A HEGYESHALMI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

A HEGYESHALMI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

/módosításokkal egységes szerkezetben, a módosítások dőlt betűvel /

/Felülvizsgálva 2013. március 27-én/

„Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud : játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, Amit maga is kíván.”

(Kodály Zoltán)

2

Az óvoda adatai Az óvoda megnevezése:

Napsugár Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény székhelye, Címe:

9222 Hegyeshalom, Damjanich u. 2/a.

Az intézmény alapító és fenntartó neve:

Hegyeshalom, Nagyközség Önkormányzata 9222 Hegyeshalom, Fő u.134

Alapító Okirat száma, Kelte, engedély kiállítója: …18/2010.(II.15.)………………… Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Az intézmény gazdálkodói jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény vezetője:

Magyarné Gaál Rózsa Judit

A programot benyújtotta: Az intézmény vezetője és a Napsugár Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete.

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. Óvodánk céljai, feladatai ........................................................................................................ 8 1.1 Alapvető feladataink ........................................................................................................ 8 1.2 A nevelés alapvető keretei.............................................................................................. 11 1.3 A program rendszerábrája .............................................................................................. 18 2. A program tartalma .............................................................................................................. 19 2.1 Néphagyomány ápolás, népszokás ................................................................................. 19 2.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban ......................................... 19 2.3 Óvodánk jeles napjai ...................................................................................................... 20 2.4 A néphagyomány – ápolás tartalma korcsoportonként .................................................. 20 3. Tevékenységformáink .......................................................................................................... 23 3.1 Tevékenységben megvalósuló tanulás ........................................................................... 23 3.2 Verselés – mesélés – dramatikus játék ........................................................................... 28 3.3 Ének - zene - énekes játékok, gyermektánc …………………………………………...3 3.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka ...................................................................................... 34 3.5 A mozgás, mozgásos játékok ......................................................................................... 36 3.6 A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................. 40 3.7 Munkajellegű tevékenységek ......................................................................................... 44 4. Vezetői ellenőrzés, értékelés ................................................................................................ 46 5. A gyermek egyéni fejlesztése, értékelése ............................................................................ 48 6. A program kapcsolatrendszere ............................................................................................. 48 7. Gyermekvédelmi tevékenységünk ....................................................................................... 51 7.1 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................................... 52 7.2 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések óvodánkba ................................. 53 8. Erőforrásaink ........................................................................................................................ 54 8.1 Az óvoda személyi feltételei .......................................................................................... 54 8.2 Az óvoda tárgyi feltételei ............................................................................................... 55 8.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése .................................................. 56 9. A program tervezése, elemzése, értékelése, dokumentumok ............................................... 59 10. Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 62 11. Érvényességi nyilatkozat .................................................................................................... 63 12. Legitimációs záradék.......................................................................................................... 64

4

Óvodánk bemutatása

Óvodánk az ország nyugati kapujának, Hegyeshalomnak egyetlen óvodája. A község központjában nagy zöldterülettel övezve áll a 70-es években épült, több szárnyból álló épülete. Az épület esztétikus, a legfontosabb felújítási munkákra mindig sor kerül. Az egyik szárny padlásterében hatalmas tornaterem kapott helyet, amit sikerült korszerűen felszerelnünk és egyik büszkeségünknek tartjuk. Az épülethez nagy udvar tartozik, melyet már parkosítottunk és szabványosítottunk. Jelenleg 5 csoportban dolgozunk, heterogén a csoportok szerkezete. A csoportlétszámok a születések csökkenő száma miatt optimálisak. Az óvodánkba járó gyermekek főként családi házakból érkeznek, általában jó körülmények között élnek. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek többségét a községhez tartozó külterület: Márialiget, illetve Csemeztanya adja. Az utóbbi időben a belső migráció eredményeként viszont egyre több szociálisan hátrányos helyzetű család költözött községünkbe és külterületeire. 2005. szeptemberétől egy csoportban nemzetiségi nevelés is folyik. 2008. november 17-től külön szervezeti egységként egy bölcsődei csoport is tartozik az óvodához, az óvoda egyik szárnyában elkülönítve, külön bölcsőde udvarral. Programunk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című óvodai program adaptálása, mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, az „Óvodai nevelés országos

alapprogramja”

alapján

készült

választható

program.

Elkészítésekor

és

módosításakor figyelembe vettük Hegyeshalom Nagyközség Közoktatási Feladat ellátási Intézményhálózat – működtetési és Fejlesztési Tervét. Óvodaképünk és egyben nevelési alapelvünk a következő: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyereknek, melyet az elfogadás, tisztelet, bizalom övezi. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének legmegfelelőbb feltételeit a harmadik életévtől az iskolába lépésig.

5

Nevelési rendszerünk hagyományokra építve, biztosítja a szépre, a jóra és a kreativitásra való fogékonyságot. Olyan óvoda vagyunk, ahol érték az esztétikus környezet. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy partnereink igényeit maximálisan kielégítsük. Akkor értük el célunkat, ha a gyermek mindennapi játékában is megjelennek a közvetített értékek. Hatékonyabb nevelőmunkánk szorosabb szülői együttműködést igényel, melyre nagy gondot fordítunk. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a jó képességű gyermekek egyéni képességeinek kibontakozására és fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésére, a hátránycsökkentésre.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítva az óvodáskorú gyermekek fejlődésének optimális feltételeit, hogy egyformán magas színvonalú szeretetteljes nevelésben részesüljenek és meglévő hátrányaik csökkenjenek. Arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetben, érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben, sok élménnyel és szabad játékkal élvezzék óvodás éveiket. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk nevelési gyakorlatunkban. Törekszünk továbbá, hogy közvetlen segítsük a következő életszakaszba (kisiskoláskorba) való átlépés pszichikus feltételeit, tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segítse a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

Gyermekképünk: 

Az olyan gyermek, aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez.



Akinek kialakul az óvodás tartása, önálló és látszik rajta a kiegyensúlyozottság.



Tud nevetni, felfedezni és csodálkozni.

6

Kiindulási pontunk, hogy minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető, egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény egyszerre. Az óvodai nevelés minden területén a népművészet formanyelvében fogant vers, mese, énekes játékra, vizuális és tárgyi környezetet kiemelve a néphagyományt, népszokásokat ünnepkörökhöz, évszakokhoz csoportosítva tervezünk meg. A program cél- feladat tevékenységrendszerét megtartva a belső tartalmát igazítjuk saját nevelési gyakorlatunkhoz. A jó képességű, érdeklődő nagycsoportos gyermekek fejlesztését tehetségműhelyek segítségével oldjuk meg, ápoljuk a kis tehetségígéreteket. A Népi gyermekjátékok és gyermek néptánc témában szakmai munkaközösséget is működtetünk. A szakmai munka értékelését is munkaközösség segíti. Személyi és tárgyi feltételeink jók. Kapcsolatrendszerünk tartalmilag még rejt lehetőséget magában. Nevelőtestületünk állandóan képezi magát, a továbbképzéseken kívül az önművelésre szakkönyveken, folyóiratokon keresztül is figyelmet fordítunk. A Pedagógiai program bevezetése óta eltelt évek mérései, értékelései elégedettséggel töltenek el bennünket. Kisebb módosításokkal továbbra is vállaljuk a művészeti program adaptációját,

egyre

magasabb

szintű

megvalósítását.

Az

elmúlt

években

a

néphagyományőrzésre különösen nagy figyelmet fordítottunk, ennek pozitív hatásai már érezhetőek a gyakorlatban. Nevelőmunkánkban azok az innovatív pedagógiai törekvések érvényesülnek, amelyek a gyermekek érdekeit tartják szem előtt. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem egyéb értelemben.

7

1. Óvodánk céljai, feladatai Célunk: 

Sokoldalú, nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődés elősegítése, a kisebbség nyelvének, kultúrájának megismertetése, az erkölcsi nevelés és a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.



A sokoldalú képességfejlesztéssel, anyanyelvi neveléssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése.



A gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

1.1 Alapvető feladataink

Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával.

Az erkölcsi – szociális érzelmek alakítása Biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, családias légkört teremtünk közös élményekkel,

közös

tevékenységekkel,

szokásrendszerekkel.

Ezek

olyan

erkölcsi

tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás. A mindennapi testi – lelki edzés biztosításával fejlesztjük a gyermekek erőnlétét, harmonikus testi fejlődését. Beépítjük a saját nyelvi-kulturális közösség hagyományait és szokásait az óvoda mindennapjaiba. A különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveljük őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében, jelentős együttműködő szerepünk a speciális felkészültségű szakemberekkel. Segítjük a gyermekek között létrejövő barátságokat, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek kibontakozását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában segítjük a pozitív érzelmi kötődés kialakulását, a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az adott kisebbséghez kötődő identitás megerősítését. Törekszünk, hogy az óvónő-gyermek, dajka-gyermek és a gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Lehetőséget teremtünk szociális érzékenységük fejlődésére, én tudatuk alakulására és teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseiknek. 8

Törekszünk szociális érzékenységük kialakítására, a másság elfogadására, a többségi és a kisebbségi kulturális értékek tiszteletben tartására. A szocializáció szempontjából is a közös élményekre épülő tevékenységeket preferáljuk, megalapozzuk szokás és normarendszerüket, állandó értékrendjüket. A gyerekek nyitottságára építünk, segítjük, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. Csodálkozzanak rá a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, azok megbecsülésére.

Esztétikai érzelmek alakítása Az egészséges, esztétikus környezet segíti a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás az óvoda mindennapjaiban is megjelenik, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Az óvoda udvara, az épület berendezése a tágabb, bennünket körülvevő táj, komplex esztétikai hatást vált ki a gyermekekben. Legyenek képesek észrevenni a szépet és a csúnyát is. Nagy figyelmet fordítunk az esztétikus, higiénikus gondozásra, a harmonikus, összerendezett mozgás elősegítésére. A művészeti neveléshez (irodalom, zene, népművészet, képzőművészet) tapadnak a rácsodálkozási élmények, s ezáltal élménybefogadó képességük erősödik. A nemzeti értékeket láttató esztétikus környezettel formáljuk a gyermekek szépérzékét. Ide kapcsolódnak környezetvédelmi feladataink: a felnőtt példája kapcsán tudomást szereznek a természetben való helyes viselkedésről, nem tördelik le az ágakat, óvják a virágokat, és nem dobják el a szemetet.

9

Anyanyelvi nevelés és intellektuális érzelmek kialakítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, beszélő környezettel szabályközvetítéssel, az óvodai tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére nagy figyelmet fordítunk. Az óvoda úgy biztosítja a kétnyelvű környezetet, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen. Az érzelmi alapigények biztosításával (biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet) segítjük a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szabadon kifejezhessék. Egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. Egyéni kíváncsiságukra, megismerési vágyukra épülő tapasztalat-szerzésekkel tesszük lehetővé ismeretszerzésüket. Meglévő tapasztalataikra, élményeikre és ismereteikre építve biztosítunk változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket szerezhetnek, ismereteiket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolhatják. A szerzett tapasztalatok feldolgozása fejleszti az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. A folyamatos problémahelyzetek, ezek megoldása, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését segíti. A meghitt beszélgetések, kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását, kisebbségi nyelvhasználatuk kommunikációs terét. Alapító okiratunk tartalmazza a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, valamint a német nemzetiségi nevelést. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését alapos mérlegelés, a személyi és tárgyi feltételek számba vétele után vállaljuk, s igényeljük hozzá a külső szakmai segítséget. A német nemzetiségi nevelés bevezetésekor speciális német nemzetiségi nevelési programot készítettünk, ami mellékletét képezi helyi nevelési programunknak.

10

1.2 A nevelés alapvető keretei

Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési programunk Célunk: A gyermekek egészséges életvitel – igényének alakítása, fejlődésük elősegítése Feladat: 

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.



