Amai Súgóban a szilágyi fiatalok, az általános. Besúgó Változások ünnepén március 24., szerda

2010. március 24., szerda

1

Besúgó – Változások ünnepén –

A

mai Súgó ban a szilágyi fiatalok, az általános iskola diákjainak és magyartanárnőjének írása jelenik meg. Az eddigi számokban is előfordultak már gyermekírások, amelyet a Kis Ferenc Általános Iskolának, Szakál Mónika magyartanránőnek és a diákoknak köszönhetünk. Ilyen még nem volt. Sem a Súgó eddigi – rövidke – történetében sem emlékezetünkben, hogy a gyermekek ilyen érdeklődőek, mondanivalójukat meg merik és meg akarják osztani. Izgalmas olvasni verseiket, foglamazásaikat, és nagyon-nagyon nagy kíváncsisággal vesszük kézbe az előadásokról szóló véleményezéseiket, élménybeszámolóikat. És képzeljék el, a tegnapi (keddi) előadásról már ma (szerda) reggel megkaptuk beszámolóikat! Nincs is erre szó! Valódi diákzsűri – ahogyan tanárnőjük megfogalmazta – és valódi újságírók. A mai számban szintén olvashatják Ódry Eszter karcolatát, akinek odafigyelése és

segítsége nélkül nem kapnák időben kézbe a Súgót. A fogalmazások mellett igyekszünk rajzokat is közölni. Igazán sokféle akvarell, tusrajz, kollázs érkezett a diákoktól. Ráadásul kedden koradélután ellátogatott a parókiára a hetedikes osztály az atya kíséretében, hogy meglessék, hogyan néz ki egy „szerkesztőség”. Beszélgettünk kicsit, meséltek véleményükről, arról mit csinálnak szabadidejükben és mosolyogtak, sokat. Mindaz, ami a szilágyiak keze munkája, különlegesebbé teszi ezt a kiskiadványt. Mássá, mint az eddigiek. Sokkal többet mond így. Reméljük, találunk rá formát, hogy folytassuk mindezt a vmmi.org oldalon digitális formában. Mert ebből, a Szilágyiban összegyűjtött energiából bizonyára marad még, amiből sokáig táplálkozunk. gém


2

Ma a Találkozó színpadán A mai napon, a Találkozó hatodik napján három előadást láthat a szilágyi közönség. 3 órakor a bácsfeketehegyiek egy lengyel szerző darabját mutatják be, 5 óra 30-kor a nemesmiliticsiek egy zenés kabaréösszeállítást, majd 8 óra 20-kor a topolyaiak egy kortárs magyar drámát. Tartsanak velünk! A bácsfeketehegyi színjátszásról

Március 24., szerda 15.00 óra

$ EiFVIHNHWHKHJ\L 6RPD )HOQĘWW $PDWĘU 7iUVXODW bemutatja SLAWOMIR MROŻEK: SZERENÁD (50’) groteszk

Szereplők: Róka – Szukola Béla Kakas – Szabó László Szőke – Tamás Krisztina Barna – Papp Szilvia Vörös – Bordás Brigitta A rendező munkatársai: Zene, technika: Szarka László Díszlet: Szabó László, Szukola Béla, Major István Súgó: Pál Eszter Rendező: Tóth Harangozó Vera

indította a népi tánccsoportot, 1994-ben pedig a Soma amatőr színtársulatot is. Kezdeményezései támogatásra leltek, és a csoport azóta kitartóan dolgozik, minden évben új darabokkal lép a közönség elé. Legtöbbször vígjátékkal vagy bohózattal, persze más műfajokkal is próbálkozik. Minden évben jelen van az amatőrök Találkozójá n, szivesen vendégszerepelnek Vajdaság-szerte és Magyarországon is. A legutóbbi években kapott elismeréseik: 2008-ban a Bambach Róbert-díjat a legjobb új formákat kereső előadásért Fazekas Mihály Lúdas Matyi című előadásuk nyerte el (rendezte: Tóth Harangozó Vera). Matyi szerepéért a Magyar Szó különdíját Tóth Tilda kapta meg. A társulat vezetője jelenleg Szukola Béla. A társulat mottója: Szórakozni és szórakoztatni! la

Felhasznált irodalom: Faragó Árpád: Bácsfeketehegy várja színjátszóinkat. Hét nap, 2006.02.08. Tóth Vera: Művelődési Egyesület. Forrás: http://feketics.com/

A

falu művelődési élete a 19. század második felétől mutat folyamatos tevékenységeket. 1866ban alakította meg az első Olvasókört ifj. Kozma Lajos református lelkész; 1869-ben létesült a könyvtár; 1900-ra tehető a polgári olvasókör indulása; 1909-ben verbuválódott a Dalárda; 1913-ban pedig a Magyar Református Ének- és Daloskör. A két világháború közötti Feketics művelődési életének meghatározó alakja, egyénisége Ágoston Sándor református püspök volt. A harmincas években a püspök úr kezdeményezésére egymás után alakultak meg azok a szervezetek, egyesületek, amelyek aztán jelentős szerepet játszottak a falu művelődési életének kibontakozásában. Így jött létre a Református Dalárda, a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a Polgári Magyar Olvasókör. A három szervezet mindegyike figyelmet szentelt a műkedvelő színjátszásnak. A Református Dalárdában Takács Ferenc tanító fogta össze az első társulatot, ezzel megalapozva egy hosszan tartó folyamatot. A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesületben általában mintegy negyven fiatal színjátszó lépett színpadra rendszeresen, és a rendezésből a püspökné is kivette részét – nagy sikert aratva. A Polgári Magyar Olvasókör 1939 decemberében alakult meg. A színjátszók itt rövid jelenetekben, egyfelvonásosokban kaptak megmutatkozási lehetőséget. Ezenkívül részt vettek azokban a műsorokban is, amelyekben egy-egy ismert magyar költőt mutattak be. A második világháború után háttérbe szorultak az egyházi indíttatású művelődési tevékenységek. 1946ban egy fedél alatt két társulat dolgozott: a Nikola Đurković szerbhorvát és a Petőfi Sándor magyar kultúregyesület. 1958-ban egyesültek Bratstvo-Testvériség néven. A szerbhorvát csoport hamarosan megszűnt, a magyar színjátszás pedig a hetvenes években virágzott fel újra, Sárközi Ferenc tanító bácsi elnöksége alatt. Ismét tömeges és színvonalas kultúrélet zajlott a faluban. Az akkori pártbizottság nem rajongott ezért a fordulatért, így leváltotta őt a vezetésből. A stafétabot átadása után szinte minden szakcsoport megszűnt, kivéve egyet: a népi tánccsoport Brezovszki Eszter kitartásának eredményeként maradt fenn 1982-ig. A nehéz időszak, a stagnálás után 1991-ben kelt újra életre a bácsfeketehegyi kultúrélet. Tóth Harangozó Vera klasszikus tánciskolát szervezett, majd útjára


