Önkormányzati ASP országos kiterjesztése - Előkoncepció. Önkormányzati ASP országos kiterjesztése. Önkormányzati ASP 2.0 Program

Önkormányzati ASP országos kiterjesztése - Előkoncepció

Önkormányzati ASP országos kiterjesztése Önkormányzati ASP 2.0 Program

Előkoncepció 1.0 verzió Készítette:

Magyar Államkincstár KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Készült:

2015. április 1.

1/44


TARTALOMJEGYZÉK

1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................................ 3

2.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 4 2.1

ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................................... 4

2.2

DOKUMENTUM CÉLJA .......................................................................................................................... 5

3.

ÖNKORMÁNYZATI ASP FEJLESZTÉS CÉLRENDSZERE ÉS BEMUTATÁSA ........................................................... 6

4.

ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSÉNEK MODELLJE ................................................................ 8 4.1

STRATÉGIAI ALAPFELTEVÉSEK ............................................................................................................. 8

4.2

ÖNKORMÁNYZATI ASP ÜGYFÉLKÖR ..................................................................................................... 9

4.3

4.4

4.5

4.6

4.2.1

MEGCÉLZOTT ÜGYFÉLKÖR ........................................................................................................... 9

4.2.2

ASP ÜGYFÉL SZEGMENSEK ÉS AZOK JELLEMZŐI ......................................................................... 10

4.2.3

KÖZÖS HIVATALLAL RENDELKEZŐ ÖNKORMÁNYZATOK JELLEMZŐI ................................................ 13

4.2.4

ÖNKORMÁNYZATI ASP ÁLTAL KISZOLGÁLT ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA ......................................... 15

ASP 2.0 SZOLGÁLTATÁSI MODELL ..................................................................................................... 16 4.3.1

ÖNKORMÁNYZATI CSATLAKOZTATÁSOK CÉLJA............................................................................. 16

4.3.2

ASP SZOLGÁLTATÁS CSOMAGOK ............................................................................................... 17

ÖNKORMÁNYZATI ASP SZOLGÁLTATÁSRENDSZER .............................................................................. 22 4.4.1

ASP KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ HÁLÓZATFEJLESZTÉS .......................................................... 23

4.4.2

ASP 1.0 SZAKRENDSZEREK TOVÁBBFEJLESZTÉSE ...................................................................... 24

4.4.3

ASP 2.0 ÚJ SZAKRENDSZEREK .................................................................................................. 29

4.4.4

ÖNKORMÁNYZATI ADATTÁRHÁZ KIÉPÍTÉSE .................................................................................. 31

ASP 2.0 MŰKÖDTETÉSI MODELL ........................................................................................................ 34 4.5.1

ASP TERÜLETI CSATLAKOZTATÁS ÉS ÜZEMELTETÉS TÁMOGATÓ PONTOK ..................................... 35

4.5.2

ÖNKORMÁNYZATI CSATLAKOZTATÁS FELADAT-MEGOSZTÁSI RENDSZERE ...................................... 36

CSATLAKOZTATÁSI MENETREND ........................................................................................................ 37

5.

FINANSZÍROZÁSI MODELL .......................................................................................................................... 39

6.

PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ ......................................................................................................................... 40

7.

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 42 7.1

SZOLGÁLTATÁSI MODELL EXCEL TÁBLÁZAT......................................................................................... 43

7.2

CSATLAKOZTATÁSI FELADATRENDSZER MEGOSZTÁSA EXCEL TÁBLÁZAT............................................... 44

2/44


1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a dokumentum szakmai véleményezését követően kerül kidolgozásra.

3/44


2. Bevezetés 2.1 Előzmények A járások kialakításával az önkormányzatok feladatköre – az államigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos hatáskörök jelentős részének a járási hivatalokba történő telepítésével – profiltisztításon ment keresztül. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének ugyanakkor továbbra is lényegi eleme maradt az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai szolgáltatásokkal történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati érdekekre figyelemmel a az állam ASP szolgáltatás keretében biztosít központi informatikai támogatást, és adattárház létrehozásával biztosítja a releváns gazdálkodási adatok összegyűjtését és elemezhetőségét. Az önkormányzati feladatellátás támogatása két lépcsőben valósul meg: 

az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszer kiépítésével,



majd annak országos kiterjesztésével.

Az önkormányzatok feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósítása az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program keretén belül, az EKOP-2.1.25-2012-2012-0001 azonosító számú „Önkormányzati ASP központ felállítása” című kiemelt projekt (a továbbiakban: ASP 1.0 projekt) keretében uniós támogatással zajlik. A fejlesztést a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezetett Konzorcium végzi, amelynek tagjai a Magyar Államkincstár, a Belügyminisztérium, a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft., valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Az ASP 1.0 projekt csak a közép-magyarországi régiót célozza, és az önkormányzatok önkéntes alapon való csatlakozását teszi lehetővé, amelynek eredményeképpen 2015. március 31-ig 11 darab, majd 2015. június 30-ig további 44 darab önkormányzat csatlakozik az önkormányzati ASP központhoz. A Kormány az önkormányzati ASP központról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendeletével döntött az önkormányzati ASP központ működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi kereteiről. Az önkormányzati ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (továbbiakban Kincstár) került kijelölésre, míg az informatikai üzemeltetését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban NISZ) végzi. Az egyes szakrendszerek alkalmazás-üzemeltetése – a szakrendszer 4/44


jellegétől, fejlesztési háttértől függően – megoszlik a Magyar Államkincstár és a NISZ között, valamint kiegészül a szakrendszeri szállítói támogatással. Az önkormányzati ASP központtal kapcsolatos felső szintű, állami felelősség megoszlik a Belügyminisztérium (továbbiakban BM) és az Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban NGM) között. Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014. (XII. 15.) Korm. határozatban a kormány az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, az elektronikus közigazgatás előtt álló akadályok lebontása mellett foglalt állást. A határozat 11. pontja a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter feladatává tette az Önkormányzati ASP központ

felállítása

című

kiemelt

projekt

keretében

megvalósuló

fejlesztés

országos

kiterjesztésének előkészítését (a továbbiakban ASP 2.0 projekt). Az országos kiterjesztéssel kapcsolatos feladatok előkészítését 2015. április 15-ig kell elvégezni, amely határidő egy előzetes megvalósíthatósági

koncepció

elkészítését

jelenti,

a

szükséges

kormányzati

döntések

megalapozásához A BM és NGM megbízásából a Kincstár és NISZ megkezdte az ASP 2.0 projekt előkészítését, április 15-re az előzetes koncepció elkészítését, és 2015. június 30-ai határidővel egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítését az önkormányzati ASP országos kiterjesztésére.

2.2 Dokumentum célja Jelen dokumentum az ASP 2.0 programra vonatkozó részletes megvalósíthatósági tanulmány előzetes koncepciója, amelynek célja, hogy a 2015. április 15-ei határidővel kidolgozásra kerülő kormány-előterjesztéshez 

felvázolja az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének stratégiai kérdésköreit az alábbiakra kiterjedően: - az ASP javasolt ügyfélköre, - az ASP javasolt szolgáltatási modellje, - az ASP javasolt szakrendszeri portfóliója, - az adattárház kiépítése, - az ASP Központ működtetési modellje, - az ASP 2.0 program finanszírozása, - az ASP 2.0 program tervezett pályázati konstrukciója.



feltárja és előkészítse a szakma- és fejlesztéspolitikai, illetve finanszírozási döntéseket igénylő nyitott kérdéseket, problémákat. 5/44




szakmai előkészítő dokumentumot biztosítson a 2015.04.15-ei határidőre készülő kormány-előterjesztéshez.

A fentiekkel összhangban jelen dokumentumnak nem célja a stratégiai kérdéskörök részletes szakmai tárgyalása, illetve az önkormányzati ASP központ országos szervezetére és infrastruktúrájára, az ASP országos kiterjesztésének megvalósítására vonatkozó témakörök tárgyalása. Ezeket a következő fázisban kidolgozásra kerülő megvalósíthatósági tanulmány fogja részletezni.

3. Önkormányzati ASP fejlesztés célrendszere és bemutatása A fejlesztés célja az önkormányzati ASP szolgáltatás országos kiterjesztése, kiegészítve a szolgáltatások továbbfejlesztésével és egy adattárház megvalósításával. A kiterjesztés a közép-magyarországi önkormányzati csatlakoztatások tapasztalataira építve, továbbá az elektronikus közigazgatás folyamatban lévő fejlesztéseivel meglévő szinergiák kiaknázása mellett történik, a megosztott szolgáltatások elvének alkalmazásával, hatékony forrásfelhasználás mellett és fenntartható működés biztosításával. Mindez lehetővé teszi 

az önkormányzatok számára feladatellátásuk és belső működésük támogatását, ezáltal biztosítva o az önkormányzatok belső működési hatékonyságának növelését a korszerű informatikai

megoldások

segítségével

és

a

hozzájuk

kapcsolódó

szervezetfejlesztéssel; o adatszolgáltatási

és

beszámolási

kötelezettségeik

egyszerűsítését

és

egységesítését; o az állampolgárok és a vállalkozások igényeihez igazodó, egységes önkormányzati elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtását; 

a központi közigazgatás (BM, NGM, Kincstár) számára o az önkormányzatok gazdálkodásának korszerű eszközökkel és módszerekkel történő monitorozását, ami hozzájárul az esetleges pénzügyi kockázatok időben történő felismeréséhez, és az önkormányzati alrendszer fizetőképességének megőrzéséhez, o az önkormányzati adatszolgáltatási és beszámolási rendszer központi alapra helyezését; o az elavult technológiájú alkalmazások (önkADÓ, gazdálkodási rendszerek) korszerűsítését; o az önkormányzatok szélessávú hálózat elérésének biztosítását. 6/44


A fejlesztés hosszú távú célja, hogy önkormányzati ASP hozzájáruljon az elektronikus közigazgatás kiterjesztése révén 

a közigazgatás teljesítményének növeléséhez, a gyorsabb ügyintézéshez, és a jobb ügyfélkiszolgáláshoz;



az e-gazdaság fejlődéséhez, erősítve Magyarország versenyhelyzetét, a befektetők vonzását, új munkahelyek teremtését;



az információs társadalom fejlődéséhez igazodva az állampolgárok digitális írástudásának növelését, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét.

A fentiek alapján az önkormányzati ASP országos kiterjesztése az alábbi eredményeket kívánja elérni, az alábbi termékek és műszaki eredmények leszállítását tervezi: 

a központi ASP infrastruktúra bővítése és szélessávú hálózatfejlesztés, amely országosan biztosítja az ASP szolgáltatásainak önkormányzatok által való elérését és használatát;



az ASP keretrendszer továbbfejlesztése, amely biztosítja az szakrendszerek egységes igazgatásszervezési modellen és együttműködési szabályokon alapuló ASP belső és külső együttműködését az önkormányzatok saját rendszereivel, az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal és a közhiteles nyilvántartásokkal egyaránt.;



az ASP alkalmazás-portfóliójának továbbfejlesztése, ami lehetővé teszi egyrészt a jelenlegi ASP szakrendszerek nagytelepülési igényeket is kiszolgáló funkcióbővítését és integrációját,

másrészt

akár

az

önkormányzatok

gazdálkodásának

teljes

körű

kiszolgálásához szükséges új szakrendszerek bevezetését is, valamint megalapozza az országos kiterjesztést; 

az ASP szakrendszerekre, a Kincstár központi rendszereire és külső adatforrásokra építve egy adattárház kiépítése, amely biztosítja az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok részletes és összefüggéseiben történő elemzését, illetve az önkormányzati adatszolgáltatások központi alapokra helyezését;



az ASP szakrendszereinek és elektronikus ügyintézési szolgáltatásának illesztése a közhiteles

nyilvántartásokhoz,

illetve

megvalósított

szabályozott

szolgáltatásmenedzsment

rendszerének

a

2015-re

elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz (SZEÜSZ); 

az

ASP

Központ

továbbfejlesztése

szervezetének –

a

Kincstár

és

területi

igazgatóságainak

bevonása

és

az

önkormányzatok csatlakoztatásának automatizálása révén – az országos kiszolgálási képességének megteremtése céljából;

7/44




az önkormányzatok 2017. december 31-ig történő csatlakoztatása, illetve az önálló informatikai üzemeltetést fenntartó önkormányzatok saját rendszereinek szabványosított és auditált kapcsolódásának kiépítése az ASP szolgáltatásrendszerhez.

4. Önkormányzati ASP országos kiterjesztésének modellje Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének bemutatásához célszerű egy olyan logikai keretmodellt kialakítani, amely definiálja az önkormányzati ASP ügyfélkörét és szolgáltatási rendszerét, meghatározza annak alapvető struktúráját, az érintett szereplőket és a köztük lévő legfontosabb relációkat. Majd ez a logikai keretmodell biztosítja a kiindulási alapot az országos kiterjesztés megvalósításának tervezéséhez.

4.1 Stratégiai alapfeltevések Az önkormányzati ASP fejlesztési célokat szem előtt tartva az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének modelljére vonatkozó javaslat az alábbi stratégiai alapfeltevésekre épül. 

Az önkormányzatok törvényi kötelezettsége a jelenleg használt ÖNKADÓ rendszerük lecserélése az ASP Adóigazgatási szakrendszerre (ASP ADÓ), amelyet a Kincstár az ASP

2.0

program

részeként,

az önkormányzatok

csatlakoztatása

során

kíván

megvalósítani az összes önkormányzat vonatkozásában. 

Az önkormányzati ASP fejlesztéssel kapcsolatban elsődleges kormányzati törekvés az ASP

Gazdálkodási

szakrendszerének

(GAZD)

országos

bevezetése

és

az

adattárházzal történő adatkapcsolat megteremtése. 

Az elektronikus közigazgatás fejlesztésével kapcsolatban elsődleges kormányzati törekvés, hogy 2018-ra működő elektronikus ügyintézési szolgáltatások álljanak az állampolgárok és vállalkozók rendelkezésre ügyeik intézéséhez.



