Ellen G. White ÜZENET AZ IFJÚSÁGNAK

Ellen G. White

ÜZENET AZ IFJÚSÁGNAK

Ellen G. White

Üzenet az ifjúságnak

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................ 2 ELŐSZÓ ............................................................................................................................................... 6 ISTEN TERVE AZ IFJÚSÁGGAL .............................................................................................................. 7 FELHÍVÁS AZ IFJÚSÁGHOZ ............................................................................................................................ 7 NEKI KÍVÁNUNK TETSZENI ............................................................................................................................ 9 A SIKER FŐKELLÉKE .................................................................................................................................... 9 A NAGY ALKALMAK IDEJE........................................................................................................................... 11 AZ ELÉRHETŐ MAGASLATOK ....................................................................................................................... 13 A MAGASLATOK FÁRADTSÁGOS ELÉRÉSE ....................................................................................................... 17 ISTEN MUNKATÁRSAI ................................................................................................................................ 18 KÜZDELEM A BŰNNEL ....................................................................................................................... 19 SÁTÁN - HATALMAS ELLENSÉG .................................................................................................................... 19 A HARC JELLEGE ...................................................................................................................................... 20 A SZENTLÉLEK SEGEDELME ........................................................................................................................ 21 SÁTÁN KÜLÖNLEGES TÖREKVÉSE ................................................................................................................. 21 A KÍSÉRTÉS NEM MENTSÉG A BŰNÖZÉSRE ..................................................................................................... 24 BÁTORSÁG ............................................................................................................................................. 24 A LÉLEK TEMPLOMA................................................................................................................................. 25 LEROMBOLT OLTÁROK .............................................................................................................................. 26 ÉRZÉKI LEALJASODÁSOK ............................................................................................................................ 26 NEM A MAGATOKÉI VAGYTOK .................................................................................................................... 27 ŐSZINTE MEGTÉRÉS ................................................................................................................................. 28 TANÁCS EGY ELKÉNYEZTETETT LEÁNYNAK...................................................................................................... 30 KÜZDELEMBEN ERŐSÖDIK A JELLEM ............................................................................................................. 32 A BŰN CSALÁRDSÁGA ............................................................................................................................... 34 ÓVAKODJUNK A KÉTELKEDÉSTŐL. ................................................................................................................ 35 EGYETLEN GYENGE PONT........................................................................................................................... 38 A GYŐZELEM FELÉ ............................................................................................................................. 40 ELŐRE ÉS FELFELÉ .................................................................................................................................... 40 A JELLEM TÖKÉLETESÍTÉSE ......................................................................................................................... 42 A HIT HARCA .......................................................................................................................................... 43 GYŐZELEM FELÉ ...................................................................................................................................... 44 HOGYAN LEHETÜNK ERŐSEK?..................................................................................................................... 45 A GYŐZELMES ÉLET .................................................................................................................................. 46 ÉLŐ HIT ................................................................................................................................................. 47 KÖZÖSSÉGBEN KRISZTUSSAL ...................................................................................................................... 51 JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN .......................................................................................................... 52 NÖVEKEDÉS A KEGYELEMBEN. .................................................................................................................... 52 HASONULÁS A VILÁGHOZ .......................................................................................................................... 54 ELŐKÉSZÜLET JÉZUS ELJÖVETELÉRE .............................................................................................................. 55 KERESZTÉNYI TAPASZTALATOK .................................................................................................................... 57 MEGMENTŐ KEGYELEM ............................................................................................................................ 57

2

Ellen G. White


ÖNURALOM ........................................................................................................................................... 58 ÉLETTAPASZTALAT ................................................................................................................................... 60 APRÓ KÖTELESSÉGEK HŰSÉGES TELJESÍTÉSE ................................................................................................... 63 VILÁGOSSÁGUNKÉRT FELELŐSSÉGGEL TARTOZUNK .......................................................................................... 64 ELTÖKÉLT SZÁNDÉK .................................................................................................................................. 65 AZ AKARATERŐ GYAKORLÁSA ..................................................................................................................... 67 ISTEN VEZETÉSE ....................................................................................................................................... 69 A SZENTLÉLEK CSENDES MUNKÁJA .............................................................................................................. 70 A BENNÜNK ÉLŐ KRISZTUS ........................................................................................................................ 71 ÖNMEGTAGADÁS .................................................................................................................................... 72 ISTENNEK TETSZŐ JELLEM .......................................................................................................................... 73 ELŐKÉSZÜLET AZ ÉLET FELADATAIRA ................................................................................................ 75 KERESZTÉNY NEVELÉS ............................................................................................................................... 75 IGAZI NEVELÉS ........................................................................................................................................ 76 SZÜKSÉGES A KERESZTÉNY NEVELÉS ............................................................................................................. 77 NEVELÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRA ................................................................................................................ 78 CÉLSZERŰ GYAKORLATI KIKÉPZÉS ................................................................................................................. 79 A TANÍTVÁNYI HŰSÉG ............................................................................................................................... 81 A TANULÓK ALKALMAI .............................................................................................................................. 82 FELKÉSZÜLÉS A SZOLGÁLATRA..................................................................................................................... 83 FEJLŐDÉSRE VALÓ TÖREKVÉS...................................................................................................................... 84 IGAZ BÖLCSESSÉG .................................................................................................................................... 85 TŰZZ KI MAGAS CÉLT! ............................................................................................................................... 86 SZOLGÁLAT ....................................................................................................................................... 89 AZ IFJÚSÁG ELHÍVATÁSA A MUNKÁRA........................................................................................................... 89 A LELKEK MEGNYERÉSÉNEK FELELŐSSÉGE ...................................................................................................... 90 TANÚSÁGTÉTEL KRISZTUSÉRT ..................................................................................................................... 90 SZEMÉLYES MUNKA.................................................................................................................................. 92 AZ IFJÚSÁG LÉLEKNYERŐ MUNKÁJA.............................................................................................................. 92 SOKOLDALÚ SZOLGÁLAT ............................................................................................................................ 95 ÖNZETLEN SZOLGÁLAT .............................................................................................................................. 95 A SZORGALOM JUTALMA ........................................................................................................................... 96 A MUNKA MÉLTÓSÁGA ............................................................................................................................. 97 „KIK MINDEN VIZEK MELLETT VETNEK” ......................................................................................................... 99 A MUNKA KÜLÖNBÖZŐ NEMEI.................................................................................................................. 100 ELFOGADHATÓ SZOLGÁLAT ...................................................................................................................... 104 HŰSÉG A SZOLGÁLATBAN ........................................................................................................................ 105 ELSŐNEK AZ ELSŐRENDŰT! ...................................................................................................................... 106 EGÉSZSÉG ÉS MUNKAKÉPESSÉG ...................................................................................................... 108 AZ ÉLET TUDOMÁNYA ............................................................................................................................. 108 AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE ....................................................................................................................... 109 AZ EGÉSZSÉG SZENTSÉGE......................................................................................................................... 110 HARMONIKUS NEVELÉS ........................................................................................................................... 111 AZ EGÉSZSÉG ROVÁSÁRA MEGSZERZETT KÉPESSÉG ........................................................................................ 111 A NEMESSÉG JELEI ................................................................................................................................. 112 AZ ÁHITATOS ÉLET .......................................................................................................................... 115

3

Ellen G. White


AZ IGE VEZET ........................................................................................................................................ 115 AZ IMÁDSÁG, A MI ERŐSSÉGÜNK .............................................................................................................. 115 AZ IMA HATALMA .................................................................................................................................. 116 AZ IMA ALATTI MAGATARTÁSUNK ............................................................................................................. 117 HIT ÉS IMA ........................................................................................................................................... 118 A BIBLIA TANULMÁNYOZÁSÁNAK ÉRTÉKE .................................................................................................... 118 KUTASSATOK A SZENTÍRÁSBAN ÖNMAGATOKÉRT! ........................................................................................ 121 KITARTÓ TÖREKVÉS A BIBLIATANULÁSBAN................................................................................................... 121 ELŐÍTÉLETTŐL MENTES LÁTÓKÖR .............................................................................................................. 122 TISZTELETTEL TANULMÁNYOZD A BIBLIÁT! .................................................................................................. 122 A SZORGALMAS TANULÁS JUTALMA ........................................................................................................... 123 A BIBLIA MINT NEVELŐ ........................................................................................................................... 123 ISTENTISZTELET ..................................................................................................................................... 124 TRÉFÁLKOZÁS VALLÁSI DOLGOKKAL ........................................................................................................... 125 JÓL MEGALAPOZOTT REMÉNY................................................................................................................... 126 OLVASMÁNYOK ÉS ZENE ................................................................................................................. 127 ÉPÍT VAGY ROMBOL ............................................................................................................................... 127 A BIBLIA A LEGÉRDEKESEBB KÖNYV ........................................................................................................... 133 JÓL ŐRIZD A LÉLEK ÚTJAIT!....................................................................................................................... 134 A KERESZTÉNYI JELLEM FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................ 135 AZ IRODALOM HATÁSA ........................................................................................................................... 136 A ZENE ÁLDÁSAI .................................................................................................................................... 137 A ZENE ALKALMAZÁSA ............................................................................................................................ 138 A ZENE ROSSZ FELHASZNÁLÁSA ................................................................................................................. 139 SÁFÁRSÁG ...................................................................................................................................... 140 TANULJ GAZDÁLKODNI! .......................................................................................................................... 140 AZ ÁLDOZATOS LELKÜLET ........................................................................................................................ 142 A TIZED ............................................................................................................................................... 142 “TISZTELD AZ URAT A TE JAVAIDBÓL” ........................................................................................................ 143 EGYÉNI FELELŐSSÉGÜNK ......................................................................................................................... 145 ÜNNEPI AJÁNDÉKOK............................................................................................................................... 146 TAKARÉKOSSÁG A RUHÁZATBAN ............................................................................................................... 147 TAKARÉKOSSÁG ÉS JÓTÉKONYSÁG ............................................................................................................. 148 AZ OTTHON..................................................................................................................................... 151 A KERESZTÉNY CSALÁD............................................................................................................................ 151 HŰSÉGES KÖTELESSÉGTELJESÍTÉS AZ OTTHONBAN......................................................................................... 151 VALLÁSOSSÁG AZ OTTHONBAN ................................................................................................................. 152 AZ OTTHON: GYAKORLATI KÉPZŐISKOLA ..................................................................................................... 153 SZÜLŐK IRÁNTI TISZTELET ÉS SZERETET ....................................................................................................... 154 ÁLDÁS AZ OTTHONBAN ........................................................................................................................... 155 JELLEMÉPÍTÉS OTTHON ........................................................................................................................... 156 AZ IFJÚSÁG VÁLLALJON FELELŐSSÉGEKET! ................................................................................................... 158 AZ ÁHÍTAT ÓRÁJA .................................................................................................................................. 158 VALLÁSOS VENDÉGSZERETET .................................................................................................................... 159 RUHÁZAT ÉS DÍSZÍTÉS ..................................................................................................................... 161 A JELLEMÉPÍTÉS ELEMEI .......................................................................................................................... 161

4

Ellen G. White


RUHÁZAT ÉS JELLEM ............................................................................................................................... 163 ILLŐ ÖLTÖZKÖDÉS .................................................................................................................................. 164 AZ ÖLTÖZKÖDÉS BEFOLYÁSA .................................................................................................................... 165 EGYSZERŰSÉG AZ ÖLTÖZKÖDÉSBEN ........................................................................................................... 165 A RUHA BÁLVÁNYOZÁSA ......................................................................................................................... 167 AZ IGAZI ÉKESSÉG .................................................................................................................................. 168 ÜDÜLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS ................................................................................................................ 169 AZ ÜDÜLÉS ÉRTÉKE ................................................................................................................................ 169 ÉLVEZETEK SZERETETE ............................................................................................................................ 171 TANÁCSOK ........................................................................................................................................... 173 AZ IFJÚSÁG VESZÉLYES SZÓRAKOZÁSAI........................................................................................................ 174 PLÁNTÁLJUNK HELYES ELVEKÉT! ................................................................................................................ 177 SZENTSÉGTELEN BEFOLYÁSOK................................................................................................................... 178 ÖRÖM A VALLÁSBAN .............................................................................................................................. 179 KERESZTÉNY ÜDÜLÉS .............................................................................................................................. 180 TÁRSAS ÖSSZEJÖVETELEK ........................................................................................................................ 181 HOGYAN TÖLTSÜK SZÜNIDŐNKET? ............................................................................................................ 183 TÁNC .................................................................................................................................................. 184 TÁRSAS ÉRINTKEZÉS ....................................................................................................................... 187 A TÁRSAS ÉRINTKEZÉS CÉLJA .................................................................................................................... 187 KERESZTÉNY BARÁTSÁG ÉS UDVARIASSÁG ................................................................................................... 188 VEZÉRELVEK ......................................................................................................................................... 189 A TÁRSASÁG BEFOLYÁSA ......................................................................................................................... 191 BEFOLYÁS ............................................................................................................................................ 194 TÁRSAINK MEGVÁLASZTÁSA ..................................................................................................................... 195 AZ ARANYSZABÁLY ................................................................................................................................. 195 IGAZI NEMESSÉG ................................................................................................................................... 196 MAGASZTOS, FELEMELŐ TÁRSALGÁS. ........................................................................................................ 197 KONKOLYHINTÉS ................................................................................................................................... 199 HITETLEN LÁTOGATÓK ............................................................................................................................ 201 UDVARLÁS ÉS HÁZASSÁG ................................................................................................................ 202 ŐSZINTE SZERETET ................................................................................................................................. 202 AZ UDVARLÁS HELYTELEN FORMÁI............................................................................................................. 203 TANÁCS ÉS VEZETÉS SZÜKSÉGES ................................................................................................................ 206 KORAI HÁZASSÁG .................................................................................................................................. 210 BÖLCS ÉS OKTALAN HÁZASSÁGOK .............................................................................................................. 211 “HÁZASODNAK ÉS FÉRJHEZ MENNEK” ........................................................................................................ 212 A HÁZASÉLET FELELŐSSÉGEI ..................................................................................................................... 214 HELYES ÖNBÍRÁLAT ÉS ÖNURALOM A HÁZASSÁGBAN ..................................................................................... 215 IZSÁK PÉLDÁJA ...................................................................................................................................... 216

5

Ellen G. White


ELŐSZÓ Midőn Jeruzsálemet Cyrus rendeletéből elkezdték újraépíteni, a próféta látomást kapott és kiáltást hallott: “Fuss, szólj ehhez az ifjúhoz!” Ma, midőn nem egy várost, hanem egy egész országot kell megmenteni a pusztulástól és országokat kell romjaikból felépíteni, ma minden ifjúhoz - férfihez és nőhöz - szól e kiáltás: “Az Úr akar téged segítőül választani!” Ha fiatal férfiak és nők lelki kiképzést nyernek, hogy a megfeszített, feltámadott és újra megjelenő Jézus Krisztust bizonyságul állítsák oda a hitetlenek elé, akkor a világból milliók és milliók nyernek még kegyelmet, mert Isten ezt akaija. Ezt a csodálatos kiképzést az Úr Jézus egy rendkívüli egyéniség - White G. Helén - által akarja megvalósítani. Modern korunk felismerte személyében az Istentől ihletett prófétanőt. A 19. század közepén indul el 17 éves korában olyan munkára, melyhez foghatót - a Biblia szereplőit kivéve - sem férfi, sem nő nem végzett eddig az emberiség javára. Mint hajadon, mint feleség, mint családanya és mint nagymama, végigélte a földi élet küzdelmeinek minden változatát, de kiharcolta a Krisztusban győzedelmes élet diadalát is. Ő az, aki tanítást, intést, bátorítást és jó tanácsokat ad ebben a könyvben. E rendkívüli nő 60 éven keresztül írt az ifjúság számára. Értekezéseinek száma több ezerre tehető. A világ nagy nemzeteinek nyelvén közkincsévé vált millió és millió embernek. Mivel ezen hatalmas anyag értékes örökség a kultúra részére, ezért a Világkongresszus misszióbizottsága úgy határozott, hogy közzétesz egy kötetnyit azokból az üzenetekből, melyek elsősorban a ma ifjúságának problémáira vonatkoznak. Ezt most magyar nyelven nyújtjuk át hazánk ifjúságának. A bennefoglalt igazságok annyira közérdekűek, általános kincsek, hogy minden rendű és rangú ember, gyermekkortól fogva a késő öregségig, testi-lelki boldogsággal fogja élvezni. Üzenetek, - ezen emberi szavakon át Isten Lelke nyilatkozik meg,, hogy a jellem, erkölcsi erő, bátorság, józanság és bölcsesség uralja az életet. Korunk ifjúságának nagy feladat, szent kötelesség jutott osztályrészül: lelkeket menteni meg a pusztulásból, és odavezetni, ahová Isten akarja, hogy minden ember eljusson a boldogság útjára, még - e nemzedék idejében.

6

Ellen G. White


1 - FEJEZET

ISTEN TERVE AZ IFJÚSÁGGAL Felhívás az ifjúsághoz Isten azt kívánja, hogy az ifjúság komolyan gondolkozzon, felkészüljön az Úr nemes munkájára és alkalmas legyen felelősségek hordozására. Isten hívja a romlatlan szívű, erős, derék embereket, - kik készek az előttük álló küzdelmet férfiasan megharcolni, hogy Őt dicsőítsék és az emberiség áldására legyenek. Ha az ifjúság tanulmányozná a Bibliát, uralkodni tudna hevességén, s hallgatna Teremtője szavára, nemcsak Istennel élne megbékélten hanem egész lényét nemes érzület töltené el. Fiatal barátaim, örök érdekeiteket szolgálja, ha Isten igéjének tanításait megszívlelitek, mert felmérhetetlenül fontosak számotokra. Nagyon kérlek, legyetek bölcsek, fontoljátok meg, hogy mi az eredménye a Szentlélek által nem irányított zabolátlan életnek: “Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt is aratja. Aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet.” Saját lelkedért, Krisztusért, aki odaadta önmagát, hogy téged a veszedelemtől megmentsen.

Magasztos elhívatás: Vajha az ifjak értékelnék magasztos elhívatásukat! Jól gondoljátok meg útjaitokat! Nemes és szent szándékkal kezdjétek meg munkátokat s határozzátok el, hogy Isten kegyelmének ereje által nem fogtok letérni az egyenesség ösvényéről. Ha rossz irányban indultok el, minden lépésiek rakva lesz veszéllyel és romlással, s minden további lépés csak még jobban eltávolít az igazság, biztonság és siker útjától. Isten ügye igényt tart az ember legnemesebb képességeire s igen sok területen sürgős szükség van tudományos képzettségű fiatalokra. Szükség van megbízható emberekre, kik az aratásra érett óriási területeken munkálkodnak. Olyan átlagos képességű fiatal emberek, kik magukat teljesen átadják Istennek, kiket a bűn és szenny még nem rontott meg, sikeresen dolgozhatnak, s képesek lesznek nagy munkát végezni Istenért. Ifjak, fogadjátok el az intő felhívást s legyetek józanok! Hány fiatal tékozolta el istenadta erejét hiábavalóságokra és balga szórakozásokra! Számtalan ifjú élettörténete elevenedik fel előttem, kikből testi-lelki roncsok lettek, megrögzött bűnös szokásaik miatt. Szervezetük tönkrement, az életben hasznavehetetlenekké válltak, mert tiltott gyönyörök után jártak. Napjaink gondtalan és könnyelmű ifjúsága! Térjetek meg és dolgozzatok együtt Istennel! Legyen életetek célja, hogy mások áldására és megmentésére szolgáljatok. Ha Istentől kértek segítséget, akkor bennetek lakozó ereje miden ellenállást legyőz s az igazság megszenteli életeteket. Napjaink ifjúsága között a bűn

7

Ellen G. White

riasztóan teljed, megmentésére.


de

főcélotok

legyen,

hogy

mindent

megtegyetek

lelkek

Legyetek világosság hordozói. Bárhová mentek, árasszatok világosságot, mutassátok meg, hogy nem vagytok ingatag jellemüek, kiket a romlott társak könnyen elcsábíthatnak. Ne hallgassatok azok tanácsaira, akik nem tisztelik Istent, hanem reformáljatok, térítsetek és mentsetek lelkeket a Sátán hatalmából. Imádkozzatok, szelíden és alázatosan beszéljetek az ellenszegülőkkel. Ha egy lelket sikerűi a tévelygésből kimenteni s Krisztus zászlaja alá vonni, öröm van a mennyben. Minden megmentett lélek, mennyei befolyás által, másokat fog az üdvösség ismeretére vezetni. Ilymódon gyarapszik művünk, s hatása majd az ítélet napján válik nyilvánvalóvá. Ne vonakodj munkálkodni az Úrért, mert azt hiszed, hogy csak keveset tehetsz. Tedd meg hűen a magad kicsiny részét, s Isten megáldja igyekezetedet. Beírja nevedet az élet könyvébe, mert méltónak talál, hogy bemehess a te Uradnak örömébe. Kérjük komolyan az Urat, hogy ébresszen fel munkásokat, mert a mezők már fehérlenek S beértek az aratásra. "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés..."

Törekedjetek széles látókörre! A fiataloknak legyen széles látókörük, tervezzenek bölcsen, hogy alkalmaikat a lehető legjobban kihasználhassák. Az az ihlet és bátorság hassa át őket, mely az apostolokat lelkesítette. János így szólt: "írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok és az Isten igéje megmarad bennetek és meggyőztétek a gonoszt." Magasztos színvonalat tárt az Úr az egész ifjúság elé és meghívja szolgálatába. Tisztaszívű ifjak, akik örvendeznek, hogy Krisztus iskolájában tanulhatnak, nagy dolgokat végezhetnek a Mesterért, csak engedelmeskedniük kell parancsának, mely végigharsog az időkön át: "Legyetek férfiak, legyetek erősek!" Olyan embereknek kell lennetek, akik alázatosan, istenfélelemben jártok, kik Istentől nyert férfiasságotokban tisztán megálltok, mindazon romboló érzékiségtől mentesen, mely korunkat fertőzi. Olyan férfiaknak kell lennetek, kik megvetik a hamisságot és a bűnt, akik igazak, magasra tartják Immánuel véráztatta zászlaját. Képességeitek gyarapodni fognak, ha azokat a Mester szolgálatára szentelitek s az Úr értékelni fogja azokat, mert hiszen végtelen nagy áron vette meg. Ne töltsd idődet munkátlanul, csak azért, mert nem tehetsz valami nagy dolgot. Tedd azt amit megtehetsz, éspedig alaposan és kitartással...

Sorakozzatok! Krisztus önkénteseket hív, hogy zászlaja alá sorakozzanak s hordozzák azt a világ előtt. Azért erőtlen a gyülekezet, mert hiányzanak az olyan ifjak, kik égő buzgalmukkal, bátor bizonyságtevésükkel felszítanák Isten népének szunnyadó erőit s így erősítenék a gyülekezetet. Szükségünk van olyan ifjú emberekre, akik ellenállnak a világiasság áradatának s felemelik intő szavukat már az erkölcstelenség és a bűn felé vezető út első lépésénél is.

8

Ellen G. White


De előbb azoknak az ifjaknak, kik Istennek akarnak szolgálni és magukat Isten művének szentelik, meg kell tisztítaniuk lelki' templomaikat minden tisztátalanságtól s Krisztust kell szívük Királyává tenniük. Akkor képesek lesznek keresztényi igyekezetüket életerővel párosítani és lelkes buzgalommal azon fáradozni, hogy az emberek megbéküljenek Krisztussal. Vajon ifjaink eleget tesznek-e Krisztus meghívásának s így válaszolnak-e Neki: "Itt vagyok, küldj engemet!" Ifjak! Álljatok az élre, legyetek Krisztus munkatársai, vegyétek fel a munkát ott, ahol Ő elhagyta s vigyétek előre egészen a befejezésig. (1891 június 16.) A jellem lényeges részei. Isten nem azt parancsolja, hogy az ifjúság kevesebbre igyekezzen. A jellemet kitevő tulajdonságokat, melyek a sikert és megbecsülést az emberek között biztosítják: a jobb után való leküzdhetetlen törekvést, a fékezhetetlen akaratot, a fáradhatatlan kitartást nem lehet és nem is szabad letörni.

Neki kívánunk tetszeni Az Úr egyénenként osztja ki részünkre a munkát. Midőn napról-napra látjuk a világ gonoszságát megnyilvánulni a törvényszéki tárgyalások jelentéseiből és a napilapok hasábjain, - közeledjünk Istenhez és ragadjuk meg élő hittel ígéreteit, hogy Krisztus kegyelme a mi életünkben láthatóvá valljon. Lehet befolyásunk, sőt hatalmas befolyásunk a világban. Ha Isten meggyőző ereje munkálkodik bennünk, képesek leszünk lelkeket vezetni a megtérésre. Egyszerűségűnk sokat segíthet ebben a munkában. Ne kísérletezzünk magas állások elfoglalásával s ne áhítozzuk az emberek dicséretét. Ne az legyen célunk, hogy a legnagyobbak legyünk. Minden törekvésünk Isten dicsőségét szolgálja. Dolgozzunk, vessük latba Istentől nyert összes képességeinket, fogadjuk magunkba a világosság sugarait, hogy Isten kegyelme átformálhasson az isteni hasonlatosságra. Az egész menny szinte csak arra vár, hogy áldását árassza azokra, kik e föld történelmének ezen utolsó napjaiban Isten művének szentelik életüket.

A siker főkelléke "Az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete." Ifjak egy része nem látja szükségesnek, hogy képességeit jól felhasználja s hogy mindenütt és mindenkor a tőle telhető legjobbat tegye. Nincs szívükben Isten félelme, gondolataik nem tiszták s nem nemesek. A menny ismeri gondolatainkat és tudja cselekedeteinket. Bár társaitok nem látják tetteiteket, de látják Isten angyalai. Angyalok kaptak megbízatást, hogy szolgáljanak azoknak, akik törekszenek rossz szokásaikat leküzdeni és megszabadulni Sátán minden befolyásától.

9

Ellen G. White


Érinthetetlen jellem. Apró kis rosszaságoknak, csekély, de hitünkkel össze nem egyeztethető dolgoknak a jellem fejlődésére gyakorolt hatását nem tartjuk annyira fontosnak, mint kellene. Isten igéje elénk tálja a legmagasztosabb és legnemesebb elveket. Jóra való törekvésünk erősítésére adta Isten ezeket. József, Dániel és társai történetéből láthatjuk, hogy az igazság aranylánca hogyan kötheti az ifjúságot Isten trónjához. Nem érhette őket olyan kísértés, mely őszinte hűségüket megingathatta volna. Isten tetszését többre becsülték mint a fejedelmek kegyét és dicséretét. Tiszta jellemükért, hűségükért s nemes elhatározásukért Isten magas tisztségekbe juttatta őket. Ezek az ifjak nem szégyellték meggyőződésüket, hitüket. Még a király udvarában is megvallották szavaikkal, szokásaikkal, életmódjukkal a mennyek Urába, Istenébe vetett hitüket. Volt lelki erejük megvallani, hogy Istenhez tartoznak. Készülj fel arra, hogy ezen nemes ifjak példáját kövesd. Sose szégyelld a közösséget, a zászlót, melyhez tartozol, inkább bontsd ki és lengesd az emberek és angyalok láttára. Ne vezessen sohsem álszerénység, álokosság, mely azt ajánlaná, hogy e tanács ellen cselekedj. Választékos szavaid, állhatatosságod, kellő magatartásod, komoly vallásosságod lesz a te hitvallásod, lesz bizonysága annak, hogy szívedben Krisztus lakozik. Minden képességedet tedd le az Ő lábaihoz, hogy szolgálatára használd fel azokat.

Teljes odaadás. Jelen és örök jóvoltod érdekében a leghelyesebb, ha teljesen az igazság oldalára állsz. Sokan nem állnak teljesen Isten ügye mellé. Ingadozó magatartásuk egyrészt önmagában gyengeség forrása, másrészt pedig botránkozás köve. Elvileg szilárd álláspont híján, a kísértések árja lesepri őket a helyes útról. Nem küzdjenek szent kitartással azért, hogy minden rosszat, hibát leküzdjenek és Krisztus által tökéletes igaz jellemet fejlesszenek. A világnak joga van tudnia, hogy mit várhat el minden egyes értelmes emberi lénytől. Aki önmaga is élő megtestesítője a határozott, igaz elveknek, az társaira is élő és ható erő lesz, kereszténysége másokra is kihat. Sokan nincsenek tudatában s nem számolnak azzal, hogy minden egyes ember mind a jóra mind a rosszra hatalmas befolyást áraszthat. Minden ifjúnak tudnia kell, hogy az általa elfogadott elvek, élő és átformáló hatással vannak jellemére. Aki elfogadja Krisztust személyes Megváltójának, az szeretni fogja Jézust és azokat, kikért Jézus meghalt. Maradéktalanul átadja magát Krisztus uralmának.

Érvényesítsd szabadságodat! Legyen életedben törvény, melytől sem kísértés sem egyéb érdek el nem választhat, hogy tiszteld Istent, mert Ő úgy szerette a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne el ne vesszen hanem örök élete legyen.” Mint végtelen áron megváltott, szabad erkölcsös lényt. Isten felszólít téged, hogy érvényesítsd szabadságodat s használd fel képességeidet, mint a mennyek országának szabad polgára. Ne élj többé a bűn rabszolgaságában, hanem légy a királyok Királyának hű alattvalója,, s bizonyítsd be Isten iránti hűségedet.

10

Ellen G. White


Tökéletes átadás. Krisztus vallása annyit jelent, hogy' egész lényedet, mindenedet teljesen istennek és a Szentlélek vezetésének rendeld alá. A Lélek adománya által erkölcsi erőt nyersz, s nemcsak a régebben rádbízott tehetségeidet állítod Isten szolgálatába, hanem ezek teljesítőképessége is megsokszorozódik. Ha átadjuk minden erőnket Istennek, ez nagyban egyszerűsíti az élet problémáit. Az érzéki szív szenvedélyeit és ezernyi küzdelmét megoldja, megszünteti. A vallás az az aranyfonál, mely úgy öregek, mint a fiatalok lelkét Krisztushoz köti. A készségeseket és engedelmeseket biztosan vezeti Isten városába meg a sötét, bonyolult ösvényeken is.

Minden ember saját sorsának kovácsa. Ó, bárcsak mindenki tudatában volna annak, hogy saját sorsát egyedül maga választja meg! E földi és az eljövendő halhatatlan élet boldogsága saját kezünkben van. Ha úgy akarod, választhatsz olyan társaságot, mely gondolataidat, szavaidat és erkölcsödet zülleszti. Engedheted, hogy étvágyad és szenvedélyeid uraljanak, megvethetsz minden tekintélyt, beszéded lehet durva és lealjasíthatod magad teljesen. Befolyásod másokat is fertőzhet és vesztét okozhatod azoknak, kiket Krisztushoz vezethettél volna. Elvonhatsz embereket Krisztustól, az igazságtól, szentségtől és a mennytől. Az ítélet alkalmával ezek az elveszettek joggal mutathatnak majd rád: “Ha befolyásod nem késztetett volna, nem buktam volna el s nem gúnyoltam volna a vallást. Te ismerted a világosságot, ismerted a mennybe vezető útat. Én tudatlan voltam s bekötött szemmel haladtam a pusztulásba.” Ó vajon milyen választ adhatunk majd erre a vádra, Milyen fontos, hogy mindenki megfontolja azt, hogy hová vezeti a másikat? Már közel a öröklét világa s milyen szorgalmasan kellene ügyelnünk befolyásunk eredményeire. Ne hagyjuk számításon kivűl az örökkévalóságot, hanem szokjunk hozzá, hogy állandóan ezt kérdezzük magunktól: vajon tetszik-e ez az út Istennek? Vajon eljárásomnak milyen befolyása van azokra, akik kevesebb világosságot és bizonyságot nyertek a helyes út felől?

A nagy alkalmak ideje Napjainkban is tanulhatunk azok tapasztalataiból, akik a letűnt nemzedékek idején Isten ügyéért munkálkodtak. Milyen keveset tudunk ezen emberek küzdelmeiről, megpróbáltatásairól és munkájukról, akik felkészültek arra, hogy ellenálljanak Sátán seregeinek. Felvették magukra a Lélek teljes fegyverzetét s így voltak képesek Sátán csábításainak ellenállni. Azok az emberek, akik a múltban Istennek és ügyének szentelték életüket, annyira hűen követték elveiket, mint az iránytű a sarkok vonzását. Ezek az emberek nem botladoztak és nem csüggedtek el, olyanok voltak mint Dániel, telve Isten iránti hódolattal és buzgalommal, telve nemes szándékokkal és igyekezettel. Mint emberek, ugyanolyan gyengék és gyámoltalanok voltak, mint akik ma munkálkodnak, de minden bizalmukat Istenbe vetették. Gazdagok voltak, mert kincsük a müveit lélek és

11

Ellen G. White


az értelem volt. Ezt a kincset mindenki megszerezheti, aki Istent teszi életének első, és legfőbb javává mindenben.

Milyen munkásokra van szükség? Ma olyan alkalmaink vannak, melyek elképzelhetetlenek voltak az előző nemzedékek idejében. Nagyobb világosságot nyertünk és ez azon hűséges őrállók munkájának az eredménye, akik alázatosain keresték Istent, erőt nyertek Tőle, hogy a világosságot a világnak eljuttassák. Sokáig fáradoztak azon, hogy a Krisztus iskolájában nyert tanításokat értékesíthessék, de nem is fáradoztak hiába. Kitartó igyekezetük jutalmat nyert. Összeköttetésbe léptek a legnagyobb hatalommal, és mindenkor vágyakoztak az örök valóságok mélységesebb megértése után, hogy az igazság kincseit sikeresen tárhassák az éhező világ elé. Ma is ilyen jellemű munkásokra van szükség. Olyanokra, akiket Isten is férfiaknak tekint s akiket a mennyei könyvekben is ilyeneknek ismernek el. Ők azok, akik Dánielhez hasonlóan minden képességüket továbbfejlesztik, azért, hogy Isten országát még jobban képviselhessék a bűnben fetrengő világban. Mind több ismeretre tenni szert, ez legyen a főcél, de ezt az ismeretet Isten művében, jóra szolgáló hatalomként kell felhasználni. A világnak olyan emberekre van szüksége, akik gondolkodnak, kiélik elveiket, állandóan növekszenek értelemben és ismeretben. A sajtónak is olyan emberekre van szüksége, akik azt a legelőnyösebben fel tudják használni, hogy az igazság, szárnyat kapva, eljuthasson minden néphez, nyelvhez és nemzethez.

Alkalmasságunk forrása. Értékelnünk kell azt az ifjúságot, mely becsületesen, szorgalmasan kíván munkálkodni s nem fél feladataitól. Ilyen ifjak mindenütt találnak munkahelyet, mert nem botladoznak. Lelki és szellemi életük a mennyei mintára alakul. Szemüket csakis és egyedül felfelé irányítják s előretörnek a győzelem felé. De nincs hely a tudatlan, gyáva és hitetlen számára, aki nem akarja megtagadni önmagát Krisztus ügyéért, és aki a mű előretörését akadályozza. Isten olyan munkásokat hív el, akik munkatársai akarnak lenni. Ha az emberi természet Krisztussal egyesül, akkor tisztává és igazzá lesz. Krisztus a forrása alkalmasságunknak s így lesz az ember a jó munkálója, eszköze. Az igazságosság és nemes jellem Istentől származó tulajdonság s akiben ez megvan; az legyőzhetetlen hatalom birtokosa.

Igazlelkűség próbája. Az életszentségről életmódunk tesz bizonyságot. Akiben él az igazság, az nem lehet keményszívű és érzéketlen, hanem napról-napra alakul át Krisztus képmására és mind; jobban megerősödik. Akit az igazság megszentel, az önfegyelmet gyakorol, Krisztus nyomdokait követi, és így a mennyei kegyelem teljesen átformálja. Az életszentséget Isten kegyelemből nekünk tulajdonítja, a megszentelő igazságnak pedig részesévé leszünk. Az előbbi megadja a mennyek országára való jogcímet, az utóbbi pedig alkalmassá tesz arra. (Review & Herald 1895.)

12

Ellen G. White


Az elérhető magaslatok Mi a célja életeteknek és mit határoztatok? Vajon azért tanultatok, hogy a világban magas állást és nevet szerezzetek? Vannak-e titkon táplált vágyaitok, hogy majd egy szép napon a szellemi nagyság csúcsát eléritek? Vagy esetleg arra vágytok, hogy a nemzet törvényhozó testületének tagjai lehessetek? Ezek a vágyak és elhatározások rendben vannak! Mindannyian tűzhettek magas célokat magatok elé. Ne elégedjetek meg közönséges eredményekkel. Tűzd célodat magasra, s ne kíméld a fáradságot annak elérése érdekében.

Az élet alapja: a hit. Minden igazi nagyság alapja az istenfélelem. Tiszta, szilárd, ép jellem legyen alapelved, melyet az élet minden tevékenységébe beleviszel. Élj hitéletet az iskolában, otthonodban és minden foglalkozásodban. A jelenben az a legfontosabb kérdés számodra, hogy úgy válasszad és fejezd be tanulmányaidat, hogy mindenkor megőrizhesd a keresztény jellem érintetlen tisztaságát s rendeld alá minden mulandó földi érdekedet Krisztus evangéliuma magasztosabb követelményeinek. A tőled telhető legjobban kell a jelenben építened s viszonyod a társadalomhoz és az élethez olyan legyen, hogy Isten terveit valósítsa meg. Mint Krisztus tanítványa, foglalkozhatsz az élet földi dolgaival is, de minden vonatkozásban élj hitéletet. Bármi legyen is foglalkozásod, sose hidd azt, hogy sikert csak úgy érhetsz el, ha elveidet feláldozod.

Magasztos felelősségek. Hitelveid által vezettetve a magasba törekedhetsz. Örömmel látnánk, ha a nemesség olyan magaslatára emelkednél, amelyen Isten kíván látni. Jézus szereti az értékes ifjakat, fájlalja, ha műveletlenül, tehetségeiket parlagon hagyva növekednek fel. Az ifjú szilárd, elvhű emberré fejlődhet, alkalmassá lehet nagy felelősségek hordozására, aminek elérése céljából jogosan megfeszítheti minden erejét. De sose kövesd el azt a borzasztó bűnt. hogy Isten-adta erőid eltékozold, gonoszt cselekedj s másokat romlásba dönts. Vannak tehetséges emberek. akik képességeiket az erkölcsrombolásra használják fel. de magvetésük aratásával nem fognak büszkélkedni. Rettenetes dolog az istenadta képességeket arra használni, hogy áldás helyett átokká legyenek. Hasonlóan félelmes arra gondolni, hogy a ránkbízott képességeket mintegy kendőbe kötve elássuk a világban, mert ezzel elvetjük magunktól az élet koronáját. Isten jogosan tart igényt szolgálatunkra. Mindenkinek felelősségeket kell hordoznia, életünk nagy misszióját csak úgy teljesíthetjük, ha ezeket a felelősségeket elfogadjuk s azoknak hűen és lelkiismeretesen eleget teszünk.

A vallás befolyása. Bölcs Salamon mondja: “Emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idején.” Azonban egy pillanatra se gondold, hogy a vallás életedet szomorúvá és mélabússá teszi és a siker útját elzárja előled. Krisztus vallása egyetlen 13

Ellen G. White


képességet sem semmisít meg. mégcsak nem is gyengíti. Nem teszi az embert képtelenné arra. hogy a valódi boldogságot élvezhesse, nem az a célja, hogy a dolgok iránti érdeklődést csökkentse, s hogy közömbössé tegyen barátaid és a társadalom igényei iránt. Nem öltözteti az életet zsákruhába. Kifejezői nem a sóhajtások és jajgatások. Nem, nem: ellenkezőleg, kik minden dolgukban Istent tartják az elsőnek és utolsónak és a legfőbbnek, azok a világ legboldogabb emberei. Arcukról sosem hiányzik a mosoly és a napfény. A vallás sosem durvít, aljasít le senkit ellenkezőleg, felemel és nemesít. ízlését javítja, ítélkezését megszenteli s mennyei angyalok társaságára teszi alkalmassá, s arra az otthonra, melyet Jézus készít számára. Sohse feledjük el azt a tényt, hogy Jézus az öröm igazi forrása. Nem gyönyörködik az emberek nyomorúságában, hanem boldogoknak akarja látni őket. Éppen a keresztények birtokosai az örömforrásoknak, s tudatában vannak, hogy mely dolgok a helyesek és megengedettek. Örvendhetnek oly irányú üdüléseknek, mely nem tesz szórakozottá, nem ejt foltot a lelken, nem kél nyomában csalódás és lelkifurdalás, nem rombolja le az önbecsülést s nem zárja cl a hasznavehetőség útját. Ha üdüléseikre Jézussal együtt mehetnek s megőrzik imalelkületüket, akkor biztonságban vannak.

Sáfárkodjunk tehetségeinkkel! Fiatal barátaim! Minden haladás alapja az Úr félelme!. Ez a bölcsesség kezdete. Mennyei Atyánk igényt tart rátok. Hiszen kéréstek. vagy érdemeitek nélkül bőségesen eláraszt és gondot visel rólatok. Még ennél sokkal többet tett: odaadta néktek egyetlen ajándékban az egész mennyet: szeretett Fiát. Ezen végtelen ajándéka ellenben jogot formál a ti készséges engedelmességetekre. Miután áron vétettetek meg. Isten Fiának drága vérén. Isten elválja, hogy képességeiteket helyesen használjátok fel. Ezek Isten ajándékai, talentumok. melyeket Ő rátok bízott, hogy bölcsen fejlesszétek. Nem szabad tehát, hogy kellő kiképzés híján ezeket a képességeket parlagon hevertessétek, hogy azok a tétlenség folytán visszafejlődjenek. Teljesen rajtatok áll, s önállóan határoztok afelett, hogy a rátok helyezet súlyos felelősségeknek hűségesen eleget tesztek-e, vagy, hogy' törekvéseitek a ti javatokra helyes irányban haladnak-e? Az utolsó napok veszedelmei közepette élünk. Az egész menny élénken érdeklődik, hogy ti milyen jellemet fejleszttetek ki magatokban. Minden előfeltétel rendelkezéstekre áll. hogy' az isteni természet részeseivé lehessetek, elkerülve a világ romlottságát. Isten nem hagyta cl az embert, hogy gyenge erejével egyedül küzdjön a gonoszság hatalmai ellen. Van segítség, s minden egyes lélek elnyerheti, ha igazán akarja. Miként Jákob látta álmában a mennyet a földdel összekötve, az angyalokat pedig a létrán föl-alá járni, úgy segítenek az angyalok minden egyes léleknek, ha a mennyel akar összeköttetésbe kerülni. Ezek az angyalok védik Isten népét, figyelik minden egyes lépésüket. Azok, akik felfelé törekszenek ezen a fényes úton, jutalmat nyernek. Bemehetnek Uruk örömébe.

14

Ellen G. White


Magasztos eszményeket kell elérnünk! “Isten az ő gyermekei részére magasztos eszményt tűzött ki. Őhozzá lenni hasonlóvá, elérni az életszentséget. ez a kitűzött cél. Minden ifjú előtt az állandó előretörés útja nyílik meg. Van elérendő célja, van egy színvonal, melyre eljusson, melyben benne foglaltatik minden, ami jó. tiszta és nemes Gyorsan és magasra fog emelkedni az igazi ismeret minden ágában De törekvései annyival túlszárnyalják a földi és önző érdekek körét, amennyivel magasabbak az egek a földnél.” (Nevelés 18,19.)

Isten kegyelmének csatornái. Minden léleknek szent kiváltsága, hogy élő csatorna legyen, melyen át Isten kegyelmének kincseit és kifürkészhetetlen gazdagságát a világhoz juttatja. Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint olyan embereket látni, kik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be, a világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, minthogy lássa a Megváltó szeretetét embereken keresztül. Az egész menny élő vezetékekre vágyik, kiken keresztül állandóan folyhat a szent olaj az emberi szívek örömére, áldására. Az ifjúságra komoly felelősség hárul. Isten igen sokat vár el attól az ifjúságtól, mely a felvilágosodottság és tudás mai korában él. Elvárja tőlük, hogy az elnyert isteni világosságot és tudást továbbadják. Isten fel akarja használni őket, hogy a még sokakban élő tévelygést és babonát eloszlassák. Az ifjúságnak arra kell törekednie, hogy a tudás és tapasztalat minden betűjét és pontját értékesítse. Isten felelőssé teszi az ifjúságot mindama alkalmakért és kiváltságokért, melyeket neki juttatott. Az előttük álló nagy munka komoly erőfeszítéseket igényel. Ha az ifjúság szívét és lelkét Isten szolgálatára szenteli, akkor igen eredményes és hasznos munkát fog végezni. Ezt várja el az Úr az ifjúságtól. Ennél kevesebb annyit jelent, mint az alkalmakat kihasználatlanul hagyni. Ez pedig Isten ügye iránti árulás lenne, elmulasztása az emberiségért végzendő munkának

Előkészület a szolgálatra. Akik Istenért kívánnak munkálkodni és komolyan törekszenek tudást szerezni, hogy továbbadhassák, azok Istentől állandó világosságot nyernek, hogy annak hordozói lehessenek. Ha, - Dánielhez hasonlóan fiatal férfiak és nők minden szokásukat, étvágyukat és szenvedélyeiket Isten követelményeihez fogják szabni, akkor magasabb munkára képesítik magukat. Benső világukból ki kell zárniuk minden hiúságot, könnyelműséget és illetlenséget Minden hiábavalóságra és mulatozásra való hajlamot ki kell szorítaniuk életükből, mert ezeknek nincs helye azok életében, akik Isten Fiának hitét élik, testét eszik és vérét isszák. Legyenek tudatában annak, hogy a kiképzés minden lehetősége és előnye mellett mégis híjával maradhatnak éppen annak a nevelésnek, mely az Úr szőlőjében való munkának valamilyen ágára tenné őket alkalmassá. Isten szolgálatában nem dolgozhatnak olyanok, kik nem rendelkeznek a megkívánt lelki műveltséggel. Ha azt az értékes értelmi erőt, melyet Istentől nyertek, élvezetekre és mulatozásokra

15

Ellen G. White


használják, ahelyett, hogy magasztos és nemes szándékokkal erősítenék, akkor ezzel lefokozzák erőiket. Isten bűnösöknek tartja őket, mert elmulasztották képességeiket helyes használat által fejleszteni. Torz, zsugorodott lelkiéletük sérti Istent. Rongálják és beszennyezik társaik gondolatvilágát. Szavaik és eljárásaik a gondtalan könnyelműséget árasztják a szent dolgokkal szemben. Nemcsak saját lelki életüket veszélyeztetik, hanem példájuk rombolóan hat mindazokra, akikkel érintkeznek. Teljesen méltatlanok arra, hogy Krisztust képviseljék. Ezek a bűn szolgái, gondtalanok, vakmerőek és bolondok, kik tékozolják Krisztus javait.

Okosság - még nem kegyesség. Vannak ifjú emberek, kik' bizonyos értelemben okosak, s ezért társaik csodálják és elismerik őket, de tehetségük mégsem megszentelt. Nélkülözik az élettapasztalatok és próbák hatását, edzését és erejét, s Isten nem használhatja őket, hogy az emberiség javára és neve dicsőségére szolgáljanak. A kegyesség takarója alatt érőiket arra használják, hogy alacsony életszínvonalat, téves zsinórmértéket állítsanak fel, amit a megtéretlenek arra használnak, hogy saját helytelen útjaikat ezekkel mentegessék. Sátán arra bírja őket, hogy társaikat dőreségekkel szórakoztassák és úgynevezett ötleteikkel. Mindaz, amire vállalkoznak zülleszt, mert a kísértő befolyása alatt állnak, aki őket irányítja és jellemüket alakítja arra, hogy munkáját végezzék. Vannak képességeik, de gyakorlatlanok. Tehetségesek, de nem fejlesztik tovább. Az elnyert képességekkel visszaélnek és lealacsonyítják dőreségeikkel s másokat is saját színvonalukra alacsonyítanak le. Krisztus lefizette váltságuk árát önmegtagadása, önfeláldozása, megalázkodása és az elszenvedett gyalázat és szégyen árán. Ezt azért tette, hogy kimentse őket a bűn rabszolgaságából, annak a mesternek rabságából, akinek csak arra van gondja, hogy miként használhatja fel őket lelkek megrontására. A Megváltó érdekükben megnyilvánuló szeretetét nem hasznosítják saját javukra. Krisztus szomorúan tekint munkájukra. Ezt az ifjúságot örök veszteség éri. Milyennek fogják látni tréfáikat és bolondozásaikat ama napon, melyen az egész föld Bírája mindenkinek kiosztja a jutalmát azok szerint, amiket itt e testben cselekedett? Ők az alapra fát, szalmát és pelyvát raktak s egész életük munkája elveszett. Minő veszteség! Ó, mennyivel jobb helyezetben vannak azok, akik kiveszik részüket Isten szolgálatából, és Jézushoz tekintenek fel elismerésért. Kik naponként felírták naplójukba tévedéseiket, hibáikat, bánataikat s a kísértések felett nyert győzelmeiket, Krisztusban gyökerező örömeiket és békességüket! Ezeknek nem kell majd szégyenkezniük az életüket tartalmazó feljegyzések miatt.

Isten választott eszköze. Isten jóságát hirdetve: vallomásunk a menny eszköze. Isten kegyelmét el kell ismernünk úgy, miként azt Isten szent emberei hajdan tudatták velünk. Azonban a legeredményesebb a saját tapasztalataink

16

Ellen G. White


bizonysága. Akkor vagyunk Isten tanúi, ha általunk fentről áradó erő nyilvánul meg. Minden egyes embernek sajátos, s mindenki mástól különböző élete van s a többiekétől lényegesen különböző tapasztalata. Isten elvárja, fogy egyéniségünknek megfelelően imádjuk Őt.

A magaslatok fáradtságos elérése A keresztény jellem tökéletesítése útján az igazság cselekvésében a legfontosabb a kitartás. Szeretném az ifjúság lelkére kötni a kitartás fontosságát a jellemképzés munkájában. A legifjabb kortól kezdve szövődjenek bele a jellembe a szilárd, tiszta elvek, hogy az ifjúság az igazi férfiasság és nőiesség legmagasabb színvonalát elérje. Tartsák mindig szemük előtt azt a tényt, hogy áron vétettek meg s dicsőítsék Istent testükben és lelkűkben, mely az Istené.

Naponkénti előretörés. Az ifjúság feladata, hogy napról-napra előbbre jusson. Péter apostol mondja: “A ti hitetek mellé ragasszatok jócselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, a tűrés mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hiábavalókká a mi Urunk megismerésére nézve.” Midőn elindulsz, nem fordíthatod figyelmedet az egymást követő összes fokozatokra, de ha Jézusra tekintesz s csakis Isten dicsősége fontos előtted, akkor haladásod biztos. Nem juthatsz el egy nap alatt az érett férfikor mértékére, s kétségbeesve kellene összerogynod, ha előre látnád az összes előtted tornyosuló nehézséget. Sátánnal kell küzdened, aki minden fondorlatát felhasználja arra, hogy elvonjon Krisztustól.

Győzelem az akadályok felett. A maga idejében meg kell küzdenünk az utunkba kerülő minden akadállyal. Ha leküzdjük az , első akadályt, megerősödünk a második számára. Jézusra tekintve győzhetünk. Ha szemeinket a nehézségekre irányítjuk s visszariadunk az igazságért megvívandó komoly csatáktól, gyengékké és hitetlenekké válunk. Ha azonban fokról-fokra haladunk, elérhetjük a legmagasabb csúcsot, a hegytetőt is. Ne ijedj meg attól a sok- munkától, melyet életed folyamán el kell végezned, mert hiszen nem kell mindent egyszerre intézned. Minden erőddel végezd a minden napra CSŐ munkát, használj ki minden kínálkozó alkalmat, értékeld Isten segítségét s haladj felfelé a létrán fokról-fokra. Gondolj arra, hogy naponként éled életedet, Isten a mai napot adta neked, s a mennyei feljegyzések fogják megmutatni, hogy értékelted kiváltságaidat és alkalmaidat. Bárcsak minden napot úgy használnál fel, hogy végül hallhatnád a Mester szavát: “Jól vagyon jó és hű szolgám”.

17

Ellen G. White


Isten munkatársai Nem csupán földi erőforrások állnak rendelkezésedre. Az ember Isten gyermeke. “Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá, mert meg fogjuk Őt látni úgy, amint van. És akiben megvan ez a reménység Őiránta, az mind megtisztítja önmagát, amiképpen Ő is tiszta.” Kiváltságtok, hogy elforduljatok mindentől, ami alacsony és aljas, s emelkedjetek magasabb színvonalra, - hogy az emberek tiszteljenek, s Isten előtt kedvesek legyetek. Az a hitmunka, melyet az Úr minden korban az ifjaknak és embereknek ad, mutatja az Ő tiszteletét, becsülését gyermekei iránt. Isten rábízta gyermekeire az önkormányzatot Arra hívja el őket, hogy részesei legyenek a megváltás és nemesbítés nagy munkájának. Miként egy atya fiát beveszi társnak az üzletébe, ugyanígy az Úr is társnak veszi magához gyermekeit. Mi Isten munkatársai vagyunk. Jézus mondja: “Amiképpen Te küldtél engem e világra, úgy küldöm én is őket e világba.” Vajon nem inkább azt választod-e, hogy Isten gyermeke légy, mint Sátánnak és a bűnnek szolgája s neved úgy szerepeljen, mint Krisztus ellenségéé? Fiatal férfiaknak és nőknek Krisztus kegyelmére van a legnagyobb szükségük, hogy a keresztény életelveket a mindennapi gyakorlatban megvalósítsák. A Krisztus eljövetelére való előkészület annyit jelent, hogy Krisztus Urunk készít bennünket elő legmagasztosabb képességeink használatára. Minden ifjúnak kiváltsága, hogy szép jellemet fejlesszen. De ehhez határozottan szükséges, hogy Jézus közelében legyünk. Ő a mi erősségűnk, alkalmasságunk és hatalmunk. Egyetlen pillanatara sem bízhatunk saját magunkban..

Állandóan felfelé! Bármily nagyok, vagy bármily kicsinyek képességeid, mindig gondolj arra, hogy csak sáfára vagy azoknak. Ezzel vizsgál meg téged az Úr, alkalmat ad, hogy hűséges sáfárnak bizonyulhass. Minden tehetségedről Istennek tartozol számadással. Tested, értelmed és lelked minden ereje Istené, hogy Érte használd fel. Idődért, befolyásodért, képességeidért, ügyességedért számot kell adj Isten előtt, aki mindezek adományozója. Az az ember használja fel legjobban képességeit, aki komolyan törekszik arra, hogy megvalósítsa az Úrnak az emberiség felemelését, nemesbítését szolgáló nagy tervét. A megkezdett munkában tarts ki, míglen győzelemről győzelemre jutsz. Tervszerűen dolgozz és tanulj! Legyen szemed előtt a legmagasabb életszint, hogy mind több és több jót tehess, így sugározd szét Isten dicsőségét.

18

Ellen G. White


2 - FEJEZET

KÜZDELEM A BŰNNEL “Krisztus példája azt mutatja, hogy a győzelem egyetlen feltétele: a Sátán támadásaival szemben tanúsított állandó ellenállás. Ő, aki győzött a lelkek ellenségén a kísértés küzdelmeiben, jól ismeri Sátán hatalmát az emberiség felett, de éppen a mi érdekünkben győzte le őt. Győzelmének előnyét Jézus javunkra fordítja, hogy amidőn Sátán kísértéseinek ellenállunk, egyesíthetjük gyengeségünket az Ő erejével, érdemtelenségünket az Ő érdemeivel. ”

Sátán - hatalmas ellenség A bűnbeesett ember Sátán foglya. Jézus Krisztus hivatása az volt, hogy az embert kimentse hatalmából. Az ember, elesett természeténél fogva hajlamos arra, hogy Sátán sugallatát kövesse. Saját erejére hagyatva az ilyen rettenetes ellenségnek nem is tud ellenállni, hanem csakis úgy, ha a benne lakó Krisztus, a hatalmas Győző, fékezi kívánságait és erőt ad. Csak Isten korlátozhatja Sátán hatalmát. Sátán ide-oda jár a földön. Egyetlen percig sincs tétlenül, nehogy egyetlen olyan alkalmat is elmulasszon, amely az emberi lelkek megrontására rendelkezésére áll. Nagyon fontos, hogy Isten gyermekei mindezt megértsék és hogy Sátán csapdáit elkerüljék.

Sátán leplezi lényét. Sátán úgy előkészíti csalásait, hogy az Isten népe elleni utolsó harcában ne lássák meg, hogy ő a támadó. (2. Kor. 11,14.) “Nem is csoda, hisz maga is átváltoztatja magát világosság angyalává.” Vannak félrevezetett lelkek, kik amellett kardoskodnak, hogy Sátán nem létezik, s ezalatt foglyul ejti őket s nagyban munkálkodik általuk. Sátán sokkal furfangosabb annál, semhogy nyíltan lépjen fel kísértéseivel, mert akkor a keresztény szunnyadó energiái felébrednének s az erős és hatalmas Szabadítóra bízná magát. Ezért úgy közelít, hogy lénye felismerhetetlen. Leplezetten dolgozik az engedetlenség fiaiban, kik istenfélőknek vallják magukat. Sátán teljes erejével azon dolgozik, hogy kifárassza, kísértse és félrevezesse Isten népét. Aki elég merész volt ahhoz, hogy szembeszálljon, megkísértse, kigúnyolja a mi Urunkat, s akinek volt hatalma arra, hogy a templom oromzatára vigye fel és utána a hegy tetejére, az bizonyára minden erejét meg fogja fesziteni napjainkban, nemzedékünk idejében is. A sikerre annál több reménye van, mert ennek a mai nemzedéknek alig van fogalma Sátán ravaszságáról és erejéről.

Harcol minden egyes lélekért. A gonosz angyalok harcolnak a lelkekért és Isten angyalai ellenük állnak. A harc keményen folyik. Gonosz angyalok tolongnak a 19

Ellen G. White


lelkek körül s mérgező befolyásukkal rontják a légkört, tompítják az értelmet. Szent angyalok aggódva figyelik ezeket a lelkeket s arra várnak, hogy Sátán seregét visszaverhessék. De a jó angyaloknak nem feladatuk, hogy befolyásolják az ember értelmi világát az egyén akarata ellenére. Mikor a Sátán egy lélek elvesztésének veszélyét látja, akkor a végsőkig feszíti erejét, hogy az illetőt a maga számára megtartsa. Ha az ember a veszedelem tudatára ébredt és kétségbeesetten és buzgón Jézustól kér erőt, Sátán rögtön fél, hogy elveszti foglyát. Megerősíti seregét, hogy a szegény lélek útját állja és sötét falat formál körülötte, hogy a mennyei világosság ne juthasson el hozzá. De ha a veszélyben levő ember kitart s gyámoltalanságában és gyengeségében Krisztus vérének érdemeire hivatkozik, Jézus meghallgatja a hitből fakadó komoly imákat s újabb, igen erős angyalsereget küld szabadítására. Sátán reszket és fél Krisztus fenségétől. A buzgó ima hangjára egész serege reszket. A nagyhatalmú, mennyei fegyverzetbe öltözött angyalok a bágyadt, üldözött lélek segítségére jönnek és Sátán seregeivel együtt visszavonul, mert jól tudja, hogy a csatát elveszítette.

A harc jellege Az emberi akarat állandóan arra törekszik, hogy mindent saját céljai szolgálatába állítson. Ha azonban ez az akarat Isten és az igazság oldalára szegődik, a Lélek gyümölcsei megmutatkoznak életében. Ha Sátán befolyásolja és alakítja az emberi akaratot, akkor azt saját céljaira használja fel. Hitetlen elméletekkel bujtogatja és lázítja az emberi szivet, hogy Isten Igéje ellen harcoljon. Állandó, kitartó igyekezettel akarja saját akaratát az emberekre rákényszeríteni, gyűlöletet, ellenségeskedést szítva Isten ellen. Ellenállásra szervezi őket a menny követelményei, intézményei és a Szentlélek működése ellen. Zászlaja alá gyüjti a gonoszság összes erőit és úgy vezeti őket a jó elleni harcra.

Küzdelem a gonosz ereje ellen! Sátán felkavar minden gonosz ösztönt az emberi szívben, felébreszt minden szentségtelen szenvedélyt és nagyravágyást. Kijelenti: mindezt a hatalmat, tisztességet, gazdagságot és bűnös élvezeteket neked adom. Feltételei: a tiszta jellemet add fel, lelkiismeretedet szennyezd be. Isten felszólítja az embereket, hogy a gonosz hatalmaknak ellenálljanak. így szól: “Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban. Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek, hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.”

A keresztényi élet: harc. De “nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” Az igazságnak a 20

Ellen G. White


gonoszsággal szemben folytatott harcában csak isteni segítséggel győzhetünk. Saját véges akaratunkat alá kell rendelnünk a Végtelen akaratának, az emberi akaratnak össze kell kapcsolódnia az istenivel. így kapjuk segitségűl a Szentjeiket, minden egyes győzelem arra fog szolgálni, hogy mindjobban átváltozzunk, mignem lelkünkben kialakul Isten képmása.

A Szentlélek segedelme Az Úr Jézus a Szentlélek által munkálkodik, mert a Szentlélek képviseli Őt e földön. A Szentlélek által adja a lelkiéletet, ébreszti a jóra való akaratot, megtisztít az erkölcsi romlottságtól s alkalmassá tesz Isten országa számára. Jézus nagy áldásokat áraszthat és gazdag ajándékokat oszthat szét az emberek között. Ő az a csodálatos tanácsadó, kinek bölcsessége és ereje végtelen, s ha tudatában vagyunk és elismerjük lelkének hatalmát s alárendeljük magunkat átformáló munkájának, akkor tökéletesnek állít bennünket Önmaga elé. Milyen magasztos gondolat ! Krisztusban “lakozik az istenségnek egész teljessége testileg”. És ti Őbenne vagytok beteljesedve.” Soha addig emberi szív boldog nem lehet, míg át nem adja magát Isten Lelke átformáló hatásának. A megújított lelket Isten Lelke formálja a mintaképhez, Jézus Krisztushoz. A Lélek befolyására az Isten iránti ellenségeskedés hitté és szeretetté alakúi át, a büszkeség pedig alázatossággá válik. Midőn e változások végbemennek, angyalok kezdenek öröménekbe és Krisztus örvend az isteni képmásra formálódó léleknek.

A győzelem ára. A jó és gonosz közötti harc ugyanolyan heves korunkban is, mint az Üdvözítő napjaiban volt. A mennybe vezető ösvény ma sem simább, mint akkor volt. Minden bűnt el kell hagyni. Minden melengetett önteltséget, mely lelki fejlődésünket akadályozza, le kell vetni. Vajon készen vagyunk-e lemondani saját bölcsességünkről s elfogadni Isten országát, mint gyermekek? Hajlandók vagyunk-e elállni önigazultságunktól és az emberek tetszésének keresésétől? Az örökélet jutalma végtelen érték. Készek vagyunk-e örömmel fogadni a Szentlélek segítségét, együttmunkálkodni vele? Akarunk-e küzdeni és az elnyerendő értéknek megfelelő arányú áldozatot hozni?

Sátán különleges törekvése Körültekintő gondossággal kell vigyáznunk és kitartóan ellenállnunk Sátán hízelkedéseinek és fondorlatainak. Sátán, a világosság angyalává változtatva magát, ezreket ejt foglyul. Az emberi észt és tudást használja fel arra, hogy a maga számára félelmetes előnyt nyeljen. A kígyóhoz hasonlóan, észrevétlenül siklik be, hogy Isten művét lerontsa. Krisztus csodáit és művét emberinek tünteti fel. Ha a Sátán nyílt és merész támadást intézne a kereszténység ellen, akkor a keresztény kétségbeesetten és tusakodva borulna Krisztus lábaihoz s az erős és hatalmas Szabadító elűzné a vakmerő ellenséget. Azonban Sátán a világosság 21

Ellen G. White


angyalaként jelenik meg, befolyásolja az ember értelmét, hogy elcsábítsa az egyedűl biztos és helyes útról. A koponyaalkat - lélekelemzés - és mesmerizmus tana voltak azok az eszközök, melyeken át ő megközelítette ezt a nemzedéket s munkálkodott azzal az erővel, mely művét jellemzi a kegyelemidő lejárta előtt. Ahogyan közelgünk az idők végéhez, az emberi ész annál könnyebben hozzáférhető Sátán csalásainak. Félrevezetett halandókat rábír arra, hogy Krisztus művét és csodáit természetes és tudományos elvek alapján levezessék. Sátán mindenkor arra vágyott, hogy Krisztus munkáját hamisítsa, utánozza és saját hatalmát és igényeit érvényesítse. Általában nem teszi mindezt nyíltan és bátran. Nagyon művésziesen dolgozik, és tudja, hogy leghatásosabban úgy végezheti munkáját, ha az elbukott szegény embernek, mint világosság angyala jelenik meg. Sátán a pusztában úgy jött Krisztushoz, mint gyönyörű fiatal ember. Inkább hasonlított királyhoz, mint bukott angyalhoz. Szájában az írások szavai. így szólt: “Meg van írva.” Sátán kihasználta a maga előnyére Krisztus bágyadt, gyenge állapotát. Az Úr magára vette emberi természetünket.

Az önbizalom: végzetes. Sátán az emberi észt annyira ködösítheti és megcsalhatja, hogy földi halandók elfogadják ezt a tételét: bennük öröklött erők vannak nagy és jó dolgok cselekvésére. Ezzel elérte, hogy az emberek elvessék Istenbe vetett bizalmukat Azt hiszik, hogy bennük is van erő a jó végzésére s nem adnak helyet Istennek. Nem ismernek el maguk felett hatalmasabb erőt. Nem dicsőítik Istent, nem adják meg a fenségét és nagyságát megillető tiszteletet. így éri el Sátán a saját céljait. Tombol örömében, hogy az elbukott ember elbizakodottan magasztalja önmagát, miként ő is felmagasztalta magát a mennyekben, ahonnan kivettetett. Tudja, hogy ha az ember felmagasztalta magát, romlása éppoly biztos, amilyen az övé volt.

Bizalom-rombolás. Sátán kísérlete a pusztában, midőn Krisztust akarta megkísérteni, csődöt mondott. A megváltás terve megvalósult. Az ember megváltásáért Krisztus lefizette a drága árat. Most pedig Sátán arra törekszik, hogy lerontsa a keresztény ember reménységének alapját, s az embereket olyan irányba terelje, hogy a felajánlott nagy áldozat ne szolgáljon javukra s meg ne menekülhessenek. Az elbukott embert ráveszi a “hamisságnak minden csalárdságával”, hogy egészen jól élhet kiengesztelés nélkül és nem szükséges, hogy a keresztrefeszített és feltámadott Üdvözítőre bízza életét, sőt, az embert saját érdemei is kedvessé teszik Isten előtt. Azután lerontja az embernek a Bibliába vetett hitét, jól tudván, hogy ha ebben a pontban győz, akkor biztonságban érezheti magát. Az embereket arról akarja meggyőzni, hogy nincs személyes ördög, és így azok, akik ezt elhiszik, nem is iparkodnak ellene harcolni, neki ellenállni, mert hiszen olyasvalaki ellen hadakoznának, aki nincs. Szegény vak halandók! Elfogadják Sátán

22

Ellen G. White


jeligéjét: “Ahogy van, úgy van jól.” Nem fogadnak el semmiféle szabályt, hogy uralja életmódjukat. Sátán sokakban azt a meggyőződést kelti, hogy felesleges Istenhez imádkozni, ez csupán formaság. Tudja, hogy milyen fontos az elmélkedés és az ima. Krisztus, a Sátán csalásai és ravaszkodásai ellen, követőit ellenállásra serkenti. Sátán csalással akarja az emberek gondolatait ezekről a fontos tennivalókról elterelni, hogy a lélek ne forduljon az egyetlen Hatalmassághoz segítségért, erőért a ravasz támadások ellen. A Sátán érdekeit szolgálja, ha az imát elmulasztjuk, mert akkor hazug csodáit inkább befogadjuk. Sátán úgy végzi munkáját, hogy megtévesztő kísértéseit az ember útjába helyezi, ugyanazokat, melyekkel Krisztust is megkísértette, de ott elbukott. Sokszor egy kedves, szeretetreméltó fiatalember személyében állít be, máskor, mint oltalmazó. Gyógyító csodákat müvei, s a megcsalt halandók imádják, mint az emberiség jótevőjét.

Sátáni befolyás. Sátán csakis akkor befolyásolhatja az ember gondolatait, ha erre engedélyt kapott. Akik eltávoznak az igazságtól, roppant veszélyben vannak. Eltávoznak Istentől és Isten angyalainak őrző gondviselését utasítják el maguktól. Sátán állandóan lesben áll, hogy lelkeket semmisítsen meg, az ilyen lelkeket körülhálózza csalásaival s így végveszélyben forognak. Ha látják és megkisérlik a sötétség hatalmainak ellenállni, s ki akarnak szabadulni a csapdából, nem lesz könnyű dolguk. Odamerészkedtek Sátán területére s ő igényt tart rájuk. Nem késlekedik minden energiáját megfeszíteni, s összehívni egész gonosz seregét, hogy Krisztus kezéből egyetlen emberi lelket kiragadjon. Akik felhatalmazták a gonoszt, hogy kísértse őket, azoknak majd kétségbeesett küzdelmet kell folytatniuk a tőle való szabadulásért. De ha munkálkodni kezdenek önmagukért, akkor Isten angyalai segítségükre fognak sietni. Sátán és angyalai nem szívesen engedik ki zsákmányukat. Harcolnak és vívnak a szent angyalokkal és küzdelmük nehéz. S ha a tévelygők kitartanak könyörgésükben és alázatosan megvallják bűneiket, az igen erős angyalok felülkerekednek, hogy a gonosz hatalmából kiragadják őket.

A fellebbentett fátyol. A, függöny felgördült, s láttam korunk romlottságát. Szivem megtört és lelkemben is majdnem összetörtem. Láttam, hogy e föld lakosai csordultig töltik a bűn poharát. Isten haragja felgerjedt, s nem lohad le mindaddig, mig a bűnösök el nem pusztulnak a földről. Sátán személyes ellensége Krisztusnak. Ő a szerzője mindennemű lázadásnak mennyen és földön. Bosszúja állandóan növekszik s mi nem vagyunk tudatában erejének. Ha szemeink megnyílhatnának, s láthatnók és felismerhetnénk a bukott angyalok munkáját, akkor azok, akik könnyelműek és biztonságban érzik magukat, nem volnának annyira elbizakodottak. Gonosz angyalok vannak nyomunkban minden percben. Tudjuk, hogy a rossz emberek hajlandók úgy cselekedni, ahogyan Sátán ösztökéli őket, s mialatt értelmi világuk védtelenül áll Sátán láthatatlan eszközeivel 23

Ellen G. White


szemben, azok új területeket foglalnak el, szemük láttára csodákat tesznek. Vajon felkészültünk-e, hogy ezeknek ellenálljunk Isten Igéje által, mely egyedüli sikeres védőpajzsunk? Sokan ezeket a csodákat Istentől származóknak fogják tekinteni. Betegek fognak gyógyulni szemük láttára és csodák fognak történni. Felkészültünk- e arra az időre, midőn Sátán hazug csodái nagyobb mértékben fognak megnyilvánulni? Vajon nem esnek-e tőrbe a lelkek és ragadja el őket a Sátán? Tévelygések új formái, eltérés Isten világos parancsaitól és tanításaitól, a mesék elfogadása előkészítik az alkalmas talajt Sátán hazug csalásai számára. Most kell felfegyverkeznünk arra a harcra, melybe nemsokára belekerülünk. Isten Igéjébe vetett hit, imalelkület és az Ige gyakorlati kiélése lesz pajzsunk Sátán hatalma ellen s tesz győztesekké Krisztus vére által.

A kísértés nem mentség a bűnözésre Természetünk minden ösztönzését, értelmünk minden képességét, szivünk minden hajlamát percről-percre Isten Lelkének befolyása alatt kell tartanunk. Minden áldást, melyet Isten az emberre áraszt, minden nehézséget, melyet megenged, a Sátán felhasznál arra, hogy kísértsen, zaklasson s megsemmisítse a lelket, ha erre csak a legcsekélyebb lehetőséget is nyújtjuk neki. Ezért, bármily nagy a lelki világosságunk, bármennyire örvendünk a mennyei áldásnak és kegynek, mindig alázatosan kell járnunk, hittel könyörögve, hogy Isten irányítsa minden gondolatunkat és befolyásolja minden ösztönünket. Akik tehát vallják, hogy istenfélők, azokra az a legszentebb kötelesség hárul, hogy indulataikat állandóan fékezzék s még a legerősebb kihívás esetén is önuralmat gyakoroljanak. A Mózesre helyezett terhek nagyon nagyok voltak. Csak kevés ember kerül olyan komoly próbákba, mint ő és mégsem kapott mentséget egyetlen bűnére sem. Isten bőségesen gondoskodott népéről. Ha valaki az Ő erejére támaszkodik, sohasem lesz a körülmények ide-oda dobált játékszere. Még a legerősebb kísértés sem menti a bűnt. Bármilyen nagy nyomást kell a léleknek elviselnie, a törvény áthágása mégis az illető saját cselekedete. Sem a föld, sem a pokol erői nem kényszeríthetnek senkit a rossz cselekedetekre. Sátán mindig gyenge oldalunkon támad bennünket, de nem kell, hogy legyőzzön. Bármily kemény és váratlan is a csapás, Isten gondoskodott segítségről s az ő ereje által győzhetünk.

Bátorság Akik eljutnak a végső győzelemre, rettenetes válságon mennek át és súlyos próbákat élnek át vallásos életükben, de nem szabad eldobniuk bizalmukat, mert hiszen ez fegyelmezésük egyik része a Krisztus iskolájában, s lényeges kelléke annak, hogy minden polyvától megtisztuljanak. Isten szolgájának bátran kell elviselnie az

24

Ellen G. White


ellenség támadásait, megfélemlítő szemrehányásait s le kell győznie minden akadályt, melyet Sátán az útjába helyez. Azt is megkísérli, hogy elcsüggessze Krisztus követőit, csakhogy ne tanulmányozzák az írásokat és ne imádkozzanak. Árnyékot vet útjukra, hogy Jézust elrejtse szemeik elől. Elzárja előttük Jézus szeretetének bizonyosságát s a mennyei örökség dicsfényét. Sátán annak örvend, ha Isten gyermekei félénken, reszketve, kínlódva járnak, állandó kétségek közepette. Megkísérli, hogy életútjukat a lehető legszomorúbbá tegye. Azonban, ha mindig felfelé tekintenek, s nem nézik a nehézségeket, akkor nem gyengülnek, nem csüggednek el útközben s hamarosan meglátják Jézusnak feléjük nyújtott kezét. Nekik egyszerű bizalommal kell kinyújtaniuk kezüket s Ő vezetni fogja őket. Mihelyt bíznak, azonnal reményteljesek is.

Az Úr erejében. Jézus a világ világossága. Követőinek életüket az Övéhez kell formálniuk. Krisztus segít, hogy erős, kiegyensúlyozott jellemet fejlesszenek. Sátán képtelen arra, hogy a jellemből sugárzó világosságot hatástalanná tegye. Az Úr mindenki számára kiosztotta munkáját. Nem azt akarja, hogy emberi dicséret és hizelgés legyen támaszunk, Istennek az a célja, hogy minden egyes lélek megállhasson az Úr erejéből. Isten a legjobbal, egyszülött Fiával ajándékozott meg, hogy bennünket felemeljen, nemesbítsen, felvértezzen és felruházzon az Ő tökéletes jellemével s így elkészítsen az Ő országára. Jézus lejött a mi világunkba s itt úgy élt, amint követőitől elvárja. Ha valaki öntelt, önelégült és rest ahhoz, hogy Isten csodálatos művével együttmunkálkodjon, akkor már itt ebben az életben is vesztes, úgyszintén az örökéletben. Isten elrendelte, hogy dolgozzunk, ne kétségeskedve, hanem erős hittel és reménységgel. Midőn az írásokat kutatjuk s megvilágosodott szemekkel látjuk az Atya csodálatos leereszkedését, hogy Jézust e világnak adta, azért, hogy akik Benne hisznek, el ne vesszenek, hanem örökéletük legyen, akkor kimondhatatlan örömmel kell örvendeznünk. Mindazt, amit nevelés által elérhetünk, szerezzük meg, mert Isten úgy akaija, hogy azt az igazság előbbre vitelében felhasználjuk. Igazi, őszinte életszentség tükröződjék életünkből és jellemünkből, hogy Krisztus keresztjét a világ előtt magasra emeljük és a lélek értékét a kereszt fényénél kinyilvánítsuk. Nyissuk meg értelmünket, hogy az írásokat megértsük és a mennyei kenyér élvezete által lelki erőhöz jussunk.

A Lélek temploma Az Isten követelményeihez való hűséges engedelmesség hatása meglepően felemelő, fejlesztő. Erősíti az ember összes képességeit. Akik ifjúságukban Isten szolgálatára szentelték magukat, azoknak ítélőképessége egészséges és éleslátással bírnak. Ez igazság! A világ legnagyobb Tanítójával való érintkezés erősíti az értelmet, megvilágítja az észt, megtisztítja a szívet, felemeli, finomítja és nemesbíti az egész 25

Ellen G. White


embert. “A Te beszédednek megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűeket.”

Isten eszménye. Az istenfélő életet valló ifjúság soraiban igen sokan vannak, akik a fenti kijelentést életükkel megcáfolják. Sem tudásban sem lelki életben nem haladnak előre. Képességeik inkább fogyatkoznak, mint fejlődnek. Azonban az őszinte keresztény életében beigazolódnak a zsoltáros szavai. Igaz ugyan, hogy Isten Igéjének nem a puszta betűi adnak világosságot és értelmet, ezt csak a Szentléleknek a szívre gyakorolt hatása teheti. Ha egy ember őszintén megtér, akkor Isten gyermeke lesz, tehát az isteni természet részese. Nemcsak a szív újul meg, hanem az értelem is erősödik. Voltak esetek, amikor embereket megtérésük előtt közönséges, sőt átlagon aluli képességűnek tartottak, de újjászületésük után kiválónak bizonyultak. Isten Igéjének igazságait különös tehetséggel fogták fel és képesek voltak másokkal is megismertetni. Magas műveltségű emberek kiváltságnak tekintették, ha ezekkel a megtértekkel beszélhettek. Az Igazság világította meg értelmüket s minden képességüket még élénkebb tevékenységre ösztönözte. Isten nagy dolgot akar tenni az ifjúságért, ha a Szentlélek által szívükbe fogadják az Igét és életükben engedelmeskednek annak. Isten állandóan arra igyekszik, hogy az ifjúságot magához vonja, a bölcsesség forrásához, a jóság, tisztaság és igazság kútfejéhez. Csak akkor nemesbűl az ész, ha magasztos eszmékkel foglalkozik.

Lerombolt oltárok Akik vallják, hogy Istent szolgálják, de kegyességben és tudásban nem gyarapszanak, azok csak névleg keresztények. Az ilyen lélek templomában csak lerombolt oltárok vannak. Könnyelmű olvasmányok, üres csevegés és világi örömök annyira lefoglalják a belső embert, hogy nincs hely Isten Igéje számára. Világiasság, könnyelműség és büszkeség foglalja el a lélekben Krisztus helyét.

Érzéki lealjasodások Akik az élet legnagyobb javának az étvágy és szenvedélyeik kielégítését tartják, sohsem lesznek jó és valóban nagy emberek. Bár a világ szemében igen nagyok lehetnek, Isten értékelése szerint azonban aljas, gonosz és romlott emberek. A menny rendelése szerint arcukon hordják romlottságukat. Gondolataik földiek, lelkűk alacsony szintjéről szavaik árulkodnak. Szívük telve gonoszsággal s Isten képmása majdnem teljesen kiveszett belőlük. Elfojtják magukban a lelkiismeret szavát és ítéletük romlott. Ó, mennyire lealjasodott az ember egész természete az érzéki élvezetek által. Ha az akarat Sátán szolgája, a mélységek és romlottság micsoda fertőjébe süllyedhet az ember. Hiába szólal fel az igazságérzet és akaija befolyásolni az értelmet, a szív ellenáll az igazság elveinek. (1881. XII. 1.)

26

Ellen G. White


Segítség a kísértésben. Az evangélium minden követelményének eleget tehetünk hit és ima által. Egyetlen ember sem kényszeríthető törvényszegésre. Ehhez saját beleegyezése kell, a léleknek kell elhatározni a bűnös cselekményt, mielőtt a szenvedély uralhatná az észt, vagy a bűn diadalt arathatna a lelkiismeret felett. Kísértés, legyen az bármilyen erős, sosem mentheti az elkövetett bűnt. “Az Úr szemei az igazakon vannak és az Ő fülei azoknak kiáltásain.” Kiálts az Úrhoz megkísértett lélek! Vesd magad, ahogy vagy, tehetetlenségedben, megkísértettségedben, érdemtelenségedben Jézus keblére és hivatkozz ígéretére. Az Úr meghallgat. Ő tudja, hogy mily erősek az érzéki szív hajlamai és minden kísértésben segít. Bűnbe estél? Azonnal járulj Isten elé kegyelemért és bűnbocsánatért... Isten még mindig kegyelmez a bűnösnek. Az Úr hív bennünket vándorutunkon: “Térjetek meg, szófogadatlan fiak, s én meggyógyítom álnokságaitokat.” ( T.V. k. 177. o.)

Nem a magatokéi vagytok Gyakran hallunk ilyen kérdést: “Hát sohsem tehetek kedvemre? Sohasem járhatok a saját útamon? Állandóan kötőféken tartanak engem? Hát sosem tehetek úgy, ahogy nekem jól esik?” Minél kevésbbé követed természetes hajlamaidat, annál jobb dolgod lesz neked is és másoknak is. Az emberi természet, hajlam megromlott s erői rosszra húznak. Sátán az embert összeütközésbe hozta Istennel. Állandóan azon fáradozik,, hogy az emberben teljesen lerombolja Isten képmását Ezért szavainkat és cselekedeteinket fékeznünk kell.

A teljes átadás eredménye. Ha Isten kegyelme tölti be a szívet, akkor felismerjük, hogy az öröklött és ápolt rossz hajlamokat keresztre kell feszítenünk. A lélekben új élet kezdődik új befolyás alatt. Mindazt, amit tennünk kell, Isten dicsőségére tesszük. Ez kiteljed mind a külső, mind a belső emberre. Az ember egész lényét testét, lelkét és értelmét Istennek rendeli alá, hogy Ő használja fel az igazság eszközeként. Az érzéki ember nem engedelmeskedik Isten törvényének, mert önmagától nem is teheti. Azonban akik hitben újjászülettek, azok napról-napra Krisztus életét élik. A megtért lélek igazolja azt, hogy ő Isten tulajdona. A test és lélek Istené. Isten odaadta Fiát a világ megváltásáért és ezért ajándékoz meg újabb életlehetőséggel, kegyelmi idővel, hogy azalatt hűséges, tökéletes jellemet fejleszthessünk. Isten megváltott bennünket a bűn rabszolgaságából s lehetővé tette számunkra, hogy megújított, átformált életben szolgálhassunk neki.

Minden tehetségünk Istené. Isten pecsétjét hordjuk magunkon. Ő áron vett meg bennünket, s azt kívánja, hogy ennek tudatában testi, szellemi és erkölcsi erőinket Neki szenteljük. Időnk, befolyásunk, értelmünk, szeretetünk, 27

Ellen G. White


lelkiismeretünk, öntudatunk Istenéi s akaratával összhangban kell felhasználnunk. Ezeket a képességeket ne a világ akarata szerint értékesítsük, mert a világ fejedelme ellensége Istennek. Testünk, mely a Lélek temploma, Isten tulajdona. Mindenünk, minden izmunk Istené. Nem szabad, hogy hanyagság, vagy rongálás által szervezetünket gyengítsük. Istennel együtt kell munkálkodnunk, úgy, hogy testünket a legjobb egészségben tartsuk, így a Szentlélek templomává lesz. Isten akarata szerint a Szentléleknek kell átalakítani minden testi és lelki erőnket. Halmozzunk fel magunkban tiszta életelveket. Legyen az igazság mélyen belevésve lelkűnkbe, bensőnkbe. Éljenek emlékezetünkben az Ige drága igazságai. Akkor, csillogó drágakövek gyanánt, ezek az igazságok felragyognak életünkben.

