Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelete Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) számú önkormányzati rendeletének módosításáról Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 14/A.§ (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) rendeletét (a továbbiakban: TÉSZ) a következők szerint módosítja:
1.§ (1) A TÉSZ 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) területi hatálya Budapest VI. kerület Terézváros teljes közigazgatási területére terjed ki. A jelen rendelet előírásait – a benne foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel - együtt kell alkalmazni a 253/1997. (XII. 20.) (továbbiakban OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményekre vonatkozó rendelkezéseivel, a 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzattal (továbbiakban BVKSZ), továbbá a közterületek használatát, a növényzet és zöldfelület védelmét és különösen a helyi épített örökség védelmét szabályozó helyi rendeletekkel.” (2) A TÉSZ 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. (3) A TÉSZ 2. számú melléklete (Kerületi Szabályozási Terv ) helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 2.§
(1) A TÉSZ 2.§ előtti cím helyébe a következő cím lép:
„ Általános örökségvédelmi kötelezettségek, egyes sajátos jogintézmények” (2) A TÉSZ 2.§ (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a Rendelet hatálybalépése után a meglévő épület(ek) elbontásával üressé váló telek esetén. A beépítési kötelezettség az új épület használatbavételi engedélyének jogerőssé válásával teljesül. Teljesülésének határideje az a) esetben a Rendelet hatálybalépésének napjától, a b) esetben a végrehajtható bontási engedély alapján a bontás megkezdésétől számított öt év.” (3) A TÉSZ 2.§ (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„vagy a korábbi épület teljes elbontása nem a bontási engedélynek megfelelően történt” (4) A TÉSZ 2.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A világörökség (világörökségi helyszín és védőövezete - egyben MJT) területen, amennyiben az építést nem kezdik meg a bontást követően, akkor a bontás végrehajtása utáni egy éven belül, vagy a már üres ingatlan esetében jelen rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül a tulajdonos vagy a használó a be nem épített telek átmeneti hasznosításáról gondoskodni köteles a következők szerint: a) köteles a telek legalább 75%-án zöldfelületet kialakítani, és azt a végleges beépítés céljából indított építési tevékenység megkezdéséig fenntartani, vagy; b) az önkormányzattal történő településrendezési szerződés vagy más megállapodás alapján a telket átmenetileg közösségi kert céljára megnyithatja, úgy, hogy a telek legalább 50%-án zöldfelületet kell kialakítani, amely a külön meghatározott napszakban lezárható kertként üzemeltethető, vagy c) az önkormányzattal történő megállapodás esetén parkolóként üzemeltetheti a telket, úgy, hogy a telek
átmeneti
hasznosításként
felszíni
ca) legalább 30%-án zöldfelületet kell kialakítani, fenntartani és a fennmaradó területén alakíthatók ki parkolók, vagy
cb) a telek legalább 60%-án zölddel futtatott pergola kerül kialakításra a felszíni parkolók felett. Az a)-b) pont szerinti zöldfelület és a c) pont szerinti zölddel futtatott pergola folyamatos fenntartásáról az üzemeltető vagy a tulajdonos gondoskodni köteles. A telek mindhárom esetben továbbra is beépítésre szánt területként építési teleknek számít és az a)-c) pont szerinti átmeneti hasznosítás megszüntetése után beépíthető. Az a)-c) pontokban meghatározott mértékű zöldfelület kialakításra és a zöldfelület fenntartására a tulajdonos vagy az átmeneti hasznosítást végző használó a telek beépítésének tényleges megkezdéséig kötelezhető.” 3.§ (1) A TÉSZ 3.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Terézváros területén a közterületek átépítése, vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő használata
céljából Közterület Alakítási Tervet (a továbbiakban KAT) kell készíteni. A közterületek rendezett fenntartása, és használatának biztosítása érdekében különösen az a) – d) pontokban foglalt közterületekre szükséges KAT készítése a jogszabály szerinti tartalommal. Amíg az adott közterület nem rendelkezik elfogadott KAT-tal, addig a (8) bekezdésben foglaltak szerint is készíthető egyszerűsített KAT. Legalább a következő közterületekre készítendő KAT: a) gyalogosutca, vagy vegyes használatú utca, közpark funkciót is betöltő tér kialakítása során
annak teljes területére, különösen a aa) Liszt Ferenc térre, ab) Hajós utca területére, ac) Jókai tér területére; b) közterületi mélygarázs létesítése és ahhoz kapcsolódó felszínrendezés esetén legalább az érintett közterület jól lehatárolható területére; c) Z keretövezetbe sorolt területre és környező közterületére együtt;
d) minden egyéb gyalogos, vagy vegyes használatú közterületi felület esetében da) az Andrássy út területére, amely külön-külön egybefüggő terv szerint is készíthető az alábbi szakaszokon: - a Bajcsy-Zsilinszky út és Eötvös utca között, mely terv magába kell, hogy foglalja a Teréz körút Oktogonhoz tartozó területét is a Király utca és az Aradi utca között, - az Eötvös utca – Bajza utca között – a Kodály körönd teljes területét beleértve, - a Bajza utca – Dózsa György út között; db) a Bajcsy-Zsilinszky útnak a kerület közigazgatási területére eső teljes szakaszán; dc) a Nyugati térre, mely terv a körút két oldalán külön-külön is készülhet; dd) az Oktogon területére önállóan is készülhet a körút és az Andrássy út első keresztutcájáig terjedő területén egybefüggően; de) a Podmaniczky utca teljes szakaszán a Teréz körút és a Bajcsy-Zsilinszky út között, df) a Teréz körút teljes hosszában egybefüggően az Oktogonig.” (2) A TÉSZ 3.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti KAT hiányában egyszerűsített közterület alakítási terv is készíthető, ha az kizárólag a közterületen elhelyezhető, 5.§-ban foglalt építmények, vendéglátó teraszok létesítését szolgálja, és ami nem jár az adott közterület átépítésével. Ez esetben a KAT legalább a kiválasztott közterületi helyszín és a mellette fekvő telek és kétoldali telekszomszéd előtti közterületre kell készüljön, bemutatva - legalább fotódokumentációval - az érintett közterületet. A kisebb lehatárolású KAT a változtatás mértékének megfelelő mértékben a következőket tartalmazza:
a) a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést - a közterület adott szakaszán minden köztárgy feltüntetésével, b) az érintett háztömb közterület felőli fotóit, c) a magassági kialakítást metszeten bemutatva, d) a keresztmetszeti elrendezést a visszamaradó gyalogosfelület bemutatásával, e) a városképi megjelenést az arculati elemek terveivel, f) a javasolt növényzet elhelyezését - beleértve a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, planténeres növényzet elhelyezési módját, g) az építéssel nem járó parkoló kialakítás módját, h) a köztárgyak elhelyezését, i) a berendezések elhelyezését (beleértve a reklámhordozókat is), j) a közműhálózat és műtárgyai bemutatását, azokhoz való esetleges kapcsolódást, k) a köz- és díszvilágítás kialakítását, l) a vendéglátó terasz kialakításának módját, jellemzőit, berendezésének módját. A kisebb lehatárolásra készülő KAT esetében teljes közterületre vonatkozóan a KAT-ban meghatározható 5.§ (5) szerinti engedményes eltérések a vendéglátó teraszokra nem érvényesíthetők.” 4.§
(1) A TÉSZ 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jelen paragrafus szerint a közterületen elhelyezhető építmények, teraszok csak KAT - annak hiányában a a 3.§ (7) szerinti egyszerűsített KAT - alapján létesíthetők és helyezhetők el.” (2) A TÉSZ 5. § (2) bekezdés h) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„a közterületi fák, egyéb építmények és közművek, figyelembevételével, szükség esetén utóbbiak kiváltásával” (3) A TÉSZ 5. § (5) bekezdés felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vendéglátó terasz elhelyezése a közterületen a) gyalogosövezetben a visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége aa) a közterület teljes szélességében kialakított gyalogosfelület esetén legalább 4,0 m, melyet az utcatengelyhez igazítva, a közterület közepén kell biztosítani, ab) a vegyes forgalmú közterület eltérő burkolattal jelölt kizárólagos gyalogosfelületének sávjában legalább 2,0 m, ac) a Liszt Ferenc téren a külön-külön gyalogosirány esetében legalább 2,5 m, melyet egyenként egy –egy tengely mentén kell kialakítani az Andrássy út és a Király utca között, ad) közhasználat célját szolgáló terület szélességének fele, de legalább 3,0 m. A visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület előírt szélességét a kétoldalt elhelyezett, egymással szemközti teraszok kialakításánál, vagy egy teraszegység kétoldali kialakítása esetében is biztosítani kell;” (4) A TÉSZ 5. § (5) bekezdés f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„f) a teljes közterületre vonatkozó KAT alapján az a) – b) pontban előírtaktól eltérő értékek határozhatóak meg; g) ahol a vendéglátó terasz létesítése nem tiltott, a nem szabályozott kérdésekben KAT alapján állapítható meg a telepítés módja.” (5) A TÉSZ 5. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) évente és egyhuzamban legfeljebb egyszeri alkalommal, legfeljebb október 1. és március 31. közötti időszakban, legfeljebb 180 napig, ideiglenes jelleggel a vendéglátó terasz téliesítése megengedett, ha:”
(6) A TÉSZ 5. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) terepszint felett: kizárólag KAT-ban meghatározott helyeken és kialakításban létesíthető;
5.§ (1) A TÉSZ 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint feletti osztópárkányig, a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet, ugyancsak a látványterv részeként engedélyezett, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján” (2) A TÉSZ 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozása lehetséges, mely estben a tűzfalfestmény legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmazhat reklámfelületként a tűzfalfestmény legfeljebb 5 %-os felületén.” (3) A TÉSZ 6. § (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
…..” Tűzfal utólagos hőszigetelése – a tűzvédelmi hatóság hozzájárulásával - átnyúlhat a szomszéd telekre, amelyet tűzfalat takaró épület létesítése esetén el lehet bontani.” (4) A TÉSZ 6. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Épület külső megjelenését érintő beavatkozást az eredeti építési tervek hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez alkalmazkodva, az eredeti állapot megkutatásával kell elvégezni úgy, hogy a homlokzat vagy az utólag átalakított kirakatportálok az eredeti állapot látványát biztosítsák.” (5) A TÉSZ 6. § (7) bekezdésében „az épületek felújítása ” kifejezés helyébe „az épület homlokzatfelújítása” kifejezés lép. (6) A TÉSZ 6. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Teljes egészében 1950 előtt létesült, vagy 1950 előtti, jellegében és kubatúrájában az eredeti állapotába visszaállított tetőtér a következő feltételek mellett, akkor is beépíthető, ha az épület szintterületi mutatója az adott építési övezetben megengedett szintterületet eleve meghaladja, vagy a tetőtér beépítésével lépi azt túl a) a szintterületi mutató nem haladhatja meg a BVKSZ-ben meghatározott keretövezeti határértéket, b) az épület tetőzetének eredeti kubatúrája és az eredeti tetősík közterületek felőli függőleges vetületének legfeljebb 25 %-a változtatható meg a 12. §-ban szabályozott magassági rendelkezések figyelembevételével.” (7) A TÉSZ 6. § (10) bekezdésében a (9) bekezdésre való hivatkozás „c)” pontról „b)” pontra változik.
6.§
(1) A TÉSZ 7. § (4) bekezdésének b) pontjában „az épület udvarában lévő helyiséget” kifejezés helyébe „az
épület udvarában, vagy emeletén lévő helyiséget” kifejezés lép, a d) pont szövegében a „tekintetébe” szó helyébe a „tekintetében” szó lép. (2) A TÉSZ 7. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) vakító fénnyel vagy kápráztatással járó, futófény, fényreklám”
(3) A TÉSZ 7. § (9) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Épület átalakítása, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a jelen rendeletnek nem megfelelő és a közterületről is látható cégér, cégtábla, hirdető-berendezés eltávolítandó, vagy a jelen rendeletnek megfelelő kialakításúra cserélendő.”
7.§
(1) A TÉSZ 8. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő „30%-án” számérték „10 %-án” számértékre változik. (2) A TÉSZ 8. § (1) bekezdés kiegészül a következő i) ponttal:
„i) Kirakatportálon kívül és az üveg síkjától 0.5 méteren belül nem helyezhető el nagyméretű képernyőjű reklámhordozó, vagy műsorszóró berendezés.”
