Akadémiai írás. Dr. Juhász László Ph.D Dr. Juhász László PhD Akadémiai írás Budapest

Akadémiai írás Tapasztalatok, adatok, ismérvek módszeres gyűjtése a kutatás, a jelenségek rendszeres és kimerítő feltárására teszi tudományossá a megfigyelést és a leírást.

Dr. Juhász László Ph.D. 2009

Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

Mottó „Fiatalon tanulunk. Idősen megértünk.” Marie von Ebner - Eschenbach

A mottó elhelyezésének formátumát mutatja be a szerző, kezdhetjük a tanulmányt egy mottóval, de minden fejezetet is kezdhetünk mottóval. Arra ügyeljünk, hogy a bölcselet, idézet, mondás a szövegkörnyezethez kapcsolódjon, ne feledjük, hogy tudományos esszét írunk. Létezik egy másik nagyon releváns mottó, amely a szóbeli kijelentések alacsony szabadság fokára és írott szöveg erősségére utal. Ha ugyanazt mondjuk és írjuk, a leírt szónak a kimondottnál lényegesen nagyobb a súlya, mert maradandóvá teszi az elhangzottakat, a szakdolgozat az értékelésekkel együtt „örökre” meghatározatlan időre elérhető lesz a nemzetközi turisztikai könyvtárban. „A szó elszáll az írás megmarad.”

"Scripta manent verba volant" Latin szállóige


3 Tartalomjegyzék 1.3. 1.Bevezetés ..................................................................................................................... 5 1.1.Témaválasztás indoklása ................................................................................................. 5 1.2. Hipotézis ......................................................................................................................... 8 1.3. Cél................................................................................................................................... 9 1.4. Feladatok, részcélok ..................................................................................................... 11 1.5. Szakdolgozat felépítése ............................................................................................... 13 Keményborító ...................................................................................................................... 13 Címoldal .............................................................................................................................. 14 Titkosítási nyilatkozat ......................................................................................................... 14 Nyilatkozat .......................................................................................................................... 15 Dedikálás, köszönetnyilvánítás ........................................................................................... 15 Mottó, jelmondatok ............................................................................................................. 16 Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 16 Akadémiai írás általános struktúrája ................................................................................... 16 Szakdolgozat részletes struktúrája ....................................................................................... 18 Szóstatisztika ....................................................................................................................... 19 Rövidítések, szakkifejezések jegyzéke ................................................................................ 20 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 20 Jelentések ............................................................................................................................. 20 Mellékletek .......................................................................................................................... 20 Absztrakt, Kivonat ............................................................................................................... 20 1.6. Összegzés ..................................................................................................................... 20 2. Szakirodalmi áttekintés ................................................................................................... 22 2.1. Bevezetés ..................................................................................................................... 22 2.2. Témák felvezetése ....................................................................................................... 22 2.3. Akadémiai írás alapértékeinek bemutatása ................................................................. 23 2.3.1. Akadémiai írás ........................................................................................................... 23 2.3.2. Akadémia írás alapvető formai jegyei ....................................................................... 25 2.3.3. Disszertáció hatása a végső diploma értékelésére ..................................................... 27 2.3.4. Konzulens és hallgató feladatai ................................................................................. 27 2.3.5. Témaválasztás forrásai .............................................................................................. 29 2.3.6. Határidők ................................................................................................................... 31 2.3.7. Kutatási ütemterv ....................................................................................................... 32 2.3.8. Dolgozat címválasztása ............................................................................................. 34 2.3.9. Szakdolgozat típusa ................................................................................................... 35 2.3.10. Terjedelem ............................................................................................................... 37 2.3.11. Szakdolgozat és ”Tanulmányi és Vizsgaszabályzat” .............................................. 39 2.4. Citálás és plagizálás ...................................................................................................... 40 2.4.1. Referencia .................................................................................................................. 40 2.4.2. Idézetek és plagizálás ................................................................................................ 41 2.4.3. Bibliográfia ................................................................................................................ 42 2.5. Összegzés ..................................................................................................................... 43 6.3. 3.Kutatás módszertana.................................................................................................. 45 3.1. Bevezetés ...................................................................................................................... 45 Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

4 3.1.1. Kutatásmódszertan..................................................................................................... 45 3.1.2. A dolgozat típusának felvezetése és indoklása .......................................................... 46 3.2. Másodlagos kutatás (szekunder) módszertana ............................................................. 46 3.2.2. Szakirodalmak értékelő áttekintése ........................................................................... 48 3.3. Elsődleges kutatás (primary) módszertana ................................................................... 48 3.3.1. Elsődleges adatok kutatási eszközei .......................................................................... 48 3.4. Adatelemzés.................................................................................................................. 50 3.4.1. Mennyiségi adatelemzési módszertana ..................................................................... 50 3.5. Összegzés ..................................................................................................................... 52 4. Kutatási eredmények elemzése ........................................................................................ 54 4.1. Bevezetés ...................................................................................................................... 54 4.2. Fejezetek ....................................................................................................................... 54 4.3. Végső értékelés alapelvei ............................................................................................. 55 4.4. Szakdolgozat védése ..................................................................................................... 56 4.5. Összegzés ..................................................................................................................... 58 5. Következtetések ............................................................................................................... 59 5.1. Bevezetés ...................................................................................................................... 59 5.2. Következtetések ............................................................................................................ 59 5.3.Javaslatok ...................................................................................................................... 59 5.4.Észrevételek a kutatásról és kutatásmódszertan fejlesztéséről ...................................... 60 5.5. További kutatási javaslatok, inspirációk ...................................................................... 60 5.6. Zárógondolat ................................................................................................................. 61 Szóstatisztika ....................................................................................................................... 62 Táblázat, kép és diagramlista .............................................................................................. 63 Rövidítések jegyzéke ........................................................................................................... 64 Szakkifejezések jegyzéke .................................................................................................... 64 Referencia lista .................................................................................................................... 65 Jelentések ............................................................................................................................. 66 Mellékletek listája................................................................................................................ 67 2.számú melléklet: Határidők témaválasztástól a védésig................................................... 71 3.számú melléklet: Dolgozat típusainak szintjei ................................................................. 72 4.számú melléklet: Szakdolgozat a Vizsgaszabályzatban ................................................... 74 5. számú melléklet: Bibliográfiai jegyzék szakirodalom megjelenése szerint .................... 76 6.számú melléklet „Szakdolgozat értékelési szempontjai” ................................................. 80 * Bevezetés értékelési szempontjai, téma, hipotézis, cél, célkitűzések ......................... 80 ** Szakirodalmi áttekintés értékelési szempontjai ........................................................ 81 * * * A kutatás módszertani kidolgozásának értékelése.................................................. 82 ** ** Elemzések és eredmények értékelése, kutatáselemzés ........................................... 83 ** * ** Következtetések, észrevételek és ajánlások értékelése......................................... 84 ** ** ** Disszertáció szerkezete, stílusa, referencia értékelése.......................................... 85 7.sz. melléklet szakdolgozat bírálati lap .............................................................................. 86 8.sz. melléklet Jelentések és riportotok ............................................................................... 88 Szinopszis ............................................................................................................................ 94 Lezáró üres fehér lap ........................................................................................................... 95 Fekete kemény borító lap .................................................................................................... 95


5

1.3. 1.Bevezetés A szakdolgozatok, tanulmányok, akadémiai esszék írásmódja az akadémiai írás. Disszertáció egy tudományos értekezés. A hallgatók a tanulmányaik során több rövid és közepes esszét írtak különböző tantárgyakból. A szakdolgozat, értekezés megírása nagyon fontos része a tanulmányoknak. Összegezve megmutatja a tanulmányi időben elsajátított tudást. Konszolidálja, integrálja a tanultakat és lehetőséget nyújt a hallgató érdeklődési körébe tartozó kutatási téma publikálására. Szakdolgozat, egy lehetőség a hallgató számára az önálló publikálásra, kutatás végezésére egy adott témában. Ez bizonyítja az elemző és értékelő képességét, amely megjelenik a diploma értékelésében. Alapesetben a jó tanulmány, szakdolgozat feldolgoz, megvizsgál egy kérdést, egy problémát, egy felvetést. Az akadémiai írás elvárja megfelelő elemzési és értékelési módszerek és hivatkozások alkalmazását. A dolgozatban be kell mutatni a vonatkozó bizonyítékokat és indokolni a következtetéseket. Az akadémiai írásban a bevezetés tartalmazza hat külön fejezetekben a témaválasztás indoklását, az esszé hipotézisét, célját, a részcélokat, a dolgozat felépítését bemutatórészt és az összegzést. A bevezetés általánosan a megadott teljes terjedelem öt – tíz százaléka. A Bachelor Art alapképzésben ez 3-5 oldal, a terjedelem 5-10%-a és 750 - 1.250 szó. Az előszóban röviden vázoljuk a célt, az alkalmazott kutatási módszereket. A bevezetés hat alfejezetből állítható össze, ezek a kutatás háttere, a hipotézis, a cél, a részcélok, szakdolgozat felépítése és összegzés. Az esszé a szakdolgozat megírását segíti és egyben az akadémiai írás alapjait foglalja össze eltérő szintű oktatási szintekre és publikálási lehetőségekre. A bevezetés általánosan a megadott teljes terjedelem öt – tíz százaléka. A Bachelor Art alapképzésben ez 3-5 oldal, a terjedelem 5-10%-a és 750 - 1.250 szó.

1.1.Témaválasztás indoklása Szerző témaválasztását a hosszú évek tapasztalatai erősítették meg. Felismerve azt a tényt, hogy a hallgatók annak ellenére, hogy a tanulmányaik során esszéket fogalmaztak meg, nem ismerik fel a szakdolgozat jelentőségét vagy a felismerés, felelőssége blokkolja őket a szakszerű tanulmány megírásában. A szerző több ezer szakdolgozatot ismert meg a Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

6 munkássága során, mint opponens, konzulens, záróvizsgán a védéseknél bizottságban valamint képzésvezetőként. Hallgatóktól nem feltétlen várható el, hogy a kutatásának eredményei alapján megalapozzon egy vállalkozást vagy projektet, de elvárt, hogy eredeti primér kutatási anyagot állítson elő és használjon, melyeket saját tervezésű interjúk, kérdőívek vagy egyéb kutatási eszközök alapoznak meg. Továbbá elvárt, hogy felvállalt témát, problémát, projektet az akadémiai írás elvárásainak megfelelően kidolgozza és bemutassa. Jó disszertációt lehet írni könyvtári kutatómunka alapján. Bármilyen módszert választ a hallgató, a szakdolgozatnak bizonyítania kell, hogy képes volt a témát kiválasztani, a kutatást megszervezni, a vonatkozó információkat egyértelműn és jól bemutatni tudományos formában. Manchester Metropolitan University és KVIK Turizmus Intézeti Tanszék A BGF – KVIK – Turizmus Intézeti Tanszék a Manchester Metropol University együttműködésének

köszönhetően

a

„Dissertation

adaptálásával, felhasználásával készült el a tanulmány.

Handbook

2010”

részeinek

Az eredeti anyagot az MMU

Dissertation Coodinator munkatársa készítette Rita Raltson Manchester. (Raltson, 2010). A két intézmény együttműködése alapján adaptáltuk a hazai viszonyok figyelembe vételével az eredeti szakdolgozat elkészítései anyagot. A Harvard System alkalmazásának leírása MMU1 adaptációval készült. Az együttműködés keretében 2005 óta koordinálja a két intézmény a szakdolgozat írás elvárásait. Vizsgák és szakdolgozat A szakdolgozat és annak értékelései a könyvtárba kerülnek. Az archivált anyag több tíz évig megőrzi az útókornak a hallgató és a szakdolgozat értékelők2 munkásságát. A hallgató egyik első tárolt publikációja így nem cél teljesen új gazdasági vagy vezetési elméletek kidolgozása. Az akadémiai írás terjedelmi korlátai ritkán teszik lehetővé egy téma teljes szakirodalmának feldolgozását és annak alkotó kritikáját. A tanulmányok során a hallgató sok írásbeli és szóbeli vizsgát tesz. A vizsgán elhangzottakra vagy leírtakra nem emlékszik a hallgató és tanár sem hetek, hónapok vagy évek múlva, a szakdolgozatokat archiválja az intézmény időkorlát nélkül. Tanulási eredmény3 alapján a következő elvárások teljesítése elvárt a hallgatóktól

1

MMU Manchester Metropoliten University Konzulens belső és opponens külső értékelő 3 Learning outcomes 2


7 Tudományos kutatási képesség bizonyítása. Példák, címszavak vagy keresők segítségével történő keresés a könyvtárban, elektronikus hálózaton. Ezzel bizonyítja, hogy a forrásokat fellelte, megfelelő indokokkal kiválasztotta, kidolgozta és felhasználta. Eredeti anyag használatából nyert az interjúk és a kérdőívek használatára is van lehetőség.4 Önálló gondolkodásra igazolása, az egyéni észrevételek és vélemények kommentálása, a kutatási eszközök interjúk és kérdőívek összeállítása, az adatok elemzése és szakszerű értelmezése bizonyítja a hallgató felkészültségét, hogy a publikálás útján továbbhaladhat. Sajnos előfordul, hogy a hallgató csak egy eseménynek, helyzetnek a leírását gondolja akadémiai írásnak, egyéni vélemények kinyilatkozása és kutatások nélkül nem elfogadható a dolgozat egyik szinten sem. Hasonlóképpen, idézetek a dolgozatban nem használhatóak csupán saját érdekükben. A citálás mindig támogasson egy felvetést bizonyos szempontból és érvként jelenjen meg. Nem lehet hangsúlyozni eléggé, hogy az egyszerű leírás önmagában nem elegendő elemezni, értékelni kell és megmagyarázni, értelmezni az adatokat, a kutatási eredményeket. Önálló gondolkodást igazolja, a fogalom, a választott téma megértése ezt egy megfelelő elméleti kerettel kell alátámasztva,5 szakirodalmi áttekintésben. A BGF – KVIFK – Turizmus Intézet honlapján olvasható az a szakdolgozatírás irányelvei „Egységes követelmény rendszer” címmel.6 Témaválasztás indoklása Szakdolgozat témaválasztásának indoklása. A téma kutatásának motivációs ismertetése. Miért választotta az író ezt a témát. Érvelés a kutatás relevanciája mellett. Miért tartja a hallgató fontosnak, előremutatónak, érdekesnek, egyedinek a témát.7 A téma és szerző kapcsolatának felvezetése. A témaválasztás indoklása, nem lehet, hogy mert ott lakom, ott voltam. Szakszerűbb, ha rámutatunk arra, hogy valami felkeltette az érdeklődésünket. Például a szerző a város szülötte, naponta látja a gyógyfürdőben szabadidejüket eltöltő vendégeket és felkeltette az érdeklődését a fürdő üzemeletetése vagy fejlesztési lehetősége. A választása oka összefügg a dolgozat céljával. Hipotézis, a felvetés felismerése és arra a válaszkeresés. A dolgozat ne legyen a téma, folyamat egyszerű leírása, bemutatása. Az érdeklődést felkeltő fürdő vagy szálloda prospektusszerű leírása nem akadémiai stílusú szakdolgozat, de kiváló alkalom, 4

Nem elfeledkezve a citálás bizonyítására, a plágium elkerülése miatt.

5

Literature review, theoretical background, elméleti áttekintés KVIFK honlapján érhető el.

6 7

Lásd a „Bevezetés értékelési szempontjai” fejezetben.


8 hogy a fürdő értékesítési tevékenységének és szervezetének felépítését elemezve indokot keressünk, hogy a fürdő látogatottsága kiegyensúlyozott legyen. A hallgató támassza alá, bizonyítsa be, hogy ismeri a témát, annak szakirodalmát és összefüggését. Érvelési vázlat, mit szeretne csinálni, kiemelve a dolgozat stílusának, típusának választási okát. A téma bemutatásakor nem mellőzhető a cél és a feladatok meggyőző, egymásra épülő indoklása. Indokoljuk, hogy miért érdemes vizsgálni a felvetett témát. Utaljunk és bizonyítsuk, hogy van gyakorlati jelentősége, felhasználhatósága vizsgálat

eredményeinek.

Legyünk

azon,

hogy

gyarapodjanak

a

tudományos

alapismereteink és ezt mutassuk ki. A bevezető tárgyköréhez tartozik a témába vágó kulcsfogalmak8 azonosítása, definiálása és a rájuk vonatkozó ismeretek összegzése. Az alapfogalmakra kell a figyelmet összpontosítanunk, ezek határozzák meg a szakdolgozat mozgásterét. A szerzőnek több évtizedes munkássága során több szakdolgozat megírása volt előírt, főiskolai (BA), egyetemi (MA), szakirányú (Egyetemi doktor), doktori (PhD). Lehetősége és kötelessége volt hallgatók szakdolgozatainak értékelése, opponálása majd konzultálási feladatok ellátása valamint több évtizede a hallgatók dolgozatvédéseinek értékelése. Az elmúlt közel tíz évben a dolgozati témakörök integrálása és évi átlagos száz szakdolgozat koordinálása valamint a tudományos publikálások és esszék valamint a szállodai szakkönyv megírása megerősítette a szerzőt abban, hogy mindezeket az akadémiai írásban szerzett tapasztalatokat írott formában is megossza az érdeklőkkel, a hallgatókkal.

1.2. Hipotézis Szerző hipotézise: „Akadémiai írás ismereteinek átfogó bemutatása, segíti a hallgatókat szakdolgozatírásban.” „Hipotézis görög eredetű szó, részben igazolt vagy nem igazolt tudományos felvetés”9 Hypothesis – unproved theory or point of view put forwards. Egy vagy több sokaságra vonatkozó álltást, feltevést, hipotézisnek hívjuk. A hipotézis vonatkozhat az egy sokaság eloszlására, de a szóban forgó eloszlás egy paraméterére is. Egy adott téma vagy probléma tömör megfogalmazása, és a jelenség feltételezett magyarázata, ok – okozati összefüggés. 8

9

A szállodai honlapok szerkesztésekre is használunk kulcsszavakat a keresések érdekében. http://idegen-szavak.hu/hipot%C3%A9zis


9 Valami összefüggés bemutatása ok-okozatra. Felvetés mit akar a dolgozat bizonyítani vagy megkérdőjelezni. A felvetés, a hipotézis alapja lehet gazdasági, turisztikai, szállodagazdálkodási vagy egyéb gazdálkodási terület adott folyamatainak, eseményeinek összefüggései.

Aktualitást kell adni az elméletnek elemezni, bemutatni, hasonlítani,

kidolgozni, javítani, ajánlani. A hipotézis nem kérdés, hanem általában pozitív felvetés. Előfordul ritkán, nem jellemzően negatív felvetés, amelyek általában pozitív felvetések inzertjei például „írott stratégiával nem rendelkező szállodák nem sikeresek”. Kerüljük a „közhelyeket és lerágott csontokat”. Például „A sport pozitív hatással van a turizmusra” vagy „Magyarország termálvizekben gazdag”. A két példa egyfelől lerágott csont, másfelől nincs okozat feltüntetve. „A kiemelt nemzetközi sportrendezvények megtartása növeli, a látogatok számát” már van ok - okozat, de lerágott csont, triviális a téma. A szerző megerősít, bizonyít, kimutat kapcsolatokat, összefüggéseket tényezők és vagy folyamatok között. Az ötlet, hogy a gyakorlat és elmélet összekapcsolásra kerüljön. Kéttényezős ok – okozat, mellet lehet hármas vagy többtényezős kapcsolatok felvetése, a contingency10 elmélet alapjait használjuk fel. A hipotézis, „Legyen mindig egy mondatban kiemelve” Hipotézis jól láthatóan tűnjön ki a dolgozat szerkezetében. Az egy mondatos kiemelt hipotézist, lehet röviden értelmezni.11 A téma, a cím és hipotézis szerves egységeket kell, hogy alkosson. Példák a hipotézisekre. „Eger városában a gyógy-szállodák piaci elismertsége nagyobb, mint a városi szállodáké.” „A szállodák jövedelemteremtő képességét a legerősebben a helyszín határozza meg.” „Budapesti felsőközép kategóriás butikszállodák sikeresebbek, mint egy hasonló kategóriájú városi szállodák.” 1.3. Cél A dolgozat célja:

10 11

Lehetőség elmélet, akkor ha … Mint itt is mutatja példa, de ez lehet hosszabb is, de új bekezdést használjunk.


