AMAMA«AtAfAM t #jl tjiamama< AWAV.V.%V.'AV.V.V.V.W.V.V.V,V»»«,

J

% #' # # f € t C 1 1 f tji fe f € (IjrffJJIjiJfJ^tj^ . Jy^iJ^MJ^JíjíJi „ ..^..W€€€^€€0~€€€%€¥'€^^W^€€í^€^k , i ^ t t <^ <

^

.,

rtW#f f tt€f tttftf ttttt€i
í^f 14 ^

f^>^tttrtt#^tef f trt f tttcMtt#ttr5irf^

^€tf1 ttttt€t#«t#tttr#ét#Wtt#t^tttttti 1 iNft t tt e #^ tt 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 rt iVtt f

c

1

f

íitf tft#ftt€t,'^fí ff ff ttttttttfüei^tttttttt

t^tttttf ttttttf tf tttttt#tttttt>tttjf tttt< r€ttttt¥
ijMtttf tf #^ttttt
<S^

f^AJ^AJiJ^J^3AJ^3J^Á3JbJí^AJk^J^3AJ^3 111^1 ,iJÍ-fT t'i^'t't f

t^
f tjij|.
1 1 #'Ct~<Í'Ct1Í^'t^tVt~t^t^t'#

t # tV# tVt t€ fi vt>^t^ijrct^ct~t'Cir¥^€ líiií^^ 1 1 1 1 fVt t^

^

I

iütCtAtACt

•smí5gsa«®ísssííi» MXO>>AM>>>>Xt>>>XO>AC«At:t:t tAtAiACf

f

AWAV.V.%V.'AV.V.V.V.W.V.V.V,V»»«, r t tAMAOAOAtAtA#Ai t Af J tAt « «

<

«

i't'í <>AfV€ f>A* O/ aAM>>AMXOA*A*A*AtAf #jl tjiAMAMA< MA* M/AMAMA«AtAfAM jpAtAtAtAOjt •

t

yMW»i»AV«W»í»tt.W

>>>o:#:.:o>

Wo#ttrtt#tt«t#ttftt^ittttttttttf etett

I'

^ i f t i t # # 1 1 # # 1 1 # t i f t # # # t tjl C € t Jl €


#t i 1 1f f 1 1

WmmmmmémmmmmimM

Ji

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/nemzetlettanulOObe

4

^..

N E M Z E T L É T. TANULMÁNY A TÁRSADALMI TUDOMÁNYOK KÖRÉBL, MiGYARORS/iO JELES HELYZETÉSER

megvilágosítására és orvoslására.

BEÖTHY

LEO.

BUDAPEST, AZ A T H E N A E U

JI

R.-TÁKSULAT NYOMDÁJA.

1876.

HC •<j-'4

1^3^

l!c.dii|ii'4l,

Ih7(;.

Nyomuloti oz A

I

In'

ii

n u

il

in

r.

iiydiiHliíJáluin.

;

I.

Elfogyott és fogyó népekrl.

A letnésnek

és

sülyedésnek okai. a népek történetét, melyet a szokás vikágtörténetnek nevezett el, nem részleteiben, de általános jellegében vizsgáljuk, mint a legszembetnbb vonások egyikét kell fölismer-

Ha

nünk, hogy a szereplök, az eltérben állók, melyek figyelmünket lekötve tartják, idöröl-idöre mások által váltatnak fel ezek ;

homályból bontakoznak

ki,

hosszabb

vagy teljes vagy rövidebb korszakon át betöltik cselekedeteikkel a tért azután visszasülyednek a homályba vagy nyom nélkül elveszha nek, nem hagyva hátra egyebet mint emlékezetüket és viszonylagos

—

ilyeneket alkottak —

irott s épitett müveiket.

Nemzetek és egész

nemzetcsaládok vagy emberfajok terjeszkednek és sorvadnak,

bujáznak

és

csenevésznek

el

az

idk

folytával.

Ugylátszik,

mintha a kiemelkedés ténye mellözhetlenül vonná maga után a teljes elmerülését, noha nagy azon nemzetek és fajok száma jelentis, melyek elenyésznek a nélkül, hogy valaha nagyobb ségre

vergdtek volna

;

de ez kevésbé látszik csodálatosnak

;

az elgyengülés attól lep meg, kinek ereje bebizonyult. Es ezen meglep ténynek, mely annyiszor ismétldik, egy kielégitö

magyarázatára nézetem

szerint eddig

nem

volt képes a törté-

netirás.

Konkrét eseteket konkrét körülményekkel magyarázva meg, mindig tényekkel számolt, ott hol a szabályszerség jellemével és különböz körülmények közt megújuló processus hogy az ok egy állandó törvényben kerestessék. Hol azon túl ment, csak phrásisokat talált, melyek többnyire elvénülést, aggkort tulajdonítanak a népeknek ') és emberfa-

jogosit reá,

1)

Dicséretes objektivitással tárgyalja e kérdést Eosche

lagen der Natioiiai;)konomie 264.

:

»Grund-

§.

1*

;

jóknak, a mi

nem magyarázat,

a minek semmi értelme nincs

már csak azért sem magyarázat, mert az elaggás okai, a meg nem szn anyagcsere mellett, az egyes szerves egyénnél sem világosak

Általában pedig az egyéni

1).

és

nemzeti

lét lefolyása

közt vont minden párlinzamok csak a szellem játékának

te-

kinthetk. népelnevezések, melyek a történet lap-

Azon temérdek

srbben

jain egy ideig

többé

le

nem

vagy ritkábban elfordulnak, azután különböz körülmények közt veszí-

iratnak, igen

Nem

tik el a felemlíttetés jogát.

osztályozó vonalat kihalt

mindig lehet meghúzni az

illetleg kihalásban lev),

(s

beolvadt, átalakult és lesülyedt népek közt; azonban a

másba három

elbbeuinek valamelyikén átment nép mindenesetre nem

znek dési,

tekinthet, mert átalakulás alatt

vagy hanyatlási folyam

itt

nem

hanem a nemzeti

értetik,

léte-

a l)els fejlsajátsá-

gok beható helyettesítése egy idegen nemzet sajátságaival ha ismét át nem csap negyedik eset pedig, a sülyedés

—

A

-).

—

csupán elfok azon háromnak valamelyikéhez. Természetes, hogy vannak nemzetek és pedig nagy számmal, melyeket hasonló sors új

nemzetek nagy

része,

nem

ért el

ilyen az úgynevezett

;

— melyek a régiebbeknek

teljes átala-

kulása és különféle fajoknak egybeolvadása által keletkeztek, teljesen önálló nemzeti egyéniséggel és

ugyan szintén

már

elérte

melyeknek egynémelyike

a sülyedés korszakát, mig ellenben

mások nagyságuk tetpontján

állani látszanak. Ilyen a chinai,

mely az ismert történet kezdetén mint meglett nemzet áll, s a mennyire ez megitélhet, ugyanazon nemzeti jellemmel áll fenn mostanáig ilyen végre számos más. melynek ;

]
vib'iiín

')

liosclwr

(les

:ir;'iiiylag

:

itl.

Andi

]i.

Todes nnlieweisbar

;

csak

Im'Í

r<"»vi(l

id

ót:i

létezését az európai veliette

dcii ciuzcliicii ist

Meiiírc von KrfitlirnngL'n, wii'

sir lici niinzcn

Nnl liwciidi^kcit

dir

in.ni zwi'itclt iihcr iiiclit d.irim

Vidkciii

tudomásul,

woRcn dcr n;itiirli('li

urnssi-n in dtni

Gva(l
]ífV

Az

Hliiirtííís

t'-H

ciliíilíisról

lialxMi unzwfjfclliaft difss

niclit gcradi; Zíü-Htöil.

vorlorcn

tíf\\i,

SC'liwniKlcn

wif

j,i

irjíi

J,'o/iclirr

Kcliifksal íídiabt ainli

in

:

az

id.

li.

:

Virl<'

sic sind jíPstorlxu

dcr kürpcrliclicn Wcll

Völ
li.

kein Stolf

abi-r docli in ilircr íViiinTcn initionalcn l'o'síinlicliki'il vcr-

und mir

m

cli

als Jicslandllii'ili' and( rcn

Matiomii Inrllcliend

s

melynek létfolyainát csak ezen idöro

Midüu

ezt itt felemlítem,

kiterj(>(löleg ismeri.

czélom meggátolni, hogy a mondot-

tak ugy értelmeztesseuek, mintha a nemzetiségnek fentarthat-

lansága

mint általános szahály állítatnék

itt

nézve ilyen állítás,

sem jövre nézve hasonló

fel.

Sem

a

múltra

éi'telmü jóslat

nem

keresend azokban. Xem hogy a nemzetek sorsa, hanem hogy voltak és vannak nemzetek és pedig számosan, melyeknek sorsa

kihalás,

:

—

vagy elvegyülés vagy

teljes

átalakulás foljián

megsznni egyedül ezt kívánom hangsúlyozni. Ezen háromféle módozat ugyan az emberi nem propagatiója és vérvegyülete (ha élhetünk e kifejezéssel) tekinteté-

ben igen különböz eredményeket

igér,

de a nemzetiség esz-

méjének és a nemzeti érzetnek szempontjából ugyanegyet

Ha

megkérdezzük azokat, kik nemzetüket a legforróbban szeretik, hogy mi szomorúbb elttük azon gondolat-e, hogy nemzetük elenyészik sarjak nélkül és vérük s testvéreik

jelent.

:

vére kiapad

;

vagy pedig

az,

hogy vérük apadhatlanúl tovább más nem-

fog ugyan folyni testbl testbe, de azok, kikbenfoly, zet nevét fogják viselni és

más

kijelölni. tet,

nagyon kett közöl melyiket fogja

nyelvet fognak beszélni,

kétes hogy a válaszok többsége e

Minél ersebb nemzeti önérzettel párosul a

fajszere-

annál valószínbb, hogy legborzasztóbbnak fog feltnni, ha

az utódok levetnék mindazt, mi a nemzetiség fogalmát alkotja

meg,

— ha

az ivadék elárulná, miért az

áldozni kész.

Ha nem

is

s vérét és mindenét

lehet az élet és

er

forrásai s ezek

elapadása tekintetében az egyént és a nemzetet ugyanazon tör-

vények alá helyezni, ez nem zárja ki, hogy az egyéni és nemzeti önszeretet vagy önzés között az analógiát,

ugy

dete és hatása, mint jogosultsága tekintetében

Mint az egyénnek a enyészés eszméje

;

ez érzetek erefel

ne ismerjük.

rémkép a nemzetnek a végelmíg a faj kívesztét ugy tekinti, mint az

halál, olyan

és

egyén gyermektelen halálát, addig a nemzetiség levetközésé-

nek lehetségére ugy

meg

tekint,

fogja tagadni atjgát

1)

zetiségét.

mint az egyén arra, hogy gyermeke

*).

A nemzeti érzet leginkább a nj-elv fenmaradái^ában látja a nemA nemzeti érzet és a }iYelv jelentségérl találóan irja Lilien-

fdd P. (Die meuscliliche Gesellschaft als realer Organisnius 242.

1.

3Iitau

Minthogy a nemzeti

mi

érzet az egyedül,

által jelentséget

nyer a nemzetek fennállásának és elenyészésének kérdése, és

minthogy ezen érzet szempontjából közönyös, hogy az elenyé-

vagy a nemzetiségnek levetközése

szés a fajnak kihalása

ezen oknál fogva jelen vizsgálódásainkban

létesül-e,

által

tétova

nélkül összefoglalhatjuk a letnt nemzetek sorában a kihalt

népeket azokkal, melyeknek tiszta vagy többé-kevésl)é mással vegyült verébül

annyival

san

is

más nemzet ntt

sem határozható, hogy valamely

el

Ez

ki.

eljárás

különben

jogosultabb, mivel az esetek nagy részében bizto-

nemzet vérébl

régi

ment-e át valami annak ereibe, mely késbb amannak lakhelyeiben tanyázott, vagy pedig hogy valamely jelenkori nemzet tiszta

néputóda-e annak, melytl magát eredezteti

vegyfajt.

Ennek

s

nem képez-e

nyerjük, ha végig pillantunk a

bizonyitékát

letnt nemzetek során, mi által egyszersmind kimérjük az anyagot, melylyel legközvetlenebbül dolgunk

A történeti idk kezdetén két

lesz.

nép tnik

mely nem távol egymástól, hasonló égalj

fel

legelsben,

és sok tekintetben

közt, a mennyire tudhatjuk egyidejleg els állami közönségeket, melyekrl tudomásunk

hasonló létviszonyok alkotta az

1873.)

»A

nemzetiségi kérdés jelenleg a legélénkebben szellztetett és

a legfenj'egetübb minden társadalmi kérdések közt.

Hogy a

19.

században

az uj kultúra teljes fénye és ragyogása mellett felmerült, ez bizouyitja

A nyelv mint legmagasabb eszköze az embevagy elidegenülésének, mint a nemzetiségek legmagasb szellemi megkülönböztet jele, egész teljes jelentségét csak akkor nyerliette el, miután iiz em1)eriség már elérte volt magasabb szellemi fejldését ... A nyelv képezi a szellemi atmosplun-rát, melyben az ember magas i-ek

szellemi jelentségét.

szellemi közeledésének

bölcsjétl

sírjáig folyvást

mozog.

A nyelv határoz

kiválúlag valamely né-

élete vagj' halála, az eszmei »to be nr not to be« felett.

—A

nyelv fogalmával minden néj) szellemi fejldésének, szellemi javainak,

szel-

pnek szellemi

lemi létezésének gondolatát köti össze. S bár vallási kérdések véres liábo-

rúkat költöttek, évszázadokon át társadalmi

még ersebben

okoztak, ebben

és politikai

rázkódtatásokat

fenyeget a nemzetiségi kérdés, mert benne

a szellemi létnek vagy nemlétnek dilemmája legfelsbb szellemi hatvá-

nyozásában nyilvánul. Khez hasonlítva az úgynevezett munkáskérdés is

—

ugy

épen mert tüiiik föl.

désének

ól<;t

l<;gkí')Z<'li'l)l)rl

mint szükebl)

feltételeit

Hadalmi élet alapjait

is

épen

<'sak

az anyagi lét

ki'jzegeit illeti

—

halárok közé szorított, az cmlx-riség fejl-

sokkal kevésbé mélyen illet

kevésbé luegrendit kérdés,*

s

ennélfogva a tár-

vau ós ültette

el

azon els magvakat, melyekbl a jelenkori

európai kultúra kifejldött

az egyptomi és az, melyet chal-

:

deusnak, vagy megkülöuböztetésül egy késbbi uéptl, proto-

cbaldeusuak uevez a türtéuetl)vár, és mely magát szumir vagy

—

bizonytalan, hogy a kett közül melyiknek neakkádnak vezte. E kettnek lakhelyei közt s mindkettejükkel érintkezésben állottak a mai Syria slakói a chanaui népek, melyek hi-

hetleg a két oldalról tapasztalt befolyás alatt, legközelebbrl követték amazokat a polgárisodás els elemeiben. E népeket az ujabbkori

buvárlat

hámi népek neve

alatt

mint fajrokonokat, a

egybefoglalta,

Ezen

')

népfaj,

melynek lakhelyei a st ennek közelebb

perzsa és ádeni öblöktl az atlanti tengerig,

es

els

szigeteire is kiterjedtek, volt tehát

és

bizonyosan szá-

zadokon, de valósziuüleg évezredeken át egyedüli képviselje a polgárisult állami életnek

')

Azon

E

nézet

nem

az ö kezdeményezéseire

;

általános ngj'an,

e

megy

azt hiszem, a legvalószinübb.

mely a bibliai népleszármazási tábla szerkesztésében nyilvánul, felette nyomóssá teszi az általa nj'ujtott tannságot. Az okok pedig, melj'ek alapján annak helyességét kétségbe csodálatos ethnograpMai

vonták,

maguk részérl

érzék,

egyáltalában

nem

zárják ki a kétséget.

A

proto-

chaldeusokat az assyriologok nagyobb része turániaknak tartja, nyelvük alapján, noha ezen nj'elv ismeretlen, mert a nekik tulajdonitott ékiratok ideogrammokban vannak irva, melyeknek csak fogalmi jelentsége, de

nem hangzása

ismeretes.

Hogy

az azon jegyek által az assj'riai iratokban

nyert phonetikus jelentség a protochaldeus szónak felelne meg, ez

hj--

mely bebizonyitva nincs de még ezt elfogadva sem igen ers bizonj'itást képezne azon mintegy 20 szó, mely többé-kevésbé rokonérteimii pothesis,

;

magj'ar, török és flnn szókra többé-kevésbé hasonlit. Legújabban Halévy (Journ. Asiatique juin 1874) ezen egész rendszert

megtámadta ö azt igyek;

szik bebizonyítani, hogj' a protochaldeusnak nevezett textusok assyriai

nyelven vannak irva, egy a közönségestl eltér ideographikus modorban. Hog3' ezen tatni

;

állítás

mennyiben

annyi azonban már

is

helyes, további vizsgálatok fogják

megmu-

bizonyos, hogj' a kérdéses textusok turáni-

ságában való Illedelmet megingatta. Részemrl azoknak els híre óta

mostanáig nem szntem meg hinni, hogy azok egy hámi nyelvet nek, mely a bibliában

Nimródnak nevezett nép

a chanáni népekre nézve

késbbi phönikek,

igaz,

nem tartom

n^-elve volt.

rejte-

Hasonlóképen

elvetendönek a biblia tanúságát

szémiek voltak

(és

ez az egj-edüli ok,

;

a

meljmél

fogva a j)hilologusok és történészek többsége a biblia ellenére ide számítja a chanániakat),

egy késbbi

azonban

azon tanúság maga elég arra, hogy

szémi bevándorlást képzeljünk

a Libanon uyugoti

lej-

8

mindeu vivmáuya

vissza a jelenkori kultúra

a többi népfajok

;

mit amaz megkezdett. Es ezeu

csak folytatták, fejlesztették,

egész nagy népfaj jelenleg egyetlen kiturnemzetet

tathat

nem mu-

fel.

Hogy azon

nép, melyet protocbaldelisnak neveznek, léerrl csak sejtelme sem volt a világnak addig, mig az

tezett,

assyrokuak a föld alól kiásott irodalmából kiviláglott, hogy

maguk

ezek

Írásukat

más néptl

és egész kultúrájukat egy

E

vették át, melynek nyelve az övéktl teljesen különbözött.

nyelv

mely

már

az assyriai királyok idejében holt nyelv volt

beszélte,

telmet

is

már akkor

elenyészett volt

kifejezni az iránt,

a nép,

;

lehetetlen csak sej-

;

hogy valóban

teljesen

magva

sza-

hogy maradványai beleolvadtak az assyríaiba. Annyi bizonyos, hogy ennek semitikus jellegét nem befolyásolták. Hasonló módon tüut el a hámi törzsnek chanáni ága.

kadt-e, vagy

A régi egyptomiaknak

A

a koptokban.

élnek ivadékaik

mostam koptok arabul és törökül beszélnek, s a kopt nyelv, bár nem azonos az ó-egyptomival, csak abból ered, mint az holtak közé tartozik már. Amellett

olasz a latinból, szintén a

seik emlékének nyoma sem maradt náluk. eset

egy

Itt tehát

egy néprl, mely a szónak szoros értelmél)cn megsznt

ámbár vérutódai

lenni,

s

talán vegyületlen vérbl valók,

lé-

teznek.

A

hámi népcsaládot pedig a ko})tokon kivül csupán a

nomád berberek vaí-y tuaregek és a vad gallák képviselik az él nemzetek közt. Kihalt ágaik közé tartoznak a guancsok is, a kanári szigetek slakói, kiket a spanyolok irtottak

Hiában keresnénk az Eufrat

ki.

és Tigris völgyeiben

ságl)an. melyet alsó folyásukl)an szelnek,

s

a

sik-

maradványait az assy-

ro-hahyloni népnek, mely e vidéket leiiyl)en és batalomljan lakta, gyara]iitva. továiti) fejlesztve a ]i;'imial
Nomád töjére,

iiii'ly

tárffylio/,

ln'lyfs

;ir;ib
;i

siksá^dian. Kik idegen vér vegyületétl

InMi-szkcIif

kiiliiiilifii

(''vzékkcl

iri!iíí;it.

k<»zcli'l)l)

kiil
S<'hniifim(,'H(ífKcliiclit(;) úh

;iz

álló c^ry

olt rirpt;il:ih

ri'';^M

nyrlvlmvárok

k<">zt.

és

t(^nin';szuttu(Ió.s

(''s

l)iisz-

viirosnkhiiii.

Azi'-rt.

lih'túiiószpk

filoiKM-d

{llufi-kcl:

egy fithnoííraplnis (Müllor

KMiiKigrajiliic) /ís-iiliönikck (vM(ry priitojtlirmikck)

liliönikek

miveldést

;'itr)r(">l
Friíryi's ii

:

k«''sö1)l)i

i\

Naliirliclii!

Allfícnieino szcniitizáH;

Jíe.l/.sd h,1

és kén mosSm,tttörzs,.ikot.Tcmo„l,öl,Ho^s»*>í-lj"l városokban, kiknek mar beszármaztatják o.\a; törökök a mas népeket sei sem találtak e tartományokban

vándorolt

következéskép nem ,s vehettek el mint a melyek most lakják, kik szémi elemet jelentema.n,kl« árja kurdok a hegyekben, ;

sem vettek kenyebb mértékben semmi esetre

fel

magukba.

tornyosuló havas hegyaz Assyriától éjszakra szorulva vagy hozzájái-nlhathm ségben, keskeny völgyekbe vallású, él egy keresztény betvhátakou keresve menedéket, minden '<"lt"n.. ™.".U-n t-'"

Hanem fent

szémi nyelv nép szegénységben, üldöztetve ianaelnyomva, kegyetlenni téneti traditiók nélkül, léteznek egyátalan által. Ha tikus mohamedán szomszédaik úgynevezett utódaik, ugy csak ezen az assvro-babiloniaknak De ez is kétséges mert nyelvnk ehalde'usok lehetnek azok )• nyugoti ágához tartozA a ugvan a szémi törzshöz, de annak assyna.tol állván közel, mig az héber és arámi nvelvekhez a valószmuseg igy a nagyobb azokkal együtt igen eltér. S vaUsz.rnu népek ezek maradványai azon mellett szól,

hogy

hónukból kdiajtottak, s himelvikéuek. melveket az assyrok ehaldeusok egész az Urus keleti részébe (a

roddmuk

éjszaki

Hasonló eredetüeknek feltételezbeszél sabiusok vagy brt. hetk az övékhez hasonló nyelvet torkolata körül es KhusisJános keresztények, kik az Eufrat

mia

tóig laknak) telepitettek.

laknak -). táubau, a régi Snsiáuábau mint állam, de Az assyrokról esak azt tudjuk, hogy

hogy mint nemzetiség, mikor

LVvanez

áll

inkább Tehetséges,

és miáltal

szntek meg

nem

letezm.

népre nézve is, noha rtt a pbönieiai (sémi) egyikében éljenek hogy a Libanon népei

ivadékaik.

Nyom

nélkül

'^.^ distan.

1,0

e

el

régi nepei. a kis-ázsiai félsziget

adatokat közöl !«,«./: Kiniveh

Layard

id.

'^^^^^''^^

1

dv.

tekintheté a ezért akkor több jogosultsággal babyloniak utódainak. 2)

u.

8o4. N. N. T. Meisznev. Le.pz.g meg nyelv munkát irta, az assyriai

Deutsch von

Mikov Layavd

tntek

m.

1-13.

^'-^l^^;^ -^-^.^^^^o.

kérdéses népeket az as.ju-

-

10

—

A

nyugot-árja ') népek, melyek közül a médok és a perzsák az assyro-babyloniai nép miveldésének csak töredékeit fogták

fel,

mig

politikai bölcseségre és

jóval felülemelkedtek azon,

párzokban.

— ntódai

Az elbbiek seik

vallásával együtt azoknak min-

den jellemz sajátságát levetették fakadt, de

hatalomra nézve

élnek a tadzsikokban és

;

nyelvülí,

bár azon törzsbl

elfajulás által gramatikai formáil)an messze elüt

a régi nyugot-árja

-)

nyelvektl, szótára arab és török elemek-

ersen vegyes. Népüknek, vagyis azon két testvérnép uek, melytl származnak, fénykoráról a legbomályosabb emlékezettel sem birnak, s úgynevezett történeti könyveikben kel

képtelen regékkel helyettesítik azt

^).

A

párzok vagy géberek

k siem

megtartották ugyan az si vallást, de hires seiket

is-

nem képeznek többé nemzetet ezen elszórva, mint a héberek és örmények él maradványai, az els világ-

merik

e mellett

;

birodalom alkotóinak.

Az

ó-kori

miveldés körében

szerepelt népek közöl, mint

politikai individualitás és nemzetiség

tezik ról,

;

ersen átalakulva, mélyen

melyet eszményi színekben

csupán egj, a görög

lé-

leszállva a magasztos polcz-

feltn eldeik

foglalnak

el

a

népek emlékezetében, messze elmaradva a jelenkor nagy nemzetei mellett, a

bl

sülyedésnek mutatják szomorú példáját, mely-

nem képzelhet. Tehát nem mondhatni ugyan, hogy Miltiades és Platón népe nem létezik, hanem csupán azt, hogy e lét szomorú folytatása az egykorinak. Ez pevisszaemelkcdés

dig talán épen olyan kevéssé czélja az önfentartási törekvéseknek, mint

A számos

maga

az elenyészés. ]
róiii;ii;ikii;il<,

Mjiró.

kaik ncni

1';!

ni:igul
olvasztották

jfokoii népeit. nyclviiL' liolt

léteznek

s

mi

a

vérükbí'il

;

volt Itália

vegyülctlcii ivadé-

emberek

ei-eilx'ii

foly,

') M<'ííkril<''iilici/.ti'li''siil

*) O-jiiTzsíi •^)

Noui

vnlaki, ki ({ökt/íl

ellent

ii

mvilmsl

órtcsíti'SfkiH'l,

Jii<>ji
a kflct-jírJH v:i;:y liimlii m'fxkliil.

i»-liaktriiii \i\'^\ zcikI.

liiHzrMii. liipjry

))('r/Hii

f'i-i'flö

(''s

az

nem-

új nemzetiségek képezéséjiez járult mint alkatrész, mely

iiiiuiik, Jnit

u pcr/.sa

(''kiradik lanusii^^a ii(:in

liili'IrsiOpli rniT;isiiak iiiiiil

Viiliair..

laiisa

a/,

\<'-\r/./,rk

r-

\

kmii

iiitc miIi, k\ cliitl, ha

a/,
hiid'k,

a/,

ili';^-

nn'^í ;;rn-('i-

valami

vnli,

Im^y

n zctek toljescu sajátos nemzeti iudiviiUialitással szerepelnek a

közép- és új kor népei közt. Ezért

maiak kihaltak, de mint nemzet és

A

nem mondhatni, hogy faj elenyésztek

kelták és ibérek nagyohbára elvegyültek

ugyan vidékek, hol

tisztáhljan fentartották

a ró-

^).

léteznek

;

magukat

e fajok

maradványai, de az elébbiek csak mint más nemzettestek tagjai

;

igy a kelta nyelvtörzsnek van

maradványa Bretagne

és

AVales népszólamában. Mindamellett e tartományok lakói a francziákhoz és angolokhoz számittatnak.

A baszkok

ellenben

léteznek mint nemzet és úgy tekinthetk mint tiszta ibérek,

kik sajátos nyelvüket hiven megrizték dül

él Európa

;

ha

egye-

igen, ez az

régi népei között.

Ekként elmondhatni, hogy Európa régi kulturnépei nem léteznek mint a hámi kultúra népcsoportja, mely egy régibb ;

korszakiban volt képviselje a mivelt emberiségnek, úgy az ó-

európai államalkotók

amazok

által

nem

palotáját, hol

melyek elbb

is

sejtett

elenyésztek.

A

kik helyökbe

léptek,

mérvekben épitve tovább a miveldés

k elhagjiák — ezek utódai barbár

törzseknek,

ismeretlenül, ué\i;elenül, aztán megvetve, mint

vadak éltek a régi mivelt világ szélén. Bizonyos, hogy volt id, mikor e vadásztörzsek seinek egész létszáma nem érte el a római birodalom egyik fvárosának lakosságát lágrészeket népesítenek be.

Úgy

látszik,

;

utódaik

vi-

mint ha az emberiség

fája csak akként tenyészhetne és virágozhatná át az évezredeket,

ha közös törzsébl számos ágat hajtva,

ez

delés után elszáradnak, kivéve egyet, talán

hajtások egpkét

;

ágak rövid

zöl-

a leggyengébb

ezen egy tovább zöldéi, törzszsé ersödik és

hatalmasan elágazik sokfelé

nem

biek sorsára jutnak,

;

de az új törzs hajtásai az eléb-

sokáig növekedve egymás

párhuzamosan, hanem egynek maguk közöl engedve

mellett

át a tért,

melyet az sarjaival befoglal. kritika nélkül elfogadja.

A

regebeli Kozrev, Gusztaszp stb. azonosságát a

történelem Kyrosával, Dárius Hystaspisával, aligha fogja tartani,

mint

ezt legutóbb

Kruger Jakab kísérelte meg

még

valaki fen-

(Gescliiclite der

Assj-rier u. Iranier. Frankfurt 1856). 1)

»Új népet ott veszünk

fel,

hol egy régi magas kultúrának eltnése

után, egybekötve új ethnographiai elemek felvételével, újból ifjúkori éret-

lenségnek könnyen felismerhet jeleit látjuk«, Roscker

jd. na.

606.

1,

12_

Midn

az új nemzetek, tett- és ismeretvágy által vezé-

a földnek új határokat keresni

relve, elindulnak

nagy kontinenseket emberfajokkal latokat

— ekkor egy meglep, bár az eddigi

megersít

találnak

s

számtalan szigetet benépesítve külön

és

látvány tárul

fel

tapaszta-

azon fajok, melyek addig

:

külön világokat, külön emberiségeket képeztek maguknak, alig

hogy a megismerkedés

egy világgá, egy

által

emberiséggé

egyesültek a régivel, és azonnal belé vonatnak a közös törzs törvényébe. Valószín,

st

a mennyire multjok ismeretes, ez slakói, a

bizonyítani látszik, liogy az új világ

ban hasonló törvény

alatt éltek

;

népek

maguk

és törzsek

is

világá-

a felfedez-

mig mások terjeszkedtek

tetés eltt

is

fogytak

emberiség

is

bizonyosan egyes ágai által újult és ujulandott

el,

meg idszakonkint, mely ágak eltt

A

végtelen

kiterjeszkedés

felfedeztetéssel a közös törzs visszaköveteli jo-

jövje

állott.

gait

az ottani emberiség mint egy ág száradhat

s

Amerika, Ausztrália tei

feltn példáit mutatják nem-

zetek és egész emberfajok elenyészésének jában, mely genealogií.i szempontból és átalakulás példái

vált

és

el.

és részben a csendes tenger szige-

gyorsaság és behatóság által

Közép-

az ottani

;

is

;

és pedig

tökéletes.

azon alakElvegyülés

ugyan nagy számmal fordulnak el

mely Amerika felfedeztetése idejében még virágzó hogy másokat ne említsek élt, azóta teljesen kihalt

törzs, tet

(ki-

Dél-Amerikában), de e mellett sok nép és

;

éle:

az

Antillok slakói, Éjszak-Amerikában a Lenápe-Algonkiuok-

nak

az Irokézeknek több nevezetes törzse

és

maudánok nyelve

és

egy

mások

p;ip;igáj

;

;

a

natchezek,

Dél-Amerikában az Atúrok, kiknek

szájá1)an élt

még

továl)l)

egy ideig az

kiknek csontjait Humboldt látta

utolsó aturuak lialála után

s

ogy barlangban az üiiuoco

i)aitj;'iii

;

továbbá a Rio de laPlatá-

tól éjszakra és nyugotra, ainiak folyamteriméjében élt népcdc

egy

része, kítzítttük a liires abijjónok.

])en niipjaiukbaii lialtak ki

mik a

kili.iláslio/..

Az Amazon

a bonái'ik

;

folyó völgyé-

más népek

álla-

k()zel

Egészben azonban Dél-Ameiika kevesebl)

ilyen ])él(iát mulat.

Az tckki'l jjépi'

ausztráliai kontinens

közeledik

nii'u-

a

fekete

kilialá-lioz,

miben

slakossága gyors a

megelzte; az új-zélandi maoi'ik

lép-

s/.oms/éd 'Pasmánia pliysikailag

nemcb

13^_ moiitlietleuül és öutudatüsau néz ölébe a

faja

is

nak

1),

szintúgy Uj-Caledonia lakossága

egy részén

a

sors-

kisebb szigetek

konstatálva van a benszülött népesség apadása.

is

Megemlitendk birodalmak

s

szomorú

az arabok és mongolok, mint rengeteg

szerzi

lióditó

most nemzeti egység,

s

politikai ön-

állóság nélkül messze egymástól elszórva élk. Sokkal inkább

— melyet a történet egyszer — érdemli meg

azonban mint ezen népek sorsa tényei

már

megmagyaráznak

elég világosan

figyelmünket a spanyol nemzeté, mely az úgynevezett új népek közt vagyis az új-európai kultúrakörben mint els és félreis-

merbetlenül lépett a sttlyedés lejtjére.

nosabban

el

van ismerve, semliogy

taglalást igényellietne.

Még

E

tény sokkal általákonstatálása

e lielyen való

annál liogy

töl)bet

e

nemzet, mely

katonai liatalom és politikai állás, továbbá ipari és kereske-

delmi

els el

fejlettség,

általában gazdagság tekintetében egy ideig

Európában, most

volt

— többet

mond

ennél

itt

az utolsó helyek egyikét foglalja

az,

hogy Spanyolország népessége,

mely a 15. században 30 millió volt, jelenleg e számnak felét sem éri el, hogy a rault század végén annak alig negyedét hogy a sülyedés hogy az amerikai spanyol a még megtartott gyarmatoknak összes spanyol

érte el (mi tehát azt látszanék bizonyítani,

legalsó pontja túl van haladva) és

államoknak

s

eredet lakosságával együtt (a mestizok felét is lieszámitva) sem éri el azon számot, noha az uj világban élk száma nagyobb azokénál, kik oda három századon át l)evándoroltak -). Ha tehát a gyarmatokban szaporodott a nemzet s összeségében még is alatta marad az egykori létszámnak, az anyaországban annál ersebbnek kellett lennie a fogyásnak. Már pedig sem közvagyon, kultúra vagy politikai szereplés csökkenése

nem

állapitják

meg

oly határozottan a hanyatlás fogalmát,

mint a létszám csökkenése

maga

;

;

amazok

bebizonyítva addig, niig ez be 1)

Hochstadter

:

nem

Neii-Seelaud 466.

ott létét megelüzött 14 ^)

jelenségei, ez a hanyatlás

amazokljan okokat láthatunk, de hogy hatottak

— 15

év alatt

1.

Stuttgart 1863.

19— 20o/o-kal apadott

A

nincs

Hochstadtev

létszámuk.

Az amerikai

összes spanyol tartományok lakossága 1808-ban 18 ha sokat mondunk, fele volt spanyol és mestiz, a többi néger. Spanyolhon lakossága akkor mintegy 1 millió volt.

millió volt, minek, tiszta indián és

is,

következett.

J

14

nem

Azért az elsoroltakon kivül

más

kedni

szükséges kiterjesz-

melyekben a sülyedés nem kétségtelen. Ha Németországban meglehetsen elterjedt nézet is az, hogy az úgynevezett román vagy latin népek általában a sülyedés lejtjén vannak, st hogy sorsuk végkép eltnni a germán népek eltt ez mint sejtelem, valamikor helyesnek bizonyulesetekre,

—

hat, de

nem mondhatni, hogy

ez irányban a processus megkezddött, addig, mig oly nemzetek, mint a franczia és az olasz, számbeli fogyatkozás nélkül állanak fen. Politikai túlsúlyt,

hadi szerencsét sok nemzet elvesztett visszanyerte

;

már egy idre s utóbb bels rázkodtatások sem azonosak a sülyedéssel.

Hogy

a jöv mit hoz, nem tudhatni, de bizonyos, hogy a latin nyelv népcsoporttal általában, mint sülyedvel foglalkozni, most még korán lenne.

Megállapitottuk azon népek sorát, melyek nézetünk szeelenyészetteknek tekinthetk, valamint

rint,

elbbi jelentségüket

elveszitették

;

melyek

azokét,

az utóbbiakat azért sorol-

fel amazok mellett, mert mig egyrészt bizonyos, hogy minekeltte végleg elenyésztek volna, mindnyájuknak át kellett memiiök ezen stádiumon másrészt világos, hogy csak attól,

tuk

;

hogy a körülmények, melyek a sülyedésre vezettek, nem változnak-e, függ, hogy ezt az elenyészés kíivesse következéskép ugyanazon okok idézhetik el ezt is, azt is. És ezen okok annál ;

sikerese])])en,

minél több eseten tanulmányozhatók.

nemzetek köréljcn pedig, az arasznyi

id

is

arra,

új korl)an

A

müveit

mely még rövid

hogy polgárisuk nagy nemzet egész

folyamát, elejétl végig befoglalhassa elenyészés

—

példáját találjuk.

— csak sülyedés,

Ezen kor-

és

kíirljcli

lét-

nem

d(>

esetet

is

figyelembe venni azért kivánatos, mivel a Ivíu-iilniények

itt

zelebbrl

kétség

és tüzetesebben

ismei-hetk és mert

külíiiilx'n

kö-

támadhatna az iránt, liogy hasonló hatások, mink a régibb népeken észleltettek, a jelenkori miveldés ('szk()Z('iv('l sz(>mközt

is

érvényesülhetnek-e.

A tényeket, zetek

mclvck

szerint

az eseteket

Ennei<

ti'lirsitrsiMicii

olött

;i

tíirlénct

szerint

l;iiiiis;'ig:i

a

nem-

lianyatlására vezettek, vizsgáhii. és (v.eknek an.ilngiái

:

osztályozni |)C(li^(

;i

találni egy szeni|Mintot.

lesz

]egközelebl)i

kítvctkezö

ezélt

\\\u\\ Ickint

\

e.

felíidíit

t;irtjnk

nnk.

szem

mind azon

kii-

:

J^ lönuemü tények egy általános formula által kifejezhetk legyenek. Ha e formula, értelmében egyeznek fog találtatni valaúgy azon termé-

mely

elismert, kétséghevonliatlau igazsággal,

szeti

törvény kifejezésének lesz tekinthet, mely népek elgyen-

gülését és kimúlását okozza.

Soha nem

létezett nép,

beértve ide azokat

nyeknek

s

azokat

is,

mely

politikai tulajdonokban

melyek erkölcsiség szempontjából eré-

melyek l)uökuek tnnek

is,

—

fel

— soha nem

létezett nép, mely tulajdonainak közvetlen hatása által kivivott politikai nagyságban a rómait elérte volna. Ezt beismeri

a ki a politikát annak tartja a mi mestersége a nemzet fentartásának és terjesztésének ez utóbbinak azért, mivel az elb:

;

bitl elválaszthatlan egy világban, melyben vannak más erre törekv nemzetek. Ezen irányban való terjeszkedésre

—

—

erkifejtésnek tekintetében, ezen irányban való öszpoutosulápáratlan késára nézve a társas és az egyéni törekvésnek

—

pet nyújt a rómaiak története azon öt századon át, mely a Tarquiniusok elüzetése és a császárság magalakulása közt £01)1;

le.

Hasonló érdeket, mint a rómaiak

nem

története,

bir

— legalább hiszem az emberek legnagyobb természetes — sem története nemzet részénél egy más költeni

azt

ez áll

;

nemzeti történet

nem

és ez

lehet más, mint a nemzeti lét fentartá-

sára és terjesztésére irányuló cselekvések ismertetése e határokon bell pedig a költött érdek foka csak attól függhet, hogy ;

mennyi tehetség nyilvánul azon cselekvésekben. Létezik ugyan ujabb idben egy nézet, mely szerint mindazon fényes nemzeti és egyéni tettek, a csodálatos erfeszítés és kitartás, az önmegtagadás és önfeláldozás tettei, nem érdemelnék meg. hogy feljegyeztettek

;

a történetirónak, ha valódi történetet akart

irni,

ezen nézet szerént egészen más dolgokkal kellett volna foglalkoznia a külháborúk és a pártviták leirása, a vezet államférfiak és a gyztes hadvezérek jellemzése helyett arra kellett ;

volna törekednie, hogy kimutathassa, mennyi kenyeret és menynyi húst és bort fogyasztott el naponként egy-egy ember a kü-

lönböz korszakokl)an, hogy mennyi gabona

és

termett egy bizonyos területen stb. Kétségtelen

mennyi répa is,

hogy

mmd

16 ezt érdekes volua tudui,

nézve gal,

;

_

minden országokra

és

minden idkre

sokat ki lehetne abból tüntetni matbematikai biztosság-

meg

mit most csak sejteni lebet, sokat

is

magjarázni, mi-

nek most minden magyarázata biányzik. Bizonyos az jöhet olyan stádinm, mikor

is,

hogy

ez képezi az egész történetet.

De

a mig a nemzeteknek élénk lefolyású politikai és hadi történetük vau, addig ha a kett közöl történet és a pliysikai élet részletei, csak egyiknek ismeretével kell beelégedni s a másik:

ról le kell szivvel

mondani, mindenesetre az utóbl)iról lehet könnyebb

lemondani

;

ezekljöl ugyan felismernénk tetemes melyek az illet nemzet létfolyamára be-

mert

részét azon okoknak,

magát a nemzetet nem ismernénk meg. Az anyagi létfeltételek feljegyzése magában csak akkor meríthetné ki egy nemzet történetét, ha valóban ezek változásaira szorítkoznának annak minden létmozzanatai, ez pedig nem csupán a nyilvános hatottak, de

de a szellemi élet terén

(politikai),

is teljes

szélcsendet feltéte-

lezne. De bár ugyan kiáltó egyoldalúságnak tartjuk, ha valaki amazokl)an akarja látni az egész történetet, másrészt épen

a következendkben különös súlyt kívánunk fektetni a befolyásra, melyet

némely esetekben reá gyakoroltak, és mely be-

folyásilyenkortöbbnyire felismerhet anélkül, hogy részletesebb ismeretére az anyagi viszonyoknak lenne szükség annál, mely a tényekbl foly.

Épen e tekintetben

a római történet felette

is,

tanúságos.

Azon

politikai

nagysága

s

a benne lakott rendkívüli

kedvéért, melyre fennebb utaltunk, foglalkozunk

a római nemzettel; valamint azért sülycdés okai

itt

meg

s

utmutatásnk nyomán

lesznek világosíthatok.

Egy atom hasonnejnü atomok sokasága liasoinicmii

czcllák

közt,

els helyen

mert a l)ekövetkezett

is,

nagyon szeml)eszökk

egyéb esetek talán könnyel)1)en

er

volt a legrégibl)

közt,

egy czella

Róma Latium

és

továbbat Kíizép-Itália egyél) apró állami kíizségíMnck köze-

Ezen ])arányoknak egyl)eforrása egységes szerves testté liozz.á legközelebb akként ment véghez, hogy egy kíizliik

potto.

:i

állókat egyenként erszakosan ni.igálioz rövid

id

alatt asszimil;'ilt;i

;

V(iii1,i

s ;ir;'inylag

hogy ezen beolvasztások

nagyohbodás arányában ersíidött fogadott anyag hasonló jóságú

is,

volt,

ez bizonyltja, és

igen

által

a

hogy a be-

mig egyrészt nem

is

17

más

ily

arúuyokbau való uövekedés

környezeti viszonyok közt létre jöhessen, másrészt valószí-

nbbé és

hogy

képzellietiiek,

látszik

teszi,

nem

Róma

hogy az okok, melyek eldöntötték, miszerint

valamely más község legyen a törzs els csirájává,

in-

kább a véletlen természetével Ijirtak, vagyis külsk voltak, mintsem hogy a lakosság sznperioritásában szomszédai felett legyenek keresendk. Természetesen a közvetlen szomszéddal szemben, azon idben, mikor az beolvasztatott, kellett számbeli vagy szervezeti vagy pillanatilag erélyheli felsbbséggel birnia. Mert a népeknek úgy meg vannak jó és rósz napjaik, mint az embereknek

az elemeknek folytonos változása és fleg a

;

fejldésnek, állandó irányzat mellett

is

mindég bizonyos

er

feltételez menete miatt, a kifejthet

látiót

oszczil-

fokának né-

meg vagyok gyzdve, hogy az egyénnél is csak felette ritkán és kivételképen egyezik meg az ei-állapot akár anyagit, akár szel-

peknél folytonosan különböznie kell valamint hogy ;

lemit értsünk bözet

nem

is

belviszonyok,

-

— teljesen a megelz perczével, noha a megmérhet. Államoknál

lesz p. o.

külön-

és népeknél,

az egyes osztályok, nyilvános közegek,

úgy a álta-

s

lában a polgárok állása eg^anáshoz, valamint a küls fejldés vérveszteségeivel és emésztési nehézségeivel, temérdek olyan

momentnmot eredményeznek, mely

az

erkre változatosan

hat.

Azért két állam közt a verseny eredményére nézve gyakran az lesz

dönt, hogy mikor kezddött az

;

a körülmények szerint

egy, tiz

vagy ötven évvel elébb vagy késbb tzve

gyzött

lehetett volna a gyztes.

nek

albai, szabin, volszkus

leg annyira egyenln,

idben

mikor

állotta ki,

sbb

a

össze,

Róma

le-

és en-

vagy szamnit ellenségei közt a mér-

l)iró

és

el

leghosszadalmasabb harczait azon

e fajrokon

s

hasonló szokásokkal

s

népek ellen küzdött. Mindezen közép-

népek legyzetésük ntán közvetlenül vagy valamivel ké-

italiai

s

állott

hogy csak egy hajszál súlya döntötte

elnyére! Legkeményebb miveldési fokkal

Hányszor

elnyerték a polgári jogok egy részét, a legközelel)b állók

utóbb mindannyian annak teljességét

^)

A

is

különbségekre nézve, melyek a/oec/ws aequi

cum

—a

*),

és

non

harcz

aeqii.:

is,

juris.

közt fennállottak, felvilágosit Atebtihr B. 8. Vortriige über röniisclie Alterthiuner. 1858. Berlin 348 353. 1. FI

cicitdi

és sine

s'/^'íyíí/ío

—

BeStlív Leo

:

Nemzetiét,

9 '^

18

mely aránylag kés korszakban a város polgárai egyrésze

vetségesek

hogy végzetessé nem

szorítva,

szélére

megújult, az

közt

lett

a rómaiakra nézve,

engedményeknek köszönhették,

leginkábl) a tett

törvénynek, mely megadta a

r.

azon szö-

s

a végveszély

elél)bit

m. a júliusi

u.

polgári jogot mindazon közsé-

gek polgárainak, a melyek nyiltan még nem szakítottak

Rómával,

s

férfinak lehetvé tette azon jognak elnyerését,

ha 2 hó

eltt valamely római hivatalnoknál jelentkezik.

Ez

akadályozták, hogy a felkelés általánossá legyen.

daczára az

hóditottak ezen jogélvezete

dég

volt

egy másik törvénynek, mely minden Itáliában lakó

Rómában

kizárólag

meg-

a meg-

min-

lelke

székhelyét

tartotta

De

állam

lefolyta

által

vezet

a

s

egyének csak kevés kivétellel a legrégibl) polgárok unokáiból kerültek

kik

ki,

szakadatlan

a

sikerek felmagasztaló be-

hatása alatt nevekedve, nagyszer önérzetet sajátítottak ez a

bennök lakó, másokkal

is

ert

közös

er nem

rendkivüli

el

;

és

polgári

erénynyé fokozta.

De ha

nyez népeknél

hasonló mértékben, a kifelé való növekedés

is

ezen

lett

meg a

volna

kör-

Azon részében tehát a nagy-

sokkal hamarál)b véget éil volna.

ság érdemének, mely fgy népnek nagy tömegét

illeti,

a többi

latinok és sabinok, a volscusok, aequusok, hernikok, szamnitok,

kampánok, marszok

egyenln osztoznak

stl). fiai

polgárok ivadékaival. Ezen közép-itáliai különösen az legébl.

elél)b és utóbl) folytatott

Mig lióma maga

vel küzd, a

is kicsi,

az

faj ereje

els

róinai

megítélhet

harczok különböz

jel-

ezen kis népek valamelyiké-

küzdelem mindég két athlétát juttat eszünk1)e, kik

szorosan körül karolva egymást a birokban, minden hüvelknyi tért íuszakasztó erfeszítéssel

tartanak

s

az utolsó pcrczig két-

hogy melyik lógja lenyomni a nu'isikat. Azon kezdve, mikor a fajrokon f'lemek közíü eleget vett fel

ségessé teszik, i(h')tl

magába

arra, liogy ezek körén kivül álló népekkel érintkez-

zék, a hálíoruk jellege

megváltozik

;

azontúl többnyire kezdet-

tl lógva kétségtelen, hogy melyik az ersel)b fél iniljizott támadás hódítási száudokkal egyfeh")!, kényszerült önvédelem ;

másfell.

A P\

szamnit háborúk

eltekintve

tól 1

rliii-^.

í

—

'.•iiHia''o

után

—

csak háromszor és

;i

ciuibcíek

a

szövetségesekkel való-

kiizdíUt s

Kóma

a

létéit;

Iciilonok ellen, és ez esc-

;

19

sem az

tolcbeu

népek

szembeu áUó Pyrrhus egy

tette kétessé a harczot, iniutha a

hadi erényben vele versenyezhettek vohia.

perczig

a rómaiak

fenyegeti

hadi tudomány fegyverével,

alkalmuk nem

volt

önállóságát,

Carthago az els háborúban, az isme-

;

elem daczára sem, melynek sikján a

retlen

elöhaladtabb

az

megismerkedni addig

melylyel

küzdelem

csak a másodikban veszélyezteti komolyan E-óma

mondani a

véletlen játéka folytán,

rendkivüli

tulajdonai

melyekben

minden rómait, mig cimberek és

lit,

mely neki rohan a sziklafalnak,

teutonok

elüt.

hason-

mely vitézség végleges

nem hozható párhuzamba egy

po-

nép erélyével, a mely higgadtan kiméri, mit

litikailag érett

tenni kell és biztosan végrehajtja. volt.

Ezen tusákhoz képest pedig Nu mi diában az

Galliában, Hispániában és

önvédelem nagy tettekig emelkedett

mára nézve más jelentséggel

nem

hatott,

Achaja, Makedonia

s

Róma

de ezek

;

hogy

annál,

nem

ott,

birtak Ró-

a hol az els

másodikra kellé emelni a kardot

a nagy syriai birodalom az els össze-

tzésnél ertlenül leroskadnak elnyöket, mig

és

felül

szinte

a vad bikáéra

vitézsége

kiirtatásukat eredményezte,

át

tulajdonokban,

nemzetétl azokkal

saját

A

csapás

azon

római minden nemzetet felülmúl, múl

a

a többi játék

lehetne

mert egyedül egy ember

épen

ki

által,

létét,

foly,

;

Mithradates csak addig viv ki

mással van elfoglalva

;

végre a parthok

túlnyomó számuk folytán tönkre tesznek egy római sereget, de ennek semmi további következménye nincs.

Nem fajjal,

létezett tehát e

korszakban nép, mely az

vagyis a római nemzettel mérkzhetett volna.

séges volt

st

seregeit megverni,

is

volt lehetséges meggátolni,

hogy

Ha

itáliai

lehet-

megsemmisíteni, de

nem

új sereget szervezzen s a har-

czot elölrl kezdje. Ellenállhatlan ereje urává tette a világnak,

vagyis annakj mit akkor világnak neveztek

pant épülete oly szilárd alkotású lott,

mikor az épitök

egyrészt a közügy

volt,

s a birodalom rophogy még sokáig fenál;

ereje rég elenyészett volt. iránti,

;

nem mintha

folyt

minden mást elnémító érdekbl,

melynek következtében minden egyéni ambitió érvényesülést

Ezen er

e téren keresett

a közügy iránti érdek elnyomta

volna az önszeretetet csak azt eredményezte, hogy az önszeretet ;

a közügy elmozdításában lássa kielégítését

;

kifolyása ennek

20

_

volt az e téreu való itélö tehetség is iigy egyének,

mények

mint körül-

Másik tényezje a nemzeti ernek volt a katonai derékség, mely a polgárok általános véclkötelezettsége által nevelt, mondhatni physikai tnlajdouok mellett, hasonlóképen a közügy iránti érdek e térre való átvitelének kifolyása tekiutetéljeu.

volt.

Az

het

jelenségei

jéhen,

s

elöbbeni tényezt illetleg a hanyatlásnak igen érez-

mutatkoznak már a második triumvirátus gyorsan szaporodnak.

azontúl

A

ide-

második tényez

csak néhány évtizeddel késlíh, a császárság els idejében

áll

be a polgárok védkötelezettségének megszntével és ezeknek védköteles provinciálisokkal való helyettesítésével.

nemzet többé nem

állott katonákból, i'igy

nyék lakossága többé nem

mint

A

Eóma

állott államíeríiakból.

s

római a kör-

Hoo;y a biro-

dalom még négyszáz évig fennállhatott, nem azon szellem okozta, mely alkotta volt, s mely többé nem létezett, hanem a vis inei-tiae,

a tényállás, mely a leigázott népekkel szemben

az uralkodók kezébe

els sorban a kész

adott minden conserváló eszközt, közte

szervezetet.

Nincs kétség az

hogy a nemzeti jellemnek válto-

iránt,

ugy mint az a cselekedetekben, az egész magatartásban mi okozta. A köznép erényei a semmittevésben, a

zását,

nyilvánul,

mámorában

munkátlanságijan, a nagyoké az élvezetek tek

vesz-

el.

Közép-Itáliának egymással rokon népei, melyek a császárság idejében

már

teljesen belé voltak olvadva a rómaiba,

azon idben mikor a történet megismertet velük, minden

mutatnak egymás

kintctlK-n sok analógiát

egyike, n(dia jelen

közt.

E népek

te-

mind-

fogalmak szerint igen kicsinyek, nagyobb

számú állami községekre

oszlik

el,

melyek

egymással csak

nieglehctseji laza szövetségi viszonyl)an állanak, mi a társa-

dalmi alakulás kezdetlegességét mutatja. Kezdetlegesek a mi-

vcldési és gazdasági állapdlok

nyomuk

van, a

legalsó

fokdu

legközönségesebb kézuiüi])ar liázati

szükségek kielégítésére,

iiélkí)|('»zlietlen eszkíi/íik.

nviil

:

;

kereskeijeleiii ijren

is; irod.ildiii ;

ipni',

mindkelt a

liá/i

és

mvészetek.

vagy

i'eletti'

iiie/ei

egyszer

;

flnylalkozás

i'ú-

gazdaságban

valamint i'egvverek ejállításái'a. csekély

h(tl

részben házi, részl)en a

irá-

i'rildinivelés és

21

állatton vesztés

;

kevés kivétellel miudemitt öukormáuyzat. {áv

jogegyenlség uélkül) a népgylés és ennek választottjai nép alatt a teljes jogú i)olgárok összesége által gyakorolva niiu("»k noni mindenütt fordula teljes jognélkiiliek értetik

teljes

;

—

;

nak el —

vagy

liál)()iúl)au

legyz()tt

és

feloszlatott község

veszély idején volt polgárai vagy engedélylyel bevándoroltak; s a különféle védje a polgár fegyvert ragad, hogy tzhelyét

községek és szövetségek villongásai folytán a veszély mindenegyszerek, a napi. Ilyen körülmények közt a szokások csak

kényelmi és élvezeti igények ezeknek megfelelk, az emberek kemények, daczosak, st nyersek, de magas polgári öntudattal birok lehettek.

Ezen népek kölcsönös ségénél fogva a szokásokra hódítások, melyeket

Róma

érintkezései, szokásaik

nem

egynem-

folyhattak be átalakitólag.

e korban

tett,

A

az elfoglalt területek

való kiosztása által földei egy részének a város polgárai közt az ugyan viszonylagosan nagyobb gazdagságot eredményeztek polgárok keaddiginál mindamellett a közvagyon s az egyes növekedtek a jömértékben szerény zében egyesitett értékek ;

;

földmivelés,

a

mezei birtok,

vedelem fforrása azután is a egyszer terményeivel, maradt s ezzel összhangban a szokások iregyszerüek maradtak; a minden irányban való mértékletesség mint nemzeti jellemvonás fentartotta

magát

ezt leg-

;

korlátozó jobban bizonyítják a vagyon mértékét és a fényzést emlitíhténet a melyekrí'.l törvények eÚeui vétségek esetei, tést tesz.

azon állapotok azonban gyors változásnak indultak kilépve az kezdve, hogy Róma mint Közép-Itália ura,

Ez

idtl

érintkezésbe jött a földközi tenger melléutóbbiakra nézve kének minden országaival, mely érintkezés ez eddigi

szk körbl,

csakhamar hódolati viszonyba ment

át.

Görögország

és Kis-

nem is a távÁzsia elfoglalásával feltárult eltte, nem futólag, hanem közvetlen és folytonos közellétben, egy uj világ, latból,

csak melyben magas, noha már hanyatló, de ezáltal legélvhajhászatnak tabb kultúra egyesit a fényzésnek és éjszakaz vonzóbb alakjaival. Ugyancsak Kis-Ázsia, továbbá Cisalpina Gallia és Hispánia Sicilia, afrikai tartományok, mely meg, uyitotta forrásait gazdagság íinonuil-

birtoka kimerithetlen

22

Róma

népe e tartományok rovására ingyen

lehetvé

tette,

hogy

éljen, és

pedig

nem csupán

—

és

hogy

elkelk

hanem mulatságokkal

kenyérrel,

magánvagyonok alakuljanak, általában

óriási

nagy jövedelmeket húzzanak.

felette

Maga

tozás a vagyoni viszonyokban szédít gyorsasággal hez.

A

Pyrrhos

is

az

ezen vál-

megy

vég-

háborúig az si szokások egész egysze-

elleni

rségükben megriztettek

s

Lucullus, a pazar római milliomos

ezen háború után. Ezen utób-

prototypusa csak 200 évvel

élt

binak korát csak mintegy

120 évvel elzte meg L. Scipio

ázsiai hadjárata,

midn

Mummius

kezddik,

mintegy 70

évvel.

alatt történik

!

a kincsek

beözönlése tulajdonképen

még

régi fajta római volt, csak

pedig, ki

És mekkora változás az, mely itt 1 V, század nép, meljniek elkeli is fogták az eke

Egy

szarvát, mivelve a szántóföldet,

mindenük,

melynek kenyere

nép korlátozatlan urává

e

ország minden kincseinek

!

A hatás,

lesz

a közvetett

ugyanolyan gyorsan halad, mint maga az

volt

csaknem

számos nagy iparos ok.

is, itt

csaknem

Néhány nemze-

déken át ugyan a gazdagság élvezete mellett, a közügy iránti érdekeltség még fentartja magát de a dolog természetébl ;

foly,

hogy amaz, miután egyszer megfogamzott, folytonosan még mindig növekszik,

annyival inkább, hogy a gazdagság

s

tért nyerjen is

maga

a közügy iránti érdek rovására, mely végre

azonosittatik új vagyonforrások nyitásának kérdésével

;

rész-

szükségének kielégítésére szolgálva, mint

pedig a dicsség fényzési ág kezeltetik, mely kézzel fogható kifejezést talál

ijén

a diadalmenetek pompájában.

képezi a

végs átmenetet

A

második triumvirátus

még ekkor

;

létezik

mely cselekedeteinek rugója a közügy Philippinél kiirtatik

s

ideje

egy minoritás, a

iránti

érdek

azontúl ilyenektl tiszta a

tér.

;

A

de ez nyil-

vános kérdések ezentúl csak a körül i'orognak, hogy ki rendelkezzék

;i

feh'tt s czt seiu

j(')ve(lrliiick

dosok döntik

el,

elébb niMgnk

kezeltek

légióiban nincs.

e

három

forduló jellemel
;

élvszomj kizáióla^Mts véi-ciiK/,ö érzést

s

ezzel

:i

k:ir(U)t. ni(>lyet

a hatalnnit. IVlég a triumvirek

van ugyan a régi elem, de utánuk mar

ké])viselve

Maga

a polgárok, linnein zsol-

kiknek amazok átengedték

lérfi

személyesítje minden

késbb el-

Antonius a minden méi'téken túlcsapongó m-alma alatt áll; Lepidus a bárgyú és

elenség, Octavius a számítani és ("(innagaii ural-

;

23 kodni képes középszerség, melynek szükségkép tul kell élnie a másik kettt. Ezeu három ezímtábla alá igen kevés kivétellel

besorozhatok a késbbi uralkodók,

a kik mellettük nv-g

s

szerepet játszottak, csakhogy miiitáu a körülméuj^ek

szabadságot engedtek

ily

még

töbl)

jellemek kifejldésének, a sajátságok

fokozódnak.

A mérhetleu

gazdagság tehát, melynek rövid

id

alatt

birtokába jutott, a fokozott élvezetekkel való megismerkedés (melyre különben a nagy gazdagság mindig reá vezet, ha nincs is

mely után indulni lehetne)

példa,

és

azok busás kielégítésének

lehetsége voltak az okok, melyek az egyszer viszonyok

közt,

viszonylagos szegénységben, kezdetleges miveldési fokon oly

derék népet természetébl kivetkztették.

Az ok

és okozat ösz-

szefüggése nlágosabb, semhogy kételkedni lehetne abban az lehet kérdés tárgya, hogy helyes-e

változásáról beszélni.

itt

;

csak

a nemzeti jellemnek

Az ember megszokta

a jellemeket nyil-

vánulásaik szerint osztályozni, minthogy csak azokból Ítélhe-

tk meg

;

világos azonban,

e uyilváuulásokuak a körülmé-

hogy

nyek szerint igen különbözknek is,

kell leuniök azonos jellemeknél

mit a körülmények változásánál számtalanszor tapasztal-

hatni.

Ez

áll

a római nemzetre nézve

bels alkotás dolga, nagyon

is

;

az egyének abban, mi

hasonlók maradtak, mig a kö-

rülmények reudkivüli mértékben

Hogy egy népnél

is

és gyorsasággal elváltoztak.

a jellem nyilváuulásai változott viszonyok közt

ugyanazok maradjanak, a jellenmek nem ugyanannak maradnia,

hanem ellenkezleg, a viszonyokhoz képest átidomuluia s erre

mai nemzetnek nem hogy

volt

id

engedve.

ez állítás épen csak népekre s

egyént igenis ki

kellene

épen a változásnak nagysága és gyorsasága által a ró-

képzelhetünk — bár

nagy gazdagsághoz

jutva,

Meg

kell itt jegyezni,

nem egyénekre ezt

is

vonatkozik

csak kivételesen

—

megtartsa szegénysége szokásait,

mert valódi természetének inkább megfelelnek

:

de, ismételjük,

olyan természet, mely az élveket megvesse, az egész emberi-

mindég kivétel. Nemzetek pedig nem állanak kivételekbl. Nem mondhatni tehát, a késbbi rómaiségben mindenütt

és

akkal szembe állítva a régieket, hogy ezek megvetették a gazdagságot,

s

az általa elérhet munkátlanságot és élvezeteket,

minthogy amazt nem l)irták, munka nélkül meg nem élhettek, az

:

24 pedig

('Ivezetekei;

iiein

nem is szerezhették

ismerték és

volna meg.

Ezen egyszer, gyakran sanyarú körülmények eltrésére edzve

még kezdetleidkben évezredeken

még

voltak, és kétségtelenül

egyszereljbekböl.

gesebbekbl idomultak, a praeliistorikus át hozzájuk. Mikor azután a l)enuök lakó zabolázatlan

st egy már

megszerezte a magasabb kultúra,

adományait, minelceltte idejk

lett

elfajult

ser

kultúra

volna az elébb említett stá-

kifejldni, a hatás ezen nyers erej szeuvedélyes

diumra

is

népnél

nem

lehetett más,

mint hogy a legdurvább kicsapongá-

sokba merüljön, mihelyt az si erkölcsökön, mint elítéleteken nevetni megtanult.

Ebben oka

:

és

nem egyébben keresend az

a római nemzet oly rövid

képezhetett, a

kényelem

id

erkölcsi hanyatlás

mely átmenetet nem

alatt,

legegyszerbb gazdasági viszonyokból jutott a

élvek mérhetleu forrásainak birtokába.

s

Az

érzéki

er és tz, mely addig a kemény munkában és még keményebb harczokban használódott fel, mely ezek közt fentartotta és felemelte, most felszabadult és roppant feleslege okozta azon túl-

csapongásokat a gazdagság élvezetében

ányában az

er

nem kelt. Az átmeneti id nem ok nélkül hangsúlyoztuk

töl)bé fel

leuuel)b

fokozatosan elérve, másként náltatott volna

fel.

Nem

késbb

;

gyakorlat hi-

a nemzet elbukott, letiportatott

elveszett,

;

ugyanazon gazdagság,

oszlott volna

is

s

hiányát és rövid voltát

el,

másként

is

hasz-

nagyobb

oly roppant kiterjedés, de

számú nagy vagvímok kéi)ezdtck volna a nép között pedig temérdek apró vagyon, mely munka mellett jólétet l)iztosit, de ;

a mun]<;itól id

nem ment,

mint- tették azt a

közadakozások

a teljesen vagyontalanul maradt néptömegnél. Sanyarú viszonyok után nagy gazdagság, ')

A

'/j

;i

1.)

Az

évri) t'lütt

í,'iibM;iki
részét nyelte az

407.

i-l.

üsHzege,

(Mtnniiincii

íillanii a
:

;

ii

ez

évtl kezdve, melyben

(.'lailósodása

;

is alíliista.

Cai'sar

szesz-

ujólivg fel-

fjescliielite.

Berlin 1854. III.

mellett a fvárosi ])ri)letariatiis ellátiisában részt vettek

nosok, kik politikai pályára léptek ;a nép kegye

H legnagv'jbl) vagyonokat

élet

rojjpant lillamjövetlelemnek mintegy

Rümisehe

mnlatsáííKal, kiváló

inííven kenyérrel és

gyakori

(i

rviirosi mí[) közt évenként kiosztott <(Hbi)n!i 3U niilliu

terczbu került 096 (UóniH

emeltetett

köiiu}

'),

Iiiihh

vagyoniit, a

25 millió szesztercziessel multák

feliil

azon

(Irsiga volt

fraz
crcil leginkiiiil) a

pnHtikusuk

micí cMak feltöri'kvt")

adósságai.

magá-

megnyeróso férfi volt,

: ;

_25 _ ha valamire, úgy

ezoii

szonyok vdlfozása. ueleui, találta fel

változásra reá

— A

illik e

kifejezés

természettudoniáiiy,

uem

létvi-

:

a törté-

azon kiinérlietleu horderej igazságot, hogy

a létviszonyok változása folytán vagy átalakulnak vagy ele-

nyésznek a szerves lények

vényesülhet.

A

A római történet bizonyítéka emberek nemzeteire nézve is ér-

fajai.

szerént azonban e törvény az

római nemzet elenyészett, mert azon tulajdonai,

melyek képesítették sanyarú létviszonyok közt megélni, a bségben ártalmára voltak, s mert ez gyorsabban váltotta fel amazt, semhogy hozzá szokhatott volna, semhogy megtanulta volna a bséget mértékletesen élvezni

;

vagyis a létviszonyok

gyorsabban változtak, semhogy a nép átalakulhatott volna befolyásuk alatt, úgy mint fennállása megkívánta volna.

Ha

ezen felfogás helyes, úgy több példával

kell a tör-

is

ténetnek azt igazolhatnia. Kérdés az természetesen

nem

lehet

hogy létviszonyok változása okozhatja-e nemzetek eltnését a kérdés csak az lehet, hogy ténylegesen fordultak-e

el

változásai a létviszouyoknak, melyek ekként hatottak

kez

;

olyan ellen-

esetben a törvénynek ez értelemben való kiterjesztése

lesleges theorizál ist képezne.

zethet

ugyan

e gondolatra,

A

fe-

római nemzet példája reá ve-

de egymaga

nem

állapíthatja

annak helyességét, mert a tények ismerete nem zárja

meg

ki a ha-

mis felfogást és csupán ha több rendljeli példa vezet ugyanazon eredményre, lehet

hitelt

adni a magyarázatnak.

Ez

ki fog

tnni, ha foh'tatjuk vizsgálódásainkat, a nemzetek hanyatlására

okok

és eltnésére befolyt

iránt.

Mindenekeltt néhány a római nép létfolyamával analóg magára íigyelmnket. Legteljeseldj analógiát a perzsák mutatnak Kyros idejéig ugyan olyan egyszer, szegé-

eset vonja

;

nyes viszonyok közt éltek, mint a rómaiak alatt

;

Kyros

vezetése

meghódítják Nyugot-Azsiát, számos gazdag, virágzó or-

szágaival.

Kemény

vitézségüknek

faj,

semmi

nyers jellemmel, rideg szokásokkal;

ellent

nem áll. A gazdagság, melyet nem csekélyebb annál, melyet

szereznek egy emljerélet alatt,

a rómaiak két század

alatt.

Felhasználják akként, hogy a má-

sodik, közvetlenül a hódító után következett

nemzedék

idejé-

heu minden perzsa közharczos, néhány feleséget vagy ágyast hordat

maga után

kocsijában a

hadjáratokon;

képzelhet

26 liogy mint éltek

békében ellenben szeretik is most az életet, mint csatáikból kitnik. Felesleges mondani, hogy a nemzet nagyjai ugyanazon arányban éltek pompásabban, a mennyivel ;

felette állottak a

közharczosoknak. Egyes példái a vitézségnek

még fordulnak el, de Xenoplion és Agesilaos idejében mégis ritkaság, hogy a perzsa sorok meg ne bomoljanak, még minekeltte a nekik rohanó görög csapat

kevesebb

—

is

elérje

ket.

A

— ha

tizedrésznyi vagy

rómaiakból soha sem lettek

ily

miben része lehet annak, hogy kezdettl fogva voltak, de miben kétségtelenül vau nagy része annak,

rósz katonák,

jobb

faj

hogy a perzsáknál még sokkal rövidebb

id

ment végbe

alatt

a létviszonyok változása, eluyomva a harczias szellemet, úgy mint a rómaiaknál a közügy iránti érdeket.

A

perzsa nép története tehát analóg tüneteket mutat

azokkal, melyek a római nép emelkedését és hanyatlását kisérték, és

mind a két esetben az

alkotott világbirodalom

még

több nemzedék idején át fennáll, azután hogy a szellem, mely alkotta, elenyészett

els

lökésre.

Ez

fennáll,

;

mert nem bántják, összeroskad az

mindenesetre bebizonyítja, hogy

nem

a rend-

kivüli erfeszitések által okozott kimerülésnek tulajdonítandó

a bukás, mert a kipihenésre, az

id is

erk

kipótlására teljesen

elég

Ellenkezleg az analógia ezen magyarázatra reá vezethetne. Mindkét esetben a gazdagság, mely által volt engedve.

elvesznek a nemzet erényei, a létviszonyok változását konstiaz elél)beni

tuálja,

Hogy

egyszer gazdasági viszonyokhoz

az illet nemzetek saját cselekvésébl,

erkifejtésél)l ered a változás, ez

hogy a létviszonyoknak

ilyen

tozása következhet a nemzeti

nem

Icliet,

tei'j(>szke(lésre

hasonlót.

és

vál-

köz-

is.

kincsek szerzésének ilyen véghatásuk

liú(lit;'is()kii:ik s

hatalom és pi'osperitás után ne gyakorolhatnának (Csakugyan

tín-ténet

a

hogy ch'hh (MiáMó

i'sétlen

és

tcnirríh'k

tekintélyes

mutat

esetet

t.'.m;i(l\án tej i'ijra

—

noha

léte/ni, a hóditi')

s<'ni

lel

nemzetek egy szeren-

háború következtében elvesztik önállóságnkat.

egyszersmind <»rökre megsznnek

sem

irányuló

valóban csodálatos volna, hogy leigáztatás és szegény-

ség, elébbi

ari'ól,

bizonyít egyebet annál,

kedveztlen végeredmény

vetlenül legsikeresebb törekvésekbl H;i

képest.

st épen magas

kiirli'is,

sem

s

ezzel

bnkásM után a

nemzeti-

27

erszakos kivetkztetés téuye uein forog fen, és noha megliódittatás nem egyenl elveszéssel, mint más nemzetek példája mutatja, melyek túlélték, st még utána élték való

K(''gl)l

virágukat.

A

dolog természetébl

foly,

hogy az ilyen sorsra jutott

népeknél a körülmények, melyek megelzik és kisérik a kimú-

nem tehetk

lást,

oly világosokká, mint amazoknál, melyeknél

önállóságuk, politikai nagyságuk

idejében fejldik

ki

a baj-

növekedve és terjedve, mig magas polczáról szinte közvetlenül sírjába buktatja le a nemzetet vagy államot, mint

nak

csirája,

vagy legalább megállapitja a betegséget, melyben az utóbb el fog halni. Ezeket ennélfogva bukásukon túl nem is okvetlenül szükséges figyelemmel kisérni. Ellenben nem így

ilyent

áll

;

a dolog azon népekre nézve, melyek természetes fejldése

hóditás

által félben szakittatott.

mutathatják a baj

csii'áját,

Önállóságuk idejében nem

mert ekkor

még meg nem fogam-

azután pedig a történet velk többé

zott,

még nem

nem

gondol.

annak eltte példátlan

kiterje-

dés

feljegyzéseivel a tényeknek és állapotoknak fog

majdan

létezik

;

Csupán az

új kor,

adatokat szolgáltatni a lengyel nép és Anglo-India lakosságá-

nak élettörténetéhez,

gend

feltéve,

állandóságu lesz arra,

hogy ezek mostani helyzete elehogy a hódoltság behatásának

tanulmányozására tárgyat szolgáltasson.

E

két

neveztem, mert a jelenkorban rajtuk kivül

népet azért

nem tudok más

erszakosan megfosztott nemzetet, mely a kulturnemzet czimére igényt tarthatna. A vad népek nép által

önállóságától

késbb fogunk visszatérni. Azon népeknek történetét, melyekkel ez

élményeire pedig

senki; a források

itt

teljesen

a múltban meg-

irta meg tehát az Náluk hiányoznak.

történt és melyek utóbb létezni

megszntek, nem

nem lehet betekinteni, mint amazokfeltn jelenségeket számos szemtanú,

az elporladás fizikájába nál,

melyeknél az oly

(ha

nem

is

értve

meg horderejket)

jegyezgette.

így a régi kis-ázsiai és assyro-babyloniai népekrl tudjuk, hogy a perzsa birodalom els idejében még léteztek mint hódolt nemzetek: de nem tudjuk, hogy mikor és még kevésbé

hogy mi

által enyésztek el

;

a többször

ismétld

áthullámzott rajtuk vagy egy idre, mig

más

uépözön, mely

felváltotta, fe-

28^_ lettük

meg

is

telepedett, a fekvöbirtoknak

elvesztése,

teljes

auuak idegen kézre kerülése a zsarolásokból származó elszegényedés vagy erszakos konfiskáczió által ezek leliettek ;

legfbb tényezi a felbomlásnak Kis-Ázsiában. Még egy másik járulhatott ezekhez a népeknél, melyek Mesopotamia és Chaldea egykor oly dúsan, mesésen termo sikját lakták. Itt századokon át vivták csatáikat az uralkodó nemzetek hadseregei

;

vagy pedig mikor e vidékek nem szolgáltak csatatérül

két nagy birodalomnak, akkor rizetlenül maradva, barbár

nomádok

A

csordái száguldoztak át rajtuk.

táborozó seregek,

a kóbor törzsek pusztításai által a földmunka eredménye

megsemmisült.

számtalanszor

Eltaposott

lángba

vetések,

boruló gabnatárak és lakházak gyakran kenyér és hajlék nélkül hagyták a lakosságot, mely éhezett és fogyott

nem

velés többé

táplálta az embert.

Az öntöz

körülmények közt nem tartattak karban termékenységének ezen

Ekként

a földmi-

;

csatornák

ily

és elveszett az ország

lehetsége

alapfeltétele, az öntözés

is.

teljesen képtelenné lett az ország földmives lakosságot

Azon arányban, mint meg elköltetésre,

eltartani.

ritkábban értek

a

termések kisebbedtek és

olvadt összébb a lakosság

is,

mikor végre a föld mivelésének lehetsége teljesen meg-

és

sznt, a nép nem létezett többé, mely azt egykor mivelte

')

Nem

vesztek-e ki ^^)lt.

;

bizonyos azonban, hogy a kérdéses népek

a kalifátus ideje alatt a földini\elés

nem korábban

a legjobb karban

Babylonia vagy akkori nevén Szavad (mi annyit tesz mint szántóvag\' fekete kíjvér földü vidék) leggazdagabl)

f<)Id

még

').

mánya

volt a kbalifáknak

vagy Assyriával

s

;

és

legfontosabb

tai"to-

Chaldun szerint 42 millió dirham

ailója Ibii

Mesopotamia val együtt 100 millió dirham azaz egy ne-

gyed része az egész roppant birodalom államjövedelmének, mely Marokkótól egész Indiáig és India egy részére 'J'ransoxiánát.

A

akkoi- egy

nagy kertel

A

('(lelte

a

(

[j.

I.

Kiiiiirr

k.

alatt sziimos

elem luliiyoiiKná

földmíveli''siií'k miir

nyatliisát.,

melyet az :

1.)

Ugy

lett,

de csak

juely noiiiiid

adi'imérsijkli'isck

des Orients iintcr

látHzik

hogy

miut

perzsa tciepedcítt volt

késbbi abbasidiik

a

ismi'ttidt

('ulturgOHcIiiclite

2ÖB, ÓM köv.

s

a

falvakkal, várost)kkal és nyaralók-

ti<;yan jnég létezett,

pei'zsa urajnni

söbl) az ai"ib t

kéjjezett, tele

Az slakosság ekkor

jobljHg}'.

kiterjedt, befoglalva Arábii'it és

perzsa öbölig, mely most sivár pusztaság

Hagd;idt(')l délre íV'kvü vidék, a

kal.

is

a legjobb karban tartották a csatorniizást

kalifák

életlicz

l'öldmiveb'i li'

itt

alatt mcgkczdíidiii

li'gjol)l(aii

dm

;

ké-

lévén s/(ik\a i

lia-

bizoiiyilüiiak.

('lialit'fii.

Wien

talajkiiiiiTiili's esete is forgott

IMVTi. l'i'iiii.

29 uein/ctck moslióaittatás luiuclig nagyot változtat a mint az vannak, létviszouvaiu s ha olyau következményei legersebb, mely vázoltak, úgy az okozott változás a

A

imént

szemben egy nép sem általában képzellietö és nielylvel

áll-

hat meg.

uralkodó népegy meghóditott nemzet földén az iparotömegesebben telepednek meg mint hivatalnokok, vagy földmivesek, az elnyöknél és kedvezmé-

Midn

bl sok,

kereskedk

lakosságnak élvez a rényeknél fogva, melyeket ezen új része a melyek elébb amaforrásait, givel szemben, felfogja az az élet s hol valamit helyeket, zoknak bugvogtak, betölti a legjobb régi lakosság számára az élet megelnverni lehet, elnyeri. terjeszmindenütt hátrányban van. A másik birja a

A

uehezül,

szükségkép apadnia kell kedés minden elfeltételét, amannak minden állandó valószínsége tehát. Ilyen és hasonló tényezk múlva nem követi azt hóditásuál felette nagy, ha bizonyos id a hóditottakra, mi által a a polgári teljes jogok reáruházása hódoltság ténye megsznik. Hogy nem minden hóditásnak lettek ilyen eredményei, egyikének sem azaz sem ez korántlem czáfolata állításaink nemzetiség elenyészéannak, hogy hódoltsági állapot idvel a elébbeni állapothoz az hódoltság hogy sére vezet, sem annak, Ugyanis a magában. foglalja képest a létviszonyok változását termékörülmények a hatásnak különböznie kell a következ :

szete szerint

1)

A

:

hódított nép jelleme, nevezetesen

trni

tudás, szí-

vósság tekintetében. 2)

sadalmi,

táraz elébbenivel szorosan összefügg, a gazdasági, hódított közt a közniiveldési stb. állapotok, melyek

Mi

nép a hódításig 3)

élt.

A hódítás jellege, az iga könnyebb vagy nehezebb volta

tekintetében,

mi az elbbenível együtt a változás

gét határozza meg.

4)

A hódítás tartama,

az

id

lielterjessé-

— minden processusok be-

végzdésének nélkülözhetlen tényezje. Sok függ azután a hódító nép

politikai és társadalmi

férfiakból áll, vagy szervezetét(")l hogy csupa egyenjogú, szabad deszpotikuskormányformák közt éhavagy végre rangoKztályokra :

_ oszlik-e

meg

30

A

aristokratikiis vezetéssel.

területi kiterjedés,

a létszám arányai, a két nép viszonylagos miveltségi foka.

