Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vi déki K örnyezetvédelmi, Természetvéd elmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 79.700-6-47/2012. El adó: Dr. Jenei Mária Filakné Enyedi Andrea Lovrityné Kiss Beáta Hargitai Attila Sipos László Dr. Balthazár Éva

Tárgy: Szeged Energia Zrt., Szeged, kombinált ciklusú gázturbinás er összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása

HATÁROZAT A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) Szeged, Ipari és Logisztikai Központ 01416/17 hrsz. alatti ingatlanon tervezett kombinált ciklusú gázturbinás er tárgyában indult, összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély iránti kérelmét – az indokolásban részletezett okok miatt – elutasítom. Az ügyben megkeresett szakhatóságok állásfoglalásai: 1.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4780-2/2011. sz. állásfoglalása:

„A Szeged Energia Zrt. beruházásában a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban megvalósítandó gázturbinás kombinált ciklusú er összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyéhez benyújtott dokumentációban foglaltak alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást adom: - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehet legkisebb mérték környezetterhelést valamint környezet-egészségügyi kockázatot idézzen el . - Az üzemeltetés és a kivitelezés alatt a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM - EüM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében el írt zajterhelési határértékeket be kell tartani. - Az üzemeltetés és a kivitelezés során a leveg terhelési szint határértékeir l és a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében szerepl egészségügyi határértékek betartása szükséges. - A veszélyes hulladék gy jtését oly módon kell végezni, hogy az kizárja a hulladékok EWC kód szerinti keveredését, továbbá hogy sem közegészségügyi kockázatot, sem pedig környezetszennyezést ne jelentsen. - A gázturbinás kombinált ciklusú er m ködtetése során a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV 10.) EüM rendelet vonatkozó el írásait maradéktalanul be kell tartani. - A tevékenység végzése során a kémiai biztonságról szóló 2000 évi XXV, törvény, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet vonatkozó el írásait be kell tartani. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”

2.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 490/1909/009/2011. sz. állásfoglalása.

„Az Alsó-Tisza-vidéki KörnyezetvédeImi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság szakhatósági megkeresésére a Szeged, Ipari Park és Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er egységes környezethasználati engedélyezése tárgyában érkezett kérelmet és a mellékelt dokumentációkat megvizsgálva az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom. A benyújtott dokumentáció elfogadása ellen örökségvédelmi szempontból kifogást nem emelek. Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf , szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: [email protected], Honlap: www.atiktvf.hu

2 Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.” 3.

Szeged Megyei Jogú Város Címzetes F jegyz jének (Városüzemeltetési Iroda) 78840/2001. sz. állásfoglalása:

„A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) által a Szeged Ipari Park és Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er re vonatkozó, az ERM Hungária Kft. által elkészített és benyújtott összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentáció ellen kifogást nem emelünk.” 4. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 169/2011/H. sz. állásfoglalása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság, Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) ügyfél, egységes környezethasználati engedélyezési eljárása ügyében, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség 79700-6-5/2011. számú megkeresésére kiadja az alábbi SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elfogadásához az ERM Hungária Kft. által 2011. augusztusában készített dokumentációja alapján, a talajvédelmi állásfoglalását megadja, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárul. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható.” 5.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti Földhivatal 11292-3/2011. sz. állásfoglalása:

„A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti Földhivatal az Alsó - Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) megkeresésére a Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged Budapesti út 34.), megbízásából az ERM Hungária Kft által benyújtott a Szeged Ipari Park Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyában a term földvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen nyújtható be.” 6.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2715-2/2011. sz. állásfoglalása:

„A Szolnoki Bányakapitányság, mint az adott ügyben területileg illetékes els fokú bányászati és földtani szakhatóság a dokumentáció áttanulmányozása alapján meghozta a következ szakhatósági állásfoglalást. A Szolnoki Bányakapitányság a környezetvédelmi engedélyhez hozzájárul az alábbi feltétellel: - A gázer vet úgy kell megtervezni, hogy a fels -pleisztocén lösz területeket a lehet legkisebb mértékben érintse. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. A szakhatósági állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 7.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami F építész VI_D-002/10-3/2012. sz. állásfoglalása:

„A fenti tárgyban a Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) megbízásából az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) által kezdeményezett összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6701 Szeged, Pf.; 1048). A tárgyban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom. Területrendezési szakhatósági hozzájárulásomat feltétellel megadom. Hozzájáruló szakhatósági állásfoglalásom feltétele: A tárgyi er területrendezési tervi összhangját az építési engedélyezési eljárás megkezdéséig meg kell teremteni. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

3 A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel ségnek címzett, de az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez, mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja – kivéve a jogszabályban meghatározott egyéb eseteket – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 1.631.250 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A határozat a fellebbezésre nyitva álló határid leteltét követ napon külön értesítés nélkül joger re emelkedik. I N D O KO L Á S A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) 2011. augusztus 9-én összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtott be a felügyel ségre. A tervdokumentációt az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) készítette el. A felügyel ség felhívására a 3.262.500 Ft összeg igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete II/8. és III/1.1., valamint V. pontja alapján. A kérelem és tervdokumentáció alapján az alábbiakat állapította meg a felügyel ség: 1.

A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) által a Szeged, Ipari és Logisztikai Központ 01416/17 hrsz. alatti telepen tervezett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. sz. mellékletének 1.1. pontja szerinti tevékenység (Tüzel berendezések 50 MWth-ot meghaladó bemen h teljesítménnyel) végzése egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.

2.

A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) által a Szeged, Ipari és Logisztikai Központ 01416/17 hrsz. alatti telepen tervezett, a R. 1. sz. mellékletének 28. pontja szerinti tevékenység (H er , egyéb éget berendezés 20 MW villamos teljesítményt l h er veknél) végzése környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

Ennek alapján a R. 24. §-a szerinti összevont eljárás megindítására került sor az ügyfél kérelmére, figyelembe véve a 2010. december 17-én kelt, 79.700-1-9/2010. sz. el zetes konzultációs véleményt, melyben a felügyel ség az el zetes konzultáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység egyaránt hatásvizsgálat- és egységes környezethasználati engedély-köteles és a felügyel ség a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonása ellen nem emelt kifogást. ENGEDÉLYT KÉR NEVE:

Szeged Energia Zrt.

Székhelyének címe:

6728 Szeged, Budapesti út 34.

KSH száma:

22664417-3511-114-06

Környezetvédelmi ügyfél jele (KÜJ):

102865688

Környezetvédelmi területi jele (KTJ):

102263173

A tevékenység TEÁOR száma:

TEÁOR 3511

EKHE besorolás:

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 1.1. pont

ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG: Megnevezése:

„Tüzel berendezések 50 MWth-ot meghaladó bemen teljesítménnyel.”

Folytatásának helye: Gázturbinás kombinált ciklusú er

Szeged, Ipari és Logisztikai Központ 01416/17 hrsz. :

Az er 2 db blokkot tartalmaz egytengely elrendezésben, légh téssel és evaporatív hibrid h téssel

4 Er

nettó összes villamos teljesítménye:

2 x 460 MWe =

920 MWe

Er

összes bemen h teljesítménye:

2 x 806 MWth = 1612 MWth

A Szegedi Energia Zrt. kombinált ciklusú gázturbinás er ve 4 kapcsolódó létesítményb l áll: Er l, mely a Szeged 01416/17 hrsz.-ú ingatlant érinti Valamint az er vet ellátó: gázvezetékb l nagyfeszültség villamos távvezetékb l nyersvíz-, illetve a használt h vizet szállító vezeték párból, mely nyomvonalának egy része Natura 2000 területet érint. A tervezett er 2 blokkot tartalmaz: 2 x 806 MWth nettó kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelés gázturbina egység, egytengely elrendezésben, légh téssel és evaporatív hibrid h téssel. A Szeged Energia Zrt. tervezett er

ve

A Szeged Energia Zrt. az er építését a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ területén, a 13,0 ha nagyságú beruházási területen, Szeged közigazgatási határain belül, Szeged városközpontjától északi irányban 7,1 km-re tervezi. A szomszédos területeken jelenleg az alábbi területhasználat folyik: Észak: Dél: Dél-nyugat: Kelet: Nyugat:

Mez gazdasági terület és az M43-as autópálya. Az autópálya túloldalán sertéstelep található. A Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) területe logisztikai épületekkel. Mez gazdasági hasznosítású gazdasági, kereskedelmi besorolású terület, majd SzegedKiskundorozsma település körülbelül 700 m-re a beruházási területt l. Az 5. f út. Az út túloldalán ipari gazdasági besorolású területen lakóépületek (körülbelül 300 m-re a Beruházási területt l). A Szeged-Budapest vasútvonal és mez gazdasági területek.

A kombinált ciklusú gázturbinás er ben az áramtermelés gázturbina és g zturbina együttes üzemeltetésével valósul meg. A folyamat els eleme a gázturbina, amelynek ég kamráiban földgáz, vagy tüzel olaj égetése lehetséges. A tüzel olaj égetési lehet séget a földgázellátásban esetlegesen bekövetkez kimaradások esetére kell biztosítani a magyar jogszabályoknak megfelel en. Normál üzemmenet során a gázturbina egy kompresszort hajt meg, amely sz kön keresztül környezeti leveg t szív be. A leveg t komprimálják, és az égéstérbe vezetik, ahol hozzákeverik a tüzel anyagot, és az így létrejöv éghet keverék elég. Az égés üzemszer h mérséklete 1400-1500 °C, a turbinába belép áram h mérséklete 1200 °C feletti. A forró füstgázok a gázturbinában expandálnak, és mechanikai energiát termelnek. Ezt követ en a kilép forró füstgáz diffúzoron keresztül a h hasznosító kazánba kerül (HRSG). Magas hatásfok elérése érdekében a gázturbinából kilép füstgázhasznosító HRSG három nyomásszinten üzemel. A füstgáz h tartalma segítségével a nagynyomású vizet g zzé alakítják a HRSG-ben, mely a hagyományos g zciklusban a g zturbinán keresztül áramolva további mechanikai energiát termel. A füstgáz a h hasznosító kazán kéményén keresztül távozik a légkörbe. A gázturbinával és a g zturbinával egy tengelyre kapcsolt generátor a mechanikai energiából villamos energiát állít el . Ez az egytengelyes elrendezés. A g zturbinából kilép g z a vízh téses kondenzátorba jut, ahol vízzé kondenzálódik és a tápszivattyú segítségével visszatáplálásra kerül a h hasznosítású kazán tápvízkörébe. A kondenzátor h vize zárt körben a hibrid h tornyokra kerül, ahol leh l, majd visszajut a kondenzátorba. A kondenzátorban keletkez hulladékh a légkörbe távozik a leveg áramlása és a víz elpárologtatása segítségével. A kombinált ciklusú er

felépítése:

A gáztüzelés , kombinált ciklusú er Az er

két egyforma egységb l áll, melyek mindegyike a következ elemekb l épül fel:

f berendezései: egy gázturbina; egy h hasznosító kazán (HRSG); egy g zturbina;

5 egy generátor; egy 9 szekcióból álló hibrid h torony; vízh tés kondenzátor; transzformátorok és segéd transzformátor; valamint; kapcsolódó segédberendezések, segédrendszerek (irányítástechnika, villamos kapcsoló berendezések, ken olajrendszer, zárt h vízrendszer, épületf tés, vészáram dízel generátor, stb.). Az er

m ködését kiszolgáló segédrendszerek: gázfogadó és -kezel rendszer; tüzel olaj rendszer; vízkezel rendszer; zvédelem; nagyfeszültség kapcsolótér; segédüzemi kazán; black-start dízelgenerátor; vészáram dízelgenerátor.