A Belügyminisztérium törekvése, hogy az állami tulajdonú hálózatok konszolidációja során a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) végpont fejlesztése a Közös Hivatal székhelyén valósuljon meg.



Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati elvárások megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes önkormányzatok méretéből és működési gyakorlatából fakadó eltérő igényeit, illetve az eltérő informatikai érettségi szintből fakadó jellemzőit.



Az önkormányzatok csatlakoztatását az önkormányzati ASP központ a rendelkezésére álló erőforrásai erejéig, ütemezetten valósítja meg.



Az önkormányzati ASP központról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet alapján az ASP központ szakrendszeri szolgáltatásainak igénybevétele az önkormányzatok számára 8/44


térítésmentes, míg az ASP által közvetített szolgáltatások (pl. SZEÜSZ) a tényleges önkormányzati igénybevétel alapján díjköteles. 

Elvárás,

hogy

az

önkormányzati

informatikai

ellátás

ASP

alapokra

helyezése

államháztartási szinten megtakarítást eredményezzen. 

Elvárás, hogy az önkormányzati informatikai szolgáltatások ASP alapokon történő korszerűsítése

oly

módon

történjen,

hogy

az

önkormányzati

informatikai

piac

konszolidációja a legkevésbé legyen hátrányos a hazai piaci szereplők számára.

4.2 Önkormányzati ASP ügyfélkör 4.2.1 Megcélzott ügyfélkör Az önkormányzati ASP országos kiterjesztése szempontjából lényeges kérdés, hogy az ASP alkalmazás szolgáltatásainak mely szervezetek lesznek az igénybevevői. Az önkormányzati ASP az önkormányzati szférát szolgálja ki az ASP 1.0 projektben megvalósított szakrendszerekből és az önkormányzatok által igényelt további alkalmazásokból álló portfólióval. Az önkormányzati ASP potenciális ügyfélkörbe az önkormányzati szféra alábbi szervezetei tartoznak: A. Települési önkormányzatok 

kis önkormányzatok (lakosságszám < 10.000)



közepes önkormányzatok (10.000 ≤ lakosságszám < 40.000)



nagy önkormányzatok (40.000 ≤ lakosságszám)



fővárosi önkormányzat (lakosságszám ~ 1.744.000)

B. Helyi önkormányzatok speciális feladat- és hatáskörrel 

megyei önkormányzatok



önkormányzati társulások

C. Önkormányzati intézmények  nemzetiségi önkormányzatok  önkormányzati intézmények (óvoda, bölcsőde, művelődési ház, könyvtár, stb.)  önkormányzati gazdasági társaságok Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándékot, illetve az önkormányzati ASP szolgáltatás portfólióját figyelembe véve az országos kiterjesztés 2015-2017es időszaka során az önkormányzati ASP csatlakozási támogatással megcélzott ügyfélkörét a települési önkormányzatokra, továbbá az olyan önkormányzati intézményekre és a nemzetiségi önkormányzatokra (aláhúzott kiemelés) javasolt fókuszálni, ahol a gazdálkodási 9/44


tevékenységet a Hivatal munkatársai végzik. Elsődlegesen azon kis önkormányzatok esetében, ahol a felhasználói kör és a végzett tevékenységek fizikai helyszíne megegyező, azaz a Hivatal munkatársainak ne kelljen külön gazdálkodási rendszert működtetnie az intézmények és a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. Az ASP Központ országos kiterjesztésére rendelkezésre álló idő és finanszírozási forrás korlátait, az önkormányzati szféra változásait, és az eltérő szakrendszeri igényeket (pl. üzemgazdasági szemléletű gazdálkodás) figyelembe véve a megyei önkormányzatok és az önkormányzati gazdasági társaságok nem tartoznak az ASP megcélzott ügyfélkörbe. Ugyanakkor az önkormányzati gazdasági társaságok bevonása az ügyfélkörbe az ASP lehetséges fejlődési iránya lehet az országos kiterjesztést követő időszakban. Nyitott kérdések: Az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel az önálló

1.)

gazdálkodással rendelkező önkormányzati társulások, mint ügyfelek bevonása az ASP 2.0 projektbe. Ez elsődlegesen azon önkormányzatok esetében szempont, ahol a gazdálkodási

2.)

tevékenységet a Hivatal munkatársai végzik, azaz a felhasználói kör és a végzett tevékenységek fizikai helyszíne megegyező.

4.2.2 ASP ügyfél szegmensek és azok jellemzői A megcélzott ügyfélkör tekintetében a lakosságszám alapú településméretet alkalmaztuk, mint szegmentációs szempont. Ez alapján a 3+1 definiált ügyfélcsoport (kis, közepes és nagy települési önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat) az ASP szolgáltatások igénybevétele és nyújtása szempontjából homogénnek tekinthető, egymáshoz képest viszont jelentősen különböznek. Az így kialakított ügyfélcsoportok (szegmensek) 

jelentősen eltérő alkalmazás és szolgáltatás igényekkel,



eltérő érettségű és integráltsági szintű jelenlegi informatikai környezettel,



valamint eltérő ügyviteli gyakorlattal és finanszírozási képességekkel rendelkeznek,

amit az országos kiterjesztés előkészítése során célszerű a szolgáltatási

és pályázati

konstrukciók kialakításakor figyelembe kell venni (pl. mely szakrendszerek igénybe vétele kötelező, vagy önkéntes). A javaslat alapján az egyes szegmensekbe a következő településtípusok tartoznak: 10/44


 kis önkormányzatok (lakosságszám < 10.000): o községek o nagyközségek o 10.000 fő alatti városok A kis önkormányzati szegmens 3012 települést foglal magába (melyből 2689 község, 119 nagyközség és 204 város). Ezek közül önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik 416 település, míg Közös Hivatali székhelyként működik 713 település és Közös Hivatali tag önkormányzata van 1883 településnek.  közepes önkormányzatok (10.000 ≤ lakosságszám < 40.000): o 10.000 lakosságszám feletti városok (továbbá Dunakeszi (lakosságszám = 41.183) A közepes szegmens 118 városból áll, melyek közül 85 rendelkezik önálló polgármesteri hivatallal és 33 Közös Hivatali székhelytelepülés.  nagy önkormányzatok (40.000 ≤ lakosságszám): o megyei jogú városok továbbá Szekszárd (lakosságszám = 33.373) és Salgótarján (lakosságszám = 36.497)

o megyeszékhelyek o fővárosi kerületek A nagy önkormányzati szegmens 23 településből (18 megyeszékhelyet és 5 megyei jogú várost), illetve a 23 budapesti kerületből áll, amelyből 43-nak önálló polgármesteri hivatala van, míg 3 darab Közös Hivatali székhely.  fővárosi önkormányzat (lakosságszám ~ 1.744.000) o Budapest A fenti számokból látható, hogy a legnagyobb számosságú települést a kis önkormányzati szegmens foglalja magába (ugyanakkor ez nem párosul a legmagasabb lakosságszámot felölelő szegmenssel).

A

kis

önkormányzatok

alacsony

informatikai

ellátottságuk,

jelenleg

használatban lévő korszerűtlen és szigetszerűen működő rendszereik, illetve finanszírozási képességük miatt kiemelt figyelmet élveznek az önkormányzati ASP szolgáltatásrendszere szempontjából. Az önkormányzati ASP csatlakozás a kis és közepes önkormányzatok esetében eredményezhet komoly előrelépést a szakrendszerek és az általuk nyújtott funkcióbővülés,

a

szolgáltatás-szint

minőségének

emelkedése,

illetve

a

térítésmentes

szolgáltatás jelentette fenntartási költségmegtakarítás révén.

11/44


A nagy önkormányzatok sok esetben fejlett, jól működő rendszereket alkalmaznak, melyek leváltása az ASP 1.0 meglévő funkcionalitású szakrendszereire és standard szolgáltatásaira funkcionális és szolgáltatás-szint (pl. reakcióidő, egyedi igények rugalmas kiszolgálása, testre szabás igénye a fejlesztés során, támogatás) visszalépést jelentene a számukra, és komplex integrációs kihívásokat idézne elő a meglévő lokális rendszereikkel való együttműködés biztosítása.

Kis önkormányzat + Támogatott alkalmazások + Térítésmentes szolgáltatás

Közepes önkormányzat + Támogatott alkalmazások, funkcióbővülés + Minőségi szolgáltatásrendszer + Megtakarítás

Nagy önkormányzat + Költséghatékony, korszerű és szabványos informatikai biztonsági, mentési és üzletmenet folytonossági szolgáltatások + Forrás a meglévő rendszerek továbbfejlesztéséhez  „Önrendelkezés” és rugalmasság  Reakcióidő (támogatás, fejlesztés) és support minősége  Testre szabhatóság és integrálhatóság

1. ábra: Önkormányzati ASP szolgáltatások hatása

A közepes szegmens önkormányzataira vegyes kép a jellemező, azaz jelentősen eltérő lehet az informatikai helyzetük, illetve az ASP szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik. Így az országos kiterjesztés

előkészítése

során

a

közepes

szegmens

önkormányzatainak

helyzet-

és

igényfeltárása további, részletes vizsgálatot igényel az országos önkormányzati adatkérdőív felmérés és az önkormányzati mintán lefolytatott interjúk eredményei alapján. Ezek alapján eldöntésre kerülhet, hogy  szükséges-e a közepes szegmens megkülönböztetése, vagy elegendő a kis és nagy szegmens jelentette megközelítés megkülönböztetése (20.000 lakosságszám alatti és feletti települések);  a közepes önkormányzati szegmens meghagyásával ezen önkormányzatok egyedi informatikai helyzetük és ASP igényeik alapján választhatnak, hogy kis vagy nagy önkormányzatként legyenek kezelve az ASP csatlakozás szempontjából. Az egyes önkormányzati szegmensek jellemzői a 4.3.2 fejezetben bemutatásra kerülő ASP szolgáltatás csomagok kialakítása során kerülnek figyelembe vételre.

12/44


Nyitott kérdések: 3.)

Szükséges-e a közepes szegmens megkülönböztetése, vagy elegendő a kis és nagy szegmens megközelítés megkülönböztetése (20.000 lakos alatti és feletti települések)?

4.)

A közepes önkormányzatok egyedi informatikai helyzetük és ASP igényeik alapján választhatnak-e, hogy kis vagy nagy önkormányzatként legyenek kezelve az ASP csatlakozás szempontjából?

4.2.3 Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok jellemzői A Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok estében kiemelt kérdés a csatlakozó önkormányzatok megcélzott száma, amelynek meghatározása során figyelembe kell venni a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok és az ASP szakrendszerek jogi környezetét, a Közös Hivatal jelenlegi ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének munkaszervezési gyakorlatát, illetve az államigazgatási ügyviteli és adminisztrációs tevékenység integrációjára vonatkozó kormányzati törekvéseket. A Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok tekintetében az alábbiak meghatározása szükséges:  Ki lesz az önkormányzati ASP szerződéses ügyfele? Az ASP 1.0 projekt közép-magyarországi megvalósítása során a Kincstár, mint ASP Központ az egyes tagönkormányzatokkal kötött szolgáltatási szerződést, figyelembe véve jogszabályi kötöttségét és az ASP szolgáltatások önkormányzati feladatellátás támogatására

való

irányultságát.

Ugyanakkor

az

ASP

Központ

csatlakozó

önkormányzatokkal kapcsolatos szerződésmenedzsment és kapcsolattartási feladatai esetében racionálisabb megoldást jelentene – időráfordítás és adminisztrációs terhelés szempontjából – a Közös Hivatallal történő szerződéskötés, amelyben meghatározásra kerül, hogy mely tagönkormányzatok feladatellátását támogatják az ASP szolgáltatások.  Ki és milyen ASP szolgáltatást vesz igénybe? A jelenlegi jogszabályi környezetben ASP szakrendszerenként eltérő a feladatellátás Közös Hivatali vagy tagönkormányzati szintje. Egyedül az Iratkezelő estében biztosított a jogszabályi környezet a Közös Hivatali szintű csatlakoztatásra (tenant), míg a többi szakrendszer esetében tagönkormányzati szinten történik a feladatellátás, így ezek esetében tagönkormányzat szintű szakrendszeri (tenant) csatlakozás szükséges.  Hol lesz fizikailag biztosított az önkormányzati ASP szolgáltatásainak elérése, különös tekintettel az ASP által nyújtott hálózati kapcsolatra? A tagönkormányzat szintű szakrendszeri (tenant) csatlakozások esetében jogilag nem 13/44


kizárt az ügyviteli és adminisztrációs tevékenység Közös Hivatal székhelyére történő integrációja.

Ugyanakkor

az

ASP

szolgáltatások

elérésének

fizikai

helyszínei

szempontjából jelenleg jellemző gyakorlat, hogy a Közös Hivatal esetében a munkavégzés

mind

a

Közös

Hivatal

székhelyén,

mind

a

tagönkormányzati

kirendeltségén is zajlik. Az önkormányzati ASP-hez való csatlakozás elviekben megteremti a lehetőséget a Közös Hivatalok jellemzően önkormányzatonként elkülönülő munkaszervezésének újragondolására, hiszen megszűnik a kirendeltségek közötti kommunikációs csatornák hiányosságából fakadó elszigeteltség.

