Alkalmazás-szolgáltató központok (ASP) lehetséges mûködési modelljeinek elõzetes szakmai értékelése

Mûködési Modell Munkacsoport ASP mûködési modellek értékelése

Alkalmazás-szolgáltató központok (ASP) lehetséges mûködési modelljeinek elõzetes szakmai értékelése (Munkaközi verzió)

-Elsõ Magyar e-Közigazgatási Klaszter - Mûködési Modell Munkacsoport –

1/34


1

DOKUMENTUM CÉLJA .................................................................................................................................... 3

2

FÕBB ASP MÛKÖDÉSI MODELLEK ............................................................................................................... 3

3

4

2.1

ASP KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSA GESZTOR ÖNKORMÁNYZATOK BÁZISÁN ..........................................4

2.2

ASP KÖZPONTOK LÉTREHOZÁSA PIACI SZEREPLÕK ÁLTAL ..............................................................5

2.3

KÖZPONTI ALKALMAZÁSSZOLGÁLTATÓ SZERVEZET FELÁLLÍTÁSA ......................................................6

AZ ASP MÛKÖDÉSI MODELLEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................... 7

3.1

ASP KÖZPONTOK GESZTOR ÖNKORMÁNYZATOK BÁZISÁN ...............................................................7

3.2

ASP KÖZPONTOK MEGVALÓSÍTÁSI PIACI ALAPON ...........................................................................8

3.3

KÖZPONTI ALKALMAZÁSSZOLGÁLTATÓ SZERVEZET FELÁLLÍTÁSA ......................................................9

3.4

ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................11

JAVASOLT MÛKÖDÉSI MODELL ................................................................................................................. 11

4.1

PPP ALAPÚ MÛKÖDÉSI MODELL BEMUTATÁSA .............................................................................11

4.2

PPP ALAPÚ MÛKÖDÉSI MODELL ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................13

5

JAVASOLT TOVÁBBI ALAPVETÉSEK ......................................................................................................... 14

6

ELÕKÉSZÍTÉSI FELADATOK ........................................................................................................................ 15

1.

SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ASP MÛKÖDÉSI MODELLEK RÉSZLETES KVALITATÍV ÉRTÉKELÉSE .. 18

1

AZ ASP SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE ........................................................ 19

1.1

ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA, FELÁLLÍTÁSA..............................................................................19

1.2

ASP KÖZPONTOK MÛKÖDÉSE, SZOLGÁLTATÁSI SZINTEK BIZTOSÍTÁSA ............................................22

1.3

FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK ....................................................................................................25

1.4

ASP KÖZPONTOK FINANSZÍROZÁSA ...........................................................................................29

1.5

PIACI, GAZDASÁGI HATÁSOK ......................................................................................................33

2/34


1 Dokumentum célja Az e-Közigazgatás 2010 Programterv megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kiépítése átfogó programjához kapcsolódóan jelen dokumentum célja, hogy: -

Felvázolja az Alkalmazás-szolgáltató Központok fõbb megvalósítási lehetõségeit, mûködési modelljeit (ASP mûködési modellek)

-

Egységes szempontok szerint magasszinten értékelje a lehetséges mûködési modelleket

-

Javasolt alapvetéseket fogalmazzon meg a döntéshozók számára az ASP központok feladatával és mûködésével kapcsolatban az értékelés eredményei alapján

-

Javaslatot tegyen tevékenységeire.

az ASP központok

megvalósítását elõkészítõ projekt

fõbb

Jelen dokumentumnak nem célja a lehetséges ASP modellek részletes, megvalósíthatósági tanulmány szintû kidolgozása és értékelése, mivel egy ilyen tanulmány csak hosszabb mûszaki, gazdasági elõkészítõ és értékelõ tevékenység eredményeként állítható elõ. Ezen túl megjegyezzük, hogy jelen dokumentum elsõsorban a klaszter Mûködési Modell Munkacsoport vezetésének és a Klaszter Tanácsának álláspontját tükrözi, a teljes klaszter tagságával, illetve a többi munkacsoporttal történõ egyeztetést folyamatosan a munkatervekbe illeszkedõen végezzük.

2 Fõbb ASP mûködési modellek Az elmúlt idõszak közigazgatási és piaci szakmai egyeztetései, és az ezek során körvonalazódó szakmai elképzelések alapján jelen dokumentum az alábbi lehetséges ASP mûködési modelleket kívánja részletesebben megvizsgálni: -

ASP központok kialakítása és mûködtetése gesztor önkormányzatok bázisán

-

ASP központok kialakítása és mûködtetése piaci szereplõk által

-

Egy központi önkormányzati és kistérségi alkalmazás-portfólió és egy Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet kialakítása és mûködtetése

A fent felsorolt ASP mûködési modellek fõbb jellemzõit a következõ alábbi alfejezetek foglalják össze.

3/34


2.1 ASP központok létrehozása gesztor önkormányzatok bázisán A tisztán gesztor önkormányzat bázisán kialakítandó ASP központok magas szintû kapcsolatrendszerét és felelõsségi körét az alábbi ábra mutatja be: Gesztor önkormányzat Önkormányzat 1

Iratkezelõ rendszer szállító 1 Iratkezelõ rendszer szállító 2 Szakrendszer szállító 1 …

Kistérség 1 Kistérség 2 …

Államigazgatási rendszerek, Kormányzati szolgáltató központok

A tisztán gesztor önkormányzatok bázisán megvalósított ASP szolgáltató központok fõbb jellemzõi: -

Önkormányzatok együttmûködésére (Shared Services) alapuló, alapvetõen nem profitorientált mûködési modell

-

A szolgáltató Központok a gesztor önkormányzathoz kapcsolódóan, mint önálló szervezeti egységek jelennek meg

-

A szolgáltató központokba a társult önkormányzatok koncentrálhatják a már meglévõ IT erõforrásaikat (közös infrastruktúra). Az IT infrastruktúra a gesztor önkormányzat, illetve a társult önkormányzatok tulajdonában van.

-

A társult önkormányzatok áthelyezhetik a szolgáltató központba a meglévõ és az újonnan beszerzett alkalmazásaik alkalmazásüzemeltetési feladatait.

-

A gesztor önkormányzat üzemelteti az infrastruktúrát, alkalmazásokat, Service Desk szolgáltatást nyújt, mûködteti a szolgáltatásmenedzsment folyamatokat és ehhez biztosítja a szükséges emberi erõforrásokat is.

-

A Szolgáltató központok szerzõdéses kapcsolatban vannak a többi önkormányzattal, és szolgáltatási díj ellenében SLA alapú szolgáltatásokat nyújtanak a többi önkormányzatnak.

-

A Szolgáltató központok áttételesen, vagy közvetlenül SLA alapú szerzõdéses kapcsolatban vannak az üzemeltetett alkalmazások szállítóival a Szolgáltató Központ által nem nyújtott (pl. bugfix, alkalmazásfejlesztés) szolgáltatások biztosítása érdekében.

4/34


2.2 ASP központok létrehozása piaci szereplõk által A tisztán piaci alapon kialakítandó ASP központok magas szintû kapcsolatrendszerét és felelõsségi körét az alábbi ábra mutatja be: Piaci ASP szolgáltató Önkormányzat 1


Kistérség 1 Kistérség 2 …

Államigazgatási rendszerek, Kormányzati szolgáltató központok

A tisztán piaci alapon megvalósított ASP szolgáltató központok fõbb jellemzõi: -

Tisztán piaci, outsourcing alapú, profitorientált mûködési modell

-

Az Outsourcing Partner az önkormányzatoktól független piaci szereplõ

-

Tiszta outsourcing megoldás esetén az Outsourcing Partnerek saját tulajdonú IT infrastruktúrán nyújtják szolgáltatásaikat a velük szerzõdött önkormányzatoknak.