Mindezek együtt s a fentebbi négy pont alatt felsoroltakkal kombinálva annyira variálják a hatásokat, hogy teljes lehetetlen állandó szabályokat feltalálni a történeti tapasztalatok utján

arra nézve és

:

hogy mely körülmények közt halad leggyorsabban és hogy azon körül-

melyek közt legkevésbé az elenyészés,

mely formában történik az, kihalás, elvegyülés átidomulás utján-e. A lehet legkedveztlenebb tér ez elméletek számára, melyek nem a priori állíttatnak fel felette kedveztlen az által, hogy töljl)féle tényez által határoztatván meg,

mények

folytán,

;

ezek eltérései

szerint igen

soknemek

az esetek

a mellett

;

azonban még sem elég számosak engednének meg. Ekként csupa elszigetelt tényekkel lévén do-

hogy

arra,

log,

ha egyikbl netalán valamely szabály levonható

nek helyessége nem próbálható meg másokon is

klasszifikácziót

lenne, en-

ennélfogva

s

nem

tekinthet bebizonyitottnak. Szerencsére azonban épen azon

ságnak huzamos idre való sét felette megnehezíti,

eshetleg lehetetlenné

igényel bizonyítást, mivel mint lyessége általánosan

el

hogy az

állítás,

elvesztése, a nemzetiség teszi

önálló-

megrzé-

— nem

is

szembeszök igazságnak, he-

van ismerve. Hogy pedig az önállás'

elvesztésé])en a létviszonyok változását ismerjük

fel,

erre csak

kett kívántatik meg hogy az önállás elvesztésének következményeirl magunknak számot adjunk, és hogy tisztában legyünk az iránt, mi minden értend a létviszonyok változása alatt, :

nemzetekre vonatkoztatva e kifejezést

lehetetlen az esetben

;

nem

azon következményeket ez utóbbiak közé

Nem

leliet,

minek eltte másra térnénk

sorolni.

át, ki

nem emelni

egy tényt, melyre késbl), más nyomozásokkal íisszevetve

még

visszatérünk; hogy

a

három

ó világrész holt

mindaiiiiyian elvesztették öiiállósMgukat

sülyedve mái' akkor,

midn

mindég csak azután következett részében volt,

;i/.

íiiiállás

s

elvi'sztették,

elvesztése

is

ho.

már a

Ha

bár nieiuiyire voltak a

csük a hódoltság

Jíkként ;i/on né)»ek, niel\ck

elenyészés

teljes

tehát az esetek egy

sülycdés kiívctkcziuéiivií

másiészt bizonyos, hogy val;i mennyi esethen

Ijefejeztetésíí

azt,

iicnizctci

beli;itás;i

lM'i(lilás;(il<

;il,it1

áll;il

.1

processns

ment véghez.

Mie,ug;i/.d;igo(lt;ik

:

31 az ó-korl)an, kétszeri változásáu a létviszonyokuak mentek át az elsn., mely erélyüket vette

másodikra, a lenyomatásra

után aimál

Az

erösel)l)en hatva,

s

el s ez által

megérlelte okét a

mely elébbeni viszonyaik

ezen,

eltnésüket eredményezte.

eddig szemügyre vett tényezk ugyan sok esetre reá

de minden példái a nemzeti hanyatlásnak és elsülye-

illenek,

melyeket a történet felmutat, még sem

désnek,

vezethetk azoknak valamelyikére. így a legfeltnbb példának, melylyel az ujabb korban, az eurói)ai miveldés körében találvissza

kozunk, a spanyol nemzet hanyatlásának okait, sonló viszonyokban keresni. Onálhjságát a totta, hóditásai i)edig s

nem

lehet ha-

mai napig megtar-

a bellök merített kincsek tekintélyesek

voltak ugyan, de korántsem elegendk arra, hogy a gazdagság

mértéktelen élvezetét eredményezzék.

St

az e hííditásokat köz-

követ idben a már elszegényülésnek indult lakosságnak szerényebb jólétet sem szerezhettek, s az állami pénztárt gyakran ismétld kiürülés ellen sem biztosíthatták. A tizenvetlenül

hatodik század második fele és az egész tizenhetedik század

midn

képezik azon korszakot,

az újvilág fémkincsei legbvel)-

ben áramlottak, az ezüsttel terhelt gallonok tulajdouképeni korszaka

ez.

A

1 6.

század közepéig a fémbányászatnak komoly

akadályokkal kellett küzdenie. lált készlet

mérv

hamar

A

benszülöttek birtokában ta-

ki volt merítve

s

az ezüstbáuyák nagyobb

kizsákmányolását a tüzel anyag hiánya

nem

engedte.

Csupán a higauynyal való eljárás feltalálása tárta fel ') voltaés Peru ezüstkincseit, melyek folytán a nemes fémek viszonylagos értéke a 16. század utolsó évtizedeitl kezdve oly jelentékeny átalakuláson ment át, mely mostanáig fentartotta magát. Azonban az innen nyert nagy összegek daczára Spanyolországban nem hogy bség jelei lennének tapaszképen Mexico

talhatók,

hanem ellenkezleg épen e korban szaporodnak ersen

az elszegényülés tünetei.

Hogy

azon rendkívüli források alig

képesek a kormányzat és háborúk költségeit fedezni, holott

más államok, melyek ilyen segélyforrásokkal nem bírnak, ugyanannyit költhetnek anélkül, hogy azért teljesen tönkre mennének, ez azt látszik bizonyítani,

')

Humboldt Sándor

hogy rajtuk kivl a spanyol

és Clievaliev

M.

szerint.

_32 kormány csak csekély jövedelmekkel

nem onnan

Ez pedig

rendelkezik.

eredt, mint lia a gyarmatokliól nyert jövedelmekre

kormányzat az anyaországot meg akarta volna

szorítkozva, a

kimélni a nyilvános terliekben való részvéttl amazoknak rovására. Ellenkezleg tény, hogy a

kormány minden eszközt s hogy a nép túlságos

felhasznált jövedelmei szaporítására,

terheket viselt

-).

Spanyolország már ekkor elre volt haladva az elszegényedés útján, és azon források hiányában, melyeket az új világ

fémhányái nyújtottak, Spanyolország még sokkal eléhh kény-

Hogy a már elsze-

telen lett volna nagyhatalmi politikájáról lemondani.

lakosság ez idhen, mikor a kincsek heözönlöttek,

gényedésnek indult nyos tehát, hogy

volt, ez

itt

nem

ennek

itt

egészen

a középszer

hség

nyokra következett nagy is

sokszorosan konstalálva vau. Bizo-

mások a

vagy sanyarú viszo-

okozta a sülyedést. Külöubeu

tünetei,

mint azon népeknél, me-

lyekrl az be van bizonyítva. Spanyolország nagyjai a 17.

16. és

században ugyan uri fényiiyel kíirnyezik személyüket és a

])azarlás

nem

után

él,

Róma

példátlan kíiztük, de a császári

elttük

szata és kicsapongásai ismeretlenek

közadományoknak

nincs helyük

élvhajb.á-

a nép munkája

;

nem

a hadseregben

;

idegenek zsoldért, hanem védköteles spanyoh)k küzdenek

')

Bizonj^ságul idézzük a spanynl

tiiiáiiczi;ikiiak

történetébl a következ rendszabályokat: vámok

Firtp

II.

foleiuflésc.

;

a

alatti

iillaniUtil-

csönílk, kényszerkölcsönök, kamatfizetések felíTigííesztése tíibb izbcn, köz-

ségi birtok lefoglalása és elárnsítása,

ers igénybevétele

papi subsitlinmok

hivatalok és kitüntetések eladása,

(az egyházi

javak jövedelmének

a páj)ák beleegyezésével, államkiadások fedezésére fordíttatott birtokai után a jövedelem tizede járt)

;

a só árának felemelése

;

fele,

a clerns

'/a'i^^l

>

gran-

doknak elbbeni korszakokban adijniiínjozott jövedelmek visszavétele J!Ítszókáity;iknak és higanynak regálévá való tétele. Az acb'i Castiliában oly túlzott volt a né)) jövedelméhez képest, hogy .111 ii.iU akkori in'ik nézete; szerint tönkre kflh-tt menni*'. A Corti's ismitdl panaszai az clvisdlietetlen rop|)aiit tcrlirk cllfii lii:Uia voltak. Az Aiiicrikáliól szállított ;

kincsek rendesen

voltak költve, minckrlötte

el

annak daczára, liogy

IJ.

sokkal roszulib volt a Voltak zálogosítva

Völk.T

v.

s

IMilílp

fin:(nczí:ik

Castilia

lici-rkf-zlrk

igen fösvény volt. :illapota

trljcst-n

Kiid-Kuropa. Herlin 1K37.

I.

;

III.

niimli'ii

clszt-génycih

c

.|.'i«--:í»fl. I.)

volna. Minilez

Fiilöp alatt

még

,'illanijö\'eil(>lmek (//

(///./•

:


l''ürsten u.

33 spanyol katona zsa,

nem

puhul

is

el,

uem

lesz

gyáva, niiut az ó-por-

liauem si vitézségét megrzi, megrizte mai napig. Ilyen

vagy más könnyen felismerhet tüneteivel a hanyatlásnak

nem

itt

ember a betegség rejtélyes, alattomos nyilvánul pedig abban, hogy az ország mind szegényebb és néptetalálkozik az

;

;

lesz. Ebben nincs kétség az adatok határozottak és bizMezvárosok és falvak íigurálnak a földképeken, melyeknek most nyomuk sincs, noha egykor azon helyen léteztek. Hogy

lenebb

;

tosak.

a

fbb

stb.

városoknak,

u. ni.

Córdova, Sevilla, Granada, Valencia

lakossága mennyi volt a középkorban

den geographia megmondja.

mezváros liában

Egy

mennyi most, min-

s

virágzó kereskedésérl hires

században Medina de Rio Seco 0-Casti-

volt a 15.

ugy nevezték azért India Chica (Kis-India) most kereskedelmének nyoma

;

sága 30,000 lélek volt lakossága 7

— 8000

;

lélek.

Ez egy

;

lakos-

sincs és

példa a sok közül.

A mórok kiköltözése nem okozhatta a ság létszámának sülyedését, az bizonyos,

keresztény lakos-

nem

okozhatta az

el-

szegény ülést a századok óta móroktól tiszta éjszaki és középs

tartományokban.

A sülyedésnek egyedüli helyes magyarázata itt az, mely mezgazdasági viszonyokban

A jó

keresi

annak okát.

termések gyérülése és a megélhetésnek ebbl ered

megnehezülése már jókor felköltötték a figyelmet. nyol iró, kit Liebig földmivelési vegytanában

idéz,

^)

folyvást rósz aratások és az élelmi szereknek innen

érezhet elégtelensége

szágszerte

spa-

tndve ered

a

or-

öszvéreknek a

az

felett,

Egy

szántásnál való alkalmazásában keresi az okot, minthogy ez állatok ereje

nem

engedi,

lehessen felszántani.

hogy az öszvér a

E

13.

hogy a

földet velük

elegend mélyen

nézetében megersíti azon körülmény, század második felében terjedt

nyolországban annyira,

s

hogy épen ezen

id

el

Spa-

óta lesz észreve-

hetvé a mezei gazdaság hanyatlása.

Ha kes az

az utolsó okra nézve csalódik

által,

leszállította

1)

logie.

Beöthy Leo

Justus :

e nyilatkozat érde-

ok,

Spanyolországot nagyhatalmi állásáról,

v.

Liebig.

Nemzetiét.

mely utóbb

már ekkor

Anwendung auf Agrikultur und PliysioBraunschweig 1865. Bevezetés, 105. 1.

Die Chemie in ihrer

Yon

is,

hogy kitnik belle, miszerint az

34

tanulmány fogjuk,

és

már

gond tárgyát képezte.

jóval elébb

is

De

mint azonnal látni

észrevétetett és nyilvános intézke-

dések tárgyát képezte.

»A

katliolikus királyok rendeletei képét nyújtják a spa-

nyol talaj fokozatos kimerülésének.

zadban XI. Alfonz

és

Már a

tizenkettedik szá-

utóbb kegyetlen Péter

castiliai

királyok

bocsátottak volt ki rendeleteket a kaszálók és legelk meg-

mentése

iránt,

V. Károly császár

ujabb idben szántófölddé

iDedig

elrendelte, liogy az

feltört rétek változtassanak át ismét

rétekké.

Jelenleg Cataloniál^an a föld minden két, Andalúziában

minden bárom esztendben egyszer ád aratást « ^). Ennyire jutott az ország, mely a rómaiak idejében hires volt Európában páratlan termékenységérl, mely líiég a 10. században a legnépesebb és leggazdagabb volt

Nem

e világrészben.

a földmivelés elhanyagolása, irja Liebig a spanyol gaz-

dasági iró hypothesisére gondolva,

hanem a

földek termékeny-

ségének megsemmisítése rabolva való mivelés gett a spanyol világbii'odalomnak.

»A

által, vetett vé-

rabolva való mivelés,

mely az országokat sivárrá és lakbatlauokká teszi, kevés szóval leírható. Az els idben vagy szz földbe, a földmives búzát búza után vet. Ha az aratások csökkennek, más mezre vándorol.

De

dorlásnak

a népesség szaporodása lassanként véget vet e ván-

ugyanazon

;

hagyva azt ugarul.

miveli hát, felváltva parlagon

ioldí^t

A termések

folyvást csülvkennek és a föld-

mives, hogy helyre állítsa azokat, trágyát alkalmaz, melyet ter-

mészetes rétekbl nyer. (Hármas gazdaság). Minthogy ezen pótlék sem állandóan felel meg, ez

magukon a

szántóföldeken

való takarmáuytermcsztés általi trágyakés/ítésre vezet (váltó-

gazdaság)

a mélyebb iöldréteg ugy használtatik, mint a trá-

;

gyát adó rét

;

eleinte félbeszakitás nélkül, azután iigaréveket

hagyva közben, a takarináiiyii/hények számára; utóvégre az alsóbb földréteg

is

kimej-ül

takurmányníivényeket jelen a lóher-, répa-

megsznik a ;

mez

;

;

a földek tíibbé

nem termik

nK>g a

legelébb beáll a borsókór, aznlán megés

l/ihbé

burgonyakor

nem

és

végre

a

táplálja az end)ert.«

íoldniivelés

as

»Ezcu processzus ezer évig,

mig az ember

magának olyan

segit

cltartliat

sok száz évig, egyes földeken

észre veszi eljárásának eredményeit, és

javításokkal,

melyeknek

ujabb tanújele a talaj kim(n-ülésének«

mindegyike

^).

Tekintve Spanyolország egykori

termékenységét,

liires

és mostani terméketlenségét, akkori

gazdagságát és mostani szegénységét, akkori sürü és mostani ritka népességét, a sülyedésnek

a

kimerülésével

talaj

valószinünek

lette

tnik

olyan magyarázat, mely hiányzik és

—

és

fel,

a

való

miután

tapasztalt

magyarázata

más

fe-

elfogadható

tüneteket

igazolná,

ez a valószintiséget bizonyossággá emeli. Elismert

kétségbevonhatlau

irányzata a

tény,

hogy a népesedési

legszorosabb összefüggésben

áll

mozgalom

a tápszereknek

egy bizonyos munkamennyiség által megszerezhet mennyiségével st statistikailag észleltetett, hogy a kötött házasságok száma alacsony gabnaárak mellett nagyobb, magas gabnaárak mellett kisebb szokott lenni ugyanazon országokban, ;

mit természetesen a pénz értékében elforduló változásokra való tekintettel kell értelmezni.

Akár

helyes legyen különben

ezen észleletek alapja, akár nem, annyi bizonyos, hogy a tápszerek szükséges mennyiségének csökkenésével csökkenie kell

a lakosság létszámának nyitást

nem

A talaj

;

ez olyan

egyszer igazság, mely

bizo-

igényel.

kimerülése okozta a népszám csökkenését és az

elszegényedést

s e

kettnek kimaradhatlan következménye a

politikai állás hanyatlása

;

a háborúk, melyeket ennek fentar-

tására vivott Spanyolország a 17. és 18. században, a teljes

elbágyadásig kimeritették, úgy a pénz, mint az emberfogyaszmég bizonyos fénynyel

tás által. Óriási kiterjedés gyarmatai

anyaország gyengesége ezek megtartását

övezték, de az

is

lehetetlenné tette.

Felmerülhet talán azon kérdés, hogy miért merült ki épen Spanyolország talaja annyira, vagy hogy miért nem volt a termékenység csökkenésének más európai államokban hasonló hatása.

A

felelet igen

egyszer.

A

talaj

századokkal

elébb kimerült, mert Spanyolország századokra elre volt a

1)

Liebig

i.

m.

106. 107.

1,

3*

36 kultúrai és népességi viszonyokban. Olasz- és Görögországot kivéve, egy európai

oly korán, mint

virágzó

államban sem kezddött

itt.

mezgazdasága

maniát még

el

Hispániának a rómaiak

serdk

és

a földmivelés

által is

mikor Galliát, Britanniát

volt,

mocsarak borították, csak

kitva félbe roszúl mivelt szántóföldek által.

bámult és

Ger-

itt-ott

sza-

Késbb

a 9

—

13.

században népességi viszonyai liasonlók voltak Franczia- vagy

Németország mostani népességi viszonyaiboz ezekben pedig és Angolországban egy-egy négyszög mértföldön kevesebl) ember lakott még ekkor, mint most Spanyolországban. És a ;

mennyivel csekélyebb volt a népesség, annyival kevesebb táp-

anyagot vettek ki a földbl, mely még aránylag rövid viselte is az

óta

eke sebbelyeit. Azóta a népesség a nevezett nyugot-

európai államokban

is

volt a 10. században. kiszáríttattak, a

felszaporodott oda, hol Spanyolországé

A

sikság

mi szz föld

módon akuáztatik

tenzív

id

De

ki.

erdi

létezett,

mocsarak

kiirtattak, a

mivelés alá került és in-

mindamellett vagy épen azért

a mesterséges trágya használata napirenden van

;

csontliszt és

ásványi anyagok nélkülözhetleuekké váltak és Nyugot-Európa

mezgazdasági szakemberei aggódva számítgatják, hogy a guanó telepek még mennyi ideig fognak eltartani. Hogy ha ezek elfogytak, azután mi történik, ez még nyilt kérdés. Ha az eddigieknél egyéb eszközök nem vétetnek foganatba, ha ez országok nem tanulnak Chinától és Japántól, melyektl Spa-

nem

nyolország

nem

tanulhatott, minthogy viszonyaikat

is-

merte, akkor ez utób1)inak sorsára kell jutniok. Víilószinül)!) azonl)an,

Ha

hogy nem hagyják a dolgot ennyire fejleni. a guáno-telepeket s a guanó hatását elél)!) ismerik

az emberek, úgy Spanycjlország nagysága valószini'ileg va-

fel

lamivel, talán egy-két századdal tovább tartott volna. Német-,

Franczia-

és

Angolország

s

most már elbbre volna, vagy az

Belgium mezgazdasága pedig vagy

a kiiiicrülés jch'nségeil)eii,

okszer trágyázásban.

A

talaj

inely sz<'rint ])eii

és

nem

a

kimerülése lét

s

illetleg

eiilielv

lentartására inegkiváiit

az eddigi,

nem a s/ükséges

l
tá])s/erek

lictk meg, ez a szónak legkorlátoltabb értelmet nitva, megfelez] a változott létviszonyok

neliezeb-

iiieiiiiyiségbeu is

szeicz-

tulajdo-

fogalmának. Mimlaiiiel-

37^_ lett

a spanyol uép uein halt

ki,

csak lesüljedt

— mert

a

lét-

viszonyok változása fokozatos volt.

Meg

kell itt enilék(»zni

egy nemzetrl, mely szintén az

j-európai államok körében, hahár mint idegen játszotta repének

leiif(")l)l)

momentnmait.

A

törökök szintén egy

sze-

világl)i-

Enrópa réme. most, tudjnk, menynyit nyomnak a világ folyásál)an. Tndjnk azt is, hogy nem mnlékony változásról hatalmi állásnkban lehet szó, hanem mérodaloni alkotói, és egykor

lyen beható, végpusztnlással fenyeget sülyedésrl.

A

bajok,

melyekben a törökök l)irodalma sinldik, általánosan ismere-

hogy az egyes sokat emiitett kórjelensé-

tesek, és kétségtelen

gek, mint

:

rósz kormányzat, ziláltság és visszaélés az állami

pénzügyben, bizonytalan jogviszonyok, szomorú közgazdasági állapotok, mindannyian valódi okokként hatnak.

mely

által a többi jelentségét nyeri,

gába

foglalja,

mégis csak egy

sen megváltozott.

:

a fok.

mely ezeket mind ma-

az hogy a környezet gyökere-

Mig Törökországban

az anyagi és szellemi,

állami és hadászati élet kielégíthet exigeucziái

körülbell azon fokon, melyre

De

II.

Mohammed

megmaradtak

idejében voltak

kifejldve, addig a kereszténység országaiban minden irány-

ban példátlan haladás

történt.

Meglehet hogy egyben-másban

— nem mondom az állapotok, mert ezeknek na— hagyon általános roszabbodása már azon változásból — nem a tényezk, melyeken Törökország rosza])bodtak

foly,

ereje alapult, u.

ni.

a politikai és katonai szervezet, a polgári és katonai kötelességérzet, a kitartás

sanyaruságok közt, a kényelmek

nélkülözése. Mindamellett bizonyosnak tartom,

jellemével és erejével

könny

hogy mostani

még mind igen jelentékeny szerepet

játsz-

hatna a török nemzet egy világban, mely a nikápolyi ütközet idejebeli %'ilággal lenne azonos.

hatja,

Hogy

tényleg azt

nem

játsz-

ennek oka keresend azon kellékek különbözségében,

melyek ezeltt négy-ötszáz évvel

és

melyek most képesítenek

kiválóbb hely elfoglalására a népek versenyében. Személyes

bátorság a harcztéren és bizonyos kezdetleges stratégia, általá-

ban harczias szellem szerezték a törököknek egykori fényes

Európa nemzeteivel szemben, melyeknél a harczias szellem az aránylag korlátolt számú nemességre szorítkozott, és melyek tehát ennélfogva a törököknek velk sikereiket

38

egyenl szellem harczosokat mindég csak kisebb számban lithattak ellenébe.

A hadvezetési tapintatban pedig

ál-

sokkalta

alább állottak az ozmánoknál, melyeknél az egész állami és egyéni lét, még a gazdaság is, a háborúra volt állapítva és alább állottak ezeknél, minthogy épen ezen harnemesség vivta szinte kizárólag örökös csatáikat, mely-

berendezve czias

;

nek aránylag apró csapatai messzeljb tekint vezetést nem igényeltek, és a harczot egymás közt mintegy párbaj szerüleg intézték

el,

párbaj szer loyalitással és egyszerséggel.

nem egyedül azon tényezk dönsem egyedül dönt a népek állására nézve. kultúrának mindem-e kiható befolyása, minden sikert

Jelenben a harcztéren tenek, s

Az

a harcztér

újkori

—

kultúra kérdéssé tett

és

ebben a török nemzetre nézve igen

hathatósan és kedveztlenül megváltoztak a létviszonyok. fogai ugyanazok lennének

is

Ha

mint Bazajet Jilderim idejében,

Ha már mint nem mérkzhet Európa nagy hatalmainak egyimég sokkalta és beláthatlanul messzebb áll e világ-

csak vasra haraphatna velk, melyen kitörnének.

hadi hatalom kével sem,

rész nemzetei megett

mind abban, mi békében képezi

az ert,

a háborúban pedig rájuk nézve ennek forrását. Mind

most dönt, akkor nem

Ha

létezett, tehát

nem

világ haladása folytán e tulajdonok

slycduek

le,

a nemzetnek

is le

kifejlesztve

ha nem birja vagy nem

zás ugyancsak emberi ki

mi

s

azután a

másodrend tényezkké

kell szállnia a polczról, melyet sajátit el

más

melyeket a világ változott lényege megkíván. Az,

teti

az,

dönthetett.

egy nemzet erényei és képességei bizonyos termé-

szet mködésre kedvezleg vannak

elfoglalt,

is

mködés

következménye,

azt jellegébl, melyet neki

tulajdonokat,

hogy

e válto-

nem vetkz-

Meg

tulajdonítunk.

lehet,

némelyek azt fogják mondani, hogy a kultúra fegyver a népek

nem

kezében, melylyel legyzik a kultúrával ezért

nem

l»iró

népeket és

fogják az elk'iiségníik liatlialósabb fegyv(!rében a

gyzött népre nézve

változott létviszouyt felismerni.

az mikor a fegyver liasználatára

csak

bizonyos tulajdonok

képesiteuek, és attól csak bizonyos tulajdonoknak hiánya

Altalános szabályul állitható

nemzet és a

kiilvilí'ig kíizt

fel,

le-

És mégis tilt el.

hogy a hol valamely

(mely alatt lu-m a külföldet értjük,

lianem összeségét uiíihIcu dolgoknak és

li;it;is(ikii;ik, .i/oii

nciii-

39 erkölcsi tulajdonain kivül) változnak a köl-

zot pliysikai és

csönhatások,

ez

vagy a nemzet természetében, vagy a kül-

világ valamely viszonylatában beállott változásnak kíWctkez-

ménye

lia

;

ba visszahatással van a nemzet

az utóbbinak és

létfolyamára, úgy a létviszonyok változását képezi.

hogy a török nemzetnek

Mid(")u Iciemeljük,

teljes szenve-

(llegosségre való kárhoztatása egy hatalmas kultúrának

fejldésével

ki-

összefüggésben, ezzel közel jutottunk egy szám-

áll

talanszor észrevett és kifejezett tapasztalati igazsághoz

ha népek, melyek elébb ilyen befolyástól

:

hogy

elszigetelve voltak,

belterjesebb befolyása alá esnek a kultúra sokkalta

magasabb

tokán álló nemzeteknek, ez gyorsabb vagy lassubl) összeolva-

dásukat és utóvégre kihalásukat vonja

mény

maga

után.

az európaiak által való felfedeztetésük után

Ezen tünevégl)ement,

vagy folyamatljan van az éjszak- és dél-amerikai vadásztörzseknél, a

valamint az óceániai szigetek és

nyugot-indiai,

Austrália lakóinál, szibériai népeknél mint a kamcsadáloknál, szigetlakóknál;

jakutoknál, jukagiroknál, továbbá az aleuti

azután a hottentottáknál, busmanoknál és más afrikai törzseknél (Lásd p. 0. Schweinfurth : »Im Herzen von Afrika« a hongo néprl). «

Az

ok,

mely

e

népek kimúlását

idézi

el,

lé-

nyegében mindnél ugyanaz, habár a módozatok, melyek közt a hatás teljesül, különbözk és nincsenek

is

minden esetekben

kellleg felvilágosítva. Kiválólag kétféle alakban nyilvánul a közös ok, melynek behatása alatt a vad törzsek elenyésznek: vagy

a tényleg megváltoztatott életmód

— vagy hogy az életmód meg-

változtatásának magukat alávetni

nem

akarják. Kivételes ese-

tek azok, melyekben a bevándorló európaiak fegyvere által irtattak

ki.

Az egykor Louisiánáljan élt Natchez-törzsrl, mely

napiniádásáról és emberáldozatairól volt ismeretes, bizonyos,

hogy a francziák ü-tották ki ^). Tasmánia slakóinak kihalását pedig az angol gyarmatosok vadászfegyverei mozdították

el

Azonban más példák után indulva

-).

hogy az öldöklés J)

Waitz

-)

Waitz

buii der

:

itt

csak siettette a processust, mely a nélkül

Autlu-opologie dev Naturvölker.

: i.

következtethet

,

m, VI. 817.

Naturvölker. 115.

1.

—

1.

és köv.

Feachel

:

—

III. 255.

Gerland

:

Völkerkuude.

1.

Über das Ausster-

;

40 végbe ment volna. Betegségeknek, különösen ragályosaknak, szintén nagy részök van azon tünetekben, sot említtetnek ese-

is

tek, liogy egész törzsek

áldozatul

igy a

;

egy nyavalyának estek rövid

Dakota népcsaládhoz

tartozó

id

alatt

mandánok a

fels Misszúri vidékén, állítólag teljesen kihaltak a

himl

ál-

Közép-Amerikában benszülöttek egész népes falvai szntek meg létezni a nagy cholera-járvány folytán; DélAmerikában a Maranhao partjain egykor hatalmas nép volt

tal

i).

a bonari, mely epidémiák és szeszes italok által pusztult az »Ausland» (1875. sept.

kor már csak egyetlenegy kór

egy közleménye szerént ak-

6. sz.)

n

Polynesiai szigeteken a búja-

élt.

véghez nagy pusztításokat

visz

azonban szem eltt kell

tartani,

el

-).

Ez

esetek megítélésénél

hogy azon betegségek euró-

paiak által közöltettek a benszülöttekkel, hogy csapásai voltak európai népeknek

de a nélkül, hogy akkora következ-

is,

lettek volna a létszám tekintetében.

ményeik

Egyik legfeltnbb

eset e részben a

szersmind a legújabb tapasztalat

is.

A

következ, mely egyFidzsi-szigetek lakói

egész mostanáig kivételt látszottak képezni az általános sza-

miutha jobb anyagból lennének gyúrva, mint a többi tengeri szigetlakók, megkímélve maradtak azon bajoktól,

bály alól déli

s

melyek a többieket sújtották a felette termékeny és sürü lakosságú szigeteken a népszám apadása nem tapasztaltatott. Jelen ;

1875. év elején Angolország annektálta a szigetcsoportot. Január 15-én Didó uevü angol hadihajó vetett horgon}'t a szi-

hozva kíséretével a

geteknél, haza

volt Sídney városát, hol

ekkor á kanyaró

himl

meglátogatta uralkodott

;

a

valamint egész kísérete megbetegedtek Sídneyben, de

király,

rövid

királyt, ki

id

alatt kigyógyultak. Azoul):in alig érkezett volt vissza

pár nappal késl)l) kiütött a ragály, elkülönben s európaiakra nézve lepve az egész szigetcsoportot. a király liouába,

itt

A

^Vailz

')

(i.

craft 87'irént.) mé
vadtak

111.

:18.5

IIJ.

rész. I.

85.) tu-íadja

ezt; 1852-bcn (Scliool-

léU'zett volna az t'^rykor több ezernyi törzslx'íl.

— 40,000-rí'.l

a liiiulö által

10<Mi-ri',

az oniaiiiik

'

A

:i-ukra nl-

ie. -)

Calund:

vezéaével.

id. ni.

10.

1.

é.s

küv. Ind

rúszluttdc

a források nieguü-

41__ épen nem veszélyes betegség

itt

pestisszerü hatással,

dysenteria által követtetve lépett

fel.

Az

missziók templomai koródákká lettek átalakitva, bete,í>ekkel s

az epidémiában.

gyott, de

késí')bl)i

Az

összes lakosságnak egy

A következ

csakhamar

harmada

halt

nyáron a ])etegség alább ha-

jelentések szeréut ujabban a tifusz lépett

pusztitólag. (Auslaud. 1875.

A

s

haldoklókkal teltek meg. Némely helységek egé-

szen elnéptelenültek. el

mindég

s

államépületek és a

december

6.)

fel

').

szeszivás és az általa elidézett bajok, u. m. betegsé-

gek, a íizikai (er, gyorsaság, érzékek élessége,

nemi termé-

—

kenység) valamint az erkölcsi tulajdonok hanyatlása az életkedv és önbizalom

hozzájárultak az

iíjvilági

az önl^ecsülés elvesztése,

s

nemzetek leapasztásához

p. o.

ersen

és lealacso-

nyitásához. Ezen adománya a kultúrának veszélyes hatását ily

mélyen

és általánosan,

magasaljb fejlettség népekre so-

hasem gyakorolhatta.

Noha mindezen tényezk befolyását nem lehet tagadni azok még sem az egyedüliek, st talán nem is legáltalánosabb hatásúak, a mennyiben az ide vágó, megtörtént dolgok

átalánosabban szemügyre véve, nélkül

is

azt tanúsítják

beáll azon hatás mindenütt, hol népek,

,

hogy náluk

melyek addig

a természet önkénytes adományaival táplálkoztak, idegen befolyás által

oda jutnak, hogy azontúl csupán verejtékes munka

után élhetnek meg, mint

1)

maguk a

Ide tartozik azou tény

is,

kultúra népei.

mely számos tapasztalat

által

van

emberek találkozása epidémiák keletkezését okozza. Teljesen egészséges legénység hajók érkezését igen sokszor közvetlenül követi valamely nyavalya kiütése (a tapasztalatok össze vannak állítva Gerlandnál id. m. 9. 1. és köv.) lázak, vérhas, skorbut stb. A betegség gyakran az érkezetteket támadja meg elébb, s ilyenkor a szokatlan clima vagy életmód következménybe az ha egyszer azonban kifejlett a nyavalya, átragad a honosokra is, kik sokkal nagyobb mérvben constatálva, liogy a szines és fehér

;

szenvednek

általa,

mibl

következik, hogy a

miazma

iránt fogékonyab-

minthogy organismusnkat az egész elkészületlenül lepi meg, mig az európai embert a légkör, melyben él, úgyszólván beoltotta azon méreg ellen s a mellett kétségtelen, hogy itt századok s évezredek óta egy kiválasztási processus is foly, mely a fogékonj'abb egyéneket kirostálva, az összeség fogékonyságát a meghonosult kórnemek iránt mindinkább csökkenti.

bak. Ez igen könnyen megfogható

42

Hol zabolázatlan szabadságukat és vadságukat megrmegmaradnak régi életmódjuk mellett és elvesznek inkább, semhogy elapadt életforrásaik lielyett munka utján zik,

ott

nyitnának ujakat.

Hol rabszolgaság és jobbágyság békóiba veretvén az által, munkára kényszeríttetnek, ott öngyilkosság

idegenek

gyermekölés, magzatelhajtás és nemi abstiuentia által öntuda-

tosan vetnek véget fajuknak.

Yégre ha az

maradva

ilyen nemzetek függetlenül

letükön, bevándorlók által

nem

terü-

szorongatva, a kereskedelem

megismerkednek a kultúra terményeivel és felébred bennök a vágy azok bírására, becserélik azokat országuk természeti terményeiért, mi által a tápszerek rendelkezhet mennyiáltal

s ezzel az élet forrásai apadnak európai pipere 'és fényzési czikkek beszerzése végett megtámadják nélkülözhetlen

sége

;

készleteiket

lása

s

utóbb szükséget szenvednek

nem egyenl (s

tsebbek kisebbsége ád

meg nem

élhet,

;

túl a készleteken,

elvonva

saját

melyek nélkül fajuk

Hogy

azoktól, kikkel

feleslegüket

elébb megosztották, olykor férjek és atyák

mekeiktl.

hol a javak elosz-

alig létezik hely, hol az volna), ott a tehe-

niktl

is,

és gyer-

a kevesebb és rosszabb élelem mint hat a né-

pességi viszonyokra, tudva van

ha nem

;

is

közvetlen éhhalál,

betegségek biztosan követik. így p. o. az amerikai indiánokról, írja Waitz- hogy »mig elébb a vadáelgyengülés és

lassú

szatot saját közvetlen szükségeik kielégítésére /ték, késbl)en

kereskedelmi

brök

czélokra

kedveért

s

vadásztak

:

vad

a

ki})usztíttatott

a

ezen brök, melyek clél)b oly jó szolgálato-

kat tettek nekik, eladattak a legutolsóig, ugy hogy öltönyök liiánya miatt az egészség szenvedett különösen a szegényeknél.

A

kereskedelem új szükségekre tanította ket,

b;i(l

v.-idászokból

szállítmányaitól

s

ez

által sza-

olyan emberekké változtatta, kik a IÜggöttek«. (Id.

ni.

1

1

1.

HG.

1.)

teliérek

Érdekesek az

adatok melyeket Waitz azon kereskecUdmi lurgalomi'ól

]<ö/,(»l.

Polynesiát illetleg helyesen emeli ki Cíerland, liogy az enró|iaiak által oly óriásihig növelt

lek sokkal értékesebbekké azt kell p.

azon

o.

liajók,

nie^^gondolni,

s

forgalom mellett az élelmi sze-

az által sziíkebbekké lettek, ("sak

hogy mennyit

melyek Papeitibeu vagy

szi'iksé
lioiioliiliiliaii

iiiiiid-

látják el

43

magukat

élelmi szerekkel.

»Ki

azt

liiszi,

hogy épeu a nagyoLI)

szükséglet buzdíthatná a ])enszülötteket nagyobb erfeszítésekre, az gondolja szigetek,

s

hogy

nyek kábították

meg, hogy rövid

ily

el

alig

id("»

UK) év óta ismeretesek

alatt,

midn

e

annyiféle élmé-

még

a benszülötteket, a földmivelés

ki

sem

fejldhetett ugy, hogy ezen tömeges szükségleteknek megfelelhetett volna, és

nem

hogy tlnagy igények nem buzdítanak, ha-

eltompítanak, lenyomnak.« (Gerland

telenül be áll azon eset,

m. 87.

i.

Kétség-

1.)

hogy az iparterméuyek bírásának vákönny mun-

gya rábírja a népet a munkára, fleg ha némi kára már szokva

ha nem

is

volt,

rábírja a nehezebbre, többre.

De ennek,

azonos, de hasonló hatása szokott lenni, mint az

idegenek által rájuk erszakolt

munkának

mely a kétségbeesésig fokozódhatik

;

elkedvetlenedés,

és az imént felsorolt sza-

porodás-ellenes cselekedetekben nyilvánul, ered azon konfliktusból, melyet ily

népek kebelében az idegenek

czikkek iránti vágy és a

nem

felejtett ellenszenv költ.

ez csak ritkán az

már

iránti félig legyzött, de

el

Egyébiránt megjegyzend, hogy

egyén kebelében jön

dolgoknak leginkább tiói

munka

által kínált

E

létre.

fordulatával a

nép saját

ott találkozunk, hol a

korlátolták az egyéni szabadságot, hol

már

institu-

bizonyos

állami formává szilárdult a társas együttlét, elejtve az egyen-

lséget,

melyben alacsonyabb

fejlettségi

— egy tömegétl —

fokán

élt,

többé-kevésbé deszpotikus uralkodó és nemesi osztály javára.

Ezen elkelk

követelik a szegények nagyobb

melynek alárendeltsége elébb talán csak tisztelgésekben nyilvánult a kemény munkát s ennek gyümölcseit többnyié

—

értelmetlenül, haszontalanságokban fecsérlik jólét

emelése által sem mérséklik a

el,

melyek a köz-

munka lever

hatását,

így Afrikában a fejedelmek nemcsak alattvalóik tápszereit, hanem azokat magukat is eladták európai árukért. így a Sandwich-szígeteken elébbení felfedeztetés után) a

mást szenvedett

idben

(de természetesen

már a

nép saját fnökei részérl roppant nyo-

magas adók és nehéz robot alakjában. A szigetcsoport legfbb export-czikke a szandalfa lévén, melyért a fnökök európai árukat cseréltek be, ennek szerfelett

vágása miatt a nép kénytelen volt a földmivelést elhanyagolni,

minek következtében az éhhalál nagy pusztításokat

vitt

vég-

.

44 liez

volt.

a kétségbees népuél a gyermekgyilkolás

s

A

napirenden

szigetcsoport lakossága 130,313-ról 1832-l)eu leszál-

1853-bau 71,019-re.

lott volt

A

tapasztalás azt mutatja, liogy a függetlenül maradt

vad népek teljesen idegenek maradnak a munkától zik szokásaikat a

végs

ínségben

is,

és megörha mint szabad népek él-

Ezek természetesen menthetlenl

tek addig.

veszve vannak,

mihelyt a természet ingyen adományai megsznnek. Ellenben

ha fejedelmeket

és osztály különbséget ismertek, rákényszerül-

nek a kelletlen munkára, mi talán lassúbb kihalásukat ered-

st

ményezi,

nak

— mert

és az ü'ányzat

több

id

— megállapodás-

van engedve

fordulásának reményét

is

vel a szorosabb, kiképezettebb társadalmi kötelék fejlettség megbizhatójele, ezen észrevétel

Mi-

fenhagyja.

magasabb

öszhangban

áll azzal,

hogy a beálló változás annál ersebb és véglegesebl) hatású lesz, minél nagyobb eltérést mutat az addigi viszonyokhoz képest.

Ilyen szabad népekkel, melyek sem született fnököket, sem semmiféle osztálykülönbséget nem ismernek, melyeknél a

st

tekintélyt,

a javak nagyobb mennyiségét

lyes tulajdonok szerzik meg,

mig azon

tekintély

tdji'sen zabolázatlan népekkel találkozunk

Az Egyesit Államok

^).

egyedül szemé-

sem

jogosit a

harczban való vezetésnél, ilyen

tíibbiekkel szemközt cgyél)re a

l)an

is

Ejszak-Ameriká-

területén létezettek közül e le-

írásnak legjobban megfelelnek az Algonkin, Irokéz és Dakota lajokhoz tartozók, valamint a paAvneek, komancsék és más, Ivissel)!)

törzsek.

Mindezeknél a fíildmivclésnek csak leggyengél)!)

— tengeri

kczdí'tei

termesztési!

a

nk

által

— vagy ezek sem

munka, f-lága lértiak részérl példátlan lévén. Az elejtett vadak húsa nieHett a nk által kezdetleges mivelési módon termesztett tengeri és léteztek

')

;

a tápbeszíMV.ésnek

a vadászat volt

KivúU'lek iiuiiyihan fordulnak

(•lo,

;

a juennyibon a csokt/ik

s

más

apalac-so-tihzsí'k, aziiláii a iiatclu-zck s az al;;iiiikiii(ik közül a inoliikán, \miHioíl,iiarnifíansot.t rn waiiipaiiuaíí tiirzsi'kiK'-I a

ríMií'iksi);,'

han ürökÖH volt a Kyaniiatnsílás idejben. Kzek ;:alniaH fnldinivespk.
a

láimat mint

A

iií'Ví'Zfítt

vc'zettí,

biziniyuscsaládok-

küziil a csidvliik ninst szor-

trd)biok a

gyarmatosok fegyvero

al;ronkin

törzseknél a fíinök

i'ili;il

iriattiik ki

:

íyakorolt ugyan bá-

de klilunben nópóvol cgyuulö és uz szabad volt.

_ 45_ egy két vadou teruiö túpnövéuy aránylag csekély szere-

l)al)j s

pet játszottak a test gazdaságában.

Ez életmód

lag csekély fejszám roppant területet

Mindamellett Amerika

mellett, arány-

igényelt

táplálatára.

l'elfedeztetése idejében,

úgy számítják, felment Éjszak-Amerika slakosságának száma mintegy 16 millióra, mig most már alig 2 millióra becsülik; {Waitz: Die Indiauer Nordamerikas. 16.

mokban

1.)

1841-beu az Egyesült Álla-

3-i2,058 indián lakott, 1864-ben pedig az elébbeninél

nagyobb területen

s

olyan törzseket beszámítva, melyek az

elébbeni számban nincsenek, csak 275,000 és megjegyzend, hogy ezeknek mintegy - 3 része azon törzsekbl telik ki. melyek mindég a Missziszippitöl és illetleg a Misszritól nyugotra laktak, és

most

is

hová a gyarmatosítás csak a legújabb idben

szórványosan hatott

el.

A

úgynevezett apalacs népekbl kerül

és

még

többi legnagyobbrészt az

ki,

melyek egykor Florida,

Carolina, Tenessee és Georgia területén, és a régi irók tanu-

sága szerént, az éjszakibb törzsekénél magasabb miveltségi

kon

éltek, jelenleg

fo-

pedig az Indián Territoryban vaunak lete-

lepítve, íbldmíveléssel foglalkozván.

Az

zetnek vagyis az irokéz törzseknek

s

úgynevezett hat nem-

a keleti algonkinoknak,

melyek Uj-Anglia, továbbá N.-York, N.-Jersey, Delaware, Pennsylvania,

Illinois,

Ohio, Kentucky erdit lakták, alig

teznek maradványaik. Leghiresebb törzseik közöl többen

ugyanezen sorsnak

teljesen kihaltak s a többi

jöv

sonló

már Ha-

vár Visconsin, Minnesota, Jova és a Missziszippin

túl elterül jDuszták benszülötteire és

siet elébe.

lé-

is,

hová a Paciíic-vasuton

ennek tervezett éjszaki paralelláján gyorsan fog kiterjedni

a kultúra befolyása, legalább ez irányban.

Ki van mondva a

hogy a jöv század már nem fogja látni az egyesült államok területén sem az utolsó bölényt, sem az utolsó

jóslat,

indiánt.

A vadászterületek csételi

meg mind

kissebbedése, a vadnak elfogyása pe-

ezen törzsek sorsát, melyek táplálatukat más-

ként mint vadászattal keresni

nem akarják. A vadászterületekért

folytak véres harczaik a fehérekkel és eléb])iek terjeszkedésével, az

kellett huzüdniok. irtatott,

Hol

az

egymás

közt,

amint az

serdk kiirtásával összébb-összébb

erdk még

állanak, hol a vad ki

ott a veresfajú törzsek is fentartották

nem

magukat. így

:

:

46 az angol korona tartományaiban, a Hudsonbai-társulat terülehol az Egyesült-Államok öslakóival rokon Algonkin és Atapaszk népek laknak, a kiveszés tünetei eddig nem oly átatén,

lánosak.

Egy

»A

jeles

német ethno-és geograpliiis

irja e

népekrl

nehézség, vadásztörzseket megteleinüésre szoktatni,

nem

abban áll, hogy nem tudnak a mi módunk szerént, hanem abban, hogy a maguk módja szerént akarnak élni. Minden muncsupán a vadászatot tartják

kát lealázónak tekintenek és

rangjukhoz és férfihoz méltónak.

Midn angol és hollandi gyar-

matosok telepedtek az Egyesült-Államok

keleti tengermellékén,

olykor észre lehetett venni egy-egy benszülöttet, ki valamely

magaslatról nézte, miként jár a földmives ekéje

mintha

azért,

titkait

csodálkozva tárja

hogy

hanem

ellesni,

íjiegett,

azért,

nem

hogy elébb

szemeit, azután pedig szánakozva hátat

mint ha azt gondolta volna magában a latin költ-

fordítson, vel,

fel

akarná

lehetetlen, miszerént az élet többet érjen az élet gyö-

Hogy ez

nyöreinél (non propter vitám vivendi perdere causas.) az utolsó gondolat, ezt egy

más észlelet

utján

is

felismerhetjük

:

Éjszak- Amerika veres indián törzsei a túlvilágot úgy képzelik nagy szellem, igy reménylik, mint a földi élet folytatását.

A

vaddús vidékekre fogja áthelyezni ket«

Ugyanazon iró valamivel teszi

:

»A

^).

a következ megjegyzést

alál)l)

vadászéletbl a szigorú földmiveléshez való átmenet-

nek több nemzedéken át lassanként kell végbe mennie, ellenke-

zleg

fajhalál áll be«.

E

szavakljan ki van fejezve azon egész igazság, hogy

létviszonyok változása, ha gyorsabban

a

faj liozzájuk

nyezik.

És

megy

véghez,

továl)))

mágusai) miveltségi lokol értek

Ecuador, Peru és

cataii,

halnak,

(Miilc

f.'ijjá

v(»lt cl.

liiknsui,

hanem hogy most mintegy

ismét az uralkodó

')

a

képest átalakulhatna, annak kivesztét eredmé-

>/Látjuk, liogy a/ új vili'igban azou bciiszülöttek,

már

:

semhogy

.'{(lO

m'in

csupán

év után,

lesznek*.

OhIíiii- l'rsrliil. V..lkt'rkiiii(k'. 2. kiiidiiH

ITiü.

melyek

mini íMexiro, Yii-

I.

ki

ncni

hazájukban

:

_47 hogy a Creekek, Csoktúk, Csikezák és Csirokik, mely törzsek városszerü kerített helyekben laktak és általában több kultúrát mutattak az els bevándor-

Hozzá lehetuc még

teuui,

lók tanúsága szerént, mint éjszaki és uyugoti szomszédaik,

meg-

lehetsen hozzá szoktak az új életmódhoz és ha nem is szaporodnak, de legalább nem annyira szemlátomást fogynak, mint amazok.

Arra hogy üsszokásu népek, hóditóik

által

munkára

kényszeríttetvén, mint tespednek és enyésznek el ennek iulytán^ erre Guba, Haiti,

Jamaika

és a többi Antillok benszülöttei

szolgáltatnak példát, xl túlhajtott

sok öngyilkossághoz tak

még 1517

ban nem abból,

és

'),

munkához, az éhezéshez, a

és mesterséges abortushoz hozzájárul-

1518-ban nagy himlöepidemiák. Hogy azonokozták leginkább a kihalást, kitnik

ez utóbbiak

hogy Haitinek Gomara

által 500,000-re becsült lakos-

ságából 15UÖ-ban csak 60,000, 1514-ben

1550-ben nem több mint 500

mind

élt

A

-).

már csak 14,000 niult század

és

közepén

e szigetek lakói teljesen ki voltak halva.

Nem

rohamosan mint itt, de azért kétségbevonhatlamü apad az slakosok száma a csendes tenger szigetein. Ezek nem állottak olyan nyomás alatt, nem lettek rabszolgákká téve. oly

Legtöbbet tettek

itt

az importált nyavalyák

s

azután az élelmi

szerek megszükülése, valamint a deprimáló erkölcsi hatás. Mindamellett a legújabb idben a szigetek egy részén (p. o. Tahi-

mi megfogható, mivel

tiben) ismét emelkedik a népszám, a

itt

korántsem azon mértékben, mint Amerikában vagy pedig az ausztráliai kontinensen, lettek a létforrások bevándorlók által elvágva.

Mindnyájára

ez

snépeknek

ráillenek

azonban Waitz

következ szavai

»Hol a szükséges átmeneti fokozatok hiányzanak, melye_ ken egy természeti népnek át kell haladnia, hogy magasabb fejldésre jusson, ott eredeti nyerseségébl való rövid vagy

1)

Egész falvak lakói összebeszéltek

tüknek. =)

IVailz

:

i.

m. IV. 332.

1.

s

egyszerre vetettek véget éle-

48 csak látszólagos íeleiuelkeclés és

— miut

iitáu, a])ba

ismét vissza fog Ijukui

ez természeti és kultúrnépek szomszédos érintkezé-

sénél oly gyakori és

kikerülLetlen sorsa.

megmagyarázLató

A

czivilizáczió

— korai

elveszés lesz

azután folytatni fogja a

lakható világ határainak kitágítását, de egyszersmind össze fogja tapodni azon népeket, melyek nem elég gyorsan képesek azt felvenni «.

11.

A

Yerseuy hatása és jelentsége a nemzetek emberiség életében.

s

az

Yégig mentünk a megelzkben azon népek hosszú soelbukottakat vagy elveszetterán, melyeket a történet mint terjesztettük ki minden esenem ket ismer. Ha figyelmünket tekre

kivétel

nélkül,

olyanok lehetnek,

a mellzések vagy

melyeknek — csekély jelentségek lévén — fontosabb analoa sülyegonjuk van a tárgyaltak közt, vagy olyanok, melyeknél olyanok, végre pedig vagy megállapítva, dés ténye nincs eléggé elfogulatlamelyek körülményei ismeretlenek. Megvizsgáltuk kijelölnek buvárlat nul az okokat, melyeket a történetírás és a különbözk, ugy találtuk, hogy és noha azok sokfélék és nagyon annyian azon viszonyok egy részének, melyek közt vagy

mind

képezik, melyek befolyása alatt a nemzetek éltek, változását nemzetek kihalt a hogy ííem vagyunk tehát jogosítva képzelni, a kibels organikus fejldésének szükséges eredménye volt

mint az egyén, múlás, hogy ennek feltételével keletkeztek, ugy elterjedése nemzetek és törzsek születik. mely halába ítélve a hasonlítható nem pályájuk, áll ha ebben és

leolvadása, —

k pályájához,

A

mely feldobatván, parabolát írva

visszaesik a földre szükségkép, mulhatlanul.

le

Nem egy

a légben, bizonyos

ermennyíség korlátolja létfolyamukat, mely elfogykiapadhatatlaván, ez véget ér. A lét bels forrásai bennök fennmaravagyis nul, mert folyvást megújulva, bugyognak külsktldásuk nem feltét eleztetik egyéb hatásoktól, mint

kiszabott

;

meg fog Ugijanazon viszonyok közt, melyek közt száz évig élt, lémegszün létezett, mely nemzU egy élni örökké; ha tehát létezett. közt melyek tezni, ugy a viszonyoknak kellett változniuk, pedig azon viszonyok, melyeknek változása a nemlétviszonyoknak^ zet létét szüntetheti meg, helyesen neveztetnek

Hogy

ez világos. BeiSthy

Leo

:

Nemzetlét.

:

;

50

A feunebbit mint okoskodást a

pr/ori lehetne felállítani

a tapasztalati bizonyítékok csak azért lévén szükségesek, mivel szintén a tapasztalásnak tanítása az, liogy a látszólag legegy-

szerbb, legvilágosabb következtetésben sem tanácsos

bízni,

addig, míg helyessége alkalmazás által megpróbálva nincs.

Azt, mely

itt

kérdésben forog, az ide tartozó esetek legnagyobb

része igazolja

ellent

;

annak nem mond egy sem

Nem

bebizonyítottnak tekinthet.

is

s

így teljesen

valószín, hogy ezt valaki

meddnek

tagadni akarná. Ellenkezleg talán triviálisnak és

fog feltnni ezen igazság konstatálása. Lesznek, a kik kérdeni

fogják

:

mit nyerünk

vele,

ha egy közös elnevezés alá

>lét vi-

:

szonyok változása* foglalunk ilyen történeteket, mint » Gyors

hódítások által szerzett nagy gazdagság, sze-

génység után.« » Hódoltság

önállóság után.«

»Az ország talajának

kimerülése.*

»Módszerek felmerülése, melyek alkalmazására az elfeltételek egynél meg vannak, másnál nincsenek.*

»Kedveztlen lok),

fizikai

befolyások, (miazmák, szeszes ita-

melyek a szervezetet egészen

elkészületlenül

találva

sokkal vészesebben és általánosabban hatnak, mint azokra, kik

hozzájuk voltak szokva.«

»Bcvonatás egy kultúra delejkörébe, mely nem

mi alatta vau,

Ha még

és

er

melyre felemelkedni niucs

ez utóljbí a közvetlen

tarkáiul) lesz

gyjtemény

a

okok

u.

és

türí

meg

id.«

szerint specifikáltatik,

m.

»yadászterületek elvesztése és ez által a tápanyagok elfogyása.*

»Kényszermunka gondtalan henye lyólag az éh;tkedv teljes és általános

élet

»Szegéuység, nyomor a szükségesnek kicserélése folytán.*

után

s

el)l)l fo-

megsznése* ;i

t'clcslcucséit való

—

eltekintve egyebektl, Részemrl azt tartom, hogy is, elkiilÍMizíHt témagál>aii késbh i-ájíivüidc niely(;l
—

nyekre nézve egy

tnnek

fel,

szeni|i((iit

találása, melylu'il lioniogéneknek

mindég nyereség, meri

klasszilikáezio eselekvénye

az; és klasszilikáezio -- csak lielyes legyen

termékeny gondolkodás valódi lényegének

e.i^vik

képezi minden oldalát.

51

szerint

—

—

Azou példák melyek

luiukbeu a törtéuelem bvelkedik, nemzetek a létviszonyok változását túlélik,

st

nem szólnak a felállított elmélet helyessége ellen, miután abban nem állíttatik fel, hogy a létviszonyok változásának szükségkép oda kell vezetnie, hanem csupán az, hogy ha eláll a sülyedés vagy kiveszés ténye, az ok nem felvirágoznak utánna,

keresend egyébben, kivéve ha egyenesen

—

nemzetek

kiirtás

második része

ez a tantételnek

és

—

okozta.

A

igenis túl-

élhetik a létviszonyok változását és hatalmasabb kifejldést

nyerhetnek azok hatása folytán, ha képesek hozzájuk alkalmazkodni.

Hogy képesek

1-ször

lesznek-e rá, ez függ

:

a beálló változás horderejétöl, összehasonlítva a

:

nemzet eddigi állapotával,

és

egybekötve annak többé kevésbbé

fokozatosan, lassabban vagy gyorsabban való bekövetkezésével.

hogy mennyi id alatt megy függ az idtl, melyet egyéb körülmények

2-szor: eltekintve attól,

véghez a változás,

engednek az átalakulásra, mikor ez meggyengüléssel utóbb követendene ismét ersbülés.

jár,

me-

lyet csak

Lehet ugyanis képzelni körülményeket, melyek magukban függetlenül minden más hatástól, teljes elenyészést kell hogy okozzanak; körülményeket, melyek a szerves életnek

—

általában,

annyival inkább

teleivel ellenkeznek. Ilyen

getelt

melyrl

területen,

lást okozna,

tatnak erre

az

emberi életnek elfelté-

körülmények beállása egy

de a tények, a mennyire ismeretesek, fel

—a

mig

t.

nem mu-

A természettudományokban

egyetlen példát.

azonban egy ideig

elszi-

nincs menekvés, mulhatlanul kiha-

i.

a geológiai forradalmakról

szóló Cuvier-féle tévtan fenntartotta

magát

— nagyon

el volt

terjedve a nézet, hogy hasonló hatású körülmények vetettek

véget az skori fajoknak. Ezen elméletek azonban méltán ejtettek.

ves

De nem

vagy

is

el-

csupán olyan változások, melyek a szer-

általában támadják meg, mások is képzelhetk, melyek egy emberi törzsnek kihalását volnának képesek elidézni, példának okáért ha valamely vadászok által

állati

életet

lakott

általuk,

elkülönzött szigeten a vad teljesen kiii-tatuék minekeltte a szükség megtanította ket más élet-

források felkeresésére.

— Hogy

ez elálljon,

nem

lehetetlen 4*

;

52

A

ugyan, de valósziuütlen.

már

vesebbedése

vad elfogyása; a tápszerek ke-

koráb])an viadalokra

mány

közt helyre

—

tartozó példák

s

a vadállo-

lenne állitva az egyensúly. Tény, hogy ide

melyek szerint valamely terület lakossága

teljesen kihalt volna

ismeretesek.

melyek az

vezetne,

emberek számát fogyasztanák addig, mig ezek

más

Mindazon

melyekkel tartott szemlénk megismertetett, nincs egy egy elszigelt népre halálosnak volna képzelhet.

más nemzetekkel

csakis

a melyek ivedig e nélkül lése,

nem

fajokkal való érintkezés nélkül,

esetei közt a létviszonyok változásának, is,

Nagy

mely

részük

való érintkezés mellett létesülhet is

létrejöhetnek, p.

o.

a talaj kimerü-

összeolvadásra vezetnek ugyan mulhatlanul, de ebben az

orvoslat

már meg van

minél inkább kevesbedik a lakosság,

;

annál inkább megadatik a fenmaradóknak a további megélés lehetsége.

De

csak ugy, ha nincs szomszédjuk, mely elgyen-

gülésüket kizsákmányolja, vagy a nagyobb test centripetális erejével

magához vonja

és beolvassza a

maradványokat. Ellen-

kezleg ezek mindig képezhetnének legalább magot, melybl nj tavasz uj terebélyt sarjaszt.

Ezt legalább

rázatot igényelt, csak az

er

és

széd

;

;

népek küzdelme

mi eliben magya-

gyengeség változása egy ugyan-

annál, mely az eredményeket határozza

Minden minden

A

tanítja a tapasztalás.

egymás közt eléggé ismert és elismert tény el.

talpalatnyi tért, mely fcLidatik, elfoglal a szomegyesért, melylyel a halálozások

száma

felül-

múlja a születéseket, valamely más népnél az utól)biak száma fog egygyel szaporodni.

tnni

és

dciiiUt, hol

azon

Ez

állítás talán

igazolhatbumak fog

mégis igaz; mert a terjeszkedési hajlam

kedveztlen körülmények

kíiriilniények,

nem

meg vau

l)ilincselik

fel-

uiiiile,

és

melyek egy nemzetre nézve kedveztlenek.

rendcsen kedvezk valamely

niási-a

nézve,

vagy elbb-utóbb

azokká válnak.

Az elmaradás

tehát azért annyiia ves/edelnies. nieit ver-

senyközben történik. így a római táisadalom állapota azáltal (laldiM

felbomlásáia,

általa halott,

Magúra

a

római nép, nyelv és

mert gyengesége idejébe

ve/.etett a biro-

kiilti'ii'a

esett a

azért lett

népvándorlás.

liagyatva,e társadalom elébb ntóMtoly erjedésen nuMit

53 volna korcsztttl (süt voltaképeu ez í'élbeszakittatott)

már meg

kezddve

volt

mely újjáalakitotta volua, mely egy, a

nom

korihoz talán hazonló kultúrát költíUt volna,

kultúrának romjain és elválasztva ettl a éjsetét századai által,

a

klasszikus

korál)l)i

hanem annak közvetlen

és

jelen-

kíizépkor

folytatásául. Te-

hogy a római l)irodalom provinciáiban az asszimilálási processus mennyire el volt haladva a népvándorlás kezdetekintve,

kor, feltételezhet,

hogy egy homogén római birodalom állna

fen, kiterjedésben,

népszámbau

és félig

hasonló, mely hosszú fennállását

korban

nem népe

is

a chinaihoz

erejének köszönheti,

hanem annak, hogy tömege önsúlyához képest nem sebben megrázkódtatva.

Nem

volt erö-

következik ebbl, hogy szellemi

megmerevülés, a haladás lassúsága tekintetében

is

párja lett

volna a chinainak.

Néhány századdal késbb kezddve,

a népvándorlás Iml-

lámcsapásai megtörtek volna a római birodalom

Amerika slakossága az

ó-világ népeihez hasonlítva el

maradva, de haladásra képes

volt

male) egyezése kétségtelenné

szirtjén.

volt.

teszi

A fajjelek

(K-acenmerk-

Éjszak és Dél-Amerika

minden népeinek (csupán az eszkimókat véve ki) közös szármahogy a magasabb fejlett-

zását, következéskép az is bizonyos,

ség

nemzetek, az alacsonyabban álló törzsek színvonaláról,

emelkedtek

fel

^),

és pedig

önállón,

— mert

a

küls

befolyás

hypothesise, mely többször és különféle alakban (phöniciaiak, ázsiai buddhisták) fel volt állítva,

elegendkép megczáfoltnak

tekinthet.

Miután továbbá a mivelödési állapotoknak több igen

tér

el-

fokát mutatták a világrész felfedeztetése idejében annak

benszülöttei, a haladás ténye és a haladási képesség kétségtelen.

nem képzelhet csak egy bizonyos ugy mondhatni végnélküli és hanem magasnál magasabb fokokra visz fel, raig áthághatlan akadály-

Az

utóbbinak hatása pedig

fokig terjednek,

—

—

1) Ma már alig- létezik számba veend h-ó, ki azt tartaná, liogy a vadak nem az ös állapotot képviselik, hanem egy magasabb mivelödési fokról sülyedtek le. A dolog már elbb is tisztán állott, mindamellett

Lubbolc és Tylor jeles

munkáit

illeti

az érdem, különösen az elbbinek

»Origin of civilisation«-ját, mely egyenesen e kérdés eldöntésére van

:

54 ként

küls viszonyok nem zárják

rése bámulatosabb mint a

némely népei elértek

magasabbaké irja

»Ha meggyzdhettünk t. i.

az utat.

Az

és az,

alsó fokok elé-

melyet Amerika

tartalmazza elérendett

volt, biztositékát

magasabbaknak. Helyesen

tengerének,

el

Peschel tebát,

hogy Amerika földközi

a mexikoi-karib ketts öbölnek partjai irányá-

ban a népesség mind két kontinensen srübbödött, a vadászéletrl félig-meddig lemondott volt, ugy a földmivelésnek elmozdítása az enyhébb égalj zellétével,

által,

egybekötve a tenger kö-

mely azon magasabb állapotokra való fontos átme-

netet megkönnyítette.

Ha

szerént az európaiaknak az új

e

\ilágba érkezte egy vagy kétezer évvel

késbb

következett

volna be, ugy Mexikó és Yukatán kultúrnépei érintkezésbe léphettek volna az appalacs és karib nemzetekkel és talán az új világban

a mi

is

fejldtek volna ki miveldési állapotok, melyek

földközi tengerünk partjain, körülbell a

ben létezettekhez hasonlíthatók

Ha

feltételes az idézet alakja,

természetét

Herodot

ez az állitások konkrét

Sok megveszteget van azokban ha a

illeti.

idejé-

i)«.

;

kari-

bokban, kik az antillokat bizonyosan egészen elfoglalták volna, felismerjük a földközitenger kalóz népeit, a károkat, a lykusokat,

dardánokat, pelazgokat, mely utóbbiak egy ága a hellének neve alatt világtörténeti jelentségre emelkedett szigetein és félszi-

ugy Yukatán és Mexikó a közelebbi Kis-Azsia és Egyiptom állását, a távoli Peru, öunálló kultúrájával Chaldeáét foglalhatná el. Valamint az egyiptomi monumontu-

getein,

raok tanúsága .szoréut

még aráuylagosau kés

talanították a földközi tenger kalóznépei az c

k()rl)an

nyug-

kihl elterül

ugy kalandoztak a karibok, rabolva ki, hogy még létez (iiil)(;n'k('t és javakat, mi nem zárja ismertettek fel és hogy Cuba képességek utódaiknál magasabb vagy Hayti szigetén általuk valamikor egy Athéné és Sparta

ktilturállamok

i)artjait,

keletkezhetett

volna. Florida félszigete

i)edig a lio/zátarlozó

appalaca földdel úgy áUliatamazoklioz, geographiai helyzet sa

irvíi.

liogy az ellenkez nézet

minden

p-aph Martius nézetváltoztatását ')I.

m. 46Ü.

1.

1.

aliipnt

Peschclnél.

clvcHzitftt.

A

jeles

ethno-

55 foka tekintetében, inint a

lakosság viszonylagos mivclOdési

Hamesszidák

idejében állott

Egyiptomhoz

Itália,

a föklmivev

léshez csak rövid idö óta szokott népeivel és melynek hátteré-

ben, éjszakon egy egész világa terül el a teljesen vad törzseknek csak az alpok válaszííxla hiányzik, mely különben Itáliát ;

sem kimélte meg a historikus idben gallus-j árasoktól. Azonban minden konjektúra jelentségével sem bir a kultúra menete, a mig nem elég ers, hogy kulturellenes külbefolyasokkal daczoljon, kiszámithatlan gyakran htlenné lesz si talajához és másutt virágzik, mint a hol els gyökereit verte ;

;

Teljesen ki

volt a földbe.

magból vannak

is

veszhet

Csak

új csirának hajtania.

egxj

akkor másutt kell új

s

bizonyos

:

hol emberek

emberek fejldésre képesek, a természeti viszonyok elbbpedig nem tovafejldni. visszatarthatlanul s utóbb meg fog ersödni Az amerikai fajra nézve végzetessé lett, hogy egy más világrész lakói több évezreddel jártak elbb azon úton, melyen s

ez

fejldés-ellenesek, ott, ha idö van engedve,

e faj biztos iránynyal haladott.

visszahatás által

létviszonyok

Nem

voltak, mint a

rómaiak

beállott elgyengülés állapotában, mikor

rájuk

még megérve nem

nézve

egyszerre

megváltoztak,

a

hanem

voltak eléggé arra, hogy e változást kiáll-

hassák.

tartanánk, hogy az olvasó türelmét kifárasztjuk a példák szaporítása által, mely könnyen elveszteti az még számosat idézhetnénk, emberrel az okoskodás fonalát

Ha

attól

nem

—

mely mind azt bizonyitja, hogy a Útviszonyok olyan változásai, minket a tapasztalás mutat fel, csak az által lesznek végzeátalatesekké a nemzetekre nézve, mivel az általuk megkívánt :

kulásra az egyéb népekkel való verseny vagy küzdelem nem

hagy idt.

A

változás hatása

nem lehet minden egyénre nézve nem képzeljük egymás közt tel-

egyenl, feltéve, hogy ezeket

egyenlknek azon tulajdonaikban, melyek a változás álérintetnek. A szerént, hogy a változás miben áll, erkölcsileg

jesen tal

elbukni vagy háttérbe szorulni, avagy elhalni legelébb azon egyének fognak, kiknek természete legkevésbé tri meg azon változást

;

ezek a nemzet sorsára többé

melynek helyzete a változással

nem fognak

szemben már

befolyni,

valamivel kedve-

56 zöbb

ezen legszélsbb elemek kiválasztása

lesz,

a változás

nem

egyszerre egész ervel,

be, a legközelebbi

által.

Minthogy

hanem fokozatosan

áll

nemzedékbl ismét olyanok fognak kiemel-

kedni, kiknek tulajdonai valamivel

még kevésbé

állnak ellen-

tétben e megváltozott viszonyokkal, kik valamivel inkább képe-

sek ezekkel számolni. Ekkép azon arányban, mint a nép létszáma

összébb olvad, tulajdonaik átlaga

is

megváltozik és végre egy

nagyon megkissebbült, de teljesen átalakult társadalom képét Azon ellenvetésre, hogy hiában buknak el a változás-

mutatja.

nak legersebben ellenszegül természetek, a jöv nemzedékben ilyenek mégis ugyanazon arányban fognak születni, e helyen nem azzal felelek, hogy a fenmaradottak utódai ezeknek tulajdonaiból többet fognának örökölni, mint a

bl

;

a vér

lehet

itt

által való öröklésnél

hivatkozni.

Ez

faj

gyorsabban

átlagos jellemé-

mköd tényezre

a nevelés és a példa, a szokások és a

köznézetek, melyek közt az új nemzedék feln.

Hol a széls

elemek már kiválasztattak, az új nemzedék valamivel kissebb ellentétben a kor kívánalmaival fog nevekedni, mint ha azok-

nak befolyás lenne reá engedve. Ha azután az átalakulás megtörtént, semmi sem fogja gátolni, hogy a népesség ismét szaporodjék és terjeszkedjék.

Ez nem

a priorikus

elmélet,

melynek a gyakorlatban

semmi igazolása nem létezik. Ellenkezleg bárhová tekintsünk, magasabb fejlettség népeknél a politika és tudomány, alacsonyabbaknál erkölcsök juk, s

hogy

új

eszmék

és

életmód terén, mindenütt azt

és irányok, új

lát-

szokások, ha föhiier ülnek

az ifjabb nemzedéknél viszhaugra találnak, hogy uralkodókká

legyenek, a régil)b nemzedéknek sirba kell szállnia és gyakran

egynél több nemzedéknek, ha az újítás az iíjabbaknak

minoritásánál gyíikerezett nyoktól ersebben elüt

zedék

;

meg elsben, minthogy a

de ha életrevaló

a kiilöncz vagy ngyiicvezctt eredeti jai közt, a/ új, teljesen talán

még

tijjiis/okat

általnk

liagyomá-

az, mindi'ii új

k(irél)en töl)b-több tért fog clfoghibii, és inig

sem

csak

is

nem-

egyik kor

az iljiiság tagértett

kel eltelt egyéiiiségekheii látja, addig egy liosszaltb

eszmék-

vagy rövi-

debb idköz után, egy többségében letnt nemzedék utolsó f(yei,

sz

kik tántoiitliatlanul ragaszkodnak a régihez, fognak fel-

tnni mint olyanok, mint idrgcnek egy idrucn világban.Ez

a.

dol-

:

57

gok menete, dást,

lia

az illet uép átalakulásra képes, akár hala-

akár hanyatlást foglaljon ez magában. Olyan népet pe-

mely erre képes ne legyen, nem hiszünk

dig,

ben mindég korlátlan készletet

Az idt korlátozza

tekinteté-

feltételezve.

csak más népek terjeszkedése vagy haladása

ha a zavaró nép miveltségi foka

az elöbbeni,

;

— idö

ala-

csonyabb, félbeszakítva a kultúra [menetét, visszavetheti egy

idre

az emberiséget; az utúl)]n

—

t.

i.

ha egy más nép mely-

szemközt kölcsönhatás támad, gyorsabban haladt a kul-

lyel

csak az illet nemzetre veszedelmes.

túrában,

esetben az emberi haladás szempontjából

Az

lassitó,

elbljeni

utóbbiban

gyorsitó az eredmény.

A népvándorlás után keletkezett népek, melyek a niiveldésnek oly igen alacsony fokán állottak, sohasem értek volna meg, sohasem fejldtek volna ki egy franczia, angol, német nemzetté és

e

nemzetek nem lettek volna az eddig

magasabb miveldés képviselivé, ha a

zn

létezett leg-

világ akkoriban kedve-

népekben oly igen szegény nem lett volna. Csak hogy sehol a földön nem létezett egy magasabb kultúrájú, erteljes és gyors haladásban lev nép, válhatott ameroningek Frankhonából, az anglo-saxon királyságokból az, a mi szervezett

azáltal,

lett.

Az arabok

egy ideig veszélyeztették Európa népeinek ön-

— ketts módon

állóságát

magasabb

fejlettség.

De

arab népnek fejldése

fenyegetett részükrl a hóditás és

mert magának az

különösen terjeszkedése túlgyors volt

a kell alap hiányzott s hatalmuk miveldésük úgyszólván önmagában roskadt össze. Azon tényezökül, melyek által egyik nép a másikat meg-

addigi helyzetéhez és

és

;

e veszély eloszlott,

képest

;

akaszthatja természetes fejldéséiben, eddig e kettt ismertük

Felsbbség a háborúban. Magasabb kultúra. Ezekhez még egy harmadikat létszámot

tl

a

kell

szaporodási aránynyal, mely

függetlenül

és

is,

fel

számitanunk, a

a

másik kett-

fleg ha azok hatását felfüggesztett-

nek képzeljük, válhat cselekv befolyásúvá. Egyedül a szaporodás ténye által is elzárhat egy nép egy más leolvadásban jelen

lev

népet

pillanatban

olyan

nem

létforrásoktól,

szükségei,

de

melyeket

az

a

melyekre majdan,

58_ mikor a terjeszkedés egyéb feltételei ismét heállanak, szüksége leend és melyek hiányában az nem fog létesülhetni. Hogy megszerezze, az els foglalót kellend birtokából kiforgatnia

;

ha erre nem képes, a terjeszkedés lehetségétl meg van fosztva s késbbi küzdelmeiben a kisebb létszám minden hátrányait tapasztalandja. P. o. képzeljünk egy szigettengert, melynek kezdetben csak két szigete lakott lötteket megölni,

;

egyiken szokás az ujonszü-

ha velk egy-egy pár gyermekeinek száma a a másikon ez nem szokás ez utóbbinak

kettt meghaladja

;

;

népessége elszaporodik, kivándorlásra kényszerül és pár szá-

zad alatt benépesíti az archipelagus minden egyéb szigeteit. Ha azután a szigetek elsején késbb felhagynak azon szokással,

az itteni faj elszaporodásának és terjedésének sokkal

sebi)

er-

akadályok fognak ellene szegülni, mint minkkel annak

idején a másik sziget népének kellé küzdenie.

A lassú szaporodás is épen úgy, mint a kultúra lassú haladása, az által

veszedelmes,

hogy más nép bevághatja az

utat, elfoglalja a tért.

Ha

egy országnak, mint

sége, a talaj kimerülése,

p. o.

Spanyolországnak népes-

okszertlen mezei gazdaság következ-

a viszonyok javulásának és új gyarapodásnak reménye mégis jogosult lesz, a mig országát egyedül lakja.

tél)en leolvadt

De ha

is,

a sovány parlagokon bevándorlók települnek meg, kik

hogy mint kell a földet vegyészeti készülékül használni a bele rakott anyagok és ha tlük gyorsan tanulni nem tud, átalakítására, akkor valószinüleg el van veszve. nemzet, az slakosság, mint

keményebb munkára képesek

és értik módját,

—

Ekként jelenben a chinai nép, csupán roppant létszáma

— mely geographiai terjeszkedését moz— úgy tnhet mint versenytárs az indo-

és szaporasága által dítja

el

fel,

féh'liucs

európai uépcsaláddal szemben. Ekként ez utóbl)i maga, világrészeket népesítvén be, csökkenti egyéb fajok reményeit igaz, :

hogy a lehetséget erre magas fejlettségétl nyeri, de nem ezen fejlettség magassága, lianem a fa inak szaporodása és a térl)en való terjeszkedése az, mely kéles^é teszi, hogy más fajoknak Icsz-e idejük ugyanazon lokára a l'ejlettségnek emelkedni.

l'el-

59 leghatalmasabb azonban azon liároni tényez közt, másikat természetes mely cáltal egyik nép megakaszthatja a annyival infejldésében, mindenesetre a magasabl) knltra leghatalmasabb ezek közt, mivel ha elegend magas,

A

;

kább a magával hozza a másik kettt

is

;

megadja a felsöbbséget a

melyeket más háborúban, és százféle létforrásokat fedezve fel, megszerzi a nem sejt, melyek másnak hozzájárnlhatlanok ,

szaporodás lehetségét. eredMinekeltte tovább mennénk, eddigi fejtegetéseink rekapituláljuk ményeit a következkben röviden :

Népek

sülyedése és eltnése, hol

e

tény tapasztaltatott, a

létviszonyok változásából eredt.

A

létüiszomjok változása akkor vonja

mikor volamely nép nem a

képes vagy mm

változott létv Iszony okJioz

maga után

elég

e

tényt,

gyorsan képes a

alkalmazkodni.

Ezen alkalmazkodás bizonyos irányban való átalakulást mely a fshetöleg a nemzeti sajátságok egy részének,

feltétdez,

változott létviszonyok közt

való megélést nehezítené,

—

elejté-

illetleg kifejtését ; mxg séi és más sajátságoknak megszerzését, nem ellenkeznek, eg'/éb sajátságok, melyek az új viszonyokkal

a nemépségükben megrizhetk. Ezen átalakidás tehát, mely való alkalmazkozeti jell'mnek a változott lét viszonyokhoz mely a nemamazzal, ellenkezik dását jelenti, nem azonos, st fajkiveszésa zetisig levet közésébl áll, és ennek szempontjából azt jeUnti, hogy a nemzet sel egyértelm. Az ilyen átalakulás nem volt képes jeHemét alkalmazni a v dtozott létviszonyokhoz. rázkódtalétviszonyok változása szükségkép bizonyos válság lehet igen jár, melyet válságnak nevezhetünk.

A lássál

A

mégis minakut természet, de az eddigi tapasztalások szerint idt ennépfajok más dig legyzhet, ha az alkalmazkodásra létviszonyoknak, gednek. Olyan átmenet nélküli változásai a varázsmelyek nem fokozatos, fejldésszer ü, hanem mintegy melyek kiveszést ütésre való átalakidást kívánnának meg, és fordidhatnak nem ugrások minthogy a természetben

okoznak,

jönnek el, szintén csak más népfijok befolyása által

A létviszonyok

létre.

változása tehát hatásában átalakításra folytán végleirányul, de a népfajok versenye vagy küzdelme

60

_ ges eltnést, kiveszést

ereclményezliet.

is

küzdelem konstatált tény

_

a világtörténet

;

Ezen verseny vagy

ebbl

gyakran befolynak, ez világossá van téve. foly

— úgy

— az

véljük

Abból azonban, hogy

áll

ki.

Hogy

eredményeire mily

a létviszonyok változásai ezen küzdelem

eddigiekben elég

e befolyás

létezik,

egy általános igazság jellemével biró következtetés, mely-

nek megvonása mint

viszonyok változásai többféle versenyére, p.

nem egészen medd. A létmódon folyhatnak be a nemzetek

látni fogjuk,

úgy, hogy egy nép a hozzájuk való alkalmaz-

o.

kodásból ert merített, mely gyzelemre

azoknak hatása alatt meggyengült

Minden esetben azonban

elnyomatik.

igazságnak

:

Ha

segíti,

vagy úgy, hogy

gyengeség ideje alatt

és e

következ

állnia kell a

a létviszonyok változására visszavezethet kö-

rülmények következtében egy nép a másiknak rovására

ter-

úgy szükségkép feltételezend hogy a két fél nem állott ugyanazon változások befolyása alatt, vagy pedig hogy

jeszkedik,

nem egyenln zásra, és

voltak elkészítve sajátságaik által azon válto-

hogy egyik

fél

jobban

természetileg szerelve

fel volt

Az

a megkívánt átalakulásra, mint a másik. fel,

a nyertes, a gyarapodó

fél,

lesz.

Nem

úgy az elbbeni

rogén tényezk döntenek.

