Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül... XVII. évf. 1. szám április

www.gyongyos.ofm.hu

H ú s v é t

XVII. évf. 1. szám 2012. április

Farsangoltunk

Kinyilatkoztatás Krisztusban

Karitász

Nem ti választottatok engem...

“...Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül...”

(A templomunk középkori szárnyasoltárának táblaképe)

A Hit éve 2012

M

Köszöntő

ária végigkíséri Jézust a Golgotához vezető úton. A tömeggel együtt követi az Isten fiát, de egyszer közelebb kerül Hozzá. Tekintetük találkozik. Leírhatatlan pillanat ez. A szeretet, a fájdalom, a szenvedés találkozik. Az Édesanya tehetetlenül tűri, hogy Fia földi életének utolsó útjára indul. Talán eszébe jut az a pillanat, amikor születése után először a karjába vette, magához ölelte és a szemébe nézett. Most nem ölelheti meg, nem érintheti egy pillanatra sem. Talán ez a legrosszabb. Csak a szemével fejezi ki mérhetetlen szeretetét és fájdalmát.

J

ézus is szenved. Nem a fizikai fájdalom kínozza a leginkább, hanem az, hogy az édesanyjának így kell látnia. Talán neki is eszébe jut a gyermekkora. Mennyi mindenre megtanította az édesanyja, felnevelte, szerette. Most el kell válniuk egymástól. Az egymásba kapaszkodott pillantásukkal búcsúznak el egymástól.

É

letünk nem mindig egyenes, sokszor rögös, kanyargó útján találkozunk újra Édesanyánkkal. A szeretet, a hála soha nem lehet elegendő, amit iránta érzünk. Soha ne féljünk kimutatni, mit is jelent számunkra, nehogy túl késő legyen. Hegede Márta

A Z Ö R Ö M H Í RT HIRDETNI CSAK ÖRÖMMEL LEHET

A

ORSZÁGOS LELKIPÁSZTORITEOLÓGIAI NAPOK EGER, 2012. JANUÁR 23-26.

következő püspöki szinodus témája az új evangelizáció lesz, így a világegyház figyelme idén különösen is az örömhír új módon, új lendülettel való továbbadására irányul. Ezt választották a lelkipásztori-teológiai napok témájául is a szervezők – de egy

2.

Ez történt...

sajátos nézőpontból: a fő téma önmagunk evangelizációja volt, abból kiindulva, hogy Krisztus örömhírét hitelesen csak az tudja hirdetni, aki előbb maga is befogadta azt, és megtapasztalta életalakító erejét. A közös előadások nagyrészt egy lelkigyakorlat mélységeibe vezették el a mintegy 300 résztvevőt, ám a fórumokon az evangelizáció speciális területei és módszerei voltak a középpontban, pl.: online-misszió, cigány pasztoráció, művészet és evangelizáció, családi evangelizáció, szenvedélybetegek evangelizációja. Az előadók között voltak püspökök, papok, szerzetesek, és egyegy területen nagy tapasztalattal rendelkező világiak is. Mivel az új evangelizáció nem csupán „kampánytéma”, hanem az Egyház központi feladata, a következő két évben is ezzel foglalkozunk a lelkipásztori napokon: jövőre a hozzánk közel állók, az azt követő évben pedig tágabb környezetünk evangelizációjának lehetőségeit keressük. Akiket részletesebben is érdekel a téma, megtalálhatják az elhangzott előadásokat a Szent István Televízió honlapján. Lengyel Gyula

A

Keresztény pedagógusok találkozója

keresztény pedagógusok találkozója beszélgetés sorozat 2012-ben is folytatódott plébániánkon. Január 28-án szombaton 18. 00-kor szentmise volt a keresztény pedagógusokért, majd beszélgetés a nevelés lehetőségeiről, nehézségeiről. A szentmisét és az utána tartott beszélgetést Tokár János ferences atya vezette, aki az esztergomi ferences gimnázium igazgatója. Homíliájában arról beszélt, hogy mi hitünk mélysége és mértéke. Szent Ferenc egyik intelméből idézett, mely az Eucharisztiáról elmélkedik. Olyan hitről beszélt, mely erő és hatalom, ha életünket tesszük rá. Sokan különleges alkalomra várunk, hogy az Istennel testben és lélekben találkozzunk, hogy szóljon hozzánk. Elfelejtjük, hogy ezt minden nap megtehetjük a szentmisén: a Szent előtt állhatunk, és hittel vehetjük Őt, a mienk, nekünk adta magát, nem kell különleges alkalomra várni. Ha befogadom Őt és átjár, akkor a

Életünk-Húsvét

hitem valóban erővé és hatalommá válik, mert nem én cselekszem, hanem a Szent énáltalam, s közben engem is átalakít. E mély gondolatok felkészítettek mintegy negyvenünket, hogy a beszélgetésben megérthessük, miért és hogyan vállalták el az Esztergom környéki Bajmán és Nagysápon 25, 20 és 50 év közötti cigány felnőtt érettségire való felkészítését. Elmondta, hogy nem ők keresték meg őket, hanem fordítva, közülük egy hölgy kérte, hogy nézzék meg, mit tehetnének. János atyát és társait az vezette, hogy eszükbe jutott, hogy nem a világ részesült Krisztusban, hanem a keresztények, hogy ők adják Őt a világnak. Ők is látják, hogyan veszített tért a kereszténység Európában és Magyarországon is, ha nem foglalkoznak a kéréssel, akkor az Isten az ő szívükből vonul vissza, és köztük zajlik a kereszténység térvesztése. Elmondta, hogy először meg kellett ismerni azt a lélektant, ami ezeket a cigányokat vezette. Rájöttek, hogy olyan emberek kérik az érettségit, akiket életük tapasztalata megtanított, hogy milyen rosszul tették, hogy nem tanultak. Felnőttségükre jöttek rá, hogy érdemes tanulni. Eleinte a tanulás és tanítás nehezen ment. Aztán megértették, hogy a tanároknak személyesen kell belépni tanulóik életébe, hogy le tudják küzdeni az iskoláról szerzett negatív tapasztalataikat. A tanárok és tanulók kölcsönösen tanultak egymástól. Fontos kapcsolat épült a két falu pedagógusai és a ferencesek között. Meg kellett érteniük, hogy a ferencesek nem jobban tanítanak, mint ők, hanem megérett a cigány emberek elhatározása, másképp állnak a tanuláshoz, mint gyerekkorukban. Ferencesek, cigányok, magyarok együtt ünnepelnek négy éve a falunapokon, ahová meghívják őket. A Szentségben áthatott munkájuk eredménye, hogy 25 emberből várhatóan ketten nem fognak érettségi vizsgát tenni az idén májusban, és sokan közülük történelemből és földrajzból már előre hozott érettségit tettek. A beszélgetés végén a jelenlévő pedagógusokkal élénk beszélgetés alakult ki, milyen más pedagógiai módszerekkel lehet a cigánygyerekeket és felnőtteket tanítani, hogyan ne húzza vissza a kiemelkedő tehetségeket környezetük. Kis Károly

2012./01.

2012.02.11.

2012./01.

A Hit éve 2012

Gyermekfarsang képekben

Életünk-Húsvét

3.

A Hit éve 2012

„ÉLET A LÉLEKBEN”

2

S zen t lélek S zem in áriu m Gy ö n g yös ön

011 tavaszán az Úr meghívására a felsővárosi Plébánia szervezésében - vettem részt az „Élet a Lélekben” szemináriumon. A nyolc héten át tartó Szentlélek Szemináriumon a Budapest Tömő utcai Elizeus Közösség karizmatikus lelkülettel ismertetett meg bennünket. Ez a római katolikus közösség mindazzal szolgál mások javára, amit Istentől kapott. „ A Lélek ajándékait pedig ki – ki azért kapja, hogy használjon vele” (1 Kor 12,7). Szolgálatuk nyitott, dicsőítéssel, közbenjáró imával, szentségimádással. A tanítások nagyon mélyen megérintettek. Többször könnyes szemekkel, meghatódással éltem végig. A Lélek kiáradásért való ima minden elképzelésemet felülmúlta. A Szentléleknek olyan kiáradása történt, olyan erővel, olyan sodrással, olyan érintésekkel áradt a Lélek, hogy külön kegyelem kell ahhoz, hogy visszaadjam! Az életgyónás különös kegyelmet nyújtott még tudatosabb döntésemben Jézus Krisztus mellett. Ehhez hozzájárultak a medjugorje-i körülmények is, ahová úgy éreztem, hogy a Szűzanya hívott. A szemináriumon kapott igéket most is olvasgatom, és próbálom a magam számára levonni a következtetéseket. A Küldetési mise nagyon bensőséges és áldott volt. Újra és újra megérintődtem a Szentélyben, az Oltár közelében. Olyan őszinte, hitvalló közösségbe kerültem, akikkel azóta is találkozunk. Havonta egy alkalommal, az esti szentmise után örömmel osztozunk a kapott élményekben. A Bibliát és különböző, vallásunkkal kapcsolatos könyveket olvasunk. A plébános atya közbenjáró segítsége közelebb visz bennünket a Szentségekhez, a Krisztustól rendelt látható jelekhez, amelyek közvetítik az Ő kegyelmeit. Isten szeretetével feltöltődve kapcsolódunk be a mindennapi életbe és a plébániai közösségek munkájába. S, hogy más testvérünk hogyan élték meg a Szentlélek Szemináriumot? Íme néhány tapasztalat: A Ferences Világi Rendi testvérek

