ALFA PUBLIC. World in Black & White Proti rasizmu a xenofóbii A rasszizmus és az idegengyűlölet ellen

World in Black & White Proti rasizmu a xenofóbii A rasszizmus és az idegengyűlölet ellen

Projekt sa realizoval s finančnou podporou Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí SR v rámci dotačného programu Podpora a ochrana ľudských práv a slobôd. Za obsah tohto dokumentu je zodpovedný výlučne ALFA PUBLIC.

ALFA PUBLIC

Publikácia vznikla v rámci projektu s názvom: MESZIM ANGLATU, TAJTUSZAN PALAMA, VIDINAPTU! SOM PRED TEBOU, SI ZA MNOU, CHRÁNIM ŤA! ELŐTTED VAGYOK, MÖGÖTTEM VAGY, MEGVÉDLEK!

MESZIM ANGLATU, TAJTUSZAN PALAMA, VIDINAPTU! • SOM PRED TEBOU, SI ZA MNOU, CHRÁNIM ŤA! ELŐTTED VAGYOK, MÖGÖTTEM VAGY, MEGVÉDLEK!


Vydalo občianske združenie ALFA PUBLIC (www.alfapublic.sk) Jednotlivé články vyjadrujú názory účastníkov projektových aktivít a nemusia byť vždy totožné so stanoviskom členov ALFA PUBLIC. Kopírovanie, ďalšie publikovanie alebo rozširovanie ktorejkoľvek časti publikácie je povolené len s písomným súhlasom ALFA PUBLIC. Grafické spracovanie a tlač: ZAFEX s.r.o. Náklad: 1.000 ks Rok vydania: 2013 Kiadta az ALFA PUBLIC polgári társulás (www.alfapublic.sk) Az egyes cikkek a projektben résztvevők véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az ALFA PUBLIC véleményével. A kiadványban közzétett cikkek, képi anyagok csak az ALFA PUBLIC kifejezett írásbeli engedélyével használhatóak fel, többszörözhetőek, közvetíthetőek a nyilvánosság felé. Grafikai és nyomdai munka: ZAFEX s.r.o. Példányszám: 1.000 db Kiadás éve: 2013

2

3



Vážení čitatelia, držíte v rukách malú publikáciu, ktorá sumarizuje najdôležitejšie momenty nášho tematického projektu. Našim cieľom bolo, aby sme podporili mieruplné spolunažívanie a pozitívny vývoj vzťahov dvoch etník, rómskeho a nerómskeho obyvateľstva. Táto téma má silne ambivalentný charakter a mnohý sa jej nechcú venovať, lebo je pre nich nepohodlná. Zmeny v postojoch však môžeme dosiahnuť iba vtedy, ak presne vieme, čo je príčinou marginalizácie a odmietavého postoja. Zamerali sme sa hlavne na mladú generáciu, ktorej mienka a svetonázor sa ešte dá formovať, snažili sme sa tému priblížiť prostredníctvom uznávaných a známych odborníkov, ktorí sú osobne angažovaní v rómskej problematike. Počas troch stretnutí našimi hlavnými motívmi boli tolerancia, lepšie spoznanie a pochopenie druhého. Situáciu sme sa snažili prostredníctvom reálnych prípadov vykresliť v menších skupinách v priateľskej atmosfére. Prednášajúci sa prispôsobili ich úrovni chápania vecí, spoločne rozoberali ich skúsenosti a

názory ohľadom spolunažívania. Súčasťou projektu bola aj putovná výstava z kresieb a malieb žiakov, ktorá tematicky súvisela s fenoménom spolunažívania. Diela excelentne demonštrujú, aká je otvorená a živelná detská duša – veď skúste len uhádnuť, bez toho, aby ste si pozreli meno autora, ktoré dielo patrí rómskemu, a ktoré nerómskemu dieťaťu! Sme si plne vedomí toho, že problematika by sa dala vyriešiť iba prostredníctvom závažných opatrení, na ktoré náš tím nemá ani prostriedky, ani vplyv. Avšak našim krédom je, a to viackrát odznelo aj počas diskusií: aj prostredníctvom menších vecí sa dajú dosiahnuť veľké zmeny. Preto vlastnými prostriedkami a možnosťami sa snažíme o to, aby sme vedeli spolu žiť otvorene a úprimne, ba nielen žiť, ale navzájom si aj pomáhať. Úprimne veríme, že niekoľko myšlienok sa uchytí a pomôže dosiahnuť náš cieľ. S úctou, Mgr. Tibor Vajda

Tisztelt Olvasó! Kis kiadványunkat egy tematikus projekt összefoglalójaként adjuk közre. Szándékunk az volt, hogy elősegítsük két etnikum, a romák és a nem romák közti jó viszony alakulását és támogassuk a jelenségeket, melyek kedvezően hatnak az együttélésre. A téma erősen megosztó jelleggel bír és sokan nem merik elővenni, mert kényelmetlen számukra. Pedig változás csak akkor érhető el, ha pontosan ismerjük, mi okozza a kirekesztést, az elutasítást. A fiatalságra koncentráltunk főleg, melynek véleménye és világszemlélete még formálható, igyekeztünk a témát olyan elismert és neves szakemberek által közelebb hozni hozzájuk, akik személyesen érintettek a romakérdésben. Három találkozót szerveztünk, melyek során az elfogadás, az egymás jobb megismerése és megértése volt a központi téma. A problematikát kisebb közösségekben, felszabadult hangulatban igyekeztünk valós példák által megvilágítani számukra. Felkért előadóink az ő szintjükön beszélgettek, egyúttal megkérdezték véleményüket és meghallgatták tapasztalataikat az együttéléssel kapcsolatosan.

A projekt része volt a vándorkiállítás is, melyet az együttélés témájában készült rajzok, festmények alkottak. Ezek szintén nagyszerűen demonstrálják, milyen nyitott és eleven a gyermeki világ – próbálják csak megtippelni, anélkül, hogy a nevet megnéznék, melyiket alkotta roma, és melyiket nem roma gyerek! Tudjuk, hogy a kérdés nagyobb horderejű intézkedések által oldódhatna meg, amelyekre a mi csapatunknak sem eszköze, sem befolyása nincs. Hisszük viszont azt, ami az előadások során többször is elhangzott: kis dolgok által is történhetnek nagy változások. Mi a magunk módján próbáltunk tenni annak érdekében, hogy nyitottan és őszintén tudjunk egymással élni, és nem csak élni, hanem segíteni is egymáson. Őszintén reméljük, néhány gondolat most és a későbbiek során is hozzájárul célunk eléréséhez. Tisztelettel: Mgr. Vajda Tibor

4

Angluni vorba Amári cigni vorba paj rom hogy szar trajin e rom taj szave naj rom. Tezsutinasz len ketáne te trajin. Vorba zurálij but zséne csikamen anglal telen. Pelengi rig Te hagyáraszt tenadikename téle. Po ternimáto te diken obre pe luma teavel andele variszo. Opre manglam kaszave manusen kon adekado Románi vorba zsanel te zsutin. Trivalesz malagyilam be kadej vorbi. Tehugyilen jék te binzsárasz jék ávresz kadala szasz le vorbi. Lebajura ando cigno nípo andi vója zsutindam csácsi vorba te benasz lenge. Opre manglam amáre manusen te vorbin palengo trajo. Lenge vorbi szobenen pasakadoda vorbi. Ande kado Projekto jék ávreszko trajimo levorbengo zsutimo, o rajzo taj o festményi. Zsivinde savórengi luma. Diken áde szavo kerdasz taj szavo kerdasz szo naj rom. Zsanasz i vorba bári zórasza saj zsutinasz. Pagyasz andekado butivar vorbin de cigno búgyasza kerel báro névimo. Pamáro trajimo zumavasz zsutinasz pe jékávresz. Mgr. Vajda Tibor

O Projekto: Puslam románe taj na románe raklóren konlenca trajin ande kado gav. Szokerde kado projekto but rom trajin. But rom kadétrajin szar gázse. Le gázse i Románi kultúra csipinzsáren. Kado projekto ande trínegáven szasz: Szímóva, Šóka, taj andi Gúta. Ande savórenge rajzura taj festményura sutte ávri. Kadoszasz le projekt oszko angluni vorba. Kado szo kerde Szlovákiako taj Euróbako Minisztériumo zsutinadasz manusengo jogo taj pácsa. Szasz kado Projekto ávri iszkirime 2013.

5



1.

2.

