Általános Művelődési Központ Dévaványa Pedagógiai-művelődési programja 2010.
Jóváhagyta: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 356/2010. (VIII.26.) sz. Kt. határozatával
Tartalomjegyzék
1. Az intézmény jogi meghatározottsága alapító okirat szerint ..................................9. 2. Az egységes program létrehozásának szükségessége ...........................................14. 3. Az intézmény nevelésfilozófiája ...........................................................................15. 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................15. 3.1.1. A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei ..............15. 3.1.2. Intézményünk küldetése ......................................................................16. 3.1.3. Nevelő-oktató intézményünk céljai ....................................................17. 3.1.4. Pedagógiai programunk általános feladatai ........................................17. 3.1.5. Fejlesztendő kulcskompetenciák .........................................................18. 3.1.6. Pedagógus képünk ...............................................................................19. 3.1.7. Partnerség a gyermekek, tanulók nevelésében ....................................20. Az
Általános
Művelődési
Központ
Ványai
Ambrus
Általános
Iskola
Intézményegységének pedagógiai programja ...........................................................21. 4. Nevelési program ..................................................................................................24. 4. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................24. 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .........24. 4.1.2. A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékeink ...............25. 4.1.3. Az alapelvekre, értékekre épülő nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink................................................................26. 4. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai ........28. 4. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .....................29. 4. 2. 1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése ...........................................30.
2
4. 2. 2. Kiemelt feladataink ............................................................................30. 4. 2. 3. A megvalósítást szolgáló lehetőségek ...............................................32. 4. 2. 4. Motiváló környezet kialakítása, a motiváció erősítése a tanulókban 32. 4. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................32. 4. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .....................................................................................................35. 4. 5. A tehetség, képesség kibontakozást segítő tevékenység ..............................37. 4. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................38. 4. 6. 1. Iskolánkban a veszélyeztetettség legfőbb okai, területei ...................39. 4. 6. 2. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések ....................39. 4 6. 3. Iskolánk gyermekvédelmi munkaformái ............................................39. 4. 7. A hátrányos helyzetű és/ vagy a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................................................40. 4. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................41. 4. 9. Egészségnevelési és környezeti nevelési program .......................................42. 4. 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.......................................................42. 4. 11. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .....................................................................43. 4. 12. A pedagógusszerep követelményei ............................................................48. 5. Az iskola helyi tanterve.........................................................................................48. 5. 1. A képzés rendje, szervezeti formái ..............................................................48. 5. 2. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák .......................................50. 5. 3. Óratervek ......................................................................................................53. 5.
4.
Alkalmazható
tankönyvek,
tanítási
segédletek
és
taneszközök
kiválasztásának elvei .......................................................................................66. 5. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.........................................67.
3
5. 6. Ellenőrzés, mérés, értékelés az iskolánkban ...............................................67. 5.
7.
Az
otthoni
felkészüléshez
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
meghatározásának elvei, korlátai .....................................................................74. 5. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................74. Egészségnevelési program ...........................................................................................76. A Ványai Ambrus Általános Iskola Környezeti nevelési program .........................80. 6.1. Törvényi háttér ..............................................................................................81. 6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép ..........................................................................83. 6.3. Erőforrások ....................................................................................................91. 6.3.1.Humán erőforrások ...............................................................................91. 6.3.2 Anyagi erőforrások ...............................................................................94. 6. 4. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú pedagógiai célok, kulcsszavak ...............94. 6. 5. Konkrét célok és feladatok ...........................................................................97. 6. 6. A tantárgyak lehetőségei ..............................................................................98. 6.6.1 Környezetismeret ................................................................................105. 6.6.2 Rajz és vizuális kultúra .......................................................................109. 6.6.3 Technika és életvitel ...........................................................................110. 6.6.4 Magyar nyelv és irodalom ..................................................................112. 6.6.5 Matematika .........................................................................................112. 6.6.6 Testnevelés .........................................................................................114. 6.6.7 Ének-zene ...........................................................................................114. 6. 7. Módszerek .......................................................................................................131. 6. 8. Taneszközök ...............................................................................................132. 6. 9. Az iskolai környezet ..................................................................................139. 6. 10. Kommunikáció .........................................................................................141. 6. 11. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés...................................................141.
4
6. 12. Továbbképzések ......................................................................................142. 6. 13. Mellékletek ...............................................................................................143. A József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai közművelődési Programja .........................................................................................148. 7. Bevezető ..............................................................................................................149. 7.1. Iskolatörténet ...............................................................................................149. 7.2 Helyzetelemzés.............................................................................................149. 7.3 Személyi, tárgyi feltételek ............................................................................150. 7.4 Nevelési program .........................................................................................151. 7.4.1 Az egyes művészeti tevékenység cél-és feladatrendszere ..................152. 7.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...........154. 7.4.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................154. 7.4.4 Tehetség képesség kibontakozását segítő tevékenység ......................155. 7.4.5 A szülő, a tanuló a pedagógus együttműködésének formái, a tanulók és a szülők jogai .......................................................................................156. 7.4.6 Az iskola működésének részletes leírása ............................................157. 7.4.7 Általános munkarend ..........................................................................158. 7.4.8 Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei ...............................158. 7.5 Az iskola helyi tanterve ................................................................................158. 7.5.1 Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, a tanszakok tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag ...................158. 7.5.2 egyes tanszakok követelményei .........................................................167. 7.5.3 Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .........................................................................168. 7.5.4 Az egyes tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai.........................168. 7.5.5 A tanulói jogviszony létesítésének feltételei ......................................233.
5
7.5.6 A tanulók értékelésének módja ...........................................................233. 7.5.7 Térítési díj, tandíjkedvezmények ........................................................234. 8. Közművelődési program .....................................................................................235. 8.1 A helyi közművelődés funkciói....................................................................235. 8.1.1 Öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok önálló indítása, illetve részükre helybiztosítás ......................................................................235. 8.1.2 Településünk értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetetése ...........................................................................................................236. 8.1.3 Hagyományőrzés, az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése ...........................................................................................................236. 8.1.4 A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése .........................................................236. 8.1.5 A kultúrált szabadidő eltöltés biztosítása ...........................................237. 8.2 Rendezvényeink típusok szerint ...................................................................237. 8.3 A Művelődési Központ bevételi forrásai .....................................................238. 8.4 Az intézmény közművelődési tevékenységeinek megválasztása .................238. 8.5 Nyitva tartás .................................................................................................238. "EGYÜTT - ÉRTÜK" Általános Művelődési Központ Óvoda Nevelési Programja .....................................................................................................................................239. 9. Bevezető ..............................................................................................................241. 10. Az óvoda adatai .................................................................................................241. 11. Helyzetkép az óvodákról ...................................................................................243. 11. 1. Általános kép ............................................................................................243. 11.2. Az óvodák bemutatása ..............................................................................243. 11. 2.1. Ecsegfalvi tagintézmény .................................................................243. 11. 2.2. Eötvös úti óvoda .............................................................................243. 11. 2. 3. Hajós úti óvoda ..............................................................................244. 6
11. 2. 4. Kossuth úti óvoda .........................................................................244. 11. 2. 5. Könyves Kálmán úti óvoda ...........................................................245. 11. 2.6. Óvodáink tárgyi feltételei ...............................................................245. 12. Az óvoda nevelésfilozófiája ..............................................................................246. 12. 1. Alapelveink ..............................................................................................247. 12. 2. Gyermekképünk .......................................................................................247. 12.3 Pedagógusképünk ......................................................................................248. 12.4. Dajkaképünk ..............................................................................................248. 12.5. Szülőképünk ..............................................................................................248. 12. 6. Óvodakép .................................................................................................249. 12. 7. Jövőképünk ..............................................................................................249. 12. 8. Óvodáink alapvető céljai, feladatai, eljárásai ...........................................250. 12.9. Ünnepek, tradíciók ....................................................................................253. 12.10. Népszokásaink, népi hagyományokra épülő ünnepeink .........................253. 13. Az óvodai nevelés tervezésének és írásbeli dokumentációjának gyakorlata ....255. 13.1. Csoportnapló tervezése .............................................................................255. 13.2. Hetirend .....................................................................................................257. 13.3. Napirend ....................................................................................................258. 13.4. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció ...........................259. 14. Az óvoda tevékenységrendszere .......................................................................259. 14. 1. Mese, vers, báb, dramatikus játék ............................................................259. 14 2. Rajz, mintázás, kézimunka ........................................................................261. 14. 3. Külső világ tevékeny megismerése ..........................................................264. 14.4. Ének, zene, énekes játék ............................................................................268. 14.5. Mozgás, mozgásos játék ............................................................................270. 14. 6. Játék ..........................................................................................................272.
7
14. 7. Munka jellegű tevékenységek ..................................................................275. 15. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ........................................................276. 16. Az óvoda kapcsolatrendszere ............................................................................276. 16. 1. Az óvoda-család .......................................................................................276. 16.2. Óvoda- Bölcsőde .......................................................................................280. 16.3.Gyermekjóléti, családsegítő, védőnői szolgálat és gyermekorvos .............280. 16.4.Óvoda-Pedagógiai szakszolgálat ................................................................284. 16.5. Óvoda – Iskola ..........................................................................................285. 16.6. Óvodánk egyéb kapcsolatai .......................................................................289. 17. Sajátos feladataink ...........................................................................................289. 17. 1. Gyermekvédelem .....................................................................................289. 17. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ...............................290. 17.3. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése .........291. 18. Program felülvizsgálata, módosítása.................................................................294. 19. Irodalomjegyzék................................................................................................295.
8
9
1. Az intézmény jogi meghatározottsága alapító okirat szerint Az intézmény neve:
Általános Művelődési Központ
Rövidítve:
ÁMK
Az intézmény székhelye:
5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8.
Az intézmény típusa:
Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény
Intézménytípusok megnevezése: Óvodai
nevelés,
általános
iskola,
alapfokú
művészeti iskola Az intézmény egységei: Megnevezés
Óvodák
Címe
és 5510
Bölcsőde Ványai
Csoportok
Befogadó
száma
képesség
Dévaványa,
Kossuth u. 5. Ambrus 5510 Dévaványa
Általános Iskola
270 24 750
Vörösmarty u. 6.
Tagintézménye: Ecsegfalvi
5515 Ecsegfalva
Általános Iskola
Árpád u. 14.
Alapfokú
5510 Dévaványa
művészetoktatás
Gyöngy u. 4-6.
Sajátos
120
250
nevelési Valamennyi telephelyen, integráltan.
igényű gyermekek óvodai nevelése Sajátos
nevelési 5510
igényű
tanulók Vörösmarty u. 6-8
iskolai oktatása
Dévaványa 2
30
Valamennyi telephelyen, integráltan.
Alapfokú
5510
Dévaványa,
művészetoktatás
Gyöngy u. 4-6.
tanszakjai:
10
Telephelyei: Megnevezés
Óvodai nevelés
Címe
Csoportok
Befogadó
száma
képesség
3
69
3
60
3
60
Dévaványa 2
50
5510 Dévaványa Kossuth u. 5. 5510 Dévaványa Hajós u. 24. 5510 Dévaványa Eötvös u. 2. 5510
Könyves u. 13. 5515 Ecsegfalva
1
31
Árpád u. 8. Általános iskolai 5510 Dévaványa oktatás
750
Vörösmarty u. 6-8. 5510 Dévaványa Szeghalmi u. 12 5510 Dévaványa Kossuth u. 11. 5510 Dévaványa Körösladányi u. 1. 5515 Ecsegfalva
120
Árpád u. 14.
Alapító megnevezése: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő- testülete 5510 Dévaványa Hősök tere 1 Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5515 Ecsegfalva Fő u. 67.
11
Az intézmény fenntartója, és felügyeleti szerve: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5510 Dévaványa Hősök tere 1. Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5515 Ecsegfalva Fő u. 67. Az intézmény működési területe: általános iskolai nevelés-oktatás és óvodai nevelés tekintetében Dévaványa város és Ecsegfalva község közigazgatási területe alapfokú művészetoktatás, közösségi művelődési tevékenység, bölcsődei nevelés tekintetében Dévaványa közigazgatási területe. Az ÁMK által ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységek: Szakágazat száma: 852010 alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok szakfeladatrend szerint: 562912
óvodai intézményi étkeztetés
562913
iskolai intézményi étkeztetés
841907
önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
851011
óvodai nevelés, ellátás
851012
sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
852011
általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852012
sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
852021
általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852022
sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
852031
alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban
852032
alapfokú művészetoktatás képzőés táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban
855911
általános iskolai napköziotthoni nevelés
855912
sajátos nevelési igényű tanulók napköziotthoni nevelése
856011
pedagógiai szakszolgáltató tevékenység, nevelési tanácsadás
iparművészeti,
12
856012
korai fejlesztés, gondozás
856013
fejlesztő felkészítés
889101
bölcsődei ellátás
910501
közművelődési tevékenységek és támogatásuk
910121
könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910122
könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
910123
könyvtári szolgáltatások
931204
iskolai, diáksport-tevékenység és – támogatása
811000
építményüzemeltetés
850001
közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél
Feladata az óvodai nevelés, az óvodai neveléshez kapcsolódóan a gyermekek szakszerű felügyelet melletti ellátása napközis rendszerben. Az intézmény biztosítja az óvodában alkalmazottak munkahelyi étkeztetését is. Az intézmény az óvodai nevelés keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő - a többi gyermekkel együtt nevelhető gyermekek óvodai nevelését is integrált formában; valamint a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését. Feladata az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény feladata továbbá a sajátos nevelési igényű - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek iskolai nevelése, oktatása (szegregált és integrált formában). A hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozások, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését szolgáló integrációs felkészítés szervezése. Ellátja a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelését, oktatását is. Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység a napközi-otthoni és tanulószobai ellátás, valamint az ecsegfalvi 5-8. évfolyamos tanulók számára a dévaványai oktatási intézménybe történő naponkénti bejárás megszervezése menetrend szerinti autóbuszjárattal. Feladata a gyógytestnevelés ellátása az általános iskolai tanulókra vonatkozóan.
13
Az intézmény feladata a nevelési tanácsadás és a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása. Feladata az alapfokú művészetoktatás. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. Közművelődési feladatok ellátása: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. A könyvtár: gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: nincs
14
2. Az egységes program létrehozásának szükségessége Dévaványa Város Önkormányzata 2007. nyarán döntött közoktatási intézményei átszervezéséről. A bölcsődei, óvodai nevelési és pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó Óvoda, Bölcsőde, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó intézményét, valamint a József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét, és az általános iskolai feladatokat ellátó Ványai Ambrus Általános Iskolát megszüntette, és létrehozta a mindhárom intézmény feladatait ellátó Általános Művelődési Központot. E döntésével egyidejűleg Dévaványa és Ecsegfalva Képviselő testületei döntöttek arról is, hogy 2007. augusztus 1-től az óvodai nevelési és általános iskolai oktatási feladataikat ebben az intézményben, társulási formában látják el. Intézményünknek a közoktatási törvény szerint a korábbi programok jogfolytonos megvalósítása mellett el kellett készítenie a mindhárom egység szakmai programját magában foglaló pedagógiai-művelődési programját. A program megalkotása során figyelemmel kellett lenni a fenntartó által elfogadott alapító okirat tartalmára, követnie kellett a típust, feladatokat, struktúrát, valamint arra is, hogy Ecsegfalván és Dévaványán is megvalósuljanak a fenntartók által korábban vállat feladatok. Az új intézmény az alapító okirat szerint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek három szakmailag önálló egysége van. Programunk készítése során próbáltuk keresni a korábban önálló intézményi programokban azokat a közös, mindhárom egység és az ecsegfalvai, és dévaványai egységek által elfogadható értékeket, amelyek egy közös pedagógiai programban rögzíthetők, és ennek kiegészítéséül megtartottuk az egységek egyéni arculatát tükröző, funkciójában más feladatot ellátó egységek szakmai anyagait. Mivel a program elkészítése már jóval a tanév megkezdése után valósult meg, az intézményegységek a régi programokkal (korábban a fenntartó ezeket jóváhagyta) kezdték meg szeptemberben a munkát, valamint azért is, mert lényeges elemeiket tekintve kevésbé igényeltek változtatást, először a nevelési programok összehangolását végeztük el. Időközben azonban a Nemzeti Alaptanterv módosítása is megtörtént, ami miatt szükségessé vált az ebben foglaltak átvezetése is a pedagógiai-művelődési programba. A Ványai Ambrus Általános Iskola és a dévaványai óvoda részt vett a Békés Megyei Humán Fejlsztési és Információs Központ Kompetencia alapú oktatás elterjesztése HEFOP. 3.1.4. projektben, amiben pedagógusaink vállalták a saját programjaik kompetencia alapú nevelés-oktatás elveinek való megfeleltetését, ezért a szolgáltató szakembereinek segítségével mindkét feladatot ötvözve megpróbáltunk e stratégiáknak is megfelelő programot létrehozni. Az átdolgozott Nemzeti Alaptanterv kiadása után a szaktárca elkészítette a minisztérium által javasolt általános iskolai kerettantervet is, de ennek elfogadása még nem történt meg, ezért a programunk tantervi részét még e tanévben benyújtjuk fenntartónknak.
15
3. Az intézmény nevelésfilozófiája 3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei Az intézmény felelőssége Az intézmény felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: -
a gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel
-
a gyermek, tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját
-
felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.
Az intézmény világnézeti elkötelezettsége -
Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól.
-
Az intézmény gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait.
-
Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a gyermekek, tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.
A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. Az intézményi oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az oktatás nyelve: Intézményünkben az oktató-nevelő munka nyelve a magyar. Egyenlő bánásmód elve: Intézményünkben pedagógiai munkájában teljes körűen érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét, a szegregáció mentességet, az intézmény szolgáltatásaihoz hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtést, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek hátrányainak kompenzálását az intézmény minden egyes tevékenysége során.
16
3.1.2. Intézményünk küldetése Intézményünk minden egységében a pedagógiai-közművelődési tevékenység középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése. Intézményünk alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Fejleszti a gyermekek, tanulók kritikus gondolkodását, a kreativitását, a kezdeményezőképességét, a problémamegoldó képességét, a kockázatértékelési képességét, a döntéshozó képességét, az érzelmek kezelését, amely területek minden kulcskompetencia fejlesztésében megjelennek. Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása. Törekszünk a megvalósítására.
gyermekek,
tanulók
esélyegyenlőségének
legoptimálisabb
Gondot fordítunk, hogy neveltjeink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. Mindezek megvalósítására olyan intézményi közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát a nevelő és nevelt, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. Iskoláink és óvodáink életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. A nevelés- oktatás során figyelembe vesszük a gyermek, tanuló egyéni képességeit, szükségleteit. Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük a gyermekeket, tanulóinkat a másság elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban. Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is. Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a gyermekek, tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, óvoda, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő művészeti nevelést, elősegítve ezzel az élmények, tapasztalatok szerzését, a gyermeke, tanulók sikerhez juttatását. Közművelődési egységeink által elősegítjük, hogy neveltjeink a kultúra elsajátítását az intézmény falain belül, az óvodai, iskolai élet szerves részeként éljék meg, így lehetővé válik, hogy magát az iskolai tanulást is a személyiségük fejlődésének fontos elemének tudják tekinteni, nem válik el az iskola és a művelődés egymástól. A közművelődési egység programjai által fejlődik intézményünk partnerkapcsolata a szülőkkel, egyéb a művelődésben fontos szerepet vállaló szervezetekkel.
17
Művészeti képzésünkben művészeti ismereteket biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Teret adunk a színes, sokoldalú óvodai, iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejlesztjük a gyermekek, tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Ez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az óvoda, az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 3.1.3. Nevelő-oktató intézményünk céljai -
Az általános iskolában tanulók felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a továbbtanulásra.
-
Óvodában a gyermekek alkalmassá tétele az iskolai életre, és szüleik felkészítése arra, hogy a kisiskolás gyermekük fejlődését a lehető legoptimálisabban segíteni tudják.
-
Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz végére felkészüljenek a továbbtanulásra. Képességeik úgy fejlődjenek, hogy a kompetencia alapú méréseken jelentős eredményeket érjenek el.
-
Integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeink, tanulóink lehetőséget kapjanak intézményünk szolgáltatásain keresztül a fejlődésre.
-
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számára az intézmény minden szolgáltatási tevékenységéhez hozzáférést biztosítunk.
-
Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra.
3.1.4. Pedagógiai programunk általános feladatai -
Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú intézményi életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, együttműködésnek.
-
Fejleszteni a gyermekek, tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat.
-
Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel azonosulásuk fokozatos kialakítását.
-
Humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése.
-
Egyéni sajátosságok figyelembe vételével, a fejlesztést az egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg,
-
A motiváció elvének érvényesítésével, az érdeklődés felkeltése és fenntartása a feladatunk.
történő
18
-
A visszajelzés elvének érvényesítésével a teljesítmények változását folyamatosan nyomon követjük, és egyénenként értékeljük.
-
Az oktatás-nevelés szervezésében biztosítjuk a szegregációmentességet, a működés meghatározó alapelvének tekintjük a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
-
A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében támogató lépéseket, szolgáltatásokat valósítunk meg az intézmény minden tevékenysége során.
-
A másságban rejlő értékek megismertetésével azok megbecsülésére és kölcsönös tiszteletére neveljük a gyermekeket, tanítványainkat.
-
Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítését valósítjuk meg.
-
Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét biztosítjuk.
-
A hátrányos helyzet kompenzálását a szükséges tárgyi feltételek biztosításával, korszerű, inkluzív pedagógia, differenciált módszertan és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazásával segítjük.
-
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és tanulók esetében a következő elvek szerint szervezzük a munkánkat: -
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat biztosítunk ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket építünk be a helyi tantervbe, programokba,
-
segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a gyermekeket, tanulókat,
-
elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékeljük.
3.1.5. Fejlesztendő kulcskompetenciák A kompetenciák fejlesztésének megalapozása az óvodákban történik. Az óvoda komplex tevékenységei által, segíti mindazon kompetenciák fejlődését, megalapozását, melyet az iskolák az alábbiakban teljesítenek ki: Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésével azon kompetenciák fejlesztése, amely lehetővé teszi a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint segíti a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességek fejlesztését is igényli, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésével felkészítjük a tanulókat mindennapok problémáinak megoldására, ezért annak fejlődését az ismeretek és a tevékenységek komplexitásában valósítjuk meg. A matematikai kompetencia fejlesztés során segítjük a tanulók a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességeinek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készség és képesség birtokában tanulóink képesek lesznek az ember és természet kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal 19
kapcsolatban magyarázatokat adni, előrejelzéseket tenni, képessé válnak irányítani cselekvéseiket. A műszaki kompetencia segítségével megértik az emberi tevékenység okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia segítségével tanulóink magabiztosan és kritikusan használják a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén az információs társadalom technológiáit (Information Society Technology, a továbbiakban: IST). Ehhez a következő készségeket, és tevékenységeket kell fejleszteni: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia segítségével tanulóink képesek lesznek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismerik szükségleteiket és lehetőségeiket, ismerik a tanulás folyamatát. Képesek lesznek új ismeretek szerzésre, feldolgozására, útmutatások keresésére és alkalmazására. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt, ezért a motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia képessé teszi tanulóinkat arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva, aktívan vegyenek részt a közügyekben. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség segíti tanulóinkat az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésére fontosságának elismerésére mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 3.1.6. Pedagógus képünk Intézményünkben a pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak a gyermekek, tanulók megismerésére törekszenek, a gyermekek, tanulók egyéni fejlődésének figyelembe vételével alkalmazzák a differenciált tanulásszervezési eljárásokat, tanulásszervezési módokat, formákat. Segítő, irányító, szervező, értékelő tevékenységük arra irányul, hogy a gyermekek, tanulók kompetenciái kialakuljanak, fejlődjenek. Tapasztalatszerzésre, tevékenységre számtalan teret biztosítanak a nevelési folyamatban. Jellemzője a pedagógusnak a szakmai innováció készség, a reflektivitás, 20
az adaptivitás, az együttműködő képesség, az empátia, tolerancia, a játékosság, gyakorlatiasság, tevékenység központúság. 3.1.7. Partnerség a gyermekek, tanulók nevelésében Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az intézmény és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az óvodában, iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a gyermek, tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az intézménynek meg kell teremtenie, és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az óvoda, iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. Az intézményünkben a tanítók szorosan együttműködnek az óvodapedagógusokkal. Kiemelt feladatunknak tekintjük az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a tankötelessé válás idejére az iskolaérettség biztosítását. Az első osztályba átlépő gyermekek fejlettségének megállapításához közös mérőrendszert alkalmazunk. Az intézmény társadalmi és szakmai környezetében lévő szervezetekkel együttműködési megállapodás keretében konkretizáljuk azokat a célokat és feladatokat, amelyeket közösen eredményesebben, hatékonyabban tudunk elvégezni a gyermekek, tanulók fejlesztése érdekében. Kiemelkedő jelentősége van a szociális területen működő szervezetek és az iskola együttműködésének. Jártassága révén a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a pedagógusok munkájához a gyermekek jogai, a gyermekkel szembeni rossz bánásmód, veszélyeztetettség terén. Kiemelt jelentőségű a szakszolgálati feladatok közül a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, egységes pedagógiai szakszolgálat segítsége. Program felülvizsgálata, módosítása A Pedagógiai-művelődési Program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-jétől visszavonásig. A program felülvizsgálatának és módosításainak indokai. Kötelező: - Jogszabályváltozás - Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges - Sikeres innováció eredményeinek beépítése - A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése. A program nyilvánossága: ÁMK honlap Az általános iskola nevelési programja és tanterve Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja, és tanterve Az óvodai nevelési program
21
ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2010.
22
Változások: 2009-2010-ben jelentős változás következett be az iskola életében, intézményünk részt vett az országos iskola felújítási programban (DAOP 5.1.1 pályázat keretében), melynek köszönhetően az ÁMK Ványai Ambrus Általános Iskola, Vörösmarty u. 6-8 számú iskolaépülete teljes felújításra került. Az átalakítás 2009. októberében kezdődött és a tanítással párhuzamosan egész tanévben folytatódott. Sor került az elektromos hálózat, padozat, nyílászárók, tető, födém teljes cseréjre, vizesblokkok és a fűtésrendszer korszerűsítésére, akadálymentesítésre. Az épület külső hőszigetelése is megtörtént. A megújult tantermekhez megkezdtük az új bútorzat beszerzését (jól mozgatható asztalok, székek), amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz szorosan kapcsolódó új munkaformák, tevékenységek pedagógia módszerek alkalmazását segítik. Az épület egészére kiterjedő strukturált hálózat kiépítésével lehetővé válik számítógépek és egyéb IKT eszközök elhelyezése is a tantermekben. Az iskolarádió stúdiója korszerű otthont kapott. A felújítással kialakításra került egy második informatika terem is. Mindezek mellett jelentős taneszköz-beszerzésre is sor került. A tárgyi, környezeti megújulással párhuzamosan szakmai megújulásként bevezettük iskolánkba a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP-3.1.4. pályázat keretében. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének fő célja és feladata, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak a sikeres tanuláshoz, hozzájárulva ezzel is valamennyi tanulónk esélyegyenlőségének biztosításához a tanulás területén. 2010-ben a pedagógiai programunkat felülvizsgáltuk és módosítottuk, a módosítás indokai: a) A TÁMOP-3.1.4. kódszámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázat megvalósítása során szerzett ismeretek és korszerű módszertani eljárások beépítése, vállalt tevékenységek és az intézményi pedagógiai innovációk implementációja és fenntarthatóságának biztosítása. b) Az iskolánkba bevezetett "IPR" program adaptálása, az esélyegyenlőséget és beilleszkedést segítendő programok, módszerek beépítése a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma A kompetencia alapú oktatás implementációja A pályázat keretében bevezettük a szövegértés-szövegalkotás kompetencia programcsomagot az első, negyedik és ötödik évfolyamon egy-egy osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a matematika programcsomagot első, negyedik évfolyamon egy-egy, ötödik évfolyamon két osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a szociális életvitel-környezeti „C” programcsomagot harmadik, hatodik és hetedik évfolyamon egy-egy osztályban, életpálya – építés „C” programcsomagot negyedik és hetedik évfolyamon egy-egy osztályban. A műveltségterület tanítását tantárgyi bontás nélkül 23
egy hatodik osztályban vezettük be. Emellett a tömbösített oktatást 5-8. évfolyamon az előírt százalékban valósítottuk meg. Új tanulásszervezési módok, korszerű eljárások bevezetése Az intézmény a projekt során felkészült az új tanulásszervezési módok, korszerű módszertani eljárások bevezetésére. Ennek érdekében minden bevont pedagógus elvégezte az új tanulásszervezési eljárások, valamint az új módszertani eljárások alkalmazására felkészítő képzést. Az iskola teljes tantestülete részt vett 2x30 órás IPR képzésen. Az egész intézmény minden tanulócsoportja aktívan részt vett a témahéten és a három hetet meghaladó projektben. A moduláris oktatás segítette a kompetencialapú oktatás bevezetését. IKT eszközök oktatásban való használata Az intézmény nevelőtestületének jelentős része rendelkezik valamilyen informatikai végzettséggel. A pályázat alapján minden bevont pedagógus felkészült az IKT eszközök oktatásban való használatára, így hatékonyabban tudják majd használni a TIOP 1.1.1. pályázat eredményeként iskolánkba kerülő eszközöket. A fejlesztési innováció során kialakítottuk és pedagógiai programunkkal összehangoltuk az informatikai stratégiánkat. IPR gyakorlat módszertani továbbfejlesztése Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette a HHH tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte az IPR képzést. SNI fejlesztések Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette az SNI tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért 2 fő elvégezte az SNI tanulók együttnevelésére felkészítő képzést. Kompetenciamérések eredményeinek értelmezésére való felkészülés A tantestület két tagja a projekt keretében felkészült a kompetenciaméréseken élért eredmények egzakt, mélységi, tanulói szintű elemzésére. Innovációink
Egészséges életmódra nevelés SNI tanulók beilleszkedését segítő program Uniós országok megismerését segítő projekt Környezet- és természetvédelem a múzeumban
b) IPR jó gyakorlataink: műhelymunkák során átvett tapasztalatok, esetmegbeszélések, valamint multikulturális tartalmak beépítése a mindennapi munkánkba.
24
4. NEVELÉSI PROGRAM
4. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk jelmondata: Az érték benned van! Szeretnénk, ha a mi szeméyiségközpontú iskolánk minden újra nyitott lenne, benne a gyerekek lennének a legfontosabb értékek, akik mindannyian egyéniségüknek megfelelően gyarapíthatnák tudásukat, gazdagíthatnák személyiségüket. Embernevelésünk alapjának az általános erkölcsi normákat, a nemzeti értékeket és hagyományokat, és a helyi sajátosságokat tekintjük. Jellemezze iskolánkat az értelem és az érzelem egyensúlya, felnőtt és gyerek harmonikus kapcsolata! Az alapelvek áthatják a teljes nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelőoktató munkafolyamat teljes egészét. Az iskolánkat meghatározó alapelvek: 1. A személyiségközpontúság 2. Az esélyegyenlőség felé törekvés 3. A demokratizmus 4. Az autonómia 5. Gyakorlatközpontúság 6. IKT alkalmazása 7. Horizontális tanulás A választott alapelveket egy koherens, egymásra épülő rendszerként fogjuk fel. A személyközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink és dolgozóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak. Törekszünk az esélyegyenlőtlenség mérséklésére. Maximálisan figyelembe vesszük az oktatás során tanulóink egyéni képességeit, és haladásukat állandóan figyelemmel kísérjük személyiségközpontú segítségnyújtást biztosítva számukra. A demokratizmus érdekében a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, személyiségüket tiszteletben tartjuk, szuverenitásukat figyelembe vesszük, és a helyes felelősségteljes közösségi magatartást helyezzük előtérbe. Az autonómia egyrészt a szakmai önállóságra utal, másrészt a gyermekek önmegvalósításának lehetőségét és az önfejlesztés követelményét rejti magában.
25
A gyakorlatközpontúság azt jelenti, hogy olyan felkészültséget biztosítunk, amely a különböző helyzetekben hatékony cselekvésre tesz alkalmassá, és képessé tesz élethosszig tartó tanulásra. Az integráció során cselekvéseinkben, eljárásainkban törekszünk biztosítani az egyénre szabott fejlesztést és értékelést. Az IKT alkalmazása számunkra azt jelenti, hogy törekszünk a digitális kompetenciáink fejlesztésére, a digitális tananyagok alkalmazására, a digitális pedagógia módszerek elterjesztésére- tanórán és tanórán kívül. A horizontális tanulás számunkra azt jelenti, hogy helyi, kistérségi és régiós szinten igyekszünk átadni jó gyakorlatainkat, valamint tanulni szeretnénk másoktól is. Ehhez biztosítjuk pedagógusaink önképzésének lehetőségeit, elismerjük, támogatjuk a horizontális tanulást. Felkérésre elvállaltuk a kistérségben a koordinációs munkát, terveink szerint a TÁMOP 3.1.7 pályázaton belül a referencia intézményi szint elnyerésére. 4.1.2. A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékeink 1. Korszerű műveltség közvetítése 2. Korszerű műveltségi és erkölcsi értékrendszer kialakítása 3. A kulturált és környezettudatos magatartás kialakítása 4. A testileg szellemileg, erkölcsileg egészséges életvitel kialakítása 5. Hagyományápolás 6. Kreativitás fejlesztése 7. A hátrányok csökkentése 8. A tehetséggondozás 9. Gyakorlatorientált tanítás 10. A társadalmi beilleszkedés segítése A nevelőtestület az alábbi emberi értékeket tartja különösen fontosnak: 1. Önismeretet, önállóságot, az önálló ismeretszerzésre és önnevelésre való képességet. 2. A társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül az emberi méltóság tiszteletben tartását, a nyitottságot, szolidaritást. Ezek kialakításához és követéséhez a következő értékek meglétét tartjuk alapvetőnek: - az egyenjogúság elismerését, - a toleranciát, - az empátiát, - az egészséges nemzettudatot, - az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartását. 3. A kultúrához való viszony értékeit: - a művelődési igényességet - a szépség befogadására való igényességet.
26
4. Az élet értékeit, az emberi életet és megóvását, az élő természet megőrzését tesszük a figyelem középpontjába (környezettudatos szemléletet, az élet tiszteletét). 5. A végzős diákjainktól elvárjuk, hogy legyenek tanulni vágyók, felelősségvállalók, munkaszeretők, érzelmileg gazdagok, kezdeményezők, empatikusak, toleránsak, probléma megoldásban jártasak. Az értékek és normák szoros egységet alkotnak. A tevékenységek során megoldott feladatok, közeli és távoli célok vállalása lesz egyetlen biztosítéka az értékek elfogadásának, a normák vállalásának és a közös normakövetésnek. 4.1.3. Az alapelvekre, értékekre épülő nevelési-oktatási céljaink, a célok elérését szolgáló feladataink Az iskola a programban meghatározott alapelvekhez, értékekhez, emberi tulajdonságokhoz folyamatosan és tudatosan közelít a mindennapok nevelő-oktató munkájában. A tantestület elfogadja a fenti értékeket, egységes az alapelvek alkalmazásában, az értékek közvetítésében. A megvalósításhoz az alábbi célokat és feladatokat tűztük ki: 1. Az iskolában olyan belső légkört szeretnénk elérni, ahol a tanuló és tanár egyaránt otthonosan, jól érzi magát, s a gyerekek egymást segítő közösségei születnek. Ennek érdekében feladatunk: - az iskola épített és természeti környezetének javítása, valamint az esztétikus, vonzó épületbelső kialakítása, - a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredményeinek hangsúlyozása, - a tanuló sikerélményhez juttatása, a szellemi tehetség mellett a manuális, művészeti, sportbeli teljesítmények egyenrangú elismerése, - az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő környezet kiépítése. 2. Célunk az önálló ismeretszerzéshez, szükséges szilárd alapkészségek- és képességek kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében feladatunk: - az elemi ismeretek elsajátíttatása, összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése, - a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, - a tanulók képességeihez igazodó, életkori és egyéni sajátosságaikra tekintettel lévő didaktika alkalmazása, - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása.
27
3. Célunk az esélyteremtés tehetséggondozás
elősegítése,
hátránykompenzáció
és
a
Ennek érdekében feladatunk: - a nevelés-oktatás első szakaszán a tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tevékenységközpontú tanítási stratégia alkalmazása, - az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, - egyéni haladási ütemet segítő, differenciált tanulásszervezés, - a tanulók rendszeres felkészítése és indítása városi, megyei, országos versenyeken, bajnokságokon. - Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése - Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása - A befogadó, inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása, ehhez szükséges eszközök biztosítása - IPR jó gyakorlat átvétele az e területen élenjáró intézményektől. - Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. - Helyi mérési, értékelési rendszer kialakítása, fejlesztése. 4. Célunk a test és lélek harmonikus fejlesztése Ennek érdekében feladatunk: - a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, - az iskolai környezeti és egészségnevelési program működtetése. 5. Célunk a szocializáció folyamatainak elősegítése, a társadalmi környezet értékeinek megismerése Ennek érdekében feladatunk: - példaadás az erkölcsös magatartásra, - a tanulók ösztönzése, hogy minél inkább közösségi emberekké váljanak, - a tanulók támogatása önmaguk megismerésére és elfogadására, - a szülőföld, a nemzet hagyományainak megismertetése, a haza iránti elkötelezettség erősítése, - nemzetiségek, etnikumok, más népek kultúrájának megismertetése, - a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos ismeretanyag átadása, - a másság tiszteletére, toleranciára nevelés, - konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása. 6. Célunk a kommunikációs képességek és készségek fejlesztése Ennek érdekében feladatunk: - az írásbeliség-szóbeliség helyes arányának megtartása az oktatás során, - a beszédkultúra javítása, - praktikusan az informatikai, idegen nyelvi és könyvtárhasználatai alapkészségek kialakítása, képességfejlesztés. 28
4. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai Eszközök: 1. Az alapító okiratban foglalt feladatellátás végrehajtása. 2. A Pedagógiai Program folyamatos bevezetése és megvalósítása az éves munkatervekben. 3. A szervezeti rend és működés fenntartása az SZMSZ-ben foglaltak alapján. 4. Az iskola értékközvetítő, értékmegőrző szerepét biztosítjuk a helyi tanterv megvalósításával. 5. A személyiségfejlesztés-formálás és a helyes értékrendek kialakításának legfontosabb eszköze a nevelési programban megfogalmazottak folyamatos teljesítése, megerősítve a személyes példaadással. 6. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtő speciális programjainak bevezetése és működtetése. 7. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program teljesítésének beépítése a mindennapi nevelő-oktató munkába. 8. A Házirendben foglaltak (jogok, kötelességek) érvényesítése. 9. Használjuk a pedagógus munkát segítő tárgyi berendezéseket. A célok megvalósítását támogató eszközök: ESZKÖZÖK ÉVFOLYAM
/
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
x
x
x
x
x
x
Három hetet meghaladó projekt Témahét
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Moduláris programok Erdei iskola
x
x
x
x
x
x
x
x
oktatási
7.
8.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
A bevont csoportok felmenő rendszerben teljesítik a vállalásokat. Alkalmazott módszerek, eljárások: - Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása - Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban - Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása - Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés 29
-
Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, tananyagok, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében
4. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, melyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, a variációk sokoldalú alkalmazására, az alternatívák végiggondolására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.” (NAT 2004) 30
4. 2. 1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Iskolánk jelmondata, „Az érték benned van!” tükrözi pedagógiai programunk rendszerképző elvét. Alapvető célunk a gyermekek számára a nekik megfelelő nevelésoktatás (személyiségfejlődés) biztosítása, ebben az esélyek közelítése, konstruktív magatartás- és tevékenységformák által, illetve a személyiség ösztönző tényezőinek fejlesztésével. Pedagógiai rendszerünkben hangsúlyos az egyénre irányuló figyelem, melyet a szeretet, az elfogadás, a felelősségvállalás, a differenciált fejlesztés, az értékkeresés és a tevékenységi lehetőségek gazdagsága jellemez. Célunk a következő értékek átadása: - A tudás (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, szokások) - A tanulni tudás (tanulási képesség, tanulási technikák) - Az életterv, ambíció, önismeret, optimizmus, önmenedzselés, magabiztosság, autonómiaigény - A szorgalom, akarat, jellem, az önkifejezés képességei - A testi-lelki egészség Ugyancsak kiemelt feladatnak tekintjük a szocializáció, a szociális intelligencia fejlesztését, mint a társadalmi, közösségi lét feltételét. Ezen a területen a következő értékeket kívánjuk közvetíteni: - Kommunikációs készség - Együttműködés, segítőkészség, önzetlenség - Kapcsolatteremtő képesség - Konfliktuskezelés - Tolerancia, a másság elfogadása, empátia - Optimizmus, pozitív életszemlélet - Becsületesség, normatartás, belső kontrollosság - Mások megismerésére törekvés, megfontoltság - Cselekvő környezettudatos attitűd, motiváló környezet - Kreatív jegyek erősítése (rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság) A gyermekek a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, az osztályfőnöki és napközi otthoni nevelőmunkában -
-
Mindig kapjanak lehetőséget és ösztönzést a pozitív irányú változásra, az általuk elfogadott normáknak megfelelő cselekvésre, tevékenységre, tudásuk produkálására minél több kompetenciakörben (kognitív, technikai, szociális, ökológiai, én-kompetencia) Kapjanak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására, az egyéni ütemű fejlődésre, és váljanak nyilvánvalóvá értékeik Élvezzenek nagyobb szabadságfokot, bizalmat, szeretetet, legyenek stabil kötődéseik, kapcsolataik.
4. 2. 2. Kiemelt feladataink a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése terén: A bevezető és kezdő szakaszban: 1.
31
-
Az alapozó időszak megnyújtása, az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása, a DIFER mérések alapján. A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, felfedezési vágy, játékszeretet, érdeklődés) A képesség fejlesztése (tapasztalás, felismerés, megfigyelési képesség, megismerési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség)
Az alapozó és fejlesztő szakaszban -
-
A motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény, a személyes képességekbe vetett hit, ismeretszerzés iránti belső vágy) A képesség fejlesztése (absztrahálás, problémamegoldás, viszonyítás, általánosítás, osztályzás, bizonyítási képesség, asszociálás, kreativitás, kritikai gondolkodás) 2. a tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása terén:
A bevezető és kezdő szakaszban: -
egészségvédő öntevékenység befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség környezettudatos magatartás
Az alapozó és fejlesztő szakaszban -
egészségvédő öntevékenység önállósulása önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása valós énkép (önbizalom, önbecsülés), önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése drogprevenció, egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvédő viselkedés a sport, mint aktív életforma elfogadása döntési és életvezetési képesség kialakítása 3. a magatartás és gazdagítása terén:
a
viselkedéskultúra
személyiségjegyeinek
A bevezető és kezdő szakaszban: -
kommunikációs képesség fejlesztése szociális hajlamok szokásainak kialakítása segítés, együttműködés, versengés, siker-és kudarcfelfogás, alkalmazkodás
Az alapozó és fejlesztő szakaszban: -
anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése 32
-
meggyőzés, az előítéletek legyőzése empátia, tolerancia kialakítása konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés, meggyőzés) formálása információszerző és feldolgozó képesség
4. 2. 3. A megvalósítást szolgáló lehetőségek A XXI. század új kihívásainak a nevelés-oktatás terén az iskolában is csak megújulással lehet megfelelni. Ezért törekszünk a pedagógiai módszertani kultúránk megújítására, új módszerek, eljárások, munkaformák alkalmazására (differenciált oktatás, kooperatív technikák), a meglévő eszköztárunk más módon történő felhasználására. Kiemelt szerepet kap: - problémaközpontú tanítás - témanap, témahét - cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés - felfedeztető tanítás-tanulás - megértésen alapuló fejlesztés - projekt - erdei iskola (amennyiben az osztályfőnök és a szülők megteremtik rá az anyagi fedezetet) - moduláris oktatás A pedagógia munka végrehajtásához szükséges: -
Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök. (Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt) Egyéb eszközök, melyek a kompetencia alapú oktatás helyi megvalósításához szükségesek. A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök. Internet hálózat, tanári laptop.
4. 2. 4. Motiváló környezet kialakítása, a motiváció erősítése a tanulókban A személyiség fejlesztésében kiemelt szerepet kap az alkotásra, tevékenykedtetésre, tanulásra serkentő környezet kialakítása. Igyekszünk tanulóinkat, s szüleiket is bevonni az iskola közvetlen külső, belső arculatának tervező, kivitelező folyamatába. Tantermeinket a kompetenciákat fejlesztő, kooperatív technikák alkalmazását lehetővé tevő berendezésekkel, eszközökkel igyekszünk felszerelni.
4. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A kortárscsoportok hatékony működtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik, nélkülük szegényes, hangulattalan lenne az iskolai nevelés-oktatás folyamata. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi tevékenységhez kapcsolódóan határozzuk meg: a) A tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos közösségfejlesztés, különös tekintettel az osztályfőnökök pedagógiai tevékenységére. 33
b) A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység, különös tekintettel a diákönkormányzatot segítő tanár pedagógiai tevékenységére. c) A diáksporttal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység. d) Az ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység.
A tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztés Mindegyik terület sajátos foglalkoztatási formát igényel, mások az egyes területek céljai, feladatai, abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák, etikai értékrend elfogadásához, - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakításához, a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja, legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó közös értékrend elfogadására és az iskola szervezeti keretein belül ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. Az osztályfőnöki nevelőmunka elsődleges szerepet tölt be a közösségi nevelésben. Az osztályfőnöki órák tananyaga útmutatást ad a kulturált magatartás és életmód kialakításához, a tanulók közösségi és közéleti tevékenységének szervezéséhez, az osztályban megélt élmények bázisán a szociális képességek fejlesztésére. Az osztályfőnökök feladata: - a gyermekek segítése, ellenőrzése, képviselete, - a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek kialakítása és fejlesztése a tanulókban (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, méltányosság, tapintat, tolerancia, empátia, segítőkészség, humor, stb.), - az osztályfőnök segíti a tanulók önismeretének kialakulását, adottságaik megismerését, értékeik megtalálását, az együttműködési formák és normák kialakítását, - tanév közben gondoskodik közösségi programokról, közösségi vállalásokról és feladatokról. A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozásra, így különösen tanulmányi kirándulásra, környezeti nevelésre, kulturális és sportrendezvényre az éves munkaprogramban határozzuk meg a felhasználható időkeretet.
34
A diákönkormányzat közösségfejlesztő tevékenysége A diákönkormányzat iskolánkban a tanulók közösségi életre nevelésének és a közösség érdekében vállalt munkára, képviseleti szerepre történő nevelésnek a szervezeti kerete. A diákönkormányzatnak egyetértési és véleményezési joga van a házirenddel, szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatosan, s ezt a jogát gyakorolja is. A diákönkormányzat szervezésénél a következő alapelveket érvényesítjük: - Az iskola diáktanácsának minden tanuló tagja lehet, aki kedvet, lehetőséget érez a közös munkához. - A diáktanácsnak olyan tanuló lehet tagja, aki az osztályközösségtől választás útján felhatalmazást kap, s önként vállalja a megbízatást. - A diákönkormányzat működéséhez az iskola igazgatója biztosítja a feltételeket. - A diákszervezet aktív szervezője a kulturális, sport, szabadidős és az iskolai hagyományok szerinti programoknak. - A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az iskolaközösség szintjén, az osztályfőnökök az osztályközösségekben támogatják a diákszervezet tevékenységét. Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
A diáksport tevékenység közösségfejlesztése A diáksport tevékenység közösségfejlesztő feladatai - a tanulók széles körének bevonásával különböző sportági csoportok szervezése, - különböző sportágak népszerűsítése, tehetségek kiválasztásának elősegítése, - intézményen belüli és intézmények közötti játék- és mérkőzés lehetőségek biztosítása, kihasználása, - az egészséges életmódra nevelés elemeinek érvényre juttatása az iskolai és szabadidősporton keresztül, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása és fejlesztése.
Iskolai rendezvények, közösségfejlesztő tevékenységek Az iskolai hagyományok ápolásának, az iskolában szervezett ünnepélyeknek és megemlékezéseknek közösségformáló hatását a tanulók aktív részvételével kívánjuk elérni. A közösségfejlesztő tevékenységek koordinálói az osztályfőnökök. -
tanévnyitó hulladékgyűjtés október 23-a karácsonyi ünnepség farsang március 15-e sportnap 35
-
Föld napi rendezvények tanévzáró ballagás Alapítványi műsoros est, nyugdíjas pedagógusaink találkozója Ványai Ambrus Napok Diáknap Egészség hónap Témanap Témahét Projekt Erdei iskola - színházlátogatás - túrák - vetélkedők - táborozás - tanulmányi versenyek
4. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Minden osztályban egyre több olyan tanuló található, aki nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az iskola igényeit, megszegi a normákat, szabályokat, ellenáll a nevelő hatásoknak. Ezen tanulók személyiségfejlődésének iránya nem megnyugtató. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat beilleszkedési- kezeletlenül hagyva – magatartási zavart. Az előforduló magatartási problémák, elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében, (a házirend megszegése, tiszteletlen, durva beszéd, beszélgetés, közbeszólás a tanórán, szándékos rombolás), ritkábban regresszív-defenzív magatartás (a munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. Törekszünk arra, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat a számukra legmegfelelőbb módon segítsük nehézségeik leküzdésében. A nevelési tevékenység sokoldalúsága az egyik feltétele a hatékonyságnak. Intézményünk az alapító okiratban kijelölt feladatként ellátja sajátos nevelési igényű tanulók, nevelését, oktatását, ide értve a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelését, oktatását. A szakértői és rehabilitációs bizottság által kiszűrt sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi és más fogyatékos) tanulóinknak joguk, hogy különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy igényjogosultságukat megállapították. A sajátos nevelési igényű tanulóink integrált (a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban történő) nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatellátás fejlesztése során a következő célokat igyekszünk egyidejűleg érvényre juttatni: 36
-
-
A sajátos nevelési igényű tanulók számára annak biztosítása, hogy a különleges gondozást a fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosító oktatási formában vehessék igénybe Nevelési igényükhöz legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása azoknak a nem fogyatékos gyermekeknek, tanulóknak, akiknek az esélyt teremtő nevelésbe, oktatásba való bekapcsolódása beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségük vagy szociális helyzetük miatt indokolt.
A beilleszkedési problémák, magatartási rendellenesség esetén prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el. Ehhez nélkülözhetetlen a tanulók alapos ismerete (családi háttér, személyes élettörténet, releváns személyek az életében, társas kapcsolatai). A gyermek megnyilvánulásait nem egyszerűen „zavaró körülménynek” tekintjük, hanem jelzésként, tünetként kezeljük. Feladataink a beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén a következők: 1. A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása 2. Az okok keresése, konkretizálása. Ennek mentén eljuthatunk a gyermek és a család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához. 3. A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhető gyerekek esetében fő feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe. Alkalmazható módszereink: - egyénre szabott fejlesztés (személyes beszélgetés, külön feladattal való megbízás, a tanulóval való külön foglalkozás, a tanuló számára érdekes vagy játékos feladat adása, padtárs kiválasztása, páros- és csoport munkában való foglalkoztatás), - az osztálytársak bevonása, - a magatartási probléma közös, osztályfőnöki órán történő megbeszélése, - a család megnyerése, együttműködésre való kérés, - Nevelési tanácsadás igénybevétele A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanuló a szülő írásban adott- a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha megfelel a következő feltételeknek: a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, továbbá a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult.
37
4. 5. A tehetség, képesség kibontakozást segítő tevékenység A tanulók adottságaikban és képességeikben, szorgalmukban és haladási tempójukban lényegesen különböznek egymástól. Ez a tény felelősségteljes feladatot ró intézményünkre, pedagógusainkra. A tehetség ígéretű tanulók megfigyelése első osztályba kerüléskor megkezdődik, a tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével indul a tehetséggondozás. A második osztálytól megkezdődik a tanulók különböző tanulmányi versenyekre való felkészítése, mely a további évfolyamokon bővül a megyei, országos tanulmányi és sportversenyeken, valamint egyéb pályázatokon, vetélkedőkön való részvétellel. Érdeklődési körök, középiskolai előkészítő foglalkozások, sportkörök kínálatából választhatnak az érdeklődő és tehetséges tanulók. A tantárgyi, művészeti, sport- és egyéb versenyeken tanulóink hagyományosan kiemelkedően szép eredményeket érnek el. A tehetséges és eredményes tanulók elismerése szorosan hozzátartozik tehetséggondozó munkánkhoz. Feladatok a tehetséggondozás terén: - A megoldáshoz szükséges a differenciált tömegoktatáson alapuló, a tanulók érdeklődését, ambícióit, elgondolásait, tehetségét minél jobban figyelembe vevő iskolai légkör kialakítása. - Minden pedagógus megfelelő pedagógiai, pszichológiai, humánus szemlélettel, lelkiismereti felelősséggel segítse a tehetségek felismerését, fejlesztését, irányítását. - Az önismeret kialakítása érdekében fontos az egészséges személyiségjegyek erősítése. A tanuló legyen tudatában saját értékeinek, képességeinek, lehetőségeinek. Érezze az osztályközösségbe való tartozását. A tehetség és képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, - választható tanórai foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök létrehozása az érdeklődés, a tehetség megállapítása céljából, - önálló otthoni kutatómunka, - pályaválasztási tanácsadás, - tömegsport, mindennapos testnevelés, - felkészítés iskolai és iskolák közötti versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra (tanulmányi, sport, művészeti) - diák-önkormányzati programok, vetélkedők, rendezvények, - szabadidős foglalkozások (fakultatív színház-, bábszínház-, filmszínház-és múzeumlátogatás), - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
38
A tanítási órákon alkalmazott módszerek: - eltérő nehézségű feladatok az együttes – csoportos, individuális, kooperatív munkaformák felhasználásával, - differenciált házi feladatok, - önálló otthoni kutatómunka, kiselőadás tartása, - a tanulói jellemzőhöz adekvát stratégiai módszer alkalmazása, - differenciált motiválás, - differenciált értékelés, - a tanítási órára való többsávos felkészülés és többsávos tanóraszervezés, amely a tanulók egyéni jellemzőihez alkalmazkodó oktatást biztosítja. - a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével iskolánk törekszik arra, hogy minél több kooperatív munkaforma jelenjen meg a tanítási órákon
4. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait foglalja magába. Célja a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése. A sorrendnek az iskolai munkában érvényesülnie kell. Általános gyermekvédelmi feladatot lát el az iskola a napközi működtetésével, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel, a védőnői valamint az iskolafogászati ellátással. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, felderíti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyermekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, szükség esetén a károsító környezetből történő kiemelést elősegíti. Tartja a kapcsolatot a hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (TEGYESZ, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó stb.). Az osztályfőnökök és a napközis pedagógusok állnak az első helyen a feladatok megvalósításában: ők irányítják a vezetésükre bízott osztályban, napközi otthoni csoportban a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Jelzik a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolják a gyermek nyilvántartásba-vételét. Segítik a szülőket a nevelési problémák megoldásában és közreműködnek a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartják az igazolatlan mulasztást, segítenek a szabadidő helyes eltöltésében, a pályaválasztásban. Különös gonddal foglalkoznak a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaikkal. Az iskola a tanév kezdetén írásban tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontokban kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladatai: - Mindazoknak a feladatoknak az iskolai koordinálása, amelyek az osztályfőnökökre, napközis nevelőkre hárulnak
39
-
-
Segítséget nyújt az osztályfőnököknek és a napközis nevelőknek a feladatok megvalósításában. Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Felméri, és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókat. Nyilvántartja a sajátos nevelési igényű tanulókat, gondoskodik rendszeres kontrollvizsgálatukról a fejlesztő pedagógus segítségével. Ismeri a „problémás családok” gondjait, kapcsolatot tart a hivatali szervekkel. Segíti az iskola egészségnevelési és drogprevenciós tevékenységét. Családlátogatáson vesz részt a felmerülő veszélyeztetettség esetén. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. Rendszeresen ellenőrzi az igazolatlan hiányzásokat, szükség esetén a felszólításokat és értesítéseket elküldi.
4. 6. 1. Iskolánkban a veszélyeztetettség legfőbb okai, területei - Környezeti okok: anyagi nehézségek, családi konfliktusok, munkanélküliség, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer kialakulatlansága, stb.), italozás a családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyermek elhanyagolása, a család szétesése, csonka családok. Tünetek: Értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, elhanyagoltság. 4. 6. 2. A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: - iskolai eszközök igénybevételével: családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, áttelepítés kezdeményezése, egyéni bánásmód a szorongások feloldására, személyesség, szociális támogatás igénylése az érintett számára, - iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével: gyámügyhöz irányítás, együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, jegyző értesítése, ügyészségi bejelentés, ÁNTSZ segítségének kérése. 4 6. 3. Iskolánk gyermekvédelmi munkaformái - tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek kölcsönzése, - kedvezményes étkezés, - egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program, amely magába foglalja a szükséges felvilágosító, megelőző pedagógiai munkát is, - szükség esetén családlátogatás, illetve egyéb kapcsolatfelvétel a szülőkkel vagy szakhatósággal.
40
4. 7. A hátrányos helyzetű és/ vagy a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A munkafegyelem, munkakultúra területén a szép eredmények mellett együtt élünk a gondokkal, problémákkal is. Ezen a területen is meghatározó a családi háttér milyensége. Ahol a gyermek a családban nem kap segítséget, ellenőrzést, biztatást, a legátgondoltabb nevelői ráhatás is gyenge hatásfokú marad. A családi és iskolai nevelő hatások összehangolása mindezek miatt napi aktualitású munka iskolánkban. A tanulási nehézségekkel küzdő, a tanulásban lemaradó, illetve gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos feladat pedagógiai munkánkban. Nélkülözhetetlen ezek okainak felderítése, annak tisztázása, hogy valódi értelmében vett tanulási nehézség, vagy a hátrányból származó vagy a magatartászavarból eredő tanulási nehézségről van- e szó. Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Feladataink: - Meg kell határozni, hogy mely tényezők gátolják az egyes tanulók képességeinek kibontakoztatását, s e tanulók mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva. - Az előzőeket véve olyan pozitív hatásrendszert kell kialakítani (érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően), amelyben a segítés, a buzdítás, az ösztönzés dominál. - Meg kell találni azt a területet, ahol aktív tevékenységgel, ha kell segítségnyújtással sikerhez, elismeréshez juthatnak ezek a tanulók. - A siker kedvező hatása a legtöbb tanulónál csak akkor állandósul, ha az rendszeresen, kellő intenzitással ismétlődik. A hátrányos helyzetű, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az alábbiak szerint tervezzük: - A tanítási órán lehetőség szerint biztosítjuk a differenciált terhelést, feladatvégzést: egyéni, páros, csoportos, kooperatív munkaforma keretében. - Egyéni foglalkozást a tanulók igénye szerint biztosítunk. - Ha a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskola a közoktatási törvényben meghatározott időkeret terhére lehetővé teszi, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen. - Ha a tanulót tanulási nehézségei miatt - a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - mentesítjük egyes tantárgyak (tantárgyrészek) minősítése alól, akkor részére a többiekhez felzárkóztatása céljából egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozást szervezünk. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában kiemelt szerepet szánunk a napközi otthon tanulmányi foglalkozásainak, valamint a tanulást segítő egyéb napközis foglalkozásoknak.
41
4. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorultak. A hátrányok eredete: A legnagyobb számban találkozhatunk azokkal a gyerekekkel, akik a család alacsony szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek. Az alacsony jövedelem következtében nincs lehetősége a családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb esetben a gyerek külső megjelenésében (a tanuló leromlott fizikai állapota, szegényes öltözék) is megmutatkoznak a rossz anyagi körülmények. Az okok között szerepel a család alacsony kulturális színvonala (a szülők alacsony iskolai végzettsége, a művelődéshez való kedvezőtlen viszonya). A szociális hátrány következménye rendszerint a tanulásban való elmaradás, kudarc. Kísérő jelenségként magatartási rendellenességekkel is találkozhatunk. Feladataink: - Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása. - A segítségadás módjának megkeresése. - Integrált pedagógiai rendszer alkalmazása (IPR) Iskolánkban minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, továbbá feladatuk a szülőket és a gyerekeket érintő kérdésekről - a titoktartási kötelezettség szabályainak megtartása mellett – rendszeres tájékoztatást adni, és a szülőket figyelmeztetni, ha a gyermekek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek. A segítségadás módjai: A szocio-kulturális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók többirányú segítséget vehetnek igénybe: - A tanórai munka differenciálásával lehetőséget kapnak a gyakori szóbeli szereplésre. - A tanítási időn túl konzultáció, korrepetálás a tanulási nehézség megszüntetésére. - A kommunikációs képességek tanórai és tanórán kívüli fokozott fejlesztése. - Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján –, mentesítjük az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezünk. A felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű tanulók gondozásának egyéb formái, színterei: - jutalmazási eljárásaink során figyelembe vesszük a tanulók relatív jó teljesítményét, a „javulását”,
42
-
nevelési tanácsadás igénybevétele (ezen belül logopédiai tanácsadás, pszichológiai segítségnyújtás), pályázatok figyelése (helyi és regionális támogatások megszerzése), kapcsolattartás a rehabilitációs és képességvizsgáló bizottsággal, a nevelési tanácsadóval, a családsegítő intézménnyel együttműködés a helyi Vöröskereszttel, az önkormányzat gyámügyi előadójával
Szolgáltatásaink Egészségügyi: - Az iskola-egészségügyi feladatokat az (szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások stb.). - Iskolafogászati ellátás. Szociális: -
iskolai
védőnő
végzi
napközis étkeztetés és foglalkoztatás, iskolai étkeztetés (menza), kedvezményes étkezés, tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek kölcsönzése az iskolai könyvtárból, önkormányzati segélyezés támogatása (pedagógiai véleménnyel).
Vakációs: - nyári táborozások (lehetőség szerint), - alkalmi rendezvények, - városi szervezésű táborok, programok ajánlása (más táborok lehetőség szerint).
4. 9. Egészségnevelési és környezeti nevelési program (Ld. Mellékelve)
4. 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelési-oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az alapvető funkciók ellátásához megfelelő eszközöket kell biztosítani. Iskolánk taneszköz-ellátásában és fejlesztésében két alapelv ötvöződik: a modernizáció kényszere és a szakmai autonómia lehetősége. Az eszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat kívánjuk érvényesíteni: - Az eszközöknek funkciójukban, esztétikus kivitelükkel követniük kell a felgyorsult fejlődést, s ezzel segítjük a tanulókat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a technikai és társadalmi változásokhoz, mindvégig szem előtt tartva az értékállóság elvét. 43
-
-
-
-
Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, s a legfontosabb szempont a tanulói aktivitás és az önállóságra nevelés. A felszerelések, és funkcionális taneszközök kiválasztásánál döntéseinket a gazdaságosság elve alapozza meg. A felszerelésekkel és eszközökkel is fejleszteni kívánjuk tanulóink esztétikai érzékét, ezért a minőség sem hagyható figyelmen kívül a felszerelések, eszközök kiválasztásánál. A gyors változások szükségessé teszik, hogy mindenkor nyitottak legyünk az eszközfejlesztések és az ismeretanyag bővülése iránt. Lehetőségeink szerint használjuk, alkalmazzuk a digitális taneszközöket, digitális tananyagokat (SDT), ill. magunk alkotjuk meg azokat. Kompetencia alapú oktatáshoz mobilizált eszközök, bútorok.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök jegyzékét a fenntartó elkészíttette, az ebben foglaltak végrehajtásának ütemtervéről gondoskodik.
4. 11. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésében meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk. (Pedagógus – pedagógus, pedagógus – szülő, pedagógus – tanuló, tanuló – tanuló, pedagógus – nem pedagógus dolgozó, tanuló – nem pedagógus dolgozó).
A szülők bekapcsolódási lehetőségei az iskolai közéletbe Az együttműködés alapelvei A gyermeknevelésnek két fő színterén – az iskolában és a családban – összhangot, egységet kell teremteni a közös cél megvalósítása érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani, ezért - folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről, - mindezekről igyekszünk megismerni a szülők véleményét, - alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői legyenek. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: - a napközi otthoni, menzai ellátást, - az étkeztetési hozzájárulás csökkentését, - az idegen nyelv megválasztását lehetőség szerint, 44
-
a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét, a gyermek fogyatékosságának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógy-és fejlesztőpedagógus segítségét, a szociális rászorultságból adódóan a képesség-kibontakoztató felkészítést, a gyermek-és ifjúságvédelem segítségét.
A szülő, mint a nevelő-oktató folyamat segítője tevékenykedhet: - a Ványai Ambrus Általános Iskola Diákjainak Jövőjéért Alapítvány támogatásában (pénzadomány), - az iskola eszközparkjának gazdagításában (tárgyi támogatás) - az iskola esztétikai arculatának alakításában (szellemi és társadalmi munka). A szülő - mint a nevelési-oktatási folyamat szereplője: Felkérésre részt vehet segítőként az iskolai témahéten, projektben és egyéb olyan tevékenységben, amely az intézményben folyó nevelő-oktató munka sikerét támogatja. A kapcsolattartás formái a) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az SZMK-t az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség vezetőivel a kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. b) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje Célja a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között, a tanulói közösségfejlesztés. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A 8. évfolyamon a továbbtanulást segítő összevont szülői értekezletet szakelőadó bevonásával tartjuk.
45
A beiskolázási körzet óvodáiban a leendő első osztályos tanítók mutatják be az intézményt, a nevelési és oktatási módszereket. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. c) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli felelet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. A szaktanárok kéthavonta ellenőrzik az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolják a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a pedagógiai programban meghatározottak szerint (II./6.). d) Nyílt napok Célja, hogy a szülők közvetlenül is betekinthessenek az iskola belső világába, közvetlenül megfigyelhessék gyerekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül egyaránt. Igény szerint előre egyeztetett időpontban a szülő részt vehet a délelőtti és délutáni foglalkozásokon. Az első osztályosok beíratása előtt is szervezünk nyílt napot, hogy a szülők bepillantást nyerhessenek az iskola munkájába. e) Szülői fórum Célja: Tájékoztatás az iskolában folyó új módszerekről és a felmerülő kérdések megválaszolása.
Az iskolahasználók (szülők) szervezetei A Szülői Közösségek Választmánya Tagjai az osztályok szülői közösségei által delegált (választott) szülők.
46
A törvényben és az iskolai SZMSZ-ben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit. A Ványai Ambrus Általános Iskola Diákjainak Jövőjéért Alapítvány Kuratóriuma Tagjai az alapító, a szülői közösség és a nevelőtestület által delegáltak. Az alapító okiratban foglaltak szerint képviseli és érvényesíti a szülők érdekeit. Szülői Közösség Választmányi Ülése Célja az iskolai éves munkaterv, illetve az abban foglaltak megvalósulásának véleményezése, az iskola egészét érintő kérdések tisztázása, melyen részt vesz az iskola igazgatója, helyettese, diákönkormányzat vezetője. Évente három alkalommal a választmány elnöke hívja össze. Alapítványi kuratóriumi ülés Célja az iskola nevelő-oktató munkáját segítő anyagi támogatásáról való döntések meghozatala. A döntések előtt a kuratórium beszerzi a nevelőtestület, illetve a Szülői Közösség Választmánya véleményét. A kuratórium évente minimum két (szükség esetén ennél több) alkalommal ülésezik.
A pedagógus-szülő kapcsolat további színterei Családlátogatás Célja a környezettanulmányozás, a közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulókkal kapcsolatban felmerülő problémák megoldása érdekében. Szükség esetén az osztályfőnök a tanulók családját felkeresheti. Probléma esetén a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős – ha kell többször is - megismétli a látogatást. Iskolai rendezvények A Ványai Ambrus napok, az egészségvédelmi nap, a farsang, a karácsonyi ünnepség, valamint az alapítványi műsoros est a tanár-szülő-diák kapcsolat erősítését is szolgálja. A szórakozás mellett lehetőség adódik a közvetlenebb, oldottabb hangulatú eszmecserére az érintettek között. Elégedettség mérések Kétévente mérőlapok segítségével is tájékozódunk a szülők, mint kliensek véleményéről. Az összesítés, összegzés, valamint az eredményközlés az iskolavezetés feladata.
47
A szülők tájékoztatásának írásbeli formái -
Tájékoztató füzet, Iskolai faliújság, Tájékoztató szórólapok, Iskolai újság, Média (helyi írott sajtó, kábeltelevízió).
Tanulói részvétel az iskolai szervezetben Az együttműködés alapelvei: A pedagógusok az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodva (differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) a tanuló érdeklődésének, adottságainak, képességeinek és igényeinek minél teljesebb módon megfelelő tájékoztatást nyújtanak, a nevelés-oktatás során tárgyilagosan közölnek ismeretanyagot, fejlesztik személyiségét, miközben tiszteletben tarják személyiségét és emberi méltóságát. A pedagógusok a korosztályoknak megfelelő tanulási stratégiák kialakításával és megtanításával érvényesítik a tudás modern értelmezését, a fejlődő gyermek cselekvési szabadságát figyelembe véve kínálnak lehetőséget a hit- és vallásoktatásra, bármilyen világkép kialakítására. A kulturális és művelődési programok a korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását az identitás és magyarságtudat megerősítését szolgálják. A tanulóktól az eredményes együttműködés érdekében elvárható a rendszeres, fegyelmezett, képességeiknek megfelelő munka és magatartás. A közös munka harmóniájának megteremtése érdekében minden tanuló óvja saját és társai testi épségét, s megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket. Az együttműködés formái: - tanítási óra - tanórán kívüli foglalkozások - fakultatív osztály-és iskolai kirándulás - iskolai ünnepélyek, megemlékezések - az iskolai hagyományok szerinti programok, diákmozgalom programja, diáktanács A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diák-önkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése. Az iskolai diákönkormányzat működésének, feladatainak, eszközeinek, eljárásainak leírását az 4.3. fejezet tartalmazza.
48
Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei A gyermekvédelmi, osztályfőnöki tevékenység során fokozott figyelmet fordítunk a gyermekekkel kapcsolatos nevelési problémák feltárására, elemzésére, s hatékony kezelésére, akár rendkívüli tanári vagy szülői értekezleten is. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy a szülőknek aktuális témákról (pályaválasztás, alapvető nevelési problémák megoldása, drogmegelőzés, stb.) szakemberek bevonásával tartsunk fórumokat.
4. 12. A pedagógusszerep követelményei Céljaink megvalósításához fontos egy új típusú tanári attitűd kialakítása, ahol a pedagógus a fejlesztő munka során a tanuló segítőtársa és nem irányító-vezetője. Feladatunk az új oktatási módszerek: kooperatív tanulás, projektmódszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés elsajátítása, és hatékony alkalmazása a tanulási folyamatban. A tanulók egyénenkénti, eredményes személyiségfejlesztése, társadalmi integrációjának segítése érdekében meghatározó, hogy a pedagógus rendelkezik-e bizonyos tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel. A pedagógus legyen -
Határozott Innovatív Belső kontrollal rendelkező Jó irányító A problémákhoz érzékenyen viszonyuló (a másik ember érzelmeit mindig figyelembe vevő). Nyitott Gyermekközpontú
5. Az iskola helyi tanterve 5. 1. A képzés rendje, szervezeti formái Alapvető sajátosságok, jellemzők Alapfunkciók: - általános iskolai oktatás 8 évfolyamon - napközi-otthonos ellátás (igény szerint 8 évfolyamon) Speciális funkciók: - tehetséggondozás (választható tanórák, illetve igény szerint területeken szakkörök) - tanulásban lemaradók felzárkóztatása (szükség szerint)
egyéb
49
A pedagógiai folyamatban meghatározók - Az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk (pedagógus – pedagógus, pedagógus – tanuló, tanuló – tanuló, pedagógus – nem pedagógus dolgozó, tanuló – nem pedagógus dolgozó). - A pedagógus nevelőmunkája olyan iskolai működést tegyen lehetővé, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat. - A pedagógus és diák közötti érzelmi kapcsolat, a 6-14 éves gyermekek életkori sajátosságai okán. A gyermekszeretet, függetlenül a gyermek adottságaitól, egyéniségének jellemzőitől. - Az iskolában elsődleges a gyermek érdeke, személyiségének minél szélesebb kibontakoztatása. A képzés belső szakaszai A 6-10 éves korosztály helyi tanterv szerinti nevelése és oktatása során a képzés alapozó jellegéből adódóan maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fejlettségét és szükségletét. Az első-negyedik évfolyamon a bevezető és kezdő szakaszban megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni, képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Megalapozzuk énképüket. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. Választható tanórai keretben biztosítjuk az emelt óraszámú idegen nyelvtanulás lehetőségét. Személyre szóló értékeléssel formáljuk önismeretüket, erősítjük önbizalmukat. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az alapozó és fejlesztő szakaszban, bővítjük, és magasabbra emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történő beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnőttektől történő érzelmi leválásukat. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányaik kialakításában. Tanítványainkat igyekszünk az életkoruknak megfelelő értéknormák birtokába juttatni. Minden gyermek megkezdi az informatika-számítástechnika tanulását. A 7-8. évfolyamon az orientációs szakasz alapvető célja, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítjük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Megkezdődik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kiművelése. Lehetőséget adunk a gyermekeknek önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket, erősítjük autonómiájukat. Segítjük megismerni képességeiket, lehetőségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük erkölcsi felfogásuk függetlenedését. Jövőképüket a vágyaik és realitás együttes tiszteletben tartásával a képességek szerinti pályaválasztásnak megfelelően törekszünk alakítani. Az 1. osztályba sorolás szempontjai: -
a szülő választhat tanítót (a gyermek személyiségét figyelembe véve) döntési joga az iskolavezetésnek van, egyeztetve az elsős tanítókkal, az óvónőkkel, 50
- a fejlesztő pedagógusokkal. A döntést befolyásolja: - a lakóhely - a létszám - a nemek aránya - a problémás gyerekek száma, aránya (BTM, SNI). Az iskola segíti a sikeres beiskolázást: - Az óvodai szülői értekezleten bemutatkoznak a tanítók. - Nyílt napon vehetnek részt az érdeklődő szülők és gyerekek. Az első osztályosok osztályba sorolásának menete: -
A beiratkozott gyerekek névsorának elemzése. Az iskolaérettségi vizsgálatok és egyéb szakértői vélemények ismeretében a fent említett szempontok alapján az osztálynévsor összeállítása (lehetőleg a tanévkezdést megelőző tanév végéig).
Az osztályok szerkezete első osztálytól nyolcadik osztályig optimális körülmények között nem változik. Törekszünk arra, hogy minél több tantárgyból biztosítsuk tanulóink számára a csoportbontást a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésével 5. évfolyamon matematikából, magyar nyelv és irodalomból heti 1-1, idegen nyelvből 5.-8. évfolyamon heti 3 órában biztosítunk képesség szerinti csoportokban való tanulási lehetőséget. A felsoroltakon kívül informatikából folyik csoportbontásban az oktatás.
5. 2. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák A bevezetésre került kompetencialapú oktatást felmenő rendszerben valósítjuk meg a vállalt indikátoroknak megfelelően. a) A szakkörök érdeklődési körönként, vegyes életkorú gyerekekkel is szerveződhetnek. A jelentkezés önkéntes, de a jelentkezőknek a jelentkezés után kötelező a tanévi részvétel. A szolgáltatás ingyenes. b) A felzárkóztatás (korrepetálás) lehetőségét, a sikeres oktató-nevelő munka érdekében, minden rászoruló gyermeknek biztosítjuk. A szolgáltatás ingyenes. c) A mindennapos testnevelés időkeretét egyrészt a testnevelési órákra, másrészt elsősorban a szabadidősportra használjuk fel. A tanulók sportági versenyeken és bajnokságokon vehetnek részt, valamint az öntevékeny sportolásra, egészségmegőrzésre teremtünk alkalmat. d) A napközi otthoni csoportokba felvétel a szülői igényeknek megfelelően történik. A napközi otthoni foglalkozások elsődleges feladata a tanulás és a szabadidő feltételeinek
51
megteremtése, a kulturált és hasznos eltöltése, a tanulási idő hatékony kihasználása, a segítségnyújtás az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátításához. A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósága Tevékenységek
Komp.terület/ 2011 2012 2013 2014 2015 tantárgy Teljes tanórai Szövegértés, X X X X X lefedettséget biztosító szövegalkotás, programcsomag matematika Választott Szociális, életviteli, X X X X X kompetenciaterület környezeti; Életpálya-építés Műveltségterület Magyar nyelv és X tantárgyi bontás nélkül irodalom Moduláris oktatás Matematika, magyar X nyelv és irodalom Jó gyakorlat átvételének IPR X alkalmazása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg: 1. Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása (tantárgytömbösítés, moduláris oktatás, projekt, témahét, integrált tantárgy) 2. Új tanulásszervezési formák alkalmazása (differenciált rétegmunka, kooperatív tanulásszervezés, kooperatív módszerek) 3. A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása/ adaptációja 4. Az adott programcsomag feladattípusainak alkalmazása Alkalmazott munkamódszerek és formák: - Kooperatív tanulásszervezés- módszerek, kooperatív technikák alkalmazása, egyéni –páros -csoportmunka szervezése - Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban - Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása - Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés - Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása - A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén - Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata - A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása - Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében - A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása 52
Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől (teljesítménytől) függő szempontja. Ettől eltérő csoportalakítási eljárások a következők: - A választható tanórai foglalkozásokra a tanulók a szülők hozzájárulásával önként jelentkezhetnek. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A szülőt a tanév kezdetéig a felvételről értesíteni kell. - Csoportbontással tanítjuk: az idegen nyelvet, az informatikát. Az idegen nyelvi csoportokat a tanulói képességek figyelembevételével alakítjuk ki. - A nem kötelező tanórai foglalkozások indítására (érdeklődési körök stb.) akkor kerülhet sor, ha a tanulói létszám eléri a 15 főt. Nem szakrendszerű oktatás Az alapozó szakaszban először 5., majd felmenő rendszerben az 5. és 6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás keretében szervezzük meg a nevelő- oktató munkát: - A kötelező időkeret 25%-ában (kb. 5 óra) vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást - A kulcskompetenciákat figyelembe véve magyar nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyakban vezetjük be - A nem szakrendszerű oktatásra jutó órakeret tantárgyanként: 1. magyar: heti 4 óra (3 óra szakrendszerű + 1 óra nem szakrendszerű), 2. matematika: heti 4 óra (3 óra szakrendszerű + 1 óra nem szakrendszerű), 3. idegen nyelv: heti 3 óra (csoportbontásban 3 óra nem szakrendszerű). Ez összesen 5 óra. - További megoldási lehetőségként a heti 1-1 magyar és matematika óra történik csoportbontásban a nem kötelező órák terhére. - Minden tanévben a 4. évfolyamon, a májusi kompetenciamérés eredményétől függően dönt az iskola arról, hogy mely osztályokban szükséges a következő tanévben a nem szakrendszerű oktatási forma. - A nem szakrendszerű oktatásban a törvényi előírásoknak megfelelő végzettségű pedagógus taníthat. - A továbbtanulási kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek az ilyen képzésre jelentkezők. - A tanulók munkáját, teljesítményét az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében is a szakrendszerű oktatásban alkalmazott módon értékeljük, osztályozzuk.
Új oktatásszervezési módok/ tantárgyak -
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül: magyar nyelv és irodalom 1., 4. és 5. évfolyamtól felmenően. Moduláris oktatás matematikából, magyar nyelv és irodalomból 1. – 8. évfolyamokon. Nem tanórai keretben megszervezett kötelező tananyagátadás formái: - Témahét, melynek témáját a tanév elején, a munkaterv készítése során határozzuk meg a DÖK és a tantestület javaslata alapján - Projekt, iskolai szintű, többhetes. A munkaterv készítése során választjuk ki a témát. (Innovációként kidolgozott projektjeink: Egészséges életmódra nevelés programja; Uniós országok megismerése) - Erdei iskola (alsó tagozat) 53
5. 3. Óratervek 2007/2008
Magyar nyelv és irodalom
1. oszt
2.oszt.
3. oszt
NAT
NAT
NAT
NAT
8
8
8
8
Idegen nyelv
4.oszt
1
Matematika
4
4
Informatika
4
4
0,5
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1.5
1,5
1
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0.5 0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
Szocializáció Osztályfőnöki
Összesen
20
20
20
22,5
1
1
1
1
Törvényes órakeret
4,8
4,8
4,8
5,405
Tanórán kívül felhasználható
3,8
3,8
3,8
4,405
Szabadon korrepetálás
választható
/
54
2008/2009
Magyar nyelv és irodalom
1. oszt
2.oszt.
3. oszt
NAT
NAT
NAT
NAT
8
8
8
8
Idegen nyelv
4.oszt
1,5
Matematika
4
4
Informatika
4
4
0,5
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1.5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0.5 0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
Szocializáció Osztályfőnöki
Összesen Szabadon korrepetálás
választható
/
20
20
20
22,5
1
1
1
1
55
2009/2010
Magyar nyelv és irodalom
1. oszt
2.oszt.
3. oszt
NAT
NAT
NAT
NAT
8
8
8
8
Idegen nyelv
4.oszt
1,5
Matematika
4
4
Informatika
4
4
0,5
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1.5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0.5 0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
Szocializáció Osztályfőnöki
Összesen Szabadon korrepetálás
választható
/
20
20
20
22,5
1
1
1
1
56
2010/2011
Magyar nyelv és irodalom
1. oszt
2.oszt.
3. oszt
NAT
NAT
NAT
NAT
8
8
8
8
Idegen nyelv
4.oszt
1,5
Matematika
4
4
Informatika
4
4
0,5
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1.5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0.5 0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
Szocializáció Osztályfőnöki
Összesen Szabadon korrepetálás
választható
/
20
20
20
22,5
1
1
1
1
57
2011/2012
Magyar nyelv és irodalom
1. oszt
2.oszt.
3. oszt
NAT
NAT
NAT
NAT
8
8
8
8
Idegen nyelv
4.oszt
1,5
Matematika
4
4
Informatika
4
4
0,5
1
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1.5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0.5 0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
Szocializáció Osztályfőnöki
Összesen Szabadon korrepetálás
választható
/
20
20
20
22,5
1
1
1
1
58
2007/2008
2007/2008
2007/2008
2007/2008
Tantárgy/évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4,5
4
3,5
4
+Dráma 0,5
+Emb. 1
Mozgó 0,5
2
2
2
2
+Hon. 0,5
+Hon. 0,5
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
1
1
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Történelem és államp.ism.
Informatika Természetismeret
2
2 + Eg..tan. 0,5
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1,5
1
1 Mozgó 0,5
Technika, életvitel
1
1
1
0,5
Testnevelés
3
2,5
2+1
2+1
Tánc modul
0,5 0,5
0,5
Informatika
0,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
Tantervi modulok:
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika
0,5
Ember és társ.ism.,etika
1
Mozgókép és médiaism.
1
Egészségtan Kötött óraszám
0,5 22,5
22,5
25
25
22,5 I. CIKKELY K ÖTE LEZ Ő ÓRA SZÁ M ÖSSZ ESEN A tanuló által választható 2 24/2003.OM rendelet Nem köt. (választható) KT 52§/7
5,625
22,5
26
26
2
3
3
5,625
7,8
7,8
Jelmagyarázat: csoportbontás
60
2008/2009
2008/2009
2008/2009
2008/2009
Tantárgy/évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
3,5+1
4
3,5
4
+Dráma 0,5
+Emb. 1
Mozgó 0,5
1
2
2
2
+Hon. 0,5
+Hon. 0,5
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3+1
3
3
3
Informatika
1
1
1
Természetismeret
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Történelem és államp.ism.
2 + Eg..tan. 0,5
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1,5
1
1 Mozgó 0,5
Technika, életvitel
1
1
1
0,5
Testnevelés
2,5
2,5
2+1
2+1
Tánc modul
0,5 0,5
0,5
Informatika
0,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
Tantervi modulok:
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika
0,5
Ember és társ.ism.,etika
1
Mozgókép és médiaism.
1
Egészségtan Kötött óraszám
0,5 22,5
22,5
25
25
61
22,5 II. CIKKELY K ÖTE LEZ Ő ÓRA SZÁ M ÖSSZ ESEN A tanuló által választható 2 24/2003.OM rendelet Nem köt. (választható) KT 52§/7
5,625
22,5
26
26
2
3
3
5,625
7,8
7,8
Jelmagyarázat: csoportbontás
62
2009/2010
2009/2010
2009/2010
2009/2010
Tantárgy/évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
3,5+1
Történelem és államp.ism.
1
3+1 +Dráma 0,5 1,5
3,5 +Emb. 1 2
4 Mozgó 0,5 2
+Hon. 0,5
+Hon. 0,5
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3+1
2,5+1
3
3
Informatika
1
1
1
1
Természetismeret
2
1,5 1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Fizika
1
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
Technika, életvitel
1
1
1
1 Mozgó 0,5 0,5
Testnevelés
2,5
2,5
2+1
2+1
Tánc modul
0,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Tantervi modulok:
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma Hon és népismeret Ember és társ.ism.,etika
1
Mozgókép és médiaism. Kötött óraszám
1 22,5
22,5
25
25
22,5 III. CIKKELY K ÖTE LEZ Ő ÓRA SZÁ M ÖSSZ ESEN
22,5
26
26
2
3
3
A tanuló által választható
2
63
24/2003.OM rendelet Nem köt. (választható)
5,625
5,625
7,8
7,8
2010/2011
2010/2011
2010/2011
2010/2011
Tantárgy/évfolyam:
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
3,5+1
3+1
4
4
KT 52§/7
Jelmagyarázat: csoportbontás
+Dráma 0,5 Történelem és államp.ism.
1
1,5
+Hon. 0,5
+Hon. 0,5
Idegen nyelv
3
Matematika
Mozgó 0,5 3
2
3
3
3
3+1
2,5+1
3
3
Informatika
1
1
1,
1
Természetismeret
2
1,5 1
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1
1,5
Fizika
1
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1 Mozgó 0,5
Technika, életvitel
1
1
1
0,5
Testnevelés
2,5
2,5
2,5
2+1
Tánc modul
0,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Tantervi modulok:
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc és dráma Hon és népismeret Mozgókép és médiaism. Kötött óraszám
1 22,5
22,5
25
25
64
22,5 IV. CIKKELY K ÖTE LEZ Ő ÓRA SZÁ M ÖSSZ ESEN A tanuló által választható 2 24/2003.OM rendelet Nem köt. (választható) KT 52§/7
22,5
25
26
2
3
3
5,625
5,625
7,8
7,8
2011/2012
2011/2012
2011/2012
2011/2012
3+1
4
4
Jelmagyarázat: csoportbontás Tantárgy/évfolyam:
5.
Magyar nyelv és irodalom
3,5+1
+Dráma 0,5 Történelem és államp.ism.
1
1,5
+Hon. 0,5
+Hon. 0,5
Idegen nyelv
3
Matematika
+Mozgó 0,5 3
2
3
3
3
3+1
2,5+1
3
3
Informatika
1
1
1
1,5
Természetismeret
2
1,5 1
1,5
Biológia
1,5
1
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1
1
Fizika
1
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika, életvitel
1
1
1
1
Testnevelés
2,5
2,5
2,5
2,5
Tánc modul
0,5
Osztályfőnöki
0,5
0,5
0,5
0,5
Tantervi modulok:
0,5
0,5
Tánc és dráma 65
Hon és népismeret
0,5
0,5
Mozgókép és médiaism. Kötött óraszám
0,5 22,5
22,5
25
25
22,5 V. CIKKELY K ÖTE LEZ Ő ÓRA SZÁ M ÖSSZ ESEN A tanuló által választható 2 24/2003.OM rendelet
22,5
25
25
2
3
3
5,625
7,8
7,8
Nem köt. (választható) KT 52§/7
5,625
Jelmagyarázat: csoportbontás Tanórán kívüli: napközire 1-4-ig - / csop. 5-8-ig 5 óra / csop., gyógytestnevelésre csoportonként 3 óra (1 csop. ), informatikai szakkörre 4 óra, 2. idegen nyelv szakköri oktatásra 2 óra, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására 6 óra, szabad órakeret biztosítása, kínálat, kereslet – igény szerint (pl.: informatika, sakk, barkács, idegen nyelv, dráma, stb.,) Az összes alkalmazott programcsomag
-
helyi tantárgyi rendszerbe való illesztése
Programcsomag
Tantárgy
Szövegértés-szövegalkotás „A”
Magyar nyelv és irodalom
Matematika-logika „A”
Matematika
Életpályaépítés
Tanórán kívüli foglalkozás
Szociális, életviteli és környezeti
Tanórán kívüli foglalkozás
66
5. 4. Alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
tanítási
segédletek
és
Az iskolában használható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása az alábbi szempontok, elvek szerint történik: - az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv javaslatai, - a pedagógusok tapasztalatai, igényei, véleményei, - küllem, tartósság, megfizethető ár, - legyen a tankönyv és segédlet jól áttekinthető, életkori sajátosságokat tekintve érthető, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó, - legyen a tankönyvhöz megfelelő tanári útmutató, - az idegen nyelv és ének-zene tankönyvekhez legyen megfelelő eredeti hanganyag. - készítse fel a továbbtanulásra, - legyen tartós és több évig használható, - az évfolyamok épüljenek egymásra, - szolgálja jól a gyermek személyiségének fejlődését, legyen alkalmas a differenciálásra, - fontos a tananyag logikus felépítése és áttekinthetősége, - olyan tankönyvek beszerzése, amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz segítséget nyújtanak, - folyamatos beszerzés, - legyen bőséges és korszerű ismeretanyag a tankönyvekben, szolgálja a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást. - Fejlessze a képességeket - Problémaközpontú, a tanulói felfedeztető tanuláshoz feladatokat biztosítson. - IKT taneszközök beszerzése (pályázatfüggő) - Digitális tananyagok beszerzése A tantárgyak tankönyveit a szakmai munkaközösségek tagjainak a konszenzusos megállapodásával választhatják meg. Törekeszünk felmenős rendszerű tankönyvcsaládok használatára. A tankönyvek megváltoztatására – az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használatú tankönyvek miatt – csak az igazgató egyetértésével kerülhet sor. A munkatankönyvekkel szemben előnyben részesülnek a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsaládok, - a többévi felhasználhatóság érdekében. Az iskola elvárja a kötelező taneszközök rendszeres használatát, de az alkalmazás módját a pedagógusok választási szabadságára bízza. A kötelezőn túli taneszközök beszerzéséről a munkaközösségek javaslatára az igazgatóság dönt.