3

A nemesmiliticsi csoportról

Március 24., szerda 17.30 óra

N

emesmiliticsen a két világháború közötti időben magyar és bunyevác műkedvelő társulat is működött. A háború után a TestvériségEgység Ifjúsági Művelődési Csoport keretében folytatódott a munka: színdarabokat rendeztek, ápolták a citerázás hagyományát és néptáncot tanítottak. Nagy hagyománya volt a szüretbáloknak, melyeket minden évben megrendeztek. A Németh László Művelődési Egyesület nemhivatalosan 1977-től működik. Hivatalos kiválásuk és önállósulásuk 1985re datálódik. Ma is van egy színjátszó csoportjuk, népi- és moderntánccsoport, két citeracsoport (kis- és nagycsoportosok). Az egyesületben tehát folyamatos a kultúra- és hagyományápolás. Militicsen 1991-től tartanak nyilvános megemlékezéseket nemzeti ünnepeinkről: március 15-éről és augusztus 20-áról. Az ünnepségeket a helyi közösség szervezi, amelyeket a kultúregyesület programja tesz ünnepélyessé. Az egyesület színjátszó csoportjának útjait sokáig RipliLittvay Katica tanítónő egyengette, és minden évben egy új színdarabbal, általában komédiával lepték meg a közönséget, ötletes kivitelezésben. A 2008-as Találkozón a Vajdasági Magyar Mávelődési Intézet különdíját nyerték el a Görgey Gábor Wiener Walzer című előadásában megvalósított díszletért. A társulat vezetője jelenleg: ifj. Báló József. Idei kabaréösszeállításukat Lackó Mária rendezte, akit az eddigiekben kiváló színészként ismerhettünk. Emlékeztetőül: a 2006-os Találkozón beszédgyorsasági rekordot döntött, és színészi különdíjat nyert Alfonso Paso Ön is lehet gyilkos c. darabjában nyújtott alakításáért. Most megmutatja másik oldalát is. la Felhasznált irodalom: Mátyus Ákos és Mátyus Tamás: Nemesmilitics. Forrás: http://www.htmik.hu

$QHPHVPLOLWLFVL1pPHWK/iV]Oy0ĦYHOĘGpVL Egyesület bemutatja KARINTHY–VADNAY–HORVÁTH: KABARÉEST (90’) zenés kabaréösszeállítás

Szereplők: Littvay Karolina Báló József Littvay Hunor Mátyus Zoltán Kovács András Ölvegyi Róbert Laczkó Renátó Dujmović Eleonora Rendező: Lackó Mária


4 A topolyai színjátszó csoportól

T

opolyán nagy hagyománya van a színjátszásnak, olyannyira, hogy a település az ötvenes években komoly színházi központként működött. Míg Becskereken és Zomborban 1953-tól 1955-ig létezett magyar színház, Topolyán 1949-től 1959-ig működött, a nagyszerű színésznő, Dimitrijevićné, született Lustig Mara vezetésével. A Topolyai Járási Magyar Népszínház társulata Topolya és környékének műkedvelőiből alakult, és tíz év alatt mintegy 80 bemutatót tartott. Állandó színpaduk a helyi művelődési otthonban volt, de előadásaiknak nagyobb részét vidéken, a környező kis falvakban és a tanyavilágban tartották. Sikerrel vendégszerepeltek Belgrádban és Újvidéken is. A Járási Magyar Népszínház falujáró színház volt, amelynek kis társulatában szinte minden színész egyszerre volt főszereplő és epizodista, de egyéb színház körüli munkából is mindenki kivette a részét. Vezető tagjai Nagygellért János, Sinkó István, Karna Margit, Lőrincz Lajos, Jordán Erzsébet, Kollár Péter voltak. A legtöbb előadást vendégként Szabadkáról Garay Béla és Pataki László rendezte. A színház felszámolása után a színészek Szabadkára, Újvidékre szerződtek, vagy felhagytak a színjátszással. A hatvan évvel ezelőtt alapított színházról nemrégiben dokumentumfilm is készült (OQpPtWRWWYDMGDViJL PDJ\DU V]tQKi]DN címmel Csenai Árpád, Hegedűs Anita, Vinaji Árpád és Vinaji Parti Andrea alkotásában. A színház megszűnése után évtizedekig sebeiből vérzett a topolyai színjátszás, és csak 2002-ben állt újra talpra. Ebben az évben alakult meg a híres színésznőről és társulatigazgatóról elnevezett Mara Amatőr Színjátszó Társulat a Művelődési Ház keretében (majd két év múlva önállósult). Az első előadást Urbán András színművész rendezte. Sörfőző Károly, aki a megalakulása óta a csoport vezetője, azóta is igyekszik hivatásos színházi embereket bevonni a munkájukba (Péter Ferenc,

