A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Iktatószám: 65516-3-5/2013. Ügyintéz : Müller Ivett
Tárgy: Kaszálási engedély Hiv. szám: Melléklet: -
Fábiánné Szabados Ágnes 6200 Kisk rös, József A. u. 17.
HATÁROZAT I. A felügyel ség Fábiánné Szabados Ágnes (6200 Kisk rös, József A. u. 17.) kérelmére és részére engedélyezi a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képez , szívességi használatban lév , Kisk rös, külterület 0399/1 és 0214/24 hrsz-ú ingatlanokon a kaszálás végzését az alábbi kikötésekkel I/1. Kaszálás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A kaszálást a felszíni vizek elhúzódása után, de legkorábban július 15-ét követ en lehet végezni, 2013-as évben szeptember 30-ig, 2014-ben pedig augusztus 31-éig legalább 12 cm-es f tarló magasság meghagyásával. A kaszálás megkezdése el tt 5 nappal a területileg illetékes természetvédelmi rt (Kurmai Péter – tel.: 06/30/6066-396) értesíteni kell. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mell l, az ott él állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A terület minimum 10%-át kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat a természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. A zsombékos, lápi nádasok, rekettyés láprétek nem kaszálhatóak. A Solidago sp. fajokkal er sen fert zött területrészek évente kétszer kaszálhatóak virágzás el tt, a természetvédelmi r által kijelölt helyen és id pontban, amelyr l jegyz könyv készül. A területek kaszálása alternáló vagy tárcsás f kasza alkalmazásával történhet. Az él lények általános védelme érdekében, azok menekülésének sikerességét biztosítandó, a kaszálást végz traktor sebessége maximum 10-15 km/h lehet. Az egy id ben adott területen kaszálást végz traktorok közül, közvetlenül egymás mellett 2 gép haladása nem engedélyezett. Kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelez . Ha a kaszálás során a gép el l fokozottan védett madárfaj (pl. túzok) repül fel, a kaszálást azonnali hatállyal fel kell függeszteni és a természetvédelmi rt haladéktalanul értesíteni kell. A szénatermés el állítását – a bálázást – követ en, amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható, lehet leg azonnal, de legkés bb a kaszálást követ 30 napon belül el kell végezni.
I/2. A területeken tilos 1. 2. 3. 4. 5.
nedves, vizes talajon kaszálni, a tápanyag-utánpótlás és trágya kiszórása, növényvéd szerek engedély nélküli felhasználása, felülvetés, gyepfeltörés, az shonos cserjefajok irtása során vegyszer felhasználása, Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf , szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail:
[email protected], Honlap: www.atiktvf.hu
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
a gyepet körkörösen befelé haladva kaszálni, a lekaszált részekkel körbezárni a még le nem kaszált gyeprészeket, kaszáláshoz dobkasza használata, a rendek felszedéséhez, talaj meghajtású rendkezel használata, a kaszálatlanul hagyott foltokban invazív növény állományát fennhagyni, a mechanikai jelleg ápolási munkák (pl. boronálás, hengerezés, fogasolás), a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, a gyep égetése, gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése stb. céljából, gyepeken gépjárm vel közlekedni - kivéve a kaszálást, szénaszállítást-, belvíz gyepterületr l történ elvezetése és a gyepterület öntözése; napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés, gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követ 30 napon túl, ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, vegyszeres módon megakadályozni, a védett természeti terület állapotát veszélyeztet m szaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika cs csere stb.) végzése, területhatárok megjelölése, ideiglenes és állandó építmények elhelyezése engedély nélkül.
I/3. A területhasználó fentieken túl köteles: 1.
2. 3.
A mez gazdasági gépeket olyan m szaki állapotban kell tartani, hogy elkerülhet legyen a m szaki meghibásodás és az abból ered olajszivárgás. Amennyiben mégis olajszivárgás történne, a szennyezett talajt haladéktalanul el kell távolítani a védett természeti területr l, a meghibásodott géppel azonnal el kell hagyni a védett természeti területet és a szennyez dés tényét a természetvédelmi kezel nek haladéktalanul jelenteni kell. Az általa használt gyepterületr l az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani. z esetén nem vegyszeres módon, pl. víz alkalmazásával az oltást haladéktalanul megkezdeni, egyidej leg a t zoltóságot és a természetvédelmi kezel t azonnal értesíteni.
I/4. Invazív növény irtási kötelezettség a Natura 2000 területeken: 1.
2.
