EURO–LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS
ÁLLÁSFOGLALÁS: Digitális menetrend az Európai Unióban és az ALC (latin-amerikai és karibi térség) országaiban a Fenntartható Fejlődéssel, Környezetvédelemmel, Energiapolitikával, Kutatással, Innovációval és Technológiával Foglalkozó Bizottság jelentése alapján Társelőadók:
Adolfo Rodríguez Sáa (Parlatino) Carlos Zorrinho (Európai Parlament)
2016. szeptember 22., csütörtök – Montevideo
AT\1106078HU.docx
HU
AP101.935v04-00
HU
EUROLAT – a 2016. szeptember 22-i határozat – Montevideo [a Fenntartható Fejlődéssel, Környezetvédelemmel, Energiapolitikával, Kutatással, Innovációval és Technológiával Foglalkozó Bizottság jelentése alapján] Digitális menetrend az Európai Unióban és az ALC (latin-amerikai és karibi térség) országaiban Az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, –
tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
–
tekintettel a latin-amerikai és karibi térség digitális menetrendjére (eLATC2018), amelyet a latin-amerikai és karibi civil társadalmi szervezetek ötödik miniszteri konferenciáján fogadtak el 2015. augusztus 7-én Mexikóvárosban,
–
tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR) és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICESCR),
–
tekintettel az Emberi Jogok Amerikai Egyezményére, a Costa Rica-i San José Paktumra, tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192), tekintettel a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről szóló 2014. március 12-i európai parlamenti jelentésre (A8-0139/2016),
–
tekintettel a vezető tisztviselők munkacsoportjának az ikt-ről szóló 2016. márciusa 14-i tematikus jelentésére, amelyet az EU–LAC vezető tisztviselőinek V. ülésén ismertettek Brüsszelben (Belgium),
–
tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2016. március 10-i európai parlamenti állásfoglalásra (2015/2612(RSP)),
–
tekintettel az EU–CELAC 2015. június 11-i, 2. csúcstalálkozóján elhangzott politikai nyilatkozatra, brüsszeli nyilatkozatra és cselekvési tervre,
–
tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag felé” című, 2015. december 21i európai parlamenti jelentésre (A8-0371/2015),
–
tekintettel az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatra,
–
tekintettel az „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0442),
–
tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178),
AP101.935v04-00
HU
2/11
AT\1106078HU.docx
–
tekintettel az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020: A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0179),
–
tekintettel a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) (COM(2012)0011),
–
tekintettel a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
–
tekintettel a Latin-amerikai Gazdasági Bizottság (CEPAL) „Digitális gazdaság a strukturális átalakulás és az egyenlőség érdekében” című, 2012-ben közzétett jelentésére,
–
tekintettel az oktatáshoz és a digitális jártassághoz való jogról szóló, a Latin-Amerikai Parlament XVII. rendes közgyűlésén 2011. december 2-án elfogadott állásfoglalásra,
A.
mivel a világban digitális forradalom zajlik, amely kihat mindennapi, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünkre, és mivel az információs és kommunikációs technológiához való tényleges hozzáférés új társadalmi lehetőséget jelent az emberek közötti valódi esélyegyenlőség számára, amely – a meglévő földrajzi és gazdasági szakadékok leküzdésével – ahhoz hasonló többszörös hatással járhat, amilyent az írástudatlanság felszámolása fejtett ki;
B.
mivel a digitális gazdaság évente 10%-kal növekszik az egész világon, gyorsabban, mint a világgazdaság egésze;
C.
mivel az új technológiai fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a társadalmi egyenlőtlenség és a hátrányos megkülönböztetés csökkentéséhez, a munkahelyteremtéshez, valamint társadalmunk nyitottságának, méltányosságának, átláthatóságának, fenntarthatóságának és elszámoltathatóságának előmozdításához;
D.
mivel a digitális átállás közvetlen módon egész világon kihat az a növekedésre és a gazdaság versenyképességére;
E.
mivel a digitális befogadáshoz való jog az infrastruktúrához és az ikt-hoz való hozzáférést, a digitális jártasság megszerzését és e technológiák elsajátítását jelenti, ami lehetővé teszi ezek használatát új erőforrások és ismeretek megszerzése érdekében;
F.
