XVII. Évfolyam 1. szám
A Víz Világnapja Az ENSZ 47. Közgy lése 1993-ban úgy döntött, hogy minden év március 22-én megünnepli a Víz Világnapját. De vajon valóban önfeledten ünnepelhetünk-e a szóban forgó napon? Sokakkal megosztva a véleményemet, az eseménynek egyre inkább arról kellene szólnia, hogy ráirányítsuk a társadalom figyelmét életünk lételemére, a vízre. Az év 365 napja közül legalább ezen az egyen gondolja végig mindenki a vízzel kapcsolatos attit djeit. A víz életünk minden percét meghatározza. Miel tt megszületünk, életünk els hónapjait édesanyánk méhében, magzatvízben töltjük. A testmeleg folyadékban eltöltött kilenc hónap alatt fejl dik ki szervezetünk, mely maga is kétharmad részben vízb l áll. Majd megérkezünk további életünk helyszínére, a Földre, melyet korántsem alaptalanul “kék bolygónak” neveznek. Ezt hallva, azt gondolhatnánk, hogy még paradicsomibb körülmények között élhetjük le életünk hátralév részét. Sajnálatos módon azonban a Föld vízkészletének zöme f ként az óceánokban található, közvetlen fogyasztásra alkalmatlan, bár kétségtelen, hogy gazdag él világával, természetes szépségével így is számtalan örömteli pillanattal gazdagítja életünket. A “kék bolygó” teljes vízkészletének jelent s része a sarkvidékek jégtakaróiban, gleccserekben, mélységi rétegvizekben található, s mindössze néhány százaléka a felhasználható édesvíz. Hazánk - köszönhet en talán honfoglaló seinknek - földrajzi adottságai révén mind a felszíni, mind a felszín alatti vizeket illet en, a gazdagabb országok közé tartozik. seink tehát körültekint en választották ki a vizekben b velked országot, mégsem árt azonban elgondolkodnunk a mondás valóságtartalmán, hogy “ezt a vízkincset nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”!
Vajon meddig élvezhetjük ezt a gazdagságot, melyet megszületésünk percét l kezdve használunk? Mindaddig, amíg a csapból tiszta víz folyik, fel sem fogjuk, hogy ez a kincs esetleg kiapadhat. Pedig reális veszéllyel kell szembenéznünk, hiszen köztudott, hogy a Föld édesvíz készlete rohamosan csökken, naponta hallhatunk a globális felmelegedés okozta, egyel re megoldatlan problémákról, ráadásul a vizet igénybe vev k száma - a Föld eltartó képességéhez viszonyítva - drasztikusan emelkedik. Mindezen tényez k következtében ma még csak néhány országban küzdenek vízhiánnyal, de az el rejelzések alapján 2025-ben az emberiség csaknem kétharmadának nem jut majd elegend tiszta, egészséges ivóvíz. A felhasználásban a Föld különböz pontjain már napjainkban is óriási különbségek vannak. Az ember normális életkörülmények között naponta kb. 80 liter vizet használ el, de néhány afrikai országban ez a mennyiség a 20 litert sem éri el, míg gazdagabb nyugati államokban több száz liter elfogyasztása sem jelent gondot. A min ségileg ellen rzött vizet a vízm vek, vízellátó társaságok biztosítják, de ahhoz, hogy ez a jöv ben is így maradhasson, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az ismeretek továbbadására. A kell információ hiányában a jöv nemzedék ugyanis nem biztos, hogy ismeri a vízellátásra leselked veszélyeket, az ésszer felhasználás módjait. A víz körforgásának, tulajdonságainak megismertetése, és els sorban védelme nem csak számunkra jelent szakmai feladatokat. Szerencsére ma már számos nemzeti, nemzetközi szervezet komolyan foglalkozik ezzel a feladatkörrel. A földi élet résztvev jeként, vízfelhasználóként azonban valamennyiünknek legalább annyit kell tennünk, hogy megóvjuk, megvédjük a kölcsönkapott környezetünket, hogy azt életképes állapotban adhassuk vissza unokáinknak. Dónucz László
A 2002. évi bérfejlesztésr l A munkaszínvonal javítása, a motivációs eszközök hatékony alkalmazása a nagyméret szervezetekben különösen megkívánja a megfelel szint egységesítést a humánpolitikai szakterületen. 2001. II. félévében ennek érdekében munkakör elemzési folyamatot indítottunk el. El ször a társasági munkaköri struktúrában használt elnevezések egységesítését végeztük el a munkaköri leírások áttekintésével. A munkakörök számát 323-ról 246-ra csökkentettük. Ez megalapozta a munkakörök értékelését, amelynek során új besorolási rendszert fogadtunk el az érdekképviseleti szervekkel együtt, meghatározva az egyes munkakörök egymáshoz viszonyított relatív értékét, továbbá azt is hogy az egyes munkakörök milyen értéket képviselnek a társasági célok elérése szempontjából. Nyilvánvalóvá válik tehát munkatársaink el tt, hogy a munkakör alapú besorolási rendszerre épül bérkategória rendszerben milyen legkisebb alapbérre számíthatnak majd.
Vitára okot adó tény, hogy a közm igazgatóságok egymástól eltér átlagkereset színvonal mellett gazdálkodnak, mialatt tevékenységük egyes értékelések szerint megközelít en azonos. Ez csak a távoli szemlél számára lehet igaz és addig, hogy minden egység vízellátást és szennyvíz elvezetést, -kezelést végez alaptevékenységként. Eltér azonban például a kezelt m vek technológiája, területi elhelyezkedése, a hálózatok üzembelépésének id pontja, azok hossza, átmér je, a terepviszonyok következtében több vagy kevesebb átemel t kell üzemeltetni. Azt tehát, hogy egy adott igazgatóságon a munkafeladat által megkívánt módon milyen a munkaer összetétele, számtalan tényez , köztük az el bb említettek is befolyásolják. Amennyiben az elfogadott besorolási rendszerben legalább a legkisebb alapbér értékét minden munkavállalónk eléri (és reméljük, hogy a kereset színvonal szabályozás oldódásával erre mihamarabb esélyünk lesz), akkor azt mondhatjuk hogy az akkorra kialakult bérviszonyok (els megközelítésben) jól jellemzik majd az igazgatóságok munkafeladataiban megjelen különbségeket. A kategória alsó határok elérése egy ütemben nem lehetséges (több száz millió Ft-ot igényelne) ezért ezen értékek mintegy 75 %-ára beállított kategória minimumokat fogadtunk el a 2002. évre. Ennek végrehajtása 66 MFt-os bértömeg elkötelezettségét jelentette. (Érzékeltetésül: 2002. évben a bérgazdálkodói szintre kiadott bértömeg felhasználási terv mindösszesen 283.283 eFt-ot tartalmaz.) A Társaság az új besorolási rendszerre alapozva tette meg bértárgyalási ajánlatát a szakszervezet felé. Az ajánlat mértéke 9 %-os társasági szint átlagkereset fejlesztés volt, hivatkozva a KöViMVKDSZ középszint bérmegállapodásra. A megállapodás a Társaságnál február 7-én aláírásra került. A szövegezés részben meg rzi az év végi egyszeri bérkifizetés (“13. havi bér”) lehet ségét – tartalékként kezelve mintegy 3000 Ft/f /hó mérték összeget-, továbbá kezelhet állapotot teremt a Társaság jöv je szempontjából fontos szakterületeken. A bérgazdálkodó egységek fejlesztési lehet ségének tervezésénél számításba kellett venni - a tavaly december elsejével végrehajtott béremelés áthúzódó hatását (lekötött a fejlesztésre jutó bértömeg 16 %-a) és - a kötelez fejlesztésre fordítandó összeget (905 f nél 6000 Ft/f /hó átlaggal a fejlesztésre jutó bértömeg 23 %-át jelenti). A decemberi bérfejlesztés eredményeképpen (el tte közel 500 f volt 50 eFt/hó alatt) januártól – szintén az egységszint fejlesztésb l finanszírozva – már csak 99 f nek kellett az alapbérét megemelni.
2002. évi el zetes (az üzleti tervben még el nem fogadott) létszám és bértervünk:
Az ily módon els alkalommal végrehajtott keresetfejlesztés kedvezményezettje els sorban a kötelez en végrehajtott alapbéremelés utáni állapotban is az 50-68 eFt/hó kereseti kategóriájú réteg volt, létszámuk: 987 f . Ez bizonyos feszültség forrása, hiszen a kvalifikáltabb réteg is reálkereset emelkedést vár, amelyet ezzel a fejlesztéssel nem tudtunk finanszírozni. A helyzet értékelésénél azonban az is mérlegelend , hogy az elmúlt évben a szellemi kulcsmunkakörökben 181 f részesült kiemelt fejlesztésben, valamint az átlagot meghaladó mérték mozgóbér összeget juttattunk 355 f szellemi foglalkozású kollégának informatikai projektekben végzett munkáért illetve min ségbiztosítással kapcsolatos feladat ellátásért. Ez a kétfajta érdekeltség tavaly a szellemi foglalkozású állomány 74 %-át érintette. (Terveink szerint - az év során felmerül szükségesség arányában - továbbra is biztosítjuk központi fedezetb l ezen tevékenységek anyagi motivációját.) A bérmegállapodás 7 pontja szerint: “ Az Rt. vezetése intézkedéseivel a gazdasági év során törekszik arra, hogy további kereset fejlesztés lehet sége megteremt djön és ezzel a 2002. évre vonatkozó OMT (Országos Munkaügyi Tanács) ajánlással megegyez en az átlagkereset növelési mérték éves szinten 10,5 %-os legyen…” Ennek a költségterhet jelent tételnek a realizálására a szezoni értékelést követ en természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a várható társasági szint eredmény arra nagy biztonsággal fedezetet nyújt. Ez évi elhatározásunk továbbá, hogy a 2003-tól 2005-ig terjed id szakra szólóan tervet állítunk össze, amely a célként meghatározott bérkategóriák alkalmazásának elérési lépcs it tartalmazza.
