A 2006-os tavaszi és őszi választásokra „gyászajándékkal” lepte meg a város lakosságát a 12 fős városvezető koalíció és még 2 fő önkormányzati képviselő, a 2006 évi önkormányzati „csődköltségvetésnek” az elfogadásával, mely a város jövőjét is megkérdőjelezi ! (részletek: www.varhalmi.hu internetes honlapon a 6.6.3.2.-es pont dokumentumaiban). Várhalmi Miklós pártonkívüli-független önkormányzati képviselő
AKIÉRT A HARANG SZÓL, A (GYÁSZ)HARANG A SÜLLYEDŐ BAJÁÉRT SZÓL! Várhalmi Miklós önkormányzati képviselő tájékoztatása, elemzése a NYILVÁNOSSÁG felé a bajai önkormányzat elfogadott 2006 évi költségvetéséről
A témáról 2-3 folytatásos újságcikkben kívánok beszámolni, de a www.varhalmi.hu internetes honlapomon már a teljes cikket is megtalálják a tartalomjegyzék szerinti 6.6.3.2.12. pont alatt. 2006.03.02.-án a 26 fős képviselőtestületből, a döntéshez még éppen elégséges 14 képviselő elfogadta a város 2006 évi „csődköltségvetését”: • A 26 fős képviselőtestületből a költségvetés elfogadását támogató, a városunk szomorú jelenét és közeljövőjét eldöntő14 képviselő: az MSZP frakcióból 8 fő: Barna György, Bartos Nándor, Hajdú Miklós, Márfai Péter, Kajtár József, Köteles Ilona, dr Sziegl Zsuzsanna, Széll Péter; az SZDSZ frakcióból 4 fő: Brachinger Tamás, Nagy Attila, Nemes Gábor, Sörös László; 2 független képviselő: Csilics Attila, D.Szabó Jenő. • A 26 fős képviselőtestületből a költségvetést elutasító illetve nem támogató 12 fő: dr Bálint Gábor, Bán Béla, Fábián Sándor, Fercsák Róbert, Glasenhardt János, Kernyáné Patarcsity Barbara, dr Révfi Zoltán, dr Vácity János, Várhalmi Miklós, Vizin Tamás, dr Zöld Lászlóné, Zsigó Róbert. Kérem és javasolom, hogy kérdezzék meg a költségvetést elfogadó képviselőket, hogy egyrészt elegendően alapos információval rendelkeztek-e a felelősségteljes szavazatukhoz. Másrészt Ők hogy látják a bajai pénzügyi gondok okait, megoldási módjukat, időtávjukat és mennyire biztosak ezekben a dolgokban. Ne fogadjanak el a HIT, REMÉNY, SZERETET jellegű magyarázatot és megoldást, mert ezek a szép emberi fogalmak és érzések egy költségvetésre nem alkalmazhatók! Azaz például olyat ne fogadjanak el, hogy higgyünk a költségvetést elfogadó képviselőkben, reméljük a csodát és szeressük egymást. Azért ne fogadjuk el, mert egyrészt ebből nem lesz virágzó városunk, másrészt ugyanezt tettük az elmúlt tizenévben is és ide jutottunk, mitől és kiktől lenne most más?! Bizonyára EGY ÚJ (ÖSSZEÁLLÍTÁSÚ) CSAPATTÓL! Persze az lenne az igazi, ha le is íratnák velük a pénzügyi probléma megoldását, mert a politikusok ígéretei és retorikája nem azonos feltétlenül egy írott anyaggal. Az írott anyagokat el lehet tenni és számon lehet kérni! Ez a költségvetés előkészítési folyamat és ennek végszavazása egy tipikus példája volt annak, amikor az MSZP-SZDSZ koalíciós érdekek; az MSZP és az SZDSZ elkülönült pártérdekei; a képviselők egyéni (pozícionális) érdekei; Széll Péter polgármester és Barna György alpolgármester gazdálkodási gyakorlatához való lojalitás fontosabb volt, mint 38.000 bajai lakos reális érdeke, azaz Baja város jelenének-jövőjének gazdálkodási biztonsága és a következő évekre kiható fejlődése. Azért a tavaszi és az őszi választásoknál is mérlegeljék, hogy kik és hogyan foglaltak állást a tizenév alatti kialakított „csődköltségvetés” ilyen egyszerű elfogadásával és kikben lehet még remény a helyzet megoldásra. A költségvetéshez kapcsolódó részletekről és a véleményemről tájékoztatom Önöket NYÍLTAN-ŐSZINTÉN-KÖZVETLENÜL! A város életét, működését és fejlődését meghatározó költségvetés nem mindenki számára ismert és nem mindenki számára egyértelmű, emiatt röviden és közérthetően igyekszem bemutatni, a papírforma adatai alapján. Nem kell feltétlenül számviteli szakembernek lenni ahhoz, hogy értékelni lehessen a helyzetet és ebből megfelelő következtetéseket levonni: • a 2006-os költségvetési bevételek mindösszesen: 14 milliárd (14.200.124.000 Ft) 1/9
• •