A gyermekek egészségének védelme, óvása megőrzése.



A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.



A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása..

A gyermekek gondozása, testi szükségletük mozgásigényük kielégítése Az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermekek beíratása utáni és az óvodába lépés előtti időszakban megismerkedünk a gyermekek családi környezetével családlátogatás során, s ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Anamnézist, feljegyzéseket készítünk, törekszünk a szülőkkel való őszinte, megértő viszony kialakítására. Először a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt, mivel ez alapozza meg jó közérzetüket. Fontos az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség. Fontosnak tartjuk, hogy óvodás gyermekeink testi és lelki egészségét legjobb tudásunk szerint biztosítsuk. /mentálhigiéné/ A befogadás alatt az egészségügyi szokások, életritmus pontos menetét a családdal együttműködve, a csoportban dolgozókkal összehangolva gyakoroltatjuk. Később is hangsúlyozzuk a személyi higiénia fontosságát, a fogmosásra, mosakodásra, fésülködésre, ruhánk tisztaságára kiemelt figyelmet fordítunk. Óvodánkhoz tartozik a központi konyha, ezért az étrend összeállításánál lehetőség szerint igyekszünk korszerű, vitamindús ételeket biztosítani a gyermekek számára. Ezen kívül zöldség és gyümölcsnapokat tartunk, novemberben pedig egészségnapot szervezünk, amivel szintén az egészséges életmód fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Minden kisgyermekkel 11

évente legalább kétszer beszélgetünk arról, hogy milyen káros a dohányzás. Háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára. Az étkezések kulturált körülmények között zajlanak. Az öltözködésnél fontosnak tartjuk, hogy rétegesen, praktikusan öltözködjenek. Törekszünk arra, hogy a szülőkkel ebben is partnerek legyünk. A gyermekek mindennapi mozgásigényét udvari játékokkal, szabályjátékokkal /mindennapos testnevelés/ népi dalos játékokkal, valamint a tornateremben tartott testnevelési foglalkozásokkal elégítjük ki. Minden évben családi sportnapot rendezünk. A nyugodt pihenéshez az optimális feltételeket – jól kiszellőztetett csoportszoba, csend, nyugalom – biztosítjuk. A pihenés kezdetén mesével, altatóval nyugtatjuk meg a gyerekeket, akik elhozhatják otthonról kedvenc tárgyukat, párnájukat, plüssállatukat. A különböző alvásigényű gyermekeknek lehetővé tesszük, hogy folyamatosan keljenek fel és csendes tevékenységgel elfoglalják magukat.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott odafigyeléssel gondozzuk és értesítjük szüleiket. Az esetleges fertőzések kialakulását, terjedését gyakori szellőztetéssel és a higiéniai szabályok betartásával igyekszünk gátolni. Alvás alatt bevizelő gyermekeket tapintatosan kezeljük, igyekszünk a kiváltó okot kideríteni, és lehetőség szerint megszüntetni, szülői együttműködéssel. A gyermekek egészségének védelméhez fontos a napi edzési lehetőség. Ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a szabadban. Ha nagyon hideg van, eső van, köd van, csak akkor nem tartózkodunk a levegőn. Ennek feltételei adottak: Tágas szép udvarunk van, füves és betonos rész egyaránt. Télen és sáros időben is használhatjuk. Felhívjuk a Szülők figyelmét, hogy a gyermekek ruházata minden évszakban legyen alkalmas az udvaron tartózkodáshoz.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet A gyermekek egészséges életmódjának kedvező befolyásolására törekszünk esztétikus, színharmóniát árasztó, nyugtató színhatású tárgyi környezet kialakításával.

12

Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Óvodánk tágas, esztétikus udvarán szinte egész nap kint tartózkodhatnak a gyermekek, mert lehetőséget nyújt változatos játéktevékenységekhez. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen bokrok, cserjék, fák, árnyékos és napos részek egyaránt megtalálhatók. Talajfelülete is változatos, füves, betonos és homokos részek váltják egymást. Különféle mozgásfejlesztő játékok, biztosítják a gyermekek szabad mozgását. Az óvoda épülete korszerű, ízléses, a textíliák, bútorok felújítása folyamatos. Elkülönített csoportszoba részeket alakítunk ki a játéktevékenységekhez. Mesesarkot, kincses sarkot, a különféle kellékeket, eszközöket olyan helyre tesszük, hogy az felkeltse a gyermekek érdeklődését, és mindig hozzáférhető legyen.

Csoportszobáink több funkció betöltésére alkalmasak: 

Szabad játékra, tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre.



Minden csoportszobához külön mosdó, WC tartozik, ahol kényelmesen elférnek a törülközők,

fogápolási

felszerelések,

fésűk.

A

folyosón

jellel

ellátott

öltözőszekrényekbe vetkőzhetnek a gyermekek.

 Az ovi-galéria megrendezésére a nagyfolyosó egyik része ad teret. A fejlődés eredménye óvodáskor végére: 

Tudnak önállóan tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, a tisztálkodási eszközökre vigyázni.



Önállóan öntenek vizet, vigyáznak az asztal tisztaságára.



Önállóan használják a kanalat, villát, kést.



Tudnak öltözni, vetkőzni, gombolni, kötni.



Ruhájukat esztétikusan összehajtogatják.



Ügyelnek környezetükre, saját külsejükre, megjelenik bennük a szépre, ízlésesre törekvés.

13

Az érzelmi és erkölcsi nevelés a társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján.

Feladataink: 

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodás kor végéig.



Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek és a gyermekek és az óvodai alkalmazottak pozitív

érzelmi

töltésű

kapcsolatának

kialakítása.

Az

érzelmekre

épülő

kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért a legfontosabbnak az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör megteremtését tartjuk. A családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaikhoz, felnőttekhez egyaránt. Ez az alaphangulat játékra ösztönzi, lehetőséget ad ötletei, elképzelései érvényesülésére. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a szépre, a jóra, ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Biztonságban, de szabadon közlekedhet a csoportszobában, mosdóban, udvaron, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. A nagyobbak már az udvarra ki, és onnan be is egyedül közlekedhetnek. Minden csoportnak hagyományrendszere, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma van, amely mélyíti összetartozásukat. Már a befogadás alatt az óvónő a szülőkkel együtt megteremti a lehető legnyugodtabb feltételeket a beilleszkedéshez. Megismerkedünk az otthoni szokásokkal, a jelüket együtt beszéljük meg. Otthonról hozhatják kedvenc tárgyaikat, játékukat. A nehezebben beilleszkedő gyermeket sok játékkal, mondókával nyugtatjuk meg. A lefekvésnél a személyes kapcsolatra fordítunk különös figyelmet. 14

A vegyes csoportoknál, a nagyok segítenek a kicsiknek. Mindezek elősegítik a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodás kor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben gazdagodik egymáshoz való viszonyuk. A kevésbé érdeklődő gyerekekre kiemelten figyelünk, próbáljuk bevonni őket a tevékenységekbe.

A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása A gyermekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportjukban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki modellje, irányítója, de egyben társa a gyermekeknek. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy a gyerekek meg is tudjanak felelni az elvárásoknak. A feladatokat megpróbáljuk minden gyerek számára érthetővé, vonzóvá tenni. A nevelést a szülőkkel kialakított jó kapcsolatra, bizalomra építjük. A felnőtt-gyermek kapcsolatban a legfontosabb megérteni a gyermeket. A parancsolás helyett kérdezünk, úgy érjük el, hogy akaratuk, energiájuk ne legyen visszaszorítva, hanem más irányba terelődjön. Elvárásainkat érthetően, röviden, pozitívan fogalmazzuk meg. Egyértelműen mondjuk el, mikor, mit akarunk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónő és a dajka illetve más dolgozó, kommunikációja, bánás módja, viselkedése. Fontos, hogy ezt pozitív attitűd jellemezze. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, és igyekszünk kapcsolni őket a közösség többi tagjai közé. Minél több közösen végzett tevékenység, élmény kapcsán fejlesztjük erkölcsi tulajdonságaikat. Fontos, hogy minden gyermeknek biztosítsunk személyes perceket, beszélhessen érzelmeiről, de a konfliktusokról is mondhassa el véleményét. A gyermek viselkedéskultúráját az óvodában dolgozó felnőttek példája, türelme, szemlélete fejleszti, ami a sikert észreveteti, a sikertelenséget segíti elviselni. Nagyon fontos a nevelésben a humor, ami feloldja a nehézségeket. A nehezebben szocializálható, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, fokozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a tehetséges (kiemelt figyelmet igénylő) gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, amihez szükség esetén megfelelő szakember segítségét vesszük igénybe. 15

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez.



Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik.



Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása.



Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén.



Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek.



Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket.



Meghallgatják egymást és a felnőtteket.



Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés, képesek nyugodtan ülni és befejezni, amit elkezdtek.



Képesek dolgozni a közösségért.



Elismerik hibáikat, de képesek kompromisszumra.



Tudnak kezdeményezni és kitartóak.



Szociálisan érettek az iskolára.

Napirendünk: A legfontosabb feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat. Figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az óvoda egész nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, egész nap a folyamatosság és a rugalmasság érvényesül. Minden csoportban kidolgozzuk a gyermekek számára leginkább ideális napirendet. Az állandóan megjelenő tevékenységek nyugalmat, folyamatosságot, támaszt biztosítanak.

16

Napirend 

Játék a csoportszobában, illetve a szabadban

 

Óvónő által kezdeményezett mikrocsoportos tevékenységek Testápolási teendők



Tízórai



Mindennapos testnevelés



Tehetséggondozás, néptánc



Séta



Énekes játék az udvaron



Játék az udvaron



Testápolási teendők



Ebéd

13.00 – 14.30



Pihenés, alvás, mesével

14.30 – 16.30



Testápolási teendők



Uzsonna



Szabad játék a csoportszobában, vagy az udvaron

06.00 – 10.30

10.30 – 11.45

11.45 – 13.00

HÉTFŐ Délelőtti játékos integrált tanulás

Verselésmesélés, dramatikus játék

KEDD Verselés-mesélés dramatikus játék Ének-zene

SZERDA Verselésmesélés dramatikus játék

Külső világ Tehetséggondozás tevékeny megismerése Külső világ Udvari tevékeny játékba megismerése integrált tanulás

frontális,

illetve

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Verselés-mesélés dramatikus Játék

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Verselésmesélés, dramatikus játék Mozgás, mozgásos játék Néptánc

Énekes játék

Délutáni játékba integrált tanulás 17

1.3 A program rendszerábrája

A nevelés célja

A nevelés feladata

A nevelés keretei

Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi nevelés, Társas kapcsolatok

A tevékenység kerete Hagyományőrzés Népszokások

Tevékenységformák Tevékenységben megvalósuló tanulás Mese, vers, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése Munkajellegű tevékenységek

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család, iskola, közművelődési intézmény, nemzetiségi önkormányzat

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 18

2. A program tartalma 2.1 Néphagyomány ápolás, népszokás Óvodánkban többek között fontosnak tartjuk a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását. Az óvodába lépés első pillanatától az ünnepek, s a hozzá kötődő hagyományok beépülnek a kisgyermekek nevelésébe, s keretet adnak munkánknak. Fontosnak tartjuk, hogy a modern világgal ötvözve éljen tovább a népi kultúra, s a mai gyermekek is találják meg benne a szépséget, az örömöt. Mivel lakóhelyünkre nem jellemző a néphagyományok ápolása, ezért különösen lényeges, hogy életkori sajátosságuknak megfelelően ismerjék meg a gyermekek az ünnepekhez fűződő népi szokásokat. Ezeket őrizzék meg, s adják tovább a jövő számára. Gyermekeink személyiségét, belső tartását, ünnepekhez fűződő érzelmeiket fokozza a készülődés, a várakozás, az ünnepek állandó ismétlődése. Óvónőink kiaknázzák a kézművesség alapjaiban, népmesékben, népdalokban rejlő lehetőségeket is. Óvodánkban működik egy német nemzetiségi csoport, a migráció is jelen van községünkben. A multikulturális nevelés során meg kell mutatni a kulturális különbségek jellegzetességeit és alkalmat kell teremteni a toleranciára való képességek kialakulására.