A fenti egységeken felül az er területén helyet kap egy irodaépület, raktár és m helyépület, bels úthálózat szükséges közm vekkel, és a területet határoló kerítés. Az er

m ködését kiszolgáló létesítmények, rendszerek: közúti kapcsolat; földgáz cs vezeték; nyersvíz csatlakozás; ivóvíz ellátás; használt h víz elvezetés; csapadékvíz-elvezetés; szennyvízelvezetés; építési villamos energia ellátás/ tartalék középfeszültség áramellátás; nagyfeszültség villamos hálózathoz való csatlakozás. A tevékenység leveg védelmi vonatkozásai

Kombináltciklusú egység bb m szaki adatai: kombinált ciklus kialakítása: nettó villamos teljesítmény: tüzel anyaggal bevitt nettó h teljesítmény: nettó hatásfoka (ISO állapotban):

2 x (1 gázturbina + 1 g zturbina) 460 MWe/ egység 806 MWth / egység (földgáz) 58%

A kombinált ciklusú egység f részei a gázturbina, HRSG, g zturbina és a generátor. Gázturbina bb m szaki adatai: ég k: gázturbinák száma: nettó villamos teljesítmény: tüzel anyaga:

Dry Low-NOx (száraz alacsony NOx kibocsátású) 2 maximum 300 MWe/egység földgáz

tulajdonságai: a tengelyt két csapágy tartja, amelyek a turbinaházon kívül találhatóak; a generátorral kapcsolódó kuplung a kompresszor belép oldalán helyezkedik el;

6 a füstgázkiáramlás axiális irányú. az ég tér ég i megakadályozzák a termikus NOx képz dését anélkül, hogy g zt vagy vizet fecskendeznének az ég térbe. Az ég rendszer optimális égési viszonyai miatt: alacsony NOx és CO emissziók; alacsony nyomásveszteség; magas üzemeltetési rugalmasság; teljesen szimmetrikus elrendezés, különböz formájú h pajzs alkalmazásával; kompakt kivitel jó hozzáférhet séggel; kett s tüzel anyag felhasználás képessége, mely szükség esetén lehet vé teszi tüzel olaj használatát. Gyújtógáz ellátórendszer A földgázellátás szünetelése esetén, f olaj üzemelés mellett, az er vi egységek gyújtógáz rendszerét tartályos folyékony, vagy gáznem LPG-r l indítják, amelyet egy elektromos f berendezés szabályoz a megfelel h mérsékleti és nyomásviszonyok biztosítására. Az er be alacsony NOx kibocsátású ég ket terveztek. A termikus NOx képz dés annak a h mérsékletnek a függvénye, amelyen az égési folyamat lejátszódik, és amelyet a tüzel anyag és az oxigén égéskamrában történ elkeveredése és sztöchiometriája befolyásol. Az alacsony NOx kibocsátású ég k az NOx mennyiségét a gázturbinában már a keletkezésekor csökkentik egy speciális kialakítással, amely lehet vé teszi a láng h mérséklet kézben tartását, szabályozását az er hatásfokának növelése érdekében. A beinjektált tüzel anyag és leveg keveredése, bevezetésének iránya, valamint mennyisége szabályozásra kerül annak érdekében, hogy oxigénben gazdag és tüzel anyag-szegény állapot jöjjön létre, aminek következménye az, hogy lehet legalacsonyabb égési h mérséklet alakul ki, ami minimalizálja a termikus NOx keletkezését. Ily módon a hagyományos ég khöz képest 60-90 %-os NOx kibocsátás csökkenés érhet el. Az égéshez felhasznált belép leveg t a szilárd részecskékt l megsz rik a gázturbina védelmére. Ez védelmet nyújt a kompresszor és gázturbina szilárd anyag által esetlegesen okozott sérülésekt l, korróziótól, és egyúttal az égési feltételeket is javítja. hasznosító kazán (HRSG) A 2 darab h hasznosító kazán háromnyomású (kis, közepes, nagy nyomású) h cserél berendezés, amely kiegészít tüzeléssel (póttüzeléssel) szerelt. A g zfejleszt három különböz nyomáson (kis, közepes, nagy) termel g zt. A nagynyomású rendszer kényszeráramlású (Benson típusú). A közepes és kisnyomású rendszerek természetes keringetés ek. A HRSG része a kondenzátum-el melegít . A kombinált ciklusú er magasabb hatásfokú üzemelését teszi lehet vé, mivel a távozó füstgáz energiáját a kondenzátum el melegítésére használja fel, miel tt az a tápvíz-szivattyú és a kisnyomású rendszer felé áramlana. A h hasznosító kazánba póttüzelésre beépített ég kkel (duct firing) az er teljesítménye növelhet olyan id szakokban, amikor magas a villamos áram-igény, és/vagy alacsony a kínálat. A póttüzelés alkalmazása esetén a h hasznosító kazánhoz beépített ég k további földgázt égetnek el a gázturbina füstgázában maradt oxigén segítségével. Ez megnöveli a termelt g z h mérsékletét és a tömegáramát a g zrendszerben, ezáltal a g zturbina több áramot termel. A póttüzelés segítségével mindkét egység legfeljebb további 12 MWe nettó teljesítményre képes (összesen 24 MWe nettó teljesítmény). Ezzel érhet el az er blokkonkénti 460 MWe névleges teljesítménye (összesen 920 MWe). zturbina A g zturbina a HRSG által termelt g z hasznosításával, a generátort meghajtva további villamos energiát termel. A gázturbina a generátorral egy tengelyre kapcsolt elrendezés . bb jellemz i: zturbinák száma: nettó teljesítmény: felépítése: részei: nagynyomású (HP) fokozat; közepes nyomású (IP) fokozat; kisnyomású (LP) fokozat. A g zturbina f bb adatai:

2 max. 160 MWe/egység moduláris

7 nagynyomású g z nyomása: nagynyomású g z h mérséklete: nagynyomású g z tömegárama: újrahevített g z nyomása: újrahevített g z h mérséklete: újrahevített g z tömegárama: kisnyomású g z nyomása: kisnyomású g z h mérséklete: kisnyomású g z tömegárama: kondenzátor nyomása: körülbelül

120 – 130 bar 550 – 570°C ~ 77 kg/s 25 – 30 bar 550 – 570 °C ~ 87 kg / s 3,9 bar (fix/szabályozott nyomás) 240 – 290 °C ~ 103 kg / s 0,03 bar (abs.)

A g zt a h hasznosító kazán termeli, a gázturbinából kilép forró füstgáz energiájának hasznosításával. A három nyomásfokozatban termelt g z a g zturbinában expandál, ami forgási energiát termel. Ez hajtja a generátort, amely elektromos áramot termel. A g zturbina és segédberendezései úgy kerülnek kialakításra, hogy a magas hatásfokú, optimális villamosenergia-termelés és a megbízható üzemeltetés biztosítható legyen. Segédüzemi kazán A segédüzemi kazánnal a kombinált ciklusú egységek újraindításakor, a stabil m ködési tartomány alatti üzemmódban, a rövid üzemszüneti id szakokban kisnyomású g zt termelnek a berendezések felmelegítéséhez, melegen tartásához. A segédüzemi kazán g ztermelésével csökkenthet az indítási folyamat id tartama, egyben csökken az indítási folyamathoz kapcsolódó id szakosan kibocsátott magasabb légszennyez anyag mennyisége. bb m szaki adatai: darabszáma: tüzel anyag: kapacitás: ztermelés: üzemi nyomás: z h mérséklet:

1 földgáz / tüzel olaj (vészhelyzetben) 10,5 MWth 12-16 t/h 6-7 bar 170-184 C

Földgázmelegít kazánok A földgázmelegít berendezések feladata a földgáz nyomáscsökkentése során leh lt földgáz visszamelegítése a gázturbina által igényelt h mérsékletre. bb m szaki adatai: darabszáma: tüzel anyag: kapacitás:

2 földgáz 1,9 MW

Vészüzemi dízelgenerátor A vészüzemi dízelgenerátor feladata a villamos hálózati zavar esetén az er biztonságos leállításához szükséges villamos energia biztosítása. A villamos hálózat kiesése esetén a készenléti állapotban lév vészhelyzeti dízelgenerátorok automatikusan elindulnak és az er alapvet egységeinek m ködtetéséhez szükséges villamos energiát biztosítják. A berendezések üzemkészségét havonta ellen rzik. bb m szaki adatai: darabszáma: üzemanyag: teljesítmény: hatásfok: üzemanyag fogyasztás: üzemanyag tárolás: Black-start dízelgenerátor

2 dízelolaj 1,5 MWe /db 37% 405 liter/h 2*3000 liter

8 A dízelgenerátorok az er indításakor lépnek m ködésbe, ha a villamos hálózat kiesik és a hálózatból nem lehet villamos energiát vételezni. A black-start dízelgenerátor csak közvetlenül a használat el tt kerül készenléti állapotba. A berendezés üzemkészségét havonta ellen rzik. bb m szaki adatai: darabszáma: üzemanyag: teljesítmény: hatásfok: üzemanyag fogyasztás: üzemanyag tárolás:

4 dízelolaj 3,5 MWe /db 37% 947 liter/h 2*5000 liter

Dízel t zivíz szivattyú A villamos hálózat kiesése esetén a dízelüzem szivattyú látja el az er ellen rzik. bb m szaki adatai: darabszáma: üzemanyag: teljesítmény: hatásfok: üzemanyag fogyasztás: üzemanyag tárolás: A gázturbinás kombinált ciklusú er Azonosító száma

vet t zivízzel. A berendezés üzemkészségét havonta

1 dízelolaj 0,5 MWe /db 37% 54 liter/h 1000 liter be tervezett légszennyez pontforrások

Berendezés

teljesítmény (MWth)

Pontforrás magasság (m)

Pontforrás felülete (m2)

