A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 56.186-4-9/2009. Ügyintéz : Novákné F. Kovács Hedvig Filakné Enyedi Andrea Lovrityné Kiss Beáta dr. Ruzsáli Pál
Tárgy: Dávodi „Augusztus 20” Zrt. egységes környezethasználati engedély
HATÁROZAT
A Dávodi „Augusztus 20” Zrt. részére a Környezetszakért Kft. által 2009. június 16-án benyújtott teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és egységes környezethasználati engedély kérelem alapján egységes környezethasználati
engedélyt
adok a Dávod, Külterület, 0159/4, 0159/10 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 11. b) pontja szerinti – „2000 fér hely (30 kg-on felüli) sertések számára” – tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Neve: Dávodi „Augusztus 20” Zrt. Székhelye: 6524 Dávod Pet fi S. u. 52. KSH szám: 12567247-0150-114-03 KÜJ száma: 100259814 KTJ szám: 100318972 A telephely adatai: Megnevezése: Dávodi „Augusztus 20” Zrt. II.sz. üzemegység-sertéstelep A település statisztikai azonosító száma: 10533 KTJlétesítmény:101611430 NOSE-P kód: 11004 Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás Sertéstenyésztés TEÁOR szám: 01.23 ENAR szám: 2126111
Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 E-mail:
[email protected], Honlap: www.atiktvf.hu
2 Fér helyszám: Állomány
Darabszám
Tenyészkoca
475
Tenyészkan
8
Szopós malac
930
Hízó (H-1)
2 120
Hízó (H-2)
3 115
Tenyészsüld
290
Összesen
6 938
A környezetvédelmi vizsgálatot végz adatai: Neve: Környezetszakért Környezetvédelmi Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Telephelye: 7636 Pécs Illyés Gyula u. 16. A technológia ismertetése Általános leírás: Telephely fér hely kapacitása: 6.938 db sertés A sertéstelep Bács-Kiskun megyében, Dávod község külterületén, a községt l DK-i irányba található. A belterület határa a sertéstelep É-i határától 450 m-es távolságban helyezkedik el. A telep 800 méteres körzetében egészségügyi, oktatási intézmény, élelmiszer üzem nem található. A környez területeken mez gazdasági termel tevékenységet végeznek, dönt többségben szántóföldi növénytermesztést. Az állatok tartására, nevelésére szolgáló, összesen 8 darab istálló mindegyike hígtrágyás rendszer . A folyamatos korszer sítésnek és karbantartásnak köszönhet en az állatok tartására szolgáló istállók megfelel m szaki állapotban vannak. Az állatok fér helyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi el írásoknak.
Szám
Funkció
Fér hely
Terület
tés
2
db
m
1.
Hízlalda
1200
1326
2.
Hízlalda
1200
1326
3.
Hízlalda
1200
1326
4.
(ÚJ) Hízlalda (épül )
1200
1326
5.
Süld nevel
160
256
6.
Utónevel
1800
832
7.
Fiaztató
120
704
Deltacsöves radiátoros f tés
8.
Kocaszállás
608
1280
nincs
9.
Fiaztató
30
135
10.
Utónevel
300
135
Szell ztetés
Etetés
Itatás
nincs
Szabályozott tet ventillátor
Száraz darás önetet
Önitató
nincs
Természetes
Száraz darás etetés
Szopokás önitató
Deltacsöves radiátoros f tés
Száraz darás önetet Szabályozott tet ventillátor
Száraz darás és nedves etet Száraz darás önetet
Önitató
3 A trágyakezelés valamennyi istállóban hígtrágyás rendszer . A rácspados trágyalagúnás technológia során keletkez hígtrágya befogadására gy jt - és elvezet csatornarendszer, gy jt aknák, egy szeparátor berendezés és 4 db földmedence áll rendelkezésre jelenleg. Sertéstelep és hígtrágya tárolók EOVx
EOVy
ÉNy
71396
639236
ÉK
71402
639388
DNy
71044
639283
DK
71065
639461
A telep korszer sítését követ en a szeparátor berendezés elbontásra kerül, és a négyb l három, átalakított, bélelt gy jt medence összes tározókapacitása 11 200 m3 elegend lesz a telepen keletkez hígtrágya 6 havi mennyiségének biztonságos tározására. Az istállók lagúnássá történ átalakítása nagy mennyiség víztakarékosságot tett lehet vé, aminek eredményeképpen nagymértékben lecsökkent az évente képz hígtrágya mennyisége. A hígtrágya hasznosítása jelenleg a környez földterültekre történ kiöntözéssel történik. A TEVÉKENYSÉG LEVEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI tés, h energia termelés: A 2006. évi korszer sítés eredményeképpen a sertéstelep fiaztató és malacnevel épületeibe új korszer , kis h teljesítmény földgázüzem f tési és melegvíz el állításra álltak át. Az egyedi f tési rendszerek kisteljesítmény kazánok – 140 kW alatti teljesítmény ek – kerültek felszerelésre. Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyez forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyez anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetev ivel egyértelm en meg nem határozható b zanyagok. A légszennyez anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Állattartó épületek légtechnikája: Az állattartó épületek diffúz légszennyez forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyez anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetev ivel egyértelm en meg nem határozható b zanyagok. A légszennyez anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. A sertéstelep valamennyi épületében korszer , Fancom típusú automata frekvenciaváltós vezérlés ventilátor, oldalfali légbeejt vel, elszívásos szell ztetés m ködik. Az elhasznált leveg a tet gerinceken elhelyezett ventilátoros elszívó kürt kön távozik, a friss leveg az oldalfalakon található szabályozott légbeejt kön jut az épületbe. Ezáltal a depresszív szell ztetés épületben kisfokú nyomáscsökkenés alakul ki. A fiaztatót és a malacnevel t Hubimat típusú h panellel folyósón keresztül h tik. A hizlaldában evaporatív h rendszer ködik. Az épületek szell ztetését az állatlétszám, életkora, és súlya jelent s mértékben befolyásolja.
