ÉS
A BERLINI COLLLEGIUM MEDICO-CHIRURGICUM TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGI HALLGATÓI D U K A
Z Ó L Y O M I
N O R B E R T
Pozsony-(Bratislava)
m a g y a r o r s z á g i h a l l g a t ó k külföldi t a n u l m á n y a i v a l s z á m o s m u n k a foglalkozik, s ő t k ü l f ö l d ö n is j á r t orvosainkkal foglalkozó m i n d e n egyes írás k ü l ö n fel t ü n t e t i , m i l y e n e u r ó p a i egyetemeken v é g e z t é k t a n u l m á n y a i k a t . H a a 18. s z á z a dot v e s s z ü k figyelembe, Bécstől a n é m e t egyetemekig, B a s e l t ő l és G e n f t ő l a francia, olasz és n é m e t a l f ö l d i főiskolákig E u r ó p á n a k — U p p s a l á t k i v é v e — ú g y s z ó l v á n egy j e l e n t ő s e b b t a n i n t é z e t e sem h i á n y z i k a felsorolásokból. Voltak azon ban — é p p e n a 18. s z á z a d b a n — szép s z á m m a l olyan i n t é z m é n y e k , amelyek n e m feleltek meg az akkori é r t e l e m b e n vett egyetemek, illetve egyetemi karok fogal m á n a k , viszont é r t é k e s t a n u l m á n y i l e h e t ő s é g e t n y ú j t o t t a k j ö v e n d ő orvosoknak és s e b é s z e k n e k . Csak n é h á n y példára m u t a t u n k r á : a I I . J ó z s e f császár által 1785-ben alakított s e b é s z e t i katonai a k a d é m i a , a Josephinum; a „ M e d i z i n i s c h chirurgisches I n s t i t u t Z ü r i c h b e n , H e i n r i c h R a h n alapítása; Schwarz heidelbergi t a n á r sebészeti i n t é z e t e , T r a m p e l orvosé M e i n b u r g b a n , a bruchsali, drezdai, k o p p e n h á g a i és m ü n s t e r i h a s o n l ó i n t é z m é n y e k , Wiegleb langensalzai k é m i a i t a n i n t é z e t e , a M a y által 1782-ben a l a p í t o t t b e t e g á p o l ó i i n t é z e t M a n n h e i m b e n , a b e r l i n i Collegium M e d i c o - c h i r u r g i c u m . Ezeket a r e n d k í v ü l i t a n u l m á n y i l e h e t ő s é g e k e t i r o d a l m u n k á l t a l á b a n figyelmen k í v ü l hagyta, vagy p e d i g m e g e l é g e d e t t az illető hely földrajzi e m l í t é s é v e l . M a d á c s P é t e r — e g y é b k é n t sokat t á r g y a l t — é l e t r a j z á b a n azt olvassuk, hogy H a l l é n , Wittenbergen k í v ü l Berlinben is ta n u l t , de hogy m i l y e n i n t é z m é n y k e r e t é b e n , azt nem tudjuk m e g . Pedig az a n é z e t , hogy csak a v é g z e t t s é g , vagy kimondottan egyetemi t a n u l m á n y helye fontos, n e m állja meg a h e l y é t . Vannak esetek, p é l d á u l a nagyszombati o r v o s t u d o m á n y i karon v é g z e t t n é h á n y hallgatóé, akik é p p e n csak a d i s p u t á c i ó előtt k e r ü l t e k az egyetem re. A hallgatók k é s ő b b i fejlődése s z e m p o n t j á b ó l a közbeeső, a k á r h o l végzett t a n u l m á n y o k eszmei és szaktekintetben é p p olyan szerepet j á t s z h a t t a k , m i n t a befeje zés, a t a n u l m á n y o k c í m m e l való m e g k o r o n á z á s a , vagy valamilyen, kifejezetten egye t e m i státussal b í r ó t a n i n t é z e t b e n folytatott e l m é l e t i vagy gyakorlati tanfolyamok.
A
1
2
3
Ezen „ m e l l é k s z í n h e l y ű " t a n u l m á n y o k m é l t a t á s a , és az o t t t a n u l t magyaror szági s z á r m a z á s ú h a l l g a t ó k n é v - és s z á m s z e r ű k i m u t a t á s a m é g m e g o l d á s r a v á r . M o s t egy — és talán a József A k a d é m i a u t á n legfontosabb — i l y e n i n t é z m é n y nyel akarunk foglalkozni, a n n á l is i n k á b b , m e r t m a g á r ó l az i n t é z m é n y r ő l , a ber l i n i C o l l e g i u m M e d i c o - c h i r u r g i c u m - r ó l a k ö z e l m ú l t b a n új k u t a t á s o k alapján M a n f r e d S t ü r z b e c h e r új r é s z l e t e k e t világított meg, és az i n t é z m é n y jellegét is ú j 8 Orvostörténeti Közi.