Légszennyez anyag

P1

hasznosító 1. sz. kazán kéménye

805,6

60

44,2

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P2

hasznosító 2. sz. kazán kéménye

805,6

60

44,2

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P3

segédkazán kéménye

10,5

60

1,77

SO2, CO, NOx, szilárd

P4

1. sz. gázmelegít egység

1,9

4

0,28

SO2, CO, NOx, szilárd

P5

2. sz. gázmelegít egység

1,9

4

0,28

SO2, CO, NOx, szilárd

P6*

1. sz. vészüzemi dízelgenerátor

4,1

4

0,20

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P7*

2. sz. vészüzemi dízelgenerátor

4,1

4

0,20

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P8*

black start 1. sz. dízelgenerátor

9,5

4

0,50

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P9*

black start 2. sz. dízelgenerátor

9,5

4

0,50

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

9

P10*

black start 3. sz. dízelgenerátor

9,5

4

0,50

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P11*

black start 4. sz. dízelgenerátor

9,5

4

0,50

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

P12*

dízel t zivíz szivattyú

0,5

4

0,03

SO2, CO, NOx, szilárd, korom

*: határértékkel nem szabályozott pontforrás A kombinált ciklusú gázturbina légszennyez anyag kibocsátási határértékét a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet szabályozza. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bek. a jogszabályban el írt kibocsátási határértéknél szigorúbb kibocsátási határérték megállapítását is lehet vé teszi. Szeged város leveg min ségét a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet nitrogén-dioxid légszennyez anyag esetében „C” zónacsoportba sorolja, mely szerint a leveg min sége a légszennyezettségi határérték és a t réshatár közötti intervallumba tartozik. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bek. szerint a helyhez kötött légszennyez forrás létesítésekor a leveg védelmi követelményeket az engedélyezési eljárás során úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható leveg terhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését. A szigorúbb határérték (a számított határérték 80%-a) megállapítása a kombinált ciklusú er országhatáron esetlegesen átterjed hatásainak megel zése és az er telephelyének kiválasztott helyszín földrajzi fekvése, adottságai alapján indokolt. Járm forgalom hatása a leveg re A m köd er telephelyen belüli járm mozgás a szomszédos M5-ös és M43-as autópálya forgalmához képest nem jelent s. A Szeged Energia Zrt. a 2012. augusztus 13-án benyújtott leveléhez csatolta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ség 14/1624-12/2012. sz. levelét, mely szerint „valószín síthet , hogy az éves összkibocsátás mértéke a Szeged Energia Zrt. által tervezett er légszennyez anyag kibocsátásával a jogszabályban meghatározott mértéket nem fogja túllépni”. A tevékenység hulladékgazdálkodási vonatkozásai Az üzemelés során keletkez hulladékok gy jtése, kezelése A normál üzemmenet során a karbantartási technológiából és üzemvitelb l adódóan keletkezik veszélyes és nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladékokat egy központi veszélyes hulladék üzemi gy jt helyen tárolják a kezel nek történ átadásig, szelektíven. A veszélyes hulladékokat megfelel edényzetekben (m anyag zsákok, m anyag- és fémhordók, mobil tartályok, beépített aknák, zárt edényzetek, stb.) gy jtik. A veszélyes hulladék üzemi gy jt hely fedett, zárt, betonozott épület, kárment vel és zárt aknával ellátott. A veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkez kezel knek adják át kezelésre. A dokumentációból megállapítható, hogy az engedélyes a keletkez veszélyes hulladékok gy jtésér l veszélyes hulladék üzemi gy jt helyen gondoskodik. A nem veszélyes hulladékokat egy központi nem veszélyes hulladék gy jt helyen tárolják, szeletíven, megfelel gy jt edényzetekben (m anyag zsákok, fedett konténerek, zárt edényzetek) gy jtik. A hasznosítható nem veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkez cégeknek adják át hasznosításra. Kommunális hulladékok gy jtése, kezelése A kommunális hulladékot 240 literes edényzetekben és 1 m3-es konténerekben gy jtik, amit közszolgáltatás keretében szállíttatnak el hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Tevékenység során keletkez hulladékok:

Hulladék megnevezése

EWC kód

Telephelyen történ további kezelés

Telephelyen történ hasznosítás

Telephelyen kívüli kezelés

10 klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, 13 01 09* ásványolaj alapú hidraulika olajok klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó, ásványolaj alapú hidraulika olajok

13 01 10*

ásványolaj alapú, klórvegyületet 13 02 04* tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olajok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem 13 02 05* tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olajok ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetel és h -transzmissziós 13 03 07* olajok olaj-víz szeparátorokból származó iszapok

13 05 02*

olaj-víz szeparátorokból származó olaj

13 05 06*

olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz

13 05 07*

egyéb oldószerek és oldószer keverékek

14 06 03*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 10*

veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat

15 01 11*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz anyagok (ideértve a közelebbr l nem meghatározott olajsz ket), törl kend k, véd ruházat

15 02 02*

veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok

16 10 01*

ólomakkumulátorok

16 06 01*

egyéb elemek és akkumulátorok

16 06 05

veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések

16 02 13*

veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek

16 05 06*

nincs

átadás ártalmatlanításra

nincs

11

olajat tartalmazó hulladékok

16 07 08*

egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

16 07 09*

durva és finom sz résb l származó szilárd hulladékok

19 09 01

víz derítéséb l származó iszap

19 09 02

kimerült aktív szén

19 09 04

telít dött vagy kimerült ioncserél gyanta 19 09 05 ioncserél k regenerálásából származó oldatok és iszapok

19 09 06

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

20 01 21*

elemek és akkumulátorok

20 01 33*

papír és karton csomagolási hulladékok

15 01 01

anyag csomagolási hulladékok

15 01 02

fa csomagolási hulladékok

15 01 03

fém csomagolási hulladék

15 01 04 átadás hasznosításra

vegyes összetétel kompozit csomagolási 15 01 05 hulladék vas és acél

17 04 05

papír és karton

20 01 01

biológiailag lebomló hulladékok

20 02 01

települési szilárd hulladék

20 03 01

nincs

nincs

átadás ártalmatlanításra

12

A tevékenység víz- és talajvédelmi vonatkozásai VÍZHASZNÁLATOK A gáztüzelés kombinált ciklusú er 9 szekcióból álló hibrid h Hibrid h Ah

két egyforma egységb l áll, melynek h tési rendszere az alábbi elemekb l épül fel.

torony:

torony

tornyok tervezett m szaki paraméterei: tornyok száma: víz szükséglet:

2*9 cella 550 m3/h egységenként (összesen 1.100 m3/h)

A h tornyok feladata a kondenzátor h vizének leh tése, amivel a g zturbinából kilép g zt kondenzálták. A folyamat során a víz egy része elpárolog, és egy részét a h víztároló medencéb l elvezetik, illetve tisztítják. A víz nagy része megfelel en leh tve visszatér a kondenzátorba, ahol a h tési folyamat megismétl dik. Száraz h rész: A h torony els része, ahol a vizet h cserél kbe vezetik, amelyen a bejöv leveg átáramlik. A víz átadja a h egy részét a leveg nek, és leh l. Nedves h rész: A száraz h tés után a kondenzátorból érkez víz a nedves h részbe kerül, a vízáramot kis porlasztófejek segítségével apró cseppekre bontják. A cseppek ezután keresztülhaladnak egy betéten, ami még kisebb cseppeket hoz létre. A vízcseppek lefelé hullnak, a környezeti leveg t ellenirányban felfelé áramoltatják. A víz egy része elpárolog, a leveg páratartalmát növeli, miközben a visszamaradó vizet h ti a párolgáshoz szükséges elvont párolgásh . A betét alján a víz h mérséklete jellemz en a környezeti leveg h mérséklete alá csökken. A nedves h részben megnövekedett nedvességtartalmú leveg keveredik a száraz h rész melegebb és kisebb páratartalmú bejöv leveg áramával. A nedves h részb l kilép leveg páratartalma a keveredés következtében alacsonyabb lesz. A vízelosztó/porlasztó rendszerb l távozó, használt h víz a h víztorony medencéjében gy lik össze, majd a h víz szivattyúk segítségével visszavezetik a h vízkörbe. A h víz kisebb része elvezetésre (leiszapolásra) kerül. A leiszapolt vízmennyiséget friss vízzel pótolják. A tervezett er ben a következ technológiai helyeken használnak fel h vizeket: a g zturbina kondenzátorának h vízellátásához; az er segédüzemeinek h téséhez: csapágyh téshez, olajh téshez, generátorh téséhez. Az er

m ködését szolgáló segédrendszer

Vízkezel rendszer A berendezések számára megfelel min ség vizet kell el állítani, a víz el kezelését el kell végezni. Vízkezelés 1. Nyersvíz el kezelés A Tiszából érkez nyersvízhez biocidet adagolnak, az algák elszaporodásának megakadályozására. A víz keménységét meszes lágyítással csökkentik. Az apró agyagszemcsék koagulációjának el segítésére flokkulálószert (vaskloridot/alumínium-kloridot) adagolnak a nyersvízhez. Amennyiben szükséges, kénsav/sósav adagolásával beállítják a pH-t. A kezelt víz a tornyokba/tárolómedencékbe, a lágyító üzembe, vagy a frissvíz/t zivíz tároló medencékbe kerül. 2.

vízkezelés:

A h víz medencében történ vízkezelés célja a megfelel pH és keménység beállítása, a biológiai elszennyez dés megakadályozása, és a vízk képz dés megel zése. Az alkalmazott vízkezelés a következ :

13 kénsav és/vagy sósav adagolása a pH beállításáért, és a keménység szabályozása érdekében; foszfonátok és/vagy polikarbonsavak adagolása a vízk képz dés megakadályozása érdekében; további biocid adagolása (nátrium-hipoklorit) a biológiai elszennyez dés megakadályozásának érdekében; a felesleges szabad klór eltávolítása nátrium-biszulfittal. A medencébe beérkez h víz mintegy ¼ részét elvezetik, kibocsátásra kerül, azért, hogy a szennyez anyagok koncentrációja csökkenjen. A h víz ¾-e elpárolog és h t von el. 3. Sótalanítás A sótalanítás során a bejöv víz min ségét a technológiai követelményeknek megfelel en állítják be. A sótalanító rendszerben ioncserél és reverz ozmózis alkalmazásával távolítják el a nyersvízb l az oldott anyagokat. A sótalanító rendszer elemei: kavicssz , aktívszenes sz , kationcserél , gáztalanító, anioncserél ; elektro-deionizációs egység, reverz ozmózis, kevert ágyas ioncserél . A sótalanító rendszer f bb m szaki jellemz i: nettó tömegáram: 2 x 16 t/h a kevert ágyas ioncsere utáni vezet képesség: < 0,1 S/cm a kevert ágyas ioncsere utáni szilícium-dioxid: < 0,005 mg/l Az el állított sótalan víz a sótalan víztartályba kerül. A reverz ozmózis, a kationcserél , a kevert ágyas ioncserél és az elektro-deionizációs berendezés rendszeres regenerálást igényelnek ahhoz, hogy megfelel en el tudják látni feladatukat. A vízk képz dés megakadályozására foszfonát, vagy polikarbonsav-adagolást, a biológiai elszennyez dés megakadályozására biocid (nátrium-hipoklorit) adagolást, a felesleges szabad klór megkötésére nátrium-biszulfit adagolást végeznek. 4. Kondenzátum kezelése A kett kondenzátum-tisztító egységben távolítják el (10/20 ULD) a g zturbinából kikerül kondenzátum korrozív anyagokat és ionos szennyez ket. A kondenzátum-tisztító egységben kett kazettás, és kett kevertágyas sz található, melyek a kondenzátum 50-50 %-át tudják kezelni. Minden ágon van egy kazettás sz , amivel a lebeg vas-oxid és egyéb részecskéket távolítják el. A kevert ágyas sz kben az ammóniumot, egyéb kationokat, anionokat és szilícium-dioxidot távolítják el. A kevertágyas ioncserél k regenerációját automatikusan, 30 nap folyamatos üzemet követ en hajtja végre a rendszer. 5. Regeneráció Mindkett kondenzátum-tisztító egység a kondenzátum 100 %-át tudja kezelni. A kation- és anioncserél k regenerációja ellenáramban valósul meg. A két regeneráció között eltelt id a kation és anioncserél k esetében 12 óra. A kevertágyas ioncserél k regenerációját automatikusan, 30 nap folyamatos üzemet követ en hajtja végre a rendszer. 6. Semlegesítés A regeneráló és semlegesít rendszerek a sótalanító és a kondenzátum-tisztító egységekben végzett regeneráció során keletkez szennyvíz pH-ját stabilizálják. A kezelést sósav és/vagy kénsav, vagy nátrium-hidroxid adagolásával végzik. A rendszerhez tartoznak nátrium-hidroxid és sósavtároló egységek, vegyszeradagoló szivattyúk, hígításra alkalmazott vízadagoló szivattyúk, a keverést végz leveg fúvókák, valamint semlegesít medencék a hozzájuk tartozó szennyvízátemel szivattyúkkal. 7. Kazán tápvíz kezelése

