bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem -
Varga IstVán ÁLDOZATVÉDELEM TOLNA MEGYÉBEN (Tolna megye lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről és az áldozatsegítésről 2013-ban és 2014-ben felvett kutatások alapján)
2015
viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem viktimológia - szociális munka - bűnmegelőzés - áldozatvédelem - viktimológia - szociális munka
Szerző: © Varga István
Lektor: Dr. Fellegi Borbála Ph.D
Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd
Felelős kiadó: Prof. Dr. Horváth Béla dékán
ISBN 978-963-642-809-9
Borító: Kocsis Erzsébet
2
Tartalom I. Előszó..........................................................................................................................................5 II. Viktimológiai alapismeretek ........................................................................................................6 II.1 A viktimológia…………………………………………………………………………………………………………………..……6 II.2 Viktimológiai irányzatai……………………………………………………………………………..………………………..…6 II.3 Viktimológia és az áldozat nélküli bűncselekmény………………………………………………………..……....7 II.4 Viktimológia és mediáció………………………………………………………………………………………………….……8 II.5 Viktimológia és a látencia………………………………………………………………………………………………………8 III. A kutatás előzményei ...............................................................................................................10 IV. A kutatás módszertanának bemutatása és a megkérdezettek alapadatai .................................11 IV.1 A megkérdezettek neme ....................................................................................................12 IV.2 A megkérdezettek életkora ................................................................................................13 IV.3 A megkérdezettek iskolai végzettsége ................................................................................13 IV.4 Milyen településen lakik? ...................................................................................................14 IV.5 Hányan élnek egy háztartásban? ........................................................................................14 IV.6 A kutatás kérdéstípusai ......................................................................................................15 V. A megkérdezettek véleménye a közbiztonságról és a rendőrség tevékenységéről .....................16 V.1 Milyen a közbiztonság a lakóhelyén?...................................................................................16 V.2 Elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? ........................................................................16 V.3 Mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? ..................................17 V.4 A rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést?........................................................................................................................17 V.5 A közbiztonság megítélésének összefoglalása......................................................................18 VI. A megkérdezettek véleménye a bűnmegelőzésről és áldozattá válásról ...................................19 VI.1 Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? ...................................................19 VI.2 Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?........................................19 VI.3 Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? .............................................................................................................................20 VI.4 A bűnmegelőzés és áldozattá válás összefoglalása..............................................................20 VII. A megkérdezettek véleménye a bűnelkövetőkről és áldozatokról............................................21
3
VII.1 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni .................................................................................................................................................21 VII.2 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt .................................................................................................................................................21 VII.3 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat.........................22 VII.4 A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása jelentős ..............................22 VII.5 A bűnelkövetőkről és áldozatokról alkotott vélemények összefoglalása.............................23 VIII. A megkérdezettek véleménye az áldozatsegítésről.................................................................24 VIII.1 Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés?.......................................................................24 VIII.2 Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? .........................24 VIII.3 Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? ...................................................................................................25 VIII.4 Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?.26 VIII.5 Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés?....26 VIII.6 Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak?...................................................27 VIII.7 Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni?.................28 VIII.8 Az áldozatsegítésről szóló vélemények összefoglalása ......................................................28 IX. Összegzés.................................................................................................................................30 X. A szerző utószava ......................................................................................................................31 1. sz. melléklet: Táblázatok - nyitó felmérés adatai........................................................................32 2. sz. melléklet: Táblázatok - záró felmérés adatai.........................................................................39 3. sz. melléklet: A kutatás kérdőíve ...............................................................................................45
4
I. Előszó Magyarországon 2006. óta működik az Áldozatsegítő Szolgálat, amely a bűncselekmények áldozatainak nyújt támogatást, nevezetesen: tájékoztatást, különböző szolgáltatásokat és állami kárenyhítést. Az áldozatsegítés szervezeti és működési struktúrája kiépült, lehetőséget teremtett az áldozatoknak a szolgáltatások igénybe vételére, ugyanakkor problémát jelentett, hogy korlátozott volt a segítő szolgáltatás elérése (pl.: nem a megyeszékhelyen élő áldozatok csak nagy nehézségek árán jutottak hozzá a támogatásokhoz, a személyes segítségnyújtáshoz). Mivel az áldozatok nagy része nem jutott megfelelő információhoz, csak kevesen keresték fel az Áldozatsegítő Irodát amelyben korábban mindössze egy munkatárs dolgozott. A helyzet miatt gyakran érte kritika a rendőrséget és az Igazságügyi Szolgálatot is, holott a problémát a rendszer hibái okozták. Mivel közös feladatról volt szó, úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy olyan rendszert, amely az előző hibáit kiküszöböli, folyamatosan biztosítja az elérhetőséget, személyes kapcsolatot teremt a sértett és az áldozatsegítő munkatárs között, helyben nyújtja a támogatást, a segítséget, érzékennyé teszi a rendőrség munkatársait az áldozatsegítés ügye iránt. A problémák orvoslására indult 2012. december 1-én a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közös projektje a „Ne váljon áldozattá - az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében” elnevezéssel a TÁMOP5.6.1.C pályázati felhívásra. A cél az volt, hogy a rendőrség és az igazságügyi szolgálat szoros együttműködésben az áldozattá válás megelőzésének és a már áldozattá vált személyek megsegítésének új modelljét dolgozza ki. Ezt a munkát segítette, hogy a projekt keretében 2013. március-május és 2014. június-augusztus hónapban került sor két közvélemény kutatásra, melyben Tolna megye lakosságának a véleményét mérték fel a bűnmegelőzésről és az áldozatsegítésről. A felmérés eredményei (kiegészítve némi elméleti alapozással) most a szélesebb olvasóközönség előtt is ismertté válnak.
Szekszárd, 2015. augusztus 10.
Illés László rendőr alezredes, szakmai vezető
5
II.
Viktimológiai alapismeretek
II. 1. A viktimológia
Bűncselekmény esetén a nyugat európai és amerikai krimiken szocializálódott átlagember általában az elkövetőre gondol és annak megbüntetésére, esetleg a rendőrre aki elfogja a tettest. Csak ritkán az áldozatra, hogy mit élt át, milyen lelki, fizikai-testi, vagyoni kárt szenvedett. Pedig a bűncselekmény áldozatát a fájdalom, kétségbeesés, félelem mellett rengeteg kérdés foglalkoztathatja: (Pl. kaphat-e segítséget, ha igen, hova, kihez fordulhat, hogyan térül meg a kára, ki fogja ezt a kárt megtéríteni, stb.) melyek csak részben és általában nem azonnal a bűncselekmény után válaszolódnak meg.
A viktimológia megjelenése a II. világháború utánra tehető. (A „victima” latin szó, szakrális-misztikus értelemben használták, és csak átvitt értelemben lett a viktimológia alapfogalma.) Hogy ki az alapító arról ma még nincs megegyezés, a fiatal tudomány létrejöttének főbb mérföldkövei: 1947. Bukarestben egy pszichiátriai kongresszuson B. Mendelsohn jeruzsálemi ügyvéd „biopszichoszociológia új távlatai: az áldozattan” címmel tart előadást. 1948. az USA-ban megjelenik H. von Hentig „A bűnöző és áldozata” című műve. 1949. F. Wertmannak New Yorkban megjelent „Az erőszak megnyilvánulása” című műve. Ebben hívta fel a figyelmet az áldozattan tudományának szükségességére. A többség szerint tőle ered a victimológia elnevezés, (melynek a magyar írásmód szerinti változata a viktimológia). A három említett szerző tehát láthatóan más irányból indulva, más álláspontot képviselve, mégis együttesen érték el a viktimológiai vizsgálatok beindulását, és kiterjesztését. Összefoglalva tehát a viktimológia az áldozatok tudományos igényű tanulmányozását jelenti.1 II.2. Viktimológiai irányzatai
A különféle tudományokon belül különféle irányzatok szoktak létezni és egymással vitát folytatni. Így van ez a viktimológiával is, mivel az áldozat (egyszerűnek tűnő) definíciója igen eltérő lehet. Kriminál viktimológia: A bűncselekmény áldozatával foglalkozik. Az áldozatnak a bűncselekményben való szerepét- jogait és azt vizsgálja, milyen gondoskodás illeti meg őket. Magyarországon a kriminálviktimológiai megközelítés a legerősebb. Ennek megfelelően a viktimológiát a kriminológiához tartozó 2
tudománynak tekintik.
1
Görgényi Ilona: A viktimológia In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek LászlóLévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 93-94. p. 2 Görgényi Ilona: A viktimológia In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek LászlóLévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 93-94. p.