Egyetlen ember értéke. Isten szemében igen értékes az Ő kezeinek munkája. Gyermekei iránti szeretete nyilvánul meg az ember megváltásáért hozott áldozatában. Ádám, Sátán uralma alá került, aki a világba hozta a bűn által a halált. Isten odaadta egyszülött Fiát, hogy az embert megmentse. Ezt azért tette, hogy eleget tegyen a törvénynek és megigazítsa mindazokat, akik Krisztust elfogadják. Az ember eladta magát Sátánnak, de Jézus visszaváltotta az emberiséget... “Nem a magatokéi vagytok..” Jézus, vérével vásárolta meg az emberiséget. Ne ássátok el hát a földbe talentumaitokat. Forgassátok Jézus dicsőségére. Bármi is legyen foglalkozástok, vigyétek bele Jézust. Ha arra eszmélnél, hogy Üdvözítőd iránti szereteted fogy, hagyj el minden mást, s mondjad: “Üdvözítőm! Itt vagyok, mit akarsz, hogy cselekedjem?” Ő szeretetébe fogad kegyelmesen. Kész megbocsátani, mert kegyelmes és hosszútűrő. Nem akaija, hogy bárki is elvesszen... Mi magunk és mindenünk, Isten tulajdona. Ne tartsuk áldozatnak azt, hogy szívünk vonzalmát Neki adjuk. Sőt, szívünket adjuk Neki, mint készséges áldozatunkat.

Szükséges döntések. Rossz dolog hosszasabban mérlegelni azon előnyöket, melyeket elnyerhetünk, ha Sátán kisértéseinek engednénk. A bűn lealázó és szerencsétlenséget jelent mindenkinek, aki elköveti. A bűn természete, hogy elvakít és megcsal, s hízelgésével elcsábít. Ha Sátán területére merészkedünk, hatalma elleni védelmünk is megszűnik. Amennyire rajtunk áll, zárjunk el előle minden útat, melyen hozzánk közeledhetne.

Őszinte megtérés “És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságotokból és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. És adok nektek új szívet és új lelket adok belétek és elveszem a kőszívet testetekből és adok néktek hússzívet.”

28

Ellen G. White


Sokan, akik másoknak emlegetik az új szív szükségességét, maguk sincsenek tisztában e szavak jelentőségével. Az ifjúság különösen megbotlik ezen a kifejezésen: új szív. Nem tudják mit jelent. Azt hiszik, hogy érzelmeikben fog valamilyen különös változás végbemenni. Ezt nevezik megtérésnek. Ez a tévedés ezrek romlását és botlását okozta, mivel nem értették meg ezt a kifejezést: “Szükség néktek újonnan születnetek.”

Nem érzelmek, - hanem megváltozott élet. Sátán elhiteti az emberekkel, hogy az elragadtatás érzelme megtérést jelent. De életükben nem áll be változás. Cselekedeteik olyanok, mint annak előtte. Életükben nem mutatkoznak jó gyümölcsök. Gyakran és hosszan imádkoznak s állandóan azokra az érzelmekre vágynak, melyek ilyenkor felidéződnek. Azonban nem élnek új életet. Sátán megcsalja őket. Élettapasztalatuk nem lépi túl az érzelmek világát. Homokra építenek, s ha ellenszelek fújnak, házukat elsöpri. Szegény lelkek tapogatóznak a sötétben s várják azoknak az érzelmeknek átélését, melyeken szerintük mások átmentek. Elfeledkeznek arról a tényről, hogy Krisztus hívének “félelemmel és rettegéssel kell munkálnia saját üdvösségét.” A megtért bűnösre tennivalók várnak. A bűnbánatot őszinte hitnek kell követnie. Midőn Jézus új szívről beszél, akkor azon az értelmet, életet, az ember egész lényét érti. A szív megújulása annyit jelent, hogy az ember elvonja a világtól eddigi szeretetét s azt egészen Krisztusnak adja. Az új szív egyúttal megújult értelmet, új életcélt, új indokokat jelent. Mi a jele a megújult szívnek? A megváltozott élet! Minden nap, minden órában meg kell halnunk az önzésnek és a büszkeségnek.

Az őszinte hitvallás. Sokan hibát követnek el, mikor feltételezik, hogy nagyhangú hitvallomások helyettesíthetik a valóságos szolgálatot. Az a vallás, amely nem nyilvánul meg a gyakorlatban, - nem igazi vallás. Az őszinte megtérés abban mutatkozik meg, ha embertársainkkal minden tekintetben becsületesen bánunk. Az igazi vallás hűségesekké tesz mindennapi munkánkban. Krisztus őszinte követője élő valósága annak a ténynek, hogy a vallása képesíti őt arra, hogy talentumait a Mester szolgálatában felhasználja. “Az igyekezetben ne legyetek restek” (Róma 12:11.) Ezek a szavak minden őszinte keresztény életében valósággá vállnak. Habár munkád vesződségesnek tűnhet fel előtted, de mégis nemessé teheted azáltal, ahogyan teljesíted. Úgy végezd munkádat, mint az Úrnak. Tedd örömmel és felülről származó méltósággal. Azok a nemes elvek, melyeket életünkbe, munkánkba beleviszünk, teszik azt az Úr előtt kedvessé. Az igazi szolgálat összekapcsolja Isten legkisebb földi szolgáját is az Úr legfenségesebb mennyei szolgáival... A, keresztények törekedjenek arra, hogy az Evangéliumban eléjük tárt magas eszményt elérhessék. Ne elégedjenek meg kevesebbel. A cél: tökéletesség! Krisztus mondotta: “Legyetek azért tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”

29

Ellen G. White


A megszentelt élet. Isten Igéje legyen minden tanulmányunk tárgya. Életünkben valósítsuk meg annak szent elveit. Járjunk Isten előtt szelíden és alázatosan, naponként igyekezvén hibáinkat kijavítani. Önző büszkeségünk ne válasszon el bennünket Istentől. Ne gondold, hogy mások felett állsz és jobb vagy náluk. “Aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.” Ha akaratodat Krisztusnak rendeled alá, békesség és nyugalom lesz osztályrészed. Krisztus szeretete fogja uralni szívedet s foglyul ejti tetteid titkos rugóit. A hirtelen, ingerlékeny természet megnyugszik és engedelmes lesz. A bűnbocsánat tudata meghozza azt a békét, mely minden értelmet felülhalad. Az életedben meg fog nyilvánulni láthatóan az akarat, hogy mindazt legyőzze, ami ellentmond a keresztény tökéletességnek. Eltűnnek a viták és az egyenetlenségek. Aki azelőtt egész környezetének hibáit észrevette, látni fogja, hogy mennyire fogyatékos a saját jelleme. Akik hallgatják az igazságot, meggyőződnek arról, hogy életük eddig Krisztusellenes volt. Lelkiismeretük vádja alatt megbánják bűneiket. Krisztus érdemeibe vetett igaz hittel bűnbocsánatot nyernek. Elhagyják rossz cselekedeteiket, megtanulnak a jó úton járni. Növekszenek Isten ismeretében. Belátják, hogy a világtól való elkülönülés áldozatokat kíván és készek mindent elveszíteni, hogy Krisztust megnyerjék. Beléptek Krisztus seregébe. Előttük a keresztényi élet harctere. Bártan indulnak neki. Küzdenek a test hajlamai és az önző kívánságok ellen. Akaratukat Krisztus akarata alá rendelik. Naponta kérik az Urat, hogy kegyelme által engedelmeskedhessenek Neki és segítséget nyernek. Ez az igazi megtérés. Alázatos, hálás bizalommal csügg Krisztuson az a lélek, aki új szívet kapott. Életében megtermi az igazság gyümölcsét Régente önmagát szerette. Világias élvezetek képezték gyönyörét. Most azonban bálványait ledöntötte és szívét Isten uralja. A régente melengetett bűnöket ma megveti. Erősen és határozottan jár a szentség ösvényén.

Sátán kötelei A kötelességteljesítéssel járó fáradozás és a bűn nyújtotta gyönyör azok a kötelek, melyekkel Sátán az embereket csapdájához láncolja. - Csakis azok tudnak megállni, akik inkább meghalnak, semhogy rosszat tegyenek. (T.V.53.0.)

Tanács egy elkényeztetett leánynak Félelmes jelentés készült rólad a múlt évben. Feltárul ez a mennyei fenség és tiszta, bűntelen angyalok miriádjai előtt. Gondolataid, cselekedeteid, zavaros és meg nem szentelt érzelmeid, emberek előtt talán rejtve lehetnek, de gondold meg, hogy életed legközönségesebb cselekedete is nyitva áll Isten előtt. A mennyei feljegyzések sok foltot tüntetnek fel. Minden elkövetett bűn ott szerepel a lajstromon. Isten rosszallólag tekint rád s te mégis teljesen érzéketlen maradsz, nem vagy tudatában elveszett, tönkretett állapotodnak. Időnként jelentkeznek ugyan a

30

Ellen G. White


lelkiismeret furdalások, de büszke, fölényes lelkületed gyorsan felülkerekedik s elnémítod lelkiismereted szavát. Nem vagy boldog, de mégis azt gondolod, hogy ha fékevesztetten járhatnál saját útaidon, akkor boldog lehetnél. Szegény gyermek! Éva is azt gondolta, hogy sorsa magasztosabb lehetne, ha a fa gyümölcsét megkóstolhatná, melynek még az érintését is halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg Isten. Éva mégis evett, s elvesztette Éden minden dicsőségét.

Tartsd féken a képzeletet! Gondolataidat mindenkor ellenőrizzed. Ez nem könnyű feladat. Ehhez határozott, kemény igyekezet kell. Isten pedig ezt kívánja tőled. Ez olyan kötelesség, mely minden felelős lényre hárul. Istennek még gondolatainkért is felelősséggel tartozunk. Ha hiábavaló képzelgések foglalják el belsőnket, ha megengedjük, hogy tisztátalan gondolatok foglalkoztassanak, akkor bizonyos értelemben ugyanolyan bűnösök vagyunk Isten szemében, mintha gondolatainkat tettre váltottuk volna, mert hiszen a gondolatok megvalósítását csak az alkalom hiánya gátolta. Nappal ábrándozni, éjjel légvárakat építeni - igen rossz és rendkívül veszélyes szokás. Ha megrögződtek, szinte lehetetlen tőlük szabadulni és a gondolatokat helyes mederbe, tiszta, szent, nemes eszmekörbe terelni. Szükséges, hogy szemeid, föleid és összes érzékeid hűséges őrállója légy, ha magad akarod irányítani bensődet s gátat akarsz emelni, hogy romlott képzelgések fertőzzék lelkivilágodat. Ezt a nagyon kívánatos benső munkát csakis Isten kegyelmének ereje végezheti el. Te ebben a tekintetben gyenge vagy.

Uralkodj szenvedélyeden és vonzalmadon. Letértél a jó útról, merész és arcátlan lettél. Isten kegyelme számára nincs hely szívedben. De csakis Isten ereje által emelkedhetsz fel oda, hogy kegyelmének részesévé légy, és az igazság eszköze. Nemcsak azt kívánja tőled Isten, hogy fékezd gondolataidat, hanem szenvedélyeidet és hajlamaidat is. Az üdvösséged attól függ, hogy ezekben a dolgokban mennyire tudsz uralkodni magadon. A szenvedély és vonzalom, hatalmas erők. Ha rossz irányba terelődnek, ha az indítóokok tisztátalanok, romlásodat okozhatják, nyomorult ronccsá tehetnek, elveszítheted Istened és reménységed. Képzeletedet határozottan és kitartóan ellenőrizned kell, ha szenvedélyed és szereteted az ész, lelkiismeret és jellem uralma alá akarod rendelni. Veszélyben vagy, mert éppen most döntesz afelett, hogy feláldozzad-e örök jóvoltodat a szenvedély oltárán. Egész lényed felett a szenvedély uralkodik - s vajon milyen szenvedély? Aljas, romlasztó! Ha engedsz neki, elkeseríted szüleid életét, szomorúságot és szégyent hozol testvéreidre, meggyalázod önmagad, eljátszod a mennyországot és a dicső örökéletet. Vajon kész vagy-e erre? Kérlek, állj meg és gondolkozz! Egy lépéssel se folytasd tovább önfejű, hiábavaló útadat, mert nyomorúság, halál vár rád. Ha nem fogod fékezni szenvedélyeidet és vonzalmaidat, akkor önmagad és

31

Ellen G. White


környezeted rossz hírbe döntőd, jellemed bemocskolod és egész életedben végigkísér a szégyen. Szüleid iránt engedetlen, hetyke, háládatlan és rossz vagy. Ezek a csúnya tulajdonságok romlott fa gyümölcsei. Viselkedésed kihívó. Szereted a fiútársaságot s szeretsz róluk beszélni. “A szívnek teljességéből szól a száj.” Ezek a szokások annyira elhatalmasodtak már feletted, hogy teljesen uralják lényedet, inkább csalásra vetemedsz, csakhogy terveidet és kívánságaidat megvalósíthasd.

Küzdelemben erősödik a jellem Krisztus életének első harminc esztendeje a rosszhírű Názáretben telt el. Ennek a helységnek lakóit országszerte közmondásosan gonosztevőknek tekintették. Innen ered Náthánáel kérdése: “Názáretből származhat-e valami jó? “Az evangélisták igen keveset beszélnek Krisztus gyermekkoráról. Kivéve azt az esetet, melyről rövid tudósításunk szól, amikor szüleit kisérte el Jeruzsálembe. Ezenkívül csak még egy egyszerű feljegyzést találunk: “A kis gyermek pedig növekedés és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel és az Istennek kegyelme vala őrajta.” Krisztus mindenben példaképünk. Isten gondviselése folytán ifjúságát Názáretben töltötte. Itt a lakosok jelleme állandó kísértés volt. Résen kellett lennie, hogy tiszta és szeplőtlen maradhasson a tenger bűn és gonoszság közepette. Krisztus nem maga választotta meg életkörülményeit. Mennyei Atyja választotta számára ezt a helyet, hol jellemét különböző próbák edzették meg. Krisztus ifjúsága a kemény próbák, az élet nehézségei és küzdelmei között telt el, azért, hogy tökéletes jellemet fejleszthessen, hogy gyermekek, ifjak és felnőttek tökéletes példaképe lehessen. Gyermekek, ifjak gyakran olyan körülmények között élnek, melyek nem kedvezőek a keresztényi életre, s ők rögtön készek a kísértéseknek engedni, mindezt mentségül felhozni, hogy bűnös útjaikat igazolja, hiszen a viszonyok voltak bukásuk előidézői. Krisztus ettől távoltartotta magát és szorgalmas, dolgos élete által nem édesgette a kísértéseket. Távolmaradt a rossz befolyású, romlott társaságtól. Krisztus a legnehezebb útat választotta, melyen valaha gyermek vagy ifjú járhat. Nem volt osztályrésze bőség és henye élet. Szegény szülei nehéz munkával keresték meg mindennapi kenyerüket, ezért Krisztus élete a szegénység, önmegtagadás és szűkölködés volt. Szüleivel együtt osztozott a szorgalmas, kitartó munkás élet küzdelmeiben.

A jellemisztaság nem függ a körülményektől. A tökéletes keresztényi jellem kifejlesztéséhez e világon soha senki nem lesz olyan nehéz helyezettben, mint volt Üdvözítőnk. 30 évet töltött Názáretben, a hírhedt helységben, melyről sokan azt hiték, hogy onnan nem származhatik semmi jó. Ez a tény élő intelem annak az ifjúságnak, mely úgy gondolkodik, hogy vallása, jelleme a körülmények terméke lehet. Ha az ifjúságot körülvevő erkölcsi légkör kedvezőtlen, vagy határozottan rossz, ezt sokan hozzák fel arra mentségül, hogy nem fejleszthetnek tökéletes keresztényi 32

Ellen G. White


jellemet. Krisztus példája élő tiltakozás az ellen, mintha követői helyhez, vagyonhoz, vagy jó anyagi feltételekhez volnának kötve, ha tiszta, feddhetetlen életet akarnak folytatni. Krisztus példája azt tanítja, hogy a hűséges kötelességteljesítés minden helyen tiszteletet szerez, minden állásban, az elhívatás bármily helyén, legyen az a legalacsonyabb is. Krisztus életével mutatta be, - s ez volt a rendeltetése - hogy a tisztaság, állhatatosság, elvhű élet nem azon múlik, hogy minden nehézségtől, szegénységtől, és ellenségeskedéstől mentesek legyünk. Mindazt a próbát és nélkülözést, melyet annyi fiatal felpanaszol, Krisztus minden zúgolódás nélkül tűrte. Éppen erre a fegyelemre van szüksége az ifjúságnak, ez fogja jellemüket megszilárdítani, teszi életüket Krisztuséhoz hasonlóvá, hogy a kísértéseknek ellenálljanak. Ha elzárkóznak azok befolyása alól, akik tévútra akarják csábítani őket és megrontani erkölcsüket, akkor Sátán fondorlatai nem győzhetnek felettük. A mindennapi ima által Istentől bölcsességet és kegyelmet nyernek, hogy elviselhessék az élet rideg valóságait és küzdelmeit, és győzhessenek. Az ima eredménye a hűség és a lelki nyugalom. Krisztus élete a kitartó tetterő mintaképe volt, melyet meg nem gyengíthetett a gáncsoskodás, sem gúny, nélkülözés, vagy fáradtság. Így legyen ez napjaink ifjúságánál is. Ha a küzdelmek sokasodnak felettük, értsék meg, hogy Isten próbára teszi hűségüket. És amily mértékben megőrzik jellemük tisztaságát a csüggesztő körülmények közepette is, úgy növekszik erejük, állhatatosságuk, kitartásuk és megerősödnek lélekben.

Inkább a halált, mint a becstelenséget. Válaszd inkább a szegénységet, elhagyatottságot, bármily szenvedést, minthogy lelkedet bemocskold a bűnnel. Minden kereszténynek ez legyen a jelszava: “Inkább meghalok, semhogy becstelenné legyek, vagy áthágjam Isten törvényét.” (T.5.k. 147.0.)

Ellenálljatok a kísértéseknek! fia isteni természet részesei nem nyitnak útat a kisértéseknek. Az ellenség minden erejét megfeszítve küzd azok ellen, akik keresztényi életet akarnak élni. Megkísérti őket, remélve, hogy sikert ér el. Célja az, hogy elcsüggessze őket. De azok, akik a korok Kőszikláján erősen állnak, nem engednek fondorlatainak. Megemlékeznek arról, hogy Isten az ő mennyei Atyjuk és Krisztus a segítőjük. Az Üdvözítő azért jött le a földre, hogy minden fáradt léleknek segítséget, erőt hozzon a kisértések leküzdésére, amiként Ő is győzött. Én ismerem a kísértés erejét, én is tudom, hogy milyen veszedelmek leselkednek mindenfelé, de azt is tudom, hogy elegendő erő áll mindenkor, minden ínségben rendelkezésükre azoknak, akik küzdenek a kísértések ellen.

Ne keressétek a kísértéseket! “De hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint ahogy elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja, hogy elszenvedhessétek.” Magunknak is el kell végeznünk kiszabott munkánkat. Nem szabad szükségtelenül kitennünk magunkat a kísértéseknek. Isten így szól: “Annakokáért menjetek ki közülük és szakadjatok el, és 33

Ellen G. White


tisztátalant ne illessetek és én magamhoz fogadlak titeket. És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá.” Ha szórakozás céljából világiak társaságát keressük, ha világi szokásokhoz alkalmazkodunk, ha érdekközösségünk van a hitetlenekkel, akkor a kísértés és a bűn útjára léptünk s hogyan várhatjuk el, hogy Isten megőrizzen az elbukástól? Tartsuk távol magunkat a világ rossz befolyásától. Kényszerítő ok nélkül ne menj olyan helyre, ahol az ellenség erődítményei vannak. Ne menj oda, ahol kísértés leselkedik rád s el is csábíthat. De ha van üzeneted a hitetlenek számára s annyira közel vagy Istenhez, hogy tudsz beszélni “alkalmatos időben” akkor rajtuk is segíthetsz és munkáddal Istent dicsőítheted. Krisztus így kérte Atyját: “Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (1904. ápr. 14.)

A kötelesség álljon első helyen. Ha az ifjúság azon fáradozik, hogy Sátán uralma alól szabaduljon, akkor a Sátán megkettőzi kísértéseit. Kihasználja tudatlanságunkat és tapasztalatlanságunkat, megkísérli elhomályosítani a jó és rossz közötti válaszfalat. A tiltott útra csábít, világosság angyalává változtatva magát. Ha az ifjúság megszokta, hogy inkább hajlamait kövesse, mint a kötelesség útját, akkor nehéz lesz ellenállni a kísértéseknek. Nem lát abban semmi rosszat, ha a tiltott élvezetekből akárcsak egyszer is kiveszi részét. Sátán sugalmazásai a szív minden romlottságát felszítják. (1882.I.19.)

A bűn csalárdsága Nincs veszélyesebb dolog a bűn csalárdságánál. E világ istene megcsal, elvakít és romlásba dönt. Sátán nem egyszerre lép fel kísértéseinek áradatával. Leplezi azokat, jó látszatot igyekezvén kelteni. A mulatozást és dőzsölést összeköti bizonyos irányú haladással s a megcsalt lelkek mentségeket hoznak fel, hogy mindez előnyükre válik. Ez Sátán munkájának egyik része, pokoli, elleplezett művészete, csalás. A rászedett lelkek az első lépés után már készek a következőre. Hiszen sokkal kellemesebb a szív hajlamait követni, mint ellenállni, védekezni a furfangos ellenség sugalmazásai ellen, s bezárni előtte a szív ajtaját. Milyen élénken figyeli Sátán, hogy csalétkeit örömmel fogadják, s hogyan járnak az általa előkészített úton. Nem kívánja azt, hogy lemondjanak az imáról, a vallásos élet külső formaságairól, hiszen így sokkal jobb eszközeivé válhatnak. Sátán vegyíti bölcseletét és csalárd tőreit az emberek hitvallásával és tapasztalataival, s ily módon ügyét csodálatosan viszi előbbre.

Önvizsgálat. Pa alapos önvizsgálat nagyon szükséges, mégpedig egyenként, Isten Igéjének világossága mellett feltenni a kérdést: “Vajon milyen szívem állapota, jó-e, vagy romlott? Megújúltam-e Krisztusban, vagy pedig szívem még mindig érzéki, 34

Ellen G. White


s csak külsőleg hordok más ruhát?” Lélekben emelkedj fel Isten trónja elé s vizsgáld meg a mennyei világosság fényénél, hogy van-e benned titkos bűn, vétek, van-e még szívednek bálványa, melyet nem áldoztál fel? Imádkozz, igen, imádkozz, de úgy, mint még soha, hogy Sátán csalásai ne tévesszenek meg, hogy ne légy gondtalan, figyelmetlen, hiú, s ne csak azért tégy eleget vallási kötelességeidnek, mert lelkiismeretedet akarod megnyugtatni.. Az utolsó idők bűne az is, hogy a keresztények jobban szeretik a gyönyört, mint Istent. Légy őszinte önmagadhoz. Vizsgáld magad gondosan. Mily kevesen mondhatjuk el hűséges önvizsgálat után: “Én nem tartozom azokhoz, akiket az írás így jellemez. Én nem szeretem jobban a gyönyört, mint Istent.” Mily kevesen mondhatják el: “Meghaltam a világnak, élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem. Életem el van rejtve Krisztussal az Istenben, s amikor Krisztus, az én életem megjelenik, akkor én is megjelenek dicsőségben.” Ó, az Isten szeretete és kegyelme! Ó drága kegyelem, értékesebb a legdrágább aranynál. Felemel és nemesbít, hatékonyabb minden elvnél, érvnél. A szívet és minden vonzalmát a menny felé vonja. S mialatt körülöttünk tombol a világ hiúsága, gyönyörhajhászása és dőresége, mi addig szívünket Istenhez emeljük fel s Üdvözítőnkkel társalgunk, lelkünk Istenhez vágyakozik kegyelemért, igazságért és valóságos szentségért. Érintkezni Istennel és elmélkedni mennyei dolgok felett, ez formálja át a lelket Krisztus képmására.

Óvakodjunk a kételkedéstől. Legmélyebb aggodalommal kísérem ifjúságunk állapotát. Óvlak titeket, mint olyan, aki ismeri a veszélyt. Az a csekély megszerzett tudomány ne kábítson el benneteket. Jobb a tiszta és alázatos sziv, mint a világ minden tudománya, istenfélelem nélkül. Napjaink ifjúsága minden bizonnyal találkozik kételkedőkkel és hitetlenekkel, mennyire szükséges tehát, hogy ellenük jól felvértezzük őket, hogy készek legyenek megfelelni mindenkinek szelídséggel és félelemmel, azoknak, aki számot kér tőlük a bennük levő reménységről.

Érintkezés kételkedőkkel: veszélyes! A szabadosság, kicsapongás korában élünk, amikor ifjak és öregek arcátlanul bűnöznek. Ha nem őrizzük féltő szeretettel ifjúságunkat s nem vértezzük fel őket szilárd alapelvekkel, ha nem válogatjuk meg jobban, gondosabban társaságukat s olvasmányaikat, melyek benső életüket táplálják, akkor zsákmányává lesznek annak a társadalomnak, melynek erkölcsei olyan romlottak, mint amilyen annak idején Sodoma lakosaié volt. A világi emberek társasága és külső megjelenése lehet vonzó, de ha állandóan a Biblia ellen hangolnak, mégis veszélyesek, mert törekvésük odairányúl, hogy hitünk alapjait aláássák, s a lelkiismeretes evangéliumi vallásosságot lerontsák. 35

Ellen G. White


Az ifjúság gyakran érintkezik kételkedőkkel s szüleik erről csak akkor értesülnek, midőn a gonosz már elvégezte rettenetes munkáját s fiataljainkat megrontotta. Az ifjúságot gondosan tanítsuk meg, nehogy az ilyen emberek igazi jelleméről téves nézeteik legyenek, nehogy ilyenfajta emberekkel kössenek barátságot s hallgassák álbölcseletüket és gúnyolódásaikat. Ha ifjainknak nem lesz elég bátorságuk ahhoz, hogy az ilyen emberekkel megszakítsák kapcsolatukat, akkor beleesnek csapdájukba s úgy fognak gondolkodni és beszélni, mint társaik, könnyelműen veszik a bibliai hitet és a vallást.

Önbizalom és lelki vakság. Bárcsak a megtévesztett ifjúság láthatná Sátán ujjongó tekintetét, ha sikerült lelkűket megrontania. Minden elképzelhető módon igyekszik kisértéseit a legkülönfélébb hajlamú és életkörülmények között élő emberekhez alkalmazni, akiket behálózni akar. Mindent kieszel, s ha kísértésre kiszemelt áldozatai nem keresik Istent, akkor csalásait nem ismerik fel, elbizakodottakká, önelégültekké lesznek, és veszélyes helyezetükről még csak fogalmuk sem lesz. Nemsokára már ott tartanak, hogy megvetik azt a hitet, amely egykor a szenteknek adatott. Úgy beszélek az ifjúságról, mint aki tudom, s mint akinek az Úr megmutatta a rájuk leselkedő veszedelmeket. Az önbizalom az ellenség tőrébe csal. Az ifjúság nem Istentől kér tanácsot, s nem Őt tekinti mentsvárának és erősségének. Olyan biztonságérzettel lépnek be az életbe, mintha képesek volnának saját eszükkel a jót választani s megértem Isten csodáit, s mintha ők maguk is felfedezhetnék az igazságot. Jobban rettegünk az elbizakodottakért, mint a félénkekért, mert ezek biztosan beleesnek a csapdába. A hitetlenkedő, kétkedő barátok romlott kovásza hatni fog az elbizakodottakra. Az ilyen barátok az ifjakat becstelen hizelkedéssel, tehetségeik, értelmi fölényük magasztalásával nagyravágyásra ösztönzik, rábírják magasabb pozíciók Utáni törtetésre, s ennek következménye: erkölcsi romlás. Akik önmagukat nagyra tartják, azok megvetik a kiengesztelő áldozat vérét s ellenállnak a kegyelem Lelkének. Szombatünneplő szülők gyermekei, akik nagy világosságot nyertek s a kiknek életét gyengéd aggodalommal kísérték, azok között lehetnek majd, akik csak szégyent hoznak, akik szelet vetnek és vihart aratnak. Az ítélet alkalmával azok nevei mellett, akik vétkeztek a nagy lelki világosság ellen, az lesz feljegyezve, hogy elkülönültek az Úrtól és hatalma dicsőségétől. Elveszett emberek, akik együtt vesznek el a Krisztus kegyelmének megvetőivei. Inkább kívánnám gyermekeimet a sírban látni, mint azon az ösvényen, mely a romlásba vezet. Az a szörnyű tény, hogy gyermekeket neveltem, akik a menny Istene ellen hadakoznak, az utolsó napok hitehagyóinak táborát gyarapítják és Sátán fekete zászlaja alatt menetelnek, - borzalommal töltene el.

36

Ellen G. White


Szükségünk van erkölcsi bátorságra. Ifjúságunk mindenfelől kísértéseknek van kitéve s úgy kell nevelnünk őket, hogy felsőbb hatalomhoz tekintsenek fel, magasabb tanításokhoz, mint amiket halandók nyújthatnak. Mindenütt találkozhatunk az Urat megvető emberekkel, akik szokásszerüen lenézik a kereszténységet. Gyermekmesének nevezik, melyet a tudatlanok találtak ki a hiszékenyek kijátszására. Akiknek nincsen erkölcsi bátorságuk, azok nem tudnak kiállni az igazság védelmében, nincs bátorságuk így szólni: “Vagy felhagynak ezzel a társalgással, vagy távozom. Jézus, a világ Megváltója az én Üdvözítőm, Őbenne van az örökéletbe vetett reménységem.” Ez az eljárás tiszteletet parancsol, elhallgattatja a gúnyolódókat. Ha érvekkel állsz ellenük, felhozzák ellenérveiket és semmi sem érinti őket, amiket nekik mondasz, de ha Krisztusért élsz, ha bátran kiállsz a menny Istene mellett, akkor megteheted értük azt, amit érvekkel nem érhetnél el és meggyőzöd őket tévedésükről az életedben megnyilvánuló istenfélelem erejével. Nincs szomorúbb látvány, mint az, hogyha Krisztus vére árán megvásárolt emberek, kik tehetségükkel Istent dicsőíthetnék, tréfát űznek Isten kegyelmi üzenetéből, tagadják Krisztus istenségét és saját véges okoskodásaikban bíznak, melyek teljesen alaptalanok. Ha azonban a szenvedés tüze kísérti, próbálja majd őket, ha majd szembe kell nézniük a halállal, összes melengetett tévtanaik semmivé válnak, mint a tavalyi hó. Mily rettenetes olyan embernek koporsójánál állni, aki visszautasította az isteni kegyelem hívó szavát! Mily rettenetes ezt mondani: elveszett élet! Itt nyugszik egy ember, aki elérhette volna a legmagasabb lelki életszintet, elnyerhette volna az örökéletet, de életét inkább Sátánnak áldozta, emberek hiú bölcseletéi hálózták be és a gonosz játékszerévé vált! A keresztény reménysége a lélek biztos horgonya és beljebb hatol a kárpitnál, ahová útnyitóúl bement érettünk Jézus. Személyes munkát kell végeznünk, hogy előkészüljünk az előttünk álló nagy eseményekre.

Közeleg a vihar. Az ifjúság sokkal komolyabban keresse Istent. A vihar közeleg s fel kell készülnünk, hogy elviselhessük tombolását. Ennek útja a teljes megtérés és a Krisztusba vetett hit. Az Úr felkel és rettentően megrázza a földet. Mindenfelől háborúságok vesznek majd körül. Hajók ezrei merülnek a tenger mélységeibe, flották vesznek el, és emberek milliói esnek áldozatul. Tüzek gyúlnak ki váratlanul, melyeket nem lehet emberi erővel eloltani. Feldühödött lángok söprik el a büszke palotákat. A vasúti szerencsétlenségek mind gyakoribbá válnak, rémület, összeütközés, halálesetek történnek a nagy útvonalakon. A vég közeleg, a kegyelemidő lezárul. Ó, keressük hát Istent amig megtalálhatjuk és kiáltsunk Hozzá, amíg közel van! A próféta így szól: “Keressétek az Urat amig megtalálható, hívjátok Őt segítségül, amig közel van.”

Naponta Istentől függ életünk. Ha reggel felkelsz, érzed-e tehetetlenségedet és azt, hogy az Úr erejére van szükséged? Mennyei Atyád elé táródé alázatosan kéréseidet? Ha igen, angyalok jegyzik imáidat s ha azok nem voltak színleltek, akkor 37

Ellen G. White


őrzőangyalod mindig melletted lesz, ha öntudatlanul rosszat akarnál tenni, vagy befolyásod másokat rosszra vezetne. Ilyenkor őrző angyalod jobb útra indít ajkaidra adja a kellő szavakat s befolyásolja tetteidet. Ha pedig nem érzed a veszélyt, nem imádkozol segítségért és erőért, hogy a kísértéseknek ellenállhass, biztosan vesztedbe rohansz kötelességeid elhanyagolását a mennyei könyvek feljegyzik s a mérlegen ama napon híjával fogsz találtatni. (T.3.k. 363, 364.0.)

Egyetlen gyenge pont Hízeleghetünk magunknak azzal, hogy jobbak vagyunk másoknál, de ha jellemünknek sok erős oldala volna is, ellenben van egy gyenge pontja, akkor még mindig kapcsolatban vagyunk a bűnnel. A szív szolgálata megoszlik részben az önnön, részben Isten szolgálata között. Isten gyermekének ki kell kutatnia a benne rejtett bűnt s meg kell engednie, hogy azt Isten kiirtsa szívéből. Még azt az egy bűnét is le kell győznie, mert Isten egy bűnt sem tart csekélységnek. Akadnak, akik így szólnak: “Egy cseppet sem vagyok féltékeny, de ha bosszantanak, akkor gorombáskodom, bár azután mindig megbánom, hogy hirtelenkedtem. Mások így szólnak: “Nekem is van hibám, de utálom ennek és annak az ismerősömnek ezt meg azt a közönséges durvaságait.” Az Úr nem adta ellőnkbe a bűnfokozatok lajstromát, hogy egyiket kisebbnek tekintsük a másiknál s feltegyük, hogy az egyiknek kevesebb rossz következménye van, mint a másiknak. A lánc csak olyan erős, mint annak a leggyengébb szeme. Nagyjából felsorolhatunk egész láncnyi jó tulajdonságot, de ha csak egy szeme gyenge, arra a láncra nem bízhatjuk magunkat. Minden egyes léleknek, aki belép Isten országába, tanulmányoznia kell, hogy hogyan érhető el a bűn feletti, teljes győzelem. Az ajkaidra toluló türelmetlen szót nem szabad kimondanod. El kell vetned azt a gondolatot, hogy jellemedet nem értékelik kellőképpen, mert ez gyengíti befolyásodat s biztosan előkészíti az útját annak, hogy mások leértékeljenek. Győzd le azt a gondolatot, hogy mártír vagy, s ragadd meg Krisztus ígéretét, aki igy szól hozzád: “Elég néked az én kegyelmem.” (1893. VIII. 1.)

Gondolatszabályozás. Tartsd távol magad Sátán bűvkörétől s ne engedd gondolataidat Istentől eltávolodni. Krisztus által boldog lehetsz és annak is kell lenned, ha önfegyelemre szoktatod magad. Még gondolataidat is Isten akarata alá kell rendelned, érzelmeidet pedig a józan ész fegyelme alá. Képzeleted nem arra való, hogy szerteszét csapongjon, minden fék és fegyelmezés nélkül. Rossz gondolatokat rossz érzelmek követnek, a gondolatok és érzelmek összessége pedig alkotja a jellemet. Ha azt határoznád el, hogy keresztény létedre nem kell gondolataidat és érzelmeidet féken tartanod, akkor a rossz angyalok hatása alá kerülsz és ők fognak befolyásolni. Ha mindenkori benyomásaidnak engedsz s gondolataid szabadon csaponghatnak a gyanakvás, kétely, bánat mezsgyéin, akkor a 38

Ellen G. White


legszerencsétlenebb emberek közé fogsz számítani s életed hajótörést szenved. (T.5.k. 310.O.)

39

Ellen G. White


3 - FEJEZET

A GYŐZELEM FELÉ “Látszólag nincs gyámoltalanabb, de mégis legyőzhetetlenebb annál a léleknél, aki érzi semmiségét és teljesen az Üdvözítő érdemeiben bizakodik. Isten inkább a menny összes angyalát küldené le az ilyen lélek segítségére, semhogy megengedné elbukását. ” ( T. 7. k. 17.o.)

Előre és felfelé Szeretném, ha a keresztényi élet szépségeit érzékeltetni tudnám, mert ennek kezdete jelenti az élet hajnalhasadását. A keresztény a természet és Isten törvényei által vezettetve, állandóan előre és felfelé halad, naponta mindinkább közeledik mennyei otthonához, hol vár rá az élet koronája és új neve, “melyet senki nem tud, csak az, aki kapja.” A keresztény élete állandóan boldogabb s növekszik szentségben és hasznosságban. Minden egyes év eredménye túlszárnyalja az előzőt. Isten az ifjúság emelkedésére létrát nyújt, mely a földtől az égig ér. E létra felett Isten áll, s minden fókára ráesik dicsőségének fénye. Isten őrködik a létrán felfelé törekvők felett, mindig készen állva a segítségre, ha kezük gyengülne és léptük ingadozna. Igen, hangozzon ez mindenkor boldogítón, hogy aki kitartóan kapaszkodik felfelé ezen a létrán, biztosan bejuthat a mennyei városba. Sátán az ifjúságot sok mindenben megkísérti. Lelkűkért élethalál harcot vív velük s mindent megpróbál, hogy elcsábítsa és tönkretegye őket. De Isten nem hagyja őket magukra, hogy a kísértő ellen egyedül küzdjenek. Ott áll mellettük mindenható Segítőjük. Ellenségüknél sokkal erősebb ezen a világon az, Aki minden formában ellenállott és legyőzte Sátánt, s mindazt a kísértést, mely napjaink ifjúságát érheti. Krisztus az ő legidősebb Fivérük. Gyengéden és bensőségesen érdeklődik irántuk. Állandóan gondot visel róluk, s örvend, ha tetszését keresik. Ha imádkoznak, imáikat saját jóillatával együtt ajánlja fel Istennek kedves áldozatul. Krisztus erejében az ifjúság elviselheti az élet kemény harcait, mint a kereszt hű katonái. Krisztus erejében megerősödve képesek lesznek magas eszmények elérésére. Győzelmük záloga a Kálvária keresztje. Isten nem kíván lehetetlent. Isten csak annak várja kamatját, amivel az ember rendelkezik, - amije nincs, arról nem kell számolnia. Tedd meg a tőled telhető legjobbat és Isten elfogadja igyekezetedet. Tedd meg a rád váró kötelességet, végezd azt hűségesen s a Mester elfogadja tőled. Ne hanyagold el a rád váró kötelességeket abbeli kívánságodban, hogy valami nagyobbat tégy.

40

Ellen G. White


Figyeld meg, vajon elmulasztod-e a titkos imát és Isten Igéjének tanulmányozását? E kettő képezi fegyverzeted ellenségeddel szemben, aki a menny felé vezető utadra akadályokat próbál gördíteni. Ha egyetlen egyszer is elhanyagolod az imát és a Biblia tanulmányozását, akkor előkészíted az útat a további hanyatláshoz. A Szentlélek ellen tanúsított első ellenállás, utat nyit a további ellenállásnak. Így keményedik a szív és a lelkiismeret. Másrészt pedig, ha ellenállunk a kísértéseknek, ez megkönnyíti további ellenállásunkat. Minden önfeláldozás megkönnyíti a további önfeláldozást. Minden kivívott győzelem útat nyit a további győzelemhez. A kísértésekben való ellenállás, önfeláldozás és minden győzelem: magvetés az örökéletre. Minden önzetlen cselekedet erősíti a lelkiéletet. Aki megkísérli, hogy Krisztushoz hasonlóvá legyen, az nemesbűl és mindinkább igazzá lesz.

Növekedjen bizalmad! Az Úr elismeri minden törekvésedet mellyel a részedre kitűzött eszményt kívánod elérni. Ha hibát követsz el, ha bűnbe estél, ne gondold, hogy nem tudsz imádkozni s nem vagy méltó, hogy az Úr elé járulj. “Én fiacskáim, ezeket azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek, de ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.” (I.Ján.2:l.) Kitárt karokkal várja vissza tékozló fiát. Menj Hozzá, mondd el Neki minden hibádat és bűnödet. Kérd Istent, hogy adjon erőt újabb küzdelemhez. Benne sosem csalatkozol, Ő sohasem él vissza bizalmaddal. Próbákra számíthatsz. Így csiszolja le az Úr jellemed nyerseségét. Ne zúgolódj. Bánkódásod csak nehezebbé teszi próbádat. Tiszteld az Urat alázatos engedelmességgel. Türelmesen viseld el a nyomást. Még akkor is, ha igazságtalanság történik veled, éljen szívedben Isten szeretete. “Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól és ajkaidat a csalárd beszédtől. Kerüld a rosszat és cselekedjél jót, keresd a békességet és kövessed azt. Mert az Úr szemei az igazakon vannak és fülei azoknak kiáltásain.” (Zsolt. 34:14-16.) Ne engedj útat a kétségeknek, várj, hiszen a legsötétebb nap is egyszer a végére ér. “Csendességben és reménységben erősségtek lett volna.” Krisztus tapasztalta a kísértések erejét, de ismeri a ti ellenállástok erejét is. Karját mindig szánó részvéttel terjeszti minden szenvedő gyermeke fölé. A megkísértett csüggedőhöz így szól: “Gyermekem, akiért szenvedtem és meghaltam, vajon nem bízhatsz Bennem?” “Napjaid szerint, élteden át tartson erőd!” “Hagyjad az Úrra a te útadat és bízzál benne, majd Ő teljesíti.” Hozzád így szól: “Jöjjetek hozzám... én nyugalmat adok néktek”,- nyugalmat, melyet a világ sem nem adhat, sem el nem vehet. Leírhatatlan annak a léleknek békéje és öröme, aki Istent szaván fogja. Próbák nem zavarják, megvetés nem bosszantja. Énjét már megfeszítette. Bár napról napra jobban nyomhatják kötelességei, kísértései erősbödhetnek, próbái növekedhetnek, de lábai nem ingadoznak, mert mindenkori szükségéhez nyer erőt. (1902 VI. 26.)

41

Ellen G. White


A győzelem ára. Krisztus mindent feláldozott az emberért, hogy elnyerhesse a mennyet. Most pedig az embernek kell megmutatnia, hogy mit akar Krisztusért áldozni, hogy elnyerhesse az örök dicsőség koronáját. Akiknek helyes fogalmaik vannak a megváltás nagyságáról és áráról, nem fognak sohasem zúgolódni amiatt, ha könnyek között kell vetniük, s hogy itt e földi életben a keresztények osztályrésze a küzdelem és önmegtagadás.

A jellem tökéletesítése Krisztus sohasem mondta, hogy ajellem tökéletesítése könnyű munka. Nemes, hibátlan jellemet senki sem örökölhet. Nem juthatunk hozzá véletlenül. Nemes jellemet csakis erőfeszítésekkel, Krisztus érdeme és kegyelme által érhetünk el. Isten adja képességeinket, de jellemünket magunk formáljuk. Ez pedig kemény, szigorú küzdelmet jelent énünkkel szemben. Bátran és folytonosan szembe kell szállnunk öröklött hajlamainkkal. Állandóan szigorúan bírálnunk kell önmagunkat s nem szabad megtűrnünk egyetlen rossz tulajdonságot sem. Ne állítsa senki, hogy nem orvosolhatja jellembeli fogyatékosságait. Ha erre a következtetésre jutsz, biztosan nem fogod elnyerni az élet koronáját. A kudarc okát saját magadban keresd. Ha nem akarsz, nem győzhetsz. Az igazi nehézséget a meg nem szentelt, romlott szív okozza, mert nem akar Istennek engedelmeskedni.

Tűzd magasra a célt! Isten sok embert nagyszerű munkákra képesített, de ebből csak igen keveset végeznek el, mert kevésre vállalkoznak. Ezrek élik le életüket úgy, mintha semmi életcéljuk, sem elérendő életszintjük nem lenne. Jutalmukat munkájukhoz arányítva fogják megkapni. Gondolj mindig arra, hogy nem érhetsz el magasabb életszintet, mint amilyent kitűztél magadnak. Tehát tűzz magas célt elédbe s lépésről lépésre, - még ha kínos fáradtság árán is,- emelkedj a haladás létráján felfelé. Ne akadályozzon semmi. A sors egyetlen embert sem kötözhetett meg olyan erősen, hogy segítség nélkül és bizonytalanságban kellene maradnia. A rossz életkörülmények bírjanak erős elhatározásra, hogy leküzdjed azokat. Az akadályok leküzdése csak képességeidet és bátorságodat növeli, hogy továbbra is előre haladj. Elhatározással törtess előre a helyes irányban s a körülmények nem akadályozóid lesznek, hanem segítőid.

Ápold jellemed minden jó oldalát. A Mester dicsőségére légy nagyratörő és ápold minden jó tulajdonságodat. Isten tetszésére élhetsz jellemed minden fokán. Ezt te is megteheted, hiszen Énok is Isten tetszésére élt, bár romlott korban. Napjainkban is vannak Énokok. Bátor légy mint Dániel, a hű államférfi, akit nem ingathattak meg a kísértések. Ne okozz csalódást Krisztusnak, aki téged annyira szeretett, hogy bűneid eltörléséért életét adta oda. Ha hibáztál is, mégis győzhetsz, ha felismered hibáidat s intő jelűi

42

Ellen G. White


tekinted azokat, így változtathatod botlásaidat győzelemmé, dicsőítheted Megváltódat s ellenséged megfutamodik. Az Isten képmására alkotott jellem az az egyedüli kincs, melyet magunkkal vihetünk e földről az elkövetkező világba. Akik itt Krisztus tanításai szerint élnek, minden isteni jellemvonást magukkal visznek a mennyei hajlékokba. A mennyben pedig állandóan tökéletesbülünk. Mily fontos tehát, hogy itt, ebben az életben fejlesszük jellemünket.

Isten

parancsai:

képesítések.

Mennyei lények munkálkodnak együtt mindazokkal, akik szilárd hittel törekszenek olyan tökéletes jellemre, mely tökéletes cselekedetekben nyilvánul meg. A törekvő lélekhez így szól Krisztus: “Én jobbkezed felől állok és megsegítlek.” Ha az emberi akarat együttműködik Isten akaratával, akkor mindenre képes. Isten bármit parancsoljon is, végrehajthatjuk az Ő ereje által. Isten minden parancsolata. egyúttal képesítés is. (Krisztus példázatai.)

Állandóan Istentől függünk. Akik nincsenek tudatában annak, hogy állandóan Istentől függnek, azok elbuknak a kísértések alatt. Mi ugyan feltételezhetjük, hogy erősen állunk és soha el nem eshetünk. Bár bizalommal mondhatjuk: “Tudom kinek hittem, senki meg nem ingathatja Istenbe vetett hitemet.” De Sátán állandóan azt tervezi, hogy öröklött és ápolt hajlamainkat felhasználva elvakítsa szemeinket, hogy ne vegyük észre hiányainkat és fogyatkozásainkat Csak akkor lehetünk biztonságban, ha tudatában gyengeségeinknek és állhatatosan Jézushoz tekintünk fel.

vagyunk

saját

A hit harca Az ifjúság nagy része elvileg nem határozta el, hogy Istent szolgálja. Minden kis árnyékban elbotlanak és nincsen kitartásuk. Nem növekszenek a kegyelemben. Bár látszólag megtartják Isten parancsolatait, de nem rendelik alá magukat Isten törvényének, mert nem is tehetik. Érzéki szívüknek kell előbb megváltozni. Látniuk kell, hogy az életszentségben szépség van. Ha itt tartanak, akkor vágyódni fognak utána, miként a szarvas a folyóvizekre, akkor szeretni fogják Istent és törvényét, akkor Krisztus igája könnyűvé lesz és terhe gyönyörűséges. Kedves ifjúság! Ha lépteidet az Úr irányítja, nem várhatod el, hogy ösvényed a külső béke és jólét útja legyen. Az örökéletre vezető út nem a könnyű út, s időnként sötét és tüskés is lehet. De neked szól Isten ígérete, hogy örökkévaló karjai átölelnek s megőriznek minden gonosztól. Isten azt akarja, hogy komolyan éljed hitedet, tanulj meg Benne bízni, mind a sötét, mind a napfényes oldalon.

Élő hit. Krisztus követőjének szívében hitnek kell lakoznia, mert hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. A hit ragadja meg az örök Segítő karját, hit által dobban egy ütemben a megújult szív Krisztus szívével. 43

Ellen G. White


A fészkébe igyekvő sast a vihar gyakran visszaveri a szűk hegyszorosba. Sötét, haragos felhők ereszkednek alá és elzárják útját a napsütéses magaslatok felé, ahol fészke várja. A sas egyideig vadul küzd, csapkod erős szárnyaival ide-oda, mintha a sűrű felhőket akarná elűzni. Hiábavaló küzdésében, útját keresve, vad vijjogásával felkelti a hegyek gerléit. Végülis beleveti magát a sötétségbe s pillanatok múlva éles győzelmi kiáltása hangzik, mielőtt felérkezett a derűs, napfényes magasságba. Legyűrte a vihart és a sötétséget, körötte fénylik az egek kéksége. Boldogan, elégedetten telepszik le a magasban épült sziklaszirten. A világosságot csak a sötétségen át érhette el. Küzdelembe került, de vágya teljesült, ez a jutalma. Krisztus követői is csak ezt az utat járhatják. Élő, erős hitünknek át kell törnie a felhőket, melyek vastag fal gyanánt választanak el a mennyei világosságtól. Fel kell jutnunk a hit magaslataira, ahol békesség honol és Szentlélek általi öröm.

Élethossziglani küzdelem. Figyelted-e már valaha a héja és a szelíd galamb harcát? A galambnak ösztöne súgja, hogy a héja csak akkor ragadhatja el, ha szálltában fölé kerekedhetik. A galamb úgy vívja küzdelmét, hogy mindig feljebb és feljebb törekszik a kék ég végtelenjében, bár a héja is azon van, hogy előnybe, a galamb fölébe kerüljön. De minden hiába. A galamb mindaddig biztonságban van, amíg felfelé ívelését semmi sem szakítja meg, nem vonzza vissza a föld felé, de ha csak egyszer is meginog a röpte s alábbhagy, az éber ellenség azonnal lecsap áldozatára. Újból és újból lélegzetvisszafojtva figyeltük ezt a küzdelmet s minden részvétünk a kicsiny galambot kísérte. Mennyire szomorkodtunk volna, ha azt látjuk, hogy galambunk áldozatul, zsákmányul esett a kegyetlen héjának! Előttünk a harc, - életfogytiglani küzdelem Sátánnal és csábító kísértéseivel. Az ellenség minden érvet, minden csalást felhasznál, hogy a lélekben zavart keltsen, tehát, ha el akarjuk nyerni az élet koronáját, komolyan, kitartóan kell küzdenünk. Nem szabad levetnünk fegyverzetünket mindaddig, s nem szabad a csatateret elhagynunk, mig a győzelmet ki nem vívtuk és Megváltónkban örvendhetünk. Mindaddig, míg tekintetünket hitünk szerzőjére és bevégzőjére irányítjuk, biztonságban vagyunk. De az odafelvalókat kell szeretnünk, nem a földieket. A hit szárnyain kell magasabbra és mind magasabbra emelkednünk Krisztus kegyelmében. Naponként kell elmélkednünk felmérhetetlen jóvoltán és mindinkább hasonlóbbakká kell válnunk dicső képmásához. Ha a mennyel ilyen közösségben élünk, Sátán hiába veti ránk ki hálóját. ( 1898 V. 12.)

Győzelem felé Fogalmunk sincs arról, hogy milyen erősek lehetnénk, ha összeköttetésben lennénk az erő Forrásával. Újból és újból bűnözünk, s azt hisszük, hogy ennek mindig így kell lennie. Annyira ragaszkodunk gyengeségeinkhez, mintha büszkélkedhetnénk velük. Krisztus azt mondja, hogy orcánkat ércfallá kell tennünk, ha győzni akarunk. Ő a saját testével vitte fel bűneinket a keresztre, s a Tőle nyert erővel ellenállhatunk a 44

Ellen G. White


világ, a test és az ördög kívánságainak. Ezért hát ne beszéljünk gyengeségeinkről és alkalmatlanságunkról, hanem Krisztusról s az Ő erejéről. Ha Sátán erejéről beszélünk, az ellenség annál nagyobb erővel tör ránk. Ha az egyedül Hatalmasról és erejéről beszélünk, az ellenség hátraszorul. Ha közelgünk Istenhez, Ő is közeleg hozzánk... Közülünk sokan nem használják fel kiváltságaikat. Néhány gyenge erőfeszítéssel igyekszünk jót cselekedni, de azután visszaesünk régi, bűnös életünkbe. Ha valaha be akarunk jutni Isten országába, akkor azt csakis tökéletes jellemmel tehetjük, melyen nincsen szeplő, ránc, vagy efféle. Minél inkább közelgünk a vég felé, Sátán annál jobban fokozza tevékenységét. Észrevétlenül veti ki hálóit, hogy lelkünket elrabolja. Mindenképpen megkísérli, hogy eltakarja szemeink elől Isten dicsőségét. Egészen rajtunk áll, döntésünktől függ, hogy Sátán uralja-e szívünket, elménket, vagy lesz-e helyünk az új földön, igényt tarthatunk-e Ábrahám örökségére? Isten hatalma, emberi igyekezettel párosulva, dicső győzelmet vívott ki számunkra. Vajon ne értékeljük ezt? A menny minden gazdagságát nekünk adta Jézusban. Isten nem tűrheti el, hogy a gonoszok szövetsége azt mondhassa róla, hogy többet tehetett volna értünk, mint amennyit tett. Az általa teremtett világok, a menny angyalai, mind-mind azt igazolják, hogy Isten mindent megtett, többet már nem tehetett volna az emberért. Istennek olyan erőforrásai vannak, melyekről mi mindeddig mit sem tudtunk s ezekből fog bennünket a szükség idején ellátni. De igyekezetünket mindig egyesítenünk kell az Övével. Értelmi és felfogóképességeinket, lényünk minden erejét munkába kell állítanunk.. Ha a szükségnek megfelelően akarunk felfegyverkezni, mint akik Urukat váiják, ha igyekszünk, hogy jellemünk minden fogyatékosságát legyőzzük, akkor Isten mind több világosságot, erőt és segítséget nyújt.

Hit és kötelesség. A hit nem érzelem. “A hit pedig a reménylett dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” Van olyan vallásosság is, mely nem egyéb önzésnél. Örvend a világi szórakozásoknak, megelégszik, ha elmélkedik Krisztus hitén, de semmit sem tud annak megmentő erejéről. Akiknek vallásuk csak ilyen, azok könnyen veszik a bűnt, mert nem ismerik Jézust. Amig ebben a lelkiállapotban vannak, a kötelességről csak halvány fogalmuk van. Azonban Isten jellemének helyes megértése együttjár a kötelességek hűséges teljesítésével.

Hogyan lehetünk erősek? Krisztus mindent megtett értünk, hogy erősek legyünk. Elküdlte hozzánk a Szentlelket, kinek feladata, hogy emlékezetünkbe juttassa minden ígéretét, hogy békességünk és bűnbocsánatunk legyen. Ha szemeinket az Üdvözítőre szegezzük és erejében bízunk, akkor a biztonság érzete fog uralni, mert Krisztus igazsága lesz a mi igazságunk...

45

Ellen G. White


Szégyent hozunk Krisztusra, ha gyengeségeinkről beszélünk. Ahelyett, hogy önmagunkat szemléljük, nézzünk állandóan Őrá, legyünk napról-napra hasonlóbbak Hozzá, beszéljünk mind többet Róla. Így mind jobban elkészülünk, hogy jóságát, segítőkészségét hasznosítsuk és a felajánlott áldásokat elvehessük. Ha ilyen közösségben élünk Krisztussal, megerősödünk erejében s környezetünknek segítségére és áldására leszünk. Ha úgy tennénk, ahogyan az Úr elvárja tőlünk, szívünk olyan lenne mint szent hárfa, melynek minden egyes húrja a Megváltónak zengene dics és hálaéneket.

Íme, Isten dicsősége. Ha elárasztanak a kísértések, ha gondok és kétségek vesznek körűi, ha csüggedsz és nyomorogsz, ha már-már engedsz a kétségbeesésnek, akkor, óh, akkor nézz fel oda, hol hitszemed utoljára látta a világosságot, s a sötétséget, mely körülvett, eloszlatja Isten dicsőségének fényes sugara. Ha a bűn uralomra tör lelkedben és lelkiismeretedet nyomja, ha a hitetlenség felhőként árnyékolja be bensődet, menj, szaladj az Üdvözítőhöz. Az Ő kegyelme elegendő, hogy legyőzze a bűnt. Ő megbocsát és örömet ad Istenben. Ne beszéljünk tehát többet tehetetlenségünkről és erőtlenségünkről. “Elfelejtvén azokat, melyek hátunk megett vannak, célegyenest igyekezzünk előre a menny felé vezető úton.” Ne hanyagoljunk el egyetlen alkalmat sem, mely alkalmassá tehet Isten szolgálatára. Akkor aranyfonálként, szentség vonul végig életünkön, és az angyalok, látva odaadásunkat, ismétlik Isten ígéretét: “Drágábbá teszem az embert a színaranynál és a férfit ofir kincsaranyánál.” (Ésa. 13:12.) Az egész menny örvend, ha gyenge, hibákkal terhelt emberek átadják magukat Jézusnak, hogy életét éljék.

Bűnbánatból fakadó öröm. Az üdvösség feltételeit Isten szabta meg az embernek. Alázatosság és kereszthordozás, ez a bűnbánó bűnös vigasza és békessége. Az a tudat, hogy Jézus olyan megaláztatást és áldozatot vállalt, melyet embernek sohasem kell elszenvednie, némítson el minden zúgolódást. Ha az ember őszintén megbánja Isten előtt, hogy törvényét áthágta és hisz Jézus Krisztusban, a bűnösök Megváltójában és Szószólójában, akkor bensőjét a legédesebb öröm hatja át.

A győzelmes élet Az Isten hatalmába vetett bizalom hozza meg a létek békéjét. Az ember elhatározásához képest, hogy az elnyert világossághoz szabja cselekedeteit, a Szentlélek nagyobb világosságot és erőt ad neki. A Létek kegyelme együttmunkálkodik az emberi elhatározással és kiegészíti azt, de nem helyettesítheti az egyéni, élő hitet. A keresztényi életben a siker, az eredmény attól függ, hogy hogyan használjuk fel az Istentől kapott világosságot. Nem a túláradó világosság és bizonyíték teszi szabaddá a lelket a Krisztusban, sokkal inkább a lélek erőinek, az

46

Ellen G. White


akaratnak és energiának a növekedései midőn így kiált fel: “Uram, hiszek, jöjj segítségére az én hitetlenségemnek!” Örvendenünk kell a jövő fényes kilátásainak. Légy vidám és dicsérd az Urat jóvoltáért. Mindazt amit nem érthetsz meg, bízd Rá. Isten szeret téged, s minden fogyatkozásod részvéttel tölti el. “Ő megáldott minket minden lelki áldással a Krisztusban.”(Ef.l:3.) Az örökkévaló Istent nem elégítené ki, hogy azoknak, akik Fiát szeretik, kevesebb áldást nyújtson, mint Fiának. Sátán arra törekszik, hogy gondolatainkat elvonja hatalmas Segítőnktől s saját satnya lelkületűnkre irányítsa. Bár Jézus ismeri múltunkat, mégis megbocsátja bűneinket, ne hozzunk hát szégyent Rá azzal, hogy szeretetében kételkedünk. A bűnösség tudatát le kell raknunk a kereszt lábához, különben elmérgezi az élet forrásait. Ha Sátán rád zúdítja fenyegetéseit, fuss előle, s nyugtasd meg lelked Isten ígéreteivel. Bár a felhő sötét lehet, de ha a menny világossága tölti be, akkor fényessé válik, mint az arany, mert Isten dicsősége ragyogja át. Isten gyermekeit ne uralják érzelmek és indulatok. Ha állandóan remény és kétség között hullámzik életük, Krisztust szomorítják meg, mert hiszen szeretetét már félreérthetetlenül bebizonyította. Ő elvárja, hogy gyermekei elvégezzék a rájuk bízott munkát, s akkor szívükből dicséret és hálaadás száll fel Hozzá, akit Isten küldött, hogy elvegye a világ bűneit. Krisztusnak gyermekei iránt érzett szeretete olyan gyengéd, amilyen erős. Erősebb mint a halál, mert Ő meghalt, hogy üdvösségünket megvásárolja és eggyé tegyen bennünket Vele, csodálatosan és örökké eggyé. Szeretete olyan erős, annyira felette áll mindennek, hogy a menny végtelen kincstára is arra szolgál, hogy népével jót tegyen. Nincsen benne változás, vagy változásnak árnyéka, - Ő tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Bár a bűn korszakokon át uralkodott és Jézus szeretetének kiárasztását meg akarta akadályozni, azért mégis gazdag folyamokban ömlik azokért, akikért Krisztus meghalt.

Mindent uraló befolyás. Vésd emlékezetedbe, hogy életedben a vallás nem csupán befolyás a sok más egyéb között: vallásodnak életedben minden mást uraló befolyásnak kell lennie.

Élő hit Sokan, akik őszintén törekszenek életszentségre, csüggedők és kétségeskedők. Mindig csak önmagukra tekintenek, siránkoznak hitetlenségük felett, s mivel nincs hitük, úgy érzik, hogy Isten áldására sem tarthatnak igényt. Ezek az emberek az érzelmet összetévesztik a hittel. Az egyszerű, igaz hitet szem elől tévesztik s így lelkűkre sötétség borul. Tereljék el gondolataikat önmagukról, elmélkedjenek Isten kegyelmén és jóságán. Számlálják elő Isten ígéreteit s azután higyjék egyszerűen, hogy Ő teljesíti mindén jó ígéretét.

47

Ellen G. White


Nem a magunk hitében kell bíznunk, hanem Isten ígéreteiben. Ha megbánjuk a múltban elkövetett törvényszegéseinket s elhatározzuk, hogy a jövőben engedelmesek leszünk, higyjünk abban, hogy Isten, Krisztus érdemeiért elfogad és megbocsátja bűneinket. Néha azonban homály és csüggedés üli meg a lelket s elmerüléssel fenyegeti, de ne dobjuk el bizodalmunkat. Szemeinket Jézusra kell szegeznünk, érzelmeinkre való tekintet nélkül. Iparkodjunk minden felismert kötelességeinket teljesíteni s nyugodjunk meg Isten ígéreteiben.

Ne bízd magad érzelmekre. Néha elfog bennünket érdemtelenségünk mélységes tudata s ez félelmes remegéssel hullámzik át lelkűnkön, ez azonban nem bizonyítéka annak, hogy Isten megváltozott volna irányunkban, vagy mi Őiránta. Sose törekedjünk kedélyünk felcsigázására, hogy bizonyos érzelmeket váltson ki bennünk. Lehet, hogy ma nem érezzük azt a békét és örömet, melyet élveztünk a tegnap, de ragadjuk meg hitben Krisztus karját, bízzunk benne teljesen, mind a fényben, mind a homályban. Sátán súghatja füledbe: “Te sokkal bűnösebb vagy, semhogy Krisztus megmenthetne.” Bár elismered, hogy bűnös és méltatlan vagy, mégis ellene szegezheted a kísértőnek: “Krisztus engesztelő áldozatának érdeme által, Ő az én Üdvözítőm. Nem saját érdemeimben bízom, hanem az Ő drága vérében, mely megtisztít engem. Most is Rajta csüng gyenge lelkem.” A keresztény élete az állandó élő hit élete legyen. A megingathatatlanul erős hit hoz békét és biztonságot.

Krisztus szemlélése. Ne csüggedj, ha szíved kemény is. Minden akadály, benső ellenség csak azt mutatja, hogy mindinkább szükséged van Krisztusra. Ő azért jött, hogy elvegye tőled a kőszívet és hússzívet adjon helyette. Tekints fel Rá és kérd különös kegyelmét, hogy hibáidat legyőzhessed. Ha kísértések támadnak, állhatatosan utasítsd vissza a gonosz sugalmazásait. Mondjad önnön Lelkednek: “Hogyan is hozhatnék ilyen szégyent megváltómra? Krisztusnak adtam át magam, nem végezhetem tehát a Sátán munkáját.” Kiálts segítségért Megválódhoz, hogy minden bálványod feláldozhasd s elvethess magadtól minden melengetett bűnt. Lásd meg hitszemeiddel Jézust, az Atya trónja előtt könyörögve, sebzett kezeit Isten elé tartva teéretted. Hidd, hogy drága Üdvözítőd által erőt nyerhetsz. Hittel tekints a győzők számára készült koronákra, figyelj a megváltottak ujjongó öröménekére: “Méltó a megöletett Bárány, aki megváltott bennünket Istennek.” Úgy szemléld ezeket a jeleneteket, mint valóságos tényt. István, az első keresztény mártír, mikor tusakodott a fejedelemségek, hatalmasságok, a magasságban levő gonoszság lelkei ellen, így kiáltott fel: “Íme, látom az egeket megnyílni és az Embernek Fiát az Isten jobbja felől állni.” Látta a világ Üdvözítőjét, amint mély érdeklődéssel hajol le hozzá, és Krisztus színének dicső fénye világolt István arcán olyan erővel, hogy még ellenségei is olyannak látták orcáját, mint egy angyalét. 48

Ellen G. White


Ha bensőnkben több időt szentelnénk Krisztusnak és a mennyek országának, ez hatalmas lendületet adna és erőforrásul szolgálna az Úr harcainak megharcolására. A büszkeség és a világ szeretete eltűnne szívünkből, ha az eljövendő világ dicsőségét szemlélnénk, mely nemsokára az otthonunk lesz. Krisztus magasztossága mellet eltörpül minden földi szépség és vonzerő.

Gondolatvilágunk megváltoztatása. Senki se képzelje azt, hogy komoly erőfeszítések nélkül' Isten biztosítani fogja szeretetéről. Ha az ész, a lelkület huzamosabb ideig csak földi dolgokkal foglalkozott, nagyon nehéz a gondolatkör megváltoztatása. Amit a szem meglát és a fül meghall, leköti a figyelmet és az érdeklődést. De ha Isten városába akarunk belépni és szemlélni akarjuk Jézust az Ő dicsőségében, meg kell szoknunk, hogy hitszemeinkkel már itt Őt nézzük. Krisztus szavai és jelleme legyen gondolataink és beszélgetésünk tárgya, szenteljünk minden nap határozott időt, hogy felette imádkozva elmélkedjünk.

Az életszentséget naponként munkáljuk. A megszentelődés naponkénti munka. Senki se csalja meg önmagát, senki ne higyje, hogy Isten megbocsájt és megáldhatja, annak ellenére is ha parancsolatait, vagy azok egyikét áthágja. A szándékos bűnözés a Szentlélek hangját hallgattatja el és elválasztja a lelket Istentől. A vallásos érzelmek minden csapongása ellenére sem lakik Jézus olyan szívben, mely a mennyei törvényt megszegi. Isten csak azokat tiszteli, akik Őt is tisztelik. “Avagy nem tudjátok-e, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek.” Mindaddig amíg ural bennünket a harag, élvvágy, fösvénység, gyűlölet, önzés vagy bármi más bűn, a bűnnek vagyunk szolgái. “Senki sem szolgálhat két úrnak.” Ha a bűnnek szolgálunk, nem szolgálhatunk Krisztusnak. A keresztényt is ösztökéli a bűn, mert a test hadakozik a Lélek ellen, de a Lélek harcol a test ellen s így állandó a küzdelem. Itt van szükségünk Krisztus segítségére. Ha emberi gyengeség egyesül mennyei erővel, hitben így kiált fel: “De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.”(l.Kor. 15:57.) Ha Isten által elfogadható jellemet akarunk kifejleszteni, akkor vallásos életünket helyes szokásoknak kell uralniok. A mindennapi ima annyira lényeges a kegyelemben való növekedéshez és a lelki élethez, mint a mindennapi táplálék testünk fenntartásához. Szokjunk hozzá, hogy gyakran emelkedjünk gondolatban Istenhez. Ha gondolataink elterelődnek, vissza kell hoznunk őket. Kitartó igyekezettel, szokás folytán idővel ez könnyűvé válik. Egyetlen pillanatra sem lehetünk biztonságban, ha Krisztustól elkülönültünk. Krisztus velünk van, ügyel minden léptünkre, de csak akkor ha megtartjuk az általa elénkbe szabott feltételeiket.

49

Ellen G. White


Legyen vallásod: foglalkozásod! A vallást életünk fődolgává kell tennünk. Minden egyebet ennek kell alárendelnünk. Lelkünk, testünk és értelmünk erőit be kell állítanunk a keresztény élet hadjáratába. Krisztushoz kell feltekintenünk erőért és kegyelemért s győzelmünk olyan biztos, mint az, hogy Jézus meghalt érettünk... Közelednünk kell Krisztus keresztjéhez. Bűnbánattal a kereszt lábához borulva kell megtanulnunk a békesség első leckéjét. Jézus szeretetét ugyan ki tudná megérteni? Végtelenül gyengédebb és önmegtagadóbb, mint az anyai szeretet! Ha megakarjuk érteni az emberi lélek értékét, tekintsünk fel élő hittel a keresztre s így megkezdhetjük azt a tanulmányt, mely az örökéleten át énekünk lesz és foglalkoztatni fogja a megváltottakat. Időnk és képességeink értékét csak úgy becsülhetjük fel, ha a megváltásunkért fizetett váltságdíj nagyságát tekintjük. Milyen hálátlanok vagyunk Isten iránt. Megraboljuk Őt attól, ami övé és megilleti őt, mert elvonjuk Tőle szeretetünket és szolgálatunkat! Vájjon ha önmagunkat átadjuk, túlságosan sokat adunk-e Neki, aki mindent feláldozott érettünk? Vajon választhatjuk-e inkább a világ barátságát, mint azt a halhatatlan dicsőséget, melyet Krisztus kínál fel nekünk, - “hogy királyiszékébe üljünk, mint ahogy ő győzött és ült Atyjával az Ő királyiszékében”? (Jel.3:21.)

A megszentelődés: élettapasztalat. Az életszentségben növekedni kell. Péter apostol adja meg a növekvés folyamatának lépcsőfokait: “Ugyanerre pedig teljes igyekezetet fordítván a ti hitetek mellé ragasszatok jócselekedetet, a jócselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet. A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztusnak megismerésére- nézve.” “Annakokáért atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhivatástokat és kiválasztástokat erőssé tenni, mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha, mert ekképpen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.” (2. Pét. 1:5-8,10-11) Itt van tehát számunkra az az út, melyen biztosan haladhatunk, melyen el nem bukhatunk. Azok, akik a növekedés ezen elvét gyakorolják, s igyekeznek, hogy elnyeljék a keresztény erényeket, őket biztosítja Isten, hogy megsokszorozza bennük a Szentlélek adományait. Péter így szólítja meg azokat, akik hasonló drága hitet nyertek: “Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak, a mi Urunk megismerésében.” Isteni kegyelem folytán mindazok, akik e földről a mennybe vezető fénylő fokokon felfelé akarnak haladni, el is érhetik a legfelsőbb fokot s beléphetnek a kapukon Isten városába.

50

Ellen G. White


A próbák értéke. Az élet próbái Isten eszközei, hogy jellemünk foltjait, éleit lecsiszolják. Kínos folyamat tűrni a vésőt, csiszolást, égetést és fényezést, kemény dolog, ha az őrlő kerekek közé kerülünk. Azonban így készül el a márvány, hogy a mennyei templomban elfoglalhassa helyét. Haszontalan anyagra a Mester nem áldoz gondos, alapos munkát. Csak az értékes köveket csiszolja fényesre, a paloták köveinek hasonlatosságára. (Hegyibeszéd, 23.24.0.)

Titkos

erőforrások.

A Legmagasságosabbnak szárnyai alá néha-néha odamenekülnek az emberek, egyideig ott tartózkodnak, s ennek eredménye nemes cselekedetekben mutatkozik meg, azután hitük lankad, az Istennel való közösségük megszakad s munkájuk hiányos; romlik. De Jézus állandóan bizalommal teli életet élt, mely az Istennel való közösségből táplálkozott. Krisztus szolgálata úgy a menny, mint a föld számára szeplőtlen és állandó volt. Mint ember, addig könyörgött Isten trónja előtt, míg emberi mivoltát mennyei légkör vette körül, mely összekapcsolta az emberit az istenséggel. Istentől nyert életet, melyet az embereknek adományozott.

Közösségben Krisztussal Közösségünk Krisztussal csak úgy lehet tartós és állandó, ha élő hittel párosul, s minden más kapcsolatot megszüntet. Krisztus előbb választott minket, végtelen árat fizetett megváltásunkért, az őszinte hívő pedig Krisztust választja, mint minden dolgában elsőt, utolsót és legjobbat. De ennek a kapcsolatnak ára is van. A büszke embernek ebben a helyzetben teljesen el kell ismerje függő helyezetét. Mindazoknak, akik ebbe a közösségbe lépnek, érezniük kell, hogy szükségük van Krisztus engesztelő vérére. Szivüknek meg kell változni. Saját akaratukat Isten akaratának kell alárendelniük. Belső és külső akadályokkal kell megküzdeniük. Küzdelmes munkának kell végbemennie, mind az elkülönülés, mind a ragaszkodás, beépülés síkján. Önzést, büszkeséget, hiúságot, világiasságot - a bűnt minden formájában - le kell győznünk, ha közösségbe akarunk lépni Krisztussal. Hogy sokan mért tartják a keresztény életet annyira nehéznek, hogy miért oly gyengék és változóak, annak oka az, hogy Krisztushoz próbálkoznak csatlakozni anélkül, hogy előzőleg minden kapcsolatot megszakítanának melengetett bálványaikkal. Ha megkötöttük a szövetséget Krisztussal, akkor meg is őrizhetjük, de csak komoly imaélet és fáradhatatlan igyekezet útján. Ellen kell álljunk az önző „én”- nek, tagadjuk meg, győzzük le. Krisztus kegyelme, bátorság, hit és éberség által kivívhatjuk a győzelmet.” (T;5.k.231.o.)

51

Ellen G. White


4 - FEJEZET

JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN „Akarsz-e meggyógyulni?” - kérdi Urad. Ő parancsolja nektek, hogy gyarapodjatok egészségben és békességben. Ne várjatok arra, amíg érzitek, hogy egészségesek vagytok. Akaratotok legyen Krisztusé. Szolgáljátok Ót és cselekedjetek az Ő szavai szerint és gyarapodni fogtok erőben.

Növekedés a kegyelemben. „Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében.” Az ifjúság kiváltsága, hogy gyarapodjék Jézusban, kegyelemben és ismeretben. A Szentírás figyelmes tanulmányozása révén mind többet és többet kell megtudnunk Jézusról, követnünk kell az igazság és becsületesség útját, mely ezáltal feltárul előttünk.

Növekedés és állhatatosság. Minden ifjú szívben fakadjon mély vágy, aki Krisztus tanítványa akar lenni, hogy elérje a legmagasabb keresztényi szintet, hogy Krisztus munkatársa lehessen. Ha gyarapítani akarja azoknak számát, akik bűntelenül fognak megjelenni majdan Isten trónja előtt, akkor szakadatlanul előbbre fog törekedni. Az állhatatosság egyetlen útja, napról- napra szent életet élni. Ha akadályok tornyosulnak eléd, vagy kételyek szállnak meg, hited növekszik, ha legyőzöd azokat. Az életszentségben növekednünk kell. Ha növekedtél a kegyelemben és Jézus Krisztus ismeretében, akkor jobban kihasználod alkalmaidat és kiváltságaidat, hogy szüntelen gyarapodhass Krisztus életének és jellemének ismeretében.

Szív-vizsgálat. Vizsgáld meg gyakran a saját szívedet és Isten iránti szeretetedet! Gondolkozz, vajon a mai nap értékes pillanatait a magam kedvteléseire fordítottam-e, saját szórakozásaimat kerestem- e? Vagy igyekeztem másokat boldogítani? Segítettem-e környezetemet Isten iránti odaadóbb hűségre, s arra, hogy jobban értékeljék az örökkévalóságot? Bevittem-e hitemet otthonomba, s megnyilvánult-e ott szavaimban és cselekedeteimben Isten kegyelme? Tiszteltem-e alázatos engedelmességgel szüleimet és megtartottam-e ezzel az ötödik parancsolatot? Mindennapi apró kötelességeimnek jókedvvel tettem-e eleget és segítettem-e mások terhein könnyíteni? Megtartóztattam-e nyelvemet a gonosztól és ajkaimat a csalárd beszédtől? Tiszteltem-e Krisztust, az én megváltómat, aki drága életét adta, hogy én elérhessem az örökéletet?

Vigyázzatok és imádkozzatok! Kedves ifjú barátom, mielőtt megkezdenéd a napot, ne feledkezz meg imádban Jézushoz fordulni, hogy erőt és kegyelmet kapj a

52

Ellen G. White


kísértések ellen, bármilyen alakban jöjjenek is azok. Ha komolyan, hittel és töredelmes lélekkel könyörögsz, az Úr meg fogja hallgatni imádat. De vigyáznod is kell. Jézus mondá: “Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, s a zörgetőnek megnyittatik. Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki? Avagy ha tojást kér, vajon kígyót ád-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik Tőle kérik?” Gyermekek és ifjak, jöjjetek terheitekkel és kételyeitekkel Jézushoz és tudjátok meg, hogy Ő nem utasítja el kéréseiteket és mindazt megadja, amire szükségetek van. Légy komoly és határozott Bízzál Isten ígéreteiben és higgy benne kételkedés nélkül. Ne várj különös, meghatott érzelmekre, mielőtt az Úr felelne könyörgéseidre. Higgy az Úr szavaiban és minden ügyedet helyezd az Ő kezeibe igaz hittel, hogy könyörgésedet meghallgatja és a feleletet is megadja abban az időben és azon az úton, melyen Ő jónak látja. Éljed imádat. Alázattal járjad útadat és törekedj előre. „Mert nap és pajzs az Úr Isten, kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek.” (Zsolt. 84:11.) „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr, boldog az az ember, aki Őbenne bízik. Féljétek az Urat ti szentjei, mert akik Őt félik, nincs fogyatkozásuk. Az oroszlánok szűkölködnek és éheznek, de akik az Urat félik, semmi jót sem nélkülöznek.” (Zsolt. 34:9-10.) „Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól és ajkaidat a csalárd beszédtől. Kerüld a rosszat és cselekedjél jót, keresd a békességet és köved azt. Az Úr szemei az igazakon vannak és az Ő fülei azoknak kiáltásán. Az Úr orcája pedig a gonoszt cselekvőkön, hogy kiírtsa emlékezetüket a földről. Ha igazak kiáltanak, az Úr meghallgatja és minden bajukból kimenti őket. Közel van az Úr a megtört szívekhez és megsegíti a sebhedt lelkeket.” (Zsolt. 34:13-18.) Íme, Isten ígéretei gazdagok és bőségesek, csak azt a feltételt szabják elétek, hogy hagyjátok abba a gonoszt és cselekedjetek jót. Magasra tűzzétek életetek célját, amint József, Mózes és Dániel tette. Fontoljátok meg a jellemépítés költségeit és építsetek olyan jól, hogy örök időkig fennmaradjon. Gyengék vagyunk és nincs bölcsességünk, de az Úr így szól: “Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja és megadatik néki.”(Jak.1:5.) Igyekezz alaposságra, ne engedd el soha Isten karját és tarts ki az Úr szolgálatában. A Bárány vére által győzni fogsz.

Korlátlan lehetőségek a jóra. Ha így munkálkodsz magadért, akkor befolyásod lesz embertársaidra. A maguk idejében mondott szavak valóban jól hatnak. Mily hatalmas erőt kölcsönöznek a remény, a bátorítás és helyes irányítás szavai annak,

53

Ellen G. White


aki hajlamos az erkölcsromboló szokásokra. Ha szándékod jó és állhatatosan kitartasz mellette, akkor befolyásoddal lelkeket vezethetsz a helyes útra. A jó cselekedeteknek, melyeket véghezvihetsz, nincsenek korlátai. Ha Isten Igéje szerint irányítod életedet és az Ő tanításainak szellemében teljesíted kötelességeidet, és ha az minden igyekezeted, hogy áldást árassz, akkor siker fogja koronázni törekvéseidet. Istennel léptél kapcsolatba, világosságot közvetíthetsz mások számára. Abban a tisztségben részesültél, hogy Jézus munkatársa lehetsz és nagyobb tisztesség nem érhet, mint a Megváltó ajkairól elhangzó ezen üdvözítő áldás: “Jól vagyon jó és hü szolgám, ...menj be a te Uradnak örömébe.”

Önátadás. A megváltó nem fogad el megosztott szolgálatot. Akik Isten szolgálatában tevékenykednek, azoknak naponként át kell adniuk magukat Neki. Tanulmányozniuk kell az Igét, megérteni tanításait és gyakorolni az engedelmesség erényeit. Így juthatnak el az igazi keresztény magaslatra. Isten napról-napra munkálkodik rajtuk és tökéletesbíti jellemüket, mely majd az utolsó próbatételt is megállja. Napról-napra emberek és angyalok előtt megy végbe a hívők fenséges és magasztos élettapasztalata, amely megmutatja, mit tehet az evangélium elesett emberi lényekért.

Hasonulás a világhoz Azok, akik a szűk és rögös úton haladnak, beszélik, hogy útjuk végén öröm és boldogság vár rájuk. Ezeknek az utasoknak az arckifejezése szomorú, de gyakran sugárzik le róluk szent öröm és boldogság is. Ezeknek ruházata, beszéde és cselekedete mind egészen más, mint a széles, kényelmes úton haladóké. A keskeny, göröngyös út vándorainak azonban van egy Mintaképük. A fájdalmak Férfía, betegség ismerője nyitotta meg előttük azt az útat, melyen Ő is haladt. Követői látják az Ő lábnyomait, megerősödnek és felvidulnak. Ő biztonságban járta végig útját, s biztonságban járják azok is, akik nyomdokaiba lépnek.

A széles út. Azok, akik a széles úton haladnak, mind a maguk ruházatával, mind a maguk személyével és az út gyönyörűségével vannak eltelve. Vidám énekkel engednek szabad folyást jókedvüknek és egyikük sem gondol az út végén váró veszedelemre. Napról-napra közelebb kerülnek a kárhozathoz s mégis egyre erősödő rohammal törtetnek feléje. Óh, milyen borzalmas ez a látvány! Néhány utast is láttam ezen a széles úton, akik a következő feliratot hordozták: „Meghaltam a világnak, mindennek vége közel van. Azért legyetek készen ti is.” Ezek a többi utashoz hasonlítottak, csak az arcukon figyelhettem meg a szomorúság halvány árnyalatát. Ezek is vidám, gondtalan beszélgetésben haladtak a többi utas között, bár alkalmilag nagyon elégedetten mutogattak a ruhájukon látható írásra s kérték társaikat, hogy ők is hordják azt. Habár a széles, síma úton haladtak, mégis azok közé tartozóknak vallották magukat, a kik a szűk, göröngyös útat járták.