14 A megfelel min ség kazán tápvíz el állítása, szükség szerinti mennyiség vízben oldott ammónia hozzáadásával történik. Szükség lehet trinátrium-foszfát (trisó) adagolására, ha a h víz szivárog a kondenzrendszerbe a kondenzátoron keresztül. A tiszta, megvizsgált min ség használt vizet visszavezetik a h torony pótvíz kezel rendszer elejére. 8. Olaj leválasztása Az üzemi területekr l, utakról, valamint a kárment kben összegy csapadékvizet olajfogón vezetik keresztül. Az olajleválasztó berendezés Sepurator 3.0 20-100-2 típusú, névleges kapacitása egyenként 20 l/s. Az er

küls kapcsolatai

Nyersvíz csatlakozás: maximum 35.000 m3/nap maximum 10.000.000 m3/év szolgáltató: Tisza /ATI-KÖVIZIG

Ivóvíz ellátás: átlagosan 3 m3/nap maximum 15 m3/nap maximum 125 m3/hónap szolgáltató: Ipari park kiépített ivóvízhálózata / Szegedi Vízm Zrt. Használt h víz elvezetés maximum 16.000 m3/nap maximum 2.500.000 m3/év befogadó: Tisza / ATI-KÖVIZIG Csapadékvíz-elvezetés: maximum 1.390 l/s befogadó: SZILK hálózata Szennyvízelvezetés: átlagosan 3 m3/nap maximum 15 m3/nap maximum 125 m3/hónap befogadó: Az ipari park kiépített szennyvízcsatorna hálózata / Szegedi Vízm Zrt. Technológiai- és t zivíz tároló létesítmények Víztároló tartályok Leírás

Tartályok száma

Térfogat

sótalanvíz-tartály

1

1.500 m3

víz-tartály

4

2.000 m3/ tartály

zivíz tartály

1

1.500 m3

Csapadékvizek elvezetése és kezelése A tisztított csapadékvíz a csapadékvíz-tároló medencébe kerül, ahol együtt tárolják a nem üzemi, és zöldfelületekr l összegy tiszta csapadékvízzel. Amennyiben lehetséges, a csapadékvizet hasznosítják a h torony pótvíz kezel egységébe vezetve. Ha a csapadékvizet nem lehet visszavezetni a létesítmény rendszereibe, akkor a telephely csapadékvíz-csatornájába kerül elvezetésre. a)

Az üzemi csapadékvíz elvezetése az üzemi területekr l és útfelületekr l:

15 Az üzem egész területe – útfelületek, és parkolók – burkoltak. Az üzemi területekre és parkolókra es csapadékvíz aknákba folyik, ahonnan olajfogó m tárgyon keresztül a csapadékvíz-hálózatba kerül. Az összegy jtött csapadékvizet a létesítményben nyers vízként felhasználják. b) Tároló terek csapadékvíz elvezetése: A tárolótartályokat, tároló létesítményeket és folyékony üzemanyagot, olajat vagy vegyi anyagokat tartalmazó berendezéseket körülvev kárment kbe, vagy kárment medencékbe hulló csapadékot a kárment n belüli aknákba vezetik. A csapadékot a kárment leereszt szelepének nyitásával az üzemi csapadékvíz-hálózatra vezetik, a csapadékvíz összekeveredik az üzemi területekr l lefolyt vízzel, majd az egyik olajfogóra kerül. Lehet ség van manuális, hordozható szivattyú segítségével tárolóedényekbe, vagy tartálykocsiba szivattyúzni a szennyezett csapadékvizet. c) A tiszta csapadékvíz elvezetés: A tiszta csapadékvíz nem keveredik az üzemi területekr l elfolyó csapadékvízzel. A tiszta csapadékvizet a csapadékvízgy jt medencébe vezetik, és nyers vízként hasznosítják.

Kárment k Kárment vel látják el a következ területeket és berendezéseket: tárolótartályok, tároló létesítmények, f bb berendezések, lefejt állomások, azok az üzemi területek, ahol folyékony üzemanyagokat, olajakat, vegyi anyagokat, vagy veszélyes hulladékokat tárolnak, és amelyek talajba, vagy talajvízbe jutás esetén biztonsági vagy környezeti kockázatot jelentenek. Kárment t terveztek az alábbi helyekre:

o

o o o o

o o o o

o o o

o o o o o o o o

tüzel olaj-tároló tartályok (tartalék üzemanyag): 5 db tüzel olaj-tartály tüzel olaj-szivattyú épület dízelolaj-tároló tartályok: 1 db dízelolaj-tartály (tartalék a dízelgenerátorok számára) dízelolaj üzemi tartályok és gépalapok dízelolajjal m köd berendezésekhez: 4 db black-start dízelgenerátor 2 db vészüzemi dízelgenerátor 1 db dízel t zivíz szivattyú olajfogó alap (3 db) transzformátorok: 2 db f transzformátor 2 db középfeszültség segédüzemi transzformátor 8 db kisfeszültség segédüzemi transzformátor 2 db MKC gerjeszt transzformátor vegyianyag-tárolók folyékony üzemanyagok, olajok és vegyszerek tárolására (IBC tartályban, hordókban és kis kannákban) a következ helyeken: torony pótvíz kezel üzem vízkezel üzem helyek, tárolók vegyi anyagok keverésére és adagolására szolgáló tartályok, reaktorok, szivattyúk és adagolók a következ helyeken: torony pótvíz kezel üzem vízkezel üzem vízben oldott ammóniaadagoló közúti szállítójárm vek rakodási területek: tüzel olaj-lefejt állomás a h torony pótvizéhez alkalmazott vegyszerek kirakodási helyein vízkezel üzem vegyszerkezelési helyein tartalék dízelolaj lefejt állomása black-start dízelgenerátor lefejt állomása

16 o

veszélyeshulladék-lerakó és -felrakó terület veszélyeshulladék-gy jt hely

Monitoring A telephelyen 50.000 t tüzel anyag tárolását tervezik a gázszolgáltatás hiányában el álló vészhelyzet esetére, ezért a talajvíz rendszeres ellen rzése szükséges. Három darab talajvízfigyel kút létesítésével ellen rizhet az er m ködése alatt a talajvíz min ségének változása. A monitoring kutak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység. Vízfogyasztás és szennyvízkeletkezés A létesítmény technológiai vízellátása a Tiszából vételezett frissvízzel történik. A berendezések számára megfelel min ség vizet kell el állítani, a víz el kezelését el kell végezni. Tisza folyó jellemz i: Vízszint: legkisebb vízszint (LKV) legnagyobb vízszint (LNV) mértékadó árvízi vízszint (MÁSZ)

73,78 mBf 84,51 mBf 84,10 mBf

Vízhozam maximum: minimum: átlag:

2860 m3/s 90 m3/s 719 m3/s

A nyersvíz igény és a Tisza vízhozamának összehasonlítása

Megnevezés

Normál üzem átlagos Tisza vízhozammal

Téli üzem alacsony Tisza víz-hozammal

Nyári üzem alacsony Tisza víz-hozammal

Normál üzem magas Tisza vízhozammal

Tisza vízhozama (m3/sec) Nyersvíz igény (m3/sec) Használt h víz kibocsátás (m3/sec)

719

90

90

2860

0,270

0,361

0,361

0,270

0,068

0,180

0,180

0,068

Qnyersvíz / QRT (%)

0,038

0,401

0,401

0,009

Qkibocsátás / QRT (%)

0,009

0,200

0,200

0,002

Vízh mérséklet: maximum 2008/2009-ben minimum 2008/2009-ben nyári átlag 2008-ban nyári átlag 2009-ben téli átlag 2008/2009-ben éves átlag 2009-ben A Tiszába visszavezetett h

27,00 °C 0,00 °C 22,78 °C 23,65 °C 2,39 °C 13,56 °C víz mennyisége 0,07-0,18 m3/s között, h mérséklete 20,1 – 32,0 C között mozog.

A használt h víz visszavezetés során különböz , az alább részletezett fizikai hatások várhatóak: turbulens diffúzió;

17 konvekció a vízben; különböz s ség anyagok áramlása; párolgás, sugárzás, konvekció a leveg ben. A kibocsátott h víz viselkedését és hatásait konzervatív megközelítéssel a vízben történ h terjedési folyamat modellezésén keresztül vizsgálták. A kibocsátott h víz viselkedésének modellezése azt bizonyította, hogy a tervezett m szaki megoldás – sodorvonali bevezetés, folyásiránnyal párhuzamosan, alvíz irányban és vízszintesen - biztosítja a kibocsátott használtvíz nagyon hatékony elkeveredését a folyóvízben. Az eredményül kapott átlagos h mérséklet különbség (dT) nem lesz kimutatható a normál üzemi körülmények között; és széls séges esetben, a 32 C-os maximális kibocsátási h mérsékletet, maximális kibocsátási vízhozamot és a nyári legmagasabb Tisza vízh mérsékletet figyelembe véve is csak 0,5 C lesz a legnagyobb h mérsékletkülönbség. Széls séges esetben a felszínre bukkanó vízcsóva a kibocsátási pont alatt maximum 70 m-re helyezkedik el. Vízmin ség: A határozat 22-23. oldalán a „Szeged Energia Zrt. er höz kapcsolódó nyersvíz-, illetve a használt h cím fejezetben a vízvédelem alrész alatt kerül kifejtésre.

vizet szállító vezetékpár”

A Létesítmény technológiai és t zivíz igényei:

Üzemelési mód

Vízigény

normálüzem

maximális igény

a vízszint csökkentése a h

tornyokban

969 t/óra 270 l/s 0,27 m3/s 1.300 t/óra 361 l/s 0,361 m3/s 1.450 t/óra 405 l/s 0,405 m3/s

23.256 m3/nap

31.200 m3/nap

34.800 m3/nap

A létesítmény várható éves vízigénye: a maximális vízkivétel nem haladja meg a 35.000 m3/nap, vagy 1.460 m3/óra értéket; a teljes vízkivétel nem haladja meg a 10.000.000 m3/év értéket (átlagosan 27.400 m3/nap). Technológiai / t zivizek felhasználása és mennyiségei Vízfelhasználás módja Lágyvíz igény

Vízigény (m3/év) 87.000

Kazán lefúvatás miatti pótvíz

55.000

Kondenzvízkezelés

22.000

Vízkezel – sótalanító rendszer

10.000

tornyok h

vize

9.700.000

zivíz és telephely tisztító / öntöz víz

18.500

ÖSSZES TECHNOLÓGIAI / T ZIVÍZ IGÉNY

9.805.500*

18

*névlegesen 10.000.000 m3/évre kerekítve Építkezés id tartama alatti vízigények: Szociális: az építési helyszínen tartózkodók ivóvíz igénye: 50 m3/nap. Technológiai: az építés helyszínén a vízfogyasztás: szálló por kibocsátást megel tisztítása céljából 50 m3/nap.

locsolás, illetve nyomáspróbák, cs vezetékek

Szennyvíz elhelyezés az építkezés során: Szociális szennyvizek a városi szennyvízcsatorna hálózatra kerülnek bekötésre. Technológiai: az összegy jtött, építkezés során képz szennyvizet (nyomáspróbákból, cs vezeték mosásából származó kvázi tiszta szennyvizek) egy ideiglenes víztároló medence után szabályozott módon lehet a SZILK csapadékvízrendszerére vezetni. Szennyvízkibocsátások üzemeléskor: Technológiai szennyvíz befogadója: Tisza 192,590 fkm. A használt h víz kibocsátás mennyiségi paraméterei:

Üzemmód

Normál üzem

Csúcsüzem

tornyok h

víz leürítésekor

Használt h

víz kibocsátás vízhozamai

240 t/h 68 l/s 0,068 m3/s 550 t/h 153 l/s 0,153 m3/s 650 t/h 180 l/s 0,180 m3/s

5.760 m3/nap

13.200 m3/nap

15.600 m3/nap

Az éves kibocsátás 2.500.000 m3/év, 6.850 m3/nap. A szennyvíz-kibocsátások és olajfogók elhelyezkedése: A tervezett létesítmény szennyvíz kibocsátási pontjai

Azonosító

Kibocsátás megnevezése

EOV koordináta Y (m)

105824.91 112576.50

729613.77 738485.80

használt h V1

víz kibocsátási pont a telephelyen belül kibocsátási pont a Tiszába

EOV koordináta X (m)

V2

csapadékvíz

105440.57

729894.60

V3

kommunális szennyvíz

105437.12

729896.61

19 A tevékenység zaj- és rezgésvédelmi vonatkozásai A tervezett beruházás az összefügg lakott területt l (Szeged-Kiskundorozsma, Vályogos utca) kb. 700 m-re, az 5. sz. f út baloldala mentén lév gazdasági területen (Ge) található szórvány lakóépületekt l (1374/11 és 1374/14 hrsz. lakóépületek) kb. 300 m távolságra található.