8.§
(1) A TÉSZ 9. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet, berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető.” (2) A TÉSZ 9. § (2)-(3) bekezdések helyébe a következő (2)-(3) bekezdések lépnek:
„(2) Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is: a) fűtési, hűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el; b) épület-gépészeti, távközlési, vagy telekommunikációs eszköz és berendezés látható módon nem létesíthető; c) napkollektorok tetősíkba illeszkedve elhelyezhetők, de közterület felöli tetőn tetősíkonként a napkollektorok összesített szerelt hossza nem haladhatja meg a 10,0 m-t és együttes felülete sem lehet nagyobb 100,0 m2-nél; a tetőhéjalásnál pikkelyfedéséhez illeszkedő napelem létesíthető; d) az Andrássy úton, az Oktogonon és a Kodály körönd melletti ingatlanokon napkollektor és napelem a közterület felőli tetőzeten nem létesíthető; e) árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el; f)
bankomat berendezés csak a kirakatportálba szerelten, vagy – kizárólag új épületnél - a falsíkba építetten létesíthető;
g) a név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni. (3) Az épület közterület felől nem látható – általában udvari - homlokzatán: a) amennyiben az OTÉK rendelkezése alapján és a szakhatóság hozzájárulásával a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője elhelyezhető, akkor a vonatkozó szakági előírásokon túl: aa) igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét; ab) a nyílászáró alatti parapetfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem engedhető meg, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná; ac) védett épületen gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése nem létesíthető a belső udvari homlokzatokon sem. b) udvar felé mesterséges szellőzés, klimatizáló berendezés, helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés kivezetése az OTÉK rendelkezésének figyelembevételével és kizárólag kültéri egység elhelyezése nélkül megengedett;
c) távközlési és telekommunikációs eszközt elhelyezni csak rejtetten – padlástérben - szabad; d) napkollektorok tetősíkba illeszkedve elhelyezhetők, e) villanyóra nem helyezhető el. (3) A TÉSZ 9. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Új épület csak központi klímaberendezéssel létesíthető, vagy rendeltetési egységenként megtervezetten, az épület eredeti építési tervében szerepeltetett egyedi klímaberendezésekkel látható el. Az eredet terv szerinti elhelyezést és annak módját kell figyelembe venni utólagos elhelyezés esetén is. .”
9.§
(1) A TÉSZ 11. § (3) bekezdésének felvezető mondata kiegészül az „és paraméterekkel” kifejezéssel, továbbá az a) pontjában szereplő „11 m” számérték „10,0 m” számértékre módosul, és az f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, az eredeti g) pont h) pontra változik:
„f) egyéb épületfunkciókat is kialakítva: a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterülete figyelmen kívül hagyható, kivéve a g) pontban meghatározott eseteket, g) ha csak a földszinten, az épület közterület felőli traktusában, a legfelső két szintjén, vagy ezek valamelyik esetében létesül egyéb épületfunkció, és azok szintterületi mutatója nem haladja meg a 3,0 értéket, akkor a teljes épület elérheti az e) pontban meghatározott szintterületi mutatót. (2) A TÉSZ 11. § (7) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
„Közterület alatti mélygarázs esetében a szintterületi mutató nem korlátozott, a felszíni építményei szintterületét az övezet határozza meg.” (3) A TÉSZ 11. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Közterület alatti mélygarázs kialakításának részletei, a közterülethez kapcsolódó tulajdonosi, kezelői feltételek előzetesen településrendezési szerződésben rögzíthetők.”
10.§
(1) A TÉSZ 12. § (1) bekezdésének c) pontjában a zárójelben szereplő képlet számértéke „ ÉLP= UBM+6,0 m” értékről „ÉLP= UBM+7,0 m” számértékre módosul. (2) A TÉSZ 12. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utcai járdaszinttől mérten az épület legmagasabb pontja nem nyúlhat túl az UBM+7,0 m-es értékben meghatározott vízszintes sík (ÉLP) fölé kivéve, amennyiben az illeszkedést terv és településképi vélemény bizonyítja. A tetőfelépítmények közül csak a liftgépház, legfeljebb 3,0 mes túlnyúlása megengedett.” (3) A TÉSZ 12. § (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
„Ahol az épület homlokzati tagoltsága, rizalitja 6,0 méternél nagyobb szélességű, ott megengedett, hogy a 4,5 m-rel nagyobb magasság annak megfelelő szélességben legyen alkalmazva.” (4) A TÉSZ 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az UHM és UBM értékétől legfeljebb 0,5 méterrel el lehet térni kizárólag a szomszédos, egyedi védelem alatt álló épülethez való illeszkedés érdekében.”
11.§ A TÉSZ 13. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő (4)-(10) bekezdések lépnek
„(4) A legkisebb udvarméret (a továbbiakban: UM) rendelkezéseit a vizsgált épületszárnyra merőlegesen mért udvarméret megállapításakor kell alkalmazni, melynek során a telek szélességi és mélységi méreteit egész számra, felfelé kell kerekíteni. (5) Az udvarméret közbenső telekre vonatkozó szabályai meglévő épület bővítése vagy új épület létesítése esetén a) általános esetben a legkisebb udvarméret minden irányban (utcai és nem utcai épületszárnyra merőlegesen egyaránt) UM = 2/3 x ÉLP; b) a legkisebb csökkentett udvarméret (UMcsökkentett)12,0 m lehet, mely a c) és d) pontban foglalt szabályok esetén alkalmazható; c) a nem utcai épületszárny ténylegesen létrejövő, udvarméret alapján számított legmagasabb pontja (ÉLP SZÁMÍTOTT) legfeljebb a csökkentett udvarméret 1,5 szerese lehet (ÉLP SZÁMÍTOTT = 1,5 x UM CSÖKKENTETT) akkor, ca) ha a telek szélessége 26 m-nél kisebb, vagy cb) ha a létesülő épületszárny a szomszédos egyedi védelem alatt álló épület tűzfalának teljes, vagy részbeni takarása érdekében jön létre, és legmagasabb pontja nem haladja meg a védett épület csatlakozó gerincmagasságát; d) az egymással szemközti épületszárnyak legmagasabb pontjainak átlaga vehető figyelembe akkor, ha a szomszédos épületek eltérő magasságban csatlakozó gerincmagasságát és a telekre vonatkozó ÉLP értékét a nem utcai szárnyak legmagasabb pontjai nem haladják meg, és a két szemközti szárny legmagasabb pontjainak átlaga nem haladja meg a csökkentett udvarméret 1,5 szeresét (ÉLP ÁTLAGOS = 1,5 x UM CSÖKKENTETT), (6) Az udvarméret eltérő szabályai meglévő épület bővítése vagy új épület létesítése esetén a) A beépíthetőség szempontjából kedvezőtlen adottságú ingatlanok esetében amennyiben a szabályozási terv azt rögzíti, az építési helynek a terepszint felett is beépíthető részét kell figyelembe venni, mely esetben a legkisebb udvarméretet és a szomszédos telek udvari homlokzatától való távolságot nem kell figyelembe venni, a telekre vonatkozó UBM, UHM és az ÉLP értéke változatlan. b)
Az udvarméret előírt méretétől és az ahhoz tartozó, az oldalszárnyak magasságát meghatározó 1,5 x UM értéktől el lehet térni a beépíthetőség szempontjából kedvezőtlen adottságúnak számító telken álló, vagy arra tervezett épület és az annak szomszédságában lévő védett épület(ek)hez (egyedi műemlék, fővárosi, kerületi védelem alatt álló épület) való kedvezőbb illeszkedés érdekében, a tervtanács és a településképi vélemény által egyaránt javasolt egyedi geometriát alkalmazó, illeszkedő beépítés esetén.
