A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi. szám: 87612-1-24/2012. Ea.: Hargitai Attila Kovács Viktor dr. F z István
Tárgy: Kurkó Ferenc Zsolt Baja halastó létesítése - el zetes vizsgálat
H A T Á R O Z A T Kurkó Ferenc Zsolt (6500 Baja, Szarvas Gábor u. 8.) megbízásából a DAVIÉP Kft. (Baja, Tóth Kálmán tér 8. I. emelet 1.) által 2012. február 8-án benyújtott, a Környezetterv 2004 Bt. (6500, Baja, Rókus u. 13/B) által készített, a Baja 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz.-ú 36 ha-os halastó létesítése, azaz a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - továbbiakban R. - 3. számú mellékletének 124 a) pontja szerinti: Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe tevékenység engedélyezésére benyújtott kérelmével kapcsolatban megállapítom, hogy az el zetes vizsgálati eljárás során a tevékenység engedélyezését kizáró okok merültek fel, ezért az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A kizáró okokat az indokoló rész 4-7.oldalain található víz- és talajvédelem, valamint természet- és tájvédelem rész tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalások: 1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve I-R-001/00704-2/2012.számú állásfoglalása: „A Daviép Kft. (6500 Baja, Pet fi Sándor u. 34.) által benyújtott el zetes vizsgálati tervdokumentáció {Baja 0610/19-20, 0613/3, 06142 hrsz-ú területeken 36 ha-os halastó megépítése) alapján az el zetes vizsgálati eljárását lezáró határozat kiadásához környezetegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. Az üzemelés során keletkez kommunális szilárd hulladék gy jtését zárt és fert zésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a b z- és szaghatást is csökkenti. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság I-F-001/1330-1/2012. számú állásfoglalása: „A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint els fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, az engedélyez hatóság fenti hivatkozási számú megkeresése és az elkészített dokumentáció („El zetes vizsgálati dokumentáció 36 ha-os halastó megépítéséhez - készítette: „Kömyezetterv 2004.” Tervez , Tanácsadó és Szolgáltató Bt. 6500 Baja, Pet fi S. u. 34.)alapján TALAJVÉDELM I SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSÁT adja a DAVIÉP Kft. (6500 Baja, Pet fi S.u.34.) által kérelmezett 36 ha-os halastó megépítése tárgyában Baja 0610/19-20, 0613/3. 0614/2 hrsz. el zetes vizsgálati eljáráshoz. A talajvédelmi hatóság álláspontja szerint az el zetes dokumentációban ismertetett tevékenység talajvédelmi szempontból elfogadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható.”
Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf , szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail:
[email protected], Honlap: www.atiktvf.hu
2 3. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda VI-P-001/1831-2/2012. számú állásfoglalása: „Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) megkeresésére benyújtott, a Baja, 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett 36 ha-os halastó el zetes vizsgálata kapcsán érkezett kérelmet megvizsgáltam.
Az esetlegesen elkészítend környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból kikötést nem teszek. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. 4. A Bajai Körzeti Földhivatal 10528/2/2012.sz. állásfoglalása: „Az Alsó- Tísza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság /6701 Szeged, Pf. 1048./ fenti hivatkozási számú megkeresésére szakhatósági állásfoglalásunkat - a DAVIÉP Kft. által készített el zetes vizsgálati tervdokumentáció 36 ha-os halastó megépítésére a Baja 0610/19-20, Baja 0613/3 és Baja 0614/2 hrsz.-okra vonatkozóan - a becsatolt dokumentáció alapján az alábbiak szerint adjuk meg: A Baja 0610/19, a Baja 0610/20, a Baja 0613/3 és a Baja 0614/2 hrsz-ú ingatlanokon tervezett halastó létesítése a term föld velési ágának megváltoztatásának min sül. A m velési ág változás befejezése után a m velési ág változást a szükséges m szaki munkarészekkel és a rendelkezésre álló vízjogi engedélyekkel harminc napon belül be kell jelenteni Hivatalunkhoz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre. A Baja 0614/2 hrsz-ú ingatlanon létesítend út term föld végleges más célú hasznosításnak min sül, és földvédelmi eljárás el zetes lefolytatását igényli. A term föld igénybevétele során törekedni kell arra, hogy a tevékenység végzése - lehet leg- a szükségletnek megfelel legkisebb területre korlátozódjon. 5. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/967-2/2012. sz. állásfoglalása: „Szakhatósági állásfoglalás Baja 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz.-ú ingatlanokon létesítend vizsgálatához
36 ha-os halastó el zetes
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága mint az adott ügyben területileg illetékes els fokú bányászati és földtani szakhatóság a dokumentáció áttanulmányozása alapján meghozta a következ szakhatósági állásfoglalást. A bányakapitányság a hatáskörébe tartozó kérdésekben megvizsgálva a tervezett halastó létesítését megállapítja, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró ok nem merült fel. A tervezett létesítmény környezeti hatását a földtani környezetre maradandónak és jelent snek ítéli. A tevékenység végzését a külszíni bányászat során is alkalmazott módszerrel és technikával végzik a küszöbértéket meghaladó nagyságú területen, ezért a bányakapitányság szükségesnek tartja a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 6. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága I-G-001/04371-2/2012. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A DAVIÉP Kft. (6500 Baja, Pet fi Sándor u. 34.) által benyújtott el zetes vizsgálati tervdokumentációhoz (36 ha-os halastó létesítése tárgyban) külön kikötések nélkül hozzájárulok Szakhatósági hozzájárulásom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
