ALFOLD Az alföldi városké p Az alföldi várost általában alacsonyabbrend űnek tartják a hegy vidékinél, különösen ami a küls ő megjelenését : településformáját , belterületi tagolódását, piac-, utca-, térhálózatát és építkezését illeti . E közhellyé vált felfogáson, ha a mai alföldi városkép történeti kialakulását vizsgáljuk, bizonyos módosításokat kell eszközölnünk é s olyan vonásokra rámutatnunk, amelyek alapján az alföldi város t a magyar föld és a magyar nép sorsát leginkább kifejez ő és éppen ezért a legtöbb sajátos vonást hordozó várostípusának tekinthetjük . A városkép különböz ő összetett erők, történelmi és földrajz i tényez ők, gazdasági, társadalmi és jogi fejl ődés eredménye. A föld rajzi tényez ők szabják meg a település formáját és a benne lakó nép tölti azt meg tartalommal . Tehát él ő történelem, történeti erők és emberi alkotások tér- és időbeli sorrendje. Jelent és multat, régi t és újat, állandóságot és változást sugároz . Leolvashatók róla a helyi és országos események ; politikai, társadalmi, gazdasági, kultúrális és nemzetiségi hatások . H ű tükre a területén lepergett történelemnek. Rajta van minden, nemzedéknek a kezenyoma . Mélyen a multban gyökerezik és a változó élet minden mozzanatára rezonál. Ha ilyen értelemben tekintjük a mai hármas tagolódású : városias magból, falusi övezetből és tanyakörzetb ől álló alföldi városképet, annak történeti el őzményeit a következőkben foglalhatjuk össze . Az alföldi város születését tekintve kétségtelenül fiatalabb a hegyvidékinél, mert a honfoglaló magyarság els ősorban a trómai folytonosságot képviselő dunántúli városmagokba kapcsolódott bele , amelyek természetes politikai, katonai, gazdasági és közigazgatás i központul kínálkoztak . Nem sokkal később azonban, a kereszténység és királyság szervezése során, egyes természett ől védett helyek, meglévő földvárak, avargy űrűk és erődítések körül az Alföldön is meg indult a városfejl ődés . Városokká nőttek a fejedelem és törzsf ők tartózkodó helyei ; a vármegyei, egyházmegyei és esperesi kerület i székhelyek . E központok körül, a Dunántúlhoz hasonlóan, az Al földön is apró falvak hosszú sora épült fel, amelyek közül a templommal bíró egyházashelyek emelkedtek ki . Az Alföld települési rendjének kiépülése zavartalanul halad t előre a XIII . század közepéig . A tatárjárás számos, er őtől duzzadó települést talált az Alföldön és els ősorban azok közül szedte áldozatait . Igy védtelenül ki volt szogáltatva a pusztító viharnak Szeged , Cegléd, Szolnok, Békés, Csongrád, Kalocsa, Nagylak, Csanád, Bács , Arad, Temes, stb . A tatárveszedelem azonban gyorsan elmúlt és ne m döntötte teljesen romba az Alföld települési rendjét . A másféléves pusztítás okozta sebek hamar beheggedtek és annak tanulságai jótékonyan érvényesültek az alföldi települések újjáépülésénél . A tatárjárás után az alföldi város is a védelmi jelleg jegyében éled újjá . Az egyházi és világi központokat ; megyeszékhelyeket, fontosabb át 3*
kelőhelyeket véd őfallal, árokkal veszik körül. Egyesek b ásítására , mint pl. Arad, Szeged, Csanád, Szarvas, Csongrád, Temesvár, Bács , Bodrog, Titel, Földvár, Palánka, stb ., várat is építenek. A védele m biztonsága és Anjou királyaink ügyes gazdaságpolitikája fellendít i az újoncian alakult vásárhelyeket . Emelkedésük a török hódoltsá g kezdetéig zavartalanul folyt. Az alföldi vár-, templomvárosok, vásároshelyek és szabad községek a legjobb úton haladnak a hegyvidéki é s nyugatias városforma felé . A középkorvégi megerősített alföldi város városképe alig különbözik a hegyvidéki városokétól . A térszíni formáktól