6
Általános vikmológia: Célja az önálló tudomány kifejlesztése, ami független a kriminológiától. Az ezt művelők szerint a viktimológiának a társadalom valamennyi áldozatával, minden emberi szenvedést okozó tényezővel kell foglalkozni. Tehát nem csak a bűncselekmények áldozataival, hanem a közlekedési balesetek, munkahelyi balesetek, természeti katasztrófák áldozatait is vizsgálni kell, illetve foglalkozni kell velük is. Szerintük a viktimológiát nem lehet pusztán csak a kriminológiával azonosítani.3 Modern viktimológia: Itt a viktimológia a biztonságos emberi élet és az emberi szenvedés problémájának új komplex megközelítését jelenti. Bűncselekmények, balesetek-szerencsétlenségek áldozatain túl a hatalommal való visszaélés és az emberi jogok megsértésének áldozatait is vizsgálja. Mindenkit, akit megfosztottak az élethez, egészséghez, tisztességhez, biztonsághoz való jogától és ez nem korlátozódik a természetes személyekre, lehet pl.: kollektív áldozat is a vizsgálat tárgya.4 II.3 Viktimológia és az áldozat nélküli bűncselekmény
A viktimológia művelői általában a személy elleni bűncselekményekre koncentrálnak. Emiatt a természetes személyeket vizsgálják leginkább. De a kutatások egyre inkább fordulnak természetes személyektől a jogi személyek, és a közvetlen sértettről a közvetett sértett felé. Ezen túl elméleti szinten felvetődik, hogy van-e áldozat nélküli, úgynevezett „konszenzuális bűncselekmény”? (Ha igen a válasz, akkor vizsgálhatja-e a viktimológia ilyen esetben az áldozatot?) A szakirodalom szerint ilyen a keresett, de tiltott javak vásárlása, a tiltott szolgáltatások cseréje. Pl.: kábítószerrel visszaélés, prostitúció, pornográf termékek forgalmazása, vesztegetés. Itt a bűncselekményben résztvevők tevékenységüket
kölcsönösen
előnyösnek tart(hat)ják,
és nem
érzik magukat
áldozatnak.
Ez tulajdonképpen felfogás kérdése. Egy magzat elhajtásnál az anya áldozat-e, tettes-e, vagy egyszerre mindkettő? Hasonlóan egy kábítószer élvező tettes-e, vagy áldozat-e, vagy mindkettő?
5
A dilemma helyzeteket okozó példák felsorolását folytathatnánk, de vegyük észre hogy gyakran nehéz az “áldozat” és “elkövető” címkék vegytiszta használata, hiszen ezek a folyamatok, komplex helyzetek, sokféle nézőpontból másképpen értelmezhetők, ahogy az érintettek is másképpen értelmezik saját helyzetüket, ami időről időre változhat is: pl. elkövetők sokszor korábban áldozatok voltak. Ha mindezt elfogadjuk, akkor a konszenzuális bűncselekmény kifejezéssel sem érthetünk teljesen egyet, hiszen ez azt sugallja, hogy teljes megelégedettségére és jóváhagyásával történik valamennyi érintettnek, ami nem biztosan igaz …
3
Görgényi Ilona: A viktimológia In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek LászlóLévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 94. p. 4 Görgényi Ilona: A viktimológia In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek LászlóLévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 94. p. 5 Görgényi Ilona: A viktimológia In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek LászlóLévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 96-97. p.
7
II.4 Viktimológia és mediáció
A viktimológiához véleményünk szerint szorosan kapcsolható a mediáció (közvetítői eljárás) fogalma, ami kezdetben a polgári területen jelent meg6 majd rövidesen bekerült a büntetőjogba, ezzel jelentősen felértékelve a sértett/áldozat szerepét. (Találó, hogy „Az áldozatok felfedezése” címet adta Fellegi az egyik alfejezet címének a helyreállító igazságszolgáltatásról írott könyvében, ahol a következőket olvashatjuk: „Tapasztalt mediátorok elmondása szerint az áldozatokban leginkább az alábbi három fő kérdés fogalmazódik meg az elkövetővel kapcsolatban: „Miért pont engem szemelt ki?”, „Kitervelte-e előre?”, „El fogja-e ismét követni?”. E kérdésekre az áldozatok a klasszikus bírósági tárgyalás során aligha kaphatnak válaszokat. Az egyedüli személy, aki ezekre választ tudna adni, maga az elkövető, aki a tárgyaláson passzívan, többnyire a szükséges minimumot említve, a jogi következmények minimalizálása céljából a történteket a számára legelőnyösebb módon ismerteti, és mindezt nem a sértett, hanem a jogot képviselők kérdéseire válaszolva teszi.”)7 Az említett resztoratív (helyreállító) igazságszolgáltatás során enyhe vagy közepes bűncselekmény esetén a sértett és az elkövető önkéntes hozzájárulásuk esetén egy közvetítői eljárásban vehet részt, ahol bizonyos szabályokat betartva szabadon megállapodhatnak a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséről.8 II.5 Viktimológia és a látencia
Az ismertté vált bűnözés eltér a tényleges bűnözéstől. Ez a látencia, amit egy igen szemléletes példával a tengerben úszó jéghegyhez (amelynek csak 10% látható a víz felett, a többi a víz alatt van ezért „láthatatlan”) szokták hasonlítani a kutatók.9 Az eltérésnek többféle oka lehet: (pl.: felderítésbeli hiányosságok, állampolgárok jogismeret-hiánya, erkölcs, stb.) Az ismertté vált bűnözés mérhető (ez meg is történik, és a bűnügyi statisztikákból megismerhető), a látencia viszont csak becsülhető. A becslésére szolgáló módszerek: kísérlet, résztvevő megfigyelés, megkérdezés.10 Könnyen belátható, hogy az ismertté nem vált (látens) bűncselekmény esetén az áldozatokkal való bármiféle foglalkozás csaknem lehetetlen. Ráadásul a magas látenciájú bűncselekmények egy része a korábban említett „konszenzuális” bűncselekmények körébe tartozik.
6
Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Budapest, Múzsák kiadó, 1999.
7
Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Budapest, Napvilág Kiadó. 2009. 75-76. p. 8 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon, Budapest, Napvilág Kiadó. 2009. 9 Korinek László: A bűnözés visszatükröződése. Látens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek László-Lévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 76. p., Korinek László: Rejtett bűnözés, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest 1988. 11. p., Vigh József : Kriminológiai alapismeretek, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest 1991. 101. p. 10 Korinek László: A bűnözés visszatükröződése. Látens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől In: Kriminológai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. (szerk.: Gönczöl Katalin-Korinek László-Lévai Miklós) Budapest: Corvina Egyetemi Könyvtár, 1996. 75. -76. p., Korinek László: Rejtett bűnözés, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest, 1988. 17. -23. p.
8
Összegezve az áldozatvédelmi ismereteket, ha elfogadjuk Marshall híres meghatározását, mely szerint a jogok fejlődése során, a XVIII. század a polgári jogok, a XIX. század a politikai jogok és a XX. század a szociális jogok százada,
11
akkor elgondolkodhatunk, vajon a XXI. század az áldoztok
illetve az áldozatvédelem százada lesz?
11
Marshall T. H. : Az állampolgáriság fejlődése a 19. század végéig. In.: A jóléti állam (szerk.: Ferge Zsuzsa-Lévai Katalin) Budapest 1991. 52. p.
9
III.
A kutatás előzményei
A Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közös TÁMOP-5.6.1.C11/2-2011-0009. jelű az „Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében” című projektje célul tűzte ki, hogy: „A projektben megvalósított tevékenységek hatásának mérése érdekében a lakosság tájékozottsági szintjének, elégedettségének, biztonságérzetének változását két alkalommal, 1.000 fős mintán végzett kérdőíves felmérés alapján …” kívánja megállapítani.
A felmérések célja annak megállapítása, hogy a projekt indításakor és zárásakor mért adatok között mekkora eltérés mutatható ki Tolna megye lakossága körében az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretek fejlődése, növekedése tekintetében. A fentieknek megfelelően két alkalommal 1000-1000 fős mintán történt a lekérdezés. A projekt helyzetelemzéséből a következőt tartjuk fontosnak kiemelni: "A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. tv. 2006. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény egy új jogintézményt hozott létre, hiszen korábban mindössze egy kormányrendelet szabályozta az áldozatsegítést, és kizárólag a legdurvább, legbrutálisabb bűncselekmények sértettjei, áldozatai, illetve az áldozatok hozzátartozói részesülhettek valamilyenfajta pénzbeli segítségben. Az akkori közvélemény kutatási adatok szerint a lakosságnak mindössze 7 %-a hallott arról, hogy egyáltalán létezik valamilyen formában áldozatsegítés. ... A jogintézmény bevezetése óta eltelt 5 és fél év Tolna Megyei tapasztalatai alapján elmondható, hogy 7-8.000 közöttire tehető a megyében évente az ismertté vált bűncselekmények száma. Az Áldozatsegítő Osztály ügyszámait a következő adatsor mutatja be: 2006: 158 db, 2007: 176 db, 2008: 167 db, 2009-ben 267 db, 2010-ben 497 db kérelem érkezett. Látható, hogy a bűncselekmények számához viszonyítva jelentősen elmarad az áldozatsegítési szolgáltatásban részesített személyek száma. Általában az áldozatok 5-6 %-a jut el az Áldozatsegítő Osztályhoz. Megállapítható, hogy az országos átlaghoz (7-8 %) képest elmarad a megyei adat, így nagyon sok áldozat, vagy az áldozatok hozzátartozói nem csak a törvényi áldozatsegítés által nyújtható szolgáltatásoktól esik el, hanem a többi segítő szervezet, intézmény (pl.: szociális szféra) által nyújtható szolgáltatásokat sem tudják igénybe venni a megfelelő információk hiányában. Alapvető probléma tehát, hogy a bűncselekmények áldozatai egyáltalán nem, vagy nem kellő időben kapják meg az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételéhez szükséges
tájékoztatást,
elengedhetetlenül
venni
szükséges
lenne
ahhoz,
hogy
szolgáltatásokat."