Krizsán Szilvia, Csernik Árpád…). A társulatnak tíztizenkét állandó tagja van, ám ezen kívül még sok beugró szereplője van. Nem csak a színészek száma, hanem az életkora is változó: az általános iskolásoktól a fiatalokon át a középkorúkig találhatunk tagokat. Tehetségükről tanúskodnak az elismerések, amelyeket egyéni vagy a társulatban kifejtett tevékenységükért kaptak. A legutóbbiak: 2008-ban a 9DMGDViJL 0DJ\DU $PDWĘU 6]tQMiWV]yN XIII. Találkozóján Petrás Gizella Szántó Róbert-díjban részesült a legszebb színpadi beszédért. A magyarországi Vasváron megtartott VII. Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon pedig öt különdíjat kapott a társulat – ami a színészi teljesítményeket illeti: Petrás Gizellát Márta, Bogárdi Zsoltot Jóska és Vojtér Ilonkát Cuni szerepének megformálásáért jutalmazták színészi különdíjjal (az Újjászületés című darabban, melynek rendezője Hajvert Ákos volt). A tavalyi, 2009-es Találkozón közönségdíjasok lettek Luigi Pirandello Az ember, az állat és az erény című előadásukkal (rendezte: Csernik Árpád), emellett megkapták a Magyar Nemzeti Tanács különdíját a legjobb színészi összjátékért. A tavalyi könnyed vígjáték után idei, tizedik előadásuk súlyos és súlyosan aktuális témát boncolgat. A rendezők: Kálló Béla színművész és Hajvert Ákos, a csoport egyik fiatal tagja, aki egyébként rendezői pályára készül.

la

Felhasznált irodalom : Faragó Árpád: Kellemes és kellemetlen meglepetések. Magyarkanizsa várja színjátszó együtteseinket. Magyar Szó, 2004. március 3. Holló Dóra: Topolya. Forrás: http://www.htmik.hu/ Krekity Olga: Egy elfelejtett dátum margójára. Forrás: http://www.hetnap.rs/ Herceg Elizabetta: Hatvan év után is hivatkoznak rá. Magyar Szó, 2009. október 15. Magyar Színházművészeti Lexikon. Forrás: http://mek.niif.hu/

Március 24., szerda, 20.20 óra

$WRSRO\DL0DUD$PDWĘU6]tQKi]EHPXWDWMD HÁY JÁNOS: A SENÁK (80’) júdásdráma egy részben

Szereplők: Jani – Turuc Andor Marika – Petrás Gizella Mama – Vojter Ilonka Gyerek – ifj. Turuc Andor, Petrás Ármin Senák – Sörfőző Károly Lecki Giza – Szabó Erika Juszti – Vörös Emese Pali – Bogárdi Zsolt Gabi – Ejzler Evila A rendező munkatársai: Zene: Kelemen Zsolt Fénymester: Szarka László Díszletterv: Kálló Béla Díszlet: Turuc Andor Rendező: Kálló Béla és Hajvert Ákos


5

A muzslyaiak előadásának zsűrizéséről Laza, könnyed és sikeres nap volt a keddi. A muzslyaiak vígjátékát láthattuk (Pozsgai Zsolt: Faroktól fölfelé), me melyet yet a közönség nagy örömmel fogadott fogadott. És mi is igen nagyon örültünk a muzslyai társulat megéletvidámodásának és elsődarabos rendezőjüknek, Kardos Krisztián színművésznek.

A

z előadást a darabhoz hasonló jó hangulatú beszélgetés követte. A zsűri – Ágoston Pribilla Valéria tanárnő, Brestyánszki Boros Rozália dramaturg és Csernik Árpád színművész – egyetértett abban, hogy az előadás jó volt, jól működött. Tisztességes munka volt, amelyről lerítt, hogy hittel és sok igyekezettel készült. Jók voltak a karakterek, a jelmezek, a díszletek és a zeneválasztás is. Akadtak persze hibái is az előadásnak, ezeket szokásukhoz híven, a fejlődés érdekében, részletezték szakértőink. Szóba kerültek a szövegbizonytalanságból fakadó, esetenként vontatottabb párbeszédek, melyek különösen az első felvonást tették tempótlanná. A második felvonásban intenzívebb játék volt tapasztalható, Toureq (Szeles Zsolt) is teljesen kibontakozott. Az első felvonásban Pribilla Valéria a szenvedélyesebb játékot hiányolta, nagyobb érzelmi megnyilvánulásokat is elbírt volna a játék, mondta. Csernik Árpád arra is felhívta a rendező és a csoport figyelmét, hogy a Pozsgai-szöveg egy hálás szöveg, a helyzetek egyre izgalmasabbak és feszültebbek – ezzel szemben a játszókban megmaradt egyfajta belső nyugalom. A jelenetek megindításához ötleteket is adott. Brestyánszki Rozália a térkezelés következetlenségére figyelmeztetett, a „ki hol hova megy ki és hol jön be” időnkénti követhetetlenségére. Dicsérte, hogy a pajzán jeleneteket ízlésesen oldották meg, na és hogy a három síró férfi a darab végén, az egy gyönyörű kép volt… :) Egyet értettünk.

Lejegyezte: Lódi Andrea


6

A Találkozó ideje alatt... Szakál Mónika magyartanárnő mindent elmondó mondatai benyomásairól, a gyermekek gondolatairól

E

zen a héten minden magyar óra élménybeszámolóval kezdődik: a diákok büszkén, a többiekkel versengve számolgatják, hány előadást tekintettek meg eddig. Már ötöt… már nyolcat, kilencet . Még ugyanennyi előttünk áll. Igaz, jutalmat is ígértem anyanyelvből. Aztán igazolni próbálják azt is, miért nem jutottak el tegnap a „színházba”, pedig úgy tervezték, az egész család ott lesz, de olykor-olykor közbejön valami. Például zeneiskolába is kell menni meg edzésre, a focipálya is csalogatja már ilyenkor, a tavasz első napjaiban a virgoncabb nebulókat, a háromnegyedév is vészesen közeleg, a dolgozatfüzetekbe bekerül a 3. iskolai dolgozat címe. A Csutak és a szürke lló meg a négyszáz oldalas Egri csillagok is sok tanulónál már napok óta bizonyára érintetlenül hever az íróasztalon. Itt van a versenyek ideje, azokra is készülnünk kell. Mesélnek a gyerekek, véleményt mondanak, a Kukás guru három változatának már a legapróbb mozzanatait is párhuzamba állitják. Apró hibákat vélnek felfedezni a darabokban a kis „zsűritagok”, olyanokat, amelyekre én sem figyeltem fel. „Miért mondták, hogy kimennek a kertbe, amikor HJpV] LGĘ DODWW RWW YROWDN" ” Vagy csak egyszerűen megjegyeznek ezt-azt. „$]LGĘQHPHJ\IRUPiQP~OLND]HOĘDGiVRNDODWW $]LGĘQHPHJ\IRUPiQP~OLND]HOĘDGiVRNDODWW