4.

közül többen is részt vettek a szemináriumon, többek között egy „régi motorosként” ismert házaspár is. Egyikőjük már több tanításon is részt vett, s számára a „Lélekhívás volt, ami valójában csodálatos, elmondhatatlan élményt jelentett. Ezt nem felejtem el soha sem. Persze a gyónásra felkészülés is megmozgatott bennünk valamit azzal, hogy átnézve a múltunkat, jöttünk rá mennyi ajándékot és kegyelmet, segítséget kaptunk az Istentől. Felrázta a lelki életünket is. Valahogy élőbbé vált a hitünk. A Lélek megtapasztalása csodálatos volt, pedig nekem már voltak élményeim, hiszen a hitoktatással kapcsolatban mindig megtapasztaltam a Lélek segítségét. Megkaptam, hogy: „kérjetek, mert nagyon gazdag az Isten és boldog, hogy adhat, csak kérnünk kell.” Köszönet érte Istennek, hogy újra indul Gyöngyösön a szeminárium, s talán másoknak is segít. Az azonban biztos, tőlünk is függ mennyire vagyunk nyitottak Isten és az Ő Szentlelke felé”. Egy kedves, fiatal pedagógus kolléganő a következőket mondja: „ A szeminárium segítette lelki gyógyulásomat. Nehezen lehet elfogadni szeretteink elvesztését. Megértettem, hogy a halál tényét nem lehet megmásítani és meg kell békélni vele. A testi gyógyulásomat is segítette. Egy kisebb betegségem teljesen megszűnt. Szerintem nagyon sokat segít a közösség ereje is. Mások imádkoztak értem és ez nagyon különleges érzés volt. Sokkal erősebbnek és nyugodtabbnak éreztem magam ezalatt az idő alatt.” Egy testvérünk nyilatkozata, akinek

Életünk-Húsvét

már volt találkozása a Szentlélekkel és eljutott a Cursillo lelkiségi mozgalomba is: „ A Szentlélek Szeminárium egy lelkigyakorlat, készülődés a Szentlélek befogadására. Tudatosan készülünk arra a küldetésre, amelyet már a keresztségben és a bérmálásban megkaptunk, azonban a szemináriumban a Szentlélek erejével kimondott igenünkkel tettekre is váltjuk a küldetésünket. Mégpedig azzal, hogy mindig és minden körülmények között – „akár alkalmas, akár alkalmatlan” – hirdetjük az Evangéliumot. A Szentlélek Szeminárium felébresztette bennem a vágyat, hogy egy o l y a n közös s éghez tartozzam, amelyik nap mint nap éli az evangéliumot. S nemcsak éli, hanem teszi is embertársai között lelki testvéreivel az Egyházért. Amikor pedig mi is megkaphatjuk a Szentlélek ajándékait és a Küldetési misében Jézus a pap személyében küld bennünket, hogy menjünk és tegyünk tanítvánnyá minden népet, prófétáljunk, gyógyítsunk, nyelveken imádkozzunk, evangelizáljunk, hirdessük Isten igéjét . Hasonlóképpen mint az apostolok, mi is képesekké válunk arra, hogy félelem nélkül és bátran, a Szentlélek erejével tegyünk tanúságot Istenről és az Ő Szeretetéről”. S mit várhat egy jelölt a következő Szentlélek Szemináriumtól, melyet a Ferences Plébánián hirdettünk meg március végétől kezdődően? ”A hit elevenségét, a Jézussal való élet örömét, Isten szeretetének megtapasztalását és azt a méltóságot, hogy fontos szereped van az Egyházban. Isten személyesen Téged hívott, hogy építsd fel az Ő Országát itt a földön”. (Katona István atya) Daskalopoulos-Kuzbelt Hilda

2012./01.

Beszámoló a Szent Erzsébet Karitász csoport 2011-es évéről

Ö

nkéntesekből álló csoportunk 28 fővel működik a Gyöngyösi Ferences Plébánián. A csoport lelki vezetését Zsombor testvér látja el. Tevékenységünk két fő területre osztható: lelki és anyagi természetű támogatásra. Csoportunk néhány tagja rendszeresen részt vesz az Egri Főegyházmegyei Karitász által szervezett továbbképzéseken, lelkigyakorlaton. Az elmúlt esztendőben négy fő vett részt Bagolyirtáson egy lelkigyakorlaton. Minden hónap utolsó szombatján tartunk megbeszélést, ahol egyeztetjük a következő hónap teendőit, és imádkozunk a betegekért vagy más bajban lévő testvéreinkért. Alkalmanként rövid elmélkedést is hallgatunk Zsombor testvértől. A jóakaratú emberek által felajánlott eszközöket, ruhákat, háztartási eszközöket eljuttatjuk a segítséget kérő családoknak, a bajban lévőknek élelmiszer csomagot vásárolunk…stb. Így próbáljuk közvetíteni a rászorulóknak az adományokat. Kéthetente imaórát tartunk a gyöngyösi Idősek Otthonában, ahol mindig nagy szeretettel várnak minket a lakók. Az otthon lakói számára évente Szent Erzsébet-napi szeretetvendégséget szerveztünk. Húsvét előtt a nagyböjti időszakban tartós élelmiszert gyűjtöttünk a templomban. Több mint négy mázsa élelmiszert hoztak a hívők, melyet rászoruló családokhoz, idős és magányos emberek-

2012./01.

A Hit éve 2012

hez, valamint a Hajléktalan Otthon lakóinak juttattunk el. Ugyanezen otthon lakóinak két alkalommal, húsvétkor és szilveszterkor készítettünk ünnepélyesebb, meleg vacsorát. A gyermekotthon kis lakóit rendszeresen látogattuk és igyekeztünk meglepni őket édességgel, játékokkal, ruhákkal és cipőkkel…stb. Az Autista Segítő Központ lakóit Mikulás napra édesség csomagokkal kerestük fel, melyet a Berze Nagy János Gimnázium tanárai és diákjai gyűjtöttek és adtak át. A diákok gyűjtöttek még Húsvétra is tartós élelmiszert, könyveket, melyet jórészt kisgyermekes családoknak adtunk át. Isten áldja meg a diákokat és tanáraikat mindezért! Szent Anna napján zarándoklatot szerveztünk Mátraverebély-Szentkútra, nemzeti kegyhelyünkre, melyen negyvenöt testvérünk vett részt. Havonta nyugdíjas délutánt is szerveztünk, előadókkal, orvosi vagy jogi tanácsadással, esetleg filmvetítéssel, melyre váltakozó érdeklődés volt jellemző. Az iskolaidő megkezdése előtt tizennégy többgyermekes családot támogattunk, öt-tízezer forintnyi tanszersegéllyel, melynek nagyobbik részét a krízissegélyből kaptuk és adtuk tovább. Karácsonykor idős és beteg vagy magányos embereknek szerveztünk találkozót. Szentmisével kezdtük, majd szeretetvendégséggel folytattuk. Közben a Berze Nagy János Gimnázium tanulói kedves karácsonyi műsorában gyönyörködtünk. Karácsonyra élelmiszert is vásároltunk, amelyből ötvenegy családnak vagy idős és magányos embernek tudtunk csomagot készíteni. Tizennyolc idős beteg embert lakásán látogattunk meg ajándék-

Életünk-Húsvét

csomaggal. A Vak Bottyán Katolikus Szakközépiskola tanulói több mint száz játék, könyv vagy édességcsomagot készítettek az általuk összegyűjtött adományokból, melyet rászoruló családok gyermekeinek, a Menház úti óvoda gyermekeinek, és az Átmeneti Otthon gyermekeinek juttattunk el. Rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével, és a Kolping Családdal, a Családsegítő Intézet vezetőjével, dolgozóival, valamint a Védőnői Szolgálattal. Jelzéseik alapján, ahol csak tudunk, megpróbálunk segíteni a bajbajutottakon. Bekapcsolódtunk plébániánk rendezvényeinek lebonyolításába, a szervezésben és egyéb segítésben próbáltuk kivenni a részünket.