3 Kezel i és egyéb nyilatkozatok: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2852-2/2012. sz. természetvédelmi kezel i nyilatkozata: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi területkezel , hivatkozva a 87612-1-19/2012 ikt. számú megkeresésére, az alábbi nyilatkozatot adja. Az érintett bajai ingatlanok részben - 0610/19-20, vagy teljes kiterjedésükben - 0613/3,0614/2 —a Nemzeti ökológiai Hálózat részét képezik. A 4 ingatlanon nagyobb foltokat foglal el az aranyvessz (Solidago spp.), azonban a terület túlnyomó részén természetközeli, jó állapotú, lápi jelleg , rekettyefuzes-nyaras foltokkal mozaikoló magassásos, illetve harmatkásás mocsár található. Állományalkotó- és tipikus fajok a mocsári-, parti- és éles sás (Carex acutiformis, C. riparia, C. gracilis), mocsári tisztesf (Stachys palustris), fekete nadályt (Symphytum officinale), orvosi ziliz {Althea officinalis), kúszó boglárka (Ranunculus repens), indás pimpó (Potentilla reptans), dárdás laboda (Atriplex prostratá), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári n szirom (Iris pseudacorus), fehér- és rekettyef z (Salix alba, S. cinerea), szürke nyár {Populus x canescens), vízi harmatkása (Glyceria maxima), hegyeslevel libatop {Chenopodium polyspermum}, illetve elszórtan jelen van a zsombéksás (Carex elata). A 0613/3 ingatlanon több foltban el fordul a védett, Natura 2000 jelöl faj kisfészk aszat {Cirsium brachycephalum), összesen ezres nagyságrendben. A fenti vegetáció rendszeres felszíni vízborítást, illetve az év egy részében legalább víztelített talajt indikál. A KNPI megítélése szerint a terület meg rzend természeti értékekkel rendelkezik.” Baja Város Jegyz je 10528/2/2012.sz. nyilatkozata: Szakhatósági állásfoglalás tárgyában írt megkeresésükre válaszolva nyilatkozom, hogy az el zetes vizsgálati tervdokumentációban érintett területek nem tartoznak a helyi kiemelten védett területetek közé, ezért a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján az engedélyezési eljárás lefolytatásához szakhatósági állásfoglalás kiadása részemr l nem szükséges. A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez, mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125.000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmez az eljárás 250.000,-Ft. igazgatási szolgáltatási díját befizette, és az egyéb eljárási költségként felmerült 200,-Ft. postaköltséget megtérítette. I N D O K O LÁ S Kurkó Ferenc Zsolt (6500 Baja, Szarvas Gábor u. 8.) megbízásából a DAVIÉP Kft. (Baja, Tóth Kálmán tér 8. I. emelet 1.) 2012. február 8-án a Környezetterv 2004 Bt. (6500, Baja, Rókus u. 13/B) által készített, a Baja 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz.-ú 36 haos halastó létesítése tárgyú el zetes vizsgálati dokumentáció alapján az el zetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte, és a 87612-11/2012. sz. felhívásra az eljárás 250.000,- igazgatási szolgáltatási díját, valamint az eljárási költségként felmerült 200,-Ft postaköltséget átutalta a felügyel ség részére. Kurkó Ferenc Zsolt a halastó engedélyeztetésére és az engedélyeztetés során történ képviseletére adott megbízást a DAVIÉP Kft.nek, így az eljárás a DAVIÉP Kft. által benyújtott el zetes vizsgálati kérelemre és tervdokumentációra hivatkozva indult meg, és így történt a szakhatóságok bevonása is. A meghatalmazás a tervdokumentáció 17. mellékletét képezi. A tervdokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: Kurkó Ferenc Zsolt Baja, külterület 0610/19-20; 0613/3 és 0614/2 hrsz.-ú ingatlanokon 36 ha-os halastó létesítését tervezi. A tervezett tevékenység a R. 3. sz. melléklet 124 a) pontjába sorolható: Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe, így a felügyel ség döntését l függ en környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Folytatni kívánt tevékenység: Az engedélyes a Baja, külterület 0610/19-20; 0613/3 és 0614/2 hrsz.-ú ingatlanokon 2 db, összesen 36 ha felület halastó kialakítását tervezi, melyekben anyapontyok nevelését kívánja folytatni. A tavakba emellett egyéb halak (busa, compó, kárász) telepítését is tervezik.
4 A tervezett tevékenység jellemz i: Víz- és talajvédelem: A tervezett halastavak kialakítása: 1.sz. tó vízfelület : üzemi vízszint fenékszint: Rézs koronaszint Rézs koronaszélesség: Rézs hajlás: vízoldali mentett oldali
56 000 m2 88,5 mBf 86,5 m Bf 89,00 mBf 3,0 m 1:3 1:2
2.sz. tó vízfelület : üzemi vízszint fenékszint: Rézs koronaszint Rézs koronaszélesség: Rézs hajlás: vízoldali mentett oldali
30 4000 m2 88,5 mBf 86,5 m Bf 89,00 mBf 3,0 m 1:3 1:2
A tavak mesterséges szigeteléssel nem lennének ellátva a talajmechanikai feltárás eredményeire hivatkozva. A talajmechanikai feltárás eredményei szerint a talajvíz szintje a feltárás id pontjában 85,89-86,93 mBf között volt. A tervdokumentáció szerint a tervezett tavak fenékszintje (86,5 mBf) a mértékadó talajvízszint (86,43 m Bf) felett helyezkedik el (mintegy 7 cm), azonban a talajmechanikai fúrások alapján a talajvíz egyes esetekben 86,9 mBf-en helyezkedett el, így a talajvíz a tó vizével közvetlenül érintkezik. A benyújtott dokumentáció szerint a tervezett fenékszinten vízzáró rétegek helyezkednek el, ugyanakkor a talajmechanikai fúrások alapján ez a réteg nem mindenütt található meg (a 2. sz fúrásban csak fekete t zeg és szürke homok szerepel). A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, felszín alatti víz szempontjából a vizsgált terület érzékeny besorolású. A tervezett tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai véd területet. A terület rendelkezésre álló geológiai és hidrogeológiai viszonyai alapján a halastavak tervezett fenékszintje belemetsz a talajvízbe. A vízzáró rétegek a talajmechanikai fúrások alapján nem mindenütt találhatók meg, ennek ellenére szigetelést nem terveznek. A tervdokumentációban ismertetett fúrásszelvények koordinátái nem a vizsgált területre esnek, ezért nem volt eldönthet , mennyiben reprezentálják a terület geológiai-hidrogeológiai viszonyait. Az eredeti geodéziai bemérési és mintavételi jegyz könyveket a tényállás tisztázási felhívásra sem tudták bemutatni, nyilatkozatuk szerint ilyen nem készült. A benyújtott tényállás tisztázás szerint a kés bb megadott, pontosított koordinátákat a MePAR adatbázisból olvasták le. A benyújtott tervdokumentáció szerint nitrogén- és foszfortartalmú m trágyákat kívánnak a tervezett tó vízébe juttatni. A felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. Rendelet 10. § (2) bekezdése szerint tilos szennyez anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezet anyagnak felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése, illetve bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amely közvetlen kapcsolatban van a felszín alatti vízzel. Hulladékgazdálkodás, leveg - és zajvédelem: Hulladékgazdálkodási, leveg - és zajvédelmi szempontból a benyújtott el vizsgálati dokumentáció tartalmilag és formailag megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet el írásainak. Természet- és tájvédelem: A kivitelezéssel érintett ingatlanok külön jogszabállyal kihirdetett védett természeti területnek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület), továbbá Natura 2000 területnek nem képezik részét. Ugyanakkor Baja külterületének különösen rét, legel , nádas, halastó m velési ágú területei (így a túlnyomórészt gyep (rét) m velési ágú tárgyi ingatlanok is) az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: ÉTT.) 3. § (2) a) pontja, valamint 2. számú melléklete alapján a „Dunavölgyi-sík” kiemelten fontos érzékeny természeti területeinek körébe tartoznak.
