11ezötazdasdll ftépoktatds
XIV. évfolyam, 9. szám. (GAZDASÁGI NÉPISKOLA) Békéscsaba, 1929. szeptember A GAZDASÁGI SZAKTANITÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE EJ,,fizctési díj : egész éne 8 pcngü. Az eliifizetési és hirdetési díjak a GazdasáJ!i Szaktanítók Orszáj;!os Ej;!ycsülete pénztárának T úrkevére póstautalvánnyal küldendők.
FELELÖS SZERKESZTÖ
NETZ FERENC
.\\egjelenik augUi;ztus kivételével havonta. Szerkesztöség és kiadóhivatal: Békéscsaba, póstafiók: 43. szám. - Az Egyesület tagjai a lapot tagdijuk fejében kapják.
ÁLMOK VALÓSÁGA (N.) Talán sohasem élt az emberi szellem nyughatatlanabb alkotó korszakot a maináL Gyorsan érleli a legnagyszerübb gyümölcsöket. Még alig ocsudtunk fel az óceán átrepülésének csodálatából, már arról hallunk, hogy rádióhullámok segítségével keres érintkezést a föld a nap.nak más bolygóivaL ~rzékeken túl ködlő álmok válnak megfogható valóságokká olyan emberek szellemének munkájából, akik hisznek abban, hogy szellemük erejével az álmok valósággá rögzíthetők, hisznek az álmaikban és bíznak magukban. Ugy látszik, mintha mindennek sikerülni kellene, aminek sike· rében bízunk. Csak a szép, nagy, titkokkal és gazdagsággal teljes magyar rónaság nem akarna mozdulni? Öserejének csodálatos lehetőségeiről nem álmodna itt senki? ~s nem élnének rajta nyughatatlan, magabízó szellemek, akiknek hitéből, célkitűzé seik sikerében való bizodaimából élő valósággá kellene változni a szines álmoknak? Az álmoknak a magyar földből kifakadt csodálatos bőségszaruról, melynek virágkoszorús öbléből kiapadhatatlanul ömlik az áldás, amely gondtalanná teszi a sokasodást, erőt, egészséget ád a kicsinyek új és új milliós rajának; az örvendező élet szeretetét és megbecsülését önti a nagyok szivébe s a testében-lelkében, minden atomjában megfiatalodó nemzetet ereje tudatára és nyomorult kiszolgáltatottságának szégyenére eszmélteti. Majd felveti akkor ez a nemzet ősapáitól örökölt dacos fejét, lcfeszíti izmairól rabsága láncait s ismét ura lesz a Kárpátok medencéjének, amiért ide vezérelte őt a Gondviselés. Azzá kell lennie, mert jaj a magyarságnak, ha nem tud ura lenni a nagy hazának! Kis hazának koldusaként fog akkor elveszni! Igen, a magyar földben nyugszik az a varázslatos erő, mely a rajta élő nemzetnek minden szép álmát valóra fogja váltani. Csak emberek, nyughatatlan szellemű, fanatikus emberek kellcnek hozzá, akik hisznek az álmokban, hisznek P magyar föld csodatev() erejében, kiapadhatatlan bőségében, hisznek magukban, apostoli elhivatottságukban, munkásságuk elmaradhatatlan sikerében s azért dolgozni tudnak is, meg akarnak is.
Elesettségében nagy szerencséje nemzetünknek, hogy tanítói gárdájában ilyen lelkes, küzdelemre mindig kész serege van. Ez a gárda közel háromszáz uj katonával gyarapodott a lezajlott szünidei gazdasági tanfolyamokon. Háromszáz uj kis mécses a vak magyar éjszakában! ~s jönnek utánuk többen, sokan, hogy a haza minden zugában kigyúlhassanak az uj mécsek. Ettől meg kell világosadnia fölöttünk az égnek; ebből uj magyar hajnalnak kell születni! Magyar tanítók, továbbképző iskoláink oktatói, akik a szebb magyar jövőről álmodtok, ne csüggedjetek! Emberfeletti munkátokat ma még egy nagy csapás kábulatában élő, félig-meddig reményevesztett nemzet fásult közönye kiséri, de ha magatok hisztek abban, hogy az általatok terjesztett gazdasági ismeretek erejével ki lehet {akasztani a magyar földből azt a csodatevő bőség szarut, akkor az bizonyára úgy is lesz. Higyjetek az álmotokban és bízzatok magatokban. De bíz· zatok bennünk, a mi kicsiny szaktanító gárdánkban, a gazdasági népoktatás úttörő munkásaiban, akik Tibennetek munkánk részeseit látjuk s azt akarjuk, hogy a munka sikerének és jutalmának is részesei legyetek. A bizakodó reménységre jó okunk van. Már nem állunk egyedül azzal a meggyöződésünkkel, hogy sajátságos magyar viszonyaink között a népies mezőgazdasági szakoktatás igazi tere a kötelező népoktatás keretei között van. Ezt az igazságot nem lehet többé elhomályosítani sem agyon· hallgatással, sem féltékenykedésből fakadó kicsinylésseL Nem lehet már mcssze az az idő, amikor felülkerekednek azok a magasabbrendű szempontok, amelyek csak a nemzet egyetemének jól felismert érdekeit fogják tekinteni. Ebből a felismerésből sarjadó cselekvés üdvös példáit mutatják vidéki nagy gazdavárosaink és községeink okos vezetöi, akik kultúrprogrammjukban méltó helyet adnak a népies gazdasági szakoktatásnak és ennek leghatékonyabb eszközeként, önálló gazdasági népiskolák létesítésének. Kisebb, szegényebb községeink pedig egyelőre legalább általános ismétlő iskoláik:.t szervezik át továbbképző gazdasági népiskolákká. Hisszük és reméljük, hogy törekvéseikben nem fognak támasz nélkül maradni azok a városaink és köz-
1\lezigazdasági
2
ségeink sem, melyekben a dolgok helyes felismerése és a jószándék megérett ugyan önálló gazdasági népiskola létesítésére, de az ehhez szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkeznek. Klébelsberg Xunó gróf személyében látjuk kibontakozni annak a nagy magyar kultúrpolitikusnak alakját, aki a gazdasági népoktatásnak elemi ere5vel jelentkez<S kívánalmait egy nagylélekzetü kultúrprogrammba foglalja és nagynevű el<Sdjének,
~ époktalás
Apponyi Albert grófnak húsz év el<Stti koncepcióját valóra váltja, a kérdés megnövekedett súlyának megfelel<S arányokban. Igy lesz valóság a régi szép álmokbóL Addig? Szorgos munkássággal álljuk <Srhelyünket, hogy eredményeinkkel igazoljuk az iskoláinkhoz füz<Sd<S jogos reményeket. Ezzel az elhatározással, lsten nevében kezdjük az új iskolaévet!
A gazdasági továbbképzök felügyelete :\'a,gyon bölcs és az ü~Te felelle hasznos intézkooése volt a Ku1tuszminiszter urnak. hogy a tömeges ujszen·ezésü tov.ábbképu"í g3.7nasági n.épis'kolák szakfelügyeleiét az ön,álló gazdasági népis'kolák igazgatóira és szaktanítóira bizta, hiszen ezen a rl;wn a a legszélesebb arányokban hasznosühaló'k l'Zeknt•k értékes gyakorJaH t.apaszlaial:aii. Lelkesen. v,áiLa,l'kozotL is a szaktan'itliság l' l'onlos feladatra s kétségtelen.ü~ nagyon ~rlé'kes munk.út \"égez e téren., azonban az ezen munkakörrel járó terhek sokka~ sulyosabbaknuk bizun~·ultak, minl az eliíre lá·lható voJJL Felügyeleti szempontból fííleg a körzetek kijelülése okoz n.ehézségeket és még néhán~·, alább részletezendő körülmény. Sok 'küz.delemmel já1· péWául az an,vagi cszki'lzcJk eLőleremtése a fenntartó községe'klöl. melyt•k biwn~' anyagi lekintetben so'koldalul!ag igénybt• ,·annak vé· ve. De nem k~s fdadal hárul az is'kolalátogatóra, hogy leküzdje és .ellensulyozza so'k cselben u tovább· képző .gazdasági is'kolák oktalóinak eikedvetlencdé~ sét am-iatt, mert munkáju'k díjazása nem áll arányban a felügyelet uj rendje során felmerüll uj kövelelményekkeL · Nagy erőfesz-ítéseket 'kiván az is, hogy az iskolalátogatással s az uj szervezésü továbbképző gazdasági népiskolá'k oktatási és szerve1.cti ügyrendjének bcállitá·sával járó munkatöbbletel és idí.ivesztest:·get az iskolalátogató renoes mun'kaküre meg ne szeuwdjc. Ehhez bizol\V a szivós munkabir.ús mellett so'k becsületes lelkesedésre is szükség van.. ll iszcn l·bbcn hiány nincs,
gekl'l, ké1·dés mosl
núu·, ll'l1el-e a bajon segíteni·! ('g_\' gondolom, l.egalúbb részben igen, csak -<'lt.Y 'kis nwgéi·Iés kell. hozzá. ..\z els,ü. amit a gazdasági továbbképzíí népo'ktatús megkiván. az egyenlő elbirál·ás elw . .\ Gazdasági Szakianilók Orsz'Úgos Egyesület<' már megmozdult e lái·gyban, cgyenlő,·é kivánja tétetni a gazdasági <'lő adók tisztclctdiJál az ipariskola·i lanilókéml. Ha ezt az egyébként mag:álól érlclödíí t'I't•dmény:t d Imijuk érni, bizonyára fokozoll értlekli.idt>sl és ambicíiJL fogunk a gazdas·úgi cl.i.iadó'knál lapaszlalni. ami meg fogja kiin.nyileni eg_yultal a feliigyeleld is. ~Iásodszm· kérelmeznün'k kell, hog_v az iskolalálogatók ulikültségci és napidíjai a jö,·i.iben a t.öi·vénycs elszúmolás szerint tiirl{•njl'k .. \kkor ki lesznek zúna azok a ,-isszús helvzetck. amik tiibb t•scthen velünk megtiirténnek. Ak·á~hány ·t·sctbcn l'gy kiszállús alkal.mával csupán egy ·iskolát tudunk mcglátogat,ni. I~s ez az iskola a lcgki'lzdcbhi vasuli állomástól 12--16 kilométerre fc'kszi.k.. .\ 16 pengűben megállapitolt átalányös'izegböl kilomélerpénzt, ,·asul'i meneldijat fizetni, hozzá még éjjel kél órakor elindulni és harmadnap hajnalbau visszaérkczni. igazán nem gazdas~os és nem ·kciJcrm~s heJyzl•L Igaz. hogy nmnak kt•vésbbé kt"ll~·elmctlt•n kiszúllúsok is, a.miku1· 'két rcmlez<'ll iskolát is meglátogathatunk egy nap, dc ez az t•set ritka. t"gy hiszem, az összes i~kolahilogal.ú k.ru·társak véleménye egyezik az euyémmel abhun, h~· az iskoJ.alálogalások l'árad.ságu nincs kelliiképen hanuráint s nem lehel szcrénytclenségm~k mondani azt az úha,jl, hogy a felüg~·elt•t t•gyéb lt•t•Juliíiért, tanlcn·ek, úraroodck, üzeml,t•rvck. számadúsok ft•lülvizsgála.ta stb. slh.-érl valami szcrény {·,·i tisztcle\dijáta.lány i'tllapíl lass ék meg. Az iskula.lálogatások küriiJ I>unánlulon kül'ön1egcs helyzel áll fenn. Kevés a gazdasági népiskola, ebbül kifolyólag ken}s az iskohú:ilogalássaa mt-ghizhati'J szaktanitú. A megbizolt iskolalú1loga:t<ínak. gya'kra;n a szomszl.'