10
igénybe
tudják
az
pedig
ez
áldozatsegítő
IV. A kutatás módszertanának bemutatása és a megkérdezettek alapadatai Tolna megye Magyarország kisebb megyéi közé tartozik, mind területre, mind lakosságszámra. A megye lakossága a KSH szerint 229.116 fő, a projektben előírt 1.000 fős mintával tehát a megye lakosságának 4,3 ezrelékét kérdeztük meg. Ez az arány magasnak mondható, hiszen pl.: a pártpreferenciákat mérő országos közvélemény kutatások is általában 500-1.000 fős mintával dolgoznak. A projekt 10 fő áldozatvédelmi szakembert foglalkoztat Tolna megye 5 rendőrkapitányságán. Ennek megfelelően a lekérdezést is a kapitányságokhoz, illetve a járásokhoz kapcsoltuk lakosságszám alapján arányosítva. A kérdezőbiztosokon keresztül kijuttatott kérdőívek közül első alkalommal 971 db, második alkalommal 967 db értékelhető érkezett vissza, amit kimagaslóan jó aránynak mondhatunk. A minta megoszlását, és a kérdőívek arányát mutatja az 1. és 2. sz. táblázat. 1. sz. táblázat – Az első megkérdezés során a minta megoszlása a járások között Járás
Lakosságszám
Tervezett kérdőív
A válaszadók tényleges
szám
száma és aránya
Bonyhádi járás
31.189 fő
136 db
131 db (13,5%)
Dombóvári járás
32.489 fő
142 db
140 db (14,4%)
Paksi járás
49.207 fő
215 db
199 db (20,5%)
59.326+18.510=
340 db
336 db (34,6%)
Szekszárdi járás+ Tolnai járás
77.836 fő
Tamási járás
38.395 fő
167 db
165 db (17%)
Összesen
229.116 fő
1.000 db
971 db (100%)
2. sz. táblázat – A második megkérdezés során a minta megoszlása a járások között Járás
Lakosságszám
Tervezett kérdőív
A válaszadók tényleges
szám
száma és aránya
Bonyhádi járás
31.189 fő
140 db
128 db (13,23%)
Dombóvári járás
32.489 fő
150 db
174 db (18%)
Paksi járás
49.207 fő
220 db
201 db (20,8%)
59.326+18.510=
320 db
302 db (31,2%)
Szekszárdi járás+ Tolnai járás
77.836 fő
Tamási járás
38.395 fő
170 db
162 db (16,7%)
Összesen
229.116 fő
1.000 db
967 db (100%)
11
A kutatás almintái: roma, fiatal, idős, nő, melyek egyben áldozati csoportokat is jelentenek. Ezek közül a roma alminta okozott dilemmát számunkra, mert a roma lakosság meghatározása nyilvántartások nélkül nehéz. A projekt azonban a 10 fő áldozatvédelmi szakember közül 5 fő roma szakembert foglalkoztatott, így kézenfekvő volt az ő segítségüket kérni a lekérdezés során. A roma minta nagyságát (figyelembe véve a népszámlálási adatokat és a becsléseket) 10%-ban határoztuk meg, ami 100 tervezett kérdőívet jelentett. Ezt követően a lekérdezés során a roma áldozatvédelmi szakemberek a munkájuk során kapcsolatba került személyek közül a magukat romának vallók között végezték a lekérdezést az 1. és a 2. számú táblázatban szereplő járási bontás alapján.
IV.1 A megkérdezettek neme
1/1. ábra: válaszadók összetétele nemenként
44,90%
55,10%
2/1. ábra: válaszadók összetétele nemenként
43,74%
nő férfi
56,26%
nő férfi
A megkérdezettek kicsit több mint fele mindkét megkérdezés alkalmával nő volt, ami nem meglepő, hiszen a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is a nők száma meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a viktimológiai szakirodalom szerint a női nem is az egyik áldozati kategóriába tartozik, valamint tény az is, hogy a nők „válaszadási készsége” általában sokkal magasabb, mint a férfiaké.
12
IV.2 A megkérdezettek életkora
2/2. ábra: válaszadók összetétele életkor szerint
1/2. ábra: válaszadók összetétele életkor szerint
18 év alatti 14,11%
14,79%
16,27%
17,79%
18-35 éves 37,59%
18 év alatti 18-35 éves
37,54%
32,03%
29,89%
36-60 éves
36-60 éves
60 feletti
60 feletti
A projekt célcsoportjainak megfelelően a megkérdezetteket 4 életkori csoportba osztottuk be. Megvizsgálva a válaszadók életkori megoszlását, azt tapasztaljuk, hogy a közép korosztály (18-60 év közöttiek) képviselteti magát a legnagyobb számban és arányban a mintában, ahogy az alapsokaságban is. A projekt kiemelten kezeli az idős, és fiatalkorú populációt. Az idős populáció némileg alulreprezentált, a fiatalkorú populációnál viszont figyelembe kellett vennünk, hogy 14. év alatti személy lehetőleg ne legyen a lekérdezettek között, így az ő esetükben a 14-18 éves korosztály adja ki a megkérdezetteket. IV.3 A megkérdezettek iskolai végzettsége
1/3. ábra: válaszadók összetétele legmagasabb iskolai végzettség szerint
5,36%
2/3 ábra: válaszadók összetétele legmagasabb iskolai végzettség szerint
6,00%
8 osztálynál kevesebb
8 osztálynál kevesebb
16,37% 4,02%
25,23%
általános iskola
5,79%
17,48%
23,37%
szakmunkásképző 25,64%
általános iskola szakmunkásképző
24,10%
23,38%
23,27% gimnázium, szakközép
gimnázium, szakközép
felsőfokú szakképzés
felsőfokú szakképzés
főiskola, egyetem
főiskola, egyetem
Az iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy kb. arányosan elosztva egyenként 1/4-et tesz ki az általános iskolai, szakmunkás, és érettségizettek aránya. A felsőfokú szakképzéshez soroltuk a technikusi végzettségűeket is, de számuk így is alacsony, némileg kevesebb az általános iskolával nem rendelkezőknél. A diplomások aránya a megkérdezettek mintegy hatoda.
13
IV.4 Milyen településen lakik?
1/4. ábra: válaszadók összetétele lakóhelyük szerint
2,06%
2/4. ábra: válaszadók összetétele lakóhelyük szerint
1,76%
megyeszékhely 11,53% 34,44%
28,01%
megyeszékhely
9,72% város
város 54,08%
58,39%
község
község
tanya, külterület
tanya, külterület
A megkérdezettek között az első felmérésben némileg felülreprezentáltak voltak a városlakók. Ennek oka a mintavételből következett, mert a járási székhelyeket lakosságszám súlyuk alapján nem lehetett kihagyni a kutatásból. A második felmérésben kis mértékben módosítottunk a kérdőívek arányán, és a községekben lakók alulreprezentáltságát sikerült csökkenteni. IV.5 Hányan élnek egy háztartásban?
1/5. ábra: válaszadók összetétele az egy háztartásban élők száma szerint
2,99% 17,92%
7,83%
3,31%
19,46%
51,80%
2/5. ábra: válaszadók összetétele az egy háztartásban élők száma szerint
egyedül
9,41%
16,75% 20,06%
egyedül
ketten
ketten
3-4 fő
3-4 fő
5-6 fő
5-6 fő
50,47%
6 főnél több
6 főnél több
Mindkét megkérdezésnél a megkérdettek fele 3-4-fős háztartásban él. Az átlagosnál nagyobb családban, ami lehet nagycsalád 3 gyermekkel, vagy több generáció együttélése hatoduk, kifejezett nagycsaládban viszont csak elenyésző kisebbségük él. Párral, vagy egyszülős családban él minden ötödik megkérdezett. 10 % alatt van az áldozatvédelmi szempontból fontos egyedül élők (szinglik özvegyek) aránya. Összességében megállapítható, hogy a projekt céljait tekintve a minta megoszlása alkalmas az alapsokaság megfelelő képviseletére.