2.2 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban  Verselés, mesélés, dramatikus játék Népmesék, mondókák, közmondások, névcsúfolók, találós kérdések

 Ének, énekes játék ,gyermektánc, zenehallgatás Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene

 Rajzolás, mintázás, kézimunka Tárgykészítő népi játékok, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács Sütés

 A külső világ tevékeny megismerése Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások

 Mozgás, mozgásos játékok Ügyességi és sport játékok 19

2.3 Óvodánk jeles napjai 

Szüret (szeptember 29.)



Mihály nap (szeptember 29.)



Márton nap (november 11.)

 Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig)  Farsang (vízkereszttől – hamvazószerdáig) 

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)



Május elseje

 Pünkösd (húsvét utáni 50. nap)

2.4 A néphagyomány – ápolás tartalma korcsoportonként

Minden jeles napot hosszú előkészülettel vezetünk be, melyhez a gyermek kíváncsiságára építve folyamatosan biztosítjuk a tevékenységeket. E tevékenységek, a tervezés, izgalmassá teszik, s fokozzák az ünnep hangulatát. Törekszünk arra, hogy ünnepeink ne legyenek erőltetettek, formálisak, vidám, felszabadult, örömteli, izgalmas napok legyenek, amit közösen élünk át. Fontosnak tartjuk szűkebb környezetünk (községünk) ismeretét, szeretetét. Projektjeink során is ebben a környezetben tapasztaltathatjuk meg a gyermekekkel az őket körül vevő világot.

 Szüret 3-4 évesek Megfigyelik a nagyok betakarító munkáját, tevékenykedését. Megtapasztalják a természet változásait, terméseket gyűjtenek, megfigyelik tárolásukat, mit lehet belőle készíteni. Állatokról, őszről, gyümölcsökről hallgatnak meséket, népdalokat. Kedvük szerint részt vesznek a szüretben. Közösen kalendáriumot készítenek, ezen figyelik, követik a jeles napokat. Gyűjtögetik a természet kincseit, rendezgetik, földíszítik velük a csoportszobát. Segítséggel termésbábokat készítenek. Szüreten vesznek részt, kipréselik a mustot, diót törnek, almát reszelnek népzenére táncolnak. 20

5-6-7 évesek Kalendáriumot készítenek, figyelik a népi jóslásokat. Feldolgozzák a betakarított gyümölcsöt, gyümölcssalátát készítenek. Verseket, énekeket tanulnak az őszi gyümölcsökről. Őszi munkákat végeznek, cserépbe növényt ültetnek. Népzenére táncolnak egyszerű lépésekkel, forgásokkal. Szüreti mulatságot rendeznek. Hosszú sétákat tesznek, gyűjtőmunkát végeznek. A termésekből egyszerűbb hangszereket készítenek: pl: dióhéj-pengető, csutkamuzsika. 

Mihály napi táncház

ezen a napon az óvoda összes gyermeke vidám táncházban vesz részt.



Márton-nap (német nemzetiségi csoport)

Szülőkkel együtt lámpást készítenek. Felelevenítik Szt. Márton legendáját. Német nyelven Márton napi dalokat énekelnek. Megosztják az általuk sütött süteményeket az óvoda többi csoportjával. Este lampionos felvonulást tesznek a Német Önkormányzat tájházához.

 Advent, Mikulás, Luca nap 3-4 évesek Megismerkednek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. Rövid dalt, mondókát, verset tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról. Egyszerűbb fenyődíszeket, ajándékokat készítenek, megismerkednek a karácsonyi népszokásokkal. (betlehemezés)

5-6-7 évesek Segítséggel adventi naptárt, koszorút készítenek. Luca napján kotyolnak, búzát ültetnek, Mikuláskor és Adventkor éneket, verseket tanulnak. Figyelik a népi jóslásokat. Mézeskalácsot sütnek és díszítenek. Fenyődíszeket, asztali díszeket és ajándékokat készítenek, gyertyát gyújtanak. Tököt sütnek, diót törnek.

21

 Farsang (télbúcsúztató népszokás) 3-4 évesek Egyszerű papírálarcokat készítenek, beöltöznek, ha kedvük van táncolnak, szüleikkel együtt báloznak az óvodában. Farsangi álarcot készítenek, részt vesznek a farsangi játékokban, egyszerűbb dalokat, mondókákat tanulnak. Vidám meséket, verseket hallgatnak.

5-6-7 évesek Bálba hívogató dalokat, mondókákat tanulnak, segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Álarcokat, maszkokat készítenek, különféle technikákkal. Örömmel táncolnak, báloznak szüleikkel együtt. A farsangi időszak végén Kiszebábot készítenek és elégetik a telet.

 Húsvét 3-4 évesek Locsoló verset tanulnak, óvónőjük segítségével tojást díszítenek. Locsolkodnak és részt vesznek a tojás játékokban. Nagy sétát tesznek a környéken, tojást festenek különféle technikákkal, feldíszítik csoportszobájukat.

5-6-7 évesek Nagy sétákat tesznek a határban, tavaszi ágakat gyűjtenek. A lányok sokféle tojást díszítenek, mondókákat tanulnak locsoláshoz, komáláshoz.

 Május 1. 3-4 évesek Tavaszi dalokat énekelnek a feldíszített májusfa körül. Segítenek díszeket készíteni a májusfára, s közösen feldíszítik az óvónőjükkel.

5-6-7 évesek Díszeket készítenek a májusfára, s feldíszítik. Papírpillangókat röptetnek, s versenyeznek, kié száll magasabbra. 22

 Pünkösd 3-4 évesek Figyelik a nagyobbak készülődését. Ha kedvük van, részt vesznek a tréfás vetélkedőkben. Dalokat, népik játékokat hallgatnak meg az ünnephez kapcsolódva.

5-6-7 évesek A nagyobbak pünkösdi király és királynő választáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket tanulnak. Nagy kirándulás keretei között ügyességi játékokat játszanak és a győztest kikiáltják pünkösdi királynak.

3. Tevékenységformáink 3.1 Tevékenységben megvalósuló tanulás A gyermeki sajátosságokat tiszteletben tartva, a gyermekek alapvető, az egész napját átfogó tevékenységének a játékot tekintjük. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy maximálisan biztosítjuk a játékhoz szükséges feltételeket, hogy indíttatást nyújtsunk a tevékenységekben való önkéntes részvételre. Célunk: hogy játék során a gyermekek érzelmi szükségletei kielégüljenek, s közben minél sokrétűbb tapasztalatot szerezzenek.

Feladatok: 

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, játékeszközök, élmények)



A gyermek egyéni képességeinek figyelembevétele a játék során



Beszédkészség, beszédkultúra fejlesztése, anyanyelv fejlesztése beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel.



Játékba integrált tanulás

23

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Fontosnak tartjuk a biztonságos, családias légkör megteremtését. Biztonságon a kialakult szokásrendszer érvényesítését, családiasságon a szeretet sugárzó, nyugodt pedagógusokat értjük. Ebben a légkörben a gyermek szabadon eldönti, hogy kivel, mivel, milyen játéktémát dolgoz fel. A játék fejlődését ötleteinkkel segítjük elő. A játék kiemelt jelentősége óvodáskorban, a napirendben, az időbeosztásban is megmutatkozik. A csoport összetételét figyelembe vesszük, amikor az állandó játéktémák feldolgozásához szükséges helyet kijelöljük. A kreativitás fejlődéséhez alapvető eszközöket a program jellegéből fakadóan egész nap hozzáférhetővé tesszük. Biztosítunk olyan területet is, ahol az időszakos egyéni vagy csoportos élményeiket élhetik át, ötleteiket valósíthatják meg. Játék során igyekszünk megfelelő helyet kialakítani a nagymozgásos játékok számára is. Az időjárás függvényében főként az udvari játékot tehetjük vele színesebbé, tartalmasabbá. Az óvoda nyitásától zárásig lehetővé tesszük, hogy az egymástól eltérő fejlettségű, különböző ütemben haladó gyermekek az óvodában eltöltött idejük legnagyobb részét játékkal, szabadon tölthessék, kivétel az étkezés, tisztálkodás és a délutáni pihenő. A folyamatos játékot úgy segítjük elő, hogy több napon keresztül tartó játékot, ha szükséges elrakodás nélkül – is megengedünk, sőt kezdeményezünk, hogy kitartásukat erősítsük. Lehetőséget adunk arra, hogy a migráns gyermekek játékkultúráját a többi gyermek is megismerhesse. A játékeszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a csoport összetételének igényeit. Kisebb gyermekek részére a gyakorló játékokhoz szükséges eszközök mellett a hagyományos szerepjátékokhoz nélkülözhetetlen kellékeket biztosítjuk, míg a nagyobbaknak kreativitást elősegítő félkész, illetve a szerepekhez azonosulást segítő eszközöket választjuk ki. Minden korosztály számára fontosnak tartjuk az értelem- és képességfejlesztő játékokat, amit a gyermekek egyénileg, vagy csoportosan játszhatnak. Az üzletben megvásárolt játékszerek mellett olyan, természetben előforduló anyagokat is használunk – kukoricacsutka, vagy követ stb. – melyek egyéni megoldásokra késztethetik őket. A játék tartalmának gazdagítása érdekében minél több élményhez, tapasztalathoz juttatjuk a gyermekeket. Sétákkal, kirándulásokkal, a környezet és a természet megismertetésével próbáljuk érzelmi alapon megmozgatni a fantáziájukat. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tudatos jelenlétünk biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. Biztosítjuk a feltételeket, ha igénylik együtt játszunk velük, támogatjuk, ösztönözzük őket.

24

A gyermek egyéni képességeinek figyelembevétele a játék során Abból indulunk ki, hogy az óvoda a maga funkcióit csak akkor töltheti be, ha jobban odafigyelünk az egyénre. Végeredményben az egyénhez, a személyhez igazított optimális fejlesztésről van szó, melyben az elfogadó - megértő - segítő bánásmód meghatározó szerepű. Egyéni bánásmódra mindenkinek szüksége van. Szemléletünk jellemzője, hogy minden gyermekben elsősorban a jót látjuk meg, sikereinek örülünk, s buzdítjuk az újrapróbálkozásra. Egyéni különbségek a gyermekek játékaiban is megmutatkoznak. Módot adunk a gyermeknek arra, hogy az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait megismerhessék, rakosgathassák, vagyis gyakorló játékot játszhassanak. Közben fejlődnek érzékszerveik, mozgásuk összerendezettebbé válik, egész személyiségük fejlődik. A spontán játékba ágyazódik be az önkifejezés, vizuális tevékenység, a konstruálás, és a barkácsolás, amikor a gyermekek a rendelkezésükre álló eszközökkel kedvük szerint alkothatnak. Ebben a játékfajtában időnként mi, óvónők inspiráljuk a gyermeket odakészített, vizuális élményt nyújtó eszközökkel, s mintaadó, bemutató szerepünk itt hangsúlyozott. Az együttes cselekvésnek az érzelmi színezeten túl a technikák elsajátításában is fontos szerep jut. Míg a kisebbek között megjelenő szerepjátéknál a gyermekkel együtt játszva, mintát adva lépünk be a játéktémába, addig a nagyobbaknál fontosnak tartjuk, hogy minél több szerepet vállaljanak, s beleélő képességük fejlődjön. Szerepjáték során a pozitív és negatív élményeket lereagálhatják. Lehetőséget teremtünk a bábozáshoz. A bábok mindig a gyermekek rendelkezésére állnak, a bábozáshoz szükséges kellékeket az év során közösen bővítjük, fejlesztjük, javítjuk. A nagyobb gyermekek körében egyre nagyobb jelentősége van a szabályjátékoknak. A közösen létrehozott szabályokat maguknak kell betartani, és betartatni. A fejlődésbeli különbségek miatt mindenki számára biztosítjuk a játék differenciáltságát.

