralkodó közgazdasági iskola a védvámrendszert
elitéli, itten
szemügyre vegyük azon szem-
pontokkal
melyekbl
e
együtt,
rendszernek
pártolói
kiin-
dulnak.
A
következkben idézzük Smith A. munkájából azon passzusokat, melyek szabad kereskedelmi elméletének lényegét képezik. Miután bebizonyította, hogy a tke irányzata mindég visszatérni a belföldre és hogy a vállalkozó mindég szivesebben foglalkoztatja tkéjét otthon, mint külföldön, kö-
vetkezleg folytatja
»Minden egyén,
ki
tkéjét a hazai iparban foglalkoztatja,
szükségképen akként igyekszik azon ipart intézni, hogy melési eredménye a lehet legnagyobb
érték
legyen.
.
.
.
ter-
Azon
arányban, mint azon termelés értéke nagy vagy csekély, lesz is nagy vagy csekély. De minthogy csupán melynek kedvéért valaki tökét iparban foglalkozennélfogva mindég azon fog igyekezni, hogy azon iparban
a termel haszna a haszon tat,
az,
foglalkoztassa, a
melynek termelvénye valószinüleg a legna-
gyobl) értéket fogja képviselni vagy legnagyobl)
pénzélt avagy egyéb javakért h'sz kicserélhet.
den társadalomnak
évi
mennyiség
Már pedig min-
jövedelme mindég szorosan egyenl
összes évi termelése csereértékével, vagyis tulajdonképen azo-
nos azzal, ^[inthogy tová])bámirulen ember igyekszik, a menynyirf
l)ii-,
tkéjét
beliparl)au foglalkoztatni
a
és
ugy intézni
ezen ipart, liogy eredménye a Icliet legnagyobl) értékíí legyen,
minden einlxT szükségképen azon dolgozik, hogy a tái'sadalom Hogy mely évi jri\c(lelni'''t oly nagygyá tegye, mint liirja. .
neme a ményt
.
.
belipaiiiak az, mely legnagyobl) éilékü termelési eredigéi-
a benne elhelyezett
minden egyes ember
tke
után, ezt világos
hogy
saját helyzete szempontjából helyesebben
iogja megitélhetni. mint nienitéllietné helyette bármely államlérfi
vagy ti'nvényho/ó.
embereknek iketj
kijelölni,
nem cHipán
Az
államl'érli, ki
megkisérelné magán-
hogy mely móchni foglalkoztassák tké-
ho^^y
iífen jelosh'ges
gonddal terhelné meg
117 de olyan íelatUitot vállalua magára, melyet veszélytclc-
luagíit,
uül
nem csupán egyes
egyénre, de semminemíí tanácsra vagy
szenátusra sem lehet ruházni és mely seliol sem lenne oly veszélyes,
mint egy emhernek kezeiben, ki eh'g hóbortos és
zott arra.
A
hogy magát annak
teljesítésére
elhi-
alkalmasnak higyje.
hazai piaezon monopóliumot adni a heliparnak. bármely
mivességben vagy gyáriparágl)an, ez annyi mint bizonyos kintetben kijelölni magánembereknek, hogy mely lalkoztassák tkéjüket és ez
módon
te-
fog-
majd minden esetekben haszon-
nélküli vagy káros szabályozás leend.
Ha
a
beltermelés
nem
költségesebb a külföldinél, akkor nyilván felesleges a szabályozás
ha pedig amaz drágább, akkor általál)an károsnak kell
;
Minden
lennie.
réut soha
töbl)e kerülne
A
kisérli
mely
sze-
otthon készittetni olyat, mi ekként
mint ha vásárolja.
hanem a
cziijt,
eszélyes házigazda azon elvet követi,
meg nem
A
szabó
czipésznél veszi stb.
.
,
nem
készit
magának
.
mi eszélyesség minden magán család
viseletében, az
nehezen lehet oktalanság egy nagy királyság szempontjából
Ha
egy idegen ország olcsóbban láthat
czikkel,
el
is.
bennünket valamely
mint magunk tehetnénk, jobb azt tle megvásárolni
valamely tei-mékével saját munkánknak, melyet olyan irány-
ban foglalkoztatunk, hol valami elnyünk van. Az ország gazdasági tevékenysége általában, mely mindég a benne foglal-
kozó tkével arányos,
nem
fog ez által csökkenni, oly kevéssé
mint a magán emberé, ki használati czikkeket termeivényei árán szerez be, hanem csupán a legnagyobb hasznot igér foglalkozás kitalálására lesz utalva. Bizonyára
nem
a legna-
gyobb haszonnal van alkalmazva, ha olyan czikkekre irányul, melyek olcsóbban vásárolhatók mint elállithatók. Évi termelésének értéke többel vagy kevesebbel minden esetre csökkentetik,
ha ekként elfordíttatik olyan czikkeknek termelésétl,
melyeknek értéke, mint könnyen belátható, nagyobb azokénál melyeknek termelésére az
ipari tevékenység iráuyoztatik. Fel-
hogy némely czikkek külföldön olcsóbban vásárolhatók be azon árnál, melybe hon való elállíttatásuk kerül, tételeztetvén,
e szerént bevásárolhatok lettek volna
csupán egy részéért a
czikkeknek, vagyis mi ezzel egyre megy, egy részéért azon czik-
kek árainak, melyeket hasonló tökével foglalkozó ipar termel-
118 betett volna, ha természetes folyamát követni
hagyják.
.
.
.
^
Hasonló szabályozások útján elérhet ugyan, hogy az iparnak valamely ága elébb meghonosíttassék, mint különben történhetett volna és bizonyos id múlva annak czikkei otthon épen olyan olcsón vagy még olcsóbban lesznek elállíthatók mint külföldön.
De noha
a társadalom ipara elönynyel fog ek-
ként egy bizonyos csatornába korábban belévezettetni, mint
különben lehetett volna, azért korántsem következik, hogy akár iparának, akár jövedelmének teljes összege ilyen szabályozások által valaha szaporítható legyen. Valamely társada-
lom ipara épen csak azon arányban gyarapodhat, melyben tökéje szaporodik és tkéje csak azon arányban szaporodhat, hogy jövedelmébl mennyi lesz apránként megtakaritható. De minden ilynem szabályozásnak közvetlen hatása
jövedelem-
lesz a
már pedig a mi a jövedelmet csökkenti, az nem valószín, hogy a tkét gyorsabban szaporítsa, mint szanek csökkentése
;
porodott volna saját kezdeményébl, ha ugy a tevékenységnek,
mint a tökének meghagyják keresni természetes foglalkozását.
Ha nem
is
szükségkép
mert
szabályozások hiányában egy társadalom soha
ilyen
honosítaná
meg a
szegényebb,
fenállásának
tathatott volna.
lenne
bármely idszakában,
habár más czikkek elállí-
ipari tevékenysége és tkéje,
tására, mégis mindig az
nem
kérdéses iparágat, azért
akkor leghasznosabb módon alkalmaz-
Minden idszakban jövedelme a tkéje utján
elérhet legnagyobb lehetett volna,
ugy tke mint jövedelem
és
a lehet legnagyobb gyorsasággal gyarai)(>dhattak volna«.
Miután
ha valamely országnak természeti elnyt a termelés valamely ágában, az ezek ellen való küzdelem hiál)avalóságát az egész világ elismeri, Smitli A. ekként folytatja »Hogy az elnyök, melyekkel egy ország a nuisik felett bir, természetesek vagy jelezte liogy
égalji viszonyok biztosítanak
p. 0.
:
megszerzettek, az c tekintetben
mig egyik azon elnyíiket iiiiinlé<^r el(")iiy<'isel)h
st<")|.
mint
')
riifly
Ez
les/ az
(•^in;'ihn''<
aiin^vi
mint
dulogbii luUlig,
nem
l)irja
s
tesz különbséget. a
iit<')l)l)ir;i
Addig,
másik azokat nélkülözi,
iié/.\('
iiiki'ihh
venni a/
el-
').
\i<'<:\ a/.,
iniíí
ii
:i
kinek
^íVíikoiiiitii nincs,
j,'Viikiirlati>t nio;,^
nem
szt-jx-ztv.
ne
A
t'ii^^j.ni
ki
viihi-
úumú nom
119
Sav az ujabb tVauczia kO/gazdákuak elseje, egyekereskedelmi politika nesen Smitli Á. iivüludokaiban lépdel a J. B.
nézeteiben is és az elkelési liea külforgalom hatása feletti alább fogunk megemlélyekröl való elméletét kivéve, melyrl s
tanaihoz. kezi, alig tett ujat annak ide vágó nála, mi találunk Egyáltalán kevés olyat
a
vámvé-
lelhet. Mert delem pártolóinak mai álláspontjára alkalmazást
és hoszkereskedelmi mérleg tanának magyarázatánál is idejében az ö szadalmas csáfolatánál, mindig csak azon, már külkeantiquált nézetet czáfolja, mely szerént a
a
tökéletesen
czélja lenne reskedelemnek, a vámpolitika által istápolandó mennyi oda a mint több nemes fémet hozni be a külföldrl fémmennyiséget hals ez által lehet legnagyobb :
kivitetik
mozni
fel
az országban.
Ez egy
tévedése volt az úgynevezett
azon nagy esz merkantilisták némelyikének, mig ellenben ebbl korántsem Colbert, fértiak, kik ide számíttatnak p. o. feliselnyeinek indultak ki, hanem a termelés sokoldalúsága majd föld merésébl. A magyarázatra, melyet arról ád.hogy a
mutatják minden államainak külforgalmi kimutatásai mért következteszenvedleges mérleg képét, s az erre állapitott is felhozujabban tésre késbb fogunk visszatérni, minthogy Say okoskodásának a java tehát, mely egyébták azt. és melyet csak a iránt közvetlenül Smith Ádámtól van átvéve,
—
formulázás precisiója miatt idézünk, a következ »Ha ngyanazon áru külföldrl behozva 40 frankért kapfrankba ható, mely hasonló minségben belföldön elállitva 45 :
kerül,
ugy jobb
azon 40 frankot
azt külföldrl behozni.
pénzben adnánk meg
Mert még akkor
is.
ha
a külföldnek, lehetetlen,
pótolhogy azt másként szereztük volna, vagy hogy másként külkereskedelem hassuk ki, mint saját terményeink által. nem egyéb mint egy külön módja az otthon való termelésnek. ellenkezleg a magánérdek és pedig gazdaságosabb módja nem alkalmazná. És midn ezen kifejezéseket használom töhb
A
;
:
a külpiaczon,ne higyhogy ez határozatlan értelmll és önkényes kifejezés-modor
költséggel termelni otthon, olcsóbban venni jék,
tud, az ne
A. menjen a vizbe adiUg, aniig nem fog úszni tudni. Ez a Smitli
elmélete
tanulni akar a praxisban kötelet kötnek a derekára, a ki úszni
8
;
Ugy bocsátják a
vizbe.
«
«
120
mely különbség nélkül minden okoskodás támogatására szolgálhat. Ellenkezleg azon kifejezések értelme a lehet leghaez kitnik,
ha feltesszük példánl, hogy valamely
ha otthon készül, 5
napi munkát igényel és hogy ha kül-
tározottabb áru,
;
földön vesszük, megkapható, a hazaszállítás költségeit zászámítva, egy terményért melynek elöállitása négy
is
hoz-
munka-
napot igényelt. Világos, hogy egyik, valamint másik esetben is
munkanapjainkkal fizetünk, csakhogy az els esetben
saját
egy ötödrészszel többet fizetünk, mint a másodikban. Mind-
—
ennek az alap- és anyaeszméje téveszszünk — hogy akkor
is,
melyet szem ell soha ne
ha külföldi árukat fogyasztunk,
mégis mindig csak saját termeivényeinket fogyasztjuk, mint-
hogy lehetetlen valamit szereznünk, akár
bel,
akár külföldön,
ha csak nem saját országunk terményeivel. »Ezen állapotában a dolgoknak valamely külföldi árunak kitiltása, melynek folytán kénytelenek vagyunk azt belföldi termelvénynyel helyettesíteni, mely többe kerül, egyre
megy
az iparnak olyan szabályozásával, mely kényszerítene
bennünket valamely termeivény elállításánál a költségesebb módszerrel élni a tökéletesebb módszer helyett.
A többi frauczia ekonomisták, oly híven követik Sayt, mint ez
Baudrillart, Garnier stb.
maga
Smithet. Bastiat, a ki
megy a szabadság gazdasági és erkölcsi hatásának magasztalásábai), egy munkát irt aiuiak kimutatására, hogy az
legtovább
emberek érdekei másikéval.
kivétel nélkül összliaugban állanak, egyiké a
Azonban valamely
ben h'v tan támogatására
uj
nem
argumentumot az hozott
fel,
csak a
itt
kérdés-
már
isnun*-
teket vaiiálta csillogó dialektikával.
A
li-aucziákhoz, a védváiiiokról
való
i'cliogásábau igen
kiegy olyan iparág mcglioiiosítása czéljából, mclyiK'k tíMiiiészctes clöfcltétci meg vannak, sem ajáidja a védvániot. Mert clisjncri ugyan, »hogy egy ilyen keresetágnak parlagon heverése hiányt kéiiez,« de hozzá teszi »azonban kö/.cl áll Schaffle,
:
annak nem
niivelése, a
ni()/ó(láh mellett,
íüggöséghen ')
lioziitiiliíi
Kzi,
mégsem
álljon liojí.V
beli()l(l<'>n
epy
a,
inai
lio/za a/éit
ki'ill'r)l(l(lel
orszi'ijí,
moly
van utalva, azon nnisiktól
világban való áruiellnil-
magával, liogy az ország
s/emben lii/.nnyns
ITi^íkih',
').
Azonban minden
czikkck Ickinlcti'licn
mázliin rószórl
in'iii
lit;-
is li,,/.
:
121
iparágnak csak egy szetes elfeltételei
!
])i/(>uy()s
kuiszakhaii vaunak niog termé-
Kérdés, mely ágak azok épen most
Azok
?
már, a kik védvámokat állitanak, nehezen Ítélhetik meg, hogy a felnevelend iparágnak az országban vaunak-e természetes
gyökerei vagy sem
-).
Azutáu következik a nagy nehézség
meghatározni a születés-érettség pillanatát, különösen pedig a
munka-
és
tkeheli túler elnyét, melylyel idegen vállala-
tok a tapasztalás, a munkások szokottsága és a kamatláb
ol-
csósága által birnak, helyesen kiszámítani és a vámot auuak megfelelleg állapítani meg. Ezen számítás, a melyhez megkí-
vántatnék a uyers termények és gyártmányok geinek, a munkabér-különbözetnek
hasonlítása, soha csak megközelítleg
következtében az állam
erszényébe
hull,
sem létesíthet. Ennek
aunak kezeli rendszerint tulma-
s
gasra teszik a védvámtételt iparág
szállítási költsé-
és hitelviszonyoknak össze-
s
ezen többlet azután vagy az illet
mely a])ban
az egész
néptl adót
szed, vagy pedig elmozdítja az indolencziát, ekként ellene
hatva a védvám legtulajdonabb czéljának, a szabad versenyképességre való felnevelésnek. Valóban a tapasztalás azt bi-
hogy rendkívül nehéz már fennálló védvámokat
zonyítja,
vagy
szállítani
eltörölni.
A
védett vállalatnemek inkább
emeltetésére törekednek, fleg akkor, ha a tartott
már
és hatása az volt,
védvám egy
hogy létrejöttek olyan
ideig
vállala-
melyek azt a külföldi áru eladójával szemben, mint a
tok,
lefel-
ter-
melési költségekben való elnyt soha sem fogják nélkülözhetni.
Ha még
hozzászámítjuk, hogy a védett osztályoknak a tör-
vényhozásra és államhatalomra többnyire igen nagy befolyá-
könny
lesz belátni, hogy a védvám mért nagyon neme a gazdasági nemzetnevelésnek, hogy miért inkább a tunyaság, mint a szorgalom dijjává lesz, hogy a nem-
suk van,
veszélyes
zetgazdaságban veszteséget inkább mint nyereséget eredményez, hogy uj
náin
fel
ipari
kiváltságokra
vezet,
soha argunjentninul a védvám mellett.
melyek a népnek
Eofvébiránt.
liogy a
»heutige Waarenanliáufung im Innland"? alatt, mely azon függséget
meggátolja, =)
elébb
még
Scli.
mit
ért,
megvallom nem vagyok képes
felfogni.
Schafle szerint teliát, lia valaki kertjében almafát akar neveim,
meg
kell vizsgálnia, liogy
vannak-e ott a földben almafagyökerek,
pedig »természetes« almafagyökerek.
:
122 megadóztatását egy osztályunk elnyére nemzeti frázisokkal tudják palástolni, bogy a vé:lvám mért okozza elhanyagolását
a nemzeti töke- és muukafoglalkoztatás természettl hivatott és
mért mivelését
életgyenge ágainak. Állandó veszélye
azon ritka esetben
is,
melyben helyesen számítható
nagy, bogy ezen nevelési eszköz annál mivel
más nemzeti
és világgazdasági
sebben j biztosabban és
is
még oly
ki,
inkább elhagyandó,
erk
sokkal természete-
egyszern hatnak.*
Halljuk továbbá, hogy ezen természetesen, biztosan és
egyszern ható erk
»Ha
alatt mit ért Scháffle
a nemzeti kereset-szellem tapasztalásban, munka-
ügyességben és tkében szenved hiányt, ugy ezen hiányokkal
szemben a miveldés ápolása idegen tevékenység szénélete az idegen technikának terjesztése minta- és mustraki-
által,
állitások által, a külföld beutazása, idegen
munkások
és vál-
lalkozók behívása, továbbá olyan szervezése a hitelnek, mely
a belföldi tkét folyósítja dalmi és
i^olitikai
és a külföldit bevonja, végre társa-
elismerése a vállalkozó néposztályoknak, ké-
pezik az egyszerbb, szabadabb, természetesebb és biztosabb segítséget.
A versenyképesség
elemeit egyenként elsajátítani,
inkább mintsem mindent egyszerre, ez tartósabb sikert igér, de épen ezen organikus növekvést gátolja meg a védvám. Ha ehhez
még
radt népek birják,
szetes
hozzáveszi az
ember azon körülményt, hogy elmaaz olcsóbb természeti er elnyét
maguk részérl
hogy a belföldi kereset a szállítási költségekben termévédvámot élvez, fleg k<)zönségesebb árunemekre nézve,
hogy a tkebség a mostani idben szereti magát kiegyenlíteni a nemzetek közt, ugy jogosan fejezhet ki azon meggyzdés, hogy védvám nélkül azon czélok, melyek Általa eléretni kívántatnak, bizt()sal)l)aM és tennészets/erül)beii tíilthetk be és volról
tfi-
sem iiiegvetje az minden állami gazdüságnak, sem
be nem avatkozás olcsó
nem rajong
l)ölcsességeért
az,
:i
a ki
a védvámot mint nemzeti iparkifejh^sztés politikai eszközét, List
Fi",
A
és C'ai'ey tanai ellenéhen elveti.':
kíizgazdasági iskola
nyilatkozatok nyomán, a laljuk, mi a
ezen
kiváló
ké])visel("»i által tett
kíhctkez nyolcz pontbnü összefog-
szabadkereskedclcm mellett
s a
protekíiv rendszei-
:
123 ellen,
mint általános, minden viszunyokra iilkalmazluitó igaz-
ság, felhozatott
Azon aggodalom, hogy egy ország
1.
liilmnló árubehozatal
az árukivitelt fe-
által fogyatkozást szenvedhessen vagyo-
nában, teljesen alaptalan.
Ha
egy ország többet vesz a külföldtl, mint annak elad, a nélkül, hogy a különbözettel egyenl tkék képzdje2.
nek benne a termelés gyarapodása által, ez annyit jelent, hogy tkéjét apasztja, mely körülmény a kereskedelmi mérleg kérdésétl s a külforgalmi viszonyoktól független, mert az egyesek költekezésébl, rósz gazdálkodásából ered, melynek hatása
— ha az országot a külföldtl
ugyanaz 3.
elszigeteltnek képzeljük
is,
—
lesz.
Ha
vám védelme alatt az mely védelem hiányában ott nem volna
valamely áru a behozatali
országban termeltetik,
termelhet, mivel a külföldön olcsóbban szerezhet
be, ez
annyi, mint több munkával kevesebb értéket termelni annál a
mit lehetne, ha a belföldön védelem nélkül elállítható czik-
kek árán hozatnék be azon áru. 4. Azon összeg, melylyel a fogyasztó drágábban valamely, a
vám védelme
fizet
meg
alatt belföldön termelt czikket azon
ha az szabadon hozathatnék be, mely az egész közönségtl szedetik be, hogy
árnál, melyet fizetne érte,
olyan adót kéjjez,
egyesek erszényébe folyjon, kiknek arra semmi jogosultságuk nincs
következéskép eltürhetlen igazságtalanságot foglal ma-
;
gában.
A
védelem kizárja a versenyt, minden haladásnak okozóját, melynek hiányában nem csupán a haladás sznik meg, 5.
is mulhatlanul beáll. védelem csak egészségtelen üvegházi ipart nevel,
de a hanyatlás 6.
A
mely arra mindég rá
lesz
szorulva,
s
mihelyt ezt nélkülözni
kénytelen, kivész. 7.
ers
Ha
csakugyan sikerül
is
a védvám hatása alatt élet-
mely utóbb a szabad versenyt is kiállja, tehát az illet czikkeket épen olyan olcsón, vagy olcsóbban képes elállítani mint a külföld, addig, a mig ennyire megért ipart nevelni,
az ország, minden esetre több költséggel termelt, tehát kevesebbet tkésíthetett, mintha olyan termelési ágakra szoritko-
:
124 zott volna,
S
senyt.
melyekben már azután
6 mellett
elébl) is kiállt
minden idegen
mikor azon fokot
is,
az ország tényleg gazdagabb, mintha azon iparágakat
Ha
lesz
nem
fel
munkát másban alkalmazná.
karolva, e helyett az ide fordított 8.
ver-
nem
elérte,
valamely nemzet magát gazdaságilag nevelni
akarja, bizonyos iparágaknak meghonosítása által, erre
más
czélszerübb eszközök léteznek, mint a védvámok.
Ezen pontok közül a két els szorosan mást kiegészítve
magyarázva
összefügg, egy-
mérleg jelentségének tagadásán fordulva meg. Ezeknél fogva a követés
kezkben együttesen tárgyaljuk
Az lart a !S
és a kereskedelmi
és bíráljuk
meg
ujabb nemzetgazdák közül némelyek,
kereskedelmi mérlegezés
aynek az
náltak neki franczia követi)
ses nézetre.
belátni,
Nem
Baudril-
p. o.
megdöntve látják
helyekrl való híres (mert nagy
elkelési
vagyok képes
elméletét
ezeket
hogy
e
hírt csí-
elmélete által. E,észemrl
nem
tan miként folyhat be a kérdé-
szorosan ide tartozik, hogy azon tan
nem
is
minden részeiljen helyes. Meglehets általánossággal el van mai nap ismerve, hogy »overtrade« nem csupán a kereskedelem s üzérkedés, hanem a termelés tekintetében is lehetséges hogy valamely termeivény lehet kelleténél több, nem csupán azért, mert vele szemben kevés az érte kicseréleiul árú. és
Minden kétségen
kivül lehetséges,
hogy valamely
áiiil)ól töbl)
termeltessék, mint a mennyire akkor tényleg szükség van
s
ekkor a czikknek ára szükségkép a termelési költségek alá fog szállani,
még akkor
mert ekkor a
Ez azonban,
Ijelé
is,
ha az illet áru eltehet több
évre,
kamata vész el. való. A Say theo-
helyezett tkédnek több évi
ismételjük,
nem
szorosan ide
liájában foglalt egyszer igazság az. miszerint ha valahonnan lioziiiik be. c/. által l
á)'iik;it
tej'ményciiikböl
ki
is
fdgunk vihetni
szünk a külföldtl, annál többet
is
s
liogy
ugyanoda
saját
hogy minél többet
Ibguidv
ve-
annak eladhatni,
hogy a külföldrl árukat l)ehozni annyi, mint saját terményeinknek ottan eladási piaczot nyitni. Kz csakugyan az
szóval,
esetek többségében lenni,
i^ry jcsz s
ország kíizvetitése mellett
A
még akkor sem
szi'uiik
meg
igaz
ha nem k(»zvetlenül, hani-ni egy harmadik vagy negyedik
sokat vesz
J>-t<"»l,
miic
megy véghez |}
képes
lesz
a itidcessiis,
sokat venni
ngy hogy (
'-t(")l,
ez
125 D-töl ós
D
végro eunek folytán nagyobb keresletet fejthet ki
A-uak terményeire nézve; megengedjük, hogy a »débouché,» az eladási piacz igy közvetve is megnyerhet az árubehozatal által a belföldi terményfelesleg részére, süt hogy lehet eset, mikor az ekként növekedett kereslet nem csupán a kész feles-
leget foghatja heti, feltéve
tkék
fel,
hogy
hanem
a termelés növelését
is
eredményez-
elegend kelendség hiányában erk
ott
Hogy azonban
hevertek parlagon.
és
okoskodásnak be-
ez
ember a kereskedelmi mérlegrl való
folyást tulajdonitson az
elméletre, azt kell hinnie, miszerint azok, kik a mérleg fontos-
ságát tartják fenn
s
veszedelmesnek tartják ha a behozatal
állandóan felülmúlja a
kivitelt, ezt azért teszik,
mivel e jelen-
séget a terményfeleslegnek az országban való rekedésével hoz-
zák kapcsolatba. »Csak vegyetek bátran a külföldtl, mondják Say és Baudrillart, mert minél többet vesztek tle, annál többet lesz képes a külföld
is
tletek vásárolhatni*.
Ha egy ország kórjekedveztlen kereskedelmi mérlegnek tulajdonítjuk, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy azon ország töl)l)et terIgen
!
csak legyen mit eladnunk.
lenségeit a
mel, mint a mennyit eladni tud,
hanem
azt,
hogy többet
vesz,
mint a mennyit megfizetni képes, hogy tö1)bet fogyaszt mint termel,
hogy termelése
és termelési
elégtelenek fogyasztása fedezésére
eri legalább az id szerént ;
hogy, cserében a behozott
árukért, a külföldnek termények helyett
tkéje töredékeit adja
»Csak vegyetek a külföldtl, vegyetek minél többet, a behozatal sohasem lehet túlságos nagy, mert valamivel minden esetre el.
meg
E
mondatban van egész lényege azon » Akármit mondjanak a számok, a behozatal értéke nem lehet nagyobb a kivitelnél, mert a külföld nem ád semmit ingyen s terményeit fogjátok fizetni«.
okoskodásnak, mely a bilanczia jelentségét tagadja.
csak terményekkel
Hogy
ez
nem
fizetteti áll,
meg«.
ma talán már minden
reáliskolai 3. osz-
tályú tanuló tudja, mert fogalmai vannak a nemzetközi hitel
szerepérl, mert ismeri az államkötvények, a földhiteli záloglevelek, a vasúti részvén3'ek és prioritások
tségét
;
tudja
még
azt
is,
forgalmának jelen-
hogy ilyen értékeknek, melyek az
ország tkéjét képviselik, egy-egy tömegesebb kivitele, valamint
egv külfíUdön
felvett
állam -kíilcsím
is
kedvez váltófolvamot
126 vagyis a
csinál,
váltófolyamra épen olyan hatást gyakorol,
mint az árnki vitel,
— melyet tényleg pótol; tudja azt
czára
liogy
is,
kedveztlen állása az értékpapirok pia-
viszont a váltófolyam
ugyanazon hatást gyakorolja, melyet az árupiaczra
*)
gyakorol: elmozdítja a
árukban, ha árukészlet létezik,
kivitelt,
értékpapirosokban, ha kivitelre alkalmas és a belfogyasztásban
nélkülözhet áru nem
létezik
tegyük hozzá, hogy az ilyen
;
kedveztlen váltófolyam az esetek nagy részében tömeges árul)ehozatalból ered
Saynek
s
minden kétségünk
s
Baudrillartnak igazuk van
s
eloszlik az iránt,
tlünk
külföldtl, annál többet fog ez
is
tlünk
lényeges,
venni, az
nem
elttük
hogy
minél többet veszünk a venni.
Hogy
mit fog
de elttünk igen
is
lényeges, hogy tkével fizetünk-e vagy jövedelemmel.
Azonban ismételjük a bilanczia jelentségének azon iHema már túlhaladott álláspont ma már általá:
rev tagadása
nosan
el
;
van ismerve, hogy az árucsere különbözetei, ha ideiglene
•
sek pénzzel és váltókkal, ha állandók kamatozó értékpapirokkal egyenlíttetnek
ki.
Ahhoz képest
talán nagyon
hosszasan
is
tnhet
foglalkoztunk ezen tagadással és czáfolata ugy
fel,
mint
árnyék ellen való harcz, mint szemfényvesztés, melynek czélja fel egy nézetet az ellenfél egy már felaargumentumának olcsó megdöntése utján. De ha ebben látszólag mala fides van, a nevezett franczia közgazdák ilyen elbánást is megérdemeltek azon kétségtelen mala Jides íútiú,
gyztesnek tntetni
dott
mely szerént azoknak, kik a bilanczia jelentségét fentartják, el)ben olyan indokokat és olyan nézeteket tulajdonítanak,
lyek a valódiakkal homlokegyenest ellenkeznek.
abban
van,
ellen intézik, mint
A
')
kedveztlen
roHok iiemzetkíizi 1)efolyáHt,
árkeltíte l»eiiin")k
melyet
Hzenved víiló
ániforjíaiiiii kiilfVijrl
mefides
váH<'>f()ly;iin
furííaliiiíiiii
fllK'iyi'zési! (liH'íTi'nczia,
mi
is
nyomja.
<''S
kiv;ili'il;i;í
mi
lelliiijtiiunk,
iiyoiniist,
fejei által elfoglalt állás-
ha a kereskedelmi mérlegezés elmélete
:tlt:il
liH.il
i):isz.sziv :i
liilanc/i:i ;iz tírtóUpjipi-
nifly
az
utj;in jfyiikoroliüik
k.uMutli'th
tL'riiirszutt'seii
ii/.nkn.ik kivitele s
eliiKiziiittutik, aniiyiviil
valamely rénzére nézve
a kamat jiíliat
mala
hogy argumentátiójukat folytonosan egy, a régi
merkantilistáknak csupán korlátoltabb j)oiit
A
i>rsz;ijrra
irpki'kc''iiZ(iiliVsl
ni'zve
u
;i/,
i-rtt'^kiJiipirok
kiillVildi iriki-iick
iuki'il)l>, iiiiutiiii
azon
ttlkcfo^ívasztilst,
In^^lal ma;;ril),in
;
a
\i;;yanntt
'
1 27
nem
jelentene egyebet annál, hogy az ország törekvése legyen
több érték árut kivinni annál, melyet behoz, és pedig azon czélbül,
mozzon
hogy a többletért nemes fémeket hozzon be és halfel, mert a nemzetek meg nem gazdagodhatnak csak
ekként és tehát csak egyik a másik rovására.
Ez
az,
mi megér-
demli a szemfényvesztés nevét, ez a harcz árnyak ellen, mely a
gyanútlan szemében olcsó gyzelmet
nem szik
egy ország, hanem
szegényedik.
nem
is
Ez
biztosít.
A bilanczia
hogy nemes fémek behozatala
azt tanítja,
azt,
által
tana
gazdag-
hogy tökéjének eladósítása által tanit. Azontúl pedig ha
mitl óvakodni
az,
kívánja erre irányozni a törekvéseket, de nincs
tagadni, hogy egy ország, mely nagyobb
mint behoz, ez alapon gazdagodhatik
s
érték árut
is
oka
visz ki
hogy gazdagodnia
kell,
ha a mellett a belforgalomban fogyasztás és termelés kiegyenlítik egymást. Amazok ezt tagadják, mert úgymond, az ilyen ország nemes fémeket hozna be, melyek jólétét
És
itten felejtik, mit
nem
különben ismételni szeretnek
:
emelnék.
hogy a ne-
mes fémek irányzata oda folyni, hol legtöbb szolgálatot tehetnek, hogy ez irányzat gyümölcsözetlen felhalmoztatásuknak ellene hat, hogy egyes embernek, ha csak e részben fényzésre nem hajlik, nem szokása több nemes fémet tartani, mint szükségei, hogy következéskép ha egyesek nem teszik, országok sem hogy kevesebbet fogyasztani mint termelni, annyi mint megtakarítás, tkésítés, és hogy ily módon nem csupán egyeseknek, hanem nemzeteknek tökéje is gyarapodhat, és tehetik. Felejtik,
hogy gazdag országok
kamatozón
érték árut
elhelyezni. visz ki,
ezt prédikálni.
Az
tkéjk És
egy részét külföldön szokták
ezt teszi
mint behoz.
minden ország, mely több
Nekünk
azért nincs eszünkben
aktuális viszonyok, melyek foglalkoztatnak s
melyekbl kiindulva jutottunk
ez elméletekre, olyanok,
hogy
ezen részét a kérdésnek felesleges többé érintenünk. Itt korlá-
tozzuk magunkat annak bizonyítására, hogy a kedveztlen
mérleg szegényít tétele
és
— életkérdés. E
hogy annak
kiegyenlítése,
— nem aktívvá
kitérés után felfogjuk a fonalat ott, a hol elhagytuk.
Elmondtuk, hogy az ország külíorgalmában az árucsere állandó különbözetei az ország
tkgének
részleteivel, és
papirosok alakjában egyenlíttetnek
ki.
pedig érték-
Hogy rendelkezhet
:
:
128 értékpapirosokban, vagy bármi alakú eladó töke részletben,
mely e czéka mivel
szolgáljon,
nem lesz hiány, ez könnyen megfogható,
a hol egy ország több fogyasztási tárgyat vesz a
ott,
külföldtl mint a mennyit termelésével megfizethet, ottan a lakosság között kell lenniük olyanoknak, kik többet költenek ;
azon tökét képvisel papirosok tehát, melyek
kivitetnek, iigy
tekinthetk mint ezen egyesek elköltött töke-
jövedelmüknél
részleteinek- sommázata.
Eljutván idáig, szükségkép találkoznunk kell egy ellen-
melyre tüzetesen és rögtön meg fogunk
vetéssel,
lenvetés a
Ha
Az
el-
következ a behozatal nagyobb volta azzal
hogy egyesek jövedelmükön minek szegényít hatását mi gadói, elismerjük, akkor a
hanem
felelni.
felül, is,
])aj
áll
kapcsolatban
azaz tökéjükbl költenek,
a bilanczia jelentségének ta-
nem
a külforgalmi viszonyban,
az uralkodó gazdasági szelleml)en rejlik. Hanyatló tár-
sadalmakban a fogyasztás felülmúlhatja egy bizonyos ideig a termelést, meggátolva tkék képzdését, csökkentve a létezk Összegét hanyatló társadalmak azonban lehetnek egészen elszigeteltek is behozatal és kivitel teljes hiányában is lehetsé;
;
ges,
hogy rósz gazdálkodás
ellen tehát
által
a közvagyon apadjon.
védvámok nem képezhetnek
kereskedelmi mérlege
redukálódik
legeinek összeségére, mely a
Ez
ellenszert s az országok
az
egyesek vagyonmér-
külfiUdhíiz való viszonytól füg-
getlen. J. B.
Say szavaival
:
»Valamely ország nem
nélkül, liogy lakosainak valauK-lyikc ne veszítsen* lielyességét senki
nem
veszítliel
').
Ez
a
állítás
vonhatja kétségbe, valamint azt sem,
hogy egy ország nem szegényedhet a nélkül, hogy lakosainak egy része ne szegényedjen és pedig nagyol)b összeggel, mint a tr)])bi együtt véve gazdagszik. Ezen megkülihibíi/tetés szükségesnek látszik kedelmi
azéi't,
iiiéileg
kodiiJik, liojív
;i
mivel iicm tudjuk, liogy ;izok kik a keres-
jelentségét t:igadj;ik iieuizetki)/!
s ;i/oii állításra
táiuasz-
keicskedeleniheii a/ :idott és vett
értékek iiiiiidenkor kiegyeidítik egymást, e két l'ogaloninak veszíteni és szegényedni, jelen
')
l
I.
r.c:!.
I.
eselheii
niegegye/ jelentséget
129 tulííjdonítauáuak-c.
Ha
ugyuuis jutányos
úrou
megszerzett
finom étkekre és borokra, divat-és pipereczikkekre fogyasztási tárgyakra valaki
nagy összegeket
költ,
s
egyébb
szeréntük
mint terminológiai meghatározás ellen semmi
(s ez ellen,
gásunk) nem
kifo-
vesztett, mivel az adott összeg teljes egyenértékét
vette azon czikkekben
;
azonban hihetleg
el
hogy az illet szegényedett, ha az év végén a
fogják ismerni, vett czikkek fo-
gyasztás és használat által részben megsemmisültek, részben elértéktelenültek
s
az illetnek vagyona a rájuk tett költségek
Megengedve tehát, hogy egy ország nem hogy lakosainak valamelyei ne veszítsenek,
által felére szállott le.
veszíthet a nélkül,
megengedve ennek nyomán, a kifejezések feletti vita elkerülése kedvéért azt is, hogy az ország nem veszíthet a külkereskedelem által, mert azokért, miket a külföldnek ád, legyen az pénz vagy áru vagy bármi más, egyenértéket vesz, ha csak megtudja választani a bevásárlási, valamint az eladási piaczot
meg
Ha
kell engednie mindenkinek,
— de viszont
hogy egyesek szegényedhetnek.
tehát fentartható azon állítás, hogy a forgalom által senki
sem veszíthet, ellenben nem mondhatni hasonló okoskodással, hogy az ország nem szegényedhet, miután bizonyos, hogy egyesek szegényedhetnek külföldi áruk fogyasztása által. k.zi hinni pedig, hogy az országra nézve kö-
nem
veszítvén, az ország
akár külföldi czikkek fogyasztása által szegényednek az illetk, nagy csalódás volna. Ugyanis az ár, melyet a fogyasztó a termel-iparosnak fizet, részben az utóbbi zönyös akár
által tett
bel,
ellegezéseket
térit
meg (munkabér, nyersanyagok
tke-kamat) részben pedig vállalkozói nyereséget képez ennek átlagban egy tetemes hányadát takarítja meg, tkésíti a vállalkozó, kx érték, melylyel haladó államokban a nemzeti
árar
;
vagyon évenként növekszik, túlnyomó részben a vállalkozói nyereségeknek a vállalkozó által megtakarított részébl áll.
ha adatokkal nem is igazolható, de a dolgok természetébl foly: a ki vagyonának jövedelmébl láblógatva
Ez él,
állítás,
mint a tkepénzes és ezen kivül nem csupán a földjét habirtokos, hanem nagyobb része azon bii'to-
szonbérbe adó
kosoknak
is
ráfoi-dított
Lto
kik gazdaságukat
kevés gond
nem
nevét, és Btfltlív
teszi,
is
nem
maguk
kezelik (mert a
érdemli a vállalkozói iparkodás
eredményez vállalkozói nyereséget, hanem 9
:
Kfinzetlet.
130 csak egyszer jövedéket)
—
ezek közt kivételes eset ha vala,
a takarékossági hajlam reá
hogy jövedelme egy hányadát évrl-évre félre tegye ez igen természetes, mert azon jövedelem, melylyel beéri, örök idkre biztosítottnak látszik kit
bir,
;
számára
számára
és utódai
hát ritkán
lesz
ket megvonni
;
jövnek gyarapítása
a
végett te-
kedve a jelenben magától kényelmeket és élve-
ha pedig azzal be nem
;
élvezeti igényeinek
mert kényelmi
éri,
s
nem felel, akkor még hanem ellenkezleg va-
azon jövedelem meg
kevésbé lesz képes megtakarításokra,
lószín, hogy jövedelmén túl fog költekezni
Egészen más
*).
tekintetek befolyása alatt áll ellenben az, ki ha évenként tete-
mes összegeket
is
szöni s tudja,
szed be, bevételeit nagyobb részükben saját
szorgalmának,
erfeszítéseinek,
sz'jval
tevékenységének kö-
hogy azon bevételek azonnal megsznnek, mihelyt
megsznik ennek
törekvése lesz akkora vagyont jövedelmébl melynek majdan fogalmai szerint kel-
tevékenysége szerezni,
meg
lemesen
;
fog élhetni, ha nagyobb kort
ér, és
melyet gyer-
mekeire hagyjon. Jól tudjuk, hogy nem szükségkép,
st
bizo-
nyosan nem lesznek ezen vállalkozók mind csekélyebb vagyonnak, pályájuk kezdetén gyonszaporitás nélkiil egyik 20,000 forintos tiv
—
mint a jövedékbl,
töbl)szörte uagyobl)
és va-
:
— ha Joliban
elfogyasztani,
-
munka
élk hanem az egyének hajlamai szerint tke kamatát fogja évenként contempla-
egyszerségben vagy
tunyasághan
is,
vagyon
fog annak szaporításán.
tetszik
vagy
tizszerte
fáradhatlanul
dolgozni
fejlettebb kultúrájú
államban
mellett
Minden
— philosophicus
mig a másik
léteznek kis jövedékesek (rcntier) és nagy vállalkozók. Egész-
ben azonban még van
í)lyan
melyek set
is
hogy a vagyonnak nagyobb része
áll,
kezekben, melyek azt szaporitani kéi)telcnek,
k(')/.t
lassanként fogy;
vagy semmit sem
liogy a
az
íirököltek,
s
ez
id
vagyontalanság
')
A
íV)|fll)irlnkusii:ik
t\\fjrgM)i-\\
álló
:\]\ .\/:/:í\
;i/uii
aráiivlan
v;i(;y<)niiak láts/óla^ is.
mások, kik keve-
alatt
teszi az eml)ert,
áta]jál)an
ingerel,
hogy az egyéneknek csak kisebbsége
f'üHl. irtokban
a
vagyont gyjtenek. Azonkivül.
vagyon tétlenségre hajlandóvá keresetre
st
kép(>s
az
mig a is áll,
vagyont akár
k<'V(''ssú
tcljt-s
még
sze-
iparkodó jollonie a
ItiztosHÚjíiV iiielloU íisszo-
Iin^ry ;iZ lii/uliynN ti'killli'llM'll liiniK .imlilim.
i1
k(''pi«Z.