Kormányzati

megvalósítható

a

Közös

szándék Hivatalok

függvényében

az

integrációjának

ASP

országos

erősítése.

kiterjesztésével

Ennek

mértéke

és

eredményessége attól függ, hogy az önkormányzati ASP országos kiterjesztése az alábbi eszközrendszer melyikével támogatható meg: 

jogalkotás révén a feladatellátás vagy csak részlegesen az ügyviteli és adminisztrációs tevékenység Közös Hivatal szintjére történő integrációja;



Közös Hivatal munkaszervezés átalakítása révén az ASP szolgáltatások által támogatott ügyviteli tevékenység integrációja a KH székhely önkormányzat fizikai helyszínére, amelynek előremozdításához ösztönző lehet, hogy o az önkormányzati ASP keretében csak székhely szinten valósul meg az NTG hálózatfejlesztés, amit térítésmentesen biztosít az önkormányzati ASP; o így

tagönkormányzati

szinten

az

önkormányzatnak

piaci

szolgáltatás

igénybevételével magának kell biztosítania a megfelelő sávszélességű internet elérést. A gazdálkodás terén a Magyar Államkincstár is vizsgálja az integráció erősítésének lehetőségét a közkönyvelés megvalósításával. Tervek szerint a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében a költségvetés gazdálkodási hatáskör meghagyása mellett a könyvelés vezetését a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai végezhetnék. Összességében megállapítható, hogy jogalkotás hiányában a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok ASP csatlakoztatása az ügyviteli gyakorlat átszervezése révén többletterhet, szervezeti változáskezelési feladatot és ezzel járó kockázatot fog jelenteni az ASP országos kiterjesztése során. Továbbá mérlegelendő szempont, hogy az önkormányzati ASP jelenlegi szakrendszer portfóliója nem foglalja magába az összes önkormányzati szakrendszert (pl. települési támogatásokat támogató szociális szakrendszer), tehát az önkormányzati ASP-hez való csatlakozást követően is 14/44


maradhatnak tagönkormányzati szinten olyan szakrendszerek, amelyek esetén a Közös Hivatal szintű integrált működés technikai feltételei hiányoznak. Így az országos kiterjesztés előkészítése során a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében a megcélzott ügyfélszám és az ASP szolgáltatás elérés fizikai helyszíneinek meghatározása további, részletes vizsgálatot igényel az országos önkormányzati adatkérdőív felmérés és az önkormányzati mintán lefolytatott interjúk eredményei alapján. Nyitott kérdések: 5.)

Ki lesz az önkormányzati ASP szerződéses ügyfele?

6.)

Ki és milyen ASP szolgáltatást vesz igénybe?

7.)

Hol lesz fizikailag biztosított az önkormányzati ASP szolgáltatásainak elérése, különös tekintettel az ASP által nyújtott hálózati kapcsolatra?

4.2.4 Önkormányzati ASP által kiszolgált önkormányzatok száma A 3177 darab települési önkormányzat közül az önkormányzati ASP által megcélzott, azaz az ASP szolgáltatással kiszolgált önkormányzatok tervezett száma az alábbiak tekintetében került meghatározásra: 

az 545 darab önálló Polgármester Hivatallal rendelkező önkormányzat mindenképp részét képezi a kiszolgált ügyfélkörnek;



a Közös Hivatallal rendelkező önkormányzatok esetében o ha jogszabályi környezet tekintetében biztosítható a Közös Hivatal szintű szakrendszeri csatlakoztatás, akkor ez országosan – a KSH 2014-es adatai alapján –további 749 darab önkormányzat kiszolgálását jelenti, amely esetben az ASP által kiszolgált teljes ügyfélszám tervezetten összesen 545+749, azaz 1294 darab önkormányzat; o ha tagönkormányzati szintű szakrendszeri csatlakoztatásra kerül sor, akkor az országosan további 1883 darab önkormányzat kiszolgálását jelent, amely esetében az ASP központ által kiszolgált teljes ügyfélszám tervezetten összesen 554+749+1883, azaz 3177 darab.

15/44


1.) Közös Hivatal székhely 2.) Közös Hivatal tag Településszám 3.) Önálló önkormányzat Összesen (1+2+3) ASP szűkített potenciál (1+3)

Kis önk. Közepes önk. 713 33 1 883 416 85 3 012 118 1 129 118

Nagy önk.

Fővárosi önk. 3 43 46 46

1 1 1

Összesen 749 1883 545 3 177 1 294

1. táblázat: Települések száma szegmensenként

4.3 ASP 2.0 szolgáltatási modell Az ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándék (gazdálkodási és adó szakrendszer országos bevezetése) és a 4.2.2 fejezetben meghatározott egyes önkormányzati szegmensek ASP szolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő igényeinek együttes kiszolgálásához az önkormányzati csatlakoztatások céljainak pontosabb meghatározása szükséges, illetve ez alapján célzott szolgáltatási csomagok kialakítása javasolt.

4.3.1 Önkormányzati csatlakoztatások célja Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének célrendszere alapján meghatározható az önkormányzatok ASP csatlakoztatásának céljai, amely önkormányzati szegmensenként eltérő. 

Kis önkormányzatok: A csatlakoztatás célja a teljes ASP szakrendszer portfólió használata (az ASP 1.0 keretében kialakított szakrendszerek, amelyek köre az ASP 2.0 projekt során bővülhet), tekintettel arra, hogy ez a szegmens jellemzően alacsonyabb informatikai fejlettségi szinttel és ellátottsággal rendelkezik, mint amit az ASP rendszer nyújthat számára.



Közepes önkormányzatok: A csatlakoztatás célja az ASP portfólió minél teljesebb körű elterjesztése, funkcióbővülés elérése, minőségi szolgáltatásrendszer kialakítása, figyelembe véve az önkormányzatok eltérő informatikai érettségi szintjét és már meg lévő rendszereit, azok integráltsági szintjét.



Nagy önkormányzatok: Ezen szegmens esetében a meglévő informatikai rendszerek integrációs szintje jellemzően magasabb (pl. egyedi workflow rendszerek), mint az, amit az ASP rendszer nyújtani tudna számukra, ezért szükség lehet a szakrendszerek egyedi igények alapján történő továbbfejlesztésére. Ezért a csatlakoztatás célja a nagy önkormányzatok esetében a saját rendszereik önállósága mellett biztosítani a választási lehetőséget az ASP-hez történő csatlakozás tekintetében.



Főváros: A Főváros tekintetében a csatlakoztatás egyedüli célja a törvényi kötelezettség biztosítása, azaz az ASP ADÓ szakrendszer bevezetése.

16/44


Külön kiemelendő cél minden szegmens esetében az ASP ADÓ rendszer bevezetése (a meglévő ÖNKADÓ kiváltása), továbbá a gazdálkodási rendszerek ASP GAZD szakrendszerre történő lecserélésének ösztönzése, valamint – a nagy, esetleg egyes közepes önkormányzatok esetén – a bevezetett ASP szakrendszerek mellett a meglévő, de ASP alkalmazással lefedett lokális rendszerek ASP adattárházzal való integrációjának biztosítása.

4.3.2 ASP szolgáltatás csomagok Az ASP országos kiterjesztésével kapcsolatos kormányzati szándékhoz (GAZD és ADÓ szakrendszer

országos

bevezetése)

és

az

egyes

önkormányzati

szegmensek

ASP

szolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő igényeinek együttes kiszolgálásához igazodva, célzott szolgáltatási csomagok kialakítása javasolt az alábbi tényezők figyelembevételével: 

az önkormányzati csatlakoztatás szakrendszeri hatóköre, amely lehet: o teljes körű, a teljes ASP szakrendszer portfólió bevezetésével; o részleges, az ASP szakrendszerek szűkebb körével (pl. ADÓ, GAZD, IRAT, KERET, ELÜGY vagy a főváros esetén kizárólagosan az ADÓ szakrendszerrel).



ASP szolgáltatás igénybevétel kötelezőségének mértéke az önkormányzat számára lehet o kötelező, azaz az ASP szakrendszeri portfólió használata megkerülhetetlen (nem teremt lehetőséget olyan lokális szakrendszer használatára, amelynek van ASP megfelelője); o kötelezően választható, azaz az ASP portfólióból egyes kötelező elemeken túl (pl. ASP ADÓ) további X darab szakrendszer tetszőleges választása kötelező, de az önkormányzat döntése, hogy ezen kötelezően választható körből mely szakrendszer szolgáltatásokat veszi igénybe; o önkéntes, azaz az önkormányzatnak szabad választási lehetősége van a tekintetben, hogy be kívánja-e vezetni az adott ASP szolgáltatást vagy sem (kivéve ASP ADÓ, ahol törvényi kötelezettsége van).



ASP szolgáltatáscsomagok technológiai jellege tekintetében az alábbi csomagok kialakítása javasolt: o fix csomag, amely esetében az ASP szakrendszerei, mint integrált ASP szolgáltatásrendszer kerülnek bevezetésre egy önkormányzatnál; o moduláris csomag, amely esetében az ASP szakrendszerei önkéntesen vagy kötelezően választható módon kerülnek bevezetésre egy önkormányzatnál biztosítva azok szabványosított és auditált interface kapcsolatát az önkormányzat meglévő saját alkalmazásaihoz.

17/44




a rendszerek egymáshoz való csatlakozásának szempontjából az integráció jellege lehet: o fix integráltság, amely az ASP szakrendszerek és keretrendszer egymással való integrált működését jelenti; o moduláris integráltság, amely esetén az önkormányzatnál lokálisan fennmaradó (de létező ASP megoldással rendelkező) szakrendszert integrálni szükséges az ASP szakrendszerekhez és keretrendszerhez; o ADÓ integráltság, amely során kizárólag az ASP ADÓ szakrendszer integrációját szükséges megvalósítani az önkormányzat fennmaradó, lokális rendszereivel; o adattárház

integráltság,

amely

az

önkormányzatoknál

használt,

ASP

megoldással lefedett (vagy annak megfelelő lokális) rendszerek és a központi ASP adattárház egymással való integrációját jelenti. Az ASP szolgáltatási csomagok kialakításánál további fontos szempont az integráció finanszírozási kérdésének eldöntése, azaz hogy közepes és nagy önkormányzatok esetén milyen mértékben támogatott az olyan lokális szakrendszerek ASP keretrendszerhez és adattárházhoz való integrációs fejlesztése, amelyekre van opcionális ASP megoldás, de az adott önkormányzat nem szeretné azt bevezetni. Javasolt egy olyan finanszírozási konstrukció kialakítása, amely során 

a kötelezően bevezetendő rendszerek (pl. ASP ADÓ szakrendszer) és az ASP keretrendszer, valamint a lokálisan megmaradó, de az adattárház kapcsolatot igénylő

rendszerek

adattárházzal

való

kapcsolat

kialakítására

minden

ügyfélszegmens 100%-os támogatást kap, 

míg az olyan lokális rendszerek esetén, amelyre van megfelelő ASP alkalmazás, az ASP keretrendszerrel való integráció kialakítása saját finanszírozással történne. Ugyancsak saját finanszírozás javasolt a bevezetett ASP szakrendszerek és a fennmaradó lokális rendszerek integrációjára, amennyiben az adatkapcsolat szükséges két rendszer között.

A fenti tényezők figyelembe vételével az alábbi három fő szolgáltatási csomag kialakítása javasolt, amelyek jól illeszkednek az egyes ügyfélszegmensek jellemzőihez, továbbá a lehetőségekhez képest hatékonyan és széleskörűen tudják maximalizálni az ASP ügyfélkörének számosságát. 

Kis önkormányzati csomag: Célja a kistelepülési önkormányzatok alapvető működését támogató standardizált alkalmazások nyújtása, kiváltva az önkormányzat által jelenleg használt alkalmazásokat. Elsődleges szempont a szolgáltatás költséghatékony kialakítása 18/44


minimalizált kiegészítő szolgáltatásokkal, valamint az adattárházhoz való integráció biztosítása az ASP szakrendszerek révén. Ezen szegmensnek a teljes körű ASP portfólió bevezetése javasolt kötelező jelleggel, fix csomagú konstrukcióban (ASP szakrendszerek mint integrált ASP szolgáltatásrendszer). Az ASP szakrendszerek és keretrendszer egymással való integrált működésére – az adattárházzal való integráció mellett – a fix integráció megvalósítása javasolt.

2. ábra: Kis önkormányzati csomag jellemzői



Közepes önkormányzati csomag: A csomag célja kiszolgálni a nagyobb települési és városi önkormányzatok igényeit. Elsődleges szempont a modulszerűen összeállítható alkalmazásportfolió biztosítása, amelyekkel az érintett önkormányzatok eltérő igényei jelentős mértékben lefedhetők. A moduláris csomag jellemzően nem tartalmazza az összes ASP szakrendszert, de javasolt a kötelezően bevezetendő szakrendszerek – javaslat: ADÓ, GAZD,

IRAT,

KERET

és

ELÜGY

–

mellett

további

szakrendszert

kötelezően

választhatónak megjelölni a teljes portfólióból, amellyel részlegesen lefedhető a szakrendszerek köre. Az adattárházzal való kapcsolat minden ASP – vagy azt helyettesítő lokális – szakrendszer esetén kiépítendő, továbbá szükséges megvalósítani a moduláris integráltságot az önkormányzatnál

lokálisan

fennmaradó

(de

létező

ASP

megoldással

rendelkező)

szakrendszerek és a bevezetett ASP szakrendszerek, illetve keretrendszer között. Ezen 19/44


interface-ek kialakításának szükségessége, valamint a lokálisan fennmaradó rendszerek egyben

hozzájárulnak

az

önkormányzati

szereplőket

kiszolgáló

hazai

informatikai

vállalkozások további fejlődéséhez is.

3. ábra: Közepes önkormányzati csomag jellemzői



Nagy önkormányzati csomag: Nagyvárosok illetve Budapest kerületeinek önkormányzatai esetében megfontolásra javasolt egy külön a nagy önkormányzatok igényeire szabott ASP szolgáltatás csomag kialakítása, amelyben a szolgáltatási feladatok minimális mértékben centralizáltak (leginkább csak a kötelező vagy választott ASP szakrendszerek infrastruktúra üzemeltetése szintjén). Így az önkormányzatok „önrendelkezésével” egyedi igényeikre szabott

megoldások

valósulhatnak

meg,

a már

meglévő informatika környezetük

továbbfejlesztésével, az ASP nyújtotta szinergiák kihasználásával és a beszállítóik megtartásával. A csomag célja, hogy az önkéntes szakrendszeri csatlakozás választásával – térítésmentes üzemeltetés mellett – közel azonos döntési szabadságot biztosítson a belépő önkormányzatok számára, mint az önálló alkalmazásüzemeltetés. Ez a modell egyben biztosítja azt is, hogy az önkormányzati informatikai piac konszolidációja a legkevésbé legyen hátrányos a hazai piaci szereplők számára, hiszen meghagyja a lehetőséget a lokális rendszerek használatára (illetve annak integrációs fejlesztésére) a meglévő informatikai szállítói bázis közreműködésével.