113
3
meglátások k e r e t é b e n m u t a t t a be . Az ott j á r t m a g y a r o r s z á g i hallgatók jegy zékét is a nevezett n y u g a t - b e r l i n i o r v o s t ö r t é n é s z n e k k ö s z ö n h e t e m , aki a Colle gium a n y a k ö n y v e i t is feldolgozta. A porosz abszolutizmus Frigyes Vilmos k o r á b a n , a 18. s z á z a d elején fokozott figyelemmel f o r d u l t a k ö z e g é s z s é g ü g y p r o b l é m á i felé. Fejlesztését a gazdasági és katonai é r d e k e k egyaránt m e g k í v á n t á k . A k i r á l y t r ó n r a l é p é s e u t á n az u d v a r i orvosok és s e b é s z e k k e z d e m é n y e z é s é r e m e g k e z d ő d ö t t a k ö z e g é s z s é g ü g y újjászer vezése. B e r l i n b e n megalakult a „ T h e a t r u m A n a t o m i c u m " és ezzel egy j ö v e n d ő orvosi i s k o l á n a k első a l a p k ö v e i t is letették. A z orvosi oktatás k é r d é s e azonban nem nyert m é g elintézést. A k e z d e m é n y e z é s t t o v á b b i i n t é z k e d é s e k követik. 1719ben az a n a t ó m i a tanára m e g b í z á s t kap t o v á b b i orvosi s z a k t á r g y a k előadására, és rendelet jelenik meg, h o g y csak vizsga és állami a p p r o b á c i ó jogosít fel az orvosi gyakorlatra. Ezen i n t é z k e d é s e k k e r e t é b e tartozott a C o l l e g i u m M e d i c o c h i r u r g i c u m megalapítása is. A z idetartozó rendelet nem m a r a d t fenn, keletke zésének i d ő p o n t j á t az i r o d a l o m 1723. december 14-ére teszi, m e r t ilyen kelte zésű miniszteri irat foglalkozik a T h e a t r u m A n a t o m i c u m kibővítésével. M . S t ü r z b e c h e r szerint a Collegiumnak nem is v o l t h a t á r o z o t t a l a p í t á s i napja, ú g y keletkezett, hogy a T h e a t r u m A n a t o m i c u m k e r e t é b e n az a n a t ó m i a t a n á r á n k í vül m á s t a n á r o k is kezdtek e l ő a d n i . A m a g á n e l ő a d á s o k idővel alakultak át hiva talosan elrendelt, ingyenes előadásokká, a t a n á r o k igen k e v é s fizetést kaptak. A hallgatók a n y a k ö n y v e i t csak jóval k é s ő b b k e z d t é k vezetni. Mindenesetre a Collegium t a n á r a i n a k s i k e r ü l t Berlinben a s z á z a d közepe felé az orvosi e l ő a d á sok m o n o p ó l i u m á t megszerezni. Ez t ö b b visszássághoz vezetett. A z olyan kiváló orvosokat, m i n t a p r e p a r á t u m a i r ó l híres L i e b e r k ü h n N á t h á n t és W o l f G á s p á r Frigyest k i h a g y t á k az e l ő a d ó k sorából, az e l ő a d ó t a n á r o k pedig i n k á b b foglalkoz tak a h o n o r á l t m a g á n e l ő a d á s o k k a l , mint a hivatalos ingyenes t a n í t á s s a l . A fennmaradt előadási k a t a l ó g u s o k szerint a Collegium k e r e t é b e n a n a t ó m i á t , bírósági orvostant, g y ó g y s z e r t a n t , kémiát és b o t a n i k á t adtak e l ő . Egyes s z e r z ő k szerint B e r l i n b e n m á r 1094-ben létesült egy a n a t ó m i a i kamara. V a l ó s z í n ű l e g alkalmi n y i l v á n o s b o n c o l á s o k r a szolgált, és nem v o l t tartós jellegű i n t é z m é n y . Á l l a n d ó i n t é z m é n y n e k csak az 1 7 1 3 - t ó l m ű k ö d ő , m á r e m l í t e t t T h e a t r u m A n a t o m i c u m - o t lehet tekinteni, melynek m e g s z e r v e z é s é t a király a b e r l i n i T u d ó s T á r s a s á g r a bízta. A z 1724-ben m e g n y