mivel az információs technológiai fejlesztéseknek és ismereteknek köszönhető internetes kormányzati alkalmazások hatékonyabbá és átláthatóbbá tehetik a a kormányzást azzal, hogy a polgárok életminőségének javítása érdekében leegyszerűsítik az eljárásokat, valamint javítják a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő, a hatalmi központoktól legtávolabbi csoportjainak hozzáférését;
AT\1106078HU.docx
3/11
AP101.935v04-00
HU
G.
mivel 2020-ra előreláthatólag az uniós munkahelyek 90%-ában digitális készségekre lesz szükség;
H.
mivel a Világbank arra a következtetésre jutott, hogy a szélessávú internetes kapcsolat minden egyes 10%-os növekedése 1,3%-os gazdasági növekedést eredményez;
I.
mivel ez a hatás Latin-Amerikában és a Karib-térségben még nagyobb, mivel az Amerika-közi Fejlesztési Bank szerint a szélessávú szolgáltatások elterjedtségének 10%-os növekedése a régióban a GDP-t átlagosan 3,2%-kal, a termelékenységet pedig 2,6%-kal növelné;
J.
mivel az új generációs szélessávú hálózatok kiépítése és a rádiófrekvencia-spektrum hatékony és összehangolt kezelése nagyon fontos az új technológiai fejlesztésekben – például a felhőalapú számítástechnikában, a dolgok internetében, az óriási méretű adathalmazokban („big data”) vagy a jövőben várható 5G hálózatokban – rejlő gazdasági növekedési potenciáli kiaknázása szempontjából;
K.
mivel az információs és kommunikációs technológiákba való beruházások akkor fognak nagyobb hatást kifejteni, ha azokat kedvező gazdasági és jogszabályi környezet, infrastruktúra, innovációs rendszer és felhasználói képességek kísérik, amelyek kialakításában az állam rendkívül fontos szerepet tölt be;
L.
mivel az EU a fenntartható (gazdasági, intelligens és inkluzív) fejlődés terén a 2020-ig megvalósítandó uniós célkitűzéseket meghatározó Európa 2020 stratégia hét pillérének egyikének tekinti a digitális menetrendet;
M.
mivel a 2015. május 6-án elfogadott digitális egységes piaci stratégia a digitális egységes piacra irányuló projekt felélénkítését célozza, és az alábbi három pillérre épül: a fogyasztók és vállalkozások digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megerősítése, megfelelő feltételek kialakítása a digitális hálózatok és szolgáltatások elterjedése érdekében, valamint a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximális kihasználása;
N.
mivel máris jelentős eredményeket sikerült elérni e téren; mivel a 2015-ös digitális menetrendben kitűzött célok tekintetében elért előrehaladásról szóló európai bizottsági jelentés szerint 2014. végére az európai polgárok 68%-a rendelkezett nagy sebességű szélessávú internetkapcsolattal, ugyanakkor komoly eltérések mutatkoztak a legfejlettebb városi területek és vidéki területek között; a polgárok 75%-a használta az internetet naponta; másrészről viszont a kis- és középvállalkozásoknak csak 14,5%-a használta az internetet elektronikus kereskedelmi csatornaként, amellett, hogy az uniós polgárok 50%-a vásárol az interneten; mivel az e-kormányzás az EU egész területén növekedett, de jelentős különbségek vannak az egyes országok között, és komoly erőfeszítéseket tettek az interoperabilitási megoldások és platformok létrehozása érdekében;
O.
mivel a digitális egységes piaci stratégia sikere a polgárok technológiai készségeinek fokozásától és a digitális iparágakban a vállalkozói szellem ösztönzésétől is függ, s egyúttal megoldást kell találni a képzett ikt-szakértők hiányára is;
AP101.935v04-00
HU
4/11
AT\1106078HU.docx
P.
mivel a CEPAL adatai szerint a 2008–2012 közötti időszakban Latin-Amerikában és a karib-tengeri régióban növekedett a második leggyorsabb mértékben az internetet használó lakosság száma;
Q.
mivel a digitális jártasság és készségek valamennyi szintjén elő kell mozdítani az oktatást és a szakképzést, és annak elsőbbséget kell élveznie az Unió és szabadkereskedelmi övezetbeli partnerei közötti együttműködési programokban;
R.
mivel az e-kormányzás egyszerűsíti az igazgatási eljárásokat, javítja a szolgáltatások minőségét és növeli az állami szektor belső hatékonyságát, továbbá a digitális közszolgáltatások csökkentik a vállalkozások és a polgárok adminisztratív terheit, gyorsabbá, egyszerűbbé, hatékonyabbá, átláthatóbbá és kevésbé költségessé téve az államigazgatást;
S.