131 rezui vagy akár csak csonkitatlaniil együtt tartani
is
;
a va-
gyontalanok sokkal nagyobb számánál fogva pedig ilyen képességgel felruházott közöttük, liasonló hányad mellett annyiszor több lesz, a hányszor számuk a vagyonosokét felülmúlja. Ezen viszonyok szükséges következménye, hogy a vagyonnak
állandó irányzata
a vagyonosok descendenseit elhagyni
lesz
s
a vagyontalanokéihoz szivárogni. Az idszak hosszn különlesz, de mindenütt kell hogy elforduljon, melynek végén
böz
a uemzetvagyonnak utolsó töredéke
is
kiment azok descenden-
seinek kezébl, kik az illet idszak elején birták azt
;
a viszo-
nyok szerént elég lehet arra néhány nemzedék kora, mig másutt egy évezrednél
is
több kelleud. Hitbizományok és feu-
intézmények lassítani fogják a processust, de meggátolni
dális
annyival kevésbé, miután
maguk sem örök idkre
alkottatnak.
Természetes azonban, hogy minél szabadabb a tulajdon, minél akadálytalanabbul ruházható
azon processus
is
lefolyni
tások elmozditják.
ket, kik
Hogy
annál akadálytalauabbul fog
a mondottak állanak, arról a felü-
meggyzdhetett mindegyikünk ismer egyénegazdagok, noha szegény szülktl származnak, vala-
figyel
letes
át,
forradalmak, társadalmi rázkódta-
;
is
;
mint olyanokat, kik szegények, noha közelebbi vagy távolabbi gondoljuk meg már most, hogy ez a seik gazdagok voltak múltnak minden idpontján igy volt s nem marad kétség a ;
vagyonnak körfutama
Ha
iránt.
a vagyontalanok mint vállalkozói nyereséget annyit
takarítanak meg, mint a vagyonosok egy része jövedelmén
tkéjébl
azaz
költ,
változik, feltéve
laknak azon.
A
az illet terület gazdasági helyzete
hogy a vagyonbiró
és
túl,
nem
vagyonszerz együtt
külforgalom által azonban beáll annak lehe-
tsége, hogy a belföldi fogyasztás a mennyiben a fogyasztók jövedelmeit felülmúlja a belföldi iparvállalatok csekély jelen-
tségénél fogva ezekben eredményezett vállalkozói nyereség
nem
által
tések,
ellensulyoztatik,
hanem a megtakarítások, a tkésí-
melyek azon fogyasztás részére dolgozó vállalatokban
létrejönnek, a külföldet gyarapítják
:
vagyis az, mit a gazdag-
ság körfutamának nevezünk, a foglalkozásoknak valamely rületen nagyon egyoldalú volta mellett, akként hez,
is
te-
mehet vég-
hogy a nemzetvagyon apránként, (azon arányban mint a 9*
132 vagyonosok fogyasztása összegében jövedelmük együttes ösz-
megy
külföldiek birtokába
szegét felülmiilja)
így aztán
át.
beállhat azon eset, hogy egy országiján igen sok külföldi
(melyért
lesz elhelyezve
t.
tke
a külföldnek kamat jár) a nél-
i.
hogy az országban létez tkék összege tényleg több
kül,
gyen, mint volt, mikor
ban
még
nem
külföldi töke
és pedig ott fog ez eset beállani, hol a
;
le-
volt az ország-
vagyonosak mel-
kik jövedékbl élnek, épen nincsenek vagy csak kevéssé
lett,
vannak képviselve olyan foglalkozások, melyekben az
életre-
valóságot, az egyéni erfeszítéseket dús eredmények jutalmazhatják. Ilyen foglalkozások a kereskedelem és a gyáripar.
kereskedelem
maga azonban azon aránylag
fogva, melylyel a megforgatott czikkek értékét növeli
ezek mennyiségére, a
forgalom kiterjedésére
befolyást gyakorolhat
—
nehezen
meg
lévén szabva
melyek a nemzetvagyonban a jövedékbl
élk
tok után
mivel
fo-
—
képes megtakaritmányai által azon hézagokat
lesz
l)et()lteni,
s
csak kevés
is
a termelés és szükséglet vagy
gyasztási képesség által, annak határai
A
csekély hányadnál
A kereskedi
és földbir-
összeségének tkemorzsolgatása által támadnak.
nem szabad valamely
osztálynak általában
or-
szágban túlszámosnak lennie (számosab])nak, mint a termelt és fogyasztott czikkek s
a
keresked
által
megforgatása erpa/arlás nélkül igényli) nyereségnek
vett
képest, szerénynek kell lennie
kevés
er
;
által létesíttessék a
is,
mindkett forgalom
s
a czikk értékéhez t. i.
hogy aránylag
a fogyasztótól vett
árak közötti különbség szerény legyen, kapcsolatiján
ha kevesebben vannak, egy-egy nagyobb forgalmat s
áll.
mert
k()zvetithet.
minél töbl) czikket forgat meg, annál csekélyelib nyereséget
kelleiid, liogy
számitania.
di
liitel
foglalkozása kifizesse
Mindkctti")
ersen
ki
érctik
ott
hogy
ség határaii'ól mondtunk,
de ez nem szokta,
az ipar lejldését I'ilcnk
fogva
is
ip.iii
s
a
haszná-
azokra, kik átviteli
idegen oiszágok
legl'eljehl)
tTike
mit a kei'eskedöi tevékeny-
nem vonatkozik
vagy tengeri kereskedelmet ;
jobban, hol a kereske-
van l'ejldve. a/ olcsó idegen
lata által. ]\regjegyzend
nek
magát, egy-egy árutól
el leii
is
kt"»/,t
kíi/vetite-
szójványosaii.
megelzni
inkább utána kíAclkezik. lc\ckcnysc<í tehát
nclkiilíi/licllcii
lelteidé
;i
az itten jelzett okoknál
ncm/c| v;m\iin
kaili;iii
ma-
133
radásúualc.
Ennek hiányában
s luv
egy
ors/ái--
tcrnicl lakos-
íöldmivesekböl
ságának zöme csak íüldbirtokusokból s reskedk s olyanok mellett, kiket Smith
Ádám
áll,
ke-
inprodiictiv
íbglalkozásiiaknak nevez, az ország minden valószinség szefiUdmirént szegényedni s a külföld adósává válni fog. Mert a tehetségek egyéni az foglalkozása legkissebb birtokos
a
ves,
nagyohbszerü vagyoni gyara-
kifejlésének kevés tért enged és
podás lehetségét a nagyobb életrevalóság alapján kizárja közlegénya parasztbirtokos szorgalom és takarékosság által sohasem tábornokká sorában,dc hi lehet altisztté a vagyonosok ;
— egyes kivételektörvény hatását nem csökkentik — olyan
fog emelkedni. kel,
melyek a
foglal,
A
állást
élk
mint a jövedékbí'd
nem Ijörziánnsok lelni
nagyobb birtokos pedig
vél,
:
a nagyobb
ha jövedelmét
'),
vagyis az olyan kapitalisták, kik
gazda fogalmainak megfeévenként s ennél többet nem,
rész a jó
elkrdti
minek következménye szükségképen vel többet költ, mert a jobb gazdák többet fognak költeni,
s
az, is,
hogy az átlag valami-
hol egy, hol
más évben
a mellett tékozlók mindenütt és min-
A
nemzetvagyonnak ezen fogyasztási többletek által való kevesbedése, ellensúlyoztatik és pótoltatik egy tevékeny iparos osztály és minden rend vállalkozók nyereségének megtakarított része által, (ha ilyen tevékenység számára
dég léteznek.
tér
midn
van az országban)
a jövedékbl
élk
soraiból
idn-
kint egyes családok kilépvén, helyökbe beállanak azon vagyonszerzk íiai s nnokái, kiknek közelebbi vagy távolabbi ntódai,
majdan ngyanazon törvény hatása folytán fognak onnan kilépni. Ezen processns azonban ilyen módon nem mehet véghez, ha az országban ségre,
nem
nyilik tér több oldalú prodnktiv tevékeny-
ha az országban nem jön
létre
más
tiszta
jövedelem (a
termelési költségek levonása után fenmaradó jövedelem, mely egyedül megtakarítható) a földjövedéknél, a melynek irányzata
A
vagyonosok vagyona ugyan itt is apadni fog, de más oldalon gyarapodás nem jövend létre az országban. elíbgyasztatni.
')
Ha
több gondot
is
dani, miszerint láblógázva
ibrit jószágára, seiuliogy azt Lehetne mona tevékenysége által kivert jövedelemre
él,
mégis úgy fog tekinteni, mint valami állandóra. Inztosra. többségében évenként
el l'ogja költeni.
s
az esetek
134 Ellenben gyarapodni fognak a külíoldön él iparosok, kiknek ipartermelvényeit fogyasztva, fogyasztják
Hogy
amazok vagyonukat.
az itteni szegényedés és az ottani gyarapodás ki fogják-e
egymást egyenlíteni, vagy pedig egyik vagy másik túlsúlyban leginkább a tökemorzsolás arányaitól fog függni.
lesz-e, ez
Mig
egy
nyereség
ugyanis az évenként tkésített vállalkozói
ál-
landó hányadul tekinthet, mely ugyan a fogyasztott czikkek
mennyiségével és értéksszegével emelkedik, de ezen értékhez viszonyítva,
annak százalékaiban
konstans
kifejezve
;
addig
azon hányad, melylyel a fogyasztók kiadásai jövedelmüket
fe-
különböz lehet s ettl, hogy a fogyasztott értékben mekkora hányad van a bevételek által fedezve, s mekkora hányad fedeztetik a tkébl, fog függni, hogy a vi-
lülmúlják, igen
;
lággazdaság, szempontjából gyarapodás vagy szegényedés lesz-e
Ha
az eredmény.
a fogyasztók jövedelmét, mint konstans ösze-
get a-val jelezzük, azon összeget pedig, melylyel a költekezés
a jövedelmet felülmúlja, mint változót
x-e\,
a fogyasztott czik-
kekért adott összeg, vagyis e czikkek termelinek (a kereske-
dk
részével együtt) nyers bevételei lesznek
meghatározott hányada
——
:
a
minek egy
képezcndi a tiszta nyereséget,
'
A
a tkésíthet és megtakarított összeget.
létez értékek
szege változatlan fog maradni hogy ha x =-;j
hogy ha x-nek ennél magasabl)
a
és gyarapodni,
ennél al;icsonya]>b érték tulajdoníttatik let áll,
-j- x,
a 4- X
;
—
,
ösz-
apadni fog,
hogy ha annak
tehát ha ezen egyen-
akkor egyszer vagyonáthelyezés, ha x nagyobb, akkor
vagyoiimegsemmisítés történik, mi a termel iparra nézve
is
kedveztlen, mert a fogyasztási kéi)esség csökkenvén, czikkei
kelendségének a jövben meg meni Int mellett
li'iiiil
az(")
éi-lékek,
;i/.()ii
hiilítkáha
sznnie
kell
melyek
mentek vohia
s
megsemmisülnek
lassnblt
;'it.
tökemorzsolás
Feltételezend ugyan,
megtakaritliató bányád hogy nagyobb kelendség mellett némileg növekedni Ing, miután a vállalkozók kidtségeinek egy ;i
része
p. o.
saji'it
kevesebbet adnak lyozt.'ilik
;i
élelmük, el
;
egyenl marad.
ez azonban,
a
;ik;'ir
t
akár
mennyiben nem ellensú-
nmnkaliéi- valószinii enudkedése ál1;il,csak kevéssé
módositlnitja
:iz
eicduiényt,
mert azon
lésze a költségeknek.
135 u..,.u\-
termeléssel uitu
—
kiiVilctt
ipaniúl
ciuelkedik a t( mely aráuvlagosau túlnyomó. messze miudeuesetre x-m--^'. tke-fogyasztis es toke.te képlet, mely a •,
i
—
A fenuebbi
fejezi ki, egy tólcsöuös kiegyenlítését által vészének hozzájárulása költségek változhatlau
"Í^°'^^'T^:;^_ ')l--t
kezleg alakul
:
x
=
aj— c^ j^
^•
fogyasztási tökejüveclékbl élökuek tehát a föld- és é. kifejezett által (eltU x-nek az egyenlet
H„ tobblefe
át
n^ ui
daczára sem og ezen több-fogyasztás éké akkor az ország bel tokion kea fogyasztási -"kkek szeg nydui, feltéve, bogy
zsebebe belföldi vállalkozók az elköltött összegek szegényed fogna azon esetben és ezt feltéve, csak tö^jet-n erteké fogyasztási a roíst'g. 1» az X vagyis Ellenben, ha a ennél fogva nem all. s az egyenlet
zSnek mennek
s
felülniulia
rs nudjafM a fogyasztási milet «... fotr. orsMg, haUr ha x alatta marad «.-|;;^ süt ,nég rujy is,
a tkéeitést,
ha a csere.iszonynal^ágCsakhogy a szegenjed. gy gazdaslyi hatása gyarapodás. fog vagyis éltal képviselt értéknek,
Idüfökh aránylag lassabb lesz, és a csökken :;;rhetni, minél Ussabban AIe<^leliet
iigvau és valoszmii
Íkarbanmtrad,
—
annál többet
n«™s
a^a...>kej.^
különösen,
^
és csak
fognak tökét hoznak magukká - hogv külföldiek, kik"-^^^^^^^f"''']^^ ^nkrerneutjeg.bu. ,
tátik
to-
betöltve a Inként megtelepedni,
tkeállomány "'""1^™* kosok helyét. Ez által a ,k után utin azz minthogy néhány nemzedék vnlni de az iránvzat, még.s nundeg rég.ek állapotára jutnak, nj birtokosok is l viszonyok gazdaság, mig a ugyanaz fog maradni mindaddig, egyoldalúsága tart. és a társadalmi tagozás tekintjük azon áU'tást, hogy Ezekkel bebizonyitottnak hajlaélknek hasonló k^ekez^s^ „ vagyonosok és jöveeUkiöl
aj-xj^ 1)
A
tkésíthet hányad
lesz
ugyanis
a fentebbiben. túua k kisebb értéke van, mint
^^
miben a
h osz-
__136_ mai
ha a fo-
mellett egy ország virágzó állapotlan mayadliai ,
gyasztási czikkek lelföldön állíttatnak
ha azok külföldrl hozatnak
Ma
tönkre mehet,
és
elö,
he.
különben már alig létezik valaki, a
ki Say-vel é«
Baudrillart-ral azt állítaná, hogy egy ország árubehozatala
mindig csak árukivitel által fizettethetik meg
;
ma már
min-
denki elismeri, hogy azoknak külünl)özetei a nemzetközi hitel utján
a termelési kevesbletben
s
líttetnek ki.
Hogy a 2. pont
alatti
lev nemzet tkéjébl egyen-
nem képez
absolut igazságot,
hogy nem egyre megy, ha azon czikkeknek termeli, melyeknek fogyasztása okozza a kevesebletet, a fogyasztókkal egy tár-
sadalomhoz tartoznak-e vagy sem, utaltunk a vagyonnak körfutamára,
okozzák
és
midn
ezt kimutattuk, s
rá-
a tényezkre, melyek azt
melyek alapján egy ország hasonló fogyasztás,
hasonló költekezési hajlam mellett elszegényedhet vagy pedig
gyarapodhat a
hogy az
szerint,
erfeszítéseket
individuális
jutalmazó vállalatok számára van-e benne tér vagy nincs.
—
Öltöny- és Ijutorszövetek, kárpitok és sznyegek, óriási tükrök, csillárok és egyéb finom üvegáruk, finom edények,
br-
és
fényzési czik-
elefántcsontáruk, mindenféle csecsebecsék és
kek, ezek azok leginkább, melyek kísértetbe viszik a vagyont,
melyek ellenállhatlan vonzereje a vagyonosok egy részénél
gyakran a fizetésbl élknél
és
túlköltekezést okoz, és lehetne
is
mondani, hogy egyedül ezek azok, melyeknek fogyasztása a nemzetvagyoüljau liézagokat üthet, viszont ezek azok, melyek-
nek ternu'li, a nagy-iparosok, gyjtik
nagykereskedk
a
bankárok mellett a legnagyobb vagyonokat.
—
és
Természetes
ugyan, hogy az ezen czikkekre évenként költött összegekhez képest, az iparosok
által
csekélyeknek iiinnek költíitt
összegeknek
saját k'iltekezése és
kiadott
De
hogy nagyobi) része a/
meiillielleniil niegseniniisiil
termelési kíWtségek,
megtakarítva.
gyjtött vagyonok mégis aránylag
és
l'el
a.
bel'ekletelt töke
viszont
íisszegekiiek
egy része
cs.-ik
is
nem
;
kell eli'elejteni,
sokkal nagyobb
v.'illalkozók
nyereségnek lesz
hogy
i-észc^
a/,
kíilleke/ésnek
dég
elé;^'
tíirténik
jelentékeny
;i
arr.i.
ti'ike
rov;'is;'ir;i
;
hogy hizonyns,
érettük
fedezve
jövedelem által és hogy csupán egy ar;uiylag csekély ;i
czikkekre
igy az ()sszes
kaiii;it;i, a
a tisztii
e
ez ngy;iii kt»/eh'lil)
\:in
a
li;'iny;i(la
még minmeg nem
137
vagyonokat tökúletcseu elfogyaszsza,
liatározliató idö aUitt a
valamiut cseppcukéut
kiürül a hordó
is
;
de azért
nem csupán
ellensúlyoztathatik a tett kiadások összeségébül a vállalkozók
részérl megtakaritott hányad lethen
is lehet.
Világos továbbá az
csupán a világvagyoubau jön fél
által,
létre
hanem
is,
ezen utóbln töhh-
hogy ezen ellensúlyozás
ha a termel
és fogyasztó
két külön társadalomhoz tartoznak, mikor ezek egyike sze-
gényedni, másika gyarapodni fog. Nem létezik ugyan ország, melynek lakossága egyedül tkepénzesekbl s olyanokból állana, kik ezeknek tett személyes szolgálatok után élnek, a mi-
lyen ország azon tan helyességérl kétségtelenül a leghatható-
sabb bizouyitványokat szolgáltatná. Azonban, mint már mondva a földbirtokos habitusa sokkal gyakrabban a jövedék
volt,
után él tkepénzes, mint az iparoséra, a vállalkozóéra hasonlit.
Azért Magyarország képezi annak legélénkebb
ját,
illustrátió-
valamint hogy a Magyarországban tapasztalt tünemények
felett
való gondolkodás
A
3.
is
vezette szerzt ezen okoskodásra.
pont alatti argumentum, iigy mint azt Smith és
Say formulázzák, az mely a szabadkereskedelmi iskolának s melynek az az elmélet és gyakorlat terén kivívott diadalait köszöni. És elvontan felvéve, csuj)án a legtöbb követt szerzett,
jelenre és a közvetlen gazdasági haszonra való tekintet mellett,
az valóban megdönthetlennek látszik és mathematikailag
igaznak. Mindazáltal igy tekintve
zket hogy a tkék :
s
a
is,
feltételezteti a követke-
munkaer, melyek
felett
valamely or-
szág rendelkezhet, teljesen foglalkoztathatók és mindig foglal-
koztathatóklesznek az addig ottan gyakorolt termelési ágakban; ez ismét az utóbbiaknak a végtelenbe való terjeszthetségét involválja,
mi különösen
ott
nem
áll
meg, hol a földmivelés
képezi úgy szólván az egyedüli foglalkozást, miután ennek kiterjedése a terület által szorosan korlátolva van
munkaer növekedésének fajzás,
akár telepítés
helyezett
tkék
;
holott
a
lehetsége, a lakosságnak akár bel-
általi
szajjorodásában
megvan
;
az
el-
pedig a nemzetközi hitel útján szaporíthatok,
eshetleg a végtelenbe, csupán a gyümölcsöz foglalkozások .
kiterjedése
absolut
által korlátolva.
helyességünek
Ezen argumentum
tartathassék,
feltételezi,
tehát,
hogy
hogy azon
iparágak, melyek valamely országban fenállanak, a végtelenbe
138 is
nem ismerve más korlátot a termelvények keDe ha az argumentum helyessége megengedhet
terjeszthetk,
lendségénél. volna
a mig csupán a jelen pillanatnyi jólét és a kereske-
is,
— a mivel
delmi haszon tartatik szem eltt,
pillanatilag
kapcsolatban
el
hogy a védvámok alkalmazása ellenben ennél magaterhet róhat az országra,
lehet ismerni, feltételesen
^),
—
azon érvnek fontosságát egé-
sabb
álláspontot
foglalva
szen
elenyészni
tapasztaljuk.
el,
Akkor
t.
ha
i.,
elismer-
hogy a jöv megérdemelhet a jelentl némi áldozatot, és hogy a nemzetek létfolyama egyéb tényezk behatása alatt
jük,
is áll,
mint csupán ez alatt
venni és eladni. Egyik
:
feltn
következetlensége a Smith-féle iskolának, hogy azon egyszer gazdasági maximákat, melyek helyességét ott, hol egyes egyén-
rl van
maga
szó,
elismeri,
is
—
teljesen ignorálja,
mikor
tár-
sadalmak jönnek kérdésbe. Hogy az egyes egyénnek korlátolnia kell fogyasztását, uralkodnia kell hajlamai felett, hogy
némi ömnegtagadásra van szüksége, ha boldogulni akar, hogy a jelenben egyik vagy másik élvezetrl le kell mondania, ha akar biztosítani a jövre, ezt valamint mindenki, úgy
jólétet
ezen iskola
is
kénytelen lesz elismerni
;
ellenben társadal-
makra nézve a költekezésnek minden megszorítását vagyonbeli veszteségnek véli és a fogyasztás nagyságában
gazdagságnak látja.
Ha
hanem
annak eszközét,
nem csupán a elmozdítóját
az egyén egy bizonyos összeg árán valamely mester-
megtanul, valamely képességet vagy ismeretet elsajá-
séget tít,
jelét,
ez lehet hasznos.
A
Hmith-féle iskola sem tagadja ennek
lehetségét, mindamellett
is,
hogy azon egyén egy összeg pénzt,
melyért öltönyöket, vagy czukrot és kávét, vagy dohányt vehetett volna, kiadott a nélkül, fonttal
vagy
i'fíel
hogy
azt,
mit rajta szerzett,
megmérni lehetne ellenben egy nemzetre kidobott összeiiieg nem engedik ;
nézve ennek lehetségét
;
gek azok, melyek árán néhány év multán egy iparág iiieglionosul és felvirág/ik hasznosan csakúgy lennének alkalmazva, ;
'J
Ff Iti'telcMcii,
vtidvúmok.
u(;in
iiiiiitliu;xy
MZiikHÓí^dtiii)
]>.
<>.
Miifíviirors/úi,' j<'l»'n
in iának uj i
tcrliL't
Mégfiiik fedfzÓHír iimihI a IjelUíiiiiclüst Kujtja,
fugyaHZtáHát terliolnó.
liflvzcti'-lifn
a/ oiszá^íia
;
a
állaiiikölt-
akkor a küllüldi tzikkek
139 ha érettük bizonyos quautum munkát képvisel árúk, akár brüszszcli csipkékj akár szeszes italok, vagy bármi más hozattak Yolníi be.
Nem
akarjuk
ség honnan ered
helyen vizsgálni, hogy e következetlen-
e
talán lesz
;
még
alkalmunk késbb
erre
;
itt
csak konstatálni kívántuk. List Frigyes felfogása szerint ellen-
ben lehetnek esetek, mikor hasznos a nemzetnek valamely czikkért magasabb árt fizetni egy ideig, következéskép az abbeli fogyasztást korlátolni,
ha ez áron egy
egy termelési képességre tesz
hogy
szert.
A
ki
új
jövedelemágra,
pedig ezt tagadja, az
minden jónak árát meg kell vagy pénzben, vagy munkában, idben vagy valamely más álvagy azt
dozatban
hiszi,
fizetni,
e világon, hol
csupán az ismeretekért és képességekért
nem
vagy pedig tagadja a haladás lehetségét és azt hogy a mely fokán a gazdasági képzettségnek, tehát a
kell áldozni tartja,
kultúrának
;
is
egy nemzet egy adott pillanatban
tegelni van kárhoztatva, a
A
mig a
áll,
azon vesz-
világ állni fog.
pont alatti érvre nézve a mi vélekedésünk
az, hogy minden esetben áll, hogy több munkával kevesebbet termel az ország, mely kezd ipart véd, mint ha ezt nem tenné, de akkor az ebben foglalt
igenis
3.
meg
lehet,
habár nem
feltétlenül
áldozat úgy tekintend, mint dija a megszerzett képességnek, mely csak addig fizettetik, mig abban a kell gyakorlat beáll.
Ezen képességek
pedig, mint
megannyi
képezik a nemzetnek erejét, biztosítják
életszerv tevékenysége létét,
mert azok
által
emelkedik a magasabb szerves lények sorába.
Imént mondtuk, hogy nem
feltétlenül áll, miszerint az
mely védelem alatt ipart nevel, több munkával kevesebbet termek Ennek magyarázatául jegyezzük még meg e ponthoz, hogy az ellenkez nézet szerint annak ha védelem ország,
folytán bizonyos
munka-
és
töke-quantum bizonyos czikkek
termelésére fordíttatik, mely különben erre
nem
fordíttatott
dig
jövedelmezbb
—
mint különben termeltetnék.
hogy
zn
álljon
;
—
hogy valamely más és petermelési ágban kevesebb termeltessék,
volna, szükséges következménye,
De
ez
korántsem mindég
kell
tke mindig lesz ott, hol gyümölcsömert a [munkaer quantuma nem szük-
elször, mert
alkalmazható, és
ségkép konstans, hanem olyan ruganyossággal
bir,
mely en-
;
140
hogy egy bizonyos fokig az igényekkel növekedjen vagy fogyjon nagyobb kereslet, nagyobb mnnkabér, kitartóbb, belterjesebb munkát eredményezhetnek másodszor, mert egé-
gedi,
;
;
szen vagy csaknem egészen parlagon
tezhetnek
;
léteznek
lé-
is
számos országában, minek a
a föld
is
hever munkaerk
Smith-féle iskola tanaiból folyó következtetések szerint szükséges hatása volni, hogy ott azonnal kifejldjék valamely iparág, erfeszítés nélkül
Mi részünkrl nem eset
küzdve meg minden idegen versenynyel.
állítjuk korántsem,
a védvámnak
áll,
lehetne
is
hogy mindenütt, hol
magában
csak rá akartunk utalni, hogy a létez
erk
ez
azon hatása
korántsem minde-
egyenln zsákmányoltatnak Harmadszor a munkaer bevándorlás által szg-porítható. Negyedszer végre több mint valószín, hogy a hol csakugyan
nütt és minden körülmények közt ki.
valamely régibb termelési újabb, amaz,
meljil a munkaer
delmezk közül egyenl
rovására karoltatnék
ág
fel
az
elvonatik, a legkevésbé jöve-
nem minden foglalkozás munka diján felül már pedig
való lesz, minthogy
tölddetet eredményez a
;
számos esetben folytattatnak, csupán a szokás hatalma, az átöröklés
megrögz hatása vagy a létez
és különl)en
elértékte-
lenül fundus instructus kedveért, olyan foglalkozások, melyek a munkás sanyarú élelmén felül semmit vagy igen keveset jövedelmeznek itten a védvámok által adott impulsus, ezek el;
el, az addig gyakoroltnál eshetöleg közvetlenül
ejtését idézve is
gyümölcsözbb munkára Ezek után áttérve a
alaptalanságát
könny
iparág védelem nélkül
való áttérést orednu''nyezhct. 4.
pont
szerrel
ki
nem
a vállalkozónak ab])ól haszna,
teszi,
csak azon
Ha
ennek
valamely
Icjldlict. ez
onnan ered, hogy
nem
a
folytán eléi-hct niiigasabb ár tcliát,
hetvé
alatti elleuvetésre,
kiniut.itliatjuk.
volna
;
midn
kitzíiiiségcs váll;ilkozói
Ix'hozatali
ji/on
vám
i])arágat le-
nyereséget
sy.vv/.\
meg, melyet más iparágban védelem nélkül lehet elérni;
az
árkiil()id)özet nem a vállalkozó zsebébe ióly. hanem az uralkodó köriiliiiéiiyek l'olyl;'m belföldön magasabb leiinelési kídtségeket hzeti meg. ll.i kelleténél magasabb a behoziitnli vám, ez hibás alkalm;iz;'is,U bizonyítja a i'endszernek. de nem a
rendszer
hib.'is volt.'it
ki; kísérletek
itt
;
:i
helyes mértéket a gyakorlat
jeh.liu'ti
szükségkép
kell igen
melln/h.tlen
is
magas vámokkal
kezdeni, melyek utóbl) leszállittassaimk
le-
;
het kezdeni igen mérsékelt vámtételekkel, melyek mint pénzügyi vámok igazolva vaunak ha azután a kívánt eredmény ;
apránkint
ueni mutatkozik, lehet az ellenvetés,
még ha
menni. Egyébiránt feltételezt étnek,
mert azoknak hatása kétségtelevállalkozási kedvet költeni már pedig
akkor sem sok alappal nül
feljehl)
magas vámtételek
igen
számosaknál fog
hir,
;
kétségtelen, hogy a belföldi versenynek épen olyan limitáló
hatása van az árakra, mint a külföldinek. Ugyanebben az pont alattira nézve
A 6.
pont alatti teljesen alaptalan
Mert sem valamennyire okszer
ban.
5.
bennföglaltatik a felelet.
is
állítást foglal
magá-
nem
elméleti bizonyítás
melybl folyólag csak az lehetne ers, a mi kezdettl fogva ers volt, st a melybl folyólag fejldési processus nem léteznék s csak az lehetne életrevaló, a mi a semmibl egyképzelhet,
szerre egész termettel lépett ki
mint azon másik az
feltételezés,
—
sen ki van fejldve.
nem
szolgáltat
ez
épen olyan képtelenség,
hogy a mi még kevésbé
versenyezhetne az/al, a mi
mégis szabadon
tékot
;
;
Sem a
kifejlett,
már
telje-
tapasztalás gyakorlati hizomji-
a kereskedelem és közgazdaság története
ellenkezleg azt bizonyítja, hogy a hol magasabb ipar létre jött
ott
daczára
,
mindenütt
jött az létre.
annak a
,
Angolország
nek külkereskedelme
t iparterményekkel
más
hogy
század
volt,
alkalmazása mellett
nyers-termel
a 14-dik
elbbre
ország
rendszer
védelmi
államból,
mely-
végéig egészen az
ellátó hauza-városok és a hollandiak ke-
a kúnéletlenül alkalmazott protectiv-systéma hatása által lett a világ els ipar-államává. Francziaország virágzó iparának és ezzel roppant tkebségéuek alapját Colbert
zében
volt,
vetette
meg, az annyira gúnyolt merkantilizmus elveinek aláltal. Németország gazdasági felvirágzása azon
kalmazása
idben kezddik, midn
List Frigyes hazafias
tán a vám-egylet létre jön.
És
ki
merné
mködése
állítani,
foly-
hogy ez
or-
a protectio ha-
szágokban a protectió üvegházi ipart nevelt ? tása alatt megersödött iparuk ezt már nélkülözheti. Angolország szinte teljesen lerontotta a védvámokat, és csak fiuaucziális vámokat tartva fen, öntudatosan halad a szabad kereskedelem pályáján Francziaország a második császárság ;
142 alatt szerencsésen megindult volt azon
a visszatérés, melyet
s
a köztársaság okozott, tévedés a gazdaság terén, valamint,
hogy Francziaország legújabb története a legszerencsétlenebb s a nyilvános élet minden ágaiban elkövetett tévedések lánczolatát képezi.
tika
Németországban az egészséges gazdasági
legkésbbi eredet,
s
ez legbátrabb
is
kedelmi maximák gyakorlati alkalmazásában ez is
megindult
s
poli-
van a szabadkeres;
mindamellett
a vám-egylet létrejötte óta több izben mér-
sékelte vámtételeit a nélkül,
hogy ipara szenvedett volna ez
Megfoghatlan, bogy ilyen példák után, bogy lehet a pro-
által.
tectióról,
mint olyan rendszerrl beszélni, mely csak üvegházi
Az ember
ipart képes nevelni.
lása után kimondani, hogy
kénytelen ezeknek megfonto-
minden theoriák
közt, melyeket az
emberiség szellemi története felmutat, a legagyafurtabbakat
sem véve
egy, mely — tapasztalati alap állván — a taj^asztalatokat oly következetesen igno-
ki, alig létezik
rendelkezésére
a tényekkel
rálta,
számolni olyan kevéssé igyekezett volna,
is
mint azon tana a nemzetközi csere és kiegyenlítés egyedül boldogító hatásának.
A
pont alatt formulázott nézet els részében
7.
nem
szükségkép helyes, másodikában pedig tökéletesen helytelen.
Mert ha az országra áldozatokat ró is a beliparuak ápolása, ebbl nem következik, hogy azok mindenesetre a tkekéj)zés, a productiv kiadások rovására jönnének. Épen oly kevéssé, mint hogy
tagachii leliet,
lia
valamely csoda hatása folytán minden
közterhek, minden állami és községi
;i(l«')k
inegs/i'intethetk
lenuének, az eddig ezeknek fedezésére igényelt összegek egy tet^emes liányada a fogyasztást növelné, éjien olyan kevéssé állitliató,
her
hogy a protectió
ki/.ái-ól;ig
másikát liató
lyek
;
is
mily
egyébiránt kí')/t,
Hogy
cs<)kkeiitlietné.
ai'áiiyl)aii,
lehetnek
fel.
s
az
eleve
(tlyan
kiuiilniéiiyek
is,
nu^-
már liaiigsnlyoztiik, a icndszei' elfogadása nem involválna s ilyenek jelenben ISliigyiirorszá-
az oiszág, nuly némi ("mme^tagadás ntján egyol-
dalú gazdasá^M állapotokat tott
és nem az inHogy egyikét és meg nem határoz-
elhelyezéseket
])rodnctiv is
a lakosságra liáramló közte-
mint
áldozatot é])en géi.
a
kiadásokat
pi()(]u
által
minden áuailian
sokoldalá a
|irodiik| ivitással
nn'.ulionositolt
ipáinak
vál-
olyan
el, melynél
gyakorlatot sajátított kiállja, liogy
fogva a szabad versenyt immár
eiinek helyzete ne legyen ez által elnyösebb, ez
olyan nyers realizmust involvál, olyan félreismerését
állitás
vagy megvetését a szellemi élet tényezinek, mely Smitli Ádámnak, mint a nagy miveltségü angol nemzet fiának részérl méltán meglephetne, ha
nem tudnánk, hogy
az em-
bert saját eszméinek
bálványozása mennyire elvakithatja
ellenségévé teheti az
igazságnak.
felfedezésének,
munkafelosztás
a
Smith
A
az
s
nagy
principiumának általáno-
sabb alkalmazást akart tulajdonítani, mint megilleti.
Ádám
min
azt tényleg
muukafelosztás nagy elnye és az egyoldalúság
nagy hátránya olyan ellenmondást foglalnak magukban, melyet csak a mérték helyes eltalálása oldhat meg kedvezn. De ebben a mérték szükséges voltát nem akarta vagy nem tudta felismerni,
s
ebbl
bizonyosan
állapota
az
tekre és így tovább.
A ki
eltte
a világ eszményi
ha az emberiség eloszolna
süt-nemzetekre,
nemzetekre,
szántó-vet
folyólag lenne,
csizmadia-nemze-
az igazat keresi, annak szem eltt
hogy a hatások kivétel nélkül két ellentétes princípium valamely pontban való kiegyenlítdésének eredményei. Ennek fel nem ismerése képezi a Smith által alapíkellene tartania,
nemzetgazdaságtan alaphibáját. Ezt
tott
igyekezni fogunk
késbb, alkalmasabb helyen, bvebben kifejteni, minthogy az állitásnak igazolása most nagyon messze elvezetne tárgyunktól. Azon nyers realizmus tehát áll tagadásában a szellemi és erkölcsi ímpulsusoknak,
sége eredményez
mely kozik
s
melyek szükségkép visszahatnak a gazdasági
Azonban ettl
életre.
eltekintve, képzelhet-e,
ennélfogva aránylag ritka népesség, mert terményei-
nek egy tetemes részét a külföldre ért
s
hogy egy ország,
kizárólag földmiveléssel, mezei gazdasággal foglal-
p. o. s
melyeket a foglalkozások többnemtt-
ennélfogva
kell küldeni
gyártmányok-
nem lakhat rajta annyi ember, a mennyit talaja
táplálhatna,képzelhet-e, hogy ilyen ország haladjon, fejldjön ?
A népesség
ritka és nem szaporodhat, mert csak annyi ember számára van kereset, mennyi a mezei gazdaságban foglalko-
zást talál
;
más foglalkozások nem kezdethetnek meg
mert csak annyi igényel
;
munkaer
létezik,
síkerreb
mennyit a mezei gazdaság
ezen circulus vitiosus ör()k veszteglésre kárhoztatná az
144 ilyeu országot, lia a talaj kimerülése folytán a hanyatlásnak
okvetlenül bekövetkeznie
nem
Smitli
kellene.
Ádám
tanácsa
talán jó olyan országoknak, melyek gyapjúszöveteket és porczellánt visznek ki
s
e helyett
pamutszöveteket és üvegárukat
hoznak he, de bizonyára nem jó olyanoknak, melyek csak mezei terményeket visznek ki és minden gyármányt külföldrl hoznak be. Itten a gyarapodás lehetsége ki van zárva ha uj foglalkozások nem honosíttatnak meg, mert a termések nem növelhetk egy bizonyos fokon túl, st az ez irányban való törekvések,
ha pillanatilag sikerre vezetnek is, csak siettetik a kimerülést. De feltéve is, hogy a termelés egyenl marad, a lakosság ekkor sem szaporodhat, a mig azon egy foglalkozásra szorítkozik, következéskép a nemzet nem ersbödik s illetleg minthogy mások szaporodnak, relatíve gyengül vagyona épen olyan kevéssé szaporodik, minthogy egyenl marad s a beruházások csak addig képeznek tkeszaporodást, mig a jövedelmet növelik; ;
minthogy ezalatt más nemzetek gazdagabijakká lesznek, ez relatíve szegényedik. Mindég, mindég messze!)!) marad el ekként
ezért végre el
s
is
kell sülyednie.
A
védvám mesterkélt eszközének alkalmazása talán feleslegesnek tnhet fel, ha ugy tekintjük, mint egyenl rangú de nem ugy, ha az alamivelési ágak felcserélésére szolgálót jcl/ mivelési ágak kultúra-fokot magasaid) után csonyab!) ;
meghonosít ásá ra szolga 1. Smitli
Ádám
ezen állításaira tehát válaszunk
az, liogy
egy országiján egy ugyanazon mivelési ágak nem mindég, legkevésbé pedig a nyersterraelés terjeszthetk indefinitive, hogy
egy mivelési ágról a másikra való áttérés némi áldozatot t()bbnyire kivan s ezt az illd vállallvozók egyedül valószínleg nem fogják megbiiMil, mig cllciibni az egész társadalom, ha egyen-
ln
eloszlik az
alig lógja megérezni.
reá,
erk, mint a rendelkezliet
tkék
foglalkozások nyilnak számukra, valaki kétsé^'bc vonni, i-olása
nem
involválja
lianyagolását.
Már
Íntalm;i/.ó tcnuclr^ lett.
ii|;ik;il
Iliit
e/.t
krívctke/.éské]) a
Hogy ugy a munka-
szapoiilliatók
gyüniídcsöz
nj
mivelési
ágak
l'ogja
t'elka-
i'égiehheknek. melyek Inisznosak, el-
pedig egy orszáy-. mely a/ i
lia
mai nap már alig
ágaknak
e^yeiijii á
|rl\ irá.Lí
e/
lla|iii|
minden
eli'-hb
gyakorolt
han tartása mel-
eset re g''i/da.nalil»,
145 mint elébb
Ezen nézetek
volt.
mellett,
szólnak minden tapasztalatok, niális spekulácziója
A
mig
melyek a List Frigyeséi,
ellenlx-n
egyetlen tapasztalatra
Smith
nem
Ádám
ge-
hivatkozhat.
hol eddig a régiek mellett nj termelési ágakat láttnnk
fel-
párhuzamosan mindég a közvagyon szaporodásának jelenségei is voltak tapasztalhatók. Erre ugyan Smith Ádám feltétlen követen mindég azt válaszolhatják, hogy a gazdagság bizonyosan ugyanazon arányban vagy még teteme-
virágozni, ezzel
sebben emelkedett volna, ha lyett,
az ezekbe fektetett
uj mivelési
tkék s
ágak felkarolása he-
a rájuk fordított erfeszítések
a régebben gyakoroltakra fordíttatnak.
A társadalmi
tudomá-
nyok, nagy hátrányukra különböznek a természettudományok-
hogy
tól az által
nem
itt
zik
s
izolált,
összehasonlító tapasztalatok, kísérletek
lévén létesíthetk, a valódi empirikus alapot nélkülö-
azért
e
téren az álokoskodásokuak leghosszaljb életük
szokott lenni. Smith
Ádám
okoskodása hasonlít a philosophu-
Roknak azon természettani theoriáihoz, melyeknek helyessége csalhatlan argumentátíóval be van bizonyítva és melyeket az els
experimentum halomra dönt. Hogy itt experimentum nem lehetséges, azt nagyon megkeserülhetik azon nemzetek, melyek késn, azaz már pótolhatlan kárukon tanulva, fognak meggyzdni, hogy a nemzetközi munkafelosztás hová vezet.
A
8. alatti állítás,
lehetsen
elbbeni
éles 7.
melylyel Scháfflenél találkozunk, meg-
Smith Ádámnak az mert Scháffle megengedi,
ellentétbe hozza ezen irót
alatt taglalt nézetével,
hogy egy mivelési ágnak, melynek természetszer létfeltételei megvannak, parlagon heverése hiány, hogy a »helyi« iparkífejlés, melyet Carey óhajt, valóban kívánatos, csakhogy más
Az ellentudni nem akar semmit
eszközök utján tartja azon hiányt megszüntetendinek.