5 Az érintett ingatlanok részben (0610/19-20 hrsz.), vagy teljes kiterjedésükben (0613/3, 0614/2 hrsz.) a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezik. Az ÉTT. 7. §-a alapján: Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezésit kell megfelel en alkalmazni. A beruházással érintett ingatlanok közül a Baja, külterület 613/3 és 0614/2 hrsz.-ú ingatlanok továbbá természetbeni állapotuk alapján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában 1518/0015. számon külön is természeti (természetközeli állapotú) területként szerepelnek. Az él hely Általános Nemzeti Él hely-monitoring Rendszer (Á-NÉR) szerinti besorolása üde és nádasodó láprétek-rétlápok (kódszáma: D1). A természeti területként lehatárolt két ingatlan, továbbá a Baja, külterület 0610/19-20 hrsz.-ú ingatlanoknak a Dunavölgyi F csatorna (DVCS) 50 méteres parti zónájába es részei fentieken túl ökológiai folyosóként az Országos Területrendezési Tervr l szóló 2003. évi XXVI. Törvény (OTrT.) 3/1. számú mellékletében kijelölésre került Országos Ökológiai Hálózatba is beletartoznak. (Az érintett területek Baja város most elfogadott településrendezési tervében is ökológiai folyosóként vannak lehatárolva, illetve a rét m velési ágú ingatlanrészek Mát (mez gazdasági – természeti), az erd m velési ágú területrészek pedig Ev (védelmi erd ) övezetbe vannak sorolva. A fenti természetvédelmi típusú érintettségek ellenére az érintett ingatlanok vegetációjáról az eredeti dokumentációban gyakorlatilag nem esett szó, a természeti környezetre hatást gyakorló hatások el zetes becslésénél (5.5. pont – 49. oldal) írtak csak annyit, hogy védett növény- és állatfaj nem fordul el a környezetben és a terület állapota sem romlik az építés id szakában, mivel az eleve degradált állapotú „a több évtizedes mez gazdasági tevékenység miatt”. Ezzel szemben az összes rendelkezésre álló térképi információ (I-III., illetve 1958. évi katonai felmérések, 80-as évekbeli topo 10.000-es térkép, 1998. évi hamisszínes SPOT rfelvétel, 2000., 2005. és 2009. évi légifotók) azt mutatta, hogy a terület mindig is vizeny s és természetes vegetációjú terület volt, mez gazdasági m velésnek nem lehetett nyomát látni. Mindezek alapján a felügyel ség 2012.03.29-én kelt 87612-1-6/2012. számú levelével a tényállás tisztázására szólította fel ügyfelet, melyben természetvédelmi szempontból az érintett terület vegetációjának és a rajta el forduló állatfajoknak a felmérését, illetve az él helyet és a rajta el forduló fajokat érint hatások vizsgálatát kérte. A hiánypótlás 2012.07.31-én érkezett a felügyel ségre, melyet az eredeti tervdokumentációval együtt a felügyel ség megküldött a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (a továbbiakban: KNPI), mint a védett természeti értékek természetvédelmi kezel jének, hogy nyilatkozzon a tervezett tevékenységgel kapcsolatosan. A KNPI nyilatkozata 2012.09.10-én érkezett be a felügyel ségre. A hiánypótlás, illetve a KNPI nyilatkozat a következ ket tartalmazza. Hiánypótlási dokumentáció: A hiánypótlási dokumentáció szerint a terület elhanyagolt, a természet által visszahódított, melyen a vegetáció elburjánzott. Jellemz a területen a sás (közönséges sás, mocsári csetkáka) és a területre a sásos rét megjelenés a jellemz . A csatorna két partján és a DVCS felé es területeken jellemz és állandó növény a nád. A fák közül a f z- és nyárfafajok jellemz ek a területre, illetve a terület nyugati felében telepített nyárfás található. Fentieknek megfelel en a növényzetre a ligetes sásos rét megnevezés értelmezhet , míg a terület bels felén már rét jelenik meg, ahol legeltetést is folytatnak. A területen aktív vadgazdálkodás is folyik. A dokumentáció megállapítja, hogy a terület a 2010-es csapadékot megel en és azt követ en sem volt vízzel borított, ezért a Tvt. 23. § (3) d) pontjában meghatározott kritériumok alapján a terület nem tekinthet lápnak sem. El adja továbbá, hogy a területen a tervezés idejéhez képest további 50-60 cm-rel csökkent a talajvízszint, így a területen vizeny s terület már nem található. Ugyanakkor az állatvilággal kapcsolatban megjegyzi, hogy az a Sárközre jellemz . Az él világgal kapcsolatban a következ védett vagy fokozottan védett állatfajok jelenlétét tapasztalták, illetve valószín sítik a területen: éti csiga – Helix pomatia, kecskebéka – Rana esculenta, vöröshasú unka – Bombina bombina, mocsári béka – Rana arvalis, levelibéka – Hyla arborea, vízi sikló – Natrix natrix, kockás sikló – Natrix tesselata, fürge gyík – Lacerta agilis, homoki gyík – Podarcis taurica, mocsári tekn s – Emys orbicularis, egerészölyv – Buteo buteo, csörg réce – Anas crecca, barátréce – Aythya ferina, cigányréce – Aythya nyroca, kerceréce – Bucephala clangula, nádirigó – Acrocephalus arundinaceus, nádiposzátafélék – Acrocephalidae, erdei fülesbagoly – Asio otus. Fentieken túl a csatornákban több halfaj található, továbbá nem védett madár és eml sfajok (balkáni gerle, örvösgalamb, fácán, z, gímszarvas, vaddisznó, róka, nyest, denevérek, pézsmapocok, mezei nyúl) is megtalálhatók a területen. Védett növényfajt a területen nem talált a felmér . A dokumentáció a beruházás megvalósulása során a nagyvad él hely megsz nésével számol, ugyanakkor a kétélt ek, hüll k és vízimadarak tekintetében az élettér növekedését prognosztizálja. A jelenlegi növényvilág a területr l a tó kialakításával együtt elt nik. A KNPI 2852-2/2012. számú nyilatkozata: „Az érintett ingatlanok részben (0610/19-20 hrsz.), vagy teljes kiterjedésükben (0613/3, 0614/2 hrsz.) a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezik. A 4 ingatlanon nagyobb foltokat foglal el az aranyvessz (Solidago ssp.), azonban a terület túlnyomó részén természetközeli, jó állapotú, lápi jelleg , rekettyefüzes-nyaras foltokkal mozaikoló magassásos, illetve harmatkákás mocsár található. Állományalkotó- és tipikus fajok a mocsári-, parti- és éles sás (Carex autiformis, C. riparia, C. gracilis), mocsári tisztesf (Stachys palustris), fekete nadályt (Symphytum officinale), orvosi ziliz (Althea officinalis), kúszó boglárka (Ranunculus repens), indás pimpó (Potentilla reptans), dárdás laboda (Atriplex prostrata), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári n szirom (Iris pseudacorus), fehér és rekettyef z (Salix alba, S. cinerea), szürkenyár (Populus x canescens), vízi harmatkása (Glyceria maxima), hegyeslevel libatop (Chenopodium polyspermum), illetve elszórtan jelen van a zsombéksás (Carex elata). A 0613/3 hrsz.