20/44


A fentiek mentén a csomag nem teszi kötelező az összes szakrendszer bevezetését, az ASP ADÓ-n kívül önkéntes alapon, részleges mértékben történne a csatlakoztatás a többi szakrendszerhez. Kivétel ez alól az adattárház, amelyhez a nagy önkormányzati szegmensben is szükséges integrációs pontot létrehozni minden, az ASP által megoldást kínáló szakrendszer esetén (ASP ADÓ és egyéb önként választott ASP rendszerek, valamint a helyettesítő lokális rendszerek). További szükséges feltétel a fennmaradó régi és az újonnan bevezetendő ASP rendszerek moduláris integrációja, amely kialakításához az ASP korlátozott mértékben támogatást biztosít. Az ASP szolgáltatások nagyobb mértékű elterjesztése érdekében megfontolandó a nagy önkormányzati szektorra is kiterjesztendő kötelezően választható alkalmazáscsomag bevezetése.

4. ábra: Nagy önkormányzati csomag jellemzői

Megjegyzés: nem került kialakításra külön szolgáltatási csomag a fővárosi önkormányzatra, amely megfeleltethető egy olyan nagy önkormányzatnak, ami csak az ASP ADÓ szakrendszert vezeti be, valamint biztosítja a rendszerei egymással és az adattárházzal való integráltságát. A nagy önkormányzati ábrán megjelenő „ADÓ integráltság” eltérő színezésével erre próbáltunk utalni.

21/44


Nyitott kérdések: 8.)

Milyen legyen a szolgáltatáscsomag összetétele kis-, közepes- és nagy önkormányzatokra?

9.)

A közepes önkormányzati szegmensben milyen számosságú szakrendszer legyen kötelezően választható (az ASP ADÓ-n kívüli ASP portfólióból)?

10.) Közepes és nagy önkormányzatok számára a szegmens-specifikus ASP portfólió változat mellett engedélyezhetjük-e (korlátozott mértékben) az egyedi testre szabási igényekhez kapcsolódó fejlesztéseket? Ha igen, milyen finanszírozásból? 11.) Közepes és nagy önkormányzatok esetén milyen mértékben finanszírozza az ASP az olyan lokális szakrendszerek ASP keretrendszerhez és adattárházhoz való integrációs fejlesztéseit, amelyekre van opcionális ASP megoldás, de az adott önkormányzat nem szeretné azt bevezetni?

4.4 Önkormányzati ASP szolgáltatásrendszer Az

országos

kiterjesztés

során

az

önkormányzati

ASP

szolgáltatásrendszerének

továbbfejlesztését a kormányzati szándék, az önkormányzati igények és a rendelkezésre álló finanszírozási és időbeli keretek között az alábbi prioritások mentén javasolt megvalósítani: 

elsődleges prioritás o az önkormányzatok hálózati elérésének fejlesztése, o az ASP 1.0 projektben kiépített keret- és szakrendszerek országos bevezetése, illetve az ehhez szükséges funkcionális és integrációs továbbfejlesztések megvalósítása, o az adattárház kiépítése,



másodlagos prioritás o az ASP 1.0 projektben megvalósított elektronikus ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztése a SZEÜSZ szolgáltatásokra építve,



harmadlagos prioritás o ASP szakrendszerek közhiteles nyilvántartásokkal történő összekapcsolása, o

ASP 1.0 szakrendszer portfólió funkcionális továbbfejlesztése, illetve bővítése új szakrendszerekkel

jellemzően

a

nagytelepülési

komplexebb

igények

kiszolgálására.

22/44


4.4.1 ASP keretében megvalósítandó hálózatfejlesztés Az önkormányzati ASP 1.0 projekt keretében önkormányzatok számára csatlakozási előfeltétel volt, hogy piaci szolgáltató által nyújtott internet szolgáltatás álljon rendelkezésre az ASP szolgáltatások elérésére. A pilot csatlakoztatások tapasztalata, hogy a jellemzően ADSL kapcsolatok elegendő (5-10 Mbps letöltési, 5 Mbps feltöltési) sávszélességet biztosítottak az ASP szolgáltatások rendelkezésre-állásához és megfelelő használatához. Az ASP szolgáltatások sávszélesség igényének

pontosabb

meghatározásához

további,

részletes

vizsgálat

szükséges

a

szakrendszer szállítók bevonásával, illetve a 2015.04.01-től élesben működő ASP pilot önkormányzatok használatának mérésével. Az ASP országos kiterjesztés során a Belügyminisztérium szándéka, hogy az állami tulajdonú hálózatok konszolidációjának részeként a közös hivatali székhely esetében konszolidált állami NTG végpontfejlesztés valósuljon meg, amely kiszolgálja -

a 2015-ben induló Kormányablak ügysegéd rendszerét,

-

a 2015 végén lejáró piaci szolgáltató által nyújtott internet szolgáltatás felett működő elektronikus anyakönyvi rendszert,

-

2016. évtől az önkormányzati ASP önkormányzatok országos csatlakoztatásával fokozatosan felfutó szakrendszeri igényeit.

Az NTG nagyobb üzemeltetési és adatvédelmi biztonságot jelent, illetve az ASP csatlakozások felfutásával az ASP szolgáltatások megfelelő mértékű rendelkezésre állása meghatározóan hálózati kérdés lesz. A Közös Hivatal 4.2.3 fejezetben bemutatott működési gyakorlata alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok igénye lesz az ASP szolgáltatások tagönkormányzati kirendeltségen történő elérése. Így a Közös Hivatalok, mint konszolidált állami NTG végpontok, térítésmentes biztosítása mellett javasolt meghagyni annak a lehetőségét, hogy 

tagönkormányzat piaci szolgáltatás, saját finanszírozású igénybevételével biztosíthassa magának a megfelelő sávszélességű internet felett az ASP szolgáltatások elérését vagy



munkaszervezés átalakítása révén az ASP szolgáltatások által támogatott ügyviteli tevékenységet integrálja a Közös Hivatal székhely önkormányzat fizikai helyszínére, mint konszolidált állami NTG végpontra.

Fentieket figyelembe véve az ASP 2.0 program keretében történik meg az közös hivatali székhelyeken az NTG végpontok kiépítése, azonban azok fenntartásának pénzügyi tervezése 23/44


során az igénybevételt figyelembe vevő használatarányos finanszírozási modell kialakítása szükséges.

4.4.2 ASP 1.0 szakrendszerek továbbfejlesztése Az közép-magyarországi régióban 2015-ben elinduló önkormányzati ASP 1.0 szakrendszerportfóliójának kialakítása során – korábbi felmérések önkormányzati szolgáltatás igényeit elemezve, illetve az önkormányzati és járási feladatrendszer átalakulását figyelembe véve – a hangsúly

elsősorban

a

települési

önkormányzatok

feladatellátásának

standard

rendszereire fókuszált. Az ASP elektronikus ügyintézési szolgáltatása az ASP 1.0 projekttel párhuzamosan zajló Ket. jogalkotást (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól), és szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások kialakítását szem előtt tartva került megvalósításra. Az előzőek mentén az önkormányzati ASP 1.0 projekt során az alábbi alkalmazásszolgáltatások kerültek kiépítésre: 

Gazdálkodási rendszer (ASP GAZD)



Helyi adórendszer (ASP ADÓ)



Iratkezelő rendszer (ASP IRAT)



Ingatlanvagyon kataszter rendszer (ASP IVK)



Ipari és kereskedelmi rendszer (ASP IPARKER)



Települési portál (ASP PORTÁL) és Elektronikus ügyintézési portál (ELÜGY PORTÁL)



Keretrendszeri szolgáltatások (ASP KERET)

Az alábbi összefoglaló tartalmazza ASP alkalmazás-portfólió részét képező szakrendszerek áttekintő bemutatását arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati ASP országos kiterjesztése – az egyes önkormányzati szegmensek tekintetében – támaszt-e követelményt az adott szakrendszerrel szemben. 

A megvalósított gazdálkodási szakrendszer jelenleg 5 modulból áll: központi analitikai számviteli-pénzügyi rendszer (KASZPER) modul, tárgyi eszköznyilvántartó rendszer (KATI) modul, egységes tervezési, költségvetési, beszámoló készítési (ETRIUSZ) modul, vezetői információs rendszer (VIR) modul, valamint üzenetkezelő modul. Az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel, hogy a gazdálkodási szakrendszer jelenlegi funkcionalitása elegendő-e a nagy önkormányzatok igényeinek lefedésére. Előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy

24/44


o már a közepes méretű önkormányzatok körében való bevezetéséhez szükség lehet a szakrendszer (ASP GAZD+) továbbfejlesztésére (pl. VIR modul), hiszen méretükből

adódóan

ezen

önkormányzatok

is

olyan

riport

igényekkel

rendelkezhetnek, amelyet a kis önkormányzatoknak kialakított GAZD szakrendszer nem biztosít. o a nagy önkormányzatok gazdálkodását a GAZD szakrendszer csak részlegesen, alapszinten tudja kiszolgálni, így az ezen önkormányzatok kiszolgálásához a meglévő

szakrendszer

továbbfejlesztése

(ASP

GAZD++)

szükséges

(pl.

költségvetés-tervezés és kontrolling, beruházás menedzsment, beszerzés). Tisztázandó kérdés viszont, hogy az ASP szakrendszerek használatára vonatkozó kötelezettség függvényében szükség van-e olyan ASP GAZD++ szakrendszer kialakítására, amely használata önkéntes, azaz a nagy önkormányzatok dönthetnek saját gazdálkodási szakrendszerük megtartása és annak ASP adattárházhoz történő integrálása mellett. A kérdés eldöntéséhez, így a továbbfejlesztési igény tervezéséhez szorosan

kapcsolódik

a

szakrendszerek

választásának

kötelezettségi

foka

(részletesen az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. fejezetben kerül kifejtésre), azaz az önkormányzati ASP országos kiterjesztése során a nagy önkormányzatok számára kötelező lesz-e az ASP ADÓ rendszer mellett további szakrendszer bevezetése az ASP portfólióból? A GAZD+ (és adott esetben a GAZD++) bővítés melletti döntés esetén további eldöntendő kérdés, hogy a funkció bővítés a GAZD szakrendszer keretein belül modul bővítésként történjen, vagy új szakrendszer kerüljön bevezetésre? Nyitott kérdés: 12.) Szükség van-e olyan ASP GAZD++ szakrendszer kialakítására, amely a nagy önkormányzatoknak – ASP költségvetésből – hoz létre egy költségvetés-tervezésre, kontrollingra is alkalmas gazdálkodási szakrendszert? 13.) A fent említett ASP GAZD+ (és adott esetben az ASP GAZD++) plusz funkcionalitása modul bővítés keretein belül történjen a GAZD szakrendszerben, vagy új gazdálkodási szakrendszer kerüljön létrehozásra? 

Az ASP 1.0 projekt keretében kifejlesztésre került az önkormányzatok új adórendszere, az ASP ADÓ szakrendszer, amelynek bevezetése törvényi kötelezettség minden önkormányzat számára (kis, közepes és nagy önkormányzatok, valamint a főváros egyaránt). Ugyanakkor az ASP 1.0 projektben elkészült szakrendszer elsősorban a kis és

25/44


közepes önkormányzatok standard igényeit szolgálja ki, így a nagy önkormányzatok és a főváros adóhatósági működésének támogatása a szakrendszer továbbfejlesztését (ASP ADÓ++) teszi szükségessé. Így az ADÓ szakrendszer esetében is felmerülő eldöntendő kérdés, hogy az ASP ADÓ szakrendszerrel kapcsolatos funkció bővítés az ADÓ szakrendszer keretein belül modul bővítésként

történjen,

vagy

új

nagytelepülési

ADÓ

szakrendszer

kerüljön

bevezetésre?Nyitott kérdés: 14.) Az ASP ADÓ szakrendszerrel kapcsolatos további igények modul bővítésként, vagy új szakrendszerként jelenjenek-e meg? 

Az ASP 1.0 projekt keretében bevezetett ASP IRAT iratkezelő szakrendszer funkcionalitásával (és workflow kezelésével) képes kiszolgálni a nagy önkormányzatok igényeit is. A pilot önkormányzatok ASP csatlakoztatása során folyamatban van a rendszer önkormányzati mérettől függő (kis, közepes és nagy önkormányzatokra értelmezett)

paraméterezési

modelljeinek

a

kialakítása,

amely

során

a

kis

önkormányzatokra létrejön egy IRAT ALAP funkcionalitású programcsomag, a közepes önkormányzatokra egy IRAT+, míg a nagy önkormányzatokra egy IRAT++ funkcionalitású változat (kiterjesztett workflow kezeléssel). 

Az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter rendszer (ASP IVK) ASP 1.0 projekt során megvalósított változata elsősorban a kisebb önkormányzatok nyilvántartási igényeit szolgálja ki. Megfontolandó a rendszer vagyongazdálkodási funkcionalitással való továbbfejlesztése és/vagy a gazdálkodási szakrendszerrel történő mélyebb integráció megvalósítása, amely várhatóan mind a közepes, mind a nagy önkormányzatok esetén elvárt funkció. Az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel, hogy az ingatlanvagyon kataszter szakrendszer jelenlegi funkcionalitása elegendő-e a közepes és nagy önkormányzatok igényeinek lefedésére. A nagy önkormányzatok esetén az ingatlanvagyon kataszter rendszer kapcsán szintén felmerül az a kérdés, hogy szükséges-e továbbfejleszteni a rendszert a nagy önkormányzatok

igényeire szabva,

ha az önkormányzati csatlakozás abban a

szegmensben önkéntes lesz? (Ugyancsak igaz, hogy az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. fejezetben kifejtett alkalmazáscsomag nagy önkormányzatokra való önkéntes,

26/44


de kötelezően választható kiterjesztése alapvetően befolyásolja a továbbfejlesztési kérdést.) Nyitott kérdés: 15.) Szükség van-e az ASP IVK (és adott esetben vagyongazdálkodás) szakrendszer nagy önkormányzatok igényeit kiszolgáló továbbfejlesztésére? 16.) A fent említett ASP IVK vagyongazdálkodási funkcionalitása modul bővítés keretein belül történjen az IVK szakrendszerben, vagy új vagyongazdálkodási szakrendszer kerüljön létrehozásra? 