Smith Ádámmal abban áll, hogy ez természetszer mivelési ágakról, azokon kívül, melyek egyszer
tét
hogy Scháffle ilyeneket kifejleszteni óhajt, melyekre a mesterkéltség és költségesség vádja épen ugy reá illik, mint a védvámokra. St azt lehet mondani, hogy a Schálfle által ajánlott módszerek magukban alkalmazva mesterkéltebbek, mint a védvám magában, vagy ugyanezen módszerek a védvámmal egyetemben alkalmazva »Idegen
már megvannak olyan eszközök
és
által,
:
technikának terjesztése, minta- és mustra-felállítások Ueötlív Ia'ü
:
Nem/ctlót.
által, '
^
a
146 külföld beutaztatása, külföldi tése, «
munkások és vállalkozók betelepí-
ezek olyan módszerek, melyeket védvám hiányában csak
az állam létesithet,
melytl
szerint olyan direkt initiativa
e
mint a behozatali vámok felállítása nem foglal magában nem csupán a meglionositaudó mivelési ágak kijelölése, hanem a módszerek megállapítása, a mértéknek meg-
követeltetik, ;
szabása, melyben egy-egy iparág egyszerre felkaroltassék, a
mind
vállalkozói szellem és koczkázat,
ez az államtól váratik,
reá háramlik. Hasonló körülmények közt, a protectiv systema
nem
elfogadása czikk,
hogy minden olyan
involvál egyebet annál,
melyre nézve okszeren kívánható, hogy az országban
—
termeltessék
•
behozatali vámnalc legyen alávetve
meg nem
czikkek után, melyek termelése
ez azon
;
honosul, és a többiek
után addig, mig az meghonosul, mint pénzügyi vám, államjí)-
vedelmet képez, tehát a lakosságra nézve
nem
foglal
magában
terhet, miután a közterhek azért egyenlk lévén, valamely más
neme az egyenes vagy
adóknak ugyanannyival mér-
kíizvetett
sékelhet.
A
valódi teher tehát csak akkor és ott kezddik, mikor
az elérni kivánt eredmények elsi létesülnek
;
mikor
védelem
meg
elsi j(>lennek
hatása alatt keletkezett tcrmelvények
piaczou, sikeresen versenyezve a külföldiekkel is
a
;
a
a telier azután
csak azon arányban növekszik mint a belföldi termelés emel-
kedik, a l)chozatal
s
a vámjövedelem pedig fogy
ismét
s utóblii
más fori-ásból pótolandó jelentékeny a teher csak ugy lesz, ha már valóban nagyon jelentékeny eredmények is érettek el s el
a
közvagyonnak olyan szaporodását, a szerves lejldésnek
eléri
olyan magasabj) íokát jelenti, mely sohasíMU lesz di-ágán megli/etve.
Pakként
nézve minden
csak'
a
az
el("(feltételek
személyes
is
az egyik éhnek
vagyis
közepett kell
tegye
létezhetnek
meg
tositva,
a
;
i\
itt
bizatik.
tíibhire
Ki tagadhatná,
esak az extiininniok
is
ahsolnt ismiisa
keresni; tegye
nnigániparkodás,
meg a
mii áldd/, a/l a/ e^yes
helyes
a
;
az álk'im
mi az
van tehát az or zág. hogy
áhjo/,, s y
ái'a
s a
által kifejezett eKiK'k helyes
jiogy a '^laissez faire« jelszó
kalmazásai
ial
iiiit
adatnak meg,
()vé.
e i'emls/er
nem
is
al-
loszak.
punliil
itt
is
a
mi az államé és
l\l
indeneset
inejlelt
ér/i nie^.
i'e
hi;'iha
A
hiz-
nem
czikkek.
147 mclvt'kív lu'/vo
a
vám
behozatali
ajánlatos,
kivétel
iitMkiil
kénye szerint olvanok, iiiinkhen való fogyasztását mindenki félui, miszerint az attól kell ucm hogy ngy szabályozhatja, eszközeit felülmúló
áldozatot szabjou az egyesre,
hauem
csu-
pán valamivel nagyobb takarékosságra szolgálhat okul. Ezen rendszer helyett tehát, melynél az áldozat csak az eleredményuyel kezddik, melynél az állami beavatkozás az a hagyva szabadon azontúl szorítkozik, feltételek megadására rendegy javasoltatik tért a magán mitiativának. e helyett mely kezdettl fogva költséget ró az államra, merész initle és tiativát és rendkívüli gazdasági tapintatot követel
szer
A
vám által védett ipar, abban eredményt ekkor sem biztosít. elnyt élvez, olyat, mely gyengéit kiegyenlíti, de azontiil mégis mint küzdenie kell s e küzdelemben edzdik a viszony az, közemikor fiuk versenyfutásánál az ifjabbak néhány lépéssel ;
lebbrl indulnak az elny daczára meg kell erejüket fesziteníök s megmutathatják, hogy futni tudnak. A vámvédelem magára hagyja az ipart s ezért biztosit hogy csak olyan ágai ;
karoltatuak
fel,
melyek
az árupiaczon tért
ellenben —
midn
nyire veszteséggel
—
vivnak
e feltétel ;
mellett
— életképesek
és
közvetlenebb állami initiativától
tudjuk, hogy az állami ipartelepek
dolgoznak
— valóban
t(")bb-
csak üvegházi nö-
vények megfogamzását várhatjuk. Külföldi munkások és vállalkozók betelepítését ajánlja taScháffle ezeknek betelepedésétl mi is sokat várnánk, de ;
lán
nem
akként, hogy az állam directe importálja ezeket,
tkét
állitva rendelkezésükre és olyan elnyöket biztosítva számukra, melyek az iparkodás szükségétl, a küzdelemtl felmentik ket
:
—
—
nem tudom ha protectio nem alkalmaztatik, más módon reá elképzelni, mint lehetne a külföldi vállalkozót és munkást már mellett, vámvédelem a Ellenben birni a bevándorlásra. olyan kedvezmények
is,
minkre
az állani vállalkozhat, anél-
valót vállalna magára, eredményezhetnék hoa betelepedést. Ilyenek lehetnének a következk kedvez iparteaz munkáslakások, olcsó és egészséges nosítási törvény,
kül hogy neki
nem
:
lepekhez szükséges terület átengedése, a netán kívántató közlekedési erek elkészítése, bizonyos idre adómentesség; az utóbbi rsak igen feltételesen.
Mind
ez
nem menti
fel
az illet 10*
;
:
148 vállalkozókat és munkásokat attól, liogy jól inüköfljciick,
lia
megélni akarnak, hogy a létért küzdjenek; holott ellenben
egyéb állami
initiativák, p. o. államgyárak alapítása vagy €gyes gyárak subventionálása mellett az illet egyének boldogulása
már kevésbé
A
nem csupán
ségtelenül
Smith
feltételeztetik igyekezetüktl.
védelmi rendszer minden ellenségei közt
Ádám
tos voltát
s
ez
ugyan igen különös, de
hogy az szükséges ;
is
tagadja a közgazdasági szerves fejldés kívána-
a vámvédelem elitélése
tani
Sclulftie két-
a legfeltétlenebb, de a legvakabb
még érthet
lehet, s
;
ilyen álláspont mellett
Scháffle ellenben elismeri
hogy eshetleg el
kell azt mozdi-
de erre olyan eszközöket ajánl, melyeknek a védvám nél-
kül és
való alkalmazását kivánni, az elfogultság neto-
e helyett
vábbját képezi.
Mekkora
közt, ki pedig a
szabadság nagy apostola,
tanában Smith
Ádám
ellentét közte
követjéül tnik
delmi rendszerrl való nézetél)en
és
Mill János Stuart
és politikai
fel.
ettl
gazdaság-
Mindamellett a vé-
íme
eltér.
is
JMill
szavai
»Az egyedüli
eset a melyben, tisztán a politikai gazda-
vámok védelmeztethetnek, az ha emelked
ság elvei nyomán, protectiv
ideiglenesen alkalmaztatnak (különösen egy fiatal és
nemzet részérl) olyan idegen iparág meghonosításának reményében, mely
magában
teljesen hozzáülik az ország viszonyai-
Valamely országnak elnye egy másik felett az iparnak valamely ágában, sokszor csak onnan ered, hogy korábban kezdte. Nagyon lehetséges, hogy nincs az egyik félen valamely
hoz.
iidierens
elny vagy hátrány a másikon,
gya-
liniiem csu])án i'ölény.
Valamely
ország, melynek ezen gyakorlatot és tapasztalást
még meg
korlatban és tapasztalásl)an való pillanatnyi
kellene
szcri'Ziiic, lehet
melési-e mint az(jk, és
;i
elébl) jelentek
v;il;imcly
ii;niy/,;ita
javilásdkat, mint
próbálkozik meg. ját
melyek
tekiiitel heii ;ilk;i
mellett helyes megjegyzése
;innyii;i
a
egyél)
ha
Xi'iii
e/
lohtassák. mi"
a
tei
;i
versenypályán
;
termelésnek elrmiozditaiii
lehet azoid)an várni,
l'elkai'oljiiiiak és
l<é/iin"iip;ii-1
lei'-
addigiaktól eltér viszonyok közt
koczkázatnkra, vagy helyesehlien
mely
;i
;i
Haenek, hogy semminek sem
ágában
a/,
meg
liii;is;il»l)
hi/.los
annak
niehi-niiinkások
hogy egyének,
sa-
veszteségiikic valateiliéf
\
iselve
felneveltettek
addig
a/oknak
149
hagyományosak. A védelmi észszer ideig folytatva, lesz olykor a legkevésbé alkalmatlan módozat, a mely szeréut egy nemzet e nem kísziuvonaláiy. kikiu'l ez eljárások váin. bizonyos
A
sérlet terhét elvállalhatja.
védelemnek azonban olyan ese-
tekre kellene szorítkoznia, melyekben okkal remélhet, hogy
az ápolt iparág bizonyos
delmet
és
;
soha
nem
id múlva
nélkülözhetni fogja a vé-
hogy a hazai terme lök
kellene engedni,
olyan várakozásokat tápláljanak, melyek szerént a védelemben
tovább részesüleudenek azon idnél, mely elegend
megmutassák, mire képesek
Ennyit mond Mill ez irányban List Frigyesé közt
s
ezzel álláspontja
hogy elmondható, hogy az
vonalozva van, úgy
egy
hogy
rá,
^).
hajszálnyi
különbség
k("»r-
nézete és
nem
létezik.
Különbség csak abban van. hogy Mill nagy munkájának hiisz sorában engedi meg, a mit List egy nagyobb és töbl) kisebb munkájában igyekszik bebizonyítani a logika és rábe-
minden eszközeivel
szélés
van többet, mint Mill
;
de azért List
concedál
;
semmivel sem
ki-
Hogy
álláspontjuk azonos.
miért annyira különböznek a kifejezés terjedelmében és erélyességében, ezt alig szükség magyarázni List hazája és kora egy.
részrl
a Millé másrészrl megfejtik
s
-).
List életét
szánta
hogy azon igazságot megértesse honíitársaival, kiknek nagy szükségük volt reá, hogy megértsék. Augolország már
reá,
Mill eltt, st már Smith Ádám korában is hogy azon igazságnak nem vehette volna hasznát. Mindabban, mit Mill hazájában látott, hallott és tapaszévtizedekkel ott állott,
talt,
semmi -sem
volt,
mi
figyelmét gyakrabban vagy beha-
tóblían irányozta volna azon igazságra. Felismerte
ben nagvon
'J
eltér
Smith
Ádámtól
Mill: Principltís of political
— de
azontúl
—
fosf-
ecouomy. London. 1872. 556.
A
eb-
s
nem
1.
küniyezet befolyását felismeri Srhüffle kvetkez szavakkal »Jelentös. liogy a legjelentékenyebb védvám-theoretikusok (List. most Carey) feltörekv ipar idejében és országaiban léptek fel.« Elfogulatlan -)
embernek
itt
:
reá kellett volna jönnie,
hogy viszont azok, kik a szabad-
nem bárgyún mások után recitálva, lianem a nyok szemléletébl meritve meggyzdésüket — hirdették, csupán kereskedelmi tanokat,
lett
ipar országaiban léptek
sítva volt a gvözelem.
fel,
melyeknek a szabadversenyben
viszokifej-
bizto-
150 lalkozott vele
a AÍlág els iparállamábau
;
eimek viszonyaival volt
irt,
eltelve, s
élt,
euuek számára
ezen kivül
is
csak olya-
nokat tartott szem eltt, melyek szintén elhaladt fejldési fokot értek
hogy
Mi
el.
szüksége volt reá, mi oka lehetett volna,
nemzeteknek « hosszas eladásokat tartson, hogy
Ȓiatal
miként neveljék magukat
A
?
talságiik daczára lehetett
s ezt
meg könyv
tanulják
nemzetek
nyugot-európai
annyi eszük, hogy
volna
vében megtalálják azon húsz kábl) a fiatal
sort,
köny-
—
ez Hogy nem volt esz tanárainak bne,
olyan
hallottak
viszonyaik
saját
fia-
mely számukra Íratott
nélkül.
fiatal
nemzetek szájából
melyeket ezeknek
nemzeteknek minden
fiatal
diktáltak
utánuk mondogatták,
a
elveket,
kik
s
egészen
legin-
kik
ezen
más
elveket
otthon
nyok
nem vévén észre, hogy ezen viszonyok közt az többé hanem kongó frázis. Most ugyan már kevesebljet hal-
nem
viszo-
közt, elv,
lani errl, de a hatvanas
években fü-fa beszélt nálunk a szabad-
meg
reskedelem áldásairól. Csak egyszer magyarázta volna
egyike azoknak, hogy mit várna Magyarországra nézve attól,
habár a föld minden országai végképen lerontanák sorompókat lyet a
Nemzetgazdasági
!
di,vat
volt az,
nem
is
a vám-
egyéb, me-
nyugot-európai országokból importáltak egy ládába pa-
kolva az angol gallérral és franczia nyakravalóval. Ott persze, a
volt azon tan, hanem az aktuális meggyzdés, mely csak annyiban nem mentett
honnan hozták, nem divat
viszonyokból volt helyes,
hogy generalizálták, a mi
volt igazolva.
vad királyt,
tatja azon
Nem
viseli,
éiih'kiikct l,irt\;i
éjílckét
tartja
!
A
szem
ch'ítt
tartsák szem
liiba, lia
hiha
opiiiniiiiaL sz('szs/('|
vagy
:
:
k észszerideg cselekesznek, saját hogy h'hclnc tliik kívánni, hogy ch'itl,
tíirtémk.
niikoi'
mely
más a magáét sem
azoké, akik
nicgéi'tct len
joni niéi'cg, és olyan méreg, öli
ttpitiniot e\i)or-
az indiánokhoz és szahudkereske-
])áliid<át
(hhiii ihcoriákat niiníh'niivé
más
de nic/itláb jár. mint annak
az angolokat kell érte vá(h»bii. ha
tálnak (^"hinába.
jut-
az eiirói)aiaktól ajándékul nyert
ki
lakktoj)ánt fülönfüggként
eltte.
speciális viszonyok által
Nálunk való alkalmazása ellenben eszünkbe
Icrészcgeszuek
tanokkal:
eh'ihh rU>itlitJ/f.
mind
a
azntán
háiii<-
az eml)ert.
Mint Mill,
iiL'\
lloscher
is
einell.edett ellögulallan állás-
•151
pontot
loi;l;il
mi különben azokat, kik
ele is
('
kói'(l(''sl)eii.
Sniitli
Ádám
c/zcl
Hoschcr
is,
mind-
rendszorét fogadták
pontjánl.
kiindnlási
szellemi tevékenységük
l)cl)i/oiiyitj;'ik
hogy messze túlszárnyalják
kétségtelen,
században
Miiidkcttcii
v\
állás-
pontja legjobban kitnik List Frigyes megitélésénél, legnjabb munkájában, a »Nézetgazdaságtan töiténetében«, hol követtaláljuk: »List Frigyesnek theoretikai
kezket
sége csupán az ö
még
nagy jelent-
sokkal nagyobb gyakorlati jelentségé-
nek alapján Ítélhet meg. Egész tömegére nézve korunk Ibntosal)!)
állami-
és
.... Majd mind
próféta
kivívni törekedett,
az,
teljesen
leg-
valósággal
kérdéseinek
gazdasági
mit List Németország részére
vagy
valósult,
félig
még
halála
így a feudalismus és a bureaucratia meggyengitése, a tevékeny iparos közéjiosztály gyarapodása, a közvélemény hatalma, fleg a sajtóé, a németek nemzeti imtudata eltt
kifelé,
.
.
.
valamint
befelé,
mihez különösen hozzájái'ult a vám-
még
egylet és a vasúti rendszer, végre
való felemelése.
az állam vagy nemzet-
gazdaságtanná
politikai és nemzeti
gazdaságtannak valódi
És pedig ezen fejldéshez
O
hatalmasan hozzájárult.
List személyileg
kétségtelenül egyike az elsknek
azok közt, kik a nélkül, hogy államhivatalt viselnének vagy az országgylésben szavazattal bírnának, csupán irodalmi tevékenység által nagy befolyást hódítottak maguknak Xémetország állami viszonyaira
viszonyát az uralkodó közgazdasági
És alább Listnek iskolához tárgyalva
:
')«.
»Kiváltképen három
iskolának szemére hány
:
mód
liil)a
az,
melyet az
nélküli kosmopolitismust, mely
a nemzetiségnek sem természetét
el
nek kielégítésére tekintettel nincs
;
nem
ismeri,
sem érdekei-
holt materializmust,
a tárgyaknak csupán csereértékét fogja
fel,
mely
a nélkül, hogy a
nemzeteknek szellemi és politikai, jelen és jöv érdekeit, valamint productiv erit ligyelemre méltatná desorganizáló indi;
vidualizmust, mely mindent a keresked szempontjából ugy, hogy p. o. Sniith Ádám munkája nem egyéb, mint
tekint, syste-
mája minden egyének magángazdaságának, úgy, a mint az kifejldnék, ha nem léteznének külön álló államok, alkotmányok,
')
Geschichte dev Natioiial-Oekunoiuik. Ö7U.
1.
és küv.
152-
sem nemzeti
kulturállajjotuk, ueiiizetek, nemzeti érdekek,
szen-
vedélyek és háborúk. Ki mondhatná teljesen alaptalanoknak e
szemrehányásokat, habár Smith
tovább mennek
Mi különösen
is ?
Ádám
ellenében kelleténél
a kosmopolitismust illeti,
már
Quesnay következleg czimezi fömunkáját Physiocratie ou du gouvernement le pliis avantegeux au génre humain és azon feltevésben ir, hogy minden nemzetek kereskedi egy kereskedelmi köztársaságot alkotnak. Hasonlóképen J. B. Say a politikai ökonómiát ugy definiálja, mint minden nemzetek érdekeinek vagyis :
általában az emberi társadalom érdekeinek tanát. Szintúgy Sis-
mondi
is
azt
tzi
tudomány
ki e
Hogy
javával foglalkozzék.
hogy az emberi nem
feladatául,
pedig ezen kosmopolitismus milyen
közelrl érinti az ellenkez szélsséget az individualizmust, és hogy ezen utóbbi milyen könnyen félreismer mindent,' mi nem :
pillanatilag és kézzel fogható, ez alig igényel magyarázatot «
').
Elismerleg nyilatkozik továbbá Listnek hisztorikus érzékérl, és annak azon tanáról, mely szerint a népek normális fejldése öt egymásra következ fokon (vadászélet, pásztorélet, földmivelés,
földmivelés- és gyáripar együtt, végre e ket-
thöz kereskedelmi
tevékenység.) vezet
»A
át.
List által oly
gyakran megvont párhuzam a pusztán földmives állapotnak kötött, elszigetelt, haladástalan
szeresen
összeszöv,
pangása
az iparnak ezer-
és
felszabadító, sarkantyúzó tevékenysége
közt, bizonyára a legszellemdusabl) dolgok közé tartozik,
lyek az ujabb közgazdaságtanban Írattak
Es
alál)b
List tanait ismertetve
:
me-
'-).«
»Az álUim
feladata
pedig, hogy a népnek természetes elhaladását
sabb érettség
felé
jobban
siettesse,
vetkeznék be. »Várjou-e az erdész, szél
egy vidékrl a másikia lioidja
sivár puszták süiü
mind magasemmint az magától kömig századok folytában a a
magot,
(>z
utón válnak
ei'dséggé ?« (List IlL 123. köv.).
nép egymással kítzlekcdik, az egyik már
erk
s
birtokában, a másik
még
kifejlett
Ha
két
gyáripari
pusztán liddniivcs nép: ugy az
utóbbi szabadverseny mellett alig kéjx's saját ipart
alapitani,
mert a régen
által
fcnálló.
')
Ugyanott
')
UgyaiiotI 979.
97.'i. 1. I.
i
üke és
niindcnni'ini'i
munka
tul-
153 ipara a magasai)!) kultúrájú uépui'k ópou olyan köny-
nyomó uyeu
fogja azt nyomni, mint a logreményteljesebb fiút egy
le
athlétailag kiképzett, érett
hangsúlyozott
térti.
»Principiuma
A
List által oly erteljesen
vagy
folytatólagosságuak«
a
munka folytonosságnak, mely szerint sokkal könnyebb egy már megkezdett üzletet nagyobbítani, mint ujat kezdeni, különösen ezen pontra vonatkozik
A
^)«.
List Frigyes iratai által gyakorolt befolyással kezd-
dik Magyarországban a kereskedelmi politika és vámkérdések
els komolyabb eszmemozgalom. Németországi szerep-
körüli
lése közvetlenül
megelzte
volt
azou hatalmas lendületet, mely-
lyel a felébred uemzeti érzet Magyarországon a közéletet töltötte el. A német vám-egylet, mely hogy létrejött, nagy
mködésének köszönheté hazája
irodalmi
részben az
— els
gyümölcseit termetté ez idben, mikor Magyarországban érezni
kezdték a közgazdasági elmaradottságot,
és fájlalni
a bécsi
s
kormány által Magyarország irányában követett vámpolitika következményeit.
E
mozgalom részben a nemzet fejld öntumár ekkor is a köz- és ma^
datosságábül, részben pedig talán
gánéletnek nyugot-enrópai befolyás által megváltozott exigeucziáiból eredt.
A
korszaknak
foglalkoznunk kell
s
az
eszmemozgalomnak
— története, a
— melylyel
többi Magyarországot
itt
ille-
tvel együtt meg van irva Kaucz Gyulának »A nemzetgazdasági eszmék fejldési története « czim könyvében, mely
nev
a nagy
nemzetgazdának munkái közt hasonlithatlanul a
legérdemteljesebb és melyben határozott free-trader részérl kétszeres elismerést
érdeml
objektivitással adja
el
a kér-
désben lev törekvések és eszmesurlódások vázlatát. Természetes,
hogy
ezt
csupán a dolgok elfogulatlan ismertetésére
kí-
vánjuk vonatkoztatni, mig azoknak ottan található bírálatát,
szempontunknál fogva egyáltalán tényeket
s
az ez
idben
letesen ismerni óhajtja, a nevezett
rl
nem
helyeselhetjük.
Ki
a
történt fontosabb enunciátiókat rész-
munkára utaljuk
s
részünk-
szorítkozunk azoknak méltánylására, az általános gazda-
ságtani,
')
ugy mint a nemzeti szempontból. Ugyanott 980.
1,
154
A
^Zíil)Hdkoreskedelnii tlieoriák l)efolyása alatt, azon
(A)-
/edési korszak elején, a közvélemény tuluyomólag az Ausztria
Magyarország közt ban igen hátrányosan és
litó, ellen1)en
st
fenálló, és
kezelt,
Magyarországra uézve való-
mert a hazai ipart nem gyámo-
a kivitelt akadályozó vánisorompó lerontására,
egyetemben a német vám-egylethez való csatDe ezt csakhamar (184:1— 42-ben) és csak-
ii.usztriával
lakozásra irányult.
nem
általánosan felváltotta azon
helyesebb nézet, hogy
vámvonalnak az eddigiektl eltér elvek
nem pedig
lását,
eltörlését kivánja az ország gazdasági érdeke,
melynek
kifejezést adott 1844-l)en az akkori
házának
felirati javaslata.
országgylés alsó
El)ben elmoudatik, hogy »Magyar-
ország mindaddig, mig ipara és gyári productiója ^
a
szerint való reformá-
nem
lészeu
pusztán j öld mivelö ország maradand, virágzó közgazdaságra
szert
nem
zetre
Mert a mipar szkség
fog tehetni.
folytán a
miparnak. mint földünk
fejlett
nem-
Ffeladatunk
ezek
és gyártás
nézve els rangú
értékét fokozandó, termé-
keinkre piaczokat teremt, összes gazdasági életnket elejébe
Iciidületnclc
viv
élénk
ágnak minden módoni
foglalkozási
támogatása, keletkez gyártásunknak a klverseny ellenél)en
vámok
általi
Midn
védelmezése e korai
')«.
idszakban
ily
találó felfogást, ily helyes
rátapiutást a gyógyítandó oldalra, tapasztalunk az országos
majoritás részérl,
eseménydús liijján
el kell
csodálkoznunk, hogy mai nap három
és fejldéstelt évtizeddel
késbb, aimyira tudata
lehetünk a teendknek. ann\ira r»nállóság nélkül néze-
teiid
Ugy
látszik,
létezik
Egyél)iráiit
mintha
melynél fogva az
i])aii
vali'ihan
A
áián
most
erre
:
ismei'etei]d<et
b("»vebl)
szereztük
lernn-lés.
\alaniint
a/ i|)aros
még sokkal élénkehhen
kés/ii)!)
l('lii'atl),in. Jiiel,\ ni'k
volna
meg.
nemzedék mentségére egy
jelen
a
hiányának akkor tetnie mini
mostani
mesterségének
a gondolkodás
ok,
népesség
kellett érez-
reá jrivünk.
^-zavait idéztidv.
egy
nj vániszal»ály-
zat kidolgozása kívántatott protekezionisztikns alapon. Azoid)an
ez gyílarali
niái-
kitást szenvedett
')
K.iui/ii;il
a fels s
i'l.
házban leghiiyegesebb részében cson-
ezen csonkitoll alakban terjesztetetl
iiii'ii
.
:>'.i7.
I.
léi.
1
-15
.Fúiclalom! l.ogv mint s„k i.
a ,V,ie,loU.,u
.Uu«a
kitéren hangzott
kieU-gitó
.•»;,•!,
nem
Ugy.o. ugy ,.nc „.zve
ogy.ueseu
vula, Lanon.
')«.
.,.•• ,,-.,l „„vlet mcag.tatio es a ^.a-eg 1. 1 nK„ Következett az iparvéaelm. ,gana ofeladatát es n.elynek történetét, Uitn.mt .
alaknlása.
.na.ne, m, , a ki ezeket nen, egyel, enlekon utaljnk =,. Itt megtalálja
iUetr.leg. sitási eszközeit
Kaucz mtmkájáva
Deák ttkozatok ismertetése n^elle.t, és a is szé.lének f5W> momentumait
be^
Fe.enoz -"t-g ^
" ..
'^^^^*
^''"^^^-f ezek költött, n>eg novekszd. fentebb idézett felirat-töredék
.
vasasánál
:
nüként
^ o
hogy a
lehetséges,
''^"^''^^'^i^^ annyna el
és elismerve, oly sáo ha egvszer ki voltak mondva télbe a hol a gondolatfolytonossag tagvSák magukat temetni, évmelyet fejüket a i-erjéból Hem volt szlkitva s ki ne ttssék csépelése hahnozott rajuk. tizedeken át üres szalma helyes leliogasat a közEzen beszéd csaknem mindenben lényegtelen pontot kneve gazdasági helvzetnek és egy-két "
országnak Tmnök hogy a'fényüzés más a tkéét nek ktükézre kerülése helyébe tár Íves közgazdasági elveket '
hI
áldás,
trjuk
meg
1'^
-F"
- m.ndenben he
fel.
nemes törekvése, nem talála magvar hazailak ezen «olgáUak .gazohu.ok«h férfiúnak, kinek elméletei
koztak azon
-
ha nem találkoztak L-t i' 8 -"f^ elképül -Mmtalálja magyaraza at._ helyeslésével, ez a következkben venni, hogy a ^^^". denekeltt tekintetbe kell g'"f;;*^« ^^ idben csakugyan még nem volt
cselekedetei
^^^^f^l^^f^^ i^f
az .par létrejöttétl további fejlesztése már csak átaljában az "^^'^ tik és e czélból, valamint
<^^"*
f^^';^^_
od sürgsebbnek tnhetett ie. i a közlekedési erek nyitása ndent német patnota volt s m szór pedig List mindenekfelett agv. szomszéd a tekintett, következéskép hazája szempontjából arra szánt, hogy Uultir államnak, melyet
^^^me or^.gnak
gyártmányokat
tle „vers terményeket adjon s nem jó szemmel "-^ztes ennél sympathiával, kevés törekvéseit a meze, gazdaság elbbeni okot fogva hajlandó lehetett az
:<>f^^
-
1)
Kaucz.
2) lú.
m.
id.
inunk. 399.
399—iOS.
1.
lapokun.
_
156
— magának
fejletleuségébul l'ulyót
uémileg exagerálui. Har-
madszor végre a véd-egylet megalapítása, mint a helyzetnek profetikus felismerése és a nemzeti érzület magasztos nyilvánulása, bámulatot érdemel ugyan, de a mellett be kell vallani,
hogy
nem
az
korántsem hathatott
volt gyakorlatias eszköz és
akként, mint egy helyes vámpolitika. Mindamellett
rl
igazoltnak találjuk azt, mert mást tenni
pedig valamit kellett
;
is
részünk-
nem lehetett, tenni melyek a nemzet
cselekedetek kellettek,
nem
ers akaratát ad
oculos demonstrálják. Praktikus eszköz
volt a véd-egylet,
mert elvben nem protectio, hanem prohibitió
volt,nem a termelési költségek különbözetét egy enlitveki hasonló bel- és külföldi
termény
rósz, biztosítva a piaczot
közt,
hanem
az elbbinek, bármily
nem
foglalva
magába semmit a pénz-
;
ügyi vám természetébl, mely egy kezd
ipar esetében és pe-
dig legkezdetben, mikor a teher legérezhetbb, mert az érté-
kek termelésének fokozódása nem ellensúlyozza még, a védvámból a közönségre háramló terhet állami jövedelemre változtatja,
mig késbb a
mérsékelhet.
A
meg
mellett hatásának
ámitás könnysége
vám
belföldi termelés terjedésével a
kellett hiúsulnia az
mely hasonlóvá
által,
tette
a rendszert
egy rizetlen határokkal fennálló prohibitiv rendszerhez.
Az
ok,
melynél fogva List, a mi nézetünk szerint sem
id elttinek tarthatta
egészen jogosulatlanul,
abban az idben
az iparvédleti tö-
ellenkez irányt követ, minoritást képz hazafiak nyilvánitásaiban s a Kaucz
rekvést,
által
kifejezést
munkájában amazok
dül elfogadható része,
talált az
gyakorolt kritikánakis egye-
lelett
midn
is
azt mondja,
nak, az átalakulások, politikai és jogi kellett
elbb
mennie, liogy
kei-esztiil
leg is m('gköz(;litt('thessék. s
hogy »a mezei
a kitü/ölt ezél
birtokiciKls/crüiikiK'k,
közlekcílési eszkíizeinkuek
elbb
tökéletesen
forgalmi
meg
HUenben egészen
ii.
;t
o/.éll);)
.
lielylelen
;il;i|)iiló
rokat niegelözi") része,
és
kellett volna
kili'itással sikei-i'e ;ik;ir1milc voIiki
vett i'ögíis pályán híil.nhii'
])histikus kfizhelyein
csak némi-
hogy ingatlan jellem nehézkes
iiaturál-gazdaságuiikiiak,
változniok, ha némi
ipar-
rcforniok egész során
m.
és
K'niiez
:i
niancliesler-iskola
bir.'il.'it.ui.ik
:i/
so-
idé/ett so-
:
'Aa els f- és alaptévcílés
a véd-egyleti (s a vele
rokon
157 Vrdváini) türclsvt'sbcu az volt, sági ólot természctrt ós
lioí^y
lörv('iiy(>it,
írlrcÍMucrve a uciiizetgazda-
azon
])a] hiedelemnek
hódolt,
hogy nópok ipari és furgalmi ók'te mei^ferséges módon s mesterséges eszközökkel kéuyüuk-kcdvünk szerint igazgatható s mintha elhatározások, egyezkedések, kényszer vagy eroszakolás elégsé-
ges volna arra, hogy valahol
nrttipar-i
A véd-egyleti
s
rrrár
idk
lassú folyamának,
fokozatos fejldésének tes
s
nenrzeti ipar és oekonomiai élet
a
az összes társadalmi kultiu'a természe-
módoni terjedésének lehet gyümölcse erszakos :
közegek
s
egy lábdobbantással
(rrrint
rázsütéssel tererrrthetni
lemondás
;
kell, liogy
Fontolóra nem föltételeket,
irton,
kül-
untalan beavatkozás által a közgazdasági dolgok
hogy mttipart csak armrgy
organikai rerrdjébe, elérni lehet,
fias
virágzás elidéztessék.
fleg a 19-ik század közepén meghocsáthatlan nézetben vala, hogy azt, a mi csak az párt azorr hihás
s
Szécherryi rrrondá)
s
mintegy va-
hogy csak idegen czikkekrli haza-
virágzó nemzeti gyártás elidéztessék
vették a mozgalorrr vezeti azon ezer
melyek
valarrrely
országban a
Ironositásához rrregkivántatók,
nem
meg
rrrüipar sikeres
!
ezer
meg-
méltányolták közgazdasá-
gunk sokkal nagyobb feladásait és égetbb szükségeit nem azt, hogy rideg prograrrrrrrjukrrak az élet és gyakorlat követeléseivel uton-irtfélen összeütközésbe jönnie kell, hogy az egész ;
izgatás tartós és közhasznú eredményekre rrem vezethetett s
hogy azon utón, a melyen
k haladtak, csak
oly mesterkélt és
üvegházi ipar tenyésztethetik, a melynek valódi gyökere és életrevalósága nincserr
s
melyet épen azért az els zivatar
galmatlanirl megsemmisit«
Én nem terséges
melyben
tartorrr
módon
ir-
^).
balhiedelemnek, liogy egy nemzet mes-
(morrd öntudatosan) behathasson az irányra,
fejldik, ipari és forgalmi tekintetben épen ugy, mint
vagy bármi más tekintetben. Én nem hibogy azon vak ervel szemben, melyet a közélet szem-
politikai, kulturális szenr,
porrtjából az
egyeseknek egyéni czéljaik és hajlamaik befolyása
alatt álló cselekvései képeznek
összeségükben,
fatalisztikus
megadással kellene a rremzeti öntudatnak lenrondania minden erfeszitésrl. Igazgatrri persze
')
1.1.
111.
4ro
1,
nem
lehet a rrépek gazdasági
158 de befolyni reá, hol minden egyeB az ö ereje szerint be-
életét,
foly reá, csak az öutndatosan
lehetne
Nem
?
szérl, de a
tudom, volt-e
Kaucz
cselekv összeségnek miért ne
mondva a
véd-egylet alapitói ré-
által idézett nyilatkozatokban bizonyára
nincs mondva, hogy
egyezkedések,
elhatározások,
kényszer
vagy erszakolás elégséges az ipar felvirágoztatására
csak-
;
hogy ha valamit elérni óhajtunk, hogy a mihez több mint egy lépés kell, azért az els lépés megtételétl idegenkednünk nem szabad, noha ez csak egy, és igy nem ezen férfiak belátták,
Hogy
elégséges.
lehet a
idk
csak az
folyamának gyümölcse
lassú
ez olyan állitás, melyre határozatlansága miatt
mipar,
nehéz valami mást válaszolni, mint hogy a lassúság gyümölcseit s
most, harmincz évvel késbb,
hogy azok nem nagyon
Ízletesek.
alkalmunk van
l)ö
Hogy müipart
élvezni,
amúgy Egy
csak
egy lábdobbantással lehet teremteni, ezt mi sem hisszük.
Még
csak egy csizmát sem de azért
lábdobbantással müipart
?
nem
még egy
esett kétségbe soha
Ha
tudjon létrehozni.
;
czizmadia sem, hogy csizmát
arra akartunk volna szorítkozni, a mit
még oda sem meg ezer föltétel
egy-egy lábdobbanással megteremtünk, valóban jutott mdc volna
Hogy
a hol állunk.
el,
ezer
]
mondva, lianem hogy egynehány
mivel, talán jóval tidd) van
azon kivül, hogy a termelésn(>k
feltétel kívántatik
reuczia ellenében
nem nek
elnyök
hittek véteni,
a
liijján
]\rind
t("»l)bi
midn megadták lie
nem
azon egy
a
koidvur-
De
nyújtatnak, ez bizonyos.
hát
k
mely-
felteiéit,
állliat.
újra ugyanazon elv, ugyanazon argumenliim
:
na-
gyon sok a teend, teliát ne tegyünk semmit. Visszatérve ana, mit leiinehb feltételesen beismeiliildv, liogy a
nem
nu'zgazdasági fejldés
hogy
eljutva odáig,
volt
mostani fogalmak szeiint és tekintve a nyugoti népek kultui'áiis
mipar
viszonyait, a
li'inlietelt
\ii!n;i
lel.
tikai viszonyok
nié^is
kít/t,
felt ét elezliel
a
ált;il
védegylet
«'lilélMÍ.
s/euNedjeu.
;il,i]iit(')in;iK
mivel
:i
Ti.
llogV ked
ve/./ilil)
eszélyesen alkalma/.oll pénzügyi
által h-lietett V(tlna elkésziteni g;iloni e/
elsrend teendül
nie,nlionositása
1
a
talajt, a nélkül,
kl>/|l•l^e(l('^i
vámok a li'-
nem szahad
iegink;'i lih |ti'(lig .•izéii
tinckvéseit és várako/.ás;i
hogy
poli-
il
ez
ala|ion
\i-/on\(ik ueni e^ak Mai^MiiDr-
159
mások voltak mint most. szagban, de az egrsz világon nu^-öbiMi viszonyokra akkor terniclósi vasnt'ak óriási befolyása a liogy a nemlátható ismeretes, nem volt elre
A
még nem
volt
nézve menyforgalom jelentsége a mezei gazdaságra szállitásbér, emelkedni fog általak. :\rinél olcsóbb lesz a
zetki)zi
nyire
gazdaságot folytatni a saimál inkább válik lehetvé intensiv es terleiparos fogyasztó vidékektl távolabb
rbb népesség
alacsoellenkezleg minél drágább a vitelbér. annál állhat be szüksége és ny abl) foka mellett a mezei knltnráuak váltsa fel a kizálehetsége is annak, hogy közbens forgalom és a közlekedési eszvasntaknak rólagos exportkereskedelmet.
teken
is
és
;
A
irányminden tökélyesbitésének hatása, kozmopolitikus mnnkafelosznemzetközi zatú és ezek által a Smith Ádám-féle
kr.zök
nemzeti szempontból tás eszméje sokkal inkább realizálhatóvá, volt. Innen van. idejében az lett, mint sokkal fenyegetbbé
nézetem
szerint,
hogy
minekeltte a klforeladási árak befolyása által mezei
akkoril)an
és
galom (jkozta magasabb gazdaságunk a mostanihoz hasonló fejldést épen
ért volna
olyan élénken
el,
az
éreztetett,
tevékenység szüksége lenne mint most kellene éreztetnie, ha a nemzet tévutakra nem tnindikáltnak vezetve és annak meghonositása épen olyan gazdaság hetett fel akkor, mint most. Vasutak nélkül a mezei
ipari
;
ugy megkívánta azt az ország java, mint annak mostani állapota mellett a vasutakkal Helyes vámpolitika mellett, s ha a közlekedési viszonyok az akkoriak maradnak, a mipar meghonosithatása akkor sem volt keakkori állapota
szerint
vésbé valószin, mint most
;
st
nem
várhat
már
talán
most, daczára annak.
a terméuykiviteltl leendene a nehezebb további lendületet,
hogy mezei gazdaságunk oda
jutott, hol
feladat.
És ha ekként és
a
miatt
vasutak a
az
akkori
által elidézett
közlekedési
viszonyok mellett
revolutió elreláthatatlansága
védelmi párt álláspontja
igazoltabb
volt,
mint
a
minnek els tekintetre feltnik, viszont ellenfeleirl korántsem mondhatni, hogy argumentatiójuk átalában a valódi helyzetnek felismerésén alapult volna. Ki errl meg akar gyzdni, olvasí^a el Kautznál a nagytekintély gr. Dessewffy Emilnek egv magasztalt ii-atából kíizidt idézeteket, melyekben töl)bi
160 közt az mondatik, hogy
» hazánk
triával egészen szabadon és
»Az
érintkezni,* és alább
magunk
absolut és általános szabadkereskedést
az utó-
is
az ausztriai tartományok és hazánk kö-
piákhoz sorozzuk, de zötti
kereskedehni föérdeke, Ausz-
vámmentesen
szabadkereskedést a közel jövendben valósitható pium
desideriumokhoz számitjuk,
s
legvalódibb érdekeink által ha-
Alább kitnik, hogy gróf
talmasan követeltnek tekintjük. «
Dessewffy a közbens vámsorompók lerombolásáért dozatot
is
kész volt Ausztriának hozni p.
lium befogadása
még
ál-
a dohánymonopo-
o.
által.
Részünkrl szükség esetében megfoghatónak
tartjuk,
ha
a vámterület közösségét most fentartani kívánják politikai
te-
kintetekbl, (valamint hogy ezek nyomán valószínleg fenn fog az tartatni, a mely esetben a
jöv nemzedékei
szokatlan látványt élvezendik, hogy önkényt mint vész
nemzet
'politikai tekintetekbl), de
kében kivánni mint lehetett len.
