AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

Jóváhagyva, 2013.02.15 Kiegészítve, 2013.11.06 ………………………………. Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2013. (II.15) számú határozata alapján elfogadott és XY/2013. (XI.07) számú határozattal módosított.

Tartalomjegyzék 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................. 4

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA..................................................................................................... 8 2.1.

Akcióterület kijelölése ........................................................................................... 9

2.2.

Jogosultság igazolása .......................................................................................... 10

2.3.

Helyzetelemzés ........................................................................................................ 12

2.4.

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ............................ 13

2.5.

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ........... 14

2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ................................................... 19 

Demográfiai helyzet ....................................................................................................... 19



Gazdasági helyzet ........................................................................................................... 21



Társadalmi helyzet ......................................................................................................... 26



Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ................................................................. 28



Jövedelmi helyzet ........................................................................................................... 34



A környezeti értékek bemutatása ............................................................................ 38



A környezeti károk bemutatása és feltárása........................................................ 41



Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte .................... 41



Közbiztonság helyzete .................................................................................................. 44

2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása................................................................................. 46  Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete ........................................................................... 46 

Kerékpárforgalmi létesítmények ............................................................................... 47

 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából ......... 47 

Lakáshelyzet ..................................................................................................................... 48

 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ....................................................................................................................................... 52 2.8.

Funkcióelemzés ....................................................................................................... 55

IGÉNYFELMÉRÉS ..................................................................................................................... 58 KIHASZNÁLTSÁGI TERV ....................................................................................................... 74

2.9.

A tulajdonviszonyok értékelése ..................................................................... 82

2.10.

A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata ..................... 83

2.11.

Piaci igények, lehetőségek felmérése ........................................................ 85

3.

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ............ 89

3.1.

Az akcióterület beavatkozásai ........................................................................ 91

3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége ...................................................................... 92 3.3.

Beavatkozási típusok ........................................................................................... 92

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma ............................................................. 93 3.4.1.

Számszerűsített eredmények ....................................................................... 104

3.4.2.

Szinergia vizsgálat............................................................................................ 122

3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ................................................................................................................................ 123 3.4.4.

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .................. 125

3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ............................................................................................................ 125 3.6. Kapcsolódó fejlesztések – A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ............................... 126 3.7.

A tervezett fejlesztések várható hatásai................................................ 127

3.8.

Kockázatok elemzése ......................................................................................... 129

3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések ................................................................................................ 136 4.

PÉNZÜGYI TERV............................................................................................................. 136

4.1.

Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .......................... 136

4.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása .................................. 140 4.3. A pályázat pénzügyi terve ........................................................................................... 140 5.

MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................. 160

5.1.

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ......................... 160

5.2.

Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként)................................ 165

6.

MELLÉKLETEK .................................................................................................................. 166

3

Szociális Városrehabilitáció II. üteme Sátoraljaújhelyen

AKCIÓTERÜLETI TERV Jelen Akcióterületi Terv az ÉMOP-3.1.1-12 azonosító számú, az Észak-Magyarországi Operatív Program Szociális célú városrehabilitáció című pályázati felhívásához, az abban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készült. Részletesen bemutatja a fejlesztendő akcióterületet, és a tervezett beavatkozásokat, különös tekintettel a műszaki infrastruktúra jelenlegi és fejlesztendő állapotára és a társadalmi kohéziót és felzárkóztatást célzó „soft” projektelemekre.

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Akcióterület fejlesztés célja A szociális városrehabilitációs projekt célja a Sátoraljaújhely társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból leszakadással fenyegetett keleti városrészének 2. sz. akcióterületének fejlesztése, az itt élők társadalmi helyzetének, foglalkoztatási színvonalának, életkörülményeinek javítása. A rehabilitáció célja, hogy a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága növekedjen, a városrész képes legyen bekapcsolódni a város társadalmigazdasági vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetűek magas aránya és a közbiztonság romlásából származó problémák. A projekt keretében megjelölt soft beavatkozások reagálnak a jogosultsági indikátorok által jelzett legsúlyosabb problémákra: alacsony iskolázottsági szint, kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál, közbiztonság javítása, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hiánya, szociális segítségnyújtás (családsegítés, életvezetési tanácsadás, egészségügyi képzés, baba-mama foglalkozások). Indikátorok Célérték Ssz.

2

Indikátor neve

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Indikátor típusa

output

Mértékegység

Bázisérték

projektzáráskor

a projekt fenntartási időszakában 1.év

2.év

3.év

4.év

5.év

-

-

-

-

-

fő 0

1016

4

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

output

4

Teremtett új munkahelyek száma

eredmény

fő

5

Teremtett munkahelyek száma - nők

eredmény

fő

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

eredmény

fő

Megtartott munkahelyek száma

eredmény

fő

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

eredmény

db

13

Felújítással érintett lakások száma

output

db

output

fő

14

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

15

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

output

fő

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma Akadálymentesített épületek száma

output

db

output

db

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

eredmény

%

3

6

7

9

10

12

16 18

23

ha

output

m2

eredmény

TJ

0

3,7

-

-

-

-

-

0

2

2

2

2

2

2

0

2

2

2

2

2

2

0

2

2

2

2

2

2

37

37

37

37

37

37

37

0

3

-

-

-

-

-

0

387,9

-

-

-

-

-

0

0

44,16

-

-

-

-

0

48

-

-

-

-

-

0

5

-

-

-

-

-

0

200

-

-

-

-

-

0

2

-

-

-

-

-

0

1

-

-

-

-

-

60

60

-

-

-

-

75

Lakás célú ERFA

„Soft” tevékeny ség ERFA

Fejlesztés tartalma

Projekt neve

Sátoraljaújhely, Viola u. 2-4., 109/6. hrsz-ú ingatlanon lévõ lakóépület felújítása Pázsit úti sportpálya felújítása hrsz 109/9 Kerek utca útburkolat, járda és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése hrsz 153/1 Térfigyelő rendszer kiépítése, érintett hrszek: 102, 109/3, 109/9,

Gazdaság i célú ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösség i célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

135 millió Ft 80 millió Ft 90 millió Ft 20 millió Ft

ESZA típusú tevékeny ség

Magánbe ruházás a projekttel párhuza mosan nem releváns

nem releváns nem releváns

nem releváns

5

217, 151/3, 178, 109/27 Programalap: szakképzések Sátoraljaújhely, Hunyadi u. 6. Programalap: közvetett támogatású miniprojektek Sátoraljaújhely, Köztársaság u. 58-60, Pázsit úti sportpálya hrsz 109/9

nem releváns

6 millió Ft

nem releváns 27 millió Ft

Fejlesztés költségei

Nettó Előkészítés

ÁFA

13 837 000

Bruttó

3 735 990

%

17 572 990

3 937 000

Engedélyes terv Engedélyes terv sportpálya lelátó felújítás

1 200 000

324 000

1 524 000

1 200 000

324 000

1 524 000

Engedélyes terv Viola u. 2-4. Engedélyes terv út, járda, csapadékvíz -

1 062 990

4,44

ATT kidolgozása

-

4 999 990

-

-

-

Kiviteli terv

6 200 000

Kiviteli terv sportpálya lelátó felújítás

1 200 000

324 000

1 524 000

Kiviteli terv Viola u. 2-4.

2 000 000

540 000

2 540 000

Kiviteli terv út, járda, csapadékvíz

3 000 000

810 000

3 810 000

Közbeszerzés a kivitelezésre

1 674 000

2 500 000

675 000

Megvalósítás

307 855 530

70 069 790

Projektmenedzsment

14 960 600

Projektmenedzsment bérköltség

3 175 000

14 960 600 11 780 000

Projektmenedzser

4 180 000 -

4 180 000

Szakmai vezető (soft elemekhez)

3 230 000 -

3 230 000

Pénzügyi vezető

4 370 000 -

4 370 000

Projektmenedzser Szakmai vezető (soft elemekhez) Pénzügyi vezető

3 180 600

-

3 180 600

1 128 600 -

1 128 600

872 100

-

872 100

1 179 900 -

1 179 900

Műszaki ellenőr

3 700 000

999 000

4 699 000

Könyvvizsgálat

500 000

135 000

635 000

Nyilvánosság biztosítás

750 000

202 500

952 500

Tervellenőr költsége Építés

247 958 061

66 948 676

1,00

377 925 320

-

Projektmenedzsment bérjárulék

11 780 000

-

7 874 000

3,78

1,45 % 0,16 % 0,24 %

314 906 737

6

Viola úti lakások felújítása (Viola 24.) - Lakófunkció Kerek utca út és járdafelújítás (önállóan nem támogatható) Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs1-1 szakasz) (önállóan nem támogatható) Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs1-2 szakasz) (önállóan nem támogatható) Sportpálya fejlesztés (kerítés, füves pálya, térvilágítás, lelátó) - Közösségi Közbiztonság javítása - térfigyelő rendszer fejlesztés - Városi funkció

106 325 363

28 707 848

135 033 211

29 441 689

7 949 256

37 390 945

28 850 249

7 789 567

36 639 816

4 491 629

1 212 740

5 704 369

62 937 632

16 993 161

79 930 793

15 911 499

4 296 105

20 207 604

Közműfejlesztések Kerek utca utca ivóvíz bekötő vezetékcsere (önállóan nem támogatható) Kerek utca ivóvíz gerincvezeték csere (önállóan nem támogatható)

6 609 681

1 784 614

8 394 295

1 523 765

411 417

1 935 182

5 085 916

1 373 197

6 459 113

"Soft" tevékenységek Helyi foglalkoztatási kezdeményezés (24 fő képzése)

33 377 188 6 000 000

-

6 000 000

Programalap 1. Álláskeresési tréning (munkaerő piaci beilleszkedést segítő) 2. Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek (Bűnmegelőzés) 3. Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése (Családsegítés) 4. Életvezetési tanácsadás (Családsegítés) 5. Baba-mama foglalkozások (Családsegítés) 6. Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások (közösségfejlesztés) 7. Sportrendezvények (közösségfejlesztés) 8. Kézműves foglalkozások, rendezvények (közösségfejlesztés) 9. Környezettudatos akciók szervezése (környezettudatos)

27 377 188

-

27 377 188

1 075 000

-

1 075 000

2 921 000

-

2 921 000

1 430 000

-

1 430 000

1 005 840

-

1 005 840

4 892 040

-

4 892 040

4 509 008

-

4 509 008

5 715 000

-

5 715 000

4 114 800

-

4 114 800

1 714 500

-

1 714 500

Tartalék

-

-

Összesen

321 692 530

33 377 188

73 805 780

-

2,12

8,44

82,02

0,00

395 498 310

Ütemezés 2013. I.

2013. II.

2014. I.

2014. II.

2015. I.

Bruttó Előkészítés

14 397 990

ATT kidolgozása

4 999 990

4 999 990

Engedélyes terv

1 524 000

1 524 000

Kiviteli terv

7 874 000

Megvalósítás Közbeszerzés a kivitelezésre Projektmenedzsment

7 874 000

381 100 320 3 175 000

3 175 000

14 960 600

3 149 600

4 724 400

4 724 400

2 362 200

7

Műszaki ellenőr

4 699 000

Könyvvizsgálat Nyilvánosság biztosítás

635 000

Építés

952 500 314 906 737

Közműfejlesztések

8 394 295

"Soft" tevékenységek

6 000 000

Programalap

27 377 188

Összesen

1 566 333

1 566 333 635 000

200 526

300 789

300 789

78 726 684

118 090 027

118 090 027

2 098 574

3 147 861

150 395

3 147 861

33 377 188

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés (24 fő képzése)

Tartalék

1 566 333

4 562 865

4 000 000

2 000 000

9 125 729

9 125 729

4 562 865

395 498 310

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

AKCIÓTERÜLET

KIJELÖLÉSE,

Sátoraljaújhely városa – a közcélú- ill. magáncélú és lakosság igényeinek megfelelő fejlesztési célok összehangolásával - Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében határozza meg azokat a célokat, melyeket a 2007-2014. közötti időszakban kíván megvalósítani. Az IVS a város hosszú és rövid távú fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében városrészekre lebontva is tartalmazza a tervezett projekteket (amelyek összhangban vannak a városrészek funkcióival, a városrészeknek a városban betöltött szerepével). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célja egy kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság megvalósítása; ill. a lakosság számára minőségi életkörülmények biztosítása. Az IVS-ben megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Akcióterületi Tervek a következők megvalósulásához járulnak hozzá:  A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása  Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme  A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése  A kultúra, közművelődés és közösségi funkciók lehetőségeinek biztosítása  Roma kisebbség integrációjának elősegítése Az IVS a települést 3 városrészre; összesen 13 akcióterületre osztja, ezek:  városközpont (3 akcióterület),  nyugati (6 akcióterület)  keleti (4 akcióterület). Az egyes akcióterületek fejlesztése a finanszírozási források függvényében, ill. az akcióterületeken belül prioritások rendjében valósul meg. Jelen projekttel a Keleti városrész 2. akcióterülete kerül fejlesztésre.

8

2.1. Akcióterület kijelölése Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájának 3. pontja tartalmazza a városrészek területi szintű megközelítését; a városrészek beazonosítását (3.1); ill. a Keleti városrész bemutatását (3.1.3). A pályázathoz kapcsolódó akcióterület a városrehabilitációs programok elvárásainak megfelelően – a Településszerkezeti Tervvel összhangban – került kialakításra; az akcióterület belterületen található. IVS 5. fejezet (fejleszteni kívánt akcióterületek): Keleti városrész Határai: határ-Ronyva - határátkelő - 37. fkl. út - Kazinczy út – Erdős – Jókai – Fürdő – Barátszer – Móricz – Rákóczi – Vasvári – Árpád - Kisfaludy-Illyés – Bajza - Kossuth Pataki-37. fkl. út – Néma-hegy - vasút-Bodrog jobb parti töltés - Felsőberecki közúti hídBodrog jobb part - határ-Ronyva a közúti határátkelőhelyig 2.sz Akcióterület Határai: Pázsit-Budai N.A.-700 éves tér – Kerek – Rozmaring – Hunyadi Ronyva-árapasztó Munkás Bethlen utcák - határ-Ronyva - Ronyvaárapasztó -Határ út - Pázsit út Projektterületek 2.1. Szociális jellegű városrehabilitáció

Megvalósult

2.1.1. Önkormányzati lakások (Köztársaság, Bihari, Rózsa utcák)

42 db lakás külső felújítása

2.1.2. Köztársaság út, Bihari út, Meder út, Rózsa út

útkorszerűsítés, járdaépítés

2.1.3. Járóka S. – Meder úti játszótér

kerítés, területrendezés, eszközök

2.1.4. Határ út nyugati oldala

fásítás, parkosítás

2.1.5. Határ út Köztársaság úti terület

fásítás, parkosítás

2.2. Köztársaság út határ-Ronyva híd

teljes átépítés

2.3. Pázsit úti sportpálya

öltöző, lelátó felújítás

2.4. Hunyadi út Öregek Napközi Otthona

felújítás, akadálymentesítés

Megvalósult

2.5. Szociális jellegű városrehabilitáció (II.ütem) 2.5.1 Viola út 2-4.lakások

48 db lakás külső felújítása

2.5.2 Kerek utca

út és járdafelújítás, csapadékvíz-elvezetés

2.5.3. Pázsit úti sportpálya

lelátó felújítás, kerítés, térvilágítás

2.5.4 Térfigyelő rendszer

térfigyelő rendszer bővítése

9

Az IVS-ben kijelölt keleti városrész 2 sz. akcióterületének területi lehatárolásánál nevesítve nem jelenik meg a Viola utca, de a támogatásra benyújtott projekt által lefedett akcióterület egyértelműen beazonosítható. A fent megjelölt projektterületek 2.1 prioritásának (szociális városrehabilitáció – I. ütem) a Közreműködő Szervezet 2010. február 24-én kelt levelében támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerződés aláírásának kelte: 2010. május 03. A projekt tervezett összköltsége: 337 106 120 Ft; a támogatás intenzitása: 80%, a támogatás összege: 269 684 896 Ft. Jelen és a 2010. májusában támogatásban részesített Sátoraljaújhely szociális városrehabilitációját célzó fejlesztés két külön önálló céllal rendelkező program; melyek egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. 2.2. Jogosultság igazolása Az akcióterület teljes területe belterületen van. A Sátoraljaújhely Keleti városrész 2. akcióterületén belül a pályázatban kijelölt konkrét beavatkozási terület a Viola, Kerek és Pázsit utcákat érinti, melyek teljes területe a csatolt áttekintő térképvázlattal igazoltan belterületen található. Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Projektelemek funkciónként: Lakófunkciót erősít a Viola utcában, szociálisan hátrányos helyzetű lakóterületen, 48 db lakás energiahatékonysági korszerűsítése (39 db önkormányzati, 9 db vegyes tulajdonú, többlakásos lakóépületben, hrsz: 109/6). Közösségi funkciót erősít a Pázsit úti sportlétesítmény felújítása – hrsz. 109/9. A Kerek utcában az útburkolat felújítása, a járda és csapadékvíz elvezetés felújítása (hrsz 153/1) a lakóterület komfortját, és a közösségi tér megközelíthetőségét egyaránt biztosítja. A városi funkció erősítéseként, a közbiztonság javítását elősegítve az akcióterületen térfigyelő rendszert építünk ki. Az infrastruktúra fejlesztés szinergikusan kapcsolódik a korábban megvalósult városfejlesztési projektekhez, továbbá a jelen projektben tervezett elemek együttesen a terület komplex rehabilitációját szolgálják. A tervezett fejlesztések fizikailag összekapcsolódnak (lásd: áttekintő térképvázlat), és a rájuk építhető közösségfejlesztő programok a helyi társadalom megújulását szolgálják. Az infrastruktúra fejlesztési elemek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kohézió elősegítésére. Az akcióterületen vállaljuk szolgáltató iroda működtetését, és számos „soft” program megvalósítását tervezzük. A projekt keretében jelölt soft beavatkozások reagálnak a jogosultsági indikátorok által jelzett legsúlyosabb problémákra: alacsony iskolázottsági szint, kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál, közbiztonság stb. Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége hagyományos beépítésű, illetve telepszerű környezetben lévő területeken minimum 500 fő. A beavatkozással érintett akcióterület lakossága 1016 fő.

10

Nem jogosult egy terület támogatásra, amennyiben 2001. óta a jelenlegi lakásszám 20%-ánál nagyobb mértékben történt új építés vagy bontás a célterületen. Pályázatunkra nem vonatkozik. Jogosultsági indikátorok: Az Akcióterületnek a Pályázati Felhívásban meghatározott 6 indikátor közül legalább 3nak meg kell felelnie. A feltétel teljesül a következők szerint: INDIKÁTOR TÍPUSA

Alacsony iskolázottság Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Alacsony gazdasági aktivitás Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok Munkanélküliség magas szintje Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Szegénység és kirekesztettség magas szintje Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Erősen leromlott környezet A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

HATÁRÉRTÉK A HAGYOMÁNYOS VÁROSI BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETEKEN

ÉRTÉK AZ AKCIÓTERÜLETEN

min. 30%

72

max. 8%

2,5

min. 30%

63,8

min. 65%

82,3

min. 14%

35,2

min. 7%

13

min. 15%

19,3

min. 10%

30

min. 25%

51,9

11

magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok

A pályázat által érintett akcióterület Sátoraljaújhely társadalmilag meghatározó területén helyezkedik el, a szegregátum tekintetében jellemző problémák – úgymint alacsony iskolázottság, a roma népesség magas aránya, magas munkanélküliség, rossz egészségi állapot, leromlott lakókörnyezet, alacsony komfortfokozatú lakások stb. – megoldása sürgető és feltétlenül indokolt. A szegregátum feltárása az anti – szegregációs terv módszertani útmutatójának megfelelően történt. Ennek alapján - a város egészének vizsgálatával – került kijelölésre az a terület, ahol az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező és maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosok aránya minimum 50%. Az alacsony státuszúak által lakott potenciális szegregátum a következő utcák által határolt terület: Meder út, Járóka Sándor út, Bihari út, Köztársaság út 23-tól végig, Köztársaság út 36-tól végig, Rózsa út, Nefelejcs út, Viola út. A szegregátum kijelöléséhez a KSH 2001. évi Népszámlálási adatait, a TEIR internetes rendszer adatait, valamint az önkormányzat adatbázisait használtuk fel. A Pályázati Útmutató C7.1. pontja alapján az Akcióterület kijelölésének jogosultsági feltétételei alapján a Sátoraljaújhely Városának keleti városrészének 2. számú akcióterülete megfelel. A fejlesztéssel a területen az elérhető szolgáltatások köre, azok minősége, elérhetősége javul; új szolgáltatás jelenik meg egy már létező szolgáltatónál, amely révén növekszik az adott funkció kihasználtsága. A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen: 3 db. lakó-(Viola u. 2-4. sz. Társasház felújítása), városi- (közbiztonság fejlesztése) és közösségi (Sportpálya) funkció. A projekt eredményeként az akcióterületen két újonnan kialakított szolgáltatás jön létre: Nonprofit Szolgáltatóház és Sportpálya; a Nonprofit Szolgáltatóház egyben betelepülő új közösségi funkció is. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel igazoljuk. Lakossági elégedettség mértéke a fejlesztés megvalósítása esetén: 75%. (növekmény a projekt hatására 15%)

2.3. Helyzetelemzés A fejezet bemutatja az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotát, szükség szerint összehasonlítva a település egészével. Továbbá bemutatja az akcióterület fejlesztési terveit, a tervezett fejlesztések iránti lakossági igényeket. A helyzetelemzés részleteit a következő 2.4 – 2.11 fejezetek tartalmazzák.

12

Mint korábban bemutatásra került az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város teljes területét a könnyebb kezelhetőség érdekében 3 városrészre bontja, úgymint városközpont, nyugati városrész és keleti városrész. A 3 városrész összességében 13 akcióterületre tagolódik. Jelen ÉMOP-3.1.1-12-2013-17 azonosítószámú „Szociális városrehabilitációs II. üteme Sátoraljaújhelyen” című pályázat megvalósítása a Keleti városrészben, a 2. számú akcióterületen valósul meg. Az akcióterületet határoló utcák: Pázsit-Budai N.A.-700 éves tér – Kerek – Rozmaring – Hunyadi - Ronyva-árapasztó Munkás - Bethlen utcák - határRonyva - Ronyva-árapasztó -Határ út - Pázsit út. A fejlesztéssel érintett akcióterület és a szegregátum területi kapcsolata Sátoraljaújhely város keleti városrészében található a fejlesztéssel is érintett szegregátum, a területen élő népesség alacsony státuszú, magas munkanélküliséggel és ezáltal komoly megélhetési problémákkal küzdő, ezen a terülten jellemzően roma népesség él. A Keleti városrészen belül leginkább szegregált terület a Meder, Járóka, Bihari, Köztársaság, Rózsa, Nefelejcs, Viola, Kerek, Pázsit utcák határolta területen található. Kiemelt célunk tehát a város keleti település részén található szegregátumban előállt - a szegregációs helyzetből eredő - problémák felszámolása, az itt élő nehéz sorsú, mélyszegénységben élő családok számára egy tudatosan átgondolt, hosszú távon fent tartható program megvalósítása, infrastrukturális fejlesztéssekkel továbbá a telepen élők számára életvezetési modellek kialakításával, melyben az öngondoskodás képességével egy pozitív jövőkép rajzolódik ki a projektben résztvevők és a környezetükben élők számára egyaránt. 2.4. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Jelen projekt keretében tervezett fejlesztéseket meghatározzák a településszerkezeti és szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai. A tervezett beavatkozások megfelelnek a Sátoraljaújhely Építési Szabályzatában rögzítetteknek (8/2005. (V.2.) rendelet) - alapvető szabályozási előírások – a jogosultság alátámasztására vonatkozó dokumentumot jelen tanulmányhoz mellékeljük. A helyi építési szabályzat övezeti besorolása szerint a fejlesztési célterület: Viola utca - LKE-4K - lakóterület Kerek utca - LKE-4K - lakóterület Pázsit utca - LKE-4 - lakóterület A fejlesztési terület a fentiek szerint a 8/2005. (V.2.) Önk. rendelet 5.§-ban foglalt besorolás szerint kertvárosias lakóterület, amelyre vonatkozó specifikus építési előírások: Kertvárosias lakóterület (Lke) (OTÉK 13.§) a) Beépítés módja: szabadonálló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó, zártsorú b) Legkisebb kialakítható telekterület: Szabadonálló beépítés esetén: 700 m2 Szabadonálló, kialakult telekstruktúránál: 600 m2 Oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó beépítés esetén: 700 m 2 Oldalhatáron álló, kialakult telekstruktúránál: 550 m2

13

c) d) e) f) g)

Zártsorú beépítés esetén. 550 m2 Zártsorú, kialakult telekstruktúránál: 400 m2 Legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m Beépítés feltétele: teljes közművesítettség Elő-, oldal- és hátsókert előírásait az OTÉK 35. és 36.§-ai alapján kell kialakítani.

A kertvárosias lakóövezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza Az építési övezet Öv A eze beé ti píté jel s jelle mz ő mó dja

Az építési telek A kialakí tható új telek legkis ebb telekt erület e (m2)

A kialakítható új telek legkisebb Széle ssége (m)

Mély sége (m)

Az épület

A megen gedett legnag yobb beépít ettség %

A megen gedett legnag yobb beépít ettség. Tereps zint alatt %

A megen gedett legnag yobb szintte rületi mutat ó (m2/m 2 )

A legkis ebb kialakí tandó zöldfe lület %

Megengedett építménymagassá ga Legk Legna iseb gyobb b (m) (m)

Lke-1

SZ

700

18

35

30

40

0,4

60

3,5

7,5

Lke-2

SZ

600

16

40

30

30

0,6

70

K

K

Lke-3

O

700

16

40

30

35

0,5

60

3,5

4,5

Lke-4

O

550

13

40

30

35

0,5

65

K

K

Lke-5

Z

400

9

25

30

40

0,6

60

K

K

A tervezett fejlesztés a kialakult építménymagasságot, beépítettséget nem változtatja, a fejlesztések illeszkednek a település fejlesztési terveiben meghatározott arculathoz. 2.5. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Sátoraljaújhely város Integrált Városfejlesztési Stratégiai programjának átfogó célja az, hogy a városfejlesztés hosszú távon:  a településszerkezet,  a területhasználat,  a városi környezet fejlesztésének érdekében véghezvitt – :  a természeti és épített örökség védelmének érdekében tett - fejlesztések, valamint  a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével egy élhetőbb középvárosi környezetet teremtsen saját és környezetének lakosai számára,  amely a jelenleginél komfortosabb, esztétikusabb élettér biztosításával  hozzájárul a város népességmegtartó képességének növekedéséhez,  valamint város fenntartható növekedéséhez. Fenti célok megvalósítása érdekében az elmúlt években Sátoraljaújhely Város Önkormányzata aktív pályázói munkát végzett:  pályázatot nyújtott be az oktatási és szociális infrastruktúra fejlesztésére,  a társadalmi megújulás programjaira, különösen az oktatás módszertani megújítására

14

 szennyvízkezelésének fejlesztésére,  a foglalkoztatottság növelésére,  valamint a turizmus fejlesztésére. A támogatással megvalósult projektek jelentősen közlekedési- oktatási- és művészeti színvonalát.

javították

a

város

arculatát,

Sátoraljaújhely Város támogatással megvalósult projektjei 2004-2006 Projekt címe Sátoraljaújhely város, Rudabányácska, Széphalom városrészek, Mikóháza és Alsóregmec községek szennyvízberuházása Sátoraljaújhely város és vonzáskörzetébe tartozó települések turizmus fejlesztése, idegenforgalmi vonzerő növelése Hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő piaci integrációja Sátoraljaújhely Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejlesztése

Támogatás éve

Pályázati azonosító

Projekt összköltség (Ft)

2002

Phare-CBC 2000

1.674.654.000

2002

9705-03020020/V388

52.171.000

2004

HU-0305-003-01-0013

184.636.890

2005

ROP-2.3.1.-2004-070043/31

233.008.000

2007-2013 Fejlesztés megnevezése

Kazinczy Általános Iskola teljes felújítása (Deák út)

Tokaj Világörökségért Fejlesztések

Szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztító telep

Tevékenység leírása - Magas tetővel történő épületbővítés teljes belső és külső felújítás - akadálymentesítés - számítástechnikai fejlesztés Tourinform Iroda kialakítása (Hősök tere) zenélő látványszökőkút létesítése (Hősök tere Széphalom városrészben elkészült a Magyar Nyelv Múzeumának építése (B.-A.-Z. megyei Önkormányzati beruházás) Sátoraljaújhely ellátatlan városrészei

A beruházás költsége (Ft-ban)

Támogatás mértéke (%-ban)

Támogatás forrása

232 000 000

95%

EU

61 000 000

95

EU

31 000 000

95

EU

700 000 000

57,14

EU (400 000 000 Ft)

1 500 000 000

100

PHARE CBC, Céltámogatás,

15

bővítése

Tehermentesítő út létesítése Erzsébet Kórház rekonstrukciója és gépműszer fejlesztés A Kossuth Lajos Művelődési Központ és Latabár Színház rekonstrukciója, Városi Uszoda rekonstrukció

Sportcsarnok létesítése Sátoraljaújhely-Sárospatak közötti kerékpárút létesítése Általános Iskola bővítése és felújítása Út- és járdakorszerűsítés Út- és járdakorszerűsítés Petőfi úti útfelújítás Jakobinus út felújítás Bányácska út felújítás Útfelújítás Útfelújítás Útfelújítás Turisztikai attrakciók fejlesztése

Városrehabilitáció Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken (ÉszakMagyarország) Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Egészségre nevelő és

(Mikóháza és Alsóregmec községek vonatkozásában) Magyar Közút Kht. beruházásában sebészeti osztály és műtők, a patológiai osztály és a konyhaétterem teljes átépítése, korszerűsítése Forgószínpad létesítése a korábbi strand medence átépítése, új főépület építése, és a medence ponyvával történő lefedése 500 férőhelyes nézőtérrel a városi parkban Kerékpárút létesítése 3 ütemben Deák úti Speciális Általános Iskola bővítése és felújítása Munkácsy utca Hajnal út Károlyfalva városrészben Széphalom városrészben Rudabányácska városrészben Hunyadi út I. ütem Bercsényi lakó út Fejes I. út II. ütem Zempléni Turisztikai és Idegenforgalmi centrum kialakítása a Magas-hegyen Sátoraljaújhely történelmi belvárosának megújítása

KAC és VICE

2 100 000 000

90

EU

1 300 000 000

90

Címzett támogatás

384 000 000

90

Címzett támogatás

169 000 000

77

ISM

160 000 000

-

Saját forrás

160 000 000

50%

Útalap

120 000 000

90

Címzett

25 000 000 12 000 000

70 70

TEKI TEKI

8 000 000

50

TEUT

7 000 000

50

TEUT

7 000 000

50

TEUT

6 000 000 5 000 000 10 000 000

50 50 50

TEUT TEUT TEUT

50

EU

78

EU

991 078 223

997 210 890

Családbarát bölcsőde a jövő nemzedékéért Sátoraljaújhelyben

185 562 000

90

EU (ERFA)

Településrekonstrukció és sportöltöző építése Sátoraljaújhelyen

115 625 351

95

EU (ERFA)

Egészségfejlesztés a sátoraljaújhelyi óvodákban

10 000 000

100

EU (ESZA)

Egészségre nevelő és

10 000 000

100

EU (ESZA)

16

szemléletformáló életmód programok - lokális színterek Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (Észak-Magyarország) Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése (Észak-Magyarország) Óvodafejlesztés

szemléletformáló életmód programok Sátoraljaújhely Város Önkormányzatánál Épületenergetikai korszerűsítés Sátoraljaújhely Város Idősek Otthonában Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése az Egyesített Szociális Intézmény Alapszolgáltatási Központban Határ Ronyva árvízvédelmi fejlesztése Sátoraljaújhelyen Óvoda fejlesztés a sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvodában és tagóvodáiban

81 925 948

85

EU (ERFA)

36 471 416

95

EU (ERFA)

171 360 525

95

EU (ERFA)

69 608 841

100

EU (ESZA)

Az akcióterületen már megvalósult beruházások „Szociális városrehabilitáció Sátoraljaújhelyen” című ÉMOP-3.1.1/B-2f-20090001 azonosítószámú projekt bemutatása A Közreműködő Szervezet 2010. február 24-én kelt levelében Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának a 42 db szociális bérlakás felújítását célzó projektjét támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerződés aláírásának kelte: 2010. május 03. A projekt tervezett összköltsége: 337 106 120 Ft; a támogatás intenzitása: 80%, a támogatás összege: 269 684 896 Ft. A projekt számszerűsíthető eredményei:  Rehabilitált városi terület nagysága: 370 000 m2  Az érintett lakosok száma: 1016 fő  Új, a projekt eredményeként teremtett munkahelyek száma: 3 fő (ebből nők szám: 1 fő; hátrányos helyzetűek száma: 3 fő)  A fejlesztés nyomán elérhető szolgáltatások száma: 2 db (játszótér, életvezetési tanácsadás)  Lakossági elégedettség: 75%  Támogatással felújított önkormányzati tulajdonú lakások száma: 42 db.  A fejlesztés megvalósításába bevont hátrányos helyzetű munkavállalók száma a megvalósítás során: 27 fő; a fenntartási időszakban: 10 fő.  A projekt eredményeként létrejövő zöldfelület nagysága: 12 830 m2.  A projekt eredményeként elért energia megtakarítás mértéke: a jelenlegi 1,932 TJ-ről 0,882 TJ-ra csökken). A projekthez kapcsolódó képzések bemutatása Parkgondozó rész-szakképesítést nyújtó oktatás (képzés célja: álláskereső közmunkások szakmai képzése) o Képzési időtartam: 400 óra o Résztvevők száma: 20 fő

17

A roma nők és a számukra fontos szakmai segítségek nyújtó védőnők képzése A fejlesztés célja:  Olyan roma származású személyek képzése, akik közösségük egészségéről, környezetük higiéniás állapotáról információk közvetítői lesznek.  Interszektorális együttműködés  Kapcsolattartás a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal  Az elhanyagolt lakókörnyezetből eredő egészségügyi következmények (járványok, TBC fertőzések, bélfertőződés) csökkentése védőnők közreműködésével; védőoltási lehetőségek megismertetése. További, a hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő – piaci reintegrációját segítő pályázati támogatások (Perseus szám: HU0305-03-01-0013, Időtartam: 2004. november 2- 2006. augusztus 30.)

Teljes projektköltségvetés Szerződő Hatóságtól igényelt támogatás Társfinanszírozás

Összeg (Euro) 738 548 661 000

Teljes költségvetés százaléka 100 89,5

77 548

10,5

A program célja: - A halmozottan hátrányos helyzetű, társadalmilag és gazdaságilag elmaradott kistérség egyik településén, Sátoraljaújhelyen élő, 50 fő, fele roma, aktív korú, tartós munkanélküli képzése, visszavezetése a munka világába. - A program célcsoportját képező munkanélküli lakosságcsoportok képzettségének fejlesztéséhez, elhelyezkedési esélyeinek növeléséhez, ezáltal életkörülményeik javításához. - A kiemelkedően magas roma származású munkanélküli csoportok elhelyezkedési esélyeinek, életminőségének javítása; ill. a 2004. évi EU integrációt követően az esélyegyenlőség biztosítása a szociális és munkaerő-piaci közszolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Megvalósult képzések: 1. parkgondozó szaktanfolyam (800 óra), OKJ képzés száma: 21620705 Résztvevői létszám: 25 fő. 2. motorfűrész-kezelő szaktanfolyam (220 óra), OKJ képzés száma: 21628002 Résztvevői létszám: 10 fő. 3. szobafestő-mázoló szaktanfolyam (2472 óra), OKJ képzés száma: 31521617 Résztvevői létszám: 15 fő. 50 fő részére a képzés és foglalkoztatás időtartama 18 hónap 2005. január 2- től 2006. június 30-ig. Ezt követően 15 fő továbbfoglalkoztatása valósult meg 2006. július 1- től 2007. december 31-ig. A projektgazda valamennyi korábbi fejlesztése a támogatási szerződésben foglalt ütemterv szerint, a vállalt eredmények teljesítésével zárult. Az akcióterület korábbi fejlesztéseinek helyszínét bemutató áttekintő térképvázlatot csatoljuk.

18

2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági bemutatása, problémák feltárása

és

környezeti

jellemzőinek

Sátoraljaújhely város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a „kapuja”. Teljes népessége 2011-es adatok szerint 15619 fő, területe pedig 73,47 km2. A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva. Az IVS a várost 3 területfejlesztési egységre bontja, ezek a Városközpont, a Nyugati városrész és a Keleti városrész. Jelen fejezet a keleti városrészről igyekszik képet adni a következő szempontok mentén: 

Demográfiai helyzet

Sátoraljaújhely lakónépesség száma 2011. év végén a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adatok alapján 15355 fő, mely tíz éves viszonylatban vizsgálva igen komoly csökkenést mutat. 2002-ben a lakosság száma 18172 volt, ez azt jelenti, hogy 10 év alatt a lakosok több mint 14% hagyta el a települést. A nők száma 8289 (53,98%), a férfiaké pedig 7066 (46,01%). Az állandó népesség 2011-ben 16173, amelyből a 0-17 évesek száma 2854 fő, a 18-59 évesek száma 9676 fő, a 60 év felettieké pedig 3643. Összehasonlítva a 10 évvel ezelőtti adatokból látható, hogy a társadalom komoly mértékben elöregedő Sátoraljaújhelyen, hiszen míg 2001-ben az itt lakók 16,7%-a volt 60 év feletti, addig 2011-ben ez az arány már 22,53%.

Állandó népesség 0-17

2001-es adatok 2011-es adatok

Állandó népesség 18-59

Állandó népesség 60-x

0

2000

4000

6000

8000 10000 12000

A születések száma tíz év alatt drasztikusan, 189-ről 136-ra esett, ami 28%-os csökkenést jelent. A halálozások száma enyhén nőtt, a házasságkötések száma majdnem a felére csökkent, a válások száma gyakorlatilag stagnált, és az oda- illetve elvándorlás

19

száma is jelentősen csökkent, ugyanakkor még mindig elvándorlók száma (2011-ben 583 oda- és 790 elvándorlás).

jelentősen

nagyobb

az

Ezek az arányok az akcióterületen még súlyosabbak. Az akcióterületen élők közül majd minden hatodik személy 60 éves, vagy annál idősebb korú, amely tovább gerjeszti a városra egyébként is jellemző szociális feszültséget. Az ország többi városához hasonlóan a sátoraljaújhelyi lakótelepeken is egyre jelentősebb problémát okoz a lakosság elszegényedése és részben ezzel összefüggésben a házgyári lakások leromlása. A területen a város szegregátuma él.

leghátrányosabb

Sátoraljaújhely lakosságának szegregátumban.

7%-a

(a

helyzetű

keleti

lakosainak

városrész

jól

lakóinak

körülhatárolható

19,5%-a)

él

a

A lakónépességen belül a 0-14 éves korcsoport aránya 8%-kal magasabb, mint a városközpontban. A 15-59 éves korcsoport aránya 2,6 %-kal, a 60 éven felüliek aránya pedig 5,5 %-kal alacsonyabb a városközponti adatokhoz képest. A szegregátum, gazdaságilag aktív lakosságán belül a max. 8. általános iskolával rendelkező romák aránya eléri a 72%-ot (ez a városi arányhoz képest 41%-kal magasabb); a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb korosztályban mindössze 2,5%-os (ez 7,5%-kal alacsonyabb a városi arányhoz képest).

Állandó lakosok száma városrészenként (a 2001-es népszámlálás adatai alapján) Ssz.

Adat

1

Lakónépesség száma A lakónépességen belül 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

2

3

4

5

6

Város egésze

1. Városközpont

2. Nyugati városrész

3. Keleti városrész

Szegregátum

18 282

5 572

6 048

6 662

1 300

19,2

15,5

17,8

23,5

40,3

63,9

67,0

60,4

64,4

53,1

16,9

17,6

21,7

12,1

6,6

26,5

27,3

20,5

30,9

72,0

11,8

13,1

12,5

9,7

2,5

20

(Adatforrás: ACTÍV Társadalom Alapítvány, Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére, Budapest 2005. szeptember, készült a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából).