De

heterogén befolyások alatt láló, unifikáló lesz.

nézve át,

— tökéletesebb

esetet illetleg,

az által, hogy két

áll,

egyik elmerül

:

nem ugyanazon

(egyidejleg)

mint a másikra nézve, ez

közül,

fél

voltából ered.

tása népfajok letnésében és uu], tí'iidcutiája lesz, alatt_ állók, vagyis

güek maradjanak yl (/lUif'k

verseny

mely

a liatás nivel-

—^

változásokon

A versenynek

és

társadalmi szer-

tehát,

miveltségi

hogy

mások terjeszkedésébeu

hogy csak

mennek

eltekintve a geogi aj)hiai

vezet, a politikai állás, a közgazdasági állapot, a

különböz

szer-

mikor hete-

Ugyanis, hogy a létviszonyok egy népfajra

klimatikus momentumoktól — az életmód, a

fok

— vagyis

mindég a viszonylag

az uralkodó körülmények szempontjából

vezet

utóbbi esetet véve

lia

ha-

nyilvá-

a hasonló viszonyok befolyása

a hasonló szervezctek, hasonló rcjlcHsé-

fen.

licffrof/én

elemek közt homognieiffísra, liomo-

közt a tökúlitisohhek kiválnsztásnya vrzrf. Fy/.on

két irányzat

)iAiliii/:inios;iii

is,

fentartli;ilja

vagy félbeszakit

v;i

ui.igál

cgyiilt'jiilcg és

rtl\;'iltli;ilj;i

egymást a

;

61 szerint, liogy új csoportok jöiiuek úriutkezésbo

folytán,

a terjeszkedés

vagy a régi elemek folytatják egymás közt a küzdelliogy valamely csoport

met vagy pedig

mással és egyszersmind a csoporton

konnemekkel)

E

rokonnemü

versenyeznek.

is

tagjai egy-

állókkal (iioin ro-

kiviil

tekintetben a legtökéletesebb példát

— mely a mon— nyújtja

dottak megvilágosítására és igazolására s/.olgálLat

a jelenkor története az általános helyzettel. Látunk csoport

homogén nemzetet

— az

és látunk körülöttük és közöttük a

itt

egy

kultúra népeit

európai

földgömbön számos egy-

mástól és amazoktól generikusan különböz népet és népfajt.

Az

európai kultúra népei felette

ers

terjeszkedési

gel felruházva, területet terület után hódítanak

meg azon

kel vagy nyitnak alatt az ott lakó

vévén,

van fejezve nek

;

ez utóbbinak hatása és elenyésznek, ki-

mikor belépnek a homogénok Európán kivüli világrészben hata küzdelem. Amerikában a mvelet csaknem be csak néhány kisebb-nagyo])b szigetként emelked-

Mind

hatósan foly

s

nemzetek összesorvadnak

ha képesek azt

csoportjába.

kultúrának,

képesség-

meg fegyvereik-

ki a független

felvenni,

a négy

vad törzsek területei a gyarmatosított kör-

nyezetbl. Afrika több oldalról ki van kezdve, de különösen két irányban gyorsan világrész

tömör

nyomul be az európai befolyás éke

e

Egyiknek kiindulási pontja a Jóre-

testébe.

honnan már messze felhatott éjszak felé. A ki, mely állam, ha még nem is érte el, de öntudatos erfeszítésekkel törekszik azon homogén csoport minden eszközeit elsajátítani, és mely másrészt a

mény foka

volt,

másik áradat Egyiptomból indul

kereskedelem és lágrésznek

nem

a

még pár

látható

fegyver ketts erejével év eltt

események

ismeretlen

félbe

egyiptomi uralom liatárai talán

nem még

hatol be e vi-

szivébe.

Ha

elre

szakítják haladását, az ez évtizedben el fogják

érni az egyenlítt, befoglalva a Xilus egész völgyét a nagy

tavakkal

együtt.

Délnyugoton már több év eltt a Nilus nem messze az Uelletl, mely már

folyamrendszerének szélén,

más folyamrendszerhez jeszkedés

tartozik, állottak az

elrsei, a núbiai, franczia

kereskedk fegyveres

telepei,

egyiptomi ter-

és olasz

elefántcsont-

meghódított néger törzsek kö-

62 zepette

^).

1874 végén történt elfoglalása a

Darfúi'iiak

újabb lépés, és ha a

kbedive

nem

reményei

csalnak,

leg-

úgy

mikor a fehér Nikis vidékét vaspálya

nincs messze az id,

fogja összekötni Kairóval.

Mig a

világrész déli csúcsán hottentották

busma-

és

nok vannak feljegyezve a kihaló népek rovatán, kiket köfognak a kafferek és becsuánok, addig a Nilus vidékében részint megkezddött, részint elre látható az a bongó, vetni

babukkur

dinka,

A

stb.

négerekre nézve

világrészek legnagyobbikát, legnépesebbikét két

mossa a hullám,

dalról

-).

már csaknem

és szinte

összecsapott felette.

ol-

legnagyobb szélességében

Mig

az angolok a dúsgaz-

népesség délen alkották óriási birtokukat Oroszország nagy léptekkel áthaladt a néptelen és végtelennek dag

és sürü

;

látszott pusztaságokon

és

gazdagabb vidékeket

melyek

ért,

további terjeszkedésre csak nagyobb ingert szolgáltathatnak.

Ausztrália egész kiterjedésében angol gyarmat és sla-

kóinak napjai

meg vannak

számlálva.

Ekként az egész földgömbön javában az európai kultúrakörhöz tartozó

népek

nem

közt, s az

nem

tartozó

eredmény egy perczig sem volna kétes, ha ha ezen inerta ;

korán még lelket nyerne, bizonytalanná tehetné

ideje

végeredményt. Minden

látszik,

foly a verseny

ehhez

léteznék a chinai nép roppant tömege

massa a

s

az

meg van

más népfajok

sorsa azonban

úgy

pecsételve; gyenge maradványaik beolvad-

hatnak amazokba, de mint népek nehezen élhetik

túl a kul-

túra terjedésével oly gyökeresen átváltozó létviszonyokat.

De mig ama homogén nemzetek vel

szemben, ugy

annak

kebelében

saját

tagjai közt

*)

látszik

s

itt

a

Schwcinfuilh

jöv

:

csoportjának a többi-

biztositva van

a gyzelem, addig

félreismerhetlen verseny foly egyes oly kérdéseket tartalmaz, melyekre a

Int Jlcrzen

von Afrika. Azon

zett Hzeribák tulajdnnuHíii .saját szakiUukia haliakat Jeii

türzMckkel.

fíjníiki'i liiilíéri

)

mint

p. o.

iil.

Ml.

iillottak

az úgyneve-

viseltek

a nianinianiokkal, .sillukokkal

viszonyban

Hchwriiifitilli

luleptik, is

hM*.,

ii

más

liozziijnk.

kiilöníisen a lionyókról

1.

kíit.

343.

1.

fiifígetlí'nv.sck

__63 jelennek nincs felelete

gyarmatosai

el

;

hii

bizonyos, hogy az európai népek

fogják lepni a földet, liogy európai nyelvek

fognak egyedül túlélni minden mást, teljesen bizonytalan, liogy egy vagy több nyelv lesz-e az, és

lia

s

egy,

hogy melyik,

hogy mi fog közöttük dönteni, hogy megosztozuak-e a versenyre, vagy már elbb s aztán kelnek ujabb

gömbön,

egyikök megelzi a töblnt. Jelenleg három nyelvcsoport, há-

rom

faj

lök a

halad az els soriján

román

az ujabb

;

román, germán és szláv

idben úgy

mögött, mely három els

rend

egy köztársaságban virágzik

s

látszik

;

közü-

elmaradoz a germán

államban, két monarchiában

s

okvetlenül az emberiség által

eddig elért legmagasabb kultúrát képviseli, mig a szláv a hódítás egyoldalú eszközével töri

maga eltt

Minden valúszinség a mellett

szól,

az utat.

hogy

e népek,

a meny-

nyiben egymással egyenlk, egyenlsíteni fogják a földgömb ethnographiai üzionomiáját, de minden lépés, melyet egyikök ez irányban tesz, egyszersmind sakkhúzás a társak irányában.

Ezen példa remélhetleg eléggé mint értjük alkalmazandónak azon

megvilágosította, hogy

állítást,

mely

szerint a

nemzetek versenye heterogén elemek közt homogeneitásra, ho-

mogének közt a tökéletesebbek kiválasztására irányul. A tökélynek kisebb-nagyobb fokáról csak homogének közt lehet szó,

minthogy heterogének nem hasonlíthatók össze de épen az hogy a kiválasztás, a kirostálás els sorban uniformizáló, ;

által,

van a priori biztosítva a tökéletesedés. Akkor

is,

ha a kultúra

még nem lévén annyira kifejldve, hogy az általa nyújtott segédeszközök minden alacsonyabb miveldésü fajjal szemben biztosítsák a

gyzelmet,

—

és az eltér

elemek vegyületébl egy

barbár unitás fejldik, miután ennek kebelében tovább foly a verseny, és pedig a létviszonyok változai következtében

nem

ugyanazon tulajdonok alapján, mint addig, elébb-utóbb azon tulajdonoknak kell döntkké válniok, melyek egy bizonyos ponton

túl

másnem

tulajdonoknak többé nem,

sonnemü magasabb fokúaknak rendeltethetök alá

csupán ha;

és ezek

a

vizsgáló és az alkotó ész.

így

az,

mit a tapasztalás bebizonyított, oly kétségbevon-

hatlanul, hogy a versenynek, a világtörténetben foglalt faj-

küzdelmeknek eredménye, tökéletesedés egy irányban

— nem

64 accidentális,

nem

az események egy bizonyos fordulatának tu-

lajdonítandó, mely nélkül

tnik

mellözlietlennek

nem

fel,

jött volna

létre.

és változásaik behatását és a versenynek azon

heterogének számát leszállítani

Az

tani a legtökéletesebbeket.

tendentiáját

:

a

a homogének közt kiválasz-

s

irány pedig, melyen a tökélete-

sedés véglegesen megállapodik létforrások

Ez eredmény

mihelyt felismerjük a létviszonyok

:

a természetben tartalmazott

kikutatása, azok kizsákmányolására a természet

erinek felhasználása, a gondolatnak való alárendelésük

által,

és általában az egész természetnek alárendelése az öntudatos

lény akarata alá,

s

ekként a legáltalánosabb szempontból

te-

kintve, a természetnek öntudatossá tétele.

Ezen irány pedig

van szabva a küzdelmek tárgya

elö

(létfentartás) és a létviszonyokban beálló változások termé-

mi ket elidézi. A létviszonyok változásai, hogy ha nem már a verseny, a küzdelem által okoztat nak, hanem mint els okok tekintetnek, melyek a küzdelmet szete, vagyis az által,

—

vagy abban állanak, hogy a létforrámelyek egy bizonyos létszám táplálására addig elegendk voltak, megapadnak; vagy abban, hogy a létszám, melyet

mellzhetlenné teszik sok,

táplálnak, szaporodás által

Ez

lálására elegendk. sére, ez vezet

felülemelkedik azon, melynek táp-

vezet a vadászeszközök tökéletesbité-

a vadászéletbl a pásztoréletre, ebbl ismét a

földmives életre, a földmivelés tökélyesbitésére, és az ebben elért

miveldési fokon már sokoldalú emberi igények

tésével

kielégí-

mind magasal)bra.

Mindazokból, miket

itt

következtetésrl következtetésre

jutva elmondtunk, egyet kívánunk kiválókig szem eltt tartatni

;

azt,

mi kiindulási pontunkat képezte, hogy

t. i.

népek

hanyatlását és h'tiinését a létviszonyok változása okozza. Min-

den

egyél),

mi

ciiiick

kapcsában meg

volt érintve, a verseny

hatásáról, a tökélycsbülésrl, sziiitéu bír ugyan elttünk fontossággal, de ezt kiválólag mégis

függésébl

mci'íti.

Ez

kimutatni reméltük,

iitóhliiiiak

midn

értel('m])en való lellogása

amaz

állítással

alaposságál

lieln^il.iló

jobhau

ráutaltunk, hogy a tényeknek

nem

kéjMv.nc az embí'riség

tének szemléletében epizodikus nionientuniot, egy. az egészet

való össze-

[icdig

né/.elliek

keretélie.

hanem

e/.

tinténcbele

j<>lösel)l»

illik

alapot

65 nyer miut része egy leudszernek, melyre az élettan legújabb haladásai reá vezetnek,

s

mely az általuk megállapított igaz-

ságoktól elválaszthatlan lévén, kell, liogy a

minden

jöv<")l)en

történet-philosopliiának kiindulási alajiját képezze.

A

népek története,

szempontból fogva

e

fel,

azt mutatja,

hogy a törvények, melyeket a leszármazási elmélet, mint az organizmusok minden fajának történetét szabályozókat jelöl ki, az emberre mint

vonatkozásukat.

fejlettel)!)

Ez

öntudata lényre sem vesztették

a priori

is

el

feltételezhet, a természeti tör-

vények változhatlanságáuál fogva, melyek nyilvánulásai, úgy mint a tünetekbl észlelhetk, a körülmények szerint lehet-

nek igen különbözk, de melyek hatása soha geszthet. Hol a

fel

nem

füg-

felfüggesztés látszólag beáll, ott kitnik,

hogy elbb a hatás vétetett oknak, s a törvény csak bizonyos körülményekre való vonatkozásában volt ismeretes. Ennélfogva azt lehet

állitani,

fölébe emelkedjék

is

hogy az ember, bár mennyivel jobban

még egyéb organizmusoknak, azon szanem hatások, mindig tényezk hatások ellensúlyoztathatnak, de ez már

bályok, a mennyiben okok és lesznek lételében. feltételezi,

Ha

hogy

A

léteznek.

a priori

ily

eredményekre

a tapasztalás

kell jutni,

hogy eddig még nyilvánulásaikban sem sokat térnek el azon okok, a társadalom, a miveldés emberét illetleg, az organizmusokra nézve általánosan észleltektl. azt bizonyítja,

A leszármazási elméletnek értelmében ugyanis, nizmusok versenye a

létért való

által életképesebbeket kiválasztva és a kevéssé

nem

kifejldni

az orga-

küzdelemben, a tulajdonaik

engedve, okozza ezen

életképeseket

tulajdonok örökössége

folytán a szervezetek tökélyesbülését egy bizonyos irányban.

Azonban

e hatás magában csak teljesen egyoldalú és egy irányú jDárhuzamos fejldést magyarázhatna meg, csak egy ugyanazon alap-alkatidomnak következetes tovaképezését, nem

pedig az egymástól merl)en eltér fajoknak sokféleségét egy

idben, valamint a leszármazási sorozat egy-egy ágán különböz korszakokban. Ezen tüneményeket a létviszonyok külön-

böz

volta, a létviszonyok változásai által fejti

mazási elmélet és

e tekintetben

meg a

tának, ez állapotban való eltéréseknek (hely és Bcöíliy Loo

:

Nemzetlét.

leszár-

a szervtelen környezet állapo-

id

szerint) ?

f

66 jelentékeny szerepet jelöl ugyan ki

;

ezeknek kell nevezetesen

az els impulsust a fajok elágaztatására, valamint temérdek

késbbi

fontos behatást

is

tulajdonítani; de e mellett szintén

fontos szerep jut a létviszonyok meghatározásában a szerves

lények különböz

kölcsönös behatásának egymásra

fajai

Ezen kölcsönös behatás

sokféle,

hol abban

^).

hogy

nyilvánul,

egy fajnak létezése egy vagy több más

fajétól feltételeztetik,

melyek nélkül meg nem

nem azon létformák

élhet, legalább^

közt; — hol ellenkezleg egyes fajok terjeszkedése másoknak

el-

tnését vonja maga után, hol ismét némely fajnak keletkezése Ezen, a fajoknak másoknak eltnése folytán következik be egymásra való kölcsönös behatása által képezett létviszonyok mig egyrészt az egyes fajok keljelében azoknak tagjai közt megaz által, hogy mely tulajdonok kifejlését mozditják el '-).

—

—

határozzák a verseny irányát, a kiválasztás eredményeit részt a fajok közt idéznek

el

kiválasztást.

E

nismusok közt ketts választásnak van helye

;

más-

szerint az orga:

foly a verseny

az egyes fajok különljöz egyénei közt, melyek közöl az életre

')

nyokban

Röviden

és találón lejezi ki (JulLu

— akár a talajban,

:

Minden

változás a külviszu-

a vizben, a légben vagy az organizmusoknak

társadalmi vonatkozásaiban egymás közt, feltételez egy átalakulást a fajoknak alakjában vagy belsu szervezetében, mely nagyon lassúdan természetes választás utján ment véghez, és fokozódott, a mig egy új speciesnek bizonyos idure állandó jellegét érte el. (Geologie der Gegenwart.

Lipcse 1874. 201.

1.).

Az idevonatkozó példákat 1. Darwin, liiixley, Oskar Sclimidt és mások irataiban. Csupán egyet idézek -)

sul

:

>^Léteznek

Haeckel, Vogt, megvilágositá-

apró óceániai szigetek, melyek lakói leginkább csak egy

pálmafajból élnek. Ezen pálmák megtermékenyítését leginkább rovai'ok

melyek a himport áthordják a himpálmákról a nöjiálmákra. Ezen hasznos rovarok életét rovarevíí madarak veszélyeztetik, melyek

közvetítik,

maguk

ré.szérül

madarak áldozatul,

apró

ismét ragadozó niailarak

pedig gyakran

apn'i.

mely millió számra fejldik

élödíit viszont megiilhetik

ragadozó madarak íiz

egy

és

élsdi

ki

i'ildiiztetnek.

j'illai

ilí'isdi

.itlia

l'illa/.alukli.in.

goiiihiik.

rovarok eiöniozdítaiiák a

A ragadozó

t;iiiiad;isaiu;ik Kzi'ii

Kz esetben ii;ilni!ik

teliilt

emberek tenyészetét, a iiiad/n-alka és a rovarevü madariik (Uacrkd: Matürlicbe Hciiö|)rungsgesc.liiclite

ValÓMzinii, liogy ragadozó állatok hiányában a iir>vényevök lnl'Z:ipiiin(!;ís

('";

a lilpnak hljes eHogviis;!

goniluik,

és kí'ivelkezéskép

veszélyeztetnék".

tek voliüi

esnek

veszélyes

fíjlal.

iljenlpen 2;i'J.

1.).

régen kivesz-

67 valóbbak kiválasztatván, a fajnak egy

l)izoiiyos

a különböz

átalakulása okoztatik, és foly

irányban való

fajok közt

;

ezek

közt legtöbb reményük van fenmaradásra és elterjedésre azoknak, melyek leghathatósabb ellenállásra képesek más fajok irányában s egyszersmind legkevésbé vannak más egyes fajokra utalva,

hogy megélhessenek.

A

létviszonyok befolyását, úgy mint azt a fajok küzdelme egymással határozza meg, homogeuizálónak kell képtehát zelni, minthogy számos esetben fajok kiveszését okozza,

azok számát csökkenti. De ez ellenslyoztatik azon hatásuk létviáltal, hogy különböz helyeken eltérk lévén azok (a szonyok)

s

ekként

különböz tulajdonok alapján

eszközöl-

faj egyénei közt, ezáltal egy-egy

vén a kiválasztást ugyanazon fajnak elágazását több fajra okozzák.

St

ugyanazon helyek

folytán is képzelhetjük fajok és ugyanazon létviszonyok hatása pusztító tényezötöl való valamely elágLását, akként, hogy

menekvésre kétféle tulajdon magasabb foka létesül két egymástól független választás

Ekként

itt

is

képesít

s

igy

i).

két ellentétes princípium

áll

szemközt egy-

több heterogén mással; egyik a fajoknak szaporítására, minél irányul. kevesbitésére azoknak másik forma keletkezésére, a

úgy mint a történet ezen tanok álanalógiát mutat a létviszonyok megvilágosítva mutatja a léttekintetében analógiát továbbá abban, hogy

Az

tal

emberiség

élete,

—

befolvása viszonyokat meghatározó tényezk ;

1)

Azou

ellenvetés,

itt is

két csoportra oszol-

hogy a bár különböz erények folytán megmemeggátolja egy helyben való képzdését vál-

nekül egyének párosulása érintett befolyás alatt kétfelé tulajfajoknak, nem feltétlemU dönt. Az egyének által, okvetlenül bizodonnak folytonos gyakorlása a különböz erényekkel felruházottak különböz a nyos eltéréseket az életmódban

szokásokban az ugyanazon erényekkel felközt bizonyos hasonlóságot a következtében ugyanazon erernházottak közt fog elidézni s ezeknek találkozni s inkább fognak fognak nyekkel felruházottak gyakrabban mint a különböz erepárosulni, folytán ennek e-vmáshoz vonzódni, s (sexual selection) választás« »nemi m;.kkel felruházottak. A Darwin-féle tanWagner-fele ület migratiót a a^ mely leginkább feleslegessé teszi kétségtelenül van helye a rendszerben.

nak általánosítását, noha ennek tartoznak. Azonban ezek már nem tárgyunkhoz

5*

;

68 nak.

Egyik magában

foglalja azon befolyásokat,

melyek az

emberre nézve annak felelnek meg, mi az él lények fajaira nézve általában, a szervtelen világ

azaz elször ugyancsak a

;

szervtelen világ, másudszor a növény- és az állatvilág

együtt véve —

elsn leginkább csak

az

;

ezeken

közvetve, a másodikon

közvetlenül az egész táprendszer (a tápkeresetnek pbysikai és erkölcsi,

a táplálatnak chemiai befolyásaival) és ezzel számos

testi és szellemi

tulajdon l>efolyása alapszik. Azt hiszem, köny-

— természetesen monophyletikus eredetét feltételezve az emberi nemnek — csak azon közvetve és köz-

nyü

])elátui,

hogy

vetlenül érvényesül

meg

az

els

eredetét.

sokat,

él

eltérései

életfeltételek

magyarázhatják

társadalmi-, szervezeti- és kultúrkülönbségek

faj-,

— A másik csoport magában foglalja

azon

Ijefolyá-

melyek az ombei're nézve annak felelnek még, mi az

lények fajaira nézve általában a fajok kölcsönös behatása

egymásra, aktiv,

t. i.

itt

a népek kölcsönös behatása egymásra, úgy

mint passiv oldalával. Itt

mások

vagy közvetlenül megfosztatnak a

által közvetve

forrásaitól, és olyanokat, látjuk,

találunk népeket, melyek

is

lét

melyek más népeken táplálkoznak

hogy egy nép terjeszkedése miatt mint olvadnak össze

mások, valamint hogy a szomszédokkal való küzdelem mint ersít és emel mások fölébe, látunk más kedvez és kedveztlen,

edz

és irtó befolyásokat.

Látjuk törzseknek, nemzeteknek,

egész népcsaládoknak eltnését,

ezen kiválasztásiján a homo-

s

genizáló irányzatot.

Ezen analógiák eddig a létviszonyok befolyása, az ket meghatározó tényezk két csoportja s ezek közöl az egyiknek hatása konstatálhatok tények által. Csupán az nem l)iz()]iyitható be ta])asztalatihig, hogy egy-egy nemzet tagjai közt lenne (ilyaii kiválasztás, mely annak átalakítására az öröklés :

—

alapján tényleg befoly.

Nem

valószín, hogy ilyen hatás létez-

ha csak nem egészen vad, a kultúra legalsóbb l'okán álló jiépek kíizt, melyek csak nagyon keveset változott létviszonyok zék,

k(")/.t

•'Itck a/oii

túrnépcknck

egész

r())i|)aii1

i
.il.ill.

mely

felemelkedjenek; nem valószín, hogy ilyen

minthogy zon\uv

e jiroc-cssus

l'aj-jelekel

a

mostani kul-

hogy amahoz hasonló állapotból ennyire

kellett,

liogy

t.

i.

kikie-Zfilioljön,

a

liatás

létezzék,

természetes választás

mákokat

ne\eljiii

l)i-

akként,

69

hogy a vúlasztás megsznése

jellem állandósuljanak —

id

iitáu

felette

is^

mint elsajátított

l'aj-

sok idt igényel, és az egész

alatt változatlan irányzatot feltételez a

létviszonyokban.

A

né]íek élete erre rövid, fleg azon szakaszaiban tekintve, melyet a történet tanúsága szerint (csak ez van kérdésben, az ismeretlen, mit a praeliistoricus múlt vagy mit a jöv tartal-

maz, nincs) hasonló létviszonyok közt töltöttek. Tétettek az emberiségen mesterséges választás kísértermészetes, letei, mely szükségkép sokkal hathatósabb mint a ki így a spártaiak a physikailag ép gyermekeket választották gyengébbea kirostálhatta nevelés kemény s ezek közöl is a

Mindamellett faj-jelek nem állandósultak a spártai nép kitnsége addig tartott, mig a választás ismétldött mihelyt ez megsznt, a nép elvesztette azon jellegét, a mi bizonyítja,

ket.

;

;

hogy az

id nem

volt elég hosszú reá,

hogy azon tulajdonok

általánosabb öröklése jöjjön létre, és az atavísmus nyilvánulása kivételessé tétessék.

Ha het, sen

ez

az analógiának kiterjedése e pontra

nem onnan

keresztül vitt

ered,

nem

feltételez-

mintha az egyéneknek következete-

nem lehetne nem is onnan,

kiválasztása az emberi fajnál

hasonló átalakító hatással, mint

más

fajoknál,

mintha kiválasztásnak helye nem lehetne a polgárosult nemzetek közt, a pubertás kora eltt elhaló egyének nagy száma ;

következtetni engedi, hogy annak van helye. Átalakító hatást

ennek, mint

már mondatott,

azért

nem

tulajdonítunk, minthogy

a létviszonyok gyakori változásai folytán, a behatások természetében legalább magasabb fejlettség népeknél nem volt elég állandóság.

Ezen

változások,

nem

hol

eredményezték

az

illet

átalakulás eszközei

nemzet eltnését, többnyíre jelentékeny voltak, de nem egyének kiválasztása és tulajdonaik örökössége, hanem valószínleg kizárólagosan az átalakulásnak másik tényezje, az alkalmazkodás folytán, melyre az ember, azon fokon hol már társadalmi lénynek nevezhet és a mennyiben nem

E

képesszervek átváltozása kívántatik, kiválólag képes. kiindulási séget korán felismerte a közgazdaságtan, midn pontúi fogadta el e mondást »rhomme est un étre sociable

küls

:

70 perfectible et responsable«

kor

áll elö,

mikor a három

^).

A

perfectibilitas,

mely csak ak-

egy bizonyos maga-

tiilajclou elseje

sabb értelemben valóság és mely kett együtt a harmadikat hozza magával, a perfektibilitás képesség pusztán alkalmazkodás

nem egyéb mint által,

átalakulási

a kiválasztási és örökös-

Hogy

ségi princípium igénybe vétele nélkül.

ezek hiányában

is végbe mehet az átalakulás, ez ered azon körülménybl, mely szerént az egyéneknek nem egyesei, hanem bizonyos fo-

kig egész összege alkalmazkodik

Ez

tárgya.

fejldésével, az öntudatnak a és a

igy a kiválasztásnak nincs élettel,

a beszéd

beszédbl ered disciplinálásával

gondolatok közlése által lehet nagyobb szolidaritással

okozati összefüggésben.

áll

s

a magasabb értelemben vett társas

Ezen alkalmazkodási képességre, ered ethnographiai

az átalakulás gyors haladására, az eljbl

elágazásokra, a népek kölcsönös élénk behatására vezethetk vissza ismét a létviszonyok gyakori változásai

;

úgy hogy a gyors

átalakulás szükségének és az arra való képességnek egyidej fellépése

nem

hanem ugyanazon okokból

véletlen,

azonban ezen alkalmazkodási képesség sem határtalan is

Hogy és nem

ered.

egyenl, ennek bizonyítványát látjuk népek kihalásában, kü-

lönösen az európai kultúrával érintkezésbe

midn

jöv vad

népeknél,

egyrészt a lépés, mely természetüktl kívántatnék, túl-

ságosan nagy, másrészt azon élettani igazság

is

számba veend,

hogy fajoknál, melyek igen hosszas ideig éltek változatlan létviszonyok közt, az alkalmazkodási képesség csekélyebb, mint olyanoknál, melyok'nél e viszonyok gyakori folytonosan gyakoroltatik az

1)

Az ember

-)

l'alán lesznek, kik

által

-).

társas, tökéletesítlietu és felels lény.

ennek magyarázíitát fogják

létvÍHZ(niyok igen sokáig változatlanok, ott

van

változásai

ideje teljesen érvényesülni s

ki\'iinni

a természetes

alkalmazkodás

:

hol

a

választásnak

és öröklés utján az egyé-

neket tökéletr'Hon liozzá idomítani azokhoz, kiküszö])ölve minden velk •ilentéthen álló sajátságot gyökeresen. Ha azután hosszú idö niulva vál-

•

toznak a létviszonyok, hiányozni fog minden olyan sajátság, melynek alapján az egyének kíizt természetes vésbé lesz

nyokba

meg

szervileg beélt

nehézségekbf!

választás

az általános alkalmazkodás

jellemekbl

i'itkö/.ik, niiiiL

melyet a míg meleg

volt,

álh'.

kezddhetne,

népnél

az átalakítás

valamely inintáltan teljesen

még

lehetett volna

és

még

ke-

lehetsége. Hizonyos viszo-

niiis

leliiilt

hasonló anyagé,

idomba gyúrni. Ekként

71

Ezen népeknél a választás

és örükösség hatása kívántat-

nék meg az átalakulásra, melyre alkalmazkodási képességük

nem elegend. Némelyeket kivéve, melyeknél a sus túlságosan gyors, valósziníí lasztás, de a csekély

is,

hogy

kihalási proces-

ez irányban történik vá-

számú íenmaradó alkalmazkodó egyének

bi-

zonyára nem fognak egy átalakult népfaj seivé lenni, minthogy

nagyobb mérvíí terjeszkedés elfeltételétl fosztja

ket a bevándorlás

;

— a tértl — meg-

és legjobb esetben is

azon arányban

szaporodhatnának, mint a körülöttük lakó más fajbeliek

nek nagy tömegében pedig elébb-utó])b vegyülés

által.

el kell

ezek-

;

merülniök

el-

Csupán azon vidékeken, hol a klima európai

származású emberre nézve öldökl, hol ennélfogva bevándorlás

nem

létesíthet és a hová a fehér ember csak mint

látogat

vagy

el

folyta után

id

legfeljebl)

keresked

néhány évre települ meg, melyek

le-

száll, ha vissza nem menekszik hameggazdagodást többé-kevésbé elérte,

eltt sirba

zájába, miután czélját, a

csak ezen vidékek benszülötteinek lehet reményük, hogy a kultúra

lét viszonyaihoz

alkalmazkodhatnak, addig mikorra

európai származású ember a közbees átmenetet

képez

vek lassankénti elfoglalása utján alkalmazkodott

lesz

az

földö-

klímá-

jukhoz, mikor a verseny változott körülmények közt újra fog

kezddni. Felfogásunk szerént tehát az emberiség fejldési története,

amennyiben ismeretes, a reá befolyó tényezket csak egy

tekintetben hasonlítva,

nem mutatja egészen megfelelknek, azokkal összemelyeket mint az él lények fajainak képzdésére

és fejldésére általában

kintetben

t. i.

döntket

állított fel az élettan.

A te-

hogy a nemzeteknek változó létviszonyok

okozott és megkívánt átalakulásánál,

— a hol

ez sikerül

által

—a

szerepet teljesen az alkalmazkodás veszi át, az örökléssel egy-

Hogy

bekötött kiválasztás hozzájárulása nélkül.

nem

ezen utóbljí

érvényesülhet, ez a természetes választás processusának

lassúságából, szemben a lét^ászonyoknak (a történet keretén l^ell)

oly igen gyakori változásaival, ered

;

hogy az nélkülöz-

népeknél. melyekre nézve gyakran változnak a létviszonN'ok, folyvást különböz, soknemü sajátságok vétetvén igénybe, ezek mindegyikébl fentartja magát valami, s ujabb változásnál az átalakulás alapjává lehet.

72

amiak liiáuyábau

lietö és

ben

is

az átalakulás az esetek nagy részé-

annak köszönhet, hogy az alkalmazkodásra

sikerül, ez

való képesség felette nagy és hatásai öröklés, de közlés által

egyénrl egyénre,

—

nem

-

— átruházhatók. Ezen alkalmazkodási

— mely szétbontható a magasabb öntudatosságra, a

képesség

beszéd és irás által való közlés képességére, az ez által nevelt szolidaritási érzetre és az

— ezen

ebbl ered intézményekre

alkalmazkodási képesség választó-vonalat húz az emberek és az állatok fajai közt, hasonlót ahhoz, mely állatok és növények

ugyancsak az öntudatosság szempontjából, húzható. De ha annak folytán a természetes választás tényezjét nem is látjuk mködésben, mikor a nemzeteket mint fajokat tekintjük

közt,

— az

egy fajnak tekintve az emberiséget, mégis tovább

mködik

a verseny folytán nemzetenként tépve ki az átalakulásra

;

kevésbé képeseket,

ez által a terjeszkedésre tért nyitva

s

más

társadalmaknak, melyeknek tagjai szüliktl magasabb tulaj-

donokat örökölnek. Egyéb, már része van

annak

is,

hogy a

kifejtett

okok mellett ebben

szolidaritasi érzet, melyet említet-

s nemzetrl nemzetre Ezek közöl mindegyiknek magáról kell gondos-

tünk, csak nemzetek kebelében nyilvánul

nem

terjed

kodnia

;

ki.

sem közös törvény nem mérsékli k()ztük a verseny sem közös oktatás (kivéve, melyet a világirodalom

élességét,

nyújt azoknak, kiknek hozzájárulható) nem egyensúlyozza annak

eredményeit és ezentúl,

igy az

;

midn

itt

egész hevében fentartja magát.

azon fegyverekkel szemben, melyeket egye-

más eltompul, nem lehet gyzelem mindig a magasabb

dül a miveldés ád meg, minden ség iránta, hogy a végleges

nemzeteket fogja koszorúzni

szel felruliázott

az

is,

liogy a természetes választás,

kebelében

foly,

Most kétész-

és ennélfogva áll

ugy mint az az emberiség

a siettetett haladásnak, a tökéletesedésnek

té-

nyez(yj(>.

Midn

elisiiicrj'iik,

tani törvények

midn

alatt

fí'lisnierjiik,

nem ugyanazon életél lények egyél) fajai, alkalmazkodás és öríiklés még min-

liogy az

em])eri

fejldik, mint az

liogy az

dég hatnak, és hogy a természetes választás iránya a létviszonyok álfal liatároztatik meg, st hogy a mennyiben kiválasztás az öríiklés által

nemzetek,

nem

még

foly

be az átalaknlásia, ez kizárólag a

az egyének vcrsonyr által eszközöltetik,

— meg

73 kell újólag gyozöclnünk, liogy

pokból indulva vizsgálva

s

ki,

t.

i.

nem

tévedtünk, niidu

a konkrét esetekben

más

mköd

ezeket generalizálva oda jutottunk, liogy

:

ala-

okokat

nemzetek

lesülyedcsét a nemzetek hierarchiájában elfoglalt magasabb polczról, továbbá összeolvadásukat és végre teljes kihalásukat

a létviszonyok olyan változásainak tulajdonítsuk, melyekhez képest való átalakulásra, sem az általános alkalmazkodási képesség és

még kevésbé

az alkalmasabb

következetes kiválasztása által,

tek terjeszkedése.

idt nem

szervezet egyének engedett

más nemze-

;

III.

Magyarország jelen lielyzetének eredetérl. Haladási igények és vagyoni állapotok.

A megelz séggel,

birnak

:

fejezetekben megismerkedtünk azon jelentlétviszonyok

nielylyel

változásai

nemzetekre nézve

Jelenben kitzzük feladatunkul, bebizonyítani, liogy

Magyarország népe jelenleg változott létviszonyok befolyása alatt áll.

Hogy Magyarország egy

tartós és mélyre ható, a

zeti létet egészen gyökeréig megrázkódtató válságon

ez években (187.3 közepe óta), ez iránt csak egy dik,

egy

liaug,

mely minden ajakról

kél,

nem-

megy

át

hang uralko-

a legmagasabb állá-

súétól a legszerényebbig, a földbirtokos mint a

keresked

és

iparos, a politikus és a közgazda, a mivelt és a tudatlan aja-

káról,

más-más szavakban, de ugyanegy csoportjára a tényekvissza. Ezen tények, noha okozatilag

nek utalva, vezetve

Ijizonyosan összefüggnek

portba osztályozhatók a

tke

után

:

egymás közt szorosan, mégis két elszegényedés és a

1)

éleiknél, rósz

kereset a

sodás és vagyoni l)ukások minden lenség a iii('kl)l

lUílkülíizlictlcii

fedezni

s

munka után

rend

tke

cso-

kikezdése

élknél, eladó-

egyeseknél. 2) képte-

állami kiadásokat az álhuni jövcdel-

ennek követkoztél)en egy részrl az állam

ehidósodása, mely az államhitel teljes elvesztésével fenyeget másrészrl sziikséges beruházások mellzése és olyan társa(l.-iliiii rlv elli;i.uyagolása, melyek a jín alakulása tekintetében iiagyioiitosságuak.

A

dolgok ez

van. ininélio^^\a táKától.

álla])(>la a k()zliaiig által

leliiiciit

Csak azon

ve

itt-ott

eléggé konstatálva

érzem magamat annak bi/onyítgafelmeríilö nézet ellenéhen,

mely

sze-

rént az egész helyzet az lH73-ki tzsdeválságnak volna betudható, akarok (!gyct-niást megjegyezni. Ezen válság, mint Imlva

75 van, kövctkozinóuye volt, rcszl)oii nycrészkodésnek,

értékek terenitéséuek

s

zésnek vagyis a fokozott fogyasztásnak, részben pedig prodiiktiv

kópzeloti

a látszólagos gazdagságlx')! íblyú íényü-

módon való alkalmazásának, t.

melyek a jelen tkekinálati megállapitott töke kamatot be

és

i.

munka im-

olyan vállalatokban,

tökekeresleti arányok által

nem

hozzák.

A

gyupont minden tekintetben Bécs volt oda folytak össze mindenfell a foglalkozást keres tkék, ott halmozódtak ;

össze az állítólagos nyereségek, ott fogyaszt attak el milliók és milliók,

olyanok

által,

kiknek vagyonhoz egyéb igényük nem volt

annál, hogy a véletlen kezükbe játszotta a másét. Budapesten

utánozták e példát, tetemesen kissebb mérvekben

mint vidékrl

is

;

itt is,

innen, vala-

a többnyire csak hitel utján folyósitott

túlnyomó elszeretettel kereste és meg felé

;

is

találta az utat

tke Bécs

Noha hozzávetleges szátkék összege iránt, melyek Magyar-

ott is elnyelte az örvény.

mítást sem tehetünk azon

ország részérl börzei üzérkedésben elvesztettek

hogy az aránylag nagy

s

elismerjük,

mégis bizton feltételezhetjük,

lehetett,

hogy ez ország vagyonos lakosságának legnagyobb része ezen veszteségek által közvetlenül

nem

érintetett.

osztálynak, beértve a legkissebb birtokosokat

A földbirtokos is

—

és tudjuk,

hogy a földbirtok képezi Magyarországban a közvagyon zömét csak csekély hányada vett részt a papirosokkal való nye-

—

részkedésben,

kevesen

is

s

kevesen

is

költhettek tehát annak rovására,

veszthettek rajta. Mindamellett a költekezés ezen

években általános

volt,

mint az ipar-

és

fényzési czikkekben

való behozatal óriási emelkedése tanúsítja, mely csekély számú

osztályok költekezése által

nem magyarázható meg

;

—

mind-

amellett kevéssel a válság kiütése után a földbirtokos osztály-

nak igen nagy része, a kisbirtokosokat is beértve, kik a börzétl nálunk még távol esnek, szorult helyzetben találta magát, mint az általánosan hangoztatott panaszok, a kölcsönpénz

lázas

mind nagyobb hátralékai tanúsítják. Ezen tünetek összevetése könnyen reá birhat azon tévedésre, hogy az elébbi költekezés, mint a késbbi szükség börzejátéknak tudassék be. Azonban ismételjük, a börzejáték nem volt oly általános, mint a költekezés. Az aratási eredmények sem voltak olyanok, hogy igazolhatnák azt 72 években a kivitel 1870 keresése, a földadó

;

—

76

sem

távolról

fedezte a behozatalt.

körülmények következleg

e

és

1869

évi jó termések,

Részemrl

azt tartom, liogy

liozliatók összeíuggésbe

az 1868

:

egybekötve az egész monarchiában

lábra kapott nyerészkedéssel,

s

az ingó

tkék

látszólagos nagy-

ságával, a földbirtok értékét (az eladási árat véve alapul) szer-

id

felett felhajtották s ez

alatt ezen érték feutarthatta

mert aránylag kevés volt az eladó

idben lett

magát,

kényszerült eladások ez

mert a megkétszerezett vagyon

alig történtek,

mel-

^)

az addigi terhek a legersebben megterhelt birtoknál

könnyen elviselhetknek tntek sága

nem

volt 2

—3

szór, az

lev

vonnia a rajta 4

;

is

A földbirtokos, kinek adós-

fel.

kinek birtoka értékébl

le kellett

hogy aktívumát megbecsülhesse,

terhet,

— 8 szór oly gazdagnak érezte magát, mint elébb

s

ezen arány-

hogy a birtok jövedelme nem felelt meg az értéknek; de az emberek vigasztalták magukat, hogy ha a ban költött

;

birtok ennyit

igaz,

az arányos jövedelemnek

ér,

majd csak meg

kell

A

környéken történt eladások alapján kiszámíttatott a birtok értéke, ennek a tulajdonos többé-kevésbé optimisztikus

jönnie.

gondolkodás-módja szerént 8 delemül

s elköltetett

ekkor sok

Hogy a

volt,

;

— 12 százaléka vétetett

nyilt hitel

fel

jöve-

akadt mindenütt, mert a pénz

a pénz pedig sok volt mert mindenütt hiteleztek.

nem

földadó-hátralékok mindamellett jobban be

foly-

tak ez idben, ez mutatja, hogy a jövedelem, nagy többlete daczára, legfeljel)!)

elegendnek.

A

is

csak a szükségek kielégítésére találtatott

mohóság, melylyel az emberek hozzáláttak

kényebni és fényzési igényeik kielégitéséhez, magyarázható t(»l)bféleképen s

a biráló

min

külöid)öz szinekljcn tünlu^t

szemmel

nézi. Késöl)l)

('Z(;ii

fel

a szerént, hogy

l'ontos kéi-désre

visszatérünk, most csak konstatálni akartuk, hogv a

')

Hogy

H IViIdhirtok

íini

inkább alatta marad a valónak

inegkótszevezödütt, oz ;

ismerek

ejíy esetet,

nem

túlzott, lultovés

melyben

o. .-rt.

jjondolkodott és

;.jO,000

met,'tartotta birtokát. be,

ami

Ez egy

eset,

ajánlottak

forintot

kért,

feltesszi'ik,

túlzott, niég mindi;; Jóval

két ár közt. voltak.

Ha

forintot

komoly vevk

miután

;

ejív 1858-l)an

192,000 forinton (akkori ])ankvaluta) elkelt birtokért, az akkori

1871-ben 550,000

még

i'itldbir-

pedifí me^-

:

a

vevnek birtokos

nem

adták,

bo
ti")bli

mint 100"/ü-nyi

de az arányok

minden más

kiil(>ni)sé}í

esiítben

van a

hasonlók

;

__77

min tokosok uagy számának akkori költekezése körülbelöl 1873-ki az hogy s pénzbséggel akkori az összefüggésben állott kimaradt válság mi által hatott reá a várt nagyobb jövedelem :

elmúlt a föld értékének ers csökkenésével, ezzel folyaz általa költött nagyobb hitel s a pénzpiacz megingása szükség legégetbb épen pedig midn általában, tán a hitel túlköltekezés volt reá, mert a jó remény fejében tett több évi

reménye

is

okozta deíicit fedezetlen maradt. Nem volt ebben semmi, a mit szédelgésnek, kicsapongás-

nak lehetne nevezni

azon

abban

állott,

valóban elérhe-

annyival többre, hogy a nyugoti szomszédainktovább nyugoton elért jövedelmekkel összehasouhtva vevk, kik a várakozás szerénytelennek tnjék fel.

tnél, de s

az egész elkövetett hiba

jóval töl)bre becsültetett a

hogy a jövedelem nál

;

nem

A

birtokért azon árakat ajánlották

s

az utánuk induló birtokosok

azon csalódásban voltak, hogy a vasutak épülése magában körülbelül oda elég arra, hogy a föld értéke s jövedelme emelkedjék, hol elfelejtették,

p.

hogy

o.

Csehországban

a föld jövedelme

áll.

Nem

tudták, vagy

els sorban a rajta

foly-

pedig több tatott gazdálkodástól függ, ennek reformálása nem szükközül itt rendbeli tényeztl feltételeztetik, melyek ség többet említeni e kettnél

:

id

és töke.

Hacsak néhány év múlva egy hasonló korszaka az

opti-

nem

való-

hasonló végeredménynyel,

mismusuak be nem áll, változást szmü, hogy ez irányban a közel jöv jelentékeny tehet kivételt, de hozzon. Nagy termés magas terményárakkal többletet egy következ év ez mindig csak kivétel lesz, s a Középtermés középelnyelik. árai rósz termése s alacsony S ez még jövedelmét. normális árakkal szabja meg a gazda sokáig alacsony képest,

melyek

lesz,

közép- és nyugot-európai országokhoz

felé tekintetünk

irányul,

melyek felfogását,

s szokásait, életmódját eltanulni igyekszünk

mibl

természe-

legkönnyebb. Ezen sen az ragad ránk legelébb, mit utánozni s igényei nem jövedelme viszony, mely szerint a földbirtokos egyenlítik ki

évek eltt

is)

egymást, melyet korábbi években (a hetvenes felismerhettünk a földbirtokosok folytonos pana-

természet; az 1873-ki válság utóvalamhithogy nem is fájdalmaival nem fog az is elenyészni, szaiból, e viszony állandó

78

Csupán élesebb alakot

az költötte.

1870

— 72

berekkel,

utána, mivel az

öltött

évek látszólagos prosperitása elhitette volt az em-

bogy a viszony javult

s

az emberek a szerint cse-

lekedtek. Ezen aránytalanság a földbirtokos jövedelme

szükségletei közt független az

szak következményeitl és tartósabb

Mit lanságból

1872— 73-ki

nyerészkedési kor-

régibb baj ezeknél mint bárki tudja

is lesz.

kellessen ?

;

és

ebbl

következtetni,

mi

foly ez arányta-

Azt, hogy a magyarországi földbirtokosnak az élet-

hez való igényei társadalmi állásához képest általában túlzottak és hogy

nem

tudja magát viszonyaihoz alkalmazni, mert

a hiba jellemében van, mely túlköltekezésre nélkül elérhet vei be

Ha

nem

e feltevés helyes,

hajtja

s

a baj

éri ?

ugy az

felette

szomorú tekinteteket

jövbe, mert akkor a bajnak nincs határa s a föld jövedelmének még tetemes emelkedése sem igér jobb állapoto-

nyit a

mert akkor az igények mindig nagyobbak lesznek a jó ugy a további gazda által kielégíthetknél. Ha ez a való kat,

—

consequentia az, hogy mindazoknak, kik jelenleg a földet birják, teljesen tönkre kell menniök s a birtokoknak más kezekbe

átmenniök és csak ha ezen processus be lesz fejezve, fog az általános állapot javulhatni. Ez foly azon feltevésbl a jöv tekintetében

;

hasonlóképen a múltra nézve pedig az folyna,

hogy ez állapotoknak hasonlóknak kellett lenniök, mióta a föld mostani birtokosai kczél)cn van nincs ok feltételezni, ;

hogy azon jellem

— ha jellem

alatt az emljer erkölcsi termé-

szetének alapjait, az egyén által szenvedett befolyások levonáhogy azon jellem mért fejldött volna ki egysával értjük

—

ha az elébbenieknél más volt. A tulajdonok, melyeknek csiráit az ember az anyaméhbl hozza magával, örökösök; ha sokszor egészen eltér is aíiuj(>neme az szerre igy a jelen nemzedéknél,

apáétól, ezt egy

nemzet vagy osztály átlagál)an kicgyeidíti

hogy az apák jellemei sem voltak egyenlk s az eltérés lányokban nyilváuul, mint az apa és Hu kr»zt ugyanazon apáké cgymáskr)/!. Minden okszcriiséggcl ellenkez feltevés, hogy egy nemzeii»ely czáiolatot nem érdemel, volna, iizonlmn, az,

,i

dék, össz(!ségél)cii kölcHi,

akár kiils

leljcscii I

eliitliessen

dkíjdoiiaihan.

A

az elí'ihhitl. akár eriia.iíy

eltérések

iiiiiHlig

8

79 vagyis az egyén által szenvedett kül-

egyéni alkalmazkodás,

hefolyások következményei,

— mig az erkölcsi

alkat, az egyé-

nek átlagál)an, nemzedékrl nemzedékre csak igen lassanként módosul.

Azonban a

földbirtok legnagyobb része

pedig

két-három évtized eltt l)irtokában

melyek

mindenesetre

teliát át.

volt,

A

1

még

— 2 és

még most

is,

teljesen olyan családok

több század óta birják

azt,

a nemzedékeknek egy tekintélyes során

túlköltekezésre való hajlandóságot mint általános és az

egyének többségét egészen uraló jellemtulajdont teliát semmi esetre sem feltételezhetjük, minthogy akkor a földl)irtok -i

—

vagy 10 nemzedéken át nem származhatott volna le mostani vagy 20 25 év eltti birtokosaira. De tudjuk is különben biz-

—

tosan,

nem

és szükség közötti ezen aránytalanság

hogy a jövedelem

olyan rég óta tapasztalható. Igaz, hogy voltak pazarlók,

— mindig

és

mindenütt

— egészben

azonban a

osztály, jelen század közepéig, tisztességesen

meg

földl)irtokos

tudott

élni,

mely jószágain lakott állandóan, teliát a kö(kik közt most épen legnagyobb a birtokosok, és kisebb zép bomlás) ha el is fordult a pénzzavar, mint mindig és min-

fleg azon

része,

;

denütt,

de egészben ismételjük, tisztességesen megéltek és

fentartották magukat, mérsékelten gyakorolva azon nemeit a

fényzésnek, melyek a pincze és a gabnatár, a gulya és a ménes tárgyaiból kikerültek

E

:

a vendégszeretetet és a lótartást.

nem

hogy a magyar birtokososztály jellemétl elválaszthatlan a túlköltekezési hajlam és másban volna keresend az ok, melynél fogva most azoknak szerint tehát

állna,

tiilnyomó részénél a jövedelem

nem

futja ki

s

a

tkébl

— jó

pótoltatik.

és rósz évek

Mert

átlagában

—

ezt fel kell tennünk,

ha csak a rendkívül meggyült földadó-hátralékokban és azon általános felháborodásban, melyet ezen adó felemelését illet

minden

nem nem csupán a válság kiütése meg volt annyira s olyan köztu-

czélzat költ, a patriotismusnak óriási hiányát

akarjuk felismerni. óta létezik,

meg

E

volt

domásilag, hogy a

hangulat

elbb

is,

látszólag legnagyobb prosperitás idejében

a pénzügyminiszterek

nem mertek

arra vonatkozó javaslattal

az országgylés elé lépni, és évrl évre

ismétld

államköl-

80 csÖnökkel pótolták iiikább a deficzitet, semhogy a földadó emelését csak szóba

Ha nem Lan

fel-

hozzák.

is

örökölt sajátsága a jellemnek, úgy a viszony ok-

kell lennie valaminek,

ilyen befolyást gyakorolt

;

mi a jellemre

— általánosan —

a viszonyokban kell rejlenie az ok-

nak, mely a kiadásoknak folytonos és általános felébe növekvését a bevételekkel szemben, ha

gyarázza.

Ez

nem

is igazolja,

de

megma-

okot felismerni vélem két egymással szorosan

összefügg tényezben.

Az els nem

más, mint hogy az utolsó évtizedekben a

kereskedés és közlekedés élénkülése, az utazás megkönnyebbülése,

a hirlapok ersebb elterjedése

általában a szellemi és

s

anyagi érintkezés gyakoribb volta

által,

az ország lakossága

— vagyonosabb részét értve — megismerkedett vagy' mennyiben elbb ismerte hirbl vagy

szemléletbl, most úgy szólván folytonosan szemlélni kénytelen a Nyugot népeinek

fogyasztási

viszonyait;

az

kodás, bútorzat, városi

tében

;

ritkábl:*

egész

telelés,

életmódot lakás, ruház-

nyári fürdidények

tekinte-

a fogyasztási, illetleg fényzési czikkeket egész sokfé-

leségükben és folytonos váltakozásukban. Vegyük csak

p. o.

—

hogy mennyi id kellett ezeltt 40 50 évvel egy ni divatnak, hogy az utat Parisból Magyarországba megtegye és mennyi kell most a kisebb hullám csapásai ezen folyvást moz;

gásban lev tengernek akkoriljan

nem útközben

elenyésztek;

áramlatok lettek érezhetkké,

hogy Parisban az illet divat

el

csak

de

a

sem érkeztek nagy apály

mikor?

idáig, haés

dagály

évekkel

azután

újjal váltatott fel s

ekkor sem

hová most

elhat. Vegyük azon özönét a hirdetményeknek, mely most a hirlapolvasó kedélyére mindennap Ijefoly, ezer és ezerféle »uélkülözhet-

hatott

el

tized részére azon helyeknek,

len« czikket kinálva,

A

melynek ezeltt nevét sem ismert iik.

másik tényez annak tudata, hogy a földbirtok a nyu-

goti kiilföldíin

miként jövedelmez, egybekötve a reniénynyel,

hogy ezen jövedelmi

.ir.'inyiiak

ezen i'eniény gyaki'an a végzet követelés alakját veszi

A

fel,

is

lielyi'e

kell

;'illniii;

irányában támasztott daezos

inelyiH'k teljesítése be

nagyobb kényelem, a

egybekötvíí a/oii

iifilmik

liiKiiiiiill.ibb

tudatt.'il, liogy niásúti

nem

íénvíizés

badiili'i

váratik.

esábja,

birtoka és

lia-

81 souló tái'Síulahni állású személyek számára aunak egy bizo-

nyos

hozzájárulható,

foka

idn egyenlségnek

rövid

meggyzdés hogy

a

vételeken való túlköltést, a jobb

Nem

e részben

el

létesülnie, idézték

kell

jöv

a be-

anticipálásakéut.

akar ez lenni sem vád, sem mentség. Be kell

is-

merni, hogy az észszerüség szempontjából hiba volt, de szem

eltt

kell

hogy az ember

tartani,

nem csak Szem eltt kell

természete

észbl van alkotva, hanem indulatokból

is.

tartam, hogy bizonyos öszhang, bizonyos párhuzamosság köve-

telménye elválaszthatlan az élet nyilváuulásaitól, mely megfelel

az

erk

egyensúlyának, mint a szervtelen világban sokkal

kevésbé komplikált alakban észlelhet azonos törvénynek. Nem csak a gép kivan több tüzel-anyagot, ha többet dolgoztatják,

hanem

ember táplálkozására is befolyással van, hogy munkát végez ez a legegyszerbb példája és azon igazságnak, hogy minden befolyás, melyet az ember egy vagy más irányban szenved, mely physicumának vagy psychiaz

min

mennyi

;

cumának egy bizonyos átalakítólag,

— lehet — egész lényére

oldalát átalakítja

észrevehetlen csekély mértékben

vagy a súlypont megváltoztatása vagy egyéb

dalakon bekövetkez párhuzamos átalakulás és a hírlapok (fájdalom,

kiváló

els eszközei egy

gosan egyoldalú behatás

által,

utaknak mért nem

volt hasonló

ellenben egy

más

min

renként foly egy

egy darabban

voltak

is)

melyek

látszóla-

szükség magyarázni, hogy a vas-

hatásuk a nyugot-európai

azok csak egymáshoz hozattak közelebb, mi

által jött létre, az

képzeljük,

ol-

A vasutak

megzavarták a szellemi orga-

Nem

;

által.

nem mondhatni könyvek

ilyen átalakulásnak,

nismus egyensúlyát.

államokban

hogy csak

ki fog hatni

világhoz. Általában

mi

ott lassú

fejldés

ránk egyszerre elkészületlenül hatott be

;

különbséget tesz az oszcillátiókban, ha szeme-

függ mérleg

csészéjébe egy

mázsa, vagy ha

tétetik reá.

Az okszerség rendelvényei e részben, persze minden körülmények közt változhatlanok túl nem menni a jövedelmen. Legjobb is volna, ha e szabály mindig betartatnék. Nagyon jó volna, ha Magyarország polgárai mindazok közül, me:

lyek Közép- és Nyugot-Európából rájuk hatnak, csak azt vennék fel,

mi közgazdaságilag

Beöthy Leo

:

Xemzetlét.

és politikailag hasznos

;

nagyon 6

jó

a szellem táguló látköre mellett, az erkölcsök meg-

1

eune,

t

ártanák si egyszerségüket

lia

ha megtanulva németül,

;

fran-

cziául és angolul, olvasnánk e nemzetek könyveit, tanulmá-

nyoznánk nyilvános

—

vonjunk belle

s

—

magánéletüket

és

tanulságot

liogy

a mellett úgy laknánk, (ház és bútorzat

úgy öltözködnénk és étkeznénk, mint a régi jó világban. Semmi kétség, hogy ez lehetséges niivelt gondolkodás mód és ismeretek egyfell és egyszer életmód másfell tekintetében),

;

nem

zárják ki egymást; st! Diogenes nagyon okos, tanult em-

ber volt és egy hordóban lakott csebb

férfia az

st még kezni.

nem

ó-kornak,

;

meg épen

Sokrates

szintén

neje Xautippe fényzési hajlamait

Azonban

kis- és

élt,

képes volt

is

fé-

nagyvagyonú honpolgáraink többsége

philosophusoknak vagy aszczetáknak való jellemekbl,

áll

(megjegyzend, hogy az aszczetizmus fogalma is kenyér

legböl-

egyszeren

felette

bnös

kéjelgés a gyökerekkel tájálkozó anachoréta

eltt, és sanyarú táplálkozás annak, ki délben

Apáik

szokott).

relativ, sajt és

és

három

ételhez

nagyapáik e század els évtizedeiben

és

a

múlt században szintén nem voltak sem philosophusok, sem aszczeták;

ellenkezleg, sokat adtak a jó életre,

gadták meg maguktól, a mit

szemk

nem taHogy

s

szájuk megkívánt.

lehessen feltételezni, hogy a nemzedék, melyet nemzettek, phi-

midn

egy

losophus

legyen azon fokig, hogy

új világ,

mely eltt szemeit bezárnia nem szabad, minthogy

tle tanuluia

nem

iiiciiiiyi

van a

élj(!

élvez(>teit

meg

nélkülözhet, a ki egyszer megismerte, elkezdve

magán-

és közéletünkben

giek abban, mi pén/bc

!

Sajátítsuk

volna

épen ezért akkoi'a

s

hatnak

fel

ideje alatt,

cl

azoknál,

kciiil, holott

— ez

s/étbontanunk kellene,

nemzedék

ne

ki-

a zon-

az újat, a mire

szkségüid< van. és niaradjuuk a ré-

mindf-nt szoi'os vcgyiilrthcn találunk rés/.ciic

— an-

a nu'ly valódi kellék, melyet

k<»zt,

gorától egész a waterclosetig

tébb,

magát

belé kell hogy

kell, melyl)e

nak magasai)!) kényelmeit, íinomultahb vauja; és

feltárul eltte

mint

a

lel,

kiktc'U

niclyct

tanulunk,

ell)!) alkat-

legmagasabb pbilosopliia

átalakulást

feltételezne egy-két

természet és tiúténet

nem mutat-

hosszabb idközökben sem. Ks még ha a legszin-

egyértelmbb akarat

lenii". niin»")re

is

meg volna

reá, olyan

CNak az elhizakodás vállalkozhat.

mesterség

83 Ismételjük ekkora íitalakulások rövid :

id

alatt lehetet-

lenek,

ha csak uem egy választási processus útjáu, mely

részét

a földbirtokosoknak kiirtja ezek sorából, kiknek he-

^/lo

lyébe részint azon kevesek terjeszkednének, kik képesek vol-

tak alkalmazkodni, vagyis az igen jó gazdák, kik minden kö-

rühnéuyek közt megtakarítják jövedelmük

madát

a

aquisitor

;

régi világban

is

volt,

mindig kevesebb, mindég kivétel ahhoz képest, dolgok

vüli

uem fordulnak

elö,

vagy kéthar-

felét

mindig

ki,

csakhogy

ha rendkíA dobra

megél vagyonából.

kerül birtokok nagy száma, lenyomva az árakat, ezek számára megkönnyítené az aquisitiót azonkívül más osztálybe;

liek és külföldiek is

vennének részt abban, talán tetemesebbet

mint amazok. Ekként egy bizonyos

id

rövid

alatt

—a

— de szintén nem

bii'tokos osztály

változatlan jövedelem mellett

is

nagyon

átalakulna akként, hogy

fentai'tauá az egyensúlyt a

Hogy azonban ennek lefolyta alatt az országnak jutnia, ezt nem szükség mondani. Tulajdonképen e már megkezddött az ország jelen helyzete annak

kiadásokban.

hová

kell

processus

;

befejezetlen képét

adja.

A

mi pedig a túlköltekezést

illeti,

mely a lakosság vagyonos részébl oly számosakat e lejtre hozott, azt véljük, bebizonyítottuk, hogy az, a mennyiben az fel, mint más népekhanem annak következ-

események nálunk nagyobbnak tüntetik nél,

nem egy

innátus hajlamból ered,

ménye, hogy a külbefolyások változása folytán az igények és szükségletek, melyek ugyanazon társadalmi állás

')

által dis

ciplinált ugyanazon jellembl folynak, tetemesen növedtek,

s

nem elégitése nagyobb önmegtagadást feltételez, mint minre az illetket a körülmények nevelték. Hogy pedig a földnek jövedelme országszerte nem növekedhetett megfelel módon, erre késbb még visszatérünk. ezeknek ki

1)

Jól tudom,

hogy az úgynevezett »társadalmi

állásra* állapítása

bizonyos igényeknek, az elöitélet czimével bélyegezhet

tatjuk,

uem

a

dásra

számolnunk

kell az

;

és az

de ha társadalmi tüneménj-ek

ség szempontjából jogosultan;

észszerü-

okait ku-

emberi természettel úgy, a hogy azt ismerjük, elítéletek pedig elvont gondolko-

minnek lenni óhajtjuk az nem képes egyéneknél olj'an ;

szervezeti részei

állatoknál az ösztönök, melyeknek különben

a lelkületnek, mint

más tekintetekben

felelnek.

e*

is

meg-

84

Miuden egyébtl helyzetének magá1)an

eltekintve különbeu, a földljirtok ezen

is

szükségkép lankasztólag kell hatnia

a mezei gazdaságra, mert annak kell erélylyel. kell tökével való folytatását nem engedi, a szükséges javítások és reformok keresztülvitelét hátráltatja.

Nálunk, hol a közvagyonnak szinte

egyetlen fontos tényezje az, a földbirtok kedveztlen helyzete

magában

is

megmagyarázhatja az általános gazdasági

teljesen

helyzetet, a bevételeknek mindenütt tapasztalható elégtelensé-

gét és apadását.

Mi

az államháztartás állapotát

jmjoknak okait által

már

ki

illeti,

van

jelölve.

Hasonló

gazdasági viszonyok közt,

megelzkben s

s

az ezzel összefügg

ezeknek egyik oldala az imént vázoltak és annyira elterjedt

mink

kutattuk, az adók

azok,

nem

magán-

melyeknek okait a

folyhatnak be rendesen,

az állami jövedelmek szaporítására irányuló intézkedések, a

mennyiben új terheket foglalnak magukban, a pénzzavarban levk nagy tömege részérl nagy ellenszenvvel találkoznak, mely alkotmányos országban meg

is

gátolhatja az ilyen intéz-

kedések foganatosítását.

De

azzal, hogy ismerjük az okokat, vagy azoknak egy melyek a nemzeti vagyonban megzavarva az egyen-

részét,

súlyt, oly

nagyon megnehezítik a jelen

felfogás szerint nélkü-

líizlietleneknek tartott kiadások fedezését,

— ezzel

niiies

ki-

merítve az álhnnháztartási válság kérdése.

Tudván, hogy az ember

nem

solható,

lepliet

kik túlköltekezés és

meg már

ítélete

indulatok által

a következ egyszer

l)efc»lyá-

észlelet

Azok,

:

régel)ben megzavart vagyoni egyen-

súly miatt kiadásaikat fedezni, fizetési kötelezettségeiket

közt

az

adótizetést

nagy ndiczcn

va^íy

is

természetes, hogy a rósz

nyéhe

a(h'>

túlságosan magas. Jgcn

gazda mindig sokalni

log

az adói'a nézve, ]iedig mint diskntálhatóra.

legkevesebb

valósziniileg

ezek

épen nem képesek, igen általánosan azon

panaszt hangoztatják, iiogy az

tizetést,

s

csak ritkán ])ont()san, olykor

teljesíteni

tartózkodást

kisel)bségben

lev(")k,

liely<'Zen(l.

kiknek

e

minden \élemé-

Másrészt

vagyoni

azon

viszonyai

rendezettek, ezcji viszony alaj)ján az ac(|nisit(Mdkiiak fentebb

85 röviden jcllemzott iajál)a sorolhatók

Ezek

i).

minden

azok, kik

körülmények közt tkésítik jövedelmiik egy részét, kik a kölellent tudnak állni, kitünö megtakaritási hajlam folytán sok olyan kiadásra, meE Lajlamuk folytán. tekezési '.csábuak

—

lyet

személyükre

vagy családjukra

—

megtenni ingert

éreznek, rá tudják mondani, hogy felesleges, és

elleutállnak

az ingernek. Annyival inkább feleslegesnek találnak minden, az állam részérl teend kiadást, korlátolt szubjektív szem-

nem

pontjuknál fogva

lévén képesek felfogni az állam által

teljesített szolgálatok horderejét,

nem

hogy

azt,

szolgálatok

e

nélkülözése sokkal költségesebb volna, mint azoknak megfize-

Ennélfogva a tlük adó alakjában

tése.

elvett

minden összegre

úgy tekintenek, mint a mely jogosult rendeltetésétl vonatott mondjuk ki szintén, hogy ezek a leghangosabbak az el. És

A

az adó sokallásában, ezeknek kifakadása! a legkeserübbek.

úgy áll, hogy az adófizetk, (a közepett álló kivételeket megengedve) két csoportra oszlanak egyik áll zilált állású emberekbl, kiknek ennélfogva minden kiadás sok a e szerint

dolog

;

;

másik kisebb

áll

olyanokból, kik ezen

—

a vagyon egyensúly

fentartására vagy gyarapodás létesítésére, mint fent kifejtetett,

igen kedveztlen

— korszakban, ers

megtakarítási haj-

lamuk folytán képesek voltak magukat ellenirányú befolyásoktól oltalmazni gesbe

s

vagyonukat rendben

rendtartási hajlam,

t. i.

a mely

tartani.

A

sem végkép

» közönsé-

össze

nem

sem cselekvbb módon nem szaporítja az örökséget, hanem vagy mérsékelten megterheli, vagy a terheket lassannem lévén elegend az uralkodó viszonyok ként törleszti,

kuszálja,

—

közt,

ennek folytán azok, kik más viszonyok közt zúgolódás

rónák

nélkül

le

adójukat, most

ersen

terhelve érzik

magu-

kat; a kik pedig könnyen fizetik azt, olyan tulajdonok alapján tehetik,

J)

tik

el,

melyek minden, közvetlenül nem gyümölcsöz pénz-

A

legritkább kivételek azok, kik évrl-évre jövedelmüket köl-

sem többet, sem kevesebbet

tése a kiadásokkal

terül el

;

;

ez tennészetes, a

bevétek kiegyenli-

egy niatliematikai vonal, melyen alól

is

felül is térség-

a ki e vonalra czéloz, 100 eset közül kilenczvenkilenczben

fogja találni,

hanem

lozliat az, a ki czélját

vonalon alul vagy

alája vagy felébe fog szúrni

nem

határozza

felül legyen.

;

nem

ellenben biztosan czé-

meg közelebbrl, mint

:

hogy

a

86 kiadást felette gylöletessé tesznek elttük. luuen az összhang.

Ha

amazok könnyebben

ezért szó nélkül fizethetnének, az

s

utóbbiak sem zúgolódnának, mert

szinte jajkiáltásai biztatják

De ha

e szerént áll,

ket

erre az

elbbieknek

fel.

hogy a birtokosoknak egy nagy rémelyek miatt az adófize-

sze valóban olyan viszonyok közt vau, tést csak

nagy erfeszitéssel

teljesítheti, és hogy egynémelyikre azon csepp, melytl túlhabzik a pohár, mely megadja a lökést a vagyoni katasztrófra nem jogosult-e

nézve az adó

—

akkor azon nézet, hogy az államkiadásokat csakugyan le kellene szállitani minden áron ? leszállítás lehetségének kérdését e helyt a vitatáson kivl hagyva, csak arra akarok figyel-

A

meztetni, hogy

adófizetk legnagyobb részének vagyoni

az

zavara kétségtelenül bizonyos fényzési és kényelmi igények kielégítésébl ered

—

és

ha ezen igényeket lélektanilag iga-

zoltaknak találtuk ugyan, ezen igazolásból korántsem

foly,

hogy kielégittetésük az ország, a nemzet közgazdasági állapotaira s általában jelene vagy jövje alakulására nézve hasznosnak vagy nélkülözhetlennek volna tekinthet mig ellenben az állani közvetítése által kielégítést találó igények ;

—

legnagyobb részérl, vagy a hasznost, vagy a nélkülözhetleut igenis el lehet mondani. túlköltekezésnek azon lélektani

A

igazoltsága arra sem lehet ok, hogy ne igyekezzünk neki ellene

magánérdek szempontjából egyaránt kámagánérdek szem-

hatni, mint a köz-és

rosnak, holott az állami kiadások a köz-és

Az esetek tíibbségében még menthetlenül aláásva,

pontjából egyaránt nélkülözhetlenek.

— hol

t. i.

a vagyon álladéka nincs

az adó lerovása úgy mint egyéb kötelezettségek teljesítése elér-

het tett

volna az életmód egyszerüsitése

által.

Ha

ez a fent kifej-

okoknál fogva oly nehéz nem volna, a töke megtámadása

elkerültethetuék.

De nem csupán

az adófi/ctüként érdekeltek i'észéi'l

hetett liüsonló vád;ik;it hallani.

scn

flt('ij'<'(lt

kezett, hogy

ii(''/,ct.

nagyon

hogy is

Még

a kiílt'öldÍMi is

Magyaroi-szi'igli.in az állam túlkölte-

nagy lábon akarta háztartását berendezni,

hogy i'cformok tcljcsitésében nagyon

más (dhaladtabl) országokat, ekként

A

le-

nicglclict-

kr)Z('lil

akait utánozni

lúltcrlicivéii

nn iMivibcn e nézetek azt involválják.

li(»gv

hndgctjét.

az állami kiadá-

_

87 sok nagysága

a jolen állapotokat és hogy azoknak

elö

itlczto

keretre szabása a nemzet jövjének alakulása szem-

szkebb

ennek kénytelen vagyok

ellent

Nem állítom ugyan, hogy minden megtett kiadás

szük-

pontjából hasznosabb

mondani;

séges volt

;

távolról

lett volna,

sem

volt a közt felesleges, könyelmíí, tel-

;

jesen eltévesztett, akármennyi.

De ha

egyfell többet költöt-

tek, mint kellett volna, másfell kevesebbet

és felesleges dologra

nagy összegek

ha sok inproductiv

;

fecséreltettek, viszont szá-

mos, a nemzet haladása és létfentartása szempontjából fontos

tényez elhanyagoltatott számos, rövid id ;

alatt productivvá

válható beruházás elmulasztatott, mig ellenben olyanok megtörténtek,

melyeknek az áldozathoz mért hasznát sohasem fogja

venni az ország.

Nem

mintha azt akarnám

állítani,

hogy olyan beruhá-

zások történtek, melyeknek az évtizedek egy bizonyos száma

után tetemes hasznát íizeti

meg

hány

nem

fogja venni az ország

;

de ez

az áldozatot, mely abban rejlik, hogy kelleténél né-

é^'tizeddel

hamarább létesíttetett. S ezt értem, más sürgsebb beruházások

nélkül arra, hogy miattuk tattak

nem

tekintet niulasz-

el.

Ha

minden valóban szükséges kiadást megakart az

szág tenni, a szükséglet

nem

nleg nagyobb

mint tényleg

lett volna,

lehetett csekélyebb,

hogy ennek fedezése ezen években, a zés mellett

is,

volt.

lett

or-

valószí-

Bizonyos ellenben,

feltételezett

csak annyi nehézséggel

st

jobb elhelye-

volna egybekötve

mint ekként.

Az állam helyzete azzal, melyet

s

ezen helyzet eredete, analógiát mutat

mint a magánosokét vázoltunk. Csakhogy az állam-

nem csupán psychologiailag hanem részben éspedig a jöveindokolható igényeken alapulnak, delmeket már magukban is felemészt részben, olyan igényeken,

nál a bevételeket felülmúló kiadások

melyeknek betöltését parancsolón követelik mellzhetlen tekintetek. Ezeknek kapcsában azután megengedjük voltak olyanok :

melyek hasonlítanak a magánosok helyzetének elidézéséhez oly nagy mértékben járult igényekre, a mennyiben a valóban is,

szükségesektl való elválasztásuk nagyobb önmegtagadást

kí-

vánt volna, mint a minvel az állam birt és talán a legjobb esetben

is

birhat.

Mert bizonyos harmónia követelménye a

fej-

88 lödésnek különböz ágaiban, talán

hanem

az állami'a

is

nem csupán

az egyesekre,

kizárhatlan befolyást gyakorol.

— jelenleg folytatott — a magyar államkölt-

Legcsekélyebb hajlamot sem érzek czéljaimtól

nagyon messzire

el is

vezetne

ségvetések birálatába bocsátkozni, mint ezt az iménti állítások-

nak pontról pontra való bebizonyítása magával hozná. Nem is hiszem, hogy az alaposság ellen vétenék, jnidön ezt meg nem kísérlem. Azon sikertelen kísérletek, melyeket kormány és országgylési bizottságok a

deficit

megszüntetése irányában

tet-

tek, noha a kiadási budget különböz ágai oly kíméletlen kézzel nyirbáltattak meg, hogy az ország fejldésének azt meg

kellend sinlenie,

— épen a czélnak

Ijebizonyitották,

hetetlen,

el

nem

érése által teljesen

hogy a költségeknek további

leszállítása le-

ha az állami gépezetet

akarjuk. nyítgatni,

teljes bomlásnak indítani nem Végig menvén a költségvetés egyes tételein, bizohogy az illet összegnek ekkorának kell lennie és

hogy abból egy ezer

forint

sem vonható

hanem ellenkezleg

le,

ennél és amannál ennyi ezer forinttal többet kellene felvenni, ezt csak kiindulási

nem

is

pontunknak feledésével tehetnénk,

ígérnénk magunknak

bebizonyítani valakinek, a ki

s

ebben

Hogy lehessen ugyanis belátni nem akarja, hogy vala-

sikert.

mely közigazgatási, közmívelödésí vagy beruházási kiadás valóban szükséges? az eredmény az eszközöknek megfelel lesz s

ha nem

felel

meg, ez csak azt bizonyítja, hogy az eszközöket

értelmeseiben, uQui pedig fordítani. Közigazgatás,

nem

igen sokáig

hogy azokat

közmiveldés

kellett volna e czélra

?U'»i

és

beruházások terén még

lesziink képesek eleget tenni,

leténél töl)l)et tettünk volna

— mintha

v;il;miiiit chbí")!

vis/out

csak épen

iiciii

kel-

nem

ki,

gyakran roszúl nem

liogy e tereken a rájuk szánt eszközöket .ilkaliiiMZtuk

nem hogy

vagy tehetnénk. Ez nem zárja

is

alkalmaztuk volna;

következik, liogy uiindenezer forint,

melyet e téren való helyes alkalma/tatástól elvonunk, egy-egy lépéssel ne tailó/.tassa, haladásunkat.

san haladni egy sek

immár

pi'ihján,

Tudjuk

ptídig, l'ogy las-

melyet versenypályánl vayynnk képe-

felismer ni, annyi, mint elveszteni a játékot.

H;i a kíihsétrvetés leszállítási'tt tisztán aritlinietik.ii rel.idatot,

zatra nézve tapasztalt

lik

;i

;i,

ugy tekiufi a/ eud)(M\ mint

mint ezt

pénzügyi

;iz

l)iz<»t Isi'ig

1875-ki eliránylészérl, akkor az

89 vajmi köimyü.

De

egcszeu

más képet mutat a

mivel magasabb álláspontot foglalva

magának

el,

dolog, ha vala-

számot ád az ember

az eszközöknek megvonása állami fela-

arról, liogy

mi

datoktól, egy a mostanihoz hasonló fejldési korszakban,

jelentséggel

bir.

Meg nem

állhatom, hogy azon állitásnak,

nem

igazolá-

hogy egyfell kelleténél többet, másfelöl kevesebbet teszünk, legalább egy példát fel ne hozzak Az 1871-ki zárszámadásban, mely évben az ország még sára csak

illustrácziójára,

:

nem

pénzügyi helyzetének egész tudatával

bii't

nem

szükségesnek látszóból

s

ennélfogva a

—

kénytelen lealkudni,

volt

a

rendes kiadások közt az állami lótenyész-intézetek (a szak-

számvevségi hivatalnokok soknak

fizetésein kivül)

az összes kiadá-

százalékával szerepelnek; ugyanitt a közmivel-

1.11

dési czélok, beszámítva a közoktatási ministerium felügyelete

minden tanintézeteken kivül a gazdasági taninté-

alá tartozó zeteket,

melyek a földmivelési ministerium és a bányászati

erdészeti akadémiát, delve,

és

mely a pénzügyministerium alá vau rens mindennem tanulmányi és köz-

továbbá ösztöndijakat

miveldési czélokat, mindezek együtt véve nisztérium központi személyzetét be

kiadásoknak

O.,?

ellenvetést

:

»nem

s

a közoktatási mi-

számítva, az összes

Lovak nevelésére Hallom a haragos

százalékával fordulnak el.

honpolgárok nevelésére

l.ii<>/o,a

nem

kell

O.n;"/:.

mindent az államtól várni

;

gyermekne-

velésrl tehetnek a községek, áldozhatnak a szülk. «

nem

lótenyésztés tekintetében

egyesekre hagyni a

De

lehetne szintén a községekre

teendk egy

részét ?

»Es azután a

nyésztés hasznot hajt az országnak; lókivitelünk van!«

velésrl persze

nem

lehet konstatálni,

ilyen nézetek uralkodnak

;

id

»A

lótenyésztés a nemzet jellemének

kell óvni

;

lovas nemzet

Ezen

nézet,

forditani, mivel

sokkal

vagyunk

felel

lókivitel.

meg, melyet meg

!«

hogy a lótenyésztésre kiváló gondot

e foglalkozás

is,

lóte-

A ne-

hogy haszna vau, a mig

eredményeznének, mint a

seink szokásainak

elterjedtebb általánosan

ismert embereknél

s

mindamellett ipariskolák talán rö-

vid

alatt több hasznot

hát

megfelel,

eszeseknek és mivelteknek

semhogy a fenuebbi indokolás

drasztikus alakjától eltekintve

kell

— szatírának

— talán

illenék be.

Egyike

90 ez a

_

legpreguánsaLb példáknak azou

nemébl

az autliropolo-

giai tüneményeknek, melyeket Tylor »survival inculture« név

alatt találón ismertet »Primitive Culture«

cziniü hires

mun-

kájában.

Mig

az anyakanczák és atyamének számára palota-istál-

emberfiák barlangszerü nedves vagy

lók épülnek, addig az

roskatag szobákban százan, hol harminczra van hely, a dohos és kilélegzés által

nek káros kozást.

megromlott levegben iskoláznak, a helymegutálva a foglal-

és kedvtelenit befolyása alatt

És

e tanitók, kik alig

képesek megélni

!

Hogy bármely

hivatásnak tehetsége szerént jól megfeleljen az ember, bizo-

nyos fokára a megelégedésnek vau szükség

hogy pedig

;

álta-

lában jól megfelelhessenek az illetk, a hivatásnak annyi vonz-

ervel

kell birnia,

hogy az alkalmas egyéneket nyerje meg,

pedig a kétségbeesetteket, akár alkalmasak, akár nem.

nem

Az

elemi iskolák, malyeket ebben szem eltt tartottunk

a közmveldési

csak egyik, bár igen fontos részét képezik

kérdésnek

;

ennek van még több olyan oldala, melynek elhasokat lehetne

nyagolásáról vagy elégtelen ápolásáról dani.

mon-

Hasonlóképen a közigazgatásról, melynek elismert gyar-

lósága nézetem szerint

csak pénzáldozatokkal

javítható.

—

Hasonlóképen a Ijeruházásokról, melyre nézve csak megérintjük, hogy közlekedési fereink a vasutakban nagy számmal vannak, de ezek sem kellleg felszerelve, sem vicinális vasutak

vagy minden idben használható jó kutak

által,

a környék

számára könnyen hozzájárulhatókká téve nincsenek emlitsük még a mi a csatornázás terén ugy ánnentesitési mint öntözési tekintetben elmulasztatott ? Mindezek nagyon ismert dolgok, ;

melyek százszor elmondattak. Bizonyítást tehát nem igényelnek, tárgyalásuk itt nem czélunk. Elég volt rájuk figyelmeztetni,

hogy kitnjék, miszerint nem csupán

felesleges kiadások

égetn szükségesek elmulasztiittük és hogy ezeknek a köz('lel)bi jövben meg kclk'ud tíirténniiík, a költségvetés tehát nem lesz leje))!) szállítható, hanem ellenkezhíg talán még níivelend, -- ha csak az ország más európai államok megett mind hátrább elmaradni

történtek, haiicin

szükségesek, részben

;

és

a mostani szomorú

])erinanensekké

tcsnni

kit/gazdasági

nem

akarja.

s

kultui-ai

állapotokat

91

Másrós/t az adúkuak feljebb emelése lehetetlcuiiek tatik, söt

tar-

a lakosság nagy része azok magasságának tulajdo-

nitván vagyoni ziláltságát, lejebb szállításukat követeli. Feltéve,

hogy mostani magasságukban tartatnak fen

amazok nem

szintén,

fedezik ezeket

véglegesen ki vau merítve.

lm

;

kiadások

és a

az államliitel pedig szinte

ez az államháztartási

dilemma,

mely a magángazdaságival együtt alkotja az ország jelen helyzetét.