Hogy egy
el
egy
hogy az ország anyagi érdeez elttem teljesen érthetet-
országos tekintély ekként nyilatkozhatott, az
nemzetre nézve, mert az övére és
valódi szerencsétlenség a
más
azt,
is
talán azon
tekintélyekére vihet vissza a nagy többség által e kér-
désiben jelenleg követett magatartás,
a közöny, nudylyel ez
életkérdés jelenben tárgyaltatik.
A fentebbiek
és hozzájuk hasonlók
nyos nyilatkozatok voltak
Oly
akkoriban szórvá-
jelenben ez mondhatni a közhang.
;
egy nemzetnek,
óriási következetlensége
nem mutat lel. Egyél)ii-ánt már akkor kc/ddik. inid/ni Kossuth, a ténet töbl>et
mint
a világtíu--
a következetkuiség »Pesti Hirlap«-hoz
közeledve, kijelenté, >4iogy Ausztri.i ellen hatályos védváiiivo-
nal csakugyan alig kivihet
^).«
Mindamellett az 184H-ki
intézkedései
koi'ináiiy
voltak az 1842-ki elvekhez és iigy.inekkor sági egyletben
s
elvek emelkedtek
Az iríxl.'iloiii
lH|!i,
héjul
')
h'iiiii:.
^)
111.
:
az
;il;itt,
iiiinik.'i 4'2K.
iiimik.'i 4t',l
I.
és
hivek
(tiszágos gazda-
j(»niii;ilistik;'ib;in
hasonló
-).
kítvet
évet
v;'is;i
\i\.
ir(Klal<»nil);in
tnlsnlyi'ii
;iz
;iz
I.
koi'szii kicin H'i';'ist
;i
ndí'tknTib
rr.Miie/.ia
s
és ;ingol
ezek kíizvelité-
161 sével a
nagy
kö/öiisógiiél
dclnii irány és az
is
általánoss;! lett a
áltudománynak
szaharl
keresko-
teljes hittel fogadott
sophismái
csodálatos beliatósággal feledtetek seinek emlékét.
eszmekör
s
el
a nemzet korábbi törekvé-
oly teljesen kiirthattak
minden reminis-
annyival feltnbb, mivel egyéb tekintetben az
ez
centiát,
Hogy
az óhajtások ugyanazok maradtak és ezeknek mind-
untalan vissza kellett volna idézniök az emlékezetben, mi elválasztliatlanul összeforrtnak látszott.
het következtetni, hogy a
mi
lett
le-
magyar nemzetnek különös hajlama
van az életben tudományos elméletek
Ez mindenesetre
velk
Talán ebbl arra
által vezettetni
magát.
legkedvezbb magyarázat. Egyébiránt bárlégyen az ok, bizonyos hogy a hatás oly általános volt, a
miszerént egész a közjogi kiegyezés létrejöttéig,
tehát azon mikor már mindenrl szabadon lehetett beszélni s a nemzet kivánalmai fenhaugon fejeztettek ki, a vámterület el-
idben
is,
különitése és önálló kereskedelmi jjolitika folytatása, ezen ki-
vánalmak közt nem fordultak el. Az akkori határozati párt, mely különben legteljesebb integritásukban igyekezett fentartani az 1848 eltti ellenzék elveit, orgánumának, a »Hon«-nak programmjába a leghatározottabb szabadkereskedelmi irányt irta
el, önálló vámpolitika kérdésére épen
idben.
Ha
nem
reflektálva ez
felakarná az ember sorolni azokat kik ezen irányt
osztották s abban nyilatkoztak, fel kellene sorolni csaknem minden jobb hangzású nevét az irodalomnak és politikának. Ellenkez iránynak csak szórványos példái merültek fel. Ilyet tanusitott Halász
Imre a Carey munkájának magyarra
fordí-
Kaucz
által is
dicsért emlékirata és végre a jelen irat szerzje felette
gyarló
tása által
;
ilyen irányú volt Pesty Frigyesnek
els nemzetgazdaságtani
kisérlGteil)en
(egy-két hirlapi czikk-
ben) igyekezett kifejezni azóta ingathatlanul megrzött meg-
gyzdését, mely az volt, hogy valóban gazdag csak azon ország lehet, melynek virágzó mezgazdaság mellett ipara is van s hogy ennek elérésére helyes vámpolitika által lehet valamit tenni.
A kiegyezés ez irányban.
óta némi, bár
nem nagy
Részben az okozhatta hogy
változás állott be
elért dolog
után az
ember tovább gondolkodik, részben az utolsó években nagyon érezhetvé lett hanyatlása közvagyoni viszonyainknak ingatBpöthv Leo
:
Nemzetiét.
11
162
meg
hattá
számosal)l)alvnak
_
meggyözdésrt
elnyeirl. Bizoiivos, hogy az
jedni kezdett az ipar fejlesztésének
;i
vámterület
ki'm\s
korszakhoz képest ter-
elél)l)ciii
védelmének, ezzel kap-
s
A
csolathan pedig a vámterület elkülönítésének eszméje.
s
hal 2)ártzászlajára irta azt
országgylésen, mint
s
a halkítzép
na])i iroihilmi
szél-
részérl ugy az
organumail)an estek nyilat-
kozMtok, melyek l)izonyitják. hogy
korántsem olyan
:iz
h
a
szabadkereskedelmi elvekhez, mint volt a határozati párt. Mi-
dn
10 évre kötött
az Ansztriával
1877-ben való lejártára
1874-l)en a
valé) tekintettel
véleményadásra, annak megnjítása vagy
kormány
l'ell)ontása iránt, szó-
gazdasági testületeket, a beérkezett válaszoknak
lította lel a
még mindég
egy, természetesen
minoritást
hogy a helyes nézetek valamivel
totta,
szerzdés
kereskedelmi
képez
tíihl)
réfize
tanúsí-
tért nyertek.
Kü-
lönösen kiemelend az országos iparegylet, mely magáévá tette
Mndrony Somának "javaslatát. Ezen jeles irat, »A vámügy és Magyarország közgazdaságának újjászervezése« czim alatt jelent meg 1874-l)en, igazgatójának,
mely mint önálló munka
a kérdést egész terjedelmében, alapos tudományossággal tár-
midn az olvasót erre utalnám, ki kell jelentenem, hogy abban sok olyan van, mit magam részérl is elmondani óhajtottam volna, ha meg nem elztetem és hogy ez ekként felesgyalja;
legessé válván, feladatom ezáltal rövidebbé
egy nuis hasonirányu iratra
ezzel,
tetni
:
is
lett.
Kapcsolatiján
bátor vagyok figyelmez-
»()nánó vámterület és védvám« Szmrecsányi Arisz-
ez
tidtl (1875), mely szintén sok olyan érvet tartalmaz, melyeket miv(d
;i
figyelme ebben kellleg
kí>zí)nség
rájuk, jelen irjitondiaii vagy érintek, mint kiib'mben
A
b;idkereskedelmi
iráiiybíin
országét
is
;i
nem
;iz
a
i|);i
kereskecb'bni
mondli;itni
látják.
nié^
mindég
vámteriilel
k("»Z(»s
régi sz;i-
;i
ientartás;i
és i|);irk;iniiiiák
rosokk;i
kik
;izokb;in.
(b'ilyoZiitl;inságáb;in gériij
és
A kereskedelmi
ez természetes, niintliogy
nagyon túlnyomók
liiv.i
g:izd;tsági testületek tíibb-
felliivott
vé|emény;idás;iib:in
mellett nyilatkozik.
már
lett
v;igy csak i-íividebbeii
tenném.
véleményadásra,
sége egyébiránt
mellzhetek
fel
I
s/.endien
itedi;;
:i
('rdikidu't
részérl
kereskedk s
ezért
;iz
l(»rgalem éléid<ségében, tehát Mka-
A
gazdiisági
egyesületek t(>bbsé-
lio^y es:ik il\en sídijektixc helyes állás-
\(\:\
pontot
birtak volna
is
clloiílalni
s
vannak
válaf-zaik
között
olyanok, melyek világosan bizonyítják, hogy az illet testület
a kérdés mikénti eldöntésével összefügg viszonyok és azoknak
magára
való vonatkozása iránt
Midn
legkevésbé sincs
a pártfúzió létrejött és az
iij
tájékozva.
miuisterium részérl
a vámszövetség tárgyában megkezddtek a tárgyalások Bécscsel,
azaz a legujabl)
látszott állani a
idben
s
a jelen pillanatig, a kérdés ugy
közvéleményben, hogy a védelmi rendszerhez
kétségtelenül többen hajlanak, mint a kiegyezés eltti kor-
szakban, mindamellett azonban az igen nagy majoritás és a
hangadó körök lyást
(értve azokat, kik a kérdés
megoldására befo-
gyakorolhatnak) kivétel nélkül kérdésen kivül állónak
látszanak tartani a vámszerzdés felbontását.
Noha
bizonyos, hogy ez nagyrészt úgynevezett oppor-
nem az ország valódi érdeke olyan nem ismerésébl ered, mégis azt hiszem ha azon hangadó körök annyira, mint én, meg lennének gyzdve, hogy
tunitási teljes
tekintetekbl és
fel
:
a vámterület elkülönítése a magyar nemzetre nézve élet és halál kérdése, ez
emelem
elhatározásaikra befolyást gyakorolhatna. Azért
ez iratban
gyenge hangomat, még az utolsó perczben
bár hazafiúi kötelességérzet kényszerének engedve inkábli mint
eredménvnek remén vével.
IV
V.
Tényleges viszonyok.
A
alkarmazásának
védszer
módja. Er-szaporitás. Minekeltte tovább mennénk,
és részletezésébe bocsát-
koznánk a tényeknek, valamint teendknek, a czélnak köny-
nyebben való szemmel tartása végett dókra nézve
A
is
röviden rekapitulál-
itt
juk eddigi vizsgálódásaink eredményét
a
és
még elmondan-
elzetesen körvonalozzuk szempontunkat.
dilemma, mely Magyarország eltt
állni látszik, ez
:
el-
némítani a kultúra igényeit, mi (a kényelmi és fényzési igé-
nyektl
eltekintve,
melyek mellzhetk ugyan veszély nélkül,
de csak szerfelett nehéz önmegtagadás által választhatók
el
a
többitl) egyértelm a hátramaradással és elveszéssel; vagy pedig kimeríteni magunkat azok kielégítésében, fogyasztani a
nemzet tkéjét addig, a mig nyedés
nem
a mig a teljes elszegé-
tart, és
kényszerit utóvégre mégis letenni mindarról, a mi-
nek a nemzetvagyont feláldoztuk, mikor azután kétszeres gyor-
— Azonban
sasággal kell a sülyedésnek bekövetkeznie.
ers
a ve-
megmenthet egy kultúrakéi)es ') nemzetet e dilemmál)ól nz által, hogy a neki engedett határidt felluisználja arra hogy országát industriá-
szély éber öntudata, párosulva az
lis
akarattal,
tekintetben emelje, öszhangba hozva a segélyforrásokat az
igényekkel és öntudatosan elkészitve^ekként a létviszonyok változása által megkívánt átalakulást. Ezt
nak
heh/esen alkalmazott rendszere
telietí
áltíil,
behozatali
vámok-
melyek l)izonyos
elszi-
getelést hoznak létre, meggátolják a külfíildi környezet tulers
befolyását és nicggycngitik tehát azon sát, lás-
molyekltl ered
;i
tényezk tulgyors behatáKz a/, átalaku-
létviszonyok átalakulása.
lialadásáhaii némileg arányosit\a
«) K/,i'l|fiiii
ki''p«f»Mégfi iin'i;
tx-ro^uflitsíirn, (ilvíiniiiik
is,
ki
Irlirliick
v^i\yA;\^\\\<:í\\n\\\
les/,
<'tvi'
az ország gazdasági
II
ii:i;^yiilili
li;ilr:iiiiar;Hll.
nii\
cli'Kir's
:
165^
A
viszonyainak átalakulásához. rendszer lelietövé teszi
ott,
átalakulást azon
gazdasági
^
hol e nélkül
nem
volna lehet-
lett
séges, gyorsítja, hol lehetséges lett volna nélküle
mét az állam
sát
azon
gítésének
az
és ekként mérsékli a
leszállítja
is
részét,
;
;
az ipar
közvetlenül által,
mely
is-
nyit
fogyasztá-
kulturigények kielé-
hátramaradás
elmozdítja
is"
hogy a kül-
azok
megdrágítja,
czikkeket
fogyasztási
földi
végre
állampénztárnak;
az
forrást
forrásait növeli
erejét és
is
srsödését mozdítja el, mi
kifejlesztése által a népesség
veszélye
nél-
az ekként megkímélt esz-
kül mérsékelhet és közöknek azon czélokra való fordítását, melyek veszély nélkül nem hanyagolhatók el, ha t. i. a fogyasztástól megmentett összegek tkésittetnek vagy a belipart gyarapítják.
Megjegyzem, hogy az ajánlott rendszer alkalmazását
teendnek tartom, hanem az elsnek, minthogy a többit csak ezzel kapcsolatban tudom sikeresnek vagy kivihetnek gondolni, A mire itt czélzok, az els sorban a
nem
az egyedüli
munkás
népesség
szaporítása
a
bevándorlás elmozdítása
által, ipari nevelés, valamint a melyek a mezei gazdaság érdekében volnának teendk, különösen a trágya-anyagok
kell felhasználására irányuló intézkedések által. Mieltt az alkalmazandó vámrendszert illetleg
nézetei
met valamivel konkrétebben formuláznám, vessünk egy tekín tetet forgalmi viszonyainkra,
a mint azokat a rendelkezhet
adatokból ismerjük.
A magyar
korona országaínak külforgalma volt millió
forintokban
1873-bau
1870-ben
1871-ben
Behozatal
344
472.3
488.,
Kivitel
342^8
357.3
313
300
1.2
114.8
175.,
156.,
Behoz, több
Ezen négy év
alatt
tehát
1872-ben
együtt
456.7
véve 447.8
millió
multa felül behozatalunk a kivitelt olyan különbömely ha az adatokat helyeseknek tekintjük, maga képes megmagyarázni a szomorú gazdasági helyzetet, mivel tudjuk, hogy külföldön nincsenek tkéink elhelyezve, melyeknek ka-
forinttal
;
zet,
matát használati tárgyakban szednénk be a külföldt(")l, mint Angolország, hanem elleukezleg amiyival kellett, hogy sza-
166 porocljon adósságunk a külföld iráuyál)au. AzonLaii a külön-
bözetek oly hilietetlenül nagyok, hogy talán kételyek merül-
hetnek
Képzelhet
az adatok helyessége h'ánt.
fel
egy ország külforgalmi mérlege
hogy
Nem
ráljon ? létezik-e ehhez hasonló példa ?
általában,
arányokban
ily
diffe-
szükség messze
menni annak bizonyítékául, hogy igenis létezik. Midn megjegyezzük, hogy az osztrák-magyar monarchia és Magyarország forgalmi kimutatásai különböz közegek által és telje-
más forrásokból dolgoztatnak
sen
ki
— utalhatunk
^)
arra,
hogy a közös vámterületnek forgalma azon idszakban hasonló fel, a mi sokkal hathatósahban szól a fentebbi adatok valószinüsége és helyessége mellett, mintha más ország
arányokat tüntet
találnánk hasonlót, mert
más idbeli kimutásaiban
épen
ez
csak analógia volna, mig a két egymástól független tanúságtétel
ugyanazon tárgyra vonatkozván, valódi bizonyítékot képez.
Miután a következkben a bilancziáról még gyakran megjegyzem mindenkorra, hogy jól tudom, miszerint
lesz szó, az,
úgy mint az államok külforgalmi kimutatásaiból kivehet,
nem
képez
mok
azért
is,
mert a
kevés kivétellel
el
nem
;
megbecsülésénél
értékek
hanem
alapot
biztos
oda gravitálnak, hogy a
s
mellesleg jegyezve
nyomán
mény
tnjék
fel.
E
rész-
meg, csupán Magyarország külfor-
vámhivatalok, hanem
is
zései
vá-
kiviteli
részesülnek azon
amazokból kimaradhatnak ezért a kimutatások mindig
kivitel kisebl)nelv
galmának kimutatásai képeznek
nem
;
nem
mert az
elérhetetlen,
kimutatások (a
lévén törölve)
árumennyiségek, ezekbl nem,
azért,
pontosság
a teljes kiviteli
figyelemben, mint a behozataliak
ben,
csupán
kivételt, a
mennyiben ezek
a közlekedési vállalatok feljegy-
Egyedül a fent emiitett körülhogy ha a világ minden polgárisult
szerkesztetnek.
magyarázhatja,
államainak ibrgalmi mérlegei összcadaliiak, az öss/egbiüi tetem(!sen
kiseld)
kivitel,
Iioloit
ebben
a
k(>ttnek
is
ki kel-
egymást egyenlitenie, minthogy minden behozott áru
lene
')
Az
<)Hztr;ik-iii;i;íy;ir
hécHÍ CM. k. Hlat. zéHeibííl,
utak
a
•'"<
a
íi
mumncliia
kö/,]ji)iiti liizotlsá^í iillitjii
Mat(yiirurH/,ii|ítíit
;,n"r/.liaji'>z;isi
piMÜjr a
tiirüiilal
iii.
kfM-csktMlrlnii (").ss/,i'
ii
kir. ki'izpniiti
|ur;;aliiii adMlailn'.!.
kimiita
viiinliiviilalok
tiisiiit,
ii
loljoj^y-
stal. liivíitul
ii
vas"
:
167 kivitetett: a
valalioiinaii
nem
nem okozhatják
ismerjük,
feltételezzük
l)arl)ár
hogy ezeké a
is,
országok, melyek mérlegeit
a
nagy
murt
diftereucziát,
czivilizált
lia
világéval szemben
de tudjuk, hogy küliorgalmuk arányai nem akkoíösuly rák, hogy azon különbözetet betölthetiiék. Ezért a kíizt kivitel és az adatok használatánál uem is a behozatal
kedvez,
egy évben mutatkozó klilöubözetre lekteteudö. hanem a lekülönbözetekre hozatal és behozatal, kivitel és kivitel közti a
különböz években.
sok készülnek,
A
rendszer, mely szerint a kimutatá-
hibák, melyek azokba befolynak, ugyan-
a
maradván, a mutatkozó ersebb változások jelentsége kétségbevonhatlau. Mi a bilanczia felfogását közgazdasági
azok
szempontból
illeti,
a
IV
.fejezetben
csak röviden ismétlem, hogy
mondottakra utalok és itt némely nemzet-
teljesen absurd
hogv lehetetlen miszerint egy ország X. a másiknak adósává legyen az áruforgalom folytán. Ha pénzen földbirtokos pazarló, ugy a földhitelintézettl felvett gazdák azon
állitása.
ha nincs az országban más valaki, a a ki annyit takarított meg, a mennyit X. elpazarolt, úgy reprezentálják, a földhiteli kötvényeknek, melyek tartozását
külföldi árukat vásárol, s
szükségképen külföldre kell kerülniök. magyar-osztrák monarchia külforgalma volt miUió
A
forintokban,
nemes fémeken kivül 187U-ben 1871-beu
1872-ben
1873-ban
Behozatal
431.8
540.-
613..
583
Kivitel
395.4
467.3
387.9
423.c
36.*
73^2
225^8
Behoz. több. Itt
tehát
a behozíitalnak
négy
évi
159^ összes
többlete
494.« millió, vagyis 47 millióval több, mint Magyarországnál külön tekintve. Ilyen nagyon szokatlan számtételeknek független forrásokból összhangban való felmerülése nagyon
hangosan azonban,
adatok hitelessége mellett. Talán lesznek kiknek e számokban mint megbízhatóságuk ellen szól az
szóló feltnik,
hogy Magyarország magában,
teriileti
kiterje-
gazdagságát tekintve, aránylag sokkal fel, mint az összes vámterület, melymutat nagyobb forgalmat nek kevésbé népes és kevésbé vagyonos részét képezi. Ennek
dését, lakosságát
és
magyarázata nagyon egyszer: okvetlenül módositja az ará-
168 uzou körülmény, hogy
nyokat
az
bizottság
az
ausztriai cs.
áruk értékét régibb idö
k.
központi
eltt niegállapitott
s
évrl évre változatlanul megtartott becsárak alapján számította ki egész 1873-ig bezárólag ^), mely árak pedig, különösen nyers terményeket illetleg, nagyon alacsonyak, igy p. o. búza 31/2 frt vámmázsáuként. A magyarországi forgalmi kimutatásokban ellenben a nyers termények árai eddig is évente változólag
a kereskedelemben
s
nek megfelelleg, tehát
amazoknál
fizetett
árak közepé-
a czikkek egy részére
nézve jóval magasabban voltak felvéve.
Ez azonban
koránt-
sem a ftényez azon látszólagos aránytalanságban s az egyenl árak alkalmazása nem akként módosítaná a számokat, hangsúlyozzuk csak láthogy az aránytalanság, mely
—
—
szólagos, eltnne. Látszólagos azért,
Magyarországnak
és
Ausztriának egymás közt kicserélt
ményeit foglalja magában,
;
ter-
természetszerleg nincs számba
véve a vámterület külforgalmában
igen jelentékeny
a forgalom, mely
mert
;
már pedig
ez,
mint tudjuk,
Magyarország nyers terményeinek fpiacza
Ausztria, mig az ottani gyárak fedezik iparczikkekben való
szükségletünknek túlnyomó részét. Valószín, hogy Magyarország külforgalmában tetemesen nagyobb összeggel szerepel-
nek az Ausztriával történ cserék, mint a külfölddel valók.
A
vámterület külforgalmából pedig az oroszláuyrész minden bi-
zonynyal Ausztriát
illeti,
mig Magyarországgal való forgalma ma-
szintén ez utóbbi külforgalmának nagyolíb részét foglalja
gában.
Nagyon
valószinü ennélfogva, hogy ha a birodalmi ta-
nácsban képviselt országok külforgalmáról
is
léteznének a ma-
gyarországiakhoz hasonló adatok, ezek azt mutatnák, lajtántuli résznek is
hogy a
külforgalma nemcsak relatíve, de absolute
nagyobb, mint az egész vámterületé.
Ha
a
f('iit(!bbi
adatoknak nagyl)an való helyességéhez
mégis hozzá férhetne a kétely, ez Icgidjebl* felbecsülése
szeiii[)()iitj;'il)ól
feltéteh'zlicl, lidgy
')
jiiloll
A/. 1874-r<'
kczi'iiilic/.
lii<-i>lc|t|rikil
iriíir
;i
volna
l)<'li(»/.;it;iln;ik'
vniialko/ú i'Hi't "•/.cm
alkalma/.
Iclictn,
riir;;iiliiii
ji/on
;i
is
csak
értékek
:i/
mcnnyibcíi a/ vohia
roppant
töljhictc 011-
ki iriut:it;tH;il)aii, iiii'ly
tt\t'
i-ciids/.criril s a tt'iiylc^rcs piat'zi
iiciu
jirakiiak
^169
uuu eredne,
úgy az
miszei-iiit
ausztriai,
;i
i'ont()sal)b
behozatali czikkek becsárai,
mint a magyar' hivatalos statistika részérl,
kellöuél magasabl)au vétettek fel. Ha ezt feltételeznéuk is, mégis elvitázhatlau azon fbb behozatali czikkek mennyiségeinek ezen években való nagy emelkedése, mint a következkbl
Magyarországba
kitnik.
mázsákban
ugyanis
behozatott,
1872-ben
1868-ban
Déli gyümölcsök
Egyéb gyarmati-
és
38
75
173
213
1U7
108
55
107
32
44
486
548
71
187
32
33
1,055
1,591
fszer-
áruk és szivar
Mindennem
526
38U
Kávé
tött
vám-
:
Czukor és szörp
DohányFonalak
ezer
sztt- és kö-
áruk gyapjúból, pa-
mutból, lenbl-
és
se-
lyembl, kész öltönyök, kalapok, divatczikkek
Porczelán- és cserépáruk
ÜvegVas-
és
üvegáruk
és aczéláruk és vasúti
felszerelési tárgyak, u.m.
sinek stb.
Fémáruk, egyel)ek Gépek- és gépalkatrészek
Apró
áruk,
diszm
63
337
244
30
124
és no-
rinbergi áruk
Ezen
82
összehasonlítás tárgyául e két évet azért válasz-
tottuk, mivel 1868.
a legrégibb,
melyrl megbizható adatok
melyben a behozatal tetpontját az ezen év második felékétségtelenül 1873-ban, mig érte el, közgazdasági válság vált érezhetvé ben, nálunk már igen
léteznek, 1872. pedig az, a
miatt, a behozatal csökkenésnek indult.
A
fent elsorolt czik-
kekbe be vannak foglalva mindazon fontosabbak, melyekben való szükségét
Magyarország a külföldrl, illetleg Austriá-
:
170 1^(31
fedezi. Legnayy()l)b részük igen
Bármint vélekedjék tehát
tetemes emelkedést mutat.
ember az értékbecsü
i.z
helyes-
sége iránt, annyi bizonyos, hogy a behozatal roppantul növekedett,
mig a
czikkei nagyjában változatlan összegeket,
kivitel
vagy csökkenést
mutatnak.
is
A mérleg
tehát okvetlenül nagy
változást szenvedett kedveztlen irányban.
Minthogy az
austriai
kimutatásoknak helyessége ugyan-
azon alapon volna kétségbevonható, és ezek a magyarországiakat igazolni látszanak, vessünk egy tekintetet ezekre, melyeknél korábbi évekre
is
mehetünk
mi
vissza,
által
tapasztalat
a
alaposságban nyer.
A
kültbrgalom (nemes fémeken kivül)
185-l:-töl
1870-ig
következ arányokat mutatott Behozatí il.
Kivitel,
1854- ben
212
mii. irt
221
mii. frt
1855
»
236
»
239
»
1856
»
263
»
255
»
1857
»
264
»
232
»
»
858
»
257
»
230
1859
»
201
»
217
»
1860
»
209
»
264
»
1861
»
244
»
277
»
1862
»
239
»
293
»
1863
»
254
»
291
»
1864
»
255
»
323
»
1865
»
256
»
344
»
1866
»
218
»
»
1867
»
294
»
329 407
]8(;8
»
387
»
»
1869
»
41!»
»
429 438
a/,
értékek
1
IMcgjcgyzciido, lingy
Uf^yaua/tiii l)ecs;'ir;ik alapján \aiiiiak
ján
a
1h7o.
f(!ntel)li el("»tti
volt. és
igy
1870
években 1858. óla
pedig az
1865
k(i/ölt
é\('k
67-l»en
a
c/,
73-ki adatok. a kivitel
legnagy
iiiiiid
kiszániitva,
eliinyére
nmtal
»
évekre
nézvo
melyek alap-
!\lint
lulytonosnn
rés/éhen
»
látjuk,
az
tiilnyomé)
igen
tetemesen;
k(iZ(')
kidönhözet
m százalékilag véve
uvéi-c mutatkozót.
nagyságuknál
1865-67-ki
1871 -73-ban a hrhozaha
elóri az
^)
fogva
kiviteli
utóbbi
tehát ezeu
Ha már
c
b-
különbözetek
ugy az az ugyan többletekre nézve szükségképen valószinütlencknok
tnnek
iudulva ki, az áll-éslia a Yalószinütlenségl)ül és a behozatal behozatali becsárak magasaknak
íel,
18a-73-ki ö^ege ennél-
1865---67-ki feltételeztetnék, ezzel az fogva redukálandónak akszerfelett fokoztatnék, mivel az
mérlegek valószinütlensége itarányban lévén leszáUitando, az kori behozatal ugyanazon namutatkozó különbözet még sokkal ten a kivitel elnyére
ha az utolsó évek különgyobbnak tnnék fel. Hasonlóképen becsarak képzelnök, mintha a kiviteh bözetét onnan erednek sokkul s a kivitel ^^^yleg nem lennének elég magasan felvéve kimutatottnál, az 1865-67-ki kina-yobb értéket képviselne a nagyobbnak feltételezend volna Szóvitel ugyanazon arányban becsegybevetése azt mutatja, hogy mas val ezeu két cvklusnak
hanem
nem árak felvétele által a valószinütleuség nagyobbodván, cyklusnál másik ellenkezleg vagy egyik vagy helyeseknek adatok az s igazoltaknak ezzel azok lényegükben kisebbedvén,
e szemponthói az egyes betekinthetk. Felesleges tehát, hogy növekedését vizsgáljuk, a behozahozatali czikkek mennyiségi tali
összeg növekedésének igazolásául.
években és pedig
Az elbbeni
már 1859
óta és egész
többletek egyébiránt magya1869-i- tapasztalt nagy kiviteli nagy behozatalnak, a menyrázatául is szolgáhiak a késbbi kevésbé érzékeny csorbiasa nyiben azok után ez mindenesetre lehet, mintha az élbbem kornélkül a nemzetvagyomiak volt kiegyenlítette volna egymást. szakban a behozatal és kivitel
hogy Magyarország-Ausztria országok köze, vagynem tartozik a .nemzetközileg gazdag« ^
Azonban ekként
1)
2)
is,
1865-ki
tekintve
34«
kiviteli
többlet »
51
»
38 »
behozatali
»
16
»
58
»
37
»
1866
»
»
1867
»
»
1871
»
1872
»
»
»
1873
»
»
»
Azon értelemben, mint
Sef/d
»
használja e kifejezést
linuulsatzc des lkvnknotenwesen.s« (1875)
czim
iratában.
>l)ie ^val^•en
172 is
hogy kevés tökéje van külföldöu elhelyezve, mig a külíoldállam- és egyéb értékpapirokljau uagy tkéi
uek ausztriai
marad.
vannak, a beállott fordulat gazdaságilag kedveztlen
A mellett kérdés, párhuzamos is
hogy Magyarország kereskedelmi mérlege azon kedvez korszakban
volt-e a vámterületével
A
úgy, mint párhuzamos a kedveztlenben ?
valószínség
melyet e számokból merítünk mellette szól ennek
;
az melyet
a hazai viszonyok ismeretébl merítünk, ellene; azért e kérdést legjobb eldöntetlenül hagyni. Lehet
ellenben véleményt
koczkáztatni arra nézve, hogy a közös vámterület mérlege
gyarországéval összevetve, mint tnik
fel
Ma-
a lajtántuli orszá-
gokra való vonatkozásában. Az 1870 7 3. években, mint láttuk, Magyarország külfor-
—
galmi
deficitje 447.s millió frt volt
hivatal adatai szerint millió vagyis csak
;
a
magyar
kir.
statisztikai
ugyanekkor a közös vámterületé 494.8
47 millióval több, a
cs. k.
központi
stat. bi-
zottság adatai szerint. Kérdés, hogy ha a vámterületet illet
adatokra nézve más, a valóságnak jobban megfelel, tehát magasa1)b l)ecsárak alkalmaztatnának, ez mennyiben módosítaná azon
Ha
összeget.
általaiban az
áruk minden nemeire
nézve egy l)izonyos százaléki tétellel magasabban vétetnének fel
mérleg külön])özeteinek összege
az árak, a négy évi
is
ugyanazon aránynyal lenne nagyol^b, p. o. hogy egy határozott számot mondjunk, általában vagy átlagban 30 "/o -kai magasabl) 1)ccsárak mellett
rúgna felül.
s
a magyarországit
De
ottani
;iz
már
kíizel
644
deficit
millió frtra
kétszáz millióval
múlná
csalódás vohiíi azt hinni, hogy ilyen eljárás, egészen
eltekintve (iiikényességétl, a válósághoz csak feltételezhetleg is köz(;l('l)b
hozna
;
mert a vámterületi adatokm iilkalmazott
becsárak korántsem átnláltan, legkevésbé pedig miiuh'ii árukra nézve egyeidn tekiiitciidnk alacsonyaknak; bi/tosaii ez csak
gabnanemüeket illetleg hasonlót
l'cltétcleziii, s
lorgalnii
adatokat
valai. mini
1
7.
a
stat.
mennyiben
t.
i.
statistikai
els
külhi-
évfoly.
gyártmányokat illetleg
in('gálla|tilo1l a/,
magyar
a
kíizlcniényekA
és kí)v.la|)(»n kitnik,
kíizponti hizottság által
alajiuj,
gyártmányokra nézve nincs ok
niódosithatná, minthogy a
ez a -'Hivatalos
4-ik liizctéböl cs. k.
is
áll,
ha mégis ngy volna, ez
adatok
a.
hecsárakat vette
kiilíinneniiisége
en-
173 ffcdtc
Ezokiiok.
').
;i
ffahoiia
kis/áiiiíldtt ('rtrkoiiu'k
vcktilikA-
lása a feutcbb feltételezett aráuyuál sokkal kevésbé módositauá a forgalom összegét, a behozatal és kivitel közötti kiilöubözetet pedig alig, iniuthogy gabuauemüek épeu a tárgyalt
évek átlagál)au mind ebbeu, mind abban megközelítleg egy formán fordulnak el. Lehet azt is feltételezni, hogy a magyar
kimntatásokbau vannak a l)ehozatali czikkek l)ecsárai kellnél magasabl)an felvéve. Ez egy czikkre, t. i. apró árukra nézve, csakugyan valószinü is. De ha azt feltételezzük is, hogy e czikk becsára 50" -kai volna alább szállitandó s ez alapon az évi l)eliozatal 20—30 millió Írttal alacsonyabbnak tnnék fel, a
még mindig túlnyomó részét, rom negyedét képezné a vámterületinek. Mindebbl
magyarországi
deticzit
talán háaz
tnik
ki. hogy az ellenkez hypothezis támogatására legkedvezbb, a valószínséggel csak némileg is összefér feltételezéseket megengedve, a vámterületi deficzitnek nagyobb része mégis
fedezve lesz a magyarországi által, úgy, hogy a lajtántli or-
szágok helyzete
e részben is
sokkal kedvezbbnek
tnik
fel.
A
—
monarchia klforgalmában 1870 73-ban mutatkozott deficitnek túlnyomó része tehát minden valószínség szerint Magyarországnak behozatali és fogyasztási többlete által idéztetik el, mig a gazdagabb társország mérlege, bár szintén kedve-
ztlen
volt ez években, de
Minthogy pedig Magyarország nyers terményeinek mely viszont gyártmányaival
országé.
eladási piacza Ausztria,
legfbb
I)
nem azon arányban, mint Magyar-
A
követett eljárás ez volt
adatai alapján a
:
a
közlekedési vállalatok,
melyek
magyar külforgalmi kimutatások kidolgoztatnak, som-
másan mutatják ki a gyapjuárukat, azután pamutárukat, meg lenárukat stb. Minthogy az ezen elnevezések alá tartozó áruk, minségük szerint nagyon különböz értékkel birnak, egy a valóságot megközelitö kulcs keresésére nem létezett egyéb módozat annál, bogy az ausztriai forgalmi kimutatások nyomán, melyekben az áruk a vámtarifának igen részletes
minségi különböztetései szei-int becsültetnek meg, az illet áru külforgalmának mázsánkénti átlagos értéke lett kiszámitva s alapul véve és pedig tekintetbe véve ugy a behozatalt, mint a kivitelt, az elbbenit, mivel a külföldrl a vámterületre behozott áruk
is
szerepelnek Magyar-
ország behozatalában, az iitóbbit pedig, mert a lajtántli országokból ugyanazon nemei a gyártmányoknak, melyek a külföldre. IMagyaror-
szágba
is
exportáltatnak.
:
174
Magyarország szes
eblx-li szükségletét uagyoljl)ára fedezi s
az
ösz-
monarchia külfölddel való forgalmának oroszlányrésze
Ausztriát
illeti,
ebbl egyenesen
következik, hogy Ausztria ugyan ersen passiv, de Mahogy az ottani kevesbletet ha
bilancziája a külföld irányában
gyarország irányában aktiv,
nem
is
s
egészen, de tetemes részben az itteni többlet fedezi.
Ez
különösen kitnik, hogy ha négy évi forgalmi eredmény helyett 6 évit foglalunk össze. Volt millió forintokban
1868-ban a vámterület
Kivitele
1869-ben
Magyarország
a vámterület
387.,
329.9
418.,
Behozatala 428.3
319.,
438.i
-t-10.2
+91.2
—41.3
Magyarország 408.,,
329.^ '
—79.2
Ezen két évben együtt véve tehát a vámterület behozaMagyarországé 69 millióval volt többletben, mit
tala
22.;,,
liozzáadva az ezután következett 4 évnek fentebb közölt beho-
1868— 73-ki
zatali többleteihez, az
hat évi idszakban
lesz,
a
vámterület deficzitje 517.i millió, Magyarországé 516.8 millió, azaz mondhatni egyenl. Ha szorosan helyeseknek tekinthet-
nk
az adatokat, e szerint Ausztria árubilancziája e korszak-
magát. De ha felteszszük is, liogy némely behozatali czikkek Magyarország részérl kelh'hiél magasabb értékkel vannak felvéve, s ha ezen alapon le is szállítjuk Magyarország l)ehozatalát akkora összeggel, mely a való])an teljesen kiegyeulitené
nagyon meg nem mely igazolja,
szinííséget •ii'iiíid
l'
i\ustria iiáiiti
nagy
!
észét,
még mindig akkora
sérti,
arra nézve
niit
alkalmasint nagyol)])ik felét a
kevesbletének, Afagyaniiszág iránti t(>1)bk'tébl
Magyarország bihuicziájának
kedveztlen
volta
Auszti-iával való loi-^aloiiinak crcdiiiéiiyc. ITogy
mily aránylian logyas/tja az ausztriai
kitnik a kíivctkczkhl IfTiilcIrc l.cJH.zatdtl forint éit('kl)cn, és
érfékhcn:
a
|H72-licu 21
és
219 e/cr
pedig a/
Magyarország
áni az
r)ssz(>s
vám-
vániiiiázsa 72. « millió
czci- v. ni. 72.,
I
feih'zi.
készitményeit, ez
ipai-
kíttött
külfidd
millió forint
magyar korona oiszágaiha pedig bdio/atutt 1872-
l»''ii
r)|H./<.r
v.
V.
millic. Irt
I
Sztt
IH7;{-ban
<''•'••
III.
:
íisszeg
mondtunk, hogy
II
m.
l;;r.
millió
IVt
('it.'kl.ci).
értékhcn,
'j\,\;'il)li:'i
lH73-ban
r^:^H
vasáruk 1H7;{-I.an
175 a vánitoriilotro 599 gyarorsz;'i<»l);i
áruk
187.')-l);nt
órtókbcn.
e/ci- v.
741
c/cr
iii.
T.ü
1
v.initcri'ilctrc
.i
^ra,í;y:irors/á;4;l)u
értékben
;
S.')
2.222
m.
V.
m. 36.544
itélhetö,
hogy
országoknak
frt
kivitele
v.
mázsát 113 millió értékben
kivid)
1873-ban a vám területre
479 ezer v. Ezen adatokból meg-
értékben, Magyarországba
értékben hozatott
14.4 millió frt
l)e.
lajtántuli iparosok jajveszékelései, az
a
védvánios pártnak
npró
;
millió forint
17.,;
Hü ezer mázsa volt
kivitele
tehát a lajtántuli
Végre czukor (szörpön
('rtrkbcn
jVt ni.
v.
e/crv. m. H5 millió frt órtékht'U.
csak ezen egy czikkböl 14o ezer tett.
niilliú
45(i(»
Ezen utóbbi czikkböl a vámtcrülpt 48.4 millió
millió forint ('rtékhcu, M;i-
ni. 2(i.-,
v.
izgatásai
ottani
mennyire vannak az ausztriai
iparczikkek kelendöségi viszonyai által indokolva. Igaz hogy a
sztt
és kötött
rületre, az
áruknak fenn kimutatott behozatala a vámte-
1863-ikilioz hasonlitva, százalékilag óriási emelke-
képez, minthogy akkoriban, a
magasabb
liehozatali vá-
dést
^)
mok
hatása miatt egészen jelentéktelen volt a behozatal
;
igaz
továbbá, hogy ezen emelkedés az azóta inaugurált szabadke-
reskedelmi irányú vámpolitika következményének tekinthet,
a mennyiben, ha erösebbeu protectionisztikus rendszer követtetik,
daczára
a fokozott fogyasztás
volna be annyi a külföldrl.
Ha
is
nem
valószinüleg
j<")tt
azonban tekintjük, hogy csu-
pán Magyarország szükséglete ugy mint az behozatali kimutatásainkból kitnik, mintegy kétszerte
múlja
-)
felül
fíddrl az összes monarchiába behozott mennyiséget kintjük,
;
a kül-
ha
hogy Magyarország a vámterületnek kevésbé népes
sokkal kevésbé gazdag része,
nem
te-
és
lesz túlzott feltenni, misze-
lajtántuli szükséglet sztt és kötött-árukban kétszer
rint a
annyi lehet, mint a magyarországi
mi esetre sem lehet sok tének csak mintegy
^jc
hijja
—
;
és
ha ez
áll
— pedig sem-
akkor a vámterület szükségle-
részét fedezi a külfídd,
mig a
t<)bbit
az
ausztriai gyárak.
')
Pamutárnknál 722, lenárnkná.l
lyemáruknál
108, öltönyök és
1878-l)an beliozütt
4,903, gyapjuárnknál
divatáruknál
.S95
mennj'iség, mint az ISBS-ki
584,
se.
százalékkal nagyobb az ;
vasáruknál 864''/ azon
külíjubüzet. -)
1872-l)eii
Megjegyzenclü, 105 ezer
v.
liog}'
a Magyarországba iniportált
m., 1873-ban 79 ezer
v.
m.
mennyiségbl
reexp
Í7(^
Ha
már 10
Ausztria kivitele gyáitináiivukhau, mely
eltt igen jelentékeny volt (sztt és kötött áruk 42 millió üveg-, k-, cserép-, csont- és faáruk 19 millió millió frt)
van
nem épen rohamosan
pedig jelentékeny
és
^)
;
frt,
apró áruk 33
emelkedett, mert emelkedés
annak
ez
frt,
év
tulaj donitandó,
hogy
Magyarországnak, hehozatali kimutatásaink szerént rendkivüli
módon emelkedett
szükséglete folytán az ottani export kiváló-
lag ide irányult, és az ausztriai gyárak annyira igénybe lévén
véve piaczunk
hová egészen vámmentesen exportálhat-
által,
nak, kevesebb gondot forditottak a külpiaczokra, melyeken áruikat kisebb-nagyobb behozatali teljük, az is
vám
odavaló kivitelnek átlagos 48
elég tisztességes
"/o
-nyi emelkedése
A
eredménynek mondható.
rosok jajveszékelése tehát részben az által
hogy Magyarországnak már 1873-ban
habár ismé-
terheli,
— 49
lajtántli ipalehet indokolva,
is
leszállott és
1874
— 75-
ben még tovább hanyatlott fogyasztási képessége folytán ezen vámmentes export szükségkép megkisebbedett és a gyártmá-
nyok egy részével ismét olyan piaczokat kellett felkeresni, melyeken azok monopóliumot vagy legalább privilégiumot nem élveznek.