O projekte:

A projektről:

Pri podávaní projektu sme si kládli za cieľ výchovno-osvetový aspekt a zamerali sme sa na deti a mládež z rómskej komunity a majoritného obyvateľstva. Vytvorili sme otvorenú platformu formou klubových stretnutí s programom zameraným na vzájomné spoznávanie sa. Nedidaktickou a vnímavou formou sme prezentovali problematiku pochopenia tolerancie. Miestom realizácie bol región, kde je vyššie zastúpenie rómskej minority, komunity sú socializované, avšak stále pretrvávajú a prežívajú predsudky prameniace z neznalosti mentality a kultúry druhej skupiny. Impulz na realizáciu projektu vzišiel aj od rómskych aktivistov a mimovládnych organizácií, ktoré v regióne aktívne pôsobia. Problém intolerancie je totiž vo väčšine prípadov umelo živený, bez racionálneho opodstatnenia. Aktivity projektu sa preto zameriavali na: • pomoc pri vybudovaní si vlastnej identity a porozomení inakosti, • posilnenie vzťahov medzi majoritou a minoritou, • prezentáciu kultúry minority ako pozitívny hodnotový systém, • podporu vytvárania svetonázoru detí pochádzajúcich z minoritných skupín. Medzi aktivít projektu patrili tri otvorené kluby v obciach Zemné a Selice a v meste Kolárovo. Súčasťou bola aj putovná výstava na ústrednú tému projektu, do nej svojimi dielami prispeli kresbami a maľbami zapojené deti. Projekt sa uskutočnil počas leta-jesene r. 2013. Projekt sa realizoval s finančnou podporou Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí SR v rámci dotačného programu Podpora a ochrana ľudských práv a slobôd.

A pályázatot oktató-felvilágosító jelleggel készítettük el és célcsoportként a roma és nem roma közösségből származó gyerekeket és fiatalokat kívántuk megszólítani. Klubrendezvények formájában egy nyitott fórumot alakítottunk ki, melynek programja a kölcsönös megismerkedést szolgálta. Informális és figyelemfelkeltő formában közelítettük meg a tolerancia kérdéskörét. A régió, melyben a projekt megvalósult, jellemzően nagyobb arányú roma közösséggel rendelkezik. Ezek a csoportok már betagozódtak a többségi társadalomba, viszont még mindig sok előítélet övezi őket, melyek abból fakadnak, hogy nem ismerjük a másik kultúráját és mentalitását. A pályázat megvalósítását a régióban működő roma aktivisták és nonprofit szervezetek is kezdeményezték. Az intolerancia ugyanis az esetek többségében művileg gerjesztett jelenség, nincs semmilyen ésszerű alapja. A pályázat aktivitásai a következő részcélok megvalósítását kívánták elérni: • saját identitás kialakításának és a másság megértésének segítése, • többségi és kisebbségi társadalom közti viszonyok megerősítése, • kisebbségi közösségek kultúrájának pozitív értékrendszerként való bemutatása, • kisebbségi közösségből származó gyerekek világszemléletének formálása. A pályázat során három nyitott klubdélutánt rendeztünk Szímőn, Sókszelőcén és Gútán. A gyerekek rajzaiból, festményeiből szervezett vándorkiállítás is projektaktivitás volt, mely tematikusan a pályázat fő céljához kapcsolódott. A pályázat aktivitásai 2013 nyarán és őszén valósultak meg. A pályázat megvalósításához a szlovák Kül- és európai ügyek minisztériuma nyújtott anyagi támogatást az Emberi jogok védelme és támogatása 2013 c. pályázati kiírás keretén belül.

6

7


A práve ľahko zraniteľná vrstva Rómov prišla o prácu ako prvá...


„1989 után a társadalom minden rétege nagy változásokon ment keresztül, de a változás leginkább a romákat érintette, méghozzá negatív irányban. Az akkori kereső romák vesztették el a leghamarabb az állásukat. Az előző rendszerekben ismeretlen jelenség volt a munkanélküliség, amit az egyes államok művileg tartottak fenn. A legképzetlenebbek számára is biztosítottak munkát, ha máshogy nem, hát papíron. Nos, pont ez a legsérülékenyebb réteg veszítette el először a munkáját, és a mai iskolások, fiatalok már abban a helyzetben nőttek fel, hogy a szüleik nem járnak munkába. Ez az állapot már húsz, esetenként harminc éve is fennáll, gyerekek generációi nőttek és nőnek fel úgy, hogy nem látják azt a példát, hogy kenyeret keresnek a szülők.” Samu István

Nos, pont ez a legsérülékenyebb réteg veszítette el először a munkáját...

4.

3.

„Po roku 1989 prešli veľkými zmenami všetky vrstvy našej spoločnosti. Tieto zmeny mali najsilnejší dopad na Rómov, a treba poznamenať, že v negatívnom zmysle. Pracujúci Rómovia prišli ako prvý o svoje zamestnanie. V predchádzajúcich režimoch bola nezamestnanosť neznámym pojmom, ale situácia bola udržiavaná v jednotlivých štátoch umelo. Aj tí najmenej kvalifikovaní mali prácu, i keď mnohokrát len na papieri. A práve ľahko zraniteľná vrstva Rómov prišla o prácu ako prvá, dnešní školáci a mládež vyrastá za okolností, že ich rodičia nechodia do práce. Situácia pretrváva už dvadsať-tridsať rokov, vyrastajú generácie, ktoré nemajú pred očami vzor, že ich rodičia zarábajú a živia svoju rodinu prostredníctvom svojho zárobku.“ István Samu

8

9



„Saját tapasztalat, hogy a romák csak tanulással, szakmaszerzéssel teremthetik meg az emberhez méltó életet. Mi a szociális terepmunka során azzal segítjük a roma családokat, hogy megtanítjuk nekik, hogyan osszák be a fizetést és a juttatásokat, szezonmunka keresésére motiváljuk őket. Rávilágítunk azokra a szellemi és erkölcsi értékekre, melyek a békés együttéléshez szükségesek. Teret és alkalmat biztosítunk arra, hogy a munkát kereső romák felkészülhessenek az állásinterjúkra, csiszoljuk megjelenésüket, átvesszük a lehetséges kérdések és válaszok sorát, segítünk nekik az önéletrajzuk megírásában. Kérvények, beadványok megfogalmazására tanítjuk őket, elsajátíthatják a hivatalos ügyintézés csínját-bínját. A roma telepen közösen felszámoltuk a szeméthegyeket, és ez máris változtatott hozzáállásukon saját lakókörnyezetükhöz: a romák egymást figyelmeztetik a rend megőrzésére. Az eltakarítás során heti hatvanan vettek részt, minden házból legalább egy családtag. Soha ilyen tartósan rend nem volt a romatelepen Gútán. Létrehoztunk itt egy focipályát is, melyet egyaránt használhatnak a roma és nem roma gyerekek. Hiszem, hogy kis dolgokkal is lehet nagy dolgokat elérni.” Sztojka Imre

5.

Prezentujeme im morálne a duchovné hodnoty, ktoré sú nevyhnutné k mieruplnému spolunažívaniu...

Rávilágítunk azokra a szellemi és erkölcsi értékekre, melyek a békés együttéléshez szükségesek...

„Z vlastnej skúsenosti viem, že Rómovia si vedia zabezpečiť dôstojný život iba prostredníctvom vzdelávania a vyučením profesie. V rámci terénnej práce naučíme rómske rodiny zadeliť si výplatu a sociálne dávky, tiež ich motivujeme k vyhľadávaniu sezonálnej práce. Prezentujeme im morálne a duchovné hodnoty, ktoré sú nevyhnutné k mieruplnému spolunažívaniu. Rómskym uchádzačom poskytujeme priestor a príležitosť, aby sa vedeli pripraviť na pracovný pohovor, zdokonalujeme ich vzhľad, prekonzultujeme s nimi možné otázky a odpovede, pomáhame im pri formulovaní životopisu. Naučíme ich, ako podávať rôzne žiadosti, vysvetlíme im, čo a ako treba vyriešiť v jednotlivých úradoch. Spoločne sme zlikvidovali kopce smetí v osadách, a tým sa ihneď zmenil ich postoj voči vlastnému okoliu: Rómovia upozorňujú jeden druhého, aby sa poriadok udržiaval. Upratovania sa zúčastnilo šesťdesiat osôb týždenne, z každej rodiny aspoň jeden príslušník. Poriadok nikdy nemal takýto trvalý charakter v Kolárovskej osade. Zriadili sme aj futbalové ihrisko, na ktorom sa hrajú rómske a nerómske deti spolu. Verím, že prostredníctvom malých skutkov vieme dosiahnuť veľké veci.” Imrich Sztojka

10

11

6.



„Térségünkben már ’89 óta küzdünk ezzel a jelenséggel, amiről Európa egészen a csatlakozásig nem akart tudomást venni. Azt mondták, oldjuk meg ezt a problémát magunk. Fogalmuk sem volt arról, hogyan alakultak ilyenné a társadalmi viszonyok. Élesben akkor találkoztak először a középkelet-európai cigánykérdéssel, amikor a csatlakozás után itteni romák tömegei árasztották el a nyugati országokat.” Samu István

„V našich zemepisných šírkach je rómska problematika prítomná už od roku 1989, ale Európa o nej nechcela vedieť až do nášho vstupu do únie. Boli toho názoru, že otázku Rómov máme vyriešiť my, veď sa týka nás. Nemali ani tušenie o tom, ako sa v tunajších štátoch vyvíjali spoločenské vzťahy. Na vlastnej koži zažili problematiku Rómov zo Strednej a Východnej Európy prvýkrát, keď po vstupu zaplavili Západ tunajší Rómovia.“ István Samu

12

13



„A ’89 utáni elkeserítő helyzet vezetett minket oda, hogy megalapítottuk a roma nemzetiségi szakközépiskolát. A gyerekeknek jövő kell, amit csak a tanulással érhetnek el. A tanintézetben szak- és művészeti alapfokú képzés zajlik. Ezidáig kb. tízezer diákunk volt, ebből 940 került egyetemre és főiskolára. A tanulók kb. 65%-a roma, a többi nem roma származású. Érkeztek hozzánk Szlovákiából, Romániából, Svájcból, és voltak arab, brazil tanulóink is. Fontosnak tartjuk a kulturális önazonosság megtartását, a lélek identitását. Nem ismerjük ugyanis az egymás fejében élő óriási tudást, csak a hiányosságokat. Ezt mi meg tudjuk tölteni valami mással, ami által mindenki gazdagodik, s ez a legfontosabb.