Mellékletként álljon itt a Karitász Csoport 2011. évi elszámolása Bevételek: Áthozat a 2010-es évről 113,795.-Ft. Támogatás a Ferences Plébániától 120,000.-Ft. Főegyházmegyei Karitásztól 90,000.-Ft. Adomány a szentkúti zarándoklathoz 5,200.-Ft. Adomány /László Ferenc/ 50,000.-ft Összes bevétel 378,995.-Ft. Kiadások Élelmiszerre 173,205.-Ft. Tanszer segélyekre 31,850.-Ft. Gyógyszer segélyekre 5,000.-Ft. Útiköltségekre 28,700.-Ft. Lelkigyakorlat költs. 6,000.-Ft. Postai költs. 4,590.-Ft. Egyéb költs. 11,100.-Ft. Összes kiadás 260,445.-Ft. Maradvány: 118,640.-Ft. Gyöngyös 2012. jan. 27. Barna Józsefné csop. vez. Kristó Ágnes pénztáros

5.

A Hit éve 2012

Ö

Locsolóversek

römmel és büszkén keltem fel ma reggel, Örömhírt mondani, boldog tiszta szívvel. Az Úr újra él, győz a sír felett, Krisztus feltámadott! Boldog Húsvéti Ünnepeket!

L

ocsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtől a téli álom, Bizony, most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendőre, Ígérem, itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.

E

ljött a szép Húsvét, arra emlékeztet, hogy Jézus sírjához szent kenetet vittek. De Jézus feltámadt, így őt nem találták, ezért a szent kenetet egymásra locsolták! Én is azért jöttem, hogy a kegyelmetek lányát friss rózsavízzel öntözzem meg a haját, Szépen kérem az anyját, de még szebben az apját, adja ide a lányát, hagy öntözzem meg a haját, mint a pünkösdirózsát!

Hú s v ét i íro t t t o j ás

A

6.

hímes tojás a húsvéti ünnepkör szimbóluma. A piros szín a régiek szerint Jézus Krisztus vérét jelképezi, ezen kívül mágikus ereje van, szerencsét hoz és megóv a betegségektől. A tojás a feltámadás, az újjászületés jelképe. A piros szín számos kultúrában a szerelem, tűz és a vér színe. Az írott tojás hagyománya messzire nyúlik vissza. A motívumoknak, mint minden mintának a népművészetben, külön jelentése van. A minták lehetnek növényi vagy állati eredetűek, de gyakran a paraszti élet mindennapjaiban használatos tárgyak is a tojásokra kerültek, ilyen például a gereblyés vagy a patkós motívum.

K

Hú s vét i k a lá cs

onyhatündérek figyelmébe ajánlanánk az alábbi receptet, ami elmaradhatatlan finomság az ünnepi asztalon. A kalács recepteknek se szeri se száma, de mi próbáltunk nagymamáink receptjeiből kiválasztani egyet. Íme:

Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 tojás, 7 dl tej, 3 dkg élesztő, 1 evőkanál tejföl, só, 2 evőkanál porcukor, 11 dkg vaj. Elkészítése: Egy kg langyos lisztben elvegyítünk 1 tojássárgáját, 1 kávéskanál sót, a langyos tejben felfutatott élesztőt, egy evőkanál porcukrot, egy evőkanál tejfölt, 5 dkg vajat és a maradék langyos tejet. Jól összegyúrjuk, s ha szépen elválik a kéztől, három részletben, három evőkanál langyos vajat gyúrunk bele. Ha ezzel is jól kidolgoztuk, akkor kissé belisztezzük, és letakarva, meleg helyen kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett gyúródeszkára borítjuk és három vagy akár öt cipóra is eloszthatjuk. Ezekből egyforma rudakat sodrunk, és kicsit meghúzogatva három vagy öt ágból fonjuk meg a kalácsot. Jól kizsírozott tepsibe kelni tesszük, s ha duplájára nőtt, felvert tojással kenjük meg és lassú tűznél jól átsütjük. Tűzhelye válogatja, de a sütési idő általában 4045 perc. Jó tanács, hogy addig ne vágjuk fel a kalácsot, amíg ki nem hűlik.

Jó étvágyat kívánunk

A tojásírás

Főzzük keményre a tojásokat, majd hagyjuk kihűlni. Nézzük meg, hogy van-e rajtuk repedés, ha van, tegyük félre, ezek festésnél tovább sérülhetnek. A tojásírás elengedhetetlen része az író. Készíthetünk magunknak is, de ha nem vagyunk elég bátrak ehhez, a piacon biztosan találunk! Az íróhoz kell egy fogó rész, legjobb keményfából, és egy fém henger vagy vékony cső, spirál – ez lesz az írófej. Az íráshoz használt „tinta” viaszból készül. Érdemes minél világosabb viaszt választani, mert a színes megfoghatja a tojást. A viaszt tegyük egy fém tálkába, azt pedig a tűzhelyre egy főzőlapra. Alacsony hőfokon olvasszuk fel a viaszt, ha lehet, ne is vegyük le a tűzről, hogy folyamatosan folyékony állagú maradjon. Ezután az írót a viaszba mártva, a kiválasztott mintát írjuk a tojásra. Először osszuk föl cikkekre a tojást, azután töltsük meg az apróbb motívumokkal a cikkelyeket. Hagyjuk megdermedni a viaszt. Többször mártsuk a viaszba az írót és inkább egyszerre rövidebb szakaszokat rajzoljunk határozott mozdulatokkal, így nem fog csomósodni a viasz. A festőlét érdemes még írás előtt elkészíteni. Forraljunk vizet, majd tegyük bele a festőt. Hagyjuk kihűlni és tegyünk bele egy kis ecetet, hogy tartósabb legyen a szín. Ha szeretnénk természetes festékkel festeni, akkor vöröshagyma leveléből főzzünk festőt. Nem olyan intenzív, mint a piros, de kellemes, barnás, meleg árnyalatot kapunk. A kihűlt festőlében óvatosan helyezzük el a tojásokat. Minél tovább benne hagyjuk, annál erősebb színt kapunk. Festés után hagyjuk megszáradni, majd óvatosan távolítsuk el a viaszt. Ha gyertya fölött melegítjük a viaszt és ezzel be is dörzsöljük a tojást, már nem szükséges külön fényesíteni. Ha mégis teljesen felolvasztjuk, utána szalonnával fényesíthetjük! Az írott tojásokat fonott kosárban vagy szakajtóban elhelyezve gyönyörű asztali díszt varázsolhatunk és még a vendégek is szívesen visznek majd belőle! Szerkesztette: Előházi Rita

Életünk-Húsvét

2012./01.

A Hit éve 2012

Keresztény bál

2012./01.

2012.02.11.

Életünk-Húsvét

7.

A Hit éve 2012

MIVEL DICSEKEDJÜNK? GONDOLATOK HÚSVÉT ÜNNEPÉRŐL

„A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.” – olvassuk Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt levelében (1 Kor 1,22-24). Nemcsak a modern korban, hanem az őskeresztény korban is nehézséget jelentett: hogyan is kell viszonyulnia az embernek a kereszthez? Azt gondolom, hogy mindnyájan visszarettenünk, amikor a szenvedésre gondolunk, nem akarjuk, hogy nekünk is részünk legyen benne. Amikor Krisztus keresztjére tekintek, erre a véres és borzasztó, a nem is embernek tekintett rabszolga kivégzésének (de sokkal inkább megkínzásának) eszközére, nehéz benne mást látnom, mint a fájdalmat, és még nehezebb elfogadnom, hogy közöm van hozzá! Szent Ferenc Atyánk nagyon ragaszkodott a kereszthez (pedig talán

8.

jobban ismeri a világ, mint a betlehemezés karácsonyi szokásának megteremtőjét). Mielőtt Jézus szenvedésének jegyeit, a stigmákat megkapta, többször is kérte az Úrtól azt a kegyet, hogy átélhesse a kínt, amit Ő érzett a kereszten, de megtapasztalhassa azt a szeretetet is, ami Jézust a keresztre vitte. Nehéz meglátnom a szenvedő Krisztusban az engem végtelenül szerető Istennek a szeretetét. Nehéz elfogadnom, hogy a bűntől és bűn következményeitől így kellett, hogy megváltson az Isten! Mit tegyek? Mit kezdjek az Isten szeretetével? Fontos kérdés, mert ekkora szeretet össze is roppanthat! Meg van azonban a lehetőségem, hogy a megváltás megtapasztalt szeretetével forduljak minden mellettem élőhöz, és a megváltottságom miatt érzett örömmel akarjak jót tenni mindenkivel! Akkor virrad rám és minden megváltott hívőre „örvendetes nap”, ha mi, keresztények meg merjük és meg tudjuk élni a megváltás örömhírét: annyira szeret az Isten, hogy egyszülött Fiát adta értem áldozatul! Szóval, válaszolnom kell: számomra botrány, balgaság vagy Isten bölcsessége a kereszt? Kívánom, hogy mindenkinek, aki ezeket e sorokat olvassa, Isten bölcsessége legyen a kereszt! fr. Szabó József