54

Ellen G. White


Környezetük ezt hangoztatta: “Nincs közöttünk különbség, mindannyian egyenlőek vagyunk, egyformán öltözünk, beszélünk és cselekszünk.” Alkalmam volt látni, hogy sok szombatünneplő a világhoz hasonul. Ó, amit láttam, az hitvallásuk meggyalázása volt, meggyalázása Isten ügyének. Ezek meghazudtolják a saját hitvallásukat. Azt hiszik, hogy nem hasonlítanak a világhoz, de azért beszédükben, külsejükben és cselekedeteikben annyira megközelítik őket, hogy szinte nincs is különbség. Láttam, amint felékesítették szegény, halandó testüket, amely minden percben Isten kezében van, és a halál karmai között. Ó, de amikor közeleg utolsó órájuk s testüket elfogja a halálos gyötrelem, felmerül a súlyos kérdés: “Vajon elkészültem-e a halálra? Kész vagyok-e megjelenni Isten színe előtt ítéletre, megállhatok-e a nagy Vizsgálóbíró előtt?” Kérdezd meg tőlük, vajon mit éreznek testük felékesítése miatt és ha van fogalmuk arról, hogy mit jelent az Úr színe előtt felkészülten megjelenni, akkor azt fogják felelni, hogy ha visszatérhetnének az éleibe, ha még egyszer élhetnének, akkor megjavulnának, megvetnék a világ balgaságait, a hiúságot, gőgöt. Szerényen öltözködnének és életükkel jó példát mutatnának másoknak. Egész életüket Isten dicsőségére szentelnék. Miért olyan küzdelmes az önmegtagadó, alázatos életmód? Mert a névleges hitvalló nem halt meg a világnak. Akkor válik a keresztényi élet könnyűvé, ha meghaltunk az énnek, a világnak. De sokan vágynak Egyiptom húsos fazekai után. Minden hajlandóság megvan bennük arra, hogy lehetőleg a világhoz hasonlóan öltözzenek és cselekedjenek, de azért be akarnak jutni a mennyek országába. De nem a szűk kapun és nem a rögös úton... Az ilyeneknek nincs mentségük. Sokan azért öltözködnek a világhoz hasonlóan, hogy befolyásuk legyen. De ebben szomorúan és végzetesen tévednek. Ha azt akarnák, hogy igazi, magasztos, megmentő befolyást gyakoroljanak, akkor éljék ki hitvallásukat, mutassák be hithüségüket cselekedetekkel, legyen látható a nagy különbség a világ és a keresztény között. Állítom, hogy szavainknak, megjelenésünknek, cselekedeteinknek Istenről kell tanúskodni. Ezesetben mindenkire magasztos befolyást fogunk gyakorolni, s mindenki láthatja rajtunk, hogy Jézussal voltunk. A hitetlenek látják majd, hogy hitvallásunk az igazság, valóban magasztos befolyást gyakorol, és Krisztus eljövetelébe vetett hitünk valóban befolyásolja a jellemet. Akik azt akaiják, hogy befolyásuk az igazság érdekében kedvező legyen, éljék az igazságot és így kövessék alázatos Mesterüket!

Előkészület Jézus eljövetelére Láttam, hogy Isten gyűlöli a büszkeséget és minden gőgöst és gonoszul cselekvőt - mint a haszontalan gyomot a termőföldből, - kiírt, és az eljövendő nap elhamvasztja őket. Azt is láttam, hogy a harmadik angyali üzenetnek kovászként kell

55

Ellen G. White


hatnia sokak szívére, akik azt vallják, hogy kiirtsa lelkűkből a büszkeséget, az önzést, a kapzsiságot és a világ szeretetét Jézus eljön és vajon olyan népet fog-e itt találni, amely a világhoz hasonul? Vajon el fogja-e ismerni ezt a saját népe gyanánt melyet önmagának tisztított? - Ó nem! Csak a tisztákat és szentéletűeket fogja a saját fiainak elismerni. Azokat akik megtisztultak és hófehérekké váltak a szenvedés és béketűrés által, akik elkülönülve, szeplőtlenül megőrizték magukat a világtól, azok lesznek az Övéi. Amikor azt a szörnyű tényt láttam, hogy Isten népe mennyire hozzáhasonult a világhoz és nincs köztük más különbség csak a nevük, - azok között, akik a szelíd és alázatos Jézus tanításait vallják és a hitetlenek között, akkor a lelkemet mélységes aggodalom töltötte el. Láttam a megsebzett és nyilvánosan meggyalázott Jézust. És szóla az angyal, amikor megszomorodva látnia kellett, hogy Isten népe is kedveli a világot, felveszi lelkületét, követi divatját: "Oldjátok el, oldjátok el kötelékeiteket, nehogy az Úr a képmutatók és hitetlenek sorsára juttasson! Hitvallástok csak nagyobb gyötrelmet fog okozni nektek, bűntetéstek súlyosabb lesz, mivel ti ismertétek az Ő akaratát, de mégsem cselekedtétek”. Azok is, akik vallják a harmadik angyal üzenetét, gyakran ártanak Isten ügyének könnyelműség, tréfálkozás és haszontalan fecsegés által. Ezt a gonosz áramlatot mindenütt láttam soraink között. Láttam, hogy ezért meg kellene alázkodniuk az Úr előtt. Isten Izraele ne a ruháját szaggassa meg, hanem a szívét Nagyon ritka a gyermekies egyszerűség, fontosabb előttük, hogy az embereknek tessenek, mint az Úr haragja, nemtetszése. Így szólt az angyal: “Hozzátok rendbe szíveiteket, nehogy az ítélet szakadjon rátok és életetek törékeny fonala megszakadván, védelem nélkül és előkészületlenül Szálljatok alá a sírba. Ha pedig még távol volna elmúlástok, hacsak minél előbb meg nem békültök Istennel és el nem szakadtok a világtól, szívetek még jobban megkeményedik és hamis támaszra bízzátok magatokat, képzelt előkészületre s amikor felismeritek tévedéseiteket, nehogy késő legyen reménységtek jobb megalapozásához.”

Mit használ az embernek? Krisztus megfontolásra hív fel minden egyes lelket. Készíts becsületes számadást. Helyezd a mérleg egyik serpenyőjére Jézust, az örök kincset, életet, hitet, menyországot és Krisztus örömét a megváltott lelkekben, a másik serpenyőre pedig helyezd mindazt a vonzerőt, amit a világ nyújthat, valamint azokéit, akiknek megmentésében közreműködhettél volna. Mérlegelj úgy, mint aki e földi és az örökélet számára dönt. Mialatt határozol, Krisztus ezeket mondja: “Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall?” Isten óhaja az, hogy a földiek helyett a mennyeieket válasszuk. Alkalmat ad nekünk, hogy kincset gyűjthessünk a mennyben. Bíztatást nyújt legmagasztosabb célunk elérésére és legdrágább kincsünk megőrzésére. Az Úr kijelenti: “Drágábbá

56

Ellen G. White


teszem az embert a színaranynál és a férfit Ofir kincsaranyánál.” Midőn a földi javakat a moly elrágja, elemészti a rozsda, akkor Krisztus követői örvendhetnek majd mennyei kincsüknek, melyek örökkön-örökké megmaradnak.

Keresztényi tapasztalatok Láttam, hogy ha az ifjúság lelkülete teljesen meg nem változik, ha alaposan meg nem tér, reménytelenül elveszíti a mennyet. Abból, amit Isten megmutatott nekem, láttam, hogy hitvalló ifjúságunknak alig a fele tért meg valóban. Mert ha tényleg megtértek volna, gyümölcsöt teremnének Isten dicsőségére. Sokan csak képzelt reményekre támaszkodnak, minden szilárd alap nélkül. A forrás maga nem tiszta, ennélfogva a belőle fakadó vízfolyam sem lehet tiszta. Tisztítsuk meg a forrást s akkor áljai is tiszták lesznek. Az igaz szívből igaz szavak, igaz cselekedetek származnak és ilyen lesz ruházkodástok is. Nincs bennetek Isten félelme. Nem tagadhatom meg a Mestert azzal, hogy elhiggyem, hogy egy gondtalan, fecsegő, nem imádkozó ember is keresztény. Nem! Aki keresztény, annak győznie kell kísértései és szenvedélyei felett. Van orvossága a bűnbeteg léleknek. Ez az orvosság Jézusban, a drága Megváltóban van. Az Ő kegyelme elegendő a leggyengébbeknek, de kegyelme nélkül el kell pusztulniuk a legerősebbeknek is.

Megmentő kegyelem Láttam, hogy hogyan érhető el ez a kegyelem. Zárkózz be a szobádba és ott, az egyedüllétben könyörögj Istenhez: “Tiszta szívet teremts bennem ó Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem!” Légy komoly és őszinte. A buzgó ima sokat segít. Tusakodj, mint Jákob! Vívj élet-halál harcot! Jézus a kertben vérrel verejtékezett. Neked is meg kell feszítened minden erődet. Addig el ne hagyd kamrádat, amig élő erőt nem merítettél magadnak Istentől, azután pedig légy éber, s mindaddig amig vigyázol és imádkozol, legyőzöd kísértéseidet és Isten kegyelme lesz veled. Isten mentsen, hogy intelmeimet abbahagyjam. Ifjú bajtársaim, keressétek az Urat teljes szívetekből. Jöjjetek lelkes buzgalommal és ha őszintén érzitek, hogy Isten segítsége nélkül elvesztek, ha úgy sóvárogjátok Őt, mint a szarvas a tiszta forrásvizet, akkor az Úr gyorsan megerősít titeket. Akkor békességtek majd minden értelmet felülhalad. Ha megváltásra vársz, imádkoznod kell. Végy időt imáidhoz. Ne siesd el és légy gondos imáidban. Kérjed Istent, hogy munkálja benned a lelki megújulást, hogy Lelkének gyümölcsei láthatóvá váljanak benned és világosságot áraszthass a világra. Ne légy akadálya vagy átka Isten ügyének, légy inkább segítsége és áldása. Ha a Sátán azt suttogja a füledbe, hogy nem részesülhetsz teljesen és maradéktalanul a megváltásban, ne higyj neki!

57

Ellen G. White


Az első lépések. Minden kereszténynek kiváltsága, hogy engedjen Isten Lelke mélyreható indításainak. Édes, mennyei béke hatja át lelkedet és örömödet leled Isten és a mennyország fölötti elmélkedésben. Erősödni fogsz az Ő szavaiból kiáradó dicsőséges ígéretek által. De tudd meg azt, hogy ezzel a keresztény útját éppen csak megkezdted. Meg kell tenned az első lépéseket is az örökkévalóságba vezető úton. Ne tévelyegj! Félek, mert tudom, hogy sokan közületek nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mi a vallás. Néha éreztek bizonyos izgalmat, felindulást, de sohasem láttátok a bűnt a maga szörnyűségében. Még sohasem éreztétek elhibázott állapototokat és nem fordultatok el bánkódva és keseregve a gonoszság útjáról. Ti még nem haltatok meg a világnak. Ti még szeretitek a világ gyönyöreit, a róluk való társalgást. De ha Isten igazságáról van szó, - mélyen hallgattok. Miért? Miért vagytok olyan beszédesek akkor, ha világi dolgokról van szó és miért hallgattok el, ha olyan tárgyról kellene beszélni, amely leginkább rátok tartozik, - olyan tárgyról, amely iránt egész lelketekkel érdeklődnötök kellene. Mert nem lakozik bennetek Isten igazsága.” (Test. 1.k. 158.159.)

Nyiss útat Isten áldása számára. Semmitől sem fél jobban a Sátán, mint attól, hogy Isten népe megtisztítja az útat és eltávolítja az akadályokat, hogy így az Úr Lelkével eláraszthassa elernyedt egyházát és megtéretlen gyülekezetét. Ha Sátán kivihetné szándékát akkor soha többé nem volna lelki ébredés, sem nagyobb, sem kisebb mértékben, egészen a világ végéig. De előttünk nem ismeretlenek az ő tervei s ezért lehetséges ellenállnunk az ő hatalmának Ha nyitva az út Isten Lelke számára, megjön az áldás is. Sátán éppoly kevéssé tud gátat vetni a mennyei áldások kiárasztásának, mint ahogy nem zárhatja be az egek csatornáit, hogy ne hulljon több eső le a földre. Sem a gonosz emberek, sem Sátán nem akadályozhatja meg Isten művét és nem zárhatja ki Isten Lelkét a gyülekezetből, ha alázatos, bűnbánó szívvel tesz hitvallást és vétkeit elhagyva bizalommal várja az Ő ígéreteinek beteljesedését.

Önuralom “Jobb a hosszútűrő az erősnél, és aki uralkodik a maga indulatán annál, aki várost vesz meg.” Az legyőzte önmagát, - legnagyobb ellenfelét. A keresztényi emelkedettség legfőbb bizonyítéka az önuralom. Aki szilárdan megállja helyét a bántalmak áradatában, az valóságos hős az Isten táborában. A lelkületet uralni csak feltétlen önfegyelmezéssel lehet, úgyszintén a gonosznak ellenállni, szavainkat és minden cselekedetünket az Isten igazságának mértékegységéhez kell szabnunk. Aki megtanulta, hogy indulatait uralja, az felül fog emelkedni a kicsinyességeken, a visszautasításokon és bosszantásokon, amelyeknek szüntelenül kivagyunk téve, és ezek nem vetnek többé árnyékot a lélekre. Isten akarata az, hogy az emberek életét a megszentelt józan ész királyi hatalma uralja, amelyet isteni kegyelem irányít. Aki uralkodni tud a saját lelkületén, az rendelkezik ezzel az erővel. 58

Ellen G. White


Az önuralom hatalma. A jellem a gyermekkorban és az ifjúságban a leginkább fogékony a benyomások iránt. Ilyenkor kell megszerezni az önuralmat. A családból, az otthonból olyan befolyások áradnak, melyek kihatnak egy örökéletre. Nem annyira a veleszületett természet, mint inkább az ifjú évek alatt felvett [szokások határozzák meg, hogy ki fog győzni és ki fog elbukni az élet küzdelmeiben. Ifjak és öregek egyaránt hajlamosak arra, hogy elnézzék önmaguknak a türelmetlen, heveskedő szavakat. Azt hiszik, hogy elegendő felhozni mentségül ezt: “Nem vigyáztam eléggé magamra és nem gondoltam komolyan amit mondtam.” De Isten Igéje nem veszi ilyen könnyedén ezt a dolgot. A Szentírás mondja: “Láttál-e a beszédeiben hirtelenkedő embert? A bolond felől több reménységed van, hogynem afelől.” (Péld. 29:20.) “Mint a megromlott és kerítés nélküli város, olyan az ember, akinek nincs birodalma a saját lelkén.” (Péld. 25:28.) A bosszúságoknak, szívfájdalmaknak és izgalmaknak - melyek életünket megkeserítik, - legnagyobb részét a szabadjára engedett indulatok okozzák. Egyetlen pillanat alatt heves, szenvedélyes, meggondolatlan szavak olyan bajt okozhatnak, amelyet egy egész élet bűnbánata sem sem tud többé meg nem történtté tenni. Megtört szívek, elidegenített barátok, hajótörést szenvedett életek sorát okozták hirtelen, meggondolatlanul kiejtett bántó szavak, amelyekkel éppen azokat illetjük, akik segítséget és gyógyulást várnak tőlünk. A túlfeszített munka is gyakran lehet okozója annak, hogy elveszítjük önuralmunkat. De az Úr sohasem kényszerít senkit sietős, bonyolult munkára. Sokan olyan súlyos terheket vesznek magukra, amelyeket a könyörületes mennyet Atya nem nekik szánt. Az Úr senkit sem kötelez eszeveszett hajszára. Isten azt kívánja, hogy tudatára ébredjünk, hogy nem dicsőítjük Őt, ha túlterheljük magunkat, ha szívünk és agyunk kifárad, s ingerült, bősz szidalmakat ’ szórunk. Csak azokat a felelősségeket vegyük magunkra, melyeket az Úr szabott ránk és Benne bízva legyen szívünk tiszta, nyugodt és nyájas.

Őrizd meg lelki nyugalmad! A hallgatásban csodálatos erő rejlik. Ha türelmetlen szavakat intéznek hozzád, ne viszonozd. A feleselés úgy hat a haragvóra, mint az ostor, s dühöngésig felkorbácsolja az indulatokat. A hallgatás azonban lefegyverzi a haragot. A keresztény zabolázza meg nyelvét és határozza el szilárdan, hogy tartózkodni fog a haragos és türelmetlen szavaktól. A fékentartott nyelv a türelem legdiadalmasabb próbatétele. Saját erejével senki sem uralkodhat indulatain. Az önuralmat csak Krisztus által szerezhetjük meg. Az Ő ereje által vagyunk képesek gondolatainkat és szavainkat Isten akarata alá rendelni. Krisztus vallása alárendeli az indulatokat a józan észnek és fegyelmezi a nyelvet. A heves indulat lecsillapodik és a szív megtelik türelemmel és jósággal.

59

Ellen G. White


Ragaszkodj szilárdan Hozzá, kié minden hatalom mennyen és földön. És ha el is hagy néha türelmed és higgadtságod, ne add fel a küzdelmet! Határozd el ismételten erősen, hogy megőrződ nyugodtságodat minden támadással szemben és állandóan isteni Mesteredre nézel.

A bűnre nincsen mentség. A kísértő szerepét nem hozhatjuk fel mentségül egyetlen rossz cselekedeteinkre sem. Sátán mindannyiszor ujjong örömében, ha hallja, hogy Krisztus követői mentegetőznek jellemhibáik, fogyatékosságaik miatt. Az ilyen mentegetőzések bűnre vezetnek. A bűnözésre nincs mentség. Isten minden bűnbánó, hívő gyermeke eljuthat az életszentségre és élhet a Krisztuséhoz hasonló életet.

Élettapasztalat Az élet és dicsőség Ura, isteni mivoltában emberré lett. Ezzel mutatta be az embernek, hogy Isten, Krisztus odaadása által kapcsol bennünket a mennyhez. Istennel való kapcsolat nélkül senki sem lehet boldog. Világosítsuk fel az elesetteket, hogy mennyei Atyánk nem elégszik meg addig, amig a bűnbánó embert, akit Isten szeplőtelen Bárányának vére átformált, végtelen szeretetében magához nem öleli. Ezért dolgoznak az égi seregek minden erejükkel. Vezérük irányítása mellett azért harcolnak, hogy visszatereljék a helyes útra azokat, akik vétkeik által eltávolodtak a mennyei Atyától. Tervet kovácsoltak, mely a világ előtt feltálja Krisztus csodálatos kegyelmét és szeretetét. Az az örök váltságdíj, melyet Isten Fia fizetett az emberiségért, Isten szeretetét bizonyítja. Ez a dicsőséges megváltási terv túláradóan gondoskodik az egész világ megmentéséről. A bűnös és eltévelyedett ember tökéletessé lehet Jézusban. Bűnbocsánatot nyer és Isten Krisztus igazságának ruhájával fedi be.

A kereszt hatalma. Jézus Krisztus magához vonta az egész emberiséget, úgy, hogy egyik karjával keblére ölelte az embereket, mig másik karjával a Végtelennek trónusát fogja. Keresztjét az ég és a föld közé helyezve, így szólt: “És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok.” (Ján. 12:32.) A kereszt: a Központ. A kereszt mindenkihez szól, mindenkit ki akar menteni a bűn örvényéből, hogy a halandó embert a végtelen Istennel összekösse. Csak egyedül a keresztnek van hatalma ahhoz, hogy az embert kiszabadítsa a bűn hatalmából. Krisztus önmagát adta a bűnösökért. Akik szeretik Jézust, azoknak bűnei megbocsájtattak és egyesülni fognak vele. Ezek hordozzák Jézus igáját. De ez az iga nem akadályozza őket, nem teszi számukra a vallási életet elviselhetetlen robottá. Nem ! Krisztus igája egyet jelent a keresztény élet élvezetével és örömével. A keresztény ember örömmel merül el annak szemlélésében, amit az Úr adott egyszülött Fiában, aki meghalt a keresztfán a világért...” hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Ján.3:16.) 60

Ellen G. White


Krisztus iránti hűség. Akik Immánuel vérrel áztatott zászlaja alá gyűlnek, legyenek Krisztus seregének hűséges katonái! Ne legyenek hitszegők, sem hűtlenek. Az ifjúság közül sokan állnak Jézus, az Élet Fejedelme mellé. De ha ezek az ifjak szakadatlanul mellette akarnak küzdeni, akkor mind fel kell tekinteniük Jézusra, Kapitányukra, várván parancsait. Nem lehetnek egyszerre Jézus katonái és Sátán segítői, mert akkor még mindig ellenségei Jézusnak. Ilymódon elárulnák szent megbízatásukat. Csak összekötő kapcsot képeznének Sátán és a hű katonák között, és általuk az ellenség szakadatlanul rabolná Krisztus hű katonáit. Azt kérdezem tőletek kedves ifjak, akik Krisztus katonáinak valljátok magatokat, hogy vajon milyen csatákat vívtatok már meg? Mivel foglalkoztok? Amikor Isten Igéje nyíltan feltárta előttetek, hogy milyen munkát vár el tőletek, megtagadtátok-e vajon, mert nem felelt meg terveiteknek? Vajon nem csábítottak-e el világi élvezetek Krisztus szolgálatától? Sátán mindenféle csábítást kieszel, egészen aprónak látszó bűnök által elvon Krisztustól. Azután pedig a nagyobb vonzerejű csábítás már könnyebben fog egészen elhódítani Istentől. Neved ott szerepel a gyülekezet névsorában és igényt tartasz arra, hogy Isten gyermekei közé sorozzanak, de példás, befolyásod, Krisztus jellemét torzítva mutatja be, és ezzel másokat is eltávolítasz Tőle. Az a hívő, aki nem egész leikével szolgálja Urát és nem szenteli életét teljesen az általa kiszabott munkának, nem lehet boldog, nincs békessége, sem öröme. Állandóan a világ lelkületét hozza a gyülekezetbe. Nem mutat megbánást, nem adja át magát Istennek, hanem a világnak engedelmeskedve inkább Sátán oldalán harcol, semmint Krisztus seregében.

Tapasztalatok szükségesek! Arra akarom felszólítani az ifjúságot, hogy tépje el a legfinomabb szálat is, mely gyakorlatban és lelkületben a világhoz köti. “Annakokáért menjetek ki közűlök és tisztátalant ne illessetek és én magamhoz fogadlak titeket és leszek néktek Atyátok és ti lesztek nékem fiaimmá és leányaimmá, ezt mondja a mindenható Úr.” (2.Kor.6:17.) Vajon felfigyel-e a mi ifjúságunk erre a hívó szózatra? Mily kevéssé van ifjúságunk annak tudatában, hogy ifjú társaiknak életük és jellemük által a keresztény életszentség példáját kell adniuk. Ifjaink között sokan vannak, akik elméletileg értik az igazságot, de milyen kicsiny azok száma, akik tapasztalatból tudják az igazságnak cselekedeteikre gyakorolt hatását? Hol vannak azok az ifjú misszionáriusok, akik szívesen végeznek el mindennemű kínálkozó munkát az aratás nagy mezején? Hol vannak, akik naponta Krisztus iskoláját járják? Ezek nem fogják érezni, hogy már érettek s levizsgáztak. Várjanak az Úr pitvarában, hogy utasítást kapjanak az égi sereggel való együttmunkálkodásra. Kedves ifjú barátaim, határozottan szeretnék hozzátok szólni, mert a megmentésteket kívánom. Ne vesztegessük az időt! Isten és a mammont egyszerre szolgálni nem lehet! Látszólag keresztények vagytok ti is, de ha körülvesznek a kísértések, a kemény és fájdalmas megpróbáltatások, vajon ellenálltok-e a csábításoknak?

61

Ellen G. White


Keresztény bajtársi viszony. Az a harc, amelyben tevékeny részetek van, maga a mindennapi élet. A megpróbáltatások idején vágyódtok-e az írás szavai után és felkeresitek-e állhatatos könyörgésetekkel Jézust, hogy Ő adjon nektek tanácsot? Sokan azt állítják, hogy bizonyára nem veszélyes egy hangversenyre menni, de emiatt elhanyagolják az imaórákat és az előadásokat, amelyeken Isten szolgái hirdetik az ég üzeneteit. Csak ott vagytok biztonságban, ahol Krisztus is jelen van. Akik megbecsülik Krisztus szavát, azok nem maradhatnak távol az imaóráktól, vagy az előadásokról, melyekre követeit küldi az Úr, hogy az örökkévalóság dolgairól beszéljenek. Jézus mondotta: “Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Megengedheted-e, hogy inkább az élvezeteket válaszd és lemondj az áldásról? Ily irányú vágyak kielégítése nemcsak a te életedre és jellemedre gyakorol mély benyomást, hanem társaidéra is. Ha mindazok, akik magukat Krisztus követőinek vallják, cselekedeteikben és gondolkozásukban is valóban azok volnának, akkor Krisztus lelkületével bírnának és hűséges munkatársai lennének Isten ügyének. Ellenállnának a kísértésnek, hogy saját hajlamaikat kövessék és megmutatnák, hogy a léha élvezetek nem csábítják őket és jobban érzik magukat a gyülekezetben, Krisztus társaságában. Ezeknek döntő befolyásuk volna másokra is és követnék példájukat. Minden szónál többet ér a tett. Azok, akik kedvelik a földi élvezeteket, nem értékelik az áldások bőségét, azt, hogy Isten népének összejövetelein részt vehetnek. Nem becsülik meg azt a kiváltságukat sem, hogy társaikat befolyásolhatják a jónak követésére, abban a reményben, hogy az Úr Lelke megihleti szivüket. Ki megy velük a világi összejövetelekre? Jézus nincs velük, hogy áldását árassza rájuk. De annál hangosabb a Sátán, hogy lelkivilágukból kiűzze az örökérdekű dolgokat. Legjobb alkalma kínálkozik, hogy megtévesszen, s a jót a rosszal összevegyítse. A világias összejöveteleken való részvétel felkelti az ingerlő szórakozások utáni vágyat, s ez nagymértékben csökkenti az erkölcsi erőt. Akik kedvelik a világias élvezeteket, azok ugyan felölthetik a kegyesség látszatát, de nincs élő összeköttetésük Istennel. Hitük holt, lelkesedésük elpárolgott. Nem érzik felelősségüket, hogy alkalmas időben, Krisztustól távolálló lelkekhez az élet igéjét szólják és sürgessék őket, hogy őszintén ajánlják fel szívüket az Úrnak.

A vallás nem érzelgősség. A tiszta és szeplőtlen istentisztelet nem érzelgősség, hanem a szeretet és könyörületesség munkálása. Ez a vallás ad egészséget és boldogságot. Behatol a lélek megfertőzött szentélyébe és korbáccsal űzi ki onnan a bűnös betolakodókat. Elfoglalja trónusát, megszentel jelenlétével mindent és az igazság napjának sugaraival világítja meg a szívet. A lélek ablakait kitárja az ég felé, hogy Isten szeretetének napfénye azon át ragyogjon be. Fenséges derű és lelki nyugalom kíséri. Gyarapítja a fizikai, lelki és erkölcsi erőt, mivel a mennyország légköre - mint valami élő hatóanyag - tölti be a lelket. A bensőben kialakul a dicsőség reménysége. 62

Ellen G. White


Apró kötelességek hűséges teljesítése „Aki hű a kevésen, a sokon is hű az.” (Luk. 16:10.) Mindannak lelkiismeretes teljesítése amit a világ általában “csekélységnek” állít, az életsiker titka. Kicsiny könyörületességek, csekélynek látszó önmegtagadások, segítő, egyszerű szavak, az apróbb bűnök elleni őrködés, ez a kereszténység. A mindennapi áldások hálás elfogadása, a mindennap kínálkozó alkalmak bölcs kihasználása, a ránk ruházott képességek szorgalmas értékelése,- ezek azok a dolgok, melyeket a Mester elvár tőlünk. Aki hűségesen eleget tesz apró kötelességeinek, az elkészül arra is, hogy nagyobb felelősségeknek is megfelelhessen. Az az ember, aki a mindennapi életben barátságos és udvarias, aki családja körében béketűrő és nagylelkű, akinek szemei előtt az otthon boldogsága lebeg, az a Mester szavára minden önmegtagadásra és áldozatra kész.

A jól kiegyensúlyozott jellem'. Vagyonúnkat a legszivesebb készséggel adhatjuk Isten ügyére, de mindez csak akkor számít valamit, ha szerető és háládatos szívünket is odaadjuk. Akik hűséges misszionáriusok kívánnak lenni távoli országokban, azoknak előbb saját otthonukban kell hűséges missziómunkát végezniük. Akik a Mester szőlőjében akarnak dolgozni, előbb azon a kis darab szőlőn kell lelkiismeretes munkát végezni, melynek megművelését az Úr gondjaikra bízta. Az ember olyan, amilyen gondolatok lakoznak a szívében. Egy közönséges nap történetét a gondolatok tömege adja, és gondolatainknak oroszlánrészük van a jellem kialakulásában. Gondolatainkat szigorúan kell ellenőriznünk, mert egyetlen tisztátalan gondolat is mély benyomást gyakorol a lélekre. Rossz gondolat rossz nyomot hagy benső világunkon. Ha a gondolatok tiszták és szentek, akkor az ember javul általuk. Ezekkel élénkebb a lélek lüktetése és gyarapodik a készség a jócselekedetekre. És ahogyan egy esőcsepp is előkészíti a másik útját a talaj nedvesítésére, azonképpen egy jó gondolat útat nyit a továbbiaknak. A leghosszabb útat is járjuk végig lépésről-lépésre. Ahogyan a lépések száma növekedik, úgy jutunk közelebb az út végéhez. A leghosszabb lánc is egyes láncszemekből áll. Ha csak egy láncszem is hibás, az egész lánc értéktelen. Ugyanígy vagyunk a jellemmel is. A jól kiegyensúlyozott jellem az egyes jól végzett cselekedetek láncszemeiből alakul. Ha egy jellemhibát, ahelyett, hogy legyőznénk, inkább ápolunk, ez már tökéletlenné teszi az embert és bezárja előtte a szent város kapuját. Aki a mennyországba akar jutni, annak jellemén nem szabad szeplőnek, foltnak vagy ráncnak lenni. Mert oda nem léphet be semmi tisztátalan. A megváltottak seregében egyetlen fogyatékosságnak sincs helye.

Hithűség a mindennapi életben. Isten műve teljes és tökéletes egészben és részleteiben. Éppen olyan szerető gonddal teremtette meg a rét minden egyes 63

Ellen G. White


virágát, mint az egész világot. Ha olyan tökéletesek kívánunk lenni, mint amilyen az égben lakozó Atyánk, akkor a legkisebb dolgokat is hűségesen kell elvégeznünk. Amit tennünk kell, tegyük jól meg. Bármit cselekszel, tedd híven. Igazat mondj a legcsekélyebb dologban is. Cselekedj minden nap jót és minden szavad legyen szeretetteljes. Hints derült mosolyt életed ösvényén. Ha így cselekszel, tetszeni fogsz Istennek és eljön majd a nap, amikor Krisztus így szól hozzád: “Jól vagyon jó és hű szolgám.” Az ítélet napján mindazok, akik mindennapi munkájukat igaz hűséggel végezték, akik felismerték és elvégezték kötelességeiket, nem jutalomért, vagy haszonért, hallani fogják e szavakat: “Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.” (Mát. 25:34.) Krisztus nem azért fogadja őket, mert nagyszerű beszédeket tartottak, műveltségüket ékesszavú szónoklatokkal fitogtatták, vagy bőkezűen alapokat létesítettek. A csekélységekért, amelyeket általában észre sem szoktak venni, jutalmazza meg őket. “Mert éheztem és ennem adtatok”, mondja. “Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Mát.25:40.)

Világosságunkért felelősséggel tartozunk Ifjú férfiak és nők! Felelősek vagytok Isten előtt azért a világosságért, amellyel megajándékozott benneteket. Ez a világosság és minden intelem - ha nem vésitek szívetekbe - ellenetek fog tanúskodni az ítélet napján. Figyelmeztetünk titeket a rátok leselkedő veszedelmekre, minden oldalról óva intettünk és őriztünk benneteket, körülvettünk és őriztünk az intelmek sűrű sövényével. Hallgattátok Isten házában az Úr szolgáinak ajkáról a legünnepélyesebb, szívhezszóló igéket s a Lélek meggyőzött benneteket. Vajon milyen hatása van szívetekben ezeknek az ünnepélyes szózatoknak? Milyen befolyást gyakorolnak ezek a ti jellemetekre? Felelősséggel tartoztok mindezekért az intelmekért és figyelmeztetésekért. Az ítélet napján tanúskodni fognak azok ellen, akik folytatták gondtalan, léha és gőgös életüket. Kedves barátaim, ismeritek ezt az igazságot: “Ki mint vet, úgy arat!” Íme, elérkezett a magvetés ideje. Milyen lesz majd az aratás? Milyen magot vetettetek el? Minden kiejtett szó, minden cselekedet egy-egy mag, melyből jó, vagy élvezhetetlen gyümölcs terem és örömet vagy szomorúságot fog szerezni a magvetőnek. Amilyen a mag, olyan lesz a termés. Isten nagy világosságot adott nektek és kiváltságokkal ruházott fel. Az Isten által adott világosság, a rátok leselkedő veszedelmek feltárása után most már a felelősség a tiétek. Ahogy sáfárkodtok az Istentől kapott világossággal, aszerint fog mutatni a mérleg serpenyője, örömet vagy szenvedést. Isten rátok bízta, hogy sorsotokat magatok alakítsátok.

64

Ellen G. White


Eltökélt szándék Midőn a négy héber ifjú - Dániel és három társa - Babilon királyának udvarában nevelkedett, egyikük sem feltételezte, hogy az Úr áldása pótolhatná mindazt a kemény igyekezetet, melyet elvártak tőlük. Szorgalmasan tanultak és ráeszméltek arra, hogy Isten kegyelme által a saját akaratuktól és cselekvésüktől függ a sorsuk. Minden képességüket latba vetették s Így a tanulásra és munkálkodásra nyújtott alkalmat, tehetségük szorgos, komoly igénybevétele által a lehető legjobban használták ki.

Együttműködés Istennel. Mialatt ezek az ifjak üdvösségüket munkálták, Isten munkálta bennük az akarást és a véghezvitelt jókedvéből. Itt nyilatkozik meg az eredmény minden feltétele. Nekünk is el kell végeznünk a munkának ránk kiszabott részét, hogy Isten kegyelmében részesülhessünk. Az Úr nem szándékozik elvégezni helyettünk sem az akarást, sem a munkálást. Az Ő kegyelmét azért nyerjük, hogy munkálja bennünk a cselekvést, de sohasem azért, hogy helyettesítse törekvéseinket. Lelkűnknek fel kell serkenni a Vele való együttműködésre. Az Ő Szentlelke működik bennünk, hogy üdvösségünket munkálhassuk. Ez az a lecke, melyre a Szentlélek meg akar tanítani bennünket. “Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből.” (Fil.2:13.) Az Úr kívánsága: együttműködni azokkal, akik komolyan törekszenek arra, hogy Őt szolgálják, mint ahogy együttműködött Dániellel és három társával. Nemes lelki tulajdonság, valamint magas színvonalon álló jellem semmiesetre sem a véletlen eredménye. Az alkalmakat Isten adja, a siker azok kihasználásától függ. A Gondviselés nyújtotta lehetőségeket nyomban fel kell ismernünk és ki kell használnunk. Sokan lehetnének kiváló emberek, ha - mint Dániel - Isten kegyelmében bízva győzelmet aratnának és Istentől kémének erőt és alkalmasságot munkájuk végzéséhez.

Egész szívvel teljesített szolgálat. Ifjú barátaim, felszólítlak benneteket, hogy hűek legyetek. Minden munkátokat végezzétek teljes szívetekből. Sohase utánozzátok a hanyagokat, akik csak félszívvel szolgálnak. A többször ismétlődő cselekedetek szokássá válnak, a szokás pedig alakítja a jellemet. Teljesítsétek türelmesen az élet apróbb kötelességeit. Mindaddig, amig a kisebb kötelességek teljesítésénél alábecsülitek a hűség fontosságát, addig nem kielégítő jellemetek alakulása. A Mindenható szempontjából valamennyi kötelesség fontos. Az Úr mondotta: “Aki hű a kevésen, a sokon is hű az.”(Luk. 16:10.) Az igaz keresztény életében nincs lényegtelen dolog. Sokan kereszténynek vallják magukat, de munkájukkal keresztezik a Mindenható terveit. Mások azt váiják, hogy valami nagy cselekedetet vihessenek végbe. Ezek szinte napról-napra mulasztják el az alkalmat, hogy bemutassák Isten iránti hűségüket, napról-napra elmulasztják az élet apróbb kötelességeinek egész

65

Ellen G. White


szívvel való teljesítését, mert ezek érdektelennek látszanak szemükben. Mialatt arra a nagy munkára várnak, amellyel állítólagos nagy tehetségüket kimutathatják és becsvágyó törekvéseiket kielégíthetnék - életük lepereg. Kedves ifjú barátaim, végezzétek azt a munkát, amelyre éppen szükség van. Ragadjátok meg az elérhető legalázatosabb munkaalkalmakat. Ezeket végezzétek szívvel-lélekkel. Gondolataitokat irányítsátok azoknak a cselekedeteknek végrehajtására, amelyeket otthonotokban elvégezhettek. Így tehetitek magatokat alkalmasakká hasznosabb munkákra is. Emlékezzetek az Írás szavaira, melyek így szólnak Ezékiás királyról: “És minden munkában melyet elkezdett... teljes szívvel járt vala el és ezért szerencsés vala” (2.Krón. 31:21.)

A gondolatok összpontosításának értéke. Nagy áldás az a képesség, ha gondolatainkat teljesen munkánkra tudjuk rögzíteni. Az istentfélő ifjúság mindenkor törekedjen arra, hogy kötelességeinek a legnagyobb gonddal és figyelemmel tegyen eleget, gondolatait mindig a helyes irányba terelje és minden tőle telhetőt a legjobban végezzen el. Ismerje fel mindig a jelen kötelességeit és ne engedje gondolatait elkalandozni azok teljesítésénél. A gondolatvilág ily irányú fegyelmezése egész életen át áldást hoz maga után. Aki megtanulja, hogy miképpen vigyen lelket minden elvállalt kötelességébe, a legcsekélyebbnek látszó munkába is, az a világ hasznára fog válni. Kedves ifjúság! Légy komoly és állhatatos, övezd fel elméd derekát...(l. Pét. 1:13.) Bátor légy mint Dániel, a hithű héber ifjú, aki elhatározta, hogy hü marad Istenhez. Ne engedd, hogy szüleid és barátaid csalódjanak benned. És még emlékezz Valakire. Ne engedd, hogy csalódjon benned Az, aki életét áldozta fel irántad érzett szeretetében, azért, hogy Te Isten munkatársává lehess.

A legmagasztosabb indok. A vágy, Istent dicsőíteni, legyen minden cselekedetünk legfőbb indító oka. Minden igyekezetünkkel törekedjünk kiváltságainkat és a kínálkozó alkalmakat kihasználni, hogy az Úr javaival bölcsen sáfárkodhassunk. Ez vezessen bennünket, tartsuk elménket, testünket tökéletes egészségben, hogy testi erőnk és szellemi tisztaságunk által egyaránt alkalmasakká válhassunk a hűséges sáfárkodásra. Ha helyet adunk bensőnkben önző érdekeknek, ezek csökkentik értelmi képességeinket és megkeményítik a szívet, erkölcsromboló hatással vannak. S ezután csak csalódás következhet. Férfiak és nők, valódi sikert csak Istentől nyerhetnek, aki Dánielt is sikerre vitte. Ő, aki olvasott Dániel szívében, igaz gyönyörűségét lelte szolgája tisztaságában, tiszta indokaiban, elhatározásában, mellyel Istent kívánta dicsőíteni. Akik életükben Isten akaratát teljesítik, azoknak fáradhatatlanul arra kell törekedniük, hogy minden képességüket kizárólag és komolyan mindannak végzésére fordítsak, amiket Ő bízott rájuk.

66

Ellen G. White


Maradandó öröm. Akik a bölcsesség útján haladnak, még a viszontagságokban is örömteltek, mert Ő, akit lelkűk szeret, ott halad láthatatlanul mellettük. Minden egyes felfelé vezető lépésnél tündöklőbb lesz az a ragyogás, mely a Láthatatlant övező dicsfényből árad útjukra, dicsőítő zsolozsmáik hangjai mind magasabbra és magasabbra szárnyalnak és belevegyülnek az Úr trónusa előtt álló angyalok énekébe.

Az akaraterő gyakorlása A tiszta vallás fontos tényezője az akarat. Ez az akarat az ember természetének irányító ereje, amely minden képességet a maga uralma alá rendel. Az akarat nem ízlés és nem hajlam, hanem a döntő hatóerő, amely az emberekben az Isten iránti engedelmességet, vagy engedetlenséget munkálja.

Állhatatlanság és kételkedés. Értelmes ifjú vagy, életedet úgy szeretnéd irányítani, hogy végül alkalmassá válj Isten országára. Gyakran csüggedsz, mert gyengének érzed erkölcsi erődet, kételkedés ejt rabul és régi, bűnös életed szokásai uralnak. Úgy látod, hogy érzésvilágod megrendült, hűtlenné vált önmagaddal, jószándékaiddal és ígéreteiddel szemben. A lelkiélet úgy tűnik, mintha nem is volna valóság. Saját állhatatlanságod kételkedésbe vezet, bizalmatlan vagy azok iránt, akik őszintén javadat akarják. Minél erősebben úrrá lesz rajtad a kételkedés, az örök valóságok annál inkább szertefoszlanak előtted, amíg úgy érzed, hogy kicsúszott lábad alól a talaj. A magad lelki világához hasonlóan, ugyanolyan valótlan-színben tűnik fel előtted azoknak munkája és szava, akikben bíznod kellene.

Erősödés az akarat irányító által. Mindaddig állandó veszélyben leszel, amig nem érzed az akarat valóságos erejét. Hiszel a dolgokban és fogadalmakat teszel, de ezek semmit sem érnek, amíg akaratodat nem állítod a hit és cselekedetek szolgálatába. Ha elszántan, összeszedve minden akaraterődet, küzdőd végig a hit harcát, akkor győzni fogsz. Ne bízd magad érzéseidre, benyomásaidra, szenvedélyeidre, mert azok megbízhatatlanok, különösen tekintetbe véve ferde eszmevilágodat, a megszegett ígéretek és fogadalmak tudata gyöngítik önbizalmadat és másoknak beléd helyezett bizalmát. De azért még nem kell elcsüggedned. Határozd el magadban szilárdan, hogy hinni fogsz, habár semmi sem látszik előtted valóságnak. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy magad juttattad magad ebbe a cseppet sem irigylésre méltó állapotba. Vissza kell nyerned Istenbe és testvéreidbe vetett bizalmadat. Akaratodat Jézus Krisztus akaratához kell alkalmaznod és ha ezt teszed, Isten azonnal közbelép és munkálja benned az akarást és a cselekvést jókedvéből. Természeted Krisztus lelkének ellenőrzése alá kerül és gondolataid is akaratának lesznek alávetve. Érzelmeidet, indulataidat nem vagy képes úgy fegyelmezni, ahogy kívánnád, de akaratodat uralhatod és életedbe teljes változást hozhatsz. Ha akaratodat Krisztusnak rendeled alá. életed Krisztussal Istenben rejtőzik és egyesül azzal a hatalommal, amely felette áll minden fejedelemségnek és minden hatalomnak. 67

Ellen G. White


Istentől nyersz erőt, amely szorosan összekapcsol az Ő erejével, és új világosságot, az élő hit világosságát nyered el. De akaratodnak Isten akaratával kell együttmunkálkodnia, és nem azok akaratával, akiket Sátán felhasznál, hogy tőrbe ejtsenek és megrontsanak. Vajon akarsz-e halogatás nélkül helyes viszonyba kerülni Istennel? Akarsz-e így szólni: “Akaratomat mostantól kezdve Jézusnak kívánom szentelni,” és akarsz-e ettől a pillanattól kezdve az Úr oldalára állni? Világi szokásaid, étvágy és a szenvedélyek hangos követelőzése ellenére is? Ne. adj alkalmat Sátánnak, hogy így szólhasson: “Nyomorult képmutató vagy!” Zárd be ajtódat előtte, hogy ne vádolhasson és ne csüggeszthessen el. Mondd: “Akarom hinni és hiszem, hogy Isten az én oltalmam.” így győzelmet fogsz aratni Isten által a gonosz felett. Állhatatosan add akaratodat Istennek s ez minden indulatodat foglyul ejti Jézus akaratának. Akkor érezni fogod, hogy lábaidat a Kősziklára helyezted. Időnként akaraterőd minden szilánkját igényelni fogja, hogy ezt megtedd, de Isten munkálkodik éretted és a Fazekas kezéből hasznos edényként fogsz kikerülni.

Isten akarata egyesül az ember akaratával. Beszélj hitedről. Tarts ki mindvégig Isten mellett. Ne pártolj át az ellenséghez és az Úr meg fog oltalmazni. Az Úr megteszi érted mindazt, amit te nem vagy képes önmagadért megtenni. Az eredmény: “Olyan leszel, mint a Libánon cédrusa.” Életed nemesbül, minden munkádat Istennel végzed. Erő, komolyság, egyszerűség nyilvánul meg benned és jó eszközzé tesz Isten kezében. Minden nap olthatod szomjadat az igazság forrásából, így megérted az Úrban való öröm titkát. De sohase feledkezz meg arról, hogy akaratod a rugója minden cselekedetednek. És ezt az akaratot, amely az emberi jellem kialakulásában a legfontosabb tényező, a bűnbeesés alkalmával az ember Sátánnak rendelte alá. Ő azóta is arra törekszik, hogy saját akaratát vigye véghez az emberben, saját gyönyörűségére, de az ember teljes romlására és nyomorúságára. Isten végtelen áldozata, hogy Jézust, az Ő Fiát adta nekünk, hogy a bűnért áldozattá legyen, feljogosítja Őt arra, - anélkül, hogy ezzel kormányzatának egyetlen elvét is megsértené - hogy így szólhasson: “Adjátok át teljesen magatokat nekem, akaratotokat vegyétek vissza Sátán uralma alól és akkor ez egyedül az én tulajdonommá lesz. Akkor én munkálom bennetek az akarást és a cselekvést jókedvemből.” Ha tehát Krisztus lelkületével betöltve lesztek, akkor akaratotok az Ő akarata, jellemetek az Ő jellemére alakul át. Akarjátok-e Isten akaratát cselekedni? Akartok-e engedelmeskedni a Szentírásnak? “Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét és úgy kövessen engem.” (Mát. 16:24.) Mindaddig nem lehetsz Krisztus követője, amig le nem mondasz bűnös hajlamaid kielégítéséről és el nem határozod, hogy engedelmes leszel Isten követelményeinek. Nem érzéseid és hangulataid avatnak Isten gyermekévé, hanem egyedül Isten akaratának teljesítése. Hasznos lesz az életed, ha akaratod az Isten 68

Ellen G. White


akaratába olvad bele. Akkor az Isten által elnyert “érett férfiúságodban” példaképpé lehetsz. Akkor segíthetsz másoknak az önfegyelem szabályainak megtartására, ahelyett, hogy segítenél azokat lerombolni. Akkor a rendet fogod támogatni, ahelyett, hogy megvetnéd azt. Ilymódon életmódod senkit sem fog szabálytalanságra csábítani. Isten, félelmében megmondhatom, hogy mivé lehetsz, ha akaratoddal Isten mellé állsz. "Mert Isten munkatársai vagyunk.” (l.Kor.3:9.) Oly módon végezheted munkádat, hogy az az ítélkezésnél kiállja a próbát. Vállalkozol erre? Akarsz-e most dönteni sorsod felett? Krisztus szeret és közbenjár érted. Átadod-e magad Istennek és akarsz-e segíteni azoknak, akik őrállóul adattak, hogy' megvédjék Isten művét, ahelyett, hogy bánatot és csüggedést okoznál nekik?

Lényeges, hogy kiváltképpen igyekezzünk. Isten kijelölt utakat és módokat, melyeken szorgalmasan és imádkozva haladva, sajkánk nem fog hajótörést szenvedni, hanem állva a szélvészt és a vihart, végülis a boldogság révében vet horgonyt. De ha megvetjük és mellőzzük megbízatásainkat és kiváltságainkat, akkor Isten nem fog csodát művelni, hogy megmentsen egyet is közülünk és el fogunk veszni mint Júdás, vagy Sátán. Ne gondold, hogy Isten csodát müvei, hogy megmentse azokat a gyenge lelkeket, akik a gonoszt melengetik és bűnben élnek, ne gondold, hogy természetfeletti elem lép be életükbe, kiemelvén őket saját énjükből magasabb szférákba, ahol aránylag könnyen, minden különösebb törekvés, harcok, küzdelmek, az én megfeszítése nélkül élhetnek. Akik Sátánnal enyelegve várják, hogy ezt Isten megtegye értük, azok együtt pusztulnak el a gonosztevőkkel. Hirtelen lesz végük, minden segítség nélkül.

Isten vezetése Három út van, amelyen az Úr kinyilatkoztatja akaratát, hogy vezessen bennünket. Isten kijelenti akaratát a Szentírásban. Az Ő szava nyilvánul meg gondviselésében és ezt tapasztalni fogjuk, ha nem távolodunk el Tőle azáltal, hogy a magunk útján haladunk, a magunk akarata szerint cselekszünk és engedünk a megszenteletlen szív ösztöneinek olyannyira, hogy érzéseink teljesen összezavarodnak s nem tudjuk többé felismerni az örökkévalóság dolgait. Nem tudjuk megkülönböztetni Sátán leplezett sugallatát és úgy fogadjuk, mint Isten szavát. A további út, amelyen Isten szavát hallhatjuk, Szentlelkének felhívásai, melyek szívünket befolyásolják és megnyilatkoznak jellemünkben. Ha kételyeid támadnak valamilyen dologban, elsősorban a Szentírástól kérj tanácsot. Ha valóban megkezdted hitéletedet, akkor átadtad magad az Úrnak, hogy 69

Ellen G. White


egészen Övé légy és Ő terve szerint alakít át hasznos eszközévé. Mélységes vágyat kell érezz. hogy hasznos eszköz lehess kezében. így követhessed Őt, bármerre vezet. Akkor bízni fogsz Benne, hogy végrehajtsd terveit, mialatt Vele együttmunkálkodva véghezviszed saját üdvösségedet.

A Szentlélek csendes munkája A keresztény élet nem tekinthető a régi élet módosításának vagy megjavításának, a keresztény élet az emberi természet megváltozása, átalakulása, az az. megtérés. Meghalunk énünknek és a bűnnek és teljesen új életet élünk. Ezt a változást csak a Szentlélek hathatós munkája hozhatja létre. Nikodémus zavartan állt és Jézus a szelet hozta fel példának, hogy tanítását megértesse. "A szél fú, ahová akar és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy, igy van mindenki, aki a Lélektől született.” A szél zúgását halljuk a fák lombjai közt, rezgeti a leveleket és a virágokat, de mégsem tudjuk, hogy honnan jön és hová megy. így munkálkodik a Szentlélek is az emberi szívben. Éppúgy nem magyarázható meg, mint a szél munkája. Lehet, hogy valaki nem tudja megjelölni újjáalakulása folyamatának kezdetét és helyét vagy annak körülményeit, de ez inég nem bizonyítja azt. hogy megtéretlen. Krisztus állandóan munkálkodik a szívben olyan úton és módon, mely láthatatlan, mint a szél. Lassanként, talán öntudatlanul fogjuk fel azokat a benyomásokat, melyek a lelket Krisztus felé vonzzák. Ezeket a benyomásokat a felette való elmélkedés, a Szentírás olvasása, vagy az élő Ige hallgatása útján nyerjük. Váratlanul, midőn a Lélek hívó szavát jobban felfogjuk, lelkünk örömmel adja át magát Jézusnak. Ezt sokan gyors megtérésnek vélik, pedig a Szentlélek hosszas kérlelésének. türelmes munkájának eredménye. A szél maga láthatatlan, de olyan hatásokat idéz elő. melyek láthatók és érezhetők. Éppen így nyilatkozik meg a Szentlélek munkája annak életében és cselekedeteiben, aki tapasztalta annak megváltó erejét. Ha Isten Lelke uralja a szívet, átalakítja az életet. Elvetjük a bűnös gondolatokat, megszűnünk gonoszt cselekedni, szeretet, alázatosság és béke foglalja el a harag, irigység és viszály helyét. A szomorúságot öröm váltja fel és az arc mennyei fényi sugároz. Senki nem látja a terhet enyhítő kezet, vagy a fentről áradó fényt. Az áldást akkor vesszük, ha a lélek hit által átadja magát Istennek. Lehetetlenség véges emberi ésszel felfogni a megváltás nagyszerű müvét. Csodája felülmúlja az emberi tudást, mégis, aki megtért, aki általment a halálból az életre, az tudja, hogy ez isteni valóság. Személyes tapasztalatunkká lehet itt a földön s megkezdődhet bennünk a megváltás műve, Hatása átterjed az örökkévalóságba.

Az isteni segítség bizonyítéka. Ha lelkedben szükségérzet támad, ha éhezed és szomjúhozod az Igazságot, ez annak bizonysága, hogy Krisztus munkálkodott a

70

Ellen G. White


szíveden azért, hogy Őt keresd, hogy végezze el éretted, a Szentlélek kiárasztása által azt a munkát, melyet te magadért nem tehetsz meg.

A bennünk élő Krisztus „Ha a szeretetben meggyökerezünk és alapot veszünk, akkor megérthetjük minden szentekkel egybe, hogy mi a szélessége, hosszúsága, mélysége és magassága az Isten jóvoltának és megismerjük a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét. ” (Ef.3:18-19.) Ó mily becses lehetőségek és bátorítások! Az erkölcsi tisztátalanságból megtisztított emberi szívbe beköltözik a drága Megváltó, megnemesíti, megszenteli az ember egész természetét és a Szentlélek templomává avatja.

Felelet hűségűnkre. Élő hit által maradhatunk meg Krisztusban. Ha személyesen hitben elfogadjuk Őt, akkor megmarad szivünkben. Isteni jelenléte által az Ő társaságában vagyunk és amint ennek tudatában vagyunk, foglyul ejti gondolatainkat. Lelki tapasztalataink egyeznek ennék a titkos viszonynak eleven érzésével, így haladt Énok is Istennel. Így lakozik Krisztus szivünkben hit által, ha megfontoljuk, hogy mit jelent Ő nekünk és mit munkált részünkre a megváltási terv megvalósításában. Legyünk boldogok és ápoljuk hálatelten magunkban Isten eme ajándékának felemelő tudatát. Ezek a gondolatok hatalmasan befolyásolják egész jellemünket. Szeretném elmétekbe vésni, hogy állandóan mennyei társatok lehet, ha akarjátok. “Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Isten temploma vagytok, mert Ő mondotta: Lakozom bennük és közöttük leszek, és leszek nékik Istenük és ők népemmé lesznek.” ( 2. Kor.6.16.)

Isten szeretete átformál. Ha gondolataink Krisztusnál időznek, jellemünk az isteni képmásra alakul át. Gondolatainkat áthatja az Ő jóságának és szeretetének tudata. Szemléljük jellemét és így ott van minden gondolatunkban. Szeretete körülvesz bennünket. Ha kitartóan a napba nézünk mikor az ég közepén ragyog, azután pedig elfordítjuk tekintetünket, a nap képe jelenik meg szemünk előtt, bármerre nézünk is. Így van ez, ha Jézust szemléljük. Bárhová nézünk, minden az Ő képét sugározza felénk, mert Ő az igazság Napja. Nem látunk mást és nem beszélhetünk másról. Az Ő képe megrögződött lelki szemeinkben és befolyásolja életünk minden mozzanatát. Megnemesíti egész természetünket. Szemlélése által átváltozunk krisztus képmására. Mindazokra, akikkel érintkezünk, az Ö igazságának ragyogó, derűs fényét sugározzuk. Jellemünk átalakult, szívünket, lelkünket, elménket az Ő fénye sugározza be, aki szeretett minket és önmagát adta értünk. Itt ismételten valósággá válik a szívünkben hit által lakozó, személyes, élő befolyás.

71

Ellen G. White


Ha az Ő tanításait befogadtuk és magunkévá tettük. Jézus jelenléte maradandó lesz számunkra és irányítani fogja gondolatainkat, terveinket és cselekedeteinket. Átitatódunk a világ legnagyobb Tanítójának tanításaival. Emberi felelősségünk és az ember befolyásának tudata. jellegzetessé teszi az életről és a mindennapi kötelességeinkről vallott felfogásunkat. Jézus Krisztus mindenünk nekünk. - a legelső, a legutolsó és a legjobb mindenben. Az ő lelkülete, jelleme színezi életünket. Ő a mi egész lényünk irányítója. Az Ő Igéje lélek és élet. Ezért, nem összpontosíthatjuk gondolatainkat önmagunkra, élünk, de nem mi. hanem Krisztus az, aki bennünk él, a dicsőség reménysége. Énünk meghalt, de Krisztus az élő Megváltó. Folytonosan Őt szemlélve, az Ő képét sugározzuk mindenfelé. Nem állhatunk meg. hogy csalódásaink felett gondolkodjunk, vagy beszéljünk, mert ennél sokkal szebb kép vonzza tekintetünket: - Jézus drága szeretete. Ő lakik bennünk az Igazság Igéje által.

A legértékesebb drágagyöngy. Krisztusnak kell átadnunk magunkat s minden parancsának készséggel engedelmeskedő életet kell élnünk. Amik vagyunk, minden adottság és képesség amellyel rendelkezünk az Úré, szenteljük az Ő szolgálatára. Ha ilymódon egészen neki adjuk magunkat, akkor Ő, a menny minden kincsével együtt a mienk. Elnyerjük a legértékesebb drágagyöngyöt.

Önmegtagadás Jézus megüresítette önmagát, de mindabból amit végzett, nem ütközött ki az “én.” Mindent Atyja akaratának vetett alá. És midőn földi küldetését bevégezte, elmondhatta: “Én dicsőítettelek Téged e földön, elvégeztem a munkát, melyet rám bíztál, hogy végezzem azt.”(Ján.l7:4.) És ezt parancsolja nekünk: “Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok. ” (Mát. 11:29.) “Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát.” (Mát. 16:24.) Önző életünket le kell szállítanunk magas polcáról, hogy ne uralkodjon a lélek felett. Aki Krisztus alázatosságát, önmegtagadását szemléli, az úgy kiált fel, mint Dániel, amikor az Ember Fiát szemlélte: "Orcám eltorzula és odalőn minden erőm.” (Dán. 10.8.) Az emberi természet mindig küzd és kiütközik, mindig kész a vetélkedésre, de aki Krisztustól tanul, az megveti az "én ”-t. a gőgöt és hatalomvágyat, s lelkében béke honol. Énjét alárendeli a Szentléleknek. Akkor megszűnik tülekedésünk a legmagasabb polc elérése után. Nem törtetünk két könyökkel előre, hogy észrevegyenek bennünket, mert érezzük, hogy a legmagasabb polc számunkra a Megváltó lábainál van. Jézusra tekintünk, várjuk a kezét, hogy vezessen, figyeljük szavát, hogy irányítson bennünket. Pál apostolnak is ez. volt a tapasztalata, mikor így szólt: "Krisztussal együtt megfeszíttettem élek pedig többé nem én. hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most testben élek. az. Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta értem.” (Gal.2:20.)

72

Ellen G. White


Istennek tetsző jellem Az ifjúságot gondosan és sok imával arra kell nevelni, hogy' jellemét szilárd alapra építse. A legnagyobb botlások oka, hogy nem tanulnak mások tapasztalatából. A szülők és tanítók tanácsai kárbavesznek náluk, mert engednek a gonosz kísértéseinek. Látja bennük a jóra való legnagyobb lehetőségeket, ha tudatára ébrednek, hogy szükségük van Jézusra és ha a szilárd alapra építenek. Ismeri az Úr az ifjúság megpróbáltatásait is. Tudja, hogy harcaik lesznek a sötétség hatalma ellen, melyek uralmuk alá akaiják hajtani az ember értelmi világát. De megnyitotta előttük az útat is. melyen haladva ifjú férfiak és nők egyaránt részesei lehetnek az isteni természetnek.

Állhatatos törekvés szükséges. A jellem nem a véletlen adománya. Nem a hangulat egy-egy kitörése, vagy egy-egy helytelen irányban tett lépés dönti el. A megrögzött szokást a cselekedetek megismétlése idézi elő, ez formálja a jellemet jó vagy rossz irányban. Helyes jellem csak akkor alakulhat ki, ha állhatatosan, fáradhatatlanul törekszünk rá, ha minden tehetségünket és képességünket Isten dicsőségére fejlesszük, tőlünk telhetőleg. Sokan, ahelyett, hogy így cselekednének, engedik, hogy a körülmények sodorják őket. S ez nem azért van. mintha az ifjúságban nem volna jó anyag, hanem azért, mert nincsenek tudatában annak, hogy Isten azt akarja, hogy ifjúságukban tegyék meg a tőlük telhető legjobbat. Ha a mai ifjúság úgy akarná megállni a helyét, mint ahogyan Dániel megállta, akkor lelkének minden idegszálát és izmát meg kellene feszítenie. Az Úr nem óhajtja azt. hogy örökre kezdők maradjanak, inkább azt akarja, hogy a kiválóság legmagasabb csúcsát érjék el. Azt akaija, hogy eljussanak a létrának a legmagasabb fokáig, melyről azután bejuthatnak Isten országába.

A társaság befolyása. Otthonukból kikerülő ifjak nélkülözik a szülők gondos felügyeletét és nagyrészt maguk választják meg társaikat és társaságukat. Ne feledkezzenek meg sohasem arról, hogy mennyei Atyjuk tekintete állandóan rajtuk függ és Ő látja minden szükségüket és minden kísértésüket. Az iskolákban mindig találhatók olyan ifjak, kiknek cselekedeteik elárulják, hogy hajlamaik alacsonyrendűek, rossz irányúak. A gyermekkorban nyert helyiden nevelésük folytán jellemük egyoldalú és fogyatékosságuk a későbbi évek során is fennáll és megrontja életüket. Rossz példájuk és befolyásuk a téves útra terelik az erkölcsileg amúgy is gyengébbeket. Kedves ifjú barátaim, az idő többet ér az. aranynál! Nem szabad lelki életeteket veszélyeztetni, ne vessetek gyomot, gazt. konkolyt. Nem szabad gondtalanoknak lennetek társaságotok megválasztásában. Gondolkozzatok embertársaitok nemes jellemvonásain, s ezen tulajdonságok erkölcsi erővé válnak számotokra, hogy ellenálljatok a gonosznak és a jót válasszátok. Tűzzétek magasra a célt! Szüleitek és tanítóitok, akik szeretik és félik Istent, éjjel-nappal imáikkal kísérnek

73

Ellen G. White


benneteket, kérnek és óvnak, de mindez hiábavaló lesz, ha könnyelmű társaságba keveredtek. Ha nem ismeritek fel az igazi veszedelmet és azt hiszitek, hogy kedvetek szerint tehettek akár jól. akár rosszul. akkor nem fogjátok észrevenni, hogy a gonoszság kovásza romboló erjedésével megfertőzi és tönkreteszi értelmi és lelkivilágotokat.

Krisztus: egyedüli reménységünk. Krisztust meggyötörték, bántalmazták, megkínozták, mindenfelől kísértések környékezték meg. mégsem vétkezett soha. hanem teljes engedelmességet tanúsított, mely Atyját kielégítette. Ezzel mindörökre bemutatta, hogy nincs mentség az engedetlenségre. Azért jött, hogy megmutassa az embernek, miképpen kell engedelmeskedni, hogyan kell Isten parancsolatait megtartani, megragadta az Isten erejét és ez az erő a bűnös egyedüli reménye. Életét adta, hogy az ember is részese legyen az isteni természetnek, elkerülvén a romlottságot, mely a kívánságban van e világon. Isten az ifjúságnak képességeket adott, hogy gyarapítsák az Ő dicsőségére, de sokan ezeket az adományokat tisztátalan és szentségtelen célokra használják fel. Sok ifjú bír olyan képességekkel, melyek helyesen művelve, bőséges aratást eredményeznének, úgy szellemi, mint fizikai és erkölcsi javakban. De sajnos, nem vesznek időt a megfontolásra. Ezek nem számolnak cselekedeteik következményeivel. Nem hallgatnak a dorgálásra, a tanácsra, hanem átengedik magukat a könnyelműségnek és a balgaságnak. És ez szörnyű bűn, eltévelyedés! Az ifjak józanok lehetnének, ha tudatában volnának, hogy Isten tekintete mindig rajtuk függ, hogy Isten angyalai figyelik jellemük fejlődését és mérlegelik erkölcsi értéküket. A krisztusi vallás több, mint a bűnök bocsánata, a krisztusi hitvallás azt jelenti, hogy bűneink elvétettek és betöltettünk a Szentlélek kegyelmi adományaival. Továbbá isteni megvilágosítást és Benne való örömet jelent. Jelenti az önmagunktól, énünktől teljesen megüresített szívet, mely Krisztus állandó jelenlétével áldatott meg. Amely lélekben Krisztus az Úr, ott tisztaság és bűnmentesség honol. Ott az élet Krisztus dicsőségét, teljességét és az evangéliumi terv tökéletes voltát tanúsítja. A Megváltó befogadása tökéletes békét, szeretetét és biztonságot eredményez. Az emberi életben megnyilvánuló szépség és Krisztus jellemének édes illata azt bizonyítják, hogy Isten valóban elküldte Fiát a világ Megváltójául. Krisztus mindennapi kísérője és hűséges barátja volt azoknak, akik Őt odaadóan követték. Ők az életet Istennel való bensőséges társalgásban töltötték el, ezért feltámadt rajtuk az Úr dicsősége. Ismeretének világossága visszatükröződött rajtuk. Most ők a királyi felség elhomályosíthatatlan fényességében örvendeznek. Most már alkalmasak a mennyei közösségre, mert szívükben is menny honol.

74

Ellen G. White


5 - FEJEZET

ELŐKÉSZÜLET AZ ÉLET FELADATAIRA “Az igazi nevelés többet jelent bizonyos tanfolyamok elvégzésénél. Az igazi nevelés mindenre kiterjed. Magában foglalja a testi erők és a szellemi képességek harmonikus kifejlesztését. Tanítja Isten félelmét és szeretetét és előkészít az élet kötelességeinek hűséges teljesítésére. ”

Keresztény nevelés Az emberi értelem fogékony a legmagasabb tudományokra. Az Istennek szentelt élet ne legyen a tudatlanság élete. Sokan a nevelés ellen foglalnak állást és arra hivatkoznak, hogy Jézus is műveletlen halászokat választott az evangélium hirdetésére. Azt állítják, hogy a tanulatlanokat részesítette előnyben. Sok tanult és tiszteletreméltó ember hitt az Ő tanításainak. Ha rendítethetelenül engedelmeskedtek volna lelkiismeretbeli meggyőződésüknek, akkor követték volna Jézust. Az Úr elfogadta és Krisztus szolgálatába állította volna képességeiket, ha Neki ajánlották volna fel. De a tekintélyüket féltő gyanakvó papokkal és mogorva uralkodókkal szemben nem volt elég erkölcsi erejük, hogy Krisztust megvallják és hírnevüket kockáztassák az alázatos Galileabelihez fűződő kapcsolatuk miatt. Ő. aki belelátott a szívekbe, mindezt megértette. Ha tanultak és tekintélyesek nem akarják elvégezni azt a munkát, amelyet képességük szerint végezniük kellene. Krisztus választ olyan embereket akik engedelmesen és hűségesen tesznek eleget akaratának. Kiválasztott alázatos embereket. Magához vette, nevelte őket. hogy előbbrevihessék a földön nagy művét akkor, ha Ő távozik innen.

Krisztus a világ világossága. Ő a kútforrása minden ismeretnek. A tanulatlan halászokat Ő képesítette arra. hogy eleget tehessenek magas megbízatásuknak. Az. igazságról szóló tanításai, melyet ezeknek az alázatos embereknek adott, hatalmas jelentőségűek. Ezeknek a tanításoknak a világot kellett megrázniuk. Mily egyszerű dolognak tűnik, hogy Jézus ezeket az embereket választotta ki maga mellé, de mégis oly esemény volt. mely hatásaiban minden mást fölülmúlt. - Szavaik és cselekedeteik forradalmasították a világot. Jézus nem vetette meg a nevelést. Az értelem legmagasabb kiművelését. - ha istenfélelem és szeretet szenteli meg. - Jézus teljesen jóváhagyja. A Krisztus által kiválasztott alázatos halászok három éven át voltak a mennyei fenség megnemesítő befolyása alatt. Krisztus a minden idők legnagyobb nevelője. Isten elfogadja az ifjúságot, tehetségével és gazdag érzelmi világával együtt, ha odaszentelik magukat. Az ifjúság elérheti az értelmi tökély legmagasabb pontját, 75

Ellen G. White


és ha a hitelvek kiegyensúlyozólag hatnak, akkor képesek lesznek azt a munkát előre vinni, amelynek végzése céljából jött Jézus a földre. Így cselekedve a Mester munkatársaivá válnak. Keresztény tanintézeteink tanulóinak értékes kiváltságaik vannak. mert nemcsak tudományi szerezhetnek, hanem megtanulhatják, hogy hogyan fejleszthetők és gyakorolhatók az erények s ez nekik arányos, kiegyensúlyozott jellemet jelent. Istennek ők a felelős eszközei. A gazdagság, a társadalmi állás és az értelmi képességek - a kiosztott tálentumok. - Isten adományai az ember számára, hogy azokkal bölcsen sáfárkodjék. Isten arányosan osztotta szét eme adományait az emberek között, az illető ereje és képessége szerint, és kinek-kinek kiosztotta munkáját.

Igazi nevelés Az igazi nevelés azoknak az eszméknek beoltását jelenti, melyek belevésik az emberi szívbe és elmébe a teremtő Isten ismeretét. Az ilyen nevelés megújítja az értelmet és átalakítja a jellemei. Megerősíti és körülbástyázza az értelmet a lélek ellenfelének csaló és megtévesztő suttogásai ellen és képessé tesz arra. hogy megértsük Isten szavát. Alkalmassá teszi a tanulókat arra. hogy Krisztus munkatársaivá legyenek Ha ifjúságunk megszerzi ezt a tudást, képessé válik mindannak megértésére, ami lényeges, de ha nem szerezne meg. akkor mindaz a tudás, melyet a világtól nyer. nem sorolja be az Úr csapatába. Magukba szedhetik a könyvekből meríthető összes tudományt, de az igazság legfőbb alapelvét illetően mégis tudatlanok maradnak, mert csak az Úr szerint való tudomány adhat nekik olyan jellemet, amit Ő jóváhagy. Azok. akik a világi iskolákban próbálnak tudományra szert tenni, ne feledkezzenek meg arról, hogy egy másik iskola is tanítványaiul hívja - és ez az iskola: Krisztus iskolája. Ebből az. iskolából a tanulók sohasem léphetnek ki. illetve sohasem végezhetik cl. A tanítványok közt öregek és ifjak is vannak. Akik az isteni Tanítómester tanításait megszívlelik, állandóan gyarapodnak bölcsességben és nemeslelküségben s így átléphetnek abba a magasabb iskolába, melyen a haladás az idők végéig tart. A végtelen Bölcsesség az. élet feladatai elé állít bennünket. - a kötelességek és a boldogság feladatai elé. Ezeket a feladatokat sokszor nagyon nehéz megoldani, de enélkül nem haladhatunk valóban előre. Lehet, hogy meg kell feszítenünk minden erőnket és keserű könnyekkel, nehéz tusák közt vívódva kell megadni az árát. de nem szabad sem eltántorodnunk. sem elfáradnunk. Ezen a világon, a megpróbáltatások és kísértések közepette kell alkalmassá válnunk a tiszta és szent angyalok társaságára. Azok, akiket a kevésbé fontos tudományok annyira lefoglalnak,

76

Ellen G. White


hogy inkább elmaradnak Krisztus iskolájából, azok vesztesége örökkétartó és pótolhatatlan. Minden képességet, minden adottságot, mellyel a Teremtő az. embert felruházta, az Ő dicsőségére kell felhasználnunk, és ha ezt alkalmazzuk, akkor a legtisztább, legnemesebb boldogságban lesz részünk. A menny elveit tartsuk életünkben a legmagasztosabbnak Minden lépés, mely előbbre visz a tudásban, vagy a lélek művelésében, legyen egy-egy fokozata annak a folyamatnak, mely az emberit az istenihez formálja.

Ami lényeges a nevelésben. Napjainkban a nevelés leglényegesebb feladata az, hogy kiképezzük az ifjúságot arra, hogyan mutassák be Isten akaratát a világnak.

A legmagasabb nevelés. Akik elhatározzák, hogy megismerik Isten útjait és akaratát, azok nyerik a legmagasabb kiképzést, melyet elérhet földi halandó. Ezek életüket nem a világ álokoskodásaira építik fel, hanem örökérvényű alapelvekre.

Szükséges a keresztény nevelés Isten megköveteli az értelmi képességek fejlesztését. Azt kívánja, hogy szolgái értelmesebbek legyenek és jobb ítélőképességgel rendelkezzenek, mint a világ fiai. Akik gondtalanok és közönyösek az iránt, hogy minél képzettebb munkások legyenek, nem szolgálnak Isten tetszésére. Az Úr azt kívánja, hogy szeressük Őt teljes szívünkből, teljes lelkűnkből, minden erőnkből és minden tehetségünkkel. Ez arra kötelez, hogy értelmünk minden tehetségét kifejlesszük, hogy teljesen megismerjük és szeressük Teremtőnket. Ha Isten Lelkének befolyása alá helyezzük magunkat, minél alaposabb értelmünk kiképzése, annál hatásosabb eszközzé lehetünk Isten szolgálatában. A tanulatlan, de magát Istennek szentelt ember, aki vágyódik arra, hogy másoknak áldására legyen, használható az Úr szolgálatában. Azonban azok, akik hasonló áldozatkész lelkülettel bírnak, de alapos kiképzésben részesülhettek, még sokkal nagyobb mérvű munkát végezhetnek Krisztusért, mert kedvezőbb helyezetben vannak.

Felkészülés magasabbrendű szolgálatra, Az Úr azt kívánja, hogy lehetőség szerint mindenki a legjobb kiképzésben részesüljön, azzal a céllal, hogy ismereteinket másokhoz eljuttassuk. Senki sem tudhatja, hogy hol és mikor kell bizonyságot tennie Istenről. Mennyei Atyánk látja, hogy mivé fejlődhet valaki, aki teljesen átadja magát Neki. Olyan lehetőségek állnak rendelkezésünkre, melyeket gyenge hitünkkel fel sem tudunk fogni. Értelmünket annyira ki kell képeznünk, hogy szükség esetén az íge igazságait a legmagasabb földi méltóságok előtt is képviselhessük, Isten nevének dicsőségére. Ne mulasszunk el egyetlen alkalmat sem, hogy értelmileg mindjobban felkészülhessünk Isten szolgálatára.

77

Ellen G. White


Sokoldalú kiképzés. A nevelésre rászoruló ifjúság szilárd elhatározással álljon munkába, hogy elérje célját. Ne várakozzatok a kínálkozó alkalomra, keressétek ti az alkalmat! Ragadjatok meg minden lehetőséget! Tanuljatok meg a pénzzel gazdálkodni. Ne adjátok ki feleslegesen ínyencségekre és élvezetekre. Határozzátok el. hogy olyan hasznos és alkalmas eszközökké kívántok lenni, mint amilyent Isten elvár. Minden vállalkozástokban hűségesen és alaposan dolgozzatok. Ragadjatok meg minden elérhető eszközt az értelem fejlesztésére. A könyvekből vett tananyagokat párosítsátok hasznos kézimunkával, s hűségesen kitartva, vigyázva és imádkozva, jussatok el a felülről való bölcsességre. Ez nyújt részetekre mindent átfogó nevelést. Ilymódon jellemetek növekedhet s másokat is befolyásolhattok, hogy lábaikat a szentség és egyenesség útjára vezessétek. Az önnevelés terén sokkal többet végezhetnénk, ha ébren meglátnánk az alkalmakat és kiváltságainkat. Az igazi nevelés sokkal többet jelent, mint ami az iskolában elérhető. Bár ne hanyagoljuk el a tudományok ágazatait, azonban sokkal magasabb kiképzést érhetünk el az Istennel való élő összeköttetés által. Minden tanuló vegye elő Bibliáját s lépjen élő kapcsolatba a legnagyobb Tanítóval. Képezzük és fegyelmezzük az értelmet, hogy megküzdhessen a nehéz problémákkal az isteni igazságok kutatásában.

Tudás és önfegyelmezés. Akik éhezik a tudást és az ismeretet, és azt, hogy embertársaik áldására lehessenek, azok valóban áldásban fognak részesülni. Isten Igéjének tanulmányozása képességeiket komoly tevékenységre fogja serkenteni. Az elme mind jobban erősödik és alkalmasabbá válik. Akik Isten munkatársai akarnak lenni, azoknak önuralomra kell szert tenniük. Ezzel többet fognak elérni mint a szónoki képességekkel vagy a legfényesebb tehetségekkel.

Felelj meg szüleid várakozásának. A legjobb és a legbiztosabb igazat cselekedni, mivel ez a helyes. Akarsz-e most komolyan gondolkozni efölött? A helyes, igaz cselekedetek alapját a jó gondolatok képezik. Határozd el magadban, hogy megfelelsz szüleid várakozásának és hűségesen törekedve igyekszel előbbre jutni. Mutasd meg nekik, hogy megteszed a tőled telhetőt, hogy a neveltetésedre fordított áldozatok ne vesszenek kárba. Legyen eltökélt szándékod, hogy együttmunkálkodsz szüleid és tanítóid törekvésével és igyekszel elérni a tudás és a jellem legmagasabb szintjét. Légy elhatározva, hogy nem okozol csalódást azoknak, akik szeretnek téged és bizalmukat helyezték beléd. Férfias dolog élni az igazságot az igazságért és Jézus segítségedre lesz ebben, hogy helyesen élj. ha magad is erre törekszel.

Nevelés az örökkévalóságra János írta: "Írtam néktek ifjak, mert erősek vagytok és az Isten Igéje megmarad bennetek, és meggyőztétek a gonoszt." (l. Ján. 2:14.) Pál pedig arra intette Timóteust. hogy szólítsa fel az ifjúságot:... józanságra.. (Tit.2:6.) 78

Ellen G. White


Emelkedjetek fel lélekben, hogy hasonlók legyetek Dánielhez, a seregek Urának hűséges és állhatatos szolgájához. Fontoljátok meg minden lépéseteket, útjaitokat. mert a hely melyen álltok szent hely és az Úr angyalai vannak körülöttetek. Nagyon helyénvaló, ha szükségét érzed annak, hogy a nevelés létrájának legmagasabb fokára kell feljutnod. A bölcselet és a történelem fontos tantárgyak ugyan, de minden idő - és pénzáldozat kárbavész ha nem használod fel képességeidet és készségedet Isten dicsőítésére és az emberiség jóvoltára. A tudományok, ismeretek. - hacsak nem szolgálnak lépcsőfokul számodra az említett magasabb célok megvalósítására. - értéktelenek. Az a nevelés amely nem ad tartós, az örökéletre szóló tudást, teljesen céltalan. Hacsak nem a menny és az eljövendő örökélet lebeg szemed előtt, készségeidnek nincs tartós értéke. De ha Jézus a tanítómestered - nemcsak a hétnek egy napján, hanem minden nap és minden órában. - akkor tanulmányaid közepette elégedetten fog rádtekinteni.

Célszerű gyakorlati kiképzés A rendszeres, hasznos munka az evangéliumi terv egyik része. A nagy Tanítómester, a felhőoszlopok közül adta ki utasításait Izarelnek. hogy minden ifjú tanuljon meg valamilyen hasznos munkát Ezért volt a zsidók szokása - úgy a gazdagoknál, mint a szegényeknél - hogy fiaikat és leányaikat valamely hasznos ipari munkára taníttassák ki, hogy a felmerülő szükség esetén ne legyenek másokra utalva, hanem képesek legyenek a saját erejükből fenntartani magukat. Elméleti tárgyakból is tanítást kaptak, de mesterséget is kellett tanulniuk. Ezt nevelési rendszerük elengedhetetlen részének tartották. Ma is, miként Izraelben tették, - minden ifjúra gyakorlati élet célszerű kötelességeire kellene neveim. Mindenkinek el kellene sajátítani valami kézműipart, mellyel szükség esetén megélhetését biztosíthassa. Ez nemcsak azért fontos, mert biztosíték a kedvezőtlenné váló sorsfordulat esetén, hanem főként azon kihatása miatt, melyet a testi, lelki és erkölcsi fejlődésre gyakorol. Mégha biztos is volna benne az ifjú, hogy sohasem kell létfenntartása miatt keze munkájára szorulnia, mégis meg kell a munkára tanítani. A testi munka nélkül senkinek sem lehet egészséges testalkata és duzzadó egészsége, a helyesen szabályozott fizikai munka fegyelmező ereje szintén igen lényeges az értelem cselekvőképességének és a nemes jellem elérésének szempontjából. Azok az ifjak, alak tudásukat csak könyvekből merítették, de a gyakorlati munkát elhanyagolták, semmiképp sem állíthatják, hogy arányos, körültekintő nevelésben részesültek. Energiáikat, melyeket a különböző foglalkozások körébe tartozó munkára kellett volna fordítaniuk, kihasználatlanul hevertették. A nevelés nem kizárólag az agy csiszolásából áll. Az ifjúság nevelésének a testi munka is lényeges része. A nevelés egyik igen fontos mozzanatát hanyagoljuk el, ha a 79

Ellen G. White


tanulókat nem tanítjuk meg hasznos munkák végzésére és ennek a fontos résznek nem volna szabad az ifjúság neveléséből kimaradnia. Alapos és széles látókörű nevelést az ember egész lényének összmunkája nyújthat. Fordítsa minden tanuló a nap bizonyos részét valamely hasznos, tevékeny munkára. Ilymódon megszokja a szorgalmat és növeli önbizalmát. Egyúttal megvédi a semmittevés, restség hatásaként mutatkozó rossz és alacsonyrendű szokásoktól. És ez mindenben megegyezik a nevelés eredeti céljával, mert ha az ifjúságot tevékenységre, szorgalomra és tisztaságra buzdítják, akkor ezáltal összhangba jut Teremtőjével.

A hasznos munka áldása. A legnagyobb áldást nem azokból a gyakorlatokból nyeljük, amelyeket szórakozás céljából, vagy csupán a testmozgás kedvéért végezzük. A szabad levegőn való tartózkodásnak és az izmok foglalkoztatásának megvan ugyan a maga haszna, de ha ezt az energiamennyiséget hasznos, munka teljesítésére fordítjuk, akkor ennek áldása is nagyobb. Az elégedettség érzése hat át, az ilyen tevékenység velejárója, hogy érezzük hasznavehetőségünket és a kötelességteljesítés jóleső érzése megnyugtatja lelkiismeretünket. Tanulóinknak hathatós, átfogó készséggel kell kilépniük az életbe, hogy ha saját erejükből kell megéljenek, felhasználhassák tudásukat, olyan tudást, melyet megkövetel az élet. A szorgalmas tanulás lényeges, de ugyanilyen lényeges a szorgalmas, kemény munka is. Azonban nem lényeges a szórakozás, a játék. A testi erőknek szórakozásra való felhasználása nem kedvező a szellemi, értelmi egyensúly fenntartására. Ha azt az időt, melyet olyan testgyakorlatra fordítanak, melyeket fokról-fokra végülis túlzásba visznek, Krisztus ügyének szolgálatára szentelnék, akkor Isten áldása kísérné őket. A gyakorlati élet fegyelmét, mely testi és szellemi munkából tevődik össze, megszépíti az a tudat, hogy mind a testet, mind a lelket képesíti arra, hogy jobban végezze azt a munkát, melyet Isten jelölt ki az ember számára. Minél tökéletesebben érti meg az ifjúság, hogy miképpen kell a gyakorlati élet kötelességeinek -eleget tennie, annál nagyobb lesz örömük abban a tudatban, hogy embertársaik hasznára lehetnek. A hasznos munkára nevelt elme mindinkább szélesebb látókörűvé lesz, a gyakorlat és a fegyelem egyre inkább alkalmasabbá teszi a hasznos munkára, mert megszerezte azt a lényeges tudást, mely által mások áldására lehet. Krisztus életében nem találok egyetlen példát sem, mely azt mutatná, hogy valaha is szórakozással és mulatozással töltötte volna idejét. Ő volt a jelen és a jövő élet legnagyobb tanítója, mégsem találtam egyetlen esetet sem életében, hogy tanítványait szórakozásra vezette volna, hogy így végezzenek testgyakorlatot.