10 „Akadémiai írás elméleti alapjainak széleskörű megismertetése és ezzel a szakmai publikációk színvonalának és a gyakoriságának növelése.” Az akadémiai írás megismerése nem csak a szakdolgozatok írását segíti, hanem a tanulmányok során a rövidebb és hosszabb beadandó anyagok megírását is. Szerző azt gondolja, hogy az írásmód megismerése a szakmai kiadványok és publikációk megírására inspirálja a kezdő publicistákat. Szakdolgozat célja: egy tudományos téma észrevétele, ez a témaválasztás a témával kapcsolatos hipotézis felállítása a téma lényeglátó ismertetése, cél és részcélok felállítása a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése, ismertetése a téma elsődleges kutatása és az eredmények személyes vélemény szerinti megfogalmazása javaslatok tétele az eredményekre és a kutatásokra ajánlások az elért eredmények gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozat hasonló, mint egy beadandó esszé, ez egy tükör, melynek segítségével a dolgozat szerzője bemutatja viszonyát a választott hivatásához. A szakdolgozat címét és témáját szerepeltetjük szakmai önéletrajzunkban. A szakdolgozat írása során gondoljunk arra, hogy az elvégzett munkánk az abban megjelenő ajánlásaink a vizsgált szervezet számára haszonnal járjon. A szakdolgozat kiváló referencia arra, hogy a hallgatók a munkába lépés után hasonló jellegű, színvonalas elemző munkára képes. A szerző bebizonyítja, hogy egy választott témában „szakértővé" vált, speciális szakértelemre tett szert. A témában kutatásokat végezett, s kutatásai eredményeit egy írásos műben elemezte, értékelte és összefoglalta. Ez a hallgató „mestermunkája". A szakdolgozaton keresztül mérik le az Ön szakmai felkészültségét, kiemelt hatással van a diploma végső értékére. A szakdolgozatán keresztül bizonyíthatja

be

a

hallgató,

hogy

mennyire

képes

önálló

témaválasztásra,

témafeldolgozásra, elemzésre és mennyire jártas az akadémiai írásban. A szakdolgozatba problémamegoldás bemutatásáról van szó vagy önálló kutatás alapján valamilyen önálló, hipotézisről, felvetésről, következtetésről.


11 Dolgozat célja, „Legyen egy mondatban kiemelve” Cél jól láthatóan tűnjön ki a dolgozat szerkezetében. Mit akar elérni a hallgató a dolgozat létrehozásával. Lehet elemző vagy értékelő megközelítése a célnak. A cél legyen minél szűkebb és fókuszolóbb. A cél egy pontosan megfogalmazott mondat. Az egymondatos kiemelt célt lehet értelmezni rövid bekezdésben.12 A téma, a cím, hipotézis és cél harmonikus, szerves egységeket kell, hogy alkosson, az egymásra utaltság megjelenésére fokozottan ügyeljünk. Példák a célokra “Disztribúció globalizációjának hatáselemzése a vizsgálatba vont egri szállodák esetében.” „Helyszín kínálati ár, átlagár, szobakapacitás kihasználtság és bevételek összehasonlító elemzése eltérő helyszínű, szállodaláncok esetében.” „A kritikus sikertényezők elemzése egy adott szállodában, régióban, részlegben, tevékenységben.” 1.4. Feladatok, részcélok A téma feldolgozása, acél elérése érdekében a szerző a következő részcélok kidolgozását tartja szükségesnek. 1 „Akadémiai írás” alapértékeinek bemutatása 2 Szakdolgozatok általános elvárásainak elméleti hátterét ismertetni 3 Részletesen felvezetni a szakdolgozatok struktúráját és megírását 4 Értékelési módszertan lehetőségeinek bemutatása 5 Javaslatokat megfogalmazni a sikeres szakdolgozatvédéshez Ezek a részcélok lesznek az adott bekezdések (2.2.) címei a második, negyedik és ötödik fejezetekben (5.). Dolgozat részcéljai, legyenek számozva egy mondatban kiemelve. 2. Legyenek egy mondatban kiemelve és számozva 3. Legyen kettő összefüggésben a szakirodalmi áttekintéssel. 4. Legyen kettő összefüggésben a kutatás várható eredményeivel. 5. Legyen egy összefüggésben a konklúzióval, ajánlásokkal. 6. Az egy mondatos kiemeléseket lehet röviden értelmezni a következő szakaszban.

12

Mint itt is mutatja példa, de ez lehet hosszabb is.


12 A téma, a cím, hipotézis, cél és a feladatok harmonikus, szerves egységeket kell, hogy alkosson, az egymásra utaltság megjelenésére ügyeljünk. A fő kérdések, amikre a dolgozatban ki fogunk térni és a konklúzióban meg kell majd válaszolni. A főcél eléréséhez szükséges feladatok elvégzése és egyben ezek lesznek a fejezetcímek. Részcélok, feladatok, (objevtives) jól láthatóan tűnjenek ki a dolgozat szerkezetében, két - három részcél felsőfokú szakképzés négy - öt részcél Bachelor of Art képzésben hat - hét részcél Master of Art képzésben nyolc - kilenc részcél doktori képzésben. Doktori értekezés esetében a részcélokat már téziseknek nevezzük és számuk eléri a kilencet.13 Részcélok a tömör ismertetései az elvégzendő feladatoknak. Részterületekre vonatkozó, kutatások és elemzések bemutatása. A feladatokat számozva jelöljük meg, megszakítás nélkül. A részcélok mondatkezdő igéje elemezni, hasonlítani, fejleszteni, javítani, javasolni, ajánlani, meghatározni, felkutatni, felbecsülni, megállapítani, értékelni, vizsgálni, megmagyarázni. Minden feladat megjelenik az elméleti, a kutatási és a záró fejezetekben. Bemutatva, hogy a dolgozat elérte a célját és ezzel megerősítette, alátámasztottuk vagy megcáfoltuk a hipotézist. Az egy mondatos kiemelt feladatokat lehet értelmezni rövid bekezdésben.14 Példák a célkitűzésekre, feladatokra, részcélokra 1. „Vizsgálni a butik-szállodák, kialakulását és fejlődését és áttekinteni a hazai és nemzetközi feltételrendszerét.” 2. „Elemezni a hazai egyéni üzleti turizmus fejlődését”. 3. „Megállapítani a budapesti butik-szállodák piaci helyzetét.” 4. „Összehasonlítani egy városi, egy üzleti és egy butik szállodát adott tényezők alapján.” 5. „Értékelni a butik-szállodák eltéréseit a piaci sikertényező szintjén.” Példák a célkitűzésekre, feladatokra, részcélokra “1. Értékelni a turisztikai oktatások és a turizmus szektor kapcsolatát. 2. Feltárni a „Turizmus – Vendéglátás” alapképzés sikerének összetett okait. 3. Áttekinteni a szállodai tantárgyak oktatásának szintjeit. 4. Összevetni a szállodai munkaköröket és képzéseket. 13 14

Az oktatási intézmények ezektől eltérhetnek. Mint itt is mutatja példa, de ez lehet hosszabb is.


13 5. Választ adni a kérdésre, hány szintes a szálloda és a kapcsolódó tantárgyak oktatása.”15 1.5. Szakdolgozat felépítése A dolgozat struktúrájának rövid, átfogó felvezetése. A szerző elhatározása, hogy követi és betartja a BA képzés szakdolgozat elvárásait ezzel is inspirálva a hallgatókat a téma megértésére és alkalmazására. A tanulmány követi a részcélok sorrendjét az alapján ismerteti az elméleti áttekintést, amely lefedi az első két részcél bemutatását. A kutatás módszertana részben a másodlagos és elsődleges kutatások tervezését és eszközeit ismerteti a szerző. Majd a negyedik fejezetben a kutatások eredményei kerülnek bemutatásra, amely a harmadik és negyedik részcélokra épül. Végül az ötödik részcél ismertetésére az ötödik fejezetben kerül sor ahol, javaslatokat és tanácsokat fogalmaz meg a szerző a sikeres dolgozatvédés érdekében. Fejezetek rövid bemutatása. Szavakban leírni az elkészítendő fejezetek céljait és tartalmát. Egyfajta felvezetése a dolgozatnak, hasonlítható a szinopszishoz vagy például publikáció előzeteshez. A szakdolgozat a felvezetett és bemutatott öt részcélból kettőt a szakirodalmi áttekintésben, kettőt a kutatási eredmények fejezetben és egyet a konklúzió fejezetben emel ki. A szakirodalmi áttekintés és a kutatási eredmények értékelése fejezet közt a szerző bemutatja az alkalmazott kutatás módszertanát. Így a szakdolgozatot öt fejezetből állítja össze a szerző. A fejezet a harmadik részcél a kutatás egyik eredményének elemzése, értékelése és bemutatása.16 A szakasz végigvezeti a szakdolgozat struktúráját a keményborító nyitókötéstől a záró kemény borítókötésig. Bemutatva egyes fejezetek elvárásait. Keményborító17 A dolgozatot két példányban kell kinyomtatni. A dolgozat első példányát fekete bőrkötésben kell leadni. A másodpéldányok kötését egyénileg kell megoldani.18 A fekete bőrkötésen aranybetűkkel a következők szerepeljenek SZAKDOLGOZAT 15

A hipotézis, cél és feladat példái a fogalmazást és gondolkodást szemléltetik. Harmadik részcél lehet. 17 BGF – KVIK honlap, egységes követelmények. 18 Javasolt két azonos feketebőrkötés, amennyiben és ha a hallgató büszke a munkájára, akkor a második példány is feketebőrkötés, mert az a saját példánya és az otthoni könyvtárban jobban mutat az első publikáció, feketebőrkötésben, mint sínben. 16


14 Felírat, kétharmad magasságban középen fent. Jobb alsó sarokban hallgató neve, alatta az leadási évszáma.19

Címoldal20 Fehérlapon Intézmény neve Kar Szak Szakdolgozat címe Felírat, kétharmad magasságban középen fent. Bal alsó sarok Konzulens neve Beosztása Jobb alsó sarok Hallgató neve Szakirány Tagozat Év

Titkosítási nyilatkozat Titkosítási nyilatkozat Amennyiben és ha a kutatás kereskedelmi, üzleti titkokat illetve bizalmas információkat tartalmaz akkor a cég vagy egység kérheti a titkosítást. Céges fejléces levélben, cégszerű aláírással a szakdolgozat titkosítására megírják és ezzel kérik a „Titkosítási nyilatkozatot”. Példa egy egyszerű megfogalmazásra:

19 20

Az oldal elvárásai változhat, ellenőrizzük az intézmény honlapján közzétett követelményeket. A címoldal elvárásai változhat, ellenőrizzük az intézmény honlapján közzétett követelményeket.


15 „A szakdolgozatban található adatok bizalmasak és az üzleti titoktartás körébe tartoznak, melyet kizárólag az alulírott, megnevezett személyek, illetve az általuk meghatalmazottak olvashatnak. A szakdolgozat tartalmát részben vagy egészben harmadik személy részére megismerhetővé tenni, a tanulmányt jogosulatlanul felhasználni, másolni, publikálni, terjeszteni, vagy a tartalmával egyéb módon visszaélni szigorúan tilos.” Egy még egyszerűbb példa álljon itt: „Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az szakdolgozat üzleti titkot tartalmaz, kérjük szigorúan bizalmasan kezelni.” A titkosítási nyilatkozatot a cég fogalmazza meg és írja alá. Dátum Aláírások

Aláírások

Nyilatkozat A nyilatkozat külön lapon szerepel. Nyilatkozat A szakdolgozat szerzője büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a BGF KVIK (…….) képzésén, a 2010/2050 képzési évben készített szakdolgozat a saját, önálló munkájának eredménye, a szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmazta. Jelen szakdolgozata sem részeiben sem egészében nem került felhasználásra a főiskola vagy más oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.21 aláírás Dedikálás, köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás kerüljön külön lapra. Ügyelni kell arra, hogy a köszönetnyilvánítás ne váljon üres udvariassági formulává. Javasolt mellőzni. A külső szakmai szakértő, a konzulens és az opponens nem szerepelhet a köszönetnyilvánításban. Különös és kiemelkedő segítségnél lehet jelentősége a köszönetnek. A részletes köszönetnyilvánításokat tartsuk meg a Közgazdasági Nobel Díj átvétel időpontjára.

21

A nyilatkozat oktatási intézményenként eltérhet, ezért ellenőrizendő a honlapokon a hivatalos elvárás.


16 Mottó, jelmondatok A jelmondatokat az új lapon kezdett fejezetek lapjának jobb felső sarkába helyezzük. A szakdolgozathoz vagy az egyes fejezetekhez illeszkedő jelmondat, verses vagy prózai idézet. Ha a mottó a szakdolgozat egészéhez tartozik, akkor külön oldalra kerül, az oldal jobb felső részén helyezkedik el. Betűfokozata megegyezik a főszöveg betűfokozatával. A szakdolgozat írója minden fejezetet mottóval kíván ellátni, akkor a mottó kerüljön a fejezetcím és a szöveg közé. A mottót nem kell idézőjelbe vagy zárójelbe tenni. Az idézet szerzőjén, esetleg a mű címén túl nem szükséges a pontos hivatkozás. Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék első lapja a tanulmány első számozott oldala. A fejezetek, alfejezetek és további egységeket kell jelölni oldalszámmal. Kerüljük, hogy egy oldalon több, például két alfejezet legyen. Négyes számozást (1.1.1.1.) csak kivételes esetben használjunk. A második és negyedik fejezetben a dolgozat részcéljainak megfelelő számú szakaszokat használjunk. 1.

fejezet

1.1.

alfejezet

1.1.1. részfejezet 1.2. 1.2.1. . 5. 5.6. Javasolt követni a leírt fejezeteket és alfejezeteket, mert akkor nagy valószínűséggel nem sérül a harmonikus egysége a dolgozatnak és nem marad ki meghatározó fontos alfejezet. Az 1. – 5.6. fejezetcímeket használjuk, mint egy sorvezetőt, hiszen ebben az esetben nem hagyunk ki maghatározó fejezeteket, alfejezeteket vagy címsorokat. Minden releváns tényező megfogalmazásra kerül a dolgozatban.

Akadémiai írás általános struktúrája Tudományos esszéknél és egyéb írásműveknél, mint szakdolgozat elvárt és elfogadott, a következő ötfejezetes struktúra. Bevezetés Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

17 Témaválasztás indoklása, háttér bemutatása a szerző és a téma kapcsolatának ismertetése, hipotézis, cél, részcélok. A tudományos esszé a kutatás céljának (aim) bemutatása. Mi volt az inspiráció a kutatásra vagy publikálásra. A kutatás, a szakdolgozat részcéljai (objectives) felvezetése. Például a WEB site, honlap értékelése, összehasonlító elemzése a versenytársakkal. Javaslattétel egy versenyképes WEB oldal kialakítására. Kutatásmódszertana Adott esetben például egy koncepcionális dolgozat stílusnál vagy egyéb elgondolásból a kutatás módszertana lehet a második fejezet. A koncepcionális stílus, erős szakirodalmi báziselemzést követel. A hallgató mélyelemzést és értékelést végez az adott témával kapcsolatban szervezetre vagy folyamatra vetítve. Ilyenkor a kutatás módszertana megelőzheti a szakirodalmi áttekintést. Azért javasoljuk a szakdolgozatban a harmadik fejezetnek, mert így jól elhatárolja az elméleti áttekintést és kutatás eredményeinek értékelését. Szakirodalmi áttekintés, elmélet áttekintése, történeti áttekintés Szekunder kutatás indoklása és folyamatának leírása. Például a versenytárselemzésnél a kiválasztás és elemzés szakirodalmi módszertana. Általában a kutatásmódszertan előtt van, mert ezzel vezeti fel a hallgató vagy szerző a szakirodalmi jártasságát. Ezzel bizonyítja a szerző, hogy ismeri a kutatás témakörét előbb a bemutatás majd a kutatás. Kutatás eredményei Elsődleges kutatási eszközök adatainak interjúk, kérdőívek elemzésének és eredményeinek bemutatása és értékelése. Ez a fejezet a szerző munkássága, ebben a szakaszban citálásokat csak ütköztetésre használjunk. Összegzés Következtetések a kutatás eredményeiről,22 ajánlások, javaslatok, előterjesztések.

A

kutatás módszertanának észrevételei és a módszertan értékelése, további kutatási javaslatok, inspirációk felvezetése, kialakítása. Zárógondolat megfogalmazása. Minden egyes fejezet szerkezetileg három részből áll bevezetés, kifejtés, összegzés.

22

Ötödik részcél lehet.


18 Szakdolgozat részletes struktúrája Szakdolgozat BA

(50-60 oldal, 100%, 13-15.000 szó)

1.Bevezető rész

(2-5 oldal,

2. Szakirodalmi áttekintés

(18-20 oldal, 30-35%,

5.000 szó)

3. Kutatás módszertana

(2-3 oldal,

800 szó)

4. Kutatási eredmények elemzése

(24-27 oldal, 40-45%,

6.700 szó)

5. Következtetések, ajánlások, észrevételek

(4-5 oldal,

1.200 szó)

5-10%,

5-7%,

8-10%,

1.300 szó)

1. Bevezetés 1.1 Témaválasztás indoklása 1.2 Szerző hipotézise (kiemelve egy mondat) és magyarázat, értelmezés23 1.3 Dolgozat célja (kiemelve egy mondat) és magyarázat, értelmezés 1.4 Feladatatok, részcélok (sorszámozva, kiemelve) és magyarázva, értelmezve 1.5 Szakdolgozat felépítése, típusa, rövid felvezető ismertetés 1.6 Összegzés 2. Szakirodalmi áttekintés24 2.1 Bevezetés 2.2 Első téma25 szakirodalmi áttekintése, értékelése, első részcél szó szerint 2.2.1 Al-téma leírása (ha szükséges) 2.2.2 Al-téma (ha szükséges) 2.3 Második téma szakirodalmi áttekintése, értékelése, második részcél szó szerint 2.3.1 Al-téma leírása (ha szükséges) 3. Kutatás módszertana 3.1. Bevezetés Dolgozat típusának ismertetése és indoklása összevetve a kutatás módszertannal 3.2. Másodlagos kutatás (szekunder) elméleti módszertana 3.2.1. Szakirodalom elméleti kutatásának bemutatása 3.2.2. Releváns szakirodalmak értékelő áttekintése 3.3. Elsődleges kutatás (primary) elméleti módszertana 3.3.1. Elsődleges adatok kutatási eszközei 3.3.2. Adatgyűjtési technikák

23

Pozitív felvetés részben vagy nem bizonyított ok-okozati összefüggésre Hivatkozások 5-10, ezek összevetése és véleményezése 25 A témák, a szakirodalomra vonatkozó egy - két vagy több feladat. 24


19 3.4 Adatelemzések elméleti módszertana 3.4.1. Mennyiségi adatelemzési módszertana 3.4.2. Minőségi adatok elemzési módszertana 3.5 Szerző kutatásának részletes leírása 3.5.1. Elsődleges kutatás ismertetése, kiválasztás, cél 3.5.2. Kutatási ütemterv leírása 3.5.3. Másodlagos kutatás bemutatása 3.5.3. Elsődleges kutatás részletes leírása Eszköz

bemutatása,

leírása,

időpont,

helyszín,

interjúkérdések, interjúalanyok, adatelemzés leírása 3.6 Összegzés 4. Kutatási eredmények elemzése 4.1 Bevezetés 4.2. Kutatási eredmények elemzése, értékelése, bemutatása26 4.3. Kutatási eredmények elemzése, értékelése, bemutatása27 4.n28 4.n+1. Összegzés 5. Következtetések, ajánlások, észrevételek 5.1. Bevezetés 5.2. Következtetések a kutatás eredményeiről29 5.3. Ajánlások, javaslatok, előterjesztések Kötelező három – öt konkrét ajánlás megfogalmazása 5.4. Észrevételek és a módszertan értékelése 5.5. További kutatási javaslatok, inspirációk 5.6. Zárógondolatok Szóstatisztika Oldalak és szavak száma

26

Harmadik részcél szó szerint a fejezet cím Negyedik részcél szó szerint a fejezet cím 28 További eredmények bemutatása 29 Ötödik részcél szó szerint a fejezet cím 27


kérdőívek,

20 Rövidítések, szakkifejezések jegyzéke A dolgozatban szereplő, rövidítések mozaik szavak, fogalmak jelentéseinek ismertetése, felsorolása,

ha

egy

oldalnál

terjedelmesebb.

Amennyiben

rövidebb

akkor

a

tartalomjegyzék előtt helyezzük el. Fogalmi meghatározások, szójegyzék, szakkifejezések. A témához kapcsolódó szakszavak és szakkifejezések jegyzéke és értelmezése, hasznos oldalak és már terjedelmen kívüli.30 Irodalomjegyzék Referencia lista (idézések) Bibliográfia, minden adekvát szakirodalom Jelentések Javaslati Jelentés

„Proposal Report”

Konzulens jelentés

„Consultant Report”

Mellékletek Mellékletjegyzék Mellékletek Ábra vagy és képjegyzék Ábrák, képek, grafikonok

Absztrakt, Kivonat Rezümé, szinopszis (nem bekötve csak behelyezve) Egy oldalas összefoglaló a szakdolgozatról, 250 szó 1.6. Összegzés • Fejezet összegzése. A választott témát a szerző jelentősnek tartja turisztikai, oktatási és publikációs szempontból valamint kiemelkedő és hasznosítható ismert tartalma miatt. Tanulmány stílusa koncepcionális, kinyilatkozó a szerző, melyet alátámasztanak a szakmai, oktatási és publikációs tapasztalatok. A stílus harmonikus egységet alkot a témával.

30

Különösen hasznos, amikor 30 – 40 fogalomnál több szerepel a dolgozatban. Egyfelől a rövidítéseket ismerteti, másfelől betölti a fogalmi meghatározások szerepét.


