Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Iktatószám: 92274-2-3/2013. Ügyintéz : Müller Ivett

Tárgy: Téli legeltetési engedély Hiv. szám: Melléklet:

Nánási Gyuláné 6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76.

HATÁROZAT I. A felügyel ség Nánási Gyuláné (6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76.) kérelmére és részére engedélyezi a Kiskunsági Nemzeti Park Fels -Kiskunsági puszta elnevezés törzsterületének részét képez egyben a Fels -Kiskunsági puszták és turjánvidék (kódszáma: HUKN10001) Különleges Madárvédelmi Terület részeként a Natura 2000 Hálózatba is beletartozó a kérelmez saját tulajdonában lév , Kunszentmiklós, külterület 0193/46 és 0193/22; valamint haszonbérletben lév , Kunszentmiklós, 0193/28 hrsz-ú ingatlanokon a téli legeltetés végzését az alábbi kikötésekkel: I/1. Téli legeltetés: 1. 2. 3. 4. 5.

Téli legeltetés 2013. október 31-t l 2014. március 15-ig végezhet juhokkal, 0,2-0,4 állategység/1 ha legel nyomással. A tevékenység megkezdése el tt 5 nappal értesíteni kell az illetékes természetvédelmi rt (Erd s Sarolta tel.: 06-30-4560385 telefonszámon). A téli legeltetés a bejelentést követ en, az rrel közösen felvett jegyz könyvben foglaltak szerint kezdhet meg. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, akkor a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni! A ki- és behajtásnak a lehet legszélesebb területsávon kell megvalósulnia. Tápanyag-utánpótlás csak a legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat.

I/2. A legeltetett területeken tilos 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

a legel állatok intenzív terelése, er sen felázott, belvizes területen történ legeltetés, a tápanyag-utánpótlás és trágya kiszórása, a gyepek túllegeltetése növényvéd szerek engedély nélküli felhasználása, felülvetés, gyepfeltörés, a mechanikai jelleg ápolási munkák (pl. boronálás, hengerezés, fogasolás), a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, a gyep égetése, ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, vegyszeres módon megakadályozni, gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése stb. céljából, gyepeken gépjárm vel közlekedni, ideiglenes és állandó építmények elhelyezése engedély nélkül, felszíni víz, belvíz gyepterületr l történ elvezetése és a gyepterület öntözése, területhatárok megjelölése,

Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf , szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: [email protected], Honlap: www.atiktvf.hu

I/3. A területhasználó fentieken túl köteles: 1. 2. 3.

Az általa használt gyepterületr l az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani. „Belvízkár” esetén a haszonbérl vállalja az abból ered saját kárát. z esetén nem vegyszeres módon, pl. víz alkalmazásával az oltást haladéktalanul megkezdeni, egyidej leg a t zoltóságot és a természetvédelmi kezel t azonnal értesíteni.

I/4. Invazív növény irtási kötelezettség a Natura 2000 területeken: 1.

2.

A Natura 2000 területek részét képez ingatlanokon az invázív növényfajok megtelepedését, terjedését meg kell akadályozni, a már meglév állományok irtását különös tekintettel a selyemkóróra (Asclepias syriaca), amerikai aranyvessz fajokra (Solidago gigantea, S. canadensis), inváziós fásszárúakra – pl. ezüstfa, galagonya) a kérelmez nek saját költségén kell elvégeznie. Géppel (p. szárzúzás), vagy vegyszerrel történ invazív növényirtáshoz a felügyel ség engedélyét el zetesen be kell szerezni.

Jelen határozat 2014.03.15-ig hatályos. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – külön értesítés nélkül, a közlés napját követ 16. napon emelkedik joger re. Jelen határozat, a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.), de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Bajai Kirendeltségére (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton történ benyújtására nincs lehet ség. A határozat elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles. A határozat elleni fellebbezés díja 2.750,- Ft., melyet fellebbezés esetén az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 számú el irányzat felhasználási számlájára kell a fellebbezés benyújtását megel en átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Az átutalási megbízást, csekket (vagy annak hiteles másolatát) a fellebbezéshez csatolni kell.