Láttuk, hogy az

államháztartási

is

épen ugy, mint a

magángazdasági olyan szükségeknek teljesítésébl ered, melyeket néhány évtized eltt még nem ismertünk és a melyek most mellzhetlcnül, paranesolólag lépnek

fel.

Ezeknek alapján ismételjük itt a mi e mondatott hogy Magyarország népe Jelenleg :

szonyok befolyása alatt

A

szellemi és

fejezet elején

változott létvi-

áll.

a,

megköny-

a külföldi mivelödés által

fejlesztett

a közvetlen süriihh érintkezés

nyehhült közlekedés és

eszmékkel való megismerkedés által Magyarország az európai kidtura intenzív behatása alá jutott. Ezen hatás nydvánid

abban, hogy a kultúra minden igényeit gazdaságig közmivelödé

ij

administraczionális és igazságszolgáltatás! , aesthctikai,

kényelmi

és

fényzési

a legélénkebben érezzük

tekintetben

ezen igényeknek kielégítésére törekszünk létesítésére nincs

sek

meg a kell arányban

végkim erülésíel fenyegetnek'.

is ;

s ezért

Er alatt

s

de az erö ennek

az erfeszíté-

értend

a va-

itt

gyon^ a gazdagság^ melyet azon igények kielégítése, ugy a nyil-

vános fállamij, mint a magánköltségek

tekintetéf'en föltételez.

Gazdasági állapotainknak nem volt idejük azon fokra fejldni, hogy e szükségletekkel összhangban álljanak, nem érkeztek

oda, hová

el

kultúrát kiképezték jutottak tikai és

el.

Egy

— melyek azon

Nyiigot-Ewóp i népeinél a kidtura haladásával

—

lépést tartva

kulturnemzet politikai, közmivelödési, aesthe-

kény Imi minden igényeivel bírunk (miután ezen

nyek tárgyaival megismerkedtünk)

és

igé-

bírunk ezekhez egy agrí-

kidturális ország forrásaival.

Az

európai kultúrát egész kiterjedésében és intenzitá-

sában az általa nevelt módszerekkel együtt

felvenni,

— vagy

átengedni a tért azon népeknek, melyek azt felvették

:

ezen

;

_^92

_

kett közt kell jeleuljeu a föld nemzeteinek választaniok. Miuél korábban kezdi egy nép ennek szükségét érezni (ha nem adva magának számot azon követelmény teljes liorderejéröl és csak vakon engedelmeskedve a knlturális impulsnsnak) is

annál jobb

minél késbben jut azon kultúra befolyása

;

alá,

annál roszabb, mert annál kevesebb ideje marad a választásra

annál szélesebb

lesz

a meredek közte és a haladó népek közt,

annál nagyobb erfeszités fog alkalmazkodási képességétl

okunk bánni, hogy azon befolyás alá

kívántatni. Azért nincs

hogy a pályán megindultunk, melyrl visszatérés nem létezik. Elbb-utóbb meg kellett annak történnie, elbbutóbb fel kellett elttünk merülnie kérlelhetlenül ez alterna-

jutottunk,

tivának

:

els sorban vagy elmaradni örökre

helyt foglalni az

s elenyészni.

Mi nekünk azon behatást, ez

nek hiánya szítve,

;

a mi ránk nézve válságossá teszi

hiányzik,

nem

az erkölcsi alkalmazkodás képességé-

el vannak kéanyagi eszközök nincs meg az

azt hiszem, a szellemek eléggé

hanem

elégtelenek az

;

öszhang a tapasztalt igények, az ezek folytán ugy az

módban, mint a közintézményekben

létesített

élet-

létesitendö

és

változások közt egyrészrl és közgazdasági állapotaink között

más részrl.

A

létviszonyok változása ránk nézve abban

áll,

hogy az igények, melyeknek betöltésétl a lót fentartása feltételeztetik, sokoldalúakká, komplikáltabbakká lettek, azokkal összehasonlítva, melyeket eddig kellett kielégítenünk.

közök pedig, melyek

felett

hoz vannak arányosítva.

A kérdés,

legszorosabb értelmében, tehát

megszerezni azon eszközöket iK-ni lintározhatij

id

Az

esz-

rendelkezünk, csak ezen utól)l)iakés

az,

pedig életkéidés a szó

hogy képesek leszünk-e

— az engedett,

közelebbrl nu'g

alatt.

ilogy eszközeink nincsenek igényeinkhez mérve, ez talánosan l;il;ui ;i/ f'íjy

cl

van ismerve és nem igényel

;il;ili,

iiielyheii

knltur II (Vizet

inHdivdl hirunk,

t'.s

ív/y

ni/rikiilfnráli.s

némelyeknél

r<'>l
eniheiisé^Miek

t;lötercintésé)-e

ii-ányiilv;'in,

lekintlieti'i.

niinl

fov-

okozni.

legn<'lki'ilü/li(tct lenehl)

ugy

Ii<)gy

iirs::(Ui

niegiitkit/.ést

ál-

Hanem

nézetet l'ennebb kii'ejeztiik.

e

ii/i'nycivi'l i'og

l)izonyitást.

A

kellékek

minden

fog-

;

93 lalkozások

vetkeztetésre

is

Mieltt

nem

nem

állitva

neveztetik

agrikulturálisuak

:

mert industriája nincs

és

kell

ál-

helyesen fejezik ki a

egy ország akkor és

industriálisnak azonban

;

azért neveztetik, mintha agrikulturája

ellenkezleg

figyelmeztetnünk,

agrikulturális állam és industriális

:

ha

arra

nieiméiik,

—

viszonyt

a/táii arra a kö-

hogy a h^gjovedehnezühb.

lehet jutni,

továl)!)

hogy ezen kifejezések egymással szembe lam i), azért,

mibl

a loij^has/uosabl), a

kö/.t

nem

St

volna.

mindenki tudja, hogy úgynevezett industriális

;

országokban a mezei gazdaság sokkal fejlettebb, a föld értéke és

jövedelme sokkal magasabb mint másutt.

Ha

a földmive-

lésben elért eredmények, a föld gyümölcsöztetésének foka ad-

ják

a jogot azon elnevezésre, ugy Angol- és Francziaor-

meg

szág,

Belgium

és

Németalfidd sokkal helyesebben neveztetné-

nek agrikultur-állanioknak, mint Magyarország. Yolt id, mikor Magyarország, a tejjel-mézzel folyó szág,

mely zsirjában

fiilad

meg, gazdagnak

or-

Errl

tartatott.

megjöttünk. Kitnt, hogy szegények vagyunk kitnt mekkora csalódás azt hinni, hogy egy ország mert lakossága ritkább, semhogy a földjén termelhet kenyeret

tökéletesen

—

:

meg

tudja emészteni, azért szükségkép gazdag.

dég sokan

De még

min-

hogy a földmivelés, a nyers termelés magá-

hiszik,

ban képezhet valódi gazdagságot egy országra nézve és hogy Magyarországnak sem kell egyéb a gazdagságra, mint hogy a mezei gazdaságra több gond forditassék és a termények értéEnnél több ezek szerint mig egy országban fejenhogy annak jövedelme az egyént

kesitésére jobb piaczok kerestessenek.

nem

is

kivánatos

;

az okoskodás ez

ként akkora darab föld

esik,

:

táplálhatja, addig a földmivelésre szorítkozik az eml)er

a néj)esség

mennyit

1)

srbbé

táplálni,

lesz s

Qantes. Si

les

une

son conimerce

mikor

munka nem képes

vala-

akkor folyamodik a lakosság más, kevésbé

Helyesen mondja

qn'on classe

a mezei

;

nations

eii

J. B.

Say

:

C'est

pav iiue distinction

nations agricoles, manufacturiéres et

iiatiou réussit dans l'agriculture, c'est

futile

commer-

une raison pour que

et ses maniifactures prospérent. Si ses maniifactures et

commerce deviennent

florissants,

Conrs d'Economie politiciue

I.

son

son agricultui-e s'en trouvera mienx.«

341.

1.

Paris, 1852.)

94

jövedelmez keresetágakhoz

ekkor

;

el

áll

az ipar stádiuma

;

ez tehát szükség kifolyása lévén, az elöbbeni állapothoz képest

E

rosszabbodást foglal magábau.

nézet szerént az indiistria

expediens volna, melyhez hozzáfolyamodnak a nemzetek,

aíféle

szegénységük nyomasztó érzetében. Szegény Angolország, sze-

gény Francziaország

— Alig szükséges

!

nem csupán a következtetéshen, de hibás. Az emberek nem azért kezdtek

mondani, hogy

e né-

a kiindulási pontban

zet

is

kevésbé szükséges dol-

gokat elállítani, mert a szükségesebbekben hiányt tapasztaltak,

hanem

azért,

mert ez utóbbiak bsége folytán vágyaik

további czélokat tztek

Hogy csakugyan

ki.

sr

a terméketlen és

népesség

vidé-

kek képezik jelenben a legkedvezbb talajt a gyáripar fejldé-

nem

sére, ez

bizonyítja az ellenkezt

összeegyeztethet nézetnkkel. Mert

nagyon természetesen

s

áll

ugyan, hogy egymás-

mint a mai Európa népességben lesz honos

sal forgalmi viszonyban álló országok közt,

példája bizonyítja, inkább a a

srbb

mipar, mig a ritkább népesség agrikultrára

Ellenben tudjuk, hogy kezésben

nem

álló

csony foka mellett,

és

szorítkozik.

magasaljb kultúrájúval érint-

társadalmakban a földmivelésnek igen ala-

(midn

foglalkoztathatna és

el

elszigetelt,

hogy bizonyos

töl)l)

tehát a föld

még sokkal több

emljert

mipar

fordul

tápot nyújthatna),

ipari tevékenység

még

teljesen barbár

Tudva van, hogy a kis-ázsiai, perzsiai és sálkendk Európában is nagyon })ecsltetnek s l)ámultatnak s ha ujal)l) idljen ezen iparágak ott elhanyagoltatnak, mert a magas árak daczára a munkást nem népeknél indiai

is

található.

sznyegek

táph'ilják s

oda

is

és

olcsóbl)

mcthodussal gyártott frauczia és

angol g}ártmányok importáltatnak, ez azóta állott be, hogy

a világforgalom kifejldése bevonta azon országokat a világversenyl)e. Mexico,

Közép-Amerika

és

Peru bennszülött

a felfedezéskor pamutszöveteklx; öltíizkíidtek, a

maguk

sz()vést

népei,

tehát

találták fel; e Jiépek mint tudva van, a k-koi'szakb.iu

a rézeszközökhöz való kot sem érték volt

el.

átmeiietlieii éltek, (eliát

;i

bioiizkois/a-

Ennél többet mond még, is megvoltak kezdetei a s/.öviparnak iiogy az éjszak-

auierikai vadásztörzseknél

és pedig an'itiylag jelentékenyek;

vábbá

iiz

ejtcila |)c|s

liéján.ik

bölény-és o|)osszuniszr, to-

linoni

száj.ii s

egyébb

ní'ivény-

95 által a rostok képezték a uyers anyagot pamutszöveteik

liirliecU

;

vad navajok mai uap

is

kitnnek

Európa slakói

ebl)on.

maradványok

osalliatlanúl bizonyítják {Ratzel

des europáischen Mensclien. 175

1.

és köv.)

;

fog-

talált

lalkoztak már lonszövéssel, mint a czöUipépitményeklK'u

Vorgescliichte

Lassen nyomán

Roscher kiemeli, hogy az sindusoknál a » szövés « szó jóval elébb található, mint a szántás fogalma (L. Kantz : Nemzetgazdaságunk

és a

vámpolitika 18.1. a jegyzetben smitK.

maga

ugyanott a textusban mond.) Ha mindamellett sokkal elhaladtabl) társadalmakban minipar hiányzik, mi következik-ebböl ? Hogy létre jön az

nem

denütt, hol a külverseny el

Ha

elébb

két,

öli.

egymástól

elszigetelt ország,

melyben

ipar, érintkezésibe jön,

különböz tökélyü módszerekkel zetik a közvetlen hatás, ha akadály nélküli az

érintkezés

:

az lesz,

hogy a kevésbé tökélyes módszerekkel biróban az ipar teljesen kivész. Ha ellenben az érintkezés nem korláttalan és igy engedtetik a fokozatos átalakulásra, az elmaradtabb országnak lehetséges lesz lassanként adoptálni a tökélyesebb mód-

id

szereket*

Azonban

bl

s

ezzel némileg kitértünk

visszatérünk

eladásunk sorrendjé-

az agrikultúr és az industrialis ország gaz-

dasági viszonyainak tárgyalására. Ha két hasonló vállalat közül egyik olcsó, másik drága

munkával

folytattatik, feltéve,

A

hogy verseny

létezik köztük, az

ismét ott lesz legolcsóbb, hol

munka le fog gyzetni. legkevesebbféle foglalkozás kínálkozik számára, minthogy küutóbbi

lönben az élénkebb kereslet felhajtja árát. Világos tehát, hogy drágább lesz, a hol földmivelést is és gyáripart is lehet foly-

mint a hol csak ez utóbbit. Ennek folytán szabad verseny gyáripar esetében a földmivelésre kiválólag alkalmas vidéken a

tatni,

nem könnyen

fogja

magát

hanem egészen a terHogy már azután a munka

fentarthatni,

méketlenebb vidékre fog húzódni. piaczán, hol találkoznak, a mezei gazdaság

lesz a többet

igér,

onnan ered miszerént az ipar pedig az, mely legkedvezbb ezen utóbbi bárhol megtalálja talaját s kikeresi a talajhoz s munkapiaczot, mig a mezei gazdaság kötve van a visszavonul, ez

ahol ez alkalmas, kénvtelen elfogadni a

munka

által szabott

96 feltételeket.

Legyen azonban a termékeny

amattól, ugy az ipari foglalkozás

itt is

terület elszigetelve

eléggé jutalmazónak

fog találtatni arra, liogy a földmivelés mellett

is

zessék, csak

liogy természetesen az ipartermeivények árai, földtermények-

ben

kifejezve,

magasabbak

lesznek.

srn lakott vidék lakosságát

Ha azonban

rületre ennek lakossága közé, a mezei

nyabb munkabér mellett is

a terméketlen,

oda képzeljük a termékeny gazdaság

lesz folytatható és az

is

te-

alacso-

ipartermények

épen olyan olcsón lesznek elállíthatók, mint a terméketlen

vidéken.

A

jelzett

viszonyoknak egy további következete, hogy

az ipar befolyása alatt

sr népesség

képes megélni

lesz

ott,

hol különben csak ritka élhetett volna meg, a talajnak mosto-

Minthogy e területnek semmi, illetleg csak igen jövedelmez mezei gazdasága lesz, és annak szinte

liasága miatt. silány an

egyedüli jövedelemforrását az ipar képezendi, közgazdasága

épen olyan egyoldalú s

mint a tisztán földmivel területé

lesz,

ennek folytán a mennyiben ezen utóbbi úgy az

fog feltnni, vagy eshetleg az alacsonyabb

rúbb életre

munkabér

még

is

szegénynek

szegényebbnek, a mennyiben

folytán a munkáslakosság sanya-

lesz kényszerítve, mint

a földmivel területen. Sze-

génynek fog feltnni mind a két terlet egy harmadikhoz képest,

melyen termékeny

gazdaság utól)bi

és gyár-

gazdagabl) lesz

alapján, mely szerint véve.

Tegyük, hogy

talaj és

sr

lakosság folytán mezei

vagy kézmipar együtt virágzanak azon egyszer arithmetikai

kett

egy 10

p. o.

rületen falvaklmn és

töl)b

mint egy

D

és

;

ez

szabály

egy külön-külön

mértföldnyi termékeny te-

magános majorokban

elszórva él egy la-

kosság, mely kizárólag a föld mivelésével foglalkozik és nyers-

termény feleslegét elküldi más

vidékibe

;

ha már most oda

képzelünk, a földmivelés és a földmives népesség álhipotát kü-

lönben réteget,

vAltozathiiiiiak

mely

feltételezve,

gyá)'akl);iii

dolgozik,

még egy más és

lakossági

számos n;igy gyárat,

mely a vidéken szükségíiliiet mindennem czikket elállít, világos, hogy azon t(!rületen annyi munkaervel, mennyit az iparos lakosság képvisel, annyi tkével, mennyit a gyárak és fels/erelésük képviselnek, egyiitt

eic(hnéiiye.Z,

és

;iniiyi |)id(lii(tióv;il.

;innyi

v;igyonn;iK

;i

kett

mennyit

e

nn'nuyit

mindez

;

97^_ együtt képez, tüljb

lesz,

Világos

tiirális volt.

iiiiiit

a niig a terület tisztán agrikul-

továl)l)á az

is,

liogy

mindeu közkiadások

vagy az egyeseknek egyenl niegteilielése melnagyobbszerün lesznek fedezhetk. Másrészt bizonyos,

könuyel)1)en, lett

hogy ha az elbb feltételezett tisztán agrikulturális állapotban ugyanolyan niérvü közkiadásokat akart volna tenni, az egyesek ersebben lettek volna terhelve.

Mind

ez áll, tekintet nélkül arra,

nak mivelési

lakosság közvetlen szomszédságának

Ha

hogy a mezgazdaság-

és jövedelmi viszonyaira az ipartelepek és iparos

min

hatása van.

a fentebbiek állanak egy szükeljb és egészen homo-

génnek képzelt,

egyenln

mindenütt

termékeny területre

nézve, mennyivel inkább egy országra nézve,

melynek

földje

nem mindenütt egyenln termékeny, mel}' nek ellenkezleg vannak kiterjedt

Ha már

vidékei, hol a föld sovány és keveset jövedelmez.

most ennek daczára

is,

az országnak egyetlen jövede-

lem-forrása a mezei gazdaság, természetes, hogy sokkal keve-

sebb értékek fognak termeltetni azon területen, mintha leg-

alább a terméketlenebb vidékeken ipar virágoznék, következéskép a közjövedelmek csekélyebbek lesznek, a közkiadások

nagyobb terhet fognak képezni vagy a közszolgálat roszabb mintha legalábl) azon stádiumát a közgazdaságnak érte

lesz,

volna

el,

melyben az ipar már tényez, csak hogy a mezei gaz-

daság concurrentiája folytán azon vidékekre vonult hol ez legkevésbé jutalmazza a ráfordított munkát,

vány talajú vidékekre, hol az iparban

vissza,

a so-

t. i.

talált kereset szaporodni

engedi a lakosságot messze túl azon létszámon, melyet e vidék

különben táplálhatna és

szaporodás ismét az ipar további

e

fejldését és megersödését mozdítja el.

Ellenkezleg ha

t. i.

egy országnak némely vidékein

ven jövedelmez a földmivelés,

mig másokon a

volta miatt csak kevéssé

mindamellett ez képezi

—

és

ott is az egyedüli jövedelemforrást,

következ viszony

b-

sovány

talaj

áll

itt is

el-

a termékeny talajú vidékeken a mezei gazdaság relative ked-

vez

jövedelmezése mellett eláll azon közgazdasági állapot,

melyet egyoldalúnak neveztünk, és mely viszonylagos jólétet eredményez, addig, mig az igények ezen túl :,de.

á tei'méketlen vidékeken

Belthy Leo

:

NL'tn/.i'tlét.

a

nem szárnyalnak

közgazdasági állapotoknak egy•

98 oldalú fejldésérl sem lehet szólam

daság iigyauis

;

azon egyoldalii közgaz-

mely a lakosságot

,

szegénységben hagyja

ugyan, de a létfeltételeket mégis elteremti annyira, hogy

—

szaporodást eredményez a létszámban

E

lesztésében állna.

itt

az iparnak kifej-

szerint egy ilyen ország az egyoldalú köz-

gazdaság viszonylagos jólétét sem élvezheti, mert némely vidékeken ugyan

más vidékek ezen foknál

létre jön az, de

maradnak, nem fejleszthetvén

ki

is

alább

azon jövedelemágakat, me-

lyekre a természetes munkafelosztás által látszanak utalva.

Ennek következtében

az egy államnak

fenálló szolidaritás

ténylegesen

különböz

alapján

a

vidékei közt

közkiadásoknak

azon részébl, mely a terméketlen vidékek közigazgatási és igazságszolgáltatási,

rendészeti,

közoktatási

stb.

igényeibl

hányad a termékeny vidékekre fog háraszerint saját terheiken kivül még másokét is

ered, egy tetemes

molni, melyek e viselve,

valóságosan subvenczionálni fogják a természet által

kevésbé kedvezn ellátott vidékeket, holott egyoldalú közgaz-

daságuk folytán saját területükön is csak mérsékelt igényeket elégíthetnének ki, nagyobb mérv megterheltetés nélkül. Nem kétséges ugyanis, hogy egy ritka népesség, terméketlen és

szegény vidék,

— ha

nem mint küls hanem ennek

appertinentia van egy politikailag, valamint

államtesthez függesztve,

— saját (a

geographiai fekvés által kiegészit alkatrésze

dék) bels

szükségletei,

ha nem

is

vi-

általánosságának, de egy

részének tekintetében, ugyanannyit fog igénybe venni, mint

más hasonló kiterjedés, de gazdaga})b

az ois/.ágnak egy sze

;

igy

a

kr)zigazgatási

ré-

közegek tekintetében, melyeknek

hanem a tei'leti kiterjedésre való tekintettel is állapitandó meg; igy a kí>/.oktatás tekintetében, melynek egyenl volta mellzhetlen száma

és elhelyezése

nem egyohlalún a

lakosságra,

;

igy a kr)zlekedési metsy.ve. kittik

erek tekintetében, melyek

e

területet

öss/e a többi g;i/,dng!il)b vidékeket

és a külfölddel, és tehát ezek

érdekében

át-

egymással

állnak fenn, de

melyek-

nek jótéteményeit azért mégis élvezik amazok, a nélkül azonban, liogy

tömegesebb áruszállítás

áltiil

részükrl hozzá járulná-

nak ezek kíiltségeinek fedezéséhez, ekként a vitell)érek leszállitását iiKizdítva el. mint ez más termékenyebb vagy gazdaf^iililt

Itiiív

u-^/tú

\

idék )és/én"(l

tí'utéiiik.

Kkkénl

;izoii

vidékiek

99

magasabb vitelbéreket lesznek kénytelenek fizetni ekként minden közkiadások tekintetében jobl)an meg lesznek terhelve ;

a viszonylagosan gazdag vidé kek, annál, mit viselniíik kellene,

hogy ha hasonló igények mellett maguknak képeznének politikai s közgazdasági egységet, minden további szolidaritás nélkül. Viszont a terméketlen vidékek, ekkor tisztán

utalva, sokkal alább szállanának

momentum

nyilvános életnek, melyekljen a vagyoni

Áll ezek

term

terület,

hogy

szerint,

:

magukra

mindazon vonatkozásaiJ^an a dönt.

egy minden részeiben

dúsan

mely nyers termények elödllitására szorítkozik,

kevesebb vagyont foglal

magában, kevesebb

egy hasonló kiterjedés és

értéket termel,

mint

term,ékenység'ú , melynek gyári s

kézmiiipara van. Annyival inkább

áll

melynek termékeny de mostoha részei

is

egy területre

nézve,

vannak, hogy a f'ldnem mivelésre szorítkozva fog a vagyonosságnak azon fokára emelkedni, melyre más, kiterjedésében és természeti viszonyaiban hasonló, de zéskép

nem

is

fejlett iparral is

biró téridet. Követke-

fogja azon képét nyújthatni a kultúrának

tekintetben, melyet

emez.

Ügy

semmi

a kényelmi igények, mint a

közmiveldési tényezk, valamint minden a közkiadások útján fe-

dezend szükségletek

tekintetében szerényebbnek kellend lennie

— nagyobb önmegtagadást mutatva a magánigények kielégíténagyobb áldozatkészségét a közügygyei szemben, a közterhekbl az egyeseknek nagyobb részt kellend vállaikon emelsében

s

niök,mint amott.

zeti

Ez pedig a gyakorlatban nehézségekbe ütközik.

Igen nagy hiba volna az ipar jelentségét, mint a nemvagyon egy*ik tényezjét kétségbe vonni, azért, mert az

iparban elfoglalt

gyonhoz képest

s

tkék

a mezei gazdaság által képzett va-

az ipar által termelt értékek a

sági termeléshez képest elhaladt országokban

csekélyeknek

tnnek

S a

mezgazdais

aránylag

hogy csekély hatások nem vétetnek figyelembe csekély hatások, ha ismétldnek és nem ellensúlyoztatnak mások által, óriási eredményekké sommázódnak. Ha az ipari termelés értéke csak ö'^/o-ra s a fel.

hil)a

épen

az,

;

mezgazdaságié 95o/o-ra

vétetik fel

i),

a különbözet, melyet az

') Egy Imrmonikiisiin kifejlett gazdaságú ovszágban azoiilian az arány sokkal kedvezübb az iparra nézve a nemzeti jövedelem felbecslé;

;

lO ü

nem

ipar léte vagy

kintetre némelyek tle

a jövedelemben, az els te-

léte feltételez

eltt talán jelentéktelennek fog feltnni

tudjuk, liogy az évi különbözetek, melyek országok meg-

gazdagodását vagy elszegényedését határozzák hez hasonló arányokat sem érnek

el.

Egy

el,

a fentebbi-

nemzet, mely képes

volna a nemzeti jövedelemnek évrl évre két százalékát tképéldátlan gyors

síteni,

meg

;

De

tönkön és teljesen hitelvesztett volna. is

% -kai

fogyasztása évrl évre 2

felülmúlná a nemzeti jövedelmet, az 10 év múlva

háztartásban

ismertetne

jelenségeivel

felvirágzás

egy nemzet, melynek

s

talán

elbb

továbbá az állam-

azon deficzitek, melyeket a kormányok és tör-

vényhozások nem képesek megszüntetni, melyek évrl évre

ismétldve

a kamatteher által nagyobbodva tönkkel

s

vesztéssel fenyegetik az államháztartást, ezek

szerény mérvekben kezddnek.

zetére annak, .5

% -kai

szükség, azt hiszem, hang-

befolyása lehet egy állam pénzügyi hely-

hogy a kamatterhen

kivüli kiadásai

évrl évre

felülmulják-e bevételeit, vagy hogy ezek kiegyenlitik-e

egymást.

nem

min

hogy

súlyozni,

Nem

hitel-

s

ilyen látszólag

is

H;i.

ekként a külöulxizetet

nem

az összeséggel, ha-

különbözetet különbözettel állítunk szembe,

vennünk, liogy ha valól)an csak 4

észre kell

— SVo-kal növelné

is

az ipari

termelés a nemzeti jövedelmet, annak léte vagy hiánya élet-

kérdés lehet egy nemzeti háztartás szempontjából.

Mind

min

hogy

ez áll tekintet nélkül arra,

befolyást

gyakorolhat az ipari tevékenység fejldése az illet vagy a köz(debl)

fekv vidéknek mezgazdasági

állapotaira.

folyás ])edig a kíizlekcdési iciidszernek jelen

mellett

is,

Az fejlett

még

oiszágbaii,

]r>»'i

:i/.

és

síirü iparos

ki-

népességgel biró országban ha-

kedvezbb, mint egy

tisztán földmivelés után visz ki és érettük a

él kiil-

niányokal cserél be, a kíivetkezk:

kéjx'/iit'k

fi»^'l:ilki>z;ÍH

Vilit

kétségtelenül felette nagy.

mely nyers terményeket

^^yi'iit

iii-iii

be-

okok, uiclyckiiél fogva a fíddbii'tok helyzete egy

i])arial

soiilítli.'itlaiiiil

t
Ezen

elhaladt állapota

s/eriiit.

liMs/.csiwk

'<'^

l)izti>H

;il;ipt»t

;

lii/toaiibli

l''rinic7,iiiiirHZi'iy:liiiii «/i'i/.;il<''k;i, ;i/

i|i;irus

:i

nt'-pt'ssi'jí

lHii(i-l);ni

ji

l.il;iiss;íi^- 'Jit.,;,.

H/.iímbii

fV)l
vétele

liikosHil^i;

kiir-iki'clc'i 4.,i"/<>'

l.A

mozei termel vények ;ha annál alacsonyabb

lesz,

minél távolibb piaczot kell azoknak, liabár csak egy részével is

felkeresni

alacsonyabb

;

mert a fogyasztási piaczon

lesz,

jegyzett árakti a szállítási bér egész hányadával fog külön-

bözni

;

és alacsonyabl) lesz,

adási piacz, annál több

el-

ott kiál-

piaczon, ha az egész termelését képes

holott a közeli

lani,

mert minél messzebb van az

más vidék versenyét kellend

volna elfogyasztani, a vidék mezei gazdaságának monopóliuma volna, mely ellen távolibb vidékek csak rájuk nézve igen ked-

veztlen körülmények

kíizt

helyzetében van a vidék,

léphetnének

fel

;

ezen utóbbiak

mely nagy távolba küldi terményei

feleslegét. 2. Ugyancsak a szállítási bérnél fogva a gazda iparterményekben való szükségletét olcsóbban fogja fedezhetni, ha

azok közvetlen szomszédságában állíttatnak el. mintha mesz-

szebbrl 3.

kell azokat odaszállítani.

A fogyasztó közel volta

uek termelését, mely távoli reskedelem tárgyául tej,

engedi számos olyan tápczikk-

szállítást

nem alkalmas

nem

áll ki

vagy nagyke-

(kerti termelvények, fris

baromfi, tojás stb.) és melyek a gazda jövedelmeit igen je-

lentékenyen szaporítják, meggátolva egyszersmind a gazdálkodás túlságos egyoldalúságát és ezáltal csökkentve a verseny

hatását

(az árak tekintetében)

ugyanazon vidék gaz-

dái között. 4.

Az

elöbbeni

három pontban

felsorolt

elnyök

lendít-

vén a mezei gazdaság állapotán, a nagyobb jövedelem folytán lehetvé tesznek költségesebb gazdasági rendszert, beruházásokat, intensiv gazdálkodást,

—

és

ezeknek hatása azután a

termelés növekedésében nyilvánul.

Végre

— noha

jelenben ezen okra hivatkozni korai

—

a jövben hozzá fog járulni a fentebbiekhez, hogy elbb-utóbb kényszerülten be kellend látniok a gazdáknak az emberi trá-

gya nélkülözhetlen voltát a föld term erejének karban tartására; be kellend látni, hogy ahhoz képest minden egyéb csak palliativum, csak mesterkélt pótszer, mely elbb-utóbb elveszti hatását

vagy

biztosíthatja a föld

elfogy.

term

Az

egyedüli mód, mely állandón

képességét, az ha minden, a

mi

tle elvétetett, visszaadatik neki. Szükségtelen hangsúlyozni,

102

hogy

ezen igazság felismerésére kényszerülni fognak az

lia

emberek, mekkora elnyük lesz azon gazdáknak, kiknek

kiknek terményei távol fogyasztatnak

Ez azonban ajövt illeti,

fo-

mekkora hátrányuk azoknak,

gyasztási piaczaik közeliek, és

el.

benünketitt csak a tapasztalt

s

tünetek magyarázata, tehát megtörtént dolgokkal viszonhatás-

ban

tényezk foglalkoztatnakriDe

álló

gunkat, úgy tetszik,

erre korlátolva

nyitékot reá, hogy ha egy ország

— talaja

—

nem

nek

?

Hogy

mint

ebben talán része a

a termés

nem

termése

volt olyan termés,

nevezni. Nincs

egyesektl Magyarországnak 1869. óta

megsinli.

is

1875-ig bezárólag, kielégitö

búzából

nem

;

volt

nevezetesen

;

gazdáink jónak szoktak

kezdd

talaj

kimerülésé-

sikerültének oka mindig valami

konkrét körülményben találtatott meg, ez

lehetségét

ma-

minden szükségleteit mez-

gazdasági termények kivitele utján fedezi, ezt eltekintve

is

mintha épen hazánk szolgáltathatna bizo-

nem

amiak

zárja ki

hol üszög és rozsda, hol szárazság, hideg idjárás

vagy sok es, hol férgek hiúsították meg a gazda reményét. De miért lépnek fel épen most e bajok srbben, gyakrabban

A

korszer tünetek, melyek a gabnaterm nöha való, hogy vényen mutatkoznak s fejldését meggátolják több valómost gyakrabban lépnek fel, mint ennek eltte szinüséggel, mint más változásból melyrl magunknak számot nem adhatunk, credeztethetk onnan hogy a tahijból

mint az eltt

?

— —

,

valamely alkatrész elfogyott

ennek liiáuya okozza

liogy

s

növénynek megbetegedését, mikor egy bizonyos korszakába lép fejldésének. Ugyanaz áll az idjárás befolyását

a

illf'tk'g

;

az

idjárás

idkben;

(l("»l)bi

lia

nem

nagyjában

a növény most

kedveztlen befolyásaival daczolni, rázni,

Mi

hogy gyengébl), mert a

végre a pusztító férgeket

')

lm

AlltíoiiK'itifii

jiieikiin;,' riass riaiizf-n in

maciit

aiicli fiir nii;íew(iliiili

mthAie,

di
in cincin

NHljrni)i
<'zt

a

illeti,

Ijrim

iii;ni

arra

lehetne niiigya-

inul

Krdreit;!! wacliscn, Jlcisc

iifueu CVjiitinents. ytullgait. 1874.

in

J. 5tl.

1.

dus

').

látszik

liamlhaii dic lU-

mid

IJuilcn \\iniy:ir /liil lidi

Tfiniti-ratinx'"'!'!'' wt'iii;,^ r

//um/iull:

tái)lálja

tajjasztalás azt

(í;iit''ii-

mint

most,

képes annak

mostohábban

talaj

fruchtbarem

más

kevésl)é

iliiicn

smiiit

(1111)1111(111(11

nnr

wciii)^

dic Acc(niiiio<'tial-(icjícndcn

Ind

tíild) ik'^Mji is.

103 rabló gazdaság ál-

bizouyítaui hogy, leguláljl) iiómely ihjok, a

tal kiszivattyúzott loklekeu szoktak elhatalmasodui.

nem tartom

fogva

remények

dott

a

folytonos, a talajt

ben

Ezeknél

lehetetlennek, hogy az évek során át csaló-

búzának

— mint

kiváló exportezikknek

kimerít termelésére vihetk, legalább

—

rész-

vissza.

A egy

mezei gazdaság helyzete

tisztán agrikultúrális

még

annyiból

is

rosszabb

a mennyibl

országban,

itt

si-

lány termés és alacsony terményárak könnyen járhatnak együtt,

mikor azután a föld jövedelme egy minimumra termés lesz ugyanis

az,

ugyan, de az átlagos termésnél

fedezi

száll le. Silány

mely a belfogyasztási szükséget teljesen annyival

csekélyebb

a mennyi egy évben átlagosan kivitelre szokott kerülni.

más termel vidékeken, melyek volt,

a külpiaczot ellátják, jó termés

ennek folytán ott alacsonyak az árak, a belföldi

s

gyasztás

nem

magasabb árak

lesz kényszerítve

Ha

mint lenne, ha kivül magas árak fizettetnének,

fizetésére

fo-

— úgy

— hogy anélkülöz-

maga a belföldi kereslet pedig szinnem eredményezhetjobb árakat, ha a silány termés daczára

lietlen készletet visszatartsa;

tén is

elegendöleg fedezve van.

nagyon csekély

A

gazda jövedelme tehát ilyenkor

lesz és az ország

átalában

nem

fog a behozott

gyártmányok megfizetésére adhatni a külföldnek semmit sem. Látszólagos elnynek séglete

még

pesség

tnhet

rósz termés által

indusztriális

állam,

fel is

ugyan, hogy az ország szük-

fedezve van, mig a

srbb

né-

mely középtermés idején épen

fedezi a belszükséget, rósz

esztendben külföldrl kénytelen behozni a kenyérnek valót. Azonban itt ilyenkor teljes valószinség szerint magasak lesznek a gabnaárak, mi részben vagy teljesen pótolni fogja a

lyebb mennyiségbl

gazdaközönség jövedelmében a cseké-

ered hézagot azon része pedig ;

fogyasztóknak, mely a magasabb árakat

fizeti, t.

i.

a

a belföldi

nem

föld-

miveléssel foglalkozó lakosság, ezt túlságos erfeszítés nélkül fogja tehetni, minthogy a gabnatermés csekély volta ennek jö-

nem támadja meg. mik fennebb mondattak a fogyasztó-iparos lakosság közel voltából a mezei gazdaságra származó elnyökrl, s távol

vedelmeit

A

voltából arra származó hátrányokról,

mind a

szállítási költsé-

gekre való tekintettel mondattak. Azon kérdés azonban, hogy

•

KU e^y tisztán

ország általában szegényebb, mint

agrikiilt urális

— kivévén a mértékre nézve —

egy úgynevezett indusztriális, ex

ettl független.

Hogy

valóban független, legjobban kitnik, ba

melyben a technika

feltételezünk egy állapotot,

gyzte a

_

teljesen

le-

távolság akadályát. Ezzel korántsem feltételezünk le-

Nem

hetetlent vagy épen képtelenséget.

lehet tudni,

még hová fognak

közlekedési módszerek

hogy a

tökélyesbülni

;

több.

mint valószín, hogy egykor valóban megtalálandja az ember, a mit már is keres a légi utat, vagyis az eszközt, melylyel a :

Hogy ez esetben a szállítási költségek, valaszállításból ered idveszteség, mily arányokban módo-

légen át utazhat.

mint a

sulhatnak, errl fogalmat adhat a következ hasonlat

hogy mennyi idt

és

mennyi erfeszítést

mennyi tápot fogyaszt kotott állat p.

0. egv-

földnyire viszi

;

el

Vegyük,

egy repülésre czélszern

ez alatt

fecske,

:

igényel, követk^zéskép al-

ha saját testének súlyát 100 mért-

vegyük azután, hogy ugyan ilyen útra mennyi

idt, erfeszítést és tehát tápot igényelne egy repülni képtelen, s

a fecskével mintegy hasonló

Képzeljünk már most az

testi

súlyú állat

p. o.

egy egér.

állater helyébe gzert, a tápatiyag

helyébe tüzelanyagot és sokkal nagyol)b dimensiókat, melyek

azonban nem szükségkép változtatnak az arányokon, és feltételezzük, hogy anyag- és idkímélés tekintetében egy adott tehernek elszállítására egy re])ül szerkezet ugyanazon elnyöket nyújtaná egy vasúti tehervonattal szemben, melyet saját

tes-

tük elszállítására a fecske az egérhez képest. Világos hogy a távolság jelentsége teljesen meglenne szntetve, és ez által a

világnak az endjeriséguek íízionomiája

Mindamellett

riiég

dül földmivelés

nyezt

foglal

ekkor

foly,

is

merben

állana, hogy az ország,

melyben egye-

kevesebb gazdagságot, kevesebb kultúrté-

magábau, mint

az,

melyl)en síír népesség mellett

ipar viiágzik. Igaz, a fíWdbii-tok értéke és jövedelme

egyenl

lenne, a

incnnyilx'n

;iz

a

jckvésti'll

zetné

I)e é])eii e/eii ;i/,

ki

mindenütt

l'cltétclr/.tetik és

Ívözé])-Azsia síkjain az intensiv gazdaság épen (ilvan kevéssé

átalakítva.

úís:y

v.igy

épen

magát, mint Jjondontól 5 mértl'íWdnyire.

viszony közgazdaságilag feleslegessé tévén

ipar dcczentralizáczióját és nuígerösítvén .inini.ik birtokában

a/on or>zágokat. melyek addig bírtak iparos és kultiua-centiumoklioz közel

vele. me.i;s/üntetné

az

fekv földbirtoknak uzou^

1

05

coutrumokou gyakorolt líioiiopóliumát

és az által,

hogy

c

mo-

uopóliuiu alól azon központokat felszabadítaná, ezek számára új és korlátozatlan ellátási

forrásokat nyitva, növekedésüket

végtelenül elmozdítaná. Szerfelett

elmozditaná olyan központok képzdését

növekedését, melyek

a földgolyón

és

lakosságnak

s

és

a létez

aránytalanul nagy hányadát egyesítik

gazdagságolaiak egy

Minden

területileg szorosan.

él

tehát,

mi sok emher együttlététl

nagy gazdagságoknak összefolyásától feltételeztetik, a közés a nemesebb fényzés tárgyai, felsbb iskolák,

miveldés

muzeumok, képtárak

egyéb gyjtemények, színházak, ma-

s

gasabb zenészeti élvek közegei, monumentális épületek, költséges látványosságok

ben volna

mely

e

— ezen központokon elsrend minségaz államot, a minben másutt nem —

feltalálható,

s

központokat magában foglalja, messze felébe emelné

másoknak. Ezen állam birna azonkívül a többiek súlyával mindazon erknek, melyeket nagy népszám

közök kölcsönöznek

:

és

felett túl-

nagy

esz-

hader, tkeer és szellemi er. Ezen haugyan az által, hogy a távolságok le-

tás ellensúlyozva lenne

rontása az országokat minden tekintetben közel hozná egymáshoz, az emberiség szolidaritási érzetét rendkivül növelné, azon

központ vagy központok jótéteményeit hozzájárulhatókká tenné

a föld minden vidékei részére elvenné

ez által az irigységnek tárgyát

s

egyszersmind azonban ezen

;

szolidaritási

érzet,

a

központhoz való folytonos áradás és visszaáradás, az érintkezés és elvegyülés, a lakhelyváltoztatás könnysége, minden

nemzeti sajátságot lemosnának és leköszörülnének, a nemzetiség

megrzését lehetlenné tennék s bizonyos id után egy (nemzeteljesen homogén emberiséget eredményeznének, mely az utolsó korszakban vezet, a központ birtokában állott

tiségileg)

nemzet nyelvét beszélné

Ha agricultur sítené, t. i.

fbb

sajátságait bírná.

megszntéknek képzeljük, ez államok mezei gazdaságát azon elnyökben része-

melyekkel az

nem

és legalább

a távolságok hatását

iudustriális országoké bir, a

elnyeinek korlátozása

az utóbbiak

végre a szinvonalozást.

mesen nyerne

is,

ez

De ha

mennyiben

által hajtaná

ekként a mezei gazdaság tete-

csak a falu vidéket emelné oda, hol az

industriális ország faluvidéke áll, de

nem teremtve

központot,

feuhagyná a földmives

és iparos

mely az utóbbiban város

Az

állam közt azon különbséget,

és falu közt létezik.

angol földbirtok dúsan jövedelmez, az angol földbir-

tokos gazdag, de mindamellett Inában keresné az ember

golországban

is

An-

faluvidéken mindazon intézményeket, melyeket

a nagy városokban megtalál.

A távolságok megszüntetése indusztriális országgal egyenlvé

teheti az agrikultúr-országot, kivévén a városok s

mind-

annak tekintetében, mit a városok tartalmaznak.

Ha magyar

a szállítás által igénybe vett költség és

id

elesik,

a

szántóföld és rét egyenértékvé lehet azon földdel, mely

Londontól vagy Manchestertl egy órányira miveltetik, de az ország mégis mez és falu fog maradui azon városokhoz képest.

S

ezzel tulajdonképen jelezve

földmivel lis

s

van a különbség egy tisztán

egy magas fejlettség, sürü népesség indusztriá-

ország közt

a viszony ugyanaz, melyben falu áll a városmindazon szükségek szempontjából, melyeknek kielégitése

hoz,

határozza

;

meg

a kultúra

A

fokát.

legmagasabb, mire ezen

szerep betartása mellett aspirálhat egy ország, az hogy a jól mivelt konyhakertek és karban tartott majorok állását foglalja

melyek egy népes várost környeznek

el,

és

melyeknek

kertészei és majorosai a várossal folytatott csereviszony folytán

lehetnek jó módúak, de kiknek tott

kapuihoz burkolattal

és éjjelenként kivilágított út

nem

vezet, kik

ellá-

ha felsbb

a városban kell, hogy elhelyezzék ket, és kik a város színházába egyszer éven-

tanintézetbe akarják gyermekeiket járatni,

ként látogatnak

Ha nyezk

el.

az agrikultúr ország igényei fény és miveldési té-

tekintetében szerények, ugy viszonylagos jólétet

élvezni, de

lakosság igényeinek, az aránytalanság érezhetvé

Es

n)ig

fog

ha igényei sokkalta fölébe emelkednek egy földmives

a mezség lakosai sohasem

kisérlciidik

fog

meg

válni.

városi

szokásokat meghonosítMiii ott kint. addig egy ncnízetrc, egy

államra nézve parancsoló szkség ne maradjon

el

mások megett.

lesz,

hogy közintézményeiben

ly.

A

közgazdasági fejldés és a nemzetközi miinkaelosztás ellentétei.

Ha

Vélemények

és érvelések.

Magyarországban az elmúlt évtizedekben

és száza-

dokban a közgazdasági helyzet nem vezetett reá az iparnak, magasabb nemeiben, önkénytes (spontán) megfogamzására, kifejldésére és megersödésére, jelenben s a jövben ez kevésbé várható, mint annak eltte. Mióta ugyanis nagyobb mérv terménykivitelt tettek lehetvé a vasutak

s

a gzhajózás, az-

nyersterméuyek, különösen a kenyér-termékek közép

a

óta

árai, az

elöbbeni korszakban elérhetökhöz képest, nagyon je-

lentékenyen emelkedtek,

s

ezeket természetesen a belfogyasz-

Drágábbak lévén a tápanyagok szükségképen drágábbnak kell lennie a közönséges munkabé-

tás

is

kénytelen megfizetni.

munka

rek azon alkatrészének, mely a tott

nem

tápanyag értékét képviseli,

mennyi az

tására nélkülözhetlen.

ldhetett, mert

élet fentartására s az

Mig

er

karban

tar-

nem

fej-

tehát az eltt az ipar ki

mezei gazdaság által a munkára nézve

a

kifejtett kereslettel

nem

versenyezhetett, tehát a

értékének magassága miatt

munkának

kifejtésére elfogyasz-

melynél alább a munkabér

minthogy lehetetlenség kevesebb bérért dol-

szállhat,

gozni, mint a

s

— ha szabad

nem

fejldhetett

e kifejezéssel élni

ki,

munka

csere-

addig most a

— a munkának

ter-

melési költségei lettek magasabbak, ez által egy olyan minimu-

mát

állapítva

meg

a munkabérnek, mely magasabb a korábbi,

a kereslet által megalakított átlagoknál. Azonkívül pedig ezen, a mezei gazdaság részérl mutatkozó kereslet terménykivitel

folytán,

is

növekedett a

minthogy a magasabb terményárak

belterjesebb gazdálkodásra serkentenek és jutalmazóvá teszik

a kevésbé termékeny vagy több beruházást igényl területek mivelését, a

magasabb munkabér daczára

is.

Ez irányban

pe-

_108 jövtl sem

dig a

miuél inkább

lehet

más

_

fordulatot várui,

st ellenkezleg

;

tökélyesbülnek a közlekedési eszközök, annál

ersebben fognak hatni ezen okok, annál kevésbé várható az azon

iparnak önkénytes decentralizatiója

meg

meggyökerezett, annál inkább

területekrl,

hol

fog szilárdulni kijelölt for-

máiban a nemzetközi munkafelosztás, nem csupán a terméde az adott némi csak elnyös szeti viszonyok alapján

—

—

pességi és kulturális állapotok alapján, mit kosmopolitikus

nem

szempontl)ól szintén

lehet kifogásolni, de

Hogy

szempontból kedveztlen.

mi nemzetiségi

ugyanis egy nemzet kebelében

éljenek napszámosok, parasztok,

kézmvesek, iparosok

tke-

és

pénzesek, ez a társadalmi szervezet jelen fejldési foka szerint

rendén van, s nem lehet másképen de hogy a világgazdaságban oszoljanak meg ekként a szerepek, t. i. tkepénzes nemze;

tek, iparos-nemzetek,

paraszt-nemzetek közt, ez a nemzeti ér-

nemzetek eltt fog eltrhet

zet szempontjából csak azon jiotul feltnni,

álla-

melyek remélhetik, hogy a felsbb osztályok

valamelyikébe jutnak. És pedig, hogy a nemzet, m^ly tisztán

nem

földmivelésre szorítkozik, a népek hierarchiában

sokáig

fogja tarthatni azon szerepet, melyet a társadalomban a nagy földbii-tokos foglal

el,

errl az ilyen eltér kulturális viszonyok mind álhindóbl) alakot ölt

közt elbb-utóbb bekövetkez és

tke

abszentizmus, és a külföldi

igénybevétele tenni fognak,

melyek a tisztán földmives nemzetet már nem mint földbirtokost,

hanem mint haszonbérlt

tüntetik

fel, ki

saját háztartá-

sára a birtok jövedelmének csak egy csekély részét liúg a töl)bivel a

Azért,

sem

városban

él

megmaradva az

lehet várni,

oldalúval váltsa

k(»lt]ieti el,

birtokosnak adóz. eddigi passzivitásl)an. a

jövtl

hogy az ország egyoldalú közgazdaságát több fel,

és

mind különbözbb, a különféle szük-

ségeknek megfelel szerveket

fejtve ki,

a magasabl) alkatú tár-

sas egységek sorába emelkedjék. Ellenkezleg az eddig befolyt

viszonyok további kizáróhigos befolyása csak az

ban

ei'sítlicti

liH'g,

hozzá alkalmazva a

egész bels alkotását

(-(Idigi

mind

iii'iny-

teljesebben

neinzetk<"»/i niiink.it'elosztás köNetehiiényt'i-

hez, és miiidiid<ább megnehezítve ekként az átalakulást olyan

politikai

lénynyé, mely a

életre

lovalejldésre

s

viui

szerví'k

többféiesége által önálló

képesítve.

Ne

hallgassunk atíéle

;;

109 hitegetésekre, hogy a népesség elübb-utóhb önmagától

fogja hozni a gyáripar elfeltételeit,

szetes« utón ki fog fejldni. Nincs ok

meg

hogy ekkor ez »termé-

s

magunkat

azzal kecseg-

jüvhen gyorsan, talán azzal sem, hogy általában szaporodjék. Nehéz belátni, hogy mi okozhatna a jövben gyorsabb szaporodást, ha tetni, hogy ez ország lakossága önfajzás utján a

ekkorig csak 15 millióra emelkedhetett a lakosság létszáma.

A magyar

jelenben ezer év óta vau megtelepedve e földön

faj

ezer év alatt pedig, azt feltéve, hogy minden 33

kettzdik a létszám berpár utódainak

(a

mi

1/3

;

évben megem-

íizikailag lehetséges) egyetlen

1,065.560,000 fre kell felszaporodniok

egy millió utódainak pedig ugyanannyira, ha minden század-

ban kettzdik meg a létszám ^). Ezt csak annak bizonyítékául hozom fel, hogy ha a szaporodásra meg lettek volna a haj-

lam

s

az elfeltételek, az

sülésüket

s

ezért

id

magától az

lehet várni. ]\Iás európai

rövid volta

idtl

nem

gátolta érvénye-

e részben csak igen keveset

államokban a lakosság felszaporod-

hatott azon határig, melyet a tápanyagok mennyisége szabott, s

azon túl

is,

a mennyiben nyers termények behozatala és

ki-

vándorlás által lehetett azon határvonalat továbbitani. Magyar-

ország egészen a tökélyesbült közlekedési eszközök korszakáig

mindig terményfeleslegben szenvedett

;

az az többet volt ké-

pes termelni, mint lakossága elfogyaszthatott, földén sokkal

több ember megélhetett volna, mint a mennyi tényleg

élt

mindamellett a lakosság létszáma stationarius maradt. Jelenleg terményfeleslegrl, a föld fel

többé

nem

nem

használt

term

erejérl

lehet szó, mert a külföld velünk fogyaszt. Tekintve,

hogy az ember a kenyérbl

és a húsból,

melyet megeszik,

áll

hogy a tápanyagok korlátozott és alakul meg, nem mennyisége inkább elmozditsa a népesedést, mint azoknak valószinü,

Feltéve tehát, hogy a közgazdaságra és népesedésre tényezk ugyanazok maradnak, a melyek a múltban

feleslege.

befolyó

Francziaország lakossága az 1762-ki népszámlálás szerint 21.; ez TQo/o-nyi szaporodás ; tekintve

millió, az 1861 -ki szerint 36.7millió volt liog)-

a közbees

idben

ifjúság virága veszett

el,

;

folytak a nagy háborúk, melyekben a franczia

kitnik hogy a népességnek egy század

alatt

való megkétszerezdése korántsem fekszik a dolgok természetes menetén kivi'il.

ba

a viszonvok kedveznek.

110

—

azon

kivéve

szük

s

terményfeleslegünket

liogy

egyet,

érte gyártmányokat hozunk

ez alapon a lakosság

srsödését

be,

várni.

nem vagyunk

A

kivisz-

jogosítva

positiv adatok,

me-

lyek felett rendelkezhetünk, szintén mutatják,hogy az utolsó id-

ben sem

jött létre ilyen irányzat.

Ugyanis az ország népessége

(Horvát-Szlavonország nélkül) volt az 1870-ki számlálás szerint ez év elején 13.5 6 millió;

négy évvel késbb 1873. végén pedig,

a népmozgalmi adatok szerint

De még

13.4, millió, tehát fogyott.

ha minden okszer várakozás mozgalom az eddigi stationáriustól eltér emelked irányzatot venne fel, nagyon kétséges, hogy ez azon esetben

is,

ellenére a népesedési

elég volna-e a gyáriparnak »természetes« úton való kifejlesztésére.

A

nemzetközi munkafelosztás szervezete már

annyira

is

hogy annak megbontása csak tetemes erfeszítésA tartományokban, melyek jelenleg látnak sikerülhetne. nek népesség és méiel bennünket mipari terményekkel, a

kifejldött,

sr

munkabér mellett, a gyakorlat és ismeretek, úgy a vállalkozó és a magasabb technikai képzettséget igényl, mint a közönséges munkás részérl, a kész felszerelés, a kész tke mind megannyi elnyt képeznek, melyekkel önállón megküzdesékelt

nie egy keletkez iparuak lehetetlen.

mányokra növekszik a valószínség szerint az tevékenysége fokozódni

Ha a

lesz,

fog,

világpiaczon gyárt-

eredménye minden

szükséglet, ennek

hogy az addig fenállott ipartelepek s ha az irányzat tartós, hogy köz-

szomszédságukl)an, mintájukra és ugyanazon

vetlen

való válhilkozók által újak alapíttatnak,

nem pedig

valamely más vidéken, hol hasonló foglalkozás addig ismeretes,

ágak.

Ha

mintegy snemzés

nem

hogy volt

által jöjjenek létre az illet ipar-

pedig valamely tisztán földmives országnak lakos-

sága felszaporodik annyira, hogy a földmivelés már lálhatja

k()rl)l az,

—

úgy

kl<»nben magára hagyatva

nem

táp-

— valószinülcg

kivúndoilás által fogja lielyreállítani az arányt, minthogy a földnek van

még számos

szokott és liozzá

a

talajt.

Mert

éit ninnkás megtalálja

c^'y ilyen

idegen

lialȇr

né/ve

l'el:'ildozásá\al jár a

mindig'

a

földm íveléshez

foglalkozása számára

lakosságnak mezei gazdaságra alkal-

mas,

lában

olyan vidéke, hol

fiildön

való

megtelepülése

nie;;s/(»k(it

bár aria

tak na.ny rés/ének

kedvezt leiiebi) vis/onyokal

teremt

s álta-

szánnikia

« ;

111

szkké nem vált szülföldön él egy nép, nem történik kedveztlenebb viszonyok közt, mint mipar teremtése, ott, hol ilyen még nem létezett, ha egy ersen kifejlett iparnak versenyét kell le-

azoknál, melyek közt a

még sem

igényel több áldozatot,

gyzni, mely az illet vidék fogyasztását addig monopolizálta.

St

kétségtelen,

hogy amaz inkább

mint

létesül,

utóbbi

az

mert a szegénység, a kereset hiánya rábirhatnak munkaers, elszánt embereket, hogy bizonytalan jövnek menjenek elébe, de

nem

képzelhetni okot, mely a

biz-

kedveztlen eredmény vállalatokban

tosan elreláthatólag való részvétre.

tkét rá kényszeríthetné

Az úttörk

ugyanis biztos áldozatok lennének

;

valamint egy ersen védett sánczot csak úgy vehetnek be ro-

hammal

az ostromlók hátulsó sorai, ha az

els támadók

meikkel hidat képezve, betöltötték az árkot ipar

;

tete-

a kezd

ekként

mely rendkívüli eszközök nélkül versenyre kél a régi csak azután fogna talán sikeresen raegállhatni, ha az

is,

ellen,

els tüzet

kiállott

tkék

Ha

egy

csd

felszerelését fele

vagy

romjai képezik alapját.

alá jutott vállalkozónak gyári épületeit

s

harmad árán elállítási költségeiknek megveszi s ugyanazon czélra használja egy második, ezen második vállalkozónak helyzete ez által

kedvezbb

a siker számára

is

lesz,

mint az elsé

biztos volna

;

volt,

lehet,

hogy sorsa hasonló

mint az elsé és csak a harmadik, ki az

tomáron kapta meg,

lesz

habár a nélkül, hogy beruházásait

még

kétségesebb, hogy máso-

dik és harmadik fog-e akadni, mert a példa

gdi

élet.

biztos nyereség Ígérkezik,

Nem

ritka dolog ugyan,

itt

nem

De

ez

lesz bátorító

hogy találkozik tke

leginkább társulási utón történik

által mutatott ködfátyolképek hatása alatt a

bi-

nyeletik álta-

is ;

az

tke

» alapítók

kisebb rész-

letekben begyül a nagy közönség körébl. Azért csak

;

legjobb esetben ten-

zonytalan, rósz és rosszabb vállalatoki'a, és el

luk

po-

képes magát fentartani. Kétséges

azonban, hogy fog-e akadni els,

míg másutt

is

lesz

leginkább

olynemü vállalatok keletkeznek ilyen módon, minkre

nézve a részvénytársulati forma alkalmasnak tartatik.

»

A rész-

vénytársulat principiuma legkétségtelenebbül olyan üzletekre ajánlatos, melyeknél több függ a tkehatásoktól, mint tól,

és melyeknél ezen

munka maga

bályoknak rendelhet alá

p. o.

munká-

szorosan kiszámított sza-

vasutaknál, dockoknál, bizto-

112

bankoknál

sító intézeteknél,

stb.«

Világos, liogy sehol sem

^)

annyi a munka minségétl,

függ

sehol

sem rendelhet az

kevésbé alá szorosan kiszámított szabályoknak, mint mipari

Ezt ösztönszerleg

vállalatoknál.

emberek többnyire

feltételezik

viszonyok közt

ítélni adott

latnak vagy vasútnak

érzi a

nagy közönség

;

az

magukról, hogy képesek meg-

mi

sikere lehet egy bankválla-

az általános ismeretek jogosítani lát-

;

szanak a meggyzdésre, hogy az erre befolyó tényezk azon

Nem úgy e.^j gyári válmely gyapjú- vagy selyemkelméket állífand

ismeretek alapján számba vehetk. nézve,

lalatra

el, melynél minden

a

szakavatatlan eltt teljesen számba

vehetetlen konjunktúráktól függ. lyet egy közlekedési

A

tke

társulási

tehát,

me-

vagy hitelintézet czége alatt oly köny-

nyü megfogni, iparvállalatoktól többnyire távol marad.

A

szakért vállalkozó pedig, a

nem

latokat megítélni,

azon viszony-

ki képes

hajlandó a verseny els tüzében meg-

s tkéje romjaival betölteni az árkot, hidat kéköveti számára. Ez nem fog vállalkozni reá, hogy

semmisülni,

pezve

áldozatok árán egy munkás-osztályt neveljen, gyakoroljon be

munkára, holott más vidék versenyz

egy bizonyos

vállal-

munkások

kozói azon foglalkozásokban teljesen otthonos

fe-

sem arra, hogy munkásokat telepítsen egy országból a másikba magasabb bér biztosítása által. Szóval fel fogja ismerni, hogy a verseny kezdeményezinek áldozatul lett

rendelkeznek

;

kell csniíik és ennélfogva természetesen

nem

fog válhilkozní a

kezdeményezésre.

Ha ország

ezek szerint, hogy

áll

nem remélhet,

állapotból

tisztán agrikulturális

^természetes* utón

magasabb közgazdasági fokozatra enuMkedjék, vál)bá, a

bogy

tiiiik,

meg

megelz

mit a t.

ha

áll to-

nem

szerezheti

azon eszközöket vagy forrásokat, melyek nélkiilözhetle-

nek egy

a kuliriiM

száma

;

i'íi

zonyítaiii i-adni

—

fejezetben bel)izonyítaui ígyekcz-

a mezei gazdaság magá])au

í.

miszeiínt az

—

nemzeteivel lépést tartani tíirekv nemzet

áll,

mit e dolgozat második fejezetél)eu ])ebí-

i^íyekezt iink,

annyi

')

lia

mint

llii'iiliir:

lio<íy

elves/ni

a,

nemzetek versenyélten elma-

akkor nincs

liátra

íi|llli(ll.i;'rMl dfl' N.lliiilllllrikniii.iilic. !tO,

egyelt, mint

i}.

113 úton alkotni meg, mi »természetes« utón létre

» mesterséges*

nem

jöhet és elhinteni a magot, támogatni a sarjat

déséig,

még tovább is várnók, teremjen meg a fa, melynek

a helyett, hogy

nemzés csodája

megersös-

miszerint

által gyümölcseire árnyékára oly nagy szükségünk van. Magántevékenységtl a fenforgó kedveztlen viszonyok közt nem lévén várható e

és

részben semmi, a nemzetnek kell azon viszonyoknak kedvezb-

bek

általi felváltása

czéljál)ól

megtenni, a mit a helyzet

fel-

ismerése és ez által sugalmazott öntudatos intézkedések által

megtehet.

Hogy Magyarországban

az

ipar

meggyökerezhessen,

védve kell lennie

behozatali vámok által, minden régebben létez megersödött ipar versenye ellen, hogy valóban meg is ersödhessen, az eddig rendelkezhetknél több, azaz új

munkaerket

igényel;

teremje idvel,

srbb

hogy minden következményeit megnépességet feltételez.

Az

állami cselek-

vésnek a jelzett természetes sorrend betartásával els sorban a meggyökerezés els feltételére, védvámok állítására kellene irányulnia,

mely els

és kizárólagosan az államot illet

teend.

— mely szakavatott külföldi iparosoknak

A

másodikra nézve,

és

gyármunkásoknak megtelepítése, kérdés

lehet,

hogy szintén

közvetlen állami kezdeményezést igényelne-e vagy pedig csupán a biztosított védelem folytán létre jönne magánkezdemé-

nyezés alapján

;

mind két lehetségrl alább

mint azokról, melyek a harmadik

feltétel

lesz szó, vala-

szempontjából a két

elsnek hatásától várhatók s mi ez irányban még létesíthetnek látszik. Mindannak, mit iparos lakosság teremtése és általában a népszám emelése irányában tenni lehetne, mindannak sikere feltételeztetik a behozatali

vámok védelmétl, melynek hiányában kár lenne csak egy kisérletet is tenni ez irányban. Ellenben a vámvédelem kedvez eredményei nincsenek oly feltétlenül hozzá kötve a lakosság és

vánatosaknak

népszám tekintetében

ki-

teendk létesítéséhez. Több mint valószín ugyan, hogy magasabb müipari fejldés és ezen iparnak látszó

megersödése feltételez a munkaerk állapotában való javua vámvédelem mellett de több irányban ez már magában

lást is

;

képes volna igen fontos javításokat létre hozni. így Befith)'

Leo

:

Neuizetltt.

meger8

;

114

már

södhetne hatásuk alatt több olyan iparág, melyre

igen

jelentékeny kezdemények történtek, de melynek felvirágzását

a rendelkezhet

munkaertl

független okok gátolják: els

sorban a czukoripar, azután talán a porczelán- és üvegipar.

Továbbá a létez munkaerk egy bizonyos hányadának az

ed-

digi foglalkozásnál közgazdaságilag hasznosabbat jelölne ki

mire nézve leginkább a fémbányák egy részének mivelését

tom szem

—

tar-

eltt, melyek nyers jövedelme az üzleti költségek

fedezése mellett a tulajdonos számára csak igen gyenge jöve-

déket eredményez, a kincstáriak nagy részénél

még

sem

ezt

munkaernek egy késbbi fejezetben viszVégre épen azon ipartermények, melyeknek termelése a védvámok befolyása alatt nem virágoznék fel, és melyek azontúl is kivülrl hozatnának be, a vámjövedelmek által ezen pazarlására a

szatérünk.

tetemesen hozzá járulnának az állami szükségletek fedezésé-

még akkor

hez,

is,

ha mint feltételezhet, megdrágulásuk a

mi

gyasztást csökkentené,

fo-

szintén egyikét képezné az intéz-

mény közgazdasági elnyeinek. Ezekkel megérintettük

az

itt

elnyök

a közgazdasági irók azon, kisebbséget

nyos

fbljjeit,

képez

része,

melyeket

mely bizo-

a védvámok alkalmazását ajánlja, tu-

viszonyok közt

Azonban annak számos ellenese azon elnyök valódiságát a nagy több-

lajdonit ezen intézménynek.

van az irodalomban,

s

ség tagadja, általában pedig ezen kérdés a politikai gazda-

ság

l('gvitatottal)l)jai

midn

közé tartozik

egyik

fél

fél

luiiiden iráiiyl)an

;i

az ide tartozó elvek,

s

a közgazdasággal foglalkozókat két pártra osztják, mind-

hitvallomásának egész jellegét eldöutik.

Mig

egyik

szabad verseny által leginkább látja

biztosítva az összes ('inl)eriség vagyoni gyariipodását és ezen ;íyaiai)()(l;'isbaM

mutatja

fel

tanításainak egyedüli tárgyát, tö-

)('kvés('incl<

egyedüli czélját, a másik

kat ismer

ezeknek kíizvetlenebb befolyást

s

enibeii általános szolidaritás éizületének

ennek es/ményi jogosultságát tagadná ;iktn;'ilis j'iUajtotok

') »'lívt'-iii

k

Knniiilsi'iii

vcrvciiyrlicii

nemzeti szemponto-

fél

'),

;

követcíl,

haiuMu mert tények,

s/eniléletébl indul ki; ezek pedig

tai^juij;!

;

liaiifDi

rrlismiMlc

;•

v;il,iMiinl

iH'iiiziii'k

mint az

nem ugyan mintha

;i

;i/.t

niu-

Smilli-lclu iskola ux

-\iiiM|in(lásáimk

legfbb

-

115 egyén egyéu iránt nonizetiségi tekintet nél-

tatják, liogy lia az

kül emberileg érez

is,

de a nemzetek, mint összeségek, egymás

legkülönuemübb fegyverekkel küzdenek

ellen a

s

ezen küzdelem

mások elpusztulfoglal ugyan a di-

folytán némelyek szerfelett elterjeszkednek,

A világirodaloml)an

nak.

tekintélyes tért

plomatiai szakirodalom, mely arra tanit, hogy nemzetek mi-

ként járjanak túl egymás eszén, vagy gátolják meg, hogy ezt

mások velük szemben tegyék

;

nagy helyet

foglal továl)bá a

hadi történet és a hadi tudomány, fleg a hozzá tartozó szakismeretek képében, melyek mind azt tanitják, hogy miként ver le

egy nemzet másikat, vagy gátolja meg, hogy más által leNem mondhatni tehát, hogy a népek küzdelmeire ne

veressék.

volna

lett

tekintet

gazdaságtan irodalmában

téren

is

külön a politikai

a fent jelzett két ellentétes irány

olyan különböz arányokkal szerepel, korit tartva

De

irodalomban.

az

szem eltt, mely

t. i.

— különösen az

a kritikai modort kezdték alkalmazni

donképen nem

is

ujal)b-

azóta keletkezett, mióta e

— hogy

egészen helyes két félrl szólani

:

tulaj

egyik ré-

szen egy uralkodó állást elfoglaló, tömör iskola, nagyszámú fényes irodalmi nevekkel

egy nevezetesebb

iró.

;

másikon List Frigyesen kivül alig

Mert a nagy

socialisztikus és

kommu-

nisztikus áramlat, bár azon uralkodó oskola ellenében zúdult fel,

és részben

más alapon

áll

annak ugyanazon tanait támadja meg, de maga mint List

s

a kik

t

követik, a nemzeti szem-

mint az uralkodó

pontokat épen olyan teljesen ignorálva kola

s

építve.

Ez

egyik legfbb hiánya e

számol a nemzeti vánul

os-

levegbe nem hogy törekvéseknek,

ez által ignorálva a valódiságot, alkotását a

;

be kellene

mely pedig oly hathatós jelekkel nyilhogy minden törekvés, mely oda irá-

élettel,

látni,

hogy egy nemzet kebelében a versenyt gyengítse, ezen nemzetnek hátrányára lesz másokkal szemben s ez mindaddig igy lesz, mig a nemzetek közt a verseny, a létért való küzdelem nyul,

tényezjét, úgy fel kell is fütényezö az emberi

ismerni valahára, liogy a nemzetek versenye

haladásában, a kevésbé életrevalók elta nemzetek versenye tenése és az életrevalóbbak terjeszkedése által hát azon eszményi czélt elmozdítja, s a nemzeti törekvések azzal

nem

;

korántsem ellenkeznek.

:

116 tart.

Ezen iráuy tehát

uincs elvi

összeiüggés])en

lyet List képvisel, legalább jeleu fejlüdési

azzal,

me-

fokán a kettnek.

Minthogy a vámvédelemnek a nemzetek

létére eshetöleg

olyan hathatós befolyást tulajdouituuk, helyén látszik, hogy

azon érveket, melyek alapján az uralkodó közgazdasági iskola a védvámrendszert

elitéli, itten

szemügyre vegyük azon szem-

pontokkal

melyekbl

e

együtt,

rendszernek

pártolói

kiin-

dulnak.

A

következkben idézzük Smith A. munkájából azon passzusokat, melyek szabad kereskedelmi elméletének lényegét képezik. Miután bebizonyította, hogy a tke irányzata mindég visszatérni a belföldre és hogy a vállalkozó mindég szivesebben foglalkoztatja tkéjét otthon, mint külföldön, kö-

vetkezleg folytatja

»Minden egyén,

ki

tkéjét a hazai iparban foglalkoztatja,

szükségképen akként igyekszik azon ipart intézni, hogy melési eredménye a lehet legnagyobb

érték

legyen.

.

.

.

ter-

Azon

arányban, mint azon termelés értéke nagy vagy csekély, lesz is nagy vagy csekély. De minthogy csupán melynek kedvéért valaki tökét iparban foglalkozennélfogva mindég azon fog igyekezni, hogy azon iparban

a termel haszna a haszon tat,

az,

foglalkoztassa, a

melynek termelvénye valószinüleg a legna-

gyobl) értéket fogja képviselni vagy legnagyobl)

pénzélt avagy egyéb javakért h'sz kicserélhet.

den társadalomnak

évi

mennyiség

Már pedig min-

jövedelme mindég szorosan egyenl

összes évi termelése csereértékével, vagyis tulajdonképen azo-

nos azzal, ^[inthogy tová])bámirulen ember igyekszik, a menynyirf

l)ii-,

tkéjét

beliparl)au foglalkoztatni

a

és

ugy intézni

ezen ipart, liogy eredménye a Icliet legnagyobl) értékíí legyen,

minden einlxT szükségképen azon dolgozik, hogy a tái'sadalom Hogy mely évi jri\c(lelni'''t oly nagygyá tegye, mint liirja. .

neme a ményt

.

.

belipaiiiak az, mely legnagyobl) éilékü termelési eredigéi-

a benne elhelyezett

minden egyes ember

tke

után, ezt világos

hogy

saját helyzete szempontjából helyesebben

iogja megitélhetni. mint nienitéllietné helyette bármely államlérfi

vagy ti'nvényho/ó.

embereknek iketj

kijelölni,

nem cHipán

Az

államl'érli, ki

megkisérelné magán-

hogy mely móchni foglalkoztassák tké-

ho^^y

iífen jelosh'ges

gonddal terhelné meg

117 de olyan íelatUitot vállalua magára, melyet veszélytclc-

luagíit,

uül

nem csupán egyes

egyénre, de semminemíí tanácsra vagy

szenátusra sem lehet ruházni és mely seliol sem lenne oly veszélyes,

mint egy emhernek kezeiben, ki eh'g hóbortos és

zott arra.

A

hogy magát annak

teljesítésére

elhi-

alkalmasnak higyje.

hazai piaezon monopóliumot adni a heliparnak. bármely

mivességben vagy gyáriparágl)an, ez annyi mint bizonyos kintetben kijelölni magánembereknek, hogy mely lalkoztassák tkéjüket és ez

módon

te-

fog-

majd minden esetekben haszon-

nélküli vagy káros szabályozás leend.

Ha

a

beltermelés

nem

költségesebb a külföldinél, akkor nyilván felesleges a szabályozás

ha pedig amaz drágább, akkor általál)an károsnak kell

;

Minden

lennie.

réut soha

töbl)e kerülne

A

kisérli

mely

sze-

otthon készittetni olyat, mi ekként

mint ha vásárolja.

hanem a

cziijt,

eszélyes házigazda azon elvet követi,

meg nem

A

szabó

czipésznél veszi stb.

.

,

nem

készit

magának

.

mi eszélyesség minden magán család

viseletében, az

nehezen lehet oktalanság egy nagy királyság szempontjából

Ha

egy idegen ország olcsóbban láthat

czikkel,

el

is.

bennünket valamely

mint magunk tehetnénk, jobb azt tle megvásárolni

valamely tei-mékével saját munkánknak, melyet olyan irány-

ban foglalkoztatunk, hol valami elnyünk van. Az ország gazdasági tevékenysége általában, mely mindég a benne foglal-

kozó tkével arányos,

nem

fog ez által csökkenni, oly kevéssé

mint a magán emberé, ki használati czikkeket termeivényei árán szerez be, hanem csupán a legnagyobb hasznot igér foglalkozás kitalálására lesz utalva. Bizonyára

nem

a legna-

gyobb haszonnal van alkalmazva, ha olyan czikkekre irányul, melyek olcsóbban vásárolhatók mint elállithatók. Évi termelésének értéke többel vagy kevesebbel minden esetre csökkentetik,

ha ekként elfordíttatik olyan czikkeknek termelésétl,

melyeknek értéke, mint könnyen belátható, nagyobb azokénál melyeknek termelésére az

ipari tevékenység iráuyoztatik. Fel-

hogy némely czikkek külföldön olcsóbban vásárolhatók be azon árnál, melybe hon való elállíttatásuk kerül, tételeztetvén,

e szerént bevásárolhatok lettek volna

csupán egy részéért a

czikkeknek, vagyis mi ezzel egyre megy, egy részéért azon czik-

kek árainak, melyeket hasonló tökével foglalkozó ipar termel-

118 betett volna, ha természetes folyamát követni

hagyják.

.

.

.

^

Hasonló szabályozások útján elérhet ugyan, hogy az iparnak valamely ága elébb meghonosíttassék, mint különben történhetett volna és bizonyos id múlva annak czikkei otthon épen olyan olcsón vagy még olcsóbban lesznek elállíthatók mint külföldön.

De noha

a társadalom ipara elönynyel fog ek-

ként egy bizonyos csatornába korábban belévezettetni, mint

különben lehetett volna, azért korántsem következik, hogy akár iparának, akár jövedelmének teljes összege ilyen szabályozások által valaha szaporítható legyen. Valamely társada-

lom ipara épen csak azon arányban gyarapodhat, melyben tökéje szaporodik és tkéje csak azon arányban szaporodhat, hogy jövedelmébl mennyi lesz apránként megtakaritható. De minden ilynem szabályozásnak közvetlen hatása

jövedelem-

lesz a

már pedig a mi a jövedelmet csökkenti, az nem valószín, hogy a tkét gyorsabban szaporítsa, mint szanek csökkentése

;

porodott volna saját kezdeményébl, ha ugy a tevékenységnek,

mint a tökének meghagyják keresni természetes foglalkozását.

Ha nem

is

szükségkép

mert

szabályozások hiányában egy társadalom soha

ilyen

honosítaná

meg a

szegényebb,

fenállásának

tathatott volna.

lenne

bármely idszakában,

habár más czikkek elállí-

ipari tevékenysége és tkéje,

tására, mégis mindig az

nem

kérdéses iparágat, azért

akkor leghasznosabb módon alkalmaz-

Minden idszakban jövedelme a tkéje utján

elérhet legnagyobb lehetett volna,

ugy tke mint jövedelem

és

a lehet legnagyobb gyorsasággal gyarai)(>dhattak volna«.

Miután

ha valamely országnak természeti elnyt a termelés valamely ágában, az ezek ellen való küzdelem hiál)avalóságát az egész világ elismeri, Smitli A. ekként folytatja »Hogy az elnyök, melyekkel egy ország a nuisik felett bir, természetesek vagy jelezte liogy

égalji viszonyok biztosítanak

p. 0.

:

megszerzettek, az c tekintetben

mig egyik azon elnyíiket iiiiinlé<^r el(")iiy<'isel)h

st<")|.

mint

')

riifly

Ez

les/ az

(•^in;'ihn''<

aiin^vi

mint

dulogbii luUlig,

nem

l)irja

s

tesz különbséget. a

iit<')l)l)ir;i

Addig,

másik azokat nélkülözi,

iié/.\('

iiiki'ihh

venni a/

el-

').

\i<'<:\ a/.,

iniíí

ii

:i

kinek

^íVíikoiiiitii nincs,

j,'Viikiirlati>t nio;,^

nem

szt-jx-ztv.

ne

A

t'ii^^j.ni

ki

viihi-

úumú nom

119

Sav az ujabb tVauczia kO/gazdákuak elseje, egyekereskedelmi politika nesen Smitli Á. iivüludokaiban lépdel a J. B.

nézeteiben is és az elkelési liea külforgalom hatása feletti alább fogunk megemlélyekröl való elméletét kivéve, melyrl s

tanaihoz. kezi, alig tett ujat annak ide vágó nála, mi találunk Egyáltalán kevés olyat

a

vámvé-

lelhet. Mert delem pártolóinak mai álláspontjára alkalmazást

és hoszkereskedelmi mérleg tanának magyarázatánál is idejében az ö szadalmas csáfolatánál, mindig csak azon, már külkeantiquált nézetet czáfolja, mely szerént a

a

tökéletesen

czélja lenne reskedelemnek, a vámpolitika által istápolandó mennyi oda a mint több nemes fémet hozni be a külföldrl fémmennyiséget hals ez által lehet legnagyobb :

kivitetik

mozni

fel

az országban.

Ez egy

tévedése volt az úgynevezett

azon nagy esz merkantilisták némelyikének, mig ellenben ebbl korántsem Colbert, fértiak, kik ide számíttatnak p. o. feliselnyeinek indultak ki, hanem a termelés sokoldalúsága majd föld merésébl. A magyarázatra, melyet arról ád.hogy a

mutatják minden államainak külforgalmi kimutatásai mért következteszenvedleges mérleg képét, s az erre állapitott is felhozujabban tésre késbb fogunk visszatérni, minthogy Say okoskodásának a java tehát, mely egyébták azt. és melyet csak a iránt közvetlenül Smith Ádámtól van átvéve,

—

formulázás precisiója miatt idézünk, a következ »Ha ngyanazon áru külföldrl behozva 40 frankért kapfrankba ható, mely hasonló minségben belföldön elállitva 45 :

kerül,

ugy jobb

azon 40 frankot

azt külföldrl behozni.

pénzben adnánk meg

Mert még akkor

is.

ha

a külföldnek, lehetetlen,

pótolhogy azt másként szereztük volna, vagy hogy másként külkereskedelem hassuk ki, mint saját terményeink által. nem egyéb mint egy külön módja az otthon való termelésnek. ellenkezleg a magánérdek és pedig gazdaságosabb módja nem alkalmazná. És midn ezen kifejezéseket használom töhb

A

;

:

a külpiaczon,ne higyhogy ez határozatlan értelmll és önkényes kifejezés-modor

költséggel termelni otthon, olcsóbban venni jék,

tud, az ne

A. menjen a vizbe adiUg, aniig nem fog úszni tudni. Ez a Smitli

elmélete

tanulni akar a praxisban kötelet kötnek a derekára, a ki úszni

8

;

Ugy bocsátják a

vizbe.