7.

„Zúfalá situácia po ´89 nás motivovala k tomu, aby sme založili rómsku národnostnú odbornú školu. Mládež potrebuje budúcnosť, ktorú si vie zabezpečiť iba prostredníctvom vzdelania. Naša škola poskytuje odborné a základné umelecké štúdium. Doteraz sme mali cca. desaťtisíc žiakov, z nich sa dostalo na univerzity a vysoké školy 940 osôb. Navštevovali nás žiaci aj zo Slovenska, Rumunska, Švajčiarska, a mali sme aj brazílskych a arabských študentov. Je pre nás dôležité, aby sme zachovali kultúrnu totožnosť, identitu duše. Nepoznáme totiž to obrovské množstvo vedomostí, ktoré nosíme v sebe, poznáme iba nedostatky. A tie my vieme naplniť niečím iným, prostredníctvom čoho každý z nás bude bohatší, a to je najdôležitejšie. V deťoch treba vzbudiť túžbu po vzdelaní, treba im poskytnúť obraz, perspektívu, v ktorom sa vedia nájsť. Musíme byť v stálom kontakte s rodičmi. Ak nemáme stabilný vzťah s rodinou, dieťa sa stratí.“ Gusztáv Varga

8

V deťoch treba vzbudiť túžbu po vzdelaní...

9

A gyerekekben föl kell ébreszteni a tanulás iránti vágyat, egy énképet kell nekik mutatni, egy olyan perspektívát, amelyikben megtalálják önmagukat. S a szülővel való kapcsolatrendszernek folyamatosnak kell lennie. Ha a szülővel nincs folyamatos kapcsolattartás, a gyerek elkallódik.” Varga Gusztáv

14

A gyerekekben föl kell ébreszteni a tanulás iránti vágyat...

15


„Jedným z našich cieľov je, aby sme naučili Rómov v živote uspievať a víťaziť. Keď nie sme vo vhodnom prostredí, tak nemôžeme rozvíjať svoj potenciál, svoje danosti, ktoré máme. Rómovia, hlavne v segregovaných osadách, nemajú temer žiadnu šancu, a oni majú dokonca celkom iný obraz o svete, nevedia, ako skutočný svet funguje. Nemajú to odkiaľ vedieť, lebo sa pohybujú v tom vlastnom mikrosvete. Veľakrát sme sa stretli s tým, že nevedeli, že vytrvalosťou môžu niečo dosiahnuť. Každé dieťa sa pri prvej prekážke vzdalo, nevedelo, a ani jeho rodičia, čo je za ňou. My nájdeme tie deti, ktoré majú potenciál aj talent, skúsime ich podchytiť a dať im vzory, ktoré im ukážu, čo môžu v živote dokázať. Chceme im dať šancu, vytvoriť program úspechu, čo v našom ponímaní neznamená, že

Snažíme sa ukázať Rómom, ako uchopiť možnosti a svoj osud do svojich rúk...


„Az az egyik célkitűzésünk, hogy a romákat megtanítsuk sikeresnek és győztesnek lenni az életben. Ha nem vagyunk megfelelő környezetben, nem tudjuk saját képességeinket és lehetőségeinket fejleszteni. Főleg a szegregált környezetben élő romáknak erre szinte semmi esélyük sincs, főleg, hogy az ő világképük teljesen eltér a miénktől, nem tudják, a valós világ hogyan működik. Nem is tudhatják, mivel saját mikroközösségükben élnek és mozognak. Számtalanszor találkoztunk azzal, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy kitartással bármit is elérhetnek. A gyerekek az első akadálynál feladták a harcot, mivel nem tudták, és a szüleik sem, hogy mi van mögötte. Felkutatjuk azokat a gyerekeket, amelyekben lehetőség és tehetség van, támogatjuk őket és olyan példákat mutatunk nekik, amelyek által meggyőződhetnek arról, mit érhetnek el az életben. Esélyt szeretnénk adni nekik, kialakítani egy sikerességi programot. A mi értelmezésünkben ez nem azt jelenti, hogy a Megasztárba kell menniük és hajszolniuk kell a sikert. Mert nem ez a siker. A siker az, amikor az ember minden egyes megtett lépésére büszke, és halad tovább, eredményezzen az akár csalódást, akár valódi sikert. Azt szeretnénk tudatosítani a romákkal, hogyan ragadják meg saját lehetőségeiket és hogyan irányítsák életüket. Mára elismert zenei tehetségeket tudunk felmutatni Dél-Szlovákia területéről, akik Budapesten, Bécsben, Svájcban, Prágában, Pozsonyban tevékenykednek. Mindezt nem csupán az anyagi segítségnek köszönhetően értük el – ezek a gyerekek ugyanis nem tudják felmérni a pénz jelentőségét, mivel az hiányzik a családjukban. Fogalmuk sincs arról, mennyi ideig és milyen sokat kell dolgozni 1.500 Euróért, s mi nem várhatjuk el, hogy ha adunk nekik 1.500-2.000 Eurót, hogy attól fenékre ülnek. Vissza kell térnünk oda, ami motiválja őket, azaz a példaképekhez. Ezen kívül napi szinten kapcsolatban kell lennünk, hogy a gyermek, amikor szembetalálkozik az első akadállyal, emelt fővel tudjon tovább haladni az útján.” Vladislava Dolníková

Azt szeretnénk tudatosítani a romákkal, hogyan ragadják meg saját lehetőségeiket és hogyan irányítsák életüket...

majú ísť do Superstar a hľadať slávu. To nie je úspech. Úspech je, keď sa človek dokáže pochváliť za každý krok, ktorý urobí, pretože ide ďalej, či je to už sklamanie alebo ozajstný úspech. Snažíme sa ukázať Rómom, ako uchopiť možnosti a svoj osud do svojich rúk. Napríklad máme uznávané hudobné talenty z Južného Slovenska, ktoré teraz pôsobia v Budapešti, Viedni, Švajčiarsku, Prahe, Bratislave. Sú to deti, ktoré sme našli v osadách. Dosiahnuť sa to nedalo iba vďaka finančnej podpore – lebo tie deti si neuvedomujú hodnotu peňazí, keďže tie nie sú v ich rodinách. Nevedia, koľko a ako dlho sa za 1.500 Euro pracuje, a my nemôžeme očakávať, že keď im dáme 1.500-2.000 Euro na rok, že z toho padnú na zadok. Musíme sa vrátiť k tomu, čo ich motivuje, a tým sú vzory. Okrem toho musíme byť v dennodennom kontakte, aby dieťa, keď príde prvá prekážka, dokázalo zdvihnúť hlavu a ísť ďalej.“ Vladislava Dolníková

16

17



Vytvorili sme zatiaľ nepoznanú atmostéru v škole...

„A projekt fő célja az információs-kommunikációs technika elsajátítása volt. A délelőtti oktatás során igyekeztünk minél több ilyen eszközt használni és digitalizálni a tananyagot. A roma tanulók nagyon szívesen foglalkoznak a számítógéppel, sok munka született, amit a tanulók készítettek – szövegek, képek, prezentációk. Délután alkotóműhelyeket, tematikus köröket vezettünk a tanulók szükségletei szerint a sport, a kézművesség, a roma kultúra és nyelv, a természettudományok, az informatika területéről. Gondot okozott, hogy a roma tanulóink nem mindegyike roma az okmányai alapján. Ezt becsületbeli nyilatkozattal oldottuk meg. Szülői értekezletet hívtunk össze a roma szülőknek, ahol megbeszéltük az iskolalátogatás és a felkészülés problémáját. Nyitott napokat tartottunk, amelyeken a közönség megtekinthette a gyerekek munkáit kiállításokon, faliújságokon. Ez pontos tervezést, speciális kurzusok elvégzését, szakirodalom tanulmányozását igényelte. Igyekeztünk másfajta légkört teremteni. Felmértük, mire kaphatók a gyerekek, mire van igényük, tehetségük. Ez lehetővé tette, hogy ítéletmentesen tudjanak együttműködni a roma és nem roma gyerekek. A diákok nagyon jól érezték magukat. Elértük azt, hogy a szülők is, gyerekek is bármikor bármelyikünk után jöhetnek, hogy hordják az iskolatáskát, hogy készítsék el a házi feladatot. És elmondhatom, hogy szívesen dolgoznak, jó volt látni fejlődésüket a megvalósított aktivitások által.” Molnár Zsuzsanna

10.