4 Hígtrágya gy jtés, tárolás és kijuttatás A keletkez bélsár, vizelet és mosóvíz az ólak, kutricák alatt kialakított rácspados trágyalagúnás technológia során keletkez hígtrágya befogadására gy jt - és elvezet csatornarendszer, gy jt aknák, egy szeparátor és tároló medencék kerültek kialításra. A nyitott felszín tárolókban lév hígtrágyát a környez földterületekre tápanyag utánpótlás céljából kiöntözik. Az állattartási technológia által kibocsátott légszennyez anyagok fajtája és mennyisége nagyban függ az id járási körülményekt l, az állatok által fogyasztott takarmány összetételét l, a trágya tárolásának id tartamától és a trágyában lejátszódó átalakulási folyamatoktól. A légszennyez anyag kibocsátások, mint összetev ivel egyértelm en meg nem határozható b zanyagok jelentkeznek. Az állati ürülék a nitrogént eredend en szerves vegyületek formájában tartalmazza. Az összes nitrogén egy – állatfajoktól és korcsoportoktól függ – része (~ 25-50%) ezen belül könnyen bomló, un. ammónium nitrogén formájában van jelen, amely leginkább a vizeletben koncentrálódik. A szabadba kerülve megindul ennek bakteriális lebontása, a képz ammónium-vegyületekb l pedig gáznem ammónia válik ki, amely a leveg t szennyezi, egyben pedig a hasznosítás szempontjából tápanyag veszteséget jelent. A lebontás intenzitását a trágya leveg vel érintkez felületének nagysága, a felületközeli légmozgás sebessége, a trágya h mérséklete, valamint víztartalma jelent sen befolyásolja. A lebomlás visszaszorítása, ezzel az ammónia-emisszió csökkentése a trágyakezelés, tárolás és kijuttatás valamennyi fázisában fontos. Az ammónia emisszió csökkentésére hígtrágyák esetén a szabad trágya-felszín és a légmozgás csökkentése, a felület takarása, valamint a trágya felmelegedésének gátlása ad lehet séget. A hígtrágyát a tározó töltésén elhelyezett traktorhajtású szivattyúval, gyorskapcsolású nyomóvezetéken át egy csévél dobos öntöz berendezéssel juttatják ki. Az öntöz szivattyú, szívó- és nyomóoldali szerelvények, cs vezetékek és az öntöz gép üzemeltetése id szakos. Takarmányozás: A sertéstelepen az állatok számára a szükséges mennyiség takarmány legnagyobb részét helyben állítják el a takarmánykever üzemben, kisebb részét vásárolják. A szükséges szemestakarmányt maguk termelik és raktározzák, a premixeket, fehérjehordozókat és adalékanyagokat küls cégekt l szerzik be. A telepen a takarmányfogyasztást naponta ellen rzik, és igény szerint naponta rendelik a kever l. Az istállóépületekbe a takarmányt ömlesztett kiszerelésben cs vezetéken szállítják az épületek mellett elhelyezett takarmánysilókba, ahonnan az adagolást kézi, vagy gépi segítséggel valósítják meg. A takarmánykever höz légszennyez pontforrás nem csatlakozik. Járm forgalom hatása a leveg re: A telephelyre érkez , valamint a telephelyen belüli járm mozgás nem jelent s, így az ebb l származó légszennyez anyag kibocsátás sem számottev . A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkez hulladékok gy jtése, kezelése:
Az állati eredet hulladékokat a telephelyen saját kisteljesítmény állati hulladékéget berendezésben ártalmatlanítják, mely berendezés rendelkezik a Bács-Kiskun Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal 12.1/2689-6/2008. ikt. számú engedélyével. Az állati
5 eredet hulladékokat az égetésig nem gy jtik, az elhullást követ en azonnal beüzemelésre kerül az éget berendezés. A hulladékégetésb l származó hamut 160 l-es m anyag, zárható gy jt edényzetben gy jtik. Az állatgyógyászati hulladékokat, a telephelyen felhasznált fert tlenít szerek kiürült göngyölegét, az összegy jtött veszélyes hulladékokat egy külön álló kis terület , zárható raktár épületében, 1 db 20 l-es zárható gy jt edényzetben gy jtik, az állategészségügyi hulladékokat szerz dés alapján a Design Kft-nek adják át. A takarmány ömlesztett formában kerül be a telepre, így ebb l nem keletkezik hulladék. A telep gépeinek karbantartását a Társaság karbantartó m helyében végzik, a kocsimosás is gépm helyben történik, a sertéstelep területén gépkocsi mosás nincs. A telephelyen a szelektív hulladékgy jtés megoldott. Települési hulladékok gy jtése, kezelése: A kommunális hulladékokat 2 db 110 l-es edényzetben gy jtik, amit a Fels -Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállít el heti egyszeri alkalommal, szerz dés alapján. Telephelyen keletkez hulladékok mennyisége: Hulladék Megnevezése
EWC kód
Nem fert betegségben elhullott állati tetemek
02 01 02
Kazánhamu és salak
19 01 12
Állatgyógyászati hulladék
18 02 02*
Kommunális hulladék
20 03 01
További kezelés Helyszínen történ a helyszínen hasznosítás Égetés hullaéget berendezésben
Telephelyen kívüli kezelés módja
nincs
nincs nincs
Mez gazdasági hasznosítás Átadás engedéllyel rendelkez nek Átadás ártalmatlanításra
Hulladék nyilvántartás: A cég a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zaj- és rezgésvédelem: Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvez , mert mez gazdasági-üzemi területen, az összefügg lakott területt l távol helyezkedik el. A legközelebbi védett terület a telep szélét l 450 m-re, az ólaktól 500 m-re található.