«

«

120

mely különbség nélkül minden okoskodás támogatására szolgálhat. Ellenkezleg azon kifejezések értelme a lehet leghaez kitnik,

ha feltesszük példánl, hogy valamely

ha otthon készül, 5

napi munkát igényel és hogy ha kül-

tározottabb áru,

;

földön vesszük, megkapható, a hazaszállítás költségeit zászámítva, egy terményért melynek elöállitása négy

is

hoz-

munka-

napot igényelt. Világos, hogy egyik, valamint másik esetben is

munkanapjainkkal fizetünk, csakhogy az els esetben

saját

egy ötödrészszel többet fizetünk, mint a másodikban. Mind-

—

ennek az alap- és anyaeszméje téveszszünk — hogy akkor

is,

melyet szem ell soha ne

ha külföldi árukat fogyasztunk,

mégis mindig csak saját termeivényeinket fogyasztjuk, mint-

hogy lehetetlen valamit szereznünk, akár

bel,

akár külföldön,

ha csak nem saját országunk terményeivel. »Ezen állapotában a dolgoknak valamely külföldi árunak kitiltása, melynek folytán kénytelenek vagyunk azt belföldi termelvénynyel helyettesíteni, mely többe kerül, egyre

megy

az iparnak olyan szabályozásával, mely kényszerítene

bennünket valamely termeivény elállításánál a költségesebb módszerrel élni a tökéletesebb módszer helyett.

A többi frauczia ekonomisták, oly híven követik Sayt, mint ez

Baudrillart, Garnier stb.

maga

Smithet. Bastiat, a ki

megy a szabadság gazdasági és erkölcsi hatásának magasztalásábai), egy munkát irt aiuiak kimutatására, hogy az

legtovább

emberek érdekei másikéval.

kivétel nélkül összliaugban állanak, egyiké a

Azonban valamely

ben h'v tan támogatására

uj

nem

argumentumot az hozott

fel,

csak a

itt

kérdés-

már

isnun*-

teket vaiiálta csillogó dialektikával.

A

li-aucziákhoz, a védváiiiokról

való

i'cliogásábau igen

kiegy olyan iparág mcglioiiosítása czéljából, mclyiK'k tíMiiiészctes clöfcltétci meg vannak, sem ajáidja a védvániot. Mert clisjncri ugyan, »hogy egy ilyen keresetágnak parlagon heverése hiányt kéiiez,« de hozzá teszi »azonban kö/.cl áll Schaffle,

:

annak nem

niivelése, a

ni()/ó(láh mellett,

íüggöséghen ')

lioziitiiliíi

Kzi,

mégsem

álljon liojí.V

beli()l(l<'>n

epy

a,

inai

lio/za a/éit

ki'ill'r)l(l(lel

orszi'ijí,

moly

van utalva, azon nnisiktól

világban való áruiellnil-

magával, liogy az ország

s/emben lii/.nnyns

ITi^íkih',

').

Azonban minden

czikkck Ickinlcti'licn

mázliin rószórl

in'iii

lit;-

is li,,/.

:

121

iparágnak csak egy szetes elfeltételei

!

])i/(>uy()s

kuiszakhaii vaunak niog termé-

Kérdés, mely ágak azok épen most

Azok

?

már, a kik védvámokat állitanak, nehezen Ítélhetik meg, hogy a felnevelend iparágnak az országban vaunak-e természetes

gyökerei vagy sem

-).

Azutáu következik a nagy nehézség

meghatározni a születés-érettség pillanatát, különösen pedig a

munka-

és

tkeheli túler elnyét, melylyel idegen vállala-

tok a tapasztalás, a munkások szokottsága és a kamatláb

ol-

csósága által birnak, helyesen kiszámítani és a vámot auuak megfelelleg állapítani meg. Ezen számítás, a melyhez megkí-

vántatnék a uyers termények és gyártmányok geinek, a munkabér-különbözetnek

hasonlítása, soha csak megközelítleg

következtében az állam

erszényébe

hull,

sem létesíthet. Ennek

aunak kezeli rendszerint tulma-

s

gasra teszik a védvámtételt iparág

szállítási költsé-

és hitelviszonyoknak össze-

s

ezen többlet azután vagy az illet

mely a])ban

az egész

néptl adót

szed, vagy pedig elmozdítja az indolencziát, ekként ellene

hatva a védvám legtulajdonabb czéljának, a szabad versenyképességre való felnevelésnek. Valóban a tapasztalás azt bi-

hogy rendkívül nehéz már fennálló védvámokat

zonyítja,

vagy

szállítani

eltörölni.

A

védett vállalatnemek inkább

emeltetésére törekednek, fleg akkor, ha a tartott

már

és hatása az volt,

védvám egy

hogy létrejöttek olyan

ideig

vállala-

melyek azt a külföldi áru eladójával szemben, mint a

tok,

lefel-

ter-

melési költségekben való elnyt soha sem fogják nélkülözhetni.

Ha még

hozzászámítjuk, hogy a védett osztályoknak a tör-

vényhozásra és államhatalomra többnyire igen nagy befolyá-

könny

lesz belátni, hogy a védvám mért nagyon neme a gazdasági nemzetnevelésnek, hogy miért inkább a tunyaság, mint a szorgalom dijjává lesz, hogy a nem-

suk van,

veszélyes

zetgazdaságban veszteséget inkább mint nyereséget eredményez, hogy uj

náin

fel

ipari

kiváltságokra

vezet,

soha argunjentninul a védvám mellett.

melyek a népnek

Eofvébiránt.

liogy a

»heutige Waarenanliáufung im Innland"? alatt, mely azon függséget

meggátolja, =)

elébb

még

Scli.

mit

ért,

megvallom nem vagyok képes

felfogni.

Schafle szerint teliát, lia valaki kertjében almafát akar neveim,

meg

kell vizsgálnia, liogy

vannak-e ott a földben almafagyökerek,

pedig »természetes« almafagyökerek.

:

122 megadóztatását egy osztályunk elnyére nemzeti frázisokkal tudják palástolni, bogy a vé:lvám mért okozza elhanyagolását

a nemzeti töke- és muukafoglalkoztatás természettl hivatott és

mért mivelését

életgyenge ágainak. Állandó veszélye

azon ritka esetben

is,

melyben helyesen számítható

nagy, bogy ezen nevelési eszköz annál mivel

más nemzeti

és világgazdasági

sebben j biztosabban és

is

még oly

ki,

inkább elhagyandó,

erk

sokkal természete-

egyszern hatnak.*

Halljuk továbbá, hogy ezen természetesen, biztosan és

egyszern ható erk

»Ha

alatt mit ért Scháffle

a nemzeti kereset-szellem tapasztalásban, munka-

ügyességben és tkében szenved hiányt, ugy ezen hiányokkal

szemben a miveldés ápolása idegen tevékenység szénélete az idegen technikának terjesztése minta- és mustraki-

által,

állitások által, a külföld beutazása, idegen

munkások

és vál-

lalkozók behívása, továbbá olyan szervezése a hitelnek, mely

a belföldi tkét folyósítja dalmi és

i^olitikai

és a külföldit bevonja, végre társa-

elismerése a vállalkozó néposztályoknak, ké-

pezik az egyszerbb, szabadabb, természetesebb és biztosabb segítséget.

A versenyképesség

elemeit egyenként elsajátítani,

inkább mintsem mindent egyszerre, ez tartósabb sikert igér, de épen ezen organikus növekvést gátolja meg a védvám. Ha ehhez

még

radt népek birják,

szetes

hozzáveszi az

ember azon körülményt, hogy elmaaz olcsóbb természeti er elnyét

maguk részérl

hogy a belföldi kereset a szállítási költségekben termévédvámot élvez, fleg k<)zönségesebb árunemekre nézve,

hogy a tkebség a mostani idben szereti magát kiegyenlíteni a nemzetek közt, ugy jogosan fejezhet ki azon meggyzdés, hogy védvám nélkül azon czélok, melyek Általa eléretni kívántatnak, bizt()sal)l)aM és tennészets/erül)beii tíilthetk be és volról

tfi-

sem iiiegvetje az minden állami gazdüságnak, sem

be nem avatkozás olcsó

nem rajong

l)ölcsességeért

az,

:i

a ki

a védvámot mint nemzeti iparkifejh^sztés politikai eszközét, List

Fi",

A

és C'ai'ey tanai ellenéhen elveti.':

kíizgazdasági iskola

nyilatkozatok nyomán, a laljuk, mi a

ezen

kiváló

ké])visel("»i által tett

kíhctkez nyolcz pontbnü összefog-

szabadkereskedclcm mellett

s a

protekíiv rendszei-

:

123 ellen,

mint általános, minden viszunyokra iilkalmazluitó igaz-

ság, felhozatott

Azon aggodalom, hogy egy ország

1.

liilmnló árubehozatal

az árukivitelt fe-

által fogyatkozást szenvedhessen vagyo-

nában, teljesen alaptalan.

Ha

egy ország többet vesz a külföldtl, mint annak elad, a nélkül, hogy a különbözettel egyenl tkék képzdje2.

nek benne a termelés gyarapodása által, ez annyit jelent, hogy tkéjét apasztja, mely körülmény a kereskedelmi mérleg kérdésétl s a külforgalmi viszonyoktól független, mert az egyesek költekezésébl, rósz gazdálkodásából ered, melynek hatása

— ha az országot a külföldtl

ugyanaz 3.

elszigeteltnek képzeljük

is,

—

lesz.

Ha

vám védelme alatt az mely védelem hiányában ott nem volna

valamely áru a behozatali

országban termeltetik,

termelhet, mivel a külföldön olcsóbban szerezhet

be, ez

annyi, mint több munkával kevesebb értéket termelni annál a

mit lehetne, ha a belföldön védelem nélkül elállítható czik-

kek árán hozatnék be azon áru. 4. Azon összeg, melylyel a fogyasztó drágábban valamely, a

vám védelme

fizet

meg

alatt belföldön termelt czikket azon

ha az szabadon hozathatnék be, mely az egész közönségtl szedetik be, hogy

árnál, melyet fizetne érte,

olyan adót kéjjez,

egyesek erszényébe folyjon, kiknek arra semmi jogosultságuk nincs

következéskép eltürhetlen igazságtalanságot foglal ma-

;

gában.

A

védelem kizárja a versenyt, minden haladásnak okozóját, melynek hiányában nem csupán a haladás sznik meg, 5.

is mulhatlanul beáll. védelem csak egészségtelen üvegházi ipart nevel,

de a hanyatlás 6.

A

mely arra mindég rá

lesz

szorulva,

s

mihelyt ezt nélkülözni

kénytelen, kivész. 7.

ers

Ha

csakugyan sikerül

is

a védvám hatása alatt élet-

mely utóbb a szabad versenyt is kiállja, tehát az illet czikkeket épen olyan olcsón, vagy olcsóbban képes elállítani mint a külföld, addig, a mig ennyire megért ipart nevelni,

az ország, minden esetre több költséggel termelt, tehát kevesebbet tkésíthetett, mintha olyan termelési ágakra szoritko-

:

124 zott volna,

S

senyt.

melyekben már azután

6 mellett

elébl) is kiállt

minden idegen

mikor azon fokot

is,

az ország tényleg gazdagabb, mintha azon iparágakat

Ha

lesz

nem

fel

munkát másban alkalmazná.

karolva, e helyett az ide fordított 8.

ver-

nem

elérte,

valamely nemzet magát gazdaságilag nevelni

akarja, bizonyos iparágaknak meghonosítása által, erre

más

czélszerübb eszközök léteznek, mint a védvámok.

Ezen pontok közül a két els szorosan mást kiegészítve

magyarázva

összefügg, egy-

mérleg jelentségének tagadásán fordulva meg. Ezeknél fogva a követés

kezkben együttesen tárgyaljuk

Az lart a !S

és a kereskedelmi

és bíráljuk

meg

ujabb nemzetgazdák közül némelyek,

kereskedelmi mérlegezés

aynek az

náltak neki franczia követi)

ses nézetre.

belátni,

Nem

Baudril-

p. o.

megdöntve látják

helyekrl való híres (mert nagy

elkelési

vagyok képes

elméletét

ezeket

hogy

e

hírt csí-

elmélete által. E,észemrl

nem

tan miként folyhat be a kérdé-

szorosan ide tartozik, hogy azon tan

nem

is

minden részeiljen helyes. Meglehets általánossággal el van mai nap ismerve, hogy »overtrade« nem csupán a kereskedelem s üzérkedés, hanem a termelés tekintetében is lehetséges hogy valamely termeivény lehet kelleténél több, nem csupán azért, mert vele szemben kevés az érte kicseréleiul árú. és

Minden kétségen

kivül lehetséges,

hogy valamely

áiiil)ól töbl)

termeltessék, mint a mennyire akkor tényleg szükség van

s

ekkor a czikknek ára szükségkép a termelési költségek alá fog szállani,

még akkor

mert ekkor a

Ez azonban,

Ijelé

is,

ha az illet áru eltehet több

évre,

kamata vész el. való. A Say theo-

helyezett tkédnek több évi

ismételjük,

nem

szorosan ide

liájában foglalt egyszer igazság az. miszerint ha valahonnan lioziiiik be. c/. által l
á)'iik;it

tej'ményciiikböl

ki

is

fdgunk vihetni

szünk a külföldtl, annál többet

is

s

liogy

ugyanoda

saját

hogy minél többet

Ibguidv

ve-

annak eladhatni,

hogy a külföldrl árukat l)ehozni annyi, mint saját terményeinknek ottan eladási piaczot nyitni. Kz csakugyan az

szóval,

esetek többségében lenni,

i^ry jcsz s

ország kíizvetitése mellett

A

még akkor sem

szi'uiik

meg

igaz

ha nem k(»zvetlenül, hani-ni egy harmadik vagy negyedik

sokat vesz

J>-t<"»l,

miic

megy véghez |}

képes

lesz

a itidcessiis,

sokat venni

ngy hogy (

'-t(")l,

ez

125 D-töl ós

D

végro eunek folytán nagyobb keresletet fejthet ki

A-uak terményeire nézve; megengedjük, hogy a »débouché,» az eladási piacz igy közvetve is megnyerhet az árubehozatal által a belföldi terményfelesleg részére, süt hogy lehet eset, mikor az ekként növekedett kereslet nem csupán a kész feles-

leget foghatja heti, feltéve

tkék

fel,

hogy

hanem

a termelés növelését

is

eredményez-

elegend kelendség hiányában erk

ott

Hogy azonban

hevertek parlagon.

és

okoskodásnak be-

ez

ember a kereskedelmi mérlegrl való

folyást tulajdonitson az

elméletre, azt kell hinnie, miszerint azok, kik a mérleg fontos-

ságát tartják fenn

s

veszedelmesnek tartják ha a behozatal

állandóan felülmúlja a

kivitelt, ezt azért teszik,

mivel e jelen-

séget a terményfeleslegnek az országban való rekedésével hoz-

zák kapcsolatba. »Csak vegyetek bátran a külföldtl, mondják Say és Baudrillart, mert minél többet vesztek tle, annál többet lesz képes a külföld

is

tletek vásárolhatni*.

Ha egy ország kórjekedveztlen kereskedelmi mérlegnek tulajdonítjuk, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy azon ország töl)l)et terIgen

!

csak legyen mit eladnunk.

lenségeit a

mel, mint a mennyit eladni tud,

hanem

azt,

hogy többet

vesz,

mint a mennyit megfizetni képes, hogy tö1)bet fogyaszt mint termel,

hogy termelése

és termelési

elégtelenek fogyasztása fedezésére

eri legalább az id szerént ;

hogy, cserében a behozott

árukért, a külföldnek termények helyett

tkéje töredékeit adja

»Csak vegyetek a külföldtl, vegyetek minél többet, a behozatal sohasem lehet túlságos nagy, mert valamivel minden esetre el.

meg

E

mondatban van egész lényege azon » Akármit mondjanak a számok, a behozatal értéke nem lehet nagyobb a kivitelnél, mert a külföld nem ád semmit ingyen s terményeit fogjátok fizetni«.

okoskodásnak, mely a bilanczia jelentségét tagadja.

csak terményekkel

Hogy

ez

nem

fizetteti áll,

meg«.

ma talán már minden

reáliskolai 3. osz-

tályú tanuló tudja, mert fogalmai vannak a nemzetközi hitel

szerepérl, mert ismeri az államkötvények, a földhiteli záloglevelek, a vasúti részvén3'ek és prioritások

tségét

;

tudja

még

azt

is,

forgalmának jelen-

hogy ilyen értékeknek, melyek az

ország tkéjét képviselik, egy-egy tömegesebb kivitele, valamint

egv külfíUdön

felvett

állam -kíilcsím

is

kedvez váltófolvamot

126 vagyis a

csinál,

váltófolyamra épen olyan hatást gyakorol,

mint az árnki vitel,

— melyet tényleg pótol; tudja azt

czára

liogy

is,

kedveztlen állása az értékpapirok pia-

viszont a váltófolyam

ugyanazon hatást gyakorolja, melyet az árupiaczra

*)

gyakorol: elmozdítja a

árukban, ha árukészlet létezik,

kivitelt,

értékpapirosokban, ha kivitelre alkalmas és a belfogyasztásban

nélkülözhet áru nem

létezik

tegyük hozzá, hogy az ilyen

;

kedveztlen váltófolyam az esetek nagy részében tömeges árul)ehozatalból ered

Saynek

s

minden kétségünk

s

Baudrillartnak igazuk van

s

eloszlik az iránt,

tlünk

külföldtl, annál többet fog ez

is

tlünk

lényeges,

venni, az

nem

elttük

hogy

minél többet veszünk a venni.

Hogy

mit fog

de elttünk igen

is

lényeges, hogy tkével fizetünk-e vagy jövedelemmel.

Azonban ismételjük a bilanczia jelentségének azon iHema már túlhaladott álláspont ma már általá:

rev tagadása

nosan

el

;

van ismerve, hogy az árucsere különbözetei, ha ideiglene

•

sek pénzzel és váltókkal, ha állandók kamatozó értékpapirokkal egyenlíttetnek

ki.

Ahhoz képest

talán nagyon

hosszasan

is

tnhet

foglalkoztunk ezen tagadással és czáfolata ugy

fel,

mint

árnyék ellen való harcz, mint szemfényvesztés, melynek czélja fel egy nézetet az ellenfél egy már felaargumentumának olcsó megdöntése utján. De ha ebben látszólag mala fides van, a nevezett franczia közgazdák ilyen elbánást is megérdemeltek azon kétségtelen mala Jides íútiú,

gyztesnek tntetni

dott

mely szerént azoknak, kik a bilanczia jelentségét fentartják, el)ben olyan indokokat és olyan nézeteket tulajdonítanak,

lyek a valódiakkal homlokegyenest ellenkeznek.

abban

van,

ellen intézik, mint

A

')

kedveztlen

roHok iiemzetkíizi 1)efolyáHt,

árkeltíte l»eiiin")k

melyet

Hzenved víiló

ániforjíaiiiii kiilfVijrl

mefides

váH<'>f()ly;iin

furííaliiiíiiii

fllK'iyi'zési! (liH'íTi'nczia,

mi

is

nyomja.

<''S

kiv;ili'il;i;í

mi

lelliiijtiiunk,

iiyoiniist,

fejei által elfoglalt állás-

ha a kereskedelmi mérlegezés elmélete

:tlt:il

liH.il

i):isz.sziv :i

liilanc/i:i ;iz tírtóUpjipi-

nifly

az

utj;in jfyiikoroliüik

k.uMutli'th

tL'riiirszutt'seii

ii/.nkn.ik kivitele s

eliiKiziiittutik, aniiyiviil

valamely rénzére nézve

a kamat jiíliat

mala

hogy argumentátiójukat folytonosan egy, a régi

merkantilistáknak csupán korlátoltabb j)oiit

A

i>rsz;ijrra

irpki'kc''iiZ(iiliVsl

ni'zve

u

;i/,

i-rtt'^kiJiipirok

kiillVildi iriki-iick

iuki'il)l>, iiiiutiiii

azon

ttlkcfo^ívasztilst,

In^^lal ma;;ril),in

;

a

\i;;yanntt

'

1 27

nem

jelentene egyebet annál, hogy az ország törekvése legyen

több érték árut kivinni annál, melyet behoz, és pedig azon czélbül,

mozzon

hogy a többletért nemes fémeket hozzon be és halfel, mert a nemzetek meg nem gazdagodhatnak csak

ekként és tehát csak egyik a másik rovására.

Ez

az,

mi megér-

demli a szemfényvesztés nevét, ez a harcz árnyak ellen, mely a

gyanútlan szemében olcsó gyzelmet

nem szik

egy ország, hanem

szegényedik.

nem

is

Ez

biztosít.

A bilanczia

hogy nemes fémek behozatala

azt tanítja,

azt,

által

tana

gazdag-

hogy tökéjének eladósítása által tanit. Azontúl pedig ha

mitl óvakodni

az,

kívánja erre irányozni a törekvéseket, de nincs

tagadni, hogy egy ország, mely nagyobb

mint behoz, ez alapon gazdagodhatik

s

érték árut

is

oka

visz ki

hogy gazdagodnia

kell,

ha a mellett a belforgalomban fogyasztás és termelés kiegyenlítik egymást. Amazok ezt tagadják, mert úgymond, az ilyen ország nemes fémeket hozna be, melyek jólétét

És

itten felejtik, mit

nem

különben ismételni szeretnek

:

emelnék.

hogy a ne-

mes fémek irányzata oda folyni, hol legtöbb szolgálatot tehetnek, hogy ez irányzat gyümölcsözetlen felhalmoztatásuknak ellene hat, hogy egyes embernek, ha csak e részben fényzésre nem hajlik, nem szokása több nemes fémet tartani, mint szükségei, hogy következéskép ha egyesek nem teszik, országok sem hogy kevesebbet fogyasztani mint termelni, annyi mint megtakarítás, tkésítés, és hogy ily módon nem csupán egyeseknek, hanem nemzeteknek tökéje is gyarapodhat, és tehetik. Felejtik,

hogy gazdag országok

kamatozón

érték árut

elhelyezni. visz ki,

ezt prédikálni.

Az

tkéjk És

egy részét külföldön szokták

ezt teszi

mint behoz.

minden ország, mely több

Nekünk

azért nincs eszünkben

aktuális viszonyok, melyek foglalkoztatnak s

melyekbl kiindulva jutottunk

ez elméletekre, olyanok,

hogy

ezen részét a kérdésnek felesleges többé érintenünk. Itt korlá-

tozzuk magunkat annak bizonyítására, hogy a kedveztlen

mérleg szegényít tétele

és

— életkérdés. E

hogy annak

kiegyenlítése,

— nem aktívvá

kitérés után felfogjuk a fonalat ott, a hol elhagytuk.

Elmondtuk, hogy az ország külíorgalmában az árucsere állandó különbözetei az ország

tkgének

részleteivel, és

papirosok alakjában egyenlíttetnek

ki.

pedig érték-

Hogy rendelkezhet

:

:

128 értékpapirosokban, vagy bármi alakú eladó töke részletben,

mely e czéka mivel

szolgáljon,

nem lesz hiány, ez könnyen megfogható,

a hol egy ország több fogyasztási tárgyat vesz a

ott,

külföldtl mint a mennyit termelésével megfizethet, ottan a lakosság között kell lenniük olyanoknak, kik többet költenek ;

azon tökét képvisel papirosok tehát, melyek

kivitetnek, iigy

tekinthetk mint ezen egyesek elköltött töke-

jövedelmüknél

részleteinek- sommázata.

Eljutván idáig, szükségkép találkoznunk kell egy ellen-

melyre tüzetesen és rögtön meg fogunk

vetéssel,

lenvetés a

Ha

Az

el-

következ a behozatal nagyobb volta azzal

hogy egyesek jövedelmükön minek szegényít hatását mi gadói, elismerjük, akkor a

hanem

felelni.

felül, is,

])aj

áll

kapcsolatban

azaz tökéjükbl költenek,

a bilanczia jelentségének ta-

nem

a külforgalmi viszonyban,

az uralkodó gazdasági szelleml)en rejlik. Hanyatló tár-

sadalmakban a fogyasztás felülmúlhatja egy bizonyos ideig a termelést, meggátolva tkék képzdését, csökkentve a létezk Összegét hanyatló társadalmak azonban lehetnek egészen elszigeteltek is behozatal és kivitel teljes hiányában is lehetsé;

;

ges,

hogy rósz gazdálkodás

ellen tehát

által

a közvagyon apadjon.

védvámok nem képezhetnek

kereskedelmi mérlege

redukálódik

legeinek összeségére, mely a

Ez

ellenszert s az országok

az

egyesek vagyonmér-

külfiUdhíiz való viszonytól füg-

getlen. J. B.

Say szavaival

:

»Valamely ország nem

nélkül, liogy lakosainak valauK-lyikc ne veszítsen* lielyességét senki

nem

veszítliel

').

Ez

a

állítás

vonhatja kétségbe, valamint azt sem,

hogy egy ország nem szegényedhet a nélkül, hogy lakosainak egy része ne szegényedjen és pedig nagyol)b összeggel, mint a tr)])bi együtt véve gazdagszik. Ezen megkülihibíi/tetés szükségesnek látszik kedelmi

azéi't,

iiiéileg

kodiiJik, liojív

;i

mivel iicm tudjuk, liogy ;izok kik a keres-

jelentségét t:igadj;ik iieuizetki)/!

s ;i/oii állításra

táiuasz-

keicskedeleniheii a/ :idott és vett

értékek iiiiiidenkor kiegyeidítik egymást, e két l'ogaloninak veszíteni és szegényedni, jelen

')

l
I.

r.c:!.

I.

eselheii

niegegye/ jelentséget

129 tulííjdonítauáuak-c.

Ha

ugyuuis jutányos

úrou

megszerzett

finom étkekre és borokra, divat-és pipereczikkekre fogyasztási tárgyakra valaki

nagy összegeket

költ,

s

egyébb

szeréntük

mint terminológiai meghatározás ellen semmi

(s ez ellen,

gásunk) nem

kifo-

vesztett, mivel az adott összeg teljes egyenértékét

vette azon czikkekben

;

azonban hihetleg

el

hogy az illet szegényedett, ha az év végén a

fogják ismerni, vett czikkek fo-

gyasztás és használat által részben megsemmisültek, részben elértéktelenültek

s

az illetnek vagyona a rájuk tett költségek

Megengedve tehát, hogy egy ország nem hogy lakosainak valamelyei ne veszítsenek,

által felére szállott le.

veszíthet a nélkül,

megengedve ennek nyomán, a kifejezések feletti vita elkerülése kedvéért azt is, hogy az ország nem veszíthet a külkereskedelem által, mert azokért, miket a külföldnek ád, legyen az pénz vagy áru vagy bármi más, egyenértéket vesz, ha csak megtudja választani a bevásárlási, valamint az eladási piaczot

meg

Ha

kell engednie mindenkinek,

— de viszont

hogy egyesek szegényedhetnek.

tehát fentartható azon állítás, hogy a forgalom által senki

sem veszíthet, ellenben nem mondhatni hasonló okoskodással, hogy az ország nem szegényedhet, miután bizonyos, hogy egyesek szegényedhetnek külföldi áruk fogyasztása által. k.zi hinni pedig, hogy az országra nézve kö-

nem

veszítvén, az ország

akár külföldi czikkek fogyasztása által szegényednek az illetk, nagy csalódás volna. Ugyanis az ár, melyet a fogyasztó a termel-iparosnak fizet, részben az utóbbi zönyös akár

által tett

bel,

ellegezéseket

térit

meg (munkabér, nyersanyagok

tke-kamat) részben pedig vállalkozói nyereséget képez ennek átlagban egy tetemes hányadát takarítja meg, tkésíti a vállalkozó, kx érték, melylyel haladó államokban a nemzeti

árar

;

vagyon évenként növekszik, túlnyomó részben a vállalkozói nyereségeknek a vállalkozó által megtakarított részébl áll.

ha adatokkal nem is igazolható, de a dolgok természetébl foly: a ki vagyonának jövedelmébl láblógatva

Ez él,

állítás,

mint a tkepénzes és ezen kivül nem csupán a földjét habirtokos, hanem nagyobb része azon bii'to-

szonbérbe adó

kosoknak

is

ráfoi-dított

Lto

kik gazdaságukat

kevés gond

nem

nevét, és Btfltlív

teszi,

is

nem

maguk

kezelik (mert a

érdemli a vállalkozói iparkodás

eredményez vállalkozói nyereséget, hanem 9

:

Kfinzetlet.

130 csak egyszer jövedéket)

—

ezek közt kivételes eset ha vala,

a takarékossági hajlam reá

hogy jövedelme egy hányadát évrl-évre félre tegye ez igen természetes, mert azon jövedelem, melylyel beéri, örök idkre biztosítottnak látszik kit

bir,

;

számára

számára

és utódai

hát ritkán

lesz

ket megvonni

;

jövnek gyarapítása

a

végett te-

kedve a jelenben magától kényelmeket és élve-

ha pedig azzal be nem

;

élvezeti igényeinek

mert kényelmi

éri,

s

nem felel, akkor még hanem ellenkezleg va-

azon jövedelem meg

kevésbé lesz képes megtakarításokra,

lószín, hogy jövedelmén túl fog költekezni

Egészen más

*).

tekintetek befolyása alatt áll ellenben az, ki ha évenként tete-

mes összegeket

is

szöni s tudja,

szed be, bevételeit nagyobb részükben saját

szorgalmának,

erfeszítéseinek,

sz'jval

tevékenységének kö-

hogy azon bevételek azonnal megsznnek, mihelyt

megsznik ennek

törekvése lesz akkora vagyont jövedelmébl melynek majdan fogalmai szerint kel-

tevékenysége szerezni,

meg

lemesen

;

fog élhetni, ha nagyobb kort

ér, és

melyet gyer-

mekeire hagyjon. Jól tudjuk, hogy nem szükségkép,

st

bizo-

nyosan nem lesznek ezen vállalkozók mind csekélyebb vagyonnak, pályájuk kezdetén gyonszaporitás nélkiil egyik 20,000 forintos tiv

—

mint a jövedékbl,

töbl)szörte uagyobl)

és va-

:

— ha Joliban

elfogyasztani,

-

munka

élk hanem az egyének hajlamai szerint tke kamatát fogja évenként contempla-

egyszerségben vagy

tunyasághan

is,

vagyon

fog annak szaporításán.

tetszik

vagy

tizszerte

fáradhatlanul

dolgozni

fejlettebb kultúrájú

államban

mellett

Minden

— philosophicus

mig a másik

léteznek kis jövedékesek (rcntier) és nagy vállalkozók. Egész-

ben azonban még van

í)lyan

melyek set

is

hogy a vagyonnak nagyobb része

áll,

kezekben, melyek azt szaporitani kéi)telcnek,

k(')/.t

lassanként fogy;

vagy semmit sem

liogy a

az

íirököltek,

s

ez

id

vagyontalanság

')

A

íV)|fll)irlnkusii:ik

t\\fjrgM)i-\\

álló

:\]\ .\/:/:í\

;i/uii

aráiivlan

v;i(;y<)niiak láts/óla^ is.

mások, kik keve-

alatt

teszi az eml)ert,

áta]jál)an

ingerel,

hogy az egyéneknek csak kisebbsége

f'üHl. irtokban

a

vagyont gyjtenek. Azonkivül.

vagyon tétlenségre hajlandóvá keresetre

st

kép(>s

az

mig a is áll,

vagyont akár

k<'V(''ssú

tcljt-s

még

sze-

iparkodó jollonie a

ItiztosHÚjíiV iiielloU íisszo-

Iin^ry ;iZ lii/uliynN ti'killli'llM'll liiniK .imlilim.

i1

k(''pi«Z.

131 rezui vagy akár csak csonkitatlaniil együtt tartani

is

;

a va-

gyontalanok sokkal nagyobb számánál fogva pedig ilyen képességgel felruházott közöttük, liasonló hányad mellett annyiszor több lesz, a hányszor számuk a vagyonosokét felülmúlja. Ezen viszonyok szükséges következménye, hogy a vagyonnak

állandó irányzata

a vagyonosok descendenseit elhagyni

lesz

s

a vagyontalanokéihoz szivárogni. Az idszak hosszn különlesz, de mindenütt kell hogy elforduljon, melynek végén

böz

a uemzetvagyonnak utolsó töredéke

is

kiment azok descenden-

seinek kezébl, kik az illet idszak elején birták azt

;

a viszo-

nyok szerént elég lehet arra néhány nemzedék kora, mig másutt egy évezrednél

is

több kelleud. Hitbizományok és feu-

intézmények lassítani fogják a processust, de meggátolni

dális

annyival kevésbé, miután

maguk sem örök idkre

alkottatnak.

Természetes azonban, hogy minél szabadabb a tulajdon, minél akadálytalanabbul ruházható

azon processus

is

lefolyni

tások elmozditják.

ket, kik

Hogy

annál akadálytalauabbul fog

a mondottak állanak, arról a felü-

meggyzdhetett mindegyikünk ismer egyénegazdagok, noha szegény szülktl származnak, vala-

figyel

letes

át,

forradalmak, társadalmi rázkódta-

;

is

;

mint olyanokat, kik szegények, noha közelebbi vagy távolabbi gondoljuk meg már most, hogy ez a seik gazdagok voltak múltnak minden idpontján igy volt s nem marad kétség a ;

vagyonnak körfutama

Ha

iránt.

a vagyontalanok mint vállalkozói nyereséget annyit

takarítanak meg, mint a vagyonosok egy része jövedelmén

tkéjébl

azaz

költ,

változik, feltéve

laknak azon.

A

az illet terület gazdasági helyzete

hogy a vagyonbiró

és

túl,

nem

vagyonszerz együtt

külforgalom által azonban beáll annak lehe-

tsége, hogy a belföldi fogyasztás a mennyiben a fogyasztók jövedelmeit felülmúlja a belföldi iparvállalatok csekély jelen-

tségénél fogva ezekben eredményezett vállalkozói nyereség

nem

által

tések,

ellensulyoztatik,

hanem a megtakarítások, a tkésí-

melyek azon fogyasztás részére dolgozó vállalatokban

létrejönnek, a külföldet gyarapítják

:

vagyis az, mit a gazdag-

ság körfutamának nevezünk, a foglalkozásoknak valamely rületen nagyon egyoldalú volta mellett, akként hez,

is

te-

mehet vég-

hogy a nemzetvagyon apránként, (azon arányban mint a 9*

132 vagyonosok fogyasztása összegében jövedelmük együttes ösz-

megy

külföldiek birtokába

szegét felülmiilja)

így aztán

át.

beállhat azon eset, hogy egy országiján igen sok külföldi

(melyért

lesz elhelyezve

t.

tke

a külföldnek kamat jár) a nél-

i.

hogy az országban létez tkék összege tényleg több

kül,

gyen, mint volt, mikor

ban

még

nem

külföldi töke

és pedig ott fog ez eset beállani, hol a

;

le-

volt az ország-

vagyonosak mel-

kik jövedékbl élnek, épen nincsenek vagy csak kevéssé

lett,

vannak képviselve olyan foglalkozások, melyekben az

életre-

valóságot, az egyéni erfeszítéseket dús eredmények jutalmazhatják. Ilyen foglalkozások a kereskedelem és a gyáripar.

kereskedelem

maga azonban azon aránylag

fogva, melylyel a megforgatott czikkek értékét növeli

ezek mennyiségére, a

forgalom kiterjedésére

befolyást gyakorolhat

—

nehezen

meg

lévén szabva

melyek a nemzetvagyonban a jövedékbl

élk

tok után

mivel

fo-

—

képes megtakaritmányai által azon hézagokat

lesz

l)et()lteni,

s

csak kevés

is

a termelés és szükséglet vagy

gyasztási képesség által, annak határai

A

csekély hányadnál

A kereskedi

és földbir-

összeségének tkemorzsolgatása által támadnak.

nem szabad valamely

osztálynak általában

or-

szágban túlszámosnak lennie (számosab])nak, mint a termelt és fogyasztott czikkek s

a

keresked

által

megforgatása erpa/arlás nélkül igényli) nyereségnek

vett

képest, szerénynek kell lennie

kevés

er

;

által létesíttessék a

is,

mindkett forgalom

s

a czikk értékéhez t. i.

hogy aránylag

a fogyasztótól vett

árak közötti különbség szerény legyen, kapcsolatiján

ha kevesebben vannak, egy-egy nagyobb forgalmat s

áll.

mert

k()zvetithet.

minél töbl) czikket forgat meg, annál csekélyelib nyereséget

kelleiid, liogy

számitania.

di

liitel

foglalkozása kifizesse

Mindkctti")

ersen

ki

érctik

ott

hogy

ség határaii'ól mondtunk,

de ez nem szokta,

az ipar lejldését I'ilcnk

fogva

is

ip.iii

s

a

haszná-

azokra, kik átviteli

idegen oiszágok

legl'eljehl)

tTike

mit a kei'eskedöi tevékeny-

nem vonatkozik

vagy tengeri kereskedelmet ;

jobban, hol a kereske-

van l'ejldve. a/ olcsó idegen

lata által. ]\regjegyzend

nek

magát, egy-egy árutól

el leii

is

kt"»/,t

kíi/vetite-

szójványosaii.

megelzni

inkább utána kíAclkezik. lc\ckcnysc<í tehát

nclkiilíi/licllcii

lelteidé

;i

az itten jelzett okoknál

ncm/c| v;m\iin

kaili;iii

ma-

133

radásúualc.

Ennek hiányában

s luv

egy

ors/ái--

tcrnicl lakos-

íöldmivesekböl

ságának zöme csak íüldbirtokusokból s reskedk s olyanok mellett, kiket Smith

Ádám

áll,

ke-

inprodiictiv

íbglalkozásiiaknak nevez, az ország minden valószinség szefiUdmirént szegényedni s a külföld adósává válni fog. Mert a tehetségek egyéni az foglalkozása legkissebb birtokos

a

ves,

nagyohbszerü vagyoni gyara-

kifejlésének kevés tért enged és

podás lehetségét a nagyobb életrevalóság alapján kizárja közlegénya parasztbirtokos szorgalom és takarékosság által sohasem tábornokká sorában,dc hi lehet altisztté a vagyonosok ;

— egyes kivételektörvény hatását nem csökkentik — olyan

fog emelkedni. kel,

melyek a

foglal,

A

állást

élk

mint a jövedékbí'd

nem Ijörziánnsok lelni

nagyobb birtokos pedig

vél,

:

a nagyobb

ha jövedelmét

'),

vagyis az olyan kapitalisták, kik

gazda fogalmainak megfeévenként s ennél többet nem,

rész a jó

elkrdti

minek következménye szükségképen vel többet költ, mert a jobb gazdák többet fognak költeni,

s

az, is,

hogy az átlag valami-

hol egy, hol

más évben

a mellett tékozlók mindenütt és min-

A

nemzetvagyonnak ezen fogyasztási többletek által való kevesbedése, ellensúlyoztatik és pótoltatik egy tevékeny iparos osztály és minden rend vállalkozók nyereségének megtakarított része által, (ha ilyen tevékenység számára

dég léteznek.

tér

midn

van az országban)

a jövedékbl

élk

soraiból

idn-

kint egyes családok kilépvén, helyökbe beállanak azon vagyonszerzk íiai s nnokái, kiknek közelebbi vagy távolabbi ntódai,

majdan ngyanazon törvény hatása folytán fognak onnan kilépni. Ezen processns azonban ilyen módon nem mehet véghez, ha az országban ségre,

nem

nyilik tér több oldalú prodnktiv tevékeny-

ha az országban nem jön

létre

más

tiszta

jövedelem (a

termelési költségek levonása után fenmaradó jövedelem, mely egyedül megtakarítható) a földjövedéknél, a melynek irányzata

A

vagyonosok vagyona ugyan itt is apadni fog, de más oldalon gyarapodás nem jövend létre az országban. elíbgyasztatni.

')

Ha

több gondot

is

dani, miszerint láblógázva

ibrit jószágára, seiuliogy azt Lehetne mona tevékenysége által kivert jövedelemre

él,

mégis úgy fog tekinteni, mint valami állandóra. Inztosra. többségében évenként

el l'ogja költeni.

s

az esetek

134 Ellenben gyarapodni fognak a külíoldön él iparosok, kiknek ipartermelvényeit fogyasztva, fogyasztják

Hogy

amazok vagyonukat.

az itteni szegényedés és az ottani gyarapodás ki fogják-e

egymást egyenlíteni, vagy pedig egyik vagy másik túlsúlyban leginkább a tökemorzsolás arányaitól fog függni.

lesz-e, ez

Mig

egy

nyereség

ugyanis az évenként tkésített vállalkozói

ál-

landó hányadul tekinthet, mely ugyan a fogyasztott czikkek

mennyiségével és értéksszegével emelkedik, de ezen értékhez viszonyítva,

annak százalékaiban

konstans

kifejezve

;

addig

azon hányad, melylyel a fogyasztók kiadásai jövedelmüket

fe-

különböz lehet s ettl, hogy a fogyasztott értékben mekkora hányad van a bevételek által fedezve, s mekkora hányad fedeztetik a tkébl, fog függni, hogy a vi-

lülmúlják, igen

;

lággazdaság, szempontjából gyarapodás vagy szegényedés lesz-e

Ha

az eredmény.

a fogyasztók jövedelmét, mint konstans ösze-

get a-val jelezzük, azon összeget pedig, melylyel a költekezés

a jövedelmet felülmúlja, mint változót

x-e\,

a fogyasztott czik-

kekért adott összeg, vagyis e czikkek termelinek (a kereske-

dk

részével együtt) nyers bevételei lesznek

meghatározott hányada

——

:

a

minek egy

képezcndi a tiszta nyereséget,

'

A

a tkésíthet és megtakarított összeget.

létez értékek

szege változatlan fog maradni hogy ha x =-;j

hogy ha x-nek ennél magasabl)

a

és gyarapodni,

ennél al;icsonya]>b érték tulajdoníttatik let áll,

-j- x,

a 4- X

;

—

,

ösz-

apadni fog,

hogy ha annak

tehát ha ezen egyen-

akkor egyszer vagyonáthelyezés, ha x nagyobb, akkor

vagyoiimegsemmisítés történik, mi a termel iparra nézve

is

kedveztlen, mert a fogyasztási kéi)esség csökkenvén, czikkei

kelendségének a jövben meg meni Int mellett

li'iiiil

az(")

éi-lékek,

;i/.()ii

hiilítkáha

sznnie

kell

melyek

mentek vohia

s

megsemmisülnek

lassnblt

;'it.

tökemorzsolás

Feltételezend ugyan,

megtakaritliató bányád hogy nagyobb kelendség mellett némileg növekedni Ing, miután a vállalkozók kidtségeinek egy ;i

része

p. o.

saji'it

kevesebbet adnak lyozt.'ilik

;i

élelmük, el

;

egyenl marad.

ez azonban,

a

;ik;'ir

t
akár

mennyiben nem ellensú-

nmnkaliéi- valószinii enudkedése ál1;il,csak kevéssé

módositlnitja

:iz

eicduiényt,

mert azon

lésze a költségeknek.

135 u..,.u\-

termeléssel uitu

—

kiiVilctt

ipaniúl

ciuelkedik a t( mely aráuvlagosau túlnyomó. messze miudeuesetre x-m--^'. tke-fogyasztis es toke.te képlet, mely a •,

i

—

A fenuebbi

fejezi ki, egy tólcsöuös kiegyenlítését által vészének hozzájárulása költségek változhatlau

"Í^°'^^'T^:;^_ ')l--t

kezleg alakul

:

x

=

aj— c^ j^

^•

fogyasztási tökejüveclékbl élökuek tehát a föld- és é. kifejezett által (eltU x-nek az egyenlet

H„ tobblefe

át

n^ ui

daczára sem og ezen több-fogyasztás éké akkor az ország bel tokion kea fogyasztási -"kkek szeg nydui, feltéve, bogy

zsebebe belföldi vállalkozók az elköltött összegek szegényed fogna azon esetben és ezt feltéve, csak tö^jet-n erteké fogyasztási a roíst'g. 1» az X vagyis Ellenben, ha a ennél fogva nem all. s az egyenlet

zSnek mennek

s

felülniulia

rs nudjafM a fogyasztási milet «... fotr. orsMg, haUr ha x alatta marad «.-|;;^ süt ,nég rujy is,

a tkéeitést,

ha a csere.iszonynal^ágCsakhogy a szegenjed. gy gazdaslyi hatása gyarapodás. fog vagyis éltal képviselt értéknek,

Idüfökh aránylag lassabb lesz, és a csökken :;;rhetni, minél Ussabban AIe<^leliet

iigvau és valoszmii

Íkarbanmtrad,

—

annál többet

n«™s

a^a...>kej.^

különösen,

^

és csak

fognak tökét hoznak magukká - hogv külföldiek, kik"-^^^^^^^f"''']^^ ^nkrerneutjeg.bu. ,

tátik

to-

betöltve a Inként megtelepedni,

tkeállomány "'""1^™* kosok helyét. Ez által a ,k után utin azz minthogy néhány nemzedék vnlni de az iránvzat, még.s nundeg rég.ek állapotára jutnak, nj birtokosok is l viszonyok gazdaság, mig a ugyanaz fog maradni mindaddig, egyoldalúsága tart. és a társadalmi tagozás tekintjük azon áU'tást, hogy Ezekkel bebizonyitottnak hajlaélknek hasonló k^ekez^s^ „ vagyonosok és jöveeUkiöl

aj-xj^ 1)

A

tkésíthet hányad

lesz

ugyanis

a fentebbiben. túua k kisebb értéke van, mint

^^

miben a

h osz-

__136_ mai

ha a fo-

mellett egy ország virágzó állapotlan mayadliai ,

gyasztási czikkek lelföldön állíttatnak

ha azok külföldrl hozatnak

Ma

tönkre mehet,

és

elö,

he.

különben már alig létezik valaki, a

ki Say-vel é«

Baudrillart-ral azt állítaná, hogy egy ország árubehozatala

mindig csak árukivitel által fizettethetik meg

;

ma már

min-

denki elismeri, hogy azoknak külünl)özetei a nemzetközi hitel utján

a termelési kevesbletben

s

líttetnek ki.

Hogy a 2. pont

alatti

lev nemzet tkéjébl egyen-

nem képez

absolut igazságot,

hogy nem egyre megy, ha azon czikkeknek termeli, melyeknek fogyasztása okozza a kevesebletet, a fogyasztókkal egy tár-

sadalomhoz tartoznak-e vagy sem, utaltunk a vagyonnak körfutamára,

okozzák

és

midn

ezt kimutattuk, s

rá-

a tényezkre, melyek azt

melyek alapján egy ország hasonló fogyasztás,

hasonló költekezési hajlam mellett elszegényedhet vagy pedig

gyarapodhat a

hogy az

szerint,

erfeszítéseket

individuális

jutalmazó vállalatok számára van-e benne tér vagy nincs.

—

Öltöny- és Ijutorszövetek, kárpitok és sznyegek, óriási tükrök, csillárok és egyéb finom üvegáruk, finom edények,

br-

és

fényzési czik-

elefántcsontáruk, mindenféle csecsebecsék és

kek, ezek azok leginkább, melyek kísértetbe viszik a vagyont,

melyek ellenállhatlan vonzereje a vagyonosok egy részénél

gyakran a fizetésbl élknél

és

túlköltekezést okoz, és lehetne

is

mondani, hogy egyedül ezek azok, melyeknek fogyasztása a nemzetvagyoüljau liézagokat üthet, viszont ezek azok, melyek-

nek ternu'li, a nagy-iparosok, gyjtik

nagykereskedk

a

bankárok mellett a legnagyobb vagyonokat.

—

és

Természetes

ugyan, hogy az ezen czikkekre évenként költött összegekhez képest, az iparosok

által

csekélyeknek iiinnek költíitt

összegeknek

saját k'iltekezése és

kiadott

De

hogy nagyobi) része a/

meiillielleniil niegseniniisiil

termelési kíWtségek,

megtakarítva.

gyjtött vagyonok mégis aránylag

és

l'el

a.

bel'ekletelt töke

viszont

íisszegekiiek

egy része

cs.-ik

is

nem

;

kell eli'elejteni,

sokkal nagyobb

v.'illalkozók

nyereségnek lesz

hogy

i-észc^

a/,

kíilleke/ésnek

dég

elé;^'

tíirténik

jelentékeny

;i

arr.i.

ti'ike

rov;'is;'ir;i

;

hogy hizonyns,

érettük

fedezve

jövedelem által és hogy csupán egy ar;uiylag csekély ;i

czikkekre

igy az ()sszes

kaiii;it;i, a

a tisztii

e

ez ngy;iii kt»/eh'lil)

\:in

a

li;'iny;i(la

még minmeg nem

137

vagyonokat tökúletcseu elfogyaszsza,

liatározliató idö aUitt a

valamiut cseppcukéut

kiürül a hordó

is

;

de azért

nem csupán

ellensúlyoztathatik a tett kiadások összeségébül a vállalkozók

részérl megtakaritott hányad lethen

is lehet.

Világos továbbá az

csupán a világvagyoubau jön fél

által,

létre

hanem

is,

ezen utóbln töhh-

hogy ezen ellensúlyozás

ha a termel

és fogyasztó

két külön társadalomhoz tartoznak, mikor ezek egyike sze-

gényedni, másika gyarapodni fog. Nem létezik ugyan ország, melynek lakossága egyedül tkepénzesekbl s olyanokból állana, kik ezeknek tett személyes szolgálatok után élnek, a mi-

lyen ország azon tan helyességérl kétségtelenül a leghatható-

sabb bizouyitványokat szolgáltatná. Azonban, mint már mondva a földbirtokos habitusa sokkal gyakrabban a jövedék

volt,

után él tkepénzes, mint az iparoséra, a vállalkozóéra hasonlit.

Azért Magyarország képezi annak legélénkebb

ját,

illustrátió-

valamint hogy a Magyarországban tapasztalt tünemények

felett

való gondolkodás

A

3.

is

vezette szerzt ezen okoskodásra.

pont alatti argumentum, iigy mint azt Smith és

Say formulázzák, az mely a szabadkereskedelmi iskolának s melynek az az elmélet és gyakorlat terén kivívott diadalait köszöni. És elvontan felvéve, csuj)án a legtöbb követt szerzett,

jelenre és a közvetlen gazdasági haszonra való tekintet mellett,

az valóban megdönthetlennek látszik és mathematikailag

igaznak. Mindazáltal igy tekintve

zket hogy a tkék :

s

a

is,

feltételezteti a követke-

munkaer, melyek

felett

valamely or-

szág rendelkezhet, teljesen foglalkoztathatók és mindig foglal-

koztathatóklesznek az addig ottan gyakorolt termelési ágakban; ez ismét az utóbbiaknak a végtelenbe való terjeszthetségét involválja,

mi különösen

ott

nem

áll

meg, hol a földmivelés

képezi úgy szólván az egyedüli foglalkozást, miután ennek kiterjedése a terület által szorosan korlátolva van

munkaer növekedésének fajzás,

akár telepítés

helyezett

tkék

;

holott

a

lehetsége, a lakosságnak akár bel-

általi

szajjorodásában

megvan

;

az

el-

pedig a nemzetközi hitel útján szaporíthatok,

eshetleg a végtelenbe, csupán a gyümölcsöz foglalkozások .

kiterjedése

absolut

által korlátolva.

helyességünek

Ezen argumentum

tartathassék,

feltételezi,

tehát,

hogy

hogy azon

iparágak, melyek valamely országban fenállanak, a végtelenbe

138 is

nem ismerve más korlátot a termelvények keDe ha az argumentum helyessége megengedhet

terjeszthetk,

lendségénél. volna

a mig csupán a jelen pillanatnyi jólét és a kereske-

is,

— a mivel

delmi haszon tartatik szem eltt,

pillanatilag

kapcsolatban

el

hogy a védvámok alkalmazása ellenben ennél magaterhet róhat az országra,

lehet ismerni, feltételesen

^),

—

azon érvnek fontosságát egé-

sabb

álláspontot

foglalva

szen

elenyészni

tapasztaljuk.

el,

Akkor

t.

ha

i.,

elismer-

hogy a jöv megérdemelhet a jelentl némi áldozatot, és hogy a nemzetek létfolyama egyéb tényezk behatása alatt

jük,

is áll,

mint csupán ez alatt

venni és eladni. Egyik

:

feltn

következetlensége a Smith-féle iskolának, hogy azon egyszer gazdasági maximákat, melyek helyességét ott, hol egyes egyén-

rl van

maga

szó,

elismeri,

is

—

teljesen ignorálja,

mikor

tár-

sadalmak jönnek kérdésbe. Hogy az egyes egyénnek korlátolnia kell fogyasztását, uralkodnia kell hajlamai felett, hogy

némi ömnegtagadásra van szüksége, ha boldogulni akar, hogy a jelenben egyik vagy másik élvezetrl le kell mondania, ha akar biztosítani a jövre, ezt valamint mindenki, úgy

jólétet

ezen iskola

is

kénytelen lesz elismerni

;

ellenben társadal-

makra nézve a költekezésnek minden megszorítását vagyonbeli veszteségnek véli és a fogyasztás nagyságában

gazdagságnak látja.

Ha

hanem

annak eszközét,

nem csupán a elmozdítóját

az egyén egy bizonyos összeg árán valamely mester-

megtanul, valamely képességet vagy ismeretet elsajá-

séget tít,

jelét,

ez lehet hasznos.

A

Hmith-féle iskola sem tagadja ennek

lehetségét, mindamellett

is,

hogy azon egyén egy összeg pénzt,

melyért öltönyöket, vagy czukrot és kávét, vagy dohányt vehetett volna, kiadott a nélkül, fonttal

vagy

i'fíel

hogy

azt,

mit rajta szerzett,

megmérni lehetne ellenben egy nemzetre kidobott összeiiieg nem engedik ;

nézve ennek lehetségét

;

gek azok, melyek árán néhány év multán egy iparág iiieglionosul és felvirág/ik hasznosan csakúgy lennének alkalmazva, ;

'J

Ff Iti'telcMcii,

vtidvúmok.

u(;in

iiiiiitliu;xy

MZiikHÓí^dtiii)

]>.

<>.

Miifíviirors/úi,' j<'l»'n

in iának uj i

tcrliL't

Mégfiiik fedfzÓHír iimihI a IjelUíiiiiclüst Kujtja,

fugyaHZtáHát terliolnó.

liflvzcti'-lifn

a/ oiszá^íia

;

a

állaiiikölt-

akkor a küllüldi tzikkek

139 ha érettük bizonyos quautum munkát képvisel árúk, akár brüszszcli csipkékj akár szeszes italok, vagy bármi más hozattak Yolníi be.

Nem

akarjuk

ség honnan ered

helyen vizsgálni, hogy e következetlen-

e

talán lesz

;

még

alkalmunk késbb

erre

;

itt

csak konstatálni kívántuk. List Frigyes felfogása szerint ellen-

ben lehetnek esetek, mikor hasznos a nemzetnek valamely czikkért magasabb árt fizetni egy ideig, következéskép az abbeli fogyasztást korlátolni,

ha ez áron egy

egy termelési képességre tesz

hogy

szert.

A

ki

új

jövedelemágra,

pedig ezt tagadja, az

minden jónak árát meg kell vagy pénzben, vagy munkában, idben vagy valamely más álvagy azt

dozatban

hiszi,

fizetni,

e világon, hol

csupán az ismeretekért és képességekért

nem

vagy pedig tagadja a haladás lehetségét és azt hogy a mely fokán a gazdasági képzettségnek, tehát a

kell áldozni tartja,

kultúrának

;

is

egy nemzet egy adott pillanatban

tegelni van kárhoztatva, a

A

mig a

áll,

azon vesz-

világ állni fog.

pont alatti érvre nézve a mi vélekedésünk

az, hogy minden esetben áll, hogy több munkával kevesebbet termel az ország, mely kezd ipart véd, mint ha ezt nem tenné, de akkor az ebben foglalt

igenis

3.

meg

lehet,

habár nem

feltétlenül

áldozat úgy tekintend, mint dija a megszerzett képességnek, mely csak addig fizettetik, mig abban a kell gyakorlat beáll.

Ezen képességek

pedig, mint

megannyi

képezik a nemzetnek erejét, biztosítják

életszerv tevékenysége létét,

mert azok

által

emelkedik a magasabb szerves lények sorába.

Imént mondtuk, hogy nem

feltétlenül áll, miszerint az

mely védelem alatt ipart nevel, több munkával kevesebbet termek Ennek magyarázatául jegyezzük még meg e ponthoz, hogy az ellenkez nézet szerint annak ha védelem ország,

folytán bizonyos

munka-

és

töke-quantum bizonyos czikkek

termelésére fordíttatik, mely különben erre

nem

fordíttatott

dig

jövedelmezbb

—

mint különben termeltetnék.

hogy

zn

álljon

;

—

hogy valamely más és petermelési ágban kevesebb termeltessék,

volna, szükséges következménye,

De

ez

korántsem mindég

kell

tke mindig lesz ott, hol gyümölcsömert a [munkaer quantuma nem szük-

elször, mert

alkalmazható, és

ségkép konstans, hanem olyan ruganyossággal

bir,

mely en-

;

140

hogy egy bizonyos fokig az igényekkel növekedjen vagy fogyjon nagyobb kereslet, nagyobb mnnkabér, kitartóbb, belterjesebb munkát eredményezhetnek másodszor, mert egé-

gedi,

;

;

szen vagy csaknem egészen parlagon

tezhetnek

;

léteznek

lé-

is

számos országában, minek a

a föld

is

hever munkaerk

Smith-féle iskola tanaiból folyó következtetések szerint szükséges hatása volni, hogy ott azonnal kifejldjék valamely iparág, erfeszítés nélkül

Mi részünkrl nem eset

küzdve meg minden idegen versenynyel.

állítjuk korántsem,

a védvámnak

áll,

lehetne

is

hogy mindenütt, hol

magában

csak rá akartunk utalni, hogy a létez

erk

ez

azon hatása

korántsem minde-

egyenln zsákmányoltatnak Harmadszor a munkaer bevándorlás által szg-porítható. Negyedszer végre több mint valószín, hogy a hol csakugyan

nütt és minden körülmények közt ki.

valamely régibb termelési újabb, amaz,

meljil a munkaer

delmezk közül egyenl

rovására karoltatnék

ág

fel

az

elvonatik, a legkevésbé jöve-

nem minden foglalkozás munka diján felül már pedig

való lesz, minthogy

tölddetet eredményez a

;

számos esetben folytattatnak, csupán a szokás hatalma, az átöröklés

megrögz hatása vagy a létez

és különl)en

elértékte-

lenül fundus instructus kedveért, olyan foglalkozások, melyek a munkás sanyarú élelmén felül semmit vagy igen keveset jövedelmeznek itten a védvámok által adott impulsus, ezek el;

el, az addig gyakoroltnál eshetöleg közvetlenül

ejtését idézve is

gyümölcsözbb munkára Ezek után áttérve a

alaptalanságát

könny

iparág védelem nélkül

való áttérést orednu''nyezhct. 4.

pont

szerrel

ki

nem

a vállalkozónak ab])ól haszna,

teszi,

csak azon

Ha

ennek

valamely

Icjldlict. ez

onnan ered, hogy

nem

a

folytán eléi-hct niiigasabb ár tcliát,

hetvé

alatti elleuvetésre,

kiniut.itliatjuk.

volna

;

midn

kitzíiiiségcs váll;ilkozói

Ix'hozatali

ji/on

vám

i])arágat le-

nyereséget

sy.vv/.\

meg, melyet más iparágban védelem nélkül lehet elérni;

az

árkiil()id)özet nem a vállalkozó zsebébe ióly. hanem az uralkodó köriiliiiéiiyek l'olyl;'m belföldön magasabb leiinelési kídtségeket hzeti meg. ll.i kelleténél magasabb a behoziitnli vám, ez hibás alkalm;iz;'is,U bizonyítja a i'endszernek. de nem a

rendszer

hib.'is volt.'it

ki; kísérletek

itt

;

:i

helyes mértéket a gyakorlat

jeh.liu'ti

szükségkép

kell igen

melln/h.tlen
is

magas vámokkal

kezdeni, melyek utóbl) leszállittassaimk

le-

;

het kezdeni igen mérsékelt vámtételekkel, melyek mint pénzügyi vámok igazolva vaunak ha azután a kívánt eredmény ;

apránkint

ueni mutatkozik, lehet az ellenvetés,

még ha

menni. Egyébiránt feltételezt étnek,

mert azoknak hatása kétségtelevállalkozási kedvet költeni már pedig

akkor sem sok alappal nül

feljehl)

magas vámtételek

igen

számosaknál fog

hir,

;

kétségtelen, hogy a belföldi versenynek épen olyan limitáló

hatása van az árakra, mint a külföldinek. Ugyanebben az pont alattira nézve

A 6.

pont alatti teljesen alaptalan

Mert sem valamennyire okszer

ban.

5.

bennföglaltatik a felelet.

is

állítást foglal

magá-

nem

elméleti bizonyítás

melybl folyólag csak az lehetne ers, a mi kezdettl fogva ers volt, st a melybl folyólag fejldési processus nem léteznék s csak az lehetne életrevaló, a mi a semmibl egyképzelhet,

szerre egész termettel lépett ki

mint azon másik az

feltételezés,

—

sen ki van fejldve.

nem

szolgáltat

ez

épen olyan képtelenség,

hogy a mi még kevésbé

versenyezhetne az/al, a mi

mégis szabadon

tékot

;

;

Sem a

kifejlett,

már

telje-

tapasztalás gyakorlati hizomji-

a kereskedelem és közgazdaság története

ellenkezleg azt bizonyítja, hogy a hol magasabb ipar létre jött

ott

daczára

,

mindenütt

jött az létre.

annak a

,

Angolország

nek külkereskedelme

t iparterményekkel

más

hogy

század

volt,

alkalmazása mellett

nyers-termel

a 14-dik

elbbre

ország

rendszer

védelmi

államból,

mely-

végéig egészen az

ellátó hauza-városok és a hollandiak ke-

a kúnéletlenül alkalmazott protectiv-systéma hatása által lett a világ els ipar-államává. Francziaország virágzó iparának és ezzel roppant tkebségéuek alapját Colbert

zében

volt,

vetette

meg, az annyira gúnyolt merkantilizmus elveinek aláltal. Németország gazdasági felvirágzása azon

kalmazása

idben kezddik, midn

List Frigyes hazafias

tán a vám-egylet létre jön.

És

ki

merné

mködése

állítani,

foly-

hogy ez

or-

a protectio ha-

szágokban a protectió üvegházi ipart nevelt ? tása alatt megersödött iparuk ezt már nélkülözheti. Angolország szinte teljesen lerontotta a védvámokat, és csak fiuaucziális vámokat tartva fen, öntudatosan halad a szabad kereskedelem pályáján Francziaország a második császárság ;

142 alatt szerencsésen megindult volt azon

a visszatérés, melyet

s

a köztársaság okozott, tévedés a gazdaság terén, valamint,

hogy Francziaország legújabb története a legszerencsétlenebb s a nyilvános élet minden ágaiban elkövetett tévedések lánczolatát képezi.

tika

Németországban az egészséges gazdasági

legkésbbi eredet,

s

ez legbátrabb

is

kedelmi maximák gyakorlati alkalmazásában ez is

megindult

s

poli-

van a szabadkeres;

mindamellett

a vám-egylet létrejötte óta több izben mér-

sékelte vámtételeit a nélkül,

hogy ipara szenvedett volna ez

Megfoghatlan, bogy ilyen példák után, bogy lehet a pro-

által.

tectióról,

mint olyan rendszerrl beszélni, mely csak üvegházi

Az ember

ipart képes nevelni.

lása után kimondani, hogy

kénytelen ezeknek megfonto-

minden theoriák

közt, melyeket az

emberiség szellemi története felmutat, a legagyafurtabbakat

sem véve

egy, mely — tapasztalati alap állván — a taj^asztalatokat oly következetesen igno-

ki, alig létezik

rendelkezésére

a tényekkel

rálta,

számolni olyan kevéssé igyekezett volna,

is

mint azon tana a nemzetközi csere és kiegyenlítés egyedül boldogító hatásának.

A

pont alatt formulázott nézet els részében

7.

nem

szükségkép helyes, másodikában pedig tökéletesen helytelen.

Mert ha az országra áldozatokat ró is a beliparuak ápolása, ebbl nem következik, hogy azok mindenesetre a tkekéj)zés, a productiv kiadások rovására jönnének. Épen oly kevéssé, mint hogy

tagachii leliet,

lia

valamely csoda hatása folytán minden

közterhek, minden állami és községi

;i(l«')k

inegs/i'intethetk

lenuének, az eddig ezeknek fedezésére igényelt összegek egy tet^emes liányada a fogyasztást növelné, éjien olyan kevéssé állitliató,

her

hogy a protectió

ki/.ái-ól;ig

másikát liató

lyek

;

is

mily

egyébiránt kí')/t,

Hogy

cs<)kkeiitlietné.

ai'áiiyl)aii,

lehetnek

fel.

s

az

eleve

(tlyan

kiuiilniéiiyek

is,

nu^-

már liaiigsnlyoztiik, a icndszei' elfogadása nem involválna s ilyenek jelenben ISliigyiirorszá-

az oiszág, nuly némi ("mme^tagadás ntján egyol-

dalú gazdasá^M állapotokat tott

és nem az inHogy egyikét és meg nem határoz-

elhelyezéseket

])rodnctiv is

a lakosságra liáramló közte-

mint

áldozatot é])en géi.

a

kiadásokat

pi()(]u
által

minden áuailian

sokoldalá a

|irodiik| ivitással

nn'.ulionositolt

ipáinak

vál-

olyan

el, melynél

gyakorlatot sajátított kiállja, liogy

fogva a szabad versenyt immár

eiinek helyzete ne legyen ez által elnyösebb, ez

olyan nyers realizmust involvál, olyan félreismerését

állitás

vagy megvetését a szellemi élet tényezinek, mely Smitli Ádámnak, mint a nagy miveltségü angol nemzet fiának részérl méltán meglephetne, ha

nem tudnánk, hogy

az em-

bert saját eszméinek

bálványozása mennyire elvakithatja

ellenségévé teheti az

igazságnak.

felfedezésének,

munkafelosztás

a

Smith

A

az

s

nagy

principiumának általáno-

sabb alkalmazást akart tulajdonítani, mint megilleti.

Ádám

min

azt tényleg

muukafelosztás nagy elnye és az egyoldalúság

nagy hátránya olyan ellenmondást foglalnak magukban, melyet csak a mérték helyes eltalálása oldhat meg kedvezn. De ebben a mérték szükséges voltát nem akarta vagy nem tudta felismerni,

s

ebbl

bizonyosan

állapota

az

tekre és így tovább.

A ki

eltte

a világ eszményi

ha az emberiség eloszolna

süt-nemzetekre,

nemzetekre,

szántó-vet

folyólag lenne,

csizmadia-nemze-

az igazat keresi, annak szem eltt

hogy a hatások kivétel nélkül két ellentétes princípium valamely pontban való kiegyenlítdésének eredményei. Ennek fel nem ismerése képezi a Smith által alapíkellene tartania,

nemzetgazdaságtan alaphibáját. Ezt

tott

igyekezni fogunk

késbb, alkalmasabb helyen, bvebben kifejteni, minthogy az állitásnak igazolása most nagyon messze elvezetne tárgyunktól. Azon nyers realizmus tehát áll tagadásában a szellemi és erkölcsi ímpulsusoknak,

sége eredményez

mely kozik

s

melyek szükségkép visszahatnak a gazdasági

Azonban ettl

életre.

eltekintve, képzelhet-e,

ennélfogva aránylag ritka népesség, mert terményei-

nek egy tetemes részét a külföldre ért

s

hogy egy ország,

kizárólag földmiveléssel, mezei gazdasággal foglal-

p. o. s

melyeket a foglalkozások többnemtt-

ennélfogva

kell küldeni

gyártmányok-

nem lakhat rajta annyi ember, a mennyit talaja

táplálhatna,képzelhet-e, hogy ilyen ország haladjon, fejldjön ?

A népesség

ritka és nem szaporodhat, mert csak annyi ember számára van kereset, mennyi a mezei gazdaságban foglalko-

zást talál

;

más foglalkozások nem kezdethetnek meg

mert csak annyi igényel

;

munkaer

létezik,

síkerreb

mennyit a mezei gazdaság

ezen circulus vitiosus ör()k veszteglésre kárhoztatná az

144 ilyeu országot, lia a talaj kimerülése folytán a hanyatlásnak

okvetlenül bekövetkeznie

nem

Smitli

kellene.

Ádám

tanácsa

talán jó olyan országoknak, melyek gyapjúszöveteket és porczellánt visznek ki

s

e helyett

pamutszöveteket és üvegárukat

hoznak he, de bizonyára nem jó olyanoknak, melyek csak mezei terményeket visznek ki és minden gyármányt külföldrl hoznak be. Itten a gyarapodás lehetsége ki van zárva ha uj foglalkozások nem honosíttatnak meg, mert a termések nem növelhetk egy bizonyos fokon túl, st az ez irányban való törekvések,

ha pillanatilag sikerre vezetnek is, csak siettetik a kimerülést. De feltéve is, hogy a termelés egyenl marad, a lakosság ekkor sem szaporodhat, a mig azon egy foglalkozásra szorítkozik, következéskép a nemzet nem ersbödik s illetleg minthogy mások szaporodnak, relatíve gyengül vagyona épen olyan kevéssé szaporodik, minthogy egyenl marad s a beruházások csak addig képeznek tkeszaporodást, mig a jövedelmet növelik; ;

minthogy ezalatt más nemzetek gazdagabijakká lesznek, ez relatíve szegényedik. Mindég, mindég messze!)!) marad el ekként

ezért végre el

s

is

kell sülyednie.

A

védvám mesterkélt eszközének alkalmazása talán feleslegesnek tnhet fel, ha ugy tekintjük, mint egyenl rangú de nem ugy, ha az alamivelési ágak felcserélésére szolgálót jcl/ mivelési ágak kultúra-fokot magasaid) után csonyab!) ;

meghonosít ásá ra szolga 1. Smitli

Ádám

ezen állításaira tehát válaszunk

az, liogy

egy országiján egy ugyanazon mivelési ágak nem mindég, legkevésbé pedig a nyersterraelés terjeszthetk indefinitive, hogy

egy mivelési ágról a másikra való áttérés némi áldozatot t()bbnyire kivan s ezt az illd vállallvozók egyedül valószínleg nem fogják megbiiMil, mig cllciibni az egész társadalom, ha egyen-

ln

eloszlik az

alig lógja megérezni.

reá,

erk, mint a rendelkezliet

tkék

foglalkozások nyilnak számukra, valaki kétsé^'bc vonni, i-olása

nem

involválja

lianyagolását.

Már

Íntalm;i/.ó tcnuclr^ lett.

ii|;ik;il

Iliit

e/.t

krívctke/.éské]) a

Hogy ugy a munka-

szapoiilliatók

gyüniídcsöz

nj

mivelési

ágak

l'ogja

t'elka-

i'égiehheknek. melyek Inisznosak, el-

pedig egy orszáy-. mely a/ i

lia

mai nap már alig

ágaknak

e^yeiijii á

|rl\ irá.Lí
e/

lla|iii|

minden

eli'-hb

gyakorolt

han tartása mel-

eset re g''i/da.nalil»,

145 mint elébb

Ezen nézetek

volt.

mellett,

szólnak minden tapasztalatok, niális spekulácziója

A

mig

melyek a List Frigyeséi,

ellenlx-n

egyetlen tapasztalatra

Smith

nem

Ádám

ge-

hivatkozhat.

hol eddig a régiek mellett nj termelési ágakat láttnnk

fel-

párhuzamosan mindég a közvagyon szaporodásának jelenségei is voltak tapasztalhatók. Erre ugyan Smith Ádám feltétlen követen mindég azt válaszolhatják, hogy a gazdagság bizonyosan ugyanazon arányban vagy még teteme-

virágozni, ezzel

sebben emelkedett volna, ha lyett,

az ezekbe fektetett

uj mivelési

tkék s

ágak felkarolása he-

a rájuk fordított erfeszítések

a régebben gyakoroltakra fordíttatnak.

A társadalmi

tudomá-

nyok, nagy hátrányukra különböznek a természettudományok-

hogy

tól az által

nem

itt

zik

s

izolált,

összehasonlító tapasztalatok, kísérletek

lévén létesíthetk, a valódi empirikus alapot nélkülö-

azért

e

téren az álokoskodásokuak leghosszaljb életük

szokott lenni. Smith

Ádám

okoskodása hasonlít a philosophu-

Roknak azon természettani theoriáihoz, melyeknek helyessége csalhatlan argumentátíóval be van bizonyítva és melyeket az els

experimentum halomra dönt. Hogy itt experimentum nem lehetséges, azt nagyon megkeserülhetik azon nemzetek, melyek késn, azaz már pótolhatlan kárukon tanulva, fognak meggyzdni, hogy a nemzetközi munkafelosztás hová vezet.

A

8. alatti állítás,

lehetsen

elbbeni

éles 7.

melylyel Scháfflenél találkozunk, meg-

Smith Ádámnak az mert Scháffle megengedi,

ellentétbe hozza ezen irót

alatt taglalt nézetével,

hogy egy mivelési ágnak, melynek természetszer létfeltételei megvannak, parlagon heverése hiány, hogy a »helyi« iparkífejlés, melyet Carey óhajt, valóban kívánatos, csakhogy más

Az ellentudni nem akar semmit

eszközök utján tartja azon hiányt megszüntetendinek.

Smith Ádámmal abban áll, hogy ez természetszer mivelési ágakról, azokon kívül, melyek egyszer

tét

hogy Scháffle ilyeneket kifejleszteni óhajt, melyekre a mesterkéltség és költségesség vádja épen ugy reá illik, mint a védvámokra. St azt lehet mondani, hogy a Schálfle által ajánlott módszerek magukban alkalmazva mesterkéltebbek, mint a védvám magában, vagy ugyanezen módszerek a védvámmal egyetemben alkalmazva »Idegen

már megvannak olyan eszközök

és

által,

:

technikának terjesztése, minta- és mustra-felállítások Ueötlív Ia'ü

:

Nem/ctlót.

által, '

^

a

146 külföld beutaztatása, külföldi tése, «

munkások és vállalkozók betelepí-

ezek olyan módszerek, melyeket védvám hiányában csak

az állam létesithet,

melytl

szerint olyan direkt initiativa

e

mint a behozatali vámok felállítása nem foglal magában nem csupán a meglionositaudó mivelési ágak kijelölése, hanem a módszerek megállapítása, a mértéknek meg-

követeltetik, ;

szabása, melyben egy-egy iparág egyszerre felkaroltassék, a

mind

vállalkozói szellem és koczkázat,

ez az államtól váratik,

reá háramlik. Hasonló körülmények közt, a protectiv systema

nem

elfogadása czikk,

hogy minden olyan

involvál egyebet annál,

melyre nézve okszeren kívánható, hogy az országban

—

termeltessék

•

behozatali vámnalc legyen alávetve

meg nem

czikkek után, melyek termelése

ez azon

;

honosul, és a többiek

után addig, mig az meghonosul, mint pénzügyi vám, államjí)-

vedelmet képez, tehát a lakosságra nézve

nem

foglal

magában

terhet, miután a közterhek azért egyenlk lévén, valamely más

neme az egyenes vagy

adóknak ugyanannyival mér-

kíizvetett

sékelhet.

A

valódi teher tehát csak akkor és ott kezddik, mikor

az elérni kivánt eredmények elsi létesülnek

;

mikor

védelem

meg

elsi j(>lennek

hatása alatt keletkezett tcrmelvények

piaczou, sikeresen versenyezve a külföldiekkel is

a

;

a

a telier azután

csak azon arányban növekszik mint a belföldi termelés emel-

kedik, a l)chozatal

s

a vámjövedelem pedig fogy

ismét

s utóblii

más fori-ásból pótolandó jelentékeny a teher csak ugy lesz, ha már valóban nagyon jelentékeny eredmények is érettek el s el
a

közvagyonnak olyan szaporodását, a szerves lejldésnek

eléri

olyan magasabj) íokát jelenti, mely sohasíMU lesz di-ágán megli/etve.

Pakként

nézve minden

csak'

a

az

el("(feltételek

személyes

is

az egyik éhnek

vagyis

közepett kell

tegye

létezhetnek

meg

tositva,

a

;

i\

itt

bizatik.

tíibhire

Ki tagadhatná,

esak az extiininniok

is

ahsolnt ismiisa

keresni; tegye

nnigániparkodás,

meg a

mii áldd/, a/l a/ e^yes

helyes

a

;

az álk'im

mi az

van tehát az or zág. hogy

áhjo/,, s y

ái'a

s a

által kifejezett eKiK'k helyes

jiogy a '^laissez faire« jelszó

kalmazásai

ial

iiiit

adatnak meg,

()vé.

e i'emls/er

nem

is

al-

loszak.

punliil

itt

is

a

mi az államé és

l\l

indeneset

inejlelt

ér/i nie^.

i'e

hi;'iha

A

hiz-

nem

czikkek.

147 mclvt'kív lu'/vo

a

vám

behozatali

ajánlatos,

kivétel

iitMkiil

kénye szerint olvanok, iiiinkhen való fogyasztását mindenki félui, miszerint az attól kell ucm hogy ngy szabályozhatja, eszközeit felülmúló

áldozatot szabjou az egyesre,

hauem

csu-

pán valamivel nagyobb takarékosságra szolgálhat okul. Ezen rendszer helyett tehát, melynél az áldozat csak az eleredményuyel kezddik, melynél az állami beavatkozás az a hagyva szabadon azontúl szorítkozik, feltételek megadására rendegy javasoltatik tért a magán mitiativának. e helyett mely kezdettl fogva költséget ró az államra, merész initle és tiativát és rendkívüli gazdasági tapintatot követel

szer

A

vám által védett ipar, abban eredményt ekkor sem biztosít. elnyt élvez, olyat, mely gyengéit kiegyenlíti, de azontiil mégis mint küzdenie kell s e küzdelemben edzdik a viszony az, közemikor fiuk versenyfutásánál az ifjabbak néhány lépéssel ;

lebbrl indulnak az elny daczára meg kell erejüket fesziteníök s megmutathatják, hogy futni tudnak. A vámvédelem magára hagyja az ipart s ezért biztosit hogy csak olyan ágai ;

karoltatuak

fel,

melyek

az árupiaczon tért

ellenben —

midn

nyire veszteséggel

—

vivnak

e feltétel ;

mellett

— életképesek

és

közvetlenebb állami initiativától

tudjuk, hogy az állami ipartelepek

dolgoznak

— valóban

t(")bb-

csak üvegházi nö-

vények megfogamzását várhatjuk. Külföldi munkások és vállalkozók betelepítését ajánlja taScháffle ezeknek betelepedésétl mi is sokat várnánk, de ;

lán

nem

akként, hogy az állam directe importálja ezeket,

tkét

állitva rendelkezésükre és olyan elnyöket biztosítva számukra, melyek az iparkodás szükségétl, a küzdelemtl felmentik ket

:

—

—

nem tudom ha protectio nem alkalmaztatik, más módon reá elképzelni, mint lehetne a külföldi vállalkozót és munkást már mellett, vámvédelem a Ellenben birni a bevándorlásra. olyan kedvezmények

is,

minkre

az állani vállalkozhat, anél-

valót vállalna magára, eredményezhetnék hoa betelepedést. Ilyenek lehetnének a következk kedvez iparteaz munkáslakások, olcsó és egészséges nosítási törvény,

kül hogy neki

nem

:

lepekhez szükséges terület átengedése, a netán kívántató közlekedési erek elkészítése, bizonyos idre adómentesség; az utóbbi rsak igen feltételesen.

Mind

ez

nem menti

fel

az illet 10*

;

:

148 vállalkozókat és munkásokat attól, liogy jól inüköfljciick,

lia

megélni akarnak, hogy a létért küzdjenek; holott ellenben

egyéb állami

initiativák, p. o. államgyárak alapítása vagy €gyes gyárak subventionálása mellett az illet egyének boldogulása

már kevésbé

A

nem csupán

ségtelenül

Smith

feltételeztetik igyekezetüktl.

védelmi rendszer minden ellenségei közt

Ádám

tos voltát

s

ez

ugyan igen különös, de

hogy az szükséges ;

is

tagadja a közgazdasági szerves fejldés kívána-

a vámvédelem elitélése

tani

Sclulftie két-

a legfeltétlenebb, de a legvakabb

még érthet

lehet, s

;

ilyen álláspont mellett

Scháffle ellenben elismeri

hogy eshetleg el

kell azt mozdi-

de erre olyan eszközöket ajánl, melyeknek a védvám nél-

kül és

való alkalmazását kivánni, az elfogultság neto-

e helyett

vábbját képezi.

Mekkora

közt, ki pedig a

szabadság nagy apostola,

tanában Smith

Ádám

ellentét közte

követjéül tnik

delmi rendszerrl való nézetél)en

és

Mill János Stuart

és politikai

fel.

ettl

gazdaság-

Mindamellett a vé-

íme

eltér.

is

JMill

szavai

»Az egyedüli

eset a melyben, tisztán a politikai gazda-

vámok védelmeztethetnek, az ha emelked

ság elvei nyomán, protectiv

ideiglenesen alkalmaztatnak (különösen egy fiatal és

nemzet részérl) olyan idegen iparág meghonosításának reményében, mely

magában

teljesen hozzáülik az ország viszonyai-

Valamely országnak elnye egy másik felett az iparnak valamely ágában, sokszor csak onnan ered, hogy korábban kezdte. Nagyon lehetséges, hogy nincs az egyik félen valamely

hoz.

iidierens

elny vagy hátrány a másikon,

gya-

liniiem csu])án i'ölény.