-

Az önkormányzatok a meglévõ rendszereiket és infrastruktúrájukat akár értékesíthetik, illetve esetleg bérbe adhatják az Outsourcing Partnernek

-

Az önkormányzatok átadhatják az Outsourcing Partnernek a meglévõ és az újonnan beszerzett alkalmazásaik alkalmazásüzemeltetési feladatait.

-

Az Outsourcing Partner üzemelteti az infrastruktúrát, alkalmazásokat, Service Desk szolgáltatást nyújt, mûködteti a szolgáltatásmenedzsment folyamatokat és ehhez biztosítja a szükséges emberi erõforrásokat is.

-

Az Outsourcing Partnerek szerzõdéses kapcsolatban állnak az önkormányzatokkal, és szolgáltatási díj ellenében SLA alapú szolgáltatásokat nyújtanak nekik.

-

Az Outsourcing Partnerek áttételesen, vagy közvetlenül SLA alapú szerzõdéses kapcsolatban vannak az üzemeltetett alkalmazások szállítóival az Outsourcing Partner által nem nyújtott (pl. bugfix, alkalmazásfejlesztés) szolgáltatások biztosítása érdekében.

5/34


2.3 Központi alkalmazásszolgáltató szervezet felállítása A Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet magas szintû kapcsolatrendszerét és felelõsségi körét az alábbi ábra mutatja be: Központi közigazgatás

Központi szolgáltató Államigazgatási rendszerek, Kormányzati szolgáltató központok

Önkormányzat

Központilag kiválasztott rendszerszállítói kör

Kistérség 1

Kistérség 2

A központi alkalmazásszolgáltató szervezet kialakítására épülõ modell fõbb jellemzõi: -

Központi beavatkozás alapú modell

-

A központi közigazgatás egy szállítói kör által fejlesztett alkalmazás csomagot választ ki és ezt terjeszti ki minden önkormányzatra, illetve kistérségre

-

Az önkormányzatok kötelesek a központi alkalmazásportfoliót bevezetni és használni

-

A kiválasztott alkalmazáscsomag üzemeltetésére a központi közigazgatás egy Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezetet állít fel, illetve választ ki.

-

A kiválasztott alkalmazáscsomagot a Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet a saját, központilag felépített infrastruktúráján üzemelteti.

-

A nyújtott szolgáltatások színvonaláért a Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet a központi közigazgatásnak felel, SLA megállapodás a központi közigazgatás, mint finanszírozó és a Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet között van.

-

A Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezetnek az önkormányzatok felé közvetlen szolgáltatási felelõsség nincs.

-

A Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet közvetlen SLA alapú szerzõdéses kapcsolatban van a kiválasztott alkalmazások szállítói körével a Központi Alkalmazásszolgáltató Szervezet által nem nyújtott (pl. bugfix, alkalmazásfejlesztés) szolgáltatások biztosítása érdekében.

közigazgatás

által

kiválasztott

Az ASP mûködési modelleknek természetesen számos más koncepció szerinti kialakítására is van lehetõség (különbözõ vegyes megoldások létezhetnek), ezek kidolgozása azonban nem célja jelen dokumentumnak. A dokumentum a tisztán önkormányzati, piaci és központi megoldásokat, modelleket értékeli és ez alapján fogalmaz meg javaslatokat a megvalósítandó mûködési modellel kapcsolatban. 6/34


3 Az ASP mûködési modellek értékelése Jelen fejezet célja a korábban bemutatott ASP mûködési modellek értékelése egységes struktúrában az alábbi egységes szempontrendszer szerint: 1. ASP központok kialakítása, felállítása 2. ASP központok mûködése, szolgáltatási szintek biztosítása 3. Felhasználói szempontok 4. ASP központok finanszírozása 5. Piaci, gazdasági hatások Az alábbi táblázatok a ASP modellek fenti szempontok szerinti részletes kvalitatív értékelésének eredményeit foglalják össze. A táblázatok a fenti szempontrendszer sorszámozásának megfelelõ sorrendben tartalmazzák az egyes modellek felsorolt szempontok szerinti értékelésének fõbb megállapításait. Az ASP modellek részletes kvalitatív értékelését jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza.

3.1 ASP központok gesztor önkormányzatok bázisán ASP központok gesztor önkormányzatok bázisán

Elõnyök / Lehetõségek

Hátrányok / Kockázatok

1. A modell erõs központi kontroll mellett, szállító és megoldás-független módon, a korábbi GVOP fejlesztések eredményeire támaszkodva, a meglévõ alkalmazásokat is figyelembe véve és integrálva valósítható meg.

1. Kizárólag közigazgatási megvalósítás esetén kevésbé érvényesülnének a költséghatékonysági szempontok.

2. Az SLA alapú szolgáltatásnyújtás helyi szinten ellenõrizhetõ és számonkérhetõ.

2. Magas szolgáltatási szintek elérése több idõt vesz igénybe a piaci modellhez képest.

A szolgáltató központ mûködése közvetlenül felügyelhetõ a társult önkormányzatok által.

3. A szolgáltatások helyi szinten a felhasználói igényekhez igazíthatóak, testreszabhatóak. Az önkormányzatok az igényeiknek leginkább megfelelõbb alkalmazásportfoliót alakíthatnak ki, ami biztosítja a piaci versenyt és a rendszerek folyamatos továbbfejlesztését is.

7/34

A hatékony szolgáltatásnyújtás kényszere a tisztán kizárólag közigazgatási szolgáltató esetében nem állna fenn. 3. Az alkalmazások közti interoperabilitás megvalósítása központi szabályozást és esetlegesen a rendszerek interoperabilitás szempontjából történõ tanúsítását teszi szükségessé, ami viszont a Támogatási Szerzõdésben foglalt kényszer miatt biztosítható.




4. Érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok, a mûködtetési, beruházási és alkalmazás továbbfejlesztési költségek megoszlanak a társult önkormányzatok között

4. A nem homogén alkalmazásportfolióból adódóan a méretgazdaságossági szempontok kevésbé érvényesülnek. A hatékony üzemeltetés piaci kényszere alacsonyabb a tiszta piaci modellnél, de jóval magasabb a központi megoldásnál.

Az önkormányzatok közvetlenül felügyelhetik a szolgáltató központ gazdálkodását. A központi támogatásból adódóan az önkormányzatok támogatást kaphatnak az IT beruházásaikhoz.

A késõbbi üzemeltetés során az önkormányzatok piaci áron kénytelenek megvenni a szolgáltatásokat.

5. Érvényesülnek a piaci mechanizmusok, amelyek által új munkahelyek jöhetnek létre, illetve nem szûnnek meg meglévõk. Biztosítható a szolgáltatások folyamatos, piaci verseny alapú továbbfejlesztése.

3.2 ASP központok megvalósítási piaci alapon Elõnyök / Lehetõségek ASP központok piaci alapon

1. Piaci környezetben a kialakítás költséghatékonysági szempontjai jobban érvényesülnek. A modell szállító és megoldás-független módon, a korábbi GVOP fejlesztések eredményeire támaszkodva, a meglévõ alkalmazásokat is figyelembe véve és integrálva valósítható meg.

Hátrányok / Kockázatok 1. Piaci finanszírozás esetén a beruházási kockázatok miatt a modell várhatóan lassabban valósulna meg, illetve lassabban terjedne el. Mivel a modell meglévõ szolgáltatókra épít, nehezebben alakítható ki országosan egységes szolgáltatási modell A megvalósítás központi kontrollja kevésbé érvényesíthetõ.

