Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-T isza- vidéki K ö rn y e zet v éd e l mi é s Te rm é s zet v éd e l mi Fe l ügy e l s ég Iktatószám: 094968-2-3/2014. Ügyintéz : Müller Ivett

Tárgy: Legeltetési és kaszálási engedély Hiv. szám: Melléklet:

HATÁROZAT Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség (továbbiakban: ATI-KTF, illet leg felügyel ség), mint els fokú természetvédelmi hatóság Hunyadi János (6237 Kecel, Barnakert u. 11.) kérelmének helyt ad és engedélyezi a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület (láp) részét képez , Kecel, külterület 063/47 „b”, „g”; 063/48 „b”, „d” hrsz-ú ingatlanokon a legeltetés és kaszálás végzését az alábbi kikötésekkel: I. Általános kikötések 1)

A legeltetés és kaszálás tervezett id pontját a tevékenység megkezdése el tt 5 nappal az illetékes természetvédelmi rnek (Agócs Péter, tel.: 06-30/4884-587) el zetesen be kell jelenteni. 2) - és szervestrágyázás, növényvéd szerek, gyomirtó szerek felhasználása (kivéve az inváziós és term hely-idegen növényfajok elleni védekezés esetében, külön engedély alapján végzett gyomirtást) nem végezhet . 3) Felülvetés, öntözés, gyepégetés és gyepfeltörés, továbbá öntözés nem végezhet . 4) Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) nem végezhet ek. 5) A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. 6) A gyepek égetése nem végezhet . 7) Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából nem végezhet . 8) A gyepeken gépjárm vel közlekedni – a kaszálással kapcsolatos munkavégzés kivételével – tilos. 9) Er sen felázott talajon (belvíz, es víz) legeltetés, kaszálás, szállítás nem végezhet . Tilos a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása. 10) Tilos ideiglenes és állandó építmények külön engedély nélküli elhelyezése. II. Legeltetés 1) 2) 3) 4) 5)

A gyepterületek túllegeltetése nem megengedett. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, ebben az esetben a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni! Évközben legeltetni április 25-t l november 30-ig lehet, leghamarabb a felszíni vizek elhúzódását követ en, összesen 3 juh/ ha legel nyomással. Villanypásztor a természetvédelmi rrel el zetesen egyeztetett nyomvonalon alakítható ki. A legel állatok hajtása, intenzív terelése nem végezhet . A gyepterületek túllegeltetése nem megengedett. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, ebben az esetben a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni!

III. Tisztítókaszálás 1)

A legel területeken minden évben szeptember 1-jét l egyszeri tisztítókaszálás végezhet a kaszálásra vonatkozó kikötések betartása mellett, de kizárólag a gyomfajokkal fert zött foltokon, a természetvédelmi rrel egyeztetett területrészeken. Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf , szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: [email protected], Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

IV. Kaszálás 1) 2)

A nem legeltetett területek kaszálását július 15-t l lehet végezni, legalább 10 cm-es f tarló magasság meghagyásával. A gyepterület legalább 10%-kát kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat az illetékes természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. 3) A Solidago sp. fajokkal er sen fert zött területrészek – amelyeket az illetékes természetvédelmi r jelöl ki a helyszínen –, a virágzást megel en – június 20-tól kaszálhatóak, valamint – amennyiben az illetékes természetvédelmi r szükségesnek tartja és ezt jegyz könyvben rögzítik – második alkalommal augusztus végén is lekaszálhatóak. 4) A gyepterület legalább 10%-át kaszálatlanul kell hagyni, a meghagyandó foltokat az illetékes természetvédelmi r jelöli ki a helyszínen. 5) A zsombékosok, rekettyés f zlápok nem kaszálhatóak. 6) Vizes, nedves talajon kaszálni tilos. 7) A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelez . 8) Az él lények általános védelme érdekében, azok menekülésének sikerességét biztosítandó, a kaszálást végz traktor sebessége maximum 10-15 km/h lehet. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából kiindulva, vagy a táblaszél mell l, az ott él állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Napnyugtától napkeltéig tilos a gépi munkavégzés. 9) A mez gazdasági gépeket olyan m szaki állapotban kell tartani, hogy elkerülhet legyen a m szaki meghibásodás, és az abból ered olajszivárgás. Amennyiben mégis olajszivárgás történne, a gépkezel köteles a szennyezett talajt haladéktalanul eltávolítani a védett természeti területr l és köteles a szennyez dés tényét a természetvédelmi kezel nek haladéktalanul bejelenteni. 10) A védett természeti terület állapotát veszélyeztet m szaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika cs csere, stb.) védett természeti területen nem végezhet ek. 11) Amennyiben a kaszálni kívánt területen fokozottan védett madárfaj egyede fészkét észleli az illetékes természetvédelmi r, és annak tényét jegyz könyvben rögzítik, akkor a jegyz könyvben meghatározott területnagyságot ki kell hagyni a kaszálás alól. 12) A lekaszált növényt, illetve bálákat a kaszálást követ 30 napon belül el kell szállítani a védett természeti területr l. Felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján: „2. § (1) A földhasználó és a termel köteles védekezni, különösen …d) parlagf (Ambrosia artemisiifolia), e) keser csucsor (Solanum dulcamara), f) selyemkóró (Asclepias syriaca), g) aranka fajok (Cuscuta spp.), … (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó gyomnövények irtását virágzásuk el tt végre kell hajtani.” Ennek megfelel en az inváziós és term hely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell. Jelen engedély 2018. november 30-ig érvényes. A határozat, a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyel séghez címzett, de az ATI-KTF-hez, mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 2.750,- Ft igazgatási szolgáltatási díj átutalása mellett fellebbezésnek van helye (kivéve a jogszabályban meghatározott egyéb eseteket). A jogorvoslat díját a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007- 01711875-00000000 el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. INDOKOLÁS Hunyadi János (6237 Kecel, Barnakert u. 11.) legeltetési és kaszálási engedély kérelemmel fordult a Felügyel séghez. Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a Kecel, külterület 063/47 „b”, „g”; 063/48 „b”, „d” hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni. A Ket. 22.§ bekezdése alapján a hatóság joghatóságát, - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot-, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni.

