AKADÁLYMENTES EURÓPA FELÉ? (Európa akadálymentessége a jogi szabályozás tükrében)

AKADÁLYMENTES EURÓPA FELÉ? (Európa akadálymentessége a jogi szabályozás tükrében) BEVEZETÉS vagy ELŐSZÓ E kiadvány fő célja az, hogy széles körben ismertté tegye az akadálymentesítésre vonatkozó európai jogi vagy jogi jellegű szabályozásokat, eloszlatva azokat a tévhiteket, amelyek még a hivatalos állami és közigazgatási szinteken is gyakran ismétlődnek, miszerint az Európai Unióban már olyan követelményrendszer van hatályban, amely a fogyatékos emberek számára való hozzáférést a társadalmi élet színtereihez biztosítja. Sajnálatos, hogy e tévhit széles körben elterjedt a fogyatékos emberek között, ideértve a fogyatékos emberek szervezeteit, egyesületeit, szövetségeit is. Az elterjedt tévhitek gyakran szolgálnak – sajnos nagyrészt megalapozatlan – hivatkozási alapként különféle igények megfogalmazásánál és ezzel rontják a tárgyalások szakszerűségét, csökkentik a megvalósulás esélyeit. Éppen ezért rendkívül fontos alaposan megismerni a valóságos pillanatnyi helyzetet, mivel az Európai Unióban is folytonosan változik a helyzet, új és még újabb szabályozásokat készítenek elő, amelyek miatt a jogi szabályozás helyzetét folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a jövőben is. Remélhetően mind az Uniós szabályozások, mind azok hazai honosítása és megismertetése terén előnyös lesz az a körülmény, hogy 2004 májusa óta a magyar képviselők és szakemberek is részt vesznek az Uniós jogi szabályozások kidolgozásában, az egységes és szakszerű magyar szövegezés (fordítás) létrehozásában. A szakszerűség, az egyértelmű szakmai szövegezés, a helyes szakkifejezések használata alapvető fontosságú a hazai jogi szabályozások jövőjét illetően és ebben a fogyatékos emberek szervezetei, szakértői jelentős segítséget tudnak felajánlani az Európai Uniós ügyekkel foglalkozó hivataloknak és intézményeknek. Az Európai Unió szintjén jelenleg a jogi szabályozás segíti ugyan azt, hogy fizikai környezetünk, a hétköznapokban használt termékek, szolgáltatások az európai lakosság minél szélesebb rétegének igényeit kielégítsék, különös tekintettel a fogyatékos emberekre, azonban átfogó európai uniós szabályozás az akadálymentesítésre azonban még nem létezik. Kezdeményezés, előkészület már történt az EU szintjén és több európai szervezetben, azonban e folyamatok végeredményének kötelező színtű jogszabályokban történő megjelenésére – legrosszabb esetben – még valószínűleg éveket kell várni. Az akadálymentesítésre, a mindenki számára való hozzáférhetőségre vonatkozó hatályos EU-s szabályozások jelenleg még csak az élet egy-egy részletére, bizonyos szakterületekre vonatkoznak. Természetesen a hazai jogalkotásnak nem kell és nem szabad tétlenül szemlélni a nem túl gyors európai folyamatokat, hanem részben a már hatályos eddigi dokumentumok, részben a megkezdődött kedvező folyamatok elveinek felhasználásával, a fogyatékosügy kezelési módjának elsajátításával elébe lehet menni az európai színtű jogrendszer kiterjesztésének, így az uniós jogszabályok megjelenésekor már csak kisméretű változtatások és kiegészítések lesznek szükségesek a jogharmonizáció sikeres és gyors végrehajtásához. E kiadvány éppen ezért arra is kitér, hogy melyek azok az új irányzatok, jó gyakorlatok, amelyek az Európai Unió szintjén segítik a hozzáférhetőség - akadálymentesség esélyegyenlőség minél szélesebb körben történő biztosítását a fogyatékos emberek számára. 3 Az akadálymentesség (angolul: accessibility) fogalma és tartalma nagyon sokat változott az utóbbi évtizedben. A 70-es években, amikor a mozgássérült emberek szervezetei mozgalmat indítottak a fizikai akadályok megszűntetésére, az akadálymentesítés még főként az épületekbe való bejutás lehetőségét jelentette. Ennek jele az ICTA (International Commission of Technology and Accessibility) által a 70-es évek végén bevezetett ISA logo volt, azaz az akadálymentesség jól ismert nemzetközi szimbóluma, amelyen kék alapon fehérrel rajzolt stilizált kerekes székben ülő alak szimbolizálta az akadálymentességet. 1996-ban holland

irányítással elkészült az „Akadálymentesség európai eszméje” c. dokumentum, amely elfogadott segédletté vált az akadálymentes környezet kialakításában nem csupán az Európai Unió tagországaiban, hanem Európa számos más országában is. Ez a dokumentum képezi az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények című, 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend.) akadálymentességre vonatkozó részeinek alapját is. Az akadálymentesség (accessibility) ma már az eredeti értelmezésnél sokkal tágabb fogalom. Épület esetében pl. azt jelenti, hogy az mindenki számára akadálymentesen megközelíthető, bejárható és vészhelyzetben biztonsággal elhagyható legyen. Jelenti ugyanakkor azt is, hogy az ilyen épületben a tárgyak, berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak. Akár épület, akár számítógép, akár tájékoztató tábla, azaz bármilyen információt közlő eszköz esetében azt is jelenti, hogy a szolgáltatott információ mindenki számára érzékelhető (észlelhető) és érthető legyen, tehát az információnak látható, hallható és tapintható formában is meg kell jelennie. Ez magával hozza azt az igényt, hogy az általában közérdekű információk legyenek tömörek, könnyen felismerhetők és értelmezhetők, továbbá egyszerű eljárással lehessen azokat a felhasználóhoz eljuttatni. Az akadálymentesség tehát semmiképpen sem korlátozódhat az épületek külső és belső megközelítésére, bejárhatóságára, használhatóságra, még akkor sem, ha itt az épület fogalmán nem egyetlen épületet, hanem az épített környezet általános célú, nyilvános, közhasználatú részeit is értjük. Ennél tovább kell menni és az akadálymentesség követelmény-rendszerét ki kell terjeszteni az épített környezethez közvetlenül kapcsolódó természeti környezetre, továbbá a közlekedési rendszerekre, a közcélú hírközlési és távközlési rendszerekre, valamint mindazon általános rendeltetésű szolgáltatásra, amelyek általában bármely ember számára elérhetők és használhatók. Az akadálymentesség követelményeinek hatálya, betartása és betartatása csupán azért korlátozódhat időlegesen a nyilvános, közhasználatú épületekre, intézményekre, szolgáltatásokra, mert a meglévő létesítmények szükséges átalakítása, illetve az új létesítményeknél az akadálymentesség eleve betervezése és megvalósítása csak hatékony központi intézkedésekkel lehetséges. A közhasználatú (közcélú, nyilvános, angolul: public …) létesítmények akadálymentességének megvalósítása – szinte kizárólag – az azokat üzemeltető állami és közigazgatási hatóságok és szervezetek, illetve az ezek működéséhez kapcsolódó szervezetek feladata, amelyhez költségvetésben tervezett fedezetet lehet és kell rendelni. Az üzleti szférában és az olyan szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltató és a felhasználó viszonyát nem szabályozza magasszintű jogszabály, - ilyen pl. a banktörvény, postatörvény, – ott elsősorban a piaci viszonyoknak kell szabályoznia az akadálymentesség megvalósulását, ugyanis ezzel nem elhanyagolható vásárlói vagy ügyfélkört lehet nyerni vagy elveszíteni. A piaci viszonyokon túl az üzleti szférában végzendő akadálymentesítést a 4 társadalmi elvárásoknak is elő kell segíteni, ehhez azonban éppen az állami és közigazgatási területen eredményesen végrehajtott akadálymentesítés adhatja a jó példát, a szakmai tapasztalatokat és keltheti életre az igényt a kiterjesztésre. Rendkívül fontos terület a lakhatás, amely itt összefoglaló fogalma a lakóházak, lakások minden fajtájának, a vendéglátó szálláshelyeknek, de még az oktatási intézményekhez tartozó diákszállóknak, kollégiumoknak is. Az akadálymentes lakhatás feltételeire ma sehol a világon nincsenek kötelező előírások. A lakóház, lakás kialakítása egyrészt magánügynek, másrészt piaci ügyletnek számít. Vannak azonban olyan európai országok, ahol a lakásépítőket vagy átalakítókat különböző kedvezményekben létesítik akkor, ha a létrehozott lakás, lakóhely kielégíti az akadálymentes középületekre kötelezően vonatkozó műszaki jellegű előírásokat, méreteket mert ezek az országok már figyelembe veszik a népesség elöregedéséről szóló vitathatatlan statisztikai adatokat, figyelemmel kísérik az átlagéletkor növekedésének folyamatát. Tudatában vannak annak, hogy a lakosság elöregedése következtében megnő az igény a könnyebben megközelíthető és használható lakások iránt. Az idősebb emberek számára egyre nagyobb

problémát jelent a lépcsők sokasága, a nem kellően érthető vagy látható audiovizuális tájékoztatás, a szűk közlekedő utak és bejáratok, stb. Minden olyan lakás, amely már most, – gyakorlatilag többlet ráfordítás nélkül – a tökéletesen ép használója számára eleve akadálymentes kialakítással készül el, csökkenti az utánunk következő nemzedék problémáit és kellő tapasztalatot szolgáltat a későbbi problémák még kedvezőbb megoldásához is. A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, üdülők stb.) akadálymentességének kérdése sokkal bonyolultabb. Erre a területre egyszerre vonatkozik a kereskedelmi-piaci szféra és közhasználatú létesítmények minden szempontja és előírása, határterületet képezve az otthon, a lakóhely, az átmeneti és tartós szállás, a fizetett köznyilvános szálláshely között, amely ugyanakkor színtere a turizmusnak, a nemzetközi utasforgalomnak is. Az akadálymentes kereskedelmi szálláshelyek jelentős vonzerővel bírnak a fejlődő európai „fogyatékosokturizmusa” számára, amely az akadálymentességet fontosnak tartó országokban már tartósan növekvő bevételi többletforrást jelentett eddig is. A hazai akadálymentes szálláshelyek hiánya éppen a gyógyfürdőinkre építhető gyógyturizmus fejlődését gátolja a legnagyobb mértékben. Az oktatási intézményekben a fogyatékos hallgatók eleve nagy tanulmányi és bejárási problémákkal kerülnek szembe, amelyek sokszor éppen a fogyatékosság jellege miatt nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem megoldhatók. . Gyakran előfordul, – mondhatjuk, hogy: végre, – hogy intézkedések történnek valamely oktatási intézmény akadálymentességének megvalósítására, ugyanakkor – megfelelő jogszabály hiányában – elmulasztják akadálymentessé tenni a hozzá kapcsolódó diákszállót, kollégiumot, megnehezítve ezzel azt, hogy a fogyatékos diákok, hallgatók, vagy akár oktatók másokkal azonos módon járhassanak az adott oktatási intézménybe. Ennek elkerüléséhez mindössze az kellene, hogy az oktatáshoz kapcsolódó szálláshelyeket az alapintézménnyel azonos módon, közhasználatú intézménynek minősítsék. Az akadálymentesség vonatkozásában változott a célközönség is. Az akadálymentes környezet problémája ma már nemcsak a kerekes székkel közlekedők számára alkalmas liftekről, rámpákról és mellékhelyiségekről szól. A szemlélet középpontjában az emberek különbözőségének tisztelete áll, amely azt jelenti, hogy mindenkinek az igénye egyaránt fontos és kielégítendő. Ma már egyre kevesebb szó esik arról, hogy külön létesítményeket hozzanak létre a különböző képességű, állapotú vagy korú emberek számára, ahol ők a 5 számukra megfelelő és alkalmas, , de mások számára nem biztos, hogy ugyanolyan kényelmesen, biztonságosan és jól használható környezetben élhetnek. Ez azonban már jelentős mértékű elkülönítést, szegregációt is jelent azt ott élő emberek számára. Ma már egyre inkább a mindenkit befogadó, mindenki számára alkalmas épületek, tárgyak, berendezések és szolgáltatások kialakítása a cél. Az akadálymentesség biztosítása éppen annak széleskörű, átfogó új jelentése következtében tehát nemcsak az építészetben igényel szigorú szabályozást és azzal együtt szemléletváltást is, hanem az élet szinte minden területén, hiszen az emberek természetes sokrétűsége, változatos igényeik – ideértve természetesen a fogyatékos emberek speciálisnak számító, de csak a fogyatékos helyzetből adódó hátrányok kiegyenlítését célzó igényeit is – csak számos tudományág, szakterület összehangolt tevékenységével elégíthetők ki. Rádai Sándor okl. gépészmérnök, akadálymentesítési szakértő 6 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI SZABÁLYOZÁSA Az Európai Unió szintjén meghozott szabályozások ismerete fontos a tagországok számára, hiszen a nemzeti szabályozások mintegy 2/3-a ezeken a szabályozásokon alapszik, vagy azokat az uniós szabályozások befolyásolják. Ezek közé a területek közé tartozik pl. a közlekedés, a környezet, szakképzés, telekommunikáció, egészség, biztonság, stb. Azt is szükséges tudni, hogy az uniós szabályozásokat nem szakértők találják ki minden előzmény nélkül, hanem azok egyik, vagy több tagország korábbi nemzeti szabályozásán alapulnak. Az uniós jogalkotási folyamat egy