Beszédkészség, beszédkultúra fejlesztése A játék során kialakuló érzelmek közlési vágyat ébresztenek a gyermekekben. Bekapcsolódva a játékba, óvónői modell szerepünk megnő a kommunikáció területén. Fontosnak tartjuk, hogy munkánk során mi is bátran játsszunk a hangunkkal – hanglejtés, hangerő – s mondanivalónk színesebbé tétele érdekében rendelkezzünk gazdag szókinccsel, mimikával, gesztusokkal, hiszen a gyermek utánzási késztetése a nyelvi fejlődésben 25

hangsúlyozottan szerepet kap. Bábozással elősegíthetjük a zárkózottabb gyermekek megszólaltatását. Nyelvi játékokon keresztül hozzájárulunk a közvetlen beszédfejlesztéshez. Hangutánzó játékok segítségével gyakoroltatjuk az egyes hangok helyes kiejtését.

Tevékenységben megvalósuló tanulás Tanulásnak tekintjük mindazokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, jártasságok, készségek és képességek kialakulását, melyek az érzelmi és az akarati tulajdonságok fejlődését, valamint a magatartás és a viselkedés alakulását is elősegíti. Játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat old meg, tehát gyakorlatban fejlődik a probléma megoldás képessége. Gyakorolja, végig gondolja hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Miközben odafigyel arra, amit csinál, visszaemlékezik arra, amit már megtanult. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervező képessége. Együttműködve a társaival, megtanulja önmagát és másokat értékelni. A játék, illetve a játékban vagy játékosan feldolgozott tanulás témakörei azonosak. Középpontjukba mindig a gyermeket, az őt körülvevő és általa megjelenített világot állítjuk. Elsődleges célunk a gyermekek környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. A játék keretében a szervezetten feldolgozásra kerülő tapasztalati anyag feltételeit előre megtervezzük, és a játékban folyamatosan kialakítjuk. A gyermekek kíváncsiságára valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire alapozva olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, melyek során további élményeket tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Tehát a tanulás terévé a játék abban a nevelési folyamatban válik, mely középpontjában a gyermekkel együtt az óvónő áll, aki képes arra, hogy a gyermekek tapasztalatait rendszerezze, és a magáéval együtt továbbadja. Napirendünk biztosítja a játékban integrált tanulási tevékenységeket, a mikrocsoportos, differenciált foglalkoztatást. A játékban integrált tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

A játékban örömüket lelik, s képesek arra, hogy egy-egy témát több napig is játsszanak. 26



Játékuk során tudnak a szabályokhoz és társaikhoz egyaránt alkalmazkodni.



Képesek bonyolult építményeket létrehozni.



Bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket képesek fantáziájuk, kreativitásuk segítségével barkácsolni.



Igényükké válik a társakkal való együttműködés.

A szervezett tanulás formái: Kötelező:

Mozgás, mozgásos játék, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka (nagyoknak)

Közvetve kötelező:

Verselés, mesélés, dramatikus játék

Kötetlen:

Rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, énekes játékok (kicsiknek) A külső világ tevékeny megismerése

A szervezett tanulás munkaformái: 

Frontális



Mikrocsoportos



Egyéni

A szervezett tanulás időkeretei: 

3-4 éveseknek napi szervezett tanulási időkeret: max. 25’



4-5 éveseknek: max. 35’



5-6-7 éveseknek: max. 45’

A program megvalósításához szükséges módszerek, alapelvek A tanulási módszerek alkalmazásában mindig szerepet játszik az adott gyermek vagy gyermekcsoport hangulata, beállítódása, fejlettségi szintje. Eljárásaink az adott szituációtól függnek. Lényegesnek tartjuk azonban, hogy észrevegyük a gyermekben az értékek sokszínűségét, s módszereinket ezekre az értékekre alapozzuk. Élményeik elmondása közben értő figyelemmel forduljunk feléjük, hogy tapasztalataikat minél jobban fel tudjuk használni a tanulás elősegítése érdekében. Az egész nevelési folyamatunkat átható elveink, a játékosság és a tolerancia erőteljesebb érvényesülése. Mivel 27

szoros kapcsolat van a gyermek érzelmi és értelmi fejlődése között, ezért érzelmileg telített kapcsolatra kell törekednünk. Motiváltságuk akkor lesz hatékony, ha számolunk a gyermek valamennyi kori sajátosságával, tekintettel vagyunk érdeklődésükre, teret kap önkéntességük, s a gyermeki elgondolások is érvényesülhetnek, sőt ösztönzést is kapnak. Figyelemmel kísérjük az egyéni különbségekből adódó eltérő fejlődési ívet, tempót, lemaradásokat és előrefutásokat. A gyermekek tevékenységi vágyát a tevékenységrendszer feltételeinek megteremtésével elégítjük ki. Rugalmas, meleg nevelői légkörben biztosítjuk a gyermekek számára egyéni kibontakozásuk optimális körülményeit.

3.2 Verselés, mesélés – dramatikus játék

A tevékenység célja: a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, színeinek csengésével. Az anyanyelvi nevelés fontos eszközei a játékos mozgással összekapcsolt mondókák versek, melyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához.

Feladataink: 

A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása



A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, bábozás, dramatikus játékok)



A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, dramatikus játékokkal



Biztosítanunk kell a megfelelő elkülönített teret.



Fontos, hogy a népi a klasszikus és a kortárs irodalmi művekkel is megismerkedjenek a gyermekek.

A felhasznált irodalmi anyagok összeállítása Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Fontosnak tartjuk a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítását, kiválasztását. 28

A 3-4 évesek versenyanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ismert költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melynek cselekménye egyszerű, érthető; ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. A mondókák anyagát a névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. Szerepelnek már a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei is. 5-6-7 éves korban érnek meg igazán a gyermekek a mesehallgatásra. Ők már az állatmeséktől kezdve a tündérmesékig a folytatásos meseregényeket, tréfás és műmeséket, mindent érdeklődéssel hallgatnak végig, sőt izgatottan várnak. Versanyaguk különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagodik. Ebben a korban már lírai verseket is választhatunk, mert megértik a költői képek érzelmeket kifejező erejét. Gyakran használt közmondásokat is megismertethetünk. A versek kiválasztásánál szempontunk a környezet megismertetése, a néphagyomány ápolás, az évszakok szépségének kiemelése.

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Minél több lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. Együtt ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sosem keltjük a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására.

A mese többszöri meghallgatása után élvezzék a mese dramatikus feldolgozását. Először az óvónők, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a gyermekek a bábokat. Először rövid párbeszédeket mutatunk be, fokozatosan növeljük a bábok számát. A meséhez, vershez, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk,

29

ami segít a meséhez való erős kötődés kialakulásához. A nagyobb gyermekekkel egyre többet bábozunk, dramatizálunk, s műsort adunk a kisebbeknek. A kiscsoportos korú gyermekekkel 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igényelik, várják az óvónő meséit. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódnak. Ekkor már segítségünkkel megjelenítik a meséket és élményeiket, bábjátékokat rögtönöznek. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismernek meg.

5-6-7 éves korban is minden adódó alkalmat megragadunk rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagodik repertoárjuk. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket. Az új versek bemutatása élményeikhez kapcsolódik. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A délutáni pihenés alatt folytatásos mesét is olvasunk a gyermekeknek, és lehetőséget adunk a mese önálló befejezésére. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk, amelyek megerősítik a mese, vagy egyegy szereplő erkölcsi mondanivalóját. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményekhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. 15-20 mesét ismertetünk meg a gyermekekkel az év folyamán. Minden nap mesélünk, valamilyen szimbólummal vezetjük be a mesehallgatást. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk, aztán a következő héten eljátszhatják a gyermekek. A kicsiknek nem, de a nagyoknak már kötelező a mesehallgatás.

A gyermek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. A bábjátékokban, dramatikus játékokban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokokozására, önálló versmondásra. 30

A fejlődés eredménye óvodáskor végére 

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.



Várják, igénylik a mesehallgatást.



Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is.



Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét.



Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

3.3 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc, zenehallgatás A zenei nevelés célja a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlésének esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontosak a gyermekek képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

Feladataink: 

A

felhasznált

zenei

anyagok

igényes,

életkornak

és

az

adott

csoport

képességszintjének megfelelő válogatása, törekedjünk a 2/4-es 4/8-os zenei anyagra. 

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása



A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.



A zenehallgatás kiválasztásában figyelni kell a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében, a gyermekek hovatartozására is.



Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik, a felnőtt minta spontán utánzásával.

31

A felhasznált zenei anyag igényes életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az

óvodai

zenei

nevelés

során

mondókákkal,

énekes

játékokkal,

komponált

gyermekdalokkal ismertetjük meg a gyermekeket.

3-4 éves korban ölbeli játékokkal főként, amelyeket a felnőttekkel közösen játszanak. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakulásának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény, arc, kéz ujj – lovagoltató játék. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokat ismernek meg, ami álló helyzetben játékos

mozdulatokkal

eljátszható.

1-2

komponált

gyermekdalt

is

énekelhetünk

ünnepköszöntéshez. A 4-5 évesek is tanulnak mondókákat, de még ölbeli játékokat is. Ők már csigavonal, hullámvonal és szerepcserére épülő játékokat is megismernek. Az énekes játékok alkalmasak a gyermekek mozgásának fejlesztésére. Az alkalmi dalokhoz is utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni. A 5-6-7 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, amelyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat, más népek dalait, magyar komponált műzenét, klasszikus műzenét is felhasználjuk zenei anyagunkban.

3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 8-10 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. Gyakran játszunk ölbeli játékokat. Jóízű játékok közben ismerik meg az alapfogalmakat. Bemutatjuk a halk-hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbséget. Megfigyelhetjük a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangjait. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Énekeljük a gyermekek nevét, jelét, énekelve hívogatjuk őket a közös játékba, tevékenységekbe. Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban énekes zenei élményt biztosítunk. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez gyakran zenehallgatási élményt kapcsolunk. Törekszünk rá, hogy 2-5 percig tartó hangszeres zenét, kórusmuzsikát is hallgassanak. 32

A 4-5 éves gyermekekkel 4-5 új mondókát, 10-12 új gyermekdalt ismertetünk meg. Ismételgetjük a már korábban tanult dalokat is. A körjátékok közül már nehezebbeket is választhatunk, szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. Egyedül is énekelnek, kisebb csoportokban, és halkabban hangosabban és mélyebben. Kérdés-felelet játékot játszanak változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Néhány ritmushangszert is megismertetünk a gyermekekkel, ezekkel gyakorolják az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, mondókát, a dalok ritmusát. Készítünk közösen ritmushangszereket is. Mindennapos zenei élményhez juttatjuk őket, a különböző tevékenységekhez kapcsolódva. Az 5-6-7 éves gyermekekkel 4-7 új mondókát, 10-15 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt tanítunk meg. A tanult mondókákhoz, dalokhoz szimbólumokat keresünk, amit a zenei polcon helyezünk el, ezeknek a segítségével ismételjük a tanult dalokat és lehetőséget adunk az élmények felelevenítésére is. Ebben a korban már bonyolultabb játékot választunk, párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító – fogyó játék. Tánclépésekkel ismertetjük meg őket, amit a felnőtt utánzásával követni tudnak. A csoportközi tevékenység keretében tartott népi gyermekjáték foglalkozás, még tágabb lehetőségeket ad erre a tevékenységre. A gyermekek tiszta éneklését gyakori egyéni énekléssel segítjük elő. A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással és dallambújtatással. A gyermekek sokat játszanak zenei-forma és énekfejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. Az ügyesebb 5-6-7 éves gyermekeknek lehetőséget adunk, hogy metallofonon játszhassanak.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, ahol a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tudjuk végezni munkánkat. Az énekes játékokat ha lehet, kötött jelleggel, a délelőtti levegőzés alatt tartjuk, így biztosítjuk a játék folyamatosságát. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Egy karácsonyi és egy tavaszi koncertet szervezünk.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtést. A mondókák, 33

énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővítésére.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat.



Gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni.



Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.



Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.



Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.



Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát.

3.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A tevékenység célja: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladataink: 

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, technikák választásának lehetősége.



A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotótevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése



A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése E tevékenység gyakorlásához méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. A praktikumot, a célszerűséget, az esztétikumot tartjuk szem előtt az eszközök kiválasztásánál. 34

A csoportszobában biztosítjuk a megfelelő teret, helyet, ahol mozgó gyermekek nem zavarják az alkotókat. Az eszközöknek állandó helyük van, és mindig elérhetőek a gyermekek számára. Először megtanítjuk őket az eszközök biztonságos használatára, azután pedig szabadon használhatják őket bármikor. Festhetnek, rajzolhatnak, mintázhatnak, hajtogathatnak, ragaszthatnak. A gyermekek esztétikai élményeinek gazdagítására az óvoda nagyfolyosóján kialakított ovigalériában évszakonként kiállítást rendezünk helyi alkotók munkáiból, szűkebb környezetünk hagyományőrző értékeiből. Kiállítás tárgya lehet minden, ami esztétikai értéket képvisel. Minden csoportunkban mini-galériát hoztunk létre, melyben a gyermekek saját alkotásaikat kitehetik. Folyamatosan cserélgethetik a képeket, produktumokat, ez motivációt jelent számukra.

3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és technikákkal. Megkezdődik az esztétikum iránti érzékenységük és értékelő képességük. Együtt gyönyörködnek mások és saját alkotásukban. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. A képalakítás megjelenik minden technikával: festéssel, zsírkrétával, papírhajtogatással, agyagban, homokba karcolással, nyomattal. Segítjük a gyermekek képalakító készségének megindulását, a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A 3-4 éves gyermekek megismerkednek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival, tudnak beszélni alkotásukról, s örülnek a létrehozott produktumnak. Az ovigalériában kiállított alkotásokat többször megnézik. A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenysége bővül. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységeket élményekhez kapcsolódó témákkal, azokhoz illeszkedő technikákkal segítjük. Megjelenik a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködnek a gazdag formákban, színárnyalatokban. Ceruzát, krétát, filcet és különböző vastagságú ecseteket használnak. Képeket alakítanak ki spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Játékukhoz kelléket, alkalmi ajándéktárgyakat készítenek. Különböző formájú textilt, gallyakat, terméseket használnak plasztikus formák létrehozásához. Segítenek a

35

különböző eszközök előkészítésében, elrakásában. Megnézik az ovi-galériát és beszélgetnek róla. Az 5-6-7 éves gyermekek bátran használják az eszközöket és alkalmazzák a megismert technikákat. Közös kompozíciókat is alkotnak. Technikai lehetőségeik gazdagodnak. Témáikban megjelennek saját élményeik, a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. Törekszenek az évszakoknak megfelelő szín skála gazdagítására. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek. A szülők segítségével anyagokat gyűjtenek,

amiből

játékkellékeket,

bábokat

készítenek.

Környezetük

formálásának,

alakításának a gyermekek is részesei. Önállóan előkészítik az anyagokat, eszközöket alkotó tevékenységükhöz.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása Óvodánkban az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékokban integrálódnak. Az udvari játékok során is állandó lehetőséget adunk erre. Heti egy alkalommal irányított mikrocsoportos kötetlen tevékenységet szervezünk, itt biztosítjuk az egyéni segítségnyújtás lehetőségeit, ahol minden gyermek megvalósíthatja képiplasztikai elképzelését. Mindezek lényege: a gyermekek minél többször jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg.

3.5 A mozgás, mozgásos játékok

A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességének fejlesztése utánzásos és játékos formában. Célunk: a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése úgy, hogy szabad mozgáskedvük megmaradjon. A játékos mozgásnak teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk. A gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokkal és feladatokkal a pszicho-motoros készségeket és képességeket fejlesztjük.

A

mozgás kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. 36

Feladataink: 

A gyermekek életkorának megfelelő, tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása.



A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kialakítása érdekében.



A gyermekekben a társaikra való odafigyelés, segítőkészség, alkalmazkodás kialakítása, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal a természetes hely- helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskézségek segítése.

A mozgás sokoldalú tevékenység, mely az óvodai életet átszövi. Az óvodába kerülő gyermekek szeretnek mozogni. Feladatunk, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük ezt a mozgáskedvet

a

gyermekekben.

mozgástevékenységben ismételhessék

megismert

kedvükre,

egyéni

Lehetőséget

nyújtunk,

mozgásformákat

a

igény

A

szerint.

hogy

gyermekek szabad

az

irányított

gyakorolhassák, játékba

ágyazott

mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítjük az irányított mozgástevékenységekkel, amelyek együtt hatnak a gyermek

személyiségének

fejlődésére.

Az

eszközök

és

mozgásos

tevékenységek

kiválasztásánál mindig a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodunk. Óvodánk korszerűen

felszerelt

tornaterme

megfelelő

helyet

biztosít

a

szervezett

mozgástevékenységeknek, szabad játékoknak, sportvetélkedőknek egyaránt. Emellett a szabad mozgásra nagyszerű helyet, lehetőséget biztosít még óvodánk udvara is, ahol mozgásfejlesztő eszközök találhatók. A szervezett tevékenységben használt eszközöket kivisszük az udvarra, pl. ugrókötelek, labdák, egyensúlyozó játékok, célba dobók. A mozgásos tevékenységben feladatunk,

hogy minden gyermek megtalálja a

fejlettségének, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet. A szabad játékba ágyazott testmozgást az óvodai nevelés minden napján minden gyermek számára biztosítjuk szükségletük szerint. Törekszünk a legjobban fejlesztő mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Igyekszünk megteremteni a jó légkört, a jól megszervezett tevékenységeket és az erre való lehetőséget, amelyben a gyermekek örömmel vesznek részt, pozitív élményhez jutnak. Ennek hatására a mozgás szokássá, igénnyé válik számukra. A szervezett tevékenységhez tartozik a testnevelés foglalkozás, és a mindennapos mozgás. A mindennapos mozgás szervesen kapcsolódik az óvodai élethez, napirendhez, kötetlen és kötött foglalkozási formákhoz, illetve a játéktevékenységekhez. A délelőtti foglalkozás 37

bármely időpontban megtartható, A

beszoktatási időben megismertetjük a gyermekeket

vonzó tornaszerekkel, eszközökkel, egyszerű testnevelési játékokkal. A gyermekek nagymozgását (járás, kúszás, mászás) főként az udvaron fejlesztjük, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre. Mindig a gyermek életkorának és fejlettségének függvényében választjuk ki az eszközöket. A 3-4 éves gyermek mozgásos tevékenysége során főként a nagymozgásokra helyezzük a hangsúlyt. Megismerkednek a futásgyakorlatokkal, ugrásgyakorlatokat végeznek. A támaszgyakorlatokat a mozgásos játékok keretében gyakoroltatjuk. A talajtorna elemeivel is megismerkednek. Sok eszköz áll rendelkezésünkre egyensúlyérzékük fejlesztésére. Gyakran használunk különféle kézi szert a játékokhoz. Ügyelünk rá, hogy mindig erőkifejtésre serkentsük a kicsiket. Mindig bemutatjuk a gyakorlatokat és együtt végezzük a gyermekekkel. A tornateremben sok mozgásra késztető eszközt tartunk. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Már megjelennek a futásgyakorlatok. Sok mozgásgyakorlatot szervezünk, pl.: egy lábon, páros lábon szökdelésekből. A dobásgyakorlatok során célba dobnak különféle, változatos módon, eszközökkel. Gyakran udvaron, kirándulások során labdáznak, minél változatosabb módon használják a labdát. Mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat (csúsznak, kúsznak, másznak). Megjelenik a gurulóátfordulás, csikórugdalózást játszanak. Itt már kiemelten kezeljük az egyensúlyérzék fejlesztését, a szem – kéz, szem – láb koordináció differenciálódását. Változatos, egyensúlyozó játékokat játszunk vízszintes és rézsútos szereken. Az 5-6-7 éves gyermeknek már összerendezettebb a mozgása. Sok változatos mozgáselemet ismer és szívesen gyakorol. Nálunk már az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztésére, finommotorika alakítására kerül a hangsúly. A mozgásos játékoknál a szabályjátékok kerülnek előtérbe. Itt már a tornateremben található kézi szereket kivétel nélkül használjuk (szalagokat, botokat, kendőket). Ezeket bátran beiktatjuk az udvari játék, kirándulások alkalmával is. A futógyakorlatok, sorversenyek, váltóversenyek minden variációját megismertetjük és alkalmazzuk, ugrógyakorlatokat is végzünk. Páros lábon, egy lábon szökdelhetnek, sorozatugrásokat végezhetnek, különféle nagyságú és távolságú tárgyak között. Gyakorolhatják a magas- és távolugrást. A dobásgyakorlatok is számtalan variációt rejtenek magukban. A labdát már vezetni tudják járás és futás közben. Bátran alkalmazzuk a jobbra-balra,

jobb-bal

kifejezéseket.

A

megtanult

mozgásformákat

párokban

is

gyakoroltatjuk. Az óvodában tanult talajtornaelemeket: gurulóátfordulás, test hossztengelye körüli gurulást, mind gyakoroljuk. Változatos módon fejlesztjük egyensúlyérzéküket a 38

tornateremben és az udvaron egyaránt. A foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport általános fejlődésütemét. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően fejlődjenek. Differenciált feladatadással segítjük elő, hogy minden gyermek saját képességének megfelelően mozoghasson. Minden korcsoportnál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a különböző mozgástevékenységek játékos formában történjenek. A mindennapi mozgás anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy járás és gimnasztikai gyakorlattal, kocogással. A szabadban énekes játékokat is szervezünk.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermek mozgásszükségletének kielégítése érdekében A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játékok és séta során is biztosítjuk. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal a tornateremben szervezzük meg, különböző időkerettel. Gyakran kocogással tesszük változatossá a mindennapi mozgást. A szabad mozgásra minden nap van lehetőség csoportszobában, udvaron, tornateremben, télen és nyáron egyaránt. Az irányított mozgásos játékot kivéve, minden mozgástevékenységbe a gyermek érdeklődésének megfelelően kapcsolódhat be.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.



Kialakul

a

gyermekek

nagymozgása,

finommozgása,

egyensúlyészlelése,

összerendezett mozgása. 

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.



Betartják a szabályokat a különböző verseny- és ügyességi játékok játszásakor.



Szeretnek futni, labdával játszani.



Tudnak ütemtartással járni.



Szívesen tornáznak zenére.

39

3.6 A külső világ tevékeny megismerése

Célunk: a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti emberi – tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletét is alakítjuk. Biztosan tájékozódjon szülőhelyén, ismerje a helyi hagyományokat. Törekszünk arra, hogy kialakítsunk a gyermekekben a környezettudatos magatartás alapjait.

Feladataink: 

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása



Matematikai ismeretek szerzése természetes környezetben.



A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.