c) Amennyiben az övezeti előírás lehetővé teszi az udvar lefedését, az előírt udvarméret szabályait ca) üvegezett lefedés esetén az eredeti udvarszinttől, cb) födémmel való lefedés esetén annak felső szintjétől kell alkalmazni. d) Ha a meglévő épületszárny legmagasabb pontja és a meglévő udvarméret egymáshoz viszonyított aránya 1,5-nél nagyobb, (ÉLPmeglévő / UMmeglévő >1,5), akkor az érintett szárny udvari homlokzatának magassági növelése, vagy tetőtérbeépítés során a tetősíkon kívüli épületrésze nem nyúlhat túl a szemközti szárny udvari járda- vagy terepcsatlakozását és az adott udvari szárny meglévő párkányát (az eredeti legfelső teljes szintnek számító homlokzati sík és tető metszésvonala) összekötő sík fölé. (7) Az udvarméret saroktelekre vonatkozó szabályai új beépítés esetén a) általános esetben a (5) bekezdés a) pont szerinti udvarméreteket kell figyelembe venni, b) amennyiben a (5) bekezdés a) pont szerinti udvarméret nem teljesíthető, akkor a (8) bekezdés szerint kell az utcai épületszárnyakra merőleges udvarméretet megállapítani, az ÉLP csökkentése nélkül.
(8) Új épület létesítése esetén – amennyiben az (5) bekezdés a) pont szerinti méret nem teljesíthető a) a 35 m-es, vagy ennél kisebb mélységű közbenső teleknél az utcai épületszárnyra merőleges udvarméret megállapítása során - az ÉLP csökkentése nélkül aa) 35 és 30 méter telekmélység között legfeljebb 17 méteres utcai épületszárny mélységet lehet biztosítani, az udvarméret a visszamaradó méret; ab) 30 méternél kisebb telekmélység esetén az udvarméret legfeljebb 12 méterre csökkenthető, az utcai épületszárny mérete a visszamaradó méret; ac) 24 méter alatti telekmélység esetén legfeljebb 12 méteres utcai épületszárny mélységet lehet biztosítani, az udvarméret a visszamaradó méret. Az aa) esetben meghatározott 17 méteres épületmélység az utcai és a hátsó épületszárny mélységi méretének együttes összege is lehet. b) az udvarméret előírt méretétől a legalsó két szinten akkor lehet eltérni, ha ba) az első emelet feletti szinttől felfelé az udvar vízszintes irányú mérete legalább annyival nagyobb, mint amennyivel az udvarméret az alsó két szinten ugyanabban az irányban az előírtnál kisebb, és bb) az alsó két szinten az udvarméretek csökkentése nem nagyobb 15%-nál. (9) Az udvarméret megállapítása új épület létesítése esetén, a szomszédos telken lévő épület homlokzatának figyelembevételével: a) az egymás felé tekintő homlokzatok közötti távolság nem lehet kisebb, mint a telkekre vonatkozó magasabbik ÉLP-ből számított udvarméret értéke, a beépítendő telekre vonatkozó udvarméret (5)-(6) bekezdés szerinti szabályainak betartása mellett; b) a szomszéd telek felé nem utcai épületszárny tűzfalasan akkor építhető -, ha ba) az eredeti beépítés azon a telekhatáron tűzfalas volt, és bb) a szomszédos kialakult udvarméret legalább 12 m, és bc) a tervezett épületszárny legmagasabb pontja kisebb, mint a rá merőlegesen mért szomszédos udvarméret 1,5-szerese. (ÉLP SZÁMÍTOTT ≤1,5 x UM SZOMSZÉD). (10) Légudvar vagy 3,0 méternél szélesebb, de 6,0 méternél keskenyebb meglévő udvar felé: a) új lakás főhelyisége nem nyitható – már meglévő lakás megosztása kivételével -, b) az udvar légtérarányát érintő épületmagasítás csak akkor megengedett, ha az udvarra lakás főhelyisége nem nyílik, c) a szomszédos telken új épületszárny csak akkor építhető az előírt udvarméretnél kisebb távolságra az érintett udvari homlokzattól, ha az udvarra lakás főhelyisége egyik épületből sem tekint.”
12.§ (1) A TÉSZ 17. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a benyúló új építményrész csak a közúti űrszelvényen kívül létesíthető;” (2) A TÉSZ 19. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) meglévő épületben az alapító okiratban felsorolt lakások okirat szerinti méretekből számított területátlag, felénél, de legalább 55 m2-nél,” (3) A TÉSZ 19. § kiegészül a következő (14) bekezdéssel:
„(14) A tetőtérbeépítés és az emeletráépítés során a tetőtérben biztosítani kell az épület központi hűtését, fűtését ellátó gépészeti helyiség helyét, ha az épület még nem rendelkezik vele. Padlástérben az épület klimatizációjával összefüggő helyiség nem számít be a szintterületi mutatóba.”