girbe-gurba, a végén sokfelé szerteágazó vonallal jellemezhető. A vonal egy (vagy több) tagállam nemzeti szabályozásából indul ki, abból többszöri és többszintű egyeztetés után egy uniós szabályozás jön létre, amely az uniós jogharmonizáció során – új, szinte azonos nemzeti szabályozás formájában előbb-utóbb vissza, illetve bekerül az összes tagállam jogrendszerébe. Az Európai Unió szintjén meghozott szabályozások az elsőbbségi jog, más néven a közösségi jog körébe tartoznak, amelyek elsőbbséget élveznek a nemzeti jogrendszer szabályaival szemben. Ezeket a nemzeti jogalkotó egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja. A közösségi jog forrásai a következők: • Alapszerződések: - a Római Szerződés és a hozzá tartozó jegyzőkönyvek, az Egyesülési Szerződés, a Csatlakozási Szerződések, a Költségvetési Szerződések, az Egységes Európai Okmány, a Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, • Rendeletek, irányelvek, határozatok, • Azok a nemzetközi szerződések, amelyekben a Közösség félként szerepel (GATT, Loméi Konvenció), • Az Európai Bíróság döntései, tehát a Bíróság által alkotott eseti jog. Mindezek a szabályok kötelező jelleggel bírnak a tagállamokra nézve, belső nemzeti jogukban közvetlenül alkalmazhatóak (direct effect). A jogszabályi hierarchiában a közösségi jog a nemzeti jog felett áll. Ellentmondó szabályozás esetén az utóbbit kell a közösségi joghoz igazítani. Az Európai Közösség a döntéshozatali eljárás során a következő jogszabályokat alkotja: Rendelet (regulation): minden tagállamra nézve kötelező erejű. Anélkül, hogy a nemzeti jogban bármilyen intézkedést igényelne, közvetlenül alkalmazható. Rendeletet a Tanács és a Bizottság egyaránt alkothat. Jellegét tekintve inkább normatív, mint egyedi intézkedés. Irányelv vagy direktíva (directive): szintén kötelező erejű jogszabály. Végrehajtásának módját és mikéntjét az adott állam határozza meg. A jogszabály általában az elérendő eredményt jelöli ki. A nemzeti jog részévé kell tenni. Döntés (decision): közvetlenül alkalmazható, nincs szükség arra, hogy a belső jog részévé tegyék. Csak azokra kötelező, akikre vonatkozóan megalkották. Egyénre vagy tagállamra egyaránt vonatkozhat. 7 Ajánlás (recommendation), vélemény (opinion): nem jogszabály, de ebben a felsorolásban szokás megemlíteni. Kötelező ereje nincs. A döntéshozatali eljárások tipikusan a rendeletek és irányelvek megalkotására vonatkoznak. Van azonban példa arra is, hogy döntés és ajánlás készítésekor is kikérik a Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét. Az elfogadott jogszabályok kihirdetése az EK Hivatalos Lapjának L sorozatában történik. A C sorozatban teszik közzé az egyéb információkat, jogszabály-tervezeteket, a Parlament véleményét egy-egy javaslatról. A rendeletek az általuk meghatározott napon emelkednek jogerőre, ennek hiányában a megjelenést követő huszadik napon. Az irányelveket és határozatokat azokkal kell közölni, akikre vonatkoznak, és a közlés megtörténtekor emelkednek jogerőre. A kiadványban szerepel néhány Bizottsági Közlemény is. Bár a Bizottsági Közlemény nem jogi eszköz, mégis módja annak, hogy közzétegye a Bizottság állásfoglalását egy adott témában és rámutasson az előtte álló feladatokra. A kiadvány utal még un. Zöld könyv-re is. Ez egy olyan uniós dokumentum, amelynek szándéka elősegíteni a vitákat és elindítani a konzultáció folyamatát összeurópai szinten egy adott témakörben. Ezek a konzultációk átvezethetnek az un. fehér könyvek megjelentetéséhez, átültetve a viták következtetéseit praktikus javaslatokká a közösség munkájához. Az Európai Uniós színtű szabályozásnál figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét: A szubszidiaritás elve azt mondja ki, hogy a különböző döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten, az érintettekhez a lehető legközelebb kell meghozni, és csak akkor kell magasabb szinten foglalkozni egy problémával, ha az alacsony szinten nem oldható meg. Tehát egy adott kérdésben akkor kell közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, vagy ha a javasolt lépés közösségi szinten jobban megvalósítható. Az Európai Unió számos jogi szabályozást fogadott el és még további számos kezdeményezést tett a közlekedés, a telekommunikáció és az információs technológia

területén, amely arra irányul, hogy a fogyatékos emberek számára biztosítani kell a teljeskörű hozzáférést. Ezek a szabályozások mind-mind az európai fogyatékosügyi mozgalom kampányának eredményei, amelynek célja az volt, hogy a fogyatékos emberek speciális igényeit az európai színtű szabályozások minden területen figyelembe vegyék. 8 A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSEK ELLENI ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁS KERETEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN 1.) Amszterdami Szerződés Az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződéssel új korszak kezdődött az Európai Unió tagállamainak fogyatékos állampolgárai számára. A szerződés egy rendelkezése ugyanis kiterjeszti a diszkrimináció tilalmát a már korábban is létező nemek közötti megkülönböztetésről egy olyan, szélesebb értelmezésre, amely értelmezés magában foglalja a fogyatékos emberek diszkriminációjának tilalmát is. A fogyatékossággal élő emberek érdekeit képviselő civil szervezetek kitartó kampányának köszönhetően a "fogyatékosság" szó először került be az Európai Unió alapszerződéseibe. A Szerződésbe bekerült anti-diszkriminációs klauzula, amely most már a jogi szabályozásban is láthatóvá teszi az eddig jogilag „láthatatlan” fogyatékos embereket és olyan gyakorlati intézkedéseket von maga után, amelyeknek hatása van és lesz az Európai Unióban élő fogyatékos emberekre. A fogyatékosságnak az Európai Unió alapító szerződéseiben történő megjelenítésére azért volt szükség, mert a fogyatékosságra vonatkozó utalás hiányában az addig kidolgozott fogyatékosügyi politikák nem voltak kötelező erejűek (pl. csak ajánlás szintűek), s ezáltal jogilag nem voltak végrehajthatók. Az 1996-ban született Bizottsági Közlemény a Fogyatékos Emberek Egyenlő Esélyeiről és az ugyanebben az évben született azonos témájú Tanácsi határozat példaként tekinthető ezekre a nem kötelező érvényű dokumentumokra, melyeknek hatása sokkal nagyobb lehetett volna, ha alapszerződésen alapul és jogi formát öltött volna. Az Amszterdami Szerződésben megjelent változtatások közül az általános anti-diszkriminációs cikkely bevezetése volt a legfontosabb, amely a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés leküzdésére javasol intézkedéseket. A 13. cikk kimondja: "E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére." A cikkben a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére való hivatkozással az Unió szintjén elfogadott fogalommá vált a fogyatékos emberek elleni hátrányos megkülönböztetés, mint probléma. A cikk bevezetésével a fogyatékosügy, a fogyatékos emberek hátrányos megkülönbözetése első alkalommal került a Közösség kompetenciájába és első alkalommal kap engedélyt a Közösség arra, hogy lépéseket tegyen a fogyatékos emberek hátrányos megkülönböztetésének elhárítására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerződés életbe lépését követően a fogyatékos emberek diszkriminációjával kapcsolatban az Európai Bírósághoz lehet fordulni. 9 Meg kell azt is jegyezni, hogy a 13. cikk nem hatalmazza fel a Közösséget arra, hogy minden diszkriminációval kapcsolatos területen elfogadjon intézkedéseket, hiszen ez a cikk csak azokra a területekre vonatkozik, amelyeken a Közösségnek a Szerződés alapján kompetenciája van. Így tehát, - bár a Közösség olyan fontos területeken, mint pl. a foglalkoztatás, az áruk minőségi szabványa, stb. rendelkezik hatáskörrel, - teljesen ki van zárva azonban olyan területekről, mint pl. a gyerekek képzése, a lakhatás, stb. A fogyatékosságra való utalás a 13. cikkben ösztönözheti a Közösséget arra, hogy nagyobb figyelmet fordítson a fogyatékos emberek szükségleteire, amikor jogi szabályozást készít elő más területeken, így szociális vagy emberjogi témakörben. A Szerződés más rendelkezései is fontosak abból a szempontból, hogy a hozzáférhetőséget biztosítsák a fogyatékos emberek számára. Belső piaci szabályozás A Szerződés 95. Cikke rendelkezik a belső piac

kialakítására vonatkozó Közösségi szabályozás elfogadásáról. A cikk alapján azonban nem volt biztosított, hogy ha a cikk alapján termék szabványosításra kerül sor, akkor a fogyatékos emberek igényeit figyelembe kell venni, ez pedig sok nehézséget okozott. Ezért a Szerződéshez egy nyilatkozatot mellékeltek e kérdésre vonatkozóan. A nyilatkozat így szólt: "A Konferencia megállapodott abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 95. Cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor a Közösség intézményei figyelembe veszik a fogyatékos személyek szükségleteit." A nyilatkozat jogilag nem kötelező olyan értelemben, hogy az Európai Bíróság nem hajtathatja végre és sajnos érvényes a 95. Cikk alapján elfogadott minden olyan belső piaci szabályozás, amely még nem veszi figyelembe a fogyatékosok igényeit. Ezért egyének, szervezetek, akik úgy érzik, hogy a belső piaci szabályozással hátrányos helyzetbe kerültek, nem vihetik sérelmüket nemzeti bíróságuk vagy a luxembourgi Európai Bíróság elé. Ha azonban a 95. cikk alapján egy direktíva kerül elfogadásra és azt kell értelmezni a nemzeti bíróságoknak vagy az Európai Bíróságnak, akkor már lehet hivatkozni a nyilatkozatra, amely segít az értelmezésben. A nyilatkozat erkölcsi kötelezettséget is ró a Közösségi intézményekre a fogyatékos emberek szükségleteinek figyelembevételére vonatkozóan. Ezáltal a fogyatékos emberek diszkriminációját eredményező belső piaci szabályozásnak egyre kisebb az esélye a nyilatkozat bevezetése óta. A szociális rendelkezések fejezet A Szerződés alapján a Közösség célkitűzései magukba foglalják az alábbiakat: " … a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását -, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások 10 fejlesztésének elősegítése a tartósan magas színvonalú foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében." (136. Cikk) A cikk olyan célkitűzéseket tartalmaz, amely alátámasztja a Közösség szociálpolitikáját. A fogyatékos emberek szempontjából kétségtelenül a kirekesztés elleni küzdelem a legfontosabb, hisz bizonyított tény, hogy a fogyatékossággal élők kiszorulnak a foglalkoztatásból. Az információhoz való hozzáférés Az EU számára fontos, hogy az uniós polgárokkal jobban kommunikáljon, ezért elfogadták a szövegezési minőség elvét, amelyet beépítettek az Amszterdami Szerződésbe, a 39. Nyilatkozat keretében. 39. Nyilatkozat a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségéről „A Konferencia megállapítja, hogy a közösségi jogszabályok szövegezésének minősége alapvető feltétele annak, hogy azokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok megfelelően hajtsák végre, és a polgárok, illetve a gazdasági élet szereplői jobban megértsék. A Konferencia emlékeztet az Európai Tanács elnöksége által 1992. december 11–12-én Edinburgh-ban elfogadott erre vonatkozó következtetésekre, valamint a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségéről szóló 1993. június 8-ai tanácsi állásfoglalásra (Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, C 166. szám, 1993. június 17., 1. o.). A Konferencia úgy véli, hogy a közösségi jogszabályok elfogadására irányuló eljárásban részt vevő három intézménynek, azaz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak iránymutatásokat kell elfogadnia az említett jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozóan. Hangsúlyozza továbbá, hogy a közösségi jogszabályokat hozzáférhetőbbé kell tenni, és üdvözli ebben a vonatkozásban a jogszabályszövegek hivatalos kodifikálását szolgáló gyorsított munkamódszer elfogadását és első alkalmazását, amelyet az 1994. december 20-ai intézményközi megállapodás tett lehetővé (Az Európa Közösségek Hivatalos Lapja, C 102. szám, 1996. április 4., 2. o.). Ezért a Konferencia kijelenti, hogy az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak: - közös megegyezéssel iránymutatásokat kellene megállapítania a közösségi jogszabályok szövegezése minőségének javítására, és a közösségi jogalkotási javaslatok vagy jogszabálytervezetek vizsgálatakor követnie kellene ezeket az iránymutatásokat, és meg kellene tennie az iránymutatások megfelelő alkalmazásához szükségesnek tartott belső szervezeti intézkedéseket; - meg kellene tennie minden erőfeszítést a jogszabályszövegek kodifikálásának

gyorsítására.” A nyilatkozat számos gyakorlati útmutatóban összefoglalt szabály alapjául szolgál, amelyek célja a jogszabályok megfogalmazásának és stílusának egyszerűsítése, ezáltal olvashatóbbá és érthetőbbé tétele a polgárok számára. Az amszterdami kormányközi konferencia egyik célja ugyanis az volt, hogy a Közösséget minél nyitottabbá és hozzáférhetőbbé tegye az 11 Európai Unió állampolgára számára. E cél elérésére tűzték napirendre az "átláthatóságot", amely nyitott döntéshozatalt és a Közösségi dokumentumokhoz való hozzáférést jelenti. A Szerződés nem tartalmaz hivatkozást arra, hogy a dokumentumok a fogyatékos emberek számára is hozzáférhetőek legyenek, pl. Braille írás, nagybetűs nyomtatás vagy a látás sérültek számára diszken való megjelentetés és az értelmi fogyatékosok számára kazettán ill. egyszerű, olvasmányos formában történő megjelentetés. Az állampolgároknak tehát joguk van hozzáférni a dokumentumokhoz, de ez csak a dokumentumok hagyományos formában történő megjelentetésére vonatkozik. A fogyatékos emberek hozzáférési igényét azonban ki kell dolgozni a Közösségi szabályozásban és erre vonatkozóan belső eljárásokat kell elfogadni. A szerződés tehát megnyitotta a lehetőséget az információhoz minél szélesebb körben történő hozzáféréshez. Ezt követően már az EU intézmények intézkedései döntik el, hogy a fogyatékos emberek hozzáférnek-e az információhoz, vagy kirekesztődnek. 2.) Alapvető Jogok Kartája Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén 15 tagország kihirdette és legmagasabb képviselői aláírásukkal látták el az Alapvető Jogok Kartáját. Sajnos a csúcsértekezleten elfogadott nizzai szerződésbe nem építették be a Kartát, és a szerződés a Kartára való utalást sem tartalmazza. Ezért az Alapvető Jogok Kartája, amely polgári, politikai, gazdasági, szociális jogok elfogadása EU szinten, jelenleg még „csak” politikai nyilatkozat jellegű, kötelező jogi érvénye nincs, de már részét képezi az EU Alkotmány tervezetének. A Karta két cikke fontos a fogyatékos emberek szempontjából: a 21. cikk – többek között – a fogyatékosság alapján fellépő hátrányos megkülönböztetést tiltja, a 26. cikk pedig lépéseket javasol a Közösség számára a fogyatékos emberek valódi integrálódását szolgáló intézkedésekre. Az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség szempontjából tehát a Karta is fontos elkötelezettségeket tartalmaz, hiszen az akadálymentesítés - akár az épületek, akár a szolgáltatások használhatósága tekintetében - a hátrányos megkülönböztetés megelőzésének előfeltétele és segíti a fogyatékos emberek társadalmi befogadását. 3.) Az Európai Unió Alkotmány tervezete Az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására létre jött Európai Konvent befejezte munkáját és megalkotta az EU Alkotmányának tervezetét. A 2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia és az ezt követő munka célja már az Alkotmány véglegesítése. Az új Alkotmány tervezete foglalkozik a megkülönböztetés tilalmával a fogyatékos emberek tekintetében is. A tervezetben külön cikk vonatkozik a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésére. A tervezet vonatkozó cikkei: II-20. cikk: Törvény előtti egyenlőség A törvény előtt mindenki egyenlő. II-21. cikk: A megkülönböztetés tilalma 12 (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. II-26. cikk: A fogyatékossággal élő személyek beilleszkedése Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. . III-3. cikk Az ebben a részben említett politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során az Unió célul tűzi ki mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés

leküzdését. --- * --- A fenti cikkek közvetlenül a megkülönböztetés és a kirekesztés tilalmát jelentik ki, olyan megfogalmazásban, amely közvetve és közvetlenül is vonatkozik a fogyatékos emberekre általánosságban és egyedileg egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a fogyatékos emberek számára a kirekesztettség mindenek előtt azoknak a környezeti akadályoknak a következménye, amelyek megakadályozzák, vagy igen nagymértékben megnehezítik a társadalmi és gazdasági folyamatokban való szabad részvételt. A gyakorlat nyelvén ez azt jelenti, hogy a természeti, valamint az ember által módosított és/vagy létrehozott környezet egyáltalán nem akadálymentes. A természeti környezet az ép emberek számára sem teljesen akadálymentes, de általában leküzdhető az arra a célra készülő eszközökkel, segédeszközökkel és az emberek speciális képzésével, képességeik célzott fejlesztésével. A fogyatékos emberek döntő többsége számára az ilyen eszközök használhatatlanok, a képességfejlesztés korlátozott, tehát már a természeti környezet is fokozott akadályt képez, amelynek legyőzése gyakran megoldhatatlan feladatot jelent. Az ember által módosított és/vagy létrehozott környezet – az esetleges természetes akadályokon kívül, pl. hegy és völgy, – tele van mesterséges akadályokkal, amelyek az megkülönböztetés nélküli, egyenlő esélyű élet igényének történelmi megjelenése előtt jöttek létre, vagy – és ez még rosszabb, - még mai is készülnek, a társadalmi elvárások, a szórványos nemzetközi és nemzeti jogszabályok ellenére. Az Uniós egyezményekben, jogforrásokban lefektetett tilalmak a megkülönböztetés és a kirekesztés ellen, lényegében az emberek által más emberekkel szemben elkövetett olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyek következménye más embereket akadályoz egyetemes jogaik gyakorlásában, önmaguk szabad megvalósításában. Ebből egyenesen következik, hogy fontos a legkülönbözőbb jogok érvényesítése, a foglakozási és az oktatási diszkrimináció stb. tilalma, de ezek a jogok és egyenlőségek mindaddig nem 13 érvényesíthetők, amíg a szabad helyváltoztatás, a közlekedés, a létesítmények és szolgáltatások elérhetősége és biztonságos használata eleve egyáltalán nem akadálymentes. Ez a körülmény meghatározza az Uniós állampolgári jogok érvényesítéséhez szükséges intézkedések, jogszabályok sorrendiségét, amelyben így elsődleges fontosságot kap az akadálymentesség, amely tehát nem csupán az épületekhez, közlekedéshez stb. hozzáférés lehetőségét nyújtja, hanem az egyenlő Uniós állampolgári jogok gyakorlásának általános és elengedhetetlen előfeltétele is. 4.) A Bizottság Közleménye a fogyatékosok emberek akadálymentes Európájáról (COM(2000) 284… A 2000-ben elfogadott bizottsági közlemény széleskörűen vizsgálja, hogy hogyan kell összekötni az EU szabályozásokat és kezdeményezéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékos ügy Közösség-dimenziójú kérdés legyen. A Közlemény azokra a politikákra összpontosít, amelyek az akadálymentes, mindenki számára használható és alkalmas társadalom elérését segítik. Ezért vizsgálja, hogy hogyan lehet nagyobb együttműködést elérni nemcsak a foglalkoztatás, oktatás és szakképzés, de a közlekedés, a belső piac, az információs társadalom, az új technológiák és fogyasztói politikák terén is. A Közlemény hangsúlyozza a mobilitás fontosságát a gazdasági és társadalmi életben való részvételnél. Megerősíti, hogy akár a közlekedés, akár az épített környezet akadálymentességének, az akadálymentesítés technológiájának fejlődése az élet más területein is pozitív hatást eredményez, így pl. a munkahelyi körülmények minőségében, a fogyasztók védelmében, de a szakszerű és tisztességes gazdasági verseny védelmében is. A dokumentum hangsúlyozza az új technológiák szerepét abban, hogy a fogyatékos emberek számára a funkcionális korlátozások ne jelentsenek problémát, hanem ellenkezőleg, ezek a technológiák segítsék elő a társadalmi részvételt. A közlemény kitér arra is, hogy milyen nagy kihívást jelent a fogyatékosság, ill. a fogyatékos emberekkel szemben a társadalomban tanúsított negatív hozzáállás leküzdése. A közleményben kitűzött feladatokból 46 EU szintű tevékenység következik. Ezek, többek között, arra irányulnak, hogy megszüntessük a fizikai akadályokat annak érdekében, hogy a tömegközlekedést mindenki igénybe tudja venni, az

épített környezet akadálymentesen álljon mindenki rendelkezésére. A közlemény intézkedéseket ír elő arra is, hogy az információs technológia eszközeinek a fogyatékos emberek számára is használhatónak, hozzáférhetőnek kell lennie, biztosítva ezzel, hogy az információs társadalom nyújtotta előnyök a fogyatékos emberek számára is kihasználhatók legyenek. A Közlemény hangsúlyt fektet a kisegítő technológia biztosítására is, amely a súlyosan sérült emberek számára is lehetővé teszi a hétköznapi termékek önálló használatát. 14 A közlemény kiemeli továbbá a fogyatékos emberek képviseletét ellátó szervezetekkel történő konzultáció fontosságát az intézkedések tervezésénél, kidolgozásánál és megvalósításánál. Hivatkozás: • A Bizottság Közleménye a fogyatékosok emberek akadálymentes Európájáról (COM(2000) 284 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the regions „Towards a Barrier Free Europe for People with Disabilities”) (COM(2000) 284 final of 12 May 2000, 5.) Madridi Nyilatkozat 2002. májusában került sor

Madridban arra az Európai Fogyatékosügyi Kongresszusra, amelyen több mint 400 résztvevő fektette le egy nyilatkozatban a fogyatékos emberek jövőképét, megszabva a 2003-as év, vagyis a Fogyatékos Emberek Európai Éve cselekvési programjának koncepcionális kereteit Európai Uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A madridi nyilatkozat szerint „a befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés.” A nyilatkozat alábbi fejezetei rendelkeznek az akadálymentesítésről, ill. az egyenlő hozzáférésről. „Jogi intézkedések Haladéktalanul átfogó anti-diszkriminációs törvényeket kell alkotni a meglévő akadályok eltávolítására és az újabb korlátok megelőzésére, amelyekkel a fogyatékos emberek az oktatás, a foglalkoztatás, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés során találkoznak, és amelyek meggátolják a fogyatékos embereket abban, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a társadalmi részvételre és az önállóságra való képességüket. Az EK Szerződés 13. cikkelye a diszkrimináció-mentességről szóló záradék, amely ezt közösségi szinten lehetővé teszi, ezzel hozzájárulva a valóban akadálymentes Európa létrehozásához a fogyatékos emberek számára. A fogyatékos ügy integrálása a mindennapi folyamatokba A fogyatékos emberek részére hozzáférhetővé kell tenni a mindennapi egészségügyi, oktatási, szakképzési és szociális szolgáltatásokat és minden olyan lehetőséget, amely a nem fogyatékos emberek rendelkezésére áll. A fogyatékos embereket befogadó alapú szemlélet megvalósításához több szinten kell megváltoztatni a jelenlegi gyakorlatot. Először is biztosítani kell a fogyatékos emberek számára rendelkezésre álló szolgáltatások koordinálását a különböző szektorokon belül és azok között egyaránt. A különböző fogyatékos csoportok hozzáférési szükségleteit bármely tevékenység esetében már a tervezés folyamata során figyelembe kell venni, nem pedig utólag kell rájuk gondolni, amikor a tervezés már lezárult. A fogyatékos emberek és családjaik szükségletei eltérőek, ezért fontos olyan átfogó megoldások tervezése, amelyek figyelembe veszik mind az egész embert, mind életének különböző aspektusait.” 15 A FOGYATÉKOS EMBEREK SZÁMÁRA HOZZÁFÉRÉST ELŐÍRÓ SZABÁLYOZÁSOK TERÜLETEI KÖZLEKEDÉS A közlekedésre is vonatkozik, hogy az akadálymentességre való törekvés, nemcsak a lakosság mintegy 10%-ét kitevő fogyatékos emberek és családjaik igényét szolgálja, hanem az idős emberekét, a kisgyerekes családokét és a nehéz csomaggal közlekedő emberekét is. E társadalmi csoportok számossága a lakosság mintegy 40%-át is meghaladja. Az idősödő társadalom pedig mind jobban és jobban felveti egy olyan közlekedési politika szükségességét, amely egyre nagyobb prioritást ad a mozgásukban bármilyen okból akadályozott személyek szükségleteinek kielégítésére. A közlekedés több területén figyelmet fordítani arra, hogy senki ne szoruljon ki a tömegközlekedés járműveinek használatából. Ezek a területek a következők: - A tömegközlekedési járművek megállóhelyei, a megállóhelyeket körülvevő környezet (parkolók, stb.) kialakítása, ezek akadálymentessége. - A járművekre való fel és leszállás, a járművek használata. - A közlekedéshez szükséges információk elérhetősége. Az

információnak ugyanis mindenki számára elérhető, észlelhető és érthető formában kell megjelenni ahhoz, hogy pl. egy menetrendet értelmezni tudjunk, vagy éppen egy adott járathoz csatlakozást keresünk az információs táblán. - A jegyárusító helyek, rendszerek elérhetősége. A közlekedési rendszerek egyre inkább képernyőhöz kötött, információs pultoknál működő adatszolgáltatást biztosítanak. Ezeknek a rendszereknek a használatából kiszorulhatnak a gyengénlátó emberek, a siketek, a vakok és az értelmi fogyatékos emberek is. Számukra más módon kell biztosítani ezeket a szolgáltatásokat. Ezek a rendszerek a keres székkel közlekedő, a kis termetű emberek számára is használhatatlanok, ha túl magasra helyezik őket. - Fontos, hogy a közlekedési szolgáltatást nyújtók biztosítsanak segítséget a fogyatékos utasoknak. - Fontos, hogy a biztonsági és vészjelző rendszerek vegyék figyelembe a fogyatékos emberek igényeit (pl. a vizuális riasztó rendszerek révén a siket és nagyothalló emberekhez is eljusson a vészhelyzetre vonatkozó jelzés). Elmondható azonban, hogy ha a közlekedési szolgáltatások kialakításánál - a fogyatékos emberek érdekeit képviselő szervezetekkel való konzultáció révén - figyelembe vesszük a fogyatékos emberek igényeit, akkor többlet költség nélkül, vagy minimális ráfordítással olyan rendszert alakíthatunk ki, amelyet minden ember fokozott biztonsággal és kényelmesen használhat. Az Európai Unióban az alábbi szabályozások vagy szabályozás tervezetek igyekeznek elősegíteni azt, hogy a közlekedés területén nyújtott közszolgáltatásokat mindenki közel egyenlő módon tudja igénybe venni. 1.) Európai Unió irányelve a buszokról és távolsági buszokról 16 Európai Unió irányelve a buszokról és távolsági buszokról azt írja elő, hogy az Európai Unió minden tagállamának biztosítani kell, hogy a vásárolt városi buszok teljesen akadálymentesek legyenek a fogyatékos emberek számára. Ez a szabályozás vonatkozik a regionális és helyi hatóságok által vásárolt autóbuszokra is. Az irányelvet 2002. február 13-án fogadták el és annak előírásait 2003. augusztus 13-ig az Európai Unió minden tagállamának hazai jogrendjébe be kellett építeni. Ez azt jelenti, hogy az országok kormányainak erre vonatkozóan jogi szabályozást kellett elfogadniuk. Az európai fogyatékosügyi mozgalom erőteljes kampányának köszönhetően az irányelv kötelező rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a fogyatékos emberek és más mozgásukban akadályozott személyek számára hogyan kell megvalósítani a városi buszok akadálymentesítését. Az irányelv arra is ösztönzi a tagországokat, hogy ne csak a városi, hanem a távolsági buszok számára is írják elő az akadálymentesítési követelményeket. Az irányelvben felsorolt műszaki szabványokat a COST 322 tanulmány eredményei alapján hozták létre, amely tanulmány az alacsony padlós buszokat vizsgálta. A tanulmányról bővebb információ a www.cordis.lu/costtransport/src/cost-322.htm honlapon található. Az irányelv úgy fogalmaz, hogy bár a dokumentum elsődleges célja az utasok biztonságának szavatolása, a közösségi közlekedésés szociálpolitika megvalósítása értelmében meghatározott műszaki követelményeket kell kidolgozni és ezek kielégítésével kell biztosítani azt, hogy a mozgásukban korlátozott személyek is igénybe vehessék az irányelv hatálya alá tartozó járműveket. Az irányelv leszögezi, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy megkönnyítsék a sérült emberek számára a járművek használatát. 2005. február 13-tól kezdődően a tagállamok megtagadhatják azon új járművek és új karosszériák önálló szerelési egységekként történő nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg pl. a sérült emberek számára alkalmas kritériumoknak. Érdekessége az irányelvnek, hogy a mozgássérült sérült embereket két kategóriába sorolja. Az egyik kategória a „mozgásukban akadályozott emberek”, amely az irányelv meghatározása szerint magában foglalja azokat az embereket, akiknek a tömegközlekedési eszközök használata nehézséget okoz. Ide tartoznak például a fogyatékos emberek (beleértve az érzékszervi és szellemi fogyatékos, valamint a kerekes székkel közlekedő személyeket), a végtagsérültek, a kis termetű emberek, a nehéz csomaggal utazók, az idős emberek, a terhes nők, a bevásárlókocsival, valamint gyermekekkel utazók (beleértve a gyerekkocsiban ülő gyerekeket is). A másik kategória a „kerekes székkel