mivel a digitális készségeket az egész lakosság körében elő kell mozdítani, azok esetében is, akik már nem vesznek részt iskolai vagy szakmai képzésen;
T.
mivel a @LIS és a @ LIS2 programok és az Európai Bizottság konkrét célja – a Gazdasági Bizottság (CEPAL) részvételével és az a Latin-Amerika és a karib-tengeri térség információs és tudásalapú társadalmára irányuló cselekvési terv támogatása (ELAC 2015) mellett – a párbeszéd elősegítése és az információs társadalom előmozdítása Latin-Amerikában, az információs technológiára irányuló kutatás ösztönzése és támogatása Latin-Amerikában és Európában, valamint a szabályozási folyamatok egységesitése és harmonizációja a latin-amerikai távközlési ágazatban;
U.
mivel a Latin-Amerika és a Karib-térség információs társadalmával foglalkozó ötödik miniszteri konferencián elfogadták Latin-Amerika és a Karib-térség digitális menetrendjét (eLAC2018), amely öt cselekvési területet határozott meg: hozzáférés és infrastruktúra; digitális gazdaság, innováció és versenyképesség; e-kormányzás és polgárság; fenntartható fejlődés és társadalmi befogadás; valamint az információs társadalom kormányzása;
V.
mivel az eLAC2018 célja, hogy egy olyan digitális ökoszisztémát dolgozzon ki LatinAmerikában és a Karib-térségben, amely egy regionális integrációs és együttműködési folyamat révén megerősíti a tudásalapú társadalom, a befogadás, a méltányosság, az innováció és a környezeti fenntarthatóság ösztönzésére irányuló politikákat;
W.
mivel az ikt-val foglalkozó, vezető tisztviselőkből álló munkacsoport által az EU– CELAC magas rangú tisztviselőinek 2016. március 14-i brüsszeli ülésén ismertetett, iktről szóló tematikus jelentés egy sor konkrét kétoldalú együttműködési projektet sorol fel az ikt terén;
X.
mivel az új iparosítás („Ipar 4.0”), az új e-kormányzat és a technológiai haladás – különös tekintettel az automatizálásra – megzavarhatja a munkaerőpiacot, amellett, hogy ugyanannyi vagy még több foglalkoztatási lehetőséget kínál, amelyekhez új készségekre lesz szükség; mivel a lakosság e képességekkel való felruházása a digitális menetrend megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, amely azt hivatott garantálni, hogy ez az átalakulási folyamat ne még nagyobb szegénységet, munkanélküliséget és
AT\1106078HU.docx
5/11
AP101.935v04-00
HU
egyenlőtlenséget okozzon, hanem környezetbarátabb, intelligensebb és inkluzívabb társadalmak kialakulásához vezessen az Unióban és Latin-Amerikában egyaránt; Y.
mivel a digitális menetrend végrehajtása jó lehetőségeket kínál az energiahatékonyság előmozdítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló együttműködésre, különösen az intelligens mobilitás, az intelligens városok és intelligens hálózatok kiépítését célzó projekteken keresztül;
Z.
mivel az ikt-k olyan kezdeményezésekhez járulhatnak hozzá, amelyek elősegítik a kulturális örökség digitalizálását, mint például a gyűjtemények, archívumok és könyvtárak digitalizálása, digitális megőrzése, cseréje és digitális formában való hozzáférésük kiszélesítése;AA. mivel az ikt területére irányuló EU–CELAC együttműködés átfogó prioritásának az országokon belüli és országok közötti digitális szakadék felszámolásának kell lennie;
AB. mivel a digitális gazdaság előnyeit valamennyi közösségnek együttesen kell élveznie Európában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben egyaránt; AC. mivel a nemek közötti egyenlőtlenségek a digitális menetrend területén is tetten érhetők, tekintve, hogy a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) szerint a műszaki üzemeltetési személyzet 30%-át, a vezetői beosztások alig 15%-át és az ikt ágazatban foglalkoztatott tervezési és stratégiai szakembergárda mindössze 11%-át töltik be be nők; AD. mivel ezért a digitális társadalmi befogadás hozzájárulhat az országok gazdasági fejlődéséhez, a társadalmi problémák megoldásához és az emberek életkörülményeinek javításához; AE. mivel az információs technológiák és ismeretek a véleménynyilvánításhoz és a szólásszabadsághoz való jog közvetítők nélküli gyakorlását lehetővé tevő eszköznek tekinthetők; 1.