2

A kérelemben felsorolt ingatlanok a Kisk rösi Örjeg elnevezés országos jelent ség védett láp természeti terület, valamint a HUKN20021 kódjel , Ökördi-erd teleki-keceli lápok elnevezés Natura 2000 terület részét képezik. A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján védett természeti területen kaszáláshoz továbbá a legeltetéshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Tekintettel arra, hogy az engedélyezett tevékenység a védett természeti területek állapotának fenntartásához hozzájárul, természetvédelmi érdekeket nem sért, a felügyel ség a rendelkez részben foglaltak szerint határozott. A Tvt. védett természeti területre vonatkozó 36. § (2) bekezdése alapján a vázolt célok természetvédelmi kezelésnek min sülnek, így a kérvényezett tevékenység természetvédelmi szempontból szükséges. A fenti kikötések szerint végzett tevékenység nincs jelent s hatással a Natura 2000 terület jelöl fajaira, azonban annak elmaradása a terület becserjésedését, degradálódását okozhatja, ezáltal a jelöl él helyek és a jelöl fajok él helyeinek természetessége csökkenhet. Az el bbiekb l következ en – a rendelkez részben el írtak betartásával – a kaszálás és a legeltetés természetvédelmi célokat is szolgál, mely hozzájárul a védett természeti terület/Natura 2000 terület fennmaradásához. Az érdemi részben felsorolt kikötéseket az alábbi természetvédelmi szempontok indokolják: I. Általános kikötések Az illetékes természetvédelmi r kaszálás megkezdése el tt 5 munkanappal történ értesítése a tevékenységgel érintett gyepterületeken esetlegesen el forduló védett növény- vagy állatfajok veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükséges. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. § (2), illetve 17. § (1) (“…a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”) és (2) (“A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) bekezdése, továbbá a 31. § ellenében. A gyep felülvetése, égetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait. A vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn , az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. § ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. § (2) bekezdésével ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. § (2) bekezdésben megfogalmazottakkal ellentétben. A gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. § (4) bekezdés figyelembe vételével történhet. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak. A mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. § (2), illetve 17. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. § ellenében. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot. A Tvt. 18. § (1) bekezdés (“A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.”) ellenében nem kívánt mértékben a nagyobb vízigény , illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához járul hozzá, ami veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt. 31. §-ban leírtakkal ellentétes módon. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010 (XII. 23.) Kormány rendelet 27 § (3) bekezdése (“Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos.”) és a Tvt. 31. § ellenében. Az ideiglenes és állandó létesítmények (karám, állattartó épület, itató, villanypásztor stb.) befolyásolja az állatok mozgását, ezáltal a gyepet ér mechanikai hatás mennyiségét. Az esetleges kedvez tlen változások elkerülése érdekében a jelen határozatban nem szabályozott kérdésekr l indokolt külön eljárás során érdemi döntést hozni.