13.§ (1) A TÉSZ 22. § (1) bekezdéséhez tartozó 3. számú táblázat helyébe a következő 3. számú táblázat lép: 3. számú táblázat Beépítési mód
az építési telek
az építési övezet jele
legkisebb kialakítható
területe m2
szélessége
legnagyobb megengedett beépítési
szintterületi
mértéke
mutatója
m
VK-VI-1
Z
700
18
VK-VI-2
Z
700
18
VK-VI-3
Z
700
18
VK-VI-4
Z
2000*
18
VK-VI-5
Z
2000*
18
VK-VI-6
Z
2000
50
VK-VI-R
Z
800
18
az épület
%
terepszint alatti beépítési mértéke
m2 /m2
legkisebb
legkisebb
legnagyobb
kötelező
kötelező
megengedett
zöldfelületi mértéke
%
%
m
Á
80
Á
5,5
Á
90
Á
10
F+1e
100
ÖK
6,0
MG1
100
MG1
0
Á
80
F+1e
100
Á
80
F+1e
100
4,5 4,0
Á
90
Á
10
MG1
100
MG1
0
Á
90
MG1
100
10
Á
80
Á
4,5
Á
90
Á
10
ÖK
100
ÖK
5,0
MG2
100
MG2
10
Á
80
Á
5,5
Á
90
Á
10
ÖK
100
ÖK
5,5
MG2
100
MG2
10
100
3,5
építménymagassága
100
0
Á
80
Á
5,5
Á
90
Á
10
F+1e
100
ÖK
6,0
MG3
100
MG3
0
21
25
16
21
16
21
19
30
-
30
-
-
16
25
Alkalmazhatóság Á
általános esetben
F+1e
földszinti és első emeleti beépítés mértéke az övezetben meghatározott feltételek esetén
MG1
mélygarázs létesítése érdekében, kizárólag akkor, ha a telek mérete kisebb 1000 m 2-nél,
MG2
kizárólag mélygarázs létesítése érdekében, (telekmérettől függetlenül)
MG3
mélygarázs létesítése érdekében ha a telek mérete kisebb 1000 m2-nél, vagy ha garázs tetőkerti zöldfelületének termőréteg vastagsága nagyobb 1,5 méternél.
ÖK *
kizárólag az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték Magánút kialakítása esetén az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélesség a telekalakításnál figyelmen kívü l hagyható.
(2) A TÉSZ 22. § (14) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A VK-VI-R övezet területén: a) az első emeleti szint felett csak lakófunkció létesíthető, kivéve aa) a kulturális, oktatási, művelődési, szórakoztatási és szálláshely-szolgáltatási rendeltetési egységeket, valamint az utcai homlokzattal nem rendelkező parkolószintet, ab) a Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út, a Podmaniczky utca, a Nagymező utca, a Dessewffy utca, a Hajós utca és a Király utca menti telkek épületeit, ahol az aa) pontban felsoroltakon kívül közintézményi, valamint kereskedelmi és irodai funkció is létesíthető az épület egy részében, vagy egészében. ac) ha az első emeleti szint felett létrejövő irodai funkció összesített szintterülete nem haladja meg az épület szintterületének 25%-át.”
14.§ (1) A TÉSZ 25. § (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„d) honvédelmi célt szolgáló, egészségügyhöz kapcsolódó építmény”
15.§ (1) A TÉSZ 29. § (1) bekezdéséhez tartozó 9. számú táblázat helyébe a következő 9. számú táblázat lép: 9. számú táblázat a telek legkisebb kialakítható
az épület
legnagyobb megengedett
az építési övezet jele
területe
Z-FK-VI-1
szélessége
beépítési
szintterületi
mértéke
mutatója
terepszint alatti beépítési mértéke
legkisebb
legkisebb
legnagyobb
kötelező
kötelező
megengedett
zöldfelületi
m2
m
%
m2 /m2
%
%
KA
KA
0
0
65
35
Z-FK-VI-2
KA
KA
2
Z-FK-VI-3
3000
30
2
Z-FK-VI-4
3000
-
2
építménymagassága
mértéke
m
35
-
-
3,0
4,5
0,03
65
1,00
65
35
-
4,5
65
15
-
4,5
Á
0,03
MGö
1,53
15
*
Alkalmazhatóság: Á
Általános esetben
KA
kialakult állapot
MGö
kizárólag önálló mélygarázs létesítése esetén kialakult állapotban már meglévő forgalom átvezetése esetén”
*
16.§ A TÉSZ 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4)
A Nyugati pályaudvar eltérő övezetbe sorolt területeire vonatkozó kiegészítő rendelkezések A pályaudvar használaton kívüli területein továbbá, az ingatlanfejlesztésre kijelölt területeken átmenetileg a) zöldfelület, rekreációs terület, b) sportterület, sportpálya, c) felszíni parkoló, d) ideiglenes jellegű építmény - legfeljebb 30%-os beépítettségi mértékkel
létesíthető, az övezeti besorolástól függetlenül.” 17.§ A TÉSZ a következő címmel és az azt követő 34/A §-sal egészül ki:
„Egyes telkekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések 34/A § A Bajza utca 49-51. szám (28332 hrsz) iskola hátsó kertjében lévő tanuszoda felújítható, bővíthető, de elbontása esetén a hátsókerti határvonalat figyelembe kell venni bármilyen építés során.” Záró rendelkezések 18.§
(1) Ez a rendelet a 2015. december 4-én lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a TÉSZ 1.§ (4) bekezdése, 2.§ (2) és (6) bekezdése, 8.§ (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
Budapest, 2015. november 19. Hassay Zsófia
dr. Mogyorósi Sándor
polgármester
jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. november 19. napján kihirdetésre került. A közzététel időtartama 15 nap.
dr. Mogyorósi Sándor jegyző
1. számú melléklet FOGALOMMAGYARÁZAT
1.
Beépített udvar
2.
Beépíthetőség
Az olyan udvar, melyen beépítésbe beszámító építményrészek állnak.
szempontjából
kedvezőtlen adottságú ingatlan
Mely: a) 900 m2-nél kisebb területű, és b) szabálytalan konkáv geometriájú, vagy
c) saroktelek, vagy d) a beépítés szempontjából kedvezőtlen geometriai jellemzőkkel rendelkezik da) túl keskeny telekszélesség – 18 m alatt, vagy db) túl rövid telekmélység, 24 m alatt, e) a szomszédos ingatlan beépítése korlátozó.
3.
Befoglaló szerkezetével együtt mért
A reklámfelület és a kihelyezéséhez, rögzítéséhez szükséges keret, vagy keretet
reklámfelület
helyettesítő szerkezeti elemek együttes nagysága, a felületetet a szemlélő nézőpontjából, arra merőlegesen beforgatottan számolva. Ha a reklámfelirat nem táblajelleggel létesül, névleges befoglaló méretként a legkisebb köré rajzolható, téglalapnak az oldalméreteit kell tekinteni.
4.
Cégér, cégtábla, cégfelirat:
Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
5.