felszólítja az EU és Latin-Amerika kormányait, hogy elsőbbségi közpolitikai feladatként olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek – a polgárok, a vállalkozások és maga az állam gyarapodásának mozgatórugójaként – az alábbi területekre koncentrálva fejlesztik az információs és kommunikációs technológiákat: infrastruktúra, ekormányzat, termelés, oktatás és kapacitásépítés, technológiák és jogi keret;
1. Digitális gazdaság, foglalkoztatás és innováció 2.
javasolja, hogy maximálisan használják ki minden országban a digitális lehetőségeket a növekedés és a munkahelyteremtés, a társadalmi és a nemzedékek közötti integráció, valamint a digitális szakadék új interakciós modellek bevezetése révén történő áthidalása érdekében;
3.
szorgalmazza a digitális készségek fejlesztését nemcsak az oktatás és a szakképzés keretében, de különösen az idősek és a munkanélküliek számára is;
4.
hangsúlyozza, hogy fokozni kell a termelékenységet, a növekedést és az innovációt az ikt-t alkalmazó termelő ágazatokban, valamint ösztönözni kell a mikro-, kis- és
AP101.935v04-00
HU
6/11
AT\1106078HU.docx
középvállalkozások (kkv-k) digitális átalakulását; hangsúlyozza egy olyan üzleti környezet megteremtésére irányuló, összehangolt erőfeszítések fontosságát, amely a lehető legjobban elősegíti az induló vállalkozások működését és fejlődését; úgy véli, hogy az induló digitális, innovatív vállalkozások számára létfontosságúak a folyamatokat felgyorsító programok, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az új vállalkozások időt és teret kapjanak vállalkozási modelljeik bővítésére, úgy véli továbbá, hogy e programoknak a vidéki és városi térségekben is elérhetőnek kell lenniük; sürgeti az Európai Uniót és az ALC-országokat, hogy hozzanak létre ösztönzőket annak érdekében, hogy – különösen a fiatalok körében – megerősödjön az innovációorientált vállalkozói kultúra; 5.
kéri az Európai Uniót és az ALC-országokat, hogy rendszeres időközönként értékeljék a digitális gazdaság foglalkoztatásra gyakorolt mennyiségi és minőségi hatásait, továbbá mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét: a digitális termelékenységből származó előnyök digitális hozadékának a teljes lakosság javát kell szolgálnia;
6.
megjegyzi, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés élénkítése érdekében kiemelten kell kezelni és az Európai Unió és Latin-Amerika közötti együttműködés részévé kell tenni a vállalatokra irányuló képességfejlesztő programokat, valamint az alkalmazottak technológiai képzését és átképzését;
7.
szorgalmazza az érintett ágazatok speciális igényeihez igazított pénzügyi, technikai és logisztikai támogatás nyújtását, amely a hagyományos iparágak és a helyi termelők digitális átállásával felkészíti őket a jövőbeli feladatokra és követelményekre („Ipar 4.0”); e támogatást biztosítani kell a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is, mivel e társaságok többsége még az alkalmazkodási fázisban van, és további támogatásra lehet szükségük;
8.
felhívja a biregionális partnerség országainak kormányait, hogy egyénre szabott programokat dolgozzanak ki az ikt elterjedésének és használatának előmozdítására a különböző ágazatokban, elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlődés, valamint a kulturális örökség területén;
9.
sürgeti az EU-t és Latin-Amerikát, hogy működjenek együtt a különböző társasági formák igényeihez igazított tanulási módszerek és platformok kialakítása terén, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra és a különleges szükségletekkel rendelkező személyekre, például a gyermekekre, a fogyatékossággal élőkre és az idősekre; hangsúlyozza az ingyenes szoftverek használatának fontosságát, amelyek előmozdítják a nyitott tudást és együttműködő tereket biztosítanak e tudás folyamatos termeléséhez;
10.
kéri, hogy a kompetenciaközpontok összekapcsolásával és a konzorciumok támogatásával fokozzák az aktív együttműködést a kutatás és innováció területén, különösen az EU–CELAC közös kutatási térség keretében;
11.