14
IV.6 A kutatás kérdéstípusai A kutatás során kétféle kérdéstípust használtunk. A megkérdezettek véleményét általában ötfokozatú skálán mértük, ahol az iskolai osztályzathoz hasonlóan „5” volt a nagyon jó és „1” a nagyon rossz. Ennek megfelelően egy átlagszámot kaptunk, ami jelzi az elégedettséget, vagy elégedetlenséget. Az átlag azonban elfed(het)i a különbségeket, ezért ezen túl a megoszlást is vizsgáltuk. Alkalmaztuk az egyszerű, illetve a többszörös választás lehetőségét is, ahol a megkérdezettnek a hozzá legközelebb álló lehetőség(ek)et kellett kiválasztani. Ilyen esetekben a félig nyitott kérdést is használtuk, ami lehetőséget teremtett saját válaszkategória generálására.
15
V. A megkérdezettek véleménye a közbiztonságról és a rendőrség tevékenységéről V.1 Milyen a közbiztonság a lakóhelyén?
2/6. ábra: Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén?
1/6. ábra: Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén?
5; 10,84%
1; 4,64%
2; 9,18%
5; 12,92%
1
1; 4,79%
2; 9,79%
1
2 4; 34,37%
2
3
3; 40,97%
4; 35,52%
3
3; 36,98%
4
4
5
5
átlag: 3,38
átlag: 3,42
A megkérdezettek mindkét megkérdezéskor erős közepesre (mint a II.6 alfejezetnél jeleztük ennél a kérdéstípusnál „5” volt a nagyon jó és „1” a nagyon rossz) osztályozták lakóhelyük közbiztonságát. A megoszlást elemezve elmondhatjuk, az átlagosnál jobbnak gondolja lakóhelyén a közbiztonságot a megkérdezettek csaknem fele, és az elégedetlenek aránya jóval kisebb, kb. a megkérdezettek hetede. A második megkérdezéskor kis mértékben emelkedett a közbiztonsággal való elégedettség, amit az átlagérték, és az elégedettek nagyobb aránya is jelez.
V.2 Elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén?
1/7. ábra: Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén?
2/7. ábra: Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén?
5; 15,31% 5; 12,90%
1; 7,40%
1; 8,46%
2; 12,60% 2; 14,45%
1
1
2
2 4; 29,00% 3; 35,19%
4; 31,46%
3
3; 33,33%
3
4
4
5
5
átlag: 3,35
átlag: 3,23
A lakóhelyen való rendőri jelenlét osztályzata is mindkét megkérdezésnél erős közepes. Még az előző kérdésnél alig van javulás a két lekérdezés értékében, itt 0,12 százalékpontos javulást láthatunk. Ennek az átlagbeli növekedésnek az oka, hogy nőtt az elégedettek, és csökkent az elégedetlen válaszolók száma.
16
V.3 Mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére?
1/8. ábra: Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére?
2/8. á bra: Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére?
1; 5,48%
5; 16,22%
5; 16,46%
2; 13,22%
1; 5,42% 2; 13,75%
1
1
2
2
3
4; 27,92%
4; 26,34%
4
3; 38,74%
3 3; 36,46%
4
5
5
átlag: 3,36
átlag: 3,35
A rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének osztályzata is mindkét megkérdezésnél erős közepes. Az eredmények között az átlag tekintetében mindössze 1 század százalék eltérés van, és a megoszlás is csaknem azonos. (A kicsit elégedettek száma nőtt, az átlagosan elégedettek száma csökkent jelentősebben.) A megkérdezettek inkább azt gondolják, hogy a rendőrség mindent megtesz a bűncselekmények megelőzésére, közel felük jó vagy jeles osztályzatot adott. Az elégedetlenek még fele ennyien sincsenek, és a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 5,5%. (Másként fogalmazva az elégedettek több mint kétszer annyian vannak, mint az elégedetlenek.)
V.4 A rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést?
1/9. ábra: Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet segíti-e a bűnmegelőzést?
2/9. á bra : Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet segíti-e a bűnmegelőzést?
1; 11,19% 1; 1,43%
5; 19,33%
1 2; 19,07%
5; 16,84%
2
2 4; 28,97%
3 4; 33,20%
3; 26,98%
1 2; 13,49%
3; 29,50% 4
3 4
5
5
átlag: 3,27
átlag: 3,50
A megkérdezettek az első lekérdezéskor erre a kérdésre adták a legjobb osztályzatot, ami egy erős közepesnek, vagy gyenge jónak felelt meg. A második megkérdezéskor látható 0,23-as átlagérték csökkenést a nagyon elégedetlenek arányának nyolcszorosára emelkedése okozta, ugyanakkor ez az emelkedés főleg a kicsit elégedetlenek rovására történt. Az első felmérésben a kérdésre válaszolók ötöde szerint nincs ilyen szervezet, vagy ha van is, nem tölti be funkcióját, a második felmérésben a válaszolók csaknem negyede szerint nincs ilyen szervezet, vagy nem tölti be a funkcióját.
17
V.5 A közbiztonság megítélésének összefoglalása Mindkét felmérés alapján elmondható, hogy a megkérdezettek stabilan, a közepesnél jobban elégedettek a rendőrség tevékenységével, jelenlétével, illetve a lakóhelyi közbiztossággal, és a két felmérés közötti időben kis mértékben nőtt is ez a bizalom. Ezt semmiképpen sem tekinthetjük rossz eredménynek, hiszen a média torzítása (ahol általában csak a bűncselekmények töredékét kitevő életellenes és kisebb részét kitevő erőszakos bűncselekmények jelennek meg) miatt az emberek szubjektív biztonságérzete a valóságosnál jóval rosszabb. Az átlagos érték azonban önmagában nem mutat/magyaráz meg mindent. Az első felmérésben a bűnmegelőzést segítő más szervezetekre vonatkozó kérdésnél erre adták a legmagasabb, a másodikban viszont a legalacsonyabb osztályzatot a megkérdezettek. A különbség azonban nem nagy, mindössze a jót ostromló 3,5-ről erős közepesre, 3,27-re csökkent az átlag. Az okokat csak találgathatjuk: Ismereteink szerint pl.: Decsen megszűnt a polgárőrség, de ok lehet az információhiány, előítélet, vagy a községekbeli lekérdezések magasabb száma, vagy a kérdésben a polgárőrség és az áldozatvédelem összekapcsolása is. Mindkét megkérdezés során a kérdőívben lehetőséget adtunk arra is, hogy a megkérdezettek leírják véleményüket is ehhez a kérdéscsoporthoz. Néhány gyakran előforduló megjegyzéstípus: A rendőrök jelenlétével elégedettek, vagy elégedetlenek a válaszolók. Több járőrözést szeretnének. Csak a kis bűncselekmények elkövetőit fogják el. Megjelent az előítéletesség is a roma lakossággal szemben, mert őket hozták összefüggésbe a bűncselekmények elkövetésével.
18
VI. A megkérdezettek véleménye a bűnmegelőzésről és áldozattá válásról VI.1 Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon?
1/10. ábra: Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon?
nem; 29,90%
2/10. ábra: Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon?
nem; 25,86% igen; 26,38%
igen; 25,98%
talán; 47,77%
talán; 44,12%
igen
talán
nem
igen
talán
nem
Az első megkérdezéskor a megkérdezettek kétharmada nem utasította el kategórikusan a részvételt a bűnmegelőzési
lehetőségeken.
A
második
megkérdezésre
ez
az
arány
csaknem
elérte
háromnegyedet. A több mint 4 százalékpontos emelkedés kisebb részt azokból áll, akik kifejezetten szívesen mennének ilyen rendezvényre, nagyrészt pedig azokból, akik nem zárkóznak el a részvételtől. Feltehetőleg az elutasítók nagyobb részt először tartózkodóvá válnak/váltak. Őket megfelelő PR munkával, újszerű megoldásokkal lehet az „igen” felé tovább mozdítani. Természetesen ezen megoldások tovább apaszthatják az elutasítók táborát. VI.2 Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?
1/11. ábra: Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?
igen; 34,27%
2/11. ábra: Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?
igen; 32,28%
igen nem
nem; 65,73%
nem; 67,72%
igen nem
Mindkét megkérdezés során a megkérdezettek kb. harmada ellen már követtek el élete folyamán bűncselekményt, vagy szabálysértést. (A csaknem azonos eredmények a kutatás módszertani helyességét erősítik meg.) Ezt magas aránynak gondoljuk, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben a magas számban egyrészt a szabálysértések is benne vannak, másrészt a kriminológusok szerint egy regisztrált bűncselekményre 1-10 látens bűncselekmény jut. Érdemes lenne az ismertté
19
nem vált, de az állampolgárok biztonságérzetét alapvetően befolyásoló bűncselekményekkel kapcsolatban is egy kutatást végezni.
VI.3 Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?
1/12. ábra: Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?
2/12. ábra: Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?
igen; 9,34%
nem; 69,88%
részben; 20,78%
igen; 12,96%
igen
nem; 66,11%
részben; 20,93%
igen
részben
részben nem
nem
A két megkérdezés alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében a bűncselekmények áldozatainak a kára általában egyáltalán nem térült meg. Mindössze harmaduk esetében sikerült szert tenniük kártérítésre, de ez az ilyen esetek kétharmadában csak részleges. Ez azonban nem a projekt sikertelenségét mutatja (hiszen az áldozatsegítés alig néhány éves múlttal rendelkezik hazánkban), hanem azt, hogy mennyire fontos foglalkozni a sértettek szükségleteivel, tehát hiánypótló az áldozatsegítő szolgáltatás.