21 • Újra hangsúlyozni, értelmezni az érveléseket és a témát. A szerző felvezette a témaválasztás indoklását, megfogalmazta a hipotézist és célt valamint az öt31 részcélt, amely kidolgozása, elemzése és értékelése a téma megfelelő feldolgozását biztosítja. A szakdolgozatírás, az akadémiai írás egy speciális stílust és szerkezetet jelent, ennek a kiemelése és bemutatás a tanulmány küldetése. • Átkötés következő „Szakirodalmi áttekintés” fejezetre. A bevezetést követően az elméleti háttér a szakirodalomi áttekintésére tér át a szerző, ahol az akadémiai írás, a szakdolgozat általános elvárásait, ütemezését és jogi szabályozottságát ismerteti.32

31

BA képzésben öt részcél elvárt és kötelező Minden fejezetnek van bevezetése, összegzése. Az összegzésnél használható a „golyó” módszer. A következő fejezet újlapon kezdődik. A lábjegyzet legyen azonos betű karakter csak kisebb méret és legyen sorkizárt, mint a dolgozat. 32


22 2. Szakirodalmi áttekintés A szakirodalmi áttekintést, nevezhetjük az elméleti háttér áttekintésének. Azért szükséges, mert ezzel bizonyítjuk, hogy jártasak vagyunk a témában és itt alapozzuk meg a kutatásunkat. Fejezet terjedelme BA disszertációnál 20-25 oldal, 35-40%-os részarány és vagy 5.000 – 6.000 szó. A negyven százalékos terjedelem a teljeshez viszonyítva más jellegű tanulmányoknál is elfogadott. Ugyanakkor ezek a mértékek nem kőbe vésettek, mint „Mózes tízparancsolata”, bár azokat sem tartja be az emberiség. 2.1. Bevezetés A téma elméletének bemutatása, igazítása a hipotézishez. A fejezet céljának ismertetése, rövid felvezetés. A téma illetve a célkitűzésekben megfogalmazott feladatok elméleti szakirodalmának áttekintése. Több a témában megjelent hazai és nemzetközi publikáció összevetése és elemzése és a szerző egyéni véleményével való ellátása. 2.2. Témák felvezetése A szakirodalmi, elméleti témák bemutatása kapcsolódik az egyes és kettes részcélhoz. A fejezetcím legyen egyező a részcéllal. A kulcsszavak elméleti felvezetése a cél. Például jelen esetben az akadémiai írás az első részcél ezért annak ismertetését tartalmazza ez a fejezet. Mindig történelmileg a kronológiai sorrendet követjük. Általában a nagy halmazból haladunk a kisebbek felé. A szakirodalmi áttekintés lehet esszé, újságcikk, jegyzet szakkönyv, előadás, riport, intézményi nyilatkozat, vállalati jelentés vagy folyamatszabályozás, jogszabály vagy statisztikai jelentés. Fontos a szakirodalmak hivatkozása és azok összevetése valamint szerzői véleményezése. Dr. Juhász szerint a szállodavezetés esszenciája…(Dr. Juhász, 2010.). Ugyanakkor az amerikai szakirodalom szerint, a Manager feladata a célok elérése úgy, hogy az eljárások megfelelnek a szabványnak…(Dana Tesone, 2010). A szerző véleménye szerint a kulturális és szállodai kínálat üzemeltetési formáinak eltérései miatt alkalmaznak más megfogalmazást. Az alfejezetek követik a feladatokat. Minden szakirodalomra hivatkozott és felvezetett feladatra ismertetést kell adni. További alábontásokra is lehetőség van. Lehet 2.2.1. Citálások és plagizálás alcím és akkor a témát itt fejtjük ki és értékeljük. A részcélok közt kettő vagy több szakirodalmi alapú van. Szakirodalmi áttekintésben, bemutatjuk az üzleti turizmusra specializálódott szállodák kialakulásának folyamatát. Ezen belül a butik és üzleti szállodák jellemzőit. Mit ír erről a témáról a hazai és nemzetközi Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

23 szakirodalom. Mitől butik a butik és mitől lesz üzleti a szálloda. Milyen hasonlóságok és eltérések vannak, a szakosodott szálloda közt. A szállodák saját publikáció, honlapok vagy kiadványok, szállodaláncok esetében céginformációk és például szakcikkek szerint mik az eltérések és minderről mi a szerző véleménye. 2.3. Akadémiai írás alapértékeinek bemutatása 33 Az írás stílusa attól lesz akadémiai, hogy megfelelően használt szakkifejezéseket tartalmaz fegyelmezett, mértéktartó érvelő megfogalmazásokat használ bizonyított érvek alapján fogalmaz (saját kutatás vagy hivatkozás) bizonyító hangnem jellemzi az írás stílust. A tudomány célja a valóság törvényeinek, összefüggéseinek feltárása, megismertetése világos és egyértelmű érvelő bizonyítással. Az érvelő bizonyítások a kutatások eredményei. Az érthetőség kedvéért egyértelműen, pontosan fogalmazunk. Nagy számban

használunk

„terminus

technicus”

azaz

szakkifejezéseket,

érveléseket,

meghatározásokat, definíciókat, levezetéseket, képleteket, bizonyításokat. Következetesen tartsuk fenn a hivatalos akadémikus stílust az írás során, azaz semleges harmadik személyt. A királyi többes szám megnevezéssel illeti a magyar nyelv, ezt a stílust. Ne fogadja el, hogy egy művön belül két stílus elfogadható. Képzelje el, hogy a „Hunyadi László” opera harmadik felvonásában László és Mária lakodalmas jelenetében a második képet, rock stílusban adják elő, előzetes figyelmeztetés nélkül gondoljon a „Hair” vacsora jelenetére.34

Például: "A kutató eloszlatott egy téves felfogást a témával

kapcsolatban" vagy "A szerző azt állítja, hogy az akadémikus írás a tudományos kutatások publikálási stílusa." Ne írjon egyes szám első személyben. Mellőzze, „azért írom, mert ott lakom és a hallottam, hogy sok az idegenforgalom, hatalmas a tömeg minden nap...” 2.3.1. Akadémiai írás35 Mitől tudományos egy írásmű és mi tudomány kritériuma. A tudomány mások korábbi eredményeire épül, és azok alapján hoz új eredményeket. Új vagy újszerű eredmények csak 33

A témák, a szakirodalomra vonatkozó egy - két vagy több feladat. http://Hunyadi_L%C3%A1szl%C3%B3_(opera)#M.C3.A1sodik_felvon.C3.operaA1s 35 Tudományos publikációk írása. 34 34


24 akkor születhetnek, ha vannak saját kutatásunk, megfigyelésünk, kísérletünk. A tudományt művelni lényegében nem más, mint publikálni a tudományos közbeszédben, ahol nem csupán udvariasságból hivatkozunk az előttünk megszólalókra, hanem azért is, mert állításunk minden részletét nem tudjuk kifejteni, viszont utalnunk arra, hol lehet utánanézni a részleteknek. A hallgatók megfigyelnek, mérnek, elemeznek, értékelnek, hipotéziseket állítanak fel, és így alapfokon elsajátítják a tudományos írás művészetét. A megfigyelés adja a megismerést, de létezik hétköznapi és tudományos megfigyelés. A megfigyelhető, a tapasztalható és azok leírása az egyben lehet tudományos vagy hétköznapi. A tapasztalatok módszeres gyűjtése, a kutatás, a jelenségek rendszeres és kimerítő feltárására teszi tudományossá a megfigyelést. Ez támasztja alá a harmadik fejezet kiemelt szerepét a szakdolgozatnak. Az általános, hétköznapi vagy minden napos megismerés illetve ismertetés mögött a tapasztalat heterogén. A kidolgozott, megtervezett, módszeres és tudatos megismerés, a kutatott megismerés a tudományos esszé alapja. A tudomány, tudatos tevékenység, így lesz a tudományos az akadémiai írás. Az általános rendszerelmélet kategóriáiban a tudomány a modern társadalom egyik alrendszere, amely szervezetileg markánsan elkülönül a többi alrendszertől. A tudomány értéke igaz – hamis, esszenciális – nem esszenciális, eredményes – veszteséges kettőségen alapszik. A tudományos elemzést, a szakdolgozatot, a tudományos esszét, a szakkönyvet el kell határolni a minden napi, általános publikálástól. Az újságírás a valóságban gyökerezik, ha betartják az erkölcsi normákat. Egy regény témája is származhat az élet bármely területéről.

A

mindennapi

eszmefuttatások,

megokolás

nélküli

vélemények,

kinyilatkoztatások leírása azonban nem azonos a tudományos elemző munkával.

A

hallgatók gyakran esnek abba a hibába, hogy a szakdolgozat inkább viseli az általános publikáció jellemzőit, mint az akadémiai írás alapjait. Írott nyelvi stílusok lehetnek például, tudományos publicisztikai hivatalos szépirodalmi művészi levelezési. Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

25 A szakdolgozat csak akkor minősíthető tudományosnak, ha önálló kutató munka áll mögötte és követi az akadémiai stílus elvárásait a terjedelemtől a struktúráig. 2.3.2. Akadémia írás alapvető formai jegyei Szakaszok és alpontok Fejezeteket (1.) fel kell bontani a szakaszokra (1.1.) és alpontokra (1.1.1.). Kerüljük a negyedik szintet (1.1.1.1.). Használjunk számozás nélküli új bekezdést, ha szükséges. Alternatív megoldás, nem kell számozni, ha nem elég hosszú a bekezdés. Használjunk címsort kisbetűvel, de kiemelve, vastagon. Győződjön meg róla, és az olvasó könnyen megértse a fejezet szerkezetét. Táblázatok Ne legyen csak egy kivágás és beillesztés a táblázat. Az SPSS vagy az Excel vagy a SWOT36 elemzést, értékeljük és függjenek össze a fejezet tartalmával. Adatokat meg kell formázni és magyarázatot adni, illetve mélyreható elemzést és értékelést bemutatni a táblázatról. Ne használjon táblát visszajelzés, elemzés vagy értékelés nélkül. A táblázatok a melléklet utáni szakaszban a táblázat jegyzékben, fel kell sorolni és jelezni a visszahatást, hogy melyik oldalon van. Minden táblázat, kép, diagram sorszámozott legyen, használjuk a „Hivatkozás” és „Képaláírás beszúrása” funkciót. Kezdődhet a szám a fejezettel és táblázat számával a fejezetben. 1.1 táblázat.

1.Táblázat: „Nemek és a ledolgozott munkaórák 2004-2009.” Forrás: A vizsgált cég adataiból a szerző saját szerkesztése. 2010.

Minden táblázatnak, képnek, diagramnak vagy diának, legyen címe, amely tükrözi a tartalmat. Legyen forrás megjelölése és elkészítési dátuma minden táblázatnak. Minden táblázat, kép, diagram szerepeljen a táblázat listában, a mellékletek utáni szakaszban. Legyen a közvetlen közelben mindig utalás a táblázatokra, képekre, diagramokra vagy mellékletekre. Az 1. számú tábla jól mutatja, hogy semmi köze a mostani témához, igaz üresen van kiszerkesztve. 36

A SWOT elemzésnél vegyük figyelembe a stratégiai lehetőséget és indokoljuk, hogy melyiket avasoljuk alkalmazni.


26 Táblázatok, képek, diagramok szövegben, 1/3 oldal vagy annál kisebb legyen, bátran használjuk az illusztrációkat a dolgozat színessé és érthetővé tétele érdekében. Amennyiben nagyobb a terjedelem akkor mellékletbe kell elhelyezni. 2. ábra KVIFK épülete. Forrás: KVIK honlap

A szerző felelőssége a szövegben, felhívni az olvasók figyelmét a

táblázatokra vagy a grafikonokra illetve képekre. Lásd az 2. ábra mutatja, az iskola épületét, ahol négy évszáda tanítják a vendéglátást és turizmust. Az egyharmados szabály esetében, elméletileg három táblázat is elfér egy oldalon, ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy kettőnél több ne legyen és a két táblázat közt mindig legyen magyarázó illetve utaló írás. Számok a szövegben Számok használata a szövegben, számok tízig, mindig írva legyenek betűvel. Tíz felett használjuk csak a numerikusszámozást. Például, „A 20 megkérdezett vezetőből, csak a hét válaszolt a kérdésre.” Számmal ne kezdjen mondatot. „36%-a az önkénteseknek azt mondta, ...” legyen inkább „Az önkéntesek 36%-a azt mondta, ..” Százalékok kifejezésnél legyen „százalék” kiírás, vagy % jel, de összhangban kell lenniük. Ne használja egyszerre a kettőt. Használjon teljes kiírást, nem számít, milyen nagy a szám. Hetvenhárom százaléka a szállodáknak 50 szobánál kisebb. Mellékletek Hatékonyan és okosan kell használni a mellékleteket. A szövegben győződjön meg róla, hogy felhívta az olvasó figyelmét a függelékre. „Az 0. melléklet tartalmazza a teljes vizsgált adatsort.” Javasolt a mellékletek utalása lábjegyzet használattal.37 Forrás és hivatkozás Kövesse a Harvard rendszert. (Raltson, 2010) Ez BGF - KVIK - Turizmus Intézet arculati elemének része. Lábjegyzet használata

37

Az 0. sz. melléklet tartalmazza a részletes leírást.


27 A lábjegyzetet a szerző kiemeléseire, magyarázataira, értelmezésekre kell használni. Javasolt a használata, szükséges magyarázatoknál. Nyelvtani, lexikális vagy akadémiai hibák Tapasztalat, hogy nem elég csak a számítógépes helyesírás ellenőrzőjét használni vegyük a fáradtságot átolvasni vagy átolvastatni a dolgozatot, hogy ellenőrizzük, nem maradtak-e benne olyan hibák, amelyeket a helyesírás ellenőrző program nem vett észre.

A

szakdolgozatban következetesen vagy brit (angol egyesült királyság vagy USA-beli), helyesírási ellenőrzést használjunk. Figyeljünk arra, hogy az angol nyelv akadémiai írás szabályai eltérhetnek a saját anyanyelvük szabályaitól, ezért meg kell ismerkedniük az angol szabályokkal, és alkalmazniuk is kell azokat (Colens, 2011).38 2.3.3. Disszertáció hatása a végső diploma értékelésére Diploma értékelése tartalmazza több tantárgyi záróvizsga jegyének átlagát, ez intézményekként eltérő lehet. Például lehet a Mikro-gazdaságtan (félév 1), a Bevezetés a turizmusba (félév 1), a Statisztika I –II (átlag félév 2-3), a Szállodavezetés és gazdálkodás I-II (átlag félév 5-7), az Utazási vállalkozások működése I-II (átlaga félév 5-7), ezt nevezhetjük a tanulmányi átlagnak. Ha valakinek csak kettes az átlag annak is lehet, hármas a diploma értéke. A diploma értékébe beszámító tantárgyakat a képzési kimenetek szerint a Főiskola Tájékoztatója tartalmazza.39 Továbbá a diplomaérték tartalmazza a következő három terület, négy jegyének átlagát. Szakdolgozat (konzulens és opponens jegyei), a Disszertáció (védése), Záróvizsga (komplex szóbeli vizsga). Végül a két terület átlagai kerülnek további átlagolásra. Ez mutatja, hogy a szakdolgozat és államvizsga fontos tényező a hallgató számára. 2.3.4. Konzulens és hallgató feladatai

38

Tim Colens, Student's Guide to Writing Dissertations and Theses in Tourism Studies and Related Disciplines, Publish Date: 30th October 2011, 224 pages, Taylor and Francis, London. http://www.taylorandfrancis.com/books/. Ez nem Harvard hivatkozás módszer ezért, így ne használjuk. Szakdolgozatban csak magyarázatra használjuk a lábjegyzetet. A zárójel és referencia lista együttesen a Harvard System. 39 Az Információs füzet Education and Examination Annex 3. tartalmazza a naprakészen a tárgyak listáját.


28 Értekezés egy független tanulmány. A konzulens támogat és tanácsot ad az egész folyamatot elvégzésére vonatkozóan. Kötelező legalább három konzultáció e-mailben vagy személyesen. Hallgató feladata a konzulens időszakos felkeresése, a benyújtási határidők és elvárások betartása.40

Konzulens feladata, hogy tanácsot adjon a hipotézis, a célok és részcélkitűzésekkel kapcsolatban, javasoljon néhány általános a témához és kutatáshoz tartozó szakirodalmi anyagot, általános javaslatokat adjon az irányvonalakra, rendelkezésre álljon a rendszeres kapcsolattartáshoz általában fogadóóráin, rámutasson a hiányos területekre, építő jellegű kritikát adjon a kutatásról és annak bemutatásáról, példákat szolgáltasson a kutatás szempontjából releváns a témával kapcsolatban, javasoljon adatgyűjtési és adatelemzési módszereket, átsegítse a tanulót azokon a tényezőkön, amelyek akadályozzák egy fejezet befejezését és a sikeres munkát, megnevezze az opponenst, aki egy külső szakértő a témában, értékelje a dolgozatot és egyeztessen az opponenssel annak az értékeléséről, benyújtsa az értékeléseket, melyeket a szakdolgozat koordinátor felülbírálhat.

Nem a konzulens feladata, hogy megtanítsa a kutatásmódszertan tantárgy keretében tanultak gyakorlati alklamazást, előadást és ismertetést tartson a vonatkozó szakirodalomról, elméleti háttérről kergesse a diákot a határidők betartására, javítsa a dolgozatot, helyesírási hibákat keressen.

40

A szakdolgozatok leadási határidője általában december eleje. A konzulens tehát két héttel korábban kapja meg a szakdolgozatot átolvasásra.


29 A konzulens köteles megtagadni a feladatot és az aláírásokat, ha a hallgató nem tartja, be a határidőket, a szabályokat vagy nem működik együtt a feladatok megoldásában. A témaválasztás, a témaválasztás értékelése, a vázlat véglegesítése, az ötven százalékos és a kilencven százalékos készültségi határidők igazolása kötelezően szerepel a konzulens jelentésben. A konzulens jelentésben aláírással kell, igazolni a határidők betartását és készültséget, Téma Javaslati Jelenés41 50%-os készültség 90%-os készültség. A hallgatónak jogában áll elhalasztani a szakdolgozat leadást, ennek egyik kifejező eszköze a határidő be nem tartása, a jelentések le nem adása. 2.3.5. Témaválasztás forrásai Témaválasztásnál gondoljon az elmúlt időszak tanulmányaira és a tantárgyak oktatóitól kapott inspirációkra. Segítségül, nézze át a szakcikkeket, a tudományos és turisztikai sajtó orientációt. Nézze meg a turisztikai kiadványokat, szakkönyveket, cikkeket, tankönyveket, tantárgyi jegyzeteket és az órai jegyzetek, hogy megfelelő témát válasszon. Olvassa át újra az inspirációkat, sugallatokat, amiket az Ön oktatói, tanárai adtak. Ne feledje, tanulmányait üzleti, gazdasági szakon végzi.42 Elsőszintű témaválasztás Szakmai gyakorlattal kapcsolatos téma hasznos, mert lehetőség van a téma mélyebb megismerésére, a téma pontosítására, hat hónap alatt kutatásra, adatgyűjtésre konkrét javaslatok megtételére, amit a cég használhat három - öt kötelező javaslat megtételének megkönnyítésére a szakmai önéletrajzban és interjúknál évekig felhasználni bizonyítja az elkötelezettséget és a szakismeretet.

41

Topic Proposal Report Az üzleti alapszak, feltételezi közgazdasági, statisztika, operációkutatás, matematika, számvitel, a vezetéstudomány tanult ismereteinek gazdasági felsőfokú gyakorlati alkalmazásának szemléltetését. 42


30 Második szintű témaválasztás A hallgató egyéni felvetése, legyen bátor, hogy megtaláljon új ötleteket és azokat felvállalja. Harmadik szintű témaválasztás témái Általános témák I.

Turizmus makró, országos, regionális, kistérségi szintű témái. Turisztikai trendek, szervezetek, kereslet és kínálatok. Turisztikai oktatás. Makró gazdasági témák.43

II. Turisztikai vállalkozások általános gazdálkodási kérdései, makroszinten. Szálláshely szolgáltatatás,

utaztatási

irodák,

utazásszervezők,

közlekedési

vállalatok,

rendezvényszervezők, műsorkészítők, foglalási szervezetek, szabadidős létesítmények. III. Turisztikai vállalkozások vezetési és mikro szinten megjelenő gazdálkodási témái. Szakmai, vezetői, irányítási, szervezeti témák. Vezetés esszenciájának, integrációjának és gazdálkodás esszenciájának területei. IV. Hotel, szállás, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás szektor, vezetési és gazdálkodási témái.

Szakmai,

vezetői,

irányítási,

szervezeti,

illetve

működési

Tevékenységek, részlegek, üzletek, szegmensek elemzése és bemutatása.

témái.