A tevékenység természet és tájvédelmi vonatkozásai A beruházás a Szeged 01416/17 hrsz.-ú ingatlant érinti. Az er építése, területfoglalása és üzemelése közvetlenül országos jelent ség védett természeti területet nem érint, amely védett természeti érték el fordulási helyeként nem ismert. A telephely Natura 2000 területet nem érint. A csatlakozó beruházási elemek közül a h víz-vezeték nyomvonalának egy része érinti az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területet, az Alsó-Tisza hullámtér kiemelt jelent ség természetmeg rzési területet (kód: HUKN 20031), és része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet országos jelent ség védett természeti területnek. A beruházási területt l É-ÉK-re 1000-1200 m-re van a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet országos jelent ség védett természeti terület, amely az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekkel érintett földrészletekr l szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi terület (kód: HUKN 10007), Natura 2000 terület, valamint az országos ökológiai hálózat része is. A technológiai víz forrása és befogadója a Tisza vize, amely Natura 2000 hálózat {az AlsóTiszavölgy különleges madárvédelmi területet (kód: HUKN 10007), és az Alsó-Tisza hullámtér kiemelt jelent ség természetmeg rzési területet érinti (kód: HUKN 20031)}, valamint az országos ökológiai hálózat része. A Szegedi Fehér-tó halastórendszere a Nemzetközi jelent ség Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizekr l és vadvízterületekr l szóló 8001/1997. (K. É. Ért. 4.) KTM tájékoztató hatálya alá tartozik. A beruházási terület északról mez gazdasági területtel, valamint az M43 autópályával szomszédos, az autópálya túloldalán üzemen kívüli sertéstelep található. Déli irányban a Szegedi Ipari és Logisztikai központtal, délnyugati irányban mez gazdasági hasznosítású gazdasági, kereskedelmi besorolású területekkel, valamint kb. 700 m távolságra Szeged-Kiskundorozsma településsel, keleten az 5. sz. f úttal, nyugati oldalról a Szeged-Budapest vasútvonallal és mez gazdasági területtel határos. A technológiai víz forrása és befogadója a Tisza vize. A létesítményt és a Tiszát kb. 12,6 km hosszú vízvezeték-pár köti össze, ami ellátja az er vet nyersvízzel, illetve a használt h vizet a Tiszába vezeti vissza. A vízkivételi m a Tisza parton létesül. A Szeged 01416/17 hrsz.-ú ingatlant érint beruházás a jelenleg hatályos természet- és tájvédelmi jogszabályoknak megfelel . Megállapítható, hogy a gázturbinás kombinált ciklusú er 01416/17 hrsz.-on építend építményei és m tárgyai országos jelent ség védett természeti, valamint Natura 2000 jelöl él helyeket nem érintenek. Szeged Energia Zrt. er

höz létesítend nagyfeszültség villamos távvezeték:

A Szeged Energia Zrt. 79 700-4-17/2011. számon er höz létesítend nagyfeszültség villamos távvezeték el zetes vizsgálatot lezáró határozattal rendelkezik. A tervezett tevékenység magába foglalja a 400 kV-os távvezeték létesítését az er és a sándorfalvi tápponti állomás között. A tervezett nyomvonal az er l északi irányban fut kb. 200 m-en át ipari területen, majd északkeleti irányba fordulva mez gazdasági területen halad teljes hosszában a sándorfalvi alállomásig. Ezután keresztezve az M43-as autópályát, az 5-ös számú f utat, a Szeged – Szabadka 120 kV-os és Kiskundorozsma – Sándorfalva 120 kV-os távvezetékeket és egy gázvezetéket. A gázvezeték keresztezése után csatlakozik a Sándorfalva 400/120 kV-os alállomás portáljára. A tervezett légvezeték a következ m szaki paraméterekkel készül: névleges feszültség: frekvencia: rendszerek szám: vezet sodronyok: véd vezet : szigetel k: oszlopok:

400 kV 50 Hz kétrendszer fázisvezet : 2 x 3 x (2x500/65 ACSR - alumínium sodrony acélmag er sítéssel) 1xOPGW (optikai szálas véd vezet ) + 1x95/55 ACSR. 400 kV-os szigetel láncok FENY -SB típusú feszít -, valamint FENY -AK, FENY -OF és FENY PP tartó típusú rácsos acélszerkezetek

20 felületvédelem:

duplex (horganyzás+festés) felületvédelem a tájba illeszked zöld szín festéssel ellátva részletes talajmechanikai vizsgálatok alapján tervezet monolit vasbeton alapok minden oszlop földelve van (MSZ172 el írásai szerint) 43,5 m (a nyomvonal közepét l, jobbra-balra tehát egy 87 m széles sáv

alapozás: érintésvédelem: biztonsági övezet:

A beruházással érintett terület nem országos jelent ség védett természeti terület, Natura 2000 területet közvetlenül nem érint. A Szeged Energia Zrt. tervezett er

vét ellátó gázvezeték:

A Szeged Energia Zrt. 79 700-3-22/2011. számon er höz létesítend gázvezetéke el zetes vizsgálatot lezáró határozattal rendelkezik. A tervezett gázvezeték kiindulópontja a földgázszállító hálózat kiskundorozsmai csomópontjának kerítése, végpontja a tervezett szegedi kombinált ciklusú er gázfogadó állomása. A végponton lév gázfogadó állomás az er vel együtt kerül megtervezésre, és szintén nem tárgya a jelen dokumentációnak. A tervezett vezeték legf bb jellemz i: elhelyezés: földalatti; hossz: körülbelül 4 km. A gázvezeték pontos hossza jelenleg nem ismert, mert még geodéziai felmérés alatt áll; cs bels átmér je: 500 mm; cs anyaga: gyárilag polietilénnel el szigetelt acél; szigetelés a hegesztéseknél: zsugorfólia; tervezési nyomás: 63 bar; a szállított gáz megengedett sebessége: 15 m/s; minimális szállítható gázmennyiség: 500 m3/óra; a szállított gáz maximális mennyisége: 180.000 m3/óra (az er teljes terhelésénél); építési sáv és biztonsági övezet: 10-10 m. A beruházással érintett terület nem országos jelent ség védett természeti terület, Natura 2000 területet közvetlenül nem érint. A tervezett kb. 3,6 km hosszúságú gázvezeték nyomvonala a már régóta m köd (részben az elmúlt években felújított) vezetékek közelében, attól kissé eltér nyomvonalon halad. A tervezett nyomvonal közelében antropogén és mez gazdasági területeket, vonalas, infrastrukturális létesítményeket, valamint föld- és szerviz utakat, vasutat stb. találunk. A tervezett föld alatti gázvezeték létesítésének id tartamára a munkagép és tehergépjárm forgalom megn , a leveg por koncentrációja átmenetileg kismértekben megemelkedik. Szeged Energia Zrt. er

höz kapcsolódó nyersvíz-, illetve a használt h

vizet szállító vezetékpár

A Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) megbízásából az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) által 2011. július 8-án – Szegedi Ipari és Logisztikai Központban fejlesztés alatt álló kombinált ciklusú gázturbinás er höz létesítend nyersvíz- és h vízszállító vezetékek tárgyában – felügyel ségünkre benyújtott el zetes vizsgálati dokumentáció alapján az el zetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte. Az el zetes vizsgálatot lezáró határozatot felügyel ségünk 2011. december 16-án, 79.700-5-19/2011. számon adta ki. A tervezett beruházás 12,6 km hosszú föld alatti cs pár, ami Szeged, 01416/17 helyrajzi számú ingatlanon telepítend kombinált ciklusú gáztüzelés er nyersvíz (h víz) ellátását biztosítja a Tiszából; illetve, a használt vizet juttatja vissza, szintén a Tiszába. A tervek szerint a nyomott, NA 715-ös h víz-ellátó vezeték a tiszai vízkivételi m l a tiszai I. rend árvízi védtöltést keresztez en 0+111 – 5+432 km szelvények közötti szakaszán a Magyar Állam tulajdonában és az ATIKÖVIZIG vagyonkezelésében lév Algy i-f csatorna D-i, azaz jobb parti töltésében halad a Szeged-Sándorfalvi közútig az eredetileg benyújtott tervek alapján. Ezzel azonos nyomvonalra tervezett az DN 450-es nyomócs , mely a használt vizet szállítja az er l a Tiszába.

21 A 2011. november 30-án benyújtott módosítások alapján az Algy i-f csatorna déli töltésének vonalában az alábbi nyomvonalszakaszok kerültek kijelölésre: I. szakasz: 0+119 0+204 szelvényig a csövek a f csatorna déli töltés mentett oldali lábánál kerül elhelyezésre. A gát rház elhelyezkedése miatt a csövek közötti távolság 0,5 m és a töltéslábtól való távolság 3,0 m. II. szakasz: 0+204 3+508 szelvényig a csövek a f csatorna déli töltés mentett oldali lábánál kerül elhelyezésre 4,0 m távolságra, a csövek között 1,0 m-t tartva. III. szakasz: 3+508 4+616 szelvényig a halastavak közötti részen a f csatorna déli töltés vízoldali (Algy i f csatorna oldali) széles padkában kerülnek lefektetésre a vezetékek. IV. szakasz: 4+616 5+182 szelvényig a halastavakat elhagyva, a töltéskeresztezést követ en ismét a f csatorna déli töltés mentett oldali lábánál a töltéslábtól számított 4,0 m-re kerülnek lefektetésre a csövek. A felügyel ség a 79.700-5-19/2011. sz. kiadott határozatát hivatalból felülvizsgálta, a 79.700-5-22/2012. sz. határozatával visszavonta, melyben az alábbiakat állapította meg: A tervezett létesítmény Natura 2000 területet érint. A benyújtott el zetes vizsgálati tanulmány és a részeként benyújtott Natura hatásbecslési dokumentáció felülvizsgálata során a felügyel ség megállapította, hogy a nyersvíz- és h vízszállító vezeték létesítéshez, a Natura 2000 terület érintettsége miatt – az el vigyázatosság elve alapján – alternatív megoldások (például fektetési technológia, nyomvonal-változatok) számba vétele is szükséges lett volna a 275/2004. (X. 8.) Korm. r. (Nkr.) 10. §-ában részletezett döntési lépések alapján. Az Nkr. 14. számú melléklete részletesen szabályozza a hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményét, mely szerint szükséges: 5. Alternatív (egyéb ésszer ) megoldások 5.1. A tervez , illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából). 5.2. A szóba jöhet alternatív megoldások megvalósítását megnehezít vagy kizáró okok leírása. A benyújtott Natura hatásbecslési dokumentáció a létesítend nyersvíz- és h kiépítésére nem tartalmaz alternatív megoldásokat.