2. A szolgáltatási szintek betartásának kontrollja lokálisan gyakorolható.

2. A szolgáltatások központi kontrollja kevésbé érvényesíthetõ.

Piaci tapasztalatokból kifolyólag kezdetektõl magas szolgáltatási színvonal biztosítható

Az önkormányzatok nem tudják közvetlenül felügyelni a szolgáltató szervezetek gazdálkodását.

A profitorientált mûködésbõl adódóan a szolgáltatási szintek betartása kiemelt hangsúlyt kap. Piaci kényszer hat az egységes és korszerû üzemeltetési és biztonsági szabványok betartása érdekében.

A teljesítményorientáltság és ügyintézés támogatás fókusz helyett elsõsorban a profitorientáltság érvényesül.

8/34




3. A szolgáltatások helyi szinten a felhasználói igényekhez igazíthatóak, testreszabhatóak, az önkormányzatok az igényeiknek leginkább megfelelõbb alkalmazásportfoliót alakíthatnak ki, ami biztosítja a piaci versenyt és a rendszerek folyamatos továbbfejlesztését is.

3. Az alkalmazások közti interoperabilitás megvalósítása nem triviális, ez központi szabályozást és esetlegesen a rendszerek interoperabilitás szempontjából történõ tanúsítását teszi szükségessé.

4. Az esetlegesen már meglévõ piaci ügyfelekbõl adódóan azonnal érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok.

4. Az önkormányzatok nem tudják közvetlenül felügyelni és kontrollálni a piaci szolgáltató gazdálkodását.

A mûködtetési, beruházási és alkalmazás továbbfejlesztési költségek megoszlanak a társult önkormányzatok között. A profitorientált mûködés a közigazgatási modellnél hatékonyabb gazdálkodást követel meg. A szolgáltató a piaci áraknál alacsonyabb partneri áron tud beszerezni IT erõforrásokat.

A nem homogén alkalmazásportfolióból adódóan a méretgazdaságossági szempontok kevésbé érvényesülnek a központi megoldáshoz képest. Az alacsonyabb beszerzési árakból származó elõnyöket a szolgáltató nem feltétlenül gyûrûzteti tovább az önkormányzatok felé

5. Érvényesülnek a piaci mechanizmusok, amelyek által új munkahelyek jöhetnek létre, nem szûnnek meg létezõk és biztosítható a szolgáltatások folyamatos, piaci verseny alapú továbbfejlesztése.

3.3 Központi alkalmazásszolgáltató szervezet felállítása Elõnyök / Lehetõségek Központi megoldás

1. A központi finanszírozás és központi irányítás miatt a központi szolgáltató szervezet felállítása során erõs központi kontroll gyakorolható. A központosítás miatt egységes, szabványos központi szolgáltatási módszertan és keretrendszer alakítható ki.

Hátrányok / Kockázatok 1. A megoldás bevezetéséhez meg kell vásárolni és tovább kell fejleszteni a központi alkalmazásportfoliót, és azt be kell vezeti az önkormányzatoknál amelyek nagy számossága miatt nehezebb az implementáció kontrollálása, nagyobb a megvalósítás idõigénye és a kockázata is. A meglévõ alkalmazások (pl. pénzügyi rendszerek) teljes kiváltása nem várható, a helyi rendszerek központi rendszerekkel való integrálása, illetve a kiváltott rendszerek adatainak központi rendszerbe migrálása gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

9/34




2. A központi megoldást üzemeltetõ és támogató szervezet esetében erõs központi kontroll valósítható meg és biztosítható az egységes üzemeltetési és biztonsági szabványok betartatása.

2. Központi finanszírozás és mûködtetés esetén a közvetlen kontroll és a piaci kényszer hiányában a szolgáltatást nyújtónak nincs közvetlen érdekeltsége a szolgáltatási szintek önkormányzatok felé történõ betartásában. A szolgáltató szervezet önkormányzatok felé történõ közvetlen elszámoltatása szinte kivitelezhetetlen.

3. A központi megoldás esetén a központi alkalmazások közötti interoperabilitás triviálisan megvalósítható.

3. A központi alkalmazásportfolió bevezetése figyelmen kívül hagyja az önkormányzatok aktuális mûködését, alkalmazásportfolióját, a lokális ügyféligények kielégítésének követelményét. Csak korlátozott testreszabhatóság valósítható meg, a rendszerek folyamatos és helyi igényeknek megfelelõ továbbfejlesztése nem biztosított.

4. Kizárólag az önkormányzati ügyfeleket vizsgálva itt érvényesülhetnének leginkább a méretgazdaságosságból adódó elõnyök.

4. A monopolhelyzetbõl és a közigazgatási megvalósításból adódóan a gazdaságossági szempontok a mûködtetés során várhatóan kevésbé érvényesülnek, így a méretgazdaságosságból adódó elõnyök elveszhetnek. A szolgáltató központ gazdálkodását központilag kell felügyelni. A központi szolgáltató monopol helyzetébõl és központi finanszírozásából adódóan nem feltétlenül törekszik a beruházási illetve fejlesztési költségek alacsonyan tartására. Az állam kiszolgáltatottá válik az alkalmazások fejlesztõi felé. A szolgáltatásokat kizárólag központi forrásokból kell finanszírozni.

10/34



Hátrányok / Kockázatok 5. Monopol piaci helyzet alakul ki. A piaci verseny megszûnésével az önkormányzati szolgáltatások folyamatos fejlesztése csak mesterségesen, állami beavatkozással és piaci ár fölött biztosítható. Számos önkormányzati piacon jelen lévõ informatikai KKV kerülne felszámolásra, illetve számos munkahely szûnne meg.

3.4 Összegzés Az áttekintõ szakmai értékelés eredményeit figyelembe véve a Klaszter Tanács és a Mûködési Modell Munkacsoport vezetése a lehetséges ASP mûködési modellek közül a tiszta modellek helyett a gesztor önkormányzatok bázisán és a piaci alapon szervezõdõ ASP mûködési modellek kombinációjának megvalósítását javasolja. A javasolt modell fõbb jellemzõit, esetleges elõnyeit és hátrányait jelen dokumentum 4. fejezete ismerteti A Központi Alkalmazásszolgáltató Központ felállítását a felsorolt hátrányok, kockázatok és kivitelezési nehézségek miatt a Klaszter Tanács és a Mûködési Modell Munkacsoport vezetése nem javasolja.

4 Javasolt mûködési modell 4.1 PPP alapú mûködési modell bemutatása A tisztán önkormányzati, piaci vagy központi ASP modellek értékelése alapján a Klaszter Tanács és a Mûködési Modell Munkacsoport vezetése az alábbi kapcsolatrendszerrel és felelõsségi körökkel rendelkezõ, közigazgatási és piaci szereplõk együttmûködésére (PPP) alapuló ASP mûködési modell megvalósítását javasolja:

11/34


Gesztor önkormányzat

Önkormányzat

Külsõ ASP szolgáltató

Kistérség 1 Kistérség 2


Államigazgatási rendszerek

A PPP alapon megvalósított ASP szolgáltató központok fõbb jellemzõi: Önkormányzatok együttmûködésére (Shared Services), valamint a gesztor önkormányzatok és piaci szereplõk együttmûködésére alapuló mûködési modell -

A Szolgáltató Központok felállításához alapvetõen két szervezet felállítása szükséges: 1.

