Alkotmányos jogok A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. Ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
A közoktatás törvényi szabályozása 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. A törvényi szabályozás kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. A fenntartói pluralizmus Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat,
az
országos
kisebbségi
önkormányzat,
a
Magyar
Köztársaságban
nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt. Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás.
1
Az óvoda, az iskola, a kollégium - törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekés tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. A gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Tanulói jogok A tanuló joga, hogy -
kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;
-
válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
-
igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sportés szabadidő-létesítmények stb.);
-
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
-
hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
Joga továbbá, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon. Szülők iskolaválasztási joga A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; gyermeke fejlődéséről,
2
magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A kollégium törvényben előírt feladatai A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása, öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése, pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. A kollégium a kollégiumba felvett tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A kollégium folyamatosan kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával. A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén.
3
A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. Meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat. Az alapprogram minőségfejlesztési szabályozó dokumentum is, melynek tartalmához, az abban meghatározott célokhoz a kollégiumoknak hozzá kell igazítaniuk minőségfejlesztési programjaikat. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös
tekintettel
a
humanista,
nemzeti,
közösségi
értékekre,
a
tudás-
és
kultúraközvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre. A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata: Segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.
4
A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. A kollégiumi nevelés célja: A tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres
életpályára
kibontakoztatása
a
való
felkészítésének
bentlakásos
intézmény
segítése, sajátos
személyiségének eszközeinek
és
fejlesztése, módszereinek
felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet. A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.
5
A kollégiumi foglalkozások: A kollégium - a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez - a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. A kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozás. Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet a) kötelező, b) szabadon választható. A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) rendelet teszi kötelezővé, hogy tematikus témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A „tematikus” csoportfoglalkozások témái: 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
6
A Pedagógiai Program A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A kollégiumban a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a
tanulók
fejlődését,
tehetséggondozását,
felzárkóztatását,
pályaválasztását,
középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, e) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, j) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.
Kollégiumok rövid története A kollégium a latin „collegium” szóból származik, ami testületet, társulatot jelent. Az Új Magyar Lexikon a következő definíciót adja: „… egyetemek, főiskolák… középiskolák bentlakásos nevelési intézete. Feladata …, hogy tagjait közösségekké szervezze és a közösségen belül megadjon minden lehetőséget a hallgatóknak ahhoz, hogy tanulmányaik ideje alatt feladataikra alaposan felkészülhessenek. …segíti az oktatási intézményt, … lehetőséget teremt az elmélyült tanulás biztosítására; gondot fordít az általános műveltség magasabb szintre való emelésére; előmozdítja a növendékek kapcsolatát a gyakorlati élettel.”
7
A XIII. század közepétől a párizsi és más egyetemek mellett alakultak először kollégiumok, ahol a szegény tanulók ingyen, a többiek fizetés ellenében lakást és ellátást kaptak, majd tanulmányi vezetésben részesültek. Magyarország sajátos településszerkezete és iskolái miatt már a 16–17. században jelentős bentlakásos
intézmények
alakultak
ki
egy-egy
város
iskolacentrumában.