megszabott településformájuktól eltekintve jellemz ő jegyei ezeknek is: a várerőd, a bels ő és külső vár, a palánk, a belvárosi zeg-zugos utcahálózat, négyszögű , vagy orsóformájú piac, ormos bástyákkal meg erő sített városfalak, várárok, a városba vezet ő hírlak és kapuk . Még az er ődített helynek nem tekinthet ő egyházi központoknak is , mint Kalocsának, erődszerűen kiépített, többszáz ember befogadására alkalmas székesegyháza van. Megsokszorozódik a meger ődített helyeken kívül az alföldi kertes város el ődeinek számítható virágz ó falvak száma . Felépülnek a jász- és kun szállások központjai : Halasszék, Kecskemétszék, Berényszék, a hasonlónev ű városok ősei. A másféléves tatárdúlás nem zavarta meg az Alföld település i rendjét, a másfélszázéves török hódoltság azonban gyökerest ő l felforgatta. A sű rűn megismétl ő d ő törökjárások elsősorban az Alföl d virágzó falvaira mértek halálos csapást . A török hódoltság megszüntette az Alföld kis-falurendszerét és az Alföldet ma is jellemz ő településformákat hozott létre: a parasztvárost, hajduvárost és palánkvárost. A pusztuló alföldi falvak fogyó lakossága a kizsákmányoló törö k adórendszer el ől menekülni kényszerült és a török kincstárnak közvetlenül adózó, nagyobb biztonságot nyújtó kincstári községekbe, a z ú. n. kász városokba özönlött . Igy jöttek létre az Alföld falukülsejű, nagyhatárú, zsúfolt lakosságú parasztvárosai : Kecskemét, Cegléd , Nagykőrös, Mez őtúr, Makó, Hódmez ővásárhely, stb ., mindm aganny i magányos, nehezen megközelíthet ő sziget a pusztarengetegben . A nyílt városnak tekinthet ő alföldi parasztváros a környékén fekv ő falvak halálából született meg . Az összeszaladt lakosság sz űk belterülete n zsúfolódott össze, amelyet köröskörül kertek, ólak, istállók öveztek . Az elfutott falu határával együtt beolvadt a hajlékot adó városb a és annak lélekszámát aránytalanul felduzzasztotta . A határnak csa k kis része szolgált gabonatermelésre, a többi legel ő és puszta lett . E városok településformáját lakosságuk őstermelő foglalkozása szabta meg. A zsúfolt belterülettel szemben a kifelé vezet ő utcák a csorda és csürhejárás számára kiszélesedtek . Török hely őrség nem tartózkodott bennük, várszerű erő dítésük, katonai épületeik nem voltak. Egy földhányás, palánk, vagy kerítés elegend ő volt a biztonsá g fenntartására . Határuk az elpusztult és beolvadt községek határáva l együtt hatalmasan megnövekedett . Kecskemét 37 községet szívott fel '352 .000 holdat kitevő határába ; Makó 15 községgel, Halas 7 faluval, Debrecen 45 községgel gyarapodott .
E parasztvárosok a török hódoltság idején igazi városküls ő
s k. Kiemelked ő épületük a város belsejében nélkül való falui ao templomon kívül alig van ; néha egy-egy pusztulá s megerősített ' lévő Utcabá lóztuk ,t ha után az is vályogból való és zsindellyel fedett . Utcahálózatuk házcsoportok vol. A legtöbb helyen inkább csak van, rendszertelen tak. Vályogból keszu'lt házaik védtelenül k1'voltak szolgáltatv a űrű n megismétlődő tűzvészeknek . Településformájuk síkvidéki útias , hódolts ~vagyAtörk halmazfalu . o fejl ődött. ág alatt városképük alig Megyényi határuk magán hordta az elkövetkezd tanyarendszer csí e gazdasági'•t erejük azonban hatalmas tartalékokat halráit .. Népi és