„Hlavným cieľom projektu bolo osvojenie si informačno-komunikačnej techniky. Počas predpoludňajšieho vyučovania sme sa snažili používať čím viac týchto nástrojov a tiež sme digitalizovali učebné materiály. Rómske deti veľmi radi pracujú s počítačom, vzniklo mnoho prác, ktoré zhotovili žiaci – texty, obrázky, prezentácie. V popoludňajších hodinách sme viedli krúžky, ktoré zodpovedali potrebám detí z oblasti remeselníctva, rómskeho jazyka a kultúry, prírodovedných predmetov a informatiky. Mnoho rómskych žiakov nie je Rómom na základe svojich dokladov, čím vznikol veľký problém. Vyriešili sme ho formou čestného prehlásenia. Zvolali sme rodičovské združenie pre rómskych rodičov, kde sme prediskutovali problematiku školskej dochádzky a prípravy na vyučovacie hodiny. Počas dňoch otvorených dverí sa verejnosť oboznámila s prácou detí, ktorá bola dostupná na nástenkách a výstavých paneloch. Vyžadovalo to presné plánovanie, absolvovanie špeciálnych kurzov, naštudovanie odbornej literatúry. Vytvorili sme zatiaľ nepoznanú atmostéru v škole. Zmonitorovali sme, čomu sa žiaci venujú radi, aký talent a záujmy majú. Bez predsudkov začali spolupracovať rómske a nerómske deti. Žiaci sa cítili výborne. Dosiahli sme, že aj žiaci, aj ich rodičia nás hocikedy s hocičím oslovia, dosiahli sme, aby nosili školskú tašku a urobili domácu úlohu. Musím vyzdvihnúť, že sa veľmi radi zúčastnili projektu, a nás napĺňa ich osobný rast prostredníctvom zrealizovaných aktivít.” Zuzana Molnár

18

11.

Igyekeztünk másfajta légkört teremteni... 19



„Počas práce v teréne je veľmi dôležité, aby náš postoj a správanie bolo láskyplné, inak budú naše snahy márne. Mnohokrát sme sa stretli s chudobou šokujúcich rozmerov. Deti sa nezúčastnili stravovacieho programu, lebo ich rodičia neboli schopní vybaviť papierovačky spojené so žiadosťou. A hladné dieťa je počas vyučovania nesústredené. Pravidelne sa stretávame s rómskymi rodičmi v škole, čo má pozitívny dopad na školskú dochádzku, a sme v kontakte aj s detskými lekármi. Organizujeme aj mnoho diskusných fór na rôzne témy – drogová prevencia, separovaný zber odpadu, ochrana proti podvodníkom. Máme prednášky na tému plánovania rodiny, ochrany zdravia a prevencie.“ Imrich Sztojka

Sokszor ijesztő méretű szegénységgel találkoztunk...

Mnohokrát sme sa stretli s chudobou šokujúcich rozmerov... 20

„Fontos momentum a terepmunka során, hogy a megjelenésünk, viselkedésünk szeretetet tükrözzön, különben a tenni akarás, a szándék kárba vész. Sokszor ijesztő méretű szegénységgel találkoztunk. A gyerekek nagy része nem vett részt az étkeztetésben, a szülők hanyagsága miatt, akik képtelenek voltak megoldani a kérvényezéssel kapcsolatos papírozást. Az éhes gyermek nem tud az órán koncentrálni. Rendszeresen találkozunk a roma szülőkkel az iskolában, ezzel is teszünk az iskolakerülés megelőzésének érdekében, tartjuk a kapcsolatot a gyermekorvosokkal is. Ezen kívül számos lakossági fórumot szervezünk különféle témákban – drogmegelőzés, szelektív szemétgyűjtés, csalók elleni védelem. Családtervezési, egészségügyi és prevenciós előadásokat is tartunk.” Sztojka Imre

21



13. „Vzdelávanie je veľmi dôležité. Ak máte k nemu teraz ľahostajný postoj, neskôr to veľmi oľutujete. Bez vzdelania vás čaká veľmi zlá budúcnosť. Vzdelaním si osvojíme aj vhodné formy správania, a prostredníctvom vlastnej komunikačnej schopnosti dokážeme hocičo dosiahnuť, bez ohľadu na to, ku ktorej etnickej, či národnostnej skupine patríme. Ak sa vieme vhodne správať a dokážeme komunikovať s ostatnými, a prejavujeme aj pokoru, podľa mňa sa dokážeme uplatniť, čo je veľmi dôležité k tomu, aby sme žili život tak, ako sa patrí.“ Imrich Sztojka

12.

Vzdelávanie je veľmi dôležité. Ak máte k nemu teraz ľahostajný postoj, neskôr to veľmi oľutujete... 22

A tanulás nagyon fontos dolog, ha elmulasztjátok, nagyon meg fogjátok bánni...

„A tanulás nagyon fontos dolog, ha elmulasztjátok, nagyon meg fogjátok bánni. E nélkül nagyon rossz jövő vár rátok. Ha tanulunk, megtanulunk megjelenni, s a kommunikációs képességünkkel bármit elérhetünk, lehetünk bármilyen nemzetből. Ha meg tudunk jelenni s kommunikálni tudunk az emberek felé, és alázatot tudunk gyakorolni, énszerintem nincs akadálya az érvényesülésnek, s ez nagyon fontos ahhoz, hogy az ember emberhez méltó módon tudja élni az életét.” Sztojka Imre

23



„Nemcsak a mi közösségünkben kell nyitottnak lenni, hanem a másik felé is. Ha nem ismerjük egymást, akkor hogyan lesz köztünk megértés vagy barátság? Én még az ellenfelemet is szeretem megismerni. Lehet, hogy a végén nem lesz az én ellenfelem. Két kultúra él itt. Ahhoz, hogy közelíteni tudjatok egymáshoz, ismerni kell a másikat. Az a legnehezebb, hogy a két közösség még magát sem ismeri eléggé. A társadalmi ellentétekért mindkét kultúra felelős. A nem romák hajlamosak hibáztatni a romákat bizonyos dolgokért, a romák meg elfogadták azt, hogy mi olyan tehetetlenek vagyunk, úgyse tudunk csinálni semmit, adjon a társadalom. Mit kell ahhoz tenni, hogy megismerjük egymást? Beszélgetni, őszintén! Tudtok-e őszintén beszélgetni? Nem. Mi kell az őszinte beszédhez? Csalódás. Lehet, hogy a saját közösségetekből fog jönni az első csalódás. Ha jó tulajdonságot nem tudunk fölsorolni a másikról, az azt jelenti, hogy nem ismerjük a másikat. De nem is tekintjük fontosnak, hogy megismerjük. Innentől kezdve soha ne várjátok el, hogy bárki tiszteljen benneteket.” Samu István

A társadalmi ellentétekért mindkét kultúra felelős... Za spoločenské rozpory sú zodpovedné obidve kultúry... „Nielen vo svojej komunite je potrebné byť otvoreným, ale aj voči ostatným. Ak sa vzájomne nepoznáme, nemôže vzniknúť ani pochopenie, ani priateľstvo medzi nami. Ja rád spoznávam aj svojich súperov. Možno na koniec prestanú byť mojimi súpermi. Žijú tu dve kultúry. Ak sa chce jedna druhej priblížiť, je nevyhnutné, aby sa navzájom poznali. Problém je v tom, že tieto dve komunity ani seba nepoznajú dobre. Za spoločenské rozpory sú zodpovedné obidve kultúry. Nerómska skupina vytýka Rómom určité veci, a Rómovia sa zas zmierili s tým, že sú takí bezmocní, aj tak nič nevedia urobiť, nech im poskytne prostriedky spoločnosť. Čo je potrebné k tomu, aby sme sa spoznali? Rozprávať sa, a úprimne! Dokážete sa úprimne rozprávať? Nie. Čo je k tomu potrebné? Sklamanie. Možno prvé sklamanie príde z vašej vlastnej spoločnosti. Ak nedokážeme vymenovať dobré vlastnosti druhého, tak ho nepoznáme. A vlastne to ani nepovažujeme za dôležité, aby sme ho spoznali. Preto neočakávajte, aby si niekto vážil vás, ak o neho vy nemáte záujem.“ István Samu

24

25



„Foglalkozhat a gyerekeinkkel akármilyen tanár, professzor, ha a szülők nem támogatják, nem lesz eredményes. A legtöbb romákkal kapcsolatos fórumon, szülői értekezleten a szülők felkeltek és elmentek – nem érdekli őket, mi lesz a gyerek sorsa. A tanár megteszi a maga dolgát, de a szülő nem tesz semmit a gyerekéért. Ez így nem megoldás.” roma szülő hozzászólása „Beszélgessetek egymással. Bátran, bármikor. Sokkal többet megtudhattok egymásról. A kitörési pontokat, ti, nem romák fogjátok nekik megmutatni, ha beszélgettek velük.” Samu István

14.

16.

„Ak dieťa nemá podporu od rodiny, môže sa mu venovať hocijaký pedagóg či profesor, nebude úspešné. Rodičia vstali a odišli vo väčšine prípadov z diskusných fór, rodičovských združení s rómskou tematikou – nezaujíma ich, čo bude s dieťaťom. Pedagóg urobí všetko a rodič nič pre svoj potomok. Takto to nie je správne.“ príspevok rómskeho rodiča „Rozprávajte sa. Smelo, hocikedy. Oveľa viac sa dozviete jeden o druhom. Možnosti na zlepšenie situácie im poskytnete vy, nerómovia, ak sa s nimi dáte do reči.” István Samu

15.