a 2006 évi költségvetési bevételi összeg: 13 milliárd (13.045.275.000 Ft) a kiadás és a bevétel közötti különbség a költségvetési hiány, mely 1 milliárd (1.154.849.000 Ft), Ezt 1 milliárdos hitelfelvétel egyenlíti ki. Ebből a működési hiány 725.638.000 Ft, míg a fejlesztési hiány 429.211.000 Ft. • az összes bevételből központi támogatás jellegűek: 8 milliárd (7.834.716.000 Ft) • az összes bevételből saját bevétel jellegűek: 6 milliárd (5.386.004.000 Ft) • a 2006-os költségvetési kiadások mindösszesen: 14 milliárd (14.200.124.000 Ft) • az összes kiadásból a város működtetési kiadásai (intézményi és hivatali): 11 milliárd (10.924.000.000 Ft) • az összes kiadásból felújításokra: 900 millió (895.172.000 Ft) • az összes kiadásból fejlesztésre, beruházásra: 2.2 milliárd (2.194.219.000 Ft) • az összes kiadásból hitel és kamattörlesztés: 150 millió (151.167.000 Ft) • az összes kiadásból tartalékok: 34 millió (34.143.000 Ft) • a 2006-os teljes adósságszolgálat (hitelek és kamataik): 2006 előtti: 1.3 milliárd (1.323.516.000 Ft), a 2006-os: 1.15 milliárd (1.154.849.000 Ft), 2006-ra összesen: 2.45 milliárd (2.478.365.000 Ft), ami a költségvetés főösszegéhez képest közel 20 % (17.5 %). • a költségvetésben kötelezően bemutatandó 2007 és 2008 évi tervezett adatokból a további, az előzőeken felüli működési célú hitelfelvételek: 2007 évre: 873.345.000 Ft, 2008-ra: 950.000.000 Ft, 2007-2008-ra összesen: 1.8 milliárd (1.823.345.000 Ft). Számomra teljesen érthetetlenül fejlesztési célú hitel nincs tervezve, pedig e-nélkül nincs fejlesztés, hiszen ez is a pályázati önerő forrása. • a 2006-2007-2008 évi adósságszolgálat illetve hitelek, a 2007-2008 évi fejlesztési hitelek nélkül összesen: 4.3 milliárd (4.301.710.000 Ft), ami a költségvetési főösszeghez képest mintegy 31% lesz 2008-ra. A 2006-os költségvetés megítéléséhez szükséges költségvetési koncepció teljes körű és a felelősségteljes együtt gondolkodáshoz feltétlenül szükséges dokumentumait a mai napig nem kaptuk meg, Széll Péter polgármesternek az Önkormányzati Törvényt is többszörösen sértő tiltásai miatt (a hatóságok ez irányú vizsgálódása részben még folyik). A költségvetéshez 2006.02.20.-án leadott, interpelláció formájú kérés és kérdés sorozatomra nem kaptam meg a választ (kivéve a hiányzó 18. számú költségvetési mellékletet), így a később leadott második interpellációmhoz sem kaptam anyagokat. Mindkét interpellációmban a képviselői jogaim gyakorlása és kötelezettségeim teljesítése érdekében, a felelősségteljes döntéshez szükséges informáltság miatt kértem a dokumentumokat. A „független” könyvvizsgálói jelentést a testületi ülést megelőzően két nappal kaptam meg, pedig a testületi ülést megelőző 14 nappal a teljes anyagot meg kellett volna kapnunk. Így ez is megkerülte illetve kikerülte a bizottsági feldolgozást, mint az elmúlt évben is. Számomra egyértelmű, hogy az évtizedes, a képviselőket kényszerhelyzetbe hozó törvénytelen illetve az „irányított demokrácia” gyakorlat folytatódott, remélem 2006-tal utoljára! A független könyvvizsgáló jelentésének sajátságai, melyek alapján a könyvvizsgáló „függetlensége” bizonytalan érzetet kelt bennem: • A könyvvizsgáló részt vett a Gazdaságfejlesztési és Költségvetési Bizottságnak a képviselőtestületi üléshez képest egy héttel korábban tartott ülésén, de még nem volt kész véleménye, mert későn kapta meg az önkormányzattól a véleményezendő anyagot. Két hónap telt el a koncepciós anyag elfogadása óta. Ez elég idő volt arra, hogy a könyvvizsgáló is előbb kapjon anyagot. • Feltettem néhány kérdést a könyvvizsgálónak. A válaszok részben kitérők, részben bizonytalanok, részben a problémákat nem a súlyukon kezelők voltak. Érdemben a válaszokat nem tudtam használni a szakmailag alaposabb döntésemhez, így a bizottsági ülésen tartózkodtam a költségvetés elfogadásánál. • Az önkormányzat független könyvvizsgálója nem volt ott a képviselőtestületi ülésen. Az Önkormányzati Törvény szerint a könyvvizsgálót meg kell hívni, mely feltételezhetően megtörtént, de a könyvvizsgáló nem jelent meg az ülésen, pedig most nagyon indokolt 2/9
•
•
•
•
•
•