Mezögazdasá•l Népoktatás
3 .\
lel nélkül nem lehel ezckl'L az iskolúkal scm hacrvni. Lúlluk, hova. l'l•jlüdlek a hlíboru alaH a gazdasüg'i' to· vúl.Jhképzíík l'elügyelt•l hiányáhan. A ,kén~·szerheJ.yzcl múr részbl~n mcgoldolla egyes helyeken a. kérdést. Az ilyen \'Út'mcgyék lanl't'l'ügyelűségéhez beosztolt és gazd. l.anl'oLvamot végu·U karlúsak ezt a mulllka.körl hizonvúra et·edménvcst•n be hrdjúk töl,lcni. · · A jelenlegi megoldús azonban esak álmc-ndhll'k tddnlhclií. :\ gazdasúgi Lovúhbkt•pzíík l'elügyelel'e akkot· h•sz mcgfelt•lííun ffil'goldva, hogyha a Lanfelügye-
liiségekhez beosztolt gazdasúgi népiskolai igazgal:ó, minl elííadll fogja vúrmegyénkénl a fclügyclclcl. cllátni. ~Jiondenesclrc ehhez a l'cjlödéshcz pénz kell, amil ma, ·nagyon nehéz el.ölcremleni, dc nem lehclel,len. ·~lérlcgelni kell a do'lgok fontosságát. A jelentékl-~le nck ki~llségcil csiikkenlcni kell, hngy a jelenlüs dolgokal l'ej.lcszleni tudjuk. A gaz1lasági Lovábbképz:ők fclügyelell' a, mél'lcg scrpcuyííjéhcn súlyosnak t'og ll. La.lállalni.
i l
' \
A fiuk kézimunka tanitása a gazdasági népiskolában . .-\ gazdasúgi népiskolúban a kézimunka Lanilúsának mút· k1m11d·y g~·-akorlali eél"kilül':l~st•i vannak; Ezek mellell awnban nem kisehh jl'knlíiségü a kt'·zimunka lanitúsúnak ncn•líí t;t·Lt"·kt•. a lesti l-s a szeHl'mi t•riik l't•jlt•szlt'•st• .. \ lanulúk kiizveHt•n Lapaszlalat~lk uljún gyakoriali isml'l'l~ll'kt'l' Leszm'k szt•t·L s ig,v l'selt•k\'iíkt'·p!'Sst•gük fokozalosan l'cjlíídik.. \ helyt'Sl'll vl-gzcll mun.ka erlisili t•s ügyesil:i a l!•slcl. {•lt•s"ili az t'·r·z~ kekcl a fo-lytonos g_vakorl:'ts :Hlal. képzi az izll-sl. l"ej1!-szli az i"mlc\·ékcnyst'·gcl, a hclyl's mcgl'igyeliíkt'~pl'S st'·gel; lcr·,·szl'I'ÜSI;gre, ponlossúgt·a, l ürclt•rnr·t·. kilarL:bm rwn·l. .\ rnunka h•hál liikélclcsili az ernhcrl. aml·nn.v i he n Ll'lll'I'I'.Í t'~ L. 1111111 ka k1;pt•sst'•gél, ünt'•t•zt•t 1?1: akaral:H l'l·jlcs7.li. lgt•n na~y a k1;zimunkalanilás gazdas[tgi és szoci:ilis haszna is .. \ kisgazda nu·glanulja a ki-sebb gazuasúgi I'SZkiizi)k kt~szilésél S ig~· jclt•n[t•kcny ilsszegel lakat·ithal meg_ .\ lút·s:ulalmj t'l'IHI alapjút képt•zíí oszloíly megtanulja a munka szt•t·l'Lch;l, megbel'sül<'bél s I'Z:iltal nagy ncmzl'Li t'·r·lh·kek szolg:ílat:iba :ímtolluk a kl-zirnunkatanH:isl. .\ k1;zimunka. anyag:íl lehúl ugy kell meg:illapitani. hogy az a rwvcl(~s céljait szolg:'tlja l-s a b~·a~kot· lali SZI'lllponlo"kal js kicl(•gilsc. .\ gazdas:ígi nt'~piskolában a gazdas:ígi húzi'ipar inlenzi\· lanilús:ínak clííl"cllétclcil ok\'1'\lt.miil biztosilani kell, jlll'lchel t•nnck rwhézst'J""l'i ki"•zisrnt•r•lt•k. Egyel iit·c a lcgli"lhh iskolának meg kell dl-gcdnic szcrl-ny kt•z1letll•l. azonhan az 1'Hégi kiúllilások propagali\· ct·ejévcl bjzonyárn éHül-évre szélesebb medret fog llHLJ(ána·k vitgni ez a kHcjt•zt•tlen g,vakol'lali ét·lékü lanilási anyag. .\ L:uumyag llll'gúllapitúsánúl a l'okoza:Losság ehél kell szcnwlütl t:u·tani. Az eg,vs1.crübb, a kinm~·chhcn l'lkl-szilhclíi rlúrgyak után kiivelkt'ZIWk sorn•ndhcn azok a l{u·gyak, amelyek Lübh alkalnm:t nyujla:nak a lelcmén~·t•ssl-gt·e és a gyakorloUsúg megszerzésére. Szo-lg:'tla.tol vélek tenni azzal, hogy nagy von.úsok-
ban kiizlörn a kunmadarasi gazd:asúgi népiskola kéümunka Lananyagának Lerjedc.Jmél és sorrendi beosztását. Az l. fiu osztályban: gerehlyefok, üllclíil'a. cirokscpt·ü, jelzíilúbla, kiitélpecck, barázdamérii, kefefa, vcsszííhasiló, l'aka-lapúcs, fakanál. (.'SÍrkeil.aJtÍl, kiilélgolyú, kis gereblye, kis scprü, élesmosó. A ll. l'iu osztályban.: haltanyéL kapa- és ásónyél, kis szék, esizmahuzó, gt•reblyc, lészlavágó, kaszaülül'a, kovászoló, kov:'tszoló kanúl, kiiléksavm·ó. lovábbá a jobh la.tm16k szahadon \'{tlaszltitl kézimunkút is készilhcl.nek. .\ III. l'iu osztályban: lúhliil'líí szalrn:'tbúl és tengct•ihajhúl, sótartó, lészla,·ágú, barúzdul"ií, sorveti), húml'a. zs:'tkhord.ó. fogas és gazdaliági cszki"Jzi1k ja,ilása, valamint a levenlt•gyakol'lalHkhoz szftkséges buzogá.n~'·ok készill-se. Saját gyakm·lalomhan a lanil.úsn:H az alábbi eljárás hizo,nyul.l helyesnek. A munka megkezelése előtt a készilendií lárgyat liizetcsen megbeszéljük. Az utmulalús azonban ri1vitl legyen. merl a gyt•rmek dolgozni akar. nem pedig hosszu magyarázatokat ha:llgal.ni. Figyelmezlessük a Lút·gy alakjára. szerkezctére, :uljunk néhúny Lcdmikai ulbaiga7.ilást s mutassunk r:í az cselleges hibákra. .\ gyermek munkúlkodása 'kilzben figyeljünk a fokozatos haladásra, a technikailag helyes ,kh·Heh·c, a SZl'rszúmok és cszki1zi"Jk kifogúslalan .kezclését·c és a helyes lcstlartásra. lilmulal:ísl csa.k akkor adjunk. ha szükséges, mert a cél az, hogy a t:mul1í ünliHlalosan lússon. kilvelkeztessen és itéljen. A gvermok s.zabad rnozgása ml'gengcdhetü, nu•r·L :• vasfegyelem n!l'm felel meg a ·kézimunkatanitús .karaklen!nek. .\ lármás beszédet azonban ne lüt·· jük. A mun~k:t befejezése után a tanuló beadja munk:íját, a szersz:ímdkal és a t:ut"itás a rendes keretek között fcjeziídtk be.
Timár lsh·án.
.~
.,i
t'
't
} ·-~ i· · l
.l i l
,;
.
....
.'
+
:(l'
i •·
MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI R. T. r§,.,,_
SÜRGÖNYCIM : GRANARIUM J/nJl MONORI MAGKERESKEDÉSE KÖZPONTJA:BUDAPEST,IV,SZÉP-U.l ~~BUDAPEST, IV, KOSSUTH LAJOS-U. 3 Fajtiszta, fajazonos, magas csiraképeeségU, gazdaúgi, konyhakerti és vir4gmagvak. Hollandi viréghagymák, nOvényvédelmi szerck, mütrágyllk, kerti szersúmok, stb. Árjegyzékeket ingven és bérmentve kUidOak.
i
)· '
l·
~lezigazdasáil
4
Sépoklalás
A Rádli-alap felhasználása. A Gazd. Szakianilók Országos Egyesületének legutóbbi 'közgyülés.e Krafcs:i'k Gábor kartársunk inditváilyára .az .alapra vonatkozólag ugy hal.ái·uzoll., hogy a ·~r meglévő összegel betélkén.l lll'l,yezzé'k d takaré'k'pénzllárakban, mi'g az rendeltelt-sének nll'gfele~ő összegre fóU nem szaporodik. Ez az alapitvány ·eredetileg évente e.~· s7~'lklani1ú gyerme'ké.n,ek főiskolai lanilta'l':ísát célozta. Szép. üdvös és jó, csa;k az a nagy hibáj~ hogy mindjg esak egYJ"ől lehetne szó a segétyezésnél. Az alap felhaszn,ál.ására ,·onatkozó szerény indüvá.Icyom szerin-L többen is részesülhetnének l:iZCmé~y szeri:nl az alapitás jótéteményéből azon kivül, hogy a .segélyezésre szánt főiskolai hallgató sza'ktaniló gyermek ·is 'kapha'lna évenkl-nl pár száz pengíí ösztöndija:t. A megoldási a kcJve·l'kezií módm1 gondoiom: A hajdusmboszlói' hőforrás ki1rnyékén bizl:lsilana az egyesül~elünk akkora lei·kel, amire a l't•gt·~·szt•rübh, de kéncYelmes és lakl'ílyos kis épületben, legalább n~szer egy szoba-konyhás lakás épüine, melyt•l dlá'lná'Iik a. legszlikségesebb, egyszerü buloi"Zalt al. ll t pár napra egyszerre négy család nyerne eihelyt•zkt•désl. Esetleg csoportok a.iakilását is lehetün:· Lt•nnt', hiszen nem annYira üdülés, min·l inkább gyógyuiás itt a cél. ltl az élelem is olcsóbb, minl a nagyobb fürdötelepeken. Egyesülelünk elniJkségéhcz egy bea.
IIIAB:B:
BS JIIÉBBI •
tudományos és elektromos müszerek gy ára.
!.,~!.~~a~c~!c!.~~ •
ben áll ap il anám meg. Szerény szúmilásom szc1·i.nt múg igy is össze~·ülnc é,·i 800 pengő, arrii.l az alap n.cvében a főiskolai lanulón'knak oda Hélhelnc a \'czeliíség. .Jó hai·ii.tunk, Rit•jt• alatt slá'lusunkbúl :íllandúan h~kott legycn: az üsszes helyiség. :\'t•m 'is ket! nagy lörüd{·s, hisn·n m'indcnki számon tartaná egy válaszos levele· zü Iapon liirlénl l'·rd;t•k,íídése ul.ún. hogy mi'kor mehcl. Az iisszt•giink szt'I'ény. esak szerény keretek küzüll ktl'l'l indulni. dc meg kell kczdcn.i a. mcgvalós.ilús munkájúl. .\z iisszcgt•l nfl\·elheli egycsíilt•hirrk 'is, sz·crényehh gaz
:\lolnár Sándor.
Gyárlallak saját nagyszabásu telepükön : lllade-..a u.lkal, w.&al, blolo..... ceo...._., IHieonloclaleakhlkeL Vetlllc6pek 6• epld&a.llopok Atli.._tlaa túuak, 1&6pek ...Ut6•6n· - Rajzminták, technologiai gyüjtemények. A gyár fennáll 29 éve, IOO~munkásl foglalkoztat. A milanói és fiumei nemzetközi kiállításon aranyéremmel és diszoklevéllel kitüntetve.
A mosoni gazdasági népiskolánál, hivatalosan ellenőrzött anyáktól származó, két számfeletti tájfajta
üszö eladó. Egyik 9, a másik 15 hónapos.