tt fel, Védtelenségü k a felszabadító hadjáratok során megóvta mozott oket a upusztulástól sztulast 1 éss er e ő tartalékaik a török hódoltság után újJ fel virágzásra nra gzasra nyújtottak lehet ő séget . E virágzó parasztvárosokkal szem"falvak nem tápláltak, je en azonban azok, m lv h e a e e t a menekülő járt pl . n b teljesen elsorvadtak . IggY yfaluvásüedtk,g 'árt lentéktele Karcag, Fele~haza Nagyszalonta, Zena t Szabadka, Kalocsa Orosháza, Tótkomlós stb . Másik jellegzetes településformája a hódoltságkori Alföldne k amel y közbenső helyet fogalt el az erődítés a hadu J g aros parasztváros és a palánkos török város között . AhaJdu g aros kezdetben mintegy 1000—1000 lakóva l bíró katonatelepülé s volt . Városképe is a la kr»a á ű katonafoglalkozását tükrözi .. Településformája a magyar várra emlékeztet rozl ék belvárosával, Pa' , s nagy határú, kis belteank a~. al c . ' s. kertségével . A ha rület ű . zsúfolt lakosságú települések, de a parasztvárosokkal szem é lkül , ben védett városok . Felépítésük védelmet n viíJ ., ' to tt, számukra anélkül hogy a török várépítési tilalmába ütközött volna . Városképüket a falakba torkoll ó belváros közepén emelked ő , ő rtoronnyal ,,ortnYa lor. ő" réses e'1l kapukkal ellátott templomerő djük határozta meg . A második öve'' ' zetben, a kertre b amely formájában a bels ő városhoz alkalmazkodott, a hajduk gazdasági berendezése, a lovaik és istállóik voltak . A város területén egyenl ő nagyságú beltelkek voltak, amelyekhe z az árkon kívül szér ű skert tartozott . Kerített jellegük 'l a török ki ű zése ut aá a sz ű nt meg . Ekkor a kerítések lebontásával a huszárváro s berendezése gazdaságivá alakult át . Az els ő hajduvárosok : S zoboszló , Böszörmén y , ~' mvHajdunánás, Hadháza, Dorog és Vámospércs ..Péres Városképükben a lakosság mez ő gazdaági, f ő leg a 11atte n állattenyészt ő" foglalkozás a Yis . A biztonsákifejezésr e jut . Sloboszlo a lovashajduság központja got ígér ő haJ'duvaros is településvonzó erő t gyakorolt a vidékre . Lé. leksza' ma a pusztuló községek beolvadása folytán gyorsan emelkedett . Böszörmény 57 .000 holdnyi külterületébe 12 elpusztult fal . uhatárolvdbe Harmadik típusa a hódoltságkori alföldi várostelepülésnek t aplánkvros,hKelté formája amelyben sajátosan keveredet ` gyar ar föld leveg ő jével . Il Ynnc,k tc, tekinthet ő k a török igazgatás köz e pontjai : a vilajet és szandsákszékhelyek, s ő t a palánkkal bíró községek is . A palánkváros bels ő várból, váraljából, palánkból és a kapu n un kívüli külvárosból, a Tabánból állott . A török a falakon belül tól . a bels ő várban lakott és 1s élesen elkülönült a keresztény lakosságtól A védőfalak sz ű k helyre zsúfolták • - a lakosságot, ami a várvárosho z hasonlóan, , lo , vertikális 'P l' tmaasbaaYuépítkezést eredményezett . Az g '~'
`'^ .t '
T
"
38
egykorú leírások és ábrázolások városkülsej űnek tüntetik fel a kisebb helyeket is . A palánkvárosok a középkori magyar vártelepülé s formáját meg őrizték, de keleties vonásokat kaptak a török álta l épített kaszárnyák, dsámik, minaretek, fürd ő k, mecsetek és a tabánba települt idegen lakosság bazárai révén . E városoknak falaik és a török helyőrség biztonságot nyújtottak . Fejlesztette és megóvt a ő ket a pusztulástól, de sok megpróbáltatást is jelentett . Nagyrészük a török hódoltságot átélte, de a felszabadítás viharának nem tudot t ellenállni . Sorsukat éppen védettségük : falaik, bástyáik, palánkju k pecsételte meg . A visszavonuló török a hátrahagyott erősségb ől mindent elhurcolt, üres falaikat pedig a keresztény ágyuk söpörték el . Számos palánkváros teljesen elpusztult, sok pedig a török kivonulás a után jelentéktelen faluvá süllyedt . Nevezetesebb palánkvárosok az Alföldön a Maros síksági szaka szán Nagylak, Csanád, Arad, mely utóbbinak városképe tipikusan mutatja a középkori város szerkezetét . Gyula a K őrösvölgy kulcsa . Erős vára, kétpalánkos külvárosa van, ezernél több