A tankönyvrendelés Az iskola igazgatója a jogszabályban meghatározott időpontig elkészíti az iskolai tankönyvés segédkönyv-rendelést. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület meghatározza, hogy a tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsa az iskola. 67
Az iskola a megelőző tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van.
5. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Köteles felvenni a felvételi körzetből jelentkező tanulókat. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, születési anyakönyv, lakhely igazolása és távozási bizonyítvány. Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez az óvodai ajánlással vagy a nevelési tanácsadó javaslatával igazolható. További feltétel a megfelelő életkor, egyes életkori csoportoknál a szülő kérelme. Magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első – nyolcadik évfolyamon évismétlés a szülő és az iskola közötti megállapodás alapján is előfordulhat, ezt a szülőnek kell kezdeményeznie, kérését írásban benyújtania az intézményvezetőnek, amelyről ő dönt, - a szülő kérésére az első- negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki a javítóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára a közoktatási törvény és az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint kerül sor.
A tanulói jogviszony megszüntetése: Megszűnik a tanulói jogviszony, - ha a tanulót másik iskola átvette, - a tanuló tankötelezettségének megszűnésével, ha írásban nem kérte tanulmányai folytatásának engedélyezését, - amennyiben tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az iskola utolsó évfolyamát eredményesen befejezte.
5. 6. Ellenőrzés, mérés, értékelés az iskolánkban -
Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő-oktató munka ellenőrzését, mérését végezhetik: a) pedagógusnál: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, igazgató által felkért pedagógusok, külső szakértők, b) tanulóknál: az iskola pedagógusai, külső szakértők.
68
A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzése folyamatos az iskolai munkatervben rögzített belső ellenőrzési terv alapján. - A tanulók iskolai tevékenységének ellenőrzése folyamatos a helyi tanterv és munkatervek alapján. Az ellenőrzés formái: -
-
-
szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény csoportmunka, kísérlet a sajátos nevelési igényű, valamint a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók egyénre szabott értékelése (szóbeli és írásbeli) – az oktatási miniszter által kiadott irányelvekben megfogalmazottak alapján projektzárón a produktumok bemutatása
Meghatározott időben a következő méréseket kell elvégezni: a) pedagógusok körében - klímavizsgálat időszak: min. 5 évente, az igazgatói megbízás lejárta előtt felelős: igazgató - SWOT analízis időszak: min. 5 évente és a pedagógiai program módosítása esetén felelős: igazgatóhelyettesek - értékorientációs vizsgálat időszak: min. 5 évente és a pedagógiai program módosítása esetén felelős: igazgatóhelyettesek b) szülők körében - szülői elégedettség mérése osztályonként szülői értekezleten és SZMK értekezleten időszak: 2 évente felelős: igazgató illetve osztályfőnökök c) tanulók körében - tanulói elégedettség mérése kérdőívvel (reprezentatív minta évfolyamonként) időszak: kétévente felelős: osztályfőnökök munkaközösség-vezetők - tantárgyi ( matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv ) bemeneti és kimeneti mérések minden évfolyamon időszak: évente október, május felelős: tanítók szaktanárok 69
munkaközösség-vezetők Az ellenőrzés, értékelés alapelvei, funkciói Alapelvek: "Az érték benned van." Kiindulópontnak iskolánk jelmondatát tekintjük. Célunk, hogy személyiségközpontú iskolánk értékelésének legfontosabb szempontja a következő legyen: mindenkiben meg kell találni a jót! Törekednünk kell tanulóink személyiségének megismerésére és arra, hogy minden gyerekhez megtaláljuk a hozzá vezető utat, és vegyük észre a pozitív változásokat! Az értékelésünk legyen változatos, sokoldalú, objektív, folyamatos; hangsúlyozottan vegye figyelembe a kulcskompetenciák alkalmazását; mutasson túl a tananyaghoz kapcsolódó órai tevékenységen, tehát terjedjen ki lehetőleg mindenre! Adjon a gyereknek mintát! Legyen egységes, egyszerű, áttekinthető! Ugyanúgy értelmezze a gyerek, a szülő és a pedagógus! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Funkciók: Iskolánk jellegéből fakadóan az értékelés funkciói közül kiemeljük a motivációt. Ezt azért tarjuk különösen fontosnak, mert tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, s személyiségük fejlődéséhez szükségük van a fokozott megerősítésre. Az értékelés funkciói közül hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az a folyamatos munka folyamatos visszajelzése legyen, alkalmazkodjon a követelményekben megfogalmazott ismeretekhez, egyfajta mértéket adjon, az önismeret kontrolljául is szolgáljon. Az előrehaladás mértékét is mutatnia kell, jelezze tehát a sikert, a kudarcot, de "skatulyázás" nélkül! Értékelésünk legyen személyre szóló, differenciált, az eltérő gyerekeknek, egyéniségeknek eltérő sikereket biztosítson! A szummatív, formatív és a diagnosztikus értékelések egyensúlyára törekszünk. Az ellenőrzés, értékelés módjai: 1. Személyes verbális értékelés: Kiemelkedő szerepe van a tanári, tanítói személyre szóló értékelésnek. (Korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló szerepe van. ) Módjai: -
A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő: - igen - nem, - helyes – helytelen típusú, szabályozó megnyilvánulások.
-
A közösen végzett tevékenységekben megjelenő, tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. A pedagógus hosszabb szóbeli beszélgetése, helyzetfeltárása a gyerekkel, szülővel, egyéni szóbeli értékelés. A patrónus (osztályfőnök) rendszeres értékelése csoporton belül vagy egyéni jelzéssel.
70
2. Írásbeli szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Ezekre nagy hangsúlyt helyezzünk! - Egyes tantárgyak, tantárgyblokkok szaktanárai legalább tanévenként egyszer értékelik a tanulók tevékenységét, eredményességét (az osztályfőnök bevonásával). A szöveges értékelést az osztályfőnök írja, az értékelés terjedelme szükségszerű, kiterjed a gyerek fejlődésére, hiányosságaira, sikereire. - Közösen az adott csoporttal értékelik az egyes tanuló illetve csoport egészének munkáját. - Magatartást, szorgalmat úgy értékelünk ( érdemjeggyel is ), hogy a gyerek megtudja, akikkel együtt dolgozik, hogyan vélekednek róla. (önértékelés, társak értékelése) Feltárjuk helyzetét, fejlődését, s a szülőkkel ezt a jegyet írásban közöljük. -
3. Szöveges minősítés módja 1. évfolyamon Az első évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítést adunk.
ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI -
Személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen folyamatos legyen, mérje a tanulók önmagukhoz mért fejlődését az iskolai követelményrendszerre épüljön, a kulcskompetenciák figyelembevételével legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás)
A magatartás értékelésének szempontjai: -
A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása, beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában, segítőkészség, udvarias, fegyelmes viselkedés, kulturált hangnem. szociális kulcskompetenciák
A szorgalom értékelésének szempontjai: -
A tudás megszerzésének igénye, az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény, jó idő- és munkaszervezés, kötelességtudó, pontos, megbízható önálló munkavégzés, aktív tanórai részvétel, többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok) 71
Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítés: jól teljesít megfelelően teljesít felzárkóztatásra szorul 4. Az érdemjegyek és az osztályzat Minden évfolyamon, ahol a törvényi szabályozás ezt másképpen nem rendeli, minden tantárgyat osztályzattal, érdemjeggyel értékelünk -
Az értékelés (osztályozás) öt érdemjeggyel történik: jeles ( 5 ) jó ( 4 ) közepes ( 3 ) elégséges ( 2 ) elégtelen ( 1 )
-
Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért: - félévkor: jeles ( 5 ) - év végén jeles, szaktárgyi dicséret
-
-
-
Tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kapjon minden tanuló! Félévenként legalább egy alkalommal szóbeli ill. gyakorlati munkája alapján is értékeljük a tanulót érdemjeggyel! Minden tantárgyat - az újonnan belépőt is - érdemjeggyel ill. osztályzattal minősítünk. Az év végi osztályzat az egész éves teljesítményt tükrözze! Ne csupán az évközi érdemjegyek átlaga legyen, hanem vegye figyelembe a minőségi változást is! Írásbeli beszámolás formái: témazáró dolgozat, nagydolgozat, írásbeli felelet, röpdolgozat. Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró felmérők eredménye súlyozottan jelenjen meg a félévi és év végi osztályzatokban! Szóbeli, gyakorlati beszámolás formái: kielőadás tartása( könyv- és lexikonhasználat), szóbeli magyarázat, vázlat, feleletterv készítése, logikai okfejtés érvelés, kompetenciaterületeknek megfelelő fogalomhasználat, lényegkiemelés; szóbeli felelet; munkadarab; csoportmunka; kísérlet; sportteljesítmény Legyen lehetősége a tanulónak korrekcióra! Sikertelen szóbeli feleletét a tanórán, sikertelen írásbeli dolgozatát a szaktanárral egyeztetett időpontban javíthatja. Moduláris tantárgy az ötödik évfolyamon a tánc és hatodik évfolyamon az informatika. A tánc modul értékelése félévkor és év végén „részt vett” – tel jelöljük. Az informatikát hasonló módon értékeljük, mint az évfolyam többi tantárgyait. A továbbhaladás feltétele a foglalkozások 70%-án való részvétel, és a minimum követelmény teljesítése. Az osztályozó vizsgára utalás általános szabályai az irányadóak mulasztás esetén.
72
-
A tanuló által választható tantárgyakból a tanulók érdemjegyet nem kapnak, félévkor és év végén az értékelés „részt vett” bejegyzéssel történik. A továbbhaladás feltétele a tanórák 70%-án való részvétel.
Mire osztályozzunk és mire ne? Hogyan? -
Tanév elején minden tantárgyból diagnosztizáló értékelést alkalmazzunk. Ez érdemjeggyel nem minősíthető!
-
A tantárgyi témazáró felmérőket úgy kell összeállítani, hogy azok tartalmazzák a tantárgyi minimumot. Az érdemjegyek megállapítása százalékok alapján történjen, ezek határait a téma nehézségétől, a gyerekcsoport összetételétől függően a szaktanár állapítja meg. A kettes teljesítéséhez elegendő legyen a minimum szintű feladatok teljesítése, megoldása. A javítóvizsgán csak a minimum követelményeket kell számon kérni az elégségesért.
-
5. Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg, - a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok is részt vesznek. A magatartással és szorgalommal kapcsolatos követelmények: -
a magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben a tanuló viszonya a közösséghez, a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya, a tanuló környezete, személyiségjegyei.
A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: - Képessége szerint tanul-e? - Vállal-e „többletmunkát”? - Milyen a kötelességtudata, igényessége önmagával szemben? - Mennyire önálló a munkában? - Milyenek az életkörülményei? Magatartás Példás: -
Az iskola házirendjét magára nézve kötelezőnek tartja, és kiáll mellette. A közösségért felelősséget érez, jó irányba igyekszik azt befolyásolni. Tanítási órák alatt fegyelmezett, a kapott feladatot önállóan elvégzi. Szívesen vesz részt a közösség életében. Iskolán kívüli magatartása példamutató, a társadalmi és szűkebb közösségi elvárásoknak feleljen meg.
73
Jó: -
Az iskola házirendjét magára nézve kötelezőnek tartja. Fegyelmezett, de másokat erre nem késztet. A közösség életében részt vesz, feladatait megbízhatóan végzi. Vitás kérdésekben mindig a jó oldalon áll. Iskolán kívül is igyekszik az elfogadott normákhoz igazodni.
Változó: -
A házirend betartását nem mindig érzi magára nézve kötelezőnek. Tudatosan nem árt a közösségnek, hajlamos a fegyelem megsértésére. Ingatag, erősen befolyásolható, viselkedése kiszámíthatatlan. Iskolán kívül is hasonlóképpen viselkedik!
-
A házirendet rendszeresen megszegi. Szándékosan árt a közösségnek, romboló hatással van rá. Viselkedése, beszéde általában durva. Iskolán kívüli viselkedésére is ez jellemző.
Rossz:
Szorgalom Példás: -
Tanulmányi munkáját pontosan, megbízhatóan végzi. Tanórán állandóan aktív. Tanórán és tanórán kívül igyekszik ismereteit bővíteni, érdeklődési körének megfelelően többlet feladatot is vállal. Munkáját igényesség jellemzi, ezt céltudatosan, észszerűen szervezi. Kötelességtudó, önellenőrzésre törekszik, munkatempója egyenletes.
Jó: -
Tanulmányi munka végzése kötelességszerű, érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. Lelkiismeretes felkészülésű, ösztönzésre, önellenőrzésre is képes. Tanulmányait képességei szerint jól teljesíti, biztatásra aktív.
Változó: -
Kötelességének teljesítésére többször kell figyelmeztetni. Aktivitása gyenge. Önállótlan, külső indíttatás szükséges. Nem a képességei szerint teljesít. Munkájában pontatlanságok, figyelmetlenségek is előfordulnak.
Hanyag: -
Kötelességének teljesítésében megbízhatatlan, képességeihez mérten igen keveset nyújt.
74
-
Feladatait nem végzi el, megbízhatatlan, figyelmetlen, egyéni munkavégzésre nem hajlandó, érdektelenség, közöny jellemzi.
5. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják, ezért csak olyan jellegű feladatokat adhat a pedagógus, mely ennek a kritériumnak megfelel. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg. Szintén nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra. Az írásbeli házi feladatot érdemjeggyel nem értékeljük. A kiemelkedő gyűjtőmunka, szorgalmi házi dolgozat összeállítását érdemjeggyel jutalmazzuk, amelyet zöld tintával írunk az osztályozó naplóba. a) A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége annyi legyen, hogy az első-negyedik évfolyamon a következő tanítási napra, az összes tantárgyra vonatkozó felkészülési idő ne haladja meg a napközis tanulmányi foglalkozás időtartamát, az ötödik-nyolcadik évfolyamon pedig az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégezendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként a harminc percet. b) A pedagógus a tanulók életkori sajátosságainak, képességszintjének és terhelhetőségének ismeretében szabadon alkalmazhatja a differenciált házi feladat (szóbeli vagy írásbeli) adásának elvét. c) A péntekről hétfőre adott házi feladat mennyiségét tekintve az a/ pontban írottak az irányadók. d) Hosszabb iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező házi feladatot nem kaphatnak a tanulók. A pedagógus megfelelő motivációval „szorgalmi” jelleggel végezhető feladatot, gyűjtőmunkát adhat a szünetekre. Olvasónapló készítését, illetve hasonló jellegű feladat teljesítését azonban meghatározhatjuk úgy is, hogy az a szünet idejét is igénybe vegye, de az elkészítés végső határideje nem lehet a szünet utáni tanítási hét egyik munkanapja sem.
5. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal – a tanév elején szeptember –október hónapban, a tanév végén április- május hónapban – mérni kell. Ehhez a „Hungarofit” vizsgálati módszert alkalmazzuk. Az értékelés referencia értékek alapján történik: 1.
Testmérés: -
testmagasság testsúly
75
2.
Fizikai teherbíró képesség mérése „Hungarofit” teszttel. a) 7-8 évesek számára 1+3 motorikus próba: - aerob, vagy állóképesség mérése - az alsó végtag dinamikus erejének mérése - a csípőhajlító és a hasizom erő- állóképességének mérése - hátizom erő- állóképességének mérése b) 9-10 évesek számára 1+4 motorikus próba: - a kar,-törzs, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (kétkezes dobás hátra) c)11-12 évesek számára 1+5 motorikus próba: - (az előző feladatok +1) - a vállövi- és karizmok erő – állóképességének mérése d) 13-14 évesek számára 1+6 motorikus próba: - (az előző feladatok+1) - a kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése (egykezes lökés helyből)
76
Egészségnevelési program EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: -
-
-
-
Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 77
8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
Jövőkép, alapelvek A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő ellenőrzést szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek az ehhez szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli utakat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai lehetőségeit. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő beleszólási jogot, azt, hogy az egyének, a nem-szakemberek is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak az egyes lehetséges elemeit mutatjuk be a következőkben. 1.
Hygénia – Személyi és környezeti - gyakori kézmosás (ha piszkos; étkezés előtt, után; WC előtt, után) - napi tisztálkodás (sorrend, hajlatok, nemiszerv!) - fogápolás - serdülőkor hygéiája (haj, bőr, nemiszerv, láb; mentsruáció lányoknál) - környezetünk hygéniája
2.
Egészséges táplálkozás: étkezés egészséget befolyásoló szerepe - Változatos étrend: minőség, mennyiség, rendszeresség - Alternatív étrendek – mi megengedett egy serdülőnek? - Táplálkozási problémák: hasmenés, székrekedés, túlsúly, soványság – hogyan lehet rendezni? 78
Testünk: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - ép testkép kialakítása - serdülőkori változások - egészség – betegség fogalma, a gyógyulást segítő magatartás a.) egészség: - szűrővizsgálatok (ki, miért végzi) - védőoltások - önvizsgálat (here, mell) - testsúly táblázat használata b.) betegség: - tünetek – láz és csillapítása, köhgés, nátha, zsebkendőhasználat stb. - megelőzés - elsősegélynyújtás - házipatika - mikor kell mindenképp orvoshoz fordulni, mit lehet otthon kezelni? Gyógynövényismeret Mozgás: - fittség - tartási problémák megelőzése - rehabilitáció – gyógytestnevelés (lúdtalp, hanyagtartás, balesetek után)
3.
4.
Mentalhygene: egészséges személyiségfejlődés elősegítése - értékek ismerete - önismeret, önkritika - személyiségváltozások észrevétele, rendezésében részvétel (szorongás, félelem – ok?) - a személyes krízishelyzetek felismerése és konfliktuskezelési stratégiák ismerete - személyes biztonság – közlekedés, rizikóvállalás - szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog, szerencsejáték) - barátság és párkapcsolatok szerepe, megfelelő ideje - családi életre nevelés – szexuális nevelés (pszichoszexuális fejlődés, nemiség, fogamzásgátlás, nemibetegségek stb.) - másság elfogadása
5.
Erőforrások: Emberi: az iskola oktatói, elsősorban az osztályfőnökök, környezetismeret/biológia, technika, testnevelő tanárok; egészségügyi szakemberek: védőnő, iskolaorvos, fogorvos. Anyagi: iskola költségvetése, alapítványok segítsége, pályázatok
Megvalósulás helye, módszerek: Tanórai foglalkozások -
Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez – elsősorban az osztályfőnöki, környezetismeret /biológia, technika, testnevelés tantervbe épült be/. Alakítsa ki az igényt az egészségmegőrző szokások elsajátítása iránt. Tudatosítsa a tanulókban, hogy saját és családjuk testi-lelki egészsége cselekedeteik függvénye. Tegye képessé őket arra, hogy baleset, betegség esetén célszerűen cselekedjenek és 79
elemi szinten segítséget tudjanak nyújtani. Ismertesse meg az egészségkárosító szokásokat és tegye belső igénnyé azok meggyőződéses elutasítását. Tanórán kívüli foglalkozások -
Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások., rajz és egyéb pályázatokon részvétel. Sportkörök Egészségszakkör Témanap: egészségfejlesztő program adott témán belül Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
80
A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
81
6.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: -
-
8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.
82
Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: -
-
Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.
1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak
83
Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.
6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép Dévaványa, mint természeti környezetben lévő kisváros (A régió jellemzése, természeti, társadalmi, gazdasági helyzete) A 2000-ben ismét városi rangra emelkedett Dévaványa az Alföld tiszántúli,- nagyjából a Szolnok- Debrecen- Békéscsaba háromszög- középső részén helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 84 m. Jellemző felszíni formája a síkság. Az egész táj a Tisza és mellékfolyói által kialakított folyóvízi ártér volt, melyet Nagy- Sárrétnek neveztek. Az 1800-as évek végén elvégzett folyószabályozási munkákkal a Nagy- Sárrétet lecsapolták. A „Vadvízországot” felváltotta a szántóföldi- és gyepgazdálkodás. 1975-ben alakították meg a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet, amely az 1997-ben létrejött a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részévé vált. Elsősorban érintetlen ősgyepek kerültek védelem alá, melyek sajátos élő és növényvilággal rendelkeznek. Megtalálhatóak itt a száraz és a nedvesebb szikes puszták növénytársulási. A 84
száraz szikes puszták társulást alkotó fő növénye a veresnadrág csenkesz, míg a nedves réteké az ecsetpázsit. Olyan védett növényfajok fordulnak elő a térségben, mint a réti őszirózsa, sziki kocsord, nyúlánk sárma és a löszfolt maradványok növényzete a macskahere. A sziki kocsordnak öt jelentősebb termőhelye is ismert a térségben. A vizes élőhelyeken előforduló védett növényritkaságok a Hortobágy- Berettyó vizében élő tündérfátyol, vízitök, sulyom, a zsombékos szikes vízállásokban található buglyos boglárka. A védett természeti értékek közül kiemelkedik a madárvilág mind a vízi,- mind a pusztai madarak tekintetében. Több mint 200 madárfaj ismert a területen, közülük a legfontosabb a Dévaványai- Ecsegi puszták hírneves madara a túzok, mely fészkel is itt. Több ritka és fokozottan védett madárfaj is költ a területen: széki csér, ugartyúk, hamvas réti héja, réti fülesbagoly, rétisas, parlagi sas, kerecsensólyom. Emlősök közül fokozottan védett a vidra. A Hortobágy- Berettyó ecseg- pusztai szakaszán 36 faj jelenlétét regisztrálták, ebből 8 élvez oltalmat: halványfoltú küllő, fenékjáró küllő, kurta baing, vágó csík, réti csík, széles durbincs, szivárványos ökle, tarka géb. A kétéltűek közül négy békafajt azonosítottak: vöröshasú unka, zöld varangy, zöld levelibéka, kecskebékák. A hüllők közül a fürgegyík, a vízisikló, és a mocsári teknős fordul elő. Városunk Békés megyébe tartozik. A település lakossága kb. 9400 fő. A települést a fő közlekedési útvonalak elkerülik. Dévaványa, Budapest Debrecen felől a 4. sz. főútról Kisújszálláson keresztül közelíthető meg. A 47-es főútról (Debrecen- Békéscsaba- Szeged) Körösladánynál, a 44-es főútról (Szolnok- Törökszentmiklós- Békéscsaba) Gyomaendrődnél kell letérni az utazónak. Az útburkolatok minősége rossz, a karbantartás általában „tűzoltó jellegű”. A vasúti közlekedés az eredeti kiépítettséghez képest visszafejlődött. Dévaványán jelenleg a Gyoma- Szeghalom- Körösnagyharsány vasútvonal halad keresztül. Ezen vasútvonal megszüntetése azonban az utóbbi két évben többször is felmerült. A belterület infrastruktúrája 1990 óta szembetűnő fejlődésen ment keresztül. A belterületi utak többsége szilárd burkolatú lett. Kiépült a telefon, gáz, és kábeltévé hálózat, valamint a csatornahálózat nagy része. Településünk 1998 augusztusától a Maros hordalék kúpból származó ivóvizet kap. Megépült a kerékpárút, ennek használatát a gyermekekkel meg kell taníttatni, be kell gyakoroltatni. A lakosság megélhetése: Az elmúlt évtizedekben főként a mezőgazdaság biztosította a ványai lakosság számára a megélhetést. A két nagy termelőszövetkezet közül az egyik KFT vé alakulva működik, a másik tönkrement. A gazdák egy része őstermelőként vagy vállalkozóként műveli földjét. A közigazgatásban, közintézményekben, postán, és üzletekben dolgozókon kívül működik néhány varroda, egy elektronikus alkatrészeket összeszerelő üzem, egy tekercselő üzem, egy vegyipari kft, asztalos üzem, a téglagyár, a péküzemek, és kisebb, szállítmányozással és építőiparral foglalkozó vállalkozások. A munkalehetőség a lakosság számához képest kevés, a munkanélküliek száma magas. Közintézmények, oktatás: A településen 5 óvodatelep működik egységes irányítás alatt. Két általános iskolája a Szügyi Dániel Református Általános Iskola és a Ványai Ambrus Általános Iskola. Ez utóbbi alsó tagozata 4 iskolatelepen működik. Középiskolája az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola. A József Attila Művelődési Otthon többek közt alapfokú művészeti iskolának és mozinak ad helyet. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény és a Ladányi Mihály Könyvtár munkatársainak kiemelkedő munkája színesíti a dévaványaiak kulturális lehetőségeit. Hagyományok a környezeti nevelés terén: A településen közel 10 éve működik a Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, melynek Környezeti Nevelési Munkacsoportja kiadványokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, táborok szervezésével, Föld 85
napi rendezvény-sorozattal, kiállítások szervezésével stb. vonja be a lakosságot a környezeti nevelésbe. Ezen kívül még a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjában is szerveznek előadásokat, vetélkedőket, túrákat… Erdei iskolázási lehetőséget is biztosít az oktatóközpont. A környezeti nevelésbe Múzeumbarátok Köre.
bevonható
civil
szervezetek:
Városszépítő
Egyesület,
Településünkön szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szeméttárolókat helyeztek el. Sajnos az így összegyűjtött szemetet még egyelőre a kommunális hulladékkal együtt szállítják el. Reméljük, hogy ezt a problémát is hamarosan megoldják, s miden hulladékfajta külön lerakóhelyre kerül. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA A Ványai Ambrus Általános Iskola 1989 óta működik. Ekkor jött létre a településen addig működő két iskola egyesítésével. Az intézmény négy telephelyen várja a gyerekeket. A három külső telephelyen ( Körösladányi út, Kossuth u., Vass-telep) az alsó tagozatosok nevelése-oktatása folyik. 2007. augusztus 1-je óta kibővült az ecsegfalvi tagintézménnyel, ahol 1- 4. osztályig tanulnak a gyerekek. A Vörösmarty utcai úgynevezett központi épület a felső tagozatos gyerekek birodalma. Pontos címe: Vörösmarty u. 6. sz. Ez az iskola legnagyobb és egyben legmodernebb épülete. Az osztálytermek mellett vannak csoportbontásra, kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyiségek is. Délutánonként három napközis csoport működik. Az épületben található számítógépes terem, 10.000 kötetes könyvtár, nyelvi labor, konyha, fejlesztő szoba és tornaterem. Az épületben található az iskola igazgatási központja is (igazgató, gazdaságvezető, védőnő, iskolatitkár). Vass-telep A város e részének a neve, ahol ez az iskolatelepünk van: Vass-telep. Így vass-telepi iskolának ismerik városszerte. A pontos cím: Szeghalmi út 12. Városszéli iskola. Az utca végén már a szántóföldek kezdődnek. 1-4. osztályig tanulnak itt a főleg „sínen túli” Bogya-telepen, ill. a Vass-telepen lakó gyerekek. 4 tanterem van, ebből egyet tornaszobának használnak. Mindenki név szerint ismer mindenkit. Az ebédlő helyben van, ide hordják ki a központi ebédlőből az ebédet. A tantermek tágasak, világosak. Az óraközi szüneteket a füves udvaron töltik el a gyerekek. Az udvar egy része betonozott, kosárlabda palánk, ugrógödör szolgálják a sportfoglalkozásokat. A homokozó a délutáni játék- és szabadfoglalkozások színtere. Esős időben a folyosón élik ki a gyerekek a mozgásigényüket. A futballpálya közelsége jó színtere az akadály-és egyéb sportversenyeknek. Minden évben közösen farsangolnak, a karácsonyi és anyák napi műsorukat nemcsak a szülőknek, hanem az idősek otthona lakóinak is bemutatják. Az Vass-telepen dolgozók már 2 alkalommal nyertek az iskolafásítási pályázaton. Szülőkkel, gyerekekkel közösen ültették a kis fákat, bokrokat, amiket azóta is gondoznak. Füvesítéssel, virágosítással folyamatosan szépítik iskolájuk környékét. Körösladányi u. A Körösladányi út 1. sz. alatt volt a 2. sz. Általános Iskola központi épülete, a régebbi római katolikus iskolában 1950-ben indult a tanítás. 86
1989-ben iskolánk egyik alsós telephelye lett. Jelenleg két különálló épületben, 10 tanteremben folyik a tanulók nevelése, oktatása (délután napközi, szakkör működik). Ezen a telephelyen alakította ki iskolánk a jól felszerelt fejlesztő szobát, mely segíti hatékonyabbá tenni a sajátos nevelési igényű tanulók integrált keretek közötti képzését. Az épület állapotának javítása folyamatosságot igényel. Az évenként adódó hibák javítása mellett korszerűsítésre is sor került (vizesblokk, padozat). Az udvaron aszfaltozott sportpálya épült (szabvány méret), körülötte fásítottak az ott dolgozók a gyerekekkel, szülőkkel együtt. Az udvaron lévő tornaterem jól felszerelt, kihasználtsága 100%-os, délelőtt, délután, este, hétvégeken is sportolnak benne iskolánk mindenféle telephelyéről érkező tanulók. (Nyitott a sportolni szerető városlakók előtt is!) Ecsegfalvi Tagintézmény Az iskola épülete 1961-ben épült, jelenleg több célú. Négy tanteremmel, egy informatika teremmel, egy tornaszobával és egy könyvtárral gazdálkodunk. Az udvar füves mellette aszfaltozott kézilabdapálya található. Sokoldalú mozgásfejlesztést segíti a kosárlabdapalánk és az ugrópálya. Az épületet füves parkosított terület veszi körül, mely jól szolgálja a környezeti nevelést is. Ez a terület alkalmas a madarak téli védelmének bemutatására és gyakorlására. Tantermeink jól felszereltek: írásvetítő, CD-lejátszó, TV, DVD-, videómagnó, pianínó, szintetizátor. Az informatikateremben 18 tanuló számára biztosított az oktatás. Belső hálózatunk és internet hozzáférés is van. A könyvtárszoba kiscsoportos ismeretszerzésre alkalmas, életkori sajátosságoknak megfelelően. Kossuth utca - Iskolánk környezeti nevelési telephelye Külső arculat: Az iskola épülete, a „Csepegős kúti iskola” közel 100 éves. Előtte, az utcán öreg hársfasor adja az árnyékot, a négy virágtartóban cserjék és virágok nyílnak, a kapu mellett szemetes. Az épület falán „Zöld Szív Iskola” tábla, mely címet 5 éve kapták meg a Zöld Szív Ifjúsági és Természetvédő Mozgalom vezetőitől kiemelkedő környezeti nevelésünk jutalmaként az ott dolgozók. Belépve az ódon kapun ott áll egy kerékpártároló a néhány éve ültetett platánfa alatt. A nagy udvart őshonos fákkal, bokrokkal ültették be, s meghagyták a gyümölcsfákat is. Alattuk kis táblácskák hirdetik, melyik milyen faj. Az udvar egyik sarkában vén akácfák csoportja áll, közéjük madáretetőt állítottak. Valamelyik fa odvában seregély, olykor nagy fakopáncs költ. A gyerekek által tervezett rönkkertekben mindenféle szép virág nyílik. A kerítésre felfuttatott borostyán közt „póktanya” kínál izgalmas megfigyelési lehetőségeket. A szerszámtároló kis fészer mellett van a komposztáló, mogyoróbokrokkal körbevéve. Az udvarra megálmodott kis tó megannyi csodát rejt! Benne állatkák nyüzsögnek, szélén megélnek a vízinövények, a körülötte lévő kövek között sziklakerti- és gyógynövények díszlenek. A tavacska és a fészer között áll a város egyik csapadékmérő állomása. Évek óta figyelik az itt tanítók a gyerekekkel az időjárást, mérik a csapadék mennyiségét, s küldik jelentéseinket az Országos Meteorológiai Intézetbe. A szabadtéri órákhoz pályázati pénzből készített kinti, rögzített faasztalaikat, padjaikat az udvar legszebb, legcsendesebb zugaiba tették. Az épülethez közeli burkolt terület esős időben is lehetővé teszi a mozgást, a játékot. A szélén padok, az egyik végében kosárpalánk, a másikban fedett „kuckó”.
87
Az iskolaépülethez hozzáépített szolgálati lakásból két éve tornaszobát, egy kis nevelőit, s egy foglalkoztatót alakított ki az iskola, mely az udvar felől egy lépcsőn át a teraszra jutva közelíthető meg. A hozzátartozó zöldséges-, gyümölcsöskertet a biogazdálkodás szabályai alapján együtt művelik az ott dolgozók a gyerekekkel, segítő szülőkkel. Az épület két részre tagolt. Az első felében két osztályteremhez jutunk az odavezető lépcsőkön, a másik felében egy osztálynyi hely van, valamint a mosdó helyiségek. A folyosók kicsik, szűkösek, de világosak, s a sok zöld dísznövénytől, állatokat bemutató poszterektől, gyerekmunkáktól barátságosak. A tantermek tágasak, kedvesen berendezettek, a közös munkát tükrözik. Egy-egy sarokban papírgyűjtő láda, szárazelem-tároló és a komposztálandó szerves hulladéknak fedett vödör található. Belső arculat: A külső némiképp mutatja már a „belsőt” is. Iskolatelepünkön együtt élnek a problémásabb, fejlesztő osztályban tanuló gyerekek a normál osztályba járó társaikkal. Hisszük, hogy az udvar harmonikus képe nyugodt környezetet teremt gyerekeink fejlődéséhez. A közös munkálkodás velük, a szüleikkel mind-mind összetartó erő. Fontosnak tartjuk a környezeti nevelést, ezért is alakítottuk át ezt a telephelyünket „mintául” szolgáló környezeti nevelési iskolává. A témanapok, témahetek, kirándulások, táborozások, Madárkarácsony, szakköri munkák, savas eső mérése, zuzmóprogram, kerékpározás, kézműves délutánok, a kertészkedés, a komposztálás, a válogatott hulladékgyűjtés, a madáretetés télen, a madárodúk készítése, kihelyezése, a Föld napi rendezvényeken való részvétel mind-mind a gyerekeink környezettudatos szemléletének kialakulását célozza. Sokan közülük már tagjai a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomnak, sikeres pályázataikkal bizonyították környezeti érzékenységüket. Az iskola épületeinek és berendezéseinek állapota Az öt iskolaépületből három még az 1900-as évek elején épült Ez nagyban meghatározza jelenlegi állapotukat Az építés időpontjában modernnek számító épületek a folyamatos felújítások ellenére mára bizony már korszerűtlenné váltak. A máig meglévő előnyük, hogy a tantermek tágasak, szellősek. Az osztályok kényelmesen elférnek bennük. Vastag falaik miatt jól fűthetőek. Hátrányuk viszont, hogy a többségükben nem jók a természetes fényviszonyok. Az épültek fekvése és az ablakok kis mérete miatt a termek elég sötétek. A központi épület 1989-ben épült. Megjelenésében impozáns. Mindenkinek szembetűnő a beépített padlástér és a sok ablak. A sok ablak a természetes fényviszonyok miatt előnyös. Hátrány viszont, hogy emiatt nyáron elviselhetetlenül meleg, télen meg nagyon hideg van. A tantermek méretei sem ideálisak A közoktatási törvényben meghatározott maximum létszámú osztályok nem férnek el benne. Az iskola dolgozói a gyerekek és a szülők bevonásával termeink többségében gyermekbarát, otthonos körülményeket igyekeznek teremteni. A folyosókon van dekoráció, vannak tárlatok, faliújságok. Ezeken a gyermekek munkái elhelyezhetők. Megfelelő számban találhatók folyosóinkon padok, különböző ülőalkalmatosságok .A jövőben fokozatosan cserélni kell (néhány kivétellel) a tantermek berendezéseit. A padok ugyanis nagyon elhasználódtak már. Valamennyi épületben korszerű gázfűtés van. Az épületek szigetelése elég rossz.
88
Két tornaterem és két tornaszoba van az iskolában. Ezeket a gyerekek a délelőtti testnevelési órákon túl, délutánonként külön beosztás szerint használhatják. Az iskola könyvtárát a nyitvatartási időben egyénileg, illetve szervezett könyvtári órákon látogathatják a gyerekek. Az iskola technikai felszereltsége jónak mondható. Rendelkezünk 20 számítógéppel (gyerekek számára elérhető), többségükben Internet elérhetőséggel. Van videokamera, digitális fényképezőgép. Telephelyenként van televízió, magnó, CD lejátszó, több írásvetítő. Technika műhelyünk és konyhánk felszereltsége eléggé elavult. Mindenképpen felújításra szorul. Étkezés Iskolánkban két étkezőben zajlik a gyerekek ebédeltetése. Az egyik (a) kb. 30 fő befogadására alkalmas, melegítőkonyhával ellátott ebédlő egy iskolaépületen belül található. A másik (b) kb. 120 fős ebédlő a Váradi Étkeztetési Bt. konyhája mellett működik. Ide jár a napközis és menzás gyerekek 90 %-a. Kb. 10 perces út az iskolaépületektől. Az étkezők világosak, tiszták. A berendezési tárgyak, fából készült asztalok és székek kopottak, nem tükröznek egységes arculatot.( a).Elrendezésük hosszú sorokban történik. Asztalterítő és más otthonosságot, ízléses környezetet jelentő kiegészítő nincs. A tányérok porcelánból, a poharak és kancsók műanyagból, az evőeszközök és a tálcák fémből vannak. Szalvétát használnak. Az 1. és 2. osztályosokat kiszolgálják. Az asztalnál ülve várják az ebédet. A levesből tetszőleges mennyiséget szedhetnek, a másodikat kiadagolva teszik elébük. Sem a terítésnél, sem a leszedésnél nem kell segíteniük.(b). A nagyobb évfolyamok önkiszolgáló rendszerben tálcán viszik asztalukhoz az ebédet, majd vissza a maradékot. Az ebédlőkben a gyerekek kézmosási lehetősége megoldott. Az ebéd minősége megfelelő. Törekszik a változatosságra. A nyers zöldségfélék, gyümölcsök és saláták aránya alacsony. Fehér kenyér mellett választható a korpás kenyér is. A tízórai mellé gyakran nincs folyadék, de hetente háromszor kapnak iskolatejet a gyerekek. Uzsonnára nincs minden nap folyadék. Mivel délben kiviszik a telephelyekre az uzsonnát, a melegebb időszakban nem megoldott a felvágott vagy a sajtfélék tárolása. Összességében az étkezők higiéniás szempontból megfelelőek. Fontos az óvodában megszokott körülmények megtartása és továbbfejlesztése a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva. Ecsegfalván az óvodai étkezőben ebédelnek kultúrált körülmények között a gyerekek. A helyi étkeztetési vállalkozó biztosítja a tanulók ellátását.
89
Iskolaudvarok Vörösmarty u. (központi iskola): -
zárt udvar, nagyrészt lebetonozva, kapukkal van kosárlabdapalánk 4 db pad biciklitároló gond: a betonozott pálya körül kevés fa, díszcserje, nincs elég árnyék
Vass-telep: -
zárt udvar homokozó 2 db pad kosárlabdapalánk kis betonterülettel néhány fémből készült mászóka fák, cserjék, pázsit biciklitároló fajátékok gond: barátságtalan, vasból készült mászókák
Kossuth u.: -
kerékpártároló a platánfa alatt zárt udvar farönkökkel körbevett virágos kertek betonozott részt körbevevő sövény, fasor, 2 db pad az udvar sarkában öreg akácfák madáretetőkkel kosárpalánk komposztáló homokozó szomszédok kerítése mellett fák, cserjék kerti padok, asztalok (3-3 db) kinti tanuláshoz madáritató tavacska csapadékmérő fiatal facsoportok elkülönített, körbezárt, művelt kert, biokertészkedés gond: barátságtalan, vasból készült mászóka
Körösladányi út: -
zárt udvar aszfaltozott, felfestett kézilabdapálya 4 db pad fiatal fák a pálya körül kerékpártároló fából készült mászóka kosárlabdapalánk kapuk védő dróthálóval gond: kapuk hálóval, padok állapota
90
Ecsegfalvi tagintézmény: -
zárt udvar fákkal 3 db pad két kiskapu gond:, a kapukra védőháló, fából készült mászóka
Iskolabüfé -
Az iskolabüfét vállalkozó üzemelteti. Kapható ennivalók: szendvics (zsemle, vaj, párizsi), péksütemények Édességek: csokik, chipszek, croassonok, nápolyi, keksz, cukorkák, Innivalók: dobozos-szívószálas rostos, szűrt levek, ásványvíz Gond: a tejtermékek nem fogynak el, a szavatossági idő meg hamar lejár, a büfében árult termékek nem kifejezetten „egészségesek”, s csomagolásuk sem felel meg a környezetbarát elvárásoknak. Sajnos tanulóink étkezési szokásai sem helyesek. A büfést az üzleti haszon hajtja, s azt árulja, amit megvesznek tőle.
-
Tisztítószereink: Az iskolában használatos tisztítószerek többsége nem környezetbarát. Az UNIÓ által előírt szabályoknak megfelelő, környezetbarát tisztítószerek közül csak 3-at használunk. Szelektív hulladékgyűjtés: Csak a Kossuth úti iskolában valósították meg eddig, máshol még nem működik. Városunkban még nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. A városi szeméttelepet bezárták egy környezetvédelmi felülvizsgálat nyomán. Tervezik, hogy Dévaványán lesz a regionális komposztáló telep.
Egyéb
-
Előélet, hagyományok iskolánkban a környezeti nevelés terén Iskolánkban jelenleg a tantestület kb. egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolának, ahol csak fokozatosan és lépésenként haladhatunk előre. A további munkában még nagyobb szükség lesz az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és megújulni szándékozó kollégák együttműködésére. Iskolánkban 1998 óta környezeti nevelési telephelyként működik a Kossuth utcai iskola. A kitüntető címet többéves kitartó munka elismeréseként a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom adományozta. Iskolánk egészére vonatkozó hagyományaink: -
Papír- és vasgyűjtés Témanapok Kirándulások, tanulmányi séták Fásítás, kertészkedés Természet- és környezetvédő szakkör Vetélkedőkön való részvétel Fekete István vers- és prózamondó verseny Föld napi rendezvényeken való részvétel 91
-
Jeles zöld napok ünneplése Múzeumlátogatás Ünnepségekre műsorok összeállítása Mindennapos testnevelés, Kihívás napja Takarítási akciók Nyári táborozások Erdei iskola Kézműveskedés Madáretetők kihelyezése Népszokások (karácsony, farsang)
Környezeti nevelési telephelyünk egyéb hagyományai: -
Iskolakert kialakítása, gondozása Szabadtéri órák kinti asztaloknál, padokon Madáritató tavacska létrehozása, figyelése Csapadékmérés Savas eső- és zuzmóprogram Jeles napokra programok biztosítása, azokon való részvétel Témanapok, témahetek Vízvizsgálatok Nyári környezet- és természetismerő táborok, erdei iskola szervezése Kézműveskedés a szülőkkel, testvérekkel Szelektív hulladékgyűjtés Komposztálás Madáretetés Odútelep létrehozása Népszokások felelevenítése (szüret, betlehemezés, farsang)
6.3. Erőforrások 6.3.1.Humán erőforrások Belső Feladat, szerepkör erőforrások
Erősségek
Iskolavezetőség
Támogatja a környezeti nevelési Hiteles személyiségek a programokat. A minőségi munka pedagógusok és a diákság részeként értékeli az ilyen számára. Jó a kapcsolatrendszerük. tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban.
Pedagógusok
Kidolgozzák és a tantárgyakba A tanítók és a tanárok többsége beépítve tanítják az egyes belátja, hogy mindenki feladata a környezeti tartalmakat. Nem környezeti nevelés. hagyományos szervezésű tanórákon és tanórán kívül is megteremtik a lehetőséget a környezeti nevelésre.