6 A telephely Dávod település központjától délre, a község belterületi önkormányzati tulajdoni gy jt útján keresztül lehet megközelíteni. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedés , a szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához képest kis mértékben, és átmeneti jelleggel emeli csak a környezet zajterhelését. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A vízellátórendszer f bb m szaki adatai: A telep vízellátását 1 db mélyfúrású kút biztosítja. A kút a 60.649-3/2001. számon kiadott, K5K1344/05. számú határozattal módosított vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik. Víztermel kút adatai: OKK száma K-46 Talpmélység EOV koordináták:
51 m X = 71390 m Y =639430 m Víztípus II. osztályú rétegvíz Vízmennyiség mérése vízórával történik. Vízhasználat célja: gazdasági célú, állattartó telep Lekötött vízmennyiség: 40.000 m3/év. 2008. évben a vízfelhasználás 22.000 m3/év volt. Jellemz vízhasználatok: Szociális célú vízhasználat: Technológiai vízhasználat:
3 m3/d 100 m3/d
A vízhasználatokat és a kihelyezett hígtrágya mennyiségét folyamatosan mérik. Kommunális és technológiai szennyvizek gy jtése, kezelése: A 3 m3/nap mennyiség kommunális szennyvíz a szociális épületben keletkezik, melynek kezelése b vített oldómedencében történik, majd szikkasztásra kerül. Az oldómedence szikkasztási felülete 33 m2 A kommunális szennyvíz 2008. évi mennyisége 800 m3/év: Hígtrágyakezel - hasznosító rendszer: A Társaság 2006. és 2007. év folyamán technológiai korszer sítését hajtott végre, amely során a tartástechnológia nem változott (maradt a hígtrágyás tartástechnológia), azonban az épületek rácspadlója alá lagúnákat alakítottak ki. Ennek eredményeként csökkent a sertéstelep vízfelhasználása, aminek köszönhet en csökkent a kibocsátott hígtrágya éves mennyisége. Az istálló épületek fér helyszáma korszer sítés során nem változott. A 2007. év második felét l már a korszer sített telep üzemel. A telepen keletkez hígtrágya a lagúnákban gy lik össze, majd onnan gravitációs csatornákon át a telepi (50 m3-es) gy jt -átemel aknákon keresztül, egy átemel homogenizáló szivattyú a hígtrágyát közvetlenül, vagy közvetve – egy fázisbontón át – juttatja a jelenleg négy medencés tározómedencékbe. A fázisbontás során mintegy 10 % szilárd résszel számolhatunk, így a megmaradó híg fázis kerül kiöntözésre az engedélyezett területeken.
7 A jelenleg 4 medencéb l álló hígtrágyagy jt medence-rendszer az alábbi kapacitási paraméterekkel rendelkezik: T1 2.200 m3 T2 4.500 m3 T3 4.500 m3 T4 2.100 m3 A medencék döngölt agyag borítású földmedencék, összes tárolókapacitásuk 13.300 m3. A fázisbontóból a hígtrágya a T1 jel medencébe jut, majd onnan gravitációs úton jut a T2 T3 T4 jel medencékbe. A fázisbontóban a fázisbontás során leválasztott trágya (szilárd fázis) egy betonozott, peremmel ellátott trágyatérbe, majd trágyaszarvasba és a növénytermesztés igényének megfelel en szántóföldön kiszórásra kerül. A gy jt medencékben lév hígtrágyát kiöntözés el tt traktormeghajtású kever vel homogenizálják. A trágyatároló m tárgyak m szaki védelmének kialakítására vonatkozó határid 2010. október 31-ig lett meghosszabbítva. A trágyatároló m tárgyak m szaki védelmének kialakítására a határid hosszabbítást a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel ség 4401-3/2008. számú határozatában adta meg. 2007. folyamán a keletkez hígtrágya 13.000 m3 /év mennyiség, a felhasznált vízmennyiség 30.000m3/év volt. 2008. évben csökkent a felhasznált vízmennyiség (22.000 m3/év) és a keletkez hígtrágya (11.960 m3/év) mennyisége is.. A jelenleg 4 medencéb l álló hígtrágyagy jt medencerendszer összes tárolókapacitása: 13.300 m3. A tapasztalati adatok alapján az éves szinten keletkez hígtrágya mennyiség biztonságos gy jtésére és tárolására elegend , és kielégíti a vonatkozó 59/2008.(IV.29.) Korm. rendelet 8.§ (5) bekezdésében foglalt el írást (6 havi befogadási kapacitást) A hígtrágya hasznosítás szántóföldi kihelyezéssel történik a Bács-Kiskun Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal 12.1/3235/6-TAL/2008. számú engedélye alapján. Az engedély alapján összesen 88,1785 ha szántóterületen lehet, az évente képz hígtrágya mennyiségb l 8000 m3-es mennyiséget kiöntözni. Az öntözés jelenleg, a tározó töltésén elhelyezett traktorhajtású szivattyúval, gyorskapcsolású nyomócs vezetéken át egy csével dobos öntöz berendezéssel történik. Az öntöz szivattyú, szívó- és nyomóoldali szerelvények, cs vezetékek és az öntöz gép üzemeltetése id szakos, a hígtrágya kiöntözésének megfelel . Az öntözési id szakok (átlagos) száma 5. Csapadékvíz elvezetés: A tiszta övezeti csapadékvizek gy jtése és elvezetése megoldott a telepen. Az istállók tet vizeit csatornarendszer gy jti össze és vezeti le az épületekr l a telepen meglév csapadékárkokba, ahonnan elszikkadnak. A trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik a sertéstelepen, mivel az istállókhoz nem tartozik kifutó, a tartásmód pedig zárt. Mivel a telepen nincs istállótrágya mozgatása, ezért a burkolt és nem burkolt felületek nem szennyez dhetnek trágyával, azaz a trágyával szennyezett csapadékvizek keletkezése kizárt. Monitoring: A sertéstartás üzemelésének ellen rzésére a telepen üzemelési vízjogi engedéllyel rendelkez kiépített monitoring rendszert üzemeltetnek.
8 I. A telepen és a kiöntözési területek mellett 1999-ben talajvízszint észlel kutak épültek, melynek vízmin ségét rendszeresen vizsgálják. A vízjogi üzemeltetési engedélyt az AlsóDuna völgyi Vízügyi Igazgatóság adta ki, 60.649-3/2001. számon. A kutak paraméterei az alábbiak: MF-1. jel kút: EOVx: 71250 m, EOVy: 639400m MF-2. jel kút: EOVx: 70300 m, EOVy: 639500m Talpmélység: 10,4 méter II.