közlekedő” személyek, akik – a meghatározás szerint – fogyatékosságuk következtében kerekes széket használnak a helyváltoztatáshoz. Az irányelv a kerekes széket használók közlekedésének elősegítésére is műszaki előírásokat tartalmaz. Az irányelv előírja, hogy az Európai Unió tagországaiban üzemelő városi buszokat kötelezően el kell látni rámpával és/vagy liftekkel és a buszoknak hidraulikusnak (térdeplősnek) kell lenni. A rámpa és a lift kézi vagy elektromos működtetésű lehet. Az irányelvnek a fogyatékos emberekre vonatkozó részletei – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: 17 Az irányelv meghatározása szerint alacsony padlós – vagy a helyes magyar szóhasználattal mélypadlós – az a busz, amelyben az álló utasok számára rendelkezésre álló terület legalább 35%-a (csuklós járművek esetén az elülső részen, emeletes járműveknél pedig az alsó szinten) lépcsők nélküli területet képez, és legalább egy utastéri ajtó elérését biztosítja. Ezen túlmenően az irányelv kontrasztos színek használatát írja elő a látás sérült emberek könnyebb tájékozódásának elősegítésére. Ülések és területek fogyatékos utasok részére Legalább két, előre vagy hátra néző, a mozgáskorlátozott utasok részére elsődlegesen fenntartott, kijelölt ülést kell elhelyezni egy fel- és leszállásra alkalmas ajtó/ajtók közelében. A fenntartott ülések legkisebb száma a 22-nél több utasférőhellyel rendelkező, az utasok gyakori mozgását lehetővé tevő területtel rendelkező buszokon legalább 4 (négy), a főként ülő utasok számára kialakított járműosztályban 2 (kettő), a 22-nél kevesebb utas férőhellyel kialakított buszokon pedig legalább 1 (egy) legyen. Legalább egy fenntartott ülés alatt vagy közvetlenül mellette helyet kell biztosítani egy vakvezető kutyának. Az ülésekre az ülőhely és az átjáró (folyosó) között kartámaszokat kell elhelyezni, amelyeknek félrehajthatónak kell lenniük, hogy az ülések megközelítése akadálytalan legyen. A fenntartott ülések mellé kapaszkodó korlátot vagy fogantyúkat kell szerelni oly módon, hogy az utas könnyen megkapaszkodhasson bennük. Kommunikációs berendezések Bármely fenntartott ülés és kerekes szék számára fenntartott hely közvetlen közelében kommunikációs berendezéseket kell lehelyezni a padlótól számított 700 mm és 1200 mm közötti magasságban. A alacsony (mély) padlós területen elhelyezett kommunikációs berendezéseknek 800 mm és 1500 mm közötti magasságban kell lenniük, ahol nincsenek ülések. Minden, a belső kommunikációt szolgáló berendezésnek alkalmasnak kell lennie tenyérrel történő működtetésre is és kontrasztos színekkel vagy színekkel és hangjelzéssel kell ellátni azokat. Ha a jármű rámpával vagy lifttel van ellátva, akkor a jármű vezetőjével kapcsolatot teremtő kommunikációs eszközt kell felszerelni a jármű külső felületén, az ajtó mellé, a talajszinttől legfeljebb 1300 mm magasságban. Piktogramok 3.4.1. A mozgásukban akadályozottak számára fenntartott ülésekkel ellátott járműveken a … ábrának megfelelően kívülről látható piktogramokat kell elhelyezni, a jármű elejére a járda felőli oldalon és az érintett ajtó/ajtók mellett egyaránt. Megfelelő piktogramokat kell elhelyezni belül is, a kerekes szék számára kialakított hely, illetve a mozgásában akadályozott személyek számára fenntartott ülés közvetlen közelében. 18 Piktogram kerekes székkel közlekedők számára Piktogram mozgásában akadályozott, nem kerekes székkel közlekedő utasok számára Az irányelv előírja, hogy bármely fenntartott ülés vagy kerekes szék számára kialakított hely és legalább egy bejárati és egy kijárati ajtó közötti közlekedőfolyosó lejtése nem haladhatja meg a 8%-ot. Az ilyen lejtős területet csúszásmentes felülettel kell ellátni. 19 Helyigény a kerekes székek számára A kerekes székek vonatkozásában az alábbi ábrákon feltüntetett méreteket kell figyelembe venni. (Utas nélkül.) Referencia kerekes szék Teljes hosszúság, l: 1200 mm Teljes szélesség, b: 700 mm Teljes magasság, h: 1090 mm Megjegyzés: A kerekes széket használó személy figyelembevételére 50 milliméterrel meg kell növelni a teljes hosszúságot, és a talajszinttől számított 1350 mm magassággal kell számolni. Minimális hossz és magassági méretek a kerekes szék számára kialakított helyen 20

Ülések a keres székesek számára kialakított területen A kerekes székek számára kialakított helyen csak lehajtható ülések helyezhetők el. Ezek az ülések azonban használaton kívül, felhajtott állapotukban nem nyúlhatnak be a kerekes szék számára kialakított helyre. A kerekes székes utasok számára fenntartott helyeken vagy közvetlen közelükben az alábbi szöveget tartalmazó jelzést kell elhellyezni: „Kérjük, adja át ezt a helyet a kerekes székkel közlekedőknek!” Kerekes székek rögzítése A kerekes székkel közlekedők számára fenntartott helyet el kell látni a kerekes széket rögzítő rendszerrel, a kerekesszék stabilitásának biztosítása érdekében. Világítás Az irányelv kitér a jármű világítására is és előírja, hogy a gépjármű belsejét, illetve közvetlen külső környezetét megfelelően meg kell világítani, hogy a mozgásukban akadályozott személyek biztonságosan fel- és leszállhassanak. Lift A elektromos liftre vonatkozóan az irányelv előírja, hogy ha a lift olyan utastéri ajtó mellett helyezkedik el, amely a gépjárművezető közvetlen látóterében van, akkor a vezető a vezetőülésben ülve is működtetheti a liftet. A működtető berendezéseknek minden más esetben a lift közvetlen közelében kell lenniük. Üzembe helyezésük és kikapcsolásuk csak a vezető által, a vezetői ülésből legyen lehetséges. A kézi erővel működtetett liftet viszont úgy kell kialakítani, hogy működtetéséhez ne legyen szükség rendkívüli erőkifejtésre. Rámpa A rámpára vonatkozóan az irányelv megszabja, hogy annak legalább 800 mm szélesnek kell lennie. Egy 150 mm magas járdaszegélyre lenyitott vagy lehajtott állapotban a rámpa lejtése nem haladhatja meg a 12%-ot. Ennek eléréséhez a kocsiszekrényt süllyesztő, un. térdeplő rendszert is lehet használni. Bármely olyan rámpát, amely 1200 milliméternél hosszabb, fel kell szerelni olyan berendezéssel, mely megakadályozza, hogy a kerekes szék oldalra legurulhasson. A rámpa kinyújtása és behúzása kézzel, vagy elektromos működtetéssel történhet. A távműködésű rámpáknál a kinyújtást és behúzást villogó sárga fénynek és hangjelzésnek kell jeleznie; a rámpák külső peremeit jól felismerhető, jól látható vörös és fehér fényvisszavető veszélyjelzőkkel kell ellátni. Ha a rámpa olyan ajtó mellett helyezkedik el, amely a gépjárművezető közvetlen látóterében van, a vezető a vezetőülésben ülve is működtetheti a rámpát. A működtető berendezéseknek 21 minden más esetben a rámpa közvetlen közelében kell lenniük. Üzembe helyezésük és kikapcsolásuk csak a vezető által, a vezetői ülésből legyen lehetséges. A kézi erővel működtetett rámpánál a rámpát úgy kell kialakítani, hogy működtetéséhez ne legyen szükség rendkívüli erőkifejtésre. Kontrasztos színek, betű méretek Ezeken túlmenően az irányelv kontrasztos színek használatát írja elő a látás sérült emberek könnyebb tájékozódásának elősegítésére. Így például a járművek megjelölésére az irányelv az alábbiak szerint rendelkezik: A járművet jól látható módon, belül, az első ajtó közelében 15 milliméternél nem kisebb magasságú betűkkel vagy piktogramokkal és 25 milliméternél nem kisebb számokkal, világosan meg kell jelölni. ((Bea! Ezt nem értem! Mit kell belülről megjelölni? Ez hibás fordítás, de az eredetiben nem találom ezt a részt. Sándor )) Az irányelv VII. melléklete foglalkozik átfogóan az akadálymentesítéssel, van azonban néhány vonatkozó rendelkezés más cikkekben is. Hivatkozások • Az Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve (2001. november 20.) a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről, valamint a 70/156/EGK és a 97/27/EK irányelv módosításáról. (Busz és Távolsági busz direktíva 2001/85/EC) Az irányelv 2002. február 12-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Közlönyében: O.J. L. 42, 13.02.2002. Directive of the European Parliament and of the Council relating to special provision for vehicles used for the carriage of passengers comprising more than eight seats in addition to the driver's seat (Bus and Coach Directive), 2001/85/EC. http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=en&numdoc=32001L008 5&model=guichett 2.) COST 349 Tanulmány: A helyközi és távolsági autóbuszok

akadálymentesítése a mozgássérült emberek számára A tanulmány a távolsági és nemzetközi buszok szerkezetét és kivitelezését valamint a buszok rendszerét vizsgálja a mozgássérült emberek vonatkozásában. A COST 349 vizsgált elemei: - a magas színvonalú

szolgáltatások távlati társadalmi és gazdaságossági hatásának meghatározása - információ biztosítása az utazást megelőzően - a várakozóhelyek és a buszmegállók megközelíthetősége a buszok és távolsági buszok tervezése - a biztonsági intézkedések a kerekes székkel közlekedők számára - a személyzet képzése - a keresletet kielégítő szolgáltatások A tanulmányról szóló beszámoló 2005-re készül el. Reményeink szerint az eredmények, tapasztalatok megfelelő segítséget nyújtanak a gyártók, üzemeltetők és helyi hatóságok 22 számára akadálymentes és jó minőségű közlekedési rendszerek kidolgozására, és a tanulmány eredményei a megfelelő európai uniós színtű jogszabályokban is megjelennek. Hivatkozás: • www.cordis.lu/cost-transport/src/cost-349.htm 3.) A vasúti szállítás akadálymentesítése Az Európai Unióban a gazdaság más ágazataihoz viszonyítva a vasúti közlekedés nem fejlődött hasonlóan gyors ütemben. A növekvő belső piac ellenére a vasúti közlekedés főleg az országhatárokon belül üzemelt. A vasút azonban, mint a személy és teherszállítás eszköze, a kibővített Európai Unióban egyre nagyobb jelentőséget nyer, az Európát átszelő vasúthálózatot tovább kell bővíteni. Két európai uniós irányelv vonatkozik a vasút akadálymentességére: az egyik irányelv a nagy sebességű vasutakra (1996/48/EC), a másik pedig a hagyományos vasutakra (2001/16/EC). Mindkét szabályozást nemzetközi vasúti szállításnál kell alkalmazni. Az akadálymentesítés szabályai az országhatáron átmenő vonatokat érintik, a belföldi járatokra nem vonatkoznak. A szabályozások az állomásokról sem rendelkeznek, kivéve a nemzetközi vonatok megállóhelyeit. A két jogi szabályozás hivatalos műszaki előírásokat tartalmaz a közös üzemeltetésre. Ezek nagyon hosszú dokumentumok, amelyek leírják a vonatszerelvényekre és a vasúti infrastruktúrára vonatkozó előírásokat (állomások, platformok, vasúti vágányok, stb.) A műszaki előírások a vonatok és a vonatokat kiszolgáló infrastruktúra közötti kompatibilitást biztosítják Európa szerte. Hivatkozások • A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (96/48/EC) Council Directive 96/48/EC of 23 July 1996 on the interoperability of the trans-European high-speed rail system Official Journal L 235 , 17/09/1996 P. 0006 – 0024 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=HU&numdoc=31996L0048R(01)&m odel=guichett • Az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve (2001. március 19.) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (2001/16/EC) Directive 2001/16/EC of the European Parliament and of the Council of 19 March 2001 on the interoperability of the trans-European conventional rail system. Official Journal L 110 , 20/04/2001 P. 0001 – 0027 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=32001L0016&model=g uichett A gyorsvasút és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára

vonatkozó irányelvekben meghatározott európai színtű műszaki követelményeket Bizottsági Határozat tartalmazza az alábbiak szerint: 4.) Állomások és Peronok (Insfrastruktúra) A transzeurópai nagysebességű vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló Bizottsági Határozat (COM (2002/732)) előírja, hogy a mozgásukban korlátozott személyek számára megfelelő akadálymentességet és 23 evakuálási lehetőségeket kell biztosítania a számukra hozzáférhetővé tett területekhez és azok elhagyásához. Az állomásokon az előírások szerint két peron magasság lehetséges: 550 és 760 mm. Mivel nem valószínű, hogy a peronról a járműszint elérése a mozgásukban akadályozottak részére a nemzetközi hálózatban mindenhol megvalósítható, ezért szükség van műszaki és üzemeltetési megoldások használatára ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott utasok számára e problémát áthidalják. Számos olyan megoldás áll rendelkezésre, amelyet alkalmazni lehet a transzeurópai nagysebességű hálózatban, köztük a következők: A járműveknél alkalmazható megoldások - a járműbe beépített rámpa, - a járműbe beépített lift Az infrastruktúránál alkalmazható megoldások: - emelkedő peron, - részben megemelt peron Üzemeltetési megoldások: - az üzemeltető személyzet által használt hordozható rámpa, - az üzemeltető személyzet által használt mobil emelő. A peronokat és a vasúti szerelvényeket úgy kell kialakítani, hogy azok a fogyatékos emberek számára könnyen megközelíthetőek