Tulajdonos szervezet: A gesztor önkormányzat irányítása alatt biztosítja a Szolgáltató Központ mûködéséhez szükséges IT erõforrásokat, megbízza és ellenõrzi az Üzemeltetõ szervezet tevékenységét és gazdálkodását

2.

Üzemeltetõ szervezet: A piaci partner irányítása alatt közremûködik a szolgáltató központ felállításában, biztosítja a felállításhoz és mûködtetéshez szükséges szervezetet és emberi erõforrásokat, üzemelteti a Tulajdonos Szervezet által biztosított infrastruktúrát.

-

A két szervezet által felállított és mûködtetett Szolgáltató Központokba a társult önkormányzatok koncentrálhatják a már meglévõ IT erõforrásaikat (közös infrastruktúra). Az IT infrastruktúra a gesztor önkormányzat, illetve a társult önkormányzatok tulajdonában marad.

-

A társult önkormányzatok áthelyezhetik a szolgáltató központba a meglévõ és az újonnan beszerzett alkalmazásaik alkalmazásüzemeltetési feladatait.

-

A piaci partner üzemelteti az infrastruktúrát, alkalmazásokat, Service Desk szolgáltatást nyújt, mûködteti a szolgáltatásmenedzsment folyamatokat és ehhez biztosítja a szükséges emberi erõforrásokat is.

-

A Szolgáltató Központok szerzõdéses kapcsolatban vannak a többi önkormányzattal, és szolgáltatási díj ellenében SLA alapú szolgáltatásokat nyújtanak a többi önkormányzatnak.

-

A Szolgáltató Központok áttételesen, vagy közvetlenül SLA alapú szerzõdéses kapcsolatban vannak az üzemeltetett alkalmazások szállítóival a Szolgáltató Központ által nem nyújtott (pl. bugfix, alkalmazásfejlesztés) szolgáltatások biztosítása érdekében.

A PPP alapú mûködési modell javasolt szervezeti, mûködési keretének és irányítási rendszerének kidolgozásához természetesen további elemzésre van szüksége, jelen fejezet célja csak egy lehetséges PPP modell felvázolása volt.

12/34


4.2 PPP alapú mûködési modell értékelése Az alábbi táblázat a 3. fejezetben bemutatott értékelési szempontrendszer alapján ismerteti a PPP alapú ASP szolgáltatási modell fõbb elõnyeit, lehetõségeit és hátrányait, kockázatait.

ASP központok gesztor önkormányzatok bázisán



1. A modell erõs központi kontroll mellett, szállító és megoldás-független módon, a korábbi GVOP fejlesztések eredményeire támaszkodva, a meglévõ alkalmazásokat is figyelembe véve és integrálva valósítható meg.

1. Az önkormányzatok és piaci szereplõk együttmûködését szigorúan szabályozni kell, hogy érvényesülhessen a tiszta modellek elõnyei és kiküszöbölhetõek legyenek azok hátrányai.

A piaci szereplõk közremûködése és beruházásokban való részesedése miatt érvényesülnének a költséghatékonysági szempontok. A központi források biztosítása a tiszta modelleknél gyorsabban megvalósítható 2. Az SLA alapú szolgáltatásnyújtás helyi szinten ellenõrizhetõ és számonkérhetõ. A piaci szereplõ jelenléte miatt kezdetektõl biztosítható az egységes és korszerû üzemeltetési és biztonsági szabványok és szolgáltatási szintek betartása .

2. A piaci szolgáltató esetében fennáll a veszélye a túlzott profitorientáltságra való törekvésnek, azonban ez az önkormányzatok felügyelete miatt kézben tartható.

A szolgáltató központ mûködése közvetlenül felügyelhetõ a társult önkormányzatok által. 3. A szolgáltatások helyi szinten a felhasználói igényekhez igazíthatóak, testreszabhatóak. Az önkormányzatok az igényeiknek leginkább megfelelõbb alkalmazásportfoliót alakíthatnak ki, ami biztosítja a piaci versenyt és a rendszerek folyamatos továbbfejlesztését is.

13/34

3. Az alkalmazások közti interoperabilitás megvalósítása központi szabályozást és esetlegesen a rendszerek interoperabilitás szempontjából történõ tanúsítását teszi szükségessé, ami viszont a Támogatási Szerzõdésben foglalt kényszer miatt biztosítható.




4. Érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok, a mûködtetési, beruházási és alkalmazás továbbfejlesztési költségek megoszlanak a társult önkormányzatok között

4. A nem homogén alkalmazásportfolióból adódóan a méretgazdaságossági szempontok kevésbé érvényesülnek.

Az önkormányzatok közvetlenül felügyelhetik a szolgáltató központ gazdálkodását. A központi támogatásból adódóan az önkormányzatok támogatást kaphatnak az IT beruházásaikhoz. A piaci partner profitorientált mûködése a tisztán közigazgatási modellnél hatékonyabb gazdálkodást követel meg. Piaci szolgáltatóknak megfelelõ tapasztalata van a külsõ szállítókkal szembeni érdekérvényesítésben. 5. Érvényesülnek a piaci mechanizmusok, amelyek által új munkahelyek jöhetnek létre, illetve nem szûnnek meg meglévõk. Biztosítható a szolgáltatások folyamatos, piaci verseny alapú továbbfejlesztése.

5 Javasolt további alapvetések Az áttekintõ szakmai értékelés alapján a kiválasztandó konkrét ASP modelltõl függetlenül a Mûködési Modell Munkacsoport vezetése az ASP központok felállítása során az alábbi alapelvek figyelembevételét javasolja: - Alkalmazások kiválasztása lokális hatáskörben: Az önkormányzatoknak és kistérségeknek maradjon meg a joga és lehetõsége, hogy az igényeiknek és lehetõségeiknek leginkább megfelelõ alkalmazásokat szerezzék be, természetesen közbeszerzési eljárás keretében. A kiválasztott alkalmazások átadhatóak üzemeltetésre a szolgáltató központoknak. -

Szállítófüggetlenség: A magyar piacon egyik szállító sem rendelkezik akkora kapacitással, hogy ellássa a teljes magyar önkormányzati piacot önkormányzati alkalmazásokkal. A szolgáltató központokat úgy célszerû felépíteni, hogy azok bármely meglévõ, vagy új szállító alkalmazását képes legyen befogadni, és azok üzemeltetését, támogatását képes legyen ellátni.

14/34


-

Helyi döntés alapú csatlakozás: Az önkormányzatok rendszereik esetében) célszerû biztosítani azt a dönthessenek arról, hogy az elvárt szolgáltatási szint mely alkalmazásokat kívánják helyileg üzemeltetni, támogatását kívánják átadni szolgáltató központoknak.

számára (legalább a meglévõ lehetõséget, hogy szabadon követelmények függvényében, és melyek üzemeltetését és

-

Elosztott hardver infrastruktúra: Az üzemeltetésre átadott alkalmazások esetében sem célszerû az önkormányzati hardver erõforrások teljes központosítása, várhatóan célszerû lesz egyes erõforrásokat helyileg az önkormányzatoknál elhelyezni, de központilag üzemeltetni, adminisztrálni.

-

Üzemeltetési felelõsségek megosztása: Nem célszerû a teljes IT infrastruktúra üzemeltetési felelõsség áthelyezése az önkormányzatoktól a szolgáltató központokhoz, elképzelhetõ, hogy a lokális hálózat és desktopok támogatása lokálisan hatékonyabban megoldható, és az alapvetõ alkalmazásokkal kapcsolatos hibabehatárolási és hibaelhárítási tevékenységeket is célszerû lehet lokális szinten megtartani.

