ÁLLATTARTÁS GÉPEI. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék

ÁLLATTARTÁS GÉPEI

Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék

Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 1

Az állattartás céljai, eszközei, szempontjai

• Társadalmi: élelmiszer termelés • Üzemi és vállalati: jövedelmezés, termőföld hasznosítás Eszközigény: állatok, épületek, gépek, takarmány Áll t k gondozása: Állatok d á az állatot áll t t id idegrendszere, d bi biológiai ló i i ffolyamatai l t i miatt megfelelő környezetben kell tartani, takarmánnyal, vízzel ellátni, betegségéből gyógyítani kell.

Környezetszennyezés: biológiai folyamatok eredményeképpen

trágya keletkezik, amely potenciális környezetszennyezést jelenthet. Állattartó telep környezetszennyezése függ: technológiától technológiától, üzemeltetési kultúrától, tevékenység fegyelmezettségétől.


Fejőgépek, tejkezelő berendezések: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

a fejőberendezések legfontosabb részegységei, sajtáros fejőberendezések, tejvezetékes fejőberendezések tejvezetékes fejőberendezések, központi fejőállások fejőberendezései, a tejkezelés berendezései, tejhűtő‐tároló tartályok.

Az abraktakarmányok előkészítésének gépei: ‐ kalapácsos darálók, ‐ keveréktakarmány‐előállító, ‐ takarmánykeverő gépek, takarmánykeverő gépek ‐ takarmánypréselő gépek, ‐ keveréktakarmány‐előállító üzemek. y Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 3

A takarmánykezelés és kiosztás gépei: ‐ falközi silók, ‐ silómarók, ‐ bálabontó‐szecskázó gép, ‐ takarmánykiosztó pótkocsi, ‐ takarmánykeverő takarmánykeverő‐kiosztó kiosztó kocsi, kocsi ‐ mobil takarmányozási technológia, ‐ toronysilók, ‐ stabil takarmányozási technológia, ‐ takarmány‐kiosztó gépek, ‐ takarmányozás gépi feltöltésű önetetőkből, takarmányozás gépi feltöltésű önetetőkből ‐ stabil száraztakarmány‐szállítók, ‐ takarmányozás vályúból. Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 4

A vízellátás berendezései: ‐ az itatás berendezései, ‐az itatás berendezései, ‐szelepes önitatók, ‐szinttartásos önitatók, önitatók ‐temperált vizű szinttartásos itatók. Az épületek szellőztető‐ és klímaberendezései: Az épületek szellőztető‐ és klímaberendezései: ‐ tartási rendszerek, ‐ szellőztetési rendszerek,, ‐ ventilátorok, ‐ légcsatornák, ‐ légbefúvó szerkezetek, lé b fú ó k k ‐ fűtési rendszerek, ‐ fűtő fűtő‐berendezések. berendezések. Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 5

A trágyaeltávolítás és kezelés gépei: ‐ az almos trágya eltávolításának és kezelésének berendezései, ‐ mobil trágyaeltávolító berendezések, ‐ beépített trágyaeltávolító berendezések, b é ít tt t á ltá lító b d é k ‐ a hígtrágya eltávolításának és kezelésének berendezései, ‐ trágyaszippantó tartálykocsik.


SZARVASMARHA TARTÁS GÉPEI ÉS TECHNOLÓGIÁI


Az állati termékelőállítás tényezői

• Biológiai: faj, fajta, genetikai tulajdonságok Tejtermelésre: Jersey, Finn ayrshire, Holstein-fríz 7000 – 10000 l/év Hústermelés: Magyar Szürke, Charolais, Limousin, Hereford 900-950 g/nap Tej és hús: Magyar tarka 3500 – 4500 l/év, 1100-1200 g/nap

• Takarmány: széna kivételével keverve Pl. 7000 l/év tejet termelő Holstein fríz tehén takarmányigénye: Kukorica szilázs – 5,91 t/év Fűszenázs – 1,51 t/év Széna – 0,8 0 8 t/év Abrakkeverék – 1,9 t/év

• Környezet: élettér, élettér klíma Kötötten, vagy kötetlenül tartott állatok istálló alapterület igényeélőtömegtől függően


Szarvasmarha tartási technológiák Termelési technológia: a termelési célban meghatározott termék előállítási f l folyamata. t Szarvasmarhánál S há ál ez llehet: h t • Tejtermelés • Hízóalapanyag előállítás • Vágómarha előállítás • Vemhes üsző előállítás. Szarvasmarhatartás ún. résztechnológia g elemei: • Tartástechnológia • Takarmányozástechnológia • Fejéstechnológia • Üzemeltetés technológia • Szaporodásbiológiai technológia • Állategészségügyi technológia A termelékenységet fokozni a technológia korszerűsítésével lehet: Fizikai munka könnyítése és termelékenység növelése.