Mt'zögazdaságl :N •pok la tás
5
HIREK .\ kulluszmlniszlt•r Szl'ged gazdasági népoktafásáérl. ~ agyszabás u m·atúünncpst:·g keretéhen ünnepelle Szcged.-.\;súkiizponl népe julius lli-:ín gn)l' 1\.li·lll'isherg 1\.unú kulluszminiszlct·L, akinek kiséreli·hen szúnws kiizi·lel.i c;{ikclííség küzl olt ,·o!Lak: l;lalll'l';dt•r 1;yula dr. mcgyí-spüspiik, \"úrhcl\'i .Júz~d" p;'1pa:i pn·lúlus. Aigner Káro;y dr. f.ííisp;';n, Somogyi Sziln•szlei' dr. po;gúrmcslt•J·, Jakabh Osz'kár pi~nziigymin.iszlt'I'i h. úllaml.ilkúi· i·s Zsm•kú l'úl, aminiszlt'rium nwziígazdas:igi sza'koklalási iigyoszlúlyának l"iíni"lke ..\ plí-húniún kiLdiillsi·g júnill a miniszLt-rler el(~ :\":''ÚI'.\" l ryürgy l'imzell•s 1'-ííigazgalú \'CZC[Í•se :dall. :\":''ÚI'.'" (;yi.•rgy kijl'ienlcl.le, hogy Fels·iílanya lako-.s;'•ga. allll't:'' mindig hiis(·ges hh·e ,·oll a kulluszmini'iZlt•rnek, szf1'ksl·gí·l í•rczh•. hog~· ma kí-p,·isl'l[losse magúl az iinnepsi·gen tis a bt•szúmoli'ut. Egyben llll'ghi\·La a kulluszminisl.ll'I'l a 1\.ossulh-scJ',l'-A ünnt·p-.t'•grl' s kí·I·tc. hogy lalúijon rú múdol. hogy Ft·biílan,\'ÚII is mini·. elühh l'clí·piil,jiin a gazdas:i4-(i iskola. 1\it·hclshci·g Kunú gi·úr ,·úlaszúhan 'kijl'lt•nll'lle, hog_,. a t't·b•'íl:IJI,,·.ai gazdasúw iskola m'idiihhi 1'1'1-í-pi.lí·sl·l ·ii maga is szflkst'gt'SIH'k tartja. IIJei'l az alsúlan,\'ai mulalja. hog,\' a g,\'akoi·lalhan mt•nnyire hc\'Úi~ l'Z az iskolatipus " .\isc'tlanyúra lllÚI' a hannadi'k lant·riíl lü·ri k. Ft•lsiíl anyún azonban nagy haj, hogy a lllt'gSZI'l'ZCIHI-iÍ (t•J•fiit•( nag:''llll th•úga S o;~·an nagy ,,..,.,zt·gi·, l"edczel. minl amin· sziiksi·g ,·ohJa. nem úil Sl'lll a kulluszrniniszlcr. scm a \'ÚI'os n•tule;kt•zést•n·. \1 inclt•ncsl'II't• napii'l'IHh-11 t'og.ia lai·Iani ezt az iig,\'1·1. llll'I'I szúndí·k:íhan ,·an hl·l gaztlasúgi iskola l'l'l:hlil:ísa. Kl'llií m:ír meg ,.a11. lt·gki'tZl'lebh sotTa kt·riil Bi'tszkt• t's Fe,siílan\'a. azulún .\ls{•- í•s 1•\•I:Sií,·úros l·s n·~giil l ·.iszt•gt•tl. ·.\ kfhtliillsi•g mcgclí-gt•tl·i-ssl'l \'l'llc luclom;ísllt a kulluszminiszh•r \':Hasz:H. (;azdarllkárok. \linl éJ·tcsiilünk. a ft)ldmi\'clésügyi miniszlt'·r·iumhan nagyszah:ísu lt'l'\'l'ZCI kl•szül. anwly ~wrinl az Cl{\'!'s küzsl•gt'k gaztlaki.ll·ci szakképzelt n•.zdo'it•mlll'rekkel lúllalnának cl. Igy I'i'l\'Ícl illőn belül kt·n.yi·I'kcn·st'li ll-IH·Io·ísí-glll'z jutna minll•gy másl'éll'Zcr. eselleg liibh :Hl:'Jslalan oklt·wh·s gazda. E1. nHL· g;íhan \'é\'t' is igen nt•mcs igyckuzcl sa 'kiiz szcmponl.j;'rlu'•l st'lll éJ·tlckldcn oly mcgoldúsl la:lúlni, nwly ll'gal;'d•h t'll,Yhilc11í· azl a kinos lái·sadalmi l'l·szüllségl'l, amil az l·lt·llt'IH·llíst'•gdliíl nwgl'oszloll magy:u· í·rh•l.urisí-g 'kl·lsl·ght'Cjlií lwlywll' dííidt'·z. lk l'on.tossággal h1r a.z o'klf'\·olcs gaztl:ík li·mwgt's ;íll:íshoz jullal.úsa :il•h•'•l a szt·mponlht'tl is. hogy gazllas:'tgi akatl{•miáinknak leLjes sz:imhan és jc.lt•nlcgi szt•J'\'I'Zclí•hcn \'alú It' Illi( aJ'[ :Í sa i111111 ko ll lcg_TCll. Rizon~·ára maga a kisgazela l:'n·..,aclalom scm l'oj.( clz:'u·kt'tzni érdck<'inek lw:~·e.., l'olismcréséllíl s nem l'o" vonakocini allúl az an\'agi ;'ll.tlozall úl. mt•llvol a nazdatilk{u·ok illclménn·ir;t'k l' loilen•ml és t• j:í1·. l i isze n :.z az anyagi áldozal l;íísl·ges k:LnJalozúsl igér abhan a .iün·dcLcml'ol.:oz{llláshan, mcl.\·1'( a l,i..,gazclasúgok okszcri'I mhclési•ből ós kt•zclé"[·hiil ll'hcl l'l'lllt'lni ahhan az t'sclhcn. ha a 'kisgaztl:ík rgawtlni l'og11a'k a lan11U gazd:hzo'k lapaszl.aH és bi'llt•s \l'Zi!lt'·sdlt'Z.
.. :\li~:k~l.a• ncp1~s ~za'koklalás szemponljábúl. igen knzdr•1l. cr~.n~. a. kcrdcs, de l'cméljük. hogy amennyib~? a kcsz~~o .. 17rv:ez~t szakok.lalói le\·ék·enységet mh.~J·Z . a ~azdak.on lll'karokra, akkor gondoS:kodás fog lt~rl.c~DI. a:~ at.k~~~-la~andú gazdászok megfelelíJ peda.~ognu ·krkepzeserol ts.
Tanuhnányulon h•,·.ö tanl~tók Ut>bret·Pnlwn. A tll~k.ew;i :H;ami _gaztlasági .is!koliinál a kiizokla1lásügy'i m~msztei:nun ~~ elemi is'ko;ai laniló részérc julius hoban negy hein· ler·jctlü ml'zíígazdasá.g;i •tanfolvamot rem.lczcll. A .tanl'olyam ha;lgat.ói tanúraik vC'ze'lése lll<'~•C'l~. I>~lll'l'cenhe 'is ellálogallak egy vasárnap. A távohl'\'·11 Kurtly Súndor igazgaU1 helyett Pélerffy .Józsl'f kalauzoita a l:írsasúgol, kinek ebben Lik'aw.s .J ú zsol'!' scgéclkezell. :\lcgtckinlettí-k az 1.-síí számu gazdasúgi népis~olál, ahoi .Juh:ísz .Júzsel' igazgató mulal.la hl' az 1skola ú.lalll'm·észlésél 'kertészetel nll'zíígaztlasúgúl, lanlenneit és' azok ' fclszereiését szakszt•rii magyar:izal :kiséretében. Az álépilés alalt ll'\'·ÍÍ \'asul:i hidrói állekinlelte'k az állomás kiirnyékí-t, a gi'lr. kalh. lemplomol és a dohúnygyárat Fo;vtaltólag a kt•J·es'kedcim.i és iparkamara ud,•aTán a \·iiághúboru l'ls1í bomhaiö,·ésétöl meghajoll és emlé'k'ként ht'fa.lazoll ,·asgl•renMü nézlék meg. Ezután a róm. kalh; .tt•mplo~n, a ref. na~ylemp:om, a 'kol'légium, a kol.cg'Ilillll thszll'I'l'lll. a Kossulh, Bocs'kay, Csokonari szoh1·ok és a gúlyamhok t•m;ékoszlopa kerültek meg1t•k.iniÍ'si·c. ·\ DI·I·y-muzt•umhan Zollay l.a,jos l'ogadla sz:i,·est•n cs 'kalauzoi'la a l(u·sasúgol, mcg:ismerlelte ·ö!kct a 11111Zl'lllll kelel'kl-zést'·n~i. anyagá\'al, lcend:íí niikénti bl'rendezésl~vel, mikiizhen mcgmulaHa a má1· 'kész t'·~ ~-~•.szbt·~ kész helyiségekcl. Innen a Il. sz. gazda~agr. 1s~olahoz \'~m.ul~a·k, ahol a lanlennek az uj épilkt•zcs cs a kc1·leszcll telep tcplék meg kellemesen a lúlogalúkal. .\ minll~gy féiórám leJ· jed ű pihenés alatt wzcl-űjük, Pélel'fy .J ózsel' a magyar .\lfii;d gcologiai ala'kuiúsúrúl, külüniJSl'n pellig a debreceni lalaj\'iszunyokrúl lai·Ioll l'lííadást. me!,.\' ulán a város mlntaszl·rü kel·Lés7.ele került mcgszemiélésrc. Innen a.z t'j.O'elemn· nll'nlek, ahol dr. Simon .Jenő és Róza lt•sl \'él' \'ezell·se mcl;ell a klinikák, a füldalatti folyúsú. gépház, a 'konyha. 'kamra, hül·öház, ra\·ata.iozó, t•gy kúrlercm 'kerülll•k nll'gll•k'intésre. .\z ill l:í.lollakmik egész nap halása aiatt vollark a lanulmúnyozók és éJ•ICkes, maradandú cm;ékeket sZl'rczlck ..\ nagyerdei \'igadóhan éppen ebédidő alal•t a. gyt•rnll'kszépségveJ•scnyben a jüvíí Debrecen szl'mléil'ti•J•e nyilt a.lkalmuk. Uélután a gazdasági akadénfiúra nmullak ki, ahoi Koller László lanúrsegéd a legnagyobb c.·íízékenységgel 'kisérl magyarázatok kiizbt•n mulalla he a t:mügyi l'elszerciésc'kcl és a gazdasúgo!. Kmmllll'I' (iyi'lrg,v adjunktus pedig a dohúnyk'isérll'l i ú i lomús herendezésé\·cl l~S ICI·ménvcinC'k u-smt•rlelése'iwl ga.ztlagHolla tndús,·ágyukal. · :\leghalú \'Ol.t, amikm· ez .a harmindagu l~írsa s:íg a. h·ős'i hall1ll gazd :iszok l'lllié'kmü\ c eliill Kemellt'S karnagy n~zelése melil'll a himnusz!. l•léne'kelte. .\ lanl'olyam vezeliijének, \'rannay Káimán igazgalónak és taná1·ai1knak, Nagv Sándm· PS Ft•renc J ózsl'fnrek az érdeme, hogy tanulságokkal valóban gazdag napot szl'rezlek hangalúi'knak.
.~
'il
6 Képesllö ,-lzsgálal. A m. 'kit·. gaz1~a~i: sza~k~_a.n~~-~~~ nííképzlí intézelben az 1928 ---29. ·tanen k-Llpestlo '~zs gálato'k J'. é\·i julius hó l 5-l'n larlaUa'k. meg. :\''.IZ~-. gála:lokon a J'iildm in'Iésügyi miniszll'rnun r~·szet·~I Pesthy Béla ~azd. akadl'miai igazgató .. a \'alias: es közo'ktatásügyi minisztérium kétn·iselelt·~n ped1~ dt·. Zsar'kó Pál ügyosztályfőnök és Géher LaJOS orszagos sza:kfelügyell) \'Olt jelen. Képesi'líí yizsgálalra 17 II. éYes jeiiiN bocsájlal.itl'L, ki'k mindnyája:n gazd. szaktalllilónüi' okl~':clel . •.•Yl'_rte'k. ~ é\·soru'k a k.iivel'kezü: Fu esek .\lar1o. ( •1111JaD Róza Gvulai Juliska. Hoszlá'k Yeronika. Irtand.a Kornél, Ki~anlal .\lária; Ko\'ács I'lona, Les'~o,·ics l ;ú~J riella. :\I.artonossi ?llária, .\folnár Kala~m. :\lohwr Róza; ~agy Ilona, Révész Vilma. Szi'lát·d .\líu:ia, \\'ú~ ner Zsófia, Wéber Ilona és Zádory .\nna.• Ezek 'k~t zül Molnár Róza ,·olt föpénzlárno·kun'k, 1,. .\lolnm· J enö 'ka.rlársun'knak a leánya. Érlesülésünk szcrint a 'képesHü Yizsgálal jú!l si'kerüll. a bemulalo~l kézimunka kiállil:ís 1:1e1Ng ,·{u·a'kozáson felül szép és gazdag Yo'l'l. Az uj 'kolll·ganiík 'k,özül többn.e'k már ái'J.:ísa Yan, igy iskol:íin'knál esak 12-en 'kérne'k elhelyezkedésl. Bl'Hszt:ísuk kiilii'mhcn folvarnaiban Yan. ~ Oszinte szeretettcl üd,·özöljük legifjablJ 'km·t;írsnőin'ket és pályáj'll'k kezdetén mcgclégcdés't. sOk sikert 'kh·ánunk.. Bodán-esi Turke\·én. A lurkc\·ci im:ílili gazdasúgi népis'kolánál rendezell ·tani:lúi gazdasúgi tanfolyam hallgatói a város 'küzünségém··k l>rdcUíídésl't l's it·;íntu'k tanusi'lo~L figyelmár egy ked\'cs ismerkl•dl'si' l'sll'vel óhajtol'ták viszonozni. .\ rádi(, 'küzkcd\'cll müy{•szlliÖje: Bodán .\largit és férje, Kubányi (jyi·u·gy meghiv'á!>-u'kra lejötle'k, hogy a magyar nóta kuHuszána:k keretében felejthetJetlenné tegyek a tani'Lók :ílilal J't•ndezelt sl,ép e.'itél. Emberemlékezel Ma nem gylill egybe e 'kis város'kában olyan díszes és nagyszúmu közönség, mint ez alkalommal .\ tanfolyamhallgatlik szintén 'közremü'ködlck s az eWadás'l magyams l:ínc zárta be. .\ hallgalóság a gazdasági is'kola i1·ánl.i figyelméne·k jeléür a tiszta jö,·edclem fennmaradc'1 J'i!szét: 80 peJl8Öt a Gazdasági Szal~tanilúk OJ·szítgos Egyesülelének felépilendtíi üdüriíháza ja,•ára aj:ínlotla feL amit a lanfolyam,·czebií 'küsztmctlel nm át. A magyar test\·éri és 'kollógiáHs cgyüllérzés 6s nemes gondolkozás sugallta a kezdeményezl'·st, a magyaro'k lslenl:"'lek áldása legyen a megvalúsulús biztosité'ka. Ingyenes rél- és legelögudaságl lanlolyamok. A m. 'kir. füldmi\'e;ésügyi miiuisztérium a hazai J'éle'k és Iegeló)k si·kcres l'clja,·itása (~rdl'kéhen a jászhct·én~·i. karcagi, somogyszenlimrei. pápai. esclll·g 'kl•hidai 111. kir. filldmiws isko;ában legelletési Lársulali l'lniiki"tk, gazdá'k, pénztárosok és jcgyziík, Yahunini k.iizsl·gi hirók és eW;járlisági lago'k, kiizségi lcgelügazdák. ,·l·gül közös ll·geiüklJen érdckl'll hirlokossúgi elnükiik rl-szére 1'. {·,·i o'klúhet· ];) és no\'cmlJe•· 13. ki'tziilli idíil1l'n l'Sl'llcg l!l:iO. é\'i 1\•hJ'IIÚI' hú második l'l~al•lll'n 10 napos rét- és il'gl·~í)gazdasúgi lanl'ol~·anwk ütrlúsítl' ,·cl'tc lcr\·Jx~. Ezeknl'k a lanl'oly:unoknal,; mcglat·túsa ir:ínt a részln~n.ni ·kidnúk számúhoz kl·pl•sl l'og •·endclkezés li~t·t(·nni. Ezl·ken a lanl'olyamo'kon a rl·lck 1;s .egl'lük.