Munkamódszerükben, pedagógiai kultúrájukban, tudás- és értékközvetítésükben a társadalmi haladást szolgálták. Magyarországon évszázadokon át meghatározó szerepük volt a kollégium típusú iskoláknak. A régi szótárakban "céh", "tanulótársaság" jelentéssel szereplő fogalom Csiky Lajos (18521925) definíciója szerint olyan intézményt jelöl, melynek diákjai "szabad lakást és élelmezést találnak, akiknek testülete, egyesülete megfelelő felügyelet alatt csaknem zárdai életet él." A protestáns és katolikus bentlakásos iskolák, a francia mintára szerveződött tehetséggondozó kollégiumi központok, az Eötvös Kollégium, a századfordulón alapított állami bentlakásos intézmények, majd a népi kollégiumok teljesítették azt a történelmi küldetést és társadalmi funkciót, hogy biztosították a tudás birtokbavételét a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkezett fiataloknak. Kollégium a neve a magyarországi protestánsoknak elemi, közép- és főiskolai (legtöbbször teológiai, bölcseleti, esetenként jogi) tagozattal rendelkező, főként a XVI-XVII. században alakult iskolatípusának. A református egyház kollégiumai közül a debreceni, nagyváradi, sárospataki, pápai, gyulafehérvári, később nagyenyedi emelkedett ki. Gróf Zichy János kultuszminiszter 1911 májusában parlamenti interpellációjában a kollégiumok és az internátusok mellé állt. A századfordulón kialakult kollégiumokról szóló vita az intézményhálózat bővítéséről szólt. „A miniszter ugyanis kijelentette, hogy nagy gondot akar fordítani a jövőben a fennálló internátusok fejlesztésére és esetleg új középiskolai internátusok létesítésére, mert rendkívül nagyfontosságúnak tartja azt a környezetet, amelyben a gyermek él, és megnyugtató a szülőknek, hogy a gyermeküket jó kezekben tudják, mert egyébként igen nagy gondot jelent a gyermekeket vidékről a városba küldeni.” A huszadik század egyik legsikeresebb pedagógiai kísérlete a magyar népi kollégiumi mozgalom. Ez a mozgalom sajátosan magyar eredetű volt. A népi kollégiumok gondolata a XX. századi Magyarország népi íróitól származik, olyanoktól, mint Móricz Zsigmond, Németh László, Veres Péter, Erdei Ferenc, Kovács Imre és mások. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek. Az első népi kollégium 1939-ben alakult meg, Bolyai Kollégium néven (1942-től Györffy Kollégium a néprajzkutató Györffy István után).
8
A háborút követően két népi kollégium működött: az újjáalakult Györffy Kollégium és a történészhallgatókat tömörítő Petőfi Sándor Kollégium. Ezek alapították 1946 júliusában a NÉKOSZ-t (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége). A népi kollégiumi mozgalom a 1940es évek elején indult, és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a Rákosi-korszak. A hatása máig is érezhető, hiszen rengeteg kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül.
Debrecen kollégiumai Debrecen hosszú múltra visszatekintve jentős kollégiumi hagyományokkal rendelkező város. Dokumentálhatóan 1538-tól működik a Debreceni Református Kollégium, amelyet a „szegények iskolájának” is neveztek, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az adományai mellett saját munkájukkal fedezték. Hajdú-Bihar megyében a 2011/2012-es tanévben 26 kollégium működik. A legtöbb kollégium (15) Debrecen Megyei Jogú Városban található. Debreceni kollégiumok többségét, nyolc intézményt DMJV Önkormányzata tartja fenn. A korábbi időszakhoz képest az önkormányzati fenntartású kollégiumok száma öttel csökkent: négy intézmény (Váci Mihály Középiskolai Kollégium, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Kollégiuma, Hatvani István Középiskolai Kollégium, Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium) jogutódlással megszűnt: az előbbi kettő jogutódja a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium, utóbbi kettő jogutódja a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium lett. A Balásházy János Mezőgazdasági
és
Közgazdasági
Középiskola
Kollégiuma
a
Debreceni
Egyetem
fenntartásába került. A fennmaradt kollégiumi hálózat – a fenntartó debreceni önkormányzat elsődleges céljának megfelelően – biztosította és biztosítja az önkormányzati fenntartású középiskolákba járó tanulók kollégiumi ellátását, a rendszerben minden kollégiumot igénylő tanuló talált magának férőhelyet. A különböző alapítványi fenntartású középiskolák tanulói számára a városi fenntartású kollégiumok csak az esetlegesen meglévő szabad kapacitás terhére tudnak férőhelyet biztosítani. Négy kollégiumot tartanak fenn a városban a különböző egyházak, hármat a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat működtet. Debrecen Megyei Jogú Város történelmi hagyományaihoz, térségi szerepvállalásához méltó, a továbbtanulni szándékozó vidéki településeken élő gyermekek igényei reális mértékben