í l t Collegium k e r e t é b e n az a n a t ó m i a fontos szerepet kapott, és a h a l l g a t ó k k i k é p z é s é t jelentősen e l ő s e g í t e t t e az a r e n delkezés, hogy nemcsak e l ő a d á s o k a t voltak k ö t e l e s e k hallgatni, hanem p r e p a r á c i ó s gyakorlatokat is kellett v é g e z n i ö k . Bár az e l s ő b b s é g S z e n t p é t e r v á r t illeti meg (1708), ú t t ö r ő intézkedés v o l t ez akkor, m i d ő n m é g a század v é g é n is a régi m i n t a szerint t a n í t o t t á k az a n a t ó m i á t . 1723-tól Buddaeus vezette a T h e a t r u m A n a t o m i cum-ot k é t prosector s e g í t s é g é v e l (Cassebohm, Schaarschmidt). 1750-ben M e c k e l Frigyes, H a l l e r t a n í t v á n y a l e t t prosector és az a n a t ó m i a m á s o d i k professzora, Buddaeus halála u t á n pedig 1753-ban i g a z g a t ó . A p r o s e c t u r á t r ö v i d időre Sproegel J á n o s T i v a d a r vette á t , a k i k é s ő b b a fiziológia tanszékét foglalta el. Az 1762-es j e g y z é k b e n Walter J á n o s T e o f i l szerepel m á s o d i k t a n á r k é n t . Ő lett M e c k e l utódja, és a T h e a t r u m A n a t o m i c u m - o t a C o l l e g i u m feloszlatásáig, azaz a b e r l i n i egyetem megalakulásáig (1810) vezette. A z a n a t ó m i a t o v á b b i előadóinak és t a
il 14
n á r s e g é d e i n e k (adjuncti) m á r m a g y a r o r s z á g i hallgatói n e m voltak a C o l l e g i u m ban. A Collegium c é l k i t ű z é s é n e k m e g f e l e l ő e n az a n a t ó m i a mellett a bírósági orvos t u d o m á n y fejlesztésére is kellő gondot fordítottak. Buddaeus m á r az előadások első é v é b e n 1724-ben, bonctani s z e m l é v e l és îeletfelvétellel összekötött e l ő a d á s o kat h i r d e t . A „ k i r á l y i Medicusoknak és Chirurgusoknak kioktatásáról o b d u c t i o kat i l l e t ő e n " 1726-ban újból szó esik, de a z u t á n csak az 1742-es, valamint az 1746 —47-es katalógus tesz említést erről. Buddaeus haláláig, 1753-ig v a l ó s z í n ű l e g m á s é v e k b e n is tartott b í r ó s á g i o r v o s t u d o m á n y i tanfolyamokat, csak a feljegyzések k a l l ó d t a k el. H a l á l a u t á n Sproegel J á n o s Tivadar folytatta az e l ő a d á s o k a t , és r ó l u k m á r fennmaradtak folytatólagos feljegyzések. A z 1754/55—1761/62-ig ter j e d ő é v e k b e n az új t a n á r , Haller t a n í t v á n y a m á r kifejezetten „ M e d i c i n a forensis" c í m e n hirdette az e l ő a d á s o k a t . Sproegel az a n a t ó m i á v a l e g y ü t t a bírósági o r v o s t u d o m á n y r ó l is lemondott, és u t ó d a Walter J á n o s Teofil l e t t , aki ugyancsak „ M e d i cina forensis" n é v e n folytatta az e l ő a d á s o k a t 1762/63-tól 1768/69-ig. 1766/67-ben Gleditsch János T e o f i l botanikus is hirdetett e l ő a d á s o k a t a Medicina forensisb ő l , és így két évig k é t t a n á r adta elő ugyanazt a t á r g y a t . A t a n s z é k t o v á b b i sorsa a m a g y a r o r s z á g i h a l l g a t ó k s z e m p o n t j á b ó l m á r nem é r d e k e s . A k é r d é s e s i d ő s z a k b a n a Collegiumban m é g a k ö v e t k e z ő t a n t á r g y a k a t a d t á k e l ő : g y ó g y s z e r t a n t , k é m i á t , b o t a n i k á t , a m i t olyan e u r ó p a i h í r ű tanár adott elő, m i n t a m á r e m l í t e t t Gleditsch, akinek kutatásaira