MUNKABIZTONSÁG ÉS AKTUÁLIS FELADATOK A részvénytársaságunk el tt álló 2002 évi feladatok ismertetése el tt - annak ellenére, hogy már a februári munkanapok javán is túljutottunk - célszer nek tartom a 2001 év visszatekint szakmai értékelését is röviden elvégezni. 2001. ÉV RÖVID MUNKABIZTONSÁGI SZAKMAI ÉRTÉKELÉSE: A munkabalesetek számának alakulása 2001 évben. Jelen jogszabályi és gazdasági környezet olyan, hogy egy adott gazdálkodó szervezetnél a munkabalesetek számának statisztikai alakulása nincs egyértelm en hatással a cég által fizetend járulékokra és közterhekre. Ennek ellenére a munkabalesetek számának alakulását csoportunk is folyamatosan figyelemmel kíséri és err l rendszeresen tájékoztatja az Rt. ügyvezetését, mivel a balesetek számának és jellegének alakulásából következtetni lehet kedvez tlen folyamatokra, és id ben meg lehet kezdeni az esetleges helyesbít tevékenységet. Az elmúlt 2001. évben az Rt. m ködési területén 17 esetben kellett 3 napon túl gyógyuló munkabalesetet kivizsgálni és jegyz könyvezni. Annak figyelembevételével, hogy úgynevezett azonnali bejelentésre kötelezett munkabaleset nem következett be, kijelenthet , hogy a munkabalesetek száma évek óta stagnál. Az 1000 f re jutó 5-6 munkabaleseti szám nem éri el az országos átlag 50%-át. A munkabalesetek többsége jellemz módon munkahelyi közlekedés közben következett be, beleértve a közúton történt kiküldetés közbeni baleseteket. Ennek kapcsán, mivel az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak el közúti közlekedés közbeni balesetek, csoportunk tervezi a Logisztikai Osztállyal közösen a kiküldetésük során rendszeresen gépkocsit, motorkerékpárt vezet “A”,”B” kategóriás jogosítvánnyal rendelkez munkavállalók közlekedési ismeretekb l való továbbképzését. Lényegesebb munkabiztonsági jogszabályváltozások 2001-ben. Munkavédelem országos programja Az Országgy lés 20/2001. (III.30.) OGY határozatával 2001. március 27.-i ülésnapon fogadta el a munkavédelem országos programját. A határozatban az Országgy lés felkérte a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy tegyenek meg mindent a Programban meghatározott célok megvalósításáért. A program részletesen megjelent a Magyar Közlöny 2001. évi 37. számában. F bb fejezetei az alábbiak: - 1. A munkavédelem tartalma - 2. A munkavédelem helyzete Magyarországon - 3. Stratégiai alapelvek - 4. Stratégiai f irányok - 5. A célok megvalósítását szolgáló feladatok Ha valaki figyelmesen végigolvassa a jelent s terjedelm és elméleti fejtegetésekkel és elemzésekkel f szerezett programpontokat, a sorok között megtalálhatja a szakterület azon fejl dési irányait, melyekkel várhatóan egy-két éven belül megjelen jogszabályokban konkrétabb formában fogunk találkozni. Ezek a jogszabályok a hatálybalépésüket követ en várhatóan
már a munkavédelem oldaláról is közvetlenebbül fogják befolyásolni Részvénytársaságunk gazdasági tevékenységét, mint jelenleg. Ezen okfejtésem indoklásához idézek a program 5. pontjából. “A munkáltatóknak gazdaságilag közvetlenebb módon érdekeltté kell válniuk a munkavédelemben. Ennek érdekében: a/ el kell különíteni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát b/ az elkülönített ágon belül differenciált járulékrendszert kell kialakítani, amelyben megfelel veszélyességi (kockázati) besorolás alapján a befizetések arányosak a munkavégzés kockázataival, és függetlenek a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától.” A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint legkés bb 2004. évt l országos szinten m ködni kezd a munkabaleset biztosítási rendszer. Az elképzelések szerint, a cégek által jelenleg fizetett járulékcsomagból elkülönítenek egy bizonyos százaléknyi biztosítási díjat, melyet fejkvóta alapján kell bónus-malus rendszerben fizetni. Amelyik munkáltatónak kevésbé veszélyes a munkatevékenysége, magasabb szakmai színvonalú a munkabiztonsági tevékenysége, az természetesen kevesebb járulékot fizet. A jogszabályi alkotó tevékenység jelenleg még folyik, de az már biztos, hogy 2002. évben meg kell kezdeni a felkészülést az önálló munkabaleset biztosítási rendszer bevezetésére. Ezen tevékenység arra fog irányulni, hogy mire a rendszer beindul, minél kedvez bb munkabiztonsági (fizetend járulék nagyságát csökkent ) feltételeket alakítsunk ki munkahelyeinken. Ezen szándék amúgy is összhangban van Részvénytársaságunk korábban más dokumentumokban megfogalmazott terveivel, így a végrehajtási kötelezettség egyértelm . A munkavédelmi törvény módosítása A törvény módosítását - amely megjelent a Magyar Közlöny 2001. évi 132. számában - els sorban még mindig az EU – hoz való csatlakozási folyamathoz kapcsolódó jogharmonizációs folyamat indokolta, másodsorban pedig az alaptörvény hatálybalépése óta eltelt 7 év gyakorlati tapasztalatai. A jogalkotók a törvény 13 paragrafusának módosításával els sorban egyértelm bb szabályozást kívántak megalkotni. Amit feltétlenül a leglényegesebbnek tartunk mi munkabiztonsági szakemberek és ami egyértelm en érinti más szakterületeket is, hogy a módosított 15.-ik paragrafus megváltoztatta a munkahelyi munkabiztonsági kockázatértékelés korábbi szabályozását. Az alaptörvény korábban nem rendelkezett arról, hogy a munkáltatóknak a kockázatértékelést és az ehhez kapcsolódó megel zési intézkedéseket legalább els lépésként milyen határid ig kell megtenniük. A törvény most pontosította, hogy a már m köd cégeknek 2002. december 31.-ig el kell végezniük a teljes kör kockázatbecslést és elemzést, és el írta a már elvégzett kockázatbecslési tevékenység évenként ismétl d felülvizsgálatát. Ez utóbbi fajsúlyos kötelezettség végrehajtása jelenti a szakterület legfontosabb 2002. évi teend it.
2001. ÉVBEN ELVÉGZETT JELENT SEBB SZAKTERÜLETI FELADATOK - A Részvénytársaságnál foglalkoztatott munkabiztonsági és t zvédelmi szakemberek egész éves szakmai feladatát jelentette a Részvénytársaságunknál üzemeltetett 27 db szennyvíztisztító telep komplex munkabiztonsági kockázatbecslésének és értékelésének elvégzése. A kockázatbecslési tevékenység egy küls szakért cégt l vásárolt módszertan alapján történt, a helyszíni felméréseket az igazgatóságok szakemberei végezték, a végs szakmai feldolgozás pedig a Munkabiztonsági és t zvédelmi önálló csoportnál történt. Ezen szakmai anyagok komplex formában tartalmazzák az Rt. által üzemeltetett telepeken jelenleg fennálló mechanikai, biológiai, kémiai és egyéb kockázatokat, és a hozzájuk kapcsolódó védelemi módszereket az ellen rz hatóságok elvárásainak megfelel en. - A társ víziközm szolgáltató cégek m ködési területén az év során bekövetkezett “beszállási engedéllyel” végzett munkatevékenység során bekövetkezett tragikus munkabalesetek kapcsán, Részvénytársaságunk m ködési területén is szakmai felülvizsgálat alá került a beszállással végzett munkatevékenységek gyakorlata, a rendelkezésre álló véd felszerelések mennyisége és min sége. Széleskör szakmai egyeztetéseket követ en intézkedések történtek a feltárt hiányosságok megszüntetésére, mely intézkedések közül kiemelend , hogy a Részvénytársaság ügyvezetése a III. negyedévben soron kívüli 3 millió forint pénzügyi keretet biztosított hiányzó munkabiztonsági eszközök /légtérelemz m szerek stb. / megvásárlására. 2002. ÉVI TERVEZETT MUNKABIZTONSÁGI FELADATOK Jelen id szakban a tervezett feladatok közül két témakört tartunk fontosnak megemlíteni. Munkahelyi munkabiztonsági kockázatbecslés és értékelés El z ekben már említést tettünk róla, hogy a munkavédelmi törvény módosítása kapcsán egyértelm vé vált, hogy a Részvénytársaság m ködési területén 2002. december 31-ig teljes kör en el kell végezni a munkabiztonsági kockázatbecsléseket. Ezen szaktevékenység elvégzése területén már jelen id szakban is rendelkezünk jó eredményekkel, mivel már 4 éve tartó id szakban különböz módszerekkel jelent s számú munkahely, munkaeszköz, veszélyes anyag kockázatbecslése megtörtént. Jelen id szakban a Munkabiztonsági és t zvédelmi önálló csoport végzi egyrészt azon kockázatbecslések felmérését és elemzését, melyek már megtörténtek, illetve készíti el a tervezett kockázatbecslések ütemezését. Ezen tevékenység nem könny , mivel jelent s mennyiség szakfeladat elvégzése várható, és ki kell alakítani annak formáit (m szaki irányító szakemberek minél nagyobb számban történ bevonása, team-munkák stb.), hogy a kockázatbecslések elvégzése és dokumentálása ne csak adminisztratív jelleg munka legyen, hanem ténylegesen az eredeti céljaként megfogalmazott szakmai feladatot (balesetek megel zése) szolgálja. A 2002. évi feladat ütemezés el reláthatólag a szakmai konzultációk lezárását követ en, március végéig készül el. Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) bevezetési lehet ségeinek elemzése, döntés el készítés A Részvénytársaság ügyvezetése 2001. IV. negyedévben elvi döntést hozott arról, hogy 2002.