A fejés élettani alapjai Laktáció: L ktá ió az emlősállat lő áll t mindazon i d él élettevékenységei, tt ék é i amelyek l ka szervezetben a tejtermelés megindulása és annak folyamatosságának biztosítása érdekében lejátszódnak. A tej a tőgynegyedek tejtermelő mirigyhám sejtjeiben képződik. A tejelvezető csatornák tejutakba, j majd j tejmedencékbe j torkollnak, amely a bimbómedencében és a bimbó csatornában folytatódik. A bimbócsatorna alsó részén záróizom van. 1 – mirigykamra, 2 – tejcsatorna,

1 – tőgynegyedek, 2 - tőgybimbók

3 – tőgymedence, 4 – bimbómedence, 5 – bimbóalap, 6 - bimbócsatorna


A gépi fejés munkaműveletei I.

1. Tőgy gy mosása 3. Első tejsugarak j g kifejése j 2 Tőgytörlés és masszázs 2. meleg l vízzel í l

4. Fejőkészülék felhelyezése

5. Fejőkészülék eligazítása

6. Gépi fejés Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 11

A gépi fejés munkaműveletei II.

7 Fejőkészülék 7. F jőké ülék levétele l ét l

8. Tejcseppek letörlése

Fejőgép j g p működése 9. Tőgybimbók fertőtlenítése Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 12

A szabványok b á k szerinti i i fejőberendezések típusai: -sajtáros fejőberendezés -tankos fejőberendezés -tejvezetékes tejvezetékes fejőberendezés -tejmérő üveghengerrel (rekorderrel) ellátott fejőberendezés. j

Tejvezetékes fejőkészülék


Sajtáros fejőkészülék Mobil sajtáros fejőberendezés Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 14

A tejleadás karakterisztikája

a.) regisztrálóműszerrel felvett


A sajtáros fejőgép elvi vázlata a.) szorítás b.) szívás 1 – sajtár 2 – pulzátor 3 – kollektor 4 – fejőkehely 5 – fejőgumi 6 – rövid tejtömlő 7 – pulzátortömlő 8 – sajtárfedél


A fejőgép részei - fejőkehely V – vákuum, ák T – atmoszférikus nyomású levegő, I.

– változó vákuumtér,

II. – állandó vákuumtér, 1 – fejőgumi, 2 – fejőkehely, 3 – rövid tejtömlő, szorítás

szívás

4 – masszáló fej, 5 – rövid pulzáló tömlő tömlő.


Vákuum előállítása

Lapátos vákuumszivattyú 1 ház, 1. ház 2. forgórész, 3. lapát, 4 szivócsonk, 4. szivócsonk 5. nyomócsonk

Szabályozószelep y p 1. burkolat, 2. súly 3. Szelepvezetõ 4. kúpos szelep 5. Szelepülés 6. ház Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 18

Kollektor

1 – kollektor felső rész 2 – kollektor alsórész 3 – kollektorcsap 4 – rövid tejtömlők csonkjai 5 – hosszú tejvezeték csonkja 6 – pulzátor csatlakozó csonkjai 7 – rövid pulzátortömlők csonkjai


A pulzátor szerepe Feladata: a fejőkehelyben levő vákuum időbeli változásának vezérlése vezérlése.

A fejőkehely nyomásviszonyai: 1 – az „állandó” vákuumtér nyomása, 2 – a változó vákuumtér nyomása nyomása, 3 – a fejőgumi keresztmetszete szíváskor szíváskor, 4 - szorításkor Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 20

Pneumatikus vezérlésű (membrán) pulzátor a.) szívás b.) szorítás 1 – vákuumvezeték csonkja 2 – sajtárhoz csatlakozó állandó vákuumtér, 3 – alsó szeleptányér, 4 – pulzálótömlő csatlakozó 5 – vezérlőtér 6 – légcsatorna a szabályzó és a változó nyomású tér között 7 – fojtószelep (állító csavar) 8 – szeleptest 9 – membrán 10 – változó nyomású kamra