egyebek között a pozsonyi H u s z t y Zakariás T h e o f i l is hivatkozott gyógyszerészeti m u n k á i b a n . H e n r i c i H e n r i k (1724) terápiát és p a t o l ó g i á t t a n í t o t t , Eller János T i v a d a r (1726—1734) M e dicina interna-t, amelynek k e r e t é b e n k ü l ö n előadásokat hirdetett a lázról, k r ó nikus b e t e g s é g e k r ő l , b e l s ő gyógyszerekről (Medicamina interna) és d a g a n a t o k r ó l . A z elméleti e l ő a d á s o k mellett a h a l l g a t ó k n a k l e h e t ő s é g ü k volt arra, hogy a C h a r i t é k ó r h á z k e r e t é b e n betegágyi t a n u l m á n y o k a t is folytassanak. Eller u t ó d a a k l i n i k a i o k t a t á s b a n Sproegel O t t ó T i v a d a r volt (1738—1758/59). Boerhave szerint dietétikáról, l á z a k r ó l és h a e m o r h a g i á k r ó l , akut é s i d ü l t b e t e g s é g e k r ő l , i d e g b a j o k r ó l és b e l g y ó g y á s z a t r ó l adott e l ő . 1738—1744 k ö z ö t t a k a t a l ó g u s o k b a n szerepel m é g a szemiotika, pulzustan, u r o s z k ó p i a és a t á b o r i b e t e g s é g e k . 1 7 4 5 / 4 6 - t ó l 1769/70-ig M u z e l Frigyes H e r mann lekcióiról t ö r t é n i k e m l í t é s , a p a t h o l ó g i a generalis-ról, a betegségek o k a i r ó l és p r o g n ó z i s á r ó l , v a l a m i n t a klinikai g y a k o r l a t r ó l . 1764-től Fritze J á n o s Frigyes — a porosz katonai g y ó g y s z e r k ö n y v eszmei és gyakorlati k o m m e n t á t o r a — , akiről az e m l í t e t t Huszty Z . T . ugyancsak elisme réssel nyilatkozik, t h e r a p i á r ó l és a k a t o n á k t á b o r i b e t e g s é g e i r ő l adott elő. A sze r e n c s é t l e n ü l járt s z e m é l y e k n e k n y ú j t a n d ó elsősegéllyel, a felvilágosodás divatos témájával is foglalkozott. A s e b é s z e t teóriáját a collegium első é v e i b e n az a n a t ó m u s o k a d t á k elő. A gya korlati s e b é s z e t e t k ü l ö n tanfolyam k e r e t é b e n t a n í t o t t á k , e l s ő n e k Senff G á b o r (1724—1734) — a k ü l s ő betegségekről is e l ő a d o t t —, m a j d Neubauer és Barfeknecht ( 1 7 3 8 - 1 7 3 9 ) , Pallas Simon ( 1 7 4 2 - 1 7 6 9 / 7 0 ) . A h a l l g a t ó k részére k ü l ö n elméleti e l ő a d á s o k is voltak f i z i k á b ó l és m a t e m a t i kából, így 1726-tól 1748/49-ig Grieschow Á g o s t foglalkozott ezekkel a t a n t á r -
gyakkal és a v e l ü k rokon k é r d é s e k k e l ( a n t h r o p o l ó g i a i mérések, m é r é s t a n , geo metria, optika, i d e s z á m í t v a a s z e m é s z e t e t is, akusztika, a s z t r o n ó m i a , hidraulika é s sebészeti m ű s z e r t a n ) . Grieschov u t á n m á r csak az a n a t ó m i a t a n á r a i foglal koztak előadásaik k e r e t é b e n ezekkel a k é r d é s e k k e l . A t a n a n y a g b ó l és a t a n í t á s m ó d s z e r i k b ő l n y i l v á n v a l ó a n k i t ű n n e k a Colle g i u m fő c é l k i t ű z é s e i : katonai orvosok és s e b é s z e k , és egyáltalán hivatali teendők ellátására k é p e s í t e t t személyek n e v e l é s e , akikre az a b s z o l ú t á l l a m n a k s ü r g ő s szük s é g e volt. E z é r t az oktatás a g y a k o r l a t i oldalt helyezte az elméleti fölé. Ezzel pár huzamosan t e t t szert a C o l l e g i u m , amely nem v o l t egyetem, a korabeli szigorú k r i t é r i u m o k szerint olyan s e g é d