44

A nagyon preferált, a meglehetősen preferált, az elfogadottan preferált, a kevésbé javasolt és nem javasolt témaválasztási szinteket az 1. számú melléklet45 tartalmazza. Téma gyakoriság Elkerülendő a témaismétlődés. A Főiskola könyvtárában megtekinthető és listán elérhető az elmúlt évek szakdolgozatainak címei. A címlista megtekintése segít, hogy a hallgató elkerülje a témaválasztás ismétlődését. A tantárgy koordinátora elutasíthat témákat az ismétlődés, a várható teljesíthetetlenség vagy adathiány miatt. Három éven belül azonos téma nem engedélyezett és öt éven beül kerülendő ez alól kivétel az utókutatás illetve visszacsatoló kutatás. Ezért javasolt a téma előzetes jóváhagyása a tanszéki koordinátorral. Előzetes témajóváhagyás

43

Magyar Turizmus Zrt kutatási csoportja által díjazott témák Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által támogatott és díjazott témák 45 1. sz. melléklet „Témaválasztás preferencia listája” 44


31 Minden egyes esetben téma, a hipotézis, a cél és a részcélok ismeretében dönt a képzés, szakdolgozatért felelős koordinátora.46 A téma különleges megközelítése, megfogalmazása vagy egyedisége egy vagy két szinttel felemelheti a témaválasztási szintet. Témaválasztás általános elvárásai Turisztikai és közgazdasági orientációjú legyen Valós problémát dolgozzon fel Aktuális legyen Önálló ötletet és kutatómunkát tükrözzön Legyen egyedi a téma megközelítése és feldolgozása Széleskörű szakirodalomra épüljön Elvárt, hogy ne csak hazai szakirodalmi forrásokat használjunk fel. Témaválasztás bemutatása során tisztázzuk, hogy mi tartozik a témakörbe (amiről a dolgozat szól, a témaválasztás indoklása), mi a szerző hipotézise (ez a dolgozat eszméje), mit akar a hallgató erről elmondani, megtudni (dolgozat célja), mit akart mindezzel elérni (részcélok, feladatok kitűzése) az elért eredmények mire hasznosíthatók (három – öt kötelező javaslat). 2.3.6. Határidők A dolgozat témaválasztása a leadás előtti félév szorgalmi időszakban lezárul. A témaválasztás határideje „Proposal Report” leadási határideje a dolgozat leadás előtt általában 365 nappal, de legkésőbb 180 nappal lezárul.47 A „Proposal Evaluation Report” leadási határideje a dolgozat leadása előtt 300 nappal van, az adott félév vizsgaidőszakának a végén. Így a dolgozat elkészítéséhez a hallgatónak két szemeszter áll rendelkezésre, a hatodik és hetedik. Dissertation 1 tantárgy felvételével jelzi a hallgató, hogy készen áll a témaválasztásra az adott félévben, a Proposal Report leadásával zárja le a szorgalmi időszakot és kap aláírást. Dissertation 2 tantárgy felvételével jelzi a hallgató, hogy készen áll a dolgozat leadására az adott félévben, amennyiben leadja a szorgalmi időszakban akkor kap aláírást. 46

A Proposal Report, a Javaslat Jelentés, írásban történt visszaigazoló elfogadása ez a folyamat. A turizmus szakirány hallgatói a szakdolgozat leadása előtti félévben szakmai gyakorlaton vannak, ezét az ötödik szemeszterben van a témaválasztás. 47


32

180 napos határidő Az utolsó témaváltoztatás a konzulens beleegyező javaslatával és a koordinátor írásos engedélyével a dolgozat leadás előtt 180 nappal lehetséges. A témaválasztás elfogadása után legkorábban hat hónappal lehet leadni a szakdolgozatot. A téma elfogadása a szakdolgozat

leadása

előtti

félév

szorgalmi

időszakában

kell

elfogadtatni

a

hallgatónak.(BGF, 2009)48 A pontos határidő napokat a Tanulmányi Hivatal állítja össze. Az oktatási programok eltérő 2-5 napos határidőt kapnak a létszámuktól függően. Így a december 1. illetve május 1. határidő általában a legelső időpont. A dolgozat elkészítése korábban 30, majd 15 kredit volt, most 0 kredites követelmény. A jól megírt dolgozat elkészítése, vázlatkialakítással, másodlagos és elsődleges kutatás programmal és a kutatómunka elvégzésével, valamint a megírással együtt 480 órát igényel ez, pedig napi négy óra elfoglaltsággal mintegy hat hónapot jelent. A credit értéke a 480 órának 16, mert egy credit 30 tanulóórára van specifikálva. Utolsó időpont a témaváltoztatásra a dolgozat leadás előtt 180 nap, azaz hat hónap. Ez már szakmai gyakorlat negyedik hónapja, tehát a változtatást befolyásolhatja a gyakorlati tapasztalat, esetleg annak felismerése, hogy az adatok nem elérhetők így a cél, részcélok nem teljesíthetőek. A témaválasztás félévét a Dissertation 1 tantárgy felvétellel, a Dissertation 2 tantárgy felvétellel a leadási félévet jelzi a hallgató, így aláírásokat az elfogadott49 témára illetve leadott dolgozatra ad a képzésvezető. Legutolsó nyelvtani címpontosítás (Proposal Report) lehetőség határideje 30 nap, azaz egy hónap (a mintatanulmányi terv szerint november 1.). Ez a nyelvtani finomítások a cím, hipotézis, cél és feladatok pontosítására vonatkozik, a konzulens támogató javaslatával. Az utolsó téma vagy címváltozástól számított 180 nappal lehet leadni legkorábban a disszertációt. A 2. számú melléklet szemlélteti a határidőket a témaválasztástól a védésig.50 2.3.7. Kutatási ütemterv Vázlat és ütemterv

48

BGF-KVIK-TVSZ 57§ 3. bekezdés Elfogadás a Téma Javaslati Jelentés aláírt leadását és egyben email-ben való beküldését jelenti. 50 2. számú melléklet „Határidők a témaválasztástól a védésig” 49


33 A konzulens elvárja, hogy a dolgozat beadása előtt legalább D-300 nappal a hallgató a vázlatot és a kutatási ütemtervet elkészítse. Javasolt a kutatási ütemtervet behelyezni a dolgozatba. Ezzel is erősítve a kutatás szakszerűségét. Vázlatírás Használjuk a dolgozat struktúráját a vázlat „vázlatának”, alappillérnek. A megadott fejezetek és alfejezet címekhez rendeljük hozzá a dolgozat témáját és gondolatainkat kifejező mondatokat. Bekezdés (1. fejezet) elkészítése javasolt először, akár nyolcvan – kilencven százalékos készültségre. Használjuk mind a hat alfejezetet fel. Ebben az esetben a bekezdés vázlata legalább 2-5 oldalas lesz és a dolgozat lezárásakor kell csak a véglegesítő javításokat végrehajtani. Kutatás módszertana, (3. fejezet) elkészítése javasolt, akár nyolcvan – kilencven százalékos készültségre. Ebben az esetben a harmadik fejezet vázlata legalább 2-3 oldalas lesz és a dolgozat lezárásakor kell csak a véglegesítő javításokat végrehajtani. Szükségünk van a kutatási módszerek ismeretére, mert ez alapján kezdjük el a primer és szekunder kutatásokat. Szakirodalmi áttekintésben (2. fejezet) a hallgató tetszés szerinti alfejezet kibontással mutathatja be a vállalt témakörök szakirodalmát. Érdemes az elvárt bibliográfia megfogalmazása, felvezetése. A szakirodalmak előzetes felmérése és bemutatása. Tervezett szűk bibliográfia szerepeljen a vázlatban. A konzulensnek és magunknak is előre bemutatunk felhasználásra kerülő prior szakirodalmakból. A referencialista csak a hivatkozások alapján áll össze. Kutatási eredmények értékelése és bemutatása (4. fejezet) lehet laza a vázlata, mert nem ismerjük az eredményeket csak elvárást, felvetést, hipotézist fogalmazhatunk meg, hogy mit várunk el. Következtetések, (5. fejezet) vázlata a leglazább, hiszen csak a fejezetcímeket kell leírni, mert nincsenek még javaslatok és észrevételek. Ütemterv Javasolt minden esetben a 300 napos elkészítési időnek a tervezése. Az ütemterv és a vázlat együttesen kerüljön a konzulens elé aláírásra. Az ütemterv feltétlen tartalmazza, D-300 illetve D-180 és D-90 időpontokat, ezen belül o

az adatgyűjtés ütemezése

o

szekunder kutatás határidőket Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

34 o

primer kutatás határidőket például kérdőív elkészítése lekérdezések ideje.

kötelezően betartandó határidők o

ötven százalékos készültség (D-90 és D-60) egy hónapja51

o

kilencven százalékos készültség (D-60 és D-15) másfél hónapja.

Az ütemterv inspirálja a hallgatót a feladat folyamatos elvégzésre. A saját maga számára felállított határidő betartására. Az ütemterv készíthető Gantt diagram felhasználásával. Ne feledjük, az ötvenszázalékos készültség (D-60) nap a leadási határidőhöz, december elejéhez viszonyítva az október eleje. Szeptember első heteiben kezdődik az utolsó szemeszter. Előadások szemináriumok és különböző kötelezően beadandó esszék52 elkészítése vár a hallgatókra, október és november hónapban. Tehát javasolt a dolgozat ötven százalékának elkészítése már a nyárvégi augusztus hónapban. Inkább legyen D-120 mint D-90 nap az ötvenszázalékos készültség. 2.3.8. Dolgozat címválasztása A cím legyen rövid, tömör, nem túlterjengős egy mondatos. Nem javasolt, de elfogadható az alcím használata. A cím utaljon a dolgozat témájára vagy például vizsgált szervezetre. Pontosan és egyértelműen jelezze a kidolgozásra választott témát. Tévhit, hogy egy terjedelmes cím segít a dolgozat megírásában, mert a tágabb kereteket enged az írói szabadságnak. Minél pontosabb a cím annál jobban orientál a téma illetve annak közvetlen környeztében maradáshoz. A címben mindig jelenjen meg valami konkrétum. Például ez egy szakdolgozat cím, amely egyáltalán nem tűnik rendkívülinek. „A fiatalgeneráció szálláshely használati szokásainak alakulása” Ennek e kérdésnek a kulcsszavai a „fiatalgeneráció”, a „szálláshely”. Szűkebb értelmű kulcsszavak közé a „használat” és „szokások” valamint az „alakulása” kerülnek be. A szakdolgozat készítésének egyetlen szakaszában sem feledkezhetünk meg erről a tényről. Nem a szálláshely használatszokásokról szól a szakdolgozat, hanem azok alakulásáról. Továbbá nem árt tudni, hogy nem általában írunk a szálláshely használat szokásainak alakulásáról, hanem bennünket a fiatalgeneráció szokásainak alakulása érdekel. A címet

51

D-60 a Dissertation leadási határideje előtt 60 nappal, ez általában október vagy március közepe. A közepes esszé tíz – tizenöt oldalas akadémiai írásban készített, tudományos tanulmány. A kis esszé öt oldalas a hallgatók ezeken a beadandó esszéken keresztül sajátítják el az akadémiai írás művészetét. 52


35 értelmezve, a szerző számára nem önmagában a szálláshelyhasználat alakulása, hanem abban a konstellációban, hogy a fiatalgeneráció milyen szerepet játszanak benne. Észre kell venni a cím sugalmazását, a fiatalgeneráció szálláshely használati szokásai eltérő szerepet kapnak a turizmusban. A dolgozat értékelői kitérnek arra, hogy a dolgozat címe mennyire harmonizál a kidolgozott témával, hipotézissel, céllal és feladatokkal, egy szóval a címben felvállaltak teljesíti-e a szerző. 2.3.9. Szakdolgozat típusa A hallgató megválasztja a szakdolgozat típusát, stílusát a témához illően. Javasolt a konzulenssel egyeztetni. A típus befolyásolhatja a dolgozat értékét a szintek alapján. A különböző szakmai iskolák eltérő csoportosításokat használnak. Az egyik ilyen lehetőség szerint két fő csoportot képzünk elméleti (theoretical) és gyakorlati (practical) stílus. Elméleti stílusba tartozik az elvont (Absract) csoport, melynek elemei koncepcionális – elméleti (Conceptional) a kulturális – társadalmi (Cultural - Social), az etikai – vallási (Ethical – Religious), a filozófiai (Philosophical), a matematikai (Mathematical) és az esztétikus (Aesthetic). Alkalmazott elméleti stílus (Applied) elemei, gazdasági (Economic) vezetői (Managerial) műszaki (Technical) politikai (Polical) társadalmi (Social). Gyakorlati (Practical) stílusnak két fő csoportja van irányított kísérletek (Constructed experiments) esettanulmány (Case Study) gyakorlati terep kísérletek (Field experiments)


36 modellek (Models) szimulációk (Simulations) feltárt (Explored) felmérések (Surveys) akciókutatás (Action Research) megfigyelések (Observation) tapasztalati – résztvevő megfigyelés (Empirical) értékelések (Evaluations) fejlődési kutatás (Develpoment Research), (Riley, 2000).53 A szakdolgozat típusa a személyes szolgáltatások szektorban, alapvetően lehetnek alkalmazott elmélet tudományosak, de gyakorlati megközelítés inkább elterjedt. A szerző öt szintre sorolja be a javasolt típusokat, Ötös szint -

Esettanulmány –

Case Study

Négyes szint - Empirikus –

Empirical

Hármas szint - Felmérés -

Surveys

Kettes szint - Tervezés, fejlesztés - Develpoment Research Egyes szint - Kritikus értékelés –

Critical Evaluation

Nem javasolt BA képzésben a kiemelt szint – koncepcionális - Conception Igen kiemelt szint, mert új ötlet (idea) vagy elmélet (theory) felvetése, kidolgozása és alátámasztása, bizonyítása. Egyenértékű a fogalomalkotással, például újelképzelés bemutatásával. Koncepcionális stílus, erős szakirodalmi báziselemzést és alacsonyabb szintű primerelemzést követel. Koncepciót54 alkotni egy adott témáról. Ez a szint nem javasolt, mert megköveteli a téma magas szintű ismeretét. Például ez a tanulmány koncepcionális, az akadémiai írás és a szakdolgozat követelményt rendszerét fogalmazza meg. Egyéb

53

(Riley, M. 2000) Researching and Writing Dissertations in Business Management. London: Thompson Learning. 54 Nézetek, elméletek kialakítása vagy rendezése egyéni vélemények, elgondolások alapján


37 Minden egyéb illetve bármilyen módszer egyeztettetve a tanszék szakdolgozat koordinátorával. A stílusok felvezetett rövid bemutatása segít eligazodni a lehetőségek közt. A dolgozat típusokat a 3. számú melléklet tartalmazza.55

2.3.10. Terjedelem A publikációk terjedelme és az oktatás szintje hatással van a részcélok megfogalmazására. Egy rövidesszénél lehet egy – két részcél. A BA képzésben elvárt és kötelező az öt részcél megfogalmazása. Az MA képzésben a hét részcél az elvárás, míg a doktori képzésben kilenc részcélt fogalmazunk meg, de azon a szinten a részcélokat „téziseknek” nevezzük, a szakdolgozat pedig „Doktori értekezés”.56 A szintek a terjedelemre is hatással vannak -

kisesszé

3 - 5 oldal és

egy részcél

-

tanulmány

10 – 15 oldal és

két részcél

-

nagyesszé, szakcikk

20 – 30 oldal és

két – három részcél

-

Szakmenedzser

30 – 40 oldal és

három – négy részcél

-

Bachelor of Art

50 – 60 oldal és

öt – hat részcél

-

Master of Art

70 – 80 oldal és

hét – nyolc részcél

-

Doktori

120 - 250 oldal és

kilenc - tizenegy részcél

-

főiskolai jegyzet

250 - 300 oldal és

tizenöt részcél

-

szakkönyv

600 - 700 oldal és

harminc részcél.

A terjedelem meghatározza a stílust, a nagyfilmek másfél órásak, az opera két órás egy könnyűzenei darab három - négy perces. A közoktatásban az órák 45 percesek és a felsőoktatásban 90 percesek. Lássuk be, hogy Presser Gábor képes írni két órás zeneművet, de a „Petróleum Lámpa” bármilyen sikeres csak négy perces. A tudományos előadások lehetnek 90 vagy akár 15 percesek, egy előadó képes többet is tudatni a témáról, de be van határolva a tudományos vagy művészeti stílus által. Ezért kell a terjedelmi elvárásokat betartani. A főiskolai jegyzetek 200 - 230 oldalasak, míg egy szakkönyv lehet 650 oldalas, de Önök itt és most szakdolgozatot írnak. A tanulmányaik során írtak kis (5 oldal), közepes (15 oldal) és nagy tudományos esszét 30 oldallal. Készítenek interjúkat, rövidet vagy mélyinterjút az egyik 10 perces a másik 45 perces. Láthatóan vannak időintervallumok minden típusú megnyilatkozásnál.

55 56

3. számú melléklet „.Dolgozat típusok szintjei” Thesis


38 A BA57 szakdolgozat legyen minimum 50 oldal és maximum 60 oldal és legyen 12.500 – 15.000 szavas. A terjedelem betartása alapelvárás. Master of Art szinten az oldalak száma húsz oldallal több 70 – 80 oldal. A Doktori fokozatnál képzésnél 90 – 110 oldal, az elvárt terjedelem az akadémiai, más szóval tudományos írás alapjai szerint. Szavak száma Az oldalszám az elsődleges szempont, de azt kiegészíti a szavak száma, mert a táblázatok és képek nem számítanak bele az elsődleges terjedelembe. Az elmúlt évek dolgozatainak terjedelmi átlagai. A kigyűjtés a szerző által konzultált dolgozatok felhasználásával történt. A szavak száma megerősíti a terjedelmet. A kettő összefügg, mert lehet 55 oldalon szélsőséges esetben akár csak 55 szót megjelentetni, ezért van a kettős elvárás oldal és szószám. A statisztika kimutatja, hogy általában egy oldalon a szavak átlagos száma 230 - 250. Az 50 - 60 oldalas általános BA szakdolgozat így lehet 13.000 – 15.000 szavas. Egy oldal 250 szó átlagosan az akadémiai írásban. A szóstatisztika azt mutatja meg, hogy az esetleges oldal eltérésnél a képek, ábrák, táblák miatt van eltérés ilyenkor a szószám a megadott értékhatárok közt van. A tanulmány ezen az oldalon 233 szót tartalmaz, az előző oldalon 330 szó szerepel, míg a következő oldalon 247 szó van. A három lap átlaga 270 szó. A dolgozat teljes terjedelmének szóstatisztikája a 61 oldalon van bemutatva és 226 szavas átlagos lapokat tartalmaz. Maximális terjedelem legyen 50 – 60 oldal, ne több és ne kevesebb o mellékletek, táblázatok, grafikonok, fényképek, jegyzet nélkül ábrák maximum a lap egyharmada nagyságúak legyenek, o nagyobb táblákat különben mellékletbe kell helyezni, a terjedelemnél mindig vegyük figyelembe a szavak számát. Elrendezés

57

Bachelor of Art, Bolognai alapképzés, MA Master of Art a mesterképzés megnevezése.


39 Sortávolság legyen 1.5, betűnagyság 12, és betűtípus lehet Times New Roman agy Arial. Fej, láb és jobb margó 2,5 egység míg a bal margó legyen 3.00 a kötés miatt. A sorok 30 és egy sorban 60 karakter, azaz 1.800 karakter használatos. 123456789 123456789 123456789 123456789 123456 789 123456789 A sorok 30 és egy sorban 60 karakter, azaz 1.800 karakter használatos. Kettős helykőz használat elfogadott. Szöveg sorkizárt formában kell szerkeszteni. Egyoldalas formában kell kinyomtatni és köttetni Oldalszámozás arab számmal laptetején és középen első számozott oldal tartalomjegyzék első lapja utolsó számozott oldal az ötödik fejezet utolsó oldala „Zárógondolat”. 2.3.11. Szakdolgozat és ”Tanulmányi és Vizsgaszabályzat” A felsőfokú oktatási intézmények a szakdolgozattal kapcsolatos elvárásaikat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzítik.58 A szabályzat kitér például a témaválasztásra, időpontra, és archiválásra. A szerző három tényezőt kiemel a relevanciájuk miatt, (3) A szakdolgozati témákat, illetve témavázlatot valamennyi szakon a képzés utolsó félévét megelőzően hirdetik meg, illetve fogadják el. 59 (6). A szakdolgozat elektronikus változatát a Központi Könyvtár őrzi határidő nélkül. (11) A hallgatóknak a szakdolgozat bírálatát, a záróvizsgát legalább 5 nappal megelőzően az illetékes intézetek / intézeti tanszékek eljuttatják. (13) A szakdolgozatot a védés alapján a Záróvizsga Bizottság minősíti. A szabályzat Szakdolgozatra vonatkozó elvárásait az 57. § tartalmazza, mely teljes terjedelemben a 4. mellékletben kerül bemutatásra.60

58

BGF – KVIK szabályzatának módosítást elfogadta a Szenátus 2009. április 27-én a 2008/2009. tanévi 82. sz. határozatával. Hatályos 2009. szeptember 1. napjától. 59 Az őszi félévet megelőző félév szorgalmi időszak vége május vége, a szakdolgozat leadásáig legalább 180 nap van. 60 4. számú melléklet BGF – KVIK Tanulmányi és vizsgaszabályzat, szakdolgozatra vonatkozó paragrafusa.


40 2.4. Citálás és plagizálás Példaként említ a szerző egy tudományos szakcikket, amely 11 oldalas és 31 referenciát tartalmaz. Egy hazai hallgató felvette, hogy nem használ referencia listát, mert ö mindent tudott. Mindenki egyszer valahol először olvasta, megismerte a témát. A bibliográfiában jelöljük meg azokat az olvasott irodalmakat, amelyekből nem citálunk, de hatással voltak a tanulmány megírására, referencia listában pedig az idézett, citált szakirodalmat.