évben megvizsgálja annak lehet ségét, hogy a munkabiztonsági tevékenység önálló folyamatként bevonásra kerüljön-e a jelenleg már m köd min ségirányítási rendszerünkbe, vagy pedig a munkahelyi egészségvédelmi és irányítási rendszer önálló rendszerként legyen kiépítve és m ködtetve. Az eddigi szakmai konzultációk során abban elvi egyetértés született, hogy a munkabiztonsági szaktevékenység folyamatrendszer bonyolítása feltétlenül jó irányba befolyásolná a baleset megel zési tevékenységet. El reláthatólag az Rt. ügyvezetése küls tanácsadó céget fog felkérni a MEBIR bevezetési formáinak lehetséges elemzésére és hatástanulmányozására. El zetesen annyit, hogy az európai gyakorlatban MEBIR tekintetében el térbe helyezett BS 8800 brit szabvány alapján kiadott MSZ 28800 szabvány tartalmazza a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kiépítésének és m ködtetésének követelményrendszerét, módszereit. A Részvénytársaság ügyvezetésének döntését l függ en fog a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer kialakítása megkezd dni. Németh Ferenc önálló csop.vez.
ÚTON A XXI. SZÁZAD VÍZTISZTÍTÁSÁHOZ Bemutatjuk a ZENON cég Zee Weed® bemerül membrán technológiával m köd víztisztító rendszerét Bevezetés: A Balaton-víz tisztítási technológiájának tökéletesítésével már régóta, sok kül- és belföldi szakember foglalkozik. Egyöntet a vélemény, hogy egy igen nehezen és költségesen tisztítható vízr l van szó, amelyet részben szerves és szervetlen anyagokkal való pufferoltsága, másrészt pedig a sekély tó vízmin ségének küls feltételekt l függ , rendkívüli változékonysága (pld. algásodás, vihar okozta szerves iszap-felkeveredés, stb.) okoz. Egyöntet a szakemberek véleménye arról, hogy a Balaton-víz nehezen, és akkor is nem túl jó hatásfokkal deríthet . A legutóbbi (1997-98-ban, több szezonid szakot is felölel , üzemi körülmények között végzett kisminta-kísérlet (pilot-berendezés) is igazolta, a laboratóriumi mintáknál már többször tapasztalt tényt. Ezen kísérlet-sorozat során is, egy többlépcs s, speciális sz r anyagokkal töltött kétréteg sz r kombináció bizonyult a legjobbnak, rapidkoagulációs vegyszeradagolással és el -, illetve közbens ózonozással. Természetesen, az aktívszén sz r sem volt elhagyható. Mindez igen komoly többlet-beruházási igényt jelent a vízm rekonstrukciók során, amely új m tárgyak építését, illetve meglév m tárgyak teljes átépítését tenné szükségessé. Tekintettel a sz kös fejlesztési keret-lehet ségekre, nem zártuk ki újabb, racionálisabban megvalósítható és üzemeltethet megoldások keresését sem. Így került látókörünkbe, a világ legfejlettebb részén is relatíve újnak számító, ipari méretekben csak az elmúlt években terjedésnek indult, bemerül membrános technológia.
A ZENON cég Zee-Weed® technológiájának rövid áttekintése: A rendszer lényege a Zee-Weed® néven védett, bemerül membrán, amelyet közvetlenül a vízzel teli tartályban helyeznek el. Ez a tartály lehet egy meglév sz r , derít tartály, vagy medence, illetve erre a célra legyártott, rozsdamentes tartály, esetleg konténer. Az úgynevezett “spagetti-membrán köteg”, enyhe vákuum alatt m ködik, ami új elképzelést, teljesen új filozófiát jelent a membrán sz rés területén. “Miért alkalmazzunk drágán el állítható, nagy nyomást, amikor mindössze enyhe vákuumra van szükségünk, ugyanolyan jó min ség víz el állítására” – szól a cég szlogenje. A vákuum alatti m ködés további el nye, (az energetikai el nyön túl) hogy kisebb mérték a membrán szennyez dése, ezáltal az könnyebben regenerálható, hosszabb a membrán élettartama is, illetve sokkal nagyobb a tolerancia a szilárd anyagok és a zavarosság csúcsterheléseivel szemben is. A technológia legfontosabb része tehát a membránsz rés, amit a víz szükséges mérték el kezelése el z meg, (el oxidáció, szükség esetén, kevés vegyszerrel rapidkoaguláció, oldott szennyez anyag esetében) majd a permeátum (igen jó min ség kezelt víz), illetve a koncentrátum (a vízb l kiválasztott, kisz rt anyagok) elvezetése a zagytározóba. A rendszer nagy el nye továbbá az egylépcs s eltávolítási folyamat, amely révén a víz zavarossága, színanyagai, a vírusok és baktériumok, egy munkafolyamat technológiai lépcs eredményeként távolíthatók el. A membrán pórusmérete lehet vé teszi az ártalmas, esetenként klórrezisztens – paraziták pld. Giardia és Chryptosporidium eltávolítását is. Ezáltal a megoldás felszíni vizek kezelésére, igen hatékonyan alkalmazható.
Az eddigi tapasztalatok, a felhasználás lehet ségei társaságunknál: A ZENON magyarországi leányvállalata, - egy letelepített, konténeres berendezéssel, - kísérleteket végzett Balaton-víz tisztítására, a Fonyódi Felszíni Vízm nél, a meglév vízm technológiáját kontroll-sornak tekintve. Összességében megállapítható volt, hogy minden kisz rhet anyagot (algákat is beleértve) kiváló hatásfokkal távolít el a rendszer. Az oldott szerves anyagok tekintetében az eredmények – aktívszén sz r nélkül is – elérték a felszíni vízm teljesítményét, ahol aktívszén sz r k is részei a tisztítási folyamatnak. Mindezen kísérleti eredmények feljogosítanak bennünket, egy üzemi szint megvalósítás kezdeményezésére, amelynél a folyamatok még tovább
optimalizálhatók. A tulajdonos választása, - az üzemi szint megvalósításra – a régóta felújításra váró, balatonöszödi csúcsvízm re esett, ahol konténeres kivitel , membránsz rés elvén üzemel technológiát valósítanak meg, - a fent említett módszerrel – 2002. év nyári szezonjára, kormányzati beruházásként. Amennyiben a technológia minden szempontból beváltja a hozzá f zött reményeinket, úgy nagy súllyal jöhet számításba a meglév nagyfelszíni vízm veink rekonstrukciója során is, ez a hazánkban újszer nek számító, s felszíni víztisztításra eddig, ilyen nagyságrendben nálunk még nem alkalmazott, korszer technológia. Varga Gyula István f technológus
Megalakult a DRV Rt. Etikai Bizottsága 2001. szeptember 1-jén hatályba lépett a DRV Rt. Etikai Kódexe, mely azon erkölcsi normák, etikai szabályok gy jteménye, melyeknek betartását társadalmi környezetünk, a tulajdonos, s munkavállalóink egyaránt megkövetelik Társaságunktól. Rögzíti a Kódex az egymás közti munkatársi magatartás normáit is. Az Etikai Kódex el írásainak megfelel en 2002. január 10-én megalakult a DRV Rt. Etikai Bizottsága, melynek feladata egyrészt, hogy figyelemmel kísérje az Etikai Kódexben foglaltak betartását, a Társaság etikai helyzetét, másrészt etikai problémákat felvet konkrét esetekben állást foglaljon. A Bizottság 9 f b l áll, tagjait a DRV Rt. vezetése, a Központi Üzemi Tanács és a VKDSZ DRV Rt. MSZ reprezentatív dolgozói érdekképviselet delegálta egyenl arányban. A 2002. január 10-én megtartott els ülésen a Bizottság kialakította és tagjai egyetértésével elfogadta a m ködésére vonatkozó Szervezeti és M ködési Szabályzatot, melyet széles körben hozzáférhet vé tesz a Társaság munkavállalói számára. Az Etikai Bizottság összetétele: - a cégvezetés delegáltja: Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet Balassa Bálint gazdasági vezet , Somogy megyei Igazgatóság Kuti János m vezet , Dél-balatoni Igazgatóság - a VKDSZ MSZ delegáltja: Alt Gy z szakszervezeti titkár, Dél-balatoni Igazgatóság
Ódor Sándor szakszervezeti titkár, Fejér megyei Igazgatóság Gábor Imre VKDSZ DRV Rt. MSZ titkár - a Központi Üzemi Tanács részér l: Papp Sándor üzemi tanács elnök, Somogy megyei Igazgatóság Sz cs József üzemi tanács elnök, Pécsi Igazgatóság Bels Sándor üzemi tanács elnök, Észak-balatoni Igazgatóság A Bizottság elnökévé a 2002. január 10-én megtartott els ülésen a tagok egyhangú szavazással Lódi Miklós munkaügyi osztályvezet t választották. Az elnöki tisztet évenkénti forgással felváltva tölti be a Társaság központi vezetése, a KÜT és a VKDSZ DRV Rt. MSZ által jelölt tagok közül az a bizottsági tag, akit az Etikai Bizottság tagjai egyhangúlag megválasztanak. A központi vezetés által delegált tagok bizottsági tagsági megbízatása 1 évre szól, illetve legfeljebb 3 alkalommal meghosszabbítható. A bizottsági tisztség a megbízás megsz nésén kívül megsz nhet felmentéssel, lemondással. A Központi Üzemi Tanács és a VKDSZ DRV Rt. MSZ által jelölt tagok megbízására vonatkozó szabályokat mindkét szervezet önállóan alakítja ki. A Bizottság évente jelentést állít össze az év közben tapasztaltak alapján a vezérigazgató számára a Társaság etikai helyzetér l, s szükség szerint javaslatot tesz az Etikai Kódex módosítására. A Bizottság másik fontos feladata, hogy a konkrét etikai problémát felvet munkavállalói megkereséseket, észrevételeket megvizsgálja, ezek ügyében állást foglaljon, s szükség szerint elmarasztaló rendelkezéseket hozzon. A Bizottság joga eldönteni széleskör el zetes információszerzés alapján, hogy az adott ügyben elindítja-e az etikai eljárást. Az egyes elfogadott munkavállalói beadványokkal kapcsolatos határozatnak a beadvány beérkezését l számított legalább két hónapon belül meg kell születnie. A megállapított etikai vétség súlyától függ en a Bizottság határozata névre szóló, nem nyilvánosságra hozott észrevételezés, figyelmeztetés vagy megrovás lehet. A határozat nem kerül a nyilvánosság elé, de arról értesítést kap az etikai eljárást kezdeményez , az etikai vétséget elkövet munkavállaló és alapvet munkáltatói jogot gyakorló vezet je. Ha a Bizottság valamely tagja szándékozik indítványt benyújtani (etikai problémát felvet konkrét esettel kapcsolatosan), ezt csak munkavállalóként teheti meg, s nem bizottsági tisztségéb l kifolyólag. Ebben az esetben az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, nem szavazhat. A bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet a vezérigazgató, illetve a munkavállalói beadvány által kezdeményezett ülésekre meghívható az indítványozó munkavállaló és amennyiben a Bizottság tagjai szükségesnek tartják - küls vagy bels szakért .