A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

 A családokkal közös értékrend kialakítása a környezettudatos nevelés érdekében, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, azon képességek fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység és a környezettudatos életvitel kialakításához.

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Óvodánk különböző helyiségei, környezete, udvara esztétikus, melegséget, szeretetet sugárzó. Ezzel is segítjük óvodába lépő gyermekek beilleszkedését, az óvoda elfogadását, megszeretését. A kisebbeket (3-4 évesek) előbb a közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán levő fákat, növényeket stb. A környező utcákban sétálgatva megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jellegzetességeit. Megtapasztaljuk az időjárás változásait, annak hatását öltözködésünkre.

Terméseket,

leveleket, kavicsokat, tollakat stb. gyűjtünk. Az összegyűjtött – kincseket - csoportosítjuk, rendezgetjük, hasznosítjuk (pl. ábrázolás, barkácsolás során). Az évszakok változásaiból albumot készítünk, amihez közösen gyűjtögetjük a képeket, fényképeket. 40

A szülők és az óvoda között jó kapcsolat alakult ki. Ennek köszönhető, hogy gyakran meghívnak bennünket a szülők szőlő, dió, cseresznye szüretre, vagy valamilyen állat megfigyelésére (bika, nyúl, malac, ló stb.). Ezek az események nagy élményt nyújtanak a gyermekeknek. Az óvónők és a gyermekek is szívesen hoznak családi fotókat az óvodába, amelyek alkalmat adnak a meghitt, közös beszélgetésekre a család tagjairól, otthonukról. Ez remek lehetőség a családi élmények felidézésére, a beszédkészség fejlesztésére. A gyermekekkel közösen ellátogatunk a közeli vasútállomásra, üzletekbe, Stettni - tóra. Az élményszerző séták során gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátíttatjuk az alapvető szabályokat. Megismertetjük a közlekedési eszközöket. Természetes környezetükben figyeltetjük meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat. Téli időszakban lehetővé tesszük, hogy a gyermekek rövid videofilmet nézhessenek meg a vadállatokról. A madáretetésről télen sosem feledkezünk meg. Örömteli élmény az ablakból figyelni, hogy hogyan csipegetnek a kismadarak az etetőből.

Nagyobbak (5-6-7 évesek) A szűkebb környezetükön kívül ismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. A Stettnitóhoz, Juliska-ligethez, Bánya tóhoz tett séták alkalmával megfigyelik az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a tő, a part, az erdő szépségét, a környezet esetleges szennyeződését (víz, föld, levegő…). Megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását az öltözködésünkre, madarak, fák életére. Észreveszik, hogy néhány madár gyülekezik, majd egyszer csak elköltözik, mert hidegebbre fordul az idő. Elmondjuk, hogy az egyszerűbb, természetesebb és természet közelibb életmód kialakításával sokat tehetünk környezetünk érdekében, beszélünk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Folyamatos gyűjtőmunkát végzünk, gyűjtjük a kavicsokat, leveleket, gyümölcsöket. Ezeket aztán felhasználjuk, illetve rendezgetjük, csoportosítjuk az élősarokban. Közösen évszak-tablót készítünk. A gyermekek gondoskodnak a csoportszoba növényeiről, ágakat hajtatunk, magvakat csíráztatunk. Ezek során megfigyeljük a fejlődéshez szükséges feltételeket. Megfigyelik a Luca napján ültetett búzát. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, pl. mi történik, ha letakarjuk, tintás vízzel locsoljuk (környezetszennyezés) ha nem locsoljuk. Vízmintát gyűjtünk. Mesélhetünk a bolygókról, a csillagokról a Napról, arról hogy miért lenne fontos, hogy vigyázzunk a környezetünkre, a levegőre a vízre.

41

Tavasszal és nyáron megismerkednek néhány gyógyfűvel, mezei virággal, vadon termő ismertebb növényekkel. Beszélgessünk arról, hogy az erdő milyen szép, ám mi emberek nem vigyázunk rá, ártunk a természetnek, kivágjuk a fákat, szennyezzük a levegőt, talajt, vizeket, szemetelünk. Közösen emlékezünk meg az állatok (október 4.), a víz (március 20.) és a föld (április 22.) világnapjáról. Közös egy hetes, minden évben más-más projektben dolgoznunk fel más témákat is. Ezekre egész héten készülünk és a többi tevékenységforma is ezekhez kötődik. Megismertetjük a gyermekeket a felnőttek munkájával, ellátogatunk néhány szülő munkahelyére (fodrászat, üzlet, iroda). Ellátogatunk a vasútállomásra, határátkelőhelyre, sportcsarnokba, könyvtárba. Közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, hogy sok információjuk legyen a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Megfigyeljük az élettelen természet anyagait, azok tulajdonságait (keménység, tapintás stb.). Lehetőség van a természetfilmek többszöri megnevezésére, megbeszélésére.

Matematikai ismeretek megszerzése a természetes környezetben Az óvodába kerülés kezdetén megismerjük a gyermekek aktivitását, felmérjük képességeiket. 3-4 éves korban is adunk a gyermeknek matematikai ismereteket, de játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos cselekvés. Ezáltal minden érzékszervüket bevonjuk

a

tapasztalatszerzésbe.

Óvodánkban

a

matematikai

nevelés

egyéni

és

mikrocsoportos formákban történik. Sétáink során sok tapasztalatot szereznek környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseiről, s térbeli viszonyairól.

A témakörök, melyek alapján matematikai képességüket fejlesztjük, a következők: 

Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása



Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslése, párosítása



Mennyiségek összemérése síkban és térben



Számlálás az 5-ös, 10-es számkörben



Sorszámok (10-ig) 42



Tapasztalatok a darabszám változásairól



Építések, alkotások szabadon



Tevékenységek tükörrel, testséma, oldalság



Névutók ismerete, használata



Tájékozódás térben

A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során A szókincs, a szókészlet bővítését a gyermekek tapasztalatai, élményei szolgálják. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek – óvónő –gyermek -dajka személyes

beszélgetéseire.

Minden

gyermekre

oda

tudunk

figyelni,

kérdéseire,

megnyilvánulásaira, észrevételeire azonnal tudunk reagálni. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándék kifejezését, mind a kérés, tudakozódás. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a csoportok osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el ők mit láttak, mindezt értelmesen, összefüggően tudják elmondani.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése minden esetben mikro csoportban történik, közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelések alkalmával, alkalmanként a projektpedagógia módszerével. Témától függően több megfigyelést tervezünk. A látottakat megbeszéljük, ismereteinket rendszerezzük. Különböző albumokat, gyűjteményeket készítünk. A 3-4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos. A 4-5 évesek két félnapot tartózkodnak a természetben. Az 5-6 éves gyermekek egy teljes napot is kint töltenek, akár távolabbi erdős, ligetes terepen, ahol az egészséges életmódjuk biztosításához adottak a feltételek. A kirándulásra alkalmas helyeink: Stettni-tó, Malomtanya, Bánya-tó

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek 43



A gyermekek tudják lakáscímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét.



Tudják saját születési helyüket és idejüket.



Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, gyönyörködnek szépségükben.



Felismerik a napszakokat.



Ismerik a környezetükben levő intézményeket, üzleteket.



Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.



Ismerik környezetük növényeit, s gondozzák őket.



Betanulják a közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket.



Tudnak 10-ig számolni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint a tárgyakat.



Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a névutókat.



Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.



Ismerik lakóhelyük sajátosságait, nevezetesebb épületeit.



Tudnak a községben történő rendezvényekről ( Zengő Hegyeshalom, Márc.15,-i fáklyás felvonulás, Tavaszi hangverseny, Májusfa állítás, Falunap, Márton nap.)



Ismerik a falu híres, érdekes embereit.



Biztonsággal eligazodnak az óvoda környékén.

3.7 Munkajellegű tevékenységek

Célunk: olyan készségek, tulajdonságok biztosítása, melyekkel a gyermekek képesek saját szükségleteiket kielégíteni, és a közösségben adódó együttműködést kívánó feladatokat elvégezni.

Feladatunk: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása A gyermek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek. Kezdetben segítséggel, később teljesen önállóan végzik ezeket a tevékenységeket. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk példa értékű legyen a gyermekek számára. 44

Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, a környezet gondozását, a másokért végzett munkát a cselekvő tapasztalást. A 3-4 éves gyermekek figyelemmel kísérik a virágágyás és csoportszobák növényeinek gondozását,. Tavasszal a virágládák beültetésében, ősszel a falevelek összegyűjtésében segítenek. A gyermekek erejükhöz mérten részt vesznek a játékok elrakásában. Apróbb megbízatásokat is szívesen elvállalnak, és elvégzik azt pl. seprű, szemeteslapát behozatala, asztalterítő behozatala. A 4-5 évesek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat, mint a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése, tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Szívesen segítenek a mosdóban a kicsiknek, segítenek a növények locsolásában, az élősarok ápolásában. Tevékenyen részt vesznek az udvar gondozásában, pl.: fűnyírás után gereblyézés, avargyűjtés. Madáreledelt készítenek, etetik a madarakat. Apróbb megbízatásokat szívesen végeznek el. Az 5-6-7 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a napi munka, amelyet önállóan végeznek. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek, ügyesen merik a tálból az ételt, öntenek vizet társaiknak. Étkezés után segítenek a tányérok, poharak összeszedésében, asztal letörlésében, terítő összehajtogatásában. A dicsérő szó nagyon lelkesíti őket, minden általuk elvégezhető munkát szívesen vállalnak. Segítenek a kicsiknek az öltözködésben, cipőhúzásban, ruhájuk rendbetételében. Önállóan gondozzák a növényeket, maguktól gyűjtenek bogyókat, terméseket. Ősszel segítenek a falevelek összegereblyézésében. Télen szívesen lapátolják a járdáról a havat. Gondoskodnak a madarakról.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén 

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni



Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.



Önállóan, igényesen végzik a napi munkát.



Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.



Szívesen közreműködnek a növények gondozásában.



Örömmel segítenek a társaiknak.



Kialakul a felelősségérzetük.

45



Fejlődnek a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok pl. kitartás, céltudatosság, kötelességtudat.



Elismerik egymás munkájának fontosságát.

4. Vezetői ellenőrzés, értékelés A nevelőmunka ellenőrzése A szakmai munka és a működés ellenőrzését az óvodavezető végzi, az éves munkaterv mellékletében kidolgozott ellenőrzési terv szerint. A vezető olyan ellenőrzést végez, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, mely évenként hasonló rendszerrel működik.

Az ellenőrzés tárgya:



dokumentumok



a gyermek szokás-és szabályrendszere, normák és



a programban meghatározott” fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” sikerkritériumok

Az ellenőrzés folyamata évenkénti ciklusban: Az intézményvezető a folyamatos információgyűjtése, valamint a nevelési év értékelései, ellenőrzési dokumentumai alapján eldönteni az ellenőrzés témáját, és a munkaterv részeként elkészíti a folyó évre szóló ellenőrzési tervét. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés témáját, a nevelőtestület szintjéhez tervezett sikerkritériumokat és az ellenőrzéshez használt dokumentumokat, módszereket és eszközöket. Az intézményvezető az évnyitó értekezleten ismerteti az elkészített ellenőrzési tervét. Az ellenőrzéshez elkészített dokumentumokat, eszközöket bemutatja és értelmezi.

46

Az óvodavezető az ellenőrzést a tervezetnek megfelelően elvégzi. Gondoskodik arról, hogy az egy csoportban dolgozó szakemberek együtt vegyenek részt az ellenőrzés teljes folyamatában. Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is vonatkozik, ő is részese az ellenőrzés teljes folyamatának. Az ellenőrző személy az ellenőrzés befejezése után egy-két napon belül nyilvánosságra hozza vezetői feljegyzéseit, észrevételeit és az ellenőrzöttekkel ismerteti. Az ellenőrzés befejezését követően a teljes ellenőrzés anyagát lefűzi, s közösen megbeszélt helyen úgy tárolja, hogy az óvoda dolgozói elolvashassák.