1pKD RO\DQ U|YLGQHN WĦQLN D] HJ\ yUD KRVV]D QpKD meg…” „7DQiUQĘ RO\DQ NO|Q|V YROW DKRJ\ HONH]GĘG|WW az a komoly darab… én tudtam, hogy a háborúról V]yOPHUWMyOOHKHWHWWKDOODQLDUHSOĘ]~JiVW .” „$]WPRQGWiNDV]|YHJEHQKRJ\D]DSLOyWDIL~D V]OĘLKi]IHOHWWNLVVpOHHUHV]NHGHWWtJ\DNDUWMHOH]QL YDODPLW”

Szóval az ifjú emberpalánták nem csak néznek, de látnak, hallanak és hozzáképzelnek bizonyos pillanatokat, képeket a színpadon elhangzó mondatok kapcsán. És erre jó a színház, hogy ne csak a televízió által készen kapott képkockákat bámulják. A függöny legördülése után talán továbbkavarognak a gondolataik, továbbszövik egy-egy darab mesefonalát. Már amelyik erre lehetőséget ad. „+RJ\IpUWDQQ\LUDNRWWNHPpQ\tWHWWV]RNQ\DDUUD

D NXSXV]LQDL OiQ\UD" &VXSD V]RNQ\D YROW D] HJpV] V]tQSDG«” V]tQSDG

Ők még sohasem láttak ennyi színdarabot. Bevallom, zsinórban én sem. Igazi színházban talán két évvel ezelőtt jártunk a diákokkal. A Rómeó és Júlia című balettelőadást néztük meg Újvidéken. A kabátokat ott a ruhatárban hagytuk. Hosszú folyosókat végigjárva értünk a helyünkre. Ez is élmény volt a gyerekeknek. Meg nekünk, tanároknak is. Jó lenne Szabadkára is eljutni egy-egy előadásra. Az idősebb személyek sokat mesélnek arról, hogy valamikor, a „régi, boldog időben” hányszor felkereste

a szabadkai társulat a mi kis falunkat meg a környező magyarlakta településeket. Na, de ne keseregjünk, most nem egy, de egyszerre közel húsz társulat vendéglátói lehetünk. És erre büszkék vagyunk. A színművészettel kapcsolatos órákon ugyan beszélgetünk a fényhatások, a zenei aláfestések, a díszletek, a kellékek meg az irodai szöveg összefüggéseiről a 7. és 8. osztályban, de ez most más. Most kitérhetünk egy-egy mozzanatra is. Csak az óra ne lenne olyan rövid. Még egy szép Ács Károly-vers elemzése is vár ránk, amelynek címe: Neked mondom Szabadka . Arról is mesélnek a gyerekek, milyen jó együtt lélegezni a SZÍNÉSZEKKEL, akiken szívből kacagunk. Érdeklődnek, ők miért tapsolnak néha nekünk, nézőknek? Eddig a legtöbben úgy tudták, csak az a remek darab, amelyiken jóizűen nevethetünk, de vasárnap este óta az élőben átélt feszült csend meg az igazi könny is élmény. Sőt… Lesik, rakosgatják, válogatják, számolgatják a Súgó t. Hogyan szerezhetnénk még néhány példányt az első számból? Kinek a fogalmazása, verse jelent meg ma? A tavaszi szünetben majd alaposabban átböngésszük, aztán MIND eltesszük emlékbe, mert bár sok-sok csoportról, társulatról ad hírt, azért most igazából a miénk. Nem csak én mondom. Olyan jó lesz néhány hónap, év… évtized múlva újra fellapozni és emlékezni erre a különös, felejthetetlen tíz napra. Szakál Mónika magyartanárnő

7


Csütörtökön a Találkozó színpadá színpadán Holnap szintén három előadás lesz műsoron. A Zentai Színtársulat 3 órakor kezd, őket követik az adaiak 5 óra 30-kor, végül égül 8 óra 20-kor a verbásziak. Várjuk Önöket holnap is! Az előadásról:

V

ajon hogyan látnak a mai középiskolások egy klasszikus görög tragédiát? Megtudhatjuk a Zentai Színtársulat legfrissebb előadásából. A dráma története: Antigoné eltemeti testvérét, Polüneikészt, mert a görögök hite szerint annak lelke csak így juthat a túlvilágra. Ám a király, Kreón ezt megtiltotta, és a királyfit (Oidipusz király fiát) hazaárulóvá nyilvánította – arra, aki testét eltemeti, halál vár. Kreón törvényei a hatalmat képviselik, amely gyakran szemben áll az erkölcsi törvényekkel. E kor emberei az erkölcsöt erősen becsülték, a megalkuvást elutasították, vállalták tetteik és elveik következményeit, a lelket felemésztő élet helyett akár a halált is.

