A LAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
Az institúció rendszer fogalma - fajtái. A pandektarendszer fogalma, felépítése. Az archaikus jog fogalma. A préklasszikus jog fogalma A klasszikus jog fogalma. A ius cogens fogalma. A ius dispositivum fogalma. A ius privatum fogalma. A ius publicum fogalma. A vulgárjog fogalma. Az alanyi jog fogalma. A tárgyi jog fogalma. A jogviszony fogalma. A jogi tény fogalma. A jogintézmény fogalma. A szubszidiárius jogszabály fogalma. Az interpretatio fogalma. Az interpretatiós módszerek fajtái. Az in fraudem legis eljárás fogalma. A kiterjesztő értelmezés fogalma példákkal. A megszorító értelmezés fogalma példákkal. Az analogia legis fogalma - példákkal. Az analogia iuris fogalma - példákkal. A jogforrás ismeretelméleti fogalma. A jogforrás lételméleti fogalma. A szokásjog modern fogalma. A lex fogalma. A lex perfecta fogalma - példákkal. A lex minus quam perfecta fogalma példákkal. A lex imperfecta fogalma - példákkal. Az interpolatio fogalma. Az önhatalom fogalma, fajtái. Az önvédelem fogalma. Az önsegély fogalma. A per fogalma. A praeiudicium fogalma. A keresetjogi gondolkodás fogalma. A (kereset)elévülés fogalma. Az elévülés nyugvásának fogalma. Az elévülés megszakadásának fogalma. A megdönthető vélelem fogalma példákkal. A megdönthetetlen vélelem fogalma példákkal.
43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88.
A fictio fogalma. A formula fogalma. A bona fides fogalma. Az exceptio fogalma. Az ítélet anyagi jogerejének fogalma. Az ítélet alaki jogerejének fogalma. A kötött bizonyítási rendszer fogalma. A cassatios jogkör fogalma. A reformatorius jogkör fogalma. A peren kívüli jogsegélyek fogalma. A végrehajtási eljárás fogalma. A csődszerű eljárás fogalma. A csődeljárás fogalma. A jogképesség fogalma. A cselekvőképesség fogalma részképességek. A méhmagzat fogalma. A méhmagzatra vonatkozó fikció tartalma. A személyiségi elv fogalma. A kognát rokonság fogalma, fajtái. Az apaság vélelmének tartalma. A sógorság fogalma. Az örökbefogadás fogalma. A törvényesítés fogalma. Az ágyasság fogalma. A dos fogalma. A gyámság fogalma. A gondnokság fogalma. A dolog fogalma. A vagyon fogalma. A testetlen dolog fogalma. Az összetett dolog fogalma. A dologösszesség fogalma. A felszerelés fogalma és jogi sorsa. A tartozék fogalma és jogi sorsa. A tulajdon fogalma. A tulajdonjog tartalma. A szomszédjogok fogalma. A tulajdonközösség fogalma. A növedékjog fogalma. A birtok fogalma. Az abszolút detentio fogalma. A relatív detentio fogalma. A birtokjogok fogalma. A quasi possessio fogalma. A jóhiszemű birtokos fogalma. A hibás birtok fogalma.
89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118.
A traditio fogalma. A longa manu traditio fogalma. A quasi traditio fogalma. A brevi manu traditio fogalma. A constitutum possessorium fogalma. A possessorius eljárás fogalma. A petitórius eljárás fogalma. A tulajdonszerzési mód fogalma. Az eredeti tulajdonszerzési mód fogalma. A származékos tulajdonszerzési mód fogalma. Az elbirtoklás fogalma. A foglalás fogalma. A dologegyesülés fogalma. A commixtio fogalma. A fructus naturalis fogalma. A fructus civilis fogalma. A beszedés (perceptio) fogalma. A feldolgozás fogalma. A beruházás fogalma. A szükséges, hasznos és fényűző beruházás fogalma. A ius tollendi fogalma. Mely jogintézmények tartoznak az idegen dologbeli jogok közé? A telki szolgalom fogalma. A deductio fogalma. A személyes szolgalom fogalma. A haszonélvezet fogalma. A használat fogalma. A jogbirtok fogalma. Az örökhaszonbérlet fogalma. A felülépítményi jog fogalma.
132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175.
A 2. félév anyagából 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.