l\lezigazdaságl
~ époklalás
nkszl•rü mivclésc, azok b•onclozúsa l-s jaYil{tsa, t·endszc.rcs használala 1az idC\·ágú liirnínycs n•ndei'kezésl•'k ismet·tetésé\'cl). azonkiyü,' a sz:ínlúl'üldi la'kannányleJ·mcszlés (os állallen,yésztés (külilnös 'te'kinl<'llel a. küzös apaálinlo'k Lm·tásúJ·a: fog l'lííadalni. A lanl'olyamon részlvl'\'ÍÍ'k a t:rnl'olyam l'i\'(·gzését·ííl hizon~·it Yányl D)'l'I'DC'k. ,\ lanJ'olyam ÍUgyl•ncs és a l'loSZt \'l'\'ÍÍ'k I'I;SZl'I'C - az oda- t. s visszaulaz:ís 'kiills{•gl'i l'l'jl;hcn l'gyen'kén't a lanl'olyam 10 pl•ngí.í álalánymegtéritéscn ki,·ül alatt az inlézl'lbcn dijlalan szúH:ís {•s cll:.t:ís hiztos~i1latik ..\ ·tanl'olyamon részlYenni kidnúk l'l'i\'l;lt'l'inín11í kén·ényüket a 111. kit·. l'iildmi\'clésügyi miniszll-1·ium (lludapl•sl, \'., Kossuth Lajos-lé•· 11. \T l'i)oszlúly:ínak l'<íni'ikélu•z eimezn·, ll'gkl•sííhh l'ol~·{t 1;\'Í SZl'JIIember 1;)-ig 'kiildjé'k he ..\ l'cl,·étl'li kl·n·én~·l'll a kiizsl-1-(i <•lí.íljíu·úsúgnak igazolnia 'kell. hogy a l'olyamod.1í a lcgcltctési t:ít·sulatnúl. a 'kiizségnél, \'agy a kozüs legl•l,üIJen érdl'kell hizollsú~ná. mily liszlségel ,·isel. illl'h·c m ily al'kalmazúshan \'an. rj rl"ndszerü l"Sá\'ázógép. lk (;t•út' lll-la gazd. a'kad. tanÚJ' l'gy csáY:ízligépl'l :'illilot.l iisszc. nwlyn<'k il'gf.ühb eiíínyc. hog,y a wlíímagol nagy 111l'I111Yisl'ghl•n és olcsún lehel \'ele kil'ogústalan minüségiJcn csá\·;ízn~ ..\ gépl•l a KiiiJm·-g~·:ít· hozza forgalomha 1;s múris so'k uradalomhan hasznáiják
Szabás-varrási tanfolyam szaktanítónők részére. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr a gazdasági iskolai szaktanítónők részére julius 1.-i kezdettel ötbetes szabás-varrási tanfolyamot nyitott a budapesti Rákóczi-téri női ipariskolában, melyen 17 szaktanítónő vett részt. A tanfolyamot többször meglátogatta dr. Zsarkó Pál. a minisztérium szakoktatási ügyosztályának főnöke és Förstner Tivadar iparoktatási főigazgató. A vizsgálatot augusztus hó 3-án tartották, amelyen megjelent az ügyosztály részéről dr. Kreitl Gé:t.a min. titkár és Förstner Tivadar fő igazgató, ugyancsak jelen volt Zulavszky Elemérné, az internátus vezetője. A vizsgálóbizottsá~ nagy örömmellátta a szaktanítónők minden elismerésre érdemes buzgóságát és megállapithatta róluk, hogy a tanfolyamon szerzett gazdag ismereteiket a hazai ~azdasági iskolai oktatás érdekében hasznositani fogják. A tanári kar emberfeletti munkáját, a vizsgálóbizottság elnökének és az ügyosztály vezetőségének meleg szcretetét Csongor T e réz fegyverneki áll. szaktanítónő köszönte meg emelkedett hangu, szép beszédével. A tanfolyam résztvevőinek derék munkásságát az elnöklő főigaz gató és dr. Kreitl Géza mjn. titkár méltatta meleg szavakkal. A minden tekintetben kitünöen sikerült dzsgálatot vidám hangulatban lefolyt társas ebéd rekesztette be.
Mezlgazdaságl Népoklalás
7
GYAKORLATI LEÁNYNEVELÉS ROVATVEZETÖ: NETZNÉ H ORVATH ERZSÉBET
A serd ü lö leánylélek. Az a .körü-lmény, hogy a gazdasági népis'kol.ák: 12 15 .én~s koru lcányniivcndé'k any.aga, élclúnck cbben. a ·l:egl'ogékonyahh, serdülö surkában 1gen sok ártó bcl'oll_vás.n.ak van 'kJÜLé\'e, a leányok lelki liieténeik gondoz:'tsa, hogy úgy mondjam: k·hai,a'kí:Lása !'okozott köLrlcsségckcl ró a gazdasági n.épis'kolára. Sajnos, nö\'Cnt•gckel szt•J·ctnéJik lt•á.nyainkból nt•\'dni. olyaunak kt-11 magunknak mulatkoznun!k. :\lásik je!Jegzclt~s liin.clc a scrtlülíí le{my leTki élc· tí-n.ek: az ünál.lúsúgm \'al!í ture'kvés. Ennek a törek· n··~n.ck c!"külcs.i zsinúrmét·ll-ket kc.ll ad'ni, dc nagy hiha \'oln.a síít•íí liL:tl.mak'kal és ostorozúsokka'l ezt az
egyébkén,t ha,sznos és szü·kséges I.elki életmegnyilatkozást kJihívn~, esetleg éppen c,llcnszegiilésre kész-tel· ni. Inkább teret és lehetöségc'kct kell nyujtani arra, hogy a gyernnek önerejéből, az önol1I,atározás tuda-_ Lában~ vagy l.cg,a4ább hitében osiszolja :ki .ma·gát zárt egyéniséggé, minden esetre az ál,twlunk óhajtott ér.· Lelembcn.. Ezért észrevéLlenüi, hogy úgy mondjam: lábujjhegyen 'kell követnünk leánynövend.ékeínk lelki l-lelének minden megnyilal'kozásáL Irányílásunk azonban amennyire észrcvéU~n, éppoly határozott és eHen.úllha.tat:lr.m legyen. Ez atkalommal n,em bocsál'kozhatom a nevelő Llcl'olyás kifejlésére kin.álkozó, vagy kiépítiletö alkal· ma'k részLelezésébc, de mint a legjobb alkalomra, ma· gúna'k a gycrme'k i,elki nevelésének tanításában rejló n.cvel.ű hatásra úhajlok rámutatni. A gyerme'kneveJ.és helves clveinc'k és ismereleinc·k tanítása közben észI'P,:étlen.iill nevelííd:i:k az is, aki azt tanulja. Hogy a gazdas:ígi n.épis'knlt:t harmadi'k Ieányosztályának 15 é\-es niivcndékci.t e tárgykik fokozott. mértékben érdckl.i, arn)! Lallaszlala.tból gyííződtem meg s éppúgy arról, .is, hogy ezt az egyéilként is igen vonzóvá te· helű iSimeretan\vagot mindcn nehézség nétkül képesek l'eldo:lgozn.i. Mily fülényes derültséggel tudnak ezek a •nagy lányok« egy-egy •gyermekes• félszeg• ségnél., vagy az iiregek nevelési balfogásainál időznli'1 mikiizben észre scm ,·eszik', hogy tulajdonképen ró· lu'k, magu·król ,·an szó és elsősorban maguk neve· lűdnc'k.
Tantervünknek mindcn hézagossága és avultsága .is meg van. az a jó oldala, hogy magálJa en· getl i'Lleszten.i mindent, am'inek a gyakorlati népneveLés szempon,fjából komoly érté'ke van. Éljünk ezzel a nagyon becses szabadsággal és v·együk fru a neveléstan al·apismereteitt a harmadik lcányoszl.ály anya.gába. Bizonyám egyik legkcd,·esebh tárgyköre iesz ez az o'ktatóna:k és nu,·endélmek egyaránt és sok-sok ·érl ékes tapasz.Laltalra l'og vezetni, melyeknek koikinccsé tétc'le céljúból rovatunk szivcscn áll a k·arl:írsak ren· d<'i'kezésére. - N.etmé. mc~letl
Háztartási tanfolyamok Biharmegyében A "Bihar" tudósitása : Hégi, jú ma.gyaa· és sokszot· taLálú kiizmondits: •At. l'lllbca· h:ít· szckét·rcl is hordja, be az életet, a fós~úgol, a t,(•t·m('ll!YL, az asszony a kötényében is 'künynyl'n ki\'iszi.·: ~l:ás szavakkal: hiába szorgalmas is a gaí'.,da. ll-JrnwnnyLL is usszcgyüjl, behord, azt a csak kissé kiinnyelmü, \'agy hozru nem értö asszony igen künuycn elpa·éd,álja. . Un.os-untalan mind,en téren hangoztalott cl'n·atos mou,d::ís: töbhct, johbal, olcsóbban termelni. Ez
szcnt igaz is, csak a szerzeményt meg is kell ám be· csüln.i, meg 'is kel~ tartani tudnl. !\Iig a termelés in· kitbb a férfi, a gazda dolga, addig az asszonyé a ne· velés, a csa~ád'i tüzhely ápolása, az összetartozás, a takaré'koskodas. A magyar .ember azonban nem csak asszonyt is· m.er és kiv·án, hanem feleséget, m'indooben segitő társat, aki az örömét, még inkább bújM-bajá:t, gond· iát vele megosztj~~t.
'Jt
r:
l\lezigazdaságl S époktaláii
8 A mai n-ehéz gazda~ági viszonyok 'közepelle nincst.'11 olyan ember, olyan csat:ádfő, aki még az eddiginél is jobban nem szoru'lna rú a jó, házias, szm·galmas, sl;ámitanii tud'ó, Laka1·é'kos asszonyra, f.elesl~gre. Az asszon!Y, az anya, a f.eleség fontos hh·at.ásúra mind:en leányt elsősorban az .an:_yja ue\·eljen ús oktasson és bizony a, mai házasulat11
Nemestaltdid télialma gyümölcs- és gazdaságifa, csemete beszerzési forrása : laadaaialléplakola Derecske. Kérjen árajánlatot. legelőnyösebb
HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK :\1, kir. \llillás- és ki»zoklalásüg~·i mlnJszlt>rlől. 74;)- ll. 22;)· ·1B29. szúm. ,\ m. kir. v-aH:ís- és kiizoktat:ísligyi minliszler Sztepan:kó Hona gici iUlami gazdasálii szaktan'ilún.ííl a kun•sz-tmlmúrtoni. Kollioenz Teréz núd•u
)f. k'tr. ,·aDás- és közoklalásügyl 745-11. 258-1!129 szám.
minlsztt'rlől.
A m. kir. val:l.ás- és küzoktatásíigyi min•iszt:e1· Csongor Teréz fegyverneki .:íllami gazdasági szakl·an•ilóníít a sáloraCjaujhelyi -Carolincum'hoz. K:í1·pát!i Piroska m'irudszenti :íHanii ,gazdasági sz.aklanitúniíl a szegha.J,mi és Domj{m Etel'ka szeghalmi áHami gazdasági sza:ktanalónüt a gyomai iiná~l{, gazdasági n•épis'koli{thoz osztolla be ·to,·áhhi szolg:ílat'll-teh·e. Bud•apest, 1!129. é\"i julius hú :11-<;n. A miniszlc1· hcl:yell: llr. (;tan~· Wolr Xándor államtitkár. (iazdasátl néplskoliík m. kir. orsz. s7.akft•lü~·t'lősége Szf. 127- -1!129. sz. Tárgy: \"·izsgaljztosi d'ijak kiulah"tsa. Vail;amenlllyi ön~ló gazd. népiNkola J"az~alójának. J::I·tes·ile.m, hogy az l!J2X 29. tané\"i vizsgah'izlosok J"eszére a ·YaiDás- és kiizoktatásiig.vi m. M1· ~liniisz ter m· 71;)-- 05 ·Hfi/1 !129. sz. •·endl'IPié,·el eg.wnkint .J() pl•ngü t·iszlek·td~.ial kiulalL s részükt·t· posta ulj:ín megkülk:Joiitl. I>ereeskoe, 1!129. é\·i juliius hú :.!11-:í n. (i{•ltt•r l.ajoN, szakfel üg_\'elú.