Indokolás Nánási Gyuláné (6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76.) 2013. szeptember 25-én téli legeltetésre vonatkozó engedély kérelemmel fordult a Felügyel séghez. Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a saját tulajdonban lév , Kunszentmiklós, külterület 0193/22 és 0193/46, valamint a haszonbérletében lév 0193/28 hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni. Ügyfél kérelméhez csatolta az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentum másolatát, valamint az ingatlanok földhasználati lapjait. A felügyel ség hatáskörét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19-20 §-ai alapján vizsgálta. A kérelemben szerepl ingatlanok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság „Fels -Kiskunsági puszta” elnevezés törzsterületének részét képezik, egyben a Fels -Kiskunsági puszták és turjánvidék (kódszáma: HUKN10001) elnevezés Különleges Madárvédelmi Terület részeként a Natura 2000 Hálózatba is beletartoznak. Fenti jogi jellegek alapján a felügyel ség hatáskörét a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. § (1) bek. b) pontja, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 4. § (4) b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet IV. számú mellékletének 10. pontja állapítja meg. A felügyel ség az eljárás során 2013.09.25-én kelt 92274-2-1/2013. számú levelével megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), mint a szóban forgó védett természeti területek természetvédelmi kezel jét, hogy

nyilatkozzon a tervezett tevékenységekkel kapcsolatosan. A KNPI 2013.10.10-én érkezett 3554-2/2013. számú levelében kezel i hozzájárulását adta a téli legeltetéshez. A fenti kikötések szerint végzett tevékenységek nincsenek jelent s hatással a Natura 2000 terület jelöl fajaira, azonban azok elmaradása a terület becserjésedését, degradálódását okozhatják, ezáltal a jelöl fajok él helyeinek természetessége csökkenhet. Az el bbiekb l következ en – a rendelkez részben el írtak betartásával – a téli legeltetés természetvédelmi célokat is szolgál, mely hozzájárul a védett természeti terület/Natura 2000-s terület fennmaradásához. A rendelkez részben felsorolt korlátozások részletes indokolása: A legeltetési id szak korlátozása. A téli legeltetést a felügyel ség a hivatkozott KNPI nyilatkozat alapján 2014. március 15-ig engedélyezte. A legel területek szvégi állapota a területhasználat (pl. túllegeltetés), a környezeti feltételek (pl. az adott év csapadékviszonyai, védett természeti értékek megjelenése stb.) változásának hatására 1 év alatt is bekövetkezhet oly mérték módosulás, mely részben megváltoztathatja a szükséges hatósági el írásokat, azaz azonos el írások a védett természeti terület állapotának leromlásához vezethetnek, ellentétesen a Tvt. 31. §-ában foglaltakkal, ezért a felügyel ség – összhangban a KNPI nyilatkozatával – a téli legeltetést csak a következ id szakra engedélyezte. A gyepterületen a legel nyomás meghatározása. A túllegeltetés következtében a területen gyomosodás léphet fel, a nagy állománys ség továbbá a taposási károkat is növeli, ami ellentétes a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal. A védett és fokozottan védett növényfajok és természetközeli állapotú él helyük meg rzése kizárólag kíméletes területhasználattal, a terület esetleges legeltetése során a legel állatállomány számának szabályozásával biztosítható hosszú távon, összhangban a Tvt. 16. § (4) bekezdésében (“Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással… történhet.”) foglaltakkal. A Felügyel ség mindezek figyelembevételével a rendelkez részben el írt állats séget tart a terület hasznosítása során megengedhet nek. A legel állatok intenzív terelése nem végezhet . A legel területeken történ intenzív terelés önmagában is ellentétes a védett természeti területeken alkalmazandó és a Tvt. 17. (1) bekezdésében megfogalmazott „technológiától” 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”). Belvizes területen a legeltetés tilos. A felázott, vizes talajon legel állatok a taposásukkal nagymértékben roncsolják a gyepállományt, ami ellentétes a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal. Tápanyag-utánpótlás csak a legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat, m - és szervestrágyázás valamint növényvéd szerek felhasználása tilos. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16.§ (2) (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”), illetve 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. Növényvéd szer felhasználása a kérelmezett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódóan nem indokolt, illet leg a kérelem arra nem is vonatkozott. Növényvéd szer felhasználásához külön engedély kérelmet kell benyújtani a felügyel séghez. Felülvetés, öntözés és gyepfeltörés tilos. A gyep felülvetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait, a vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz

vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. § (2) bekezdésével (“a gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni”) ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, ezáltal a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén a továbbiakban természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. § (4) bekezdés (“Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással …történhet.”) figyelembe vételével történhet. Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) tilos. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak a mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16.§ (2) (“ A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”), illetve 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot a Tvt. 18. § (1) bekezdés (“A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.”) ellenében nem kívánt mértékben hozzájárul a nagyobb vízigény , illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához, és ez veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt. 31. §-ban leírtakkal (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellentétes módon. A gyepek égetése tilos. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 306/2010. (XII. 23.) a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló Kormány Rendelet 27. § (3) bekezdése (“Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”) és a Tvt. 31. §- (“Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) ellenében. Ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, illetve vegyszeres módon megakadályozni tilos. A felsorolt módon történ beavatkozás a gyepvegetáció, valamint a rajta el forduló védett értékek súlyos károsodásával, illet leg pusztulásával járna, amely ellentétes lenne a Tvt. 31. §-ában, illetve 42. § (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért a t z oltását más mechanikai módszerrel, vagy vízzel kell megoldani. Ideiglenes és állandó építmények (karám, itató, pihen hely, kerítés, stb.) engedély nélküli elhelyezésének tilalma. A gyepterületen elhelyezett, els dlegesen az állattartáshoz kapcsolódó építmények, itató- és, pihen hely, villanypásztor, kerítés a terület hasznosítási szabályaiban kiemelked szerepet játszó legeltetési rendet nagymértékben befolyásolja, így kihelyezésük indokolttá teszi a terület legeltetési rendjének ismételt áttekintését, a terület bizonyos –els dlegesen az el bbiekben felsorolt építmények közvetlen környezetét érint , a Tvt. 17.§ (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) bekezdéssel ellentétes módon bekövetkez túllegeltetés, továbbá nitrogénkedvel növényzet elszaporodása következtében.

Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából tilos. A gyepek kiterjedésének csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16.§ (2) bekezdésben (“A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni.”) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. § (4) bekezdés (“Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással… történhet.”) figyelembe vételével történhet. A gyepeken gépjárm vel közlekedni tilos. A Tvt. 31. § (1) bekezdésében megfogalmazottakkal alapvet en ellentétes tevékenység. Növényvéd szer engedély nélküli felhasználása tilos. A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) g) pontja alapján növényvéd szert védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet felhasználni. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, továbbá a munkagépek gyepet veszélyeztet szaki javítása tilos. Alapvet en ellentétes tevékenyég a Tvt. 31. §-ában foglaltakkal. Területhatárok megjelölése tilos. A Tvt. 35. § (1) a) pontja alapján védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Az invazív növény állományokra vonatkozó általános irtási kötelezettség el írása. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd -szer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Az engedély 2014.március 15-ig hatályos. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. § (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. A felügyel ség az engedély hatályának idejét a KNPI kezel i nyilatkozatának érvényességi idejéhez igazította. A felügyel ség a kikötéseket a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény hivatkozott rendelkezései alapján, továbbá a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet rendelkezéseit is figyelembe véve írta el . Az ügyintézési határid kezdete: 2013. szeptember 25. A rendelkezésre álló ügyintézési határid a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 76. § (1) bekezdése alapján 3 hónap, ami 2013. december 25-én járna le. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határid be a hiánypótlásra, valamint a tényállás tisztázására irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed id . A KNPI megkeresését, ami tényállás tisztázásra irányuló felhívás is egyben 2012. szeptember 27-én postázta a felügyel ség, azt a KNPI 2013. október 10-én teljesítette, így az ügyintézési határid be nem számít be még 13 nap. Így az ügyintézési határid lejártának napja: 2014. január 7. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) bekezdése és a Tvt. 76. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. §-a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71-74. §-ai alapján hozta meg a felügyel ség. A jogorvoslati lehet ségr l és az arra nyitva álló határid l a 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése alapján adott a felügyel ség tájékoztatást. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. §-107. §-ai rendelkeznek. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, 37.2.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. § (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági eljárás – mint közigazgatási hatósági eljárás – megindításáról az érintetteket a 92274-23/2013. számú közleményével értesítette. A felügyel ség a döntését hirdetményi úton a felügyel ség honlapján, illetve a

www.magyarorszag.hu oldalon is közli. A hirdetmény útján közölt döntést, a hirdetmény kifüggesztését követ 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a felügyel ség határozatát hatósági nyilvántartásba vette. A felügyel ség felhívja a figyelmet, hogy jelen engedély csak a téli legeltetés természetvédelmi engedélyezésére vonatkozik. Jelen hozzájárulás semmilyen formában nem használható fel a kapcsolódó egyéb hozzájárulásokban, engedélyekben és azokat nem is helyettesíti. Baja, 2013. október 14.

Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Tóth Éva s. k. kirendeltség-vezet Kapják: 1. Nánási Gyuláné, 6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76. – Tértivevény 2. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. – Tértivevény 3. HNYR 4. Irattár