Az öröklési jog fogalma. Az egyetemes jogutódlás fogalma. Mi a hagyaték, mit tartalmaz? Az örökség fogalma. A hagyomány fogalma. A hagyaték megnyílásának fogalma. Mit jelent a szabad végrendelkezés elve? A nyugvó hagyaték fogalma. Az uratlan hagyaték fogalma. Az öröklési rend fogalma. Az öröklési fok fogalma. Az in capita öröklés fogalma. Az in stirpes öröklés fogalma.
2
A ius representationis fogalma. Az incapacitas fogalma. Az indignitas fogalma. A római végrendelet fogalma. Az örökösnevezés fogalma. Az örököshelyettesítés fogalma. Az utóöröklés fogalma. A fiókvégrendelet (codicillus) fogalma. A végrendelet érvényességének fogalma. A végrendelet hatályosságának fogalma. Az alaki mellőzhetetlenség fogalma. Az anyagi mellőzhetetlenség fogalma. A kötelesrész fogalma. Az osztályrabocsátás (collatio) fogalma. Mit jelent a favor testamenti elve? Az ultra vires hereditatis feleősség fogalma. A cum viribus hereditatis felelősség fogalma. A pro viribus hereditatis felelősség fogalma. A részhagyomány fogalma. A halál esetére szóló ajándék fogalma. A fideicommissum fogalma. Milyen fajtái vannak? A kötelem fogalma. A naturalis obligatio fogalma. A jogügylet fogalma. A kauzális jogügylet fogalma. Az absztrakt jogügylet fogalma. A jogügylet érvényességének fogalma. A jogügylet hatályosságának fogalma. A nem létező jogügylet fogalma. A semmis jogügylet fogalma. A megtámadható jogügylet fogalma. A jogügylet hatályosságának fogalma. Az essentialia negotii fogalma. A naturalia negotii fogalma. Az accidentalia negotii fogalma. A feltétel fogalma. Az időtűzés fogalma. A meghagyás fogalma. Az ex tunc hatály fogalma. Az ex nunc hatály fogalma. A szinallagmatikus kötelem fogalma. A közvetett képviselet fogalma. A közvetlen képviselet fogalma. A járulékos keresetek fogalma.
176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222.
Az egyetemlegesség fogalma és fajtái. A correalitas és solidaritas eltérése. A halmozás fogalma, esetei. A specifikus szolgáltatás fogalma. Mit jelent a “Genus perire non potest”- elv? A zártfajú kötelem fogalma és esetei. Az alternatív obligatio fogalma. A facultas alternativa fogalma. A datio in solutum fogalma. Milyen jogalapon lehetett kártérítést követelni a római jogban? A kár fogalma. A damnum emergens fogalma. A lucrum cessans fogalma. Mit jelent a “Casum sentit dominus” elv? A verum rei pretium fogalma. Az interesse-érték fogalma. A pozitív interesse fogalma. A negatív interesse fogalma. Az előszereteti érték fogalma. A kármegosztás fogalma. A kárenyhítési kötelezettség fogalma. Az eredményfelelősség fogalma. Az ingyenadós fogalma. Az érdekelt adós fogalma. A culpa lata fogalma. A culpa levis fogalma. A culpa in concreto fogalma. A custodia-felelősség fogalma. A vis maior fogalma. A nevesített szerződés fogalma. A szerződési formakényszer és típuskényszer fogalma. Az adóskésedelem fogalma. A hitelezőkésedelem fogalma. A kötbér fogalma. A kezesség fogalma. A kézizálog fogalma. A jelzálog fogalma. A ius offerendi fogalma. A foglaló fogalma. A bánatpénz fogalma. A novatio fogalma. A delegatio fogalma. Az engedményezés fogalma. A tartozásátvállalás fogalma. A teljesítés fogalma. A confusio fogalma. A compensatio fogalma.