A bizottsági ülésekr l “bizalmas” min sítés jegyz könyv készül két példányban, melyet az elnök, illetve a másik két delegáló szervezet által megjelölt bizottsági tag aláírásával hitelesít. A jegyz könyv egyik példányát a titkársági teend ket ellátó szervezet 5 évig rzi meg elkülönített helyen a Bizottság egyéb irataival együtt. A jegyz könyv másik példányát a vezérigazgató számára kell megküldeni tájékoztatásul. A Bizottság titkársági teend inek koordinációját a munkaügyi osztályvezet látja el. A Bizottsághoz fordulhat minden munkavállaló, amennyiben etikai jelleg problémát észlel. Az észrevételeket, beadványokat írásban, névvel ellátva kell megküldeni, a Bizottság elnökének címzett “SK felbontásra” jelzés zárt borítékban. Cím: DRV Rt. Munkaügyi Osztály (Lódi Miklós osztályvezet ) 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Pf. 59. Cservenné Boros Andrea humán szervez
Jubilál a széplaki felszíni vízm
Harminc éves idén a balatonszéplaki felszíni vízm , amely több évtizede a Délkelet-balatoni térség legjelent sebb ivóvízbázisa. Beszélget partnereinkt l, Májer Józseft l, a Dél-balatoni Igazgatóság vezet jét l, valamint Drescher Attilától, a Felszíni vízm vezet jét l tudjuk, hogy a létesítményt 1972-ben napi 12.500 m3 ivóvíztermel kapacitással helyezték üzembe. A ma már nyugdíjas id sebb Keller Kálmán - akinek fia, s t ma már unokája is vízm ves - a kezdetekt l fogva itt dolgozott, az emlékezete szerint a “zászlódíszes-feketeautós-öltönyös” ünnepi átadásra viszont csak a következ év május 1-én került sor. Az ivóvíz tisztítási technológia a három évtized során nem sokat változott, de 1996-tól bevezették a klórdioxiddal történ fert tlenítést, amely sokkal bonyolultabb, nagyobb odafigyelést Májer József igényel - s ezért kevés helyen is használják -, de a végeredmény, az ivóvíz sokkal jobb min ség és íz . Ezért a “luxusért” vállalják a széplakiak a többletmunkát, hogy a Balatonnál él k és az ide látogató hazai és külföldi vendégsereg igényeit minél jobban kielégíthessék.
Drescher Attila
Egykor ... ... és ma
A létesítmény a Balatonból, a parttól 650 méternyire kapja cs vezetéken keresztül a tisztítandó vizet, amelyet a megfelel technológiai sor - valamint a laboratóriumi ellen rzés elvégzése után - bocsát a fogyasztók rendelkezésére. Az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlesztések is történtek a létesítménynél, hisz a vízfogyasztási igényekhez rendszeresen alkalmazkodni kellett. 1975-ben a teljesítményt napi 3.600 m3-es teljesítménnyel b vítették, majd a Így kezd dött harminc éve csúcsot az 1992-93-as év jelentette, amikor a napi kapacitás 30.000 m3 fölé emelkedett. A mai igényeket a 23.000 m3-es maximális teljesítmény is kiszolgálja. Jelenleg a felszíni vízm nél 14-en dolgoznak, közülük 12 a “szakember”, vízm kezel és karbantartó. Régi fotókat, brigádnaplókat nézegetve furcsa nosztalgiázás keríti az embert hatalmába. Egyrészr l látható a változás: a küls ségek változása, a fák, bokrok “égig növ ágai”, másrészr l viszont az állandóság is: a technológiát kiszolgáló vezetékek, csövek, derít k, ülepít k ugyanúgy dolgoznak, mint harminc évvel ezel tt. S a vízm ves emberek is - s ez nemcsak a széplakiakra érvényes - mintha sokkal er sebb szálakkal, érzelmekkel köt dnének a szakmához, múltjukhoz, a “céghez”.
Brigádnapló: az elmúlt évtizedek emléke
- Gyarmati -
Vizes - Nyolcas Egy gördülékeny portré “vizes” kollégánkról, Furák Krisztiánról, aki szakmáját tekintve a Siófoki Üzemvezet ség vízóra-leolvasó és plombázó dolgozója, és mellesleg háromszoros országos bajnok a BMX kerékpározás egyik szakágában, mesterkategóriában. A címben szerepl vizes kifejezésre már volt utalás, de gondolom a nyolcast sem kell magyarázni azoknak, akik tanultak már biciklizni, és néhány esés és ütközés után nemcsak sebeiket kellett ápolniuk, hanem a kerékbe került furcsa csavarodást is. Ez az a bizonyos “nyolcas”, ami aztán a szerelés során több száz vagy ezer forintba is kerülhet. Hogy hány nyolcasba és ezresbe került az eddigi nyolc év során Furák Krisztián szenvedélye, arról inkább nem vezet naplót. Ami biztos, mai kerékpárjához, amin a fantasztikus mutatványokat végzi, rengeteget kellett gy jtenie: tapasztalatokból és pénzb l egyaránt. - Körülbelül 200-250 ezer forintot ér. Méretét tekintve egy 20-as BMX. A felni 30 ezerbe kerül, a csapágyak nem görg sek, hanem igazi golyósak, a váza pedig króm-molibdén ötvözet. Ez festés nélkül is jobban ragyogna, mint másoké, én azonban direkt feketére fújtam, hogy inkább a mutatványaim csillogását figyeljék a néz k – mondta érett akrobaták magabiztosságával a “mester”. Innen kezdve azonban már kevesebb a biztos, ami nem is csoda, tekintve, hogy csak 23 éves, és választott sportága még ennél is fiatalabb.
maga is még
- Amerikából került Magyarországra is a 90-es évek elején. Én a tv-ben láttam bel le egy bemutatót, és egyb l beleszerettem. Az hamar kiderült, hogy alkalmas terep és szerek hiányában sem a “félcs ” amiben ugrálni, szaltózni lehet, sem az úgynevezett “streetelés” a lépcs kön, tárgyakon való ugratás sem jöhet szóba. Így maradtam a “Flat-land”, azaz a síkterepen való BMX biciklizés mellett. Ebben is három kategória van a versenyeken: amat r, mester, és profi – magyarázza Krisztián , miközben a Víztorony alatti sétányon, kedvenc gyakorlóhelyén bemutat egy-két figurát is. - Könny a pestieknek- kiált oda nekem két piruett között – nekik ott a H sök tere, de minket néha innen is rend rrel vitetnének el. Kiderül azért tapsolók is akadnak, és f leg nyáron a német turisták között még olyan is van, aki pénzt ad a szebb figurák láttán. - Kihagyhatatlan a kérdésem ezek után, meg lehet-e ebb l élni? - Csak a legjobbaknak. Van Pesten egy team, a BMX-esek mellett, gördeszkásokból, görkorisokból, ket hívják bemutatókra, mindenhova, nem kevés pénzért. Kérdésem meg sem várva “nyomja tovább”, mint a pedált. - Persze azonkívül, hogy a H sök tere nagyobb színpad több néz vel, k már ’92-ben többet tudtak, mint én most, nem beszélve arról, hogy csapatban egymást is jobban versenyre késztetik.
- Mi kéne ahhoz, hogy utolérd ket? – kérdésemen már és mellém ül a padra.