-ú ingatlanon több foltban el fordul a védett és Natura 2000 jelöl faj kisfészk aszat (Cirsium brachycepahlum), összesen ezres nagyságrendben. A fenti vegetáció rendszeres felszíni vízborítást, illetve az év egy részében legalább víztelített talajt indikál. A KNPI megítélése szerint a terület meg rizend természeti értékekkel rendelkezik.” A hiánypótlási dokumentáció, illetve a KNPI nyilatkozata alapján a következ k állapíthatók meg. Bár a hiánypótlási dokumentációban foglaltak alapján a terület nem tekinthet vizes él helynek, a növény- és állatvilág leírásból egyértelm en látszik, hogy legalább id szakosan vízhatásnak kitett területr l van szó. A 2010-2011. évi száraz id szak miatt jelent sen csökkenhetett a talajvíz szintje, azonban a terület karakterfajai túlnyomó többségben még mindig a vízkedvel fajok körébe tartoznak és nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy a fásszárúak körében is a f z és nyárfafélék dominálnak.
6 A fúrási rétegszelvények alapján, több mintában (1-5., 10-11. számú mintákban) is a t zeg különböz formáit (fekete agyagos t zeg, fekete t zeg, fekete humuszos t zeg) mutatták ki, aminek a jelenléte szintén a vízhatásnak kitettséget igazolja, mivel annak hiányában nem indulnak meg t zegképz dési folyamatok. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján vélhet en a teljes terület – els dlegesen a magasabban fekv részek – valóban nem felel meg az ex lege láp kritériumoknak. A leírt növény- és állatfajokból az is látszik, hogy jelenleg egy diverz és értékes területr l van szó, ahol lápi jelleg rekettyefüzes foltokkal mozaikoló magassásos, illetve harmatkákás mocsár, egyöntet nádas és erd folt egyaránt megtalálható. Szintén a diverzifikáltságra utal, hogy a területnek egy része legeltetve van, más része viszont vélhet en alkalmatlan arra (legalábbis az adott állatállománnyal). A hiánypótlásban foglaltak szerint a tervezett halastó els dlegesen a kétélt ek, hüll k és vízimadárfajok életterét megnövelné, ez azonban csak korlátozottan igaz, mert a kétélt és hüll fajoknak a terület mentén húzódó Bajaszentistváni csatornában és Dunavölgyi Öntöz F csatornában jelenleg is megfelel életterük van a szaporodási id szakban, ugyanakkor a nyugalmi id szakban ezen fajok jellemz en víztesten kívüli területen (avar mélyebb rétegeiben, fák gyökerei által körülvett üregekben, nagyobb kövek alján korhadó fák üregeiben, vastagabb nádtorzsa rétegben stb.) telelnek, amelyek viszont a beruházással elvesznének. Egyes állatcsoportok (jellemz en a vízimadár fajok) száma és diverzitása ugyan valóban növekedhet, azonban a növényvilág diverzitása jelent sen csökkenne, illetve a védett és Natura 2000 jelöl fajnak min sül kisfészk aszat állomány is megsemmisülne, továbbá a leírt állatfajok jelent s része is elt nne a területr l az él helyvesztés miatt, vagy megsemmisülne a kivitelezés során. Tájvédelmi szempontból a beruházás szintén kedvez tlen változást okozna, hiszen a jelenlegi diverz él hely-struktúra helyén gyakorlatilag egy mesterségesen kialakított, sokkal egyöntet bb, homogénebb környezet kerülne kialakításra, amely a Sárközre valamikor jellemz , ma már egyébként is csak foltokban fellelhet lápos-mocsaras él hely elvesztésével járna. Mindezek alapján a tervezett beruházás ellentétes a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) foglaltakkal, amely a következ kr l rendelkezik: 4. § E törvény alkalmazásában: b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet els sorban természetközeli állapotok jellemeznek; d) természetközeli állapot: az az él hely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; 5. § (2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehet k, hasznosíthatók, hogy a m ködésük szempontjából alapvet természeti rendszerek és azok folyamatainak m köd képessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. 6. § (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell rizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. 7. § (1) A történelmileg kialakult természetkímél hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemz természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. 7. § (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek meg rzésére; d) m velési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímél használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; 8. § (1) A vadon él szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei meg rzését él helyük védelmével együtt kell biztosítani. 9. § (1) A vadon él szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek m köd képességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. 15. § (1) Természeti területnek min sül, ha a 4. § d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erd , gyep, nádas, m velési ágú term föld; 16. § (1) A mez -, erd -, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímél módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. 16. § (2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. 17. § (1) A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelel en a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. 17. § (2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. 17. § (3) A term föld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mez gazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes él helyeket, valamint a mez gazdasági termelés számára kedvez tlen term helyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell rizni. 42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása.