A nevelőmunka értékelése 1. A vezető az előző nevelési év teljes folyamatának megfigyelése, ellenőrzése alapján hiányosságokat tár fel a nevelőtestület évindító értekezleten. 2. A feltárt elemzés alapján vezetői ajánlást készít, melyet a nevelőtestületnél bemutat. A vezetői javaslat tartalmazza a hiányosságok pontos leírását, a célmeghatározást, a hibajavítást segítő sikerkritérium. 3. A vezető ajánlást átadja az értékelést végző munkaközösségnek, akik értékelési tervet készítenek a javaslatok alapján. 4. A belső értékelő munkaközösség a munkatervet nevelőtestületi szinten bemutatja, véleményezteti és elfogadja. Ha probléma merül fel, a nevelőtestület átdolgozásra javasolja. 5. A feltáró munka összefoglalását a kitöltött feltáró adatlapok szerint a belső értékelő munkaközösség mindezt írásban rögzíti. Az összefoglalóban rögzíti a javítandó feladatokat.

47

5. A gyermek egyéni fejlesztése, értékelése A gyermek fejlesztésénél kiindulási pontunk, minden gyermek saját képességeinek figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. A gyermekek a tevékenységek során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, értelmi képességeik a játékon keresztül fejlődnek. Akkor

sikeres

nevelőmunkánk,

ha

a

pedagógiai

programban

megfogalmazott

sikerkritériumokat elérjük, a gyermekek fejletségi szintjén, az óvodáskor végére. Ezek a sikerkritériumok a programunkban a „ Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” , részben találhatók meg. Ezek dokumentálására az ÓVODATÜKÖR keretében kidolgozott regisztrációs rendszert alkalmazzuk.

6. A program kapcsolatrendszere Az óvoda és a család Az óvodai élet a gyermekek harmonikus fejlődését szolgálja. Ennek fontos feltétele a családdal való szoros együttműködés, korrekt partneri viszony, hiszen a szülő tud legtöbbet gyermekéről, ő ismeri igényeit, szükségleteit. Az óvónő szakmai tapasztalata, felkészültsége viszont elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Nagyon fontos a gyermekeknek a megfelelő kortárscsoport, közösség is, amelyet elsősorban az óvoda biztosít .A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. Az együttműködés tartalma: Információk áramoltatása, óvodánk tartalmi munkájának szakszerű megismertetése, segítségnyújtás a nevelési problémák megoldásához, mintaadás a neveléshez, a szülők bevonása a tárgyi feltételek javításába. Ez a szimmetrikus kapcsolat nagy odafigyelést igényel, mert gyakran nem megfelelő a szülőktől kapott visszajelzés. Nagyobb érdeklődést, odafigyelést várnánk a szülők részéről, ennek eléréséhez keressük az újabb lehetőségeket. Óvodánk mindig nyitott és kezdeményező a szülőkkel és érdeklődőkkel szemben, a kapcsolattartás számos formában megjelenik. 48

Az óvónők már az óvodába kerülés előtt családlátogatást végeznek, amely kiválóan alkalmas arra, hogy megismerkedjenek a gyermekek otthoni környezetével, szokásaikkal. Figyelembe vesszük a „beteg” gyermekek igényeit (cukros, tejérzékeny, lisztérzékeny). Ruhagyűjtést szervezünk a rászoruló családok részére. Az óvodába kerülés után az óvónők és a szülők között napi kapcsolattartás van, amely elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülők megismerkedjenek óvodánk életével, a csoport szokásaival. A témakörök feldolgozásához segítséget kérünk a szülőktől a gyűjtőmunkához. Projekt táblán tájékoztatjuk a szülőket a napi projekt eseményekről. A szülők így teljes mértékben tájékozódni tudnak arról, hogy gyermekükkel milyen lényeges esemény történt a nap folyamán. Minden csoportban évente kétszer (szeptemberben, áprilisban) szülői értekezletet tartunk, ahol a csoportok szokásrendszerének kialakítását megbeszéljük a szülőkkel. Pl. így kérünk, köszönünk stb. és azt otthon is alkalmazzák. A családdal való kapcsolattartás érdekében minden év május első hetét nyílt hétnek jelöltük, így a szülők jobban betekinthetnek az óvodai életbe. A különböző óvodai rendezvényeken (Farsang) való részvételre is lehetőségük van az érdeklődő szülőknek. „Tavaszi családi sportnap” címmel családi játékdélutánt szervezünk egy tavaszi napon. Óvodánk szülői szervezete évente egyszer választmányi gyűlést tart, mely érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórum. Az óvodában történő esetleges társadalmi munkát is szülői segítséggel végezzük.

49

A családhoz fűződő kapcsolatunk lényegét az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Kapcsolattartási lehetőség Beiratkozás

Cél

Az óvodáskorú gyermek számba vétele Első ismerkedés az óvodával Családlátogatás A gyermek életkörülményeinek megismerése A családhoz fűződő jó kapcsolat kialakítása Szülői értekezlet Információcsere Aktuális kérdések, problémák megbeszélése Nevelési témák feldolgozása Az óvodai nevelés megismertetése a szülőkkel A szülők szemléletmódjának formálása Napi kapcsolattartás A gyermekkel kapcsolatos legfontosabb információk átadása Fogadóóra A gyermekkel kapcsolatos kérdésekben konzultáció Szülői Szervezet Szülői feladatok koordinálása Szülők érdekképviseletének biztosítása Szülői kezdeményezések megvalósítása Részvétel óvodai Óvoda-család kapcsolatának elmélyítése, rendezvényeken, mintaadás az ünneplésre ünnepeken (karácsony, farsang, anyák napja, évzáró) „Tavaszi sportnap” Szülő-gyermek kapcsolat megismerése című családi délután Közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése A közös játék, szerepének megerősítése a szülőkben Ovicsalogató A még nem óvodás gyermekek szülei betekintést kapnak az óvoda életébe.

Munkaforma Hivatalos eljárás Látogatás, beszélgetés Értekezlet Előadás Megbeszélés

Beszélgetés Megbeszélés Értekezlet Megbeszélés Meghitt, ill. vidám együttlét, kulturált szórakozás Vidám együttlét, közös sport

Az óvoda és iskola Az iskolába kerülő gyermekek zavartalan iskolakezdését segítjük azzal, hogy kialakítjuk óvodánk és a helyi iskola tartalmi kapcsolatát. A kölcsönös érdeklődés hozzásegít egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez. Óvodánk és az iskola közötti kapcsolattartás elsősorban a kölcsönös látogatások során valósul meg, ahol tapasztalatcsere és információcsere történik, az éves munkatervben rögzített, program szerint. 50

Az óvoda és a közművelődési intézmények A községünkben működő könyvtárba az óvónők többször ellátogatnak a gyermekekkel, ahol a közművelődés területén is ismereteket szerezhetnek.

Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvodánk tartalmi kapcsolatban áll a fenntartóval, nevelési tanácsadóval, egészségügyi szolgálatokkal, pedagógiai intézettel, Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Sajátos feladataink közé tartozik az egyéni gyermekvédelem. Óvodánk gyermekvédelmi felelőse a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve próbál segíteni a hátrányos helyzetű gyermekeken az óvodai kereteken belül./ kiemelt figyelmet igénylő/ Német nemzetiségi csoportunk aktív kapcsolatot ápol a Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Ez a csoportunk minden tavasszal műsort ad a német önkormányzat meghívására. Márton napon a felvonulás a német tájházhoz történik, ahol étellel, itallal harmonika szóval várják a gyermekeket.

7. Gyermekvédelmi tevékenységünk A hozzánk járó gyermekek szociális helyzete átlagosnak tekinthető. Hátrányos helyzetűnek többnyire a kültelki településekről érkező gyermekek minősíthetőek, bár egyre inkább előfordul a községben lakó családok esetében is. A hátrányos helyzet megszüntetésére, enyhítésére az alábbi feladatokat vállaljuk: 

Nevelési év elején ismertetjük és kiírjuk a gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét, Gyermekvédelmi Szolgálat fogadó óráját, elérhetőségét.



Törekszünk a szocializáció során elszenvedett hiányok csökkentésére



Nevelési év elején a gyermekvédelmi felelős feltérképezi a veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű, ill. bármilyen szempontból problémásnak minősülő gyermeket, és ösztönöz a rendszeres óvodalátogatásra.



A gyermekvédelmi nyilvántartásba felvett gyermekek családjára kiemelt figyelmet fordítunk, segélyezési lehetőség ismertetésén túl, pedagógiai vonatkozású segítséget is nyújtunk.

51



A gyermekvédelmi szempontból érintett gyermekek fokozott odafigyelésben, törődésben, egyéni bánásmódban, képességfejlesztésben részesülnek az óvónők által, akik cselekvési tervet készítenek egy-egy eset megoldására.



Amennyiben egy-egy probléma óvodán belül nem kezelhető, jelzéssel fordulnak az alábbi intézményekhez (a probléma jellegétől függően): - Gyermekjóléti Szolgálat - védőnő, gyermekorvos - Nevelési Tanácsadó - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

7.1 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermek a köznevelési törvény értelmében, kiemelt figyelmet igénylő gyermek az a gyermek, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen felül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek szülője önkéntes nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Szociális hátrányokat előidéző tényezők: - családi mikrokörnyezet (lakásviszonyok, munkanélküliség, társadalmi mobilitás hiánya, család magatartása, kulturális helyzet) Az óvoda alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja. A hátránnyal küzdő gyermekeket differenciált fejlesztéssel kiemelten segíti, megtesz mindent a hátrány mérséklésére. Szociális hátrányok enyhítését szabályzó tevékenységformák intézményünkben: 

Az óvodai feltételeknél fontos szempont, hogy a csoportokat úgy alakítsuk ki hogy kiegyenlített legyen a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 52



A kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezést biztosítsunk



A szülőket felvilágosítjuk a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről.



Családlátogatások keretében is segítjük a gyermekek szociális helyzetének feltárását, életvezetési tanácsokat adunk.



A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek enyhítését segítő tevékenységeket a gyermekvédelmi felelős koordinálja.



Jó munkakapcsolatot építünk ki a védőnőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal a problémák feltárására, az eredményességre.