-

Március 25., csütörtök, 15.00 óra

$=HQWDL6]tQWiUVXODWEHPXWDWMD

Az előadásról:

SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ (55’) dráma

Szereplők: Antigoné – Davitkov Marijana Iszméné – Kovács Vecei Fanni Kreón – Gruik Bálint Karvezető – Verebes Judit Haimón – Kovács Bence Teiresziász – Molnár Gábor Nóra Eurüdiké – Berze Angéla Xy – Surányi Emese Ab – Sőregi Mónika Őr 1 – Kiss Izabella Őr 2 – Bencze Vujic Levente Őr 3 – Szeles Melinda Őr 4 – Simon Inez Kar – mindenki Rendező: Mácsai Endre

A

társulat első produkciója egy népművészeti elemekre épülő színpadi játék egy örök klasszikus mű alapján. Ki ne ismerné Petőfi meseeposzát a nép kiszolgáltatottságáról, nincstelenségéről? A kukoricaföldön talált gyermek (Jancsi) és az árva lány (Iluska) történetét, amely népmesei igazságszolgáltatással végződik: a szerelmesek Tündérország trónjára emelkednek. Az adai fiatalok és fiatal rendezőik a tradíciókra építve, de saját élményeikből táplálkozva viszik színre a történetet. A népzenei és néptáncos elemeket több tájegység népi kultúrájából merítik az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör koreográfusai és táncosai segítségével. A színpadon a Vajdaságszerte ismert Véka zenekar élőben muzsikál, az adai Dobosok zenekar tagjainak közreműködése pedig még színesebbé teszi a csapat debütáló produkcióját.


8

Március 25., csütörtök, 20.20 óra

$YHUEiV]L6]LUPDL.iURO\0ĦYHOĘGpVL Egyesület bemutatja SZÁNTÓ ARMAND – SZÉCSÉN MIHÁLY: PAPRIKÁS CSIRKE (90’) vígjáték

Szereplők: Julis, a szobalány – Majlát Szűcs Tünde Guszti, az inas – Bán Andor Forgács, a gyártulajdonos – Robotka István Helén, a feleség – Bajai Márta Valéria, Helén mamája – Robotka Angéla Kenedi, amerikai üzletember – Dognár János Lilian, a lánya – Sztojiszávljevity Vera Dr. Kovács – Nagy Tibor A rendezők munkatársai: Technika, zene: Víg Eduárd Súgók: Zsigmond Ilona, Rásztovác Hajnalka Rendező: Dognár János

Az előadásról:

J

ávor Pál és Galambos Erzsi játszotta azokat a filmszerepeket, amelyek a magyar szórakoztató filmgyártás virágkorában a két szerző közös munkái voltak. Reménykedhetünk tehát, hogy fordulatokban, vidám megoldásokban és szerelemben nem lesz hiány az előadás során. Úgy esik, hogy Julisnak nagyon tetszik Guszti, aki viszont nem viszonozza a heves szobalány érzelmeit. A ház gazdái vendéget várnak Amerikából, Mr. Kenedit és lányát, Liliant, aki szeretne befektetni a család vállalkozásába. Mivel nem beszélnek angolul, az inast öltöztetik be igazgatónak. Lilian és Guszti között szerelem szövődik, ami Julist nem hagyja nyugodni. Mindennek a vége pedig mindennek a kezdete, ahogy ezt a valódi bohózat diktálja.

9


A Találkozón láttuk... Ilyen még sohasem volt a Találkozó történetében! Szilágyi fiatalok és diákok írnak véleményükről, benyomásaikról egy-egy előadás és a rendez rendezvényy kapcsán. Olvashatják Ódry Eszternek, a Súgó szerkesztőségi munkatársának, állandó segítőjének segítőjének, valamint a Kis Ferenc Általános Iskola diákjainak írását. A diákok magyartanárnője Szakál Mónika. NAP MINT NAP Múlik az idő. Napról napra közelebb kerülünk a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XV. Találkozójának utolsó napjához. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki azt szeretné, ha ez a nap sosem jönne el. Sok-sok kisgyerek mond le a délutáni játékról, az esti meséről, anyukák, nagymamák mellőzik a délutáni, esti sorozataikat, apukák, nagytaták mondanak le a focimeccsekről, hogy a színészpalántákkal tölthessenek egy-két feledhetetlen, olykor kacagásban, olykor szomorkodásban teli órát. Egy-egy előadás után, vagy

másnap a sarki bolt vagy a tejgyár előtt, meg is vitatják, kinek melyik színdarab nyerte el a tetszését, ki volt az a színész, színésznő, akit a legjobb szerepért járó díjjal tüntethetnének ki. Majd, ha ezt az esetleges pletykákkal karöltve az utolsó szuszig átrágták, sietnek haza, hogy a házi munka elvégeztével újra ott ülhessenek a kultúrotthon kényelmes székein, és fürkészhessék a színészek önfeledt játékát. Ódry Eszter

A TALÁLKOZÓN LÁTTAM… POZSGAI ZSOLT: FAROKTÓL FÖLFELÉ E darab rendkívül tetszett. Csupa humor és vicc az egész. Kiváltképp az egyik színész tetszett. Ő Toureq szerepét játszotta. Megfigyeltem, mennyire öszpontosít. Az arcával is kitűnően színészkedett. Ha kellett suttogott, ordított, bocsánatért esedezett, sőt káromkodott is. Véleményem szerint erre a színészre pont ráillett a szerep. Felettébb örülök, hogy nem maradtam le erről a komédiáról. Ha most visszaemlékezem erre az estére, az a jelenet villan be, amikor mind a három férfi kétségbeesetten sírni kezdett és egy zsebkendőt adogattak körbe egymás között. Antalovics Krisztián, 6. osztály Kis Ferenc Általános Iskola

A TALÁLKOZÓN LÁTTAM… A Találkozó ötödik napján egy vígjátékot tekinthettünk meg, amelynek címe: Faroktól fölfelé. E másfél óra alatt a muzslyai színészeknek sikerült jól megnevettetniük a közönséget. Számomra a legjobb színész a tábornok és Lumiere volt. E színdarab közben sokat ült mosoly az arcomra. Örülök, hogy eljuthattam erre az előadásra. Remélem, lesz még ilyen élményben részem. Horvát Zsófia, 7. osztály Kis Ferenc Általános Iskola