223. A szerződés modern fogalma. 224. A szerződés fogalma a római jogban. 225. Mi a ténybeli tévedés, milyen hatásai vannak? 226. Mi a jogbeli tévedés, milyen hatásai vannak? 227. A reservatio mentalis fogalma. 228. A megtévesztés fogalma. 229. A megfélemlítés fogalma. 230. A fizikai lehetetlenség fogalma. 231. A jogi lehetetlenség fogalma. 232. A kölcsön fogalma. 233. A haszonkölcsön fogalma. 234. A letét fogalma. 235. A kézizálogszerződés fogalma. 236. Az eladási bizomány fogalma. 237. Az adásvétel fogalma. 238. Az emptio rei futurae fogalma. 239. Az emptio rei speratae fogalma. 240. Az emptio spei fogalma. 241. Mit értünk aleatorius szerződés alatt? 242. Mit értünk feléntúli sérelem alatt? 243. Az eladói jogszavatosság fogalma. 244. Az eladói kellékszavatosság fogalma. 245. A kellékhiba fogalma. 246. Az elővásárlási jog fogalma. 247. Mit mond ki a “kauf bricht Miete” elv? 248. Mit mond ki az érdekszféra-elv? 249. A mandatum fogalma. 250. A societas fogalma. 251. A közkereseti társaság fogalma. 252. A pactum fogalma. 253. Az ajándékozás fogalma. 254. A jogalap nélküli gazdagodás fogalma. 255. A negotium gestum fogalma. 256. A véletlen közösség fogalma. 257. A delictum fogalma. 258. A crimen fogalma. 259. A popularis actio fogalma. 260. A furtum rei fogalma. 261. Az iniuria fogalma. 262. A damnum iniuria datum fogalma. 263. A rablás fogalma. 264. A ius commune Europaeum fogalma. 265. A common law fogalma. 266. A római jog recepciójának fogalma. 267. Az usus modernus pandectarum fogalma. 268. A pandektisztika fogalma. 269. Mit jelent a “iura novit curia”-elv? 270. Mit értünk normatív vélelem alatt?
3
271. A tulajdonszerzés kauzális rendszerének fogalma. 272. A tulajdonszerzés tradícionális rendszerének fogalma. 273. Mit értünk parentéla-rendszer alatt?
274. 275. 276. 277.
Az akarati elmélet lényege. A nyilatkozati elmélet lényege. Mit értünk gondossági kötelem alatt? Mit értünk eredmény-kötelem alatt?
VIZSGAKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL Az 1. félév anyagából 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
A római jog korszakai. Mi lehet a korszakbeosztás alapja? A társadalmi tagozódás Rómában. Az “osztályharc” eredményei A királyság államszervezete A köztársaság államszervezete, a római állam magistratusai. Az imperium és potestas A principátus államszervezete A késő császárkor államszervezete Ius, fas, mos Ius civile - ius praetorium - ius honorarium. Ius gentium – ius fetiale - ius naturale Róma államközi kapcsolatai A jog fogalma. Tárgyi jog - alanyi jog. Ius publicum - ius privatum A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei A jogforrás alanyi és tárgyi értelemben A szokásjog Legislatio és iurisdictio A római törvényalkotó szervek A “lex” szó jelentései. A lex létrejötte. A lex publica részei, a lex osztályozása a szankció szempontjából A XII. táblás törvény keletkezése és tartalma A praetor és edictuma. Az “Edictum Perpetuum” A senatus consultum, mint jogforrás; a tanult senatus consultumok A pontifikális interpretáció és eredményei A római jogtudomány korszakai, képviselői, a jogtudósok munkássága A posztklasszikus jogfejlődés. Az “idézési törvény” A császári rendeletek elnevezései, fajai (gyűjtemények, kodifikációk stb.) Justinianus kodifikációja A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei A római kereset fogalma és különböző megjelölései (latin nevei) Az elévülés és a jogvesztő határidő (actiones perpetuae – actiones temporales) Perbeli bizonyítás (szabad és kötött bizonyítás, bizonyítási teher). A vélelem és a fictio A bírósági szervezet Rómában A legis actiós eljárás általában A legis actio sacramento in rem A formuláris eljárás fejlődése, lefolyása A formula fogalma, részei Actio fajták a formuláris eljárásban A császári perrend A praeiudicium (praeiudiciális eljárás) fogalma, esetei A litis contestatio fogalma, hatásai (mind a három eljárásban) Ítélet, jogorvoslat az ítélet ellen, res iudicata A három peres eljárás összehasonlítása (lényeges elemei)
4
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88.