26

17.

27



„V projekte sme zaviedli kooperatívnu metódu učenia: väčšie deti pomáhali menším. Celý proces si vyžadoval odlišný postoj aj zo strany pedagógov, aj zo strany študentov a ich rodičov. U mnohých rómskych žiakoch sa vyskytujú problémy s učením, prvým krokom k ich eliminácii bolo zistenie ich príznakov. Sú menej motivovaný ako priemer. Naučili sme deťom základné veci, prostredníctvom špeciálnych metód sme rozvíjali ich individuálne schopnosti. Ak sa súčasne zapojí hmat, zrak, sluch do procesu spoznávania, ľahšie si osvoja informácie. Rozvíjali sme ich pozornosť, a keď sa počas aktivít unavili, mohli sa ísť hrať na koberec (logické alebo memorické hry). Asi neuveríte, v akej veľkej miere sú tieto deti vďačné. A koľko lásky od nich dostávam. Už 14 rokov vyučujem, ale zatial som nedostala toľko lásky od žiadnej z mojich tried. A funguje to navzájom. Som presvedčená, že sa to dá robiť iba takto.” Magdaléna Oláh

Asi neuveríte, v akej veľkej miere sú tieto deti vďačné...

El se hiszik, ezek a gyerekek mennyire hálásak... „A projekt során kooperatív tanulási módszert alkalmaztunk: a nagyobb gyerekek segítettek a kisebbeknek. Az egész folyamat másfajta hozzáállást igényelt mind a tanárok, mind a szülők és gyerekek részéről. Sok roma gyerek tanulási zavarokkal küzd, ezek megszüntetéséhez az első lépés volt ezeknek a tüneteknek a megállapítása. Az átlagosnál alacsonyabb a tanulási motiváltságuk. Megtanítottuk a gyerekeket alapvető dolgokra, majd speciális módszerekkel fejlesztettük képességeiket. Ha együtt van a tapintás, a látás, a hallás, könnyebben megtanulják a dolgokat. Fejlesztettük a figyelmüket, s ha a foglalkozások során elfáradtak, pihenhettek, mehettek a szőnyegre játszani (logikai vagy memóriafejlesztő játékokat). El se hiszik, ezek a gyerekek mennyire hálásak. Hogy mennyi szeretetet kapok tőlük. 14 éve vagyok a pályán, és egyetlen osztályomtól sem kaptam annyi szeretetet, mint tőlük. S ez oda-vissza működik. Azt hiszem, ezt csak így lehet csinálni.” Oláh Magdolna

28

29



18.

19.

„Zaoberám sa znevýhodnenými skupinami už 32 rokov, medzi nimi sú aj olašský Rómovia. Aby som im vedela pomôcť, najprv som musela pochopiť ich vieru, ich korene, ktoré utvárajú ich svet. Z toho pramení totiž ich inakosť a zároveň aj problémy. K ich vyriešeniu potrebujú pomoc nerómskeho obyvateľstva, je to spoločný záujem a sami si nevedia pomôcť. Olašský Rómovia žili oddelený najdlhší čas, nemiešali sa a dodnes sa nemiešajú s inými rómskymi skupinami. Predpokladám, to viete o nich, že sú kresťania. Ale to, že podľa ich viery mŕtvy žije ďalej vo svojom vlastnom svete, a naďalej s ním udržiavajú kontakt, vie už len málokto. Rómovia pochovávajú iba do zeme, kremáciu neuznávajú. Bdia od dňa úmrtia až do noci pohrebu. Zíde sa tam celá komunita a veselia sa. A nerómovia nechápu, prečo je tak veselo, veď niekto zomrel. Podľa ich viery sa skončili všetky útrapy a problémy nášho sveta, už nebudú mať pokračovanie v nasledujúcom

„32 éve foglalkozom hátrányos helyzetű rétegekkel, többek közt oláhcigányokkal is. Ahhoz, hogy segíteni tudjak rajtuk, először is meg kellett értenem, mi az a belső hitvilág, mi az a mély gyökér, ami az ő életüket mozgatja. Ugyanis ebből fakad a másság és egyben a problémák is. Megoldásukhoz a nem romák segítségére van szükség, mert ez közös ügy, egyedül nem tudják megoldani. Az oláhcigányság a leghosszabb ideig élt elkülönülve, nem keveredett és nem keveredik más fajtákkal a mai napig. Azt talán tudjuk róluk, hogy keresztény emberek. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a hitük szerint a halott tovább él a saját világában, azaz a halál után is fenntartják a kapcsolatot az illető elhunyttal. A romák csak temetnek, hamvasztás nincs. Ha valaki meghal, a virrasztás a halál napjától a temetés éjszakájáig tart. Az egész közösség apraja-nagyja ott van, és ilyenkor mulatság van. A külvilág meg nem érti, hogy miről van szó, mire föl van

Toto ’etnické ja’ má nesmiernu uchovávajúcu silu, jedinca posilňuje komunita, a mnohomnoho jedincov zas komunitu...

Ez az ’etnikai én’ marha nagy összetartó erő, az egyént erősíti a közösség, a sok-sok egyén meg a közösséget... ez a nagy vígság, amikor elhunyt van a háznál. Az ő hitük szerint a halállal minden evilági szenvedés és kín véget ér, a további életben már nem folytatódik. A közösség megemlékszik a halott kedvenc dolgairól, éneklik a kedvenc dalait. Aki a halottal közvetlen érintkezésben volt, az tisztátalan három-négy napig. Erről az oláhcigányok soha nem beszélnek, ez tabu. Ez az ’etnikai én’ marha nagy összetartó erő, az egyént erősíti a közösség, a sok-sok egyén meg a közösséget.” Varjú Katalin

živote. Komunita si pripomenie obľúbené veci a piesne zosnulého. Kto sa bezprostredne stýkal s mŕtvym, sa považuje za nečistého počas troch-štyroch dní. O týchto veciach olášsky Rómovia nikdy nehovoria, je to tabu. Toto ’etnické ja’ má nesmiernu uchovávajúcu silu, jedinca posilňuje komunita, a mnoho-mnoho jedincov zas komunitu.” Katalin Varjú

30

31



„A romák kezelésére, tanítására nincsen egységes recept. Legyen az ember szíve, szeme, füle naprakészen nyitva. A kommunikáció és a megértés az alapja mindennek. Az ő szintjükhöz alkalmazkodva, nem fölényesen, de mégis magabiztosan, tudva, mit akar tőlük. Régiónként változó az ő külvilághoz való viszonyuk, méghozzá a külvilág velük való bánásmódjától függően. Mindig arra kell gondolni: nekem jó lenne, ha így bánnának velem? Aszerint cselekedni, amit a belső énem tanácsol. Ez nagyon nehéz munka, nem egy közkedvelt tevékenység.” Varjú Katalin

20 21

„Neexistuje jednotný recept na to, ako máme pristupovať k Rómom a ako ich máme vzdelávať. Človek musí mať srdce, oči, uši vždy otvorené. Základom všetkého je komunikácia a ich pochopenie. Treba sa prispôsobiť ich úrovni, nesmiem nimi pohŕdať. Na druhej strane musím k nim pristupovať sebaisto, tak, že viem, čo od nich chcem. Aj podľa regiónov sa mení ich prístup k vonkajšiemu svetu, podľa toho, ako sa s nimi zaobchádza. Vždy treba myslieť na to: mne by sa to páčilo, ak by sa so mnou niekto takto zaobchádzal? Konám podľa toho, čo mi vnútorné ja diktuje. Je to veľmi ťažká práca, nie je vôbec populárna.” Katalin Varjú

32

33



22.

„Rómske komunity do r. 1989 neboli cieľobodom tlaku a impulzov spoločnosti v takej miere, ako v dnes. Tento nátlak sa neprejavoval ani v prípade nerómskych komunít. Vnútorná štruktúra je oslabená dnes aj v nerómskych spoločenstvách, sú v rozpadovom štádiu. Každý je egoista. Tieto dve spoločenstvá žili pred r. 1948 v symbióze do r. 1989, a kým nerómske komunity po zmenách v ´89 začínali od nuly, Rómovia štartovali s ešte väčším mínusom. O týchto veciach nikde nikto nehovorí. Do r. 2004 fungoval v Kolárove inštitút vajdu-vojvodu. Vajdovia usmerňovali integráciu, žial tento systém už dnes neexistuje. V prevahe sú novodobí zbohatlíkovia, vajdu si spomedzi nich volia, napriek tomu, že pred tým sa titul vajdy dedil. Aj oni sa učia od nás, no nie tie najlepšie veci. Iba ja, a ja, a ja.” István Samu

24.

„1989-ig a roma közösséget nem érte annyi nyomás, behatás, mint mostanság, de a nem roma közösségeket sem. A nem roma közösségben sincs rend, felbomlóban van. Mindenki egyénieskedő. A két közösség közt 1948 előtt szimbiózis volt, ez 1989-ig felbomlott, ’89 után a nem romák a nulláról kezdtek, a romák pedig még hátrébbról. És erről nem beszélnek sehol. 2004-ig élt Gútán a vajdarendszer. A vajdák vezényelték az integrációt, s ez mára felbomlott. Inkább az újgazdag romák vannak erősebb pozícióban, választják őket, pedig azelőtt a vajdaság öröklődött. Tanulnak tőlünk, és nem a jót. Én és én és én.” Samu István

23.