Valamely

ország, melynek ezen gyakorlatot és tapasztalást

még meg

korlatban és tapasztalásl)an való pillanatnyi

kellene

szcri'Ziiic, lehet

melési-e mint az(jk, és

;i

elébl) jelentek

v;il;imcly

ii;niy/,;ita

javilásdkat, mint

próbálkozik meg. ját

melyek

tekiiitel heii ;ilk;i

mellett helyes megjegyzése

;innyii;i

a

egyél)

ha

Xi'iii

e/

lohtassák. mi"

a

tei

;i

versenypályán

;

termelésnek elrmiozditaiii

lehet azoid)an várni,

l'elkai'oljiiiiak és

l<é/iin"iip;ii-1

lei'-

addigiaktól eltér viszonyok közt

koczkázatnkra, vagy helyesehlien

mely

;i

;i

Haenek, hogy semminek sem

ágában

a/,

meg

liii;is;il»l)

hi/.los

annak

niehi-niiinkások

hogy egyének,

sa-

veszteségiikic valateiliéf

\

iselve

felneveltettek

addig

a/oknak

149

hagyományosak. A védelmi észszer ideig folytatva, lesz olykor a legkevésbé alkalmatlan módozat, a mely szeréut egy nemzet e nem kísziuvonaláiy. kikiu'l ez eljárások váin. bizonyos

A

sérlet terhét elvállalhatja.

védelemnek azonban olyan ese-

tekre kellene szorítkoznia, melyekben okkal remélhet, hogy

az ápolt iparág bizonyos

delmet

és

;

soha

nem

id múlva

nélkülözhetni fogja a vé-

hogy a hazai terme lök

kellene engedni,

olyan várakozásokat tápláljanak, melyek szerént a védelemben

tovább részesüleudenek azon idnél, mely elegend

megmutassák, mire képesek

Ennyit mond Mill ez irányban List Frigyesé közt

s

ezzel álláspontja

hogy elmondható, hogy az

vonalozva van, úgy

egy

hogy

rá,

^).

hajszálnyi

különbség

k("»r-

nézete és

nem

létezik.

Különbség csak abban van. hogy Mill nagy munkájának hiisz sorában engedi meg, a mit List egy nagyobb és töbl) kisebb munkájában igyekszik bebizonyítani a logika és rábe-

minden eszközeivel

szélés

van többet, mint Mill

;

de azért List

concedál

;

semmivel sem

ki-

Hogy

álláspontjuk azonos.

miért annyira különböznek a kifejezés terjedelmében és erélyességében, ezt alig szükség magyarázni List hazája és kora egy.

részrl

a Millé másrészrl megfejtik

s

-).

List életét

szánta

hogy azon igazságot megértesse honíitársaival, kiknek nagy szükségük volt reá, hogy megértsék. Augolország már

reá,

Mill eltt, st már Smith Ádám korában is hogy azon igazságnak nem vehette volna hasznát. Mindabban, mit Mill hazájában látott, hallott és tapaszévtizedekkel ott állott,

talt,

semmi -sem

volt,

mi

figyelmét gyakrabban vagy beha-

tóblían irányozta volna azon igazságra. Felismerte

ben nagvon

'J

eltér

Smith

Ádámtól

Mill: Principltís of political

— de

azontúl

—

fosf-

ecouomy. London. 1872. 556.

A

eb-

s

nem

1.

küniyezet befolyását felismeri Srhüffle kvetkez szavakkal »Jelentös. liogy a legjelentékenyebb védvám-theoretikusok (List. most Carey) feltörekv ipar idejében és országaiban léptek fel.« Elfogulatlan -)

embernek

itt

:

reá kellett volna jönnie,

hogy viszont azok, kik a szabad-

nem bárgyún mások után recitálva, lianem a nyok szemléletébl meritve meggyzdésüket — hirdették, csupán kereskedelmi tanokat,

lett

ipar országaiban léptek

sítva volt a gvözelem.

fel,

melyeknek a szabadversenyben

viszokifej-

bizto-

150 lalkozott vele

a AÍlág els iparállamábau

;

eimek viszonyaival volt

irt,

eltelve, s

élt,

euuek számára

ezen kivül

is

csak olya-

nokat tartott szem eltt, melyek szintén elhaladt fejldési fokot értek

hogy

Mi

el.

szüksége volt reá, mi oka lehetett volna,

nemzeteknek « hosszas eladásokat tartson, hogy

Ȓiatal

miként neveljék magukat

A

?

talságiik daczára lehetett

s ezt

meg könyv

tanulják

nemzetek

nyugot-európai

annyi eszük, hogy

volna

vében megtalálják azon húsz kábl) a fiatal

sort,

köny-

—

ez Hogy nem volt esz tanárainak bne,

olyan

hallottak

viszonyaik

saját

fia-

mely számukra Íratott

nélkül.

fiatal

nemzetek szájából

melyeket ezeknek

nemzeteknek minden

fiatal

diktáltak

utánuk mondogatták,

a

elveket,

kik

s

egészen

legin-

kik

ezen

más

elveket

otthon

nyok

nem vévén észre, hogy ezen viszonyok közt az többé hanem kongó frázis. Most ugyan már kevesebljet hal-

nem

viszo-

közt, elv,

lani errl, de a hatvanas

években fü-fa beszélt nálunk a szabad-

meg

reskedelem áldásairól. Csak egyszer magyarázta volna

egyike azoknak, hogy mit várna Magyarországra nézve attól,

habár a föld minden országai végképen lerontanák sorompókat lyet a

Nemzetgazdasági

!

di,vat

volt az,

nem

is

a vám-

egyéb, me-

nyugot-európai országokból importáltak egy ládába pa-

kolva az angol gallérral és franczia nyakravalóval. Ott persze, a

volt azon tan, hanem az aktuális meggyzdés, mely csak annyiban nem mentett

honnan hozták, nem divat

viszonyokból volt helyes,

hogy generalizálták, a mi

volt igazolva.

vad királyt,

tatja azon

Nem

viseli,

éiih'kiikct l,irt\;i

éjílckét

tartja

!

A

szem

ch'ítt

tartsák szem

liiba, lia

hiha

opiiiniiiiaL sz('szs/('|

vagy

:

:

k észszerideg cselekesznek, saját hogy h'hclnc tliik kívánni, hogy ch'itl,

tíirtémk.

niikoi'

mely

más a magáét sem

azoké, akik

nicgéi'tct len

joni niéi'cg, és olyan méreg, öli

ttpitiniot e\i)or-

az indiánokhoz és szahudkereske-

])áliid<át

(hhiii ihcoriákat niiníh'niivé

más

de nic/itláb jár. mint annak

az angolokat kell érte vá(h»bii. ha

tálnak (^"hinába.

jut-

az eiirói)aiaktól ajándékul nyert

ki

lakktoj)ánt fülönfüggként

eltte.

speciális viszonyok által

Nálunk való alkalmazása ellenben eszünkbe

Icrészcgeszuek

tanokkal:

eh'ihh rU>itlitJ/f.

mind

a

azntán

háiii<
az eml)ert.

Mint Mill,

iiL'\

lloscher

is

einell.edett ellögulallan állás-

•151

pontot

loi;l;il

mi különben azokat, kik

ele is

('

kói'(l(''sl)eii.

Sniitli

Ádám

c/zcl

Hoschcr

is,

mind-

rendszorét fogadták

pontjánl.

kiindnlási

szellemi tevékenységük

l)cl)i/oiiyitj;'ik

hogy messze túlszárnyalják

kétségtelen,

században

Miiidkcttcii

v\

állás-

pontja legjobban kitnik List Frigyes megitélésénél, legnjabb munkájában, a »Nézetgazdaságtan töiténetében«, hol követtaláljuk: »List Frigyesnek theoretikai

kezket

sége csupán az ö

még

nagy jelent-

sokkal nagyobb gyakorlati jelentségé-

nek alapján Ítélhet meg. Egész tömegére nézve korunk Ibntosal)!)

állami-

és

.... Majd mind

próféta

kivívni törekedett,

az,

teljesen

leg-

valósággal

kérdéseinek

gazdasági

mit List Németország részére

vagy

valósult,

félig

még

halála

így a feudalismus és a bureaucratia meggyengitése, a tevékeny iparos közéjiosztály gyarapodása, a közvélemény hatalma, fleg a sajtóé, a németek nemzeti imtudata eltt

kifelé,

.

.

.

valamint

befelé,

mihez különösen hozzájái'ult a vám-

még

egylet és a vasúti rendszer, végre

való felemelése.

az állam vagy nemzet-

gazdaságtanná

politikai és nemzeti

gazdaságtannak valódi

És pedig ezen fejldéshez

O

hatalmasan hozzájárult.

List személyileg

kétségtelenül egyike az elsknek

azok közt, kik a nélkül, hogy államhivatalt viselnének vagy az országgylésben szavazattal bírnának, csupán irodalmi tevékenység által nagy befolyást hódítottak maguknak Xémetország állami viszonyaira

viszonyát az uralkodó közgazdasági

És alább Listnek iskolához tárgyalva

:

')«.

»Kiváltképen három

iskolának szemére hány

:

mód

liil)a

az,

melyet az

nélküli kosmopolitismust, mely

a nemzetiségnek sem természetét

el

nek kielégítésére tekintettel nincs

;

nem

ismeri,

sem érdekei-

holt materializmust,

a tárgyaknak csupán csereértékét fogja

fel,

mely

a nélkül, hogy a

nemzeteknek szellemi és politikai, jelen és jöv érdekeit, valamint productiv erit ligyelemre méltatná desorganizáló indi;

vidualizmust, mely mindent a keresked szempontjából ugy, hogy p. o. Sniith Ádám munkája nem egyéb, mint

tekint, syste-

mája minden egyének magángazdaságának, úgy, a mint az kifejldnék, ha nem léteznének külön álló államok, alkotmányok,

')

Geschichte dev Natioiial-Oekunoiuik. Ö7U.

1.

és küv.

152-

sem nemzeti

kulturállajjotuk, ueiiizetek, nemzeti érdekek,

szen-

vedélyek és háborúk. Ki mondhatná teljesen alaptalanoknak e

szemrehányásokat, habár Smith

tovább mennek

Mi különösen

is ?

Ádám

ellenében kelleténél

a kosmopolitismust illeti,

már

Quesnay következleg czimezi fömunkáját Physiocratie ou du gouvernement le pliis avantegeux au génre humain és azon feltevésben ir, hogy minden nemzetek kereskedi egy kereskedelmi köztársaságot alkotnak. Hasonlóképen J. B. Say a politikai ökonómiát ugy definiálja, mint minden nemzetek érdekeinek vagyis :

általában az emberi társadalom érdekeinek tanát. Szintúgy Sis-

mondi

is

azt

tzi

tudomány

ki e

Hogy

javával foglalkozzék.

hogy az emberi nem

feladatául,

pedig ezen kosmopolitismus milyen

közelrl érinti az ellenkez szélsséget az individualizmust, és hogy ezen utóbbi milyen könnyen félreismer mindent,' mi nem :

pillanatilag és kézzel fogható, ez alig igényel magyarázatot «

').

Elismerleg nyilatkozik továbbá Listnek hisztorikus érzékérl, és annak azon tanáról, mely szerint a népek normális fejldése öt egymásra következ fokon (vadászélet, pásztorélet, földmivelés,

földmivelés- és gyáripar együtt, végre e ket-

thöz kereskedelmi

tevékenység.) vezet

»A

át.

List által oly

gyakran megvont párhuzam a pusztán földmives állapotnak kötött, elszigetelt, haladástalan

szeresen

összeszöv,

pangása

az iparnak ezer-

és

felszabadító, sarkantyúzó tevékenysége

közt, bizonyára a legszellemdusabl) dolgok közé tartozik,

lyek az ujabb közgazdaságtanban Írattak

Es

alál)b

List tanait ismertetve

:

me-

'-).«

»Az álUim

feladata

pedig, hogy a népnek természetes elhaladását

sabb érettség

felé

jobban

siettesse,

vetkeznék be. »Várjou-e az erdész, szél

egy vidékrl a másikia lioidja

sivár puszták süiü

mind magasemmint az magától kömig századok folytában a a

magot,

(>z

utón válnak

ei'dséggé ?« (List IlL 123. köv.).

nép egymással kítzlekcdik, az egyik már

erk

s

birtokában, a másik

még

kifejlett

Ha

két

gyáripari

pusztán liddniivcs nép: ugy az

utóbbi szabadverseny mellett alig kéjx's saját ipart

alapitani,

mert a régen

által

fcnálló.

')

Ugyanott

')

UgyaiiotI 979.

97.'i. 1. I.

i

üke és

niindcnni'ini'i

munka

tul-

153 ipara a magasai)!) kultúrájú uépui'k ópou olyan köny-

nyomó uyeu

fogja azt nyomni, mint a logreményteljesebb fiút egy

le

athlétailag kiképzett, érett

hangsúlyozott

térti.

»Principiuma

A

List által oly erteljesen

vagy

folytatólagosságuak«

a

munka folytonosságnak, mely szerint sokkal könnyebb egy már megkezdett üzletet nagyobbítani, mint ujat kezdeni, különösen ezen pontra vonatkozik

A

^)«.

List Frigyes iratai által gyakorolt befolyással kezd-

dik Magyarországban a kereskedelmi politika és vámkérdések

els komolyabb eszmemozgalom. Németországi szerep-

körüli

lése közvetlenül

megelzte

volt

azou hatalmas lendületet, mely-

lyel a felébred uemzeti érzet Magyarországon a közéletet töltötte el. A német vám-egylet, mely hogy létrejött, nagy

mködésének köszönheté hazája

irodalmi

részben az

— els

gyümölcseit termetté ez idben, mikor Magyarországban érezni

kezdték a közgazdasági elmaradottságot,

és fájlalni

a bécsi

s

kormány által Magyarország irányában követett vámpolitika következményeit.

E

mozgalom részben a nemzet fejld öntumár ekkor is a köz- és ma^

datosságábül, részben pedig talán

gánéletnek nyugot-enrópai befolyás által megváltozott exigeucziáiból eredt.

A

korszaknak

foglalkoznunk kell

s

az

eszmemozgalomnak

— története, a

— melylyel

többi Magyarországot

itt

ille-

tvel együtt meg van irva Kaucz Gyulának »A nemzetgazdasági eszmék fejldési története « czim könyvében, mely

nev

a nagy

nemzetgazdának munkái közt hasonlithatlanul a

legérdemteljesebb és melyben határozott free-trader részérl kétszeres elismerést

érdeml

objektivitással adja

el

a kér-

désben lev törekvések és eszmesurlódások vázlatát. Természetes,

hogy

ezt

csupán a dolgok elfogulatlan ismertetésére

kí-

vánjuk vonatkoztatni, mig azoknak ottan található bírálatát,

szempontunknál fogva egyáltalán tényeket

s

az ez

idben

letesen ismerni óhajtja, a nevezett

rl

nem

helyeselhetjük.

Ki

a

történt fontosabb enunciátiókat rész-

munkára utaljuk

s

részünk-

szorítkozunk azoknak méltánylására, az általános gazda-

ságtani,

')

ugy mint a nemzeti szempontból. Ugyanott 980.

1,

154

A

^Zíil)Hdkoreskedelnii tlieoriák l)efolyása alatt, azon

(A)-

/edési korszak elején, a közvélemény tuluyomólag az Ausztria

Magyarország közt ban igen hátrányosan és

litó, ellen1)en

st

fenálló, és

kezelt,

Magyarországra uézve való-

mert a hazai ipart nem gyámo-

a kivitelt akadályozó vánisorompó lerontására,

egyetemben a német vám-egylethez való csatDe ezt csakhamar (184:1— 42-ben) és csak-

ii.usztriával

lakozásra irányult.

nem

általánosan felváltotta azon

helyesebb nézet, hogy

vámvonalnak az eddigiektl eltér elvek

nem pedig

lását,

eltörlését kivánja az ország gazdasági érdeke,

melynek

kifejezést adott 1844-l)en az akkori

házának

felirati javaslata.

országgylés alsó

El)ben elmoudatik, hogy »Magyar-

ország mindaddig, mig ipara és gyári productiója ^

a

szerint való reformá-

nem

lészeu

pusztán j öld mivelö ország maradand, virágzó közgazdaságra

szert

nem

zetre

Mert a mipar szkség

fog tehetni.

folytán a

miparnak. mint földünk

fejlett

nem-

Ffeladatunk

ezek

és gyártás

nézve els rangú

értékét fokozandó, termé-

keinkre piaczokat teremt, összes gazdasági életnket elejébe

Iciidületnclc

viv

élénk

ágnak minden módoni

foglalkozási

támogatása, keletkez gyártásunknak a klverseny ellenél)en

vámok

általi

Midn

védelmezése e korai

')«.

idszakban

ily

találó felfogást, ily helyes

rátapiutást a gyógyítandó oldalra, tapasztalunk az országos

majoritás részérl,

eseménydús liijján

el kell

csodálkoznunk, hogy mai nap három

és fejldéstelt évtizeddel

késbb, aimyira tudata

lehetünk a teendknek. ann\ira r»nállóság nélkül néze-

teiid
Ugy

látszik,

létezik

Egyél)iráiit

mintha

melynél fogva az

i])aii

vali'ihan

A

áián

most

erre

:

ismei'etei]d<et

b("»vebl)

szereztük

lernn-lés.

\alaniint

a/ i|)aros

még sokkal élénkehhen

kés/ii)!)

l('lii'atl),in. Jiiel,\ ni'k

volna

meg.

nemzedék mentségére egy

jelen

a

hiányának akkor tetnie mini

mostani

mesterségének

a gondolkodás

ok,

népesség

kellett érez-

reá jrivünk.

^-zavait idéztidv.

egy

nj vániszal»ály-

zat kidolgozása kívántatott protekezionisztikns alapon. Azoid)an

ez gyílarali

niái-

kitást szenvedett

')

K.iui/ii;il

a fels s

i'l.

házban leghiiyegesebb részében cson-

ezen csonkitoll alakban terjesztetetl

iiii'ii

.

:>'.i7.

I.

léi.

1

-15

.Fúiclalom! l.ogv mint s„k i.

a ,V,ie,loU.,u

.Uu«a

kitéren hangzott

kieU-gitó

.•»;,•!,

nem

Ugy.o. ugy ,.nc „.zve

ogy.ueseu

vula, Lanon.

')«.

.,.•• ,,-.,l „„vlet mcag.tatio es a ^.a-eg 1. 1 nK„ Következett az iparvéaelm. ,gana ofeladatát es n.elynek történetét, Uitn.mt .

alaknlása.

.na.ne, m, , a ki ezeket nen, egyel, enlekon utaljnk =,. Itt megtalálja

iUetr.leg. sitási eszközeit

Kaucz mtmkájáva

Deák ttkozatok ismertetése n^elle.t, és a is szé.lének f5W> momentumait

be^

Fe.enoz -"t-g ^

" ..

'^^^^*

^''"^^^-f ezek költött, n>eg novekszd. fentebb idézett felirat-töredék

.

vasasánál

:

nüként

^ o

hogy a

lehetséges,

''^"^''^^'^i^^ annyna el

és elismerve, oly sáo ha egvszer ki voltak mondva télbe a hol a gondolatfolytonossag tagvSák magukat temetni, évmelyet fejüket a i-erjéból Hem volt szlkitva s ki ne ttssék csépelése hahnozott rajuk. tizedeken át üres szalma helyes leliogasat a közEzen beszéd csaknem mindenben lényegtelen pontot kneve gazdasági helvzetnek és egy-két "

országnak Tmnök hogy a'fényüzés más a tkéét nek ktükézre kerülése helyébe tár Íves közgazdasági elveket '

hI

áldás,

trjuk

meg

1'^

-F"

- m.ndenben he

fel.

nemes törekvése, nem talála magvar hazailak ezen «olgáUak .gazohu.ok«h férfiúnak, kinek elméletei

koztak azon

-

ha nem találkoztak L-t i' 8 -"f^ elképül -Mmtalálja magyaraza at._ helyeslésével, ez a következkben venni, hogy a ^^^". denekeltt tekintetbe kell g'"f;;*^« ^^ idben csakugyan még nem volt

cselekedetei

^^^^f^l^^f^^ i^f

az .par létrejöttétl további fejlesztése már csak átaljában az "^^'^ tik és e czélból, valamint

<^^"*

f^^';^^_

od sürgsebbnek tnhetett ie. i a közlekedési erek nyitása ndent német patnota volt s m szór pedig List mindenekfelett agv. szomszéd a tekintett, következéskép hazája szempontjából arra szánt, hogy Uultir államnak, melyet

^^^me or^.gnak

gyártmányokat

tle „vers terményeket adjon s nem jó szemmel "-^ztes ennél sympathiával, kevés törekvéseit a meze, gazdaság elbbeni okot fogva hajlandó lehetett az

:<>f^^

-

1)

Kaucz.

2) lú.

m.

id.

inunk. 399.

399—iOS.

1.

lapokun.

_

156

— magának

fejletleuségébul l'ulyót

uémileg exagerálui. Har-

madszor végre a véd-egylet megalapítása, mint a helyzetnek profetikus felismerése és a nemzeti érzület magasztos nyilvánulása, bámulatot érdemel ugyan, de a mellett be kell vallani,

hogy

nem

az

korántsem hathatott

volt gyakorlatias eszköz és

akként, mint egy helyes vámpolitika. Mindamellett

rl

igazoltnak találjuk azt, mert mást tenni

pedig valamit kellett

;

is

részünk-

nem lehetett, tenni melyek a nemzet

cselekedetek kellettek,

nem

ers akaratát ad

oculos demonstrálják. Praktikus eszköz

volt a véd-egylet,

mert elvben nem protectio, hanem prohibitió

volt,nem a termelési költségek különbözetét egy enlitveki hasonló bel- és külföldi

termény

rósz, biztosítva a piaczot

közt,

hanem

az elbbinek, bármily

nem

foglalva

magába semmit a pénz-

;

ügyi vám természetébl, mely egy kezd

ipar esetében és pe-

dig legkezdetben, mikor a teher legérezhetbb, mert az érté-

kek termelésének fokozódása nem ellensúlyozza még, a védvámból a közönségre háramló terhet állami jövedelemre változtatja,

mig késbb a

mérsékelhet.

A

meg

mellett hatásának

ámitás könnysége

vám

belföldi termelés terjedésével a

kellett hiúsulnia az

mely hasonlóvá

által,

tette

a rendszert

egy rizetlen határokkal fennálló prohibitiv rendszerhez.

Az

ok,

melynél fogva List, a mi nézetünk szerint sem

id elttinek tarthatta

egészen jogosulatlanul,

abban az idben

az iparvédleti tö-

ellenkez irányt követ, minoritást képz hazafiak nyilvánitásaiban s a Kaucz

rekvést,

által

kifejezést

munkájában amazok

dül elfogadható része,

talált az

gyakorolt kritikánakis egye-

lelett

midn

is

azt mondja,

nak, az átalakulások, politikai és jogi kellett

elbb

mennie, liogy

kei-esztiil

leg is m('gköz(;litt('thessék. s

hogy »a mezei

a kitü/ölt ezél

birtokiciKls/crüiikiK'k,

közlekcílési eszkíizeinkuek

elbb

tökéletesen

forgalmi

meg

HUenben egészen

ii.

;t

o/.éll);)

.

lielylelen

;il;i|)iiló

rokat niegelözi") része,

és

kellett volna

kili'itással sikei-i'e ;ik;ir1milc voIiki

vett i'ögíis pályán híil.nhii'

])histikus kfizhelyein

csak némi-

hogy ingatlan jellem nehézkes

iiaturál-gazdaságuiikiiak,

változniok, ha némi

ipar-

rcforniok egész során

m.

és

K'niiez

:i

niancliesler-iskola

bir.'il.'it.ui.ik

:i/

so-

idé/ett so-

:

'Aa els f- és alaptévcílés

a véd-egyleti (s a vele

rokon

157 Vrdváini) türclsvt'sbcu az volt, sági ólot természctrt ós

lioí^y

lörv('iiy(>it,

írlrcÍMucrve a uciiizetgazda-

azon

])a] hiedelemnek

hódolt,

hogy nópok ipari és furgalmi ók'te mei^ferséges módon s mesterséges eszközökkel kéuyüuk-kcdvünk szerint igazgatható s mintha elhatározások, egyezkedések, kényszer vagy eroszakolás elégsé-

ges volna arra, hogy valahol

nrttipar-i

A véd-egyleti

s

rrrár

idk

lassú folyamának,

fokozatos fejldésének tes

s

nenrzeti ipar és oekonomiai élet

a

az összes társadalmi kultiu'a természe-

módoni terjedésének lehet gyümölcse erszakos :

közegek

s

egy lábdobbantással

(rrrint

rázsütéssel tererrrthetni

lemondás

;

kell, liogy

Fontolóra nem föltételeket,

irton,

kül-

untalan beavatkozás által a közgazdasági dolgok

hogy mttipart csak armrgy

organikai rerrdjébe, elérni lehet,

fias

virágzás elidéztessék.

fleg a 19-ik század közepén meghocsáthatlan nézetben vala, hogy azt, a mi csak az párt azorr hihás

s

Szécherryi rrrondá)

s

mintegy va-

hogy csak idegen czikkekrli haza-

virágzó nemzeti gyártás elidéztessék

vették a mozgalorrr vezeti azon ezer

melyek

valarrrely

országban a

Ironositásához rrregkivántatók,

nem

meg

rrrüipar sikeres

!

ezer

meg-

méltányolták közgazdasá-

gunk sokkal nagyobb feladásait és égetbb szükségeit nem azt, hogy rideg prograrrrrrrjukrrak az élet és gyakorlat követeléseivel uton-irtfélen összeütközésbe jönnie kell, hogy az egész ;

izgatás tartós és közhasznú eredményekre rrem vezethetett s

hogy azon utón, a melyen

k haladtak, csak

oly mesterkélt és

üvegházi ipar tenyésztethetik, a melynek valódi gyökere és életrevalósága nincserr

s

melyet épen azért az els zivatar

galmatlanirl megsemmisit«

Én nem terséges

melyben

tartorrr

módon

ir-

^).

balhiedelemnek, liogy egy nemzet mes-

(morrd öntudatosan) behathasson az irányra,

fejldik, ipari és forgalmi tekintetben épen ugy, mint

vagy bármi más tekintetben. Én nem hibogy azon vak ervel szemben, melyet a közélet szem-

politikai, kulturális szenr,

porrtjából az

egyeseknek egyéni czéljaik és hajlamaik befolyása

alatt álló cselekvései képeznek

összeségükben,

fatalisztikus

megadással kellene a rremzeti öntudatnak lenrondania minden erfeszitésrl. Igazgatrri persze

')

1.1.

111.

4ro

1,

nem

lehet a rrépek gazdasági

158 de befolyni reá, hol minden egyeB az ö ereje szerint be-

életét,

foly reá, csak az öutndatosan

lehetne

Nem

?

szérl, de a

tudom, volt-e

Kaucz

cselekv összeségnek miért ne

mondva a

véd-egylet alapitói ré-

által idézett nyilatkozatokban bizonyára

nincs mondva, hogy

egyezkedések,

elhatározások,

kényszer

vagy erszakolás elégséges az ipar felvirágoztatására

csak-

;

hogy ha valamit elérni óhajtunk, hogy a mihez több mint egy lépés kell, azért az els lépés megtételétl idegenkednünk nem szabad, noha ez csak egy, és igy nem ezen férfiak belátták,

Hogy

elégséges.

lehet a

idk

csak az

folyamának gyümölcse

lassú

ez olyan állitás, melyre határozatlansága miatt

mipar,

nehéz valami mást válaszolni, mint hogy a lassúság gyümölcseit s

most, harmincz évvel késbb,

hogy azok nem nagyon

Ízletesek.

alkalmunk van

l)ö

Hogy müipart

élvezni,

amúgy Egy

csak

egy lábdobbantással lehet teremteni, ezt mi sem hisszük.

Még

csak egy csizmát sem de azért

lábdobbantással müipart

?

nem

még egy

esett kétségbe soha

Ha

tudjon létrehozni.

;

czizmadia sem, hogy csizmát

arra akartunk volna szorítkozni, a mit

még oda sem meg ezer föltétel

egy-egy lábdobbanással megteremtünk, valóban jutott mdc volna

Hogy

a hol állunk.

el,

ezer

]
mondva, lianem hogy egynehány

mivel, talán jóval tidd) van

azon kivül, hogy a termelésn(>k

feltétel kívántatik

reuczia ellenében

nem nek

elnyök

hittek véteni,

a

liijján

]\rind

t("»l)bi

midn megadták lie

nem

azon egy

a

koidvur-

De

nyújtatnak, ez bizonyos.

hát

k

mely-

felteiéit,

állliat.

újra ugyanazon elv, ugyanazon argumenliim

:

na-

gyon sok a teend, teliát ne tegyünk semmit. Visszatérve ana, mit leiinehb feltételesen beismeiliildv, liogy a

nem

nu'zgazdasági fejldés

hogy

eljutva odáig,

volt

mostani fogalmak szeiint és tekintve a nyugoti népek kultui'áiis

mipar

viszonyait, a

li'inlietelt

\ii!n;i

lel.

tikai viszonyok

nié^is

kít/t,

felt ét elezliel

a

ált;il

védegylet

«'lilélMÍ.

s/euNedjeu.

;il,i]iit(')in;iK

mivel

:i

Ti.

llogV ked

ve/./ilil)

eszélyesen alkalma/.oll pénzügyi

által h-lietett V(tlna elkésziteni g;iloni e/

elsrend teendül

nie,nlionositása

1

a

talajt, a nélkül,

kl>/|l•l^e(l('^i

vámok a li'-

nem szahad

iegink;'i lih |ti'(lig .•izéii

tinckvéseit és várako/.ás;i

hogy

poli-

il

ez

ala|ion

\i-/on\(ik ueni e^ak Mai^MiiDr-

159

mások voltak mint most. szagban, de az egrsz világon nu^-öbiMi viszonyokra akkor terniclósi vasnt'ak óriási befolyása a liogy a nemlátható ismeretes, nem volt elre

A

még nem

volt

nézve menyforgalom jelentsége a mezei gazdaságra szállitásbér, emelkedni fog általak. :\rinél olcsóbb lesz a

zetki)zi

nyire

gazdaságot folytatni a saimál inkább válik lehetvé intensiv es terleiparos fogyasztó vidékektl távolabb

rbb népesség

alacsoellenkezleg minél drágább a vitelbér. annál állhat be szüksége és ny abl) foka mellett a mezei knltnráuak váltsa fel a kizálehetsége is annak, hogy közbens forgalom és a közlekedési eszvasntaknak rólagos exportkereskedelmet.

teken

is

és

;

A

irányminden tökélyesbitésének hatása, kozmopolitikus mnnkafelosznemzetközi zatú és ezek által a Smith Ádám-féle

kr.zök

nemzeti szempontból tás eszméje sokkal inkább realizálhatóvá, volt. Innen van. idejében az lett, mint sokkal fenyegetbbé

nézetem

szerint,

hogy

minekeltte a klforeladási árak befolyása által mezei

akkoril)an

és

galom (jkozta magasabb gazdaságunk a mostanihoz hasonló fejldést épen

ért volna

olyan élénken

el,

az

éreztetett,

tevékenység szüksége lenne mint most kellene éreztetnie, ha a nemzet tévutakra nem tnindikáltnak vezetve és annak meghonositása épen olyan gazdaság hetett fel akkor, mint most. Vasutak nélkül a mezei

ipari

;

ugy megkívánta azt az ország java, mint annak mostani állapota mellett a vasutakkal Helyes vámpolitika mellett, s ha a közlekedési viszonyok az akkoriak maradnak, a mipar meghonosithatása akkor sem volt keakkori állapota

szerint

vésbé valószin, mint most

;

st

nem

várhat

már

talán

most, daczára annak.

a terméuykiviteltl leendene a nehezebb további lendületet,

hogy mezei gazdaságunk oda

jutott, hol

feladat.

És ha ekként és

a

miatt

vasutak a

az

akkori

által elidézett

közlekedési

viszonyok mellett

revolutió elreláthatatlansága

védelmi párt álláspontja

igazoltabb

volt,

mint

a

minnek els tekintetre feltnik, viszont ellenfeleirl korántsem mondhatni, hogy argumentatiójuk átalában a valódi helyzetnek felismerésén alapult volna. Ki errl meg akar gyzdni, olvasí^a el Kautznál a nagytekintély gr. Dessewffy Emilnek egv magasztalt ii-atából kíizidt idézeteket, melyekben töl)bi

160 közt az mondatik, hogy

» hazánk

triával egészen szabadon és

»Az

érintkezni,* és alább

magunk

absolut és általános szabadkereskedést

az utó-

is

az ausztriai tartományok és hazánk kö-

piákhoz sorozzuk, de zötti

kereskedehni föérdeke, Ausz-

vámmentesen

szabadkereskedést a közel jövendben valósitható pium

desideriumokhoz számitjuk,

s

legvalódibb érdekeink által ha-

Alább kitnik, hogy gróf

talmasan követeltnek tekintjük. «

Dessewffy a közbens vámsorompók lerombolásáért dozatot

is

kész volt Ausztriának hozni p.

lium befogadása

még

ál-

a dohánymonopo-

o.

által.

Részünkrl szükség esetében megfoghatónak

tartjuk,

ha

a vámterület közösségét most fentartani kívánják politikai

te-

kintetekbl, (valamint hogy ezek nyomán valószínleg fenn fog az tartatni, a mely esetben a

jöv nemzedékei

szokatlan látványt élvezendik, hogy önkényt mint vész

nemzet

'politikai tekintetekbl), de

kében kivánni mint lehetett len.

Hogy egy

el

egy

hogy az ország anyagi érdeez elttem teljesen érthetet-

országos tekintély ekként nyilatkozhatott, az

nemzetre nézve, mert az övére és

valódi szerencsétlenség a

más

azt,

is

talán azon

tekintélyekére vihet vissza a nagy többség által e kér-

désiben jelenleg követett magatartás,

a közöny, nudylyel ez

életkérdés jelenben tárgyaltatik.

A fentebbiek

és hozzájuk hasonlók

nyos nyilatkozatok voltak

Oly

akkoriban szórvá-

jelenben ez mondhatni a közhang.

;

egy nemzetnek,

óriási következetlensége

nem mutat lel. Egyél)ii-ánt már akkor kc/ddik. inid/ni Kossuth, a ténet töbl>et

mint

a világtíu--

a következetkuiség »Pesti Hirlap«-hoz

közeledve, kijelenté, >4iogy Ausztri.i ellen hatályos védváiiivo-

nal csakugyan alig kivihet

^).«

Mindamellett az 184H-ki

intézkedései

koi'ináiiy

voltak az 1842-ki elvekhez és iigy.inekkor sági egyletben

s

elvek emelkedtek

Az iríxl.'iloiii

lH|!i,

héjul

')

h'iiiii:.

^)

111.

:

az

;il;itt,

iiiinik.'i 4'2K.

iiimik.'i 4t',l

I.

és

hivek

(tiszágos gazda-

j(»niii;ilistik;'ib;in

hasonló

-).

kítvet

évet

v;'is;i

\i\.

ir(Klal<»nil);in

tnlsnlyi'ii

;iz

;iz

I.

koi'szii kicin H'i';'ist

;i

ndí'tknTib

rr.Miie/.ia

s

és ;ingol

ezek kíizvelité-

161 sével a

nagy

kö/öiisógiiél

dclnii irány és az

is

általánoss;! lett a

áltudománynak

szaharl

keresko-

teljes hittel fogadott

sophismái

csodálatos beliatósággal feledtetek seinek emlékét.

eszmekör

s

el

a nemzet korábbi törekvé-

oly teljesen kiirthattak

minden reminis-

annyival feltnbb, mivel egyéb tekintetben az

ez

centiát,

Hogy

az óhajtások ugyanazok maradtak és ezeknek mind-

untalan vissza kellett volna idézniök az emlékezetben, mi elválasztliatlanul összeforrtnak látszott.

het következtetni, hogy a

mi

lett

le-

magyar nemzetnek különös hajlama

van az életben tudományos elméletek

Ez mindenesetre

velk

Talán ebbl arra

által vezettetni

magát.

legkedvezbb magyarázat. Egyébiránt bárlégyen az ok, bizonyos hogy a hatás oly általános volt, a

miszerént egész a közjogi kiegyezés létrejöttéig,

tehát azon mikor már mindenrl szabadon lehetett beszélni s a nemzet kivánalmai fenhaugon fejeztettek ki, a vámterület el-

idben

is,

különitése és önálló kereskedelmi jjolitika folytatása, ezen ki-

vánalmak közt nem fordultak el. Az akkori határozati párt, mely különben legteljesebb integritásukban igyekezett fentartani az 1848 eltti ellenzék elveit, orgánumának, a »Hon«-nak programmjába a leghatározottabb szabadkereskedelmi irányt irta

el, önálló vámpolitika kérdésére épen

idben.

Ha

nem

reflektálva ez

felakarná az ember sorolni azokat kik ezen irányt

osztották s abban nyilatkoztak, fel kellene sorolni csaknem minden jobb hangzású nevét az irodalomnak és politikának. Ellenkez iránynak csak szórványos példái merültek fel. Ilyet tanusitott Halász

Imre a Carey munkájának magyarra

fordí-

Kaucz

által is

dicsért emlékirata és végre a jelen irat szerzje felette

gyarló

tása által

;

ilyen irányú volt Pesty Frigyesnek

els nemzetgazdaságtani

kisérlGteil)en

(egy-két hirlapi czikk-

ben) igyekezett kifejezni azóta ingathatlanul megrzött meg-

gyzdését, mely az volt, hogy valóban gazdag csak azon ország lehet, melynek virágzó mezgazdaság mellett ipara is van s hogy ennek elérésére helyes vámpolitika által lehet valamit tenni.

A kiegyezés ez irányban.

óta némi, bár

nem nagy

Részben az okozhatta hogy

változás állott be

elért dolog

után az

ember tovább gondolkodik, részben az utolsó években nagyon érezhetvé lett hanyatlása közvagyoni viszonyainknak ingatBpöthv Leo

:

Nemzetiét.

11

162

meg

hattá

számosal)l)alvnak

_

meggyözdésrt

elnyeirl. Bizoiivos, hogy az

jedni kezdett az ipar fejlesztésének

;i

vámterület

ki'm\s

korszakhoz képest ter-

elél)l)ciii

védelmének, ezzel kap-

s

A

csolathan pedig a vámterület elkülönítésének eszméje.

s

hal 2)ártzászlajára irta azt

országgylésen, mint

s

a halkítzép

na])i iroihilmi

szél-

részérl ugy az

organumail)an estek nyilat-

kozMtok, melyek l)izonyitják. hogy

korántsem olyan

:iz

h

a

szabadkereskedelmi elvekhez, mint volt a határozati párt. Mi-

dn

10 évre kötött

az Ansztriával

1877-ben való lejártára

1874-l)en a

valé) tekintettel

véleményadásra, annak megnjítása vagy

kormány

l'ell)ontása iránt, szó-

gazdasági testületeket, a beérkezett válaszoknak

lította lel a

még mindég

egy, természetesen

minoritást

hogy a helyes nézetek valamivel

totta,

szerzdés

kereskedelmi

képez

tíihl)

réfize

tanúsí-

tért nyertek.

Kü-

lönösen kiemelend az országos iparegylet, mely magáévá tette

Mndrony Somának "javaslatát. Ezen jeles irat, »A vámügy és Magyarország közgazdaságának újjászervezése« czim alatt jelent meg 1874-l)en, igazgatójának,

mely mint önálló munka

a kérdést egész terjedelmében, alapos tudományossággal tár-

midn az olvasót erre utalnám, ki kell jelentenem, hogy abban sok olyan van, mit magam részérl is elmondani óhajtottam volna, ha meg nem elztetem és hogy ez ekként felesgyalja;

legessé válván, feladatom ezáltal rövidebbé

egy nuis hasonirányu iratra

ezzel,

tetni

:

is

lett.

Kapcsolatiján

bátor vagyok figyelmez-

»()nánó vámterület és védvám« Szmrecsányi Arisz-

ez

tidtl (1875), mely szintén sok olyan érvet tartalmaz, melyeket miv(d

;i

figyelme ebben kellleg

kí>zí)nség

rájuk, jelen irjitondiaii vagy érintek, mint kiib'mben

A

b;idkereskedelmi

iráiiybíin

országét

is

;i

nem

;iz

a

i|);i

kereskecb'bni

mondli;itni

látják.

nié^

mindég

vámteriilel

k("»Z(»s

régi sz;i-

;i

ientartás;i

és i|);irk;iniiiiák

rosokk;i

kik

;izokb;in.

(b'ilyoZiitl;inságáb;in gériij

és

A kereskedelmi

ez természetes, niintliogy

nagyon túlnyomók

liiv.i

g:izd;tsági testületek tíibb-

felliivott

vé|emény;idás;iib:in

mellett nyilatkozik.

már

lett

v;igy csak i-íividebbeii

tenném.

véleményadásra,

sége egyébiránt

mellzhetek

fel

I

s/.endien

itedi;;

:i

('rdikidu't

részérl

kereskedk s

ezért

;iz

l(»rgalem éléid<ségében, tehát Mka-

A

gazdiisági

egyesületek t(>bbsé-

lio^y es:ik il\en sídijektixc helyes állás-

\(\:\

pontot

birtak volna

is

clloiílalni

s

vannak

válaf-zaik

között

olyanok, melyek világosan bizonyítják, hogy az illet testület

a kérdés mikénti eldöntésével összefügg viszonyok és azoknak

magára

való vonatkozása iránt

Midn

legkevésbé sincs

a pártfúzió létrejött és az

iij

tájékozva.

miuisterium részérl

a vámszövetség tárgyában megkezddtek a tárgyalások Bécscsel,

azaz a legujabl)

látszott állani a

idben

s

a jelen pillanatig, a kérdés ugy

közvéleményben, hogy a védelmi rendszerhez

kétségtelenül többen hajlanak, mint a kiegyezés eltti kor-

szakban, mindamellett azonban az igen nagy majoritás és a

hangadó körök lyást

(értve azokat, kik a kérdés

megoldására befo-

gyakorolhatnak) kivétel nélkül kérdésen kivül állónak

látszanak tartani a vámszerzdés felbontását.

Noha

bizonyos, hogy ez nagyrészt úgynevezett oppor-

nem az ország valódi érdeke olyan nem ismerésébl ered, mégis azt hiszem ha azon hangadó körök annyira, mint én, meg lennének gyzdve, hogy

tunitási teljes

tekintetekbl és

fel

:

a vámterület elkülönítése a magyar nemzetre nézve élet és halál kérdése, ez

emelem

elhatározásaikra befolyást gyakorolhatna. Azért

ez iratban

gyenge hangomat, még az utolsó perczben

bár hazafiúi kötelességérzet kényszerének engedve inkábli mint

eredménvnek remén vével.

IV

V.

Tényleges viszonyok.

A

alkarmazásának

védszer

módja. Er-szaporitás. Minekeltte tovább mennénk,

és részletezésébe bocsát-

koznánk a tényeknek, valamint teendknek, a czélnak köny-

nyebben való szemmel tartása végett dókra nézve

A

is

röviden rekapitulál-

itt

juk eddigi vizsgálódásaink eredményét

a

és

még elmondan-

elzetesen körvonalozzuk szempontunkat.

dilemma, mely Magyarország eltt

állni látszik, ez

:

el-

némítani a kultúra igényeit, mi (a kényelmi és fényzési igé-

nyektl

eltekintve,

melyek mellzhetk ugyan veszély nélkül,

de csak szerfelett nehéz önmegtagadás által választhatók

el

a

többitl) egyértelm a hátramaradással és elveszéssel; vagy pedig kimeríteni magunkat azok kielégítésében, fogyasztani a

nemzet tkéjét addig, a mig nyedés

nem

a mig a teljes elszegé-

tart, és

kényszerit utóvégre mégis letenni mindarról, a mi-

nek a nemzetvagyont feláldoztuk, mikor azután kétszeres gyor-

— Azonban

sasággal kell a sülyedésnek bekövetkeznie.

ers

a ve-

megmenthet egy kultúrakéi)es ') nemzetet e dilemmál)ól nz által, hogy a neki engedett határidt felluisználja arra hogy országát industriá-

szély éber öntudata, párosulva az

lis

akarattal,

tekintetben emelje, öszhangba hozva a segélyforrásokat az

igényekkel és öntudatosan elkészitve^ekként a létviszonyok változása által megkívánt átalakulást. Ezt

nak

heh/esen alkalmazott rendszere

telietí

áltíil,

behozatali

vámok-

melyek l)izonyos

elszi-

getelést hoznak létre, meggátolják a külfíildi környezet tulers

befolyását és nicggycngitik tehát azon sát, lás-

molyekltl ered

;i

tényezk tulgyors behatáKz a/, átalaku-

létviszonyok átalakulása.

lialadásáhaii némileg arányosit\a

«) K/,i'l|fiiii

ki''p«f»Mégfi iin'i;

tx-ro^uflitsíirn, (ilvíiniiiik

is,

ki

Irlirliick

v^i\yA;\^\\\<:í\\n\\\

les/,

<'tvi'

az ország gazdasági

II

ii:i;^yiilili

li;ilr:iiiiar;Hll.

nii\

cli'Kir's

:

165^

A

viszonyainak átalakulásához. rendszer lelietövé teszi

ott,

átalakulást azon

gazdasági

^

hol e nélkül

nem

volna lehet-

lett

séges, gyorsítja, hol lehetséges lett volna nélküle

mét az állam

sát

azon

gítésének

az

és ekként mérsékli a

leszállítja

is

részét,

;

;

az ipar

közvetlenül által,

mely

is-

nyit

fogyasztá-

kulturigények kielé-

hátramaradás

elmozdítja

is"

hogy a kül-

azok

megdrágítja,

czikkeket

fogyasztási

földi

végre

állampénztárnak;

az

forrást

forrásait növeli

erejét és

is

srsödését mozdítja el, mi

kifejlesztése által a népesség

veszélye

nél-

az ekként megkímélt esz-

kül mérsékelhet és közöknek azon czélokra való fordítását, melyek veszély nélkül nem hanyagolhatók el, ha t. i. a fogyasztástól megmentett összegek tkésittetnek vagy a belipart gyarapítják.

Megjegyzem, hogy az ajánlott rendszer alkalmazását

teendnek tartom, hanem az elsnek, minthogy a többit csak ezzel kapcsolatban tudom sikeresnek vagy kivihetnek gondolni, A mire itt czélzok, az els sorban a

nem

az egyedüli

munkás

népesség

szaporítása

a

bevándorlás elmozdítása

által, ipari nevelés, valamint a melyek a mezei gazdaság érdekében volnának teendk, különösen a trágya-anyagok

kell felhasználására irányuló intézkedések által. Mieltt az alkalmazandó vámrendszert illetleg

nézetei

met valamivel konkrétebben formuláznám, vessünk egy tekín tetet forgalmi viszonyainkra,

a mint azokat a rendelkezhet

adatokból ismerjük.

A magyar

korona országaínak külforgalma volt millió

forintokban

1873-bau

1870-ben

1871-ben

Behozatal

344

472.3

488.,

Kivitel

342^8

357.3

313

300

1.2

114.8

175.,

156.,

Behoz, több

Ezen négy év

alatt

tehát

1872-ben

együtt

456.7

véve 447.8

millió

multa felül behozatalunk a kivitelt olyan különbömely ha az adatokat helyeseknek tekintjük, maga képes megmagyarázni a szomorú gazdasági helyzetet, mivel tudjuk, hogy külföldön nincsenek tkéink elhelyezve, melyeknek ka-

forinttal

;

zet,

matát használati tárgyakban szednénk be a külföldt(")l, mint Angolország, hanem elleukezleg amiyival kellett, hogy sza-

166 porocljon adósságunk a külföld iráuyál)au. AzonLaii a külön-

bözetek oly hilietetlenül nagyok, hogy talán kételyek merül-

hetnek

Képzelhet

az adatok helyessége h'ánt.

fel

egy ország külforgalmi mérlege

hogy

Nem

ráljon ? létezik-e ehhez hasonló példa ?

általában,

arányokban

ily

diffe-

szükség messze

menni annak bizonyítékául, hogy igenis létezik. Midn megjegyezzük, hogy az osztrák-magyar monarchia és Magyarország forgalmi kimutatásai különböz közegek által és telje-

más forrásokból dolgoztatnak

sen

ki

— utalhatunk

^)

arra,

hogy a közös vámterületnek forgalma azon idszakban hasonló fel, a mi sokkal hathatósahban szól a fentebbi adatok valószinüsége és helyessége mellett, mintha más ország

arányokat tüntet

találnánk hasonlót, mert

más idbeli kimutásaiban

épen

ez

csak analógia volna, mig a két egymástól független tanúságtétel

ugyanazon tárgyra vonatkozván, valódi bizonyítékot képez.

Miután a következkben a bilancziáról még gyakran megjegyzem mindenkorra, hogy jól tudom, miszerint

lesz szó, az,

úgy mint az államok külforgalmi kimutatásaiból kivehet,

nem

képez

mok

azért

is,

mert a

kevés kivétellel

el

nem

;

megbecsülésénél

értékek

hanem

alapot

biztos

oda gravitálnak, hogy a

s

mellesleg jegyezve

nyomán

mény

tnjék

fel.

E

rész-

meg, csupán Magyarország külfor-

vámhivatalok, hanem

is

zései

vá-

kiviteli

részesülnek azon

amazokból kimaradhatnak ezért a kimutatások mindig

kivitel kisebl)nelv

galmának kimutatásai képeznek

nem

;

nem

mert az

elérhetetlen,

kimutatások (a

lévén törölve)

árumennyiségek, ezekbl nem,

azért,

pontosság

a teljes kiviteli

figyelemben, mint a behozataliak

ben,

csupán

kivételt, a

mennyiben ezek

a közlekedési vállalatok feljegy-

Egyedül a fent emiitett körülhogy ha a világ minden polgárisult

szerkesztetnek.

magyarázhatja,

államainak ibrgalmi mérlegei összcadaliiak, az öss/egbiüi tetem(!sen

kiseld)

kivitel,

Iioloit

ebben

a

k(>ttnek

is

ki kel-

egymást egyenlitenie, minthogy minden behozott áru

lene

')

Az

<)Hztr;ik-iii;i;íy;ir

hécHÍ CM. k. Hlat. zéHeibííl,

utak

a

•'"<

a

íi

mumncliia

kö/,]ji)iiti liizotlsá^í iillitjii

Mat(yiirurH/,ii|ítíit

;,n"r/.liaji'>z;isi

piMÜjr a

tiirüiilal

iii.

kfM-csktMlrlnii (").ss/,i'

ii

kir. ki'izpniiti

|ur;;aliiii adMlailn'.!.

kimiita

viiinliiviilalok

tiisiiit,

ii

loljoj^y-

stal. liivíitul

ii

vas"

:

167 kivitetett: a

valalioiinaii

nem

nem okozhatják

ismerjük,

feltételezzük

l)arl)ár

hogy ezeké a

is,

országok, melyek mérlegeit

a

nagy

murt

diftereucziát,

czivilizált

lia

világéval szemben

de tudjuk, hogy küliorgalmuk arányai nem akkoíösuly rák, hogy azon különbözetet betölthetiiék. Ezért a kíizt kivitel és az adatok használatánál uem is a behozatal

kedvez,

egy évben mutatkozó klilöubözetre lekteteudö. hanem a lekülönbözetekre hozatal és behozatal, kivitel és kivitel közti a

különböz években.

sok készülnek,

A

rendszer, mely szerint a kimutatá-

hibák, melyek azokba befolynak, ugyan-

a

maradván, a mutatkozó ersebb változások jelentsége kétségbevonhatlau. Mi a bilanczia felfogását közgazdasági

azok

szempontból

illeti,

a

IV

.fejezetben

csak röviden ismétlem, hogy

mondottakra utalok és itt némely nemzet-

teljesen absurd

hogv lehetetlen miszerint egy ország X. a másiknak adósává legyen az áruforgalom folytán. Ha pénzen földbirtokos pazarló, ugy a földhitelintézettl felvett gazdák azon

állitása.

ha nincs az országban más valaki, a a ki annyit takarított meg, a mennyit X. elpazarolt, úgy reprezentálják, a földhiteli kötvényeknek, melyek tartozását

külföldi árukat vásárol, s

szükségképen külföldre kell kerülniök. magyar-osztrák monarchia külforgalma volt miUió

A

forintokban,

nemes fémeken kivül 187U-ben 1871-beu

1872-ben

1873-ban

Behozatal

431.8

540.-

613..

583

Kivitel

395.4

467.3

387.9

423.c

36.*

73^2

225^8

Behoz. több. Itt

tehát

a behozíitalnak

négy

évi

159^ összes

többlete

494.« millió, vagyis 47 millióval több, mint Magyarországnál külön tekintve. Ilyen nagyon szokatlan számtételeknek független forrásokból összhangban való felmerülése nagyon

hangosan azonban,

adatok hitelessége mellett. Talán lesznek kiknek e számokban mint megbízhatóságuk ellen szól az

szóló feltnik,

hogy Magyarország magában,

teriileti

kiterje-

gazdagságát tekintve, aránylag sokkal fel, mint az összes vámterület, melymutat nagyobb forgalmat nek kevésbé népes és kevésbé vagyonos részét képezi. Ennek

dését, lakosságát

és

magyarázata nagyon egyszer: okvetlenül módositja az ará-

168 uzou körülmény, hogy

nyokat

az

bizottság

az

ausztriai cs.

áruk értékét régibb idö

k.

központi

eltt niegállapitott

s

évrl évre változatlanul megtartott becsárak alapján számította ki egész 1873-ig bezárólag ^), mely árak pedig, különösen nyers terményeket illetleg, nagyon alacsonyak, igy p. o. búza 31/2 frt vámmázsáuként. A magyarországi forgalmi kimutatásokban ellenben a nyers termények árai eddig is évente változólag

a kereskedelemben

s

nek megfelelleg, tehát

amazoknál

fizetett

árak közepé-

a czikkek egy részére

nézve jóval magasabban voltak felvéve.

Ez azonban

koránt-

sem a ftényez azon látszólagos aránytalanságban s az egyenl árak alkalmazása nem akként módosítaná a számokat, hangsúlyozzuk csak láthogy az aránytalanság, mely

—

—

szólagos, eltnne. Látszólagos azért,

Magyarországnak

és

Ausztriának egymás közt kicserélt

ményeit foglalja magában,

;

ter-

természetszerleg nincs számba

véve a vámterület külforgalmában

igen jelentékeny

a forgalom, mely

mert

;

már pedig

ez,

mint tudjuk,

Magyarország nyers terményeinek fpiacza

Ausztria, mig az ottani gyárak fedezik iparczikkekben való

szükségletünknek túlnyomó részét. Valószín, hogy Magyarország külforgalmában tetemesen nagyobb összeggel szerepel-

nek az Ausztriával történ cserék, mint a külfölddel valók.

A

vámterület külforgalmából pedig az oroszláuyrész minden bi-

zonynyal Ausztriát

illeti,

mig Magyarországgal való forgalma ma-

szintén ez utóbbi külforgalmának nagyolíb részét foglalja

gában.

Nagyon

valószinü ennélfogva, hogy ha a birodalmi ta-

nácsban képviselt országok külforgalmáról

is

léteznének a ma-

gyarországiakhoz hasonló adatok, ezek azt mutatnák, lajtántuli résznek is

hogy a

külforgalma nemcsak relatíve, de absolute

nagyobb, mint az egész vámterületé.

Ha

a

f('iit(!bbi

adatoknak nagyl)an való helyességéhez

mégis hozzá férhetne a kétely, ez Icgidjebl* felbecsülése

szeiii[)()iitj;'il)ól

feltéteh'zlicl, lidgy

')

jiiloll

A/. 1874-r<'

kczi'iiilic/.

lii<-i>lc|t|rikil

iriíir

;i

volna

l)<'li(»/.;it;iln;ik'

vniialko/ú i'Hi't "•/.cm

alkalma/.

Iclictn,

riir;;iiliiii

ji/on

;i

is

csak

értékek

:i/

mcnnyibcíi a/ vohia

roppant

töljhictc 011-

ki iriut:it;tH;il)aii, iiii'ly

tt\t'
i-ciids/.criril s a tt'iiylc^rcs piat'zi

iiciu

jirakiiak

^169

uuu eredne,

úgy az

miszei-iiit

ausztriai,

;i

i'ont()sal)b

behozatali czikkek becsárai,

mint a magyar' hivatalos statistika részérl,

kellöuél magasabl)au vétettek fel. Ha ezt feltételeznéuk is, mégis elvitázhatlau azon fbb behozatali czikkek mennyiségeinek ezen években való nagy emelkedése, mint a következkbl

Magyarországba

kitnik.

mázsákban

ugyanis

behozatott,

1872-ben

1868-ban

Déli gyümölcsök

Egyéb gyarmati-

és

38

75

173

213

1U7

108

55

107

32

44

486

548

71

187

32

33

1,055

1,591

fszer-

áruk és szivar

Mindennem

526

38U

Kávé

tött

vám-

:

Czukor és szörp

DohányFonalak

ezer

sztt- és kö-

áruk gyapjúból, pa-

mutból, lenbl-

és

se-

lyembl, kész öltönyök, kalapok, divatczikkek

Porczelán- és cserépáruk

ÜvegVas-

és

üvegáruk

és aczéláruk és vasúti

felszerelési tárgyak, u.m.

sinek stb.

Fémáruk, egyel)ek Gépek- és gépalkatrészek

Apró

áruk,

diszm

63

337

244

30

124

és no-

rinbergi áruk

Ezen

82

összehasonlítás tárgyául e két évet azért válasz-

tottuk, mivel 1868.

a legrégibb,

melyrl megbizható adatok

melyben a behozatal tetpontját az ezen év második felékétségtelenül 1873-ban, mig érte el, közgazdasági válság vált érezhetvé ben, nálunk már igen

léteznek, 1872. pedig az, a

miatt, a behozatal csökkenésnek indult.

A

fent elsorolt czik-

kekbe be vannak foglalva mindazon fontosabbak, melyekben való szükségét

Magyarország a külföldrl, illetleg Austriá-

:

170 1^(31

fedezi. Legnayy()l)b részük igen

Bármint vélekedjék tehát

tetemes emelkedést mutat.

ember az értékbecsü

i.z

helyes-

sége iránt, annyi bizonyos, hogy a behozatal roppantul növekedett,

mig a

czikkei nagyjában változatlan összegeket,

kivitel

vagy csökkenést

mutatnak.

is

A mérleg

tehát okvetlenül nagy

változást szenvedett kedveztlen irányban.

Minthogy az

austriai

kimutatásoknak helyessége ugyan-

azon alapon volna kétségbevonható, és ezek a magyarországiakat igazolni látszanak, vessünk egy tekintetet ezekre, melyeknél korábbi évekre

is

mehetünk

mi

vissza,

által

tapasztalat

a

alaposságban nyer.

A

kültbrgalom (nemes fémeken kivül)

185-l:-töl

1870-ig

következ arányokat mutatott Behozatí il.

Kivitel,

1854- ben

212

mii. irt

221

mii. frt

1855

»

236

»

239

»

1856

»

263

»

255

»

1857

»

264

»

232

»

»

858

»

257

»

230

1859

»

201

»

217

»

1860

»

209

»

264

»

1861

»

244

»

277

»

1862

»

239

»

293

»

1863

»

254

»

291

»

1864

»

255

»

323

»

1865

»

256

»

344

»

1866

»

218

»

»

1867

»

294

»

329 407

]8(;8

»

387

»

»

1869

»

41!»

»

429 438

a/,

értékek

1

IMcgjcgyzciido, lingy

Uf^yaua/tiii l)ecs;'ir;ik alapján \aiiiiak

ján

a

1h7o.

f(!ntel)li el("»tti

volt. és

igy

1870

években 1858. óla

pedig az

1865

k(i/ölt

é\('k

67-l»en

a

c/,

73-ki adatok. a kivitel

legnagy
iiiiiid

kiszániitva,

eliinyére

nmtal

»

évekre

nézvo

melyek alap-

!\lint

lulytonosnn

rés/éhen

»

látjuk,

az

tiilnyomé)

igen

tetemesen;

k(iZ(')

kidönhözet

m százalékilag véve

uvéi-c mutatkozót.

nagyságuknál

1865-67-ki

1871 -73-ban a hrhozaha

elóri az

^)

fogva

kiviteli

utóbbi

tehát ezeu

Ha már

c

b-

különbözetek

ugy az az ugyan többletekre nézve szükségképen valószinütlencknok

tnnek

iudulva ki, az áll-éslia a Yalószinütlenségl)ül és a behozatal behozatali becsárak magasaknak

íel,

18a-73-ki ö^ege ennél-

1865---67-ki feltételeztetnék, ezzel az fogva redukálandónak akszerfelett fokoztatnék, mivel az

mérlegek valószinütlensége itarányban lévén leszáUitando, az kori behozatal ugyanazon namutatkozó különbözet még sokkal ten a kivitel elnyére

ha az utolsó évek különgyobbnak tnnék fel. Hasonlóképen becsarak képzelnök, mintha a kiviteh bözetét onnan erednek sokkul s a kivitel ^^^yleg nem lennének elég magasan felvéve kimutatottnál, az 1865-67-ki kina-yobb értéket képviselne a nagyobbnak feltételezend volna Szóvitel ugyanazon arányban becsegybevetése azt mutatja, hogy mas val ezeu két cvklusnak

hanem

nem árak felvétele által a valószinütleuség nagyobbodván, cyklusnál másik ellenkezleg vagy egyik vagy helyeseknek adatok az s igazoltaknak ezzel azok lényegükben kisebbedvén,

e szemponthói az egyes betekinthetk. Felesleges tehát, hogy növekedését vizsgáljuk, a behozahozatali czikkek mennyiségi tali

összeg növekedésének igazolásául.

években és pedig

Az elbbeni

már 1859

óta és egész

többletek egyébiránt magya1869-i- tapasztalt nagy kiviteli nagy behozatalnak, a menyrázatául is szolgáhiak a késbbi kevésbé érzékeny csorbiasa nyiben azok után ez mindenesetre lehet, mintha az élbbem kornélkül a nemzetvagyomiak volt kiegyenlítette volna egymást. szakban a behozatal és kivitel

hogy Magyarország-Ausztria országok köze, vagynem tartozik a .nemzetközileg gazdag« ^

Azonban ekként

1)

2)

is,

1865-ki

tekintve

34«

kiviteli

többlet »

51

»

38 »

behozatali

»

16

»

58

»

37

»

1866

»

»

1867

»

»

1871

»

1872

»

»

»

1873

»

»

»

Azon értelemben, mint

Sef/d

»

használja e kifejezést

linuulsatzc des lkvnknotenwesen.s« (1875)

czim

iratában.

>l)ie ^val^•en

172 is

hogy kevés tökéje van külföldöu elhelyezve, mig a külíoldállam- és egyéb értékpapirokljau uagy tkéi

uek ausztriai

marad.

vannak, a beállott fordulat gazdaságilag kedveztlen

A mellett kérdés, párhuzamos is

hogy Magyarország kereskedelmi mérlege azon kedvez korszakban

volt-e a vámterületével

A

úgy, mint párhuzamos a kedveztlenben ?

valószínség

melyet e számokból merítünk mellette szól ennek

;

az melyet

a hazai viszonyok ismeretébl merítünk, ellene; azért e kérdést legjobb eldöntetlenül hagyni. Lehet

ellenben véleményt

koczkáztatni arra nézve, hogy a közös vámterület mérlege

gyarországéval összevetve, mint tnik

fel

Ma-

a lajtántuli orszá-

gokra való vonatkozásában. Az 1870 7 3. években, mint láttuk, Magyarország külfor-

—

galmi

deficitje 447.s millió frt volt

hivatal adatai szerint millió vagyis csak

;

a

magyar

kir.

statisztikai

ugyanekkor a közös vámterületé 494.8

47 millióval több, a

cs. k.

központi

stat. bi-

zottság adatai szerint. Kérdés, hogy ha a vámterületet illet

adatokra nézve más, a valóságnak jobban megfelel, tehát magasa1)b l)ecsárak alkalmaztatnának, ez mennyiben módosítaná azon

Ha

összeget.

általaiban az

áruk minden nemeire

nézve egy l)izonyos százaléki tétellel magasabban vétetnének fel

mérleg külön])özeteinek összege

az árak, a négy évi

is

ugyanazon aránynyal lenne nagyol^b, p. o. hogy egy határozott számot mondjunk, általában vagy átlagban 30 "/o -kai magasabl) 1)ccsárak mellett

rúgna felül.

s

a magyarországit

De

ottani

;iz

már

kíizel

644

deficit

millió frtra

kétszáz millióval

múlná

csalódás vohiíi azt hinni, hogy ilyen eljárás, egészen

eltekintve (iiikényességétl, a válósághoz csak feltételezhetleg is köz(;l('l)b

hozna

;

mert a vámterületi adatokm iilkalmazott

becsárak korántsem átnláltan, legkevésbé pedig miiuh'ii árukra nézve egyeidn tekiiitciidnk alacsonyaknak; bi/tosaii ez csak

gabnanemüeket illetleg hasonlót

l'cltétcleziii, s

lorgalnii

adatokat

valai. mini

1

7.

a

stat.

mennyiben

t.

i.

statistikai

els

külhi-

évfoly.

gyártmányokat illetleg

in('gálla|tilo1l a/,

magyar

a

kíizlcniényekA

és kí)v.la|)(»n kitnik,

kíizponti hizottság által

alajiuj,

gyártmányokra nézve nincs ok

niódosithatná, minthogy a

ez a -'Hivatalos

4-ik liizctéböl cs. k.

is

áll,

ha mégis ngy volna, ez

adatok

a.

hecsárakat vette

kiilíinneniiisége

en-

173 ffcdtc

Ezokiiok.

').

;i

ffahoiia

kis/áiiiíldtt ('rtrkoiiu'k

vcktilikA-

lása a feutcbb feltételezett aráuyuál sokkal kevésbé módositauá a forgalom összegét, a behozatal és kivitel közötti kiilöubözetet pedig alig, iniuthogy gabuauemüek épeu a tárgyalt

évek átlagál)au mind ebbeu, mind abban megközelítleg egy formán fordulnak el. Lehet azt is feltételezni, hogy a magyar

kimntatásokbau vannak a l)ehozatali czikkek l)ecsárai kellnél magasabl)an felvéve. Ez egy czikkre, t. i. apró árukra nézve, csakugyan valószinü is. De ha azt feltételezzük is, hogy e czikk becsára 50" -kai volna alább szállitandó s ez alapon az évi l)eliozatal 20—30 millió Írttal alacsonyabbnak tnnék fel, a

még mindig túlnyomó részét, rom negyedét képezné a vámterületinek. Mindebbl

magyarországi

deticzit

talán háaz

tnik

ki. hogy az ellenkez hypothezis támogatására legkedvezbb, a valószínséggel csak némileg is összefér feltételezéseket megengedve, a vámterületi deficzitnek nagyobb része mégis

fedezve lesz a magyarországi által, úgy, hogy a lajtántli or-

szágok helyzete

e részben is

sokkal kedvezbbnek

tnik

fel.

A

—

monarchia klforgalmában 1870 73-ban mutatkozott deficitnek túlnyomó része tehát minden valószínség szerint Magyarországnak behozatali és fogyasztási többlete által idéztetik el, mig a gazdagabb társország mérlege, bár szintén kedve-

ztlen

volt ez években, de

Minthogy pedig Magyarország nyers terményeinek mely viszont gyártmányaival

országé.

eladási piacza Ausztria,

legfbb

I)

nem azon arányban, mint Magyar-

A

követett eljárás ez volt

adatai alapján a

:

a

közlekedési vállalatok,

melyek

magyar külforgalmi kimutatások kidolgoztatnak, som-

másan mutatják ki a gyapjuárukat, azután pamutárukat, meg lenárukat stb. Minthogy az ezen elnevezések alá tartozó áruk, minségük szerint nagyon különböz értékkel birnak, egy a valóságot megközelitö kulcs keresésére nem létezett egyéb módozat annál, bogy az ausztriai forgalmi kimutatások nyomán, melyekben az áruk a vámtarifának igen részletes

minségi különböztetései szei-int becsültetnek meg, az illet áru külforgalmának mázsánkénti átlagos értéke lett kiszámitva s alapul véve és pedig tekintetbe véve ugy a behozatalt, mint a kivitelt, az elbbenit, mivel a külföldrl a vámterületre behozott áruk

is

szerepelnek Magyar-

ország behozatalában, az iitóbbit pedig, mert a lajtántli országokból ugyanazon nemei a gyártmányoknak, melyek a külföldre. IMagyaror-

szágba

is

exportáltatnak.

:

174

Magyarország szes

eblx-li szükségletét uagyoljl)ára fedezi s

az

ösz-

monarchia külfölddel való forgalmának oroszlányrésze

Ausztriát

illeti,

ebbl egyenesen

következik, hogy Ausztria ugyan ersen passiv, de Mahogy az ottani kevesbletet ha

bilancziája a külföld irányában

gyarország irányában aktiv,

nem

is

s

egészen, de tetemes részben az itteni többlet fedezi.

Ez

különösen kitnik, hogy ha négy évi forgalmi eredmény helyett 6 évit foglalunk össze. Volt millió forintokban

1868-ban a vámterület

Kivitele

1869-ben

Magyarország

a vámterület

387.,

329.9

418.,

Behozatala 428.3

319.,

438.i

-t-10.2

+91.2

—41.3

Magyarország 408.,,

329.^ '

—79.2

Ezen két évben együtt véve tehát a vámterület behozaMagyarországé 69 millióval volt többletben, mit

tala

22.;,,

liozzáadva az ezután következett 4 évnek fentebb közölt beho-

1868— 73-ki

zatali többleteihez, az

hat évi idszakban

lesz,

a

vámterület deficzitje 517.i millió, Magyarországé 516.8 millió, azaz mondhatni egyenl. Ha szorosan helyeseknek tekinthet-

nk

az adatokat, e szerint Ausztria árubilancziája e korszak-

magát. De ha felteszszük is, liogy némely behozatali czikkek Magyarország részérl kelh'hiél magasabb értékkel vannak felvéve, s ha ezen alapon le is szállítjuk Magyarország l)ehozatalát akkora összeggel, mely a való])an teljesen kiegyeulitené

nagyon meg nem mely igazolja,

szinííséget •ii'iiíid

l'
i\ustria iiáiiti

nagy

!

észét,

még mindig akkora

sérti,

arra nézve

niit

alkalmasint nagyol)])ik felét a

kevesbletének, Afagyaniiszág iránti t(>1)bk'tébl

Magyarország bihuicziájának

kedveztlen

volta

Auszti-iával való loi-^aloiiinak crcdiiiéiiyc. ITogy

mily aránylian logyas/tja az ausztriai

kitnik a kíivctkczkhl IfTiilcIrc l.cJH.zatdtl forint éit('kl)cn, és

érfékhcn:

a

|H72-licu 21

és

219 e/cr

pedig a/

Magyarország

áni az

r)ssz(>s

vám-

vániiiiázsa 72. « millió

czci- v. ni. 72.,

I

feih'zi.

készitményeit, ez

ipai-

kíttött

külfidd

millió forint

magyar korona oiszágaiha pedig bdio/atutt 1872-

l»''ii

r)|H./<.r

v.

V.

millic. Irt

I

Sztt

IH7;{-ban

<''•'••

III.

:

íisszeg

mondtunk, hogy

II

m.

l;;r.

millió

IVt

('it.'kl.ci).

értékhcn,

'j\,\;'il)li:'i

lH73-ban

r^:^H

vasáruk 1H7;{-I.an

175 a vánitoriilotro 599 gyarorsz;'i<»l);i

áruk

187.')-l);nt

órtókbcn.

e/ci- v.

741

c/cr

iii.

T.ü

1

v.initcri'ilctrc

.i

^ra,í;y:irors/á;4;l)u

értékben

;

S.')

2.222

m.

V.

m. 36.544

itélhetö,

hogy

országoknak

frt

kivitele

v.

mázsát 113 millió értékben

kivid)

1873-ban a vám területre

479 ezer v. Ezen adatokból meg-

értékben, Magyarországba

értékben hozatott

14.4 millió frt

l)e.

lajtántuli iparosok jajveszékelései, az

a

védvánios pártnak

npró

;

millió forint

17.,;

Hü ezer mázsa volt

kivitele

tehát a lajtántuli

Végre czukor (szörpön

('rtrkbcn

jVt ni.

v.

e/crv. m. H5 millió frt órtékht'U.

csak ezen egy czikkböl 14o ezer tett.

niilliú

45(i(»

Ezen utóbbi czikkböl a vámtcrülpt 48.4 millió

millió forint ('rtékhcu, M;i-

ni. 2(i.-,

v.

izgatásai

ottani

mennyire vannak az ausztriai

iparczikkek kelendöségi viszonyai által indokolva. Igaz hogy a

sztt

és kötött

rületre, az

áruknak fenn kimutatott behozatala a vámte-

1863-ikilioz hasonlitva, százalékilag óriási emelke-

képez, minthogy akkoriban, a

magasabb

liehozatali vá-

dést

^)

mok

hatása miatt egészen jelentéktelen volt a behozatal

;

igaz

továbbá, hogy ezen emelkedés az azóta inaugurált szabadke-

reskedelmi irányú vámpolitika következményének tekinthet,

a mennyiben, ha erösebbeu protectionisztikus rendszer követtetik,

daczára

a fokozott fogyasztás

volna be annyi a külföldrl.

Ha

is

nem

valószinüleg

j<")tt

azonban tekintjük, hogy csu-

pán Magyarország szükséglete ugy mint az behozatali kimutatásainkból kitnik, mintegy kétszerte

múlja

-)

felül

fíddrl az összes monarchiába behozott mennyiséget kintjük,

;

a kül-

ha

hogy Magyarország a vámterületnek kevésbé népes

sokkal kevésbé gazdag része,

nem

te-

és

lesz túlzott feltenni, misze-

lajtántuli szükséglet sztt és kötött-árukban kétszer

rint a

annyi lehet, mint a magyarországi

mi esetre sem lehet sok tének csak mintegy

^jc

hijja

—

;

és

ha ez

áll

— pedig sem-

akkor a vámterület szükségle-

részét fedezi a külfídd,

mig a

t<)bbit

az

ausztriai gyárak.

')

Pamutárnknál 722, lenárnkná.l

lyemáruknál

108, öltönyök és

1878-l)an beliozütt

4,903, gyapjuárnknál

divatáruknál

.S95

mennj'iség, mint az ISBS-ki

584,

se.

százalékkal nagyobb az ;

vasáruknál 864''/ azon

külíjubüzet. -)

1872-l)eii

Megjegyzenclü, 105 ezer

v.

liog}'

a Magyarországba iniportált

m., 1873-ban 79 ezer

v.

m.

mennyiségbl

reexp
Í7(^

Ha

már 10

Ausztria kivitele gyáitináiivukhau, mely

eltt igen jelentékeny volt (sztt és kötött áruk 42 millió üveg-, k-, cserép-, csont- és faáruk 19 millió millió frt)

van

nem épen rohamosan

pedig jelentékeny

és

^)

;

frt,

apró áruk 33

emelkedett, mert emelkedés

annak

ez

frt,

év

tulaj donitandó,

hogy

Magyarországnak, hehozatali kimutatásaink szerént rendkivüli

módon emelkedett

szükséglete folytán az ottani export kiváló-

lag ide irányult, és az ausztriai gyárak annyira igénybe lévén

véve piaczunk

hová egészen vámmentesen exportálhat-

által,

nak, kevesebb gondot forditottak a külpiaczokra, melyeken áruikat kisebb-nagyobb behozatali teljük, az is

vám

odavaló kivitelnek átlagos 48

elég tisztességes

"/o

-nyi emelkedése

A

eredménynek mondható.

rosok jajveszékelése tehát részben az által

hogy Magyarországnak már 1873-ban

habár ismé-

terheli,

— 49

lajtántli ipalehet indokolva,

is

leszállott és

1874

— 75-

ben még tovább hanyatlott fogyasztási képessége folytán ezen vámmentes export szükségkép megkisebbedett és a gyártmá-

nyok egy részével ismét olyan piaczokat kellett felkeresni, melyeken azok monopóliumot vagy legalább privilégiumot nem élveznek.

Ha

tehát bizonyosnak tekinthet, hogy a vámterületnek

kedveztlen áruforgalmi mérlege túlnyomólag Magyarország mérlege kedveztlen voltára

vezetend

túlzott fogyasztására

s

ha bizonyosnak tekinthet, hogy ezen tkefogyasztásából Magyarországnak, nem csupán a külföld húzott hasznot? vissza,

hanem fíild

kiválólag Ausztria, mely

szág

iránti

aktívuma

által

mennyiségekben hozattak mintegy

4H'/..,

'/"-kai

megfontoljuk, he kell a,

;

ha tová])bá tekintetbe vesszük, addig a

be,

emelkedett látnunk,

lajtántrdi jn-otectionisták

tényleg titrekednek.

')

is73'));iii

V(iK\ 47"/'n, iivfjr

vagy

bilancziája a kül-

gyártmányoknak, mig Magyarországba

liogy ausztriai

nok

amennyiben

irányában passiv, ezt nagyobb részben fedezi Magyaror-

TiO", „.

a/,

inuk

liogy

'.•

milliú

s/./U.t,

IVt

s

liogy a mire

k

tnlerüs konkurrenczia

és köiütt

vii(í,v

10 év alatt mindezeket

lia

uiily teljesen iga/.dlalla-

kivánalniai

nem támogatás a

|H(1:í-)iuz ki'-i)eHt.

slli.

kiilf('»ldi'c is

exportjuk,

óriási

i'inik

is niilli/) loiini

47"/,,, .'iprn iniik

I

(>

inillin íVt

177 irányában, hanoin teljes monopólinni ugy Ausztriában, mely legalább az iparosok

más oldalon

innen

ered vagyoni gyarapodása

által

vissza nyerné, a mit a roszúl alkalmazott védelmi

rendszer által az egyiken elveszít

— valamint Magyarország-

ban, mely ez által teljesen és minden visszatérítés nélkül kí-

zsákmányoltatnék.

Az

képes kiállani a külföld versenyét és

ausztriai ipar

—

miután annyi id volt neki engedve a ha nem volna képes ugy nem érdemelné, liogy tovább gyámolítmegersödésre tassék. Régen túl van azon koron, liogy kezd iparnak volna mondható és a népességi viszonyok Ausztria iparos részeiben olyanok, minket csak kívánni lehet. Ilyen körülmények közt

—

teljesen is

homogén, politikailag

és gazdaságilag

hiba lenne a védelmi rendszer fentartása,

arról,

hogy Magyarország különleges érdekei

csorbittatnának ez

A

egy államban

nem

szólva

is

mily óiíásílag

által.

mire az ausztriai védvámosok ez irányú törekvéseik-

ben, és Magyarország helyzetét teljesen szemen kívül

támaszkodnak, az kiválólag

két dolog

hagyva

egyik a vámterület

:

kedveztlen bilanczíája, másik az iparosok egy részének tényleg

melyek elfordultak,

és a bukások,

kedveztlen helyzete,

melyek az üzlet

más okokból erednek;

lajdoníttatnak, de melyek kétségtelenül

mert egy

mely a külpíaczon,

ipar,

s

verseny okozta veszteségeinek tu-

külföldi

hol

vám

terheli,

képes a

versenyt ugy kiállani, hogy 10 év alatt kivitele 48^0 -kai növekszik,

az bizonyára azon píaczon

is,

hol

maga vámmentes, míg

a külföldi árut minden leszállítások daczára mégis (a becsár szerinti értéktl számítva) lesz erre.

Hogy

más okokból

is

a gyárosok közt eredhet

;

vám

7

terheli

—

10",. -nyi

még, képes

bukások fordulnak el,

ez

börzei szédelgés, egyéb a hirtelen gaz-

dagodás vágya

által sugallott és félreütött spekuláczíók s végre

túlköltekezés,

fényzés

ott.

A magyarországi

donítjuk ezt az

Mi az

is

bizonyosan nagy szerepet játszottak

földbirtokosok

adatolatlan. Passzív mérleg

Nei

zetlút.

nem tulaj-

és gyapjubehozatalnak. illeti,

az erre való

történik, szintén teljesen ok-

magában

okot vámpolitikai rendszabályokra, :

buknak, azért

áruforgalmi mérleg passzivitását

hivatkozás, ugy mint részükrl

Bföthv Leo

is

Alduna fell való gabna-

és közvetlenül

hanem

nem képez

igenis indokolja és 12

178 alapou

követeli, liogy ez

a közgazdasági viszonyok megvizs-

gáltassanak, mely vizsgálat eredménye határozza el azután, hogy leliet-e államilag valamit tenni és hogy mit. Részünkrl

a Magyarországl)au mindenki által érezhet gazdasági helyzetet s az áruforgalmi kimutatásokból levonható

meggyzdésre

ket összhangban találván, azon

eredménye-

jutunk, hogy

— mely nevezetesen az ausz— hiányában sem

az iparnak teljes hiánya miatt, triai

verseny elleni védelem

csirát

fejthet

nem

a közvagyoni és közjövedelmi viszonyok

olyanok, hogy

egy a kultúra minden igényét érez állam szükségeinek megDe/ill-e ez átalában a közös vámterületre, áll-e

felelhetnének.

különösen Ausztriára nézve

ztlen az igaz

;

Magyarország helyzete

nem

Az

?