A membránpulzátor működése a.)) szívás b.) szorítás


Kettős működésű membránpulzátor


Tejvezetékes fejőberendezés 1

2 3 4

5

11 12

7

13

8

15

9

14

16

13 tejszűrő és gyorshűtő 14 tejhűtő t jhűtő kád 15 tejkeverő 16 hűtőkompresszor

6

1 vákuum-előállító egység gy g 2 légüst

4 nyomásmérő óra 10 5 vákuumvezeték 6 vákuumcső ák ő csatlakozó tl k ó 7 tejvezeték 8 tejvezeték csatlakozó 9 hosszú tejtömlő 10 vákuumtömlő 11 tejgyűjtő 12 tejszivattyú Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 24

Fejőtermi fejőberendezés

1. vákuumvezeték, 2. tejvezeték, 3. kombinált vezeték, 4. mosófej, 5. mérõballon 6 mérõballon, 6. fejõkés fejõkészülék ülék Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 25

Párhuzamos fejőállás

Polygon halszálkás fejöállás

Tandem fejőállás

Halszálkás fejőállás Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 26

TRIGON fejőállás Tandem fejőkarusszel

Halszálkás elrendezésű fejőkarusszel

Radiális elrendezésű fejőkarusszel Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 27

Karusszel elrendezés



Fejőrobotok



• Biológiai: g faj, j, fajta, j ,g genetikai tulajdonságok j g Tejtermelésre: Holstein-fríz 7000 – 10000 l/év Hústermelés: Hereford 900-950 g/nap Tej és hús: Magyar tarka 3500 – 4500 l/év, 1100-1200 g/nap

• Takarmány: széna kivételével keverve Pl. 7000 l/év tejet j termelő Holstein fríz tehén takarmányigénye: yg y Kukorica szilázs – 5,91 t/év Fűszenázs – 1,51 t/év Széna – 0,8 t/év Abrakkeverék – 1,9 t/év

• Környezet: élettér, klíma Kötötten, vagy kötetlenül tartott állatok istálló alapterület igényeélőtömegtől függően


Takarmánykitárolás – mobil gépsor A – silótároló B – koncentrált takarmánytároló C – szénatároló (kazal, pajta) D – istálló 1 – silómaró-rakodó 2 – szállító-kiosztó állító ki tó já jármű ű 3 – töltőcsiga 4 – széna rakodása 5 – bálabontó 6 – nagybálaőrlő és rakodó 7 – kisbálaőrlő és rakodó 8 – szénakiosztó 9 – kevert takaránykiosztó Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 32

Takarmánykitárolás falközi silóból Silómarók,, önrakodó aprítók p


Takarmányozás – szilázs kitárolás


Szemestakarmány előkészítés

Forgótárcsás kukoricamorzsoló Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 35

A darálók csoportosítása: Kialakítás szerint: - hengeres, - kalapácsos, kalapácsos - tárcsás. Meghajtási mód szerint: - elektromos, - belsőégésű g motoros.


Szemestakarmány előkészítés

Hengeres daráló

Kalapácsos daráló Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 37

Bálabontás


Takarmánykeverés Cellás adagolók

Programvezérlésû összegezõ mérleg vázlata Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 39

Takarmánykeverés Csigás, szakaszos üzemû keverõ gépek • a) függõleges tengelyû keverõ • b) függõleges tengelyû szórótányérral • c)) bolygócsigás b l ó i á


Takarmányozás – takarmánykiosztás


Takarmányozás – kitárolás, keverés, kiosztás egy menetben


Takarmányozás – stabil gépsor


Takarmányozás – stabil kiosztógép


Jászol feletti takarmányszállitó


Itatás – önitató

Glöggler típusú itatóberendezés 1- csésze, 2 - burkolat, 3 - feltöltőcső, 4 - leeresztődugó, 5 - szelepkar, 6 1 szelep, 7 - csuklópont 8 - karima, 9 - kiegyenlítőrugó, 10 - csőcsatlakozás,11vízmennyiség-szabályozó,12 - rögzitőcsavar


Önitatók

Szelepes önitató metszete 1. csésze, 2.nyomónyelv, 3. szelep

Úszószelepes önitató 1. csésze, 2. úszó, 3. kar, 4. gumiszelep


Trágyakihordás Csörlős trágyakihúzó

Lengőlapátos trágyakihordó

Kaparóláncos trágyakihúzó


Trágyakihordás

Szárnylapátos trágyakihúzó 1. hajtómû, 2. trágyacsatorna, 3. kötél, 4. vályu, 5. szárnylapát, 6. terelõkerék Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 49