VI.4 A bűnmegelőzés és áldozattá válás összefoglalása Minden harmadik megkérdezett ellen követtek már el élete folyamán szabálysértést, vagy bűncselekményt. Az áldozatoknak okozott kár általában nem térült meg, ha van is valamiféle kártérítés, az csak részleges. (Természetesen ennél a kérdésnél nem mutatkozhatott meg markánsan a program eredményessége, mert a vizsgálandó alapsokaság Tolna megye lakossága volt, nem pedig a bűncselekmény áldozatává vált Tolna megyei lakosság.) Az áldozattá válás mérése azért volt fontos, mert feltehetőleg nyitottabb a bűnmegelőzés irányában az, akinek a sérelmére már követtek el bűncselekményt. Az első megkérdezéskor még többen voltak bűnmegelőzési rendezvényen való részvételt kategorikusan elutasítók (29%), mint a biztosan résztvevők (26%). A program sikerét mutatja, hogy a második megkérdezéskor már az igenek (26,4%) kerültek a nemekkel szemben (25,8%) többségbe, miközben 44,1%-ról 47,7%-ra nőtt a részvételre hajlandók tábora. Őket széles spektrumú elérő munkával fogékonnyá lehet tenni a bűnmegelőzési felvilágosításra.
20
VII. A megkérdezettek véleménye a bűnelkövetőkről és áldozatokról VII.1 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni
1/13/a. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni.
2/13/a. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. 1; 1,98%
1; 1,51%
2; 1,63%
2; 0,97%
3; 6,77%
3; 7,89% 1 4; 15,35%
2
2 3
3 4
5; 74,27%
1 4; 15,75%
4
5; 73,86%
5
5
átlag: 4,60
átlag: 4,58
A két megkérdezés alapján a megkérdezettek stabilan szinte teljesen egyetértenek a bűncselekményt elkövetők kártérítésre kötelezésével, amit mind a 4,6-4,58-as átlag, mind a háromnegyedes teljes egyetértési arány jelez. VII.2 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt
2/13/b. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt
1/13/b. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt
5; 13,27%
1; 22,87%
1
5; 11,42% 4; 10,78%
2
4; 12,56%
3 3; 27,96%
2; 23,34%
3; 32,99%
4
1; 20,92%
1 2
2; 23,88%
3 4 5
5
átlag: 2,7
átlag: 2,68
Az áldozati felelősség a bűncselekményben már mindkét alkalommal sokkal jobban megosztotta a megkérdezetteket. A vélemény itt is stabil, a 2,7-2,68-as átlag azt jelzi, hogy a megkérdezettek szerint mérsékelten, (azaz inkább nem) felelősek az áldozatok azért, hogy bűncselekményt követtek el sérelmükre. A második megkérdezésre a közepes értéket adók száma nőtt jelentősen, 5 százalékponttal, az áldozat felelősségével egyetértők, illetve tagadók rovására. (Az ötös érték jelölésével valaki egyetértett az áldozat felelősségével, hogy bűncselekményt követtek el ellene, az
21
egyes érték esetén az áldozat felelőssége kizárt.) Ezen attitűdöknek a bűnmegelőzés tervezéskor lehet nagy jelentősége.
VII.3 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat
1/13/c. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat.
2/13/c. ábra: A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat.
1; 9,03%
1 1; 8,95% 2; 9,31%
5; 33,88%
2
5; 36,40%
3; 28,48%
4
4; 20,61%
2 3
3 3; 24,73%
1
2; 8,91%
4
4; 19,70%
5
5
átlag: 3,6
átlag: 3,66
A kérdésre adott 3,66-3,6-os átlag csaknem egy „jeggyel” marad el mindkét megkérdezés során a bűnelkövető kártérítésre kötelezésétől, tehát a megkérdezettek csak másodlagosnak gondolják az állam feladatát
az áldozatsegítésben.
Ugyanakkor a megkérdezettek többsége az állam
szerepével/részvételével az áldozatsegítésben erőteljesen egyetért, csak egy jelentős, mintegy ötödnyi kisebbség zárja ezt ki, és nem tartja az állam feladatának. Az eredményeket úgy is értelmezhetjük, hogy az állam szerepvállalására akkor van szükség, ha az elkövető az általa okozott kárt nem tudja megtéríteni. VII.4 A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása jelentős
1/13/d. ábra: A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős.
1
1
5; 8,55% 4; 14,90%
2/13/d. ábra: A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős.
1; 22,95%
5; 9,74% 1; 19,22% 4; 10,39%
2
2 3
3 3; 30,16%
2; 23,44%
3; 35,19%
4
2; 25,45%
4
5
5
átlag: 2,63
átlag: 2,66
Ez a kérdés hasonló az V.2 fejezet kérdéséhez, és ellenőrző kérdésnek szántuk. Az átlagérték mindkét megkérdezésnél 2,63-2,66 ami csaknem egyenlő a fent említett kérdésre adott válaszok
22
átlagával. Ha a szórást nézzük, akkor itt is 5 százalékpontos erősödést látunk a közepesen egyetértők körében,
a
sértetti
közrehatással
egyetértők,
illetve
főleg
az
azt
tagadók
rovására.
VII.5 A bűnelkövetőkről és áldozatokról alkotott vélemények összefoglalása
A két megkérdezés alapján a megkérdezettek véleménye stabil e kérdéscsoportot illetően. Legszívesebben a bűnelkövetőket köteleznék az általuk okozott kár megtérítésre. Az állam szerepvállalását is sokan gondolják fontosnak, tehát a bűnelkövetők kötelezése és az állam szerepvállalása a megkérdezettek szerint nem zárja ki egymást. Ez a vélemény inkább a sorrendiséget jelzi, térítse meg az elkövető a kárt, ha pedig valamilyen okból nem képes rá, az állam vállalja át ezt a szerepet. Ez a szerep azonban itt nem tisztázott, az elkövető erősebb kötelezésétől, a kártérítés megelőlegezésén keresztül egészen a kártérítés átvállalásáig terjedhet. A sértett/áldozat szerepvállalását (amit a viktimológiai szakirodalom fontosnak tart) jelentősnek, de nem döntő körülménynek gondolják a megkérdezettek. Ezt két hasonló kérdéssel mértük, melyekre csaknem ugyanolyan arányú válaszokat kaptunk. Az eredmények ezzel közvetve elismerik a sértett/áldozat felelősségét, ami egyben bűnmegelőzési programok további célját is kijelölheti, hiszen a potenciális sértettek/áldozatok viselkedésével csökkenthető a bűncselekmények száma.
23
VIII. A megkérdezettek véleménye az áldozatsegítésről VIII.1 Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés?
1/14. ábra: Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés?
2/14. ábra: Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés?
igen
igen 20,75%
31,51%
37,28%
41,29%
hallottam már róla
hallottam már róla
37,97%
nem
31,20%
nem
A projekt egyértelmű sikerét mutatja, hogy az áldozatsegítés jelentését nem ismerők aránya több mint 10 százalékponttal csökkent. Másként fogalmazva, az első megkérdezéskor a megkérdezettek harmada, a második megkérdezéskor már csak ötöde számára volt ismeretlen a fogalom. Az áldozatsegítésről már hallottak aránya nagyobb mértékben (több mint 6,5%) bővült, mint a fogalommal pontosan tisztában lévők (4%) aránya. Ismerve a jogintézmény rövid múltját, és a projekt relatíve rövid időtartamát, elmondhatjuk, hogy a lakosság köztudatában az áldozatsegítés fogalmát sikerült meggyökereztetni. Cél lehet a továbbiakban, a fogalmat nem ismerők arányának további csökkentése, illetve a fogalmat ismerő, de a jelentésével nem teljesen tisztában lévők számára a fogalom tartalommal való megtöltése. VIII.2 Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról?
1/15. ábra: Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról?
2/15. ábra: Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról?
22,70% igen
38,45% 61,55%
77,30%
igen
nem nem
Az áldozatsegítés ismertségének másik dimenzióját a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról való ismertséggel mértük, mert feltehető, hogy aki valóban tudja mit is jelent a fogalom, az hallott arról az intézményről, ami ezt a szolgáltatást Tolna megyében nyújtja. A csaknem 16 százalékpontos emelkedés az Igazságügyi Szolgálatot ismerők arányának kétharmados emelkedését mutatja, ami a program legnagyobb sikerének tekinthető. Másként
24
fogalmazva, az első felméréskor a megkérdezettek több mint háromnegyede nem hallott az Igazságügyi Szolgálatról, a második megkérdezéskor ez a szám kevesebb mint kétharmad.
VIII.3 Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára?
1/16. ábra: Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára?