9
kielégítő kollégiumi hálózatra hosszú távon szükség lesz. Hasonló a helyzet a Hajdú-Bihar megye Debrecen területén kívül működő kollégiumok esetében is. A kollégiumok az általuk végzett magas szintű nevelő-oktató munkával, hozzáadott pedagógiai értékkel a társadalmi mobilitás elősegítésében, az esélyteremtésben kijelölt szerepüket eredményesen töltik be, emellett demográfiai értelemben forrást biztosítanak a helyi középfokú oktatási rendszer magas szintű és megtartott volumenű továbbműködéséhez. E szerepkörük eredményes betöltéséhez szükség van azon források folyamatos biztosítására, amelyek egyaránt biztosítják a tanulókra vonzást gyakorló, színvonalas elhelyezési körülményeket és társadalmi okokból folyamatosan növekvő feladatok megoldását. A jövőben egyes intézmények működése szempontjából alapvetően meghatározó lesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás hatékony módszereinek megvalósítása. Debrecen Megyei Jogú Városban a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium vesz részt az Arany János Tehetséggondozó programban, segítve a hátrányos helyzetű, tehetséges taénulók nevelését, oktatását. A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium a Magyar Géniusz Programban Kiváló Tehetségpontként valósítja meg tehetségsegítő programját.
A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Az intézmény és jogelődjei évtizedek óta biztosítanak kollégiumi ellátást középiskolás tanulóknak. 1990-ben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése kollégiumunkat újból önálló intézménnyé nyilvánította Péchy Mihály Középiskolai Kollégium néven. 1993 őszén intézményünk tanulmányi épülete a Római Katolikus Egyház tulajdonába került. Kollégiumunk a megmaradt épületrészben folytathatta tovább munkáját. Az egyházi visszaigénylés az eredetileg 320 férőhelyet 250 - re csökkentette. Intézményünk nevelőtestülete és vezetése kezdeményezésére 1994 őszén a kollégium elnevezése Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumra változott. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az egyházi visszaigénylés miatt az intézmény léte nem kérdőjeleződött meg. Fokozatosan kialakításra kerültek azok az elengedhetetlen tárgyi feltételek, amelyek a folyamatos működést biztosították. Ezen túlmenően javultak az elhelyezés és munkavégzés körülményei, valamint megkezdődött egy tartalmi, szakmai programalkotás és annak következetes megvalósítása. Az e téren elért eredményeink alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézményt 1998 januárjában Szakkollégiummá nyilvánította, ezzel is deklarálva munkánk során elért eredményeket.
10
Bár 2004 tavaszán szakkollégiumi elnevezés újból kikerült intézményünk nevéből, belső szakkollégiumi rendszerünket azóta is tovább működtetjük. 2007/2008-as tanévtől kollégiumunk koedukált lett, megteremtettük középiskolás lányok kollégiumi elhelyezésének feltételrendszerét is. Folyamatosan, az újonnan belépő kihívásokra választ adó módon fejlesztjük tovább szakmai tevékenységünket, sok területen országos szinten is úttörő munkát végzünk, ugyanakkor mindig is szem előtt tartottuk azt, hogy minden megújulás sikerének alapja és záloga az intézményünk tradícióit és hagyományait megőrző az azokra szervesen építkező szakmai tevékenység. Intézményünk
magas
színvonalú
tehetséggondozó
szakmai
munkáját
a
Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte el 2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a Tehetségpontok országos hálózatának. 2011. augusztus 1-től kollégiumunk tagintézménye lett beolvadással a megszűnt Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye. Az intézményben 252 középiskolás tanuló elhelyezésére van lehetőség. Tagintézményünkben 112 főt tudunk elhelyezni. Kihasználtsági-mutatónk évek óta 100% körül mozog. Debrecen 18 középiskolájából vannak tanulóink 8 - 14. évfolyamig. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma igazgatóval és helyettessel együtt 12 fő, akik valamennyien szakirányú egyetemi végzettséggel, a törvényi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A testület szakos összetétele jól szolgálja kiemelt feladatunkat, a tehetséggondozást, de a mindennapi felzárkóztatás színvonalát is garantálja.