Tanuljatok főzni! Fiatal férfiak éppúgy mint a nők, tanuljanak meg gazdaságosan főzni és pedig mindennemű húsétel nélkül is. Ne bíztassák őket olyan ételek elkészítésére, melyek bármily kis mértékben is húsneműeket tartalmaznak,

80

Ellen G. White


mert ez inkább az egyiptomi sötétségre és tudatlanságra utal, mint az egészségügyi reformok tisztaságára. Különösen a nőknek kell megtanulniuk főzni. Avagy a lánynevelés mely ágazata fontosabb ennél? Bármily körülmények közé kerüljön is az életben, a főzés az a tudomány, melyet mindig felhasználhat.

A

misszióterületeken.

A gyakorlati élet kultúrája teszi alkalmasakká ifjúságunkat arra, hogy az iskolából kikerülve idegen országokba mehessenek. Ezek az ifjak megtarthatják teljes függetlenségüket a bennszülöttekkel szemben, mert érteni fognak főzéshez, mosáshoz és házépítéshez. Példájuk által befolyást gyakorolhatnak s megmutathatják, hogy képesek a tudatlanokat nevelni s jobb munkamódszerekkel jobb eredményeket elérni. Ezek az ifjak bizonyítják, hogy a misszionáriusok milyen kitűnő nevelők, tanítómesterei a hasznos munkának. És bárhová menjenek is, mindaz a tudás, melyet elsajátítottak, állandó teret fog számukra biztosítani.

A tanítványi hűség A tanulók, akik vallják, hogy Istent szeretik és engedelmeskednek az igazságnak, olyan önuralmat kell gyakoroljanak és vallásos meggyőződéssel rendelkezzenek, amely képessé teszi őket arra, hogy megállják helyüket tántoríthatatlanul és nyíltan megvallják Jézust úgy a főiskolákban mint bárhol ahol megfordulnak. A vallást ne csak köpenyként hordják az Isten házában, ennek jellemeznie kell az egész életet.

Jellem és magatartás. Akik az élet forrásából isznak, nem fognak változatosságok és örömök után vágyakozni. Magatartásukban, jellemükben nyugalom, béke és öröm nyilvánul meg, melyet csak Jézusban lehet megtalálni. Terheiket és gondjaikat minden nap lábai elé rakhatják. Megmutathatják, hogy az engedelmesség és a kötelességteljesítés útján öröm és megelégedés fakad. Az ilyen tanulóknak erőteljes befolyásuk van társaikra, amely az egész iskolára kihat. Egy komoly, lelkiismeretes és hűséges ifjú felbecsülhetetlen értéket képvisel az iskolában. Az égi angyalok szeretettel tekintenek rá. A mennyei könyvekben pedig feljegyzik az igazság minden cselekedetét, a kísértésekkel szemben tanúsított minden ellenállást és minden győzelmet a gonosz fölött. Jó alapot gyűjtenek maguknak az eljövendő ítéletre, hogy részeseivé válhassanak az örökéletnek. Azoknak az intézményeknek a megóvása és fenntartása nagy mértékben függ azoktól a keresztény ifjaktól, akiket Isten arra hívott el, hogy művét előbbrevigyék. Soha eddig még nem volt olyan idő, melyben olyan fontos eredmények függtek volna egyetlen nemzedéktől. Milyen végtelenül fontos tehát, hogy az ifjúság képesítve legyen erre a nagy munkára, melyre Isten a maga eszközeiül akaija felhasználni. Teremtőjüknek minden mást felülmúló igénye van rájuk.

81

Ellen G. White


Az iskolai fegyelem értéke. Az a vad, könnyelmű jellem, mely olyan sok ifjúnál tapasztalható napjainkban, valóban szívfájdalmat okozó jelenség. Ha az ifjúság belátná, hogy intézményeink törvényeivel és szabályaival számolva csupán azt cselekszi, ami javára válik társadalmi állásának, nemesbíti jellemét és gondolkozását és növeli boldogságát, - akkor nem lázadozna az igazságos rendszabályok és egészséges intézkedések ellen, nem gyanúsítaná intézményeinket és nem lenne elfogult azokkal szemben. Az ifjúság eréllyel és jóindulattal tegyen eleget a vele szemben támasztott követelményeknek, ez a siker záloga. Fiatal emberek, akik az élet mindennapi kötelességeinek teljesítésében eredménytelenek, nincsenek elkészülve a magasabbrendű kötelességek teljesítésére sem. Vallási tapasztalatokat csakis küzdelem, csalódás, szigorú önfegyelem és komoly ima által érhetünk el. A mennybe vezető úton csakis lépésről-lépésre haladva előre lehet előbbre jutni, minden egyes megtett lépés erőt ad a következőhöz.

A tanulók alkalmai Munkaalkalmaitok nagyon gyorsan elmúlnak. Nincs idő hiábavalóságokra! Csak akkor lehettek igazán boldogok, ha komolyan törekesztek eredményre. Az iskolában töltött idő alatt becses alkalmak kínálkoznak számotokra. Tanulmányaitok ideje alatt legyen olyan tökéletes az életetek, amilyen csak lehet. Ezt az útat csak egyetlen egyszer járhatjátok. És egyedül csak rajtatok múlik, hogy munkátok eredményes lesz-e vagy hiábavaló. Ha gyarapodik tudásotok a Biblia ismeretében, határtalan értékű kincseket halmoztok fel, hogy azokat tovább adjátok.

Mások segítése. Ha valamelyik tanulótársad visszamarad tanulmányaiban, magyarázd meg neki az általa meg nem értett feladatot. Ez téged is arra segít, hogy jobban megértsd a leckét. Használj egyszerű szavakat,- olyan világosan fejezd ki magad, hogy mindenki könnyen megérthessen. Ha társadat segíted, ezzel tanítódnak is segítesz. Gyakran előfordul, hogy az olyan tanuló, aki látszólag nehéz felfogású, tanulótársait jobban megérti mint a tanítót. Ezt a segítőmunkát Krisztus ajánlja. A nagy tanítómester melletted áll és segít téged, hogy az Ige csodálatos igazságait a gyengék és tudatlanok előtt hirdesd. Ragadj meg minden kínálkozó alkalmat. Ilymódon Isten áldása fog kísérni.

Építs tökéletes alapismeretekre! Ne elégedj meg alacsony színvonallal. Mialatt tanulsz, mindig gondolj arra, hogy magasztos, szent célt tűzz magad elé. Ha az Úr szőlőskertjének tökéletes munkása akarsz lenni, akkor menj el dolgozni annak valamely részébe. Minden tőled telhetőt kövess el ennek a célnak elérésére. Többet tehetsz önmagadért, mint amennyit mások tehetnek érted. Ha mindent megteszel magadért amit csak tehetsz, nagy terhet veszel le feljebbvalóid és tanítóid válláról.

82

Ellen G. White


Mielőtt megkísérelnéd, hogy az irodalmi ismeretek magasabb fokozataiba hatolj, vizsgáld meg magad, vajon alaposan ismered-e anyanyelved egyszerű nyelvtani szabályait és tökéletesen megtanultál-e olvasni, írni és tisztában vagy-e a helyesírás szabályaival? Ne töltsd az időt olyan dolgok tanulásával, melyeknek az életben később nem veszed hasznát. A klasszikusok ismerete helyett inkább az anyanyelveden való helyes kifejezésekben tökéletesítsd magad. Tanulj meg könyvelni. Ismereteid megszerzésében helyezd a fősúlyt olyan gyakorlati tárgyakra, melyek által miden körülmények között hasznossá teheted magad.

Felkészülés a szolgálatra Az Istentől nyert világosság fényében csodálatos, hogy nem találkozunk olyan férfiakkal és nőkkel, akik ezt kérdezik: “Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” (Csel.9:6.) Súlyos tévedés azt képzelni, hogy csak akkor van szükség különösebb igyekezetre, ha egy ifjú elhatározta magát prédikátori hivatásra, - egyébként nem fontos, hogy alkalmassá legyen Isten szolgálatára. Bármi is legyen élethivatástok, nagyon lényeges, hogy képességeiteket szorgalmas tanulással összekötve igyekezzetek fejleszteni. Az ifjúságot ösztönözni kell, hogy becsülje meg azon áldásos alkalmakat, lehetőségeket, hogy jólnevelt és művelt emberekké lehessenek. Minden, iskolanyújtotta előnyt fordítsanak hasznukra. Ezek az intézetek azért vannak, hogy az ifjúságnak a legértékesebb ismeretet adják. Megbocsáthatatlan bűn, ha közömbösen elhanyagoljuk, elmulasztjuk nevelésüket. Az idő rövid, mert az Úr nemsokára eljön, hogy lezárja a világ történelmének utolsó jeleneteit, tehát annál inkább szükséges a kínálkozó alkalmak és kiváltságok jó kihasználása.

Szenteld képességeidet Istennek! Ifjú férfiak és nők, jöjjenek a mi iskoláinkba, ahhoz a forráshoz, ahol tudást és fegyelmet meríthetnek. Szenteljék képességeiket Istennek, legyenek a Biblia szorgalmas tanulmányozói, hogy ezáltal körülbástyázhassák magukat a megtévesztő tanok ellen és ne engedjék félrevezettetni magukat a gonoszok tévelygéseitől, mert a Biblia szorgalmas kutatása adja meg az igazság ismeretét. Az így megismert igazság gyakorlása által tapasztaljuk, hogy mind nagyobb világosság ragyog felénk a Szentírásból. Akik valóban Istennek szentelték életüket, munkájukban nem az indítóok vezeti, mint ahogyan az emberek általában világi dolgaikban foglalatoskodnak, - azaz a megélhetés biztosítása - hanem megkezdik munkájukat anélkül, hogy földi szempontok befolyásolnák őket Tudatában vannak, hogy Isten ügye: szent.

Előkészületek a jövő eshetőségeire. A világot meg kell intenünk és egyetlen léleknek sem szabad megelégednie az igazság felületes ismeretével. Nem tudhatod, hogy milyen felelősségek viselésére hívhat el Isten. Nem tudhatod, hogy hol kell bizonyságot tenned az igazságról. Egyeseket törvényszékek elé fognak állítani, mások királyok és a világ tudósai előtt fognak számot adni hitükről. 83

Ellen G. White


Azok, akik csak felületesen ismerték meg az igazságot, nem lesznek képesek a Szentírást világosan megmagyarázni és hitüket határozott érvekkel alátámasztani. Ezek zavarba jönnek és nem bizonyulnak jó munkásoknak, tok akik nem vallanak szégyent. Senki ne képzelje azt, hogy szükségtelen tanulnia, mert úgyse szándékozik a szószékről prédikálni. Nem tudhatod, hogy Isten mit követelhet meg tőled. Fájdalmas tény, hogy képzett munkások hiánya gátolja Isten ügyének előmenetelét. Az Úr munkások ezreit fogadná el, akik alkalmasak lennének a nagy aratásban dolgozni, de nem szerezték meg ezt a lehetőséget. Mindenki, aki magáévá teszi Krisztus ügyét és önként jelentkezik az Úr hadseregébe, szerezze meg kellő helyen a kellő kiképzést. A vallást általában igen csekély dolognak tekintették Krisztus hivatásos követői, pedig az nem Isten akarata, hogy egyetlen ember is tudatlanságban maradjon akkor, amikor ismeretre és bölcsességre tehetett volna szert.

A helyes alapelvek szerepe. Nem mindig állja meg a helyét az, hogy a ragyogó tehetségű ifjú emberek aratják a legnagyobb sikereket. Nagyon gyakran előfordult, hogy kiváló tehetségű és tanult embereket bizalmi állásba helyeztek, s nem feleltek még feladatuknak. Csillogásuk az aranyéhoz volt hasonló, de a próba kimutatta, hogy amit aranynak nézünk, csak értéktelen és hamis csillogás volt. Kudarcuk oka: hűtlenségük. Nem voltak szorgalmasak, kitartóak és hiányzott az alaposság, nem volt meg bennük az akarat, hogy a létra legalsó fokán kezdjék meg az emelkedést és csak lassan, türelemmel, de folyton haladva jussanak fel a csúcsra. Szellemük sziporkáit szórták maguk körül, melyeket csak önmaguknak gyújtottak meg. Függetlenítették magukat attól a bölcsességtől, melyet egyedül csak Isten adhat. Kudarcaikat nem az okozta, hogy nem volt alkalmuk az érvényesülésre, hanem az, hogy nem voltak józanok. Nem voltak tudatában, hogy milyen értéket jelent a képzettség és ezért nem haladtak kellő mértékben előre a vallástanban és a tudományos ismeretekben. Értelmüket és jellemüket nem tartották egyensúlyban az igazság magas elvei.

Fejlődésre való törekvés Ha mindenki tudatában volna annak, hogy befolyásáért Isten előtt felelősséggel - tartozik, akkor semmiesetre sem lustálkodna, hanem minden erejét és képességét fejlesztené, hogy Őt szolgálhassa, aki vérével váltotta meg. Az ifjúságnak különösen éreznie kell, hogy szükséges az értelmet fejleszteni és minden alkalmat megragadni, hogy kellő műveltségre tehessen szert. Csak így teljesíthet elfogadható szolgálatot Annak aki az Ő drága életét áldozta fel érette. Senki ne essen abba a tévedésbe, hogy már nincs szüksége könyvek vagy a természet további tanulmányozására. Mindenki igyekezzék a kínálkozó alkalmakat javára fordítani, hogy mindent elsajátíthasson amit Isten felajánl a kinyilatkoztatás és a tudományok terén. 84

Ellen G. White


Tanuljuk meg az Istentől nyert erők értékesítését..Ha az ifjúnak a létra legalsó fokán kell elindulnia, ne veszítse el bátorságát, hanem erősen határozza el, hogy fokról-fokra mindaddig kapaszkodik, amíg hallja Krisztus hívó szavát: “Jöjj feljebb gyermekem! Jól vagyon jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokra bízlak ezután.” (Mát. 25:21.)

Igaz bölcsesség Ifjú férfiak és nők a legmagasabb világi ismereteket is elsajátíthatják s mégis tudatlanul állnak szembe azokkal a legfőbb alapelvekkel, melyek őket Isten országának polgáraivá avatják. Csupán földi, emberi tudás nem képesíthet a mennyek országára. Krisztus országának alattvalói nem az előírások és szertartások vagy könyvek alapos tanulmányozói. Jézus mondja: “Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Ján. 17:3.)

Biblia és tudomány. Az írásokat minden nap tanulmányoznunk kell. Isten bölcsessége és ismerete lesz az osztályrésze annak az ifjúnak aki állandóan az Igét tanulmányozza és útjait járja. A Biblia a mi világosságunk és oktatónk. Ha az ifjú hisz abban, hogy a harmatot Isten küldte le az égből, ugyanakkor az esőt és a napfényt is, hogy a növényzetet éltessék, ha meggyőződik arról, hogy minden áldás Tőle származik és minden köszönet és hála Őt illeti meg, akkor felismeri Istent minden dolgaiban és minden nap hűségesen teljesíti kötelességét, Isten tölti be minden gondolatát. Vannak ifjak, akik a tudományról beszélve felettébb bölcselkednek mint kellene, a maguk korlátolt felfogásával akarják Isten útjait és munkáját magyarázni, de mindez szánalmas kudarcba fullad. Az igazi tudomány és az ihletett írás tökéletes összhangban van egymással. Az áltudomány független Istentől. Nem egyéb vakmerő tudatlanságnál. A legnagyobb bajok egyike, amely az ismeretek megszerzésénél és a tudományos kutatásoknál felmerül, az, hogy azok, akik ilyen tudományos kutatásokkal foglalkoznak, nagyon gyakran szemük elől tévesztik a tiszta és hamisítatlan vallás isteni jellegét A világi bölcsek tudományos alapon próbálják megmagyarázni Isten Szentlelkének a szívre gyakorolt befolyását. Ha valaki elindul ebben az irányban, akkor a kételyek bonyodalmas útvesztőjébe téved. A Biblia vallása egyszerűen: a kegyesség titka. Az emberi elme képtelen teljesen megérteni és az újjá nem született szív számára egészen felfoghatatlan.

"Istentől taníttatva. ” Az ifjúság nem lesz gyengeelméjű, vagy alkalmatlan azáltal, ha Isten szolgálatának szenteli magát. Sokan azt hiszik, hogy a képzettség könyvekből merített tudást jelent, pedig “a bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme.” (Péld. 9:10.) A legfiatalabb gyermek is, aki szereti és féli az Istent, az Ő szemeiben nagyobb, mint a legtehetségesebb és legtanultabb ember, akinek közömbös az 85

Ellen G. White


üdvösség kérdése. Ifjak, akik szívüket és életüket Istennek szentelik, a bölcsesség és a fenség forrásával lépnek összeköttetésbe. Ha az ifjúság a mennyei Tanítómestertől kíván tanulni, - mint ahogy Dániel tette, - tapasztalni fogja, hogy az Úr félelme valóban a bölcsesség kezdete. Ilymódon szilárd alapot vetve,- - Dánielhez hasonlóan - minden jó alkalmat és kiváltságot hasznára fordítva, a szellemi képességek legmagasabb fokára emelkedhet fel. Istennek szentelve, kegyelmének oltalma alatt és az Ő Szentlelkének serkentő befolyása által, nagyobb szellemi képességről tehet bizonyságot mint a világ emberei. Emberi magyarázatokkal nyújtott tudományok elsajátítása téves nevelést ad. Tanulni Istentől és Jézus Krisztustól, akit Ő küldött, jelenti a Biblia tudományának elsajátítását. Akiknek szívük tiszta, látják Isten gondviselését és látják Őt az igazi nevelés minden mozzanatában. Az Ő tanítványai megérzik az Isten trónusáról feléjük sugárzó világosság első sugarát is. Mennyei közléseket nyernek azok, akik elfogadják a lelki tudás hajnalhasadását. Isten ismeretét minden más tudásnál felettébb kell helyezni. Ezt csakis a Szentírás kutatása által lehet megszerezni. “Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megtartatunk, Istennek ereje. Mert meg van írva: “Elvesztem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét elvetem... Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél és az Isten erőtlensége erősebb az embereknél... Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban aki bölcsességül lön nékünk az Istentől, igazságul, szentségül és váltságul.” (1.Kor. 1:18-31.)

Tűzz ki magas célt! Isten azt kívánja, hogy használjunk fel minden alkalmat, hogy munkájára elkészüljünk. Teljes erőnktől kitelő teljesítményt vár tőlünk és azt, hogy szívünkben állandóan éberen éljen elhivatásunk szentsége és felelősségünk óriási terhe. Sokaknak, akik nagyszerű munkát volnának képesek végezni, teljesítménye csak jelentéktelen, mert csak kevésre vállalkoznak. Sokezren járják végig az élet útjait, mintha semmi magasabb céljuk nem volna, sem pedig elérendő magasabb színvonal. Ennek egyik oka, hogy önmagukat túl kevésre becsülik. Krisztus végtelen nagy árat fizetett értünk, megkívánja tehát tőlünk, hogy mi is ehhez a nagy árhoz mérten becsüljük fel önmagunkat. Ne elégedjünk meg alacsony színvonallal. Nem vagyunk azok, akik lehetnénk, vagy akiknek Isten látni szeretne. Isten nem azért adott nekünk értelmet és felfogóképességet, hogy tétlenül hevertessük vagy visszaéljünk vele, amennyiben nyomorult földi dolgokra fordítjuk, hanem azért adta azokat, hogy a legmagasabb fokig fejlesszük, csiszoljuk, szenteljük és nemesítsük s felhasználjuk drága országának előbbre vitelére.

86

Ellen G. White


Őrizd meg egyéniségedet! Senki se engedje, hogy gépszerűen emberi akarat eszközévé váljon. Isten gondolkozó és cselekvőképességet ruházott ránk, ha meggondoltan cselekszünk, ha Istenre tekintünk fel bölcsességért, akkor képesek leszünk terhek hordozására. Istenadta egyéniségteket őrizzétek meg. Ne legyetek mások árnyékai. Várjátok el bizalommal, hogy bennetek és általatok munkálkodjon az Úr. Sohase gondoljátok, hogy már eleget tanultatok és csökkenthetitek igyekezeteteket. Az ember értékmérője a művelt elme. A nevelés munkája egy élet műve, minden nap tanulni és az elnyert tudást a gyakorlatba ültetni- ez legyen legfőbb célotok. Tartsátok emlékezetben, hogy bármilyen legyen is hivatástok, szolgálatotokkal mindig kimutatjátok benső indítékaitokat és fejleszthetitek jellemeteket Bármilyen legyen is munkád, végezd pontosán és szorgalmasan. Győzd le magadban a könnyű munka utáni vágyat.

Szolgálj teljes szívvel! Ugyanaz a lelkület, amelyet az ember belevisz mindennapi munkájába, egyúttal beleszövődik egész életébe. Azok, akik csak meghatározott mennyiségű munkát kívánnak végezni és ezért meghatározott összegű fizetést akarnak, anélkül, hogy alkalmazkodniuk vagy fáradniuk kellene, alkalmasaknak tekintik magukat erre, nem tartoznak azok közé, akiket Isten elhív, hogy művében munkálkodjanak. Akik csak azon gondolkoznak, hogy fizikai, szellemi és erkölcsi erejükből minél kevesebbet adjanak, azok nem olyan munkások, akikre Ő bőséges áldását onthatná. Példájuk ragadós. Mozgató rugójuk az önérdek. Akikre ügyelni kell, mert csak akkor dolgoznak, ha minden kötelességüket kiszabják, azok sohasem fogják hallani, hogy jó és hűséges munkások voltak. Olyan munkásokra van szükség, akik erélyt, feddhetetlenséget és szorgalmat tanúsítanak, akikben megvan az akarat, hogy válogatás nélkül elvégezzenek minden munkát, amire szükség van. Sokan azért válnak hasznavehetetlenné, mert a kudarctól való félelmükben kibújnak a felelősség alól. Ezek ilyenformán elszalasztják az alkalmat, hogy tapasztalataikból tanuljanak, melyet sem olvasás, sem tanulás, sem egyéb elnyerhető előny nem nyújthat nekik. Az ember alakíthatja a körülményeket, de sohasem szabad megengednie, hogy a körülmények alakítsák őt. A körülményeket lehetőségeknek tekintsük, melyek által munkálkodhatunk. Nekünk kell uralnunk azokat, sohase engedjük, hogy ők uraljanak bennünket. Azok az erős emberek, akik akadályt, ellenállást, kudarcot győztek le, azáltal, hogy megfeszítették erőiket. így szolgáltak az akadályok áldásukra. Önbizalomra tettek szert. Küzdelem és nyomorúság megtanít Istenben bízni, edz, fejleszt és erősít. A jó nevelés nagy áldás, ha az ember Istennek szenteli életét. Azonban azok, akik nem szerezhették meg maguknak a magasabb műveltséget, ne gondolják, hogy ezért lélekben és értelmi képességekben nem haladhatnak. Ha tőlük telhetőleg felhasználják meglevő tudásukat, ha még ezután is minden nap gyűjteni akarnak 87

Ellen G. White


tudásuk tárházába és ha a keresztény jellemvonások ápolásával le fogják győzni minden visszás hajlamukat, Isten megnyitja számukra a bölcsesség forrását. Róluk is elmondhatják mindazt, amit hajdan a héber ifjakról mondtak: „Isten adott nekik bölcsességet és értelmet.”

88

Ellen G. White


6 - FEJEZET

SZOLGÁLAT “Olyan munkáshadsereggel mint a mi ifjúságunk, - jól kiképezve - elérhető volna, hogy a megfeszített, feltámadott és nemsokára eljövendő Krisztusról szóló üzenet a leggyorsabban eljusson az egész világra. Mily hamar eljönne a vég - a szenvedés, a szomorúság és a bűnök vége! Itteni földi javaink helyett, melyeket a bűn és szenvedés átka nyom, mily hamar nyernék el gyermekeink örökségüket ott, ahol “az igazak öröklik az országot és lakoznak abban örök időkig”, ahol” a lakosok nem mondják: beteg vagyok” és siránkozások hangja nem hallatszik többé. ”

Az ifjúság elhívatása a munkára Sok keresztény ifjú van, aki jó munkát végezhetne, ha szorgalmasan tanulna Krisztus iskolájában a nagy Mestertől. Ha a lelkipásztorok, az evangélisták és a tanítók elhanyagolnák is, hogy megkeressék az elveszetteket, a szülők igyekezzenek arra, hogy a gyermekek és az ifjak cselekvői legyenek az Igének... Ifjú férfiak, nők és gyermekek menjenek Jézus nevében dolgozni. Egyesüljenek rendszeres, tervszerű munkára. Vajon nem tudnátok-e összeállítani egy munkáscsoportot, és nem tudnátok-e meghatározott időt szentelni az együttes könyörgésre, kérvén az Urat, hogy részesítsen kegyelmében és segítsen meg együttes munkátokban? Kérjetek tanácsot emberektől, akik szeretik és félik Istent és akik tapasztalatokat gyűjtöttek a munkában, hogy Isten Szentlelkének irányítása mellett dolgozhassatok ki terveket és fejlesszetek módszereket, amelyek alapján komoly munkával biztos eredményt érhettek el. Az Úr megsegíti azokat, akik Istentől iájuk ruházott képességeiket az Ő nevének dicsőségére használják fel. Vajon akarnak-e az igazságot hívő ifjú embereink élő misszionáriusokká lenni?

Hitben dolgozz! Ha másokért dolgozunk, az Úr Szentleikének isteni ereje munkálkodik lelkűnkön, mert Istennek egyszülött Fia drága vérét adta értünk. Csak úgy munkálkodhatunk eredményesen, ha megnyerjük azokat, akikért Krisztus meghalt, ha Isten kegyelmében és erejében bízva meggyőzzük és megtérítjük a szíveket Mialatt Isten igazságát tárod eléjük, a hitetlenség és a bizonytalanság igyekeznek elméjüket lekötni, de Isten adott szava kiűzi szívükből a kételkedést. Hivatkozz Isten ígéreteire és végezd hitben munkádat A Sátán meg akar környékezni, hogy sugallatával bizalmatlanná tegyen mennyei Atyád Igéi iránt de gondold meg: “Ami hitből nincs, bűn az.” (Rom. 14,23.) Hiteddel hatolj át Sátán sötét árnyékán, irányítsd tekintetedet a kegyelem trónjára és ne engedd, hogy lelkedbe egyetlen kétely is befurakodjon. Ez az egyetlen út amelyen gazdagodhatsz tapasztalatokban és bizonyítékokat lelhetsz, melyek annyira fontosak békéd és önbizalmad eléréséhez. 89

Ellen G. White


Ahogy gyarapodsz tapasztalatokban, úgy növekedik buzgalmad és szereteted melege Isten szolgálatában, mert életcélod egyezik Jézus Krisztuséval. Érzelmeidet a Szentlélek irányítja. Krisztussal együtt hordod az igát és Isten munkatársa vagy.

Önkéntesek jelentkezzenek! Az Úr önkénteseket hív, akik szilárdan megállják helyüket az Ő oldala mellett és fogadalmat tesznek, hogy egyesülnek a názáreti Jézussal arra a szolgálatra, amelyre most,, sőt éppen most van szükség.

A lelkek megnyerésének felelőssége Fontos felelősség nehezedik az ifjúság vállaira. Isten sokat vár el az ifjúságtól, mely a mai felvilágosodott és fejlett tudású nemzedék idején él. Arra kívánja felhasználni őket, hogy eloszlassák a tévtanokat és babonákat, amelyek elhomályosítják az emberek elméit. Szigorúan fegyelmezniük kell magukat, hogy a tudásnak és a tapasztalatoknak minden jottáját és pontocskáját összegyűjtsék. Isten felelőssé teszi őket az adott alkalmak felhasználásért. Az előttük álló munka komoly igyekezetet követel. Lépésről-lépésre, pontról-pontra előbbre kell vinni úgy, amint azt az idő kívánja. Ha az ifjúság elméjét és szívét az Úr szolgálatára akarja szentelni, akkor elérheti az alkalmasság és használhatóság magas színvonalát. Ez az a szint, melyet Isten elvár az ifjúságtól. Aki ennél kevesebbet nyújt, az visszautasítja, kihasználatlanul hagyja az istenadta alkalmakat. Ezt pedig az Úr a Vele szemben elkövetett árulásnak tekinti - az emberiség javára végzendő munka elhanyagolásának, mulasztásnak. Kedves ifjúság! Mit tesztek annak érdekében, hogy tudassátok embertársaitokkal, hogy fogadják el Isten igéjét életük vezetőjéül és tartsák meg az Úr parancsolatait? Vajon tanítástokkal és példátokkal bizonyságát adjátok-e, hogy az ember csakis Isten Igéje iránti engedelmesség által menthető meg? Ha mindent megtesztek, amit csak megtehettek, akkor áldásul lehettek mások számára. Ha legjobb képességeitek szerint munkálkodtok, akkor út és alkalom nyílik meg előttetek, hogy még többet dolgozzatok.

Tanúságtétel Krisztusért Akik az Úr oldalán állnak, meg kell vallaniuk Krisztust. “Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr.” (Ésa. 43:10.) Az őszinte hívő hite jellemének tisztaságában és életszentségben nyilvánul meg. A hit szeretet által munkálkodik, megtisztítja a lelket, a hittel együtt jár az engedelmesség, Krisztus akaratának hűséges cselekvése. A kereszténység mindig átfogóan gyakorlatias, alkalmazható a mindennapi élet összes követelményeihez. “Ti vagytok tanúim”. Ki előtt? - A világ előtt; mert nektek mindenfelé szent befolyást kell árasztanotok magatok körül. Krisztus lakozzon

90

Ellen G. White


bennetek, ti pedig Őróla beszéljetek és az Ő jellemének gyönyörűségeit tárjátok a világ elé.

Társalgásunk. Korunk látszat-vallása annyira átformálta a jellemet, hogy a Krisztust valló ifjúság, társai előtt alig említi meg az Ő nevét Mindenről elbeszélgetnek, de a megváltás drága tervéről hallgatnak. Tedd fel, - hogy mint gyakorlati keresztények - megváltoztatjuk a dolgok ezen rendjét és “hirdetjük Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott ki bennünket.” (l.Pét2:9.) Ha szívetekben hit által Krisztus lakozik, akkor nem hallgathattok. Ha megtaláltátok Jézust, akkor hűséges misszionáriusok lesztek. Rajongó lelkesedéssel kell ezt a tárgyat kezelnetek és meg kell értetnetek azokkal, akik nem értékelik Jézust, hogy lelketeknek Ő felmérhetetlenül drága, hogy Ő új éneket adott ajkaitokra, Isten dicséretének énekét Kedves ifjú barátaim, akarjátok-e megkezdeni keresztényi életeteket, mint akiknek szívét Jézus szeretete melegíti? Sohasem tudhatjátok, hogy milyen jót tesztek, ha gyengéd, okos és komoly szavakat intéztek lelkűk üdvösségét illetőleg olyan emberekhez, akik nem tartják magukat Isten gyermekeinek. Másrészt, sohasem tudhatjátok, egészen az ítélet napjáig, hogy mily sok alkalmat mulasztottatok el Krisztusról bizonyságot tenni. Ezen a világon sohasem tudhatjátok meg, hogy milyen károkat okoztatok a lelkekben könnyelmű cselekedeteitekkel, üres beszédekkel, léhaságaitokkal, melyek nem egyeztethetők össze szent hitetekkel.

Szeretteink megnyerése. Lehetséges, hogy bizonyos aggodalmat érezhettek azoknak üdvösségéért, akiket szerettek. Szeretnétek ezek előtt megnyitni az igazság kincsesházát és őszinte könnyeket hullattok megmentésükért. De ha szavaitok csak csekély benyomást tesznek, és könyörgéseitekre nem jön felelet, érzelmeitek alapján Istenre vettek árnyat, mert munkátok nem hozta meg gyümölcsét. Úgy érzitek, hogy kedveseiteknek különösen kemény szívük van és hogy igyekezetetekkel nem törődnek. De nem gondoltál vajon komolyan arra, hogy kudarcod oka esetleg önmagadban rejlik? Gondoltál arra, hogy azt, amit egyik kezeddel felépíteni igyekeztél, azt a másik kezeddel lerontottad? Néha engedted, hogy Isten Szentlelke irányítson, de máskor viszont eljárásoddal megtagadtad hitedet és ezzel rombadöntötted munkád eredményét, melyet szeretteidért végeztél. Érdekükben kifejtett igyekezetedet éppen életmódod tette hatástalanná Kedélyhullámzásaid, dacos némaságod, rossz modorod, a lelkedben uralkodó elégedetlenség, a keresztényi élet jóillatának hiánya, a lelkiség hiánya, arckifejezésed, mind- mind ellened tanúskodott. Ne becsüld le soha a kis dolgok fontosságát. Kicsiny dolgokból tevődik össze a valóság, az életfegyelem. Az apró kötelességek teljesítése neveli a lelket, hogy Krisztus hasonlatosságára alakul-e, vagy a gonoszhoz válik hasonlóvá. Isten segítséget nyújt nekünk, hogy olyan szokásokat sajátítsunk el, gondolkozásainkban

91

Ellen G. White


szavainkban, tekintetünkben és cselekedeteinkben, amelyek környezetünknek, hogy Jézussal voltunk és Tőle tanultunk.

azt

bizonyítják

Komolyság. Istenért tevékeny munkában töltött élet: áldott élet. Tömegek fecsérlik idejüket semmiségekre, hiábavaló sajnálkozásra, megbánásra, haszontalan zúgolódásra, pedig mindettől teljesen különböző tapasztalatot szerezhettek volna, ha értékelnék az Istentől nyert világosságot és másokra is sugároznák. Sokak életét a saját önzésük és kényelemszeretetük teszi szerencsétlenné. Ellenben szorgalmas tevékenykedés, életüket fényes napsugárrá tehetné, amely a halál sötét országútján botorkálókat a menny ösvényére vezérelné. Ha erre az útra lépnek, szivük békével és örömmel telik meg a Jézus Krisztusban.

Személyes munka Krisztus munkája túlnyomó részben személyes beszélgetésekből állt. Hűségesen beszélt akkor is, ha hallgatósága csak egy lélekből állt. Ez az egy lélek aztán ezreknek továbbította az elnyert tanítást A legeredményesebben azok munkálkodnak, akik örömmel szolgálnak Istennek kicsiny dolgokban. Minden emberi lény a maga egyéniségének fonalával dolgozik, maga szövi meg szövetét és fejezi be a mintát. Az ifjúságot neveljük, hogy segítsen az ifjúságon, és ebben a munkában mindnyájan olyan értékes tapasztalatokat fognak szerezni, hogy odaszentelt munkásokként képesek lesznek magasabb munkakörökben is dolgozni. És éppen a legegyszerűbb úton a szívek ezrei nyerhetők meg. A legműveltebb és legtehetségesebb férfiak és nők, akiket hírnév vesz kőrül és a világ legnagyobbjai közé tartoznak, sokszor valósággal felüdülnek, ha alázatos és egyszerű szavakat hallanak olyan ember ajkáról, aki szereti Istent és erről a szeretetről olyan egyszerű és keresetlen szavakkal tud beszélni, ahogyan világias ember beszél arról, ami elméjét állandóan foglalkoztatja és szellemét táplálja. Jól elkészített és betanult beszéd csekély befolyást gyakorolhat, de Isten egy fiának vagy leányának őszinte ajkáról elhangzó, szívből jövő szavai, vagy természetes egyszerűséggel teljesített szolgálata, feltárja azt a kaput, amely számtalan lélek előtt hosszú időn át zárva volt.

Az ifjúság léleknyerő munkája A Sátán éber ellenfél, minden törekvése odairányul, hogy az ifjúságot olyan irányba, olyan cselekedetekre vezesse, amelyek teljesen ellentétben állnak azzal, amit Isten jóváhagyhat. Nagyon jól tudja, hogy ezen a földön nincs még egy réteg vagy csoport, mely annyi jót tehetne, mint az Istennek szentelt életű ifjak, férfiak és nők. Az ifjúság, - ha a helyes úton halad, - hatalmas befolyást gyakorol. Prédikátorok és idősebb önkéntes evangélisták, feleannyi befolyást sem tudnak gyakorolni az 92

Ellen G. White


ifjúságra, mint azok az ifjak akik Istennek szentelt életet élnek. Ezeknek az ifjaknak érezniük kellene a rájuk nehezedő felelősség súlyát és tőlük telhetőleg mindent meg kellene tenniük, hogy megmentsék halandó embertársaikat, még akkor is ha ezáltal a maguk élvezeteit és természetes vágyaikat kellene feláldozniuk. Időt, és - ha szükséges - anyagi eszközöket is szenteljenek oda Istennek. Azoknak, akik az istenfélelmet, kegyességet vallják, érezniük kellene a Krisztustól távolmaradókat fenyegető veszélyt. Kegyelmi idejük hamarosan lezárul. Azok, akik jó befolyást áraszthattak volna lelkek megmentésére, ha Isten tanácsa szerint jártak volna, de mégis elmulasztották kötelességüket, önzésük, közömbösségük által, vagy pedig azért, mert szégyellték Krisztus keresztjét, - azok nemcsak a saját üdvösségüket veszítik el, de még a szegény bűnösök Vére is ruhájukhoz tapad. Az ilyeneknek majd számot kell adniuk az elmúlasztott jócselekedetekről, amelyeket végezhettek volna, ha életüket Istennek szentelik, de amelyeket hűtlenségük folytán elhanyagoltak. Akik valóban megízlelték a megváltó szeretet édességét, nem fognak és nem is tudnak megnyugodni addig, amíg társaikat, s akikkel érintkeznek, meg nem ismertetik a megváltási tervvel. Az ifjúság tegye fel a kérdést: “Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Hogyan dicsőíthetem a Te nevedet a földön?” Körülöttünk lelkek vesznek el, mit tesz ezért az ifjúság, hogy megnyerje őket Krisztusnak?

Másokról való gondoskodás. Akik iskolába járnak, befolyást áraszthatnak az Üdvözítő követei gyanánt, de ki az, aki segítségül hívja Krisztus nevét? És ki az, aki gyöngéd szóval, de komolyan kéri társait, hogy hagyják el a bűn útját és válasszák az üdvösség ösvényeit? Ezt az útat kellene követnie a hívő ifjúságnak, de nem követi, egyéniségüknek jobban megfelel, ha bűnös társaikkal együtt vesznek részt a sportban és az élvezetekben. A hasznosság nagyon tág tere áll nyitva az ifjúság számára, de nem látja meg. Ó, bárha ezek az ifjak megfeszítenék értelmi erejüket és utakat-módokat keresnének, hogy a vesztükbe rohanó bűnösökhöz férkőzzenek, hogy megismertessék velük az életszentség útját és könyörgéssel, esedezéssel, akárcsak egyetlen lelket is megnyerjenek Krisztusnak! Milyen nemes vállalkozás! Egy lélek, aki örökké dicsérné az Istent! Egy lélek, aki a boldogságnak és az örökéletnek örvendene! Koronájukban egy gyémánt ragyogna csillagként örökkön örökké! És nemcsak egyet, hanem többeket is át lehetne vezetni a tévelygésből az igazságra, a bűnből a szentségre. így szólt az Úr prófétái által: “Akik sokakat az igazságra visznek, fénylenek mint a csillagok...” (Dán.l2:3). Mert azok, akik Krisztussal és az angyalokkal együttmunkálkodnak a veszendő lelkek megmentéséért, gazdag jutalmat nyernek Isten országában. Láttam, hogy sok lelket lehetne megmenteni, ha az ifjúság olyan lenne, amilyennek lennie kellene, hű az Istenhez és az igazsághoz. De sajnos, általában

93

Ellen G. White


olyan álláspontot foglalnak el, hogy állandóan munkát kell kiszabni rájuk, mert egyébként maguk is elvilágiasodnának. Állandó aggodalom és szívfájdalom forrásai. Könnyek hullanak miattuk, gyötrődve tusakodnak érettük a szülők. Mégis, ezek az ifjak mennek tovább a maguk útján és nem törődnek azokkal a kínokkal és fájdalmakkal, melyeket cselekedeteikkel okoznak. Ezek töviseket ütnek azoknak a szívébe, akik készek volnának meghalni, hogy őket megmentsék, hogy olyanokká legyenek, amilyenekké Isten rendelkezése szerint lenniük kellett volna, Krisztus vérének érdemei által...

Elvégzendő munka. Ifjú férfiak és nők: látam, hogy Istennek munkája van számotokra, vegyétek fel a keresztet és kövessétek Krisztust, mert máskülönben méltatlanok vagytok Hozzá. Mialatt közömbös érdektelenségben vesztegeltek, hogyan "tudnátok megmondani, hogy mi Istennek akarata veletek kapcsolatban? Hogyan várhatjátok megmentésteket anélkül, hogy hű szolgákként Uratok akaratát cselekednétek? Azok, akik részesülnek az örökéletben, mindent jól végeztek el. A dicsőség Királya jobb keze felől állítja őket és így szól majd hozzájuk: “Jól vagyon jó és hű szolgám.” '(Mát. 25:23.) Mit mondhatsz, hány lelket menthettél volna meg a romlástól, ha az élvezetek hajszolása helyett azt kutattad volna, hogy milyen munkát végezhettél volna az Úr szőlőskertjében? Hány lelket mentettetek meg a társalgó- és zeneórák alatt? Ha nem tudsz felmutatni akárcsak egyetlen lelket is, akkor változtass, keress újabb irányt. Kezdj imádkozni lelkekért, közeledj Krisztushoz, közeledj vérző oldalához. Szelíd és csendes lelkület ékesítse életedet és szálljon fel Hozzá alázatos, komoly kérelmed, hogy adjon neked bölcsességet, nemcsak a magad, hanem a mások lelkének eredményes megmentéséhez is. Többet imádkozz, mint énekelj. Vagy talán nincs nagyobb szükséged az imára, mint az énekre? Ifjak, isten munkára szólít benneteket, hogy Érette munkálkodjatok. Változtassátok meg életmódotokat. Hiszen olyan munkát végezhetnétek, amelyet az Ige és hitéletetek tanítói nem képesek elvégezni. Ti hozzáférhettek olyan lelkekhez, akikhez az igehirdető és a prédikátor nem juthat el.

Hol kezdjük? Azok az ifjak, akik elhatározták, hogy munkálkodnak Isten ügyéért, kezdjék meg ezt a munkát otthon, a saját otthonukban, háztartásukban és környezetükben, a saját jóbarátaik között, ahol kedvező misszióterületet fognak találni. Ezzel az otthoni munkával állják ki a próbáját annak, hogy van-e képességük szélesebb körben való teljesítésére.

A legeredményesebb út. Művünkben a személyes munkának nagyobb eredménye lesz , mint ahogy azt feltudnák becsülni. Éppen ennek hiánya miatt pusztulnak közöttünk a lelkek. Minden egyes lélek határtalanul értékes, a Kálvária beszél a lelkek értékéről. Egy Krisztus számára megnyert lélek máris eszközzé válik más lelkek megmentésére. Eredménye: áldás és üdvösség.

94

Ellen G. White


Sokoldalú szolgálat Isten igehirdetőket, bibliamunkásokat és iratterjesztőket keres. Ifjú férfijaink és nőink dolgozzanak mint könyvterjesztők, evangélisták és bibliamunkások a már tapasztalatokat szerzett munkásokkal együtt, akik bemutathatják nekik, hogy hogyan végezhetnek eredményes munkát. Könyvterjesztőink házról-házra járva terjesszék kiadványainkat. Beszéljenek az időszerű igazságainkról azoknak, akikkel találkoznak, imádkozzanak, énekeljenek velük. Ha Isten ügyéért munkálkodunk, bőséges aratásunk lesz a lelkekben. Isten művében tág terűk van mindazoknak, akiket az önfeláldozás lelkülete tölt be. Isten olyan férfiakat és nőket hív el, akik másokért önmegtagadásra készek, akik mindenükét és egész valójukat készek az Ő művének szentelni. Olyan emberekre van szükség, akik bátran szembeszállnak az útjuk elé tornyosuló nehézségekkel és" tántoríthatatlanul haladnak előre, mondván: “Mi nem csalatkozunk és nem csüggedünk.” Olyan emberekre van szükségünk, akik fel tudják építeni és meg tudják erősíteni Isten művét.

Gyakorlat tesz alkalmassá. Isten művében, - éppúgy mint minden más munkánál,- a gyakorlat teszi a mestert. Az élet mindennapi kötelességeinek teljesítése, a szűkölködők és szenvedők körüli szolgálat közben leszünk eredményes munkásokká.

Önzetlen szolgálat Azok, akik - amennyire csak lehetséges - igyekeznek embertársaiknak jót tenni, s gyakorlatilag bemutatják, hogy érdeklődnek irántuk, azok nemcsak az emberi élet baját enyhítik, hanem egyidejűleg saját lelki és testi egészségüket is előmozdítják. A jócselekedet áldás az adakozónak és az elfogadónak egyaránt. Ha mások iránt érdeklődve megfeledkezel önmagadról, ezzel máris legyőzted gyengeségeidet. A megelégedettségnek az az érzése, amely a jócselekedeteket kíséri, a legnagyobb mértékben elő fogja segíteni egészséges kedélyállapotod visszaszerzését. A jócselekedet boldogító érzése élénkíti az elmét és átjárja az egész testet. A jóakaratú, jótékony emberek arcáról derű sugárzik le és vonásaik elárulják emelkedett lelkiségüket, míg az önző, fukar emberek mindig lehangoltak, levertek és komorak. Arcukról lerí erkölcsi fogyatékosságuk. Az önzés és önszeretet rásüti bélyegét az ember külsejére, kiül arcára. Az az ember, akit önérdeknélküli jótékonyság késztet, az részese az isteni természetnek, mert elkerülte a romlottságot, mely a kívánságban van e világon. Ellenben az önzők és kapzsiak, akik csak saját önző érdekeiket ápolták, míglen elsorvasztott bennük minden részvétet, arcvonásuk inkább a bukott ellenfél sötét lelkét tükrözi, semmint tisztaságát és szentségét. 95

Ellen G. White


A szorgalom jutalma Az ifjúságnak nem szabad elfeledkeznie arról, hogy a hanyag ember eljátssza azokat. a felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat, melyeket az élet mindennapi kötelességeinek hűséges teljesítése által nyerhet. Aki közömbös és önhibájából tudatlan, az a saját útját vágja el és örökre akadályt gördít útjába. Ezek visszautasítják azt a neveltséget, műveltséget, amely a becsületes és fárasztó munka jutalma. Azáltal, hogy elmulasztják az emberiség érdekében kifejtendő munkához segítőkezet nyújtani, ezzel az Istent rabolják meg. Pályafutásuk iránya teljesen eltér attól, amelyet Isten jelölt ki számukra. A hasznos munka kerülése az alacsonyabb ösztönöket hozza felszínre és megbénítja az ember legértékesebb erőit. Nemcsak néhányan, de ezrek és ezrek csak azért élnek, hogy elfogyasszák Isten jótéteményeit, amelyeket kegyelmében áraszt rájuk. Megfeledkeznek arról, hogy hálaáldozatot hozzanak az Úrnak, a rájuk bízott javakért, a föld gyümölcseiért. Megfeledkeznek arról is, hogy Isten elvárja, hogy a nekik kölcsönzött talentumokat bölcsen forgassák és ne csak fogyasszanak, hanem termeljenek is. Ha tudatában volnának annak a munkának, amit az Úr kíván tőlük, mint segítőitől, nem tartanák kiváltságnak, hogy minden felelősséget kerüljenek és csak kiszolgáltassák magukat

A munka áldása. Mi a valódi boldogság? - jónak lenni és jót tenni. A legtisztább és a legszentebb őrömet azok élvezik, akik hűségesen tesznek eleget minden rájuk bízott kötelességnek. A becsületes munka sohasem lealázó. Hitvány restség készteti arra az embereket, hogy az élet egyszerű, mindennapi kötelességeit lenézzék. - Ezeknek a kötelességteljesítéseknek a mellőzése olyan erkölcsi és szellemi fogyatékosságokat fog előidézni, amelynek hatása egykor erősen érezhető lesz. A hanyag ember életében világosan láthatóvá lesz lelki fogyatkozása. Életük törzslapja fölé egykor majd ezek a szavak lesznek feljegyezve: “Csak fogyasztott, de nem termelt.” Az élet minden hivatásából hasznos lelki tanulságok menthetők. Azok, akik a termőföldet művelik,, munkájuk alatt elmélkedhetnek az írás szavai fölött: “Isten szántóföldje vagytok.” (l.Kor.3:9.) Az emberi szívbe az igazság magvát kell vetnünk, hogy az élet meghozza a Szentlélek gyönyörűséges gyümölcsét. A nyers fizikai és szellemi erőket a Mester szolgálatára kell kiképezni. Krisztus mindenkit megbízott a szolgálat munkájával. Ő, a dicsőség Királya mégis kijelentette, hogy: “Az Embernek Fia nem azért jött, hogy Neki szolgáljanak, hanem, hogy Ő szolgáljon.”(Mát 20:28.) Ő, a mennyei felség készségesen jött le közénk a földre, hogy elvégezze azt a munkát, amit mennyei Atyja bízott rá. Ő a munkát nemességre emelte. Kezeivel munkálkodott az ácsműhelyben, hogy példát adjon a szorgalomban. Már kora ifjúságában kivette részét a család létfenntartásáért való küzdelemből. Tudatában volt annak, hogy Ő egyik tagja a családnak és készséggel hordta a ráeső terhet.

96

Ellen G. White


Segítség az otthonban. A gyermekeknek és ifjaknak örömüket kellene lelniük abban, hogy otthonukban önzetlen érdeklődést mutatnak és igyekeznek megkönnyíteni atyjuk és anyjuk gondjait. Mialatt örömmel viselik a család terheinek rájuk eső részét, ezáltal olyan gyakorlatot szereznek, amely később alkalmasakká teszi őket hasznos bizalmi állások betöltésére. Minden évben állandóan előbbre kell haladniuk, fokozatosan, biztosan levetkőzniük az ifjúság tapasztalatlanságát, melyért cserébe a felnőttek tapasztalatait kapják. Az otthon egyszerű kötelességeinek hűséges teljesítésével vetik meg az ifjak a lelki, erkölcsi és szellemi kiválóságuk alapjait.

A sors szövete. Kedves ifjú barátaim, ne feledjétek, hogy minden nap, minden órában és minden percben magatok szövitek sorsotok szövetét. Az orsó minden egyes mozdulatával egy-egy fonalat fűztök a szövethez, amely vagy rontja, vagy szépíti a mintát. Ha gondtalanok és hanyagok vagytok, elronthatjátok életeket, melyet arra rendelt Isten, hogy szép és ragyogó legyen. Ha hajlamaitokat követve keresztényi szellemmel ellenkező szokásokat vesztek föl, akkor ezek a szokások acélból kovácsolt bilincsekkel fognak benneteket rabságukban tartani. Ha eltávolodtok Krisztustól, példátokat mások is követni fogják, akik a ti helytelen életmódotok miatt nem lehetnek a mennyei dicsőség részesei. De ha becsületes törekvéssel legyőztök magatokban minden önzést és egyetlen alkalmat sem mulasztotok el, hogy környezeteteknek segítségére legyetek, akkor jó példátok fénye másokat is a kereszthez vezet.

A munka méltósága Istennek az volt a szándéka, hogy fáradtságos munka által enyhítse azt a romlást, melyet az ember engedetlensége zúdított a földre. Kemény munka, fáradozás hatástalanná tenné a Sátán kísértéseit és megállítaná, gátat vetne a gonoszság áradatának. És - habár szorongás, fáradtság és kínok kísérik is,- mégis a munka a boldogság és a fejlődés forrása, védőpajzs a kísértések ellen. A munka fegyelme féket vet az öndédelgetésnek, fejleszti a szorgalmat, a tiszta jellemet és az állhatatosságot. így lesz a munka egyik része Isten nagyszerű tervének, hogy felsegítse a bűnbeesett emberiséget.

Kézi-, fizikai munka a játékok helyett. Általában a közvélemény a kézi, fizikai munkát lealacsonyítónak tartja, sokan készülnek minden erejüket megfeszítve a különböző sportágakban való részvételre, ezt nem tekintik lealacsonyító munkának. Sátán gyönyörködik abban, ha az emberek fizikai és szellemi erejüket olyan dolgokra pazarolják, melyeknek semmi nevelő hatásuk nincsen, sem semmi hasznuk, és nem segítik az embert, hogy áldására legyen azoknak, akiknek segítségre van szükségük. S mialatt az ifjúság kiváló jártasságra tesz szert a játékokban, melyeknek semmi gyakorlati értéke nincs sem számukra, sem másokra nézve, addig Sátán is játssza velük a lelkűkért folytatott játszmát. Eljátssza Istentől nyert tehetségüket, és helyette

97

Ellen G. White


a maga rossz tulajdonságait plántálja Arra törekszik, hogy az emberek mellőzzék Istent. Gondolataikat teljesen lefoglalja, úgy, hogy semmit se tudjanak Teremtőjükről és szinte ujjong örömében, ha játékokkal és színházi előadásokkal lekötheti az ifjúság érzékeit és megtévesztheti, úgyannyira, hogy emiatt Istenről és a mennyországról teljesen megfeledkezzék. A gonosztól a hasznos foglalkozás véd meg a legbiztosabban. Viszont a henyélés a legnagyobb átkok egyike, melynek romlottság, inség és bűnözés a következménye. Akik szorgalmasan dolgoznak és vidáman tesznek eleget mindennapi kötelességeiknek, azok a társadalom hasznos tagjai. Különböző kötelességeik hűséges teljesítésével életük nemcsak önmaguk, hanem mások számára is áldás. A szorgalmas munka megóvja őket a Sátán által felállított csapdáktól, melyeket a henye, kártevő kezek részére állít fel. A poshadó mocsár hamar ártalmassá lesz, de a csörgedező patak egészséget és derültséget áraszt szét a földön. Az előbbi a restek, a semmittevők jelképe, az utóbbi a szorgalmasoké.

Krisztus példája. A föld lakói számára kijelölt út lehet rögös és fárasztó, de a Megváltó lábnyomai tették azt értékessé. Csak az az ember él biztonságban, aki ezt a megszentelt utat követi. Krisztus a maga példájával és útmutatásával méltóságra emelte a hasznos munkát. Zsenge ifjúságától kezdve Ő is a nehéz küzdelmek életét élte. Földi életének legnagyobb részét türelmes munkával töltötte a názáreti ácsműhelyben. Az élet Ura közönséges munkás köntösében haladt a kisváros utcáin át csendes munkahelyére oda és vissza. Alázatos türelemmel végezte a fárasztó munkát. Szolgálattevő angyalok kísérték Őt, midőn földművelők és munkások között járt, fel nem ismerve, meg nem tisztelten... Az értelmes munka egészséget ad és erősít. A gyengét erőssé, a szegényt gazdaggá, a nyomorultat boldoggá teszi. De Sátán ott leselkedik búvóhelyén, hogy megrontsa azokat, akiknek üres semmittevése alkalmat ad neki, hogy ügyesen leplezve megközelítse őket. Akkor a legeredményesebb, amikor az embereket semmittevés közben támadja meg.

Az elégedett munka tanulsága. A gazdagság egyik legnagyobb, legrosszabb kinövése többek között az a divatos felfogás, hogy a munka lealacsonyít. Ezékiel próféta kinyilatkoztatja: „íme, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és a szegénynek kezét nem fogta meg.” (Ezék. 16:49.) Itt mutatkoznak meg előttünk a semmittevés szörnyű következményei, melyek az elmét gyengítik, lealacsonyítják a lelket, megzavarják az értelmet és átokká változtatják azt, aminek áldásnak kellene lennie. Csak a dolgozó ember látja az életet jónak és nagyszerűnek, s kész annak minden terhét hittel és reménységgel elhordozni.

98

Ellen G. White


A szorgalmas munka lényeges tanulságait az élet szükségszerű kötelességeiben, Krisztus sok követőjének még meg kell tanulnia. Több fegyelmet igényel, hogy Istenért munkálkodva az ipari, kereskedelmi, jogi vagy mezőgazdasági pályán, bevigyék a kereszténység szabályait, elveit az élet mindennapi foglalkozásába, mint az, ha kinevezett misszionáriusként tevékenykedünk kiszabott területünkön. Nagy lelkierőt igényel, hogy a vallást bevigyük az irodába, műhelybe, hogy megszenteltté tegye a mindennapi élet legkisebb mozzanatát is és minden ügyletünket összhangba hozzuk Isten igényének mértékszintjével. Ez az, amit Isten megkövetel.

Pál apostol bűnnek tekintette a restséget. Ő maga sátorkészítő mester volt, s igehirdetése közben nagyon sokszor ezt is végezte, hogy eltartsa önmagát és másokat. Az így eltöltött időt nem tekintette elveszettnek. Munkája közben is kifejtette apostoli tevékenységét azok között, akikhez így, kétkezi tevékenysége közben hozzá tudott férkőzni. Bebizonyította társai előtt, hogy a közönséges mesterségben elért ügyesség is Isten adománya. Azt tanította, hogy mindennapi küzdelmes munkánk által is Istent kell dicsőítenünk. Kemény munkában megkérgesedett kezei semmit sem vontak le tanításának erejéből, amidőn meghatóan előadott és mint Krisztus szolgája beszélt a néphez. Isten azt kívánja, hogy mindenki dolgozzon. A teherhordó állat inkább eleget tesz léte céljának, mint a henyélő, rest ember. Isten is állandóan munkálkodik. Az angyalok is munkások, Isten szolgái az emberek javára. Akik olyan mennyet várnak, ahol tétlenségben élhetnek, csalódni fognak, mert a mennyei gazdaságban a lustaságnak nincs helye. De a fáradtaknak és megterhelteknek Isten nyugalmat ígért. A hűséges szolgát a menny üdvözli, midőn belép Ura örömébe. Akkor örömmel levetheti fegyverzetét, és elfelejti a csatazajt abban a fenséges nyugalomban, amely azok számára készíttetett akik győztek Krisztus keresztje által.

„Kik minden vizek mellett vetnek” Az Úr felszólítja népét, hogy különböző vonatkozású missziómunkát vállaljon, és “vessen minden vizek mellett.” Mi azonban annak a munkának, amelyet Isten elvár tőlünk, csak kicsiny töredékét végezzük szomszédaink és barátaink körében. A szegények, betegek és elhagyatottak iránt tanúsított szívélyességgel befolyást gyakorolhatunk rájuk, úgy, hogy ezáltal útat talál szívükhöz a mennyei igazság. A szolgálat ilyen alkalmait sohasem szabad kihasználatlanul elmulasztani. Hiszen éppen ez a legnagyobb értékű missziómunka, amelyet végezhetünk. Az igazságnak részvétteljes szerettei való tanítása, feltárása, házról-házra járva, valóban a legtökéletesebb összhangban van Krisztus utasításaival, amelyekkel tanítványait látta el, amikor első misszióútjukra küldte el őket.

Az ének adománya. Olyanokra is szükség van, akiknek megadatott az ének adománya. Az ének a leghatásosabb eszközök közé tartozik, amellyel lelki 99

Ellen G. White


igazságokat mélyen a szívbe véshetünk. A szent zsolozsmák szavai már nagyon sokszor nyitották fel az őszinte bűnbánat és hit forrásait. Az egyház tagjait, ifjakat és öregeket egyaránt rá kellene nevelni, hogy menjenek és terjesszék a világnak ezt az utolsó üzenetet. Ha alázatosan haladnak útjukon, Isten angyalai lesznek kísérőik és megtanítják őket, hogyan küldjék a magasba a buzgó könyörgés szavait, hogyan énekeljenek és hirdessék a jelenkornak szóló evangéliumi üzenetet. Fiatal férfiak és nők, vállaljátok szívesen magatokra ezt a munkát, amelyre Isten szólít fel benneteket. Krisztus megtanít titeket arra, hogy képességeiteket jó célra használjátok fel. Ha a Szentlélek éltető befolyása alatt igyekeztek másokat tanítani, elmétek felfrissül és képesek lesztek hallgatóitok előtt számukra uj és különösen szép szavakkal feltárni Isten igéit...

Orvosi misszió-munka. Az orvosi missziómunka sok alkalmat nyújt a szolgálatra. A mértéktelenség az étkezésben és a természet törvényeinek nem tudása okozzák a legtöbb betegséget és megrabolják Istent az Őt megillető tisztelettől. Az önmegtagadás hiánya miatt Isten népe közül sokan képtelenek elérni az életszentség azon magas színvonalát, amelyet Isten szabott eléjük. Tanítsuk meg az embereket arra, hogy jobb tudni az egészség megőrzésének, mint a betegség gyógykezelésének módját, azaz jobb a megelőzés, mint a gyógyítás. Legyünk bölcsek, óvjunk, intsünk. Ha látjuk a tudatlanság következményeként itt e földön levő nyomorúságot, fogyatékosságot és betegséget, tehetjük-e, hogy a tudatlanok felvilágosításának és a szenvedők megmentésének munkájából ne vegyük ki részünket? A lelkekhez vezető utakat ez a zsarnok kényúr, az előítélet elzárta és ezért nagyon sokan vannak, akik teljesen tájékozatlanok az egészséges életmód alapelvei felől. Jó szolgálatot tehetünk azzal, ha megtanítjuk az embereket az egészséges ételek elkészítésére. A munkának ez a része ugyanolyan fontos, mint bármely másik. Főzőtanfolamokat kellene rendezni, sőt házról-házra járva, gyakorlati úton kellene az egészséges táplálékok helyes elkészítését tanítani. Az egészségügyi reform hatása, befolyása alatt nagyon sokan menekülnének meg testi, szellemi és erkölcsi elfajulástól.

A munka különböző nemei Az egyház szolgálatra szerveztetett meg. A Krisztusnak szentelt élet egyik kezdő lépése: a gyülekezeti közösség felvétele. A Krisztus iránti odaadó hűség megköveteli a gyülekezeti kötelességek hűséges teljesítését is. Ez az önnevelés igen fontos része: s a Mester életével átitatott egyházban ez fog késztetni a külvilág iránti munkálkodásra. A munkának több olyan neme áll előttünk, amelyben az ifjúság alkalmat találhat hasznos törekvései gyakorlására.

100

Ellen G. White


Mindenkinek megvan a maga helye. Isten örök tervében mindenkinek megvan a maga helye. Mindenkinek együtt kell munkálkodnia Krisztussal lelkek megmentésére. Miként a mennyben kijelölt hely készül számunkra, úgy itt a földön is rendelt helyünk van, amelyen Istenért munkálkodnunk kell.

A szombatiskola. Isten felhívja az ifjúságot, hogy övezzék fel magukat élethossziglani komoly munkára a szombatiskola keretében. Az Úr a szombatiskola számára olyan tanítókat keres, akik teljes szívükkel szolgálnak, akik tehetségüket gyakorlat által akarják gyarapítani és javítani igyekszenek az eddig elért eredményeket.

Bibliai

munka.

Bibliai felolvasások (bibliaórák) tartásának gondolata: mennyben született eszme. Fiatal férfiak és nők előtt útat nyit olyan munkaterületekre, ahol valóban hasznos és fontos szolgálatot végezhetnek, amely máskülönben elvégzetten maradt volna. A Biblia ma nincs leláncolva. Bevihető minden ember kapuján és igazságai feltárhatók az emberek lelkiismeretének. Sokan, a nemes béreabeliek módjára, ha az igazságot feltárják előttük, minden nap búvárkodni fognak a Szentírásban, hogy meglássák, vajon tényleg úgy vannak-e ezek? Krisztus mondotta: “Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örökéletetek és ezek azok, melyek bizonyságot tesznek énrólam.” (Ján. 5; 39.) Jézus, a világ Megváltója arra kéri az embereket, hogy ne csak olvassák, hanem kutassák az Igét. Nagyszerű és fontos munka ez, amely ránk van bízva és ha ennek eleget teszünk, a legnagyobb áldásban részesülünk, mert Krisztus parancsainak engedelmes követése nem maradhat megjutalmazás nélkül. Odaadásunknak ezt a bizonyítékát, az Ő Igéiből ránk sugárzó világosság követését, kegyelmének külön jeleivel fogja megkoronázni.

Iratterjesztés. A Úr azt kívánja ifjúságunktól, hogy mint iratterjesztők és evangélisták házról-házra járva végezzenek munkát ott, ahol még nem hallották az igazságot. így szól ifjainkhoz: “Nem a magatokéi vagytok, mert áron vétettetek meg, dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és telketekben. amelyek az Istenéi.” ( 1. Kor. 6:20.) Akik Isten útmutatása szerint munkába lépnek, azok csodálatos áldásban fognak részesülni. A legjobb útja-módja, hogy ifjaink az igehirdetés szolgálatára alkalmasakká váljanak, az iratterjesztés. Engedjük őket. hogy faluról-falura, városról-városra járva terjesszék a korszerű igazságokat tartalmazó könyveket. Munkájuk közben alkalmuk lesz, hogy az élet Igéit hirdessék és az igazság elvetett magvai kikelnek s gyümölcsöt teremnek. Különféle emberekkel érintkezve, kiadványokat terjesztve, olyan értékes tapasztalatokban fognak gazdagodni, amilyeneket prédikálással nem szerezhettek volna meg. Mindazok, akik alkalmat keresnek arra, hogy lelki-prédikátori szolgálatokat végezhessenek, és akik fenntartás nélkül Istennek kívánják adni magukat, az

101

Ellen G. White


iratterjesztés munkájában alkalmat találnak, hogy az eljövendő halhatatlan életre vonatkozó dolgokról beszélhessenek.

Tanítás.

Az ifjúság tanításához és szellemének kiformálásához a legtehetségesebb nevelőkre van szükség, akik eredményesen vihetik előbbre a munkának mindama ágait, amelyeket gyülekezeti iskoláink tanítóinak végezniük kell. Tanítókra van szükség, különösen a gyermekek számára, nyugodt, jólelkű és béketűrő oktatókra, hogy szeretettel bánjanak mindazokkal, akiknek szükségük van rájuk. Iskoláinknak magas erkölcsi színvonalú tanítókra van szükségük, olyanokra, akik megbízhatók, akiknek hitük józan, megalapozott, és akik tapintatosak és türelmesek, akik Istennel haladnak és tartózkodnak a gonosznak még a látszatától is.

Vállalkozás. Isten értelmes embereket kíván szolgálatába fogadni. Olyan embereket, akik alkalmasak arra, hogy művének különböző ágazataiban tevékenykedhessenek. Üzletemberekre, vállalkozókra van szükség, akik az igazság nagyszerű alapelveit bele tudják szőni minden ügyletükbe. Szükséges, hogy tehetségeiket a legalaposabb tanulmányok és gyakorlat által tökéletesítsék. Ha szükséges, hogy emberek valamely munkaágban minden alkalmat megragadjanak, hogy képességeiket bölcsen fejlesszék, akkor éppen azoknak kell ezt tenniük, akik tehetségeikkel itt e földön Isten országát akarják építeni. Dánielről tudjuk, hogy minden vállalkozását - a legtüzetesebb felülvizsgálatok mellett is - tökéletesen hibátlannak találták. Élő példája volt az igazi vállalkozó szellemű embernek. Az ő története tanúsítja, hogy az. aki szellemi és fizikai erejét, valamint szívét és egész életét Isten szolgálatának szenteli, milyen nagyszerű cselekedetekre lesz képes.

Orvosi munka. A missziós munkák terén a legfontosabb az, amelyet a hű és istenfélő orvosok töltenek be. Nincs még egy olyan terület, amelyen halandó ember több jót tehetne, vagy több ragyogó ékkövet szerezhetne az örökélet koronája számára, mint éppen itt. Krisztus kegyelmét áraszthatja szét, mint édes jóillatot, midőn belép a betegszobába. A gyógyulás igazi balzsamát viheti a bűnbeteg embernek. A beteget, a haldoklót Isten Bárányához vezetheti, aki elveszi a világ bűneit. Ne hallgasson azokra a tanácsokra, melyek károsnak tartják, ha a súlyos, életveszélyes beteg ember előtt örök érdekeikről szólnak előttük, gondolván, hogy a beteg állapota rosszabbodhat, pedig tíz közül kilenc esetben a bűnbocsátó Megváltó tudata által a beteg testileg és lelkileg megenyhülne. Jézus korlátozhatja Sátán erejét. Ő az az orvos, akitől a bűnbeteg lélek bizalommal várhatja testének és lelkének gyógyulását. Majdnem minden községben nagy számban vannak olyanok, akik nem hallgatnak prédikációt és egyáltalán nem járnak istentiszteletre. Hogy ezeket megnyerhessük az evangélium számára, saját otthonaikban kell felkeresni. Nagyon gyakran a betegségek, a fizikai szükségletek enyhítése az egyedüli út, melyen közelükbe lehet jutni. Missziós ápolónővérek, akik betegeket gondoznak és a szegények szenvedéseit enyhítik, sokszor találnak majd alkalmat, hogy velük együtt 102

Ellen G. White


imádkozzanak, felolvashatják előttük Isten Igéit és beszélhetnek nekik a Megváltóról. Együtt imádkoznak velük és értük, akiknek nincs elegendő akaraterejük, hogy fékezzék étvágyukat, melyet a szenvedély lealacsonyított. Az ápolónők a remény sugarait vihetik a levertek és a szenvedők lelkébe. Önzetlen szeretetük és minden érdektől mentes jószívűségük megkönnyíti a szenvedők számára, hogy higyjenek Krisztus szeretetében.

A prédikátori hivatás. Az evangéliumi igehirdetés szolgálatát nem szabad lekicsinyelni. Egyetlen ágazatot sem szabad úgy irányítani, hogy az igehirdetés szolgálata bármilyen vonatkozásban is alacsonyabb rendűnek tűnjék fel. Mert valóban nem az. Aki az igehirdetést lekicsinyli, az Krisztust kicsinyli le. Az igehirdetés szolgálata minden munkaág felett áll. Az ifjúsággal meg kell értetni, hogy semmilyen más szolgálatot nem részesít Isten nagyobb áldásban, mint az evangélium szolgájának munkáját. Ne tartsuk vissza ifjainkat a prédikátori hivatástól. Veszély rejlik abban, hogy sok ifjút eltérítenek arról az ösvényről, amelyet Isten jelölt ki számukra. Sok ifjút buzdítottak arra, hogy az orvosi tudományok terén folytasson tanulmányokat, akiknek a prédikátori hivatásra kellene előkészülnie. Isten több prédikátort hív. hogy munkálkodjanak szőlőjében. Ezt a felhívást kaptuk: “Erősítsétek meg az előőrsöket, hűséges őrszemek teljesítsenek szolgálatot minden részén a világnak.” Isten hív benneteket ifjú emberek. Egész hadseregeket akar összetoborozni lelkes szívű és nagylelkű ifjakból. akik mélységes szeretettel viseltetnek Krisztus és az igazság iránt.

A külmisszió. Ifjú emberekre van szükség. Isten missziós területekre hívja őket. Aránylag mentesek lévén anyagi gondoktól és felelősségektől, kedvezőbb helyzetben vannak ehhez a munkához, mint azok. akiknek vállaira nagyobb család eltartásának terhe nehezedik. Azonkívül fiatal emberek jobban tudnak alkalmazkodni az éghajlat és a környezet változásaihoz és jobban bírják a kényelmetlenséget és a viszontagságokat. Tapintattal és kitartással hozzáférkőzhetnek ahhoz a néphez, amelyért dolgoznak. Fiatal emberek igyekezzenek több idegen nyelvet elsajátítani, hogy más nemzetek között is használható munkásai lehessenek Istennek és hirdethessék a megváltó igazságot. Ezek az ifjak elsajátíthatják az idegen nyelv ismeretét, mialatt a bűnösök érdekében munkálkodnak. Ha gazdaságosan osztják be idejüket, akkor fejleszthetik képességeiket és hasznavehetőségük mind nagyobb mértékű lesz. Ha fiatal nők, akik eddig csak csekély felelősség terhét viselték, átadnák magukat Istennek, szintén fejleszthetnék képességeiket idegen nyelvek elsajátítása által. Nyelvismereteik révén fordítási munkákkal használhatnának Isten művének.

Serdülő gyermekek szolgálata. A gyermekek is végezhetnek hasznos missziómunkát otthonaikban és a gyülekezetben. Tanítsátok meg őket. hogy Isten akarata szerint hasznos munkára jöttek a világra, nemcsak játékra. A családban ránevelődhetnek a missziómunkára, hogy majd szélesebb körben is hasznos munkát 103

Ellen G. White


végezhessenek. Szülők, segítsétek ti is gyermekeiteket, hogy Isten szándékát megvalósítsák.

Elfogadható szolgálat Isten az Ő végtelen irgalmasságában és szeretetében világosságot adott nekünk Igéjéből és Krisztus így szól hozzánk: “Ingyen vettétek, ingyen adjátok.” (Mát. 10:8.) Sugároztassuk tovább az Istentől kapott világosságot azokra, akik a sötétben botorkálnak. Ha ekként cselekedtek, az ég angyalai mellettetek állnak és segítségetekre lesznek, hogy lelkeket nyerjetek meg Krisztus számára. Kedves ifjú barátaim, véssétek emlékezetetekbe, hogy nem szükséges felszentelt prédikátornak lenni azért, hogy szolgálhassatok. Számtalan úton-módon munkálkodhattok Krisztusért, bár emberi kéz nem szentelt fel benneteket Isten szolgálatára, de Isten alkalmassá tehet erre. Munkálkodhat általatok lelkek megmentésére. Ha Krisztus lábainál tanultok, ha alázatosak és szelídek vagytok, Ő sugalmaz nektek szavakat, hogy Róla beszéljetek...

Tévedéseink. Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy tökéletessé válhass, de ne hidd, hogy ha tévedtél, ezzel már kizáródtál Isten szolgálatából. Az Úr ismeri formáltatásunkat, tudja, hogy porból lettünk. Ha Istentől nyert tehetségedet bőségesen használod, gyarapodni fogsz ismeretben. Ez az ismeret azonban elégedetlenné fog tenni önmagad iránt. Látni fogod annak szükségességét, hogy elhagyd ártalmas szokásaidat, nehogy rossz példáddal másokat is megronts. Dolgozz szorgalmasan, add tovább másoknak a neked oly drága igazságokat. Mert ha majd betöltendő tisztségek felől döntenek, hallani fogod e szavakat: “Jöjj feljebb!” Te esetleg vonakodhatsz eleget tenni, de csak haladj hitben előre és vigyél Isten munkájába friss, becsületes buzgalmat. A lelkek megnyerésének titkát csak a nagy Tanítómestertől tanulhatjuk meg. Mint ahogyan a harmat és a csendes záporeső szelíden hull a hervadó palántára, úgy hulljanak szelíden és szeretettel szavaink is annak a szívére, akinek lelkét meg akarjuk nyerni. Ne várjuk meg amíg alkalom kínálkozik, hanem keressük azt. Küldjünk szívünkből fakadó imát, hogy legyen segítségünkre és adja meg nekünk, hogy a kellő időben mondhassuk a kellő szavakat. És ha alkalom kínálkozik, ne hozz fel mentséget, hogy azt elmulasszad, mert ennek az alkalomnak helyes felhasználása egy veszendő lelket menthet meg a haláltól.

A legmagasztosabb munka. A legmagasztosabb és mindenekfelett álló munkánk, mely a lélek minden erejét igénybe veszi, azon lelkek megmentése, akikért Krisztus meghalt. Ez képezze munkálkodástok legfőbb, legmagasztosabb részét. Legyen ez szívügyetek. Dolgozzatok együtt Krisztussal ebben a nagyszerű és nemes munkában és legyetek bel - és külmisszionáriusok. Mindenkor legyetek készek és alkalmasak dolgozni a lelkek megmentéséért akár otthon, akár távoli területeken.

104

Ellen G. White


Végezzétek Isten munkáját keményen dolgozva. Ó, bárha öregek és ifjak teljesen Istenhez térnének, ha mindnyájan teljesítenék kötelességüket és megragadnának minden kínálkozó alkalmat, hogy Isten hűséges munkatársai legyenek.

Hűség a szolgálatban Akik hűtlenséget tanúsítanak a legkisebb földi dolgokban, azok hűtlenek lesznek a felelősségteljesebb, fontosabb dolgokban is. Ezek megrabolják Istent és nem tesznek eleget törvényének. Nem lesznek tudatában, hogy tehetségükkel Istennek tartoznak és, hogy szolgálatára kellene felhasználniuk azokat. Akik. munkaadójukért csak azt teszik, amire parancsot kapnak, - habár tudják, hogy a mű léte, fejlődése az arra fordított igyekezettől függ, - azok kudarcot vallanak, nem számíttatnak hasznavehető, lelkiismeretes szolgáknak. Sok olyan teendő van, amely nem részletezhető, de amely arra vár, hogy aki észreveszi, elvégezze. Sok hibát, veszteséget meg lehetne előzni, ha fáradhatatlan szorgalmat és önzetlen törekvést tanúsítanánk, ha a szeretet elveit, melyeket Jézus hagyott ránk, életünkben megvalósítanánk, mi, akik az Ő nevét valljuk. De sokan vannak, akik csak akkor dolgoznak Isten művében, ha szemmel tartják őket, s ezek a “szemnek” szolgálnak.

A hűtlenség nyilvántartása. A hűtlenség az önzés legvisszataszítóbb formája, amely a munkást arra készteti, hogy elmulassza a munkaidő igazi kihasználását, úgyszintén a vagyontárgyak gondozását, csak azért, mert nincs közvetlenül munkaadója szeme előtt. Az ilyen munkások vajon azt képzelik, hogy hanyagságukat senki sem tartja számon, hogy hűtlenségükről senkinek sincs tudomása? Ha szemeik megnyílnának, akkor meglátnák, hogy a Vigyázó rájuk tekint és minden gondatlanságukat bevezeti a mennyei könyvekbe. Akik hűtlenek Isten munkájában, alapelveikben is fogyatékosak, indítóokaik nem olyan jellegűek, melyek szerint minden körülmények között az igazságot választanák. Isten szolgáinak szüntelenül érezniük kell, hogy Munkaadójuk szeme rajtuk függ. Aki ott őrködött Belsazár szentségtörő lakomáján, az jelen van minden intézményünkben, a kereskedő irodájában éppúgy, mint a magán dolgozószobában. És a vértelen kézfej éppúgy felrója a te hanyagságodat, mint ahogyan felírta az istenkáromló király szörnyű ítéletét. Belsazár Ítélete lángbetűkkel jelent meg: “Megmérettél a mérlegen és híjával találtattál.” (Dán.5:27.) És ha istenadta kötelességeitek teljesítésénél hűtlenek lesztek, ugyanez lesz a ti ítéletetek is.

A szolgálat igazi indítóoka. Sokan vallják magukat keresztényeknek, de nem egyesültek Krisztussal. Mindennapi életük, lelkületűk mind azt bizonyítja, hogy nem alakult ki bennük Krisztus, a dicsőség reménysége. Nem lehet megbízni bennük, nem hihetünk nekik. Csak arra törekednek, hogy szolgálataikat a legcsekélyebbre mérsékeljék, de ugyanakkor a legmagasabb bért követelik maguknak. A “szolga” elnevezés minden emberre alkalmazható, mert valamennyien szolgák vagyunk. Jó 105

Ellen G. White


volna ha észrevennénk, milyenekké alakulunk át? A hűtlenség vagy a hűség alakul-e ki bennünk? Vajon általános hajlam-e a szolgák között, hogy mindazt elvégezzék ami csak tőlük telik? Vajon nem általánosabb-e az a szokás, hogy a lehető leggyorsabban és olyan könnyen átessenek a munkán, amennyire csak lehetséges? A munka bérét minél kevesebb fáradtsággal akarják megszolgálni? A cél nem a munka hűséges, alapos teljesítése, hanem a bér felvevése. Akik Krisztus szolgáinak vallják magukat, ne feledkezzenek meg Pál apostol intelméről: 'Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveitek egyenességében, félvén az Istent. És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek. mint az Úrnak és nem embereknek, tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát, mert az Úr Krisztusnak szolgáltok. “ (Kol.3:22-24.) Akik mint "szemnek szolgálók” lépnek a munkába, azt fogják tapasztalni, hogy munkájuk nem bírja el sem az emberek, sem az angyalok felülvizsgálatát. A sikeres munka leglényegesebb feltétele Krisztus ismerete. Ez az ismeret egészséges irányelveket ad, nemes, önzetlen lelkületet, mint a milyen a Megváltóé, akinek szolgálunk. Hűség, takarékosság, alaposság, gondosság jellemezze minden munkánkat, bárhol végezzük is, akár a konyhában, akár a műhelyben, vagy a szanatóriumban, kollégiumban, vagy bárhol az Úr szőlőskertjében. “Aki hű a kevésen, a sokon is hű az, aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” ( Luk. 16:10.)

Elsőnek az elsőrendűt! Azok, akik részesültek a keresztség ünnepélyes szertartásában, megfogadták, hogy az "odafelvalókkal fognak törődni,” ahol Krisztus ül az Atya jobbján. Megfogadták, hogy komolyan fognak munkálkodni a bűnösök megtérítésén. Isten megkérdi azoktól, akik az Ö nevét vették fel, hogy hogyan használják fel azokat az erőket, amelyeket az Ő Fiának halála váltott vissza? Vajon megteszel-e minden tőled telhetőt, hogy a lelkiség, a megtérés magasabb fokára emelkedj? Vajon minden érdekedet és tevékenységedet összhangba hozod-e az örökkévalóság nagyhorderejű követelményével? Isten népe körében megújhodás, ébredés szükséges. “Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek.” Azok, akikre Isten az Ő munkájának terhét rakta, küzdjenek, hogy terjesszék az üzenetet és óva intsék a lelkeket, akik még a tudatlanságban vesztegelnek. Vajon tehetsz te is valamit, hogy önmegtagadás által elősegítsd munkájukat? Kelj fel és menj. mutasd meg önzetlen buzgalmaddal és komolyságoddal, hogy megtértél. Minden kis összegre szükség van a lélekmentés munkájában. Sok kis ér, ha egyesül, folyamot képez. Elsikkasztjuk Urunk javait, ha önző szórakozásra költjük azt a pénzt, amelyet az utolsó intőüzenet hirdetésére kellene felhasználni. 106

Ellen G. White


Az igazságot, amelyet Isten adott nekünk, hirdetnünk kell a világnak. Nekünk adatott az a kiváltság, hogy ezt a munkát elvégezzük. Nekünk kell elhinteni minden vizek mellett az igazság magvát. Az Úr önmegtagadásra és önfeláldozásra hív. Az. evangélium tökéletes odaszenelődést kíván. Ügyünk szükségletének kielégítésére mindazt oda kell adnunk, amit adhatunk.

107

Ellen G. White


7 - FEJEZET

EGÉSZSÉG ÉS MUNKAKÉPESSÉG “Mind az ész, mind a lélek a testben székel, azon keresztül nyilatkozik meg, tehát szellemi és lelki erőnk nagyrészben testi erőnktől és tevékenységünktől függ, az, ami a test egészségét elősegíti, egyúttal fejleszti az értelmet és a jellemet. Egészség nélkül senki sem értheti meg teljesen és nem is teljesítheti kötelességeit sem önmaga, - sem embertársai, vagy Teremtőjével szemben. Ezért egészségünk felett éppúgy kell őrködnünk, mint jellemünk felett. A nevelés alapjául élettani és egészségügyi ismeretek szolgáljanak. ”

Az élet tudománya Mit tehetnénk, hogy feltartóztassuk azt a kóros és bűnös áramlatot, amely az emberiséget a romlás és a halál örvényei felé sodorja? Ennek a gonosz áramlatnak a forrása nem más, mint az étvágy és a szenvedély mértéktelen kielégítése. A reform első és legfontosabb feladata tehát, hogy a mértékletességet és önfegyelmet megtanuljuk és gyakoroljuk. Ha azt akarjuk, hogy a társadalom megjavítására irányuló törekvésünk hatása tartós és állandó legyen, a tömegek nevelését már kora ifjúságuk éveiben kell megkezdeni. A gyermek - és ifjúkorban felvett szokások, elsajátított ízlés, a kifejlesztett önfegyelem, már a bölcsőtől kezdve a lélekbe bevésett alapelvek határozzák meg férfiak és nők jövőjét. A mértéktelenség és a meglazult erkölcsök által előidézett bűnt és romlottságot tehát csakis az ifjúság helyes nevelésével lehet megelőzni.

