Akárki volt, Te voltál! „Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen.” A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz
Előszövegelés
De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás - volna, de nem az, mert elég sok volt közte a jó film is. Amúgy van, amelyik idegesít kicsit, például amikor túlságosan rózsaszín és kiszámítható a sztori, ja, meg az is, ha énekelnek, az aztán végképp az idegeimre megy. Főleg ha a főgonosz énekel. Például az Oroszlánkirályban Zordon bá dalával engem vallatni lehetne. Nem tudom, miért. Talán rátett egy lapáttal, hogy a lányom permanensen nyomatta ezt a filmet a VHS-en, mert akkor még a videó volt a nyerő. Ettől függetlenül nagyon sok jó rajzfilmet és animációs filmet láttam már. Van egy pár, amit nem kevésszer néztem végig. Én szeretem a meséket. Én játszani is szeretek.
Akárki volt, Te voltál! És persze nem csak mesefilmek vannak, ha a gyerek már alszik, lehet nézni felnőtteset is. (Nem olyan felnőtteset, hanem úgy általában. Fogalmam sincs, mire gondoltál.) Filmet nézni rendkívül szórakoztató, bár nem célszerű túlzásba vinni. A jó film az nem más, mint művészet, vagyis ha nézed, művelt leszel tőle, ha csinálod, akkor meg művész, ha egyiket sem, akkor maximum műlovar. Ja, és semmiképpen sem a televízióra gondolok, amelyben műsorok vannak, azok sajnos erőteljesen irritálnak, de igen, tudom, hogy vannak jó csatornák, természetfilmek,
értékes
filmek,
amelyeknek
van
mondanivalója, meg ilyesmi, de legtöbbször az emberek nem ezt nézik. Van olyan film, amit jó sokszor láttam már, és van, amit még egy csomószor meg akarok nézni. Általában ezek eszembe juttatnak valamit, emlékeztetnek valami jóra, és ezért jó sokszor nézem, mert élvezem. Erőt merítek belőlük, vagy nyugtatom az idegeimet. Borzolni is szoktam, szeretem az izgalmas filmeket. Én nem tudom, hogy az emberek minek néznek krimit meg thriller-t, amikor abban mondjuk valakit kinyírnak, ami hát nem egy pozitív érzelmi állapothoz kötődik. Vagy megijedek, vagy félek, vagy el vagyok borzadva, de mi ebben a jó? Talán felráz egy kicsit, és utána jobban élvezem a
Akárki volt, Te voltál! valóságot. De jó, hogy nem engem nyírtak ki! Vagy ilyesmi… Szóval nézem ezeket a filmeket, sőt egészen odáig elmegyek, hogy még olvasok is, ráadásul elég gyakran, tudod, én így merülök el a művészetekben, ez számomra szórakoztató. Szellemi táplálék, vagy kultúrszendvics. Két DVD között egy könyv. Aztán pedig napjában többször eszembe ötlenek mindenféle gondolatok, és sokszor kapcsolódnak ezekhez a történetekhez, mert a filmek és könyvek legtöbbször (és néha a zenék is) történetek is egyben. Gondolom, mivel a filmek erősen hatnak érzelmileg, nagyon erős lenyomatot hagynak az elménkben, és nem kell, hogy gondolkozzunk rajtuk, mert miközben akármin is pörgetjük az agyunkat, a tudattalanból ezek a történetek szállnak felfelé, mint a lufik, és néha egy ilyen színes lufit elkap egy-két gondolat. A személyiségfejlesztés egyik legjobb eszköze a metafora, ezek a történetek pedig bazi nagy metaforák, épp elég sekélyek és mélyek egyszerre, hogy tutira beüssenek, persze csak ha nyitott vagy rá.
Akárki volt, Te voltál!
Tudod, mi a különbség a sekély és a mély metafora között? A sekélynél nagyon közeli a hasonlat. Például ha valaki nem szereti az embereket, beszélhetünk neki egy mérges kiskakasról, aki az egész tyúkudvarral fasírtban van. A mély metafora már szólhat arról, hogy találtak egy gyémántot egy őserdőben, amely minden más hasonló gyémánt közelsége esetén negatív kisugárzást tanúsít. Ezek a könyvek és filmek metaforaként úgy kapcsolódnak az életedhez, hogy amikor döntési helyzetbe kerülsz, sosem tudhatod, melyik történet hat éppen rád. Épp ezért fontos, hogy olyan filmeket nézz főleg, amely kellemes és pozitív érzelmeket kelt benned. Ha neked ez a film a Kill Bill, akkor nem úgy gondoltam.
Akárki volt, Te voltál! Mostanában hallgattam pár önfejlesztő anyagot és néztem videókat a neten, és több helyen is belefutottam, hogy milyen fontos az olvasás. Jim Rohn azt mondta, hogy az emberek általában túl magasra teszik a céljaikat, és aztán nem érik el. Azt mondta, ha el akarjuk érni, akkor azokra a könyvekre kell állnunk, amelyeket elolvastunk. Remélem, ez a könyv is emel pár centimétert rajtad, hogy közelebb kerülj a céljaidhoz. Mindenkinek annyi baja van, hogy van bőven, de az emberek néha olyan problémákkal képesek egy életen át tökölni, amit egy mondattal meg lehetne oldani. Miért van az, hogy tudom a megoldást, csak nem csinálom meg? Ha ebből a könyvből ez nem derül ki, akkor egy másikból biztosan. Ha esetleg a könyv hatására változtatnál az életeden, a következményekkel kapcsolatban csak annyit bocsájtok előre, akárki volt, Te voltál!
Akárki volt, Te voltál! Kedves Olvasóm! Ez a könyv előszava volt, ha érdekelnek a további fejezetek, a 134 oldalas könyvet itt tudod megrendelni: http://mindennapinlp.hu/content/szucs_tibor_akarki_volt_te_voltal
És látogasd meg a könyv Facebook oldalát is itt: https://www.facebook.com/akarkivolttevoltal