áruforgabni mérleg kedve-

a vámterületet illetleg

de

idézi

el

ezt

nagyobbára

Ausztria mérlege

;

melyet

is,

ismerünk, melyre csak a vámterületének és Magyaror-

szágénak összevetésébl következtethetünk, valószínleg kedveztlen, de mérsékelten, téve

is,

hogy a behozatal

nem

azon alapon feltételezzük, mi következik ebbl

fel-

nagyobb, mint

?

Hogy

az ausz-

ipar örököu-örökké védelmet élvezzen ? Ezt tartják az

triai

ottani protectionisták.

védelmi

De

ez teljesen ellenkezik azzal, mit a

reiulszej- czéljairól, feladatáról és

List Frigyes sát.

Azonban

nyugtalanitólag.

és kivitel differencziája

irt s

kívánatos hatásáról

a mi eggeíUil igazolhatja annak alkalmazá-

Bizonyára nem

áll

x\.usztriára nézve, mit

gyarország szempontjából soroltunk

fel

:

részünkrl Ma-

hogy védelein hiányá-

ban az ipar meg nem gyökerezhetett, mert védelmet sokáig zett és az ipar meggyökerezett, st hatalmasan kifejldött

hogy

;

ezzel ka])t'so]atl)an olyan keresetforrások, melyek az egyéni

nem

erfeszítést dúsan jutahnaznák. ott

ibgva azon liézagok.

nos osztályok

v
iiiclyclvct

léteznek

s

hogy ennél

a iicinzetvagyonban üt a vagyo-

lészének tkeniorzsolgatása,

más

oldalról

nem pótoltathat náiiak.Auszü'ia,

(Jalieziát Icszámitva, egy

fejlettség és gxors gazdasági

fej!désl)en

iiielylien

az ipari és kercskcdclini

virágzik; mely egy

."iG

ségletét gyárliii.'tiiyok ki\iil

élve-

nem áll

a kiilföldre azon

iiiiliif')

foglalkozások

lakossal

tekintetéjieii l)elio/.;it:il

•.,,

;'ill;il

kicgyenlit<"> iiieniiyiségekel expoitál

lev

I

bii-ó

magas

knltnitirszág, iiiiiidcii

tcriileliiek

rés/.lxn

ága szük-

fedezi s azon-

fede/ett utolsó

'/«

részt

!

179 állitásnak igazolásául a

E/en utóbbi idézem

következ adatokat

:

1873-ki behozatal

Sztt

l87;]-k i kivitel

és mill. IVt.

75.,

5().,

mill. irt.

kötött áruk

Br

és

bráruk

15.8

»

»

11.9

»

»

4.,

»

»

9.,

»

»

25.3

»

»

28.5

»

19.9

»

»

14.2

»

»

34.,

»

»

54.8

»

»

Papiros Csont-, üveg stb.

.

»

áruk

Fémáruk Gépek és apró' árul

Együtt

175.3 mill.

175.^ mill.

frt.

Gyártmáuyokuál tebát behozatal egymást

és

a behozatal többlete

fogyasztási

gyártási nyers anyagoknál áll el, u. 7.5 millió,

dohány

kerti és mezei

dohánygyártmányok, többlet 25

és

segédanyagok többlet 36

millió,

12.3 millió, állatok töljb-

millió,

millió,

szöv

pamut, gyapjú és nyersselyem) többk mill.,

és

olajok 15.) millió, fest, cserz- és vegyé-

félgyártmány többlet 27.2

15

czikkeknél

m. gyarmati áruk, többlet

termékenyek, többlet

let 10.4 millió, zsirok és

szeti

írt.

és kivitel kiegjeulitik

és

mint

köt anyagok

(len,

fémek nyersen és

25..,

mill.,

fonalak többi.

összesen 175 mill., miben fogyasztási czikkek (nyers

termények, tápczikkek, dohány 71 millióval és gyártási nyers

anyagok csolt

s

(ide

számithatók

l)izvást

a félgyártmányok, mint ková-

öntött vas és fonalak) 104 mill. frttal szerepelnek. Ilyen is

er-

Hogy az

ipa-

külforgalmi viszonyok alapján a gyáriparnak az addiginál

sebb védelmét követelni,— mi legyen a neve ennek?

nem akarom tagadni. A ki élvezi de nem azért kívánatos, nem állhatnának, hanem azért, hogy az

monopólium

rosok érdeke ezt kívánja^

mindig kívánatos annak,

mert

e

nélkül fenn

;

árakat kényük szerint szabva meg, a kizsákmányolaudókat korlátlan kiméletlenséggel zsákmányolhassák átaluak,

ki.

S ekként nem

— hivatkozva egy mérlegre, melynek kedvezötlensége

legnagyobb

részében

Magyarországra nehezedik, követelni

olyan rendszabályokat, melyek folytán ez térítené a veszteséget, melyet

maga

meg másnak

szenvedett 12*

180

Ha

egy ország^ melynek külföldöu elhelyezve tkéi nin-

csenek, mely idegen államok közt tengeri kereskedelmet

— nagyobb

kivül egyéb forrásai nincsenek,

árnkban mint exportál, ngy id<")

nem

ha egy ilyen ország melynek saját bels termelésén

közvetit,

tkéjét fogyasztotta

alatt

nyebbé

lett.

a megfelel összeggel szegé-

s

És nem akarom

melyre a fennebbiek reá

értéket importál

hogy azon ország ez

l)izonyos,

tagadni, hogy Ausztriának

illenek, az

1870

— 1873.

bizonyos fokig szenvedleges volt a mérlege

;

is,

években egy

a nagyban folyt

börzei szédelgésnek, a képzelt gazdagságok teremtésének, mely

1873' tavaszán válságra hatott volna el

;

vezetett, ezen hatása alig is

marad-

nem fordulnak el er-

az ilyen epochák soha

sen fokozott fogyasztás és tehát tömeges árul)eliozatal nélkül.

Azonban nagy ferdeség minden

3

ha az áruforgalmi mérlegnek

volna,

— 4 vagy 5 évig

is

tartó passivitása jeladásnak tekin-

tetnék a külföldi áruk kitiltására

melynek

már van,

kifejlett ipara

mig egy

jelent ennél egyebet,

—

mert egy országnál, nyei'stermcl országnál

tisztán

vám

az kezdetben tisztán a pénzügyi

hatását gyakorolja.

dolgok természetes rendé, hogy a mérleg ban, de

nem hogy évrl

vám emelése nem

a l)ehozatali

nem

tosságot a hitelgazdaság világál)an várni

idszakok-

hoszal)!)

évre kiegyenlitse egymást

A

;

i]y(Mi

pon-

lehet.

Ezzel korántsem analóg Magyarország helyzete; nem a

mérleg 3 vagy 4

midn

évi

szenvedlegessége

mire liivatko/iudv

az, a

az eddigitl eltér vámpolitikát óhajtunk

noha tagad-

;

hatatlan, hdgy kiilforgalmi kimutatásaink megadják

a gazdasági helyzetliez és élénk szonyaiidcra. Ijátjuk

ségletünket. mely által kell

;iZ()kl)('il

óii;'i;

rcde/iiünk

i

és

hogy i})are/ikkekl)en

tcruiésii

szorosan t'ede/ni togja azt; pedig

sziíkséuletünk

:i

mezei g;izd;isá.i;unk to\;ihhi lejlesztése, lesz

ntiilv;i.

mm

búzatermelés. hanyiitlásnak

hogy

e/,(

II

;i

évek jítnnek

eh'ire láth;it('»,

jíivhen még iiítNckedui

\ ,i

liJd

rh;il(i.

h.iurm

sokái'ii

iiciii/rtic é|c| kérdé>;.

li;i

;i

legt'el-

hogy azon

mig

;i/.

exportra

(lleiike/,<")leg

az egyoldalú

minit,

lekintethen a

kisziv;tlíyuzás;i

min n.i^you

;i

is.

niig elleid>en

l'og,

is

M(l(lig

sziik-

l)(>li()z;it;il

Imgy terménykiviteliiuk,

tudjuk-. jt»l)l)

kulcsot

val('»

itsr/egeket igényel, teljesen

kér(lé:-l)en léví'iknéj Hikk.il

jebl)

a.

vih'igot vetnelc kulturális vi-

e

he kell ko\ct ke/iiie. Mrezziik

miszerint

.'iz

ország egy tisztán

181

ritka iirpcssógü

aí^rikulturális,

milinek gazdasága hasonló

meg nem

a magasabb ii

knlturélet

terheit.

olyauiiá

alatt,

Icí^yeii,

a

egyedül birliatja

Ezt elérhetnek pedig

principinm alapján gondoljnk

»laissez faire«

elég volna reá,

ors/ái^húl,

('gliajlat

ha e/

;

ngy bizonyára már nagyon virágzónak kellene

lennie az országnak, mert eddigi korinányahik csakngyan olyan

keveset tettek annak felvirágoztatásáért, hogy a legelvhübb

manchesterianns sem kívánhat kevesebl)et.

Hanem

kiváiijnk a magyar-osztrák vámszüvetség

fell)uii-

tását, önálló vámterület alakitását, és olyan behozatali

vámok

alkalmazását, melyek a mig egjrészt talán a túlzott fogyasz-

államnak kezdetben mindenesetre igen

tást mérséklik és az

jelentékeny jövedelmet biztosítanak', másrészt felköltik a vállalkozási kedvet olyan iparágak iránt,

melyekben legelébb

le-

hogy a külföldi tke, a külföldi vállalkozó, a külföldi mnnkás itten való meghet eredményt remélni

teleplllésük esetében

sanak s

;

ebbl

;

és lehetségessé teszik,

gyümölcsöz

foglalkozást bizvást várhas-

íblyólag a mezei gazdaságnak intenzív kultúra

az eddigi kizsákmányoló miveléstl eltér mivelési

való magasablj kifejldését

s

nandezek

által a

mód

által

nemzetnek gaz-

dagodását, kultúrai haladását, egyszersmind pedig uj ethnikus

elemek bevonása

és asszimilálása által

is,

létszámban

erben való gyarapodását. Hogy ezen ezélok megközelítésére min

s

tehát

politikai

eszközöket vél-

nék alkalmazaudóknak, azt igyekezni fogok a következkben valamivel részletesebben mint eddig körvonalozni.

Ha

a vámszövetség felbontása kimondatnék, a jelenlegi

vámtarifát lehetne az újnak szerkesztésénél alapul elfogadni,

st kezdetben

módosítások nélkül kellene azt elfogadni, addig,

mig a nemzetközi szerzdések félmondatnak és letelnek, mert Ausztria irányában nem lehetne magasabb tételeket alkalmazni, mint más nemzetek irányában, a melyekkel szerzdési viszonyban állunk.

Azonban már ezen tarifának alkalmazása

is,

ha a vám-

sorompók Magyarország határain állnak, az ipar egynémelyik ágának képes volna lendületet adni. Ebben leginkábl) a czukrot tartom

13

írt

szem eltt.

A fennálló

15 kr, nyersre 9

frt

behozatali

vám

(finomitottra

45 kr) hatásában prohibitivnek

bi-

182 zonyult

1873-ljau 2212

;

v.

mázsa

években 1870 óta (bezárólag)

liozatott

elébbeui

be, az

kivétel nélkül

kevesebb.

Ma-

gyarországba ellenben behozatott 1873-ban 479 ezer, a megelz évben 515 ezer v. mázsa s elébbeni években hasonló öszliogy a behozatal a vámterület elkülönítése ekkora marad, ez a magyar kincstárnak a fentebbi

szegek. Feltéve,

után

is

vámtételek alkalmazása mellett mintegy 5 millió forintot hozna be.

Sokkal valószínbb azonban, hogy

már egy-két

e

czikkben a behozatal

év alatt minimális összegre szállna

le

mert ha

;

cznkor gyáraink akkora védelmet élveznének az ausztriai verseny ellen, mint utóbbiak most a külföld ellen, akkor azok^

melyek most szünetelni kénytelenek virágzó üzletnek örvendenének.

mar

sem foroghat

nem

azért

fenn.

állhatja

az adó, mely

és sorra l)uknak, csakha-

Ez

iránt legkisebb kétség

ugyanis, hogy czukoriparunk

Tudva van

a versenyt az

ki

ausztriaival,

a vámterület két feléljen

egyenl

— mivel

láb

szerint

van megállapítva s a felhasznált répamennyiség után vettetik ki, az itteni gyárakra nézve valódilag terhesebb. Ugyanis a

Magyarországban termelt

czukortartalma csekélyebb

répa

mint az Alsó-Ausztriában, Morva- és Csehországiján termelte egy mázsa czukor termelésére tehát nagyobb mennyiség igényeltetvén nálunk, azt nagyobb adó terheli. Ezen viszony természetes következménye az Ausztriából való czukorbchozatal

növekedése

s

a mi czukortermelésünk és kivitelünk hanyat-

Termelésünk

lása.

tett ezeltt,

Igaz, hogy ez

(így

is

s

megsznik

adómegtéritési

a külfíildre, nyihia

kilátás.

Az

mázsát

v.

felé exportáltatott.

b('lj)iacz teljesen biztosítva

kedvezi)]) adózási

telre,

átlagban mintegy- 300 ezer

megszümiék

együtt) ellenben a lett

évi

minek nagyobb része Ausztria

a

termeléssel

\n\no

a mel-

s

rendszer uieMett kiviadónu'gtérités ugyanis

egyenl lévén, iiiig a fizetett adó a magyarországi gyárak részérl tényleg nagyol)!), ez nem engedi most, liogy a magyarországi gyárak a

kiillTtldíin

megjegyzem,

az ausztriaiakkal versenyezzenek. IVLellesleg

liogy a vániteiiiletrl 1H73-I)an kivitetett

740 ezci- v. mázsa (kizárólag ausztriai tcrnidvény a Magyarországba Iviildíiti mennyiséggel egyiitt 200

ezei' v.

mázsán

feliil

lesz

),

2

1

millió

ngy hogy millió és

az anszli-iai kivitel, nyersbl és

183 íinoiuitottbúl.

A

tér

meg

telu'it

voluii

versenyre

;i

;

csuk kcídve-

Zübb feltételek kellenek.

Egy más

iparág, melyre

nagyon elnyösen

liatna

már

ha a vámok, melyek most a monarcliia határain szedetnek, azontúl Magyarország határain szedetnének, a porczelh'incserép, majolika

Tndva

ipar.

stb.)

van,

hogy

e

(k-

tekintetben

Magyarországl)an szép kezdemények léteznek. így mások mellett a herendi porczelángyár készítményei méltó elismerésijén

Azonban

részesülnek.

1875.

alá jntott volt,

munka, minthogy az tott ez

nak,

által

ki

;

a

1 évvel

jul.

nem

fizette

nyomorba

osztrák vámtarifának, az érték

s

lett

').

12''

csd

szüntetve a

Mások még illeti,

nem nyerve o -ára

elébb

— 45 család ju-

magát; 40

mi a termeivény minségét

ménynyel, de nagy erfeszítéssel

telei

mely már

25 -én végleg be

legnag}oljb

a

mködnek

e gyári )an,

térben.

men

fennáll-

szép ered-

Ha

az

])ehozatali té-

mérsékelnék számukra a versenyt, hihetleg gyors ter-

jeszkedés állna be. Porczelán- és cserépárukból Magyarország

behozatala 1873-ban 174 ezer mázsát a

megelz Ugy

évben 187 ezer mázsát

5.3

5.8

millió forint értékben?

millió értékben tett.

üveg- mint papiros-iparunk kétségtelenül nagyobb

lendületet nyerne az 5

— lO^/o-nyi behozatali vám árnyékában.

Ezek azon ágai a gyáriparnak, melyekben kezdeményeink vaunak és melyek emelkedését a mostani vámtételek alapján az ausztriai verseny ellen nyújtott védelem folytán va-

lószínnek tartjuk. ipart,

Nem

soroljuk ide a gépgyártást és a vas-

minthogy ezekre nézve minél szabadalib, korlátlanabb

forgalmat óhajtunk

;

a felvirágozás melyet ezen iparágak

drágán

fizet-

gazdasági tevékenység lankadása

által,

védelem folytán nyerhetnek, eshetleg nagyon tetnék

meg

az összes

a

is

ha t. i. azon felvirágozás a termelés ezen legfontosabb tényezinek megdrágításával áll kapcsolatban. Egyébiránt a gépgyártás, különösen gazdasági gépeket értve, valamint a gazdasági eszközök gyártása is

már a

jelen kedveztlen viszonyok közt

szépen megindult és azt hiszem minden

nem kedveztlenebb

— a mostaniaknál

viszonyok közt, tovább

csakaz általános gazdasági romlás visszahatása

1)

Pesti Níipló,

fog fejldni, ha

meg nem

fogja

;

184 akasztani. ^li pedig

a vasipart

mindazon vasárnk

valamint

(értem a vastermelést,

illeti,

valamely ágára nézve fontossággal birnak) sára kellene liagyni

után

ezt, azt

legfeljebb csak a mostani vámtételek

is,

Részemrl még ezeknek

tartliatók.

is

hiszem, sor-

szerzdések

a kereskedelmi

és

melyek a termelés

elöállitását,

letelése

lennének fen-

mérséklését

óhajtanám,

mert azok, daczára annak hogy a külföldnek tett engedmények által az elbbenieknek mintegy felére szállittattak le?

—-10

8

még mindég

némelynél mint

százalékára emelkednek az értéknek,

friselt

st

rndvas, vasúti siuck, fekete vaslemez és

csiszolatlan vaslapok 15

— 20"'o-ra

is

emelkednek.

Ha

ezeknél

további mérséklések gazdasági fejldésünk érdekében kivána-

néhány más ide tartozó áru, hol részben a

tosak, ellenben van

mostani tételek fentartása, részben pedig emelése látszanék indokoltnak

4

;

ilyenek

zománczos fzedények (mostani vám

:

mázsánként), továbbá vas- és aczéláruk teljesen köszö-

frt V.

rülve és mázolva, valamint ilyenek csiszolva, lakirozva és zo-

mánczozva (4 binál csak

és 6 frt

mázsánként, mi az elbbinél

százaléknak

1.2

vámterületre 1873-bau

himzból és

és

felel

4,

az utób-

meg), utóbbinak behozatala a

8^/2 millió forintra

emelkedett

;

köt-,

varrótk, irótollak és óraszerkezetek, ékszerek vas-

mindennem

íinom vasáruk. Ezen utóbb nevezett czik-

keknél a mostani vámtételek csak 2

—6

százalékát teszik az

értéknek. Daczára az igen csekély vámtételnek, íinom vasáruk-

ban a behozatal egész jelentéktelen, mig ellenben Ausztria

ezekbl

sokat, (csekély számítással 5 millió frt árát) exportál

részérl tehát

Nem

nem

itt

sorolt

ul<

kivánt áldozatcjt a leengedés. azf)n

fel

c/Jkkck

méíiycink vannak, a gyaj)juii)art, tikai

évk(">iiyvb('ii<-< kiiiiiilatott

és a K.iiitz

kintjük mint

nem

tiót, teljesen uj

A

(Miililctl

;'ilt,il

Tgyajjjufonó és 4 i)Osztógyárnak

Krdélybl való exi^ortnak

^),

ugy

te-

létezt, minthogy e részl)eu teljes regenera-

rész*'

li),3U7 v.

Hzcriiit.

jii.

bekíiYetkeznék,

kétségtelcniil

\fviz<>í/(i::tl(iii(ii/in'h: én

vatíilok kiiiiuiiitÚM.'ii

lb74-ben

iiiclvcklicu kezd(^-

ezt daczára a »Statis-

alkotást várnánk a vámteiúilet elkülíinitésétl.

hatásnak egy

'J

k(")zt.

mert

ti

vámjwl'ililn.

Itimiónia

g};ii)jtiiini,

IVI<';

üli.

I.

kivio-ii.'ll

Ilixh-lv

bnl

187 l-ben

már az

ji

viiiiilii. fi,

525

ós

185 osztrák is.

Ezen

jelenlegi

vámtaiil'ü

tételeinek

mellett

;ilk:ilni;iz;'is;i

tételek:

Legközönségesebb gijapjuáruk,

matrózszövet (sigona). szitafenék

s

u. ni.

pokróczok,

lialiua,

egyéb lé)szöríonadék

;

ka-

lapszeletek, posztószélek, lábszöuyegek kutya-, l»ornyu- és mar-

nemez

liaszörbl, kátrány os

vagyis az érték 7

Közönségesek,

sapkákat kivéve) és

vám

szöuyegek. Beb.

kának

Középfinomak tott szövetek.

Beb.

lékának

meg.

felel

Finomak a következ 7

50

írt

kr.

kallózott, nem nyomatott és nem nem nyomatott nemezáruk (kalapokat az elébbeui tétel alá nem tartozó láb-

mi az érték mintegy 10 százalé-

15

frt,

u.

m.

gombköt

és barisuyaáruk,

bársonyszerü és minden kallózatlau

értéknek

vám 4

meg.

felel

minden

beliozatali

m.

\\.

bársouyszertt szövetek, és

stl).

— 10 százaléka.

u.

vám 35

irt,

mi az érték mintegy

'/^

száza-

7.7

m. sálok, sálkendök és ritkán sztt kelmék,

tétel alá foglaltak kivételével.

—8

továbbá

sr nem nyoma-

Beb.

vám 50

frt,

az

százaléka.

u. m. csipkék, bimzett és valódi vagy álaranynyal és ezüsttel vagy üveggel átsztt kelmék. Beb. vám

Legfinoviabbak

60

frt; az érték 7

'/a

—8

százaléka.

Megjegyzend bogy mind

ezen czikkek között a vámte-

rületnek külforgalmában, ugy a behozatalnál mint a kivitelnél leginkább csak közönségesek és középíinomak bírnak fon-

'tossággal

s

fektetend.

ezekre lenne iparunk

A

fejlesztésénél

is

a fsúly

közönségeseket illetleg feltételezhet bogy a

vámterület elkülönítésével, a szerzdésileg megállapított 15 forintnyi

vám, a már fenálló nebány vállalat üzletének nagyobb kevésbé fels ujak alapítására is vezetne

kiterjedést szerezne

;

tételezhet ez a másik fontos minségnél, részben mivel a vámtétel

alacsonyablí

s

azért

is,

mert magasabb

mipar

Ataljábau pedig ezen iparág a legkiválóbb ügyeimet védelmet érdemel, mely annak gyors felvirágzását

Hogy

tárgya. s

olyan

biztosítsa.

a gyaiyúíparra miért fektetünk különös súlyt, alig

Évi gyapjúkívítelünk az 1868 344 ezer v. mázsa volt 30^/2 millió (a maximum 869-ben, a minimum 872-ben) 24

szükséges hosszasabban fejtegetni.

—

73 hat éves periódusban 256

—

—

18 6 forint értékben.

Behozatalunkat gyapjuárukljan a

i873-ra 153 ezer

mázsával 36

v.

stat. hivatal

mii. forint értékben

mutatja

miben azonban egyrészt nincsenek beszámítva a déli vasút három vonalán behozott gyapjuáruk (ezek az e vasúton beho-

ki,

sztt

zott

és

sem azok, melyek mint kész öltönyök hozattak

befoglalva)

mely

210 ezer mázsát 63

tétel

tendben

kötött áruk 69 ezer mázsányi összegébe vannak

mii. frt értékben tesz

azon

be,

esz-

másrészt leszámítandó volna abból a reexportált

;

mennyiség, mely azonban bizton kevesebbet, és semmi esetre

sem többet

tesz,

mint a fenebbi két czimljl hozzá számítandó

hányad. Bizonyos

az,

hogy

ez évben gyapjukivitelünk jóval

kissebb értéket képviselt, mint gyapjubehozatalunk

években fedezhette tett,

noha a

kivitt

azt,

de felesleget

nem

;

elébbeni

igen eredményezhe-

gyapjúmennyiség körülbelül kétszer annyi

volt,

mint mennyi a behozott gyártmány elállítására kíván-

tatik.

Gyapjútermelésünkre való tekintettel tehát talán

is

8ch;iflie

elismerné, hogy a gyapjúiparnak »természetes gyökerei«

vannak hazánkban. Feltéve már most, hogy ezen gyökerek ki is tudnának hajtani és hogy gyapjúnkból itteni gyárak által annyi feldolgoztatnék, mennyi szövetekben való szükségletünk elállítására kívántatik, ekként a gyapjuáruJvért külforgalmi

számlánkat terhel egész összeg, melyet mostani gyai)jukivitelünk alig fedez, meg lenne kiméivé s gyapjutermeh' síinknek

még szon

maradna

fele

t'cii

kivitelre,

mert a gyárosok haszna

:

mint

tis/.ta,

de

nem

egyediili ha-

ezek Ijelföldiek, a belföld

is. lia

haszna maradna, úgy a munkások l)ére, fogyasztása s mind azon elny, mely ipai'telepek létezésébl a mezei gazdaságra származik'

:

mindez együtt véve feltételezjietleg tetemes

inri1

eredményezne azon exertióval szend)en

is,

lölilijetet

melyet az ország ter-

erejétl igényelni! azon érték termelési', melyet a gyárt-

nieh")

mány a

nyeis anyag árának hnonása után ké|»visel. vagyis azon

nieiiynyiség gy;ii)jnnak átalakítása- szitvetlé.

Az liibb

alkalniazand<'> vámlételek

egy tekintetei vetni a

letleg

feiiálldtt

kedelmi

szei-zt"»dési"k

szakában a frt

50

létdekre.

krt,

ideje

behoz.'italnál

s/enipunt

kiil('»id)(tz("»

jábi'tl

állann)kl)an

legrzélszetennáll('). il-

A uszl ria-^Iagyar(ii-szágli;in. a

keres-

eltt, a csoi'hilal lan pintectio kor-

zettek:

kíizönséges gyapjnáruk

r)2

azaz 40 százalékát az értéknek, közéíjlinoniak 7H

,

187 75

frt

vagyis

krt,

l'ebr.

19-éii a m'-niet

szerz(lésl)eii, az

vagy

irtot

\/..

1<)5 írtut

iíiioniak

2i)'>j^-oi,

legfinoinabliak 262

vámegylettel 12 évre

iiiiicii

vagy 12

V2

"'o-

frt,

k(!reskedelmi tételek

léiitel)l)i

45

vagyis I6V2 és

vagy mintegy

frt

1

frt

P/o

legfinomabbak 200

9.2 "/o?

Azóta 1865-ben a kereskedebni szerzdés

megújításánál a vámegyleti illet tételek

2{)»io-oi^

Az 1853

közönséges gyapjuáruk

vagy mintegy 31:^0? középfinomak 45

frt

kíitíUt

behozott árukra nézve

következleg mérsékeltettek: finomak 100 és 45

vagy

luiiitegy IB-'/j-ot.

valamint az általános behozatalt

leszállittattak s azóta ismételt leszállítások

is

történtek, valamint az

engedmények

kiterjesztettek egyéb szer-

zd államokra. Azonban a jelenleg feuálló tételekben az elért minimumot már ismerjük, s igy nem szükség a közbees fokozatokat egyenként szemügyre venni.

A

német vámegyletben 1865

meg

get különböztetett tali

július l-ig

három minsé-

a tarifa, 50, 30 és 20 tallérnyi behoza-

vámmal mázsánként

;

Ausztria részére

a

kereskedelmi

szerzdés óta engedmények léteztek: 1865-ben pedig általánosan uj tarifa lépett életbe

szerént 30, 25, 20 és 10

melyeknek tárgyai

talléros tételekkel, löl az ausztriai

minség

sorrendben körülbe-

e

legfinomabb, finom, középfinom és közönséges

kategóriáknak felelnek meg. Ezen utóbbiakra nézve (kallózott,

nem nyomatott leti és ausztriai

leti

szövetek és sznyegek)

vámtétel egyenl

alacsonyabb.

A

;

a mostani vámegy-

a többire nézve a vámegy-

finomabl) (elébb 50 talléros

vám

alá

es)

árukban a vámegyletbe 1846-ig túlnyomó volt a behozatal, ez évl)eu a kivitel lett túlnyomóvá s 1864-ig folytonosan növekedvén, ekkor 105 ezer mázsára emelkedett

sebb (ugyanekkor 30 talléros

vám

alá

fel;

a közönsége-

es) árukban a

kivitel

1842 óta folytonosan túlnyomó, mely évben 26 ezer mázsát tett s 1864-ben 193 ezer mázsára emelkedett ^). 1873-ban gyapjuáruk összes behozatala 245 ezer mázsát tett 45^ v millió tallér

értékben, kivitelük 397 ezer mázsát 77 millió tallér

értékben

-).

1)

Bienengriier. Statistik

verein. 228. =)

(les

Verkelirs

und Verbi'auchs ím

].

Statistik

es

deutschen Reichs. Bánd

10.

Zull-

18 8

Angolországbuu gyapjuúruk behozatala 1861 óla váinbehozatal értéke 1869 73 években 2.-, 4.r, millió

meutes.

—

—

A

font sterling értéket képviselt,

mig a

kivitelé 22.«

Francziaországbau az 1860-ig fennállott vámtételek, melyek az érték 15 feleltek

meg

—

32.i milliót.

60— 375 frkuyi

— 20, részben 30 százalékának

és határozottan és jóval

alacsonyabbak voltak az

Ausztriában 1853-ig fennállottaknál, mindazáltal képesek voltak, az ottani ipar fejlettségénél

vagy csaknem

fogva, a behozatalt teljesen

teljesen meggátolni,

után a vámjövedelem 1827

ngy hogy gyapjúszövetek

— 1856-ig

dett 100 ezer frankig, azontúl

is

egy évben sem emelke-

csak ezen összeg körül moz-

gott; az ez évben Augolországgal kötött kereskedelmi szerz-

dés folytán azonl)an

már 1861-ben

6.2

millió Irankra emelkedett az,

42

millió frankon felülemelkedett^).

3.i

és a

következ

A jelenleg

szedett

a raegállapitott becsár szerinti érték 10 százalékát 1873-ki behozatal 59.2 millió frank érték

Olaszország részérl

vám

évljen

amikor a behozatal értéke

vámok

teszik.

Az

volt.

1866. okt. l-ig a szerzdésszer

15, az után 10»/o-ával az értéknek volt megállapítva.

Az

orosz l)irodalomba való bevitelnél 1869-ig fizettek

.

kallózott szövetek közöl posztó és félposztó, kastor, kasimir^

drap de dames

stb.

274

98

frt

krt, Hanell, ratiue, plüs,

mokette,

molleton átsztt és nyomatott, továbbá nadrágkelmék, 157

13

sznyegek 7S

krt,

sr

frt

56 krt; kallózatlan szövetek kö/l

szövetek kártolt fonalból, kivéve himzetteket és nyomatot-

takat 98

48

frt.

l
li-t

20

könny

krt, ilyenek

himezve vagy Jiyomtatva 137

frt

szövetek kártolt gyapjúból, mint merino, gyapjti-

muszlin, barézs stb. 235 frt 68 kr, ugyanilyen szövetek nyom-

tatva 314 és tf'-k

19

frt

26

frt. ()4 ki-,

gyapjuáruk 39 frt 28 mind ez vámmázsánkéiit. Ezen tételek az

kr, legközíhiségesebb

mintegy 50 száza lél<án;ik íclclnck meg

h'galább

is.

kr,

ér-

Az

''i^-ki tarifa, mely 1869 elején lépett életbe, ezen vámokat következhig mérsékelte: })osztó, lélposzló, trikó, ka-

I8(;8.

siniir

jiil.

;:!35

fii

í)8

kr,

egyél) kallózott sz('i\(t(k

kallózatlanok. ncli.zck 9S

h'gkömiyebbck 216

')

TalíJcHU

lit;

IVt

20

kr. kruMiycItltck

ngyanc/ck

(Iccí.'imii! dii coiiiJiiurco

166 !•;(;

írt

95 krí

lil

nytmitalva, c tételeket

(!<-•

lii

Friuin; du 1857

!I5

kr,

3(»"/,,

— 18C6.

189 pútlrkk.il tizotik

;

sznyegek 59

gombköt

írt,

áruk, kesztyk,

harisnyák és egyéb kötött és fonott áruk gyapjul»úl. kivéve goni1)okat

98

és csipkéket

résznyi, egyes tételeknél

20

frt

'/^

résznyi

kr. is.

A mérséklés — A mostani tételek még ^/ó

'/V

mindég jó 40 százaléknak felelnek meg, ha nem többnek. Az Egyesült Államoknak 1864-ki vámtarifája szerfelett ersen protectionisztikus. Az ad valorem nu'gszabott 35

— 50"

Az 1867

meg.

amazt

:

;

külön fontonként

— 111

— 50

forintnak felel

mindennem gyapjú gyártmányok

kü-

nevezve, fontonként 50 cent és az érték 35 száza-

Hancll, takarók,

kalapok, kötött áruk és mindcunení

gyártmányok kártolt gyapjúból minség fontonként és azonkívül 35

"/o

20 centnél drágább 8 c.

c.

20

— 50 cent

yardonként és 35''/o,ha

c.

yardonként és

és 400/0,

szerint

ad valorem, uruliaszö vetek ha

yardonként 20 centnél olcsóbb 6 öltönyök 50

12

marcz. 2-ki törvény következleg módosította

posztó, sálok és

meg nem

léka

még

mi vámmázsáuként mintegy 26

cent, a

lön

tételek mellett

o-iiyi

40 ''/o

gombköt áruk 50

v.

íí-cl

c.

kész (varrott)

és öO^/o,

sznye-

gek egészben szve 50 ^/o, brüsszeli sznyegek a Jacquardgéppel készítve 44

c.

Q

yardonként és 35%.

Az

eddigi elég

ezen igen részletezett szabványok jellemzésére.

Ha

a hatást akarjuk megvizsgálni, melyet a magas véd-

vámok alkalmazása

az amerikai

Unióban valamint Oroszor-

szágban eredményezett, erre nézve legbiztosabb tájékozást gáltathat az ottani ipar állapota,

szol-

a mennyiben a rendelkezhet

Az 1870-kicensus szerént létezett az EgyeÁllamokban 956 pamutgyár. A pamutmalmokban alkalmazva volt 448 gzgép, összesen 47,117 lóervel és 1250 víz adatokból kitnik: sült

által hajtott kerék, összesen

102,409 lóervel. Volt 157,310 szö-

vszék, 3,694,477 frame-orsó és 3,437,938 mule-orsó. iparban elfoglalt munkás-egyének száma volt 69,637

n

és

A pamut-

47,790

férfi,

22,942 gyermek. Gyapjugyár volt ugyanazon

census szerént 2,891, felszerelve összesen 35,900 lóerej 1,050 és 59,333 lóerej 1,092 vizi kerékkel, 14,039 széles szövszék, 26,044 keskeny' szövszék és 1,845,496 orsóval. bennök elfoglalt munkások száma volt 427,728 férfi (16 éven

gzgéppel

A

felül) 27,681

n (15

éven

felül) és

9,643 gyermek.

Ilyen óriási ipar fejldhetett ki, a védvániok hatása

190

szz

folytán ott^ hol

mezgazdasági munká-

ezrei várják a földmivest és hol a

sok napibére

emelkedik

1

az.

mig

dollár,

'/>

A

közt annak erltetését részemrl és azt hiszem,

nyezne

a városokban 3

dollárig

'/o

viszonyok tehát, gyárii)ari fejldés szempont-

kedveztlenebbek mint nálunk

jából sokkal

számos

talaj négyszegmértföldeiiiek

hogy biztosabb

és

s

ilyen viszonyok

természetellenesnek tartom

is

gyorsabb ersbülést eredmé-

a szabadkereskedés, mindaddig mig hasznositatlan

itt

területek oly nagy kiterjedésben léteznek.

Azonban annyival

jelentsebb a példa ránk nézve, kik eljutottunk azon pontra, hol további gyarapodást csak ipari tevékenységtl s ezzel kap-

Náhmk

csolatosan várhatunk.

a föld csak annál több, a meny-

nyinek termeivényét in natura elfogyaszthatjuk, de

nem

már régen

mit megmivelhetüuk.

töl)b annál,

Oroszországban egy 1866-ki hivatalos kimutatás szer ént

nem

(ujabl)

elfoglalva volt s

s

közöltetik) a szövipariban

a gyártott szövetek évi

az összes gyáriparban pedig 1

')

a termelés értéke 920

— 1000

319 ezer munkás

értéke

'/o

millió

volt

255 millió rubel

munkás dolgozott

mii. rubelre becsültetett. Posz-

tógyár 1831, pamutszöv-gyár 1584 létezett akkor

az utób-

s

biakl)an 10,740 szövszék.

Nem nem

hoztam

azért

azért,

fel

ezeket,

hogy példákra liivatkozzam,

hogy auktoritások után induljunk

;

az út, melyet

ezek mutatnak, mindég két ellenkez irányban vezet. arra utalnék, hogy országok,

méhek

És ha

annyival gazdagabbak

minálunk, mint Oroszország és az Egyesült Államok, miként védik iparukat azt felelnék

külvcrsciiy elk'u,

a

maguknak azon

engedhetik

l)i/.()iiy(isan Iciiiiruck

luxust,

mely szerént némely ezik-

keket SO'^/o-kal diágáhlian tciinclnck. de lidgy mi

')

A

(•)•)•(

ni'iii

iiiiiik,

iiimik;í.s kc/.i'k s

|)e
'JO

;i

millin.

az arány inégHukkul

•*ri
csiik

nálunk

Kzerént a

kiilöiibözíj

védváinok

szi'ikséges volna,

u)int

vagyunk elég gazdagok.

jjroiiuk.ilt

nya- és koliótcniicli'Hi'mk értékének 50 Icrmif,

a kik

hogy ezen oi'szágok épen gazdagságuk miatt meg-

Ha

ji

(•i'ti'k

— 60

kÖHzéii

ki
iD^MalkozáHokhan. nélkiil

|r;íjín<'(h'!jiiczr>l)lin'-k

is

és

Mr.'mv.i

az()id)an

s/.cri'ul.

K a

Icnnii'.

li;i-

rcniiitiiviiiak ki'lk'iio

v:isl)iiii_Viiszatiit

kiv;'ilaszta-

Imni". Ily külí'inböz a

fblytatliató,

kt'll<'n<'

c/cu

inillii)

Midn

lü'myászat

azon

nu'lynck tollát

iiiiiiika ijianí^i,

Sniilii

A^

_191 tagadiiáin o következtetésnek

reánk

különösen

helyességét,

alkalmazva — kiknél az stermelés

kiterjesztésére

nem

kínál-

koznak mérlietlen területei a szz talajnak, mint Amerikában és részl)en el

Oroszországban

is,

és a kiknél annyi ninnkaerö vész

tétlenségben vagy hálátlan

numkában

;

csak azt akaioin

megemlíteni, hogy ha azon országokra akarnék

liivatkozni,

kevésbé gazdagságukra utalnék, mint nemzeti erejükre

s

arra

hogy mint fekszik elttük a jöv és mégis ezek szükségesnek tartják tenni valamit, államilag elmozdítani önkifejldésüket, ;

holott talán épen ezek a kimerithetlen erforrásoknál fogva

melyek liennök folynak, az

izolálás eszköze nélkül és csak az

egyéni versenyre bízva magukat,

képesek lennének gyzte-

is

sen megállni és helyet foglalni az els sorban.

A

közölt vámtételek tájékozást szolgáltathatnak azokra

nézve, melyeket részünkrl kellene felállítani,

runkat istápolni

akarnánk.

Nem

ha gyapjuipa-

volna szükséges talán olyan

magasságuakhoz folyamodni, mint Amerika

és

Oroszország,

mert, ismételjük, nálunk a keresetforrásokban

nem

válogathatni

annyira

s

már kisebb jutalom is

felkölthetné ez irányban a vál-

lalkozási kedvet. Bizonyos azonban,

hogy mi közgazdasági

te-

kintetben nem állunk ott távolról sem, ahol a lajtántulí országok állottak az

1853 eltti idben, az akkori vámtételek általános nem lennének túlzottak s mégis

arányai állapotaink közt tehát

magukban. Csakhogy azokban a finom és legfinomabb gyapjúáruk legkevésbé vaunak megterhelve. Részemrl az elébbeniekre ugyanakkora vagy valamivel

elegend

magasabb

ingert foglalnának

tételt,

mint közönségesekre

— mely két kategória az — a legfinomabbakra

egész fogyasztásnak legfontosabb része,

pedig,mint tisztán fényzési czikkre

még magasabbat

óhajtanék,

mig ellenben a legközönségesebbeket mérsékelten terhelendknek tartanám. Ekként: legközönségesebbek ^) 20° o? közönségesek 35^0, középfinomak 40 ^/o, finomak 40^0, legfino-

mabbak 50^0-

A

százaléki tételeket illetékes

forintokra kiszámítva. Gyai)jufonal 40

"/o

becs

alapján

vámot kívánna, ne-

') Sziivposztú és pukróczok, melyekre nézve a kezdeményen túl vagyunk s melyeknek megdrágítása nem kívánatos, minthogy a legsze gényebb osztálynak is nélkülözhetlen ruházati czíkkeket foglalják magukban.

192

hogy a készgyártmáuyt terhel vámok

czélja kijátszassék és

a hazai gyapjú feklolgozása helyett külföldi fonadékot dolgoz-

hassanak

A

a gyárak.

fel

szöv iparhan azon

megelzk-

melylyel a

kivüi

ben foglalkoztunk csupán a leniparra fektetek még mint a melynek nyers anyaga, ha még nem

kell

nálunk

mennyiségben

nagyobbmérv

nem

termelése

is

minségben,

és

súlyt,

termeltetik

melynek

de

csupán lehetséges

hanem

,

mezgazdasági termelésünk sokoldalusitása tekintetében is, felette kívánatos volna. Itt nem csupán a gyártmány és félgyártmány, hanem a nyerstermény is megkívánná a támogatást, és hogy ez az elébbeniekre nézve czéljának megfeleljen, a nyers termény akkora vámmal lehetne terhelve, mely hatásában prohibitiv volna, mert enélkül a gyártás ers' védelme mellett, a lentermelés csekély kiterjedésénél fogva megtörtén-

hetnék, hogy külföldi uyerstermény hozatnék be. Egyébiránt e

részben az adatok örvendetes haladásról tanúskodnak.

Míg

a »Honismertet« a lennek évi átlagban termelt mennyiségét csak 30,000 b. mázsára teszi, addig a Statistikai Évkönyv III. évfolyamában az 1873-ki lentermelés már 174 ezer mázsával mutattatik ki, mely 11,652 kat. holdon termett. Ma-

gyarországban Árva, Liptó, Sáros

és

Szepesmegyék, Erdélyben

Csikszék, Fogaras vidéke, Brassó vidéke, Nagy-Sink-Szék ter-

melnek kiterjedésükhí)z arányítva legtöbbet. Ugyanezen vidékeken

a hozzájuk hasoidó természeti és népességi viszonyokkal

s

birokban lenne a

Len

k'iii])ar

))eli()/.atala

h'tbö] Ix'liozva pedig

8

feliéritve

5''/o-át

a régi osztr. vámtarifa szerént

frtot,

7'/,.,

az

czérnázva K)

iieii.'i

ii/.ette

;

1)5 ft.

42 zott

frtot

vagy

sÍíim'í

()3 krt,

vámmen-

a vámegy-

iil

50

fe-

krt. Kyei's tehát kíM'iilliell

IH

I

nik. ic;^k<"izi'niségeseliliek,

kíizönségesek

75 krt,

15 krt: a vámegyletbl

feliéritetl

rsinvat, nyersen, Ichéritetlein'il IH'Vo-ot,

ft

lHr);{-ld kcrcsk. s/,crz(")(lés óta

czérnázva

az értéknek

szá/alékol.

gyis

gyors virágzásnak indulna.

lenionalak nyersen zettek 2

tes volt;

hérítve

jövje, mely ha vámvédelem alakjában

iiycnic, kétségtelenül

ösztöndijat

mustra

1,

ii.

e/,('ni;i/olt ni.

nélkiil

(l'eliérilell

15

!t

1

1

durva vás/on, ft.

75 krt va-

ki't/.rinséges

vás/.oli)

25^/o-itl, kö/,é|)rmoniak, a/.a/ nyoni.iloll. nuisli-á-

szövelek,

•^(i\\\\)ln\n

és

lia

iisn\ a Löt

i")

munka 7s

fil.

193 75 krt vagy 20^ o-ot

gáz

:

iiuoinak azaz logíinomal)!; vászou. Latiszt

inindeu ritkán szütt kelmék 105 Irtot, vagyis 8 "/o-ot

(''s

legfinoniul)l)ak

azaz csipkék, liimzett szövetek arany-és ezüst-

szálakkal átszttek 262 uagyoii volt.

A

magas

6'

frtot vagyis

•/.j

2

Ezen uem

"o-ot.

tételek daczára a behozatal aránylag csekély

mostani szerzdésszer vámtételek lenáruk

foutosabb czikkekre nézve 5

—

6,

kíizött

a többire IC/o-nyiak

;

a

hogy

mindamellett a behozatal csak 'i.l és 3.9 mii. frt érték közt 19 millió forintnyi évi kivitellel mozog, ez egyetemben a 15

—

magas

illusztrálja az ansztriai lenipar

Az

—

orosz 1868-ki tarifa 30

a lenáruk behozatalát,

fejlettségét.

vámokkal terheli mig az Egyesült Államok 30 40%-kal 35*^ o-^yi

—

ad Yalorem. Ezen utóbbiakhoz hasonló vámtételektl lehetne hogy hazánkban is fejldésre birják ezen oly nagyon el-

várni,

maradt

és elhanyagolt iparágat,

mely a fels megyékben és

Erdélyben hivatva lenne a közgazdaság hézagait betölteni. Csupán a közönséges gyolcsnemüekre nézve, melyekben házi iparunk jelenleg is bir valamit felmutatni, kellene lejebb menni 15 "/o-ig, vagy még alább is, elször hogy ezen czikk 10

—

meg ne drágitassék és másodszor mivel nemek termelésére buzditani lenne a czél, mi épen a finomabb

szükségtelenül nagyon

el

nem

éretnék, ha a durvább s eddig

A

annyi jutalmat biztositana. és himzett szövetek,

Pamutipar

is

termelt szövet ugyan-

legfinomabbala*a, mint csipkék

luxusadóként 50 •'/o-ot óhajtanék.

fejlesztésére törekedni

jelen népességi viszonyok közt

;

meg

idszer a elégednünk ha szk

nem

kell

volna

ségletünket azon iparczikkekben fedezzük, melyeknek nyers

anyagát magunk termeljük

s

részben exportáljuk

is,

hogy

fel-

gyártva ismét visszahozzuk. Mindamellett, mivel a fogyasztás a gyapjú, de különösen

a lenszövetek

ers

megterheltetése

miatt igen kiterjedt mértékben pamutszövetekkel pótolni igye-

keznék amazokat

s

a kitzött czél elérése ez által kérdésbe

lenne helyezve, ezekre nézve

is

30

—

35''/o-nyi

vám alkalmazása

mulhatlan szükséges volna. Selyemszövetek kivétel nélkül fényzési czikknek lévén tekinthetk, 40

—

50'';o-nyi

vám

alá esnének, a nyers anyaggal

noha nem bizonyos, hogy ennek folytán a selyemtenyésztés és selyem ipar is meghonosulnának. együtt. Lehetséges,

Bcithy Leo

:

Nemzetiét.

13

-

194_ Koráutsem szándokoni

magamra

vállalnék

(és

nagyon hiába való munkát

ezzel) egy tarifa-javaslatot kidolgozni.

általánosságban körvonalozni akartam, hogy

min

irányt tartanék annak szerkesztésénél követendknek.

is

Csak

elveket és

Az elre

bocsátottakat indokolásul tart(jttam szükségeseknek és a kö-

vetkezkben összefoglalom az magasság

tekintetél)en 4 kategóriára oszolnának

Védvámok^ a becsérték 25

1.

Ez

pitva.

melyek szeréut a tarifát kivetend vámok rendeltetés és

elveket,

A

szerkesztendnek vélném.

:

— 40 százalékára megálla-

alá esnének mindazon czikkek, melyekben hogy az

ország szükségletét saját termelésével fedezze, kívánatos és

elhaladtabb külföld versenye vagy a jelenlegi

lehetséges, de az

termelési költségeknek arányai miatt kevés ingert nyújtó árak-

nál fogva, eddig

nek czukor, :

kat),

nem vagy nem elegendleg

volt elérhet. Ilye-

len, lenfonalak, lenszövetek (kivévén

legtinomabba-

gyapjuáruk (kivéve legíinomabbakat), készruhák

pamut-

és lenszövetekböl,

íinomak), íinom vasáruk,

pamutáruk

gyajjju-,

apró áruk (közönségesek és közéji-

bráruk. Ide jönnének végre még

(legíiuunial)biikat kivéve), a lenárukkal való

rokon

liasználatuk miatt. JAí.'Miscáiii

2.

(50,

eshetleg

becsértéknek.) Vdc tartoznának

a megállapítandó

G()"/ü-a

1-ször azon czikkek, melyek,

mig egyrészt magas értéket képviselnek, könnyen nélkülözhetk, mert nem valódi szükséget töltenek

l)e,

melyek fogyasztásának-

megszorítása ennélfogva közgazdaságilag kívánatos, anélkül liogy humanitási

(wvui valódi táp-) czikkek, melyeket a 1)elföld ele-

fogyasztási

gend

szempontból ellenezhet volna; 2-szor olyan

ineniiyiségheii

selyeiiiáriik,

és kielégít iiiiii(")ségl)en teruu'l. Ilyenek:

le,utiiioiiial)l) i;ya|iju-,

pipere czikkek.

(t.

i.

a

el("»állítva) tiiiuin api(')

megelzleg

elsorolt

áruk. doliáiiy és

legliu. aiiyagokl)ól

l)or.

\\iiiíoL,\\n'\\i'k\\\\\\i /,<»ii/r()liUcfi'k {:iA

'!.

szedetnének olyan

ka val

)

Jiem

ndiezitéx' a

ilyenek

len- és ]»anuitárul<, divat- és

:

vas,

i^azdasájíi

és

áiiikl(')l,

közgazdasági

eszk(">Z(>k,

I

százalé-

éidekehen kívánatos,

reJlrKJés

nyers és dol^^ozott és aczél ipari

rv[rk

melyek beliozatakának meg

gépek;

;

k("»zönséges vasárnk,

továbbá

l'esték-an\a;;ok. nielvek a uyáiiparm'il ta

ká

vegyészeti

hiak alkalmazást.

és

19 5 4.

Pénzügyi vámok.

Az

órtékuuk lü százaléka, miiideu az

három osztályba nem tartozó czikkektl. Mindazok után melyeket elébbeni fejezetekben a védelmi rendszer okszer alkalmazása érdekélten elmondtam, itt csak megérintem azok ellenéljen kik kételkednek ily rendszaelébbi

bályok sikerében, azon példák után történet

ugy a

régibi)

is,

melyeket a gazdasági

idben (Angol- és

Francziaország), mint

a legújabban (Oroszország és Egyesült Államok) nyújt

—

hogy egyike a következ hatásoknak, ha nem mind a három, elkerülhetlenül kell, hogy eléressék tetemes államjövedelem :

;

megszoritása a fogyasztásnak, tehát megtakarítás

a hazai ipar

;

kifejldése. Legvalósziuübb azonban, hogy ezen hatások kor-

szakok szerént osztoznának a sikerljen

;

az els eredmény ok-

vetlenül a fogyasztás és a behozatal tetemes csökkenése volna,

mely azonban még mindég jelentékeny vámjövedelmet eredmén3'ezne azért

;

az elébbenit lassanként, fokozatosan váltaná

meghozva más

az ipari fejldés,

fel

réven, mit az állam a behoza-

talnak további apadása által azon jövedelmi többletbl ismét elveszítene.

Végül még egy aggodalomra akarok

felelni,

szokott merülni, mikor vámpolitikai actió jön szóba.

mely

Ez a

fel

visz-

szatorlástól való félelem. Visszatorlás tulajdonképen igen rósz szó,

mert olyant

cselekedet vont

fejez

maga

ki,

mit egy ellenséges indulatból

után,

s

errl

itt

nem

ered

lehet kérdés.

Ha

megnehezítjük a Ijehozatalt, ebben tisztán érdekünket tartjuk

szem eltt

;

de ha csupán ezen cselekvényünk folytán valamely

állam a mi terményeink behozatalát nehezítené meg, mit különben

nem

tett

bosszupolitikát, a

volna, ebben

nem

érdekét követné,

mi kereskedelmi téren

teljesen

hanem

kiment a

di-

mely nem alkalmaz difterentiál tarifát, az Egyesült Államokból érkez árukat mindazon kedvezményekben részesíti, a melyeket a vele szerzdési viszonyban álló

vatból. Augolország,

országoknak san látta

tett,

noha kiválólag

ellene, ki

szinte kizárólago-

az amerikai piaczot gyártmányokkal a védelmi

el

aera eltt, irányul éle az ottani pl:^tectionismusnak.

mok

pedig,

melyek

tarifája különbözeti, az

szág irányában sem alkalmaznak ellen,

melyekkel szerzdési

más

^-iszonybau

Unió

tételeket,

Azon álla-

és Oroszor-

mint mások

nem állnak

és

melyek

13*

196

uem

tarifája

Ha

oly prohibitiv jellemmel, mint a nevezetteké.

])ir

Magyarország védelmi

tarifát alkalmaz, azért

magyaror-

szági proveuiencziáju árukra seliol

nem fognak

szabni

fenn, legroszabl) esetben az

a

;

liol differential-tarifa áll

külíiu

tarifát

általánosba jövünk, melynek tételei nyers terményekre nézve

mindenütt mérsékeltek rifát

nem

uem

tesz,

a mely államok pedig különbözeti ta-

;

min

hogy

vámpolitikát követünk

De már

fognak visszatérni arra. visszatorlástól,

ben

zatalra szorul — ottan

mai

mert

ugy

azt,

látni el

liiszem,

— ha általában

nem

nyeket importál, hasznot

protekcziójából, Jjármennyire

Egy

ból ered,

fogja ismerni, hogy a

el

hogy nyers termé-

áll

fog remélni nyerstermelésének

hajlandó legyen külíinbcn

is

rendszabályra tehát, mely

hanem

beho-

magát, honnan a legolcsóbban

mindenki

mely ottan

világiján egy ország,

ziókra.

miattunk nem

mert kivitelünk kizárólag nyers termények-

den országnak félreismerhetlen érdeke

;

;

csak azért sem félhetünk a

melyekkel, mint az élet és az erö sforrásaival, min-

áll,

teheti

semmi különbséget

tartanak, azokkal szemben épen

nem

illú-

ellenséges indulat-

valódi vagy vélt érdekünk által sugalltatik,

olyannal felelne melyet tisztán ellenséges indulat sugall, és

mely érdekével világosan ellenkezik. Azok, kik nyers terményeinket most veszik, Inzonyára nem barátságból teszik ezt,

hanem mert valamivel olcsóbban jutnak a dönt azután is.

mint másfell,

hozzi'i,

s ez lesz

Még

némi adatok összehasonlitásával akarok

nem

szolni azoknak, kik

sabb gazdasági

a muidval)éri nézete tal,

foki'a

való

ennélfogva

síii-íí

lévén,

niiink.ihérck

nálunk,

C'Zeki'e s/orit ko/.ik

sától

s

fejlesz-

maga-

uem hiszik iciietnck munkás kezek száma, ezek u mezei gazdaság ál-

m.-ig.isabhak,

a kiiHTtM.

természetes

ennéllugN

;i

;i

a

>('ndi(igy

;i/

ii)ai'czikkeket, ezt

nuiid
hogy a/ \é(lelnii

várni, inei't ha

drágább

s

ipar

nevezetesen Xyugot-Eu-

ip.iii

;ilacsonyabl)

tevékenység

rendszer alkalmazá-

semmi, vagy esnk kedvezíitlen közgazdasági hatású

tozást lehetne v részben <'h"i

A

országaiban,

iié]iességii

mint

mipar

eiuclkcdést

teljesen igénybe vétetvén a

a

az agrikullur ország1)ól

s

visz(jiiyokuá] lógva.

szerint,,

azokat meglizetlielné, mig i'ópa

korszernek

tartják

tésére irányuló törekvéseket

vála-

itt

vál-

esnkugyan állitanánk

niáshaii iiasznosnhhan foglal-

— 197 koztatliatú inuiikával temu'uk. los statiötikáiiak i'éut,

A inuukubérek iiáluuk, u hivata-

három különböz forrásból gyjtött adatai sze-

a következük voltak

:

Nai)száin a nevezetesebb városokban, a község! hatóságok

— 96 n 55 — 50 — 60, no 40 30—40. 80—1.15, n 60— SÓ, gyerBrassó 50, gyermek 70—1.20, n 40—80, gyermek 20—30. Éi'sek-Ujvár, 80—90, n 60—80, gyermek 30— mek 20—60, Kassa, 70 gyermek 45 45. Nagy-Szeben, n 60 1.00—1.20, n 80—1.00, gyermek 40—80. Xagij-Várad, 60—1.40, n 50—1.00, gyermek 20—40. XgiregT/háza, 45 — 60, n 35 — 44, gyermek 30 — 40. Pozsony, Xyifra, 50— 1.10—1.20, n 70—76, gyermek 45—53. Rozsmjó, 70—80, 1.40, n 30—60, gyermek 24—45. S.-A.-Ujhely, 80—1.00, n 40—60, n 40—50, gyermek 30—45. Tokaj, kimutatásai szerint 1873-baii: Baja 60.

gyermek 40

í'érli

— 50. Balassa-Oyarmat

70

kr,

férfi

féríi

férfi

férfi

kr.

kr.,

kr.,

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

férfi

gyermek 25

— 40

krajczár.

Mind

ez ellátás nélkül

sabb bérösszegek a nyári, az alacsonyabbak a fordulnak el.

Más városokban

Gyrött, Pesten,

Szabadkán,

Szolnokon, Temesvárott

stb.

:

p. o.

téli

;

a maga-

hónapokjjan

Aradon, Debreczenbeu,

Szegeden,

Székes-Fehérváron,

a napszám sokkal magasabb

;

—

azonban arra nekünk nincs gondunk, hogy egyes helyeken s a legkedvezbb viszonyok közt a munkás mit tud elérni reánk nézve az a lényeges, hogy rendes viszonyok közt s a helyet ;

czélszerüeu megválasztva, mely áron lehet a

munkaert megvá-

sárolni.

A mezgazdasági statistikának a mezei és gazdasági munkánál fizetett napszámot illet s a megyei hatóságoktól beszerzett adatai felette érdekes világot vetnek a munkabéri viszonyokra.

Az

1872. augustustól 1873. júliusig terjed év-

ben a legmagasabb napszám Csongrádmegyében liuslían 3 ^U frtjával

;

fizettetett ju-

jauuariusban ugyanitt csak 1 forint volt

a legmagasabb, a legalacsonyabl) pedig (férfinak) 30 kr. Csanád, Békés, Bácsban és az alföld többi megyéiben a viszonyok

hasonlók

a napszám igen magasan tartja magát novemberig

;

azután leszáll felényire vagy kevesebbre, tavaszkor emelkedés-

nek indul

s

júliusban tetpontját éri

el.

Ellenben Abauj, Alsó-

Fehér, Bai'auya, Bereg, Besztercze, Brassó, Csik, Doboka,

— 198

Háromszék, Khíilomszék, K.-Szoluok, Kraszua, Medgyes, Szász-Sebes,

ros,

Ung, Zaránd megyékben

egyliáz,

mezei

munka

idején

1 frt

20 kron

felül,

székekben a legnagyobb

és

— aug.)

sem emelkedik a napszám Sáros, Torna, Árva és Küküll megyék(jul.

még

ben, Kövárvidékén, Udvarlielyszékben

magyar

megyékben

felvidéki

már októberben vagy szám 80 czárra

kr.

maximnm

1

és

novemberben

deczember-januárban

áprilisig

Arvamegyében 14 kr

is

a nyári hónapokban 80

A

sem.

a nap-

leszáll

— 70

60

kraj-

szemelött tartandó, bogy mindez

;

csupán férfinak; a minimum 20

és

ennyire

Erdély legnagyobb részében

legfeljebb

frtra,

marad

igy

s

—

Ma-

Lijjtó,

Szerdahely, Torda, Turócz, Uj-

fordul elö

— 1.00

— SOkrajczár, st

ugyanezen vidékeken

;

nk

(maximumban) a téli hónapokban -10 60 krt, de minimumban 10 — 15 krt, gyermekek még keveselíbet keresnek. A különbség téli és nyári hónapok közt az alföldi és dunántúli megyékben aránylag nagyobb, mint a felvidéken és Erdélyben. Biharban, Houtban is leszáll télen krt,

—

a

férfi

maximuma 60

napszám'

50 kr.— 2

noha nyáron

krra,

itt 1

forint

frt.

Bánya-

kohómunkásoknak

és

lére 1873-ban a bányaha-

tóságoknak a bánya- és kohó^elepektl gyjtött adatai nyo-

A

mán:

beszterczebányai bányakapitányságban a nagyobb fémbányáknál férfiaknak 65 1.10 krt fizettek, mi a megelz

—

évhez képest 10

—

15

krajczárnyi emelkedést képezett; azonban

voltak bányák, hol csak 40

—

50 krra ment a férfiak napi bére Kszénl)ányáknál 1 frt 20 — 50 krt keresett a férfi muukás a magasabb tétel azonl)an ritlcán fordul el és 1 frt .30 kr volt 9()kr. a rendes; ugyanezeknél iKikuck 40 gyermekeknek 40 6(t kr. a 1'éiiil)áiiyákuál nknek 16 40, évi átlagban.

;

;

—

kivétehísen 50 fizettetett

60

—

1

;

frt

ravidéki

— 60,

—

;

gyei'nickeknek 16

a kohóknál férfiaknak 50

20

kr.

i'észélieii

kszénbányáknál

A

fizettetett.

frt

82

ki-

41

(iOkr.;

gyerniekekn<'k kerüh'tbeii

a

í>5

nknek 35

5(»

A

iigyaneiinyi.

napi bér

volt

:

krkr..

kr.

vasgyáraknál

és réztelepeknél

fizettetett férliaknak

ken szénbányáknál rérliaknak fi-t

40

ritkál)baii

kr, a

bányakapitányság mát-

hii(hi!

ezüst-

az aiany-, .1

— 35,

— 58

-1

lii

•'!(»

Stipruiiv

iii(
férfiaknak

.33

;

70

kr.,

más vidéke-

kr. ki\é)('|csen liaii

6(i

70

bi'inyaka|)ilán_\

— 80

ki',

I

kr.. i

nknek

—— Jd9 2U

— 4U

fordul

— 4o

kr.—

2 frt 4<>

t

ki-;

krt— 1

ritkábljan

frtot,,

gyermekek 32

— 60

1

A

krt kerestek naponként.

10

kr,

— 45 kr 50 kr — 6 15

— 45

kr

nknek

is,

30

A

92 krt

1 frt

nk

(kik

15

;

A

krt

kr

—

;

krt,

kerestek

frt volt;

—

5

egyes vas-

krt,

—8

frtot ;

gyer-

1).

biztosság kerüle-

20 krjával, vasgyári munés gyermekek 25 50 krjával

1 frt

—

zsilvülgyi

a vaskohóknál a férfiak napi bére

;

frt

is.

Mind

— 75

kr, és

Nk 20—60 krt, gyermekek

de némely köszénhányáknál

Már most

kszénbányákuál

férfiak

a petiozséuyi kincstári telepnél 2 frt 80

ellenben fémbányáknál 40

kr— 1

vételesen 85 krt,

50

zalatnai bányakapitányságban, mely. egész

munkabér a

50

1 frt

is ')

—2

frt

1

a Szilágyságot foglalja magában, igen nagy eltéré-

s

seket mutat a 1 frt

—

A g'lnlczhnnyai

— 50 krjával, nk

lettek fizetve.

Erdélyt

forint

gyermekeknek

kr,

hetenként pedig

is,

55 krt kerestek najionta.

1 frt

1

csak kis számmal alkalmaztatnak) 30

itt

tében bányamunkások 60 kr

kások

—

rozsnyói bányabiztosság kerületében (a

vastermelés fvidéke) férfiak 70 krt

és

kr

;

—

frt,

gyáraknál

krt,

szepes-i(/li h.

naponként hét számríi férfiaknak 2 frt hó számra 14 18 frt nknek és gyermekek-

fizettetett

nek aránylagosan.

mekek

— 40

is

írt

l'értiak

uk 40— HO

krt,

kapitányság közvetlen kerületében férfiaknak 5o de 40

kr.— 18

(50

l'rt

kapitánysá
h.

25— GO

frt

heti és lutvi brr

itt

ez 9

tVt,

mimkásoknak. Az oraviczai

férfi

70

gyrniR'keknek 15

kr,

el; amaz

kerestek

1 frtot is

ez ellátás nélkül osztr. értékben

lássuk a külföldi l)éreket,

1 frt

20

csak ki-

16—60

-).

ésbankvalutábau.

melyek fémvalutában

vaunak jegyezve. Berlinben gyármunkások az öntödékben hetenkint 12 14 tallért (18

50

krt,

— 21

vagy szerzdve 12 seti

frtot),

kmivesek

közönséges napszámosok

— 13

frt

1

és

frt

ácsok naponkint 2

25

— 50

50 krt hetenként keresnek.

A kere-

adó-becsü alapján, a valódi kereset nagyobb, mint a követ-

kez adat mutatja. Az épit, kmves és ácsmesterek ')

A

}ni

tel niiveltetik 1 frt

frt

krt naponkint

—

1 -)

frt

;

egyletéhez

niegfogliatúvá teszi, hogy ezen sokra becsült telep deticitluegíugliatlan,

ha a luagáutelepek kaptak munkásokat

50 krért, a kincstárnak miért kellett kétszer annyit zetnie.

Hív. statistikai közi. VII. évfoly. V. tz.

89—91

1,

— 200 tartozó mesterek összesen 9400 legényt fogiallvoztatnak, kik

átlagban

4^/^

—

keresnek naponkint.

4^/4 frtot

Wüvtenbergben az 1872-ki jelentései szerint, a

fonó- és

többi iparágakban többnyire

kr, a

iparkamrák

ottani kereskedelmi és

szöviparban

magasabb

— 33

17

1 frt

volt a napi bér.

Iserlohnban egy 1874 martius havában kelt tutlósitás rint az átlagos beti

(7 \. frt), jónak 9

ér volt

:

középszer mnnkásnak

kitnnek

18

5 tallér

gyermekek (15 éven

frt,

— Gfrtbe-

olyanoknak, kik magukat kitntetik 4^2

alól) 3 frt,

tenkint

Íj

frt,

sze-

a vidék vas- és kszéntelepeiben hasonlók a bérvi-

;

szonyok.

A

kszénbányáknál

fels-sziléziai

mellékmunkákkal foglalkozó

krt, a

nk

1

férfiak

—

1

és gyermekek,

frt

30

35

— 90

krt keresnek naponta.

Ugyancsak Porosz-Sziléziábau a »Breslauer Zeitung« közleményei szerint az ottani szöviparban 150

mások

azonban csak 100

szerint

tallér

lett

— 160

tallér,

volna az évi

kereset.

A bére 1

brgyárakban a közönséges napszámos napi frt 25 kr, a brmunkásé (kézmves) 12 — 16 tal-

fuldai

frt

—

1

noha csak 5 napot dolgoznak

lér hetenként,

Egy 1

Sveiczi

nk

—

96

Egy

72

25 12

kr, a c.

1 frt 1 fit

zürichi

1

—

1

frt

férfiak

50

nk

krt,

",0

ftr.

-kai

*)

'-')

(napszámosnak)

lȎi'

98

c.

t<")hl)c<

n.ipokint

40

krt,

60

krt,

krt ke-

7

frank vagy 2

(1 frt

48—59

A

keresett.

frt

kr).

80

a

leg-

vagy

1 Irt

k(">/ép

3 fr

7;)-l)aii

3 frank 2<> kr.

e.

a

Szerzdve

a

Dic Arhcilcr

A il)i'i(rrviTli;i

ll

iiihI ili.- (i.'si'llscliiit'l.

iiissr

iiiul

Lipcse.

Dor

ArlK-itoríVoiiiiil.

Ml. Jahi-an-

1.

ISTI-

l';ilirikcinii
Kcliwciz. /iiridi IH7:i. >)

munkás

legmagasabl) szerzdiUi bér

).

Liiilrly Fclíx. /lölnnr.rl.

1872

iiu'iszergyárban volt

ii.ipi

h-gmagasabb

és 3

— 40 fr.

— — 44 — 60

80 krt

a gyapjui])arl)an férfiak 80 kr

-).

ahicsonyal)h

28

nk

franlv napiliérben részesülnek.

pamutfonódák Ijan krt,

a leuiparban férfiak resnek

és

rohrschachi kartonfonódában gyermekek

— 2 frank, férfiak 2 — 5 50

').

lldt, (IjitIíh.)

dci-

—3 2(il

Aiigol(ii'szágl);iu

Liucastcri

;i

mimka

gyakorlatot igóuylö

;i

kcvosel)!)

több gyakorlatot igényl 20

11, a

heti bérrel fizettetek

!shillÍDg

l'ouódákljaii

1874-ben

').

Egy

az »Arbeiter-

freuutl«-baii közölt kimutatás szerint egy ujon ielállitott :;ugol

fonal gyárta-

1onó(lál)an. uielybeu hctenkint 42.<)(M) ezer iont

következk vo'tak

l)érok

tott, a

munkás

kr— 8

5 Irt 50

11 irt 75 kr, 32

sbb nmuukás

frt

;

20 alsóbb kr

7 irt 5
—8

nmunkás

frt

2 irt 25 kr lietenkint.

féríimuukásük lietenkint

1

kategóriájú

18 magasabl) kategóriájú 10

legmagasabb kategóriájú 17

káríolómester 20

munkára)

írt,

68

:

legalsól)lj

;

4

5 iskolás

A

irt

frt

4 fonó- és

irt,

25 kr, 55

gyermek

fel-

(félnapi

birminghami vasiparbau

— 5 font sterlinget, gyermekek

5

15 shillinget, budderslieldi posztógyárakban férfiak 21, leá-

nyok

10

keresnek. Nottinghami csipkemunkások

shillinget

átlagos heti bére (az >Augsb. Alig. Ztg.« 1873. szept. közlése szerint) 27 *

2

frt, s

némely munkás

itt

21-ki

10 forintot

is

keres egy nap.

Northumberlandban egy 1874-ki közlemény szerint az átlagos napi bér volt kszénljányákuál vágóknak 9 shilling 6 penny vagy 4 frt 75 kr, hengerm és kohómuukásoknak 5 frt, kézmveseknek 3 frt, vegyészeti és üveggyárakban 2 3 frt, 5 frt, mezgazdasági munkásokuehéz munkáért 2 frt 50 kr

—

—

nak

1 frt

kr,

1

fi-t

75 kr. Durhamshireben kszéubányáknál vá-

hengermveknél és magas kemenczékuél kézmveseknek 3 frt, vegyészeti és üveggyáraknál

góknak 50

—

5 frt

;

7

2

frt

—

Yorkshireben ugyanezen bérek fizettettek. Staffordshireben kszénvágóknak és kohómuukásoknak K.) frt, a töblji mint

írt.

Durhamshireben. És mindez, ismételjük, napi

közl megjegyzi, hogy maximális

melykor

tétel,

Ijér

;

egyéljiránt

a Staffordsliireben fizetett 20 shilling

melyet csak els

rend munkások értek

el né-

-).

Londonban

a szappaugy áraknál a közönséges

munkás

gyermekek

heti munkásé 12 frt 50 kibére 3—4 írtról, a hogy elbb fizettetett, 61/2— 7' 2 fi'tra emelkedett. Ugyancsak Londonban a napszámosok közönséges heti heti bére 10

frt,

Feli.x L. -)

a jobb

Id.

m. 271

Félix L. Id. m. 272.

;

1. 1.

;

_

202 bére 10

50

frt

kr.

napi bére 4^2

uehéz nmnkáért 11

—5

^i^

— 12

Irt

kézmvesek

;

frt.

Ezekkel szemben feltünleg alacsony egy része a Belgiombau fizetett munkabéreknek mezei mimkások 60 80

—

:

napszámosok, olyanok

krt,

krt— 1

20

frt

lanvlia 2

—5

szövk 2^2

—

3

forintot; bánya- és

bogy az üzem élénk vagy

szerint,

Nk a brüssseli csipkegyárakban (8 — 10 órai

frt.

nmnkáért) 30 zei

fonók és

krt,

munkások a

és vasgyári

kik gépek mellett dolgoznak, 80

is,

— 40

Tulaj donképen tebát

krt.

itt is

csak a me-

és különösen a luxus- czikk elöállitásával foglal-

munkások

kozó nök bére tnik

fel

alacsonynak, nolia Belgiom kétségte-

lenül túlnépes.

Ausztriáról Félix idézett munkájában következ adatok közöltetnek. Alsó-ausztriai

— 47^, 13 — 15 31.

gyermek

napszámos 9

frt,

papírgyáraknál

a

férfiak

—3

legény 12

férfi

kr naponkint,

ausztriai

pamutfonódákban frt;

— 50 n6

s

80

kr—

50

1 frt

— n 7,

fest-gyárakban

frt,

mind

frt,

frt,

férfi 6

:

gépgyáraknál napszámos

kovács és monteur 30

frt,

4(J

2i/o

kr,

n

ez

60

azonkívül szabad lakás

és

lietenkéut

gyermek

kr,

ftés.

Fels-

pamutfonódáknál aránylag csekélyebbek a bérek: munka minsége szerint 50 krt 1 frtot, nk és

—

gyermekek

24—63

nál férfiak

6—8,

krt naponként. Cseliországi papírgyárak-

nk

4

—5

frtot

keresnek betenkint, legrosz-

szabbul vannak fizetve a cseliországi hegyvidéki szövk (taká40, gépszövk 50 krjával nacsok) és pedig kézi szövk 30

—

ponkint. Reiclienljergi,

pamut- és jobbak 8

—

a jobl)

aschi,

aussigi,

b.-leippai

b.-aicbai

és

gyapjuszövdékben közönséges munkások 5— 5'|-, 9 frtot keresnek lictciikiiii. hriiimi szövk és fonók

üzem idejében betenkint

1<»

U

Irtot,

lH74-ben a ked-

veztlen viszonyok folytán a/.oidtaii részlx-n kevesehhel.

A

magyarországi adatnkiial<

országon

meggyzliet

kívüliekkel,

()ss/.elias(mlitása a l)árkit.

liogy

Magyar-

a tényleges

n)uid
lejieliiek

a

^'\

;i

ii|)a r

nem

óbajtják vagy

nie.tílionosulását.

A

nem tartják minsége

imiiika

ersen kiilimböznek úgy nálunk, mint maximum, sem (eltekintve olyan abnor-

szerint a bérek naj^yon

a külföldön, de sem a

mitásoktó],niiut a sziléziaiszöv ipar és a csehországi

lenszövk

203 bérviszonyai) a iiiiniiuuni

szágot,

liol tr)bb

nem

munka

dija,

noha

emlitvo Angolor-

is

munkás

iparágl)au, az angol

kaképcsségénck megfeleln, csaknem kedik a

mint Ausztriá-

iiciu ina.^íisnhl) iiálniik.

ban, Németországban és Svciczban,

rcndkivüli niuu-

magasra emelmelyekbl ez adatok

liilietetlen

a források,

származnak, kizárják a kételyt.

Lesznek angol munkás

hanem és

talán, a kik azt fogják áll

mondani,

nem csupán

munkaképességben a magyarországi

az

felett,

a reichenbergi és brüuni posztószövö, a sveiczi pamut-

lenszöv

is,

mert olyan munkát tud, melyet a magyarországi

napszámos vagy bányamunkás nem tanult képes, és hogy ennélfogva,

ha absolute nem

nem nem is lehetne

melyre tehát

s

képes, melyre csekélyeblj iutelligentiájánál fogva is

magasabbak ná-

lunk a munkabérek, de a végzett munka értékéhez képest igenis.Ésez feltételesen

megengedhet

héz akadálya az ipar fejldésének.

s

elismerhet, hogy ez ne-

De mit bizonyít

ez ?

nem

azt,

hogy munkás kezek hiánya gátolja azon fejldést, hanem hogy a kezek gyakorlatlansága, az emberek tauulatlansága teszi azt.

Munkást

log, erre

nevelni a munkára, költséges és mesterséges do-

csak vállalkozó képes, kinek érdekében van, Érdeké-

ben pedig nem lehet addig, mig a külföldi gyáros,

ki jól be-

gyakorolt munkásokkal rendelkezik, szabadon versenyez vele,

mert ilyen viszonyok közt, mikorra a nevelést befejezné, vagy

elbb

tkéje

is,

fel lesz

emésztve.

Bizonyos, hogy azon külföldi munkások, kik naponkint

— 70 kr — 1 frt

frt

1

50 krt keresnek, sokkal többet tudnak, mint a mi

1 frtos

napszámosaink és bányamunkásaink, de hogy

nálunk képzett munkás alig van,

ez olyan dolog,

melyen sem

mint változtathatlanou kétségbeesni nem kell, sem ellenkezleg azt

nem szabad

bevárni, hogy ez

minden buzdítás, minden

könnyítés nélkül megváltozzon.

Ha

a férfimunkás napi

tányság némely fémbányáinál

— 35 — 50

45

56, a szepes-iglói b. kr,

a beszterczebányai kapikr,

ugyanitt a kohóknál

kapitányságban némely bányáknál

a zalatnaiban 40

vök, a sziléziai fonó- és

bére

40—50

— 60 kr, ez

a csehországi lenszö-

szövmunkások legroszabb bérviszokohómunka

nyaival vetélkedik, a mellett, hogy a bánya- és

nehezebb és fáradságosabb és mindenütt tetemesen jobban

204_ fizettetik,

mint a louó- és szövoiparbcli munka.

A

mellett ezen

bányák (többnyire a réz- és részben a nemes fémbányák) a legkisebb béremelkedést

sem

A nagy

állják ki.

vasutépitkezé-

sek idej éljen a bányák tetemes része elhagyatva

volna folytatható.

A

magánfémbányák igen nagy

részénél a

munka

dijján felül eredményeznek, itt

mert

kárral lett

jövedelem, melyet azok a

kás foglalkozik

állott,

már csak

az emelkedett bérnél fogva azok mivelése

igen alacsonyan számitott

eltn

csekély

;

ezer- és ezer

mun-

olyan munkával, mely saját elég nyomorú

élelmén felül úgy szólván semmivel nem járul a nemzeti jövedelem szaporításához. Hogy ennek daczára azon bányák mégis

miveltetnek, ennek két oka van

csekély, de tökét mégis képeznek

s

egyik,

;

hogy azok, Ijármily

a tulajdonosra nézve, ha 200

munkásnak munkája után évenkint csak 200 delmet venne

is

be, ez

írt

tisz'ta

jöve-

mégis jobb a semminél, mig nemzet-

gazdasági szempontból ez roppant pazarlást képez. Nehogy félreértessem,

megjegyzem hogy a pazarlást az alacsony

muidíabérnek az alacsony jövedékkel való összeköttetéseben azon valószíntlen esetet

látom, a mig egy vállalat, feltéve

hogy a vállalkozónak semmit soknak akkora

dijjat hozna,

nem

hogy azok mint fogyasztók

tékenyebb tényezökül illenének be tetbe jönnének, végre

jüvedehnczne, de a munká-

s

mint adófizetk

pedig megtakarításokat

is

is

jelen-

tekin-

tehetnének,

egy ilyen vállalat nemzetgazdaságilag elnyös. Számos kisebb fémbányát a tulajdonos maga mivel családjával egyedül, vagy

még egy-két segédmunkással ezeknél a mivelés folytatása megegyez a tulajdonos érdekével még akkoi' is. ha a muiikadijjon felül épen semmit nem jövedelmez a vállalat. Ez is jó ;

ha csak a munkadijjul es összeg nagyobb Egyébiránt még nagyobb fémbányákuak mivelését

h'iiue,

ják haszon

]i<'lkiil

vagy kárral, azon

talán gazdagalil) érre

akadnak

és igy

mindig icUclict, hogy a gazdag értl szikla választ,

el.

(aranyra, ezüstre

Ezen

liazái'ds/rrii

s j-ézre

értve)

gazdasági liatás megitélésénéj.

azok tovább mveltetnek,

a,

csall'a

is

is

már csak jellege

a

—

folytat-

remén} hcn,

mindig továhb,

tekinletlie

—A

lenne.

liogy

mert

egy-két láhnyi l);in\ a

veeiiil('i a

iparnak neinz<'t-

másik ok. melynél fogva

szokás hatalma.

arany-, ezüst- és jézbányák egykoi- szépen

A

magyarországi

jincdelnie/tck

és

205 uemzetvagyonnak, de x\iuerika

jelent (''kény részét képezték a

feliedeztetése óta

jövedelmezségük folyton hanyatlott,

arauy- és ezüst tekintetében

a/,

;

njabb idben mivelés alá vett gazdag liai

telepek okozták a válságot

')

mázsát

66

vást hanyatlott; 1878-ban

48

94 kr átlagos

frt

lés alatt álló

többé

és

dél-ausztrá-

még 1854-ben 38.055

bécsi

ennek folytán a termelés

s

már

csak 18,860

b. ni.

foly-

termeltetett

Ennél még alacsonyai)!) árak is 04 kr— 48 frt 39 kr. Nem a mive-

árral.