Ha
tehát bizonyosnak tekinthet, hogy a vámterületnek
kedveztlen áruforgalmi mérlege túlnyomólag Magyarország mérlege kedveztlen voltára
vezetend
túlzott fogyasztására
s
ha bizonyosnak tekinthet, hogy ezen tkefogyasztásából Magyarországnak, nem csupán a külföld húzott hasznot? vissza,
hanem fíild
kiválólag Ausztria, mely
szág
iránti
aktívuma
által
mennyiségekben hozattak mintegy
4H'/..,
'/"-kai
megfontoljuk, he kell a,
;
ha tová])bá tekintetbe vesszük, addig a
be,
emelkedett látnunk,
lajtántrdi jn-otectionisták
tényleg titrekednek.
')
is73'));iii
V(iK\ 47"/'n, iivfjr
vagy
bilancziája a kül-
gyártmányoknak, mig Magyarországba
liogy ausztriai
nok
amennyiben
irányában passiv, ezt nagyobb részben fedezi Magyaror-
TiO", „.
a/,
inuk
liogy
'.•
milliú
s/./U.t,
IVt
s
liogy a mire
k
tnlerüs konkurrenczia
és köiütt
vii(í,v
10 év alatt mindezeket
lia
uiily teljesen iga/.dlalla-
kivánalniai
nem támogatás a
|H(1:í-)iuz ki'-i)eHt.
slli.
kiilf('»ldi'c is
exportjuk,
óriási
i'inik
is niilli/) loiini
47"/,,, .'iprn iniik
I
(>
inillin íVt
177 irányában, hanoin teljes monopólinni ugy Ausztriában, mely legalább az iparosok
más oldalon
innen
ered vagyoni gyarapodása
által
vissza nyerné, a mit a roszúl alkalmazott védelmi
rendszer által az egyiken elveszít
— valamint Magyarország-
ban, mely ez által teljesen és minden visszatérítés nélkül kí-
zsákmányoltatnék.
Az
képes kiállani a külföld versenyét és
ausztriai ipar
—
miután annyi id volt neki engedve a ha nem volna képes ugy nem érdemelné, liogy tovább gyámolítmegersödésre tassék. Régen túl van azon koron, liogy kezd iparnak volna mondható és a népességi viszonyok Ausztria iparos részeiben olyanok, minket csak kívánni lehet. Ilyen körülmények közt
—
teljesen is
homogén, politikailag
és gazdaságilag
hiba lenne a védelmi rendszer fentartása,
arról,
hogy Magyarország különleges érdekei
csorbittatnának ez
A
egy államban
nem
szólva
is
mily óiíásílag
által.
mire az ausztriai védvámosok ez irányú törekvéseik-
ben, és Magyarország helyzetét teljesen szemen kívül
támaszkodnak, az kiválólag
két dolog
hagyva
egyik a vámterület
:
kedveztlen bilanczíája, másik az iparosok egy részének tényleg
melyek elfordultak,
és a bukások,
kedveztlen helyzete,
melyek az üzlet
más okokból erednek;
lajdoníttatnak, de melyek kétségtelenül
mert egy
mely a külpíaczon,
ipar,
s
verseny okozta veszteségeinek tu-
külföldi
hol
vám
terheli,
képes a
versenyt ugy kiállani, hogy 10 év alatt kivitele 48^0 -kai növekszik,
az bizonyára azon píaczon
is,
hol
maga vámmentes, míg
a külföldi árut minden leszállítások daczára mégis (a becsár szerinti értéktl számítva) lesz erre.
Hogy
más okokból
is
a gyárosok közt eredhet
;
vám
7
terheli
—
10",. -nyi
még, képes
bukások fordulnak el,
ez
börzei szédelgés, egyéb a hirtelen gaz-
dagodás vágya
által sugallott és félreütött spekuláczíók s végre
túlköltekezés,
fényzés
ott.
A magyarországi
donítjuk ezt az
Mi az
is
bizonyosan nagy szerepet játszottak
földbirtokosok
adatolatlan. Passzív mérleg
Nei
zetlút.
nem tulaj-
és gyapjubehozatalnak. illeti,
az erre való
történik, szintén teljesen ok-
magában
okot vámpolitikai rendszabályokra, :
buknak, azért
áruforgalmi mérleg passzivitását
hivatkozás, ugy mint részükrl
Bföthv Leo
is
Alduna fell való gabna-
és közvetlenül
hanem
nem képez
igenis indokolja és 12
178 alapou
követeli, liogy ez
a közgazdasági viszonyok megvizs-
gáltassanak, mely vizsgálat eredménye határozza el azután, hogy leliet-e államilag valamit tenni és hogy mit. Részünkrl
a Magyarországl)au mindenki által érezhet gazdasági helyzetet s az áruforgalmi kimutatásokból levonható
meggyzdésre
ket összhangban találván, azon
eredménye-
jutunk, hogy
— mely nevezetesen az ausz— hiányában sem
az iparnak teljes hiánya miatt, triai
verseny elleni védelem
csirát
fejthet
nem
a közvagyoni és közjövedelmi viszonyok
olyanok, hogy
egy a kultúra minden igényét érez állam szükségeinek megDe/ill-e ez átalában a közös vámterületre, áll-e
felelhetnének.
különösen Ausztriára nézve
ztlen az igaz
;
Magyarország helyzete
nem
Az
?
áruforgabni mérleg kedve-
a vámterületet illetleg
de
idézi
el
ezt
nagyobbára
Ausztria mérlege
;
melyet
is,
ismerünk, melyre csak a vámterületének és Magyaror-
szágénak összevetésébl következtethetünk, valószínleg kedveztlen, de mérsékelten, téve
is,
hogy a behozatal
nem
azon alapon feltételezzük, mi következik ebbl
fel-
nagyobb, mint
?
Hogy
az ausz-
ipar örököu-örökké védelmet élvezzen ? Ezt tartják az
triai
ottani protectionisták.
védelmi
De
ez teljesen ellenkezik azzal, mit a
reiulszej- czéljairól, feladatáról és
List Frigyes sát.
Azonban
nyugtalanitólag.
és kivitel differencziája
irt s
kívánatos hatásáról
a mi eggeíUil igazolhatja annak alkalmazá-
Bizonyára nem
áll
x\.usztriára nézve, mit
gyarország szempontjából soroltunk
fel
:
részünkrl Ma-
hogy védelein hiányá-
ban az ipar meg nem gyökerezhetett, mert védelmet sokáig zett és az ipar meggyökerezett, st hatalmasan kifejldött
hogy
;
ezzel ka])t'so]atl)an olyan keresetforrások, melyek az egyéni
nem
erfeszítést dúsan jutahnaznák. ott
ibgva azon liézagok.
nos osztályok
v
iiiclyclvct
léteznek
s
hogy ennél
a iicinzetvagyonban üt a vagyo-
lészének tkeniorzsolgatása,
más
oldalról
nem pótoltathat náiiak.Auszü'ia,
(Jalieziát Icszámitva, egy
fejlettség és gxors gazdasági
fej!désl)en
iiielylien
az ipari és kercskcdclini
virágzik; mely egy
."iG
ségletét gyárliii.'tiiyok ki\iil
élve-
nem áll
a kiilföldre azon
iiiiliif')
foglalkozások
lakossal
tekintetéjieii l)elio/.;it:il
•.,,
;'ill;il
kicgyenlit<"> iiieniiyiségekel expoitál
lev
I
bii-ó
magas
knltnitirszág, iiiiiidcii
tcriileliiek
rés/.lxn
ága szük-
fedezi s azon-
fede/ett utolsó
'/«
részt
!
179 állitásnak igazolásául a
E/en utóbbi idézem
következ adatokat
:
1873-ki behozatal
Sztt
l87;]-k i kivitel
és mill. IVt.
75.,
5().,
mill. irt.
kötött áruk
Br
és
bráruk
15.8
»
»
11.9
»
»
4.,
»
»
9.,
»
»
25.3
»
»
28.5
»
19.9
»
»
14.2
»
»
34.,
»
»
54.8
»
»
Papiros Csont-, üveg stb.
.
»
áruk
Fémáruk Gépek és apró' árul
Együtt
175.3 mill.
175.^ mill.
frt.
Gyártmáuyokuál tebát behozatal egymást
és
a behozatal többlete
fogyasztási
gyártási nyers anyagoknál áll el, u. 7.5 millió,
dohány
kerti és mezei
dohánygyártmányok, többlet 25
és
segédanyagok többlet 36
millió,
12.3 millió, állatok töljb-
millió,
millió,
szöv
pamut, gyapjú és nyersselyem) többk mill.,
és
olajok 15.) millió, fest, cserz- és vegyé-
félgyártmány többlet 27.2
15
czikkeknél
m. gyarmati áruk, többlet
termékenyek, többlet
let 10.4 millió, zsirok és
szeti
írt.
és kivitel kiegjeulitik
és
mint
köt anyagok
(len,
fémek nyersen és
25..,
mill.,
fonalak többi.
összesen 175 mill., miben fogyasztási czikkek (nyers
termények, tápczikkek, dohány 71 millióval és gyártási nyers
anyagok csolt
s
(ide
számithatók
l)izvást
a félgyártmányok, mint ková-
öntött vas és fonalak) 104 mill. frttal szerepelnek. Ilyen is
er-
Hogy az
ipa-
külforgalmi viszonyok alapján a gyáriparnak az addiginál
sebb védelmét követelni,— mi legyen a neve ennek?
nem akarom tagadni. A ki élvezi de nem azért kívánatos, nem állhatnának, hanem azért, hogy az
monopólium
rosok érdeke ezt kívánja^
mindig kívánatos annak,
mert
e
nélkül fenn
;
árakat kényük szerint szabva meg, a kizsákmányolaudókat korlátlan kiméletlenséggel zsákmányolhassák átaluak,
ki.
S ekként nem
— hivatkozva egy mérlegre, melynek kedvezötlensége
legnagyobb
részében
Magyarországra nehezedik, követelni
olyan rendszabályokat, melyek folytán ez térítené a veszteséget, melyet
maga
meg másnak
szenvedett 12*
180
Ha
egy ország^ melynek külföldöu elhelyezve tkéi nin-
csenek, mely idegen államok közt tengeri kereskedelmet
— nagyobb
kivül egyéb forrásai nincsenek,
árnkban mint exportál, ngy id<")
nem
ha egy ilyen ország melynek saját bels termelésén
közvetit,
tkéjét fogyasztotta
alatt
nyebbé
lett.
a megfelel összeggel szegé-
s
És nem akarom
melyre a fennebbiek reá
értéket importál
hogy azon ország ez
l)izonyos,
tagadni, hogy Ausztriának
illenek, az
1870
— 1873.
bizonyos fokig szenvedleges volt a mérlege
;
is,
években egy
a nagyban folyt
börzei szédelgésnek, a képzelt gazdagságok teremtésének, mely
1873' tavaszán válságra hatott volna el
;
vezetett, ezen hatása alig is
marad-
nem fordulnak el er-
az ilyen epochák soha
sen fokozott fogyasztás és tehát tömeges árul)eliozatal nélkül.
Azonban nagy ferdeség minden
3
ha az áruforgalmi mérlegnek
volna,
— 4 vagy 5 évig
is
tartó passivitása jeladásnak tekin-
tetnék a külföldi áruk kitiltására
melynek
már van,
kifejlett ipara
mig egy
jelent ennél egyebet,
—
mert egy országnál, nyei'stermcl országnál
tisztán
vám
az kezdetben tisztán a pénzügyi
hatását gyakorolja.
dolgok természetes rendé, hogy a mérleg ban, de
nem hogy évrl
vám emelése nem
a l)ehozatali
nem
tosságot a hitelgazdaság világál)an várni
idszakok-
hoszal)!)
évre kiegyenlitse egymást
A
;
i]y(Mi
pon-
lehet.
Ezzel korántsem analóg Magyarország helyzete; nem a
mérleg 3 vagy 4
midn
évi
szenvedlegessége
mire liivatko/iudv
az, a
az eddigitl eltér vámpolitikát óhajtunk
noha tagad-
;
hatatlan, hdgy kiilforgalmi kimutatásaink megadják
a gazdasági helyzetliez és élénk szonyaiidcra. Ijátjuk
ségletünket. mely által kell
;iZ()kl)('il
óii;'i;
rcde/iiünk
i
és
hogy i})are/ikkekl)en
tcruiésii
szorosan t'ede/ni togja azt; pedig
sziíkséuletünk
:i
mezei g;izd;isá.i;unk to\;ihhi lejlesztése, lesz
ntiilv;i.
mm
búzatermelés. hanyiitlásnak
hogy
e/,(
II
;i
évek jítnnek
eh'ire láth;it('»,
jíivhen még iiítNckedui
\ ,i
liJd
rh;il(i.
h.iurm
sokái'ii
iiciii/rtic é|c| kérdé>;.
li;i
;i
legt'el-
hogy azon
mig
;i/.
exportra
(lleiike/,<")leg
az egyoldalú
minit,
lekintethen a
kisziv;tlíyuzás;i
min n.i^you
;i
is.
niig elleid>en
l'og,
is
M(l(lig
sziik-
l)(>li()z;it;il
Imgy terménykiviteliiuk,
tudjuk-. jt»l)l)
kulcsot
val('»
itsr/egeket igényel, teljesen
kér(lé:-l)en léví'iknéj Hikk.il
jebl)
a.
vih'igot vetnelc kulturális vi-
e
he kell ko\ct ke/iiie. Mrezziik
miszerint
.'iz
ország egy tisztán
181
ritka iirpcssógü
aí^rikulturális,
milinek gazdasága hasonló
meg nem
a magasabb ii
knlturélet
terheit.
olyauiiá
alatt,
Icí^yeii,
a
egyedül birliatja
Ezt elérhetnek pedig
principinm alapján gondoljnk
»laissez faire«
elég volna reá,
ors/ái^húl,
('gliajlat
ha e/
;
ngy bizonyára már nagyon virágzónak kellene
lennie az országnak, mert eddigi korinányahik csakngyan olyan
keveset tettek annak felvirágoztatásáért, hogy a legelvhübb
manchesterianns sem kívánhat kevesebl)et.
Hanem
kiváiijnk a magyar-osztrák vámszüvetség
fell)uii-
tását, önálló vámterület alakitását, és olyan behozatali
vámok
alkalmazását, melyek a mig egjrészt talán a túlzott fogyasz-
államnak kezdetben mindenesetre igen
tást mérséklik és az
jelentékeny jövedelmet biztosítanak', másrészt felköltik a vállalkozási kedvet olyan iparágak iránt,
melyekben legelébb
le-
hogy a külföldi tke, a külföldi vállalkozó, a külföldi mnnkás itten való meghet eredményt remélni
teleplllésük esetében
sanak s
;
ebbl
;
és lehetségessé teszik,
gyümölcsöz
foglalkozást bizvást várhas-
íblyólag a mezei gazdaságnak intenzív kultúra
az eddigi kizsákmányoló miveléstl eltér mivelési
való magasablj kifejldését
s
nandezek
által a
mód
által
nemzetnek gaz-
dagodását, kultúrai haladását, egyszersmind pedig uj ethnikus
elemek bevonása
és asszimilálása által
is,
létszámban
erben való gyarapodását. Hogy ezen ezélok megközelítésére min
s
tehát
politikai
eszközöket vél-
nék alkalmazaudóknak, azt igyekezni fogok a következkben valamivel részletesebben mint eddig körvonalozni.
Ha
a vámszövetség felbontása kimondatnék, a jelenlegi
vámtarifát lehetne az újnak szerkesztésénél alapul elfogadni,
st kezdetben
módosítások nélkül kellene azt elfogadni, addig,
mig a nemzetközi szerzdések félmondatnak és letelnek, mert Ausztria irányában nem lehetne magasabb tételeket alkalmazni, mint más nemzetek irányában, a melyekkel szerzdési viszonyban állunk.
Azonban már ezen tarifának alkalmazása
is,
ha a vám-
sorompók Magyarország határain állnak, az ipar egynémelyik ágának képes volna lendületet adni. Ebben leginkábl) a czukrot tartom
13
írt
szem eltt.
A fennálló
15 kr, nyersre 9
frt
behozatali
vám
(finomitottra
45 kr) hatásában prohibitivnek
bi-
182 zonyult
1873-ljau 2212
;
v.
mázsa
években 1870 óta (bezárólag)
liozatott
elébbeui
be, az
kivétel nélkül
kevesebb.
Ma-
gyarországba ellenben behozatott 1873-ban 479 ezer, a megelz évben 515 ezer v. mázsa s elébbeni években hasonló öszliogy a behozatal a vámterület elkülönítése ekkora marad, ez a magyar kincstárnak a fentebbi
szegek. Feltéve,
után
is
vámtételek alkalmazása mellett mintegy 5 millió forintot hozna be.
Sokkal valószínbb azonban, hogy
már egy-két
e
czikkben a behozatal
év alatt minimális összegre szállna
le
mert ha
;
cznkor gyáraink akkora védelmet élveznének az ausztriai verseny ellen, mint utóbbiak most a külföld ellen, akkor azok^
melyek most szünetelni kénytelenek virágzó üzletnek örvendenének.
mar
sem foroghat
nem
azért
fenn.
állhatja
az adó, mely
és sorra l)uknak, csakha-
Ez
iránt legkisebb kétség
ugyanis, hogy czukoriparunk
Tudva van
a versenyt az
ki
ausztriaival,
a vámterület két feléljen
egyenl
— mivel
láb
szerint
van megállapítva s a felhasznált répamennyiség után vettetik ki, az itteni gyárakra nézve valódilag terhesebb. Ugyanis a
Magyarországban termelt
czukortartalma csekélyebb
répa
mint az Alsó-Ausztriában, Morva- és Csehországiján termelte egy mázsa czukor termelésére tehát nagyobb mennyiség igényeltetvén nálunk, azt nagyobb adó terheli. Ezen viszony természetes következménye az Ausztriából való czukorbchozatal
növekedése
s
a mi czukortermelésünk és kivitelünk hanyat-
Termelésünk
lása.
tett ezeltt,
Igaz, hogy ez
(így
is
s
megsznik
adómegtéritési
a külfíildre, nyihia
kilátás.
Az
mázsát
v.
felé exportáltatott.
b('lj)iacz teljesen biztosítva
kedvezi)]) adózási
telre,
átlagban mintegy- 300 ezer
megszümiék
együtt) ellenben a lett
évi
minek nagyobb része Ausztria
a
termeléssel
\n\no
a mel-
s
rendszer uieMett kiviadónu'gtérités ugyanis
egyenl lévén, iiiig a fizetett adó a magyarországi gyárak részérl tényleg nagyol)!), ez nem engedi most, liogy a magyarországi gyárak a
kiillTtldíin
megjegyzem,
az ausztriaiakkal versenyezzenek. IVLellesleg
liogy a vániteiiiletrl 1H73-I)an kivitetett
740 ezci- v. mázsa (kizárólag ausztriai tcrnidvény a Magyarországba Iviildíiti mennyiséggel egyiitt 200
ezei' v.
mázsán
feliil
lesz
),
2
1
millió
ngy hogy millió és
az anszli-iai kivitel, nyersbl és
183 íinoiuitottbúl.
A
tér
meg
telu'it
voluii
versenyre
;i
;
csuk kcídve-
Zübb feltételek kellenek.
Egy más
iparág, melyre
nagyon elnyösen
liatna
már
ha a vámok, melyek most a monarcliia határain szedetnek, azontúl Magyarország határain szedetnének, a porczelh'incserép, majolika
Tndva
ipar.
stb.)
van,
hogy
e
(k-
tekintetben
Magyarországl)an szép kezdemények léteznek. így mások mellett a herendi porczelángyár készítményei méltó elismerésijén
Azonban
részesülnek.
1875.
alá jntott volt,
munka, minthogy az tott ez
nak,
által
ki
;
a
1 évvel
jul.
nem
fizette
nyomorba
osztrák vámtarifának, az érték
s
lett
').
12''
csd
szüntetve a
Mások még illeti,
nem nyerve o -ára
elébb
— 45 család ju-
magát; 40
mi a termeivény minségét
ménynyel, de nagy erfeszítéssel
telei
mely már
25 -én végleg be
legnag}oljb
a
mködnek
e gyári )an,
térben.
men
fennáll-
szép ered-
Ha
az
])ehozatali té-
mérsékelnék számukra a versenyt, hihetleg gyors ter-
jeszkedés állna be. Porczelán- és cserépárukból Magyarország
behozatala 1873-ban 174 ezer mázsát a
megelz Ugy
évben 187 ezer mázsát
5.3
5.8
millió forint értékben?
millió értékben tett.
üveg- mint papiros-iparunk kétségtelenül nagyobb
lendületet nyerne az 5
— lO^/o-nyi behozatali vám árnyékában.
Ezek azon ágai a gyáriparnak, melyekben kezdeményeink vaunak és melyek emelkedését a mostani vámtételek alapján az ausztriai verseny ellen nyújtott védelem folytán va-
lószínnek tartjuk. ipart,
Nem
soroljuk ide a gépgyártást és a vas-
minthogy ezekre nézve minél szabadalib, korlátlanabb
forgalmat óhajtunk
;
a felvirágozás melyet ezen iparágak
drágán
fizet-
gazdasági tevékenység lankadása
által,
védelem folytán nyerhetnek, eshetleg nagyon tetnék
meg
az összes
a
is
ha t. i. azon felvirágozás a termelés ezen legfontosabb tényezinek megdrágításával áll kapcsolatban. Egyébiránt a gépgyártás, különösen gazdasági gépeket értve, valamint a gazdasági eszközök gyártása is
már a
jelen kedveztlen viszonyok közt
szépen megindult és azt hiszem minden
nem kedveztlenebb
— a mostaniaknál
viszonyok közt, tovább
csakaz általános gazdasági romlás visszahatása
1)
Pesti Níipló,
fog fejldni, ha
meg nem
fogja
;
184 akasztani. ^li pedig
a vasipart
mindazon vasárnk
valamint
(értem a vastermelést,
illeti,
valamely ágára nézve fontossággal birnak) sára kellene liagyni
után
ezt, azt
legfeljebb csak a mostani vámtételek
is,
Részemrl még ezeknek
tartliatók.
is
hiszem, sor-
szerzdések
a kereskedelmi
és
melyek a termelés
elöállitását,
letelése
lennének fen-
mérséklését
óhajtanám,
mert azok, daczára annak hogy a külföldnek tett engedmények által az elbbenieknek mintegy felére szállittattak le?
—-10
8
még mindég
némelynél mint
százalékára emelkednek az értéknek,
friselt
st
rndvas, vasúti siuck, fekete vaslemez és
csiszolatlan vaslapok 15
— 20"'o-ra
is
emelkednek.
Ha
ezeknél
további mérséklések gazdasági fejldésünk érdekében kivána-
néhány más ide tartozó áru, hol részben a
tosak, ellenben van
mostani tételek fentartása, részben pedig emelése látszanék indokoltnak
4
;
ilyenek
zománczos fzedények (mostani vám
:
mázsánként), továbbá vas- és aczéláruk teljesen köszö-
frt V.
rülve és mázolva, valamint ilyenek csiszolva, lakirozva és zo-
mánczozva (4 binál csak
és 6 frt
mázsánként, mi az elbbinél
százaléknak
1.2
vámterületre 1873-bau
himzból és
és
felel
4,
az utób-
meg), utóbbinak behozatala a
8^/2 millió forintra
emelkedett
;
köt-,
varrótk, irótollak és óraszerkezetek, ékszerek vas-
mindennem
íinom vasáruk. Ezen utóbb nevezett czik-
keknél a mostani vámtételek csak 2
—6
százalékát teszik az
értéknek. Daczára az igen csekély vámtételnek, íinom vasáruk-
ban a behozatal egész jelentéktelen, mig ellenben Ausztria
ezekbl
sokat, (csekély számítással 5 millió frt árát) exportál
részérl tehát
Nem
nem
itt
sorolt
ul<
kivánt áldozatcjt a leengedés. azf)n
fel
c/Jkkck
méíiycink vannak, a gyaj)juii)art, tikai
évk(">iiyvb('ii<-< kiiiiiilatott
és a K.iiitz
kintjük mint
nem
tiót, teljesen uj
A
(Miililctl
;'ilt,il
Tgyajjjufonó és 4 i)Osztógyárnak
Krdélybl való exi^ortnak
^),
ugy
te-
létezt, minthogy e részl)eu teljes regenera-
rész*'
li),3U7 v.
Hzcriiit.
jii.
bekíiYetkeznék,
kétségtelcniil
\fviz<>í/(i::tl(iii(ii/in'h: én
vatíilok kiiiiuiiitÚM.'ii
lb74-ben
iiiclvcklicu kezd(^-
ezt daczára a »Statis-
alkotást várnánk a vámteiúilet elkülíinitésétl.
hatásnak egy
'J
k(")zt.
mert
ti
vámjwl'ililn.
Itimiónia
g};ii)jtiiini,
IVI<';
üli.
I.
kivio-ii.'ll
Ilixh-lv
bnl
187 l-ben
már az
ji
viiiiilii. fi,
525
ós
185 osztrák is.
Ezen
jelenlegi
vámtaiil'ü
tételeinek
mellett
;ilk:ilni;iz;'is;i
tételek:
Legközönségesebb gijapjuáruk,
matrózszövet (sigona). szitafenék
s
u. ni.
pokróczok,
lialiua,
egyéb lé)szöríonadék
;
ka-
lapszeletek, posztószélek, lábszöuyegek kutya-, l»ornyu- és mar-
nemez
liaszörbl, kátrány os
vagyis az érték 7
Közönségesek,
sapkákat kivéve) és
vám
szöuyegek. Beb.
kának
Középfinomak tott szövetek.
Beb.
lékának
meg.
felel
Finomak a következ 7
50
írt
kr.
kallózott, nem nyomatott és nem nem nyomatott nemezáruk (kalapokat az elébbeui tétel alá nem tartozó láb-
mi az érték mintegy 10 százalé-
15
frt,
u.
m.
gombköt
és barisuyaáruk,
bársonyszerü és minden kallózatlau
értéknek
vám 4
meg.
felel
minden
beliozatali
m.
\\.
bársouyszertt szövetek, és
stl).
— 10 százaléka.
u.
vám 35
irt,
mi az érték mintegy
'/^
száza-
7.7
m. sálok, sálkendök és ritkán sztt kelmék,
tétel alá foglaltak kivételével.
—8
továbbá
sr nem nyoma-
Beb.
vám 50
frt,
az
százaléka.
u. m. csipkék, bimzett és valódi vagy álaranynyal és ezüsttel vagy üveggel átsztt kelmék. Beb. vám
Legfinoviabbak
60
frt; az érték 7
'/a
—8
százaléka.
Megjegyzend bogy mind
ezen czikkek között a vámte-
rületnek külforgalmában, ugy a behozatalnál mint a kivitelnél leginkább csak közönségesek és középíinomak bírnak fon-
'tossággal
s
fektetend.
ezekre lenne iparunk
A
fejlesztésénél
is
a fsúly
közönségeseket illetleg feltételezhet bogy a
vámterület elkülönítésével, a szerzdésileg megállapított 15 forintnyi
vám, a már fenálló nebány vállalat üzletének nagyobb kevésbé fels ujak alapítására is vezetne
kiterjedést szerezne
;
tételezhet ez a másik fontos minségnél, részben mivel a vámtétel
alacsonyablí
s
azért
is,
mert magasabb
mipar
Ataljábau pedig ezen iparág a legkiválóbb ügyeimet védelmet érdemel, mely annak gyors felvirágzását
Hogy
tárgya. s
olyan
biztosítsa.
a gyaiyúíparra miért fektetünk különös súlyt, alig
Évi gyapjúkívítelünk az 1868 344 ezer v. mázsa volt 30^/2 millió (a maximum 869-ben, a minimum 872-ben) 24
szükséges hosszasabban fejtegetni.
—
73 hat éves periódusban 256
—
—
18 6 forint értékben.
Behozatalunkat gyapjuárukljan a
i873-ra 153 ezer
mázsával 36
v.
stat. hivatal
mii. forint értékben
mutatja
miben azonban egyrészt nincsenek beszámítva a déli vasút három vonalán behozott gyapjuáruk (ezek az e vasúton beho-
ki,
sztt
zott
és
sem azok, melyek mint kész öltönyök hozattak
befoglalva)
mely
210 ezer mázsát 63
tétel
tendben
kötött áruk 69 ezer mázsányi összegébe vannak
mii. frt értékben tesz
azon
be,
esz-
másrészt leszámítandó volna abból a reexportált
;
mennyiség, mely azonban bizton kevesebbet, és semmi esetre
sem többet
tesz,
mint a fenebbi két czimljl hozzá számítandó
hányad. Bizonyos
az,
hogy
ez évben gyapjukivitelünk jóval
kissebb értéket képviselt, mint gyapjubehozatalunk
években fedezhette tett,
noha a
kivitt
azt,
de felesleget
nem
;
elébbeni
igen eredményezhe-
gyapjúmennyiség körülbelül kétszer annyi
volt,
mint mennyi a behozott gyártmány elállítására kíván-
tatik.
Gyapjútermelésünkre való tekintettel tehát talán
is
8ch;iflie
elismerné, hogy a gyapjúiparnak »természetes gyökerei«
vannak hazánkban. Feltéve már most, hogy ezen gyökerek ki is tudnának hajtani és hogy gyapjúnkból itteni gyárak által annyi feldolgoztatnék, mennyi szövetekben való szükségletünk elállítására kívántatik, ekként a gyapjuáruJvért külforgalmi
számlánkat terhel egész összeg, melyet mostani gyai)jukivitelünk alig fedez, meg lenne kiméivé s gyapjutermeh' síinknek
még szon
maradna
fele
t'cii
kivitelre,
mert a gyárosok haszna
:
mint
tis/.ta,
de
nem
egyediili ha-
ezek Ijelföldiek, a belföld
is. lia
haszna maradna, úgy a munkások l)ére, fogyasztása s mind azon elny, mely ipai'telepek létezésébl a mezei gazdaságra származik'
:
mindez együtt véve feltételezjietleg tetemes
inri1
eredményezne azon exertióval szend)en
is,
lölilijetet
melyet az ország ter-
erejétl igényelni! azon érték termelési', melyet a gyárt-
nieh")
mány a
nyeis anyag árának hnonása után ké|»visel. vagyis azon
nieiiynyiség gy;ii)jnnak átalakítása- szitvetlé.
Az liibb
alkalniazand<'> vámlételek
egy tekintetei vetni a
letleg
feiiálldtt
kedelmi
szei-zt"»dési"k
szakában a frt
50
létdekre.
krt,
ideje
behoz.'italnál
s/enipunt
kiil('»id)(tz("»
jábi'tl
állann)kl)an
legrzélszetennáll('). il-
A uszl ria-^Iagyar(ii-szágli;in. a
keres-
eltt, a csoi'hilal lan pintectio kor-
zettek:
kíizönséges gyapjnáruk
r)2
azaz 40 százalékát az értéknek, közéíjlinoniak 7H
,
187 75
frt
vagyis
krt,
l'ebr.
19-éii a m'-niet
szerz(lésl)eii, az
vagy
irtot
\/..
1<)5 írtut
iíiioniak
2i)'>j^-oi,
legfinoinabliak 262
vámegylettel 12 évre
iiiiicii
vagy 12
V2
"'o-
frt,
k(!reskedelmi tételek
léiitel)l)i
45
vagyis I6V2 és
vagy mintegy
frt
1
frt
P/o
legfinomabbak 200
9.2 "/o?
Azóta 1865-ben a kereskedebni szerzdés
megújításánál a vámegyleti illet tételek
2{)»io-oi^
Az 1853
közönséges gyapjuáruk
vagy mintegy 31:^0? középfinomak 45
frt
kíitíUt
behozott árukra nézve
következleg mérsékeltettek: finomak 100 és 45
vagy
luiiitegy IB-'/j-ot.
valamint az általános behozatalt
leszállittattak s azóta ismételt leszállítások
is
történtek, valamint az
engedmények
kiterjesztettek egyéb szer-
zd államokra. Azonban a jelenleg feuálló tételekben az elért minimumot már ismerjük, s igy nem szükség a közbees fokozatokat egyenként szemügyre venni.
A
német vámegyletben 1865
meg
get különböztetett tali
július l-ig
három minsé-
a tarifa, 50, 30 és 20 tallérnyi behoza-
vámmal mázsánként
;
Ausztria részére
a
kereskedelmi
szerzdés óta engedmények léteztek: 1865-ben pedig általánosan uj tarifa lépett életbe
szerént 30, 25, 20 és 10
melyeknek tárgyai
talléros tételekkel, löl az ausztriai
minség
sorrendben körülbe-
e
legfinomabb, finom, középfinom és közönséges
kategóriáknak felelnek meg. Ezen utóbbiakra nézve (kallózott,
nem nyomatott leti és ausztriai
leti
szövetek és sznyegek)
vámtétel egyenl
alacsonyabb.
A
;
a mostani vámegy-
a többire nézve a vámegy-
finomabl) (elébb 50 talléros
vám
alá
es)
árukban a vámegyletbe 1846-ig túlnyomó volt a behozatal, ez évl)eu a kivitel lett túlnyomóvá s 1864-ig folytonosan növekedvén, ekkor 105 ezer mázsára emelkedett
sebb (ugyanekkor 30 talléros
vám
alá
fel;
a közönsége-
es) árukban a
kivitel
1842 óta folytonosan túlnyomó, mely évben 26 ezer mázsát tett s 1864-ben 193 ezer mázsára emelkedett ^). 1873-ban gyapjuáruk összes behozatala 245 ezer mázsát tett 45^ v millió tallér
értékben, kivitelük 397 ezer mázsát 77 millió tallér
értékben
-).
1)
Bienengriier. Statistik
verein. 228. =)
(les
Verkelirs
und Verbi'auchs ím
].
Statistik
es
deutschen Reichs. Bánd
10.
Zull-
18 8
Angolországbuu gyapjuúruk behozatala 1861 óla váinbehozatal értéke 1869 73 években 2.-, 4.r, millió
meutes.
—
—
A
font sterling értéket képviselt,
mig a
kivitelé 22.«
Francziaországbau az 1860-ig fennállott vámtételek, melyek az érték 15 feleltek
meg
—
32.i milliót.
60— 375 frkuyi
— 20, részben 30 százalékának
és határozottan és jóval
alacsonyabbak voltak az
Ausztriában 1853-ig fennállottaknál, mindazáltal képesek voltak, az ottani ipar fejlettségénél
vagy csaknem
fogva, a behozatalt teljesen
teljesen meggátolni,
után a vámjövedelem 1827
ngy hogy gyapjúszövetek
— 1856-ig
dett 100 ezer frankig, azontúl
is
egy évben sem emelke-
csak ezen összeg körül moz-
gott; az ez évben Augolországgal kötött kereskedelmi szerz-
dés folytán azonl)an
már 1861-ben
6.2
millió Irankra emelkedett az,
42
millió frankon felülemelkedett^).
3.i
és a
következ
A jelenleg
szedett
a raegállapitott becsár szerinti érték 10 százalékát 1873-ki behozatal 59.2 millió frank érték
Olaszország részérl
vám
évljen
amikor a behozatal értéke
vámok
teszik.
Az
volt.
1866. okt. l-ig a szerzdésszer
15, az után 10»/o-ával az értéknek volt megállapítva.
Az
orosz l)irodalomba való bevitelnél 1869-ig fizettek
.
kallózott szövetek közöl posztó és félposztó, kastor, kasimir^
drap de dames
stb.
274
98
frt
krt, Hanell, ratiue, plüs,
mokette,
molleton átsztt és nyomatott, továbbá nadrágkelmék, 157
13
sznyegek 7S
krt,
sr
frt
56 krt; kallózatlan szövetek kö/l
szövetek kártolt fonalból, kivéve himzetteket és nyomatot-
takat 98
48
frt.
l
li-t
20
könny
krt, ilyenek
himezve vagy Jiyomtatva 137
frt
szövetek kártolt gyapjúból, mint merino, gyapjti-
muszlin, barézs stb. 235 frt 68 kr, ugyanilyen szövetek nyom-
tatva 314 és tf'-k
19
frt
26
frt. ()4 ki-,
gyapjuáruk 39 frt 28 mind ez vámmázsánkéiit. Ezen tételek az
kr, legközíhiségesebb
mintegy 50 száza lél<án;ik íclclnck meg
h'galább
is.
kr,
ér-
Az
''i^-ki tarifa, mely 1869 elején lépett életbe, ezen vámokat következhig mérsékelte: })osztó, lélposzló, trikó, ka-
I8(;8.
siniir
jiil.
;:!35
fii
í)8
kr,
egyél) kallózott sz('i\(t(k
kallózatlanok. ncli.zck 9S
h'gkömiyebbck 216
')
TalíJcHU
lit;
IVt
20
kr. kruMiycItltck
ngyanc/ck
(Iccí.'imii! dii coiiiJiiurco
166 !•;(;
írt
95 krí
lil
nytmitalva, c tételeket
(!<-•
lii
Friuin; du 1857
!I5
kr,
3(»"/,,
— 18C6.
189 pútlrkk.il tizotik
;
sznyegek 59
gombköt
írt,
áruk, kesztyk,
harisnyák és egyéb kötött és fonott áruk gyapjul»úl. kivéve goni1)okat
98
és csipkéket
résznyi, egyes tételeknél
20
frt
'/^
résznyi
kr. is.
A mérséklés — A mostani tételek még ^/ó
'/V
mindég jó 40 százaléknak felelnek meg, ha nem többnek. Az Egyesült Államoknak 1864-ki vámtarifája szerfelett ersen protectionisztikus. Az ad valorem nu'gszabott 35
— 50"
Az 1867
meg.
amazt
:
;
külön fontonként
— 111
— 50
forintnak felel
mindennem gyapjú gyártmányok
kü-
nevezve, fontonként 50 cent és az érték 35 száza-
Hancll, takarók,
kalapok, kötött áruk és mindcunení
gyártmányok kártolt gyapjúból minség fontonként és azonkívül 35
"/o
20 centnél drágább 8 c.
c.
20
— 50 cent
yardonként és 35''/o,ha
c.
yardonként és
és 400/0,
szerint
ad valorem, uruliaszö vetek ha
yardonként 20 centnél olcsóbb 6 öltönyök 50
12
marcz. 2-ki törvény következleg módosította
posztó, sálok és
meg nem
léka
még
mi vámmázsáuként mintegy 26
cent, a
lön
tételek mellett
o-iiyi
40 ''/o
gombköt áruk 50
v.
íí-cl
c.
kész (varrott)
és öO^/o,
sznye-
gek egészben szve 50 ^/o, brüsszeli sznyegek a Jacquardgéppel készítve 44
c.
Q
yardonként és 35%.
Az
eddigi elég
ezen igen részletezett szabványok jellemzésére.
Ha
a hatást akarjuk megvizsgálni, melyet a magas véd-
vámok alkalmazása
az amerikai
Unióban valamint Oroszor-
szágban eredményezett, erre nézve legbiztosabb tájékozást gáltathat az ottani ipar állapota,
szol-
a mennyiben a rendelkezhet
Az 1870-kicensus szerént létezett az EgyeÁllamokban 956 pamutgyár. A pamutmalmokban alkalmazva volt 448 gzgép, összesen 47,117 lóervel és 1250 víz adatokból kitnik: sült
által hajtott kerék, összesen
102,409 lóervel. Volt 157,310 szö-
vszék, 3,694,477 frame-orsó és 3,437,938 mule-orsó. iparban elfoglalt munkás-egyének száma volt 69,637
n
és
A pamut-
47,790
férfi,
22,942 gyermek. Gyapjugyár volt ugyanazon
census szerént 2,891, felszerelve összesen 35,900 lóerej 1,050 és 59,333 lóerej 1,092 vizi kerékkel, 14,039 széles szövszék, 26,044 keskeny' szövszék és 1,845,496 orsóval. bennök elfoglalt munkások száma volt 427,728 férfi (16 éven
gzgéppel
A
felül) 27,681
n (15
éven
felül) és
9,643 gyermek.
Ilyen óriási ipar fejldhetett ki, a védvániok hatása
190
szz
folytán ott^ hol
mezgazdasági munká-
ezrei várják a földmivest és hol a
sok napibére
emelkedik
1
az.
mig
dollár,
'/>
A
közt annak erltetését részemrl és azt hiszem,
nyezne
a városokban 3
dollárig
'/o
viszonyok tehát, gyárii)ari fejldés szempont-
kedveztlenebbek mint nálunk
jából sokkal
számos
talaj négyszegmértföldeiiiek
hogy biztosabb
és
s
ilyen viszonyok
természetellenesnek tartom
is
gyorsabb ersbülést eredmé-
a szabadkereskedés, mindaddig mig hasznositatlan
itt
területek oly nagy kiterjedésben léteznek.
Azonban annyival
jelentsebb a példa ránk nézve, kik eljutottunk azon pontra, hol további gyarapodást csak ipari tevékenységtl s ezzel kap-
Náhmk
csolatosan várhatunk.
a föld csak annál több, a meny-
nyinek termeivényét in natura elfogyaszthatjuk, de
nem
már régen
mit megmivelhetüuk.
töl)b annál,
Oroszországban egy 1866-ki hivatalos kimutatás szer ént
nem
(ujabl)
elfoglalva volt s
s
közöltetik) a szövipariban
a gyártott szövetek évi
az összes gyáriparban pedig 1
')
a termelés értéke 920
— 1000
319 ezer munkás
értéke
'/o
millió
volt
255 millió rubel
munkás dolgozott
mii. rubelre becsültetett. Posz-
tógyár 1831, pamutszöv-gyár 1584 létezett akkor
az utób-
s
biakl)an 10,740 szövszék.