Az ASP 1.0 projekt keretein belül bevezetett ipari és kereskedelmi rendszer (ASP IPARKER) egy telephely-, szálláshely-, rendezvény-, piac-, valamint működési engedély nyilvántartó alkalmazás. Az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel, hogy a közepes és nagy önkormányzatok milyen funkcionalitású IPARKER rendszert igényelnek, és ennek függvényében szükséges dönteni a szakrendszer továbbfejlesztéséről (pl. workflow kezelés szükséges-e a rendszerbe a közepes és nagy önkormányzatoknál). Nyitott kérdés: 17.) Szükség van-e az ASP IPARKER szakrendszer közepes és nagy önkormányzatok igényeit kiszolgáló továbbfejlesztésére?



Az ASP 1.0 projekt során létrehozott ASP települési portál elsősorban hírközlő, információs és tájékoztató feladatokat tölt be, bemutatja az adott települést, továbbá aktuális híreket és információkat közöl az állampolgárok számára. A portál jelenlegi szűk funkcionalitása már a kis önkormányzati szegmens esetében is indokolhatja, hogy az ASP 2.0 projekt részeként egy új, komplexebb portál szakrendszer kerüljön kialakításra, vagy a meglévő továbbfejlesztése, vagy új szakrendszer bevezetése által. Tisztázandó kérdés, hogy az ASP 2.0-ban kialakítandó portálnak ki a valós célközönsége: a közepes önkormányzatok igényeit kell kiszolgálnia a továbbfejlesztett rendszernek, vagy csak a kis önkormányzatok számára szükséges a továbbfejlesztés? A kérdés az országos kiterjesztés előkészítése során további, részletes vizsgálatot igényel. Nyitott kérdés: 27/44


18.) A komplexebb PORTÁL igény lefedése a meglévő PORTÁL továbbfejlesztésével vagy új változatú szakrendszer bevezetésével történjen meg? 

Az ASP 1.0 projektben az elektronikus ügyintézés szolgáltatás (elektronikus ügyindítás, adóegyenleg lekérdezés) nem külön szakrendszerként, hanem az ELÜGY PORTÁL, a KERET és IRAT, illetve az érintett ADÓ és IPARKER szakrendszerek, továbbá a működő SZEÜSZ

szolgáltatások

(govCA,

KAÜ,

EFER

részleges)

integrációjával

került

megvalósításra. Az önkormányzati ASP országos kiterjesztés során kiemelt fontosságú a szolgáltatásrendszer bővítése egyrészt további ADÓ és IPARKER ügytípusok elektronizációjával, illetve a kiválasztott SZEÜSZ szolgáltatásokkal (GOVCA, KAÜ, EFER, KÉR, HIBRID, stb.) való integráció megvalósításával, mely mind a kis, közepes és nagy önkormányzatok esetén releváns igény. Nyitott kérdés: 19.) Milyen elektronikus ügyintézési szolgáltatási kínálattal célozza meg az ASP 2.0 az egyes szegmenseket? 

A fenti szakrendszereket összefogó ASP keretrendszer (KERET) alapvető feladata a közös felhasználó és jogosultság kezelés, a törzsadat-kezelés, a szakrendszeri migráció támogatása, valamint a szakrendszerek közötti integráció és az önkormányzati külső adatszolgáltatás egységes kezelésének biztosítása. A keretrendszer rendelkezik egy intranetes

felülettel

(ASP

Indítópult),

amelyen

keresztül

érhetők

el

az

egyes

szakrendszerek, a felhasználók oktatását támogató e-learning alkalmazás, az ügyintézői feladatkosár, illetve a rendszerüzenetek, amit az ASP üzemeltetője küldhet a felhasználók számára fontos információkkal, vagy csak tájékoztató jelleggel. Az önkormányzati ASP előnyeinek – költséghatékony és finanszírozható működtetés, és ezáltal térítésmentes szolgáltatás – realizálásához igazgatásszervezési és technikai szempontból is felmerül a standardizálás kérdése. A szakrendszerek üzemeltethetősége és az önkormányzat saját rendszereihez történő integráció miatt elengedhetetlen a szabványos architektúra és standardizált kapcsolódási felületek kialakítása, ilyen módon a technikai standardizáció megkerülhetetlen és általános elvárás az önkormányzati ASP országos kiterjesztésével szemben. Az ASP keretrendszer és a külső közhiteles hatósági nyilvántartásokkal való adatkapcsolat kialakítása azért kiemelt jelentőségű, mert az elektronikus közigazgatás állampolgárok által érzékelhető gyakorlati hasznát a rendszerek összekötéséből lehet eredeztetni. Az együttműködéshez szükséges technikai és tartalmi követelmények

28/44


alkotják az interoperabilitás[1] kérdéskörét, azaz jelen projektben a közhiteles hatósági nyilvántartásokkal való adatkapcsolat kialakításának lehetőségét. A lehetséges adatkapcsolatok köre: 

a FÖMI adatokra (földhivatali adatok a csatlakozó önkormányzatok területén lévő földrészletekre vonatkozóan),



a KEKKH adataira (címadatok (utca, házszám mélységig), egyéni vállalkozók nyilvántartásában található adatok, illetve a járműnyilvántartásban szereplő adatok (gépjárműadóhoz szükséges adattartalom, év eleji induló és évközi forgalomba helyezések és kivonások),



az IM adataira (cégjegyzék adatok cégformától függetlenül),



az OBH adatokra (civil szervezetek nyilvántartásában található adatok),



valamint a NAV adóhatósági adatokra terjed ki.

4.4.3 ASP 2.0 új szakrendszerek Az önkormányzati ASP országos kiterjesztés előkészítése során – az országos önkormányzati adatkérdőív felmérés és az önkormányzati mintán lefolytatott interjúk, illetve az érdekszövetségi egyeztetések eredményei alapján – további, részletes vizsgálatot igényel az ASP 1.0 szakrendszer portfólió új szakrendszerekkel történő bővítése. Új ASP szakrendszer bevezetésére előzetesen az alábbi lehetőségek merültek fel: a) Testületi munka támogatása  Testület-támogató rendszer b) Önkormányzat szervezeti működés támogatása  Munkaügyi rendszer  Gazdálkodáshoz kapcsolódó új szakrendszer o

Elektronikus beszerzési alkalmazás

o

Beruházási nyilvántartás

o

Élelmezési nyilvántartás

c) Városüzemeltetési feladatok támogatása  Vagyongazdálkodási rendszer  Civil támogatási (oktatási, sport és kulturális) rendszer

[1]

„Az interoperabilitás különböző és különféle szervezetek azon képessége, hogy kölcsönhatásba tudnak lépni egymással

kölcsönösen előnyös és egyeztetett célok érdekében, beleértve az információnak és tudásnak a megfelelő IKT rendszereik közti adatcsere útján történő megosztását a szervezetek között az általuk támogatott szervezeti folyamatokon keresztül.” Forrás: Draft document as basis for EIF 2.0, Brussels, 2008., European Commission, DG Informatics, IDABC vitaanyaga, http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Doc?id=31508 29/44


 Városüzemeltetési alkalmazás d) Hatósági feladatok támogatása  Szociális (településtámogatási) rendszer e) Háttérfolyamatok támogatása  Elektronikus levelezési szolgáltatások  Digitalizálás – Tárhely szolgáltatás A fentiek közül kiemelendő az elektronikus levelezés szolgáltatás biztosítása, amellyel kapcsolatban 

felmerült az önkormányzatok és a Belügyminisztérium közötti kommunikáció intranet alapú megvalósítása az ASP indítópulton elhelyezett üzenő falon, vagy a feladatkosáron keresztül, ez azonban nem tenné lehetővé az önkormányzatok és az állampolgárok közötti (hivatalos elérhetőségen keresztül történő) kommunikációját;



az önkormányzati rendszerek és folyamatok egységesítése mellett fontos lépés lehet az önkormányzatok elektronikus elérhetőségének (email címeinek) egységesítése egy országos kiterjesztésű levelezési szolgáltatás biztosításával.

Az önkormányzati ASP országos kiterjesztés előkészítése során részletes vizsgálatot igényel a rendszer kialakításának üzemeltetési feltételeinek és fenntartásának tervezése (a NISZ által az önkormányzatok számára 2013-ban megvalósított nyílt forráskódú technológiájú levelezési rendszer korszerűsítésével). Nyitott kérdés: 20.) Van-e olyan új szakrendszeri funkcionalitás, amelyet nem fednek le az ASP 1.0 szakrendszerei és megjelent iránta az önkormányzati igény az ASP 2.0 országos kiterjesztés felmérésekor? 21.) Szükség van-e új, jellemzően a közepes és nagy önkormányzatok igényeit kiszolgáló szakrendszerek kiépítésére (pl. vagyongazdálkodás, városüzemeltetés), ha azokban a szegmensekben a csatlakozás kötelezőségének mértéke önkéntes vagy kötelezően választható lesz? 22.) Mi

legyen

az

önkormányzatok

elektronikus

levelezését

támogató

szolgáltatás

megvalósításának módja?

30/44


4.4.4 Az adattárház kiépítése Az állami, önkormányzati vagyonnal és közpénzekkel való felelős gazdálkodás biztosítása alapvető nemzeti érdek és cél. Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének egyik célja az önkormányzati feladatellátás és gazdálkodás központi kontrolljának kialakítása, az esetleges pénzügyi kockázatok időben történő felismerése, valamint az önkormányzati alrendszer fizetőképességének megőrzése, illetve a gazdálkodás korszerű eszközökkel és módszerekkel történő monitorozása. Az önkormányzati ASP szakrendszerek lehetővé teszik az önkormányzati adatok központilag rendelkezésre bocsátott rendszerekben történő kezelését és az ügyintézési folyamatok támogatását. A szakrendszerekben a helyi vezetői munkához kifejlesztett lekérdező, riportáló funkciók egy-egy önkormányzatra, azon belül is egy-egy szakrendszerre vonatkozó adatokra épülnek, és a rendszer szerkezeti kialakítása (tenantok ) az önkormányzatok adatainak egyidejű elérését és együttes elemzését nem engedi meg. Ezért a kormányzati szintű döntéseket megalapozó elemzésekhez szükséges adatok még akkor sem lennének elérhetőek és elemezhetők

közvetlenül

és

egységesen

az

ASP-s

szakrendszerekből,

ha

a

nagy

önkormányzatoknál is teljes körűen bevezetésre kerülne minden szakrendszer. Az adattárház alapkoncepciója, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatok megfelelő hatékonysággal elemezhetővé, illetve az adattárház felhasználói köre számára egységes szerkezetben elérhetővé váljanak. Az adattárház tehát biztosítja a nagy mennyiségű önkormányzati adatok strukturált formában való tárolását az elemzői, vezetői igények gyors kiszolgálására akár hosszú időperiódus során is. Az adattárház kialakításának céljai A kormányzat számára kiemelt jelentőségű, hogy az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulása felismerhető és megakadályozható legyen, amelyhez a közpénzek felhasználása, valamint a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése szükséges. Az adattárház kialakításának egyik célja, hogy lehetőséget biztosítson a kormányzat számára az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos adatok részletes és összefüggéseiben történő elemzésére, s ezáltal a létrejövő megoldás a tényalapú tervezés és a működés megbízható nyomon követésének hatékony eszköze legyen. Az adattárház a fentieken túl lehetőséget termet az önkormányzatokat terhelő különböző adatszolgáltatások adatminőségének felülvizsgálatára, a párhuzamosságok feltárására, egyes

31/44


adatszolgáltatások megszüntetésére, ezáltal az önkormányzatokat terhelő adatszolgáltatási kötelezettség racionalizálására és az önkormányzatok tehermentesítésére. Az adattárház kialakítását ugyancsak indokolja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a jelenleg rendelkezésre álló riportoknál részletesebb bontásban kívánja elemezni a helyi adók alapjával, illetve az adókötelezettség levezetésével, valamint teljesítésével kapcsolatos információkat az adótervezési munkában. Adattárház felhasználói köre Az eddigi igényfelmérések során azonosított három kulcsfelhasználói kör: 

a Belügyminisztérium, mint az önkormányzatokat koordináló, a közfeladatok ellátásához szükséges jogszabályi, illetve a mindenkori éves költségvetési törvény IX. fejezetében található költségvetési támogatások biztosításáért felelős minisztérium;



a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az adópolitikáért, az iparügyekért és az államháztartásért felelős, illetve a helyi önkormányzatok költségvetési szabályozási rendszerére, kiegyensúlyozási mechanizmusára javaslatot tevő minisztérium;



a

Magyar

Államkincstár,

mint

az

állami

költségvetés

végrehajtása

során

a

finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért felelős szerv Potenciális felhasználók lehetnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok és maguk a települési önkormányzatok. A potenciális felhasználói kör a későbbiek során változhat, csatlakozásuk pedig történhet szakaszosan. Adattárház szolgáltatások a felhasználói igények jellegét tekintve lehetnek: -

rendszeres, több felhasználót érintő igények alapján meghatározott, paraméterezhető riportok, analitikus adatelemzések, és ezekre alapozva a vezetői igények szerint kialakított dashboard1 jellegű felületek,

-

ad hoc elemzési igények (pl. mikroszimuláció, adatbányászat, prediktív analitika), amelyhez a felhasználók számára biztosítani szükséges a szabad lekérdezés és az adattranszformáció lehetőségét (ún. önkiszolgáló BI megoldás).