lett volna, hiszen véleménye igen fontos. Remélem, hogy valamilyen, számára nem problémás, de mégis rendkívüli ok miatt maradt csak távol, mert a 2006-os költségvetésünk megfelelősége és erről alkotott véleményének felelőssége nagyobb, mint más években. A könyvvizsgálói jelentés 2. oldal harmadik bekezdése szerint a rendelet készítés során az eljárási szabályok szerint jártak el. Mivel nincs szűkítve az eljárási szabályok köre, tehát minden beleértendő, így ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak, hiszen az Önkormányzati Törvény törvénysértő eljárási elemeit is már egyértelműen nevesítettem. Minimum ezeknek nem felelt meg az eljárás. Igen aggályos és megkérdőjelezik a költségvetéssel szembeni törvényes követelményeket a jelentés 2. oldal negyedik bekezdésében felsoroltak: a 2006 évben új induló beruházásokra saját erőként 50 millió Ft került beállításra a koncepcióról hozott határozatban, míg a költségvetésbe ezt meghaladó összeg került; a kiadások csökkentésére hozott több határozati pont végrehajtása folyamatban van, így az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, a Polgármesteri Hivatal, valamint a közhasznú társaságok keretében ellátott feladatok végrehajtásához alkalmazott létszámok indokoltságának vizsgálata, a vagyonkezelés átszervezésének lehetősége; a bevételek növelése érdekében lakbér emelésére vonatkozó határozati pont végrehajtása szintén folyamatban van; a költségvetés egyeztetése az intézményekkel megtörtént, a jegyzőkönyvek szerint több esetben az intézmények további igényeket jeleztek, melyekre fedezet nem áll rendelkezésre(sajnos, mint képviselők ezeket sem ismerjük, mert pedig ez sem csak a kiváltságosok információja vagy mégis?!). A költségvetéssel szemben is érvényesítendő követelmények az Államháztartási Törvény elvei szerint: a pénzügyi egyensúly elősegítése, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése, a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthetőség és a nyilvánosság. Ezek az alapelvek az államháztartás egészére, így a helyi önkormányzatokra is vonatkoznak. Ezen elvek jelentős része nem teljesült megfelelően, elegendően a felelősségteljes informáltsághoz, a megalapozott döntéshez! A könyvvizsgálói jelentés 2. oldal ötödik bekezdése megállapítja, hogy a költségvetés készítésénél a jogszabályi előírások szerint jártak el, ami az Államháztartási Törvény és az Államháztartás Működési Rendjéről szóló kormányhatározat szerint nagyjából igaz is lehet, de az Önkormányzati Törvény és az SZMSZ szerint már nem igaz. Sajnos, mint hivatkozás ez a törvény kimaradt, pedig alapvetően ebben is igen sok pénzügyigazdasági vonatkozású igénypont szerepel, aminek már nem felelt meg a költségvetés készítés folyamata és az előterjesztés sem. Sajátos, hogy pont ez a törvényi hivatkozás maradt ki, pedig még az önkormányzati könyvvizsgálót is ez a törvény hozza létre. A könyvvizsgáló a költségvetési koncepcióban a költségvetési főösszegnek 14.3%-át jelölte meg költségvetési hiánynak, ami 14 milliárdos főösszegnél 2 milliárd forint volt decemberben. A költségvetéshez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés 2. oldalának utolsó bekezdésében a maradó hiány már csak 1.154.849.000 Ft. Nem foglalkozik vele a könyvvizsgáló, hogy ennek csökkenése milyen feladatelhagyás, feladatszűkítés miatt következett be vagy csak egyszerűen számviteli trükk! Bizonyára Önök is érzékelik, hogy abnormális az a helyzet, hogy az önkormányzati képviselők sem tudják egy ilyen, közel egymilliárdos eltérés okát! Ez volt többek között az a dokumentum, melyet többszörösen törvénytelenül nem kaptunk meg ez alkalommal először! Az is sajátos, hogy a koncepciós véleményezésében még leírta a könyvvizsgáló, hogy a költségvetési hiány olyan mértékű, hogy év közben nem kezelhető, erről most már semmit nem olvashattunk a konkrét költségvetéshez kapcsolódóan. Tudni kell, hogy a tárgyévben hozott döntéseink átfutása, érvényesítése és (pénzügyi) eredménye a legtöbb estben csak a tárgyévet követő évben jelentkezik. Tehát a 2006-ban meghozott (takarékossági) intézkedéseink nagy részének (egyáltalán, ha lesznek ilyenek) a hatása csak 2007-ben érvényesül.