23,86%
1,20% 30,60%
2/16. ábra: Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára?
anyagi
1,07% 27,30%
22,09%
jogi 44,34%
anyagi jogi
49,54%
pszichológiai
pszichológiai egyéb
egyéb
Tovább szűkítve az áldozatsegítés vizsgálatát, rákérdeztünk az Igazságügyi Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokra. Ezt a kérdést csak azoknak kellett megválaszolni, akik hallottak az Igazságügyi Szolgálatról. Több választás is lehetséges volt, így nem meglepő, hogy az első alkalommal a 220 Igazságügyi Szolgálatot ismerő megkérdezett összesen 415, a második alkalommal a 353 Igazságügyi Szolgálatot ismerő megkérdezett összesen 654 szolgáltatást jelölt meg. (Átlagosan tehát egy megkérdezett mindkét alkalommal 2 szolgáltatást jelölt meg.) Az első megkérdezéskor a megkérdezettek csaknem fele (a teljes minta 18%-a) a jogi, harmada (a teljes minta 13%-a) az anyagi segítségnyújtást jelölte meg. A megkérdezettek negyede (a teljes minta 10%-a) megjelölte a pszichológiai segítést is, amit csak a projekt keretében, és nagyon korlátozottan nyújt az Igazságügyi Szolgálat. A második megkérdezéskor az arányok nem, csak a százalékos megoszlás változott, de ezt érdemes ismét a teljes mintához viszonyítva vizsgálnunk. E szerint a megkérdezettek fele (a teljes minta 33%-a) a jogi, harmada (a teljes minta 18%-a) az anyagi, negyede (a teljes minta 15%-a) a pszichológiai segítést jelölte meg. A köztudatba tehát a már korábban is legerőteljesebben bent lévő jogi segítségnyújtás gyökeresedett meg, ezt szinte mindegyik válaszoló megjelölte, és kiegészítette vagy az anyagi, vagy a pszichológiai szolgáltatással.
25
VIII.4 Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?
1/17. ábra: Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?
anyagi
7,06% 37,43%
17,65%
2/17. ábra: Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?
6,27% 38,16%
jogi pszichológiai
37,86%
anyagi
16,45% jogi
pszichológi ai
39,12%
nem venném igénybe
nem venném igénybe
Mindkét alkalommal arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Igazságügyi Szolgálatot ismerő, illetve nem ismerő megkérdezettek egyaránt mely szolgáltatást gondolnák a számukra legfontosabbnak, leghatékonyabbnak. Az arányok itt sem változtak, legtöbben a jogi és anyagi áldozatsegítő szolgáltatást vennék igénybe, az első megkérdezéshez képest az egyharmadot meghaladó arányuk némileg emelkedve már a kétötödöt ostromolja. A pszichológiai segítségnyújtást csak a megkérdezettek (némileg csökkent) hatoda venné igénybe, ami továbbra is jelezheti a társadalmunkban még mindig meglévő előítéletet a pszichológushoz járókkal szemben. Csak a megkérdezettek kis része (7%, illetve 6,3%) elutasító teljesen az áldozatsegítő szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az okra nem kérdeztünk rá, de ez lehet idegenkedés, vagy a jó anyagi körülményekkel összefüggő, a piacon megszerzett szolgáltatás igénybevétele (pl.: magán ügyvéd, magán pszichológus). VIII.5 Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés?
1/18. ábra: Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés?
2/18. ábra: Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés?
1; 2,68%
1; 2,38%
2; 2,58% 3; 15,26%
2; 1,34% 3; 13,22%
1 2
5; 53,09%
4; 26,39%
2
5; 53,20%
3
1
4; 29,86%
3
4
4
5
5
átlag: 4,25
átlag: 4,30
26
A megkérdezettek erős jó-ra (4,25 illetve 4,3) értékelték az áldozatsegítés nagyobb hangsúlyozását, nyilvánosságát. Ha a megoszlást nézzük, akkor a megkérdezettek döntő többsége, négyötöde ezt kifejezetten fontosnak tartja, és a második megkérdezésre még nőtt is ez az arány. Mind az elutasítók, mind a közömbösök aránya csökkent, összesen 3,5 százalékponttal. Ez a program sikerét mutatja, és arra következtethetünk, hogy rendkívül erős a társadalmi igény az áldozatsegítés kibővítése, kiterjesztése, ha úgy tetszik a program folytatása iránt.
VIII.6 Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak?
1/19. ábra: Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak? 35,0% 30,0% 25,0% 20,0%
2/19 ábra: Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak? 35,0%
30,2%
előadás 26,0%
23,5%
internetes
25,0% 20,0%
18,8%
személyes találkozás fórum
15,0% 10,0%
egyéb
5,0% 0,0%
30,0%
1,5%
31,4% előadás 24,3% 24,1% internetes
19,0%
15,0%
személyes találkozás
10,0%
fórum
5,0% 0,0%
1,1%
egyéb
Eredeti terveink szerint a megkérdezetteknek egy választ kellett volna kiválasztaniuk ennél a kérdésnél, de az első megkérdezéskor voltak, akik több választ is megjelöltek. Ezt úgy értelmeztük, hogy ezek a felvilágosítás típusok gyakran kiegészítik/kiegészíthetik egymást. A második lekérdezéskor már tudatosan jeleztük, hogy több válasz megjelölése is lehetséges.
Mindkét megkérdezéskor az előadás volt a legnépszerűbb forma, a megkérdezettek csaknem harmada ezt preferálta. A fórum több az előadásnál, hiszen feltételezi az interaktivitást, de erre csak a megkérdezettek ötöde menne el. A személyes találkozást, ami még ennél is intimebb kapcsolattartást, kérdezési lehetőséget tesz lehetővé, a megkérdezettek csaknem negyede venné igénybe. Feltűnő, hogy az internetes felvilágosítás a második legnépszerűbb (igaz, a második megkérdezéskor már csak hajszálnyival előzi meg a személyes találkozást). Itt azonban nem tudjuk, hogy internetes ismeretterjesztést (előadás), kommentelést (fórum), személyes tanácsadási lehetőségét (chat, msn, skype), vagy ezek mindegyikét értették alatta. A jövő mindenképp az internetes alapú ismeretterjesztésé, de mint a válaszok is mutatták, emellett jól elférek a hagyományos módszerek. A kérdés félig nyitott volt, lehetőségük volt a megkérdezetteknek az egyéb kategóriában saját felvilágosító csatornát megjelölni. Ezek között a televízió, rádió és a szórólapos tájékoztatás jelent meg mindkét alkalommal.
27
VIII.7 Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni?
1/20. ábra: Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? 35,0%
35,0% 32,3%
a rendőrségen
30,0%
30,0%
a rendőrségen
33,0%
a z önkormá nyza tná l
25,0% 20,0%
2/20. ábra: Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni?
az önkormányzatnál
25,0%
22,4% 21,5%
Iga zsá gügyi Szol gá latná l
20,0% 17,2%
15,0%
má s helyen (pl. egyesület, a la pítvá ny)
10,0%
bírós ágon
5,0%
Igazságügyi Szolgálatnál
16,9%
más helyen (pl. egyesület, alapítvány)
15,0% 10,0%
ügyészségen
3,4%
21,5%21,9%
5,0%
3,1%
0,0%
bíróságon
4,2% 2,5%
ügyészségen
0,0%
Utolsó kérdésünkben az áldozatsegítés ideális helyszínére kérdeztünk rá. A megkérdezettek egy része itt szintén több választ is megjelölt (holott csak egyet kellett volna), de ez jobban árnyalja azt a képet, hogy hol képzelik el a leghatékonyabb, lakossághoz legközelebb lévő áldozatsegítő munkát. Mindkét megkérdezéskor a megkérdezettek harmada a rendőrségen képzelte el az áldozatsegítő szolgálat helyét, ami nem meglepő, mert a bűncselekmények áldozatai a hatóságok közül általában a rendőrséggel találkoznak először. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán kis különbséggel az önkormányzat és az igazságügyi szolgálat található, a második megkérdezéskor azonban a sorrend felcserélődött. Az önkormányzatoknál tradicionálisan lehet ügyeket intézni, és közel vannak az állampolgárokhoz, így érthető hogy sokan itt képzelnék el az ideális helyszínt. A projekt sikerét mutatja viszont, hogy az Igazságügyi Szolgálat ismertségével párhuzamosan nőtt azok száma, akik szerint az áldozatsegítésnek is itt kellene működnie. A megkérdezettek hatoda stabilan azt gondolja, hogy az áldozatsegítésnek nem szabad állami kézben összpontosulnia, szerencsésebb a civil (egyesületi, alapítványi) ellenőrzés.