e s z k ö z ö k r e és l e h e t ő s é g e k r e , m i n t a korlátlan k l i n i k a i k é p z é s lehetősége a C h a r i t e b e n , a T h e a t r u m A n a t o m i c u m g y ű j t e m é n y e , és az ott v é g z e t t gyakori b o n c o l á s o k , amelyekkel ilyen m é r t é k b e n n e m sok ha sonló intézmény büszkélkedhetett. í g y é r t h e t ő , hogy a k ü l f ö l d e t j á r ó m a g y a r o r s z á g i tanulók sem h i á n y o z n a k a hallgatók s o r á b ó l . A Collegium n e m adott orvosi d i p l o m á t , m i n t az egyetemek, é s akinek az fontos volt, m á s t a n i n t é z e t e k e t is l á t o g a t o t t , és B e r l i n b e n csak k i e g é s z í t é s k é p p e n folytatta t a n u l m á n y a i t , m i n t p l . M a d á c s P é t e r . Viszont aki m e g e l é g e d e t t a sebészi o k l e v é l l e l , és az az orvos, aki elméleti t u d á s á t alapos gyakorlati felkészültséggel ó h a j t o t t a kiegészíteni, magas s z í n v o n a l ú , gyakorlati l e h e t ő s é g e k b e n b ő v e l k e d ő t a n i n t é z m é n y t talált a berlini Collegiumban. Az a n y a k ö n y v i bejegyzések szerint 1730 és 1799 között h u s z o n k é t magyar országi h a l l g a t ó iratkozott be az i n t é z e t b e . K ö z ü l ü k hatan voltak orvostanhallga t ó k , illetve k é s z orvosok: Sonntag, Apostolovics, Moses, H i r s c h e l , M a d á c s , Bayer, egy g y ó g y s z e r é s z (Wabst) és 15 sebész. A következő o r v o s o k n á l ismerjük a p r o m ó c i ó j u k helyét és i d e j é t : 5
6
Sonntag — Halle — 1737 (Berlinben t a n u l t 1736) Apostolovics — Halle — 1757 (1755) M a d á c s - Wittenberg 1770 ( 1 7 6 7 - 1 7 7 0 ) Bayer - Leipzig 1783 (1779) A beiratkozott h a l l g a t ó k teljes n é v s o r a : 1730. j a n u á r 28. Sonntag S á m u e l , Eperjes, m e d . 1742. november 23. G o l d n e r J á n o s M i h á l y , „ U n g a r n " , chir. 1752. szeptember 30. W a b s t A r e n d t (?) Jakab, „ S e m p r o n i e " , ,,Nieder — U n g a r n " , pharm. 1748. o k t ó b e r 29. K o r o k n y a y Á d á m , Pozsony, chir. 1753. o k t ó b e r 3 1 . R a m i Jan S é m u e l , L ő c s e , chir. 1753. november 15. E l h a r d t J á n o s K e r e s z t é l y , Sopron, c h i r . 1754. december 19. G o e d i J á n o s , Pozsony, chir. 1755. o k t ó b e r 30. Apostolowie (sici) J á n o s , „ U n g a r n " , med. 1763. augusztus 8. Moses M á r k u s , Pozsony, med. 1765. november 14. K o h l e m a n n J á n o s „ Z i p s i n U n g a r n " , c h i r . 1764. f e b r u á r . Hirschel N á t á n M i h á l y , Pozsony, med. 1766. m á r c i u s 20. Matthaeides S á m u e l , Eperjes, chir. Ii6
1767. 1767. 1767. 1768. 1769. 1770. 1776. 1779. 1779.
o k t ó b e r 10. Stenzler J á n o s K á r o l y „ U n g a r n " , chir. m á j u s 10. Brening P á l Kristóf, Pozsony, chir. m á j u s 10. M a d á c s P é t e r , Poloma, „ U n g a r n " , m e d . f e b r u á r 8. W i l m a c h A n d r á s T e o f i l , R u s t „ N i e d e r u n g a r n " ? f e b r u á r 28. Scozik (?) Á g o s t o n , Neusohl O b e r u n g a r n , chir. augusztus 3 1 . Szalay M i h á l y „ B o e m j , N i e d e r u n g a r n " , chir. augusztus 20. P r ü x n e r Emanuel F e r d i n á n d , „ U n g a r n , chir. j a n u á r 9. Henselmann J á n o s G y ö r g y , Bártfa, chir. november 9. Bayer J á n o s A n d r á s , „ U n g a r n " (Pozsony?), med.