1

Műszerfal: a legfontosabb üzleti folyamatok állását bemutató jelentések, diagramok egy képernyőn történő ábrázolása 32/44


A felhasználók támogatása és a bonyolultabb ad hoc elemzési igények kiszolgálása a Magyar Államkincstárban kialakításra került ún. BI Kompetencia Központ (BICC) segítségével is megvalósíthatók. Adattárház forrásrendszerei a felhasználási igények mentén A felhasználási igények feltárása alapján az adattárház kiépítésének prioritásai és az potenciális adatkörök tekintetében a következők: -

elsődlegesek az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó adatkörök (ide értve a helyi adókkal kapcsolatos adatokat is), amelyek a forrás rendszerek tekintetében a jelenleg is használt – a Magyar Államkincstár által üzemeltetett - rendszert, valamint ASP szakrendszereket jelent (KGR-K11, ASP GAZD szakrendszer,ASP ADÓ szakrendszer, ASP IVK szakrendszer);

-

másodlagosak

az

ASP

országos

kiterjesztése

során

bevezetett

egyéb

ASP

szakrendszerek adatai (Ipar és kereskedelem, Iratkezelő, Elektronikus ügyintézés és a Keretrendszer); -

ezt követik a Kincstár által üzemeltetett egyéb rendszerekben rendelkezésre álló saját adatkörök (pl. KSZR, KIR3/KIRA, ÖNEGM);

-

egyéb, a Belügyminisztérium rendelkezésére álló rendszeres vagy eseti jelleggel kért adatszolgáltatásokból származó adatok köre (pl. ebr42, OSAP1616, OSAP1621 , OSAP1622 adatszolgáltatások).

Távlati lehetőségként számba vehető - az ASP országos kiterjesztése során kifejlesztett további szakrendszerek; - a fenti adatkörök kiszélesítése a Magyar Államkincstárnál rendelkezésre álló, központi költségvetésből származó források igénybevételére és felhasználására vonatkozó adatokkal (pl. nem állami humán fenntartók finanszírozási adatai –NAKINTOR, HUMÁNSZOC, SZOLGTÁM), illetve - egyéb külső adatforrások (pl. KSH: településstatisztikai adatok, településtár, NAV adóbevallás adatok, adóalany-nyilvántartási adatok) adatköreinek integrált kezelése is A KGR-K11, a KSZR és a KIR3/KIRA rendszerekben a központi költségvetési szervek vonatkozó adatai is rendelkezésre állnak. Erre irányuló döntés esetén a forrásrendszerből az adattárházba integrálhatóak, plusz erőforrás igénybevétele nélkül, szélesítve ezzel az adattárház információs bázisát. DWH kialakítása kapcsán várhatóan felmerülnek olyan igények, amelyek szakrendszeri fejlesztéseket indukálnak. Ezek előre nem meghatározható mértékű addicionális fejlesztést 33/44


jelenthetnek, amelyek az országos csatlakoztatással egy időben nagymértékben befolyásolhatják a projekt zárását, esetlegesen határidő módosulást okozhatnak. Nyitott kérdés: 23.) Szükséges az adattárház kialakítása során felmerülő, szakrendszerekre visszaható igények szabályozása, amelyet jelenleg korlátozással vagy fejlesztési moratórium bevezetésével látunk megoldhatónak. Az adattárház adatokkal történő töltése Az adattárház töltése tervek szerint a kis önkormányzatok esetében minden érintett ASP szakrendszer esetén közvetlen kapcsolaton keresztül, míg a közepes és nagy önkormányzatok, valamint a főváros esetében az ASP által szolgáltatott szakrendszerek (pl. ASP ADÓ) esetén közvetlen kapcsolattal, az önkormányzatok saját rendszerei esetén pedig auditált interfész kapcsolattal valósul meg. Az adattárház kezdeti (indító) töltésének fókuszában – a korábban említett szempontok mentén – a K11 adatszolgáltatás áll, amely biztosítaná az adattárház indulásának pillanatában az elemezhető adatok 2014. január 1-i kezdő időponttal rendelkezésre állását. Az indulástól pedig a Gazdálkodási szakrendszer adatai sokkal részletesebb bontásban is elemezhetővé válnak. Megfontolandó az adattárház további adatköri töltésének ütemezése, azaz hogy az ASP szakrendszerekből milyen ütemezéssel érkezzen (közvetlen vagy auditált interfészen keresztül) az adat. A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy az adattárház bevezetése és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás előírása mindenképpen jogszabály-módosítással jár, ezáltal pedig plusz terhet rak a még nem csatlakoztatott önkormányzatok vállára, amennyiben a jogszabály-módosítás a csatlakoztatásuk előtti adatszolgáltatást ír elő. Ebben az esetben az önkormányzatoknak a lokális rendszereikhez kell interfész kapcsolatot fejleszteni, még úgy is, ha az adott lokális rendszer az ASP csatlakoztatás során kiváltásra kerül. Nyitott kérdés: 24.) Az adattárház melyik költségvetési évtől szolgálja ki az adattárház idősoros elemzési igényeit?

4.5 ASP 2.0 működtetési modell Az

ASP

Központ

felelős

az

önkormányzati

ASP

hosszútávon

fenntartható

operatív

működtetéséért és országos kiterjesztéséért, amelynek menedzsment szervezetét a Magyar Államkincstár, informatikai szolgáltató szervezetét pedig a Nemzeti Infokommunikációs 34/44


Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el, együttműködve a szakrendszer szállítókkal (Kincsinfóval, illetve a piaci

szereplőkkel),

és

az

elektronikus

ügyintézési

szolgáltatásokat

és

a

közhiteles

nyilvántartásokat nyújtó központi szervezetekkel. A Menedzsment Szervezet az önkormányzati ASP szolgáltatások nyújtásáért és megfelelő minőségű biztosításáért felelős, operatív irányító és a szükséges felügyeleti döntéseket előkészítő, valamint a szolgáltatási rendszerben részt vevő szervezeteket felügyelő szerepet tölt be.

Az

Informatikai

Szolgáltató

Szervezet

az

önkormányzati

ASP

infrastruktúráját,

keretrendszer platform és alkalmazás komponenseit, illetve a Portál szakrendszert üzemelteti. A BM, mint a NISZ, illetve az NGM, mint a Kincstár felügyeleti szerve közvetlenül felelősek az önkormányzati ASP hosszú távú fenntarthatóságának biztosításáért, az ehhez szükséges működési és jogi környezet biztosításával, illetve stratégiai irányító és döntéshozó támogatás nyújtásával. A

SZEÜSZ

és

közhiteles

nyilvántartás

szolgáltatásokat

nyújtó

szervezetek

háttérszolgáltatóként jelennek meg a működtetési modellben. A velük kialakítandó kapcsolatok jellemzőit jogszabályok határozzák meg. A szakrendszerek mentén megosztott működtetési lehetőségek elemzése alapján egyetértés volt abban, hogy a szolgáltatásmenedzsment és fejlesztési feladatokat a Menedzsment Szervezet végezze, míg a szakrendszerek mentén megosztható alkalmazásüzemeltetési feladatok szervezeti hatáskörök és kompetenciák mentén kerüljenek megosztásra. Ez alapján a Kincstár üzemeltetése alá tartozó szakrendszerek a GAZD, INGKAT, ADÓ és IPARKER, míg a NISZ üzemeltetése alá tartozó szakrendszerek az IRAT, Portál és a KERET.

4.5.1 ASP területi csatlakoztatás és üzemeltetés támogató pontok Az országos kiterjesztés az önkormányzati ASP Központ jogilag 2015 májusában felálló szervezetének és működtetésének területi decentralizációját teszi szükségessé, amit a Kincstár a területi igazgatóságai, a NISZ a területi üzemeltetési központjai révén tervez megvalósítani. A megcélzott 1294 darab, de a szakrendszereket tekintve 3177 darab önkormányzat 2017. december 31-ig történő országos csatlakoztatása 2016. januári kezdést feltételezve átlagosan havi 54 önálló vagy Közös Hivatallal rendelkező önkormányzat, szakrendszereket tekintve már havi 132 önkormányzat csatlakoztatását jelenti. 35/44


Az országos kiterjesztésnek, ilyen számosságú önkormányzati csatlakoztatás határidőre történő megvalósításának kritikus sikertényezője, hogy ezek a területi igazgatóságok minél rövidebb idő alatt meghatározó szerepet vállaljanak, mint területi csatlakoztatási és üzemeltetési támogató pontok a hatáskörük alá tartozó önkormányzatok számára. Az országos kiterjesztés csak úgy biztosítható, ha ezek az ASP támogató pontok a földrajzi közelségük miatt hatékony és gyors támogatást tudnak nyújtani a környező önkormányzatoknak.

4.5.2 Önkormányzati csatlakoztatás feladat-megosztási rendszere A sikeres csatlakoztatás további fontos kérdése az önkormányzati csatlakoztatás feladatmegosztási és finanszírozási rendszerének kialakítása 

egyrészt az önkormányzati ASP Központ (Kincstár és NISZ), a területi támogató pontok, az ASP KERET és szakrendszer szállítók,



másrészt az önkormányzatok, az ő kiváltandó vagy integrálandó rendszereinek szállítói, illetve az önkormányzat csatlakozásának támogatására bevont piaci szakértők között.

Az ASP csatlakoztatási feladatrendszer az alábbi feladatokból áll: 

Igényfelmérés és GAP elemzés, majd az alapján csatlakozási és szolgáltatási szerződéskötés;



Eszközök (PC, nyomtató, router stb.) és alkalmazás licencek (operációs rendszer, irodai szoftverek, vírusirtó) beszerzése és üzembe helyezése;



Munkaszervezési és szabályozási feltételek biztosítása;



Rendszertervezés (jellemzően a közepes és nagyvárosi testreszabási és integrációs igények tekintetében);



Felhasználó hozzáférés, token és jogosultságok biztosítása;



Testreszabás (paraméterezés, egyedi fejlesztés) és az alábbi integráció: o ADÓ szakrendszer integrációja, o lokális alkalmazások és ASP szakrendszerek integrációja, o lokális alkalmazások és adattárház integrációja;



Önkormányzat kiváltásra kerülő alkalmazásainak migrációja;



ASP szakrendszerek használatba vételéhez szükséges oktatás és vizsga;



Önkormányzati

testreszabások

és

integrációs

fejlesztések

tesztelése,

illetve

az

önkormányzat elfogadási tesztje; 

Kiemelt támogatás az éles indulás és azt követő stabilizációs időszakban;



Projektmenedzsment, monitoring, tájékoztatás.

36/44


A csatlakoztatás feladat-megosztására tett előzetes javaslatunkat a 7.1 melléklet tartalmazza. A csatlakoztatási feladatrendszer szereplők közötti megosztására tett javaslatunk az egyes ügyfélszegmensekre szegmensenként

vonatkozóan

eltérő

eltérő.

standardizáltsága,

Ez

főként

illetve

ebből

az

ASP

következő

szolgáltatáscsomagok integrálhatósága

és

testreszabhatósága által indikált csatlakoztatási feladatok nem megegyező komplexitásából adódik. Javaslatunk alapján 

a kis önkormányzati szegmens csatlakoztatási feladatait meghatározó mértékben az ASP központ és a területi igazgatóságok látnák el, szükség esetén az ASP szállítói erőforrások bevonásával;



a közepes önkormányzatok esetében az ASP központ és a területi igazgatóságok mellett már meghatározóbb az ASP szállítói erőforrások bevonásának mértéke;



a nagy önkormányzatokat magába foglaló szegmensben a csatlakoztatási feladatokat már egyedi projektek keretében javasolt végrehajtani az ASP központ, a területi igazgatóságok és az ASP szakrendszeri szállítók közreműködésével, de már az önkormányzatok saját rendszerszállítóinak meghatározó részvételével.

A fővárosban az ASP központ és a Kincsinfo, mint az ASP ADÓ szakrendszer szállítója vesz részt a csatlakoztatási feladatok elvégzésében, továbbá meghatározó szerepet kapnak a főváros saját szállítói. Nyitott kérdés: 25.) Milyen

alkalmazás

és/vagy

ügyviteli

támogató

szerepe

lesz

a

Kincstár

területi

igazgatóságoknak? 26.) Az önkormányzatok közvetlenül, vagy az ASP keresztül közvetetten csatlakoznak, veszik igénybe és használat arányosan számolják el pénzügyileg a SZEÜSZ és közhiteles szolgáltatásokat? 27.) Az ASP üzemeltetés és csatlakoztatások tekintetében mely feladatokat kell ASP Központon belül végezni, illetve milyen feladatok esetében kerülnek bevonásra külső piaci szereplők? 28.) Kell-e vizsgálni az ügyfélszegmensenként eltérő feladat-megosztási rend lehetőségét?