Mezlgazdaságl Népoktatás
9
Gazdasági tanfolyamok tanítók és tanítónők részére . .\ mosonl önálló gazdasági népiskolánál tartott tanfolyam A mosoni {tlhúni gazdasági népiS·kol:ínál szcrH'zelt -tanilói gazdasági Lanfolyam f. évi ,iuiius hó 8-án vette "ke7..detél. A lanl'olyamra l'civcU 2ü kii,Ji")nbiizű jeUegü iskolai laniló szai.Jályszerü időben mind nwgjelent. A megnyitás juiius hó 8-ún. d. c. W .ór"d!kor folyt le, mcl:yen Ringbauer Káwly, (;yiír-:\losonP.oz.sO!IY egyelüre egyesilelt vármegyék kir. tanl'ciügyeW,ic a megjeieni tanilókhoz meleghangu. buzdiló szavakat intézett. Beszédében kiemelte a nwziígazdasági népoktatás nagy hordere,iü szükségességél s utalt arra, hogy c lant'o;yarnra idt~ákka·L buzgalomural l-s ügyszereleltcl. lelitett lelkek .iötll'k össze, hogy Csonkahazánk ügyét t•zzel is szo;gálhassúk. KiLaTtásL és .iú e1·cdmények elérését kivánta a hail:gatóknak. A Ieikcs éljenzéssci l'og.a.
A hU:Ligalók ellőadóikkal heten"kint egy napon n.agyobhs7.abásu lanulmúnyi kirándu·;úst tellek a ht•lybeii ós 'környékbel.i mintagaW.aságokba és ipal·telel:M!'kn•. :~nwiyek itt nagy számban áLlanak relldl'lkezésre. A nó~· tanulmányi kirándui{ts a kiivctkezií helyl·'ken foiyLa:tqd.ott. lie: t. A mag.varúvári gazdasi"lgi akadémia gazdasága, növénykisérJeti á~lomá~a: és tanszé'kt•i. Az állami növénvncnvesilií i"IIJomás. .\ Frigyes t"űherQeg-féle sörgyá1\ -- 2. Frigyes főherceg mosoni sertéstenyészelc. Kriszlina-majorban algaui és bonyhá,d~simmenl:háli tehenészet. Sajtgyártás. .\ ·kis mll(jori f1·iz ,iuhászal. Levél "község népies szm·vasmarhalr•nyészete. - :J. A hans{tgi tőzegkitermelés és feLdolgozás. Szeutjánoson a Franek-gyár és cikól·iatermelés megtekinlése. A magyaróvári mütrágy.ag_vá1· és l\losonban a Khüm•-l'éle gazcl. gépgyár.- 4. A gaz4'asági a'kadémia minlakt•rtészcle. Az áliami tejk"isérlcli állomás. Fri.gyes Wherceg öaromfi-farmja. A lanfolyamon l"észl\·cttc·k: Akos József gyömücci, Bímhalmy Emö bajnai, Böndy András bokodi, Cst•rhállty J úzscf ujszászi, Czigány Béla "koroncói, Csupor Lajos ('séfai, Darúzsy János ócsai, Eöry Stmdor oslii, GmsZY.~i!ld .János 'kisbérl, lla\·erLa Ferenc érdujfalui. llonálh Káwly bt•zii, IYán István esztergomi. K~usay Géza abai, KáLdy l\liháiJY l'nesei. Kiss László 'köm~ödi, vitéz Lányi Józsl'f ujharlyállli", Lu-
kúcsy József ácsi, Palka Kálmán leányvári, Sza:l:ay Lajos t'ertüszentmiklósi, Szabó Kálmán rábaszentmihályi, Széke~y KáiJmán bicskei, Tóth Dezső kecskeméti, Tyepliczky István .a;lsószenitiváni, Veltthy Mihály jászkarajenői, Wend.ler Pál püskii és Vesztergo-m Izidor lébényi L•anitók. A haligalők ugy az elméleti, mint a gyakorlati: tudnivalók iránt nagy érdeki..ődéssel viseltettek s tal)aszlalata'i'kal a megbeszé;.ések aitkalmával vita tárgyává tették. O.sszchasonHtásokal teltek saját vidékük és az itteni meiögazdasági kultura jelenségei" között. }lindcn hatigaló önáLlóan ,elkészit~tlle saját iskolá.ia gya'kori6Lerületének üzem:tervét, osztályainak tan~ menelét és órarendjéL Ezenkivül mindenki, szabadon választo~t gazdasági tárgy"körböi készitett egy mintatanilúsl, sz.abadelőadást, vagy felolvasást felnöttek számára. Aminl a fentiekből látható, a hallgatóknak a rendelkezésre ái:ló időt fokozott mértékben, kellett kiha.sználniok, hogy zökkenés néi1kül folytathassák tanU:Imánya'Ykal, ami teljes mérlékben sikerült, mert mind-annyian hivalásuk magaslatán áUó, komoly, ügybuzgó férfi'ak Yollak, kik vai!óban fáradságot nem kimelve igyekeztek a tanfoiyam minden percél hasznosilani. Augusztus 2-án tartalolt meg a kollo'kvium dr. Kreitl Géza mini.szterí ti·tkár és Ringbauer Károly kir. tanfe'lii,gyeiö jeimtlétében. Augusztus 3-án volt a záróünnepély, amelyen a valiás- és közoktatásügyi minisztérriumo't dr. Schmack Leó fííszolgabiró, a földmh·elésügyi ml'nisztériumot dr. Yi•Jághy K;íroi:,)• gazd. akadémiai tanár, a FelisO DunánluH Me,Wgazdasági Kamarát dr. Tóth Dezső titkár, a vármegyei tanfelügyel-őséget Ringbauer Károly és dr. Boildis Dezső, Moson 'községet Koppy Pá:l: váro.sbiró és Seybold Károiy 'közs. főjegyző képvise'lté"k. Képviseltette m11gát a záróünnepélyen még több helybeli és vidéki tániatézmény. A lanfO'lyamot julius 25-én meglát'Ogatta Géber La:jo.s, a gaul. népiskolák szakfel'ligyelÖje. (Helye..)
T•ltól ~~RZdaSágl tanfolyam a karcagi földmlvels IskolibM F. évi juliu,s hó 10-én, tizen fiatal magyar tanitOk, mind a végekről (Bácska, Csanád, Torontá~ Heve.s, Aba.uj-Toma) igye'keztünk Karcagra a földmives is'kolában rendezett gazdasági tanfoiyamra. Milldnyájan lelve ambicióval s:iettün'k ide, hogy megt-anulhassuk az okszerü mezögazdái!kodást. Karcag közellébe érkezve nagyon lehangolód.tunk, amint a vonat abla'kán kitekint~Ltünk, látva a kietlen, kopár, .szikes videket. No, itt se sokat tanulunk, - gondoltuk magunkban. Keliemescn csadiódtun'k azonban a földmives is'kolába érve, ahol egy 300 holda,s paradicsomol találtunk, gyönyörü nagy park.k.al, Yizvezetékkel, viUanyvilágit.ással, i~léses épülete'k'kel. Nem csoda az, hogy a nagy -sziksiva~agban ilyen oázist talá-Lt.un'k, hisz ennek az :i.s'kolának igazgatója, a hires sziltjavitó SzenLannay Sámuel, aki 17 évi fáradságos mun'kával s nagy tudásúval, lépésről-lépésre haladYa változ·
..--....,,., ·~·
Mez8gazdasá•l Népoktalés
10 ta.tta át a terméketlen szi'ket termőtalajjá. Nem ,sajnáljuk, hogy ide'kerültünk, mert megtanultuk Szentannaytól', hogy az emberi tudás, szor· galom é,s kitartás csodákra képes. Különben ö adta elő '8: növényt.ermei'ést. Előadóink voltak még: Kern.er György, Giker János tanárok és Velich Sándor ker· tészeü felügyeloö, akrk az iskola töblii tanáraival együtt méltó mun'ka:lársai Szeutannay igazgatónak Igen .so'k hasznos és praktikus dolgot tanuitunk a; négy hét alat•t. A tanultakból, Lu'kácsy Imre gazdasági főt.anácsos minisztcri biztos elnö'kieLe aLatt f. hó 8-.án viz.sgáztunk Utána visszatértün:k ismét a végekre azzal a tudattai, hogy nem veszhe~ cl az az ország és nemzet, amelyne·k olyan tanult szorgalmas és kitartó oktatói, nevelői vannak, mint Szenla:nnay Sámuel és 'kiváló tanári kara. A t•anfolyamon Ba~ogh Károly, Dankó Józ,sef, Ehrlich József, Földesi László, Kenedi Zollán, Kiss Imre, Molnár János, Neubauer Ferenc, Saiamon Károly és Vajdics Péter népis'kolai tanitók, illelve igazga:tók vette·k részL Karcag, 1929 .augusztus hó 8. Balogh Károly álL :ig. tanító, a tanfolyam hallgatója. Mezőga;zdasági
tanfolyam a jászberényi fitldmh·t'siskolában A t<3Diitó'k részére megtartolt négyhetes gazdas:ígi tanfoJyam a j,ászberény,i m. kir. w;dmiwsiskoláhan augusztus hó S~án végződött. A ~an.ári kar: Szabó J:ínorS ;iga.zgató, Sebestyén Jenő és Haragos lsh·•ín kel·té,szeti felügyel·ő, nagy sza'kérlelemmel és alapossúggad ,somm.ázta a gazdasági tárgyak anyagát. .\ tanl'oJy.am végén a hailgatók min1szteri biztos cJ.üU szarb.áJy,szerü vizsgát tetlek Sz~h<) János igazgató meicg szavakkal bucsuzoli a hail.gatóktóL méltaha a lan.itók törekvését és munkáját. A ta,nfo.lyam ncvél>en Pintér K.ároly ta,nitó mondolt ben,süséges küszönctet Szad>ó János igazgatóna'k és a tanári karnak. Az iskola Antal Alfréd, Bakos Pál, Elekes Kúlmán. Fm·k-a,s .Mih,ály, Jakab József, Pintér Károiy, Heishcrger István, Sz.abó Ernő, Szabó József és Túmér Kúrolv t·a.nfoJyamot ,·égze.tt tanitó'kal .cav-~'"" szakkönvn~l • -e..;t' .. JU ta1Imazt.a. ~
T81Bltói gazdaSági tanfolyam a turke\"t'i önálló gazdB'SáJII. népiskolában A le~endégszeretöbb magyar aif!.l.di v:írosok egyi'kén.elk f.a.1ait nehéz .szivvel hagyla ott az a 25 t'an:itó, ·aki!k a turkev.ei önálló gazdasági népisko-hínál rendezett gazda,s.ág,i tanfoJyamon megjelenLc'k. Viszont 'kedv.esebb vendégeket i)yen tömegben toaiitn sohasem üdvözölt a város, mint a tanfoiyam deré'k haJlgat ó it. A ncm,es ·ambició, vasszorga:lom, kütelességlud:ís és a legnagyobbfoko f,igy.el:messég jcllemczl('ik c lanfoly•amot. A tanfo~y.amvezetöne'k és előadó társaina'k ~ mindennapi munka csak az üröm megiSIIllétlüdését J~ienletle. A hivatása magasiatán úUó hallgatósúg tobbet és szebbet p1·odukált, mint amennyi a kötclessé~v~t. · Az ünnepély,es mcbreyHás julius 8-án. délelőtt vo~.t. A ,~ir. :r·~fciügyeLöséget Pethes Gyula kir. taníc~ugye.IO 'kepnselte. A város részéről dr. Gvíírfy Peter polgánne.sler és dr. Györfy Lajos 'kuHurelŐadó,