A praetor perenkívüli jogsegélyei A végrehajtás (mindhárom eljárás szerint) Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae A perbeli képviselet A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése. A jogképességet befolyásoló tényezők A status libertatis. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése A libertinus jogállása. A fél-szabadok (cliens, servus publicus, colonus) A status civitatis A capitis deminutio fogalma, fajai A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők Az életkor jogi jelentősége A status familiae Agnatio - cognatio - sógorság A házasság fogalma, fajai, keletkezése, megszűnése, akadályai Házassági vagyonjogi intézmények Patria potestas. A filius familias helyzete Az örökbefogadás és az emancipatio A “jogi személy” A gyámság és gondnokság A nők helyzete, jog- és cselekvőképessége Fictiók és vélelmek a személy- és családjogban A dolog és vagyon fogalma, megjelölései A dolog-osztályozások közül: az isteni és emberi jog alá tartozó, a magánvagyonba tartozó, a forgalomképes, elbirtokolható dolgok A dolog-osztályozások közül: az alkatrész, a felszerelés, a tartozék Miben tér el a rabszolga az egyéb mozgó dolgoktól? A római tulajdon fogalma, tartalma. A római tulajdon történetének áttekintése A tulajdon korlátai A tulajdonközösség A birtok története, fogalma. A birtok joghatásai A birtok fajai (jogos - jóhiszemű - hibátlan) Civilis possessio, naturalis possessio, detentio, quasi possessio A birtok elemei, megszerzése. A birtok megszűnése A birtokvédelem fogalma, indokai A birtokvédelem megvalósításának eszközei A tulajdon megszerzési módok általában A traditio módjai, fajai A birtok- és tulajdontraditio egybevetése A foglalás és kincstalálás Az uratlan dolgok fajai, jogi sorsa Feldolgozás és dologegyesülés A gyümölcs fogalma és megszerzése A quiritár tulajdon átruházásának feltételei Mancipatio és in iure cessio Az elbirtoklás feltételeinek alakulása Justinianusig A justinianusi elbirtoklás Tulajdonszerzési cím és tulajdonszerzési mód (példákkal) A tulajdon megszűnése A bona fides jelentősége a dologi jogban A rei vindicatio
5
89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100.
A beruházások, ius tollendi, retentio Ius adcrescendi, accessio, commixtio Actio Publiciana A rei vindicatio-n és az actio Publiciana-n kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök A szolgalom fogalma, fajai A szolgalom fő elvei A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme A személyes szolgalmak A szomszédjogok és a szolgalmak elvi összevetése Az örökhaszonbérlet, a felülépítményi jog Az örökhaszonbérlet és a haszonélvezet egybevetése Justinianus főbb változtatásai a dologi jog körében A 2. félév anyagából
101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.
Vagyon, hagyaték, örökség Az öröklés, örökség, hagyomány, hagyaték egybevetése Milyen alapon örökölhet valaki? Az örökség megszerzésének módjai A praetor öröklési reformjai. Successio ordinum et graduum A törvényes öröklés három rendszere. Öröklés libertinus után In stirpes, in capita, per lineas öröklés. Hol érvényesülnek? A végrendelet fogalma, fajai A végrendelet érvénytelensége Mellőzhetetlenség A végrendelet megtámadása A törvényes rész, a köteles rész, a quarta Falcidia és quarta Divi Pii egybevetése Az incapacitas és indignitas Beneficiumok az öröklési jogban A singularis successio esetei az öröklési jogban A dologi és a kötelmi hagyomány egybevetése Fideicommissum Jogsegély (keresetek stb.) az öröklési jogban Nyugvó hagyaték, uratlan hagyaték A végrendelkezési és öröklési képesség egybevetése Kielégítési sorrend a római öröklési jogban Helyettes örökös, utóöröklés. Az örökség áthárulása és a növedékjog. Collatio A halál esetére szóló ajándékozás. Mortis causa capio A kötelem fogalma, szembeállítása az in rem védelemmel ellátott jogokkal A kötelem kialakulása, keletkezési forrásai A kötelmek fajai (elsősorban a naturalis obligatio) A jogügylet (negotium), a szerződés (contractus) és a kötelem (obligatio) egybevetése. A jogügyletek elemei A kötelem személyei. Az egyetemlegesség és a halmozás A hatalomalattiak és alkalmazottak kötelmei. Az ügyleti képviselet A “dare, facere, praestare” szolgáltatások figyelembe vételével, milyen szolgáltatásra vannak kötelezve az egyes reál- és konszenzuál szerződésben szereplő felek? 132. Az ún. “helyettesíthető” és “helyettesíthetetlen” dolgok és a specifikus és generikus szolgáltatások közötti összefüggés 133. Vagylagos szolgáltatás, vagylagos felhalmozottság és teljesítés helyetti adás - példákkal 134. A kártérítés fogalma. A kártérítés jogalapja a római jogban