vízszállító vezetékek nyomvonalára,

A felügyel ség a 79.700-5-19/2011. számú határozat felülvizsgálata során azt is megállapította, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja (kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet el segít , kiegészít , kiszolgáló építmény a telepítés helyén) alapján a kombinált ciklusú gázturbinás er szempontjából kapcsolódó létesítménynek min sül a nyersvíz- és h vízszállító vezetékrendszer, mivel az az er m ködését kiszolgáló létesítmény, annak kiépítése szükségszer az er m ködéséhez. A felügyel ség a Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) részére a Szegedi Ipari és Logisztikai Központba tervezett kombinált ciklusú gázturbinás er höz létesítend nyersvíz- és h vízszállító vezetékek tárgyában az el bbiekben ismertetett okok miatt a 79.700-5-19/2011. számú határozatot a 79.700-5-22/2012. számú határozatával visszavonta. A 79.700-5-22/2012. sz. határozatban továbbá megállapította a felügyel ség, hogy: „A nyersvíz- és h vízszállító vezetékek létesítése a jogszabály 2011. szeptember 15-én történt módosítása óta nem tartozik a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá (kikerült a 3. sz. mellékletb l). Erre, valamint a 79.700-5-19/2011. számú határozat visszavonására tekintettel az er höz kapcsolódó nyersvíz- és h vízszállító vezetékek nyomvonalának megfelel ségét az összevont eljárás keretében fogja elbírálni a felügyel ség.” A Zrt. fellebbezése folytán hozott 14/4058-4/2012. számú másodfokú határozat a felügyel ség ezen döntését helyben hagyta és megállapította, hogy az er a tervezett nyers- és h vízszállító vízilétesítményei a Korm. rendelet fogalmi meghatározásai alapján az egész létesítmény részének min sülnek, azok kizárólag az er m ködésével szoros kapcsolatban, attól elválaszthatatlan módon m ködhetnek. A nyers- és h vízszállító vezetékrendszernek az er vel történ összevont eljárásban történ vizsgálatát az is indokolja, hogy a kombinált ciklusú gázturbinás er a nyers- és h vízszállító vezetékek nélkül önállóan nem üzemképes, üzemeltetésre vonatkozó engedély csak önállóan üzemképes létesítményre adható. A fentiekre tekintettel a felügyel ség a 79.700-6-42/2012. sz. végzésében tényállás tisztázását írta el , melyben alternatív nyomvonal kialakításának lehet ségét kérte megvizsgálni.

22 2012. szeptember 20-án benyújtott tényállás tisztázási dokumentáció (az összevont KHV és EKHE eljáráshoz) alapján a felügyel ség az er h vízvezetékek alternatív nyomvonal kidolgozása kapcsán a következ ket állapította meg: A módosított kitakarásos technológiával épül vízszállító csövek nyomvonala 1941 m-en (248 m a vízkivételi és bevezetési tárgyaknál, valamint a két tó között összesen 1693 m hosszú sávban) keresztez Natura 2000 területet. A módosítást követ en a Natura 2000 területet érint csatorna szakasz 3628 m-rel rövidebb, mint a korábban a szegedi er vet ellátó nyersvíz és h víz szállító vezetékek El zetes Vizsgálati Dokumentációjában bemutatásra került nyomvonal, Natura 2000 területet érint 5569 m hosszúságú szakasza volt. A Natura 2000 területeket érint felszíni hatások elkerülése érdekében a Szegedi Energia Zrt. az irányított vízszintes fúrás technológiáját (horizontal directional drilling – HDD) javasolta a Sándorfalvi halastavat érint vezetékszakaszon. A 2012. szeptember 20-án benyújtott tényállás tisztázó dokumentumban, azonban továbbra sem mutatnak be alternatív megoldást az árvízvédelmi töltés és Tisza folyó közötti Natura 2000 terület elkerülésére, vagy olyan kivitelezési technológiát, amellyel a környezet megzavarása minimálisra csökkenthet , illetve a környez területeket is a lehet legkisebb mérték hatás éri, és a Natura 2000 terület bolygatása is elkerülhet . A felügyel ség az egyéb környezet- és természetvédelmi szempontokat is megvizsgálta, melynek során a következ ket állapította meg: A nyomvonal a Tisza hullámterében érinti a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet, valamint az európai közösségi jelent természetvédelmi rendeltetés területekr l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelent természetvédelmi rendeltetés területekkel érintett földrészletekr l szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján az Tiszavölgy különleges madárvédelmi területet (kód: HUKN 10007), és az Alsó-Tisza hullámtér kiemelt jelent természetmeg rzési területet (kód: HUKN 20031).

ség ség Alsóség

Jelöl él helyei: -

Folyóvölgyek mocsárrétjei Iszapos partú folyók Puhafás ligeterd Természetes eutróf tavak

A jelöl fajai: -

Balin (Aspius aspius) Erdei szitaköt (Ophiogomphus cecilia) Garda (Pelecus cultratus) Magyar bucó (Zingel zingel) Mocsári tekn s (Emys orbicularis) Nagy t zlepke (Lycaena dispar) Réti csík (Misgurnus fossilis) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) Tarajos g te (Triturus cristatus) Tavi denevér (Myotis dasycneme) Vágó csík (Cobitis taenia) Vidra (Lutra lutra) Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Továbbá 155 Magyarországon is védett madárfaj, mely közül kiemelend k az Algy i-f csatorna melletti halastavakon fészkel és táplálkozó gémfajok, a halastavakon átvonuló partimadarak, az érintett hullámtéri területen a téli id szakban éjszakázó kis kárókatona, továbbá az szi id szakban a halastavakon és az Algy i-f csatorna menti szántóföldeken el forduló daru, továbbá libacsapatok. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés alapján:

23 „A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott él helytípusok kedvez természetvédelmi helyzetének meg rzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.” A Felügyel ség megállapította, hogy a vezetékfektetés miatt a hullámtéri felszín megbontása, valamint a közeli erd terület érintése (Algy 01407/2 és 01406 hrsz.) miatt kedvez tlen hatással lehet a jelöl fajok természetvédelmi helyzetére. A természet védelmér l szóló LIII. Tv. 42. § (1) bekezdés alapján „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása.” és a 43. § (1) bekezdés szerint: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” A beruházás megvalósulása esetén a jelenlegi területhasználat (ATI-KÖVIZIG kezelésében lév vízkivételi pont) mellé újabb kerülne, amely méretében, valamint m ködésében jóval jelent sebb emberi beavatkozást jelent, mint a területen már meglév vízkivételi m tárgy, mindez további területhasználatot, emberi jelenlétet, forgalmat generál, ami a környezet használatának intenzitás-növekedését, és annak további zavarását okozza. A korábbinál nagyobb mérték emberi jelenlét zavarhatja a jelöl fajok élettevékenységét, és nem biztosítja a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot fennmaradását, meg rzését. Összességében az antropogén használat intenzitásának növekedése nem illeszkedik a Natura 2000 hálózat kijelölésének céljaihoz, valamint ellentétes a Tvt. 31. §-ban foglaltakkal: „Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.” Vízvédelmi szempontból a felügyel ség az alábbiakat állapította meg. A Tisza folyó algy i szelvényében a 10/2010. (VIII. 18) VM rendelet alapján a fizikai és kémiai állapot (alapkémiai paramétereket figyelembe véve) kiváló. A létesítmény várható, Tiszát érint vízszennyez anyag koncentrációi a bevezetés közvetlen környezetében jellemz en 0-5 %-kal, maximálisan 35 %-kal (NH4-N) növekednek. A koncentráció növekedését a h tornyokon elpárolgó vízmennyiség, és a technológiai vizek el állítása során különböz vízkezel szerek adagolása okozza. A bevezetés közelében, széls séges körülményeket feltételezve (alacsony Tisza vízhozam, magas Tisza víz koncentráció, maximális kibocsátási vízhozam és koncentráció) az összes foszfor (Pösszes), a kémiai oxigénigény (KOIk) és az ammóniumnitrogén (NH4-N) vonatkozásában határérték túllépés fordul el (a kibocsátás helyén alapállapotban a Pösszes és a KOIk értékei alkalmanként szintén meghaladják a határértéket), míg az elemzésbe bevont többi paraméter esetében ez nem tapasztalható. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés alapján „a környezethasználónak a környezet szennyezés megel zése, illet leg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhet legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell c) a kibocsátás megel zésér l, illet leg az elérhet legkisebb mérték re történ csökkentésér l” A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. (1) és (2) bekezdése szerint: „A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mérték környezetterhelést és igénybevételt idézze el ; b) megel zze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. (2) A környezethasználatot az el vigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az el állított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.” A törvény 6. §-a szerinti megel zés és el vigyázatosság elvének a fentiek alapján a tervezett beruházás nem felel meg, a határérték feletti kibocsátások vonatkozásában. Az ügyfél a technológia vonatkozásában nem igazolta a fenti jogszabályi helyek teljesülését, azok negatív módon befolyásolhatják a jelöl fajok életkörülményeit, él helyét. A benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapítottuk, hogy az er m ködéshez szükséges, Tisza folyóból történ víz kivétel és visszavezetés tervezett nyomvonalának egy része Natura 2000 területet érint, valamint a Tisza folyó algy i szelvényében a bevezetés miatt határérték túllépés fordulhat el , ezért természetvédelmi és vízvédelmi szempontból az er létesítéséhez az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, a - R. 24. § (9) bekezdése b) pontja alapján - a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására egységes környezethasználati engedély nem adható, ezért a kérelmet a felügyel ség elutasította.