A Natura 2000 területek részét képez ingatlanokon az invázív növényfajok megtelepedését, terjedését meg kell akadályozni, a már meglév állományok irtását különös tekintettel a selyemkóróra (Asclepias syriaca), amerikai aranyvessz fajokra (Solidago gigantea, S. canadensis), inváziós fásszárúakra – pl. ezüstfa, galagonya) a kérelmez nek saját költségén kell elvégeznie. Géppel (p. szárzúzás), vagy vegyszerrel történ invazív növényirtáshoz a felügyel ség engedélyét el zetesen be kell szerezni.
Jelen határozat 2014. augusztus 31-ig hatályos. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – külön értesítés nélkül, a közlés napját követ 16. napon emelkedik joger re. Jelen határozat ellen a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.), de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Bajai Kirendeltségére (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton történ benyújtására nincs lehet ség. A határozat elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles. A határozat elleni fellebbezés díja 2.750,- Ft., melyet fellebbezés esetén az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 számú el irányzat felhasználási számlájára kell a fellebbezés benyújtását megel en átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Az átutalási megbízást, csekket (vagy annak hiteles másolatát) a fellebbezéshez csatolni kell. Indokolás Fábiánné Szabados Ágnes (6200 Kisk rös, József A. u. 17.) 2013. március 5-én kaszálásra vonatkozó engedély kérelemmel fordult a Felügyel séghez. Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a szívességi használatában lév , Kisk rös, külterület 0399/1 és 0214/24 hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni 2013-ban.
2
A felügyel ség hatáskörét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19-22 §-ai alapján vizsgálta. A kérelemben szerepl ingatlanok közül a Kisk rös, külterület 0399/1 hrsz-ú ingatlan a Nagy-Csukástó elnevezés , a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képezi, egyidej leg a Kisk rösi turjános elnevezés (kódszáma: HUKN20022) Kiemelt Jelent ség Természetmeg rzési Terület részeként a Natura 2000 hálózatba is beletartozik. A Kisk rös, külterület 0214/24 hrsz-ú ingatlan nem része a Natura 2000 Hálózatnak, ugyanakkor a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képezi. Fenti jogi jelleg alapján a felügyel ség hatáskörét a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. § (1) bek. b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet IV. számú mellékletének 10. pontja állapítja meg. Mindezek alapján a kérelem érdemi elbírálásához az alábbi hiánypótlásra volt szükség: A 4/2010. (II.25.) KvVM rendelet, mely a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendeletet alapján a természetvédelmi hatósági eljárásokban - a kaszálás esetén - az I. melléklet 37. 2.2 pontja alapján 5.500,-Ft, azaz Ötezer-ötszáz forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni átutalással vagy a mellékelt csekken. E mellett igazolni kellett, hogy ügyfél a jogos földhasználója a fenti ingatlanoknak. Fentiek miatt a felügyel ség 2013. 03. 06-án kelt 66516-3-1/2013. számú végzésével hiánypótlásra szólította fel kérelmez t. Ügyfél a hiánypótlásnak 2013. március 18-án eleget tett, az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk másolatát és a földhasználati lapok másolatát beküldte. Tekintettel a szóban forgó ingatlanok védettségére, a felügyel ség 2013.03.06-án kelt 66516-3-2/2013. számú levelével az eljárás megindításáról ügyfélként értesítette a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI.), és egyben lehet séget biztosított arra, hogy a kézhezvételt l számított 10 munkanapon belül írásban tényállást tisztázó természetvédelmi kezel i nyilatkozatot tegyen a tevékenységgel kapcsolatban. A KNPI 2013.04.05-én érkezett 700/2013. számú természetvédelmi kezel i nyilatkozatában hozzájárult a kérelmezett tevékenységhez. A fenti kikötések szerint végzett tevékenység nincs jelent s hatással a Natura 2000 terület jelöl fajaira, azonban annak elmaradása a terület becserjésedését, degradálódását okozhatja, ezáltal a jelöl fajok él helyeinek természetessége csökkenhet. Az el bbiekb l következ en – a rendelkez részben el írtak betartásával – a kaszálás természetvédelmi célokat is szolgál, mely hozzájárul a védett természeti terület/Natura 2000-s terület fennmaradásához. I. A rendelkez részben felsorolt korlátozások részletes indokolása: A kaszálás kezd id pontjára vonatkozó el írások. A kaszálás kezd id pontját július 1. határnapban határozta meg a felügyel ség a természetes és természetközeli állapotú gyepvegetációt alkotó növényfajok termésszórásának biztosítása érdekében, valamint a földön fészkel védett madárfajok (pl. mezei pacsirta, bíbic, stb.) fiókái kirepülésének biztosítása érdekében. A kaszálás módjára vonatkozó el írások. A gyepterület bizonyos %-ának kihagyása a kaszálásból, illetve tisztítókaszálásból a mozaikosság biztosítása miatt indokolt. A terület mozaikosságának minél nagyobb mérv fenntartása elengedhetetlen egyes védett növényfajok, illetve a védett gerinctelen fauna fennmaradása érdekében. A megfelel magasságú tarló meghagyása azért indokolt, mert az alacsonyabban történ vágás a kaszált gyep jellegének nem kívánatos megváltozásához, a mechanikus zavarásra érzékenyebb növényfajok elt néséhez vezethet, a Tvt. 31. §-ában megfogalmazottakkal ellentétes módon. Vadriasztó lánc használatára, a kaszálás kivitelezésére el írt korlátozások. A kérelemben megjelölt területek védett és fokozottan védett madárfajok tényleges és potenciális dürg - és fészkel helyei, melyek meg rzésér l – összhangban a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) foglaltakkal gondoskodni kell.