A beiratkozásokat a bejegyzések s o r r e n d j é b e n k ö z ö l t ü k , t e k i n t e t nélkül az i d ő beli sorrendre. A z a d a t o k b ó l n é h á n y j e l l e m z ő k ö v e t k e z t e t é s t lehet l e v o n n i : 1. A hallgatók s z a k m á j a : 1 gyógyszerész, 6 orvos, 14 s e b é s z , 1 kétes. 2. A szakmai m e g o s z l á s alátámasztja az e m l í t e t t feltevést, hogy a hallgatók e l s ő s o r b a n a gyakorlati s e b é s z e t elsajátítása céljából jöttek a Collegiumba. A z o r v o s t a n h a l l g a t ó k i t t r é s z b e n előkészítő t a n u l m á n y o k a t folytattak, r é s z b e n egy idejűleg m á s h o l is tanultak, és a z u t á n valamelyik egyetemen m e g s z e r e z t é k az orvosi d i p l o m á t . V o l t olyan, aki csak s e b é s z i kiképzés céljából kereste fel a Collegiumot. A z o r v o s t a n h a l l g a t ó k r a n é z v e a t a n u l m á n y i sorrendre v o n a t k o z ó ismert adatokat m á r e l ő b b k ö z ö l t ü k . 3. Egy — k é t s é g e s — adat (Boemj, D u n á n t ú l ? = Boeba, T o r o n t á l ? ) , vala m i n t a budai s z á r m a z á s ú Apostolovics kivételével a h a l l g a t ó k F e l s ő - M a g y a r o r szágról vagy a D u n á n t ú l r ó l k e r ü l t e k k i . H a h á r o m csak á l t a l á n o s a n megjelölt s z á r m a z á s i h e l y t ő l (Ungarn) eltekintve (Goldner, Stenzler, P r ü x n e r ) a következő k é p e t kapjuk: Pozsony ( K o r o k n y a y , Goedi, Moses, Hirschel, B r e n i n g , Bayer), S z e p e s s é g ( K o h l m a n n , R a m i L ő c s é r ő l ) , Eperjes (Sonntag, Matthaeides), B á r t f a (Hanselmann), Poloma ( M a d á c s ) , B e s z t e r c e b á n y a m e l l ő l (Scozik), Sopron (Wabst, a k é t E l h a r d t ) , Ruszt (Wilmach), Apostoloviccsal és a 4 kétes adattal e g y ü t t 22. F e l t ű n ő az erdélyi diákok hiányzása, pedig a közeli H a l l é b a n és J é n á b a n nagy s z á m m a l tanultak. F e l s ő m a g y a r o r s z á g és D u n á n t ú l erős k é p v i s e l e t e megfelel a két t e r ü l e t fejlettebb k ö z e g é s z s é g ü g y i s z i n t j é n e k . A z egyes hallgatók t a n u l m á n y a i r ó l nem sokat t u d u n k : a c é l n a k megfelelően nem vizsgákon és d i p l o m a s z e r z é s e n volt a fő h a n g s ú l y , hanem a gyakorlati k i képzésen. T o v á b b i s o r s u k r ó l csak n é h á n y orvos e s e t é b e n van adatunk, a t ö b b i orvosra, valamint a g y ó g y s z e r é s z r e és a s e b é s z e k r e n é z v e esetleg a helybeli k u t a t á s i t t - o t t m é g fényt d e r í t h e t . Sonntag S á m u e l 1731-ben v é g z e t t H a l l é b a n , orvosi d i s s z e r t á c i ó j á n a k c í m e : „ D e metastasi, sive sede m o r b o r u m mutata, oder wie sich ö f t e r s eine K r a n k heit i n die andere verwandle, H a l l e — M a g d e b u r g 1731." T a n u l m á n y a i n a k elvég zése u t á n állítólag Eperjesen folytatott gyakorlatot. Hirschel N á t á n M i h á l y e s e t é b e n vagy az a n y a k ö n y v i bejegyzés i d ő p o n t j a h i b á s , és nem 1764-ben, hanem 1734-ben tanult B e r l i n b e n . Ezen esetben a pozsonyi 7
8
zsidó h i t k ö z s é g n e k az i r o d a l o m b a n t ö b b s z ö r felemlített o r v o s á r ó l van szó, aki Po z s o n y b ó l s z á r m a z o t t , 1734-ben H a l l é b a n szerzett oklevelet „ T h e s e s pathologicotherapeuticae inaugurales de causis i n t e r m i t t e n t i u m f e b r i u m , earumque p e r t i naciae ratione, Praeside M i c h . A l b e r t i , H a l l e 1733" c í m ű m u n k á j á v a l . Pozsony ban telepedett le a V á r a l j á n , Pálffyék b i r t o k á n , ahol gróf Pálffy engedélyével a zsidó h i t k ö z s é g orvosa l e t t . M e g h a l t 1756-ban. A m e n n y i b e n azonban a bejegy zés i d ő p o n t j a helyes, akkor h a s o n l ó n e v ű fiáról lehet s z ó . A két E l h a r d t testvér k ö z ü l J á n o s K r i s t ó f , Szinnyei J. s z e r i n t két disszer tációját