Életünk-Húsvét

A kinyilatkoztatás Jézus Krisztusban

M

egismételve a már korábban intézett gondolatot: Isten elérhetetlen messzeségben marad Jézus Krisztus megismerése nélkül. Benne azonban megmutatkozik Isten. Ferenc számára Jézus az a Nyelv (Az Atya Igéje), amelyen Isten beszél az emberekhez. Istennek úgy tetszett, hogy a mi törékeny és gyenge emberségünkben, a szegénységben és a szenvedésben mondja ki magát. Ami a természetes gondolkodás számára összeférhetetlennek tűnik, az Istenben egyesül: Isten alázatos és csak így mindenható. Ő a Legkisebb és csak így a Legnagyobb. Gyönge és csak így Erős. Törékeny és éppen így Megtörhetetlen. Ferenc a hitnek ebben a mélységében él. S nekünk sem szabad félvállról venni ezt a paradoxont.

F

Passió

erenc számára az Isten Fiának alázata a szenvedéstörténetben éri el a csúcspontját. Vannak életrajzírók, akik hangsúlyozzák, hogy Ferenc bensőleg már stigmatizált (megjelölt ember) volt a kereszttel való San Damiano-i találkozás óta. Megsebesítette Isten Fiának szenvedése. Van nekünk egy ősi imádságunk, amelyet Szent Ferenc végrendelete szerint már az első testvérek rendszeresen imádkoztak. Azóta is minden zsolozsma imaórát ezzel az imádsággal kezdünk és fejezünk be. Szó szerint idézem a Végrendelet szövegét: „Az Úr templomaiban olyan mély hitet öntött belém, hogy ilyen egyszerű szavakkal imádkoztam: imádunk téged, Urunk Jézus Krisztus (itt és a világon lévő minden templomodban), és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot.” (Végr.4.) Ferenc ezt az imádságot a Szent Kereszt Megtalálásának hivatalos liturgiájából veszi. Lényeges azonban az a hozzátoldás: „itt és a világon lévő minden templomodban”. A Kereszt nem egyszerűen általános értelemben van jelen és a lélek bensejében. Ferenc inkább úgy véli, hogy a Kereszt hatásai megtestesülnek a

2012./01.

templomokban. A Templom, amelyben aktuálisan tartózkodik, a Kereszt helye. Ez a hely azonban egyszerre egyetemessé válik, ezért mondja: „a világon lévő minden templomodban”.

Az Úr kínszenvedésének zsolozsmája (Officium Passionis)

V

an Ferencnek egy intelme, amely alapján a ferences jellegű elmélkedést úgy is meg lehet határozni, mint a Jó Pásztorra való feszült odafigyelést, aki odaadásában elfogadott minden kockázatot, és mindent magára vállalt nyája megmentése érdekében: „Mindannyian figyeljünk testvéreim, a jó pásztorra, aki vállalta a kereszt gyötrelmét juhai megmentéséért. Az Úr juhai követték őt a szorongattatásban és üldöztetésben, szégyenvallásban és éhségben, erőtlenségben és kísértésben és minden más megpróbáltatásban, s mindezek elviseléséért örök életet nyertek az Úrtól. Nagy szégyen tehát ránk, Isten szolgáira, hogy míg a szentek cselekedték a nagy tetteket, mi csupán tettei hirdetésével akarunk dicsőséget és tiszteletet kivívni magunknak.” (Int.6) Hogy a Jó Pásztorra és a keresztre irányított figyelem el ne lankadjon, Ferenc elmélkedési anyagot gyűjt a testvérek számára. A már meglévő minták alapján összeállít egy „kis zsolozsmát” (Officium Passionis), melyben a zsoltárokból és más szentírási szövegek részeit úgy rendezi egy központi gondolat köré, hogy azokból új zsoltárok jönnek létre. A zsoltárokban az elárult, bebörtönzött, megcsúfolt és megkínzott, az elítélt, a keresztrefeszített, a haldokló és végül a feltámadt Krisztus kerül a középpontba. Ezekben a zsoltárokban Ferenc végig elmélkedi a szenvedés állomásait, elmélyed ezekben a szent misztériumokban és osztozik Krisztus szenvedésében. Ferenc életében ez az osztozás, különböző tipikus magatartásformákban jut kifejezésre. Ferenc szeret mindenre keresztet rajzolni: a testvérekre, az emberekre, az ételre, a gonoszra és a tűzre is. Amikor a kereszt jelére bukkan, vagy csak a kereszt jelére emlékeztető formára, megáll, hogy kifejezze tiszteletét. Egy kis hernyót megment, mert visszaemlékezik Krisztus imájára: „csak féreg

2012./01.

A Hit éve 2012

vagyok, nem ember”(Zsolt 21,7). Egy báránykát megment a késtől, mert meg van írva: „mint a juh, amelyet leölésre visznek” (Iz 53,7). A leprás betegben a „Christus leprosus”-t, a „leprás Krisztust” látja, a kipellengérezett szenvedő Urat.

Követés a szenvedésben

V

itry Jakab (Jacques de Vitry) püspök és bíboros (1180-1240) a ferences rendet „a Megfeszített igaz szegényeinek rendje” néven emlegeti. Ferenc számára a szerzetesi fogadalom nem más, mint a hívő ember válasza a keresztre. Nem önmagáé többé. A fogadalomnak szabaddá kell tennie az embert, és bátorságot adnia ahhoz, hogy merje vállalni életében az önátadás kockázatát, hogy ne féljen többé senkitől és semmitől, fogadja el a halált. Nem véletlenül izzik a vágy Ferencben és az első testvérekben, hogy a hitetlenek közé menjenek, a véres tanúságot kockáztatva, sőt erre vágyakozva. Ebben a vágyban a szeretet mértéktelensége nyilvánul meg. Később egy ferences költő, Jacopone da Todi (+1306) megragadó költeményt ír erről a vágyról. Krisztus arra kéri azt, aki szereti, hogy tartson rendet és mértéket szeretetében, de az így válaszol:

„Te is határtalanul adtad magad nekem, Így hát hiába rendeled el szavad mértékét. Te, aki már csöppségként meghatottad szívemet, Hogyan tudná lelkem elviselni nagyságodat? Ha vétek ellened, ó Szeretet, Akkor a Te

Életünk-Húsvét

műved az, Szeretet! Te vagy az, Ki erre az útra vezettél.”

A

Feltámadás

feltámadás misztériuma is része az isteni alázatosság titkának. Ferenc húsvét hajnaláig, majd egészen mennybemenetel ünnepéig folytatja elmélkedését. Ezek az ünnepek beragyogják a szenvedésről szóló elmélkedéseit. A húsvéti titok fénye ragyog át minden szenvedésen, kételkedésen, szegénységen, nyomorúságon és végül a halálon is. A halál felett aratott teljes győzelmet a Naphimnusz érzékelteti. Ebben a költeményben Ferenc felülemelkedik saját szenvedésén is szívében a megváltott és kiengesztelődött világ látomásával. Az ember biológiailag meghal ugyan, igaz lénye azonban nem halhat meg: „boldogok, akik megadták magukat a Te szent akaratodnak, a második halál nem fog fájni azoknak.” (Naphimnusz) Fr. Szász Zsombor OFM

9.

Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket

S

zabó József „Joe” atya, ahogyan emlegetik. Ugyan honnan ez a név? Erre voltam a legkíváncsibb. Pontos történelemtanárhoz illő magyarázatot kaptam dátummal, eseménnyel, személyekkel megjelölten. Ennek a történelemtanári precizitásnak ugyan ellentmondott, hogy saját születési dátumában bizony bakizott. 1988 Szöul, Olimpia 200 méteres férfi mellúszás döntője, ahol Vitray Tamás a közvetítésben Szabó Józsefet, a győztest, a finisben elhíresült „Gyerünk Joe!” kiáltással buzdította. A srácok Esztergomban így ragasztották rám a becenevet. Örülök, hogy egy olimpiai bajnokról kaptam a nevet. Ferenc a keresztnevem, József a szerzetesi nevem. Nem maradhattam Ferenc, már foglalt volt, egy listáról lehetett választanunk. Azért választottam a Józsefet, hogy a falumban is tudjanak vele mit kezdeni. Másik oka, mert úgy gondoltam, hogy az erőmet, a munkámat tudom elsősorban neki adni. Joe atya nem könnyű alany, egyből kijavítatja még a kérdést is. Miért választotta a szerzetesi hivatást?