7 42. § (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás meg rzésér l. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A fentiek alapján a tervezett tevékenység leveg védelmi, hulladékgazdálkodási, zaj-, és rezgésvédelmi szempontból várhatóan nem okoz jelent s környezeti hatást, de a felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. Rendelet 10. § (2) bekezdésébe ütközik, valamint ellentétes a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) foglaltakkal ezért víz- és természetvédelmi szempontból – a R. 5. § (2) bekezdés ca) pontja alapján- a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A felügyel ség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - továbbiakban: Ket. - 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen él ügyfeleket és az ügyfélnek min sül szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A felügyel ség a R. 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2012. március 5-t l közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyz jének. A közlemény Baja Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában 2012. március 5. napjától 2012. március 21. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §-a alapján kerestem meg. A megkeresett szakhatóságok közül a Bányakapitányság kérte az eljárás hatásvizsgálati szakba utalását, de a döntést a fentieknek megfelel en hoztam meg. A megkeresett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai a rendelkez részben szerepelnek. Az indokolással ellátott szakhatósági állásfoglalások: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „A benyújtott el zetes vizsgálati dokumentáció környezet- és település- egészségügyi szempontból kell en kidolgozott, lehet vé teszi a tervezett halastó létesítése és üzemelése során felmerül hatások megítélését. A dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás kialakítása és üzemeltetése nem okoz az el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat, a tervezett tevékenység megvalósításából jelent s környezet egészségügyi hatások nem származnak, ezért a dokumentációt elfogadtam. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként a tervezett létesítmény kialakítására és üzemeltetésére vonatkozóan települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§-ban megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam el . Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól’’ szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. § bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörben eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. § (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A dokumentációban szerepl humuszos term réteg mentésére és hasznosítására vonatkozóan a 90/2008. (Vn.18.) FVM rendelet l.§ (1) bekezdés d) pontja, valamint 2. melléklet 2.4 pontjában foglaltak az irányadók. A beruházó köteles gondoskodni a mentett, esetlegesen helyben fel nem használható humuszos term réteg eredeti funkciójának megfelel hasznosításáról is, melyet a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell. A beruházások megtervezése, megvalósítása valamint az üzemeltetés során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani. Talajvédelmi szempontokat figyelembe véve állásfoglalásunkat a fentiek szerint adtuk meg. Az önálló jogorvoslat kizártságáról a 2004.évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007.évi CXXIX. törvény a 43. §, 44. §, a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése a 4. melléklet 5. pontja, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki.”
8 Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda: „A Baja, 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett 36 ha-os halastó el zetes vizsgálata ügyében 2012. március 19. napján eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2012. április 18. napján jár le. Megállapítottam, hogy a tárgyi munka sem m emléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lel helyet nem érint. Figyelembe véve a terület geomorfológiai adottságait, örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése nem szükséges. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekr l, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. melléklet 3. pontja, illetékességét a Kr. 1. mellékletének 1. pontja határozza meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) illeték visszafizetésre vonatkozó 33/A §.-ban foglaltak alkalmazásának nincs helye. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik” Bajai Körzeti Földhivatal: „Az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság /6701 Szeged, Pf. 1048./ a Baja 0610/19-20, Baja 0613/3 és Baja 0614/2 hrsz – okra tervezett 36 ha-os halastó megépítése ügyében szakhatóságként kereste meg a Bajai Körzeti Földhivatalt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) kormányrendelet 32/A. §. (1) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §. (1) bekezdése alapján. Az el zetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a halastó létesítésével a Baja 0614/2 hrsz-ú ingatlanon párhuzamosan kialakuló út létrehozása term földet érint, ezért szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkez részben leírtak szerint adtam meg. A term földr l szóló 1994. évi LV. törvény 3. §. a) bekezdése alapján „ term föld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, sz , gyümölcsös, kert, rét, legel (gyep), nádas, erd , fásított terület m velési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.” Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (2) bekezdése szerint „ Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezel , illet leg a használó a változás bekövetkezését l, illet leg a tudomásszerzést l számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlan ügyi hatóságnak a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet m velési ágában - ideértve a m velés alól kivett területet is - és a föld min ségében bekövetkezett változást, b) a nyilvántartás tárgyát képez épület, építmény létesítését, illetve lebontását.” A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 3. § alapján „A term föld m velési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelel en - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.” A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése a./ pontja kimondja, hogy a term föld más célú hasznosításának min sül a hasznosítási kötelezettségt l történ olyan id leges vagy végleges eltérés, amellyel a term föld a továbbiakban mez gazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a term föld más célú hasznosítása id leges vagy végleges lehet, a 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet term földet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevev t az e törvényben foglaltak alól. A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése alapján „term földet más célra csak kivételesen, els sorban a gyengébb min ség term föld igénybevételével lehet felhasználni.” A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése szerint „az átlagosnál jobb min ség term földet más célra hasznosítani csak id legesen, illet leg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A term földnek hulladéklerakó céljára történ igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mez gazdasági m velésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb min ség term föld más célú hasznosítása engedélyezhet .” A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (3) kimondja, hogy „ a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglév létesítmény b vítését, közlekedési és közm kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.” A term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11. § (4) bekezdése alapján „ az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelel legkisebb területre kell korlátozni.”