2005. évben létesült három darab monitoring kút, a vízjogi üzemeltetési engedély száma: K6K4670/06. A kutak paraméterei az alábbiak: F1 jel kút: EOVx: 71079,76 m EOVy: 639462,72m Talpmélysége: -6,0 m F2 jel kút: EOVx: 71051,37 m EOVy: 639365,44m Talpmélysége: -6,0 m F3 jel kút: EOVx: 71390,81 m EOVy: 639248,77m Talpmélysége: -7,0 m
A területen 5 db feltáró, mintavételi fúrást mélyítettek 6-10,4 m talpmélységgel, a tevékenységgel okozott szennyezettség feltárására és a szennyezés lehatárolására. A vízmintákból többek között ammónium, nitrát, foszfát tartalmat mértek. A kutak mintázása félévenkénti rendszerességgel történik. A laborvizsgálati eredményeket a 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes miniszteri rendelet határértékeinek figyelembevételével értékelték: Összességében elmondható, hogy a több évtizede folytatott tevékenység hatása kimutatható a talajvízben, de a szennyezés mértéke csökken tendenciát mutat. A szennyezés megsz nése a hígtrágya tároló medencék teljes vízzáró szigetelésével érhet el.
Elérhet
legj obb technik a
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából elkészült a nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozó „Útmutató az Elérhet Legjobb Technika meghatározásához” cím dokumentáció. A BAT összefoglalva a következ ket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható m szaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szint védelme szempontjából. A sertéstelepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszer bb és a környezet védelmét megfelel en biztosító technológiák követelményeinek, mert korszer etet rendszer, és megfelel tartástechnológia a hulladék képz dést minimalizálja. A telepen alkalmazott technológia intenzív rácspados, lagúnás tartástechnológia, kiépített hígtrágya lagúnákkal az istállók alatt. Az istállók, az épület alatti cs vezetékkel csatlakozva a telepi hígtrágya gy jt vezetékre, ami aknákon keresztül szállítja a hígtrágyát a hígtrágya tároló medencékbe. A keletkez hígtrágyát mez gazdasági területeken hasznosítják.
9 A sertéstelepi tartástechnológiából ered en az egyik legnagyobb mennyiségben keletkez állati eredet hulladék a telephelyen engedéllyel rendelkez éget berendezésben ártalmatlanításra kerül, az így keletkez nem jelent s mennyiség kazánhamu és salak hasznosításra kerül. BAT-nak való megfelelés: Az istállókban a tömör padló rész és rácspadozat megfelel lejtéssel lett kialakítva, amely el segíti az ürülék és vizelet minél nagyobb mérték leszivárgását az elvezet csatornákba. A padozat alatti elvezet csatornákban a pangó hígtrágya nem jellemz , a megfelel lejtéseknek köszönhet en a tárolókba ürítik. Az ólak megfelel szell ztetését az automatizált szell zési technológiája, beépített rendszer együttesen garantálja. A sertések fér hely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. A sertések különböz életciklusaira összeállított takarmánykeverékeket szakember választja és határozza meg. A trágya leveg vel való érintkezésének idejét az alábbi módszerekkel minimalizálják: Az épületekben a padozatot és rács felületét napi gyakorisággal takarítják. A rácspadozat helyes arányának megválasztása és az elvezet csatornák együttesen biztosítják a hígtrágya miel bbi elvezetését az épületpadozata alatt lév , szigetelt medencékbe. A hígtrágya okozta kellemetlen szaghatások csökkentése érdekében, a tároló medencékbe b zanyagok lebontását el segít anyagokat adagolnak.
EL ÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei: 1. A tevékenységet úgy kell ellen rizni, végezni, a létesítményt m ködtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyel ség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdés szerinti jelent s változtatásnak min sül, nem valósítható meg a felügyel ség engedélye nélkül. 3. Az engedély a maximális állatlétszámra vonatkozik. 4. Az állatok fér hely számában történ bármely változtatás csak a felügyel ség el zetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellen rzésének, végzésének és m ködtetésének pontos megjelölését tartalmazza.
10 Szab ályo k a tevéken ység végzése során Óvintézkedések: 5. Az engedélyesnek m ködése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelel intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felel sségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 6. Az engedélyes köteles megfelel eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelel továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelent s hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekr l megfelel feljegyzéseket kell készítenie és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végz személyzetnek megfelel végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felel sségi körüket érintik. 10. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felel sség: 11. A létesítmény m ködtet je a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet el írásai vonatkoznak, elérhet legyen a felügyel ség felügyel i számára a telephellyel összefügg környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 12. Az engedélyes köteles a felügyel ség részére az engedély kiadását követ en az utolsó naptári évr l (január 1-t l december 31-ig terjed id intervallumról) március 31-ig, és ezt követ en minden évben március 31-i határid vel a benyújtást megel naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyel ség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyel ség részére” cím fejezetben el írtakat. 13. Lakossági érdekl désre az engedélyes köteles id ben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.
11 Kártev k elleni védekezés: 14. Az engedélyes köteles megfelel telephelyen a kártev k ellen.
és folyamatos védekezésr l gondoskodni a
Indokolás: Olyan megfelel háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megel en, amely lehet vé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelel adatszolgáltatást. Értesítés: 15. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyel séget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyel ség által megjelölt hatóságot a lehet ség szerinti minél rövidebb id n belül, de legkés bb 24 órán belül, a következ események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységb l ered nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a leveg vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürg s beavatkozást igényel/igényelhet. 16. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehet ség szerinti legkisebb mérték re való csökkentése és a megismétl dés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményr l. A felügyel ség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkez hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a leveg vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürg s beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehet legrövidebb id n belül, de legkés bb 24 órán belül a következ hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séget (Szeged, Fels Tisza-part 17., telefon: munkaid ben a 62/553060, fax: 62/553-038, munkaid n kívül, indokolt esetben: 30-9382-389) a leveg , a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/502-010, fax:76/502-013): z és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/503-370, fax: 76/328-008): fert zés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézetét (5600 Békéscsaba, Gyulai út 61. telefon: 66/540-690, fax: 66/322622): az emberi egészség veszélyeztetése esetén.