Gazdasági helyzet

Az akcióterületen kizárólag egy vendéglátóegység és egy élelmiszerbolt működik; melyeknek vendégforgalma, ill. vásárlóereje – a város egészére vonatkozóan – sem meghatározó; ezért a következőkben Sátoraljaújhely város gazdasági jellemzőit mutatjuk be. Az 1990-es években Sátoraljaújhelyben lényegében lezajlott a gazdaság privatizációja, s a rendszerváltással egy időben a város gazdasági szerkezete is átalakult. Több nagyobb vállalat, üzem, vállalkozás szűnt meg (TÜZÉP, Bútorgyár, Újhelyi Gazdálkodási Kft., Lantos Rt., Henriette, stb.), vagy csökkentette jelentősen foglalkoztatotti létszámát (Dohánygyár, Elzett Certa stb.), illetve napjainkban kerül felszámolásra (Herukon Rt.). A gazdasági társaságok gazdálkodási formák szerinti összetétele is jelentősen megváltozott: az egyéni vállalkozások száma megnőtt, a vállalatok részvénytársaságokká alakultak át, vagy más társas vállalkozási formában végzik tevékenységüket. A lakosság gazdasági aktivitás szerinti összetétele átrendeződött. Megváltozott a munkaerő iránti igény, a foglalkoztatottak száma és aránya lényegesen visszaesett, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek és az inaktív keresők száma is emelkedett. Az újonnan alakult vállalatok jövedelemtermelő képessége közel azonos, azonban munkaerő felvétele jóval alacsonyabb. A változó gazdasági körülmények hatására a foglalkoztatási igények is gyökeresen megváltoztak:  az ipar egyre kevesebb munkaerőt igényel,

21

   

a mezőgazdaságból élők aránya –amely korábban is alacsony volt – tovább csökkent, a nagyüzemeket, nagyvállalatokat felváltották a kis- és közép méretű vállalkozások csökkent a fizikai munka aránya, rohamosan növekszik a számítógépes ismeretek használatának igénye a munkáltatók részéről

Sátoraljaújhelyen 2006-ban összesen 1517 db regisztrált vállalkozás található, a társas vállalkozások száma 526 db, az egyéni vállalkozások száma eléri a 830 db-ot. Az elmúlt tíz év során tapasztalt növekedési ütem a 2005-os év folyamán kissé megtorpant, de az Önkormányzat gazdaságfejlesztési törekvéseinek köszönhetően a tendencia további növekedése várható. A működő vállalkozások nemzetgazdasági áganként történt összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi szolgáltatások; ill. az ingatlanközvetítő társaságok aránya a meghatározó. Előbbi aránya 2002- ről 2006-ra 2,74%-kal, utóbbié 3,97%-kal nőtt. A kiskereskedelmi üzletek száma 1998-ről 2006-ig 33%-kal nőtt, ezen belül a zöldség- és gyümölcs szaküzletek száma 120%-kal, a kenyér – és pékárú és édességszaküzletek száma 500%-kal nőtt. A vendéglátóhelyek száma ugyanezen időszakra vonatkozóan 47%-kal nőtt; az éttermek, cukrászdák száma 48 %-kal, a bárok, borozók száma 28%-kal nőtt. 2010. évi adatok:

Működő társaságok

2010

Építőipar

62

Kereskedelem, gépjárműjavítás

276

Szállítás, raktározás

23

Szálláshely, vendéglátás

80

Információ, kommunikáció

54

Pénzügy, biztosítás

79

Ingatlanügyletek

221

Szakmai,tudományos, műszaki tevékenység

136

Adminisztratív és szolgátatást támogató tevékenység

67

Oktatás

122

Humán-egészségügy, szociális ellátás

64

Művészet, szabadidő, szórakoztatás

29

Egyéb szolgáltatás

70

Egyéb tevékenység

1

Összesen:

1284

2011. évi adatok:

22

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma 2011 [db] Regisztrált betéti társaságok száma 2011 [db] Regisztrált szövetkezetek száma 2011 [db] Regisztrált részvénytársaságok száma 2011 [db] Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2011 [db] Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 2011 [db] Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 2011 [db] Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozások száma 2011 [db] Regisztrált őstermelők száma 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] Regisztrált jogi személyiség nélküli társas vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 10-19 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 20-49 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 250-499 fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db] 500 és több fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2011 [db]

Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR 08: A gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR 08 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: B gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: C gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: D gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: E gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: F gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban GFO11 (TEÁOR 08: G gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: H gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: I gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: J gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban GFO11 (TEÁOR 08: K gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: L gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: M gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

283 211 4 2 1179 350 575 254 320 1690 295 216 1161 21 8 5 1 1

375 76 1 72 0 3 66 283 28 81 56 75 144 135 73

23

nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: N gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: O gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: P gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: Q gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: R gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: S gazdasági ág) 2011 [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység nemzetgazdasági ágban - GFO11 (TEÁOR 08: T+U gazdasági ág) 2011 [db]

Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 [db] Regisztrált költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek 2011 [db] Regisztrált nonprofit szervezetek száma - GFO11 2011 [db]

0 128 67 35 68 0

1949 17 240

A gazdaságfejlesztés eszközei A.) Turizmus A 2011 évi adatokat vizsgálva az 1000 főre jutó kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a Sátoraljaújhelyi kistérségben 2323, ami a megyei és a régiós átlagot jelentősen meghaladja. A megyében a Tokaji (3863) és Mezőkövesdi (3690) kistérségeket követve az előkelő harmadik helyen áll. Sátoraljaújhelyen, a kereskedelmi szálláshelyeken 2011-ban összesen 8417 fő vendégeskedett. Az elmúlt 10 év viszonylatában a szálláshelyekkel összefüggésben megállapítható, hogy 2008. évig dinamikus emelkedés jellemzi a vendégek számát (2001-től 2008-ig +49%-os emelkedés), majd ezt követően erőteljes csökkenés (2008tól 2011-ig -28,27%-os csökkenés), összességében az elmúlt 10 évet vizsgálva az ingadozásoktól eltekintve 7,2%-os növekedés jellemzi a Sátoraljaújhelyre látogató vendégek számlának alakulását. Ehhez hasonló tendencia tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában, bár a 2003-as és a 2006-os év folyamán kisebb csökkenés volt tapasztalható, majd 2009 évig tartó növekedést, ismét mérsékelt csökkenés követte. Az elmúlt 10 évben összességében a vendégéjszakák számában 7,6%-os növekedés történt. A térségben és a városban zajló folyamatos turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a vendégéjszakák és a vendégek számának további növekedésre várható. A magas tartózkodási idő és a kereskedelmi szállásférőhelyek viszonylag magas szám utal Sátoraljaújhely turisztikai attraktivitására, megmutatja, hogy képes arra, hogy vonzerőt jelentsen az idelátogatók számára. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2008 júniusában kezdte el a 2008. évi IVS által célként kitűzött Nyugati városrészben található Zempléni Turisztikai Centrum létrehozását a Magas-hegyen. A tevékenység megvalósítására ROP forrás keretében

24

kerülhetett sor, a sikeres megvalósítást követően a projekt lezárása 2010 májusában történt meg. A városvezetők felismerték, hogy Sátoraljaújhely város és a térség kitörési pontja a turizmus lehet, melynek tárgyi feltételei adottak. A fejlesztés célja volt tehát a Sátoraljaújhely város mellett található Magas Hegyen egy olyan versenyképes turisztikai termék-együttes kialakítása, amely komplex módon hozzájárul a térségbe érkező turisták számának növeléséhez, valamint a termékkínálat növelése révén a vendégek tartózkodási idejének meghosszabbításához, mindezek által a költési hajlandóságuk fokozásához. A fejlesztés során az alábbiak valósultak meg: -

2275 m hosszú téli-nyári bob pálya. Kalandpark létesült a Libegő középső állomása közelében, a fákra épített állomásokkal. Központi épület. Kilátó korszerűsítése. Tanösvény létesült a környék jellemző növény- és állatvilágának, illetve egyéb látnivalók bemutatására. Uniós előírásoknak megfelelő játszótér kialakítása a legkisebbek számára. Fedett pihenők épülnek a felső és középső helyszíneken. Műanyag lesiklópálya és TUBBY (csúszda). Egysávos út két nyomra való szélesítése és korszerűsítése, parkoló bővítés.

További fejlesztés keretében megvalósította az Önkormányzat a Turisztikai Centrum II. ütemében a sípályához kapcsolódóan hóágyúk beszerzését, az ahhoz szükséges kiszolgáló létesítményekkel együtt (víztározó medencék, szivattyú gépházak). A Turisztikai Centrum III. ütemében pedig meghosszabbításra került a sípálya és új felvonó létesítése is megtörtént, kiemelt célként jelent meg a téli sí szolgáltatások erősítése. B.) A helyi gazdaságfejlesztés további eszközei A Zempléni Vállalkozási Övezetben a beruházási adókedvezmények mellett az ipari park létrehozása is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeket. Mutatók 1998. 2003. 2005. 2008. 2010. Betelepült vállalkozások 25 35 47 52 50 száma Betelepült vállalkozásoknál 1 668 fő 1 974 fő 2 055 fő 2 316 fő 2 106 fő foglalkoztatott személyek száma A parkban működő 9 802 31 975 31 277 34 149 33 936 vállalkozások árbevétele (millió Ft) Az 1991. június 07-án alakult Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja: a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, elősegítése révén az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése.

25

Sátoraljaújhely városban működő 10 legnagyobb vállalat (Prec Cast Öntödei Kft., Continental Dohányipari Rt., OTP Bank Nyrt., Tokaj Keresedőház Zrt., Certa Kft., ÉMÁSZ Zrt., Zemplén Takarékszövetkezet, Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Magyar Telekom Nyrt.) több mint fele a szolgáltató, pénzügyi szektorból kerül ki. Sátoraljaújhely gazdasági aktivitását tekintve megállapítható, hogy a nehézségek ellenére a prosperáló vállalkozások számának növekedése és működésükből származó bevételek folyamatos bővülése tapasztalható, amely hozzájárul a térség gazdaságának fejlődését. 

Társadalmi helyzet

Az akcióterületen a lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya 40,3%, a 15-59 évesek aránya 53,1%. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindössze 2,5%, ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (a 15-59 éveseken belül) kiugróan magas 72,0%. A szakképzettség hiányának és a kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál közötti összefüggést jól mutatja a KSH 2001. évi adata, mely szerint a szegregátumban a legfeljebb 8 ált. iskolai végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63,5%-os (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező gazdaságilag aktív lakosság aránya 78,7%). Az elmúlt évek sajnálatos eredménye, hogy jóval többen mennek el a városból, mint ahányan letelepednek. A települést elhagyók a régióban nem egyedülálló módon főként képzett fiatalok, akik az elhelyezkedési nehézségek, a nehezebb megélhetés, vagy éppen a felsőoktatási rendszer struktúrája miatt választanak új lakóhelyet a megyeszékhelyen, a fővárosban vagy Dunántúlon. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. Vallási összetétel: A településen a két történelmi egyház (római katolikus és református) rendelkezik a legnagyobb gyülekezettel, de megtalálhatóak a kisebb egyházak hívei is, így a görög katolikus egyház is. Pálos-piarista rendház is található Sátoraljaújhelyen, emellett görög katolikus templom, református templom, római katolikus plébániatemplom és evangélikus templom is van a városban. Etnikai összetétel: Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatalának romaügyi referense - roma lakosságra vonatkozó 2005. évi népességi adatok

Év

2006

Teljes lakosság (fő)

Roma lakosság (fő)

17 154

1812

A roma lakosság aránya a teljes lakosság körében (fő) 10,563

Nő (fő)

Férfi (fő)

Munkaképes korú (fő)

Nyugdíjas (fő)

Általános iskolás (fő)

Óvodás (fő)

980

832

872

92

520

115

26

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Roma lakos-ság

Nő

Férfi

Munka- Nyugdí-jas Általános képes korú

Óvo-dás

A roma lakosság körében szintén jellemző a női lakosság magasabb száma, 148 fővel vannak többen, mint a férfiak. A nemzeti és etnikai kisebbségek közül Borsod-Abaúj-Zemplén-megyében a cigány nemzetiség a legnagyobb létszámú. A megyében élő 49 ezer fős kisebbség 93,1%-a cigány, amely országos viszonylatban is kimagasló arány. A cigány származású munkanélküliek száma az egész megyében számottevő, tényleges munkanélkülieken belüli becsült részarányuk megyei szinten elérheti a 20 % –ot, egyes kistérségekben akár még a 30 % – ot is meghaladja. A városban jelentős a roma lakosság száma. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a város 8,4 %-a volt roma. 2011-ben Sátoraljaújhely lakosságának 11,25%-a roma származású. A statisztikákból az derül ki, hogy az 1812 fős roma népességből csak 92 fő részesül nyugellátásban. Munkaképes korú a roma lakosság 48,12%-a, de közülük csak nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni megfelelő iskolai végzettség, szakma hiányában. A projektben résztvevő szegregátum területén 594 fő él jelenleg (teljes roma népesség több mint 30%-a). A jelenlegi gazdasági válságban a szegregátum lakói oly mértékben alul motiváltak és alulképzettek, hogy szükség van egy olyan komplex, a célterületen zajló, alulról építkező közösségfejlesztésre, melynek révén nem csak a szegregátum lakói vesznek részt aktívan az életük megreformálásában, de a település lakói is segítenek az integrálásban. A felnőtt romalakosság több mint fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mintegy negyedük be sem fejezte az általános iskolát. Jellemző a szülőknél az alul iskolázottság, szakképzetlenség, a leghátrányosabb helyzetű munkaerő piaci csoporthoz tartozás. A munkaviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők arányát mutatja, hogy tartósan munkanélküli az aktív korúak 50 %-a!. Az elhelyezkedés egyik legfőbb akadálya a képzetlenség, természetesen nem hagyható figyelmen kívül a földrajzi, közlekedési elszigeteltség, a térség alacsony foglalkoztatási képessége sem. A roma lakosság életvitelében jelentős változás az elmúlt években nem történt, ugyanis a túlzott eladósodást - az ideiglenes munkavállalás, a rossz pénzbeosztás gyakorlatát sajnos nem tudják orvosolni. Az itt élők jövedelem forrása szinte kizárólag a segély és a gyermekek után járó családi pótlék és egyéb juttatás.

27

Erős elszigeteltségben élnek, 2012. évi kérdőíves felmérések szerint akikben a leginkább megbíznak a család, szülők, szociális munkás, és a háziorvos. Tehát a különféle intézmények és azok képviselőik a rangsor aljára kerültek, kivéve a háziorvost, de nem számolhatunk be erős bizalmi hálóról a közösség szintjén.



Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet

A népszámlálási adatok szerinti foglalkoztatottsági helyzet Foglalkoztatottság Népszámlálás 1980 1990 A 15-29- éves foglalkoztatottak száma 2986 1962 A 30-39 éves foglalkoztatottak száma 2697 2471 A 40-54 foglalkoztatottak száma 2852 3122 Az 55-59 éves foglalkoztatottak száma 46 280 A 60 és több éves foglalkoztatottak száma 105 19 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül %

2001 1524 1630 2701 332 56 49,8 41,4 47,0 18,0

Népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH 2001)

45000 40000

népesség (fő)

35000 Eltartott

30000

Inaktív kereső

25000

Munkanélküli

20000

Foglalkoztatott

15000 10000 5000 0 Sátoraljaújhelyi Kistérség

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely:

2010. év

2011. év

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen

1164

1236

+72

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi

628

675

+47

Nyilvántartott álláskeresők száma, nő

536

561

+25

180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen

576

452

-124

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező 78 nyilvántartott álláskeresők száma

78 0

28

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma

410

436

+26

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma

328

332

+4

Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma

15

15

Szakközépiskolai, technikumi, nyilvántartott álláskeresők száma

gimnáziumi

végzettségű 285

0

303 +18

Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma

39

54

+15

Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma

9

18

+9

Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

974

1025

+51

Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma

190

211

+21

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

168

179

+11

A 18-20 éves nyilvántartott álláskeresők száma

86

83


181

203

+22


149

137

-12


154

179

+25


138

140

+2


143

166

+23


120

126

+6


123

121

-2


69

81

A 61-X éves nyilvántartott álláskeresők száma

1

0

Egy éven túl álláskeresők száma

276

159

-3

+12 -1 -117

Sajnos a munkaképes lakosság helyzete Sátoraljaújhelyen sem jobb, mint a régióban vagy éppen a megyében. Bár a környező falvakhoz képest nyilvánvalóan kedvezőbb a kép, a munkanélküliségi adat riasztó. Különösen az iskolai végzettségek szerinti eloszlás aggasztó. Látható, hogy a legnagyobb számban az alacsonyan kvalifikáltak vannak, hiszen a legfeljebb 8 általános végzettek teszik ki az összes álláskereső közel felét. Ahogy az országban máshol is, itt is hatványozottan jelentkezik a pályakezdő álláskeresők problémája. Az összes álláskereső közel tizede pályakezdő, ami azt jelenti, hogy munkatapasztalat nélkül próbál meg sikertelenül elhelyezkedni. Az egy éven túli álláskeresők száma is rendkívül magas. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége keretében 205 fő munkanélküli kapcsolódott tanfolyami képzésekhez. A különféle szakmacsoportokra irányuló képzések mellett igen fontos volt a 7-8. osztályos felzárkóztató oktatás, amelynek során általános iskolai végzettség szerzésére nyílt lehetőség. Kistérségi Foglalkoztatási Stratégia elfogadásra került. Az önkormányzat folyamatosan pályázik közmunka programokra.

29

A foglalkoztatási gondok enyhítését szolgálta a „Hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek munkaerő piaci reintegrációja Sátoraljaújhelyen” című pályázat 50 fő fele roma származású munkavállaló képzése és foglalkoztatása 3 szakmában (25 fő parkgondozó, 10 fő motorfűrész – kezelő, 15 fő szobafestő, mázoló és tapétázó), 18 hónap időtartamban, s 15 fő még további 18 hónapig tartó foglalkoztatásával. Közülük 37 fő szerzett OKJ-s bizonyítványt. 2006-ban 100 fő tartós munkanélküli számára félévre biztosítottunk közmunka program keretében munkát 2007-ben 31 fő tartós munkanélküli számára 3 hónapos közmunkát szerveztünk (3 vagy több gyermeket nevelő, családban élő mindkét álláskereső, fogyatékos gyermeket családjukban nevelő szülők számára). Ennek folytatására beadott pályázatunk nem nyert támogatást. Jelenleg Sátoraljaújhelyben akkreditációval rendelkező foglalkoztatók: -

2B Lakberendezési Áruház Kft. NORPAN Sütőipari Kft. Start Rehabilitációs vállalat Könyvek Háza Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. TEXKONT Textilipari és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. Cipész és Szolgáltatóipari Kft. Várhegy Diszkont Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ALK-Ker 2001 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. RTW SERVICES HUNGARY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Zempléni Vízmű Kft. Zempléni Ruhaipari Kft. Heiche Hungary Ipari és Kereskedelmi Bt. Csontos és Balabás Vendéglátó és Szolgáltató Kft. Fundametum Építőipai, Tervező és Szolgáltató Kft. MIKRO-SOLAR Szépségszalon Bt. MEDICPLAST CO Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Mezőgazdasági Kft. Piloná Gábor egyéni vállalkozó Szappanos László egyéni vállalkozó Ignáth Illés egyéni vállalkozó

A Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zempléni Térségi Egyesülete elnöke szerint a fogyatékkal élőknek legfeljebb 10%-a foglalkoztatott térségünkben, településünkön. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása szélhelye. A többi településsel együtt „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” (ROP 3.2.1) program keretében megalkották a Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiáját, s ennek érdekében 2006. november 21. napján a Társulás tagjai, Sátoraljaújhely Város Önkormányzat, és partnerei (kistérségi önkormányzatok, Munkaügyi Központ, CKÖ, civil szervezetek, vállalkozások) aláírták Sátoraljaújhelyi Kistérség Foglalkoztatási Paktumát.

30

Az elmúlt két év közfoglalkoztatási hulláma Sátoraljaújhelyt is elérte. Mint láthatjuk, a közfoglalkoztatottak száma közel megnyolcszorozódott 8 év alatt, az arra szánt összeg pedig több mint a tízszerese, mint volt hét-nyolc évvel ezelőtt.

900 800 700 600 500 Közfoglalkoztatottak száma

400 300 200 100 0 2004 2003

Sátoraljaújhely

2006 2005

2008 2007

2010 2009

Foglalkoztatást helyettesítő

Foglalkoztatást helyettesítő

támogatásban részesítettek átlagos

támogatásra felhasznált összeg

havi száma (fő)

(1000 Ft)

2009. év

724

168180

2010. év

406

138811

698

162683

2011. év

A roma népesség gazdasági aktivitása KSH 2001. évi adatai alapján

A kistérségi összehasonlítás alapján a roma lakosságban a gyesen, gyeden lévők, ill. a gazdaságilag inaktív népesség aránya a sárospataki után a sátoraljaújhelyi kistérségben a legmagasabb. Megyei „ Miért nincs munkaviszonya” kutatás eredményei alapján a válaszadók közel 20%-ának soha nem volt munkahelye, 17,3%-ának munkahelye megszűnt a térség gazdasági visszaesése következtében, közel 10%-át bocsátották el a létszámleépítések

31

idején, és 5,1%-uk hagyta ott munkahelyét. Megállapítható, hogy azok között, akiknek soha nem volt munkahelye sokkal kisebb arányban van hajlandóság a munkavállalásra, mint azok között, akiknek munkahelye valamilyen okból megszűnt, vagy elbocsátották.

Jobban megél a segélyekből (%) 3,7

Alkalmi munkából Felesleges munkát meg tud élni (%) keresnie (%) 1,3 3,6

Nem tud eljárni a településről (%) 3,2

Nincs megfelelő szakmája (%) 5,5

A sátoraljaújhelyi szegregátum a foglalkoztatás tekintetében - a város egészéhez, ill. a keleti városrészhez képest - is igen kedvezőtlen képet mutat (és ugyanez igaz a szegregátumban élő roma lakosságra is). A szakképzettség hiányának és a kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál közötti összefüggést jól mutatja a KSH 2001. évi adata, mely szerint a szegregátumban a legfeljebb 8 ált. iskolai végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63,5%-os (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező gazdaságilag aktív lakosság aránya 78,7%).

32

A romák körében – főként az alacsony iskolázottságuk és a társadalom előítéletességének köszönhetően - alacsonyabb a foglalkoztatottsági szint; ill. magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya. Ssz. Adat 1 2

3

4

5

Város egésze

1. Városközpont



Szegregátum

18282

5572

6048

6662

1016

63,9

67,0

60,4

64,4

53,1

26,5

27,3

20,5

30,9

72,0

47,0

46,7

43,7

50,2

78,7

18,0

15,7

14,5

23,0

63,5

Lakónépesség száma A lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Sátoraljaújhely felnőtt lakosságának megoszlása az iskolai végzettség vonatkozásában érdekes képet mutat (a 2001. évi KSH adatok ismeretében): A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint (KSH, 2001) Általános iskola Terület, igazgatási rang

Összesen

18970

első évfolyamát sem végezte el 433

1–7.

Középiskola

8.

Egyetem, főiskola stb.

érettségi nélkül

érettségivel

oklevél nélkül

oklevéllel

5437

2594

126

973

évfolyam 3759

5648

Sátoraljaújhelyi

33

kistérség Sátoraljaújhely

7905

272

2773

4337

3990

3729

196

1476

Iskolai végzettség a szegregátumban A roma nemzetiségű népesség jellegzetesen alacsony iskolai végzettségű. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 72%. Szomorú képet mutat, hogy az alapfokú végzettség megszerzését követően sem sikerült tömeges továbbtanulást biztosítani. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában nagyon alacsony, mindössze: 2,5%. A megyében alapvető probléma, hogy az alacsony kvalifikáltságú munkaerőt igénylő munkalehetőségek száma az igényekhez viszonyítva – a 30-40 ezer fő alacsony iskolázottságú munkanélkülit tekintve – rendkívül kevés. A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása Sátoraljaújhely szegregált városrészében A nyilvántartásban szereplő regisztrált munkanélküli többsége hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma, akik nehezen tudnak elhelyezkedni. Az elsődleges munkaerő piacra való kijutásukat számtalan külső körülmény - fekete gazdaság burjánzása, szociális segélyezés rendszere, alacsony bérek, közgazdasági hatások - nehezíti. A kimutatás szerint a munkanélküliek több mint a fele csak a legalacsonyabb összegű ellátási formát veheti igénybe, s igen magas azoknak a száma is, akik nem szereztek jogosultságot az állami juttatások igénybe vételére. Többségük abban bízik, hogy rövidesen valamilyen munkalehetőséghez juthat, munkaügyi szolgáltatást vehet igénybe, esetleg pénzbeli ellátásra szerezhet jogosultságot.



Jövedelmi helyzet

A 2012. évben a szegregátumban elkészült felmérés válaszadói jövedelemhelyzetüket is értékelték. A válaszadók 1,09%-a jövedelmének helyzetét az átlagot jóval meghaladónak ítélte, 5,80%-a átlagnál jobbnak, 48,94%-a átlagosnak, 30,10%-a átlag alattinak ítéli, 3,42%-a úgy véli, hogy nyomorog. 5,94%-a nem tudta helyzetét megítélni, 4,71% pedig nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 9,28%-a szerint jövedelmi helyzete javult, 34,40%-a szerint nem változott, 44,78%-a szerint romlott. 11,54% vagy nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre. A KSH 2001. évi Népszámlálási adatai: Ssz.

Adat

Város egésze

1. Városközpont



Szegregátum

34

9

10

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

47,0

46,7

43,7

50,2

78,7

18,0

15,7

14,5

23,0

63,5

Segélyezési mutatók az akcióterületeken: Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve

Lakónép esség száma (jelenlegi népesség nyilvánta rtási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népesség nyilvánta rtási adatok alapján)

LFT-ben részesülők aránya a lakások számáho z viszonyít va

Rendszer es szociális segélyben részesülő k aránya a lakások számához viszonyítva

Sátoraljaújhely összesen

15 619

6883

460 fő

1. Városközpont

4 757

HHH gyerekek aránya a település részen a lakások számáho z viszonyít va

Romák aránya a lakónépességen belül

947 fő

Rendszeres gyermek védelmi kedvezm ényben részesülő k aránya a lakások számáho z viszonyít va 1131 fő

579 fő

1678 fő

6,68 %

13,76 %

16,43 %

8,41 %

10,0%

152 fő

272 fő

288 fő

100 fő

304 fő

5,76 %

10,3 %

10,9 %

3,79%

6,39%

2202

104 fő

236 fő

265 fő

65 fő

217 fő

10,72% 439 fő

12,03% 778 fő

2,95 % 414 fő

3,72% 1157 fő

2641

2. Nyugati városrész 3. Keleti városrész

5 827

6 182

2040

4,72 % 204 fő

Szegregátum

1 016

240

10 ,0% 58 fő

21,52 % 131 fő

38,14 % 422 fő

20,29 % 255 fő

18,72 % 862 fő

24,17 %

54,58 %

175,83 %

106,25 %

84,84 %

6,83 %

14,18 %

20,36 %

9,01 %

9,61 %

Város egészére vetített mutató

-

-

35

Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása az akcióterületen: A gyermekvédelem elsődleges célja mindig a gyermek családon belül történő nevelésének biztosítása, erősítése, feladata, hogy a gyermek veszélyeztetettségét megelőzzék, ha pedig az már fennáll, úgy azt megszüntessék. A gyermekvédelem megvalósítását személyes gondoskodást nyújtó alap és szakellátások, hatósági intézkedések biztosítják. Ezen ellátások között jelentős szerepet tölt be a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, melynek célja, hogy anyagi eszközökkel erősítsük a gyermekek családban történő nevelését, ellátását, megelőzve ezzel az anyagi okokból kialakuló súlyos veszélyeztetettség kialakulását. Az Önkormányzat mindig is előnyben részesítette a természetben biztosítandó ellátásokat, melyet helyi szinten levásárolható utalvánnyal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által történő bevásárlásokkal, tűzifa természetben történő biztosításával, közüzemi díjak kifizetésével biztosítanak. Mindezek mellett természetbeni juttatásnak minősül az állam által önkormányzaton keresztül juttatott ingyenes tankönyv biztosítása, az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, de ide lehet sorolni a gyermekek napközbeni ellátását és részben az óvodáztatási támogatást is. Az alacsonyabb jövedelmű gyermekes családok gyermekei részére a település jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg. Ezen kedvezmény a feltételek fennállása esetén a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve tovább folyósítható amennyiben nappali oktatás munkarendje szerint a gyermek, fiatal felnőtt tanulmányokat folytat 23. évének betöltéséig illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán történő tanulás esetén 25. évének betöltéséig. Azon gyermekes családokat, akik időszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek, vagy létfenntartást veszélyeztető helyzetbe kerülnek, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítik. Az elmúlt éven 93 esetben éltek ezzel a lehetőséggel, melyet természetben étkezési utalvány formájában biztosítottak a családok részére. 266 fő a hátrányos helyzetű gyermekek száma, s igen magas a halmozottan hátrányos helyzetűek száma, 149 fő. A családok 1 főre vetített jövedelme szerint ellátásban részesített személyek száma Év

Megnevezés

2003

2005

Rendszeres szoc.s. Időskorúak járadéka Lakásfenn.tám. Átmeneti segély Temetési segély Rendsz.gyermv.tám. Rendkiv.gyermtám. Adósságcsökk.tám Összesen: Rendszeres szoc.s.

Egy főre jutó családi jövedelem A nyugdíj A nyugdíj minimum fele, A nyugdíj minimum ill. annál több, minimumot felét nem éri de a nyugdíj eléri, ill. el minimumot el meghaladja nem érő 232 333 4 4 42 31 19 15 45 21 1 0 3 1663 371 0 14 34 22 9 17 9 176

529

-

Összesen

565 8 92 81 4 2034 70 35 2889 705

36

2007

Időskorúak járadéka Lakásfenn.tám. Átmeneti segély Temetési segély Rendsz.gyermv.tám. Rendkiv.gyermtám. Adósságcsökk.tám Összesen: Időskorúak járadéka Lakásfenn.tám. Átmeneti segély Temetési segély Rendsz.gyermv.kedvm. Rendkiv.gyermtám. Adósságcsökk.tám Összesen:

1 19 24 1 362 16 3

3 193 59 4 1280 34 2

110 25 1 18 4

5 7 2 37 1 52

2 213 34 1 1060 3 1313

239 21 1 321 2 584

4 322 1081 6 1642 68 9 2864 7 459 57 2 1418 6 1949

Segélyezés adatai Sátoraljaújhelyben (2009-2010. években)

Regisztrált álláskeresők Ellátási forma

2009. május

2010. május

Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Álláskeresési járadék Álláskeresési segély Vállalkozói járadék Nyugdíj előtti munkanélküli segély Ellátásban nem részesülő Összesen:

Száma (fô) 403 2191 688 250 10 3 1102 4647

Száma (fô) 4 1845 400 274 4 0 1175 3702

Megoszlása (%) 63,2 0,0 9,5 4,4 0,1 0,2 22,6 100,0

Megoszl ása (%) 0,1 49,8 10,8 7,5 0,1 0,0 31,7 100,0

Segélyezés adatai Sátoraljaújhelyben (2010-2011. években) Leírás Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset] Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma [fő] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő]

2010 35389

2011 39209

vált. +3820

1210 6268

707 3869

-503 -2399

119

114

-5

357

315

-42

770

803

+33

770

858

+88

424329

597

-423732

37

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma [fő] Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatására kifizetett összeg [1000 Ft] Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma [fő] Lakáscélú helyi támogatás összege [1000 Ft] Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma [fő] Időskorúak járadékára felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma [fő] Temetési segélyezés eseteinek száma (pénzbeli és természetbeni) [eset] Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Temetési segélyre felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) [1000 Ft] Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő] Ápolási díjban részesítettek átlagos száma [fő] Ápolási díjra felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [fő] Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [1000 Ft] Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma [fő] Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felhasznált összeg [1000 Ft] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma [fő] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft] Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma [fő] Adósságcsökkentési támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft]



547

99

-448

948

274

-674

105

2862

+2757

302 3161 1 400 5,58

1 294 6 1762 1514,58

-301 -2867 +5 +1362 +1509

1600

30

-1570

1539,92

30

-1509,92

34

536

+502

34 581 520 79

539 80,33 30006 211,08

+505 -500,67 +29486 +132,08

29080

42900

+13820

112,52

697,83

+585,31

34636

162683

+128047

405,88

17024 +16618,12

138811

0

-138811

35389

0

-35389

1210

125

-1085

6268

2370

-3898

119 357

56 5546

-63 +5189

A környezeti értékek bemutatása

A természeti környezet bemutatása A Hegyköz térség domborzatának jellegét tekintve hegyvidéki terület; felszíne rendkívül változatos, a tengerszint feletti magasság 100 és 894 m között változik; jelentős a fennsíki területek aránya, melyeken általában a talaj sekély termőrétegű és alacsony termékenységű.

38

A kistérség vízrajza is változatos. A térséget keletről határoló Ronyva patak és az ebbe torkolló Bózsva patak állandó jellegű vízfolyások, mivel azokat a hegyekből számos forrás táplálja. A Bózsva patak a fő befogadója a hegyvidéki területeken eredő patakoknak, csermelyeknek. A források és patakok vízminősége kifogástalan, többségük állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas. Az évi átlagos középhőmérséklet 8,5 C-nál alacsonyabb. A havi középhőmérséklet: Januárban: (-3) C0, decemberben és februárban (-1) C0. Az átlagos évi csapadék 600650 mm, a magasabban fekvő területeken 650-700 mm. A napsütéses órák száma Május - augusztus között 230 - 250, november-december hónapokban pedig 40-50 között változik. A környezet - és természetvédelem ezen magas tájesztétikai és környezeti értékekkel rendelkező térségben igen hangsúlyos; a természet hosszú időn keresztül megőrzött egyensúlyának elmozdulása visszafordíthatatlan környezeti károkat eredményezne. A tájegység környezetterhelése összességében jelenleg alacsony, amit veszélyeztethet a térség nagyobb településeinek terjeszkedése és az ide települt vállalkozások által folytatott tevékenységének jellege. Ezért rendkívül fontos feladat a településfejlesztés összehangolása a fenntartható táj- és természetvédelemmel. Fontos környezeti hatást képviselnek a megszűnt bányászati tevékenységek okozta utóhatások tartoznak (tájsebek, rekultiválatlan elhagyott kőbányák; ill. a Pálháza körzetében folytatott perlit bányászata nagy területre kiterjedő közvetlenül is tapasztalható környezeti károkat okoz). Hegyköz Nyugati, Délnyugati része a 26 496 hektár területű, 2395 hektár fokozottan védett területű Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. A kistérség területén kiemelt természetvédelmi területek találhatók, ezek az alábbiak: 

  

Füzérradványi Park TT (140 ha kiterjedésű park, ahol az Ybl Miklós által átépíttetett romantikus-eklektikus stílusú kastély régi vadasparkját az 1890-es évektől más éghajlatokon honos növényfajták és a hazai fajok betelepítésével angolparkká alakították. Ma a park kiemelt idegenforgalmi és turisztikai látványosság, komoly vonzerőt jelent a térség idegenforgalma szempontjából. Füzéri Tolvaj-hegy, Kishután a Gilevár-hegy és a Lackó-hegy, Megyei jelentőségű természeti érték a füzérkomlósi kőbánya és Kisbózsva kastélyparkja

A térségben található helyi védettségű védett természeti értékek a sátoraljaújhelyi Mária fa, Dianna fák, Háromhonvéd fák, a Kazinczy Múzeum parkja, a sátoraljaújhelyi hegy törésvonala valamint a füzérkajátai kovásodott fatörzsek. A térség erdőgazdálkodására jellemző, hogy a Hegyköz erdősültsége magas, eléri az összterület 52,2 %-át (15670 ha). Az itteni erdők 71 % gazdasági erdő, 29 % véderdő. Épített környezet

39

Zemplén a történelmi-kulturális örökségek gazdag tárházát rejti és kínálja. A település igen értékes építészeti örökséggel rendelkezik. A Zemplén régió kultúrtörténete szerint ez a térség az ország korábbi évszázadaiban is jelentős helyet foglalt el a művelődésben, művészetek pártolásában. A terület mindig is kiemelkedő szerepet játszott mind a magyar történelemben, mind a szellemi, kulturális életben. Kultúrtörténeti emlékeket Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Múzeum (várostörténet, élővilág, régészet), a Széphalmi /Kazinczy Emlékcsarnok, és a Levéltár őrzi. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban – más hasonló nagyságú városokhoz képest igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. Sátoraljaújhely turisztikai vonzerőleltára jelentőségük szerint Helyi jelentőségű turisztikai látnivalók:  Kiemelkedő értékű szobrok Kistérségi jelentőségű turisztikai attrakciók:  Speciális flóra  Waldbott-kastély  Édes Anyanyelvünk – rendszeres vetélkedő  Vadaspark, parkerdő  Városi uszoda – fürdő, gyógyfürdő Regionális jelentőségű turisztikai vonzerők:  Tematikus út (Panoráma-utak, Középkori templomok, Csodarabbik útja) Országos jelentőségű turisztikai vonzerők:  Műemlék épületek (Római kat. Plébániatemplom és plébániaház, Görög kat. Templom, Pálos-piarista templom és Rendház, Szentháromság kápolna, Városháza, Belváros, Lakóház, Iskola, Borpince, Lakóház, Kazinczy Emlékcsarnok)  Történelmi helyszínek, emlékművek  Múzeumok, kiállítóhelyek (Zempléni Levéltár, Kazinczy Ferenc Múzeum, Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok – Széphalom)  Rendszeres fesztiválok (Néptánc Antológia, Vadételfőző Verseny, Zempléni Szivárvány, Nemzetközi Néptáncfesztivál, Bor Ünnepek)  Téli sportok Nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakciók:  Bor, történelmi borvidék (Tokaj-hegyalja)  Világörökség Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a 8/2005. (V.2) rendelettel elfogadott Építési Szabályzatának III. számú melléklete tartalmazza a Világörökségi védelem, jelentős védelmet igénylő területek és településképi jelentőségű épületek és épületcsoportok jegyzékét. 1. A Világörökségi védelem: - Ungvári pincék (Kazinczy utca, 4 ha) 2. Jelentős helyi védelmet igénylő területek

40

-

Zsólyomkai pincesor Fasor úti fasor Kossuth úti izraelita kegyeleti park Szárhegy: Magyar Kálvária kapu, 14 stáció, Országzászló és Szent István kápolna Várhegyi várrom

3. Településképi jelentőségű épületek és épületcsoportok - Pataki u. 28. - Pataki u. 21. Egyházi Szeretetotthon - Bortemplom - Dohány u. 1-3. (Dohánygyár irodaház és víztorony) - Kossuth u. 2. - Kossuth u. 4. (lakóház) - Kazinczy u. 12-52. sz. (intézmények, lakóházak) - Kazinczy u. 13-47. sz. (intézmények, lakóházak) - Esze T. u. 1. (lakóház) - Esze T. u. 16. (volt tűzoltó torony) - Esze T. u. 50. (lakóház) - Munkácsy u. 10-12. (lakóházak) - MÁV felvételi épület - Kossuth u. 31. (kollégium) alatti épületen lévő szoborcsoport - Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Deák út 12.) A szegregátum területén nem található örökségvédelmi, stb. épület, természetvédelmi szempontból védett terület, zöldterület, park. A fejlesztési elképzelésekhez illeszkednek a fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítéséhez.



A környezeti károk bemutatása és feltárása

A fejezet jelen Akcióterületi Terv szempontjából nem releváns: nem valósul meg kármentesítés, illetve barnamezős beruházás.



Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata által kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatások, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások helyzetét mutatja a következő táblázat: Ellátási forma, típus megnevezése Alapellátások Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Közösségi ellátás Támogató szolgálat Idősek klubja

Van

Nincs

X X X X X X X

41

Fogyatékosok napközi otthona Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás Idősek otthona

X

X

Szociális Intézmények, köz- és profitorientált szolgáltatások:  Fogyatékosok Otthona  Idősek Napközi Otthona  „Tanoda” – Országos Cigány Hagyományőrző Egyesület (Cigány Közösségi Ház – közösségi tér – tervezett beruházás, a volt Hunyadi úti óvoda épületében)  Sportpálya A „Közösségi tér” fejlesztése számos rendezvény megvalósításának ad helyszínt pl.: Cigány táncfesztivál, Város napja, Családi Nap stb., pihenőpark, „sportudvar”. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő – testületének 294/2006/156/XII.14./számú önkormányzati határozata szerint használatba adta a Sátoraljaújhely Hunyadi út 6. szám alatti Óvoda épületet egyes helyiségeit a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Szervezete HEFOP 2.2 pályázatban elnyert képzésének lebonyolítására. Valamint az Országos Hagyományőrző Cigány Egyesületnek a „Romano Suno” Tanoda program bonyolítására. A HEFOP 2.2 pályázati kiírásban megnyert program célja a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek ismereteinek bővítése a hozzájuk forduló  hátrányos helyzetű emberek  veszélyeztetett fiatalok  romák  gyermeküket egyedül nevelők  jövedelmi szempontból hátrányos helyzetűek  fogyatékossággal élő emberek  megváltozott munkaképességűek és egészségkárosodottak  szenvedélybetegek  büntetőeljárásban terheltnek minősülő személyek stb. - foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. A projektben képzett hivatásos és önkéntes segítők szervezőként, mentorként segíthetik a közösségi tér tervezett programjainak bonyolítását.

előadóként,

Oktatási intézmények: Az akcióterületen nem található közoktatási intézmény, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek zöme a szegregált városrészből érkezik a városi intézményekbe. Településen élő HH és HHH óvodás gyermekek és tanulók száma, aránya A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma 2 161 Ebből hátrányos helyzetű % 49,2 % Ebből halmozottan hátrányos helyzetű (%) 29,3 % A Hétszínvirág Óvoda a településrészek nélkül a 2011-es nevelési évben 517 gyermek neveléséről gondoskodik. A gyermekek 45%-a hátrányos helyzetű. Más településről 11 fő gyermek jár az óvodába. A korábbi struktúraátalakítás lehetővé tette, hogy a szegregáció teljesen megszűnjön és hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma

42

tagintézményenként közel azonos legyen. A városban a 3 évesek közül 53 fő nem jár óvodába, továbbá 20 fő 4-5 éves óvodáskorú nincs az óvodában. A város általános iskoláiban tanulók létszáma 1 362 fő. Az iskola együtt neveli a különböző kultúrájú és szocializáltságú gyermekeket. Az intézményben magas a tanulási kudarcnak kitett tanulók aránya. Az intézmény tantestülete felismerte, hogy a roma származású és jelentős arányban hátrányos helyzetű tanulóközösség életében nagy hangsúlyt kell fektetni:  az egyéni és közösségfejlesztésre,  a tanulók egészséges életmóddal kapcsolatos értékeinek kialakításra és fejlesztésére,  a szabadidős programok szélesítésére  a tanulási zavarokkal, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók nevelésénekoktatásának segítése; felzárkóztatás  hátránykompenzációs lehetőségek felkutatása, kimunkálása. Hátrányos helyzetű gyermekek Az iskolába járó gyermekek egy része jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátrányokkal érkezik az intézménybe. Gyakran csonka családból, legtöbben munkanélküli szülőkkel vannak körülvéve. Ezeknek, a kudarcélményekkel megbirkózni nehezen tudó gyermekek magatartása gyakran devianciába torkollik (évismétlés, túlkorosság, lemorzsolódás). Az integrált oktatás és az egyéni képességfejlesztések, ennek a problémának a megoldását tűzték ki célul. Mindez csak összefogással valósítható meg: a pedagógusokkal iskolán belül, iskola és család együttműködése, az osztályközösség nevelő erejének kihasználása (a rászoruló tanulók a Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Központ vizsgálatán részt vehetnek, számukra a szükséges fejlesztő foglalkozást megfelelő szakember bevonásával biztosított). A lemaradó tanulók felzárkóztatásának alapvető célja a felkészültségbeli hiányok pótlása, ehhez a szükséges motiváció megteremtése. A korrekciós program az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök közös feladata. Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskolai oktatás – nevelés fontos eleme a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Az Általános Iskolában a pedagógusok kiemelt feladatnak tekintik, hogy pontosan ismerjék az intézmény(ek)be járó hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű családi körülményeit: az esetleges veszélyeztető okok feltárása és megszüntetése érdekében. A szegregátum HH és HHH roma gyermekek és tanulók jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált, koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani.