3
Tvt. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A szénatermés bálázást követ elszállítását – amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható – lehet leg azonnal, de legkés bb a kaszálást követ 30 napon belül el kell végezni. A tarlón túl sokáig hagyott bálák alatt ún. “bálafoltok” alakulnak ki, ami a természetes növényzet pusztulásával jár. Ez természetvédelmi szempontból nem kívánatos, ellenkezik a Tvt. 16. § (2) bekezdéssel (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”). A gyepet körkörösen befelé haladva kaszálni tilos, a már lekaszált részekkel nem lehet körbezárni a még le nem kaszált gyeprészeket. A kaszálást úgy kell végezni, hogy a maradék le nem kaszált gyeprész mindig összeköttetésben maradjon a környez területekkel, és lehet séget nyújtson a gyepben tartózkodó állatoknak az elmenekülésre. Ellenkez esetben a körbezárt gyepfoltokon rekedt védett állatfaj egyedek jelent s része nem menekül el a munkagép el l, hanem a megmaradt folt lekaszálásakor elkaszálja a gép, ellentétesen a Tvt. 43. § (1) bek.-el. A kaszálást végz gép munkasebességének, valamint a munkavégzés id pontjának korlátozása, a két gép egymás mellett haladásának tilalma. Az él lények általános védelme – a sikeres menekülés, valamint az éjszakai pihenés – érdekében tett el írások összhangban a Tvt. rendelkezéseivel. Tvt. 16. § (2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.” Tvt. 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Tápanyag-utánpótlás csak legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat, a m - és szervestrágyázás. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16.§ (2) (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”), illetve 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. Növényvéd szer engedély nélküli felhasználása tilos. A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) g) pontja alapján növényvéd szert védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet felhasználni. Felülvetés, öntözés és gyepfeltörés tilos. A gyep felülvetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait, a vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. § (2) bekezdésével (“a gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni”) ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, ezáltal a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén a továbbiakban természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. § (4) bekezdés (“Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással …történhet.”) figyelembe vételével történhet.
4
Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) tilos. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak a mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16.§ (2) (“ A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”), illetve 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot a Tvt. 18. § (1) bekezdés (“A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.”) ellenében nem kívánt mértékben hozzájárul a nagyobb vízigény , illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához, és ez veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt. 31. §-ban leírtakkal (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellentétes módon. A gyepek égetése tilos. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 21/2001 (II. 14.) a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló Kormány Rendelet 11. § (4) bekezdése (“Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”) és a Tvt. 31. §- (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. Ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, illetve vegyszeres módon megakadályozni tilos. A felsorolt módon történ beavatkozás a gyepvegetáció, valamint a rajta el forduló védett értékek súlyos károsodásával, illet leg pusztulásával járna, amely ellentétes lenne a Tvt. 31. §-ában, illetve 42. § (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért a t z oltását más mechanikai módszerrel, vagy vízzel kell megoldani. Ideiglenes és állandó építmények (karám, itató, pihen hely, kerítés, stb.) engedély nélküli elhelyezésének tilalma. A gyepterületen elhelyezett, els dlegesen az állattartáshoz kapcsolódó építmények, itató- és, pihen hely, villanypásztor, kerítés a terület hasznosítási szabályaiban kiemelked szerepet játszó legeltetési rendet nagymértékben befolyásolja, így kihelyezésük indokolttá teszi a terület legeltetési rendjének ismételt áttekintését, a terület bizonyos –els dlegesen az el bbiekben felsorolt építmények közvetlen környezetét érint , a Tvt. 17.§ (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) bekezdéssel ellentétes módon bekövetkez túllegeltetés, továbbá nitrogénkedvel növényzet elszaporodása következtében. Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából tilos. A gyepek kiterjedésének csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. § (4) bekezdés (“Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással… történhet.”) figyelembe vételével történhet. A gyepeken gépjárm vel közlekedni tilos – kivéve a kaszálást, szénaszállítást. A Tvt. 31. § (1) bekezdésében megfogalmazottakkal alapvet en ellentétes tevékenység. A kaszálás tilalma vizes, nedves talajon. A víztelített, felázott talajon a munkagépek taposási kárának kiküszöbölése érdekében tett el írás a Tvt. 16. § (2) bekezdésében (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él