zsindelyes házzal . Szarvasnak négyszögű , négybástyás vára van, a Körösb ől táplálkoz ó vízárokkal és a Körösön átvezet ő híddal . Szolnok fontos szandsákváros a Tisza és Zagyva felé kiépített hídfővel, várszerű település formával, várral és Tabánnal . Szeged is palánkváros, a Maros-Tisz a szög kulcsa . Különálló részei : A Vár és Palánk, Alsóváros és F'els őváros. Palánkja a hódoltság végéig fennállott. Határát kun pusztá k alkották, amelyeknek birtoklásáért sok vitája volt Dorozsmával . Mohács a kevésbbé meger ő sített palánkvárosok közé tartozott . Föld tömésű sövénypalánk fala volt két kapuval és vízárokkal . Köröskörü l mocsár övezi, amelyen át híd vezetett . Bátaszék védőfallal és négy sarkú toronnyal meger ősített palánkváros . Baja forgalmas kiköt őváros és vámhely a Duna mentén, er ős várral, kett ős palánkkal , kerítéssel . A kapukon kívüli külvárosát is k őfal övezte . Több törökö s épülete van, útcái deszkaburkolatúak . Temesvár várát a török meg erősítette . Városképe a török bentlakása folytán keleti színeket kapott . Keresztény magyar lakói külön városrészben laktak, a XVII . században 10 városrészb ől állott és 1500 ház volt a területén . A török hódoltság emlékét ma már csak szórványos épületek , temetők és helynevek őrzik alföldi városainkban . A török világr a emlékeztetnek a tabán városrészeken kívül egyes utcanevek, min t Szegeden, Mohácson, Hajduszoboszlón a „Török utcák”, Debrecenbe n a „Basahalom-utca”, Szegeden a „Hóbiárt basa-utca”, Hajduszoboszlón a „Törökdomb-utca”, stb . A török hódoltság megsz űnése nem állította vissza az alföld i városok középkori városképét . A kertes parasztváros megmaradt a z alföldi város uralkodó típusának és ahhoz közeledett telepCil sfc,rmá .jában az egykori hajduváros és palánkváros is . E két utóbbi a XVIII . és XIX . század folyamán levetk őzi katonai jellegét . Várát , kerítését, palánkját lebontják, a külvárost a belvárossal összekapcsolják és katonai épületeit gazdaságiakká alakítják át . A XVIII, században a hegyvidékrő l az Alföld felé irányuló nép mozgalom még nem alkot igazi városokat, hanem csak óriásfalvakat . Ilyenek maradtak a hódoltságot átvészelt parasztvárosok és ezekhez
39 épülnek fel az u] J"a'eledo " elpusztult városok is, mint Békéscsaba, Félegyháza, Szentes, stb . ' az igazi város a XIX . században Az alföldi faluváros sziveben meg . A tanyavilággal v aszületik 10 szorosabb kapcsolatuk megsok . Az o se lehető vé teszi városmagjuknak váross á terebészorozza erejüket " r és őstermelő" lakosság egy része kihúzódik a határra lyesedését n ő város egy-egy óriásfalu központjába m oőstermel így az igazi, . Az árlasf alvakalu többsége három különböz ő jellegű telepükifelé terjeszkedő városias magra, azt szorosan burkol ó re bomlik lésre ki e növekv ő, szétszórt ta: falusias övre és az utóbbinak , bomlása révén nyavilágra . Igaz várossá a belső rész, az első település helyén lévő őtt ivárosamgn ki . Várossá tette iparos kereskedő és értelmiségi g ntt épületek es a ~ város szívében, a f ő téren a,lakoság templom, városháza, f őés üzletnegyed körül kialakuló' városképe . A városias ma g alkalmazkodik, valósággal belen ő„ abbagmindeütazuchálóo . Itt futnak össze a városba vezet oő tak, amelyek meghatározták a "' k a és a fontvonala piac helyét . A piac formáját a forgalom iránya négyA helyről oösszefutó ' útvonalak négy csomózódása szabta meg . szögű piacot, három útvonal találkozása, arrut P1 . Makón látunk , giacot alakított . Avaroszas mag mérete-különböz ő. Legháromszögű p a s magj a gyes óriásfalvak városia n gY nagyobb Szegedé és Debrecené. Egyes ma is kisméretű. Ezeknél csak a város legbelsejében t ű nik fel néhán y elszigetelt getelt eemeletes ház és néhány egyszerű üzlet . A nagyobb város magok városképét összefügg ő emeletes házak és zárt üzletsorok ha ő tározzák meg . Az egykori bels ő legel el0 0"ve is beePült PartelePekkel e e ny•e1~ke1 . Az a d lföl i v antezm 'ros ma is h a ' rom idgen es k özi J elle~"