A veszélyeztetettség oka szerinti megoszlást az alábbi táblázatok mutatják be: 2011. január 1-jei állapot 2010/2011. tanév veszélyeztetettség oka szerint

43

Esze Tagint. Petőfi Tagint. Jókai Tagint. Kazinczy Tagint. Összesen

tanú -lói létsz ám

környeze -ti családi

340 145 299 249

63 11 36 16

1033

126 0

0 0 0 0

magatar-tási okokra visszavez ethető 6 0 0 0 21 0 2 0

szociális (anyagi)

egészség ügyi

védelem be vettek száma

összes veszélyeztetett

védelem be vétel folyamat ban

13 1 21 44

0 0 0 0

3 1 1 1

0 0 0 0

30 18 12 12

0 0 0 0

115 31 91 75

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

29

79

0

6

0

72

0

312 0

0

0

0

Sajnos az iskola tanulói között egyre több az agresszivitást tanúsító magatartás, melynek megoldása új kihívás a pedagógus számára. Az oktatási intézmények, így az iskola egyik legfontosabb feladata a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység végzése során a prevenció. Az intézmény prevenció keretében megfelelő szabadidős tevékenységeket kínál diákjainak valamint alternatív napközbeni ellátásokat, mint pl. sport és szabadidő tevékenységhez kötődő felügyelet melletti klubfoglalkozásokat, játszóházi programokat.



Közbiztonság helyzete

Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság beszámolójából megállapítható, hogy 2011. évben ismertté vált bűncselekmények száma az előző évhez képest gyakorlatilag nem változott, (481 ill. 482 db). Az illetékességi területen ismertté vált bűncselekmények száma (1065-ről 1168-ra) 9,7%-kal nőtt. A Sátoraljaújhelyen a személy elleni bűncselekmények száma 2011-ben, 2010-hez képest 59-ről 52-re csökkent, a testi sértések száma is 17-ről 11-re csökkent. A házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 6-ról 12-re nőtt. Markáns csökkenés volt tapasztalható a kiskorúak veszélyeztetése bűncselekményben, amely – többek között – az egyre dinamikusabb bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi programoknak köszönhető. A vagyon elleni bűncselekmények száma illetékességi területünkön az előző évhez viszonyítva 567-ről 530-ra (6%-kal) csökkent. A lopások tekintetében növekedés történt 288-ról 366-ra, míg a betöréses lopások számát tekintve erőteljes csökkenés tapasztalható (159-ről 100-ra). Ebből a városban alkalmi lopás 162 esetben, míg a betöréses lopás 54 esetben fordult elő. Megjegyzendő, hogy az intenzív városi kmb-s jelenléttel sikerült visszaszorítani a hétvégi ház feltöréseket, ellenben a kereskedelmi és vendéglátó üzletek sérelmére elkövetett betörések elszaporodtak, amit a járőrszolgálat átszervezésével kívánunk megakadályozni. 2011-ben a városban rablás nem történt. A közrend elleni bűncselekmények száma az előző évhez viszonyítva 253-ról 280-ra, azaz 10%-kal nőtt. A városban a garázdaságok száma 37-ről 49-re emelkedett. Ezt a

44

tendenciát a rendőrség 2012. évben folyamatos közterületi rendőri jelenléttel, gyalogos járőrszolgálattal, az ügyek gyors, bíróság elé állítással történő befejezésével próbálja megállítani. A rendőrség eredményesen működik együtt a közterület felügyelettel, amely a térfigyelő rendszerek működtetésével segíti a bűncselekmények megelőzését és az elkövetett cselekmények felderítését. A kábítószerekkel kapcsolatos bűnözésről elmondható, hogy 2011-ben 23 ügyben folyt nyomozás, mely során 6 kábítószer terjesztőt, illetve átadót, és 34 fogyasztót sikerült beazonosítani, és az ügyeket vádemelési javaslattal befejezni. A gépjárműbűnözést vizsgálva elmondható, hogy 2011-ben gépjárműlopás nem történt, de 7 alkalommal fordult elő gépjárműből történő lopás (2010-ben 8 ilyen eset volt). Ismertté vált bűnelkövetők száma és összetétele: Az ismertté vált bűnelkövetők száma csökkenő tendenciát mutat 2011 és 2010 év viszonylatában (470-ról 438-ra). Csökkent a gyermekkorú (23-20), a visszaeső elkövetők száma (59-33). A fiatalkorú elkövetők száma azonban emelkedett (59-73). Intézkedési mutatók: A közterületi intézkedési mutatók közül 4,61%-kal nőtt a bűncselekmények miatti elfogások száma (159 fő), jelentős mértékben, 110,26%-kal nőtt a körözött személyek elfogása (82 fő), 55,77%-kal nőtt az előállítások száma (486 fő). Kismértékben növekedett a helyszíni bírság alkalmazása (2089 fő, 3,57%-os növekedés az előző évhez képest), és a büntető feljelentések száma (257 db, 4,47%-os növekedés 2010-hez képest). Csökkenés tapasztalható a szabálysértési feljelentések, egyéb elfogások és közigazgatási bírságok számában. Felderítési mutatók: 2011-ben a 373 vádemelési javaslattal befejezett ügyből 343-at a bűnügyi osztály, 30-at a közlekedési osztály fejezett be. Ezen ügyekben, 152 esetben a befejezés 30 napon belül, gyorsított eljárásban, bíróság elé állítással történt. Ez a vádemelési javaslattal befejezett ügyeknek több mint a 40%-a, mely mutatóval a kapitányság első a megyében. 2011-ben a közterületen szolgálatot teljesítő állomány 579 esetben tett szabálysértési feljelentést, az elkövetők felderítését és elfogását követően. Az esetek jelentős része tulajdon ellni szabálysértés volt (pl. erdei, mezei, bolti lopások). A lakosság kérdőíves megkérdezésére 2007. év október – november hónapjaiban került sor a város intézményeinek és civil szervezeteinek segítségével. A kérdőíves megkérdezés során a lakosság 15-61 év feletti korosztálya megkeresésére került sor. A kiküldött 2000 kérdőívből 1465 kitöltött érkezett vissza, de nem mindenki válaszolt minden kérdésre. Milyen a város közbiztonsága? Összesen Jó 1465

104

Megfelelő

Rossz

Nem válaszolt

793

563

5

45

Szegregátum helyzete: Az ismertté vált bűncselekmények között a leggyakoribb a vagyon és a közrend elleni, utána következik a személy elleni bűncselekmények aránya, valamint a tulajdon elleni szabálysértések. A szegregált városrészben a bűnelkövetővé válás leggyakoribb okai a mélyszegénységségből, a kilátástalanságból, a családi feszültségekből eredeztethetők.

2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 

Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete

Az övezet területe jellemzően határmenti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat lebonyolítani a Délkelet Szlovákiai területek irányába. Jelenleg személyés tehergépjárművel Sátoraljaújhelyi Kistérséget a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni. Az akcióterület helyi közlekedéssel főközlekedési út elkerülő szakasza.

elérhető,

itt

megy

keresztül

a

37.

számú

Az úthálózat kapacitása egyedül a fő megközelíthetőséget biztosító 37. sz. út esetében megfelelő - az útszakasz felújításával minőségileg jelentősen javult-, a belső hegyközi úthálózat elegendő kapacitást jelent még az idegenforgalmi idényben is. Az útburkolatok teherbírása és a felületeinek minősége még tűrhető, vagy rossznak minősíthető. A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközzel – autóbusszal – is biztosított a település; ill. az akcióterület megközelíthetősége. A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével Sátoraljaújhely Budapestről 3,5 - 4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető (a hazai vasútvonalak fejlesztésének tervezetten része a meglévő vasúti határállomásokhoz futó vasútvonalak fejlesztése Sátoraljaújhely irányában, amelynek köszönhetően minőségi változás lesz tapasztalható, az elérhetőség jelentős javításával). A legközelebbi működő, nemzetközi járatokat fogadó repülőtér Kassán található (65 km), melynek közelsége a gazdaság dinamizálhatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2008. augusztusában az ÉMOP-2008-3.1.2/B jelű„ Kistérségek központi településeinek közlekedésfejlesztése” elnevezésű konstrukcióhoz kapcsolódó pályázatot nyújtott be a túlzsúfolt belvárosi közlekedési infrastrukturális fejlesztése - a jelentős gazdasági súllyal rendelkező területek és a turisztikai célterületek gyors és hatékony megközelíthetősége érdekében, ami alapvető feltétele ezen területek megfelelő fejlődésének. A nagy forgalomáteresztő-képességű, belvárost elkerülő útvonalak megteremtik az egyes településrészek között a könnyebb átjárhatóságát. Az utcák fejlesztésével olyan gyűjtő-

46

utak jöttek létre, amelyek lehetővé teszik a városon belüli közlekedési kapcsolatok javítását a belváros teher-mentesítése érdekében. A fejlesztés hozzájárul a belváros légszennyezettségének csökkentéséhez, az akadálymentes gyalogos közlekedés, belterületi vízelvezetés fejlesztése; az alapvető – szociális, oktatási, egészségügyi - szolgáltatások – egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításához. A saját tulajdonban levő utak fejlesztésével javul a közszolgáltatási intézmények elérhetősége, elérési ideje; a frekventált tereken új vállalkozások telepednek meg, a meglévők eredményessége emelkedik, ezáltal az innen befolyó helyi adók mértéke is nő. A fent bemutatott beruházás pályázati támogatással 2009-2010-ben valósult meg. Szegregátum: Útés járdahálózata nagyrészt közlekedésbiztonsági szempontból kifogásolható.



elavult,

kátyús,

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények az akcióterületen nem találhatók. Jelen projektnek nem tárgya kerékpáros fejlesztés.



Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából

Sátoraljaújhelyen az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 64,9 km, amelyen összesen 856 000 m3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy 6 531 db lakás részére. Az utóbbi tíz évben egy km-rel nőtt a közüzemi vízvezeték hossza, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számának 9%-os növekedése mellett. Sátoraljaújhelyen a szennyvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 54,6 km, amelyen összesen 1 071 000 m3 szennyvíz elszállítása történik, mintegy 6 122 db lakás részére. Az utóbbi tíz évben több mint duplájára nőtt a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számának 9%-os növekedése miatt. Sátoraljaújhely vezetékes földgázhálózata, valamint a területi lefedettsége és kapacitása jelenleg kielégítik a fogyasztói igényeket. A településen a gázszolgáltatást a MOL GÁZ Kft. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja. Sátoraljaújhely város ellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kW-os fővezeték hálózata biztosítja. A város lakossági és intézményi fogyasztói, illetve ipari és mezőgazdasági üzemei részére, a 120 kW-os fővezetékről a károlyfalvi és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják a 20 kW-os, és 10 kW-os középfeszültségű hálózatokról történő villamos energiavételezési lehetőséget. A településen középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kW-os feszültséggé

47

transzformálják, és ez a feszültség táplálja a lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot. Minden kapcsolóállomáshoz transzformátorállomás tartozik. Közművek kiépítettsége- közművek hiányosságai

Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz – csatorna Gáz Pormentes út Járda

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatók Kazinczy u. 156. Bereczki híd út Zrínyi út Alsórét út Széphalom városrész Kazinczy út

Azon településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatók Keleti városrész Keleti városrész Keleti városrész Nyugati városrész

Komoly előrelépést jelentett a 2006. május 31.napján indult az Szociális és Munkaügyi Minisztérium által 20.millió.-Ft-tal támogatott „ A telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi integrációs programja megvalósítása során ingatlanvásárláshoz, felújításhoz, infrastrukturális beruházások és a társadalmi mobilitást elősegítő körülmények előteremtéséhez pénzügyi támogatás nyújtása” (a továbbiakban: Telep-felszámolási Program), melynek keretében 62 önkormányzati és magántulajdonban lévő lakóépület került komfortosításra. A program hatásterülete a Bihari, a Köztársaság utcák lakóépületei voltak. A Telep felszámolási Program megvalósítása 2006. november 1-től és 2007. május 20-ig tartott. Ennek keretében minden érintett lakóépületben -

az ingatlanok rákötésre kerültek a közüzemi ivóvízhálózatra, az érintett ingatlanok rákötésre kerültek a közüzemi szennyvízhálózatra, az érintett lakásokban WC helyiség került kialakításra 1. db. WC csészével és kézmosóval (hideg vizes), a konyha helyiségben vízvételi, szennyvíz csatlakozási lehetőség került kialakításra (levakolva a későbbi rácsatlakozás lehetőségét biztosítva).

Szegregátum: A városrész teljeskörűen közművesített, de a lakások ivóvíz- és szennyvízhálózatra történő bekötöttségének aránya csak 95%.



Lakáshelyzet Sátoraljaújhely város lakásállományt jellemző adatai Időszak

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. év év év év év év év év év év év év

48

Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db)

6810 6838 6829 6843 6859 6866 6854 6875 6889 6898 6898 29

30

30

43

18

17

12

10

21

14

9

0

7

9

21

32

9

13

10

8

13

14

6

0

29

30

30

42

17

17

11

10

20

14

9

0

8

16

27

36

18

15

12

10

21

14

9

0

2

2

2

1

-

-

-

-

-

-

-

0

-

-

18

4

-

-

2

-

-

-

-

0

4

4

2

6

5

4

1

2

7

5

3

0

Az év folyamán megszűnt lakások száma (db)

1

3

2

52

4

1

5

22

-

-

-

0

Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együttl) (db)

19

23

7

15

7

5

2

1

9

2

2

0

Az év folyamán épített lakóépületek száma (db)

15

12

7

21

7

13

8

9

17

4

6

0

Az év folyamán a helyi önkormányzat által épített lakások száma (db)

-

-

18

11

-

-

-

-

-

-

-

0

Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma (db)

29

29

12

32

18

17

12

10

21

3

9

0

-

-

-

-

-

19

24

30

6

1

3

3

-

-

1

3

-

-

-

12

-

-

-

0

Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített házi vízvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (db) Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db)

Az év folyamán kiadott új építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma (db) Az év folyamán egyéb ok miatt megszűnt lakások száma (db)

49

Sátoraljaújhely lakásállománya a KSH adatai szerint 2011. december 31-én üdülők nélkül 6 898 darab volt. Az épített lakások számának 2000-2003-ig tartó emelkedése a következő három évben megtorpant, majd csökkent. 2010 évben a megépített lakások közül a négyszobás lakások aránya 44%, a háromszobás lakásoké 33%, az épített lakások átlagos alapterülete 112,4 m2 (a 2000. évi 90,9 m2-es adathoz képest ez jelentős növekedést mutat.) Az új építésű lakásokba szinte valamennyi esetben közcsatornával ellátottak voltak. Az 100 lakásra jutó lakosok száma 2006 évben 250 fő volt, 2011 évben 222,6 fő, mely 10,96%-os csökkenést jelent, amely az Borsod-AbaújZemplén megyei adatokhoz (2011 évben 235,9 fő) képest ez elmarad. 2011. évben lakásépítés nem történt. Lakások komfort fokozat szerint (2001. évi népszámlálási adatok alapján, valamint a korábbiak) Lakások 1980 6301 6158 19403 568 2831 400 2185 317

Lakások száma (üdülővel együtt) Lakott lakások száma (üdülővel együtt) Lakásokban lakók száma (üdülővel együtt) Összkomfortos lakások száma Komfortos lakások száma Félkomfortos lakások száma Komfort nélküli lakások száma Szükség és egyéb lakások száma

Szám 1990 6657 6370 18205 2153 2810 506 1009 179

2001 6784 6398 17210 2923 2742 3976 527 196

A 2001-es Népszámlálás adataiból előállított - városrészek összehasonlítására alkalmas – mutatók Ssz.

1 2

Adat

Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

2150

2. Nyugati városrész 2322

3. Keleti városrész 2312

11,5

18,

19,0

Város egésze

1. Városközpont

6784 16,5

Szegregátum 346 51,7

Sátoraljaújhelyen a lakosság többsége a hagyományos technológiával épült házakban, lakásokban lakik, kb. 1000 lakás bérház jellegű. A legkisebb alapterületű lakások az akcióterületen találhatóak: a Meder, Járóka, Bihari, Köztársaság, Rózsa, Nefelejcs, Viola utcákban találhatók. A városrészben található a lakásállomány 34,1 %-a. az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 19 %. A szegregátum lakosai mindössze a város lakásállományának 5%át tudhatják magukénak, az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 51,7 %. A szegregátum önkormányzati bérlakás - állományának adatai Terület bérlakás állománya a

Lakásállomány (db)

Bérlakás állomány

Komfort nélküli szociális bérlakások

50

lakásállományhoz viszonyítva Nefelejcs utca Köztársaság utca Bihari utca Járóka utca Rózsa utca Viola utca Szegregált városrész összesen

db

db

%

32 77 35 15 23 60

25 19 8 0 15 39

19 8 -

24 23 -

244

106

27

11

Ezekben az utcákban lévő lakásokat többnyire romák lakják. A lakásokat használók – az esetek jelentős részében - egyáltalán nem törődnek az ingatlan állagának megóvásával; azt folyamatosan rongálják; illetve gyakoriak az önkényes, jogcím nélküli lakásfoglalások is. Lakásügyi szempontból már hosszú évek óta városunk neuralgikus pontja a Viola utca környéke, a lakások állapota már sok kivetnivalót hagy maga után: az említett rossz minőségű lakások felújításra szorulnak. Viola u. 2-4. szám alatti lakások bemutatása Lakás területe (m2)

Szoba szám

Komfortfokozat

Lakásban élők száma (fő)

fsz.1.

1

41 komf.

2

fsz.2.

2

52 komf.

1

fsz. 3

2

52 komf.

fsz.4.

2

52 komf.

2

fsz.5.

2

52 komf.

3

fsz.6.

2

52 komf.

3

fsz.7.

2

52 komf.

3

fsz.8.

2

52 komf.

2

1/1

2

52 komf.

1

1/2

2

52 komf.

2

1/3

2

52 komf.

1

1/4

2

52 komf.

1/5

2

52 komf.

4

1/6

2

52 komf.

2

1/7

2

52 komf.

1/8

2

52 komf.

2/1

3

79 komf.

5

2/2

3

79 komf.

3

2/3

2

52 komf.

3

2/4

2

52 komf.

1

2/5

2

52 komf.

2

2/6

2

52 komf.

2/7

2

52 komf.

51

2/8

2

52 komf.

5

Az önkormányzati lakások üzemeltetője a javítási-, karbantartási feladatok ellátását a pénzügyi források függvényében tudja elvégezni. Az önkormányzati bérlakások állapotáról a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztályának munkatársai 2007. januárjában felmérést készítettek. A felmérés szerint a lakások 90 %-a belülről erősen leromlott, koszos, büdös, vakolathiányos, lelakott, fürdőszobája használhatatlanná vált (fát tárolnak benne vagy elbontották, berendezései nem működnek, padlója rossz állapotú). Lakhatási integráció és mobilizáció: A szegregátumban élő, lakhatásukat önállóan megoldani nem képes lakosság számára a lakhatási feltételek biztosítása komoly problémát jelent az önkormányzat számára. Összehasonlítások alapján megállapítható, hogy a program célterületén a legmagasabb az önkormányzati bérlakások aránya. A jelenlegi rendszer több szempontból is ellentmondásos: 



Az önkormányzat a lakásállományt jelentős teherrel kapta meg, mivel a szükséges felújításokról az állam nem; a források szűkössége miatt az önkormányzat – és a Városellátó Szervezet - nem tudott gondoskodni (a bérlők magatartása miatt a lakások állaga leromlott, felújításra szorul). A lakásállomány fenntartási költségei nőttek, a felújítások elmaradása miatt napi szinten kell a működést biztosítani. Ez az állapot hosszú távon gazdaságosan nem tartható fenn.

Az anti – szegregációs beavatkozások központi eleme az önkormányzati, ezen belül a szociális bérlakások fejlesztése:    

További szociális bérlakások építése, a meglévő rendelkezésre álló szabad területen A meglévő szociális bérlakások felújítása Önkormányzati bérlakás építési program folytatása A sokgyermekes családok lakhatási feltételeinek javítása

állomány

bővítése

a

A szegregáció oldása érdekében indokolt az ott lakók lakhatási problémáinak megoldása, különösen a mobilizációs program keretében az ott lakók koncentrációjának oldása; illetve szükséges egy intézkedési terv kidolgozása az önkéntes beköltözők, illetve a jogcím nélkül tartózkodók problémájának megoldására.



Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási- és humán funkciókat képviselő intézmények nincsenek az akcióterületen, a funkcióbővítés nem is indokolt. Közösségi funkciók:

52

Elérhető közösségi, köz- és profitorientált szolgáltatások:    

Fogyatékosok Otthona Idősek Napközi Otthona „Tanoda” – Országos Cigány Hagyományőrző Egyesület (Cigány Közösségi Ház – közösségi tér – tervezett beruházás, a volt Hunyadi úti óvoda épületében) Pázsit úti sportpálya

IDŐSEK OTTHONA Sátoraljaújhely Város keleti városrészében, az érintett 2-es projektterületen található a Hunyadi úti Öregek Napközi Otthona. Az akcióterületen 2009-2013 között tervezett fejlesztést indokolja az egész településen ezen belül kiemelten az akcióterületen - tapasztalható elöregedés folyamata, a 60 éven felüliek arányának igen magas mutatója. Az idősek nappali intézményei, valamint az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti intézmények kapacitás-kihasználtsága az elmúlt években megközelítette a 100 százalékot. Az Idősek Otthona 1986. február 20-án kezdte meg működését. Jelenleg az intézmény 62 férőhellyel működik (melyből 50 férőhely hagyományos idősek otthona, 12 férőhely pedig átlagot meghaladó minőségű elhelyezést biztosít). Az idősek otthonában folyó gondozás komplex tevékenység, amely magában foglalja az ellátásban részesülők fizikai ellátását, az egyénre szabott egészségügyi és pszichés gondozást, valamint a szabadidő célszerű és hasznos eltöltését. Az idősek otthona tárgyi feltételeinek javítása többszöri pályázat benyújtása ellenére sem sikerült, így forráshiány miatt az épület teljes felújítását, akadálymentesítését és a férőhelyek bővítését nem lehetett megvalósítani. Az Idősek Otthonában élő lakók részére egyénre szabott – a fejlesztési, ápolási feladatokat tartalmazó - gondozási terv készül; mely tartalmazza:  az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,  az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges és javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,  a segítségnyújtás egyéb elemeit. Pályázati lehetőséget folyamatosan keres a fenntartó önkormányzat Sátoraljaújhely Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthona rekonstrukciójára és bővítésére. A főépület egyes szerkezeti (födémek), épületgépészeti berendezései elavultak, kialakításuk, jelenlegi elrendezésük nem felel meg a kor követelményeinek. Az intézmény fűtési és főzési energiaellátása PB tartályos gázfűtéssel, magas költséggel üzemel. A szennyvíz elhelyezése ingatlanon belüli tartályban történik, melynek elszállítása magasabb költséget igényel, mint a szennyvízelvezetés díja. Az intézmény műszaki állapota, szűkös kapacitása, nem teljeskörű közművesítettségének hiánya indokolja a meglévő épületegyüttes rekonstrukcióját, a telken belüli férőhelyszám

53

növeléshez szükséges épületbővítést, az ingatlan vezetékes gázellátásának és választott szennyvízcsatornázásának megépítését. Fejlesztési tervek:    

A komfortosság növelése érdekében kisebb ágyszámú lakószobák kialakítása szükséges. A beruházási elképzelések alapján kisebb létszámú gondozási egységek alakíthatók ki. A részlegek kialakításánál nagy hangsúlyt kell fektetni az ellátásban részesülők egészségi állapot szerinti elhelyezésére. Mozgáskorlátozottak és érzékszervi fogyatékkal élők számára biztosítani kell az akadálymentes környezetet. A megye területén demens idősek ellátását az encsi Ápoló-Gondozó Otthon látja el. A földrajzi távolság indokolja, hogy az ellátási körzetünkben jelentkező ilyen irányú igények kielégítése érdekében demens részleg kerüljön kialakításra.

FOGYATÉKOSOK NAPPALI ELLÁTÁSA 1999. szeptember 01. óta működik Sátoraljaújhelyen a Fogyatékosok Napközi Otthona, mely a 18. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékos személyek napközbeni ellátását, gondozását, foglalkoztatását, képesség- és készségfejlesztését biztosítja. A napi életritmust biztosító képesség- és készségfejlesztő foglalkozásokat, szabadidős és kulturális programokat, gondozási feladatokat 1 fő terápiás munkatárs és 1 fő szociális gondozó végzi. Az ellátást igénybevevők csak az étkezésért fizetnek személyi térítési díjat a rendszeres havi jövedelmük alapján az önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően. Fejlesztési tervek:         

Az épület teljes körű felújítása Információszolgáltató adatbázist létrehozása Diszpécserközpont kialakítása Szakemberek továbbképzése Közösségi busz vásárlása Személyi segítő szolgálat feltételeinek megteremtése Táboroztatás, művészeti terápiák, szabadidős tevékenységek lebonyolítása A fejlesztő foglalkozások eszközállományának bővítése Foglalkoztatási lehetőség megteremtése

SPORTPÁLYA Sátoraljaújhely keleti városrészében a Pázsit utca, valamint a sportpálya az 1800-as évek végén alakult ki. A város sportélete, mintegy százötven évre nyúlik vissza. 1868-ban megalakult a Sátoraljaújhely Torna Egylet, majd 1909 májusában a Sátoraljaújhelyi Atlétikai Club (SAC), s a sportklub a város piros-sárga színét kapta. Innen számítható a város labdarúgásának története. A Pázsit úti sportpálya jelen funkcióját tekintve az STK labdarúgó pályája (futballedzések és mérkőzések lebonyolítására használják a Sportegyesület tagjai, általános iskolások és felnőttek egyaránt). A sportpálya területen egy központi öltöző épület, egy füves és egy

54

salakos labdarúgó pálya található. Az 1970-es években épült faház szerkezetileg elavult, leromlott állapotú, gazdaságosan nem újítható fel. A labdarúgópálya hossza nemzetközi méreteknek nem megfelelő; a sportpálya kiszolgálóhelyes pénztárfülkével, kerékpártárolóval nem rendelkezik; a sportolói bejára a szurkolóktól nincs elkülönítve; az épület, valamint az épületen belüli akadálymentesítés nem biztosított. A sportpálya használatára vonatkozóan a kiküldött 2000 kérdőívből 1465 válasz alapján a válaszadók 90%-a tartotta a sportpályát és kiszolgáló épületét mind kívülről, mind belülről leromlottnak; ill. funkció-hiányosnak; 58 % -uk a szolgáltatások igénybe vevői és a látogatók közül került ki. Megvalósult fejlesztések: Pályázati forrásból folyamatban van az öltöző felújítása, és korábban megvalósult a műfüves pálya korszerűsítése. A jelen pályázatban bemutatott fejlesztésekkel a sportpálya biztonságos, akadálymentes használhatósága, a létesítmény teljeskörű korszerűsítése valósul meg. Az itt bemutatott terv szervesen és szinergikusan illeszkedik a korábban megvalósult és a megvalósítás alatt lévő fejlesztésekhez.

2.8. Funkcióelemzés

Funkciók feltárása a szegregátum területén: 

Lakófunkció A városrészben található a lakásállomány 34,1 %-a. az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 19 %. A szegregátum lakosai mindössze a város lakásállományának 5%-át tudhatják magukénak, az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 51,7 %. Az önkormányzati bérlakások 90 %-a belülről erősen leromlott. A szegregátumban élő, lakhatásukat önállóan megoldani nem képes lakosság számára a lakhatási feltételek biztosítása komoly problémát jelent az önkormányzat számára. A lakásállomány fenntartási költségei nőttek, a felújítások elmaradása miatt napi szinten kell a működést biztosítani.



Gazdasági funkció Az akcióterületen kizárólag egy vendéglátóegység és egy élelmiszerbolt működik; melyeknek vendégforgalma, ill. vásárlóereje – a város egészére vonatkozóan – sem meghatározó; a további fejlesztésekre igény nem merül fel; hiányosság nem tapasztalható.



Az állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási- és humán funkciókat képviselő intézmények nincsenek az akcióterületen, a funkcióbővítés nem is indokolt.



Közösségi funkciók: Elérhető közösségi, köz- és profitorientált szolgáltatások:

55

Fogyatékosok Otthona Idősek Napközi Otthona „Tanoda” – Országos Cigány Hagyományőrző Egyesület (Cigány Közösségi Ház – közösségi tér – tervezett beruházás, a volt Hunyadi úti óvoda épületében)  Pázsit úti sportpálya A közösségi és szociális szolgáltatások sűrűsége a beavatkozási területen hiányos. A hiányt jelen projekt keretében tervezett szolgáltató iroda pótolja, továbbá a célterülethez kapcsolódóan TÁMOP komplex telep-program pályázat van bírálat alatt, amelynek keretében komplex humán szolgáltatások kerülnének kialakításra a célterület társadalmi szegregációjának csökkentése, a terület felzárkóztatása érdekében. Jelen projekt infrastrukturális elemeit és soft programjait megfelelően egészítené ki a humán oldal további fejlesztése, amely a szociális városrehabilitáció eredményeire multiplikatív hatást gyakorolna.   



Városi funkció: A városban van, de az akcióterületen nem biztosítottak a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételei. A közbiztonság tekintetében funkcióhiányként azonosítható a térfigyelő rendszer hiánya ebben a városrészben. A térfigyelő rendszer számos jó gyakorlat és példa alapján sikeresen csökkenti az alkalmi bűnelkövetők által elkövetett cselekményeket, illetve a közterületi garázda cselekmények tekintetében is jelentős visszatartó erőt képvisel.



Közlekedési, infrastrukturális funkciók Az akcióterület helyi közlekedéssel elérhető, itt megy keresztül a 37. számú főközlekedési út elkerülő szakasza. Az úthálózat kapacitása egyedül a fő megközelíthetőséget biztosító 37. sz. út esetében megfelelő - az útszakasz felújításával minőségileg jelentősen javult-, a belső hegyközi úthálózat elegendő kapacitást jelent még az idegenforgalmi idényben is. Az útburkolatok teherbírása és a felületeinek minősége még tűrhető, vagy rossznak minősíthető. A kistérség településeiről tömegközlekedési eszközzel – autóbusszal – is biztosított a település; ill. az akcióterület megközelíthetősége. Sátoraljaújhelyen a gázvezeték rendszer, a vezetékes víz- és elektromos hálózat, közvilágítás teljes mértékben kiépített. A keleti városrészben a Kazinczy u. 156. alatt, ill. a Berczki híd úton nem kiépített a szennyvízcsatorna hálózat, ill. a Zrínyi úton és Alsórét úton a pormentes út. Az akcióterületen található Köztársaság, Bihar, Meder és Rózsa utcák elhasználódott burkolatának felújítása; valamint a biztonságos gyalogos közlekedést szolgáló járdák kiépítése korábbi pályázati támogatással megvalósult. A közvetlen beavatkozási területen (Kerek utca) leromlottak, csapadékvíz elvezető rendszer nincs.

az

útviszonyok

erősen

Összegezve megállapítható, hogy az akcióterületen a lakó-, közösségi és városi funkciók fejlesztése, bővítése indokolt. Ezen területeken funkcióhiány jelentkezik, a humán és államigazgatási funkciók terén nem szükséges bővítés.

56

A funkciók hatósugara: 

Gazdasági funkció: hatóköre nem meghatározó; a szolgáltatók jellemzően az akcióterületen élőket szolgálja ki.



Közösségi funkciók: hatósugara túlnyomórészt nagyobb, mint az akcióterület, a város egészére és a kistérségre is kiterjed. A „Közösségi tér” számos rendezvény megvalósításának helyszíne válik biztosítottá pl.: Cigány táncfesztivál, Város napja, Családi Nap stb., pihenőpark, a közcélú, Pázsit úti sportpálya, mint szabadidős létesítmény fejlesztésével hatósugara tovább nő – fejlesztése indokolt.



Városi funkció: hatósugarát tekintve elsősorban az akcióterületet szolgálja ki, azonban hatásában kiterjed az akcióterületen túlra; a fejlesztés hozzájárul a város közbiztonságának javításához. 

Közlekedési, infrastrukturális funkciók: elsősorban az akcióterületet szolgálják ki.

hatósugarukat

tekintve

57

IGÉNYFELMÉRÉS

A fejlesztési terv a következő tanulmányok, fejlesztési dokumentumok és felmérések alapján alakult ki: -

Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Sátoraljaújhely Város Antiszegregációs Terve középtávú fejlesztési dokumentumok, településrendezési terv 2007. évben készült kérdőíves lakossági felmérés 2012. évben készült szegregátumi célterületi kérdőíves felmérés

A szükségletfelmérés módszerei: A felméréshez szükséges kutatási tervet terepmunka (terepbejárás, résztvevő megfigyelés) és a pályázati dokumentáció átvizsgálása előzte meg. Az előkészítésre összeálló társulással konzorciumi ülésen történt egyeztetés a felmérés menetéről. Személyesen (terepbejárás, résztvevő megfigyelés): A terepbejárás során nyilvánvalóvá vált a településrész tarthatatlan infrastrukturális helyzete, a helyiek kilátástalan sorsa, a szegregátum siralmas lakhatási és szociális viszonyai. A szociokulturális viszonyok feltérképezéséhez alapvető fontosságúnak tűnt a kérdőíves felmérés során gyűjtött kvantitatív „kemény adatok”, illetve az ezek kiegészítése kvalitatív adatgyűjtéssel: a személyes részvétellel, mélyinterjúk segítségével. Kérdőívek felvétele: egyéni, lakhatási és családi kérdőívek, zárt kérdésekkel, Likert skálákkal, valamint nyitott, attitűdök, vélemények kifejezésére alkalmas kérdéssorral. A szegregátumban élő családok lakhatási – szociális - közösségi viszonyainak felméréséhez egyrészt szükség volt konkrét, könnyen mérhető adatokra, másrészt a problémák megfogalmazásához, szükségletek, vágyak, attitűdök artikulálásához is alkalmasnak bizonyult a kérdőíves adatfelvétel. Az igényfelmérés elsősorban a szociális körülményeket, a projektben megjelenő „soft” elemek szükségességét kutatta. Az igényfelmérés során alábbi kulcskérdésekre kerestük a választ, személyes interjúk, kérdőíves lekérdezés módszereivel:          

kinél merül fel a szükséglet mire van szükség hol találhatók a szükséges javak ill. szolgáltatások milyen mennyiség szükséges az egyes javakból ill. szolgáltatásokból a probléma a kereslet-kínálat vagy az elosztás-hozzájutás körébe tartozik-e mire van kevésbé szükség mibe fog kerülni hogyan lehet finanszírozni milyen szakember háttér áll rendelkezésre az elképzelések megvalósításához vannak-e átvehető jó gyakorlatok, tapasztalatok, melyek átültethetőek megvalósítandó projektbe

a

58

    

mennyire van igény a célcsoportnál a beavatkozásra milyen együttműködési készség mutatkozik a célcsoport tagjai között milyen motiváció mozgatja a célcsoport tagjait a programba való bekapcsolódásra milyen negatív tényezőkkel kell számolni a projekt megvalósítása esetén a célterületen kívüli lakosság hozzáállása a projekthez

Célcsoport meghatározása: A szegregátum életkörülményei

lakosságának

összetétele

korfája,

nemek

szerinti

megoszlása,

A Viola utca, Kerek utca és Pázsit utca által határolt terület Sátoraljaújhely keleti városrészéhez tartozik, és a város leghátrányosabb helyzetben élő lakosainak jól körülhatárolható szegregátuma. A felmérést a keleti városrészben, a szegregátum területén végeztük, az eredmény a projekt célterületére reprezentatív adatokat szolgáltat. A meglévő zöldfelületek használati funkciói sok esetben hiányosak, megfelelő minőségű szabadidős és rekreációs funkciók kialakítása szükséges. A városrészben él a város népességének 36,4 %-a, a lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya 23,5 %, a 15-59 éves korosztályé 64,4 %, a 60 éve feletti pedig 12,1 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 30,9 %, amely a másik két városrészhez képest jelentősen magasabb értéket mutat. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évnél idősebb korosztályban nem éri el a 10 %-ot. A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 47,8%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a város más részeihez képest szintén kiemelkedő értéket mutat: 50,2%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 23 %, míg a halmozottan hátrányos személyek esetében eléri a 63,5%-ot. Út - és járdahálózata nagyrészt elavult, kátyús, közlekedésbiztonsági szempontból kifogásolható. A városrész teljes körűen közművesített, de a lakások ivóvíz- és szennyvízhálózatra történő bekötöttségének aránya csak 95%. Az önkormányzat a kijelölt szegregátumon belül élő családok helyzetének, életkörülményeinek felmérésével alapozta meg a projekt és a pályázat előkészítését. Összesen: 71 család, 116 felnőtt, 134 gyermek vett részt a 2012. 1. félévben készült felmérésben.

Az igényfelmérés eredményeinek ismertetése:

59

Vizsgált célcsoport A kérdőíves felmérés során 250 személyi kérdőív készült el. 250 adatközlőből 134 gyermek volt. A 116 felnőtt adatközlő nemi megoszlása: 53 férfi és 63 nő. A gyermek kérdőíveket külön elemezzük. A választ adó nők átlag életkora 31 év, a férfiaké 30 év. Családi viszonyok A szegregátumban élők közül 29 fő él házasságban, 39 fő élettársi viszonyban, 33 hajadon/nőtlen, továbbá 1 özvegy és 13 elvált és 1 leányanya. Nem önálló háztartásban élő eltartottak száma 11 fő. Lakásviszonyok, felszereltség A vizsgált háztartásokban a lakcímen lakás jogviszonyaként túlnyomóan a saját tulajdont jelölték meg (41 fő), míg albérletben 3, rokonoknál befogadottként pedig 38 fő él, 33 válaszoló bérli a lakást, valamint 2 fő szívességi lakáshasználó.