legyenek, lehetőség szerint speciális segítség nélkül. Az építendő nagysebességű vonalakon meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott személyek számára a peronok és járművek könnyű - amennyiben ez ésszerűen kivitelezhető, különösebb segítség nélküli - megközelítését biztosítsák. Azokon az átépített és csatlakozó vonalakon, ahol a meglévő állomások nem mindig teszik lehetővé a peronok könnyű megközelítését, szükség lesz az állomást üzemeltető személyzet segítségére. Tehát, ha a meglévő helyzet nem biztosít könnyű hozzáférést a mozgáskorlátozott utasok számára, akkor a vasúti vállalkozásnak gondoskodnia kell a mozgáskorlátozottak számára történő segítségnyújtásról, amelyet az érintett vonal infrastruktúra-nyilvántartásában írnak le az utasok tájékoztatására. A peronok burkolatának könnyű mozgást kell biztosítani a kerekes székek és babakocsik számára. A pihenő és várakozó helyeken könnyen megközelíthető ülőhelyeket kell kialakítani és megfelelő helyet kell biztosítani a kerekes székkel közlekedők számára. A vasúti szerelvényeken az utasok számára látható és hallható információkat kell biztosítani, oly módon, hogy azok látás- és hallássérült emberek számára is érthetőek legyenek. 24 A bizottsági határozat ajánlásként fogalmazza meg a “A nehéz vasúti rendszerek akadálymentessége az utasok számára” című, COST 335 tanulmány eredményeinek figyelembe vételét a vasúti infrastruktúra kialakításakor. Hivatkozások • A Bizottság Határozata (2002. május 30.) a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett, a transzeurópai nagysebességű vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (az értesítés a C(2002) 1948. számú dokumentummal történt) (EGT vonatkozású szöveg) ( COM (2002/732) (Commission Decision COM (2002) 732 concerning technical specification for interoperability relating to the infrastructure subsystem of the transEuropean high-speed rail system referred to in Article 6(1) of Council Directive 96/48/EC) Official Journal L 245 , 12/09/2002 P. 0143 - 0279 http://www.aeif.org/public/docs/tsis/l_24520020912en01430279.pdf 5.) Vasúti

szerelvények (gördülő állományok) A vasúti társaságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemben lévő járművek akadálymentesek legyenek a mozgáskorlátozott emberek számára. Műszaki és üzemeltetési megoldások kidolgozása szükséges a peron magasságkülönbségek problémájának áthidalására. A peronról a szerelvénybe való bejutást biztosítani kell a mozgássérült emberek számára rámpa, mobil lift használatával vagy részlegesen megemelt peron kialakításával. A vasúti szerelvényeken akadálymentes WC kialakítása szükséges a kerekes székkel közlekedők számára. Ezen kívül a vasúti kocsikban legalább egy kerekes székes számára kell fenntartott helyet létesíteni, továbbá a kerekes székkel közlekedők számára megfelelő szélességű folyosót és megfelelő méretű ajtót kell biztosítani. Ezeket az intézkedéseket minden felújítás vagy új építés alkalmával alkalmazni kell. A vasúti szállítás akadálymentességére vonatkozó új műszaki specifikációk kidolgozása 2003. végén kezdődött el. Az előírások kidolgozását, amelyek mind az infrastruktúrára, mind a szerelvényekre vonatkoznak, 2006-ig be kell fejezni. Hivatkozások • A Bizottság Határozata (2002. május 30.) a 96/48/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (az értesítés a C (2002) 1952. számú dokumentummal történt) (EGT vonatkozású szöveg) COM(2002)735 (Commission Decision COM (2002) 735 concerning technical specification for interoperability relating to the rolling stock subsystem of the transEuropean high-speed rail system referred to in Directive 96/48/EC) http://www.aeif.org/public/docs/tsis/l_24520020912en04020506.pdfOfficial Journal L 245 , 12/09/2002 P. 0402 - 0506 • COST 335 tanulány “A nehéz vasúti rendszerek akadálymentessége az utasok számára” címmel, az Európai Bizottság kiadványa (1999) ref. ISBN 92-828-8223-3 (COST 335- Passengers’ Accessibility of Heavy Rail Systems; European Commission publication (1999) ref: ISBN 92-828-8223-3) http://www.cordis.lu/cost-transport/src/cost-335.htm 6.)

Vasúti szállításban részvevő utasok jogai és kötelességei – új Európai Uniós szabályozás várható 25 Az Európai Bizottság jogszabály tervezet kialakítását tervezi vasúti szállításban részt vevő utasok számára. A Bizottság a jogszabály kidolgozása során konzultációkat folytat a különböző fogyasztói csoportokkal, beleértve a fogyatékos emberek európai érdekvédelmi szervezetét, az Európai Fogyatékosügyi Fórumot (EDF). Az EDF közvetlen tárgyalásokat

kezdeményez a vasúti közlekedési társaságokkal. A rendelettervezet rögzíti, hogy mozgáskorlátozottságára való hivatkozással nem lehet megtagadni senkitől a jegyrendelést és foglalást olyan nemzetközi vasúti szolgáltatásra, amely központi pályaudvarról indul. A pályaudvar állomásfőnökének segítséget nyújtani a mozgásában korlátozott emberek számára a pályaudvarra való ékezéskor, elhagyáskor és a pályaudvaron a vonatra való felszálláskor, illetve átszálláskor. Erről az igényről azonban a mozgáskorlátozott személynek a segítség igénybevétele előtt 24 órával értesíteni kell azt az üzemeltetőt, ahol a jegyet vásárolta. A pályaudvar állomásfőnöknek ki kell jelölnie azokat a pontokat, ahol a mozgásában akadályozott személy a pályaudvaron belül vagy kívül jelezni tudja érkezését és segítség igényét. A rendelet tervezet azt is tartalmazza, hogy miután a mozgásában akadályozott személy elhagyta a nemzeti vagy nemzetközi vasúti szolgáltatást, az állomásfőnöknek haladéktalanul értesítenie kell a közbenső vagy célállomást az odaérkező mozgáskorlátozott személyek számáról, a segítségnyújtás igényéről és módjáról. A vasúti társaságok az utazást megelőzően minimális információk nyújtására kötelezettek. A rendelettervezet szerint ezek közé tartozik információ szolgáltatása arról is, hogy a mozgásában korlátozott személyek részére hol és milyen akadálymentes feltételek biztosítottak. Ezen túlmenően a rendelettervezet alapján a vasúti szolgáltatás minimum követelménye tartalmazza a mozgásában korlátozott ember számára biztosítandó segítségnyújtást. Hivatkozás: • Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a vasúti szállításban résztvevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (COM (2004) 143 Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council on International Rail Passengers’ Rights and Obligations, COM(2004)143 final of 3 March 2004 http://www.europa.eu.int/comm/transport/rail/index_en.html • Vitaanyag a nemzetköz vasúti szállításban résztvevő utasok jogairól és kötelezettségeiről, Európai Bizottság, Energia és Szállítás Főigazgatósága (2202. október) (Consultation Paper on International Rail Passenger Rights and Obligations, European Commission, DG Energy and Transport (October 2002) http://www.europa.eu.int/comm/transport/rail/passenger/doc/cd-en.pdf ) 7.) Légi utasok jogai, Európai Uniós

szabályozás várható 26 Két olyan európai szintű szabályozás várható a közeljövőben, amely jelentősen növeli a légi utazást igénybe vevő fogyatékos utasok jogait. Hamarosan elfogadásra kerül egy jogszabály tervezet a légi utasok részére nyújtandó kompenzáció és segítségnyújtás közös szabályairól. A szabályozás-tervezet külön cikkben foglalkozik a fogyatékos emberek hátrányos megkülönböztetésének és a légi utazás megtagadásának tilalmáról. A tervezet - többek között – azt is leírja, hogy ha a légitársaság tudomására jut, hogy két vagy több órát késik a repülőgép, akkor a légitársaságnak haladéktalanul segítséget kell felajánlani a mozgássérült személynek és kísérőjének, a mozgásában nem mozgáskorlátozottsága miatt akadályozott személynek vagy a kísérő nélkül utazó gyermeknek. A segítség ésszerűen kell, hogy kielégítse ezen utasok speciális szükségleteit. Ezen túlmenően az EDF az Európai Polgári Légi Közlekedés Szervezetével (ECAC) szoros együttműködésben igyekszik megfelelő előírásokat kidolgozni a fogyatékos légi utasok jogainak védelmében. Hivatkozások: • Az Európai Parlament és a Tanács Rendelet tervezete a légi utasok részére nyújtandó kompenzáció és segítségnyújtás közös szabályairól azokra az esetekre, ha a beszállást megtagadják és a járatokat nem vagy csak nagy késedelemmel indítják. A szabályozást a Parlament 3. olvasatban elfogadta 2003. decemberében. 2004. júniusában még nem volt hatályos. (COM(2001)784 FINAL, egyeztetéssel módosított) Proposed Regulation of the European Parliament and of the Council establishing common rules on compensation and assistance to air passengers in the event of denied boarding and of cancellation or long delay of flights. Adopted after conciliation at 3rd Reading in Parliament, December 2003. (COM(2001)784 FINAL, amended in conciliation)), Official Journal C 103 E , 30/04/2002 P. 0225 – 0229 • Az Európai Bizottság vitaanyaga a Légitársaságok utas szerződéseiről European Commission consultation paper On Airlines’ Contracts with Passengers http://www.europa.eu.int/comm/transport/air/rights/consult_contract_en.htm 8.) Tengeri

közlekedés A tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó Bizottsági Közlemény (COM(2002) 158 final) két direktívára tesz javaslatot. A direktívák célul tűzik ki, hogy a személyszállító hajóknak minden utas számára, beleértve a mozgásukban valamilyen okból akadályozott utasokat is, biztonságosnak és felhasználó barátnak kell lennie. A direktívák újabb előírásokat tartalmaznak a személyszállító hajóknak a fogyatékos emberek igényeit is figyelembe vevő biztonságára és hozzáférhetőségére. A javaslat alapján a mozgásukban korlátozott embereknek könnyű és biztonságos ki- és beszállást kell biztosítani, ehhez igénybe lehet

venni rámpát, emelőt vagy liftet. Az akadálymentes felszállóhelyet jól láthatóan jelölni kell. A fogyatékos emberek számára szabad közlekedés kell biztosítani a hajó fedélzetein és azok között. A fedélzeten a kapaszkodókat, folyosókat, átjárókat és ajtókat a kerekes székkel közlekedők igényeihez kell igazítani. A lifteket, az utastereket, a szálláshelyeket és a mosdókat a mozgásukban akadályozott emberek számára alkalmas módon kell kialakítani. Ezen túlmenően a érzékszervi fogyatékos emberek számára is érthető jelöléseket kell alkalmazni. 27 A szabályozás előírja, hogy a vészjelző berendezések használatánál figyelembe kell venni a hallássérült és értelmi fogyatékos emberek speciális igényeit is. Ennek érdekében az üzemeltetőnek biztosítani kell, hogy a hajó fedélzetén látható és hallható eszközök is rendelkezésre álljanak a közérdekű tájékoztatások bejelentéséhez (pl. késésekről, menterend változásokról, a fedélzeten biztosított szolgáltatásokról) A javaslat kitér arra is, hogy a vészjelző és hívógombokat a mozgásukban akadályozott emberek számára is elérhető magasságban kell elhelyezni. Hivatkozások: • Az Európai Bizottság Közleménye (COM (2002) 158 final) a személyszállító hajók fokozott biztonságáról az Európai Unióban (European Commission Communication on the enhanced safety of passenger ships in the EU (COM (2002) 158 final)) http://www.europa.eu.int/comm/transport/themes/maritime/passenger-safety/index_en.html 9.) Parkoló kártya

a

fogyatékos emberek számára A fogyatékos emberek európai parkoló kártyáját minden Európai Uniós tagállamban lehet használni. Az Európai Unió Tanácsának erre vonatkozó ajánlása tartalmazza a szabványosított parkoló kártya modellt, felsorolva annak külsejét és adattartalmát. Minden ország saját maga bocsát ki parkoló kártyát (országos, regionális vagy helyi szinteken) de ezeknek a kártyáknak követni kell az európai uniós modellt az alábbiak szerint: Az igazolvány anyaga: karton, műanyag borítással. Az igazolvány mérete. magasság: 106 mm szélesség: 148 mm. Mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással kell ellátni. Színe: világoskék, kivéve a sötétkék hátterű fehér kerekesszék szimbólumot. Elő- és hátlapja függőlegesen két részre osztott. Az előlap bal oldalán a következők szerepelnek: kerekesszék-szimbólum, fehér színnel, sötétkék háttérrel az igazolvány sorszáma az érvényesség lejáratának dátuma az igazolványt kiállító hatóság/szervezet neve és pecsétje. Az előlap jobb oldalán a következők szerepelnek: a "PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE" szöveg az igazolványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén, alatta kisbetűvel a "parkolókártya" szó az Európai Unió más nyelvein feltüntetve. "Az Európai Közösségek mintája" szöveg a kibocsátó ország nyelvén A kibocsátó ország betűjele az Európai Uniót szimbolizáló 12 csillaggal körülvéve. A hátlap bal oldalán a következők szerepelnek: a jogosult vezetékneve a jogosult keresztneve a jogosult aláírása (írásképtelensége esetén törvényes képviselőjének aláírása, ha az adott ország nemzeti szabályozása megengedi) a jogosult arcképmása 28 A hátlap jobb oldalán a következők szerepelnek: az "Az igazolvány tulajdonosa az adott EU tagállamban hatályban lévő parkolási kedvezmények igénybevételére jogosult" szöveg a "Használatkor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen" szöveg. Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) határozata alapján az ECMT államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkolókártya az e rendeletben meghatározott parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít. A kártyára jogosult fogyatékos ember mind a saját országában, mind pedig bármelyik Európai Uniós tagországban parkolhat a kártyával. A parkoló kártya a fogyatékos személyhez kapcsolódik, nem pedig a gépjárműhöz. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékos ember akkor is parkolhat a kártyával, ha pl. barátja kocsijában ül. A parkoló kártya arra jogosít fel, hogy a fogyatékos emberek számára fenntartott parkolókban parkolni lehet, de ez nem azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek parkolási rendjére közös európai uniós szabályozás vonatkozik. Hivatkozások • 98/376/EC – 1998 június 4-i EU Tanácsi Ajánlás a fogyatékos emberek számára nyújtandó parkoló

kártyáról • EU Council Recommendation 98/376/EC - 4 June 1998 on parking card for people with disabilities (published in the OJ on 12 June 1998, page 167/25) http://europa.eu.int/comm/employment_social/soc-prot/disable/pc.pdf 29

ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1) Liftek/felvonók Az Európai Unió Direktívája előírja, hogy minden új liftnek teljesen akadálymentesnek kell lennie a fogyatékos emberek számára. Az Európai Unió Szabványügyi Testülete (CEN) kidolgozta az akadálymentes liftek szabványaiban megjelenítendő műszaki előírásokat. A tagállamok hatályba léptetik és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti, és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek 1997. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatták a Bizottságot. Az EU korábbi tagállamai 1997. július 1-jétől kezdődően voltak kötelesek alkalmazni az irányelv intézkedéseit. A most csatlakozó országoknak a csatlakozás időpontjára kellett megtenni a szükséges hazai jogi szabályozást az irányelv alkalmazására. Az irányelvet az épületekben és építkezéseken állandó jelleggel üzemelő felvonókra kell alkalmazni. Az irányelv előírja, hogy személyszállításra tervezett felvonók esetében, amennyiben azt méretei lehetővé teszik, a fülkét szerkezetileg oly módon kell tervezni és kialakítani, hogy ne akadályozza a fogyatékossággal élő személyeket a be- és kiszállásban, illetve a felvonó használatában, valamint, hogy lehetséges legyen a fogyatékos személyek számára a használatot könnyítő, megfelelő átalakítás. A kezelőelemekre vonatkozóan az irányelv megszabja, hogy a kíséret nélküli, fogyatékossággal élő személyek használatára is szánt felvonók kezelőelemeit ennek megfelelően kell megtervezni és elhelyezni. Ezen túlmenően a kezelőelemek funkcióját világosan jelezni kell. Hivatkozások • Az Európai Parlament és a Tanács 95/16/EK irányelve (1995. június 29.) a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről European Parliament and Council Directive 95/16/EC on the approximation of the laws of the Member States relating to lifts, Official Journal L 213 , 07/09/1995 P. 0001 - 0031 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=31995L0016&model=g uichett 2.) Egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban 2000-ben az Európai Unió Tanácsa

irányelvet fogadott el a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról. Az irányelv megteremti az egyenlő bánásmód általános keretét a foglalkoztatásban és szakképzésben. Az irányelv kötelezi a munkáltatókat, hogy a fogyatékos alkalmazottak igényeinek megfelelően alakítsák ki vagy alakítsák át a munkahelyeket. Az irányelv célja, hogy minden közvetlen vagy közvetett, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést megtiltson. 30 A jogi szabályozás előírja, hogy megfelelő, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket kell tenni azért, hogy a munkahelyeket a fogyatékos emberek igényeinek megfelelően alakítsák ki, például az épületek és a munkaeszközök megfelelő átalakításával, a munkaidő beosztásának és a feladatok megosztásának a fogyatékos emberek igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával. Az irányelv meghatározza a minimális elvárásokat, így lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv végrehajtása a tagállamok egyikében sem indokolhatja a már elért szinthez képest történő visszalépést. Az irányelv szerint az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatos végrehajtása céljából intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékosügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák. Az irányelv szerint a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő személyeknek megfelelő jogi eszközökkel kell rendelkezniük. Ennek érdekében az érdekképviseleti szövetségeket és a jogi személyeket is fel kell ruházni azzal a joggal, hogy az eljárásokban részt vegyenek, akár az áldozatok helyett, akár mellettük fellépve, a bíróság

előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárás előírásainak sérelme nélkül. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról kell rendelkezniük ennek az irányelvnek az alapján hozott kötelezettségek megszegése esetére. A tagállamoknak legkésőbb 2003. december 2-ig kellett megalkotni az irányelv végrehajtását szolgáló jogszabályokat, rendelkezéseket. Annak érdekében, hogy a különleges körülményeket tekintetbe vegyék, a tagállamoknak szükség esetén 2003. december 2-től további három év áll rendelkezésükre, hogy végrehajtsák ennek az irányelvnek az életkori és fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezéseit. Ebben az esetben azonban haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Minden olyan tagállamnak, amely úgy dönt, hogy felhasználja ezt a kiegészítő időszakot, évente kell jelentést készíteni a Bizottságnak a hátrányos megkülönböztetések megszüntetését célzó lépéseiről és a végrehajtás irányában tett előrehaladásáról. A Bizottság évente jelentést készít a Tanácsnak. Hivatkozások: • A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról Council Directive establishing a general framework for equal treatment in employment and occupation 2000/78/EC (27 November 2000) Official Journal L 303 , 02/12/2000 P. 0016 - 0022 http://www.europa.eu.int/comm/employment_social/news/2001/jul/dir200078_en.html 31

3.) Az Európai Unió szakértői csoportja az épített környezet hozzáférhetőségének kidolgozására 2003-ban az Európai Bizottság létrehozott egy szakértői csoportot, az ’Akadálymentes Európa felé” címmel elfogadott Bizottsági közleményben előírt kötelezettségeknek megfelelően (COM(200) 248 final, 2000 május 12.) A szakértői csoport épített környezetről szóló jelentése 2003. októberében készült el. A jelentés számos javaslatot fogalmaz meg az épített környezet akadálymentesítésre, amelyek közül kiemelünk néhányat. Az építési termékekre vonatkozó szabályozás kiegészítése Az építési termékekre vonatkozó európai uniós irányelv (89/106/EGK) egy új megközelítésű irányelv, amely az „alapvető követelményeknek” való megfelelésre épül: ”Alapvető követelmény, hogy a termékek alkalmasak legyenek az épített szerkezetekben való felhasználásra, amelyek viszont (egészben vagy részleteikben) megfelelnek a tervezett funkciónak, figyelembe véve a gazdaságosság és biztonság kérdését is”. A szakértői csoport javaslata alapján az alapvető követelményeket a mindenki számára megfelelő akadálymentesség kérdéskörével is ki kellene egészíteni: „Az épített szerkezeteket oly módon kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok önálló megközelítése és a belépés, működés közbeni használata és elhagyása akadálymentes, biztonságos és kényelmes legyen minden valószínűsíthető felhasználó számára.” Az alapvető követelményeket teljes mértékben érvényesíteni kell az információ- és kommunikációtechnológiákat hasznosító termékekre (belső biztonsági rendszerekre, riasztóberendezésekre, mérőeszközökre, stb) vonatkozóan is. Hivatkozás • A Tanács 89/106/EGK irányelve (1988. december 21.) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről Council Directive 89/106/EEC of 21 December 1988 on the approximation of laws, regulations and administrative provisions of the Member States relating to construction products. Official Journal L 040 , 11/02/1989 P. 0012 - 0026 Finnish special edition: Chapter 13 Volume 17 P. 0185 Swedish special edition: Chapter 13 Volume 17 P. 0185. http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=hu&numdoc=31989L0106&model=g uicheti - A munkahelyekre vonatkozó szabályozás kiegészítése Az „épített környezet” nagy

részét a munkahelyek képzik. Az éttermek, múzeumok, kórházak, irodaépületek, stb. a saját alkalmazottaik számára munkahelyet jelentenek. Az akadálymentesítés a fogyatékos emberek számára új perspektívát nyit a foglalkoztatás terén és segít megakadályozni az idősebb korosztály korai nyugdíjazását. Ugyancsak javítja a munkahelyi környezetet minden dolgozó számára, - biztonságosabbá és felhasználó baráttá alakítva azt – amely viszont hozzájárul a munkavégzés minőségének növeléséhez. Ugyanakkor, a nagyközönség könnyebben használja majd a létesítményeket, ami jót tesz az 32 üzleti életnek (vagy a közszolgálatnak). Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi és biztonsági előírásokat még ki kell egészíteni az akadálymentesítés kritériumaival. A 89/654-ös irányelv rendelkezik a munkahelyi egészségügyi és biztonsági követelmények minimumáról. A

Csoport kéri a melléklet átfogó vizsgálatát és az alábbiak belefoglalását: Ennek érdekében a csoport a következő javaslatot teszi: - A mindenki számára garantált akadálymentességet, mint általános célt kell kitűzni a munkahelyek tervezésével és építésével kapcsolatban. „Akadálymentességi értékelést” kell végezni a munkahely szerkezeti tervezése vagy a bérleti tárgyalások során. Kötelezővé kell tenni az (állami vagy magán) munkáltatók számára az „akadálymentességi értékelés” rendszeres elvégzését. - A munkahelyeknek gondoskodni kell a fogyatékos személyek evakuálásáról tűz esetén.. - Utakat, lépcsőházakat, folyosókat, stb. megkülönböztető jelek segítségével, feltűnő színekkel, pontosan be kell azonosítani. Hivatkozás: • A Tanács (89/654/EGK) irányelve (1989. november 30.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) Council Directive 89/654/EEC of 30 November 1989 concerning the minimum safety and health requirements for the workplace (first individual directive within the meaning of Article 16 (1) of Directive 89/391/EEC) Official Journal L 393 , 30/12/1989 P. 0001 - 0012 Finnish special edition: Chapter 5 Volume 4 P. 0170 Swedish special edition: Chapter 5 Volume 4 P. 0170 - Közbeszerzés A közhivatalok jelentős változásokat indíthatnak el az

akadálymentesítés terén, ha felhasználják eszközeiket a közbeszerzési pályázatok kapcsán. Alapvető fontosságú, hogy a pályázat kiírója az akadálymentességi követelményeket a pályázati dokumentációban rögzítse. Az Európai Unió új közbeszerzési irányelve már tartalmazza ezeket a követelményeket. - Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap pénzügyi támogatást nyújt a pályáztatott munkákhoz. Az akadálymentességi követelményeket kötelező jellegűvé kell tenni minden olyan projektben, amelyet európai alap finanszíroz. A Strukturális Alapok értékelése során utat kell nyitni az akadálymentességi kritériumoknak, hogy azok a következő (2007-től induló) programperiódusra belekerüljenek az új szabályozások közé. Hivatkozások 33 2010 Egy mindenki számára alkalmas Európa: Az Európai Bizottság szakértői csoportjának jelentése, 2003. október. 2010 A Europe Accessible for All: Report of the Group of Experts set up by the European Commission, October 2003. http://europa.eu.int/comm/employment_social/index/final_report_ega_en.pdf 34

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓ Az információs technológia gazdasági lehetőséget kínál a fogyatékos embereknek, mivel egy befogadóbb társadalom lehetőségét hordozza, egy olyan társadalomét, ahol a fogyatékossággal élő állampolgárok arányos részt vállalhatnak a hatékony társadalmi részvételből. Fontos persze a hozzáférhetőség, a mindenki számára használhatóság szempontjainak figyelembe vétele, hiszen e nélkül további olyan akadályok születhetnek, amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet megszüntetni. Fontos, hogy a sérült emberek meglévő képességeiket a lehető legnagyobb mértékben ki tudják aknázni az információs technológia által kínált eszközökkel. A technológiához való hozzáférést nemcsak a fogyatékos emberek elé állított fizikai akadályok nehezítik. Másik probléma, hogy sajnos még sok fogyatékossággal élő ember anyagi okok miatt nem tudja kihasználni az információs technológia nyújtotta előnyöket. Az elérhető Internet, a digitális TV és a 3G mobil kommunikáció biztosítása a fogyatékos emberek számára feltétlenül szükséges, hiszen a hírek, információk, szolgáltatások mindenki számára történő rendelkezésre bocsátása az alapvető emberi jogok közé tartozik. Ezen túlmenően az információs technológia területének rohamos fejlődése megváltoztatja a társadalom működésének módjait. Napról napra megváltoztatja a rendszert a munkahelyeken, az oktatásban, a szabadidő eltöltésénél, a bevásárlásnál, az egészségügyben, de személyes és társadalmi kapcsolatokban is. A távolságok csökkennek és a világ számítógépünk klaviatúrájáról elérhetővé válik. E terület fejlődése sok lehetőséget hozott számos fogyatékos ember számára, de szintén nagy számú fogyatékos ember elé újabb akadályokat gördített, tovább növelve ezzel társadalmi kirekesztettségüket. A számítástechnikai szoftverek és hardverek is klasszikus példái ezeknek az akadályoknak. Az Európai Unió szintjén vannak törekvések a fogyatékos emberek társadalmi csoportjának információs technológiával történő ellátására. Szabályozások elfogadására és cselekvési programokat kidolgozására került sor ezen a területen. 1.) A rádióberendezések és a távközlő végberendezések, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismerése Az Európai Parlament és a Tanács együttesen

irányelvet hagyott jóvá a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről. Az irányelv a bevezetőben kiemeli, hogy a távközlés fontos az európai lakosság számottevő és növekvő részét képező, fogyatékos emberek jóléte és foglalkoztatása szempontjából, ezért a rádióberendezéseket és a távközlő végberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy azokat a fogyatékos emberek átalakítás nélkül vagy kis átalakítással tudják használni. Az irányelv azonban csak opcionális követelményként tünteti fel, hogy a távközlő termináloknak meg kell felelni a fogyatékos emberek igényeinek. A rendelkezés azonban elég gyenge, nem túl hatékony. 35 Hivatkozások • Az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről Directive 1999/5/EC of the European Parliament and of the Council on radio equipment and telecommunications terminal equipment and the mutual recognition of their conformity, Official Journal L 091 , 07/04/1999 P. 0010 - 0028 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=31999L0005&model=g uichett 2.) A telekommunikációs szolgáltatások használhatósága A telekommunikációs

szolgáltatások hozzáférhetőségével foglalkozó direktíva csomag viszont már egy hatékonyabb eszköz a fogyatékos emberek igényeinek kötelező figyelembe vételéhez ezen a területen. A 2002/21-es EK irányelv előírja, hogy a szabályozó hatóságok ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést a fogyatékos felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Az irányelv kötelezővé teszi a hálózatüzemeltetők számára, hogy szolgáltatásaik kielégítsék a fogyatékos emberek igényeit is. Az 2002/22-es EK irányelv előírja, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy a felhasználóknak — kérelemre — megfizethető áron csatlakozást kell biztosítani a helyhez kötött (vezetékes) nyilvános telefonhálózathoz. Az irányelv szerint a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak garantálására, hogy a fogyatékos emberek és a különleges szociális helyzetű felhasználók hozzáférjenek minden, helyhez kötött, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz és az számukra megfizethető legyen. A fogyatékos felhasználókra vonatkozó konkrét intézkedések között szükség szerint szerepelhet a fogyatékos emberek számára hozzáférhető nyilvános telefonállomások, nyilvános szövegmegjelenítő telefonok rendelkezésre bocsátása. Ezzel egyenértékű intézkedések biztosítandók a siket vagy beszédfogyatékos emberek számára. Az irányelv javasolja, illetve előírja továbbá olyan szolgáltatások ingyenes nyújtását látássérült — vak vagy gyengénlátó — személyek számára, mint a tudakozószolgálat. Előírja az irányelv azt is, hogy intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy kérésre a vak vagy csökkentlátó emberek számára a részletes számlákat alternatív formában bocsássák rendelkezésre. Külön intézkedések megtételét írja elő az irányelv ahhoz, hogy a fogyatékos felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók számára biztosított legyen a „112” segélyhívó szolgálathoz való hozzáférés. Ezen túlmenően az irányelv alapján a fogyatékos emberek számára is biztosítani kell, hogy számukra is hasonló lehetőség nyíljon a különböző üzemeltetők vagy szolgáltatók közötti választásra, mint más fogyasztóknak. Az irányelv szerint a tagállamoknak szükség szerint egyedi intézkedéseket kell tenni a fogyatékos végfelhasználók javára annak érdekében, hogy biztosítsák a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások — így a segélyhívó szolgálatok, tudakozószolgálatok és 36 telefonkönyvek — hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, oly módon, hogy ez a hozzáférés a többi végfelhasználó számára biztosított hozzáféréssel egyenértékű legyen Az irányelv rögzíti, hogy szolgáltatásminőségi szabványok még nem léteznek a fogyatékos felhasználók tekintetében, ezért ezek ki kell dolgozni. A nemzeti szabályozó hatóságok - többek között további szolgáltatásminőségi szabványokat is meghatározhatnak — már kidolgozott megfelelő paraméterek megléte esetén — annak értékelésére vonatkozóan, hogy milyen a vállalkozások teljesítménye a fogyatékossággal élő végfelhasználók és a fogyatékos