Az intézmény stratégiai céljai: A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és meghatározóvá tétele az intézményi tevékenységbe. Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi fakultációs rendszer működtetésével. Belső szakkollégiumi rendszer működtetése. A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás fejlesztéssel.
11
A nevelést, oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása. Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása. Az épület, az infrastruktúra fejlesztése. Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő kapcsolatok tartalmasabbá tétele. Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók szinten tartása, lehetőség szerinti további javítása. Cél: gimnazisták 85 %, szakközépiskolások 75 %. Kollégiumi keretekben a fakultációs rendszer működtetésével a tanulók képességeinek megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatással a bukások 5 % alatt tartása. A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer folyamatos megújítása. A megvalósítás alapelvei:
Nevelési alapelvek: -
Komplexitás elve
-
Egyenrangúság elve
-
Tapasztalatszerzés elve
-
Következetesség elve
-
Motiváció elve
-
Koncentráció elve
Didaktikai alapelvek: -
Rendszeresség és fokozatosság elve
-
Tudatosság és szakszerűség elve
-
Életkori sajátosságok figyelembevételének elve
-
Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve
-
Azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve
-
Konkrétumok és absztrakciók egységének elve
A Közoktatási törvényből és az Alapprogramból fakadó érvényesítendő alapelvek: -
Felelősség
-
Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság
-
Szakmai önállóság
-
Vallási-világnézeti semlegesség
-
Hátrányos megkülönböztetés tilalma
12
-
A gyermek mindenek felett álló érdeke
-
Az alapvető emberi és szabadságjogok, és gyermeki jogok érvényesítése
-
Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása
-
A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat
-
Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében
-
Az alapvető erkölcsi normák betartása
-
Az
egyéni
és
életkori
sajátosságok
figyelembevétele,
differenciált
foglalkoztatás -
A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése
-
A tanulók öntevékenységére, önszerveződésére építő tevékenység, a partnerekkel való konstruktív együttműködés.
Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében, különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott célok és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra. Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas reagálás. A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és évvégén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével, pontrendszer alkalmazásával történik: -
magatartás
-
szorgalom
-
fakultációkon való részvétel
-
tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,
-
sport és közösségi tevékenység
-
sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés
-
közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.
Az értékelést az alkalmazott pontrendszer alapján úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, fakultációkon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári, igazgatói - nevelői intézkedéseket és dicséreteket is. A pontrendszer alapján az értékelést félévkor és évvégén végezzük el, erről tájékoztatjuk a szülőt is. Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául.
13
A kollégiumi élet megszervezése Általános alapelvek Kollégiumunk biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében, napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi, szellemi fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő elvárásainak érvényesülését. Ugyanakkor kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél jobb tanulmányi előmenetelének
biztosítása,
egyetemi,
főiskolai
továbbtanulásuk
megalapozása,
a
tehetséggondozás és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével. A kollégiumi élet rendjének kialakításakor törekedtünk és folyamatosan törekszünk a diákönkormányzatiság gyakorlati érvényesítésére, a spontán egyéni kezdeményezések számára is igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat az intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a konszenzusosan normatív rend és fegyelem betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi iskolai felkészüléséhez, tehetségük fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz szükséges körülményeket. Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató, segítő munkája, a tanulók egymáshoz fűződő barátságos viszonya biztosítja, az eredményes tanuláshoz szükséges nyugodt, és kiegyensúlyozott légkört. Jelentős mértékű anyagi támogatással segítjük azokat a kollégistákat, akik jó tanulmányi eredményükkel, magatartásukkal, szociális helyzetükkel erre méltóvá válnak. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de lehetőség van a hétvégi bennmaradásra is. A tanulók intézményből való távozása, visszaérkezése a napi rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és dokumentált. A kötelező foglalkozások alóli felmentés tanulmányi eredménytől függő, vagy eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6 óra között minden tanulónk nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban 23 óráig engedélyezzük. Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét, a tapasztalatokat dokumentáljuk.