24

A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2715-2/2011. számú állásfoglalásában hozzájárult a beruházáshoz, állásfoglalásának indokoló részében (27. oldal) azonban az alábbi korlátozó okot fejti ki: A beruházás megvalósítására kiválasztott területen értékes fels -pleisztocén infúziós lösz található. A beépítés által a felszíni földtani képz dmények jelenlegi funkciója megsz nik. Az er telephelyének vizsgálata során egyértelm en kit nik, hogy a földtan, a környezet jellegével a tervezés során teljes kör en nem számoltak. A Bányakapitányság földtani szempontból el nyösebbnek tartaná a gázer megépítését a térség futóhomok vagy gyengébb term képesség területein. A felügyel ség belföldi jogsegély keretében megkereste az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot - tekintettel a Tiszából történ vízkivételre -, mellyel kapcsolatban az Igazgatóság az alábbi észrevételeket tette: „Igazgatóságunkhoz érkezett, a Ket. 26 § (1) bek. c.) pontján alapuló fenti számú belföldi jogsegély megkeresésére hivatkozással, a szakágazatokkal történt egyeztetést követ en a Ket. 26 § (5) bekezdésében rögzített határid betartásával az alábbiakról tájékoztatom: A korábban elkészült El zetes vizsgálati dokumentációval kapcsolatban Igazgatóságunk 2011. szeptember 8-án kelt, 23900008/2011 iktatási számú levelében adta meg állásfoglalását, melyet továbbra is fenntartunk, súlyozottan az alábbi észrevételeink figyelembe vételével. Észrevételeink árvízvédelmi szempontból: Az árvízvédelmi töltést a nyomócsövek jelen esetben - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelel en - az eddig el fordult legnagyobb vízállás (LNV) felett keresztezik. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szaki szabályokról szóló 30/2008 (XII. 31.) KvVM rendelet 23. § -ában foglalt el írásoknak eleget téve és az árvízvédelmi töltés állékonyságát szem el tt tartva az átemel m tárgy az árvízvédelmi töltés – tervezett kihizlalást követ en kialakult – vízoldali töltéslábától számított 60 m kívül tervezett. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormány rendeletben foglaltaknak megfelel en, a tervezett átemel m tárgy árvíz idején történ megközelítésére tervezett bejáróhíd az LNV felett, valamint az NA 1400 mm-es vízkivételi cs szakaszolására létesítend zsilipakna a 10 m-es parti sávon kívül, a terepszintbe illesztve tervezett. Az el zetes tervez i koncepcióval kapcsolatos alábbi árvízvédelmi észrevételeink vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció végleges változatába történ átvezetését tartjuk szükségesnek: A 147/2010. (IV.29.) Kormány rendeletben foglaltak értelmében els rend árvízvédelmi töltést keresztez nyomócsövet az árvíz idején is biztonságosan üzemeltethet kett s elzárással kell kiépíteni, azonban a benyújtott el tervben csak az átemel m tárgy épületében van lehet ség elzárásra. A mentett oldali elzárási lehet séget az árvízvédelmi töltés mentett oldali koronaélébe elhelyezend aknába kell betervezni. A benyújtott dokumentációban a bejáró acélhíd ~90 m hosszban tervezett az árvízvédelmi töltés koronája és az átemel tárgy épülete között. Véleményünk szerint ekkora fesztávú acélszerkezetre közbens alátámasztások szükségesek, melyek nem kerültek felt ntetésre. Az alátámasztások helyeit és alapozási módját az ATIKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni szükséges. Az árvízvédelmi töltés keresztezésénél a nyomócsöveket a jelenlegi töltéskorona szintbe bevágva – LNV (84,51mB.f.) feletti folyás fenékszinttel – a víz- és mentett oldali rézs re fektetve javasoljuk áttervezni, mivel így a jelent s mérték töltésmagasítás elkerülhet lenne. Amennyiben a fagyvédelmi szempontok lehet vé teszik, akkor a cs tet feletti takarást vasbeton teherelosztó lemez alkalmazásával csökkenteni lehet. Az árvízvédelmi töltés vízoldalára tervezett ~2,3 m nagyságú cs takarás, kihizlalás megvalósulása esetén a 32+449 tkm szelvényben lév fekv vízmérce, illetve beton lépcs áthelyezésére szükség lehet, ahhoz hogy fenntartható, állékony feltöltés létesüljön. A vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációban a feltöltés részletrajzát ki kell dolgozni. Ábrázolni kell a kihizlalás kapcsolódását az Algy i szivattyútelep vízoldali csillapító medencéjéhez és a fekv vízmércéhez, valamint a szivattyútelep mentett oldali megközelítési lehet ségéhez és lejárólépcs jéhez. A kihizlalás technológiai leírását és mintakeresztszelvényét is mellékelni kell. Geotechnikai szakvélemény benyújtása szükséges az alábbi helyeken elvégzett, a nyomócsövek nyomvonala mentén kijelölt kell mélység furatok alapján:

25 - 1 db furat az árvízvédelmi töltés mentett oldali töltéslábától mért 10 m-es távolságban - 1 db furat az árvízvédelmi töltés vízoldali töltéslábától mért 10 m-es távolságban - 1 db furat a folyó partélét l számított 10 m-es távolságban A talajmintavételnél az MSZ 15295:1999 szabvány szerint kell eljárni. A hullámtéri területeken a nyomócsövek nyílt árkos technológiával fektetett szakaszainak részletrajzait ki kell dolgozni, valamint igazolni kell a geotechnikai szakvélemény alapján a nyílt árok 45°-os állékonyságát és a ~9 m mélység munkaárok kiemelése során kikerül jelent s mennyiség földanyag elhelyezésének módját. A tervezett vízkivételi cs és használtvíz elvezet nyomócs érintik a Tisza folyó jobb parti, meglév ún. Algy i partbiztosítási m vet. A megbontott m helyreállítását és a szabályozási padka feletti meder- és rézs biztosítást tartalmazó m szaki megoldást a tervezés során az ATIKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni szükséges. Az árvízvédelmi töltés kihizlalásánál fel kell t ntetni az el írt tömörség mértékét (Tr ). Meg kell adni, hogy a nyomócsövek, mely tkm szelvényekben keresztezik az árvízvédelmi töltést. A H-1. jel helyszínrajz méretaránya helyesen 1:500. Pontosítani szükséges az El zetes tervez i koncepció 6.3. pontjában leírt használt víz parti bevezetésének koncepcióját. A végleges tervdokumentációban a helyszínrajzoknak és a metszetrajzoknak összhangban kell lenniük egymással. A kivitelezés kizárólag az ATI-VIZIG által jóváhagyott kiviteli tervek birtokában, Igazgatóságunk szakfelügyelete mellett végezhet . Észrevételeink vízrendezési szempontból: Az Algy i-f csatorna D-i töltése mentén tervezett nyomócs fektetés elvi megoldásával egyetértünk, a létesítési vízjogi engedélyes terv készítésekor a részlettervek kidolgozásánál szem el tt kell tartani, hogy az Algy i f csatorna töltése és annak állaga nem gyöngíthet , a belvízbiztonság nem csökkenthet ! A töltéslábtól kifelé a terepet minimális lejtéssel kell kialakítani. Javasolt a cs fenntartási munkák érdekében stabilizált megközelít utat biztosítani, mely a töltésláb-munkagödör közötti területen oldallejtéssel kialakítható. A korábbiaktól eltér en (dokumentáció 33. oldal III. szakasz mintakeresztszelvény) a Sándorfalvi halastó mentén lév , a 3+508-4+616 km szelvények közötti vezetékszakasz módosított technológiával, irányított vízszintes fúrással (dokumentáció 34. oldal) kerül megépítésre a halastavak alatt, s nem az Algy i-f csatorna vízoldali padkájában, mely ellen az ATI-VIZIG kifogást nem emel. A létesítési vízjogi engedélyes terv készítése során az indító és fogadóaknák, a csatorna-közeli csomópontok és technológiai megoldások ATI-VIZIG-gel történ egyeztetése feltétlenül szükséges! A létesítési engedélyes tervezés során biztosítani kell a jobb parti beereszt csatornák, m tárgyak, egyéb létesítmények vízjogi létesítési engedélyük szerinti üzemeltetését (pl. a 0+350 km szelvényben a Tökösi szivattyútelep, a 0+763 km szelvényben az Algy I. szivattyúállás, a 1+582 km szelvényben az Algy II. szivattyúállás, stb.) részletes geodéziai felmérést követ en minden becsatlakozást meg kell tervezni! Az Algy i f csatorna mentén fektetett cs szakaszok szakaszolása indokolt (kb. 2000 m-ként). A szakaszolási pontokban nyomásérzékel ket kell elhelyezni, melyek a szivattyúkkal vannak összeköttetésben, s egy esetleges meghibásodás esetén a szivattyúk leállnak. Havaria-terv kidolgozását tartjuk szükségesnek a vízjogi létesítési engedéllyel egyidej leg, mely meghibásodási szcenáriókra megadja a károkozás elkerülésének elvi módozatait. A nyomócs tervezett nyomvonalán az igénybevett állami területek igénybevételére szolgalmi jog bejegyzése szükséges, a további tulajdonosokkal a megállapodást az engedélyesnek kell megkötni. A fentiek alapján a Szeged Energia Zrt tervezett er koncepciója ellen kifogást nem emelünk.”

vét ellátó nyersvíz és h

Felügyel ségünk mindezek figyelembevételével döntött. A szakhatóságok állásfoglalásainak indokolása: Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve:

víz szállító vezetékek módosított

26 „Az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) „Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció” címen dokumentációt készített a Szegedi Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) megbízásából. Az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) a Szegedi Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) felhatalmazása alapján „Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció” címen dokumentációt nyújtott be az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési és Jogi Titkársága a 79.700-65/2011. iktatási számú megkeresésében a Szeged Megyei Jogú Város külterületén a Szeged Ipari és Logisztikai Központban a 1416/17. hrsz. alatti területén megvalósítandó gázturbinás kombinált ciklusú er egységes környezethasználati engedélyéhez közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást kért. A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a létesítend er Szeged település külterületén található, magántulajdonban lév - korábban a tehenészeti telep szolgálati lakásai - lakásoktól 300 m-es, míg a belterületi ingatlanoktól 700 m-es távolságban. A kivitelezés és az üzemeltetés során az emberi egészségre két környezeti elem van jelent s hatással, melyek a zaj és a por. Az er megépítése és m ködtetése során a fenti jogszabályi el írásokat be kell tartani a telep környezetében él k és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. A szilárd hulladék gy jtésével valamint tárolásával kapcsolatos tevékenységek végzése során a közegészségügyi követelmények figyelembevétele és betartása környezet-egészségügyi szempontból elengedhetetlen. Továbbá felhívom figyelmét, hogy a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A fentiek figyelembevételével járultam hozzá a gázturbinás kombinált ciklusú er egységes környezethasználati engedélyéhez. Az ügyintézési határid leteltének napja: 2011. szeptember 28. Szakhatósági állásfoglalásomat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben és illetékességemben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ban, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM - EüM együttes rendeletben, a leveg terhelési szint határértékeir l és a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben, a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendeletben, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság kezdeményezésére a Szeged, Ipari Park és Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er egységes környezethasználati engedélyezése ügyében 2011. szeptember 14-én eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2011. október 13-án jár le. A tárgyi létesítmény régészeti lel helyet érint (Szeged 365. lh., KÖH azonosító száma: 74625), melyet a kulturális örökség védelmér l szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kölv.) 19. § (1) bekezdése értelmében, a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. § bekezdése értelmében, ha a lel helyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lel helyet el zetesen fel kell tárni. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekr l, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességét az 1. sz. melléklet 1, pontja határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Szeged Megyei Jogú Város Címzetes F jegyz je (Városüzemeltetési Iroda): Állásfoglalása indokolást nem tartalmaz. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága:

27 „ATI-KTVF kérelemmel fordult hatóságunkhoz, a Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szükséges talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás megadásáért. A tervezett beruházás kivett, beruházási területen valósul meg. A dokumentáció részletesen foglalkozik a talajt ér hatásokkal, mind az építés, mind a m ködés folyamata kapcsán. A dokumentáció alapján kárment kkel látják el azokat a területeket, berendezéseket, ahol havária jelleg meghibásodás esetén talajba, talajvízbe juthatna szennyez anyag. Ennek megfelel en a környez term földek szennyezési lehet sége minimális. A fenteknek megfelel en a dokumentáció elfogadását talajvédelmi szempontból javaslom. A szakhatósági állásfoglalást a 347/2006. (XII. 23.) Korai, rendelet, valamint a 2004. évi CXL. törvény el írása alapján adtam ki egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti Földhivatal: „A fenti iktatószámon a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti Földhivatalhoz 2011. szeptember 13-án érkezett az Alsó - Tisza - Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels Tisza-part 17.) által benyújtott megkeresése a Szeged Ipari Park Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyában a szakhatósági állásfoglalás kiadása miatt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti földhivatal a szakhatósági hozzájárulását megadja. Az engedélyezési eljárás ellen kifogást nem emel A Szeged II. kerület külterület 01416/17 helyrajzi számú ingatlan, (melyen a beruházás létesül) m velés ága kivett beruházási terület a 36527/2010 számú határozat alapján. A term föld végleges más célú hasznosítás engedélyének száma: 10797/2009. A jelen állásfoglalás csak az Alsó - Tisza - Vidéki Környezetvédelmi. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels Tisza-part 17.) által benyújtott a Szeged Ipari Park Logisztikai Központ területén létesítend kombinált ciklusú gáztüzelés er egységes környezethasználati engedély kiadásával kapcsolatos ügyiratára vonatkozik, nem használható fel és nem is helyettesíti az egyéb kapcsolódó engedélyezési eljárásokat. Az eljárás során az ügyintézésre vonatkozó 2004. évi CXL. törvény 33. § (8) bekezdésében el írt határid betartásra került. A 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdése által el írt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. 2004. évi CXL. törvény 44. § (9): A szakhatóság el zetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági állásfoglalás a term föld védelmér l szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (1), (2), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján került kiadásra.”