10.

A Hit éve 2012

Rossz a kérdés, hiszen az Úr mondja: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket.” Az ember a szerzetbe azért jön, mert hívták, mert fülön csípték. Hogyan hallja meg az ember? Az egy nehéz dolog. Ami nekem érv, az egy másiknak nem érv. Jól éreztem magam a közösségben, egy ideig a kinti világban is. 1977-ben kerültem Esztergomba, a ferences gimnáziumba. Az osztályfőnököm Hován Ágoston volt. Az ő példamutatása sokat jelentett: érdemes úgy Istenre bízni magunkat, hogy boldogok is legyünk benne. Bálint Lambert segítő testvér a kertben dolgozott, fafelelős is volt, idős kora miatt elkezdtem neki segítgetni. Az egyszerű, munkás, imádságos élete nagyon tetszett. Érettségi után jelentkeztem a rendbe, fel is vettek. A magiszterem Zatykó László atya lett. Kíváncsi vagyok, érdekel, hogyan fogadja a család, amikor a gyermekük bejelenti, hogy szerzetes lesz - erre kérdeztem rá. Érdekes volt, bonyolult családi hátterem van. Édesapámat Zalában hegyi gyereknek hívták (felénk ők a tanyasiak), zsellérek voltak kisbirtokkal. Anyai részről a papa kovácsmester volt. A MÁV-nál és egyebeknél dolgozott, jól keresett, földeket, birtokot, lovakat, kovácsműhelyt vásárolt vagyis „kulák” volt. Egy szegényebb és egy módosabb család került össze. Apu megküzdött a kisebbségi érzéssel. Apai nagyszüleimet nem ismertem. Mire apámék házat vettek már megszületett az öcsém is, és én az anyai nagyszüleimnél maradtam. Apám azt elfogadta, hogy pap, de azt nehezebben, hogy „kódis barát” leszek. Anyu féltett, hogy nem fogom bírni. Miután

Életünk-Húsvét

felszentelődtem, sokat segítettem otthon. Az öcsém családos ember lévén kevesebbet tudott haza járni. Édesapám 2003ban, édesanyám 2010-ben költözött az Úrhoz, már csak két nagynéném él. Kérdés nélkül is meséli életútjának fontosabb állomásait évszám, hónap, nap helyszín pontos megjelölésével. 1982-ben az első évfolyamot elkezdtem az egyetemen, majd 1, 5 év katonaság, pedig szolgálathalasztási engedélyem is volt. Tizennyolc hónapot voltam, nagyon örültem, hogy voltam katona, sokat tanultam. Az ökumené is tökéletes volt a seregben, az összes atyát egy kalap alá vették. Folytattam a tanulmányaimat, majd 1988-ban Esztergomba kerültem gimnáziumi tanárnak, kollégiumi prefektusnak. Közben készültem a papszentelésre és a diplomára. 1989-ben szenteltek pappá. 1997. július 1-től a Margit körúton provinciai titkár és ökonómus lettem. 2003-ban a rendtartomány intézményi referense, 2010-ben Margit körúton lelkipásztor (mellette a pécsi Collegium Seraphicumé is), 2011 augusztus 10-től pedig Gyöngyösön az Autista Központ lelki igazgatója vagyok. Mielőtt tovább haladnánk a beszélgetésben, rákérdeztem, hogyan élték meg a rendben a rendszerváltást? Mázlival. 1988-ban még álltak a falak, a papoknak esküt kellett tenni az Állami Egyházügyi Hivatalnál, nekem már nem kellett letennem. Hihetetlen volt, hirtelen meglett Szentkút, Szécsény, Gyöngyös. Esztergomból eltűnt a közép nemzedék. 1991-ben egy fiatal prefektus társaság maradt együtt. Bele kellett lépni a felelősségteljes szolgálatba. Hihetetlen eufóriája volt annak az időszaknak. Nagyon megugrott a jelentkezők száma a rendbe és az iskolába is. Nehezen éltük meg, hogy egy tanító rend lelkipásztori feladatokat és plébániákat kap. Ez mindíg is érdekelt: Hogyan lett egy kolduló rendből tanító rend? A Ferences rendet 1950-ben a Rákosi rendszer tette tanító renddé. Akkor maradhattunk meg, ha két gimnáziumot működtetünk. Kénytelenek voltak az előttünk járók így elfogadni. Fontos a helyi egyházra való odafigyelés. A rend azt teszi, amit a helyi közösség kér. Én sem lennék rendtag, ha nem

2012./01.

kerülök be a gimnáziumba. Ugyan láttam, hogy József atya jól érzi magát a bőrében, de mégis megkérdeztem, hogy felmerült-e benne más szerzetesrendbe való belépés gondolata? Abban az időben csak a piarista, bencés és ferences rend létezett. Mire a többi rend elindult, örök fogadalmas voltam. Úgy gondolom, hogy a Jóisten ide hívott. Nem nagyon tudom elképzelni magam máshol. Most már óvatosan bántam a kérdésemmel. Nagyon is jól tudom, hogy tervek, célok, célkitűzések nem úgy vannak jelen egy szerzetes életében, mint nálunk, világiaknál. Akkor hogyan? (Joe atya mosolyog) A legnagyobb tervem, hogy tudjak még fát dönteni. Üdvösségre jutni, együttműködni a Jóistennel, ő ad munkát. Isten a betegségemmel meglassított, megadta a rendelkezésre ülés szolgálatát. Legyen időm arra, hogy a testvér a Jóistennel való kapcsolatát tisztázza, elmesélhesse az életét, és én reflektáljak. Nagyon szeretek gyóntatni, az zavar, hogy Szentkútra nehezen tudok lejárni Gyöngyösről. De az irgalmas Jóisten megadja a megoldást. Más terv? Nem tudom, nem tőlem függ. Munka, csendes szolgálat. Mondják meg mit, és én szívesen végzem, a végrehajtásban nagyon jó vagyok, szervezni, rendezni tudok. Megszégyenülten lehajtom a fejem, a Jóisten megtanít, nem tudhatom, hogy mikor és hogyan használ, mert úgy is tud használni, hogy nem is tudok róla. Most vasárnap mondtam egy prédikációt a megkísértésről. Egy nénit annyira megérintett, hogy megkért, hogy üljünk le, és együtt próbáljuk az életét boncolgatni. Papi szolgálatom öröme, hogy eszköze vagyok az én Istenemnek. Van-e olyan idézet a Szentírásban, ami végigkíséri ezt a munkás életet, amire többször is hivatkozott József testvér? ”Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle.(Jn 15,16).“ Török Julianna

2012./01.

A Hit éve 2012

Gondolatok - ahogy az olvasók látják

A

mikor egészen kicsi voltam, számoltam a locsolókat. Minél többen jöttek el, annál jobb volt. Ahogy nőttem, egyre kevesebb locsoló jött, és egyre inkább teher lett a Húsvét ezen része. Otthon ülni, mindenféle tiltakozás ellenére tűrni, hogy a fanyar pacsuli a hajamról a nyakamba zúduljon, és olyan „illatom”, hogy még napokig érezzem. Felnőttként kaptam meg a Szentségeket. A katekumenátus végén megkeresztelkedtem, lettem elsőáldozó és bérmálkoztam is. Mindezt Húsvét Vigiliáján pár évvel ezelőtt. Leírhatatlan volt az örömöm. A Szentlélek járt át, olyan kegyelemben, ajándékban részesültem, még most is felfoghatatlan a számomra. Teljesen más értelmet nyert Húsvét ünnepe. Addig a lelki készülődés, átélés nem volt fontos. Nem származom vallásos családból, inkább a profán hagyományokra helyeződött a hangsúly. De azóta ez másképp történik. Belülről, inkább csendesen élem meg a Nagyböjtöt, próbálok elmélyülni, amikor tudok. A Nagyhéten igyekszünk templomba is eljutni, szentmise keretén belül érezhessük át Jézus szenvedését a kereszten, de legnagyobb szeretetét is. Értünk tette. Azért a világi hagyományokat sem hagytuk el. Amióta lányaim vannak, hétfőn várjuk a locsolókat. Tavaly már festettünk tojást, készítettünk dekorációt, sütöttünk süteményt és nagyon várjuk a locsolókat. Idén sem lesz másként. A fenti sorokból már ki is találhatta a kedves olvasó, hogy milyen kérdést tettem fel interjúalanyaimnak: Hogyan ünneplik a Húsvétot? Tóth Csenge Anna - Pár évvel ezelőtt megkérdezték tőlem, hogy hova utazunk el a húsvéti ünnepekre. – Sehová – feleltem egyszerűen. A többiek furcsán néztek rám, hogy mi miért nem megyünk fürdőbe, élményparkba vagy csak valahova el. De ez meg se fordult a fejünkben, hiszen a Húsvét nekünk több mint pár szabadnap, és azt hiszem ezzel nemcsak mi vagyunk így. Amióta az eszemet tudom, a Húsvét már kicsi korom óta jelen van az élet-