9 A szakhatósági állásfoglalás a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése és a term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 3. §, 10. § és 11. § rendelkezésein alapul. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. §. (9) bekezdése rendelkezik. A területi illetékességr l a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetr l, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartás részletes szabályairól szóló 317/2010. (Xll. 27.) kormányrendelettel módosított 338/2006. (XII. 23) rendelet rendelkezik.” Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság „Kurkó Ferenc Zsolt (6500 Baja, Szarvas G. u. 8.) megbízásából a „Kömyezetterv 2004” Tervez , Tanácsadó és Szolgáltató Bt. (6500 Baja, Pet fi S. u. 34.) elkészíttette a tárgyi tanulmányt és azt 2012. február 08-án benyújtotta környezetvédelmi engedélyeztetés céljából az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. A felügyel ség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalásért 2012. március 20-án megkereste a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányságát. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásunk átvizsgálása alapján megállapítottuk, hogy a tervezési területen, m köd szilárd ásványi nyersanyag lel hely, szénhidrogén szállítóvezeték nem található. A területet lefedi a Kiskunhalas - szénhidrogén megjelölés kutatási terület. Védend földtani értékek, földtani veszélyforrás nem ismert a területen. A benyújtott dokumentáció alapján a 36 ha-os halastó kialakítása során 98675 m (humusszal együtt 177636 m ) ásványi nyersanyag kitermelésére kerül sor, melyb l mintegy 49800 m lesz visszaépítve a töltésekbe. Megállapítható, hogy a földtani környezetet maradandóan átalakítják. Ez a hatás jelent sebb, mint az üzemelés során a földtani környezetre tett hatás. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Rendelet) 1. számú melléklet 10. a) pontja alapján a 25 ha területnagyságtól a külszíni bányászat környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek számít. Mivel a tómeder kialakítása a külszíni bányászat során is alkalmazott technológiával megegyezik és az alkalmazási terület a Rendeletben szerepl küszöbérték feletti, indokolt a hatásvizsgálat benyújtása. A jelen dokumentáció nem tartalmazza, hogy az elterítésre kerül földtani közeg milyen vastagságban fedné a természetes talajt. Milyen hatása lenne a talajra, földtani képz dményekre és a környez területekre a természetes rétegrend megváltozása, a mélyebben fekv agyagos t zeg képz dmények felszínre kerülése? Mit értenek a megmaradó ásványi nyersanyag ideiglenes deponálásán? A Rendelet a 3. számú melléklet 123. pontjában foglaltakra és a fentiekre figyelemmel is indokoltnak tartjuk a hatásvizsgálat lefolytatását, melyben javasoljuk részletes tárgyalását a fenti kérdéseknek. Az állásfoglalást a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben foglalt hatáskör, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet által biztosított illetékesség, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdésben foglaltak alapján adtuk ki. A 2004. évi CXL. tv. 78. § (1) értelmében kérjük, hogy érdemi határozatukat ügyiratszámunkra való hivatkozással szíveskedjenek megküldeni.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség megküldte igazgatóságunkhoz a DAVIÉP Kft. áltai benyújtott, egy 36 ha-os halastó létesítésével kapcsolatos el zetes vizsgálati tervdokumentációt. Ebb l és igazgatóságunk nyilvántartásából megállapítottam, hogy a tervezett halastó megépítése az erd l, az erd védelmér l és az erd gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó erd igénybevételével nem jár, a környez erd területekre káros hatást nem gyakorol. Fentiek érteimében az el zetes vizsgálati tervdokumentációhoz szükséges szakhatósági hozzájárulásom feltételek nélkül megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a f városi és megyei kormányhivatalok mez gazdasági szakigazgatási szerveinek kijelölésér l szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdésében, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésben foglalt hatáskörben eljárva, a 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése és 2. melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1), (3), (6) és (9) bekezdése alapján hoztam.”