Címtábla
6.
Építési hely terepszint alatt és felett is
Az OTÉK szerinti építési hely azon része, melyen belül a beépítésbe beszámító
beépíthető része
építményrészek elhelyezhetők.
Építési hely kizárólag terepszint alatt
Az OTÉK szerinti építési hely azon része, melyen belül kizárólag a terepszint
beépíthető része
alatti építmények, továbbá a beépítés mértékébe be nem számító építmények
Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla)
7.
helyezhetők el.
8.
Épület hátraléptetése
Az a zártsorú beépítési módnak megfelelő épület elhelyezés, melynek építési vonala nem azonos a közterületi felőli telekhatárral (telek homlokvonalával v. szabályozási vonallal): a) Az épület hátralépésének az építési vonalon mért szélessége nem lehet
kisebb 8 m-nél, mélysége pedig nem haladhatja meg a hátraléptetés szélességét. b) A telek oldalhatárától mért 4 m-es távolságon belül az épületet hátrébb helyezni nem szabad, kivéve, ha a KSZT a hátraléptetést több épületre vonatkozóan előírja, és emiatt a közbenső épület egésze a szabályozási vonalhoz képest hátrébb helyeződik. c) Két telekre vonatkozóan is megengedhető az együttes hátraléptetés, mely esetben annak együttes hossza legalább 12 m legyen, melyből mindkét telekhez legalább 5-5 m kell, hogy tartozzon. d) A hátraléptetéssel érintett épület(ek) hátralépő épületrészét és a szabályozási vonalon maradó épületrészét egységes homlokzattal kell megépíteni.
9.
Élp - Épület legmagasabb pontjának
Az épület legmagasabb pontjának (BKVSZ fogalom) magasságát kijelölő
síkja
vízszintes sík. Az Élp magassága legfeljebb 7,0 m-rel lehet magasabb, mint a
9/a
Élp átlag
Egymással szemközti épületszárnyak legmagasabb pontjainak átlagértéke. Nagyságát a jellemző udvari keresztmetszetek alapján kell megállapítani, a két szemben lévő épületszárny legmagasabb pontjának magassági átlaga alapján [(Élp 1 szárny + Élp 2szárny) /2].
10.
Élp számított
Az épület vagy épületszárny az udvarméret számítással összefüggésben
telekre meghatározott Ubm érték.
ténylegesen létrejövő legmagasabb pontja.
11.
Elvárt zöldfolt
A kötelező zöldfelület kialakításának elsődleges helyeként meghatározott területrész a telken belül. a)
Mérete általában 8,0 x 8,0 m az adott telken, az ettől eltérő méretet a szabályozási terv külön rögzíti.
b) Ha az adott telken a lehatároláson belül a zöldfelület legkisebb értéke nem teljesíthető, akkor a fennmaradó kötelező részét az irányadó zöldfolt területén belül kell biztosítani.
Az elvárt zöldfolt: c) területe terepszint alatt beépíthető, a zárófödémen tetőkerti kialakítás kötelező, d) területébe a terepszint felett a beépítésbe beszámító építmény, vagy építményrész nem nyúlhat, e) a lehatárolt területen, vagy - nagyobb terület esetén –az egybefüggő 8 x 8 mes területen belül burkolt felület nem létesíthető.
12.
Az értékvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell az építményrészekre vagy
Értékvédelmi dokumentáció
az épület egészére:
a) az épület korabeli eredeti terveinek másolatát – amennyiben az fellelhető, b) az épületre vonatkozó szakirodalmi adatokat (építtető, építész, építési év, stílus stb.),
c) a beavatkozással, építési munkával érintett építészeti részletek részletrajzait, fotóit,
d) az épület egészét bemutató fotódokumentációt – a tervezett beavatkozásnak megfelelő részletezettséggel -, értékvédelmi szempontú műleírást.
13.
A helyi építészeti örökség védelmének az adott épületre, (építményre), mű- és
Értékvizsgálat
köztárgyra,
ezek
együttesére
vonatkozó
szempontjait
f
elkutató és dokumentáló örökség- és értékvédelmi feltáró és alátámasztó olyan szakmai vizsgálat és munkarész is, amely esztétikai, műszaki, építészt- és művészet- valamint építéstörténeti és helytörténeti vizsgálatot is tartalmaz a védendő
értékek feltárása céljából. Az értékvizsgálat a további védelemre
javaslatot is tartalmazhat.
14. 15.
Legalább részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak,
Falkutatás
annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően. Olyan közterület, ahol a KRESZ szerint csak a gyalogosforgalom megengedett, a
Gyalogos övezet
célforgalom (áruszállítás) engedélyhez és/vagy időszakhoz kötötten lehetséges.
16.
Hirdető
berendezés
reklámhordozó szerkezet
/
vagy
Jelen rendelet alkalmazása során reklám- vagy hirdető berendezés az a – jellemzően – közterületről látható szerkezet (önálló építmény vagy építményre szerelt berendezés),
amelynek elsődleges célja gazdasági-, társadalmi- vagy
politikai célú hirdetés, kommunikáció vizuális megjelenítése. Nem számít reklám (hiredtő) berendezésnek az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a lakosság vagy utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmény megjelenítése, valamint a választási plakát. Reklámberendezésnek számít az a szerkezet is, mely átmenetileg, vagy véglegesen a hirdető felületet nem tartalmaz.
17.
Árubemutató eszköz
általában műanyag ember-formájú baba, fémváz, kosár, egyéb mobil eszköz,
18.
Avult hirdető-berendezés
anyagában,
megjelenésében,
tartalmában
és/vagy
szerkezetében
elhasználódott, nem időszerű, az elvárt településképi, utcaképi megjelenést nem biztosító, azt károsan befolyásoló, a kor és a műemléki terület elvárásait nem tükröző
hirdető-berendezés,
függetlenül
attól,
hogy
hirdetési
felületet
tartalmaz-e.
19.
Citylight világító-reklám
változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy
kétoldalú,
világító hirdető-berendezés
20.
Építési védőháló
21.
Étlap
22.
Fényreklám
időszakosan, építési tevékenység ideje alatt az épület homlokzati fala elé, állványzatra kifeszített, reklámot is tartalmazó molinó vendéglátóhelyek számára kötelezően elhelyezendő, a kínált ételek felsorolását tartalmazó tábla vagy doboz. fény- illetve világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, hirdetés.
23.