12 Indokolás: Az események kapcsán történ értesítés szabályainak el írása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Er források felhasználása El írások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészít k, segédanyagok, állatgyógyászati anyagok, fert tlenít szerek, stb.), keletkez anyagokról (trágya, hígtrágya) és az állatlétszámról korcsoportonkénti megoszlásban nyilvántartást vezetni. Határid : folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határid : 5 évente, els alkalommal az engedély joger re emelkedését követ 5. év (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként). 20. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról külön-külön technológiánként (takarmánykeverés, szárítás, állattartás). Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. (egységnyi tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást is). Határid : folyamatos. 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (bels energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehet séget. Az engedélyes köteles az energetikai audittal kapcsolatosan a felügyel séggel folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhet el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határid : 5 évente. 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határid : folyamatos. Indokolás: A telephely m ködése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. Leveg védelmi el í rások Állattartó épületek:
13 Az állattartó épületek, mint források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. Az állattartó épületek szell kürt in keresztül a környezeti leveg be az állattartásra jellemz szag anyag diffundál. El írások: 23. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehet legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mérték re csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyez anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkez légszennyez anyagok mennyiségét is. 24. Az állattartó épületekben minimum napi rendszerességgel kell alapos takarítást végezni. 25. Az épületek szell zési rendszerét folyamatos karbantartással megfelel m szaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelel en üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelel komfortérzetét, az optimális h mérsékletet, el segítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. Indoklás: Az állattartó épületek, a szell zési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája leveg védelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyez források alacsony légszennyez anyag kibocsátását. A fenti el írások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Takarmányozás: Az állattartótelep közvetlen szomszédságában m köd takarmánykever érkezik az állatok életkorának megfelel összetétel takarmány.
l cs vezetéken
El írások: 26. A tároló silók diffúz kiporzását a rendszer csatlakozó pontjainak zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell el zni. 27. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehet legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mérték re csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyez anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkez légszennyez anyagok mennyiségét is. 28. Az évenkénti takarmány összetétel és felhasználás vizsgálat keretében részletesen elemezni kell, hogy a telepen etetett takarmányok megfelelnek-e az aktuális takarmányozási követelményeknek, kutatási eredményeknek. Különös részletességgel kell elemezni a takarmányok beltartalmának megfelel sségét. Indokolás: A takarmányozás folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyez anyag kibocsátást. A fenti el írások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani.
14 tés, h termel berendezések: 2006-os korszer sítést követ en egyedei f tési rendszereket építettek ki. A 35-78 kW teljesítmény gázüzem -berendezések nem min sülnek bejelentés köteles légszennyez pontforrásoknak. Trágyakezelés, trágyatárolás-kijuttatás A zártrendszer hígtrágya tározók és a zárt rendszer adapterrel szerelt kijuttató berendezések mint források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. A 2 db zártrendszer hígtrágya tároló légz in keresztül és az adapterekb l kijuttatott hígtrágyából a környezeti leveg be az állattartásra jellemz szag anyag diffundál. A hígtrágyakezelés-tárolás-kijuttatáshoz kapcsolódó források jellege miatt a légszennyez anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. El írások: 29. A felszámolandó tározóból a kitermelt iszapot a legrövidebb id n belül szállítójárm re kell pakolni és a területr l elszállítani, a minél kisebb b zterhelés miatt. 30. A hígtrágya szántóföldi kihelyezést követ 24 órán belül a talajba bedolgozandó. 31. A hígtrágya tározókból a hígtrágya term földre történ kihelyezések kezdési id pontját és tervezett id tartamát el zetesen a felügyel ségre és a Dávodi Polgármesteri Hivatalba írásban mindenegyes alkalommal be kell jelenteni. Indokolás: A trágyakezelés-trágyatárolás-kijuttatás technológiája megfelel a BAT leveg védelmi követelményeinek. Az el írások a trágyakezelés-trágyatárolás technológiájához kapcsolódó források b zkibocsátását hivatottak mérsékelni, mind rövid, mind hosszú távon. Védelmi övezet A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6.§ (6) és (7) pontja lehet séget ad a meglév állattartó telepek b vítése esetén a védelmi övezet csökkentésére. A védelmi övezet csökkentését az eljárásba bevont szakhatóságok nem kifogásolták. A védelmi övezetet a telep súlypontjának tekintett origótól (EOV: X: 71225 m; Y: 639340 m) számított 300 méterben állapítjuk meg. El írások: 31. A megállapított védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdül épület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerül , illetve már m köd légszennyez források m ködésével összefügg építmény. 32. Az állattartó telepre szakági tervez által készített fásítási programot kell a felügyel ségre benyújtani, és azt jóvá kell hagyatni. A fásítási programot úgy kell megtervezni, hogy a telep korszer sítését követ en, az épületek és a hígtrágya tározók
15 elkészültét követ tereprendezéssel együtt valósuljon meg. A fásítási programot a telep épületeinek és tározóinak elkészültét követ 2 éven belül be kell fejezni. 33. A telep ével és egynyári növényeit folyamatosan gondozni, az elpusztult egyedeket pótolni kell. Indokolás: Az állattartó telepen meglév és betervezett átépítések, korszer sítések és az el írások együttesen biztosítják a környezet minimális terhelését.
Hullad ékgazdá lkodás El írások: 34. Az állati hulladékéget ben kizárólag a saját telephelyen keletkezett, a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. és 4. § alapján 2. és 3. osztályba sorolt állati eredet hulladékok ártalmatlaníthatóak. 35. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév , bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gy jteni. 36. Az állati eredet hulladékokat a lehet leghamarabb ártalmatlanítani kell, ártalmatlanításig elkülönített, zárt, csöpögés mentes konténerben kell gy jteni. 37. Az állati hulladékok gy jtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet el írásait. 38. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gy jtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet el írásait kell betartani. 39. A keletkez veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adható át. 40. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefügg anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyel ség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 41. Az üzemeltet nek naprakész nyilvántartást kell vezetnie az elégetett állati hulladékok kategóriájáról, fajtájáról, mennyiségér l, valamint az égetés paramétereir l, dátumáról. 42. A nem teljesen elégett állati eredet hulladékokat nem szabad a hulladéklerakóban elhelyezni, illetve más módon ártalmatlanítani, azokat újra kell égetni. A keletkez égetési termékek mennyiségét és ártalmasságát a lehet legkisebbre kell csökkenteni, megfelel ártalmatlanításáról, gondoskodni kell 43. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkez hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyel ségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet el írásai szerint. 44. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a 2000. évi XLIII. törvényben el írtakat kell betartani.