4.6 Csatlakoztatási menetrend A szakrendszerek országos kiterjesztése történhet: a.) önkormányzati alapon földrajzi kiterjesztéssel

37/44


Ez a megközelítés egy adott önkormányzat minden ASP szakrendszerhez történő egyszeri csatlakoztatását jelenti, amely önkormányzatonként minimum 1-2 hónapot venne igénybe. A csatlakoztatandó önkormányzatok meghatározása földrajzi menetrend mentén történne, így az ASP központ erőforrásait egyszerre egy földrajzi területre tudná fókuszálni. Ezt a típusú menetrendet választva a csatlakoztatás összehangolható lenne a Digitális Nemzet Fejlesztési Programmal (széles sáv országos kiépítése és eközigazgatási szolgáltatások szempontjából). Ugyanakkor ez a megközelítés jelentős leterheltséget jelent a napi működés mellett a kis önkormányzatok számára, akiknél ugyanaz a munkatárs adott esetben több szakrendszer felhasználója is egyben. b.) szakrendszeri alapon országos csatlakoztatás Ez a megközelítés lehetővé teszi a Portál és az INGKAT önálló bevezetését. Az ADÓ, IPARKER, GAZD esetében az IRAT szakrendszerrel egyidejű közös bevezetés szükséges az egymáshoz kapcsolódó és egymástól függő funkcionalitások miatt. Ez alól kivétel lehet az ADÓ rendszer, amelybe a szállító már beletervezett egy iratkezelési funkcionalitást, így az ASP ADÓ standalone rendszerként tud működni. Mind a két megközelítés esetében javasolt a csatlakoztatások minél korábbi megkezdése az ASP 1.0 jelenlegi szakrendszereivel a kis önkormányzati szegmensben, amelyet a csatlakoztatási időszak utolsó szakaszában követhet a közepes és nagy önkormányzat szegmens. Ugyanis ez utóbbi két szegmens csatlakoztatásának előfeltétele az ASP keret- és szakrendszerek továbbfejlesztése és bővítése, az integrációs szabványok kialakítása, illetve ezen egyedi és komplexebb csatlakoztatási projektek várhatóan hosszabb időátfutásuk lesznek. Nyitott kérdés: 29.) Milyen megközelítés mentén határozzuk meg a csatlakoztatási menetrendet? 30.) Milyen migrációs következményekkel, problémákkal járhat az évközi átállás az ASP szakrendszerekre?

38/44


5. Finanszírozási modell Az önkormányzati

ASP

országos kiterjesztésének

költségtervezése

alapján

a

projekt

megvalósításához szükséges forrásigényt az alábbi táblázat foglalja össze:

Feladatok projektenként Eszközbeszerzés (ASP Felhő bővítése)

országos

Bruttó összeg infrastruktúra

biztosításához 1,8 mrd. Ft.

Immateriális javak (központi menedzselésű szoftverek, licencek)

1,2 mrd. Ft.

Szoftverfejlesztés, mérnöki, szakértői díjak

3 mrd. Ft.

Saját teljesítés (projekt időszak bérköltség, migrációk központ oldali menedzselése, belső fejlesztések)

2 mrd. Ft.

Oktatás (e-learning, tantermi, vizsga)

0,6 mrd. Ft.

ASP központ oldali csatlakoztatási költségek

0,6 mrd. Ft.

Projektmenedzsment, költségek stb.

minőségbiztosítás,

közbeszerzések,

egyéb

0,5 mrd. Ft.

NTG hálózatfejlesztés (gerinchálózati bővítések, illetve végponti hálózati eszközök az önálló hivatallal vagy közös hivatali székhellyel rendelkező településeken)

1,8 mrd. Ft.

Központi projektelemek összesen:

11,5 mrd. Ft

Önkormányzati csatlakoztatási költségek (migráció, tesztelés, testreszabás, paraméterezés, igazgatásszervezés, egyedi megoldások auditált interfésszel)

8 mrd. Ft

Önkormányzati eszközbeszerzés

4 mrd Ft

Önkormányzati csatlakoztatás projektelemek összesen:

12 mrd. Ft

Önkormányzati ASP országos kiterjesztés mindösszesen:

23,5 mrd. Ft.

Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének előkészítése során kidolgozásra kerül a költségtételek részletezése, illetve a fenntartás pénzügyi tervezése és költség-haszon elemzése. 39/44


6. Pályázati konstrukció Az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének fejlesztési feladatai EU-társfinanszírozott forrásból, egy vagy több egymással összefüggő projekt keretében kerülnek finanszírozásra. Az országos kiterjesztés projekt fő forrása a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) lesz. Tekintettel azonban arra, hogy az Európai Bizottság a jelen koncepció elkészítésének időpontjáig nem hagyta jóvá KÖFOP-ot, és a jóváhagyás várható időpontjáról nem áll rendelkezésre információ, a kormány annak érdekében, hogy a projekt megvalósítását biztosítsa,

a

rendkívüli

kormányzati

intézkedésekre

szolgáló

tartalékból

kívánja

előfinanszírozni a projektet. Az előirányzat-átcsoportosításról kormány határozat keretében rendelkezik majd a kormány az önkormányzati ASP országos kiterjesztésének jogszabályban előírt előkészítését követően. A pályázati forrásból történő finanszírozás módjára több modell vizsgálandó, attól függően, hogy centralizált vagy decentralizált megközelítés kerül alkalmazásra. 

Centralizált modell: Központi nagyberuházás egy vagy több kiemelt projekt keretében, központi koordináció és menedzsment mellett.



Decentralizált / Vegyes modell: A központi nagyberuházás(ok) mellett a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai kiemelt projekt (koordinált csatlakoztatás), és/vagy a csatlakozó önkormányzatok standard pályázati felhívás keretében kapnak támogatást az önkormányzatok ASP csatlakoz(tat)ásainak végrehajtásához.

A pályázati konstrukció kialakításakor első lépésben a csatlakoztatás feladatainak és költségeinek felmérése szükséges, majd ez alapján az alábbi, a modell kiválasztását alapvetően befolyásoló aspektusokat kell megvizsgálni és hatásaikat elemezni: 

Pályázati, közbeszerzési és vagyonkezelési adminisztrációs terhelés



Közbeszerzések számossága és kockázati szintje



Csatlakoztatás gyorsasága



Önkormányzati feladatvégzés kontrollja



Programmenedzsment és kommunikációs szempontok



ASP érdekek érvényesítése (pl. forrás alkalmazások migrációja)



Vagyonátadás kérdése központi eszközbeszerzés esetén



Pályázati támogatás mértéke térhet-e el szegmensenként úgy, hogy a kisebb önkormányzatok nagyobb támogatási intenzitást élvezzenek?



Amennyiben egy önkormányzat az ASP rendszeren kívül marad, akkor informatikai fejlesztéshez tud-e EU-s forrásokat igénybe venni? 40/44


A pályázati konstrukció kialakítása során a Megvalósíthatósági tanulmányban alapvetően az alábbi három Operatív Program bevonása vizsgálandó: 1) Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): A nevesített kiemelt projekt(ek), vagyis a központi nagyberuházás(ok) forrása. 2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): Az infokommunikációs fejlesztésekről szóló 3. prioritás a decentralizált láb forrásaként vonható be. A 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról az alábbi konstrukciók kiírásáról rendelkezik: 

GINOP-3.3.1 Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése Felhívás meghirdetésének módja: kiemelt Felhívás kerete: 2,0 Mrd Ft



GINOP-3.4.2 Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Felhívás meghirdetésének módja: kiemelt Felhívás kerete: 2,86 Mrd Ft



GINOP-3.4.3

Kormányzati

hálózatok

konszolidációja,

kapacitásainak,

teljesítményének növelése Felhívás meghirdetésének módja: kiemelt Felhívás kerete: 4,29 Mrd Ft Ezen konstrukciók és az ASP 2.0 projekt szinergiája (pl. hálózatfejlesztés) szintén vizsgálandó. 3) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): Szintén a decentralizált láb finanszírozásakor vizsgálandó. Nyitott kérdés: 31.) Milyen pályázati konstrukciót kövessen az ASP Központ országos kiterjesztése projekt? 32.) Az önkormányzati szegmensek közül melyek azok, amelyek csatlakoztatása standard pályázati források biztosításával valósulhat meg? 33.) Mi az Államkincstár megyei igazgatóságainak a pályázati stratégiában betöltendő szerepe és helye?

41/44


7. Mellékletek

42/44


7.1 Szolgáltatási modell Excel táblázat Előkoncepció fejezet

Döntési pontok

Országos önkormányzati ASP modell

Témakor Döntési pont

Opció1

települési önkormányzatok Ügyfélkör

Opció2

települési önkormányzatok

Opció3

Megjegyzés

Kis önkormányzatok

települési önkormányzatok

nem ügyfélkör a megyei önkormányzat, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok

intézmények, nemzetiségi önkormányzatok, kistérségi társulások (gazdálkodás)

-

Megcélzott ügyfélkör -

Lakosságszám

Érintett települések száma

Szegmentálási javaslat jóváhagyása

-

-

-

intézmények és nemzetiségi önkormányzatok (gazdálkodás)

-

-

Csatlakoztatási cél

4.3. ASP szolgáltatási modell

Alkalmazáscsomag

Hálózatfejlesztési szolgáltatás

Nagy önkormányzatok

Főváros

községek (-7,5e); nagyközségek (1,1-10e); városok (10e alatt)

városok (10e felett)

megyeszékhelyek megyei jogú városok fővárosi kerületek

Budapest

ahol ugyanaz a helyszín és a felhasználói kör

intézmények és nemzetiségi önkormányzatok (gazdálkodás), ahol ugyanaz a felhasználói kör és a fizikai helyszín

intézmények és nemzetiségi önkormányzatok (gazdálkodás), ahol ugyanaz a felhasználói kör és a fizikai helyszín

-

-

feltárandó, hogy 10e-20e-s, valamint a 20e-40e-s városok hasonló jellemzőkkel rendelkeznek-e az ASP szempontjából (2 szegmenses modell)

X < 10.000 lakosú települések

10.000 < X < 40.000* lakosú városok

40.000* < X lakosú megyei jogú városok és fővárosi kerületek

X ~ 1.744.000 budapesti lakos

-

1) Lehet-e jogilag a KH a szerződéses ügyfél? 2) Cél-e ASP 2.0-ban a közös hivatalok működési és hivatali integrációja? (közös hivatal és tagönkormányzatok = 1 tenant)

4.2. Önkormányzati ASP ügyfélkör ASP ügyfél

ASP ügyfél = tagönkormányzat (ASP 1.0 alapelv)

ASP ügyfél = közös hivatal

-

tenant

tag önkormányzat (kivéve ASP 1.0 IRAT)

tenant = közös hivatal (pl. ASP 1.0 IRAT)

-

működés fizikai helyszíne

tag önkormányzat

KH székhely

szakrendszerenként eltérő

-

-

-

Megcélzott ügyfélszám

Közepes önkormányzatok

(*továbbá Dunakeszi)

3012

(továbbá Szekszárd és Salgótarján)

23 + 23

118

(K: 2689 + NK: 119 + V: 204)

1

(MSZ: 18 + MJV: 5 + FK: 23)

Akkor lehet tenant = KH, ha biztosítható a jogszabály alkotási háttér jelenlegi önkormányzati szintű feladatok KH szintű intergrációjához. Feltárandó, hogy mi a jelenlegi gyakorlat a munkavégzés helyszíne szempontjából és milyen változást indukálhat az ASP.

önálló PH: 416 érintett KH székhely: 713 érintett KH tag önk.: 1883

önálló PH: 85 érintett KH székhely: 33

önálló PH: 43 érintett KH székhely: 3

önálló PH: 1

-

-

teljes ASP portfólió használata

ASP portfólió minél teljesebb körű elterjesztése

saját rendszerek önállósága, emellett választási lehetőség biztosítása

ASP ADÓ bevezetése

1) minden szegmens esetében az ASP ADÓ kötelező; 2) kötelezően választható = portfólióból x tetszőleges választása kötelező; 3) önkéntes = önkormányzat választhat

moduláris alkalmazáscsomag;

saját és/vagy moduláris alkalmazáscsomag;

Szegmensenként az alkalmazáscsomag választás kötelezettségi foka

kis: kötelező közepes: kötelező nagy: kötelező

kis: kötelező közepes: kötelezően választható (szakrendszerek száma?) nagy: kötelezően választható

kis: kötelező közepes: kötelezően választható (szakrendszerek száma?) nagy: önkéntes*

Milyen település szintig értelmezett az ASP 2.0 hálózatfejlesztési programja?

KH szint (tagönkormányzati szinten marad a meglévő hálózati elérés)

KH + tagönkormányzati szint

-

modul bővítés közepes és nagy önkormányzatokra

modul bővítés közepes önkormányzatokra; új szakrendszer nagy önkormányzatokra

új szakrendszer közepes és nagy önkormányzatokra

-

ASP ADÓ ALAP modul bővítés nagy önkormányzatokra és a fővárosra

új ASP ADÓ++ változat nagy önkormányzatokra és a fővárosra

-

-

IRAT ALAP

OPCIÓ1 + IRAT+

OPCIÓ2 + IRAT++

nagy önkormányzatok esetén workflow kezelés szükséges

fix alkalmazáscsomag; kötelező csomag: teljes portfólió

kötelező csomag: ASP ADÓ, GAZD, IRAT, ELÜGY; kötelezően választható: többi szakrendszerből min. x db

kötelező csomag: ASP ADÓ

önálló PH és KH szintig ASP által biztosított; tagönkormányzati szinten meglévő hálózat használata vagy a hálózat saját finanszírozású fejlesztése

meglévő hálózat használata (szükség esetén ASP által biztosított)

meglévő hálózat használata vagy a hálózat saját finanszírozású fejlesztése

meglévő hálózat használata vagy a hálózat saját finanszírozású fejlesztése

GAZD ALAP

GAZD+ (továbbfejlesztés szükséges: pl. VIR)

GAZD++ ?? (továbbfejlesztés szükséges, pl. ktgvetés-tervezés, kontrolling)

-

kötelező csomag: ASP ADÓ; önkéntesen választható: többi szakrendszer

Meglévő rendszerek kínálata (ASP 1.0) GAZD

ADÓ

IRAT

VAGYONKATASZTER

4.4. Önkormányzati ASP szolgáltatások

GAZD további igények modul bővítésként vagy új szakrendszerként jelenik meg? ASP ADÓ további igények modul bővítésként vagy új szakrendszerként jelenik meg? IRAT esetén minden szegmensre külön IRAT változat készül? Vagyongazdálkodás modul bővítésként vagy új szakrendszerként jelenik meg?

modul bővítés

új szakrendszer

ASP ADÓ ALAP

ASP ADÓ++

IRAT ALAP

IRAT+

IRAT++ (WF-val)

-

VAGYONKATASZTER

VAGYONKATASZTER + VAGYONGAZDÁLKODÁS továbbfejlesztés??