Iskolai végzettség Az iskolai végezettség tekintetében a következő, lesújtó helyzet tárul fel el: 19 fő 8 osztálynál kevesebbet végzett, 82 fő végezte el az általános iskolai 8 osztályt, 1 fő a 9 osztályt, 2 fő a 10. osztályt, 2 fő a 11. osztályt. Szakmunkást nyolcan végeztek, szakközépiskolát 1 fő végzett. Diplomást nem, de 19 OKJ képzéssel rendelkezőt találtak a szegregátumban. A lekérdezett több mint fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mintegy negyedük be sem fejezte az általános iskolát. Ez különös tekintettel kihat, a számukra ajánlható képzések körére. A másik fontos érv, a munkaviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők aránya: 58 fő tartósan munkanélküli. Az elhelyezkedés egyik legfőbb akadálya a képzetlenség, természetesen nem hagyható figyelmen kívül a földrajzi, közlekedési elszigeteltség, a térség alacsony foglalkoztatási képessége sem. Anyagi helyzet értékelése, jövőbeli változások lehetőségei Az itt élők jövedelem forrása szinte kizárólag a segély és a gyermekek után járó családi pótlék és egyéb juttatás. A saját anyagi helyzet és a másokhoz viszonyított anyagi helyzet értékelése a következő eredményt hozta az ötös skálán: saját anyagi helyzetüket a választ adók 0,2%-a értékelte nagyon jónak, míg nagyon rossznak szintén 0,2%-a értékelte. 3 pontra, azaz közepesen jónak több mint a felük, 57,7 % szavazott. Másokhoz viszonyított anyagi helyzet értékelése hasonlóan oszlik meg, mint az előző: 0,1%-a

60

gondolja nagyon jónak az anyagi helyzetét másokhoz képest, 0,4 %-uk pedig nagyon rossznak. A többség ennél a kérdésnél is a középértéket jelölte meg; 54 % szerint közepesen jó az anyagi helyzetük másokhoz képest. Sajnos a szegregátumban élők a saját jövőképükkel kapcsolatosan jelentősen negatív véleménnyel vannak. Arra a kérdésre, hogy hogyan értékeli a jövőbeli változások lehetőségeit a kérdőívre válaszolók 27 %-a azt válaszolta, hogy a változásokhoz nem lesz megfelelő állapot (tespedés), valamint 22 %-uk úgy gondolja, hogy az életét a kiúttalanság érzése határozza meg, nincs jövőképe és 22 % szerint minden marad a régiben. A választ adók csupán 2 %-a érzi úgy, hogy kielégítő a háztartás anyagi helyzete, valamint 22 %-uk bizakodó a jövőjét illetően. A jövőképpel kapcsolatos elképzelések Azt, hogy a helyiek kinek vagy minek, vagyis milyen személynek vagy milyen szervezetnek a segítségében bízhatnak, a következőképpen értékelték az 5-ös skálán: a legkevésbé a helyi roma szervezetben (1,85), viszonylag alacsony pontszámot kaptak a következők: rendőrség, egyház, munkaügyi központ, polgármesteri hivatal, iskola, és meglepő módon a barátok és a szomszédok. 3 pontnál valamivel többet a testvérek (3,8), védőnő (3,35) és rokonok (3,4) kaptak. Akikben a leginkább megbíznak válaszadóink: család (4,6), szülők (4,4), szociális munkás (4,05) és a háziorvos (3,9). Tehát a különféle intézmények és azok képviselőik a rangsor aljára kerültek, kivéve a háziorvost, de a közvetlen családon kívül nem számolhatunk be erős bizalmi hálóról a közösség szintjén (a szomszédság, barátok és rokonok viszonylag alacsony értékét tekintve). Munkavállalás, foglalkoztatottság, képzésben való részvétellel kapcsolatos elképzelések Arra a kérdésre, hogy mit tanulna szívesen meglehetősen egyoldalú válaszokat kaptunk: a választ adók közül 101-en valamilyen szakmát tanulnának, 15 fő befejezné az általános iskolát egy fő korrepetáláson venne részt és tíz főt semmilyen képzés sem érdekli. Ezt követően az ajánlott, lehetséges képzések közül a következő lehetőségek közül választanának, vennének részt képzésben, oktatásban Összefoglaló táblázat:

Szakma

Nemi megoszlás Férfi

Nő

számítógép kezelő

4

7

cigánynyelv

1

angol nyelv

Egyéb szakmai képzés

Nemi megoszlás Férfi

Nő

kőműves

1

0

1

szobafestő-mázoló

1

0

3

8

boltvezető/eladó

2

3

német nyelv

0

1

hivatásos sofőr

1

0

gyógynövénytermesztő

1

4

park gondozó

2

0

mázoló

14

0

fakitermelő

2

0

61

térkőburkoló

19

0

nehézgépkezelő

1

0

gépi vakoló

6

0

virágkötő

0

2

gazdasszonyképző

0

22

cukrász

0

2

konyhakerti növénytermesztő

0

16

pék

0

3

állattenyésztés

8

8

csecsemőgondozó

0

1

térkőkészítő

9

0

szakács

0

1

épületfalazó

12

0

festő-agyagozó

0

1

betonkészítő

7

0

egészségügyi képzés

0

1

takarító

0

17

közösségi szervező

0

0

szociális segítő

2

5

nonprofit ügyintéző

0

1

Az igényfelmérésre alapozva az alábbi szakképzések megvalósítását tervezzük a projekt során: tanfolyam

fő

képzés formája

óraszám

festő-mázoló

12

akkreditált

90

hidegburkoló

12

akkreditált

90

A megkérdezettek gyermekeik jövőképének megítélése, iskolai oktatással kapcsolatos véleménye A kérdőív által megkérdezett személyek az alábbi válaszokat adták arra kérdésre, hogy milyen esélyt látnak a gyerekük jövőjével kapcsolatban: tizenöt személy semmi esélyt nem lát a gyereke jövőjével kapcsolatban, mert nincs elég pénzük taníttatására, hárman nem ismerik, milyen lehetőségei lehetnek a gyermekeiknek, tizenhárom választ adó nem lát esélyt az előrejutásában, mert előítélettel vannak a cigányokkal kapcsolatban. 49 fő bizakodó a jövőt illetően és szeretné, ha valamilyen szakmát tanulna, amiből meg tudna élni, 39 fő érettségit szeretne gyermeke részére. 30 alany, aki abban látta gyermeke jövőben való boldogulását, ha rendszeresen jár iskolába és szakmát tanul. A „Milyen rendszeresen járnak a gyerekek iskolába/óvodába” kérdésre 57-en válaszolták, hogy rendszeres járnak. A válaszok alapján egyetlen esetben fordult elő, hogy a család pénzbüntetést kapott volna, mert a gyerekek nem jártak iskolába/óvodába. Arra a kérdésre, hogy vannak-e iskolán kívüli tanulási lehetőségei a gyermeknek, a megkérdezettekből 62 személy szerint egyáltalán nincs a gyermekeknek olyan iskolán

62

kívüli lehetőségük, ahol tudnának tanulni, és senki sem tud olyan helyről, ahol lehetne tanulnia a gyermeknek az iskolán kívül is. A megkérdezettek szeretnék, ha a gyermekeinek lenne lehetősége különórára járni. A válaszadók közül 75-en fontosnak tartják és szeretnék, hogy gyermekeik a kötelező tanórai foglalkozáson túl részt vegyenek tanórán kívüli tevékenységeken (különóra). 28 fő szeretné, ha gyermeke felzárkóztató oktatásban részesülhetne, 30-an a táncfoglalkozásokat tartják fontosnak, 31-en a nyelvi képzéseket, 19-en a zenei oktatást és 8 fő egyéb lehetőségeket tart fontosnak (sport, gyógytorna). Az egészségügyi ellátás, egészségügyi elvárások, igények megfogalmazása

állapotok

helyzetek

megítélése,

Prevenció, szűrővizsgálatok, felvilágosító munka A megkérdezettek közül 58-an rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, 38-an ritkán. Kimagaslóan (30 fő) sokan nem vesznek részt az egészségügyi szűrővizsgálatokon, ennek okaként a legtöbben azt jelölték, hogy nem tartják fontosnak. A válaszadók jelentős része tehát nem jár egészségügyi szűrésre, s a rendszeresen, ritkán választ adók szűrésre járása sem felel meg a folyamatos, komplex orvosi szakvéleményezésnek. Arra a kérdésre, hogy vannak-e betegségei a válaszadók közül 88 fő nemmel válaszolt a kérdésre, 28 fő pedig igennel. A „Milyen egészségügyi problémái vannak?” kérdésre igen választ adók között megjelölt problémák hangsúlyosan a vérnyomásproblémát, a szív- és érrendszeri problémákat és ízületi problémát jelölték. A megkérdezettek körében előfordul még: mozgásszervi megbetegedés, 1 értelmi fogyatékos, 1 fő cukorbeteg, 1 fő vesebeteg, 1 fő SM-mel szenved (sclerosis multiplex) valamint az általános rossz fizikális, mentális közérzet, ám a diagnosztizált betegségtudat megfogalmazását nem nevezhetjük jellemzőnek. A válaszadók közül 28 fő rendszeresen, 84 fő ritkán, 10 fő soha nem jár el orvoshoz. A válaszadók közül 24 fő nem válaszolt a „Mit tesz, ha beteg a gyermeke?” kérdésre (nem tudott egyértelmű választ adni, változó megoldásokra hivatkozott, vagy nem volt a kérdezettnek gyermeke), 92 fő kihívja beteg gyermekéhez a körzeti orvos. 89 fő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy minden orvos által felírt gyógyszert kivált-e. Mivel ez a kérdés kapcsolódik az előzőekhez, így a gyermektelenek jellemzően nem adtak választ, a gyerekes családok jellemzően igennel válaszoltak egyéb kérdezettekkel együtt. A gyermekes választ adók közül 1 fő nem tudta megválaszolni, hogy gyermeke megkapotte minden védőoltást, a többi megkérdezett mind igennel válaszolt (87 fő) „Részt vesz-e Ön gyermeke szexuális felvilágosításában?” – 25 fő igennel válaszolt, 12 szülő szerint ez az iskola dolga, 35 választ adó nem szokott erről beszélgetni gyermekével és 14 személy szerint ez nem fontos, mert megtudják egymástól. Diszkrimináció, identitás problémák A kérdőívezés során megkérdezettek közül 84%-uk nyilatkoztak úgy, hogy szívesen elköltöznének a településről, amennyiben lehetőségük lenne rá (közülük 50 fő mindenképpen valamilyen másik településre költözne, településen belülre 48 fő).

63

Arra a kérdésre, hogy érte-e valaha nemzetiségi hovatartozása miatti diszkrimináció, 11en válaszoltak határozott igennel, velük többször előfordult már. A válaszolók közül 29en jelölték azt, hogy „igen, előfordult” már ez velük, azonban a megkérdezettek jelentős részét (79 fő) nem érte sérelem roma származása miatt. Az egész települést érintő „roma konfliktus” kérdésre szintén többségi nemmel válaszoltak (114 fő), azaz nem tudnak általános romákkal kapcsolatos konfliktusról, azonban két fő úgy nyilatkozott, hogy találkozott már utcai beszólással valamint a munkavállalásnál érte már hátrányként roma származása. Egy fő pedig a munkahelyén találkozott hátrányos megkülönböztetéssel. A két egymással szoros összefüggésben levő kérdés vagy nem volt jól értelmezhető a kérdezők és/vagy a kérdezettek számára, vagy a konfliktus megfogalmazást problémaként értelmezték.

Gyermek kérdőív értékelés - Vizsgált célcsoport A kérdőíves felmérés során összesen 134 gyereket, 62 lányt és 72 fiút kérdeztek meg a kérdezőbiztosok. A kérdőív főként a szociális-, vagyoni helyzetre, a családi kapcsolatokra, a tanulásra, és a jövőképre kérdez rá, arról igyekszik mélyebb ismeretet szerezni. A megkérdezettek átlagéletkora igen alacsony, a lányok esetében 10,5 év, a fiúk esetében pedig 10 év. Iskolai végzettség Miután a gyerekek nagy többsége még nagyon fiatal (sokuk közülük még az általános iskolát sem kezdték el, így a végzettségből még most messzemenő következtetést nem lehet levonni. Ettől függetlenül elmondható, hogy nagy a szórás, hiszen az általános iskola első osztályától kezdve a 11. osztályig minden korosztály megtalálható. Főként az általános iskola vége felé járók válaszoltak jóval nagyobb arányban (hetedik, nyolcadik, kilencedik) Egyéb adatok, releváns információk a célcsoportról: Testvérek száma, anyagi helyzet A testvérek számában elég nagy az eltérés. Jól látható, hogy (a halmozottan hátrányos helyzetű térségekhez hasonlóan) sokan élnek egy háztartásban, sok a testvér. A 134 gyerekből mindösszesen 29, akinek nincs vagy csak egy testvére van, és 33, akinél 5 vagy annál több. A leggyakoribb a 2-3 testvér, de ismerve a gyerekek átlagéletkorát, nem nagy bátorság kijelenteni, hogy ez a szám idővel nőni fog. A gyerekek képe a családjuk anyagi helyzetéről meglepően közel áll a valósághoz még úgy is, ha egy kicsit talán túlzó. Egy gyermek sem vallotta a családját gazdagnak, ugyanakkor kevés kivételtől eltekintve nem is fogják fel túl drámaian a helyzetüket. A kérdésekre adott válaszokból az tűnik ki, hogy a gyerekek reális képpel rendelkeznek saját családjuk anyagi helyzetét illetően, és nem szégyellik azt. Itt érdemes lenne talán összevetni az adott válaszokat a szüleik által adott válaszokkal, esetleg a konkrét anyagi helyzettel, de erre – egyrészt az anonimitás, másrészt pedig az adatok ilyen hiánya miatt – nincs lehetőség. Szegregáció a szegregátumban?

64

Érdekes a szegregátum gyermekeinek szegregációra vonatkozó kérdéseire adott válaszok. Arra a kérdésre, hogy a nagyon gyenge, illetve a nagyon jó tanulók járjanak-e külön, vagy együtt a többi gyermekkel, gyakorlatilag egyöntetűen a szegregáció elutasítása volt, mindkét esetben. Míg az okos gyerekeknél értelemszerűen az „önzés” is szerepet játszhat a kérdésre adott válaszban (hiszen a jobbtól könnyebben tanul a gyerek), addig a rossz tanulók szegregálási lehetőségének elvetése a gyerekek szemében meglepő, ugyanakkor komoly bizakodásra okot adó adat. Diszkrimináció? A kérdőív talán legizgalmasabb kérdése, hogy a szegregátumban élő gyerekek vajon ilyen korban találkoznak-e már a negatív diszkriminációval. Miután az iskolák, amelyekbe járnak, már gyakorlatilag szegregáltak, a közeg, amiben felnőnek, szintén, ezért ők ilyen fiatal korban gyakorlatilag ezt tartják normálisnak, az életüket egy deszegregált világban el sem tudják képzelni, hiszen nem ebben nőttek fel. Éppen ezért a kérdésre, mely szerint származásából, főként nemmel válaszoltak.

származik-e

hátránya

a

roma/cigány

Iskolai szokások A szegregátumban élő gyerekek iskolai szokásai a felmérések alapján nem különösebben tér el a többi gyerekétől. Nyilvánvalóan többségben vannak a „könnyű” tantárgyakat kedvelő gyerekek, míg a természettudományi tárgyakkal kevesebben birkóznak meg. A két nagy kedvenc természetesen a testnevelés és az ének, ugyanakkor örömteli, hogy sem a magyar nyelv és irodalmat, sem a matematikát nem ötvözi közutálat. Ami itt viszont még fontosabb: ezekből az alapvető tantárgyakból nagyon kevesen (összesen 12-en) buktak meg, bár az eredményeken természetesen volna mit javítani.

65

Az idegen nyelvek esetében azonban már nem ilyen jó a helyzet. Sajnálatos módon kevesen tanulnak idegen nyelveket, és jó eséllyel azt sem olyan színvonalon teszik, ami a későbbiekben hasznukra válhat. A versenyszférában gyakorlatilag elengedhetetlen angolt még viszonylag sokan tanulják, de például a szlovákot, ami a szomszédos ország közelsége miatt kiemelkedő fontosságú a településen, alig. Mi leszek, ha nagy leszek? Ezt a kérdést naponta teszik fel a gyerekeknek szülők, ismerősök, tanárok. A kérdés súlya ugyanakkor a szegregált településrészeken kiemelt jelentőségű. Miután a kitörésre a statisztikák szerint vajmi kevés esélye van a gyerekeknek, ezért különösen fontos, hogy a kellő elhivatottság, rátermettség már kis korban jelentkezzen. Ugyanakkor cseppet sem elhanyagolható az oktatás színvonala, a tanárok, tanítók elhivatottsága, és a szülők hozzáállása. A felmérés eredményeiből láthatjuk, hogy bár itt is megjelennek a tipikus gyermeki vágyak (tűzoltó, rendőr), mégis sokan a mindennapi életből merítenek jövőképet, sokkal reálisabban látva jövőjüket, mint azt gondolnánk. Örömteli, hogy sokak komoly ambícióval rendelkeznek, orvosok vagy épp ápolónők szeretnének lenni.

66

A fel nem sorolt szakmák közül néhányan még a következőket válaszolták: tűzoltó, lakatos, kőműves, pék, hegesztő, autószerelő, taxis, vendéglátós, eladó, csecsemő gondozó.

Szabadidős tevékenységek Ebben a kérdéskörben nem történtek nagy meglepetések. A megkérdezett gyerekek lehetőségeik mentén töltik el szabadidejüket, főként családi, baráti körben. Érdekes módon az önbevallásos alapon történő felmérésnél sokan állították, hogy családi körben olvasnak, énekelnek, ami feltétlen pozitív. Természetesen a családi közös tv-nézés a leginkább „kedvelt” elfoglaltság, csakúgy, mint bárhol máshol az országban. Az egyetlen lehetséges hobbi, amelyre sokan feleltek úgy, hogy szeretnék, de lehetőségük viszont nincs rá, az a számítógépezés volt. Sokan fociznak a megkérdezettek közül, de a társasjátékra is kellőképp sok igenlő felelet érkezett.

Összegzés Sátoraljaújhely szegregált részén készített felmérés főként a leendő fejlesztés szűken vett célcsoportját vonta be. Az itteni, összefüggő szegregátumot alkotó településrész lakói zömmel roma származásúak, közülük nagyon sokat rendkívül rossz lakhatásiszociális viszonyok között élnek. Hasonlóan katasztrofális az oktatási és foglalkoztatási helyzet, ahogyan a közösségi-kulturális élet is. A munkaerőpiacon pontosan körülhatárolható rétegek, csoportok kerültek szinte behozhatatlan hátrányba az elmúlt években. A munkanélküliségben kiemelten érintett a szegregátumban élő roma népesség. A roma etnikumhoz tartozók társadalmi beilleszkedése nagymértékben függ iskolázottsági szintjüktől. Az érintett populáció iskoláztatási hátrányainak számos oka van: a cigány gyermekek családi szocializációja, a cigányság és a többségi társadalom –

67

család által közvetített kulturális minták különbözősége, nyelvi hátrányok, a roma népesség szociális helyzete, területi elhelyezkedése, hátrányos megkülönböztetés. A roma kisebbség –melynek nagy része a szegregátumban él- átlagos életszínvonala, lakhatási körülménye, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a város lakosságának egészéhez viszonyítva rosszabb. Pozitívumként mondható el, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését figyelembe véve, s az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetően javult a közép és felsőfokú végzettséget szerzők aránya is. Munkaerő – piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulásának legnagyobb vesztese a roma lakosság. A szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek megszűnésével munkanélküliségi rátájuk jelentősen meghaladja a nem roma származásúakét, közel 80 %. Nagy részük járadékból, segélyből, alkalmi munkából és be nem jelentett tevékenységből él. Iskolázatlanságuk miatt az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Olyan képzéseket kell számukra biztosítani, ahol a munkahelyen általában segítik a roma munkaerőt, kiegészítő szolgáltatásokat biztosítanak számukra. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten minden igyekszik a roma származású népesség esélyegyenlőségét biztosítani:

eszközével

az önkormányzat oktatási intézményeiben a „hagyományos” oktatási rendszer keretei között, de kiemelt figyelmet fordítva törekednek a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére (roma oktatási-nevelési programok, tanoda program). A kezdeményezések a roma népesség iskolázottságának javítása mellett a cigány kultúra ápolására és az identitásuk megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Több éve folyamatos problémát jelent az elszegényedő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok számának emelkedése, ebből következhet az a tény, hogy évek óta legmagasabb az anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő veszélyeztetettség. Ezekben a családokban megjelennek gondozási, nevelési problémák, a szenvedélybetegség, az állandó anyagi bizonytalanság (sok esetben az uzsorásnak való eladósodás, közüzemi és banki tartozások) stb. Jellemző a szülőknél az alul iskolázottság, szakképzetlenség, a leghátrányosabb helyzetű munkaerő piaci csoporthoz tartozás. Életvitelükben jelentős változás nem történt, ugyanis a túlzott eladósodást - az ideiglenes munkavállalás, a rossz pénzbeosztás - nem oldja meg. Esetenként problémát jelent a csonka családban való nevelkedés, illetve a családon belüli konfliktusok halmozódása. Ezek az okok a legtöbb esetben veszélyt jelentenek a gyermek egészséges testi, lelki, szociális és erkölcsi fejlődésére. A gyermekek ingerszegény környezetben kénytelenek felnőni, közüzemi szolgáltatások hiánya a jellemző. A lakhatás megoldatlansága miatt több generáció él együtt. A kis alapterületen zsúfoltan élés, az intim szféra hiánya a gyermekek egészséges fejlődését veszélyezteti. Anyagi hátrányok a családok eladósodása, az ingerszegény környezet, az értékrend válsággal küzdő életmód gyermeknevelési problémákat eredményez, mely esetszámban növekedés tapasztalható. A családi konfliktus problématípus számának csökkenése jelentéktelen. A pénz hiánya, a munkanélküliség, az alapvető szükségletek kielégítetlensége, az egyre többször jelentkező szenvedélybetegség felfokozott idegállapotot eredményez. Mivel a tolerancia küszöb alacsony, állandósul a feszült családi légkör, a család, mint első számú védő rendszer sérülést szenved.

68

Az agresszív megnyilvánulások, a nem megfelelő szülői minta negatív példa a családban nevelkedő gyermekek számára. A bűnesetek nagy része vagyon elleni bűncselekmény, ami szintén a nehéz anyagi helyzetre enged utalni, garázdaságra jóval kevesebb esetben került sor. A szegregátum korfája teljességgel különbözik a városétól. Míg Sátoraljaújhely elöregedő társadalom, addig a kijelölendő szegregátum korfája a következőképp néz ki: 35,5% a 014 évesek közé, 58% a 15-59 évesek korosztályába, valamint 0,06%-uk a 60 vagy annál idősebbek közé tartozik. Ebből is látszik, hogy a gyermekvállalási kedv itt jóval nagyobb, mint a város többi részén, valamint hogy a rendkívül rossz anyagi és szociális körülmények miatt az átlagéletkor jóval alacsonyabb, mint a városi, vagy akár az országos átlag. Ezt jól mutatja, hogy 60 év felett alig találni élő embert a szegregátumban. Az iskolai végzettsége a szegregátumban élőknek lehangoló: diplomás nincs, a bármilyen középfokú végzettséggel rendelkezők száma alig éri el a 10%-ot. A legtöbben szívesen vennének részt valamilyen képzésen, szereznének szakmunkás bizonyítványt. Az általános jövőképpel kapcsolatosan elmondható, hogy a helyben élők nem nagyon bíznak a különböző állami szervekben, kivéve a házi orvost, sőt általában az is elmondható, hogy a családon kívül nem beszélhetünk erős bizalmi hálóról a közösség szintjén sem. Ezekre a tényekre, ismeretekre alapozva készül el Sátoraljaújhely Önkormányzatának megbízásából a pályázat a kiírásban megfogalmazott célkitűzések és előírások figyelembevételével a jelenlegi kilátástalannak tűnő helyzet javítására, az itt élők életkörülményeinek, életesélyeinek javítása érdekében, a társadalmi feszültségek enyhítésére.

Igényfelmérés a Pázsit úti sportpálya használatára vonatkozóan, vélemények belső és külső állapotáról, környezetéről, megközelíthetőségéről, az épület körüli parkolási lehetőségről leginkább zavaró hiányosságok, A Sportpálya projektelem esetében a kihasználtságra vonatkozóan is igényfelmérést végeztünk. Az adatgyűjtés során primer kutatást alkalmaztunk. A primer kutatási módszerek közül a kvantitatív vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést választottuk, mert így számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá. A Pázsit úti Sportpálya a város legmeghatározóbb sportlétesítménye. Programjaik, rendezvényeik széleskörűek. Az igényfelmérésben részt vett a lakosság, de emellett oktatási és egyéb célterületen érdekelt szervezetek véleményét is kérdeztük. Az igényfelmérésből egyértelműen látszik, hogy a sátoraljaújhelyi szervezetek nagy része szokott külső rendezvényhelyszíneket igénybe venni rendezvényei, előadásai számára, így a jövőben is várható ezen igény részükről. Az igényfelmérésben résztvevő szervezetek rendezvényei több esetben is kapcsolódnak a város valamely kulturális, művészeti vagy egyéb rendezvényeihez: Város Napja, Gyermeknap.

69

A keleti városrész közoktatási intézményeiben a különböző kultúrájú és szocializáltságú gyermekek oktatása, nevelése integrált keretek között valósul meg. A roma származású és jelentős arányban hátrányos helyzetű tanulóközösség életében nagy hangsúlyt kell fektetni az egyéni és közösségfejlesztésre, a tanulók egészséges életmóddal kapcsolatos értékeinek kialakításra és fejlesztésére, a szabadidős programok szélesítésére. Az általános iskola Pedagógiai Programjának kiemelt feladatai közé tartozik magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szabadidejének szervezett programokkal történő lekötése (napközi, sportkör, szakkör). Az egészséges életmódra nevelés ebben a társadalmi csoportban azért is különösen fontos, mert a roma népesség várható élettartama átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem romáké. A teljesítménykényszer okozta stressz és iskolai kudarcélmény gyakran párosul agresszivitással; fölösleges tehát hangsúlyozni a sport kiemelkedő szerepét az oktatásban; az egészségnevelés jellemformáló szerepét. A megfelelő minőségű és mennyiségű testedzés szükséges a fiatalok pszichológiai és szociális fejlődéséhez; formálja, fejleszti személyiségét; fokozza a teljesítőképességet a szellemi (és fizikai) munkavégzésben, a tanulásban, könnyíti a feszültségek oldását. A testnevelés közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződnek. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A kisiskolások testnevelésének fontos feladata, hogy a generikus mozgások a készségek terén mutatkozó deficitet pótolja. Sátoraljaújhely keleti városrészében a Pázsit utca, valamint a sportpálya az 1800-as évek végén alakult ki. A város sportélete, mintegy százötven évre nyúlik vissza. A Pázsit úti sportpálya jelen funkcióját tekintve az STK labdarúgó pályája (futballedzések és mérkőzések lebonyolítására használják a Sportegyesület tagjai, általános iskolások és felnőttek egyaránt). A gyermekek szabadidejének eltöltésére irányuló programok, szakkörök szervezésére ad lehetőséget a sportpálya. A sportpálya használatára vonatkozóan, 2007. évi kérdőíves felmérés alapján, a kiküldött 2000 kérdőívből 1465 válasz alapján a válaszadók 90%-a tartotta a sportpályát és kiszolgáló épületét mind kívülről, mind belülről leromlottnak; ill. funkció-hiányosnak; 58 % -uk a szolgáltatások igénybe vevői és a látogatók közül került ki. A külső és belső körülményekre egyaránt vonatkozó, a legzavaróbb tényezőkre rámutató kérdésnél 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozhatták mindazokat a problémákat, amelyek gondot jelentenek az intézményeknél.

70

A legenyhébb minősítés ennél a kérdésnél a hármas osztályzat volt, amely a fogyatékosok és az idősek részéről a használhatóságot vizsgálta. Az összes többi felsorolt választási lehetőségnél az osztályzatok átlaga 4, 2 és 4, 8 között mozgott, amely egyértelműen igazolni látszik, hogy a meglévő problémák látványosak és sürgősen korrigálandók. Megközelíthetőség, parkolás szempontjából is a kritikus válaszok mutatkoztak döntőnek. Összegzés: Az oktatási intézmények és a szegregátum lakóinak véleménye alapján egyaránt fontos a közösségi élet fejlesztése, a gyermekek – és felnőttek – számára a szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget adó létesítmény kialakítása, elérhetővé tétele. A sport fontos közösségépítő erővel bír, továbbá egészségügyi pozitív hatásai megkérdőjelezhetetlenek. A közösség szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szűk bizalmi háló szélesítésére törekedjünk, mert csak ezáltal válhatnak a célcsoport leghátrányosabb helyzetű tagjai motiválttá az önkormányzati programokban való részvételre. A sport alkalmas a helyi közösség összekovácsolására, a közösségi programok szervezése munkalehetőséget és a közösséghez tartozás élményét adják a célcsoportnak, amely által negatív jövőképük pozitív irányba mozdítható el. Továbbá a korszerű körülmények és a rendszeres programok a tehetséges fiatalok számára jövőképet, életcélt is adhat a sport valamelyik ága képében. A hátrányos helyzetű célcsoportok esetén a részvételre ösztönzés a legkritikusabb elem a megvalósíthatóságban. Ezért a soft elemek megvalósítását helyi ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező civil szervezetek bevonásával, programalap szerinti közvetett támogatásokkal, mini-projektek keretében tervezzük. Hasonló intézmények: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata elfogadta 18/2003. (IX. 12.) számú rendeletét a sportról, mely elismeri a sport kiemelkedő szerepét Sátoraljaújhely lakosságának testilelki egészségmegőrzésében az egészséges életmódra nevelésben, a közösségi szellem kialakításában és erősítésében. A Rendeletben foglaltakhoz elkészült 2011. március 30án a város Sportfejlesztési Koncepciója. A minőségi és szabadidő-sport terén a városban két sportpálya (Dohány út, Pázsit út) található, mindkét sportpálya a Keleti városrészen belül, bár különböző akcióterületen fekszik. A városközpont településrészen található a városi tanuszoda és a sportcsarnok. Mindkét intézmény 2013-tól átkerült az Önkormányzattól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába. A Pázsit úti sportpálya fejlesztése szempontjából fontos bemutatni a városban található kiegészítő funkciókat ellátó intézmények szerepét is. A város sportcélú létesítményei a következők: Városi Uszoda, Városi Sportcsarnok, Műfüves labdarugó pálya, Dohány úti sportpálya, Pázsit úti sportpálya.

71

A városközpont településrészen található a városi tanuszoda és a sportcsarnok. Mindkét intézmény 2013-tól átkerült az Önkormányzattól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába. Mivel az oktatási intézménynek helyet adó épületek jelen állapotukban nincsenek felkészülve a jogszabályi változások teljesítésére, a mindennapos testnevelés, az egész napos iskola bevezetésére, emiatt kiemelten fontos a meglévő sportlétesítmények megfelelő állapotának biztosítása. A sportlétesítményekre vonatkozóan megállapítható, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a fenti létesítmények fele jó állapotban van, jelentősebb felújításra, fejlesztésre nem szorul. A régi létesítmények azonban nagyon rossz állapotban vannak, indokolt ezért a felújításuk, lehetőség szerint pályázati források bevonásával. Városi Uszoda Az intézmény fenntartója: KLIK. Elhelyezkedése: Keleti városrész, 3. akcióterület. Az uszoda 2002-ben készült el, azóta folyamatosan működik. Az elmúlt időszakban megtörtént a fűtőmű fejlesztése. A létesítmény kihasználtsága jónak mondható. Itt működik a Zempléni Vízilabda Klub, valamint az iskola diákjai térítésmentesen használhatják tanóra keretében. Az iskola torna tanárai az úszás oktatást is elvégzik. Városi Sportcsarnok Az intézmény fenntartója: KLIK. Elhelyezkedése: Városközpont településrész. A Városi Sportcsarnok 2001-ben épült. Helyt ad a város iskoláinak testnevelési órák bonyolítására a tanórák keretén belül. Számos egyesület felkészülését segíti az intézmény. A délutáni-esti időszakban fizető vendégek használják kispályás labdarúgás, tenisz, stb. sportágak gyakorlására. Az őszi téli időszakban kispályás labdarúgó bajnokságok zajlanak a létesítményben. Mindezek mellett számos rendezvény helyszínéül is szolgál pl.: sportversenyek, iskolai bál, motorkiállítás, állásbörze, koncertek.

72

Sportcsarnokhoz kapcsolódó műfüves labdarugó pálya Az intézmény fenntartója: KLIK Elhelyezkedése: Városközpont településrész. A létesítmény helyi vállalkozók, adományozók támogatásával épült. Célja a labdarúgó utánpótlás nevelés segítése, valamint a focit kedvelő baráti társaságok részére a sportolás helyszínének biztosítása. Az edzések mellett labdarúgó tornák lebonyolítására is alkalmas. Dohány úti sportpálya Fenntartója: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Elhelyezkedése: Keleti városrész, 4. akcióterület. A Dohány úti sportpálya a város legrégebbi sporttelepe. Egy szabványos 400m-es futópálya két távolugró pálya, valamint egy súlylökő pálya található rajta. A futópálya közepe egykor egy szabványos labdarugó pályát is tartalmazott, ma azonban csupán egy füves terület. Az ingatlanon egy gondnok lakás és egy öltöző épület is található. A futópálya állapota megfelelőnek mondható, a többi rész azonban erősen leromlott. Önkormányzatunk 2005-ben pályatervet írt ki a hasznosításra, mely rendelkezésre áll. Anyagi forrás hiánya miatt azonban nem valósulhatott meg a fejlesztés. Pázsit úti sportpálya Fenntartója: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Elhelyezkedése: Keleti városrész, 2. akcióterület A Pázsit úti sportpályán egy öltözőépület, egy szabványos füves, valamint egy salakos labdarugó pálya található. Az épület állapota nagyon rossz, a füves pálya állapota sem kielégítő. A salakos pálya állapota megfelelő. Ezen a sportpályán zajlik a Megyei I. osztályú felnőtt és ifjúsági labdarugó bajnokság. Itt zajlik az utánpótlás korosztályok U13, U16 bajnoksága. Az U7, U9, U11 korosztályok a Bozsik-program keretén belül a Városi Sportcsarnokban játsszák mérkőzéseiket. Összességében megállapítható, hogy a fejlesztéssel érintett akcióterületen más sportlehetőségeket biztosító intézmény nem található. A városban ugyan több sportlétesítmény áll a sportolni vágyók rendelkezésére, azonban a fenti bemutatás alapján azok funkcióját tekintve egymástól eltérnek. A Pázsit úti sportpályán történő fejlesztések a területen élő roma gyerekek számára jelennek meg lehetőségként, hiszen a labdarúgás ösztönzésén keresztül esélyt kapnak egy jobb életre.

73

KIHASZNÁLTSÁGI TERV Fejlesztési elemenként vizsgáljuk a projekt eredményeinek kihasználtságát, és azok hatását a kitűzött célok tükrében. Lakó funkció fejlesztése Viola utca 2-4. sz. alatti 48 lakásos társasház fejlesztése: A felújítás során az épület fő strukturális elemeinek felújítása történik: - homlokzati nyílászárók cseréje (korszerű hőszigetelt nyílászárók beépítése) - homlokzati hőszigetelés - tetőhéjazat cseréje, a szükséges faanyagok cseréje. - kémények szellőzők javítása, ahol szükséges újrarakása. A homlokzat felújítással összefüggő preventív akadálymentesítési elemek: - külső bejárati egy darab lépcsőfok akadálymentes kialakítása, A lépcsőfok járó- felületét és homloklapját színben eltérő módon kell fagyálló lappal burkolni, hogy a gyengénlátók is jól érzékeljék. - függőfolyosókon készülő új hézagmentes burkolat kialakítása az akadálymentes követelmények szerint. A gyengénlátók és vakok számára a megfelelő vezetést biztosító burkolati sávokat a burkolatba épített, színében és felületében eltérő burkolati betételemekkel alakítottuk ki. - Az új lakásbejárati ajtókon lakásszámot jelző feliratokat helyeztünk el. A feliratok magasságát egységesen úgy kell elhelyezni, hogy azok felső éle 1,6m magasságban legyen. A Viola utcai társasházban 48 lakás található, amelyből 39 önkormányzati bérlakás. A fejlesztés során kizárólag az épület külső és közös tulajdonú részeit korszerűsítjük. Az energetikai korszerűsítés segíti a fenntartást, az esztétikai megújulás javítja a lakók közérzetét. Az igényfelmérésből az derül ki, hogy sokan szeretnének elköltözni a területről, és csak anyagi korlátok akadályozzák őket. A társasház komfortfokozatának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, a lakókörnyezet rendezése által, szociális szolgáltatások, célzott programok megvalósításával a lakók helyben maradása biztosítható, de ezen túlmenően az életkörülmények is javulnak, amely pozitív irányba képes elmozdítani a célcsoport kilátásait, jövőképét, általános hozzáállásukat az életterükhöz, a felzárkóztató programokhoz, a valódi társadalmi kohézió megvalósításához.

Városi funkció fejlesztése Kerek utca komplex korszerűsítése: - útburkolat felújítása - csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése - járda építés Térfigyelő rendszer kiépítése: - kamerák felszerelése, közterület felügyelők általi monitorozás A Kerek utca közlekedési szempontból útvonalakkal összekötő, forgalomelosztó

a szegregátumot a városi főközlekedési elem, továbbá a Pázsit úti sportpálya

74

megközelíthetőségét biztosítja. Kb. 20 ingatlan található közvetlenül az utcában, amelyket a szegregátum sajátos lakhatási viszonyainak tükrében ezt jóval meghaladó számú család lakja. Ezen családok számára a Kerek utca biztosítja a városközpont – és a közintézmények - elérhetőségét is. Gépjármű forgalma nem számottevő, amely leginkább a burkolat rossz állapotának köszönhető. A gépjármű forgalom növekedése valószínűsíthető, amennyiben a fejlesztést követően az utcában már nem fog fennállni a jelentős anyagi kárt okozó balesetek veszélye. Gyalogos forgalma jelentős, amelynek azonban biztonságos elvezetése nem megoldott. A projektben tervezett járda kiépítése a gyalogos és a gépjármű forgalom biztonságát is növeli. Jelenleg nincs csapadékvíz elvezető rendszer az utcában, a víz az úttesten folyik le, amely a burkolat folyamatos károsodását eredményezi. A burkolat és járda fejlesztések a csapadékvíz elvezetés megoldása nélkül nem fenntarthatók, továbbá a helyi közlekedésbiztonságra és közvetetten a helyi egészségügyi állapotokra is pozitív hatást gyakorol a vízelvezetés megfelelő kiépítése. A csapadékos (sőt árvizes, belvizes) időszak a város egészének problémát jelent. Az Önkormányzat megvalósult vízrendezési projektje a problémát a külső hatások tekintetében megoldotta, azonban a város területén a csapadékvíz elvezető rendszerek hiányosságai a városrészben megvalósult fejlesztéseket is veszélyeztetheti. Az alapinfrastrukturális fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak az ott lakók komfortérzetének emelkedéséhez, ösztönzik a helyben lakókat a saját környezetük rendben tartására, megóvására. A térfigyelő rendszer a városi közterület-felügyelet irodájába kerül bekötésre, ahol a munkatársak folyamatos felügyeletet biztosítanak a városrész nyugalma érdekében. A térfigyelő rendszer kiépítésétől a közbiztonság mérhető javulását, és a lakók biztonságérzetének növekedését várjuk. A városrészben a leggyakrabban előforduló ismertté vált bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények csoportjába tartoznak, amelyek esetében jelentős visszatartó erőt jelent a térfigyelő rendszer, továbbá hozzájárul az elkövetett bűncselekmények felderítéséhez. A városi és a lakó funkciók fejlesztései a beavatkozási területen növelik az ingatlanok értékét.

75

Közösségi funkció fejlesztése A Pázsit úti sportpálya a jelenlegi szociális célú városrehabilitációs fejlesztés II. ütemének helyt adó 2. számú akcióterületen található, míg a Dohány úti sportpálya attól távolabb, 2,4 km-rel a 4. számú akcióterületen. Dohány úti sportpálya 1970-es évek végéig a város egyetlen sport pályája volt, salakos-, futó- és futballpályával rendelkezett. A Pázsit úti sportpálya üzembe-helyezését követően 1970-es években a Dohány úti sportpálya a szabadidő- és a tömegsport tevékenységeket szolgálta ki. A Dohány úti sportpálya felhasználási jellege eltér a Pázsit úti sportpályáétól, hiszen a Dohány úti sportpályán futópályák, atlétikapályák találhatók, míg a Pázsit úti sportpálya labdarugó tevékenységnek ad otthont. Az Önkormányzat jelenleg sportrendezvények helyszínéül nem használja a Dohány úti sportpályát, mivel teljesen elavult, állapota elhanyagolt, az öltözőépület használhatatlan. Kizárólag az oktatási intézmények használják olykor-olykor a testnevelési órák szabadtéren történő megtartására, futó versenyek lebonyolítására, továbbá egyénileg bárki használhatja kocogás, futás céljára, mivel nincsen elzárva a lakosság elől. A Dohány úti sportpálya fejlesztése jelenleg is kiemelt célként jelenik meg az Önkormányzat részéről, hiszen jelenlegi adottságai mellett nem alkalmas rendezvények lebonyolítására. Az Integrált Város Fejlesztési Stratégia Akcióterületi fejlesztései között is megjelenik a III. Keleti városrész, 4. akcióterület, 4.5. tevékenységeként (III./4/4.5), a bruttó felújítási költsége előzetes becslések alapján 300 millió Ft-ot jelentene az Önkormányzat számára, melyre keresik a forrás lehetőségeke. A fentiekre tekintettel a Dohány úti sportpályának hasznosítási terve illetve programterve jelenleg nincs. A területet fejlesztést követően lehetne megtölteni tartalommal. A Pázsit úti sportpálya közcélú hasznosításának bemutatása A sportpálya fejlesztésének egy része az ÉMOP-3.1.2/E pályázati konstrukcióban megtörtént, melynek segítségével egy kulturált fogadóépület, közösségi tér, edzői szobák, orvosi szobák és öltőzők kerültek kialakításra a megépítésre kerülő új épületben. A sátoraljaújhelyi önkormányzat a Magyar Labdarúgó Szövetséggel közösen pályázott egy szabvány méretű műfűvel borított pálya létesítésére, mely során új műfüves pályát telepítettek a sportpályára. A sportpálya fejlesztése azonban ezáltal, még korántsem mondható teljes körűnek. Az Önkormányzat célja, hogy a szegregátumban található sportpálya megújítással a területen élő lakosok számára egy kulturált sportközpont létrehozása, ahol a lakosság apraja-nagyja hódolhat sport szenvedélyének. Erre tekintettel a város jelenleg üzemelő sportpályájának további fejlesztése szükséges az ÉMOP-3.1.1-12 pályázat konstrukció keretében, ahol megtörténik a:

76

-

lelátó fejlesztése térvilágítás kiépítése kerítés megerősítése

A sportpálya kihasználtsága: A sportpályán közösségi és sportrendezvények szervezését tervezzük. A sportrendezvények időpontjainak esetében jellemző a szezonalitás (a kihasználtság ősztől tavaszig folyamatos; télen alacsony). A jelenlegi rendezvények népszerűségét tekintve megszervezésükre a jövőben is várható igény, emellett számolni lehet még további nagyrendezvények megvalósulására is. Az előzetes igényfelmérés során szezonálisan a közszféra általi igénybevételre is lehet számítani. Kérdőívünk elsősorban az intézmény fő profiljára, vagyis a közösségi funkcióra irányult, de a kulturális szervezeteken kívül a vállalkozások részéről is kereslet mutatkozik: az épületben igénybe vehető kapacitásra, szolgáltatásokra (büfé). A fejlesztés célja a Sportpálya– mint a közösségi élet - színterének szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére; a szabadidő hasznos eltöltésére. A fejlesztés során a megcélzott közvetlen célcsoportot a szegregátum (1016 fő); közvetett célcsoportja a város teljes lakossága (15355 fő). Az igényfelmérés azt mutatja, hogy a közvetlen célcsoportban problémát jelent a szabadidő hasznos eltöltése, egyrészt megfelelő helyszín, másrészt motiváció hiányában. A projektben tervezett soft elemekkel kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlesztéshez a célcsoport széles körét megszólító programokat kapcsoljunk, amellyel a fejlesztés eredményeinek kihasználtságát növeljük. Pázsit úti sportpálya az alábbi rendezvényeknek ad helyet a projektmegvalósítás során: A Programalapban tervezett tevékenységek (mini-projektek) szabadtéri rendezvényeinek megtartására a Pázsit úti sportpálya biztosít lehetőséget. Tapasztalatok alapján egy szabadtéri rendezvényre többen kilátogatnak, mint egy zárt térben megrendezett eseményre. A Programalapban a következő témakörökhöz kapcsolódóan kerülnek megszervezésre a tevékenységek:  Bűnmegelőzés: o Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek Mentősök, Rendőrség, Tűzoltóság bemutatóinak megtartása.  Családsegítés: o Baba-mama foglalkozások a szabadban.  közösségfejlesztés: o Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások. o Sportrendezvények: A szabadidő hasznos eltöltésének ösztönzésére projekt megvalósítása során havonta sportrendezvényeket (kézilabda, futball és tömegsport rendezvények, sorversenyek, tömegsport) tartunk a szegregátumban élők, illetve az lakosság számára.