16 Indoklás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. Zaj- és rezgésvédelem El írások: 45. Az üzemi zaj vonatkozásában a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. 1. sz. melléklete szerinti LTH = 50 / 40 dB(A) zajterhelési ill. az MSZ 13-111:85. sz. szabvány 3.2. pontja szerinti LKH = 70 dB(A) zajkibocsátási határértékeknek kell teljesülniük a környez védend homlokzatok el tt 2 m-re ill., a telekhatáron. Indoklás: A zajterhelési határértékek teljesülését számításokkal igazolták, ezért egyéb feltétel el írása nem szükséges. A sertéstelep üzemeltetése során közvetett hatásterület kijelölésére nincs szükség, mivel a m ködéshez kapcsolódó járm forgalom zajkibocsátása csak jelentéktelen változást okoz. Felszíni és felszín alatti vizek, va lamint a földtani kö zeg véde lme El írások: 46. A nyíltszelvény csapadékvíz elvezet árkok folyamatos tisztítást igényelnek vízvezet képességük fenntartása érdekében. 47. Hígtrágya, trágyalé kizárólag szivárgásmentes, szigetelt medencében tárolható. A tároló medence szigetelését úgy kell megválasztani, hogy a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Határid : 2010. október 31. 48. A tárolónak legalább 6 havi hígtrágya befogadására kell elegend nek lennie, hogy biztosítva legyen a tilalmi id szakban a biztonságos hígtrágya tárolás. 49. A sertéstelepen a takarékosabb vízfelhasználása érdekében felül kell vizsgálni a telep vízmérlegét - technológiáját. Az átvilágítás és a vízfogyasztást mér berendezések elhelyezésére vonatkozó tervet kell benyújtani a felügyel séghez. Határid : 2010. március 31 50. Az átvilágítással gazdaságilag is indokolt helyeken vízmér -órákat kell felszerelni (f és mellékmér k felszerelése a vízellátó rendszeren). Határid : 2010. október 31. 51. A hígtrágya mez gazdasági területen történ elhelyezését december 1. és február 15. között nem lehet folytatni. 52. Az Kft.-nek vízmin ségi kárelhárítási tervvel rendelkezik – határozat száma: 55.0021-1/2008. -, az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelel en kell rendkívüli események esetén a szükséges beavatkozásokat elvégezni. A kárelhárítási tervet a
17 technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Indoklás: A telepen a szennyvíz-, a hígtrágya-elvezet rendszerre vonatkozó energia hatékonysággal kapcsolatos veszteség feltáró vizsgálatokat még nem végeztek. A sertéstelepen a BAT el írásainak megfelel víztakarékos trágyaeltávolítási rendszert kell megvalósítani. A dokumentáció elkészítése során bemutatott vízfelhasználási mérleget irodalmi adatok alapján határozták meg. Pontos számadatokat csak a technológiai vízigények egyenkénti mérésének bevezetésével lehet kapni, ezért a vízhasználatok nyomon követésének ellen rzésére, csökkentésére célszer vízórákat felszerelni. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rend. el írja, hogy a trágya kijuttatása term földre december 1. és február 15-e között tilos. A trágyatároló m tárgyak m szaki védelmének kialakítására a határid hosszabbítást a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel ség 4401-3/2008. számú határozatában adta meg. A környezetkárosodás megel zésének és elhárításának rendjér l szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet el írása szerint vízmin ségi kárelhárítási tervet kell készítenie a nagy létszámú állattartással- 2000 fér hely (30 kg-on felüli) sertések - foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek. A felszín alatti víz állapota szempontjából szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelt alapján Dávod érzékeny területek közé tartozik. A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelemr l szóló 27/2006.(II.7.) Korm. „B” melléklete szerint Dávod település nitrátérzékeny terület, ahol a vizek nitrátszennyezésének a megel zése, csökkentése érdekében a rendeletben meghatározott „ jó mez gazdasági gyakorlat” el írásai szerint kell a mez gazdasági tevékenységet folytatni.
Felszín alatti vízre vonatkozó terhelési határértékek – el írások: 53. A tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti K2 min sítés anyagok kerülhetnek a felszín alatti vízbe, melyekre a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletének 2. számú mellékletében felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következ k:
Szennyez anyag megnevezése Foszfát (PO43-) Nitrát Ammónium Szulfát
µg/l mg/l µg/l mg/l
Szennyezettségi Határérték (B)
Szennyez anyag típusa (Ki)
500 25 500 250
K2 K2 K2 K2
18 54. Folyamatosan üzemeltetni kell a monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követ március 31-ig. 55. A minták vizsgálatát a következ komponensekre kell elvégezni: pH, vezet képesség, KOI, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát. Indokolás: A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi min sítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet 2. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellen rzött körülmények között történhet. A sertéstelepen a sertéstartás talajvízre gyakorolt hatásának ellen rzésére monitoring rendszert építettek ki. A tevé kenység szüneteltetés e és felhagyá sa El írások: 56. Az engedélyezett tevékenységet folytató a telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást, vagy a 6 hónapnál hosszabb leállást követ en köteles a felügyel ség egyetértésével leszerelni a környezet-szennyezést eredményezhet gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 57. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek kell átadni. 58. Leveg védelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történ felhagyása esetén a leveg szennyezettségét – beleértve a b zt is – el idézni képes anyagokat, berendezéseket a leveg káros mérték szennyez dését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyr l elszállítani. 59. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történ felhagyása esetén az adott területen lév , illetve az adott területen megel en üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek kell átadni. Indokolás: A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. szaki ba leset meg el zése és e lhá rítása A telepen bekövetkez m szaki baleset esetén az általános kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelel en kell eljárni. Indokolás: A m szaki baleset megel zésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása.