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2715-2/2011. sz. állásfoglalása: A Szegedi Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) megbízásából az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) elkészítette a tárgyi létesítmény tanulmány tervét és benyújtotta az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. A felügyel ség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében foglalt szakkérdések tekintetében szakhatósági állásfoglalásért megkereste a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányságát. A bányakapitányság a hatáskörébe tartozó az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szakkérdésekben megvizsgálva a tervezett tevékenységet megállapítja, hogy azzal kapcsolatban korlátozó ok merült fel, mivel a tervezési területen fels -pleisztocén infúziós lösz található, amin I., II. osztályú szántók helyezkednek el. A gázer megépítése els dlegesen a talaj-földtani közeg genetikai rendszerét érinti, mivel az építés-tereprendezés következtében a felszínföldtani képz dmények maradandóan sérülnek, funkciójuk maradandóan megváltozik. A talaj és a földtani közeg szervesen egybefügg , egymástól nem szétválaszthatok a vizsgálandó szakkérdések vonatkozásában. A bányakapitányság nem az üzemszer m ködésb l származó földtani közeg veszélyeztetése miatt tartja a gázer vet a földtani környezetre veszélyesnek - mivel az üzemelés során a tanulmány alapján a földtani környezet nem károsodik - hanem, mert a beépítés által a felszín földtani képz dmények jelenlegi funkciója megsz nik. A képz dményekre hátrányosan hat a beépítés, regenerálódásuk az üzem felhagyása után nem valószín . A terület jelenleg mez gazdasági m velés alatti szántó terület, mely a lehet legel nyösebb és leggazdaságosabb hasznosítási formája az évezredek alatt létrejött talaj-földtani közeg genetikus rendszernek. A fels -pleisztocén infúziós lösz területeken a környezeti-biogeológiai folyamatok egymásra hatása eredményeként olyan természeti er forrás alakult ki, mely a mez gazdasági m velésre legalkalmasabb térszín típust és talajtípust, a réti csernozjomok kialakulását eredményezte. Ezt támasztja alá Magyarország földtani térképe M=1:100.000 méretarányú térképsorozat L34-65 számú lapja, valamint az I.-II. osztályú szántók el fordulása a tervezési területen.

28 Az er telephelyének vizsgálata során egyértelm en kit nik, hogy a földtan, környezet jellegével a tervezés során teljes kör en nem számoltak, mivel a dokumentációban leírtak szerint: „a telephely környezetének vizsgálata a telephely kiválasztása során nem azonosított olyan környezeti jellemz t, a megkérd jelezné az ipari területen az er megvalósíthatóságát környezeti szempontból” A gázer elhelyezésénél a kiválasztott hely logisztikailag kiemelt helyzete a telepítési tényez k szempontjából irreleváns. A bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a fels -pleisztocén lösz területeken magas AK érték , humuszban gazdag, mez ségi talajok jöttek létre. Ezen területek (szántók) földtani potenciálja nagyobb a futóhomok felszínen kialakultakéval szemben. Erre való tekintettel a bányakapitányság a fentiekben részletezettek szerint földtani szempontból el nyösebbnek tartaná a gázer megépítést a térség futóhomok vagy gyengébb term képesség területein. A helyi magas természeti potenciálnak (jó min ség , magas AK érték szántók) a kialakulása els dlegesen a földtani alapképz dményeknek köszönhet . A bányakapitányság az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásunk átvizsgálása alapján megállapította, hogy a tervezési területen nyilvántartott, m köd szilárd ásványi nyersanyag lel hely nem található, szénhidrogén szállítóvezetéket nem érint. Földtani veszélyforrás a nyilvántartásban nem szerepel. Az ügyintézési határid 15 nap, melybe nem számítanak bele a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (3) bekezdésben foglalt id tartamok. A bányakapitányság az ügyintézési határid n belül meghozta döntését. A bányakapitányság az állásfoglalást a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 44. § p) és r) pontja alapján, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében és a 4. számú melléklet 7 pontjában foglalt hatáskör, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet által biztosított illetékesség, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdésben foglaltak alapján adta ki. A bányakapitányság hatáskörébe tartozó, a 347/2006. ( X I I . 2 3 ) Korm. rendelet által nevesített szakkérdésekben szerepl földtani közeg meghatározását a bányakapitányság a felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 15. pontja értelmében alkalmazta, miszerint a „földtani közeg; a föld felszíne és az alatta elhelyezked természetes eredet képz dmények (a talaj, a mederüledék, a k zetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit).” Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami F építész VI_D-002/10-3/2012. sz. állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) a Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 34.) megbízásából az ERM Hungária Kft. a fenti tárgyban kezdeményezett összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás keretében, szakhatósági állásfoglalás kérése céljából megküldte - 2011. szeptember 14-én érkez leg - az ERM Hungária Kft. (2011. augusztus, Temesváry Péter ügyv. ig.) által készített „Szeged gázturbinás kombinált ciklusú er , összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció” és „Mellékletek” cím tervanyagot. A megkeresésben hivatkozott 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 52/A. § alapján a rendelet 4. melléklete a hatáskörömet az alábbiak szerint rögzíti. „Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeir l szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelent ség m szaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelent s módosítására irányul A melléklet értelmében a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kell szakhatóságként nyilatkoznom. Illetékességemet a f építészi tevékenységr l szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. Melléklet 6. sora állapítja meg. Az Sz04/162-1/2011. ügyiratszámú végzésemben szakhatósági eljárásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóIó 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket) 13. § (8) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbítottam. A dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy Szeged város közigazgatási területén 2X460 MW nettó kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelés er vet kívánnak létesíteni. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeir l, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk, és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 7. sz. melléklete értelmében az „atomer és egyéb er ” tekinthet országos infrastruktúrahálózat részének. Az Országos Területrendezési Tervr l szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 2. § 6. pontja értelmében „er : egy telephelyen lév 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény” A fenti meghatározás alapján a tervezett er országos jelent ség elem. Illetékességi területemen, az er tervezési területén az OTrT és Csongrád Megye Önkormányzatának 21/2005. (XII 1.) számú rendeletével jóváhagyott Csongrád Megye Területrendezési Terve van hatályban. Az OTrT 2. sz. melléklete, „Az Ország Szerkezeti Terve”, és az 1/8. sz. melléklet, az „Atomer és egyéb er vek” valamint a megyei terv 2. sz. melléklete, „A megye szerkezeti terve” nem jelöl, nem tartalmaz Szeged közigazgatási területén er vet. A tervezett szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er nincs összhangban az OTrT-vel és Csongrád megye területrendezési tervével.

29 A tervezett országos jelent ség elem összhangját a területtrendezési tervekkel az OTrT illetve a megyei területrendezési terv módosításával, vagy a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV 8.) Korm. rendelet 1. § ( 1 ) bekezdés e) pontja szerinti eljárás keretében lehetséges. A fenti megállapítások alapján szakhatósági hozzájárulásomat feltétellel adtam meg. Hivatkozva a villamosenergiai-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra, a Ket. 44. § (7) bekezdése alapján az Sz04/162-2/2011. iktatási számon kiadott szakhatósági állásfoglalásomat módosítom. Kérem az eljárás során jelen szakhatósági állásfoglalásom figyelembe vételét. Módosító állásfoglalásomat a hatóság határozatának joger re emelkedése el tt adtam ki. Szakhatósági állásfoglalásom: - a f építészi tevékenységr l szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm, rendelet 2. melléklet; - a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § és a 4. sz. melléklet; - a Csongrád Megye Területrendezési Tervér l szóló 21/2005.(XII. 1.) számú rendelet 2. sz. melléklete; - a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a településrendezési terv tartalmi követelményeir l, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet; - valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. §-a, 33., 44., 72. §-ai el írásain alapul.” A felügyel ség az összevont eljárás során az alábbiak szerint intézkedett a nyilvánosság bevonásáról: 1. A kérelem beérkezését követ en a felügyel ség a honlapján 2011. szeptember 5-én közleménybe közzétette a beruházásra vonatkozó adatokat, valamint megkereste Szeged MJ Város Címzetes F jegyz jét (Ügyfélszolgálati Iroda), hogy gondoskodjon a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történ közhírré tételér l. Ezzel egyidej leg a közleményt a helyi napilap, a Délmagyarország 2011. szeptember 7-én megjelent számában is közzétette a felügyel ség. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a hirdetmény 2011. szeptember 1. és 16. között kifüggesztésre került. Észrevétel a beruházással kapcsolatban nem érkezett. A Reflex Környezetvéd Egyesület a 2011. szeptember 19-én benyújtott levelében ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A felügyel ség az Egyesület ügyfélként történ bejelentkezését a 2011. szeptember 27-én kel levelével elfogadta. 2. Országhatáron átterjed jelent s környezeti hatás miatt a felügyel ség tájékoztatta Vidékfejlesztési Minisztériumot. A Minisztérium a 2011. szeptember 5-én kelt levelével megkereste a szerb hatásvisel fél illetékes minisztériumát és tájékoztatta a beruházás várható környezetvédelmi és természetvédelmi hatásairól. A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2011. november 30-án kelt levele mellékleteként megküldte a szerb Környezetvédelmi, Bányászati és Területrendezési Minisztérium levelének másolatát, mely szerint a tervezett beruházás hatástanulmányát módosító javaslat nélkül elfogadják. 3. A felügyel ség 2012. január 31-én közmeghallgatást tartott, melynek id pontját a helyi napilapban (Délmagyarország 2011. december 30-i szám) 30 nappal megel en közzétette. A felügyel ség Szeged MJ Város Önkormányzatának megküldte a közmeghallgatásról szóló hirdetményt. Az önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodája a 2012. január 25-én érkezett levelében tájékoztatta a felügyel séget, hogy a közmeghallgatásról szóló hirdetmény 2012. január 6. és 23. között kifüggesztésre került. A közmeghallgatásról – melyen a beruházásra vonatkozó érdemi észrevétel nem hangzott el – készült jegyz könyvet a felügyel ség az érintetteknek megküldte. Az önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodája 2012. március 8-án érkezett tájékoztatása szerint a közmeghallgatásról készült jegyz könyv 2012. február 20. és március 6. között kifüggesztésre került, mellyel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A határozatot a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. § (9) bekezdés b) pontja alapján hozta meg. Az ügyintézési határid leteltének napja: 2012. december 20. A felügyel ség hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A fellebbezési jogot a Ket. 98.§ (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezési jogot a 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A jogorvoslati eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) – (8) bekezdése alapján állapítottam meg.

30

Szeged, 2012. december 18. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Mader Balázs s. k. mb. hatósági engedélyezési irodavezet

Kapják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Szeged Energia Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út tv. ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. tv. Vidékfejlesztési Minisztérium (1055 Kossuth Lajos tér tv. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11.) Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda (6701 Szeged, Pf: 902.) Szeged MJ Város Önkormányzat Címzetes F jegyz je, Városüzemeltetési Iroda (Szeged, Széchenyi tér 11.) Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvéd. Ig. (Hmvhely, Rárósi út 110.) Csongrád Megyei Kormányhivatal Körzeti Földhivatal (Szeged, Kálvária sgt. 41-43.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság (Szolnok, H sök tere 6.) Reflex Környezetvéd Egyesület (9024 Gy r, Bartók Béla út tv. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami F építész (Szeged, Rákóczi tér 1.) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (6720 Szeged, Stefánia 4.) Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Szeged, Berlini krt. 16-18.) ATI-KTVF, Hat. Nyt. ATI-KTVF, Irattár

34.) 3-5.) 11.)

7.)