-

Meglévõ IT személyzet megtartása: Az elõzõ ponttal összhangban az önkormányzatok meglévõ IT személyzetét várhatóan továbbra is fenn kell tartani a helyi felelõsségi körbe tartozó szolgáltatások biztosítása érdekében.

6 Elõkészítési feladatok Jelen felezet célja, hogy a korábbiakban felsorolt alapvetések figyelembe vételével felsorolja azon fõbb szakmai elõkészítõ feladatokat, amelyeket a Mûködési Modell Munkacsoport megítélése szerint a preferált ASP szolgáltatási modell kiválasztását követõen a megvalósítás szakmai elõkészítõinek el kell végezni: -

Szolgáltatáskatalógus tervezet összeállítása: Az ASP központok által nyújtandó operatív üzemeltetési (karbantartás, hibaelhárítás, változáskezelés, problémamenedzsment, service desk stb.) és professzionális szolgáltatások (tanácsadás, integráció, oktatás stb.) feltérképezése, leírása, szolgáltatások hatókörének és felelõseinek meghatározása.

-

Szolgáltatási szint követelmények meghatározása: Az ASP központ által nyújtandó szolgáltatásokhoz szolgáltatási szint követelmények rendelése, amelyek betartásával az önkormányzatok számára megfelelõ szolgáltatási színvonalon biztosíthatóak az üzemeltetési és professzionális szolgáltatások.

-

Piacfelmérés: A tervezett szolgáltatások alapján felmérés készítése az önkormányzatok szolgáltató központokhoz való csatlakozási szándékáról és annak preferált feltételeirõl.

-

Infrastruktúra és erõforrás allokációs javaslat kidolgozása: A várható piaci kereslet, a tervezett szolgáltatások és azok szolgáltatási szint paraméterei függvényében azon 15/34


infrastrukturális és erõforrás követelmények meghatározása, amelyekre a szolgáltató központok mûködtetéséhez szükség van. -

GVOP pályázatok keretében megvalósult beruházások felmérése: A korábbi GVOP projektek keretében megvalósult IT beruházások felmérése és értékelése abból a szempontból, hogy ezekre építve hatékonyabban .és olcsóbban építhetõek-e ki a szolgáltató központok

-

Üzleti modell(ek) készítése: A várható kereslet, az infrastrukturális és humán erõforrás szükségletek figyelembe vételével üzleti modell készítése a kiválasztott ASP modellek kialakítására, mûködtetésére és hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatára.

-

Árazási modell(ek) készítése: A keresleti jellemzõk és az üzleti modell készítés eredményei alapján árazási és elszámolási modell kidolgozása a különbözõ típusú, méretû önkormányzatoknál / kistérségeknél jelentkezõ, várható szolgáltatási díjak meghatározására.

-

A szolgáltatási modell felülvizsgálata: Az árazási és üzleti modellezés eredményei alapján az ASP modell mûködõképességének, fenntarthatóságának ellenõrzése, szükség esetén a szolgáltatási modell átdolgozása.

-

Szolgáltatásmenedzsment ajánlások kidolgozása: A szolgáltatási modell ellenõrzését és jóváhagyását követõen központi követelmények, ajánlások megfogalmazása a szolgáltató központok felállítására és mûködtetésére vonatkozóan: o

Szolgáltatáskatalógus követelmények és ajánlások

o

Szolgáltatási szint megállapodás követelmények és ajánlások

o

PPP szervezeti, mûködési és együttmûködési követelmények és ajánlások

o

Szolgáltató központ infrastruktúra és erõforrás tervezési követelmények és ajánlások

o

Szolgáltató Központ üzleti modell kidolgozási elõírások és ajánlások

o

Alkalmazás szállítók és szolgáltató központ között kötendõ alvállalkozói szerzõdés követelmények és ajánlások

o

Alkalmazásokkal szemben támasztott interoperabilitási követelmények és ajánlások

o

Service Support folyamat követelmények és ajánlások

o

Service Delivery folyamat követelmények és ajánlások

o

Alkalmazások üzemeltetésbe való átvételére vonatkozó követelmények és ajánlások

16/34


A tevékenységek rövid ismertetésébõl is látható, hogy az ASP-központok felállítását a sikeres bevezetés érdekében komoly szakmai elõkészítõ és egyeztetõ munkának kell megelõznie. A Mûködési Modell Munkacsoport ezúton is fel szeretné ajánlani, hogy az ASP központok sikeres felállítása érdekében közremûködik a közigazgatás szereplõivel a fenti tevékenységek végrehajtásában.

17/34


1. számú melléklet: Az ASP mûködési modellek részletes kvalitatív értékelése

18/34


1 Az ASP szolgáltatási modellek részletes értékelése Az alábbi táblázatok a 3. fejezetben ismertetett szempontrendszernek megfelelõen mutatják be az egyes ASP szolgáltatási modellek elõnyeit, hátrányait és a bennük rejlõ lehetõségeket és kockázatokat.

1.1 ASP központok kialakítása, felállítása Szempont

Elõny / hátrány

ASP központ(ok) kialakítása és mûködtetése: Piaci szereplõk által

Gesztor önkormányzatok bázisán

19/34

Központi megoldással


Szempont

ASP központok kialakítása

Elõny / hátrány Elõny / Lehetõség

ASP központ(ok) kialakítása és mûködtetése: Gesztor önkormányzatok bázisán - Kialakítás hatóköre: Szolgáltató központok közigazgatás hatókörén belül, belsõ szabályozással is kialakíthatók

Piaci szereplõk által


- Hatékonyság: Piaci környezetben a kialakítás költséghatékonysági szempontjai jobban érvényesülnek

- Kontroll: A központi finanszírozás és központi irányítás miatt a kialakítás során erõs központi kontroll gyakorolható.

- Szolgáltatás igénybevétele: Az alkalmazások üzemeltetésbe való átadásához / átvételéhez nem szükséges közbeszerzési eljárást lebonyolítani.

- Szabványosság: Egységes, központi szolgáltatási módszertan alakítható ki

- Szabványosság: Egységes szolgáltatási módszertan és keretrendszer alakítható ki (nem kell alkalmazkodni esetleges meglévõ korlátokhoz) - Kontroll: A támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek miatt, minden egyes pályázónál folyamatos pénzügyi és szakmai kontroll biztosítható. - Meglévõ alkalmazások figyelembe vétele: Aktuálisan használt alkalmazások a központok felállítását követõen azonnal átvehetõek üzemeltetésre - Korábbi eredmények figyelembe vétele: Képes építeni a korábbi GVOP pályázatok és önkormányzati beruházások eredményeire - Migráció: A meglévõ alkalmazások üzemeltetésbe való átvételének biztosításával nincs szükség migráció végrehajtására. Egyes alkalmazások kiváltása esetén a migráció egyedileg kezelhetõ. - Integrálhatóság: Az újonnan beszerzett

- Kontroll: Pályázati finanszírozás esetén a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek miatt, minden egyes pályázónál folyamatos pénzügyi és szakmai kontroll biztosítható. - Meglévõ alkalmazások figyelembe vétele: Aktuálisan használt alkalmazások a központok felállítását követõen azonnal átvehetõek üzemeltetésre - Korábbi eredmények figyelembe vétele: Képes építeni a korábbi GVOP pályázatok és önkormányzati beruházások eredményeire - Migráció: A meglévõ alkalmazások üzemeltetésbe való átvételének 20/34 biztosításával nincs szükség migráció végrehajtására. Egyes alkalmazások kiváltása esetén a migráció egyedileg kezelhetõ.