telePülést f oglat maga ban : avarost a vele osszenőott falut és a szét szórt tanYavilágot . ' J' J alföldi varos városk é pét A XVIII . e' s XIX, szazadba n u~aeledo iskola, varoshaza es a f ő téri lakómeghatat•ozo c.P'~uletc . ~k . ~ a tc. ~mlom, P e s üzletházak . Ezc~kh‘ z csatlakoznak a varos tova' bbi é pülése során ar , oltk ~a a vár-es fe'l azok az ~ P>tc ulcl .> k, a mev ek eg.v -egY a~llomásN ~ ődesenc.k s mc.adták a ha n latot e' s sok esetben. a nevét is egY- e gY 1nek : a varos vend~gfogadóJja, a serutcanak va v `sirosresznek . Il vc . . s maha s .zeea ~ • z haz, kaszino , haz soh ~~z 15A ~ta1Y ~ harmincadhaL dcz T színhaz mu 'zeum o.staál1omáS szobrok es , mualkotások köztü k ' rok emlékére en~:c It Szent Hároázmsá g a XIX . ,5 7d i ko1craarvan
szobor . stb . • 'nk vi• .zontgsa a os sursul~nal fo a csak i gen ki s Alfuldl ~aro,~al mc.rtckbE_n ~~rzik a közt,Pkori cPít őmuvEszet '~ . A románna k c'ml"~keit c. es gótikának vannak itt-ott maraclvanval, de a reneszansz a török J arasok ml~tt nem ~ y1keze .t t m c J A tolok hódoltsá,~ után feléled ő alf o " ldl varos ok a z ú ~ ,~ stí]usokban : b~~rn.kkban rokokóban, kl assziciz musban c .5 a XIX . sz, álad furmaiban öltoztek u JJ a. A f ele,edo alfold l városok . -rak a barakk temPl o om e5s k klasszikus meg~ Teháza a legszebb épületük . haI•ukkbai~ c.ítik a . szc 'ékest ~takclsi r yházat , ' barokk tc mP p lomok c17 c.~lnc.lt- ~~a ~ aLCla abb al t ~u' ~ci l ~ városokban . Klasszikus cg, y. l~áz i lE 'U ~, a T Tc .mc.svaron , • ilYen a debreceni huéP .zcsc.l~ -ct látunk Cc.~ítkc > rcnl ráf nrmatus . temPlom me lcy utóbb i P olás sze 'kése ~~ h aá z és a debreceni a klasszi clLmus lcgma~Yarabb c.rtEke.. Barokkban a ePul fei a XVIII .
század végén a szegedi középtornyos városháza, Makó ~ — megyeháza és szerte az Alföldön a középületek hosszú sora . A XVIII . század végén jelentkező gazdasági és ipari fellendülés a mez ő városok építkezését is lélekzethez juttatja. Egyes helyeken a vidéki pallérkezek rokokót is vegyítenek a nehéz barokk formába . Makón a világi épületek és magánházak a XIX . század elején épülnek fel klasszicizáló elemekkel, kés ő bb pedig empire stílusban . A városok hosszú, természetes fejl ő dés útján jutottak el mai külsejükhöz . E fejlődés egyes állomásai helyrajzi tagolódásukban , utcarendszerükben, városrészeikben, kerületi beosztásukban felismerhet ő k . A nagyobb városok különálló részekb ő l és önálló köz igazgatási egységekb ő l alakultak zárt településsé . A helyrajzi tagolódást befolyásolta a város funkciója, de szóhoz jutottak benne a vallási, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági elemek is . A zsúfol t belterületen emelkednek a városalapítók, az ú . n . „hazafiak, bennszülöttek”, apatrícius polgárok házai . Kialakult utcahálózat hiányában kezdetben városrészek és házcsoportok szerint tagolódott az alföldi város. Eszerint történtek az összeírások, adókivetések és a rendészeti ellenőrzés. A nagyobb települések 6- és Újvárosra, Bel- é s Külvárosra és Tabánra tagolódtak . Voltak nemzetiségi negyedek , mint pl . Gyulán : Magyarváros, Németváros, Oláhváros . Egyes helyeken, így pl . Törökszentmiklóson, Makón felismerhet ő a település ben a vallás szerinti