VIII. 8. Az áldozatsegítésről szóló vélemények összefoglalása Az első megkérdezéskor a válaszadók harmada, a második megkérdezéskor pedig már csak ötöde nem hallott az áldozatsegítésről, a köztudatba tehát bekerült az áldozatsegítés jogintézménye. Ennél is nagyobb mértékben nőtt a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának ismertsége, ez azonban még így is jóval kisebb, mint az áldozatsegítésé. A szolgálat által nyújtott szolgáltatások is csak részben ismertek. Egy új jogintézmény esetében azonban ezt nem tartjuk rossz aránynak, különösen annak fényében, hogy 1997-ben és 2003-ban is jelentősen átszervezték az intézményt,
28
2003 után többször bővült a feladatköre, így a neve, valamint két alkalommal változott a telephelye is. A bűnmegelőzés és áldozatsegítés hatékonyságát növelné, ha a tájékoztatások/felvilágosítások egyszerre többféle módon (előadás, internetes, személyes megkeresés, fórum) folynának, mert így valószínűleg minden érintett populáció elérhető. Hogy hol legyen az áldozatsegítő munkatárs elérhetősége? Nehéz egyértelmű választ adni erre a kérdésre a kutatás számai alapján, mert a megkérdezettek több helyszínt is elfogadhatónak tartanak. Magunk részéről egy hálózatos formát tartanánk a legszerencsésebbnek, mely modellben akárhol van státuszban az áldozatsegítő munkatárs, ettől függetlenül több helyszínen végzi az áldozatsegítő munkát, minél közelebb az állampolgárokhoz.
29
IX. Összegzés A két megkérdezés alapján elmondható hogy a megkérdezettek: 1) alapvetően elégedettek a rendőrség munkájával, 2) leginkább az elkövetőtől várnák a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését de emellett (vagy ezzel együtt) az állam szerepét is fontosnak tartják az áldozatsegítésben, 3) szerint az áldozatok is szerepet játszanak abban, hogy bűncselekményt követnek el a sérelmükre, 4) az áldozatsegítő munkát többféle formában, helyszínen és intézményben is elképzelhetőnek tartják, 5) körében a bűnmegelőzési rendezvényeken való részvételi hajlandóságot kis, az áldozatsegítés fogalmát biztosan, vagy részben ismerők aránya jelentős, a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának ismertségét pedig nagy mértékben sikerült növelni. Elmondható tehát, hogy az áldozatsegítés jogintézménye a köztudatba bekerült, az ezt a szolgáltatást nyújtó hivatal ismertsége megszilárdulni látszik.
30
X. A szerző utószava Jelen könyv a TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0009. az „Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében” című projekt keretében 2013. március-május és 2014. június-augusztus hónapban Tolna megye elvégzett két közvélemény kutatásra épül, melyben a lakosság véleményét mértük fel a bűnmegelőzésről, és az áldozatsegítésről. A kutatások eredményei azonban önmagukban keveset mondanának az olvasónak, ezért ezt megelőzően vázlatosan ismertettem az áldozattan történetét a témával foglalkozó magyar nyelvű szakirodalmak alapján, nem titkoltan azzal a céllal, hogy kedvet csináljak az olvasónak a további ismeretszerzés felé. Szeretnék köszönetet mondani Szabó Ernőnek az adatok feldolgozásban nyújtott segítségért. Köszönet illeti a kutatásban résztvevő kérdezőbiztosokat: a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar szociális munka és ifjúságsegítő szakos hallgatóit, a projekt roma áldozatvédelmi szakembereit, valamint a résztvevő pedagógusokat. A projektben megvalósult közös munka kapcsán szeretnék köszönet mondani Illés Lászlónak, dr. Bíró Gyulának és Bátainé Balog Erzsébetnek. Végezetül szeretnék köszönetet mondani dr. Fellegi Borbálának, aki a lektorálás során több pontosítani való dologra hívta fel a figyelmem.
Szekszárd, 2015. augusztus 10.
Varga István
31
1. sz. melléklet: Táblázatok - nyitó felmérés adatai 1. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele nemenként neme fő % nő 535 55,10% férfi 436 44,90% összesen 971 100,00% 2. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele életkor szerint életkora fő % 18 év alatti 158 16,27% 18-35 éves 311 32,03% 36-60 éves 365 37,59% 60 feletti 137 14,11% összesen 971 100,00% 3. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele legmagasabb iskolai végzetség szerint iskolai végzettsége fő % 8 osztálynál kevesebb 52 5,36% általános iskola 245 25,23% szakmunkásképző 227 23,38% gimnázium, szakközép 249 25,64% felsőfokú szakképzés 39 4,02% főiskola, egyetem 159 16,37% összesen 971 100,00%
4. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele lakóhely típusa szerint milyen településen lakik fő % megyeszékhely 112 11,53% város 567 58,39% község 272 28,01% tanya, külterület 20 2,06% összesen 971 100,00%
5. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele az egy háztartásban élők száma szerint Hányan élnek egy háztartásban fő % egyedül 76 7,83% ketten 189 19,46% 3-4 fő 503 51,80% 5-6 fő 174 17,92% 6 főnél több 29 2,99% összesen 971 100,00%
32
6. sz. táblázat: A lakóhely közbiztonságának megítélése a teljes minta körében Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén? fő % össz. 1 45 4,64% 45 2 89 9,18% 178 3 397 40,97% 1191 4 333 34,37% 1332 5 105 10,84% 525 összesen 969 100,00% 3271 átlag 3,38
7. sz. táblázat: A rendőri jelenlét megítélése a teljes minta körében Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? fő % össz. 1 82 8,46% 82 2 140 14,45% 280 3 341 35,19% 1023 4 281 29,00% 1124 5 125 12,90% 625 összesen 969 100,00% 3134 átlag 3,23
8. sz. táblázat: A rendőri tevékenység megítélése a teljes minta körében Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? fő % össz. 1 53 5,48% 53 2 128 13,22% 256 3 375 38,74% 1125 4 255 26,34% 1020 5 157 16,22% 785 összesen 968 100,00% 3239 átlag 3,35
33
9. sz. táblázat: A rendőrségen kívüli más szervek tevékenységének megítélése a teljes minta körében
Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? 1 2 3 4 5
összesen
fő
% 1,43% 19,07% 26,98% 33,20% 19,33% 100,00%
11 147 208 256 149 771
átlag
össz. 11 294 624 1024 745 2698 3,50
10. sz. táblázat: A bűnmegelőzési találkozókon való részvétel megítélése a teljes minta körében Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? fő % igen 252 25,98% talán 428 44,12% nem 290 29,90% összesen 970 100,00%
11. sz. táblázat: Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? fő % igen 331 34,27% nem 635 65,73% összesen 966 100,00%
12. sz. táblázat: Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?
Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? igen részben nem
fő 31 69 232 332
összesen
34
% 9,34% 20,78% 69,88% 100,00%
13/a. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében
A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. 1 2 3 4 5
fő 14 9 73 142 687 925
összesen
% 1,51% 0,97% 7,89% 15,35% 74,27% 100,00%
átlag
14 18 219 568 3435 4254 4,60
13/b. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében
A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. 1 2 3 4 5
fő 193 197 236 106 112 844
összesen
% 22,87% 23,34% 27,96% 12,56% 13,27% 100,00%
átlag
193 394 708 424 560 2279 2,70
13/c. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körébe
A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. 1 2 3 4 5
összesen
fő 76 79 210 175 309 849
átlag
35
% 8,95% 9,31% 24,73% 20,61% 36,40% 100,00%
76 158 630 700 1545 3109 3,66
13/d. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében
A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős. 1 2 3 4 5
fő 188 192 247 122 70 819
összesen
% 22,95% 23,44% 30,16% 14,90% 8,55% 100,00%
átlag
188 384 741 488 350 2151 2,63
14. sz. táblázat: Az áldozatsegítés fogalmának ismerete a teljes minta körében Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? fő % igen 362 37,28% hallottam már róla 303 31,20% nem 306 31,51% összesen 971 100,00%
15. sz. táblázat: Az Igazságügyi Szolgálat ismertsége a teljes minta körében
Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? igen nem
fő 220 749 969
összesen
% 22,70% 77,30% 100,00%
16. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások ismerete a teljes minta körében Válassza ki milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? fő % anyagi 127 30,60% jogi 184 44,34% pszichológiai 99 23,86% egyéb 5 1,20% összesen 415 100,00% 36
17. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások iránti igény a teljes minta körében
Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?