Trágyakihordás

A hidraulikus trágyaeltávolítás különbözõ megoldásai A vizöblitéses, B duzzasztásos, C. úsztatásos 1. öblitõtartály, 2. buktatóküszöb, 3.lemezzsilip Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 50

Trágyakihordás Mélyalmos



• Biológiai: g faj, j, fajta, j ,g genetikai tulajdonságok j g Tejtermelésre: Holstein-fríz 7000 – 10000 l/év Hústermelés: Hereford 900-950 g/nap Tej és hús: Magyar tarka 3500 – 4500 l/év, 1100-1200 g/nap

• Takarmány: széna kivételével keverve Pl. 7000 l/év tejet termelő Holstein fríz tehén takarmányigénye: Kukorica szilázs – 5,91 t/év Fűszenázs – 1,51 t/év Széna – 0,8 t/év Abrakke erék – 1,9 Abrakkeverék 1 9 t/é t/év

• Környezet: élettér, klíma Kötötten, vagy kötetlenül tartott állatok istálló alapterület igényeélőtömegtől függően


A kötött tartás a. És b a b.)) hosszú és középhosszú állás Higiéniai és trágyakezelés szempontból p hátrányos, y az állás területének 30-40%-áról le kell szedni a trágyát, almolás: 4-5 kg alom/nap.

c ) rövid állás c.) Az állat nem tudja beszennyezni a padlót, de igen kicsi a mozgástere. Padló: P dló műanyaggal ű l vagy gumival i l bevonva, vagy szalmával almolva, ami a legelőnyösebb, mert cserélik. gy kaparólapos, p p , Trágyaeltávolítás: lengőlapátos gépek, vagy alommentes tartásnál öblítés, úsztatás


A kötött tartás

Lekötőberendezések: a.) láncos, b.) nyakkeretes, c.) feszített láncos Bill ő d ö Billenőrudas önlekötő l kötő é és ki kizáró: áó 1. Billenőrúd lezárt állapotban 2 Záró-nyitó 2. Záró nyitó rudazat 3. Zárókilincs


A kötött tartás Zá kötött Zárt kö ö tartású á ú iistálló álló metszete


A kötetlen tartás Korlátok: acélcsőből vagy fából. Padozat: döngölt agyag vagy beton. A méreteket az állat testtömege szerint határozzák meg meg. Almolás: növekvőalmos tartás mechanikus trágyaeltávolítással.


Rövidállásos, középső etető etető-utas, utas, kötött tartású szarvasmarha istálló

Kötött tartású, jászol nélküli tejelő szarvasmarha istálló


Mélyalmos rendszerű, pihenő boxos kötetlen tartású szarvasmarha istálló Hízómarha istálló belső berendezése


Pihenőboxos tejelőmarha istálló

Növendéknevelő istálló Növendéknevelő-istálló


SERTÉSTARTÁS GÉPEI ÉS TECHNOLÓGIÁI


ÉPÜLETEK • • • • •

Fiaztató Fi ó kkocaszállás állá Kanszállás Vemhesítő Tenyészsüldő szállás Hízlaló istálló

S té fi t tó elrendezési Sertésfiaztató l d é i vázlata á l t Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 61

Sertések elhelyezése, tartástechnológiai megoldások

A sertéstartásban é á b többféle öbbfél elhelyezés lh l é ismeretes: 1 Almozásos 1. Al á ttechnológia h ló i 2. Alomnélküli tartás • •

Tömör Tö ö padozatos d t ttartás tá Rácspadozatos tartás


Almozásos tartás • A sertéstartás legrégebben alkalmazott elhelyezési megoldása. • Az állatokat istállóban kialakított rekeszekben tartják, tömör padozaton, melyet valamilyen alomanyaggal (szalma, faforgács, szárított tőzeg, tő eg, stb.) stb ) a almoznak. o a • Az állatok környezettel szemben támasztott igényeit ezzel a technológiával lehet legolcsóbban kielégíteni kielégíteni. • Számos előnye mellett (lábvég betegségek megelőzése, komfortérzet biztosítása, stb.) gondot jelent a nagyobb kézimunkaerő igény.