34

35



Sokkal több türelem, sokkal több megértés és idő kell ezekhez az emberekhez...

25.

„Vyžaduje sa iný pedagogický postoj, iné učebnice a metódy. Mnohí si začiatkom mysleli, že rómskym deťom sa venujem za trest, že ničoho iného nie som schopná. Treba im venovať oveľa viac trpezlivosti, oveľa viac pochopenia a času. Súbežne s dieťaťom pracujem aj s jeho rodičmi. Oni sa síce nezúčastňujú vyučovania, ale máme denne rodičovské združenie a triednu hodinu, čo nepredpisujú učebné osnovy. Ak sa chce pedagóg venovať svojej činnosti poctivo, je to z jeho strany potrebné. Katalin Varjú

„Másféle pedagógiai hozzáállásra lenne szükség, másféle tankönyvekre és módszerekre. Eleinte sokan azt gondolták, hogy én azért dolgozom roma gyerekekkel, mert meg vagyok büntetve vagy másra nem vagyok képes. Arról van szó, hogy sokkal több türelem, sokkal több megértés és idő kell ezekhez az emberekhez. A gyerekeknek mindkét szülőjével dolgozom egy időben a gyerekkel. Igaz, hogy ők nincsenek ott a tanításon, de én naponta szülői értekezletet tartok, naponta van osztályfőnöki óra és ez nincs benne a tanrendben. Ez egyszerűen a tanítótól, ha becsületesen akarja csinálni, megkívántatik.” Varjú Katalin

Treba im venovať oveľa viac trpezlivosti, oveľa viac pochopenia a času...

26.

36

37



Nie je to jednoduché, vieme všetci, aké sú mienky na národnostné menšiny...

„Azon gondolkodtunk, hogy mit és hogyan kéne tenni annak érdekében, hogy a romák érvényesülni tudjanak. Olyan gyerekekkel találkoztunk a telepeken, amelyeket senki sem támogatott. A helyzet nem egyszerű, mindannyian ismerjük a kisebbségekkel kapcsolatos nézeteket. A legtöbben úgy gondolják, erre a kérdéskörre már rengeteg pénzt áldoztunk, és az egésznek semmi haszna nincs. Fogalmam sincs, ez tényleg így van-e, mivel nekünk napról napra kell előteremtenünk az anyagi forrásainkat, soha nem biztos, hogy a tevékenységünket folytathatjuk, hogy mit hoz a holnap. A kezdet nagyon nehéz volt. 2006-ban saját magunk, rengeteg munka árán kutattuk fel a tehetséges gyerekeket a roma telepeken. Sem az egyik, sem a másik fél nem bízott a másikban. Mind a többségi társadalmat, mind a romákat arról kellett győzködnünk, hogy megéri ezt csinálni. Mára a gyerekek maguk jelentkeznek hozzánk.” Vladislava Dolníková

27.

„Vychádzali sme z myšlienky: ako a čo vytvoriť pre Rómov, aby sa mohli uplatniť v živote. V osadách sme sa stretli s deťmi, ktoré nikto nepodporil. Nie je to jednoduché, vieme všetci, aké sú mienky na národnostné menšiny. Všetci majú pocit, že tam už šlo veľmi veľa peňazí a efektivita je žiadna. Ja neviem, či to tak je, lebo my prežívame zo dňa na deň, nikdy nevieme, či budeme pokračovať, čo bude zajtra. Začiatky boli ťažké. V 2006 sme my chodili po osadách a prácne sme hľadali nadané deti. Dôvera nebola ani na jednej, ani na druhej strane. Museli sme presviedčať aj majoritu, aj Rómov, že sa to oplatí. Dnes sa už deti hlásia samé.“ Vladislava Dolníková

38

28.

A helyzet nem egyszerű, mindannyian ismerjük a kisebbségekkel kapcsolatos nézeteket... 39



„A gyerekek tanítása során nagy szükség van arra, hogy a tanító az alapvető dolgokat roma nyelven is ismerje és legalább tőmondatokban beszélje a nyelvet. A gyereknek sokkal elfogadhatóbb az a tanító, aki megérti őt, mint aki állandóan mondja a magáét, és a gyerek nem ért belőle semmit. Én három nyelven tanítok naponta, és amikor a gyerek megértette, hogy mit kívánok, akkor ha szlovákul mondom és többször hallja, automatikusan tudja, mit szeretnék. Ezekben az osztályokban a képzés nemcsak abból áll, hogy én betartok egy tantervet, hanem fölfejlesztem egy olyan szintre őket, hogy a gyerekek besorolhatóvá váljanak az iskola normál osztályaiba. Ez két-három-négy évet is igénybe vesz. Pár év múlva előfordulhat egy fordított dolog, ha ez így folytatódik. Előfordulhat, hogy tíz iskolás gyerekből nyolc lesz a roma gyerek és kettő lesz a nem roma.” Varjú Katalin

„Vo vyučovacom procese je potrebné, aby pedagóg poznal aspoň základné veci aj v rómskom jazyku a aby sa vedel dorozumieť aspoň prostredníctvom jednoduchých viet. Dieťa oveľa ľahšie akceptuje pedagóga, ktorého reč rozumie, než toho, ktorý stále niečo hovorí a dieťa nič z toho nerozumie. Vyučujem v troch jazykoch, a keď dieťa už vie, čo od neho chcem, neskôr, keď hovorím po slovensky a viackrát to zopakujem, už automaticky rozumie, čo od neho žiadam. Pedagogická práca v týchto triedach nie je len o tom, že dodržiavam učebné osnovy. Dostanem ich na úroveň, aby sa mohli začleniť do normálnych školských tried. Môže to trvať aj dva-tri-štyri roky. O pár rokov môže byť situácia práve opakom tej dnešnej, ak bude všetko tak isto pokračovať aj naďalej. Možno bude z desiatich žiakov osem rómskeho, a dvaja nerómskeho pôvodu.” Katalin Varjú

Ezekben az osztályokban a képzés nemcsak abból áll, hogy én betartok egy tantervet...

29.

Pedagogická práca v týchto triedach nie je len o tom, že dodržiavam učebné osnovy... 40

41

30.


Mala som v triede šikovné dievča, ale nenechali ju ďalej študovať...


Volt egy lány az osztályomban, nagyon jó képességű volt, de nem engedték továbbtanulni...

„Jedným z najväčších problémov je, že ich zosobášia, a nič sa nedeje proti tomu zo strany štátu. Na začiatku školského roka sa ešte objavili, odvtedy sú choré a vypísané – rodičia sú schopní aj takýchto praktík. Mala som v triede šikovné dievča, ale nenechali ju ďalej študovať. Nevedeli sme rodinu prehovoriť, napriek tomu, že to chcela aj žiačka. Jeden z našich chlapcov sa vyučil, podľa pedagógov mal aj na maturitu, ale to mu už nedovolili. Žiakov, ktorí chodia do školy, podporujeme dovtedy, kým sa to dá. Dve z mojich troch talentovaných žiačok už porodili (na II. stupni ZŠ). Tomu je na príčine aj systém, v ktorom žijeme.“ Zuzana Molnár

„Az a nagy probléma, hogy férjhez adják, összeházasítják őket, s ez ellen nem tesz semmit az állam. Még tanév elején bejöttek, azóta betegállományban vannak – ilyeneket is megtesznek a szülők. Volt egy lány az osztályomban, nagyon jó képességű volt, de nem engedték továbbtanulni. Pedig a kislány is akarta volna, ment is volna, de nem tudtuk a családot rábeszélni. Az egyik fiú kitanult, a pedagógusok azt szerették volna, hogy menjen tovább az érettségiig, de azt már nem hagyták. Aki az iskolába jár, azt addig tartjuk, ameddig lehet. Három tehetséges roma leányom közül már kettő megszült (az alapiskola felső tagozatán). Ez a rendszer hibája is.” Molnár Zsuzsanna

31.

42

32.

43



33.

„Považujeme za obrovský výsledok, že sme úspešní ohľadom stredoškolského štúdia Rómov. Deti z Kolárova sa učia aj v Győri, čo si vyžadovalo veľa vybavovania, ale všetko sme im zariadili. Zdá sa mi, že sme ich presvedčili o niektorých dôležitých veciach.” Imrich Sztojka

„Pedagógova duša má byť podobná duši matke, ktorá miluje svoje dieťa. Je totiž druhou, v mnohých prípadoch aj prvou matkou dieťaťa v určitom aspekte, lebo sa s ním denne učí osem hodín. Snažme sa o to, aby bol kontakt čím bezprostrednejší.” Gusztáv Varga

„Rómovia, držme spolu, dostaňme do parlamentu 4-5 Rómov! Totiž ani my neťaháme za rovnaký koniec povrazu. Nie je súdržnosť. Musíme predsa spolupracovať s gádžami, inak budeme ešte nižšie. Vzdelávaním Rómovia nestratia vlastnú identitu.” príspevok z obecenstva

44

34.