úgy véli, hogy az elektronikus kormányzás és irányítás elvének kidolgozását fő prioritásként kell kezelni mindkét kontinensen az innováció előmozdítása, a belső és külső versenyképesség fokozása, valamint a közintézmények átláthatóságának növelése érdekében; arra ösztönzi az EU-t és az ALC-országokat, hogy a közigazgatás
AT\1106078HU.docx
7/11
AP101.935v04-00
HU
digitalizálására irányuló folyamat során hangolják össze erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az a polgárok számára hatékonyabb, hozzáférhetőbb és inkluzívabb legyen; hangsúlyozza az együttműködés fontosságát az e-kormányzás és az edemokrácia eszközeinek alkalmazása terén; hangsúlyozza, hogy szükség van az állami szektor korszerűsítésére olyan területeken is, mint például a digitális közbeszerzés, az eegészségügy, a digitális anyakönyvezés, a tömegközlekedés és az elektronikus számlázás,abból a célból, hogy a polgárok számára hozzáférhetőbb, közös informatikai alkalmazások kifejlesztésének kedvező, együttműködő környezetben azok átláthatóbbak legyenek és hatékonyabb forrásfelhasználást biztosítsanak; 12.
hangsúlyozza az e-demokráciában és az e-részvételben rejlő lehetőségeket a polgárok szakpolitikai döntéshozatali folyamatban való gyakorlati részévételének fokozása tekintetében, például a kormányok és parlamentek szakpolitikai kezdeményezéseivel kapcsolatos információk szélesebb körű terjesztésével, a polgárok véleményének megismerését és a polgárok aktív részvételét célzó konzultációk lehetőségével, valamint a döntéshozatali folyamatokba való aktív bevonásukkal;
2. Befogadás és fenntartható fejlődés 13.
kéri az Európai Uniót és az ALC-országokat, hogy használják ki a digitális területen lezajló technológiai változás dinamikáját a digitális kirekesztés és egyenlőtlen hozzáférés elleni eltökélt küzdelem előmozdítására, amelynek célja, hogy jövedelmi, társadalmi helyzetétől, nemétől, fogyatékosságától vagy földrajzi helyzetétől függetlenül minden polgár élvezhesse a tájékoztatáshoz való jogot;
14.
szorgalmazza a nemek közötti egyenlőség átfogó megközelítését a digitális fejlesztésre irányuló közpolitikákban, amelyek teljes hozzáférést biztosítanak a nők és a lányok számára az ikt használatához, valamint előmozdítják a nők részvételét és vezető szerepvállalását a köz- és a magánszférában a digitális ügyeket illetően hozott döntések meghozatalában;
15.
javasolja, hogy a nyilvános adatforrások javítása érdekében az EU és az ALC-országok használják ki a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és tegyék lehetővé, hogy a polgárok kapcsolatba léphessenek a közigazgatási szervekkel, továbbá intelligens és fenntartható megoldások szülessenek olyan területeken például, amilyen a tömegközlekedés, az intelligens városok, a mezőgazdaság és a tengerpolitika;
16.
kéri az EU-t és az ALC-országokat, hogy olyan eszközként használják fel a digitalizációt, amely előmozdítja a fenntartható növekedést, a termelékenységet és a globális versenyképességet, javítja az életminőséget, megfékezi az éghajlatváltozást és növeli az energiahatékonyságot; ezért az ikt termékek kutatásának és fejlesztésének, tervezésének, gyártásának, használatának és újrafeldolgozásának következésképpen fenntarthatónak és környezetbarátnak kell lennie; intelligens ikt-megoldásokkal össze kell kapcsolni az országokat, régiókat, városokat és vidéki közösségeket egy olyan, nyitott tudáson alapuló, folyamatos innovációs modell segítségével, amely ezt követően képes lesz optimalizálni a forrásokat az összekapcsolt területeken;
17.
felszólítja az EU-t és az ALC-országokat, hogy az ikt-t érintő valamennyi közpolitika – különösen pedig a szakoktatás és -képzés – területén vegyenek fontolóra egy olyan,
AP101.935v04-00
HU
8/11
AT\1106078HU.docx
mindenre kiterjedő elemet, amely az internethasználat lehetőségei előtti gazdasági és oktatási egyenlőtlenségek felszámolására irányul; ezzel egyidejűleg rámutat a médiaoktatás jelentőségére különösen a fiatalok körében, amely az ikt-n keresztül hozzáférhető tartalom kritikus értelmezésére hivatott őket megtanítani; 3. Hozzáférés és infrastruktúra 18.