Nem nem
hoztam
azért
azért,
fel
ezeket,
hogy példákra liivatkozzam,
hogy auktoritások után induljunk
;
az út, melyet
ezek mutatnak, mindég két ellenkez irányban vezet. arra utalnék, hogy országok,
méhek
És ha
annyival gazdagabbak
minálunk, mint Oroszország és az Egyesült Államok, miként védik iparukat azt felelnék
külvcrsciiy elk'u,
a
maguknak azon
engedhetik
l)i/.()iiy(isan Iciiiiruck
luxust,
mely szerént némely ezik-
keket SO'^/o-kal diágáhlian tciinclnck. de lidgy mi
')
A
(•)•)•(
ni'iii
iiiiiik,
iiimik;í.s kc/.i'k s
|)e
'JO
;i
millin.
az arány inégHukkul
•*ri
csiik
nálunk
Kzerént a
kiilöiibözíj
védváinok
szi'ikséges volna,
u)int
vagyunk elég gazdagok.
jjroiiuk.ilt
nya- és koliótcniicli'Hi'mk értékének 50 Icrmif,
a kik
hogy ezen oi'szágok épen gazdagságuk miatt meg-
Ha
ji
(•i'ti'k
— 60
kÖHzéii
ki
iD^MalkozáHokhan. nélkiil
|r;íjín<'(h'!jiiczr>l)lin'-k
is
és
Mr.'mv.i
az()id)an
s/.cri'ul.
K a
Icnnii'.
li;i-
rcniiitiiviiiak ki'lk'iio
v:isl)iiii_Viiszatiit
kiv;'ilaszta-
Imni". Ily külí'inböz a
fblytatliató,
kt'll<'n<'
c/cu
inillii)
Midn
lü'myászat
azon
nu'lynck tollát
iiiiiiika ijianí^i,
Sniilii
A^
_191 tagadiiáin o következtetésnek
reánk
különösen
helyességét,
alkalmazva — kiknél az stermelés
kiterjesztésére
nem
kínál-
koznak mérlietlen területei a szz talajnak, mint Amerikában és részl)en el
Oroszországban
is,
és a kiknél annyi ninnkaerö vész
tétlenségben vagy hálátlan
numkában
;
csak azt akaioin
megemlíteni, hogy ha azon országokra akarnék
liivatkozni,
kevésbé gazdagságukra utalnék, mint nemzeti erejükre
s
arra
hogy mint fekszik elttük a jöv és mégis ezek szükségesnek tartják tenni valamit, államilag elmozdítani önkifejldésüket, ;
holott talán épen ezek a kimerithetlen erforrásoknál fogva
melyek liennök folynak, az
izolálás eszköze nélkül és csak az
egyéni versenyre bízva magukat,
képesek lennének gyzte-
is
sen megállni és helyet foglalni az els sorban.
A
közölt vámtételek tájékozást szolgáltathatnak azokra
nézve, melyeket részünkrl kellene felállítani,
runkat istápolni
akarnánk.
Nem
ha gyapjuipa-
volna szükséges talán olyan
magasságuakhoz folyamodni, mint Amerika
és
Oroszország,
mert, ismételjük, nálunk a keresetforrásokban
nem
válogathatni
annyira
s
már kisebb jutalom is
felkölthetné ez irányban a vál-
lalkozási kedvet. Bizonyos azonban,
hogy mi közgazdasági
te-
kintetben nem állunk ott távolról sem, ahol a lajtántulí országok állottak az
1853 eltti idben, az akkori vámtételek általános nem lennének túlzottak s mégis
arányai állapotaink közt tehát
magukban. Csakhogy azokban a finom és legfinomabb gyapjúáruk legkevésbé vaunak megterhelve. Részemrl az elébbeniekre ugyanakkora vagy valamivel
elegend
magasabb
ingert foglalnának
tételt,
mint közönségesekre
— mely két kategória az — a legfinomabbakra
egész fogyasztásnak legfontosabb része,
pedig,mint tisztán fényzési czikkre
még magasabbat
óhajtanék,
mig ellenben a legközönségesebbeket mérsékelten terhelendknek tartanám. Ekként: legközönségesebbek ^) 20° o? közönségesek 35^0, középfinomak 40 ^/o, finomak 40^0, legfino-
mabbak 50^0-
A
százaléki tételeket illetékes
forintokra kiszámítva. Gyai)jufonal 40
"/o
becs
alapján
vámot kívánna, ne-
') Sziivposztú és pukróczok, melyekre nézve a kezdeményen túl vagyunk s melyeknek megdrágítása nem kívánatos, minthogy a legsze gényebb osztálynak is nélkülözhetlen ruházati czíkkeket foglalják magukban.
192
hogy a készgyártmáuyt terhel vámok
czélja kijátszassék és
a hazai gyapjú feklolgozása helyett külföldi fonadékot dolgoz-
hassanak
A
a gyárak.
fel
szöv iparhan azon
megelzk-
melylyel a
kivüi
ben foglalkoztunk csupán a leniparra fektetek még mint a melynek nyers anyaga, ha még nem
kell
nálunk
mennyiségben
nagyobbmérv
nem
termelése
is
minségben,
és
súlyt,
termeltetik
melynek
de
csupán lehetséges
hanem
,
mezgazdasági termelésünk sokoldalusitása tekintetében is, felette kívánatos volna. Itt nem csupán a gyártmány és félgyártmány, hanem a nyerstermény is megkívánná a támogatást, és hogy ez az elébbeniekre nézve czéljának megfeleljen, a nyers termény akkora vámmal lehetne terhelve, mely hatásában prohibitiv volna, mert enélkül a gyártás ers' védelme mellett, a lentermelés csekély kiterjedésénél fogva megtörtén-
hetnék, hogy külföldi uyerstermény hozatnék be. Egyébiránt e
részben az adatok örvendetes haladásról tanúskodnak.
Míg
a »Honismertet« a lennek évi átlagban termelt mennyiségét csak 30,000 b. mázsára teszi, addig a Statistikai Évkönyv III. évfolyamában az 1873-ki lentermelés már 174 ezer mázsával mutattatik ki, mely 11,652 kat. holdon termett. Ma-
gyarországban Árva, Liptó, Sáros
és
Szepesmegyék, Erdélyben
Csikszék, Fogaras vidéke, Brassó vidéke, Nagy-Sink-Szék ter-
melnek kiterjedésükhí)z arányítva legtöbbet. Ugyanezen vidékeken
a hozzájuk hasoidó természeti és népességi viszonyokkal
s
birokban lenne a
Len
k'iii])ar
))eli()/.atala
h'tbö] Ix'liozva pedig
8
feliéritve
5''/o-át
a régi osztr. vámtarifa szerént
frtot,
7'/,.,
az
czérnázva K)
iieii.'i
ii/.ette
;
1)5 ft.
42 zott
frtot
vagy
sÍíim'í
()3 krt,
vámmen-
a vámegy-
iil
50
fe-
krt. Kyei's tehát kíM'iilliell
IH
I
nik. ic;^k<"izi'niségeseliliek,
kíizönségesek
75 krt,
15 krt: a vámegyletbl
feliéritetl
rsinvat, nyersen, Ichéritetlein'il IH'Vo-ot,
ft
lHr);{-ld kcrcsk. s/,crz(")(lés óta
czérnázva
az értéknek
szá/alékol.
gyis
gyors virágzásnak indulna.
lenionalak nyersen zettek 2
tes volt;
hérítve
jövje, mely ha vámvédelem alakjában
iiycnic, kétségtelenül
ösztöndijat
mustra
1,
ii.
e/,('ni;i/olt ni.
nélkiil
(l'eliérilell
15
!t
1
1
durva vás/on, ft.
75 krt va-
ki't/.rinséges
vás/.oli)
25^/o-itl, kö/,é|)rmoniak, a/.a/ nyoni.iloll. nuisli-á-
szövelek,
•^(i\\\\)ln\n
és
lia
iisn\ a Löt
i")
munka 7s
fil.
193 75 krt vagy 20^ o-ot
gáz
:
iiuoinak azaz logíinomal)!; vászou. Latiszt
inindeu ritkán szütt kelmék 105 Irtot, vagyis 8 "/o-ot
(''s
legfinoniul)l)ak
azaz csipkék, liimzett szövetek arany-és ezüst-
szálakkal átszttek 262 uagyoii volt.
A
magas
6'
frtot vagyis
•/.j
2
Ezen uem
"o-ot.
tételek daczára a behozatal aránylag csekély
mostani szerzdésszer vámtételek lenáruk
foutosabb czikkekre nézve 5
—
6,
kíizött
a többire IC/o-nyiak
;
a
hogy
mindamellett a behozatal csak 'i.l és 3.9 mii. frt érték közt 19 millió forintnyi évi kivitellel mozog, ez egyetemben a 15
—
magas
illusztrálja az ansztriai lenipar
Az
—
orosz 1868-ki tarifa 30
a lenáruk behozatalát,
fejlettségét.
vámokkal terheli mig az Egyesült Államok 30 40%-kal 35*^ o-^yi
—
ad Yalorem. Ezen utóbbiakhoz hasonló vámtételektl lehetne hogy hazánkban is fejldésre birják ezen oly nagyon el-
várni,
maradt
és elhanyagolt iparágat,
mely a fels megyékben és
Erdélyben hivatva lenne a közgazdaság hézagait betölteni. Csupán a közönséges gyolcsnemüekre nézve, melyekben házi iparunk jelenleg is bir valamit felmutatni, kellene lejebb menni 15 "/o-ig, vagy még alább is, elször hogy ezen czikk 10
—
meg ne drágitassék és másodszor mivel nemek termelésére buzditani lenne a czél, mi épen a finomabb
szükségtelenül nagyon
el
nem
éretnék, ha a durvább s eddig
A
annyi jutalmat biztositana. és himzett szövetek,
Pamutipar
is
termelt szövet ugyan-
legfinomabbala*a, mint csipkék
luxusadóként 50 •'/o-ot óhajtanék.
fejlesztésére törekedni
jelen népességi viszonyok közt
;
meg
idszer a elégednünk ha szk
nem
kell
volna
ségletünket azon iparczikkekben fedezzük, melyeknek nyers
anyagát magunk termeljük
s
részben exportáljuk
is,
hogy
fel-
gyártva ismét visszahozzuk. Mindamellett, mivel a fogyasztás a gyapjú, de különösen
a lenszövetek
ers
megterheltetése
miatt igen kiterjedt mértékben pamutszövetekkel pótolni igye-
keznék amazokat
s
a kitzött czél elérése ez által kérdésbe
lenne helyezve, ezekre nézve
is
30
—
35''/o-nyi
vám alkalmazása
mulhatlan szükséges volna. Selyemszövetek kivétel nélkül fényzési czikknek lévén tekinthetk, 40
—
50'';o-nyi
vám
alá esnének, a nyers anyaggal
noha nem bizonyos, hogy ennek folytán a selyemtenyésztés és selyem ipar is meghonosulnának. együtt. Lehetséges,
Bcithy Leo
:
Nemzetiét.
13
-
194_ Koráutsem szándokoni
magamra
vállalnék
(és
nagyon hiába való munkát
ezzel) egy tarifa-javaslatot kidolgozni.
általánosságban körvonalozni akartam, hogy
min
irányt tartanék annak szerkesztésénél követendknek.
is
Csak
elveket és
Az elre
bocsátottakat indokolásul tart(jttam szükségeseknek és a kö-
vetkezkben összefoglalom az magasság
tekintetél)en 4 kategóriára oszolnának
Védvámok^ a becsérték 25
1.
Ez
pitva.
melyek szeréut a tarifát kivetend vámok rendeltetés és
elveket,
A
szerkesztendnek vélném.
:
— 40 százalékára megálla-
alá esnének mindazon czikkek, melyekben hogy az
ország szükségletét saját termelésével fedezze, kívánatos és
elhaladtabb külföld versenye vagy a jelenlegi
lehetséges, de az
termelési költségeknek arányai miatt kevés ingert nyújtó árak-
nál fogva, eddig
nek czukor, :
kat),
nem vagy nem elegendleg
volt elérhet. Ilye-
len, lenfonalak, lenszövetek (kivévén
legtinomabba-
gyapjuáruk (kivéve legíinomabbakat), készruhák
pamut-
és lenszövetekböl,
íinomak), íinom vasáruk,
pamutáruk
gyajjju-,
apró áruk (közönségesek és közéji-
bráruk. Ide jönnének végre még
(legíiuunial)biikat kivéve), a lenárukkal való
rokon
liasználatuk miatt. JAí.'Miscáiii
2.
(50,
eshetleg
becsértéknek.) Vdc tartoznának
a megállapítandó
G()"/ü-a
1-ször azon czikkek, melyek,
mig egyrészt magas értéket képviselnek, könnyen nélkülözhetk, mert nem valódi szükséget töltenek
l)e,
melyek fogyasztásának-
megszorítása ennélfogva közgazdaságilag kívánatos, anélkül liogy humanitási
(wvui valódi táp-) czikkek, melyeket a 1)elföld ele-
fogyasztási
gend
szempontból ellenezhet volna; 2-szor olyan
ineniiyiségheii
selyeiiiáriik,
és kielégít iiiiii(")ségl)en teruu'l. Ilyenek:
le,utiiioiiial)l) i;ya|iju-,
pipere czikkek.
(t.
i.
a
el("»állítva) tiiiuin api(')
megelzleg
elsorolt
áruk. doliáiiy és
legliu. aiiyagokl)ól
l)or.
\\iiiíoL,\\n'\\i'k\\\\\\i /,<»ii/r()liUcfi'k {:iA
'!.
szedetnének olyan
ka val
)
Jiem
ndiezitéx' a
ilyenek
len- és ]»anuitárul<, divat- és
:
vas,
i^azdasájíi
és
áiiikl(')l,
közgazdasági
eszk(">Z(>k,
I
százalé-
éidekehen kívánatos,
reJlrKJés
nyers és dol^^ozott és aczél ipari
rv[rk
melyek beliozatakának meg
gépek;
;
k("»zönséges vasárnk,
továbbá
l'esték-an\a;;ok. nielvek a uyáiiparm'il ta
ká
vegyészeti
hiak alkalmazást.
és
19 5 4.
Pénzügyi vámok.
Az
órtékuuk lü százaléka, miiideu az
három osztályba nem tartozó czikkektl. Mindazok után melyeket elébbeni fejezetekben a védelmi rendszer okszer alkalmazása érdekélten elmondtam, itt csak megérintem azok ellenéljen kik kételkednek ily rendszaelébbi
bályok sikerében, azon példák után történet
ugy a
régibi)
is,
melyeket a gazdasági
idben (Angol- és
Francziaország), mint
a legújabban (Oroszország és Egyesült Államok) nyújt
—
hogy egyike a következ hatásoknak, ha nem mind a három, elkerülhetlenül kell, hogy eléressék tetemes államjövedelem :
;
megszoritása a fogyasztásnak, tehát megtakarítás
a hazai ipar
;
kifejldése. Legvalósziuübb azonban, hogy ezen hatások kor-
szakok szerént osztoznának a sikerljen
;
az els eredmény ok-
vetlenül a fogyasztás és a behozatal tetemes csökkenése volna,
mely azonban még mindég jelentékeny vámjövedelmet eredmén3'ezne azért
;
az elébbenit lassanként, fokozatosan váltaná
meghozva más
az ipari fejldés,
fel
réven, mit az állam a behoza-
talnak további apadása által azon jövedelmi többletbl ismét elveszítene.
Végül még egy aggodalomra akarok
felelni,
szokott merülni, mikor vámpolitikai actió jön szóba.
mely
Ez a
fel
visz-
szatorlástól való félelem. Visszatorlás tulajdonképen igen rósz szó,
mert olyant
cselekedet vont
fejez
maga
ki,
mit egy ellenséges indulatból
után,
s
errl
itt
nem
ered
lehet kérdés.
Ha
megnehezítjük a Ijehozatalt, ebben tisztán érdekünket tartjuk
szem eltt
;
de ha csupán ezen cselekvényünk folytán valamely
állam a mi terményeink behozatalát nehezítené meg, mit különben
nem
tett
bosszupolitikát, a
volna, ebben
nem
érdekét követné,
mi kereskedelmi téren
teljesen
hanem
kiment a
di-
mely nem alkalmaz difterentiál tarifát, az Egyesült Államokból érkez árukat mindazon kedvezményekben részesíti, a melyeket a vele szerzdési viszonyban álló
vatból. Augolország,
országoknak san látta
tett,
noha kiválólag
ellene, ki
szinte kizárólago-
az amerikai piaczot gyártmányokkal a védelmi
el
aera eltt, irányul éle az ottani pl:^tectionismusnak.
mok
pedig,
melyek
tarifája különbözeti, az
szág irányában sem alkalmaznak ellen,
melyekkel szerzdési
más
^-iszonybau
Unió
tételeket,
Azon álla-
és Oroszor-
mint mások
nem állnak
és
melyek
13*
196
uem
tarifája
Ha
oly prohibitiv jellemmel, mint a nevezetteké.
])ir
Magyarország védelmi
tarifát alkalmaz, azért
magyaror-
szági proveuiencziáju árukra seliol
nem fognak
szabni
fenn, legroszabl) esetben az
a
;
liol differential-tarifa áll
külíiu
tarifát
általánosba jövünk, melynek tételei nyers terményekre nézve
mindenütt mérsékeltek rifát
nem
uem
tesz,
a mely államok pedig különbözeti ta-
;
min
hogy
vámpolitikát követünk
De már
fognak visszatérni arra. visszatorlástól,
ben
zatalra szorul — ottan
mai
mert
ugy
azt,
látni el
liiszem,
— ha általában
nem
nyeket importál, hasznot
protekcziójából, Jjármennyire
Egy
ból ered,
fogja ismerni, hogy a
el
hogy nyers termé-
áll
fog remélni nyerstermelésének
hajlandó legyen külíinbcn
is
rendszabályra tehát, mely
hanem
beho-
magát, honnan a legolcsóbban
mindenki
mely ottan
világiján egy ország,
ziókra.
miattunk nem
mert kivitelünk kizárólag nyers termények-
den országnak félreismerhetlen érdeke
;
;
csak azért sem félhetünk a
melyekkel, mint az élet és az erö sforrásaival, min-
áll,
teheti
semmi különbséget
tartanak, azokkal szemben épen
nem
illú-
ellenséges indulat-
valódi vagy vélt érdekünk által sugalltatik,
olyannal felelne melyet tisztán ellenséges indulat sugall, és
mely érdekével világosan ellenkezik. Azok, kik nyers terményeinket most veszik, Inzonyára nem barátságból teszik ezt,
hanem mert valamivel olcsóbban jutnak a dönt azután is.
mint másfell,
hozzi'i,
s ez lesz
Még
némi adatok összehasonlitásával akarok
nem
szolni azoknak, kik
sabb gazdasági
a muidval)éri nézete tal,
foki'a
való
ennélfogva
síii-íí
lévén,
niiink.ihérck
nálunk,
C'Zeki'e s/orit ko/.ik
sától
s
fejlesz-
maga-
uem hiszik iciietnck munkás kezek száma, ezek u mezei gazdaság ál-
m.-ig.isabhak,
a kiiHTtM.
természetes
ennéllugN
;i
;i
a
>('ndi(igy
;i/
ii)ai'czikkeket, ezt
nuiid
hogy a/ \é(lelnii
várni, inei't ha
drágább
s
ipar
nevezetesen Xyugot-Eu-
ip.iii
;ilacsonyabl)
tevékenység
rendszer alkalmazá-
semmi, vagy esnk kedvezíitlen közgazdasági hatású
tozást lehetne v részben <'h"i
A
országaiban,
iié]iességii
mint
mipar
eiuclkcdést
teljesen igénybe vétetvén a
a
az agrikullur ország1)ól
s
visz(jiiyokuá] lógva.
szerint,,
azokat meglizetlielné, mig i'ópa
korszernek
tartják
tésére irányuló törekvéseket
vála-
itt
vál-
esnkugyan állitanánk
niáshaii iiasznosnhhan foglal-
— 197 koztatliatú inuiikával temu'uk. los statiötikáiiak i'éut,
A inuukubérek iiáluuk, u hivata-
három különböz forrásból gyjtött adatai sze-
a következük voltak
:
Nai)száin a nevezetesebb városokban, a község! hatóságok
— 96 n 55 — 50 — 60, no 40 30—40. 80—1.15, n 60— SÓ, gyerBrassó 50, gyermek 70—1.20, n 40—80, gyermek 20—30. Éi'sek-Ujvár, 80—90, n 60—80, gyermek 30— mek 20—60, Kassa, 70 gyermek 45 45. Nagy-Szeben, n 60 1.00—1.20, n 80—1.00, gyermek 40—80. Xagij-Várad, 60—1.40, n 50—1.00, gyermek 20—40. XgiregT/háza, 45 — 60, n 35 — 44, gyermek 30 — 40. Pozsony, Xyifra, 50— 1.10—1.20, n 70—76, gyermek 45—53. Rozsmjó, 70—80, 1.40, n 30—60, gyermek 24—45. S.-A.-Ujhely, 80—1.00, n 40—60, n 40—50, gyermek 30—45. Tokaj, kimutatásai szerint 1873-baii: Baja 60.
gyermek 40
í'érli
— 50. Balassa-Oyarmat
70
kr,
férfi
féríi
férfi
férfi
kr.
kr.,
kr.,
férfi
férfi
férfi
férfi
férfi
férfi
férfi
gyermek 25
— 40
krajczár.
Mind
ez ellátás nélkül
sabb bérösszegek a nyári, az alacsonyabbak a fordulnak el.
Más városokban
Gyrött, Pesten,
Szabadkán,
Szolnokon, Temesvárott
stb.
:
p. o.
téli
;
a maga-
hónapokjjan
Aradon, Debreczenbeu,
Szegeden,
Székes-Fehérváron,
a napszám sokkal magasabb
;
—
azonban arra nekünk nincs gondunk, hogy egyes helyeken s a legkedvezbb viszonyok közt a munkás mit tud elérni reánk nézve az a lényeges, hogy rendes viszonyok közt s a helyet ;
czélszerüeu megválasztva, mely áron lehet a
munkaert megvá-
sárolni.
A mezgazdasági statistikának a mezei és gazdasági munkánál fizetett napszámot illet s a megyei hatóságoktól beszerzett adatai felette érdekes világot vetnek a munkabéri viszonyokra.
Az
1872. augustustól 1873. júliusig terjed év-
ben a legmagasabb napszám Csongrádmegyében liuslían 3 ^U frtjával
;
fizettetett ju-
jauuariusban ugyanitt csak 1 forint volt
a legmagasabb, a legalacsonyabl) pedig (férfinak) 30 kr. Csanád, Békés, Bácsban és az alföld többi megyéiben a viszonyok
hasonlók
a napszám igen magasan tartja magát novemberig
;
azután leszáll felényire vagy kevesebbre, tavaszkor emelkedés-
nek indul
s
júliusban tetpontját éri
el.
Ellenben Abauj, Alsó-
Fehér, Bai'auya, Bereg, Besztercze, Brassó, Csik, Doboka,
— 198
Háromszék, Khíilomszék, K.-Szoluok, Kraszua, Medgyes, Szász-Sebes,
ros,
Ung, Zaránd megyékben
egyliáz,
mezei
munka
idején
1 frt
20 kron
felül,
székekben a legnagyobb
és
— aug.)
sem emelkedik a napszám Sáros, Torna, Árva és Küküll megyék(jul.
még
ben, Kövárvidékén, Udvarlielyszékben
magyar
megyékben
felvidéki
már októberben vagy szám 80 czárra
kr.
maximnm
1
és
novemberben
deczember-januárban
áprilisig
Arvamegyében 14 kr
is
a nyári hónapokban 80
A
sem.
a nap-
leszáll
— 70
60
kraj-
szemelött tartandó, bogy mindez
;
csupán férfinak; a minimum 20
és
ennyire
Erdély legnagyobb részében
legfeljebb
frtra,
marad
igy
s
—
Ma-
Lijjtó,
Szerdahely, Torda, Turócz, Uj-
fordul elö
— 1.00
— SOkrajczár, st
ugyanezen vidékeken
;
nk
(maximumban) a téli hónapokban -10 60 krt, de minimumban 10 — 15 krt, gyermekek még keveselíbet keresnek. A különbség téli és nyári hónapok közt az alföldi és dunántúli megyékben aránylag nagyobb, mint a felvidéken és Erdélyben. Biharban, Houtban is leszáll télen krt,
—
a
férfi
maximuma 60
napszám'
50 kr.— 2
noha nyáron
krra,
itt 1
forint
frt.
Bánya-
kohómunkásoknak
és
lére 1873-ban a bányaha-
tóságoknak a bánya- és kohó^elepektl gyjtött adatai nyo-
A
mán:
beszterczebányai bányakapitányságban a nagyobb fémbányáknál férfiaknak 65 1.10 krt fizettek, mi a megelz
—
évhez képest 10
—
15
krajczárnyi emelkedést képezett; azonban
voltak bányák, hol csak 40
—
50 krra ment a férfiak napi bére Kszénl)ányáknál 1 frt 20 — 50 krt keresett a férfi muukás a magasabb tétel azonl)an ritlcán fordul el és 1 frt .30 kr volt 9()kr. a rendes; ugyanezeknél iKikuck 40 gyermekeknek 40 6(t kr. a 1'éiiil)áiiyákuál nknek 16 40, évi átlagban.
;
;
—
kivétehísen 50 fizettetett
60
—
1
;
frt
ravidéki
— 60,
—
;
gyei'nickeknek 16
a kohóknál férfiaknak 50
20
kr.
i'észélieii
kszénbányáknál
A
fizettetett.
frt
82
ki-
41
(iOkr.;
gyerniekekn<'k kerüh'tbeii
a
í>5
nknek 35
5(»
A
iigyaneiinyi.
napi bér
volt
:
krkr..
kr.
vasgyáraknál
és réztelepeknél
fizettetett férliaknak
ken szénbányáknál rérliaknak fi-t
40
ritkál)baii
kr, a
bányakapitányság mát-
hii(hi!
ezüst-
az aiany-, .1
— 35,
— 58
-1
lii
•'!(»
Stipruiiv
iii(
férfiaknak
.33
;
70
kr.,
más vidéke-
kr. ki\é)('|csen liaii
6(i
70
bi'inyaka|)ilán_\
— 80
ki',
I
kr.. i
nknek
—— Jd9 2U
— 4U
fordul
— 4o
kr.—
2 frt 4<>
t
ki-;
krt— 1
ritkábljan
frtot,,
gyermekek 32
— 60
1
A
krt kerestek naponként.
10
kr,
— 45 kr 50 kr — 6 15
— 45
kr
nknek
is,
30
A
92 krt
1 frt
nk
(kik
15
;
A
krt
kr
—
;
krt,
kerestek
frt volt;
—
5
egyes vas-
krt,
—8
frtot ;
gyer-
1).
biztosság kerüle-
20 krjával, vasgyári munés gyermekek 25 50 krjával
1 frt
—
zsilvülgyi
a vaskohóknál a férfiak napi bére
;
frt
is.
Mind
— 75
kr, és
Nk 20—60 krt, gyermekek
de némely köszénhányáknál
Már most
kszénbányákuál
férfiak
a petiozséuyi kincstári telepnél 2 frt 80
ellenben fémbányáknál 40
kr— 1
vételesen 85 krt,
50
zalatnai bányakapitányságban, mely. egész
munkabér a
50
1 frt
is ')
—2
frt
1
a Szilágyságot foglalja magában, igen nagy eltéré-
s
seket mutat a 1 frt
—
A g'lnlczhnnyai
— 50 krjával, nk
lettek fizetve.
Erdélyt
forint
gyermekeknek
kr,
hetenként pedig
is,
55 krt kerestek najionta.
1 frt
1
csak kis számmal alkalmaztatnak) 30
itt
tében bányamunkások 60 kr
kások
—
rozsnyói bányabiztosság kerületében (a
vastermelés fvidéke) férfiak 70 krt
és
kr
;
—
frt,
gyáraknál
krt,
szepes-i(/li h.
naponként hét számríi férfiaknak 2 frt hó számra 14 18 frt nknek és gyermekek-
fizettetett
nek aránylagosan.
mekek
— 40
is
írt
l'értiak
uk 40— HO
krt,
kapitányság közvetlen kerületében férfiaknak 5o de 40
kr.— 18
(50
l'rt
kapitánysá
h.
25— GO
frt
heti és lutvi brr
itt
ez 9
tVt,
mimkásoknak. Az oraviczai
férfi
70
gyrniR'keknek 15
kr,
el; amaz
kerestek
1 frtot is
ez ellátás nélkül osztr. értékben
lássuk a külföldi l)éreket,
1 frt
20
csak ki-
16—60
-).
ésbankvalutábau.
melyek fémvalutában
vaunak jegyezve. Berlinben gyármunkások az öntödékben hetenkint 12 14 tallért (18
50
krt,
— 21
vagy szerzdve 12 seti
frtot),
kmivesek
közönséges napszámosok
— 13
frt
1
és
frt
ácsok naponkint 2
25
— 50
50 krt hetenként keresnek.
A kere-
adó-becsü alapján, a valódi kereset nagyobb, mint a követ-
kez adat mutatja. Az épit, kmves és ácsmesterek ')
A
}ni
tel niiveltetik 1 frt
frt
krt naponkint
—
1 -)
frt
;
egyletéhez
niegfogliatúvá teszi, hogy ezen sokra becsült telep deticitluegíugliatlan,
ha a luagáutelepek kaptak munkásokat
50 krért, a kincstárnak miért kellett kétszer annyit zetnie.
Hív. statistikai közi. VII. évfoly. V. tz.
89—91
1,
— 200 tartozó mesterek összesen 9400 legényt fogiallvoztatnak, kik
átlagban
4^/^
—
keresnek naponkint.
4^/4 frtot
Wüvtenbergben az 1872-ki jelentései szerint, a
fonó- és
többi iparágakban többnyire
kr, a
iparkamrák
ottani kereskedelmi és
szöviparban
magasabb
— 33
17
1 frt
volt a napi bér.
Iserlohnban egy 1874 martius havában kelt tutlósitás rint az átlagos beti
(7 \. frt), jónak 9
ér volt
:
középszer mnnkásnak
kitnnek
18
5 tallér
gyermekek (15 éven
frt,
— Gfrtbe-
olyanoknak, kik magukat kitntetik 4^2
alól) 3 frt,
tenkint
Íj
frt,
sze-
a vidék vas- és kszéntelepeiben hasonlók a bérvi-
;
szonyok.
A
kszénbányáknál
fels-sziléziai
mellékmunkákkal foglalkozó
krt, a
nk
1
férfiak
—
1
és gyermekek,
frt
30
35
— 90
krt keresnek naponta.
Ugyancsak Porosz-Sziléziábau a »Breslauer Zeitung« közleményei szerint az ottani szöviparban 150
mások
azonban csak 100
szerint
tallér
lett
— 160
tallér,
volna az évi
kereset.
A bére 1
brgyárakban a közönséges napszámos napi frt 25 kr, a brmunkásé (kézmves) 12 — 16 tal-
fuldai
frt
—
1
noha csak 5 napot dolgoznak
lér hetenként,
Egy 1
Sveiczi
nk
—
96
Egy
72
25 12
kr, a c.
1 frt 1 fit
zürichi
1
—
1
frt
férfiak
50
nk
krt,
",0
ftr.
-kai
*)
'-')
(napszámosnak)
lȎi'
98
c.
t<")hl)c<
n.ipokint
40
krt,
60
krt,
krt ke-
7
frank vagy 2
(1 frt
48—59
A
keresett.
frt
kr).
80
a
leg-
vagy
1 Irt
k(">/ép
3 fr
7;)-l)aii
3 frank 2<> kr.
e.
a
Szerzdve
a
Dic Arhcilcr
A il)i'i(rrviTli;i
ll
iiihI ili.- (i.'si'llscliiit'l.
iiissr
iiiul
Lipcse.
Dor
ArlK-itoríVoiiiiil.
Ml. Jahi-an-
1.
ISTI-
l';ilirikcinii
Kcliwciz. /iiridi IH7:i. >)
munkás
legmagasabl) szerzdiUi bér
).
Liiilrly Fclíx. /lölnnr.rl.
1872
iiu'iszergyárban volt
ii.ipi
h-gmagasabb
és 3
— 40 fr.
— — 44 — 60
80 krt
a gyapjui])arl)an férfiak 80 kr
-).
ahicsonyal)h
28
nk
franlv napiliérben részesülnek.
pamutfonódák Ijan krt,
a leuiparban férfiak resnek
és
rohrschachi kartonfonódában gyermekek
— 2 frank, férfiak 2 — 5 50
').
lldt, (IjitIíh.)
dci-
—3 2(il
Aiigol(ii'szágl);iu
Liucastcri
;i
mimka
gyakorlatot igóuylö
;i
kcvosel)!)
több gyakorlatot igényl 20
11, a
heti bérrel fizettetek
!shillÍDg
l'ouódákljaii
1874-ben
').
Egy
az »Arbeiter-
freuutl«-baii közölt kimutatás szerint egy ujon ielállitott :;ugol
fonal gyárta-
1onó(lál)an. uielybeu hctenkint 42.<)(M) ezer iont
következk vo'tak
l)érok
tott, a
munkás
kr— 8
5 Irt 50
11 irt 75 kr, 32
sbb nmuukás
frt
;
20 alsóbb kr
7 irt 5
—8
nmunkás
frt
2 irt 25 kr lietenkint.
féríimuukásük lietenkint
1
kategóriájú
18 magasabl) kategóriájú 10
legmagasabb kategóriájú 17
káríolómester 20
munkára)
írt,
68
:
legalsól)lj
;
4
5 iskolás
A
irt
frt
4 fonó- és
irt,
25 kr, 55
gyermek
fel-
(félnapi
birminghami vasiparbau
— 5 font sterlinget, gyermekek
5
15 shillinget, budderslieldi posztógyárakban férfiak 21, leá-
nyok
10
keresnek. Nottinghami csipkemunkások
shillinget
átlagos heti bére (az >Augsb. Alig. Ztg.« 1873. szept. közlése szerint) 27 *
2
frt, s
némely munkás
itt
21-ki
10 forintot
is
keres egy nap.
Northumberlandban egy 1874-ki közlemény szerint az átlagos napi bér volt kszénljányákuál vágóknak 9 shilling 6 penny vagy 4 frt 75 kr, hengerm és kohómuukásoknak 5 frt, kézmveseknek 3 frt, vegyészeti és üveggyárakban 2 3 frt, 5 frt, mezgazdasági munkásokuehéz munkáért 2 frt 50 kr
—
—
nak
1 frt
kr,
1
fi-t
75 kr. Durhamshireben kszéubányáknál vá-
hengermveknél és magas kemenczékuél kézmveseknek 3 frt, vegyészeti és üveggyáraknál
góknak 50
—
5 frt
;
7
2
frt
—
Yorkshireben ugyanezen bérek fizettettek. Staffordshireben kszénvágóknak és kohómuukásoknak K.) frt, a töblji mint
írt.
Durhamshireben. És mindez, ismételjük, napi
közl megjegyzi, hogy maximális
melykor
tétel,
Ijér
;
egyéljiránt
a Staffordsliireben fizetett 20 shilling
melyet csak els
rend munkások értek
el né-
-).
Londonban
a szappaugy áraknál a közönséges
munkás
gyermekek
heti munkásé 12 frt 50 kibére 3—4 írtról, a hogy elbb fizettetett, 61/2— 7' 2 fi'tra emelkedett. Ugyancsak Londonban a napszámosok közönséges heti heti bére 10
frt,
Feli.x L. -)
a jobb
Id.
m. 271
Félix L. Id. m. 272.
;
1. 1.
;
_
202 bére 10
50
frt
kr.
napi bére 4^2
uehéz nmnkáért 11
—5
^i^
— 12
Irt
kézmvesek
;
frt.
Ezekkel szemben feltünleg alacsony egy része a Belgiombau fizetett munkabéreknek mezei mimkások 60 80
—
:
napszámosok, olyanok
krt,
krt— 1
20
frt
lanvlia 2
—5
szövk 2^2
—
3
forintot; bánya- és
bogy az üzem élénk vagy
szerint,
Nk a brüssseli csipkegyárakban (8 — 10 órai
frt.
nmnkáért) 30 zei
fonók és
krt,
munkások a
és vasgyári
kik gépek mellett dolgoznak, 80
is,
— 40
Tulaj donképen tebát
krt.
itt is
csak a me-
és különösen a luxus- czikk elöállitásával foglal-
munkások
kozó nök bére tnik
fel
alacsonynak, nolia Belgiom kétségte-
lenül túlnépes.
Ausztriáról Félix idézett munkájában következ adatok közöltetnek. Alsó-ausztriai
— 47^, 13 — 15 31.
gyermek
napszámos 9
frt,
papírgyáraknál
a
férfiak
—3
legény 12
férfi
kr naponkint,
ausztriai
pamutfonódákban frt;
— 50 n6
s
80
kr—
50
1 frt
— n 7,
fest-gyárakban
frt,
mind
frt,
frt,
férfi 6
:
gépgyáraknál napszámos
kovács és monteur 30
frt,
4(J
2i/o
kr,
n
ez
60
azonkívül szabad lakás
és
lietenkéut
gyermek
kr,
ftés.
Fels-
pamutfonódáknál aránylag csekélyebbek a bérek: munka minsége szerint 50 krt 1 frtot, nk és
—
gyermekek
24—63
nál férfiak
6—8,
krt naponként. Cseliországi papírgyárak-
nk
4
—5
frtot
keresnek betenkint, legrosz-
szabbul vannak fizetve a cseliországi hegyvidéki szövk (taká40, gépszövk 50 krjával nacsok) és pedig kézi szövk 30
—
ponkint. Reiclienljergi,
pamut- és jobbak 8
—
a jobl)
aschi,
aussigi,
b.-leippai
b.-aicbai
és
gyapjuszövdékben közönséges munkások 5— 5'|-, 9 frtot keresnek lictciikiiii. hriiimi szövk és fonók
üzem idejében betenkint
1<»
U
Irtot,
lH74-ben a ked-
veztlen viszonyok folytán a/.oidtaii részlx-n kevesehhel.
A
magyarországi adatnkiial<
országon
meggyzliet
kívüliekkel,
()ss/.elias(mlitása a l)árkit.
liogy
Magyar-
a tényleges
n)uid
lejieliiek
a
^'\
;i
ii|)a r
nem
óbajtják vagy
nie.tílionosulását.
A
nem tartják minsége
imiiika
ersen kiilimböznek úgy nálunk, mint maximum, sem (eltekintve olyan abnor-
szerint a bérek naj^yon
a külföldön, de sem a
mitásoktó],niiut a sziléziaiszöv ipar és a csehországi
lenszövk
203 bérviszonyai) a iiiiniiuuni
szágot,
liol tr)bb
nem
munka
dija,
noha
emlitvo Angolor-
is
munkás
iparágl)au, az angol
kaképcsségénck megfeleln, csaknem kedik a
mint Ausztriá-
iiciu ina.^íisnhl) iiálniik.
ban, Németországban és Svciczban,
rcndkivüli niuu-
magasra emelmelyekbl ez adatok
liilietetlen
a források,
származnak, kizárják a kételyt.
Lesznek angol munkás
hanem és
talán, a kik azt fogják áll
mondani,
nem csupán
munkaképességben a magyarországi
az
felett,
a reichenbergi és brüuni posztószövö, a sveiczi pamut-
lenszöv
is,
mert olyan munkát tud, melyet a magyarországi
napszámos vagy bányamunkás nem tanult képes, és hogy ennélfogva,
ha absolute nem
nem nem is lehetne
melyre tehát
s
képes, melyre csekélyeblj iutelligentiájánál fogva is
magasabbak ná-
lunk a munkabérek, de a végzett munka értékéhez képest igenis.Ésez feltételesen
megengedhet
héz akadálya az ipar fejldésének.
s
elismerhet, hogy ez ne-
De mit bizonyít
ez ?
nem
azt,
hogy munkás kezek hiánya gátolja azon fejldést, hanem hogy a kezek gyakorlatlansága, az emberek tauulatlansága teszi azt.
Munkást
log, erre
nevelni a munkára, költséges és mesterséges do-
csak vállalkozó képes, kinek érdekében van, Érdeké-
ben pedig nem lehet addig, mig a külföldi gyáros,
ki jól be-
gyakorolt munkásokkal rendelkezik, szabadon versenyez vele,
mert ilyen viszonyok közt, mikorra a nevelést befejezné, vagy
elbb
tkéje
is,
fel lesz
emésztve.
Bizonyos, hogy azon külföldi munkások, kik naponkint
— 70 kr — 1 frt
frt
1
50 krt keresnek, sokkal többet tudnak, mint a mi
1 frtos
napszámosaink és bányamunkásaink, de hogy
nálunk képzett munkás alig van,
ez olyan dolog,
melyen sem
mint változtathatlanou kétségbeesni nem kell, sem ellenkezleg azt
nem szabad
bevárni, hogy ez
minden buzdítás, minden
könnyítés nélkül megváltozzon.
Ha
a férfimunkás napi
tányság némely fémbányáinál
— 35 — 50
45
56, a szepes-iglói b. kr,
a beszterczebányai kapikr,
ugyanitt a kohóknál
kapitányságban némely bányáknál
a zalatnaiban 40
vök, a sziléziai fonó- és
bére
40—50
— 60 kr, ez
a csehországi lenszö-
szövmunkások legroszabb bérviszokohómunka
nyaival vetélkedik, a mellett, hogy a bánya- és
nehezebb és fáradságosabb és mindenütt tetemesen jobban
204_ fizettetik,
mint a louó- és szövoiparbcli munka.
A
mellett ezen
bányák (többnyire a réz- és részben a nemes fémbányák) a legkisebb béremelkedést
sem
A nagy
állják ki.
vasutépitkezé-
sek idej éljen a bányák tetemes része elhagyatva
volna folytatható.