77

Civil napok A szegregátumban élők közötti kapcsolat erősítése és a civil szerveződések elősegítése érdekében fórumok és találkozók szervezése szükséges. A civil napok célja a közösségfejlesztés, az akcióterületen élők bevonása a rehabilitációs folyamatba, helyi kezdeményezések formába öntése. A civil napokon az akcióterületen élőknek lehetősége nyílik arra, hogy véleményt formáljanak és a városrész arculatának formálásába beleszóljanak. A civil szervezetek a közösségfejlesztés eszközeivel be kell hogy kapcsolódjanak a városrehabilitációs programmal kapcsolatos döntésekbe. Civil napok keretében nyílik lehetőség a szegregátum lakosságának tájékoztatására, mozgósítására alkalmas rendezvények (pl. nyitó rendezvény) lebonyolításra. o Kézműves foglalkozások: családi nap megtartása a szabadban.  Környezettudatosság: o Környezettudatos akciók szervezése: hulladékgyűjtés szervezése, szelektív hulladékgyűjtés szervezése, Madarak és fák világnapján versenyek megtartása. A helyi szociális és életkörülményeket ismerő, tapasztalattal rendelkező, esetleg szociális munkást, szakértőt bevonó közvetett támogatásban részesülő civil szervezettől elvárjuk, hogy a programok teljeskörű lebonyolítása keretében megfelelő toborzó munkát végezzen. Az igényfelmérés a helyi szociális, családi és pénzügyi viszonyokról, lakáskörülményekről, általános életmódról részletes és pontos képet ad. A helyi gyermekeknek kevés lehetőségük van kreativitásuk, tehetségük kibontakoztatására, energiájuk hasznos lekötésére. A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez, a közösség formálásához, az egyéni tehetségek felismeréséhez és gondozásához kívánunk a komplex fejlesztési programmal hozzájárulni. Az egyes programok 10-25 gyermek foglalkoztatását jelentik, a nagyobb rendezvényeken legalább 50-200 fő megjelenését várjuk alkalmanként. Sátoraljaújhely Bozsik-program Sátoraljaújhely Bozsik-program térségi alközpontjává vált 2011 tavaszától. A Bozsik-program (a labdarúgó utánpótlás program) 2011-től újra indult (korábban 2002-ig működött), így gyerekek százait mozgatja meg megyében, országos szinten pedig ezreket. A program lényege, hogy három korosztályban U7, U9 és U11, minden félévben háromhárom tornán vesznek részt a gyerekek, és körzeti szinten, tornarendszerben csatáznak egymás ellen. Közülük a legnagyobbaknál, vagyis az U11-eseknél egy megyei válogatott kerül kiválasztásra, akik havonta egy közös edzésen vesznek részt a tehetséggondozás jegyében. Az U12-es korosztály, U13-as és U14-es megyei válogatottak közül a legjobb versenyzők alkotják az Észak-magyarországi régió 20+2 fős együttesét. Bozsik-program megvalósításához Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7 körzet került kijelölésre:  Bőcsi körzet

78

     

Encsi körzet Kazincbarcikai körzet Miskolci körzet Putnoki körzet Sátoraljaújhelyi körzethez tartozó települések: Cigánd, Pálháza, Bodroghalom, Pácin, Karcsa. Tiszaújvárosi körzet

Sátoraljaújhely,

Sárospatak,

A Bozsik program - többek közt a roma fiatalok számára - kitörési lehetőséget teremt, hiszen az utánpótlásképzésbe minél több roma fiatal bevonása a cél, természetesen ehhez a megfelelő infrastrukturális feltételek is szükségesek. A versenyekre a szülők, barátok, rokonok kilátogatnak és közösen szurkolhatnak, erősítve a közösségi hovatartozás érzését. A labdarúgás évtizedek óta a szegények tömegsportja, ezért is fontos a szabadidő hasznos eltöltésének ösztönzésén keresztül, a romagyerek számára lehetőségeket biztosítani. A sporton keresztül megtanulnak beilleszkedni, a sport az életre tanít, megtanít becsületesen nyerni vagy emelt fővel veszíteni. A sport olyan dolgokra készíti fel a gyerekeket, ami az élet más területén hasznossá válhat a későbbiekben. Megtanulhatják a küzdést, a szabályok betartásának fontosságát, az ellenfél tiszteletét, a bírói döntések elfogadását. A sportolás során megtanulnak társainkkal együtt küzdeni egy célért, megtanulnak alkalmazkodni a változó feltételekhez és a társakhoz. Mindezek a tulajdonságok egy életen keresztül kísérik el azt, aki ezt fiatalon megtanulja, megszokja. A roma fiatalok között sokan nagyon tehetségesek, ezért a sporton keresztül ki kell őket ragadni a szegénységből és a megfelelő infrastrukturális körülmények között kell a képzésüket megvalósítani ezáltal, a hátrányos helyzetű gyerekek számára megcsillanhat a remény egy jobb életre. A tehetségkibontakozatásának elengedhetetlen feltétele a rendszeres és kor-specifikus edzés. Fontos kiegészíteni az ösztönös játékot a csapatjátékból adódó készségekkel. Kiemelt cél a romagyerekek szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése. A hasznos és aktív időtöltés az iskolai foglalkozások után a labdarúgáson, a sportok szeretetén keresztül kívánjuk elérni. A Bozsik programban a 2013. őszi időszakában gyermektornákat, alközponti tornákat, kiemelt tehetségek alközponti foglalkozásokat heti – kétheti rendszerességgel tartották és tartják jelenleg (2013.09.20-2013.11.06-ig), a 2013. tavaszi időszakban ugyanilyen rendszerességgel tartanak foglalkozásokat a gyerek számára. Összességében megállapítható, hogy a Pázsit úti sportpályán megvalósuló fejlesztés a szabadidő hasznos eltöltéséhez járul hozzá az akcióterületen élő hátrányos helyzetű lakosság számára.

79

A Kihasználtság összegzése KözlekedésPázsit úti Viola u. 2-4. sz. fejlesztés a sportpálya Társasház Kerek fejlesztése felújítása utcában Az igényfelmérés eredményének figyelembevétele Funkciók

Tevékenységek, programok

Közbiztonság fejlesztése

Igen

Igen

Igen

Igen

Közösségi

Lakó

Városi

Városi

Lásd fentebb, valamint rendezvény naptár

Képzések és közösségfejlesztő programok: mini-projektek célcsoportjai

Nem releváns

Közbiztonsági akciók

A szegregátum lakossága Oktatásinevelési intézmények Sátoraljaújhely Város teljes lakossága Célcsoportok

A szegregátum lakossága



Időszakos (tavasztól – őszig)

Állandó lakók egész évben

Állandó lakók egész évben, tranzitforgalom a sportpálya felé

Közterületfelügyelet feladatköre szerint

Igen

Igen

Nem releváns

Nem releváns

A sátoraljaújhelyi kistérség lakossága

Sátoraljaújhely Város teljes lakossága

Dolgozók, civil szervezetek, egyesületek A városba látogató turisták

Éves szintű kihasználtság

Tervezett bérbeadás

80

Kapcsolódó soft tevékenységek kihasználtsága: 1. Játszóházas foglalkozások -

programban résztvevők száma legalább 10 fő/alkalom

-

havi legalább 2 alkalom a megvalósítás ideje alatt, 18 hónap programalap keretében, legalább 360 megjelenés

2. Sportrendezvények -

projekt megvalósítás ideje alatt 18 rendezvény megvalósítása

-

havi 1 alkalom a projekt megvalósítás ideje alatt, 18 hónap programalap keretében, legalább 400 fő megjelenése

3. Kézműves foglalkozások -

projekt megvalósítás ideje alatt 36 foglalkozás megvalósítása,

-

10 fő/alkalom, 360 megjelenés a projekt megvalósítás alatt, 18 hónap programalap keretében

4. Álláskeresési tréning -

programban résztvevő hátrányos helyzetűek száma 25 fő

-

tréninget sikeresen elvégzők száma legalább 20 fő

-

legalább 1 állásinterjún részt vesz a tréninget követő 6 hónapban legalább 20 fő

5. Környezettudatos akciók -

projekt megvalósítási időszakban legalább 9 akció teljeskörű lebonyolítása

6. Roma nők egészségügyi képzése -

programban résztvevő hátrányos helyzetűek száma 22 fő

-

képzést sikeresen elvégzők száma legalább 18 fő

7. Életvezetési tanácsadás

8.

9.

-

tanácsadáson megjelentek száma legalább 5 fő/alkalom

-

havi 1 alkalom a megvalósítás ideje alatt, 18 hónap programalap keretében, összesen legalább 90 megjelenés

Baba-mama foglalkozások -

programban résztvevők száma legalább 10 fő/alkalom

-

heti 1 alkalom a megvalósítás ideje alatt, 18 hónap programalap keretében, összesen legalább 720 megjelenés

Bűnmegelőzési akciók -

projekt megvalósítási időszakban legalább 9 akció teljeskörű lebonyolítása

A 2012. évi igényfelmérésből kiderül, hogy a szegregátum lakói, különösen a gyermekek számára a szabadidő hasznos és kreatív eltöltését biztosító lehetőségek köre erősen korlátozott, szinte csak a családi környezetre szűkül. A diszfunkcionális, sokszor erőszakos családi közösségben való szocializálódás szinte lehetetlenné teszi a leszakadó, sokszor deviáns környezetből kitörést. Ezért az infrastruktúra biztosítása mellett projektünk számos olyan elemet tartalmaz, - a megvalósítás 19 hónapját végigkövetően – amelyek a szegregátumban élők képzését, foglalkoztatását, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét kínálják. Az igényfelmérés azt mutatja, hogy lehetőség esetén a szegregátum lakóinak jelentős hányada aktívan részt venne különböző programokon és tanácsadásokon.

81

Projektünk soft elemeit úgy tervezzük, hogy azok mind szemléletformálást, mind szociális segítségnyújtást, mind szabadidős, képesség-kibontakoztató, önmegvalósító, sikerélményt jelentő tevékenységeket kínáljanak. A soft tevékenységek fent felsorolt elemeit programalap keretében, közvetett támogatási formában helyi civil szervezetek bevonásával kívánjuk megvalósítani. Ezáltal a helyi civil életet is tudjuk aktivizálni, a szociális programokban részvételre ösztönözni. A projektelemektől a társadalmi változások kezdetét reméljük, mind a szegregátum lakói, mind a civil szektor oldalán, illetve elvárjuk a társadalmi felelősségvállalás szintjének növekedését, elvárjuk a szegregátum lakóitól is, hogy szemléletük a civil segítségnyújtás felé nyitottabbá váljon, és célunk, hogy a projekt megvalósítást követően a részvétel mindkét oldalról a továbbiakban is fennmaradjon. Önkormányzat által megvalósítandó képzések kihasználtsága: - festő-mázoló képzés: 12 fő részvétele, 6 hónapos szakképzés - hidegburkoló képzés: 12 fő részvétele, 6 hónapos szakképzés A 2012. évi igényfelmérésből kiderül, hogy milyen szakmák a legnépszerűbbek a szegregátumban lakó szakképzetlen álláskeresők között. Ezek közül az első két helyen szereplő festő és burkoló szakmákban tervezünk képzést megvalósítani, a felmért célcsoportból toborozva a résztvevőket. A képzéstől elvárjuk, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen a szegregátumban. Az utánkövetési időszakban célunk a képzéssel az, hogy minden sikeres szakképzettséget megszerző a képzés befejezését követő 6 hónapon belül legalább egy állásinterjún igazoltan részt vegyen. Célunk, hogy a szakképzettség megszerzését követően a „fehér gazdaságban” helyezkedjenek el. 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése Fejlesztés megnevezése

Fejlesztési helyszín címe (3980 Sátoraljaújhely)

Társasház közös tulajdonú elemeinek felújítása /lakó funkció fejlesztése

Viola u. 2-4.

Út és járda fejlesztés, csapadékvíz elvezető

Kerek u.

Fejlesztési helyszín helyrajzi száma

Helyszín tulajdoni viszonyai

Tulajdonosi/igény jogosulti hozzájárulás

109/6

39 db szociális bérlakás önkormányzati tulajdonban

hozzájárulás nem releváns (pályázó tulajdona, per- és igénymentes)

9 ingatlanrész társasházi tulajdonban

tulajdonosok tulajdonosi hozzájárulása a pályázati dokumentációhoz csatolásra kerül

önkormányzati tulajdon

nem releváns (pályázó tulajdona, per- és igénymentes)

153/1

82

rendszer kiépítése Sportpálya fejlesztése -

Pázsit u.

109/9



102 109/3 109/9 217 151/3 178 109/27



lelátó világítás kerítés

Térfigyelő rendszer kiépítése

A beruházással érintett ingatlanok TAKARNET rendszerből lekért példányát a pályázati dokumentációhoz csatoljuk. A Sátoraljaújhelyi város rehabilitáció közvetlen célja egy „élhető”, szerethető, pozitív városkép megteremtése. A fejlesztéssel érintett ingatlanokat bemutató áttekintő térképvázlatot a tanulmány mellékleteként csatoltjuk.

2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2010. május 26-ra Közgyűlést hívott össze a tulajdonostársak projekttel kapcsolatos tájékoztatására. Az egyeztetés a 2010. évben ugyanezen konstrukcióra benyújtott pályázat előkészítése során történt. A 2010. évi pályázati program nem nyer támogatást, azonban céljai ma is aktuálisak a városrészben. Jelen projekt a 2010. évi pályázatra épít, tanulva annak hibáiból és hiányosságaiból, továbbá erősségeiből. A projektelemek módosulása nem jelentős mértékű, a célkitűzések ugyanazok. A lakosság 2010. évben kifejezte egyetértését a fejlesztési tervvel, amely az itt bemutatott projektre egyaránt vonatkoztatható. A szegregátum lakói, az időközben elkészült újabb igényfelmérésből is láthatóan, általában szeretnének rendezett lakókörülmények között élni, és hajlandóak a társadalmi megújulást indukáló programokban részt venni. Az Önkormányzat projektszinten teljes körűen bevonta, ill. az akcióterület egésze szintjén tervezi a szükséges valamennyi partner bevonását; így megfelelően tervezett, illetve biztosított a projekt eredményes megvalósításához szükséges partnerek részvétele. A projekt megvalósítása és a projekteredmények széleskörű terjesztése érdekében, ill. a beruházás hosszú távú fenntartására Támogatói Csoport alakult.

83

A szociális és oktatási intézmények (Egyesített Szociális Intézmény és Kazinczy Ferenc Általános Iskola) szakmában jártas munkatársakkal való együttműködés hozzájárul az ESZA finanszírozású elemek megvalósításának eredményességéhez. A projekt keretében tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű csoportok is részt vesznek (képzési-foglalkoztatási programokban részt vevők száma: 24 fő); így a Képző Intézmények megkeresése már a projekt előkészítés szakaszában megtörtént. Együttműködők, és további potenciális partnerek: Szociális intézmények:   

Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthona, Alapszolgáltatási Központ, Idősek Klubja Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Fogyatékosok Napközi Otthona Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Egyesület Gondviselés Háza; Hajléktalanok Nappali Melegedője

Egyéb intézmények, civil szervezetek: A városban több mint 100 civil szervezet működik, az élet minden területén tevékenykednek (városvédők, városszépítés, sport és kulturális célú, természetvédő, egyházi, bűnmegelőzési stb). Az Oktatási, Közművelődési, Civil, Ifjúsági és Sportügyi Bizottság koordinálja a civil- és sportszervezetek, valamint az Önkormányzat együttműködését. A bizottság a hivatalon keresztül rendszeres tájékoztatást ad részükre az aktuális pályázatokról, a hivatal munkatársa segíti a hozzá forduló szervezeteket pályázatok figyelésében, írásában. Az Önkormányzat a civil-, ifjúsági- és sportszervezetek részére igény esetén térítésmentesen biztosítja a városháza Dísztermének, illetve tanácskozó termeinek használatát, időnként a versenyekre való szállításhoz a kisbuszt. A projektben a civil szféra számára hangsúlyos szerepet szánunk. Közvetett támogatás keretében, mini-projektek megvalósítására biztosítunk pályázati lehetőséget számukra. Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége Az egymástól elszigetelten, függetlenül működő civil szervezetek munkájának összehangolására, összefogására alakult a Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége 1999. január 13-án. A szövetséget alapító szervezetei:      

a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete, a Nagycsaládosok helyi csoportja, a Mozgáskorlátozottak helyi csoportja, a Vakok és Gyengénlátók Sátoraljaújhelyi Csoportja és a Zempléni Környezetvédő Egyesület. A civil ház ad helyet a térségi civil szervezeteknek is.

84

Tevékenységük az elmúlt időszakban a következő fő területekre koncentrálódott: 



munkanélküliség csökkentését szolgáló programok, melynek érdekében már öt éve mentori programot indítottak útjára, ennek során több tucat személy megélhetéséhez munkalehetőséget biztosítottak, valamint törekednek arra, hogy lehetőségeikhez mérten nem csak sérült rászorulókon, hanem másokon is segítsenek; ifjúság nevelését segítő programok egy része közvetlenül a fiatalságot szólítja meg, nekik szóló programokat tartalmaz, míg egy másik csoportja az őket nevelő pedagógusok felkészültségét hivatott fokozni, a legújabb ismeretek átadását kívánja megvalósítani.

2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése Lakossági kérdőív elemzések Sátoraljaújhelyen 2007. év október – november hónapjaiban kérdőíves felmérés készült került sor a város intézményeinek és civil szervezeteinek segítségével. A kérdések és a kapott válaszok a városi problémák nagy részét lefedik, a rehabilitációs elképzelések kidolgozásához segítségül szolgálnak. A kérdőíves megkérdezés során a lakosság 15-61 év feletti korosztálya megkeresésére került sor. A kiküldött 2000 kérdőívből 1465 kitöltött érkezett vissza. összesen 1465 átlagot jóval meghaladó átlagnál jobb átlagos átlag alatti nyomorog nem tudja

A válaszadók 30%-a átlag alatti életszínvonalon él; 3,4%-a nyomorog. Összesen 1465

Jó Megfelelő Rossz Nem válaszolt

85

A foglalkoztatottság helyzetét a válaszadóknak csak a 4,51%-a véli jónak, 32,21% megfelelőnek tartja, a döntő többség 62,8% rossznak ítéli meg. A kérdésre a válaszadók 0,48%-a nem válaszolt. Infrasturkturális ellátás színvonala, minősége Összesen 1465


A válaszadók 12,6%-a jónak, jelentős többsége, 70,59%-a megfelelőnek, s csak 16,72%-a gondolja rossznak. A kérdésre a válaszadók 0,09%-a nem válaszolt.

Közlekedés helyzete Összesen 1465


A városi közlekedési helyzetet a válaszadók 8,74%-a tartja jónak, 49,08%-a szerint megfelelő, de 40,89% szerint rossz. A kérdésre a válaszadók 1,29%-a nem válaszolt. Fejlesztési irányok kijelölése Mit tehetne a város vezetése a lakosság közérzete, egészsége javítása érdekében? Szűrővizsgálatok bővítése

181

Munkahelyteremtés

907

Rászoruló családok támogatása

75

Parkosítás, fásítás

42

Egészségügyi ellátás bővítése, javítása Tiszta környezet közterületek)

(utcák,

parkolók

151 53

86

Több ismeretterjesztő előadás Egyéb

22 5

Nem válaszolt Összesen

29 1465

Milyen szociális ellátás hiányzik a településen? Javaslatok, észrevételek: -

Sérült fiatalok, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségének bővítése További szociális otthon, idősek átmeneti otthonának létesítése, férőhelybővítés Házi segítségnyújtás, otthon ápolási szolgáltatás bővítése, a támogató szolgálat fejlesztése Csavargó, csellengő gyermekek, serdülők számára értelmes elfoglaltságok, szabadidő eltöltésének szervezése. Hajléktalan ellátás bővítése, a hajléktalanok támogatása. Munkahelyek létesítése Egyedülálló, 1-2 gyermeket nevelő családok támogatása. Iskolatej akciók folytatása. Tájékoztatási lehetőségek, előadások a betegségek megelőzéséről. A bölcsődei férőhelyek számának növelése. Jelzőrendszeres házigondozás bővítése * Az önkormányzati bérlakás állomány fejlesztése, igénybevétele lehetőségének bővítése, fiatal pályakezdők segítése. Ingyenes ruhaosztási, étkezési lehetőségek bővítése rászorulóknak. Kedvezményes, esetleg ingyenes tüzelőellátás a nyugdíjasoknak. A szociális ellátásokat jogtalanul igénybe vevők kiszűrése, fokozott figyelem a kérelmek elbírálásakor, a valóban rászorulók jussanak támogatáshoz.

Van-e egyéb javaslata a kérdések által nem érintett területen? Javaslatok, észrevételek (nyitott kérdésekre adott válaszok összegzése) -

-

-

Parkolási lehetőség bővítése. Egyirányú utcák számának csökkentése. Utak minőségének javítása. Sípálya és az odavezető út javítása, bővítése. Már az óvodában kezdődjön meg, és az iskolában folytatódjon a tehetséges gyermekekkel való törődés, legyen valódi tehetséggondozás. A tehetséges gyermekekkel való fokozott törődés, támogatás. Turizmus fejlesztése. Középületek, közterek rendbetétele, közterületek tisztán tartása, a virágosítás kiterjesztése, a megfelelő színvonal fenntartásába be kellene vonni az iskolásokat. Nagytemplom felújítása. Az egészségügy területén bővítésre nincs szükség, inkább a meglévő szolgáltatások színvonalát kellene javítani. „Betegbarátibb” egészségügyi ellátás nem kerül pénzbe. Gyakoribb egészségügyi, tisztasági vizsgálatok (tetű) az iskolákban. Jobban oda kellene figyelni a szelektív hulladékgyűjtésre, különösen a családi házakban élők esetében, számukra is elérhető legyen. A város közterületein több

87

-

-

-

kuka kihelyezése. Külterületeken meg kellene oldani a szemételhelyezést, szeméttárolókat kellene kirakni. Csendes, tiszta, nagy kiterjedésű füves, parkos terület kialakítása, a kiránduló helyek higiénés rendbetétele, a környezet tisztán tartása. Minden kivágott fa helyére ültessenek újat, ahol van rá lehetőség. Civil jogvédő és tanácsadó szolgálat működtetése. A lakosság elvándorlását megállítani, munkahelyteremtő beruházásokat megvalósítani. Zajszennyezettség csökkentése. Akadálymentesítés a városban. Úgy szervezzék az edzéseket és az úszásoktatást az uszodában, hogy az úszni vágyók is használhassák az uszodát, ha már jegyük, bérletük van. A város központi részén EU szabvány szerinti játszótér, igényes park gyermekeknek. Több biztonságos játszótér kialakítása. Lakóotthon létesítése. Nyári szünidőben nyissák ki az iskolák sportudvarát, tornatermét a gyermekek számára (felügyelettel). Mentőhelikopter telepítése. Lócák kihelyezése a városban, akár az utak mentén is. A közbiztonság erősítése a város teljes területén, sűrűbb járőrözés. Nyári időszakban „diákrendőrség” megalakítása, „diákrendőrök” foglalkoztatása. A kisgyermekes szülőknek az orvosi vizsgálatok idejére felügyelet biztosítása. Közlekedés megoldása, a kamion forgalom elterelése, úthibák javítása, útburkolati jelek frissítése. Megoldást kellene találni a külterületeken élők közlekedési nehézségeinek könnyítésére, különösen a hétvégeken. Középiskolák közös kirándulása, rendezvények szervezése, vetélkedők, stb. bonyolítása. A rendezvényekről ne csak a város főutcáján helyezzenek ki plakátokat, szóróanyagokat, több figyelem a kommunikációra, propagandára. A Dohány úti sportpálya felújítása, bővítése, hasznosítása. Kertvendéglők, kiránduló-, pihenőhelyek kialakítása szalonnasütővel. Tiszta, kulturált nyilvános WC működtetése. Az egészségügyi ellátásban bekövetkezett változásokról felvilágosító, tájékoztató előadások, műsorok, rendezvények a városban. Alternatív, speciális oktatást, foglalkoztatást igénylő gyermekekkel való foglalkozás lehetőségének megteremtése (pl.:hyperaktivitás). A vonatok közlekedéséhez igazodó buszközlekedés megszervezése, akár kisebb befogadóképességű járművek beszerzésével. Utcai dohányzás tiltása.

Piaci igények összegzése: A tervezett fejlesztések iránti kereslet biztosított, a szociális bérlakások használói nem kívánják elhagyni, az önkormányzat nem tervezi értékesíteni az ingatlanokat. Az igényfelmérések kimutatták a szociális és szabadidős programok iránti keresletet. A fejlesztések célcsoportja elsősorban a szegregátum lakossága (1016 fő). A fejlesztett ingatlanok értéke a projekt eredményeként növekszik, amely a hasznosíthatóságuk eredményességét is emeli. A projekt pénzügyi eredményességét elsősorban az önkormányzati bérlakások fenntartási költségeinek csökkenése és a sportpálya kihasználtságának növelése biztosítják.

88

3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI

Jelen fejezet célja, hogy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatározza a feltárt problémák megoldását célzó stratégiát, meghatározza az akcióterületi fejlesztés céljait, melyet az akcióterületi terv megvalósításával el kíván, és el is tud érni a város. A szociális városrehabilitációs projekt célja a Sátoraljaújhely társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból leszakadással fenyegetett keleti városrészének 2. sz. akcióterületének fejlesztése, az itt élők társadalmi helyzetének, foglalkoztatási színvonalának, életkörülményeinek javítása. A rehabilitáció célja, hogy a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága növekedjen, a városrész képes legyen bekapcsolódni a város társadalmigazdasági vérkeringésébe. Ezen a területen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbít a hátrányos helyzetűek magas aránya és a közbiztonság romlásából származó problémák. A projekt keretében megjelölt soft beavatkozások reagálnak a jogosultsági indikátorok által jelzett legsúlyosabb problémákra: alacsony iskolázottsági szint, kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál, közbiztonság javítása, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások hiánya, szociális segítségnyújtás (családsegítés, életvezetési tanácsadás, egészségügyi képzés, baba-mama foglalkozások). Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél: városrész leszakadásának megállítása

foglalkoztatás növekedés ösztönzése

társadalmi rehabilitáció

Specifikus célok: városi funkció megerősítése közösségi funkció megerősítése lakófunkció megerősítése

Indikátor megnevezése városrehabilitációs beavatkozással érintett terület nagysága 3,7 ha akadálymentesített épületek száma 1 helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont emberek száma min. 5. szakképzésbe vont résztvevők száma 24 fő projekt által közvetlenül teremtett munkahelyek száma 2 (hátrányos helyzetű nők) támogatással érintett lakosok száma 1016 fő helyi társadalmi akciókban résztvevők száma min. 200 fő soft pogramok megvalósítása (9 terület programalap csomagon keresztül) lakossági elégedettség növekedése létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület 387,9 m2 felújítással érintett lakások száma 48

89

fejlesztéssel elért 1,156444 TJ

energia

megtakarítás

A település fejlesztés hosszú távú célkitűzése tehát, hogy funkcióinak megerősítésével a kistérségben - a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyait javítsa, - a település fenntartható fejlődését biztosítsa, - a fejlődőképes gazdaság feltételeit biztosítsa, - a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását elősegítse, a településeken és a terület-felhasználás fő irányainak meghatározásával. Sátoraljaújhely Város szociális város-rehabilitációs programjának alapvető, átfogó célkitűzése a lakosság számára élhető városrész kialakítása, ezen keresztül Sátoraljaújhely népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. A részcélok az alábbi módon teljesíthetők: A városi és lakossági funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy az akcióterület, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére. Ebben nagy szerepe van az önkormányzati tulajdonú lakások külső felújításának, nyílászárók cseréjének, külső hőszigetelésnek, tetőszerkezetek javításának, bádogozásának. A városi és közösségi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő területrehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel Az akcióterületet érintő infrastrukturális fejlesztések a városi funkciójának megerősítését szolgálják, az épített környezet minőségének fejlesztésével. Ennek hangsúlyos eleme az Akcióterület közterületeinek jelenleginél jobb kihasználása, korszerűsítésükkel egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városrész megteremtése. A közterek olyan átalakítása, rehabilitálása szükséges, ami alkalmassá teszi őket kikapcsolódásra, szabadidő tartalmas eltöltésére, rendezvények lebonyolítására. A közterület-rehabilitációt tartalmazó projektek egy része az egyéni kikapcsolódás lehetőségeit bővíti, ezek elsősorban az akcióterületen élők számára jelentenek előnyt. Ezen projektek célja az akcióterület, mint élhető lakóhely fejlesztése. A részcélhoz illeszkedő beruházások másik fő csoportját a közlekedési kapcsolatok javítását célzó beruházások alkotják. A jelenlegi közlekedési infrastruktúra évtizedes igények kiszolgálására épült, a mai igényeknek nem felel meg. A városrész közlekedési rendszerének felújítása, korszerűsítése a helyszínen találhatólétesítmények, célpontok zavartalan megközelíthetősége miatt elsőrendű fontosságú.

90

3.1. Az akcióterület beavatkozásai Az akcióterületen tervezett beavatkozások: Lakó funkció fejlesztése: -

Viola utcai társasház közös tulajdonú részeinek felújítása, energetikai korszerűsítése A célkitűzés érdekében az akcióterületen közvetlenül összesen 135 M Ft értékben valósulnak meg épületrekonstrukciós beruházások.

Közösségi funkció fejlesztése: -

Pázsit utcai sportpályán biztonságos és modern lelátó építése, térvilágítás kialakítása, kerítés megerősítése A célkitűzést szolgáló fejlesztések között mintegy 80 M Ft értékű közösségi infrastruktúra fejlesztési beruházás valósul meg.

Városi funkció fejlesztése: -

Kerek utca útburkolat és járda felújítása, csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése térfigyelő rendszer felszerelésével közbiztonság javítása A célkitűzés érdekében az akcióterületen közvetlenül összesen 90 M Ft értékben valósulnak meg beruházások.

Az infrastruktúra fejlesztéseket több mint 33 M Ft soft beavatkozás egészíti ki, amelynek kb 82%-a programalapok működtetésével, közvetett támogatás biztosításával valósul meg. Az akcióterületen az önkormányzat tervez beavatkozásokat a fent felsoroltak szerint. A fejlesztés részletes tartalmát a 3.4 pont mutatja be. A projektbe konzorciumi partnerként kerül bevonásra a Városfejlesztő és Gazdasági Kft., amely a projektmenedzsment feladatokat látja el, és amely Közvetítő Szervezetként a civil szféra bevonását koordinálja a programalap csomagok keretében megvalósítandó miniprojekteken keresztül. Magánszféra fejlesztései a közszféra fejlesztési nyomán: a projekttől elvárjuk, hogy egyrészt a közreműködő civil szervezetek, másrészt a jó gyakorlatokat követő, későbbiekben csatlakozó civil szervezetek a célterületen a humán oldal további felzárkóztatásában részt vegyenek, esetlegesen a társadalmi megújulás operatív program pályázati kiírásain keresztül is. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: TÁMOP komplex telep-program megvalósítását tervezzük a városrehabilitációs fejlesztéshez szinergikusan illeszkedő tartalommal. További, a célterületen tervezett infrastrukturális beavatkozások: 

Út és járdaépítés, fásítás, parkosítás, játszótér építés

A terület útjainak (Bihari, Köztársaság, Meder, Névtelen, 749 hrsz) felújítása. A Bihari, Meder utcákban járda építése. A Járóka - Meder utcák kereszteződésében elkerített játszótér építése foci és streetball pályákkal, pingpong asztalokkal és EU szabvány szerinti játékokkal.. A projektterületen két helyen is létesül új zöldfelület, elősegítve az ott élők közérzetének javulását és kulturált lakókörnyezet kialakulását.

91

Rózsa út, Nefelejcs utca és járda felújítása, csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítása, parkoló kialakítása. 

Köztársaság út határ Ronyva híd

Új híd létesítése a határ Ronyva felett 30 m szabad nyílással, továbbá a hídtól a Kassai útig vezető földút kétnyomú teljes korszerűsítése.

3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs beruházási jellegű tevékenysége

célok

elérését

szolgáló

nem

Az Önkormányzat rendelkezésére álló – város rehabilitációs célok elérését szolgáló – nem fejlesztési jellegű tevékenységek: 







 

Tervalku A Város Vezetésnek és a Képviselő Testületnek célszerű átgondolni a vagyon újraértékeléssel kapcsolatos számviteli politikában adódó lehetőségeket. A projekt prioritások mérlegelése és létrejövő konszenzus alapján kerülhetnek kijelölésre az aktív vagyonhasznosítási intézkedési körbe bevonandó vagyon elemek. Városi marketing stratégia elkészítése (a létesítmények kihasználtságának növelése, a fejlesztési eredmények ismertségének fokozása, a város által tervezett programok vonzerejének erősítése) közvetett úton pozitívan hat az átláthatóság és a kiszámíthatóság, ezen keresztül a befektetői bizalom erősítésére. Partnerségi portál működtetése. A városfejlesztés megvalósítása során együttműködő önkormányzati, gazdasági és civil szereplők részére a csoportmunka, a kooperáció és a koordináció elősegítése informatikai eszközökkel. Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítése (az elhasználódott, vagy gazdaságosan nem üzemeltethető vagyontárgyak tervszerű, ütemezett kivonása) Meglévő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja (szükség esetén külső erőforrások bevonásával) Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények biztosítása a magántőke mobilizálása érdekében

3.3. Beavatkozási típusok Beavatkoz ás típusa 1 Önkormán yzati projekt (ÉMOP) 2 Önkormán yzati projekt

Projekt neve

Megvaló sítás feltétele

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Épület felújítás Út és járdaépíté s, fásítás,

92

(ÉMOP)

3 Önkormán yzati projekt (ÉMOP) 4 Önkormán yzati projekt (ÉMOP)

parkosítás , játszótér építés Ronyva híd korszerűsí tése Pázsit úti sportpály a, öltöző, lelátó felújítása

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma A beavatkozások relevánsak:

tervezése

során

a

következő

értékelési

szempontok



a beavatkozások eredményeként létrejön az akcióterületen új szolgáltatás: kötelező szolgáltatásként szolgáltató iroda létesül a Köztársaság u. 58-60. sz. alatti, önkormányzati tulajdonú ingatlanban, amely segíti a szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtását. Az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a soft elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához a bevonás helyszínéül szolgál. Az iroda a Városfejlesztő Kft. kihelyezett irodájaként működik, a projektben részt vevő ESZA felelős fogja ellátni a feladatokat heti munkaidőkeretben.



az akcióterületi fejlesztés ösztönzi az egységes városkép kialakulását: a tervezett fejlesztés illeszkedik a város szabályozási és fejlesztési terveihez, továbbá a korábban az akcióterületen megvalósult városrehabilitációs projekt eredményeinek arculati vonásaihoz.



a fejlesztések illeszkednek a városkép fejlesztési terveihez, esztétikai – építészeti minőségük alapján. A városrehabilitációs beavatkozások az állami főépítésszel egyeztetésre kerültek.



a beavatkozások fejlesztés jellegűek, azaz a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatásokat nyújtanak, hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört tudjon ellátni (elsősorban a közösségi és a soft elemekre vonatkoztatva teljesül)



erősen leromlott épületek/létesítmények felújítása valósul meg



természeti, épített értékek megőrzésének vizsgálata az akcióterületen nem releváns

93



előnyben részesítjük a meglévő, használatban lévő épületállomány fejlesztését, az új létesítmények kialakításával szemben



barnamezős területek rehabilitációja pályázatunkra nem vonatkozik



a projekt nem okozza az alacsony státuszú lakosság arányának növekedését, sem az akcióterületen, sem a város más területein nem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez: a projekt kiterjed az alacsony státuszú lakosság képzettségi, foglalkoztatási, életminőségi szintjének növelésére



a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és a szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférése, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség: a területen szolgáltató iroda létesül, továbbá a képzések és soft programok az akcióterületen valósulnak meg, Hunyadi u. 6. központtal



parkolási lehetőségek fejlesztése nem valósul meg



a térfigyelő rendszer fejlesztését a pályázati felhívási dokumentáció „A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények” című mellékletének előírásai alapján tervezzük



köztéri műalkotás megvalósítása pályázatunkra nem vonatkozik



kerékpárforgalmi létesítmény megvalósítása pályázatunkra nem vonatkozik



a közúti közlekedésfejlesztési projektelem illeszkedik az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez, és a városrészben hozzájárul a fenntartható közlekedés települési fejlesztési terveinek megvalósulásához

A városrehabilitációs projekt infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: A soft elemek megvalósítását a Városfejlesztő Kft. bonyolítja le, a soft elemek közül 9 tématerületen közvetett támogatással, programalap csomagok keretében, helyi civil szervezetek bevonásával. A soft elemek megvalósulási helyszínei: Hunyadi u. 6. (szegregátum területén található régi óvoda épület) és Pázsit úti sportpálya (szegregátum területén található szabadidős létesítmény). A soft elemek végigkísérik a teljes projekt megvalósítási időszakot a következők szerint: A Közvetítő Szervezet eljárási kötelezettségei a Programalapra vonatkozóan: Egyszerűsített pályázati dokumentáció kidolgozása - határidő: 2013.02.15; Pályázatok meghirdetése - hi: 2013.09.02; Elbírálás, támogatás megítélése - hi: 2013.10.04; Szerződéskötés - hi: 2013.10.15; Kifizetések lebonyolítása - szerződéskötés után folyamatosan, utófinanszírozás keretében.

94

Egyszerűsített nyomon követési dokumentáció kidolgozása - határidő: 2013.10.15; Megvalósítás nyomonkövetése, ellenőrzések - szerződéskötés után folyamatosan; Dokumentumok megőrzése - határidő: projekt lezárásáig, legalább 2020. december 31ig. Rendszeres beszámolók a KSZ felé a támogatásközvetítői tevékenységről – határidő: 2013.09.02-2015.03.30 A Programalap költségkerete 27 377 188 Ft. Ezt egészíti ki 6 000 000 Ft képzési költség, amelyet az önkormányzat valósít meg a lakossági igényfelmérés eredményei alapján. A soft elemek szervesen kapcsolódnak a városrész fizikai megújításához, a lakók életkörülményeinek javításával, lehetőségeik kiterjesztésével. Változatos programokkal hozzájárulnak a szegregátum lakóinak foglalkoztatásához, a tehetségek felismeréséhez és gondozásához, az életcélok, jövőképek pozitív formálásához, amelyek elengedhetetlen feltételei a városrész valódi megújításának. A soft elemek közül 9 program mini-projekt keretében kerül megvalósításra, amelyek célja a helyi civil szervezetek bevonása, támogatása a szociális segítségnyújtó tevékenységükben. A civil szervezetek pályázati eljárással kerülnek kiválasztásra. A mini-projekteket megvalósító, közvetett támogatásban részesülő civil célcsoportok: olyan szervezetek, amelyek eddig az európai uniós pályázatokban – az általuk végzett tevékenység kis léptéke, pályázói tapasztalatlanságuk, a bonyolultnak tűnő pályázati rendszertől való félelem, vagy pénzügyi, likviditási helyzetük miatt – csak korlátozottan vettek részt. A Programalap működése: A pályázatban tervezett soft tevékenységek két csoportra oszlanak: -

-

szakmai képzések: projektgazda bonyolítja le (festő és burkoló képzések, bevonandó létszám összesen 24, cél a foglalkoztatási, iskolázottsági szint növelése) szemléletformáló és szociális programcsomagok: közvetett támogatási eljárásrendben a Városfejlesztő Kft. (konzorciumi partner) bonyolítja le, helyi civil szervezetek bevonásával

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés megtartásával kapcsolatos elvárások 



során

-

Festő,

mázoló

tanfolyam

A képzés célja o A hallgatók felkészítése a festés, mázolás, lakkozás előkészítési és kivitelezési technológiáinak szakszerű alkalmazására, új és régi felületeken o Képzési adatok o Képzési idő: 6 hónap o A képzés óraszáma: 250 óra (elmélet) + 590 óra (gyakorlat) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Előkészíti a munkafolyamatot. Különféle anyagú felületeket előkészít. Alapozó festést végez. Előkezeli a felületet megválasztott technikával. Felújítási munkát végez. Fest, mázol. Díszítő munkát végez. Elvégzi a befejező munkálatokat. Lezárja a munkafolyamatokat. Helyreállítási, javítási, felújítási munkát, rekonstrukciót végez műemléki épületen.