19 Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyel ség részére 60. Az engedélyes köteles az engedély el írásainak megfelel en valamennyi elvégzett mintavételr l, laboratóriumi analízisr l, mérésr l, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 61. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerül minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 62. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követ 1 hónapon belül, a panaszokat részletez beszámolót a felügyel séghez benyújtani. 63. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyel ség által elfogadott kell legyen. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell rizni, és a felügyel ség részére hozzáférhet ségét mindenkor biztosítani kell. 64. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyel séghez az általa el írt formában, gyakorisággal és határid re kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 65. Minden beszámolót az engedélyes képvisel jének vagy az engedélyes által megnevezett felel s vezet nek kell aláírnia. 66. Minden, az engedéllyel összefügg , a m ködéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyel ség rendelkezésére kell bocsátani az ellen rzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges id pontban. 67. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyel ség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 68. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltet vel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. KÜJ, KTJ ; A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lév TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglév létesítményr l van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelent s változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint;
20 , illetve nem f IPPC tevékenység megnevezése (f tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az els dleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyez anyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem f tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemz , az EUROSTAT szennyez forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPER adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg). A beszámolókat a következ címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség, Szeged, Fels -Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése
Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága
Beadási határid
Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, mennyiségt l függ en EPRTR
évente
március 1.
Eseti beszámoló Panaszok (ha voltak)
eseti
A bejelentett események összefoglalója
eseti
Haváriák jelentése
eseti
Panasz beérkezését követ 1 hónapon belül Az eseményt követ 1 hónapon belül Haladéktalanul
Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: Keletkezett hulladékok Technológiánkénti anyagmérleg Leveg védelem: BAT(elérhet legjobb technika)-nak való megfelel ség vizsgálata Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése
évente
március 31.
21 A bejelentett események összefoglaló jelentése Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége FAVI adatlapok változás esetén történ benyújtása Monitoring rendszer vizsgálat és értékel jelentés Panaszok összefoglaló jelentése Jelentés az engedélyben el írt határid höz kötött kötelezettségek teljesítése érdekében megtett intézkedésekr l. Energiahatékonysági bels audit
5 évente
Indokolás: Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelel információk összegy jtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.
A szakhatóságok el írásai: 1. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének 4011-2/2009. sz. állásfoglalása: „Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által megküldött „Dávodi Aug.20 Zrt Dávod Hrsz:0159/4. alatti telephelyen lév sertéstelep" dokumentáció alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához környezetegészségügyi szempontból az alábbi kikötésekkel járulok hozzá: 1. Az állattartó telepen az elérhet legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a környez lakosságot zavaró b z kerüljön a környezetbe. 2. Az elhullott állatok tetemeit közegészségügyi, állategészségügyi kockázat és környezetkárosodást kizáró módon kialakított gy jt helyen, zárt, csorgás- és csepegésmentes tartályokban (konténerekben) kell gy jteni a hullaéget berendezésben történ ártalmatlanításukig. A telepen belüli szállítás környezetszennyezést kizáró módon történhet. 3. Az állati tetemeket - lehet ség szerint - miel bb ártalmatlanítani szükséges. A gy jt edényzetet, valamint azok tároló helyét rendszeresen tisztítani és fert tleníteni kell. 4. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megel zése / érdekében évenként legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni.
22
5.
6. 7. 8.
Folyamatos irtással és a tenyész helyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. Az állatbetegségek kezeléséb l, illetve megel zéséb l származó kiürült gyógyszeres göngyölegek a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet el írásainak megfelel en kialakított fedett, felépítményes üzemi gy jt helyen, szilárdfalú, szúrásálló, csorgás-és csepegésmentes edényzetben legfeljebb 1 évig gy jthet k. A gy jtést követ en az adott veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedéllyel rendelkez vállalkozónak adhatók át. A tevékenység során felhasznált veszélyes anyagokról és készítményekr l, illet leg azok változásairól a vonatkozó jogszabályi el írásoknak megfelel en bejelentést kell tenni az ANTSZ területileg illetékes kistérségi intézete felé. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. A hígtrágyakezel telepen dolgozók részére hideg-melegvizes kézmosási lehet séget biztosítani szükséges.”
2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/3504/001/2009. sz. állásfoglalása: „A Dávod, 0159/4 hrsz. alatti telephelyén lév sertéstelep környezetvédelmi felülvizsgálata és egységes környezethasználati engedélyezése kapcsán érkezett kérelem és a mellékelt dokumentáció felülvizsgálása során a környezethasználati engedély kiadásához feltételként el írt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.” 3. Dávod Község Jegyz jének 1510/2009. sz. állásfoglalása: „Dávodi Augusztus 20 Zrt. (6524 Dávod, Pet fi S. u. 52.) 0159/4 hrsz alatti telephelyén lév sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához szükséges települési jegyz i szakhatósági hozzájárulást, kikötések nélkül megadom. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltakkal szemben jogorvoslattal élni csak az engedély kiadására jogosult hatóság határozata elleni fellebbezésben lehet (Ket. 45. § (2) bek.).” 4. Bács-Kiskun Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 21.2/3104/4-TAL/2009. sz. állásfoglalása: „A megkeresés, valamint a beküldött dokumentáció (Tervez : Környezetszakért Kft. 7636 Pécs, Illyés Gy. U. 16) alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mez gazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mez gazdasági m velés alatt állá területekre terjed ki, a károsítás szomszédságában van term föld. Így a jelen ügy vonatkozásában
23 TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t mégis adunk ki az alábbi feltételekkel : 1. A telep üzemeltetése során keletkezet hígtrágya term földre csak az engedélyben leírtak szerint kerülhet. 2. Nem kerülhet a term földre szennyez anyag. 3. A telep üzemeltetése során a mez gazdasági termelés feltételei nem korlátozódhatnak. A szakhatósági állásfoglalás a 2007. évi CXXIX. tv. 1.§ (1) bekezdés-, 43.§ (1) bekezdés-, a 220/2004. (VII.21) 8. § (2) bekezdésén alapul.” Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban el írt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély a határozat joger re emelkedését l számított 10 évig érvényes. A határozat ellen a kézhezvételt l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez (továbbiakban: felügyel ség), mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 250.000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. INDOKOLÁS A Dávodi „Augusztus 20” Zrt. (6524 Dávod, Pet fi S. u. 52.) képviseletében a Környezetszakért Kft. (7636 Pécs, Illyés Gy. u. 16.) 2009. június 16-án a Dávod, Külterület, 0159/4, 0159/10 hrsz. alatti sertéstelep vonatkozásában benyújtotta a teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt és az egységes környezethasználati engedély kérelmet, tekintettel arra, hogy az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel ség K4K2613/04 sz. egységes környezethasználati engedélye lejárt. Kérelmére 2009. 06. 15-én, majd a felügyel ség felhívására 2009. 07. 07-én befizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének III/7. pontja szerinti teljes 500.000,Ft összeg igazgatási szolgáltatási díjat. A Felügyel ség 2009. szeptember 1-én kelt 56.186-4-2/2009. számú hiánypótlására 2009. szeptember 17-én az ügyfél képviseletében a Környezetszakért Kft. megküldte a kiegészítéseket. A Felügyel ség a benyújtott tervdokumentáció, annak kiegészítései, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt ad.