Nevelési,
Elkészíti
az
éves
környezeti A munkacsoportnak tanítók és 92
módszertani munkacsoport
nevelési tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Kapcsolatot teremt, egyeztet a helyi környezeti nevelési civil szervezetekkel. Pályázatot ír, értékel, dokumentál.
felsős szaktanárok a tagjai, akik erősítik, segítik egymás és mások munkáját, a környezeti nevelési programok összehangolását (pl. témanap, versenyek, akciók, kiállítások).
Osztályfőnökök
Évfolyamokra foglalkozik egészségneveléshez környezeti nevelési feldolgozásával.
lebontva az kötődő tartalmak
Irányításukkal a gyerekek bevonhatók a környezeti nevelési programokba, s felelősen részt vesznek környezetük szépítésében, megóvásában.
DÖK vezetője
Lehetősége van a környezeti nevelés erősítésére, az egészséggel való kapcsolat keresésére.
Napi kapcsolat a diákokkal, egyedi problémák azonnali kezelése. Iskolarádió, iskolaújság „zöld hírei”.
Iskolavédőnő
Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, személyes életmódról, a környezeti ráhatás. ártalmakról. Segíti a pedagógusok munkáját: egészséges táplálkozás (pl. salátakészítés), egészség témahét szervezése.
Adminisztratív dolgozók
Támogatják a pedagógus Részt vállalnak a takarékosságban. munkáját az egyes programok Szívesen vesznek részt környezeti hátterének biztosításával. nevelési megmozdulásokon.
Pedagógiai asszisztensek
Segítik a munkáját.
Technikai dolgozók
A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása. Iskolakertek, hulladékgyűjtés, komposztálás. vizesblokkok, világítási hálózat, gázkazánok karbantartása, hőszigetelés, csapadékelvezetés stb. Tiszta, esztétikus környezet biztosítása.
Diákok
A tervezett éves programban Valamennyi diák érintett. A fő sokoldalúan vesznek részt hangsúly a szemléletformáláson (hallgatóság, tevékeny van. szerepvállalás, önálló kutatások).
Szülők
Foglalkozások vezetése, anyagi Tevékeny részvétel a támogatás, külső erőforrások programokban. Az ő szemléletük felkutatása. is formálódik, s ők is hatnak másokra.
pedagógusok
napi Táborozáskor, Erdei Iskola programon, kiállítás készítésénél számíthatunk rájuk.
93
Kapcsolatrendszerünk: Külső erőforrások
Kapcsola Formája, t van - tartalma nincs
Nemzetközi kapcsolatok
x
Más közoktatási x intézmények Határon iskolák
A Címe, szervezet elérhetősége képviselőj e
Kiss Gábor
Székelykereszt úr
iskolaszövetsé g
túli
Megyei Pedagógiai Intézet
x
Önkormányzat
x
KMNP
x
Más parkok
testvérváros
Iskolai képviselő, kapcsolattart ó
Szélné Sándor Katalin
nemzeti
erdészet Környezetvédel mi Felügyelőség Országos környezeti nevelési szervezetek
x
Saly Erika
(MKNE)
Regionális KN X szervezetek (Nimfea)
Saly E.
Helyi KN X szervezetek (DÉKE)
Saly E.
Országos környezetvédő szervezetek
Saly E.
X (Zöld Szív ITM)
Regionális zöldszervezetek Helyi zöldszervezetek Közművelődési intézmények
X (Ladányi Mihály
Czudorné Bukva Róza 94
Könyvtár , József Attila Alapfokú Művészet i Iskola)
Botanikus állatkert, vadaspark
kert, X
ÁNTSZ
x
Média
x
Rendőrség
x
Helyi üzemek
x
Helyi civil x szervezetek
Saly E.
Pintér Tibor
Boda F-né Murányi Magdolna Laskai Tibor Lengyelné Czákler Sz.
Anyagi forrást biztosító kapcsolatok 6.3.2 Anyagi erőforrások - Költségvetés: az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként ötszáz forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ezt az összeget belépőkre, utazási költségekre, a környezeti neveléshez szükséges eszközökre, könyvekre, környezeti témájú versenyek, programok lebonyolítására, jutalmazására lehet fordítani. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, környezetkímélő működését szolgálják. - Alapítvány: az iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban és nyári táborokban való részvételét. Az osztályfőnökök az alapítvány kuratóriumához írt levélben kérhetik az anyagi juttatást a program megjelölésével. - Pályázat: a pályázatfigyelés igazgatói feladat. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól.
6. 4. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú pedagógiai célok, kulcsszavak A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített 95
és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik – azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról – képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. 96
A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a intézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési éthoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából.
ISKOLÁNK JÖVŐKÉPE Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolakertekben természetes körülmények között zajlana néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt, előtérbe kerül a természetes anyagok használata a díszítés során. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, környezetbarát tisztítószerekkel takarítunk, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Minden iskolatelepen komposztálunk. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Intézményünkben a gyerekek harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, elismert erdei iskola programunkon pedig minden tanulónk részt vesz legalább egyszer. Hosszú távú pedagógiai célok -
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése 97
-
érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Kulcsszavak -
szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség
6. 5. Konkrét célok és feladatok -
-
A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. 98
-
-
-
-
-
-
-
-
Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Lehetőleg alacsony létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kisebb létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják, valamint könnyebbé teszi az együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, és sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témanap, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások… Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret, kémia, biológia, fizika, technika tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom, Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Környezeti Nevelési Munkacsoportja, Városszépítő Egyesület) és az önkormányzat munkájába.
6. 6. A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók -
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását 99
-
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit
A tanulókban -
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
Történelem A tanulók -
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Hon és népismeret A tanulók -
ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
Idegen nyelv A tanulók -
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön
100
A tanulókban -
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika A tanulók -
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
A tanulókban -
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket
Környezetismeret A tanulók -
ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit
Természetismeret A tanulók -
váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése 101
-
magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Fizika A tanulók -
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat
Kémia A tanulók -
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait
Földrajz A tanulók -
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit 102
A tanulókban -
a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség
Biológia A tanulók -
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
A tanulókban -
alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség
Ének-zene A tanulók -
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Rajz és vizuális kultúra A tanulók -
ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak
103
-
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Tánc és dráma A tanulók -
tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket
Technika és életvitel A tanulók -
ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit
A tanulókban -
alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók -
legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
104
-
-
-
-
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
Testnevelés A tanulók -
-
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat
A tanulókban -
tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását
A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett 105
gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. Nálunk a tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Ennek köszönhető, hogy általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök. 6.6.1 Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.
Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos szokások. ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. A közvetlen környezetben előforduló gyakori Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító növények, állatok megfigyelése. Elemi irányításával. A sokféleség bemutatása. ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldatkészítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa, barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára. 106
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.
A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal.
Az anyagok csoportosítása. Az anyagok Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti között. Az anyagok azon tulajdonságainak kapcsolat. észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. A termesztett növények megfigyelése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, szempontsor alapján. zöldségek szerepe az egészséges Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, táplálkozásban. veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.
Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei.
Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének 107
szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők).
kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek.
A település és környéke felszínének jellemző Természeti formái, vizei. felfedeztetése.
értékeink
szépségének
Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).
Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése.
A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére.
Egyszerű kísérletek bizonyítására.
Helyes viselkedésünk a természetben.
Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.
Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. az
életfeltételek
Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával?
Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép. Életünk nélkülözhetetlen feltételeinek vizsgálata. A változásainak hatása életünkre.
környezeti Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok környezet megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.
108
4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.
Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?). Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannake talajlakó állatok?
Különválogató hulladékgyűjtés.
Jelentőségének felismerése szükségességének belátása.
és
Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. A környezet szennyeződése miatt kialakuló Kapcsolat keresése az egyes anyagok veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem tulajdonságai és a környezetszennyezés lehetőségeinek megismerése. között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok. Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink védelmének fontossága, védett helyi befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az természeti értékek. ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természetközeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget Dramatikus játékok helyes és helytelen károsító szokások (dohányzás, szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kívánt hatás és a valóság között. 109
kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. 6.6.2 Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Kifejezés, képzőművészet
Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok.
Tárgy- és környezetkultúra
Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak.
Tárgy és környezetkultúra
Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták?
Technikák
Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.
3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző 110
színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…). 4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi” – játék.
Tárgy és környezetkultúra
Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makettkészítés.
6.6.3 Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
A természetes és mesterséges környezet Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. és anyagaik. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata A természetes anyagok. Az anyagokhoz érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok kötődő mesterségek tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése. A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos játrművek.
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.
Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, 111
jellemzőik elmondása. Makettkészítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Az anyagok feldolgozása. anyagfelhasználás.
Takarékos Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.
3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai A környezet tárgyainak anyagai és élőhelyek hasznosítható anyagai. A eredetének megismerése. hasznosítható élettelen anyagok. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.
és
A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. biztonságos Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási hulladékkezelés, víztakarékosság.
szokások,
4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Épített környezet, korszerű építmények: A városi és falusi élet összehasonlítása és épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények játékok.
készítése.
Szituációs
Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a résztermék, a félkész termék, a termék, a legkevesebb hulladékra törekvés a hulladék és a melléktermék fogalma. munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Az emberi alkotással létrehozott terek Egyszerű makettek készítése. esztétikai követelményei. Működőképesség és Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A esztétikum. lakóhely legszebb épületei.
112
A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. vízi, légi közlekedés. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Helyi és távolsági közlekedés. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. 6.6.4 Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Irodalom, szövegértés
1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg A mindennapi életből, a természeti és a tanuló saját élményei, tapasztalatai környezetből vett témán alapuló rövid között. szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, ismeretterjesztő művek. következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár 6.6.5 Matematika 1. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Halmazok
Állatok, növények összehasonlítása, csoportosítása. Választott szempont szerinti válogatás.
Logika
Állatokról, növényekről, környezeti magatartásról stb. szóló állítások igazságáról való vélekedés.
Függvények
Tapasztalati
függvények
készítése, 113
visszaolvasása. Összefüggések halmazok között.
keresése
2. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Halmazok, logika
Állatok, növények válogatása, sorbarendezése egy vagy két szempont szerint. Döntés állítások igazságáról. Nyitott mondatok igazzá tevése.
Természetes számok
Mennyiségek összemérése.
Geometria, mérések
A természetben megfigyelt alakzatok, formák megfigyelése, összegyűjtése.
összehasonlítása,
3. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Halmazok, logika
Természeti jelenségek, alakzatok stb. szétválogatása két- három szempont szerint. Halmazok összehasonlítása, jellemzése. Állítások igazságának eldöntése.
Természetes számok
Reális becslések gyakorlása.
Negatív számok
Hőmérséklet mérése, adatok lejegyzése, grafikon készítése.
Szöveges feladatok
Adott témákhoz megfelelő adatok kiválogatása, gyűjtése, feldolgozása.
4. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Halmazok, logika
Elemek besorolása különféle kapcsolatban lévő halmazokba. Állítások, tagadások megfogalmazása.
Természetes számok
Mennyiségek összehasonlítása, becslések.
Szöveges feladatok
Történetek, szöveges feladatok értelmezése, átfogalmazása.
Statisztika
Adatok gyűjtése, közös ábrázolása. Táblázatok, olvasása, értelmezése.
rendezése, grafikonok
114
6.6.6 Testnevelés 1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek
Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
3. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek
Gyalogos, kerékpáros korcsolyázás, szánkózás.
túrák,
hócsata,
A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. 4. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek
Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.
6.6.7 Ének-zene 1. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel karácsony, márc. 15., Anyák napja). emlékezetből. Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. 2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. gyermekjátékdalok, népszokások.
Tartalmak Népi Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.
115
3. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök népszokások).
dalai
(regölés,
tavaszi
4. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Jeles napok, ünnepkörök dalai. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Tananyagrészek, tartalmak Magyar nyelv és Célok: megérteni, írni, gondolkodni Általános személyiségfejlesztés. tanít, ezzel valamennyi tantárgy irodalom tanulását segíti. 5. évfolyam
Tájleírás készítése valóságos vagy Környezet leírása, közlése és a elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. környezeti leírás befogadása. Petőfi Sándor: Az Alföld A családdal, iskolával, lakóhellyel Tájékozódás a dokumentumtípusok kapcsolatos érzések leírása. között: szépirodalom és ismeretközlő Verselemzés, mesék feldolgozása könyvek, segédkönyvek (szótárak, dráma-pedagógiai módszerekkel. lexikonok). Regényelemzés, filmvetítés.
6. évfolyam
Gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban jegyzetben.
Környezet ábrázolása, leírása.
A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.
Modern informatika és adatbáziskezelés a környezeti nevelésben.
7. évfolyam
8. évfolyam
Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel.
Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése.
Tapasztalatszerzés a mindennapi élet Állampolgári nevelés a környezeti hivatalos iratainak megfogalmazásában. nevelésben. Erkölcsi véleményalkotás.
ítéletalkotás,
Verselemzések. Idegen nyelv
Témakör: természeti környezetünk: a Globális nevelés, biodiverzitási természet megóvása, Földünk nevezetes probléma, fenntarthatóság. tájai, veszélyeztetett növények és 116
állatok.
Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Dévaványa középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd.
Matematika
Cél: a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok gyűjtése környezetünkből; matematika a természettudományokban.
Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Kalóriaszámítás. Pénzmegtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban:pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be.
Informatika
Cél: tantárgyi oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, való eligazodás.
5. évfolyam
multimédia Hatékony informatikai és kommunikációs technológia katalógusokban elősegítése
Böngésző programok által a hazai és Emberés nemzetközi környezetvédő szervezetek munkakörnyezet
környezetkímélő kialakítása, 117
pályázatainak, irodalmának, megóvása. A káros hatások felhívásainak figyelemmel kísérése. ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, testtartás stb.). szerkezetük, érzékelése.
sokféleségüknek Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok Animáció készítése: Évszakok, Egy szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). virág „élete”. 6. évfolyam
Elektronikus levelezés, Ergonómiai Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak elvek és megoldások megismerése; gyors, de papírt sem fogyaszt, így Munkaeszközök optimális működésének papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így megismerése, kíméletes géphasználat; üzemanyag takarékos közlési mód is. Könyvtári búvárkodás e témákban.
7. évfolyam
A hardverismeretnél ismételten kitérünk Tudatosodjék a tanulókban, hogy az ergonómiai elvekre, a hitech természetes emberi törekvés az alkatrészek környezetés egészség és környezet egyre egészségkímélő hatására. színvonalasabb megkímélése, ennek Táblázatok összeállítása környezeti érdekében újabb, káros hatásoktól mentesebb termékek katasztrófákról, környezetbarát egyre megjelenése az informatikai piacon is. anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel.
8. évfolyam
Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások.
A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan Programnyelveknél a természet meg is óvják környezetüket, kiállnak mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: a környezetkárosító cselekedetek, Koch görbék felhasználása jégkristály tervek ellen. szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai madárfajok – szűrés, lekérdezés.
védett
118
Történelem állampolgári ismeretek
neveléssel való és Célok: a tantárgy alapot ad a Állampolgári demokratikus közéletben való tudatos kapcsolat: a fenntarthatóság részvételhez. pedagógiai gyakorlatához való Annak megismerése, hogy a földrajzi hozzájárulás. környezet hogyan hat egy ország, térség Tevékenység: a múlt egyes fejlődésére. elemeinek, tevékenységének A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése és rekonstruálása mellett makettek, rajzok, megismerése révén a természetes és az jövőtervezés, fogalmazások, esetenként épített környezetért való felelős számítógépes animálás révén. magatartás kialakítására.
5. évfolyam
Vadászat, természeti
halászat,
népek napjainkban
gyűjtögetés, Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény látogatása.. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”.
Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, Földművelés, állattenyésztés, termelés, rézszálakkal. természetimádás Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Öntözéses földművelés
Egyéni beszámoló, kiselőadás: Milyen környezeti katasztrófával járt Mezopotámiában a túlzott termelés?
Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő Természet és gazdaság görög és a római tevékenységekről; mivel jártak a világban hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése otthoni munka. Finnugor nomád pásztorkodás 6. évfolyam
Város és falu
Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természetátalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben 119
/7. évfolyam anyagához /.
Az újkor: gyarmatok, világkereskedelem
Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az manufaktúra, indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó – otthoni munka.
7. évfolyam
A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és Iparművészeti / Mezőgazdasági a gépek forradalma Múzeum feladatlapok alapján való Az iparvárosok kialakulása, megtekintése egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet Magyarország átalakításáról /bányászat, a millenniumi ünnepségek, a folyószabályozás / és szennyezéséről; világkiállítás idején /fények és az épített környezet és az emberi árnyékok/. kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről.
8. évfolyam
Az ökológiai problémák
A fogyasztói társadalom problémái
Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegiártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól – otthoni munka.
Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a A népességrobbanás a világ szegényebb területeket. felén Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, 120
A globalizáció problémája
és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja.
Az Európai Unióba való belépésünk problémái Fizika
Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet
7. évfolyam
Közlekedőedények: környezetvédelmi Egyszerű mérések adatfeldolgozás, vonatkozások: kutak, vizek grafikonok, diagramok értékelése. szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról.
8. évfolyam
Az egyes elektromos fogyasztók, Galván elem szétbontása tanári háztartási gépek teljesítményének, felügyelet mellett. fogyasztásának megállapítása. Fogyasztásmérők leolvasása. Az energiatakarékosság globális Elektromos fogyasztás stratégiai jelentősége. Az összehasonlítása neoncsövek és energiatakarékosság hétköznapi, izzólámpák esetén, számítások. gyakorlati megvalósítása. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában.
Biológia
Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása.
7. évfolyam
A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából.
Videóanyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése.
A forró övezet: az őserdők pusztulása és Önálló információgyűjtés különböző 121
védelme, az elsivatagosodás.
életközösségekről, élőhelyekről.
A mérsékelt övezet: a lomberdők, a Kiselőadások, poszterek készítése. füves puszták, a tajga és védelmük. Látogatás valamelyik vadasparkba A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és vagy állatkertbe. Az élőlények védelmük. életmódja, élőhelye, szervezete Tengerek: életközösségek, szennyezés közötti összefüggés megfigyelése. megelőzés és öntisztulás.
Szituációs játék az ember bioszférára Rendszerezés: különböző gyakorolt hatásával kapcsolatban. élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok 8. évfolyam
A mozgásszegény következményei.
életmód
A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Kémia
Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében.
7. évfolyam
A megismert anyagok szerepe a A környezetünkben mindennapi életben helyes használatuk, legismertebb kémiai egészség- és környezetkárosító hatásaik. felismerése, értelmezése.
előforduló változások
Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz ). Oldatok kémhatása, mérések , pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése.
122
8. évfolyam
A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása.
Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése.
A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.
A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. 5. évfolyam
Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.
Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a 123
cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi megfelelő tartásáról. 6. évfolyam
kedvencek
A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. Megfigyelések, vizsgálódások A füves területek és védelmük. A természeti környezetben. lakóhely környékének védett, és nem Kirándulás, terepgyakorlat. védett természeti értékei. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter értékekről.
Földünk környezetünk
7. évfolyam
készítése
helyi
és Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Afrika: elsivatagosodás.
Szemelvények gyűjtése a természeti veszélyeztető Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a környezetet folyamatokról. technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Környezeti problémákkal kapcsolatos Európa: az országok kapcsolata a videofilm megtekintése, megvitatása. földrajzi környezettel.
Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások
egy-egy 124
ország
természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. 8. évfolyam
Magyarország földrajza.
Történelmi visszatekintés földrajzi Kiselőadások, Természeti adottságaink és szempontból. erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, beszélgetés, összefüggések keresése. az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló Népesedési folyamatok. készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok kapcsolatban.
népsűrűséggel
Idegenvezetői kiselőadás nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése termékeinkről, kivitelünkről. Technika életvitel
5. évfolyam
hazánk hazai
és Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Az ember környezetátalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés.
Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota?
Háztartástan: egészséges táplálkozás, a Térképvázlat bejelölésével. hulladékok kezelése.
készítése,
125
fák
Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? 6. évfolyam
Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.
Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése.
7. évfolyam
A fosszilis energiahordozók. A savas Videófilm a savas esők okozta esők. környezetkárosító hatásokról. Az erőművek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési környezetkímélő használata.
eszközök
Energiatakarékosság a lakásban. 8. évfolyam
A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság.
A környék épületeinek, szobrainak megfigyelése terepsétán, a mészkő pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? Beszélgetés, képek, bemutatása energiaforrásokról.
szemelvények alternatív
A jövő környezetkímélő Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés közlekedésének megtervezése. során. Környezetkímélő közlekedési Üzemlátogatás során megfigyelés a eszközök. víz felhasználásáról, 126
A fogyasztói társadalom és a reklám.
vízszennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?
Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Pl. óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít. 5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?
127
6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit. 7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. 8. évfolyam A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat! A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Terepgyakorlat A terepgyakorlat során csak a terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőséget. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat. Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall, már a legkisebbek számára is tervezhetünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet azok tartalma. A terepgyakorlat nem önmagáért való, hanem egy megismerő folyamat része. Ezért az azt előkészítő és az arra épülő hagyományos szervezésű tanórákkal egységben szükséges megterveznünk azt. 128
A terepgyakorlat lehet akár egy tanórányi időtartamú is (pl. tájékozódási séta az iskola környékén, időjárási észlelő, mérő gyakorlat). Megszervezhetjük tanórák tömbösítésével, például úgy, hogy az adott hét időkeretét órarendi változtatással egymást követő tanórákká szervezzük. A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tantárgy ismeretét is integrálhatja, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk (pl.: a Túréri tó vízminőségének vizsgálata egyaránt érintheti a földrajzot, a kémiát, biológiát és a technikát). A gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére tervezhetjük. Témanap, témahét Iskolánk minden év tavaszán témanapot szervez egy adott téma (pl. Virág, Víz, Európa, Szivárvány, Tűz) köré. A témát a gyerekek ötletelése alapján a DÖK tagjai választják ki még a tanév kezdetén. A pedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, néhány vállalkozó szülő állítja össze a kínálatot, melyek közül a csomagolópapíron meghirdetett programok alapján aznapra saját óratervet készítenek a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően. Ezen a „menetlevélen” a foglalkozást vezető aláírásával igazolja, ha a diák részt vett a programon. A nap végén minden osztályközösség összejön a saját termében, hogy értékeljék a napot, beszámoljanak a tanultakról. Van olyan telephely iskolánkban, ahol az alsós osztályközösségek saját tanítójuk vezetésével az adott téma köré szervezik a tananyagot. Iskolánkban mindkét forma elfogadott, bevált. Tanulmányi kirándulás Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. A tanulmányi kirándulást a tanítás nélküli munkanapokon szoktuk megszervezni minden évfolyamon, hiszen az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek része. Az erdei iskola Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Leggyakrabban a természeti vagy emberi környezet vizsgálatát, problémáinak feltárását tervezzük az erdei iskolában. Ám az erdei iskola nem kizárólag természetmegismerő programmal szerveződhet. Tanításának tárgya lehet az emberi környezet, az emberek tevékenységének hatása a környezetre, illetve annak időben és térben való változása, valamint a környezet hatása az emberek viselkedésére, érzelmeikre, értékválasztására, életvitelére. Mivel az erdei iskolának minden esetben alkotó eleme a környezettel való valamilyen találkozás, ezért az ott folyó nevelés mindig része az iskola környezeti nevelési kereszttantervének is. Iskolánk arra törekszik, hogy gyerekeink mindegyike legalább egyszer a nyolc év alatt részesülhessen erdei iskolai tanulásban. Erre legalkalmasabb – szervezésileg a legkönnyebben kivitelezhető – a negyedik évfolyam. 129
Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei Szakkörök – Természet- és környezetvédő szakkör működik az alsó tagozaton. Ezen diákok nagy része tagja lesz a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomnak. Tanulóknak adott feladatok –Adni szoktunk a Jeles napok kapcsán egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra (ld. pályázatok). A szép és értékes munkákat díjazzuk. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat (pl. helytörténet), rajz, fotó, irodalmi alkotás. Nyári tábor – Iskolánk környezeti nevelési telephelyének tanulói rendszeresen vesznek részt nyári, természetvédelmi táborozáson. Ezeket a táborokat általában a Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Környezeti Nevelési Munkacsoportja szervezi. Gyerekeink a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív ITM pályázatain elért eredményük jutalmaként országos táborozásokon is részt vehetnek. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Iskolaudvaraink zöldítése, fásítása volt ilyen projekt. Környezeti nevelési telephelyünket a szülők, nagyszülők bevonásával magunk terveztük, készítettük el. Évente részt veszünk a savas eső és levegőszennyezettséget mérő projektben is. Naponta mérjük a településünkön hullott csapadék mennyiségét, s feljegyzéseinket elküldjük az Országos Meteorológiai Intézetnek. Terveink között szerepel annak kiderítése, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, nem pedagógus dolgozót és vezetőséget egyaránt. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szoktunk olyan akciókban részt venni, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egyegy helyi vagy globális környezeti problémára. (Pl. a DÉKE által szervezett takarítási, fásítási, szárazelemet begyűjtő akció, a Városszépítő Egyesület által hirdetett városszépítő akció). Kiállítások –Minden évben rendezünk a DÉKE-vel együttműködve iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. természeti értékeket, helyi problémákat bemutató fotó- és rajzkiállítás, „Az év fája, az év madara” c. kiállítás). Jó lehetőség településünk óvodáival, iskoláival való kapcsolattartásra ez az alkalom. Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videotár – Nagyon jó iskolaújságunk van, működik a rádió is, szép könyvállományunk évről évre gyarapodik a könyvtárunkban. Terv: Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát.
130
Iskolai kiadvány – Iskolánk Nevelési, módszertani munkacsoportja tervezi, hogy készít egy Módszertani kiadványt. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a helyi és megyei újságokkal, és igyekszünk az érdemi eseményeket, feltárt problémákat, eredményeket megismertetni. Tanulmányi kirándulás – Szoktunk szervezni egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ilyenkor ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai biokert, komposztálás – Jelenleg csak környezeti nevelési telephelyünkön folyik biokertészkedés, komposztálás. Tervezzük, hogy minden iskolaudvaron legyen lehetőség a komposztálásra. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Dévaványán különválogatva gyűjtik már össze a lakossági hulladék jórészét: papírt, üveget, műanyagot. A veszélyes hulladékok közül a szárazelemeket is iskolásaink gyűjtik be, majd adják le a helyi civil szervezetek felelőseinek. Az elszállítás, újrahasznosítás még nem megfelelő. Ennek ellenére környezeti nevelési telephelyünkön is szelektív hulladékgyűjtés van. Iskolánk egésze részt vesz az őszi papír- és vasgyűjtésben. Terv: minden iskolaépület válogatott hulladékgyűjtést vezessen be. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – A KMNP Oktatóközpontjának, a DÉKE Környezeti Nevelési Munkacsoportjának, a Múzeumbarátok Körének, a Városszépítő Egyesületnek a programjain való részvételt fontosnak tartjuk: „Talpalatnyi zöld” c. akadályjáték, előadások, „Zöldköznapi praktikák” tanulása, vízvizsgálatok, kerékpártúrák, Fekete István vers- és prózamondó verseny… Településünk civil szervezeteiben iskolánk pedagógusai közül néhányan aktív tagok. Művészeti csoportok, ünnepségek – Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel: irodalmi műsor (pl. a környezetvédelmi világnapon), természetes anyagok felhasználásával egy környezetbarát település modelljének elkészítése, drámapedagógia, amatőr festőink természetről készült képeit együtt állítottuk ki a gyerekek rajzaival. Egyéb lehetőségek: -
önképzőkör fakultáció gyűjtőmunka diákkonferencia fórum disputa kézműves foglalkozás színház, mozi akciók, kampányok kirándulás, túra tanulmányút múzeum, állatkert látogatása állatház fenntartása 131
-
pályázatokon való részvétel iskolakert madárbarát kert hulladékgyűjtés nemzetközi projektek (BIESEL, savas eső) kiállítás (készítés, megtekintés) települési környezet szépítése köztéri demonstráció tanösvény kialakítása
6. 7. Módszerek JÁTÉKOK -
Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia
MODELLEZÉS -
Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése
RIPORT MÓDSZER -
Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport
PROJEKT MÓDSZER -
Analízis – akció projektek
TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK -
Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések
AKTÍV, KREATÍV MUNKA 132
-
Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny
KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS -
Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében
MŰVÉSZI KIFEJEZÉS -
Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
Szempontok a módszerek kiválasztásakor -
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem
6. 8. Taneszközök A) Ismerethordozók 1. Tanulók számára nagy példányszámban (ideális esetben a csoport létszáma szerint): Varga Zoltán: Állatismeret Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban) határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. 133
turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről). 1. Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem). B) Eszközök -
Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. Merck-táska). Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok.
*** Ami már rendelkezésünkre áll: tankönyvek, segédkönyvek, szemléltető- és mérőeszközök. Amire szükségünk lenne: környezetvédelmi szakirodalom, segédkönyvek, munkafüzetek, mérőeszközök, könyvek – zöld könyvtár, számítógép, nyomtató, Internet minden telephelyre. *** Taneszközeink folyamatos fejlesztése a környezeti neveléshez az alapfeltételeket biztosítja. További fejlesztés: -
az iskola épületében a hulladéktárolók számának növelése, a tankertben komposztáló elhelyezése, szemléltető táblák, aktuális dia, videó és CD anyag folyamatos beszerzése.
*** Eszköz lista komposztáló hulladéktároló 10db mikroszkópok vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek merítőháló meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök irodatechnikai eszközök (festékek, színes ceruzák , csomagolópapír, fénymásoló papír, stb.) ***
134
Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas esőt felfogó tartály, mérőhenger, Petri –csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: veszélyes,- mérgező,- gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek *** Életvitel- és gyakorlati ismeretek (1-8. évfolyam) -
természetes anyagok, eszközök kerti szerszámok, növényszaporító ládák munkáltatáshoz kapcsolódó eszközök, anyagok háztartási kisgépek konyhai edények, eszközök környezetbarát- szerek tereptárgyak varrógép szerelőkészletek, építők, modellek faragás, fazekasság, bőrözés, hímzés, varrás, szövés eszközei anyagszükséglet számítógép információhordozók (oktatófilmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, Internet stb.)
Környezetismeret (1-4. évfolyam) -
természetes anyagok, tárgyak gyakorlati eszközök (tisztaság, tájékozódás, testkép, irányok, mérések) érzékelő játékok homokasztal térképek kísérleti, vizsgáló eszközök képességfejlesztő játékok képkirakó játékok képsorozatok, diasorozatok (ember, állat, növény) tablók, táblázatok gyűjteménye nagyméretű falitükör információhordozók (filmek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
rádió,
Természetismeret (1-5. évfolyam) -
vizsgálódáshoz, méréshez, tájékozódáshoz szükséges eszközök (nagyító, mikroszkóp, hőmérő, iránytű stb.) térképjelek, falitabló folyóvizek, falitabló 135
-
Magyarország domborzati, természetvédelmi térképe hazai tájak életközösségei falitabló rovartest tagolódása modell háziállatokról képek, sorozat falitabló zoológiai falikép konyhakerti növények, falitabló virágos növények felépítése, írásvetítő fólia növény-és állathatározó gyógynövényekről szóló kiadványok információhordozók (természetfilmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
Természetismeret — Biológia (7-8. évfolyam) -
kísérleti, vizsgálódási eszközök nagyító, egyszerű mikroszkóp, metszetek, tablók, gyűjtemények, modellek, "elsősegély-doboz" információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, diák, rádió, televízió, Internet, egészségügyi kiadványok stb.)
Természetismeret — Fizika (7-8.évfolyam) -
mérő, vizsgáló, kísérleti eszközök technikai kísérleti doboz fólia sorozat információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
Természetismeret — Kémia (7-8. évfolyam) -
kémiai, kísérleti eszköztár kémiai anyagok környezetkímélő tisztítószerek tablók, táblázatok információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
Lakóhelyismeret (4. évfolyam) -
lakóhelyi ismertető (hagyományok, emlékhelyek, intézmények, természetvédelmi területek) irodalmi, képzőművészeti alkotások tárgyi emlékek információhordozók (filmek, könyvek, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)
Hon-és népismeret (5-8. évfolyam) -
terepasztal, makett, térképek néprajzi gyűjtemények, népművészeti emlékek írásos, tárgyi emlékek nemzeti jelképek 136
-
infomációhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, televízió, rádió, újságcikkek, Internet stb.)
Történelem és társadalmi ismeretek (5-8. évfolyam) -
lakóhelyi értékek (természeti, gazdasági) írásos forrásanyagok helyi népszokásokról, hagyományokról, eseménynaptár tárgyi emlékek időszalag történelmi időtábla képes történelmi atlasz történelmi személyiségek, királyok képei falitérképek, kontúrtérképek képeslapok képes újságok lakóhelyi folyóiratok múzeumi katalógusok írásvetítő videofilmek televízió, rádió műsorai lexikonok képzőművészeti alkotások Internet formanyomtatványok tájékoztató a helyi önkormányzat munkájáról
Magyar nyelv - és irodalom (1-8. évfolyam) -
szabadpolcos könyvtár természettel kapcsolatos irodalmi, képzőművészeti alkotások gyermeklexikonok (pl. Ablak — Zsiráf) Magyar Helyesírás Szabályai Magyar Értelmező Kéziszótár írók, költők arcképsorozata írásvetítő betűkészlet hívóképek játéktárgyak tablók, táblázatok nagy falitükör hangkazetták, CD-k, filmek, zenei művek rádió, televízió folyóiratok Internet
Földrajz (6 - 8. évfolyam) -
falitérképek tanulóatlaszok földgömb a Föld domború térképe 137
-
diakép-sorozatok enciklopédiák mérőeszközök képek, fényképek homokasztal, stb.
Matematika (1 - 8. évfolyam) -
környezet tárgyai mérőeszközök táblázatok grafikonok tablók demonstrációs készletek hőmérő
Rajz - és kézművesség (1 - 8. évfolyam) -
írásvetítő magnetofon diapozitív sorozat természtes anyagok reprodukciók modellek albumok demonstrációs tablók szövőkeret népművészeti tárgyak, anyagok könyvek stb. korongozógép
Ének-zene (1 - 8. évfolyam) -
lakóhelyi népszokás gyűjtemény lemezjátszó, lemezek ritmus hangszerek metallofon zeneszerzők arcképsorozata könyvek zenei anyagok stb.
Testnevelés (1 - 8. évfolyam) -
játékok gyakorlat gyűjtemény sportági szakkönyvek általános tornaszerek, kézi szerek, sportszerek egyéb segédeszközök, tükör, mérleg, szabadtéri mászók úszásnál használható segédeszközök szánkó, sífelszerelés stb.
138
Ismerkedés az informatikával (6. évfolyam) -
számítógép, Internet szabadpolcos könyvtár szótárak, lexikonok sajtótermékek, stb.
Informatika (7 - 8. évfolyam) -
számítógép, Internet szabadpolcos könyvtár szótárak, lexikonok enciklopédiák sajtótermékek, stb.
Osztályfőnöki (4 - 8. évfolyam) -
könyvek bábok sajtótermékek lemezek sportszerek étrendi anyagok pályaválasztási tájékoztatók, stb.
-
Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Erdei Iskolához, nyári nomád táborozáshoz szükséges felszerelések (sátrak, polifómok, evőeszközök, tálak, edények, bogrács, tányérok)
***
-
*** Taneszközök Videokazetták, diasorozatok, CD-romok, fóliasorozatok, faliképek, oktatótáblák, modellek, földgömb. Kézi nagyítók, mikroszkóp, távcső, iránytűk, terepasztal, időjárásjelző.
139
6. 9. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői -
termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása iskolai médiumok zöld rovatai
Az iskola Konkrét célok: elhelyezkedéséből adódó jellemzők:
Tevékenység, feladat:
Természeti A természeti környezet közelsége környezet értékeinek, (KMNP) gondjainak feltérképezése, megismerése.
- szabadtéri órák, tanulmányi kirándulások
(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - térkép- és poszterkészítés - Erdei Iskola a KMNP Oktatóközpontjában - illegális hulladéklerakók felfedezése, jelzése az önkormányzat felé
Kisvárosi épített és Dévaványa - városismereti játékok természeti környezet múltjának, - Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény látogatása helytörténetének, épített és- helyi védettségbe vétel kezdeményezése egy-egy „felfedezett” érték láttán természeti környezeti - helytörténeti kiadványok használata tanórákon, értékeinek ajándékozásuk iskolai ünnepségeken feltérképezése, - a Túréri-tó vízvizsgálata megismerése. - a település utcáin lévő fák feltérképezése Légszennyezés betonutak gyarapodása és forgalom növekedése miatt
a A légszennyezés csökkentése. a Kerékpáros közlekedési szabályok elsajátítása.
- zöldítés az iskola környékén, az iskolaudvaron, és a növények gondozása, pótlása, fásítás - kerékpáros közlekedés (kerékpárúton, utcán) - savas eső- és zuzmóprogramban való részvétel - forgalomszámlálás - „Madárbarát kert” programban való részvétel
Egyre több hulladék, Tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyűjtés szemetes árkok, környezet szárazelem, szerves hulladék) utcák kialakítása. tantermekben -
(papír, fém, bevezetése a
komposztálás tanítása, alkalmazása minden iskolaudvaron 140
- vásárlási szokásaink feltérképezése - előadók meghívása a témában Kevés esztétikus A gyerekek- települési játszóterek iránti igény közvetítése udvari és települési mozgásigényének - udvari fajátékok készíttetése, homok cseréje játszótér kielégítése. Az iskolabelső
Tiszta, meghitt- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, a mellék-helyiségekben szappan, WC kialakítása. papír biztosítása - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása
Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése - ajtók becsukása magunk mögött Világítás
Egészséges, takarékos
- neonok cseréje energiatakarékos izzókra - minél több természetes fény melletti munkavégzés - villanyok lekapcsolása, ha nem tartózkodunk bent
Vízfelhasználás
Egészséges ivóvíz,- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása - csapok megfelelő elzárása
Csatorna
A csatorna - biológiai lebontók alkalmazása karbantartása - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása
Iskolaudvar
Tanítás, pihenés,- növények gondozása, pótlása, gyógynövényes felüdülés helye kiskert létrehozása, csepegtető öntözés, fajátékok, legyen! madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása, udvari asztalok, padok készíttetése, madáritató tó…
Betonozott tér
Biztonságos aljzat- az aszfaltozott, betonozott rész felújítása - sportjátékokhoz kapu, kosárpalánk biztosítása
Iskolabüfé, ebédlők
Egészséges ételek,- gyümölcslevek és teák, friss és szárított italok, gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes környezetbarát édességek, egészséges péksütemények iskolaszerek választhatósága a büfében biztosítása az- környezetbarát iskolaszerek rendelése üzemeltető részéről. Kultúrált- válogatott hulladékgyűjtő biztosítása a büfé étkezés igényének közelében 141
kialakítása.
- a tanulók bevonása a terítésbe, az evőeszközök helyes használata, egészséges táplálkozás
Az iskola A tanítás-nevelés- a tantermekben írásvetítő eszközellátottsága élmény- a telephelyeken számítógép, Tv, videó, központúságának hagyományos vetítőgép, magnó, CD-lejátszó növelése, az esztétikai érzék- esztétikus, minél több, természetes alapanyagú fejlesztése – dekoráció, falitáblák, szemléltető-anyagok egészséges - digitális fényképezőgép (központ) személyiség. - gáztűzhelyek, konyhai eszközök (tankonyha) - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár (iskolakönyvtár) - sátrak, polifómok, tábori felszerelések (központ) - mikroszkóp, távcső, nagyító (központ) - barkácsfelszerelés (műhely)
6. 10. Kommunikáció 1. Iskolán belül -
Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, munkacsoportok összejövetelei, tréningek. Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása. Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat. Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, kiállítások. Iskola–fenntartó: iskolabál, gála, általunk szervezett előadások. Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás.
2. Külső (helyi és országos média) -
Település újsága, nyílt programok, önkormányzati gyűlés. Országgal: megyei lapok, Internet.
6. 11. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében -
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása 142
-
a beállítódások és értékorientáció fejlődése a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai
Osztályközösségek esetében -
a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: -
-
Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?
Tantárgyak -
A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.
A tanulók személyiség-fejlődése -
A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.
6. 12. Továbbképzések 1. Belső (helyi) -
Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Minden évben szervezünk egy egynapos pedagógus kirándulást, melynek során megismerkedünk az adott környezet természeti- és kulturális értékeivel. Továbbképzés az iskolába meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 143
-
Alsós munkacsoportjaink szabadtéri foglalkozásokat, kirándulásokat is szerveznek, ahol kipróbálják, „átélik” a környezeti nevelésben használatos módszereket.
2. Külső -
Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Évente min. 2 fő.
6. 13. Mellékletek CD: -
Dévaványa Környezetvédelmi Programja Területi védelem Helyi egyedi védelem
Írott anyag: -
Zöld Jeles Napok Ajánlott irodalom
144
Mellékletek Jeles napok. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2.
Vizes Élőhelyek
Március 6.
Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.
Víz Világnapja
Március 23.
Meteorológiai Világnap
Április 3.
Csillagászati Világnap
Április 4.
Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Április 24.
Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.
Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Május 15.
Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.
Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.
Múzeumi Világnap
Május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Június 8.
Óceánok Világnapja
Június 17.
Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.
A Nap Napja
Június 25.
Barlangok Világnapja
Július 11.
Népesedési Világnap
Augusztus 9.
Állatkertek Napja
Szeptember 16.
Ózon Világnapja
Szeptember 22.
Autómentes Nap
Szeptember 23.
Takarítási Világnap
Október 1.
Habitat Világnap
Október 4.
Állatok Világnapja 145
Október 8.
Madárfigyelő Világnap
Október 8.
Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.
Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
Október 21.
Földünkért Világnap
Október 31.
Takarékossági Világnap
November 17.
Füstmentes Nap
November 27.
Fogyasztásszüneteltetési Nap
December 1.
AIDS elleni világnap
December 29.
Biodiverzitás Védelmének Napja
Irodalomjegyzék Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. – Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, KörláncInfogroup. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I–II. 1998, Hírös Akadémia. Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. 146
Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek 7. IFA. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál – Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Juhász-Nagy Pál : Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Kopp Mária – Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4 Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám Könczey Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Környezeti Nevelési SzerTár: Magyar Környezeti A környezeti nevelés fogalma. Disinger, Monroe
Nevelési
Egyesület,
1998
Környezeti nevelés a városban. Frank, Zamm Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert Környezeti témák a tanórán. Pennock, Bardwell Környezeti nevelési segédletek értékelése. Tourtillot, Britt Közoktatási törvény 2003. OM Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó. Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002 Palmer, Joy – Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge – Körlánc – Infogroup. Pennock – Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993
Környezeti
Nevelésért
Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993 Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994 147
Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin Rohwedder – Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999. Tourtillot – Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vida Gábor – Gulyás Pálné – Tóth Albert (szerk.): Kultúra – Nevelés, Oktatás – Környezet. 1999, TKTE. Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez (MKNE, 2000) Új Pedagógiai Szemle (OKI, 1993. 10. szám) Nemzeti Alaptanterv Ötletzsák (OM-CD) Bimbó boci bóklászása (MKNE, 2001) Barangolás a tantárgyak között (FSC, 2000) Uccu az uccára! (FSC, 2000)
148
„Ha egy embert olyannak veszünk mint amilyen, tulajdonképp rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük Őt amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük amivé lehetne” / Goethe /
A JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI - KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAMJA
149
7. Bevezető
7.1. Iskolatörténet Az intézményes művészeti nevelés Dévaványán 1998 szeptemberében kezdődött a Szeghalmi Művészeti Iskola fióktagozataként. Akkor az alábbi tanszakok működtek: hegedű, zongora, furulya, trombita, néptánc Két tanév elteltével meg növekedett tanulóink létszáma és önállósodott az intézmény. A 2000/2001-es tanévtől a dévaványai művelődési házzal, majd 2005 augusztusától a Ladányi Mihály Könyvtárral közös igazgatás alatt kezdte meg az iskola működését. Művészeti ágaink bővültek, jelenleg az alábbi tanszakokon folyik oktatás: 1) Zeneművészet: Hegedű, zongora, furulya, fuvola, klarinét, trombita, gitár, citera, népi hegedű 2) Táncművészet néptánc, társastánc, 3) Képzőművészet festészet 4) Színművészet színjáték A 2003/2004-es tanévtől Köröstarcsán fióktagozatunk működik táncművészeti szakággal. / társastánc, / Az Általános Művelődési Központ Művészetoktatási Intézménye, Dévaványa Gyöngy u 4-6 szám alatt található.