95





A képzés moduljai: o 0459-06 Építőipari közös feladatok I. o 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. o 0879-06 Mázolás, festés felújítási munkák II. o 0886-06 Általános vállalkozási feladatok Főbb témakörök: o Munkavédelem, balesetvédelem, környezetvédelem o Vállalkozási ismeretek, hirdetések, ügyfélszerzés o Eszköz-és anyagismeret, eszközök gazdaságos vásárlása, felhasználása o Elemi számítási feladatok, munkafelmérés, számítások, árajánlat készítése o Felvonulás a munkaterületre, a munka előkészítése, kültéri és beltéri előkészületek, állványozás, létrahasználat o Enyves, fröcskölős, lazúrfestés o Díszítőfestés, antikolás o Mészfestés, hengeres festés o Egyéb festési eljárások o Stukkó díszítés, fautánzat készítése o Falfelület előkészítése, vakolás, glettelés o Színkeverések, színtani ismeretek, foltos festés, mintafestés

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés megtartásával kapcsolatos elvárások 









során

-

Hidegburkoló

tanfolyam

A képzés célja o A hallgatók szakmai felkészítése az építmények, épületek kül- és beltéri felületeinek, szerkezeteinek burkolása. Képzési adatok o Képzési idő: 6 hónap o A képzés óraszáma: 250 óra (elmélet) + 590 óra (gyakorlat) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: o Előkészítő munkát végez. Elvégzi a munkafolyamat előkészítését. Előkészíti a burkolandó felületet. Burkolat alatti aljzatokat készít és javít. Hidegburkolatot készít vízszintes és függőleges felületre. Parketta burkolatot, hajópadlót, lambériát készít. Műanyag- és szőnyegpadló burkolatot készít. Térburkolatot készít. Befejező, javító munkát végez. Burkolatot bont. A képzés moduljai: o 6234-11 Építőipari közös tevékenység o 6241-11 Burkolás előkészítése o 6242-11 Hidegburkolás o 6244-11 Térburkolás o 6245-11 Speciális burkolás Főbb témakörök: o Építőipari közös feladatok o Hidegburkolási feladatok o Burkolás előkészítése o Általános vállalkozási feladatok

Közvetett támogatással megvalósuló Programalap tevékenységek

96

1) Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások A közösségfejlesztő programként játszóházas foglalkozásokat tervezünk megvalósítani. Előfordulhat, hogy a 12 órában dolgozó szülőknek nincs energiájuk hétvégén arra, hogy több órán keresztül hasznos lekötöttséget találjanak ki gyermekeiknek, továbbá a hátrányos helyzetben lévő családok nem engedhetik meg maguknak, hogy játszóházba vigyék gyerekeiket, illetve fejlesztő játékokat vásároljanak számukra. A játszóházas foglalkozásokkal ezt a problémát kívánjuk feloldani. A játszóházas foglalkozások fő célja nem a gyermekmegőrzés, hanem a minőségi szórakoztatás és vele a fejlesztés. A felügyelők és foglalkozásvezetők megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok. Játszóházas foglalkozások - programban résztvevők száma legalább 10 fő/alkalom (havi 2 alkalom) - tervezett keretösszeg 4 509 008 Ft. 2) Sportrendezvények A társadalmi kohézió erősítésében betöltött szerepéből kifolyólag a sportrendezvényeknek a szerepe meghatározó. A sport alkalmas és hatékony eszköz a munkanélküliség kialakulásának megelőzésére, ill. arra, hogy fejlessze az emberi erőforrásokat és a munkaerőpiacra történő beilleszkedést (az Egyesült Királyságban évek óta használják a szociális kirekesztés, a szegregációja elleni küzdelemben). A kulturálisvalamint sport rendezvények alkalmasak a különböző kulturális háttérrel rendelkező rétegek, generációk "összekovácsolására". - Sportrendezvények például:  kézilabda versenyek  labdarúgó versenyek  futóversenyek  sorversenyek gyereknek, felnőtteknek egyaránt  labdajátékok kicsiknek  stb. Sportrendezvények - projekt megvalósítás ideje alatt 18 rendezvény megvalósítása (havi 1 alkalom) - tervezett keretösszeg 5 715 000 Ft. 3) Kézműves foglalkozások A kézműves rendezvények keretében szakkörök megvalósítását havi két alkalommal, 4 órás foglalkozás keretében tervezzük: Kézműves szakkör gyereknek és felnőtteknek: a szakkör foglalkozásainak témaköre az ünnepek köré szerveződik (húsvét, karácsony, népi hagyományok) hozzájárulva a tradicionális értékek megismeréséhez, megóvásához, „élhető” lakókörnyezet kialakításához, a településen élők közös elképzeléseik alapján, együtt gondolkodva segíthetik elő a település szebbé tételét. A szakkör során cél a különböző kézműves és kreatív technikák megismertetése és alkalmazása, megtanulják a résztvevők, hogy mi mindenre használhatjuk kezünket és fantáziánkat, s hogy a saját kezűleg készült, egyszerű tárgyakkal is okozhatnunk örömet másoknak vagy önmaguknak. Az elkészült alkotások készítőik számára igazi értékké válnak és növelik a gyerekek önbecsülését, a kézműves munkák iránti tiszteletét. Kreatív ötlet szakkör gyereknek és felnőtteknek:

97

Akik komolyabban érdeklődnek a kézműves tevékenységek iránt, azok számára a kreatív ötlet szakkör indul, mely során megismerkedhetnek a fúrás-faragás, szabás-varrás, kézimunka, kötés, horgolás, szerelés, fabrikálás, festés-mázolással. Az elkészült munkák a kézműves-rendezvény keretében kiállításra kerülnek. Kézműves foglalkozások - projekt megvalósítás ideje alatt 36 foglalkozás megvalósítása (havi 2 alkalom) - tervezett keretösszeg 4 114 800 Ft. 

munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok;

iskolai

4) Álláskeresési tréning Az akcióterületen jellemző az alacsony gazdasági aktivitás. Az alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportok magas aránya (2001-ben 63,8%) és a gazdaságilag inaktív népesség szintén magas aránya (2001-ben 82,3%). A keleti városrész 2. akcióterületének további jellemzője a munkanélküliség magas aránya (2001-ben ez az érték: 35,2%) és a tartósan munkanélküliek szintén magas aránya (2001-ben: 13,0%). Fenti problémák kezelésére a projekt keretében a Programalapon belül a munkaerőpiaci beilleszkedést segítő álláskeresési tréning lebonyolítását tervezzük. Álláskeresési tréning A Programba legalább 25 fő szegregátumban élő lakost szükséges bevonni. Képzési adatok:  Képzési időtartam: 2 hét  A képzés óraszáma: 60 óra (elmélet és gyakorlat) 1. Álláskeresési tréning - programban résztvevő hátrányos helyzetűek száma 25 fő - tréninget sikeresen elvégzők száma legalább 20 fő - legalább 1 állásinterjún részt vesz a tréninget követő 6 hónapban 20 fő - tervezett keretösszeg 1 075 000 Ft. 

helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók;

5) Környezettudatos akciók A projektelem tartalma: a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók; a környezet tisztaságának megóvását segítő rendezvények, szöveges és képi információs táblák elhelyezése; figyelemfelkeltő plakát-és szórólap kampány. A fenntartható fejlődést biztosító környezettudatos rendezvényeknek a következő témákat kell felölelniük:  Ecet a háztartásban  Hulladékgyűjtés otthon  Mennyibe kerül a készenléti fogyasztás  Hulladékkezelés környezetbarát módon  Gazdaságos hulladékkezelés  Takarítási Világnap  A klímaváltozás hatásai

98

 

Ismeretterjesztő előadások az általános iskolások számára (terepgyakorlatok, természetfotózás) alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása; Környezettudatos akciók - projekt megvalósítási időszakban legalább 9 akció teljeskörű lebonyolítása - tervezett keretösszeg 1 714 500 Ft.

6) Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó roma nők egészségügyi képzése Évek óta problémát jelent az elszegényedő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok számának emelkedése, mely alapján évek óta legmagasabb az anyagi, megélhetési, lakhatással, egészséggel összefüggő veszélyeztetettség (A roma népesség várható élettartama átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem romáké). Ezekben a családokban megjelennek gondozási, nevelési problémák, a szenvedélybetegség, az állandó anyagi bizonytalanság (sok esetben az uzsorásnak való eladósodás, közüzemi és banki tartozások) stb. Ezek az okok veszélyt jelentenek a gyermek egészséges testi, lelki, szociális és erkölcsi fejlődésére. A gyermekjóléti, szociális szolgálat a védőnői szolgálattal együttműködve lehet csak eredményes, ezért védőnői szolgálattal együttműködve tervezzük a képzés megvalósítását. A tevékenység során hátrányos helyzetű roma nők képzésére az alábbi tevékenységeket tervezzük: Képzés óraszáma: 92 óra (37 óra elmélet, 55 óra gyakorlat) Előképzettség: általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése Résztvevők száma: 20 fő. A képzés moduljai: 1. Az esélyteremtés kapcsolatrendszerének kialakítása, feladatai, etikája 2. Általános egészségtani és általános járványtani alapismeretek 3. Részletes járványtani ismeretek (betegségek és feladatok bemutatása) 4. Elsősegélynyújtás, laikus sürgősségi életmentés, balesetek felismerése, megelőzése, okainak megkeresése 5. Családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, elhanyagolás) Jelei és jelzése 6. Családon belüli tudatmódosítás szokások veszélyei, hatása 7. Személyi és környezeti higiénia, magatartási, viselkedési szokások követelményei és azok alkalmazása Roma nők egészségügyi képzése - programban résztvevő hátrányos helyzetűek száma 22 fő - képzést sikeresen elvégzők száma legalább 18 fő - tervezett keretösszeg 1 430 000 Ft.

7) Életvezetési tanácsadás Az anyagi hátrányok, a családok eladósodása, az ingerszegény környezet, az értékrend válsággal küzdő életmód, mind gyermeknevelési problémákat eredményeznek. A szegénység, munkanélküliség, az anyagi biztonság hiánya gyakran tettlegességig fajuló családi konfliktusokat okoz. A másik leggyakrabban jelentkező akcióterületi probléma az emelkedő iskolai hiányzások száma, magatartásproblémák. Ezek a problémák nemcsak

99

16-17 éves korban jelentkeznek, hanem már kisiskolás korra is jellemzők. A legtöbb probléma az általános iskolából kikerülő 14 év feletti fiatalokkal van. Közülük egyre többen lesznek bűncselekmények elkövetői vagy áldozatai. A középiskolában a magas iskolai hiányzások deviáns viselkedési formák kialakulásához vezethetnek. A családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeit védő speciális szociális szolgáltatás a gyermek családban történő nevelésének elősegítése érdekében. A tevékenység célja: - folyamatos életvezetési-egészségügyi tanácsadás: a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadás; a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása; a fiatal édesanyák segítés életvezetésükben, gyermeknevelésben; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. Életvezetési tanácsadás - tanácsadáson megjelentek száma legalább 5 fő/alkalom (havi 1 alkalom) - tervezett keretösszeg 1 005 840 Ft.

8) Baba-mama foglalkozások A szegregátumban élő szülők anyagi okok miatt nem tudják megteremteni a gyermeki fejlődés alapvető szükségleteit, illetve nincs pontos ismeretük ezekkel kapcsolatban. A szegénységben élő családokban a gyerekek életkorának megfelelő fejlesztő funkcióval bíró játékok elvétve találhatók. A családokban időnként erősen élnek a gyermekneveléssel kapcsolatos babonás rituálék. Emiatt fontos egy olyan foglalkozás megvalósítása ahol az anyák segítséget kapnak gyermekneveléssel kapcsolatosan. A foglalkozások célcsoportját 0-6 éves korú gyerekek, szüleik, nagyszüleik, családtagjaik alkotják. A foglalkozások fejlesztőpedagógus, védőnő, óvodapedagógusok jelenlétében történnek. Tartalma: A fejlesztési órák száma kötött a megfelelő fejlődési eredmény elérése céljából (0-6 éves korig a gyermekek heti két órában részesülhetnek fejlesztő foglalkozásbanóvodáskorú gyermek esetében az óvoda fejlesztőpedagógusával egyeztetetve), hagyományteremtése változatos programokkal. A foglalkozások megtartását változatos programokkal heti egy alkalommal tervezzük. Baba-mama foglalkozások - programban résztvevők száma legalább 10 fő/alkalom (heti 1 alkalom) - tervezett keretösszeg 4 892 040 Ft. 

bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok.

9) Bűnmegelőzési ismeretterjesztő akciók A bűnmegelőzési akciók az akcióterületen élők biztonságát és biztonságérzetét hivatottak növelni, így mérsékelni kívánja az antiszociális viselkedést és a fiatalkorúak bűnelkövetővé válását. Fontos része az úgynevezett „szomszédsági rendőr” rendszerének létrehozása, a helyreállító (resztoratív) konfliktuskezelési és közösségépítési eszközök megismertetése és gyakorlati alkalmazása, a Az érintett intézmények és szervezetek részvételével szakmai munkacsoport alakult, amely aktívan hozzájárult a negyed

100

bűnmegelőzési programjának kialakításához. Cél a lakosság új szemléletű tájékoztatását, a közbiztonság területén dolgozó szakemberek továbbképzését is magába foglalja. Bűnmegelőzési akciók - projekt megvalósítási időszakban legalább 9 akció teljeskörű lebonyolítása - tervezett keretösszeg 2 921 000 Ft. A mini projektek jellemzője, hogy egy-egy akcióra / akciósorozatra, szolgáltatásra korlátozódik, nem kíséri végig a projekt teljes időszakát, nem szükséges hozzá hatósági vagy önkormányzati együttműködés. A „mini-projekt” sikeres végrehajtásához / megvalósításához közvetlenül kapcsolódó alábbi költségek számolhatók el:  fogyó-és forgóeszközök;  nagyértékű eszközök bérlése;  helyszín bérlése, amennyiben az adott helyszín nem a Címzett saját vagy az önkormányzat tulajdonában van;  saját teljesítés esetén bruttó munkabér- és bérjárulék költsége;  szolgáltatások, amelyek nem tartoznak a Címzett szervezet alaptevékenységébe, így ezen belül elszámolható költség a megbízási szerződés keretében történő munkavégzés, valamint a szellemi alkotásra kötött felhasználási szerződés, amelyre mini-projektenként legfeljebb bruttó 50 ezer Ft számolható el. Az elszámoláshoz csatolni szükséges a megbízott személy szakmai relevanciáját igazoló önéletrajzot;  a „mini-projekt” népszerűsítését szolgáló nyilvánosság költsége. A program keretében elszámolt költségeknek illeszkedniük kell a városrehabilitációs projektjavaslat pályázati felhívás „Elszámolható költségek köre” fejezetében előírtakhoz (elérhetősége: www.nfu.hu), amelyek alól kivétel a Programalap rendezvényeihez kapcsolódó helyiségbérlés valamint a fogyó- és forgóeszközök beszerzése a fent felsorolt feltételek fennállása esetén. A „mini-projekt” megvalósításának kezdő időpontja legkorábban: 2013.10.15 záró időpontja legkésőbb: 2015.03.30. A projekt megvalósításának időpontja nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását követő 45. naptári nap.

A soft elemek a fejlesztési célokhoz kötődnek, a város fizikai szövetével együtt a társadalmi kohéziót is fejlesztik. A soft programok tervezésekor nem vettünk figyelembe állandó vagy időszakos rendezvényeket, a programok egyértelműen a projekthez kapcsolódóan valósulnak meg, illeszkednek a célkitűzésekhez és azok eredményeit szolgálják. A Programalap elsődleges célja helyi civil szervezetek Lebonyolítása a Városfejlesztési és Gazdasági Kft. feladata.

támogatása.

A programok közül akciók formájában valósulnak meg: - környezettudatosságot népszerűsítő, informáló rendezvények - bűnmegelőzési programok

101

A programok lebonyolításáról csatoljuk a városi rendezvénynaptár aktualizált példányát, amely előrevetíti a fenntartási időszak eseményeit is. Fenntartható városfejlesztés - környezettudatos akciók: A projektelem tartalma: a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók; a környezet tisztaságának megóvását segítő rendezvények, szöveges és képi információs táblák elhelyezése; figyelemfelkeltő plakát-és szórólap kampány. A Sátoraljaújhely Város Önkormányzata által a 2007-ben indított, "Tiszta utca" és "Virágos Városért Mozgalom" folytatásaként; ill. azzal párhuzamosan az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük:  környezetvédelmi célú akciók (virág, faültetés, elemgyűjtés, szemétszedés stb. témakörökben) – 2 db,  a fenntartható fejlődés biztosítását szolgáló rendezvények szervezését tervezzük, – 2 db,  figyelemfelkeltő plakát-és szórólap kampány lebonyolítását.  veszélyes hulladékgyűjtés A fenntartható fejlődést biztosító környezettudatos rendezvények a következő témákat ölelik fel:  Ecet a háztartásban  Hulladékgyűjtés otthon  Mennyibe kerül a készenléti fogyasztás  Hulladékkezelés környezetbarát módon  Gazdaságos hulladékkezelés  Takarítási Világnap  A klímaváltozás hatásai  Ismeretterjesztő előadások az általános iskolások számára (terepgyakorlatok, természetfotózás)

Bűnmegelőzési akciók: Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság beszámolójából megállapítható, hogy 2011. évben ismertté vált bűncselekmények száma az előző évhez képest nem változott, (481, ill.) 482 db. Az illetékességi területen ismertté vált bűncselekmények száma 9,7%-kal nőtt. Az ismertté vált bűnelkövetők száma csökkenő tendenciát mutat 2011 és 2010 év viszonylatában (470-ról 438-ra). Csökkent a gyermekkorú (23-20), a visszaeső elkövetők száma (59-33). A fiatalkorú elkövetők száma azonban emelkedett (59-73). Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2012 márciusában megtárgyalta és jóváhagyta a Közbiztonsági beszámolót (erről szóló határozat 45/2012. (III.22.)), melyben kiemelt cél a közbiztonság javítása érdekében tett intézkedések fokozása. Az akcióterületre jellemző rossz közbiztonsági és bűnelkövetési helyzet indokolja a beavatkozás szükségességét.

102

A "Szomszédok Egymásért Mozgalom" keretében lakossági fórumok, bűnmegelőzési tanácsadások megrendezésére kerül sor; figyelemfelhívó táblák kerülnek az épületekre, melyek tájékoztatnak mindenkit, hogy az ott élők figyelnek egymásra. A program során időseknek és fiataloknak szóló tematikus szórólapokat tervezünk kiszórni, mely fiatalok esetében a kábítószer fogyasztás veszélyeire, valamint a fiatalkorú bűnözés következményeire hívja fel a figyelmet. Idősek esetében a besurranásos lopásokat, ill. a csalókat bemutató szórólapok terjesztése a fontos. A tevékenység hatására a szomszédok jobban odafigyelnek a gyanús történésekre, a rendőrségi nyomozások is eredményesebbek lehetnek ennek hatására. A bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése a területileg illetékes rendőrséggel partnerségben valósul meg - marketingakciókkal párhuzamosan. Az eredményes bűnmegelőzési tanácsadás - valamint a plakát- és szórólap kampány hozzájárul a település élhetőségéhez. A bűnmegelőzési programok közösségformáló szerepe meghatározó; hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez. A projekt keretében a polgárőrség, rendőrség; ill. a közterület-felügyelet munkáját segítő technikai eszközök beszerzésére kerül sor (a térfigyelő rendszerek működtetése a Városi funkciónál került bemutatásra). Az elérhető infrastruktúrák és igénybe vehető szolgáltatások biztonságát szolgálja a közbiztonság fejlesztéséhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kialakítása az épített környezet értékeinek védelmén felül visszatartja a bűnelkövetésre és a garázdaságra hajlamos egyéneket a bűncselekmény elkövetésétől. Kérdőíves felmérés kiértékelése alapján valósul meg a bűnmegelőzési koncepció aktualizálása, került alátámasztásra a projektelem megvalósításának indokoltsága.

A tervezett fejlesztések és programok illeszkednek a Városmarketing alapelvekhez. Illeszkedés az IVS-hez: IVS célrendszere: A város hosszú távú jövőképének meghatározásakor kiemelten az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Észak-Magyarországi Operatív Program, 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról dokumentumok ajánlásaira támaszkodott a város, amely a következő képen alakul: -

az idegenforgalmi vonzerő fejlesztése EU, központi, regionális és helyi erőforrások alkalmazásával, lakóterület fejlesztés, megfelelő telekkínálat biztosítással, infrastruktúra fejlesztés (utak, közművek) térségi, hálózati kapcsolatfejlesztés, gazdasági kapcsolat fejlesztése.

A település fejlesztés hosszú távú célkitűzése tehát, hogy funkcióinak megerősítésével a kistérségben - a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyait javítsa, - a környező települések fenntartható fejlődését biztosítsa, - a fejlődőképes gazdaság feltételeit biztosítsa,

103

- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását elősegítse, a településeken és a terület-felhasználás fő irányainak meghatározásával. Az átfogó cél elérése az alábbi tematikus célokon keresztül lehetséges: T1. Élhető városi környezet és infrastruktúra fejlesztés T2. Turisztikai potenciál növelése, minőségi turizmus feltételeinek megteremtése T3. Gazdaságösztönzés A keleti városrészen kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon lakásállomány minőségi fejlesztése, a lakásállomány megújítása.

a

szociális

A lakótelepek esetében elkerülhetetlen a közterületi rehabilitáció, a lakások energiahatékonysági korszerűsítése, szükség van továbbá a közintézmények infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokra. A közlekedési funkció erősítésére kiemelt hangsúlyt kell fektetni a teljes városi úthálózatban. Összességében tehát a területi rekultivációkkal, a város turizmusának fejlesztésével, a gazdaságélénkítéssel a megvalósítók törekszenek a térségben élők jólétének biztosítására, gazdasági, kulturális, ökológiai vonatkozásában egyaránt. A tervezett programok az IVS céljainak megvalósulását szolgálják.

3.4.1. Számszerűsített eredmények Projektelemek:

Projekt neve

Sátoraljaújhely, Viola u. 2-4., 109/6. hrsz-ú ingatlanon lévõ lakóépület felújítása Pázsit úti sportpálya felújítása hrsz 109/9 Kerek utca útburkolat, járda és csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése hrsz 153/1 Térfigyelő rendszer kiépítése, hrsz: 102, 109/3, 109/9, 217, 151/3, 178, 109/27 Programalap: szakképzések Sátoraljaújhely, Hunyadi u. 6. Programalap: közvetett támogatású miniprojektek Sátoraljaújhely, Köztársaság u. 58-60, Pázsit úti sportpálya hrsz 109/9

Gazdaság i célú ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösség i célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú ERFA

„Soft” tevékeny ség ERFA

ESZA típusú tevékeny ség

135 millió Ft 80 millió Ft

Magánbe ruházás a projekttel párhuza mosan nem releváns


90 milliü Ft

nem releváns

20 millió Ft

6 millió Ft

nem releváns

nem releváns 27 millió Ft

104

Támogatható tevékenységek részletes bemutatása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Társasház felújítása a Viola utcában Sátoraljaújhely Viola u. 2-4. sz. Társasház

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása (max. 1200 karakter)

Fizikai életfeltételek javítása a szegregátumban Támogatással felújított lakások száma

Utca: Viola Lakó

Házszám: 2-4

Helyrajzi szám: 109/6

ERFA C1.1. Önállóan támogatható tevékenységek: 1. Lakófunkciót erősítő tevékenységek (ERFA) A szociálisan hátrányos lakóterületeken a minőségi lakókörnyezet biztosítása és a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése. 1. A többlakásos lakóépületek esetében a társasházak Alapító Okiratban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása az épület fő strukturális elemeinek felújításával.

A 48 lakásos lakóépület felújításának főbb strukturális elemei: - homlokzati nyílászárók cseréje (korszerű hőszigetelt nyílászárók beépítése) - homlokzati hőszigetelés - tetőhéjazat cseréje, a szükséges faanyagok cseréje. - kémények szellőzők javítása, ahol szükséges újrarakása. Az épület homlokzat felújítása során a fűtött tereket határoló falszerkezetek utólagos hőszigetelő burkolatot kapnak. A fűtött tereket határoló falakba lévő valamennyi nyílászáró, hőtechnikailag megfelelő új szerkezetre lesz cserélve. Ugyancsak cserére kerülnek a fűtetlen terek, lépcsőház, pinceszint homlokzati nyílászárói. A homlokzati felújítás részét képez valamennyi kiegészítő szerkezet, tetőhéjazatok, kémények, csapadékvíz elvezető szerkezetek, homlokzati korlátok felújítása, cseréje.

105

A tetőhéjazat teljes felületen felújításra kerül. Az új héjazat anyaga az alacsony hajlású részeken fémlemezfedés, a meredekebb tetőhajlásoknál égetett kerámiacserép. A homlokzati dryvit burkolati rendszer minősített, tűzvédelmi szempontból bevizsgált anyagokból készül. A homlokzati nyílászárók a lakásoknál ötkamrás, hőszigetelt üvegezésű; ill. hőszigetelt panelbetétes műanyag szerkezet, az alagsori nyílászárók fémszerkezetűek. A lépcsőházi körablakok szintén műanyag szerkezetűek. Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter) Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes

A társasház lakói A projekt indokoltságát az önkormányzati tulajdonú bérlakások leromlott állaga indokolja.

Év: 2013. Év: 2015.

Hónap: 09. Hónap: 03.

Nap: 02. Nap: 30.

135 033 211 Ft

135 033 211 Ft

135 033 211 Ft

100%


106

elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása (max. 1200 karakter)

nem releváns nem releváns Az engedélyes tervek rendelkezésre állnak. Hatósági engedélyeztetésük folyamatban van.

Pázsit úti Sportpálya felújítása (lelátó, térvilágítás, kerítés) Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Utca: Belterület Közösségi

Házszám:-


ERFA C1.1. Önállóan támogatható tevékenységek: 1. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek (ERFA): Helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése; élhető városrész kialakítása. Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló épületeinek fejlesztése. A projekttevékenység célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős-és sportlétesítmény fejlesztése. Cél - a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is - a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése (a szociális kohézió erősítését célzó közösségfejlesztő akciókkal multiplikatív hatása érvényesül.) Megerősített szolgáltatás, Létrehozott közösségi nettó hasznos alapterület A Pázsit úti sportpályát érintő fejlesztések: - lelátó felújítás - térvilágítás fejlesztés - kerítés felújítás A Pázsit úti sportpályát az STK labdarugó csapatai használják illetve időként helyet ad a diák tömegsportnak. Az 1970-ben épített öltöző és sportpályák (füves pálya, salakos pálya, bitumenes

107

kézilabda pálya) az idő és használat során elavultak, felújításuk 2012 évben megkezdődött. A salakos pálya helyén műfüves labdarugó pálya épült, az új sportöltöző épület építése 2013 évben befejeződik. A füves pálya lelátó monolit vasbeton szerkezete több helyen megsüllyedt, felületi állapota, szerkezete a célnak csak felújítással felelhet meg. A tervezett felújítás során a lelátó ülőkesor szinttel felújításra kerül, és 45 méter hosszban fedett lelátó készül. A létesítményt határoló vagyonvédelmi kerítés betonlábazattal kerül megerősítésre. A pálya megvilágítás 4db 1000W teljesítményű fényforrással bővül. A létesítmény akadálymentesítését biztosítjuk. A Rózsa utcáról közelíthető meg a főbejáraton keresztül, itt találhatóak a parkolók, amelyek közül a bejárathoz legközelebbi 2 db parkolót akadálymentes kivitelűre alakítanak. - Az épület külső környezetének akadálymentesítése: Az utak és járdák csatlakozásai akadálymentes kialakításúak, süllyesztett padkával és figyelmeztető burkolati sávval készülnek. - Akadálymentes parkoló kijelölése (2 db) - Információs és kommunikációs akadálymentesítés: Az épületen kívüli és belüli tájékozódást nagyban elősegíti a különböző információs táblák, jelzések és piktogramok elhelyezése. - Funkciójelző táblák, feliratok: A létesítmény homlokzati funkciójelző felirata fémanyagú betűkből, jól olvasható és érzékelhető betűmértekkel készül, kontrasztos színválasztással, időjárásálló kivitelben, a főbejáratnál

Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter) Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

A tervezett lelátó fejlesztés megfelel a pályázati felhívás szerinti közcélokat szolgáló sport és szabadidős létesítményekkel szemben támasztott feltételeknek (a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján) Szegregátumban élő, elsősorban fiatal korosztály, A település teljes lakossága. A projekttevékenység célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős-és sportlétesítmény fejlesztése. Cél - a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is - a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése (a szociális kohézió erősítését célzó közösségfejlesztő akciókkal multiplikatív hatása érvényesül.) Év: 2013. Hónap: 09. Nap: 02. Év: 2015. Hónap: 03. Nap: 30.

108

(év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

79 930 793 Ft.

79 930 793 Ft. 79 930 793 Ft.

100%

nem releváns

nem releváns


Burkolat és járda felújítása a Kerek utcában Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Utca: Belterület

Házszám:-


109

Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja


Városi ERFA C1.2. Önállóan nem támogatható tevékenységek, választható kapcsolódó tevékenységek A projekt keretében felújított Pázsit úti sportpálya megközelíthetőségét, valamint az itt lakók számára a városközpont elérhetőségét és a közintézmények elérhetőségét biztosító akcióterületre eső belterületi közúthálózat és járda felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása. A projekt célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős- és sportlétesítmény elérhetőségét biztosító infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A projekt keretében felújított Pázsit úti sportpálya megközelíthetőségét, valamint az itt lakók számára a városközpont elérhetőségét és a közintézmények elérhetőségét biztosító akcióterületre eső belterületi közúthálózat és járda felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása. Megerősített szolgáltatás

A Kerek utca aszfaltburkolatú út és a hozzátartozó járda felújításának terve. A meglévő út és járda aszfaltburkolatú, repedezett, kátyús. A tervezett létesítmények a település rendezési tervével összhangban van.A tervezendő szakaszon 6 méter széles szabályozási szélességű út áll, így ezen csak a kis paraméterű kétirányú közlekedésre elegendő kisforgalmú utat terveztem. A tervezés során a szélességeket nem változtattam, így a területváltoztatást nem igényel.A Kerek utca burkolat szélessége változó. 0+000.0 - 0+059.5-ig 3,5m (egyirányú), 0+059.5 – 0+207-ig 6m (kétirányú), 0+207 – 0+256-ig (egyirányú). A felújítandó utca jobb oldalán változó szélességű felújítandó járda.Az utca osztályba sorolása: A tervezett utcák lakóútként lett tervezve, 50 km/h forgalmú sebességre. A felújítandó út hossza 256 fm. A felújítandó út önkormányzati tulajdonú ingatlanon halad.Vízszintes magassági vonalvezetés:Az út vízszintes vonalvezetése alkalmazkodik a meglévő terepeséshez, abból kismértékben emelkedik ki. A vízszintes ív lekerekítéseket 6 méter sugarúra terveztem a közútról. Az út tervezett szakasza egyenes vonalú. Kiindulási alappontot a meglévő út magassági adatait geodézia felmérés alapján bocsátották a rendelkezésünkre.Pályaszerkezet: A tervezett út pályaszerkezetét a közepes nagyságú forgalomra és az építési forgalomnak megfelelően terveztem, a meglévő út vonalvezetéséből adódóan a meglévő útra kerülő szerkezet: - 4 cm vtg AB-11 jelű aszfaltszőnyeg; 5 cm vtg K-22 jelű aszfalt; 35-40 cm vtg meglévő útalap ahol nincsen meglévő szerkezet, ott az tervezett

110

Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter) Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás

pályaszerkezet: - 4 cm vtg AB-11 jelű aszfaltszőnyeg; 5 cm vtg K-22 jelű aszfalt; 20 cm CKT beton - 20 cm homokos kavics A meglévő közmű fedlapokat, szintre kell emelni.Vízelvezetés, csatornázás: Az út hosszeséséből adódóan a meglévő zártrendszerű csatorna a csapadékvizet elvezeti. A kivitelezés során a víznyelő rácsokat szintre kell emelni. A meglévő csatorna csak az út vizét és a telkekről kifolyó csapadékvizet kell elvezetni. Szegregátum lakói, sportpálya használói A Pázsit úti sportpálya megközelíthetőségét biztosító Kerek utca meglévő útja és járdája aszfaltburkolatú, repedezett, kátyús. Év: 2013. Év: 2015.


Nap: 02. Nap: 30.

37 390 945 Ft

37 390 945 Ft

37 390 945 Ft

100%


111

összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja



Csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése a Kerek utcában Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Utca: Belterület Városi

Házszám:-


ERFA C1.2. Önállóan nem támogatható tevékenységek, választható kapcsolódó tevékenységek A projekt keretében felújított Pázsit úti sportpálya megközelíthetőségét, valamint az itt lakók számára a városközpont elérhetőségét és a közintézmények elérhetőségét biztosító akcióterületre eső belterületi közúthálózat és járda felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása A projekt célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős- és sportlétesítmény elérhetőségét biztosító infrastrukturális fejlesztések megvalósításához A projekt keretében felújított Kerek út és járda felújításához kapcsolódó csapadékvíz-elvezetés rendszerének felújításával egy élhetőbb lakókönyezetet biztosítunk, nagyobb esőzések idején nem okoz problémát az esővíz a közlekedésben. Megerősített szolgáltatás

Az utca kiemelt szegéllyel vannak ellátva és a burkolata két oldali lejtésű. Az utcában a csapadékvíz elvezetés nem szabályozott módon az utcán folyik le, egyik utcában sincsen nyílt vízelvezető árok.

112

Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter) Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

Csapadékvíz hálózat kialakítás: A csapadékvíz elvezetésénél 10 perces zápor intenzitás és két éves gyakoriság figyelembevételével méreteztük. A tervezett tisztítóaknák mellet az út egy vagy mind két oldalán (a kialakítástól függően) víznyelő rácsok kerülnek elhelyezésre, melyek víznyelő feladattal lesznek ellátva. Melyeket a tisztító aknákba 20%-os lejtéssel kell bekötni. Az úttesten lezúduló csapadék felfogására, vízelvezetőrács (folyóka) kerül beépítésre az út teljes szélességben a rajzon feltüntetett helyeken. A keletkezett csapadékvizet befogadó vízelvezető árkok és csatornák az Önkormányzat kezelésében vannak. Az érintett területek csapadék vize jelenleg is az általunk megjelölt befogadókba jut és az üzemeltető befogadja azt, mivel korábban is befogadta. A csatorna bizonyos szakaszokon csak dúcolás védelmében építhető meg, ahol a mélység és a talajállékonysága nem megfelelő. A csatornacső alá 10 cm, fölé 30 cm vtg. homokágyat terveztünk. A csatornahálózat egy része DN 300 KG PVC gumigyűrűs csövekből, egy szakaszon, ahol a földtakarás nem megfelelő vastagságú, ott V 30 K tokos vasbetoncső 12cm/6mm vasalással készül,valamint ahol nincs meg az 50 cm vastagságú földtakarás, ott tehermegosztó lemez beépítése szükséges - min. 8 cm beton, betonacél hálóval - a csőközéptől számított 1-1 m-es távolságban.A csatornahálózaton minden iránytörésnél és bekötésnél idomokat ill. a szükséges aknákat terveztünk. Az aknák előre gyártott elemekből helyszínen összeállítható kivitelben készülnek. A lejárást aknahágcsók biztosítják, az aknák lefedése a terhelésnek megfelelő öv. fedlappal és kerettel történik. A fedlapokat a burkolattal egy síkba kell kiépíteni. A csatornacsövek és aknák csatlakozását KGFP idomok biztosítják, melyeket az akna betonozásakor kell elhelyezni. Szegregátum lakossága, közvetetten a városrész lakossága, település lakossága A Kerek úton nincs megfelelő csapadékvíz elvezető rendszer

Év: 2013. Év: 2015.


Nap: 02. Nap: 30.

50 738 480 Ft

113

Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

50 738 480 Ft

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Térfigyelő rendszer és térfigyelő kamerák telepítése Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg

Városi

50 738 480 Ft

100%

nem releváns

nem releváns


Utca: Belterület

Házszám:-

Helyrajzi szám: 102, 109/3, 109/9, 217, 151/3, 178, 109/27

ERFA

114

szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja


Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter) Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

C.1.2. Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek A közbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló fejlesztések Cél a közcélokat szolgáló Sportlétesítmény, és a projekt egyéb eredményeinek, mint épített környezet értékeinek védelme. Továbbá cél a közbiztonság növelése. Újonnan kialakított szolgáltatás

A közbiztonság fejlesztéséhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kialakítása a térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények figyelembe vételével. A kamera pontok kialakítás: A megfigyelni kívánt területen 11 db 23 x optikai zoommal ellátott speed dome kamera kerül felszerelésre. A kamerák vezérlése a polgármesteri hivatalban kialakítandó megfigyelő állomásról lehetséges, ahol a felvételek tárolása is történik. Az akcióterület több pontján elhelyezésre kerülő berendezések felszereléséhez kapcsolódó hozzájárulásokat, valamint a hálózat tápláláshoz szükséges 230 VAC vételezési lehetőséget a megrendelő biztosítja. Szegregátum lakossága, közvetetten a település teljes lakossága. Az akcióterületen magas a bűnelkövetések száma. Az emberi biztonság védelme, valamint a projekt keretében felújításra kerülő építmények védelme indokolja a térfigyelő rendszerek telepítését. A térfigyelő rendszerek használatával a beavatkozás által érintett terület 24 órás megfigyelése és képrögzítés érhető el. Ez mind a prevenció, mind a felderítés szempontjából óriási lehetőségekkel bír. Év: 2013. Hónap: 09. Nap: 02. Év: 2015. Hónap: 03. Nap: 30. 20 207 604 Ft

20 207 604 Ft

115

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

20 207 604 Ft

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Helyi foglalkoztatási kezdeményezések, képzések Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

100%

nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns Árajánlat beérkezett nem releváns

Utca: Hunyadi u. ESZA

Házszám:6.

Helyrajzi szám: -

ESZA C.1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések

116

Tevékenység célja

Új munkahelyek teremtése


Az akció keretében képzési- foglalkoztatási programban részt vevők száma

Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter)

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes

A beavatkozások a képzettségi szint emelésével az akcióterületen élő alacsony iskolázottsági szintű zömében roma - lakosság munkaerő-piaci potenciáljának javítását célozza meg. Helyi foglalkoztatási kezdeményezés 12-12 fő szakmai képzése: festő és burkoló szakképesítések megszerzése Az akcióterület lakossága A szakképzettség hiányának és a kedvezőtlen munkaerőpiaci potenciál közötti összefüggést jól mutatja a KSH 2001. évi adata, mely szerint a szegregátumban a legfeljebb 8 ált. iskolai végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 63,5%-os (a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező gazdaságilag aktív lakosság aránya 78,7%). Év: 2013. Év: 2015.


6 000 000

Ft.

6 000 000

Ft.

6 000 000

Ft.

Nap: 02. Nap: 30.

100%

117

elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns Kapcsolatfelvétel a képző intézményekkel megtörtént. Nem releváns

Tevékenység neve

Mini projektek – Programalap

Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft.

Tevékenység célja

Társadalmi kohézió erősítése, felzárkóztatás, foglalkoztatás, közösségépítés

Megvalósulást mérő indikátor


Utca: Hunyadi u. SOFT

Házszám:6.

Helyrajzi szám: -

ESZA

C.1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek).

118

(megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása (max. 1200 karakter)

1. Álláskeresési tréning (munkaerő piaci beilleszkedést segítő) 2. Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek (Bűnmegelőzés) 3. Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése (Családsegítés) 4. Életvezetési tanácsadás (Családsegítés) 5. Baba-mama foglalkozások (Családsegítés) 6. Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások (közösségfejlesztés) 7. Sportrendezvények (közösségfejlesztés) 8. Kézműves foglalkozások, rendezvények (közösségfejlesztés)

Célcsoport bemutatása (max. 500 karakter) Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter)

9. Környezettudatos akciók szervezése (környezettudatos) Az akcióterület lakossága A 2012. évi igényfelmérésből kiderül, hogy a szegregátum lakói, különösen a gyermekek számára a szabadidő hasznos és kreatív eltöltését biztosító lehetőségek köre erősen korlátozott, szinte csak a családi környezetre szűkül. A diszfunkcionális, sokszor erőszakos családi közösségben való szocializálódás szinte lehetetlenné teszi a leszakadó, sokszor deviáns környezetből kitörést. Ezért az infrastruktúra biztosítása mellett projektünk számos olyan elemet tartalmaz, - a megvalósítás 19 hónapját végigkövetően – amelyek a szegregátumban élők képzését, foglalkoztatását, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét kínálják. Az igényfelmérés azt mutatja, hogy lehetőség esetén a szegregátum lakóinak jelentős hányada aktívan részt venne különböző programokon és tanácsadásokon. Projektünk soft elemeit úgy tervezzük, hogy azok mind szemléletformálást, mind szociális segítségnyújtást, mind szabadidős, képesség-kibontakoztató, önmegvalósító, sikerélményt jelentő tevékenységeket kínáljanak.

Megvalósítás tervezett kezdete

Év: 2013.

Hónap: 09.

Nap: 02.

119

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)

Év: 2015.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

27 377 188 Ft

Hónap: 03.

Nap: 30.

27 377 188 Ft 27 377 188 Ft

100%

nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns pályázati kiírások tervezete elkészült nem releváns

120

INDIKÁTOROK Célérték Ssz.