A
magánfémbányák igen nagy
részénél a
munka
dijján felül eredményeznek, itt
mert
kárral lett
jövedelem, melyet azok a
kás foglalkozik
állott,
már csak
az emelkedett bérnél fogva azok mivelése
igen alacsonyan számitott
eltn
csekély
;
ezer- és ezer
mun-
olyan munkával, mely saját elég nyomorú
élelmén felül úgy szólván semmivel nem járul a nemzeti jövedelem szaporításához. Hogy ennek daczára azon bányák mégis
miveltetnek, ennek két oka van
csekély, de tökét mégis képeznek
s
egyik,
;
hogy azok, Ijármily
a tulajdonosra nézve, ha 200
munkásnak munkája után évenkint csak 200 delmet venne
is
be, ez
írt
tisz'ta
jöve-
mégis jobb a semminél, mig nemzet-
gazdasági szempontból ez roppant pazarlást képez. Nehogy félreértessem,
megjegyzem hogy a pazarlást az alacsony
muidíabérnek az alacsony jövedékkel való összeköttetéseben azon valószíntlen esetet
látom, a mig egy vállalat, feltéve
hogy a vállalkozónak semmit soknak akkora
dijjat hozna,
nem
hogy azok mint fogyasztók
tékenyebb tényezökül illenének be tetbe jönnének, végre
jüvedehnczne, de a munká-
s
mint adófizetk
pedig megtakarításokat
is
is
jelen-
tekin-
tehetnének,
egy ilyen vállalat nemzetgazdaságilag elnyös. Számos kisebb fémbányát a tulajdonos maga mivel családjával egyedül, vagy
még egy-két segédmunkással ezeknél a mivelés folytatása megegyez a tulajdonos érdekével még akkoi' is. ha a muiikadijjon felül épen semmit nem jövedelmez a vállalat. Ez is jó ;
ha csak a munkadijjul es összeg nagyobb Egyébiránt még nagyobb fémbányákuak mivelését
h'iiue,
ják haszon
]i<'lkiil
vagy kárral, azon
talán gazdagalil) érre
akadnak
és igy
mindig icUclict, hogy a gazdag értl szikla választ,
el.
(aranyra, ezüstre
Ezen
liazái'ds/rrii
s j-ézre
értve)
gazdasági liatás megitélésénéj.
azok tovább mveltetnek,
a,
csall'a
is
is
már csak jellege
a
—
folytat-
remén} hcn,
mindig továhb,
tekinletlie
—A
lenne.
liogy
mert
egy-két láhnyi l);in\ a
veeiiil('i a
iparnak neinz<'t-
másik ok. melynél fogva
szokás hatalma.
arany-, ezüst- és jézbányák egykoi- szépen
A
magyarországi
jincdelnie/tck
és
205 uemzetvagyonnak, de x\iuerika
jelent (''kény részét képezték a
feliedeztetése óta
jövedelmezségük folyton hanyatlott,
arauy- és ezüst tekintetében
a/,
;
njabb idben mivelés alá vett gazdag liai
telepek okozták a válságot
')
mázsát
66
vást hanyatlott; 1878-ban
48
94 kr átlagos
frt
lés alatt álló
többé
és
dél-ausztrá-
még 1854-ben 38.055
bécsi
ennek folytán a termelés
s
már
csak 18,860
b. ni.
foly-
termeltetett
Ennél még alacsonyai)!) árak is 04 kr— 48 frt 39 kr. Nem a mive-
árral.
1869— 71-ig 47
voltak
;
cliilii
a réztermelés és mázsájának átlagos eladási ára
tett
50 kr volt; azóta az ár
frt
föleg
a rezet illetleg leginkább az
frt
erek elszegényülése okozta, hogy a fémbányászat
nem tényez a
nemzeti jövedelemben
kával valószinüleg most
mint akkoriban,
midn
is
;
ugyanannyi mun-
ugyanannyi fémet lehet termelni,
Körmöcz, Selmecz, Xagy-Bánya úgy
Nevada vagy Mon-
hangzott, mint most California. Victoria, taua.
De
ereje,
a réznek leszállott ára miatt, a termeivény értéke, mely
az arany- és ezüst roppantul megcsökkent vásárlási
akkor szép többletet eredményezett a termelési költségen most nem
lül,
fizeti
meg a
munka munkaer után
reá
másutt más iparágakban annyi milliomosokká lesznek,
itt
árát.
fordított
fe-
Mig
vállalkozók
munkás élelme a
alig kerül ki a
jövedelembl. És mindamellett a bányák tovább miveltetuek.
Ez a
szokás hatalma, egyike azon tényezknek, melyekkel szá-
molni a »laissez faire« princípium elmulasztotta.
A
minden
kincstári fémtermelés évek óta
lem nélkül
foly.
A mit
ér behozna, elnyeli a
másiknak
hogy bizonyos bányák állandón
deficzitje jól.
;
s ez
az
elbbeuiekre
szoritkozni,
nem ugy
mások állandón
vedelmeznének, mely esetben az utóbbiakkal s
tiszta jövede-
netalán egyik vagy másik gazdagabb
hanem
fel
van,
roszul jö-
lehetne hagyni
hol a selmeczi
Fels-
Bibertárna termelése növekszik, mig a körmöczi Goldkuust-
handlungé vagy a kereszthegyi, veresvizi peké
leszáll,
hol pedig a másik
és
kapnikbáuyai
tele-
évben amannál mutatkozik
csökkenés és másoknál emelkedés.
Sem
')
jelene,
sem jövje a hazai arany-,
ezüst- és rézter-
Ezen két országból egy évben (1872) kivitetett., egyedül Angol mint 40 millió forint érték réz.
ovíízágba. több
206
oda tartozó
munkások száma, kiknek ereje e bányákban s az kohókban elpazaroltatik, összesen töl)l) mint húsz-
ezer, annyi
mint Nagy-Britannia és Irlion egész leniparában
melésnek
a
s
van elfoglalva,
s
mely szám elegend lenne egész gyapjuterme-
lésünk felgyártására. Jól tudom, hogy bányamunkásból
nem lesz egy nap
munkás.
vagy fonodába való
takács
De
alatt
mert
épen
ezt
tudom, kivánom hogy megadassék ez irányban a buzdítás, megadassék a lelietség erfeszítés és kitartás által eredményeket kivívni, melyek az egyéni initiativát jutalmazzák.
A bányászat nem az egyedüli foglalkozás
melyben munka
gyümölcsözn alkalmaztatik, mint kívánatos volna. Tudva van, hogy a székely földrl évenként számos ember megy B-uméniába munkát keresni. A mez-gazdasági munkás'ok nagy
kevésbé
melyben a gazda-
része az évnek azon egész hosszú szakában,
sággal nincs dolog, tulajdonképen foglalkozástalan
mit aratás
alatt,
aránylag rövid
id alatt,
s
abból
él,
az akkori felcsigázott
A magyar felvidéken átalában munkás kezek hiányáról s a kínálat csekély
bérviszonyok mellett keresett.
nem
lehet szólni
A
kereslethez képest.
voltáról a
terjed alkalmazásával mind
mezei gazdaság
Azonban helyén találom
itt
megemlíteni, hogy
ujolag
mindazok daczára, miket a munkaert
munkabért illet
és
nem hiszem hogy
viszonyokról mondtam,
a gépek
is,
tö])b kezet nélkülözhet.
ipari
fejldésünk a
kívánt mértékben és a kívánt gyorsasággal véghez meliessen,
ha az ország a jelenleg rendelkezhet muidcaerkre a népesség l)elfajzásál)ól és ezzel
ered
s/ajxtrodására
a legszorosaljb kajx'solatbaii
rület elkiil()iiitését
s a
védelmi
áll
i'eiulszer
az
azoknak
s
utalva
is,
hogy
marad
a
;
vámte-
mérsékelt alkalmazá-
nem tartom a/ egyediili állami teendí'liiek és nem állitom, hogy fz magában képes leeiideiie gazdasági viszonyainkat sát
—
oly
i"(»vid
id
elsnek tartom,
alatt,
nn'ly
ala))l'e|tételnek.
mel\iiek
vagy
nem
er(!(lniényt
Ha toznak
a
liiányálian
a
átalakítani
:
de az
nem
leliet
liatása. az
tíihlii
nein
l(''tesilliet
igéj-.
vámpolitikai
s kö/('itli'ink
mint kívánatos
nélkiil a t(il)binek
és a
viszonyok az enditelt ii'án\l)an kiilt'()ld
kíizíitt <'gy
kedik. niel\ megengedi, lio^y itten miMikalu
\.il-
olyan korlát emelii.
Iiimelési és lo-
207 gyasztási tekintetben némileg különleges viszonyok
jöjjenek
ha a tápszereknek alacsonyai)!) árai mellett a mnnkásnak valamivel magasahl) hOv is kínálkozik, akkor meg leszoek adva létre,
az elfeltételek,
meg
lesz
adva az impnlsns egy olyan mozga-
lomra, mely lakosságnukat egy felette hasznos elemmel szaporítaná,
t.
külfíildi,
i.
nemzetiség gyármnnkások
különljözö
ezreivel, kik családostól tele})odve le itten, az ország felvirág-
zásához és a nemzeti léterö fokozásához mint nagyszer té-
nyez
járulnának.
Amit
ez irányban
A
foglalhatom.
mondani akarok, igen röviden
tárgy természete
nem
össze-
kivánja hogy részletekbe
bocsátkozzunk, de ezt elre bocsátva, felkérem az olvasót, hogy a fontosságot melyet a tárgynak tulajdouitok, ne a tér után Ítélje
meg, mely annak ez
irat
jelentség, melylyel az nemzeti hiszem, óriási.
De
keretében szabva van. Mert a'
jövnk szempontjából
birna, azt
fájdalom, létesítése annyira kívül fekszik
azon eszmekörön, mely nálunk a közvéleményt vagy ennek
mint teendk és lehetk foglalkoztatja, hogy róla be-
fractióit,
szélni ugy tnik fel, mint a mesék országáról vagy a holdban fekv bányák kiaknázásáról noha ab1)an, ha kissé felülemel;
—
kedünk azon körön, melyben törvényhozásunk szelleme eddig mozgott, valami rendkívülit vagy épen kivíhetetlent nem lehet látni. Azért csak a gondolatot pendítem meg s ekként talán elkerülöm a projektum-készítés
eszme
életre való
mai
tört
szirtjét,
melyen már nem egy
meg, hogy elmerüljön a nevetés hullá-
alatt.
Mindenekeltt
Hogy
alakjáról,
gáról
:
mért kívánom, mit vélnék általa
elérni ?
hatást tudjon az ember képzelni, egy eszköznek nemcsak
is
nemérl, közbens arányairól, da abszolút nagysáhogy fogalma legyen. Azért mondunk egy számot.
kell
Félmillió külföldi gyármunkással
(férfi,
n és gyermek össze-
sen) mindent és teljesen elérhetnek gondolnék, mit ez utón
elérhetnek tartok kevesebbel, felével vagy két ötödével e szám;
nak már nagyszer eredményeket sokat.
A
;
míg ennél
is
kevesebbel
várt eredmény vázlatánál azonban a teljes számot
tartom szem eltt. Mindenekeltt iparczikkekben való szükségletünk fedeztetnék a
l)elíüldí
teljes
termelés által, melynek
értéke ekként tíibb száz millióval nítvekcdnék
;
a mennyiben a
208 termelés legalább kezdetben (inig az óriási vállalat költségei* törlesztve leuuének)
zetet elleusnlyozná az,
rosé
t.
i.),
drágább
mely szükségletünket most
földi termelés,
alapítási
»
volua, mint azon kül-
különbö-
fedezi, ezen
bogy a vállalkozói nyereség
mely a jelenben a külföldnek
íizetett
(a gyá-
árakban a
termelési költség mellett egy tetemes alkatrészt képez, belföldi
vállalkozók vagyonát, tebát a nemzeti vagyont szaporítaná.
Másodszor a lakosságnak azon szaporodása a mezgazdasági termények fogyasztását olyan mértékben növelné (gabona, bús, bor, doliány),
bogy feleslegünk értékesítésében a külföldi
czoktól, bol tnlbatalmas versenytársakkal találkozunk,
ugyan
pia-
nem
teljesen függetlenekké lennénk, de legalább jóval ke-
vésbé függnénk; ugy bogy csak jó
termés
az eladott mennyiség kárpótol az alacsony rósz termés esetében felkeresni,
bogy a
is,
kicsi
években, mikor
árért,
nem pedig
mint jelenleg tesszük, kellene azokat
potomáron értékesítsük,
felesleget
miutbogy Oroszországban vagy Amerikában nagy felesleget eredményezett az aratás. Azon mennyisége után pedig a tápszereknek, melyet a bevándoroltak fogyasztanak, minden évben
mely az országon
a szállítási l)ér azon része,
megkíméltetnék
kívül Ijcfutott útra esik.Ugyanez áll azon nyers anyagokra nézve is,
melyek most kivitetnek, akkor pedig az országban gyártatná-
nak fel. Mind ez els sorban a mezei gazdaság elnyére válna, melynek emelkedését, különösen a népesség további szaporodásával kapcsolatban eredményezné. Harmadszor
vándorlás
általi
bülést képezne;
szaporodása a lakosságnak a,
jövre
jx'dig
azon
már a
be-
is,
i)olitikai erös-
uj liasznos
elem felvétele
a nemzet véréhe, eimek egyrészt jeHemi fejldésére (a kulturális és
gazdasági jellemsnjátságok dolgában) kedvezleg iolyna
be; másrészt pedig a bevándoilók tulnépesült országból, tehát
mindenesetre szapora fajból eredvén, helelepedésiik az egyedüli eszközt képezné a népesedési viszonyuknak eddigi stationáriiis
állapotukhól
kiiajíadására. akái' ínilajzásra szorítkozva
\.ih'»
saját szapol'oí hasuk sáfígal,
rniíh'Wi
nézve, sokkal életí'J'sehh
laj
a
áltah akár
iiépnio/gahni
el\ ('.^yiihc a
viszonyok
henszüh'il
lováhhi
t
kikos-
nienelére
na^^yohh vah'»sziii(iséggel a szaporaság, mint az luh'ij(hina,
picpoii(h'rábia.
ICzen ei'eíhnénvek ehaését. az
eszme \ahV
iL-'e-át
a
k<)\('t-
209
kez
módozatoktól feltételezem
A liatározottau kifejezett
:
állandón acceptált védelmi rendszer
kedvet ébresztve, részben tekre,
maga
magánosok részérl
;
is
')
és
buzditva, vállalkozási
reávezetne ide vágó kisérle-
külföldi gyárosoknak, kik hajlan-
dók tökéjükkel az országban letelepedni, magukkal hozva munkásaikat, bizonyos kedvezményeket lehetne tenni, p. o. az épitkezésekre szükséges területek átengedése körül
munkások
uti
volnának
költségei megtéritendök
a
;
és
bejöv a mire
kiváló súly fektetend, mimkás-lakások épittetnének az állam melyeknek olcsó bér mellett való használata részérl,
—
nekik biztosíttatnék. Ezen lakbérfeltételek, az élelmiszerek árai és az elérhet munkabérek jegyzékei köröztetnének és
ügynökök
által terjesztetnének
azon tulnépesült vidékeken,
melyekrl a bevándorlás létesítend volna. Végre pedig
s
ez
a leghathatósabb eszköz lenne, minden könnyítés megadatnék a munkásoknak termel eyyletek alakítására, melyeknek eszméje
azok nagy részénél igen elterjedt részben jó sikerrel Itt vállalkozó és
Mi
és kedvelt s a
mködnek Franczia-
munkás
az országokat
min
illeti,
melyek tulnépességén könnyítve,
szemeltt tartom Porosz-Sziléziát
ban
;
és
leginkább
Németországot általában,
kísérletet lehetne tenni Francziaország-
Augolországból az angol munkás
is.
-).
egy húzásra uyeretnék.
lennének betöltendk saját lakosságunk hézagai, Sveiczot, Belgiomot
egyletek
Augolországban
és
kitn
tulajdonainál
fogva, kívánatosabb mint bármi más országból lenne a betekérdés azonban, hogy az ottani bérviszonyok mellett lepítés az, mit felajánlhatnánk, elég kecsegtetnek tünnék-e fel ? Le;
hetnek, az olcsó lakbéri és élelmi viszonyok hangsúlyozása mellett, tartanám ezt a szöviparban foglalkozó munkásokra nézve, kik legroszabbul vannak fizetve ^).
1)
A bizalom
költése szempontjából kívánatos volna, lia a tarifa-
tételek egy megliatározandó
idpontig változatlannl való fentartására
az állam kötelezettséget vállalna. 2)
P. o. a Siin Mill
Companj- pamutfonó cooperativ vállalat Oldkiti\nö és mely több fonalat termel, mint
hamban, melynek gj-ái'tmánj-a bármely más fonoda. 3)
A nevezett
1820-tól 1870-ig
Be:hv Leo
:
országokból az éjszak-amerikai egyesült államokba Nagy-Britanniából és volt a bevárdorlás
következ
Xcmzet'ét.
:
210
Hogy
Ijeváudoiiás által a politikai ersbülést vélem el-
mozdithatóuak, ez sok
emberuél megütközést okozni, gúnyt
gerjeszteni fog
hogy a nemzetiség sokfélesége ez
;
és való,
szágnak nem volt javára. l)an.
A tapasztalatok nem buzdítok.
ha okulni akarunk rajtuk,
külföldiek
megtelepülését,
ezt
nem ugy
tehetjük,
or-
Azouhogy a
a mire mellözhetlen szükségünk
vau, meggátoljuk vagy legalál^b
annak elmozdításától
tartóz-
kodimk, hanem akként, ha azt kezünkbe vesszük és a lehet és rósz
jó
következmények öntudatával cselekszünk. Okulva seink
nem fogunk a l)evándorlóknak ingyen földeket adni nem földmíves lakosságot, nem gazdaembereket fogunk betelepíteni, hanem gyármunkásokat; nem is fogunk politikai és nemzeti kiváltságokat adni, hanem egyenjogúságot. Azon munkások unokái egykor feltámaszthatják nálunk a társadalmi kérdést, de nemzetiségi kérdést bizonyára nem fognak j)éldáján,
és általában
támasztani
a gyármuukás figyelme teljesen az élet gyakorlati
;
kérdéseire irányul, egyéni javának elmozdítását })edig
nem
politikai izgalmaktól reniényli.
Hatalmunkban
fog állani, hogy
az azon munkás-kolóniákban
államköltségen
állítandó isko-
lákljau a magyjir nyelvet köteles tantárgygyá tegyük s ezt i'ogjuk clniulasztani
nk
nem
').
Azon ellenvetésre, hogy ezzel uj bonyodalmaknak vetmeg alapját, mivel felidéznénk a »munkás« vagy úgyne-
melytl különben nu'g sokáig megkímélve niaiadtuuk volna, azt válaszolom, hogy e kérdés még ekként .sem egyhamar álhia elttünk komoly alakban, vezett »társadalmi«
kérdést,
mert ilyenué csak akkor bitban. Kgyébiráiit
/etekkej
lé|)ést
lia
akkor
taitva.
mikor tú]né[)ességgel
lesz,
pedig,
haladni akaruidí a lu'in
IrlíiiidlxM lí.sOT.Sál*. Fri(iH-/iacir.s/:i>;lic'.l iii<-lnis/,;i<;l)ól ') ;ilili;iii
2.;J68,4ba. SvoiczhiM
Kzzi'l
l;'its/ik
iiicgfclcliii
Irjc/ftlfiMi azt irtani.
liii;,'y
irtó kín-iiliiicíiiy<'k)nlyt;íii ".i
t<»H
ImImh
nndlflt
nielii/ll. I>izl<)«itliat6
az
'.'45,s Ili. ]J.'l;.riniiilHi|
l)a-
17.'J7í<,
Né-
11/ cl Iciiiiiiiiiilás viidji'iru
li(li|(|ii((''sl,
iijiiiildk,
ivr(l\t,"/,rit.lcii j;az(lasii>íi
ImImI
tfíJf'HzkedéHro, mijí a clí'nnozdifiísa
a
lt.-sziilliitl
azon
iit<'i/nunk
til.r)7'J.
j,n.ii(ln|t,nii
Itiiiii. liii;;y c
szabad
áll kajicso-
]ialad('i lu'in-
iiiij;'
más nrinzciluliik
axMziiJiiláhi.-.
az
is,
mely
ki>ri'ilil)i
Mxny egyól) van reményük
viszoiiyoii
Icisziiimi m'-pckiirk aíjdif;
a ln-viindniliiviKik.
t'{>y
lir m(
iiuy
iii
tültik. (ízélzii-
•'szszcrii
Ivfzclési'
211 jóktól,
melyek a magasai)!) gazdasági
fcjlíkléstül
eddig elvá-
laszthatlauokuak látszottak és melyek miudeucsetre csekélyeb-
bek azoknál, melyek a gazdasági elmaradtságtól elválaszthatlauok. Azt hiszem, hogy Augolország miudeu népességi és gazdasági viszonyait habozás nélkül elfogadhatnánk cserébe az aktualisokéit, kapcsolatban az ottani társadalmi Ijajokkal, a
pauperismussal és a numkásizgalommal.
A minek kórtüneteit,
tnlsága okozza a nyugoti külföld társadalmi
annak hiánya sorvaszt bennünket.
Én
azon bajok-
ban, nevezetesen a munkások közt sok helyt uralkodó elége-
detlenségben
nem
visszariasztást
látok,
hanem
ujmutatást,
hogy egyszer más baját elnyünkre használva fel, saját helyzetünkkel amaz államokét is javítsuk. Mig amazokra nézve
égetvé lesz az úgynevezett társadalmi kérdés, nemzetiségünket megmentjük az enyészettl.
ezáltal talán kevésbé
14*
VI.
Altalános nézpoiit. Miután
—
Befejezés.
els fejezetében reá utaltunk
a jelen dolgozat
azon tényre, hogy népek hanyatlása és eltnése a történelem
tanúsága szerint a kideríthet esetekben mindég a létviszo-
nyok változásával
áll
okozati kapcsolatban, a mely változások
olykor a más népekhez való viszonyból, olykor jiedig egyéb körtilményekl)(">l
ezen esetekbeli
erednek, utóbb kimutatni igyekeztünk, hogy is.
mikor
t.
nem
i.
közvetlenül
más népek
cse-
lekvényei idézték elö a létviszonyok változását, ez halálossá
mégis csak a más népekben meglev terjeszkedési hajlam lett.
Ezen hajlam általános
nem
érvényesülhetvén, okozza hogy
közt
él
népek,
forrásait.
A
mások eltt
;
által
de kedveztlen viszonyok közt
kedvezid) viszonyok
a
leifogják a léinek
ta])asztalt változások
nem
hozzájárulható
voltak ugyanis olyanok,
hogy az általános emberi tidajdonok ne képesítették volna az illet néj)eket a hozzájuk való alkalmazkodásra, legrosszabb esetben
alkalmasabb egyéneknek kiválasztása,
az
néjjjelleiiinek
a
s
ekként a
létszám megapadásával kajjcsolatos átalakí-
tása útján, és a k(>dvezl)b esetekben a ])erfekt ibilitásiiak kítzíMiséges
Ha minda meneti népek
l'oka ala]>jáii.
tiinése állolt
idt kivánó alkalnnizkodási processus nem vagy )iem
más népek
bejoglalták
is
l(>i-endiette
a
iii''|ic|<
lett.
fölélje
el-
Ekként
a
nu'iietett zavartala-
gyiimídcsét. minthogy
meggyengiiltel
\égleg
nttek, liogy utólagos Kifejla létviszonyok változásai
l'iig-
kii/di'hiieill oko/jiatták az en'isek elgyen-
giílését, ezáltal liatliatósan fél
meg
vagy
tért
a
avagy akkéid
dése lelieteth-nné getjeniil
végleges
g}akiaii el, ez mindég onnan eredt, liogy azon
nnl véglie/.
í'lnyonilak
már
befolyva azok eredményeire, egyik
elnyéül másik liátiányánl
homogeneitását, kiilönliö/elekit
;
niegsziíntetve az endieri jiein lio/\a
létic,
megalapítva
a
213 variabilitást
ezzel
s
a perfektibilitást, eltér iiépjellemeket
kultura-typusükat teremtve a létviszouyokat
s
mindezek
azok befolyását
s
;
által ismét
s
komplikálva
de ha ekként a verseny
irányára mindég hathatósan l)efolytak is, másrészt ettl, a versenytl nyerték végzetes jelentségüket ha amazokat irányadókúl, ezt kell mozderül tekinteni azon örökös mozgalomban. ;
A
terjeszkedési hajlam,
mely egyesekben ngy mint társadal-
makban megvan, ha más
korlát
nem
tartja vissza, kell
a szomszéd azonos hajlamának akadályába ütközzék, áll
hogy el-
s
a létért való küzdelem ember és eml)er közt, mely lehet
békés, mintegy öntndatlan vagy erszakos, öntndatos
:
az elb-
beni mint múlhatlan szükség közvetlenül következik azon haj-
lamból
az ntóbbi, következménye az e viszonyok által nevelt
;
emberi jellemnek.
Hogy
a minden fajoknak közös
terjeszkedési hajlam,
mikor a konfliktus eláll, melyiknél érvényesüljön a másik rovására, ez épen a különböz létviszonyok szerént igen eltér
Ezen tulajdonok között, mint a magasabb kultúra kiterjedést elért többé semminem más
tulajdonok által döntetik
második fejezetben
ba bizonyos
el.
kifejteni igyekeztünk, a
fokot és
felsbbségnek nem rendeltethetik
alá, s
küzdelemben a gyzelem egyedül
függvé
gyorsaságától jezi,
lesz
;
haladás tulajdonképen
maga
azon értelemben mint általánosan használtatik
mitl a népek fenmaradása tik.
azon túl a létért való
kultúrál)an való haladás
a
A
ily
körülmények közt
kife-
e szó, azt,
feltételezte-
társadalmi intézmények (törvényhozás, közigazgatás,
igazságszolgáltatás), továbbá a közgazdasági és a közmiveldési állapotok
képeznek szoros kölcsönhatásukban egy egészet,
a kultúrfokot
ezek forrásai egyrészt közvetlenül a kifelé ható
;
aktuális ernek,
mig másrészt tlük
feltételeztetik a népszapo-
rodás, a nemzeti létfentartás ezen alapfeltétele, a terjeszkedési törekvések sikerének nélkülözhetlen követelménye.
Kétségbevouhatlan hogy a túrnépek közt
akkor
is,
lia
is
létért való
küzdelem a kul-
tovább foly és hogy tovább fog folyni
még
majdan sikerülne egy általános állam-egyesület
vagy egy nemzetközi areopág
felállítása által
az örök béke
eszméjét valósítnni; folyni fog az nemzetek közt mindaddig,
mig nemzetek
léteznek,
már
csak azon ténynek alapján
is,
214 hogy egyén és egyén között tovább foly és az egyének közöttfolyó küzdelem eredményeinek szükségkép vissza kell liatniok az illet társadalmak állapotaira. Ha ugyanis egy társadalmat elszigeteltnek képzelünk, a versenynek, mely azon bell tisztán saját tagjainak
körében
foly,
hatása ezen társadalomra nézve
valószínleg tökéletesbit lesz
vagy nemzet, érintkezésben csupán egymás között, val
versenyezni
is
mihelyt azonban a társadalom
;
áll
másokkal, tagjai többé
hanem azon más társadalmak
fognak
az
élet
forrásaiért;
nem
tagjai-
különösen
két módozat az, melyek alapján a békés küzdelem létre jön;
egyik a nemzetközi forgalom, áruk és
tkék
cseréje,
másik a
vándorlás és gyarmatositás. Minél kevésbé vannak elszigetelve a nemzetek egymástól, minél teljesebben legyzetnek mindazon
akadályok és korlátok, melyek ket egymástól elválasztják, annál srbbek lesznek az esetek, annál gyakoribb az alkalom,
mikor az egyén törekvései más fajhoz tartozó és távol helyen született vagy lakó egyén törekvéseibe íbgnak ütközni eszeréut minden kosmopolitikus jelleg intézkedések és mind az, mi a ;
nemzeti féltékenység vagy idegenség legyzése irányában tétetik,
eredményeil)en csak arra szolgál, hogy a nemzetek és fajok
közt folyó versenyt mind intenzival:»bá tegye. Mert, hogy az ilyen nemzetközi
versenye az egyéneknek ne lenne igen
ers
visszahatással a nemzetek állapotaira, ezt csak azon esetben
hihetnénk, ha feltételcznk, hogy a
különböz nemzetek meg-
felel számmal, egyenl képességekkel felrubázott egyéneket foglalnak magukba, a mit pedig biztosan tudunk, hogy
nem
Az egyének versenye tehát, mely ucni csupán szomszéd szomszéd, hanem a világforgalom hatása folytán antipod áll.
antipod közcitt
is
folyhat,
')
az egyéiu-k versenye,
mondjuk
és
és
nu'ir
magában is involválja, iiatásainak sonmiá/atában a nemzetek versenyét, eg vedül azon köri'ilniénynek akipján, hogy nemzetek léteznek.
Ha
])ersze
mái- cs;ik
')
gyar
egy
n'^nizct
vedett.
éh
E;ív if^merctoH pi-da
(^yapjutoriin'l/í
mellöz/.i'ik,
ezen utóbbi feltételezést
verseny hatását azon pontig túl
végreii;ijtottnak
ha a
kéi)zeljiik.
hol
valamennyit, hol kíivetkezéské])
crro a jíivedoloin-csíOtkfnós, inelypi a
fíildhirtokos az auHztráliaiiiak
ma-
versenye által szen-
;
215 többé sem
Inj-jcl;
iutc'zméuyek
iiciii
vagy ucmzoti saját«úg. sem
táiNad.ilini
megsznik többé nem állváti
emberiség keblében, akkor természetesen ezeu az
('lt('r(">
alkutuak különbözeteket u teljesen huniogén
egyéu és az összes emberiség között
liatás
;
semmi közbens organizmus, a küzdelem eredményei
is
csak
azon kettre nézve nyilvánulliatnak. az egyének közt különbö-
zleg
osztva
képességeik szerént. az
emberiséget fejlesztve,
tökéletesítve.
E
pontra eljutván újra felmerülliet elttünk a kérdés,
hogy a tényez, melynek tiáit
messzire kiterjesztett conseipieu-
ily
vontuk meg, a verseny
mondottakban, valóban
és
tigy
nem
mint mi fogtuk
fel
az imént
esu[)án ké})zeletünkl)en léte-
zik-e ? Szükséges-e a feltevés, liogy az enil)eriség keljelében
olyan verseny folyjon, mely valóságos választást eszközöl, igazolható-e a nézet, mely szeréut
ez,
ha átalábau elfordul, nem
mint különleges viszonyokból folyó tünemény, hanem úgy mint normális és valamely általános hatályú körülménybl iigy
törvényszerüleg folyó szabály tekintessék
?
Ezen kérdésekre a válasz .meg van, nézetem szerént, abban, a mi fenmarad mint helyes, ha Malthus tanából levonjuk a formnlázás és alkalmazás körül elkövetett tévedéseit.
Ezen tannak használható magva ez Az emberben (úgy mint minden egyéb organizmusban) megvan a hajlam szaporodni :
a végtelenbe, a mely hajlam alapszik az organizmusnak
áta-
lábau azon jellemz tulajdonságán, hogy asszimilálja a vele
érintkez anyagokat, ha hasouueniüek, azokkal, melyekbl e
hajlam azouban
— eltekintve
az organizmusok korai elhalását okozhatják kell
— elébb-utóbb
hogy belé ütközzék azon akadályba, melyet képeznek kor-
látoltsága a térnek és az
musok megalakulnak. tett
áll
anormális viszonyoktól, melyek
Ha
anyagoknak a melyekbl az organiza szaporodási hajlam erejébl merí-
törekvéseknek sikerül
nehezedik, azt odább tolni
mikor
is,
s
a
ezt többször
nevezett korlát is
reá
ismételni, kiter-
jesztve a határokat, melyek egyszer mindenkorra megállapi-
tottaknak látszottak, de egyszer hol többé
nem továbbithatók
kell,
azok.
rodván, hol az ismert létforrások új létfoirások
hogy eljusson azou pontra,
Ha
már
a létszám oda szapo-
elégtelenekké válnak, ez
kikutatására vezet, ennek eredménye szükségké-
216 pen további szaporodás az
új létforrások által kiszabott határig
azou túlmenui, mi ismét hasonlót eredmé-
és liajlandósággal
Ekként a népesség az által, hogy srbbé lett, semterület vadállománya táplálatának megfelelhetne, reá jön a vadnak kímélésére, ellenséges befolyásoktól való nyezhet.
hogy a lakott rizésére,
s
lassanként az állattenyésztésre
ez által
ekként
s
Azután mikor erre is igyekszik táplálatát a közvetít barmok
a vadászéletböl áttért a pásztor életre.
hiányozni kezd a
tér,
mellzésével, közvetlenül a áttér a földmives életre ságot, által
növényvilágból meríteni
ekként tanulja
;
majd pedig kivándorlás,
meg
ezzel
s
az intenzív gazda-
új területek mivelés alá vétele
továbbítja a korlátokat, melyeket a viszonyok létszámá-
nak szabni látszottak. De kétségtelen, hogy mindegyike ezen átmeneteknek kapcsolatban jár megelöztetvén általuk
—
—
minden kínos tüneteível a túlnépességnek, melyek valószínleg az alacsonyabb fokok átléi^ésekor
A
magasabbakéuál. új
még
érzékenyebbek, mint a
fájdalmas vajúdások közt megszülemlctt
kultúra azután egy idre könnyebbé
teszi az életet s
a sza-
porodást gyorsítja, enyhítve a létért való küzdelmet, a meny-
nyiben az a természet mostohasága ellen szüntetve
meg
azért az egyének versenyét
ember nem csupán kevés munkával vagy munka hiszen az
rovására és terhére
;
ez
de
foly,
egymás
még sem
között,
mert
ha lehet nélkül, h^gszivesebben másnak mind megannyi tárgya a küzdelemnek
és versenynek, az anyagi és
élni akar,
de jól
élni, s
szellemi ei'feszitésnek.
Míg
az
elbljeni korszakokban az endxn-ek sokallják egymást, az utób-
biakban ínkáblj kevesellik, mert minél nagyol)b a szám, annál többre mennek az egyuek-cgyuek fogyasztásától megtakarítható muid;/,I('tck.
melyek összege táplálja a munka nélkül élket.
Nnii la^ndui kellene Maltlius állapot,
jósolt.
Ii.iiiciii
teliát.
hogy bekíivetkezhet, a mit
beisiiienii kellene, liogv az
mely az emberiséget Ixilcsje óta már
látogatta. Az, hogy a baj orvosolliatú volt,
nem
sikerült kiterjeszteni, e/
mint
ilveii
mindég
kit
nem
ére/.tetell,
erjeszt
lietí'ik
bizonyltja
sem
lesznek
tíihb i;;ben
hogy
t. i.
sem
azt,
pediií azt.
egy srégi
meg-
a határokat
hogy a
l)aj,
liogv a j("ivl»eii
azon liatárok.
is
I'.llenkezleg
bizonyos az, Iiogy a bajiam meglévén szapoiodni a végtelenbe,
mig
a l'-lietség eri'e nines
meg
—
lia
almonnis okok nem sza-
;
217 a lejlödóst, a Irthizámuak
kitják félbe
lel
kell
liuic odáig,
meg
fogják
teszi azt.
Addig
túlszaporodjék, a táplálati viszonyok
melyen hogy gátolni, ha az emberiség önkezdeményböl nem pedig,
mig ezen
utóbl)i bekövetkeznék, a létért vah)
folyni fog, és hatása addig,
dalmakra koduának lis
oszlik is
el,
küzdelem
mig az emberiség küUinbözö társa-
— ha a
társadalmak mint egészek
tart(3z-
a versenytl (politikától, kereskedelmi és koloniá-
politikától, háborúktól)
— az
versenyeredmények
egyéni
sommázata által a különböz társadalmakra nézve mégis eltér lesz a gyengébb egyének kirostálása által kirostáltatnak idvel a társadalmak is, melyek aránylag több ilyen gyenge :
egyént foglalnak magukl^an, mint más társadalom.
Az elmondottak abban vagy
haladásának
sének,
foglalhatók össze, hogy a verseny
küzdelem ekként az emberi nem tökéletesedé-
létért való
mind magasabb
,
nem
tényezje, mely fejldés
szellemi
fejldésének
jöhetne létre, ha az alacsonyabb
intelligentiáknak ugyanannyi
volna fenmaradásra,
kilátásuk
mind a magasabbaknak. Az emberiség
történetét ekként felis-
ember fejldési
mertük, mint egészen analóg folytatását az
történetének, vagyis a fajok keletkezésének a létért való ktizdeleml^en.
Ezen utóblnnak eredménye
intelligensebb lénynek keletkezése
;
lett
az embernek, a leg-
az elébbeninek eredménye
pedig egy mind intellegensebb emberiségnek létre hozatala, a
kevésbbé intelligens nemzetek kirostálása, a legintelligenseb-
beknek kiválasztása
A ben
sajátság,
által.
melynek kiváló foka a
létért való
küzdelem-
gyzelmet, különböz viszonyok közt más-más
biztositja a
a kultúra világában, tehát most és a jövben, az intelligentia fog az maradni
;
a múlt korszakaiban vitézség, edzett, kitartó
természet, izomer, testi ügyesség, gyors futás, éles látás, kivált-
kép összetartási hajlam zelni,
lehettek ilyenek
nembelijeivel
s ;
szemben
szemben már az
mások, melyeket nem tudunk elképsaját is, mikor
mindamellett akkor
egyéb
sajátságok,
az
állatvilággal
intelligentia adta uieg v felsöbbséget s tette
a föld urává. IVIég régebben, a fejldési történet skorszakaiban az értelem szerepe
még
csekélyebb
lehetett a fajok küzdelmében,
értünk,
nem
létezett.
s
illetleg arról
minthogy a mit
e
szó
sem
fogalom alatt
Valamint tehát a fejldési történetnek
218 csak késbbi szakaszaiban foglal az szerepet a íajküzdelmek
eredményeire nézve, úgy az emberiség történetében a nemzetek közötti küzdelmekben
is csak késbbi idben válik döntvé. Mintán ekként konstatáltuk, hogy a nemzetek közt élethalál verseny foly, és hogy a részek ezen versenyének eredmé-
nye, az emberiségnek mint egésznek gyarapodása, magasal)b
fejldése, jelenben azt akarjuk szemügyre venni, hogy e felfogás
mint
áll
a két ellentétes nemzetgazdasági iskola tanaihoz és
illetleg,
hogy ezek mint mutatják magukat azon igazságok melyeket az élettan felfedezései reá derítettek a
világában,
tudományok minden
Midn musok
ágaira.
kiderült,
hogy a magasablj, komplikált organiz-
kelelkezése a létért való küzdelemnek eredménye, ezen
eredménye a verseny princípiumának, vagyis azo'n princijiiumn.ak, mely szerént minch'g az uralkodó viszonyokkal óriási
szemben alkalmasai)!) forma tartja fenn magát, alkalmas eltnik
niig a kevésbé
— ezen principiumnak az élettanban bebizo-
nyult végtelen hordereje hathatósan felköltötte irányában a
gyelmet
s
a tudományok egyéb ágaiban
fi-
felismerték az ekként
is
megnyitott szemek annak mködését. Kétségtelen ugyan, hogy e részben
eddig
jöv még
a
tíirtént,
kontinensen
is
még
sokat visszatart, de mindamellett a mi
nagy jelentség, noha aránylag
mányok körén kivl ezen voltak.
A
és
fleg a
csekély azoknak száma, kik, a természettudoúj
szempontra felemelkedni képesek
régiel)bek, kiknek fejldése a leszármazási elmélet
keletkezése eltti korszak])a esik, kiknek
irodalmi
és
tudo-
mányos individualitását azon clinélct ináiiuiiit készet, a régibb formákban megszilárdulva találta, nem igen hajlandók fáradságosan szerzett megingattatni.
meggyzdésüket egy
Olynn
d()ktrinákl»,iii
új
világiiézlet
által
nevekedvén, melyek saját
clegendségiiket a tapasztalt tiineniények megvilágitására tározí)ttan felfétejeztették,
mára, mely
iinnyil
nem
megmagyai'áz, liogy
nyának mint
tátoniró
liéz;i.i;nak
mindaineljett
hogy
régi
azon nézet
a
megkezdte
lia-
laláliiak helyet viiy nézet szá-
kellelt
lelineiiilése \(tln;i
aneldiitásdk
eltt hiá-
ére/.tetnie.
idegenek
De
maradnak,
át;ilakitó hatását a legkiili>nbri/,(")bb tu-
dományokra.
illet("»leg
ni('gkezd("idr»tt
jelismerése annak. ho;;y
azon tudoiiiánxok a/.
|iliiloso|»hi,'i j.'ira.
Ks
piin(i|)iiinia niindi'ii
219 létnek
Mint
keletkezésnek.
c'-s
a
_ melyek Ic^krizclehh állanak
az élettaniiüz, az antiiropologia és ethnographia, a praeliistoi'i-
cns arcliaeologia
s
turtöiiénet érezték
az aiTliaeolo,uia átaláhan,
meg azon
t()vál)l);i
a knl-
befolyást. Jjnbbok, Tylor, Waitz,
Müller Fr., RatzelFr., Caspari, Helhvald és mások emlitlietök
mködése
e téren, mint a kik nézetei és irodalmi
azon tan
befolyása alatt állanak, habár ezek é[)en tárgyaiknál fogva
inkább a leszármazási theoria couseqnentiát fzték többé kevésbé ügyesen tovább, mintsem hogy a principiunniak adtak
más kategóriákban
volna
is
Hasonlót mondhatni a philoposophiábau Spencer H.-ról
tették.
és
alkalmazást, noha részl)en ezt
A
Hartmannról, kik rendszerükben annak bö tért engedtek.
politikát illetleg
mélységnek
és
Bagehot
kisérlete említhet, kinek irata
komolyságnak igen érezhet hiánya
egy-két jó eszmét mégis tartalmaz lyásáról a kultúra menetére 72
—
(p. o.
>),
a
mellett
a rabszolgaság befo-
74. lapokon.)