elhelyezkedés . A vegyes vallású városokba n rendesen van külön, katolikus és külön református városrész . Lazá n összefüggő részei a városterületnek a külvárosok . A város multjának , népi és felekezeti megoszlásának beszédes színhelye a temet ő , amely kezdetben a város belsejében a templom körüli templomkertbe n (cinterem) volt és csak a lakosság lélekszámának emelkedésével került külön helyre . Nem ritkák a temet őkben a török síremlékek . Az útcahálózat kialakulása előtt szokásos volt a városnegyedekr e vagy fertályokra való felosztás, amelyeknek élén a hadnagy, vag y fertálymester állott . Az utcahálózat kiépülése során az utcák rendjére az utcakapitány ügyelt fel . A tizedek eredetileg tíz házból áll ó egységet jelentettek, élükön a tizedessel . Számos városban találun k az összeírásokban utcamegjelölés helyett tizedmegjelölést . Mohács 6 tizedre volt osztva ; körülbelül 100 ház, illetve telek jutott egy tizedbe . Debrecenben 40—60 volt a tizedek száma . Hajduböszörményben (1676) 21 tized volt, amelyet 420 bokor alkotott . A hajduvárosokban az eredetileg katonai keretet jelent ő tized később közigazgatási szervvé vált . Jászberényben a mai 8 kerület az egyori 8 tízesnek az emléke . Két tízes alkotott egy járást . A járás feje a polgár, a tízesé a tizedes volt . A városkép alakulásába és helyrajzi kibontakozásába belepillantást nyújtanak alföldi városainkban is azok az utcanevek, amelyeknek eredeti formáját nem változtatták meg . A primitív város képet alkotó utcák és azoknak ma is él ő elnevezései : a Fő-, Nagy- , Kis-, 0-, Uj-, Alsó-, Fels ő-, Középső-, Hátulsó-, Küls ő -, Derék-, Kerek-, Széles-, Sz ű k-, Hosszú-utca . Majd ezekhez járultak : a Kereszt- , Oldal-, Rövid-, Kör- Sarok-, Könyök-, Szeglet-utca, stb . Az egykori
~lékeztet oPalánkr " utcák : a Vár-, Várköz-, Váralja- , er dmure, ab Palánk-, Sánc- ; rol . Kapu-, Híd-utca, stb . A rendszertelen építkezésre emlékeztetne k a sikátorok, átjárók, zugok közöo k elnevezései , . ;• SzegedenVak-u a Bárkanu nt p . Szabadká n a z r ge v . Alig-u . ,l köz, Csuka-köz, Paprika-köz Kisújszálláson a Nadrágzug, Sikátor- , laktak a különböz ő mestersége k stb . Külön utakban ;Szels-kö, folytatói . Erre utalnak, hogy csa néhányat említsünk, a Mészáros- , Varga - Timar ~ Fazekas-, Szappanos-, Szekeres-, Pereces - r kKovács-, -, vagy Szegeden (1522) a Sóhordó-utca . Nemő-, Serf ő z ő Gombköt S' lo"nülesre val anak : a Magyar-, Német-, Zsidó-, Burzetiségi' elkülönülésre gund-, Szerb-, Görög- , Horvát-, Kun-, Bess enY ő- Cigány-útca . Tarsa d almi szlneze tu" . az Uri-utca és Nemes-utca . Az alföldi város képe hhosszú ideig minden mesterséges beavat m anélkü,modhti ga'tol alakult . Csak a palánk- és hajdukozás tu t sor er ő dm ű vei kerül lebontása folytán bizonyos vavárosokban k ro g rendezesre . Egyébkén inkább csak elemi csapások : tű zvész, ár városrendezésre . A városo k víz, földrengés, nyújtotta k ~ l tak a s ű r ű n megismétl ő dő t ű zeseteket, amelyek krónikái .7dll1C)Iltd kel szemben..~ ~ z akkori f a- és vályogépítkezé s mellett, megfelelő tűz ' ..zet hlan` aban, védtelen ~ olt lakosság. A csaknem évtize rendészet a egész városrészeket hamvasztottak el , denkint megújuló t ű zvészek 'P h csak akkor épültek újjá, a a lakosságc