1869— 71-ig 47

voltak

;

cliilii

a réztermelés és mázsájának átlagos eladási ára

tett

50 kr volt; azóta az ár

frt

föleg

a rezet illetleg leginkább az

frt

erek elszegényülése okozta, hogy a fémbányászat

nem tényez a

nemzeti jövedelemben

kával valószinüleg most

mint akkoriban,

midn

is

;

ugyanannyi mun-

ugyanannyi fémet lehet termelni,

Körmöcz, Selmecz, Xagy-Bánya úgy

Nevada vagy Mon-

hangzott, mint most California. Victoria, taua.

De

ereje,

a réznek leszállott ára miatt, a termeivény értéke, mely

az arany- és ezüst roppantul megcsökkent vásárlási

akkor szép többletet eredményezett a termelési költségen most nem

lül,

fizeti

meg a

munka munkaer után

reá

másutt más iparágakban annyi milliomosokká lesznek,

itt

árát.

fordított

fe-

Mig

vállalkozók

munkás élelme a

alig kerül ki a

jövedelembl. És mindamellett a bányák tovább miveltetuek.

Ez a

szokás hatalma, egyike azon tényezknek, melyekkel szá-

molni a »laissez faire« princípium elmulasztotta.

A

minden

kincstári fémtermelés évek óta

lem nélkül

foly.

A mit

ér behozna, elnyeli a

másiknak

hogy bizonyos bányák állandón

deficzitje jól.

;

s ez

az

elbbeuiekre

szoritkozni,

nem ugy

mások állandón

vedelmeznének, mely esetben az utóbbiakkal s

tiszta jövede-

netalán egyik vagy másik gazdagabb

hanem

fel

van,

roszul jö-

lehetne hagyni

hol a selmeczi

Fels-

Bibertárna termelése növekszik, mig a körmöczi Goldkuust-

handlungé vagy a kereszthegyi, veresvizi peké

leszáll,

hol pedig a másik

és

kapnikbáuyai

tele-

évben amannál mutatkozik

csökkenés és másoknál emelkedés.

Sem

')

jelene,

sem jövje a hazai arany-,

ezüst- és rézter-

Ezen két országból egy évben (1872) kivitetett., egyedül Angol mint 40 millió forint érték réz.

ovíízágba. több

206

oda tartozó

munkások száma, kiknek ereje e bányákban s az kohókban elpazaroltatik, összesen töl)l) mint húsz-

ezer, annyi

mint Nagy-Britannia és Irlion egész leniparában

melésnek

a

s

van elfoglalva,

s

mely szám elegend lenne egész gyapjuterme-

lésünk felgyártására. Jól tudom, hogy bányamunkásból

nem lesz egy nap

munkás.

vagy fonodába való

takács

De

alatt

mert

épen

ezt

tudom, kivánom hogy megadassék ez irányban a buzdítás, megadassék a lelietség erfeszítés és kitartás által eredményeket kivívni, melyek az egyéni initiativát jutalmazzák.

A bányászat nem az egyedüli foglalkozás

melyben munka

gyümölcsözn alkalmaztatik, mint kívánatos volna. Tudva van, hogy a székely földrl évenként számos ember megy B-uméniába munkát keresni. A mez-gazdasági munkás'ok nagy

kevésbé

melyben a gazda-

része az évnek azon egész hosszú szakában,

sággal nincs dolog, tulajdonképen foglalkozástalan

mit aratás

alatt,

aránylag rövid

id alatt,

s

abból

él,

az akkori felcsigázott

A magyar felvidéken átalában munkás kezek hiányáról s a kínálat csekély

bérviszonyok mellett keresett.

nem

lehet szólni

A

kereslethez képest.

voltáról a

terjed alkalmazásával mind

mezei gazdaság

Azonban helyén találom

itt

megemlíteni, hogy

ujolag

mindazok daczára, miket a munkaert

munkabért illet

és

nem hiszem hogy

viszonyokról mondtam,

a gépek

is,

tö])b kezet nélkülözhet.

ipari

fejldésünk a

kívánt mértékben és a kívánt gyorsasággal véghez meliessen,

ha az ország a jelenleg rendelkezhet muidcaerkre a népesség l)elfajzásál)ól és ezzel

ered

s/ajxtrodására

a legszorosaljb kajx'solatbaii

rület elkiil()iiitését

s a

védelmi

áll

i'eiulszer

az

azoknak

s

utalva

is,

hogy

marad

a

;

vámte-

mérsékelt alkalmazá-

nem tartom a/ egyediili állami teendí'liiek és nem állitom, hogy fz magában képes leeiideiie gazdasági viszonyainkat sát

—

oly

i"(»vid

id

elsnek tartom,

alatt,

nn'ly

ala))l'e|tételnek.

mel\iiek

vagy

nem

er(!(lniényt

Ha toznak

a

liiányálian

a

átalakítani

:

de az

nem

leliet

liatása. az

tíihlii

nein

l(''tesilliet

igéj-.

vámpolitikai

s kö/('itli'ink

mint kívánatos

nélkiil a t(il)binek

és a

viszonyok az enditelt ii'án\l)an kiilt'()ld

kíizíitt <'gy

kedik. niel\ megengedi, lio^y itten miMikalu

\.il-

olyan korlát emelii.

Iiimelési és lo-

207 gyasztási tekintetben némileg különleges viszonyok

jöjjenek

ha a tápszereknek alacsonyai)!) árai mellett a mnnkásnak valamivel magasahl) hOv is kínálkozik, akkor meg leszoek adva létre,

az elfeltételek,

meg

lesz

adva az impnlsns egy olyan mozga-

lomra, mely lakosságnukat egy felette hasznos elemmel szaporítaná,

t.

külfíildi,

i.

nemzetiség gyármnnkások

különljözö

ezreivel, kik családostól tele})odve le itten, az ország felvirág-

zásához és a nemzeti léterö fokozásához mint nagyszer té-

nyez

járulnának.

Amit

ez irányban

A

foglalhatom.

mondani akarok, igen röviden

tárgy természete

nem

össze-

kivánja hogy részletekbe

bocsátkozzunk, de ezt elre bocsátva, felkérem az olvasót, hogy a fontosságot melyet a tárgynak tulajdouitok, ne a tér után Ítélje

meg, mely annak ez

irat

jelentség, melylyel az nemzeti hiszem, óriási.

De

keretében szabva van. Mert a'

jövnk szempontjából

birna, azt

fájdalom, létesítése annyira kívül fekszik

azon eszmekörön, mely nálunk a közvéleményt vagy ennek

mint teendk és lehetk foglalkoztatja, hogy róla be-

fractióit,

szélni ugy tnik fel, mint a mesék országáról vagy a holdban fekv bányák kiaknázásáról noha ab1)an, ha kissé felülemel;

—

kedünk azon körön, melyben törvényhozásunk szelleme eddig mozgott, valami rendkívülit vagy épen kivíhetetlent nem lehet látni. Azért csak a gondolatot pendítem meg s ekként talán elkerülöm a projektum-készítés

eszme

életre való

mai

tört

szirtjét,

melyen már nem egy

meg, hogy elmerüljön a nevetés hullá-

alatt.

Mindenekeltt

Hogy

alakjáról,

gáról

:

mért kívánom, mit vélnék általa

elérni ?

hatást tudjon az ember képzelni, egy eszköznek nemcsak

is

nemérl, közbens arányairól, da abszolút nagysáhogy fogalma legyen. Azért mondunk egy számot.

kell

Félmillió külföldi gyármunkással

(férfi,

n és gyermek össze-

sen) mindent és teljesen elérhetnek gondolnék, mit ez utón

elérhetnek tartok kevesebbel, felével vagy két ötödével e szám;

nak már nagyszer eredményeket sokat.

A

;

míg ennél

is

kevesebbel

várt eredmény vázlatánál azonban a teljes számot

tartom szem eltt. Mindenekeltt iparczikkekben való szükségletünk fedeztetnék a

l)elíüldí

teljes

termelés által, melynek

értéke ekként tíibb száz millióval nítvekcdnék

;

a mennyiben a

208 termelés legalább kezdetben (inig az óriási vállalat költségei* törlesztve leuuének)

zetet elleusnlyozná az,

rosé

t.

i.),

drágább

mely szükségletünket most

földi termelés,

alapítási

»

volua, mint azon kül-

különbö-

fedezi, ezen

bogy a vállalkozói nyereség

mely a jelenben a külföldnek

íizetett

(a gyá-

árakban a

termelési költség mellett egy tetemes alkatrészt képez, belföldi

vállalkozók vagyonát, tebát a nemzeti vagyont szaporítaná.

Másodszor a lakosságnak azon szaporodása a mezgazdasági termények fogyasztását olyan mértékben növelné (gabona, bús, bor, doliány),

bogy feleslegünk értékesítésében a külföldi

czoktól, bol tnlbatalmas versenytársakkal találkozunk,

ugyan

pia-

nem

teljesen függetlenekké lennénk, de legalább jóval ke-

vésbé függnénk; ugy bogy csak jó

termés

az eladott mennyiség kárpótol az alacsony rósz termés esetében felkeresni,

bogy a

is,

kicsi

években, mikor

árért,

nem pedig

mint jelenleg tesszük, kellene azokat

potomáron értékesítsük,

felesleget

miutbogy Oroszországban vagy Amerikában nagy felesleget eredményezett az aratás. Azon mennyisége után pedig a tápszereknek, melyet a bevándoroltak fogyasztanak, minden évben

mely az országon

a szállítási l)ér azon része,

megkíméltetnék

kívül Ijcfutott útra esik.Ugyanez áll azon nyers anyagokra nézve is,

melyek most kivitetnek, akkor pedig az országban gyártatná-

nak fel. Mind ez els sorban a mezei gazdaság elnyére válna, melynek emelkedését, különösen a népesség további szaporodásával kapcsolatban eredményezné. Harmadszor

vándorlás

általi

bülést képezne;

szaporodása a lakosságnak a,

jövre

jx'dig

azon

már a

be-

is,

i)olitikai erös-

uj liasznos

elem felvétele

a nemzet véréhe, eimek egyrészt jeHemi fejldésére (a kulturális és

gazdasági jellemsnjátságok dolgában) kedvezleg iolyna

be; másrészt pedig a bevándoilók tulnépesült országból, tehát

mindenesetre szapora fajból eredvén, helelepedésiik az egyedüli eszközt képezné a népesedési viszonyuknak eddigi stationáriiis

állapotukhól

kiiajíadására. akái' ínilajzásra szorítkozva

\.ih'»

saját szapol'oí hasuk sáfígal,

rniíh'Wi

nézve, sokkal életí'J'sehh

laj

a

áltah akár

iiépnio/gahni

el\ ('.^yiihc a

viszonyok

henszüh'il

lováhhi

t

kikos-

nienelére

na^^yohh vah'»sziii(iséggel a szaporaság, mint az luh'ij(hina,

picpoii(h'rábia.

ICzen ei'eíhnénvek ehaését. az

eszme \ahV

iL-'e-át

a

k<)\('t-

209

kez

módozatoktól feltételezem

A liatározottau kifejezett

:

állandón acceptált védelmi rendszer

kedvet ébresztve, részben tekre,

maga

magánosok részérl

;

is

')

és

buzditva, vállalkozási

reávezetne ide vágó kisérle-

külföldi gyárosoknak, kik hajlan-

dók tökéjükkel az országban letelepedni, magukkal hozva munkásaikat, bizonyos kedvezményeket lehetne tenni, p. o. az épitkezésekre szükséges területek átengedése körül

munkások

uti

volnának

költségei megtéritendök

a

;

és

bejöv a mire

kiváló súly fektetend, mimkás-lakások épittetnének az állam melyeknek olcsó bér mellett való használata részérl,

—

nekik biztosíttatnék. Ezen lakbérfeltételek, az élelmiszerek árai és az elérhet munkabérek jegyzékei köröztetnének és

ügynökök

által terjesztetnének

azon tulnépesült vidékeken,

melyekrl a bevándorlás létesítend volna. Végre pedig

s

ez

a leghathatósabb eszköz lenne, minden könnyítés megadatnék a munkásoknak termel eyyletek alakítására, melyeknek eszméje

azok nagy részénél igen elterjedt részben jó sikerrel Itt vállalkozó és

Mi

és kedvelt s a

mködnek Franczia-

munkás

az országokat

min

illeti,

melyek tulnépességén könnyítve,

szemeltt tartom Porosz-Sziléziát

ban

;

és

leginkább

Németországot általában,

kísérletet lehetne tenni Francziaország-

Augolországból az angol munkás

is.

-).

egy húzásra uyeretnék.

lennének betöltendk saját lakosságunk hézagai, Sveiczot, Belgiomot

egyletek

Augolországban

és

kitn

tulajdonainál

fogva, kívánatosabb mint bármi más országból lenne a betekérdés azonban, hogy az ottani bérviszonyok mellett lepítés az, mit felajánlhatnánk, elég kecsegtetnek tünnék-e fel ? Le;

hetnek, az olcsó lakbéri és élelmi viszonyok hangsúlyozása mellett, tartanám ezt a szöviparban foglalkozó munkásokra nézve, kik legroszabbul vannak fizetve ^).

1)

A bizalom

költése szempontjából kívánatos volna, lia a tarifa-

tételek egy megliatározandó

idpontig változatlannl való fentartására

az állam kötelezettséget vállalna. 2)

P. o. a Siin Mill

Companj- pamutfonó cooperativ vállalat Oldkiti\nö és mely több fonalat termel, mint

hamban, melynek gj-ái'tmánj-a bármely más fonoda. 3)

A nevezett

1820-tól 1870-ig

Be:hv Leo

:

országokból az éjszak-amerikai egyesült államokba Nagy-Britanniából és volt a bevárdorlás

következ

Xcmzet'ét.

:

210

Hogy

Ijeváudoiiás által a politikai ersbülést vélem el-

mozdithatóuak, ez sok

emberuél megütközést okozni, gúnyt

gerjeszteni fog

hogy a nemzetiség sokfélesége ez

;

és való,

szágnak nem volt javára. l)an.

A tapasztalatok nem buzdítok.

ha okulni akarunk rajtuk,

külföldiek

megtelepülését,

ezt

nem ugy

tehetjük,

or-

Azouhogy a

a mire mellözhetlen szükségünk

vau, meggátoljuk vagy legalál^b

annak elmozdításától

tartóz-

kodimk, hanem akként, ha azt kezünkbe vesszük és a lehet és rósz

jó

következmények öntudatával cselekszünk. Okulva seink

nem fogunk a l)evándorlóknak ingyen földeket adni nem földmíves lakosságot, nem gazdaembereket fogunk betelepíteni, hanem gyármunkásokat; nem is fogunk politikai és nemzeti kiváltságokat adni, hanem egyenjogúságot. Azon munkások unokái egykor feltámaszthatják nálunk a társadalmi kérdést, de nemzetiségi kérdést bizonyára nem fognak j)éldáján,

és általában

támasztani

a gyármuukás figyelme teljesen az élet gyakorlati

;

kérdéseire irányul, egyéni javának elmozdítását })edig

nem

politikai izgalmaktól reniényli.

Hatalmunkban

fog állani, hogy

az azon munkás-kolóniákban

államköltségen

állítandó isko-

lákljau a magyjir nyelvet köteles tantárgygyá tegyük s ezt i'ogjuk clniulasztani

nk

nem

').

Azon ellenvetésre, hogy ezzel uj bonyodalmaknak vetmeg alapját, mivel felidéznénk a »munkás« vagy úgyne-

melytl különben nu'g sokáig megkímélve niaiadtuuk volna, azt válaszolom, hogy e kérdés még ekként .sem egyhamar álhia elttünk komoly alakban, vezett »társadalmi«

kérdést,

mert ilyenué csak akkor bitban. Kgyébiráiit

/etekkej

lé|)ést

lia

akkor

taitva.

mikor tú]né[)ességgel

lesz,

pedig,

haladni akaruidí a lu'in

IrlíiiidlxM lí.sOT.Sál*. Fri(iH-/iacir.s/:i>;lic'.l iii<-lnis/,;i<;l)ól ') ;ilili;iii

2.;J68,4ba. SvoiczhiM

Kzzi'l

l;'its/ik

iiicgfclcliii

Irjc/ftlfiMi azt irtani.

liii;,'y

irtó kín-iiliiicíiiy<'k)nlyt;íii ".i

t<»H

ImImh

nndlflt

nielii/ll. I>izl<)«itliat6

az

'.'45,s Ili. ]J.'l;.riniiilHi|

l)a-

17.'J7í<,

Né-

11/ cl Iciiiiiiiiiilás viidji'iru

li(li|(|ii((''sl,

iijiiiildk,

ivr(l\t,"/,rit.lcii j;az(lasii>íi

ImImI

tfíJf'HzkedéHro, mijí a clí'nnozdifiísa

a

lt.-sziilliitl

azon

iit<'i/nunk

til.r)7'J.

j,n.ii(ln|t,nii

Itiiiii. liii;;y c

szabad

áll kajicso-

]ialad('i lu'in-

iiiij;'

más nrinzciluliik

axMziiJiiláhi.-.

az

is,

mely

ki>ri'ilil)i

Mxny egyól) van reményük

viszoiiyoii

Icisziiimi m'-pckiirk aíjdif;

a ln-viindniliiviKik.

t'{>y

lir m(

iiuy

iii

tültik. (ízélzii-

•'szszcrii

Ivfzclési'

211 jóktól,

melyek a magasai)!) gazdasági

fcjlíkléstül

eddig elvá-

laszthatlauokuak látszottak és melyek miudeucsetre csekélyeb-

bek azoknál, melyek a gazdasági elmaradtságtól elválaszthatlauok. Azt hiszem, hogy Augolország miudeu népességi és gazdasági viszonyait habozás nélkül elfogadhatnánk cserébe az aktualisokéit, kapcsolatban az ottani társadalmi Ijajokkal, a

pauperismussal és a numkásizgalommal.

A minek kórtüneteit,

tnlsága okozza a nyugoti külföld társadalmi

annak hiánya sorvaszt bennünket.

Én

azon bajok-

ban, nevezetesen a munkások közt sok helyt uralkodó elége-

detlenségben

nem

visszariasztást

látok,

hanem

ujmutatást,

hogy egyszer más baját elnyünkre használva fel, saját helyzetünkkel amaz államokét is javítsuk. Mig amazokra nézve

égetvé lesz az úgynevezett társadalmi kérdés, nemzetiségünket megmentjük az enyészettl.

ezáltal talán kevésbé

14*

VI.

Altalános nézpoiit. Miután

—

Befejezés.

els fejezetében reá utaltunk

a jelen dolgozat

azon tényre, hogy népek hanyatlása és eltnése a történelem

tanúsága szerint a kideríthet esetekben mindég a létviszo-

nyok változásával

áll

okozati kapcsolatban, a mely változások

olykor a más népekhez való viszonyból, olykor jiedig egyéb körtilményekl)(">l

ezen esetekbeli

erednek, utóbb kimutatni igyekeztünk, hogy is.

mikor

t.

nem

i.

közvetlenül

más népek

cse-

lekvényei idézték elö a létviszonyok változását, ez halálossá

mégis csak a más népekben meglev terjeszkedési hajlam lett.

Ezen hajlam általános

nem

érvényesülhetvén, okozza hogy

közt

él

népek,

forrásait.

A

mások eltt

;

által

de kedveztlen viszonyok közt

kedvezid) viszonyok

a

leifogják a léinek

ta])asztalt változások

nem

hozzájárulható

voltak ugyanis olyanok,

hogy az általános emberi tidajdonok ne képesítették volna az illet néj)eket a hozzájuk való alkalmazkodásra, legrosszabb esetben

alkalmasabb egyéneknek kiválasztása,

az

néjjjelleiiinek

a

s

ekként a

létszám megapadásával kajjcsolatos átalakí-

tása útján, és a k(>dvezl)b esetekben a ])erfekt ibilitásiiak kítzíMiséges

Ha minda meneti népek

l'oka ala]>jáii.

tiinése állolt

idt kivánó alkalnnizkodási processus nem vagy )iem

más népek

bejoglalták

is

l(>i-endiette

a

iii''|ic|<

lett.

fölélje

el-

Ekként

a

nu'iietett zavartala-

gyiimídcsét. minthogy

meggyengiiltel

\égleg

nttek, liogy utólagos Kifejla létviszonyok változásai

l'iig-

kii/di'hiieill oko/jiatták az en'isek elgyen-

giílését, ezáltal liatliatósan fél

meg

vagy

tért

a

avagy akkéid

dése lelieteth-nné getjeniil

végleges

g}akiaii el, ez mindég onnan eredt, liogy azon

nnl véglie/.

í'lnyonilak

már

befolyva azok eredményeire, egyik

elnyéül másik liátiányánl

homogeneitását, kiilönliö/elekit

;

niegsziíntetve az endieri jiein lio/\a

létic,

megalapítva

a

213 variabilitást

ezzel

s

a perfektibilitást, eltér iiépjellemeket

kultura-typusükat teremtve a létviszouyokat

s

mindezek

azok befolyását

s

;

által ismét

s

komplikálva

de ha ekként a verseny

irányára mindég hathatósan l)efolytak is, másrészt ettl, a versenytl nyerték végzetes jelentségüket ha amazokat irányadókúl, ezt kell mozderül tekinteni azon örökös mozgalomban. ;

A

terjeszkedési hajlam,

mely egyesekben ngy mint társadal-

makban megvan, ha más

korlát

nem

tartja vissza, kell

a szomszéd azonos hajlamának akadályába ütközzék, áll

hogy el-

s

a létért való küzdelem ember és eml)er közt, mely lehet

békés, mintegy öntndatlan vagy erszakos, öntndatos

:

az elb-

beni mint múlhatlan szükség közvetlenül következik azon haj-

lamból

az ntóbbi, következménye az e viszonyok által nevelt

;

emberi jellemnek.

Hogy

a minden fajoknak közös

terjeszkedési hajlam,

mikor a konfliktus eláll, melyiknél érvényesüljön a másik rovására, ez épen a különböz létviszonyok szerént igen eltér

Ezen tulajdonok között, mint a magasabb kultúra kiterjedést elért többé semminem más

tulajdonok által döntetik

második fejezetben

ba bizonyos

el.

kifejteni igyekeztünk, a

fokot és

felsbbségnek nem rendeltethetik

alá, s

küzdelemben a gyzelem egyedül

függvé

gyorsaságától jezi,

lesz

;

haladás tulajdonképen

maga

azon értelemben mint általánosan használtatik

mitl a népek fenmaradása tik.

azon túl a létért való

kultúrál)an való haladás

a

A

ily

körülmények közt

kife-

e szó, azt,

feltételezte-

társadalmi intézmények (törvényhozás, közigazgatás,

igazságszolgáltatás), továbbá a közgazdasági és a közmiveldési állapotok

képeznek szoros kölcsönhatásukban egy egészet,

a kultúrfokot

ezek forrásai egyrészt közvetlenül a kifelé ható

;

aktuális ernek,

mig másrészt tlük

feltételeztetik a népszapo-

rodás, a nemzeti létfentartás ezen alapfeltétele, a terjeszkedési törekvések sikerének nélkülözhetlen követelménye.

Kétségbevouhatlan hogy a túrnépek közt

akkor

is,

lia

is

létért való

küzdelem a kul-

tovább foly és hogy tovább fog folyni

még

majdan sikerülne egy általános állam-egyesület

vagy egy nemzetközi areopág

felállítása által

az örök béke

eszméjét valósítnni; folyni fog az nemzetek közt mindaddig,

mig nemzetek

léteznek,

már

csak azon ténynek alapján

is,

214 hogy egyén és egyén között tovább foly és az egyének közöttfolyó küzdelem eredményeinek szükségkép vissza kell liatniok az illet társadalmak állapotaira. Ha ugyanis egy társadalmat elszigeteltnek képzelünk, a versenynek, mely azon bell tisztán saját tagjainak

körében

foly,

hatása ezen társadalomra nézve

valószínleg tökéletesbit lesz

vagy nemzet, érintkezésben csupán egymás között, val

versenyezni

is

mihelyt azonban a társadalom

;

áll

másokkal, tagjai többé

hanem azon más társadalmak

fognak

az

élet

forrásaiért;

nem

tagjai-

különösen

két módozat az, melyek alapján a békés küzdelem létre jön;

egyik a nemzetközi forgalom, áruk és

tkék

cseréje,

másik a

vándorlás és gyarmatositás. Minél kevésbé vannak elszigetelve a nemzetek egymástól, minél teljesebben legyzetnek mindazon

akadályok és korlátok, melyek ket egymástól elválasztják, annál srbbek lesznek az esetek, annál gyakoribb az alkalom,

mikor az egyén törekvései más fajhoz tartozó és távol helyen született vagy lakó egyén törekvéseibe íbgnak ütközni eszeréut minden kosmopolitikus jelleg intézkedések és mind az, mi a ;

nemzeti féltékenység vagy idegenség legyzése irányában tétetik,

eredményeil)en csak arra szolgál, hogy a nemzetek és fajok

közt folyó versenyt mind intenzival:»bá tegye. Mert, hogy az ilyen nemzetközi

versenye az egyéneknek ne lenne igen

ers

visszahatással a nemzetek állapotaira, ezt csak azon esetben

hihetnénk, ha feltételcznk, hogy a

különböz nemzetek meg-

felel számmal, egyenl képességekkel felrubázott egyéneket foglalnak magukba, a mit pedig biztosan tudunk, hogy

nem

Az egyének versenye tehát, mely ucni csupán szomszéd szomszéd, hanem a világforgalom hatása folytán antipod áll.

antipod közcitt

is

folyhat,

')

az egyéiu-k versenye,

mondjuk

és

és

nu'ir

magában is involválja, iiatásainak sonmiá/atában a nemzetek versenyét, eg vedül azon köri'ilniénynek akipján, hogy nemzetek léteznek.

Ha

])ersze

mái- cs;ik

')

gyar

egy

n'^nizct

vedett.

éh

E;ív if^merctoH pi-da

(^yapjutoriin'l/í

mellöz/.i'ik,

ezen utóbbi feltételezést

verseny hatását azon pontig túl

végreii;ijtottnak

ha a

kéi)zeljiik.

hol

valamennyit, hol kíivetkezéské])

crro a jíivedoloin-csíOtkfnós, inelypi a

fíildhirtokos az auHztráliaiiiak

ma-

versenye által szen-

;

215 többé sem

Inj-jcl;

iutc'zméuyek

iiciii

vagy ucmzoti saját«úg. sem

táiNad.ilini

megsznik többé nem állváti

emberiség keblében, akkor természetesen ezeu az

('lt('r(">

alkutuak különbözeteket u teljesen huniogén

egyéu és az összes emberiség között

liatás

;

semmi közbens organizmus, a küzdelem eredményei

is

csak

azon kettre nézve nyilvánulliatnak. az egyének közt különbö-

zleg

osztva

képességeik szerént. az

emberiséget fejlesztve,

tökéletesítve.

E

pontra eljutván újra felmerülliet elttünk a kérdés,

hogy a tényez, melynek tiáit

messzire kiterjesztett conseipieu-

ily

vontuk meg, a verseny

mondottakban, valóban

és

tigy

nem

mint mi fogtuk

fel

az imént

esu[)án ké})zeletünkl)en léte-

zik-e ? Szükséges-e a feltevés, liogy az enil)eriség keljelében

olyan verseny folyjon, mely valóságos választást eszközöl, igazolható-e a nézet, mely szeréut

ez,

ha átalábau elfordul, nem

mint különleges viszonyokból folyó tünemény, hanem úgy mint normális és valamely általános hatályú körülménybl iigy

törvényszerüleg folyó szabály tekintessék

?

Ezen kérdésekre a válasz .meg van, nézetem szerént, abban, a mi fenmarad mint helyes, ha Malthus tanából levonjuk a formnlázás és alkalmazás körül elkövetett tévedéseit.

Ezen tannak használható magva ez Az emberben (úgy mint minden egyéb organizmusban) megvan a hajlam szaporodni :

a végtelenbe, a mely hajlam alapszik az organizmusnak

áta-

lábau azon jellemz tulajdonságán, hogy asszimilálja a vele

érintkez anyagokat, ha hasouueniüek, azokkal, melyekbl e

hajlam azouban

— eltekintve

az organizmusok korai elhalását okozhatják kell

— elébb-utóbb

hogy belé ütközzék azon akadályba, melyet képeznek kor-

látoltsága a térnek és az

musok megalakulnak. tett

áll

anormális viszonyoktól, melyek

Ha

anyagoknak a melyekbl az organiza szaporodási hajlam erejébl merí-

törekvéseknek sikerül

nehezedik, azt odább tolni

mikor

is,

s

a

ezt többször

nevezett korlát is

reá

ismételni, kiter-

jesztve a határokat, melyek egyszer mindenkorra megállapi-

tottaknak látszottak, de egyszer hol többé

nem továbbithatók

kell,

azok.

rodván, hol az ismert létforrások új létfoirások

hogy eljusson azou pontra,

Ha

már

a létszám oda szapo-

elégtelenekké válnak, ez

kikutatására vezet, ennek eredménye szükségké-

216 pen további szaporodás az

új létforrások által kiszabott határig

azou túlmenui, mi ismét hasonlót eredmé-

és liajlandósággal

Ekként a népesség az által, hogy srbbé lett, semterület vadállománya táplálatának megfelelhetne, reá jön a vadnak kímélésére, ellenséges befolyásoktól való nyezhet.

hogy a lakott rizésére,

s

lassanként az állattenyésztésre

ez által

ekként

s

Azután mikor erre is igyekszik táplálatát a közvetít barmok

a vadászéletböl áttért a pásztor életre.

hiányozni kezd a

tér,

mellzésével, közvetlenül a áttér a földmives életre ságot, által

növényvilágból meríteni

ekként tanulja

;

majd pedig kivándorlás,

meg

ezzel

s

az intenzív gazda-

új területek mivelés alá vétele

továbbítja a korlátokat, melyeket a viszonyok létszámá-

nak szabni látszottak. De kétségtelen, hogy mindegyike ezen átmeneteknek kapcsolatban jár megelöztetvén általuk

—

—

minden kínos tüneteível a túlnépességnek, melyek valószínleg az alacsonyabb fokok átléi^ésekor

A

magasabbakéuál. új

még

érzékenyebbek, mint a

fájdalmas vajúdások közt megszülemlctt

kultúra azután egy idre könnyebbé

teszi az életet s

a sza-

porodást gyorsítja, enyhítve a létért való küzdelmet, a meny-

nyiben az a természet mostohasága ellen szüntetve

meg

azért az egyének versenyét

ember nem csupán kevés munkával vagy munka hiszen az

rovására és terhére

;

ez

de

foly,

egymás

még sem

között,

mert

ha lehet nélkül, h^gszivesebben másnak mind megannyi tárgya a küzdelemnek

és versenynek, az anyagi és

élni akar,

de jól

élni, s

szellemi ei'feszitésnek.

Míg

az

elbljeni korszakokban az endxn-ek sokallják egymást, az utób-

biakban ínkáblj kevesellik, mert minél nagyol)b a szám, annál többre mennek az egyuek-cgyuek fogyasztásától megtakarítható muid;/,I('tck.

melyek összege táplálja a munka nélkül élket.

Nnii la^ndui kellene Maltlius állapot,

jósolt.

Ii.iiiciii

teliát.

hogy bekíivetkezhet, a mit

beisiiienii kellene, liogv az

mely az emberiséget Ixilcsje óta már

látogatta. Az, hogy a baj orvosolliatú volt,

nem

sikerült kiterjeszteni, e/

mint

ilveii

mindég

kit

nem

ére/.tetell,

erjeszt

lietí'ik

bizonyltja

sem

lesznek

tíihb i;;ben

hogy

t. i.

sem

azt,

pediií azt.

egy srégi

meg-

a határokat

hogy a

l)aj,

liogv a j("ivl»eii

azon liatárok.

is

I'.llenkezleg

bizonyos az, Iiogy a bajiam meglévén szapoiodni a végtelenbe,

mig

a l'-lietség eri'e nines

meg

—

lia

almonnis okok nem sza-

;

217 a lejlödóst, a Irthizámuak

kitják félbe

lel

kell

liuic odáig,

meg

fogják

teszi azt.

Addig

túlszaporodjék, a táplálati viszonyok

melyen hogy gátolni, ha az emberiség önkezdeményböl nem pedig,

mig ezen

utóbl)i bekövetkeznék, a létért vah)

folyni fog, és hatása addig,

dalmakra koduának lis

oszlik is

el,

küzdelem

mig az emberiség küUinbözö társa-

— ha a

társadalmak mint egészek

tart(3z-

a versenytl (politikától, kereskedelmi és koloniá-

politikától, háborúktól)

— az

versenyeredmények

egyéni

sommázata által a különböz társadalmakra nézve mégis eltér lesz a gyengébb egyének kirostálása által kirostáltatnak idvel a társadalmak is, melyek aránylag több ilyen gyenge :

egyént foglalnak magukl^an, mint más társadalom.

Az elmondottak abban vagy

haladásának

sének,

foglalhatók össze, hogy a verseny

küzdelem ekként az emberi nem tökéletesedé-

létért való

mind magasabb

,

nem

tényezje, mely fejldés

szellemi

fejldésének

jöhetne létre, ha az alacsonyabb

intelligentiáknak ugyanannyi

volna fenmaradásra,

kilátásuk

mind a magasabbaknak. Az emberiség

történetét ekként felis-

ember fejldési

mertük, mint egészen analóg folytatását az

történetének, vagyis a fajok keletkezésének a létért való ktizdeleml^en.

Ezen utóblnnak eredménye

intelligensebb lénynek keletkezése

;

lett

az embernek, a leg-

az elébbeninek eredménye

pedig egy mind intellegensebb emberiségnek létre hozatala, a

kevésbbé intelligens nemzetek kirostálása, a legintelligenseb-

beknek kiválasztása

A ben

sajátság,

által.

melynek kiváló foka a

létért való

küzdelem-

gyzelmet, különböz viszonyok közt más-más

biztositja a

a kultúra világában, tehát most és a jövben, az intelligentia fog az maradni

;

a múlt korszakaiban vitézség, edzett, kitartó

természet, izomer, testi ügyesség, gyors futás, éles látás, kivált-

kép összetartási hajlam zelni,

lehettek ilyenek

nembelijeivel

s ;

szemben

szemben már az

mások, melyeket nem tudunk elképsaját is, mikor

mindamellett akkor

egyéb

sajátságok,

az

állatvilággal

intelligentia adta uieg v felsöbbséget s tette

a föld urává. IVIég régebben, a fejldési történet skorszakaiban az értelem szerepe

még

csekélyebb

lehetett a fajok küzdelmében,

értünk,

nem

létezett.

s

illetleg arról

minthogy a mit

e

szó

sem

fogalom alatt

Valamint tehát a fejldési történetnek

218 csak késbbi szakaszaiban foglal az szerepet a íajküzdelmek

eredményeire nézve, úgy az emberiség történetében a nemzetek közötti küzdelmekben

is csak késbbi idben válik döntvé. Mintán ekként konstatáltuk, hogy a nemzetek közt élethalál verseny foly, és hogy a részek ezen versenyének eredmé-

nye, az emberiségnek mint egésznek gyarapodása, magasal)b

fejldése, jelenben azt akarjuk szemügyre venni, hogy e felfogás

mint

áll

a két ellentétes nemzetgazdasági iskola tanaihoz és

illetleg,

hogy ezek mint mutatják magukat azon igazságok melyeket az élettan felfedezései reá derítettek a

világában,

tudományok minden

Midn musok

ágaira.

kiderült,

hogy a magasablj, komplikált organiz-

kelelkezése a létért való küzdelemnek eredménye, ezen

eredménye a verseny princípiumának, vagyis azo'n princijiiumn.ak, mely szerént minch'g az uralkodó viszonyokkal óriási

szemben alkalmasai)!) forma tartja fenn magát, alkalmas eltnik

niig a kevésbé

— ezen principiumnak az élettanban bebizo-

nyult végtelen hordereje hathatósan felköltötte irányában a

gyelmet

s

a tudományok egyéb ágaiban

fi-

felismerték az ekként

is

megnyitott szemek annak mködését. Kétségtelen ugyan, hogy e részben

eddig

jöv még

a

tíirtént,

kontinensen

is

még

sokat visszatart, de mindamellett a mi

nagy jelentség, noha aránylag

mányok körén kivl ezen voltak.

A

és

fleg a

csekély azoknak száma, kik, a természettudoúj

szempontra felemelkedni képesek

régiel)bek, kiknek fejldése a leszármazási elmélet

keletkezése eltti korszak])a esik, kiknek

irodalmi

és

tudo-

mányos individualitását azon clinélct ináiiuiiit készet, a régibb formákban megszilárdulva találta, nem igen hajlandók fáradságosan szerzett megingattatni.

meggyzdésüket egy

Olynn

d()ktrinákl»,iii

új

világiiézlet

által

nevekedvén, melyek saját

clegendségiiket a tapasztalt tiineniények megvilágitására tározí)ttan felfétejeztették,

mára, mely

iinnyil

nem

megmagyai'áz, liogy

nyának mint

tátoniró

liéz;i.i;nak

mindaineljett

hogy

régi

azon nézet

a

megkezdte

lia-

laláliiak helyet viiy nézet szá-

kellelt

lelineiiilése \(tln;i

aneldiitásdk

eltt hiá-

ére/.tetnie.

idegenek

De

maradnak,

át;ilakitó hatását a legkiili>nbri/,(")bb tu-

dományokra.

illet("»leg

ni('gkezd("idr»tt

jelismerése annak. ho;;y

azon tudoiiiánxok a/.

|iliiloso|»hi,'i j.'ira.

Ks

piin(i|)iiinia niindi'ii

219 létnek

Mint

keletkezésnek.

c'-s

a

_ melyek Ic^krizclehh állanak

az élettaniiüz, az antiiropologia és ethnographia, a praeliistoi'i-

cns arcliaeologia

s

turtöiiénet érezték

az aiTliaeolo,uia átaláhan,

meg azon

t()vál)l);i

a knl-

befolyást. Jjnbbok, Tylor, Waitz,

Müller Fr., RatzelFr., Caspari, Helhvald és mások emlitlietök

mködése

e téren, mint a kik nézetei és irodalmi

azon tan

befolyása alatt állanak, habár ezek é[)en tárgyaiknál fogva

inkább a leszármazási theoria couseqnentiát fzték többé kevésbé ügyesen tovább, mintsem hogy a principiunniak adtak

más kategóriákban

volna

is

Hasonlót mondhatni a philoposophiábau Spencer H.-ról

tették.

és

alkalmazást, noha részl)en ezt

A

Hartmannról, kik rendszerükben annak bö tért engedtek.

politikát illetleg

mélységnek

és

Bagehot

kisérlete említhet, kinek irata

komolyságnak igen érezhet hiánya

egy-két jó eszmét mégis tartalmaz lyásáról a kultúra menetére 72

—

(p. o.

>),

a

mellett

a rabszolgaság befo-

74. lapokon.)

Mint jelentékenymás tudomány-

kísérlet e princípium alkalmazása által egy

körre világot deríteni

tudományi

,

említhetk Schleicher Ágost nyelv-

iratai.

Sokkal nagyobi) jelentség még ugyan Prel

-)

fellépése, ki

alakulását

,

s

munkájában az

illetleg

rendjét mutatja

ki,

a

e tekintetben Dii

égi testek és pályáik

csillagászati

meg-

macrocosmos bámult

mint azon princípiumnak szükséges követ-

kezményét.

A

politikai gyakorlat és az

ezt igazoló

elmélet pedig

megelzte volt annak szerencsés alkalmazásában az élettant, habár a nélkül, hogy ezt tudományos érdemül lehetne bárkinek is betudni, mert ezen alkalmazás nem öntudatos felismerés, hanem a körülmények nyomása által idéztetett el, létrejött szükségesen ható tényezk útján. A konzervatív és a haladó elem egymás mellett való létezésének

és

egyensúlyozódásuknak

nagy fontosságát a politikusok korán felismerték. Ez pedig felismerése annak, hogy az állami cselekvényeket s a társadalmi intézményeket illetleg mlhatlanúl szükséges a folytonos tatás, olyan

módon, hogy

a feuálló daczolva

')

W.

Bageliot. Physics and Politics.

^)

Du

Prel.

Der Kanipf ums Dasein

London.

ani

vi-

megtámadásokkal,

Hímmel.

Berlin, 1874.

220 a keletkez pedig legyzve ellenszenvet és ellenállást, ekként az elvnek

s

az ezt megtestesít intézménynek életképességétl

feltételeztessék a siker.

Erre nézve pedig szükséges, liogy azon

Hogy hová

elemek ellensúlyozzák egymást.

jnt a társadalom,

melyben egyik vagy másik nagy trilsúlyban van, ezt a történet számos példával ilhisztrálja a konzervatív elem elégtelen ;

volta

nem

jelent mást, mint reformot reform ntán, forradalmat

forradalom után, azon értelemben, hogy az eltte valóval szem-

ben mindenik ellenreform és ellenforradalom,

midn

a rósz a

úgy elnyeli, mint a jó a roszat, egyedül azon jognál hogy utána jött. Szükséges-e mondani, hogy a másiknak, a haladó elem-

jót épen

fogva,

nek hiánya vagyis haladás hiánya a politikában, elválaszthatlan a kultúrai és gazdasági haladás megszntétl vagy akadályozott

menetétl

iratban talán eszerint

?

hogy pedig a haladás hiánya mit

kelleténél

többször

bizonyos hogy az

felkarolni

ujat

jelent, ez

—

ismételtetett.

De ha

judicium nélkül

épen oly rósz, mint a régit fentartani, csak azért, mert eltalál-

tuk mint meglevt,

nem

nyomán

helyesebb lenne ennek

azt

hogy a társadalom egy szivvel, egy lélekkel igyekezzen megitélni, hogy mi jó és mi rósz a régiben mint az újljan, a helyett, hogy két pártra oszlását kivánnók, melyek egyike kivánni,

—

fentartani igyekszik az elötaláltban a

a kivetni valót

mig a másik ép

is,

alakítási törekvéseil)en ?

nem

társadaljnak

Nem

még mindég

hasznossal

oly kevéssé kiilímböztet át-

beismerése ez annak, hogy a

képesek öntudatos gondolkodási-a,

nem

igaz-

meg ezzel tlü]< minden lai)intat? K nem lehet más, mint hogy azon Ix^ismerés,

ságtalanul tagiidtatik kéi'déseki-e a válasz

tapasztalatokon ala])uló önismeret.

egyértelmüleg jár

el,

gátolja.

Ha

úiíy

a

gyzelmet, nu-rt

.iz

mini

teszi,

minthogy el)ben senki irányzat ellensúlyozza

egyinást, melyek ki'izdelmélx'u a

meg,

lévechii,

elleiilten két ellentétes

egy párt, de sokkal gyakrabl)an

nem

Társadalom, mely ekként

ugyanannyiszor liajlandó

lelietség, talán kiilíiiiíiseii

egyenln

a

gyzelem

véglegest, az

megosz(»lt

eseti'l esetre oszlik

a valós/iiiiiség

meg

\;iii,

hogy

ügy jóvolta diüitse

és egyik és

a

el,

másik /ászlót vakon

kíivct tömeg mellett elfogulatlan, értelmes emhereknek egy csekélv

niinoi'itása

is

sokat

l'og

nxnmni

;i

kitltaii

a s/erént.

221

merre

liogy

liajlik

és

;

mert továl)bá a vitatáshan az eszmék

gyengéi kiméletlenül felfedetvén, másrészt az egyszer elejtettek-

nek újra

felélesztése

is

meg

lévén engedve,

héz feladata a tár:sadalomra nézve

het hogy

meg

ekként az

s

ne

•

lévén köunyitve, felte-

átalában gyakrabl)an fognak életrevaló reformok át-

hatuij mint tévesek, és egészben sikeresebben fognak

pes institutók daczolni az

Mindebben én létért^

Ítélés

id

látni

még

életké-

fogával, mint valóban elavultak.

vélem az eszmcknek küzdelmét a

mely küzdelemben természetes

kiválasztási

processus

utján az életre valók fent ártják magiíkaf, a tévesek és feleslegesek pedig climináltatnak.

Xem

csupán a politikai fejldést,

a hol ez egészséges, de az egész szellemi fejldést vélem úgy tekinthetni, mint az

eszmékben véghez

mun

természetes kivá-

lasztási processust.

A meg

nemzetgazdaságtan, úgy mint Smith

azt, a

Ádám

alapitotta

verseny tökéletesít hatásának felismerésében, lehet

mondani, megelzött minden mást.

Midn

a szabad verseny,

mint a közgazdasági gyarapodás principiuma ezzel a létért való

küzdelem lényege

állíttatott fel,

mint a

és jelentsége,

közgazdaságtanra alkalmazott tantétel már formulázva

A verseny

minden korlátolásában Smith A.

és

lett.

követi helyes

tapintattal ismerték íel korlátolását azon természetes válasz-

tásnak, a melynek folytán az alkalmasabb fenmarad és tovább

fejldik,

mig a kevésbbé alkalmas érdem van.

elejtetik.

És ebben

túlbe-

csülhetlen tudományos

Proklamálva a szabad versenyt mint

a haladás

legfbb

rugóját, hatalmas argumentáczióval reá utalt a kaszt- és czéh-

rendszerre, a kiváltságokra és monopóliumokra, a kiviteli jutal-

makra, a védvámokra, a szubveucziouált

és az

államok

által

zött iparra, mint a gazdagságok termelésének mindmegannyi akadályára. Ki vonná kétségbe hogy mind veszteséggel

,

ebben igaza volt

Mikor

?

a nninkafelosztás érvényesítése által a nagy-ipar

olcsóbban lévén képes

valamely czikket termelni, az egész

fogyasztási szükséget fedezni fogja, minthogy az elérhet árak

többé

nem

telen

hogy ennek

lizetik ki

a kis-iparos költségeit és élelmét, kétség-

következtében az

általános

gazdagodás

inkább elömozdittatik, mint ha kiváltságok vagy segélyezés

222 által

Az

a kis ipar tovább

mködése azou ágban lehetvé

tétetnék.

emberiség egy czélszerübb módszernek alkalmazása által

egy kevésbé czélszervel szemben valódi gyarapodást tapasztal

itt.

Ugyanez

áll

akkor

ha egy gép

is,

Yagy ha

mely

felállitása által,

két gépészt foglalkoztat, feleslegessé válik

kézmves.

tiz

egy kevésbé munkaképes iparos naponta csak

öt darabot lévén képes valamely czikkbl elállitani, szerze-

ményébl épen megélni

képes és most megtelepedik mellette

egy ügyesebb vagy szorgalmasabb, ki kétszerannyit lévén képes produkálni fele áron adhatja készitményeit,

hogy

nem

bizonyos-e,

ez a közjólét szempontjából sokkal elnyösebb, mint

ha

az utóbbinak megtiltatnék ott megtelepedni, vagy mint ha arra kényszeritenék, hogy szintén csak öt darabot termeljen naponta s

igy a vásárt el ne rontsa gyeugébl) versenytársa részére ?

Ha

egy országban bizonyos, addig virágzó iparágak

abban hagyatnak, mert többé nem táplálják a munkást, mióta a kereskedelmi összeköttetés megnyilt egy más országgal, mely ugyanazon czikkeket olcsóbban képes elállitani, ^) úgy bizonyosan nagyoblj értéket fog képviselni azon ország nyeresége,

melynek ipara a piaczot magának megszerezte, mint amannak vesztesége,

melynek ipara

minthogy ennek

ezáltal elenyész,

veszteségébl levonandó a mit nyer fogyasztó közönsége az

hogy a czikkeket most olcsóbban eredmény tollát gyarapodás. által,

A

közgazdaságtan kétségtelenné

azontúl

vagyonosságnak

])('dig

általános

nézetem szerént,

tette,

mikor valamely ország önkifejldés

liogy azon esetekben, eljutott a

Az

veszi.

és

megállapodott,

s

haladását

nem

semnn változás a befolyó tényezkben nem tíibbnyii'i' oly iiitéziiiéii^ckro

által

kultúrának egy bizonyos fokára,

vezethet

folytatta,

noha

tapasztaltatott, ez

vissza,

melyek nem en-

gedtek kell vei'senyt létre jönni lakosai között.

Azonban ha be

kell

ismerni a rojjpant érdemel, mely a

szabad verseny lionlerejéuck nyos másrészt, hogy

') Ci()n(li)|jiiiil<

8611

HZ

)i.

(lIlgullHl HZOinlx'li.

felfedezésében foglalt.itik, bizo-

Sniitli-I'éle ki'izgazdaságt:iii

;i.

I'.

a kilit s/i'.m'i

Iii:ir:ir:i.

.-iz

nem

<'iirú|i;i i\

;i

1.

vonta

kliliniü-

223

meg

iiiindcnbou és helyesen

tan kouzequeucziáit,. lianeni

e

ellenkezleg nagy (uiámitással fedte

a képnek setét oldalát,

el

tagadva hogy a versenyhen vesztes fél is létezhet, éi-dekegyeulöséget, harmóniát hirdetve, hol a gyengébhnek sorsa elmeriilés.

Ha

csak azt tartja az ember szem eltt hogy az cml)e-

riség mint egész,

mi módon gyarapodhatik gazdaságilag

leg-

hiztosabhan és leggyorsabban, akkor a szabad kereskedelmi iskola tanításait helyeseknek kell elismerni. Szabad koukur-

egyének közt, szabad konknrrenczia nemzetek közt

renczia

kétségtelenül oda fognak vezetni, hogy az emlx'riség birtoká-

ban nagyobb javak halmozódjanak fel, ndnt különben. A ki ezen eredményben minden kívánságát betöltve latja, az jól teszi, ha hü marad e tanhoz. Ellenben ha egy nemzet magát

magához

állónak

közelel)))

erezi másoknál,

eredménynyel nem fog Ijeelégeduí

azon általános

legalább

és

is

annyit fog

hogy a gyarapodásban másokkal egyenln osztozzon. a Smith-féle közgazdaságtan csalódásba ejti, mert az

kivánni,

És

itt

nem

érdekközösség, melyet az hirdet,

létezik s általános köz-

gazdasági gyarapodás mellett nemzetek mennek tönkre

gazdasági tönk folytán felismert,

Ez

enyésznek.

mint azon rendszer hibáját

állapította,

Smith

el is

;

az,

Ádám

követi csak harmóniát

a tökélyesbülést, de

versenyszabadság,

láttak.

Smith

,

melyben

Ádám

fel-

a világgazdasági iránynak; List reáutalt

Amaz

árnyoldalára.

a

ez az, mire saját elveit

felismerve a küzdelmet a versenyben

fedte fényoldalát

s

mit List Frigyes

a szabad verseny eredményéül felismerte

nem

midn

adott

magának számot

arról,

hogy e

az osztatlan sikert a nagyobb szorga-

lomnak, nagyobb életrevalóságnak és nagyobb értelmességuek biztosítja, a gyengéljb pályatárs

számára megueheziti az életa küzdelmet nemzet és

feltételeket. List világosan felismerte

minden erk megfeszítését a végbl, hogy a nemzet az els sorba jusson, holott Smith A.

nemzet közt

s

hogy hona fide

feltételezzük,

nemzeteknek

ezért követelte

;

—

munkafelosztást ajánlott a

vagyis elosztását a szerepeknek a status quo ál-

landósításával, akként

magát

—

hogy az egyszer megkezdett irányokban

tökéletesiteni igyekezzék

kat ne kezdjen; hogy az egyszer

minden nemzet, de

új irányo-

már gyakorolt mivességekben

mind nagyobb gyakorlatnak megszerzése

által boldogulni,

de

;:

224

más képességeket

elsajátítani ne törekedjék, miutliogy az erre

szükségelt erfeszítés útján a régiekben nagyobb eredményeket érne

miért

el.

Hogy ezen elosztása a szerepeknek, miért eltürhetlen, nem fér össze a nemzetiségi érzülettel, a helyes nemzeti

midn

politikával, igyekeztünk kimutatni,

List szempontját

magunkévá téve, azt saját érvelésünkkel kapcsoltuk egybe, mely részint Magyarország jelenlegi helyzetébl merített észleleteknek, részben pedig a természettudományok felfedezései

emberiség történetére vetett uj világnak eredménye.

által az

Azon érdemnél, mely Smitli Ádámot illeti, a versenynek mint a tökéletesedés princípiumának felismeréséért, nem cse-

midn a verseny nemzetközi részének köv:^tkezniényeit felfedte, kimondva hogy csupán a a magasabl) gazdasági és kultúrfokok következetes elfoglalása kélyebbet szerzett List Frigyes,

a nemzetek

biztosítja

kimutatva világosan az óriási téve-

létét,

dést az orthodox nemzetgazdasági iskola tanábau, mely a ver-

senyben csak nyertes feleket

látott.

Listnek a kereskedelmi politika tekintetében támasztott

azon igazságnak felismerésén alapulnak, hogy bár az egyének versenye egy nemzet kebelében ersbiti a nemkövetelései

zetet

és

elbbre

viszi,

nemzetek versenye

de

ellen,

magában még nem

ha

e

más

biztosítja

részben helyzete kedveztlen

a mely esetben a létfentartási hajlam által parancsolt kötelessége a nemzetnek, hogy mint ilyen, azaz collectiv cselekvéssel is

megtegye, a mit okszern tenni lehet, a vagyoni és mivel-

désí gyarapodás elmozdítására.

Egy más madva a

szemixíiithúl

»laíssez faíre«

ezzel szemlíen az kevésbé

List követível szemben.

irodalomban iiéiiicly

is

is

elvnek

A

mint

;i

és

meg

lett

uralkodó majoritást

kéjx'z,

mint

komolyabb

tclcnics tért foglalnak, a incllctt a társadalom

os/lályai szintén kizáról;i;;(is uralnink alatt állanak lii/onvitja.

den osztályait élénken l'oglalko/talják is

lá-

mondhatni hogy

szoczialisztikus tanok a

mi terjedtségüket legei-sei)l»en nevüket

iicinzctilx'tl,

iskolája,

ez után,

ii

társadalom ntán

a társadalom

a/.on viselik.

kérdések,

s

a

min-

melyek

A szoczialisztikns

és k<»niniunisztikus ii-ány a szabad vei-seiiynek

konze(|neiicziái

«

225 ellen lázadt fel és szintén a létért való lait tárta fel és

jokat és szenvedéseket, melyek a

haladás

létért

gyarapodás ezen legfbb

és

küzdelemnek árnyolda-

pedig az egyén szenipontjál)ól. Orvosolni a bavaló

küzdelembl a

faktorából eredve

az

egyének nagy többségét bölcstl koporsóig kisérik, orvosolni azon küzdelemnek megszüntetése

És

seknek.

midn

által, ez czélja

kétségtelenül igazolt a

azon törekvéálláspontja,

szoczialisták

czáfolják a »laissez fairé « iskola legfanatikusabb szóvi-

vinek azon hatásáról,

tanát, a szabadversenynek általánosan boldogitó

mely

szerint

minden bajok csupán a szabadságnak s a versenynek ha csak nem kor-

elégtelen fokából erednének, látozzák, lenne.

természete

Ha

a

hogy mindegyik fél nyertes miveldési történetnek helyesen

az volna,

gazdasági

és

értelmezett tanúsága szerint a verseny, vagy nevezzük

itt

álta-

lánosabb nevén, a létért való küzdelem volt múltban és

je-

lenben ftényezje a haladásnak és fejldésnek, következéskép az összeségében vett emberiség gyarapodásának, de viszont alig

van

eset,

séget

elbbre

mára,

felette

melyben ugyanazon viszonyok, melyek az viszik, az egyesek igen nagy számának érzékeny kárára ne lettek volna

^).

És

itt

összeártal-

hiába

1) Álljanak itt, bizonyságául annak, hogy nézetem nem elszigetelt, következ szavak egy munkából (FeJix. Die Arbeiter und die Gesellscliaft) melynek adatait a külföldi munkabérek közlésénél többször idéztük »A fejldési történet megismertet a létért való küzdelem eredetével, melylyel az életben minduntalan találkozunk. Már a gyermekre reá kénj'szerittetik az. Az iskolás fin, ki osztálj'ában elsnek kivan elismertetni — s ez minden jó tanulónak nagyravágyása — ezt csak társai rovására érheti el. S ez igy tart az életben. Minden jó hivatalra, noha csak egy nj^erheti el, százan és ezerén pálj-áznak. Egy kiváló tulajdonokkal biró leánynak többnyire számos kérje akad, kik ellenszenv:

vel nézik egymást s kik közül csak egynek vágya teljesülhet. Akárhová nézzünk, mindenütt a küzdelmet látjuk, majd ez, majd amaz alakban. De bármily sokaknak vesztét okozza is, mégis szükséges az emberi haladásra. A Darwin-féle tan alaptörvénye hogy a létért való kiizdelem az egyedüli vit a szervezet tökélyesitésére, minden tekintetben igazolja magát. Mi lenne az emberiség ezen küzdelem nélkül ? A felfedezésekre és feltalálásokra, valamint átalában az emberi erk magasabb kifejlesztésére szolgáló hajlam, azon küzdelem szüksége nélkül nem léteznék. Egy más helyen ugyanazon szerz Virchow szavait idézi »minden kul:

:

túra holttestek felett halad Beöthy Leo

:

Ncmzotlót.

el.<^

15

;

226 akarná a ^Maucliester-iskola az ellenkezt demonstrálni. A^za-

bad verseny ezer

nem

esetben

és ezer

hasonlítható helyesen

egyébhez, mint a keményebbnek összekoezódásához a porhanyól)bal

;

s

hogy ekkor emez

nek általános

nem

törik

amaz marad fen. enmi azon1)an

és

el,

szem2)ont1)ól csak örülni lehet, a

involválja,

A

hogy az összetöretés kellemes legyen.

leg-

közönségesebb példa, mikor két iparos, két keresked, ügyvéd,

vagy vendégls közül az életrevalóbb ma-

orvos, gyógyszerész

gához hódit minden

Ez helyén vau

lesz.

és

feleket,

igy

a másik

foglalkozástalanná

a mit az összeség ez által nyer, az

s

sokkal több, mint a mit azon kevésbé életrevaló versenytárs vészit

csés

;

nem

csak Jiogy ez

czáfolja

meg

miszerint

szeren-

ez, ki

ember lett volna, ha véletlenül magánál ügyesebbel nem ta-

lálkozik, ekként talán földönfutó, koldus legyen, legjobTi

ben pedig más, kevésbé jövedelmez

és

eset-

kevesebb tehetséget

nem

kiváuó keresethez folyamodni kényszerüljön, melyre

ké-

mely neveldésével. kívánalmaival nem egyez s melyl)en örökké számkivetettnek érzi magát. Vagy mikor a gyáros gé-

szült,

peivel, kisebb tüzelanyag-fogyasztásával, s

munkafelosztás által elrontja a

tül vitt

igaz,

hogy most

kézmves

keresetét

ugy mint minden más ember, ha

utóbbi,

ez

a nagyban keresz-

kovács vagy lakatos vasárukat, ha takács szöveteket,

lia

bod-

nár Iiordókat olcsúl)ban fog vehetni, mint a mi áron azokat elállitani képes volt

s

;

a mellett senki sem gátolja, hogy

mesterséget kezdjen vagy

telt

zsákokat hordjon

;

más

mindamellett

reá magára nézve az elért olcsóbb termelés gyümölcsei alig-

ha valal);i élvczlictök lesznek clh'iibcíi gyermekei, kik nu'is munkára nevekedtek. a meniiyil)eii az olcsób]» ternielésáltal nem vesztettek, már ngyaiiaiiuyit nyernek általa, mint minden más :

ember;

tei'inészetes

azonban, hogy liasonló sors érheti

l)en.

lianem

a

ott, liol

egyének

azon tiusiidalmnk és

hiv

lelkek

mégis

i'ill.

ki a ;i

(itt

s

nagyobb czélszerüség diüdalát.

nyertes összeség mellotl.

köi-ülmények

mondani szoktnk

nyájuidí számára,

is

is.

metódussal szemben vívja ott is veszítenek

ket

Nemcsak h(d egyén egyénnel szem termel vidék termel vidékkel, metódus

l>ármely keresetágban

hogy

|»;in;/ást.

:

;ik;id

hogy

szi'im;i.

a

:i

hol

világ elég

n.igy

helye mindenkinek;

veszteglést.

r<Mnl:'isl

KtM'l.'itolt

nllna.

jelent,

s

;i

amit

mindhol

ez

v.il.imint

;

227 hogy a haladás ott legnagyobl). hol a/ ers uek számára legkevesebb hely akad.

A szabad versouyuok árnyoldala, a

iiicUett a

gyeugó-

melyre a szoczialisták

reá utalnak, valódi árnyoldal tehát és pedig igen setét.

Ha

azonban kétségbe vonják annak tökélyosbitö hatását, ha az emberiségnek jelen fejldési foka mellett helyettesithetnek hiszik azt egy mesterséges társadalmi szervezet által, a tévedés

Ha

az ö részükön van.

minden egyéb akadályt, a

kell fokának hiányát

érzet

—

is

szolidaritási

legyzhetnek képzelünk,

azon körülmény hogy az emberiség különböz) társadalmakra oszlik

el,

melyekben nemzeti érzület

mak egymással küzdenek ezek valamelyikén és

l)elöl

a térért

hogy ezen társadal-

él, s

—

lehetetlenné teszi hogy

az alkalmasabb egyéneknek, eszméknek

intézményeknek a gyakorlat

általi kiválasztása

állandón

megszüntethet legyen mert társadalom mely els tenné meg ;

a kisérletet azon tulszárnyaltatnék

edz s

]3rocessus

nélkülözésére,

csakhamar

a nemzetközi versenyben áldozatul esnék,

eltemetve magával a rendszert.

Azonban e kérdések behatóbb tárgyunktól

;

e

fejtegetése messze elvezetne

helyen csak azt akarjuk megállapítani, hogy

valamint List Frigyes, ugy a kommunisták fedték

fel

a közgazdasági iskolának

;

is

valódi csalódásait

amaz midn a verseny

eredményeit nemzeti szempontból megvilágositá öntudatos cselekvésre intette

;

s

a nemzeteket

a kommunisták az egyéni szen-

vedéseket mérlegelve, melyeket a haladás princípiuma követel, eltörölni,

mással helyettesiteni akarják

ezt.

Bármit tartson

is

az ember az ezen két oldalról tett javaslatok iránt, annyi bizonyos,

hogy az orthodox közgazdaságtan integritásában azon

nézetek ellenében tovább fen

nem

tartható.

Nem

lesz az

többé

tekinthet azon tudománynak, mely az end)eriséget megtanitja,

hogy miként

l)oldogulliat összeségében,

létez nemzetek

is

ugy hogy

e mellett a

lehetleg egyformán és épségben megma-

radjanak és gyarapodjanak, mint Say és Sismondi valamint

nem azon

állitják

rendszernek, mely az összeséguek érdekeilje

azonositólag beolvasztja minden egyesét, mint Bastiat és Prince-

Smith prédikálják. Mert a Smith-íele gazdaságtan

elvei alap-

ján ugyan kétségtelenül gyarapodni és haladni fog az emberi15*

;

228 ség

de akként, liogy a gazdaságilag fejlettebb uemzetek az

;

alantabb állók rovására terjeszkednek és

nem

összeapadnak. Ezt

sem gyakorlat

is

ezek mindinkább

fogja meggátolni semmiféle elmélet

közgazdaságtan ennyiben

és a Smitli-féle

lielyes

kifejezése a tényleges állásnak és a baladás principiumának.

Hibája abban

midn

áll,

hogy

nem annak adja magát a mi, nem csnpán összeségében, de

elször

:

ez alajion az emberiséget

minden egyes törzsében állandó kezében, kik birják

másodelnyt állandósítani azok

jólétre vezetni igéri

szor tendentiája az egyszer meg] ev

;

az alább állókat örökké alant tartani,

s

ezen állapotot, mint ezekre nézve legkedvezbbet tüntetvén

mig a

világtörténet azt bizonyitja,

utolsók voltak; de persze

nem

fel,

bogy lehetnek elskké, kik

akként, hantolsóságukbanmeg-

nyugosznak, mint Smith A. ajánlja és ha haladásukért az

in-

semmit nem tesznek, azaz nem a

dividuális erfeszítésen kivül

»laissez fairé « j)rincii)ium alapján.

Hogy miként

lesz a

szabad verseny tényezjévé a gyara-

podásnak, ezt a szabadkereskedelmi iskola világosan kimutatta

hogy részünkrl azt a természetes választással azonosítjuk,

nem

kivan azok után, miket eddig elmondtunk,

A

tést.

bvebb

ez

fejtege-

szabad verseny egyrészt létre hozza a létért való küz-

delmet a termelési módszerek, a gazdaságra befolyó institutiók közt

s

ekként egyfell az eszmék közt eszközöl természetes

módszereket, melyekkel gyakran ell)ukuak vivik és követik vagy gyakorlóik is, mert p. o. a kedvezbb módszereket elegend alválasztást, kiküszöbölve a kevésbé alkalmas eszméket és

kalmazkodási képesség liiánya miatt felvenni nem képesek,

vagy

azáltal,

azon tei'melési fel.

Kz

i)edig

hogy tkéjük esz]<öz(")]
visszavonliathiiuil vau elhelyezve

melyek most

jobl)a]
váltatnak

ered ai)ból, hogy ott veszüulc, hol a legjobbat a

legolcsóbban kapjuk. Ezenkívül,

mint kifejtettük, egyén és

egyén, társadalom és társadalom közt

is

okoz természetes vá-

lasztást a verseny.

Ezzel visszaéikezliinlv azon puiih;i.

még nem

egyszer líiiit

ríivideii

vnlii;i,

jelezni,

hogy

e/eii

:i

nieiiiiyilien

feliügásábaii

Iiol ;i/.

.ilkiiloiu uyilik

eddigieklK'U ki

a világ i'olyásáiiak,

vagyis a természetes választás és tökélyesbiilés reudszeiének

229^ keretébi'ii;

niikr'ut

foglal

A

helyet a protckc/ió elve.

neiii/ct

ipar védelme és illetleg a gazdasági kultúra fejlesztése a külföldi

túlers versouyuek részben való kizárása

Laii elszigetel a

által,

nemzetre uézve, mely alkalmazza

hatása

mérsékelve

;

a verseny élességét, mérsékelve a követelményeket, mely ek

ldési képességéhez

id

fej-

tekintetében intéztetnek, lehetvé teszi

az alkalmazkodást azon viszonyokhoz, melyeket elöhaladtabb

nemzetek haladása teremtett. Láttuk, hogy a világforgalom, midn érintkezésbe hozza a népeket egymással, ezáltal oda hat,

hogy beállhat az életnedvek abszorbeálása egyik nemzettest elnyére s a másik hátrányára láttuk, hogy a nemzetközi kereskedelem a nemzetekben létez terjeszkedési hajlamnak egyik leghathatósabb eszköze láttuk, hogy a gyengébb fajok ;

;

kimúlása akkor kezddik, mikor ersebbekkel érintkeznek, mig ellenben,

mameggyzdésünk továbbá, hogy

ha lehetséges volna, hogy

radjanak, tovább élhetnének azok, melyeket

nemzetek,

nem

;

teljes elszigeteltségben

gyengébb fajoknak neveztünk, az elmaradt

hanem csupán

kultúraképtelenek,

az emberiség

életében csekély' jelentség idszakkal vannak elmaradva és hogy azoknak legalább egy részénél, ha töbl) id lett volna reá

engedve, a kultúra ugyanazon stádiumokkal

Az

mint az elöhaladtabb nemzeteknél.

fejlett

a mig fentartható, megóvja a nemzetek életét

mikor többé fen nem tartható

mi

az,

volna ki

elszigetelés tehát addig

lesz a

;

hogy azután,

nemzet

sorsa, ez

miként használta

attól függ,

hogy elszigeteltségének

A védelmi

rendszer, helyesen alkalmazva, gazdaságilag izoláló,

mig a szellemi

tetlenül hagyja, és igy

s

lehetvé

teszi

a mások által elért szellemi

által megrövidíteni

a fejldési pro-

ekként utolérni az elhaladottabbakat

elszigetelés

fel-

érintkezést, a külföld fejleszt befolyását ille-

vívmányok elkölcsöuzése cessust,

idejét

hiányában az

id

;

mig azon

erre hiányoznék. Zárjel közt és

csak félreértés elkerülésevégettmegjegyzeud, hogy ezen neme az elszigetelésnek, a gazdasági fejldésnek csak egy

bizonyos foka mellett igér sikert

fiatal

').

Hogy

már

elért

a védelmi rendszer

>) Ez azon fok, melyet List körülirt, melyre Mill czéloz, midn nemzetek által alkalmazhatúknak mondja a védvámokat, és a

melynek helyes eltalálásában

Scháffle kételkedik.

230 mindörökké fen nem tartható,

ez foly annak ekként körvonaloha feladatának megfelelt, fentartása szükegy l)izonyos idpontig annak meg nem felelt s gaz-

zott rendeltetésébl

ségtelen, lia

;

dasági haladás a védett területen

nem

észlelhet, pénzügyi

vámként ugyan folytatható, de hatása annál kevésbé remélhet, minél inkább növekszik a különbség azon

haladó népek közt várhatni tle,

mert azon fejldési

;

vesztegl

fok,

s

a többi

melyen eredményt

nem egy konstans pont, hanem azon társadalmak

fejlettségéhez viszonyul,

melyek

védelem kívántatik,

ellen a

melyeket elérni kellene. Ezek szerént alkalmazása egy határ-

id

kitzésére hasonlít, melynek leteltéig a nemzetnek vagy

utána kell pótolnia, mit elmulasztott, vagy lemondania minden

reményrl.

A

nem

alkalmazással pedig ezen határidt

meg-

is

tagadja magától.

A

védelmi rendszer tehát ugy tekintend, mint egyike a

— azonban tisztán

fegyvereknek

—

defensiv fegyvernek

me-

lyeket a népek a létért való küzdelemben használhatnak, mint

egy eszköz, mely változó létviszonyok folyását, töl)b

idt

közt, enyhítve

azok be-

szerez az alkalmazkodási processus véghez

menetére. Ezzel cshctleg az általános haladást lassítja, mi azonban liasznáhitától nem fog visszatartóztatni egy nemzetet, mely elébl) magát s csak azután az eml)eriséget s ennek esz-

ményi

czéljait tekinti.

A

nemzetiséget, tehát egy igen

éU'nk érzületet,

épen mivel érzület, az indokolást nélkülözheti

s

közgazdaságtan ignorálta

tálliatlan, a 8inith-fél(3

mely

ezért eldispu-

ha ezen. a

s

jelen világiján igazolliatlau kosmopolitisinus ké])e/i IVihibáját.

viszont tanainak helyessége kifogástabni. iiiihclvt eliiiiiiii'iljuk

elemet,

;izoii

egységül tekinteni.

nemzetet képezne tes választás), i'osz

liatásál'ól

Mihelyt iiisinus,

zel

az

ugy

iniie ii;'inyiil az,

mit

a

moiidtUMk ez

egész

nem engedi

képzeljük, liogy

Il.i

(;i

ugy

]nely

úgy

feloszoliiat

lesz

a/,

irat

v;iló

egyik

tekintend("»

oly kevéssé, mint

emberiséget

:i

természe-

innnk.it'elosztás

t'ejezetéheii,

mini

ogyes org.iiMinidkr.i

midn

g(ni(l<)l,itl);iii

enihériség csak egy

nézetünk szefinl

iiagyimn

m.'igának ártana, vagy ezen orgaminidk

ii;ik,

;i/.

:i

elesik.

egységes organélkül,

hogy

ez-

in;igiikii;ik Mi'laná-

most egy nem/et keheiélten

líuié-

231 nik ugyanaz. ból veszélyes

Most a nemzetközi muukaelosztás két szempont;

mert a nemzetek közt verseny

foly a

fenmara-

dásért és terjeszkedésért és mert közíittük, melyek egységes

organismust tében

nem

nem

képeznek, közös anyagcsere, vagyon tekinte-

Hogylia már most az általános munkafel-

létezik.

osztás csak nemzeti szempontból veszedelmes, ezen szempont-

nak eliminálása után a sza])ad verseny principiuma, mint a létért való küzdelemnek a gazdasági világl)an való megjelenési formája ellen mégis fenmarad az iitbikai szempont, melyet a kommunisztikus

és

szoczialistikus irány foglal

mely a küzdelemljen a szenvedést emeli alaposságát

elismertük

midn

,

ki,

—

és

el,

melynek

a magasztalt harmóniában

csak a törékenyebbnek zuzatását a szilárdabb által tudtuk

Ha

látni.

juk,

haladás

a

egyrészt

ezt

principiumáuak

tart-

ha másrészt meggyzdésünk, hogy a haladás feláldozása is minden törekvés egy oly rendszer teremtésére, mely

mellett

küzdelmeibl ered szenvedést számzze, a jelen fejldési mindez nem zárja ki, hogy fokon okvetlenül meghiúsulna, a

lét

—

az érzetnek, mely ezen irányt sugalmazza, erkölcsi jogosultsá-

gát

is

épen ugy, mint a nemzeti önszeretetét elismertük, szin-

tén elismerjük.

Az él

lények lánczolatában az ember, és pe-

dig csak a késbbi, a czivilizáczió embere az els,

nyörület érzetét

ismeri,

szenvedésén, és

midn

helyébe,

ki,

ki

betekinteni képes a természet

nem csupán bámulatot, de borzadályt

életnek sokasága

felett,

ki a kö-

megindul tle idegen lények

mely

születik,

vagy táp hiányában elpusztuljon.

is

m-

tapasztal az

hogy mást tápláljon

Ezen megszülemlése a

ter-

mészetben egy addig nem létezett hajlamnak, mely már tettekben is nyilvánulva, befoly habár eddig csak parányi mértékben az alakulás menetére, jóslati jelentséggel bir

ugy

tekintend, mint Ígérete egy

s

talán

más rendnek, mely többé nem

fog ellenkezni ezen uj princípiumával a természetnek mert ez ín;

tenzivitásában és az eseményekre gyakorolt befolyásában kell

hogy növekedjék a

szerint,

hogy mint

irányban bölcsje, az emberi

1)

A

fejlik

tovább az eddigi

lelkület.

társadalmi és egyéni szervezeteknek pavalleliznmsáva. az

alacsonyal)b ng-y mint a

magasabb fejldési foki)kon reáutalt

í
232

Ha

egykor az emberiség egy társadalmat képezeud,

jo-

gosultabban mint most lesz az tekinthet egy orgauismusuak

És

— bogy

erre

zetekben

lev

— vezet

egy társadalmat képezzen

terjeszkedési hajlam,

^).

a nem-

mely a verseny természe-

ténél fogva, a legtökéletesebbiknek fogja megszerezni a végle-

—

ges gyzedelmet,

jövnek egyöntet emberiségét ekként

a

az eltalálható legtökéletesebb anyagból formálva meg.

Ezen áthikailag kielégít végeredménye a dolgok

ilyen

folyásának, képezze vigaszát annak, ki szivében fájlalja mindazt,

mit e világban szomorút tapasztal

a ki elszomorodik a

;

virágok hervadása, az állatok és emberek szenvedései, dics

nemzetek, nemes népfajok letnése

küzdelemben történik

Mindez a

felett.

mind ennek neve

;

létért való

kiválasztás,

ennek

eredménye a fejldés.

Valamint alacsonyabb növénynemek elborítják a terméketlen sziklát, melyen egyedül

k tenyészhetnek,

évrl évre

s

megújuló nemzedékeiknek elporladó maradványaiból képzdik a humuszréteg, melyben majdan meggyökerez a magas sudár,

letn

ekként cgynu'isután

el

készíti

társadalmak és kultúrák öröksége

a talajt, melyen majdan megél egy felsbb társa-

dalmi szervezet, egy emberiség, mely szolidaritásában egy ket alkotva, mint

lel-

kifolyása és egyszersmind ura a természet

erinek, képviselendi a mindenség öntudatát. Méltó tárgya, arra nézve

ilyen

ki

jövben

egy pozitivista kultusznak,

hisz,

megfoghatóvá téve annak eszméjét, inkább mint a múltnak s jelennek endjerísége, és igazolva ha nem ünnepeket és szertartásokat, melyeknek czéljuk nem lehet '), de egy legalá))!)

Jlrrhcrl >'Stn(ly of Sociolijgy«

ben).

Az

Lilienfeld

ffjtí!tt<;

(Jfscllsrliaft alw a)a|)jáiil Srliilfflr ffjli'ífcti ')

iiak

czimü munkájában

megpenditett analógiákat,

í)t,t

1'.

Hok szelleniniel

liár

rfülcr Orííanisnins,'<

az

iiml Jjcbfn íIch

i'ií\i''t\'i

H

híicíhIcii

niclylx'ii

li'íti'ziii'k

1fHtoMÍt<'H<''ii

ii'ik

iiiiikrKhii'k.

K

iiMiid
cziiin'

posilivisli'.'

:

azssiij;iit

"IjI'h

l'ai-

fii'o;!!

I'.

u\rvr, idi-

Rraiids Laftill"'.

ki-

tiKldDuin

julilian

li'jrs/.i''b'st'l(b

kik

továhb

Dic nirnsclilicb'

a tiirsadalnii

iinmkálinl taiiiilt:mi

l''iain-zia<>rsz;ít,'baii nly.iii kíivctni,

nilr. CiiiHH d'i'nsf-ijíiM'iiH'iit

i

:

kiviin.ja.

Kürpt-rs) a

a liii-sailalnii tMciriiiict

K<í_v iijabliaii Mii'jíji-I.'iit

önállón,

irt niiuikájiiban

a társadalniiinak lílcttanát vtUotni (I5;iii

(kivált a Ill-ik fojczot-

(^íít'is/.nn

pcMh

;ilapi>ki

.

\nttr\

viifíó

Cniiilc-

csznuMiick

typ<'s ilc riiimial':iri><

lH7r>,

TARTALOM. Lap I.

Elfoiiyott és fofryó

népekrl.

—A

letnésnek

okai

3

az emberiség életében

49

is sül3-edésnek

II.

A versen

j'

hatása és jelentsége a nemzetek

s

m. Mag^yarország jelen helyzetének eredetérl. Haladási igények és vagj-oni állapotok

74 IV.

A közgazdasági

fejldés

Véleménjek

és

és

a nemzetközi munkaelosztás ellentétei.

érvelések

107

V.

Tényleges viszonyok.

A

védszer alkalmazásának módja.

— Er164

szaporítás

VI.

Általános nézpont.

— Befejezés

212

!

233

bels várakozásteljes

áhítatot,

_

mely annak eszméjénél kereset-

lenül borul a kedélyre.

Mennyi

árny,

mennyi fény

:

Az él

lények raegszámlál-

hatlan milliárdjainak érdemletlen kínszenvedése mint ok, és a végtelen észnek, végtelen

ernek

és végtelen

dése az emberiség szellemében, mint okozat

jóságnak kifejl-

\^-'

.\

\1

•W

9

3P aF

-iy

3^ í» -W

W ^

3f

W

-^ fV

W

4W

'S'

-ír

-W -W

W

V^ -W -W -W ^^ aF

\¥%3^ í%€3^^ t# # # # # # ^ # ^ f t Ü» #

W

•W

'?9

W

-W -^ )W

-W >^

^ f# t # # t #

w

i»#

-w -w

tVf

mmiiiiimumiiiiiimmmmm t # ^ l» t ^ # ^ # ^ t ^ é t

^ #^#

ü # # ## #^ #

#

i ###^

%

M M MAM MAM *A*AMAMA*A*A*AMA*A*A

l»

ti#

i|

$

>

M # 1 1 ti

#AM ACiAO't: A*AM.>AM A*.* AiAMAMAMA*.#AC* AJ>AMl*AMlíJ »¥.? *ÓLiL*!*VtX»>X*>>>>>>>

> • # • # > ) > >

ri • f • t •

I # »

t i^•§

ü^o

^ i^ ^ ^

...or.>»»>»»i^ffi«í54ií««»«f« » • » » • t • i t »j» iji OAKCOAtAtAOAO iroA#'ii'#'t*AOA»AOJM • » • » f f •• i t » f 9 » « *• t# 1ay ^ww//AWá^^%•.%wi?/»'AWAf/Ay^^ ».d »

ji

»

ji

»

i

I ft

ft ft

9 á

j»|

41

ft

.»*ftlk*ik»Aftft««'ft«%ftftft*Jk'AA4ÉA«ift.Aattfeftft«*

A.«iriÉ'

^^^ffmmmmmi!^^^

^

#^ rt # # # i

PLEASE

CARDS OR

ÜP

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY OF

FROM

THIS POCKET

TORONTO

LIBRARY

iiiiim

Wiiá

müm

mim.

HC 300 .24

Beöthy, Leo Nemzetélet y3.

B36

'mi 'WWW'

m&M

[-'itu.

'í^^j)''í^

mm