7.2 Helyzetelemzés Földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális környezetünk Dévaványa Békés megye északi részén fekszik. Gazdasági szempontból nehéz helyzetben lévő település. Lakosai nagy számban küszködnek a munkanélküliséggel, megélhetési gondokkal. Az általános és középiskolás tanulók személyiségét az iskolán kívüli kulturális környezet nagymértékben befolyásolja. Ezt a funkciót igyekszik betölteni iskolánk művészeti oktatása. Alapvető célként fogalmazzuk meg, hogy az intézmény a város „kulturális fellegvára” legyen, karolja fel a tehetségeket. Növendékeink az általánosan képző iskolák tanítási órái után a délutáni órákban tanulnak 150
intézményünkben, nem kötelező jelleggel. A családok egy részében a megélhetési gondok elfordítják a szülők figyelmét a gyermek művészeti neveléséről. Nekünk ki kell használnunk minden lehetőséget arra vonatkozólag, hogy ezek a fiatalokat is csatlakozzanak nevelésünkhöz. Az eredményes és hatékony személyiségfejlődés érdekében igen fontos feladatnak tekintjük az eredményes együttműködést a településünkön megtalálható oktatási és kulturális tevékenységeket ellátó intézményekkel. Igyekszünk együtt működni az általános és középiskolával, valamint az óvodai nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Rendszeresen kijárunk a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteménybe, Margaréta Idősek Otthonába és az Ifjúsági Otthonba, hogy az ünnepeket az ott lakók számára szebbé varázsoljuk. Igyekszünk az elkövetkező évek során is megfelelni a telapülés kulturális és művészeti igényeinek.
7.3 Személyi, tárgyi feltételek A pedagógiai program megvalósítását 13 pedagógus végzi. Tanáraink készek az iskola szükségleteinek megfelelő további szakképzettségeket szerezni, legtöbbjüknek igénye az önképzés. Az intézmény öt évre szóló továbbképzési koncepciót készít, melyet a tantestület hagy jóvá. A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására fejlesztésére, bővítésére szolgál, melyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében, a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási vezetési feladatainak ellátásához. A személyi feltételek oldaláról biztosítani tudjuk az amatőr művészeti tevékenység művelését, a tehetségek fejlesztését, valamint a jó képességűek szaktárgyi tudásának versenyképessé tételét. Az ügyviteli és technikai dolgozók képzettsége megfelel a munkaköri feladatuknak. Az oktatás egy épületben folyik a közművelődési tevékenységeivel. Hangszerállományunk többnyire megfelel az előírásoknak, a hiányosságok szerepelnek az eszközfejlesztési tervünkben.
151
7.4 Nevelési program Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Iskolánk, az alapító okiratban meghatározottak szerint, alapfokú művészetoktatási intézmény, melyben zene-, tánc, képző- és színművészeti oktatás folyik 10 évfolyamon. Az iskola jellegéből adódó legfontosabb feladatainknak a következőket tartjuk: -
-
-
-
-
-
Az iskola alapvető funkciója Dévaványa város zenei és művészeti igényeinek alapfokú kielégítése / városi rendezvényeken programok színesítése önálló rendezvények szervezése. / A művészeti nevelésnek a személyiség fejlesztésére kell törekednie oly módon, hogy a növendék személyisége gazdagodjon és tehetsége kibontakozzon. Nem kizárólag művészek nevelése a cél, de fontos feladatunk, hogy a tanulók képességeinek megfelelően a maximális zenei illetve művészeti értékek kerüljenek felszínre. Törekednünk kell arra, hogy diákjaink a nemzeti és a világ zenei – művészeti értékek nagyságát pozitívan értékeljék. Konkrét dolgokon keresztül kell a gyerekekhez közel hozni azt, ami misztikusnak, vagy elérhetetlennek tűnő. Az egyes művéseti szakterületek alapvető ismeretanyagának és technikájának megismertetése. Az egyes művészeti kifejezőkészségek kialakítása a tanulók alkotó fantáziájának kibontakozása, az improvizációs készség fejlesztése. A kiemelkedő képességű gyermekek felkészítése a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedni kell a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. A művészeti területek közös feladatának tekintjük, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse. Az általunk nevelt növendékek, ismerkedjenek meg a közösségi művészeti tevékenység szépségeivel a közös zenélés, éneklés, tánc semmi mással nem helyettesíthető élményével. A művészeti nevelés, sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Alakuljon ki olyan magatartási attitűd és szokás, mely biztosíték arra, hogy a tanulók ezen irányú nyitottsága és igénye nem szakad meg a művészeti iskolai tanulmányok befejeztével, hanem felnőttkorban is keresni fogja a kapcsolatot érdeklődésének megfelelő kulturális közösséggel. Jellemezze a tanulót, a kultúra iránti nyitottság, esztétikai érzékenység.
Az alapvető iskoláztatási feladataink megvalósítása során, pedagógiai tevékenységünk középpontjában áll egy olyan „szabad iskola” megteremtése, amely lehetőséget biztosít a legváltozatosabb igények kielégítésére, kiemelkedő feladatnak tekintjük a tehetséggondozást, a 152
magatartás- és személyiség-formálást, a művészeti pályára való felkészítést. Nevelő és oktató munkánkban mind a gyermek, mind a pedagógus sikerességére törekszünk. A siker érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal való együttműködésre. Munkánkat olyan értékekre alapozva kívánjuk végezni a szülői házzal együtt, melyek tanulóinkat becsületes, szorgalmas, környezetével harmóniában élő, alkotó emberré nevelik. A programunkban megfogalmazott céljainkat akkor tekintjük megvalósítottnak, ha az iskolát elhagyó növendékeink: Képesek lesznek amatőr együttesekben muzsikálni, az amatőr táncéletbe bekapcsolódni. - Alkalmasak a műalkotások értő befogadására, formálódik ízlésük és fejlődik kritikai érzékük. A megszerzett tudás birtokában a tehetséges gyerekek legyenek alkalmasak a hivatásos pályára, a továbbképző osztályok folytatására. -
7.4.1 Az egyes művészeti tevékenység cél-és feladatrendszere Zeneművészet a.) Biztosítja a zeneiskolai tanítás feltételeit a mindenkor érvényben lévő oktatási törvény szerint. A zeneiskolai alaptanterv alapján végzi az alapfokú zeneoktatást. b.) A község zenei életének föllendítése érdekében a zeneiskola tanárai és tanulói tevékenyen részt vesznek a község kulturális és társadalmi megmozdulásain. c.) Hangversenyeket szervez a zeneiskolai tanulók közreműködésével, tanévenként 2-3 alkalommal. d.) Szoros szakmai és személyi kapcsolatot tart fenn a helyi oktatási intézményekkel, a megye nagyobb hagyományokkal rendelkező zeneiskoláival, a zeneművészeti szakközépiskolákkal, a konzervatóriumokkal. e.) Lehetőségeihez képest részt vesz a megyei, országos zenei versenyeken, találkozókon. f.) Az átlagosnál tehetségesebb és a zenei pályához kedvet, elhivatottságot érző tanulók fölkészítése a szakközépiskolai, konzervatóriumi fölvételi vizsgára. g.) Amatőr zenei csoportok létrehozása és működtetése a próbáktól az esetleges fellépéséig / kisebb-nagyobb kamaraegyüttesek /. h.) A zeneiskolai tanulók, tágabb viszonylatban a község ifjúságának a zene szeretetére rendszeres zenehallgatásra, hangverseny látogatásra való nevelése, hozzászoktatása. Táncművészet a.) Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékek fejlesztésére, gazdagítására. b.) Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. c.) Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység 153
és a művészetek iránt. d.) Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. e.) A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártaságok megszerzését és gyakorlását. f.) Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. g.) Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Képzőművészet a.) Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. b.) A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. c.) A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzőművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. d.) Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. e.) Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. f.) A képzőművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészeti kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Színművészet a.) Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a 154
színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására. b.) A képzés lehetővé teszi: -
minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését a színjáték kulturális tradícióinak megismerését azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják. Azt, hogy a tanulók egyénileg, vagy csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák Az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azokat tanulmányaik során hasznosítani is tudják.
7.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tudjuk, évezredek óta művészeti ágak az irodalom az, ami a legjobban kihatottak az emberiség személyiségére. A művészetek határozták meg a reneszánsz 300 évét a barokk tökéletesre törekedő 150 évét, de ugyanilyen fontos a XX. Század irodalma, ami tartást adott embereknek a nem mindig „ tökéletes” politikai propagandával szemben. „ A művészet az örök” ,- és ez, ami több ezer év óta nem változik. Ez által tehát iskolánknak csak a folyamatosságot kell vállalni, azt kell tanítani, arra kell nevelnie, amit mindig is a művészeti ágak diktáltak: a szépre, a jóra, a tökéletességre való törekvés. Ezért azt tartjuk, hogy művészeti iskolánknak ez legfontosabb szerepe, hisz kis településünk nem éppen a kultúra fellegvára. Színház vagy egyéb kulturális lehetőség nem lévén ránk hárul az a nemes feladat, ami nemcsak a tanításban nyilvánul meg. Lehetőségeinkhez képest, koncertek szervezését vállaljuk, nyári művészeti táborunkban fellépnek folklór együttesek, táncosok, de a mai úgynevezett „könnyű” műfaj is képviselteti magát. Tudjuk a kommersz zene, a tánc nem mindig személyiségfejlesztő, de arra jó, hogy a gyerekeket behozza az intézménybe. Később rá kell szoknia a klasszikus zene tanulására, vagy esetleg arra, hogy balett nélkül nincs széptartású moderntáncos sem. A rendszeres, céltudatos gyakorlás személyiséget nevel, nem talmi pillanatember képet. A művészetek megismerése, szeretete jó ízlést, a jót a rossztól való megkülönböztetés lehetőségét is hordozza. Tanulóink kicsit másak, mint kortársaik, értelmes emberek, akik mellesleg zenélnek, rajzolnak, vagy táncolnak is.
7.4.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánkban fontosnak, sőt sarkalatos pontnak tartjuk a közösségfejlesztést. Sajnos századunk fogyasztói társadalmat nevel, és ez nem sokat segít a közösségekbe való magatartásformák kialakulásában. Az évente megrendezésre kerülő művészeti táborunk többek között ezzel a céllal működik. Az együtt zenélés, színdarabok színpadra állítása, koreográfiák megjelenítése formálja a 155
gyermekek közösségbe való beilleszkedését. Figyeljük, hogy csoportokon belül több generáció is feleljen meg annak, hogy tolerálni tudják a kisebbeket, és ne legyen kirekesztés A zene a tánc, a színjátszás és maga a színpad mind olyan dolgok, amik segítenek megérteni tanítványainknak, hogy együtt sokkal erősebb produkciót tudnak létrehozni
7.4.4 Tehetség képesség kibontakozását segítő tevékenység (B tagozaton kívüli lehetőségek) A tehetség képesség kibontakoztatásában természetesen a B tagozat a legindokoltabb rendszer. Ezen kívül folyamatosan konzultálni a szolfézs tanárral, figyelemmel kell kísérni a hangszeren kívüli tantárgyaknál hol tart tanítványunk tudása. Ugyanígy kell eljárnia azoknak a pedagógusoknak is, akik táncot tanítanak, figyelemmel kell kísérni, jár – e balettra. Nem célunk, hogy iskolánk amolyan tudásgyár legyen, fontosabb, hogy felszabadult boldog gyerekeket lássunk magunk körül, de az a gyerek, akinek elhivatottsága van valamilyen művészeti ág iránt, igenis oda kell, hogy figyeljünk, konzultáljunk kollégákkal és mindenben segíteni kell az ilyen tanítványokat. A tehetség, képesség kibontakozását sokban elősegíti, hogy a tanár kollégákon túl, bevonjuk tanítványaink szüleit. Fontos, hogy a szülők tisztába legyenek azzal, hogy ez gyermekük számára egy új életforma, fel tudják egyáltalán vállalni érzelmileg, sőt sok esetben anyagilag is. Mindezek tudatába ösztönözni tudják gyermekeik pályaválasztását. A B tagozaton kívüli lehetőségeket a pedagógusok és szülők bevonásában, együttműködésében látjuk. És nagyon fontos, a tanulók szerepeltetése, színpadra való szoktatása, az, ami a tehetség kibontakozását segítheti. Ezen sok múlik, pl: a lámpaláz leküzdése, vagy egy jól sikerült produkció, ami megkettőzheti a tanulók ambícióját Tehetséggondozás, a „B” tagozat rendszere. Zeneművészeti ágon a „B” tagozatos növendékek kiválasztása képességeik alapján történik az alapfok 2. évfolyamától indulóan. A hangszeres „B” tagozatos növendékek heti 2x45 perces hangszeres órában részesülnek, a hozzá kapcsolódó elméleti képzésből pedig „A” tagozatos szolfézs csoportokban részesülhetnek, heti 2x45 percben. Kiemelkedő képességekkel rendelkező növendékeinket a főtárgy 4. évfolyamától irányítjuk és készítjük fel a zenei pályára. A többi művészeti területen is hasonló elvek alapján történik a kiválasztás, csak kiscsoportos formában. Természetesen nem csak a művészeti pályára készülő növendékeink részesülhetnek „B” tagozatos oktatási formában, hiszen nagyon sok kiváló képességekkel rendelkező diákunk van, aki más területen szeretne tovább tanulni. Ezek a tanulók továbbképző évfolyamainkon kapott oktatás által, értékes amatőr művészekké válnak. 156
Tehetségkutatás Minden tanév végén, májusban hangszerbemutatókat rendezünk első és másodikos általános iskolás tanulóknak. A hangszerbemutató célja az iskola keretein belül működő hangszerek megismertetése, bemutatása. Szeptember elején, az általános iskolák alsó tagozatos tanulói között tehetségkutatást végzünk előképzős csoportok beindításához. Ugyancsak szeptemberben felvételi meghallgatásokat tartunk zene- és táncművészeti valamint képzőművészeti területen egyaránt. Versenyeken, találkozókon való részvétel. Művészeti iskolánk növendékei évenkénti rendszerességgel részt vesznek megyei, versenyeken, művészeti találkozókon vagy egyéb rendezvényeken. Kiemelkedő képességű növendékeket országos versenyeken is megmérettetjük. Megyei, vagy országos versenyeken való részvétel esetén a szaktanár minőségi bérpótlékban részesül Hangversenyek, táncbemutatók valamint kiállítások rendezése Iskolánkban a különböző ünnepekkel összhangban különböző rendezvényeket szoktunk tartani. Évente zenei hangversenyek keretében emlékezünk meg a karácsonyról, a tavaszi ünnepekről, a tánc tanszakos növendékek a Télapó, a Karácsony, a Farsang napjait teszik ünnepélyesebbé programjaikkal. Növendékeink a városi rendezvényeket is színvonalasabbá teszik produkcióikkal Ezeken az alkalmakon a festészetet tanuló növendékeink kiállítását tekinthetik meg azok az érdeklődők, akik ellátogatnak intézményünkbe. 7.4.5 A szülő, a tanuló a pedagógus együttműködésének formái, a tanulók és a szülők jogai Iskolánk pedagógiai programjában meghatározott célok elérése érdekében nevelő – oktató munkánkat úgy szervezzük, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően azok a diákok érdekeit és a szülők elvárásait szolgálják. A közoktatási törvény 10. §-nak megfelelően kívánjuk biztosítani a tanulói jogokat. A gyermekeket biztonságban és egészséges környezetben neveljük és oktatjuk. A tanuló személyiségét és emberi méltóságát tiszteletben tartjuk, számára védelmet biztosítunk fizikai és lelki erőszakkal szemben. - A tanulókat tájékoztatjuk – véleménynyilvánítási jogaik gyakorlása mellett – az őket érintő döntésekről. - Biztosítjuk a képességfejlesztés, a tehetséggondozás lehetőségeit. - Hátrányos anyagi körülmények között nevelkedő diákjainknak tandíjkedvezményt, vagy tandíjmentességet biztosítunk. A közoktatási törvény 13.§-a szerint szeretnénk a szülők jogait biztosítani. -
-
A szülők véleményezhetik iskolánk szabadidős programjait. Javaslatot tehetnek a választható tanszakokra. Részt vehetnek rendezvényeinken. 157
-
Betekintést nyerhetnek a tanórai foglalkozásokra. Folyamatos információhoz juthatnak a gyermekük tanulmányi eredményéről, magatartásáról, szorgalmáról, fejlődéséről. A szülők kezdeményezhetik szülői munkaközösség létrehozását és részt vehetnek annak tevékenységében. Joga, hogy részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési oktatási intézmény irányításában.
A kapcsolattartás formái: -
szülői értekezlet fogadóóra nyílt tanítási napok.
7.4.6 Az iskola működésének részletes leírása Az intézmény neve, székhelye, működési területe. Neve: Általános Művelődési Központ Művészetoktatási Intézményegysége Székhelye: 5510 Dévaványa Gyöngy u 4- 6 Működési területe: Dévaványa város közigazgatási területe Alaptevékenységei 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége 80131-3 Alapfokú művészetoktatás 92312-7 Közművelődési könyvtári tevékenység Zeneművészeti terület Tanszakok: zongora, hegedű, klarinét, fuvola, furulya, citera Elméleti tanszak: szolfézs Zongora korrepetíció: hegedű, klarinét, fuvola, furulya, citera tanszakokon Kötelező és választható tárgyak: kamarazene, énekkar, zenekar Táncművészeti terület Tanszakok: néptánc, társastánc, modern-kortárs tánc Kötelező és választható tárgyak: Folklórismeret, balett, történelmi társastánc Képzőművészeti terület Tanszak: festészet-grafika Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt, valamint az intézmény 158
dolgozói felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, a működéshez szükséges ingatlant a fenntartó használatba adja az iskola részére. Az intézmény vezetőjét Dévaványa város Önkormányzatának Képviselő –Testülete nevezi ki nyilvános pályázati kiírás útján és gyakorolja felette a munkáltatói jogot. A felettes fenntartó szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha a fenntartó szerv másként nem rendelkezik. Az alapfokú művészetoktatási intézmény dolgozói az igazgató útján fordulhatnak a fenntartó szervhez. Az igazgató minden rendkívüli eseményről jelentést tesz.
7.4.7 Általános munkarend A tanév külön jogszabályban meghatározott napon kezdődik és fejeződik be. A művészeti iskolában a szorgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg a városban működő oktatási intézményekhez igazodva. Az általánosan elfogadott elv alapján az oktatási intézmények szorgalmi idejének első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. A művészeti iskola szüneteinek rendje azonos a többi oktatási intézményével. Az oktatás, a hét öt munkanapján, 12 órától 20 óráig tarthat. Azoknál a tanulóknál, akik középiskolájukat nem a településen végzik: szombaton: 9-17 óráig. Ebben az esetben az érintett pedagógus a munkanapok egyikét pihenőnapként töltheti. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehetséges.
7.4.8 Alap és többletszolgáltatások rendje és feltételei Alapfokú művészetoktatási intézményünkben a tanítási órák, foglalkozások szervezése eltérően alakul attól függően, hogy a tanuló felkészítése egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében történik. Az iskola alapszolgáltatásába tartoznak zeneművészeti területen a 2x30 perces főtárgyi egyéni órák és a hozzá kapcsolódó elméleti csoportos órák heti 2x45 percben. Ez a képzési rend az „A” tagozatos növendékekre vonatkozik. Táncművészeti illetve képzőművészeti területen az oktatás csoportos foglalkozások keretében történik, az oktatási törvény által meghatározott létszámhatárokon belül, heti: 4–6 x 45 percben
7.5 Az iskola helyi tanterve 7.5.1 Az iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, a tanszakok tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag
159
1. Iskolánk az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. /VI. 10./ MKM rendelettel kiadott kötelező követelményeket és tantervi programot, valamint az ennek kiegészítéseként megjelent részletes évfolyamonként meghatározott javasolt tananyagot változtatás nélkül alkalmazza a pedagógiai program részeként. 2. A tanterv tartalmazza, az iskolában tanított tantárgyakat, azok óraszámait, valamint a speciálisan a tárgyhoz tartozó értékelési módokat. A tantárgy felépítése: A művészeti ág speciális szabályozása ( célrendszere, funkciói, általános fejlesztési követelmények, struktúrája, tanszakai, értékélési módja. ) - A tanszak tantárgyai és azok óraszámai - A tantárgyak helye a tanszak programjában - Követelmények az előképző, alapfok, és a továbbképző programjának elvégzése után. - A tantárgyak tananyaga. a) A MONTI a minimális követelményeket művészeti területekre, majd szakokra és tanszakokra lebontva fogalmazza meg. -
A művészeti iskolákban ezeknek a követelményeknek a teljesítésére tantárgyi rendszert dolgoztunk ki. Tantárgyi rendszerünk alapját képezi a MONTI művészeteiből kiinduló integrációs háló: - ennek alapján könnyen áttekinthetők a MONTI művészeti területeihez kapcsolódó követelmények.
TANTÁRGYSTRUKTÚRA ZENEMŰVÉSZETI TERŰLET Főtárgy
Kö b.
a.
telező tárgy
Kötelezően választható tárgy
Furulya
Szolfézs
Fuvola
Szolfézs
Elméleti: szolfézs
Klarinét
Szolfézs
Gyakorlati: zongora
Trombita
Szolfézs
Második hangszer
Gitár
Szolfézs
Kamarazene
Zongora
Szolfézs
zenekar
Citera
Szolfézs
Kórus
160
Hegedű
Szolfézs
Népi
Szolfézs
hegedű
TÁNCMŰVÉSZETI TERÜLET FŐTÁRGY
KÖTELEZŐ TÁRGYAK
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
NÉPI ÉNEK NÉPTÁNC
FOLKLÓRISMERET
FOLKLÓRISMERET
TÁNCTÖRTÉNET
TÁNCTÖRTÉNET KINETOGRÁFIA
TANSZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAK
SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
GYERMEKTÁNC
A TANSZAK BÁRMELY TANTÁRGYA
KLASSZIKUS BALETT TÁRSASTÁNC
TÖRTÉNELMI TÁRSASTÁNC VISELKEDÉSKULTÚRA TÁNCTÖRTÉNET
KÉPZŐMŰVÉSZETI TERÜLET TANSZAK
KÖTELEZŐ TÁRGYAK
VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
161
FESTÉSZET
RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS
MŰVÉSZETTÖRTÉNET
Műhely előkészítő, műhelygyakorlat
NÉPMŰVÉSZET
SZÍNMŰVÉSZETI TERÜLET TANSZAK
SZÍNJÁTÉK
KÖTELEZŐ TÁRGYAK
VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
BESZÉDGYAKORLATOK
VERS ÉS PRÓZAMONDÁS
MOZGÁSGYAKORLATOK
BÁBJÁTÉK Kreatív zenei gyakorlat Színházismeret beszédtechnika
162
Óratervi háló ZENEMŰVÉSZET
EK+ alapfok + TK. évfolyamok 2+6+4
Főtárgy
FURULYA 2+6+4
Fuvola
2+6+4
Klarinét
2+6+4
Trombita
2+6+4
Citera
Óraszám Óraszám Korrep Korrep. Kötelező Kötelező A B (p er c ) (perc ) tárgy A tárgy B A B 2X30 2X45 25 EK-1: 10 2-3: 15' 4-: 20' 2X30 2X45 25 EK-1: 10 2-3: 15' 4-: 20' 2X30 2X45 25 EK-1: 10 2-3: 15' 4-: 20' 2X30 2X45 25 EK-1: 10 2-3: 15' 4-: 20' 2X30 2X45 4. osztályig
Kötelező tárgy óraszám 2x45'
Kötelezően Kötelezően választhat választhat ó tárgyak ó tárgyak 5-6 Elmélet 1x45'
2x45'
5-6
Gitár
2X30
2X45
-
-
Elmélet 1x45'
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
( Szolfézs ) 2+6+4
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
2+6+4
Zongora
2X30
2X45
2+6+4
Hegedű
2X30
2X45
EK-1: 10 2-3: 15' 4 -: 20' EK-1: 10 2-3: 15' 4 -: 20'
Válasz tható tárgy
25
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
25
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
1x45' csoport os óra 1x30'egyéni vagy óra
163
2+6+4
Népi hegedű
2X30
2X45
25
EK-1: 10 2-3: 15' 4-: 20'
2x45'
5-6
Elmélet 1x45'
Óratervi háló Óratervi háló TÁRSAS TÁ N C
Tantárgy
Előképző 1
2
2-4x45'
2-4x45'
Társastánc Gyermektánc
Továbbképző
Alapfok 1 4x45
2 3x45
3 3x45
4 3x 45
5 2-3x45
6 3x45
8 2-3x45
9 3x45
10 3x45
1 x45
1x45
1 x45
1 x45
1 x45
1 x45
1 x45
1 x45
2x45
2 x45
-
Balett
1x45
1 x45
1 x45
Történelmi társastánc Viselkedéskultúra
1 x45
1x45
1x45
Tánctörténet Szabadon választható
7 2-3x45
2 x45
2 x45
2 x45
2 x45
1x45
2x45
164
Összesen
2-4x45
2-4x45 4-6x45 4-6x45 4-6x45 4-6x.45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
Óratervi háló Néptánc Tantárgy
Néptánc
Előképző 1 2x45
Továbbképző
Alapfok 2 2x45
Pfok1 3-4x45
2 3-4x45
Folklórismeret
3 3-4x45
4 3-4x45
5 3-4x45
6 3-4x45
1 x45
1x45
1 x45
1 x45
Tánctörténet
7 3-4x45
8 3-4x45
1 x45
1 x45
Kötelezően választható Szabadon választott
2x45
2x45
1-2x45
1-2x45
1x45
1 x45
1 x45
1 x45
1 x45
1 x45
Összesen
2-4x45
4x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
9 10 3-4x45 34x4 5
1 x45
1x4 5
1 x45
1x4 5 4-6x45 46x4 5
165
Óratervi háló Képző művészet
Tantárgy
Előképző 1
2
3
4
Rajz, festés, mintázás
2x45
2x45
2x45
2x45
Műhely előkészítő
2x45
2x45 2x45
2x45
Vizuális alapismeretek
Műhelygyakorlat
1 2 2-4x45' 2-4x45'
Továbbképző
Alapfok 5
6
7
2x45
2x45
2x45
2x45
2x45
2x45
8
2x45
2x45
9
10
2x45
2x45
2x45
2x45
166
Szabadon választható Összesen
2-4x45
2-4x45
2x45
2x45
2x45
2x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
2x45
2x45
4-6x45 4-6x45
2x45 4-6x45
2x45
2x45
4-6x45 4-6x45
2x45 4-6x45
Óratervi háló Színművészet
Tantárgy
Előképző 1 2x45'
2 2x45'
3 2x45'
4 2x45'
5 2x45'
6 2x45'
7 2x45'
8 2x45'
BeszédgyaSzínjáték korlat
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1x45
1x45
Mozgásgyakorlat
0.5
0.5
0.5
0.5
0.5
0.5
1x45
1x45
Kötelezően választható
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
Drámajáték
Szabadon választható
1 2x45'
Továbbképző
Alapfok
2x45
2 2x45'
2x45
9 3x45
10 3x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45
1x45 167
Összesen
2-4x45
2-4x45
4-5x45
4-5x45
4-5x45
4-5x45
4-5x45
4-5x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
4-6x45
168
7.5.2 egyes tanszakok követelményei Művészeti iskolánk feladata, hogy felismerje és kiválassza a tehetséges tanulókat. A zene- és a táncművészeti terület közös célja, hogy a választott tanszakon belül nyújtson speciális ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. A művészetoktatás három szakasz kialakításával veszi figyelembe a tanulók életkori sajátosságait: - Előképző / 1-2. évfolyam / - Alapfok / 3-8. évfolyam / - Továbbképző / 9-12 évfolyam / Pedagógiai tevékenységünk egész folyamatában az általános életkori sajátosságoknak megfelelően tervezzük és irányítjuk a személyiség fejlődését.
és
egyéni
Az életkori sajátosságok, az azonos korcsoportba tartozó tanulók közös jellemzői általános viszonyítási alapot jelentenek, melyektől az egyének számos tényező ( pl: adottságok, környezeti hatások, tevékenységi formák) következtében egyedi vonásaikban ( pl: értelmi, érzelmi, érdeklődési, mozgási, akarati tulajdonságok szerint ) eltérnek egymástól.
Zeneművészet Táncművészet Képzőművészet Előképző: Az emberi mozgások, mozgásformák és az értelmes mozgásos cselekvések változásának ill. fejlődésének egyik legfontosabb időszaka a gyermekkor. A megismerési tevékenységet alkotó érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet és gondolkodás funkciói a mozgásból illetve a gyakorlati cselekvésből indulnak ki. A kisiskolás kor az én fejlődés fontos szakasza. (6-8. év) Az előző életkorhoz viszonyítva, - ahol még az erős érzelmi indíték alapján az inpulzív cselekvések domináltak- ebben az életkorban az akarati cselekvés kezd jellemzőbbé válni, ami még erőteljesebben érzelmi színezetű. Erre az életkorra a mozgékonyság és az erős mozgásigény jellemző, játékszükséglete nem csökken. A 6-8 éves gyermek figyelmét 10-15 percig képes feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez időtartalom növekszik. A mozgásos és a zenei cselekvések elsajátításának szempontjából fontos időészlelési fejlettségének sajátossága, hogy a gyermekek 8 éves korig elsősorban a közepes tempójú taktusokat tudják reprodukálni. Az emlékezésben még nagy szerepet játszik az érzelem. A kisiskolás korban főleg a reproduktív képzelet fejlődik, mely a művészeti tanulásnak is igen fontos feltétele. A képzelet kezdetben még könnyen elkalandozik, az ábrázolás előre elhatározott tartalmától. A gondolkodásra még jellemző, hogy képszerű, de már a fogalmi is kialakulóban van. A környezet, és így a pedagógus irányító munkáját is megkönnyíti a művészi tehetség korai felismerése. A zenei, de az egyéb művészeti hajlam is gyakran árulkodóan jelentkezik már 6-10 éves kor között. 169
Alapfok: A serdülést megelőző egy-két év időszaka az igazi gyermekkor végét jelenti. Ezekre a gyerekekre jellemző a harmonikusság, a kiegyensúlyozottság, a nyíltság, a gyors csoportképződés. A serdülőkorban ez az egyensúly felbomlik, jellemzi őket a labilitás, a kiegyensúlyozatlanság, a sarkított végletek. A forma dominenciája uralkodóvá válik a színnel szemben. Fokozatosan növekszik az értelem szerint bevésés eredményessége. A reproduktív képzelet mellett megindul a produktív ( alkotó ) képzelet intenzív fejlődése. Ezek a tevékenységek képzőművészeti alkotások ( rajzok, festmények, szobrok ) zenét tanulóknál komponálások. Gondolkodásukkal választ szeretnének kapni az ok, okozati összefüggésekre. Pedagógusaink is csak akkor érhetnek el jó és tartós eredményt növendékeink nevelése során, ha gyermekközpontú szemléletükön belül tevékenység és személyiség központúvá vállnak.
Középfok A serdülés időszakában megbomlott egyensúlyt lassan nyugalom, harmónia váltja fel. Megfigyelési folyamatában meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Kialakul benne az alkotó figyelem, amely a tartalomra irányul. Gondolkodását az elvont gondolkodásra való áttérés jellemzi, amely a logikus gondolkodás irányába fejlődik. A művészi pályák iránti komolyabb rátermettség és érdeklődő hajlandóság jegyei általában csak a serdülő kor, sőt az ifjú kor befejeztével bukkannak fel.
7.5.3 Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. A tanulók számára anyagilag elfogadható áron beszerezhető legyen 2. A tankönyvpiacon megjelent taneszközök, segédletek közül választjuk ki az oktatáshoz legjobban megfelelőket 3. A pedagógiai program és a tanterv alapelveinek céljaihoz illeszkedő eszközöket, segédleteket előnyben részesítjük 4. A MONTI és a ROMI-SULI tantervek és tantárgyi programokhoz illeszkedő tankönyvek, taneszközök és tanítási segédletek használata 7.5.4 Az egyes tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatai FURULYA A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) 170
-
a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.
Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet - az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására. Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A tanuló ebben az esetben is: - tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni, - rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A tanulók egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: - legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, - rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. 171
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) A tanuló - legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig - in F, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, - ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, - ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat -felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), - két etűd vagy egy variációsorozat, - legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F,
172
-
-
-
alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről, legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje - hangszere történetét és irodalmát, - f1-c3-ig (in F) a fogásokat, - a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat, - az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit, - a hangszer avantgarde irányzatait. Legyen képes - a természetes, könnyed hangszerkezelésre, - megfelelő légzéstechnika alkalmazására, - a levegő tudatos beosztására, - vibrato-mentes hang képzésére, - segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására, - értelmesen tagolt, kifejező előadásra. Rendelkezzék - összehangolt ujj- és nyelvtechnikával, - fürge szimpla-nyelvtechnikával, - saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. Tudjon - tisztán intonálni, - pontos ritmusban játszani, - dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzatés dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F).
173
FUVOLA A fuvolatanítás szakirányú feladatai: - a helyes légzés kialakítása, - a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, - a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, - a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, - a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, - a belső hallás fejlesztése, - a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, - rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a tanulókkal - a fuvola történetét, - a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), - a hangszer irodalmát, - a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. Tudatosítsa - a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, - a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, - a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, - a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, - a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, - a kottahű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását. Fejlessze a tanuló zenei képességeit - hangszeres technikáját, - improvizációs tevékenységét (kreativitását), - lapról játszási készségét. Ösztönözze a tanulót - a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje - a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, - a hangszer teljes hangterjedelmét, - a tudatos és helyes légzéstechnikát, - a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), - a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig, - a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát, - a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), - a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei szavakat és ezek jelentését, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. Legyen képes - a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, 174
-
a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, az önálló hangolásra, a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is, - szélsőséges dinamikák megvalósítására, - készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), - nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), - egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, - hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.). További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló legyen képes - a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, - a tiszta intonációra, - a hangszerét könnyedén kezelni, - a levegő tudatos beosztására, - hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, - a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, - a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, - a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, - az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, - a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, - egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangoló dugó folyamatos ellenőrzése stb.). A tanuló rendelkezzék - megfelelő hangszeres technikával, előadói és formáló készséggel, - képzelőerővel, - biztos zenei memóriával, - koncentrálóképességgel, - olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, - olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, 175
- a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. A tanuló tudja alkalmazni - a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), - a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje - a modem zenei effektusokat, - az újabb légzéstechnikákat, - a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, - korunk zenéjének intonációs sajátosságait. Legyen képes - biztos hangindításra és -befejezésre, - nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök), - nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. Rendelkezzék - olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható - közép-, esetleg felsőfokra is.
KLARINÉT A klarinéttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató). Alakítson ki - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot, - differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, - könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf
pp), az intonáció megtartásával, - hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. 176
Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvás módot, billentést stb., - e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására, - tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait, - ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, - tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével, - legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan, - tudjon folyékonyan kottát olvasni, - ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.), - rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására. Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal, - Jeanjean: Etűdök I/2. - egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú, - az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele: - Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny - Tuček: B-dúr klarinétverseny - Rössler-Rosetti: Klarinétverseny - egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú.
177
További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló - legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, - tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani, - alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), - ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, - legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására, - rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, - legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről, - rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan, - legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.), - legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, - a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, - rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, - tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát, - hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzat-felbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát, - kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett. Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén. Tudjon - kielégítően transzponálni „A” klarinétra, - jól lapról olvasni. Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról.
178
TROMBITA A trombitatanítás szakirányú feladatai: - a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal - a trombita történetét, - a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, - a hangszer irodalmát, - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló - hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, - hangszeres adottságait, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. Tegye képessé a tanulókat - rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, 179
a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: = fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, = csak fúvókával, = hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - a tanult darabok stílushű megszólaltatására, - folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, - skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. -
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másfél oktávos rendszerben, - Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29., - Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy - Händel: B-dúr szonáta I-II. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló - a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, - a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - önálló hangolásra, - a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja 180
- az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.
GITÁR A gitártanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) - a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, - a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, - a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, - differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, - laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, - a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg - a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, - a legato játékot, - a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, - a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), - a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - hangsorokat különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a tanulókat a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a precíz hangszerhangolásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a tanulókat a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a tanulmányai során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje - a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, 181
a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: - a fekvésjátékot, fekvésváltást, - a kis és nagy barré-t, - a kötéseket (ráütés, elpengetés), - a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, - az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, - a törtakkord megszólaltatását, - a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: - dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), - harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), - egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. -
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, - 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60), - 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, - XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey). A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.
További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Rendelkezzék a tanuló ismeretekkel - a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, - a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), - a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, - a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját. Legyen képes - a darabok hibátlan megszólaltatására, 182
- a szólamvezetések pontos megvalósítására, - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - tiszta, könnyed fekvésváltásra, - a vibrato alkalmazására, - a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására, - értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra. Rendelkezzék - kimunkált előadói és technikai képességekkel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.
ZONGORA A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal - a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapácsmechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, - a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, - a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki - a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, - megfelelő kéztartást, - független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, - rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), - az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), - differenciált billentést, ujjvég érzetet. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy - tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, - tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal - tompító, jobb), - a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, - a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a tanuló - muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, - zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, - metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, - kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,
183
-
hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje - hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), - a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, - a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, - a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), - a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, - egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, - zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, - a zenei karakterek megvalósítására, - a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), - életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék - biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, - adottságainak megfelelő zenei memóriával, - képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - 2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.), - 1 teljes klasszikus szonáta, - 1 virtuóz etűd, - 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje - hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György...),
184
a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes - technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, - a zongorapedálok tudatos használatára, - a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék - olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, - az együttzenélés igényével. -
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, - a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, - a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, - a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék - megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, - biztos memóriával, koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.
HEGEDŰ A hegedűtanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulókkal - a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, - a hegedű akusztikai sajátosságait, - a hangszer hangolását, - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, - a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, - a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát, 185
- helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, - a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a különböző vonásnemek elsajátítására, - a pizzicato-technikára, a pergő-technikára, - az üveghangok megszólaltatására, - a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására, - a hangköz és akkordjáték sajátosságaira, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, - a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, - a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), - a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, - ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, - szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, - technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani,
186
tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, - az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, - szép hangon való, karakteres előadásra, - a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására. Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát. -
A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal, - 2 szabadon választott etűd, - 1 versenymű saroktétele, - 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab. A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.
További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló legyen képes - szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, - gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, - a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, - igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, - előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni. Bővítse repertoárját. Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, - a különböző skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, - differenciált vibrato alkalmazására, - a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, - az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre. Rendelkezzék - igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. 187
NÉPI HEGEDŰ A hegedűtanítás szakirányú feladatai A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön. A program ismertesse meg a tanulókkal - a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban, - a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, - hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát, - a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát, - azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg, - a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket, - a prímás szerep feladatait, - a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán), - a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását. A képzés alapozza meg és fejlessze a tanuló - formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén, - hallás után zenét tanulni, - népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tudatosan, elemzően gyakorolni. Rendelkezzék - az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással, - kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentrálóképesség, stílusérzék, fantázia), - a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzési gyakorlattal. Ismerje - a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei improvizáció népzenénkre jellemző módjait, - a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit, - a hangszeres zene szerepét a magyar nép zenei hagyományában, - a hangszeres népzene műfajait, - a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait,
188
a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét, - a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán), - a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszer együtteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását, - népzenénk múltját, - hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében, - alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, választott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit. Legyen képes - dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakított összetett formák (például táncrend) szabályait, - legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre, - szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep), - tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre. -
További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje - a magyar népi vonós zene történetét, - a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében, - a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát. Legyen fogékony - más népek zenéjének befogadására. Rendelkezzék - a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel. Tudjon számot adni - választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról. CITERA A citeratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulóval - a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), - a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon”) hangszereket, - a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, - a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetés formáit, - a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki 189
a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a tanulókkal a céltudatos gyakorlás módszereit, - a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet - a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. -
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, - a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, - hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes - a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, - szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, - szólóban és zenekarban táncot kísérni. Ismerje - a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, DélDunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, - ismerje a kiemelkedő adatközlőket, - a „kiszedős” játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék - biztos zenei memóriával, - megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, - tánckíséreti tapasztalattal, - szereplési (színpadi) gyakorlattal. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - a citerán használatos valamennyi hangsort, - a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit. Legyen képes - igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dialektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával, - önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dallamaiból. Tudjon - hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain.
SZOLFÉZS A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy - - az általános zenei képességek fejlesztését, és 190
- - a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.
A szolfézstanítás szakirányú feladatai: - a tanuló személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, - átfogó zenei műveltség kialakítása, - a hangszertanulás segítése, - a társművészetek iránti nyitottság megalapozása, - a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: = ritmus-metrum, = tiszta intonáció, = tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), = dallamhallás, = többszólamúság-harmóniaazonosítás, = zenei olvasás-írás, = zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), = zenei memória, = rögtönzés, = zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), - a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a tanuló - olyan késztetéssel, mely a választott - eddig tanult - muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, - mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához, - olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, - a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I). Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J). Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). 191
Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). Ismerje a pentaton hangsort (J-I). Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I). Tudja megállapítani a hangnemeket - hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: - ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), - ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K). Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I). Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I). Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I) Tudjon lejegyezni: - rövid szótagszámú, tempó giusto magyar népdalt szöveggel (K), - igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K). Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): - a magyar népzene stílusjegyeit, - a periódus fogalmát, - a kis formákat, - a triós formát, - a szonátaformát, - a rondót, - a barokk és klasszikus táncokat (J-I). Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I). Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét. Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag Tudjon - 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül), - 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan: = középkor, = reneszánsz, = barokk, = klasszika, = romantika, = XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.) 192
Hangszeres tanszakok „B” tagozat „Hosszú” tanszakok (Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához) Tudjon a tanuló 10 - periódus terjedelmű - barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni. Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig. Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után, és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban. Tudjon lejegyezni - hangköz- és hangzatmenetet - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 68 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni. Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal. Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket. Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására. „Rövid” tanszakok Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni - hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, - 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje és tudja alkalmazni - az alapfokon tanultakon túl - a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K). Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K). Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I).
193
Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K). Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni: - melizma, - főhang, - váltóhang, - átmenőhang (J-I). Ornamensek (I). Ismerje a kvintkört. (J) Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I). Ismerje - az egészhangú skálát, - az akusztikus hangsort, - a modellskálákat, - a Reihe-t (J). Tudja - a dodekafónia, - az aranymetszés fogalmát (J-I). Ismerje - a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről, és felépíteni abszolút rendszerben (K), - a cluster fogalmát. Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében: - ismerje fel a funkciókat hallás után (K), - ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J), - ismerje az alterációk szerepét (J-I), - ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt - kottakép alapján (J-I). Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: - alterációk, - tercrokonság (I). Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I). Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát. Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Ismerje - a barokk szonátaformát, - a Scarlatti-féle szonátaformát, - a klasszikus szonáta-rondót, - romantikus szonátát (I-J). Tudjon lejegyezni - könnyű klasszikus periódust, funkciót jelző basszussal, - könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt (K). Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J). Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni.
194
Zenei anyag Tudjon a tanuló 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt), Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből: - gregorián zene, - reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), - a középkor hangszeres világi zenéje, - kora barokk (Monteverdi, Pucell), - barokk: = J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek), = Händel (oratórium, concerto), = Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), - klasszicizmus: = szonáta, = szimfónia, = kamarazene, = opera, = versenymű, - romantika: = zongoramuzsika (Chopin, Liszt), = dal, = szimfonikus költemény, = opera, - a századforduló zenéje: = impresszionizmus, = második bécsi iskola, - Bartók, Kodály, Sztravinszkij, - kortárs zeneszerzők. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) (A követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához.) Tudjon a tanuló - 30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni, - 5 műdalt - különböző zenetörténeti stíluskorszakokból - saját zongorakíséretével előadni. Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni. Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni. Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni. Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben. Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni. Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel. Tudjon lejegyezni - barokk kétszólamú idézetet, - klasszikus zenei szemelvényt, - XX. századi dallamot. 195
Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is. Rendelkezzék a tanuló zenetörténeti áttekintőképességgel. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni. Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak FAFÚVÓS KAMARA Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében - az oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. Ismertesse meg a tanulókkal a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.
Követelmények a program elvégzése után A tanuló legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, 196
saját maga jelezni a tempóváltozásokat, hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni, - önállóan, tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - az alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit. -
VONÓS KAMARA A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. 197
Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. Ismertesse meg a tanulókkal a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát. Követelmények a program elvégzése után A kamarazene, mint választható tárgy esetében A tanuló legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit, - a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedő alkotását. 198
A kamarazene mint főtárgy esetében (a fenti követelményeken felül) Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat. A mindenkori vezetőszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettől. Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját. Ismerje és alkalmazza a klasszikus művekben (főként a kísérő szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonó-vibratót (a kötőív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétől függő, lágy, alig érzékelhető elválasztása). Legyen képes könnyű kamaramű Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerű ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni. Tudjon kijelölt szólamból könnyebb művet együttesben lapról játszani. ZENEKAR A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfok és a továbbképző évfolyamok tanulói számára, hogy - az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak. Ösztönözze a tanulókat, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is. Hozzon létre együttműködést a tanulók tudásának különbözőségéből. Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot. Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát. A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai A tanulók megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal. A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása. A „zenekari hallás” fontosságának alakítása, tudatosítása. A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális-horizontális) fejlesztése. Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása. Az arra alkalmas tanulók felkészítése professzionális együttesben való játékra. A különböző hangszercsoportoknak megfelelő - a zenekari ülésmódból adódó - helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje meg - a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit, - az alapvető zenekari játékmódokat, - az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait. Legyen képes - szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani, - a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együtt-játékra irányítani figyelmét, - a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni. Tudja alkalmazni - az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket, 199
-
-
a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet, a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és -tartás differenciálására, a zenekari kommunikációs lánc (karnagy-zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát.