csak Szegednek da L 1879-i árvíz utáni rendezésér e 1A földrengés adott nagyobbszabás a u építkezésre alkal, , r Jászberényben r mat Kecskeméten mat es . Egyébként tervszer ű sé•g az óriásfaluból kin ő tt alföldi váras vá rosképének alakításában nem volt . Csekély kivételt ő l eltekintve, a z roskePenc.k építkezési ellen ő rzés, amit -valamc.lvlk tanácsosra, esküdtre, vag y s volt . Csa k ak kevés városna,kbízta,igendl utcakapitányra volt a szegedi Vedres Istvánhoz ~' a hasonló tudós eometrá, aki szé kérdésé A városépítési terv .c ;•tt .I . ~ a városképet . lésebb horizontban r lesebb nek meg felvetéséi g sem jutottak el Az új ' épületek elhelyezését a 'e i J szabták meg . Nyírlegkönnyebben megszerezhet ő telkek > -l~ véletlenje az utcai in egyházán 1810-ben Pi ,tl~-c Ic.r~se" ~~ck ráncbasLc'der l80 l az ú J építkezések spektorok feladata volt . Makón az esküdtbírákra c.és utcakapitányokr a sPektorok hárult ezz ad kötelesség . A téglamestereknek készletük 10 ° o-át város i Pkellett rendelkezésre boes .1ta ni . A házhelykér őketeépíkzsrl ol y házak építésére kötcicztek ahol szükség esetén legalább egy katoná t el lehetett szállásolni . Szentesen 1824-ben, Cegléden 1841-ben mond ták ki az utcák - szabályozását . EgYelorc. ez nnem t jelentett többet ki sebb igazításoknál és utca -á tt a"rc.sc_> hac1 . A XIX . század legvégéig a o házak vannak, csa k városok belsejében is túlnyomórészt fföldszintes a f ő terek kezdenek földszintes épületekb ő l emeletes sorokká alakulni . A földszintes házak túltengése egyébként a székesf ő város kir
alkalma t M
42 vételével jellemző vonása nemcsak az alföldi, hanem a wóbi Magyar városnak is . Az utcák burkolására ritkán kerül sor . Erre emlékeztetnek a s ű rűn előforduló Sáros-utca, Köves-utca és Deszka-utca elnevezése k is . Szegeden az első kövezet 1840-ben készült a városházától a só házig terjedő részen . Debrecenben a városháza és Nagytemplom között 650 méter hosszú pallójárdát építettek, hogy a Tanács sáros id őben is eljuthasson az istentiszteletre. Csak 1826-ban változott me g ez a helyzet, amidőn a Főteret csatornázták. Széchenyi városépítő törekvéseinek egyes alföldi városokban i s volt visszhangja . De csak szórványosan kerül sor a zöldövezet : séta terek, parkok, népkertek létesítésére. Itt-ott egy-egy mez ő városban megmutatkozik a fásításra való törekvés . Igy pl . Kiskunmajsán 1816 ban elrendelték, hogy minden ház birtokosa a háza elejébe fát ül tessen. Az útcai világítás hellyel-közzel különböz ő id ő ben történt é s csak a közvetlen belterületre terjedt ki . Az emberek este lámpással jártak és az órákat a bakterok, éjjeli ő rök kiáltották. Az utcanévtáblák elhelyezésére a XIX . század vége felé került sor . A háza k megszámozását csak lassan és szórványosan viszik keresztül, amibe n része lehetett annak is, hogy II . József halála után a vármegyé k elrendelték a házszámok letörlését . Modern értelemben vett tervszer ű városrendezésre csak a legutóbbi évtizedben történtek el ő készületek . Ezt a célt szolgálják a z 1937 . évi VI . tc . és az egyes városok részér ő l elkészült városfejlesztés i tervek. Mintaszerű ezek sorában Pálffy-Budinszky Endrének 1942 ben készített Szeged városfejlesztési terve . Ez dióhéjba szorított foglalata az alföldi városkép kialakulásának . Kitűnik bel ő le, hogy az alföldi város történeti hatások folytá n jutott mai külsejéhez . A városból, faluból és tanyakörzetb ő l álló alföldi település a magyar multat és magyar sorsot tükrözi . Az alföld i város szerény épületeire, széles útcáira, lazán tapadó külvárosaira , az elpusztult falvak helyén, felépült tanyáira éppúgy rá van írva a történelem, mint a folytonosságot ő rz ő hegyvidéki város köveire , gótikájára és reneszánszára . Az alföldi város településformájával történelmi hivatást teljesített . A török id ő k alatt az elpusztult falva k menekül ő népének hajlékot adott és a veszedelem elmúltával újbó l kibocsájtotta határaira . De a kiköltöz ő lakosság elhagyott t ű zhelyei t már nem találta meg, elpusztult falvait felépíteni nem tudta . L Igy lett a pusztává vált határok helyén kiépül ő tanyavilág a hajlékot adó alföldi városnak szerves tartozéka . Az Alföldön a török hódoltsá g következtében a kisfalu-rendszer helyébe a nagyhatárú, hármas övezetű parasztváros lépett és annak kisebbített másai, az óriás falvak . Az alföldi város a közelmúlt háborús eseményei során újból hívatást teljesített . Most az elpusztult falvak területén álló tanyá k nyújtottak védelmet a belterületi lakosságnak . Mintha viszonozni akarták volna azt a vendégszeretetet, amelyben a törökjárások idejé n a város részesítette a falu népét . Az alföldi város fentiekben leírt , hármas övezetű , kertekkel megszakított, kifelé szétterül ő település-
formájának 'része van iban, hogy a háborús események város képén lényegbevágó változásokat nem okoztak . Ennek tulajdonítható, hogy az alföldi város megmenekült a nagyobb épületkároktól . Az elmondottakban arra kívántunk rámutatni, hogy az alföldi városkép az egyik legsajátosabb magyar szervezet . A település farmája, az épületek, a kül- és belterület, a városképrő l leolvasható politikai, vallási és népi elemek, a gazdasági és szellemi vonatkozások , a haladás és az elmaradottság, a megoldott és megoldatlan kérdések, a sebek és az ékességek, mind-mind a magyar sorsot sugározzák . Eperjessy Kálmán
Szalmahengerl ő néprajzi emléke A futóhomok meghódításának n ~,ra P megküzdeni a ]Háromelicsapk Duna-Tisza közén : a és a vízzel, hogyti• emberibb életmódban, gaz a szárazsággal széllel, >ar legyen ura a jöv ő Kerturag .y arorsza ganak . Az els dagabb magyar , ó a vele kapcsolatos futóhomokcsapásr elemmel, a széllel, sal má leszámolt, mid ő n acélos akarattal, munkát, fáradságot ne m ismer ő emberfelett ' er ő vel meghódította magának a homokot, a i sivár homok megkötésével . A másik két elem, a szárazság és az árví z a szabadságharc centenáriumár a tc. ~r~•c.>zc.>tt Duna-Tisza csatorn a építésével és az alföldi öntöz őm ű vek kiépítésével egyszerre megoli magát aa id ő járás dást n c .r s ezzel nagymértékbe n függetlenít viszontagságaitól . ' még a semmit nem érő s mé gg Hosszú volt az út, a munka útja to ó homokbucka világábó l kinosíthamai juh tenyésztéssel is alig hasznosíthat és gyümölcstelepe k világa . .dköre cki szöll ő alakult a szegc -~ c.e ._zct h homok c fedi, amelyet a z A duna -tis . 'zaközti hátság nagy rrészét északnyr ugatl szél hordott ki a Duna mcdl~.bé '~l . Nagyobb zárt alakban erd ő nem volt a területen a g . e~jibh id ő ben se m , mert az ég nem alkalhajlati e a természetes megtelepedésr estalpdoágk c " ~s szürke nyá r ő sfája , a fehér masak .. Helyenkint cs~~k a homok urasak fordult el ő'• kisebb csoportokban . A duna-t,srali~cizötti homok a mult ban nem ~c olt olyan kietlen, mint az 1800-a ss évek elején, mert a bon z
t
a
kisebb-nagyobb buckák és kifúvásos lapályokkal váltakozó Puszta és tóság • g •atalakult barna és fekete homokká, amelynek a s 1í vó homokkal e nem borított részei a~~ most legértékeseb b földek . Fa alig volt, tehá t nem volt akadály a homok meggátlására . e az Pedig a homokáradat nem volt lr .klcs iny-lcticic~ Pproblémája országnak, ez kit ű nik az 1,0 r e~1 buda i országgy ű lés XX . törvény ~ amely a magyarországi homokos puszták hasznosr a cikkelyéb ő l, cll az alkalomból írta meg Witsch Rudolf a z fordítását sürgeti . Ebbő utmutatart s azóta a kivitelezés es 1lorszeru megvalósítés pillanatr a sem került le napirendrő l . ' ' tpuszíára hozo k fel csupán . A homokáradat két~. példát