Mint jelentékenymás tudomány-
kísérlet e princípium alkalmazása által egy
körre világot deríteni
tudományi
,
említhetk Schleicher Ágost nyelv-
iratai.
Sokkal nagyobi) jelentség még ugyan Prel
-)
fellépése, ki
alakulását
,
s
munkájában az
illetleg
rendjét mutatja
ki,
a
e tekintetben Dii
égi testek és pályáik
csillagászati
meg-
macrocosmos bámult
mint azon princípiumnak szükséges követ-
kezményét.
A
politikai gyakorlat és az
ezt igazoló
elmélet pedig
megelzte volt annak szerencsés alkalmazásában az élettant, habár a nélkül, hogy ezt tudományos érdemül lehetne bárkinek is betudni, mert ezen alkalmazás nem öntudatos felismerés, hanem a körülmények nyomása által idéztetett el, létrejött szükségesen ható tényezk útján. A konzervatív és a haladó elem egymás mellett való létezésének
és
egyensúlyozódásuknak
nagy fontosságát a politikusok korán felismerték. Ez pedig felismerése annak, hogy az állami cselekvényeket s a társadalmi intézményeket illetleg mlhatlanúl szükséges a folytonos tatás, olyan
módon, hogy
a feuálló daczolva
')
W.
Bageliot. Physics and Politics.
^)
Du
Prel.
Der Kanipf ums Dasein
London.
ani
vi-
megtámadásokkal,
Hímmel.
Berlin, 1874.
220 a keletkez pedig legyzve ellenszenvet és ellenállást, ekként az elvnek
s
az ezt megtestesít intézménynek életképességétl
feltételeztessék a siker.
Erre nézve pedig szükséges, liogy azon
Hogy hová
elemek ellensúlyozzák egymást.
jnt a társadalom,
melyben egyik vagy másik nagy trilsúlyban van, ezt a történet számos példával ilhisztrálja a konzervatív elem elégtelen ;
volta
nem
jelent mást, mint reformot reform ntán, forradalmat
forradalom után, azon értelemben, hogy az eltte valóval szem-
ben mindenik ellenreform és ellenforradalom,
midn
a rósz a
úgy elnyeli, mint a jó a roszat, egyedül azon jognál hogy utána jött. Szükséges-e mondani, hogy a másiknak, a haladó elem-
jót épen
fogva,
nek hiánya vagyis haladás hiánya a politikában, elválaszthatlan a kultúrai és gazdasági haladás megszntétl vagy akadályozott
menetétl
iratban talán eszerint
?
hogy pedig a haladás hiánya mit
kelleténél
többször
bizonyos hogy az
felkarolni
ujat
jelent, ez
—
ismételtetett.
De ha
judicium nélkül
épen oly rósz, mint a régit fentartani, csak azért, mert eltalál-
tuk mint meglevt,
nem
nyomán
helyesebb lenne ennek
azt
hogy a társadalom egy szivvel, egy lélekkel igyekezzen megitélni, hogy mi jó és mi rósz a régiben mint az újljan, a helyett, hogy két pártra oszlását kivánnók, melyek egyike kivánni,
—
fentartani igyekszik az elötaláltban a
a kivetni valót
mig a másik ép
is,
alakítási törekvéseil)en ?
nem
társadaljnak
Nem
még mindég
hasznossal
oly kevéssé kiilímböztet át-
beismerése ez annak, hogy a
képesek öntudatos gondolkodási-a,
nem
igaz-
meg ezzel tlü]< minden lai)intat? K nem lehet más, mint hogy azon Ix^ismerés,
ságtalanul tagiidtatik kéi'déseki-e a válasz
tapasztalatokon ala])uló önismeret.
egyértelmüleg jár
el,
gátolja.
Ha
úiíy
a
gyzelmet, nu-rt
.iz
mini
teszi,
minthogy el)ben senki irányzat ellensúlyozza
egyinást, melyek ki'izdelmélx'u a
meg,
lévechii,
elleiilten két ellentétes
egy párt, de sokkal gyakrabl)an
nem
Társadalom, mely ekként
ugyanannyiszor liajlandó
lelietség, talán kiilíiiiíiseii
egyenln
a
gyzelem
véglegest, az
megosz(»lt
eseti'l esetre oszlik
a valós/iiiiiség
meg
\;iii,
hogy
ügy jóvolta diüitse
és egyik és
a
el,
másik /ászlót vakon
kíivct tömeg mellett elfogulatlan, értelmes emhereknek egy csekélv
niinoi'itása
is
sokat
l'og
nxnmni
;i
kitltaii
a s/erént.
221
merre
liogy
liajlik
és
;
mert továl)bá a vitatáshan az eszmék
gyengéi kiméletlenül felfedetvén, másrészt az egyszer elejtettek-
nek újra
felélesztése
is
meg
lévén engedve,
héz feladata a tár:sadalomra nézve
het hogy
meg
ekként az
s
ne
•
lévén köunyitve, felte-
átalában gyakrabl)an fognak életrevaló reformok át-
hatuij mint tévesek, és egészben sikeresebben fognak
pes institutók daczolni az
Mindebben én létért^
Ítélés
id
látni
még
életké-
fogával, mint valóban elavultak.
vélem az eszmcknek küzdelmét a
mely küzdelemben természetes
kiválasztási
processus
utján az életre valók fent ártják magiíkaf, a tévesek és feleslegesek pedig climináltatnak.
Xem
csupán a politikai fejldést,
a hol ez egészséges, de az egész szellemi fejldést vélem úgy tekinthetni, mint az
eszmékben véghez
mun
természetes kivá-
lasztási processust.
A meg
nemzetgazdaságtan, úgy mint Smith
azt, a
Ádám
alapitotta
verseny tökéletesít hatásának felismerésében, lehet
mondani, megelzött minden mást.
Midn
a szabad verseny,
mint a közgazdasági gyarapodás principiuma ezzel a létért való
küzdelem lényege
állíttatott fel,
mint a
és jelentsége,
közgazdaságtanra alkalmazott tantétel már formulázva
A verseny
minden korlátolásában Smith A.
és
lett.
követi helyes
tapintattal ismerték íel korlátolását azon természetes válasz-
tásnak, a melynek folytán az alkalmasabb fenmarad és tovább
fejldik,
mig a kevésbbé alkalmas érdem van.
elejtetik.
És ebben
túlbe-
csülhetlen tudományos
Proklamálva a szabad versenyt mint
a haladás
legfbb
rugóját, hatalmas argumentáczióval reá utalt a kaszt- és czéh-
rendszerre, a kiváltságokra és monopóliumokra, a kiviteli jutal-
makra, a védvámokra, a szubveucziouált
és az
államok
által
zött iparra, mint a gazdagságok termelésének mindmegannyi akadályára. Ki vonná kétségbe hogy mind veszteséggel
,
ebben igaza volt
Mikor
?
a nninkafelosztás érvényesítése által a nagy-ipar
olcsóbban lévén képes
valamely czikket termelni, az egész
fogyasztási szükséget fedezni fogja, minthogy az elérhet árak
többé
nem
telen
hogy ennek
lizetik ki
a kis-iparos költségeit és élelmét, kétség-
következtében az
általános
gazdagodás
inkább elömozdittatik, mint ha kiváltságok vagy segélyezés
222 által
Az
a kis ipar tovább
mködése azou ágban lehetvé
tétetnék.
emberiség egy czélszerübb módszernek alkalmazása által
egy kevésbé czélszervel szemben valódi gyarapodást tapasztal
itt.
Ugyanez
áll
akkor
ha egy gép
is,
Yagy ha
mely
felállitása által,
két gépészt foglalkoztat, feleslegessé válik
kézmves.
tiz
egy kevésbé munkaképes iparos naponta csak
öt darabot lévén képes valamely czikkbl elállitani, szerze-
ményébl épen megélni
képes és most megtelepedik mellette
egy ügyesebb vagy szorgalmasabb, ki kétszerannyit lévén képes produkálni fele áron adhatja készitményeit,
hogy
nem
bizonyos-e,
ez a közjólét szempontjából sokkal elnyösebb, mint
ha
az utóbbinak megtiltatnék ott megtelepedni, vagy mint ha arra kényszeritenék, hogy szintén csak öt darabot termeljen naponta s
igy a vásárt el ne rontsa gyeugébl) versenytársa részére ?
Ha
egy országban bizonyos, addig virágzó iparágak
abban hagyatnak, mert többé nem táplálják a munkást, mióta a kereskedelmi összeköttetés megnyilt egy más országgal, mely ugyanazon czikkeket olcsóbban képes elállitani, ^) úgy bizonyosan nagyoblj értéket fog képviselni azon ország nyeresége,
melynek ipara a piaczot magának megszerezte, mint amannak vesztesége,
melynek ipara
minthogy ennek
ezáltal elenyész,
veszteségébl levonandó a mit nyer fogyasztó közönsége az
hogy a czikkeket most olcsóbban eredmény tollát gyarapodás. által,
A
közgazdaságtan kétségtelenné
azontúl
vagyonosságnak
])('dig
általános
nézetem szerént,
tette,
mikor valamely ország önkifejldés
liogy azon esetekben, eljutott a
Az
veszi.
és
megállapodott,
s
haladását
nem
semnn változás a befolyó tényezkben nem tíibbnyii'i' oly iiitéziiiéii^ckro
által
kultúrának egy bizonyos fokára,
vezethet
folytatta,
noha
tapasztaltatott, ez
vissza,
melyek nem en-
gedtek kell vei'senyt létre jönni lakosai között.
Azonban ha be
kell
ismerni a rojjpant érdemel, mely a
szabad verseny lionlerejéuck nyos másrészt, hogy
') Ci()n(li)|jiiiil<
8611
HZ
)i.
(lIlgullHl HZOinlx'li.
felfedezésében foglalt.itik, bizo-
Sniitli-I'éle ki'izgazdaságt:iii
;i.
I'.
a kilit s/i'.m'i
Iii:ir:ir:i.
.-iz
nem
<'iirú|i;i i\
;i
1.
vonta
kliliniü-
223
meg
iiiindcnbou és helyesen
tan kouzequeucziáit,. lianeni
e
ellenkezleg nagy (uiámitással fedte
a képnek setét oldalát,
el
tagadva hogy a versenyhen vesztes fél is létezhet, éi-dekegyeulöséget, harmóniát hirdetve, hol a gyengébhnek sorsa elmeriilés.
Ha
csak azt tartja az ember szem eltt hogy az cml)e-
riség mint egész,
mi módon gyarapodhatik gazdaságilag
leg-
hiztosabhan és leggyorsabban, akkor a szabad kereskedelmi iskola tanításait helyeseknek kell elismerni. Szabad koukur-
egyének közt, szabad konknrrenczia nemzetek közt
renczia
kétségtelenül oda fognak vezetni, hogy az emlx'riség birtoká-
ban nagyobb javak halmozódjanak fel, ndnt különben. A ki ezen eredményben minden kívánságát betöltve latja, az jól teszi, ha hü marad e tanhoz. Ellenben ha egy nemzet magát
magához
állónak
közelel)))
erezi másoknál,
eredménynyel nem fog Ijeelégeduí
azon általános
legalább
és
is
annyit fog
hogy a gyarapodásban másokkal egyenln osztozzon. a Smith-féle közgazdaságtan csalódásba ejti, mert az
kivánni,
És
itt
nem
érdekközösség, melyet az hirdet,
létezik s általános köz-
gazdasági gyarapodás mellett nemzetek mennek tönkre
gazdasági tönk folytán felismert,
Ez
enyésznek.
mint azon rendszer hibáját
állapította,
Smith
el is
;
az,
Ádám
követi csak harmóniát
a tökélyesbülést, de
versenyszabadság,
láttak.
Smith
,
melyben
Ádám
fel-
a világgazdasági iránynak; List reáutalt
Amaz
árnyoldalára.
a
ez az, mire saját elveit
felismerve a küzdelmet a versenyben
fedte fényoldalát
s
mit List Frigyes
a szabad verseny eredményéül felismerte
nem
midn
adott
magának számot
arról,
hogy e
az osztatlan sikert a nagyobb szorga-
lomnak, nagyobb életrevalóságnak és nagyobb értelmességuek biztosítja, a gyengéljb pályatárs
számára megueheziti az életa küzdelmet nemzet és
feltételeket. List világosan felismerte
minden erk megfeszítését a végbl, hogy a nemzet az els sorba jusson, holott Smith A.
nemzet közt
s
hogy hona fide
feltételezzük,
nemzeteknek
ezért követelte
;
—
munkafelosztást ajánlott a
vagyis elosztását a szerepeknek a status quo ál-
landósításával, akként
magát
—
hogy az egyszer megkezdett irányokban
tökéletesiteni igyekezzék
kat ne kezdjen; hogy az egyszer
minden nemzet, de
új irányo-
már gyakorolt mivességekben
mind nagyobb gyakorlatnak megszerzése
által boldogulni,
de
;:
224
más képességeket
elsajátítani ne törekedjék, miutliogy az erre
szükségelt erfeszítés útján a régiekben nagyobb eredményeket érne
miért
el.
Hogy ezen elosztása a szerepeknek, miért eltürhetlen, nem fér össze a nemzetiségi érzülettel, a helyes nemzeti
midn
politikával, igyekeztünk kimutatni,
List szempontját
magunkévá téve, azt saját érvelésünkkel kapcsoltuk egybe, mely részint Magyarország jelenlegi helyzetébl merített észleleteknek, részben pedig a természettudományok felfedezései
emberiség történetére vetett uj világnak eredménye.
által az
Azon érdemnél, mely Smitli Ádámot illeti, a versenynek mint a tökéletesedés princípiumának felismeréséért, nem cse-
midn a verseny nemzetközi részének köv:^tkezniényeit felfedte, kimondva hogy csupán a a magasabl) gazdasági és kultúrfokok következetes elfoglalása kélyebbet szerzett List Frigyes,
a nemzetek
biztosítja
kimutatva világosan az óriási téve-
létét,
dést az orthodox nemzetgazdasági iskola tanábau, mely a ver-
senyben csak nyertes feleket
látott.
Listnek a kereskedelmi politika tekintetében támasztott
azon igazságnak felismerésén alapulnak, hogy bár az egyének versenye egy nemzet kebelében ersbiti a nemkövetelései
zetet
és
elbbre
viszi,
nemzetek versenye
de
ellen,
magában még nem
ha
e
más
biztosítja
részben helyzete kedveztlen
a mely esetben a létfentartási hajlam által parancsolt kötelessége a nemzetnek, hogy mint ilyen, azaz collectiv cselekvéssel is
megtegye, a mit okszern tenni lehet, a vagyoni és mivel-
désí gyarapodás elmozdítására.
Egy más madva a
szemixíiithúl
»laíssez faíre«
ezzel szemlíen az kevésbé
List követível szemben.
irodalomban iiéiiicly
is
is
elvnek
A
mint
;i
és
meg
lett
uralkodó majoritást
kéjx'z,
mint
komolyabb
tclcnics tért foglalnak, a incllctt a társadalom
os/lályai szintén kizáról;i;;(is uralnink alatt állanak lii/onvitja.
den osztályait élénken l'oglalko/talják is
lá-
mondhatni hogy
szoczialisztikus tanok a
mi terjedtségüket legei-sei)l»en nevüket
iicinzctilx'tl,
iskolája,
ez után,
ii
társadalom ntán
a társadalom
a/.on viselik.
kérdések,
s
a
min-
melyek
A szoczialisztikns
és k<»niniunisztikus ii-ány a szabad vei-seiiynek
konze(|neiicziái
«
225 ellen lázadt fel és szintén a létért való lait tárta fel és
jokat és szenvedéseket, melyek a
haladás
létért
gyarapodás ezen legfbb
és
küzdelemnek árnyolda-
pedig az egyén szenipontjál)ól. Orvosolni a bavaló
küzdelembl a
faktorából eredve
az
egyének nagy többségét bölcstl koporsóig kisérik, orvosolni azon küzdelemnek megszüntetése
És
seknek.
midn
által, ez czélja
kétségtelenül igazolt a
azon törekvéálláspontja,
szoczialisták
czáfolják a »laissez fairé « iskola legfanatikusabb szóvi-
vinek azon hatásáról,
tanát, a szabadversenynek általánosan boldogitó
mely
szerint
minden bajok csupán a szabadságnak s a versenynek ha csak nem kor-
elégtelen fokából erednének, látozzák, lenne.
természete
Ha
a
hogy mindegyik fél nyertes miveldési történetnek helyesen
az volna,
gazdasági
és
értelmezett tanúsága szerint a verseny, vagy nevezzük
itt
álta-
lánosabb nevén, a létért való küzdelem volt múltban és
je-
lenben ftényezje a haladásnak és fejldésnek, következéskép az összeségében vett emberiség gyarapodásának, de viszont alig
van
eset,
séget
elbbre
mára,
felette
melyben ugyanazon viszonyok, melyek az viszik, az egyesek igen nagy számának érzékeny kárára ne lettek volna
^).
És
itt
összeártal-
hiába
1) Álljanak itt, bizonyságául annak, hogy nézetem nem elszigetelt, következ szavak egy munkából (FeJix. Die Arbeiter und die Gesellscliaft) melynek adatait a külföldi munkabérek közlésénél többször idéztük »A fejldési történet megismertet a létért való küzdelem eredetével, melylyel az életben minduntalan találkozunk. Már a gyermekre reá kénj'szerittetik az. Az iskolás fin, ki osztálj'ában elsnek kivan elismertetni — s ez minden jó tanulónak nagyravágyása — ezt csak társai rovására érheti el. S ez igy tart az életben. Minden jó hivatalra, noha csak egy nj^erheti el, százan és ezerén pálj-áznak. Egy kiváló tulajdonokkal biró leánynak többnyire számos kérje akad, kik ellenszenv:
vel nézik egymást s kik közül csak egynek vágya teljesülhet. Akárhová nézzünk, mindenütt a küzdelmet látjuk, majd ez, majd amaz alakban. De bármily sokaknak vesztét okozza is, mégis szükséges az emberi haladásra. A Darwin-féle tan alaptörvénye hogy a létért való kiizdelem az egyedüli vit a szervezet tökélyesitésére, minden tekintetben igazolja magát. Mi lenne az emberiség ezen küzdelem nélkül ? A felfedezésekre és feltalálásokra, valamint átalában az emberi erk magasabb kifejlesztésére szolgáló hajlam, azon küzdelem szüksége nélkül nem léteznék. Egy más helyen ugyanazon szerz Virchow szavait idézi »minden kul:
:
túra holttestek felett halad Beöthy Leo
:
Ncmzotlót.
el.<^
15
;
226 akarná a ^Maucliester-iskola az ellenkezt demonstrálni. A^za-
bad verseny ezer
nem
esetben
és ezer
hasonlítható helyesen
egyébhez, mint a keményebbnek összekoezódásához a porhanyól)bal
;
s
hogy ekkor emez
nek általános
nem
törik
amaz marad fen. enmi azon1)an
és
el,
szem2)ont1)ól csak örülni lehet, a
involválja,
A
hogy az összetöretés kellemes legyen.
leg-
közönségesebb példa, mikor két iparos, két keresked, ügyvéd,
vagy vendégls közül az életrevalóbb ma-
orvos, gyógyszerész
gához hódit minden
Ez helyén vau
lesz.
és
feleket,
igy
a másik
foglalkozástalanná
a mit az összeség ez által nyer, az
s
sokkal több, mint a mit azon kevésbé életrevaló versenytárs vészit
csés
;
nem
csak Jiogy ez
czáfolja
meg
miszerint
szeren-
ez, ki
ember lett volna, ha véletlenül magánál ügyesebbel nem ta-
lálkozik, ekként talán földönfutó, koldus legyen, legjobTi
ben pedig más, kevésbé jövedelmez
és
eset-
kevesebb tehetséget
nem
kiváuó keresethez folyamodni kényszerüljön, melyre
ké-
mely neveldésével. kívánalmaival nem egyez s melyl)en örökké számkivetettnek érzi magát. Vagy mikor a gyáros gé-
szült,
peivel, kisebb tüzelanyag-fogyasztásával, s
munkafelosztás által elrontja a
tül vitt
igaz,
hogy most
kézmves
keresetét
ugy mint minden más ember, ha
utóbbi,
ez
a nagyban keresz-
kovács vagy lakatos vasárukat, ha takács szöveteket,
lia
bod-
nár Iiordókat olcsúl)ban fog vehetni, mint a mi áron azokat elállitani képes volt
s
;
a mellett senki sem gátolja, hogy
mesterséget kezdjen vagy
telt
zsákokat hordjon
;
más
mindamellett
reá magára nézve az elért olcsóbb termelés gyümölcsei alig-
ha valal);i élvczlictök lesznek clh'iibcíi gyermekei, kik nu'is munkára nevekedtek. a meniiyil)eii az olcsób]» ternielésáltal nem vesztettek, már ngyaiiaiiuyit nyernek általa, mint minden más :
ember;
tei'inészetes
azonban, hogy liasonló sors érheti
l)en.
lianem
a
ott, liol
egyének
azon tiusiidalmnk és
hiv
lelkek
mégis
i'ill.
ki a ;i
(itt
s
nagyobb czélszerüség diüdalát.
nyertes összeség mellotl.
köi-ülmények
mondani szoktnk
nyájuidí számára,
is
is.
metódussal szemben vívja ott is veszítenek
ket
Nemcsak h(d egyén egyénnel szem termel vidék termel vidékkel, metódus
l>ármely keresetágban
hogy
|»;in;/ást.
:
;ik;id
hogy
szi'im;i.
a
:i
hol
világ elég
n.igy
helye mindenkinek;
veszteglést.
r<Mnl:'isl
KtM'l.'itolt
nllna.
jelent,
s
;i
amit
mindhol
ez
v.il.imint
;
227 hogy a haladás ott legnagyobl). hol a/ ers uek számára legkevesebb hely akad.
A szabad versouyuok árnyoldala, a
iiicUett a
gyeugó-
melyre a szoczialisták
reá utalnak, valódi árnyoldal tehát és pedig igen setét.
Ha
azonban kétségbe vonják annak tökélyosbitö hatását, ha az emberiségnek jelen fejldési foka mellett helyettesithetnek hiszik azt egy mesterséges társadalmi szervezet által, a tévedés
Ha
az ö részükön van.
minden egyéb akadályt, a
kell fokának hiányát
érzet
—
is
szolidaritási
legyzhetnek képzelünk,
azon körülmény hogy az emberiség különböz) társadalmakra oszlik
el,
melyekben nemzeti érzület
mak egymással küzdenek ezek valamelyikén és
l)elöl
a térért
hogy ezen társadal-
él, s
—
lehetetlenné teszi hogy
az alkalmasabb egyéneknek, eszméknek
intézményeknek a gyakorlat
általi kiválasztása
állandón
megszüntethet legyen mert társadalom mely els tenné meg ;
a kisérletet azon tulszárnyaltatnék
edz s
]3rocessus
nélkülözésére,
csakhamar
a nemzetközi versenyben áldozatul esnék,
eltemetve magával a rendszert.
Azonban e kérdések behatóbb tárgyunktól
;
e
fejtegetése messze elvezetne
helyen csak azt akarjuk megállapítani, hogy
valamint List Frigyes, ugy a kommunisták fedték
fel
a közgazdasági iskolának
;
is
valódi csalódásait
amaz midn a verseny
eredményeit nemzeti szempontból megvilágositá öntudatos cselekvésre intette
;
s
a nemzeteket
a kommunisták az egyéni szen-
vedéseket mérlegelve, melyeket a haladás princípiuma követel, eltörölni,
mással helyettesiteni akarják
ezt.
Bármit tartson
is
az ember az ezen két oldalról tett javaslatok iránt, annyi bizonyos,
hogy az orthodox közgazdaságtan integritásában azon
nézetek ellenében tovább fen
nem
tartható.
Nem
lesz az
többé
tekinthet azon tudománynak, mely az end)eriséget megtanitja,
hogy miként
l)oldogulliat összeségében,
létez nemzetek
is
ugy hogy
e mellett a
lehetleg egyformán és épségben megma-
radjanak és gyarapodjanak, mint Say és Sismondi valamint
nem azon
állitják
rendszernek, mely az összeséguek érdekeilje
azonositólag beolvasztja minden egyesét, mint Bastiat és Prince-
Smith prédikálják. Mert a Smith-íele gazdaságtan
elvei alap-
ján ugyan kétségtelenül gyarapodni és haladni fog az emberi15*
;
228 ség
de akként, liogy a gazdaságilag fejlettebb uemzetek az
;
alantabb állók rovására terjeszkednek és
nem
összeapadnak. Ezt
sem gyakorlat
is
ezek mindinkább
fogja meggátolni semmiféle elmélet
közgazdaságtan ennyiben
és a Smitli-féle
lielyes
kifejezése a tényleges állásnak és a baladás principiumának.
Hibája abban
midn
áll,
hogy
nem annak adja magát a mi, nem csnpán összeségében, de
elször
:
ez alajion az emberiséget
minden egyes törzsében állandó kezében, kik birják
másodelnyt állandósítani azok
jólétre vezetni igéri
szor tendentiája az egyszer meg] ev
;
az alább állókat örökké alant tartani,
s
ezen állapotot, mint ezekre nézve legkedvezbbet tüntetvén
mig a
világtörténet azt bizonyitja,
utolsók voltak; de persze
nem
fel,
bogy lehetnek elskké, kik
akként, hantolsóságukbanmeg-
nyugosznak, mint Smith A. ajánlja és ha haladásukért az
in-
semmit nem tesznek, azaz nem a
dividuális erfeszítésen kivül
»laissez fairé « j)rincii)ium alapján.
Hogy miként
lesz a
szabad verseny tényezjévé a gyara-
podásnak, ezt a szabadkereskedelmi iskola világosan kimutatta
hogy részünkrl azt a természetes választással azonosítjuk,
nem
kivan azok után, miket eddig elmondtunk,
A
tést.
bvebb
ez
fejtege-
szabad verseny egyrészt létre hozza a létért való küz-
delmet a termelési módszerek, a gazdaságra befolyó institutiók közt
s
ekként egyfell az eszmék közt eszközöl természetes
módszereket, melyekkel gyakran ell)ukuak vivik és követik vagy gyakorlóik is, mert p. o. a kedvezbb módszereket elegend alválasztást, kiküszöbölve a kevésbé alkalmas eszméket és
kalmazkodási képesség liiánya miatt felvenni nem képesek,
vagy
azáltal,
azon tei'melési fel.
Kz
i)edig
hogy tkéjük esz]<öz(")]
visszavonliathiiuil vau elhelyezve
melyek most
jobl)a]
váltatnak
ered ai)ból, hogy ott veszüulc, hol a legjobbat a
legolcsóbban kapjuk. Ezenkívül,
mint kifejtettük, egyén és
egyén, társadalom és társadalom közt
is
okoz természetes vá-
lasztást a verseny.
Ezzel visszaéikezliinlv azon puiih;i.
még nem
egyszer líiiit
ríivideii
vnlii;i,
jelezni,
hogy
e/eii
:i
nieiiiiyilien
feliügásábaii
Iiol ;i/.
.ilkiiloiu uyilik
eddigieklK'U ki
a világ i'olyásáiiak,
vagyis a természetes választás és tökélyesbiilés reudszeiének
229^ keretébi'ii;
niikr'ut
foglal
A
helyet a protckc/ió elve.
neiii/ct
ipar védelme és illetleg a gazdasági kultúra fejlesztése a külföldi
túlers versouyuek részben való kizárása
Laii elszigetel a
által,
nemzetre uézve, mely alkalmazza
hatása
mérsékelve
;
a verseny élességét, mérsékelve a követelményeket, mely ek
ldési képességéhez
id
fej-
tekintetében intéztetnek, lehetvé teszi
az alkalmazkodást azon viszonyokhoz, melyeket elöhaladtabb
nemzetek haladása teremtett. Láttuk, hogy a világforgalom, midn érintkezésbe hozza a népeket egymással, ezáltal oda hat,
hogy beállhat az életnedvek abszorbeálása egyik nemzettest elnyére s a másik hátrányára láttuk, hogy a nemzetközi kereskedelem a nemzetekben létez terjeszkedési hajlamnak egyik leghathatósabb eszköze láttuk, hogy a gyengébb fajok ;
;
kimúlása akkor kezddik, mikor ersebbekkel érintkeznek, mig ellenben,
mameggyzdésünk továbbá, hogy
ha lehetséges volna, hogy
radjanak, tovább élhetnének azok, melyeket
nemzetek,
nem
;
teljes elszigeteltségben
gyengébb fajoknak neveztünk, az elmaradt
hanem csupán
kultúraképtelenek,
az emberiség
életében csekély' jelentség idszakkal vannak elmaradva és hogy azoknak legalább egy részénél, ha töbl) id lett volna reá
engedve, a kultúra ugyanazon stádiumokkal
Az
mint az elöhaladtabb nemzeteknél.
fejlett
a mig fentartható, megóvja a nemzetek életét
mikor többé fen nem tartható
mi
az,
volna ki
elszigetelés tehát addig
lesz a
;
hogy azután,
nemzet
sorsa, ez
miként használta
attól függ,
hogy elszigeteltségének
A védelmi
rendszer, helyesen alkalmazva, gazdaságilag izoláló,
mig a szellemi
tetlenül hagyja, és igy
s
lehetvé
teszi
a mások által elért szellemi
által megrövidíteni
a fejldési pro-
ekként utolérni az elhaladottabbakat
elszigetelés
fel-
érintkezést, a külföld fejleszt befolyását ille-
vívmányok elkölcsöuzése cessust,
idejét
hiányában az
id
;
mig azon
erre hiányoznék. Zárjel közt és
csak félreértés elkerülésevégettmegjegyzeud, hogy ezen neme az elszigetelésnek, a gazdasági fejldésnek csak egy
bizonyos foka mellett igér sikert
fiatal
').
Hogy
már
elért
a védelmi rendszer
>) Ez azon fok, melyet List körülirt, melyre Mill czéloz, midn nemzetek által alkalmazhatúknak mondja a védvámokat, és a
melynek helyes eltalálásában
Scháffle kételkedik.
230 mindörökké fen nem tartható,
ez foly annak ekként körvonaloha feladatának megfelelt, fentartása szükegy l)izonyos idpontig annak meg nem felelt s gaz-
zott rendeltetésébl
ségtelen, lia
;
dasági haladás a védett területen
nem
észlelhet, pénzügyi
vámként ugyan folytatható, de hatása annál kevésbé remélhet, minél inkább növekszik a különbség azon
haladó népek közt várhatni tle,
mert azon fejldési
;
vesztegl
fok,
s
a többi
melyen eredményt
nem egy konstans pont, hanem azon társadalmak
fejlettségéhez viszonyul,
melyek
védelem kívántatik,
ellen a
melyeket elérni kellene. Ezek szerént alkalmazása egy határ-
id
kitzésére hasonlít, melynek leteltéig a nemzetnek vagy
utána kell pótolnia, mit elmulasztott, vagy lemondania minden
reményrl.
A
nem
alkalmazással pedig ezen határidt
meg-
is
tagadja magától.
A
védelmi rendszer tehát ugy tekintend, mint egyike a
— azonban tisztán
fegyvereknek
—
defensiv fegyvernek
me-
lyeket a népek a létért való küzdelemben használhatnak, mint
egy eszköz, mely változó létviszonyok folyását, töl)b
idt
közt, enyhítve
azok be-
szerez az alkalmazkodási processus véghez
menetére. Ezzel cshctleg az általános haladást lassítja, mi azonban liasznáhitától nem fog visszatartóztatni egy nemzetet, mely elébl) magát s csak azután az eml)eriséget s ennek esz-
ményi
czéljait tekinti.
A
nemzetiséget, tehát egy igen
éU'nk érzületet,
épen mivel érzület, az indokolást nélkülözheti
s
közgazdaságtan ignorálta
tálliatlan, a 8inith-fél(3
mely
ezért eldispu-
ha ezen. a
s
jelen világiján igazolliatlau kosmopolitisinus ké])e/i IVihibáját.
viszont tanainak helyessége kifogástabni. iiiihclvt eliiiiiiii'iljuk
elemet,
;izoii
egységül tekinteni.
nemzetet képezne tes választás), i'osz
liatásál'ól
Mihelyt iiisinus,
zel
az
ugy
iniie ii;'inyiil az,
mit
a
moiidtUMk ez
egész
nem engedi
képzeljük, liogy
Il.i
(;i
ugy
]nely
úgy
feloszoliiat
lesz
a/,
irat
v;iló
egyik
tekintend("»
oly kevéssé, mint
emberiséget
:i
természe-
innnk.it'elosztás
t'ejezetéheii,
mini
ogyes org.iiMinidkr.i
midn
g(ni(l<)l,itl);iii
enihériség csak egy
nézetünk szefinl
iiagyimn
m.'igának ártana, vagy ezen orgaminidk
ii;ik,
;i/.
:i
elesik.
egységes organélkül,
hogy
ez-
in;igiikii;ik Mi'laná-
most egy nem/et keheiélten
líuié-
231 nik ugyanaz. ból veszélyes
Most a nemzetközi muukaelosztás két szempont;
mert a nemzetek közt verseny
foly a
fenmara-
dásért és terjeszkedésért és mert közíittük, melyek egységes
organismust tében
nem
nem
képeznek, közös anyagcsere, vagyon tekinte-
Hogylia már most az általános munkafel-
létezik.
osztás csak nemzeti szempontból veszedelmes, ezen szempont-
nak eliminálása után a sza])ad verseny principiuma, mint a létért való küzdelemnek a gazdasági világl)an való megjelenési formája ellen mégis fenmarad az iitbikai szempont, melyet a kommunisztikus
és
szoczialistikus irány foglal
mely a küzdelemljen a szenvedést emeli alaposságát
elismertük
midn
,
ki,
—
és
el,
melynek
a magasztalt harmóniában
csak a törékenyebbnek zuzatását a szilárdabb által tudtuk
Ha
látni.
juk,
haladás
a
egyrészt
ezt
principiumáuak
tart-
ha másrészt meggyzdésünk, hogy a haladás feláldozása is minden törekvés egy oly rendszer teremtésére, mely
mellett
küzdelmeibl ered szenvedést számzze, a jelen fejldési mindez nem zárja ki, hogy fokon okvetlenül meghiúsulna, a
lét
—
az érzetnek, mely ezen irányt sugalmazza, erkölcsi jogosultsá-
gát
is
épen ugy, mint a nemzeti önszeretetét elismertük, szin-
tén elismerjük.
Az él
lények lánczolatában az ember, és pe-
dig csak a késbbi, a czivilizáczió embere az els,
nyörület érzetét
ismeri,
szenvedésén, és
midn
helyébe,
ki,
ki
betekinteni képes a természet
nem csupán bámulatot, de borzadályt
életnek sokasága
felett,
ki a kö-
megindul tle idegen lények
mely
születik,
vagy táp hiányában elpusztuljon.
is
m-
tapasztal az
hogy mást tápláljon
Ezen megszülemlése a
ter-
mészetben egy addig nem létezett hajlamnak, mely már tettekben is nyilvánulva, befoly habár eddig csak parányi mértékben az alakulás menetére, jóslati jelentséggel bir
ugy
tekintend, mint Ígérete egy
s
talán
más rendnek, mely többé nem
fog ellenkezni ezen uj princípiumával a természetnek mert ez ín;
tenzivitásában és az eseményekre gyakorolt befolyásában kell
hogy növekedjék a
szerint,
hogy mint
irányban bölcsje, az emberi
1)
A
fejlik
tovább az eddigi
lelkület.
társadalmi és egyéni szervezeteknek pavalleliznmsáva. az
alacsonyal)b ng-y mint a
magasabb fejldési foki)kon reáutalt
í
232
Ha
egykor az emberiség egy társadalmat képezeud,
jo-
gosultabban mint most lesz az tekinthet egy orgauismusuak
És
— bogy
erre
zetekben
lev
— vezet
egy társadalmat képezzen
terjeszkedési hajlam,
^).
a nem-
mely a verseny természe-
ténél fogva, a legtökéletesebbiknek fogja megszerezni a végle-
—
ges gyzedelmet,
jövnek egyöntet emberiségét ekként
a
az eltalálható legtökéletesebb anyagból formálva meg.
Ezen áthikailag kielégít végeredménye a dolgok
ilyen
folyásának, képezze vigaszát annak, ki szivében fájlalja mindazt,
mit e világban szomorút tapasztal
a ki elszomorodik a
;
virágok hervadása, az állatok és emberek szenvedései, dics
nemzetek, nemes népfajok letnése
küzdelemben történik
Mindez a
felett.
mind ennek neve
;
létért való
kiválasztás,
ennek
eredménye a fejldés.
Valamint alacsonyabb növénynemek elborítják a terméketlen sziklát, melyen egyedül
k tenyészhetnek,
évrl évre
s
megújuló nemzedékeiknek elporladó maradványaiból képzdik a humuszréteg, melyben majdan meggyökerez a magas sudár,
letn
ekként cgynu'isután
el
készíti
társadalmak és kultúrák öröksége
a talajt, melyen majdan megél egy felsbb társa-
dalmi szervezet, egy emberiség, mely szolidaritásában egy ket alkotva, mint
lel-
kifolyása és egyszersmind ura a természet
erinek, képviselendi a mindenség öntudatát. Méltó tárgya, arra nézve
ilyen
ki
jövben
egy pozitivista kultusznak,
hisz,
megfoghatóvá téve annak eszméjét, inkább mint a múltnak s jelennek endjerísége, és igazolva ha nem ünnepeket és szertartásokat, melyeknek czéljuk nem lehet '), de egy legalá))!)
Jlrrhcrl >'Stn(ly of Sociolijgy«
ben).
Az
Lilienfeld
ffjtí!tt<;
(Jfscllsrliaft alw a)a|)jáiil Srliilfflr ffjli'ífcti ')
iiak
czimü munkájában
megpenditett analógiákat,
í)t,t
1'.
Hok szelleniniel
liár
rfülcr Orííanisnins,'<
az
iiml Jjcbfn íIch
i'ií\i''t\'i
H
híicíhIcii
niclylx'ii
li'íti'ziii'k
1fHtoMÍt<'H<''ii
ii'ik
iiiiikrKhii'k.
K
iiMiid
cziiin'
posilivisli'.'
:
azssiij;iit
"IjI'h
l'ai-
fii'o;!!
I'.
u\rvr, idi-
Rraiids Laftill"'.
ki-
tiKldDuin
julilian
li'jrs/.i''b'st'l(b
kik
továhb
Dic nirnsclilicb'
a tiirsadalnii
iinmkálinl taiiiilt:mi
l''iain-zia<>rsz;ít,'baii nly.iii kíivctni,
nilr. CiiiHH d'i'nsf-ijíiM'iiH'iit
i
:
kiviin.ja.
Kürpt-rs) a
a liii-sailalnii tMciriiiict
K<í_v iijabliaii Mii'jíji-I.'iit
önállón,
irt niiuikájiiban
a társadalniiinak lílcttanát vtUotni (I5;iii
(kivált a Ill-ik fojczot-
(^íít'is/.nn
pcMh
;ilapi>ki
.
\nttr\
viifíó
Cniiilc-
csznuMiick
typ<'s ilc riiimial':iri><
lH7r>,
TARTALOM. Lap I.
Elfoiiyott és fofryó
népekrl.
—A
letnésnek
okai
3
az emberiség életében
49
is sül3-edésnek
II.
A versen
j'
hatása és jelentsége a nemzetek
s
m. Mag^yarország jelen helyzetének eredetérl. Haladási igények és vagj-oni állapotok
74 IV.
A közgazdasági
fejldés
Véleménjek
és
és
a nemzetközi munkaelosztás ellentétei.
érvelések
107
V.
Tényleges viszonyok.
A
védszer alkalmazásának módja.
— Er164
szaporítás
VI.
Általános nézpont.
— Befejezés
212
!
233
bels várakozásteljes
áhítatot,
_
mely annak eszméjénél kereset-
lenül borul a kedélyre.
Mennyi
árny,
mennyi fény
:
Az él
lények raegszámlál-
hatlan milliárdjainak érdemletlen kínszenvedése mint ok, és a végtelen észnek, végtelen
ernek
és végtelen
dése az emberiség szellemében, mint okozat
jóságnak kifejl-
\^-'
.\
\1
•W
9
3P aF
-iy
3^ í» -W
W ^
3f
W
-^ fV
W
4W
'S'
-ír
-W -W
W
V^ -W -W -W ^^ aF
\¥%3^ í%€3^^ t# # # # # # ^ # ^ f t Ü» #
W
•W
'?9
W
-W -^ )W
-W >^
^ f# t # # t #
w
i»#
-w -w
tVf
mmiiiiimumiiiiiimmmmm t # ^ l» t ^ # ^ # ^ t ^ é t
^ #^#
ü # # ## #^ #
#
i ###^
%
M M MAM MAM *A*AMAMA*A*A*AMA*A*A
l»
ti#
i|
$
>
M # 1 1 ti
#AM ACiAO't: A*AM.>AM A*.* AiAMAMAMA*.#AC* AJ>AMl*AMlíJ »¥.? *ÓLiL*!*VtX»>X*>>>>>>>
> • # • # > ) > >
ri • f • t •
I # »
t i^•§
ü^o
^ i^ ^ ^
...or.>»»>»»i^ffi«í54ií««»«f« » • » » • t • i t »j» iji OAKCOAtAtAOAO iroA#'ii'#'t*AOA»AOJM • » • » f f •• i t » f 9 » « *• t# 1ay ^ww//AWá^^%•.%wi?/»'AWAf/Ay^^ ».d »
ji
»
ji
»
i
I ft
ft ft
9 á
j»|
41
ft
.»*ftlk*ik»Aftft««'ft«%ftftft*Jk'AA4ÉA«ift.Aattfeftft«*
A.«iriÉ'
^^^ffmmmmmi!^^^
^
#^ rt # # # i
PLEASE
CARDS OR
ÜP
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY OF
FROM
THIS POCKET
TORONTO
LIBRARY
iiiiim
Wiiá
müm
mim.
HC 300 .24
Beöthy, Leo Nemzetélet y3.
B36
'mi 'WWW'
m&M
[-'itu.
'í^^j)''í^
mm