Életünk-Húsvét

emben (persze itt nemcsak a nyuszi által hozott csoki tojásra gondolok). Míg oviskoromban inkább csak a tojás volt a lényeg, az idő múlásával a szerepek felcserélődtek, és a lelki mondanivaló került előtérbe. Emlékszem, hogy megdöbbentett az a tény, hogy Jézus értünk, érted és értem vállalta a kereszthalált. Így a nagyheti liturgiákon nemcsak kötelességtudatból veszünk részt, hanem mert próbáljuk átérezni Jézus áldozatát. A három nap alatt a szentmiséken kórusban való énekléssel, ministráns szolgálattal veszünk részt a liturgiákon. Persze a lelki megújulás mellett nem maradhat el – sokak rémálma – a tavaszi nagytakarítás sem. Be kell vallanom, nekem se tartozik a kedvenceim közé, de a porolások, pakolások mellett lehetőség nyílik az élet nagy dolgait megvitatni szüleimmel, tesóimmal. A sütésfőzés kimondottan pihentető a takarításhoz képest, ami elengedhetetlen, ha nem szeretnénk üres asztallal várni a locsolkodókat. A nagy sürgés-forgásban tojásfestésre is jut időnk. Édesapám és öcsém tartja még azt a magyar szokást – legalábbis a mi esetünkben -, hogy vízzel illik locsolkodni, így reggel egyszerre két pohárral öntenek a nyakunkba, ezzel ébresztenek minket. Próbáljuk ugyan kikerülni, de valahogy mindig túljárnak az eszünkön. Azért nagyon nem kell sajnálni minket, kölniből is kapunk jócskán rokonoktól, barátoktól és ismerősöktől. Mindent összevetve, a Húsvét nekem és a családomnak nagyon kedves ünnep. Ilyenkor mindenkinek van egy kis ideje a másikra, mindenki kilép a megszokott kis világából és a másik felé fordul. És ha még mindig kérdés lenne, hogy sajnálom-e azt, hogy itthon maradunk, akkor a válaszom egyértelműen: nem. Bodócs Balázs -Húsvétkor a Vigiliai misére szoktunk elmenni. Amíg kicsi voltam, édesapámmal, nagyapámmal hétfőn reggel elmentünk locsolkodni, addig édesanyám, nagymamám és húgom nagyszüleimnél várták a locsolókat. Locsolkodás után elmentünk szüleimmel és húgommal kirándulni valahova a Mátrába. Mára annyiban módosult a program, hogy a barátaimmal szoktuk meglocsolni az ismerős lányokat szódával, egyéni locsolóversekkel és kerettörténetekkel. A locsolkodás

11.

végeztével a családommal általában elmegyünk kirándulni valahova. Hammerné Kati - Valamikor, amikor a gyerekek még itthon voltak, igen nagy volt a készülődés, takarítás, tojásfestés, főzés, kalácssütés. Munka mellett nehéz volt készülődni, mindig verseny futottam az idővel, hogy az öt gyerek mellett minden meglegyen. Ma már az otthonunk csendesebb, lelkileg is jobban tudunk felkészülni az ünnepekre, s ez már a nagyböjt kezdetén elkezdődik, majd a nagyböjti lelkigyakorlatok és végül a Nagyhét liturgiájával csúcsosodik ki. Az ünnepre való készülés elengedhetetlen feltételei a szentgyónás, Jézus szenvedéseinek elmélkedései, az itthoni lelki beszélgetések, imák, és a böjt. Minden gyermekemnek van saját családja, otthona, és ők már önállóan készülnek a Húsvétra. Míg a Karácsony nagy családi ünnep, addig számunkra a Húsvét a legnagyobb lelki ünnep. Most is takarítok, de már nem ez a lényeg, most is sütök, főzök, de már nem ez a lényeg. A Szent Háromnap liturgiájának átélése a fontos, amikor Nagycsütörtökön ott lehetek az utolsó vacsora termében, amikor elfogják Jézust, a Nagypénteki kereszthódolaton, amikor úgy érzem a Golgotán borulok le

A Hit éve 2012

előtte. Ezeket nem lehet elmondani, át kell élni, évről-évre egyre bensőségesebben, egyre mélyebb bűnbánattal. Mivel majd mindegyik gyermekem tevékenyen vesz részt a feltámadási liturgiában, eddig hol az egyik, hol a másik templomban vettünk részt a nagyszombati ünnepeken. Hol Mátraházán, hol Mátrafüreden, hol Szurdokpüspökiben, s ott velük is találkozhattunk. Mióta azonban ezt az ünneplést este, sötétedéskor kezdjük, most már inkább a mi „szép” templomunkban ünneplünk, ahogy a régiek mondták. Varázsa van a ferences atyák által ennek a liturgiának. Ez a húsvéti öröm, a megváltás öröme, a hála Isten felé. Ez az ünnep lelki része, amelyet mindegyikünk nagyrészt belül él át, de a kegyelme, békéje és öröme velünk marad. A világi része ezután következik a hagyománynak megfelelően. Mi nem veszünk ajándékokat. A lányok tojásfestéssel, apró ajándékokkal kedveskednek a fiú unokatestvéreiknek, s pénzt sem adunk a locsolkodóknak, legfeljebb saját készítésű hímes tojást, vagy csokitojást a kicsiknek. A hétfői „locsolkodás” most már inkább vízzel történik, hogy ne legyenek a család hölgytagjai olyan büdösek - bocsánat - illatozók.

Ekkor keresik fel a testvérek egymás családjait. Nálunk gyülekeznek nagy vidáman a fiúkkal, és a nagyapával sorba mennek minden otthon maradt hölgyhöz, ahogy szokás, kis versikékkel köszöntve őket, ők pedig süteménnyel, sonkával és tojással várják őket. Na meg puszival. Hendrik Andrea - Nagyböjt idején, főként a Nagyhéten törekszem arra, hogy kevesebbet menjen a televízió. Mi ugyanis nagyon szeretünk filmeket, meséket nézni, így ez közös lemondás a számunkra. Helyette játékot vagy más közös tevékenységet találok ki, amelyben az egész család részt vesz. A kisfiam most ért abba a korba, hogy Jézus szenvedéséről és feltámadásáról részletesebben beszélgessünk. Nagypénteken, amikor mindnyájan otthon leszünk, sort kerítünk arra, hogy átbeszéljük vele, mi is történt az első húsvétkor. A Nagyhét liturgiája olyan mély és kifejező, hogy évekig egyszer sem hagytam el egyik szent napot sem. Ám amióta gyermekeink vannak, azóta meg kell beszélnünk, hogy melyik napon ki vigyázzon a kicsikre és ki az a kettő felnőtt - anyukámat is beleértve -, aki elmegy a liturgiára. Húsvétvasárnap és hétfőn azonban már közösen megyünk misére. Hétfőn természetesen a fiúk elindulnak locsolkodó körútjukra, mi lányok meg várjuk a vendégeket. Szeretem ezt a szokást, kiváltképp, ha tiszta vízzel öntöznek. Múlt évben találtam rá a következő locsoló versikére, amit most megosztok a kedves olvasókkal: “Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplőbe öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág.

Harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kis madár dalol a zöld rétek felett. Tündér ország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.”

12.