„Nagy eredményként könyveljük el, hogy sikereket értünk el a romák középiskolai tanulmányait illetően. A gútai roma gyerekek Győrben is tanulnak, ami rengeteg futkosással, utánajárással járt, de fáradtságot nem kímélve elintéztük. Úgy tűnik, sikerült néhány fontos dolgot átvinni a fiatalok életszemléletébe.” Sztojka Imre

„Nagyon fontos, hogy olyan lélek legyen a pedagógusban, mint a gyerek szerető anyjában. Tudniillik a pedagógus a második, sőt azt mondhatom, az első anyja ezen a téren, mert naponta nyolc órát tanul a gyermekkel. Arra kell törekedni, hogy a gyermekkel közvetlen legyen a kapcsolat.” Varga Gusztáv

„Fogjunk össze, mi, romák, juttassunk a parlamentbe 4-5 egyént magunk közül. Nincs öszszefogás a köztünk sem. Pedig muszáj a gádzsókkal együtt dolgozni, különben még lejjebb leszünk. A tanulással nem vesztik el a romák az identitásukat.” hozzászólás a közönségből

45


Prednášajúci / Előadóink Mgr. István Samu Pochádza z Kolárova, absolvoval Univerzitu v Miskolci (Maďarsko). Vyštudoval odbory: kultúrna antropológia, história a spoločenská náuka. V 2004 sa rozsiahlo venoval problematike rómskej spoločnosti v Kolárove. Na projekte Anglunu appal meszim bohalesz, ktorého cieľovou skupinou boli rómske deti na ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom sa zúčastnil ako odborník. Je trénerom karate, podľa vlastných slov šport mu veľkou mierou napomohol byť úspešným v živote – stretol spoločníkov s podobným záujmom, naučil sa rýchlo zorientovať sa v danej situácii, pracovať ako člen väčšieho tímu a taktiež lepšie ovládať seba a byť vytrvalým. Mgr. Samu István Gútán született és jelenleg is ott él. 2004-ben szerezte diplomáját a Miskolci Egyetemen. Végzettségét tekintve kulturális antropológus bölcsész, történelem és társadalomismereti tanár. 2004-ben kiterjedt kutatásokat folytatott a gútai roma közösségben, a szímői Jedlik Ányos Magyar Tannyelvű Alapiskola romákkal foglalkozó projektjében részt vett mint szakértő. Okleveles szakedzői vizsgával rendelkezik karate szakból. Saját bevallása szerint a sport sok szempontból hozzájárult sikerességéhez az életben, bajtársakat szerzett általa, továbbá helyzetfelismerést, csapatban való gondolkodást tanított neki a sport, s nem utolsó sorban önfegyelmet és kitartást. Mgr. Magdaléna Oláh Pedagóg ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom, bývalá riaditeľka školy a bola hlavnou koordinátorkou projektu Anglunu appal meszim bohalesz. Projekt sa prioritne venoval problematike socializácie detí – príslušníkov marginalizovaných rómskych komunít, ktorý sa realizoval dosiahnutím troch špecifických cieľov: inovácia metód vyučovania a didaktických prostriedkov rozvíjajúcich kľúčové kompetencie žiakov marginalizovaných rómskych komunít; používanie informačno-komunikačných technológií a metód vo vyučovaní a vytvorenie podmienok práce tvorivých dielní podľa špeciálnych potrieb rómskych detí. Projekt sa vyznačoval netradičnými vzťahmi medzi pedagógmi a deťmi, a pri spoločnej práce používali tiež odlišné metódy. Popri projekte zameranom na rómsku populáciu Magdaléna Oláh participovala aj v projekte Difer, ktorého cieľom je rozvoj schopností na základe individuálnych možností žiakov. Mgr. Oláh Magdolna A szímői Jedlik Ányos Magyar Tannyelvű Alapiskola tanára, volt iskolaigazgató, az Anglunu appal meszim bohalesz c. projekt fő irányítója volt. E pályázatnak fő célja a marginalizált roma közösség tagjainak társadalomba való szociális beilleszkedésének támogatása volt, melyet három részcél által kívánt elérni. Ezek a következők: a marginalizált roma tanulók kulcsfontosságú kompetenciáit fejlesztő módszertani segédeszközök és tanítási módszerek megújítása; az információs és kommunikációs technológiák, módszerek felhasználása az oktatásban és az alkotóműhelyek munkafeltételeinek megteremtése a roma tanulók speciális szükségletei alapján. A projekt mindvégig másfajta tanár-diák viszonyt kívánt meg, és a hagyományostól eltértek a közös munka alapelvei is. A főként roma tanulókra fókuszáló projekten kívül Oláh Magdolna az iskolában a Differ-projektben is részt vett, mely a tanulók egyéni képességei szerinti fejlesztésre törekszik.

46


Imrich Sztojka Zamestnanec Úradu práce, sociálnych vecí a rodiny v Kolárove. V rámci terénnej práce sa každodenne zaoberá problémamy miestnej rómskej komunity. Dopoludnia im poskytuje poradenstvo a ďalšie informácie v úrade, poobede prostredníctvom praktických rád v teréne sa snaží o zvýšenie ich životnej úrovni. Zúčastnil sa mnoho projektov zameraných na Rómov. Pochádza z rómskej rodiny, je siedmym, najstarším dieťaťom. Z vlastných skúseností vie, čoho je schopný človek, ak študuje a má odborné vzdelanie. Na rómske pomery sa oženil neskoro, až vo veku 18 rokov. Jeho deti majú cez 20 rokov a stále sú slobodné. Tieto príklady tiež používa ako hodnoverný nástroj na demonštráciu zmenených sobášnych zvykov a života v modernej spoločnosti. Sztojka Imre A gútai Munka- és családügyi hivatal szociális osztályának dolgozója. Terepmunkája során napirendi szinten foglalkozik a helyi roma közösséggel, délelőtt a hivatalban segíti őket tanácsokkal és tudnivalókkal, délután a terepen igyekszik elősegíteni a romák életszínvonalának emelését gyakorlati tudnivalókkal. Számos témába vágó projektben vett és vesz részt. Roma családból származik, ő a hetedik, legidősebb gyermek a Sztojka családban. Saját bőrén tapasztalta meg, mit ér el az ember, ha tanul és szakmája van. A roma viszonyokat tekintve későn, 18 évesen nősült, gyermekei már elmúltak 20 évesek és még nem házasok, ezáltal többszörösen is hitelesen tud példát mutatni a fiatal romáknak az életvezetés és az átalakult házasodási szokások területéről.

Sir Gusztáv Varga Líder a spevák skupiny Kalyi Jag (Čierny oheň). Hrajú autentickú cigánsku hudbu, sú známi nielen v Maďarsku, ale aj v okolitých štátoch. Ich predstavenia charakterizuje vysoká úroveň, profesionalita hudobného a spevového prejavu, na základe čoho sa stali uznávanými v celej Európe. Pochádza z chudobnej rómskej rodiny a dodnes je verný svojim rómskym koreňom. Rómsku kultúru šíri nielen prostredníctvom hudby, ale ju zachováva aj na inštitucionálnej úrovni prostredníctvom školy, ktorú zriaďuje nadácia fungujúca pri skupine. Založil ju v r. 1994, a poskytuje hudobné a odborné vzdelanie pre mládež rómskej národnosti. Dnes prevádzkujú už tri takéto inštitúcie v Maďarsku (so sídlami v Budapesti, Miskolci a Kalocsi). V r. 2000 dostal vysoké štátne vyznamenanie za svoju činnosť. Sir Varga Gusztáv A Kalyi Jag (Fekete Tűz) együttes vezetője, énekese. Autentikus cigányzenét játszanak, saját műfajában az egyik legismertebb formáció Magyarországon és annak határain túl is. Produkcióikat a magas színvonal, a zenészi és énekesi produkciók igényessége jellemzi, mely Európa szerte ismertté és elismertté tette az együttest. Szegény családi körülmények közül származik, a roma gyökereihez a mai napig gondosan ápolja viszonyát. A roma kultúrát nemcsak a zene által terjeszti, hanem az együttes mellett működő alapítványi iskola által oktatási intézmény szintjén segíti is. 1994-ben alapította meg a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szak- és Szakközépiskolát, amelyből ma már három működik Magyarországon (Budapesten, Miskolcon és Kalocsán). Tevékenységéért 2000-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

47


Mgr. Vladislava Dolníková Predsedníčka správnej rady o.z. Divé Maky. Vznikli s cieľom vytvorenia prostredia na vznik rómskej elity a strednej triedy, ktoré v súčasnosti prakticky neexistujú. Rozvíjajú talent rómskych detí pochádzajúcich z rodín, ktorých sociálne podmienky neumožňujú ďalšie štúdium v prospech úspešnej budúcnosti. Fungujú na základe darov pochádzajúcich od dobrovoľných darcov a za pomoci práce mnohých dobrovoľných kolegov. Nadané deti zverujú do rúk svojich kolegov – tútorov, ktorí ich učia rôznym zručnostiam, vedomostiam a postojom, ktoré im zvyšujú šancu úspešnosti v našej spoločnosti. Súčasťou komplexnej starostlivosti o nadané deti je aj štipendijný program. Mgr. Vladislava Dolníková A Divé Maky (Pipacsok) polgári társulás elnökségi tagja. A társulás azzal a céllal jött létre, hogy kialakítsa a roma értelmiségi közép- és elit osztályt, mely gyakorlatilag jelenleg nem létezik. Tehetségkutató programjuk során azokat a gyerekeket karolják fel, melyek családi körülményei nem teszik lehetővé a továbbtanulást a sikeres jövő érdekében. Önkéntes adományozók anyagi hozzájárulását és számos önkéntes segítő munkáját használják céljuk eléréséhez. A tehetséges gyerekeket mentorok segítik, akik olyan képességeket, tudást és hozzáállást tanítanak nekik, melyek növelik az esélyüket a társadalmi elismertség és siker eléréséhez. A gyerekeket megcélzó átfogó program része az ösztöndíjrendszer is.