2.4.1. Referencia Hivatkozási stílusok Több hivatkozási stílus létezik. Az intézmények elvárják, hogy azonos módszert alkalmazzanak az intézmény publikálói. A teljesség igénye nélkül, egy – két rendszert felsorol a szerző. Vannak olyan akadémiai írások, például a jogtudományban, ahol egyes oldalak fele kétharmada is hivatkozás lehet. Egy 50 - 60 oldalas esszénél, szakdolgozatnál elfogadott a legkevesebb 15 - 20 hivatkozás. APA hivatkozási stílust használják, általában a Társadalomtudományi Karok MLA hivatkozási stílus, Bölcsészettudományi értekezésekre jellemző Chicago hivatkozási stílus a stílus egyedi jellegéből adódik Ausztrál stílus, amikor a hivatkozások név, év, cím, kiadó, város a lábjegyzetben vannak Lehetnek a hivatkozások például végjegyzetben felsorolva, lábjegyzetre alapozva BGF – KVIK a Harvard módszert várja el (Harvard, 2010). Szakirodalom megjelenése szerinti Harvard System elvárás leírást az 5. számú melléklet tartalmazza.61 Harvard Rendszer (Raltson, 2010) az alap referencia módszer. A KVIK ezt használja, mert része az arculattervnek. Az „idézetek” után azonnal a citált szerző és a publikálás éve. (Raltson, 2010). Ezt követően minden zárójeles hivatkozás, citálás szerepeljen a referencialistában. Használja a hivatkozásokat, mert a szakirodalmi és kutatásirodalmi jártasságát bizonyíthatja és egyben elvárt. Referencialista sorainak alapfelépítése minden esetben Szerző, évszám, cím (dőlt betű), kiadócég, intézmény, város 61

5. számú melléklet Harvard System hivatkozási szabályai, MMU forrás nem teljes fordítása.


41 Rita Raltson, 2010. Disertation Handbook 2009-2010. Manchester Metropolitan University, Tourism, Hospitality & Event Management Programmes, Undergraduate, Manchester

Referencialista Referencialistát a szakdolgozat végén helyezzük el. A referencialista tartalmazza az összes felhasznált szövegidézet (Raltson, 2010) forrását annak érdekében, hogy minden hivatkozás, idézet forrása azonosítható legyen. A referencialistát alfabetikus sorrendben kell szerkeszteni. Ettől eltérés a végjegyzetek, amikor előfordulási sorrendben állítjuk fel a referencialistát, de ezt külön jelölni kell. Direkt hivatkozások Közvetlen rövid, szószerinti idézetnél az oldalszámokat jelölni kell. "Szállodavezetés fogalma: Tevékenységek és élőmunka befolyásolása a célok (piaci, emberi, gazdasági) elérése érdekében az üzemeltetést befolyásoló tényezők (piaci viszonyok, szálloda adottsága, a tulajdonosok elvárásai) figyelembe vételével.”(Dr. Juhász, 2010. 23. oldal). A referencia listán ez az idézet így szerepel. Dr. Juhász László PhD, 2010. Szállodaüzemeltetés alapjai. BGF – KVIFK, Budapest. Közvetett hivatkozások Átfogalmazott vagy összegezett információkat, használunk például gondolatokat, de átrendezve illetve szintézissel, egy vagy több forrásból, Dr. Juhász fontosnak tartotta, hogy figyelembe kell venni különböző tényezőket a sikeres vezetéshez. (Dr. Juhász, 2010). 2.4.2. Idézetek és plagizálás Legyünk büszkék arra, hogy a szakirodalmat ismerjük és áttekintettük, ezt bizonyítják a megfelelően alkalmazott citálások. A citálások száma elvárt a szakdolgozatban. 62 A szakirodalmi áttekintésben legalább tíz és a kutatási módszertanról pedig öt citálás legyen. A közvetlen idézetet kimutatjuk idézőjelekkel "Ez nem plagizálás" (Raltson, 2009. 12. o). Ha csak egy mondatrész vagy kifejezésrészt jelenítünk meg, akkor pontokat használunk jelezve, hogy valami hiányzik: "Ez ... a plagizálás "(Raltson, 2009. 12. o.).

62 Lásd a ** ** ** Disszertáció stílus és referencia értékelése fejezetben. Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

42 Ha valamit hozzáteszünk egy idézethez, azt zárójelek között jelenítjük meg a saját megjegyzésünket. "Nem (elismerni más emberek munkáját) plagizálás" (Raltson 2010. 12 o.). Hosszabb idézetet vagy beszédet dőlt betűkkel jelöljük. "Ha pontosan idézzük valaki másnak a munkájából, amit idézünk azt meg kell ismertetnünk, hogy ezt megtettük. Ez nem plagizálás" (Peach, 2000. 42. o.). Hivatkozás és citálás (Referencia) A szerző szakmai jártasságát mutatja az elvárt és megfelelő számú hivatkozás használata. A hallgató több szerzőmunkáját veti össze és értelmezi saját munkásságának felhasználásával. A szakirodalmi áttekintés és kutatás módszertana fejezetekben van kiemelt lehetőség a tiszta és egyértelmű hivatkozásokra. Az intézmények számítógépes programokat használnak a plagizálások kiszűrésére. 2.4.3. Bibliográfia A szakdolgozat elkészítése során felhasznált szakirodalmak teljes listája, az összes felhasznált szakirodalomról. Általában magában foglalja, az összes olvasott, de valójában közvetlen

nem

idézett

szakirodalmakat.

A

bibliográfia

tartalmazza

azokat

a

szakirodalmakat, amelyek befolyásolták a szerző témáról alkotott véleményét. Ha nincs referencialista, az irodalomjegyzék tartalmazhatja a hivatkozásokat (referenciák) és bibliográfiákat (közvetett hivatkozásokat és olvasott műveket). Felhasznált irodalom (Bibliográfia) Felhasznált irodalom követi a Harvard módszert.63 A jelzett referenciák, hivatkozások (Dr. Juhász, 2010) publikáció felsorolása, ebből lesz a referencia lista.

Itt kell minden

hivatkozásról könyvet, cikket, publikációt, internet oldalt felsorolni követve a dolgozat folyamát vagy azon belül is csoportosítva a felhasznált irodalom fajtánként. Figyelem 15 20 hivatkozás kötelezően elvárt. Javasolt a visszacsatolás oldalszám megjelöléssel. Referencia citálás alapja a szövegben (Szerző, évszám.) a hivatkozás után rögtőn.

63

Intézmény jellemzője. A Harvard módszer részletes ismertetése a MMU adaptáció 2010 évben.


43 Referencia listázás alapszerkezete Szerző, évszám, cím dőlt betű, kiadócég, helyszín.64

2.5.65 Összegzés Fejezet összegzése. Újra hangsúlyozni, értelmezni az érveléseket és a témát. Átkötés következő „Kutatásmódszertan” fejezetre. Az elméleti áttekintésben a szerző az akadémiai írással és a szakdolgozattal szemben támasztott elvárások, elméleti szakirodalmát tekintette át. Kiemelten kezelte a citálás és plagizálás problémakörét. A megismert elmélet alapján lehetőség van a kutatás módszertanának bemutatására, hogy a szerző milyen eszközöket használt az előző fejezet megírásához szükséges ismeretek feltárásához, a másodlagos kutatásban és milyen elsőleges kutatásokat végzett a fő téma elemzéséhez és értékeléséhez.

64

A részletes és pontos hivatkozási leírás a KVIK honlapján található magyar fordításban. Az „N” azt jelzi, hogy a szerző tetszőleges fejezetszámban fejti ki a téma, a feladat szakirodalmi ismertetését. 65


44


45 6.3. 3.Kutatás módszertana A fejezet 2-5 oldalas és a teljes terjedem 5%-a, ez hozzávetőlegesen 1.250 szót jelent a BA képzés szakdolgozataiban. A hipotézis, célok és célkitűzések, feladatok elérésének módját itt kell bemutatni.66 Ebben a fejezetben kell utalni, hivatkozni az elvégzett kutatások módszertanára. Kiemelve az elsődleges és másodlagos adatgyűjtés eszközeit és adatelemzési módszereket. A kutatás módszertanának leírás akkor okoz nehézségét, amikor a hallgató nem végez kutatást. A tudományos esszé és a tapasztalt tényezők leírása valamint az akadémiai írás közt az egyik meghatározó eltérés, hogy a kutató eltervezi a szakszerű és bizonyított megfigyelést és az alapján értékel. 3.1. Bevezetés A kutatás módszertana alapozza meg a tudományos, akadémia írás alapjait. A tudatosan megtervezett kutatás, a megfelelő reprezentáció adja meg a kutatás eredményeinek akadémiai, tudományos elismertségét. A dolgozat témája, a kutatás céljainak alárendelve kell a lehetséges kutatási instrument67 közül a megfelelőt kiválasztani. A folyamat hatékonyságának növelése érdekében lényeges a kutatási terv elkészítése és ennek bemutatása. A terv kialakításakor törekedni kell a fókuszált írásra a kutatás témájának, illetve céljának pontos feltárása érdekében. Ha a téma összetett, a mélyinterjú a megfelelő kutatási módszer. Nagyszámú dolgozatok megfigyelése és általános értékelésére a megfigyelés a hatékony eszköz. A kutatáselméletből a kiválasztott módszerek indoklása és a nem alkalmazható módszerek ismertetése, indoklásokkal. Konkrét a dolgozat témája, címe illetve hipotézise érdekében elvégzett kutatási feladatok felvezetése. 3.1.1. Kutatásmódszertan A tömeges vélemények adatgyűjtési módszere a kérdőívkészítés, a szakemberek szűk rétegének vélemény kérdezésének módszere lehet az interjúkészítés. Jelen téma stílusa a koncepcióalkotás, gyakorlati alkalmazásban a megfigyelést, mint kutatási módszert követeli meg. Interjúkészítést, mint kutatási módszer gazdagabb információforrást biztosít.

66

Nagy segítség a „Study and Research Methodology” szabadon választható tantárgy elvégzése. Azért használja a szerző az „instrument” kifejezést mert valóban ez több mint eszköz, ez maga a hangszer amitől a zenekar, most és itt a szakdolgozat egységes lesz. 67


46 (Collis and Hussey, 2003).

Ugyanakkor szerző ezzel egyetértve úgy véli a mostani

kutatásban, a megfigyelés a megfelelő instrument. A kutatás és a dolgozat típusának bemutatása és felvezetése az elvégzett kutatásoknak a leírása. Legyen több, legalább öt szakirodalmi hivatkozás a kutatáselméletre illetve módszertanra. Különböző szerzők szerint alkalmazható kutatási eszközök és módszerek összevetése és használt elemek indoklása. Ezzel bizonyítjuk a kutatásban való elméleti jártasságunkat.

3.1.2. A dolgozat típusának felvezetése és indoklása A dolgozat típusa koncepcionális, ez a szint a részletes másodlagos és például megfigyeléses elsőleges kutatást igényel. A kutatás típusát meghatározza az adatgyűjtés módszertana, Public Data Collection Tools. Szakdolgozat típusa lehet az ismertetett közül bármelyik. De legyen indoklás a miértre és külön indoklás, hogy a többit miért nem. Hivatkozzunk szakirodalmakra, hogy az eltérő típusok közt mi a valós különbség és milyen kutatási módszerek alkalmazhatok a dolgozathoz. Alapkutatás Az a kutatási tevékenység olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek, folyamatok alapvető lényegéről és a megfigyelhető, szakmailag alátámasztható tényekről bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. Alkalmazott kutatás Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati felvetés érdekében végeznek. Kísérleti fejlesztés Olyan kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése illetve a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. 3.2. Másodlagos kutatás (szekunder) módszertana A szerző a másodlagos kutatás módszertanából a könyvtári és elektronikus módszereket alkalmazta. Módszertani szempontból kvantitatív adatok esteében a mennyi, hány és Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

47 milyen mértékben kérdésekre keressük a választ. A koncepcionális stílus okán a saját, személyes tapasztalatok merítése és felhasználása az elsődleges. Kvalitatív szempont kérdései a milyen, hogyan, milyen módon szerzünk adatokat a kutatáshoz.68 3.2.1. Szakirodalmi, elméleti kutatás bemutatása Könyvtár, cikkek, könyvek, internet mit és hol keresett és talált a kutató. Milyen címszavak alapján keresett a könyvtárban, publikációkban és milyen intézményekben. Keresők és kereső szavak az elektronikus adatárakban. Kiemelt, legismertebb könyvek, újságok és web oldalak a témában. A „kutatás módszertana” beírásra 24.200 eredmény jelent meg volt közte általános, pedagógiai és tudományos kutatás módszertana. A szerző kiválasztott hatot a következők alapján. A „research methods” beírásra 103.000.000, azaz százhárom millió eredmény volt. Ebből milyen kódolással választotta a szerző ki a szüksége három – öt szakirodalmat, amelyek alapján összeállította a kutatást. Másodlagos források, lehetnek könyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok, vállalati jelentések, pénzügyi beszámolók, egyéb kormányzati és vállalati dokumentumok. A mostani kutatás forrásai a hallgatók által elkészített szakdolgozatok. Pozitív beállítottságú a kutatás, amikor a létező valóságot objektíven leíró, felderítő, megismerő folyamatra keressük a választ, hogy milyen, mennyi, hány és vagy hogyan. Normatív, amikor a valóságot a kutató, a kutatás célkitűzéséhez igazodó, az értékítélet mentén vizsgálódó, azaz szubjektív ismeri meg a folyamatot. A kérdések milyen, mennyi, hány, hogyan legyen, hogyan kellene lennie. Másodlagos kutatás adatai, mint elsődleges kutatási eszközök Az elsődleges kutatás tartalmazhat átdolgozott, átértékelt, átszámított másodlagos adatokat.69 Ezeket a forrását kell bemutatni. Honnan és milyen kutatási módszertan felhasználásával származnak az adatok. Másodlagos adatgyűjtés módszere a források típusai és miért. Statisztikai és matematika módszerek lehetnek cointjoi vagy egyszerű átlagolás esetleg korrelációszámítás.

68

A hallgatók egyik nagy hibája és a konzulens felelőssége, hogy nem képesek felmérni a kutatási adatokhoz való hozzáférés lehetőségének szintjét. 69 Statisztikák, évkönyvek feldolgozása, adatsorokból korrelációszámítás.


48 3.2.2. Szakirodalmak értékelő áttekintése A szakirodalom és kutatás kulcsszavai academic writting, akadémiai írás, disseration, szakdolgozat, kutatásmódszertana, írás stílus. A legtöbb citált és általánosan bibliográfiaként felhasznált szakirodalom angol nyelvterületről származik. Az angolszász felsőoktatási intézmények nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakdolgozat megírására, mint a hazaiak többsége. A talált szakirodalmak rendezési alapelvei. Az előző fejezetben leírtuk, hogy milyen jellemző irodalmak vannak. Ebben a részben bemutatjuk, hogy melyeket választottuk ki és miért a kutatott publikációkból. Rövid felvezetés, hogy mi található a „Szakirodalmi áttekintés” részben. Esetleges hiányokra való figyelem felhívást is itt ismertethetjük. Kiemeljük, hogy nem találhat vagy a keresőszó alatt más fogalmak jelennek meg először.

3.3. Elsődleges kutatás (primary) módszertana A választott téma által behatárolja az elsődleges kutatást. A tanulmány típusa elveti a kérdőíves megkérdezést. Általában az elsődleges forrás, a jelölt által végzett adatgyűjtés eszközei a kérőíves felmérés és interjúkészítés. Mutassuk be, hogy mi az elsődleges kutatás eszközhasználat célja. Mi a kérdőív, interjú célja, kiket, mikor, miért kérdezünk, mire vagyunk kíváncsiak illetve ugyan ez lehet például interjú készítésnél. 3.3.1. Elsődleges adatok kutatási eszközei A szakirodalom elismeri a következő adatgyűjtési módszereket, például mint Feltáró vizsgálat Esettanulmány tervezés Fókuszcsoport beszélgetés Interjúkészítés Meghallgatás Megkérdezés (szemtől szemben) Kérdőívek Felmérések70

70

http://etdk.kmdsz.ro/2011/dl/TKM_Kutatas_es_publikalas.pdf


49 A felsorolt módszerek adatgyűjtését követi az adatok értelmezése, elemzése, értékelése és az eredmények bemutatása a következő fejezetekben. A hallgatók legtöbb esetben a kérdőíves és interjúkészítés módszertanát alkalmazzák. Mindenesetben elvárt, hogy az alkalmazott módszert támassza alá a kutatásmódszertanára vonatkozó szakirodalommal. Legyen az kérdőívszerkesztés vagy interjúkérdések összeállítása illetve feltáró vizsgálat. Ezzel is bizonyítja, hogy megismerte az interjúkészítés elméleti lapjait. 3.3.2. Elsődleges adatok kutatási eszközei Kutatás, interjúk, kérdőívek, helyszíni látogatások, kérdőív, kérdések, megfigyelés, esettanulmány kialakításának módszertana. Megmagyarázni miért az adott kutatási módszert választotta és vette el a többit. Elsődleges adatok esetében milyenek a mennyiségi vagy minőségi adatok alapjai. Adatok nagysága, példákkal szemléltetve. Milyen szállodai kategória, fesztivál, utazási iroda volt a vizsgálat helyszíne. Kik a válaszadók dolgozó, vezető, igazgató, tulajdonos, szakértő vagy hölgyek, urak, gyerekek azonosítani és indokolni kell a vizsgálatba vont csoportokat. Hányan voltak, pontos adatokkal alátámasztani. Az interjúkészítésnél mutassuk be az a lehető legrészletesebben alanyokat, igazoljuk, hogy autentikusak, ez jelenthet kiállítás látogató személyt is, de lehet szállodaigazgató vagy államtitkár, viszont ügyeljünk a személyiségi jogokra és a plagizálásra. A kutatás eszközeinél javasolt a hivatkozott szakirodalmak bemutatása, milyen szakirodalmat tanulmányozott a hallgató ebben a témában, hiszen senki sem születik kutatónak, milyen inspirációk hatottak a szerzőre, hogy interjút készített és nem esettanulmányt írt a témában. 3.3.3. Adatgyűjtési technikák Adatgyűjtés technikája, mélyinterjú, rövidinterjú, kérdőív, forgatókönyv, megfigyelés, mintavétel vagy sablon szerint. Egyebek lehetnek például megfigyelés, mistery shopping, fókuszcsoport elemzés. Minden egyes eszközről elméleti értekezést, magyarázatot megerősítést adni, hogy miért ezt használta a szerző. A kérdőívek, interjú kérdések összeállításának folyamata. Minden adatgyűjtési eszközt a mellékeltben kell elhelyezni.71 Kutatási szakirodalommal igazoljuk, hogy az interjú kérdések vagy mistery shopping folyamata elméletileg megalapozott és nem véletlenszerűen állt össze. Javasolt és érdekes egy korábbi kérdőív újrakérdezése.

71

Lásd mellékletek fejezetben is.


50

Mélyinterjú minimum

Rövidinterjú

5 - 6 db, ha

45-60 perces,

6 - 8 db, ha

20-30 perces,

8 - 10 db, ha 10 perces, 10 - 15 db, ha pár kérdéses.

Alany neve, szakmai ismertetése és az interjú összefoglalása a mellékletbe. Az interjúk hanganyaga is a melléklet része. Kérdőív minimum 100 kitöltött és visszakapott. Mellékelve egy üres és két-három kitöltött kérdőív.72 Használhatunk online kérdőíves módszereket, de akkor azokat kell indokolni, bemutatni és az értékelést mellékelni. Újabb 17.500.000 eredmény a „questionnaries online” online kérdőívszerkesztésre és elemzésre.73

3.4. Adatelemzés Módszertani szempontból megkülönböztetünk kvantitatív és kvalitatív adatokat. A két eltérő típusú adathalmaz gyűjtése és elemzése is eltér egymástól. A jelen tanulmányban alapvetően minőségi adatelelemzés és bemutatásra szorítkozik a szerző. 74 A kérdőíveket elemezni és értékelni kell a negyedik fejezetben. Elemzett, de nem értékelt kérdőíveknek vagy interjúknak illetve elsődleges kutatási eszközöknek például SWOT analízisnek nincs szakmai értéke. 3.4.1. Mennyiségi adatelemzési módszertana Kvantitatívadat kérdőszavai mennyi, hány, milyen mértékben. A kemény, tényszerű adatok általában másodlagos források kutatásának az eredménye. Statisztikai kiadványok, vállalatok éves jelentései, pénzügyi beszámolói valamint egyéb kormányzati és vállalati dokumentumok. A mennyiségi adatelemzés módszertana a statisztikai, matematikai elemzések. Javasolt BA szinten egyszerűbb adatelemzés elvégzése. MA szinten elvárt, hogy a hallgató a regresszió, korreláció, rangkorreláció számítással mutassa ki a kutatás adatainak összefüggéseit. 72

A mellékletben elhelyezni. http://www.bing.com/search?q=questionary+online&src=IE-SearchBox&FORM=IE8SRC 74 Nem kizárva annak a lehetőségét, hogy egy későbbi kutatásban kvantitatív adatgyűjtéssel több szakdolgozat konkrét elemzését tervezi a szerző. 73


51 Statisztikai adatsorok összeállítása, alkalmazott statisztikai módszerek ismertetése, statisztikai

teszt

a

relevancia

bemutatása.