támogatja a nyílt hozzáférésű szabványokat, amely az innovációra irányuló kollektív munkát kívánja elősegíteni; a nyílt forráskód és a nyílt hozzáférés felgyorsítja az innovációs folyamatot és javítja a kutatást és a fejlesztést; ezért az innováció előmozdításaként és ösztönzőjeként támogatni kell az új elképzelések, termékek vagy szolgáltatások kidolgozásával kapcsolatos információk és összegyűjtött adatok interoperabilitását, nyitottságát, függetlenségét, technológiai semlegességét és hordozhatóságát;
19.
reménykedik az EU és az ALC-országok közötti együttműködésben egy teljesen független internetirányítási struktúra előmozdítása és támogatása céljából, hogy az internet megmaradjon a többszereplős, számos érdekelt felet tömörítő, demokratikus kormányzás átlátható és inkluzív modelljének, amely azon az elven alapul, hogy az internet egyedülálló, nyílt, szabad és stabil;
20.
sürgeti az EU-t és az ALC-országokat, hogy garantálják a jogbiztonságot az internet tényleges semlegességét és valódi pluralizmusát illetően; hangsúlyozza, hogy az üzenet küldőjétől, fogadójától, típusától, tartalmától, eszközétől, illetve az adott szolgáltatástól és alkalmazástól függetlenül minden internetes forgalmat megkülönböztetés, korlátozás vagy beavatkozás nélkül, azonos elbánásban kell részesíteni; a bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat vagy kategóriákat letiltó, lassító, módosító, korlátozó, megzavaró, gyengítő vagy az ezek között különbséget tevő internetes forgalomszabályozási intézkedéseket csak kivételes esetekben kellene – szükség esetén és a szükséges időre – megengedni, hogy azok megfeleljenek a jogi követelményeknek, megőrizzék az internet integritását és biztonságát vagy megelőzzék a hálózat közelgő túlterheltségét; ezeknek az intézkedéseknek átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem kereskedelmi megfontolásokon, hanem a szolgáltatásnak a forgalom meghatározott kategóriái esetében elvárt műszaki minőségére vonatkozó, objektíven különböző követelményeken kell alapulniuk;
21.
hangsúlyozza, hogy minden polgár számára gyors szélessávú kapcsolatot kell biztosítani és ösztönözni kell az új generációs szélessávú hálózatokra irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy jelentős javulást lehessen elérni a kapacitás és a szolgáltatás minősége terén; a szélessávú összeköttetésekre irányuló beruházásoknak inkluzívnak és tisztességesnek kell lennie, továbbá a vidéki, távoli, legkülső és hátrányos helyzetű térségek teljes körű lefedettségére kell irányulnia annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok, vállalkozások, közigazgatási szervek, iskolák és más szervezetek mind élvezhessék a nagy sebességű összeköttetés előnyeit; a piac elégtelen működése esetén ezt állami támogatással és finanszírozással kell elősegíteni;
22.
üdvözli az Európa és Latin-Amerika közötti új optikai üvegszálas, tenger alatti kábel lefektetését Lisszabon (Portugália) és Fortaleza (Brazília) között, amely közelebb fogja
AT\1106078HU.docx
9/11
AP101.935v04-00
HU
hozni a két földrészt egymáshoz, és elő fogja mozdítani az oktatást, a kutatást és az innovációt, valamint a kereskedelmet egyaránt; 23.
kéri az EU-t és az ALC-országokat, hogy a gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül biztosítsák területükön az elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtás szabadságát;
24.
hangsúlyozza a szilárd és gazdag ikt-infrastruktúrába való beruházás fontosságát, mivel bizonyos helyzetekben – például természeti katasztrófák és humanitárius válságok során – létfontosságú a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások ellenálló képessége;
25.