is elgondolkodik, leteszi paripáját,
- Napi három-négy órát gyakorolok, hóban-sárban is. Ennyi fér bele, hisz napközben dolgozom. Munka közben nem mehetek a biciklivel, mivel pont a Tanácsház utcai társasházak a körzetem, és míg én az emeleteket járom, ellophatnák a csodajárgányt. A több éves hátrányt csak rengeteg versenyzéssel, utazással, világlátással tudnám behozni, de ahhoz meg pénz kellene. Kérem most figyeljenek, a helyemben ugyanis gondolom önök is rögtön azt kérdezték volna: kért-e támogatást a munkahelyét l? A versenyeken trikóján DRV-s feliratot is visel Furák Krisztián válasza tanulságos lehet mindannyiunk számára. - Én még nem is kérdeztem, nem is tudom kit kéne megkeresni. Azt hiszem ezek után kap teljes értelmet a cím: a “Vizes-nyolcas” kifejezés. Az öregebb szakiknak nem is kéne magyarázni, k tudják, hogy a m helyek porát fellocsoló tanulókat, inasokat jelent. A sportágában már bajnok a mesterek között Krisztián, önmaga menedzselésében viszont még inas, ha nem haragszanak meg mindannyiunkkal együtt, akik néha nem tudunk eléggé figyelni a közöttünk él tehetségekre. Szabó Gábor
Egyiptom a hátizsákban A DRV Hírek szerkeszt i számára mindig nagy öröm, ha dolgozóink megkeresnek bennünket, hogy érdekes hobbijukról, különleges történeteikr l számoljunk be a lap hasábjain. A következ kben egy olyan informatikus kollégánk – Simonics Zsolt - osztja meg Önökkel élményeit, akinek az utazás és a hegyek jelentik a kikapcsolódást. A siófoki hegymászó klub tagjaként, már számos ismert hegycsúcsot hódított meg, s legutóbb Afrikában járt. Bár egyiptomi utazását els sorban nem a hegyek motiválták, a Sínai hegy megmászását természetesen nem hagyhatta ki. Egyiptom??? Egyiptom!!! Hosszan terveztem, hogy mit, hogy, mikor. Persze semmi sem olyan, mint ahogy az ember várná. Az utcák piszkosak, az autók folyton dudálnak, az emberek csak a lehúzható turistát látják benned, az utazás lassú, a csajok nem látszanak, a szmog nagy; szóval gázos a helyzet! Az ember így érez az els héten, ez természetes. Ha a második is ennek a jegyében telik, érdemes úgy id zíteni, hogy lehet leg mindent megnézzünk, mert ide soha többé nem térünk vissza. De
ha nem ez a helyzet, akkor most kezd dik csak igazán a kaland! Ami elengedhetetlen: alapfokú angol nyelvtudás, útikönyv (lehet leg a Lonely Planet sorozat Egypt cím kötete), kitartás, találékonyság, nagyfokú bizalmatlanság, walkman vagy füldugó a folyamatosan kapott különféle remekebbnél remekebb ajánlatok kiküszöbölésére, diftériatetanusz-tifusz-hepatitisz-a-b véd oltások, gyógyszer malária ellen (én inkább kockáztattam), 3 napos bentlakásos tanfolyam elvégzése a “Hogyan alkudjunk le mindent a negyedére?” témakörben. Apropó! Étkezés! Mint köztudott, Egyiptomban csínján kell bánni a kulináris élvezetekkel. Persze rengeteg trükk van, amivel el re felkészülhetünk a gyomrunkat ér támadásokra: üzemi étkezdék, lepattant kiskocsmák, gyorséttermek, Balaton parti szezonális sütödék, mosatlan gyümölcsök, majdnem épp szendvicsek a kukából és így tovább. Rögtön az elején kezdjük egy szintfelméréssel: kezd , haladó vagy profi kalandornak számítunk-e? A kezd knek ajánlható programok: városnézés Kairóban, Luxus hajóút a Níluson, légkondicionált buszkirándulás - természetesen idegenvezet vel- a piramisokhoz, hamis papirusztekercsek vásárlása a rokonoknak, kollégáknak. A haladók már elmerészkedhetnek a Sínai félszigetre is, meglátogathatják az elhagyottabb piramisokat, körülnézhetnek egyik-másik oázisban esetleg kevésbé légkondicionált buszokkal, vonatokkal utazhatnak. A profik természetesen egész máshogy állnak a dolgokhoz: legalább 20 éves mikrobuszokkal utaznak negyed áron, megmásszák a piramisokat, bizalomdermeszt szórakozóhelyeken pipázgatnak rosszarcú arabok társaságában, 15 kilométernél kisebb távolságot csakis 30 évesnél öregebb bérelt TSZ-bringán tesznek meg, különféle gyanús utcai étkezdékben fogyasztják el napi kosherijüket, és lehet leg a Ramadan alatt teszik ezt az egészet. Végezetül megállapítható, hogy minél inkább a profizmus irányába mozdulunk utazásunk során, annál olcsóbb lesz az, valamint a ráfordított pénzmennyiség és a kaland mértéke fordított arányban állnak egymással; valahogy egy luxus hajóút a Níluson sosem olyan izgalmas, mint egy 100 kilométeres kirándulás a busz tetején!
Simonics Zsolt
Üzemi tanács választás A 2001. november 22-ei üzemi tanács választás a Társaság valamennyi egységénél érvényes és eredményes volt. A választáson induló 72 jelölt közül 52 f kapott bizalmat munkatársaitól. A választáson a szavazásra jogosultak több mint 70 %-a vett részt, a szavazatok 87 %-át a VKDSZ DRV Rt. MSZ jelöltjei kapták. A gazdasági egységek üzemi tanácsai megválasztották elnökeiket, valamint a Központi Üzemi Tanácsba delegált küldötteiket. A 13 f küldött a Központi Üzemi Tanács 2001. december 4-ei alakuló ülésén Pintér Lajos szociálpolitikai csoportvezet t, a Központi Irányítás Üzemi Tanácsának képvisel jét választotta meg elnökének. A Központi Üzemi Tanács céljait, az els id szak eseményeit az új elnök foglalta össze: - A Központi Üzemi Tanács, mint az összmunkavállalói kör képviseletére felhatalmazott szervezet, a termelési folyamatok döntéseiben való részvételével, az eltér szükséglet és igény rétegek érdekeinek összehangolására törekszik. Feladata nehéz, hiszen jogosítványai alapján egyensúlyoznia kell a gazdasági lehet ségek és a munkavállalói érdekek között. A problémák megismertetése, közös megvitatása el segíti az eredményes munkavégzést. Célunk, hogy a Társaság céljaival való azonosulásunk, jobbító szándékú észrevételeink jótékony hatással legyenek a Cég életére, m ködésére, eredményességére. A Központi Üzemi Tanács összetétele tükrözi a gazdasági egységek létszámarányát, tapasztalt érdekképviseleti vezet k mellett új arcok is felt ntek a testületben. A Dél-balatoni Igazgatóságot Alt Gy z m szerész csoportvezet és Bene Marianna m vezet , a Nyugat-balatoni Igazgatóságot Varga Szabolcs TMK m vezet és Illés Ferenc csatornam vezet gépész, az Észak-balatoni Igazgatóságot Bels Sándor szennyvíz üzemviteli el adó és Bertalan Istvánné tárgyieszköz nyilvántartó, a Somogy megyei Igazgatóságot Papp Sándor munkaügyi csoportvezet és Kovács János beruházási ügyintéz , a Fejér megyei Igazgatóságot Fierpasz Károly m vezet és Fülöp Géza üzemfenntartási szakel adó, a Pécsi Igazgatóságot Sz cs József csoportvezet , a Gépészeti Igazgatóságot Bártfai József matróz és gépkezel képviseli. A megválasztott tisztségvisel k tevékenységét segítend céllal, februárban a tagok felkészítésen vettek részt, melynek során a munkájukhoz szükséges ismereteket szerezhettek meg. Elfogadásra került a Központi Üzemi Tanács Ügyrendje, mely a testület m ködését szabályozza. Ennek melléklete az Üzemi Megállapodás - az üzemi tanácsok jogosítványait, valamint a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét tartalmazza. Javaslatunkra a szociális célú pénzeszközök id arányos felhasználási lehet ségér l történt döntés, megbízottaink aktív résztvev i a Lakásépítési-, az Üdültetési-, az Etikai-, és a Segélyezési Bizottságoknak. A munkavállalókkal való közvetlen kapcsolat helyi szinten valósul meg, az üzemi tanácsok tisztségvisel i a törvényi el írásoknak, az üzemi megállapodásnak, és a munkatársaik elvárásainak megfelel en gyakorolhatják együttdöntési, véleményezési jogosultságaikat. Pintér Lajos Központi Üzemi Tanács Elnöke
Szennyvízhálózat épül Barcson Hatalmas térségi összefogással és állami támogatással valósul meg Barcs és 17 környékbeli település szennyvízhálózatának kiépítése, ahol a lebonyolításra kiírt pályázatot a DRV Rt. nyerte el.
A lebonyolítási szerz dés értelmében a közbeszerzési eljárást már a DRV Rt. végezhette, tudtuk meg Molnár Béla fejlesztési igazgatótól. A részvételi felhívásra beérkezett ajánlatokból kilenc felelt meg a feltételeknek, s közülük négy tett határid re érvényes ajánlatot. Némi bonyodalmat okozott, hogy gy ztesnek els körben a Hídépít Rt. -t hirdették ki, másodikként pedig a Drávamenti Csatornaépít Konzorciumot. Ez utóbbi azonban a Közbeszerzési Dönt bizottságnál fellebbezett, amelynek eredményeként ez a fórum kizárta a korábbi gy ztest, s az önkormányzatok a helyi céget jelölték meg a pályázat nyertesének. Ilyen el zmények után kezd dhetett meg a tényleges kiviteli munka, amelynek teljes befejezési határideje (próbaüzemmel) 2003. június 30., de a vállalás szerint mind a szennyvízcsatorna, mind a szennyvíztelep megvalósítása még ez év december 20-ra megtörténik. Molnár Béla elmondta: a DRV Rt. folyamatosan figyelemmel kíséri a munkát, amely a terveknek megfelel en és jó színvonalon halad. A m szaki ellen rzéseket területi és szakirányú felosztásban a beruházási osztály dolgozói közül hét f végzi, általában heti két alkalommal. Havonta tartanak koordinációs értekezletet a megbízó önkormányzatok, a f vállalkozó és a tervez jelenlétében, ahol folyamatosan tájékoztatják a megbízókat a kivitelezés állásáról, valamint tisztázzák az esetlegesen felmerül problémákat. A gravitációs csatorna építése a tervek szerint halad, itt id nként kisebb módosításokra van csak szükség, amelyeket a helyszínen esetleges tervez i m vezetés keretében megoldanak. A szennyvíztelep kivitelezésénél azonban lakossági kérésre helyszínt kellett változtatni. Ennek következménye, hogy a telep 800 méterrel távolabb kerül a lakott területt l, s a komposztálásra is alkalmas helyen épül meg. A Barcs-térségi beruházás az állami céltámogatáson kívül központi KAC és decentralizált KAC támogatásban is részesül, amelynek szerz dését 2001. február 6-án írta alá a Környezetvédelmi Minisztérium Feigli Ferenc barcsi polgármesterrel, aki a beruházás gesztora.
Mint Molnár Béla elmondta: a DRV Rt. mind a megbízó önkormányzatokkal, mind a kivitelezést végz konzorciummal eredményes munkakapcsolatot alakított ki, amely garancia lehet arra, hogy a beruházás id re, és a kívánt színvonalon valósuljon meg. Gyarmati L.