Hirdetmény
felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, akár nyomdai úton, vagy házilag készült; továbbá minden egyéb olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére irányul, illetve valamely tevékenységet népszerűsít, vagy választási hirdetést tartalmaz
24.
Hirdetőoszlop
henger alakú, cserélhető hirdetőfelületű reklámhordozó berendezés
25.
Hirdetőtábla
hirdetések, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható reklámszerkezet
26.
Kandeláber reklám
közvilágítási oszlopra elhelyezett kétoldali reklámfelülettel rendelkező festett vagy világító reklámberendezés
27.
egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület
Kirakatszekrény
homlokzati falához, vagy kerítéshez rögzített, árubemutatásra szolgáló reklámberendezés
27/ a
Közösségi kert
a városi kertészkedés számára kialakított olyan átmeneti hasznosítás, amely során a kialakított zöldfelületet vagy mintakertet, önszerveződő közösség tartja fenn.
28.
Óriásplakát
változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 10 m2-nél nagyobb felületű, közterületről látható építmény,
29.
olyan reklámberendezés, mely egy konkrét árú márkájának jelét tartalmazza.
Márkareklám
Jelen rendelet alkalmazása során nem számít márkareklámnak a vendéglátó egység
cégéreként
felszerelt,
legfeljebb
egy,
a
vendéglátóegységben
fogyasztható étel, vagy ital jelzése.
30.
a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített,
Reklámgrafika (falfestés):
alapfelületre festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű,
31.
Reklám-molinó
32.
Reklámvitrin, lásd kirakatszekrény
-
33.
Tetőreklám
az épület tetőzetére szerelt reklámberendezés.
34.
Totemoszlop
olyan hirdető-berendezés, mely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját
a falsíkra merőleges kialakítású, cégérként működő kifeszített molinó vagy textiljellegű zászló.
szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést külön e célra készített építményen jeleníti meg,
35.
Világító reklámdoboz
jellemzően doboz jellegű, belső megvilágítású reklámberendezés
36.
Vonalszerű fényreklám
a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés.
37.
Irányadó szabályozási elem
A 2. számú melléklet szerinti szabályozási terven az irányadó elemek között felsoroltak, melyek betartása javasolt, de nem kötelező érvényű.
38.
A kötelező zöldfelület kialakításának másodlagos helyeként meghatározott
Irányadó zöldfolt
területrész a telken belül.
a)
Az irányadó zöldfolt határai általában:
aa). azonos a telek oldal- vagy hátsó határával, vagy ab). a telek oldalsó és hátsó határától számított 8,0 m-re, illetve ac). az utcai telekhatártól számított 15,0 m-re van meghatározva. Az ettől eltérő méretet a szabályozási terv külön kótával rögzíti. b) Irányadó zöldfolton belül akkor kell kötelező módon zöldfelületet kialakítani, ha: ba). az, a kötelező zöldfolt területén nem teljesíthető, vagy bb). a kötelező zöldfolt a telken nem került meghatározásra. c) Az irányadó zöldfolt terepszint alatt beépíthető, területébe a beépítésbe beszámító építményrész benyúlhat, amennyiben a telekre az előírt zöldfelület – teljesértékű, vagy tetőkerti kialakítású zöldfelületként – a kötelező zöldfolton és az irányadó zöldfolton belül összességében teljesül. d) Az irányadó zöldfolt egyben irányadó jelleggel az udvar javasolt kialakítási helyét is rögzíti.
39.
A szabályozási terven jelzett, a telek előkerti részén jelölt határvonal, mely
Javasolt közhasználatú határvonal
mentén közhasználat céljára átadott terület kialakítása javasolt, melyet a tulajdonos és az önkormányzat közötti szerződés alapján kell kialakítani.
40.
A 2. számú melléklet szerinti szabályozási terven a kötelező elemek között
Kötelező szabályozási elem
felsorolt szabályozási elemek rendelkezéseit be kell tartani.
41.
A KAT a megalapozott tulajdonosi döntést elősegítő olyan rajzi és szöveges
Közterület-alakítási terv (KAT):
dokumentáció, amely tartalmában, elvárásaiban nem lehet ellentétes e Rendelet
4
A
módosított
szöveget
a
KT
38/2011. (IX. 12.) rendeletének 4. §-a iktatta a szövegbe.
előírásaival. 4A KAT nem alapoz meg építési jogokat, nem határoz meg új szabályozási elemeket, amely ezért nem településrendezési tervfajta. A városszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületekre kidolgozott, a közterületek egységes kialakításának feltételeit rögzítő terv, mely kitér az alábbiak meghatározására: a)
a
közterület
helyszínrajzi-
keresztmetszetek kialakítása
és
magassági
kialakítása,
elrendezése,
b) városképi megjelenés c) berendezések, utcabútorzat d) burkolatok e) kertészeti kialakítás f) a parkolás megoldása g) a közműhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás megoldása, a műtárgynak nem minősülő építmények elhelyezése h) pavilonok, pavilon-jellegű építmények létesítési javaslata. A KAT-ban ki kell térni a közterületen elhelyezhető berendezések, tárgyak (terelő, poller, oszlop stb.) elhelyezésére. A KAT területe legalább az érintett közterületszakaszra a határoló telkek feltüntetésével, vagy szükség esetén az azzal határos telkekre kell, hogy kiterjedjen. A KAT méretaránya M=1:1.000 illetve indokolt esetben részletesebb lépték.
42.
Közterületen közterületrendezési terv alapján elhelyezhető, földszintes, 12 m2
Közterületi pavilon
bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.
43.
Um - előírt legkisebb udvarméret
Az udvarméret egy udvari homlokzat és a vele szemben lévő homlokzat, vagy telekhatár egymástól való legkisebb távolsága. Eltérő távolságot eredményező építményszintek esetében a legkisebb távolságot kell figyelembe venni. A távolságot a homlokzat síkjától kell mérni. Függőfolyosó esetén az udvar felé eső élétől kell mérni, amennyiben annak hossza az adott homlokzatszélesség felét meghaladja. A udvarméret megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni: a) a lift, vagy lépcsőház udvarba benyúló építményrészét, ha a benyúlás az előírt udvarméret 1/3-át nem haladja meg, b) a homlokzati síkon túlnyúló erkélyt, egyéb építményrész(eke)t, ha annak vízszintes irányú összhossza ba) nem haladja meg a vizsgált homlokzathossz 1/3-ét, vagy bb) nem haladja meg a vizsgálat homlokzathossz felét, és a legnagyobb benyúlás mérete legfeljebb 0,5 m. c) a párkány benyúlását, d) az épületszárnyakat összekötő nem zárt hidakat, e) a földszinten a megengedett udvarbeépítést, f) a megengedett udvarlefedést.