10 Vízügyi kezel i és egyéb nyilatkozatok: Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 0448-002/2012. sz. vízügyi kezel i nyilatkozata: „A 87612-1-4/2012. iktatási számú levelükben értesítették Igazgatóságunkat, hogy a DAVIÉP Kft. (6500 Baja, Pet fi Sándor u. 34.) a Baja 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz. alatti területeken létesítend 36 ha-os halastó megépítése tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti el zetes vizsgálati kérelmet nyújtott be. Igazgatóságunknak, mint a Duna-völgyi F csatorna kezel jének - ügyfélként – lehet séget biztosítanak arra, hogy a tárgyi üggyel kapcsolatban nyilatkozatot tegyünk. A megküldött dokumentáció áttanulmányozását követ en nyilatkozatunkat az alábbiak szerint adjuk meg. A benyújtott el zetes hatásvizsgálati dokumentáció alapján a halastavak vízellátását a DVCS 3+758 cskm szelvényéb l tervezi. A halastavak feltöltési vízigénye: 707.344 m3/év vízpótlási vízigénye: 71.280 m3 /év Az igényelt vízmennyiség a Duna-völgyi f csatornában rendelkezésre áll, vízkormányzással biztosítható. Az El zetes vizsgálati dokumentációban szerepl 12 db talajmechanikai feltárás – a feltüntetett EOV koordináták alapján - a tárgyi, Baja 0610/19-20, 0613/3, 0614/2 hrsz.-ú területt l K-i irányban, megközelít leg 3 km távolságban helyezkedik el. El ekre tekintettel nem egyértelm , hogy a talajmechanikai feltárások által szolgáltatott földtani és vízföldtani adatok (talajvízszintek, sekélyföldtani rétegszerkezet és litológiai jellemz k) valóban a tárgyi területre vonatkoznak. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a dokumentáció 35. oldalán a 9. sz. mellékletként említett talajmechanikai szakvéleményt nem tartalmazza a dokumentáció. A talajmechanikai feltárások elhelyezkedésére vonatkozó pontatlanságokból adódóan az sem tekinthet megalapozottnak, miszerint a tervezett halastavak 86,5 mBf. térszínen található fenékszintje vízrekeszt tulajdonságú agyagos üledékeket érintene, és így a felszín alatti vízzel való kapcsolat kiküszöbölése érdekében a tófenék szigetelésére nem lenne szükség. Annak érdekében, hogy a tervezett halastavak a felszín alatti vízre gyakorolt hatása értékelhet legyen, javasoljuk a dokumentáció átdolgozását. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az Országos Vízgy jt -gazdálkodási Terv, illetve az 1-10 Dunavölgyi-föcsatorna vízgy jt gazdálkodási alegységre vonatkozó Vízgy jt -gazdálkodási Terv 03.05. számú térképmelléklete (NATURA 2000 és egyéb védett területek) alapján a tárgyi halastavak létesítésére el irányzott terület az országos ökológiai hálózathoz tartozó egyéb védett területnek tekinthet . Él hely szerint édesvízi mocsár: zsombékos, amelyet mindenfajta zavarástól (halastó létesítés) javasolt megóvni. Árvízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a benyújtott el zetes vizsgálati dokumentáció nem vizsgálja a szivárgás hatását a Duna-völgyi F csatorna lokalizációs töltésére. A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a el írja, hogy a mentett oldali töltésláb (lokalizációs töltésláb) vonalától mért 110 m-en belül, tavat kialakítani, illetve a fed réteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. A tervezett munkálatokkal illetve létesítményekkel kapcsolatos hozzájárulást Igazgatóságunk csak jogosultsággal rendelkez tervez által elkészített részletes talaj feltárás, valamint állékonysági és szivárgási vizsgálat eredményeinek ismeretében tudja megadni. Felhívjuk a figyelmet a következ kre: - A tervezett létesítmények engedélyezése során az Igazgatóságunk vagyonkezelésében lév területeket érint munkálatokra vonatkozóan (pl. vízkivétel, használtvíz bevezetés, töltéskeresztezés) meg kell kérni a kezel i hozzájárulást Igazgatóságunktól. - Amennyiben a Duna vízállása Budapestnél (Budapest lánchídi vízmércén) 200 cm alá csökken, akkor a Ráckevei (Soroksári)Dunán keresztül a gravitációs bevezetés lehet sége megsz nik a Kiskunsági-Dunavölgyi öntöz rendszerbe. Az ebb l adódó vízhiányt a vízhasználó t rni köteles, az ebb l adódó esetleges károkért kártérítési igényt nem támaszthat a csatorna üzemeltet je felé.” A Bácskai-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Szolgáltató Társulat 276/2012. sz. üzemeltet i nyilatkozata az ügyfél képvisel je részére: 2012. május 24-én kézhez vett beadványában az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (továbbiakban: KTVF) 87612-1-6/2012. számú végzésére hivatkozva kezel nyilatkozat kiadását kérte 36 ha-os tavak környezetvédelmi eljáráshoz. A KTVF végzésében foglaltak szerint a nyilatkozatban -többek között- ki kell térni a tavak kialakítása során a csatorna partvonalától való távolságra, a csatorna alatti átvezetésre, valamint a csatorna esetleges befogadóként való használatára, illetve a tavak üzemeltetésére vonatkozóan. A kérelem mellékleteként megküldésre kerül el zetes vizsgálati dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg, figyelembe véve a KTVF végzésében megfogalmazott kérdéskört.
11 A dokumentáció szerint a tevékenység célja halgazdálkodás keretében anyapont nevelése, szaporítása. A cél megvalósítása érdekében két t egységb l álló, összesen 36 hektár terület halastavat kívánnak létesíteni. A dokumentációban felvázolt szaki létesítmény a cél megvalósításához nem megfelel , hiszen a körbeírt létesítmény jellege tipikus horgásztó, mint ahogy Ön is megállapítja több helyen, így többek között a dokumentáció 17,42 oldalain. A leürítésre kerül vizek mennyiségének meghatározása érdekében szükséges a beruházással megvalósítani kívánt célhoz köt létesítmény jellegének m szaki meghatározása, a tervezett technológia pontos leírása, különösen a lehalászás módjának ismertetése. E mellett javaslom a 17. oldalon említett referenciák felsorolását (létesítmény ismertetése, beruházó/üzemeltet elérhet sége stb.). A Bajaszentistváni csatorna befogadóként történ hasznosítását a dokumentáció nem veszi számításba. Esetleges jelleggel befogadóként a DVCS 3+758 cskm szelvényét jelöli meg a vízkivételi szivornyán keresztül, »reverzibilis üzemmódban”. Annak meger sítése érdekében, hogy az el zetes elképzelésekkel szemben (lásd. El zetes jegyz könyv) nem a Bajaszentisváni csatornát kívánják befogadóként igénybe venni, kérem, ismertesse a DVCS üzemvízszintjének figyelembevételével a leürítés módját (a „reverzibilis szivomya” m ködését, id tartamát stb.). A Bajaszentistváni csatorna gravitációs kivezetésének