Következetes
pedagógiai
munkával
szoktatjuk
növendékeinket
a
környezetükkel szembeni igényességre, az értékek megőrzésére, társaik tiszteletére. Fontos számunkra, hogy kollégistáinkban kialakuljon és egy életre szólóan működjön a „Deákosidentitás” és szolidaritás.
14
A tanulócsoportok szervezésének alapelvei Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,2 fő. A tagintézményben 4 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszám: 28 fő. A csoportokat egy-egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül meghatározó jelentőséggel bírnak, mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók egyéni kérései, személyek kötődései, baráti kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők, mind a szobaközösségek állandóságára. A kollégiumi foglalkozások foglalkozási csoportokban, vagy egyénileg szervezhetők meg. Az egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok kialakítását. Itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős foglalkozások csoport - szerveződését is. A kollégium közössége tehát a fentiekből következően a formális és az egyéni közösségválasztás szerves hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális és marginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük. A kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Törvényi
kötelezettségünkből
fakadóan
a
tanulók
részére
felzárkóztató,
tehetség
kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb kollégiumi csoportonként heti 14 óránál, a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óránál. Általános pedagógiai alapelveink és célkitűzéseink megvalósításának színterei a kollégiumi foglalkozások.
15
Ezek a következők: Szilenciumi foglalkozások A szilenciumi foglalkozások alapvető feladata, hogy pedagógiailag ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelét, szükség szerint a felzárkóztatást. A szilenciumi foglalkozáson kötelezően részt kell vennie minden elsős tanulónak a tanév első félévében és minden kollégistának, akinek a legutolsó félévi illetve év végi átlageredménye 4,0 alatti vagy e fölött van ugyan, de csoportvezetője a havi értékelés alapján szükségesnek látta, hogy felügyelet mellett tanuljon. A szilenciumi foglalkozások időtartama 3 x 45 perc, 5 illetve 10 perces szünettel. A szilenciumi csoportokat az azonos iskolatípusba és osztályba járókból szervezzük úgy, hogy létszámuk közel azonos legyen. Átlaglétszámuk 26 fő. Csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások „A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában” meghatározott tematikus rend és óraszám alapján megszervezett foglalkozások. A kollégium tanulóit 10 + 4 tanulócsoportba szervezzük. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy lehetőség szerint azonos iskola illetve iskola típus azonos évfolyamába tartozó diákjai alkossák. Minden csoport élén egy csoportvezető tanár áll, aki köteles heti rendszerességgel ugyanabban az időben egy órás csoportfoglalkozást tartani. Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik, de a következő témákat is fel kell dolgozni: -
Tanulás
-
Énkép, önismeret, pályaorientáció
-
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra
-
Környezettudatosság
-
Testi-lelki egészség
-
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés
-
Hon- és népismeret. Fakultációs foglalkozások
A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok
16
által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag, pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek. A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a fakultációk megteremtik a felzárkóztatás és tehetséggondozás intenzív formáit, egyben új dimenziókat nyitnak a kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. Humán (alaptantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, jog- és állampolgári ismeretek), nyelvi (alaptantárgyai: angol, német), természettudományi (alaptantárgyai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, környezetés természetvédelem), informatikai és sakk fakultációk működnek az intézményben. A fakultációk választható kötelező foglalkozások. A fakultációkra való jelentkezés a tanév megkezdése előtt a szülő és a tanuló együttes nyilatkozatával írásban történik. A fakultációváltást ugyancsak kérelemre engedélyezzük. Egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket adó, felkészítő egyéni foglalkozások, illetve a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozások.
Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében
egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy egy kisebb csoport, szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelő - tanulói viszony személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen foglalkozások lehetőséget teremtenek a tanulói személyiségjegyek feltárására, azok intenzív továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével, problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival, de fontos terepe az egyéni foglalkozás a tanulás tanításának is. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból történő felzárkóztatást, vagy tehetséggondozást is. A tanulóval való közvetlen kapcsolat kialakításában a nevelőknek felelősségteljes, kezdeményező szerepet kell vállalni. A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások Ezek a csoportos foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez kötődnek, amelyek az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók pedagógiai felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi Házirend és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével
17
kapcsolatosak. Ezen tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására, fejlesztésére, elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési kultúrájuknak, munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen foglalkozások során valósul meg egy-egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos működésének irányítása, az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai felügyelet. A kollégiumi szabadidős foglalkozások A szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a
személyiségfejlesztés
részeként
kapcsolódik
a
felzárkóztatáshoz,
illetve
a
tehetséggondozáshoz. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni. a. A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben: -
zeneklub
-
videoklub
-
színház
-
könyvtár
-
mentálhigiénés programok
-
számítógépes programok
-
előadások
-
szakkörök
-
önképzés
-
sport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, testépítés, fitnesz, sakk, úszás) és játék
A tevékenységek szintjei: -
egyéni, kiscsoportos
-
tanulócsoport szintű
-
kollégiumi szintű
-
külső intézmény által szervezett
b. Hagyományaink -
megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról
-
elsős avató
18
-
fenyőfaállítás
-
karácsonyi vásár, teaház,
-
farsang
-
kollégiumi egészségnevelési napok
-
főzőverseny
-
Deák-napok
-
sportolóink, kiváló tanulóink köszöntése
-
kollégiumi ballagás
-
Deák- emléklap átadása kiváló kollégisták számára
-
Deák kollégiumos pólók tanulói megrendelése (önkéntes)
A kollégium múltja jogelődjei által meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra. Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak kiszélesítésében, hanem értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell, hogy megtörténjen.
A kollégiumi tehetséggondozás Intézményünket a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2009. 07. 01-én Tehetségpontként regisztrálta, amellyel a másfél évtizede folyó, elsősorban az intézményi fakultációs foglalkozások keretében megvalósuló tanulói tehetséggondozás érdekében kifejtett munkánkat is elismerték. (Kollégiumunkban 1 fő tehetségfejlesztő szakértő pedagógus szakvizsgával rendelkező pedagógus és további 1 fő, a tehetség témában 40 órás akkreditált továbbképzést végzett pedagógus látja el az egyes tehetségterületek feladatainak koordinálását és irányítását, a nevelőtestület tagjainak közreműködésével.) Két kiemelt stratégiai területen, a közismereti
tárgyak,
illetve
a
sport
területén
igyekszünk
szakmailag
korrekt
tehetségazonosító, tehetséggondozó, és tehetség-tanácsadó tevékenységet végezni. Intézményünk
magas
színvonalú
tehetséggondozó
szakmai
munkáját
a
Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte el 2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a Tehetségpontok országos hálózatának. „Mindenki tehetséges – valamiben.” - vallja Csermely Péter professzor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke. A kollégiumunkban zajló tehetségfejlesztés komplex program alapján valósul meg, melynek
19
elemei a következők:
A tehetséges gyermekek erős oldalának fejlesztése. (A képességek valamely területén (pl. matematika, angol, sakk, sport, művészetek) biztosítják az intenzív, gyors elmélyülést és előrehaladást.)
Egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése. (A tehetséggel összefüggő gyenge oldalon hiányosságot kell értenünk, melyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák – pszichológiai bázisú program.)
„Megelőzés” és „légkörjavítás”. (Célja a tehetségesek szociális kapcsolatainak fejlesztése, a motiváció, az önbizalom erősítése.)
Olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetséggondozást.
Intézményünk, mint akkreditált kiváló Tehetségpont a jövőben egy működő rendszer részeként, de az általunk kidolgozott alapokon nyugvó gyakorlat továbbfejlesztésével kívánja megvalósítani a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. Ehhez nagymértékű szakmai segítséget nyújt számunkra a Magyar Géniusz Tehetségprogram rendszere.
20
Felhasznált irodalom: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Minőségirányítási Programja A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Pedagógiai Programja A Magyar Köztársaság Alkotmánya Debreceni Református Kollégium - honlap
21