az 1s'kolá!k részér.öl Minay Lajos polg. isk. igazgató é,s Deá'k Zsigmond áll. elemi isk. igazgató vollak jelen. A Lanfolyam .alaH a hallg;akók nemesaik elmélet.i cWadá.sokat hal],gattak, de állandó bcosz.Lúst nyertek a gazd.a,sági és 'kertészeti munkákba és az ál~a:tgondo zá.si, valamint magtári tremLö'ket as elsaJút'i'tották. A t·anfo~yamot clr. Kreitl Géza miniszt,enr L'H'kár lálogal:ta meg, a'ki· nemes lékkl;ÜI sugall buzdi'tó beszédet intézqt~ .aJ hallgatókhoz, kifejezve a tapaszlaíL· l-lik fölö~ti Lcljc,s megelégedését. .\ t·anfolyam iránt a váro.s <•gész közönsége ádandóan a l<>gmelegebhen érdeMfídiill. A bezárás ·augusztus 3-án volt, amelyen .a kui,Luszmin1szler urat dr. Vadász K:íroly dnn. f.üjegyzö. a földmiwlésüg_yi min:isztc1· u niL l ;{tlms ]){•n es szan·asi gazdasági tanintézeli Lanár 'képviselte. J<•it>n voltak a város polg:írmc.stcre és 'kulturdöadója, \'alaminl az is'kolá'k vezef.üi. A 1\ikiiiliiitlek az e1·edményrííl a Ic•gLcljescbh <•ii.snwrésse.L nyil.al'kol.lak. ,\ l"íildmh·cll;siigyi minisztcr 'kikiildiitlje hoss7..abl> beszédben méllat.ta a t.anfolyam rendkh•üli fontosságát. A vizsgát közös <'héd fejezte he, ·ahonnan a hallgalúk nrhéz szin·cl bucsuzva térlek vissza otlhoml'kha. A Lanfolyam wzcllíjc Vrannay K:í;m:ín lui~ke\·ei gazdasági iskolai igazgalú, ciüadói: Molnár S:índor mezötul'i igazgató és Ferc.nc József kunszentmárLoni gazd. sza'klan. vollak. .\ haligalúk névs01·a: Becr Jenő ~lczötur, Bognár Júz.sl'i" Kiskűrös, lluldizs:ír Ferenc Tiszaszcnl·imre, Csurg.ay B<•n!ÍÍ Kunszentmi'klús, Fché1·v:Íl~y Fe1·enc SzenLW1·inckál.a, Fleisd1cr Ferenc Szahad.száUás, Fodo!· S:índor Karlal, Huszár Bl•nedc'k Kendcres, Ka.-alyos c;yula Tiirökswnlmiklús, Kemenes János Zsámlu!k, Kiss ;\lh<'rl Kunhegyes, Kov:ícs .J,ízsel" T:ípiógyör~w, Km·:íes Kálmán ~le7Ji)tur, Koz:í'k Ant-al ~le z.iílm-, Kl"<•s'kay Júzscf Tura, Lure Béla ~lczíílur. ~[o vi'k János Tiszaföldvár, OUös ödön A•·p:íd Turkeve, Harray Lajos Tápiószl•ntmárton, Sleinuacher J úzsef Kcndcres, d1·. Schwanlzer Károly Cinkota, Szabó János Tápiós:íg, Szabó József Bag, Székely Fc1·cnc Cri, Zimmer Ferenc Bajaszlislván. (•azdaságl lanfolyam tanilók r('!!izt>n• a bt>kt>s(•sabai fiildmins iskolánál A lovábbképzií gazdasági iskolai okh~t:ís <·redménye.sségéne'k fokozása céljáMI a fiildmivclésüg.vi mini.szterium a vallás- és 'kíizoklal.ási mrníszl.e1·iummaJ; karöltve a békéscsabai m. kil". földmh·es•is'knl.án.á.l n~pt·~:Oitó'k rés1..ére négyhetes mez.ügazd.asági to,·ábbkepz.o tanfolyamot rendezeLL A Lanl'oiy:unon résttvette'k: Hovaesek Jenő szeged-csengelei, llucsy .Jenő nagyszénási, Kovács .József Ilódmez.i)v:ísál·hely 'külkerüleli,. ~Iálé \"i'ktor öcsödi, Xagy Sándor iicsöd4, Orosz l•cl·en.c szegcd.-cscngelei, Mamssi Iilés gyulai ~·cn'k In11·~ .s7.eged-cscngelci, Vigh Józse[ ujkigyóSii cs Vl!rdere1ls Gyula: sö\'ényházi tanitúk. A hallgatók ·lrgn.agyobh mé1·lékhcn átércz\'c a fialal . gazdag.?n~ráci? o'kl.a:lásánái re:íj uk háruló súl~o.s es fele~ossegl~ljcs feladatot, nagy szorgalommail torekedlek a mezogazdasági tudományok elemeinek s a gazdára nélkülözhelellen gyakorlati fogásoknak els aj á lilás ára. Szerzell ismer~tei'kről az augusztus hú :J-án mcgta,rlott záróvizsgán szíunolla'k b<·, amelyen a füld·
!\lezögazdaságl N époktalás mivclésügyi miniszll'I,iumol Xyúrúdy János llllliJszlel'i nwgbizot.t vizsgabiztos, a békésvármegyei lanfelügyc;iíségcl Szl•nlkct·cszly Tivatlat· l.anfl'lügyclii í·s Békl-scsaha dt·osúl Zahot·ún Púl v{u·osi inlézíí kí·pvisellí•k. A ,·izsga hel"cjczlc után Xyárúdy János miniszleri nll'ghiwll intézcll huzdilú sza,·akal a tanfolyam hailg.alúihoz .s 'két·Le őket, hogy a tanfolyamon tanusilolt killclcsségle;jcs~lés ét·zcle vezérelje ökcl Lovúhbi müküdésükben, mct·t ma jól'onnán csak ez az egyl'llen l'sz'kiiz, aemly 'kiize.ebb visz bennünkel a küzi"1s magyar gondolal nwgy.aiúsul.ús{thoz, az orszúg rl-gi hatúrainak visszaúl;ilúsúhoz. A hizonyil vúnyok 'kiosztása kapcsán Bl'lll'"d"l•k Púl, az inlézt•L igazgatója •·ámulalo~L a mt•zííga:zdasúgi o'ktalúsnak, mit\l a l.iibhlt•rmclés hathaLIÍs csz:küzÍ'nek ne.mzelgazdasúgi jelenl-ösúgí·re s kérle a lanl"oiyam haligalúil, hogy .a nwziígazdasági ok.lalásl éppen czí·rl külünüs figyelemmel végczzék. A vizsgál küwlö társas ebéd aluli Benedl•k Pái igazgató a minisztcrL kiküldöltet s a vendégekel k6szönlölte fel szép szavakkal, majd Bucsy .Jen-ű la· nilú 'küszünlt· mc:.t a lanlcslülcCnok a 'Lanfoi~·am tartama alall kil"t•jlclt iinzellen s odaadó fáradozásúL .\ ,·izsgún r{·szlwvük d(>lulún ·l úrakor a .egjohh hanguiattai s azon nwggyiízödéssel hagytük el az iskolúl. hogy az olt t•ili)llüll l hét alall szcrzett ismt•t·clci'kt•l nk,tal.úsaik alkalmá,·al sok t•rt>dménnyt•l l'ogjúk h-:tsznosilani.
.\ beftttyóujfalul tanitól gazd. tanfolyam 1~-tt•n
szép t;s jelentiis eretlml-nnyci végzíidiilt a berellyúujl'alui iináll.ú gazdasági népis'kola 'keretében rende1.cll négylwlt•s lanit6i gazdasági tanl'olymn. A lanl"olvamot a vallás- és küzo'klatásüg:yi miniszterium rentl.~zlc. Célja voil a gazdasági lovábbképzü iskolák lanilúinak iskolájuk wzetéséhez szükséges gaztlasági tudás és l'íJlcg gyakorlati ismeret.nyu_jlás. A lanl'olvamra a ·kultuszminisztcrium 2;) cleiU.i. is1wlai lanitlli wtt l'cL Eze'k küzül liz Zcmplém, hél Bihar. négy llajÍ'csc,v Liírine Danas, Frisch Amlr:is llajduhatlház. (iombos Júnos Dá'nú<~, Hegyess,v Héla To'kaj, llm·,·áth. Eimnér .\n~'kl'ií,. ~~~~r vúlh János l\lcgyaszú, .Juhúsz l•ercnc Berzek, Kalues
11 (iéza llangúcs, Komlússy István Kesznyélcn, :\li'kul'ka Júnos :\[ikúháza, Oláh Kálmán Sárrélull\·m·i, Orosz Zoltán Xagyléla. Papp László Biharnagybajom, Piló József Hejücsaba, Selmcczy Jenő Szcrcncs, Szabú Ferene :\[ak'kosholyka, Takúcs J úzsef Sát·ánd, Vojthó Béla Alsúdobsza. .\ tanl'olyam vezcliíje Brúzik Uezsií gazdasági népiskolai igazgató \'uli, ki ctiíar kép,·isciell-ben Orbán Kálmún kir. lant'elügye~íí végezte. Jelen Yollak a megnyiláson: dr. Fráler László ai ispán, liyány Ferenc ny. 'küzségi főjegyző, is'kolaszéki elnök, Toperczer Kálmún h. 'kilzségi f.öjegyzéí. .\z elméleli eliíadáso:k a gazdasúgi népiskolánál naponia l'él i úrúlól fél' 12 6rái.g 1\.'lrlattak. I>élullín ·1·- i-ig g~·akorlali munkákon, részbl•n kirándulásokon vellek részi a hallgatók. Vasámaponként egésznapos kirándulások vollak. A kirándulások köz ü i nc,·ezelesebbek vol~ ak: Julius 11-én a beretL~·óujl'aiui állami erd'ei cscmele· nevelíílelep, majd; onnan a község apaállalainak és a ,-árnwgyei méhészeli egyesület méhtelepének megte,kJLnlése . .J uUus 12-{~n megle kintellék a tápé'i küzségi l'aiskol:íl és a dt•rccskei gazdasági iskola gyakorlóL:elepcil. .Juiius lt-én a karcagi m. kir. l'öldmivesiskola klerlészetél, gazdaságát, különösen pedig szikjavilási kisérl'l'leil lanulmányozlák. JU1ius 18-án Trajá:novils Antal gyúgysz:erész 30 kat. holdas júl, felszerel! gazdaságál lanulmányozlák. Julius 21-én a dlebreceni gaz· dasági akadémia gazdag gyüjlit•mí·nylárút. álla!Ltenyés~lét és dohánykisérleti álliomásál le'k,intették meg. Julius 2i-én a berettyóujfalui 111. kir. tt'~~~ gazdasági iskolát nézték m·eg. Julius 29..én dr. :\lagyar Sándor ügy,'éd gazdasitgának, faiskolájának, bolgá!'krrtészetén.ck és igen szép sertéstenyészetének tanulmányosa HJII soron. .\z eliíadások a lcgpcidásabb rendben folyla'k. A lanl'olyamol mind a 2.'i hallgaló si•k,t•rrel végezte. .\ lanfolyam munkáját fo\yú évi juHus hó 30-án ( ií·het· Lajos orsz. gazdasúgi népi~kolai sza'kfelügyelő Ol" bún Kálmán kir. lanl't•i ügydő társaságában ''i zs-
··,;
·.j
i .~ '
A berettyóujfalui taafolyam vezetője, oktatói é• réutvevői
(Ezen tanh>lv•n• képcit a Berettyóujfaluhan meajelenő /li/rar <"im!i lap szivessegeböl közüljük.) jiiiiiiiiiiiiiiiJIIIIIIIIIIIIIIIJIIIIIIIIJIIIIIIJIIIIIIIIIIIIIJI
.11ezlgazdaságl Népoklalás
12 gálta f't'l:ül. Az egész napra kiterjcd·ö y'izsgálaltik a legapróbb részl:ete'kre is lüterjedl. A szakfeJ:ügydö a tapasztaltakról: a tanfolyam ,·eze'tiőjének és elöadúina~k legteljesebb eLismerését fejezte ki. Köszön<•ll'L mondott azért a fáradságos munikáérl, amH a·z cHiad"&k végezte'k és a hallgatókal további ki'lai'lásnt
huzd.ilolla., hogy UP\'elií munkájukkal erösilsck az ország .gazdasá~i léi'<'n valú mcgujhodását. A lanfolyam zár<ívizsgájál augusztus 3-áll larlotlák meg. A kulluszminisztci· Yizsgaclnökü~ báró FoiHlsch llcrlhold Uíispánl hizla meg. aid hintlatos elfoglaltsága miatt az clniiklésl. dr. Fr:íler Lúszló
--:---. ---- .