A

feldolgozásnál

alkalmazhatunk

operációkutatási, matematikai, statisztikai, valószínűség számításokat. 3.4.2. Minőségi adatok elemzési módszertana Elemzési módszer, sablon vagy terjedelem, a téma elemeinek kategorizálása, csoportosítása.75 A kérdőív és interjú a leggyakrabban használt kutatási eszköz a hallgatók által. Gyakran nem térnek ki a negyedik fejezetben „Kutatási eredmények elemzése és értékelése” az adott válaszok összehasonlító és értékelő elemzésére. Kvalitatívadatok kérdőszavai milyen, hogyan, milyen módon. A legismertebb adatgyűjtési módszer, amikor a kérdőívek vagy interjúk válaszainak összegzése alapján kvantitatív adatsorokat állít össze a kutató. Mivel az interjú a kvalitatív kutatási módszerek csoportjába tartozik, mindenekelőtt meg kell határozni a kvalitatív kutatás fogalmát. A kvalitatív a módszer lényege a minőségi jellemzés,

nem

számszerű

eredményeket

szolgáltat,

hanem

a célcsoportok

gondolkodásmódját, illetve reakcióit segít mélyebben megérteni. A kvalitatív technikák alkalmazása az alábbi esetekben indokolt (Veres, Hoffmann, Kozák, 2006). Klasszikus interjú típusok lehetnek76 Strukturált (vezérfonál) interjúk Felig strukturált interjúk Melyinterjúk Életútinterjúk Fókuszcsoport beszélgetés Interjúelemzés legfontosabb kiemelt lépései röviden összefoglalva Szöveg leírása, mindent le kell írni és mellékelni a dolgozatba Központozás, értelmezés összevonás általában ezt helyezik be a mellékletbe Anonimizálás, az autentikus válaszadást a beosztás vagy szakértelem alapozza meg Kódolás, a kódok meghatározása és a válaszok besorolása Tematizációs, kódtábla megszerkesztése és elkészítése Kvantitatív összegzés, számszerűsítés 75

A kutatásmódszertana és adatelemzés technikáinak kiváló megismerési lehetősége a Kutatás módszertana tantárgy felvétele illetve ezzel a témával foglakozó szakirodalmak áttekintése. 76 http://www.tarki-tudok.hu/file/szulofold/interjuelemzes_modszertana.pdf


52 Kvalitatív leírás, értelmezések, felfogások, irányvonalak Kvalitatív értelmezés, a szerző felvetéseire a válaszok A fentebb említett kategorizálás, csoportosítás lényegében már az értelmezés részét képezi. Seidman az

interjúanyag értelmezésén keresztül

magyarázza az

interjúalanyok

tapasztalatainak kölcsönhatását az élet- és munkakörülményeiket átható társadalmi, gazdasági, szervezeti jelenségekkel. (Seidman, 1998). Válaszok szövegének tanulmányozása, szelektálása, elemzése. A mélyinterjú nagyméretű, átfogó kutatási anyagot eredményez, az elemzés érdekében ezt a szövegmennyiséget szükséges csökkenteni. Az értékelés során fontos a Babbie által kódolás-nak nevezett folyamat (Babbie, 2001). A kérdőívszerkesztés és kérdezés módszertanára, az elektronikus szakirodalom sok példát mutat be. Lehetőség van on line kérdőív lekérdezésre a honlapok felhasználásával. 77 Kérdőívszerkesztés klasszikus alapelvei szerint először tegyük fel a kérdést, mire szeretnénk választ kapni. Például a „Fiatalgeneráció szálláshely igénybevételi szokásai” kutatásban, milyen utazási szokások jellemzőek, gyakoriság, költés. Az utazási motivációk szintén fontos tényező az elemzéshez. Végül, hogy milyen szálláshely szolgáltatási létesítményeket vesznek igénybe. A mintacsoport szociodemográfiai ismérvei, kor, nem, lakhely, családi állapot. A kérdések száma lehet 11- 25, lehetőleg zártkérdések legyenek. 3.5. Összegzés A harmadik fejezet a kvantitatív tapasztalatok alapján a leggyengébb része a dolgozatoknak. Bemutatásra került az elsődleges és másodlagos kutatás eszköztáraiból egy – egy kiemelés. Az adatelemzések bemutatása a fejezet célja, nem a számítások elvégzése. Lényeges, hogy a hallgató bizonyítsa a jártasságát és elméleti felkészültségét az egyéni kutatásban. A szerző tapasztalat, hogy a fejezet megírása nem jelent problémát, amikor a hallgató valós kutatást végzett, hiszen amennyiben saját maga állította össze és értékelte a kérdőívet vagy interjúkat azt meglehetősen könnyen lehet tudományosan megfogalmazni. Amennyiben és amikor a hallgató nem végez kutatást, akkor nehezebb leírni az el nem végzett kutatást.

77

http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-85


53 Az elméleti áttekintés alapján bizonyítja a hallgató, hogy tudja mit kutat. A kutatásmódszertan leírása bizonyítja, hogy a kutatás szakszerű. A következő negyedik fejezetben a kutatási adatok eredményeinek bemutatás, elemzése és értékelésére a feladat. Ebben a fejezetben a kutatásmódszertana, a kutatás előkészítése, eszközei, lebonyolítása kerül ismertetésre. Az értékeléseket a következő fejezet tartalmazza. Fejezet összegzése Újra hangsúlyozni, értelmezni az érveléseket és a témát. Átkötés következő „Kutatási eredményeinek elemzése és értékelése” fejezetre.


54 4. Kutatási eredmények elemzése A kutatási eredmények bemutatása a BA szakdolgozatokban 20-25 oldal, a dolgozat teljes terjedelmének 40-45%-a, és átlagosan 6.000 szó. A tudományos cikkek szószáma általában 5.000 szó. A szerző jelen esetben felvállalta, hogy a szakdolgozatírás témáját, a szakdolgozatok formai elvárásoknak megfelelően írja meg. A tartalom és forma harmonizálása érdekében. Ez a fejezet a szakdolgozat magva, ebben a részben kerül bemutatásra a felvezetett elméleti alapok és az alapján elvégzett kutatások eredménye, itt minden szó a szerző gondolata írásba foglalva. Ez a fejezet a szakdolgozat magva. Elért kutatási eredmények bemutatása, összesítése, elemzése és értékelése. Ez mutatja az elvégzett kutatás eredményességét. A hipotézis és a megfogalmazott cél, célkitűzések bizonyítása vagy elvetése. Az elsődleges kutatás eredményeinek értékelése és bemutatása. Egyszerűen a kérdőívek, interjúk készítéséhez és értékeléséhez lehet használni számítógéppel támogatott értékelési módszereket. 78 4.1. Bevezetés A fejezet céljának és struktúrájának felvezetése. Röviden újrafogalmazni a kutatás adatait és forrásait és utalni arra, hogy miért van a dolgozatban a szerző által elhelyezve a negyedik fejezet.

4.2. Fejezetek A fejezet címe legyen azonos a részcél szövegével. A fejezet szakaszai követik a részcélokat itt a általában a harmadik és negyedik részcél kerül ismertetésre. Elsődleges kutatás eredményei, tapasztalatai interjúk és kérdőívek összevetése, elemzése. Lehet megfigyelés, tapasztalás, mérés vagy más kutatási módszer is. Egyediségek, érdekességek bemutatása. A kutatási adatok elemzése és értékelése. Válaszadók és vagy a vizsgált terület beazonosításának rövid ismertetése. Nem az eredmények sablonos felsorolása a lényeg, hanem a kötelező az elemzés. Mit jelent az eredmény, mi az oka, mivel magyarázható, mi a jellemzője, mi a kiváltó oka. Itt és most kell az egyéni elsődleges kutatás eredményeit feladatonként összevetni az szakirodalmi elmélettel. A két síkon kapott eredmények, következtetések egyeznek, vagy nem, ha igen miért, ha nem miért nem. Ebben a fejezetben kell táblázatokat, grafikonokat használni az eredmények vizuális szemléltetésére. Az interjúk és vagy kérdőívek

78

http://kerdoivem.hu/surveys/ és http://www.ripet.hu/


55 értékelésére ebben a fejezetben kerül sor. A válaszolók adatainak „szavainak, idézeteinek” felhasználása az eredmények alátámasztására, idézéssel. Idézetek felhasználása a kérdőív nyitott kérdéseire adott válaszokból. Minden esetben törekedjünk ebben a fejezetben is az egyéni vélemények határozott jól látható bemutatására. A fejezetek alcímeinek (4.2.1.) száma a hallgató beosztásának alapján alakul. 4.3. Végső értékelés alapelvei A végső értékelés segít a hallgatónak a dolgozat megírásban, mert megismeri az értékelés elvárásait. Például kevesebb pontot jelent, amikor nem rendelkezik 15 – 20 referenciával a dolgozat vagy a terjedelme meghaladja a 60 oldalt illetve 15.000 szót. Esetleg nem használja, a Harvard referencia módszert. Az értékelés alapelvei alapján a hallgató pontosan tudja, hogy egyes fejezetekre milyen értékelést várhat, és ezeknek mennyi az átlaga. Amikor a hallgató hipotézise egy hetilap szintjén jelenik meg a „Sport hozzájárul a turizmushoz.” Vagy a téma illetve a cím Euro 2020, és nem tudni, hogy ez Európai Unió stratégiája, vagy Euró fizetési eszköz bevezetése illetve labdarugó vagy úszó bajnokság. Akkor a maximális 10 pont helyet csak hat pontot ad az értékelő vagy már a konzulens javasolja a pontosítást. Az értéklelés hat szempont alapján történik, az öt fejezet és a külső megjelenés együttesen határozzák meg a dolgozat értékét.

1.

Témaválasztás, felvetés, cél, részcélok *

5

2.

Szakirodalmi áttekintés **

4

3.

Alkalmazott kutatási módszerek ***

2

4.

Elemzés és eredmények értékelése ** **

3

5.

Ajánlások és következtetések ** * **

4

6.

Stílus, nyelvhelyesség, hivatkozások, külső megjelenés ** ** **

3

Pontok összege

21

Hat szempont értékelési szempontok átlaga

3.5

Végső értékelés 3 – közepes79 -

79

Az értékelő nem ad tört értéket, a matematika szabályai szerint kerekít, 0.5 lefele és 0.51 felfele.


56 A Proposal Evaluation Report, a Javaslat Előértékelő Jelentés segít eligazodni még a szakdolgozat megírása előtt az várható értékelésről. Amennyiben a hallgató alacsonynak találja az értékelést, akkor lehetősége van átértékelni a hipotézist, cél, részcélokat és minden más tényezőt. D-300 illetve D-180 napig van lehetőség feljavítani a várható értékelést átgondoltabb hipotézissel, célokkal vagy részcélokkal. Mind a hat szempont tartalmaz tíz kérdést, amelyre a válasz egyértelmű igen vagy nem. Amennyiben mind tíz válasz igen, akkor tíz pontos a fejezet és akkor az eredmény 5 – kiváló -. A pontértékek csökkenésével lineárisan csökken az adható értékelés. A 6. számú melléklet80 tartalmazza a hat szempont tíz – tíz kérdését, kiemelve azokat a hiányokat, amelyek csökkentik a dolgozat értékét. A következő 7. számú melléklet81 a szakdolgozat értékékelő lapját mutatja be.

4.4. Szakdolgozat védése Prezentáció nyolc perc, de inkább legyen hat, mint nyolc. Használjunk diasorokat a következő javasolt sorrendben. 1 dia

név, cím, hipotézis, cél, célkitűzések

(1. fejezet)

2 dia

elméleti szakirodalom lényeges megállapításai

(2. fejezet)

3-4 dia

kutatás módszertana indoklással

(3. fejezet)

4-5 dia

kutatás kiemelkedő lényeges eredményei

(4. fejezet)

5-6 dia

hipotézis alátámasztása vagy elvetése

(5. fejezet)

6-7 dia

célkitűzések teljesítése

(5. fejezet)

7-8 dia

egyéni következtetések, ajánlások

(5. fejezet).

8-9 dia

konzulens és opponens, értékeléseire reagálás.

Cél, hogy a hallgató hat - nyolc percbe képes legyen besűríteni a dolgozat legfontosabb tényezőit. Integrálás és szintetizálás tanult ismereteit kell alkalmazni.82 hosszan értekezni könnyebb, de most az esszencialitási

83

Ismert, hogy

és integrálási képesség

80

6. számú melléklet „Szakdolgozat értékelési szempontjai” 7. számú melléklet „Értékékelő lap” 82 Elevenítse fel a szállodavezetés esszenciáját, a szállodavezetés integrációját és a szállodagazdálkodás esszenciájának elméletét. Dr. Juhász László 2010 Szállodaüzemeltetés alapjai, BGF – KIVFK, Budapest. 83 A lényeges tényezők kiemelésének, a sűrítés képessége, míg az integrálás az egységestés az összevonás képessége. 81


57 bemutatása a fontos. A szerzőnek tudnia kell, hogy ami a lényeg, mik a miértek, okok és összefüggések. A prezentációs diasor összeállításánál ezeket kell figyelembe venni. A dia olvasható legyen (minimum 20-24 betűnagyság), színháttér és a betűk színének harmóniája, a dolgozat témához igazodjon. A dia ne legyen zsúfolt. Nem cél, a dolgozat 50 – 60 oldalának a kivetítése és összefoglalása, nem ez a lényeg. Ez nem olvasónapló. A prezentációt ne használja súgógépnek. Ne olvassa fel a prezentációt, forduljon a bizottság felé, nekik prezentál. A szakdolgozat megírása során észlelt kiemelkedő érdekességekre hívjuk fel a figyelmet, legyen az szakirodalmi, kutatási módszertani vagy elért eredmény. A szakdolgozat legfontosabb kiemelkedő és a szerző által is érdekesnek tartott részeit mutassa be. Nem tesz jó benyomást egy Budapest attrakciót felsoroló diára töltött 5-6 perc. Azokat a részeket emelje ki, amelyekre ön is büszke és alátámasztja a szerző egyéni hozzáadott értékét. A szakirodalmi felvezetés lehet rövid, hiszen a bizottság ismeri azokat. Használjunk térképet, képeket, diagramokat egy kép többet mond el egy szállodáról vagy a kistérségről, mint a sok betű. Ami ki van vetítve, azt elolvashatja a bizottság, ne azt mondjuk el. Javaslatok A kötelező három – öt - hét javaslatunkat mindenképen mutassuk be. Ezt nevezhetjük a szerző kinyilatkozásának, küldetésének. A téma, a hipotézis, a cél, a feladatok értékelése és összegzése a kulcsszavak. A kutató milyen fejlesztéseket, erősítéseket és módszereket ajánl. Egyéni vélemény a fejlesztésekre, javításokra. Megfogalmazott akciótervek rámutatnak, hogy mit tenne, mit javasol tenni a szerző. Javasolja a szerző a turisztikai vezetésnek, a szállodavezetésnek, az oktatónak, hogy a kutatás eredményének ezt és ezt a részét, így és így felhasználva ezt és ezt az eredményt érhetik el. Hallgató jelenítsen meg konkrét, megfelelő a gyakorlatban megvalósítható három – öt ajánlást, javaslatot vagy előterjesztést. Észrevételek a kutatásról és kutatásmódszertan fejlesztéséről, az alkalmazott kutatási módszertan értékelése, megerősítése. Sikeres volt a módszertan vagy nem volt megfelelő választás a témafeldolgozásához. Az elvégzett kutatások erőssége, gyengesége, hiányossága. A szerző értékelje és észrevételezte a kutatásának folyamatát. További kutatási javaslatok, inspirációk, a dolgozat tartalmazzon egy – két konkrét ajánlást, inspirációt a jövőbeni kutatásokra és ezt itt is demonstrálja.


58 Reagálás konzulens és opponens észrevételeire. Kötelező a két segítő véleményére reagálni. Az egy szavas és egy mondatos reagálásokra és a tartalmas szakmai felvetésekre is. Emeljen ki a szerző egy – egy pozitív és egy – egy elmarasztaló értékelő észrevételt és azt a saját szempontjából értelmezze. A konzulens és opponens részt vesz a védésen.

4.5. Összegzés Rövid összegzés. Majd célszerű a kiemelkedő észrevételeket, feltárt érdekességeket felsorolásos szerkesztéssel ismertetni Használhatunk Bullet84 felsorolást. Végül átkötés a következő fejezetre „Következtetések”.

84

Bullet a „golyó” a felsorolás, jelölés egyik stílusa.


59 5. Következtetések Befejezés és vagy például összegzés címet is adhatjuk ennek a fejezetnek. 5.1. Bevezetés A fejezet céljának és struktúrájának, felépítésének rövid felvezetése. Zárógondolatok, a kutatás eredményeinek összefoglalása, integrálása, önálló vélemények és javaslattételek. Tartsa be az elvárt alfejezet, oldal és szószámot. Egy vagy kétoldalas összegzés nem elfogadható szakmailag. Az öt részfejezet a következtetések, a javaslatok, észrevételek a kutatásról, további kutatási javaslatok. 5.2. Következtetések Nevezhetjük a szerző kinyilatkozásának, küldetésének. Nem a feltárt eredmények ismétlése. A téma, a hipotézis, a cél, a feladatok értékelése és összegzése. Ez a rész egy szellemi, elméleti értekezés a dolgozatban felvetett témákról. A dolgozat elején felvezetett hipotézis és cél alátámasztása. Mind az öt vagy több feladat elvégzése és minden egyes feladat ismertetése. Milyen következtetéseket vont le a szerző a szakirodalomról, a másodlagos és elsődleges kutatásairól illetve azok eredményeiből. Annak felsorolása, hogy teljesültek a célkitűzések, feladatok.85 Használjunk felsorolásos módszert (Bullet).

5.3.Javaslatok Javaslatok, előterjesztések, meglátások, megállapítások a témával kapcsolatban. A kutató milyen fejlesztéseket, erősítéseket és módszereket ajánl. Egyéni vélemény a fejlesztésekre, javításokra. Megfogalmazott akciótervek rámutatnak, hogy mit tenne, mit javasol tenni a szerző. Javasolja a szerző a turisztikai vezetésnek, a szállodavezetésnek, az oktatónak, hogy a kutatás eredményének ezt és ezt a részét, így és így felhasználva ezt és ezt az eredményt érhetik el. Három – öt konkrét felhasználható javaslat megfogalmazása elvárt. A szerző javasolja a szakdolgozat íróknak a kutatási ütemterv elkészítését, mert az segíti a határidők betartását Használjunk felsorolásos módszert (Bullet).

85

A dolgozat teljes terjedelmében, minden fejezetben adjunk hangot a saját véleményünknek. Ezek a tények valamint a terjedelműk is befolyásolja a végső értékelést.


60 5.4.Észrevételek a kutatásról és kutatásmódszertan fejlesztéséről Az alkalmazott kutatási módszertan értékelése, megerősítése. Sikeres volt a módszertan vagy nem volt megfelelő választás a témafeldolgozásához. Az elvégzett kutatások erőssége, gyengesége, hiányossága. A szerző által elvégzett kutatás folyamatának észrevételezése és értékelése. Mit tudott és mit nem tudott a kutató elvégezni. Mi akadályozta vagy mi volt, ami segítette a kutatásban illetve a szakdolgozat megírásában. Általában az időhiány és adathozzáférés hiánya szokott probléma lenni, ezt indokolhatjuk. Lehet más kutatási eszköz alkalmazásának javaslata erre a kutatásra. 5.5. További kutatási javaslatok, inspirációk A kutatás folyamán felmerülő érdekességek, amire nem kapott teljes választ a szerző illetve azon témák felvezetés, amelyeket érdemes továbbkutatni javaslat tételek ezeknek a témáknak további kutatására. Elengedhetetlen és kötelező része a szakdolgozatnak. Például a szerző azon van, hogy kvantitatív kutatással erősítse meg a szakdolgozatok színvonalát és értékelését. “I. A szakdolgozat tartalmi követelményei 1./ Szakdolgozatnak csak önálló munka fogadható el 2./ A szakdolgozatból ki kell tűnnie, hogy a hallgató a dolgozat megírásához szükséges ismereteket főiskolai tanulmányai során kellő alapossággal elsajátította, a vonatkozó szakirodalomban jártas és az ott olvasottakat adekvát módon alkalmazni képes, a szakmához kapcsolódó kutatási módszereket ismeri és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy szakmáján belül egy adott problémát elméleti és gyakorlati síkon megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkosson és megoldási javaslatot tegyen, a szakdolgozattal szemben támasztott stiláris követelményeknek megfelel; a szakmához és annak tudományterületeihez kapcsolódó szakkifejezéseket elsajátította és helyesen alkalmazni tudja.”


61 Minden egyéb nem részletezett követelmény a KVIK honlapján szerepelő elvárások betartása kötelező. Legyen az pontos határidő vagy CD formálás. 86 5.6. Zárógondolat A szakdolgozat bemutatja, a fogalmak megértési és a kritikai elemzés képességi szintjét valamint a megfelelő kutatási módszer használatát, továbbá az értékelési képesség szintjét azonosítja be. A megírt szakdolgozat bizonyítja, a személyes kezdeményezést, a felelősségtudatot

a

döntéshozatalban,

rámutat

az

önálló

munkavégzésre,

a

munkaszervezésre és az időbeosztásra. A szerző úgy gondolja, hogy emocionális szinten elérte „Agape” szintet és ezzel egy időben az életen át tanulásban a „Koncepcionális” szintet. Ezzel a munkájával is segíti a fiatalabb generációt a „Fiatalon tanulunk és Idősen megértünk”87 mottó szellemében az akadémiai írás műfajának megismerésében és ezzel a szakmai publikációk elterjedését.