Egészség

és

önuralom.

Hogy az ifjúság tiszta és nemes jellemet fejleszthessen, annak egyik legjobb eszköze a test egészsége. Ha arra neveljük őket, hogy fékezzék étvágyukat és tartózkodjanak a lealacsonyító kicsapongásoktól, akkor ez lehetséges lesz. Az egészség megóvása szempontjából a legfontosabb tényezők közé tartozik, hogy a fiatalok élettani ismereteket sajátítsanak el. Tanulják meg az egészség megóvásának és megszerzésének legjobb módszereit. Az ifjúkor különösen alkalmas erre az elraktározásra, hogy majd egész életükön át megvalósíthassák ezeket. Az ifjúkor évei alatt kell megalapozódniuk a jó szokásoknak, úgyszintén helyesbíthetők, javíthatók a már felvett rossz szokások is. Ide tartozik az önuralom megszerzése és megtartása. Ifjúkorban fektetendő le az a terv - és szokja meg az ifjúság annak kivitelét, - hogy az élet minden vonatkozásában Isten akarata és embertársaink java a legelsőrendübb tényező.

108

Ellen G. White


A test igényeit Jézus nem hagyta figyelmen kívül. Tekintetbe vette az ember testi állapotát, körüljárt, hogy gyógyítsa a betegeket, helyreállítsa elveszített képességeiket.

Az élet: Istentől ránkbízott kincs. Az ifjúság meg kell értse, hogy nem rendelkezhet szabadon élete felett. Ez a ma még rájuk bízott kincs, de eljön a leszámolás napja. Isten nem fogja büntetlenül hagyni azokat, akik könnyelműen bántak a rájuk bízott adománnyal amelyért végtelenül nagy és becses árat fizetett. Életük és tehetségük az Övé. Végül megitéltetnek aszerint, hogy hűségesen vagy hűtlenül sáfárkodtak azzal a tőkével, melyet Isten bízott gondjaikra. Meg kell tanítani az ifjúságot arra, hogy minél több anyagi eszköz és alkalom állt rendelkezésükre, annál nagyobb felelősséggel tartoznak Isten művével szemben s annál többet követel meg tőlük. Ha így neveljük őket. hogy átérezzék a Teremtő előtti felelősség súlyát és azt, hogy az életük egy rájuk bízott zálog, akkor nem fogják olyan könnyen belevetni magukat a kicsapongás, tékozlás örvényébe, mely napjainkban annyi szép remény re jogosító ifjút ragad a mélybe.

Az egészség megőrzése Az egészség olyan áldás, melynek értékét nagyon kevesen tudják felbecsülni. Legnagyobb mértékben ettől függ szellemi és testi erőnk hasznavehetősége. Ösztöneink és szenvedélyeink székhelye a test. tehát gondosan a legjobb állapotban kell tartanunk és teljesen lelki befolyások alatt, hogy képességeinket a legjobban kihasználhassuk. Bánni legyen is az, ami csökkenti fizikai erőnket, ugyanúgy csökkenti a szellemi, értelmi erőt is. Lerontja képességünket, hogy különbséget tegyünk a helyes és helytelen dolgok között. A testi erőnkkel való visszaélés megrövidíti életünk időtartamát, amelyet Isten dicsőségére fordíthattunk volna és alkalmatlanná tesz annak a munkának végzésére, melyet Isten bízott ránk. Ha szabad folyást engedünk rossz szokásaink kifejlődésének, ha éjszaka fennmaradunk, ha mohóságunkat egészségünk rovására elégítjük ki, akkor a testi gyengeség alapjait vetjük meg. Akik ilymódon megrövidítik saját életüket és a természet törvényeinek mellőzésével alkalmatlanná teszik önmagukat a rájuk bízott szolgálatra, azok rablás bűntettét követik el Istennel szemben. De éppúgy megrabolják felebarátjaikat is. Azt az alkalmat, hogy másokat boldogíthatnak, amiért tulajdonképpen Isten e földre küldte őket. saját életmódjukkal rövidítették meg. Továbbá alkalmatlanná tették önmagukat arra is, hogy rövidebb időn belül végezzék el a rájuk bízott feladatot. Az Úr bűnösnek tart bennünket, ha ártalmas szokásainkkal ilymódon jócselekedetektől fosztjuk meg a világot.

109

Ellen G. White


Az egészség szentsége Sátán úgy környékezi meg kísértéseivel az embert, hogy a világosság angyala képében közeledik hozzá, miként azt Krisztussal tette. Azon fáradozik, hogy az embert testileg és erkölcsileg meggyöngítse, hogy kísértéseivel legyőzze és aztán ujjongjon romlásán. Sikerül is neki, hogy az embert mohó étvágyának kielégítésére csábítsa, aki enged a kísértésnek, tekintet nélkül a mértéktelenség következményeire. Jól tudja a Sátán, hogy az embernek lehetetlen teljesíteni hűségesen Isten és embertársai iránti kötelességeit, ha legyengíti Istentől nyert képességeit. A test székhelye az agy. Ha felfogóképességeink a mértéktelenség bármilyen fajtája következtében elködösülnek, az örökkévalóság dolgait nem érthetjük meg.

Az egészség viszonya a jellem kialakulásához. Isten sohasem ad engedélyt, hogy az ember, lényének törvényeit áthágja. Az ember azonban - Sátán kísértéseinek engedve - mértéktelensége folytán magasabb képességeit az állati étvágynak, mohóságnak és szenvedélyeknek veti alá. Ha ezek az ösztönök uralkodnak az emberen, akkor az Sátánnak veti alá magát, jóllehet, hogy csak alig valamivel teremtetett kisebbé az angyaloknál. Olyan képességeket nyert, melyeket a legmagasabb fokon művelhet. De Sátán könnyen hozzáférkőzik azokhoz, akik saját szenvedélyeiknek rabszolgái. A mértéktelenség által sokan testi, szellemi és erkölcsi erejük felét, mások kétharmadát áldozzák fel és válnak az ellenség játékszerévé. Aki azt akarja, hogy tisztán lásson és felismerhesse a Sátán leleményes furfangjait, annak testi vágyait a józanság és a lelkiismeret irányítása alá kell helyeznie. Az értelem magasabb erőinek erkölcsi és energikus tevékenysége lényeges a keresztény jellem tökéletesítéséhez. Az elme erejének vagy gyengeségének nagy szerepe van abban, hogy alkalmasak legyünk e világon, de összefügg örök üdvösségünkkel is. Ha nem ismeijük testünk Istentől származó törvényeit, e tudatlanság fájdalmasan sajnálatos. A mértéktelenség minden formája áthágása a lényünket uraló törvényeknek. A gyengeelméjűség aggasztó méreteket öltött korunkban. Sátán ujjong örömében, ha azt látja, hogy a keresztény világ is a szokások zsarnoki uralma alatt áll.

A mértéktelenség lealacsonyít. Értelmes, képzett férfiak és nők, akiknek erkölcsi erejét a mértéktelen életmód bármely formája elhomályosítja, szokásaikban alig emelkednek felül a pogányok életszintjén. Sátán állandóan csábítja az embereket, hogy a józan világot szokások és divatok alá rendeljék, tekintet nélkül a testi, szellemi és erkölcsi egészség követelményeire. A nagy ellenség jól tudja, hogy ha a mohóság és a szenvedélyek lesznek úrrá az emberen, akkor a test egészségét és az értelmi erőket feláldozzák az “én” oltárán, és romlásba dőlnek. De ha a felvilágosodott elme uralja, zabolázza az állati ösztönöket és hajlamokat, és az erkölcsi erőnek rendeli alá, akkor a kísértések hatalma nagyon kicsiny.

110

Ellen G. White


A keresztény világ nagyrészt jogtalanul tartja magát kereszténynek. Szokásaik, költekezésük és általában ahogyan saját testükkel bánnak, ellentétben áll a természet törvényeivel és ellentmond a Biblia tanításainak. Életmódjuk előkészíti a talajt a testi szenvedések, a lelki és erkölcsi gyengeség számára.

Az önuralom: kötelesség. A testet uralnunk kell, éspedig lényünk magasabb erőinek kell alávetnünk. A szenvedélyeket vessük alá akaratunknak, akaratunkat pedig Isten útmutatásának. A józan ész, melyet megszentelt Isten kegyelme, uralja életünket. Isten követelményeit lelkiismeretünkbe kell vésnünk. Mindenkit annak tudatára kell ébresztenünk, hogy az önuralom: kötelesség. Úgyszintén a tissztaság is kötelesség.. Meg kell szabadulnunk minden bomlasztó mohóságtól és fertőző szokásoktól. Véssék szívükbe azt a tényt, hogy szellemi és testi erejük Isten adománya, és azt a legjobb állapotban kell megőrizni az Ő szolgálatára.

Harmonikus nevelés A testgyakorlatra fordított idő nem elvesztegetett idő. Az a tanuló, aki szüntelenül csak könyvei fölé hajol, a szabad levegőn pedig alig mozog, önmaga ellen vét. A test különböző szerveinek és képességeinek megfelelő arányos tevékenysége nagyon fontos. Ha az agyat állandóan foglalkoztatjuk, a szervezet többi részét pedig tétlenül hagyjuk, ez végül testi és szellemi erőveszteséghez vezet. A test erőit megfosztjuk az egészségtől, a szellem elveszíti frissességét és energiáját. Ennek beteges ingerlékenység lesz a következménye. A jól kiegyensúlyozott kedély, értelem, lényeges kellék úgy férfiaknál, mint nőknél, hogy lényük összes erői tevékenykedjenek és fejlődjenek. Nagyon sok egyoldalú ember él a földön, csak egyirányú képességeket művelnek, mások pedig a tétlenség folytán hiányosak, csökkent értékűek maradnak. Az ifjúság jelentékeny részének nevelése el van hibázva. Túlhajtják az elméleti tanulmányokat és eközben teljesen elhanyagolják a gyakorlati élet követelményeit. Az értelem, az elme túlterhelését egyensúlyozandó, megfelelő, értelmes rendszer szerint a szellemi munkát testi munkával kellene összekötni, hogy a képességek, erők harmonikusan fejlődjenek.

Az egészség rovására megszerzett képesség Vannak tanulók, akik egész lényüket beleviszik tanulmányaikba és minden észbeli képességeiket arra összpontosítják, hogy képzettséget nyerjenek. Csak az agyukat foglalkoztatják, testi erejük tétlenül marad. Ilymódon az agyat túlságosan igénybe veszik, ugyanakkor pedig izmaik teljesen elpetyhüdnek gyakorlás hiányában. Mire ezek az ifjak elvégezték tanulmányaikat, nyilvánvalóvá válik, hogy képzettségüket életerejük számlájára szerezték meg. Éveken át éjjel-nappal tanultak, agyukat állandóan a legnagyobb erőfeszítésre kényszerítették, de ugyanakkor elmulasztották izmaikat kellően dolgoztatni... Gyakran fiatal nők tanulnak, de 111

Ellen G. White


elhanyagolják nevelésük egyéb fontos ágazatait, melyek a mindennapi, gyakorlati életben lényegesebbek, mint a könyvek tanulmányozása. Gyakran előfond, hogy tanulmányaik elvégzése után élethossziglan betegek maradnak. Elhanyagolták egészségüket azáltal, hogy állandóan szobában tartózkodtak, megfosztották magukat az üdítő, szabad levegőtől és az istenadta napfény áldásos hatásától. Ezek a fiatal nők egészségesen hagyhatták volna el az iskola falait, ha a tanulással együtt és azzal párhuzamosan háztartási munkákat is végeztek volna és rendszeres gyakorlatot a szabad levegőn. Az egészség nagy kincs. Ez a legnagyobb vagyon, felbecsülhetetlen érték, amelyet halandó ember magáénak mondhat. A gazdagság, a tudás és a hírnév drágán vannak megfizetve, ha azoknak az életerő és az egészség elvesztése az ára. Mindeme javak egészség híján nem boldogíthatnak.

A nemesség jelei Dániel és társai három évig tartó tanulási idejük alatt híven kitartottak mértékletes életmódjuk mellett. Isten iránt változatlan hűséget tanúsítottak és állandóan bíztak az Ő hatalmában. Amikor eljött az ideje, hogy a király megvizsgálja képességeiket és tudásukat, együtt vizsgáztak az állami szolgálatra előkészült többi jelölttel. “De mindnyájuk között sem találtaték olyan, mint Dániel, Sidrák, Misák és Abednegó” Éles felfogásuk, választékos és szabatos beszédük, széles tudásuk tanúskodott értelmi képességeik töretlen erejéről. És ezért állhattak meg a király előtt. Aki Istent tiszteli, azt Ő is tiszteli. A nagy hódító valamennyi országból összegyűjtötte és Babilonba, udvarába vitette a legszebb reményekre jogosító ifjakat, de ezekkel a más országbeli fiatalok nem vehették fel a versenyt. Délceg tartásuk, szilárd és ruganyos járásuk, arckifejezésük nemessége, kitűnő érzékszerveik, tiszta leheletük, mind-mind a nemesség látható jelei voltak rajtuk, amelyekkel a természet jutalmazza meg azokat, akik nem szegik meg a törvényeit.

A testi szokások hatása a lélekre. Az itt következő lecke méltó arra, hogy többet elmélkedjünk rajta. A Biblia követelményeinek betartása áldást hoz mind a testre, mind a lélekre. A Szentlélek gyümölcse nemcsak a szeretet, az öröm, hanem a mértékletesség is. Parancsunk van, hogy ne fertőzzük meg testünket, mert az a Szentlélek temploma. A fogoly héber ifjaknak a mieinkhez hasonló szenvedélyeik voltak. Azonban ők a babiloni udvar fényűző pompája és csábító befolyása közepette is szilárdan megálltak. A mai ifjúság túlságosan is körül van véve a világ csábításaival. Különösen a nagyvárosokban ólálkodik körülöttük az érzékiség felkeltésére és kielégítésére kínálkozó alkalmak sokasága. Akik, - mint Dániel - visszatartják magukat ezektől, azok mértékletességük jutalmát aratják. Nagyobb életerejük és fokozott ellenálló képességük olyan tőke lesz számukra, amelyből szükség esetén mindig meríthetnek. 112

Ellen G. White


Helyes életmód, jó szokások szellemi felsőbbrendűséghez vezetnek. Az értelmi erő, a test ellenálló képessége és a hosszú élet, mind-mind változatlanul örök természeti törvényeken alapulnak. A természet Istene nem lép közbe, hogy megvédje az embereket a természet törvényeinek megszegése miatt várható következményektől. Aki pályadíjért küzd, annak mindenben mértékletesnek kell lennie. Dániel éles elméje, tiszta szándékának szilárdsága, akaratereje, mellyel ismereteit megszerezte és ellenállt a kísértésekkel szemben, nagyrészt egyszerű életmódjának és buzgó imaéletének tulajdonítható.

Saját sorsunk alakítása. Sok igazság van abban az ismert közmondásban, mely szerint “mindenki a saját sorsának a kovácsa.” Bár a szülők felelősek gyermekeik jellemvonásaiért, nevelésükért, taníttatásukért, de ugyanakkor az is igaz, hogy helyzetünk és hasznavehetőségünk ezen a földön nagy mértékben a saját életmódunktól függ. Dániel és társai kora gyermekéveikben nyert kifogástalan tanitások és nevelés áldásait élvezték, de ezek az előnyök egymagukban nem lettek volna elegendők, hogy azzá tegyék, amivé lettek. Elkövetkezett az az idő, amikor önmagukért kellett cselekedniük, - amikor a saját cselekedeteiktől, életmódjuktól függött jövőjük. És akkor elhatározták, hogy továbbra is hűségesek maradnak a gyermekkorukban kapott tanításokhoz. Az istenfélelem, mely a bölcsesség kezdete, volt alapja nagyságuknak. Az ihletett Ige lapjain feljegyeztetett. Dánielnek és ifjú társainak története, az összes elkövetkezendő korszakok számára. A mértékletesség elvei iránti hűségüktől vezetett feljegyzés által Isten szava szól ma ifjúságunkhoz és arra kéri őket, hogy gyűjtsék össze a világosságnak mindama becses sugarait, melyeket a keresztény mértékletesség tárgyában nekik adott és hozzák életüket összhangba az egészség törvényeivel.

A mértékletesség gazdag jutalma. Ma is olyan emberekre van szükség, akikmint Dániel - akarnak és mernek cselekedni. Tiszta szivre, és erős, biztos kézre van szükség a mai világban. Isten úgy' rendelte, hogy az ember állandóan fejlődjön és napról-napra a tudomány magasabb fokát érje el. Ha segítünk magunkon. Isten is megsegít. A két világon való boldogságunk reménye attól függ, hogy az egyikben mennyire tökéletesedtünk. Minden oldalról körül kell magunkat bástyáznunk a mértéktelenség minden csábítása ellen. Kedves ifjú barátaim, Isten olyan munkára szólít fel benneteket, melyet el is végezhettek kegyelme által. “Szánjátok oda a ti testekete élő. szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.” (Rom. 12:1.) Álljatok meg erősen istenadta férfiasságtokban és nőiességetekben. Mutassatok olyan tisztaságot ízlésben, étvágyban, szokásokban, mely hasonló a Dánieléhez. Isten megjutalmaz titeket nyugodt idegekkel, tiszta, éles elmével, ép ítélőképességgel és jó felfogással.

113

Ellen G. White


Napjaink ifjúsága, melynek elvei szilárdak és megingathatatlanok. a testi, szellemi és lelki egészség áldásait fogja élvezni.

Vallás és egészség. “A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.” (Zsolt. 111:10.) Ha helytelen és bűnös szokásokkal terhelt emberek engednek az isteni igazság erejének, Isten Igéjének befogadása megvilágítja őket és értelmessé teszi az együgyűeket. Az igazság behatol szívükbe, az erkölcsi erő, amely látszólag meg volt bénulva bennük, új életre kel. És az előbbinél erőteljesebb, világosabb értelmük lesz. Lelkűket az örök szirthez kapcsolták. Egészségük így javul a Krisztusban érzett biztonságban. így halad a vallás és egészség törvénye karöltve.

114

Ellen G. White


8 - FEJEZET

AZ ÁHITATOS ÉLET “Istennek szent és átformáló ereje rejlik a Szentírásban. Világosság, új és becses fény ragyog szét minden lapjáról. Az Igéből igazság árad, világos és becses szavai és mondatai lelkűnkhöz szólnak, mindenkori szükségünk szerint. ”

Az Ige vezet A Szentlélek szívesen szól az ifjúsághoz, hogy feltárja előttük Isten Igéjének kincseit és szépségeit. A nagy Tanító ígéretei foglyul ejtenek minden érzékszervet, megelevenítik a lelket mennyei erővel. A termékeny, tanulékony lélekben gyümölcsözővé lesznek az isteni igazságok és a kísértések ellen védelmi szolgálnak. Az Ige áldott szavai, mint sötét helyen világító szövétnek, vezetik az ifjúságot az igazság kevesek által taposott keskeny ösvényén s rámutatnak a áhítatos élet szükségességére.

Az imádság, a mi erősségünk Az utolsó idők fenyegető veszedelmei közepette az ifjúság egyedüli biztonsága a mind fokozottabb éberség és ima. Az az ifjú, aki Isten igéjének olvasásában és a könyörgések óráiban leli örömét, mindenkor üdülést merít az élet forrásából. Eléri az erkölcsi kiválóság olyan magas fokát, és a gondolatok olyan magasságát és mélységét, amilyenről másoknak fogalmuk sincs. Az Istennel való közösség helyes gondolkozásra, nemes törekvésre, az igazság megértésére és fenséges célok elérésére buzdítják. Akik ilymódon Istenhez csatlakoznak, azokat Ő mind fiaiként és leányaiként ismeri el. Mind magasabbra és magasabbra jutnak, mindinkább tisztultabb fogalmat nyernek Istenről és az örökkévalóságról, az Úr pedig általuk világosságot és bölcsességet áraszt a világra.

Hogyan imádkozzunk? Sajnos, az ima jelentőségét nem értik meg úgy, ahogy kellene. Nem azért imádkozunk, hogy Istent olyasmiről értesítsük, amiről Ő nem tudna. Az Úr ismeri minden lélek legrejtettebb titkát is. Szükségtelen, hogy imáink hosszadalmasak és hangosak legyenek. Isten olvassa legrejtettebb gondolatainkat is. Imádkozhatunk titokban, mert Ő, aki titkon néz, nyilvánosan jutalmaz. Az olyan ima, amelyben lelki nyomorunkról panaszkodunk Istennek, anélkül, hogy éreznénk nyomorult mivoltunkat, a képmutatás imája. Csak az őszinte, bűnbánó imát hallgatja meg az Úr. “Mert így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: magasságban és szentségben lakom, de a

115

Ellen G. White


megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosak lelkét és megelevenítsem a megtörtek szívét.” (Ésa.57:15.) Az imádságnak nem az a célja, hogy Istenben változást munkáljon, az imádság célja az, hogy bennünket összhangba hozzon Vele. Az ima nem helyettesítheti kötelességeinket. Bármily gyakran és bármilyen komolyan imádkozunk is az Úrhoz, Isten nem fogadja el imáinkat tizedünk helyett. Imádsággal nem fizethetjük le Istennek való tartozásunkat

Az ima erőt ad. Az ima által Istentől nyert erő előkészít bennünket mindennapi kötelességeink teljesítésére. A kísértések, amelyeknek minden nap ki vagyunk téve, szükségessé teszik az imát. Azért, hogy hit által Isten hatalma megőrizhessen minket, lelkünk sóvárgó vágyai néma fohászként állandóan szálljanak fel a magasságba. Ha olyan befolyások környékeznek meg bennünket, melyek el akarnak távolítani Istentől, akkor fáradhatatlanul kell könyörögnünk. Ha ezt nem tesszük, sohasem leszünk képesek levetkőzni büszkeségünket, és nem lesz elég erőnk ahhoz, hogy legyőzzük a bűnös kísértéseket, amelyek elvonnak Istentől. Az iagzság világossága, amely megszenteli az életet, rá fog világítani a szív bűnös szenvedélyeire, melyek a felettünk való uralomra törekednek, és amelyek lenyűgöző hatását érezve, minden idegszálunkat megfeszítve és minden erőnket összeszedve álljunk ellene a Sátánnak, akit Krisztus érdemei által akarunk legyőzni.

Az ima hatalma Fenn a hegyen, Isten közelében szemlélhette Mózes azt a csodás épületet, melynek mintájára az Úr dicsőségének földi szentélye készült. Az ima, az Istennel való közösség titkos helyén - fenn a magasban- ott kell elmélkednünk Isten dicső eszményén, melyre az emberiséget emelni akaija. Ez képesít arra, hogy úgy alakítsuk jellemünk épületét, hogy bennünk teljesedjen be az ígéret: “Lakozom bennük és közöttük járok, és leszek nékik Istenük és ők lesznek az én népein.” (2. Kor.6:16.) Mialatt mindennapi munkánkat . végezzük, emeljük fel lelkünket imában a magasságba. Ezek a csendes könyörgések jóillatként szállnak a magasba, a kegyelem trónusa elé és az ellenség kudarcot vall. A keresztény hívőt, akinek szíve Istenhez ragaszkodik, nem győzheti le semmiféle hatalom. A gonosz nem bolygathatja meg békéjét. Isten szavaiba foglalt minden ígéret, az isteni kegyelem minden ereje, az Úr segítségének minden forrása biztosítják számára a védelmet. így volt ez, amikor Énok Istennel járt: Isten vele volt, megsegítette őt minden szükségében.

Kapcsolatban a végtelennel. Az ima a lélek lélegzete. A lelki erő titka. Az ima őrzi meg a lelki egészséget. A szívet közvetlenül összeköti, az élet Forrásával és erősíti a hitéletet. Az imaélet elhanyagolása- vagy a kényünk-kedvünk szerinti időszakonkénti ima következménye, hogy elszakadsz Istentől. A lelki képességek elveszítik erejüket, a hitéletből hiányzik az épség és az erő. 116

Ellen G. White


Csodálatos dolog, hogy imáink eredményesek, hogy méltatlan és tévelygő emberek felküldhetik könyörgéseiket Istenhez. Kivánhat-e halandó ember annál magasztosabbat, minthogy érintkezhet, összekapcsolódhat a végtelen Istennel? Gyenge, bűnös emberé az a kiváltság, hogy Teremtőjével beszélhet. A szavak, melyeket ajkainkon kiejtünk, eljutnak a mindenség Uralkodójának trónusa elé. Beszélhetünk Jézussal amikor az úton járunk és Ő így szól: “Én vagyok a te jobbkezed felől.”

Az őszinte imára megjön a felelet. Szívünkben közösségben lehetünk Istennel, utunkat Krisztus társaságában járhatjuk. Ha napi munkánkat végezzük, szívünk Istennél időzve emelkedik fel Hozzá, - emberektől észrevétlenül - de szavaink nem halnak el a semmiségben és nem veszhetnek el. Semmi sem fojthatja el a lélek sóvárgását. Kihallatszik az az utca zajából és túlszárnyalja a gépek dübörgő zakatolását. Isten az, akihez szavaink szállnak és Ő hallja könyörgésünket. Kérjetek tehát! Kérjetek és adatik nektek. Könyörögj alázatosságért, bölcsességért, bátorságért, hited növekedéséért. Minden őszinte imára felelet jön. Talán nem úgy, ahogy te szeretnéd, vagy amikorra várod. De a választ megkapod úgy és akkor, ahogyan és amikor az részedre a legkedvezőbb. Imáidra, amelyeket elhagyatottságodban. gyengeségedben, vagy a megpróbáltatások idején küldesz fel a magasságba. Isten választ ad, ha nem is mindig várakozásodnak megfelelően, de mindig a te javadra.

Az ima alatti magatartásunk Akár nyilvános istentisztelet alkalmával, akár magányos imáink alatt, kiváltságunk, hogy az Úr előtt térdrehullva küldjük fel Hozzá könyörgéseinket. Jézus, a mi példaképünk, térdreesve imádkozék. (Luk.22:41.) És tanítványairól is ugyanez van írva. Pál apostol kijelentette: “Ez okáért meghajtom térdem a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt...” (Ef.3:I4.) Amikor Ezsdrás Izrael bűneit vallotta meg Isten előtt, térdelve tette azt. Dániel pedig “háromszor napjában térdre esve imádkozék.” Isten iránti igaz tiszteletet az Ő végtelen nagyságának érzete és az Ő jelenlétének tudata kelti fel az emberben. A Láthatatlannak eme megérzése mélyen meg kell hasson és megillessen minden szívet. Könyörgésünk ideje és helye szent, mert Isten van ott jelen, és ha tiszteletünk magatartásunkban, viselkedésünkben kifejezésre jut, az ihlet érzetét még jobban elmélyíti szívünkben. “Szent és rettenetes az Ő neve.” (Zsolt. 111:9.) - mondja a zsoltáríró. Az angyalok, valahányszor kiejtik Isten nevét, befedik arcukat. Mily nagy tisztelettel és félelemmel kellene nekünk, elbukott, bűnös embereknek az Ő nevét ajkainkra vennünk! Jó volna ha ifjú és öreg egyaránt elmélkedne a Szentírás ama szavain, hogy hogyan tekintsük azt a helyet, melyet Isten különös jelenléte kitüntet:... "Oldd le a te saruidat lábaidról..” - így hangzott a parancs az égő csipkebokorból,- “mert a hely, amelyen állasz, szent föld..” (2. Móz.3:5.) Jákob pedig álmából felébredve, látomása 117

Ellen G. White


után így kiáltott fel: “Bizonyára az Úr van ezen a helyen és én nem tudtam.” (1. Móz.28:16.)

Hit és ima Krisztusban való hit által a jellem minden fogyatkozása pótolható, minden foltjától megtisztítható, minden hibája javítható, minden kiválósága fejleszthető. “Ti Őbenne vagytok beteljesedve.” (Kol.2.10) Imádság és hit szorosan egymáshoz tartozik és együtt kell őket tanulmányozni. A hit imája isteni művészet, tudomány, melyet érteniök kell mindazoknak, akik életükben eredményt, sikert akarnak elérni. Krisztus így szólt: “Amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megkapjátok és meglészen néktek.” Krisztus világosán értésünkre adja, hogy kéréseinknek meg kell egyezniük Isten akaratával. Kémünk kell azokat, amiket megígért és mindazt amit elnyerünk, az Ő akaratának teljesítésére kell felhasználnunk. A feltételeket teljesítve az ígéret félreérthetetlen. Imádkozhatunk bűnbocsánatért, Szentlélekért, Krisztushoz hasonló természetért, bölcsességért és erőért, hogy az Ő munkáját végezhessük, minden adományéit, melyet Ő ígért nekünk, azután higgyük, hogy elnyeljük s hálásan köszönjük meg mindazt, amit kaptunk. Ne azt nézzük, hogy az áldás kézzel fogható és szemmel látható legyen. Isten adománya az ígéretben van és mi nyugodtan munkához láthatunk, biztosak lehetünk abban hogy amit Isten megígért meg is fogja tartani, és adománya, amely máris a mienk, akkor lesz valósággá, amikor a legnagyobb szükség van rá

A Biblia tanulmányozásának értéke A Biblia tanulmányozása jobban élesíti az elmét, mint minden más tudomány. A gondolatok micsoda kimeríthetelen bőségét, termőföldjét aknázhatja ki az ifjúság Isten Igéjéből! Az értelem egyre jobban és jobban elmerülhet kutatásában és erőt gyűjthet belőle az igazság megértéséhez, s mindezeken túl: a végtelenig. Akik vallják, hogy Istent szeretik és tisztelik a szent dolgokat, de ennek ellenére elméjük a felületes és valótlan dolgokkal foglalkozik, azok máris Sátán területére léptek és munkáját végzik. Ha az ifjúság tanulmányozná Isten dicsőséges művét a természetben és elmerülne fenséges voltában és hatalmában, melyet Igéjében kinyilatkoztatott, akkor minden ilyen élmény felüdülést és emelkedettséget eredményezne. Életerőt nyerne, mely azonban nem kérkedő. Az isteni hatalom csodáit szemlélve megismerkedne a legnehezebb, de egyúttal leghasznosabb tanulsággal, hogy az emberi bölcsesség,- ha nincs összeköttetésben a Végtelennel és nincs megszentelve Krisztus kegyelme által,- nem egyéb hiábavalóságnál.

Krisztus közbenjárói tisztsége. Isten szeretett Fiának müve, hogy elvállalta, hogy az Ő isteni személyében összeköti a teremtményt az Örökkévalóval, a 118

Ellen G. White


Természetfölöttivel, a végest a Végtelennel. Olyan tárgy ez, amellyel egész életünkben foglalkoztathatjuk gondolatainkat. Krisztusnak ez a műve megerősítette ártatlanságukban és hűségükben a többi világok teremtett lényeit, úgyszintén megmenti világunk elveszettjeit, pusztulóit. Útat nyitott az engedetleneknek is, hogy visszatérhessenek Istenhez, míg ugyanezen cselekedetével őrséget állított a tiszták és makulátlanok védelmére, nehogy azok is beszennyeződjenek. Nagyobb öröm tölt el bennünket, hogy vannak el nem bukott világok, melyek hálával, tisztelettel és dicsőítéssel adóznak Krisztusnak a megváltás nagyszerű tervéért, Ádám utódjainak megmentéséért és jellemük tisztaságáért. A kéz, amely a Sátán kísértéseiből előidézett romlásból az emberiséget felemelte, ugyanaz a kéz, amely megőrizte a többi világok lakóit a bűntől. A végtelenség mindenik világa a legteljesebb mértékben elfogadja és osztja az Atya és Fiú gondviselését, és ez a. gondoskodás szüntelenül kiteljed az elbukott emberiségre. Krisztus közbenjár az emberekért és az Ő közbenjárása őrzi a láthatatlan világokat is. Vajon ezek a témák nem eléggé jelentősek és magasztosak ahhoz, hogy foglalkoztassák gondolatainkat és kiváltsák hálánkat és imádatunkat Isten iránt?

Értelmi fejlődés. Táljuk fel a Bibliát ifjúságunknak, vonjuk figyelmüket annak rejtett kincsei felé. tanítsuk meg őket az igazság drágaköveinek kutatására és tapasztalni fogjuk, hogy értelmük olyan nagymértékben erősödik, aminőt valamennyi bölcseleti tudás együttvéve sem adhatott volna. Azok a nagyszerű tárgyak, amelyekkel a Biblia foglalkozik, az a nemes egyszerűség, amely ihletett kijelentéseiből árad, azok a felemelő eszmék, melyeket értelmünk előtt feltár, az Isten trónjáról áradó éles és tiszta világosság, amely megvilágítja az elmét, olyan nagymértékben fejleszti az értelmi erőket, hogy felfogni alig, teljesen megmagyarázni pedig sohasem lehet. A Biblia határtalan teret ad a képzeletnek, mely jellegében annyival emelkedettebb és nemesebb a meg nem szentelt elme felületes műveinél, mint amennyivel magasabb az ég a földnél. Az emberiség Istentől eredő történetét minden embernek meg kell ismernie. Megismerkedni ősszüleinkkel, midőn Édenben szent ártatlanságban éltek, az angyalok társaságában. Nyomon követhetik a bűn bejövetelét és annak eredményét az emberiségre, lépésről-lépésre haladva követhetik végig a szent történelem egész folyamatát, mely feljegyezte az ember engedetlenségét és megátalkodottságát és a bűn igazságos megtorlását.

A legmagasabbfokú . műveltség. A Biblia olvasója társaloghat a pátriárkákkal és a prófétákkal, részt vehet a leglelkesítőbb jelenetekben, szemlélheti Krisztust, aki a menny Királya volt, s Istennel egyenlő, aki lejött az emberek közé, hogy véghezvigye a megváltás tervét, hogy letörje az ember rabláncait, amelyekkel Sátán béklyózta meg és lehetővé tegye számára Isten képmására teremtett emberi mivoltának visszaszerzését. Krisztus emberi formát öltött fel és harminc éven át emberi színvonalon élt, azután pedig felajánlotta lelkét áldozatul a bűnért, hogy

119

Ellen G. White


megmentse vele az embert a pusztulástól. Mindezek olyan tárgyak, melyek megérdemlik, hogy minden gondolatunkat összpontosítva teljesen belemerüljünk tanulmányozásukba. Fogja fel értelmünk a Jelenések könyvének megdöbbentő igazságait, melyek után többé nem elégszik meg, hogy elméjét léhaságokkal foglalkoztassa, undorral fog elfordulni a selejtes irodalomtól és a haszontalan szórakozásoktól, melyek erkölcsi züllésbe taszítják a mai fiatalságot. Akik érintkeznek a Biblia költőivel és bölcseivel, akiknek lelkét megrázták a hit és igazság vértanúinak dicsőséges cselekedetei, azok a gondolatok eme dús mezőiről sokkal tisztultabb szívvel és emelkedettebb lélekkel fognak visszatérni, mintha a világ legnagyobb tudósainak tanításait tanulmányozták, vagy a világ fáraóinak, Heródeseinek, Cézárainak hőstettein elmélkedtek volna. Az ifjúság ereje túlnyomó részben szunnyad, mert hiányzik belőlük Isten félelme, amely a bölcsesség kezdete. Az Úr megajándékozta Dánielt bölcsességgel és tudással, mert nem hagyta magát semmiféle hatalom által befolyásoltatni, amely valláserkölcsi elveivel ütközött, ellenkezett volna. Hogy manapság miért oly kevés a széleslátókörű, szilárdjellemű és értékes ember, annak oka abban rejlik, hogy sokan nagyságra törtetnek, és elszakadnak Istentől. Az emberek nem félik, nem szeretik és nem tisztelik Istent. A vallást nem élik ki úgy, ahogy vallják. Az Úr pedig semmit sem tehet az emberért, mert az oly könnyen felmagasztalja magát és olyannyira kész a saját jelentőségét kiemelni. Isten szándéka, hogy képességeinkben gyarapodjunk, és felhasználjunk minden rendelkezésünkre álló lehetőséget, hogy értelmünket megnyissuk, műveljük és erősítsük. Az ember magasabb színvonalú, nemesebb életre született, mint amilyenné életét fejleszti. Földi életünk időszaka előkészülete az örökéletnek, az Istenéhez mért életnek.

A Biblia a legnagyobb tanítómester. Milyen magasztos tárgyakat tár fel a Szentírás, hogy elménk azokkal foglalkozzon! Hol találhatnánk emelkedettebb eszméket elmélkedésre? Hol találhatók ilyen mélységes tárgyak? Vagy az emberek összes tudományos kutatásai bármily értelemben is összehasonlíthatók-e a Biblia tudományának magasztosságával és csodájával? Létezik-e vajon olyasvalami, ami az értelein erejét mély és komoly gondolatokkal jobban kicsiszolhatná? Ha a Biblia beszélhet hozzánk, akkor megtanít bennünket arra. amire kivüle semmi más meg nem taníthat. De sajnos, minden mással foglalkozunk, csak Isten igéjével nem. Értéktelen ponyvairodaimat, kiagyalt történeteket falánk mohósággal habzsolják, a Biblia pedig, amely szentséges igazságok kimeríthetetlen kincsesháza, ott hever az asztalon. A Szent Igék, ha azokat elfogadjuk az élet szabályaiként, nemesbítenek, felemelnek és megszentelnek bennünket. A Bilbia Isten szava hozzánk, emberekhez! Vajon szívünkbe fogadjuk?

120

Ellen G. White


„A Te beszéded megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűeket.” (Zsolt. 119:130.) Angyalok állnak a Szentírás kutatói mellett hogy befolyásolják, vezessék és megvilágítsák értelmüket. Krisztus parancsa ma is éppen olyan nyomatékosan szól hozzánk, mint tizenkilenc évszázaddal ezelőtt első tanítványaihoz: “Tudakozzátok az írásokat.” (Ján.5:39.)

Kutassatok a Szentírásban önmagatokért! Az ifjúságnak önmaga számára kell kutatnia a Szentírást Ne gondoljátok, hogy elegendő, ha az idősebbek, a tapasztaltabbak kutatják az igazságot, hogy az ifjak elfogadhatják azt tőlük, mint tekintélytől. A zsidóság, mint nemzet, azért pusztult el, mert elvonták uralkodóik, papjaik és véneik a Biblia igazságától őket. Ha megfogadták volna Jézus tanításait és a Szentírást önmaguk számára kutatták volna, nem pusztultak volna el. Emberi ész fel nem foghatja Isten csak egyetlen igazságának gazdagságát és nagyságát. Egyikünk az egyik szempont fényét, a másik a szépség és a kegyelem másik oldalát fogja fel, s a lélek megtelik mennyei világossággal. Szellemünk el sem bírná ha mindez a dicsőség teljes nagyságában mutatkoznék meg. Mégis, Isten gazdag ígéreteinek sokkal nagyobb megnyilatkozásait fogadhatnánk magunkba, mint amilyen mértékben most örvendünk azoknak. A szívem elszorul, ha arra gondolok, hogy mennyire szemünk elől tévesztjük a részünkre rendelt áldások gazdagságát. Megelégszünk a lelki megvilágítás pillanatnyi felvillanásaival is, holott minden nap Isten jelenlétének ragyogó fényében haladhattunk volna.

Kitartó törekvés a bibliatanulásban “Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek.” Kutatni annyit jelent, mint szorgalmasan keresni valamit, ami elveszett. Kutassátok Isten Igéinek rejtett kincseit, mert nem nélkülözhetitek azokat. Tanulmányozzátok a nehezebb szakaszokat, az egyes verseket összevetve egymással, és tapasztalni fogjátok, hogy maga az írás az a kulcs, amely feltárja előttetek az írást. Aki áhítattal tanulmányozza a Bibliát, az minden kutatás után bölcsebb lesz, mint annakelőtte volt. A nehézségek eloszlanak, megoldatnak, mert a Szentlélek elvégzi munkáját, melyről János evangéliumának tizennegyedik fejezete beszél: “Ama Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya. az mindenre megtanít majd titeket és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket szóltam néktek.” (Ján. 14:26.) Komoly, kitartó törekvés nélkül semmiféle értéket sem lehet megszerezni. Minden vállalkozás csak akkor lesz eredményes, ha azt kitartással és nagy akaraterővel visszük véghez. Komoly fáradozás nélkül lelki dolgok megszerzésére

121

Ellen G. White


nem számíthatunk. Akik az igazság drágaköveit meg akarják szerezni, azoknak is éppúgy ásniuk kell utánuk, mint ahogy a bányász ássa ki a föld mélyéből a rejtett kincseket. Akik közömbösen és nem egész szívükkel dolgoznak, azok sohasem fognak sikert aratni. Ifjaknak és öregeknek olvasniuk kell Isten Igéit, de ne csak olvassák, hanem komoly szorgalommal, áhítattal, hittel mélyedjenek el annak kutatásában. Akkor meg fogják találni a rejtett kincset, mert az Úr megeleveníti értelmüket.

Előítélettől mentes látókör Az Ige tanulmányozásánál, kutatásod megkezdése előtt, rakj le minden előítéletet, szabadítsd ki magad öröklött és eddig melengetett eszméid köréből. Sohasem juthatsz el az igazságra, ha az írást azért tanulmányozod, hogy a saját felfogásodat igazold. Hagyjad minden eszmédet kivűl a küszöbön és lépj be bűnbánó szívvel, hogy meghallgathasd amit az Úr szól hozzád. Ha az igazság alázatos keresője ott űl Krisztus lábainál és Tőle tanul, az Ige megvilágosítja értelmét. Azokhoz, akik önmaguk ítélete szerint bölcsebbek, semhogy a Bibliát tanulmányozzák, Krisztus így szól: Szelídekké és alázatosokká kell lennetek, ha bölcsek akartok lenni az üdvösségre. Ne olvasd az Igét a magad által előzetesen alkotott vélemények világánál, hanem nyitott, előítélettől mentes lélekkel. Kutasd áhítatosan és gondosan. Ha olvasás közben jobb meggyőződésre jutnál és tapasztalnád, hogy eddigi gondosan ápolt véleményed nincs összhangban az Igével, ne kíséreld meg, hogy azt akarjad a magad véleményéhez szabni, alkalmazni. Inkább véleményed szabd az Igéhez. Ne engedd, hogy az, amit a múltban hittél, vagy gyakoroltál, irányítsa értelmedet. Nyisd fel lelki szemeidet, hogy szemléld a törvényből sugárzó csodálatos dolgokat. Tudd meg, hogy mi van mgírva és akkor helyezd lábaidat az örök Szirtre.

Isten akaratának ismerete. Üdvösségünk Isten akaratának ismeretétől függ, amint azt az Ő Igéi tartalmazzák. Sohase szűnj meg kutatni az igazságot. Szükséges tudnod, hogy mit kell cselekedned, hogy üdvözülhess. Isten akarata, hogy tudjad, amit Ő mondott neked. De a hitet gyakorolnod kell. Ha a Bibliát kutatod, hinned kell, hogy Isten létezik, és hogy megjutalmazza azokat, akik Őt szorgalmasan keresik. Ó, kutasd a Bibliát, lelki táplálékot éhező, szomjazó szívvel! Áss le mélyen az Igébe, miként a bányász ás, hogy megtalálja a föld mélyében rejtőző arany-eret. Ne hagyd abba a kutatást mindaddig, amig meg nem ismerted Istenhez való viszonyodat és az Ő akaratát téged illetően.

Tisztelettel tanulmányozd a Bibliát! Mélységes tisztelettel tanulmányozd a Bibliát, azzal az érzülettel, hogy Isten jelen van. Minden könnyelműséget és haszontalanságot tegyünk félre. Amig az Ige 122

Ellen G. White


egyes részeit könnyen megérthetjük, annál nagyobb nehézségekbe ütközhetünk más oldalon. Ezeket a nehéz részeket türelemmel, mélyén belemélyedve és komoly áhítattal tanulmányozzuk. Minden tanuló, valahányszor felnyitja a Szentírást, fohászkodjon, hogy a Szentlélek világosítsa meg elméjét és biztos az ígéret, hogy ez meg is adatik neki. Az a lelkület, mellyel az írást kutatod, határozza meg oldaladon álló segítőd jellegét. A világosság angyalai segítik azokat, akik alázatos szívvel váiják Isten vezetését. Ha azonban a Bibliát tiszteletlenül, öntelten, magabízón, előítélettel telt szívvel nyitjuk föl, Sátán áll mellénk, s Isten világos kijelentéseit téves megvilágításba helyezi.

A szorgalmas tanulás jutalma Az igazság keresése mindig megjutalmazza a kutatót és minden felfedezés gazdagabb területeket nyit meg kutatásának. Az emberek gondolkodásuknak megfelelően változnak. Ha közhelyek és közönséges dolgok foglalják le figyelmét, maga az ember is közönségessé lesz. Ha túl hanyag s megelégszik azzal, hogy Isten igazságát csak felületesen értse meg, nem lesz része mindabban a gazdag áldásban, melyet Isten szívesen adományozna neki. Az elme törvényszerűsége, hogy látóköre aszerint tágul vagy szűkül, hogy milyen méretű kérdésekkel foglalkozik. A szellemi erők összezsugorodnak és elveszítik képességüket arra, hogy felfogják Isten szavának mély értelmét, ha nem alkalmazzuk őket erősen és kitartóan az igazság keresésében. Ha a Biblia tárgyköreit tanulmányozzuk, szöveget szöveggel, lelkieket lelkiekkel vetünk össze, akkor tágul ismeretünk. Nézzetek a felszín alá, a gondolat leggazdagabb kincsei várnak ott az ügyes és szorgalmas tanulóra.

A Biblia mint vezető. Minden tanuló fogadja vezetőjéül a Bibliát és szilárdan álljon meg elvei mellett, s akkor elérheti a legmagasabb szintet.

A Biblia mint nevelő A Szentírás nevelőhatása semmivel sem hasonlítható össze. A Biblia a legrégibb és legtartalmasabb történelem, amivel rendelkezünk. Frissen buzgott elő az örök igazság Forrásából, és minden koron keresztül isteni kéz őrizte meg tisztaságát. Fényt vet a távol múltra, amelyet az emberi kutatás képtelen bevilágítani. Csak Isten szavában láthatjuk meg azt az erőt, amely lerakta a föld alapjait és kiterjesztette a menny boltozatát. Csak itt találhatjuk a nemzetek eredetének hiteles történetét.

Az Örökkévaló Szava. Isten szavában a lélek anyagot talál a legmélyebb gondolatára, és a legnagyobb törekvésekre. Itt érintkezhetünk az ősatyákkal és a prófétákkal, hallgathatjuk az Örökkévaló szavát midőn az emberekhez szól. Itt szemlélhetjük a menny fenséges Urát, aki megalázta magát, hogy helyettesünk és biztonságunk legyen, hogy egyedül szálljon szembe a sötétség hatalmával és kivívja 123

Ellen G. White


érettünk a győzelmet. Az ilyen gondolatok felett való áhítatos elmélkedés bizonnyal megtisztítja, meglágyítja és nemesbíti a szívet, ugyanakkor új erőt és életet önt a lélekbe. Akik azt hiszik, hogy férfiasan és bártan cselekszenek, ha közönnyel és lenézéssel viseltetnek Isten követelményeivel szemben, azok saját tudatlanságukat és balgaságukat árulják el. Mialatt függetlenségükkel és szabadságukkal dicsekszenek, valójában a Sátán és a bűn rabszolgái.

Igazi

életbölcsesség.

Ha helyes fogalmaink vannak Istenről és követelményeiről, melyeket elvár tőlünk, ez kellő alázatossághoz vezet minket. Az, aki helyesen tanulmányozza a szent Igét, rájön arra, hogy az emberi értelem nem mindenható, hogy ez az erő csak gyengeség és tudatlanság, ha nem Attól jön, aki a segítséget adja. Az, aki az isteni vezetést követi, megtalálta a megmentő kegyelem és valódi boldogság egyedüli, igaz forrását és erőt nyert, hogy boldoggá tegye környezetét. Egyetlen ember sem örvendhet igazán az életnek, vallás nélkül. Isten iránti szeretetünk minden vágyunkat és kívánságunkat megnemesíti, kimélyíti minden érzelmünket, és megszépít minden örömet. Képessé teszi az embert arra, hogy megbecsülje és örvendjen mindannak, ami szép, jó és igaz. De minden egyéb meggondolás felett, a Biblia értékelésében az vezessen, hogy ebben nyilatkozik meg nekünk Isten akarata. Itt tanuljuk meg teremtetésünk célját és azt, hogy milyen módon érhetjük el ezt a célt. Megtanuljuk, miként jobbítsuk bölcsen jelen életünket, és hogyan biztosítsuk magunknak az eljövendő életet. Egyetlen más könyv sem képes kielégíteni a lélek kételyeit és a szív sóvárgását. Emberek felemelkedhetnek az elesettség legmélyebb mélységeiből, a bűntelen angyalok társai és Isten fiaivá lehetnek, ha megismerik Isten szavát és követik is azt.

Istentisztelet Kedves fiatal barátaim, a ti kiváltságotok, hogy e földön Istent dicsőíthetitek. Ha ezt meg akarjátok tenni, akkor irányítsátok elméteket a könnyelmű, fölösleges és lényegtelen dolgokról az örökérvényűek felé. Oly korban élünk, amikor mindenkinek követnie kell a Megváltó parancsát: “Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.” Egyik erős kísértés, amely benneteket fenyeget az, amely tiszteletlenségre csábít. Isten magasságos és szentséges, a hívő léleknek Isten háza a menny kapuja a földön, mert az a hely, ahol az Ő népe összegyűl, hogy Ót imádja. A dicsőítő énekek, Krisztus szolgáinak igehirdető szavai, Istennek arra rendelt eszközei, melyek egy népet készítenek elő a mennyei közösség számára, arra a magasztos istentiszteletre, amelyen csak az vehet részt, aki tiszta és megszentelt.

124

Ellen G. White


Isten házában való viselkedés. Korunk ifjúságának áhítat-érzése nagyon hiányos. Nyugtalanít, ha a vallásos szülők gyermekeit és ifjait látom, amint nem törődnek az Isten házához méltó tisztelettel, illemmel és renddel. Sokan olvasnak, mások sugdolóznak és nevetgélnek, mialatt Isten szolgái az Igét hirdetik a népnek. Az ifjak sohase legyenek büszkék arra, hogy hanyagul és közömbösen viselkednek az imádság helyén. Isten meglát minden kegyelet nélküli gondolatot és nyilvántartja a mennyei könyvekben. Isten így szól: “Tudom a te dolgaidat.” semmi sincs elrejtve mindent látó szemei előtt. Ha bármilyen mértékben megszoktad volna a figyelmetlenséget és a közömbösséget Isten házában, akkor feszítsd meg erőidet és vesd le ezt a szokást. Addig gyakorold az áhítatos tiszteletadást, amíg sajátoddá nem válik. Legyen benned annyi kegyelet Isten háza és az istentisztelet iránt, hogy ne beszélgess senkivel a prédikáció alatt. Akik ebben a hibában vétkesek, szégyellnék magukat és megrettennének, ha látnák Isten angyalait, amint rájuk tekintenek és feljegyzik tetteiket. Isten figyelmes hallgatókat kíván. Mialatt az emberek aludtak, az ellenség konkolyt vetett. Nem szabad hanyagsággal és közömbösséggel kezelnünk semmit ami szent, ami Isten tiszteletéhez tartozik. Gondold meg, hogy kiküldött szolgáján keresztül Isten szavát hallgatod, amikor az Ige hirdettetik. Ne veszítsd el ezen szavakat figyelmetlenség által, ha megfogadod őket, visszatarthatják lábadat attól, hogy helytelen utakra tévedjen.

Tréfálkozás vallási dolgokkal Szomorúan kell látnom, hogy hitvalló ifjak mit sem tudnak arról, hogy a szívnek is meg kell változnia. Jellemükben nem áll be alapvető változás. Nincsenek tudatában annak, hogy mily ünnepélyes dolog magukat kereszténynek vallani. Életmódjuk nem egyeztethető össze a vallásos lelkülettel. Ha valóban isten fiai, leányai közé tartoznának, nem töltenék be életüket a dőreségek, szórakozások, viccek és tréfálkozás, sem mások élcelődő megjegyzései nem váltanák ezt ki bennük. Az a lélek, aki elszántan törtet a pályadíjért és a mennyet biztosítani akaija magának, határozott szándékkal utasít el minden kísérletet, mely a vallásos dolgokon tréfálkozik, gúnyolódik. Nagy veszély rejlik az ilyen kérdésekkel szemben tanúsított közömbösségben. Egyetlen bűn sem olyan nagy horderejű, mint a könnyelműség és a meggondolatlanság. Mindenütt léha, hiú if júságot látunk. Az ilyeneket kerüljétek el, mert veszélyesek, még jobban kell félnünk tőlük, ha kereszténynek vallják magukat. Benső lényük csökkent értékű és sokkal könnyebb nekik titeket az ő szintjükre lerántani, mint nektek őket felemelni nemes gondolatokra és életmódra. Csak azokkal barátkozzatok, akik tisztességesen viselkednek és beszélnek. Hogy a tőletek telhető legjobbat tehessétek Isten dicsőségének hirdetésében, olyan barátaitok legyenek, 125

Ellen G. White


akik szívetekben ébren tartják a szent és közönséges dolgoktól való megkülönböztetést. Ha széles látókört, nemes gondolatokat és törekvést akartok, válasszatok olyan barátokat, akik megerősítik bennetek a helyes elveket. Minden gondolat és tett célja az eljövendő élet megszerzésének szolgálatába álljon és az örök boldogság megszerzéséért történjen.

Jól megalapozott remény Honnan tudhatod, hogy Isten elfogad téged? Tanulmányozd gondosan az Ő Igéjét. Ne tedd félre azt bármely más könyv kedvéért. Ez a könyv meggyőz téged bűnös voltodról. Világosan megmutatja az üdvösség útját. Nagyszerű és dicsőséges jutalmat tár szemed elé. Tökéletes Üdvözítőről tesz tanúságot és megtanít arra, hogy csak az Ő határtalan kegyelmétől várjad az üdvösséget. Ne hanyagold el a titkos imát, mert ez a vallás lelke. Komolyan, buzgón imádkozz a lelki tisztaságért. Oly komolyan és aggódva könyörögj, mintha földi életed forogna kockán. Maradj Isten színe előtt, mígcsak nem születnek benned kimondhatatlan vágyak az üdvösség után és nem érzed a bűnbocsánat édes biztonságát. Sekélyes alapokon nem nyerheted el az örökélet reménységét. Ez az, amit Isteneddel csak egyedül, önmagad rendezhetsz - éspedig az egész örökkévalóságra. A csupán feltételezett reménység - alap nélkül - romlásodat okozza. Minthogy Isten szava által állsz vagy esel, ez az, amelyhez bizonyságtételért folyamodnod kell. Abból látod, hogy mi az, amit megkíván Isten tőled, hogy kereszténnyé lehess. Ne vesd le fegyverzetedet és ne hagyd el a csatateret addig, amíg el nem nyerted Üdvözítődben a győzelmet és a diadalt.

126

Ellen G. White


9 - FEJEZET

OLVASMÁNYOK ÉS ZENE Fiatalok! Csak olyan irodalmat olvassatok, amely fejleszti a tudást és ápolja a nemes műveltséget, csak az olyan zenét kedveljétek, mely felemeli lelketeket! Határozzátok el szilárdan: “Nem töltöm el haszontalan ás káros olvasmányokkal drága időmet, elzárkózom romboló befolyásuk elől. Szememet, hallásomat, hangomat és minden képességemet Isten Lelkének befolyása alá rendelem. ”

Épít vagy rombol Olvasmányaink kiválasztása. A nevelés nem más, mint a testi, értelmi és lelki erők előkészítése az élet kötelességeinek legjobb teljesítésére. A kitartás, állhatatosság, valamint az értelem ereje és tevékenysége csökken, vagy fokozódik, aszerint, hogy miképpen használjuk fel. Az elmét úgy kell nevelni, hogy minden képessége részarányosan fejlődjön ki. Sok ifjú mohón vágyakozik olvasmányok után. Mindazt olvasni akarják, ami csak a kezükbe kerül. Ügyeljenek arra, hogy mit olvasnak, éppúgy arra is, hogy mit hallgatnak. Azt tapasztaltam, hogy a meg nem felelő olvasmány romlásukat okozhatja. Sátánnak ezer útja van a fiatalság lelki világának megrontására. Egy pillanatra sincsenek biztonságban, éberségre van szükségük. Állandóan ügyeljenek magukra, hogy ne váljanak az ellenség csábításának áldozataivá.

Egészségtelen olvasmányok befolyása. Sátán jól tudja, hogy a lelkivilágot, értelmet, nagymértékben befolyásolja mindaz, amit magába szív. Ezért arra törekszik, hogy úgy a fiatalokat, mint az idősebbeket mondák, mesék, elbeszélések, regények és egyéb irodalom olvasására bírja. Az ilyen irodalom olvasói alkalmatlanokká válnak közvetlen kötelességek elvégzésére. Valószínűtlen életet élnek és nem kívánják kutatni Isten Igéjét, nem kívánnak táplálkozni a mennyei mannából. A megerősödésre szoruló elme elgyengül és elveszíti képességét a Krisztus missziójával és munkájával összefüggő nagy igazságok tanulmányozására. Ezen igazságok megerősítenék az értelmet, felébresztenék a szunnyadó képességeket és erős, komoly kívánságot gyújtanának fel, hogy úgy győzzünk, mint ahogy Krisztus győzött. !

A

lelki

élet

ellenségei.

Ha a kiadott könyvek nagy százalékát megsemmisítenék, oly ragálynak vetnének gátat, amely sajnos, rettenetes munkát végez az emberek lelkivilágán. Szerelmi regények, könnyelmű és izgató történetek, sőt még az úgynevezett vallásos regények, - melyekhez a szerző erkölcsi tanulságot is fűz - átkára vannak az olvasónak. Lehet, hogy a szerző, történeteibe vallásos kijelentéseket, érzelmeket sző, de a legtöbb esetben a Sátán van ott angyal leplébe öltözve, hogy annál eredményesebben csaljon és csábíthasson. Senki sincs olyan 127

Ellen G. White


biztonságban a kísértésektől, senki nem olyan megállapodott, méggyökerezett a helyes elvekben, hogy veszély nélkül olvashatná ezeket a történeteket. Költött élmények olvasói oly rossz szórakozásnak hódolnak, amely rombolja a lelki életet és elhomályosítja a szent Könyv szépségét. Egészségtelen izgalmat hoz létre, lázba hozza a képzeletet és alkalmatlanná teszi az elmét a hasznos munkára. Elvonja a lelket az imádkozástól és képtelenné teszi mindennemű lelki munkára. Ifjúságunk sok tagját Isten magasabbrendű képességekkel áldotta meg. Igen gyakran azonban elgyengítették képességeiket, megzavarták és gyengítették értelmi erőiket, éveken át nem növekedtek a kegyelemben és hitelveink ismeretében, olvasmányaik helytelen megválasztása miatt. Azok, akik az Úr közeli eljövetelét várják, s várják azt a csodálatos elváltozást, amikor “ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik”, azoknak a kegyelmi idő alatt magasabb színvonalon kellene állniuk. Kedves fiatal barátaim, ítéljétek meg saját tapasztalataitokból az izgató történetek hatását. Vajon ilyen olvasmányok után fel tudjátok-e nyitni a Bibliát és tudjátok-e érdeklődéssel olvasni az Igét? Vajon nem találjátok ilyenkor unalmasnak Isten könyvét? Ama szerelmi történet megbűvölte lelketeket, lerontva egész rugalmasságát. Lehetetlenné teszi számotokra, hogy figyelmeteket az örök boldogságot érintő, fontos, fenséges igazságokra összpontosítsátok. Utasítsatok határozottan vissza minden selejtes, értéktelen olvasmányt, mert nem fogja lelki életeteket erősíteni, hanem oly érzelmeket visz be benső világotokba, amelyek megrontják gondolataitokat. Jézust akarják veletek elfelejtetni és rábírnak benneteket, hogy kevesebbet foglalkozzatok az Ő becses tanításaival. Tartsátok távol magatokat mindattól, ami rossz irányba terelné gondolataitokat. Ne terheljétek meg az elmét selejtes regényekkel, amelyek nem adhatnak erőt értelmi képességeiteknek. - A gondolatok’ hasonlóak lesznek a lélek táplálékához.

A könyvek Könyve. Az ember vallásos lelkületének mivoltát azon könyvek jellege mutatja, amelyeket szabad pillanataiban olvas. Hogy az ifjúság kedélyvilága egészséges legyen és józan vallási elvei legyenek, ápolnia kell a közösséget Istennel az Ige alapján. A Biblia a mi vezetőnk a jobb, magasabbrendű élet felé, mert megmutatja az üdvösség útját Krisztus által. A Biblia tartalmazza a legtanulságosabb és legérdekesebb történelmet és életrajzokat, amit valaha is írtak. Azok, akiknek képzeletét még nem rontották még selejtes regények, a Bibliát a legérdekesebb könyvnek fogják tartani. A Biblia a könyvek könyve. Ha szereted Isten szavát és lehetőségeid szerint kutatsz benne, hogy gazdag kincseinek birtokába kerülj és minden jócselekedetre tökéletesen felkészülj, akkor biztos lehetsz, hogy Jézus az, aki téged magához vonz. Csak alkalmilag olvasni az írást, anélkül, hogy megértenéd Krisztus tanításait, azért, hogy követelményeinek eleget tehess,- egyáltalán nem elég... Vannak kincsek Isten

128

Ellen G. White


szavában, melyeket csak úgy lehet felfedezni, ha mélyen ásunk az igazság bányájában. Az érzéki ember visszautasítja az igazságot, de a megtért lélek csodálatos változáson megy át. Az a könyv, amely azelőtt nem érdekelt bennünket, mert olyan igazságokat mutatott be, melyek bűnöző életünk ellen tettek bizonyságot, most a, lélek igazi táplálékává lesz, az élet örömévé és vigaszává. Megszentelt lapjait az igazság napja világítja meg és a Szentlélek szól lelkűnkhöz. Mindazok, akik szerették a könnyű, értéktelen olvasmányokat, irányítsák figyelmüket a biztos prófétai beszédre. Vegyétek Bibliátokat és tanulmányozzátok újult érdeklődéssel az Ó és Ujtestamentum szent feljegyzéseit. Minél gyakrabban és minél alaposabban tanulmányozzátok a Bibliát, annál szebbnek fog az tűnni, annál kevésbé fogtok könnyű fajsúlyú olvasmányok után vágyni. Szorítsátok szívetekhez ezt az értékes könyvet. Barát és vezető lesz számotokra. Az efézusiak példája. Amikor az efézusiak megtértek, megváltoztatták életmódjukat és szokásaikat. A Szentlélek meggyőző hatása alatt azonnal feltárták varázslásaik minden titkát. Eljöttek, megvallották bűneiket, lelkűk szentséges felháborodással telt el afelett, hogy ennyire hódoltak a varázslásnak s oly nagyra értékelték a Sátán ördöngös módszereit tartalmazó könyveket. Elhatározták, hogy elfordulnak a gonosz szolgálatától és drágán szerzett köteteiket elhozták, hogy nyilvánosan égessék el azokat. Ekképpen mutatták meg Istenhez való megtérésük őszinteségét. A lángoknak adták át az Evangéliumhoz való megtérésük alkalmával azokat a könyveket, melyek annakelőtte lelkiismeretüket uralták, értelmüket befolyásolták és élvezetes olvasmánynak tartottak. Eladhatták volna őket, de így csak a gonoszságot terjesztették volna tovább. Attól kezdve megvetették a sátáni rejtelmeket, a varázslás művészetét és utáltak minden olyan tudást, amit ezen az úton szereztek. Megkérdezném az ifjakat, akik az igazsághoz tértek, vajon elégettéke ők is a varázslás könyveit?

Napjaink varázslattal teli könyvei. Nem vádolunk benneteket azzal a bűnnel, amely az efézusiakat tartotta fogva. Nem állítjuk azt, hogy varázslást űztetek és hozzájuk hasonlóan bűvészkedésben mesterkedtetek. Nem mondjuk azt, hogy a szemfényvesztés rejtelmeit követtétek, vagy hogy a gonosz szellemekkel barátkoztatok. De vajon nem vagytok-é közösségben a gonoszság szerzőjével, mindezen rejtelmek és ördögi mesterkedések vezetőjével? Nem hallgattok-e vajon az ő tanításaira, aki ezen világ istene, a magasságban levő sötét hatalmak fejedelme? Vajon nem vetettétek-e magatokat alá az ő megtévesztésének? És nem voltatok-e az ő munkájának ügyvivői, melyek összhangban voltak a ti megtérés előtti életetekkel? Nem adtátok-e oda magatokat a Sátán ügynökeiül és tágabb értelemben nem érintkeztetek-e bukott angyalokkal, megtanulván tőlük saját lelketek és mások lelkeinek megcsalását?

129

Ellen G. White


Mi van hát a varázskönyvekkel? Mit olvastok? Hogy használtátok fel időtöket? Vajon a megszentelt jövendöléseket tanulmányozzátok-e, hogy Isten szavát halljátok, mely az Igéből szól hozzánk? Vízözönként árasztják el a világot a kételkedés, hitetlenség, hűtlenség és istentagadás magvát vető könyvek. Kisebb-nagyobb mértékben ilyen könyvekből tanultátok leckéiteket, - s ezek a könyvek a varázslás könyvei. Kiszorítják Istent bensőnkből és elválasztanak jó Pásztorunktól.

Magasztos elmélkedésre alkalmatlan elme. A könyvek, melyeket olvastatok, Sátán ügyvivői által terveztettek, hogy az elmét megbabonázzák Sátán zsinagógájában felállított elméletekkel, hogy megtanítsanak, miként szolgálhattak az ördögnek sátáni méltósággal. Mily nagy számban vannak a hitetlenség irányzatát tartalmazó könyvek, amelyek a lelket tetszetős kétkedésekkel akarják megzavarni! Sátán rájuk lehelte mérgező leheletét és halálos lelki malária támadja meg olvasóik lelkét. A koholt álirodalom micsoda tömege van a világon! Az ilyen olvasmány, ostoba képzelődésekkel tölti meg a lelket, ekképpen ellenszenvet ébresztvén az igazság és életszentség Igéje iránt. Ilymódon az elme alkalmatlanná válik magasztos elmélyülésre, az írás türelmes, kitartó kutatására. A Biblia az a könyv, amely elvezérel Isten paradicsomába. Sokat írtak a földi kincsek elnyerésének módjairól, mintha ezen világ gazdagsága útlevelet szerezne nekünk a mennybe! Hány kötetet írtak össze olyan emberek merész és önhitt cselekedeteiről, akiknek élete egy szikrányi fényt sem vet a jobb országba vezető útra!

Megtévesztő könyvek. Hány könyv foglalkozik háborúval és vérontással, mely félrevezeti az ifjúságot! Amikor az ilyen könyveket olvassák, Sátán áll mellettük, hogy hasonlóan háborús lelkületre késztesse őket. Ereikben felforr a vér és olvasmányuk kegyetlen tettek véghezvitelére ösztökéli őket. Mily számosak az erkölcstelen könyvek, amelyek szentségtelen vágyakat ébresztenek és felgyújtják a szív szenvedélyeit. Elvezetnek mindattól, ami szentséges és tiszta! Meg voltak nektek is varázskönyveitek, amelyeknek jeleneteit és képeit ő sugalmazta, aki valaha maga is felkent angyal volt a mennyei udvarban...

Sátán varázserejének megtörése. Megkérdezem, vajon elégessük-e a varázskönyveket? Sátán zsinagógájában olyan varázshelyek vannak, ahol a féktelenséget ápolják és annak hódolnak, de jelen van egy tanú és a láthatatlan látogató tesz tanúságot sötét tetteiről. Sátán elnököl a hiú, büszke és víg emberek gyülekezetében, ő fő mozgatóerő a dorbézolás jeleneteiben. Álruhában van ott. Varázserő árad belőle mindenfelé köröskörül, s a világ, sőt a gyülekezet is annak befolyása alá kerül, aki olyan dolgokra veszi rá őket, amelyekről nem is álmodtak volna, hogy valaha azokat cselekszik. Ha tudomásuk lenne azon tetteikről, amelyeket

130

Ellen G. White


végre fognak hajtani, annyira csodálkoznának rajta, mint Hazáéi, amikor a próféta későbbi életmódjáról beszélt neki. Minden férfi, nő és gyermek, akit nem Isten Lelke vezérel, Sátán varázslatának befolyása alatt áll és tettei, valamint példája által másokat is el fog téríteni az igazság útjáról. Ha Krisztus átformáló kegyelme hatja át a szívet, igazságos, méltó felháborodás lesz úrrá a lelken, amiért oly soká mintsem törődött azzal az üdvösséggel melyet Isten készített számára. Ekkor aztán teljesen át fogja adni testét, lelkét és elméjét Istennek és megszakítja Sátánnal való közösségét az Istentől nyert kegyelem által. Az efézusiakhoz hasonlóan szakítani fog a varázslattal és az utolsó szálat is eltépi, amely a gonoszhoz köti. Elhagyva a sötétség fejedelmének zászlaját, Immánuel vérrel áztatott lobogója alá lép. Elégeti a bűbájos könyveket.

Megfelelő szellemi táplálék. Mit olvassanak gyermekeink? Komoly kérdés ez és komoly választ igényel. Sajnálattal tapasztalom, hogy a keresztény családok olyan folyóiratokat és újságokat olvasnak, melyek folytatásos regényeket tartalmaznak, és ezek rossz befolyást árasztanak a lelkivilágra. Megfigyeltem azokat, akiknek az ilyen irányú irodalom iránt fejlődött ki érzékük. Bár kiváltságuk lett volna, hogy Isten Igéjét olvassák és megismerkedjenek annak igazságaival és hitüknek tantételeivel, de az igazi jámborság hiányában nőttek fel. Ennek a kedves ifjúságnak nagy szüksége van hogy jellemük felépítésénél a legeslegjobb anyagot használják fel,- Isten szeretetét, az Ő félelmét és Krisztus ismeretét. De sokan nem bírnak az igazság helyes ismeretével úgy, ahogy az Jézus Krisztusban van. A lélek, a benső világ érzéki szenzációkat fal, azokban gyönyörködik. Képzeletük valószerűtlen világában élnek és alkalmatlanokká válnak az élet mindennapi kötelességeinek teljesítésére.

A regényolvasás következményei. Megfigyeltem azokat a gyerekeket, akik ilymódon nőttek fel. Akár otthon, akár idegenben, nyugtalanok, álmodozók, képtelenek arra, hogy valamiről társalogjanak nagy általánosságokon kivűl. A nemesebb képességek, melyek magasabb célokat szolgálnának, köznapi és köznapinál rosszabb tárgyakról való elmélkedésekre fajultak el, addig, hogy az illető megelégszik ilyen témákkal és alig tud felemelkedni valamilyen magasabb gondolatra. A vallásos társalgás nem kívánatos előttük. A szellemnek az a tápláléka, melyet így megszeretett, fertőzi az embert és érzéki, tisztátalan gondolatokat idéz fel. Őszinte sajnálatot éreztem az ilyen lelkekkel szemben, ha meggondoltam, mennyit veszítenek azzal, hogy elmulasztják a Krisztus ismeretének megszerzését, holott benne összpontosul minden reményünk az örökéletre. Mennyi értékes időt pazarolnak el, amely idő alatt az igazi jóság Mintaképét tanulmányozhatnák! Vannak személyes ismerőseim, akik helytelen olvasmányaik által elveszítették egészséges kedélyállapotukat. Beteg képzelettel jámak-kelnek az életben, felnagyítva

131

Ellen G. White


minden kis sérelmet. Dolgok, amiket egy egészséges, józan gondolkozású ember észre sem venne, elbírhatatlan próbáknak, áthághatatlan akadályoknak tűnnek fel előttük. Számukra az élet állandóan árnyékolt. Azok, akik izgató történeteken futnak át, szellemi erejüket megnyomorítják és alkalmatlanná válnak erőteljes kutatásra és gondolkodásra. Vannak életük delén túllevő férfiak és nők, akik sohasem, gyógyultak ki a mértéktelen olvasás betegségéből. Korai éveikben felvett szokásaik velük együtt növekedtek és erősbödtek, bár határozott kísérleteket tettek annak legyőzésére, de csak részben arattak sikert. Sokan soha nem nyerték vissza szellemük eredeti erejét. Minden kisérletük, hogy gyakorlati keresztények legyenek, csak kísérlet marad, az elhatározásnál nem tudnak továbbjutni. Képtelenek a Krisztuséhoz hasonló életre és folytatják az ilyenfajta irodalom olvasását. A fizikai hatás nem kevésbé baljóslatú. Olvasási szenvedélyük az idegrendszert fölöslegesen igénybe veszi. Sokszor fiatalemberek, sőt még idősebbek is, a túl sok olvasástól gyengeelméjűek lettek. Az állandó izgalom által az elme annyira meggyengül, hogy végülis az agy finom gépezete megáll és eredményeképpen bénulás jön létre.

Lelki ittasság. Ha izgató, érdekfeszítő történetek utáni vágy tölti be a lelket, az erkölcsi érzék megromlik. A lélek elégedetlen mindaddig, mig állandóan ilyen egészségtelen, haszontalan táplálékhoz nem jut. Láttam Krisztust valló fiatal hölgyeket, akik valóban boldogtalanok voltak, ha nem volt kezükben valamilyen új regény vagy novella. A lélek úgy vágyakozott izgalmak után, mint ahogy az iszákos kívánja a részegítő italt. Ez a fiatalság nem volt odaadó lelkületű, életük nem világított társaiknak azzal a mennyei világossággal, amely a tudás forrásához vezethette volna őket. Nem volt mélységes vallásos életük, meggyőződésük. Ha nem lett volna állandóan előttük az ilyenfajta olvasmány, még lett volna remény megjavulásukra, de ők sóvárogták, kívánták és megszerezték azt. Fájdalommal látom, ha fiatal férfiak és nők eképpen teszik tönkre az életben való hasznavehetőségüket és nem készülnek fel gyakorlatilag a mennyei közösségre, az örök életre. Nem találhatunk ' jobb nevet számukra, mint a “lelki iszákosok” elnevezést. Féktelen olvasás veszélyes befolyást gyakorol az agyra és ezt éppoly biztonsággal teszi mint a féktelen evés és ívás.

A gyógyszer. A gaz, a gonosz növekedésének elkerülésére szolgáló legjobb módszer a föld előzetes elfoglalása, bevetése. A legnagyobb gonddal és elővigyázattal kell ápolni a lelket és vetni bele a Biblia igazságainak értékes magvait. Az Úr nagy kegyelmében megmutatta nekünk az írásban a szentséges élet szabályait.

132

Ellen G. White


Megihletett szentéletű férfiakat, hogy feljegyezzék utasításait javunkra, hogy lássuk milyen ellenségek leselkednek ránk életünk ösvényein és, hogy miként szabadulhatunk meg azoktól. Azok, akik figyelmeztetéseiknek engedelmeskednek és az írást kutatják, nem lesznek tudatlanok ezekben a dolgokban. Az utolsó napok végveszedelmében a gyülekezet minden egyes tagja értse meg reményének és hitének alapját. Olyan alapok ezek, melyeket könnyű megérteni. Elég dolog töltheti be lelkünket, elménkét, ha kegyelmében és Urunknak, Jézus Krisztusnak ismeretében növekedni akarunk.

A Biblia a legérdekesebb könyv Öregek és fiatalok egyformán elhanyagolják a Bibliát. Nem tanulmányozzák, nem teszik életük szabályává. Különösen a fiatalok bűnösek ebben a hanyagságban. Közülük sokan találnak időt arra, hogy más könyvet olvassanak, de nem tanulmányozzák naponta azt a könyvet, amely az örökélethez vezető utat mutatja. Figyelmesen olvasnak végig haszontalan történeteket, s elhanyagolják a Bibliát, pedig ez a könyv a vezetőnk a magasabb, megszentelt életre. Ha az ifjúság képzeletét a költött regények, történetek nem rontották volna meg, akkor a legérdekesebb könyvnek tartaná a Bibliát. Fiatal lelkek nem érik el a legnemesebb fejlettségüket, ha elhanyagolják a bölcsesség legfőbb forrását - Isten szavát. Gyönyörű tere az elmélkedésnek, gondolkodásnak: hogy Isten világában élünk, a Teremtő jelenlétében, hogy hozzá hasonlóknak teremtett, figyel, őriz bennünket, szeret és gondoskodik rólunk. Az ilyen gondolatok az elmélyülés emelkedett, tágas mezejére viszik a lelket. Aki az ilyen dolgok feletti elmélkedésre nyitja meg szívét és lelkét, az sohasem fog megelégedni a hatásvadászó, érzéki és közönséges témákkal. Alig lehet felmérni az írás alapos ismeretének fontosságát. “Istentől ihletett” "bölccsé tehet az üdvösségre” és "Isten emberét felkészíti minden jócselekedetre.” Nem elégedhetünk meg felületes tudással, a Biblia igényt tart hódolatteljes figyelmünkre a legnagyobb mértékben. Kell, hogy igyekezzünk elsajátítani az igazság igéinek teljes értelmét, hogy a szent jövendölések lelkét melyen magunkba szívjuk.

A bűn képe. Jobb volna, ha az ifjúság soha nem olvasná az érdekfeszítő tárgyakról írt könyveket, amelyeket pénzszerzés céljából adnak ki és terjesztenek. Ezekben a könyvekben sátáni igézet van. Sokakra babonázó erővel hat a bűnök és túlkapások szivrenditő leírása. Arra ösztönzi őket, hogy azon gondolkozzanak, mivel tudják önmagukat előtérbe állítani, legyen az bár a leggonoszabb cselekedet is. Azok a szörnyűségek, kegyetlenségek, féktelen cselekedetek, melyeket egyes szigorú történelmi iratok lefestenek, sok lélekre hatással vannak és hasonló tettek véghezvitelére ösztönzik őket. Az olyan könyvek, melyek az emberek sátáni szokásaikat írják le, helytelenül jutnak nyilvánosságra. Nem szükséges, hogy az ilyen rettenetes dolgok tovább 133

Ellen G. White


éljenek. Aki hisz a korunknak szóló igazságban, ne vegyen részt emlékük megörökítésében. Ha az elmét ilyen erkölcstelen anyag táplálja és izgatja, gondolataink tisztátalanok és érzékiek lesznek.

Jól őrizd a lélek útjait! “Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet” - szól a bölcs- “mert abból indul ki minden élet.” Ahogy az ember szívében gondolkodik, olyan. Az isteni kegyelemnek meg kell újítani szívünket, mert különben hiába törekszünk tiszta életre. Az, aki Krisztus kegyelmétől függetlenül akar felépíteni tiszta, erény és jellemet, csuszamló homokra építi házát. A megkísértés heves viharaiban bizonnyal megsemmisül. Dávid imája legyen minden lélek könyörgése: Tiszta szívet teremts bennem ó Isten és az erős lelket újítsd meg bennem. "Ha ez isteni adományban részesültünk, tovább kell törekednünk a tökéletességre, mert “ Isten hatalma őriz hit által.” Ha ellen akarunk állni a kísértésnek, munkát kell végeznünk. Azok, akik nem akarnak Sátán cselvetéseinek áldozatul esni, jól kell, hogy őrizzék a belső világukba vezető utakat, kerülniük kell mindannak látását, olvasását vagy hallását, ami tisztátalan gondolatokat ébreszt bennük. Ne engedjük elménket válogatás nélkül mindenről gondolkozni, amit a lelkek ellensége sugall. Péter apostol így szól:” Felövezvén elmétek derekait, józanok legyetek, ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok ideje alatt voltak bennetek. Hanem amiképpen szent Az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben. Pál pedig így szól: “Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jóhírüek, ha van valami erény és dicséret, ezekről gondolkodjatok.” Ez azonban komoly imát és szüntelen éberséget követel. A bennünk lakozó Szentlélek befolyása segítsen minket, amely felfelé fogja emelni lelkünket és tiszta, szentséges dolgokon való elmélkedésre szoktatja. Gondosan, szorgalmasan tanulmányozzuk Isten szavát. “Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a Te beszédednek megtartása által?” A zsoltárköltő így szól: “Szívembe rejtettem a Te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.”

A polyva és a búza. Kedves ifjúság! Hagyjátok abba a regényeket tartalmazó folyóiratok olvasását. Tegyetek félre minden elbeszélést. Helyesen cselekszünk, ha megtisztítjuk házunkat minden ilyen folyóirattól és minden közleménytől, amely erkölcstelen képeket tartalmaz. Mert ezek Sátántól erednek. A fiatalság nem engedheti meg magának, hogy ilyen dolgokkal mérgezze meg lelkét. Mi a polyva a búzához képest? Fel kell készülnünk magasztos feladatainkra. Egy világ vár megmentésre. A végzendő nagy munkát tekintve, miként engedheti meg magának bárki is azt, hogy értékes időt és istenadta anyagi eszközöket pazaroljon olyan dolgokat cselekedvén, amelyek nem szolgálják sem a saját javát, sem Isten dicsőségét. 134

Ellen G. White


A keresztényi jellem felépítése Vannak könyvek, amelyek bár létfontosságúak, de fiatalságunk még rájuk sem néz. Elhanyagolják őket, mert nem olyan érdekesek, mint a könnyebb fajsúlyú olvasmányok. Az ifjúságnak azt tanácsoljuk, hogy olyan olvasmányokhoz ragaszkodjon, melyeknek célja a keresztényi jellem táplálása és ápolása. Hitünk leglényegesebb pontjait az ifjúság emlékezetébe kell vésnünk. Már vetettek ugyan egy-egy pillantást ezekre az igazságokra, de nem ismerkedtek meg velük úgy, hogy az további tanulmányhoz kedvet ébresztett volna bennük. Ifjúságunk azt olvassa, ami megszentelő, egészséges hatást gyakorol értelmükre. Ezt azért kell tenniük, hogy megállapíthassák, hogy mit jelent az igazi vallás. Sok jó olvasnivaló van, amely mégsem megszentelő befolyású. Most van itt az ideje, az alkalma és lehetősége, hogy az ifjúságért dolgozzunk. Mondjátok meg nekik, hogy veszedelmes válságban vagyunk és tudnunk kell, hogy miként ismerhetjük fel az igazi jámborságot, istenfélelmet. Meg kell segíteni, felemelni és bátorítani az ifjúságot, de a helyes módon, nem úgy, ahogy esetleg azt kívánnák, hanem oly útat követve, ami megsegíti őket lelkűk, elméjük megszentelésében. Minden más dolog felett jó, megszentelő vallásosságra van szükségük. Nem gondolom, hogy még hosszú ideig éljek. Munkám majdnem befejeződött. Mondjátok meg ifjúságunknak, hogy szavaimmal bátorítani kívánom arra az életmódra, amely a legjobban tetszik az égieknek és nemesítő befolyást gyakorol másokra.