3/9
•
A könyvvizsgálói jelentés 3. oldalának első bekezdésében az önhibáján kívüli önkormányzatok számára vonatkozó pályázat (ÖNHIKI) esélyét jelzi számunkra a könyvvizsgáló, ami tudjuk, hogy legalább két év óta azért sikertelen, mert nem felelünk meg, mivel a gazdasági pénzügyi mutatóink nem olyan szerkezetűek és mértékűek. Esetleges pályázati siker esetén sem várható azonban 50-150 milliónál több ebből, ami kb. 5-10%-a a hivatalosan jelzett költségvetési hiánynak, bár jól jönne. • A könyvvizsgálói jelentés 3. oldalán, az önkormányzat pénzügyi helyzetének értékelése című pont első-második bekezdéseiben a 2005 évi költségvetési hiányt 1.066.467.000nek jelöli. A 2006-os költségvetési hiányt úgy jellemzi, hogy 210.741.000-el nagyobb, mint az előző évi. A kettőt összeadva : 1.277.208.000 Ft jön ki, ami eltérően több a 2. oldal utolsó bekezdésében szereplő 1.154.849.000-tól, közel 123.000.000 Ft-tal. Na most melyik az igazi, esetleg egyik sem? A mi felelősségteljes önkormányzati munkánk nem találgatás, hanem 38.000 ember jelenéért és jövőjéért való önkormányzati kötelezettség és felelősség! • A könyvvizsgálói jelentésnek a pénzügyi helyzet értékelésére vonatkozó első bekezdésének utolsó mondata kihangsúlyozza, hogy a 2005 év közben hozott döntések nem voltak elegendőek a hiány teljes csökkentésére, azaz a 2005 évi 1.066.467.000 költségvetési hiány év végére csak 509.331.000-re csökkent, gyakorlatilag mindössze a felére. Az előző években az év eleji költségvetési hiány (papíron) év végékre eltűnt (papíron),így év végékre költségvetési egyensúlyt mutatkozott. A helyzet viszont már annyira rossz, hogy az évközi sikerek, a szerencse és a „legális trükkök” sem segítettek. • A könyvvizsgálói jelentésnek a pénzügyi helyzet értékelésére vonatkozó második bekezdése kihangsúlyozza, hogy újabb kiadásnövelő tényezők épültek be a 2006 évi költségvetésbe, melyek 2007-2008-ban, a gördülő tervezés adatai alapján még további hiány növelő hatása jelentkezik. 2007 évben a működési hiány, melyet hitelből terveznek fedezni, további 873.000.000 Ft és 2008-ban még további a működési hiány növekmény, melyet még további hitelből terveznek fedezni: 950.000.000 Ft. Mindezek mellett fejlesztést szolgáló hitel nincs is beállítva 2007-2008-ra, pedig e-nélkül nem lesz pályázati saját erő sem, tehát pénzügyileg, jövőnk, fejlesztésünk szempontjából leültették a várost. • A könyvvizsgálói jelentés 3. oldalán a vastag betűs rész alapján a könyvvizsgáló felhívja a figyelmet a teendőink egy részére: Az eladósodási folyamat megállítása, mérséklése érdekében a működési feladatok ellátása vonatkozásában olyan döntéseket szükséges meghozni, amelyek következtében a kiadások csökkenése végleges. Ebből semmilyen érdemi végrehajtást, bontást és részletezést sem láttam a költségvetési előterjesztésben pedig itt lenne a helye, bár a tizenév alatt nem is ilyen volt a gyakorlat, hiszen a városvezetés részéről a problémák szeletelésével és adagolásával a képviselők eddig semmit nem tudtak (vagy nem is akartak?) kezdeni! Az eddigi tizenév gyakorlata alapján semmi nem mutat arra a mostani költségvetésben sem részletesen, hogy az évente növekvő működési hiányt mivel, hogyan fogják megállítani! A költségvetésben 245.000.000 Ft értékben szerepel ingatlan értékesítés, mely gyakorlatilag a költségvetési hiányt kompenzálhatja a felveendő hitellel együtt, így ezzel együtt a költségvetési hiány 1.154.849.000 + 245.000.000 = 1.399.849.000 Ft. Sajnos az értékesítendő ingatlanok körében Petőfi szigeti ingatlanok is szerepelnek, amelyeket nem szabadna eladni, ha a szigetet egy turistaközpontnak szánjuk, mert eladás után már nem mi gazdálkodunk azokkal. A fentiek illetve a költségvetés alapján a 2006-2007-2008 hitel és adósságszolgálati elemeit vizsgálva elméletileg adjuk össze a 2006, 2007, 2008 hitel illetve adósságszolgálati elemeit: 1.328.000.000 Ft (a költségvetés szerint az adósságszolgálat 2006.01.01.-én) +1.154.000.000 Ft (a költségvetés szerint a költségvetési hiány 2006.03.01.-én) +873.000.000 Ft (a költségvetés szerint működési hitel, fejlesztési hitel nélkül 2007.01.01.-én) +500.000.000 Ft (általam feltételezett fejlesztési hitel igény 2007.01.01.-én) 4/9