6
135. A kártérítés mértéke. A kármegosztás, a károk és hasznok kompenzációja, a kárenyhítési kötelezettség 136. Az adós felelőssége átalában. Milyen esetekben lehet áthárítani a vis maiorból eredő károkat? 137. A reál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 138. A konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége 139. A késedelem 140. A kezesség formái a római jogban 141. A “modern” kezesség legfőbb elvei. Beneficiumok kezességnél 142. A zálogjog elhelyezkedése a tananyagban 143. Zálogjogi formák 144. A zálogjog és a zálogszerződés közötti összefüggés. A zálogjog megszűnése 145. A zálogjoghoz kapcsolódó in rem védelmet élvező jogosultságok 146. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 147. A kötbér fogalma, funkciói. A foglaló 148. A lex comissoria fogalma, alkalmazási köre 149. A novatio és a delegatio 150. A liberatio és a szűkebb értelemben vett solutio közötti összefüggés 151. A teljesítés 152. Az ipso iure liberatio egyes esetei 153. A liberatio egyéb esetei. A beszámítás 154. A szerződések története. Mivel, milyen eszközökkel tágították a rómaiak szűk, kötött szerződésrendszerüket? 155. A klasszikus kor szerződésrendszere. Szerződési típus- és formakényszer. A nevesített szerződések 156. A szerződések érvényét befolyásoló körülmények 157. A szerződések hatályát befolyásoló körülmények 158. A szerződések keretei. A “lehetetlen” és a “lehetetlenülés” egybevetése 159. A mutuum és a nexum. A kölcsön és a rendhagyó letét 160. A haszonkölcsön 161. A letét és különös fajai 162. A névtelen reálszerződések 163. Per aes et libram ügyletek 164. Az adásvétel fogalma, létrejötte, tárgya 165. Szavatosság adásvételnél 166. Az adásvétel különleges esetei, a mellékegyezmények 167. A locatio-conductio fogalma, komplexitása 168. A dologbérlet szabályai 169. A “munkabérlet” és a “műbérlet” egybevetése 170. A megbízás és alkalmazási köre 171. Verbál obligatiok 172. Litterál-szerződések 173. A pactum érvénye a római jogfejlődés során 174. A praetori pactumok 175. A császári pactumok 176. A novatio és a constitutum egybevetése 177. A bíróra vonatkozó római jogintézmények, rendelkezések 178. A jogalap nélküli gazdagodás elve és esetei 179. A negotium gestum és más quasi contractusok 180. A delictum fogalma, elemei, következményei 181. A poenalis actiók jellemzői. Noxalis felelősség, noxalis keresetek
7
182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210.
Az iniuria A lopás A damnum iniuria datum Praetori delictumok A crimenek A quasi delictumok Bonitár tulajdonos és bonorum possessor Rei vindicatio és hereditatis petitio A societas és a collegium egybevetése Leges Romanae Barbarorum. Jelentőségük A ius commune fogalma, korszakai, tudománya A római jog sorsa Kelet-Európában Justinianus után A római jog sorsa Nyugat-Európában a recepcióig (Franciao., Német Birodalom, Brit szigetek) A római jog recepciója, a jogi humanizmus és az Usus modernus pandectarum A természetjog és a római jog A pandektisztika Az egyházi jog, mint a római jog hordozója A “tudós jogok” Magyarországon Werbőczy előtt Werbőczy és a római jog A ius commune Magyarországon Werbőczy után A római eljárási jog továbbélése A római személyi- és családi jog továbbélése A “dologi jog” fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a feudális jogfejlődés során A feudális birtok fogalma és védelme A tulajdon és a birtok újrafelfedezése. Savigny és Jhering Az öröklési jog továbbélése A kötelmi jog általános szabályainak továbbélése A kötelmi jog különös intézményeinek továbbélése A lex Aquilia és a modern kártérítési jog
8