Indikátor neve

Indikátor típusa

Mértékegység

Bázisérték

projektzáráskor

a projekt fenntartási időszakában 1.év

2.év

3.év

4.év

5.év

eredmény db 1

2

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

output

output

Teremtett új munkahelyek száma

eredmény fő

4 5

Teremtett munkahelyek száma - nők

eredmény fő

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

eredmény fő

Megtartott munkahelyek száma

eredmény fő

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása

output

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

eredmény TJ

12 13

Felújítással érintett lakások száma

output

db

output

fő

14

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

15


output

6

7

8

9

10

11

0

0

0

0

0

0

0

1016

-

-

-

-

-

0

3,7

-

-

-

-

-

0

2

2

2

2

2

2

0

2

2

2

2

2

2

0

2

2

2

2

2

2

37

37

37

37

37

37

37

0

0

0

0

0

0

0

0

3

-

-

-

-

-

0

387,9

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

0

0

1,156444

-

-

-

-

0

48

-

-

-

-

-

0

5

-

-

-

-

-

0

200

-

-

-

-

-

fő

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

3

0

ha

db

eredmény db

output

m2

output

m2

fő

121

output

db

output

m2

18

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága Akadálymentesített épületek száma

output

db

19

Azbesztmentesített épületek száma

output

db

20

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

output

m2

Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

output

2

m

output

db

eredmény %

23

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

24

Megépített kerékpáros utak hossza

output

km

25

Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése

output

km

26

A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza

output

km

16 17

21

22

0

2

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

0

1

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

0

0

-

-

-

-

-

60

60

-

-

-

-

75

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3.4.2. Szinergia vizsgálat A tervezett fejlesztés illeszkedik és szorosan kapcsolódik az akcióterületen korábban megvalósult szociális városrehabilitáció projekthez, amelynek keretében 42 lakásos társasház korszerűsítése, közlekedésfejlesztés, és közösségi fejlesztések valósultak meg. Az itt bemutatott projekt a 2009-ben támogatást nyert szociális városrehabilitáció szerves folytatása. A fejlesztésen belül a tervezett projektelemek szinergiája szintén biztosított, a tervezett tevékenység egymásra erősítő hatással bírnak, a fejlesztés a társadalmi megújulást szolgálja a szegregált városrészben. Kapcsolódás egyéb projektekhez: A célterületen megvalósult szociális célú fejlesztés a Hunyadi úti Idősek Otthona felújítása. A projektek együttesen segítik a városrész megújítását. Kapcsolódás tervezett fejlesztésekhez: Komplex telep-program pályázat értékelés alatt van, melynek célja a humán oldal fejlesztése, hasonlóan az itt tervezett soft elemekhez, azonban ebben a TÁMOP konstrukcióban az ESZA elemek kizárólagossága jellemző. A tervezett fejlesztések közel párhuzamos megvalósulásával számolunk, amelyek így egymásra erősítő hatást gyakorolnak, és mindkét program eredményessége növekszik.

122

3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Konzorciumi partnerek Partner neve: gazdálkodási/jogi formája: a partner által végzett tevékenységek teljes összege: támogatásban részesül-e biztosít-e önerőt tevékenységei a projektben

partner szerepe a tervezésben partner szerepe a végrehajtásban partner szerepe a fenntartásban

Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft. 113 Kft. projektmenedzsment 14.960.600 Ft programalap 27.377.188 Ft összesen 42.337.788 Ft igen nem projektmenedzsment programalap működtetése (közvetett támogatások Közvetítő Szervezete) véleményezés, koncepció kialakítás műszaki és szakmai lebonyolítás monitoring

Támogatói csoport Résztvevő partnerek: - Hétszínvirág Óvoda - Bűnmegelőzési Tanács - Egyesített Szociális Intézmény - Kazinczy Ferenc Általános Iskola - Rendőrség - Zempléni Civil Szervezetek Szövetsége Támogatói Csoport tagjaként a projekt előkészítése és megvalósítása során az alábbiakban működik közre:  A projekt előkészítés során részvétel a projekt szociális tartalmának kidolgozásában, olyan tartalom kidolgozása, mely működőképes és a keleti városrész, 2. akcióterületén élő célcsoport igényeit tükrözi.  Elősegíti a projekt társadalmasítását, megismertetését az érintettekkel.  Aktív résztételt biztosít az ESZA típusú soft elemek kommunikációjában, az eredmények elterjesztésében.  „Visszacsatoló fórum” szerepkör betöltése (a vélemények, szükségletek beépítése a programba).  Biztosítja a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát.  Kölcsönös bizalomépítés, kapcsolatteremtés a szegregátumokban élőkkel.  A helyi szereplők bevonása, aktivizálása.  További civil szervezetek, önkéntesek bevonása a projekt célkitűzéseinek megvalósításához, a szegregátumban élők helyi társadalomba való beilleszkedését elősegítendő illetve a helyi lakosság elfogadó magatartásának segítésére A projekt megvalósítás elősegítésére 2010. 04. 07-én létre hozott támogatói csoport jelenléte azért indokolt, hogy a társadalmi értelemben is összetett szociális városrehabilitációs projekt hatékonyságát fokozhassuk, hiszen nem csak az érintett

123

akcióterületen élőknek, hanem a város egészének fontos megérteni, hogy a szociális célú rehabilitációra szükség van ahhoz, hogy a szegregációs folyamatokat meggátolhassuk. A támogatói csoport létrehozásának célja volt, hogy a szociális célú városrehabilitáció szociális céljainak megvalósulását biztosítsuk. A működési rend kidolgozása során meg kell határozni a feladatokat:      

A projekt előkészítés során részvétel a projekt szociális tartalmának kidolgozásában, olyan tartalom kidolgozása, mely működőképes és a keleti városrész, 2. akcióterületén élő célcsoport igényeit tükrözi. A város közszereplőiként elő kell segíteni a projekt társadalmasítását, megismertetését az érintettekkel, Aktív résztételt kell biztosítani az ESZA típusú soft elemek kommunikációjában, az eredmények elterjesztésében. „Visszacsatoló fórum” szerepkör betöltése (a vélemények, szükségletek beépítése a programba). Biztosítani a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Feladatuk a kölcsönös bizalomépítés, kapcsolatteremtés a szegregátumokban élőkkel, illetve a helyi szereplők bevonása, aktivizálása, továbbá az együttműködés módszereinek kidolgozása a települési intézményhálózatával, házi orvossal, védőnőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, házi beteg gondozó szolgálattal a Sátoraljaújhelyben és a térségében működő gazdálkodó és civil szervezetekkel, egyházakkal, helyi/megyei cigány kisebbségi önkormányzatokkal és más potenciális partnerekkel.

Az előírások szerint előre meghatározott időközönként a projekt megvalósítás végéig – kéthavonta üléseznek és ellenőrzik a projekt tervek szerinti megvalósítását. A projekt megvalósítást követően félévente üléseznek. Szükség estén rendkívüli ülés kezdeményezhető bármely tag által. Fontos, hogy a projekt által érintett lakosok értesüljenek a fejlesztésről, elfogadják, támogassák azt. A Támogatói csoport tagjainak feladata, hogy tájékoztassák a lakosságot a szociális városrehabilitációs pályázat célkitűzéseiről. A fejlesztés célja a társadalmi-fizikai-gazdasági szempontból leszakadással fenyegetett keleti városrésének 2. sz. akcióterületének fejlesztése, az itt élők társadalmi helyzetének, foglalkoztatási színvonalának, életkörülményeinek javítása. Az infrastrukturális beavatkozásokat soft elemekkel egészítjük ki, mellyel cél a társadalmi kohézió erősítése. A fejlesztés célcsoportját az akcióterületen élők képzik. A 2012 júniusában végzett felmérés keretében a célcsoport igényei felmérésre kerültek. A soft elemekkel cél a közösség fejlesztés és a társadalmi kohézió erősítése, ezek a tevékenységek végig kísérik a projekt megvalósítását, melyeket az alábbi témakörökben kívánunk megvalósítani: -

Munkaerő piaci beilleszkedést segítő tev: Álláskeresési tréning. Bűnmegelőzés: Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek Családsegítés: Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése, Életvezetési tanácsadás, Baba-mama foglalkozások. közösségfejlesztés: Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások; Sportrendezvények; Kézműves foglalkozások.

124

-

Környezettudatos: Környezettudatos akciók szervezése.

A támogatói csoport a pályázat előkészítési szakaszában kétszer ülésezett (2013.01.04 és 2013.01.15), résztvevők: - Csernai Ferencné (Egyesített Szociális Intézmény) - Bardi Miklós (Kazinczy Ferenc Általános Iskola Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű, Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) - Jarasovics Lászlóné (Hétszínvirág Óvoda Szlovák és német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde) - Dankó Dénes (Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Bűnmegelőzési Tanácsa) - Stumpf Mária (Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége)

3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok Terület-előkészítési feladatok Az akcióterületen belüli közlekedésiés közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az akcióterületet feltáró közlekedésiés közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Kármentesítés Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Önkormányzati lakóépületek rehabilitációja

Építési, telekalakítási feladatok Akadálymentesítés

Azbesztmentesítés Energiahatékonysági korszerűsítés

pályázatunkra nem vonatkozik

pályázatunkra nem vonatkozik útfelújítási feladatok meghatározása, településrendezési tervnek való megfelelőség ellenőrzése pályázatunkra nem vonatkozik

pályázatunkra nem vonatkozik pályázatunkra nem vonatkozik igényfelmérés készítése fejlesztési terv készíttetése településrendezési tervnek való megfelelőség ellenőrzése igényfelmérés készítése fejlesztési terv készíttetése településrendezési tervnek való megfelelőség ellenőrzése pályázatunkra nem vonatkozik sportpálya akadálymentesítése, lakóépület projektarányos akadálymentesítése pályázatunkra nem vonatkozik lakóépület vonatkozásában: igényfelmérés készítése fejlesztési terv készíttetése településrendezési tervnek való megfelelőség ellenőrzése

3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

125

Korábbi városrehabilitációs projektet követően megvalósult fejlesztések:

Projekt neve

Városi parkban sportlétesítmény műfüves pálya

PLUS üzletlánc bővítés

Hunyadi úti Öregek Napközi Otthona felújítás, akadálymentesítés

Projekt rövid leírása A területen, amely jelenleg üresen áll, 20x40 footsal műfüves pálya kerül elhelyezésre palánkkal Új zöldmezős kereskedelmi létesítmény építése, amely több üzlethelyiségből áll és elsősorban iparcikk és ruházati terméket fog forgalmazni. Az épület teljes külső és belső felújítása, épületgépészeti vezetékeinek cseréje, akadálymentes illemhely létesítése

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Pályázó szervezet megnevezése

Előkészítettség

Rákóczi út mellett

Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat

A terület magántulajdonosa 10 évi térítésmentes bérleti jogot biztosított az önkormányzat részére a létesítmény elhelyezésére

2009

2009

37. fkl út körforgalmú csomópontja mellett

Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat

A beépítésre szánt ingatlan közműkapcsolatai rendelkezésre állnak

2008

2008

Keleti városrész

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

nincs

2010

2011

Projekt helyszíne

Tervezett fejlesztések: A szociális és civil szektor együttműködésével a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatásával közösségépítő, közösségfejlesztő, felzárkóztató projektek (pl. szolgáltató ház, ifjúsági, bűnmegelőzési programok, stb.)

3.6. Kapcsolódó fejlesztések – A pályázaton kívül a megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

Projekt neve

Köztársaság út határ Ronyva híd teljes átépítése

Komplex telepprogram

Projekt rövid leírása Új híd a határ Ronyva felett 30 m szabad nyílással, továbbá a hídtól a Kassai útig vezető földút kétnyomú teljes korszerűsítése szociális segítségnyújtás, képzettségi és foglalkoztatási szint emelése, antiszegregáció és esélyegyenlőség (ESZA támogatás)

Tervezett projektek Pályázó szervezet megnevezése

Projekt helyszíne

közszféra

Előkészítettség

által

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Köztársaság út


nincs

2014

2015

Köztársaság út


pályázati szakaszban

2013

2014

126

3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai A projekt gazdasági-társadalmi hatásai a következők: 

Az akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi, közösségi élet fellendítése

A fejlesztés központi célkitűzése a városrész közösségi funkcióinak erősítése, ezen keresztül az akcióterületen élők számára a szabadidő eltöltésére és pihenésre alkalmas városrész kialakítása. A projektek társadalmi szempontból kifejtett hatásai: A fejlesztések egy része a szabadidő egyéni eltöltését szolgálja; ugyanakkor olyan tér kialakítását célozza, mely alkalmas nagyobb közösségi események, rendezvények lebonyolítására is. A közösségteremtő funkció erősítése érdekében az önkormányzat külön projekt-alapon keresztül támogatja a helyi kötődést erősítő akciók szervezését, mellyel elősegíthető a terek minél teljesebb körű bekapcsolása a város életébe. Ezen projektek hatása továbbgyűrűzik az akcióterület lakosságán, az egész város, kisebb mértékben a város vonzáskörzetének lakosságára is hatást gyakorolnak. A projektek eredménye összességében a lakosság életminőségének fejlődése, illetve az identitástudat erősödése lesznek. A projektek eredményessége közösségi hatás szempontjából a városlakók elégedettségének felmérésével, és új városi funkciók betelepedésének számával mérhető. A fenti fő célkitűzéseken túlmenően a projekt hozzájárul a munkahelyek kialakításához, illetve a társadalmi kohézió erősítéséhez. A projekt keretében belül 24 fő hátrányos helyzetű munkavállaló 6 hónapos képzésére kerül sor. A projekt a lakosság jövedelmének növelésére közvetett hatással bír. Az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak esetében a hatás közvetlenül is mérhető, az akcióterület lakossága esetében ugyanakkor a gazdaság élénkülésének hatására, hosszú távon lesz érzékelhető a jövedelmek emelkedése. I.

Esélyegyenlőségi hatások

A projektben kiemelt helyet foglal el az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése. Az új beruházások megvalósításánál alapvető követelmény az akadálymentesség, így nagy gondot fordítottunk arra, hogy a társadalom minden tagja számára akadály- és problémamentesen használhatóvá váljanak a létrejövő elemek. Legyen szó fogyatékos személyről, babakocsival közlekedőről, idős személyről mindenkit megillet az akadálymentes környezethez való jog. A fejlesztési célok megvalósítását követően javulnak a fogyatékkal élők közlekedési lehetőségei, elérhetővé válnak a közösségi szolgáltatások. A mozgáskorlátozottak

127

számára is egy aktív, rekreáló szabadidő eltöltést teszünk lehetővé, barátságos környezetben. A megvalósításban közhasznú programelem is tervezett A projekt előnyösen érinti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. Az építési beruházások jelentős munkaerőt kötnek le, így nagy számban jutnak munkához a szegregátum alacsony iskolai végzettséggel rendelkező/szakképzetlen lakói; illetve olyanok, akik nem rendelkeznek állandó munkahellyel. Az esélyegyenlőségi célcsoportot bevonta a projekt tervezésébe 2012. évben lakossági felmérés készült a szegregátum helyzetéről, a lakók életkörülményeiről, kilátásairól. A projektterv az igényfelmérés eredményeit felhasználja, ezáltal a célcsoportok igényei egyértelműen megjelennek a pályázatban.

II.

Környezeti hatások

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés ideiglenes növekedésével, az építkezés hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében a kivitelezők kiválasztási eljárása során előírásra kerül, hogy a környezetet védő intézkedéseket (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal, munkálatok idejének környezetet kímélő megválasztása) a beruházás során hajtsák végre. A beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel (termelő tevékenység, növekvő káros anyag kibocsátás) nem kell számolni. Hosszú távon, mivel a projekt megvalósulását követően a forgalmi körülmények javulnak ez a közúti forgalom növekedését eredményezheti, ennek hatása azonban elenyésző.

Partnerség építése a projekttervezés és végrehajtás során A projekt sikerességének érdekében Támogatói csoport működik. A Támogató csoport tagjai: Egyesített Szociális Intézmény, Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Hétszínvirág Óvoda, Sátoraljaújhely Önkormányzatának Bűnmegelőzési Tanácsa. A pályázó a projekt-tervezésbe, monitoringjába több társadalmi szervezetet is bevont: Városvédő Egyesület, Állandó Fogyatékkal Élők Helyi Szervezete. Végrehajtás során: Programalapba vont civil szervezetek támogatásával valósul meg. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek számának növekedése A projekt eredményeként a lakófunkció fejlesztése esetében értelmezhető a mutató. A Viola utcai társasház energetikai korszerűsítését tervezzük, amely egyrészt eredményezi a fenntartási költségek csökkenését az önkormányzat számára, másrészt hozzájárul a környezeti fenntarthatósági célkitűzések teljesítéséhez mind helyi, mind országos szinten.

128

3.8. Kockázatok elemzése Általánosságban kockázatnak tekintünk bármely olyan tényezõt, amelynek kimenetele bizonytalan és valamilyen értelemben, mértékben veszélyezteti a beruházás végrehajtásának sikerét. Minden kockázat jelenlegi vagy jövõbeni események hatásával, bekövetkezésével kapcsolatos. A kockázatkezelés a beruházás végrehajtásával párhuzamosan, egyidejûleg történik, a végrehajtásban résztvevõk különbözõ szintjein, de a feladattól elválaszthatatlanul, a végrehajtás szerves részeként. A projektfejlesztés teljes időszakára vonatkozó kockázatkezelés az alábbi pontok alapján kerül kidolgozásra: A. Kockázatazonosítás B. Kockázatelemzés (a kockázatok bekövetkezési valószínűségének és következményeinek becslése) A.

Kockázatazonosítás

A projektre vonatkozóan (előkészítés, beruházás, utógondozás időszakát) az alábbi kockázatokkal számolhatunk: Előkészítési fázis Műszaki kockázatok  Tervezői, kivitelezői mulasztás  Tervezői, kivitelezői határidőcsúszás  Nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása Jogi szempont  Közbeszerzési folyamatok elhúzódása  Hatósági folyamatok elhúzódása  Az esteleges rendeletmódosítások  Tervezői, kivitelezői csődhelyzet  A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés Társadalmi szempont  Lakossági ellenállás Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont  A projekt-előkészítésre tervezett költségek alulbecslése  Nem megfelelő erőforrás allokálás  Saját erő meglétének hiánya Intézményi szempont  Konfliktushelyzet az érintettek között.  Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése  Nem megfelelő erőforrás allokálás  Nem megfelelő kommunikáció  Nem megfelelő feladat és hatáskör szétosztás  Szükséges jelentések nem megfelelő elkészítése Speciális szempontok:

129

 



közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó területek tulajdonviszonyai Az időjárási, vízjárási viszonyok, valamint a területek eltérő geodéziai, hidrológiai, hidraulikai adottságai a tervezett, illetve a lehetséges építési technológia szempontjából régészeti feltárás szükségessége

Beruházási fázis Műszaki kockázatok  Tervezői, kivitelezői mulasztás  Tervezői, kivitelezői határidőcsúszás  Nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása Jogi szempont  Közbeszerzési folyamatok elhúzódása  Hatósági folyamatok elhúzódása  Az esteleges rendeletmódosítások  Tervezői, kivitelezői csődhelyzet  A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés Társadalmi szempont  Lakossági ellenállás Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont  A projekt kivitelezésére tervezett költségek alulbecslése  Nem megfelelő erőforrás allokálás  Saját erő meglétének hiánya Intézményi szempont  Konfliktushelyzet az érintettek között.  Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése  Nem megfelelő erőforrás allokálás  Nem megfelelő kommunikáció  Nem megfelelő feladat és hatáskör szétosztás  Szükséges jelentések nem megfelelő elkészítése Speciális szempontok:  közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó területek tulajdonviszonyai  Az időjárási, vízjárási viszonyok, valamint a területek eltérő geodéziai, hidrológiai, hidraulikai adottságai a tervezett, illetve a lehetséges építési technológia szempontjából  régészeti feltárás szükségessége Utógondozási fázis Műszaki kockázatok   

Az utógondozás létesítményeinek meghibásodása A szükséges monitoring tevékenység nem megfelelő színvonala A szükséges jelentések nem elkészítése

130

Jogi szempont Az esteleges rendeletmódosítások Az elidegenítési korlátozás megszegése Társadalmi szempont  Lakossági ellenállás Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont  A projekt utógondozására tervezett költségek alulbecslése  Az utógondozás költségének nem biztosítása Intézményi szempont  Konfliktushelyzet az érintettek között.  Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése  Nem megfelelő erőforrás allokálás  Nem megfelelő kommunikáció  Nem megfelelő feladat és hatáskör szétosztás  Szükséges jelentések nem megfelelő elkészítése

B.

Kockázatelemzés

A kockázat projektre gyakorolt hatását tekintve lehet:  Nagyon fontos  Fontos  Nem fontos A kockázat bekövetkezését tekintve lehet:  Nagyon magas  Közepes  Nem valószínű

131

Kozkázat bekövetkeztének valószínűsége

Esemény

A kockázat projektre gyakorolt hatása Nem fontos

Fontos

Nagyon fontos

Projekt általános kockázatai Társadalmi szempont 

Nem valószínű

Lakossági ellenállás

Mérsékelt

Jogi szempont  Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

Közepes

Mérsékelt

 Hatósági folyamatok elhúzódása

Közepes

Mérsékelt

 Az esteleges rendeletmódosítások

Nem valószínű

 Tervezői, kivitelezői csődhelyzet

Közepes

 A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont 

A projekt adott fázisára tervezett költségek alulbecslése

 Nem megfelelő erőforrás allokálás Intézményi szempont 

Konfliktushelyzet az érintettek között.

Mérsékelt Mérsékelt

Nem valószínű

Mérsékelt

Közepes

Lényeges

Nem valószínű

Elviselhető

Nem valószínű

Elviselhető

Nem valószínű

Elviselhető

Nem megfelelő projekt menedzsment szervezet működése 

Nem megfelelő erőforrás allokálás



Nem megfelelő kommunikáció

Nem valószínű



Nem megfelelő feladat és hatáskör szétosztás

Nem valószínű



Nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása

Közepes

Lényeges



Szükséges jelentések nem megfelelő elkészítése

Közepes

Lényeges

Mérsékelt Elviselhető

Speciális kockázat 

közvetlenül,

illetve

közvetve

kapcsolódó

területek

Nem valószínű

Mérsékelt

132

tulajdonviszonyai

Előkészítési fázis Műszaki kockázatok 

Tervezői, kivitelezői mulasztás

Közepes

Lényeges



Tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

Közepes

Lényeges

Lényeges

Beruházási fázis Műszaki kockázatok 

Tervezői, kivitelezői mulasztás

Közepes



Tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

Közepes



Nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása

Nem valószínű

Mérsékelt Mérsékelt

Speciális kockázatok 

Fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai nem rendezettek

Nem valószínű

Mérsékelt

Utógondozási fázis Műszaki kockázatok 

Az utógondozás létesítményeinek meghibásodása

Közepes

Lényeges



A szükséges monitoring tevékenység nem megfelelő színvonala

Nem valószínű

Mérsékelt



A szükséges jelentések nem elkészítése

Nem valószínű

Mérsékelt

Nem valószínű

Mérsékelt

Nem valószínű

Lényeges

Jogi szempont  Az elidegenítési korlátozás megszegése Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont 

Az utógondozás költségének nem biztosítása

133

Az Önkormányzat tárgyévi korrigált saját bevétele: 538 033 000 Ft; adósságot keletkeztető tárgy évi éves kötelezettségvállalása: 175 784 000 Ft – korrigált saját bevétel; a két gazdálkodási adat aránya: 32,67% - a kockázat minősítése: alacsony.

Kockázatkezelési stratégia

Kockázat leírása

Társadalmi kockázat

Valószínűség

Nem valószínű

Magyarázat

Kockázat kezelése

Lakossági ellenállás

A lakosság rendszeres tájékoztatása érdekében lakossági fórumok kerülnek megrendezésre, ill. a PR eszközök széles eszköztárát alkalmazza a pályázó a projekteredmények széleskörű terjesztése érdekében. A régióban jól felkészült, szakmailag kiváló, jó referenciákkal rendelkező építőipari cégek vannak jelen.

Jogi kockázat

Közepes

Közbeszerzési-, hatósági folyamatok elhúzódása, esetleges rendeletmódosítások; tervezői, kivitelezői csődhelyzet, Ptk., Btk.-nak történő megfelelés

Megfelelő szakmai előkészítéssel a közbeszerzési-, tervezői-kivitelezői kockázat csökkenthető. Mivel a hatóságok részvétele elengedhetetlen része a projekt megvalósításának, ezért szükséges és indokolt a vonatkozó hatóságokkal való teljes együttműködés. A projekt zökkenőmentes megvalósításának jelenleg nem ismert jogszabályi akadálya

Pénzügyi- gazdasági-fenntarthatósági kockázat

Közepes

Intézményi

Nem valószínű

Nem megfelelő Projektmenedzsment

Nem valószínű

Tervezett költségek alulbecslése, nem megfelelő erőforrás-allokálás Konfliktushelyzet az érintettek között Projektmenedzsment tag ideiglenes vagy

Pénzügyi tartalék tervezése Folyamatos koordináció, kapcsolattartás Projektmenedzsment tag pótlása/cseréje

134

szervezet működtetése

tartós akadályoztatása.

135

3.9. Az akcióterületi egyeztetések

terv

elkészítése

és

végrehajtása

során

lezajlott

partnerségi

A pályázó – Sátoraljaújhely Város Önkormányzata – már a projekt kezdeti, előkészítő szakaszában megkezdte a partnerségi egyeztetéseket. A jelen projektet megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmának megismeréséhez folyamatos nyilvánosságot biztosított az Önkormányzat: -

Lakossági fórum keretében mutatta be az Önkormányzat a város jövőképét, aktuális projekteket, a város fejlődésének folyamatosságát, továbbá a városfejlesztési koncepcióját, a város gazdaságfejlesztési koncepcióját. Ahhoz, hogy a város minden lakosa értesüljön a lakossági Fórumon elhangzottakról, összefoglaló cikket jelentetett meg az Önkormányzat, melyben összefoglalták a város jövőjére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, kijelölték a fejlődési irányokat.

-

Az akcióterületen, valamint a városban élő lakosság tájékoztatása ugyancsak megtörtént, illetve azóta is folyamatos.

-

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata már a korábbi, 2008 júniusában benyújtott és támogatott szociális városrehabilitációt célzó projektje kapcsán egyeztetett a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal (amely jóváhagyta az Integrált Városfejlesztési Stratégiát).

-

Az ÉMOP-2007-3.1.1/B pályázati kiírás keretében megvalósítani kívánt fejlesztések céljaival számos civil szervezet értett egyet, adta támogatását a beruházásokhoz, úgymint:

-

o

Városvédő Egyesület

o

Állandó Fogyatékkal Élők Helyi Szervezete

2010. 04. 07-én a projekt sikeres megvalósítása és a projekteredmények hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében Támogatói csoport alakult.

2012-2013. években megvalósult társadalmasítás: -

-

-

2012. nyarán reprezentatív kérdőíves felmérés készült a szegregátum helyzetéről, amelynek során személyes interjúkkal mértük fel a helyi életviszonyokat és igényeket, továbbá tájékoztattuk a lakosságot a fejlesztési tervekről. 2013. januárban, jelen pályázat előkészítéseként két alkalommal is ülésezett a támogatói csoport, melynek tagjai közoktatási, közbiztonsági, szociális munkás szakemberek. A támogatói csoport tagjai pontos információkkal rendelkeznek a szegregátum saját szakterületüket érintő viszonyairól, és a projekt tervezése során egyrészről támogatták a fejlesztési koncepciót, másrészről pedig meghatározták – a korábbi igényfelmérések alapján – a soft beavatkozások szükségességét, hatókörét, konkrét tevékenységeit. a támogatói csoport ezen túlmenően felvállalta a lakosság tájékoztatásának feladatát.

A társadalmasítás során készült dokumentumokat az akcióterületi terv mellékleteként csatoljuk.

4. PÉNZÜGYI TERV

4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Nettó

ÁFA

Bruttó

Előkészítés

13 837 000

3 735 990

17 572 990

ATT kidolgozása

3 937 000

1 062 990

4 999 990

Engedélyes terv

1 200 000

324 000

1 524 000

1 200 000

324 000

1 524 000

Engedélyes terv sportpálya lelátó felújítás

136

Engedélyes terv Viola u. 2-4.

-

-

-

Engedélyes terv út, járda, csapadékvíz

-

-

-

6 200 000

1 674 000

7 874 000


1 200 000

324 000

1 524 000

Kiviteli terv Viola u. 2-4.

2 000 000

540 000

2 540 000

Kiviteli terv út, járda, csapadékvíz

3 000 000

810 000

3 810 000

2 500 000

675 000

3 175 000

Megvalósítás

307 855 530

70 069 790

377 925 320

Projektmenedzsment

14 960 600

-

14 960 600

Projektmenedzsment bérköltség

11 780 000

-

11 780 000

Projektmenedzser

4 180 000

-

4 180 000


3 230 000

-

3 230 000

Kiviteli terv

Közbeszerzés a kivitelezésre

Pénzügyi vezető

4 370 000

-

4 370 000

Projektmenedzsment bérjárulék

3 180 600

-

3 180 600

Projektmenedzser

1 128 600

-

1 128 600

872 100

-

872 100


1 179 900

-

1 179 900

Műszaki ellenőr

Pénzügyi vezető

3 700 000

999 000

4 699 000

Könyvvizsgálat

500 000

135 000

635 000

Nyilvánosság biztosítás

750 000

202 500

952 500

Építés

247 958 061

66 948 676

314 906 737

Viola úti lakások felújítása (Viola 2-4.) - Lakófunkció

106 325 363

28 707 848

135 033 211

Kerek utca út és járdafelújítás (városi funkció)

29 441 689

7 949 256

37 390 945

Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs-1-1 szakasz) (városi funkció)

28 850 249

7 789 567

36 639 816

Kerek utca csapadékvízelvezetés (Cs-1-2 szakasz) (városi funkció)

4 491 629

1 212 740

5 704 369

Sportpálya fejlesztés (kerítés, füves pálya, térvilágítás, lelátó) - Közösségi

62 937 632

16 993 161

79 930 793

Közbiztonság javítása - térfigyelő rendszer fejlesztés - Városi funkció

15 911 499

4 296 105

20 207 604

6 609 681

1 784 614

8 394 295

1 523 765

411 417

1 935 182

Közműfejlesztések Kerek utca utca ivóvíz bekötő vezetékcsere (önállóan nem támogatható) Kerek utca ivóvíz gerincvezeték csere (önállóan nem támogatható)

5 085 916

1 373 197

6 459 113

33 377 188

-

33 377 188

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés (24 fő képzése)

6 000 000

-

6 000 000

"Soft" tevékenységek

Programalap

27 377 188

-

27 377 188

1. Álláskeresési tréning (munkaerő piaci beilleszkedést segítő)

1 075 000

-

1 075 000

2. Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek (Bűnmegelőzés)

2 921 000

-

2 921 000

3. Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése (Családsegítés)

1 430 000

-

1 430 000

4. Életvezetési tanácsadás (Családsegítés)

1 005 840

-

1 005 840

5. Baba-mama foglalkozások (Családsegítés)

4 892 040

-

4 892 040

6. Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások (közösségfejlesztés)

4 509 008

-

4 509 008

7. Sportrendezvények (közösségfejlesztés)

5 715 000

-

5 715 000

8. Kézműves foglalkozások, rendezvények (közösségfejlesztés)

4 114 800

-

4 114 800

9. Környezettudatos akciók szervezése (környezettudatos)

1 714 500

-

1 714 500

Tartalék

-

-

-

Összesen

321 692 530

73 805 780

395 498 310

A tevékenységek rövid szöveges bemutatása Projekt előkészítés

Akcióterületi terv elkészítése

A pályázónak a pályázat kidolgozása során kötelező a felhívás mellékleteként megjelenő tartalmi útmutatásoknak megfelelő Akcióterületi Tervet készítettünk. Az akcióterületi terv elkészítésével célunk az volt, hogy részletesebben bemutassa a fejlesztéssel érintett területet, az ott élők igényeit, szükségleteit illetve magát a konkrét fejlesztési célokat, annak költség vonzatát, megvalósítási ütemét.

137

Engedélyes terv sportpálya lelátó felújítás

A sportpálya lelátó felújításhoz kapcsolódóan engedélyes terv elkészítése.Az engedélyes terv megalapozza a kiviteli tervet. Elkészítésének célja az engedély megszerzése, majd ezt követően a kiviteli terv elkészítése.


A sportpálya lelátófelújításához kapcsolódóan kiviteli tervek elkészítése. A kivitelező közbeszerzési eljárásának lebonyolításához szükséges a részletes tervdokumentáció, kiviteli terv elkészítése. A kivitelező a kiviteli tervek alapján árazza be tevékenységét.

Kiviteli terv Viola u. 2-4. lakások felújítása

A Viola úti 48 db lakás felújítás kiviteli tervek elkészítése. A kivitelező közbeszerzési eljárásának lebonyolításához szükséges a részletes tervdokumentáció, kiviteli terv elkészítése. A kivitelező a kiviteli tervek alapján árazza be tevékenységét.

Kiviteli terv Kerek u. út és járda, csapadékvízfelújítás

A Kerek utca út, járda, és csapadékvíz-felújításhoz kapcsolódóan kiviteli tervek elkészítése. A kivitelező közbeszerzési eljárásának lebonyolításához szükséges a részletes tervdokumentáció, kiviteli terv elkészítése. A kivitelező a kiviteli tervek alapján árazza be tevékenységét.

Közbeszerzés

A közbeszerzési törvényben meghatározott jogszabákyok szerinti közbeszerzési tevékenység teljesítése az építési kivitelezési munkákkal kapcsolatban

Projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatás

Projektmenedzsment

A projekt sikeres megvalósításához elengedhetetlen egy a városrehabilitációs pályázatok lebonyolításában tapasztalatokkal rendelkező szervezet bevonása, ennek érdeklében a projektmenedzsment és soft elemek - programalap feladatait a Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft. végzi.

Műszaki ellenőrzés

A műszaki ellenőr a kivitelezési munkák terv és engedély szerinti megvalósításáért felelős.

Könyvvizsgálat

A támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzésért felelős.

Nyilvánosság biztosítása

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés - festő és hidegburkoló képzések

1. Álláskeresési tréning (munkaerő piaci beilleszkedést segítő)

2. Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése tevékenységek (Bűnmegelőzés)

3. Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó - roma nők egészségügyi képzése (Családsegítés)

A nyilvánosság biztosításával célunk, hogy a helyi szinten a projekt kommunikációjának erősítésével és tudatosabbá tételével a fejlesztés sikeressé és eredményessé váljon. A nyilvánosság biztosításával célunk továbbá,hogy projektünk minél szélesebb körben ismertté váljon. A képzések megvalósításával célunk hogy a résztvevők versenyképes, hasznos tudást, képzettséget szerezzenek, melyek segítik őket a jövőbeli álláskeresésük során, a projekt keretében - 12 fő szobafestő-mázoló; - 12 fő hidegburkoló képzése történik. Az igényfelmérés során megállapításra került, hogy a válaszadók szándékoznak tanulni.Törekedtünk Munkaerő-piaci segítő képzés megvalósításával hogy a Sátoraljaújhely arra, hogy olyanbeilleszkedést szakirányú képzéseket szervezzünk, amelyek célunk, a szakmai képzést követően a keleti település részén,vagy a szegregátumban nehézszűkebb sorsú, mély, szegénységben élő családok lehetőséget számára egy foglalkoztatásra a megszerzett élő, képesítés közösségben való hasznosítására tudatosan átgondolt, résztvevők fenntartható programot valósítsunk meg, melyben az öngondoskodás képességével biztosít a képzésben számára. egy pozitív jövőkép rajzolódjon ki a projektben résztvevők és a környezetükben élők számára egyaránt. Közvetlen célunk, hogy az akcióterületen élő alacsony iskolai végzettségű, kedvezőtlen munkaerő-piaci potenciállal rendelkező, zömmel roma lakosok elhelyezkedési esélyeit javítsuk. A bűnmegelőzést elősegítő programmal célunk a helyzetű területileg illetékes rendőrséggel közösen a tevékenység célja a képzés révén a hátrányos roma és nem roma, szegregátumban élő közbiztonság erősítése a fejlesztéssel A rendvédelmi szervek és civil lakosság munkaerő-piaci helyzetének érintett javítása,akcióterületen. helyi képzési programok segítségével, az aönálló szervezetek bevonásával rendszeres bűnmegelőzési akciók szervezése (bűnmegelőzési tanácsadás, életvitelhez és a munkavállaláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésével. plakát- és szórólap kampány stb.), polgárőrség szervezése a területen. A tevékenység a közterület fejlesztés során végzett térfigyelő rendszer kiegészítéseként tervezzük megvalósítani. Véleményünk szerint a térfigyelő kamerák fontos szerepet töltenek be a bűnmegelőzésben, mivel a lebukás esélye növekszik, ezáltalhelyzetű elrettenti a tervezett bűncselekmény elkövetésétől, bátorítja a A tevékenység során hátrányos roma nők képzése valósul meg. lehetséges áldozatokat biztonsági intézkedések megtételére és segíti a rendőrség munkáját. Célunk olyan roma származású személyek képzése térfigyelő rendszer kiépítése és intenzív bűnmegelőzési programok hatására közvetítői várhatóanlesznek, javul a akik -A akik közösségük egészségéről ésaz környezetük higiénés állapotáról, információk közbiztonság az akcióterületen. közösségformáló szerepet is be fognak tölteni. - akik a hátrányos helyzetben élő lakosság egészségének fejlesztése érdekében, összefogásra, interszektorális együttműködésre, és komoly felelősségvállalásra serkentik a roma családokat. - akik védőnők segítségét alkalmazva képesek lesznek a kötelező védőoltások időben történő beadásának a népszerűsítésére, és egyéb fertőző megbetegedéseket megelőzhető védőoltási lehetősek megismertetésére. A tevékenység során roma nők képzésével újszerű családsegítő szolgáltatás valósul meg.

138

A tevékenység során cél, hogy folyamatos életvezetési- egészségügyi tanácsadást nyújtsunk a szegregátumban élők számára szakképzett védőnők bevonásával elősegítve a harmonikus családi kapcsolatok kialakítását.

4. Életvezetési tanácsadás (Családsegítés)

5. Baba-mama foglalkozások (Családsegítés)

6. Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások (közösségfejlesztés)

7. Sportrendezvények (közösségfejlesztés)

8. Kézműves foglalkozások, rendezvények (közösségfejlesztés)

9. Környezettudatos akciók szervezése (környezettudatos)

Évek óta problémát jelent az elszegényedő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok számának emelkedése, mely alapján évek óta legmagasabb az anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő veszélyeztetettség. Ezekben a családokban megjelennek gondozási, nevelési problémák, a szenvedélybetegség, az állandó anyagi bizonytalanság (sok esetben az uzsorásnak való eladósodás, közüzemi és banki tartozások) stb. Ezek az okok veszélyt jelentenek a gyermek egészséges testi, lelki, szociális és erkölcsi fejlődésére. Anyagi hátrányok a családok eladósodása, az ingerszegény környezet, az értékrend válsággal küzdő életmód, gyermeknevelési problémákat eredményez. A szociális, gyermekjóléti szolgáltatások hozzájárulnak a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetből érkező gyermekek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. A szegénység okozta szociális hátrányok enyhítése, az óvodába kerülés megalapozása, az esetlegesen jelentkező fejlődési elmaradások korrekciója a korai fejlesztéshez szükséges háttér megteremtése. A foglalkozások középpontjában az anya(szülő) - gyermek kapcsolat áll, a szülői szerep megerősítése. A szülők direkt kapcsolatot teremthetnek más szülőkkel, a gyermekek más gyermekekkel, elmélyíthetik ezeket és lehetőségük nyílik a szegregáció okozta mentális feszültségek enyhítésére, a közösség élményével történő feldolgozásra. A közösségfejlesztő, közösségformáló programok célja a helyi identitás, a közösségformálás (az akcióterület lakossága számára kizárólag az akcióterületen megvalósulva). A tevékenység megvalósítása során játszóházas foglalkozásokat tervezünk. A helyi szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése pozitív hatást gyakorolnak az ifjúságvédelemre, a bűnmegelőzésre, csökkenti a csellengő fiatalok számát és ezen felül - kapcsolódva a közösségi funkcióhoz erősíti a társadalmi szolidaritást és kohéziót. A sportprogramok célja a helyi identitás, a közösségformálás, a társadalmi kohézió erősítése. A tevékenység megvalósítása során a projektmegvalósítás időtartama alatt sportrendezvények megtartását tervezünk. A csapatsportok segítségével a résztvevők nemcsak a mozgás élményével, hanem a csapatjátékkal, a csapatban gondolkodás élményével is megismerkedhetnek. A kézműves szakkörökkel cél, hogy elősegítsük a résztvevők kikapcsolódását, regenerálódását úgy, hogy közben kiélhetik alkotásvágyukat. Cél a résztevő gyerekek érdeklődésének felkeltése a különböző művészeti ágak iránt. A szakkör során megtanulhatják, hogy minden egyszerű anyagot fel lehet használni érdekes értékes dolgok készítésére. A szakkör során lehetőség játékosan elsajátítsák a helyes magatartást érzelmileg közelebb kerüljenek egymáshoz, barátságok szövődjenek. Sikerélmény biztosításával pozitív önértékelés alakul ki gyerekekben, felnőttekben egyaránt. A projektelem célja a környezettudatosságot erősítő programok megvalósítása az akcióterület lakossága számára. A projektelem megvalósítása hozzájárul az akcióterület településképének javításához és a környezet tisztaságának megóvásához a szegregált városrészben. Gyakran a háztartásokból is veszélyes anyagok kerülnek ki (például a festék, hígító; háztartási vegyszer; szennyezett csomagoló anyag; gyógyszerek; szárazelem; olajos hulladék; növényvédő szerek). Ezek megfelelő tárolással, szállítással és megsemmisítéssel nem okoznak gondot, de van hogy azt sem tudjuk mi számít veszélyes hulladéknak, éppen ezért fontos a megismerésük.