+950.000.000 Ft
(a költségvetés szerint a működési hitel, fejlesztési hitel nélkül 2008.01.01.-én) +500.000.000 Ft (általam feltételezett fejlesztési hitel igény 2008.01.01.-én) összesen: 5.305.000.000 Ft (öt milliárd háromszázöt millió forint), ami a költségvetési főösszegnek 38%-a. HÁT EMIATT CSŐDKÖLTSÉGVETÉS A MOSTANI, mert ezt nem lehet egyszerűen kigazdálkodni, mert vagy leül a városüzemeltetés vagy nem lesz fejlesztés vagy mindkettő! • a költségvetés gördülő tervezés soraiból hiányzik a 2007-2008 évi fejlesztési (felhalmozási célú) hitel (például, meghatározóan a pályázati önerő), emiatt feltételeztem évente 500 milliót. Ennek kihagyása 2007-2008-ból azért tudatosan megtévesztő, mert minden évben volt ilyen hitel és lesz is, különös tekintettel a pályázataink önerejének szükségességére. Minden érvelés óriási fejlesztésekről szól (összességében 60 milliárdról, ami egyébként örömteli lenne), de éppen emiatt miért is nincs tervezve a 2007-2008-ra vonatkozó gördülő tervezésnél felhalmozási célú hitel? Talán azért, nehogy egy megszállott képviselő összeadja és felhívja rá a figyelmet? Hiszen, ha nincs valami feltüntetve az nincs is, milyen jó struccpolitika, nem? Ennek a sornak a kihagyása sem lehet véletlen, gondatlan, ez csak szintén tudatosan megfontolt lehet! • a fentiekhez tartozik, hogy gyakorlatilag esetleg vissza is fizetünk majd az adósságszolgálatból, de ezt csak hitelből-hitelt formában lehet valószínűsíteni és ez alig csökkenti a pénzügyi hiány nagyságrendjét. Az adósságszolgálati törlesztési terv szerint 2006-ban 70.000.000 Ft-ot, 2007-ben 310.000.000 Ft-ot és 2008-ban 294.504.000 Ft-ot fizetünk vissza. Ezt a visszafizetést kiegészíthetik a szegedi úti laktanyában kialakított ipari parkból befolyó bevételek, 100-200 milliós nagyságrendben. Ugyanígy a visszafizetéshez felhasználható lesz a további intézményi működés racionalizálásokból felszabaduló források is, de ez eddig sem volt évente 50-100 milliót elérő. Ezek elméletileg összesen 700-900 millióval csökkenthetik a 5 milliárdos adósságszolgálatot, így marad még 4 milliárd. Mindehhez azt is feltételezem, hogy a 2006, 2007 és 2008 évi új hitelek türelmi időszakban lesznek még, azaz nem lesz még visszafizetési kötelezettség. • kérdés, hogy milyen hitelfelvételi korlátunk lesz, mert lehet, hogy ennyi hitelt nem is kapunk már (sőt ez talán bizonyosra is vehető!) és ez irreálissá teszi a 2006-20072008 évi költségvetés tervezést. Nem lehet olyat tervezni, ami csak „álom” és bizony esetleg megtévesztő, ráadásul tudatosan! Ettől „hamis-kás” is lehet a költségvetésünk tervezete. • persze az is lehet, hogy a városvezető koalíció a barátaival belekényszeríti a testületet valamilyen jelentős vagyonelemek eladásába, csakhogy megmaradjon a költségvetési egyensúly és ne süllyedjen el a „győztes csapat” a költségvetési hiány spirál és adósságspirál örvényébe, mivel a költségvetési hiány és az adósságszolgálat tovább nő. Ezt az „adósbetegséget” előjelzi és világosan mutatja a gördülő tervezés és a könyvvizsgáló is! • összességében a pénzügyi hiányok visszafizetésére semmi konkrét lehetőség nem látszik. Melyek a belátható és lehetséges források ennek a 4-5 milliárdnak a rendezésére: az intézmény működtetési megtakarításból eddig a városvezető koalíció nem engedett nagyobb mértéket csak mintegy 50-100 milliós nagyságrendet, de ezt is több évre áthúzódóan; állami, kormányzati és EU forrásból hiányokra, adósságra nincs ajándék (az ÖNHIKI pályázat csak minimális lehet: 50-100 millió, ha megfelelünk, de évekig nem feleltünk meg), a lakosságot ehhez fogható adóbevétellel, de még a 10%ával sem lehet megterhelni és nincs is rá jogalapunk(törvényi maximumok alapján sem nagyon); vagyonértékesítés, de mit és mi marad utána (egyértelmű vagyonvesztés, hiszen talán 10 milliárdos a teljes vagyonunk?), ennek a felét nem lehet eladni; a hitelből hitelt fizetünk vissza, ha hitelképesek maradunk. Azt prognosztizálom, hogy ebből „hétköznapi” gazdálkodás útján nem lehet kijönni, az (ön)csőd viszont nem dicsőítené meg a jelenlegi „gazdálkodó gárdánkat”! Egyéb mozgásteret én, 5/9