fogyasztók számára történő szolgáltatásnyújtás terén. A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy a vállalkozások e paraméterekkel kapcsolatos teljesítményére vonatkozó tájékoztató közzététele is megtörténjen, és ezt a nemzeti szabályozó hatóság is megkapja. A tagállamok szükség szerint gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő felhasználók álláspontját a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználói és fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésben. A 2002/22-es EK irányelv előírja, hogy a szöveges telefont használókat ne részesítsék büntetésben a magasabb ár felszámításával azért a többletidőért, amibe a telefonhasználat kerül számukra. Az irányelvek hazai végrehajtását mindenképpen érdemes monitorozni. Hivatkozások: • Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) 2002/21/EC Directive 2002/21/EC on a common regulatory framework for electronic communications networks and services (Framework Directive) Official Journal L 108 , 24/04/2002 P. 0033 - 0050 • Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) 2002/22/EC Directive 2002/22/EC on universal service and users' rights relating to electronic communications networks and services (Universal Service Directive) • Az Európai Bizottság javaslata az elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások közös hatósági keretéről COM(2000)393 final, 2000. július 12. European Commission’s Proposal for a Directive on a common regulatory framework for electronic communications networks and services, COM(2000)393 final, 12 July 2000, Official Journal C 365 E , 19/12/2000 P. 0198 - 0211 http://europa.eu.int/information_society/topics/telecoms/index_en.htmhttp://europa.eu.int/information_society/topics/telecom s/regulatory/maindocs/index_en.htm#directives 3.) Direktíva a szerzői jogról 37

A direktíva olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amely mentesíti a fogyatékos embereket a direktívában rögzített másolási korlátozások alól azokban az esetekben, ha a másolásra azért van szükség, hogy a fogyatékos személyek munkához való hozzáférését elősegítse, különös tekintettel a hozzáférhető formátumokra. A direktíva értelmében, pl. egy gyengén látó személynek nem kell kétszer kifizetnie a könyvet, ha Braille írásban is kinyomtatják azt. Ha egy értelmi fogyatékos személy felvételt készít televíziós programról, mert csak többszöri lejátszással érti meg a benne foglalt információt, szintén nem kell neki szerzői jogdíjat fizetni. A fogyatékos emberek, különös tekintettel azokra a súlyosan fogyatékos emberekre, aki nem jutnak hozzá számtalan információhoz kirekesztettségük miatt, saját használatra ésszerű, elfogadható esetekben tanulás, képzés és szabadidős felhasználás céljából másolhatják információkat. Hivatkozások: • Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (2001/29/EK) Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society, 22 May 2001, Official Journal L 006 , 10/01/2002 P. 0070 - 0070 ES EN http://www.europa.eu.int/information_society/topics/multi/digital_rights/doc/directive_copyright_en.pdf 4.) Tv

akadályok nélkül 2003-ban az Európai Parlament határozatot fogadott el az akadályoktól mentes televízióról. A határozat éves beszámolót kér a tagországoktól arról, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a TV adások a fogyatékos emberek számára is érthetőek legyenek. A beszámolónak ki kell terjednie, pl. a feliratozásra és a képalámondásra vonatkozó rendelkezések életbe léptetéséről. A határozat célja, hogy évről-évre tiszta képet kapjanak arról, hogy mely országokban történt előrehaladás ezen a területen és melyekben nem. A Parlament felhívja a figyelmet, hogy a beszámolónak „A digitális TV hozzáférhetőségének javítása a fogyatékos emberek számára” feladatra irányuló nemzeti programokon kell alapulni. Az Európai Bizottság felállított egy „virtuális csoportot” az európai fogyatékos emberek számára nyújtandó digitális TV szolgáltatások harmonizációjának kialakítására és a témában illetékesek közötti kommunikáció elősegítésére. A csoport munkájának része feliratozás és a képalámondás problémájának megvitatása. Az érdeklődők csatlakozhatnak a virtuális csoport munkájához az alábbi e-mail címen: [email protected]. Hivatkozás: • P5_TA(2003)0381 'Television without frontiers' European Parliament resolution on Television without Frontiers (2003/2033(INI)) Az Európai Parlament határozata (P5 TA (2003)0381 Az akadályoktól mentes televízióról (2003/2033 (INI)

http://www3.europarl.eu.int/omk/omnsapir.so/pv2?PRG=QUERY&APP=PV2&LANGUE=EN&TYPEF=A5&YEAR =03&NUMERO=0251&FILE=BIBLIO&PLAGE=1

38 5.) Az Európai Intézkedési Terv 1999-ben az EU Bizottság "eEurópa - Információs társadalom mindenki számára" néven olyan kezdeményezést indított útjára, amely az információs társadalom jótéteményeit valamennyi polgár számára hozzáférhetővé kívánja tenni. Az Európai Unió óriási foglalkoztatási potenciállal rendelkezik gyakorlatilag valamennyi foglalkoztatási ágazatban. Jelen van viszont a nemek közötti szakadék. Az Európai Unióban csak a nők fele dolgozik, míg az Egyesült Államokban a kétharmada. Tagadhatatlan az életkori szakadék is. Az 55-65 éves korosztály foglalkoztatási rátája igen alacsony. Európa az új technológiák, nevezetesen az internet alkalmazása terén is lemarad az Egyesült Államok mögött. Mindazonáltal az e-Európa és az Európai Kutatási Körzet Kezdeményezés olyan politikákat tartalmaz, amelyek alkalmasak az USA-tól elválasztó szakadék áthidalására. Az összes érintett köz- és magánszereplő megfelelő intézkedéseire van szükség ahhoz, hogy a tudás-alapú társadalom és gazdaság hozzájárulhasson a fenntartható gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatási szint emeléséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez. Mindez magában foglalja az anyagilag elérhető hozzáférés biztosítását az információs társadalom eszközeihez és a lakossági igényeknek megfelelő számítógépes képzéshez. E problémák kezelésének elmaradása az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek elmélyüléséhez vezethet. A kezdeményezés tíz kiemelt területre összpontosít, az oktatástól a közlekedésig, az egészségügytől a fogyatékosokig. Az eEurópa három kulcsterülete: Olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb Internet, olcsóbb és gyorsabb Internet-hozzáférés (a távközlési piacok liberalizációjával, és a verseny növelésével lehet elérni), biztonságos hálózatok és smart kártyák. Az emberi erőforrások fejlesztése Az európai ifjúság a digitális korban, Munka az ismeret-alapú társadalomban, Mindenki részvétele az ismeret-alapú társadalom életében. A kihívás abban rejlik, hogy az információs társadalom szolgáltatásai mindenki, a fogyatékos és a társadalmilag hátrányos helyzetű emberek számára is elérhetőek legyenek. Ennek érdekében az Unió létrehozott egy magas színtű munkacsoportot az információs társadalom foglalkoztatáspolitikai és szociális vetületeinek tanulmányozására (ESDIS), amely a Bizottsággal együttműködve figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályok változásait. Az Internet-használat serkentése Az e-kereskedelem terjedésének felgyorsítása On-line kormányzat: elektronikus hozzáférés a közszféra szolgáltatásaihoz 39 On-line egészségügy (információ áramlás, az információk megbízhatósága, stb.) Európai digitális tartalmak a globális hálózatok számára (CULTURE 2000, MEDIA plus) Intelligens közlekedési rendszerek (zsúfoltság, forgalmi dugók elkerülésére) Az információs társadalmat elősegítő információs technológiáknak és termékeknek és szabványoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, így a fogyatékosok számára is. Olyan termékeket kell előállítani, amely átalakítások nélkül használható a fogyatékosok számára. 6.) e-Európa+ cselekvési terv Az e-Europe 2002 Cselekvési tervvel párhozamosan hozták létre a programot a csatlakozó országok számára. A céljai ugyanazok voltak, mint az eEurope 2002 cselekvési tervnek, vagyis az, hogy minél versenyképesebb gazdaság jöjjön létre az Európai Unió tagországaiban és minden európai állampolgárnak on-line hozzáférése legyen az információs és kommunikációs technológiához és az internethez. Az eEurpe+ további célja volt azonban, hogy a csatlakozó országokban megteremtse a még hiányzó, de a program célkitűzéseihez nélkülözhetetlen infrastruktúrát. Hivatkozás: • http://europa.eu.int/information_society/topics/international/regulatory/eeuropeplus/index_en. htm 7.) e-Accessibility Az e-Accessiblity az információs társadalom felhasználóinak integrációját jelenti, beleértve az idős embereket és a különböző fogyatékossággal élő embereket is. Az integráció csak akkor válik valóra, ha elérjük, hogy az információs

technológia termékei és szolgáltatásai minden ember számára használhatóak lesznek. Az Unió Tanácsa 2002. decemberében hozott egy határozatot az „e-Accessiblitiy” – az információs társadalom hozzáférhetőségének javítása a fogyatékos embereknek számára” címmel. Tanácsi határozat felkérte az Információs Társadalom Foglalkoztatási és Társadalmi Dimenziójával foglalkozó magas színtű szakértői csoportot (ESDIS), hogy kövesse figyelemmel a Web Hozzáférhetőségi Kezdeményezésre (WAI) vonatkozó irányelvek elfogadását, végrehajtását és dolgozzon ki módszereket és összehasonlító adatokat a fejlődés értékelésének elősegítése érdekében. A határozat felhívja a figyelmet arra is, hogy felül kell vizsgálni az információs technológiát kiszolgáló meglévő és új eszközök, berendezések fejlesztését, a vonatkozó szabványokat és szabályozásokat. Biztosítani kell ugyanis ezeknek az eszközöknek a mindenki számára történő használhatóságát. A határozat ösztönzi a fogyatékos embereket, hogy minél jobban tartsák ellenőrzésük alatt az elektronikus technológia használhatóságát azzal, hogy jelentős mértékben részt vesznek a technológiai programokban és projektekben, a szabvány testületek és műszaki bizottságok 40 munkájában, valamint az e területen működő a jogi, oktatási és képzési bizottságok kezdeményezéseiben. Az e-Accessibility témában új bizottsági közlemény kidolgozása van folyamatban, amelynek megjelentése 2005 elejére várható. Hivatkozás: • A Tanács határozata az eAccessiblitiy”-ről – az információs társadalom hozzáférhetőségének javítása a fogyatékos embereknek számára (2002. december). Council Resolution on "eAccessibility" – improving the access of people with disabilities to the Knowledge Based Society (December, 2002) http://europa.eu.int/information_society/topics/citizens/accessibility/eaccess2002/council_res_eaccess_2002/index_en.htm

7.) Bizottsági Közlemény (2001) “eEurópa 2002: A közintézmények honlapjainak és azok tartalmának hozzáférhetősége” címmel. Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadott egy közleményt “eEurópa 2002: A közintézmények honlapjainak és azok tartalmának hozzáférhetősége” címmel, amely előírja a honlapoknak a fogyatékos emberek számára történő hozzáférhetőségnek javítását. E közlemény elfogadásával a Bizottság az EU más intézményeit, valamint a tagállamokat is ösztönözni kívánta a honlapok hozzáférhetőségére tett intézkedéseik kezdeményezésére. Elkezdődött a munka annak elérésére, hogy az EUROPA honlap megfeleljen a Honlapok tartalmának hozzáférhetőségére vonatkozó irányelveknek (Web Accessibility Initiative, WAI). A honlapon az Európai Bizottság honlapja már megfelel a WAI A szintjének, amely a legmagasabb szint. Hivatkozás: • Bizottsági Közlemény (COM (2001) 529) a Tanácsnak, a Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, “eEurópa 2002: nyilvános honlapok és azok tartalmának hozzáférhetősége” címmel. 2001. September 25. COM(2001) 529 - Communication of the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee, and the Committee of Regions, regarding eEurope 2002 - Accessibility of Public Web Sites and their Content,25 September 2001. http://europa.eu.int/information_society/topics/citizens/accessibility/web/wai_2002/cec_com_web_wai_2001/index_en.htm

8.) Európai Unió Tanácsának határozata (2002) a nyilvános honlapok mindenki számára történő használhatóságáról Európai Unió Tanácsának telekommunikációs miniszterei 2002-ben elfogadtak egy határozatot a nyilvános honlapok mindenki számára történő használhatóságáról. Az előzmény az volt, hogy 2001. szeptemberében az Európai Unió Bizottsága az Európai Fogyatékosügyi Fórummal közös sajtótájékoztatón ismertette a Bizottság új közleményét, amely előírja a nyilvános honlapok hozzáférhetőségét, használhatóságát és érthetőségét mindenki számára. 2002. februárjában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, szintén az EDF-el szorosan együttműködve, felhívta az országok, de a helyi és regionális hatóságok figyelmét is, hogy a Bizottsági Közleménnyel összhangban járjanak el. 2002. februárjában 41 az Unió Telekommunikációs és Információs Társadalom Tanácsának ülésén az EU illetékes miniszterei kiemelték annak fontosságát, hogy az elektronikus szolgáltatások a fogyatékossággal élő emberek számára használhatók és hozzáférhetőek legyenek. És végül, az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, amelyben felhívta a tagállamok figyelmét,

hogy legyenek aktívak a fogyatékossággal élők európai évében, 2003-ban, és javítsák a web lapok használhatóságát, szervezzenek tudatosság növelő kampányt és oktatást, valamint legyenek állandó kapcsolatban a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel. Hivatkozás: • Európai Unió Tanácsának határozata (2002) a nyilvános honlapok mindenki számára történő használhatóságáról – Hozzáférhetőség a fogyatékos emberek számára • European Union, Council of the European Union: Accessibility of Public Websites -- Accessibility for People with Disabilities: Council Resolution, 2002 http://europa.eu.int/information_society/topics/citizens/accessibility/web/wai_2002/council_res_web_wai_2002/index_e n.htm 9.) Szakértői központok a „Tervezés mindenki számára” szakterületen A