Barátságos mérk zés
“2002. február 21-én teremlabdarúgó mérk zésre invitálta a Mohácsi Önkormányzat a DRV Rt. focicsapatát. Mint egyik csapattársunk fogalmazott: “Mohács város horvát idegenlégiósokkal telitüzdelt együttese mindössze az utolsó el tti, a DRV csapata viszont az el kel második helyet szerezte meg.”
PÁLYAVÁLASZTÓ FIATALOK ! A tizedik osztály elvégzése után minden fiatalnak hivatást, pályát kell választani. Ehhez a fontos döntéshez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZM Rt-nél (Siófok) folyó VÍZÜGYI SZAKMUNKÁSKÉPZÉSRE. A megszerezhet képesítés: VÍZM KEZEL SZAKMUNKÁS A szakma alapképzettséget ad a vízellátás terén. A VÍZM KEZEL szakmunkás f bb feladatai közé tartozik többek között: A vízszükséglet megfelel min ség biztosítása, a gépek, berendezések m köd képes állapotban tartása, s a meghibásodások, üzemzavarok miel bbi megszüntetése.
Ismernie kell továbbá a vízbeszerzési módokat, a vízkezelés biológiai és kémiai folyamatait valamint a vízszállítást biztosító gépek, cs vezetékek és szerelvények kezelését, karbantartását, javítását. Tanulmányi id : 2 év Elméleti oktatás helye: Baross Gábor Szakmunkásképz és Szakközépiskola 8600 Siófok, Bakony u. 2. Tel.: (84) 310-857 Gyakorlati oktatás szervez je: Dunántúli Regionális Vízm Rt. Munkaügyi Osztálya, Személyügyi- és Oktatási Csoportja 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: (84) 501-068 Gyakorlati oktatás helye: Dunántúli Regionális Vízm Rt. Siófoki Tanm helye (Siófok, F u. 258.) Telefon: (84) 317-673 A tanulók részére nyújtott juttatások: - kollégiumi elhelyezés - évente munka és véd ruha - gyakorlati napokon térítésmentes ebéd - szakmai tanulmányi kirándulások - tanulószerz dés alapján ösztöndíj a (Szakképzési hozzájárulásról és szakképzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény értelmében) mindenkori minimálbér 30 %-a. A tanulók a Vízm kezel i Szakmunkás-bizonyítvány megszerzése mellett hozzájuthatnak alapfokú ív és gázhegeszt bizonyítványhoz, valamint gépjárm vezet i engedélyhez. Továbbtanulási szándék esetén a jelentkezési lapokat a Baross Gábor Szakmunkásképz és Szakközépiskola 8600 Siófok, Bakony u. 2. címre kell elküldeni. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET!
Törzsgárda elismerések a Víz Világnapja alkalmából 40 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.: Boros Imre Nyugat-balatoni ig.: Domonkos Imre 35 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.: Baranyai Károlyné, Cseh Gyula Dél-balatoni ig.: Benk János, Bögös János
Somogy megyei ig.: Harnos Lászlóné Nyugat-balatoni ig.: Mentes Csaba, Szántó György Gépészeti ig.: Takács György Központ: Csikós János 30 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.:Gyenes Tamás, Somogyi Kálmán Dél-balatoni ig.: Biszkot Géza, Erdélyi György, Kreka László, Nagy István Tibor, Rédli Sándor Somogy megyei ig.: Kovács Ern né Nyugat-balatoni ig.: Belenta Péter, Prótár István, Éri Ferenc Gépészeti ig.: Kamarás Péter, Kiss Ferenc, Kotlóczi János, Molnár Zoltán, Szücs Imre, Farkas József Fejér megyei ig.: Bencze János, Halmai István, Keller József, Lója Ervin, Fata András Pécsi ig.: Bíró Lajosné, Gura Márton, Pörzsölt Lászlóné, Szödényi István Központ: Aradi Sándor, Hengli Aranka, Molnár Ern 25 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.: Boldizsár József, Balogh György, Gaál Antal, Hosszu Ferencné, Kovács Miklósné, Lenthár József, Vincze Károly, Paulin Györgyné Dél-balatoni ig.: Ács István, Borissza Józsefné, Gersei István, Kis Gyula, Spergli István, Tolnai Attila, Vata Ferenc, Végh Lajos, Kruppai Zoltán Somogy megyei ig.: Bagó József, Balogh Ferenc, Bóta László, Czmerk István, Fucskár Vince Pávics József, Vincze Zoltán Nyugat-balatoni ig.: Adorján Józsefné, Bakos Sándor, Balina Károly, Bokor Ferenc, Egyed László, Éri László, Farkas Dénes, Molnár Attila, Nagy Lajos, Nagyné Harsányi Zsuzsanna, Vasáros József Gépészeti ig.:Kecskés Lászlóm Máté, László, Prigli Gyula, Rudas Árpád, Mez Imre, Brodmann Krystina Fejér megyei ig.: Csiza Imre, Kovács József, Major Istvánné, Pásti Antal, Posch Ferenc, Régi Imre, Reiter József, Somogyi Sándor, Szentgáli Lajos, Szabó József, Triebel János Pécsi ig.: Horváth György, Wolher György Központ: Fehér Anna Mária, Kálmán István, Kátai Györgyné, Németh Ferenc, Mezei Gyuláné
20 éves törzsgárda tagok Észak-balatoni ig.: Böhm Miklós, Gyarmati Ferenc, Jánosházi László, Horváth Béla, Monos Sándor, Sárközi Ágnes, Várszegi Antal, Vörösmarty Mihály Dél-balatoni ig.: Androsovits József, Fincza István, Kovács József, Kötélné Szakos Klára, Medvéssy Imre, Szabó Géza Somogy megyei ig.: Bognár Ferenc, Horváth József, Károly Róbertné, Orbán Árpád, Petrus László, Pókos Zoltán, Vékony János Nyugat-balatoni ig.: Balla Szabolcs, Bognár László, Egri László, Farkas János, Felker Lajos Gáspár Tibor, Jankovics László, Kovács Csaba, Németh Sándor, Porkoláb Gyula, Sági György, Sényi József, Simai Lajosné, Dr.Szegletné Dr. Nagy Éva,Tóth Károly
Gépészeti ig.:Vidám Gy z Ferenc, Burucz Géza, Horváth Gyula, Kostyán Miklós, Kovács Sándor, Róka Gy z , Szabó László Zsobrák Péter Fejér megyei ig.: Andrási Ferenc, Bíró László, Kenyeres Ferencné, Krausz Ferenc, Kukoda István, Metzger Antalné, Mogyorósi Tibor, Pollermann Péter, Szolga László, Tóth József Tóth Tibor, Verebi János Pécsi ig.: Andrásy István, Fáth László, Peterácz Mátyás, Tóth József, Udvarácz János,Werner János Központ: Bódizs József, Haszon Lajosné, Horváth Zoltánné, Király Imréné Kumliné, Bakai Tünde, László Istvánné, Takács Béla, Tóth István
15 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.: Bakos Tamás, Bakos Tamásné, Bán János, Erdélyi Gábor, Faragó Sándor, Fejes Klára, Gömöri Ferenc László, Hamar Gábor, Hatos Ferenc, Jakab Katalin, Kövesi Zsuzsanna, Kriston Tamás, Mészáros Attila, Mezriczky Imre, Molnár József, Némethné Lázár Anikó, Öry Gyula, Polák Jen né, Rehák László, Simon Ferenc, Szabó Marianne Dél-balatoni ig.: Bakos József, Bogdán Gábor, Bognár Gyula, Bognár István, Csögörné Csajági Mónika, Durcsán László, Erd s Zoltán, Geosits Tibor, Gigler Péter, Göntér Árpád Horváth István, Koszta János, Kovács József, Kovács Zoltán, Mayer Lászlóné, Nagy Attila Nieselmerger Zoltán, Peszmeg István, Preimusz Lajos, Selyem Ferenc, Szárszói István, Szekeres Béláné, Szili Tamás, Takács Péter, Török Imre, Vajandt Ferenc, Vass Sándor, Walter Attiláné, Záros Zsolt László Somogy megyei ig.: Babos János, Balázs Zoltán, Bek József, Hideg László, Horváth Lajos Horváth Lajos, Káplár György, Kersner Antal Molnár Józsefné, Nyakas László, Salamon György, Séta László, Tombor László, Tóth László Imre, Vass László Nyugat-balatoni ig.: Berkes Imre, Csóka Ferenc, Erzse István, Horváth Dezs , Kerék Zsolt Kiss István, Kovács Gyula, Molnár László Móricz László, Németh József, Pál Attila, Pál László, Pálfi János, Papp Sándor, Partics József, Somodi Lajos, Szabó József, Szabó József Szabó Nándor János, Szántó János Gépészeti ig.: Bóza Róbert, Gonczlik Ilona, Hári Andrásné, Pergel László, Sárközi József Süt Gyula, Szakmány Károly, Volák János, Wirth Zoltán Fejér megyei ig.: Bíró Lajos, Fehér Istvánné, Fodor Gyula, Fürész István, Kerekes Ferencné Kovács Lajosné, Korponai Jen , Lakk József, Orosz Imre, Pécsi Pál, Sinka Sándor, Szabó Lászlóné, Sziládi László, Szöllösi Pálné, Tóth Árpád Pécsi ig.: Csányi József, Kovács Gábor, Mézner Imre, Pápai László Pál, Schiszler Vilmosné Sebe András, Szabados György Központ: Faragó Endréné, Kaufer László, K rösi Attila, Mészely Edit, Molnár Sándorné Tímár Csabán,éVarga Irén, Völcseyné Szabó Ágnes, Völgyi József 10 éves törzsgárda tagok: Észak-balatoni ig.:Bakos Béla, Csizmadiáné Hajdu Zsuzsann,aFarkas Béla, Fekete Imre Gróf György, Gy ry János, Inhof Sándor, Kósa Gábor Ferenc, Kovács Imre, Kovács József Kovacsics Sándor, Lampért László, Péteri József János, Soósné Harsányi Sarolta, Szédeli Tamás, Sz nyi Kornélia Zsuzsanna, Ticz Éva, Vajda Ferenc, Varga Csaba Vérné Dodog Adél, Vinkler Gyula