Dr. Juhász László PhD

86 87

BGF – KVIK Egységes követelmények honlap Az esszé egyik mottója: Marie von Ebner - Eschenbach


62 Szóstatisztika Új oldalon Oldalak és szavak száma A dolgozat a tartalomjegyzék első oldalától az ezt megelőző oldalig Oldalak száma

58

Szavak száma

13.683

Egy oldal átlagos szószáma 236 Karakterek szóköz nélkül

92.834

Karakterek szóközzel

106.560

Bekezdések száma

988


63

Táblázat, kép és diagramlista 1.Táblázat: „Nemek közötti és a ledolgozott munkaórák száma közötti kapcsolat vizsgált szállodában 2004-2009. években ” Forrás: A vizsgált cég adataiból a szerző saját szerkesztése. 2010. 12 oldal. 2. kép

BGF-KVIFK épülete. Illusztráció képbeszúrásra. Szerző szerkesztése. 2010. 13. oldal.

3. ábra.

Szakdolgozatok áltagos oldal és szó száma. Szerző szerkesztése. 2004-2009. 15. oldal.


64 Rövidítések jegyzéke A dolgozatban szereplő, rövidítések mozaik szavak, fogalmak jelentéseinek ismertetése, felsorolása,

ha

egy

oldalnál

terjedelmesebb.

Amennyiben

rövidebb

akkor

a

tartalomjegyzék előtt helyezzük el. Szakkifejezések jegyzéke Fogalmi meghatározások, szójegyzék, szakkifejezések. A témához kapcsolódó szakszavak és szakkifejezések jegyzéke és értelmezése, hasznos oldalak és már terjedelmen kívüli.88

88

Különösen hasznos, amikor 30 – 40 fogalomnál több szerepel a dolgozatban. Egyfelől a rövidítéseket ismerteti, másfelől betölti a fogalmi meghatározások szerepét.


65 Referencia lista Felhasznált irodalom Referencia lista (idézések) Bibliográfia, minden adekvát szakirodalom

(Raltson, 2010) Rita Raltson, 2010. Disertation Handbook, 2009-2010 Manchester Metropolitan University. Tourism, Hospitality & Event Management Programmes, Undergraduate (Dr. Juhász László PhD, 2010) Dr. Juhász László PhD, 2010. Szállodavezetés és üzemeltetés alapjai. BGF – KVIFK, Budapest. (Dana Tesone, 2010) Dana Tesone, 2010. Principle of management of hospitality industry, Cl. University Central Florida Riley, M. (2000) Researching and Writing Dissertations in Business Management.London: Thompson Learning. Mona, A.C. (1998) Researching and Writing Dissertations in Hospitality and Tourism. London: International Thomson Business Press. Fabb, N. (1993) How to Write Essays, Dissertations and Theses in Literary Studies.London: Longman. Belcher, D. (2004). Research in teaching writing. Annual Review of Applied Linguistics 24, 70-106. Hinkel, E. (2002). Second Language Writers’ Text: Linguistic and Rhetorical Features. Mahwah, NJ: Erlbaum. Hyland, K. (2000). Disciplinary Discourses Æ Social Interactions in Academic Writing. Harlow: Pearson Education.

http://www.tarki-tudok.hu/file/szulofold/interjuelemzes_modszertana.pdf http://www.tankonyvtar.hu/marketing/marketingkutatas-080905-85 http://etdk.kmdsz.ro/2011/dl/TKM_Kutatas_es_publikalas.pdf http://yourdissertation.com/blog/2007/12/25/types-of-dissertation-citation http://www.sagepub.com/upm-data/9668_023128ch02.pdf


66 Jelentések Javaslati Jelentés

„Proposal Report”

Javaslat előértékelő Jelentés „Proposal Evaluation Report” Konzulens jelentés

„Consultation Report”

Az alkalmazásra javasolt jelentések részletes tartalmát és indoklását 8. számú melléklet tartalmazza.89

89

8. sz. melléklet „Jelentések és Riportok”


67 Mellékletek listája Mellékletjegyzék hivatkozási és tartalom oldal 1. sz. melléklet:

Témaválasztás preferencia listája

19

69

2. sz. melléklet:

Határidők a témaválasztástól a védésig

21

72

3. sz. melléklet:

Dolgozat típusok szintjei

25

73

4. sz. melléklet:

Szakdolgozat a vizsgaszabályzatban

28

75

5. sz. melléklet:

Harvard System citálási kiemelései

29

77

6. sz. melléklet:

Szakdolgozat bírálati irányelvek

32

81

7. sz. melléklet:

Szakdolgozat bírálati lap

33

87

8. sz. melléklet:

Jelentések és riportok

67

89


68 1.számú melléklet: Témaválasztás preferencia listája Ötös szint - nagyon preferált - naprakész témakörök – szakmai gyakorlat és elmélet összehasonlító feldolgozása Naprakész, érdekes, egyedülállóan megközelített turisztikai vagy gazdasági témákat egyénileg választhatják meg a hallgatók. Bármely téma, a szektorban összehasonlítani a korábbi tanulmányokkal a napi felvetéseket. Napi érdekesség, az év vagy a jövő év témája, szakcikkek és projektek alapján. Minden olyan téma, amelyek magába foglalja az adatok elemzését és számításokat, bevételek, költségek, nyereség előrejelzéseket. Kiemelten javasolt és támogatott a hazai és nemzetközi gyakorlatok és elméletek összevetése. Típus szerint idetartozik az empirikus és esettanulmány szakdolgozatok.

Négyes szint – meglehetősen preferált – vezetés és gazdálkodási témák feldolgozása Utaztatás Turisztikai desztináció, turizmus piaca, turisztikai marketing, turisztikai termékek, fogyasztói magatartás, turisztikai tapasztalatok, városi turizmus, öko-turizmus, a kulturális turizmus, a sportturizmus, gyógy-turizmus, termál-turizmus, a turizmus környezetvédelmi, fenntarthatósági versenyképességi kérdései, bármilyen más szempontból, például a turizmus HR vagy oktatási kérdései. Turisztikai területi szervezetei, marketing turisztikai szervezetek, pénzügyi turisztikai szervezetek vagy vendéglátás alapú disszertációban kimutatni a kapcsolatot a turizmus, a vendéglátás, szállodák és vagy éttermek közt. Utaztatási vállalkozások működése és vezetése. Idegenvezetés helye és szerepe. Bármely utazásszervező vállalkozással kapcsolatos témában a szempontok közvetlen összefüggése a turizmusban. Szállodavezetés és gazdálkodás Minden szállodai és étteremi területtel kapcsolatos témákban szempontok közvetlen összefüggésben az ipar számára. Válasszon ki a nemzetközi vagy belföldi dimenziót szálloda vagy szálláshely iparban. Hasonlítsa össze a nemzetközi és hazai szállodákat bármely szempontból vendég, a kulturális, a globalizáció, az EU, hatása az EUszabályozás, hasonlítsa össze az EU és a helyi hazai szabályozás, a nemzetközi management (3-5 kontinens klubtagsági), hasonlítsa össze a nemzetközi szállodákat a nemzetközi

adatok

alapján,

véleményeztessen

nemzetközi

vendégeket


vagy

69 gyakornokokat. Marketing és törzsvásárlói program, a stratégiai menedzsment, pénzügyi menedzsment, eszköz-, piaci menedzsment, a munkaerő-gazdálkodás, a bevételek kezelése, költséggazdálkodás, a külső környezetek, a turizmus, a versenytársak, minden a témával kapcsolatos terület alkalmas megfelelő megközelítésben, hogy kutatási téma legyen. Rendezvényszervezés és lebonyolítás Fesztiválok, rendezvények, találkozók, konferenciák, kiállítások hatásai, kapcsolódása a turizmushoz. Például úti cél, a fogyasztói és a marketing, a szponzorálás, rendezvény lebonyolítás

hatása,

egy

rendezvényszervezés

lebonyolítása.

Vendéglátás

és

rendezvényszervezés releváns szempontjai. Utazásszervezés és rendezvényszervezés eltérései. Gasztronómia, étteremi gazdálkodás Minden olyan gasztronómiai és kulináris művészetek dimenziót. F & B és bankett szervezetek szálloda, étteremi tevékenységek és vállalkozások szervezése és üzemeltetése. Étel és ital áruk, a táplálkozás, menüelemzések. Napi tevékenységek akadémia szintre emelése kutatásokkal és integrációval. Turizmus turizmushoz kapcsolódó szervezet vezetése TDM működése, kirándulások szervezése és turizmus kapcsolata. Például hatása a szállodákra, a turizmusra, és fordítva. Bármely turizmushoz kapcsolódó dolgozat, mint a turizmus a fogyasztók magatartását kapcsolatban szállodák.

Hármas szint – elfogadott – általános tanulmányok Turizmushoz kapcsolódó szervezetek elemzése, vizsgálata, Üzleti menedzsmentelemzés. Turizmushoz kapcsolódó szervezetek emberi erőforrás menedzsmentje. Turizmushoz kapcsolódó szervezetek marketing menedzsmentje. Turizmushoz kapcsolódó szervezetek környezetmenedzsmentje.

Kettes szint - kevésbé javasolt – leíró tanulmányok Regionális, település vagy turisztikai desztináció – menedzsment munkájának bemutatása. Nemzetközi és hazai fejlesztési trendek, nemzetközi hotelfejlesztési trendek, Regionális Idegenforgalmi Tervezési és Fejlesztési Szervezetek. Makroszintű Turizmus statisztikai


70 kérdéseinek bemutatása. Turizmus. Stratégiák, fejlesztések elemzése. Országok vagy régiók turisztikai elemzése. Egyes szint - Nem igazán javasolt szint Hasonló téma, mint az elmúlt három - öt évben feldolgozott, bármely értekezés. Például olimpiai játékok, kulturális fővárosok, világörökségek, wellness szállodák. Kerülendő az túl nagy téma és városok, országok vagy régiók turisztikai fejlesztése.90 Javasolt szűkebb földrajzi területek és gazdálkodási területek kiemelése és azok elemzése.

90

Az ott dolgozó szakemberek és teamek nem képesek megoldani a feladatot, akkor azt merészség felvállalni.


71 2.számú melléklet: Határidők témaválasztástól a védésig Leadási határidő, Tanulmányi Hivatal

D - nap

Konzulens aláírás végső jelentés

D-5

Konzulens aláírás 90%-os készültség

D-15

December 1.

Utolsó nyelvtani címpontosítás

D-30

November 15.

Konzulens aláírás 50%-os készültség

D-60

Október 15.

Dissertation 2:

Hetedik szemeszter

Konzulens aláírás végső vázlat

D-150

Utolsó cím és témaváltoztatási lehetőség

D-180

Szakmai gyakorlat:

Hatodik szemeszter

Konzulens aláírása vázlat és ütemterv

D-300

Konzulens aláírás Proposal Evaluation Report

D-300

Konzulens aláírás Proposal Report

D-365 nap91

December 15.

Június 1.

Február 1.

Ötödik szemeszter

Submission to Study Office

D-day

Consultant signature Consultant Statement

D-5

Consultant signature 90% reading

D-15

Grammatik Title correction

D-30

Consultant signature 50% ready

D-60

Dissertation 2:

Semester 7

Consultant signature finalized draft

D-150

Last Topic correction

D-180

Indutrial Placement:

Semester 6

Consultant signature Proposal Evaluation Report

D-300

Consultant signature Proposal Report

D-365

Dissertation 1:

Semester 5

91

A tanulmányok zárása, záróvizsga január, ehhez a disszertációt december elején kell leadni. Előtte egy évvel kell témát, címet, konzulenst választani. Ötödik szemeszter szorgalmi időszak végére, ez az aláírás feltétele.


72 3.számú melléklet: Dolgozat típusainak szintjei Ötös szint - Esettanulmány Szakmai gyakorlati témakör értékelése, elemzése. Elméleti probléma és megoldásának bemutatása konkrét eseten keresztül. A hallgató mélyelemzést és értékelést végez az adott témával kapcsolatban az adott szervezetre vagy folyamatra vetítve. Ezt nevezzük esettanulmánynak. Jellemzően hasznos a szakmai gyakorlat feldolgozására. Értékeli a gyakorlati tapasztalatokat és összehasonlítja a tanult elméletekkel. Ide tartozik egy tevékenység vagy szolgáltatás ellátásának elemzése a munkafolyamat lírása és értéklelése. Kifejezetten javasolt típus. Gyakorlat értékelésére, szellemi alkotások, szakirodalmi elméletek alapján elkészíteni egy mélyelemzést vagy értékelést. Négyes szint - Empirikus Tapasztalatokon alapuló megfigyelés. Elméleti irodalmi bázis (szekunder) kutatása, de megköveteli az elsődleges kutatást is. Primerkutatás, ebben az esetben empirikus kutatás. Megjelent jelentések, statisztikák lehetnek a másodlagos kutatás eszközei. Másodlagos és elsődleges adatok összegyűjtése és elemzése, szakmai gyakorlat alapján való értékelése. Tapasztalaton

alapuló

megfigyelő

kutatás,

elsődleges

kutatási

eszköz

(interjú,

megbeszélés, kérdőív) és másodlagos (statisztikai, éves jelentések adatai) adatgyűjtés. Példa lehet egy szállodavállalat teljesítménye és tőzsdei részvényeinek árfolyam összefüggés elemzés, értékelése. A tapasztalati megfigyelés hat hónap legalább, például szakmai gyakorlat. A megfigyelt és elemzett szervezet, folyamat, hipotézis bizonyított ismerete szükséges. Hármas szint - Kísérleti Elméleti vagy gyakorlati kísérlet elvégzése, elemzése. Ez mély elméleti alapú, erős szellemi vitaindítást igényel a hallgatótól, hogy kidolgozzon szellemi, elméleti, fogalmi érvelést, új elméletek felállításával. Jelentős egyéni elgondolás, szellemi alkotás, mély elméleti alapú értekezés. Nem jellemző az elsődleges adatgyűjtés, de a másodlagos adatgyűjtés és elemzés, mély és nagyon részletes. GDP és turisztikai kereslet összefüggés elemzése. Bemutatni, elemezni és értékelni egy tudományos vagy gazdasági kísérletet. Tudományos vagy gyakorlati kísérletet elméleti szakirodalmak alapján levezetni és kísérletet értékelni.


73 Kettes szint - Tervezés, fejlesztés Új termék vagy fejlesztés elméleti kidolgozásának, bemutatása. Szakirodalmi bázis értékelését megköveteli. Értékelni egy új próbálkozást, vagy új termék kidolgozása, ez lehet fejlesztés, elgondolás, terméktervezés. Példa lehet a lovas, horgász turizmus lehetséges fejlesztése Dél-Dunántúlon. Egyéni elgondolás és vagy létező szakirodalom alapján fejlesztés vagy fejlesztés értékelése. Egyes szint - Kritikus értékelés Elemezni és egyéni kritikával értékelni szakirodalmat. Speciális és összpontosított kritikai értékelése a megjelent szakirodalmaknak. Íróasztal alapú, alapvetően csak másodlagos kutatást igényel. Értékelése a kiemelt szakirodalmaknak. „Leíró” jellegű szakdolgozat. A szakirodalom tágan értelmezett fogalom, lehet stratégia, fejlesztési terv, marketing koncepció vagy például oktatás módszertan. Nagyon magas szintű matematikai, statisztikai vagy valószínűség számítási elemzést és a téma mély elméleti ismeretét igényeli.


74 4.számú melléklet: Szakdolgozat a Vizsgaszabályzatban

Szakdolgozat 57. § (1)

Az alap- és mesterképzésen tanulmányokat folytató hallgatónak tanulmányai befejezéseként a szak/szakirány képzési követelményeihez szorosan kapcsolódó szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat témabejelentésének elfogadására a szakért felelős szakvezető jogosult.

(2)

A hallgató az illetékes intézetek/intézeti tanszékek, vagy a gyakorlóhely által ajánlott, vagy a saját maga által választott – az intézeti tanszék vezetője által jóváhagyott – témát dolgozhatja fel.

(3)

A szakdolgozati témákat, illetve témavázlatot valamennyi szakon a képzés utolsó félévét megelőzően hirdetik meg, illetve fogadják el az intézetek / intézeti tanszékek. A szakdolgozati témák, illetve témavázlat elfogadásáért felelős intézetek / intézeti tanszékek vezetői által megjelölt időpontig a hallgató írásban vagy elektronikus formában köteles az illetékes intézettel / intézeti tanszékkel közölni, hogy melyik témát kívánja választani.

(4)

A szakdolgozat elkészítését egy vagy két konzulens segíti. A konzulenseket az intézet / intézeti tanszékvezető jelöli ki, és kéri fel a hallgatók esetleges kéréseire is figyelemmel.

(5)

A szakdolgozat beadásának határidejét képzési szintenként és munkarendenként a szakdolgozati témák kiadásáért felelős intézetek / intézeti tanszékek vezető véleményének figyelembevétele mellett kari szinten az oktatási dékán-helyettes határozza meg.

(6)

A szakdolgozatot legfeljebb két példányban bekötött formában és egy példányban számítógépes adathordozón kerülnek beadásra. A bekötött egyik példányt a hallgató a záróvizsgát követően visszakérheti. A szakdolgozat elektronikus változatát a Központi Könyvtár őrzi határidő nélkül.

(7)

A szakdolgozat titkosítása a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli kérelmére lehetséges.

A dolgozat

a titkosítást

követően csak a

titokgazda írásos

hozzájárulásával elektronikus formában tekinthető meg, a dolgozatot elkülönítetten kell tárolni. (8)

A szakdolgozatot két bíráló értékeli, akik közül egyik a Főiskola oktatója, a másik külső szakember, akit az illetékes intézet / tanszék vezetője kér fel. Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

75 (9)

A bírálók a szakdolgozatot írásban értékelik. Ha a szakdolgozatot valamelyik bíráló elégtelennek minősíti, a dolgozatot harmadik bírálónak kell kiadni. Amennyiben a szakdolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért harmadik bíráló is elégtelennek minősítette, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Harmadik bírálónak ki kell adni a szakdolgozatot akkor is, ha a bírálatok értékelésében kettőnél több jegy eltérés van. Az intézeti tanszék a hallgatót az elégtelen érdemjegyről a záróvizsga megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban értesíti.

(10) A hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie, ha a dolgozat minősítése vagy a védésre adott jegy elégtelen. Az új dolgozat témája az eredeti témával azonos, vagy attól eltérő is lehet. Az új témát az illetékes intézet/ intézeti tanszék vezetője hagyja jóvá. (11) A hallgatóknak a szakdolgozat bírálatát, a záróvizsgát, legalább 5 nappal megelőzően az illetékes intézetek / intézeti tanszékek eljuttatják. (12) A hallgató a záróvizsgán záróvizsga-bizottság előtt védi meg szakdolgozatát. (13) A szakdolgozatot a védés alapján a Záróvizsga Bizottság minősíti. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, eljárási szabályait, az értékelés általános szempontjait az intézetek / intézeti tanszékek a témák meghirdetésével egyidejűleg közzéteszik, amelyet a hallgatói tájékoztató tartalmaz.


76 5. számú melléklet: Bibliográfiai jegyzék szakirodalom megjelenése szerint92 Könyvek Szerző (év). dőlt betűtípus a cím, kiadó, hely Lehet hivatkozni n.d. - Nincs dátum. Lehet hivatkozni n.p. - Nincs helye. Lehet hivatkozni EDN. - Kiadás. Egy szerző Brown (2000. 33. oldal.) Brown (2000) Brown, W. L. (2000). Fogyasztói magatartás, Wiley & Sons, New Yorkban. Két szerző Fekete-fehér C. Z. (2001). Pszichológia, 2. kiadás, Harper & Row, New York Három vagy több szerző Minden a szerző neve. (Év). Cím, Kiadó, hely mindig város Névtelen szerző Ha nincs konkrét szerző lehet használni a szervezet nevét Például (Danubius, 2008). Ha nincs a szerző használjuk (Anon. 2010) - Anonymous vagy címet (vezetési stílus, 2003) - ha nem túl hosszú. Két vagy szövegek különböző szerző Külön szöveg szerző vagy a szerzők egy pontosvesszővel lista időrendi vagy ABC sorrendben. Brown 2000. - Allison 2001. Allison 2001. Brown 2000. Több munka ugyanaz a szerző Brown 2000, 2001, 2010a, 2010b,

92

A részletes és pontos hivatkozási leírás a KVIK honlapján található magyar fordításban.


77

Másodlagos forrás Másodlagos forrás, amikor a munkát egy szerzőtől idézzük, de ö is egy másik szerzőre hivatkozott. "Igazgatás céljait volt… (Violet által hivatkozott Brown 200, p, 23.) Lista: Violet X. (2000). Menedzsment a jövő. A R. Brown (szerk.) Menedzsment paradigmák, Blackwell, Oxford, pp 108. Fejezet a könyvből Amint a könyvet, de mindkét szerzője fejezet a könyv és oldalszám. Grey, K. (2001). Az üzemeltetési szerződés. A P. Blue és S. Pink (szerk.) A követendő út, Blackwell, Oxford, pp 32-44. Ez jelölt oldalszám nem a fejezet címét. Folyóiratcikk Szerző (k) - megjelenés éve - cím a cikk - újságcím - évfolyam és kibocsátási számát a folyóirat - oldalszám Folyóiratcikk, egy szerző (Arany, 2009, p, 162) (Arany 2009) Gold, D. (2009). Humor, menedzsment tanulmányok, vol. 1. No.2. pp 161-167. Folyóiratcikk, két szerző A két név Névtelen szerző Menedzsment terv (1998). Az érinthetetlenek, szeptember, 3. o.. Kormány, cég, intézmény közzététel Amint a könyvek általában szerzője szerepel. Ha nincs szerző, akkor hely, a nevet először, ha nem a város, vagy a szervezet neve. Újságcikk Brickred, J.P. (2002). A szolgáltatás portás, a The Guardian, december 5-én p.A10.