Szempont

Elõny / hátrány Hátrány / Kockázat

ASP központ(ok) kialakítása és mûködtetése: Gesztor önkormányzatok bázisán



- Kötelezõ / opcionális csatlakozás: Az önkormányzatoknak nem kötelezõ a csatlakozás, a modell sikeressége az önkormányzatok által érzékelt elõnyöktõl / hátrányoktól függenek.

- Kötelezõ / opcionális csatlakozás: Az önkormányzatoknak nem kötelezõ a csatlakozás, a modell sikeressége az önkormányzatok által érzékelt elõnyöktõl / hátrányoktól függenek.

- Kontroll: A önkormányzatoknál történõ egyedi bevezetések számossága miatt nehezebb az implementáció kontrollja.

- Idõszükséglet: A központok felállításához szükséges beruházások megvalósítása a közbeszerzések miatt hosszadalmas, valamint a központok felállításához szükséges kellõen képzett szakemberek felvétele és betanítása hosszadalmas

- Idõszükséglet: Saját finanszírozás esetén a megoldás fokozatos kialakítása és elterjedése várható, a modell a többi megoldáshoz képest lassabban terjeszthetõ ki az önkormányzatok nagy tömegére

- Hatékonyság: Megfelelõ gyakorlati tapasztalatok és ismeretek hiányában a megvalósítása lassabb és kockázatosabb a piaci megoldásnál - Érdekellentétek: Érdekellentétek merülhetnek fel önkormányzatok között, amik hátráltathatják a megvalósítás sikerét.

- Kontroll: Saját forrásból történõ megvalósítás esetén nem gyakorolható központi kontroll - Szabványosság: Esetleges gyengébb központi kontroll miatt nem egységes szolgáltatási módszertan szerint kerülnek a központok kialakításra - Szolgáltatás igénybevétele: A kialakított szabályozás függvényében az alkalmazások üzemeltetésbe való átadásához / átvételéhez közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani, ami a szolgáltató központok területi jellege miatt problémákat vethet fel.

21/34

- Alkalmazásba vehetõség: Az alkalmazásba vételhez nem elég a szolgáltató központ kiépítése, a központi alkalmazásportfolió közbeszerzés keretében történõ kiválasztására és várhatóan továbbfejlesztésére is szükség van, mivel a már meglévõ alkalmazások nem adhatóak át teljeskörûen egy az egyben üzemeltetésre. - Teljeskörûség: Teljeskörû, minden területet lefedõ, központi alkalmazásportfolió kialakítása nehezen elképzelhetõ az önkormányzatok sokszínûségébõl fakadóan. A központi alkalmazásportfoliónak nem csak az ügyintézési, hanem a háttér funkciókat (pl. pénzügy, HR) is le kellene fednie, hogy ne kelljen lokális megoldásokkal integrálni azt. - Megvalósítási kockázat: A kialakításhoz szükséges projekt mérete és komplexitása jelentõs kockázatot hordoz. - Fokozatosság: A központi megoldások egy-egy önkormányzathoz való egyszerre történõ bevezetése rövid idõre akár teljesen mûködésképtelenné teheti az önkormányzatokat. Fokozatos bevezetés esetén pedig nem biztosított a bevezetett új megoldások régi alkalmazásokkal való integrációja.


1.2

ASP központok mûködése, szolgáltatási szintek biztosítása

Szempont

Elõny / hátrány



22/34



Szempont

ASP központok, mûködése, szolgáltatási szintek biztosítása





- Lokális kontroll: Szolgáltatási szint megállapodásokat közvetlenül az önkormányzatok kötik a szolgáltató központokkal, így szolgáltatási szintek biztosítása közvetlenül az önkormányzatok által ellenõrizhetõ.

- Lokális kontroll: Szolgáltatási szint megállapodásokat közvetlenül az önkormányzatok kötik a szolgáltató központokkal, így szolgáltatási szintek biztosítása közvetlenül az önkormányzatok által ellenõrizhetõ.

- Központi kontroll: A központi megoldást üzemeltetõ és támogató szervezet esetében erõs központi kontroll valósítható meg

- Mérhetõség, elszámoltathatóság: Regionális / területi szintbõl és az önkormányzatokkal kötött közvetlen szerzõdéses kapcsolatból adódóan önkormányzati szinten (ügyfelenként) mérhetõ, jelenthetõ és elszámolható a szolgáltatási szintek betartása

- Mérhetõség, elszámoltathatóság: Regionális / területi szintbõl és az önkormányzatokkal kötött közvetlen szerzõdéses kapcsolatból adódóan önkormányzati szinten (ügyfelenként) mérhetõ, jelenthetõ és elszámolható a szolgáltatási szintek betartása

- Szabványosság: Biztosítható az egységes és korszerû üzemeltetési és biztonsági szabványok betartatása


- Felügyelet: Az ASP központok mûködését a gesztor önkormányzat, illetve a társuló önkormányzatok is felügyelhetik, így érvényesíthetõ a szolgáltató központok önkormányzatok általi közvetlen felügyelete is az SLAkon túl is.

- Szolgáltatás kezdeti színvonala: A piaci tapasztalatokra támaszkodva a szolgáltató központok a kezdetektõl magas szolgáltatási szintet képesek biztosítani.

- Teljesítményorientáltság: Az önkormányzati szolgáltató központok a profitorientáltság helyett a felügyelõ önkormányzatok számára magas színvonalú szolgáltatások biztosítására koncentrálnának (vevõ oldali mûködés)

- Szolgáltatási kötelezettségek betartása: A piaci érdekeltség és nyereség-orientáltság miatt a szolgáltatási szintek betartása alapvetõen kiemelt hangsúlyt kap.

23/34



Szempont





- Szolgáltatás kezdeti színvonala: Piaci tapasztalatok hiányában a szolgáltató központok hatékony mûködésének kialakítása, magas szolgáltatási szintek biztosítása hosszabb idõt vehet igénybe.

- Felügyelet: A piaci szolgáltató központok mûködését (árképzését, nyereségességét, erõforrásgazdálkodását) az önkormányzatok közvetlenül nem felügyelhetik. A szolgáltató központok mûködési kereteinek szigorú szabályozására van szükség.

- Lokális kontroll: Központi finanszírozás esetén a mûködtetés során az üzemeltetõnek nincs közvetlen anyagi függése az önkormányzatoktól, így nincs is közvetlen érdekeltsége a szolgáltatási szintek betartásában.

- Szolgáltatási kötelezettségek betartása: A szolgáltató központ nem piaci szereplõ, ezért kisebb hangsúlyt kaphat a szolgáltatási szint követelményeknek és a folyamatos fejlõdés követelményének való megfelelés (kevésbé érvényesül a profitorientált megközelítésmód) - Központi kontroll: A szolgáltató központok mûködésének központi ellenõrzése nehezebb, azonban nem is feltétlenül szükséges.

- Központi kontroll: A szolgáltató központok mûködésének központi ellenõrzése nehezebb, azonban nem is feltétlenül szükséges. - Teljesítményorientáltság: Az piaci szolgáltató központok a nyereségesség mentén szervezik meg a mûködésüket, így például egy kisebb önkormányzatnál fellépõ incidens alacsonyabb prioritást kaphatnak egy nagyobb piaci ügyfél problémájához képest.