Ajánlatos olvasótanfolyamok rendezése. Az éjszaka, látomásom folyamán kiválogattam és félretettem azokat a könyveket, amelyek nem előnyösek az ifjúság számára. Olyan könyveket válogattam ki számukra, melyek őszinte életre bátorítják őket és feltárják előttük az Igét. Ezt a múltban is így láttam és bizonyíthatom nektek. Nem engedhetjük meg, hogy a fiataloknak értéktelen olvasmányokat adjunk. Olyan könyvekre van szükség, melyek áldást jelentenek az elmének és a léleknek. Túl könnyen veszik ezeket a dolgokat, ezért népünk fogadja el, amit Isten üzen nekik. Nem hiszem, hogy több tanúságtételem lesz népünk számára. Szilárdlelkű férfijaink tudják, hogy mi szükséges, mi jó a mű felépítésére és előbbrevitelére. Isten szeretetével szívükben mélyebbre és mélyebbre hatoljanak az Isten dolgainak tanulmányozásában. Nagyon aggódom aziránt, hogy fiatalságunk megkapja a neki megfelelő olvasnivalót, mert akkor az idősebbek is megkapják. Függesszük szemeinket az igazság vallási vonzóerejére. Tartsuk nyitva lelkünket és elménket Isten szavának igazságai számára. A Sátán akkor lopakodik be, amikor az emberek

135

Ellen G. White


nem veszik észre. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egyszer már feltártuk az intő üzenetet. Ismét és ismét fel kell tárnunk és hirdetnünk. Megkezdhetnénk olyan erősen érdekfeszítő olvasótanfolyamokat, amelyek sok lelket vonzanának és befolyásolnának. Ha Isten megtartja életem a további munkára, szívesen fogok segédkezni ifjúsági könyvek szerkesztésében. Munkát kell végeznünk a fiatalságért,ami lelkükre hatást gyakorol és átalakítja megszentelő igazsága által. Őszintén kívánom, hogy fiatalságunk megértse a hit által való megigazulás igazi jelentőségét és elérje a jellem tökéletességét, ami előkészíti őket az örökéletre. Nem hiszem, hogy még sokáig éljek és ezért az ifjúságnak hagyom ezt az üzenetet, hogy ne vigye őket céljuk, amit követnek a rossz útra. Figyelmeztetem, intem testvéreimet, buzdítsák állandóan az ifjúságot, hogy Isten kegyelmét magasztalja és nagyra értékelje. Állandóan imádkozzatok és dolgozzatok, hogy tudatában legyetek az igaz hit, az igaz vallás nagy értékének. Hangoztassátok a szentség áldott és vonzó voltát és Isten kegyelmét. Ebben a tekintetben teher nyomta lelkemet, mert tudom, hogy ez a kérdés el volt hanyagolva. Semmi biztosítékom, hogy az életem még sokáig tarthatna de azt érzem, hogy az Úr elfogadott. Ő tudja, hogy mennyit szenvedtem, amikor tanúja voltam, hogy az u.n. keresztények mily alacsonyrendű életszínvonalon élnek. Szükségesnek éreztem, hogy életemben megláttassék az igazság és hogy tanúságtételem eljusson a néphez. Azt akarom, hogy megtegyétek mindazt, amit tehettek, hogy eljuttassátok Írásaimat idegen országok népeihez. Mondjátok meg ifjúságunknak, hogy sok lelki kiváltságuk volt. Isten azt akaija, hogy komolyan törekedjenek arra, hogy az igazságot az emberek elé tárják. Az a benyomásom, hogy különleges kötelességem, hogy ezeket elmondjam.

Az irodalom hatása Sok ifjú azt mondja: “Nincs időm, hogy tanulmányozzam a leckémet.” De mit csinálnak? Sokan minden percet hajszolnak, hogy néhány fillérrel többet keressenek. De ha azt az időt, amit túlórázva töltöttek, a Biblia tanulmányozására szentelték és annak parancsait megfogadták volna, többet takarított volna meg nekik, mint amennyit a túlmunkával nyertek. Sokat megtakarítanának, amit most felesleges díszítésre adnak ki. A lélek ereje jobban megnyilvánulna és képesek lennének megérteni a kegyesség titkát. “A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme.” Az ifjúság, amely kereszténynek vallja magát, az érzéki szív kívánságait elégíti ki, amennyiben saját hajlamainak hódol. Az istenadta kegyelmi időt, amely a Biblia értékes tanulmányozására adatott neki, koholt történtek olvasására fordítja. Ha egyszer felvették ezt a szokást, nehezen győzhető le, de lehetséges, ha a mennyei világot tekintik elsőbbrendűnek életükben.

136

Ellen G. White


Az elme, melynek ereje történetek olvasásában merül ki, tönkre megy. A gondolatvilág megbetegszik, érzelgősség lesz úrrá a lelkeken. Valamelyes bizonytalan nyugtalanság, valami különös sóvárgás lép fel az egészségtelen lelki táplálék után, ami a lelket állandóan kizökkenti egyensúlyából. A légvárépítés, szerelemsóvár érzelgősség lesz úrrá felettük.

A zene áldásai A dicsének a menny légköre, és amikor a menny a földdel érintkezik, akkor ott zene és ének hallható, - a hálaadás és dicséret szava. Az újonnan teremtett föld felett, amint az Isten kezéből kikerült, szépen és szeplőtelenül, “együtt örvendezének a hajnalcsillagok és az Istennek minden fiai vigadozának.” így válaszoltak az emberi szívek Isten jóságára, dicshimnuszokat énekelve a menny iránti vonzalmukban. Az emberiség történelmének több eseményét ének kísérte.

A zene: Isten becses ajándéka. A bibliai énekek története megtanít arra, hogy hogyan használjuk fel és milyen áldásokat meríthetünk a zenéből és az énekből. Gyakran rontják meg a zenét, hogy gonosz célokat szolgáljon, s így a kísértésnek egyik legcsábítóbb eszköze lesz. De ha helyesen alkalmazzák, Isten drága adománya, mely alkalmas arra, hogy felemelje a gondolatokat magasrendű és nemes dolgok felé, hogy a lelket nemesbítse és ihlesse. Miként Izráel gyermekei a vadonban utazván, útjukat szent dalok éneklésével vidámították, ekképpen Isten szeretné, ha gyermekei ma is felvidítnák zarándok útjukat Alig van alkalmasabb eszköze annak, hogy Isten Igéit az emlékezetben rögzítse, mint azoknak énekkel való ismétlése. Az ilyen éneknek csodálatos hatalma van. Meg tudja szelídíteni a vad és faragatlan természeteket, fel tudja üdíteni a lelket és részvétet tud ébreszteni. Összhangot visz a cselekedetekbe, száműzi a búskomorságot és a balsejtelmeket, melyek csökkentik a bátorságot és gyöngítik a jóra való törekvést. A zene egyike a leghatásosabb eszközöknek, hogy szivünkbe plántáljon lelki igazságokat. Mily gyakran van közel a lélek a kétségbeeséshez! A kemény szorongatások idején az emlékezet felidézi Istennek néhány szavát, valamely régen elfelejtett dal szövegét, s ekkor a kísértések elveszítik erejüket, új értelme és célja lesz az életnek és más lelkek is részesülnek bátorításban és vidámításban. Az ének, mint nevelési eszköz, oly értéket képvisel, amelyről soha nem szabad megfeledkezni. Hangozzon ének az otthonban, hadd énekeljék az édes és tiszta dalokat, akkor kevesebb bírálat fog hallatszani és több lesz a vidámság, remény és öröm. Énekeljenek az iskolában a tanulók, akkor közelebb fognak jutni egymáshoz, tanáraikhoz és Istenhez.

137

Ellen G. White


Az istentiszteletnek az ének ugyanolyan része, mint az ima. Valóban, sok ének tulajdonképpen ima. Ha a gyermek ezt megtanulja; ha tudatára ébred, jobban fog ügyelni a szavak értelmére, melyeket énekel és érzékenyebbé válik befolyásuk iránt. Amint Megváltónk a Végtelen küszöbe felé vezet minket, amely Isten dicsőségétől ragyog, felfoghatjuk a trónus körüli mennybéli kórus hálaadó és dicsőítő énekeinek tárgyait. Ha az angyalok énekének visszhangja felcsendül otthonainkban, a szívek szorosabban kapcsolódnak a mennyei dalnokokhoz. Közösségünk a mennyel a földön kezdődik. Itt tanuljuk meg dicsénekének kulcsát.

A zene alkalmazása A zene szent célra rendeltetett. Feladata, hogy a gondolatokat nemes és felemelő dolgok felé terelje és felébressze a lélekben az Isten iránti áhítatot, hűséget és odaadást. Mily ellentétet látunk azonban a régi szokások és azon módozatok között, ahogy a zenét ma sokan alkalmazzák. Hányan arra használják fel, hogy önmagukat dicsőítsék, ahelyett, hogy Isten dicsőségére használnák fel! A zene szeretete ráviszi a jóhiszeműeket, hogy a világ élvhajhászóival együtt szórakozóhelyeket keressenek fel, melyeket Isten eltiltott gyermekeinek. így, abból, ami helyes használat esetén nagy áldás, a Sátánnak legjobb eszköze lesz, mellyel a lelket a kötelességteljesítéstől és az örök dolgok feletti elmélkedéstől elcsábítja. A zene a mennyben Isten imádatának egyik része és mi is törekedjünk dicsőítő énekeinkben, hogy amennyire csak lehetséges, megközelítsük a mennyei karok harmóniáit. A hang megfelelő kiképzése a nevelés fontos részét képezi és nem szabad elhanyagolni.

A befolyás egyik eszköze. Többeknek közülünk jó énekhangja van és vannak alkalmak, amikor az ének különleges üzenetet közvetíthet, akár egyedül, akár pedig többen egyesülnek abban. Az éneklés képessége, oly adomány, amely másokra is hatást gyakorol, ezért Isten azt kívánja, hogy fejlesszük azt ki és használjak azt az Ő neve dicsőségére.

Egy ütemben a menny zenészeivel. Ha emberi lények lélekkel és értelemmel énekelnek, a menny zenészei csatlakoznak hozzájuk és egyesülnek velük a hálaadó énekekben. Ő, aki ránkruházta mindezt az adományt, amely képessé tesz arra, hogy Isten munkatársai legyünk, elvárja szolgáitól, hogy hangjukat kiműveljék úgy, hogy mindenki számára érthetően beszéljenek és énekeljenek. Nem hangos éneklésre van szükség, hanem tiszta hangadásra, helyes kiejtésre és érthetőségre. De vegyünk mindannyian időt arra, hogy hangunkat kiműveljük, hogy Isten dicsőségét tiszta, lágy melódiákban megénekelhessük, nem pedig fülsértően durván és érdesen. Az éneklés képessége Isten adománya, használjuk fel tehát az Ő dicsőségére. Összejöveteleken (nyilvános előadásokon) legyen egy kiválasztott csoport, amely az istentiszteletnek az énekszámait szolgálja. Kísérjék az éneklést ügyesen

138

Ellen G. White


kezelt hangszerek. Ne ellenezzük a munkánkban a hangszerek használatát. Az istentiszteletnek ezt a részét nagy gonddal kell vezetni, mert Istennek dicsőítése, lelki énekekkel. Szerepeljen többször az énekkar, de amilyen gyakran csak lehetséges az egész gyülekezet énekeljen.

Isten dicsőítése énekszóval. Istent magasztalják azok a dicsénekek, amelyek tiszta szívből szárnyalnak, olyan szívből, amely telve van Isten iránti szeretettel és odaadással.

A zene rossz felhasználása Angyalok lebegnek ama ház körül. Fiatalok gyűltek össze zene és ének hallatszik. Keresztények gyűltek össze, de mi az amit hallasz? Egy dal, egy illetlen könnyelmű sláger, mely a tánctermekbe való. íme, a tiszta angyalok szorosabban vonják maguk köré fényüket és sötétség borítja be az egybegyűlteket. Az angyalok eltávoznak. Szomorúság űl az arcukon, sírnak. Ilyen jeleneteknek voltam tanúja többször szombattartók soraiban. A zene foglalta el azokat az órákat, amelyeket imának kellett volna szentelni. Sok hitvalló, szombattartó keresztény bálványa a zene. Sátánnak nincs ellenvetése a zene ellen, ha felhasználhatja eszközül, hogy azon át férkőzhessen az ifjúság lelkébe. Sátán céljainak megfelel mindaz, ami Istentől a lelket, az elmét eltereli és lefoglalja azt az időt, amelyet az Ő szolgálatára kellett volna szentelni. Sátán mindazokkal az eszközökkel dolgozik, amelyeknek legerősebb befolyásuk van arra, hogy a legnagyobb tömegeket kellemes bűvöletben tartsák, mialatt hatalma megbénítja őket. A zene áldás, ha jó célokra fordítják, de gyakran Sátán legvonzóbb eszköze, amellyel a lelkeket behálózza. Ha visszaélnek vele, a meg nem térteket gőgre, hiúságra és bolondságokra vezeti. Rettenetes átok, ha megengedjük, hogy elfoglalja az áhítat és az ima helyét. Fiatal emberek összejönnek énekelni, és bár hitvalló keresztények, gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre, könnyelmű beszélgetésük és zenéjük helytelen megválasztása által. Az egyházi zene nem felel meg Ízlésüknek. Isten szavának egyszerű tanításaira utasíttattam, amelyeket figyelmetlenül mellőztek. Az ítélet alkalmával az ihletett Ige kijelentései fogják kárhoztatni azokat, akik nem ügyeltek rájuk.

A zene: hatalom a jó szolgálatában. A zene nagy hatalom lehet a jó szolgálatában, de mi nem használjuk ki kellőképpen az istentisztelet ez ágát. Gyakran csak ösztönszerű vágyból folyik az ének vagy különös alkalmak ünnepélyessé tételére. Egyébként többször magukra hagyják az énekeseket, akik így kontárkodnak és ekképpen elveszíti a zene sajátos hatását a jelenlevők lelkületére. Szépsége, fensége, és ereje legyen a zenének. Szánjanak fel a hangok a hódolat és dicsőítés dalaiban. Vegyetek segítségül hangszert is ha lehet és szálljon fel dicsőséges összhangban Istenhez, mint jóillatú áldozat.

139

Ellen G. White


10 - FEJEZET

SÁFÁRSÁG “Bármely csekély is talentumod. Istennél van hely számára. Az az egy talentum, bölcsen forgatva elvégzi rendelt munkáját. Az egyszerű kötelességekben való hűségünk folytán képességünk növekszik s Isten megsokszorozza azt. Isten művében ezek a kicsiny tehetségek fogják a legértékesebb befolyást árasztani."

Tanulj gazdálkodni! Sokat lehetne az ifjúságnak beszélni arról, hogy kiváltságuk Isten ügyét segíteni azzal, hogy a gazdaságosság és önmegtagadás leckéjét tanulják. Sokan azt hiszik, hogy ennek vagy annak az élvezetnek hódolniuk kell és, hogy ezt megtehessék teljes bevételüket felélik. Isten azt kívánja, hogy ebben a vonatkozásban is helyesebben cselekedjünk. Bűnözünk saját magunk,ellen, ha megelégszünk azzal, hogy elég enni- és inni valónk van és ruházkodni tudunk. Istennek magasabb céljai vannak velünk. Ha önző vágyainkról készségesen lemondunk és teljes szívünkkel Isten ügyét szolgáljuk akkor mennyei erők közreműködésére számíthatunk, hogy az emberiség áldására lehessünk.

Takarékosság missziós célokra: A szorgalmas és beosztással élő ifjúság akkor is megtakaríthat kisebb-nagyobb összegeket Isten ügyére, ha szegény. Amikor 12 éves voltam, jól tudtam, mit jelent a takarékoskodás. Nővéremmel együtt mesterséget tanultam ki és bár csak napi 25 centet kerestünk, félre tudtunk tenni abból missziós célokra. Apránként takarékoskodva rakosgattuk össze a pénzt, míg 30 dollárt gyűjtöttünk. Amikor aztán elérkezett hozzánk az Úr közeli eljövetelének üzenete és az a felhívás, hogy. emberekre és anyagiakra van szükség, kiváltságnak tartottuk, hogy átadhattuk a 30 dollárt atyánknak, azzal a kéréssel, hogy felvilágosító füzeteket és röpiratokat vásároljon érte. hogy elküldhessük az üzenetet azoknak, akik még sötétségben voltak. Mindazoknak, akik Isten művével kerülnek összeköttetésbe kötelességük, hogy megtanulják gondosan beosztani az időt és a pénzt Azok. akik hiúságoknak, lustaságoknak hódolnak, elárulják, hogy számukra csekély fontossággal bír a rájuk bízott dicső igazság. Nevelni kell őket. hogy megszokják a szorgalmas munkát és megtanulják azt. hogy Isten dicsőségére dolgozzanak.

Önmegtagadás. Akik idejüket és pénzüket nem tudják megfelelően beosztani, kérjék ki a tapasztaltabbak tanácsát. Abból a pénzből, amit iparunkkal kerestünk, nővérem és én magunk gondoskodtunk ruházatunkról. Anyánknak szoktuk volt átadni pénzünket, mondván: "Kérünk úgy vásárolj nékünk ruházatot, hogy missziós

140

Ellen G. White


munkára is jusson pénz " Anyánk pedig eszerint cselekedett, erősítve bennünk a missziós lelkületet. Ha az adakozás az önmegtagadás gyümölcse, csodálatosan segíti az adakozót. Arra nevel minket. hogy tökéletesebben megértsük az Ő művét. Aki jártábankeltében jót tett. könnyítve a szenvedők sorsán és megsegítve az elhagyottakat. Az Üdvözítő nem azért élt, hogy önmagának kedvezzen. Életében az önzésnek nyoma sem volt. Bár itt élt ezen a földön, melyet Ő teremtett, mégsem kívánta otthonának egyetlen részét sem. “A rókáknak barlangjuk van és az ég madarainak fészkük van” így mondta,- “dé az ember Fiának nincs hol fejét lehajtani.”

Tehetségeink helyes használata. Ha tehetségünket a lehető legjobban használjuk fél, akkor Isten Lelke állandóan alkalmasabbakká, hasznavehetőbbekké nevel. Az Úr így szólt ahhoz a szolgához, aki hűségesen használta fel talentumait: “Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sókra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe.” Az egy tálentumot nyert embertől is elvárta Isten, hogy a tőle telhető legjobbat tegye. Ha kereskedett volna urától kapott javaival, az Úr megsokszorozta volna talentumát. Isten minden embernek tehetségéhez mérten osztotta ki munkáját. Ismeri képességeinket és tudja, mit róhat ki ránk. Annak, aki hűségesnek találtatott, így szól a parancs: “Bízz rá felelősségteljesebb dolgot. Eképen növekedik Krisztus kegyelme által érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére.” Vajon neked csak egy talentumod van? Helyezd el a pénzváltóknál, hogy bölcs befektetés által megkettőződjön. Amit tehetsz, tedd teljes odaadással. Forgasd bölcsen tehetségedet, hogy teljesíthesd kiszabott missziódat. Mindent megér neked az, hogy végül ezt hallhasd: “Jól vagyon.” De ez csak azoknak mondatik, akik jól Cselekedtek.

Nincs veszteni való időnk. Fiatal férfiak és nők, nincs veszteni való időtök. Törekedjetek komolyan arra, hogy jellemétek épületét erős, szilárd fákból emeljétek. Krisztusért kérünk titeket: legyetek hűségesek. Gazdálkodjatok az idővel! Minden nap szenteljétek magatokat Isten szolgálatára, s akkor majd tapasztaljátok, hogy nincs szükségetek annyi szabad időre, hogy lustálkodjatok, sem annyi pénzre, hogy saját magatokra fordítsátok. A menny figyeli azokat, akik fejlődni akarnak és Krisztushoz kívánnak hasonulni. Ha az ember átadja magát Neki, a Szentlélek nagy munkát végez érette. Istennek minden hű, önfeláldozó munkása szívesen áldoz és szivesen adja magát áldozatul másokért. “Aki szereti az életet, elveszíti azt, aki pedig gyűlöli a maga életét, örök életre tartja meg azt.” Az igazi keresztény úgy mutatja ki Isten és embertársai iránti szeretetét, hogy komolyan és meggondoltan igyekszik segítem ott, ahol szükség van segítségre. Lehet, hogy a szolgálatban életét veszti, de amikor Krisztus eljön, hogy összegyűjtse drágaköveit, ismét meg fogja azt találni.

141

Ellen G. White


Az áldozat jutalma. Azok az anyagi eszközök, amelyeket mások boldogítására fordítunk, bőséges kamatot hoznak. A helyesen alkalmazott anyagi javak sok jót eredményezhetnek. Lelkek nyerhetők meg Krisztusnak. Aki Krisztus élettervét követi, Isten országában látni fogja azokat, akikért dolgozott és áldozott a földön. A megváltottak hálásan fognak megemlékezni azokról, akik üdvösségük elnyerésének eszközei voltak. A menny értékes lesz azoknak, akik hűségesek voltak a lélekmentés munkájában.

Az áldozatos lelkület Világunkban pénz utáni vágy, magasabb állásra való törekvés uralkodik. Ritkán találkozunk a letűnt korok önfeláldozó és önmegtagadó lelkületével. Pedig csakis ez a lelkület késztetheti, indíthatja Krisztus igazi követőjét. Isteni, tanítónk példát adott nekünk, hogy hogyan dolgozzunk. Azoknak, akikhez így szólt: “Kövessetek engem és azt művelem, hogy embereket halásszatok” - nem ajánlott fel meghatározott összeget szolgálatuk jutalmául. Osztozniuk kellett vele az önfeláldozásban és az önmegtagadásban. Azok, akik a nagy Mester követőinek vallják magukat és akik Isten munkatársaiként dolgoznak szolgálatában, mindazt az alaposságot és ügyességet, bölcsességet és tapintatot kell munkájukba belevigyék, amelyet Isten a földi szentély építésénél megkövetelt. Most is úgy mint akkor, valamint Krisztus földi szolgálata idején az Istennek kedves áldozat legfontosabb kellékei, a Neki átadott élet és az áldozatkész lelkület. Isten azt akaija, hogy az önzésnek egyetlen fonala se szövődjék az Ő művébe.

A kegyelem jelei a szívben. Alázat, önmegtagadás, jótékonyság és a tized hűséges fizetése mutatják, hogy Isten kegyelme munkálkodik a szívben.

A tized A nagy munka, melyről Jézus kijelentette, hogy annak elvégzésére küldetett, követőire lett bízva a földön. Krisztus a fö. Ő vezet a megváltás nagy munkájában és azt parancsolja, hogy kövessük példáját. Ő bízott meg bennünket az egész világra terjedő üzenettel. Ezt az igazságot el kell juttatnunk minden néphez, nemzethez és nyelvhez. Sátán hatalmát kellett erőtlenné tennie Krisztusnak, követőire is ugyanez a feladat vár. Óriási harcot kellett folytatni a sötétség fejedelmével, de hogy ez a munka eredménnyel járjon. anyagi eszközök váltak szükségessé. Istennek nem az. a célja, hogy ezeket az eszközöket közvetlenül az égből küldje, hanem azért ad javakat követőinek kezébe, hogy azzal ezt a hadjáratot folytathassák. Isten adott tervet népének, hogy ennek segítségével előteremthesse azt az összeget, mellyel vállalkozását önfenntartóvá tudja tenni. Isten tervének, a tizedrendszernek a szépsége, egyszerűségében és az egyenlő teherviselés elvének megvalósításában rejlik. Mindnyájan bátorsággal és hittel követhetjük ezt a tervet, mert eredete isteni. 142

Ellen G. White


Egyszerűség és hasznosság egyesülnek benne és nem kerül sok tanulásba azt megérteni és keresztülvinni. Mindnyájan tudatában lehetnek annak, hogy részt vehetnek a megváltás művének becses előmozdításában. Minden férfi, nő és ifjú. az Úr kincstárnoka lehel és ugyanakkor hozzájárulhat e kincstár szükségletének fedezéséhez. Az. apostol így szól: “Mindenitek tegye félre magánál, amit sikerült összegyűjtenie.” Ezen rendszer által nagy célok valósíttattak meg. Ha mindnyájan elfogadnátok e rendszert, mindenki Isten éber és hűséges kincstárnoka lenne és nem volna hiány anyagi eszközökben. Ezeknek rendeltetése az, hogy szolgálják Isten utolsó üzenetének hirdetését. Akik ezt a rendszert követik, nem fognak elszegényedni Minden egyes befektetés jobban és jobban összekapcsolja őket a jelenvaló igazság ügyével. Ők lesznek azok, akik “kincset gyűjtöttek maguknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örökéletet.”

Isten tulajdonjogának elismerése. A gyümölcsöskert, búzaföld, állatállomány, az agy és a kéz munkájának hozamából Istennek szentelt rész: a tized, a szegények felsegítésére és egyéb kegyes célokra rendelt második tized tárta mindig újból a nép szeme elé Istennek mindenekfelett való tulajdonjogát. S mindig újból felfrissítette azt a tudatot, hogy alkalmuk van Isten áldását közvetíteni, továbbadni. Ilyen nevelés alkalmas volt arra, hogy kiöljön minden szűkkeblű önzést és fejlessze a jellem nemességét és nagyságát. Istené! “A tized... az Úré”. Itt is ugyanaz a kifejezés van használva, mint a szombat parancsolatánál. “A hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja.” Isten magának tartotta fenn az ember idejének és anyagi javainak egy részét. Nincs ember aki büntetlenül felhasználhatná bármelyiket saját céljára.

“Tiszteld az Urat a te javaidból” Isten kezéből csak áldásokat nyerünk és ne térítsünk' vissza semmit? Még tizedünket se adjuk Neki, azt a részt, amelyet magának tartott fenn? Megszokássá lett elvonni amit csak lehet az önfeláldozás útjáról, elvonni és a saját önző célra használni fel. De szabad-e nekünk elfogadni közönyösen Isten kegyeit és nem viszonozni szeretetét? Kedves ifjúság, akartok-e Isten misszionáriusai lenni? Akarjátok-e, - jobban mint eddig - megtanulni az Úrnak való áldozás becses leckéjét és abból amit Ő bőségesen élvezetül adott, kincstárába valamit visszaadni? Mindabból amit elvettél kezéből, ajánlj fel hálaáldozatul egy részt az Adományozónak. Egy másik részt pedig adj a kül- és bel misszió céljaira.

“Kincsed lesz a mennyben.” Hordjuk szívünkön Isten ügyét. Az igazság világossága, amely áldást hozott egy családra, ugyanolyan áldást fog hozni más családokra, ha szülők és gyermekek terjesztik azt. De ha Isten jótéteményeiből, 143

Ellen G. White


amelyekkel oly gazdagon halmozott el, - visszatartjuk a Neki járó részt és önzően csak saját céljainkra használjuk fel azokat, áldása helyett bizonnyal Isten átkát fogjuk tapasztalni, mert így jelentette ki az Úr. Isten igényét, amely minden egyéb igénynek felette áll, legelőször kell kielégíteni. Ezután kell gondoskodni a szegényekről és a szükségben levőkről. Semmi áron sem szabad ezekről megfeledkezni, bármi áldozatot is jelentene nekünk. “...hogy legyen ennivaló az én házamban.” Kötelességünk, hogy étkezésben, ivásban és öltözködésben mértékletesek legyünk. Házunk, otthonunk berendezését fontoljuk meg gondosan, azzal a szívbeli kívánsággal, hogy megadjuk Istennek ami az Övé, nemcsak a tizedben, de amennyire lehetséges adományokban és áldozatokban is. Sokan halmoznának fél kincseket maguknak a mennyben, ha Isten tárházába eljuttatnák azt a teljes részt, amely Istené és azonkívül adományokat és áldozatokat is ajánlanának fel. Azok, akik becsületesen kutatnak az iránt, hogy mit kíván tőlük Isten, tekintve az értékeket, amelyeket magukénak neveznek, lapozzák fel az Ótestamentum írásait és lássák meg, miképp utasította Krisztus, Izrael láthatatlan vezetője népét e tekintetben a pusztai vándorlás alatt. Mindenki tűrjön el minden kényelmetlenséget, szenvedjünk inkább szükséget, minthogy megfosszuk Istent az Őt megillető résztől, melyet házába kell eljuttatnunk. Azok, akik a Bibliát olvassák és hisznek benne, biztosan fogják tudni és megértik, hogy “mit mond az Úr” ebben a tekintetben.

Megbocsáthatatlan. Azon a napon, amikor minden ember megítéltetik, aszerint, amiket e testben cselekedett, majd minden kifogás elpárolog, mint a harmat a nap tűzében, mellyel az önzés most szépíteni akarja a tizednek, adományoknak és áldozatoknak az Úr oltáráról való elvonását, visszatartását. Ha nem lett volna örökre késő, hányan visszatérnének örömmel, hogy jellemüket újraépítsék. De már akkor késő lesz, nem lehet változtatni azokon a feljegyzéseken, melyeket azokról vezettek, akik naponta, havonta és évente rabolták Istent. Sorsuk megpecsételtetett, változtathatatlanul le van rögzítve. Az önzés, halálthozó rossz. Az önszeretet és gondatlan közömbösség az Isten és ember közötti megállapodás különleges pontjaival szemben, a hűséges szolgálat visszautasítása, Isten átkát hozták azokra, akik így cselekedtek. Isten kijelentette ezt. Az illetők saját maguk távolodtak el istentől. Tanításuk és példájuk által másokat is arra csábítottak, hogy megszegjék Isten világos parancsait, ezért nem áraszthatta rájuk áldását.

A tized. Az Úr világosan kijelentette: minden tulajdonod tizede az enyém. Adományaidat és áldoznivalódat pénztáramba kell behoznod, hogy előmozdítsák az én ügyemet és lehetővé tegyék hitszónokok kiküldését, akik feltárják az igazságot azoknak, akik a sötétségben ülnek.

144

Ellen G. White


Vajon akad-e még ezután valaki, aki vállalja annak a felelősségét, hogy Isten tulajdonát visszatartsa, amint azt a hűtlen szolga tette, aki földbe ásta urának a pénzét? Vajon mi is azzal akarjuk-e igazolni hűtlenségünket, hogy Istent okoljuk, mondván: “Uram, tudtam, hogy Te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, s ott is takarsz, ahol nem vetettél, azért félvén elmentem és elástam a talentumodat a földbe, imé megvan ami a Tied!” Nem mutatjuk-e be inkább hálaáldozatainkat Istennek?

Egyéni felelősségünk Mennyei Atyánk sem többet sem kevesebbet nem vár el tőlünk, mint amit a nekünk adott képességek által elvégezhetünk. Szolgáira nem rak elhordozhatatlan terhet: “Mert Ő tudja a mi formáltatásunkat, megemlékszik arról, hogy por vagyunk.” (Zsolt. 103:14.) Mindazt megtehetjük kegyelméből amit tőlünk kíván. “És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle.” (Luk. 12:48.) Ha bárki is közülünk csak kevéssel tesz kevesebbet, mint amennyit végezhetne, személyes felelősség terheli. Az Úr pontosan figyeli, hogy felhasználjuk-e a szolgálatra kínálkozó alkalmakat? A kihasználatlanul hagyott képességeket az elszámolás alkalmával éppúgy mérlegeli, mint a felhasználtakat. Mindazért, amivé lehettünk volna, amit tehetségeink helyes felhasználása által elérhettünk volna, felelősségre von. Mindaz, amit megtehettünk volna, de nem tettünk meg, mert erőnket nem Isten dicsőségére használtuk fel, ellenünk szól majd az ítéletkor. Ha végeredményben az üdvösséget nem is veszítjük el, de az örökéletben mégis látni fogjuk tehetségeink hevertetésének következményeit. Mindaz a tudás és képesség, amit elnyerhettünk volna, örök veszteségünk lesz. Ha azonban átadjuk magunkat teljesen Istennek és munkánkban utasításait követjük, - Isten a felelősséget magára veszi. Ő nem akaija őszinte törekvéseink eredményét kétségbe vonni, - sőt ne is gondoljunk sikertelenségre. Legyünk Annak munkatársai, aki még nem veszített csatát. Nem szabad saját gyengeségeinkről és tehetetlenségünkről sokat beszélni, mert ez nyílt bizalmatlanság volna Isten ellen és Igéjének megtagadása. Ha a ránk bízott terhek miatt zúgolódunk és vonakodunk felelősséget vállalni, ezzel kijelentjük, hogy Isten keményen bánik velünk s olyasmit követel tőlünk, amihez nem ad erőt.

A pénz értéke. A pénzt nem azért adta Isten, hogy önmagunk magasztalására költsük. Mint hűséges sáfároknak, azt Isten tiszteletére és dicsőségére kell fordítsuk. Sokan azt hiszik, hogy vagyonuknak csak egy része Isten tulajdona. Ha áldoztak valamit vallási és emberbaráti célokra, a megmaradó részt sajátjuknak tekintik, melyet kedvük szerint használhatnak fel. Ez helytelen felfogás. Minden tulajdonunk az Uré s felelősséggel tartozunk azok felhasználásáért. Pénzünk hovafordítása

145

Ellen G. White


megmutatja, hogy Istent vágy embertársainkat, vagy magunkat szeretjük-e mindenekfelett. A pénznek nagy az értéke mert sok jót tehetünk vele. Isten gyermekének kezében kenyér az éhezőnek, ital a szomjúhozónak és ruházat a szegénynek. Eszköz az elnyomottak védelme és a betegek gyógyítása érdekében. Azonban a pénz is csak értéktelen por, értékké csak akkor válik, ha az élet szükségleteinek ellátására, mások áldására és Isten ügyének előbbrevitelére fordítjuk.

Ünnepi ajándékok Közelegnek az ünnepek. Ha ezt tekintetbe vesszük, jó lesz arra gondolni, hogy évenként mennyi pénzt költünk ajándékokra, olyanok számára, akik nem szorulnak rá. A megszokottság kötelékei oly erősek, hogy ha ünnepi alkalmakkor nem ajándékoznánk meg barátainkat, ez úgy tűnne fel nekik, mintha elhanyagolnánk őket. De emlékezzünk meg arról, hogy a mi jóságos mennyei Jótevőnknek, minden földi barátaink igényét felülhaladó követelménye van velünk szemben. Vajon nem ajánljuk-e fel ajándékainkat Istennek az eljövendő ünnepek alkalmából? Ebben a dologban még a gyermekek is részt vehetnek. Ruházatot és más hasznos cikkeket adhatunk arra érdemes szegényeknek s így Urunkért munkálkodunk.

Önmagunk kielégítésének bűnei. Emlékezzünk arra, hogy a karácsonyt a világ Megváltója születése ünnepének szentelik. Ezt a napot rendszerint lakmározás és falánkság jellemzi. Nagy Összegeket adnak ki, hogy fölöslegesen hódoljanak saját vágyaiknak. Az íny és az érzékek élvezetét ápolják a fizikai, lelki és erkölcsi erők kárára. - Mégis szokássá vált. Büszkeség, fényűzés és ínycsiklandó ételek óriási összegeket emésztettek fel, anélkül, hogy bárkinek is használtak volna. Mindezek csak az Istennek nem tetsző tékozlást mozdították elő. Ezeket a napokat sokkal inkább önmaguk magasztalására, semmint Isten dicsőítésére fordítják. Feláldozták egészségüket, rosszabbra költötték él pénzüket, mintha kidobták volna. Sokan életüket vesztették a túlzott lakmározással vagy züllesztő szórakozással, s lelkek vesztek el. Ha Isten gyermekei dicsőíteni akarják Őt, legyen étrendjük egyszerű, tiszta és a rájuk bízott anyagi javakat használják fel arra, hogy az Ő kincstárába kisebb nagyobb adományokat hozzanak. Ezek felhasználhatók lesznek majd arra, hogy az igazság világossága eljusson azokhoz, akik a tévedések sötétjében élnek. Az özvegyek és árvák szíve örömre derül, ha ezek az adományok lehetővé teszik, hogy csillapítsák éhségüket és könnyítsék életüket.

Istennek szánt adományok. Mindazok, akik állítják, hogy hisznek az igazságban, számolják össze, hogy mennyit költenek évente, de különösen az ünnepek alkalmával, önző és szentségtelen kívánságok kielégítésére. Mennyi pénzt a gyomruknak való hódolásra és mennyibe kerül keresztényietlen versengésük a külszín fenntartására. 146

Ellen G. White


Számolják csak össze a szükségtelenül kiadott összegeket és értékeljék fel, hogy mennyit lehetett volna Isten ügyének szentelni, anélkül, hogy akár a testnek, akár a léleknek ártalmára lett volna. Az adakozó tehetsége szerint nyújthat filléreket, vagy bőkezűbb adományokat, hogy könnyítsen a gyülekezetek adósság-terhén. Hittérítőket kell küldeni új területekre, másokat pedig meglévő munkaterületükön támogatni. E hittérítők kénytelenek a legszigorúbb beosztással élni, még azokat a dolgokat is, amiket más minden nap élvez és életszükségletnek tart, meg kell tagadniuk önmaguktól. Igen kevés kényelmet élvezhetnek.

Takarékosság a ruházatban Isten népének szigorú takarékossággal kell beosztania ruházatát, hogy legyen mit ajándékoznia Neki. “Amiket a Te kezedből vettünk, azokat hoztuk most neked.” Ekképpen kell hálát adniuk az Úrnak az áldásért, amit tőle kaptak. Ezen az úton haladva kincseket halmoznak fel maguknak Isten országában. Világias gondolkodású emberek nagy összegeket költenek ruházatra, mellyel az éhezőket és didergőket kellene ruházni és etetni. Sokan azok közül, akikért Krisztus életét adta, alig vannak ellátva a legolcsóbb, legszükségesebb ruházattal, mig mások hatalmas összegeket költenek abbeli törekvésükben, hogy a divat mindig változó szeszélyeit kövessék. Az Úr meghagyta népének, hogy elkülönüljön a világtól. Cifra, vagy költséges ruha nem illik azokhoz, akik hiszik, hogy a kegyelemidő utolsó napjait éljük. Ezért írja Pál apostol: “Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen, tiszta kezeket emelvén fel. harag és versengés nélkül. Hasonlatosképpen az asszonyok, tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal, vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékekkel, hanem amint illik istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.” Még azok közt is, akik Isten gyermekeinek vallják magukat, vannak olyanok, akik a kelleténél többet költenek öltözködésre. Csinosan és ízlésesen kell öltözködnünk, de nőtestvéreim, ha saját és gyermekeitek ruháit veszitek és varrjátok, gondoljatok a még elvégzetlen munkára Isten szőlőskertjében. Helyes jó anyagot venni és gondosan megcsináltatni. Ez gazdaságosság. De nincs szükség fényűző cifrálkodásnak hódolni s ekképp sajátmagunkat magasztalni, abból a pénzből, amit Isten művébe kellene befektetni. Nem a ruházat az, ami az Úr szemében értéketek fokmérője. A belső disz, a Lélek gyümölcsei, a jóságos szó, a másokkal szemben tanúsított gondos figyelmesség az, amit Isten értékel. Hagyd a fölösleges cifraságot és az így megtakarított összeget tedd félre, hogy előmozdíthasd vele Isten ügyét.

147

Ellen G. White


Az önmegtagadás Istennek tetsző dolog. Tanuld meg az önmegtagadást és tanítsd azt gyermekeidnek. Mindarra, amit megtakaríthatsz önmegtagadással, szükség van Isten művében. Enyhíteni a szenvedést, öltöztetni a mezteleneket, táplálni az éhezőket. Eljuttatni a napjainknak szóló igazságot azokhoz, akik nem ismerik. Mi vagyunk Krisztus tanúi, és nem szabad, hogy világi érdekek figyelmünket és időnket annyira lefoglalják, hogy ne szentelhessünk figyelmet azoknak a dolgoknak, amelyeket Isten parancsára a legelső sorba kell helyeznünk. Sokkal magasabb érdekek forognak kockán. “Hanem keressétek először Istennek országát és annak igazságát.” Krisztus mindenét arra a munkára szentelte, amelynek elvégzésére jött. Így szólt: “Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és úgy kövessen engem.” “És így legyetek nekem tanítványaim.” Szívesen odaadta önmagát Isten akaratának véghezvitele érdekében. Halálig engedelmes volt, egészen a keresztfának haláláig. Vajon szabad-e nehezünkre essen az önmegtagadás? Visszahúzódhatunk-e attól, hogy részesei legyünk szenvedéseinek? Minden idegszálunkat meg kell mozgassa ha halálára gondolunk és szívesen áldozzuk fel magunkat és mindenünket. Mindig gondoljunk arra, hogy mit tett értünk, akkor szívünk szeretettel és hálával telik meg Iránta. Ha az igazság ismerői az Isten szavában foglalt önmegtagadást gyakorolják, az üzenet erőteljesen halad előre. Az Úr meghallgatja a lelkek megmentéséért felszálló imánkat. Isten népének világossága fényleni fog és a hitetlenek, látván jócselekedeteinket, dicsőíteni fogják mennyei Atyánkat.

A külszín, a pompa szeretete. A mutatós külszín szeretete költségeskedéshez vezet és sok fiatalban öli meg a nemesebb életre való törekvéseket. Ahelyett, hogy neveltetésükről gondoskodnának, inkább kenyérkereset után néznek, hogy hódolhassanak a divatos ruházkodás szenvedélyének. Ezen szenvedély pedig sok fiatalt vezetett már a romlásba.

Puritán egyszerűség. Puritán tisztaság és egyszerűség kell jellemezze azok lakásait és ruházkodását, akik ezt a korszerű, ünnepélyes igazságot hiszik és vallják. Mindazon pénz, amit felesleges öltözködésre, vagy házunk feldíszítésére kiadunk, Urunk pénzének elfecsérlése. Meglopjuk Isten ügyét, hogy kielégítsük büszkeségünket.

Takarékosság és jótékonyság Sokan lenézik a takarékoskodást, összetévesztve ezt a zsugorisággal és a fösvénységgel. A takarékosság igen jól összefér a nagylelkű bőkezűséggel. Valóban, helyes beosztás, takarékosság nélkül nem tudunk bőkezűek lenni. Takarékoskodnunk kell, hogy adhassunk.

148

Ellen G. White


Senki sem jótékonykodhat igazi önmegtagadás nélkül. Csupán egyszerű, önmegtagadó és szigorúan takarékos élet mellett leszünk képesek elvégezni a ránk, Krisztus képviselőire bízott munkát Ki kell törölnünk szívünkből a büszkeséget és a világias becsvágyat. Minden munkánkat a Krisztus életében megnyilvánult elvhű önzetlenséggel végezzük. Házaink falán, képeinken és bútorainkon ez legyen olvasható: “A szegény bujdosókat házadba bevigyed.” Ruhásszekrényeinkre mintha Isten írta volna fel: “Ha meztelent látsz, felruházzad.” Ebédlőnk bőven terített asztalán lássuk felírva: “Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet?”

Tedd hasznossá magad! A hasznosságnak ezer ajtaja áll nyitva előttünk. Gyakran panaszkodunk arról, hogy csak szűkös források állnak rendelkezésünkre, de ha a keresztények teljes komolysággal fognák fel kötelességeiket, forrásaikat ezerszeresen sokszorosíthatnák meg. Önzésünk és önszeretetünk állja el hasznavehetőségünk útját. Mily sokan költenek olyan dolgokra, melyek pusztán bálványok, melyek lekötik az időt, erőt és a gondolatokat, amelyeket magasabb célokra kellene szentelni. Mily sok pénzt pazarolnak drága házakra és bútorzatra, önző örömökre, fényűző és ártalmas eledelre, ártalmas féktelenségekre. Mily sokat pazarolnak ajándékokra, amelyek senkinek sem használnak! Szükségtelen, gyakran káros dolgokra, hitvalló keresztények manapság sokkal többet költenek, mint amennyit a lelkek megmentésére áldoznak. Sokan, akik keresztényeknek vallják magukat, oly sokat költenek ruházkodásra, hogy nem tudnak semmit sem félretenni a mások szükségleteire. Azt hiszik, hogy költséges díszítésű ruhájuknak meg kell lennie, tekintet nélkül azokra, akik a legszükségesebbeket is alig tudják megszerezni.

“Szedjétek fel a maradékot!” Nővéreim, ha öltözködésteket összhangba hoznátok a Biblia szabályaival, bőségesen telne szegényebb testvéreitek megsegítésére. Nemcsak anyagi tehetségtek, de elég időtök is volna, s ez az, ami gyakran hiányzik. Sokaknak segíthettek tanáccsal, helyes érzékiekkel és ügyességgel. Mutassátok meg nekik, hogy hogyan kell ízlésesen, de mégis egyszerűen öltözködni. Sok nő azért marad távol Isten házától, mert kopott, rosszul szabott ruhája feltűnően elüt mások ruházatától. Sok érzékeny lelkű, keserű megalázás és igazságtalanság érzését táplálja ezen ellentét miatt. Emiatt sokan odajutnak, hogy kételkednek a vallásosság valóságában és megkeményítik szívüket Isten üzenetével szemben. Krisztus megparancsolja nekünk: “Szedjétek össze a maradék darabokat, hogy semmi el ne vesszen.” Naponta ezrek veszítik életüket éhínségekben, tűzben, ragályos betegségekben és vérontásban. Ezért, aki embertársát szereti, ügyeljen arra, hogy semmi el ne pazarolódjon, semmit ne adjon ki szükségtelenül, amivel egy embert felsegíthetne.

149

Ellen G. White


Helytelen dolog időnket és gondolatainkat elpazarolni. Minden perc elveszített idő, amit önmagunkra fordítunk. Ha minden pillanatot helyesen értékelnénk és használnánk fel, maradna időnk mindarra, amit önmagunkért, vagy a világért tennünk kell. A pénz hovafordításában, az idő, erő és lehetőségek felhasználásában Isten legyen minden kereszténynek a vezetője. “Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül ad és megadatik néki.”

Takarékosságra vezető út. Nem szükséges pontosan részleteznünk, hogy hogyan kell takarékoskodni minden vonatkozásban. Azok, akik átadták szívüket teljesen Istennek és az Ő Igéjét tekintik vezetőjüknek, tudni fogják, hogy hogyan viselkedjenek az élet kötelességeivel szemben. Tanulni fognak Jézustól, aki szelid és szívében alázatos volt. És ha az Ő szelídségét ápolják önmagukban, számtalan kísértés előtt csapják be az ajtót.

150

Ellen G. White


11 - FEJEZET

AZ OTTHON “Az emberiség megújhodása és nemesbülése az otthonban kezdődik. A társadalom családokból áll és olyan lesz, amilyenné a családfők teszik. “A szívből indul ki minden élet.” A közösség, az egyház, a nemzet szíve: a család. A társadalom jóléte, az egyház eredményessége és a nemzet fejlődése az otthon befolyásától függ. ”

A keresztény család Akik vallják, hogy szeretik Istent, emeljenek Neki oltárt mindenütt, ahol sátrat vernek, mint a régi idők pátriárkái. Ha valaha, úgy most van itt az ideje, hogy minden ház az imádság háza legyen. Apák és anyák emeljék fel gyakran szíveiket Istenhez, hogy alázatosan könyörögjenek önmagukért és gyermekeikért. Az apa, a család papja, áldozzon Isten oltárán reggel és este, míg az anya és a gyermekek egyesüljenek vele imában és Isten dicsőítésében. Ilyen családnál szívesen időzik Jézus. Minden keresztény otthonból szent fénynek kell sugároznia. A szeretet tettekben nyilvánuljon meg. Hasson át minden szót ami elhangzik az otthonban, mutatkozzon meg kedves előzékenységben, nemes, önzetlen udvariasságban. Vannak otthonok, ahol ilyen elvek szerint élnek. Családok, ahol Istent imádják és őszinte szeretet uralkodik. Ilyen otthonokból édes tömjénként száll Istenhez a reggeli és estéli ima. Isten kegye leszáll a könyörgőkre mint a reggeli és estéli harmat. Egy jól rendezett keresztény háztartás hatalmas bizonyítéka a vallás erejének olyan bizonyíték, amit a hitetlenek sem cáfolhatnak meg. Mindenki láthatja, hogy a családot olyan lelkület uralja, mely a gyermekeket is befolyásolja, és hogy Ábrahám Istene velük van.

Hűséges kötelességteljesítés az otthonban Az ifjúság legfőbb kötelességét saját otthonában teljesíti, ha szeretetével és komoly figyelemmel igyekszik apját, anyját és testvéreit boldogítani. Itt megmutathatja, hogy milyen önmegtagadó és milyen önzetlenül képes másokról gondoskodni és másokért dolgozni. Ez a munka sohasem alacsonyítja le a nőt. Ez a legszentebb és fennköltebb hivatás, melyet betölthet. Mily nagy befolyást gyakorolhat öccseire egy nővér! Ha életmódja helyes, fivéreinek jó jellemet alakíthat ki. Imái, kedvessége és szeretete sókat tehetnek a háztartásban.

151

Ellen G. White


Kedves nővérem, ezeket a nemes tulajdonságokat csak akkor plántálhatod át más lélekbe, ha először a saját telkedben élnek. Megelégedettség, a gyengédség, a napsugaras kedély minden szívhez útat fog találni és amit szíved másokra sugároz ki, annak fénye vissza fog vetődni rád. Ha Krisztus nem uralkodik a szívekben, akkor elégedetlenség és erkölcsi rútság tanyázik ott. Az önzés másoktól várja azt, amit ő maga nem akar megadni. Nemcsak a nagy munkák és harcok azok, amelyek a lelket próbára teszik és bátorságot követelnek. A mindennapi élet is sok nehézséget, megpróbáltatást és csüggedést rejt magában. Az egyszerű, jelentéktelennek látszó munka az, amely türelmet és lelkierőt igényel. A nehézségeket csak elszántsággal és önbizalommal győzhetjük le. Gondoskodj arról, hogy az Úr mindenütt legyen veled, Ő vigasztal és nyugalmat ad.

Vallásosság az otthonban Nagy szükség van arra, hogy az otthon vallásos legyen. Ha szavaink nem helyénvalóak, akkor semmit sem érnek a gyülekezetben tett tanúságtételünk. Hiába minden vallásosságod, ha otthon nem vagy szelíd, jóságos és előzékeny. A gyülekezetben nagyobb erő nyilatkozna meg, ha a családban több őszinte vallásosság volna.

Durva beszéd az otthonban. A családi körben a türelmetlen szavak okoznak a legtöbb bajt. Ha az egyik türelmetlenül kifakad, a másik hasonló szellemben és hangnemben válaszol. Ezután következnek a megtorlás és az önigazolás szavai, melyek aztán súlyos, gyötrő igát ácsolnak nyakunknak. Mindezek a keserű szavak szívünk számára fájdalmas termést hoznak. Akik ilymódon civódtak, szégyenkezni fognak. Önbecsülésük és önbizalmuk elvész, lelkiismeretfurdalás és keserves megbánás fogja emészteni majd, mert önuralmukat elveszítették és ilyen beszédeket engedtek meg maguknak. Mennyivel jobb volna, ha soha senki nem ejtene ki ilyen szavakat. Mennyivel jobb, ha a kegyelem olaját hordozzuk szívünkben, minden kihívást elhordozunk és mindent krisztusi szelídséggel és türelemmel tudunk elviselni. Ha teljesíted Isten ígéreteinek feltételeit, Isten is betölti rajtad ígéreteit. Ha lelked Őrá támaszkodik, nem fogsz a lelkesülés magaslatairól a csüggedés szakadékába zuhanni, ha eljön a megpróbáltatás és a kísértés órája, beszédedben nem lesz kétkedés és komorság. Sátán nem képes arra, hogy gondolatainkban olvasson, de láthatja tetteinket, hallhatja szavunkat, régóta ismervén az embereket, kísértéseit olyan alakba öltöztetheti, hogy jellemünk gyenge pontjait kihasználja. És mily gyakran engedünk neki betekintést azokba a titkokba, amelyek segítségével aztán legyőzhet bennünket! Óh, bárcsak jobban ellenőriznénk szavainkat és tetteinket! Mily erősek lennénk, ha

152

Ellen G. White


oly szavakat ejtenénk csak ki, amelyeket szégyen nélkül hallgathatnánk meg ismét az ítélet napján! Milyen máskép tűnnek fel majd azok az Úr napján, mint amilyennek látszanak, mikor kiejtjük azokat!

Az otthon: szemléltető oktatás. Az otthon missziója nemcsak saját tagjaira terjed ki. A keresztény otthon legyen példakép, amely az igaz életelvek nagyszerű voltát mutatja be. Az ilyen példaadás nagy hatalom a jóra ezen a világon. Egy igazi otthon sokkal nagyobb befolyást gyakorolhat, az emberi szívre mint bármilyen prédikáció. Az az ifjúság, amely ilyen otthonban nevelkedik, továbbadja mindazt, amit beszívott. Nemesebb életelvek vonulnak be más családokba is és kifejtik felemelő hatásukat a közösségre.

Az otthon: gyakorlati képzőiskola Az ifjúság nem lesz gyengeelméjű, vagy hasznavehetetlen, ha Isten szolgálatának szenteli magát. A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. A legkisebb gyermek, aki istenfélő, és szereti Istent, kedvesebb az Ő szemeiben mint a legtehetségesebb és legtanultabb ember, aki nem törődik az üdvösséggel. Azok az ifjak, akik szívüket és életüket Istennek szentelik, ezáltal összekapcsolódnak a minden bölcsesség és nagyság forrásával.

Mindennapi kötelességek. Mennyivel kedvesebbnek és értékesebbnek találnák munkájukat a gyermekek, ha megtanítanák őket arra, hogy mindennapi kötelességeiket az Úr jelölte ki számukra iskolának, ahol megtanulhatják a hű és értékes szolgálat gyakorlását. Ha minden kötelességünket úgy végezzük el, mintha Istennek végeznénk, varázsa lesz a legközönségesebb foglalkozásnak is, amely a földön munkálkodókat összeköti azon mennyei lényekkel, akik Isten akaratát teljesítik a mennyben. Kötelességünknek éppen olyan hűséggel tegyünk eleget kijelölt helyünkön, mint az angyalok a maguk magas körében. Azokban, akik Isten szolgáinak érzik magukat, mindenütt bízni lehet majd. Az ég honpolgárai lesznek a föld legjobb polgárai. Istennel szemben való kötelességeink helyes felismerése, embertársainkkal szemben való kötelességeink helyes szemléletét eredményezi.

Az anya jutalma. “Ha majd ítélők ülnek és könyvek nyittatnak meg” ha a Bíró “jól van” szava elhangzik és a halhatatlan dicsőség koronáját a győző homlokára illesztik, sokan az egész összegyűlt világegyetem szeme láttára leveszik koronáikat és anyjukra mutatva így szóink: “Ő tett azzá, amivé Isten kegyelméből lettem. Az ő imáin és tanításain áldás volt az én örök üdvösségemre.” A fiatalokat nevelni kell, hogy Szilárdan helytálljanak az igazságért az uralkodó bűn, jogtalanság közepette. Tegyenek meg minden tőlük telhetetőt a gonoszság tovaáradásának megakadályozására, és hogy előmozdítsák az erényt, a tisztaságot, az igazságosságot. Mélyek és maradandók azok a befolyások, amelyek az élet korai szakában a lélekre és jellemre hatnak. Helytelen, ferde nevelés, vagy romlott

153

Ellen G. White


társaság gyakran oly erősen befolyásolják rossz irányba a zsenge lelket, hogy később már akármilyen erőfeszítés képtelen ellensúlyozni.

Az otthoni nevelés kihatásai. A mai ifjúság és a ma gyermekei határozzák meg a társadalom jövőjét, és az otthontól függ, hogy milyen lesz ez a fiatalság és ezek a gyermekek. Az emberiséget sújtó betegségek a nyomor és a bűnözés nagy része a helytelen otthoni nevelés hatására vezethető vissza. Hogy megváltozna a világ, ha az otthoni élet tiszta és igaz volna, ha a gyermekek, akik kikerülnek onnan, fel volnának készülve az élet veszélyeire és kötelességeire!

Szülők iránti tisztelet és szeretet Azok, akik valóban Krisztust akarják követni, Szívükbe kell zárják Őt, hogy ott trónoljon, mint legfelsőbb Uruk. Családi életükben az Ő lelkületét és jellemét kell képviselniük, előzékenyek és kedvesek legyenek mindazokkal, akikkel érintkeznek. Sok gyermek nem adja meg a szülőknek járó tiszteletet, habár állítja, hogy ismeri az igazságot. Kevés ragaszkodást mutat atyjához és anyjához, nem tiszteli őket annyira, hogy teljesítené kívánságukat és megóvná őket a felesleges félelmektől. Sokan, akik kereszténynek vallják magukat, nem tudják, hogy mit jelent a “Tiszteld atyádat és anyádat”. Ennek következtében épp oly kevéssé fogják tudni, hogy mit jelent az, hogy “ hosszú életű légy a földön, amelyet az Úr a te Istened ád majd tenéked.” A mi ifjúságunk állítja, hogy megtartja Isten parancsolatait, és mégis sokan vannak közöttük, akik semmibe veszik az ötödik parancsolatot. Így nem teljesülhet be rajtuk az a gazdag áldás, amely azoknak lett ígérve, akik betartják ezen előírást. Sohasem fognak az ígéret földjére lépni, melyen örökké élhetnének, ha nem bánják meg bűneiket és nem változtatják meg cselekedeteiket és jellemüket Krisztus kegyelmében. Akik nem tisztelik és szeretik szüleiket, azok Istent sem szeretik sem nem tisztelik, ezért nem számolhatnak azzal, hogy valaha az ígéret földjére fognak lépni.

Az engedelmesség: sorsdöntő! Most dönt az ifjúság örök sorsa fölött, ezért felhívlak benneteket, hogy gondolkozzatok Isten parancsolatán, melyhez ezt az ígéretet fűzte: “Hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Úr a te Istened ád majd neked.” Gyermekek, kivántok-e örök életet? Akkor tiszteljétek és becsüljétek szüléiteket. Ha vétkeztetek abban, hogy nem tanúsítottatok szeretetét és engedelmességet irántuk, kezdjétek meg azonnal jóvá tenni a múltat. Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy másképp cselekedjetek, mert örök életeteket kockáztatjátok. A szívek kutatója tudja, hogyan viselkedtek szüleitekkel szemben. Ő a mennyei szentély arany serpenyőjében méri meg erkölcsötöket, jellemeteket.

154

Ellen G. White


Valljátok be, hogy elhanyagoltátok szüleiteket, valljátok be közönyösségeteket velük szemben, és hogy megvetettétek Isten szentséges parancsát. Szüleitek szíve együttérző, nyájas szeretettel csügg rajtatok és ti képesek volnátok szeretetükért hideg hálátlansággal fizetni? Ők szeretnek titeket és akarják, hogy üdvözöljetek, de vajon ti nem vettétek-e gyakran semmibe tanácsaikat? Nem jártatok-e saját útjaitokon, saját akaratotok szerint? Vajon nem követtétek-e saját, önálló ítéleteteket, jól tudva, hogy Isten nem hagyhatja jóvá ezt a konokságot. Sok apa és anya megtört szívvel szállt sírba, azért, mert gyermekeiktől annyi hálátlanságot és tiszteletlenséget szenvedtek.

Áldás az otthonban Az Úr így szól a fiatalokhoz: “Adjad fiam a te szívedet nékem.” A világ Megváltója szereti, ha gyermekek és ifjak szívüket neki adják. Nagy gyermeksereg bizonyul hűségesnek Isten iránt, azért mert a világosságban járnak. Krisztus a világosság. Szeretik az Úr Jézust és gyönyörűségük, hogy tetszésére lehetnek. Nem türelmetlenkednek, ha megrovásban részesülnek, türelmükkel megörvendeztetik a szülők szívét. Szívesen segítenek szüleiknek a mindennapi élet terheinek viselésében. Gyermekkorukban és ifjúságukban az Úr hűséges tanítványainak találtatnak. Gyermekek és ifjak, már legifjabb éveitekben is az otthon áldására lehettek. Milyen szomorú, ha istenfélő szülők gyermekei rakoncátlanok, engedetlenek, hálátlanok, önfejűek és el vannak szánva, hogy saját útjukon haladjanak, tekintet nélkül arra, hogy szüleiknek mennyi szomorúságot okoznak ezzel. Sátán gyönyörűségét találja abban, hogy uralja a gyermekek szívét és ha ezt megengedjük, saját gyűlöletes szellemével fogja átitatni őket.

Engedelmesség

szüleink

iránt.

Bár a szülők minden tőlük telhetőt megtehetnek, hogy gyermekeiknek minden kiváltságot és tanítást megadjanak, hogy szívüket Istennek adják, de mégis előfordulhat, hogy a gyermekek nem akarnak a világosságban járni. Gonosz útjaikkal árnyat vetnek szüleikre, akik szeretik őket és szívük sóvárogja gyermekeik üdvösségét. A gyermekeket Sátán kísérti meg, hogy a bűn és az engedetlenség útján haladjanak. Ha lehetséges, elveszi életüket, amikor még a bűnben vesztegelnek, azért, hogy elvágja őket az üdvözülés minden reményétől és az istenfélő szülők szívét mintegy tőrrel szúrja át. A szülőket soha el nem múló bánat fogja nyomni, gyermekeik végső megtéretlensége és Isten ellen való lázadozása miatt. Gyermekek és ifjúság, Krisztusért kérlek benneteket, járjatok a világosságban. Vessétek alá akaratotokat Isten akaratának. “Ha a bűnösök el akarnak csábítani téged, ne fogadd beszédüket.” Maradj az Úr útján, mert nem lesz békéd törvényszegő életedben. Ha rossz utakra térsz, rossz hírbe hozod szüleidet és árnyat vetsz Krisztus vallására. Emlékezz arra, hogy a menny könyveiben számon tartják életedet és ezek majd a világegyetem előtt lesznek felnyitva. Gondolj arra, hogy 155

Ellen G. White


milyen szégyenben és önvádban lesz részed, ha az lesz a sorsod, hogy elveszíted örök életedet. “Térjetek az ért dorgálásomhoz, ímé közlöm veletek az én beszédeimet... akkor segítségül hívtok engem... aki pedig hallgat engem az bátorságban lakozik és csendes lesz a gonosznak félelmétől.” Figyelj Krisztus tanításaira: “Járjatok amíg világosság van, hogy a sötétség ne lepjen meg titeket.”

Jellemépítés otthon Sátán megkísérti a gyermekeket, hogy tartózkodók legyenek szüleikkel szemben és bizalmasokul fiatal és tapasztalatlan barátaikat válasszák, akik nem segíthetnek rajtuk, hanem rossz tanácsokat adnak. A gyermekek sok bajtól megmenekülhetnének, ha bizalmasabbak volnának szüleikhez. A szülők bátorítsák gyermekeiket, hogy nyíltan és szabadon beszéljenek velük, hogy nehézségeikkel hozzájuk forduljanak. Ha kétségeik vannak afelől, hogy melyik a helyes út, mondják el szüleiknek az ügyet úgy, ahogy ők látják és kérjék ki tanácsaikat. Ki tudja olyan jól felmérni a gyermekekre leselkedő veszedelmet, mint az istenfélő szülők? Rajtuk kivül ki tudja megérteni saját gyermekeik vérmérsékletét? Az anya, aki gyermeke lelkének minden rezdülését zsenge korától fogva megfigyeli és igy jól ismeri természetes hajlamait, legjobban felkészült gyermekeinek útbaigazítására. Ki tudja jobban, hogy a jellemnek mely vonásait kell bátorítani és melyeket korlátozni - mint az anya, akit az apa is támogat ebben.

Szüleink boldogítása. A keresztény gyermekek minden földi boldogságnál jobban fogják kívánni istenfélő szüleik helyeslését és szeretetét. Tisztelik és becsülik szüleiket. Életüknek egyik fő célja, hogy őket boldoggá tegyék. A mai lázadó korban az olyan gyermekek, akikét nem tanítottak és fegyelmeztek helyesen, kevés érzékkel bírnak a szüleikkel szemben való kötelesség iránt. Gyakran előfordul az az eset, hogy minél többet tesznek értük szüleik, annál hálátlanabbak és annál kevésbé tisztelik őket. Gyermekek, akiket kiszolgálni és dédelgetni szoktak, mindig elvárják azt. Ha várakozásaik nem teljesülnek, akkor elkedvetlenednek és elcsüggednek. Ez a hajlam egész életükön át látható lesz. Önállótlanok lesznek, állandóan másoktól váiják a segítséget és azt, hogy kedvükben járjanak. Még felnőttkorukban is azt hiszik, hogy visszaélés áldozatai, ha ellentmondással találkoznak, így egész életútjukon át gyötrődnek, alig bírják elhordozni az élet terheit. Gyakran mogorvák és bosszankodnak, mert nincs minden kívánságuk szerint. A gyermekeknek érezniük kell, hogy adósai szüleiknek, mert vigyáztak rájuk kiskorukban és ápolták őket. Tudatára kell ébredniük annak, hogy szüleik érettük sok félelmet álltak ki. Különösen istenfélő, lelkiismeretes szülőknek életbevágó, hogy gyermekekük a helyes útat válassza. Mily nehéz volt a szívük' amikor hibákat fedeztek fel gyermekeikben. Ha a gyermekek, akik szüleik szívét szomorítják, láthatnák tetteik hatását, bizonyára kiengesztelnék őket. Ha hallhatnák az imákat, 156

Ellen G. White


melyek értük szállnak fel Istenhez, és láthatnák anyjuk könnyeit, ha meghallanák elfojtott sóhajtásaikat, szívük meglágyulna, hamarosan bevallanák tévedéseiket és bocsánatot kémének.

Erő a küzdelemre. Szerencsétlen korban élünk a gyermekek számára. Erős áramlások sodorják az embereket a romlásba és ahhoz, hogy az ember ezeknek az áramlatoknak ellenálljon, több kell mint gyermeki erő és ellenállás. Úgy látszik, hogy az ifjúság általánosságban a Sátán foglya lett, ő és angyalai vezetik azt a biztos romlásba. Sátán és seregei harcolnak Isten uralma ellen. Kísértéseivel kétségbeesésbe akaija kergetni és le akarja győzni mindazokat, akik szívüket Istennek kívánják szentelni és parancsainak akarnak engedelmeskedni. Ezt azért teszi, hogy elkedvetlenítse őket, hogy azután feladják a harcot. Komoly ima és hit nagy győzelmeket fog aratni. Némely szülő nincs tudatában a rajta nyugvó feladatnak és elhanyagolja gyermekéi vallásos nevelését. Reggel a keresztény első gondolata Istené kell legyen. A világi munka és önérdek csak másodsorban jöjjenek. Tanítsák meg gyermekeiket, hogy tiszteljék és nagyrabecsüljék az imádság óráját. Mielőtt munkába menve elhagynák a házat, az egész család gyűljön egybe és az apa, vagy annak távollétében az anya forrón fohászkodjon Istenhez, hogy tartsa meg őket egész napon át.

Türelmetlenség

a

korlátozások

miatt.

Szombattartó gyermekek is türelmetlenné válhatnak, ha fékezik őket és azt hiszik, hogy szüleik túl szigorúak. Szívükben kemény érzelmek keletkezhetnek és elégedetlenséget táplálhatnak azokkal szemben, akik jelenükért, valamint eljövendő és örök javukért dolgoznak. De ha még néhány évig élhetnek, áldani fogják szüleiket, hogy a tapasztalatlanság éveiben oly szigorúan gondjukat viselték és olyan hűségesen őrködtek felettük.

Egyéni felelősség. Gyermekek, Isten jónak látta, hogy szüleitek gondjára bízzon benneteket, hogy ők tanítsanak és fegyelmezzenek. Ilymódon betöltsék szerepüket jellemetek alakításában a menny számára. De rajtatok múlik, ti választjátok meg, vajon akartok-e jó keresztény jellemekké fejlődni azáltal, hogy istenfélő, hűséges és imádkozó szüleitek nyújtotta előnyöket a lehető legjobban kihasználjátok. Szüleitek, minden aggodalmuk és hűségük ellenére sem válthatnak meg titeket. A gyermekeknek is ki kell venni részüket. Minden gyermeknek egyénileg kell sorsát munkálnia. Hívő szülők, felelősségteljes munka vár rátok, gyermekeitek lépéseit irányítanotok kell, még vallási életükben is. Ha igazán szeretik Istent, áldani és becsülni fognak benneteket azért a gondosságért, amelyet velük szemben mutattatok. Hüségtekért, amellyel vágyaikat féken tartottátok és akaratosságukat megszelídítettétek.

157

Ellen G. White


Krisztus igazságosságába öltözve. Ha Krisztus igazságosságába öltözünk, nem fogunk bűnt cselekedni, mert 0 munkálkodik bennünk. Hibákat ugyan követhetünk el, de gyűlölni fogjuk a bűnt, amely Isten Fiának szenvedését okozta.

Az ifjúság vállaljon felelősségeket! Sok fiatalnak felelőssége van otthon, amit nem vesz tudomásul. Nem tanulták meg, hogy kötelességeket vállaljanak otthonukban és ennek felelősségeit hordozzák. Anyjuk hűséges, gyakorlatias, aki sok terhet viselt, amelyektől gyermekei megkímélhették volna. Nem osztották meg atyjuk gondjait sem és nem tisztelték őt úgy, ahogy Isten parancsa megkívánja. Inkább hajlamaiknak hódoltak, mintsem kötelességeiknek. Önző életmódot folytattak, kitértek a munka és a terhek elől és így nem szerezhettek értékes tapasztalatokat. Pedig ezek feltétlenül szükségesek ha az életet eredményessé akarjuk tenni. Nem érezték annak fontosságát, hogy hűségesek legyenek a kis dolgokban. Nem érezték magukat lekötelezve szüleik iránt, hogy az élet kézenfekvő, mindennapi kötelességeit megbízhatóan, derekasan és jól teljesítsék. Áthaladnak a tudomány közönséges ágazatai felett, ismeretlenek előttük, pedig ezek nélkülözhetetlenek a gyakorlati életben.

Az otthon boldogítása. Ha valahol áldásul akarnak szolgálni ezek, az ifjak, úgy otthonukban kellene tegyék ezt. Ha hajlamaiknak engedik át magukat, ahelyett, hogy a józan ész, az egészséges belátás és az éber lelkiismeret óvatos határozatai által vezettetnék magukat, nem válhatnak a társadalom, vagy családjuk hasznára és kilátásaik ebben és a jobb világban nem éppen kedvezőek. Sok fiatal azt hiszi, hogy életének korai szakasza nem a gondos munkára van szánva, hanem hiú sportokban, tréfákban, élcelődésekben és bolondos hóbortokban kell szétforgácsolódjon. Vannak akik dőre mulatozásoknak és az érzékek kielégítésének élnek. Semmi másra nem gondolnak, csak amit a pillanatnyi élvezet nyújt. Minél jobban hódolnak azonban a szórakozásoknak, a társas összejöveteleknek, a fecsegésnek és a nevetgélésnek, annál jobban kívánják azt. Nincs már ínyükre a józan élet valósága, a házi kötelezettségek pedig unalmasak előttük. Nem tudnak elég változatosságot találni, hogy lelkűket kielégítsék. Így aztán nyugtalanok, házsártosak és ingerlékenyek lesznek. Ezek a fiatalok érezzék kötelességüknek, hogy otthonukat boldoggá és vidámmá tegyék. Nem szabad értékes pillanatokat elfecsérelnünk még akkor sem, ha kifáradtunk valamely munkában.

Az áhítat órája Ha a bibliatanulmányok szeretetét akarjuk ébreszteni és erősíteni, sok függ attól, hogy hogyan használjuk fel az áhítat óráját. A reggeli és esti istentisztelet órái 158

Ellen G. White


a nap legédesebb és leghasznosabb órái legyenek. Értessétek meg, hogy ezekbe az órákba ne hatoljanak zavaros, bántó gondolatok. Ha szülők és gyermekek összegyűlnek, hogy Jézussal találkozzanak és a szent angyalokat hívják meg otthonukba, akkor ezt ne zavarja meg semmi. Az áhítat ideje rövid legyen, de élettel teli, az alkalomnak megfelelően alakuljon és időnként változzék. Mindnyájan egyesüljenek a bibliaolvasásban, tanulják és ismételjék gyakran Isten törvényeit. A gyermekek érdeklődését növelni fogja, ha néha megengedik nekik, hogy ők válasszák ki a szövegeket. Próbáljátok a szövegek értelmét világosabbá tenni. Ha nem nyújtjuk meg túlságosan az istentiszteletet, az imában vegyenek részt a kicsik is, és énekeljenek együtt, ha csak egy szakaszt is. Ahhoz, hogy az istentiszteletet azzá tegyük, aminek lennie kell, gondosan elő kell készíteni és a szülök vegyenek maguknak időt naponta, hogy gyermekeikkel tanulmányozzák a Bibliát. Kétségtelen, hogy ez megerőltetésbe, tervezgetésbe és bizonyos áldozatba is kerül, de e törekvés gazdagon meg fogja hozni jutalmát.

Vallásos vendégszeretet Sokkal boldogabbak és hasznavehetőbbek lennénk, ha családi életünket és társadalmi érintkezésünket Krisztus szelídsége és egyszerűsége uralná. Ahelyett, hogy azon fáradoznánk, hogy fitogtatás által váltsuk ki látogatóink csodálatát és irigységét, inkább arra kellene törekednünk, hogy körülöttünk mindenkit boldoggá tegyünk, vidámságunk, rokonszenvünk és szeretetünk által. Hadd lássák vendégeink, hogy törekszünk alkalmazkodni Krisztus akaratához. Bár sorsunk szerény, lássák bennünk a megelégedés és hála lelkületét. Egy igazi keresztény otthon légköre békét és nyugalmat áraszt. Ilyen példának nem marad el a hatása. Ha arra törekszünk is, hogy vendégeink jól és kényelmesen érezzék magukat, nem tekinthetünk el attól, ami Istennek jár. Az áhitat és ima órájáról nem mondhatunk le semmiféle szempont kedvéért. Ne beszélgessünk és ne szórakozzunk oly mértékben, hogy aztán mindnyájan túl kimerültek legyünk ahhoz, hogy az áhitat idejét élvezzük. Az estnek egy korai órájában, amikor sietség nélkül és értelmesen imádkozhatunk, hálaadással táljuk fel könyörgéseinket és emeljük fel szavunkat boldogan Istenhez. Mindazok, akik keresztényeket látogatnak, lássák meg azt, hogy az imádság órája a nap legértékesebb, legszentebb és legboldogabb órája. Az áhitat órája mindazokra felemelő és finomító hatást gyakorol, akik részt vesznek benne. Békét és nyugalmat hoz, amely jót tesz a léleknek. Jézusba vetett hited növekszik, ha Megváltódat jobban megismered azáltal, hogy szeplőtlen életén és végtelen szeretetén elmélkedsz. Nem hozhatsz nagyobb szégyent Istenre, mint ha az Ő tanítványának vallod magad és mégis távol állsz tőle s nem a Szentlélektől merítesz táplálékot Ha gyarapodsz a kegyelemben, szeretni fogod a vallásos összejöveteleket és örömmel teszel bizonyságot a gyülekezet előtt 159

Ellen G. White


Krisztus szeretetéről. Isten értelmessé teheti az ifjút, kegyelme által tudást adhat és tapasztalatokban részesítheti a gyermekeket is. így napról-napra növekedhetnek a kegyelemben.

160

Ellen G. White


12 - FEJEZET

RUHÁZAT ÉS DÍSZÍTÉS “Az egyén öltözködése elárulja jellemét. A kifinomult ízlés és a kulturált lélek az öltözet egyszerű és választékos összeállításában mutatkozik, meg. Az öltözködés szemérmes egyszerűsége és a szerény modor, a szent tartózkodás oly légkörével veszi körül, mely pajzsa lehet ezernyi veszéllyel szemben. ”

A jellemépítés elemei Fontos, hogy a gyerekek és a fiatalság megszokják, hogy vigyázzanak szavaikra és tetteikre, mert életmódjuktól függ, hogy napfény vagy árnyék fogja-e uralni nemcsak saját otthonukat, hanem mindazokat akikkel érintkezésbe kerülnek. Ahhoz azonban, hogy az ifjúság óvatos és komoly legyen és tartózkodjék a rossznak minden látszatától, arra a bölcsességre van szüksége, mely felülről árad és erőre, amelyet csak egyedül Jézus adhat.

A valódi ékesség. Sokan azzal a gondolattal csalják meg magukat, hogy jó megjelenés és díszes öltözet tekintélyt szerez nekik a világban. De az a kellem, mely csak a jó külső varázsából áll, sekély és változó, nem lehet benne bízni! De az az ékesség, mellyel Krisztus követőit ékesíti, soha nem foszlik szét. Ő azt mondja: “Akiknek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való, hanem a szívnek elrejtett ember, ami igen becses az Isten előtt. Milyen más volna az ifjúság magaviselete, beszéde, eljárása, ha a lelki kultúrára, a belső ékesítésre csak fele annyi időt szentelne, mint arra, hogy a külső megjelenését vonzóvá tegye. Azok, akik komolyan Krisztust akarják követni, lelkiismereti kérdésnek tartják ruházatuk megválogatását. Törekedni fognak Isten eme világos rendeletének eleget tenni. A pénzt, amit most drága ruhákra, különlegességekre költenek, azután majd Isten ügyének előmozdítására fogják felhasználni, és elméjüket hasznos tudással telitik. Ezzel elnyerik a bizalmi állásokra való képesítést. Törekedni fognak arra, hogy Jézus várakozásának eleget tegyenek, hiszen Ő végtelen nagy áron váltotta meg őket. Kedves ifjúság, Jézus minden Tőle telhetőt megtett, hogy otthont adjon nektek azokban a lakóhelyekben, amelyeket az Ót szeretők és szolgálók számára készített. Elhagyta mennyei otthonát és lejött e bűntől szennyezett világba, egy néphez, amely nem méltányolta Őt, mely nem szerette tisztaságát és szentségét, amely elutasította tanításait és végül a legkegyetlenebb halálra adta Őt. “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy ha valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.”

161

Ellen G. White


Külső megjelenés. Isten tőletek, az ifjúságtól, azt kívánja, hogy ne csak névleges keresztények legyetek, hanem látszódjon meg az öltözködésben és a beszédben is. Azt kívánja, hogy elégedjetek meg szerény ruházattal is és ne áhítozzatok fodros, tollakkal ékesített és feleslegesen díszített ruhákra. Modorotok legyen vonzó és olyan, hogy a menny is helyeselhesse. Gondolom, nem akarjátok, hogy Isten csalódjon bennetek?! A külső megjelenés gyakran jelzője a lélek állapotának. Ügyeljünk arra, hogy milyen reklámot tárunk a világ elé, amelyből az hitünket ítéli meg. Kívánjuk, hogy Jézust kedves gyermekekként kövessétek és mindenben az Ő akaratát cselekedjétek. Szeretnénk, ha megörvendeztetnétek az Üdvözítőt, komolyan keresve a belső ékességet. így napról-napra legyőzhetitek önmagatokat az Ő segítségével. A büszkeség és a külszín szeretete eltűnik szívetekből és életetekből. Törekedni fogtok a szelídségre és az egyszerűségre. így az ifjúság Jézus hűséges katonáinak serege lehet. . Veszélyes időben élünk, midőn azok is, akik vallják, hogy Istent szeretik és Neki engedelmeskednek, mindennapi életükben megtagadják Őt. “Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői, kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét.” Kedves ifjúság, Isten nem akarja, hogy az embereknek e csoportjához tartozzatok. Az Ő szavából megtanulhatjátok, hogy hogyan térjetek ki ezen bűnök elől, hogy végül győztesek legyetek. “És ők legyőzték azt a Bárány véréért és az Ő bizonyságtételüknek beszédéért.” “Akkor tanakodtak egymással az Úr tisztelői, az Úr pedig figyelt és hallgatott és egy emlékkönyv íraték Őelőtte azoknak, akik félik az Urat és becsülik az Ő nevét.”

Tanúságtétel. Nem elég, hogy a gonosznak látszatát is kerüld, ennél tovább kell menned. Meg kell tanulnod jót tenni. Krisztust kell képviselned a világban. Az Ő követőinek élő leveleknek kell lenniük, “amelyet ismer és olvas minden ember.” Csupán kívánsággal soha nem érhetsz el jó jellemet, azt csak kemény munka árán szerezheted meg. Az ilyen irányú kívánságodnak komoly, becsületes törekvésben és kitartó fáradozásban kell megnyilvánulnia. Ha minden nap feljebb haladsz a létrán, végülis a csúcson találod magad, győzőként. Sőt túláradóan győzedelmeskedhetsz az Ő nevében, aki szeretett téged.

A ruházat, mint a vallás kifejezője. Kedves ifjúság! Az a hajlam, hogy a divat szerint öltözködjetek és a külső látszat keresése céljából aranyat, csipkét és díszeket hordjatok magatokon, nem jó ajánlólevele sem vallásosságotoknak, sem az igazságnak, melyet vallótok. ítélőképességgel bíró emberek, a ti próbálkozásaitokat, hogy külsőtöket csinosítsátok, gyenge lelkület és gőgös szív megnyilvánulásának tekintik majd. Sima. tiszta, nem feltűnő ruházat a legjobb ajánlás fiatal nővéreinknek. 162

Ellen G. White


Nincs jobb útja-módja a mások előtt való világoskodásnak, mint az egyszerű öltözködés és a jó modor. S ezen felül kimutathatjátok, hogy az örök dolgokhoz viszonyítva helyesen becsülitek fel az élet dolgait.

Ruházat és jellem Krisztus az Ő követőit a föld savának és a világ világosságának mondja. A keresztény megmentő befolyása nélkül a világ saját romlásában veszne el. Figyeld meg a hitvalló keresztényeknek alant vázolt osztályát, amely nem fordít gondot ruházatára és egyéniségére. Üzleti ügyeikben és ruházatukban ziláltak és rendetlenek. Modoruk nyers, durva. Nem előzékenyek, társalgásuk közönséges. Ugyanakkor azonban ezeket a nyomorult jellemvonásokat valódi alázat és keresztény élet ismertető jelének tartják. Azt hiszed, hogy ha Üdvözítőnk a földön járna, őket nevezné a föld savának és a világ világosságának? - nem, soha! A keresztények társalgása emelkedett. előzékenyek, jóindulatnak kedvesek. Ez nem jelenti azt. hogy hízelkedők. Szavaik őszinték és igazak. Hittestvéreikkel, embertársaikkal és a világgal hűségesek. Öltözködésükben kerülik a feltűnést és a túlzást. Ruházatuk nem üresen csillogó, hanem csinos, szerény és rendes, ízlésesen viselik. Különös gondot fordítanak arra, hogy a szent szombaton és az istentiszteleten hogyan jelennek meg. Az ilyeneket éles határvonal választja el a világtól és a tömegtől. Megtízszerezné a hívők befolyását, ha azok, akik elfogadták az igazságot, de mindeddig hanyagok és gondatlanok voltak szokásaikban, az igazság által annyira felemelkednének, hogy öltözködésükben a rend, takarékosság és jóizlés szabályait betartanák. A mi Istenünk a rend Istene és egyáltalán nem kedveli a rendetlenséget, piszkosságot és a bűnt.

A divathoz való viszonyulásunk. A keresztények ne legyenek különcködők, ne keltsenek feltűnést azzal, hogy öltözködésükben elkülönülnek a világtól. De ha a szerény és egészséges ruházkodás kötelességeinek eleget tettek a legjobb meggyőződésük szerint, és úgy vennék észre, hogy öltözetük divatját múlta, ne változtassanak ruházatukon csak azért, hogy olyanok legyenek mint a többiek. Tanúsítsanak erkölcsi bátorságot és ragaszkodjanak nemes függetlenséggel ahhoz, amit jónak találtak, még ha az egész világtól különböznek is. Ha szerény, megfelelő és egészséges öltözködés jön divatba, amely összhangban van a Biblia elveivel, nem változtat Istenhez és a világhoz való viszonyunkon, ha ezt a divatot elfogadjuk. A keresztények öltözködésükben kövessék Krisztust és alkalmazkodjanak Isten szavához. Kerülendők a szélsőségek. Alázatosan haladjanak előre az egyenes úton és ragaszkodjanak a helyeshez, az igazságoshoz, tekintet nélkül a tetszésnyilvánításra vagy a gáncsra, amely őket éri.

163

Ellen G. White


Illő öltözködés A Biblia szerény öltözködésre tanít. “Az asszonyok... mértékletességgel ékesítsék magukat,.” Ez tehát tiltja a ruhákkal való fényűzést, a rikító színeket, a túl gazdag ékesítést és cifrálkodást. Minden olyan ötlet, amely alkalmas arra, hogy viselőjére felhívja a figyelmet, vagy pedig bámulatot keltsen, ki van zárva abból a szerény ruházatból, melyet Isten szava előír.

Takarékosság a ruházatban. Ruházatunk ne legyen költséges, “ne arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel” ruházkodjunk. A pénzt Isten bízta ránk. Nem adhatjuk ki azt tehát azért, hogy büszkeségünknek vagy becsvágyunknak hódoljunk. A pénz Isten gyermekeinek kezében eledel az éhezőnek és ruha a mezíteleneknek. Védelem az elnyomottnak, egészség megszerzése a betegeknek, vagy az evangélium hirdetése a szegényeknek. Sok szívnek hozhatnál boldogságot, ha bölcsen használnád fel azt a pénzt, amelyet most külszínre költesz. Gondolj Krisztus életére. Tanulmányozd jellemét és légy részese önmegtagadásának. Az állítólagosan keresztény világban annyi pénzt adnak ki ékszerekre és fölösleges, költséges ruházatra, hogy azzal az éhezőket táplálni, és a mezíteleneket ruházni lehetne. Divat és külszín fitogtatása emésztik fel azokat az anyagi eszközöket, amelyek a szegényeket és szenvedőket volnának hivatottak megsegítem. Megrabolják a világot az Üdvözítő szeretetének evangéliumától.