VAGYONKATASZTER + VAGYONGAZDÁLKODÁS továbbfejlesztés??

-

IPARKER

-

-

-

-

-

IPARKER

IPARKER+ (WF-val) ??

IPARKER+ (WF-val) ??

-

TELEPÜLÉSI PORTÁL

Komplexebb PORTÁL igény lefedése a meglévő PORTÁL továbbfejlesztésével vagy új változatú szakrendszer bevezetésével?

meglévő PORTÁL továbbfejlesztés nélkül (csak kis önkormányzatoknak)

meglévő PORTÁL továbbfejlesztése (kis önkormányzatoknak)

új PORTÁL változat (közepes önkormányzatoknak)

-

PORTÁL ALAP (továbbfejlesztés szükséges)

??

??

-

ELÜGY PORTÁL

Milyen szolgáltatási kínálattal célozza meg az ASP az egyes szegmenseket?

ld. szegmens javaslatok

-

-

govCA, KAÜ, rendelkezési nyilvántartás, EFER, KÉR, HIBRID

ELÜGY+ ?? (govCA, KAÜ, rendelkezési nyilvántartás, EFER, KÉR, HIBRID)

-

??

??

ELÜGY+ (govCA, KAÜ, rendelkezési nyilvántartás, EFER, KÉR, HIBRID)

Új szakrendszerek (ASP 2.0) Milyen funkcionalitást gazdálkodáshoz kapcsolódó fedjenek le a új szakrendszer / modul gazdálkodáshoz kapcsolódó új szakrendszerek? SZOC

étkeztetés; beszerzés; beruházás

-

??

SZOC

országos önkormányzati adatfelmérés és önkormányzati minta igényfelmérés, illetve érdekszövetségi egyeztetés alapján kerül meghatározásra

TESTÜLET

TESTÜLET

-

MUNKAÜGY

-

MUNKAÜGY ??

MUNKAÜGY

-

CIVIL TÁMOGATÁS

-

CIVIL TÁMOGATÁS ??

CIVIL TÁMOGATÁS

-

E-LEVELEZÉS

Elekronikus levelezés megvalósításának módja?

Adattárház által indukált ASP GAZD szakrendszeri és K11 adatszolgáltatási továbbfejlesztési igények mértéke és időzítése

intranet portál üzenőfal (BM és önk. között)

ütemezés: 1 -> 2 -> 3 VAGY 1+ 2 -> 3

feladatkosár (BM és önk. között)

ütemezés: 1 -> 2 + 3

levelezési szolgáltatás (3 külső email cím: polgarmester@, jegyzo@, info@)

Cél: BM - önkormányzat, valamint állampolgárok önkormányzat között

ütemezés: 1 + 3 -> 2 VAGY 1 + 2 + 3

1) országos kiterjesztéshez szükséges igények 2) funkcionális bővítés 3) adattárház igények kiszolgálása Jogszabály módosítás szükségs a 2016. év eleji adatszolgáltatáshoz

Adattárház (ASP 2.0) Az önkormányzati adattárház melyik ktgvetési évtől szolgálja ki az adattárház idősoros elemzési igényeit?

2016-os ktgvetési évtől; jogszabály alkotás fókusza: meglévő önkormányzati rendszerek, valamint a K11 adatszolgáltatás

Van-e szegmensenként eltérő mértékű pályázati támogatás az ASP

?

E-LEVELEZÉS

??

közvetlen kapcsolat az ASP szakrendszerekkel

közvetlen kapcsolat az ASP + auditált interface kapcsolat a lokális szakrendszerekkel

auditált interface kapcsolat a lokális szakrendszerekkel

auditált interface kapcsolat a lokális szakrendszerekkel

2017-es ktgvetési évtől; 2018-as ktgvetési évtől; jogszabály alkotás fókusza: a jogszabály alkotás fókusza: Jogszabály módosítás és bevezetett ASP GAZD ASP-n kívüi önkormányzatok jogszabálykövetés szükséges rendszer adatszolgáltatása adatszolgáltatása

Pénzügyi modell - csatlakoztatás

5. Finanszírozási modell

- SZEÜSZ-ök, közhiteles nyilv.tartások díjelszámolása

?

?

-

100%-os pályázati támogatás

?? %-os pályázati támogatás

?? %-os pályázati támogatás

??

ASP központon keresztül

ASP központon keresztül VAGY önkormányzat - szolgáltató közvetlen elszámolási kapcsolat

önkormányzat - szolgáltató közvetlen elszámolási kapcsolat

önkormányzat - szolgáltató közvetlen elszámolási kapcsolat

ASP 1.0 és ASP 2.0 ALAP szakrendszer: térítésmentes

ASP 1.0 és ASP 2.0 ALAP szakrendszer: térítésmentes testreszabott rendszerek: díjköteles

ASP 1.0 és ASP 2.0 ALAP szakrendszer: térítésmentes testreszabott rendszerek: díjköteles

testreszabott ASP ADÓ: díjköteles

Milyen szerződéses és elszámolási rendszer lesz a SZEÜSZ-ök esetében?


-

-

ASP 1.0 szempontjából aktuális, az ASP 2.0 RMT szempontjából pénzügyifenntartási kérdés

ASP 2.0 esetén bevezetendő új szakrendszerek térítésmentessége


-

-

a kormányrendelet ASP 1.0 szakrendszerek esetén rendelkezik a térítésmentességről

Interoperabilitás

Az ASP nyújt-e ingyenes közhiteles szolgáltatást?

jogszabályilag ingyenessé tenni

ASP központ finanszírozza

önkormányzat finanszírozza

-

Szolgáltatások standardizálása

Milyen szinten szolgálja ki az ASP az önkormányzatok egyedi igényeit?


-

-

-

- működtetés

Alkalmazások integráltsága

Vendor stratégia Megvalósíthatósági tanulmányban Szolgáltatási feladatok tárgyalandó megosztása témakörök - üzemeltetés

- csatlakoztatás

- ASP alkalmazás support

közhiteles nyilvántartásokkal való adatkapcsolat ASP Központ finanszírozással (KEKKH, NAV, OBH, FÖMI) standard funkciók és folyamatok, egy változatban létező alkalmazások

integrált ASP rendszer

közhiteles nyilvántartásokkal való választható adatkapcsolat saját finanszírozással (KEKKH, NAV, OBH, FÖMI)

standard funkciók és folyamatok, korlátozott testreszabhatóság

egyedi projekt (rugalmas funkciók és egyedi testreszabhatóság)

-

lokális rendszerekhez auditált, szabványosított interface kapcsolat

saját rendszerek; lokális rendszerekhez auditált, szabványosított interface kapcsolat

ASP ADÓ rendszerhez auditált, szabványosított interface kapcsolat

egy szakrendszer egy termék szállító (kivéve ASP ADÓ)

egy szakrendszer külön termék szállító (ASP ADÓ)

-

-

-

-

-

1 szakrendszer = 1 termék szállító VAGY több termék szállító?


-

-

-

-

-

-

-

-

központi ASP menedzsment + lokális szolgáltatás menedzsment (Kincstár megyei igazgatóságok); központi infrastruktúra üzemeltetés

központi ASP menedzsment + lokális szolgáltatás menedzsment (Kincstár megyei igazgatóságok); központi infrastruktúra üzemeltetés

saját rendszerek: önkormányzati; ASP szakrendszerek: ASP központ, központi infrastruktúra üzemeltetés

saját rendszerek: önkormányzati; ASP ADÓ: ASP központ, központi infrastruktúra üzemeltetés

Érintett szereplők közötti feladat megoszlás?


-

-

csatlakoztatási feladarendszer mentén külön javaslat készül

ASP központ és a megyei igazgatóságok meghatározó részvételével, valamint az ASP szállítói erőforrások bevonásával

ASP központ és a megyei igazgatóságok részvételével, valamint az ASP szállítói erőforrások meghatározó bevonásával

ASP központ és a megyei igazgatóságok, valamint az ASP szállítók részvételével, illetve saját szállítói erőforrások meghatározó bevonásával

ASP központ, az ASP ADÓ rendszer szállítójának részvételével, illetve saját szállítói erőforrások meghatározó bevonásával

Van-e szegmensenként eltérő ASP alkalmazás support stratégia?

?

?

?

ASP 1.0 szempontjából aktuális, az ASP 2.0 RMT szempontjából pénzügyifenntartási kérdés

ASP központ, minimális szállítói támogatás bevonásával

L1, 2: ASP központ, L3: szállító



egy szakrendszer egy termék szállító

43/44


7.2 Csatlakoztatási feladatrendszer megosztása Excel táblázat Megcélzott önkormányzati szám: Havi csatlakoztatandó önkormányzatok száma:

ASP csatlakoztatási feladatok

Igényfelmérés és gap elemzés Csatlakozási szerződéskötés

Közös Hivatal szintű csatlakoztatás 1294 54

Tagönkormányzat szintű csatlakoztatás 3177 132

ASP Központ

ASP területi csatlakoztatás és üzemeltetés támogatási pontok

Csatlakozási adatbekérés és feldolgozás Csatl.mgmt/Szerződéstervezet generálás Szerződéskötés ASP program szintű csatlakozási menedszer

Igényfelmérés Területi ügyfélmenedzser

24 ASP KERET vagy szakrendszer szállító

Önkormányzati forrásrendszer szállító

Önkormányzat meglévő szakrendszer szállító

Önkormányzat csatlakozást támogató piaci szolgáltató

Igényfelmérés támogatás (komplexebb, egyedi integrációs igények)

Igényfelmérés támogatása (komplexebb, egyedi integrációs igények)

Eszközök beszerzése (PC, nyomtató, router, stb) Szolgáltatás beszerzés (migráció) Eszközspecifikáció készítése Alkalmazás licencek (op., irodai szoftver, vírusírtó)

Igényfelmérés (információ szolgáltatás, igény meghatározása)

Decentralizált eszközbeszerzés (opc) Eszköz üzembehelyezés

Működési és szabályozási feltételek biztosítása

Közös Hivatali munkaszervezési modell Ajánlások és minta dokumentációk készítése Jogszabály módosítások előkészítése Jogi állásfoglalások készítése

Rendszertervezés (integrálandó rendszer oldalán)

Központi integrációs szabványok kialakítása Integrációs fejlesztések központi előkészítése és közbeszerzése Szakrendszeri alkalmazásgazda

Tenant létrehozás, Felhasználó hozzáférés, token, jogosultság

Tenant létrehozása (NISZ) Token/tanúsítvány létrehozása és kiosztása Tenant admin támogatása (NISZ) Területi ügyfélmenedzser ASP program szintű csatlakozás menedzser

Rendszertervezés (L3 támogatás)

Testreszabás - paraméterezés (Adó, Gazd, Irat), Integrációs fejlesztések központi előkészítése Testreszabás és közbeszerzése egyedi fejlesztés Területi ügyfélmenedzser Integráció - lokális szakrendszer és adattárház ASP program szintű integrációs menedzser

Migráció menedzsment alkalmazás (transzport + továbbfejlesztés) Produktív teszt/éles környezet üzemeltetése (NISZ) Forrás migrációs alakalmazás fejlesztés központi előkészítése és közbeszerzése ASP program szintű migrációs menedzser

Forrás és célrendszer mappping Hibajavítás támogatás Ellenőrzés támogatása Területi migrációs menedzser (monitoring )

Oktatás

E-learning rendszer (webinar) biztosítása E-learning menedzsmentje (használat ösztönzése) ASP oktatási tenant üzemeltetése (NISZ) ASP program szintű oktatás menedzser

Oktatási infrastruktúra kialakítás, üzemeltetés E-learning rendszer menedzsmentje (használat ösztönzése) Szakrendszerek oktatása és webinar konzultáció Területi oktatási menedzser (szervezés, adminisztráció)

Integrációs fejlesztések tesztelés, Önkormányzati elfogadó teszt

Produktív teszt és éles körenyezet üzemeltetése (NISZ) Teszt menedzsment ASP program szintű teszt menedzser Területi teszt menedzser ASP program szintű csatlakozás menedzser

Éles indítás

Produktív teszt és éles körenyezet közötti migráció (NISZ)

Kiemelt időszaki támogatás (stabilizációs időszak)

Level 1 és 2 szintű támogatás

Projektmenedzsment, monitoring, kommunikáció (tájékoztatási portál, ASP indítópult és rendezvények)

ASP kommunikáció tervezés és szervezése Arculat kailakítása Monitoring Tájékoztatási portál, ASP indítópult Területi rendezvények kommunikáció menedzselése Területi ügyfélmenedzser ASP program szintű csatlakozás menedzse r

Migráció

Önkormányzat

Kiemelt támogatás

Rendszertervezés

Szabályozási feladatok támogatása

Szabályozási feladatok - adórendelet, eügyintézési tájékoztató, iratkezelési szabályzat, IT biztonsági szabályzat, SZMSZ és munakköri leírés (opc)

Rendszertervezés támogatás

Rendszertervezés

Token kiosztás Önkormányzati kapcsolattartó, Felhasználó felvétel és jogosultság kiosztás Önkormányzati tenant admin

Testreszabás Integrációs fejlesztés

Szakrendszeri migrációs alkalmazás (ellenőrzés, hibalista)

Forrás és célrendszer mappping Hibajavítás támogatás Ellenőrzés támogatása

Forrás rendszer kiöntés és mapping Hibajavítás támogatása Ellenőrzés támogatása

Forrás és célrendszer mappping Hibajavítás Teszt és éles migráció Ellenőrzés (validáció) Manuális migráció (produktív éles rögzítés)

Oktatás részvétel (e-learning + személyes vagy webinar konzultáció)

Tesztelés (integráció)

Tesztelés (integráció)

Tesztelés támogatás

Önkormányzati elfogadási tesztelés

Éles indítás támogatása

Éles indítás

Kiemelt támogatás

Projektmenedzsment

44/44

Önkormányzati ASP országos kiterjesztése - Előkoncepció. Önkormányzati ASP országos kiterjesztése. Önkormányzati ASP 2.0 Program

Recommend Documents