ma még nem látok. Hát ilyen szép a jövőnk! Persze érdeklődéssel és együtt érző drukkal várom, hátha a városvezető koalíció tudja a tuti megoldást, nélkülem illetve nélkülünk (a költségvetést elutasító 12 képviselő nélkül) is! A jelenlegi költségvetési hiány és adósságszolgálati mérték nem egy-két év alatt alakult ki, hanem egy tizenéves, önkényesen rossz gazdálkodás csúcsterméke, mely páratlanul tehetségtelen időzítés egy 2006-os választási évre, az önsors rontás magasiskolája a városvezető koalíció „gazdálkodó menedzsmentjétől”, a 2006-os választások gyászajándéka! Meg kellett volna állítanunk a könyvvizsgálónk által is előjelzett további költségvetési hiány növekedését! Most volt itt az alkalom! Ennek pedig az lett volna egyik módja, hogy ne fogadjuk el a költségvetést, amely kiváltotta volna azt, hogy a Magyar Államkincstár veszi át a gazdálkodást. Szigorúan kezelve a költségvetést, a gazdálkodást, a takarékos gazdálkodási szemléletet és gyakorlatot. Kétségtelen, hogy ekkor lettek volna népszerűtlen intézkedések, de „megállt volna a városon a rontás” és kialakíthattuk volna a jövőképet, ekkor talán már együtt! A városvezető koalíció két baráti partnerével azonban mégis elfogadta a költségvetést, úgy ezzel évekre leültették a város működtetési színvonalát és a fejlődését. Mi jöhet ez után, minden helyzetben népszerűtlen, takarékossági intézkedésekre kényszerülünk, variációk egy témára: • Az őszi önkormányzat váltásnál az új összetételű önkormányzati csapat magára veszi a népszerűtlen döntéseket, mellyel rögtön nullára süllyed a népszerűsége, kivéve, ha kimutatja a helyzetért az igazi felelősöket • Új önkormányzati csapat mellett becsődöl a város és akkor pénzügyi biztos hajtja végre a népszerűtlen intézkedéseket • A régi szerkezetű csapat mellett csődöl be a város és akkor is pénzügyi biztos hajtja végre a népszerűtlen intézkedéseket • A csődölések előtt eladnak mindenünket vagy legalábbis a még eladhatókat, de ekkor is népszerűtlen intézkedések jönnek, hogy a működési hiány ne képződjön újra • egyéb megoldások, de egyik sem képzelhető el a városra és a lakosságra ható negatív hatások nélkül • Összességében a 38.000 bajai lakos húzza a legrövidebbet, minden esetben, Őket büntetik az események, pedig nem Ők érdemelnék, hanem a választottjaik, mert nincs jó megoldás, hiszen a városvezető koalíció tizenéven keresztül hagyta a „menedzsmentet” öntörvényűen gazdálkodni. A képviselőtestületi ülésen megkérdeztem Nemes Gábor urat, a liberális frakció vezetőjét, D.Szabó Jenő és Csilics Attila urakat, képviselőtársaimat, hogy az interpellációimban feltett kérdéseimre a válaszokat, az általam kért dokumentumokban igényelt információkat ismerike, érdekli-e Őket és e-nélkül tudnak-e felelősségteljes döntést hozni. Természetesen nem vártam feltétlenül választ, mint ahogy nem is kaptam érdemit, de igazán érdekelt volna, hogy csak az én információs igényem ilyen sajátos?! Kiemelem azt, hogy ennek az „angyalbőrbe bujtatott ördögi” költségvetésnek, ennek a „gyászköltségvetésnek” (aminek nem lehet jó vége) a jóváhagyása két képviselőtársam kiemelt felelőssége volt a véleményem szerint, mert Ők a mérleg nyelve: D.Szabó Jenő és Csilics Attila képviselőkről van szó. A jelenlegi költségvetési helyzet további fenntartásában és gazdálkodási módszereinek végtelenítésében érdekelt városvezető, baloldali koalíció 12 fős és igen szorosra zárt alakzat, mert Kernyáné Patarcsity Barbara képviselőtársammal még jobban egymásra utaltuk Őket kilépésünkkel, hiszen velünk sem tudtak megfelelően gazdálkodni! A gazdálkodási, költségvetési, városműködtetési és városfejlesztési változtatásokat igénylő többi 12 fő képviselőnek a Baja jövője tekintetében kialakult Baja-párti érdekszövetsége jól érzékelhető. Látható és tudvalévő, hogy baloldali koalíció igen szoros és jó barátságot kötött D.Szabó Jenő és Csilics Attila urakkal, ami mint a barátság kötések általában, igen magasztos dolog. Tehát a 2x12 képviselő véleménye, álláspontja, szándéka, döntése között Ők ketten döntenek el minden fontos és jelentős kérdést valószínűleg októberig, így volt most is, a költségvetés elfogadásával is. Ez óriási felelősség, mivel soha nem látott és érzékelt módon nagy és megoldhatatlannak tűnő a pénzügyi probléma csomag, NÉGY-ÖT MILLIÁRDOS. Másik fontos indok a felelősség nagyságára az, hogy 6/9