5
szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni”), valamint a Tvt. 31. §-sában (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) foglaltakkal összhangban. Dobkasza használatának tilalma. A dobkasza használata természetvédelmi szempontból nem el nyös, mivel a tányérok nagy kerületi sebessége miatta jelent s a szívó hatása, ami az apróbb termet állatfajokra jelent veszélyt, ugyanis a legtöbb állat védekezési stratégiája az álcázás, lapulás és nem a gyors menekülés, mivel azt az állatok testmérete és a növényzet s sége sem teszi lehet vé. Az 50 cm széles rend 4-5 nap alatt szárad meg, vagy még egy m veletet, a rend szétdobálását kell beiktatni, amely ismét csökkenti az él lények túlélési esélyeit. Fenti indokok alapján a dobkasza használata alapvet en ellentétes lenne a Tvt. 43. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Talajmeghajtású rendkezel használatának tilalma. Alapvet en ellentétes lenne a Tvt. már többször hivatkozott 16 § (2) bekezdésében, valamint 31. §-ában foglaltakkal. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, továbbá a munkagépek gyepet veszélyeztet szaki javítása tilos. Alapvet en ellentétes tevékenyég a Tvt. 31. §-ában foglaltakkal. Területhatárok megjelölése tilos. A Tvt. 35. § (1) a) pontja alapján védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Kaszálatlanul hagyott mozaikban invazív növény állományát fennhagyni, továbbá az általános irtási kötelezettség el írása. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd -szer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Invazív növényirtási kötelezettség a területeken. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezési értelmében: 1. § (3) Amennyiben a Natura 2000 gyepterület egyben védett természeti terület is, úgy az e rendeletben foglaltakat a védett természeti területekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. 5. § (2) Az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd szer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Az engedély 2014. augusztus 31-ig hatályos. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. § (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. Az ügyintézési határid kezdete: 2013. március 5. A rendelkezésre álló ügyintézési határid 3 hónap, ami 2013. június 5-én járna le. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határid be a hiánypótlásra, valamint a tényállás tisztázására irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed id . A hiánypótlási felhívást 2013. március 6-án postázta a felügyel ség, azt az ügyfél 2013. március 18-án teljesítette. Az ügyféli értesítést, ami tényállás tisztázás is egyben 2013. március 6-án postázta a felügyel ség, azt a KNPI 2013. április 5-én válaszolta meg, tehát az ügyintézési határid be nem számít be 30 nap. Ezért az ügyintézési határid lejártának napja: 2012. július 5. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) bekezdése és a Tvt. 76. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. §-a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A határozatot a felügyel ség a (Ket.) 71-74. §-ai, a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 4. § (4) b) pontja alapján hozta. A jogorvoslati lehet ségr l és az arra nyitva álló határid l a 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése alapján adott a felügyel ség tájékoztatást. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. §-107. §-a rendelkezik.
6
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, 37.2.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. § (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági eljárás – mint közigazgatási hatósági eljárás – megindításáról az érintetteket a 65516-35/2013. számú közleményével értesítette, észrevétel nem érkezett. A felügyel ség a döntését hirdetményi úton a felügyel ség honlapján, illetve a www.magyarorszag.hu oldalon is közli. A hirdetmény útján közölt döntést, a hirdetmény kifüggesztését követ 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a felügyel ség határozatát hatósági nyilvántartásba vette. A felügyel ség felhívja a figyelmet, hogy jelen engedély csak a kaszálás természetvédelmi engedélyezésére vonatkozik. Jelen hozzájárulás semmilyen formában nem használható fel a kapcsolódó egyéb hozzájárulásokban, engedélyekben és azokat nem is helyettesíti. Baja, 2013. április 8. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Tóth Éva s. k. kirendeltség-vezet
Kapják: 1. 2. 3. 4.
Fábiánné Szabados Ágnes, 6200 Kisk rös, József A. u. 17. – Tértivevény Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. – Tértivevény - HKP HNYR Irattár
7