..,.....,.:;-·~---·-
A berettyóujfalui gazduági taufolyam hallgatói gyakorlati foglalkozás közheu
alispá~_ua r~házta ál. -~ földmivdésügyi miniszll'rl Keztyus LaJos debrecem gazdasági akadémi:t:i tan:ír· képviselte, mig a vizsgát Orbán K:ílmán '&ir·. tanl'c~ ügyelő vezette. . Jelen volta:k még a vizsgán: BaLogh Elemi-r· l'iildbtrlo'kos, gazd·. fötanács.Js, Kelemen János :HD. polg.
fiuiskolai igazgat.-,. Krwisz~ E. igazgal ú Zt•mp~én ,·:ír·kir. lanJclii;.t\'('iiíjének kép,·iselclébl•n, (;yány h•rene iskolaszt;ki clni",k, Topt·r·t•zt·r· K:ílm:ín h. ki'lzst;~i f.iíjt•gyzií. l'ap,\· l':íl okii'H'It•s gazda. akik minda.nn~·üm l{•gll'ljl(~sehh mcgt'IÍ'gPtlÍ'!»sl'l Hllék Ludomúsul a lnnl'olyam SZI;JI t'l'l'tlnu··nyt'•l. ll!t·g~·t·
A túrkevei gazdasági tanítói taufolyam vezetöi és résztvevöi
13 A sOhlogyszenUmrel tanfolyam. A somogyl!izenl'imrei földmiveli iskolánál julius hó 11-liíl augusztus 7-ig tartolt továbbképző mezögazdasági népla:nilói lanfolyamon rész1.vel'!.ek: Balázs Béla Bogdán Gyflrgy Erdőcsokonya, Bü:ky Kálmán Juta, L'u.kács János Sonwgysámson, Nagy István Paks, Tóth János Némelujfalu, Varga Adám Hosszuhetény, Veress János Balatonszentgyörgy, Verle János Mágócs, Irmá.nsz.kova Sándor Bélavár. A la.nfdlyamon összesen 153 előadás tartatott; mégpedig: ,kisgazdaság berendezése. számvitele tárgykör'ébiíl 1~, nflvénylermelésből ·13, állattenyészlésMl 46, apró" ágakból· 22, 'kerlés1.et-, szölészetből 30 elő adás. Az c'lmélel'i órák reggel 8-12-ig, a gya'korlali órák déluL.-ln 2-5-ig hu·taliltk. A záró,·izsgá.n dr. Czvet.ko\·ils Ferenc min. la.nácsos, a. gazdasági szakoktatási oszlály főnöke jel,ent meg elni)kkénl s az elért eredmény felett el'ismeréssel. adózott Fodor Jenií 'igazgatónak és az is'kola taní1ri leslül:etének, \'alamint a résztvevií-'lmek, kik az egész lanfol,yam alalt odaadó, lelkiismeretes, szorgalmas mun.kásságol fejlellek ki. • TanllódÖI
~gl
tanfolyam a klsujszáUásl önálló gazdasálli Iskolánál
:\Hként az clözö é\·ekben, ug_v a moslani é\" nyarím is li>bh is'kolánál rende1.e~t a Yallás- ós 'közokt;. miniszler lanilók és lani1úniik részére gazda·sági lanfotv.amol. • A kisujszáliási iliokolánál julius hó ~tól augusztus hú :i-ig tartolL a tanfolyam s uon 27 tanilón•Ö vett; részt. .\ tanfolyarnol ünnepélyes 'keretek közöl!r Bihary lslvím, Jász-XagyJKun-Szolno·k vármegye 'kir. tanfelügyei:üje lendülete" beszéddel n,yilolta meg. Beszt:·dében rámutalot·L a népies gazdasági o'kt.atás nagy hordl'rcjérc és a lanilói gazdasági tanfolyamok n:agy fontosságára. Annak a rl'ményenek adott kifejezést, hogy c tanfol,yam is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági to,·ább'képz;ö iskolák minél lökéletesebben betölthessék hivatásukat. Utána Pataky Sándor tanfoly:tm,·ezl'l•Ö igazgató a· magyar fi,idmh·cl.őnép gazdasági 'kullurájának emelése és a gazda....:ígi lová~b képzök jü\'iíje érdekében kilarló, komoly munkara hi\·ta fe\ a hallg.tlímágol. :\lajd is.mertcl'll' a \'a.n.fo. lyam célját, '"Zl'r\'czelét és munkaprogrammját. .. :\legnyitú után az el-őadások azonnal megkezdodh·'k és mind\'égig zavarlalanui, a l~gleljesebb ~end bt•n folvlak El-iíadíjk \"ollak: Pataky Sándor lgazgahí. a'ki az i-S:kolaszt'l'\'l'7.elet, l.anter\'e'l és üzem.tant, .szám,·itt•ll, szüiiímü,·elést és méhés1.eLet, Buday c.usztá\'. a'ki a talaji.smt•rclel és ni,vénytt>rmeiésl, lejkezl'lésl, apró áilalo'k tenyészlését és gyf~m?lc~termelés'l, Yí1radv KaLa. ki a háztartásLan elméaclol es gya!korlalál, konzt•r\•készilésl, szabás-varrást és szönyegszü\'ésl,
(elszerell v.irágkertészetel tanulmányozták Második vasárnapon a Mezögazdasági KallUU"a: 'kisérleti gal.daságában a fajbaromfitenyésztést és minta méhészetet, harmadi'k vasárnapon pedig Cegléden az Unghváry Lá&zló-féle nagy'kiterjedésü gyümölcs-, diszcserje- és diszfaiskolát, a törzsgyümölcsÖS;t, s.zölöoltvány- és szaporHó'kerteke.t, termoőszőlőket, rózsa, évelő- és hagymás v.irágtelepeket tekintették meg. A t-anfolyam alatt hivatalos lá:t.ogwtást végzett dr. Kre.itl Géza miniszter.i s ..U~kár ur. Tanulmányozás és az .iskolai 1kertgazdaság megtekintése céljából pedig a tur'kevei gazdasági tanfolyam hal~tóf és előadói tettek lálogatá-s't. A tanfolyam záróvizsgája augusztus hó 3-án .tartalotL meg, amelynek során a haH:gatóook mintat.U.Lá.so'k és ugy .az dőadók, ID.int .a hatósági ktküldöttek kérdéseire adott feleielek, va:Lamint szabásrajraikból, maguk által ;ki-szabott és megvarrt kész ruhafélékböl, konzerv'készitményeikböl, szőt>teseikből és irásbeli doLgozataikból rendezet-t :kiállitás keretében feltek tanuságot készültségülkrőL A tanfolyamon részt.'veU tanitónők valamennyien :kiváló szorgalmat tanusitoüak ugy az elmé~eLi eLőadások látogatásában, mint a gyakor· latok végzésében. Altalában minden dicséretet meg· érdemel az a törekvés és ügybuzgalom, mecyet kifejtetlek abtan az .irányban, hogy a tanfolyam eiméleti és gyakorlati .an,y;agát minél -tokél.etesebben magukévá tehessék. A záróv:izsga igazolta legjobban ezt, mert az eredmény felelt ugy a vallás- és köZO:ktatásügy.i, m.inl a földmivelésügyi · mútiszteri vizsgabiztosok, \'al-amint a kir. tan-felügyelőség képviselője legnagyobb megelégedésü'k.nek és el:ismerésü.lmd. adtak kifejezést. A záróvizsgán jelen volt a vaLlás- és közaktalásügyi minisztér.ium 'kép,•Jseletében dr. Vadász Károly várm. főjegyző, a földmivelésügyi millli'sztérium kép· v.iseleyében Halász Mildós gazd. a:kadémiati ·tanár, Jász-Nagy'kun-Szolnok vármegye tanfeiügyelősége részéről Bene Lajo.oo kir. tanfe~ügyelő, KisujszáUás város 'képviseletében dr. Rázsó Ferene tanügyi tanácsnok, a iközségi iskolaszé'k részéről' dr. Szabó Móric ny. onos,tábornok és Karácsony Béla reálgimn. tanár, a róm. kath. iskolaszék megbizásából Lehmann Kálmán r. 'kath. plébános és \'aday Ferenc reálgimn. igazgató. Tanfolyamon részt vetl~k: v. Serfözőné Detrik Et't'lka ikerecsend'i, Hajnal Aranka csengődi, K. Szabó Mária balmazujváro.si, Kun Ilona kunhegyesi, Somogyi Erzsébet me~turi, Háló Malvin mezőturi, Bakay Mária akasztói, Sötétromos Teréz felsőszen;tmárloni, Szabó Ilona jászfeisöszentgyörgyi, Mihaj-lpvitsné Köncöl Saroi-la sashalomi, Kreiter Ilona dusno'ki, Lányi Itén k:iskörösi, Szabó Mária kartaLi, Tornainé Mezey Amát.ia sarudi, Princz Kala sarud-i:, Mohács Kata: cibakházi, Sötétromos Anna bahod'pusztai, Szauer Emma tardpuszlai, Udvardi Kossuth Margit nagykál:ad, Futó Mária somog_vsárdi, Ungerné Barta Mária ör'kéDtYi, SteLka Sarolta soro'ksárpéoori, Fekelc Gizella decsi, Berne'k'ker Klára szentdomokosi, Hetteszheimer Ida 'kec~keméLi, Horváthné Várady Aranka kiskundorozsmai és Kardas Katalin cibakházai tamtónök. Ga,zdasátlf tanfolyam tanHónök részére,
Publokon
A négyhetes mezögazdasáiJi továbbképző tanfo· lyam, melyet a nagyméll. földmi\'elésügyi miil!iszter a vallás- és 'közo:klalásügYii minisztcrrcl egyelérl·öleg
.;
Mezlgazdaságl S époktalás
14 szervezett,. julius 8-án kezd·ődö.ti és augusztus -l-r~1 ért véget Putndkon.· A tanfolyamon ;észt '·.etl ~ ta11t1: tónő névszerünt: -Bódy Ilona Szentmarlon·kata, Chmc~) Ilon~ Salgótarján, Csennyné Acél R:óza ~y.irmárlonta, Gutpuszta,· Felber Teréz Csanytelek, Hczser Hona Hajdubad'kán, Kárpá·ti Teréz Pécel, Kondor )fagda Mátészalka, Kozá!k Henriette Hejőcsaba, Lechner Ju· lía )l'a}ikor, Magi !jona Hajduböszörmény, )fat!k~ Herm:in Szi:kszó, Karlner Mária Budapest, baro Pongrácz ·Lujza Szeged, Radványi Vi'lm.a ~agyec:sed, Schiiff.er Róza Olaszliszka, Sümegi Ilona Zcmptcse, SZlilágyi .Erzsébet Gergeiy, Sztancse'k ~largil Karcsa, Walcz Róza Tésa, Zékány Ilona Mád. A tanfolyamon Lachmann József iig~zgató ~ mez:ögazdaság hasznos és 'ká~os rova.~k ii,smcr~~ctt adta elő, Láng Irén gazdaságt tanárno a barm~J~tc· nyésztést, hálitartási gyakor1ato:k~t ~ezelte; Schaf!cr Olga gazd. tanárnő az áiJ.atteny~szlcst, , teJ~azd.asa~ -tant 'laD'itot'ta Molnár Etelka kertesz tanamo a kerte· szetet és 'kertészeti gya!korlatokat irányilotta, E~r:6i~ Antal méhészeti felügyelő elméleti és gyakorlat~ me-
hészl'l·i eJ.öadásukat tartolL .\ v1zsgálaton Torda~ Lás~.;~. g~zd.asági _la~_lár, ~ földmivdésügyi miniszlét'mm ··ktkuldoUJc eln~~~~~LJ aki teljes megeiégedésél fejezte ki a haliullak JolotL A vizsgázók mind ·a gyakorlati, min~ az elméleli lárgya'kban nagy tájékozottságot tanustlottak. A ·tanfolyam a Yáros·i nobi;ilások rész,·éll·lc melJelt diszebéddei és este láncmulalságga'l, a putnoki régi fürdöben ért véget. . A tanfolyam alatt a hallgatók Lachmmm igazgató rendezé·sében a kövctkc~ö kirándulásokon vellek részt: )liskolc városának, Li;lal'üt·cd és Tapolca-Görömböly meglckinlése, autókit·ándu.ás az j.\ggll'leki cseppköbarlaogba, lanulmán~·kirándulás a Pogonyipuszta minlagazdaságába.