10 A TALÁLKOZÓN LÁTTA A miniszter félrelép című előadás számomra rendkívüli élményt nyújtott. A szilágyi színjátszók reakciói, arckifejezései, kézjátéka tovább fokozták a színdarab iránti érdeklődésemet. Nekem az első felvonás tetszett különösen, de egybevéve az egész 120 percet szórakoztatónak találtam. Izgalmak, konfliktusok és érdekes jelenetek dúsították az esti műsort. Engem azok az esetek, pillanatok mulattatak leginkább, amikor

már mindenki az örökké lecsapódó ablakon keresztül közlekedett, beleértve a hoteligazgatót is. Szerintem minden színjátszó dicséretet érdemel őszinte, élethű játékáért, de nekem legfőképpen a titkár (Budacs Zsolt) alakítása tetszett. Tompa Melitta, 8. osztály Kis Ferenc Általános Iskola

A TALÁLKOZÓN LÁTTAM A szilágyi amatőr színjátszó csoport nem meglepő módon szinte az „ujjai köré csavarta” a közönséget, hiszen olyan remek humoros vígjátékkal álltak elő, hogy a nézők a nevetéstől nem találtak szavakat. A ruhásszekrény és az ablak is főszerepet játszott, ugyanis ezeket az eszközöket a szereplők nem arra használták fel, mint amire számítottam, hanem egészen másra. Ki-be jártak rajtuk, ha a helyzet úgy kívánta. Véleményem szerint a szereplők profi szinten játszották el a darabot. Gratulálok nekik. Kuntity Szebasztián 8. osztály Kis Ferenc Általános Iskola

11


Akik minden előadást megnéznek A XV. Találkozó szakmai zsűrije Ágoston Pribilla Valéria

Nemesmiliticsen született, majd családjával Szabadkára költözött. A gimnáziumi évek alatt számos szavalóverseny résztvevője és díjazottja. Horváth Emma, Sebestyén Tibor és Bambach Róbert csoportjaiban, irányításával foglalkozik versmondással és színjátszással. A gimnázium önképzőkörében Peter Handke, Déry Tibor darabjait viszik színre, de úgyszintén kimagasló alakítás az övé Thorton Wilder A mi kis YiURVXQN című drámájában, amelyet Szilágyi László, az egykori magyar társulat rendkívüli tehetségű színművésze rendez. Az említett darabbal vett rész a Népkör színjátszó csoportja a XIV. köztársasági szemlén, ahol Ágoston Pribilla Valéria díjat kapott színjátszásért. A következő évben Bambach Róbert rendezésében játszott Tennessee Williams (] D Ki] ERQWiVUD YiU című egyfelvonásosában, amely előadás elnyerte a köztársasági szemle legjobbjának kijáró díjat, valamint két szereplő, Ágoston Pribilla Valéria és Árokszállási László is díjat vehetett át. Fellépett az Újvidéki Színház nyitódarabjában, Örkény István Macskajátékában , ahol Egérke szerepét alakította. De említhetnénk még a Peter Weiss 0RFNLQSRWW~UNtQMDLpVPHJJ\yJ\tWWDWiVD című szatírájában, Kopit Jaj, apu, szegény apu! című művében, a Bernard Shaw Sosem lehet tudni című vígjátékában eljátszott szerepeket is. Előadóművészként is megmu-

tatta tehetségét. Elegendő +DQJYDOODWy című önálló estjét említeni, amellyel nagy sikert aratott kortárs magyar költők műveit tolmácsolva. Diplomás magyartanárként pályáját a műszaki középiskolában kezdte, tizenöt év után átkerült a közgazdasági középiskolába. Majd a Gyermekszínház igazgatójává nevezik ki, ahol művészeti vezetőként nagy hangsúlyt helyez a vajdasági és a kortárs magyar gyermekirodalom színpadi bemutatására. Összetéveszthetetlen stílust teremt, olyan alkotóművészekkel dolgozik együtt, mint Beszédes István, Verebes Ernő, Hernyák György, Bakos Árpád. Művészi-szakmai koordinálása mellett olyan meghatározó előadások jöhettek létre, mint A szegény csizmadia és a Szélkirály című táncjáték, a 5R]VGDV]tQRUV]iJ DUDQ\D című előadás és így tovább. Társulata elnyerte szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál fődíját. 2005. július 1-jétől a Városi Könyvtár igazgatónője. A vajdasági magyar irodalom és színjátszás területén szerzett kimagasló és elévülhetetlen érdemeiért, valamint szervezői aktivitásáért a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. A műkedvelő színjátszást szerencsénkre régóta figyelemmel kíséri, nemcsak mint a Találkozó állandó zsűritagja, de ugyanúgy a diákszínjátszók fesztiválján is tagja a szakmai bizottságnak. És habár számtalanszor felidéztük azt a millió pillanatot, amellyel a színművészetben és az előadó-művészetben megajándékozta a közönséget, ő mégis kiemelte, a zsűrizések és bemutatások alkalmával ne mint előadóművészt, hanem mint tanárnőt említsük. Nos, ezt a titkot semmiképp sem fejtette meg a fenti röpke összefoglalás, de talán még alkalmat kaphatunk rá. Forrás: Hét Nap, XIV. évf. (2007. február 28.) 9. szám, 33. Hét Nap, XIV. évf. (2007. május 23.) 21. szám Faragó Árpád: Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot. Zenta, 2007, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet

A TALÁLKOZÓ DÍJAI A Találkozónak két fődíja van: ■ Pataki László-díj a találkozó legjobb ■

hagyományos keretek között megvalósított előadásáért és Bambach Róbert-díj a legjobb alternatív/új formákat kereső előadásért.

■ Ferenczy Ibolya-díj a legjobb női főszereplőnek;

■ Nagy István-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek/epizodistának;

■ Magyari Piri-díj a legjobb női mellékszereplőnek/epizodistának;

A Találkozó további díjai:

■ Szántó Róbert-díj a legszebb színpadi beszédért;

■ Garay Béla-díj a közösségteremtő tevékenységért;

■ Szilágyi László-díj a legjobb férfi főszereplőnek;

■ Közönségdíj ■ Különdíj osztható ki egyéb kategóriákban is (díszlet, fény, hang, jelmez, stb.).