24
A rendelkez rész „A szakhatóságok el írásai” fejezet 1.) pontjában foglaltakat a ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének 4011-2/2009. számú, 2.) pontjában foglaltakat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/3504/001/2009. számú, 3.) pontjában foglaltakat Dávod Község Jegyz jének 1510/2009. számú, 4.) pontjában foglaltakat a BácsKiskun Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 21.2/3104/4-TAL/2009. számú szakhatósági állásfoglalása alapján írtam el . Indokolással ellátott szakhatósági állásfoglalások: ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete: „A benyújtott környezetvédelmi dokumentáció a jogszabályi el írásoknak megfelel, környezetés település- egészségügyi szempontból kell en kidolgozott, lehet vé teszi a tervezett létesítmény b vítése és üzemeltetése során felmerül hatások megítélését. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az egységes környezethasználati engedély kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet, a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendeletben megállapított környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam el . Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, ül. szakkérdésekre vonatkozóan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormány rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki.” Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: „Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség kezdeményezésére a Dávod, 0159/4 hrsz. alatti telephelyén lév sertéstelep környezetvédelmi felülvizsgálata és egységes környezethasználati engedélyezése ügyében szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál. Mivel a környezethasználati engedély kiadása sem m emléki, sem régészeti érdeket nem sért, ezért ahhoz kikötés nélkül hozzájárultam. Hozzájárulásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 1. § (2) bekezdésén és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen (továbbiakban Ket.) alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 45. § (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a tárgyi sertéstelep régészeti lel helyen (Dávod Augusztus 20. Mg. Rt. sertéstelep) húzódik, ezért a Rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében az ingatlanon tervezett beruházások engedélyezése során a Hivatal szakhatóságként jár el.
25 A régészeti lel helyeket a kulturális örökség védelmér l szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében, a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a lel helyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lel helyeket el zetesen fel kell tárni.” Dávod Község Jegyz je: „A szakhatósági megkereséshez csatolt -a Környezetszakért Kft. (7636 Pécs, Illés Gy. u. 16.) által készített- dokumentációból (Dávodi Augusztus 20 Zrt. 0159/4 hrsz alatti telephelyén lév sertéstelep 5 éves teljeskör . környezetvédelmi felülvizsgálata és egységes környezethasználati engedélykérelme) megállapítottam a következ ket: - tárgyi telephely, a telephelyen folytatott tevékenység helyi védettség területet nem érint, - a sertéstelepen kibocsátásra kerül szennyez anyag (légszennyezés) hatásterülete tekintettel a tartási technológiára és a keletkez trágya kezelésére - várhatóan nem lépi túl a dokumentációban javasolt védelmi övezetet, - a telep 800 m-es körzetében nincs üdül épület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, élelmiszer üzem, - a településen uralkodó szélirány É, ÉNy-i, míg a legközelebbi lakott településrész a telept l É-i irányban, 450-500 m-re helyezkedik el, - a sertéstelep b zös anyag kibocsátásával kapcsolatos lakossági bejelentés, panasz, a telep több évtizedes m ködése alatt a polgármesteri hivatalba nem érkezett. El ek alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdés, illet leg a rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja szerint a szakhatósági hozzájárulást, mint az érintett település jegyz je, kikötések nélkül megadtam.” Mindezek alapján a rendelkez részben foglaltak szerint határoztam. A határozatot a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján megküldöm Dávod Község Önkormányzata Jegyz jének azzal, hogy a kézhezvételt l számított 15 napon át gondoskodjon annak közszemlére tételér l. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 78. § (6) bekezdése szerint a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követ 15. napon kell közöltnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése szerint hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napját az iraton meg kell jelölni. A fentiekre tekintettel a határozat joger sítéséhez kérem a levétel napjának írásban történ közlését. Az engedélyt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3)-(5) és (8) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam meg.
26 A Felügyel ség hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A fellebbezési jogot a (Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés díja mértékér l a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése és 1. sz. melléklete szerint rendelkezett a felügyel ség. Szeged, 2009. október 26. Kardos Sándor igazgató megbízásából:
Csókásiné Dr. Király Anikó s. k. hatósági engedélyezési irodavezet
Kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Dávodi „Augusztus 20” Zrt. 6524 Dávod, Pet fi S. u. 52. Környezetszakért Kft. 7636 Pécs, Illyés Gy. u. 16. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 5601 Békéscsaba, Pf.: 77. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 6701 Szeged, Pf: 902 Bács-Kiskun M-i Mg-i Szakig. Hiv. Növény- és Talajvéd Ig. 6000 Kecskemét, Halasi u. 36. Dávod Község Jegyz je 6524 Dávod, Dózsa Gy. u. 61. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Hatósági nyilvántartás Irattár