lehet sége bajai vízmérce szerinti 500 cm feletti dunai vízszintnél megsz nik, és a dunai vízállás tartósságának függvényében csak szivattyús átemeléssel lehet a csatorna vizét a befogadóba juttatni. Ezért a fentieken kívül számba kell vennünk a tavak szivárgásából adódó a csatornát terhel többletterhelését (mind mennyiségi, mind min ségi szempontból). A dokumentáció ezt nem tartalmazza. A tóegységek tényleges m szaki jellegének (halastó, horgásztó) meghatározása a felszíni és felszín alatti vizek min sége szempontjából is szükséges. Hiszen a tavak jellege meghatározza a takarmányozás módját és mértékét. Err l a dokumentáció nem tesz említést, annak ellenére, hogy mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek közvetlenül érintettek, ami hatással van a Bajaszentistváni csatornára is. A dokumentáció 35. oldalán a talajmechanikai szakvéleményre alapozva, amely nern lett a dokumentációhoz csatolva, a feltáráskori nyugalmi talajvízszintek matematikai átlagaként határozta meg a tervezési terület átlagos talajvízszint (86,43 mBf) értékét, megjegyezve, hogy a talajvízszint ingadozását a DVCS és a Duna vízszintje nagymértékben befolyásolja. A feltáráskor! értéket a dokumentáció 42. oldalán, a tervezett tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálatakor már mértékadónak, mintegy maximális talajvízszintnek tekinti. A megalapozatlan megállapításból hibás következtetést vont le, miszerint a tevékenység a felszín alatti vízkészleteket nem érinti. A megállapítás megalapozatlanságát támasztja alá az a tény is, hogy a tervezési terület egy része az év nagyobb részében tartósan víz hatásának kitett, talaja vízzel telített. A dokumentációhoz csatolt talajmechanikai feltárások, a hibás EOV koordináták ellenére, egyértelm en rögzítik, hogy a terület egy része t zeges. Az Ön által összeállított dokumentáció alapján az érintett terület bizonyos részei, a természetvédelmér l szóló 1996. évi LIII. tv. 23. § (1) d.) pontja alapján láp területek, amit a törvény országos jelent ség védett területnek min sít. Az érintett terület közelében (3 km), közvetlenül a Bajaszentistváni csatorna mentén belterületi, zártkerti ( lakott ingatlanok mellett a Szent László ÁM K Szakközépiskola Oktató bázisa helyezkedik el, amely a vagyon-, és életbiztonság miatt védend területnek min sülnek. A havária terv összeállítása során e területekre vonatkozóan vizsgálni szükséges a vízzárónak semmi esetre sem tekinthet , helyi anyagból készített körtöltés esetleges töltésszakadása esetén bekövetkez elöntés irányát, nagyságát, kiterjedését, a védend területre gyakorolt hatását. A parti sáv és a csatornakeresztezéssel kapcsolatos megalapozott nyilatkozat kiadására az el zetes vizsgálati dokumentáció nem alkalmas. Erre vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljárásban, megfelel méretarányú, részletes tervek birtokában tudunk nyilatkozni. A parti sáv meghatározásánál a jogszabályban rögzítetteken kívül, a tervezés során figyelembe kell venni a fenntartó gépek fajlagos talajnyomás értékeit is. 2011. december 31-én lépett hatályba a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVL törvény. A Bajaszentistváni csatorna állami és önkormányzati tulajdonban lév részei, illetve a törvény szelleméb l következ en a Bajaszentistváni csatorna mint egységes létesítmény teljes hossza a nemzeti vagyon része. A törvényben a nemzeti vagyonnal való felel s gazdálkodás kritériumainak meghatározása körében súlyozottan került figyelembe vételre a vagyon f rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Ehhez mérten a törvény III. fejezetében került rögzítésre a tulajdonosi joggyakorlás (a vagyonnal való rendelkezés) és a vagyongazdálkodás szigorú feltételrendszere. E törvényi szakaszokra hivatkozva a Társulat az Ön által kezdeményezett kezel i nyilatkozat helyett, mint a Bajaszentistváni csatorna vízjogi üzemeltetési engedélyének jogosultja nyilatkozott. Jelen nyilatkozat nem helyettesíti a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek hozzájárulását.” A fentiek alapján a rendelkez részben foglaltak szerint döntöttem. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell el terjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
12 A felügyel ség jelen határozatot a környezet védelmér l szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – joger re emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határid lejártának napja: a 87612-1-25/2012. sz. végzésben történt meghosszabbítását követ en: 2013. február 1. A felügyel ség a R. 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lév Baja Város Jegyz jének, aki – jelen határozat megküldését l számított 8. napon – gondoskodik annak közzétételér l, továbbá a közzétételt követ 5 napon belül tájékoztatja felügyel ségünket a közzététel id pontjáról, helyér l, a betekintési lehet ség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. 49. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárás díját a 33/2005. (XII. 27) KvVM rendelet 2. § (4)-(8) bekezdése alapján állapítottam meg. A felügyel ség hatáskörét a R. 3. § (1) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. Szeged, 2013. január 17.
Némethy Tímea igazgató megbízásából:
dr. Mader Balázs s. k. mb. hatósági engedélyezési irodavezet
Kapják: 1. Kurkó Ferenc Zsolt 6500 Baja, Szarvas Gábor u. 8. (tv.) 2. DAVIÉP Kft. 6500 Baja, Tóth Kálmán tér 8. I. emelet 1. (tv.) 3. Környezetterv 2004 Bt. 6500, Baja, Rókus u. 13/B (tv.) 4. Bajai Körzeti Földhivatal 6500 Baja, Pf. 8. (tv.) 5. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kecskemét, Pf.: 112. 6001 HKP 6. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Kecskemét, Halasi u. 36. 6000 HKP 7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági F osztály, mint örökségvédelmi szakhatóság Kecskemét, Deák tér 3. 6000 HKP 8. Baja Város Jegyz je 6500 Baja, Szentháromság tér 1. HKP 9. Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom u. 5. HKP 10. Bács-Kiskun Megyei Erdészeti Igazgatóság 6000 Kecskemét, József Attila u. 2. HKP 11. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Kecskemét, Pf.: 186. 6001 HKP 12. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C (tv.) 13. Bácskai-Margittaszigeti Vízgazdálkodási Szolgáltatási Társulat 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 50. (tv.) 14. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. (tájékoztatásul) HKP 15. Hatósági nyilvántartás 16. Irattár