- Mérhetõség, elszámoltathatóság: Önkormányzat/kistérség szintû szolgáltatási szint megállapodások kötése a központi szolgáltató központtal közvetlen szerzõdéses kapcsolat hiányában értelmetlen, országos szintû elszámoltatás pedig az egyes önkormányzatoknak nem biztosítja a szolgáltatási szintek betartását. - Felügyelet: A központi szolgáltató mûködését (erõforrás-gazdálkodását, árképzését, nyereségességét) az önkormányzatok közvetlenül nem felügyelhetik, befolyásolhatják. - Szolgáltatás kezdeti színvonala: Piaci tapasztalatok hiányában a központi szolgáltató hatékony mûködésének kialakítása, magas szolgáltatási szintek biztosítása hosszabb idõt vehet igénybe.

24/34

- Szolgáltatási kötelezettségek betartása: A szolgáltató központ nem piaci szereplõ, ezért kisebb hangsúlyt kaphat a szolgáltatási szint követelményeknek való megfelelés (kevésbé érvényesül a profitorientált megközelítésmód), emellett erõs függés alakul ki a kezdetben kiválasztott szállítóktól, az erõs függés miatt


1.3

Felhasználói szempontok

Szempont

Elõny / hátrány



25/34



Szempont

Felhasználói szempontok





- Jelenlegi állapot figyelembevétele: Az önkormányzatok a jelenlegi alkalmazásportfoliójuknak és igényeiknek megfelelõen vehetik igénybe a szolgáltató központ szolgáltatásait

- Jelenlegi állapot figyelembevétele: Az önkormányzatok a jelenlegi alkalmazásportfoliójuknak és igényeiknek megfelelõen vehetik igénybe a szolgáltató központ szolgáltatásait

- Interoperabilitás: A központi megoldás esetén a központi alkalmazások közötti interoperabilitás triviálisan, a továbbfejlesztés során megvalósítható

- Megoldás-függetlenség: Az önkormányzatok saját maguk döntik el, hogy milyen alkalmazásokat használnak, és melyeket adják át üzemeltetésre a szolgáltató központnak

- Megoldás-függetlenség: Az önkormányzatok saját maguk döntik el, hogy milyen alkalmazásokat használnak, és melyeket adják át üzemeltetésre a szolgáltató központnak

- Lokális igények kielégítése: A megoldás-függetlenségbõl adódóan az önkormányzatok a méretüknek, mûködésüknek, helyi ügyfél és felhasználói igényeiknek legmegfelelõbb alkalmazásokat választhatják, és azokat ennek megfelelõen paraméterezhetik.

- Lokális igények kielégítése: A megoldás-függetlenségbõl adódóan az önkormányzatok a méretüknek, mûködésüknek, helyi ügyfél és felhasználói igényeiknek legmegfelelõbb alkalmazásokat választhatják, és azokat ennek megfelelõen paraméterezhetik.

- Testreszabhatóság: Az önkormányzatok közvetlen, anyagi érdekeltség alapú kapcsolatban maradnak az alkalmazásaik szállítójával, így jobban érvényesíthetik fejlesztési, testreszabási igényeiket.

- Testreszabhatóság: Az önkormányzatok közvetlen, anyagi érdekeltség alapú kapcsolatban maradnak az alkalmazásaik szállítójával, így jobban érvényesíthetik fejlesztési, testreszabási igényeiket.

- Folyamatos fejlesztés: Az önkormányzatok számára lehetséges marad az alkalmazások lecserélése, új alkalmazások bevezetése, a piaci verseny ilyen módon való fenntartásával pedig biztosítható a rendszerek piaci kényszer alapú folyamatos továbbfejlesztése, változó igényeknek való megfeleltetése.

- Folyamatos fejlesztés: Az önkormányzatok számára lehetséges marad az alkalmazások lecserélése, új alkalmazások bevezetése, a piaci verseny ilyen módon való fenntartásával pedig biztosítható a rendszerek piaci kényszer alapú folyamatos 26/34 továbbfejlesztése, változó igényeknek való megfeleltetése.

- Tudásmegosztás: Önkormányzatok a szolgáltató központon keresztül képesek

- Tudásmegosztás: Önkormányzatok a szolgáltató központon keresztül képesek


Szempont





- Interoperabilitás: Az alkalmazások közti interoperabilitás megvalósítása nem triviális, ez központi szabályozást és esetlegesen a rendszerek interoperabilitás szempontjából történõ tanúsításét teszi szükségessé.

- Interoperabilitás: Az alkalmazások közti interoperabilitás megvalósítása nem triviális, ez központi szabályozást és esetlegesen a rendszerek interoperabilitás szempontjából történõ tanúsításét teszi szükségessé.

- Jelenlegi állapot figyelembevétele: A központi alkalmazásportfolió bevezetése figyelmen kívül hagyja az önkormányzatok aktuális mûködését, alkalmazásportfolióját. - Megoldás-függetlenség: Az önkormányzatok nem dönthetnek saját maguk arról, hogy milyen alkalmazásokat használjanak, és a központi megoldások által korlátozott mozgástere lesz a belsõ mûködésük megszervezésében is. - Lokális igények kielégítése: A megoldás-függetlenség hiányából adódóan az önkormányzatok helyi speciális igényeinek kielégítésére nem, vagy csak korlátozottan lesz lehetõség. - Testreszabhatóság: Az önkormányzatok és a központi szolgáltató közötti anyagi érdekeltség hiányában az önkormányzatok nem, vagy kevésbé lesznek képesek érvényesíteni a fejlesztési, testreszabási igényeiket.

27/34

- Folyamatos fejlesztés: Az önkormányzatok számára nem lesz lehetõség a központi alkalmazások lecserélése, a piaci verseny ilyen módon megszûnik, monopolhelyzet alakul ki, és a központi megoldás szállítóinak nem, vagy csak magas áron lesz érdeke a rendszerek továbbfejlesztése, változó igényeknek való megfeleltetése. - Tudásmegosztás: Országos szintû tapasztalat megosztás és fejlesztési


28/34


1.4 ASP központok finanszírozása Szempont

Elõny / hátrány



29/34



Szempont

ASP központok finanszírozása





- Méretgazdaságosság: Kellõ számú csatlakozó önkormányzat /kistérség esetén a modell hatékonyan mûködtethetõ és érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok (duplikációk elkerülése).

- Méretgazdaságosság: A modell hatékonyan mûködtethetõ és érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok (duplikációk elkerülése).

- Méretgazdaságosság: A modell hatékonyan mûködtethetõ és érvényesülnek a méretgazdaságossági szempontok (duplikációk elkerülése). A központi szolgáltatás esetében az önkormányzati szolgáltató központ esetlegesen szervezetileg összevonható a központi, pl. minisztériumokat ellátó informatikai szolgáltató központokkal.

- Beruházási költségek megoszlása: Az önkormányzatok közösen fellépve alacsonyabb áron valósíthatnak meg IT beruházásaikat, és azok költsége egymás között megoszlik. - Fejlesztési költségek: A funkcionális fejlesztési igények megvalósítási költsége is megosztható az önkormányzatok között. - Helyi finanszírozás: Várhatóan a fenntartása önkormányzati forrásokból is finanszírozható, a mûködtetés nem, vagy csak kisebb mértékû központi támogatást tesz szükségessé - Pályázati lehetõségek: Önkormányzatok közösen léphetnek fel IT infrastruktúra fejlesztési pályázatokon, további forrásokat szerezve szolgáltatásaik fejlesztésére - Gazdálkodás felügyelete: Az ASP központok gazdálkodását a társuló önkormányzatok felügyelhetik, így érvényesíthetõ a szolgáltató központok önkormányzatok általi közvetlen gazdasági felügyelete.