Dél-balatoni ig.: Apáti Mihál,yBódis Ferenc, Féderl Ferenc, Futó Péter Gelencsér Lajos, Grill János, Halász Gyula, Hermann Zoltán, Horváth József, Jónás Géza, Kasza Józse,fKátai Géza, Knébel Lászlóné, Kovács Sándor, K szegi Imre, Krisztin Róbert Kudari László, Lazur József, Nagy Árpád, Pápa János, Ráncsik Ferenc, Szarka György, Sz ke Árpád, Tekny s László, Tóth Lajos, Török Attila, Troppert Péter, Varga Tibor, Zsiborács Sándor Somogy megyei ig.: Angyal Attiláné, Dinka István, Horváth Gyula, Huber Zoltán, Ifj. Erd s Sándor, Kása László, Kecskés István, Keresztes László, Kolle Sándor, Szerecz József, Szován László, Varga Csaba, Zoltán Józsefné Nyugat-balatoni ig.: Csák László, Gombócz János, Horváth József, Kiss Károly, Lázár Attila, Lénárt Attila, L ricz Mihály, Márkus Ferenc, Móricz Ferenc, Nagy János, Nagy Sándor Pá,lPék Csaba, Peresztegi Feren,cRochenbauer Gyula, Sándor István, Szekeres, Sándorné, Tasnádi Andrásné, Vizeli Dezs , Zsoldos Gyula Gépészeti ig.: Balogh Beáta, Csernus Gyula, Hozleiter József, Jankó Lajos, Komlódi Sándor Oláh Attila, Pammer János, Skiba Tamás Fejér megyei ig.: Szücs Zoltán, Béres Tamás, Bicskei Tamás, Farkas Györgyné, Hári Ferenc Horváth Zsolt, Kenyeres János, Kratancsik László, Magda Antal, Mráz Tamás, Nagy János Petkes Zoltán, Plasek József Pécsi ig.: Borics Antal, Császár János, Darabos János, Delics Imre, Erd s István, Gulyás, János, Illés Mihályné, Perovics János, Puskás Zsolt Tibor, Schnellenberger Ádám, Schnellenberger János, Schwarcz László, Szécsényi László, Vránesics Mária Központ: Antal Imre
Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k, Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat. - 2002. február 7-ei ülésén a Választmány és az Rt. vezetése megállapodást kötött a 2002. év január 1-t l érvényes átlagkereset fejlesztés mértékér l, mely 9%. - Nagyban segítette elfogadását, hogy már január 17-én egyetértésre jutottak a felek a munkaköri besorolás és bértarifa elveiben, mely meghatározott szakmai csoportoknál az induló béreket és az arra történ beállást központilag határozza meg. - Kompromisszum született az alábbiakban: - A megállapodás 1%-ban ugyan el ír bértartalékolást, ugyanakkor az üzemi “szabad” bérek alapbéresíthet k. - Bekerült a megállapodásba, hogy CÉL a 10,5%-os ÉVES átlagkereset fejlesztés elérése, mely javaslatként az üzleti tervbe is bekerül, a 9 és 10,5 %-os lehet ség realizálása esetén a management dönt felhasználásáról, összhangban a bértarifa, az új érdekeltségi rendszer céljaival.
- A megállapodás eredményeként üzemi szinten a felek megállapodnak a végrehajtásról “üzemi függelékben”. A március 10-ei bérkifizetés már tartalmazza a személyre szóló bérfejlesztést is. - Az Országos Munkaügyi Tanácsban az éves bérajánlásban megállapodtak, melynek mértéke 8 -10,5% átlagkereset növekedés. - A kormány 224./2001. rendeletében meghatározza a 2002. évre a minimálbért. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Szakszervezeti tagjaink részére újabb szolgáltatással b vítjük “védjük tagjaink érdekeit”! Felhívással fordulunk tagjainkhoz a 2002. január 01-el megkötött BALESETBÍZTÓSÍTÁS megismerése érdekében, melyet a SIGNÁL BÍZTOSÍTÓ Rt-vel kötöttünk. Tartalmazza a KÖTVÉNYT, balesetbiztosítási KÁRBEJELENT T, baleset - a nap 24 órájában – bekövetkezése esetén a biztosított teend it. - Közreadjuk a VKDSZ Szociális Oktatási Alapítványának felhívását. A 2002. évi SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1%-a FELAJÁNLÁSÁRÓL! Támogassátok SZJA 1%-ával alapítványunkat, hisz magunk is támogatottá válhatunk!! Végezetül felhívjuk szakszervezeti tagságunk figyelmét a közelmúlt egyik nagy vitát kiváltott hírére!! Történt ugyanis, hogy a kormányváltásra tör MSZP miniszterelnök jelöltje megállapodást írt alá harmincöt szakszervezeti szervezettel, az MSZOSZ mint legnagyobb szakszervezet vezet jével, a Liga Szervezetek csatlakozási szándékával, arról, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén milyen Munkavállalókat, Munkaügyi kapcsolatokat érint változásokat tervez. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Bizalmiaink! 2002. március 31-ig tervezzük módosítani, a Kollektív Szerz dést: Továbbra is várjuk tagjaink, munkatársak javaslatait! A VKDSZ-be belépni a bizalmiainknál, ÜSZB gazdasági felel seinél, titkárainál lev nyilatkozat kitöltésével lehet. Er sítsétek a VKDSZ-t, magatokat véditek! Siófok, 2002. február 18. Gábor Imre titkár Tisztelt Választmányi Tagunk! Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) 2001. szeptember 27-ei Választmányi ülésén döntött arról, hogy azon munkahelyi szakszervezetei részére, akik önállóan arról döntenek, megállapodás keretében BALESETBIZTOSÍTÁST köt tagjai részére a SIGNÁL BIZTOSÍTÓVAL. A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete Választmányi ülésén döntött arról, hogy csatlakozzunk a kezdeményezéshez és szakszervezeti tagjaink ré-
szére 2002. január 1-t l Balesetbiztosítást kötünk 30 Ft /f /hó 2002 év-re. Célunk továbbra is az, hogy a befolyó tagdíjból lehet ségeinken belül szolgáltatásokat nyújtsunk csak szakszervezeti tagjainknak. A biztosítás díját központi költségvetésünkb l fizetjük. A biztosítási szolgáltatásokat a mellékelt BALESETBIZTOSITÁSI KÖTVÉNY tartalmazza (lásd lapunk 19. oldalát). A biztosítással kapcsolatos teend k: 1. MSZ gazdasági felel se - Tímár Csabáné - a havi tagdíjfizetési jegyzék, a titkár utalványozása alapján minden negyed év 15-ig átutalja a biztosítás összegét, tag x 30 x 3 - 2002. január 15, április 15, július 15, október 15. Az új belép k díját a következ negyedévi utaláskor kell befizetni. Ha valaki kilép és el re (negyedévre) fizetve van a biztosítása, az addig szól, amíg a szakszervezeti tagsága érvényben van. MSZ titkára átveszi a kitöltött Balesetbiztosítási Kárbejelent t, és megküldi a VKDSZ ügyintéz jének, Budapesten gazdasági felel s nyilvántartásba veszi, és a SIGNAL BIZTOSÍTÓ ügyintézi. 2. Üzemi Szakszervezet gazdasági felel se ügyintézi, kitölti, titkára ellen jegyzi a BALESETBIZTÓSÍTÁSI KÁRTYÁKAT. Egy példányt meg kell rizni, egyet a tagnak átadni, mindkett t átvételkor aláíratni. A negyedéves, id közben be és kilép ket át kell vezetni, Szakszervezeti Balesetbiztosítási Igényl lap és Változás nyomtatványon. Baleset bekövetkezése esetén - ezt jelentheti a szakszervezeti tag, bizalmija, f nöke, munkatársa, ÜSZB gazdasági felel s kitölti, titkár ellen jegyzi a “BALESET BIZTÓSÍTÁSI KÁRBEJELENT N”, melyet azonnal meg kell küldeni az MSZ titkárnak. 3. Szakszervezeti Bizalmiaink, szakszervezeti tagjaink feladata: - Megismertetni, megismerni, a megkötött Balesetbiztosítás tartalmát - balesetbiztosítási kárbejelent t, - baleset bekövetkezése esetén a teend ket. A szakszervezeti tagjaink teend i: Mivel a nap 24 órájában, bekövetkez balesetr l szól a biztosítás így széleskör nek nevezhetjük: - A balesetet szenvedett szól, üzen, segítséget kér a bizalmitól, szakszervezeti titkártól, MSZ titkárától, Gábor Imre tel.: 06-30-9-471-087. - Kitölti a Balesetbiztosítási Kárbejelent t a lap alján le van írva milyen iratok csatolása szükséges, és a kitöltött okiratokat átadja ÜSZB gazdasági felel snek, aki továbbítja, a munkahelyi szakszervezetünk központjába. Cím: VKDSZ DRV Rt. MSZ Siófok Tanácsház u. 7 sz. 8600. - Szakszervezeti tagunk balesetb l bekövetkez halála esetén az eljárást ÜSZB MSZ végzi.