Egyéni képességfejlesztéssel biztosítjuk a felzárkózást

7.2 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések óvodánkba

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseknek óvodánkban az a célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre,a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű(kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek hátrányainak kompenzálására. A tudatos óvodai pedagógiai munka a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások, szakszerű társadalmi helyzetre érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, megpróbálva

a szülőket partnerré téve, velük

együttműködve, sikeresen ellensúlyozhatók, s ebben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képességüknél fogva kiemelt szerepük, felelőségük van. Általános feladataink

-

ismeretek közvetítése a szülők felé

-

a befogadó légkör az intézményben

-

a gyermekek egyéni fejlesztése

-

humánerőforrás fejlesztése /óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős /

-

kapcsolatrendszer kiépítése /Gyermekjóléti Szolgálat,védőnők,logopédus,gyógypedagógus/ 53

Konkrét feladataink 

gyógypedagógiai ellátás megszervezése szükség szerint



logopédiai ellátás megszervezése



iskola érettségi vizsgálat során szűrés a hátrányok felismerése



akadálymentesítés



képességfejlesztő eszközök beszerzése



segélyezési formák ismertetése

8. Erőforrásaink 8.1 Az óvoda személyi feltételei

A Napsugár Óvoda és Bölcsőde alkalmazottaink száma jelenleg 28 fő. Ebből az óvoda 18 főt foglalkoztat, 10 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus,1 pedagógiai asszisztens 5 dajka, 1 konyhai kisegítő és 1 részmunkaidős adminisztrátor látja el a gyermekek nevelését és az egyéb feladatokat. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, de a dajkával összehangolt munkájuk az optimális feltétele az óvodába folyó munkának. Személyi feltételeink jók, a programban megtervezett

nevelési-fejlesztési

elképzelésekhez

a

szükséges

szakember

háttér

a

rendelkezésünkre áll. Elsősorban a programhoz kapcsolódó továbbképzéseken veszünk részt, de más témákban is képezzük magunkat. Három óvónő szakvizsgával rendelkezik, ebből egy fő közoktatási

vezető,

egy

fő

vezető

óvodapedagógus

egy

fő

fejlesztőpedagógus

másoddiplomával rendelkezik. A német nemzetiségi csoport vezetését, német nemzetiségi végzettségű óvónő végzi. Márialiget és Csemeztanya külterületként hozzánk tartozik, óvodai kísérővel jönnek és mennek haza a gyermekek, ami szintén plusz feladat, de önkormányzati megállapodás alapján végezzük. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásban óvodapedagógus végzi, akinek személye meghatározó a gyermek számára. Az átfedési idő az óvónői párok együttműködéséhez, tervezési feladatainak összehangolásához szükséges. Törekvésünk, hogy a hasonló kvalitású, attitűdbeli óvónők dolgozhassanak együtt, a minél hatékonyabb nevelőmunka érdekében. Két hetes váltásban dolgoznak az óvónők, ez a 54

beosztás tűnt a legoptimálisabbnak a sok kipróbált módszer közül. Az óvónők és a dajkák munka kapcsolata jó, képesek a napi kommunikációra és az összehangolt nevelőmunkára. Dajkáink szakképzettek és nyitottak az innovációra. Törekszünk arra, hogy külső migráció esetén, teremtsünk lehetőséget arra, hogy velük is megismertessük kultúrájukat. Minél kevesebb személyi változásra törekszünk a csoportokon belül, hiszen a gyermekek érzelmileg mindig a megszokott személyhez kötődnek, de sajnos ez objektív okok miatt nem mindig sikerül. Az esztétikus gondozott udvar biztosításához szükséges lenne egy karbantartó – kertész személyre, de ez a kérdés nem megoldott. Heti három órában logopédus jár ki Mosonmagyaróvárról, szükség esetén gyógypedagógus. A község gyermekorvosa és a védőnő folyamatosan ellenőrzi óvodás gyermekeinket.

8.2 Az óvoda tárgyi feltételei

Óvodánk a község középpontjában, tágas, füves udvar közepén helyezkedik el. 1978-ban épült az első két szárny, ekkor a csoportszobák készültek el. 1980-ban a konyha és a tornaterem került átadásra. A csoportszobák világosak, tágasak. Minden csoportszobához külön mosdó helyiség tartozik. Az épületszárnyakat széles folyosó köti össze. Tornatermünk hatalmas, korszerűen felszerelt. Itt bonyolítjuk a közös rendezvényeket: Karácsony, Mikulás, Farsang. Itt zajlanak a művészeti, illetve egyéb jellegű előadások is. Az épületben irodák, szertárak és öltözőhelyiségek találhatók még a felnőttek részére. Minden csoportnak külön udvarrésze van, amit a gyermekek is gondozhatnak. Tujákkal, bokrokkal határoltak el egymástól az udvarrészek, de lehetőség van az együttjátszásra is más csoportokkal. Az udvaron fajátékok, napos és árnyékos részek szolgálnak a gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítésére. Az udvar parkosítása, fák telepítése, gondozása folyamatos. A tornaterem esztétikus, tágas. Az épületszárnyakat összekötő tágas folyosó teret ad az ovi-galériára, és a gyermek munkák folyamatos kiállítására. Az óvodához tartozik egy 350 adagos főzőkonyha is, ahol az óvodásokon kívül iskolások, szociális étkezők is étkezhetnek

55

Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Azokat a tárgyi eszközöket, melyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és biztonságukat figyelembe véve helyezzük el. A csoportban folyó nevelőmunkához a játékok, fejlesztési eszközök, óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, az óvodai tanuláshoz legszükségesebb fejlesztési eszközök az óvónők és a gyermekek rendelkezésére állnak. A költségvetésen kívül pályázatok útján próbáljuk anyagi forrásainkat kiegészíteni. Az eszköztárunkat saját készítésű eszközökkel bővítjük. Tágas,

esztétikus

nevelői

szobánkban

fogadjuk

a

Szülőket

egyéni

problémáik

megbeszélésére, fogadóórára.

8.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése



Óvodánk befogadó készsége új lehetőségeket nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az eredményesség attól függ, hogy menyire sikerül összekapcsolni és összehangolni a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó, a lehetőség szerint ellátó intézményt, a fejlesztési lehetőségeinket a hozzáférhető speciális rehabilitációs, fejlesztő foglalkozásokkal.



Kulcsszereplő az óvodapedagógus. Az, hogy a pedagógus nevelési segítséget tudjon nyújtani, nemcsak megfelelő kompetenciákkal kell rendelkeznie, hanem olyan elfogadó attitűddel kell bírnia, ami segíti a gyermekek fejlődését. A sajátos nevelési igényű gyermek inkluzív óvodai nevelésének sikere a másságot elfogadó környezet, a sérülés specifikus személyi tárgyi feltételek, megteremtésével szolgálja, elősegíti a harmonikus személyiség fejlődését.



Vállaljuk (amennyiben a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak) azoknak a gyermekeknek a nevelését, akik az idegrendszer organikus okra visszavezethető vagy organikus okra vissza nem vezethető biológiai és vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti határok folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak: az észlelés, a kivitelezés- végrehajtás, valamint a szociális- emocionális területen. Integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai feltétele a Tanulási Képességeket

56

Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának a helyi körülmények és lehetőségek figyelembevétele mellett történő javaslata alapján történik.

Jogszabályi háttér: A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó törvények, rendelkezések: Köznevelési törvény 47.§ rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével az óvoda pedagógiai programjának elkészítése az SNI-s gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembevételével. Történik. Az óvoda Alapító Okirata tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését.  Szakvélemények  Fejlesztő felkészítés  Jegyző kötelezési lehetősége  Szakértői bizottság feladatai  Egyéni foglalkozások, fejlesztési tervek, segédeszközök  Szükséges szakemberek A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra: Teljes integráció: A fent felsorolt SNI-s gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. Fejlesztő – segítő pedagógiai környezet megteremtése az alábbiak szerint: 

személyi feltételek biztosítása



rendelkezésre álló tárgyi feltételek biztosítása

Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik, a szakvéleményben leírtak alapján, a fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készíti el. A sajátos nevelési igényű gyerek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik. Lehetséges módszerek az SNI-s gyermeket integráltan nevelő intézményekben. 57

Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek Cél: Hátrányok csökkentése A gyermek felkészítése a későbbi életévekre a további integrációra .A gyakoriság, a módszer a szakember konkretizálva az adott gyermekre a munkatervben kerül meghatározásra. Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek Cél: Kognitív és szociális képességek fejlesztése, gyakorisága, módszer szakember, Felelős meghatározása.  Az SNI-s gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése AZ SNI-s gyermekkel érkező dokumentumok 

szülői dokumentumok: az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények,



szakértői vélemények



pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény, a szakértői



javaslat száma, irattári száma

Az SNI-s gyermekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok 

egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap



egyéni fejlődési napló



értékelés a nevelési év végén



jogszabályi előírások

Szakmai dokumentumok 

Alapító Okirat



Pedagógiai program

Az SNI-s gyermek integrálásának a pedagógiai gyakorlata, folyamata:

58



az eltérő kisgyermek szakértői vizsgálatát előkészítjük,



tájékoztatjuk a gyermek szüleit az őket megillető jogokról,



az SNI-s gyermek kontrollvizsgálatát figyelemmel kísérjük,



a kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt szakirányú végzettségű gyógypedagógust, egyéb szakembert alkalmazunk,



előkészítjük a kisgyermek óvodai fejlesztési tervét,



megszervezzük a rehabilitációs foglalkozásokat,

A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott szakaszai: 

a fejlődés nyomon követése, féléves idő



döntés a beiskolázásról 6 – 7 éves korban, szakvélemény alapján.

9. A program tervezése, elemzése, értékelése, dokumentumok A program sikerkritériumát” A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén” címmel kiemelt program elem tartalmazza. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, mérhető, elemezhető, értékelhető az óvoda nevelési céljának megfelelő munka és a gyermekek fejletségi szintje. A programban meghatározott fejlődés jellemzőit teljes mértékben nem lehet, és nem is kell teljesíteni. Minden esetben a nevelőtestület határozza meg- a gyermek képességeinek, szociokulturális körülményeinek ismeretében-, hogy milyen teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A programhoz a következő szakmai dokumentumok elkészítése szükséges 

Éves munkaterv: készíti az óvodavezető, időkerete: 1 év

Ez a dokumentum hidat képez a program és a gyermekcsoportok elkészített terve között. 

A gyermekcsoportok nevelési terve: készítik: óvodapedagógusok, időkeret. félév 59



A gyermekcsoportok tevékenységi terve: készítik:óvodapedagógusok, időkeret: negyedév



Eseményterv: tervezési időkeret:1 hónap

Ezek a dokumentumok a csoportnaplóban találhatóak melyek tartalmazzák a csoportra differenciáltan vonatkozó szokás- szabályrendszert, a jeles- napokhoz, évszakokhoz, tevékenységi témakörökhöz tartozó anyagokat és az eseménnyel járó szervezési munkánkat. 

Gyermektükör: tervezési időkerete: folyamatos

Tartalmazza:

a

gyermek

anamnézisét,

az

óvónők

megfigyeléseit,

a

gyermekek

képességszintjeit és a fejlesztési elképzeléseket.(Az első héten az anamnézist, a beszoktatás befejezésére a fejlettség szintjének regisztrálását elvégezzük, hogy az egyéni fejlesztéseket tervezni lehessen.

60

Óvodai nevelés Alapprogram Napsugár Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai program

Az óvoda pedagógiai-működési munkaterve Tervezési idő: 1 év Munkaközösség terve Tervezési időkeret: 1 év Gyermekcsoportok nevelési, tevékenység terve - Nevelési terv Időkeret: ½ év - Esemény terv: (szervezési feladatok) Időkeret: évszakonként - Tevékenységi terv Időkeret: évszakonként

Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai Gyermektükör

Felvételi – Mulasztási napló

61

10. Felhasznált irodalom Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012 Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT – TAN Sorozat OKI 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel J.N.Sz.M. Pedagógiai Intézet, 1997. Dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp., Fer – Co KFT. És a Váci Ofszet KFT. 1994. Mérey Ferenc – V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó 1978. Kósa – Szemerkényi: Apáról fiúra Bp., Mózes Kiadó 1973. Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp., Editó Musica 1974. Kiss Tiborné: A gyermekek érzelmei Bp., Tankönyvkiadó 1985. Török Béla: Zenehallgatás az óvodában Bp., Zeneműkiadó 1982. Ope Csabáné: Varázsvessző helyett Tiszavasvári 1994. Az ősz kincsei Keroban Könyvkiadó, Bp., 1993.

62

11. Érvényességi nyilatkozat A helyi nevelési program érvényességi ideje:

-

A nevelőtestület határozata alapján érvényes: 2010. szeptember 01-határozatlan időre

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: 

Hálózatfejlesztés, leépítés,



Szervezeti átalakítás



Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt



Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: 

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének, részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

63

12. Legitimációs záradék

Készítette: Az óvoda vezetője

Dátum: Aláírás:

Elfogadta: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Dátum: ____________________ Nevelőtestülete Aláírás:____________________

Egyetértését nyilvánította: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Dátum: ___________________ Szülői Szervezete Aláírás: ___________________

64