Minőség és ízlés. Bár ruházatunk szerény és egyszerű lehet, mégis jó minőségű, kellemes színű és munkára alkalmas legyen. Megválasztásánál inkább legyünk tekintettel annak tartósságára, mint mutatósságára. Meleget és védelmet adjon. A bölcs asszony, akit a Példabeszédek írója említ: “Nem félti az ő házanépét a hótól, mert egész házanépe karmazsinba öltözött.”

Egészség és tisztaság. Ruházatunk legyen tiszta, csinos. A tisztátalanság egészségtelen. Bemocskolja a testet és a lelket. “Ti Istennek temploma vagytok... ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten.” (1. Kor. 3: 16,17.) A ruházat mindenképpen legyen egészséges. Mindenekfölött Isten azt kívánja, hogy “légy egészséges” testben és lélekben. Legyünk tehát munkatársai a test és lélek egészsége érdekében. Mindkettőt előmozdítja az egészséges ruházkodás.

Kellem és természetes szépség. A ruházatban a természetes egyszerűség bája, szépsége és egyszerűsége mutatkozzon meg. Krisztus óva int minket az élet kérkedésétől, de nem annak természetes szépségétől és bájától. A mező virágaira mutatott rá, a tisztaságában kibontakozó liliomra és azt mondta “Salamon minden ő dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.”(Mát.6:29.) így tehát Krisztus felvilágosít minket a természet dolgai útján, hogy melyik az a szépség, amit a menny is értékel, az a szerénység, kellem, egyszerűség, tisztaság és célszerűség, amely ruházatunkat kedvessé teszi Előtte.

164

Ellen G. White


Az öltözködés befolyása Nem vesszük el senkinek a kedvét attól, hogy csinosan öltözködjék. A jó ízlés nem megvetendő és nem kárhoztatható. Ha hitvallásunk szerint élünk, oly egyszerűen fogunk öltözködni és oly buzgóak leszünk jócselekedetekben, hogy elkülönült népnek fognak tartani. Ha azonban nem tartjuk szem előtt az öltözködés ízlésességét és rendességét, a valóságban letérünk az igazság útjáról, mert az igazság sohasem alacsonyít le, hanem mindig felemel. Ha a hívők elhanyagolják öltözetüket és durva, közönséges modort vesznek fel, befolyásuk ártalmas lesz az igazságra. “Mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek” mondja az ihletett apostol. Az egész menny figyelemmel kíséri, hogy milyen hatást gyakorolnak naponta Krisztus követői a világra... Értelmes asszonynak az egyszerű öltözködés a legelőnyösebb. Általában az emberek jellemét a ruházatából ítélik meg. Szerény, istenfélő nő szerényen is fog öltözködni... Kifinomult ízlés, kiművelt lélek, megmutatkozik a megfelelő egyszerű öltözet kiválasztásában. Fiatal nők, akik lerázzák magukról a divat láncait, a társadalom díszei lesznek. Az a nő, aki egyszerű és nem hivalkodó ruházatában és modorában, tanúságot tesz arról, hogy megértette, miszerint az igazi asszonyt erkölcsi értéke jellemzi. Mily bájos és mily érdekes az egyszerű öltözködés, amelyet kedvességében a mező virágaihoz hasonlíthatunk.

Egyszerűség az öltözködésben “Akinek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való. Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt.” Az emberi okoskodás mindig kikerülni és mellőzni akarta Isten szavának közvetlen, egyszerű tanításait. Az egyes korszakokban Krisztus állítólagos követőinek nagy többsége, nem követte azokat az előírásokat, amelyek önmegtagadásra és alázatosságra köteleznek, amelyek szerény és egyszerű társalgást, magaviseletet és külső megjelenést kívánnak meg. Az eredmény is mindig ugyanaz volt, - ha eltérünk az evangélium tanításaitól, különféle világi divatokat, szokásokat és elveket teszünk magunkévá. Az élő istenfélelem és kegyesség helyét holt formalizmus foglalja el. A világiasságot kedvelő körökből Isten elvonja Szentlelkét és erőit és átáradnak azok az alázatosabb hívők csoportjára, amely szívesen engedelmeskedik az Isten szent Szava tanításainak. Egymást követő nemzedékeken át így folyt a világ sorsa. Egyik felekezet a másik után keletkezett, de miután őszinteségüket feláldozták, első hatásukból, erejükből nagymértékben veszítettek.

Isten népének csapdája. Látván, hogy azok között, akik magukat a jelenvaló igazság hívőinek vallják, hogy terjed el a kérkedés, külszín és divat szeretete, szomorúan kérdezzük, hogy vajon Isten népe semmit sem akar tanulni a múlt

165

Ellen G. White


történelméből? Kevesen vannak, akik saját szívüket ismerik, megértik. Akik szeretik az üres és hiú divatot, állítják ugyan magukról, hogy Krisztus követői, de ruházatuk, beszédjük elárulja, hogy mi foglalkoztatja elméjüket és mi foglalja el szívüket. Életük áltál válik nyilvánvalóvá, hogy ők a világ barátai és a világ magáénak vallja őket. Hogy elégedhet meg valaki, aki valaha is megízlelte Krisztus szeretetét, a divat értéktelenségével, hiúságával? Szívem fáj ha látom, hogy azok akik állítólag a szelíd és alázatos Megváltónak a követői oly buzgón akarnak lépést tartani a világ öltözködésének színvonalával. Dacára kegyes hitvallásuknak, alig lehet őket a hitetlenektől megkülönböztetni. Nem örvendenek a vallásos életnek. Életük és pénzük egy célt szolgál: a kérkedő ruházkodást Különösen a nők hajlamosak a különcködésre és büszkélkedni költséges ruházatukkal. Ezért az apostol intelme rájuk vonatkozik: “Hasonlatosképpen az asszonyok tisztességes öltözetben szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékekkel, hanem amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel”.

Megújhodás szükséges. Látjuk, hogy az egyházban állandóan talajt nyer egy olyan bűn, melyet Isten szava elítél. Mi a kötelessége az illetékeseknek ezzel szemben? Vajon olyan-e az egyház befolyása, amilyennek lennie kellene, ha tagjai közül sokan hódolnak a divat szeszélyeinek, ahelyett, hogy Isten világosan kimondott parancsát követnék? Hogy várhatjuk azt, hogy a Szentlélek jelenléte segítsen minket, ha megtűrjük magunk között ezeket a dolgokat? Hallgathatunk-e ha Krisztus követői az Ő tanításait félretolják? Ezen ügyek megszomorítják és megdöbbentik azokat, akik az Isten egyházán őrködnek. Keresztény nővéreim nem akarnak-e nyílt szívvel, és imádsággal elmélkedni erről a kérdésről? Nem kívánnak-e Isten szavától vezettetni? Azt az időtöbbletet, amelyet a világias divatnak megfelelő öltözet készítésének szentelünk, szívünk alapos átvizsgálására és az írás tanulmányozására kellene szentelni. Ha a felesleges ékességek készítésére elpazarolt órákat helyes életelvek és alapos ismeretek szerzésére fordítanák, azok értéke aranynál is nagyobb lenne. Fájó szívvel látom, hogy vannak még fiatal hölgyek, akik Krisztus követőinek vallják magukat, de Krisztus jellemét és akaratát egyáltalán nem ismerik. Ez az ifjúság megelégedett azzal hogy szalmán táplálkozzék. Értékesebb előttük a világnak csillogó aranyfüstje, mint az örökkévalóság kincse. Értelmi erők, amelyek gondolkodás és tanulás által fejlődhetnek csak ki, szunnyadtan tétlenkednek, és az érzelmek fegyelmezetlenek, mert a külső megjelenésre több súlyt fektetnek, fontosabbnak látják, mint a lekület szeretetreméltóságát, vagy a szellemi erőt.

A belső ékesség. Vajon Krisztus követői a belső ékesség megszerzésére fognak-e törekedni, a szelíd és csendes lélek ékességére, amelyet Isten igen értékesnek mond, vagy pedig kegyelmi próbaidejük néhány rövid óráját elfecsérlik a külszín felesleges díszítésére? Az Úr azt kívánja, hogy a nő igyekezzék lelkét és

166

Ellen G. White


szellemét mindig jobban kiművelni és nyeljen értelmi és erkölcsi erőt, hogy boldog és értékes életet élhessen a világnak áldására és Teremtőjének dicsőségére. Megkérdeném a mai ifjúságot, amelyik azt állítja, hogy hisz a jelenvaló igazságban, hogy vajon mennyire tagadja meg önmagát az igazságért? Ha valóban óhajtanak valamely ruhadarabot, díszítést vagy kényelmet, vajon Isten elé viszik-e az ügyet imádságukban, hogy megtudják , hogy vajon az Ő Lelke helyesli-e ezt a kiadást? Vajon ügyelnek-e arra, hogy ruházatuk elkészítésekor ne vessenek árnyat hitvallásukra? Kérhetik-e az Úr áldását az ekképpen eltöltött időre? Egész más az a gyülekezethez csatlakozni, és más az, Krisztussal egyesülni. Meg nem szentelt, a világot szerető hitvallók Krisztus egyháza gyengülésének legkomolyabb okozói. Olyan időket élünk, hogy a világon eddig példa nélkül álló módon tombol az élvezetek hajhászása. Mindenütt a kicsapongás és vakmerő tékozlás uralkodik. A tömegek a szórakozást áhítják. Az értelem elnyomorodik és könnyelművé lesz, mert nem szoktatják elmélkedéshez és nem fegyelmezik tanulással. Divatos a tudatlan, balga érzelgősség. Isten azt kívánja, hogy minden lélek legyen művelt, kifinomult, emelkedett és nemes. De nagyon gyakran minden értékes ismeret megszerzését elhanyagolják divatos kérkedésért és felületes élvezetekért. Vannak nők, akiknek lelkét a divat elsorvasztja, így aztán inkább átkai lesznek a társadalomnak, mint áldása.

A ruha bálványozása Az öltözék bálványozása erkölcsi betegség. Nem szabad azt átvinnünk az új életbe. Öltözködésünknek alapjában meg kell változnia, ha az evangélium kívánalmainak vetjük alá magunkat. Ne legyünk ruházatunkban gondatlanok. Krisztusért, akinek tanúi vagyunk, kell arra törekednünk, hogy megjelenésünk a legelőnyösebb legyen. Isten pontosan meghatározta, hogy a Szentély szolgálatában résztvevők milyen ruházatban jelenjenek meg előtte. Ebből látjuk, hogy van ruházkodási mód, melyet Isten előnyben részesít azoknál, akik szolgálják Őt. Különösen gondos utasításokat adott Áron ruháit illetőleg, mert az ő ruházata szimbolikus volt. Krisztus követőinek ruházata is legyen szimbolikus. Mindenben Öt képviseljük. Megjelenésünket minden tekintetben finomság, szerénység és tisztaság jellemezze. Isten szava nem hatalmaz fel arra, hogy megváltoztassuk megjelenésünket a divat kedvéért és azért, hogy hasonlítsunk a nagyvilághoz. Keresztények ne ékesítsék személyüket költséges díszítésekkel és drágaságokkal. Az írásnak a ruházatra vonatkozó szavait, pontosan be kell tartani. Meg kell értenünk azt, amit az Úristen még a test ruházatában is megbecsül. Mindnyájan, akik komolyan keresik Krisztus kegyelmét, megszívlelik az Istentől sugalmazott becses tanításokat. Még megjelenésük is kifejezi az evangélium igazságát.

167

Ellen G. White


Az igazi ékesség Féktelen erkölcsrombolás uralkodik mindenütt és lelkek züllenek el a ruházkodás, a külszín és kérkedés szeretete miatt. A divat rabjai kilenc-tized részének élete: élő hazugság. Napi gyakorlatuk a megtévesztés és becsapás, mert másoknak akarnak feltűnni, mint amilyenek. A jámborság, nagylelkűség és lelki nemesség eltűnnek, hogy helyet adjanak a rossz dolgok utáni sóvárgás kielégítésének. Ezrek és ezrek eladják erényüket, hogy legyen pénzük követni a világi divatokat. A divat változásainak eme őrültsége ellen a reformot hirdetők egész serege kell, hogy sorompóba álljon az egyszerű és tiszta ruházkodás érdekében. Sátán szünet nélkül divatokat talál ki, amelyek csak pénz, idő és egészség feláldozásával követhetők.

A világ követése. Előttünk van a világ erkölcsi sűlyedésének a képe a divat kérdésében, hogy követhetik hát hitvalló keresztények a világiasság ösvényét? Szentesítsük hát ezeket az erkölcsromboló divatokat az által, hogy elfogadjuk őket? Sokan élnek a világ divatja szerint, de csak azért, mert Krisztus, a dicsőség reménysége nem alakult ki bennük. A fényűző élet, a költséges különcködő öltözködés oly fokra hágnak, hogy az utolsó idők főbb tüneteihez tartoznak. Mindenütt gőg és hiúság nyilvánul meg, de azok, akik szívesen néznek a tűkörbe, hogy önmagukat csodálják, kevéssé hajlamosak arra, hogy Isten törvényébe nézzenek, a nagy erkölcsi tükörbe. Az öltözködés ezen bálványozása mindazt lerombolja a jellemben, ami alázatos, szelíd és szeretetreméltó. Elfogadja az elmélkedésnek, szívünk kutatásának és Isten szava imádságos tanulmányozására szentelendő becses órákat. Isten Igéje ihletett tanításait különösen a mi tanulságunkra és javunkra jegyezte fel.

Az öltözködésnek való hódolás elvesz azokból az anyagi eszközökből, amelyek az irgalom és jótékonyság munkájára bízattak ránk és ezen féktelen költekezés Isten meglopása. Anyagi javainkat nem azért kaptuk, hogy a büszkeségnek hódoljunk és mutogassuk magunkat. Bölcs sáfároknak kell lennünk és öltöztetnünk kell a mezíteleneket, táplálni az éhezőket és anyagi eszközeinkkel Isten ügyét kell előmozdítanunk. Ha ékességet kívánunk, a szelídség, alázat, szerénység és okosság mindenkinek jól áll, az élet minden során és helyzetében. Ne álljunk-e vajon őrt, mint hűséges őrszemek és „ ne helytelenítsük-e példánk és tanításaink által ezen elkorcsosult kor kicsapongásait, szerencsétlenségeit és költekezését? Ne adjunk-e jó példát ifjúságunknak, hogy akár eszünk, akár iszunk, vagy akármit cselekszünk is, Isten dicsőségére cselekedjük?

168

Ellen G. White


13. FEJEZET

ÜDÜLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS „Különbség van az üdülés és a szórakozás között. Az üdülés nevéhez híven (recreation = újjáteremtés) erősít és felépít, a testet, a lelket felfrissíti. Üdülés után megújult erővel foghatunk az élet komoly feladatainak megoldásához. - A szórakozást az élvezetért keressük, - s ez sokszor túlzásba véve - hasznos munkánkra rendelt erőinket köti le, s az eredményes élet kerékkötőjévé lesz, ”

Az üdülés értéke A világ legboldogabb és derűsebb embereinek a keresztényeknek kellene lenniük. Abban a tudatban élhetnek, hogy Isten az ő atyjuk és örökös barátjuk. Sok hitvalló keresztény azonban nem képviseli tökéletesen vallását. Búskomornak látszanak, mintha árnyak borítanák őket. Gyakran beszélnek arról, hogy milyen nagy áldozatot igényelt kereszténnyé lenni. Azoknak, akik nem fogadták el Krisztust, saját példájukkal azt tanítják, hogy fel kell adniok mindent, ami az életet széppé és örömtelivé teszi. A sötétség köpenyét vetik a keresztény áldott reménységére. Azt a benyomást keltik, mintha Isten kivánalmai teherként nehezednének az engedelmes lélekre is és mintha mindazt fel kellene áldozni, ami gyönyörűséget ad és az ízlést kielégíti. Habozás nélkül jelentjük ki, hogy a hitvalló keresztények eme csoportja nem felel meg nevének. Isten a szeretet. Aki Istenben lakozik, szeretetben lakozik. Mindazok, akik mennyei Atyánk szeretetéről és résztvevő könyörületéről tapasztalatból győződtek meg, a világosságot és örömet árasszák maguk körül, bárhol legyenek is. Jelenlétük úgy hat embertársaikra, mint a virágok édes illata, mert Istenhez és a mennyhez vannak kapcsolva. A menny magasztos szeretetét és tisztaságát közvetítik mindazoknak, akik befolyásuk alá kerülnek. Ez teszi őket a világ világosságává és a földnek sóivá. Valóban ők az élet illata az életre.

Keresztény üdülés. A keresztények kiváltsága és kötelessége, hogy ártatlan üdüléssel igyekezzenek szellemüket felfrissíteni és testüket megerősíteni, azzal a célzattal, hogy testi és lelki erejűket Isten dicsőségére használják fel. Pihenésük ne legyen oktalan vígalom, mulatság. Oly irányba terelhetjük üdülésünket, hogy társainknak hasznára és emelésére váljon és mi is, ők is eredményesebben szentelhetjük magunkat a ránk háruló kötelességeknek. Megbocsáthatatlan Isten szemében, ha részt veszünk olyan mulatságokban, amelyek alkalmatlanná tesznek arra, hogy az élet köznapi kötelességeinek eleget tegyünk, és csökkenti vágyunkat az Istenről és mennyei dolgokról való elmélkedés iránt. Krisztus vallásának hatása felemelő és megörvendeztető. Felette áll minden

169

Ellen G. White


léha élcelődésnek, tréfálkozásnak és könnyelmű fecsegésnek. Üdülésünk minden szakában az erő mennyei Forrásából meríthetünk új bátorságot és megújult képességet arra, hogy életünket még eredményesebben emelhessük a tisztaság, igazi jóság és életszentség szintjére.

A szép szeretete. A nagy Isten is szereti a szépet. Keze munkájával félreérthetetlen bizonyítékát adta énnek. Ősszüleink számára Édenben gyönyörű kertet ültetett. Mindenféle pompás gyümölcs- és díszfa növekedett a földből. Ritka szép virágokat formált minden színárnyalatban, illatossá téve a levegőt. Pompás tollazatú vidám énekesek dalolták örömteli dallamaikat Isten dicsőségére. Isten célja az volt, hogy az ember örömet találjon foglalkozásában, az általa teremtett javak ápolásában és hogy szükségleteit a kert fáinak termékei elégítsék ki. Isten, aki az első emberpár édeni hajlékát oly felülmúlhatatlanul kedvesnek teremtette, a mi boldogságunkat tartotta szem előtt, amikor a természetet hatalmas fákkal, szép virágokkal és mindenféle kedves dolgokkal ajándékozta meg. Szeretetének ezen jeleivel azért árasztott el, hogy lényét, jellemét helyesen lássák. Gyermekeinek szívébe a szépnek szeretetét plántálta. Sokan azonban megrontották ezt a szeretetet. Imádták az Isten által ránkhagyott szépségeket és áldásokat, de a dicsőséges Adományozóról elfeledkeztek. Ez balga hálátlanság. Isten minden müvében méltányolnunk kell az Ő irántunk való szeretetét és szivünkben szeretetének ezen megnyilvánulására azzal kell felelnünk, hogy legszentebb érzelmeinket Néki adjuk.

A legnagyobb Művész. Isten a természet gyönyörű tájaival vett körül minket, hogy lelkűnkben vonzalmat és érdeklődést keltsen. Azt kívánja, hogy a természet dicsőségét, képzeletünkben az Ő jellemével társítsuk. Ha gondosan tanulmányozzuk a természet könyvét, Isten végtelen szeretetéről és hatalmáról való elmélkedéseink végtelen forrását találjuk benne. Igen sokan művésziesen ügyesek abban, hogy elbájoló képeket fessenek vászonra. Sokan minden tehetségüket a művészetnek szentelik, de ezek is mennyire elmaradnak a természet mögött. A művészet soha nem érheti el a természetben látható tökéletességet. Sok hitvalló keresztény túlzottan lelkesedik valamely naplementét ábrázoló festményt csodálva. Hódolnak a művész tudásának, de közömbösen mennek el a valódi, nagyszerű naplemente mellett, amelyet pedig minden tiszta estén szabadon nézhetnek meg. Honnan veszi a művész az ő vázlatát? A természetből. De a nagy Mester az ég folyton változó vásznára festette a lemenő nap dicsőségét. Ő arannyal, ezüsttel és bíborral színezte és ékesítette az eget, hogy az úgy tűnjék, mintha a magas menny kapui megnyílnának, hogy mi meglássuk annak fényességét s eltudjuk képzelni a benne levő dicsőséget. Sokan közömbösen fordulnak el ettől a mennyei festménytől. Nem fedezik fel Istennek az ég változatos szépségében megnyilvánuló végtelen

170

Ellen G. White


hatalmát és szeretetét, de majdnem önkívületbe jutnak, amikor a nagy Mester műveit tökéletlenül utánzó festményeket nézik és csodálják.

Képtelen vagy a kísértésnek ellenállni. Ne hidd, hogy egyesülhetsz azokkal, akik a szórakozást szeretik, a vidámságot és az élvezetet kedvelik és ugyanakkor ellenállhatsz a kísértésnek.

Élvezetek szeretete Riasztó, hogy a fiatalság egész seregét a világ szeretete uralja. Sokan úgy viselkednek, mintha a kegyelemidő becses órái - amíg a kegyelem tart - egy nagy ünnepséget jelentenének és ők csakis a saját mulatságukért helyeztettek volna e világba és azért, hogy mindig újabb izgalmak sorozatával ajándékozhassák meg. Szórakozásukat, örömüket a világban és a világias dologokban találják meg és idegenül állanak szembe az Atyával és az Ő Lelkének kegyeivel. Sokan társalgásban hanyagok szavaikban. Elfelejtik, hogy szavaik szerint Ítéltetnek meg igaznak, vagy elkárhoznak. Istent gyalázza az a könnyelműség és üres, hiú fecsegés és nevetgélés, amely ifjaink közül soknak életét jellemzi. Sátán igen erőlködik, hogy odavezesse ifjainkat, hogy világi szórakozásokban találjanak élvezetet, boldogságot. Igazolásul felhozzák, hogy ezek a szórakozások ártatlanok, ártalmatlanok, veszélytelenek, sőt az egészségre szükségesek. Sátán nehéznek állítja eléjük a szent élet ösvényét, míg szerinte a világias élvezet útjai virágokkal vannak beszórva. Hamis és hízelgő színekkel ékesíti fel ezen világot és élvezeteit az ifjúság előtt. De a földi élvezetnek hamar vége lesz és ki mint vet úgy arat. Vajon személyes vonzalmaink, képességeink és tehetségeink túl értékesek-e ahhoz, hogy őket Istennek, lényünk Teremtőjének szenteljük, aki minden pillanatban őrködik felettünk? Képességeink túl becsesek-e ahhoz, hogy Istennek ajánljuk fel?

A bölcsesség útja. Gyakran úgy érvel az ifjúság, hogy szüksége van valamire, ami felélénkítse és szórakoztassa elméjét. A keresztény boldog reménysége éppen az, amire szükség van'. A hívőnek a vallás a vigasztalója, biztos vezetője a valódi boldogság forrásához. Tanulmányozza az ifjúság Isten szavát, s adja át magát az imának és az elmélkedésnek. Akkor rá fog jönni arra, hogy jobban nem is tudná felhasználni üres pillanatait. “A bölcsesség útai gyönyörűséges utak és minden ösvényei békesség.” Pál apostol Titusnak írva, józanságra inti az ifjúságot: “Az ifjakat hasonlóképpen intsed, hogy legyenek mértékletesek: mindenben tenmagadat adván példaképül a jócselekedetekben, a tudományban romlatlanságot, méltóságot mutatván, egészséges fedhetetlen beszédet, hogy az ellenfél megszégyenüljön, semmi gonoszt nem tudván rólatok mondani.”

171

Ellen G. White


Könyörgök az ifjúságnak, saját lelkűk érdekében, fogadják meg az apostol intelmét. Mindezen kegyes tanítások, intések és feddések, vagy az élet illata lesznek az életre, vagy a halálé a halálra. A fiatal emberek természettől fogva hajlamosak arra, hogy azt higgyék, nem várnak tőlük sok felelősséget, gondosságot vagy teherviselést. Holott mindenkit az a kötelesség terhel, hogy a Biblia színvonalát elérje. Az a világosság, amelyet az Ige szolgálata nyújt, előjogokban és alkalmakban, tanácsokban, intésekben, feddésekben, vagy tökéletesíti jellemeteket, vagy kárhoztatja a hanyagokat, gondtalanokat. Ezt a világosságot mind a fiataloknak, mind az öregebbeknek egyaránt ápolniuk kell. Ki akar tehát Isten mellett állástfoglalni, elhatározva, hogy életében az Ő szolgálatát helyezi az első helyre? Kik akarnak teherhordozók lenni? “Emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében.” Jézus azoknak a szolgálatát kívánja, akiken még az ifjúság hamva van. Kívánsága, hogy a halhatatlan élet örökösei legyenek. Nőjjenek fel és legyenek komoly férfiakká és asszonyokká, tekintet nélkül a körülöttük terjengő erkölcsi fertőre, amely oly sok ifjút zsenge korban megront. Szabadok lehetnek Krisztusban, a világosság gyermekei, nem a sötétségé.

Isten felhív minden fiatalt, hogy mondjon le rossz szokásairól. “Az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok.” Nem szabad közömbösnek maradni. Igyekeznünk kell levetkőzni a helytelen szokásokat, és megjavítani a magaviselelet. Az ima őszinteségét azzal bizonyíthatjátok, hogy erőteljesen igyekeztek követni Isten parancsait. Minden lépésnél, rossz társaságról és szokásokról mondhatnak le, azzal a hittel, hogy az Úr Lelkének hatalmával erőt ad nekik a győzelemre.

Hűség apró dolgokban. Személyes állandóan összpontosított erőfeszítéseinket siker fogja koronázni. Azoknak, akik a mi világunkban sok jót akarnak cselekedni, készeknek kell lenniük, hogy azt Isten akarata szerint elvégezzék, kis feladatok végrehajtásával. Az az ember, aki valami nagyszerű és csodálatos dolog elvégzésével a teljesítmény szédületes magasságait akarja elérni, odajut, hogy semmit sem fog tenni. Jó munkában való állandó haladás valamilyen hűséges szolgálat állandó ismétlése, több értéket jelent Isten szemében, mint egy nagy munka véghezvitele. Ezzel szerez az ifjúság jó bizonyságot, ez ad jellegzetességet törekvéseinek. Az ifjúság jót tehet, ha lelkeket igyekszik menteni. Isten felelősségre vonja őket, hogy miként használták fel a rájuk bízott tehetségeket. Azok, akik állítják, hogy Isten fiai és leányai, magas színvonalra kell törekedjenek. Használják fel minden adottságukat, amiket Istentől kaptak.

Ki nem elégített vágyakozások. A szórakozások utáni folytonos vágyakozás fényt vet a lélek mélységes sóvárgására. De azok, akik a világi élvezetek forrásából

172

Ellen G. White


isznak, lelki szomjúságukat nem tudják oltani. Csak csalatkozni fognak,ha a vigasságot összetévesztik a boldogsággal. Ha az izgalom elmúlt, sokan a csüggedés és kétségbeesés mélységeibe zuhannak. Ó mily őrültség, mily ostobaság elhagyni az “élő vizek forrását” a világi örömök, “repedezett kútjaiért!”

A bizonyságtevésre való alkalmak. Ha valóban Krisztusé vagy, alkalmat fogsz találni arra, hogy Érette tanúskodj. Meghívnak téged szórakozó helyek látogatására és ekkor aztán tőled függ, hogy kihasználod-e az alkalmat és bizonyságot teszel-e Urad mellett? Ha hűséges keresztény vagy, nem fogsz kifogásokat keresni arra, hogy miért nem mehetsz, hanem szerényen, de világosan kijelented, hogy Isten gyermeke vagy és elveid nem engedik meg, hogy akár egy alkalommal is olyan helyet látogass, ahová nem hívhatnád meg Uradat.

Tanácsok Isten parancsa, hogy a testi, lelki erőket edzeni kell, de a végzett testgyakorlat jellege összhangban kell legyen Krisztus tanításaival, melyeket tanítványaihoz intézett. Ezen leckéket kell valóraváltani a keresztények életében, úgy, hogy a tanárok és diákok egész neveléséről és önképzéséről ne jelenthessék mennyei angyalok, hogy ők “a gyönyörnek szeretői.” Pedig ez a jelentés most sokakról készül, “akik inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. “ (2. Tím. 3: 4.)

Így vetik ki horgaikat Sátán és angyalai a lelkek után. Tanárok és tanulók lelkét igyekszenek befolyásolni, hogy rábírják őket arra, hogy olyan gyakorlatokba és szórakozásokba merüljenek, amelyek teljesen lekötik érdeklődésüket és erősítik az alsóbbrendű szenvedélyeket. így törekszenek vágyat és szenvedélyeket ébreszteni, amelyek aztán megsemmisítik Isten Lelkének az emberi szívre gyakorolt hatását. Az iskola összes tanítóinak, tanárainak szüksége van testgyakorlatra, változatos foglalkozásra. Isten megmutatta, hogy ez mi legyen: hasznos gyakorlati munka. Mégis sokan fordultak el Isten módszerétől, hogy emberi kitalálásokat kövessenek lelki életük kárára. A szórakozások minden egyébnél erősebben ellensúlyozzák, gátolják a Szentlélek működését és az Urat megszomorítják... “Józanok legyetek, vigyázzatok, mert a ti ellenségtek az ördög, mint ordító oroszlán, szertejár, keresvén kit elnyeljen:” (1. Pét. 5:8. ) Ott található ő a játszótéren figyelve szórakozástokat és elfogva minden lelket, melyet őrizet nélkül talál, elhintvén a konkolyt az emberi szívekben, és uralmat nyerve emberi lelkeken. Minden gyakorlatnál jelen van az iskolateremben. Azok a diákok, akik a játékoknál nagyon felizgulnak, nincsenek a legjobb állapotban, hogy fel tudják fogni a számukra oly fontos tanítást, oktatást és feddést. A bölcsesség Istene rendelte el a testi mozgást és a fizikai munkát. Minden nap néhány órát kell szentelni az olyan irányú nevelésnek, amely hasznos munkára

173

Ellen G. White


tanítja meg a diákokat a gyakorlati élet kötelességeire, mivel ezek fontosak az egész ifjúság számára. Minden iskolában és egyéb intézetekben szükséges, hogy mindenki olyan legyen, mint volt Dániel. Legyen szoros kapcsolatban az igaz bölcsesség Forrásával, hogy minden irányban a legmagasabb színvonalat érhesse el. Dániel előtt Isten félelme és szeretete lebegett és tudatában Isten iránti felelősségének, úgy fejlesztette képességét, hogy tőle telhetőleg a legjobban a nagy Tanító szerető kívánalmainak megfeleljen. A négy héber gyermek nem tűrte, hogy önző indokok, szórakozás, mulatozás foglalja le az élet arany pillanatait. Ilyen színvonalat minden keresztény ifjú elérhet.

Az ifjúság veszélyes szórakozásai Isten népe számára - és különösen az ifjúság számára - kísértés és csapda: az izgalmak és gyönyörteli szórakozások utáni vágy. Sátán állandóan új ingereket készít elő, hogy elvonja figyelmüket a küszöbön álló ünnepélyes előkészülettől. A világias emberek közreműködésével állandó izgalmakat tart készen, amelyek a vigyázatlanokat arra késztetik, hogy részt vegyenek ezekben az élvezetekben. Mutatványok, felolvasások és szórakozások végnélkűli sokfélesége van arra szánva, hogy a világ szeretetéhez vezessen és ez az egyesülés a viággal, gyengíti a hitet. Sátán kitartó munkás, művészi erejű halálos ellenség. Bármikor is elhangzik egy vigyázatlan szó, hízelgés, vagy az ifjúság rábeszélése, hogy valamely bűnre kevesebb utálattal tekintsen, ő azt előnyére fordítja és táplálja a rossznak magvát, hogy az gyökeret eresszen és bőséges aratást adjon. Őscsaló ő a szó szoros értelmében. Sok, finoman szőtt hálója van, amely ártatlannak tűnik, de ügyesen van előkészítve, hogy megfogja a fiatalokat és vigyázatlanokat. Az érzéki természet hajlik a gyönyörök és kielégülés felé. Sátán módszere abban áll, hogy a lelket világi szórakozások iránti kívánságokkal telíti, csakhogy ne legyen ideje megkérdezni: vajon hogyan is állok Lelkemmel?

Egy szerencsétlen kor. Az ifjúság számára szerencsétlen korban élünk. A társadalmat olyan befolyások uralják, amelyek arra céloznak, hogy engedjük a fiatalokat szabadjára, hadd engedjenek szabad folyást saját természetüknek. Nagyon vad természetű gyermekek szülei azzal vigasztalják magukat, hogy majd ha a gyermekek idősebbek lesznek és gondolkozni fognak, majd elhagyják rossz szokásaikat és hasznos férfiakká és asszonyokká lesznek. Micsoda tévedés! Hosszú éveken át megengedik az ellenségnek, hogy elvesse magvát a szív kertjében és tűrik, hogy a rossz elvek erősödjenek és nagyra nőjenek, nem látják az elrejtett veszélyeket és az ösvény borzasztó végét amely előttük látszólag a boldogság ösvénye. Sok esetben semmit sem ér az a munka, amit később az ilyen gyermekekre pazarolnak.

174

Ellen G. White


A jámborság színvonala a hitvalló keresztényeknél is alacsony és az ifjúság nehezen tud ellenállni a világias befolyásnak, amelyet sok gyülekezeti tag támogat. A névleges keresztények többsége, bár azt állítja, hogy Krisztusért él, valójában a világnak él. Nem tudják a mennyei dolgok magasztos voltát felfogni, ezért nem is szerethetik azokat igazán. Sokan azért vallják magukat keresztényeknek, mert a kereszténységet általában tekintélyes, tiszteletreméltó dolognak tartják. Nem jönnek rá, hogy a valódi kereszténység kereszthordozást jelent. Világosságuk csak kevéssé korlátozza őket a világi gyönyörökben való részvételben. Vannak olyanok is, akik képesek belépni a bálterembe és annak minden mulatságában részt venni. Mások, bár nem képesek a dolgokat ennyire a végletekbe vinni, de részt vesznek világi mulatságokon, összejöveteleken, és a szórakozás egyéb helyein, és a leggondosabb vizsgáló szem sem talált különbséget az ő fellépésük, megjelenésük és a hitetleneké között. A társadalom mai helyzetében nem könnyű dolog a szülők számára, hogy gyermekeiket korlátozzák és a helyes útra tereljék a Biblia tanításai szerint. A gyermekek gyakran türelmetlenek a megszorításokkal szemben és saját útjukon kívánnak haladni tetszésük szerint. Különösen a tíz és tizennyolc év között hajlamosak arra, hogy azt higyjék, hogy veszély nélkül látogathatják fiatal barátaik világias gyülekezéseit. De a tapasztalt keresztény szülő felismeri az igazi veszélyt. Ők ismerik gyermekeik különleges vérmérsékletét és ezen dolgok hatását lelkületűkre, üdvösségüket óhajtva, távoltartják őket az ilyen szórakozásoktól. Milyen kő esik le a hűséges és gondos szülők szívéről, ha a gyermekek maguk elhatározzák, hogy elhagyják a világ gyönyöreit és Krisztus tanítványai lesznek. De ekkor sem szabad szünetelni a szülők munkájának. Ezek az ifjak csak éppen megkezdték a komoly hadviselést a bűn és szívük érzéki, gonosz vágyai ellen. És most különleges szükségük van szüleik tanácsára és éber őrködésére.

A megpróbáltatás ideje az ifjúság előtt. Ifjú szombattartókra, akik a világ befolyásának engedtek, próbák, vizsgák várnak. Az utolsó napok veszedelme fenyeget minket és sok oly megpróbáltatás vár az ifjúságra, amelyet el sem képzeltek. Kétségbeejtő helyzetekbe kerülnek és hitük őszintesége próbára tétetik. Azt vallják, hogy az ember Fiát váiják de sokan közülök nyomorúságos példát nyújtottak a hitetleneknek. Nem voltak készségesek szakítani a világgal, sőt egyesültek azzal, kirándulásokon való részvétel és egyéb élvezeteknek szentelt gyűlések látogatása által, azzal nyugtatván meg magukat, hogy ártatlan szórakozásnak hódolnak. Éppen ezek az önmaguk iránti engedékenységek választják el őket Istentől és teszik a világ gyermekeivé. Sokan a világra támaszkodnak. Felfogásuk és érzésük inkább egybehangzik a világ szellemével, mint Krisztus önmegtagadó követőinek lelkületével. Teljesen természetes, hogy azok társaságát keresik, akiknek lelkülete jobban hasonlít az ő lelkületükhöz. És ilyen embereknek túlságos befolyásuk van Isten népe között. A 175

Ellen G. White


megpróbáltatás eme napjaiban, az ilyen hitvallók vagy teljesen megtérnek és az igazságnak engedelmeskedve megszentelődnek, vagy a világra hagyatnak, hogy jutalmukat a világ fiaival együtt nyeljék el. Isten nem vallja magáénak, nem tartja követőjének az élvhajhászt. Csak az önfeláldozóak, a józan alázatos, szent életet élők, őszinte követői Jézusnak: Ezek számára nem képez élvezetet a világot szeretők könnyelmű üres beszéde:

Elkülönülés a világtól. Krisztus igaz követőinek áldozatokat kell hozni. Elkerülik a világi szórakozások helyét, mert nem találják ott Jézust és nem találnak olyan befolyást, amely istenes gondolkodásuvá tenné és a kegyelemben erősítené őket. Az Isten szava iránti engedelmesség arra indítja őket, hogy mindezektől távol tartsák magukat és elkülönüljenek. “Gyümölcseikről ismeritek meg őket!” - Jelentette ki a Megváltó. Krisztus minden igaz követője az Ő dicsőségére terem gyümölcsöket. Életük: tanulság, hogy az Isten Lelke jó munkát vitt véghez bennük és gyümölcsük: a szentség. Életük emelkedett és tiszta. Az igazi istenfélő élet félre nem érthető gyümölcse: a helyes cselekedet. Azok, akik nem hoznak ilyen gyümölcsöt, elárulják, hogy nincs tapasztalatuk Isten dolgaiban. Ők nincsenek a szőlőtőkén. Jézus igy szólt: “Maradjatok énbennem és Én is tibennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad, akképpen ti sem, hanemha énbennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők, aki énbennem marad én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Ján. 15:4,5.) Azok, akik az igaz Isten imádói akarnak lenni, kell hogy minden bálványt feláldozzanak. Jézus így szólt a törvénytudóhoz: “Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lékedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.” (Máté 22:37,38.) A Tízparancsolat első nagy parancsolata nem engedi meg, hogy érzelmeink Istentől elkülönüljenek. Semmi sem osztozhat az Őbenne érzett legmagasztosabb gyönyörűségünkben. Nem haladhatunk előre keresztény tapasztalatainkban, míg mindent el nem vetünk, ami minket Istentől elválaszt. Az egyház nagy Feje, aki kiválasztotta népét a világból, azt kívánja, hogy különüljenek el attól. Úgy rendeli, hogy parancsolatainak szelleme, amely követőit Őhozzá vonzza, elválassza őket a világias elemektől. Távol állnak egymástól: Istent szeretni és parancsolatait megtartani, vagy szeretni a világ gyönyöreit és keresni barátságát. Nincs semmi közössége Krisztusnak Béliállal.

Ígéretek az ifjúságnak. A Krisztust követő ifjúság hadjárat előtt áll. Mindennapi keresztet kell viselniük, mert ki kell jönniök a világból és Krisztus életét kell élniük. De sok becses ígéret szól azoknak, akik korán ifjúságukban keresik az Üdvözítőt. így szól a Bölcsesség az emberek fiaihoz: “Én, az engem szeretőket szeretem és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.”(Péld.8:17.)

176

Ellen G. White


“Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek, hanem amiképpen szent az, Aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben”. “Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon, várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését, aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetre igyekezőt.”(Tit.2:11-14.)

Plántáljunk helyes elvekét! Az ifjúságot biztos elvek kell hogy kormányozzák, hogy helyesen fejlessze tovább az Istentől kapott erőit. De az ifjúság oly vakon követi pillanatnyi ösztönét, vágyait, alapelveire való tekintet nélkül, hogy állandóan veszélyben forog. Tekintve, hogy nem állhatnak mindig szüleik védelme és őrizete alatt, önfegyelmezésre és önállóságra kell szoktatni őket. Meg kell őket tanítani, hogy a lelkiismereti alapelvek szerint gondolkodjanak és cselekedjenek.

Üdülés és mulatozás. Akiket tanulmányaik lekötnek, üdülésre szorulnak. Az elme ne legyen állandóan erős gondolkozásra szorítva, mert az agy érzékeny szerkezete kimerül. A testnek és az elmének mozgásra van szüksége. De nagy szükség van arra, hogy szórakozásainkban mérsékeljük magunkat, éppúgy, mint minden egyéb foglalkozásban. A szórakozások jellegét fontoljuk meg előre gondosan. Minden fiatal ember kérdezze meg magától, hogy milyen hatással lesz ez a szórakozás testi, lelki és erkölcsi egészségére, életére? Vajon lelkem nem lesz-e olyan kábult, hogy elfelejtse Istent? Vajon ne szemléljem-e állandóan Isten dicsőségét? A kártyajátékot meg kell tiltani. Az azzal járó hajlamok és gondolattársítások veszélyesek. Nincs semmi az ilyen szórakozásban, ami a testnek vagy a léleknek jót tenne. Semmi sincs benne, ami erősítené az értelmet, ami ellátna értékes gondolatokkal a jövőre nézve. A társalgás sokszor lealázó és köznapi dolgokról folyik. A szerencsejátékokban való foglalatosság sokszor arra vezet, hogy ebből személyes hasznot húzzunk. Egy kis összeget kockáztatnak, aztán egy nagyobbat, mig végül a játékszenvedély oly erőssé válik, hogy biztos romlásba vezet. Hány embert vitt a veszedelmes játékszenvedély olyan bűnbe, szegénységbe, gyilkosságba és végül a teljes romlásba! És mégis, hány szülő nem veszi észre a romlás eme rettenetes szakadékát, amely elnyeléssel fenyegeti ifjúságunkat.

177

Ellen G. White


A szórakozások egyik legveszedelmesebb fajtája a színház. Nem az erkölcsiség és erény iskolája ez, ahogy sokszor hangoztatják, hanem az erkölcstelenség igazi melegágya. Bűnös szokásokat és szenvedélyeket erősít és támogat. Alacsonyrendű dalok, közönséges gesztusok, kifejezések és magatartás rontják meg a képzeletet és rendítik meg az erkölcsiség magaslatait. Az ifjúnak, aki ezekkel foglalkozik, életelvei alapjában romlanak meg. Ezeknek hatása erősen mérgezi a képzeletet, eltörli a vallásos benyomásokat. Tompítja a nyugodt örömök, valamint az élet józan valóságai utáni vágyat. Minden egyes alkalommal fokozódik az ilyen darabok utáni vágy, éppúgy, mint a részegítő ital iránti vágy erősbödik a megszokással. Az egyedüli biztonság abban rejlik, hogy kerüljük ezeket a szórakozásokat és a mulatozásnak minden kétes helyét. Vannak az üdülésnek a testre és a lélekre áldásos módozatai. A felvilágosult ember számtalan, nemcsak ártalmatlan, hanem tanulságos forrásból is sok szórakozást és üdülést meríthet. A szabad levegőn való pihenés, üdülés, Isten műveinek a szabadban való szemlélése szolgáltatja a legjobb, a legáldásosabb eredményeket.

Szerezzetek ártatlan örömöket. Az ifjúság nem lehet oly lehiggadt és komoly, mint az öregkor. A gyermek nem lehet olyan józan, mint atyja. Bár teljes mértékben elítéljük a bűnös szórakozásokat, a szülők, az ifjúság vezetői nyújtsanak hasznos, ártatlan örömöket, melyek az erkölcsöt nem fogják sem megrontani, sem megfertőzni. Ne kössétek az ifjúságot kemény szabályokhoz és korlátokhoz, melyek által elnyomottnak éreznék magukat, kitörnének és a balgaságok és romlás útjára rohannának. Az irányítás, kormányzás gyeplőit biztosan, de jóságosan és megfontoltan tartsátok kezetekben. Lelkűket és szándékaikat oly bölcsen, szeretettel és finoman formáljátok, hogy tudják, miszerint csakis az ő javukat akarjátok.

Üdülés a missziómunkában. Azokat az órákat, melyeket sem a testet sem a lelket nem frissítő szórakozásban töltünk, szenteljük a szegények, a betegek, szenvedők látogatására és a rászorultak megsegítésére.

Szentségtelen befolyások Kérem iskoláink tanulóit, hogy józanok legyenek. A fiatalság könnyelműsége nem tetszik Istennek. Sportjaik és játékaik egész serege, kísértéseknek nyitják meg az ajtót. Értelmi képességeik által Isten mennyei adományaival rendelkeznek, ezért ne tűrjék, hogy gondolataik alacsonyrendűek és közönségesek legyenek. Az Isten Igéjének parancsai szerint formált jellem állhatatos elveket, tiszta, nemes törekvéseket fog felmutatni. A Szentlélek együtt dolgozik az emberi értelem erőivel és biztos eredményként szentséges és magasrendű vágyak, készségek keletkeznek.

178

Ellen G. White


A közönséges, alacsonyrendű élvezetet kereső, mulatságokat, evést, ivást, éneklést és zenélést célzó összejöveteleket sugalló lélek onnan alulról való. Ezek a Sátánnak hozott áldozatok. Azok, akik ilyen könnyelműségben vezető szerepet játszanak, nehezen letörölhető szennyfoltot hoznak az Isten ügyére. Saját lelkűket sebzik meg és a hegeket egész életükben hordozni fogják. A gonosztevő felismerheti bűnét, megtérhet és Isten megbocsáthat a vétkesnek, de ítélőképessége, melyet éles és érzékeny állapotban kellett volna tartania, hogy a szent és a közönséges között különbséget tehessen, nagymértékben leromlott.

Öröm a vallásban Legyen az ifjúság elmélkedésének magas és nemesítő tárgyköre az igazak örök lakhelye és jutalma. Gondolkodjatok a megváltás csodálatos tervén, a dicsőség Királyának nagy áldozatán, hogy vérének érdemei nemesbítsenek és engedelmességetek által végülis Krisztus trónjához emeltessetek fel. Ez a tárgy kell hogy foglalkoztassa az elme legnemesebb gondolatvilágát. Mily kiváltság, Isten kegyeibe, pártfogásába kerülni! Fiatal barátaim, tudom, hogy' ez a foglalatosság és szórakozás boldoggá tud tenni benneteket. Nyugtalanságtok egyetlen oka az, hogy nem keresitek a boldogság igazi forrását. Állandóan Krisztuson kivül keresitek az örömöt, amit pedig csak Benne találhattok meg. Reményeitek Őbenne sohasem csalatkozhatnak. Ó, mennyire elhanyagoljátok az imát, ezt az értékes előjogot! Isten szavának olvasása imádságra készteti a lelket. A legfőbb oka annak, hogy oly kevés hajlam van bennetek imában közeledni Istenhez, az, hogy erre alkalmatlanná tettétek magatokat izgalmas történetek olvasása által, amitől képzelő erőtök szentségtelen szenvedélyek rabjává vált. Isten szava ízetlenné válik, elfelejtitek az imádság óráját. Az ima a keresztény ereje. Ha egyedül is van, soha nincs magára hagyatva, érzi annak jelenlétét. Aki ezt mondotta: “Imé, én mindenkor veletek vagyok.” A fiataloknak éppen arra van szükségük, amijük nincs, a vallásra. A vallás helyét semmi sem töltheti be. A hitvallomás egyedül mit sem számít. Az egyház könyveiben itt a földön lajstromozzák a neveket, de nem szerepelnek az élet könyvében. Úgy tapasztaltam, hogy húsz között sem akad egy az ifjúságból, aki tudja mi a gyakorlati vallás. Ők önmaguknak szolgálnak, de azt állítják, hogy Krisztus szolgái, hacsak meg nem törik az a kábulat, amely rajtuk uralkodik, hamarosan tudatára fognak ébredni, hogy a vétkesek sorsára jutottak. A könyebb ösvényt választották, felülemelkedve az igazságért való önmegtagadáson és önfeláldozáson. Nem tartják szükségesnek, hogy komolyan és buzgón, könnyek és fohászok közt esedezzenek Istenhez, az Ő bűnbocsátó kegyelméért és erőért, hogy ellene tudjanak állni Sátán kisértéseinek. Ők mindezek nélkül is jól érzik magukat. Krisztus, a dicsőség Királya, gyakran kereste fel egyedül a hegyeket és puszta helyeket, hogy 179

Ellen G. White


kiöntse szíve kérését Atyja előtt. De a bűnös emberek, akikben nincs lelkierő, azt hiszik, hogy ima nélkül is élhetnek.

Jézus példája. Jézus helyteleníti a mértéktelenség minden nemét, de mégis természetében társas lény volt. Elfogadta minden osztály vendégszeretetét, látogatta úgy a gazdagok, mint a szegények otthonát, a tanultakat és a tanulatlanokat is szerette és megkisérelte, hogy felemelje gondolataikat a mindennapi élet gondjaiból olyan dolgokhoz, amelyek örök értékűek. Nem adott engedélyt a kicsapongásra és a világias sikamlósságnak árnyéka sem vetődött viselkedésére. Gyönyört talált az ártatlan örömökben és jelenléte által szentesítette a társas összejöveteleket.

Keresztény üdülés Mialatt igyekszünk lelkünket felfrissíteni és testünket megerősíteni, Isten azt kívánja tőlünk, hogy összes erőinket minden időben a legjobban használjuk fel. Üdülésünk oly irányú lehet és kell, hogy legyen, hogy alkalmasabbakká válljunk a ránk háruló kötelességek még eredményesebb teljesítésére. Befolyásunk is áldásosabb lesz azokra, akikkel érintkezünk. Ilyenkor testben és lélekben felfrissülve térhetünk vissza otthonainkba, felkészülve arra, hogy munkánkat szebb reményekkel és fokozottabb bátorsággal végezzük. Azért vagyunk itt, hogy hasznára és áldására legyünk az emberiségnek és a társadalomnak, de ha megengedjük, hogy lelkivilágunk abba az alacsonyrendű mederbe jusson, ahová azoké, akik csak a hiúságot és a könnyelműséget szeretik, hogyan válhatunk nemzedékünk hasznára? Hogyan lehetünk a társadalom áldására?

Ellentétes elvek. Éles ellentét látható a Krisztust hívő keresztény üdülése és összejövetelei, és a szórakozást, valamint az élvezeteket kereső világias társaság között. A világ fiainak ajkáról buta nevetgélés és haszontalan beszédek hallatszanak az ima, Krisztus és a szent dolgok helyett. Csak arra gondolnak, hogy jól mulassanak. Szórakozásuk könnyelműséggel kezdődik és hiábavalóságokkal végződik. A mi összejöveteleinket úgy kell vezetni és viselkedjünk úgy, hogy ha visszatérünk otthonunkba, lelkiismeretünk ne vádolhasson azzal, hogy Istent vagy embertársainkat megbántottuk. Legyünk meggyőződve arról, hogy nem sértettünk meg senkit és semmiképpen nem voltunk ártalmára azoknak, akikkel érintkeztünk és nem gyakoroltunk káros befolyást rájuk. Az érzéki ember természete a gyönyörök és az “én” kielégítése felé hajlik. Sátán politikája pedig az, hogy ezek nagy mennyiségben álljanak rendelkezésre. Az emberek lelkét világias szórakozások iránti vággyal akarja megtölteni, hogy ne legyen idejük feltenni a kérdést önmaguknak: hogyan is állok lelkivilágommal? Az élvezetek szeretete ragályos. Ha a lélek egyszer átadta magát ennek, az elme egyre-másra csapong. mindig valamilyen szórakozást keresve. Az Isten törvényei iránti engedelmesség az ilyen hajlamokat ellensúlyozza és korlátokat állít az istentelenség ellen. 180

Ellen G. White


A fiatalok tartsák emlékezetükben, hogy felelősek minden élvezett kiváltságért, idejük és képességeik helyes felhasználásáért. Lehet, hogy azt kérdezik, hát ne legyen semmi kikapcsolódásunk? Csak dolgozzunk és tanuljunk minden változatosság nélkül? Az a szórakozás, amelyre Isten áldását kérheted, veszélytelen. De minden olyan szórakozás, mely képtelenné tesz arra, hogy titkon imádkozz, áhítatot tarts, vagy arra, hogy résztvegyél egy iina- összejövetelen, nem megbízható, hanem veszélyes.

Társas összejövetelek A társas összejövetelek a legnagyobb mértékben hasznosak és tanulságosak, ha a résztvevők szívében Isten szeretete izzik, ha Isten munkájára vonatkozó gondolataikat óhajtják kicserélni, vagy művének előmozdítását célzó módszerekkel és embertársaikkal való jótevéssel akarnak foglalkozni. Ha ezeken a összejöveteleken a Szentlélek szívesen látott vendég, és hogyha semmi olyant nem tesznek, vagy mondanak, ami Őt onnan elűzné, akkor ezzel Istent tisztelik, s az összegyűltek felfrissülnek és erősödnek. « Vannak azonban más jellegű társas összejövetelek is, ahol gyakran látható a külső megjelenéssel való büszkélkedés és haszontalan vidámság. Az ilyen szórakozásokban való résztvevők abban a veszélyben forognak, hogy Istent elfelejtik és olyan dolgok történnek, amelyek sírásra késztetik az angyalokat, de nekik paradicsomnak tűnik fel az élvezetek színhelye. Mindnyájan átadják magukat a vigalomnak és derültségnek. Csillognak a szemek, az arc pírban ég, - de a lelkiismeret alszik.

Lelkiség hiánya mutatkozik. Az ilyen lelkesedés nem a mennyből ered. Teljes egészükben e világból valók. A menny angyalai szomorúan néznek azok feledékenységére, akikért Krisztus oly sokat tett. Ha aztán a csupán önmaguknak tetszelgőket betegség és halál látogatja meg, későn jönnek rá, hogy nincs olaj a lámpásukban és, hogy teljességgel előkészületlenek a halálra. Sok társas összejövetelen a beszélgetés hangja rávilágít, hogy mivel foglalkozik a szív. Haszontalan tréfálkozás, üres szellemeskedés, amely csak nevetést akar kelteni, nem képviselheti helyesen Krisztust. Nem szívesen hallanák e szavakról elhangzó jelentést azok, akik kiejtik. Szégyent hoznak Krisztusra és rossz benyomást tesznek a hallgatókra. Ó, bár az ifjúság jobban vigyázna szavaira! Mert általa ítéltetnek el, vagy kapnak felmentést. Emlékezzetek arra, hogy bárhová mentek, Jézus mellettetek van, figyeli tetteiteket és hallja szavaitokat. Nem szégyellnétek-e magatokat, hallva az Ő hangját és tudva, hogy hallja beszélgetéseiteket? Az a komoly keresztény, aki világias szórakozásban vesz részt, veszélyes helyre lépett. Elhagyta azt a területet, melyet a menny éltető légköre leng át és a

181

Ellen G. White


szenny és köd légkörébe vetette magát. Legtöbb esetben a mulatságok és szórakoztató összejövetelek szégyenére válnak Krisztus vallásának. Az, aki fenntartja kapcsolatát Istennel, szívében nem vehet részt ilyesmiben. Nem méltóak hozzá azok a szavak, melyeket hall, mert nem az ígéret földjének nyelvén vannak mondva. Azok, akik beszélnek, nem tesznek tanúságot amellett, hogy szívükben Istennek hódolnak.

Titkos befolyások. Azok, akiknek jellemük és vallásos életük mesterkélt, túl könnyen nyúlnak örömök és szórakozások után és befolyásuk másokat is vonz. Néha fiatal férfiak és asszonyok, akik bibliai keresztények akarnak lenni, a rábeszélésnek engedve, résztvesznek a mulatságon. Nem akarják, hogy különcnek tekintsék őket, természetüknél fogva hajlamosak mások példáját követni. így aztán azok befolyása alá kerülnek, akiknek lelkét és szívét Isten talán sohasem érintette. Ha az isteni színvonalat illetőleg imádkozva kértek volna vezetést, hogy megértsék, mit mondott Krisztus a kereszténység fájának gyümölcseiről, rájöttek volna, hogy ezek a szórakozások tulajdonképpen olyan lakomák, amelyeknek az a céljuk, hogy visszatartsák a lelket attól, hogy elfogadja a Bárány menyegzőjére való meghívást. Néha előfordul, hogy szórakozóhelyek látogatása által olyan ifjak maradnak el a gyülekezetből, akik az Úr útjait illetően gondos tanítást élveztek. Olyanokkal kerülnek kapcsolatba, akiknek nevelésük világias jellegű. Sajnos, élethossziglani szolgaságra kárhoztatják magukat, ha egyesülnek olyan egyénekkel, akikből hiányzik a Krisztuséhoz hasonló lelkület ékessége. Azok, akik igazán szeretik és szolgálják Istent, vissza fognak rettenni attól, hogy a világ színvonalára süllyedjenek, azoknak társaságát választván, akik nem fogadták szívükbe Krisztust. Bátran ki fognak állni Krisztuséit, akkor is, ha ez az út az önmegtagadás és önfeláldozás útja.

A léha könnyelműség ellenszere. Krisztus a munka és áldozat éle tét élte érettünk, vajon mi nem tagadhatjuk meg magunkat Érette? Vajon értünk hozott engesztelő áldozata és igazságossága, amellyel bennünket meg akar ajándékozni, nem érdemes témák-e elménk, gondolatvilágunk foglalkoztatására? Ha az ifjúság a Biblia tárházában felhalmozott kincsekből fog meríteni és elmélkedni fog a bűnbocsánaton, a békén és az örök megigazuláson, életszentségen, mely az önmegtagadásban töltött életet koronázza, akkor nem fog kívánkozni kétes értékű izgalmak, vagy szórakozások után. Krisztus örvend, ha az ifjúság gondolatai az üdvösség nagyszerű és nemesítő tételeivel foglalkoznak. Belép szívükbe s mint állandó vendég, örömet és békességet hoz. Krisztus szeretete a lélekben olyan, mint “örök életre buzgó víznek kútfeje...” Azok, akik rendelkeznek ezzel a szeretettel, szívesen fognak beszélgetni azokról a dolgokról, amiket Isten készített az Őt szeretők számára. Az örökkévaló Isten húzta meg a határvonalat a szent és a bűnöző, a megtért és a megtéretlen között. Ez a két osztály nem mutat érzékelhetetlen átmenetet, mint

182

Ellen G. White


a szivárvány színei, hanem olyan határozottan van elválasztva egymástól, mint a dél és az éjfél. Isten népe nem kerülhet szoros, bensőséges kapcsolatba azokkal, akik ismerik az igazságot, de nem cselekszik. Jákob ősatya így kiáltott fel, amikor fiainak bizonyos tetteiről beszélt, melyekre rémülettel gondolt: “Tanácsukban ne legyen részes lelkem, gyűlésükkel ne egyesüljön dicsőségem.” Ő megérezte, hogy saját becsületét kockáztatja, ha részestárs lesz a bűnösök cselekedeteiben. Megadja a vészjelet és arra oktat, hogy kerüljük a rossz társaságot, mert különben a gonosz megfertőz minket. A Szentlélek hasonló óvást emel Pál apostol által: “Ne legyen közösségiek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.”

Elfogadható társas összejövetelek. Befolyásunk minden lehetőségét szentül kell ápolnunk és felhasználnunk arra, hogy lelkeket hozzunk Krisztushoz. A fiatalok ne higyjék azt, hogy esti összejöveteleiket, sportjukat, zenei szórakozásukat, ahogy azok általában lefolynak, Krisztus tetszéssel fogadja. Újra és újra világosság adatott nekem arra nézve, hogy minden gyülekezetünket kifejezetten jellemezze a vallásos befolyás hatása. Ha fiataljaink összegyűlnének, hogy megértsék az írásokat, kérdezvén: “Mit cselekedjem, hogy az örökéletet vehessem?” - és aztán egyesülten állnának az igazság oldalára az Úr Jézus áldását küldené szívükbe. Ó, bár minden gyülekezeti tag, intézményeinknek minden munkatársa tisztában lenne azzal, hogy ez az élet csupán iskola melyben előkészül, hogy a menny Istene előtt tisztaság, önzetlen életmód és mocsoktalan gondolatok tekintetében levizsgázzon. Minden szavunk, tettünk, sőt gondolatunk is számontartatik a menny jegyzőkönyveiben. Az igazság uralma és hatalma kell, hogy megszenteljen minket és fel kell emeljen arra méltó életszintre, melyet Isten Igéje tár elénk. Az Úr útját csak a Szava iránti leggondosabb engedelmesség által ismerhetjük meg. Tanulmányozzuk az Igét.

Hogyan töltsük szünidőnket? Szükséges az üdülés azoknak, akik fizikai munkát végeznek,még fontosabb azoknak, akik főként szellemi munkát végeznek. Nem szükséges üdvözülésünkhöz, sem üdvözülésünket nem szolgálja, hogy elménk és testünk állandóan és a végső határig fáradjon. Még vallási dolgokban sem. Vannak időtöltések, szórakozások, mint pld. a tánc, kártya, sakk, stb. melyeket nem hagyhatunk jóvá, mert a menny kárhoztatja azokat. Nagy bűnök, gonoszság előtt nyitjuk meg az ajtót ilyen szórakozásokkal. Irányuk nem jóindulatú, hanem izgató befolyású, egyesekben olyan játékok iránt keltvén fel a szenvedélyt, melyek nagy pénzekben folynak és pazarlásra vezetnek. A keresztények vessék el ezen játékokat és helyettesítsék azokat ártalmatlan dolgokkal.

183

Ellen G. White


Az ünnepeket ne töltsük a világ mintájára, de ne hagyjuk azokat teljesen figyelmen kivűl, mert ez gyermekeinkben elégedetlenséget keltene. Az olyan napokon, amikor fennforog az a veszély, hogy gyermekeink rossz befolyás alá kerülnek és a világ örömei és izgalmai megrontják őket, a szülők törekedjenek arra, hogy valami jobbal helyettesítsék ezeket a szórakozásokat. Értessétek meg gyermekeitekkel, hogy ti az ő javukat és boldogságukat akarjátok. Néhány család, ha egy városban vagy faluban él, álljon össze, hagyja abba foglalkozását, mely lelkileg és testileg kimerítette, tegyen kirándulást vidékre, valamely szép tóhoz vagy ligetbe, ahol a táj és a természet szépsége elbájoló. Lássák el magukat egyszerű, egészséges táplálékkal, a legjobb gyümölccsel és gabonaneműekkel és terítsék meg asztalukat valamely fa árnyékában, vagy az ég alatt. Az út, a mozgás és maga a természet szépsége olyan étvágyat gerjeszt, hogy ebédjüket uralkodók is megirigyelhetnék. Ilyen alkalmakkor a szülők és gyermekek legyenek gondtalanok, pihenjenek meg a munkától és a bajtól. A szülők váljanak gyermekké gyermekeikkel együtt és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az egész nap kellemesen teljen el. Az egész kirándulás üdülésnek legyen szentelve. A szabad levegőn való testgyakorlatok jót tesznek az ülő foglalkozású embereknek, és azoknak, akik zárt helyiségekben dolgoznak. Mindazok, akik csak tehetik, tartsák kötelességüknek, hogy ezen az úton haladjanak. Nincs mit veszteniük, de sokat nyerhetnek. Új élettel telítve térhetnek vissza foglalkozásukhoz és munkájukat újult erővel vehetik fel. Ellenálló képességük növekedni fog a betegségekkel szemben.

A keresztény élet örömforrásai. Isten gondoskodott mindenki számára olyan élvezetről, melyben gazdagok és szegények egyformán részesülhetnek- örömről, mely a gondolat tisztaságában és önzetlen tettekben található. Örömről, melyet résztvevő szavak és szives jócselekedetek árasztanak. Azokból, akik ilyen szolgálatot végeznek, Krisztus fénye árad ki, hogy életeket világítson meg, melyeket a sok bánat elsötétített.

Tánc Az őszinte keresztény nem kíván belépni olyan szórakozóhelyre és nem vesz részt olyan mulatságban, amelyre Isten nem kérheti. Nem lesz látható a színházban, a billiárdtermekben vagy a tekepályán. Nem vesz részt a vidám keringőkben és nem fog hódolni más olyan andalító élvezeteknek, amely Krisztust lelkéből kiűzi. Azoknak, akik sóvárogják ezeket a szórakozásokat, azt kell válaszolnunk, hogy a Názáreti Jézus nevében mi nem vehetünk részt azokban. Isten áldását nem kérhetjük azokra az órákra, amelyeket a színházban, vagy táncközben töltünk. Nincs

184

Ellen G. White


olyan keresztény, aki szívesen venné ha a halál ilyen helyen érné el. Senki sem kívánna ott találtatni, amikor Krisztus eljön. Vajon megbánhatjuk-e, hogy oly kevés örömteli mulatságon vettünk részt, ha eljön majd a végső óra és az életünkről vezetett feljegyzésekkel kell majd szembenézzünk? Megbánjuk-e, hogy a gondtalan mulatozásban oly kevés időt töltöttünk? Nem azt fogjuk-e inkább százszorosan megbánni, hogy oly sok becses órát fecséreltünk el kedvtelésből? - oly sok értékes alkalmat hanyagoltunk el, amely helyesen felhasználva halhatatlan kincseket biztosítottak volna számunkra. Szokássá vált, hogy a vallástanítók mentegessék a szív majdnem minden veszedelmes szenvedélyét. A bűnnel való szoros kapcsolatuk elvakítja őket annak szörnyűsége iránt. Sokan, akik Isten gyermekeinek vallják magukat, átsiklanak a bűnök felett, amelyeket Isten szava elítél. Szentségtelen dőzsöléseket, egyházi, jótékonysági célkitűzésekkel kapcsolják össze. Ily módon a mennytől kölcsönzik a leplet, amelyben a gonoszt szolgálják. Az ilyen divatos szórakozások megcsalják és téves irányba terelik a lelket és sok lélek vész így el az erény és érintetlen jellemtisztaság számára.

Szórakozások útján. Sok vallásos családban a vendégfogadás alatt mindennapi szórakozás a tánc és a kártya. Hangsúlyozzák, érvelnek, hogy ezek csendes otthoni szórakozások, amelyeket biztonsággal élvezhet az ifjúság szülői felügyelet mellett. Ekképpen azonban az izgató örömök iránti vágyat ápolják és azt, amit otthon ártalmatlannak tekintettek, azt másutt sem tartják majd veszélyesnek. Járjunk azonban a végére, hogy várhatunk-e az ilyen szórakozásoktól jót? Nem adnak erőt a testnek, sem nyugalmat a léleknek. Nem plántálnak a lélekbe egyetlen erényes vagy szentséges érzelmet sem. Ellenkezőleg, lerombolják a komoly gondolatok és a vallásos szolgálat utáni vágyat. Igaz ugyan, hogy nagy az ellentét a válogatott társaság jobb együttesei és a közönséges tánciskola vegyes és züllött társaságai között. Mindezek azonban csak fokok a züllés létráján. A táncmulatságok úgy, ahogy azok manapság végbemennek, a romlás iskolái, félelmetes átkai a társadalomnak. Ha áttekinthetnők nagyvárosainkban azokat, akik évente mennek tönkre ezen az úton, mennyi megfeneklett élet története tárulna elénk. Hányan, akik most készek mentegetni ezt a szokást telnének el gyötrelemmel és csodálkozással, ha ismernék az eredményt. Hogy látogathatnák hitvalló keresztény szülők gyermekeikkel együtt az ilyen ünnepségeket, kitéve őket a kísértésnek? Hogyan fecsérelhetik el fiatal férfiak és nők lelkűket az ilyen elkábító élvezetekre?

A

szórakozásokban

rejlő

veszély.

Az

élvezetek

szereteti

egyike

a legveszélyesebb kisértéseknek, mert a sok között a legalattomosabb, amely a gyermekeket és a városi ifjúságot támadja. Sok az ünnep, ezreket vonz magához a sport és lóverseny, az izgalom és szenvedély örvénye elvonja őket az élet józan kötelességeitől. Azt a pénzt, amit jobb célokra kellett volna félretenni, - sok esetben a szegények, szűkös keresetüket, - mulatságokra pocsékolják el. 185

Ellen G. White


Elvek vezessenek. Sokan annyira félnek a kihívó barátságtalan kritikától, vagy rosszindulatú pletykától, hogy nem mernek alapelveik szerint cselekedni. Nem merik azonosítani magukat azokkal, akik egész szívükkel Krisztust követik. A világias szokások követésével akarják a világ fiainak jóindulatát megszerezni. “Krisztus önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt.”

186

Ellen G. White


14 - FEJEZET

TÁRSAS ÉRINTKEZÉS A társas érintkezés útján jut a kereszténység a világgal összeköttetésbe. Minden férfi és nő, ki részese a mennyei világosságnak, fényt kell, hogy vessen azok ösvényére, kik még nem ismerték meg a jobb utat. A társas érintkezésben rejlő s Isten Lelke által megszentelt befolyást arra kell felhasználni, hogy lelkeket hozzunk az Üdvözítőhöz.

A társas érintkezés célja Barátkozzunk, hogy menthessünk! Mindazok, akik Krisztus szavát hirdetik és kegyelmi üzenetének részesei, kövessék Krisztus példáját, aki összekapcsolódott az emberiség érdekeivel. Nem szabad felhagynunk a társas érintkezést. Nem szabad elkülönülnünk másoktól. Hogy a társadalom minden rétegét elérhessük, úgy kell vennünk őket, amilyen fokon állanak. Ritkán fognak minket felkeresni saját jó szándékukból. Az emberek szívét az isteni igazság nemcsak a szószékről érintheti. Van a munkának még egy terepe, amely bár alázatosabb, de épp annyi reménységgel kecsegtet. A szegények otthonában, a gazdagok palotáiban található; a vendégszerető asztalnál és az ártatlan társas örömök közben. Mint Krisztus tanítványai, ne az élvezet szeretete miatt érintkezzünk a világgal sem dőreségeikben ne érintkezzünk velük. Az ilyen társulás csak rosszul végződhet. Sohasem szentesíthetjük a bűnt szavunkkal, vagy tettünkkel, hallgatásunkkal, vagy jelenlétünkkel. Bárhová is megyünk, vigyük magunkkal Jézust és mutassuk meg másoknak is Megváltónk becsességét. De azok, akik vallásukat úgy akarják megtartani, hogy azt kőfalak mögé rejtik a jócselekedetek sok értékes alkalmát veszítik el. A kereszténység a társas viszonyok útján érintkezik a világgal. Minden egyes ember, aki az isteni világosságban részesült, világítsa meg azok útját, akik nem ismerik az élet Világosságát. Mindnyájan legyünk Jézus tanúi. A társas érintkezésből eredő befolyást, amelyet Krisztus kegyelme szentel meg, arra kell felhasználnunk, hogy általa lelkeket nyeljünk meg a Megváltónak. Hadd lássa a világ, hogy nem merülünk el önzőén saját érdekeinkben, hanem hogy azt kívánjuk, hogy mások is osztozzanak áldásainkban és kiváltságainkban. Hadd lássák, hogy a mi vallásunk nem tesz minket követelőzőkké és részvét nélkülivé. Mindazok, akik azt vallják, hogy megismerték Krisztust, szolgálják úgy az emberek érdekeit, mint azt Krisztus tette. Sohase keltsük a világ előtt azt a téves benyomást, hogy a keresztények búskomor, örömtelen emberek. Ha szemünket Jézusra függesztjük, könyörületes Megváltót lássunk benne és arcáról világosság árad ránk. Hol az Ő Lelke uralkodik, ott béke lakozik. Ott öröm is lakozik, mert nyugalmas, szent a bizodalom Istenben. 187

Ellen G. White


Krisztus követőiben örömet talál, ha azok megmutatják, hogy bár ők is emberek, mégis az isteni természet részesei. Nem szobrok ők, hanem élő férfiak és nők. Szívük, amelyet az isteni kegyelem harmata frissített fel, felnyílik és kitárul az igazság Napja előtt. A világosság, amely őket éri, másokra is visszatükröződik cselekedeteikben, melyeket Krisztus szeretete sugároz át.

Társas érintkezés befolyásolja sorsunkat. Isten szava erősen hangsúlyozza, a társak hatását a felnőttekre is. Mennyivel nagyobb hát annak az ereje gyermekek és ifjak fejlődő jellemére! Mindennapi társaságuk, választott életelvük, gyakorolt szokásaik döntik el hasznosságukat idelent e földön és jövendőbeli sorsukat is.

Keresztény barátság és udvariasság Isten népe túl kevéssé műveli a keresztény szellemű társas érintkezéseket. Iskoláink ne feledkezzenek el és ne veszítsék szem elől a nevelésnek ezt az ágát. Meg kell tanítani tanulóinkat arra, hogy ők a társadalomban nem független atomok, hanem mindenikűk egy fonál, amely egyesülvén más fonalakkal hozza létre a szövetet. A leghatásosabban alkalmazható ez a tanítás az iskola internátusában. Itt naponta adódnak alkalmak a tanulók számára, hogy jellemük társas vonásait fejlesszék. Saját elhatározásaiktól függ. hogy’ idejüket és lehetőségeiket úgy használják fel, hogy olyan jellemet fejlesszenek, mely boldoggá és hasznossá teszi őket. Azok, akik önmagukba zárkóznak, akik nem szívélyesek, nem készségesek baráti érintkezés által másoknak áldására lenni, sok áldástól fosztják meg magukat, mert a kölcsönös érintkezésben a lélek kifinomul és csiszolódik. A társas érintkezés hozza létre az ismeretséget és barátokat teremt és ezzel a szívek összhangja és a szeretetnek oly légköre jön létre, amely tetszik a mennynek. Krisztus követőinek arra kell felhasználniuk befolyásúkat, hogy a világot megjavítsák. Különösen azok, akik megízlelték Krisztus szeretetét, növeljék befolyásukat, mert így lelkeket nyerhetnek meg az Üdvözítőnek. Nem szabad Krisztust elrejteniük szívükben és kapzsin ott őrizni, mint édes és szent kincset, hogy csak önmaguk élvezzék. Nem szabad az Ő szeretetét csak olyanokkal szemben gyakorolni, akihez vonzódunk. A tanulókat meg kell tanítani arra, hogy az a krisztusi magaviselet, ha jóságosán érdeklődnek és közlékenyek a szükséget szenvedők iránt, még akkor is, ha ezek nem tartoznak társaságukhoz. Jézus mindenkor, mindenütt, szerető érdeklődést nyilvánított az emberi család iránt és örömteli kegyesség fényét sugározta maga körül. A tanulókat meg kell tanitani arra, hogy kövessék Krisztus nyomdokait, mutassanak keresztény részvétet, érdeklődést és szeretetét iíjú társaik iránt és törekedjenek arra, hogy őket megnyerjék Jézusnak. Úgy éljen Krisztus a szívükben, mint az élő víz forrása az örök életre, mindazokat felfrissítve, akikkel érintkezésbe jutnak. A szükség idejében másokért végzett szeretteljes, készséges szolgálat az, amely becses Isten előtt. így még az iskolások is Isten élő misszionáriusai lehetnek, 188

Ellen G. White


ha hűségesek hivatásukhoz. Mindez azonban időbe kerül, de az ekként eltöltött idő hasznos, mert így tanulja meg a tanuló, hogyan kell képviselni a kereszténységet a világban. Krisztus nem vonakodott másokkal barátságosan érintkezni. Akár farizeus, akár vámszedő hívta Őt otthonába, elfogadta a meghívást. Minden szó, amelyet ilyen alkalmakkor kiejtett, hallgatói számára élet illata volt az életre. Az étkezés alkalmával sok értékes dologra tanította őket, szükségeikhez mérten. Ilymódon tanította meg tanítványait, hogyan viselkedjenek úgy a vallásos, mint a nem vallásos emberek társaságában.

Vezérelvek A szív Jézus tulajdona. Végtelen nagy díjat fizetett Ő a lélekért és mint Szószólónk, közbenjár az Atyánál. Nem mint folyamodó könyörög, hanem mint Győző, aki azt igényli, ami az Övé. “Ő mindenképpen üdvözítheti is azokat, akik Őáltala járulnak Istenhez.” A legértékesebb ajándék, amit Istennek adhatunk egy ifjú szív. Mindaz ami vagy, minden képességed, amivel bírsz, Istentől árad rád, mint szent megbízatás, kincs, hogy Néki azt készséges, szentséges áldozatként visszaadjad. Nem adhatsz semmit Istennek, amit nem Ő adott volna előbb neked. Ezért, ha szívünket Istennek adjuk, akkor oly ajándékot adunk neki, amit Ő megvásárolt és saját tulajdona. Sokan tartanak igényt a fiatalság idejére, ragaszkodására és erejére. Sátán a maga tulajdonának igényli az iíjúságot és nagy a száma azoknak, akik minden képességükkel és tehetségükkel neki szolgálnak. A világ a szívet kívánja, de ez a szív azé, Aki azt megváltotta. Ha a világnak adjuk azt, gonddal, szomorúsággal cs csalódott reményekkel fog megtelni. Tisztátlan és romlott lesz. A legcsúnyább rablás lenne a világnak adni szíved ragaszkodását és szolgálatát, mert hiszen Istennek tulajdona. Nem származhat reád abból haszon, ha szívedet élvhajhászatra adod. Az életszentség, igazság ellensége mindenféle gyönyört készített az ifjúság számára az élet minden helyzetében. Nemcsak a túlzsúfolt városokban állnak ezek rendelkezésre, hanem minden helyen, ahol az ember lakik. Sátán szereti az ifjúságot saját serege számára biztosítani. Az ősellenség jól tudja, hogy milyen anyaggal dolgozik és ördögi bölcsességét felhasználja arra, hogy az ifjúság számára élvezeteket és szokásokat eszeljen ki, amelyek elvonják szeretetét Jézusról.

A tékozló fiú. A tékozló fiú példázata az ifjúság tanítására szolgál. Ebben a gyönyörökkel és bűnös kívánságokkal teli életben örökségét zajos, tivornyákban fecsérli el. Barátai nincsenek és idegen az országban. Rongyokba öltözve, éhesen áhítozik a disznók mosléka után. Utolsó reménységé: visszatérni bűnbocsánatért esedezve és alázatosan atyja házába is, ahol szívesen látják, megbocsátanak neki és visszatérhet atyja szívéhez. Sok ifjú tesz így, ahogy ő tett. Gondtalan, örömöt

189

Ellen G. White


kedvelő, tékozló életet élvén. Elhagyják az élő vizek forrását, az igazi gyönyörök kútját, s repedezett kutakat ásnak maguknak, amelyek nem tartják a vizet.

Isten kegyelmes meghívása. Isten hívása minden ifjúhoz e/érkezik: “Adjad fiam a te szívedet nékem. Én tisztán tartom azt, vágyait igaz boldogsággal elégítem ki.” Isten szereti boldogítani az ifjúságot, és ezért kívánja, hogy szivüket őrizetébe adják, hogy minden istenadta tehetségük életerős, egészséges maradjon. Ők Isten ajándékának letéteményesei. Isten ad erőt minden képességüknek. Tiszta élvezetek nem aljasítják le Istennek egyetlen ajándékát sem. Saját testünk és Isten ellen vétkezünk, ha oly élvezeteket keresünk, melyek elvonják ragaszkodásunkat Istentől. Az ifjúság legyen tisztában azzal, hogy e világban próbaidőre bocsátattak, hogy megláttassék, vajon van-e olyan jellemük, amely képessé teszi őket az angyalokkal való együttélésre. Ha barátaitok unszolnak, hogy lépjetek a bűn és a balgaság útjára, s azok, akik körülöttetek vannak, megkísértenek, hogy felejtsétek el Istent, rontsátok meg Isten által rátok bízott képességeiteket és alacsonyítsátok le mindazt, ami bennetek nemes, álljatok ellent nekik. Emlékezzetek, hogy ti az Úr tulajdona vagytok és nagy árral: Isten Fiának szenvedése és haldoklása árán váltattatok meg. Az Úr Jézus igényt tart szolgálatotokra. Szeret benneteket. Ha kételkedtek szeretetében, nézzetek a Kálvária keresztjére. A fény, amely a keresztről sugárzik, mutatja szeretetének kimondhatatlan nagyságát. “Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem.” Gondos tanulmány útján ismerkedjünk meg Isten parancsolataival, és aztán mutassuk meg, hogy engedelmes gyermekei vagyunk.

Körülövezve Isten kegyelmével. Minden pillanatban körülvesz benneteket Isten kegyelme. Előnyös, hasznos volna ha meggondolnátok, hogy minden nap hogyan és honnan részesültök áldásban. Hadd ébresszenek Isten értékes áldásai hálát bennetek. Nem tudjátok megszámolni Isten áldásait és az Ő állandó, szeretetteljes jóságát veletek szemben, mert oly számosak azok, mint az esőnek frissítő cseppjei. A kegyelem felhői lebegnek felettetek, készen arra, hogy bármikor rátok áradjanak. Ha az üdvözülés értékes ajándékát megbecsülitek, mindennapos felfrissülésben lesz részetek és Jézus védelme és szerette fog sugározni rátok. A béke útján biztonságban lesztek. Tekintsétek Isten dicsőséges dolgait a természetben és áradjon hála szívetekből az Adományozó iránt. Az elme hasznos tanulmányokat folytathat a természet könyvében. Ne legyetek hálátlanok és könnyelműek. Nyissátok meg értelmetek szemét, lássátok meg a természetben Isten törvényeinek gyönyörű összhangját és érezzétek tiszteletet és áhítatot Teremtőtök, a menny és a föld legfőbb Uralkodója iránt. Lássátok meg a hit szemével miként hajlik Ő szeretettel fölétek, részvéttel mondván: “Adjad fiam a te szívedet nékem”. Térjetek meg Jézushoz és akkor hálás szívvel mondhatjátok: “Mert én tudom, hogy az én 190

Ellen G. White


megváltóm él.” Jézusba vetett hiteteknek, terveteknek, szándékotoknak erőt fog adni, jellemeteknek pedig szilárdságot. Ebben az életben minden boldogságotok, békétek, örömötök és sikeretek Istenben bízó, őszinte hitetektől függ. Ez a hit Isten parancsai iránti engedelmességre fog ösztönözni. Istenismeretetek és Istenbe vetett hitetek a legerősebb fék, mely minden gonosz cselekedettől távol tart és indítórúgója egyben minden jónak. Higyjetek Jézusban, aki megbocsátja bűneiteket és azt kívánja, hogy boldogok legyetek azokban a hajlékokban, amelyeket Ő előkészít számotokra. Kívánja, hogy az Ő színe előtt éljetek, hogy őrök életetek legyen és elnyeljétek a dicsőség koronáját.

A társaság befolyása Elkerülhetetlen, hogy az ifjaknak ne legyenek társaik és ezeknek befolyása szükségképpen érezhető lesz. Titokzatos láncok kapcsolják össze a lelkeket, úgy, hogy az egyik szív megnyílik a másik szívnek. Megértik egymás gondolatát, érzelmeit és lelkületét. Ez a társulás áldás vagy átok lehet. Az ifjak segíthetik és erősíthetik egymást, javítván magaviseletüket, hajlamaikat és tudásukat, vagy ha megengedik maguknak, hogy hűtlenek és gondtalanok legyenek, erkölcsrontó befolyást gyakorolhatnak egymásra. Minden tanuló gondolja meg komolyan a társválasztás ügyét. Iskoláinkat látogató tanulók között mindig két csoport lesz: akik Istennek akarnak tetszeni és tanítóiknak engedelmeskedni, és akiket a törvénytelenség szelleme tölt el. Az ifjak, akik a tömeget követik és gonoszt cselekszenek a lelkek ellenségének oldalán gyakorolják befolyásukat. Rossz útra fogják térítem azokat, akikben nem él a tántoríthatatlan hűség alapelve. Igaz az a mondás, hogy: “Madarat tolláról, embert barátjáról ismerik meg.” Az ifjúság nincs tisztában azzal, hogy mily érzékenyen érinti jellemüket és hírnevüket társuknak megválasztása. Általában annak a társaságát keressük, akiknek ízlése, szokásai és életmódja hasonló a miénkhez. Az, aki előnyben részesíti a hanyagot, a bűnöst, a bölccsel és jóságossal szemben, megmutatja, hogy saját jelleme is hiányos. Lehet, hogy kezdetben szokása és ízlése különbözik attól, akinek társaságát keresi, de amikor érintkezik ezzel az osztállyal, megváltoznak gondolatai, feláldozza helyes elveit és észrevétlenül, de elkerülhetetlenül társa szintjére süllyed. Miként a folyam mindig magával ragad abból a talajból, amelyen keresztül folyik, ekképpen az ifjúság elveit és szokásait is feltétlenül átszínezi annak a társaságnak jelleme, amelyben forog.