jelentette meg L i p c s é b e n : „ A e t i o l o g i a diss, sexta de contraria medicina ad leges chimicas praecipue salium, Lipsiae 1756" és „ D i s s e r t a t i o i n . med. D e suspecta valetudine, Lipsiae 1 7 5 7 " ; h á r o m , illetve négy é v r e a b e r l i n i t a n u l m á nyok u t á n . Közelfekvő a f e l t e v é s , hogy n e m egy személy k é t disszertációjáról van szó, a m i legfeljebb k é t k ü l ö n f é l e egyetem e s e t é b e n volt l e h e t s é g e s (pl. Senf M i h á l y , Fuker Jakab ismert esetei), hanem k é t t e s t v é r v é g z e t t L i p c s é b e n két egy m á s u t á n k ö v e t k e z ő é v b e n . E z a feltevés a n n y i v a l is h e l y t á l l ó b b n a k látszik, hogy a berlini a n y a k ö n y v b e n u g y a n egy napon, de kétszer, k ü l ö n b ö z ő keresztnevek kel szerepel az Elhardt n é v . Apostolovics (Apostolovits) J á n o s b u d a i s z á r m a z á s ú v o l t . H a l l é b a n 1757-ben végzett „ D i s s e r t a t i o i n . medico-philosophica exhibens m o d u m quo affectus animi i n corpus h u m á n u m agunt generatim" c í m ű m u n k á j á v a l . H o r á n y i szerint „ p r a e s t a n t i s i n g e n i i " v o l t , é s ú g y látszik s z ű k e b b hazájában folytatta g y a k o r l a t á t . M a d á c s P é t e r r ő l vagyunk a legjobban tájékoztatva. 1729. f e b r u á r 28-án s z ü l e tett P o l o m á n (Veszverés, G ö m ö r megye). J o b b á g y f i ú volt. H a t v a n i n á l tanult D e b recenben, majd B o r o s z l ó b a n , Berlinben, W i t t e n b e r g b e n . Sok v i s z o n t a g s á g u t á n i t t szerezte meg az orvosi d i p l o m á t „ D e m o d o regenerationis vasorum" c í m ű disszertációjával 1770-ben. O k l e v e l é t 1774-ben a nagyszombati o r v o s t u d o m á n y i karon nosztrifikáltatta „ T h e o r i a affinitatum chemicarum" c í m ű m u n k á j á v a l , amelynek csak kéziratos c e n z ú r a p é l d á n y a maradt meg a budapesti Egyetemi K ö n y v t á r b a n . 1776-ban K i s h o n t b a n , m a j d Rimaszombatban telepedett le. 1805. november 2 0 - á n halt m e g . Bayer J á n o s A n d r á s a pozsonyi Payer J á n o s A n d r á s s a l azonos, aki 4 évvel B e r l i n u t á n L i p c s é b e n v é g z e t t „ D e v i r i b u s medicamentosis hydrargii et inde artefactorum pharmacorum dissertatio a l t e r a " c í m ű , 1783-ban megjelent m u n kájával. A „ P r e s s b u r g e r 2 e i t u n g " - b a n megjelent halálhír szerint 1752—1801-ig élt, Pozsonyban folytatott gyakorlatot, és i t t halt meg „ a m g r ü n e n M a r k t " t é r e n birtokolt h á z á b a n . Matthaeides S á m u e l s e b é s z r ő l nincsen közvetlen adatunk. S z á r m a z á s i helye szerint az 1729-ben meghalt ugyanolyan n e v ű lelkész l e s z á r m a z o t t j a lehetett. Csak W e s z p r é m i n é l szerepel Peck J á n o s Kristóf, aki Cassebohn és Senff a n a t ó m i a i - s e b é s z e t i e l ő a d á s a i t hallgatta. N a g y s z o m b a t b ó l s z á r m a z o t t , a g i m n á z i u m o t Pozsonyban és Sopronban v é g e z t e . A b e r l i n i Collegium m e d i c o - c h i r u r g i c u m , b á r orvosi d i p l o m á t nem adott, s z i n t é n azon tényezők s o r á b a tartozik, melyek a 18. s z á z a d f o l y a m á n a magyar országi orvosi-sebészi u t á n p ó t l á s — e l s ő s o r b a n a felekezeti h o v a t a r t o z á s u k m i a t t n é m e t o r s z á g i i n t é z m é n y e k e t látogató h a l l g a t ó k — n e v e l é s é b e n szerepet j á t s z o t t . 9
10
11
1 2
13
14
:li8
E z t a f e l a d a t á t , valamint v i r t u á l i s hivatását, m i n t a sebészek egyenjogúsításának előkészítője, h í v e n b e t ö l t ö t t e mindaddig, a m í g M a g y a r o r s z á g o n meg nem ala k u l t az első, nagyszombati o r v o s t u d o m á n y i kar, és a sebészeket az orvosokkal de jure is e g y e n j o g ú s í t ó bécsi katonai s e b é s z k é p z ő a k a d é m i a , I L József alkotása.