Almozásos tartás Technológiai T h ló i i megoldások: ldá k • Teljes felület almozása, napi takarítás • Részleges almozás+trágyafolyosó • Elkülönített trágyafolyosó+almozott pihenőtér (dá rendszer) (dán d ) • Mélyalmos tartás • Eltolt színtű trágyafolyosó taposóráccsal+almozott pihenőtér


Alom nélküli tartás • Tö Tömör ö padozatú d ú alomnélküli l élküli tartás, á meleg l padozattal, trágyafolyosóval • Tömör Tö ö padozat+rácspadlós d t+ á dló ttrágyafolyosó á f l ó • Teljes rácspadlós tartás – Lagúnás L ú á ttrágyacsatorna á t – Vízöblítéses rendszer – Torlóküszöbös trágyacsatorna


Sertések takarmányozása, takarmányozástechnológia

A termelő feladata, a takarmányipar által javasolt összetételű keveréktakarmányok hatékony felhasználása.

Takarmányozás y technika lehet Száraz takarmányozás Adagolt ad libitum

Nedves takarmányozás kizárólag adagolt


Száraz Takarmányozás

1 Adagolt 1. Ad lt takarmányozás t k á á Ebben az esetben a sertéseket naponta több alkalommal (2-3-szor) etetik, etetik így a takarmányszóródás mérsékelhető. Követelménye, hogy minden állat számára legyen megfelelő méretű etetőférőhely, etetőférőhel mert ellenke ellenkező ő esetben a csoport szétnövése várható. Speciális végtermékek előállítása során használatos a hí l lá b hízlalásban, ill illetve t a ttenyészsertések é té k etetése t té során á elterjedt módszer. Újabb megoldása a computer vezérelt takarmánykiosztás a tenyészkocák etetése során. á


Száraz takarmányozás

2 Ad libitum 2. libit m takarmán takarmányozás o ás A malacnevelés, hízlalás során alkalmazott módszer melynek során kevesebb módszer, etetőférőhelyen több állat takarmányozása is megvalósítható. A módszer önetetéses. Nem korlátozzuk a takarmányfelvételt, takarmányfelvételt az állatok 24 órán keresztül bármikor hozzájutnak a takarmányhoz. Egy etetőférőhelyre 10-12 egyed számítható. á íth tó Elő Előnye, hogy h a szétnövés ét ö é mérsékeltebb, hátránya, hogy a többlettakarmányy felvétel miatt az állatok elzsírosodhatnak.


Nedves takarmányozás

1 Nyirkosított 1. N i k ít tt ttakarmányozás k á á Ritkábban használt módszer, melynek során a t k takarmányt á t 1:1 1 1 arányban á b nedvesítik. d ítik Ott van jelentősége, ahol korábban az adagolt, száraz etetésről áttérnek melléktermék hasznosításra,, pl. savó etetésre. A technikai berendezésnek korrózió álló anyagból, pl. műanyag, saválló acél kell készülnie acél, készülnie, ugyanis a melléktermék melléktermék, savó, sörtörköly, szeszmoslék, erősen korrodálja j a vályút. y


Nedves etetés 2. Loccsantott etetés Napjainkban erősen terjedő módszer, melynek során takarmánykonyhában bekeverik a száraz takarmányt és nedvesítő anyagot, amit csővezetéken jjuttatnak az állatok elé,, korrózió álló vályúba. Hatékonyan hasznosíthatók a melléktermékek, azonban a gyakori etetés miatt (napi 3 3-5-ször) 5 ször) munkaszervezési problémákat vet fel a módszer. A technika alkalmazása során csak rácspadlós tartás használható a keletkező nagymennyiségű vizelet miatt. Napjainkban a malacnevelésben is terjedőben van. Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 70

TAKARMÁNYKIOSZTÁS

Beépitett takarmánykiosztás vázlata


TAKARMÁNYKIOSZTÁS

Csöves-korongos takarmányszállitó 1. láncos vonóelem, 2. köteles vonóelem


TAKARMÁNYKIOSZTÁS

Függõpályán Fü õ ál á gördülõ ö dülõ ki kiosztó tó b berendezés d é 1. pálya, 2. garat, 3. celláskerék, 4. meghajtó kerék, 5. ütközõ Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 73

TAKARMÁNYKIOSZTÁS

Elektromos meghajtású takarmánykiosztó kocsi


ETETŐK

Etetõvályúk méretei


ETETŐK


ITATÓK

Állandó vizszintû önitató

Szivórendszerû, önitató

Szopókás önitató Állattartási technológiág| RÁDICS János Péter © 2010 77

ÁLLATTARTÁS GÉPEI. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék

Recommend Documents