Életünk-Húsvét

Juhász Zoltán - Bevallom, nem

2012./01.

jellemző rám rám, hogy alapvetően másképp kezelem a különböző ünnepeket, mint a mindennapokat. Gyermekkoromban ez másképp volt, bár akkor éppen a lényeg veszett el. A Karácsonyhoz hasonlóan nagyon megérintett a Húsvét is, de inkább profánabb okok miatt. Pár mondatban tudtam a lényegét, mégis nekem rokonlátogatást, kiöltözést, családi eszem-iszomot, „búcsút” (vurstlit értve alatta) és persze főként a locsolkodás során pénz- és édességgyűjtést jelentett. Lelkiségről nem igazán lehetett beszélni. Azóta sok változás állt be az életemben, elvégre felnőttem, megkeresztelkedtem, bérmálkoztam, értelemszerűen másként látom immár a világot. Az ünnepek kevésbé hatnak meg, legalábbis ha csak a külsőségeket nézem, mindenképp ez a látszat. Azt, hogy hagyományokból és rokonokból kevesebb jut manapság, nem feltétlen tartom szerencsésnek vagy követendőnek, hiszen mindez könnyen összhangba hozható nagy ünnepünkkel. Ugyanakkor annak annál inkább örülök, hogy az elmúlt évek böjti készületei során mind közelebb sikerült kerülnöm a Húsvét misztériumához is, ésszel is, de főképp lélekben. Már egyre jobban várom Húsvét vigíliáját, mert tudom, hogy Krisztus feltámadásából idén is erőt meríthetek, és azt is, hogy erre mekkora szükségem van, mekkora szükségünk van mindnyájunknak. Lipovszkyné Molnár Zsuzsanna - A Húsvétot sok éven át a Szent Háromnap gyönyörű ferences liturgiájával ünnepeltem, különböző közösségekben. Viszont amióta gyermekeink vannak, nagy nehézséget okoz, hogy a liturgia gyönyörű mozzanatait nincs alkalmunk úgy átélni, mint régen, mert vagy rájuk kell figyelni a templomban, vagy - mint a nagyszombati vigíliára - el sem jutunk mindketten a gyerekek miatt. Ugyanakkor most még az ő számukra fontosabbak a feltámadásnál azok a dolgok, amik nem az ünnep szakrális részéhez, csak a szokásokhoz tartoznak: a vasárnap reggeli tojáskeresés, az ajándékok, az ételek. Igyekszünk sokat beszélgetni velük a Nagyhét és a liturgia történéseinek jelentéseiről, Jézus szenvedéséről, és ezek az erős jelek néha akkor is megérintik a szívüket, amikor talán szívesebben játszanának otthon a templom helyett. Mi pedig, amíg a figyelmünket

2012./01.

A Hit éve 2012

elvonja a szertartásokról a kicsik nyüzsgése, belülről táplálkozva kell, hogy átéljük az ünnepet, hogy a Húsvétvasárnap reggeli asztalt a feltámadás öröme ragyogja be a családban. Laczóné Győri Valéria - Jézus kereszthalálának és feltámadásának megemlékezése. Nálunk erről szól a Húsvét. A Nagyhét kezdetével megpróbálom teljesen elcsendesíteni, kizárni a rohanó mindennapok zaját. A Nagyhét nálunk a csendé egészen a Feltámadásig. Minden figyelmemet Jézusra irányítom. Sokat elmélkedek Jézus életéről, szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról. Megpróbálok egyesülni a szenvedő Jézus fájdalmával, hiszen értem, értünk, a mi bűneikért is szenvedett és halt meg, aztán támadt fel a halálból, hogy mi örökké éljünk . Családommal pedig ezeket a gondolatokat megosztom és aztán közösen megbeszéljük, elmélkedünk. Ami pedig számomra bearanyozza ezt az egészet, a Szent Háromnap szertartásai, hiszen ezek teszik fényesebbé ezt az ünnepet. A vasárnapi és hétfői szentmisék is természetesen elmaradhatatlanok. Az idei nagyböjt időszakát pedig arra ajánlottam fel és tettem rá fogadalmat, hogy amennyire csak lehet teljes „tisztasággal” fogadjam húsvét örömét, és méltó lehessek a szentségek felvételére. Húsvét hétfőt pedig természetesen mi is tartjuk, készülünk rá a hagyományokhoz híven, a locsolókat is várjuk, de ez a hagyomány már sajnos szinte teljesen eltűnni látszik. (De szigorúan csak a hagyomány kedvéért.) Mert az igazi Húsvét számomra Jézus: ő a húsvéti Bárány! Egy szív

Egy szív értem dobogott.

Egy szívnek nagy fájdalma volt.

Egy szív engem hőn szeretett.

Egy szív értem megrepedt. E szívben az irgalom élt.

E szív szerette a szegényt.

E szívben nem volt semmi folt.

E szív Jézusom szíve volt!

Hegede Márta

Életünk-Húsvét

A Ferences Könyvtár kincsei 3. Bibliák

K

önyvtárunk jelentős értékei a Bibliák, bár mennyiségileg „hátrányban „vannak a 16 ezer kötetes állományban. Nem található ugyan kódex Biblia – a kolduló barátoknak nem volt pénzük a vagyoni értékű kódexekre,korai nyomtatott Bibliák ugyanakkor szép számmal találhatók a polcokon, némelyikük kiállítási vitrinben is látható. Európai és nemzeti kultúránk elképzelhetetlen a „könyvek könyve” nélkül – ahogyan Szent Jeromos, a latin Biblia első fordítója nevezte a Szentírást. És elképzelhetetlen egy szerzetesi könyvtár Bibliák és Bibliamagyarázatok nélkül. Nyomtatott Bibliánk már a könyvnyomtatás feltalálása idejéből is van állományunkban, aminek révén hazánkban egyedül mi rendelkezünk a legkorábbi nyomtatott könyvvel, az 1462-ben Mainzban megjelent Fust-Schöffer Bibliával. Gutenberg nyomtatási találmányával, betűivel készült ez a könyv, Gutenberg nélkül, mivel adósság perben elveszítette nyomdáját. Ez a szép, kódexre hasonlító díszes ősnyomtatvány 1997-ben került napvilágra egy elfalazott csigalépcső lejárat üregéből, több más könyvvel és kegytárgyakkal együtt, amelyet 1946-ban rejtettek el a barátok, a vallás- és egyházellenes politikai terror idején. Különleges értékei állományunknak Nicolaus de Lyra ferences párizsi egyetemi tanár magyarázatos Bibliái, amelyek a humanista szövegkritikát előlegezik. Magyarázatai nem lábjegyzetben, nem a Biblia végén olvashatók,

13.

A Hit éve 2012

2

hanem a szövegkörnyezetben elhelyezett kisebb szövegtáblában. Szent Jeromos latin Bibliái – a Vulgaták – több nevezetes európai ősnyomdából kerültek állományunkba, felsorolásukhoz, bemutatásukhoz kevés a jelenlegi terjedelem. Szent Jeromos fordította le először latinra héber, arámi és görög nyelvből a teljes Bibliát, ezért ö a könyv védőszentje. A biblia nyelve sokáig a latin volt. A latinban járatlan, tanulatlan tömegekhez aligha jutottak volna el az Evangélium tanai, ha a papok nem értelmezték volna a latin szöveget saját nemzeti nyelvükön, azaz pl. magyarul. Ennek nem csupán a Halotti Beszéd az emléke, hanem a magyarázni igénk is. Egyetlen európai nyelvben sem fordul elő ilyen anyanyelven történő értelmezésből keletkezett, tágabb jelentésű ige. Több kisebb korai fordítási kezdeményezés után megszületnek a magyar nyelvű Bibliák is, A bécsi egyetem tanára, a jeles költő, Sylvester János Wj Testamentoma 1541-ben jelenik meg Sárvárújszigeten, bevezetője a magyar költészet első önálló teljes időmértékes verse. Fordítása egyenértékű Heltai Gáspár munkáival. A teljes Biblia magyarul a reformátusoknál Károly Gáspártól, a katolikusoknál Káldi Györgytől

14.

Katolikus iskola lettünk...

011-ben derült ki, hogy az iskolánk egyházi fenntartás alá kerül. Sokan vannak, akik nem katolikusok, sőt, semmilyen vallást nem gyakorolnak. Nekik ezt kicsit nehezebb volt elfogadni. Kötelező hittan óráink lettek. Eredetileg úgy volt, hogy hittan és etika között lehet majd választani, de ezt nem tudták megvalósítani az órarend miatt. Így lett hit- és erkölcstan nevezetű tantárgyunk. Akik nem katolikus vallásúak, nem kell bejárniuk erre a hittan órára, hanem járhatnak külön a vallásukkal megegyező órára, amit délután tartanak. A hittan órákat imával kezdjük és fejezzük is be. A házirend nem sokban változott, kicsit szigorúbb lett, de alig észrevehető. Idővel persze egyre határozottabb lesz, és több dolgon változtatnak. Egy évben négyszer megyünk templomba szentmisére: év elején, Karácsonykor, Húsvétkor és év végén. Ezek a napok lelki napok szoktak lenni, ilyenkor nincs tanítás. A szentmiséket a Szent Bertalan Templomban tartjuk. Én személy szerint szeretem a hittan órákat, mert mindig is érdekelt a vallás és az egyháztörténelem. Hiszen ezzel mélyebben elmerülhetek hitemben. Szerintem az iskola ezzel rossz irányba nem haladhat, csak jóba, hiszen csak jóra tanítanak minket, és a házirendbeli változások is csak a javunkat akarják szolgálni. Laczó Bettina 10.B osztályos tanuló, Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola

jelenik meg először. Művük hatalmas lendületet adott mind a magyar nyelv, mind pedig a magyar irodalom fejlődésének. Írók és költők egész sora máig is sokat merít e két jeles Bibliafordító nyelvi és stilisztikai leleményeiből. Sarkadi József

Életünk-Húsvét

Állandó programok:

M

inden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor énekes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsőpéntek reggel, és szombatonként este) örög katolikus szentmise: minden hónap második és utolsó szombatján 10 órától inden hónap első vasárnapján a templomban délután fél 4-től 5 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, 5 órától szentségimádás, majd a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. hónap többi vasárnapján délután 4-től fél 6-ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. inden első csütörtökön 16.30kor szentségimádás a Jézus Szíve Család vezetésével. inden első pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. inden hónap első szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap első hétfőjén 17.00 órától a templomban; illetve rendi gyűlést tart a hónap harmadik hétfőjén 15.00 órától. Szent Erzsébet Karitász csoport fogadóórája minden hétfőn 1617 óráig van. Gyűlést tart minden hónap utolsó szombatján 16 órakor. Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én 16.30kor a tanácsteremben. baba-mama klub kedden és pénteken fél 10-től várja az érdeklődőket.