ez a költségvetés a következő négy év pénzügyi-gazdasági mozgásterét is meghatározza, leszűkíti, ellehetetleníti. A mélyrepülés megállítása a kettőjük kezében volt, mert ennek most volt itt az ideje. Kétségtelen, hogy ezzel a választások igen kedvezőtlenek lehettek volna a városvezető koalíciónak, bár „férfias tett„ lett volna részükről. Hát bizony, két képviselőtársam Ti döntöttétek el, hogy most megállíthattátok volna a hajó süllyedését vagy elősegítettétek, gyorsítottátok a süllyedést, azzal a tudattal, hogy a hajón 38.000 bajai lakos utazik! Az interpellációimhoz kiosztattam néhány táblázatot az elmúlt évek önkormányzati bevételeiről, kiadásairól, fejlesztéseiről, a közigazgatási információs adatbázisból. Ezeket az információkat eddig nem kaptam meg, pedig fontos lett volna már a koncepcióhoz is és látható, hogy ezek nem nagy dolgok, elérhetők, megkaphatók, ha van rá igény, hiszen vannak emberbarát közérdekű adatszolgáltatók, ahol még önkiszolgálás is van az internet jóvoltából! Az éves statisztikákból jól lehet olvasni, jót és rosszat is. Kértem és javasoltam, hogy tanulmányozzák a képviselőtársaim, vonjanak le következtetéseket, például a bevétel és kiadás szerkezet egyes elemeinek változásaiból. A fejlesztéseknek bizonyára mindenki örül, de ezek is beszédesek. Az Önkormányzati Törvény szerinti kötelező, de nem lévő, négyéves gazdasági programunknak ilyenekről is szólni kellene a jelenre és a jövőre vonatkoztatva. Kíváncsi lennék, hogy a jelenlegi költségvetésből kiindulva milyen tendencia, jövőkép lenne kirajzolható, amely gazdasági tervező programot feltétlenül valakiknek majd meg kell csinálniuk, ha tisztán akarnak látni. A képviselőtestületi ülésen többen megkérdezték tőlem, hogy 12 év óta én is benne voltam a Pénzügyi-Gazdasági Bizottságban és mit tettem a kritikai észrevételeim tárgyát képező dolgok ellen. Ezzel kapcsolatban egyrészt mindenkit tájékoztatok arról, hogy az internetes honlapomon 1994-től kezdve megtalálhatók a már akkor és azóta többször kifogásolt gazdálkodási szemléletet módosítani szándékozó javaslataim. Másrészt az MSZP frakció, a MSZP-SZDSZ koalíciós üléseken, a Pénzügyi Gazdasági Bizottsági üléseken tett felszólalásaim (erről jegyzőkönyvek és esetleg hangfelvételek is vannak) is részben ezzel foglalkoztak, de legtöbbször győzött a „demokratikus többség”. Végül az MSZP-ből való kilépésem indoklásában is egyik tényező ez volt, mint azt az erről szóló és ugyancsak az interneten is megtalálható írásomban közreadtam. Azt is felvetették, hogy miért nem előbb éltem ilyen nyilvános kritikákkal hangsúlyosabban. Azért, mert a párt alapszabályok, a frakció szabályzatok ezt nem tették lehetővé és nálam csak most szakadt el a cérna, bár van, akinél még most sem és ezek vannak többen! Azért most mindent megteszek, hogy ellensúlyozzam, amit eddig nem tettem meg, NYILTAN-ŐSZINTÉN-KÖZVETLENÜL tájékoztatom a bajai lakótársaimat, mert jobb későn, mint soha! Remélem, hogy ezt sokan érzékelik. Sajnálom, hogy nem előbb léptem fel az enyhén szólva nemkívánatos folyamatok ellen, de MI Kernyáné képviselőtársammal most bemutattuk és remélem elindítottuk, hogy így is lehet a bajaiakért tenni. Jó lenne, ha a képviselőtársak is elgondolkodnának a város, a párt és a személyes érdekeik rangsorolásán és érvényesítési összhangján! Azt is többen elmondták, hogy a tizenév alatti döntéseket demokratikusan a többség hozta és így a döntés közös, ami jogilag igaz, de az eltérő informáltság, az eltérő tájékoztatás, az irányított befolyásolás, a kiscsoportos érdekek miatt eltérő a felelősség. Ezt kívánom a közeli hónapokban és években majd bebizonyítani, ha sikerül!? Felvethetik számomra, hogy a kritikai észrevételeimen túl mi a megoldás, tudom-e a megoldást. Igen tudom, de leginkább a megoldáshoz vezető lépéseket, a megoldás módját tudom és ezt nem egyedül, hanem az önkormányzati gazdálkodásban kvázi párt független szándékokkal, jól együttműködő partnerekkel, egymást elfogadó és elismerő társakkal, csapatmunkában tartom értelmesnek, ha majd a választók elhelyeznek engem is valahová a rendszerben, 2006 őszén. Azért addig is néhány megoldási lépésről előzetesen: • kérni és segíteni kell a választóinkat abban, hogy a 2006-os tavaszi és őszi választásokon olyanokat válasszanak, akik alkalmasabbak, együttműködőbbek az önkormányzati munkára, mint a mostaniak • NYÍLT-ŐSZINTE-KÖZVETLEN kapcsolatot tartani mindenkivel