44.
Magasföldszintes épület
Melynek a járdaszinthez képest első építményszintje legalább 0,7 m-rel magasabban van, mint a járdaszint.
45.
OHM
–
oldalkert
felőli
homlokzat
Az OTÉK szerinti oldalkertre néző egy homlokzat magassága az OTÉK szerinti
magassága
értelmezéssel.
46.
Oldalszárny
A telek oldalhatárán álló, az utcai telekhatártól számított 17 m-es sávon kívül
47.
Nyitott udvar
eső épületszárny, vagy épületszárny része. Az a zártsorú beépítési módnak megfelelő épület, melynek építési vonala nem azonos a közterületi felőli telekhatárral (telek homlokvonalával v. szabályozási vonallal). A nyitott udvaros beépítésnél:
a) A szabályozási vonalon a szomszéd telekhez csatlakozó épületrészek homlokzatainak hossza nem lehet kisebb 8-m nél. b) A nyitott udvar szélessége nem lehet kisebb, mint a szabályozási vonal felőli közterület szélessége. c) Az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni, a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető. d) A nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben egy-egy telket érintően annak szélessége legalább 5 m legyen. e) A nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is. f) Saroképület esetén a nyitott udvar a legalább 26 m-es homlokvonal esetén létesíthető.
48.
reklámhordozó szerkezet
lásd hirdető berendezés
49.
Ubm - Utcai beépítés megengedett
Az épület utcai építési határvonalán a járdaszinttől, vagy a rendezett
legnagyobb magassága
terepcsatlakozástól
az
utcai
homlokzat
metszésvonalánál mért magassági érték.
és
a
tetősík
zárófelületének
Az utcai homlokzat felől az Ubm metszésvonalán a telek irányába vont 45 º-os ferde sík fölé - az építménydíszek és kémények kivételével - semmilyen építményrész, tetőfelépítmény, egyéb technikai berendezés nem nyúlhat. A Nyugati pályaudvar vasúti felülépítése esetén az UBM értéket a sín koronaszintjétől kell értelmezni.
50.
Uhm - Utcai homlokzat megengedett
Az utcai homlokzat magasságát az F/L (egy homlokzat magassága) érték adja,
legnagyobb magassága
melynek számításánál a homlokzati sík és a tetősík metszésvonalára a telek irányába fektetett 45 º-os sík az Élp magasságáig tart.
51.
Udvar
52.
Távközlési eszköz
Melyet a telken álló épület - nem közterületi - homlokzatai és/vagy a telekhatár
határolnak. Jelen rendelet értelmezésében: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai és közlekedés-szervezési létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai
2. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERVLAP
A TÉSZ 2. számú függeléke a következőképen változik 2. számú függelék MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁS – segédlet a 12.§-hoz UBM
utcai beépítés megengedett
Az épület építhető magasságát meghatározza az UBM értéke, mely az épület utcai beépítési vonalon
legnagyobb magasságát
mért magasságát jelenti, mely fölé és az e vonaltól a telekbelső felé emelt 45º -os ferde sík fölé építményrész nem nyúlhat.
ÉLP
épület megengedett
Erre a ferde síkra, annak 7,0 m-es magasságában emelt vízszintes sík az, ami az épület legmagasabb
legmagasabb pontját
pontjainak magasságát meghatározza, vagyis az ÉLP értéket.
Ez a két méret adja meg az épület kubatúráját, ezzel egyben az utcai térarányt is. Ez egy-egy utcában a jellemző magasság értékéből lett meghatározva, az értékeket a szabályozási terv tartalmazza.
UHM
utcai homlokzat
Meghatározásra került az utcai homlokzat legnagyobb értéke UHM , mely átlagértéket jelent, lényegében
megengedett legnagyobb
az utcai homlokzat OTÉK szerinti magassága (F/L érték). Ezt a magasságot befolyásolja az U BM értéke,
magasságát
melynél az UHM érték nem lehet magasabb.
épület utcai homlokvonala = utcai homlokzat síkja
45º -os érintősík
6,0 m
ÉLP: épület legmagasabb pontjának síkja = UBM + 7,0 m
α=45º
UBM: utcai beépítés legnagyobb magassága (szabályozási tervlapon rögzítve)
UHM: utcai homlokzat legnagyobb magassága = F/L érték (szabályozási tervlapon )
45º -os érintősík
6,0 m
ÉLP
UBM
α=45º
UHM
α=45º
UBM
ÉLP
F/L ≤ UHM UBM
épület utcai homlokvonala = utcai
F= HOMLOKZAT FELÜLETE
L= HOMLOKZATSZÉLESSÉG
homlokzat síkja
A magassági szabályozók az UBM és az ÉLP lényegében egy olyan kubusszabályt hoznak létre, mely az épület legnagyobb befoglaló méretét határozza meg, amelyet sehol nem lehet túllépni. A kubusnak ez a héja nem tette ÉLP: épület legmagasabb pontjának síkja = UBM + 7,0 m UBM: utcai beépítés legnagyobb magassága (RÖGZÍTETT ÉRTÉK) UHM: utcai homlokzat legnagyobb magassága ≤ UBM (F/L ÉRTÉK) Telek szélessége
volna lehetővé a finomszabályozást az egyes épületek illeszkedésére vonatkozóan, ezért került bevezetésre az UHM mint a homlokzat érzékenyebb
7,0 m
alakíthatóságát keretek közé terelő átlagérték, azaz az OTÉK
Telek mélysége
szerinti F/L érték.
A TÉSZ 3. számú függeléke a következőképen változik 3. számú függelék UDVARI TÉRARÁNYOK SZABÁLYAI - – segédlet a 13.§-hoz
UM
Minimális telekszélesség
legkisebb udvarméret
egyoldali épületszárny (min. 6,0 m) építéséhez
24/1,5
16,0 m
legalább 22,0 m,
26/1,5
17,3 m
legalább 23,3 m,
28 m
28/1,5
18,6 m
legalább 24,6 m,
30 m*
30/1,5
20,0 m
legalább 26,0 m,
UBM
ÉLP
Arányból
17 m
24 m
19 m
26 m
21 m 25 m
*BVKSZ előírás miatt