További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - felnőtt amatőr zenekarban játszani, - részt venni önálló kamarazenekari produkcióban. Alkalmazza tudatosan - a zenekari kommunikációs láncot, - a zenekari rubato játékot. ZENEKAR / népzene / A zenekari foglalkozások alapvető célja az, hogy a tanulókat megismertessék egyéni tudásuk magasabb szintű, közösségi alkalmazásának módjaival, a zenekari muzsikálásban rejlő örömökkel, és felkészítsék őket arra, hogy a későbbiek során amatőr vagy professzionális együttesekben működjenek. A zenekari játék során a tanulók a hangszeres zene mellett megismerhetik a népzene világának énekelt dallamait, a táncokat, a hangszeres zenével összekapcsolódó népszokásokat. Mivel a hangszeres népzene gyűjtése viszonylag későn kezdődött meg, és az együtt megszólaló hangszerek tekintetében nincsenek szigorú szabályok, nagy szerepe van a tanár elképzeléseinek, illetve az állandóan formálódó zenei-népzenei közízlésnek. A zenekari játék alkalmat ad a gyakorlatlanabb tanulónak is a zene élvezetére, a fejlődésre, az egyénileg tanult zenei formák kipróbálására és alkalmazására, fejlesztve az egymás iránti odafigyelés, nyitottság képességét. A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai Megismerteti a tanulókat a népzenében használatos alapvető zenekari játékmódokkal, az ének- és tánckíséreti formákkal, a különböző hangszerek szerepével, előadói hagyományaival a népzene dialektusain belül. Kialakítja a speciális népzenei „zenekari hallást”, a figyelemmegosztás képességét. Felkészíti a tehetségesebb tanulókat professzionális népzenei együttesekben való játékra. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - a zenekari játékban részt vevő hangszerek sajátságait, - az alapvető zenekari játékmódokat, kíséreti formákat, - a népzenei stílusok és dialektusok előadói hagyományait, a gyűjtött anyagot hangzó és kotta formában, - a különböző dialektusterületekre alapvetően jellemző hangszeres és énekelt dallamokat, táncokat, - a zenekaron belüli kommunikáció sajátos formáit, tudjon társainak jeleket adni, illetve értse és alkalmazza társainak jelzéseit. Legyen képes
200
-
-
szólamát helyes tempóban, dallam- és stílushűen, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani, hosszabb időn keresztül is figyelemmel kísérni társainak játékát, alkalmazkodni a dallam- és ritmusváltásokhoz, hibáit önállóan, társainak minél kevesebb problémát okozva kijavítani, az újonnan tanulandó zenei anyagot önállóan feldolgozni.
További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - valamennyi dialektus alaprepertoárját, tudjon improvizatív módon is részt venni a zenekari játékban, kövesse az előre meg nem beszélt változásokat, illetve tudja vezetni a zenekart ilyen szituációban is. Tudjon - zeneileg kommunikálni énekesekkel, táncosokkal, zenekari szólistákkal. Legyen képes - felnőtt amatőr zenekarban játszani, - önálló kamarazenekari produkcióban részt venni.
NÉPTÁNC TANSZAK A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Feladata Ismertesse meg a tanulóval - a hagyományos népi játékokat, - a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, - a mozgásanyag variációs lehetőségeit, - a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, - a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, - a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, - a tánc művészi és közhasznú formáit, - a társasági táncélet alkalmait, - a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, - az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, - az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban - a rendszeres munka természetes igényét, - a megfelelő munkafegyelmet, - a munkájuk tudatos kontrollálását, - a művészi előadásmód kivitelezését, - az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, - az esztétikai érzéket, - a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, 201
- fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló - mozgáskultúráját, - fizikai állóképességét, - ritmusérzékét, - hallását, - zenéhez való alkalmazkodását, - tér-, forma- és stílusérzékét, - mozgásmemóriáját, - koncentráló képességét, - improvizációs készségét, - ízlését, kritikai érzékét, - a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét, - vizuális memóriáját, - képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót - a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, - a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, - a rendszeres múzeumlátogatásra, - a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, - a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, - az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), - a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban - a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét - a korosztályuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá - a tanuló személyiségét a folklór iránt. Irányítsa a tanulót - szakirányú továbbtanulásra, - a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje - a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40), - a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon, pl.: = dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok), = rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk), = szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, = széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), = lőrincrévi páros táncok, = sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), 202
= dél-alföldi páros ugrós és csárdás. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje - a folklór mint történeti hagyomány sajátosságait, - az egyes jeles napok időpontját, - a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, - a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, - a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat, - a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat, - a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez) és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). Legyen képes - felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét, - előadni népdalokat, rítusénekeket és szokásszövegeket. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Néptánc A tanuló ismerje - a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100), - a tanult táncrendeket. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje - a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit, - a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit, - a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. Legyen képes - rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában, - megkülönböztetni a népi és „magas” kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket, - felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csoportjait, témaköreit, - önálló véleménynyilvánításra a látott művekről. Kinetográfia A tanuló ismerje - a mozdulatelemzés alaptényezőit, 203
- a mozdulat és helyzet típusait. Legyen képes - a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan előadni. Tánctörténet A tanuló ismerje - az adott évfolyam tananyagát: = a táncművészet kimagasló alapműveit, = a nagy egyéniségek munkásságát, = az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes - elemezni a táncművészet különböző stílusait, - a társművészetek iránti érdeklődésre, - a múlt és a jelen értékeinek befogadására. TÁRSASTÁNC TANSZAK A társastánc oktatás célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. Feladata Ismertesse meg a tanulóval - a társastánc alapjait, - technikai elemeit, - a mozgás kapcsolatát a zenével, - a kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését. Alakítsa ki a tanulóban - a rendszeres munka természetes igényét, - a megfelelő munkafegyelmet, - az esztétikai érzéket, - az önkontroll alkalmazását. Fejlessze a tanuló - fizikai állóképességét, - tánc iránti szeretetét, - ritmusérzékét, - technikai tudását, - koncentrálóképességét, - tér- és formaérzékét, - stílusérzékét, - előadói készségét. Ösztönözze a tanulót - a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, - a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi - életben és a társas érintkezésben, - a táncművészeti előadások látogatására, - a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a tánctanulás fejleszti - akaratát, - ízlését, - állóképességét, 204
-
mozgáskoordinációját, alkalmazkodóképességét, - személyiségét.
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Társastánc A tanuló ismerje - a standard táncok (angolkeringő, tangó, bécsi keringő, slowfox, quickstep) alapmotívumait, - a latin-amerikai táncok (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) alapmotívumait. Legyen képes - a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására, - páros és csoportos feladatok végrehajtására. Klasszikus balett A tanuló ismerje - a klasszikus balett tanult alapelemeit, - a harmonikus, esztétikus kivitelezés módját. Legyen képes - a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, - a zene és a tánc összhangjának betartására. Viselkedéskultúra A tanuló ismerje - a mindennapi élet és a társas érintkezés alapszabályait, magatartásformáit. Legyen képes - az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazására. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Társastánc A tanuló ismerje - a nemzetközileg elfogadott stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb - motívumait és az alaplépések variációit. Legyen képes - a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, - a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre, - a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből készített koreográfiák önállóan történő csoportos bemutatására. Történelmi társastánc A tanuló ismerje - a történelmi társastáncok alaplépéseit. Legyen képes - a tanult történelmi társastáncok stílusos, önálló és csoportos bemutatására. A két év előképző után a Társastánc tantárgy az alapfok 1. Évfolyamától a továbbképző 10. Évfolyamáig tart. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok és motívumok juttatják el a tanulót az egyre magasabb színvonalú tánctudáshoz. 205
Az évfolyamok táncismerete a minimum anyagot jelöli meg. A tanulók képessége és a szaktanár belátása alapján bővíthető.
A képzőművészet KÖZÖS KÖTELEZŐ TANTÁRGYA RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése - az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, - az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvető törvényszerűségeit, azok ábrázolási konvencióit, 206
- a művészettörténet nagy korszakait. A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, - sík- és térbeli művek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni. FESTÉSZET TANSZAK A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg - azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei, - a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben, - a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit, - a szín és fény alapvető összefüggéseit, - a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit, - a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait, - a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló - sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, - szerezzen ismeretet a festészet mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a hagyományos festészeti technikákat, - a technikák alkalmazásának módozatait, - a festészet történetének nagy korszakait, - a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák), - a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló legyen képes - a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni, - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, - vázlatokat készíteni, és azok után festményeket alkotni, - síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni, - a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, - véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a festészet technikai eljárásait, - a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban, - a kompozíció törvényeit,
207
a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computer festészet), - a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet), - a festészettörténet nagy alkotásait, - a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét, - azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes - önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására, - saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése), - a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására, - önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően, - véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására. -
SZÍNJÁTÉK TANSZAK A SZÍNJÁTÉK TANTÁRGY A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. Törekednünk kell arra, hogy az oktatást a tanulók életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, és képességeihez igazítsuk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelmények. Éppen ellenkezőleg: a színjáték főtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, - karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, - egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, - más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során, - színházi improvizációra, - különféle szerepek megformálására, - drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására, - színházi előadások elemzésére, értékelésére, - a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, - a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot. Ismerje - a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, - az alapvető színházi szakkifejezéseket, - a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat, - a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit, - a színészi játék alapvető iskoláit, 208
-
a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját. A DRÁMAJÁTÉK TANTÁRGY
A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, - társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, - a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, - a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, - érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, - érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, - tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, - pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, - kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, - saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára, - egyre növekvő intenzitású, tudatosságé és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, - különböző - felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt - érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, - összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, - a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. Ismerje - saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát, - a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét, - a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét, - figyelme tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, - társai, önmaga és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét á szerepjátékok során és az improvizációkban,
209
-
a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait, az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcsolatában, az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban, a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit, összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték lehetőségeit, a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. A BESZÉDGYAKORLATOK TANTÁRGY
A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságainak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, - a követendő és az elvetendő beszédpélda felismerésére hallás alapján, - a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és saját beszédében. Ismerje - a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, - légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel, - a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, - az általában érvényes hangsúlyszabályokat, - az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét. Követelmények a tantárgyi program elvégzése után A tanuló legyen képes (az előbbieken kívül) - ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására, - dramatikus és színpadi munkájában az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására. Ismerje (az előbbieken kívül) - a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását, - a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó), - a szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit. A MOZGÁSGYAKORLATOK TANTÁRGY A tantárgy célja - a tanuló felkészítése a csoportos dráma- vagy színjáték-foglalkozásokon történő részvételre; - az alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése;
210
-
a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve a koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén; az esetleges sérülésektől, az ütközéstől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás kialakulásának megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel.
Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, - a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során, - általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére. Ismerje - a bemelegítés menetének élettani hatásait, - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, - a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait. Követelmények a tantárgyi program elvégzése után A tanuló legyen képes (az előbbieken kívül) egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére. Ismerje - a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat, - a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében. A TÁNC- ÉS MOZGÁSSZÍNHÁZI TRÉNING TANTÁRGY A tantárgy célja - a tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival s az ezekből adódó feladatokkal; - a mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése; - a nonverbális közlésmód, valamint a testbeszéd megértetése és használhatóvá tétele; - a test alkalmassá tétele különböző érzelmi állapotok és helyzetek megjelenítésére s az ez iránt való érzékenységre; - a mozgásban fellelhető szabadságérzet megtapasztaltatása; - színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes - az adott színházi helyzetnek megfelelő mozgásszínházi eszközök megválasztására, - karakterábrázolásra a mozgás eszközeivel, - mozgásimprovizációra, az improvizáció esetleges rögzítésére. Ismerje: - az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes (az előbbieken kívül) - a különböző tánc- és mozgásszínházi technikák tudatos alkalmazására, - színészi jelenlét felmutatására mozgásszínészi játékban, - tánc- és mozgásszínházi előadások elemzésére és értékelésére, 211
- rendezői instrukció követésére, az adott szituáció mozgásban történő megoldására. Ismerje (az előbbieken kívül) - a tánc- és mozgásszínház működésének struktúráját, alkalmazási területeit, - a legfontosabb történeti és kortárs tánc- és mozgásszínházi stílusokat, - a tánc- és mozgásszínházi előadás elemzésének szempontjait, - a mozgásszínészi alkotómunka főbb összetevőit, fázisait és menetét, - a tánc- és mozgásszínház helyét és szerepét a színházi struktúrában.
A ZENEMŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ZENEMŰVÉSZET 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet - zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsgabizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai
212
tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI ZENEMŰVÉSZET Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet 213
Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat): - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI ZENEMŰVÉSZET A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat) - Szolfézs 214
Zenetörténet - zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet - zeneirodalom Zeneelmélet főtanszak: - Szolfézs - Zeneelmélet A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy - Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak: - Zongora - elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: - Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI TÁNCMŰVÉSZET 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként, illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.
215
4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott záróvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A NÉPTÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Folklórismeret
írásbeli: 30 perc szóbeli: 5 perc
1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Népi játék, néptánc -
előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének előadása: csoportosan 5-10 perc improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban, összesen: 4 perc
2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll.
216
Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz. A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. Folklórismeret: -
Jeles napok, Munkavégző ünnepek, Az emberélet fordulói.
2.2. A gyakorlati vizsga tartalma Koreográfia: A szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, betanított folyamat) csoportos bemutatása. Improvizáció: A három táncdialektusból választott és a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár), illetve egyénenként párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják - a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: Írásbeli vizsga: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga -
A szokás elhelyezése az évkörben, A szokástartalom ismerete (magyarázata), Tájékozottság a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjairól, A megtanított tananyagtartalom elsajátításának mértéke.
3.2. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai. -
a koreográfia ismerete, a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása.
A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: 217
Tánctörténet 5-10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Néptánc - Improvizáció 8-10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet -
-
a köznapi és művészi mozgás, a tánc és a társművészetek, a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) romantikus balettek, klasszikus balettek, modern tánc, folklórizmus, jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, az egyetemes tánctörténet legjelentősebb, alkotói és műveik.
2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: Improvizáció: A helyi tantervben meghatározott dialektusok táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort. A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál. Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrendet. A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. 3.2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: -
a táncművészet főbb korszakainak ismerete, tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, kiemelkedő alkotók és művek ismerete.
3.3. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: -
a táncrend ismerete, stílusos előadása, a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, 218
-
a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek. A TÁRSASTÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya, és időtartama: Társastánc 20-25 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt, a szaktanár által összeállított és betanított kombinációkból áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be. Társastánc A standard táncok és latin-amerikai táncok alapmotívumainak bemutatása, technikailag emelkedő nehézségi fokú kombinációk formájában, tánconként maximum 2 percben. -
-
-
-
-
-
-
-
Angolkeringő (Natural Spin Turn, Reverse Turn, Whisk, Weave from PP, Closed Impetus, Reverse Corte, Back Whisk, Chasse form PP, Hesitation Change, Double Reverse Spin, Progressíve Chassé to Right motívumok alkalmazásával.) Tangó (Walk, Progressive Link, Closed Promenade, Open Reverse Turn, Lady in Line, Progressive Side Step Reverse Turn, Natural Twist Turn, Rock Back on Left Foot, and Right Foot, Back Corte motívumok alkalmazásával.) Bécsi keringő (Natural Turn, Closed Changes /Forward/, Reverse Turn motívumokkal.) Slowfox (Feather Step, Three Step, Natural Turn, Reverse Turn, Closed Impetus and Feather Finish, Change of Direction, Basic Weave, Reverse Weave motívumok alkalmazásával.) Quickstep (Quarter Turn to Right, Natural Spin Turn, Progressive Chassé, Forward Lock, Natural Turn, Tipple Chasse to Right, Natural Pivot Turn, Natural Turn with Hesitation, Double Reverse Spin, Chassé Reverse Turn, Natural Turn and Back Lock, Running Finish motívumok alkalmazásával.) Cha-cha-cha (Basic Movement, Fan, Hockey Stick, Check from Open CPP, PP /New York/, Three Cha-cha, Spot Turns, Alamana, Hand to Hand, Cuban Breaks, Natural Top, Natural Opening Out Movement, Close Hip Twist motívumok alkalmazásával.) Samba (Stationary Samba Walks, Whisks to Left and Right, Promenade Samba Walks, Side Samba Walk, Botafogos /Travelling, Promenade/, Volta Movements motívumok alkalmazásával.) Rumba (Open Hip Twist, Fan, Alamana, Hand to Hand, Spot Turns, Natural Top, Spiral, Rope Spinning, Fallaway /Aida/, Cuban Rocks, Advenced Opening Out Movement, Close Hip Twist motívumok alkalmazásával.) Paso doble (Appel, Attack, Chasses to Right, Chasses to Left, Promenade Close, Separation, Sixteen, Huit motívumok alkalmazásával.) 219
-
Jive (Basic in Fallaway /Fallaway Rock/, Change of Place Right to Left, Change of Place Left to Right, Stop and Go, Change of Hands Behind Back, American Spin, Link, Whip, Fallaway Throwaway motívumok alkalmazásával.)
3. A vizsga értékelése 3.1. A társastánc gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: -
a standard táncok és a latin-amerikai táncok kombinációinak pontos kivitelezése, a zene és a tánc összhangjának betartása, technikai biztonság, a tánc stílusának megfelelő előadásmód, térfegyelem és figyelmes együttműködés a csoportos munkában.
A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 1.1. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Társastánc 25-30 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet -
-
a köznapi és művészi mozgás, a tánc és a társművészetek, a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) romantikus balettek, klasszikus balettek, modern tánc, folklórizmus, jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, az egyetemes tánctörténet legjelentősebb alkotói, és műveik.
2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: A vizsga anyaga előre kijelölt, a szaktanár által összeállított és betanított kombinációkból, koreográfiából áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be. 220
Társastánc A standard táncok és a latin-amerikai táncok összetettebb motívumainak és az alaplépések variációinak bemutatása, technikailag emelkedő nehézségi fokú kombinációk formájában, tánconként maximum 2 percben. Angolkeringő (Weave, Back Lock, Outside Spin, Turning Lock, Left Whisk, Open Telemark, Wing, Fallaway Reverse and Slip Pivot, Contra Check, Double Natural Spin, Open Impetus and Cross Hesitation motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Tangó (Fallaway Promenade, Open Promenade, Outside Swivel, Promenad Link, Four Step, Brush Tap, Basic Reverse Turn, Fallaway Reverse and Slip Pivot, Oversway, The Chase motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Bécsi keringő (Natural Turn, Closed Changes /Backward and Forward/, Reverse Turn motívumokkal.) - Slowfox (Open Impetus, Weave from PP, Natural Weave, Top Spin, Natural Turn to Outside Swivel and Feather Ending, Natural Telemark, Hover Cross motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Quickstep (V 6, Fish Tail, Impetus, Reverse Pivot, Quick Open Reverse, Four Quick Run, Running Right Turn, Rumba Cross, Closed Telemark motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Cha-cha-cha (Open Hip Twist, Shoulder to Shoulder, Turkish Towel, Opening Out from Reverse Top, Close Hip Twist Spiral, Sweetheart, Follow My Leader motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Samba (Argentine Crosses, Reverse Turn, Rocks /Close, Open, Backward/, Corta Jaca, Plait, Botafogos /Shadow, Contral, Rolling off the Arm, Methods of Changing Feet, Natural Roll motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Rumba (Reverse Top, Opening Out from Reverse Top, Spiral, Continuous Hip Twist, Sliding Doors, Fencing, Three- Threes motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Paso doble (Promenade, La Passe, Ecan /Fallaway Whisk/, Grand Circle, Syncopated Separation, Banderillas, Fallaway Reverse, Open Telemark, Chasse Cape, Travelling Spins from PP, CPP, Changes of Feet - Syncopated Chasse, Left Foot Variation, Coup de Pique-, Fregolina-incorporating the Farol, Twists motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) - Jive (Toe Heel Swivels, Rolling off the Arm, Spanish Arms, Chicken Walks, Simple Spin, Flicks into Break motívumok és az alapmotívumok alkalmazásával.) Egy szabadon választott táncból 3-5 perces koreográfia bemutatása. (Ebből a táncból a kombinációt nem kell bemutatni!) -
3. A vizsga értékelése 3.1. A tánctörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: -
a tánc művészi és közhasználatú formáinak ismerete, a táncművészet főbb korszakainak ismerete, tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, a tánc és a társművészetek kapcsolatának ismerete, kiemelkedő alkotók és művek ismerete.
3.2. A társastánc gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: -
a standard táncokból és a latin-amerikai táncokból készített kombinációk és a koreográfia pontos kivitelezése, 221
-
a zene és tánc összhangjának betartása, technikai biztonság, a tánc stílusának megfelelő előadásmód, térfegyelem és figyelmes együttműködés a csoportos munkában.
A MŰVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÉPZŐMŰVÉSZET 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - műhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - művészettörténet, - népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a 222
vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgy alkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról -, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, - gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - képzőművészeti technikákban való jártasság, 223
-
kísérletező készség, tervező, feladatmegoldó készség, kreativitás, manuális készség.
A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc, 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról -, a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, művészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külső vagy belső tér, - térben megjelenő figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, - gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - tervező, feladatmegoldó készség, - képzőművészeti technikákban való jártasság, - kísérletező készség, - kreativitás, - manuális készség, 224
-
művészeti ismeretek, esztétikai érzékenység, tárgyalkotó készség, a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása
FESTÉSZET TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Festészet műhelygyakorlat max. 180 perc -
rajzi, tervezési feladat 50 perc képtárgykészítés 130 perc
2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló festőművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, képépítési szabályairól, színtani alapjairól megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. A festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - belső tér egy részletének feldolgozása, - külső tér egy részletének feldolgozása, - irodalmi mű illusztrációja, - emberi, társadalmi vagy művészeti problémára adott válasz, - érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat, - figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával, - díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészeti vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott színes kompozíció, amely lehet: - különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása, 225
-
a belső tér egy részletének ábrázolása, portré vagy önarckép, képző- vagy iparművészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mű személyes átírása, stílustanulmány.
3. A vizsga értékelése A festészet műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezői képesség, - képépítés, kompozíció, - kifejezőerő, hangulati hatás, - tartalomhoz illő technika megválasztása, - a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fény-árnyék-szín összefüggései) szintje, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, a kész munka összhatása.
A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Festészet műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Festészet műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb méretű, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - csendélet, - portré, - lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba ...), - jelmezterv,
226
- reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, színes tervvázlatokra épülő, nagyobb méretű, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - természetes vagy mesterséges forma, - enteriőrbe elhelyezett figura, - saját fotó feldolgozása, - illusztráció, - elbeszélő képsorozat saját témára. 2.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a festészet anyagai, technikai eszközei, - festészet nyelvi kifejezőeszközei (azok jel- és jelentésrendszere), műfajai, - festészeti technikák és technológiák, - a festészet műfaji sajátosságai, - a festőművészet legjelentősebb alkotói és alkotásai, - a festőművészet stíluskorszakai, - a magyar festészet jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező képesség, - a tervező és kivitelező képesség, - színtani ismeretekben való jártasság, - a kompozíció törvényeinek ismerete, - a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 3.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI SZÍNMŰVÉSZET 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 227
2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, ott a szaktanár a megadott gyakorlatok köréből kiválasztott három különböző gyakorlatsort állít össze, amelyből a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt egy gyakorlatsort kell elvégezniük a tanulóknak csoportos formában, a szaktanár irányításával. Vizsgatantárgyak a színjáték tanszakon A művészeti alapvizsga tantárgyai: - drámajáték, - beszédgyakorlatok vagy mozgásgyakorlatok. A művészeti záróvizsga tantárgyai: - színjáték, - egy választott tantárgy az alábbiak közül = beszédgyakorlatok, = mozgásgyakorlatok, = vers- és prózamondás, = tánc- és mozgásszínházi tréning, = kreatív zenei, gyakorlat, = színházismeret, = beszédtechnika. Színjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán versés prózamondás, kreatív zenei gyakorlat vagy beszédtechnika tantárgyakból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga.
228
Színjáték tanszakon beszédgyakorlatok, valamint mozgásgyakorlatok tantárgyból előrehozott záróvizsga, bábjáték tanszakon beszéd és ének tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A színházismeret és bábszínházismeret vizsgatantárgyak osztályzatát az előzetesen elkészített írásbeli feladat és a a szóbeli vizsgarész osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette A DRÁMAJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Drámajáték - improvizáció 2-3 perc - színpadi produkció jelenet 3-5 perc vagy előadás 15-25 perc 2. A vizsga tartalma A drámajáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmaznia kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. A felkészülési idő 5 perc.
229
Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. 3. A vizsga értékelése A drámajáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: - az instrukciók megértése, követése, - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), - színpadi jelenlét, - figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), - sűrítés képessége, - a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása). Színpadi produkció: - a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, - együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), - figyelem, koncentráció, - színpadi jelenlét, - ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), - atmoszférateremtés. A BESZÉDGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok - csoportos gyakorlatsor 10-20 perc - egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat 2-3 perc 2. A vizsga tartalma A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor 230
Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok A szó- és mondathangsúly, a hanglejtés, valamint a hangsúly- és hanglejtés-variációk köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatok. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania egyénileg elvégezhető feladatokból. 3. vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága, - koncentráció, - együttműködés. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok - csoportos gyakorlatsor 10-20 perc - egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat 3 perc 2. A vizsga tartalma A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat Ismeretlen prózai szöveg (részlet) felolvasása a hangsúly és hanglejtés szabályainak alkalmazásával. A felolvasásra szánt szöveget a szaktanár jelöli ki. 3. A vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai Csoportos gyakorlatsor: - gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága, - koncentráció, - együttműködés. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat (blattolás): - a szöveg tagolása, - a hangsúlyszabályok alkalmazása, - a hanglejtésszabályok alkalmazása,
231
-
a lényeg kiemelése, érdekesség. A MOZGÁSGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok 10-20 perc 2. A vizsga tartalma Csoportos gyakorlatsor Bemelegítő, térformáló, térérzékelő, dinamikai, egyensúly- és vezetéses, bizalom-, ugrás-, esés- és talajgyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága (koncentráció, térhasználat, mozgásritmus, mozgáskoordináció, együttműködés). A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok 10-20 perc 2. A vizsga tartalma Csoportos gyakorlatsor Lépés járás-, futás-, ugrás- esés-, talaj-, emelés- és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága (koncentráció, térhasználat, mozgásritmus, mozgáskoordináció, együttműködés). A SZÍNJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Színjáték - improvizáció 3-5 perc - színpadi produkció jelenet 5-7 perc 232
vagy előadás 15-40 perc 2. A vizsga tartalma A színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak - a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő - legalább tíz kétfős improvizációs feladatból álló tételsort kell összeállítania. A tételsornak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciók alapján variációk bemutatását kéri. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. 3. A vizsga értékelése A színjáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: Az instrukciók megértése, követése, a színpadi megjelenítés alapvető szabályainak alkalmazása (érthetőség, láthatóság), együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése, rugalmasság - reakció váratlan történésekre), - stílusérzék (közös játékstílus kialakítása, a választott stílus megtartása, illetve együttes stílusváltás, vagy a játékstílusok tudatos ütköztetése a kifejezés érdekében, az egyes elemek - gesztus, beszédmód, nyelv, mozgás - egysége), - figyelem, koncentráció, - karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága), - a színjáték hitele (az ábrázolás mélysége, igazságtartalma, személyessége, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), - az improvizáció „dramaturgiája” (a jelenet indítása, jelenet zárása, cselekményépítés, sűrítés képessége, feszültségteremtés, fordulatok), - atmoszférateremtés, - színjátszói kifejezőeszközök, intenzitás, - fantázia ötletesség, humor. Színpadi produkció (előadás, jelenet): -
233
-
-
-
-
koncentráció, figyelem, együttműködés (a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), hiteles játékmód (nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, személyessége, életélmények, tapasztalatok játékká formálása, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), a játék intenzitása, karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága, a karakterábrázolás elmélyítése, személyessé tétele), stílusérzék (alkalmazkodás a produkció játékstílusához, közös stílushoz illeszkedő színjátékos kifejezőeszközök), ritmusérzék (a játék tempójának érzékelése, tartása, pontos, társakhoz igazodó tempóváltás), feszültségteremtés,- atmoszférateremtés.
A TÁNC- ÉS MOZGÁSSZÍNHÁZI TRÉNING TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Tánc- és mozgásszínházi tréning - etűd 5-7 perc vagy előadás 15-25 perc 2. A vizsga tartalma Tánc- és mozgásszínházi produkció A produkció választott irodalmi mű vagy zenemű mozgásszínházi adaptációjával, illetve rögzített improvizációval készített két-három fős mozgásetűd vagy csoportos előadás lehet. A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell szereplőként közreműködnie oly módon, hogy a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. 3. A vizsga értékelése A tánc- és mozgásszínházi tréning gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: -
mozgástechnika, - karakterábrázolás, hangulatteremtés, - hitelesség (jelenlét), koncentráció, együttműködés.
234
7.5.5 A tanulói jogviszony létesítésének feltételei A tanulói jogviszony, felvételi meghallgatás, illetve más intézményből való átjelentkezés útján történik. A jelentkezés elbírálása az igazgató feladata. A felvételi meghallgatást az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni, melyet az intézményvezető hoz létre. A felvételi vizsgákat, az iskolákkal egyeztetve május utolsó hetében kell megtartani. Amennyiben a létszámhatár engedi lehetőség van pótfelvételire szeptember első hetében
Felvételi követelmények:
zenei szakon 3-4 gyermekdal éneklése önállóan
Visszhangéneklés a szaktanár előéneklése alapján. Egyszerű ritmusképletek visszatapsolása. Tánc valamint képzőművészeti tanszakokon Beiratkozás Az alapfokú művészetoktatási intézményben a hangszer, illetve szakág választás a szülő illetve a tanuló egyéni elképzelése alapján történik. A szakág választásánál tájékoztatni kell a szülőket az iskolában működő művészeti területekről és arról, hogy a választott tanszak alapellátása heti hány órában történik. Hangszerválasztáskor a szaktanár javaslatára elképzelhető más hangszerre való irányítás.( pl. alkati adottságok megvizsgálása.) Hangszerre irányításnál feltétlenül közölni kell a szülőkkel az intézmény rendelkezésére álló hangszerfajtákat, melyeket kell megvásárolni és melyek azok melyeket az iskola tud a gyermek számára biztosítani.
7.5.6 A tanulók értékelésének módja A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő teljesítményét, amelyre a tanév végén számszerű osztályzatot kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. A főtárgy, a szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom, néptánc modern-kortárs tánc, festészet tárgyak esetén: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). -
A havonkénti értékeléstől indokolt esetben el lehet tekinteni ( pl: továbbképzősöknél, vagy felnőtt tanulóknál. )
235
Félévkor főtárgyból, tanév végén főtárgyból, hangszeres előképzőből, szolfézsból, zeneirodalomból beszámolót kell tenni. - Érdemjegyről - a tanuló munkája alapján - a főtárgy tanár dönt. - A néptánc és a modern-kortárs tánc csoportok félévkór és évvégén nyilvános előadáson adnak számot tudásukról. Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. - Az egész tanévi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a vizsgán nem tud megjelenni. - Ebben az esetben az anyakönyv és a bizonyítvány megjegyzés rovatában kell feltüntetni, hogy a tanévvégi beszámolón nem vett részt. Az a tanuló aki osztályának tantervi anyagát befejezte, a főtárgy és kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett, felsőbb évfolyamba bocsátható. -
A legmagasabb alapfokú zeneiskolai – vagy más művészeti terület – osztályát eredményesen végző tanulót, felvételi vizsga nélkül, a művészeti iskola továbbképző osztályába lehet léptetni. A 2006/2007-es tanévben beiratkozó tanulók, művészeti alapvizsgával léphetnek továbbképző évfolyamra, illetve tanulmányaik végén művészeti záróvizsgát tehetnek. Az a tanuló, aki osztályának tantervi anyagát nem végezte el, az igazgató engedélyével a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathatja tanulmányait. Ebben az esetben a fenti tényt kell az anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetni. Tanévvégi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló akinek az egész tanévben igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám ( hangszeres szakon 66) egyharmadát. A havi érdemjegyeket és félévi értesítőt a tanuló a tanulói ellenőrzőbe kell bejegyezni, évvégén a sikeres tanév befejezését bizonyítványban kell rögzíteni.
7.5.7 Térítési díj, tandíjkedvezmények A közoktatási törvény 117 § szerint a fenntartó rendeletben határozza meg a térítési díj mértékét, valamint azokat a szabályokat, melyek alapján az iskola igazgatója rendelkezik a befizetési időpontról, és dönt a tanulmányi eredmény alapján járó kedvezményekről. A térítési díjak mértékéről illetve a kedvezményekről beiratkozáskor tájékoztatni kell a szülőket. Zeneiskolai növendékeink az iskola tulajdonát képező hangszerek használatáért félévente hangszerhasználati díjat fizetnek. Iskolánkban kottatár áll a növendékeink rendelkezésére. A szaktanár irányításával ezek a kották kölcsönözhetők meghatározott időre. A kölcsönzés idejét, a kották címét, a tanulók adatait pontosan rögzítjük erre a célra rendszeresített füzetben.
236
8. KÖZMŰVELŐDÉSI PROGRAM Néhány tézis -
-
A közművelődés átfogó fogalom, nem kíván központi irányítást, viszont feltételeinek biztosításából az államnak részt kell vállalnia. A művelődési otthon nem azonos fogalom a közművelődéssel, egy kultúraközvetítő intézmény a sok közül. Az otthon egy szervezet melyet emberek működtetnek. Specifikuma, hogy nem termel semmit, nincs igazi input és outputja Nem lehet termelő üzem mintájára felfogni, hogy elől bemegy a műveletlen, ostoba ember, s a másik kijön a sokoldalúan képzett társadalmi lény. Az állam, önkormányzat nem vonulhat ki a finanszírozásból, de nem működhet az intézmény nemzeti ajándékként sem. A folyamatot valamilyen módon befolyásolni kell, leginkább a kulturális kínálat teljességének felmutatásával.
Általános Művelődési Központ Közművelődés: A polgárok társas, személyközi együttműködését feltételező, elsősorban művelődő csoportokban, közösségekben folyó öntevékeny, önművelő, megismerő, elsajátító alkotó tevékenységei, melynek jellemző eleme a cselekvő részvétel.
8.1 A helyi közművelődés funkciói -
Az élet és a munkaképesség esélyeinek növelése Helyi kultúra gondozása Kultúránk értékeivel való találkozás, az ünnepek kultúrájának gondozása A helyi közösségek munkáinak segítése A kreativitás, az alkotókedv ösztönzése. Kulturális, közművelődési szolgáltatások biztosítása
8.1.1 Öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok önálló indítása, illetve részükre helybiztosítás Az élethosszig tartó művelődés, mindazon formális vagy nem formális, szervezett oktatási, képzési, művelődési folyamatok összessége, melyek révén azok, akiket a társadalom felnőtteknek tekint továbbfejlesztik készségeiket, gazdagítják ismereteiket, tökéletesítik technikai és szakmai és szakmai képzettségüket vagy új irányban képzik tovább magukat. Továbbá magatartásukat és viselkedési formáikat egyrészt az ember kibontakoztatásának, másrészt a gazdasági és kulturális fejlődésben való részvétel kettős perspektívájában fejlesztik tovább, mely folyamatban az ember tettei és gondolatai közötti kölcsönhatás révén az ember saját nevelésének tevékeny résztvevője. a) szakmát adó formák /KISOSZ és egyéb szervezetek által indított tanfolyamok/ b) Praktikus ismeretet adó oktatási formák /szabás-varrás, virágkötés tanfolyam/ c) hobby, hímzés, szalmázás…stb.
237
8.1.2 Településünk értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetetése Kulturális hagyománynak tekintjük azokat az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, vallási, tudományos, művészeti és helyi értékeket, melyek befolyásolják az ember sokirányú képességeinek, értékrendjének alakulását. a. Szellemi: színművek tolmácsolása irodalmi esteken. b. Művészeti: /amatőr, öntevékeny/ - zenei és táncos bemutatók - minősítők, fesztiválok szervezése, lebonyolítása - tárgyalkotó c. Amatőr művészek menedzselése, bemutatása /festő, szobrász, fotós… stb./ 8.1.3 Hagyományőrzés, az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése A hagyományőrzés az a közművelődési tevékenység, melynek során valamely közösség, a maga örökségének tartott alkotások, szokások, fennmaradását szolgálja és azokat kívánja továbbadni a nemzedékeknek. Egyetemes nemzeti
dia vetítés, előadás
Fokozottabban bemutatni magyarságunkat, népi kultúránkat, szobrászainkat, fafaragóinkat /jeles napokon/ -
az ünnepek kultúrájának gondozása népművészeti tárgyakból kiállítás más nemzetek bemutatása EU – tagállamok /egy-egy nap: az ország kultúráját bemutatni/
Kisebbségi -
a cigányság illetve a nemzetiségek kultúrájának bemutatása /folyamatos lehetőségek az ének – zene – tánc terén a próbamunkákra/
8.1.4 A helyi társadalom érdekérvényesítésének segítése
kapcsolatrendszerének,
közösségi
életének,
A településen működő civil szervezetekkel meglévő kapcsolat mélyítése Segítségnyújtás rendezvények szervezésében, lebonyolításában, menedzselésében. Az intézmény is igényli őket, mint információs bázist az igények és vélemények gyűjtésében, mozgósításában.
238
Eszközök: Közös rendezvények, számukra előadás, tréning szervezése. 8.1.5 A kultúrált szabadidő eltöltés biztosítása Minden réteg számára szórakozási, társas együttlétet jelentő alkalmak szervezése /bálok, műsorok, koncertek/ Amatőr művészeti tevékenység: nem foglalkozásszerű művészeti tevékenység önképző, öntevékeny, iskolarendszeren kívüli, művelődő közösségekben, értékalkotásra és befogadásra törekvő alkotó tevékenység, melyet résztvevői szakértő segítségével önmaguk és mások örömére folyamatosan művelnek. Az intézményben működő amatőr művészeti csoportok: Hímző kör, vegyes kar, citerazenekar Szakkörök: Idegen nyelv, felnőtteknek, gyerekeknek.
8.2 Rendezvényeink típusok szerint Színpadi műsorok: színházi előadások gyermek és felnőtt korosztály számára Kiállítások Koncertek /Újévi koncert, nyári szabadtéri koncertek, karácsonyi koncert /az intézmény, valamint más szervezetek, illetve magánszemélyek szervezésében/ Táncbemutatók Egyéb szórakoztató, foglalkoztató alkalmak Bálok, játszóházak, táncházak Ismeretterjesztő előadások Régészeti és történelmi beszélgetések, egészségügyi előadássorozatok Házon kívüli rendezvények Május 1. – Kihívás Napja - település szintű rendezvény Településen kívüli rendezvényeken való részvétel csoportjaink, alkotóink által Testvérvárosunkkal való cserekapcsolat /kiállítás, fesztivál rendezése/ Más szervezetek rendezvényei nálunk Ünnepség, gyűlés, bál, szalagavató, termékbemutató, fórumok, tanfolyamok stb 239
Intézményünk szerepe ezen alkalmakkor -
információ szolgáltatás dekoráció, programjaink közötti reklámszolgáltatás színpadi produkciók személyzetünk használatbavétele technikai és berendezési szolgáltatás
8.3 A Művelődési Központ bevételi forrásai -
állami fejkvóta ránk eső része helyi önkormányzati kiegészítő támogatás résztvevők saját ráfordításai /terembér, jegyár/ pályázatokból, szponzoroktól átvett pénzeszközök
8.4 Az intézmény közművelődési tevékenységeinek megválasztása -
igényfelmérés tartalmi megfogalmazás a megvalósítási forma kiválasztása szervezeti teendők propaganda megvalósulás értékelés
8.5 Nyitva tartás Az intézmény nyitva tartása teljes mértékben alkalmazkodik a használók igényeihez. Igyekszik kiszolgálni a lakosságot hétköznap, hétvégén és jeles (munkaszüneti) napokon is. Mindezen túl a rendszeres munkarend az alábbiak szerint alakul: Hétfőtől – péntekig:
7. 00 – 19. 00 óra
Iroda:
8.00 – 16. 00 óra
Szombaton:
9.00- 17.00 óra – este: rendezvénytől függően
Vasárnap: rendezvénytől függően A szorgalmi időn kívüli munkanapokon az intézmény a „használók” igényeihez alkalmazkodva. Az intézményi programok megvalósításának elengedhetetlen része a propagandai tevékenység. Ennek érdekében Közművelődési programfüzet szerkesztését és terjesztését vállalta fel az intézmény, valamint a dévaványai Hírlapban is megjelennek az intézmény havi hírei.
240
"EGYÜTT - ÉRTÜK"
ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA
a 137/1996. (VIII. 28.) sz. Kormányrendelet alapján, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elveire épült.
Az intézmény OM azonosítója: 200980
241
A program az alábbi dokumentumok alapján készült: -
-
137/ 1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet) az „Óvodai nevelés országos alapprogramja”kiadásáról és annak módosítása 255/2009.(XI.20.) Kr. 1991.évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól Az 1993. Évi LXXIX. sz..törvény a Közoktatásról és módosításai. 95.§-a (1) bekezdésének j )-Óvodai Integrációs Program. 2003.évi CXXV. törvény az „Egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az 1997. évi XXXI törvény a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997(IX. 10) Kormányrendelet a „Gyámhatóságok valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” 20/B.§ a ) gyermek fejlődésének nyomon követése b) ennek dokumentálása,fejlesztési terv készítése,szülők tájékoztatása Vegyes rendelkezések:39/D, 39/ E képesség-kibontakoztató felkészítés óvodai személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM. r. és módosításai. Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve (23/1997.(VI.4.) MKM rendelete) 2/2005.(III.01.) OM rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve”kiadásáról 32/1997.(XI.5.)MKM rendelet a „Nemzeti,etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról 1021/2004.(III.18.)Kormányrendelet a romák integrációjáról A 2003. LXI. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, az átmeneti rendelkezések 129§/ 6. bek. alapján:
242
9. Bevezető Óvodáinkban a teljes nyitva tartás ideje alatt a közoktatási törvényben előírt, szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Nem tervezhető olyan feladat, amelyet nem óvodapedagógus irányít. Nevelőmunkánkat a fenntartó által jóváhagyott „EGYÜTT-ÉRTÜK” helyi nevelési programunk alapján végezzük. Intézményegységünk a szülők óvodáztatási igényeit ki tudja elégíteni. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt. Az Általános Művelődési Központ intézményegységeként 2007. augusztus 1-től működünk, mint óvoda és bölcsőde. Az Alapprogram módosítása miatt, valamint a kompetencia-alapú programcsomag bevezetésének céljából szükségessé vált a nevelési programunk újabb negyedik felülvizsgálata. Célunk: a közös nyelv létrehozásán túl, a meglévő feladataink továbbgondolása mellett megfelelni az új kihívásoknak, a partneri elvárásoknak. Megőrizve valamennyi óvodai közösség autonómiáját, a változó feltételek, az új módszerek, a napi óvodai gyakorlat során. Céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-nevelő-oktató munka megvalósítása. Saját kompetens személyiséggé válásunk folyamatának megsegítése. Olyan tudástartalmak, módszerek elsajátítása, amely elméleti, gyakorlati megalapozottságot ad a kompetencia-alapú program szellemiségének tesztelésére, alkalmazására egyaránt.
Bízunk benne, hogy közösen sikerül megvalósítani az elképzeléseinket a partnereinkkel
EGYÜTT-ÉRTÜK gyermekeinkért.