78 Tézis vagy értekezéseket Szerző - évben - cím - oldalszám, ha közvetlen idézet - a munka jellege - intézmény intézet tanulmányi - hely Mustár, J.L. (1998). Irányító nemzetközi rendezvényeken, Ph.D. tézis Nemzetközi Idegenforgalmi, Wyefield Egyetem, Lessiter. Ábra kezdeményező, művész vagy szobrász, vagy festő - év - cím - közepes (akvarell, kő, fa, olaj) - helyszín - hely - szakasz - nyilvántartási számát. Crimson, N.N. (2001). A férfi, Whitesable Galéria, Lowchester, Department of Fine Art, nyilvántartási száma 2002-88-14.

Megjelent zene Szerző - évben - cím - leányvállalata, a kezdeményező - kiadó - helye Lemon, Q. (2001). Tizenkét körül, JB Sage (szerk.): London, Foxall zene.

Szabadalom, feltaláló - év - engedményes - cím - szabadalmi száma Lazac, A. (2002). FC légitársaságok, biológiailag lebontható repülés közben szolgálati tálca, Egyesült Királyság Pat. 9.999.999. Személyes kommunikáció Szerző / kiadó - dátum - kommunikáció természete - hónap és nap Réce, S.I. (2003). Személyes levele, július 29. Elektronikus forrás szerző - év - címe tanulmány - helyszín - helye - URL - a hozzáférés dátuma - oldalszám esetén alkalmazható. Levendula, L. (1999). Szerepjáték (on-line) Royal University, London. Elérhető: http://travel.co.uk./training:index.html/ (accessed27 július 2003). Folyóiratcikk Szerző - évben - folyóirat címe (on-line) - mennyisége és kibocsátási számát - oldalszám URL - a hozzáférés dátuma. Dr. Juhász László PhD. 2009. „Akadémiai írás” Budapest

79

Folyóiratcikk Szerző - évben - cím tanulmány (on-line) - neve folyóirat - volumen és kibocsátási számát - oldalszám - cég / adatbázis - szám.

Film, video, TV Rendező - év - anyag megnevezése - kiegészítő kezdeményező / igazgatója - részletek a termelés - szervezet - helye Sárga Moon (1999). (Videofelvétel), rendezte: Amber Ruby, a Warner Brothers, USA. Táblázatok, ábrák és diagramok szerző / szerkesztő / szervezet - év - cím - kiadás, kötet száma - kiadó - helye / város.


80 6.számú melléklet „Szakdolgozat értékelési szempontjai” *

Bevezetés értékelési szempontjai, téma, hipotézis, cél, célkitűzések 1. A téma, jelentős és turizmus orientált? 2. Hipotézis, cél, részcélok közt van kimutatott egymásra épültség? 3. A téma tartalmaz új elméleti és vagy gyakorlati felvetést? 4. A téma naprakész vagy „lerágott csont”?93 5. A téma megvalósítható, megfelelően leszűkítet?94 6. A hallgató, hozzá tud férni biztosan a szükséges adatokhoz? 7. Hipotézis, cél, részcélok kiemelten megjelennek a dolgozatban, egy mondatban? 8. Az öt részcélkitűzés megvalósítható, de kihívást jelentő?95 9. Két cél kapcsolódik a szakirodalom, kettő az elsődleges kutatáshoz és egy az ajánláshoz? 10. A fejezet tartalmazza az öt alfejezetet?

Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz a fejezet értékelése elégtelen (1).

93

A sokszor megírt és gyakran publikált témák. Egy adott ország turizmusa, ki és vagy beutaztatási piaca nem értékelhető szint, mert teljesíthetetlen. 95 Eltérő szinteken eltérő a részcélok, tézisek száma (3-5-7-9). 94


81 **

Szakirodalmi áttekintés értékelési szempontjai 1. A fejezet tartalmaz elfogadott, érdekes és releváns szakirodalmi anyagot? 2. A fejezet általános leírás vagy tartalmaz elméleti felvetéseket? 3. A fejezet tartalmaz legalább tíz konkrét szakirodalmi hivatkozást? 4. Megjelenik több citálás összevetése és ezek egyéni véleményezése? 5. A hallgató bizonyította széles és mély szakirodalmi jártasságát? 6. A szakirodalmi áttekintés hangsúlya a fő kutatási témán van? 7. A fejezetcímekben megjelenik legalább két részcél? 8. A megcélzott szakirodalmi részcélok bemutatása megfelelő spektrumú? 9. Nincs bizonyíték a jelentős mennyiségű "kivágásokra"?96 10. A fejezet terjedelme legalább 20 – 25 oldalas és vagy 30-40%-a a dolgozatnak?

Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz elégtelen (1), a fejezet értékelése.

96

Kötelező a hivatkozások forrás megjelölése. A nem megjelölt hivatkozás kivágást jelenthet.


82 ***

A kutatás módszertani kidolgozásának értékelése

1. A hallgató világosan írja le és indokolja a kutatás alkalmazott módszertanát? 2. Legalább négy hivatkozásokkal bizonyította, hogy jártas a kutatási módszertan szakirodalmában és ezeket (Harvard, 2010) hivatkozással megjelenítette? 3. A bemutatott kutatási adatok pontosak, elfogadhatóak és megbízhatóak, reálisak? 4. A melléklet tartalmazza a kutatási anyagok és eszközök másolatát? 5. Van 100 kitöltött kérdőív és vagy tizenöt rövid (15 perces) vagy 7 közepes (30 perces) és vagy négy mély (60 perces) interjú? 6. A kutatási adatok, összhangban vannak céllal és célkitűzésekkel? 7. A szekunder és primer kutatás, adatfelvételi módszerének indokolása megjelenik? 8. Szerepel a saját kutatás adatgyűjtési folyamatának bemutatása, kutatási tervvel? 9. Szerepel magyarázat a mennyiségi és minőségi adatelemzésre? 10. Fejezet legalább 3 oldalas, vagy 2,000 szavas és mind az öt alfejezetet tartalmazza? Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz elégtelen (1) a fejezet értékelésre.


83 ** **

Elemzések és eredmények értékelése, kutatáselemzés

1. A kutatás eredményei megjelenjenek a dolgozatban, okokkal és bizonyítékokkal? 2. Az eredmények a szerző kutatási adatainak elemezéséből és értékeléséből erednek? 3. A kutatási adatok elemzése, értékelése szakmailag megfelelő? 4. Kitűnik a szerző önálló gondolkodása és a személyes véleményei? 5. Hipotézis elérésének igazolása vagy cáfolása megjelenített? 6. Bizonyításra került a cél elérése és az öt részcél kifejtése? 7. Tapasztalható leírt kiemelkedő teljesítmény, az eredmények értékelésében? 8. Az eredményének bemutatása szakmailag megfelelő? 9. Az értekezés, tartalmaz számviteli, matematikai, pénzügyi, statisztikai elemzést vagy egyéb gazdasági elemzést és összehasonlítást? 10. A fejezet 20-25 oldal, és 40-45%-a dolgozatnak? Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz elégtelen (1) a fejezet értékelése.


84 ** * ** Következtetések, észrevételek és ajánlások értékelése 1. Megjelennek a hallgató következtetései az elért kutatási eredményeiről az 5.2. fejezetben? 2. A következtetések az eredményekre hivatkoznak vagy csak összefoglaltan felsorolta az eredményeket a hallgató, az előző fejezetből? 3. A következtetés értékelhetően megjelenik, mint a szerző nyilatkozata, küldetése? 4. Hallgató megjelenített konkrét, megfelelő a gyakorlatban megvalósítható három – öt ajánlást, javaslatot vagy előterjesztést megjelölve célzott felhasználót (5.3. fejezet)? 5. A szerző értékelte és észrevételezte a kutatási folyamatát (5.4. fejezet)? 6. Van következtetés levonás a kutatott szakirodalomról és az elért eredményekről és ezek összefüggéséről? 7. A dolgozat tartalmaz egy – két konkrét ajánlást, inspirációt a jövőbeni kutatásokra (5.5. fejezet)? 8. A hallgató zárógondolata (5.6. fejezet) megfelelő színvonalú a dolgozat lezárására. 9. Összességében elmondható, hogy a cél és a részcélok teljesültek és megjelenítettek megfelelő színvonalon a dolgozat összességében? 10. A fejezet legalább ötoldalas és vagy 10%-a dolgozatnak. Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz elégtelen (1) a fejezet értékelésére.


85 ** ** ** Disszertáció szerkezete, stílusa, referencia értékelése 1. Tiszta, meggyőző, tömör, érdekes és olvasható a bemutatás módja? 2. Melléklet, ábra, tábla, kép, támogatással szerepel a főszövegben hasznos és informatív módon? 3. Minden kép, tábla számozott, címmel és forrás megjelöléssel? 4. Van melléklet és táblajegyzék öt melléklet felett, a csatolt mellékletek hasznosak és funkcionálisan hatékonyak, olvashatók, értelmezhetők? 5. Szerepelnek a mellékletben a minta és a kitöltött kérdőívek, interjúkérdések, interjúvázlatok, interjúösszegzések és hanganyagok? 6. Oldalszámozás a lap tetején és középen van, lapszerkesztések megfelelőek, középre igazítottak? 7. Használta a lábjegyzetet a hallgató, de nem referenciának? 8. A minimum tizenöt referencián (Harvard.2009) túl megjelenik, további bibliográfia? 9. A dolgozat tartalmazza a szóstatisztikát, szinopszist, és jelentéseket? 10. A dolgozat terjedelme 50 - 60 oldal közt van (tartalomjegyzék és zárógondolat)? Amennyiben mind a tíz kérdésre igen a válasz ez feltétele a nagyon jó (5) értékelésnek. kilenc válasz jó (4), nyolc válasz közepes (3), hét válasz elégséges (2), hat vagy kevesebb igen válasz elégtelen (1) elégtelen a fejezet értékelése.


86 7.sz. melléklet szakdolgozat bírálati lap Szakdolgozat bírálati lap Hallgató neve: Szakdolgozat címe: Regisztrációs szám: Értékelő: Témaválasztás, felvetés, cél, részcélok * Minden szemponthoz három – négy sorban tegyen az értékelő megjegyzést vagy észrevételt. Kiemelve az egyediségeket és jó gondolatokat, de természetesen utalva a hiányosságokra is. Elvárás, hogy a szakmai tévedéseket vagy nem értelmű megfogalmazásokat az értékelő jelezze. Az értékelő használjon pontos hivatkozásokat például a 33 oldalon azt írta, hogy


Alkalmazott kutatás módszerek ***




Kérjük, küldje el e-mailben és aláírva, kinyomtatva is. Az intézmény ezt az oldalt megküldi a hallgatónak a záróvizsga előtt öt nappal. Kérjük legalább négy – öt sorban, mondattal értékeljen minden szempontot. A szakdolgozat és az értékelés a Könyvtárba kerül meghatározatlan időre. A hallgatónak reagálni kell az ön értékelésére a védéskor.

Dátum

Aláírás


87 Szakdolgozat bírálati lap Hallgató neve: Szakdolgozat címe: Regisztrációs szám: Értékelő: Témaválasztás, felvetés, cél, részcélok *

5


4

Alkalmazott kutatási módszerek ***

3


2


1


2

Pontok összege, hat szempont értékelési szempontok átlaga

17

Minden tényezőt figyelembe véve a végső értékelése:

- 3- közepes

2.83

Kérdések: 1.A kérdések megfogalmazása kötelező része a bírálatnak, kitérhet a hallgató véleményének vagy szakmai feldolgozásának pontosítására.

2.

3.

Bíráló egyéni véleménye: Javaslat, legjobb dolgozatra vagy egyéb észrevétel a témával kapcsolatban.

Kérjük, küldje el e-mailben is. Az Intézmény ezt az oldalt nem küldi meg a hallgatóknak, de a szakdolgozattal együtt a Könyvtárba kerül. Kérjük gépelve is adja meg a nevét és minden oldalt írjon alá. A három kérdés feltétele nem kérés, hanem elvárás, mert része at értékelő munkának.

Dátum

Aláírás


88

8.sz. melléklet Jelentések és riportotok A szakdolgozat készítése során a hallgatók és konzulensek összesen, három jelentést adnak le. Elvárás és az aláírás feltétele a riportok időbeni leadása. A konzulensnek joga van elutasítani az aláírást késve történő leadás esetén. Disszertáció Javaslati Jelentés Tartalmazza a hallgató nevét, email címét és telefonszámát, védés tervezett időpontját (2020. Január) valamint a konzulens nevét. Javasolt téma jelentés Például lehet „Makro turisztika” vagy „Turisztikai oktatás” vagy „Szállodagazdálkodás” ahogy a „Témaválasztás” fejezetben az részletesen szerepel. A javasolt cím, hipotézis, cél és öt részcél kerül feltüntetésre a jelentésben. Továbbá a kutatás eszköze. A jelentés elfogadása után kezdheti el a hallgató a dolgozat anyag gyűjtését és a kutatási eszközök kidolgozását, legyen az kérdőív vagy interjú. A jelentés a téma és cím elfogadásának dokumentuma. A konzulens írja alá és hallgató leadja a Tanszéken és emailben elküldi. Az elfogadott jelentés tartalmán, csak írásos engedéllyel lehet változtatni. Amennyiben a koordinátor nem jelez vissza tíz munkanapon belül a jelentést elfogadott.

A leadási

határidő előtt 90 nappal már nem lehet változtatni a címen. A Dissertation Proposal Report az ötödik szemeszter végén kell leadni illetve a védés előtti félév szorgalmi időszakának a végén, ez a védés előtt 180 nappal van.


89 Dissertation Proposal Report Student Neptun code Date of Defence Contact Mail

Évszám és lehet január vagy június

Contact Phone Supervisor

Proposed Topic

Proposed Title

Hypothesis Aim Objective 1 Objective 2 Objective 3 Objective 4 Objective 5

Primary Research Instrument

Budapest 20. October ………………………….. Academic Supervisor


90 Disszertáció Javaslat Értékelése Cél, a hallgató és konzulens együttgondolkodása és tervezet szakdolgozat előzetes értékelés alapján történő felmérése. A maximális 20 ponthoz képest milyen százalékos aránnyal kezdi a hallgató a dolgozat megírását. Tartalmazza a hallgató nevét, email címét és telefonszámát valamint a konzulens nevét és védés várható időpontját. Téma meghatározása A téma turisztikailag megfelelő, jelentős, lényeges, újszerű, ritkán publikált? Volt vagy sem hasonló téma az elmúlt három évben (ellenőrizendő a könyvtári honlap listán)? A hipotézis, részben igazolt vagy nem igazolt tudományos felvetés, állítás? Hipotézis, cél, részcélok közt van kimutatott összefüggés egymásra épültség? A hallgató megfelelően ismerheti, jártas lehet a témában? 97 Cél megfogalmazása A cél tisztán, érthetően és röviden megfogalmazott egy mondatban? A cél egyedi, eredeti vagy inkább közhelyes? Kitűnik, mit akar elérni a hallgató a dolgozattal? A cél valóban kihívás vagy egy téma leírására, bemutatására utal? A cél utal vagy sem az eredmények gyakorlati hasznosítására? Részcélok megfogalmazása Két részcél kapcsolódik a szakirodalomhoz, kettő az elsődleges kutatás várható eredményéhez és egy az ajánlásokhoz? Minden feladat összefüggésben van a céllal? A részcélok tisztán megfogalmazottak? Részcélok utalnak gazdasági elemzésre, számszaki megközelítésre? Részcélok, feladatok teljesíthető-e a hallgató számára? Kutatás módszertanának megfogalmazása

97

Ne legyen túl széles és így teljesíthetetlen a téma illetve cél „Hazai turizmus fejlesztése”. Jártas lehet, például aki szakmai gyakorlaton ott van vagy van a témához egyéni kapcsolódása.


91 A kutatásmódszertan megfelel a kitűzött célnak és célkitűzéseknek? A hallgató világosan, indokolta a kutatásának tervezett módszertanát? Az elsődleges kutatási eszközök meghatározása egyértelmű? A primer kutatás, adatfelvételi módszere teljesíthető? A hallgató érti saját kutatásának adatgyűjtési folyamatát, rendelkezik kutatási tervvel? A konzulens eldönti, és pontozza igen vagy alapján az elvárásokat igen vagy alapján egy ponttal, az elérhető maximális pontszám a négy szempont szerint 20.


92 Dissertation Proposal Evaluation Student Title Supervisor Topic relevance (5 points yeas 1 and no 0) The topic is appropriate, relevant, innovative of tourism, is it often published? Was any similar topic or not in the last three years (to be checked on library websites)? Is the hypothesis actually proven or not proven scientific proposition, and is one or more of the factors predications? Is shown the determined relations among hypothesis, aim and objectives? Is the student properly proficient and be familiar with this topic? Aim (5 points) The aim is clearly and briefly defined in one sentence? The aim is unique, original or more commonplace, rather a cliché? It is clear from what the student wants to achieve the dissertation? The goal is indeed a challenge or refers topic description and presentation? The aim is to indicate the results into practice or not? Objectives (5 points) Two objectives are related to the literature review, two to primary research and one to expected outcome of the recommendations? All objectives are related to the aim? The sub-aims, objectives are clearly determined? Objectives refer to the economic analysis, numerical approach? Objectives can be performed by the student? Proposed Methodology (5 points) The research methodology meets the stated goal and objectives? The student clearly explained her/his proposed research methodology? Is clearly defined the primary research instruments? Data collection method is able to fulfil, by the student? The student understands of her/his research process and provides a research plan? Total Points (Maximum 20)

Date

Academic


Supervisor

93 Dissertation Consultation List Progress Report Name of the Student: ……………………………………. Title of Dissertation: ……………………………………. Date 1. 2. 3.

Topic of the consultation Compulsory verifications Topic Finalization D-365 or D-180 Fifty percent preparedness, D-60 Ninety percent preparedness, D-15 Expected consultations

Consultant’s signature

1 2 3 4 5

Statement certifies that the student appeared in the consultations at least three times. I certify that I have seen the last version of the dissertation - by definition not be the final, you want to place an order by the student - even the version of the proposed minor changes do not take into account a meeting dissertation imposed on the form and content requirements. Budapest 201 ………………………….. Academic Supervisor Consultant Proposed Opponent Workplace, Company E-mail


94 Szinopszis Absztrakt, rezümé, szinopszis (nem bekötve csak behelyezve). Egy oldalas összefoglaló a szakdolgozatról 1.800 karakterben. A példa rezűmé, 1.930 karaktert és 288 szót tartalmaz.

Szinopszis Dr. Juhász László PhD Akadémiai írás, egy konzulens elvárásai. 2009. A szerző érdekes megoldásban mutatja be az akadémiai írás és a felsőoktatásban alkalmazott szakdolgozat, disszertáció illetve értekezés írás alapjait. A cél, hogy az „Akadémiai írás elméleti alapjainak széleskörű megismertetése és ezzel növelni a szakmai publikációk színvonalát és a gyakoriságát.” Az akadémiai írás megismerése nem csak a szakdolgozatok írását segíti, hanem a tanulmányok során a rövidebb és hosszabb beadandó anyagok megírását is. A dolgozat témaválasztása, a hipotézis megfogalmazása és célok kialakítása komoly feladat a kezdő kutatók és a bemutatott példák ebben segítenek a hallgatóknak. A témafeldolgozás érdekében a szerző bemutatja az akadémiai írás alapértékeit, a stílust és annak kiemelt fontosságát, hogy a tudományos írás egyik alapja a kutatáson alapuló ismertetés. A kutató hallgatók megfigyelnek, mérnek, elemeznek, értékelnek, hipotéziseket állítanak fel, és így legalábbis alapfokon elsajátítják a tudományos írás művészetét. A megfigyelés adja a megismerést, de létezik és ismerünk hétköznapi és tudományos megfigyelést. A megfigyelhető, a tapasztalható és azok leírása az lehet tudományos vagy hétköznapi. A tapasztalatok módszeres gyűjtése, a kutatás, a jelenségek rendszeres és kimerítő feltárására teszi tudományossá a megfigyelést. A kutatás módszertanának bemutatás kiemelt feladat volt, mert általános ezek a dolgozatok leggyengébb szakaszai. A szakdolgozatok általános elvárásainak elméleti háttere a konzulens feladatainak ellátásához nyújt elmélet hátteret illetve szakirodalmi áttekintést. Az akadémiai írás A formai és tartalmi követelmények bemutatására a tanulmányt a szakdolgozatok részletesen felvezetett struktúrájában mutatja be a szerző. Annak érdekében, hogy a hallgatók és a konzulens valamint az értékelő opponens azonos értékeket fogadjon el szükséges az értékelés módszertanának bemutatása. A

szerző

a

szakdolgozat

védéséhez

is

megfogalmazott

javaslatokat.

A

sikeres

szakdolgozatvédés alapja a kutató munkájának komplex megértése és ennek rész, hogy a


95 konzulens és opponens véleményeire a hallgatónak reagálni kell, ezzel bizonyítja a szakmai ismereteinek megalapozottságát.

Budapest, 2009

Lezáró üres fehér lap Fekete kemény borító lap


Akadémiai írás. Dr. Juhász László Ph.D Dr. Juhász László PhD Akadémiai írás Budapest

Recommend Documents