Tisztelt szakszervezeti tagjaink! A VKDSZ DRV Rt. Szakszervezete a biztosítás megkötésével tovább b vítette tagjainak nyújtott szolgáltatásait, védi tagjaink és képviseli munkavállalóink érdekeit. Siófok, 2002. jan. 18. VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete Siófok, Tanácsház. u. 7. Gábor Imre titkár
Tisztelt Munkatársunk! Megköszönjük mindazoknak a bizalmát, segít készségét és támogatását, akik az el z évben élve a törvény adta lehet séggel - a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának közcélú felhasználásáról az alapítvány javára rendelkeztek. A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége által létrehozott alapítvány közhasznú szervezet - célja és tevékenységi köre a vízügyi közszolgáltatás- és fürd szolgáltatás területén dolgozó, valamint nyugdíjas munkavállalók szociális segítése és gyermekeik oktatási támogatása. Az alapítvány a m ködésének kezdete óta, az évenként hirdetett pályázatai során, több-szer esetben - összesen több millió Ft-os nagyságrendben - segítette a rászorultakat és családjukat, amint err l az elmúlt évben is sokan meggy z dhettek. 2001-ben mintegy 200 esetben, közel 2 millió Ft értékben nyújtottunk oktatási és szociális támogatást. Jöv beni célunk is a vízügyi munkavállalók gyermekei továbbtanulásának anyagi támogatása és az egészségügyi okok miatt szociálisan rászorultak segítése. A kapott támogatás minden forintját - kiegészítve az egyéb bevételeinkkel is - az ez évben lebonyolítandó újabb pályázatok során juttatjuk el az arra legjobban rászorultak részére. A törvényi el írás szerint 2002. október 3o.-ig nyilvánosan elszámolunk a beérkezett támogatás teljes összegének felhasználásáról. Ön ebben az évben is rendelkezhet úgy, hogy a személyi jövedelemadójának egy százaléka a vízügyi dolgozók és családtagjaik szociális és oktatási támogatására kerüljön felhasználásra. Magánszemély ilyen rendelkez nyilatkozatot az általa lezárt, a nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott szabványméret borítékban “Rendelkez nyilatkozat a befizetett adó egy százalékáról” megnevezés nyomtatványon tehet. A nyomtatványon, a kedvezményezett alapítvány adószámát és nevét kell feltüntetni, majd a borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan saját kez leg aláírni, és adóbevallási csomagjában elhelyezni, vagy munkáltatójának legkés bb 2002. március 2o-ig átadni. Az alapítvány adószáma: 18036400-7-42 Kérjük és javasoljuk, hogy - Ön, esetleg családtagja - szíveskedjen jövedelemadójának egy százalékáról az alapítvány javára rendelkezni annak érdekében, hogy a munkavállalók és
gyermekeik részére mi is az eddigiekhez hasonló vagy attól jelent sebb mérték támogatást tudjunk nyújtani. Az alapítvány céljaival, m ködésével és pénzügyi forrásai felhasználásával kapcsolatos észrevételeit, javaslatait továbbra is szívesen fogadjuk a fenti címen. El zetes köszönettel: VKDSZ SZOCIÁLIS ÉS OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA K vágó Ferenc a kuratórium elnöke
Pozitív image – egységes arculat - a DRV Rt. Arculati Kódexének aktualizálásáról A Dunántúli Regionális Vízm Rt. PR Irodája múlt év végén nagyszabású munkába “vágta fejszéjét”, hozzálátott a Társaság 1994-ben elfogadott Arculati Kódexének aktualizálásához. A munkát az elmúlt évek piaci körülményeinek – grafikai, nyomdai megoldások – változása, valamint a DRV Rt. Igazgatósága által, a területi igazgatóságok elnevezésének megváltoztatásáról hozott határozata tette szükségessé. Társaságunk a szóban forgó munkával a pécsi székhely Zsótér Kft.-t bízta meg, mivel ennek a vállalkozásnak a nevéhez f z dik a már említett 1994-es kódex megalkotása. Célul t ztük ki, hogy a DRV Rt. arculatát a modern piaci viszonyoknak megfelel en formáljuk, esztétikus és hatásos elemeket építsünk be a megszokott, jól bevált vizuális elemek közé.
Úgy gondoltuk, hogy munkánk alapját mindenképpen egy, a dolgozóink körében végzett, felmérés képezheti, mely iránymutatást ad az arculat gyenge pontjaira vonatkozóan, meghatározza a beavatkozási pontokat. Ennek érdekében múlt év decemberében dolgozóink körében ún. önimázs kérd íveket osztottunk szét, hogy megismerjük kollégáink észrevételeit, javaslatait, ötleteit. Így jutott el 300 db kérd ív a központ, az igazgatóságok, illetve az üzemvezet ségek szellemi és fizikai állományú dolgozóihoz. A kiválasztás munkakört l függetlenül, de úgy történt, hogy az reprezentálja Társaságunk dolgozóinak egészét. A megkérdezettek kérdéscsoportok pontozással történ megválaszolásával fogalmazták meg benyomásukat a jelenlegi arculatról, illetve a DRV marketing-kommunikációs tevékenységér l.
A teszt eredményér l egy picit kés bb. El bb tekintsük át, hogy miért van szükség a hatásos arculatra, és mit foglal magában egy vállalat arculatának kialakítása. Tulajdonképpen egy olyan jól megtervezett tevékenységr l van szó, melynek keretében úgy mutatjuk be a Társaság szolgáltatásait, hogy az hosszútávon kedvez megítélést biztosítson számunkra küls kapcsolatainkban. A pozitív image kialakulásában a kifogástalan szolgáltatás (min ség, jól m köd ügyfélszolgálat, gyors hibaelhárítás, stb.) nyújtása mellett, fontos szerep jut az arculati vonásoknak is. Mihelyt egy cégnév a fogyasztó tudatába kerül, társul vele egy elképzelés, mely érzésekb l, véleményekb l és tényekb l kialakított összbenyomás. Ezt a képet befolyásolhatják az identitás különböz összetev i: az embléma, a bet típusok, a szlogen, a nyomtatványok, az épületek színe, homlokzata, a munkaruhák, a járm park megjelenése, a telepek ellátottsága, felszereltsége, stb. A közösségi kapcsolatok szükségességét pedig az is alátámasztja, hogy Társaságunk olyan szolgáltatást nyújt, mely a társadalom életfontosságú szükségletét, az egészséges ivóvíz iránti igényét elégíti ki, ezért a fogyasztó elvárja, hogy informatív tájékoztatásban is részesüljön, azaz mikor, hogyan, milyen formában, milyen feltételek mellett veheti igénybe a szolgáltatást. Itt jutnak szerephez a sajtó és katalógus megjelenések, az ügyintézésr l, hibaelhárításról szóló kiadványok, és egyéb információhordozóink.
általános kabalafigura
hibaelhárító kabalafigura
ügyfélszolgálati kabalafigura
Visszatérve a felméréshez, megállapíthatjuk, hogy Társaságunk munkavállalói kell tudással rendelkeznek a DRV Rt. arculati jegyeit illet en, és azokat zömmel változtatás nélkül is megfelel nek tartják. Az alábbi táblázat az egyes arculati elemek értékelését mutatja: A 193 értékelhet tesztlap válaszadói minden egyes témakört ötfokozatú skálán értékeltek, a táblázat jobb oldali oszlopa ezek alapján az összes válaszérték átlagát mutatja. (1 = értékelhetetlen, 2 = nem megfelel , 3 = megfelel , 4 =jó) A táblázatból csak néhány széls ségesen értékelt arculati elemet emelnék ki. Az egyik ilyen a védjegy, mellyel Társaságunk nem is rendelkezik, mégis számos válaszadó értékelte annak tulajdonságait. “Nem megfelel ”, 2,1 pontos átlagot ért el a kabalafigura, ami valószín leg azzal magyarázható, hogy mindeddig viszonylag ritkábban használtuk ezt az arculati jegyet. A válaszadók többsége elégedetlen a jelenleg használt munkaruházattal is. Az alacsony átlagérték kialakulásához az is nagymértékben hozzájárult, hogy az ügyfélszolgálati munkatársak sajnos nem rendelkeznek formaruházattal. Örömteli ugyanakkor, hogy a válaszadók többsége ismeri és “jó”-nak tartja az emblémát, a színösszeállítást és általában véve a küls megjelenést.
SIGNAL BIZTOSÍTÓ RT. 1118 Budapest, Budaörsi út 48-50. Telefon: 309-2222, Fax: 319-2813
BALESETBIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY A SIGNAL Biztosító Rt. az Ön által tett ajánlat alapján az érvényben lév Balesetbiztosítási Általános és Különös Feltételek szerint a BALESETBIZTOSÍTÁSI SZERZ DÉST kötvényszám: E 1202101 egyedi díjszabással az alábbi személlyel köti meg:
SZERZ D : Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (1068 Budapest, Benczúr u. 43.) BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY: A mellékelt lista szerint. A biztosítási szerz dés 2002.01.01. nulla órakor lép hatályba és 2003.01.01. nulla órakor jár le. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK: Balesetb l ered elhalálozás esetén: 120.000,- Ft biztosítási összeget fizetünk ki. Balesetb l ered rokkantság esetén: 96.000,- Ft biztosítási összeget, illetve a rokkantsági foknak megfelel százalékot fizetjük ki. Kórházi napidíj a kórházban tartózkodás minden egyes napjára: 400,- Ft/nap Azonnali szolgáltatás keretében a kiegészít feltételekben meghatározott sérülésekre: csonttörés : 4.000,- Ft egyéb súlyos sérülés esetén: 20.000,- Ft biztosítási összeget fizetünk ki. Munkahelyi balesetre járó szolgáltatás: I. 3 napot meghaladó táppénzes állományba kerülés esetén : 2.000,- Ft, II. 21 napot meghaladó táppénzes állományba kerülés esetén: 3.500,- Ft, biztosítási összeget fizetünk ki. KEDVEZMÉNYEZETTEK: Baleseti halál esetén: Az a személy, aki a biztosított temetésér l gondoskodott, és az erre vonatkozó, saját nevére szóló temetési számlát a biztosítónak bemutatja. Abban az esetben, ha a temetés költségeir l az eltemettet nem nyújt be számlát a biztosítóhoz, úgy a biztosítási öszszeg a biztosítottal a halál bekövetkeztét megel z id ben együtt él házastársát vagy élettársát illeti meg. Az együttélés tényét a túlél házastársnak, vagy élettársnak kell hitelt érdeml en bizonyítania. Amennyiben a biztosítottnak nincs túlél házastársa, vagy élettársa, úgy a biztosítási összeg a biztosított törvényes örökösét illeti meg. Amennyiben törvényes örökös nincs, a biztosítási szolgáltatásra a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete jogosult. A további - a fentiekben felsorolt- biztosítási esemény esetén a biztosított a kedvezményezett.