úgy véli, hogy nagyra törő, célzott lépésekre van szükség a javakhoz és szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférés javításához, különösen az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés vagy nemzetiség alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén, amelyek megerősíthetik a domináns piaci szereplőket vagy egyes fogyasztókat illegális tartalmak felé terelhetnek; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy fennmaradjanak azok a hatékony mechanizmusok, amelyek segítségével eredményesen lehet finanszírozni a polgároknak nyújtott gazdag és változatos kulturális kínálatot;
26.
felhívja az Európai Uniót, Latin-Amerikát és a Karib-térséget, hogy garantálják a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságára irányuló jogaik gyakorlásának eszközét jelentő új technológiához való egyetemes hozzáférést;
4. Szabályozás és a jogok védelme 27.
sürgeti az EU-t és az ALC-országokat, hogy az internet használata terén mozdítsák elő a bizalmat és a biztonságot, biztosítva a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és a kiskorúak védelmét; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az interneten megadott információkat biztonságosan kezeljék;
28.
kéri az EU-t és az ALC-országokat, hogy közösen vegyenek részt a biztonság és a magánélet védelme terén kialakuló új üzleti modellek, új gyakorlatok jelenleg folyó globális szabályozásában;
29.
kéri az EU-t és az ALC-országokat, hogy közösen vegyenek részt a közös érdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozó többoldalú fórumokon annak érdekében, hogy az internet globális kormányzása tárgyában egységes elképzelést képviseljenek, és megingathatatlanok legyenek azt illetően, hogy az emberi jogok és az alapvető értékek a digitális világban ugyanúgy érvényesek, mint a való világban;
30.
mivel az e-kereskedelem olyan értékes eszköz, amely lehetőséget nyújt a kis- és közepes vállalatok számára a növekedéshez, és az árukhoz és szolgáltatásokhoz nagyobb hozzáférést biztosít a távoli területeken, vidéken és a fogyatékossággal élő, valamint a csökkent mozgásképességű személyek számára is; rámutat, hogy az ekereskedelem és az online tevékenységek egyre szélesebb körű fejlődése új lehetőségeket kínál a fogyasztóvédelemre és az szellemitulajdon-jogok érvényesítésére; sürgeti az EU-t és az ALC-országokat, hogy működjenek együtt fogyasztóvédelmi
AP101.935v04-00
HU
10/11
AT\1106078HU.docx
jogszabályaik megerősítése és összehangolása, a fogyasztóvédelmi rendelkezések digitális környezethez való igazítása, a logisztikával, a szállítással, az elektronikus fizetési rendszerekkel és a személyes adatok védelmével kapcsolatos szempontok koordinálása, valamint a jogbiztonság és a termékekre vonatkozó tájékoztatáshoz való könnyebb hozzáférés biztosítása érdekében; 31.
felhívja a figyelmet az ikt és a digitális menetrend szerepére az emberi jogok területén; véleménye szerint az internet vált a jogok – például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága – gyakorlásának egyik legfontosabb eszközévé, lehetőséget biztosítva például az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos kommunikációra, szervezésre és a kulcsfontosságú információk cseréjére; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ikt-k kétélű fegyvernek tekinthetők, tekintve, hogy az emberi jogi jogsértések jelenleg számos esetben rendelkeznek technológiai komponenssel;
32.
kiemeli, hogy a hálózatok elleni, rohamosan növekedő támadások összehangolt fellépést igényelnek az EU és az ALC-országok között a számítástechnikai bűnözés kiberbiztonsági stratégiák és politikákkal való megelőzése és leküzdése, valamint a hálózatok és információs rendszerek egységesen magas szintű biztonságának garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy szükség van a jogszabályok aktualizálására és a kapacitásépítés, valamint a hálózatbiztonsági incidenselhárító csoportok között regionális és helyi szinten folyó koordináció előmozdítására;
33.
hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé az internetes zaklatást és a kiskorúak elleni szexuális visszaélés előkészületét („grooming”);
34.
javasolja, hogy – tekintettel a digitális menetrendnek a technológiai fejlődés, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti szükségletek alakulását követő folyamatos változására – az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés összes csúcstalálkozóján vizsgálják meg a digitális menetrend fejleményeit és az e téren az EU és Latin-Amerika között folyó együttműködés helyzetét;
35.
utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezen állásfoglalást az EU–LAC csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az EUtagállamok parlamentjeinek, Latin-Amerika és a Karib-térség összes országa parlamentjeinek, a Latin-Amerikai Parlamentnek, a Közép-Amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek, a Mercosur Parlamentnek, az Andok Közösség titkárságának, a Mercosur Állandó Képviseleti Bizottságának, a Latin-Amerikai Gazdasági rendszer Állandó Titkárságának, valamint az Amerikai Államok Szervezete és a Dél-amerikai Nemzetek Uniója főtitkárainak.
AT\1106078HU.docx
11/11
AP101.935v04-00
HU