12

Brestyánszki Boros Rozália Brestyánszki Boros Rozália a 2007-es évben csatlakozott a Találkozó szakmai zsűrijéhez. A csoportok, ahogy Ágoston Pribilla Valéria személyében is, egy rendkívül nyitott, (és ha fogalmazhatunk ilyen egyszerű szóval) segítőkész zsűritagot ismerhettek meg. Brestyánszki Rozália 1998-tól a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának dramaturgja. Mindeközben a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház munkatársa volt, valamint a 3DOLFVL 1\iUL 6]tQKi]L (VWHN nemzetközi rendezvénysorozat és a szabadkai Városházi Estek összművészeti rendezvénysorozat programkoordinátora. 2000-ben a zürichi Theater Spektakel nemzetközi színházi fesztiválon a szakmai zsűri tagja. A Tel Aviv-i kortárs dráma nemzetközi fórum szakmai műhelymunkájának meghívott résztvev résztvevője 2001-ben. A tavalyi 9DMGDViJL $PDWĘU 6]tQKi]L )HV]WLYiORQ a szakzsűri tagja. A műkedvelőkkel 2007-ben nem csak a Találkozó nyomán kezdett el foglalkozni, de a szabadkai Színitanoda állandó tanára a pszichodráma/önismeret és a dramaturgia témakörben. Fontosabb színművei, jelentősebb publikációi között említhetjük $ UpYpV] VDWXMD című darabot (2003. Publikálva: www.zetna.org.yu), A kárókatonák még QHP M|WWHN YLVV]D című szövegkönyvet (amely Gion Nándor azonos című ifjúsági regénye alapján készült), a Záróra című zenés színpadi darabot (amelynek társszerzői Mezei Zoltán, Pálfi Ervin, Szőke Attila), valamint a Decenium című összefoglaló munkát (amelyik a szabadkai magyar színjátszás legutóbbi tíz évét dolgozza fel és a Forum gondozásában jelent meg).

Jelentősebb dramaturgiai munkái: ■ 2003-ban Masteroff–Kander–Ebb: Cabaret (Népszínház, Szabadka), ■ 2004-ben David Harrower: Kés a tyúkban (Népszínház, Szabadka), ■ 2005-ben Futó por – dráma Kosztolányi műveiből, életrajzaiból, naplójából (Népszínház – Soltis Lajos Stúdió, Szabadka), ■ 2006-ban Csáth Géza-Fekete Péter: Emma (Népszínház, Szabadka).

Csernik Árpád Csernik Árpád 1973-ban született Belgrádban: mégis Topolyát nevezi igazi szülővárosának. Sokfelé lakott: Újvidéken, majd Szabadkán, jelenleg a pompás fürdőváros, Palics az otthona. Tizenhét évnyi hivatásos munkatapasztalattal– 13 éve színészi diplomával a kezében-birtokában –, hatvan bemutatóval a háta mögöt mögött (és ez az, ami igazán és véresen komoly), az ÒMYLGpNL 6]tQKi] volt, 2002 óta a szabadkai 1pSV]tQKi]0DJ\DU Társulatának tagjaként van és alkot. Játszott és játszik a 7DQ\DV]tQKi] , a .RV]WROiQ\L 'H]VĘ 6]tQKi] , az 8]VLFHL1pSV]tQKi] , a =RPERUL1pSV]tQKi] , az újvidéki Pozorište Mladih , az újvidéki 6]HUE1HP]HWL6]tQKi] , valamint a szabadkai 1pSV]tQKi] 6]HUE 7iUVXODWiQDN előadásaiban is. Színészi hivatása mellett, rengeteg mással is foglalkozik, de kizárólag a gyermeknevelés az, amit említésre méltónak tart. Nagyon szeretne jó apa lenni... Eddigi pályája során nyolc-kilenc színházzal dolgozott együtt, bár elmondása szerint, pontosan ezt nem is lehet megmondani: megeshet, hogy ez a szám több. Ami biztos: általában visszahívják. Kisebb és nagyobb, illetve egész komoly szakmai sikerei is voltak, de véleménye szerint erről nem Neki kell beszélnie. Ha ezt tenné, meglenne magáról a véleménye! Tehát, ránk hárul, Súgó -szerkesztőkre a feladat– véleményalkotáshoz a következőket ajánljuk, merthogy: ■ két ízben az Újvidéki Színház évadszínésze, ■ a Vajdasági Hivatásos Színházak 1999. évi szemléjének, ■ a .LVYiUGDL +DWiURQ 7~OL 6]tQKi]DN )HV]WLYiOMi nak (több ízben is) színészdíjasa, ■ a Népszínház Magyar Társulata 2007/2008as évadának legjobb férfi epizódszereplő díjának birtokosa


Antal László

1984. június 6-án született Szabadkán. Az általános iskola és a gimnázium befejeztével, 2003-ban, az Újvidéki Művészeti Akadémia Vizuális Kommunikáció szakára iratkozik. Részt vett több közös tárlaton, plakátjaival, illusztrációival, és festményeivel. 2007-ben diplomált 0HVH DPHO\ URVV]XO YpJ]ĘGLN című animációs filmjével, majd ezt követően ugyanebben az intézményben írta be a mesterképzést. Több könyvet is illusztrált az Újvidéki Tankönyvkiadónak. Plakátokat készít a szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak, a szabadkai városi könyvtárnak, az újvidéki Művészeti Akadémia előadásaira, és a tavalyi évtől kezdve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség számára is!