- Beruházási költségek megoszlása: A beruházási költségek a külsõ szolgáltatónál jelentkeznek, azokat az önkormányzatok szolgáltatási díj keretében fizetik meg. - Fejlesztési költségek: A funkcionális fejlesztési igények megvalósítási költsége megosztható az önkormányzatok között. - Helyi finanszírozás: Várhatóan a modell fenntartása önkormányzati forrásokból is finanszírozható, a mûködtetés nem, vagy csak kisebb mértékû központi támogatást tesz szükségessé a központi megoldáshoz képest - Hatékony üzemeltetés: A sajáterõ viszonylag magas szintje és a piaci szempontok érvényesülése miatt erõsebben érvényesülnek a mûködéshatékonysági és beruházás megtérülési szempontok. - Beszerzési árak: A Szolgáltató Központok piaci kapcsolataik révén a piacinál alacsonyabb, partneri áron 30/34 valósíthatnak meg a szükséges IT beruházásokat. - Piaci verseny érvényesülése: Az önkormányzatok a legjobb ár/érték

- Kapacitáskihasználtság és homogenitás: Az egységes alkalmazásportfolió és infrastruktúra miatt a méretgazdaságosságból és szabványos üzemeltetésbõl származó megtakarítások ennél a megoldásnál jelentkezhetnének a legerõsebben. - Azonnali méretgazdaságosság: Az önkormányzatok kötelezõ csatlakozása miatt a méretgazdasági szempontok azonnal érvényesíthetõek.


Szempont





- Kapacitáskihasználás: A központi megoldáshoz képest esetlegesen rosszabb kapacitáskihasználás a heterogénebb alkalmazásportfolió és infrastruktúra miatt.

- Kapacitáskihasználás: Az önkormányzati megoldáshoz képest jobb, azonban a központi megoldáshoz képest esetlegesen rosszabb kapacitáskihasználás a heterogénebb alkalmazásportfolió és infrastruktúra miatt.

- Beruházási költségek megoszlása: A központi szolgáltató monopol helyzetébõl és központi finanszírozásából adódóan nem feltétlenül törekszik a beruházások költségek alacsonyan tartására.

- Homogenitás: A méretgazdaságosságból adódó elõnyök akkor érvényesülnek leginkább, ha számos önkormányzat alkalmazza ugyan azokat a megoldásokat. Sok egyedi megoldás üzemeltetése esetén az elõnyök kevésbé érvényesülnek. - Finanszírozás: Hosszabb távú fenntarthatóság esetlegesen csak a szolgáltató központok, vagy a szolgáltatást igénybe vevõ önkormányzatok központi támogatása esetén valósítható meg - Önkormányzati költségek: Az eddig korszerû informatikai eszközöket nem használó önkormányzatoknál a szolgáltatások igénybevétele új és számottevõ költségelemet jelenthet a korábbi kiadásokhoz képest. - Beszerzési árak: A szolgáltató központok a méretükbõl adódó jobb alkupozíció ellenére is piaci, vagy ahhoz közeli áron szerezhetik be az IT erõforrásaikat (partneri árak nem érvényesíthetõek). - Hatékony üzemeltetés: Tisztán önkormányzati megvalósítás esetén (saját erõ alacsony szintje miatt is) a

- Homogenitás: A méretgazdaságosságból adódó elõnyök akkor érvényesülnek leginkább, ha számos önkormányzat alkalmazza ugyan azokat a megoldásokat. Sok egyedi megoldás üzemeltetése esetén az elõnyök kevésbé érvényesülnek. - Finanszírozás: Hosszabb távú fenntarthatóság esetlegesen csak a szolgáltatást igénybe vevõ önkormányzatok központi támogatása esetén valósítható meg - Önkormányzati költségek: Az eddig korszerû informatikai eszközöket nem használó önkormányzatoknál a szolgáltatások igénybevétele új és számottevõ költségelemet jelenthet a korábbi kiadásokhoz képest. - Kedvezmények: Beruházások során a mennyiségi kedvezmények elsõsorban a külsõ szolgáltatónál jelentkeznek, és a szolgáltatóval való megállapodások függvényében gyûrûzhetnek csak tovább 31/34 a megrendelõkre. - Pályázati lehetõségek: Esetlegesen az önkormányzatokhoz képest korlátozott lehetõség a pályázati források igénybe vételére

- Fejlesztési költségek: A központi alkalmazás szállítók monopol helyzetébõl kifolyólag a funkcionális fejlesztési igények megvalósítási költsége magas lehet, igaz ez nem az önkormányzatokat, hanem a központi költségvetést terheli.

- Helyi finanszírozás: Hosszú távú fenntartást kizárólag központi forrásból kell biztosítani - Beszerzési árak: A központi szolgáltató szervezet a méretébõl adódó jobb alkupozíció ellenére is piaci, vagy ahhoz közeli áron szerezheti csak be az IT erõforrásaikat (partneri árak nem érvényesíthetõek). - Hatékony üzemeltetés: Tisztán közigazgatási megvalósítás esetén a piaci, gazdaságossági szempontok a mûködtetés során esetleg kevésbé érvényesülnek. - Piaci verseny érvényesülése: A piaci versenybõl adódó kedvezõ hatások nem érvényesülnek. A szolgáltató monopol helyzetébõl adódóan elképzelhetõ, hogy magas áron nem megfelelõ szolgáltatási szinten


32/34


1.5 Piaci, gazdasági hatások Szempont

Piaci, gazdasági hatások




- Piaci mechanizmusok: Érvényesülhetnek a piaci mechanizmusok. Ez lehetõvé teszi a legjobb szolgáltatást legjobb áron nyújtó alkalmazások elterjedését.

- Piaci mechanizmusok: Érvényesülhetnek a piaci mechanizmusok. Ez lehetõvé teszi a legjobb szolgáltatást legjobb áron nyújtó alkalmazások elterjedését.

- Piaci verseny következményei: A piaci szereplõk közötti verseny hosszú távon biztosíthatja a megoldások megfelelõ ár/érték arányát és azok folyamatos továbbfejlesztését.

- Piaci verseny következményei: A piaci szereplõk közötti verseny hosszú távon biztosíthatja a megoldások megfelelõ ár/érték arányát és azok folyamatos továbbfejlesztését.

- Munkahelyteremtés: A szolgáltató központok felállításával helyi szinten új munkahelyek teremtésére lesz szükség.

- Munkahelyteremtés: A szolgáltató központok felállításával helyi szinten új munkahelyek teremtésére lesz szükség.

- Munkahely megtartás A jelenlegi piaci szereplõk tovább folytathatják tevékenységüket a piacon, nem kell felszámolni azokat, illetve elbocsátani az alkalmazottaikat.

33/34

Központi megoldással -


Szempont

Elõny / hátrány



Központi megoldással - Piaci mechanizmusok: Monopol piaci helyzet alakul ki

Hátrány / Kockázat

- Piaci verseny hiányának következményei: A piaci verseny megszûnésével az önkormányzati szolgáltatások folyamatos fejlesztése csak mesterségesen, állami beavatkozással biztosítható. - Munkahelyteremtés: Központi szolgáltatások nyújtása esetén a munkahelyteremtõ hatás elsõsorban a fõvárosban érvényesülne. - Munkahely megtartás: Központi szolgáltatások nyújtása esetén számos önkormányzati piacon jelen lévõ informatikai kis és középvállalat kerülne felszámolásra, illetve számos munkahely szûnne meg.

34/34

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.

Alkalmazás-szolgáltató központok (ASP) lehetséges mûködési modelljeinek elõzetes szakmai értékelése

Recommend Documents