fő
anyagi jogi pszichológiai nem venném igénybe
615 622 290 116 1643
összesen
% 37,43% 37,86% 17,65% 7,06% 100,00%
18. sz. táblázat: Az áldozatsegítés súlyának, nyilvánosságának megítélése a teljes minta körében
Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? 1 2 3 4 5
fő 26 25 148 256 515 970
összesen
% 2,68% 2,58% 15,26% 26,39% 53,09% 100,00%
átlag
26 50 444 1024 2575 4119 4,25
19. sz. táblázat: A különböző típusú felvilágosítások hatékonyságának megítélése a teljes mintában
Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak (pl.: amire ön is szívesen elmenne, amin ön is szívesen részt venne)? előadás internetes személyes találkozás fórum egyéb
fő 353 304 275 220 18 1170
összesen
37
% 30,2% 26,0% 23,5% 18,8% 1,5% 100,00%
20. sz. táblázat: Az áldozatsegítő munka szervezeti elhelyezésének megítélése a teljes minta körében
Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? a rendőrségen az önkormányzatnál Igazságügyi Szolgálatnál más helyen (pl. egyesület, alapítvány) bíróságon ügyészségen
fő 384 267 256 205 41 37 1190
összesen
38
% 32,3% 22,4% 21,5% 17,2% 3,4% 3,1% 100,00%
2. sz. melléklet: Táblázatok - záró felmérés adatai 1. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele nemenként neme
fő nő férfi összesen
% 56,26% 43,74% 100,00%
544 423 967
2. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele életkor szerint életkora
fő 18 év alatti 18-35 éves 36-60 éves 60 feletti összesen
% 17,79% 29,89% 37,54% 14,79% 100,00%
172 289 363 143 967
3. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele legmagasabb iskolai végzetség szerint iskolai végzettsége
fő 8 osztálynál kevesebb általános iskola szakmunkásképző gimnázium, szakközép felsőfokú szakképzés főiskola, egyetem összesen
% 6,00% 23,37% 23,27% 24,10% 5,79% 17,48% 100,00%
58 226 225 233 56 169 967
4. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele lakóhely típusa szerint milyen településen lakik
fő megyeszékhely város község tanya, külterület összesen
% 9,72% 54,08% 34,44% 1,76% 100,00%
94 523 333 17 967
5. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele az egy háztartásban élők száma szerint Hányan élnek egy háztartásban egyedül ketten 3-4 fő 5-6 fő 6 főnél több összesen
fő
% 9,41% 20,06% 50,47% 16,75% 3,31% 100,00%
91 194 488 162 32 967
39
6. sz. táblázat: A lakóhely közbiztonságának megítélése a teljes minta körében Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén? 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 4,79% 9,79% 36,98% 35,52% 12,92% 100,00%
46 94 355 341 124 960
össz. 46 188 1065 1364 620 3283 3,42
7. sz. táblázat: A rendőri jelenlét megítélése a teljes minta körében Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 7,40% 12,60% 33,33% 31,46% 15,31% 100,10%
71 121 320 302 147 961
71 242 960 1208 735 3216 3,35
8. sz. táblázat: A rendőri tevékenység megítélése a teljes minta körében Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 5,42% 13,75% 36,46% 27,92% 16,46% 100,00%
52 132 350 268 158 960
52 264 1050 1072 790 3228 3,36
9. sz. táblázat: A rendőrségen kívüli más szervek tevékenységének megítélése a teljes minta körében Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 11,19% 13,49% 29,50% 28,97% 16,84% 100,00%
107 129 282 277 161 956
40
107 258 846 1108 805 3124 3,27
10. sz. táblázat: A bűnmegelőzési találkozókon való részvétel megítélése a teljes minta körében Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon?
fő
igen talán nem összesen
% 26,38% 47,77% 25,86% 100,00%
254 460 249 963
11. sz. táblázat: Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?
fő
igen nem összesen
% 32,28% 67,72% 100,00%
307 644 951
12. sz. táblázat: Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?
fő
igen részben nem összesen
% 12,96% 20,93% 66,11% 100,00%
39 63 199 301
13/a. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 1,98% 1,63% 6,77% 15,75% 73,86% 100,00%
17 14 58 135 633 857
41
17 28 174 540 3165 3924 4,58
13/b. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 20,92% 23,88% 32,99% 10,78% 11,42% 100,00%
163 186 257 84 89 779
163 372 771 336 445 2087 2,68
13/c. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körébe A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő
% 9,03% 8,91% 28,48% 19,70% 33,88% 100,00%
72 71 227 157 270 797
72 142 681 628 1350 2873 3,60
13/d. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta körében A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős. 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő 148 196 271 80 75 770
% 19,22% 25,45% 35,19% 10,39% 9,74% 100,00%
148 392 813 320 375 2048 2,66
14. sz. táblázat: Az áldozatsegítés fogalmának ismerete a teljes minta körében Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? fő % igen 398 41,29% hallottam már róla 366 37,97% nem 200 20,75% összesen 964 100,00%
42
15. sz. táblázat: Az Igazságügyi Szolgálat ismertsége a teljes minta körében Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról?
fő
igen nem összesen
363 581 944
% 38,45% 61,55% 100,00%
16. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások ismerete a teljes minta körében Válassza ki milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? anyagi jogi pszichológiai egyéb összesen
fő 178 323 144 7 652
% 27,30% 49,54% 22,09% 1,07% 100,00%
17. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások iránti igény a teljes minta körében Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? anyagi jogi pszichológiai nem venném igénybe összesen
fő 596 611 257 98 1562
% 38,16% 39,12% 16,45% 6,27% 100,00%
18. sz. táblázat: Az áldozatsegítés súlyának, nyilvánosságának megítélése a teljes minta körében Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? 1 2 3 4 5 összesen átlag
fő 23 13 128 289 515 968
% 2,38% 1,34% 13,22% 29,86% 53,20% 100,00%
43
23 26 384 1156 2575 4164 4,30
19. sz. táblázat: A különböző típusú felvilágosítások hatékonyságának megítélése a teljes mintában Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak (pl.: amire ön is szívesen elmenne, amin ön is szívesen részt venne)? előadás internetes személyes találkozás fórum egyéb összesen
fő 368 285 283 223 13 1172
% 31,4% 24,3% 24,1% 19,0% 1,1% 100,00%
20. sz. táblázat: Az áldozatsegítő munka szervezeti elhelyezésének megítélése a teljes minta körében Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? a rendőrségen az önkormányzatnál Igazságügyi Szolgálatnál más helyen (pl. egyesület, alapítvány) bíróságon ügyészségen összesen
fő 390 254 259 200 50 29 1182
44
% 33,0% 21,5% 21,9% 16,9% 4,2% 2,5% 100,00%
3. sz. melléklet: A kutatás kérdőíve Tisztelettel Köszöntjük! A Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Rendőr Főkapitányság közös TÁMOP5.6.1.C-11/2-2011-0009. jelű az „Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében” című projektje keretében fontos, hogy megismerjük a lakosság véleményét a témával kapcsolatban. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére, mert ezzel Ön is hozzájárul a sikeres bűnmegelőzési illetve áldozatsegítési munkához. A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen.
A válaszadás időpontja:
1.) Neme:
a) nő
2.) Életkora: a) 18 év alatti
b) férfi b) 18-35 év
3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) 8 osztálynál kevesebb c) szakmunkásképző, szakiskola e) felsőfokú szakképzés
d) 60 felett
b) általános iskola d) gimnázium, szakközépiskola f) főiskola, egyetem
4.) Milyen településen lakik? a) megyeszékhely b) város d) egyéb, pl.: tanya, külterület, puszta 5) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedül lakik b) 2 fő
c) 36-60 év
c) 3-4fő
c) község
d) 5-6 fő
e) 6 főnél többen
6.) Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén? (5 nagyon jó, 1 nagyon rossz) 1 2 3 4 5 Miért:…………………………………………………………………………………………………………………………………… 7.) Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? (5 nagyon elegendő, 1 egyáltalán nem elegendő) 1 2 3 4
5
8.) Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? (5 megtesz minden tőle telhetőt, 1 egyáltalán nem tesz meg mindent) 1 2 3 4 5 Mit kellene tennie még: ………………………………………………………………………………………………………… 9.) Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? (5 igen nagyon, 1 egyáltalán nem) 1 2 3 4 5 Hogyan:………………………………………………………………………………………………………………………………… 10.) Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? a) igen b) talán c) nem
11.) Követtek-e már el bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? a) igen b) nem (Ha nem, ugorjon a 13. kérdésre!)
45
12.) Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? a) igen b) részben c) nem 13.) Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (5 teljesen, 1 egyáltalán nem) A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős. 14.) Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? a) igen b) hallottam már róla, de nem tudom mi az
c) nem
15.) Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? a) igen b) nem (Ha nem, ugorjon a 17. kérdésre!) 16.) Amennyiben igen, válassza ki milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? (Több válasz is lehetséges!) a) anyagi segítség b) jogi segítség c) pszichológiai segítség d) egyéb, éspedig…………………………………………………………………………………………………………………… 17.) Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? (Több válasz is lehetséges!) a) anyagi segítség b) jogi segítség c) pszichológiai segítség d) nem venném igénybe 18.) Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? (5 nagyon fontosnak tartja, 1 egyáltalán nem tartja fontosnak) 1 2 3 4 5 19.) Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak (pl.: amire ön is szívesen elmenne, amin ön is szívesen részt venne)? a) előadás b) fórum c) személyes találkozás d) internetes e) egyéb, éspedig ………………………………………………………………………………………………………………….. 20.) Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? a) Igazságügyi Szolgálatnál b) a rendőrségen c) ügyészségen d) bíróságon e) az önkormányzatnál f) más helyen (pl. egyesület,alapítvány) 21.) Kérjük, írja ide a témával és a kérdőívvel kapcsolatos megjegyzéseit, javaslatait, kérdéseit!
Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet, ezzel Ön is hozzájárult az áldozatsegítő program sikeres megvalósításához!
46