13 Beszédes István

Mint szerkesztő, mint grafikus-tervező, mint tördelőszerkesztő, ráadásul mint alkotó a könyvszakma jeles képviselője. Érdekes és értelmes kezdeményezésként értékelte a Súgó t, és ezért – meg talán azért mert ő a Dumás és minden helyzetben lehet rá számítani – sokmindenben segített a színlap néha színtelen szerkesztőinek. Ő tervezte a Súgó fedlapját és belső arculatát, valamint szintén az ő alkotása az illusztrációkkal teli, izgalmas megoldású programfüzet, melyet nap mint nap látunk forgolódni, izgelődni-mozgolódni a szilágyi közönség kezei közt. Beszédes István, ahogyan az irodalmi lexikonok T[ÈNPO UBSUKÈL LÚMUʩ T[FSLFT[Uʩ ƉƑƎƉ T[FQUFNCFS 12-én született Zentán. Szabadkán nyert művelődésszervezői képesítést. 1989 és 1991 között az Új Önálló tárlatok: Symposion fő- és felelős szerkesztője, 1991 és 199 1994 t%B(BMÏSJB ƊƈƈƎ ÁKWJEÏL között Hódmezővásárhelyen a Vásárhely és Vidéke t(BMÏSJB(SBGJʊLJ,PMFLUJW ƊƈƈƏ #FMHSÈE című napilap szerkesztője, majd a Képes Ifjúság rovatT[FSLFT[UʩKF ƉƑƑƎ ÏTB[ Üzenet folyóirat szerkesztőséDíjak, elismerések elismerések: gének tagja (1998-2004). 1999-ben megalapítja a zEtna t"ƌƋ Zlatno Pero , és a 8. Nemzetközi illusztrációs elektronikus folyóiratot és kiadót, amely a kortárs biennále első helyezése (Grand Prix), 2005, Belgrád irodalom szövegeinek találkozási tér-helye. t " Ƒ /FN[FULÚ[J WÓ[BMBUUJ GJMNFL GFT[UJWÈMKÈOBL Alkotásai közül mindösszesen néhányat sorolnánk plakáttervére az első díjat kapta, 2005., Belgrád itt fel. Verseskötetek: .tYiQMDH D SLURVDW" (1988), t SOSzanie First International Social Poster eJYt]L VpWD GpOL WN|U (1997), 0HVV]LUĘO $QGURPHGD Competition LàMÚOEÓKB[PUUKB ƊƈƈƎ .PT[LWB 0SPT[ (2008). Műfordítások: Boško Krstić: 9t]|QWĘ (Varga ország. Piroskával), Citadella.doc – Három négykezes. Prózakötete a Napkitörés. Verses gyermekdrámái 5R]VGDV]tQ ƊƈƈƎ DÓNFO KFMFOUFL NFH 6]DUGtQLD című színpadi szövegét Urbán András rendezésében Súgó – a Vajdasági Magyar játsza a Kosztolányi színház. Amatőr Színjátszók XV. Díjak: 6LQNyGtMM (Bozsik Péterrel, 1989), Móricz Találkozójának =VLJPRQG LURGDOPL |V]W|QGt |V]W|QGtM (1995), Benedek Elek színlapja. |V]W|QGt (2003). Kétszer is részt vett a Vajdasági |V]W|QGtM Kiadja a Vajdasági Magyar 0DJ\DU 'UiPDtUy 9HUVHQ\H 9HUVHQ\HQ . Megnyerte az I. Művelődési Szövetség. 5HJLRQiOLV 'UiPDtUy 9HUVHQ\\ t Szegeden 2008-ban 2008-ban. Szerkesztők: Gondi Martina, Több általa tervezett kötet Vajda sági Magyar Szép Lódi Andrea, Sutus Áron. .|Q\Y díjat nyert. Tördelőszerkesztő: Sutus Áron Dizájn és felületterv: Beszédes István. Folyamatos segítség és háttérmunka: Őszinte köszönet a Kis Ferenc Ódry Eszter, Halasi Mónika, Arancsity Általános Iskola diákjainak, tanári Angéla, Kaszás Angéla, Nagy Abonyi Péter, karának és vezetőségének. Novák Ferenc.

14 Utcai Dávid

Minden évben egy vajdasági kortárs képzőművész alkotása emeli még magasabbra a találkozó díjainak értékét. Szerencsénkre – merthogy alkotnak itt tehetséges, újító szellemű művészek, ahogyan ez az alábbi oldalakból is kitűnik – az elmúlt évben Torok Melinda, most pediglen Utcai Dávid készíti el e jutalmakat. Utcai Dávid 1978. augusztus 29-én született Újvidéken. Temerinben él, mert – saját bevallása szerint – ide köti gyermekkora és mert itt jól érzi magát. Nem – lényegében nem – a táj inspirálja, sokkal inkább a mediális művészetekre és a világra reflektál festészetében. A TAKT elnökségi tagja, a képzőművészeti csoport vezetője. Művésztelepet szervez, ahova fiatal alkotókat vár. A tábor nyitott a középiskolás képzőművészet iránt érdeklődő diákok részére is, mert középiskolásként neki is fontos volt a tanulás lehetősége és a mentorok útmutatása. A Bogdan Šuput Iparművészeti Középiskola (Újvidék)után a Magyar Nyelvi Intézet nulladik évfolyamos művészettörténet szakos diákja, majd elvégzi a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakát, ahol Károlyi Zsigmond osztályában végez 2003-ban. A temerini általános iskolában rajzot tanít. A TAKT és a festészet melett a Falco Természetvédő Egyesület tagja. Éppen arra készül, hogy a Mária Rádióban az egyházi művészetről műsortt készítsen. Utcai Dávid művészetéről beszélve azt is elárulta, nem számít, hogy lokálisan hol tartózkodunk, az a fontos mennyire vagyunk nyitottak (arra a bizonyos világra). Nagy hatással van rá a német kortárs képzőművészet és a barokk festészet. Fontosnak tartja megemlíteni a 2008-as pécsi csoportos kiállítást a Pécsi Kisgalériában, amelynek Ég a ház volt a címe. A számos csoportos megjelenés mellett, a következő egyéni tárlatokat emelte ki:

■ ■ ■ ■

2003 – Fonó Budai Zeneház, Budapest 2004 – Ifjúsági Otthon, Temerin. 2004 – Dombos Fest, Kishegyes 2007 – Nyári Iifijúsági Játékok, Zenta

Díjak:

■

1995 – Középiskolások Művészeti Vetélkedője (KMV), 3. díj

■ ■

oLPWBʊJDBJGFMEFSÓUʩLGFTUʩUÈCPSB EÓK

1996 – Rácz László-díj


Jegyzetek

Amai Súgóban a szilágyi fiatalok, az általános. Besúgó Változások ünnepén március 24., szerda

Recommend Documents