7/9
•
a város lakosságát, a vállalkozásokat, vállalkozókat, a civil szervezeteket, kamarai és érdekvédelmi szervezeteket, újonnan felállítandó szakmai tanácsadó testületeket, albizottságok formájában is széleskörűen be kell vonni az alábbi döntések előkészítésébe, az egyes döntések hatásvizsgálataiba • helyi közvélemény kutatásokkal is tájékozódni egy-egy önkormányzati döntés előkészítésénél a lakosság előzetes véleményéről, például intézmény összevonások, megszüntetések vagy felújítás és fejlesztés ütemezések területén • a város teljes pénzügyi-gazdálkodási-költségvetési helyzetét nyíltan, őszintén, pontosan, részletesen fel kell tárni. Ebbe be kell vonni többek között: Állami Számvevőszéket, Magyar Államkincstárat, tanácsadóként egy regisztrált pénzügyi biztost, közigazgatási szakembert, helyi városi szakembereket, a képviselőket, a Polgármesteri Hivatal munkatársait • el kell készíteni egy négyéves gazdasági programot és ebből az elkövetkező évit lebontani • a pénzügyi-gazdasági helyzet feltátása közben, után és alapján meg kell határozni a teendőket a város bevételi és kiadási szerkezete, a működtetése, a város fejlesztése, az adósságszolgálat kezelése, a vagyonhasznosítás, a pályázati képesség, stb. vonatkozásiban • nem kizárt, hogy öncsődöt kellhet jelenteni, ha nagyon súlyos és a csődeljárási eszközök nélkül megoldhatatlan helyzet áll elő, azaz amennyiben az öncsőd bejelentésének elmulasztása is csődhelyzethez vezetne • a működési költségeket a működési bevételekhez közelíteni • a felhalmozási célú(fejlesztési) kiadásokat a felhalmozási bevételekhez közelíteni • az intézményrendszert, a Polgármesteri Hivatal szerkezetét, működtetését összhangba kell hozni a költségvetéssel. Ez jelentős strukturális, létszám és gazdálkodási változtatásokkal ját várhatóan, melyek népszerűtlen intézkedések és döntések sorozatát igénylik. • a vagyonhasznosítás keretében a vagyonunk hasznosításának módját és lehetőségeit részletesen meg kell vizsgálnunk, azaz ne csak ingatlan eladásokban gondolkozzunk • a gazdaságfejlesztést, a befektetés ösztönzést, a vállalkozás támogatás módját és teendőit meg kell tervezni • a Polgármesteri Hivatal és az intézményrendszer vezetői, munkatársi létszámát mennyiségben és alkalmasságban az önkormányzatisággal összhangban lévő magasabb követelményekhez kell igazítani, a teljesítményelvűséget erősíteni, a köztisztviselői minősítési rendszeren keresztül is • a térségi, régiós, kormányzati, parlamenti, uniós, testvérvárosi kapcsolatokat meg kell erősíteni, ki kell építeni az újakat • Baja megyei jogú várossá történő előléptetését szorgalmazni kell, mivel ez jelentősebb forrásokkal, bevételekkel is járhatna • a 2007-2013 között előjelzett 10-15.000 milliárdos EU fejlesztési forrásokból minél többet megszerezni, megfelelő pályázati alap(ok) biztosításával • a térségi és bajai lakosság valamint a kis és középvállalkozások számára a hatósági, közigazgatási, önkormányzati szolgáltatásoknál, az ügyintézéseknél a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta, a közigazgatási egységes törvény alapján mennyiségben és minőségben megfelelőbb szolgáltatásokat nyújtani • egyebek Kérem tanulmányozzák a fentieket, keressenek, ha részletesebben érdekli valami Önöket, jöjjenek el a Duna szállóban tartott klubrendezvényeinkre és JÓL DÖNTSENEK ÁPRILISBAN ÉS OKTÓBERBEN A VÁLASZTÁSOKON, melyhez igyekeztem muníciót is adni! Amennyiben bármi hibát találnak a tájékoztatómban, úgy megköszönöm, ha visszajeleznek, mert én sem vagyok tévedhetetlen, sőt én is egy szubjektum vagyok objektív jellemzőkkel.
8/9
Kérem és javasolom, hogy saját elemzésük mellett kérdezzék meg ismerőseiket, barátaikat, párttársaikat, önkormányzati képviselőiket, számviteli szakembereket hogy Ők hogyan látják a fenti helyzetet. Baja, 2006.03.06. Várhalmi Miklós pártonkívüli-független önkormányzati képviselő www.varhalmi.hu
9/9