3

II. Legeltetés A legeltetési id korlátozása a terület növényzetének szükséges regenerációja és a tél végén, kora tavasszal jelentkez talajfelszín közeli illetve felszíni víz jelenléte miatt víztelített, felázott talajon a legel állatok taposási kárának kiküszöbölése érdekében történik a Tvt. 16. § (2) bekezdéssel („A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni”), valamint a Tvt. 31. §-sal („Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.”) összhangban. Megfelel id járási körülmények (hosszú, száraz sz) a legeltetés tovább folytatható, de csak a kezel hozzájárulásával, abban az esetben, ha megállapítható, hogy a tevékenység a természetvédelmi érdekekkel nem ellentétes. A túllegeltetés, a felázott talajon történ legeltetés, valamint a gépjárm vekkel történ indokolatlan közlekedés a talajtömörítés hatásai révén a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak. A pata- illetve keréknyomokban a növényzet átmenetileg vagy tartósan elt nhet. A mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására. Ezen folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16.§ (2), illetve 17. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a 31. § ellenében. A gyepterületek sarjúlegeltetése a Tvt. 31. §-sal (Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni) összhangban csak kivételesen lehetséges, mivel a kett s hasznosítás (kaszálás, majd utána legeltetés) a gyepterület növényzetét a természetvédelmi célokkal ellentétes módon megterheli, a kialakult növénytársulások megváltozását okozhatja. III. Tisztítókaszálás és IV. Kaszálás A kaszálási id meghatározása azért szükséges, mert a túl korai kaszálás a földön fészkel védett madarak, továbbá a növényzetben él ízeltlábúak szaporulatának pusztulását okozza. Mindez ellentétes lenne a Tvt. 43. § (2) bekezdés el írásaival, kedvez tlen módon módosítaná (csökkentené) az állatok létszámát és fajszámát. A gyepterület egy részének a kaszálásból kihagyása biztosítja a terület mozaikosságának minél nagyobb mérv fenntartását. Ez elengedhetetlen egyes védett növényfajok, illetve a védett gerinctelen fauna fennmaradása érdekében, mert több védett növényfaj állománya csak a kaszálatlanul hagyott részeken képes kielégít mértékben termést érlelni, illetve számos védett gerinctelen állatfaj fiatal fejl dési alakjai csak ilyen helyeken képesek zavartalanul fejl dni. A gyep teljes lekaszálása az el bbiek miatt ellenkezik a Tvt. 17. § (2) bekezdésében („A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására”) és a 43. § (1) bekezdésében („Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”) foglaltakkal. A rendelkez részben megadottnál alacsonyabban történ vágás (tarlómagasság) a kaszált gyep jellegének nem kívánatos megváltozásához, a mechanikus zavarásra érzékenyebb növényfajok elt néséhez vezethet, a Tvt. 31. §-sal ellentétes módon. (Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.). Az alacsony tarló továbbá a földön meglapuló kisebb test állatok, hangyabolyok elpusztítását illetve a mikrodomborzat megváltozását okozza, a Tvt. 43. § (1) bekezdés illetve a 31. § el írásaival ellentétesen. Amennyiben a szénatermés elszállítása a bálázást követ en – amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható – a legrövidebb id n belül nem történik meg, a tarlón túl sokáig hagyott bálák alatt úgynevezett „bálafoltok” alakulnak ki, ami a természetes növényzet pusztulásával jár. Ez természetvédelmi szempontból nem kívánatos, ellenkezik a Tvt. 42. § (1) bekezdéssel („Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása”). A környezet- és t zvédelmi el írások a védett természeti terület jellegének megóvása, illetve a területen él védett növényés állatfajok (például kétélt ek) állományának megóvása miatt szükséges. A fokozottan védett fajok költésének kíméletére a Tvt. 43. § (1) bekezdés el írásainak biztosítása miatt szükséges: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”. A felügyel ség határozatot a Tvt. 38. § (1) bek. b) pontja alapján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2426-2/2014. számú kezel i nyilatkozatának figyelembevételével hozta meg. A nevezett területek kaszálása, legeltetése a felsorolt kikötések betartása mellett természetvédelmi érdeket nem sért. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. § (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. A felügyel ség a határozat érvényességi idejét a 2018. november 30-ig érvényes KNPI által kiadott természetvédelmi kezel i nyilatkozat érvényességéhez igazította. Az ATI-KTF az illetékes természetvédelmi r értesítését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 42. § aa) pontja alapján írta el .

4

A felügyel ség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet állapítja meg. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, 37.2.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. § (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A rendelkezésre álló ügyintézési határid a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 76. § (1) bekezdése alapján 3 hónap. Jelen ügyben az ügyintézési határid a Tvt. 76. § (1) bekezdés alapján 2014. szeptember 25-én járna le. A határozatot a rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. §-a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A jogorvoslat lehet ségér l a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. §-ának (1) bekezdése és 99. §-ának (1) bekezdése szerint, a fellebbezés díja mértékér l a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I./37/2.2. pontja és a 2. § (4)–(8) bekezdései és 1. sz. melléklete szerint rendelkezett a felügyel ség. Szeged, 2014. július 17. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezet Kapják: 1. 2. 3. 4.

Hunyadi János, 6237 Kecel, Barnakert u. 11. - tértivevény KNPI Igazgatóság (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.) –tájékoztatásul HKP Hat. Nyt. Irattár

5