PaedDr. Zuzana Molnár Pedagóg ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom. V obci a tiež na ZŠ je vysoký pomer rómskej populácie, ktorú aj škola podporuje v procese integrácie vlastnými možnosťami a prostriedkami. V troch špeciálnych triedach je triednou učiteľkou, v rámci projektu „Anglunu appal meszim bohalesz” bola zodpovednou za odborné aktivity. Vyučuje aj v tzv. nultom ročníku, ktorý funguje ako príprava na vyučovací proces, totiž mnoho detí nechodí ani do materskej školy, kde by si mohli osvojiť základy spoločenského správania. Absentujú u nich základné znalosti vyučovacieho a štátneho jazyka. Prevláda pasivita v školských aktivitách, chýba im motivácia a v mnohých prípadoch sa nedostavuje pocit úspechu. Preto je nutné sa s nimi intenzívne zaoberať, suplovať socializačný proces, aby získali iný pohľad na svet a aby sa prebudil ich záujem o dianie okolo nich. PaedDr. Molnár Zsuzsanna A szímői Jedlik Ányos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa. A településen, s ezáltal az iskolában is magas a roma populáció aránya, melyet az iskola a maga módján próbál segíteni az integráció útján. Molnár Zsuzsanna jelenleg három speciális osztály osztályfőnöke, az „Anglunu appal meszim bohalesz” elnevezésű projektben vezető munkatársként a projektaktivitások megvalósításáért volt felelős. Az előkészítőnek tekinthető roma 0. osztályt is ő vezeti, ugyanis a gyerekek többsége nem látogatja az óvodát, mely megalapozná a későbbi iskolai foglalkozások sikerességét. Több tanulónál hiányzik a tanítási- és az államnyelv alapjainak ismerete. Nem veszik ki részüket az iskolai aktivitásokból, nehezen motiválhatók, emiatt nincs sikerélményük. Ezért szükséges intenzívebben foglalkozni velük, segíteni a beilleszkedésüket, hogy a világból több mindent megértsenek és felébredjen a tenni akarásuk.

48


Katalin Varjú Pôvodne je pedagógom matematiky a priemyselnej výroby. S rómskym etnikom sa dostala do vstyku počas svojej pedagogickej činnosti, považujú ju za vynikajúceho znalca a špecialistu rómskeho etnika. Uznáva a rešpektuje ju aj skupina olášskych cigánov, čo hodnotí ako mimoriadny úspech, totiž ich spoločnosť je veľmi uzavretá, odmietavá a striktne zachováva vlastné tradície. Jej meno sa spája s rómskymi učebnicami, ktoré zostavila podľa vlastných skúseností z okruhu poznatkov rómskeho etnika ohľadom ich predstavivosti a fantázie. Jej práca v okruhu sociológie a kultúrnej antropológie je uznávaná nielen na Slovensku, ale aj v Maďarsku. Zostavila zbierku rómskych anekdot s názvom „V piatok doobeda je otvorené nebo!“, ktorú vydal Fórum inštitút pre výskum menšín v 2003. Má mnoho odborných úspechov, čo znamená, že Rómov aktivizuje v širokom okruhu. Niekoľko príkladov: vystúpenie na X. stretnutí tanečných domov s tradičným olášsko-cigánskym súborom z Komárna; jej olášsko-cigánska žiačka dosiahla 1. miesto v celoslovenskom kole súťaže Coloriskeri luma – Farebný svet v kategórii ilustrácia rozprávky v r. 2012. Pravidelne sa zúčastňuje a prednáša na vedeckých a výskumných konferenciách na tému multikulturalizmu. Varjú Katalin Eredetileg matematika-ipari termelés szakos tanár. Pedagógusi pályája során került kapcsolatba a roma etnikummal, melynek immár évtizedek óta alapos ismerője és elismert kutatója. Nagy eredménynek tartja, hogy elfogadást nyert az oláhcigányok körében is, ebben a rendkívül zárt és szigorú hagyományok szerint élő csoportban. Nevéhez kapcsolódik a roma tankönyvek (többek közt az olvasókönyv) összeállítása, melyek a romák speciális ismeretés képzetvilágára építenek. Szociológiai és kultúrantropológiai munkássága egyaránt elismert Szlovákiában és Magyarországon is. Szépirodalmi-gyűjteményes jelleggel bír a „Pénteken délig nyitva van az ég!” c. könyve, mely a Fórum Kisebbségkutató Intézetnél jelent meg 2003-ban. Számos sikert ért el, ami azt bizonyítja, hogy széles körben mozgatja a romákat. A teljesség igénye nélkül felsorolunk pár példát: fellépés a X. Szlovákiai Táncháztalálkozó gálaműsorán a komáromi hagyományőrző oláhcigány társulatával 1999-ben; összszlovákiai 1. helyezést ért el 8 éves oláhcigány diáklányával roma mese illusztráció kategóriában a Coloriskeri luma – Színes világ c. rendezvényen 2012-ben. Több nemzetközi tudományos, kutatói konferencián vett részt és adott elő multikulturális témakörökben.

49


Alfa Public Spoločenské, politické a hospodárske zmeny na konci minulého storočia dospeli k výsledku založenia nášho občianskeho združenia v r. 2001. Naše členstvo tvoria odborníci z oblasti marketingového a projektového manažmentu, ktorí svojou dobrovoľnou prácou prispievajú k zosilneniu civilnej sféry. Naši spolupracovníci posluhujú civilnému sektoru vlastnými odbornými skúsenosťami a vzťahovým kapitálom. Viac informácií: www.alfapublic.sk A 2001-ben alakult polgári társulás megalakulását a századvég társadalmi, politikai és gazdasági változásai motiválták. Tagságunk a marketing, projektmenedzsment, üzleti élet területein működő szakemberekből áll, akik önkéntes munkájukkal a civil szféra megerősítését tűzték ki célul. Munkatársaink szakmai tapasztalataikkal, kapcsolati tőkéjükkel állnak a civil szektor szolgálatára. Bővebben itt: www.alfapublic.sk

Menoslov Našu zbierku sme ilustrovali kresbami a maľbami detí zapojených do projektu. Z ich diel sa zrealizovala jedna z projektových aktivít - putovná výstava s názvom „World in Black and White - proti rasizmu a xenofóbii”. Menovaní žiaci navštevujú ZŠ Ányosa Jedlika s VJM v Zemnom.

Névsor Kiadványunkat az alább feltüntetett gyerekek rajzaival és festményeivel illusztráltuk. Alkotásaik egy további projektaktivitás, a vándorkiállítás keretén belül voltak megtekinthetők, mely a „World in Black and White - a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen.” címet viselte. A tanulók a szímői Jedlik Ányos Alapiskolát látogatják.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Denisza Bihari – 6. r./o. Mészáros Zsófia – 1. r./o. Bihari Paula – 5. r./o. Lakatos Zdeno – 8. r./o. Denisa Bihari – 6. r./o. Lakatos Szamanta – 7. r./o. Sztojka Roger – 6. r./o. Lakatos Zdeno – 8. r./o. Pupák Chiara – 5. r./o. Lakatos Silvester – 3. r./o. Belokostolská Liana, Gazda Gabika – 3. r./o. Illés Rebeka – 5. r./o. Illés Gyula és Stojka Ronaldo – 3. r./o. Tibor Illés – 6. r./o. Varga Klaudia – 5. r./o. Varga Klaudia – 5. r./o. Jennifer Czuczor – 7. r./o.

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

50

Lakatos Peter – 7. r./o. Belokostolská Zsófia Emese – 1. r./o. Balogh Bianka – 9. r./o. Bombicz Ferenc – 5. r./o. Mészáros Zsófia – 1. r./o. Bihari Veronika – 9. r./o. Lakatos Zdeno – 8. r./o. Jóba Attila (Stoky) – 9. r./o. Jancsó Tünde – 1. r./o. Lakatos Dávid – 4. r./o. Sztojková Scarlett – 8. r./o. Illés Rebeka – 5. r./o. Illés Dániel – 5. r./o. Lakatos Gerald, Sztojka Leonardo – 4. r./o. Lakatos Gerald, Sztojka Leonardo – 4. r./o. Sajtos Dominik – 6. r./o. Madarász Kriszti – 7. r./o.

ALFA PUBLIC. World in Black & White Proti rasizmu a xenofóbii A rasszizmus és az idegengyűlölet ellen

Recommend Documents