10. Az óvoda adatai Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde Intézményegysége Székhelye: Cím: 5510 Dévaványa, Eötvös utca 2. Tel./fax: 06 (66) 483-149,06 20 770-7301 E-mail: [email protected] Intézményegység-vezető: Diósné Ambrus Erzsébet
243
Az óvoda fenntartója: Dévaványa Város Önkormányzat Képviselőtestülete Cím: 5510 Dévaványa, Hősök tere 1. Telefonszáma: o6 (66) 483-100 Szakfeladat száma:
Óvoda, 851011,562912;851012,
Bölcsőde 889101
Tagintézmény: Óvoda Ecsegfalva 5515 Ecsegfalva Árpád út 8. Telefonszáma: 06 (66) 487-326 Telephelyek Eötvös úti óvoda 5510 Dévaványa,Eötvös utca 2. Tel:06 66 483-234,020 770-7301 Kossuth úti óvoda 5510 Dévaványa Kossuth út 5 Telefonszáma: 06 (66) 483-352;06 20 770-7305 Hajós úti óvoda 5510 Dévaványa Hajós út 24. Telefonszáma: 06 (66) 483-027;06 20 770-7304 Telephelyek Könyves Kálmán úti óvoda 5510 Dévaványa Könyves K. út 13. Telefonszáma: 06 (66) 483-942; 06 20 770-7303
244
11. Helyzetkép az óvodákról 11. 1. Általános kép Dévaványa város, Békés-megye északi részén helyezkedik el. Régi, mezőgazdasági jellegű sárréti település, amely az utóbbi években jelentős fejlődést ért el. Büszkeségünk a Túzokrezervátum, mely a Körös-Maros vidéki Nemzeti Park része. Óvodásaink az ott lévő múzeumban megismerhetik a táj jellegzetes élővilágát, valamint a túzok – mint védett madár – érdekében végzett erőfeszítéseket a megmentésükért. Ezzel is kapcsolódunk a környezetvédelmi munkához, s a településhez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk. Városunkban egy óvodai intézményegység működik, mely négy óvodai telephellyel és Ecsegfalván egy tagintézménnyel rendelkezik. Óvodáink területileg optimálisan helyezkednek el, arányosan biztosítva városunkba az óvodáskorú gyermekek ellátását. Minden 3-7 éves korú gyermeket tudunk fogadni. A csoportok osztott és részben osztott csoportszerkezetűek. Épületeink megfelelő komforttal rendelkeznek. Vonzó, tiszta, esztétikus külső és belső környezetben fogadjuk az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Óvodáinkban minőségirányítási,IPR és HACCP programot működtetünk. 11.2. Az óvodák bemutatása 11.2.1. Ecsegfalvi tagintézmény Ecsegfalva községben egy óvoda van, mely 1954-ben épült. A település közepén helyezkedik el, mely minden irányból megközelíthető. Pályázat útján az óvoda belső felszereltségét megújítottuk, gazdagítottuk. A konyha szintén ebben az épületben kapott helyet. Az épület régi, folyamatos karbantartást igényelne. Óvodánk külső és belső esztétikáját anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan formáljuk. A szülőkkel kialakított jó kapcsolat hatására, /rendezvények, felajánlások/ valamint az Általános Művelődési Központhoz való csatlakozásunk óta szakmai- és játékkészleteink is folyamatosan gyarapodnak. Az udvar tágas, nagyrészt füves, homokos és betonos részre tagolódik. A fémből készült udvari játékokat folyamatosan környezetbarát fajátékokra cseréljük. Az óvodába járó gyermekek szülei nagyrészt munkanélküliek, alkalmi munkákból, vagy jövedelempótló támogatásból élnek. A gyerekek eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek: ingerszegény környezet, szülők iskolázatlansága, nagyon kevés az értelmiségi.
11.2.2. Eötvös úti óvoda Óvodánk a településen a központ vonzáskörzetében helyezkedik el. Az épület eredetileg lakásként funkcionált, majd 1968 óta bölcsődeként működött.
245
Óvodává 1991. január 2-án kezdett átalakulni, ekkor egy csoportban indult az óvodai nevelés. Az épületet tágas udvar öleli körül. Kedvezőtlen az épület sarki elhelyezkedése amiatt, hogy forgalmas út vezet mellette. Udvarunk három részre tagolódik, van füves, betonozott és homokos terület. Ez lehetővé teszi, hogy a korcsoportok külön-külön is tevékenykedjenek az év folyamán bármikor. Az épület középső helyiségét a csoportok étkezőnek használják. A helyiségek elrendezése szempontjából a mosdó okozza a legtöbb gondot: a szülők és a gyermekek ezen keresztül jutnak a csoportszobákba. Pályázati források lehetővé tették, hogy a régi balesetveszélyes irodai épület egy része újjáépült, amely az óvodai intézményegység székhelye is egyben. A megmaradt és még használható épületi részt teljesen felújítottuk és sószobát alakítottunk ki. A létesítmény preventív céllal jött létre és a dévaványai óvodás gyermekek egészségmegőrzését hivatott szolgálni.
11. 2. 3. Hajós úti óvoda Óvodánk, városunk peremén, műút mellett helyezkedik el. 1907-ben nyitotta meg kapuit „gyermekmenedékház” néven. Az épület az elmúlt évek során többször megújult, komfortja megfelelő. Az óvodánk legnagyobb helyiségét a csoportok étkezőnek használják A kiszolgáló helyiségek mérete a gyermeklétszámhoz kicsi..Óvodai nevelésünk eszközrendszerét szakmai forrásból, szülők segítségével és pályázatok útján biztosítjuk. Berendezési tárgyaink korszerűek, az elhasználódottak cseréjéről folyamatosan gondoskodunk Az épületet hatalmas zöld övezet veszi körül, előkertjében fából készült játékok, virágok, fák és cserjék találhatóak. Belső udvara tágas, füvesített, mozgásfejlesztő játékokkal még nem kellően felszerelt. A talajvíz miatt fáink pótlására folyamatosan szükség van.
11. 2. 4. Kossuth úti óvoda Óvodánk,1905-ben nyitotta meg kapuit. A 70-es években folyamatosan korszerűsítették, zsibongónak is megfelelő nagy terasszal, melegítőkonyhával bővítették. 1981-ben a régi épülethez új épületrészt csatoltak, ezáltal városunk legnagyobb és legkorszerűbb óvodája lett. A modern intézmény társadalmi összefogással 1984-re készült el. Épülete városunk központjában, forgalmas helyen található. A csoportszobákhoz külön öltöző és mosdóhelyiség tartozik. Lakóházak, és zöldövezet veszi körül. Az óvoda komfortja, külsőbelső esztétikája, karbantartottsága jó, megfelelő az idejáró gyermekek számára. Udvarunk előkertjét parkosított, díszbokros, fás, virágos kertrész övezi. Hátul a játszóudvaron fából készült játékok, homokozók, hinták szolgálják a gyermekek ideális testi fejlődését, mozgásigényük kielégítését. 2009 nyarán sikeres fenntartói pályázat keretében két bölcsődei csoport kialakítására, teljes belső- és külső felújításra, akadálymentesítésre került sor. Ezek a feltételek megalapozzák a kompetencia alapú nevelés teljes körű megvalósítását.
246
11. 2. 5. Könyves Kálmán úti óvoda Óvodánkat 1960-ban építették Dévaványa északnyugati peremterületén. Az épületet eredetileg is óvodai célokra tervezték, kezdettől fogva így funkcionál. Közelében a városból kivezető forgalmas Kisújszállási út, a Vasútállomás, a Téglagyár, a Sportpálya és a határ található. Könnyen megközelíthető a település híres természetvédelmi területe a Túzokrezervátum. Az óvoda csendes helyen található, a környék lakói többnyire nehéz körülmények között élő családok. Óvodánk felszereltsége jó, a csoportszobák tágasak, a mosdó, öltöző helyiségek felújításra szorulnak. Udvarunkon számos mozgásfejlesztő eszköz található, árnyas, hűs fái alatt gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Városunk kulturális intézménye: Könyvtár, Művelődési Ház, mozi – az óvodánktól távol, a központban találhatók, de ezen intézmények látogatását minden esetben autóbusszal oldjuk meg. 11.2.6. Óvodáink tárgyi feltételei Óvodáink felszereltsége az eszköznorma előírásainak megfelelő. Az udvari játékeszközök, cseréje, felújítása, bővítése folyamatos. A csoportszobák jól felszereltek, a játékeszközök a gyermekek számára elérhető helyen találhatóak. Dolgozóink számára a munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítottak.
247
12. Az óvoda nevelésfilozófiája
„MÁR AZ ÓVODÁBAN MEGTANULTAM MINDENT” Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg, Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. ÍME AMIT OTT TANULTAM : Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban: a gyökerek lefelé terjeszkednek, a növények felfelé, és senki nem tudja pontosan, mindez hogyan van, de valamennyien hasonlóképpen élünk.
Robert Fulghum
248
12. 1. Alapelveink
-
-
-
-
-
A gyermekek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet, tisztelet és bizalom övezi. A gyermekekkel való foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus végzi A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása, a nemek társadalmi egyenlőségének erősítése. Inkluzív pedagógiai elvek érvényesülése az egész óvodai nevelés során. Óvodánkban a kompetenciák megalapozása folyik. Az óvodapedagógusok feladata gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, aktivitás előtérbe helyezése, kompetencia-érzés kialakítása, fenntartása. A gyermek személyiségéhez igazított, egyéni képességeit és készségeit kibontakoztató pedagógiai intézkedések, módszerek alkalmazása. Nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Az óvodai élet során lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit. Az óvodapedagógus azonosulási minta óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója. maga is benne él a gyermekek közösségében, innovatív, befogadó, gondoskodó, jellemzője a tolerancia és az együttműködési készség, nyitottság, empátia, kreativitás. Pedagógiai törekvéseiben figyel a gyermekek szükségleteire, egyéni és életkori sajátosságaikhoz és fejlődési ütemükhöz igazítja a kibontakoztatást. Az óvodapedagógus mellett az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modellértékű legyen a gyermekek számára. A gyermeket megillető jogok és a gyermeki személyiség tiszteletben tartása az egyenlő hozzáférés biztosításával. Pedagógiai munkánk során kiemelten figyelünk arra, hogy a hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel.
12. 2. Gyermekképünk
Óvodánkból kikerülő gyermek jellemzői: -
harmonikus, nyugodt, tevékeny, érdeklődő, érzelmileg gazdag, társas kapcsolataiban ragaszkodó, értékrendekhez alkalmazkodó személyiség. Olyan gyermek, aki a településhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó ember. Olyan gyermek, aki az ismereteit, tudását, kompetenciáit a megfelelő helyen és módon alkalmazni képes.
249
12.3 Pedagógusképünk Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, -
aki kreatív, folyamatosan megújulni képes a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, bátorító, a gyermekek szükségleteire építő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. kollegiális kapcsolataira az együttműködési készség a közös célért való összefogás képesség jellemző. személyiségére a pozitív ,támogató attitűd jellemző.
Szeretnénk elérni, hogy valamennyi óvodapedagógusunk az alábbi személyiségjegyekkel rendelkezzen: -
A gyermekek szeretete, megbecsülése, védelme Igényesség önmagával, a gyermekekkel szemben Ízlésformálás az óvoda tágabb környezetében is Komplexitásra alkalmasság, kreativitás Pedagógiai optimizmus, a fejlődőképesség igénye Rendelkezzen megosztott figyelemmel, legyen helyzetfelismerő képessége Beszéde legyen modellértékű
12.4. Dajkaképünk -
A dajkák gyermekekkel való bánásmódja szeretetteljes, elfogadó, biztonságot adó. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása jellemzi őket. A dajka kommunikációja, viselkedése minta a gyermekek számára,erkölcsi magatartása példamutató a szülők és munkatársak felé. Alapszintű pedagógiai, pszichológiai ismeretek elsajátítása elengedhetetlen követelménye az új pedagógiai szemléletű óvodai nevelőmunkának. Követelmény, hogy valamennyi munkavállaló a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkezzen Aktívan segíti az óvodapedagógus nevelőmunkáját. A környezet esztétikája a tisztaság belső igénye. Nyitott a szakmai megújulásra.
12.5. Szülőképünk Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét: -
aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, elfogadja értékeit, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, elfogadja a „másságot,” tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez.
250
12. 6. Óvodakép -
Azonosulunk Helyi Nevelési Programunk alapelveivel, célkitűzéseivel, feladatrendszerével. Szeretetteljes, nyugodt, családias légkört teremtünk, és biztosítjuk az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Elfogadjuk a másságot, a különbözőséget – egyénileg és differenciáltan fejlesztjük a gyermekeket az egyenlő hozzáférés tudatos biztosításával. A szabad játék elsődlegességét biztosítjuk, a játszó gyermeket tiszteletben tartjuk. Esztétikumot és szépséget közvetítünk és fedeztetünk fel – ezzel is segítve a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A szülő véleménye fontos számunkra. Kapcsolatunkat a szülői házzal a gyermek optimális fejlődésének érdekében alakítjuk. A család értékrendjét elfogadjuk, támaszkodunk és építünk rá. Vallási, nemzetiségi vagy etnikai különbözőségéből adódó szokásokat és hagyományokat tiszteletben tartjuk. Kihasználjuk az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Biztosítjuk a megfelelő helyet, időt és eszközt a gyermeki mozgásigény kielégítésére. Az SNI-s, a HHH-s, kisebbségi és migráns gyermekek egyenlő hozzáférését biztosítjuk, ehhez a feltételeket megteremtjük. A migráns gyermekek önazonosságának megőrzését az interkulturális integráció megvalósításával segítjük. Olyan erkölcsi, érzelmi értékeket közvetítünk, amelyek a szociális kapcsolatok alakulását segítik. Gondot fordítunk a gyermek pozitív személyiségjegyeinek formálására: önállóság, figyelem, fegyelem, kreativitás, érdeklődés, szociális érzékenység. A tapasztalatszerzésre építünk, sokoldalú élmény- és ismeretanyagot nyújtunk. Alkalmazható tudásanyagra, a gyermeki kompetenciák fejlesztésére törekszünk. A tanulási folyamatok a szabad játék tevékenységeibe ágyazva valósulnak meg. Az óvónők nyelvi, szociális és viselkedési modellek. Tiszteljük, segítjük és megbecsüljük egymást, azonos értékrend és elkötelezettség jellemző ránk. Alkalmazkodunk a változó követelményekhez, képesek vagyunk a megújulásra és a folyamatos fejlődésre. Építünk a kompetencia alapú programcsomagra a pedagógiai és nevelési módszerek alkalmazása során. A dolgozók hivatásszeretete a gyerekek és szülők tiszteletével,egymás értékeinek megbecsülésével párosul. Minőségirányítási program működtetésével megfelelünk a szülők kívánságainak,a gyermekek érdekeit szem előtt tartva.
12. 7. Jövőképünk -
A szabad játék elsődlegességét mindig szem előtt tartjuk. A szülői házzal a kapcsolataink bővülnek, közelítenek értékrendjeink, a gyermeknevelésben partnerekké válunk. Óvodánk nyitottságát megőrizzük. 251
-
-
-
-
Az információ cserére egységes szemléletet és gyakorlatot alakítunk ki. Dolgozóink között nő a kollegiális kapcsolat, egymás segítése gyakorlattá válik, az eredményesebb munkavégzés enyhíti a túlterheltség érzését. Az óvónők folyamatos ön- és továbbképzése növeli a nevelőmunka eredményességét, ismereteik bővülésével nő önbizalmuk s ezáltal az intézmény működése is sikeresebb lesz. A különböző fejlettségi szintű, SNI-s, HHH-s, migráns és kisebbségi gyermekek számának növekedésére felkészülnek pedagógusaink, azonos esélyeket biztosítva valamennyi gyermeknek a kompetencia alapú programcsomag segítségével. Intézményi innováció, inkluzív pedagógiai módszerek elsajátítása és bevezetése jellemző ránk. Megismerkedünk az IKT módszerekkel és anyagi lehetőségeinket kihasználva fejlesztjük infó-kommunikációs eszköztárunkat. A mozgásfejlesztés segíti a mentális képességek fejlesztését is, ezért a mozgásfejlesztő játékok bővítésénél figyelmet szentelünk a sérült gyermekekre is. Olyan interkulturális szemléletre törekszünk, amely figyelembe veszi a családi hátteret, a gyermek konkrét életterét, különös tekintettel a migráns gyerekekre és az etnikai kisebbségre. Az inkluzív pedagógiai modell hangsúlyt kap a differenciáló pedagógiai gyakorlatban. Az óvoda- iskola átmenet a kompetencia alapú programcsomag módszereinek óvodai és iskolai bevezetésével zökkenőmentessé válik, Az intézményi minőségirányítási rendszer fejlesztési folyamata biztosítja a partnerközpontú működést.
12. 8. Óvodáink alapvető céljai, feladatai, eljárásai Óvodai nevelésünk legfőbb célja: -
-
A családi nevelést kiegészítve a városunkban élő, különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elősegítsük. Az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével /ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását/.
Célunk, hogy elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő gazdag világot. -
Alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön. Tapasztalatba ágyazott képességfejlesztés során használható ismeret és tudásanyag birtokába jusson. Testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az életük további szakaszában, az iskolában az itt elsajátított képességek, készségek alkalmazására, továbbfejlesztésre.
252
Részcélok
Feladatok -
-
Alakuljon ki a gyermekben az egészséges életmód alapvető szokásrendszere, mozgása életkorának megfelelően fejlődjön.
-
-
-
-
-
-
-
-
Kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvodában. A társas kapcsolatokban a pozitív attitűd kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A gyermek szociális érzékenységének, én tudatának fejlesztése. Természeti és társadalmi környezetben csodálkozzon rá a szépre és a jóra, tisztelje és becsülje azt. Kiemelt szerepet kap a feladatok között a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. A gyermek ismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
-
-
-
-
-
A gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben.
Testi, lelki szükségleteinek maximális kielégítése. Szabad levegőn végezhető tevékenységek sokoldalú kihasználása. Az étkezés, az öltözködés a betegség -és, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. Edzettségének biztosítása, egészségének, védelme, óvása, megőrzése .Balesetmegelőzés. Testi képességei fejlődésének elősegítése. Gondozási tevékenységek során pozitív kapcsolat alakítása a gyermekkel. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása mellett a lelki nevelés feladatainak megvalósítása. A gyermek egyéniségének védelme Szeretetteljes biztonságot nyújtó légkör kialakítása, melyben a gyermeket a megfelelő pozitív hatások érikTársas kapcsolatokban pozitív attitűd hangsúlyozása. Lehetőségek teremtése, hogy a gyermek kielégítse természetes társas szükségleteit. Élményszerzés biztosítása természeti és társadalmi környezetben. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Tevékenységbe ágyazott sokoldalú ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. Az önként vállat feladatok végzése. Játék, amely során a gyermek megéli a közösségért való 253
-
-
-
Az óvodapedagógus – gyermek, a gyermek-gyermek és a dajkagyermek kapcsolatát pozitív töltés jellemezze.
-
Alakuljanak a gyermek értelmi képességei (érzékelés, gondolkodás, figyelem), fejlődjön kreativitásuk, kreatív jegyek erősítése a gyermekben.
-
-
-
-
-
-
Tudjon anyanyelvén kommunikálni életkorának, egyéni fejlettségének megfelelően.
-
-
-
tevékenység örömét. A gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott, következetes és rugalmas szokásrendszer kialakítása. Közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása, mely során a bizalom kölcsönössé válik. A felnőtt viselkedése legyen modell. Változatos, élményt nyújtó tevékenységek biztosítása. Tapasztalatokon alapuló ismeretek megszerzésének elősegítése. Problémamegoldó gondolkodást és kreativitást fejlesztő tevékenységek beépítése a napi tevékenységekbe, kreatív jegyek erősítése Lehetőség megteremtése az ismeretek gyakorlati alkalmazására a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben. A szabad játék biztosítása. „Beszélő környezet” megteremtése. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló anyanyelvi nevelés Beszédöröm biztosítása. Beszédfegyelem alakítása társas helyzetekben. Tudatosabb beszédfejlesztő tevékenységek szervezése, kérdésfeltevés. Nyelvi játékok beépítése a mindennapi munkába. Az anyanyelv megbecsülésére, ismeretére, szeretetére nevelése közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása Nyelvi kultúra megalapozása.
Óvodánkban alkalmazott eljárások: -
A gyermek megismerése és egyéni fejlesztése. Szokásrendszer kialakítása Differenciált bánásmód. Kiscsoportos egyéni tanulási formák alkalmazása, téri strukturáltság biztosításával. Élmények nyújtása. 254
-
Játék, mint alaptevékenység biztosítása. Játékba integrált tanulás biztosítása. Személyes példamutatás. A gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára épülő tevékenység szervezése, az önkifejezés lehetőségének biztosítása. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. A motiváló környezet kialakítása, a motiváció erősítése a gyermekekben. A szokás- és normarendszer megalapozását biztosító módszerek, pedagógiai eljárások, módszerek. Inkluzív pedagógia módszereinek alkalmazása Az óvodapedagógus személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását és folyamatosan nyomon követi fejlődését.. A differenciált szervezés a kooperatív technika, projekt pedagógia előnyben részesítése. A frontális munka háttérbe szorítása. Azokat az eszközöket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni.
12.9. Ünnepek, tradíciók -
Ünnepek ápolása: A gyermekek életének jeles napjai: születésnap, névnap. Egyéb ünnepek: Anyák Napja, Búcsúnap,házi ballagás. Környezetvédelmi napok: Föld napja – az iskolai rendezvény sorozathoz kapcsolódás, Gyermeknap szervezése: telephelyenként változó. Országos sport és egyéb, óvodát is érintő rendezvényekbe való bekapcsolódás.
12.10. Népszokásaink, népi hagyományokra épülő ünnepeink Néphagyományőrző szemlélet alakítása az óvodában. „Négy vándor jár körbe, körbe” Hagyományaink Víz témakörben Január – Boldogasszony Hava -
Új évi cselekedetek Bőséghozó ételek Vízkereszt Fonás – szövés
Február – Böjtölő hava -
Gyertyaszentelő (medve megfigyelése) Fonás – szövés Álarcos alakoskodó Farsangi eszem, iszom
255
Március – Böjtmás hava -
Sándor, József, Benedek (Időjárás megfigyelés) Szeplő – népi gyermekjátékok Kiszézés Menedékkészítés (vessző, ág, kéve)
Hagyományaink Föld témakörben Április – Szent György hava -
Víz – locsolás Legényavatás Leánylocsolás Hímes tojáskészítés Barkaszentelés Zöldág járás – népi gyermekjátékok Április bolondja – tréfák
Május – Pünkösd hava -
Májusfaállítás Pünkösdölő – népi gyermekjátékok Fagyosszentek (Szervác, Pongrác, Bonifác népi megfigyelések)
Június Szent Iván hava -
Medárd napi megfigyelések Libalegeltetés népi játékok Egészségvarázslás bodzák füstölése, a bodza egészségmegőrző szerepe
Hagyományaink a Levegő témakörben Július – Szent Jakab hava -
Péter- Pál halászok védőszentje Aratás aratókoszorú készítése Sárkánykészítés, eregetés
Augusztus - Kisasszony hava -
Kenyérsütés, új kenyér Savanyítás Szőlőtermesztés, kóstolás – népi szokás Szent Péter napján Bőrmegmunkálás, bőrfonás Szekerezés népi gyermekjátékok Víz, vízjátékok, gátépítés, tutaj, malomkerék, hajó
Szeptember – Szent Mihály hava -
Gabonaszentelés Vetéskezdés – határjárás
256
-
Népi kismesterségek megismerése – kelmefestés, természetes anyagokkal, agyagozás Falusi porta készítése – természetes anyagok felhasználásával
Hagyományaink a Tűz témakörben Október –Mindenszent hava -
Szüret (Ferenc, Teréz, Orsolya, Simon, Júdás) Kukoricafosztás, morzsolás Termények betakarítása, terménybábok készítése
November - András hava -
Időjárásra vonatkozó megfigyelések (Márton, Erzsébet, Katalin) Disznóvágás – falusi szokások Márton nap, Márton napi lakoma, lúd készítése csuhéból, agyagból, ehhez kapcsolódó népi játékok
December – Karácsony hava -
Mikulás ünneplése (Miklós püspök, szegény gyermekek védelmezője) Borbála napi búzavetés – megfigyelés Karácsonyi előkészületek Díszek készítése természetes anyagokból Mézeskalácssütés, díszítés Betlehemes játék
„Adventtől –Vízkeresztig”projekt megvalósítása 13. Az óvodai nevelés tervezésének és írásbeli dokumentációjának gyakorlata A nevelőmunka tervezése óvodánkban egységes, saját szerkesztésű csoportnaplóba történik. 13.1. Csoportnapló tervezése Tervezés folyamata
Beszoktatási terv
Időpont
Augusztus
Értékelés időpontja
Október
Eljárás A beszoktatási terv készítését a családlátogatás, a leendő óvodások anamnézis adatlapjának kitöltése előzi meg, kiscsoportban . A középső nagycsoportban képet ad: -
és
összetételéről 257
Tájékozódási terv
Nevelési terv
Szeptember vége
Szeptember
Október
Január
Február
Május
Szeptember Szervezési feladatok
Október Február
-
diagnosztikus fejlettség mutatóiról - családi háttérről - kognitív képességekről - kreativitásról - fizikai fejlődés mutatóiról - szociális, érzelmi fejlettségről Az értékelés ezen szempontok alapján történik. A három nevelési, fejlesztési területre készül: - az egészséges életmód alakítása - érzelmi nevelés és társas kapcsolatok - értelmi nevelés - A nevelési tervek tevékenységeihe z rendeljük. -
Havi terv
tevékenység Szeptembertől szeptemberig
-
Heti terv
tevékenység Szeptembertől hetente
-
-
A tervezés a pedagógiai programunk és a kompetencia alapú programcsomag elemeinek beépítésével történik. A havi terv lebontása A tevékenységek rendszere kiegészül a szokások, szabályok, hagyományok, játékok, nevelési feladatok megjelölésével. 258
-
-
Projekt terv,
Megvalósítás után
December
témahét
Márciustól - Májusig
A fejlesztési célok meghatározása és a képességfejleszt és három szinten történik. A témahét a kompetencia alapú programcsomag téma ajánlásának megvalósítása. A projektterv 3- 5 hét egy probléma köré csoportosuló tevékenységeket és a megvalósítás folyamatát tartalmazza.
13.2. Hetirend Kultúra tartalmak, ismeretanyag átadás és mozgásfejlesztés heti rendje. Tevékenységek
Kiscsoport
Középső csoport
Nagycsoport
Mozgásfejlesztés
A tevékenységek tervezése, szervezése kötetlen.
Mozgásos játék
Meghatározói:
Rajz, mintázás és kézimunka Külsővilág tevékeny megismerése
-
az óvodapedagógus szakmai szabadsága, a gyermek érdeklődése a téma a megvalósítás módszerei
Zenei nevelés Mese, vers, báb, dramatikus játékok
A testnevelés és énekes játék kötött, egész csoportos foglalkoztatási formában valósul meg. Mindennapos testnevelés, zenés mozgás. Mindennapos mesélés Beszélgető kör
259
13.3. Napirend A tevékenységek
A tevékenység megnevezése
Kezdete
Vége
Időtartam
630 ó
1030 ó
4 óra
Szabadjátékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenység, kompetencia - fejlesztés. Külső világ tevékeny megismerése, mese- vers, ének – énekes játékok, mozgásos percek, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. Közben testápolási teendők, folyamatos vagy egyidejű tízórai.
Szabadjáték a udvaron, vagy a csoportszobában. 30
10 ó
12 ó
30
1 óra
Élményszerző séták, külső világ tevékeny megismerése, kompetenciafejlesztés.
Testápolási teendők, ebéd, hazabocsátás 12 ó
13 ó
1 óra Altatás dallal, mesével, pihenés
13 ó
15 óra
15 ó
1530 ó
2ó
30 perc
Folyamatos ébredés, csendes játék, testápolási teendők, uzsonna
Játék a csoportszobában, vagy szabadban 1530 ó
1730 ó
2 óra
Folyamatos hazabocsátás.
260
13.4. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció A gyermekek fejlődését az „Ilyen vagyok én” mérési-értékelése naplóban rögzítjük. A mérőeszköz Dr. Bakonyi Anna” A gyermekek mérése-értékelése” című munkája alapján készült A mérés gyakoriságát,módját a fejlesztési feladatokat szabályzatban rögzítettük,mely a Pedagógiai programunk mellékletét képezi. 14. Az óvoda tevékenységrendszere 14. 1. Mese, vers, báb, dramatikus játék Cél: Értelmi és erkölcsi fejlesztés, pozitív érzelmi megerősítés a mesék, versek képi erejével, hangulatával. MESE-VERS MÓDSZER
FELADAT A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, klasszikus, kortárs, nemzetközi nemzeti és népi forrásból. Mindennapos mesélés, mondókázás és verselés. A gyermek önálló törekvésének segítése.
mesealkotási
-
példaértékű beszédmodell egyéni bánásmód, bemutatás, gyakorlás. segítségnyújtás játék differenciálás
A tevékenység tartalma: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónő feladata. Csak a művészi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mű választásában kell, hogy érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai módszertani tudatosság. Fontosnak tartjuk az életkori sajátosságok figyelembevételét. A 3-4 éveseknek a ritmus és az értelemtől elkülönült hangzás szerez örömet. Ezért ebben a korcsoportban a versanyagot népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek cselekményét egyszerű, érthető és ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek több fázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Az 5-6-7 évesek ugyancsak élvezik a költői alkotások hangzásbeli játékát, zeneiségét, de ők erőteljesebben érdeklődnek már a vers témája, költői képek iránt. Ezért beépítjük a gyermekek mesetáborába az állatmeséken kívül, cselekvéses népmeséket, novellisztikus tündérmeséket, klasszikus tréfás meséket és a műmeséket, folytatásos meseregényeket is.
261
Várható eredmény: -
Várják, igénylik, és szívesen hallgatják a verset, mesét. Szívesen verselnek, mesélnek, dramatizálnak. BÁB
MÓDSZER példaértékű beszédkultúra, egyéni bánásmód, bemutatás gyakorlás. A tevékenység tartalma: A beszéd fejleszti általános képességeiket, nyitottabbá teszi személyiségüket, feloldja a felesleges gátlásaikat, pozitív fantáziájuk megnyílik. A bábjáték beépül a gyermekek mindennapos játéktevékenységébe. A báb a gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Lehetősége van az önmegvalósításra. FELADAT A mese, vers, báb, dramatikus játék pozitív személyiség fejlesztő hatásával a társas viszonyok alakítása.
A bábjáték forrása lehet: - az óvónő játéka - zene az óvodai bábjátékban - a gyermek bábjátéka Megfelelő méretű báb biztosított a gyermekeknek. A 3-4 éveseknek ujjbáb, fakanálbáb, síkbáb. Az 5-6-7 éveseknek kesztyűbábot adunk. A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. Bábozás közben figyelni kell a társra, és alkalmazkodni kell hozzá. A játék közben élmények, tapasztalatok elevenednek meg, így fejlődik emlékezetük, a kitalált történetekkel, pedig fantáziájuk. A báb mögé bújva bátrabban megszólalnak a gátlásos gyermekek is, így ezek a kommunikációs kultúra fejlődését is elősegítik. A bábozásnak nagyon nagy szerepe van a személyiségfejlődésben.
-
-
VÁRHATÓ EREDMÉNY: Tudnak meséket, történeteket kitalálni A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló vers és mesemondásra, a saját vers-és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása. A bábjáték képszerű, dramatikus, az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja. DRAMATIKUS JÁTÉKOK
CÉL: Az anyanyelv megismertetése, élethelyzetekhez, szituációkhoz, játéktémákhoz kapcsolódó, beszéd és szófordulatok alkalmazása, szókincsbővítés, az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása.
262
FELADAT MÓDSZER Az életkornak és egyéni fejlettségnek Példaértékű beszédkultúra, egyéni megfelelő nyelvi képességek bemutatás, gyakorlás. fejlesztése, a nyelvi kultúra megalapozása.
bánásmód,
A tevékenység tartalma: A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtünk. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják, vagy a már ismertek cselekményét továbbszőjék, befejezzék. Játéktevékenységükben megjelennek a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó udvariassági és egyéb szófordulatok, kiegészülve a ritkábban használt kifejezésekkel is. Várható eredmény: -
Fejlődik nyelvi kifejezőképességük, bővül szókincsük Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgásban megjeleníteni. BESZÉDFEJLESZTÉS
FELADAT MÓDSZER Helyes nyelvhasználattal, Példaértékű beszédkultúra, mondatszerkesztéssel, választékos szókinccsel bánásmód, bemutatás gyakorlás a biztonságos önkifejezés megalapozása
egyéni
A tevékenység tartalma: Előadásmódunkban törekszünk a szeretetteljes, érthető, könnyen követhető, kellemes beszédmódra. Népi mondókák, gyermekversek mondogatása, mese és élmények közvetítése során a helyes kiejtés, a beszéd automatizmusainak elsajátítása. Beszédkésztető helyzetek megteremtésével a nyelvi önkifejezés elősegítése.
-
VÁRHATÓ EREDMÉNY: A gyermekek elsajátítják a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. Bátran és szívesen beszélnek. Választékos szókinccsel rendelkeznek.
14 2. Rajz, mintázás, kézimunka Cél: -
A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad, örömteli önkifejezése. Tér, forma, szín képzetének gazdagítása. A gyermeki alkotás igényének kialakítása az önkifejezésre, befogadásra való képesség alakítása Esztétikai érzékenységének alakítása. 263
MÓDSZER
FELADAT -
-
-
-
A gyermeki önkifejezés elősegítése az ábrázolás eszközeivel,a megfelelő élmények biztosításávalTér és síkformák létrehozásával az alkotás örömének,a képzelet gazdagításának,a gyermeki fantázia kiteljesítésének segítése. Sokszínű technikák alkalmazása, biztonságos eszközhasználat elsajátítása. Differenciált megvalósítási szintek biztosítása. Önállóság és kreativitás erősítése. Én tudat, énkép, testséma fejlesztése. A környezet esztétikumának felismertetése. Művészetek iránti fogékonyság megalapozása és fejlesztése. A finommotorika fejlesztésére változatos technikák alkalmazása Érzelmi és erkölcsi kompetenciáinak megalapozása, fejlesztése.
-
Bemutatás Gyakoroltatás Differenciálás Egyéni bánásmód Ismeretátadás
264
Tartalma: 3-4 éves korban -
ismerkedés az anyagokkal, eszközökkel és technikákkal a felfedezés és az alkotás örömének átélése önálló, egyéni próbálkozások támogatása képalakítás különböző technikákkal plasztikai alakítás építés különböző tárgyakkal; formák, alakzatok létrehozása
4-5 éves korban -
a szándékos képalakító tevékenység megjelenik az emberábrázolás képalakítására jellemző:a gazdagabb formák,a színkeverés, színárnyalatok használata az alkalmazott eszköztár bővül plasztikai munkájukat jellemzi a formák tagolása. játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése térbeli alakzatok létrehozása
5-6-7 éves korban -
fejlődik a téma és részletgazdagság tevékenységeikben képesek önállóan megtervezni, megvalósítani alkotásaikat, és kiválasztani a technikát és az eszközt szívesen készítenek kollektív munkát emberábrázolásuk részletekre kiterjedő képalakítás során változatos technikát alkalmaznak: kollázs, viaszkarc, márványozás stb. rajzban és plasztikai munkáknál megjelenik térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás kézműves technikák megjelenése: fonás, szövés, agyagozás, nemezelés, stb. Játékukhoz bábot, kelléket készítenek
Várható eredmény: A gyermek: -
különböző technikákat, eszközöket biztonsággal alkalmaz képalakításban egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit kialakul tér- forma- színérzéke szem-kéz koordinációja finomodik alakul a helyes ceruzafogása meglátja környezetében az esztétikai értékeket örül alkotásainak és közösen elkészített kompozícióiknak megfogalmazza értékítéletét, beszélgetni tud alkotásairól, és elfogadja mások véleményét. Az ábrázoló tevékenység önkifejezésének, önmegvalósításának eszközévé válik
265
14. 3. Külső világ tevékeny megismerése Cél: A gyermeket minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalathoz, ismerethez juttatni az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten, mely által fejlődik gondolkodásuk, értelmi képességük, érdeklődésük, aktivitásuk, problémamegoldó tevékenységük, kitartásuk. A természet megismerésével megalapozni a természet szeretetét, a természet gondozását, tisztaságának, szépségének védelmét. Felfedeztetni a bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli, ok – okozati összefüggéseit. A környezettudatos magatartás kialakítása, pozitív érzelmi töltésű élmények segítségévelA gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képesség fejlődésének segítése, a kortárs kapcsolatokban és környezete alakításában. Alkalmazható tudás és ismeretanyag közvetítése. A környezetvédelemhez kapcsolódó intézményi innováció bevezetése. Környezetvédelemhez környezettudatos magatartás kialakításához kapcsolódó hosszú távú és rövidtávú céljaink:
-
-
-
-
-
-
-
-
Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a gyermekek, családjaik környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját. Óvodáink szellemiségében a környezeti nevelést kezeljük kiemelten, erre építjük fejlődést, elősegítő tevékenységeket. A fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget tükrözi a módosított pedagógiai programunk is. A természet és környezetvédelmi feladataink szerepeljenek kiemelten, helyi adottságok alapján valamennyi óvodai csoportban. Nevelőmunkánk tervezésében a megvalósítás gyakorlatában a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői tudatosan épüljenek be. A nevelőmunkánk hatékonysága érdekében a nevelési, fejlesztési eljárások során a mit mivel, mikor, hogyan, és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerüljenek megvalósításra. Gyermekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód alapján tevékenység központú módszerekkel történjen, kiterjedve a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű és kisebbségi gyermekek nevelésére is. (IPR program tükrében.) Az óvodapedagógusok által alkalmazott módszerek segítsék a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását. (terepi tapasztaltatás, felfedezés, élménypedagógia, szenzitív módszerek, játékosság, projekt módszer alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.) Az óvodába járó gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása, változatos programtervvel történjen szülők bevonásával. (Jeles napok) Az óvoda minden dolgozója legyen tisztában a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel és ez minden tevékenységében, nyilvánuljon meg. Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával nyújtson pozitív mintát
266
a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi, egészséges életvitelre. Az épületen belül a energiatakarékos szemléletmód közvetítése a gyermekek felé. Az óvodapedagógusok továbbképzésének képezze részét a környezettudatos neveléshez kapcsolódó szakmai megújulása. Az óvodapedagógusaink folyamatosan gyarapítsák a környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalmat, amelyek alakítják a gyermekek és családtagjaik környezettudatos szokásait. A óvodáink helyiségeinek berendezése segítse a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. A csoportszobáknak legyen egyéni hangulata, arculata, sok növénnyel, gazdag természetsarokkal, ahol növényápolási, feladatokat látnak el a gyerekek. Az udvari játékok környezetbarát anyagokból készüljenek, megfelelő helyet, teret adjanak a gyermekek játékának, ahol az árnyékolók és az ivókút, ivási lehetőség biztosított. Hosszútávon valósuljon meg a szelektív hulladékgyűjtés valamennyi telephelyen.(Fenntartó bevonása.) Az óvoda működtetése során a vezetőség a környezetkímélő anyaghasználatra tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére törekedjen. Óvodáinkban széleskörű kapcsolat alakuljon az óvoda és partnerei között (szülő, fenntartó, Zöldszíves iskola, Körös-Maros Nemzeti Park.) Célunk a partneri kapcsolataink hosszú távú megőrzése a társadalmi hatás erősítése, közvetlen környezetünk és tágabb értelemben értelmezhető természetvédelem érdekében.
-
-
-
-
-
-
Rövidtávú céljaink -
-
Alakítani gyermekeink, családjaik érzelmi viszonyulását, értékrendjét a természethez, és képessé tenni a gyermekeket az együttműködésre, toleranciára, empátiára, a másság elfogadására. Érzelmi, cselekvési, környezettudatos magatartási minták megalapozása. Tapasztalataik segítsék a környezetbe való eligazodást, az értékek védelmét, a szülőföld és az ott élő emberek megismerését, szeretetét, tiszteletét.
A környezeti nevelés alapelvei -
-
-
-
A környezeti nevelés a tágabb és szűkebb környezet, az ember külső és belső környezetének tapasztalás útján való megismerése mellett és annak szerves részeként a környezettudatos magatartás kialakítását, megalapozását is magába foglalja. A környezettudatos magatartás egyfajta szemléletmód, melynek fontos eleme a felelősség. Egyéni és kollektív felelősség a bolygónkért, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkért, egymásért. A környezeti erkölcs megalapozásának első szervezeti színtere az óvoda, az alapok lerakása, egy erős természettudatos értékrend közvetítése az óvodapedagógusok felelőssége. Példamutatást, személyes elkötelezettséget, módszertani kultúrát, empátiát vár el minden pedagógustól. A környezettudatos magatartás kialakítását célzó tevékenységek áthatják az óvodai élet valamennyi színterét, szerves részét képezik valamennyi nevelési területnek. 267
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A környezeti kultúra elsajátítása, az ehhez szükséges kompetenciák kialakítása a hátrányos helyzetű gyermekek esetében külön tervezést és nevelési tartalmat igényel, hiszen ezek a gyermekek többnyire más környezetből érkeznek , s az eddig őket ért környezeti hatások is nagymértékben különbözhetnek a társaikétól. A környezettudatos magatartás szerves része a környezetvédelem és a természetvédelem. Az óvodában fontos szerepet kapnak az ehhez kapcsolható népszokások, hiedelmek, megfigyelések, hagyományok és mindazok a tevékenységek, melyek a környezeti kultúra fejlesztését segítik. Óvodában a környezettudatos magatartás kialakításánál egyenlő arányban kell építeni az érzelemre és értelemre. A gyermekek ebben az életkorban még főképp érzelmileg közelítik meg a világot, s a helyes érzelmi ráhatásokon keresztül fejlődnek értelmi képességeik, ismereteik, tudásuk. A tapasztalatszerzés, a gyermeki kompetenciák fejlesztése a környezettudatos magatartás kialakításánál is elsőbbséget élvez. A gyermekek életkori sajátosságait, képességeiket figyelembe véve határozzuk meg a nevelési tartalmakat, tervszerűen, egymásra építve. Minden pedagógus fontosnak tartja a környezettudatos magatartás megalapozását, felelősen és tudatosan közvetítünk ilyen környezeti tartalmakat. Az óvodai környezeti nevelés indirekt módon a család környezetszemléletére is hatással van, hiszen a gyermek a tapasztalatait, ismereteit haza viszi, átadja, „terjeszti”. A környezeti nevelés holisztikus jellegű. A gyermekek felfedezik az összefüggéseket, az egymásra épültséget, azt, hogy mindenre szükség van, hogy minden fontos, ami nem teszi tönkre ezt az egyensúlyt. A természet védelmét, az élő környezet védelmét, magának az életnek a védelmét és tiszteletét kell fontossá tennünk. Az élő és élettelen környezet egyensúlyának megtartására kell törekednünk.
FELADAT A tevékenységek változatos szervezeti formában történő megvalósítása. A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, a meglevő ismeretek mélyítése, rendezése. Környezetvédelmi szokásrendszer megalapozása./Madárbarát Óvoda, elemgyűjtés,PET palack zsugorítása,újrahasznosításhoz/ Szűkebb, tágabb környezetének megismertetésével a szülőföld szeretetére nevelés. A szabad játék és a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek elsajátítása.
MÓDSZER
-
megfigyelés; kísérlet; élményszerző séta, kirándulás; egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatási formák; élmények, tapasztalatok, ismeretek közös megbeszélése, feldolgozása; differenciálás, egyéni bánásmód. hagyományápolás témahetek projektek szabad játék
268
A gyermek a környezetéről az első tapasztalatait a családban az otthoni környezetben szerzi. Az óvodában természetes kíváncsiságára építve a már meglévő ismereteit felhasználva, a megfelelő motivációs módszereket alkalmazva tervezzük meg a környezeti nevelés tevékenységeit. Életkori sajátosságaikat és egyéni fejlettségüket figyelembe véve, a játéktevékenységbe ágyazva közvetítünk ismereteket az őket körülvevő élő és élettelen világról, az évszakokról, a szociális kapcsolatokról Önmaguk megismerésén keresztül eljutunk a szűkebb, majd tágabb környezet megismeréséhez, közben fejlődik a környezet iránti felelősségük, a szülőföld iránti szeretetük. A pozitív erkölcsi értékek erősítésével a környezet védelmére, hívjuk fel a figyelmet, megalapozzuk a környezettudatos szemléletet. A szabad játék során indirekt módon mennyiségi, térbeli relációkat és matematikai tapasztalatotokat sajátíthatunk el. A kompetencia alapú programcsomag segítségével egyéni és csoportos tevékenykedés során olyan készségek és képességek birtokába jutnak a gyermekek, mely az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítik. A tevékenység tartalma - az óvoda és környezetének megismerése, megszerettetése, - a család: szociális kapcsolat /lakcím, szülők, testvérek neve, munkahelyek stb./ - testünk; éntudat, énkép, testséma, oldaliság , érzékszervek - évszakok, ok-okozati összefüggések megfigyelése; - gyűjtőmunka; megfigyelések, kísérletek - az időjárás és az öltözködés összefüggései; - élő- élettelen környezet, kapcsolatok /érzékszervek útján tapasztalat és ismeretszerzés - ember és a természet kapcsolata, az ember természetalakító munkája - esztétikum és pozitív érzelmi viszony - munka és munkajellegű tevékenységek - közlekedés - tágabb környezet megismerése: kirándulás, intézmények meglátogatása; - természet védelme Mennyiségi, térbeli relációk, matematikai tapasztalatok tartalma -
halmazokkal való játékos ismeretszerzés/becslés, bontás, összehasonlítás, stb./ mennyiségek összehasonlítása, összemérése síkban és térben; kis számok összkép alapján; tőszámok; sorszámok szimmetria; tér- és síkformák; téri tájékozódás. relációk ellentétpárok
269
Várható eredmény: -
A gyermek életkorának megfelelő ismeretekkel rendelkezik szűkebb és tágabb társadalmi és szociális környezetéről, az őt körülvevő élő és élettelen környezetről. Felismeri a természeti változásokat, ok-okozati összefüggéseket fedez fel, következtetésre, analízisre, szintézisre képes. Önismerete, énképe fejlett, szociálisan éretté válik az iskolára. Környezetéhez pozitívan viszonyul, alapvető környezetvédelmi szabályokat ismer. Térbeli és matematikai relációkat ismer, alkalmaz, 10-es számkörben műveleteket végez.