J E G Y Z E T E K 1. Az uppsalai egyetem fennmaradt orvoskari anyakönyveit a szerzőnek volt alkalma á t t a n u l m á n y o z n i . A jegyzékben magyarországi hallgatók nem fordulnak elő. 2. Huszty, Zakariás Teofil: Diskurs über die Medizinische Polizei, Pozsony—Lip cse, 1786, I . 1 1 6 - 1 3 0 . 3. Szinnyei József : Magyar írók élete és m u n k á i , V I I I . 214—215. 4. L . Manfred Stürzbecher következő m u n k á i t : Z u r Geschichte des Anatomischen Theaters i n Berlin i m 18. Jahrhundert (Scherings Medizinische Meítteilungen, Berlin-West, 1959, Helf 3.); Zur Geschichte des medizinischen Unterrichtes in Berlin bis zur G r ü n d u n g der Unterrichtsanstalt für Staatsarzneikunde i m Jahre 1833, Berlin 1961, E d . Humboldt U n i v e r s i t ä t ; Aus der Geschichte des Collegium medico-chirurgicum i n Berlin (Scherings Medizinische Mitteilungen 1959, Heft 3.). <5. A Charité orvosait szolgálati szerződésük kötelezte, hogy kioktassanak minden náluk jelentkező hallgatót a klinikai gyakorlatban. (M. Stürzbecher : Aus der Geschichte des Collegium medico-chirurgicum etc.) 6, Szinnyei József : Magyar írók élete és m u n k á i , V I I I . 214—215. 7. J. Lipszky : R e p e r t ó r i u m aller Oerter und G e g e n s t ä n d e , die i n seiner Karte von Ungarn etc. vorkommen, Buda 1808, közöl egy ilyen nevű községet Toron tál m e g y é b e n , m á s hasonló n é v sem fordul elő. 5. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, X I I . 1297. 9. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, I V . 897. Vámosi István : Pozsonyi orvosok a 12. századtól Torkos Jusztusz Jánosig, kézirat é, n. 18. o.; Weszprémi István : Succinta Medicorum Hungáriáé et Transsylvaniáé biographia Cent. alt. Pars Prior 198, L ; Wolfram Kaiser—Karl Heinz Krosch : Zur Geschichte der Medizinischen Fakultät der Universität Halle i m 18. Jahrhundert, Wissenschaft liche Zeitschrift der M a r t i n Luther Universität Halle —Wittenberg 1964, 4/5. 3 9 0 - 3 9 2 . o. 10. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, I I . 1893. 11. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, I . 215. és az ott közölt források: Horányi M e m . I . 66. 12. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái V I I I . 214 — 215. és az ott felsorolt források. 13. Szinnyei József : Magyar írók élete és m u n k á i , I . 726.; Pressburger Zeitung, 1801. 155. o. 14. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái, V I I I . 807. Zusammenfassung Der i n Bratislava (Pressburg, Hauptstadt der Slowakei i n der CSSR) lebende Verfasser untersucht anhand eigener Forschungen, einer unveröffentlichten T e i l monographie des István Vámossy, sowie der ungarischen Biobibliographien von
József Szinnyei (Magyar írók élete és m u n k á i = Leben u n d Werke ungarischer Schriftsteller, B d d . 1 — 14. Budapest, 1891 — 1914) und I s t v á n Weszprémi (Succincta medicorum H u n g á r i á é et Transilvaniae biographia, I — I V . B d d . Leipzig—Wien, 1774 — 1778) die Frage, ob und welche Studenten aus dem damaligen U n g a r n am Collegium medico-chirurgicum in Berlin i m X V I I I . Jahrhundert inskribiert waren. Dabei gibt er einen kurzen Umriss der Entstehungsgeschichte des genannten Collegiums mit Berufung auf die Beiträge von Manfred Stürzbecher (Schering's Medizinische Mitteilungen, Berlin-West, 1959, Heft 3). D a n n lässt V f . die Namens liste von 22 Studenten folgen, von denen 6 Ärzte, 1 Apotheker, 14 Chirurgen sind, w ä h r e n d das Fach von einem Student unsicher ist. Nach dem Geburtsorte sind 6 aus Pressburg, 7 aus dem damaligen Nordungarn (hauptsächlich aus den K o m i t a t e n Zips un Sáros, heute i n der Slowakei), 3 aus Sopron ( Ö d e n b u r g i m Westungarn), einer aus Rust (Burgenland, Österreich), einer aus Buda (der am rechten Donauufer liegende Stadtteil des heutigen Budapests) und bei 4 Studenten ist ihr Geburtsort n ä h e r nicht angegeben. Ein 23. ist bei Weszprémi ( I I . B d . 352 — 355) a n g e f ü h r t , aber i n den M a t r i k e l n des Collegiums nicht vorhanden. Bei jedem einzelnen der Studenten sind ihre Lebensdaten, sofern sie auffindbar sind, ausführlich behandelt.