•
Tarlotlak még lanl'olyamol a nagykállói l'i'•ldmi~ ves iskolánál és a kecskeméti szakt.anitúnük(opzíí inl'ézetnél, alwnnan azonban tudósilást nem kaptunk. (Szerk.) ·
GAZDÁLKODÁS Védekezés a drólféreg és pajorkárok ..uen. ' Sem a drólférget., sem a cseJ"Iebogár pajorjál nem kell külön. ismertefui lll gazdával" mert kárlélclükr.íí1 - saü:nos, - jól, ismeri azokal. Mt:-g az sem okoz bajt, hogy a ·két féreg kártételél sokszor összetéveszti, mcrl az majdnem egyforma és védekezésük is azonos. A drótféreg w vetési pattanóbogár ál.cája. Maga 111 bogár tkárt nem tesz., csak a petéiből kifejlixtö drólféreg, amely tavasszal kezdi meg puszlitása.iL. (iabonában, répában, tengeriben. burgonyáhan, kertben a kápos·ztáiDál, sa'látánál és általában minden gazdasági n.övényünméD megtalálhatjuk pusztitását, mety abban áll, hogy a föld alatt elrágja a növény gyökerét. A cserebog3r pa:jorja külónösen kertekben, t•r·· diilktől Öve'7.elt. lazább talaju területen okoz nagy károka:t. A pajor élettartama 3 év. .\z e'lsö (~vben m•m tesz kárt, a: második és harmadik (~vben azonhan a:nnál többel A pajor álltal megrágolt gyökerü n{),·ény el.öbb fonnyadni ·kezd, majd kidől és clpusztuh A hat·madik év nyarán bebázodik a pajor és a negyedik rv tavaszán c:Lőbuji.k, minl kifejlődött cserebogár. A két féreg ellen való védekezés valamikor igl'n körü1m6nyes vol:t. Drótféregnél a trágya, a gyomok, gyepek lesZIÚIDlásw és a féreg s7..edése, a pajornál pedig kül.önösen a:z elsp rajzásu cserebogár irtása váll be a. legjobhm. Legu.jabban ugy latláHák, hogy egyes mütrágyák is igen hathatós ellem;zcrei a férgcknt•k., különöscn a mésznilrogén. Azok a gazdák ugyanis, akik mt!sz.nitrogénl használtak buza, burgonya, _tengeri, sziHö, vagy más gazldasági növény alá, azt lapaszlalták, hogy a féreg elk!Crüli földjükt•l és a mész· nitrogénnel trágyázott terülelen drótféreg, Yagy pajOI'· kár még elvélve sem fordu:l't elő. A külfOidön az utóbbi id:ükboo igen számo~a.n ismerlelik szakla· pokban a mészni,trogén e hatását, Tübbek közölt pL S. Weialzierl. gyakoriali bajor gazda arról számol he, hogy 11 nappal a \'elés előtt .kiszórt mésznilrogén nemcsak mázsákk.al. emelte .a Lennést, de külünlcges vegyi hatásÚ/nál fogva teljesen lehetellelUlé te't'te, hogy a drólférgek a gyökér közelébe jussanak. A mésznilrogén állandó használatával pedig 1-2 év
al.all Leljcsen cl'Lünl a dt·ótl'ét·eg a talajhúl Egy t."·rdc· kcs angol. kisérlet adatni szer·int a dróll'<-rgl·kt·ül cllepett lerül.t~lc:n a. mésznilr·og{on l'l(yszeri haszn:'1lata. ál.tal a férgek u:J százaléka pusztuti el. A Yédekczés tehát ma már 1'1-(,Ysszet·ü (~s biztos, mert a mésznitrogénl a kisgazd.a is ·ismeri és amikor i)s..,.zel. buza., rozs alá, gyümölcsüshen. szíílííhcn és r·élcn has7.nál,ja, nemcsak a helyes lápanyag ell.úlásúrÓil gondos.kmHk, hanem egyHLlal. a drútl'ércg- t."·s pajorkár eiJen is bt>hizlosilja magát. Takáts BHa, okl. gazlla. .\ \'t>lőmag és a nlés. Hogy .a 'l.ernu:·scred:m(~n)Tl' a ,·ctiimag m:iniísl-gének (t5szt:aság, csiraképcss., fajta slb.) mil'y nagy bcfoly~Í!illl ,·an., azl ID'ind~en müYcll gazda tudja ..\t·ról, hogy :a Jl.(!mcs•iilctt nil\·én~·~~k magvai Jútgyllhb tcJ·mésl ,adm.a:k, minl a r·{~gil•k. a .kiiziinség•esl'k és az elfajzoUaik, m'imk~en modoc1·n gazda tud az ujabbkori hapaszlal.ato:k 'lliyomún. .Jc1Jem7.i), hogy az ujabhkol'i Iapasztalalok szet•inl :n nemesitdt ·kuUm·niiYéll)'t•k magasabb lt·r·mésc.ijkhez .a mütrál{vúl jobhan ki1msznú1Júk. minl a. régiek. Ez ér-thetií és nwgmagyanízhatú jl·lc."D.ség. ET..e:k rertkl•szcl"int ug_y~mis nagyohh élt•tt•1wrgi;íval fl·jl,ödm.ek, azután halahnasahh gyilkét'í'.elel l'ejlcsztt•nek, Lehál cn:Ock segilség(:vd a talaj tápanyagai•t is jobbau ikép·cssek kihasználni. A \"C'lés sürüség~e vagy ritkasága a mütrágyúk halásosságára éppl•n u:em :küziimhös. ~'ilmgi·ngazdog, vagy l~"
, 1\lezigazdaságl N époklalás
15
IRODALOM Bró~lk .. D~zsö: G~zdaságf tanfolyami jegyzelelnek
a mu'il c\· oszcn mcg,lelcnl l. rész,él mosl .köve'ltc a 11 rész.,_ m~1y larl~hnazza a továbbképző 'is'kolák Il. flu~ oszl:tt~:a~·~ te_~J~S gazd.asági anyagát. Az a t~ény, hog_,· a.z elso rcsz rund egy hónap .alatt kéL kiadást. ét·L cl bizo.nyilja c jcgyZl•Lckue·k a lovábbk:épzö iskohík uaz: da~úgi u.klaLó~. r'észéről törlént szi ves fogad:talás~t s a Jegy7..clek In~nyl pó~Ió ..érlékél. A második rész épp olya:~ gondossa~al kcszull, anyagában csa:k a Il-nycgcs "ISI~l~relrut_y_a,~m. szorilkozik, d.c ezt lc'ljcs mértékbcn k1 1s mcnk :\cm hosszu lére eresztell száraz l~n,kün:n·" l~a~ll'~-~1 val~íban jól használhaló er~dm'ény. tar, mcly .k1Lun.o seg\:destköznek bizonyul-L a to\·ábbkép?-íí gazda~úgi o'kl.alók munkájának megkiinnyilésérc cs crcdmt·n.n·schhé lélt•l{·n~. A füzet kél pcng:líért kaphaló a .szt·r·iíít~61, Ber·t•Hyóujl'alun. Helyes l~ál: :\'éplanllól gazdaságtani lanfolvam~~-z~lek. K~! kis ~üz~lbcn a gazdasági loní.hhÚpzt) Isko'i:.ak lll. huoszlalyana.k számviteli és ber·cndczéstaiti an~·agúl tlolgoz.La l'cl a szer~ö, rcn1lkh·ül t•gészségcs gya.kor•lali érzékkel. ~lindkél Lár!O'körl kifcjezcllc.n a kisgaztlas:'agok igényeinek és üzemi" clöfcllélcleinck szemsziigélw állilot La s nagy fi!O·clcmmcl ,-oH a gya.km1lali ki,·ilcL lehclüségoire. A füzel(.•.k Lani'lási wzérfona'lul l-ppoly jól fclhasznúlltalúk minl a fel. . , no"11 e k· r·cszcr·e lar·l.antló e'lííadáso'k anyagául. .\ népies gaztlasági s7.akdlííadúk és lováhbképzíí iskolai gaz.das:ígi oklalúk figyt•lrnébe ajánljuk c nagyon has71nos t'üzclkckel, mclyck a szct·zönél, Mosonban k.aphalók.
Gazdasági irányú továbbképző iskolák tanítóinak figyelmébe. Megjelenti
Megjelenti
Gazdasági tanfolyam jegyzetek eimen Brózik Dezső gazdasági népiskolai igazgató közreadta a tanításnál használt jegyzeteit. Az l. rész tartalmazza az általa szerkesztett és kiadott gazdasági irányú továbbképző iskolai TananyaJlbeosztás első fiu osztálynak teljes gazdaságtani anyagát.
A most meJljelent ll. rész tartalmazza a 11. fiu osztály teljes gazdaságtani anyagát. Régen érzett hiányt pótol ez az uj vezérfonal, mely vázlatokat ád a tanitáshoz, megkönnyiti a tanítást, eredményesebbé teszi a gazdasági oktatást. A könyvek ára
kötetenként 2
Megrendelhetők a szerzőnél
pengő.
Berettyóuj-
faluban. Az utánvét mellett való küldés a
könyveket
88
fillérrel
megdrágítja.
SZERKESZTÖIÜZENETEK Kérelem! Folyó é\·1 áprilisi számunlk teljesen klf.ugyoll. SO:k esetben kérn~k oh·~Wóink ébiNil a számból pótlást. Aktnek a kezén \"BD belöle nélkülözheló példány, legyen szives elküldeni a szerkesdöségnek. Ellöflzetötn:knek! Lapunk az elöflzelö közsé~k és iskolák nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel u el'éiflorelésl hátrailt~kokal a legnagyobb elözékeny:re,. ~l ~ezelle. Sajnos, e téren ma már oly pontra érkezlun:k, amelyen túl lapunk létét látjuk veszélyeiteh-e. Ezért kérjük lgenllsztel l Elöflzelölnket, szh·eskedje'll~k hátralékukat szeplember elsö napjalban a G~ságl Szakta,nilók Országos Egyesü~te pénztáI'BIIjll'k, Turk'evére, póstautalványon beküldeni, mert péniZtárunk Szekszárdl-ól oda hetyeztelelt át. Egyébként, amint már korábbl számunkban ls jelezlük; súlyos a;nyagl helyzelünk mosl már kényszerít arra, h'ogy sze~mber ll.-e után a még hátralékos elört• retési díjak begyüjtése eéljából, a póslal megbízásokat lclküldjük. l\lajorossy kartársnak, Klslelek. Lapunknak a Lováhbképzií ga:zd'asági népiskoliík részére való elő fizetését az egyes ,·árme!O·ék közigazgatási bizoltságai rendlelték el li!Z iskolafennlartók, tehát legtöbb esetben a: polgári küzségek pénztára terhére. Ha van a vármcgyénc'k hivatalos 'közJönye. akkor annak valamely 1928-as számúban, ha nincs, akkor a községi irallárban lehet a vonatkozó rendelelet megtalálni Abban a reményben, hogy a községi elöljáróságot nem lesz .nehéz lapun·k nél'küli>zheletJenségér.öl s a hoza:ndó áldozal cse"kélységéröl meggyőzni: lapurrkat természelesen fo1ytal:6lagosan küldjük addig is, mig a:z eLőfizelés ügye rend'eződik. l\'. S. S~m. Pannónia bü'kkönnyel talán a mczöberén.yi lársis'kola; szolgálhat. Berényi karlársnak, Gyékényes. Igen, 1927-re dijLalan példányt 'kapo.tt az iskola az emlitett a'lapon. 1928-ban ez a 'kedvezmény más iskolának jutott, mert évröl-évre más is"kolát óhajtunk abban részesiteni, a méHún.yossági elv alapján. Különben az ingyenes pél~ d.'ány cngedétv·ezésére vonal'kozó iratbm1 k.ife.jezetren benne VU&D az 1927-re szóló érvényesség. Ez alapon helyesebb Jelt volna: fedezet hiányában már az 1928. évi januári lapszámot vissza'küldeni, hogy n1li is tiSzLa 'képet Láthassunk . .\ lap huzamos elfogadása természelesen jogossá teszi részülikről az előfizelési d!ijra valló igényl, annyival inkább, m.erl erre külön is felhivluk elüfizctöink figyelmél. BarMBy karlánmak, Sán.-..rfalva. Kartárs út· iskolájána:k elüfi·zelésére érdemben előző üzenelem vo.natkozik. N Jedermann karlársnak, Szémény. .\ községi faiskola: :kezeléséérl a hivalk.ozot'l: ren.d'elet alapján tényLeg júr mólt.ányos dijazás. Ha pedig a fais'kola egy.szersmin.L a. tovúbbképzó gazdasági népiskoLa gyakorliólerüleléül szolgái'l, a:kkor a jövedelem 20 száza:léka jár a 'kezelő sza:koktatón.ak. Ha kifejezetten küzségi faiskoláról van szó, annak a kezelésére a tanitó nem kölelezhel.ő. Azt legfel.icbb illik clfál.ni, d'e ezzel szem· ben 'köteles érle a 'község dijazást utalni. 1
._,
Kiadótulajdonos : a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete Kunszentmárton A kiadásért felel: Netz Ferenc, Békéscsaba
l\lezfigazdasági X époklalás
16
Miniszteri engedélyezés száma:
Jl.bonyJ.Dé Keresztury HargJt : Önálló gazdasági népiskolai és osztott ga?.dasági továbbképző iskolai Olvasóé.taalr.öayv leányiskolák 1., II., III. osztálya számára
63.986 1928--llla
Osztályonként külön-külön kötetben, avagy mindhárom osztály számára egyetlen kötetbe fűzve szállitjuk.
(IJJald IJJJmoa-Varga Hdrton : Önálló gazdasági népiskolai és osztott gazdasági továbbképző iskolai Olvasó- és taalr.öayv fiúiskolák I., ll., III. osztálya számára
61.438.1928-Illa
Osztályonként külön-külön kötetben, avagy mindhárom osztály számára egyetlen kötetbe füzve szállitjuk.
Hil.bner J6:aef: A kisgazda lr.öayve. Tankönyv gazdasági továbbképző iskolák 1., Il., III. osztálya számára
44.111 d 92 i -Illa 53.256/1928-Illa 884-05,88-1929-IIIa
Osztályonként külön-külön köletben, avagy mindhárom osztály szamara egyetlen kötetbe füzve szállitjuk. T616koatat6 6• minden kötethez kivánságra díjtalanul kapható.
taD•-••
T6tlj MJfjdJy: Bázalr.alász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve 1., ll., III. osztály számára
53.255/1928- Illa 84.50 l : 1928--III a 884- 05; l 06-1929- Illa
Osztályonként külön-külön kötetben, a\'agy mindhárom osztály számára egyetlen kötetbe füzve szállítjuk. Taaaayacb-atú az l-lll. esztendöröl kivánságra díjtalanul kapható.
Tankönyvjegyzék, árjegyzék, bevezetés céljából kivánt tiszteletpéldányok megkiildését sziveskedjék bizalommal tankönyv-osztályunktól levelezőlapon kérni.
TÁRSULAT magyar irodalmi intézet
Budapest, IV., Egyetem-u. 4 Nyomtatta a .. Körösvidék" Nyomda és Lapkiadó Rt. Békéscsabán