G M A

M M M A A A A

Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; 10.30; 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspöki: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30 Nyitvatartás: Plébánia Iroda: H é t f ő - P é n t e k 8.00-12.00; 16.00-18.00 Porta: Hétfő-Vasárnap 7.00 - 19.00

2012./01.

A Hit éve 2012

2012.02.25.

2012./01.

Életünk-Húsvét

Téli kirándulás

15.

Á

prilis 5. N agycs ütör tök reggel nincsen szentmise, de 6.30-tól gyóntatás, 8. 00 lamentáció (Jeremiás siralmai), 9. 00 olajszentelési mise az Egri Székesegyházban, 16. 30-tól gyóntatás, 18. 00 Mise az utolsó vacsora emlékére (nincs gyóntatás), utána Búcsúbeszéd, 21 óráig virrasztás, végén Kompletórium, Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nincs szentmise. ápr. 6. N agy péntek, reggel nincs szentmise, de 6.30-tól gyóntatás, 8. 00 lamentáció (Jeremiás siralmai), 15. 00 Keresztút, gyóntatás, 16. 30-tól gyóntatás, 18. 00 Urunk szenvedésének ünneplése, „csonka mise” (nincs gyóntatás), utána 21 óráig csöndes virrasztás, végén Kompletórium ápr. 7. N agys zombat, 6. 30-tól gyóntatás, 8. 00 Jeremiás siralmai. Egész nap szentsír-látogatás. Húsvéti vigília Mátraházán: 20. 00, Püspökiben: 20. 00, templomunkban: 20.00 (tűzszentelés, körmenet) ápr. 8. Húsvétvasárnap vasárnapi miserend (7.00, 9.00, 10.30; 18.00; Gyöngyöspüspökiben 9.00; Mátraházán 10.30) 9. 00 szentmise keretében az elsőáldozásra készülő gyermekek keresztelése, 19. 00 Come Prima koncertje ápr. 9. H ús véthétf ő, szentmisék: 7.00; 9.00; 10.30; 18.00 Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nem lesz mise. ápr. 10-13. (k.-p.): provinciai káptalan Kárpátalján ápr. 15. Isteni Irgalmasság vasárnapja: szentmisék 7.00; 11.00, 18.00; Gyöngyöspüspöki 9.00; Mátraháza 10.30. A 11 órakor kezdődő szentmisét közvetíti a Duna TV, 12.00 Jézus Szíve Család szentségimádása ápr. 28-29. (szo.-v.): Vasúti modell kiállítás és bemutató ápr. 28. szombat 18.45: Megemlékezés P. Kiss Szaléz OFM elhurcolásáról, és közös imádság a ferences vértanúk boldoggá avatásáért ápr. 29. (v.) Hivatások vasárnapja, 10.30: búzaszentelés a szentmise végén. Bolhapiac

ESEMÉNYNAPTÁR

M

ájusban minden nap 17. 45kor Loretoi litánia május 2. szerda 19.00 Egyházközségi képviselőtestületi gyűlés, 20.00 „Kiáltás” - imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élőben közvetít május 5. (szo.): Mindszenti zarándoklat Esztergomba május 6. vasárnap: P ü s p ö k i t e m p lom búcsúja május 11. péntek 17.00 Az elsőáldozásra készülő gyermekek első gyónása, és szüleik gyónási lehetősége május 12. szombat: Ministráns találkozó az Egri Bazilikában május 13. vasárnap: első áldozás a 9 órai szentmise keretében május 14-16. (h.-sze.): keresztjáró napok (Hétfőn a Barátok templomában, kedden a Szent Urbán, szerdán a Szent Erzsébet templomban. A szentmise mindhárom nap reggel 7 órakor kezdődik.) május 19. vasárnap: Karitász találkozó az Egri Bazilikában május 20. (v.): 10.30 Bérmálás (Katona István püspök atya) május 21. hétfő: harangozással emlékezünk meg 16.30-16.45-ig a nagy gyöngyösi tűzvész 95. évfordulójáról (1917. évben). május 27-28. Pünkösdvasárnap, pünkösdhétfő 7. 00, 9.00 szentmise 10. 30-kor kezdődő mise után szentségkitétel, Gyöngyösi Úrangyala egész napos szentségimádás, 16.00 Felsővárosi hívek imaórája, 17.00 Alsóvárosi hívek imaórája, litánia, Oltáriszentség eltétele., 18.00 szentmise, Mátraházán pünkösdvasárnap van szentmise 10.30-kor., Gyöngyöspüskökiben pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn nincs szentmise május 30. szerda: 19.00 Egyházközségi képviselőtestületi gyűlés, 20.00 „Kiáltás” imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élőben közvetít úniusban minden nap 17. 45-kor Jézus Szíve litánia jún. 3. vasárnap 9.00: TE DEUM –

J

ÉLETÜNK 2012/1. szám Kiadja, szerkeszti és tördeli: G y ö n g y ö s i F e r e n c e s Te m p l o m Felelős kiadó: fr. Kárpáti Kázmér ofm Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. Telefon/Fax: (37) 311-971 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyongyos.ofm.hu Szerkesztői e-mail: [email protected]

hálaadás a tanév kegyelmeiért jún. 10. Úrnapján a 9 órai szentmise elmarad. Reggel 5 órától „sátrak” felállítása. Az ünnepi körmenetet a 10 órai mise után tartjuk – az Eucharisztia előtt az elsőáldozó gyermekek hintik a virágszirmokat. Püspökiben fél 11 órakor lesz a mise, utána körmenet jún. 18 - 24. Hittanos tábor (ált.isk. 3.osztályos kortól) Mátraházán jún. 27. (sze.): 20.00 „Kiáltás” - imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élőben közvetít úlius 1. (v.) 10:30, S ar lós Boldogas s zony ünnepe, Templombúcsú, a felújított templom megáldása, Főcelebráns: Dr. Ternyák Csaba egri érsek, mise után körmenet, Püspökiben nincs mise júl. 18-22. (sze.-v.): 30. Ifjúsági Találkozó Egerszalókon júl. 25. (sze.): 20.00 „Kiáltás” - imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élőben közvetít júl. 29 - aug. 2 (v.-cs.): gumicsizmás lelkigyakorlat – lelkigyakorlat kamaszoknak ugusztus. 1-10. (sze.-p.): Cserkésztábor (Bacsó -rét) aug. 2. (cs.): Angyalos Boldogasszony (Porciunkula) ünnepe – a ferences templomokban teljes búcsú nyerhető aug. 11. (szo.): Assisi Szent Klára ünnepe aug. 11-12 (szo., v.): gyalogos zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra aug. 13-19 (h.-v.): Családos és ifjúsági tábor Káptalanfüreden aug. 15. szerda: Nagyboldogasszony, parancsolt ünnep aug. 16. (cs.): A Rókus kápolna búcsúja (a 9 órai szentmise a Rókus kápolnánál) aug. 20. (h.): Szt. István király ünnepe aug. 22 szerda: (1904-ben) este égett le a ferences templom és a kolostor Gyöngyös déli részével együtt – az esti mise után harangozás, 20.00 „Kiáltás” - imádság Magyarország lelki megújulásáért, melyet a Mária Rádió élőben közvetít

J

A

SZERKESZTŐSÉG: Főszerkesztő: Hegede Márta; Tördelő-szerkesztő: Lehotai Gusztáv; Fotó-szerkesztő: Hegede László Szerkesztők: fr.Szász Zsombor ofm, Lehotai Katalin, Török Julianna, Előházi Rita. Nyomdai munkák: Konturs Nyomdaipari Kft. Megjeleneik évente 4 alkalommal, 600 példányban. A Gyöngyösi Ferences Egyházközség támogatásával