Az erő mértéke. A jellem ereje két dologból tevődik össze: akaraterőből és az önmagunk ellenőrzésének, önfegyelmezésének erejéből. Sok ifjú összetéveszti a féktelen, erős szenvedélyt a jellem erejével. Az igazság az, hogy akit szenvedélyei

191

Ellen G. White


uralnak, gyenge férfi. Az ember igazi nagysága és nemessége abban mérhető fel, hogy érzelmeit mennyire uralja, s nem abban, hogy érzelmei mennyire uralják őt. A legerősebb férfi az, aki érzékeny minden túlkapás^, de szenvedélyeit fékezi s megbocsát ellenségeinek. Isten értelmi, szellemi és erkölcsi erőt adott nekünk, de igen nagy mértékben ki-ki a saját jellemének építője. Az építmény minden nap közelebb jut a teljességhez, a befejezéshez. Isten szava int minket, hogy vigyázzunk arra, miképpen építünk. Legyen gondunk arra, hogy épületünket az örök Szirtre alapozzuk. Eljön az idő, amikor ki fog tűnni, hogy tulajdonképpen milyen is a mi munkánk. Most van itt az ideje, hogy mindenki ápolja képességeit, melyeket Istentől kapott. Jellemét alakítsa úgy, hogy hasznavehető legyen itt a földön és az elkövetkezendő, magasabbrendű életben. A Jézus Krisztusban, mint személyes megváltónkban való hit erőt és állhatatosságot ad a jellemnek. Azok, akik őszintén hisznek Krisztusban, józanok lesznek, emlékezvén arra, hogy Isten szeme rajtuk függ, és hogy az igaz Bíró leméri az emberek erkölcsi értékét és a mennyei intelligens lények figyelik, hogy milyen jelemet alakítanak ki. Annak, hogy az ifjúság ilyen súlyos hibákat követ el, az oka abban rejlik, hogy nem tanul azoknak a példájából, akiknek több élettapasztalatuk van. A tanulók nem engedhetik meg maguknak, hogy nevetéssel, vagy viccelődéssel üssék el a szüleiktől és tanítóiktól kapott utasításokat és óvó rendszabályokat. Minden leckét szeretettel kellene, hogy fogadjanak, számolva ugyanakkor azzal, hogy olyan elmélyült tanításra van szükségük, amelyet emberi lény nem is adhat. Ha Krisztus lakik a szívben, hit által, az Ő lelke a lélek megtisztító és megelevenítő ereje lesz. A szívben hordott igazság nem tévesztheti el egy életre gyakorolt megjavító, helyesbítő hatását. Azok a tanulók, kik otthonuktól távol, nincsenek többé szüleiknek felügyelete alatt, gondoljanak arra, hogy égi Atyjuk szeme rajtuk függ. O szereti az ifjúságot, ismeri szükségleteiket és megérti kísértéseiket. Meglátja a bennük rejlő nagy lehetőségeket és szívesen segíti őket abban, hogy a legmagasabb színvonalat éljék el. Ha tudatában vannak szükségüknek és Hozzá fordulnak segítségért, akkor ezt meg fogja tenni értük. Tanulók, szüléitek imái éjjel-nappal Istenhez szállnak a ti érdeketekben. Napnap után követ benneteket az ő szerető érdeklődésük. Hallgassatok intésükre és könyörgésükre s határozzátok el, hogy minden igyekezetetekkel felülemelkedtek a benneteket körülvevő gonoszságon. Fogalmatok sincs, hogy az ellenség milyen ravaszsággal igyekszik megrontani benneteket. Amikor a könnyelműség és élvhajhászat első lépéseit megteszitek, lehet, hogy nem láttok igazi veszélyt és azt hiszitek, hogy ha majd változtatni akarjátok az irányt, ez könnyen fog sikerülni. De ez nagy tévedés. Sokan letértek már ez erény útjáról a

192

Ellen G. White


rossz társaság választásával, s engedetlenségük által olyan mélységbe zuhantak, amelyet azelőtt lehetetlennek tartottak volna. Az a tanuló, ki enged a kísértésnek, csökkenti saját jó befolyását. Aki cselekedeteinek helytelen irányával a lelkek ellenségének eszközévé lesz, annak számolnia kell Isten előtt azért a szerepért, melyet a mások útjába helyezett botránykövek felállításában játszott. Miért kapcsolódjanak össze a tanulók a nagy Eretnekkel? Mért váljanak a mások megkísérlésének eszközévé? Mért ne törekedjenek inkább arra, hogy társaikat és tanítóikat segítsék és bátorítsák? Kiváltságuk, hogy tanáraiknak segítsenek terheket viselni, ugyanakkor elviselni a Sátán okozta súlyos és csüggesztő bajokat. Megteremthetik a segítőkészség és vidámság légkörét. Minden tanuló élvezheti azt a tudatot, hogy Krisztus oldalán áll, tiszteli a rendet, a szorgalmat és az engedelmességet. Képességeiből, befolyásából egy jottányit sem kölcsönöz Sátánnak, aki a jónak és felemelőnek ellensége. Az a tanuló, aki lelkiismeretesen fogja fel az igazságot, és kötelességeiről helyes fogalma van, sokat tehet, hogy Krisztushoz vonja társait. Azok az ifjak, akik a Megváltó igáját hordozzák, nem lesznek engedetlenek, nem fogják céljuknak tekinteni önző kívánságaikat. Lélekben egyek Krisztussal, egyek lesznek cselekedetekben is. Iskoláink idősebb tanulói gondoljanak arra, hogy hatalmukban áll, rajtuk múlik fiatalabb társaik szokásainak és tevékenységének formálása. Igyekezzenek felhasználni minden alkalmat. Határozzák el, hogy befolyásuk által nem akarják az ellenség kezére juttatatni és elárulni társaikat. Jézus megsegíti mindazokat, akik bizalmukat bele helyezik. Követik az ösvényt, melyen Ő vezeti őket, feláldozzák testi vágyaikat Érette. Rá építették reménységüket, ezért a földi viharok nem képesek lesodorni őket a biztos alapról.

Megbízható és hűséges. Fiatalok, tőletek függ, hogy eldöntsétek, hogy megbízhatók és hűségesek akartok-e lenni, készen és elszánva , hogy minden körülmények között állást foglaljatok az igazságért. Akartok-e helyes szokásokat felvenni? Akkor keressétek azoknak a társaságát, akiknek az erkölcse egészséges, és jóra irányulnak törekvéseik. A kegyelem értékes órái azért adattak, hogy jellemetekből minden hibát eltüntessetek, és ezt nemcsak a jövő élet elnyeréséért tegyétek, hanem azért is, hogy itt, ebben az életben hasznosak legyetek. A jó jellem nagyobb tőke mint az arany és ezüst. Azt nem érinthetik sem rémhírek sem balsikerek. Azon a napon, amikor minden földi tulajdon elvész, gazdag kamatot hoz. Feddhetetlenség, szilárdság és kitartás, ezek azok az erények, amelyeket mindenkinek ápolni kell. Ellenállhatatlan erővel ruházzák fel az embert, képessé teszik arra, hogy jót tegyen, ellenálljon a rossznak és balsorsát erős lélekkel viselje. Az igazság szeretete és felelősségünk tudata, hogy Istent dicsőítsük^ a leghatalmasabb ösztönzés az értelein, az ész fejlesztésére. Ilyen célok mellett a tanuló nem pepecselhet. Mindig megőrzi komolyságát. Úgy fog tanulni, mint akit Isten mindig szemmel kísér, tudván, hogy az egész menny részt vesz az ő nevelési 193

Ellen G. White


munkájában. Nemeslelkű, kedves, előzékeny, és eredményes lesz. Szíve és esze Isten akaratával összhangban fog működni.

Befolyás Krisztus életéből árad az az örökké szélesbűlő, végtelen befolyás, mely Őt Istenhez és az egész emberi családhoz köti. Krisztus által Isten az embert olyan befolyással ruházta fel, hogy lehetetlenné válik számára az öncélú, önmagáért való élet. Embertársainkkal személyesen összeköttetésben állunk, mint Isten nagy mindenségének részével s kölcsönös kötelességek terhelnek. Egyetlen ember sem élhet embertársaitól függetlenül. Egyesek jóléte kihat a többiekére is. Isten szándéka, hogy ki-ki érezze, miszerint mások jóléte függ tőle és iparkodjon boldogságukhoz hozzájárulni. Mindenkit a belőle áradó sajátos légkör vesz körül,- légkör, mely telítve lehet a hit, bátorság, reménység életadó erejével és a szeretet jóillatával. Viszont nehézzé és fagyossá teheti az elégedetlenség és önzés homálya, vagy elmérgezheti ápolt bűnök halálos ragálya. A bennünket körülvevő lelki légkör kihat minden egyes emberre, akivel érintkezünk, akár tudatában van ennek, akár nem.

Felelősségünk. Ez olyan felelősség, amely aló\ nincs felmentés. Befolyásuk van szavainknak, ruházatunknak, magaviseletünknek, sőt arckifejezésünknek is. Ezek a befolyások olyan tényezők a jóra vagy a rosszra, hogy szinte felmérhetetlenek. Az ilyen módon kiáradó ösztönzés olyan magvetés, amely meghozza gyümölcsét. Az emberiség eseményeinek láncolatában szoros kapocs, melynek erejét nem tudjuk áttekinteni. Ha példánk által másokat helyes elvek fejlesztéséhez segítünk, erőt nyújtunk nekik a jóra. Ők viszont ezt a jó példát mutatják másoknak és így tovább. Ilymódon öntudatlan befolyásunk által ezrek részesülnek áldásban. Ha a tóba kavicsot dobunk, hullám képződik, mely újabb és újabb hullámköröket képez. A kör mindinkább nagyobbodik, mígnem eléri a partot. Ugyanez áll befolyásunkra nézve is, a mi tudtunk nélkül és ellenőrizhetetlenül, áldásvagy átokként hat másokra.

A jellem hatalom. Az igaz, önzetlen Isten szerinti élet csendes tanúbizonysága csaknem ellenállhatatlan befolyással bír. Ha életünkben Krisztus jellemét nyilvánítjuk ki, akkor munkatársai vagyunk a lelkek megmentésében. Csak akkor munkálkodhatunk együtt Krisztussal, ha életünkben az Ő jelleme nyilvánul meg. Befolyásunk minél szélesebb körű, annál több jót cselekedhetünk. Ha Isten hivatalos szolgái követik Krisztus példáját, mindennapi életükben kiélve a törvény elveit, s ha minden tevékenységük arról tanúskodik, hogy szeretik Istent mindenekfelett s felebarátjaikat mint önmagukat, akkor a gyülekezetnek világmozgató hatalma lesz.

194

Ellen G. White


Társaink megválasztása Olyan társaságot kell választanunk, amely lelki haladásunknak a legelőnyösebb. Minden elérhető segítséget biztosítanunk kell magunknak, mert Sátán sok akadályt fog utunkba gördíteni, hogy a menny felé való elhaladásunkat amennyire csak lehet nehezítse. Lehet, hogy megpróbáltatásokba kerülünk, mert sokan nem választhatják meg környezetüket, de nem szabad önként kitenni magunkat olyan befolyásoknak, amelyek a keresztény jellem kialakulásának nem kedveznek. Ha a kötelesség parancsolja, hogy azt megtegyük legyünk kétszeresen elővigyázatosak és imádkozzunk buzgón, hogy Krisztus kegyelme által romlatlanul megállhassunk. Lót Sodomát választotta lakóhelyéül, mert inkább érdekelték őt a múló előnyök, amelyeket nyerhetett, mint az őt és családját körülvevő erkölcsi befolyások. Mit is nyert azonban a világ dolgaiból? Birtoka elpusztult, gyermekeinek egy részét elvesztette, ezen gonosz város elpusztulásakor, felesége az úton sóbálvánnyá változott és maga is úgy menekült meg “mintegy tűz által”. De még nem végződött be önző választása által okozott bajoknak sorozata, mert Sodorna erkölcsi romlottsága, annyira beleszövődött gyermekei jellemébe, hogy nem tudtak a jó és rossz, a bűn és erény között különbséget tenni.

Az aranyszabály Ha másokkal társalogsz, képzeld magad az ők helyükbe. Próbáld megérteni érzéseiket, nehézségeiket, örömeiket, csalódásaikat és szomorúságaikat. Azonosítsd magad velük és azután úgy bánj velük, mintha helyet cseréltél volna és ahogy te szeretnéd, hogy bánjanak veled. Ez a becsületesség igazi szabálya, egy más kifejezése annak a törvénynek, hogy “Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” - és ez a próféták tanításainak a lényege. Ez a menny életelve s mindazokban kifejlődik, akik szentséges társaságára felkészültek. Az aranyszabály az igazi előzékenység elve és leghűségesebb példáját Jézus életében és jellemében találjuk. Óh, a szépségnek és gyengédségnek mily fénye sugárzott ki Megváltónk mindennapi életéből! Mily édesség áradt puszta jelenlétéből is. Ugyanezt a lelkületet nyilvánítják ki gyermekei is? Azok, akikben Krisztus lakozik, isteni légkörrel vannak körülvéve. Tisztaságuk fehér ruhája az Úr kertjének illatát hordja magán. Arcuk visszatükrözi az Ő fényét, megvilágítja a fáradtak és botladozók útját. Akik előtt a tökéletes jellem igazi példaképe lebeg, Krisztus gyengéd rokonszenvét és szelídségét fogják kinyilvánítani. A kegyelem befolyása meglágyítja a szívet, finomítja és megtisztítja az érzéseket.

195

Ellen G. White


Igazi nemesség Az Úr Jézus az kívánja, hogy minden ember jogait elismerjük. Vegyük tekintetbe embertársaink társadalmi és keresztényi jogait. Mindnyájukat finomsággal és gyengédséggel kell kezelnünk, mint Isten fiait és leányait. A kereszténység az embert nemessé teszi. Krisztus előzékeny volt még üldözőivel is. Őszinte követőiben ugyanez a lelkület mutatkozik meg. Nézzétek Pált, hogy viselkedett mikor uralkodók elé került. Beszéde Agrippa előtt az igazi udvariasság, valamint a meggyőző szónoki tehetség mintaképe. Az Evangélium nem bátorít fel a világban szokásos formális udvariasságra, hanem a szív igazi jóságából eredő előzékenységre. Az élet külső illemformáinak leggondosabb kiművelése nem zárhat ki minden bosszankodást, szigorú ítélkezést és illetlen beszédet. Mindaddig nem mutatkozhat igazi nemesség, finomság ott, ahol önmagunk egyéniségét tekintjük a legfontosabbnak. A szívben szeretetnek kell lakoznia. Igazán keresztény ember cselekedeteinek rugói Ura iránti mélységes szeretetében gyökereznek. Krisztus iránti ragaszkodásának gyökereiből fakad hittestvérei iránt érzett önzetlen vonzalma. A bennük lakozó szeretet nyájasságra, illendő és kellemes magaviseletre késztet. Ezt sugározza az arc, ez halkítja a hangot, finomítja és felemeli az ember egész lényét. Igazi udvariasságra van szükség. A legnagyobb szükség van arra, hogy férfiak és nők, akik Isten akaratát ismerik, megtanuljanak az Ő ügyében eredményesen dolgozni. Legyenek csiszoltak, megértők, nem csupán a világ fiai csalóka .külső mázát és tettetettségét vegyék magukra, hanem azt a finomságot és őszinte előzékenységet gyakorolják, mely mennyei illatot leheli, amellyel minden keresztény rendelkezik, ha részese az isteni természetnek. Az igazi méltóság és keresztény finomság hiánya, mely az egész népünk ellen szól és az igazságot melyet vallunk ízetlenné, hatástalanná teszi, a szombattartók soraiban tapasztalható. A lelkület és a modor nevelését egészen a kötelességig kell fejlesztenünk. Ha azok, akik az igazságot vallják, kiváltságaikat és alkalmaikat nem használják ki, hogy Jézus Krisztusban érett férfiúságra növekedjenek, nem válnak sem az igazság ügyének, sem Krisztusnak becsületére.

Társaságunk megválasztása. Az az ifjúság, mely Krisztussal összhangban van, olyan segítségeket fognak választani, akik segítségére lesznek, hogy helyesen cselekedhessenek. Kerülni fogják az olyan társaságot, amely nem támogatja a helyes elvek és nemes célok kifejlesztésében. Mindenütt találhatók ifjak, akiknek lelkületűk az alsóbbrendű irányba hajlik. Ha ebből a rétegből való emberekkel kerülnek érintkezésbe, azok akik fenntartás nélkül Krisztus mellé álltak, szilárdan kitartanak, majd amellett, amit a józan ész és a lelkiismeret helyesnek ítél.

Kerüld a rossz társaságot. Az ifjúság komolyan gondolja meg, hogy életének mi a célja és feladata. Életét úgy alapozza meg, hogy szokásai romlottságtól 196

Ellen G. White


mentesek legyenek. Ha ifjak azt akarják, hogy másokra befolyást gyakoroljanak, önmagukra kell támaszkodniuk, önbizalommal kell bírniuk. A tó lilioma gyökereit mélyen a piszok és iszap alá feszíti és likacsos szárán keresztül szívja magához azokat az anyagokat, amelyek kifejlődését elősegítik, makulátlan virágját tisztaságban hozza fel a felszínre a tó ölére. Mindazt, ami elhomályosítaná és elrontaná makulátlan szépségét, visszautasítja.

Tanuljunk a liliomtól. Legyenek bár körülöttünk erkölcsromboló befolyások, melyek a lelkeket tönkre akarják tenni, mindezt visszautasíthatjuk és kikerülhetjük, hogy a rossz társaság meg ne rontsa szívünket. Egyénileg keresse minden ifjú azoknak a társaságát, aki határozott léptekkel fölfelé törekszenek. Kerüljék azoknak a társaságát, akik minden rossz befolyást magukba szívnak, akik tétlenek és nem kívánják komolyan jellemüket magasabb színvonalra emelni, akikben nem lehet megbízni s elveikhez nem ragaszkodnak. Legyenek az ifjak azoknak társaságában, akik félik és szeretik Istent, mert az ilyen nemes határozott jellemeket képviseli a liliom, amely tiszta virágját a tó öblén nyitja meg. Visszautasítják mindazon befolyásokat, amelyek erkölcsi süllyedést hoznának létre és csak azokat szedik fel magukba, melyek a tiszta és nemes jellem kialakulását elősegítik. A menny mintájára kívánnak átalakulni. Szavainkkal segíthetünk. Túl keveset beszélgetnek a keresztények élettapasztalataik becses fejezeteiről. Isten munkáját bénítjuk és Istenre vetünk árnyat, ha beszélőképességünkkel visszaélünk. A szívben féltékenységet, rosszindulatot és önzést ápolunk és szavaink a belső romlást visszhangozzák. Gonoszak gondolataik és gonoszul beszélnek, akik egyébként Krisztus nevét vallják. Ritkán említik Isten jóságát, kegyelmét és szeretetét, mely megnyilvánult abban, hogy a világnak egyszülött Fiát adta. Ezt tette Ő miérettünk és nem jogos-e, hogy szeretetünk és hálánk kifejezést nyeljen? Vajon ne törekedjünk-e arra, hogy beszédünk egymás megsegítésének és bátorításának forrása legyen keresztényi életünkben? Ha igazán szeretjük Krisztust, szavainkkal dicsőíteni fogjuk Őt. Gyakran megtérnek a hitetlenek, ha Isten dicsőítésének és az iránta érzett hálának szavait hallják.

Befolyásunk. A keresztény ember magaviseleté, példája és beszéde olyan legyen, hogy a bűnösökben kívánságot ébresszen az élet Forrása után.

Magasztos, felemelő társalgás. A tudományban legműveltebb emberek nem mindig a leghasznosabb eszközei Istennek. Helyüket gyakran azok foglalják el, akiknek legkevesebb alkalmuk volt tudományukat könyvekből meríteni, de ismerik a gyakorlati életet és azt, ami lényeges a mindennapi életben: míg azok, tudósoknak tekintik magukat, nem művelik magukat tovább, hanem önelégültek és azt hiszik, hogy nem szorulnak tanításra, még Jézusra sem, aki pedig a világ legnagyobb Tanítómestere. 197

Ellen G. White


Azok, akik növekedtek és fejlődtek s akiknek ítélőképességét az írás elmélyült kutatása élesítette, hogy megismerjék Isten akaratát, hasznos munkát végezhetnek, mert Isten szava átjárta életüket és jellemüket. Isten szava elvégzi sajátos munkáját, elhat az ízeknek és a velőknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. Ez kell legyen az a táplálék, melyből a keresztény értelmileg és jellemileg megerősödik, hogy harcolhasson az igazságért és az életszentségért.

Az alacsony életszint oka. Miért van az, ahogy ifjúságunk és érettebb korúak is olyan könnyen bűnbe és kísértésbe esnek? Azért, mert nem tanulmányozzák eléggé Isten szavát és nem elmélkednek felette úgy, ahogy kellene. Ha kellőleg értékelnék azt, akkor ellen tudnának állni Sátán gonoszságra való kísértéseinek. Nem visznek szilárd, határozott akaraterőt életükbe és jellemükbe, mert nem teszik Isten szent tanítását elmélkedés és tanulás tárgyává. Nem törekszenek kellőképpen arra, hogy a lélek tiszta, szentséges gondolatokkal foglalkozzon és eltereljék attól, ami tisztátalan és hamis. Nem látjuk, hogy a jobb részt választanánk, - mint azt Mária tette - hogy odaülnének Jézus lábaihoz, hogy megtanulják az isteni Tanítótól a legszentebb leckét és hogy felhalmozzák szívükben és megvalósítsák mindennapi életükben. A szent dolgokról való elmélkedés felemeli és nemesbíti a lelket. Isten nem fogadhat el egyikünket sem, ha a Tőle nyert képességeket lealjasítjuk földies cselekedetekre. A menny tiszta és szent hely, ahová csak az léphet be, aki kifinomult, nemes és elmélyült lelkületű. Önmagunkért is munkát kell végeznünk, és ezt csak a Jézustól nyert erővel végezhetjük el. A Bibliát minden más könyv felett kell tanulmányoznunk. Szeressük azt és úgy engedelmeskedjünk annak, mint Isten szavának. Lássuk és értsük meg parancsait és tilalmait és legyünk tisztában igaz értelmével.

Mennyei lelkületre van szükség. Ha Isten szavát tesszük meg tanácsadónknak és világosságért az írásokban kutatunk, az ég angyalai közelednek hozzánk, hogy elménket befolyásolják és értelmünket megvilágítsák. Valóban elmondhatjuk: “A Te beszéded megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűeket.” Nem csoda, hogy a keresztény ifjúság között oly kevés mennyei lelkület nyilvánul meg, hiszen oly kevés figyelmet szentel Isten szavának. Az ifjak nem keresik a mennyei fegyelmet és a bölcsességet, hogy elkerüljék a múlt bűneit és megtisztítsák jellemüket a romlottság minden foltjától. Dávid így imádkozott: “Add értenem a Te határozataidnak útját, hogy gondolkodjam a Te csodálatos dolgaidról.” Ha a keresztények érzelme helyes irányban haladna, amikor összejönnek társaságban, beszélgetésük nemes, magasztos dolgokról folyna. Ha a lélek tiszta és a gondolatokat Isten igazsága uralja, kiejtett szavaink ugyanúgy tiszták lesznek, "mint az arany alma ezüst tányéron.” De a mai értelmi színvonal mellett, melynek elérésével még a hitvalló keresztények is megelégednek, a társalgás sekély és haszontalan. “E földről való” földies, nincs benne igazság, vagy a menny illata, fűszere, sőt még a kívülvalók műveltebb osztályának színvonalát sem éri el.

198

Ellen G. White


Az életszentség erőteljes folyamata. Ha Krisztus és a menny képezi elmélkedésünk tárgyát, ez meg fog nyilvánulni társalgásunkban. Az ilyen ember beszéde kellemes és meglátszik rajta, hogy a mennyei Tanító iskolájából szerezte nevelését. A zsoltárköltő így szól: “Az igazság útját választottam, a Te ítéleteid forognak előttem.” Ő kincséül Isten szavát halmozta fel, s az Ige utat talált elméjébe, nem azért, hogy megszegje, hanem, hogy életében megvalósítsa. A megszentelődés folyamatának szüntelenül előre kell haladnia bennünk. Ezt a külső tevékenység is tanúsítani fogja, s akkor hit által Jézus lakozik a szívben. A megszentelődés nem zárja el a lélejc útját a tudás felé, ellenben az elmét arra ösztönzi, hogy e rejtett kincs, az igazság ismerete után kutasson. Ez viszi előbbre a megszentelődés munkáját. Létezik mennyország. Isten országa, és ó mily komolyan kellene igyekezzünk, hogy azt elérjük. Felhívom iskoláink és tanfolyamaink hallgatóit, hogy higyjetek Jézusban, Üdvözítőtökben. Higyjetek, hogy Ő kész támogatni benneteket kegyelmével, ha őszintén közeledtek Hozzá. Meg kell harcolnotok a hitnek harcát. Küzdenetek kell az élet koronájáért. Küzdjetek, mert Sátán kaijai ki vannak nyújtva utánatok és ha nem szakítjátok ki magatokat kezéből, akkor megbénultok és tönkrementek. Az ősellenség ott van jobb és bal felől, elől és hátul, a porba kell őt gázoljátok. Küzdjetek, mert ha nem nyeritek el az élet koronáját, akkor mindent elveszítettetek, mind a földi, mind az eljövendő életben. Küzdjetek feltámadott Megváltótok erejében.

Konkolyhintés Kedves ifjú barátaim, ha csak rövid ideig is szóljátok a konkolyt, oly aratásban lesz részetek, mely egész életeteket el fogja keseríteni. Egy meggondolatlan óra, melyben engedtek a kísértésnek, csak egyszer is, egész életetek folyamát rossz mederbe terelheti. Csak egy ifjúságotok van, tegyétek azt hasznossá. Ha egyszer a föld alá kerültetek, soha többé nem térhettek vissza, hogy jóvátegyétek hibáitokat. Az aki nem akar Istennel egyesülni és a kísértés útjára kerül, minden bizonnyal el fog bukni. Isten kipróbál minden ifjút. Sokan azzal mentegetik hanyagságukat és tiszteletlenségüket, mert tapasztaltabb hitvallók rossz példát mutattak. Ez azonban senkit se tartson vissza a jótevésben. A végső leszámolás napján nem lesz mentség az olyan kifogás, amire ma hivatkoztok. Igazság szerint ér el az ítélet, mert ismertétek a helyes útat. de nem jártatok azon.

Kísértés. Sátán, az őscsaló, a világosság angyalává változtatja magát és tetszetős kísértéseivel jön az ifjúsághoz. Sikerül is neki megnyerni őket és lépésrőllépésre letéríteni az igazság útjáról. Az írás az “atyafiak vádolójának” nevezi őt. Minden vétek kárhoztatja az embert és Isten ítéletét hívja ki. Isten a szívekbe lát. Ha tisztátalan gondolatokat táplálunk, nem kell szavainkkal kifejeznünk, vagy

199

Ellen G. White


végrehajtanunk azokat, hogy kárhoztassanak. A lélek tisztaságán esett folt, és győzött a kísértő. “Mindenki kísértetik amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.” Elteríti az embert az igazi jóság és erény útjáról, ha enged saját hajlandóságainak. Ha van az ifjúságban erkölcsi erő és szilárdság, akkor hiába jelentkezik a legerősebb kísértés. Sátán megkísért benneteket, de rajtatok múlik, hogy engedtek-e neki? Egész seregének sem áll hatalmában, hogy azt, akit megkísért, vétekre kényszerítse. A bűnre nincs mentség. Míg sok ifjú erejét hiábavalóságokra pocsékolja el, mások fegyelmezik elméjüket és tudást halmoznak fel. Felövezik magukat fegyverzettel, hogy az élet harcait megvívják, és elhatározzák, hogy eredményesek lesznek. De csak akkor lehet sikerük, ha bármily magasra is akarván feljutni, szeretetük Istenben összpontosul. Ha egész szívükkel az Úrhoz járulnak, elvetve azoknak hízelkedését. akik a legcsekélyebb mértékben is csökkenthetnék a helyes életmódra irányuló szándékukat. Istenben lesz erejük és bizalmuk.

Hiú szórakozás, nem valódi boldogság. Azok, akik szeretik a társaságot, ezen jellemvonásuknak addig hódolnak, amíg mindent betöltő szenvedély válik belőle. Életük tartalma az öltözködés, a szórakozóhelyek látogatása, a nevetgélés és a hiú fecsegés a legfelületesebb tárgyakról. Képtelenek áhítattal olvasni a Bibliát és mennyei dolgokról elmélkedni. Nyomorultul érzik magukat, ha nincs életükben valami izgató. Nincs bennük a boldogsághoz szükséges erő; más, hasonlóan üres ifjak társaságára szorulnak. Az az ifjú, aki Isten szavában és az áhítat óráiban találja örömét, boldogságát, állandóan felüdül, ha az élet Forrásából merít. Oly erkölcsi kiválóságot nyer el, amit mások el sem képzelhetnek. Az Istennel való közösség elősegíti a jó gondolatokat, a nemes törekvéseket, az igazság tiszta felismerését. Cselekedeteinek magasztos indokai lesznek. Akik ekképpen összekapcsolódnak istennel, azokat fiaivá fogadja. Állandóan magasabbra érnek fel, Istenről és az örök életről mind tisztább látást nyernek, míg az Úr világosság hordozóivá és a világ bölcsességévé avatja őket. Azok, akik megmaradnak Jézusban, boldogok és örömteli életet élnek. Hangjukat nemes szelídség fogja jellemezni, tetteikben az örök és felsőbbrendű dolgok tisztelete nyilatkozik meg és ajkukról örömteli zene fog visszhangzani, amely Isten trónjától árad. Ez a kegyességnek ama titka, amely bár nem könnyen magyarázható, de annál inkább érezhető és örömet adó. Bár a konok és lázadó szív elzárhatja kapuját Isten kegyelmének minden befolyása és a Szentlélek minden adománya előtt, de a bölcsesség útja gyönyörűséges utak és minden ösvényei: békesség. Minél szorosabban kapcsolódunk Krisztushoz, annál jobban mutatják szavaink és cselekedeteink az Ő kegyelménk győzelmes és átalakító hatalmát.

200

Ellen G. White


Hitetlen látogatók Nem ajánlatos a keresztényeknek azok társaságát választani, akik nem állnak összeköttetésben Istennel, akiknek életmódja nem tetsző Neki. Mégis, hány hitvaló keresztény lép tiltott területre. Sokan meghívják otthonaikba rokonaikat, akik hiúk, értéktelenek és istentelenek. Gyakori eset, hogy az ilyen hitetlen, vallástalan látogatók példája és rossz befolyása maradandó nyomot hagy a család gyermekeinek lelkében. Az ilymódon gyakorolt befolyás hasonlít ahhoz, ami a héberek és az istentelen kanaániták társulását követte. Sokan úgy érzik, hogy engedményeket kell tenniük, hogy megnyerjék vallástalan rokonaik és barátaik tetszését. Nem mindig lehet pontosan megvonni a határvonalat, így azután az egyik engedményt a másik követi, míg mindazok, akik életükben Krisztus igaz követői voltak, jelleműkben alkalmazkodnak a nagy tömeg szokásaihoz. Megszűnik az Istennel való kapcsolat. Már csak névleg keresztények. Amikor eljön a megpróbáltatás órája, reményük szertefoszlik. Eladták magukat és gyermekeiket az ellenségnek. Nem tisztelték Istent és igazságos ítéleteinek kinyilatkoztatásakor azt kell aratniuk amit vetettek. Krisztus azt fogja nekik mondani, amit valaha a régi izraelitáknak mondott: “Nem hallgattatok az én szavaimra. Miért cselekedtétek ezt?”

201

Ellen G. White


15 - FEJEZET

UDVARLÁS ÉS HÁZASSÁG A családi kötelék a legszorosabb és legszentebb a földön. Az emberiség áldására van szánva. Mindenütt áldást jelent, ahol értelemmel, Isten félelmében és felelősségtudatban kötik meg a házasság frigyét.

Őszinte szeretet A szeretet drága ajándék, melyet Jézustól nyerünk. A tiszta és szent szeretet nem érzés, hanem életelv. Azok, akiket igazi szeretet indít, sohasem lesznek értelmetlenek, belátástalanok és vakok. A Szentlélek tanítása szerint szeretik Istent mindenekfelett és felebarátjaikat úgy, mint önmagukat. Azok, akik a házasság gondolatával foglalkoznak, fontolják meg jól minden érzelműket és figyeljék meg jellemvonásait annak, akivel életüket összekötni szándékoznak. Minden lépés, amely a házasság szövetsége felé vezet, tanúskodjon szerénységről, egyszerűségről, őszinteségről, továbbá arról a komoly szándékról, hogy Istent dicsőítsék és tetszését elnyeljék. A házasság befolyásolja egész további életüket ezen a földön, éppúgy, mint az elkövetkező életben. Őszinte keresztény nem szőhet olyan terveket, melyeket Isten nem hagyhat jóvá.

Kérjünk tanácsot! Ha az Úr istenfélő szülőkkel áldott meg. kérd ki tanácsukat. Tárd fel előttük terveidet és reményeidet. Fogadd meg tanácsaikat, amelyekre életük tapasztalatai tanították meg őket és sok szívfájdalomtól menekülsz meg. Mindenekfelett azonban Krisztus legyen tanácsadód. Imádsággal tanulmányozd szavát. Ilyen vezetés mellett a fiatal nő élettársául csak azt válassza, akinek jellemvonásai tiszták, férfiasak, aki szorgalmas, törekvő és becsületes, aki szereti és féli Istent. A fiatalember olyat keressen társul, aki kiveszi majd részét az élet terheiből, akinek befolyása megnemesíti és tökéletesíti őt, és aki boldoggá teszi szerelmével. “Az Úrtól van pedig az értelmes feleség. Bízik ahhoz az ő férjének lelke...jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Az ő száját bölcsen nyitja meg és kedves tanítás van a nyelvén. Vigyáz a házanépe dolgára és a restségnek étkét nem eszi. Felkelnek az ő fiai és boldognak mondják őt, az ő férje és dicséri őt.” Aki ilyen feleséget talál, megnyerte a jóakaratot az Úrtól.

Társaink megválasztása. A keresztény ifjú nagy gondot fordítson a baráti kötelék kialakítására és társainak megválasztására. Legyetek óvatosak, nehogy az,

202

Ellen G. White


amit tiszta aranynak gondoltok, közönséges fémnek bizonyuljon. Világias társulások gyakran gördítenek akadályt Isten szolgálatának útjába és sok lélek megy tönkre szerencsétlen társulás folytán, akár üzleti, akár házas viszonyban, ha olyannal kerül össze, akinek társasága nem felemelő és nem nemesítő. Isten népe sohase merészkedjen tiltott területre. Isten tiltja a hívők és hitetlenek közötti házasságot. De igen gyakran a megtéretlen, érzéki szív a saját vágyait követi és házasságokat kötnek, melyeket Isten nem szentesíthet.

Az udvarlás helytelen formái Jellemedben az állhatatosság és önmegtagadás hiánya gátolja a legkomolyabban a vallásos élettapasztalat megszerzését, amely nem csuszamlik el, mint a homok. Ápolnod kell az állhatatosságot, céljaid legyenek tiszták, egyenesek. Ezek a jellemvonások valóban szükségesek az eredményes keresztényi élethez. A lelki épség, jellemtisztaság megtart a helyes úton. Semmiféle indok sem vehet rá, hogy elhagyd a kötelesség egyenes útját, hűséges maradhatsz Istenhez. A vonzalom és szerelem iránti vágy, a baráti sóvárgás nem fog elvonni az igazság és kötelesség útjáról, kötelességedet nem áldozhatod fel vonzalmadért. Hibát követsz el ifjú atyámfia, ha életed útját fiatal, tapasztalatlan lánnyal kapcsolod össze, akit nem neveltek az élet mindennapi, gyakorlati kötelességeinek teljesítésére. De ez a fogyatékossága még csekélység ahhoz képest, hogy nem ismeri kötelességét Istennel szemben. Bár nem nélkülözte a világosságot, részesült vallási előjogokban, de nem érzi nyomorúságos voltát Krisztus nélkül.

Befolyás a vallásos életre. Ha szerelmi bódulatodban gyakrabban távol maradsz az imaóráktól, - melyeken Isten egyesül népével,- csak azért, hogy annak társaságát élvezd, aki nem szereti Istent és akit nem vonz a vallásos élet, hogyan várhatod el Istentől, hogy megáldja ezt a frigyet? Ne hirtelenkedj. A korai házasságkötések nem helyesek. Ha akár a nő, akár a férfi nem viseltetnek tisztelettel Isten követelményei iránt, ha nem veszik figyelembe azokat a kötelességeket, melyek őket a valláshoz kapcsolják, akkor az a veszély forog fenn, hogy nem fogják tekintetbe venni a férj vagy a feleség igényeit sem. Veszélyes az a szokás, hogy gyakran vagyunk együtt, még hozzá ha azt vallási kiváltságaink vagy az imaórák rovására tesszük. így olyan veszteséget szenvedünk, melyet nem engedhetünk meg magunknak. Általánosan elterjedt szokás, hogy a fiatalok késő éjjel is együtt ülnek, ez nem tetszik Istennek még akkor sem, ha mindketten keresztények. Az ilyen helytelenül felhasznált órák veszélyeztetik az egészséget, alkalmatlanná teszik az elmét a másnap kötelességeinek teljesítésére és rossz látszatot keltenek. Testvérem, remélem, hogy becsülöd önmagadat annyira, hogy lemondj az udvarlásnak eme formájáról. Ha szemed kizárólag Isten dicsőségére tekint, meggondolt óvatossággal fogsz eljárni. Nem fogod tűrni, hogy a szerelmes érzelgősség annyira elvakítsa 203

Ellen G. White


látásodat, hogy elfelejtsd azokat a magas kívánalmakat, amelyeket Isten irántad, mint keresztény iránt támaszt.

Korai házasságkötések. Korai házasságkötések nem engedhetők meg. Az ilyen fontos, és következményeiben messze kiható viszonyt nem szabad sebbel-lobbal, elégséges előkészítés nélkül megkötni. Semmi esetre sem azelőtt, mielőtt a lelki, értelmi és testi erők nincsenek jól kifejlődve.

Hitetlenekkel való eljegyzés. Kedves Nővérem, hallottam, hogy házasságot szándékozol kötni egy olyan fiatal emberrel, aki nincs veled azonos hitvalláson. Félek, hogy ezt a fontos ügyet nem gondoltad meg eléggé. Kérve-kérlek, hogy terveidet imában fontold meg gondosan, mielőtt olyan lépést tennél, amely befolyással lesz egész jövendő életedre. Vajon ez a kapcsolat valóban boldogságot hoz-e? Vajon segíteni fog-e a keresztényi élet megvalósításában? Vajon tetsző lesz-e Istennek? Példád olyan-e, hogy azt mások bízvást követhetik?

A szeretet próbái. Minden nő, mielőtt kezét nyújtaná a frigyhez, érdeklődjön az iránt, hogy vajon az, akivel életét összekötni szándékszik, érdemes-e erre? Mit mutat eddigi élete? Tiszta volt-e élete? Nemes, emelkedett lelkületet fejez-e ki szeretete, vagy csak ösztönös szerelmet? Vajon jelleme bír-e azokkal a vonásokkal, melyek őt boldoggá fogják tenni? Fog-e örömet és igazi boldogságot találni szeretetében, ragaszkodásában? Vajon megengedi-e neki, hogy megőrizze egyéniségét, vagy ítélőképességét és lelkiismeretét férje uralma alá kell rendelnie? Mint Krisztus tanítványa, nem rendelkezik sajátmagával, drága áron vétetett meg. Eleget tehet-e legelsősorban Megváltója igényeinek? Vajon testét és lelkét, gondolatait és életcéljait megőrizheti-e tisztán és szentül? Életkérdések e problémák, melyek majd eldöntik, hogy boldog lesz-e a házasságot kötő nő élete? Az otthonban nagy szükség van a vallásos életre. Csak így előzhető meg az a sok fájdalmas baj, ami oly gyakran elkeseríti a házaséletet. Komoly, őszinte és önzetlen szeretet csakis ott található, ahol Krisztus uralkodik. Akkor a lélek a lélekkel egyesül és a két lélek harmóniában olvad össze. Ebben az otthonban jelen lesznek Isten angyalai és szentséges őrködésük megszenteli a házasok szobáját. Száműzve lesz onnan a lealacsonyító érzékiség. A gondolatok Istenhez irányulnak. Őhozzá száll fel a szív alázatos odaadása.

Az engedetlenség következményei. A szív emberi szeretetre áhítozik, de ez a szeretet nem elég erős, nem elég tiszta és nem elég értékes, hogy elfoglalja Jézus szeretetének helyét. Az asszony csak az ő Megváltójában találhat bölcsességet, erőt és kegyelmet, hogy a mindennapi élet gondjával, felelősségeivel és szomorúságaival megbirkózzék. Jézus legyen élete ereje és vezetője. A nők adják át magukat Krisztusnak, mielőtt bármilyen földi barátnak adnák magukat és ne vállaljanak olyan kapcsolatot, amely ezzel ütközne. Azoknak, akik az igazi boldogságot keresik, a menny áldását kell megkapniuk mindarra, amit birtokolnak és mindarra, amit cselekszenek. Az Isten iránti engedetlenség sok szívre és otthonra bánatot és 204

Ellen G. White


nyomort hoz. Ne egyesülj azzal, aki Isten ellensége, mert nem akarhatod, hogy otthonodból sohase távozzanak az árnyak. Könyörgök, fontold meg a lépést, mert tudom, hogy az utolsó ítéletben számolnom kell szavaimért. Kérdezd meg magadtól: ‘Vajon nem fogja-e hitetlen féljem gondolataimat elterelni Jézustól?” Ő inkább a gyönyörnek mint Istennek szeretője, vajon nem fog-e engem is rávezetni arra, hogy én is azokat szeressem, amiket ő? Az örök életre vezető út meredek és göröngyös. Ne rakj magadra még több terhet, csak akadályozzák előrehaladásodat... Intlek téged a veszélytől, amíg nem késő. Szívesen hallgatsz behízelgő, kedves szavakra és hajlandó vagy elhinni, hogy később is minden jó lesz, de te nem ismered az indítékokat, amelyek ezen szép beszédeket sugallják. Nem láthatod az elvetemedettség mélységeit, amelyek a szívben rejtőznek. Nem láthatsz a színfalak mögé és nem veheted észre, milyen csapdákat állít lelkednek a Sátán. Rá akar bírni, hogy olyan úton haladj, amely megkönnyíti közeledését, hogy lefektesse a kísértés aknáit. Ne add neki a legkisebb előnyt, lehetőséget erre. Mig az Úristen, szolgái lelkén munkálkodik, a Sátán az engedetlenség fiait használja fel. Nincsen megegyezése Krisztusnak Béliállal. E kettő nem jöhet összhangba soha. Hitetlennel kapcsolatba kerülni annyi, mint a Sátán területére lépni. Ezzel megbántod Isten Lelkét és eljátszod védelmét. Megengedheted- e magadnak, hogy ilyen rettenetes túlerő ellen vívd meg harcodat az örök életért?

Felbontott eljegyzés. Mondhatnád: “De hogy vonjam vissza adott szavamat?” Én azt felelném, hogy ha olyan ígéretet tettél, amely ellentétben áll az írások szellemével, vond vissza azt minden késedelem nélkül. Alázatosan, bűnbánattal valld be Isten előtt, hogy varázslat fogott el és elhamarkodott fogadalmat tettél. Sokkal jobb, ha Isten félelmében visszavonod Ígéretedet, mintha megtartod, s ezzel szégyent hozol Teremtőd nevére. Gondold meg: mennyországot nyerhetsz és elkerülheted a kárhozatba vezető ösvényt. Isten komolyan veszi amit mond. Amikor az első emberpár evett a tudás fájának gyümölcséből, ezzel vétkezett Isten tilalma ellen, engedetlenségük az egész világra rázúdította a fájdalom árjait. Ha Istennel ellenkező utakon járunk, Ő is ellenünk fog cselekedni. Az egyetlen biztos útirány az, hogy Isten minden kívánalmának engedelmességgel eleget teszünk, bármennyibe kerüljön is. Minden követelménye szeretetében és bölcsességében gyökerezik.

Érett ítélőképesség fontossága. A társadalom java, valamint a tanulók legfőbb érdeke azt kívánja, hogy ne akarjanak élettársat választani, míg saját jellemük fejletlen, ítélőképességük éretlen és ugyanakkor nélkülözik szüleik gondviselését és őrködését. Azok, akik meg akarják óvni az ifjúságot a kísértéstől és elő készíteni akarják a hasznos életre, jó munkára vállalkoznak. Örülünk, ha látjuk, hogy minden nevelőintézetben lényegesnek tartják a fiatalok helyes korlátozását és fegyelmezését. Bár siker koronázná az ilyen tanítók fáradozásait! 205

Ellen G. White


Tanács és vezetés szükséges A romlottság és veszedelem eme napjaiban a fiatalok sok megpróbáltatásnak és kísértésnek vannak kitéve. Sokan veszélyes vizeken vitorláznak. Szükségük van kormányosra, de megvetéssel utasítják el az annyira szükséges segítséget és azt hiszik, hogy alkalmasak saját hajójuk vezetésére. Nem veszik észre, hogy az minden percben rejtett sziklára, zátonyra futhat és hitük és boldogságuk hajótörést szenvedhet. Az udvarlás és a házasság varázslat alatt tartja őket és legfőbb gondjuk az, hogy saját útjaikon haladjanak. Életüknek ebben a legfontosabb szakaszában biztos tanácsadóra és csalhatatlan vezetőre van szükségük. Ezt megtalálhatják Isten Igéjében. Ha nem lesznek szorgalmas tanulói Isten szavának, súlyos hibákat fognak elkövetni, melyeknek következtében saját és mások boldogságát teszik tönkre, úgy a földi, mint az eljövendő életre. Sokan hevesek és önfejűek. Nem követik Isten szavának bölcs tanácsát, nem harcolnak önmagukkal, nem aratnak értékes győzelmeket. Büszke, hajthatatlan akaratuk eltéríti őket a kötelesség és engedelmesség ösvényéről. Tekintsetek vissza, lássátok meg eddigi életeteket, vizsgáljátok meg hűségesen, Isten szavának fényében eddigi pályafútástokat. Vajon tekintettel voltatok-e lelkiismeretesen szüléitek iránti kötelességeitek teljesítésére, mint ahogy azt a Biblia megkívánja? Jósággal és szeretettel bántatok-e édesanyátokkal, aki gyermekkorotok óta gondozott titeket? Tekintettel voltatok-e kívánságaira, vagy pedig fájdalmat és szomorúságot okoztatok-e szívének, saját vágyaitokat és terveiteket követvén? Vajon az igazság, amit vallótok, megszentelte-e szíveteket, meglágyította és megfékezte-e akaratotokat? Ha nem, akkor nagy munkát kell végeznetek, hogy jóvátegyétek a múlt hibáit

Tökéletes vezető. A Biblia elénk tálja, bemutatja a tökéletes jellem színvonalát. Ez a szent könyv, amelyet Isten sugallt az embereknek, tökéletes vezető az élet minden körülményeiben. Határozottan állapítja meg fiatalok és, öregek kötelességét. Ha elfogadjuk az élet vezérfonalául, tanításai a lelket felfelé fogják vezetni. Lélekemelő, jellemnevelő és örömöt ad a szívnek. Sokan azonban a fiatalok közül saját maguk vezetői és tanácsadói kívánnak lenni és saját kezükbe vették ügyüket. Ezeknek még komolyabban kell tanulmányozniuk a Bibliát. Lapjain meg fogják találni, hogy mi a kötelességük szüleikkel és hittestvéreikkel szemben. Az ötödik parancsolat azt tanítja, hogy “Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a földön, melyet az Úr a te Istened ád tenéked.” Másutt pedig azt olvassuk: “Ti gyermekek, szót fogadjatok a ti szüléiteknek.” Egyike azon jeleknek, melyek azt mutatják, hogy az utolsó napokban élünk, a gyermekek engedetlensége szüleikkel szemben, azok hálátlansága és szentségtelensége. Isten szava bővelkedik előírásokban és tanácsokban, amelyek meghagyják, hogy tiszteljük szüleinket.. A fiataloknak azt a szent kötelességet vési szívükbe, hogy szeressék és ápolják azokat, akik születésüktől kezdve, gyermekkoruk 206

Ellen G. White


és ifjúságukon át vezették őket egészen felnőtt korukig, és akiknek békéjük és boldogságuk nagy mértékben tőlük függ. A Biblia határozottan szól ezekről a dolgokról, mindazonáltal nagyon sokszor nem vették figyelembe tanításait. Sokat kell még a fiataloknak tanulniuk és a legfontosabbak egyike az, hogy megismerjék önmagukat. Helyesen ismeijék fel szüleik iránti felelősségüket és kötelezettségüket s állandóan tanuljanak Krisztus iskolájában szelídséget és szívből jövő alázatosságot. Szüleiket szeretniük és tisztelniük kell, de meg kell becsülniük tapasztalt emberek ítéletét is, akikkel a gyülekezeti élet fűzi össze őket.

Tiszteletreméltó viselkedés. Az a fiatal ember, aki egy yicrtal hölgy társaságát élvezi és barátságát megnyeri anélkül, hogy szüleit ismerné, nem cselekszik nemes keresztényhez méltóan, sem vele, sem szüleivel szemben. Lehet, hogy titkos találkák és összejövetelek által befolyásolja érzelemvilágát, de ha így cselekszik, nem mutat lelki nemességet és feddhetetlenséget, amivel bírnia kell Isten minden gyermekének. Hogy elérjék saját céljaikat, nem járnak el őszintén és nyíltan, főképp pedig nem a Biblia szellemében. Ezzel hűtleneknek bizonyulnak azokkal szemben, akik szeretik őket s akik hűséges őreik. A házasságok, amelyek így jönnek létre, nem felelnek meg Isten Igéjének. Az a férfi, aki képes arra, hogy egy leányt letérítsen a kötelesség útjáról és meglazítsa benne Isten határozott és egyenes parancsát, hogy szüleit tisztelje és azoknak engedelmeskedjen, az nem fogja betartani házastársi kötelességeit sem. Feltesszük a kérdést, hogy: “Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját?” és a választ is megkapjuk rá: “A Te beszédednek megtartása által.” Az a fiatalember, akinek vezetője a Biblia, nem tévesztheti el a kötelesség, a biztonság útját. Ezen áldott könyv megtanítja, hogy jellemét feddhetetlenül megőrizze, legyen igaz, őszinte és ne kövessen el csalást. Isten ujja írta a kőtáblákra: “Ne lopj!” és mégis hányszor lopnak alattomosan érzéseket és még mentegetik is ezt. A helytelen udvarlás folyik tovább, megtartják a titkos találkákat, mig a tapasztalatlan leány, aki nem is sejti, hogy a dolgok hová fognak fejlődni, nagymértékben elveszíti ragaszkodását szülei iránt és bizalmát az ifjúba helyezi, aki pedig már cselekedeteivel is kimutatta, hogy érdemtelen szerelmére. A Biblia elítél mindenféle becstelenséget és minden körülmények között jócselekedeteket kíván. Az, aki a Bibliát ifjúsága vezérévé és ösvényének világosságává teszi, mindenben követni fogja tanácsait. Jottányit sem fog vétkezni a törvény ellen, még akkor sem, ha nagy áldozatokat kell ezért hoznia. Ha hisz a Bibliában, tudni fogja, hogy Isten áldása nem lehet rajta, ha letér a becsületesség egyenes útjáról. Bárha úgy látjuk, hogy egy ideig érvényesül, de tetteinek gyümölcseit biztosan aratnia kell. Isten átka kíséri azokat a nem helyes, nem időszerű és nem megfelelő kapcsolatokat, amelyek napjainkban köttetnek. Menthetőbb volna sok mai fiatalnak egymással való viszonya, annak iránya, ha a Biblia bizonytalan és határozatlan módon tárgyalná ezen kérdéseket. De a Biblia követelményei semmiképpen sem 207

Ellen G. White


nevezhetők félig- meddig bizonytalan parancsoknak, mert határozottan megkövetelik a gondolatok, szavak és tettek tisztaságát. Hálásak vagyunk Istennek, mert az Ő szava megvilágosítja az útat lábaink előtt, úgy, hogy senkinek sem kell eltéveszteni a kötelesség ösvényét Az ifjúság szokja meg, hogy a Bibliát kérdezze és fogadja el tanácsait, mert valahányszor eltér ezektől, sajnálatos hibákat követ el.

Szükséges az egészséges ítélőképesség. Ha van olyan dolog, amelyhez nyugodt meggondolás és szenvedélymentes ítélőképesség kell, akkor ez a házasság. Ha bármikor is szükséges a Biblia tanácsa, de legjobban akkor amikor emberek olyan lépésre határozzák el magukat, amely egy egész életre kihat. Általában az a vélemény, hogy az érzelmeké a vezérszerep. Igen sok esetben az érzelgős szentimentalizmus veszi át a vezetést, amelynek romlás a vége. Éppen ebben a kérdésben az ifjúság kevesebb értelmességet mutat, mint minden egyéb téren. Erről a kérdésről nem lehet velük józanul beszélni. Úgy látszik, hogy a házasság kérdése babonás, bűvös erővel hat rájuk. Nem rendelik alá magukat Istennek. Értelmük leláncolva, titokban cselekszenek, mintha attól félnének, hogy valaki keresztezni akarja terveiket. Az az alattomos út, amelyen az udvarlás és a házasság végbemegy, sok nyomorúságot okozott már, amelynek terjedelmét csak Isten ismeri. Ezen a sziklán ezrek szenvedtek hajótörést. Hitvalló keresztények, akiknek életét állhatatosság jellemzi és akik minden más kérdésben értelmeseknek látszanak, félelmetes hibákat követnek el. Erős elhatározásról tesznek tanúságot, amelyet érveléssel nem lehet megváltoztatni. Annyira elragadják őket érzéseik és ösztöneik, hogy nem kívánják kutatni a Bibliát és Istennel szoros kapcsolatba jutni. Sátán jól tudja, hogy milyen emberanyaggal van dolga és pokoli bölcsességét különböző tervek kigondolására használja fel, melyek a lelkek megrontását és csapdába ejtését célozzák. Minden lépést megfigyel és sok mindent indítványoz. Gyakran követik ezen indítványait Isten szavának tanácsa helyett. Ez a finoman szőtt, veszedelmes háló, ügyesen előkészített, hogy befonja a fiatal és meggondolatlan embereket. Gyakran ez a háló a világosság leple alá rejtőzik, de azok, akik áldozatai lesznek, átszegzik magukat sok szomorúsággal. Az eredmény az, hogy mindenütt emberroncsokat láthatunk.

Tanácskozzunk szüléinkkel. Mikor lesz ifjúságunk végre bölcs? Meddig tart még ez-az állapot, meddig követik a gyermekek csupán saját hajlamaikat és kívánságaikat, tekintet nélkül szüleik tanácsára és ítéletére? Sokan még egy gondolatot sem szentelnek szüleik kívánságainak és igényeinek. Nincsenek tekintettel érett ítélőképességükre. Az önzés bezárta szívük ajtaját a gyermeki ragaszkodás előtt. Fel kell ébreszteni az ifjak elméjét az ez irányú közömbösségből. Az ötödik parancsolat az egyetlen, amellyel ígéret van összekötve, de a szerelmes vágyakozás hajlandó azt könnyedén félretolni, sőt semmi bevenni. Sok fiatalemberről jegyezték

208

Ellen G. White


fel azt a bűnt, hogy lekicsinyli édesanyja szeretetét és nem becsüli édesapja gondoskodását. A legnagyobb tévedések egyike ezen téren az, hogy nem szabad megzavarni fiatal és tapasztalatlan ifjak érzelmeit és nem szabad beavatkozni szerelmi életükbe. Ha van dolog, amit minden szempontból meg kell vizsgálni, akkor ez az. Szükséges felhasználnunk mások tapasztalatait és mindkét oldalon nyugodtan, alaposan fontoljuk meg az ügyet. Ezt a kérdést a nagy többség túl könnyen kezeli. Fiatal barátaim, tanácskozzatok Istennel és istenfélő szüléitekkel. Foglaljátok imáitokba ezt az ügyet, fontoljatok meg minden épemet és figyeljétek meg annak minden jellemvonását, akivel össze akarjátok kötni életeteket. A lépés, amelyre elhatározzátok magatokat, életetek legfontosabb lépése, amit nem szabad elhirtelenkedni. Bár szeressetek, de ne tegyétek azt vakon. Vizsgáljatok meg mindent, hogy kiderítsétek, vajon eljövendő házaséletetek boldog lesz-e, vagy pedig feldúlt és viszályokkal teli? Vesd föl a kérdést, hogy vajon ezen egyesülés a menny felé vezet-e? Növeli-e szeretetemet Isten iránt és hasznosabbá tesz-e az életben? Ha ezen elmélkedések pozitívak, akkor Isten félelmében haladj előre útadón. De ha még bele is mentél az eljegyzésbe, anélkül, hogy pontosan ismernéd kiválasztottad jellemét, ne hidd azt, hogy az eljegyzés feltétlenül szükségessé teszi, hogy magadra vedd a házasság kötelékét és olyan emberrel kapcsold össze életedet, akit nem tudsz szeretni és tisztelni. Nagyon vigyázz és légy óvatos, mielőtt eljegyeznéd magad. De sokkal jobb felbontani az eljegyzést, mint házasság után szétválni, ahogyan azt sokan teszik.

Jellemző az anyával való bánásmód. A hűséges, igazi szerelem olyan növény, amely ápolást igényel. A nő, aki békés, boldog közösséget kíván és el akarja kerülni a jövőben a bánatot és a nyomorúságot, érdeklődjön mielőtt szívét odaajándékozná, vajon van-e anyja vőlegényének? Milyenek jellemének lényeges vonásai? Tudatában van-e, teljesíti-e kötelességét anyjával szemben? Szívében hordja-e óhajait és boldogságát? Ha nem tiszteli és becsüli anyját, fog-e tiszteletet és szeretetét, jóságot és figyelmességet tanúsítani feleségével szemben? Fog-e szeretni akkor is, ha a házasság újszerűsége már elmúlt? Türelmes lesz-e hibáimmal szemben, vagy kritikus, basáskodó és parancsoló? Az igazi szeretet sok hibát elnéz, a szeretet nem veszi észre.

Az ösztön nem megbízható. A fiatalság még mindig túlságosan bízik az ösztönös megérzésekben. Ne adja át magát túl könnyen és ne hagyja magát oly készségesen foglyul ejteni szerelmese megnyerő külseje által. Az udvarlás, ahogy azt korunk fiatalsága gyakorolja, a képmutatás és csalás rendszere, mely inkább a lelkek ellenségétől, mint az Úrtól ered. Itt is józan észre volna szükség, mint «bármely más dologban, de sajnos, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy csak kevesen veszik ezt igénybe. 209

Ellen G. White


Ha a gyermekek meghittebb viszonyban volnának szüleikkel, megbíznának bennük, örömüket és bánatukat megosztanák velük, sok kései csalódástól őriznék meg magukat. Ha kétségeik volnának afelől, hogy melyik a helyes út, vigyék az ügyet szüleik elé és kérjenek tőlük tanácsot. Kik volnának alkalmasabbak a veszélyek felismerésére mint az istenfélő szülők? Kik érthetik meg a gyermekek sajátos vérmérsékletét olyan jól, mint ők? Keresztény gyermekek mindenekfelett istenfélő szüleik szeretetét, helyeslését keresik és értékelik. A szülők együtt éreznek gyermekeikkel, megértik őket, velük és értük imádkoznak, hogy Isten vezesse és védelmezze őket. Mindenekfölött a jó és megbízható Baráthoz és Tanácsadóhoz fogják gyermekeiket utasítani, ahhoz, aki megindul gyengeségükön, aki éppúgy megkísértetetett mindenekben mint mi, de bűntelen maradt és tudja, hogy hogyan kel gyámolítani azokat, akik megkísértetnek.

Mennyei szeretet. A házaséletben egymás iránti szeretetetek járul hozzá, szinte záloga mindkettőtök boldogságának. Mindenik a másik boldogságát szolgálja. Ez az Isten akarata. De ha eggyé is válltok, egyiketek se veszítse el egyéniségét. Isten a tulajdonosa egyéniségeteknek. Istennek, Őérte élve, a lélek legjobb és legmagasztosabb érzelmeit Őhozzá küldi. Vajon szeretetetek legnagyobb mértékben Őhozzá áramlik-, aki meghalt értetek? Ha így van, akkor egymás iránti szeretetetek a menny akarata szerint való lesz.

Korai házasság Fiatalok éretlen szerelemmel lépnek házastársi viszonyba, ítélőképesség nélkül, nemes, emelkedett érzelmek nélkül tesznek házassági fogadalmat, csakis fiatalos hevületüktől vezettetve. Ifjúkori vonzalmak veszélyei. A gyermekkorban keletkezett vonzalmak gyakran igen nyomorúságos házasságokat, vagy szégyenletes elválást eredményeztek. Korai kapcsolatok ritkán boldogok, ha szülői belegyezés nélkül köttettek. Meg kell fékezni a fiatalkorúak szerelmét, amíg el nem érkezik az az idő, amikor koruk és tapasztalataik elegendőek lesznek ahhoz, hogy becsülettel, biztonsággal szárnyra kelhessenek. Akik nem engedik korlátozni magukat, azokra az a veszély vár, hogy boldogtalanul tengethetik életüket. A húsz év körüli ifjú nehezen tudja megítélni, vajon a másik, hasonlóképpen fiatal személy alkalmas élettárs-e az ő számára? Megtörténhet esetleg az, hogy amikor ítélőképességük már fejlettebb, rájönnek arra, hogy nem boldogíthatják egymást. Azután, ahelyett, hogy sorsukat a legelőnyösebben alakítanák, vádakkal illetik egymást, a köztük lévő szakadék még nagyobb lesz, mig végülis közömbösek lesznek és elhanyagolják egymást. Az ilyen emberek aztán nem tartják szentnek az otthont. Keserű szemrehányások és gyűlölködő szavak mérgezik annak légkörét.

210

Ellen G. White


Bölcs és oktalan házasságok Napjaink baját-bűnét nagy mértékben a meggondolatlan házasságok okozzák. A túl korai házasság nincs jó hatással sem a testi egészségre, sem a lelki-értelmi erőre. Ebben a kérdésben kevés józan gondolkozás nyilvánul meg, mert sok ifjú ember csak ösztönét követi. Gyakran elhamarkodva, érzelmektől hajtva teszik meg ezt a lépést, amely komolyan érinti őket jó vagy rossz irányban s élethossziglani áldássá vagy átokká válhat. Sokan vannak akik nem akarnak hallgatni az érvekre és a keresztényi tanításokra. Manapság a világ tele van bűnnel és nyomorúsággal a helytelenül kötött házasságok következtében. Sok esetben már néhány hónapon belül rájön a félj vagy a feleség, hogy nem egyeznek hajlamaik, az eredmény pedig az, hogy az otthonban, ahol mennyei szeretetnek és összhangnak kellene lennie, egyenetlenség uralkodik. Az apró-cseprő összeveszések elkeseredett hangulatot szülnek. Kimondhatatlan nyomorúság keletkezik a nyílt nézeteltérések és csetepaték nyomán, s ezek szétválasztják a házastársakat, akiknek pedig a szeretet kötelékei által kellene egyesülniük. Ezrek lelke és teste lett oktalan házasságok áldozata, ezrek vesztek el a kárhozat ösvényén.

Felemás igában. Veszélyes dolog hitetlennel, világias emberrel egyesülni. Sátán jól tudja, hogy sok fiatal ember házasságának órájában megszűnik gyakorlati kereszténynek lenni. Egy ideig még igyekeznek Istennek szolgálni, de minden erőlködéssel szemben olyan állandó hatások érik, amelyek ellenkező irányba terelik őket. Valamikor kiváltságuknak érezték, hogy beszéljenek örömükről és reménységükről, hamarosan azonban leszoktak arról, hogy ilyen dolgokról társalogjanak. Tudják, hogy ez nem érdekli élettársukat. Alattomosan így szövi Sátán körülöttük a kételkedés hálóját és a szívből kihal a drága igazságba vetett hit. Sátán kimondott célja, hogy a fiatalságot bűnbe vigye és benne ringassa, mert akkor a férfi is biztosan az övé. A lelkek ellenségét engesztelhetetlen gyűlölet tölti el minden erőfeszítéssel szemben, amely az ifjúságot helytelen irányba akarja befolyásolni. Mindazt gyűlöli, ami Istenről és Krisztusról helyes felfogást ad. Törekvései különösen azok ellen irányul, akik olyan kedvező helyzetben vannak, hogy a mennyből nyerhetnek világosságot, jól tudván, hogy minden lépésük, mely kapcsolatba hozza őket Istennel, erőt fog adni nekik, hogy ellenálljanak az ő kísértéseinek. Úgy közeledik az ifjúsághoz tetszetős fortélyaival, mint a világosság angyala és túl gyakran sikerűi neki, hogy lépésről-lépésre letérítse őket a kötelesség ösvényeiről.

Helyes

társulás.

Fiatalok, akii' egymás társaságara vannak utalva, érintkezésüket áldásossá vagy átokká tehetik. Használhatnak egymásnak, erősíthetik és áldására lehetnek egymásnak, megjavítván egymás magaviseletét, hajlamait,

211

Ellen G. White


ismeretét, de erkölcsromboló hatással lesznek egymásra, ha gondtalanok, hűtlenek és megbízhatatlanok lesznek.

Elsietett házasságok. Sátán állandóan azon munkálkodik, hogy a fiatalokat elhamarkodott házasságra bírja. Nem nagyon örülhetünk a mostanában kötött házasságoknak. Ha azonban jól felfogják a házasság szent voltát és kötelességeit, a menny ma is áldását fogja adni és mindkét rész boldogabb lesz, Isten dicsőségére. Az igaz hit, vallás nemesíti a lelket, kifinomítja az ízlést, megszenteli az ítélkezést és követőjét mennyei tisztaság és befolyások részeseivé teszi. Közelebb hozza az angyalokat és mindjobban elválasztja a világiasság szellemétől és hatásától.

Sátán befolyása alatt kötött házasság. Sátán erősen buzgólkodik azért, hogy egymáshoz egyáltalán nem illő párokat hozzon össze. Ebben a munkájában ujjong, mert ezzel több nyomorúságot és reménytelen fájdalmat okozhat az emberiségnek, mint bármely más irányú működése által.

“Házasodnak és férjhez mennek” Isten hozta az embereket a világra és kiváltságuk, hogy egyenek, igyanak, kereskedjenek, házasodjanak és férjhez menjenek. De mindezeket biztonsággal csak Isten félelmében tehetjük. Úgy éljünk itt a világon, hogy mindig gondoljunk az örök életre. A Nőé idejében kötött házasságok nagy bűne az volt, hogy Isten fiai egyesültek az emberek leányaival. Azok, akik vallották, hogy tisztelik és ismerik Istent, egyesültek azokkal, akik szívükben romlottak voltak, és válogatás nélkül egybekeltek választottaikkal. Sokan vannak ma is, akiknek nincsenek mélységes vallási tapasztalataik és akik pontosan ugyanazt akarják tenni, mint ami Nőé napjaiban történt. Megfontolás és imádságos önvizsgálat nélkül akarnak házasságra lépni. Sokan oly könnyedén veszik magukra a házasság szent fogadalmát, mintha üzleti ügyletről lenne szó. Társulásuknál nem az igazi, őszinte szeretet az indítóok.

Szentségtelen bódulat. Úgy látszik, hogy a házasság gondolata megbabonázó erővel bír az ifjúság részére. Ketten megismerkednek, egymásba bódulnak és lekötik kölcsönösen teljes figyelmüket. Elvakul a józan ész és felborul minden helyes ítélkezés. Tanácsot vagy ellenőrzést nem tűrnek, ellenben a következményekre való tekintet nélkül saját útjukat akarják követni. Olyan bűvölet uralkodik rajtuk, mint valami fertőző betegség vagy járvány, amelynek nem lehet változtatni a lefolyásán és feltartóztatni a folyamatot. Látszik, hogy a környezet tudatában van annak, hogy ha házasság jön létre közöttük, az csak életfogytig tartó boldogtalanságot eredményezhet. De hiába minden intés és kérés. Lehet, hogy annak az embernek, akit Isten az Ő szolgálatában megáldott volna, ez a házasság megbénítja hasznavehetőségét, sőt megsemmisíti, de a józan érvelés és meggyőzés csak falrahányt borsó.

212

Ellen G. White


Mindaz, amit tapasztalt férfiak és nők mondhatnak, hatástalan marad, képtelen megváltoztatni elhatározásukat, melyre vágyaik vezették őket. Nem érdekli már őket a gyülekezet és semmi, ami a valláshoz tartozik. Egymást teljesen megbűvölik, elhanyagolják az élet kötelességeit, mintha azok kevésbé fontos dolgok lennének. Sok a mondanivalójuk, de vajon komoly és magasabbrendű tárgyról beszélnek? Ó nem, inkább nem fontos, könnyelmű dolgokról.

Az egészség és szerénység törvényeinek áthágása. Sátán angyalai figyelik azokat, akik az éjszaka nagy részét udvarlással töltik. Ha szemük megnyílhatna, látnák, hogy angyal van mögöttük, aki feljegyzi tetteiket és szavaikat. Megsértik az egészség és szerénység törvényeit. Helyesebb volna ha a házasság előtti udvarlás némely óráját a házasságban élnék át. De általában a házasság véget vet az udvarlás napjaiban tanúsított magatartásnak! Az éjféli szórakozás ezen órái, ebben az erkölcstelen korban, gyakran mindkét fél romlására vezetnek. Sátán ujjong és Istenre szégyent hoz, midőn férfiak és nők meggyalázzák önmagukat és megbecstelenítik. Feláldozzák becsületes és jó hírnevüket a bűvölet varázsának Az ilyen emberek házasságát nem lehet Isten jóváhagyásával ünnepelni. Megházasodtak, mert fűtötte őket a szenvedély, és ha az újszerűség varázsa elmúlt, kezdenek ráébredni arra, hogy mit tettek. Hat hónappal a fogadalom megtétele után érzelmeik megváltoztak egymással szemben. A házasélet folyamán sok mindent megtudtak egymás jelleméről. Mindenik felfedez olyan hibákat, amelyeket előbbi vak és bolond érintkezésük alatt nem vettek észre. Nem kötik egymáshoz az oltár előtt tett ígéretek. Az elsietett házasságok következményeképpen még Isten hitvalló népénél is elkülönülések és szétválások fordulnak elő, amelyek sok zavart okoznak a gyülekezetben.

A tanácsok mellőzése. A nősülés és férjhez menés ezen fajtája Sátán különleges módszereinek egyike és tervei majdnem mindig sikerülnek. A tehetetlenség legkínzóbb érzése gyötör, ha házasulandók jönnek hozzám, hogy ebben a kérdésben tanácsot kérjenek. S bár megmondom nekik mindazt, mit az Úr nekem parancsolt, de ők igen gyakran minden egyes pont iránt kétségeskednek. Végül mégis saját céljaik megvalósítását tartják helyesnek és keresztül is viszik azokat. Úgy látszik, nincs erejük, hogy kívánságaikat és hajlamaikat legyőzzék és minden kockázatot vállalva összeházasodnak. Nem foglalkoznak alaposan az üggyel és nem adják át magukat Isten kezébe, hogy az ő Lelke őrizze és irányítsa őket. Úgy látszik, nincs szemük előtt Isten félelme. Azt hiszik, hogy tökéletesen értik dolgukat, Istentől jövő bölcsesség és emberi tanács nélkül is. Aztán amikor már késő, rájönnek, hogy hibát követtek el és veszélyeztették boldogságukat a földi életben, de ugyanakkor lelkűk üdvösségét is. Senkinek nem engednek bepillantást életükbe. Ha hajlottak volna a tanácsra, hosszú évek bánatát és aggályát elkerülhették volna. De nem használ a tanács azoknak, akik elhatározták, 213

Ellen G. White


hogy úgyis a saját útjukon haladnak. A szenvedély megfosztja az embert a józan ítélőképességtől. Az igazi szeretet jellemző tulajdonságai. A szeretet mennyből származó palánta. Nem oktalan és nem vak. Tiszta és szent. De az érzéki szív szenvedélye egészen más valami. Míg a tiszta szeretet bevonja Istent minden tervébe és teljes összhangban van az Ő terveivel, a szenvedély önfejű, hebehurgya, oktalan, elvakult és visszautasít minden korlátozást, csak kiválasztottját bálványozza. Akiben őszinte szeretet él, annak viselkedése Isten kegyelméről fog tanúskodni. A házasság kérdésében váló minden lépését szerénység, erkölcs, őszinteség, egyszerűség és vallásosság fogja jellemezni. Azok, akik ekképpen irányíttatnak, nem fognak teljesen elmerülni egymás társaságában és nem fogja csökkenteni érdeklődésüket az imaórákon való összejövetelek és a vallásos szolgálat tekintetében.

Kérjétek Isten vezetését. Ha férfiak és nők, mielőtt házasságra gondolnak, naponta kétszer imádkoznak, akkor naponta négyszer imádkozzanak, ha házasságkötés előtt állnak. A házasság úgy ezen a világon, mint a mindennapi életben érinti, befolyásolja életeteket. Őszinte keresztény nem fog ebben az irányban tervezgetni, azon tudat nélkül, hogy Isten helyesli cselekedeteit. Nem saját maga akar választani magának, hanem érzi, hogy Isten kell válasszon az ő részére. Nem azért vagyunk, hogy önmagunknak kedvezzünk, hisz Krisztus sem saját jóvoltát kereste. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy olyan házastársat kell keresni, akit nem szerettek. Ez bűn lenne. De nem szabad, hogy az ábrándozás és ösztönös természetünk romlásba vezessen minket. Isten egész szívünket és legmagasztosabb ragaszkodásunkat igényli. Korunk házasságainak többsége és az a mód, ahogyan végbemennek, valóban az utolsó napok egyik jele. A fiatalok annyira makacsok és önfejűek, hogy Istent egyáltalán meg sem kérdezik. Félreteszik a vallást, mintha az egyáltalán nem játszana szerepet ebben a lényeges és ünnepélyes dologban. De ha az igazság meg nem szenteli annak hitvallóit, és nem emeli és nemesbíti jellemüket, akkor Isten előtt helyzetük még kedvezőtlenebb, mint annak a bűnösnek, akinek sohasem volt alkalma megismerni Isten kívánalmait.

A házasélet felelősségei Sokan léptek házasságra, akiknek nem volt semmi szerzeményük, sem keresetük. Nem volt sem testi erejük, sem értelmi képességük, hogy anyagi alapot teremtsenek életűknek. S éppen ezek az emberek sürgősen megházasodtak és olyan felelősségeket vettek magukra, amelyekről fogalmuk sem volt. Nem voltak nemes, emelkedett érzéseik, és nem voltak tisztában kötelességeikkel, mint férj és apa, valamint azzal sem, hogy mibe kerül a család szükségleteinek kielégítése. Nem is

214

Ellen G. White


viselkedtek tisztességesebben a családtagok számának szaporításával, mint üzleti ügyleteik lebonyolításával. A menny a házasság intézményét az ember áldására rendelte, de általában annyira visszaéltek vele, hogy félelmetes átokká lett. A legtöbb férfi és nő úgy lépett házasságra, mintha az egyetlen kérdés, amelyet tisztázniuk kellett, az lett volna, hogy szeretik-e egymást? Holott tisztában lehettek volna azzal, hogy a házasság kapcsolatát illetőleg ennél messzebbmenő felelősség is hárul rájuk. Számolniuk kell azzal, vajon utódaik egészséges testtel jönnek-e a világra, valamint értelmi és erkölcsi erővel? De kevesen cselekedtek magas indítóokoktól késztetve és emelkedettebb meggondolás alapján. Nem törődtek azzal, hogy a társadalomnak is van jogos igénye velük szemben és hogy családjaik súlya kedvezően vagy kedvezőtlenül hat a mérlegre.

Helyes önbírálat és önuralom a házasságban Azok, akik keresztényeknek vallják magukat, ne lépjenek házasságra mindaddig amíg az ügyet emelkedett szempontból gondosan és imában meg nem fontolták, és meg nem győződtek arról, hogy egyesülésük Isten dicsőségére válik vagy nem. Ezután kellőképpen alaposan gondolkozzanak a házasélet minden kiváltságáról és megszentelt elv legyen minden cselekedetük alapja.

Légy előrelátó. Mielőtt a családot szaporítjuk, vegye mindenki fontolóra, vajon Isten dicsőségére vagy szégyenére válik-e, ha gyermekeket hozunk a világra? A házastársak fő célja Isten dicsőítése legyen a kezdetétől annak végéig. Nyugodtan gondolják meg, hogy vajon rendesen gondoskodhatnak-e gyermekeikről? Nincs joguk gyermekeket hozni a világra, hogy azok mások terhére legyenek. Van-e foglalkozásuk, jövedelmük, amelyre támaszkodhatnak, hogy családjukat eltarthatják s nem lesznek mások terhére. Ha nincs, akkor bűnt követnek el, hogy gyermekeket hoznak a világra, akik aztán hiányt szenvednek gondozásban, táplálékban és ruhában.

A szenvedély uralma. Ebben a rohanó, romlott világban nem fontolják meg ezeket a dolgokat. Kéjelgő, féktelen szenvedélyek uralkodnak ellenőrizhetetlenül, amelyek gyengeséget, nyomorúságot és halált eredményeznek. Anyákat kényszerítenek fáradtságos, kínos, szenvedés teljes életre féktelen szenvedélyű férfiak, akik a félj nevét viselik, - de joggal érdemelnék meg a vadállat elnevezést. Anyák nyomorúságban tengetik egész életüket, majdnem mindig gyerekkel a karjukon, kiknek csak nagy nehezen tudnak szájukba kenyeret és testükre ruhát adni. A világ telve van ilyen felhalmozott nyomorúsággal. Kevés az igazi, odaadó, őszinte, hűséges, tiszta szerelem. Nagyon ritka ez a drágakő. A szenvedélyt nevezik szerelemnek. Sok nő finom és szelíd érzékenységét sértette, irtotta ki az, akit főijének nevez, mert a házastársi viszonnyal visszaélve,

215

Ellen G. White


állatiasan bánt vele. Félje szerelmét sok nő annyira alacsonyrendűnek tapasztalta, hogy megundorodott tőle.

Az önuralom szükségessége. Sok család a legboldogtalanabbul él, mert az apa és férj megtűri, hogy természetének állatias ösztönei uralkodjanak értelme és erkölcse felett. Az eredmény az, hogy gyakran éreznek lankadtságot és levertséget, de ritkán jönnek rá, hogy az ok saját helytelen cselekedeteikben rejlik. Ünnepélyes kötelességünk Istennel szemben, hogy tisztán tartsuk lelkünket, testünket pedig egészségben, hogy hasznára váljunk az emberiségnek, Istent pedig megdicsőítsük.

Izsák példája Egyetlen istenfélő ember sem egyesülhet veszély nélkül azzal, aki nem féli Istent. “Vajon járhatnak-e ketten együtt, ha meg nem egyeztek egymással?” A házas viszony boldogsága és jóvolta a felek egységén alapszik, de a hívő és hitetlen között ízlésben, hajlamokban és életcélban óriási a különbség. Két urat szolgálnak, akik között nincs összhang, megegyezés. Bármilyen tiszták és helyesek legyenek valakinek az elvei, hitetlen társának hatása Istentől el fogja távolítani. Aki házasságra lépett, mielőtt még megtért volna, megtérése által még inkább köteles társa iránti hűségre, bármilyen különbség legyen is köztük vallási meggyőződés tekintetében. Isten követelményeit azonban minden földi viszony fölé kell helyezni, akkor is, ha üldözés és megpróbáltatás lenne a következménye. A szeretet és szelídség lelkületével párosult hűség megnyerheti a hitetlent. De a hitetlennel való házasságot a Biblia megtiltja a kereszténynek. Izsákot Isten nagyon kitüntette, midőn őt Ígéreteinek örökösévé tette, melyek által áldásban kívánta részesíteni a világot. Még negyven éves korában is engedett atyja jó belátásának, aki istenfélő cselédjére bízta, hogy neki feleséget válasszon. Ezen házasság eredménye aztán, amint az írások megőrizték, a családi boldogság szelíd és szépséges képe lett. “Izsák pedig bevívé Rebekát Sárának az ő anyjának sátorába. És élvévé Rebekát és megvigasztalódék az ő anyja halála után.” Milyen ellentét van Izsák eljárása és azoké között, amelyet inkább napjaink ifjúsága követ, bár hitvalló keresztények. A fiatalok igen gyakran úgy vélik, hogy csak saját maguk választása alapján kell dönteniük afölött, hogy kit szeressenek, és azt hiszik, hogy ez olyan kérdés, amelybe sem Istennek sem szüleiknek nincs beleszólási joguk. Jóval azelőtt, mielőtt elérték volna a megfelelő kort, már azt hiszik, hogy önmaguk hivatottak választani, szüleik segítsége nélkül. Néhány évi házasélet rendszerint megmutatja tévedésüket, de gyakran túl késő már, hogy tévedésük nyomorúságos következményeit elhárítsa. Mert az önuralom és bölcsesség hiánya, mely az elhamarkodott választást eredményezte, csak súlyosbítja a bajt, úgy, hogy a házasság keserű járommá lesz. Sokan tönkretették ilymódon boldogságukat ebben az életben és elveszhették reményüket az eljövendő életre.

216

Ellen G. White


Ha van kérdés, amit meg kell alaposan gondolni, és kikérni az idősek tanácsát, akkor az a házasság kérdése. Ha bármiben is szükség volt a Bibliára mint tanácsadóra, ha bármikor is imában Isten vezetését kellett kérni, mennyivel inkább meg kell tennünk, mielőtt oly lépésre határozzuk el magunkat, amely összeköt egy egész életre. A szülők sohase feledkezzenek meg arról, hogy felelősek gyermekeik jövendő boldogságáért. Apák és anyák érezzék azt, hogy kötelességük gyermekeik érzelmeik, ragaszkodását irányítani, hogy szeretetüket megfelelő, arra érdemes élettársnak adják. Érezzék kötelességüknek, hogy Isten kegyelmének segedelmével saját tanításuk és példájuk által formálják gyermekeik jellemét már legifjabb éveiktől fogva, hogy tiszták és nemesek legyenek és csak az igazat és a jót keressék. Hasonló a hasonlónak örül, hasonlók megbecsülik egymást. Korán plántáljátok az igazság, tisztaság és jóság szeretetét a léikbe, és akkor az ifjak azoknak társaságát fogják keresni, akik ilyen jellemtulajdonságokkal rendelkeznek. Az igazi szerelem egy magasztos és szentséges elv, mely jellegében teljesen különböző attól a szerelemtől, amelyet az ösztön ébreszt fel és amely hirtelen kihal, ha nehezebb, komolyabb próba éri. Az ifjúság a szülői otthonban készülhet fel, kötelességeinek hűséges teljesítése által, saját otthonának vezetésére. Gyakoroljanak önmegtagadást és legyenek jóságosak, előzékenyek, udvariasak, keresztényi szeretetben. így megmarad a szívben a szeretet és akik ilyen otthonból kelnek útra, hogy saját családjukat vezessék, tudni fogják, hogy hogyan biztosítsák élettársuk boldogságát. A házasság, - ahelyett, hogy a szerelemnek véget vetne - így lesz annak úgyszólván a kezdete.

217

Ellen G. White ÜZENET AZ IFJÚSÁGNAK

Recommend Documents