14.4. Ének, zene, énekes játék Cél: A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése A zenei anyanyelv megalapozása Az önkifejezés segítése a zene és dalanyag segítségével Népi hagyományok, népművészet ápolása A zene sokszínűségének felfedeztetése,zenei kompetenciák alakítása a „Zenevarázs” segítségével. Felkészülünk a migráns és kisebbségi gyermekek zenei identitásának megőrzésére Feladat -
-
-
-
Motivációt segítő légkör és attitűd kialakítása Együttjátszás, együtténeklés örömének megtapasztalása és átélése. Életkori sajátosságoknak és a csoport képességszintjének megfelelő dal- és mondókaanyag kiválasztása: népzenei forrás, kortárs művészet, klasszikusok, más népek dalai. Zenei képességek fejlesztése a korcsoportnak megfelelően. Dallam és ritmushangszerek használata Önismereti és adaptációs képesség növelése Tánc jellegű és egyszerű játékos mozgások esztétikus végzése Hangszerek segítségével ritmusérzék és mozgáskultúra fejlesztése Ünnepekhez és hagyományokhoz kapcsolódó dalanyag kiválasztása Néphagyományőrzés szülőföld iránti szeretet a népzene segítségével.
Módszer
-
-
Bemutatás Gyakorlás Együttjátszás Együtténeklés Differenciálás Mozgással kísért zenehallgatás, Zenés festés Zenés relaxáció
dalok,
mondókák,
és
270
Zenei érdeklődés felkeltése A tevékenység tartalma: Felnőtt – gyermek játéka. Höcögtetők, lovagoltatók, ölbéli játékok, arc, kéz, ujjsimogatók, csiklandók, tenyérjátékok. Mese- vagy játéktémához kapcsolódó mondókák, dalok, dalos játékok bemutatása és gyakorlása. Mesékhez, játékszituációhoz, élményekhez mondókák, dalok, dalos játékok kapcsolása. Zenei anyanyelv megalapozása A tevékenység tartalma: Kiscsoportban: népi mondókák, rövid hangterjedelmű egyszerűbb körjátékok vagy dalok,műdalok. Középső csoportban a körjátékok kiegészülnek a csigavonalas, hullámvonalas, szerepcserére épülő játékokkal. Nagycsoportban a dalokhoz tartozó játékok új térformákkal bővülnek: kapus, hidas, sorfogyó- és sorgyarapító, valamint kiszámolós és párválasztós, párcserés játékokkal. Zenei anyaguk: bővül a klasszikus zeneirodalommal Zenei készségek fejlesztése, alapfogalmak elsajátítása A tevékenység tartalma:
-
-
-
-
-
HALLÁSFEJLESZTÉS Halk-hangos megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszédben, mondókában, énekben. Magas-mélyebb hangok felismerése énekben és beszédben. Zörejhangok felismerése, Hangszínek megkülönböztetése. hangszer megnevezése, használata gyakorlással /ritmushangszerek/. Dallamfelismerés, dallambújtatás Improvicáció Természet hangjai RITMUSÉRZÉK FEJLESZTÉS Egyenletes lüktetés érzékelése mondókázás, éneklés közben,járással tapssal, játékos mozdulatokkal. Egyenletes lüktetés megkülönböztetése a dal ritmusától Ritmusmotívum kiemelése és visszatapsolása. Szavak ritmusának eltapsolása. Gyors-lassú felismerése, gyakorlása,és kifejezése Tempótartással éneklés felnőtt segítséggel.
271
Mozgáskultúra fejlesztése A tevékenység tartalma: -
-
A dalos játékok utánzó mozgással kísérése felnőtt bemutatásával. Mondóka és dal ritmusára, ütemére egyszerű, esztétikus mozdulatok végzése – felnőtt bemutatásával. Páros és egyéni táncmozdulatok esztétikus végzése felnőtt bemutatása nyomán. Zenére mozgás különböző eszközökkel. Hagyományok ápolása az ének-zene segítségével
A tevékenység tartalma: -
-
Ünnepi dalok meghallgatása, éneklése. Eseményekhez, hagyományhoz és néphagyományokhoz kapcsolódó dalos játékok, mondókák és zenei anyag közös feldolgozása, éneklése közösen és egyénileg is. Más nevelési területekhez kapcsolódva is spontán énekelgetés. Népi zenei eszközök megismerése, hangzás világuk megfigyelése,és összehasonlítása a klasszikus hangszerekkel.
Várható eredmény: -
Ismerik az ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó dalokat, játékokat, mondókákat. Az ünnepekre jellemző zenei anyagot felismerik. A zene és az éneklés a gyermeki önkifejezés eszközévé válik:a gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat,szívesen énekelnek és hallgatnak dalokat. Spontán dúdolgatnak, énekelnek, improvizálnak játék közben. Zenei tapasztalatot szerez környezete változásairól. Zenei fogalompárokat felismer, megkülönböztet és alkalmaz. Az egyenletes lüktetést érzékeli és megkülönbözteti a dal ritmusától. Képes zenére, dalra esztétikus mozgást végezni. Megismer néhány klasszikus és népzenét. Ritmusérzéke fejlődésével képessé válik az olvasás és írás funkciók elsajátítására. Az ünnepekhez, néphagyományokhoz tud zenei anyagot kapcsolni. A szülőföldhöz való kötődése a népzene által erősebbé válik.
14.5. Mozgás, mozgásos játék Cél: -
A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése Mozgásszint fejlesztése az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével Mozgásos tapasztalatok bővítése /pl. zenés torna / Nagy- és finom mozgások fejlesztése Testséma fejlesztése Kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése Testi képességek fejlődésének elősegítése (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) Mozgásjártasság és készség fejlesztése A társra figyelés erősítése. Térpercepció fejlesztés 272
-
Gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelés megvalósítása Egészségvédelemhez kapcsolódó mozgásos ismeretek átadása
Feladatok: -
-
-
-
-
-
-
-
-
Mindennapos testnevelés, szabad játék feltételeinek megteremtése. A tevékenységekhez élmény, megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása. A mozgásfejlesztés szervezeti formáinak megválasztása A gyermek fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő mozgáslehetőség biztosítása. A szervezet egészséges fejlődéséhez szükséges mozgástevékenységek biztosítása. Testi képességek kibontakoztatása mozgásos tevékenységekben. Mozgáskészségek alakítása. A testnevelés általános nevelési feladatai: az értelmi, erkölcsi, esztétikai, világnézeti és a munkára neveléssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztése. Értelmi tevékenységek fejlesztése (beszéd, emlékezet, figyelem, koncentráció). Erkölcsi tulajdonságok alakítása (akarat, bátorság, fegyelmezett, magatartás, közösségi szellem). A népi hagyományok ápolása (körjátékok, népi mondókák, kiszámolók, a nép és a haza megszerettetése)
Módszerek:
-
játékosság bemutatás bemutattatás magyarázat beszélgetés gyakorlás megfigyelés segítségadás differenciálás együttjátszás egyéni bánásmód ellenőrzés értékelés
Speciális feladatok: A szervezet sokoldalú, arányos fejlesztésének elősegítése az SNI-s gyermekeknél Mozgásműveltség fokozása. Helyes testtartás kialakítása, prevenció, korrekció szükség szerinti alkalmazása Ortopéd szakorvos évenkénti szűrővizsgálata. A tevékenység tartalma: -
-
Kúszás, mászás, egyensúlyozás, csúszás Futó, járó, ugró, dobó gyakorlatok Talajtorna (zenés torna) Rendgyakorlatok Lábstatikai gyakorlatok Tartásjavító gyakorlatok Egyensúlyozó gyakorlatok Mozgásfejlesztő játékok (futó, fogó) Versenyjátékok (sor, váltó ) Labdajátékok (gurítás, feldobás, elkapás, kosár, foci) Játékidőben történő mozgásfejlesztés: rajzolás, festés, gyurmázás, kirakózás, építés, varrás, szövés, barkácsolás, bábozás,stb. (szem-kéz koordináció fejlesztése) Udvari mozgásfejlesztő eszközök: függés, mászás, futás, ugrás, versenyjátékok, ugrókötél, füles labda stb.
273
Várható eredmény: -
A gyermek igényli és szereti a mozgásos tevékenységeket kitartó a mozgásos játékokban Tud néhány mozgásos játékot (futó, fogó) irányítás nélkül játszani Kialakult testsémája, oldalisága, biztosan tájékozódik a térben Teste arányosan fejlett, teherbíró Mozgása összerendezett, harmonikus, ütemesen fejlődik mozgáskoordinációja és finommotorikája Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes Egészséges versenyszellemmel tud csapatban játszani
14. 6. Játék Cél: A gyermek egyéni vágyai kiteljesedjenek, ötletei kibontakozzanak, komplex módon fejlődjenek, érvényesüljön a játék kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó szerepe. A gyermek a szabad játék által az életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységet végezzen; A szabad játék által a gyermek képességei fejlődjenek, ismeretei gazdagodjanak, bővüljenek.
-
-
-
FELADAT Olyan feltételek megteremtése, ahol a gyermek jól érzi magát. A játék feltételeinek biztosítása: elegendő hely, idő, nyugodt légkör, eszközök. A szabad játék lehetőségeinek biztosítása. A megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása. Az óvónő modell értékű módszereinek alkalmazása. A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben. Szabálytudat alakítása.
MÓDSZER -
Együttjátszás; Szükség esetén bekapcsolódás a gyermek játékába, segítségadás; Utánozható mintaadás; Játékkezdeményezés, motiválás; Szabad játékválasztás; Érdeklődés felkeltés; Gyakorlás; Beszélgetés; Bemutatás; Ellenőrzés, értékelés; Dicséret; Megfigyelés, felfedezés.
274
A tevékenység tartalma: - gyakorlójáték, - építő – konstruáló játék, - szerepjáték, - szabályjáték, - barkácsolás, - szabad játék élet közeli tartalommal. A gyakorlójáték folyamán lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek megismerjék a különböző játékeszközök tulajdonságait, helyes használatuk során fejlesztjük tér érzékelésüket, szem – kéz koordinációt. A szerepjáték által fejlesztjük a gyermek személyiségét: erkölcsi értékeket, társadalmi együttélés szabályait, viselkedéskultúráját, alkalmazkodó képességét, aktivitását, segítőkészségét, komplex személyiségfejlődését. Kitalált történetek eljátszásával fejlesztjük a képzeletét, a játék megszervezésével szervezőképességét és empátiáját. A szabályjáték során fejlesztjük a gyermek szabálytudatát, az egymásért folytatott játéktevékenység örömének kialakítását. A konstrukciós játék során segítjük az összerakosgatás és szerkesztés örömeinek kibontakozását, egyéni ötletek megvalósítását. A barkácsolás folyamán lehetőséget biztosítunk, hogy aktívan bekapcsolódjanak az alkotó és javítási műveletekbe, hogy átérezzék munkájuk örömét és eredményét. A dramatizálással- és bábozással lehetőséget adunk arra, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. Szabadban történő játék során lehetőség adódik a gyermek megfigyelő, felfedező tevékenységére, a természetes kíváncsiság kielégítésére,mely kedvezően hat a gyermekek társas kapcsolataira.
275
Szabadjáték A szabadjáték során a gyermek a környező világról szerzett és belső világának ismereteit éli meg. A szabadjáték a személyiség fejlődés egyedülálló segítője, mely során a gyermek értelme, és intellektuális képességei, érzelmi élete és társas kapcsolatai egyaránt fejlődnek. Kommunikációs tere az együttjátszás során kitágul, megtanul kérdezni, a megfelelő módon válaszolni, gondolatait megfogalmazni. Az óvónő szerepe a megfelelő légkör, hely, idő, eszköz biztosítása, és a játéktevékenység tiszteletbe tartása az indirekt irányítás mellett. A játszóhely kialakításánál ügyelni kell arra, hogy legyenek állandó és ideiglenes különféle játékra csábító helyek és a közelbe olyan eszközök, és anyagok álljanak rendelkezésre, amellyel a gyermek el tudja készíteni a játékhoz szükséges eszközöket, kreatív elképzeléseit megvalósíthatja. Az óvodapedagógus segítő jelenléte a gyermeki fantázia kiteljesedését teszi lehetővé. Azzal, hogy engedjük saját elgondolása szerint cselekedni, az önállóságukat fejlesztjük, és önérvényesítési törekvéseit segítjük. A szabadjáték megfigyelése során információt kap az óvodapedagógus a gyermeki személyiség egészéről, értelmi fejlettségéről, érzelmi, akarati életéről, szociális érettségéről, mozgásfejlődéséről. A megfigyelés tapasztalatai meghatározzák a további fejlesztés irányát. Szabadban történő játék A gyermek megfigyelő, felfedező tevékenységének alapja a természetes kíváncsiság, amely során kedvezően alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok. Várható eredmény: -
a játéktémát napokon keresztül folytatja társaival; képes a szabályokhoz alkalmazkodni; képes a szerepvállalásra és a szerepek elosztására; képes a szerepjátékok megszervezésére és az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására betartja a társas viselkedés szabályait; problémamegoldásra vállalkozik; képes a konstruálás során egyre bonyolultabb játékeszközöket készíteni; képes a már elsajátított ismeretek felidézésére; munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő; szándékos figyelemre képes; felkészült az iskolai életre ismeretei megalapozottak; képes ok – okozati összefüggések felismerésére.
276
14. 7. Munka jellegű tevékenységek Cél: A sokféle változatos gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakítása. Saját és mások munkájának elismerésére nevelés
-
-
-
FELADAT Közös munka során a társas kapcsolatok, a csoportra jellemző erkölcsi szabályok, normák alakítása, személyiségfejlesztés. A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. Egyszerűbb munkafolyamatok elsajátítása
MÓDSZER -
beszélgetés, magyarázat, bemutatás gyakorlás, dicséret, buzdítás, ellenőrzés, értékelés.
A tevékenység tartalma: A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Megjelenő munkafajták: önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés),naposi munka, alkalomszerű munka, közösségért végzett munka,egyéni megbízatások, környezetgondozás, növénygondozás,gyermek-gyermek közötti munka. Ez a tevékenység hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősség érzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. Alakul a gyermekek önértékelése. A tevékenység nevelő ereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő legyen, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Várható eredmény: -
-
A gyermekek önállóan, örömmel végzik a rájuk bízott munkát. Szociális kapcsolataik erősödnek a munka jellegű tevékenységek során. Ismernek egyszerű munkafolyamatokat. A munka eredményét és értékét felismerik.
277
15. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás a gyermek teljes személyiségfejlődését, fejlesztését támogatja. Cél: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése különböző tevékenységekben, élethelyzetekben, gyakorlás, felfedezés és cselekvéses tanulás módszerével. Az óvodapedagógus épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire és a megfelelő tevékenységi formát és időkeretet biztosítja a célok megvalósításához. Megteremti a felfedezés lehetőségeit, építve a gyermek cselekvő aktivitására, a kreativitás fejlesztését valósítja meg. Személyre szabott pozitív értékelésével segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulás formái az óvodában: -
utánzás spontán játék cselekvéses tanulás kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés irányított megfigyelés tapasztalatszerzés felfedezés gyakorlati problémamegoldás
16. Az óvoda kapcsolatrendszere 16. 1. Az óvoda-család Minden tagintézményben arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Figyelembe vesszük a szülők véleményét, észrevételeit, javaslatait. Építünk együttműködési szándékára. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív attitűd érvényesülését az óvodapedagógus - dajka- gyermek,- a dajka-szülő kapcsolatban. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. Érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, családhoz illesztett segítségnyújtás formájában.
278
A kapcsolattartás formái: - Ovi kukk - Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele. - Szülői értekezletek - Kapcsolatfelvétel a családdal /családlátogatások, családi nevelési szokások megismerése -a szülők igénye szerint./ - Egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktuálisnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után. - Nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvoda életében: előzetes megbeszélés alapján a szülő bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét. - Közös ünnepségek, rendezvények: barkács-délutánok, sportnap, anyák napja, kirándulás - A gyermekek hatékonyabb fejlesztése érdekében a családdal közös gyűjtőmunka, tapasztalat és élményszerzési lehetőségek, programok szervezése. - Az óvoda valamennyi szülő-gyermek fogadására felkészül, legyen szó bármilyen szociális vagy etnikai rétegről. Figyelembe veszi sajátosságaikat, szokásaikat, érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. - A családhoz illesztett segítségnyújtás hatékonysága érdekében IPR programot működtet, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosításáért, az óvoda iskola átmenet megkönnyítéséért. Az IPR program részét képezi az alábbi táblázat 1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása A HHH Gyermekek beóvodázásáért felelős munkacsoport kijelölése
Intézményegységvezető
Kapcsolatfelvétel a védőnővel
Intézményegységvezető
Mindenkori nevelési év
Emlékeztető
Mindenkori leendő Április 30. kiscsoportos óvodapedagógus
Beóvodázásért felelős munkacsoport
Együttműködési Megállapodás Mindenkori nevelési év február 28ig
Az óvoda körzetében a HHH gyermekek
279
1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése
Felelős
Határidő
Kapcsolatfelvétel a fenntartó Intézményegységönkormányzat vezető anyakönyvi nyilvántartó rendszerével A védőnő, a Családsegítő Szolgálat és a helyi Kisebbségi szervezet bevonása a „felderítőmeggyőző” munkába Az óvodai előjegyzést követően, azon HHH gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek óvodai felvételre
Beóvodázásért felelős munkacsoport Leendő kiscsoportos óvodapedagógusok
Dokumentálás módja
Eredményességi mutató
Anyakönyvi kimutatás
minden nevelési évben beóvodázása 100%-os
Névsor
Mindenkori nevelési év 05.1505.15.
Együttműködési Megállapodás
Emlékeztető, Beszámoló
„Ovi -kukk”” Minden Plakátok rendezvények nevelési év Óvodapedagógusok Meghívók, 11 hótól Helyi hírlap 06-ig Kábel Tv
7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés
280
Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakorisága
Családlátogatás,
Óvodakezdés előtt
Felelős
Dokument á-lás módja
Eredményess égi mutató
Csoport vezető óvoda-
Csoportnap ló Személyes bejegyzései kapcsolat A Helyi Egyéni Napi , kialakítása pedagógus Óvodai beszélgetések rendszeresség minden ok gyermek Nevelési gel szülővel anamnézis Programunk Évente 2-szer lapja nyitott Szülői értekezlet óvodaképéne k megfelelve a A gyermekek BefogadásCsoportve Beszoktatás családok egyénre beszoktatás zei terv bevonásának szabott ideje tő óvónők hatékony beszoktatásá megvalósításá A beszoktatási tervnek megfelelően nak val a biztosítása Partnerközpo ntú működés Rendszeres megvalósul, tájékoztatás a az intézmény gyermekek párbeszédet Helyi fejlődéséről alakít ki Óvodai minden - Igény szerint Csoportvez Az egyéni Tájékoztatás Nevelési szülővel beszélgetés a efejlesztési Program szülőkkel, napló tő óvodabejegyzésein Gyermekmunká pedagógus ek k kihelyezése a ok az IPR Szervezeti A Helyi megbeszélése szülői munkacso- és Óvodai port Működési A gyerekek tájékoztató táblákra irányításáv Szabályzat Nevelési alkotásainak Programunk al megmutatása nyitott Folyamatos , elemzése óvodaképéne Intézmény k megfelelve a éves munkaterve családok Gyermeknev bevonásának e-léssel Egyéni Igény szerint hatékony kapcsolatos beszélgetések Csoportnap megvalósításá nézetek lók kicserélése bejegyzései val a A családok , partnerköz szokásainak, Egyéni Óvodakezdés pontú értékrendjéne beszélgetések előtt, majd működés k Gyermek folyamatosan megismerése, személyisé megvalósul,
281
7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés Tevékenység megnevezése
Formája
megértése, a család Csoport és erőforrásaina intézményi k feltárása SZMK megválasztása, Szülői működtetése közösségek kialakítása Közös rendezvénye k szervezése, szülői részvétel lehetőségeine k biztosítása Nyílt napok, a barkácsdélutáno foglalkozáso k konnyílt napokon,rend ezvényeken, bar-
Gyakorisága
Szülői értekezletek előtt és szükség esetén
Felelős
Az IPR munkacsoport irányításáv al
Dokument á-lás módja
Eredményess égi mutató
glap rendszere
az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel
Program tervek Csoportok és intézményi értékelések
Éves munkaterv szerint
kácsdélutáno -kon
16.2. Óvoda- Bölcsőde Az ÁMK intézményén belül, a Kossuth úti telephelyünkön működik két bölcsődei csoport. A kapcsolattartás folyamatos, rendszeres. A közös programok az óvodai csoportokkal segítik a későbbi óvodai élet megkezdését. Az óvodapedagógusok információt kapnak a gondozónőktől a gyermekek fejlettségéről. 16.3.Gyermekjóléti, családsegítő, védőnői szolgálat és gyermekorvos A szociálisan hátrányos és HHH-s gyermekek lemaradásainak, hátrányainak felszámolása érdekében kapcsolattartásunk rendszeres és folyamatos. Az IPR programban rögzítettek szerint. Formái: - Eseti megbeszélések. - Konzultáció, konferenciák, szociális kerekasztal. 282
- Szociális jelzőrendszer közös működtetése Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakorisága
Felelős
Dokumentálás módja
Eredményess égi mutató
Egészségügyi szűrővizsgálatok A gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatána k kezdeménye zése
Csoportvezető óvoda-
Gyermekek testi fejlődésének mérése: súly, magasság
pedagógusok
Évente2x Védőnő: egészségügyi szűrővizsgála tai
Telephely vezető k
A gyermekek testi fejlődésének mérése: súly, magasság
Gyermekek testi fejlődésének Mérőlapja
A HHH gyermekek teljes körében az esetleges egészségügyi problémák Együttműköd megállapítás ési ra kerülnek, Megállapodá szükség s esetén további ellátásuk megvalósul
csoportvezető
Gyermekek
óvodapedagógusok
testi fejlődésé-nek mérőlapja
Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás Egészségügy i tartalmú programok szervezése a szülők számára
Szülői értekezlet keretén belül szervezett előadás
Alkalmank ént
IPR munka csoport Védőnők
A HHH Emlékeztető szülők körében k végzett Feljegyzések felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni egészséges életmódja javul
Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése
283
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tevékenység megnevezése
Formája
Kirándulások, A Helyi programok szervezése, Óvodai Nevelési Programunk nak megfelelően Rendezvénye való a családok ken részvétel szociális biztosítása: támogatása. szülőkgyermekek
Gyakorisága
Alkalmank ént
Felelős
Dokumentálás módja
Óvodapedagóg Képek, usok Emlékeztető k
Eredményess égi mutató A Gyermekjólé ti szolgáltatáso k által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.
A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés Szülők felvilágosítás a a szociális támogatás A HHH lehetőségeiről Nevelési év gyermekek elején: 09. Igazgatási óvodai 15-ig, utána osztállyal ingyenességé való folyamatos -nek közvetlen biztosítása kapcsolat felvétel a szülő érdekében
5.02. szakasz I HH gyermekek ntézményegytérítési díj 5.03. szakasz s kedvezmény kimutatása, ég-vezető Jegyzői Telephely határozatok vezetők
Egyetlen gyermek se marad ki az óvodából a szülők szegénysége miatt .
5.04. szakasz Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakoris ága
Felelős
Dokumentá -lás módja
Eredményess égi mutató
Gyermekjóléti, Családsegítő szolgálat
284
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakorisága
Folyamatos információ és segítségnyújtá s a szülők számára a szociális Helyi Óvodai támogatás Folyamato Nevelési lehetőségeiről s Programunk megvalósítás Családi ában való felkérésre a családok és a aktív szakszolgáltat részvétel: ó intézmény Családok közötti szociális, közvetítés mentális támogatása, segítése Jelzőrendszer folyamatos működtetése
Felelős
Dokumentálás módja
Eredményess égi mutató
Helyi Óvodai Nevelési Program Intézményegység- vezető IPR munkacsoport
A Gyermekjólé ti szolgáltatáso k által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.
Éves Munkaterv Csoportok tervei Heti tervek „Ilyen vagyok én” a gyermekek fejlődési rendszeréne k nyomon követése Egyéni
–
Feljlesztési terv Védőnői hálózattal
285
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Tevékenység megnevezése
A gyermekek óvodai beíratásának támogatása
Formája
Gyakorisága
Felelős
Dokumentálás módja
Jelzőrendsz Nevelési év er elején, majd működtetése folyamatosa Esetmegbes n
Helyi Óvodai Nevelési Program,
zélések
Éves munkaterv, Együttműkö dési megállapod ás Intézményegység
Korai fejlesztéshez szükséges információ átadás
Pályázati lehetőségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében
Pályázati eredményes ség esetén: Szülői klub működtetése
Nevelési év vezető elején majd IPR folyamatosa munkacsoport n
Közös Pályázati pályázat kiírások írása, eredményes ség esetén: megvalósítá s
Védőnői esetjelző lap
Eredményess égi mutató
Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek teljes köre rendszeresen jár óvodába, egyéni differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlős égük biztosított
Pályázati dokumentác ió
16.4.Óvoda-Pedagógiai szakszolgálat Arra törekszünk, hogy a magatartási és értelmi képességzavarral küszködő gyerekek megkapják azt a segítséget, amelyre a felzárkóztatásukhoz szükség van. Az eltérő szociális kompetenciájú hátrányos és halmozottam hátrányos gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása egyénre szabott, differenciált fejlesztés meghatározásával. Ennek érdekében folyamatos párbeszéd, információ csere, konzultáció elengedhetetlen a szülők, pedagógus és egyéb szakemberek között 286
A jó kapcsolat alapja egymás munkájának ismerete és kölcsönös tisztelete. Az együttműködés formái: -
Diagnosztizálás és mérés Eseti megbeszélések Javaslati lapok kitöltése Kölcsönös tájékoztatás Csoportlátogatás Tanácsadás Szakmai tanácskozások, megbeszélések Iskolára való alkalmasság megállapítása, kimeneti mérés Szakvéleményben megfogalmazott fejlesztési lehetőségek megvalósítása a csoportban
16.5. Óvoda – Iskola Óvoda- iskola átmenet Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermek hat éves korra belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyből, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellet, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők legyenek. Iskolára alkalmas gyerekeket bízunk a szülőkre és a pedagógusra egyaránt. Fontosnak tarjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük, illetve azt, hogy a gyermekek saját képességeiknek megfelelő ütemben haladjanak, életkoruknak fejlettségi szintjüknek megfelelő ismereteket kapjanak. Iskolássá csak az iskolában váljon a gyermek. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatra törekszünk az önkormányzati és az egyházi iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A kapcsolat folyamatosságát a közös munkaterv biztosítja, ezáltal törekszünk arra, hogy a gyermeknek az óvoda- iskola átmenet ne legyen trauma, hiszen a környezete megváltozik, de a pedagógiai légkör, a tanulás módja nem lesz ismeretlen a számára. A kompetencia alapú fejlesztés segíti az óvoda iskola átmenetét. Egyrészt elvi síkon a fejlesztési irányok, alapelvek meghatározásával, a fejlesztés hangsúlyainak megadásával. Másrészt gyakorlati síkon segíti az óvodapedagógust, tanítót az elvi megközelítés tényleges megvalósulása felé. A kompetencia alapú fejlesztés új lehetőségeket kínál a pedagógusok számára az attitűdváltásra, a szemléletformálásra. Alakult egy óvoda- iskola átmenetet segítő munkacsoport, melynek tagjai a mindenkori nagycsoportos óvodapedagógusok, tanítók,és az IPR munkacsoport. Az ő feladatuk az óvoda-iskola átmenet program működtetése, kapcsolattartás iskolák- óvodák között. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.
287
A kapcsolat folyamatosságát és az együttműködés formáit a közös óvoda-iskola átmenet éves munkaterv biztosítja. Az IPR program a HHH –s gyermekek számára óvoda-iskola átmenet megkönnyítésének feladatait is tartalmazza. Az IPR program részét képezi az alábbi táblázat. Óvoda - iskola átmenet támogatása Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakoriság a
Felelős
Dokument á-lás módja
Eredményess égi mutató
Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka
A Helyi A mindennapi Óvodai óvodai élet Nevelési tevékenységei Program eredményes megvalósítása
Folyamatos
A tanulási képességek megalapozás á-val, a tanulási és Valamenny Helyi egyéb részkéi óvodaÓvodai pesség pedagógus Nevelési Program, zavarok kialakulásán Éves ak Munkaterv, megelőzéséve Csoportnap l, megoldási kész-tetés, ló, monotónia Gyermekek tűrés, figyelemkonfejlődését nyomonköv centráció, az alkotásvágy e-tő szükséges rendszer szintjének „Ilyen vagyok én” kialakításáva l a kudarcmente s iskolakezdés biztosítása
Iskolaválasztás támogatása
A HHH Játékos fejlesztő Igény szerint gyermekek foglalkozások
IPR munkacsoport
Helyi Óvodai
A HHH gyermekek
288
Óvoda - iskola átmenet támogatása Tevékenység megnevezése kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg leendő elsős tanítóikat
Formája
Gyakoriság a
Ismerkedés az Munkaterv iskolával: szerint játékdélután, nyílt órák a gyermekek részvételével Tájékoztató megbeszélések
Felelős
Dokument á-lás módja
Eredményess égi mutató
Óvodaiskola átmenetet segítő munkacsoport
Nevelési Program,
kudarcmente sen illeszkednek az iskolai életbe.
Beiskolázást megelőző időszakban egy alkalom
Éves Munkaterv, Csoportnap ló,
A HHH gyermekek Óvoda – többsége Iskola integrált Együttműk iskolai ödési környezetben Megállapod kezdi meg á-sa általános iskolai tanulmányait .
Az iskolával: közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása A HHH DIFER mérés – gyermekek 8 éves korig óvoda-iskola átmenetének zökkenőmente hospitálások s biztosítása
Évente 2x
Évi: min. 2 alkalom
Esetmegbeszélés Alkalomszeek rűen
Közös Programok
Az egyéni differenciált fejlesztés eredményeké nt a HHH Éves gyermekek DIFER általános mérőlap Munkaterv, iskolai eredményess Csoportnap ége ló, biztosítottá Óvoda – válik Iskola átmenet terve Helyi Óvodai Nevelési Program,
IPR munkacsoport
Éves Munkaterv szerint
289
Óvoda - iskola átmenet támogatása Tevékenység megnevezése
Formája
Gyakoriság a
Felelős
Dokument á-lás módja
Eredményess égi mutató
A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében A HHH gyermekek teljes körében
Személyes beszélgetés az elsős tanítókkal
A HHH gyermekek sikeres iskolakezdésé nek biztosítása, kontrolálása
A nevelési év első felében: 12.31-ig , második felében Után követő 05.30. lap kitöltése, értékelése
IPR munkacsoport,
Után követő lap
volt nagycsopor -tos óvodapedagógus ok
sikeresen valósul meg az iskolai életbe való beilleszkedés: - az iskolai DIFER mérés eredménye nem tér el az óvodai mérés eredményétől -A gyermekek többsége integrált iskolai környezetben tanul
16.6. Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartóval Kapcsolatunk hivatalos, támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái: - Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések. - Intézményegység-vezető beszámolója a Képviselő-testületnek.
290
A cigány kisebbségi önkormányzattal Kapcsolatunkat az óvodai IPR program szabályozza le. A kapcsolattartás a kisebbségi gyermekek teljes körű óvodáztatását, az előítéletektől mentes beilleszkedést, az egyenlő esélyekhez való jogok biztosítását és a gyermek differenciált fejlesztésének lehetőségét segíti. Formái: - Konzultáció, megbeszélés. - Közös családlátogatás szükség szerint. - Közös pályázat megvalósítása. Körös-Maros Nemzeti Parkkal Formái: - Múzeumlátogatás. - Kirándulás. - Természetvédelmi programokon való részvétel./rajzpályázat,stb../ Alapfokú művészeti iskolával és közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái: - Gyermekműsorok, bábszínház, irodalmi délelőttök, kiállítások. - Zene-ovi, hangszeres zenebemutatók - Múzeumlátogatás - Könyvtárlátogatás 17. Sajátos feladataink 17. 1. Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentőséggel bír. Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek az óvodába. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. A munkanélküliség nőtt és ezzel egyenes arányban a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Ennek a munkának hagyományai vannak óvodánkban, ezért a jövőt illetően is lesznek feladataink. Célunk: Minden óvodás korú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása. Feladatunk: -
Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás, mint alapvető nevelési módszer. 291
-
-
-
-
A szülőkkel való közvetlen viszony kialakításra törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Ez a segítség kiegészül a pszichopedagógus és fejlesztő pedagógus közreműködésével is. Feladatunk, hogy enyhítsük azokat a hatásokat, amelyek a gyermekekben károsító jellegűek, másrészt segítsük azoknak a hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulhatnak a gyermekek zavartalan fejlődéséhez. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet. A gyerekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben fedezhetjük fel a személyiségfejlődési problémákat. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik.
Feladat: A gyermek megismerése, gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, a gyermekről jellemzés készítése a hatóság kérésére, a pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a pszichológussal, esetleg Nevelési Tanácsadóval és Szakértő Bizottsággal. Az óvodai IPR program a gyermekvédelmi munkánkat segíti. 17. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Célunk: A másságot elfogadó környezetben, a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése. Nehézségeiből, gyengeségeiből, pszichés fejlődésének zavarából, akadályozottságából, fogyatékosságából eredő hátrányának csökkentése. Alapelvünk: - A gyermeki szabadság és aktivitás élményének szükségessége. - Sajátos szükséglettel élők, sérültek integrációja, aktív segítése. - Nem az elvárt fejlettségi szintből indulunk ki, hanem a lehetséges fejlesztést tartjuk fontosnak. - Hangsúlyossá válik a differenciált pedagógia szükségessége. - Az egyéni kompetenciákhoz igazítva határozzuk meg a gyermekek fejlesztési folyamatát, az inkluzív pedagógiai minta gyakorlatában. Feladatunk: - A fogyatékosság jellege, mértéke szerint sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások és szervezeti megoldások szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok) alkalmazása,melyek alkalmassá teszik a gyermeket a számára legmegfelelőbb iskolai élet megkezdésére. - A fogyatékos gyermekek integrált nevelése - Az ép és a fogyatékkal élő gyermekek kommunikációs készségének, 292
-
-
részképességeinek fejlesztése. Másságot elfogadó környezet biztosítása. Akadálymentesített környezet biztosítása Sikereinek értékelése (sikerélmény) Fogyatékos gyermekek egyes területeken kiemelkedő teljesítményének felismerése és gondozása Önállóságot segítő támogatás (alkalmazkodó készség, együttműködés), Eszközök, terápiák és módszerek megválasztása (csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni formákban), Nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek, Különleges gondozás: együtt – inkluzív pedagógia Gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára építve, az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más – más terület fejlesztése kap nagyobb hangsúlyt, egyéni fejlesztési terv alapján. Megfelelő szakirodalom beszerzése Fejlesztéshez szükséges speciális eszközök beszerzése Szakirányú továbbképzések szervezése
Az óvodapedagógusok teendői: - A gyermek fogyatékosságának megfelelő szakvizsgálat kérése. - A szakvélemény alapján interakciós térkép, fejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása megfelelő szakember segítsége alapján. - Fokozott együttműködés a szülőkkel. - Kapcsolódó szakirodalom tanulmányozása - Szakirányú továbbképzéseken való részvétel 17.3. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a munkanélküli és a megélhetéssel küzdő családok száma városunkban. Ezzel egyenes arányban nőtt a veszélyeztetett és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Óvodáinkba egyre több gyermek érkezik csonka családból, ingerszegény környezetből. Óvodapedagógusaink tapasztalatai alapján a következők szerint foglalhatók össze a szociális hátrányból eredő problémák. A gyermekek fejlődésében egyértelműen kimutatható az életkori szinttől való elmaradás a következő területeken: - szociokultúrális fejlettség - élményszerű alapismeret és tapasztalat - szociális érettség - magatartási és viselkedési szokások - pszichikus képességek fejlődésének szintje - mentálhigiénés és egészséges életviteli szokások - érzelmi hatások és beidegződések / negatív / - magatartási minta / hiányzik vagy negatív / - nyelvi kultúra és szókincs
293
Cél
Feladat
A szociálisan hátrányos Elmaradás gyermekek területeinek anamnézisének feltérképezése elkészítése / bemeneti diagnosztika /
Alapismeretek hiányának megszüntetése, felzárkóztatás
Módszer
Megfigyelés. Célirányos beszélgetés szülővel, gyermekkel.
Sokoldalú Bemutatás. tapasztalatszerSzemléltetés. zési lehetőség Magyarázat. biztosítása. Motiváció.
Gyakorlás.
Egyénre szabott, Ellenőrzés. differenciált Értékelés. fejlesztés. Javítás. Egészségügyi szokások és Egyéni fejlesztéshez ismeretek igazított elsajátíttatása. differenciált Sikerélményhez elvárás. juttatás. Segítségadás. Differenciált elvárás. A csoport életének szokásés szabályTársas rendszeréhez való együttműködés alkalmazkodás szabályainak elsajátíttatása a kialakítása, napi szociális és tevékenységek szociokultúrális
Bemutatás. Példaadás. Dicséret. Csoportos
Tevékenység Játéktevékenység közben a gyermek megfigyelése az alábbi területeken: társas kapcsolatok viselkedés szókincs, nyelvi kultúra - ismeretanya g - mentálhigié nés - szokások - szociális - érettség Tapasztalat- és ismeretszerzési lehetőségek: - séták, kirándulások során megfigyelés ek - foglalkozáso k - kísérletek - beszélgetése k - mesehallgat ás - beszélgetés - kötetlen és fejlesztő játék -
A csoport napi tevékenységei során a gyermek elsajátítja az együttműködés szabályait. Bábozás, játék és szerepjáték során a helyes
Várható eredmény
Pontos kapunk gyermek fejlettségi szintjéről.
képet a
A fejlesztendő területeket meghatározzuk.
Csökken a gyermek tapasztalatainak, ismereteinek hiányossága, a felzárkóztatás megvalósul. A gyermek társaival azonos esélyekkel kezdi iskolai életét.
A gyermek igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. Érdeklődik társai iránt, konfliktushelyzet 294
fejlesztés
során.
tevékenységek
viselkedési normák és az élethelyzetekhez kapcsolódó viselkedési formák rögződnek, gyakorlással.
ben társsal közös megoldásra törekszik.
Felnőtt-gyermek közös tiszteletre és szeretetre épülő tevékenységei és kapcsolata. Felnőtt minta. alapuló értékelés. Bábjáték és Pozitív hősökkel A gyermeki mesehallgatás során pozitív való azonosulás személyiség hősökkel való lehetőségének tiszteletben azonosulás, megteremtése. tartása. katarzis élmény.
A gyermek ragaszkodik a felnőttekhez és társaihoz. Udvarias, segítőkész. Fejlődik önbizalma, nyitottabbá válik.
A pedagógiai Szakszolgálat fejlesztési javaslatának megvalósítása a Differenciálás. csoportban egyéni és mikro- Gyakorlás. csoportos Ellenőrzés. foglalkoztatás Értékelés. során. Dicséret. Megfelelő Segítségadás. fejlesztő eszközök Pozitívumok biztosítása. kiemelése.
A Szakszolgálat útmutatása és javaslata alapján a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni és mikrocsoportos fejlesztése a napi tevékenységkeret be ágyazva, egyénre szabott nehézségi fokkal.
A gyermek az elmaradott területeken fejlődést mutat, felzárkózik, ill. a probléma megszűnik.
Tájékozódás a Beszélgetés. család szociális Családlátogatás. helyzetéről. Segítségadás. A gyermek Anamnézis. családi körülményének és a családban elfoglalt helyének megismerése.
A gyermek és családjának körülményeinek vizsgálata.
Jó kapcsolat alakul ki a családdal.
Együttjátszás
A gyermek pozitív Szeretetteljes, Dicséret érzelmeinek nyugodt légkör Pozitív fejlesztése megteremtése. megerősítés. Pozitívumokra A gyermek építés. képességein
Pszichikus képességek fejlesztése
Az óvoda és a hátrányos helyzetű családok kapcsolatának erősítése
Folyamatos kapcsolattartás. Közös programok
Alapvető társadalmi viselkedési normákat elsajátít.
Az értékrendek A család erkölcsi közelítenek támogatása, egymáshoz. tanácsadás. A gyermek Közös megoldás érdekképviselete keresése adott jobban problémára a megvalósul. gyermek érdekeit szem előtt tartva.
295
szervezése, a család bevonása tevékenységekbe A gyermekkel kapcsolatos problémák közös megoldása. Szorosabb együttműködés kialakítása Családsegítő Szolgálattal.
Kölcsönös információs hálóa zat kialakítása. Problémák közös megoldása.
Konferencia. Beszélgetés. Véleményezés. Adatszolgáltatás.
Folyamatos kapcsolattartás és információcsere a hátrányos helyzetű gyermekek esetében.
A segítségadás célirányossá és hatékonyabbá válik, a gyermek érdekét szolgálja.
Szükséges intézkedések megtétele. Esetmegbeszélés.
18. Program felülvizsgálata, módosítása A helyi óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-jétől visszavonásig. A helyi óvodai nevelési program felülvizsgálatának és módosításainak indokai. Kötelező: - Jogszabályváltozás - Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges - Sikeres innováció eredményeinek beépítése - A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése. A helyi nevelési program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását –kérheti az óvodai munkaközösség és a közalkalmazotti tanács elnöke. A fenntartó is tehet javaslatot minden nevelési év előtt. A módosító javaslatot az intézményegység-vezetés a nevelőtestület elé terjeszti. A program nyilvánossága: - Vezetői iroda - Telephelyek - ÁMK honlap 19. Irodalomjegyzék
296
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. SEMIC INTERPRINT Kft. 1996, és módosított változata 2009. 2. Az óvoda nevelés programja 1989. 3. Porkolábné dr. Balogh Katalin – Dr. Pál Judit – Pintér Éva – Szaitzné Gregovics Anna: Komplex prevenciós óvodai program Budapest 1996. 4. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997. 5. Az óvoda helyi programja – Óvoda, Iskola és a Kultúra háza- Csempeszkopács 1997. 6. Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához. Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai intézet Debrecen 1994. 7. Képességfejlesztés játékban, tanulásban – Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai intézet 1994. 8. Perlai Rezsőné: Matematikai nevelés - gondolkodásfejlesztés az óvodában. 9. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974. 10. Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában. 11. Zenei nevelés az óvodában – Szolnok 1995. 12. Balogh Zsuzsanna - Becsei Józsefné. - Dancsóné Kasznár Mária, Vargáné Sánta Mariann: Anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztés. 13. Néphagyományőrző óvodai program – Gödöllő 1998. 14. Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés pszichológiája – Nemzeti Tankönyvkiadó 15. Vekerdy Tamás: „Kicsikről nagyoknak” – Park kiadó 1997. 16. Kudarc nélkül az iskolában 1992. 17. Népszokások és az óvodai nevelés Szarvas 1991. 18. Mérei Ferenc, Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat kiadó 1978. 19. Nagy Jenőné: „Óvodai programkészítés – de hogyan?” NAT-TAN Sorozat Bp. OKI 1996. 20. Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné - Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal,mesével. Bp. 1997. Eötvös Kiadó 21. Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában! Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 22. Dr. Tóth Tiborné Néphagyomány a világ befogadásának elérhetősége IV. 23. Csendes Istvánné: Népszokásaink 24. Nagy Attila: Képes kalendáriuma 25.A kompetencia alapú nevelés elméleti alapvetései
297