Építési tevékenység

Viola úti lakások felújítása (Viola 24.) - Lakófunkció

A tevékenység során cél a szociálisan hátrányos lakóterületeken a minőségi lakókörnyezet biztosítás és a lakóépületek energia-hatékony korszerűsítése. A leromlott épületállomány megújításával élhetőbbé válik a városrész.

Kerek utca út és járdafelújítás

A projekt célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős- és sportlétesítmény elérhetőségét biztosító infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A projekt keretében felújított Pázsit úti sportpálya megközelíthetőségét, valamint az itt lakók számára a városközpont elérhetőségét és a közintézmények elérhetőségét biztosító akcióterületre eső belterületi közúthálózat és járda felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása.

Kerek utca csapadékvízelvezetés

A projekt célja a közösségi funkciót erősítő szabadidős- és sportlétesítmény elérhetőségét biztosító infrastrukturális fejlesztések megvalósításához A projekt keretében felújított Kerek út és járda felújításához kapcsolódó csapadékvíz-elvezetés rendszerének felújításával egy élhetőbb lakókönyezetet biztosítunk, nagyobb esőzések idején nem okoz problémát az esővíz a közlekedésben.

Sportpálya fejlesztés (kerítés, térvilágítás, lelátó) - Közösségi

A projekttevékenység célja a közössségi funkciót erősítő szabadidős-és sportlétesítmény fejlesztése. Cél - a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is - a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése (a szociális kohézió erősítését célzó közösségfejlesztő akciókkal multiplikatív hatása érvényesül.)

Közbiztonság javítása - térfigyelő rendszer fejlesztés - Városi funkció

A térfigyelő rendzser fejlesztésével cél a közbiztonság javítása az akcióterületen.

139

Kerek utca utca ivóvíz bekötő vezetékcsere (önállóan nem támogatható)


Kerek utca ivóvíz gerincvezeték csere (önállóan nem támogatható)


A projektben nem elszámolható költség nincs. A beruházással érintett ingatlan nem ad helyet a felhívás kertében fejleszteni kívánt ellátáson túl egyéb szolgáltatásoknak, funkcióknak, így az építési, felújítási és kapcsolódó szolgáltatási költségek arányosítása nem releváns. A Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft. konzorciumi partnerként látja el a projektmenedzsment feladatokat, továbbá a Programalapok keretében meghirdetésre kerülő tevékenységek kezelését is elvégzi Közvetítő Szervezetként.

4.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása A szükséges önkormányzati források meghatározása A városrehabilitációs pályázat 100%-os támogatási összegű. Az Önkormányzatnak a projektelemek esetén a működtetéshez szükséges forrásokat kell biztosítani. A működési költségek biztosításához szükséges forrásokat az Önkormányzat az adott évi költségvetésében elkülöníti. A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai Jelen városrehabilitációs pályázat keretében magánszféra bevonása nem történik. A pályázat lakó, közösségi és városi funkciók erősítésére terjed ki. Egyéb külső források bekapcsolásának lehetőségei (pl. támogatások) A pályázat 100% Európai Uniós forrásból valósul meg, egyéb támogatás bevonása nem szükséges.

4.3. A pályázat pénzügyi terve Az elemzést a pályázati útmutatóban meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként (lakó, városi, közösségi) végezzük el. Az elemzést 15 évre készítjük el. A működési pénzáramokat bruttó értékben tűntetjük fel, mivel a kedvezményezett a beruházás működtetése során nem jogosult az általános forgalmi adó levonására. A működési pénzáramokat folyó áron határoztuk meg. A számítások során alkalmazandó nominál diszkontráta 8%. Mivel a működési bevételeket és kiadásokat folyó áron mutatjuk be, ezért az inflációs előrejelzéseket figyelembe vettük, a pénzáramokat ezzel kiigazítottuk. Az inflációs előrejelzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján található előrejelzés alapján kalkuláltuk. Az elemzés fejlesztési különbözet módszer alkalmazásával mutatja a működési költségek és bevételek különbségét, azaz a projekt nélküli és a projektes állapotban a pénzáramok különbségének a számszerűsítése történik. A működési bevételi és költségtervnek nem képezik részét az ESZA-jellegű tevékenységek. Az ESZA jellegű tevékenységeket a társadalmi-gazdasági hasznok leírásánál mutatjuk be.

140

Bevételek A működési bevételek között kizárólag a működésből származó összes bevételt szerepeltetjük, ez kizárólag a Viola úti projektelemnél jelentkezik. Itt kerül feltüntetésre a projekt hatására felszabaduló ingatlanok bérbeadásának bevétele is. Kiadások A működési költségek esetében is kizárólag a működésből származó pénzáramokat szerepeltetjük. A működési költségek magukban foglalják a működéshez kapcsolódó anyagjellegű kiadásokat, igénybevett szolgáltatásokat, személyi jellegű költségeket, közüzemi díjakat, illetve karbantartási, pótlási költségeket. Különbözet A bevételek és kiadások különbözete megmutatja, a működési bevételek mennyire jelentenek fedezetet a működési kiadásokra, tehát a működés mennyire fenntartható. A projektes állapot esetén a különbözet mutatja a kedvezményezett számára, hogy mekkora mértékű egyéb forrás bevonására lesz még szükség. Nettó halmozott pénzáramok A halmozott működési pénzáramok alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható.

Üzemeltetés, működtetés alakulása projektelemenként 1. Lakófunkció – „Viola u. 2-4. szám alatti lakások felújítása” projektelem A Viola u. 2-4. szám alatt található 48 db ingatlanból 39 db önkormányzati tulajdonban van. Az épület fenntartásával kapcsolatosan jelentkező költségek jelenleg a szemétszállítási díj, a közüzemi költségek, úgymint a víz-, villany-, fűtési- és szennyvízdíjak, kéményseprés díja. Mivel Önkormányzati bérlakásról van szó, ezért az önkormányzatnak a lakások bérbaadásából származóan minimális bevétele származik, mely bevételek nem fedezik az épületfenntartásával együtt járó költségeket. A bevételek és költségek alakulását 15 éves időtávban vizsgáltuk, 8%-os diszkontrátát alkalmazva. Működési költségek alakulása A működési költségek kalkulációjánál a fejlesztési különbözet módszerét alkalmaztuk, azaz a projekt működési költségeinek és a projekt nélküli eset működési költségeinek különbsége került bemutatásra. A karbantartást, javítás után a költségek csökkenése várható. A szigetelés és nyílászáró cserével energia megtakarítás jön létre. Üzemeltetési költség Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 2016. évben 2.000.000 Ft / év Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 2016. évben 2 472 615 Ft/év. Az épület fenntartásával kapcsolatosan jelentkező költségek jelenleg a szemétszállítási díj, a közüzemi költségek, úgymint a víz-, villany-, fűtési- és szennyvízdíjak, kéményseprés díja Karbantartási költség Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 2016. évben 2.000.000 Ft / év Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 2016. évben 2 472 615 Ft/év. Az épület fenntartásával kapcsolatosan jelentkező költségek jelenleg a szemétszállítási díj, a közüzemi költségek, úgymint a víz-, villany-, fűtési- és szennyvízdíjak, kéményseprés díja 141

Pótlás Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 225.000 Ft / év Viola úti lakások pótlási költsége projekt nélküli állapot esetén: 71.000 Ft / év, pótlást a 7. évben terveztünk 500.000 Ft értékben.

142

Lakó funkció

Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET Karbantartási költség KÜLÖNBÖZET

Üzemeltetési költség - projekt Karbantartási költség - projekt

Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset Karbantartási költség - projekt nélküli eset

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

0

0

-72 724

-472 615

-482 067

-491 708

-501 542

-511 573

-521 805

-532 241

-542 886

-553 743

-564 818

-576 115

-587 637

-100 000

-101 000

-102 010

-103 030

-104 060

-105 101

-106 152

-107 214

-108 286

-109 369

-110 462

-111 567

-112 683

-113 809

-114 947

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

2 330 000

2 376 600

2 351 408

2 000 000

2 040 000

2 080 800

2 122 416

2 164 864

2 208 162

2 252 325

2 297 371

2 343 319

2 390 185

2 437 989

2 486 749

350 000

353 500

357 035

360 605

364 211

367 854

371 532

375 247

379 000

382 790

386 618

390 484

394 389

398 333

402 316

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

2 330 000

2 376 600

2 424 132

2 472 615

2 522 067

2 572 508

2 623 958

2 676 438

2 729 966

2 784 566

2 840 257

2 897 062

2 955 003

3 014 103

3 074 386

450 000

454 500

459 045

463 635

468 272

472 955

477 684

482 461

487 286

492 158

497 080

502 051

507 071

512 142

517 263

2014

2015

Lakó funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET

0

2013

0

2014

2016

-450 000

2015

2017 0

2016

2018

-450 000

2017

0

2018

2019

2020

2021

-450 000

250 000

-450 000

2019

2020

2021

Üzemeltetési költség - projekt

2023 0

2022

2024

-450 000

2023

0

2024

2025

2026

2027

-450 000

250 000

-450 000

2025

2026

2027

250 000

2013 Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset

2022

2014

2015 450 000

2016

2017 450 000

2018

2019 450 000

2020

250 000

2021 450 000

2022

2023 450 000

2024

2025 450 000

2026

2027 450 000

143

2. Városi funkció – „Kerek utca út, járda és csapadékvíz-elvezető felújítása” projektelem A Kerek utca út, járda és csapadékvíz-elvezető felújítása során 256 fm úthálózat kerül felújításra, ehhez kapcsolódóan járdafelújítás és csapadékhálózat kerül kialakításra. Működési költségek alakulása A működési költségek kalkulációjánál a fejlesztési különbözet módszerét alkalmaztuk, azaz a projekt működési költségeinek és a projekt nélküli eset működési költségeinek különbsége került bemutatásra. A Kerek utca üzemeltetési költségeként kizárólag az évi 2-3-szori kaszálást és a csatornában lerakódott gépi átmosását, út és a járda síkosság mentesítését jelentik. A zárt csapadékvíz rendszerek öntisztulása biztosított, így folyamatos karbantartást nem igényelnek. Eseti jelleggel éves szinten maximum egy alkalommal gépi átmosásuk tervezhető, melynek költsége: 600 Ft/fm = 256*600= 153.600 Ft/év. Az önkormányzat közmunkaprogram keretében oldja meg az útfenntartást, erre elkülönítés van az önkormányzati költségvetésben. Karbantartási költségek Projekt nélküli: Útjavítás:140 000 Ft / Év Téli síkosság mentesítés: 100 000 Ft/év Projekt: Útjavítás:20 000 Ft / Év Csatorna átmosás: 153 600 Ft/év Téli síkosság mentesítés: 100 000 Ft/év Pótlási költség Projekt esetén: Csapadékcsatorna rács pótlása: 20.000/év

144

Városi funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET Karbantartási költség KÜLÖNBÖZET

2014 0 0

2013 Üzemeltetési költség - projekt Karbantartási költség - projekt

0 240 000 2013


0 240 000

0 0 2014 0 247 200 2014 0 247 200

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

0 18 984

0 19 280

0 19 577

0 19 874

0 20 173

0 20 471

0 20 769

0 21 068

0 21 366

0 21 663

0 21 959

0 22 253

0 22 546

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

0 273 600 2015 0 254 616

0 281 534 2016

0 289 699 2017

0 262 254

0 298 100 2018

0 270 122

0 306 745 2019

0 278 226

0 315 641 2020

0 286 573

0 324 794 2021

0 295 170

0 304 025

0 334 213 2022 0 313 146

0 343 905 2023 0 322 540

0 353 879 2024 0 332 216

0 364 141 2025 0 342 183

0 374 701 2026 0 352 448

0 385 568 2027 0 363 022

Városi funkció

Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET

2013 0

2014 0

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 0 20 000 20 600 21 218 21 855 22 510 23 185 23 881 24 597 25 335 26 095 26 878 27 685


2013 0

2014 0

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 0 20 000 20 600 21 218 21 855 22 510 23 185 23 881 24 597 25 335 26 095 26 878 27 685

Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset

2013 0

2014 0

2015 0

2016 0

2017 0

2018 0

2019 0

2020 0

2021 0

2022 0

2023 0

2024 0

2025 0

2026 0

2027 0

145

3. Közösségi funkció – „Pázsit úti sportpálya lelátó fejlesztése, kerítés felújítása és térvilágítás kialakítása” projektelem

A Pázsit úti sportpálya felújítása során lelátó fejlesztés, kerítés felújítás és térvilágítás kialakítás történik. A sportpályán található még öltöző, melynek felújítását az Önkormányzat az ÉMOP-3.1.2/E pályázat finanszírozásával végezte el. Üzemeltetési költségek Projekt nélküli eset: Személyi jellegű költségek: 2 200 000 Ft/ év Gáz energia szolgáltatás éves díja: 160 000 Ft/év Éves víz és szennyvíz díja: 280 000 Ft/év Éves elektromos áram díja: 80 000 Ft/év Szemétszállítás: 30 000 Ft/év Takarítási költség: 80 000 Ft/év Összesen: 2 830 000 Ft/év Projekt esetén: Személyi jellegű költségek: 2 200 000 Ft/ év Gáz energia szolgáltatás éves díja: 160 000 Ft/év Éves víz és szennyvíz díja: 280 000 Ft/év Éves elektromos áram díja: 80 000 Ft/év Szemétszállítás: 30 000 Ft/év Takarítási költség: 80 000 Ft/év Összesen: 2 830 000 Ft/év Karbantartási költségek Karbantartási költségek projekt nélküli állapot esetén: 180 000 Ft / Év Karbantartási költségek projekt nélküli állapot esetén: 80 000 Ft / Év Pótlási költség Pótlás projekt nélküli állapot esetén: 80 000 Ft / Év Pótlás projekt nélküli állapot esetén: 35 000 Ft / Év

146

Közösségi funkció 2013 Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET Karbantartási költség KÜLÖNBÖZET

Üzemeltetési költség - projekt Karbantartási költség - projekt


2014

2015

0

0

0

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

0

0 -125 238

0 -129 085

0 -133 050

2013 2014 2 830 2 886 000 600 180 000 185 400

2015 2 944 332 80 000

2016 3 003 219 82 320

2017 3 063 283 84 707

2018 3 124 549 87 164

2019 3 187 040 89 692

2020 3 250 780 92 293

2021 3 315 796 94 969

2022 2023 2024 2025 2026 2027 3 382 3 449 3 518 3 589 3 660 3 734 112 754 749 124 907 125 97 723 100 557 103 473 106 474 109 562 112 739

2015 2 944 332

2016 3 003 219

2017 3 063 283

2018 3 124 549

2019 3 187 040

2020 3 250 780

2021 3 315 796

2022 3 382 112

2025 3 589 124

0 -154 774

2027

0 -121 506

2024 3 518 749

0 -150 163

2026

0 -117 884

2023 3 449 754

0 -145 689

2025

0 -114 371

2014 2 886 600

0 -141 348

2024

0 -110 962

2013 2 830 000

0 -137 136

2023

2026 3 660 907

0 -159 527

2027 3 734 125

180 000 185 400 190 962 196 691 202 592 208 669 214 929 221 377 228 019 234 859 241 905 249 162 256 637 264 336 272 266

Közösségi funkció

Üzemeltetési költség KÜLÖNBÖZET

2013 0

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 0 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000 -45 000


2013 2014 80 000 80 000

2015 35 000

2016 35 000

2017 35 000

2018 35 000

2019 35 000

2020 35 000

2021 35 000

2022 35 000

2023 35 000

2024 35 000

2025 35 000

2026 35 000

2027 35 000

Üzemeltetési költség - projekt nélküli eset

2013 2014 80 000 80 000

2015 80 000

2016 80 000

2017 80 000

2018 80 000

2019 80 000

2020 80 000

2021 80 000

2022 80 000

2023 80 000

2024 80 000

2025 80 000

2026 80 000

2027 80 000

147

Bevételek alakulása Lakófunkció – „Viola u. 2-4. szám alatti lakások felújítása” projektelem Mivel Önkormányzati bérlakásról van szó, ezért az önkormányzatnak a lakások bérbaadásából származóan minimális bevétele származik, mely bevételek nem fedezik az épületfenntartásával együtt járó költségeket. Lakó funkció 2013 Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak KÜLÖNBÖZET Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása KÜLÖNBÖZET Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás - KÜLÖNBÖZET

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Bevételek összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb bejövő pénzáram Bevételek összesen egyéb bejövő pénzárammal együtt

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064


1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064


1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak - projekt Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása projekt Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás - projekt

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak - projekt nélküli eset

148

Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása projekt nélküli eset Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtás - projekt nélküli eset

1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064


1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064


1 872 000

1 909 440

1 947 629

1 986 581

2 026 313

2 066 839

2 108 176

2 150 340

2 193 346

2 237 213

2 281 958

2 327 597

2 374 149

2 421 632

2 470 064

Városi funkció – „Kerek utca út, járda és csapadékvíz-elvezető felújítása” projektelem A projektből bevétel nem keletkezik.

Közösségi funkció – „Pázsit úti sportpálya lelátó fejlesztése, kerítés felújítása és térvilágítás kialakítása” projektelem A projektből bevétel nem keletkezik.

149

Költségek és bevételek összegzése

Megnevezés Összesen 395 498 Beruházási 311 költség -14 052 Működési 762 költség Üzemeltetési -6 411 költségek 474 Karbantartási -4 690 költségek 129 Pótlási -2 951 költségek 159 460 702 Maradványérté 012 k -79 256 Összesen 464

Jelenérték

Megnevezés Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak Föld vagy épületek értékesítése vagy bérbeadása Egyéb, ellenszolgáltat ás fejében történő szolgáltatásny újtás Egyéb bejövő pénzáram összesen Összes bevételi pénzáram 9. Nettó összes

Jelenérték

Összesen

363 287 723

2013 107 875 590

2014 279 907 833

2015 7 714 888

-9 179 005

-200 000

-202 000

-863 722

-798 766

0 -1 262 895

-4 061 009

0

0

-72 724

-472 615

-482 067

-3 150 161

-200 000

-202 000

-295 998

-301 151

-306 428

-1 967 835

0

0

-495 000

-25 000

221 605 545

0 107 675 590

0 279 705 833

0 6 851 166

0

2013

2014

132 503 173

2015

2016

2017 0

-798 766 2016

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

-474 400

0 -827 323 -491 708 -311 833 -23 782

0 -1 292 057 -501 542 -317 369 -473 145

0 -857 104 -511 573 -323 041 -22 490

0 -1 322 471 -521 805 -328 851 -471 815

0 -388 165 -532 241 -334 805 478 881

0 -1 354 195 -542 886 -340 907 -470 403

0 -920 568 -553 743 -347 160 -19 665

0 -1 387 292 -564 818 -353 569 -468 905

0 -954 376 -576 115 -360 140 -18 122

0 -1 262 895

0 -827 323

0 -1 292 057

0 -857 104

0 -1 322 471

0 -388 165

0 -1 354 195

0 -920 568

0 -1 387 292

0 -954 376

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027 0 -1 421 828 -587 637 -366 876 -467 315 460 702 012 -462 123 840 2027

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 79 256 464

0

0 -107 675 590

0 -279 705 833

0 -6 851 166

0 798 766

0 1 262 895

0 827 323

0 1 292 057

0 857 104

0 1 322 471

0 388 165

0 1 354 195

0 920 568

0 1 387 292

0 954 376

0 462 123 840

-132 503 173

150

pénzügyi pénzáram 7+8- 4 10. Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) 11. Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR)

-132 503 173 A "9. Nettó összes pénzügyi pénzáram" sor nem tartalmazza az "Egyéb bejövő pénzáram sort"!!! 1,41%

Pénzügyi fenntarthatóság a nettó halmozott pénzügyi pénzáram ne legyen negatív Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Hiteltörlesztés 4. Hitel kamatának törlesztése 5. Kiadási pénzáram 1+2+3+4 6. Pénzügyi bevétel 7. Egyéb bejövő pénzáram* 8. ROP támogatás 9. Saját forrás (10+11) 10. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 11. Idegen forrás (12+13) 12. Hitel 13. Egyéb idegen forrás 14. Pénzügyi maradványérték 15. Bevételi pénzáram 6+7+8+9 16. Nettó összes pénzügyi pénzáram 15-5 17. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

2013 107 875 590 -200 000 0 0 107 675 590 0 0 109 103 465 0 0 0 0 0 0 109 103 465 1 427 875 1 427 875

2014 279 907 833 -202 000 0 0 279 705 833 0 0 283 093 834 0 0 0 0 0 0 283 093 834 3 388 001 4 815 876

2015 7 714 888 -863 722 0 0 6 851 166 0 0 7 802 701 0 0 0 0 0 0 7 802 701 951 535 5 767 411

2016 0 -798 766 0 0 -798 766 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 798 766 6 566 177

2017 0 -1 262 895 0 0 -1 262 895 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 262 895 7 829 072

2018 0 -827 323 0 0 -827 323 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 827 323 8 656 396

2019 0 -1 292 057 0 0 -1 292 057 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 292 057 9 948 453

2020 0 -857 104 0 0 -857 104 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 857 104 10 805 557

151

A projekt társadalmi-gazdasági hatásainak bemutatása A pályázati útmutató iránymutatásai alapján igazolni kell a közösségi projektelemek társadalmi megtérülését. Közösségi projektelem a sportpálya felújítás. A tervezett rehabilitáció érdemben hozzájárul ahhoz, hogy az érintett akcióterület társadalmi aktivitása élénküljön, a városrészen élők számára a lakóhelyük vonzóbbá váljon. Az adott terület fejlesztési céljai érdekében megújításra kerülhet a környezet, az infrastruktúra. A beruházás ösztönzi a közösségi és városi funkciók megújítását. A tervezett rehabilitáció, mint minden megújítás, feltétlenül javítja a lakóhelyi közérzetet. Különösen jó hatású lakókörnyezetet teremthet a teljes beruházással érintett terület parkosítása. A városlakó jobb közérzete a szép környezetben nehezen forintosítható. Örökérvényű igazság azonban: a környezet mindig visszahat a használójára és formálja azt. A tervezett rehabilitáció közvetett gazdasági eredménye a térség felértékelődése. A településen a lakosság számára vonzó élettér alakul ki, mely segíti a helyben maradást és támogatja a társadalmi és gazdasági aktivitás fokozódását. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság komfortérzetét, a település vonzerejét, s ezáltal a betelepülni szándékozó vállalkozások számára is kedvezőbb (szociális, gazdasági) környezet hozható létre. A programalap keretében megvalósuló számos, projektmegvalósítás teljes egészében végig kísérő tevékenységek pozitív hatása várható. Az álláskeresési tréninggel és képzésekkel javulhat az elhelyezkedési esélye az itt élőknek, továbbá a családsegítés keretében megvalósuló tevékenységekkel mind fizikailag mind lelkileg javulhat a lakosok élete. A sportrendezvényekkel, a roma nők egészségügyi képzésével javul az itt élők egészségügyi állapota.

152

Közösségi akciók

Helyi foglalkoztatási kezdeményezés során - Festő, mázoló tanfolyam megtartásával kapcsolatos elvárások Helyi foglalkoztatási kezdeményezés során - Hidegburkoló tanfolyam megtartásával kapcsolatos elvárások Programalap tevékenységek 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)

Szabadidő hasznos eltöltését segítő játszóházas foglalkozások Sportrendezvények Kézműves foglalkozások Álláskeresési tréning Környezettudatos akciók Családsegítő szolgáltatáshoz kapcsolódó roma nők egészségügyi képzése Életvezetési tanácsadás Baba-mama foglalkozások Bűnmegelőzési ismeretterjesztő akciók

153

Hasznok összegzése

Megnevezés

Használóknál jelentkező hasznok

Sportrendezvények hatására egészségügyi javulás várható

Családsegítő tevékenységek hatására javuló családi körülmények

Összes en

Jelenért ék

364 500 000

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

243 913 217

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

24 300 000

90 000 000

60 225 486

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

180 000 000

120 450 971

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

Kerek utca és Viola u. felújítására ingatlanár növekedés Képzési programok hatására elhelyezkedési esélyek növekedése, munkába állás növekedése. 0

0

Externális hasznok

202 500 000

135 507 343

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

13 500 000

Bűnmegelőzési programok hatására csökkenő vagyoni, élet elleni bűncselekmények

165 000 000

110 413 390

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

Környezettudatossági programok hatására környezet szennyezés csökkenése

0

0

0

0

154

Egyéb hasznok

Összes haszon

0

0

0

0

0

0

0

0

567 000 000

379 420 560

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

37 800 000

Pénzügyi költségek és a szükséges közgazdasági korrekciók Összese n

Jelenérté k

395 498 311

363 287 723

107 875 590

279 907 833

73 805 780

67 984 117

22 934 181

50 871 599

-14 052 762

-9 179 005

-200 000

Üzemeltetési költségek

-6 411 474

-4 061 009

Közgazdasági korrekciók összesen

-1 363 069

Üzemeltetési költségekből levonandó közvetett adók (pl. ÁFA)

Megnevezés

Beruházási költség Beruházási költségből levonandó közvetett adók (pl. ÁFA)*

Működési költség

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

7 714 888

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-202 000

-863 722

-798 766

-1 262 895

-827 323

-1 292 057

-857 104

-1 322 471

-388 165

-1 354 195

-920 568

-1 387 292

-954 376

-1 421 828

0

0

-72 724

-472 615

-482 067

-491 708

-501 542

-511 573

-521 805

-532 241

-542 886

-553 743

-564 818

-576 115

-587 637

-863 364

0

0

-15 461

-100 477

-102 487

-104 536

-106 627

-108 760

-110 935

-113 154

-115 417

-117 725

-120 079

-122 481

-124 931

-1 363 069

-863 364

0

0

-15 461

-100 477

-102 487

-104 536

-106 627

-108 760

-110 935

-113 154

-115 417

-117 725

-120 079

-122 481

-124 931

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Üzemeltetési költségekből levonandó

155

támogatások Üzemeltetési költségekből levonandó piaci árról elszámpoló árra való áttérés különbözete

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-4 690 129

-3 150 161

-200 000

-202 000

-295 998

-301 151

-306 428

-311 833

-317 369

-323 041

-328 851

-334 805

-340 907

-347 160

-353 569

-360 140

-366 876


-997 114

-669 719

-42 520

-42 945

-62 929

-64 024

-65 146

-66 295

-67 472

-68 678

-69 913

-71 179

-72 476

-73 806

-75 168

-76 565

-77 997

Karbantartási költségekből levonandó közvetett adók (pl. ÁFA)

-997 114

-669 719

-42 520

-42 945

-62 929

-64 024

-65 146

-66 295

-67 472

-68 678

-69 913

-71 179

-72 476

-73 806

-75 168

-76 565

-77 997

Karbantartási költségekből levonandó támogatások

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Karbantartási költségekből levonandó piaci árról elszámpoló árra való áttérés különbözete

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Pótlási költségek

-2 951 159

-1 967 835

0

0

-495 000

-25 000

-474 400

-23 782

-473 145

-22 490

-471 815

478 881

-470 403

-19 665

-468 905

-18 122

-467 315


97 944 522

47 112 990

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

97 944 522

97 944 522

47 112 990

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

97 944 522

Pótlási költségekből levonandó támogatások

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Pótlási költségekből levonandó piaci árról elszámpoló árra való áttérés különbözete

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

460 702 012

221 605 545

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

460 702 012

0

0

-79 256 464

132 503 173

107 675 590

279 705 833

6 851 166

-798 766

-1 262 895

-827 323

-1 292 057

-857 104

-1 322 471

-388 165

-1 354 195

-920 568

-1 387 292

-954 376

-462 123 840

Karbantartási költségek

Pótlási költségekből levonandó közvetett adók (pl. ÁFA)

Maradványérték Maradványértékből levonandó közvetett adók (pl. ÁFA)*

Összesen

156

Költségek összegzése

Megnevezés

Jelenérték

2013

292 861 445

84 941 409

229 036 233

7 714 888

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-109 637 101

-51 223 407

-157 480

-159 055

-785 332

-634 264

-1 095 262

-656 492

-1 117 958

-679 666

-1 141 623

-203 832

-1 166 302

-729 037

-1 192 044

-755 330

Üzemeltetési költségek

-5 048 405

-3 063 359

0

0

-57 263

-372 138

-379 580

-387 172

-394 915

-402 814

-410 870

-419 087

-427 469

-436 018

-444 739

Karbantartási költségek

-3 693 015

-2 391 495

-157 480

-159 055

-233 069

-237 127

-241 282

-245 538

-249 897

-254 363

-258 938

-263 626

-268 430

-273 354

0

-495 000

-25 000

-474 400

-23 782

-473 145

-22 490

-471 815

478 881

-470 403

-19 665

Beruházási költség

Működési költség

Pótlási költségek

Maradványérték

Összesen

321 692 531

-100 895 682

460 702 012

-45 768 554

0

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

x

0 x -99 163 422

x

x

x

x

-453 634

-462 706 x

x

-278 401

-283 575

-288 879 x

x

-468 905

-18 122

-98 411 838

x

x

460 702 012

x

x

-559 865 434 x

x

206 363 657

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

35 274 382

84 783 929

228 877 178

6 929 556

-634 264

-1 095 262

-656 492

-1 117 958

-679 666

-1 141 623

-203 832

-1 166 302

-729 037

-1 192 044

-755 330

Összesen

-248 646 583

Közgazdasági költségek ellenőrzése

AMENNYIBEN A KEDVEZMÉNYEZETT NEM IGÉNYELHETI VISSZA A BERUHÁZÁSI ELEMEINEK ÁFÁJÁT (TEHÁT AZ ÁFA A BERUHÁZÁS KERETÉBEN ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGKÉNT SZEREPEL) KÉREM ELLENŐRIZZE A BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGBŐL LEVONANDÓ KÖZVETETT ADÓK SOR MEGFELELŐEN LETT-E KITÖLTVE!

157

Hasznok összegzése

Megnevezés

Használóknál jelentkező hasznok

Sportrendezvények hatására egészségügyi javulás várható Családsegítő tevékenységek hatására javuló családi körülmények

Externális hasznok

Bűnmegelőzési programok hatására csökkenő vagyoni, élet elleni bűncselekmények

Egyéb hasznok

Összesen

Jelenérték

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

94 500 000

63 236 760

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000 x

90 000 000

60 225 486

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

180 000 000

120 450 971

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

12 000 000

4 500 000

3 011 274

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

300 000

90 000 000

60 225 486

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

6 000 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

165 000 000

110 413 390

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

37 500 000

25 093 952

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

x

x

x

x

x

6 000 000

6 000 000 x

x

0

0

0 x

x

0

0

0

0 x

x

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

11 000 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500 000

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

158

Összes haszon

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 x

x

94 500 000

63 236 760

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000 x

x

Összesen

Jelenérték

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Közgazdasági teljesítmény mutatók

Megnevezés

Összes költség

-248 646 583

Összes haszon

94 500 000

Összesen

Teljesítmény mutató ENPV

343 146 583

x

x

35 274 382

84 783 929

228 877 178

6 929 556

-634 264

-1 095 262

-656 492

-1 117 958

-679 666

-1 141 623

-203 832

-1 166 302

-729 037

-1 192 044

-755 330

-559 865 434 x

x

63 236 760

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000

6 300 000 x

x

27 962 378

-78 483 929

-222 577 178

-629 556

6 934 264

7 395 262

6 956 492

7 417 958

6 979 666

7 441 623

6 503 832

7 466 302

7 029 037

7 492 044

7 055 330

566 165 434

x

x

Értéke 27 962 378

ERR

6%

BCR

1,79

159

5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A projektmenedzsment Gazdasági Kft.

szervezet

a

Sátoraljaújhely

Városfejlesztő

és

Létrehozásának körülményei: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselőtestületének 142/2008/10341/V.22./sz. határozata alapján Városfejlesztő és Gazdasági Kft.-t hoz létre. A Város Képviselőtestülete a Társaságot 500 000 Ft törzstőkével hozta létre, mely 2008. május 27-én kezdte meg tevékenységét, fő tevékenysége: épületépítési projekt szervezése. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata megbízója a projektmenedzsment szervezetnek; valamint a külső közreműködőknek. A projekt menedzsment szervezet a kedvezményezett operatív szervezete, mely alapvetően a projekt szereplői közötti koordinációs, illetve dokumentációs és jelentési feladatokat hivatott ellátni. A szervezet vezetője a projekt menedzser. A projekt menedzser viseli az általános felelősséget a projektmenedzsment szervezetért, a felállításért, működésért és az eredmények eléréséért. A szervezet tagjainak megbízása a projekt időtartamára szól. A létrehozott projekt menedzsment szervezet stratégiai fontosságúnak tekinti jelen projekt sikerét, és e cél érdekében fejleszti szervezete struktúráját, kultúráját és működési módszereit. A szervezet projektorientált eszközök alkalmazásával maximálisan támogatja a módszertani, a szervezeti, a kompetencia, az infrastruktúra és az információ technológia területeket. A projekt menedzsment szervezet integrálja a projekt feladatok elvégzéséhez szükséges funkcionális tevékenységeket. Projektmegvalósítás szervezeti rendjének bemutatása Feladatmegosztás kialakítása a szervezetek között és a szervezeteken belül A projekt menedzsment szervezet tagjai magasan kvalifikált, többéves beruházási, pénzügyi, műszaki, jogi területen megszerzett tapasztalattal rendelkező személyek, akiknek szaktudása, és gyakorlatias szemléletmódja a projekt sikerességének kulcsfontosságú tényezői. Projektmenedzser A projekt előrehaladásért és megvalósításáért felelős személy, a Városfejlesztési Kft. ügyvezetője Bartus István kapott megbízást a projekt menedzser feladatok ellátására, a projekt irányítására. Projektvezető feladatai:  Kapcsolattartás a Közreműködő szervezetekkel  Feladatok definiálása  Különböző részterületek lehatárolása  Projekt folyamatok előkészítése  Feladatok szétosztása  Gondoskodik a projekt megvalósításához szükséges eszközökről

160

       

Alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása Koordinálja projekt csapat, szakmai részlegek és a külső tanácsadók munkáját Ellenőrzi a projekt előrehaladását, a projekttervben meghatározott határidőket, megvalósítás minőségét, a bekövetkezendő változásokat Felismeri és kezeli a lehetséges szűk keresztmetszeteket, kockázatokat Dokumentálja a szakmai munkát Növeli a projekt végrehajtásának biztonságát Mid-term projektértékeléseket folytat le A környezeti szemlélet biztosítása

Pénzügyi munkatárs Elvárások: Felsőfokú pénzügyi szakirányú végzettség. Legalább 3 éves, európai uniós támogatásból megvalósuló projektek lebonyolításában szerzett szakmai tapasztalat. Legalább 1, hasonló nagyságrendű projektben szerzett tapasztalat. Felelős: Áfra Nikolett Feladatai: 



A projekt elszámolásához kapcsolódó számlák, bizonylatok, számlamásolatok előírásoknak megfelelő nyilvántartása és tárolása, elszámolásokhoz való benyújtása. A beérkező számlákat a teljesítés igazolása előtt véleményezi formai és a pályázatnak való megfelelőség szempontjából. Előkészíti a helyszíni ellenőrzéseket, és a fenti feladatainak megfelelő módon részt vesz azokon.

Műszaki munkatárs Feladatai: műszaki koordináció, kapcsolattartás a kivitelező, műszaki ellenőr és a projektgazda között, beszámolási kötelezettség a projektmenedzsernek. Felelős: Bartus István

Külső projektmenedzsment szervezet  A projektben részt vevő szakértők és vállalkozók munkájának összehangolása és folyamatos koordinálása.  A projekt folyamatainak irányítása, a határidők szigorú betartásával és betartatásával.  A projekt fejlesztés során a megállapított határidők betartása, a támogatás Támogatási Szerződés szerinti szabályszerű felhasználásának lebonyolítása, ellenőrzése.  A Közreműködő Szervezettel és a Projektgazdával való folyamatos kapcsolattartás.  A projekt megvalósításához szerződések, valamint a tervdokumentációk, tanulmányok pályázati szempontból való formai megfelelőségének véleményezése.  A projekt során megvalósuló, a Támogatási Szerződésben előírt PR és marketing feladatok ellenőrzése és lebonyolítása.  A projekt során kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások véleményezése, ellenőrzése.

161

 



A projekt-előrehaladási jelentések (PEJ) és a záró-jelentés (ZPEJ) gondos és határidőre való összeállítása. A projekt elszámolásához kapcsolódó számlák, bizonylatok, számlamásolatok bekérése, előírásoknak megfelelő nyilvántartása és tárolása, elszámolásokhoz való benyújtása. A beérkező számlákat a teljesítés igazolása előtt véleményezi formai és a pályázatnak való megfelelőség szempontjából. Előkészíti a helyszíni ellenőrzéseket, és a fenti feladatainak megfelelő módon részt vesz azokon.

Munkakör megnevezése

A kulcsszemélyzet száma Teljes munkaidős Részmunkaidős Szerződéses állomány állomány állomány Projektmenedzsment szervezet X X X X

Projektmenedzser Pénzügyi vezető ESZA terület felelőse Külső projektmenedzsment szervezet Projekt lebonyolításért közvetetten felelős személyek Kiviteli tervdokumentáció készítői Akcióterületi Terv készítője Könyvvizsgáló Közbeszerzési szakértő PR cég műszaki ellenőr Kivitelező

X X X X X X X

162

Közreműködő szervezet

Projektmenedzsment szervezet Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Szamosvölgyi Péter

Projektmenedzser Bartus István

Polgármester

Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft., ügyvezető

Fodorné dr. Fráter Zsófia Címzetes főjegyző

Külső közreműködők Közbeszerzési dokumentáció készítője Könyvvizsgáló

Ellenőrzés - kapcsolattartás

Pénzügyi terület felelőse: Áfra Nikolett Műszaki terület felelőse:

PR cég Bartus István

Városellátó Szervezet ESZA terület felelőse:

Műszaki ellenőr

Csernai Ferencné

Tervező Kivitelező

163

MEGVALÓSÍTÁSI ÜTEMTERV

2013 1.n.év

2.n.év

3.n.év

2014 4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

2015 4.n.év

1.n.év

2.n.év

Projektmenedzsment felállítása, működtetése

Marketing és nyilvánosság biztosítása

Kiviteli tervek elkészítése

Kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás

Kivitelezés: lakó funkció fejlesztése

Kivitelezés: városi funkció fejlesztése

Kivitelezés: közösségi funkció fejlesztése

Műszaki ellenőrzés

Soft elemek: programalap

Soft elemek: képzés

Könyvvizsgálat

164

5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként)

A beruházás tulajdonjogi kérdései A beruházással érintett ingatlanok tulajdonviszonyai rendezettek. A beruházással érintett 109/6, 109/9 és 153/1 hrsz.-ú ingatlanok önkormányzati tulajdonban vannak. A 109/6 hrsz.-ú ingatlan társasháztulajdonként van nyilvántartva. Terület bérlakás állománya a lakásállományhoz viszonyítva Szegregált Városrész

Nefelejcs utca Köztársaság utca Bihari utca Járóka utca Rózsa utca Viola utca

Lakásállomány (db)

Bérlakás állomány

Komfort nélküli szociális bérlakások

db

%

db

%

244 32 79

104 25 19

43 78 24

-

-

35 15 23 60

8 15 37

23 65 62

-

-

Térfigyelő rendszer fejlesztéssel érintett ingatlanok: 102, 109/3, 109/9, 217, 151/3, 178, 109 – az ingatlanok az önkormányzat tulajdonában vannak, per- és igénymentesek. A fejlesztéssel érintett helyszínek tulajdonviszonyai rendezettek.

A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A beruházás során megvalósuló egyes projekt-elemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatók; a Költség-haszon elemzésben kerülnek ismertetésre. Az alvállalkozók bevonása egyedi vállalkozói szerződéssel történik. A sportpálya területgondozása esetén a következő feladatok szükségesek:   

Fűnyírás, sövény nyírás, összegyűjtés, szállítás, komposztálás. Folyamatos öntözés, gondozás, (permetezés) esetleges pótlások elvégzése. Az épületek esetében: üzemeltetés, karbantartás.

A szociális bérlakások folyamatos karbantartása szükséges a fenntartási időszak alatt és utána is. Az infrastrukturális beruházások (út- és járda felújítása) folytonos felülvizsgálata szükséges. Az esetleges karbantartási költséget a tulajdonos önkormányzat viseli.

165

Szervezeti terv/Szakértői háttér Az 5.1 pontban részletesen bemutatottak alapján a fejlesztés sikeres megvalósításához szükséges humánerőforrás részben a Városfejlesztő Társaság, részben projektmenedzsment szervezet által biztosított – így a szakmai, személyi feltételek biztosítottak a fenntartás ideje alatt is – a fejlesztés során elért eredmények nem veszélyeztetettek.

A városfejlesztő társaság által ellátandó feladatok: Feladata: Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. Részletesen: -

-

-

-

-

akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata gazdaságfejlesztési elemek integrációja a gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) fenntartás koordinációja további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

6. MELLÉKLETEK 6.1.

Áttekintő térképvázlat

6.2.

Jogosultság igazolása

6.3.

Településszerkezeti terv

166

6.4.

Egyeztetések dokumentációja

6.5.

Programtervezet – pályázatunkra nem vonatkozik

6.6.

Rendezvénynaptár

6.7.

Képzési terv - pályázatunkra nem vonatkozik

6.8.

Városmarketing stratégia - pályázatunkra nem vonatkozik

6.9.

Homlokfelújítási alap - pályázatunkra nem vonatkozik

6.10. Telepített növények listája - pályázatunkra nem vonatkozik

167

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

Recommend Documents