Bizottságnak „Az akadálymentes Európa felé” közleményében a Bizottság kijelenti, hogy biztosítja a „Tervezés mindenki számára” területen működő országos szakértői központok működését és hálózatépítését, melynek révén létrejön a tervezők és mérnökök adatbázisa. Megalakult egy eAccessibility munkacsoport, amely a tagállamok képviselőiből áll. A csoportban az Európai Fogyatékosügyi Fórum megfigyelőként van jelent. KÖZBESZERZÉS A közbeszerzések a gazdasági jelentőségen túl az európai emberek mindennapos életére is nagy hatással vannak. Gondoljunk arra, hogy a közbeszerzési eljáráson keresztül születnek döntések a tömegközlekedésről, az épített környezetről, a várostervezésről, különféle közszolgáltatásokról (iskolák, kórházak, minisztériumok), közüzemekről, mint pl. vízellátás, hulladék kezelés, a közhivatalok berendezései, stb. A helyi hivatalok vagy kormányhivatalok beszerzései, szolgáltatásai és tevékenységei nagy hatással vannak a környezetre, a munkahelyi környezetre, az ember jogokra helyi szinten és globálisan, az egészségügyre valamint a hátrányosan megkülönböztetett vagy hátrányos helyzetű ember csoportokra, mint pl. a fogyatékos emberekre. Az Európai Parlament és az Unió Tanácsa 2004. március 31-én két direktívát fogadott el a közbeszerzési eljárások koordinálásáról. A direktíva rendelkezéseinek végrehajtására a tagországoknak 2006. februárig kell megtenni a szükséges nemzeti szabályozásokat. Az új szabályozások szerint társadalmi, környezeti és etikai szempontok kerülhetnek megfontolásra a direktívák különböző részeinél. 42 A közbeszerzési pályázati kiírásnál pl. a hatóságok, hivatalok előírják, hogy a beszerezni kívánt termék, szolgáltatás milyen kritériumoknak feleljen meg. Ezek szabályait és leírását a műszaki előírásokra vonatkozó cikkek és mellékletek tartalmazzák. A direktívákban külön hivatkozás van a környezeti tényezőkre, a fogyatékos emberek számára történő hozzáférésre és a “mindenki számára tervezés” kritériumaira. A hatóságok eldönthetik azt is, hogy a tendert milyen feltételek mellett teljesítheti a pályázó vállalat. Ez magában foglalhatja környezeti követelményeket, de azt is, hogy a pályázott munka elvégzésénél hány fogyatékos embert kell foglalkoztatni. Szabályozások vannak arra vonatkozóan is, hogy a törvényt nem tisztelő vállalatok kizárhatók a közbeszerzési pályázatokból. Azok a vállalatok tehát, akik nem veszik figyelembe, pl. a környezeti vagy szociális szabályozásokat, kizárhatók az eljárásból. A direktívák megadják annak a lehetőségét is, hogy a pályázatokat bizonyos típusú vállalatok számára tartsák fenn, pl. a védett munkahelyek számára, amelyek alkalmazottainak jelentős hányada fogyatékos ember. Hivatkozások • Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2004/18/EC) a közüzemekre, a közellátásra és a közszolgálatatásokra vonatkozó szerződések eljárásainak összehangolásáról Directive 2004/18/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 on the coordination of procedures for the award of public works contracts, public supply contracts and public service contracts, Official Journal L 134, 30/04/2004 P. 0114 – 0240 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=32004L00 18&model=guichett • Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (2004/17/EC) a vízügyi-, energia-, közlekedési postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról Directive 2004/17/EC of the European Parliament and of the Council of 31 March 2004 coordinating the procurement procedures of entities operating in the water, energy, transport and postal services sectors, Official Journal L 134, 30/04/2004 P. 0001 – 0113 http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=32004L00 17&model=guichett 43

ÚJ IRÁNYZATOK A MINDENKI SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ AKADÁLYMENTESÍTÉS ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉG MEGTEREMTÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA

AKADÁLYMENTESÍTÉSI DÍJAK 1.) A Fogyatékos Emberek Európai Napja” intézmény A fogyatékos emberek európai napját minden év december 3-án rendezik meg. Ezt a napot jelölte meg egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezete is a fogyatékos személyek napjának. 1993 óta az Európai Unió két intézménye, az Európai Bizottság és az Európai Parlament európai szinten támogatja az e nappal összefüggő eseményeket, mind szakmailag, mind pedig anyagilag. Mindkettő úgy tartja, hogy az évente sorra kerülő rendezvényeknek fontos szerepe van a tudatformálásban és „európai” dimenziót biztosít az e területen való együttműködésnek. 2000-től kezdődően az eseményen sor kerül "Akadályok megszüntetése" díj kiosztására, amelyen olyan európai szervezetek, vállalatok kapnak díjat, amelyek területükön jelentősen elősegítették a fogyatékos emberek integrációját. 2000-ben, amikor az EDF a nemzetközi napot az Antidiszkrimináció - foglalkoztatás témának szentelte, „Az akadályok megszüntetése díjat” egy olyan munkáltató és egy olyan egyén kapta, aki aktívan tevékenykedett azért, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a munkában. Az egyik díjat Swith On SA, egy brüsszeli székhelyű, digitalizációval foglalkozó cég kapta, aki 20 munkatársát megtaníttatta a jelnyelvre azért, hogy másik 3 foglalkoztatott siket munkatársának könnyebb kommunikációt biztosítson a munkában. Az egyéni díjat egy vak üzletasszony kapta. A 2001. év kiemelt programjának az EDF az Európai Bizottsággal együttműködve az „Antidiszkrimináció - Áruk és szolgáltatások elérhetősége” témát adja. A téma összefüggött a Bizottságnak azzal a Közleményével és a Parlament határozatával, amelyet "Az Akadálymentes Európa" témában hozott. Az esemény kapcsán itt is "Az akadályok megszüntetése Díjat" osztottak ki. Olyan európai tervezők és az ipar európai képviselő pályázhattak a díjra, amelyek figyelembe vették a fogyatékos emberek szükségleteit a munkájuk során. A díjra 51 jelentkező pályázott, három kategóriában: - Otthon és mindennapok: - Utazás és szabadidő: - Munka és munkahely Az ’Otthon és mindennapok’ kategóriában a Wall - "Streetline" city toilet - Wall cég utcai városi WC-je - nyerte a díjat. Ez az utcai WC a legkisebb, teljesen automata utcai WC, amely kerekes széket használók számára is alkalmas. Josef Paul Kleihues professzor tervezte. A mellékhelyiség mozgáskorlátozottak, kerekes székesek, látás sérültek és kisbabával 44 közlekedők számára is alkalmas. Egy vészhívó rendszer segítségével a használó azonnal felhívhatja telefonon a 24 órás személyzettel működő megfigyelő központot. A forgatható WC csésze új és szabadalmazott találmány. A kerekes székkel közlekedők részére az ülőke mindkét oldalán megfelelő hely szükséges, hogy a kerekesszékről oldal irányban átüljenek az ülőkére. A WC ülőke - viszonylag kis szerkezettel - forog, hogy a WC jobb, vagy bal oldalán helyet biztosítson. A WC további jellemzői: távműködtetésű elektronika figyeli a műszaki paramétereket, megoldott az automatikus WC és padlótisztítás, opcionális a víz újrafeldolgozás és esővíz felhasználás, valamint automatikus az ajtó ellenőrző rendszere. ’Utazás és szabadidő’ kategóriában a Translink nevű cég honlapja kapta a díjat. A cég az Észak-Írország tömegközlekedés fő szolgáltatója, valamint a busz és vasúti személyszállítás összehangolásával foglalkozik. Feladatai közé tartozik, hogy a tömegközlekedés elősegítése érdekében információt szolgáltasson az utazóknak pl. arról, hogy a célállomás optimális időben történő eléréséhez melyik közlekedési formát, vagy azok mely kombinációját vegyék igénybe. Egy 1999-es tanulmány, - amely a Translink megbízásából a tömegközlekedést igénybe vevők magatartási szokását és elvárásait vizsgálta, - kevés információt adott arról, hogy melyek az utazó közönség előtt álló legfőbb akadályok, beleértve a fogyatékosokat is. Ezért a Translink 2001. májusától egy honlapot működtetett. A honlapot úgy tervezték meg, hogy az a lehető legnagyobb számú felhasználó számára érthető legyen. Szimbólumokat és egyszerű nyelvezetet alkalmaz és nagyon szemléletes. Az oldal különlegessége az a külön fejezet, amely több fajta információt tartalmaz azok számára, akiket nyugtalanít, hogy nem tudnak minden körülményről a tervezett utazásukkal kapcsolatban. Így pl. ez a rész tartalmaz egy interaktív állomás megközelíthetőségi kalauzt is, mely felsorolja a busz pályaudvarok és

vasútállomások megközelítési lehetőségeit és a megállóknál található létesítmények részletes adatait, amely fontos tudnivaló a kerekes székkel közlekedők számára is. Az utasoknak módjuk van arra is, hogy az utazással kapcsolatos problémáikat, megjegyzéseiket a honlapon közöljék a céggel. ’Munka és munkahely’ kategóriában a Schindler cég liftloc felvonóvezérlő rendszere nyerte a díjat. A liftvezérlő rendszer modern utas-szolgáltatásokat biztosít a fejlett utas-interfészen keresztül, amely nagyobb mennyiségű információt szolgáltat a lift operációs rendszere számára. A liftloc három formában érhető el: 1. A kíván emelet megadása a bejáratnál billentyűzeten keresztül (nagyobb szállítási kapacitás, hatékonyság, kényelem). 2. A támogatási funkciók aktiválása a tolószék jelölésű gomb segítségével. A szolgáltatások között szereplő emberi hangon történő adatközlés, meghosszabbított ajtónyitvatartási-idő és megnövekedett helyszükséglet időszakosan aktiválható a szállítási kapacitás csökkentése nélkül. 3. A kívánt emelet és a további követelmények bevitele egyedileg programozott kulcskártyával. Minden utas, beleértve a különleges igényekkel rendelkező utasokat, a kifejezetten a saját igényeiknek megfelelően kialakított szállítási szolgáltatást kapja. A Schindler kutatásokat folytat az utasok szállítási igényeinek további személyre szabásának terén. 2.) 2003 „Akadálymentesítés és befogadás díj” közlekedési szolgáltatásokat és infrastruktúrát biztosítók számára 45 A közlekedési miniszterek európai konferenciája (ECMT) és az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) 2003-ban díjat ajánlott fel azoknak a közlekedési szolgáltatást és infrastruktúrát nyújtó cégeknek, akik munkájuk során tiszteletben tartották a fogyatékos emberek sokszínűségét, szolgáltatásaik kialakításban egyenlő lehetőséget teremtettek a fogyatékos emberek számára, sokat tettek az akadálymentes közlekedésérért akadálymentes környezetben és elősegítették az önálló életvitelt. A díjra jelentkezőknek konkrét eredményeket kellett felmutatni a gyalogos közlekedés és a személyszállítás akadálymentesítése területén. Ezen kívül be kellett mutatni, hogy munkájuk során szoros együttműködést folytattak a terülten érintett partnerekkel. Külön szempont volt, hogy a fogyatékos emberek szervezeteit mennyire vonták be a közlekedési rendszerek fejlesztésébe és a hozzáférhetőség javításába. A díjat több, mint 60 jelentkező közül SMTC Grenoble és a VAG Nürnberg közlekedési vállalatok nyerték. 46 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE A FOGYATÉKOS EMBEREK SZÁMÁRA Az Európai Unió intézményeinek és testületeinek belső eljárásrendjében 1998-ban hagyták jóvá a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozó szabályzatot. A szabályzat előírja a munkaerő felvételben az egyenlő lehetőségek biztosítását, a munkahelyi előremenetelt, az épületek és a munkahelyi környezet akadálymentességét és a munkahelyi berendezések alkalmasságának biztosítását a fogyatékos emberek részére. A szabályzat azt is előírja, hogy minden intézményben ki kell jelölni egy felelőst a feladat végrehajtásának monitorozására. Ezt a szabályzatot a Bizottság 2000-ben egy közleményében megerősítette és kibővítette néhány feladattal. Ezek közé tartozik pl. az, hogy a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó irányelvet ki kell bővíteni olyan intézkedésekkel, amelyek azt biztosítják, hogy a dokumentumok és információk alternatív formátumban is rendelkezésre álljanak a fogyatékos emberek számára. Az Európai Unió által fenntartott oktatási intézmények vonatkozásában is fontos feladatnak tekintik, hogy azok minél befogadóbbak legyen a fogyatékos tanulók számára. Hivatkozás: • "Code of good practice for the employment of people with disabilities" http://www.cc.cec:8081/home/dgserv/sg/sgvista/i/sgv2/repo/repo.cfm?institution=COMM&doc_to_browse=C/2003/4362&re fresh_session=YES Az utóbbi időben – főként az európai fogyatékosügyi mozgalom nyomásának

hatására – egyre több kezdeményezés történt arra, hogy megvizsgálják, vajon az Európai Unió intézményei mennyire hozzáférhetőek a fogyatékos emberek számára. 2002. március 20-án az Európai Unió intézményközi Bizottsága szemináriumot tartott arról, hogy az EU intézményeinek épületei mennyire használhatók és megközelíthetők a fogyatékos emberek számára. A rendezvényen részt vett az Európai Unió minden fontos intézménye. A

szeminárium időzítése nagyon jó volt, hiszen mind az EU intézményei, mind a tagállamok és a fogyatékosügyi szervezetek Európában készültek a 2003-as évre, amely a Fogyatékos Emberek Európai Éve volt. 1.) A hozzáférhetőség felülvizsgálata az Európai Parlament intézményeinél 2002-ben Az Európai Parlament Fogyatékosügyi Csoportja független auditáló céget kért fel arra, hogy széles értelemben vizsgálják meg a Parlament létesítményeinek és épületeinek hozzáférhetőségét, valamint a parlamenti információs szolgáltatás használhatóságát a fogyatékossággal élő emberek számára. A cég tevékenysége az intézmény munkaerő politikai és foglalkoztatási szabályzatát is megvizsgálta e tekintetben. E kezdeményezést követve, más EU intézmények is kifejezték érdeklődésüket és ők is felkérnek egy független szakértő céget saját létesítményeik és épületeik felülvizsgálatára. 47 2.) Az Európai Ombudsman vizsgálata az Európai Bizottság intézményeinek hozzáférhetőségét 2003. november 9-én az Európai Ombudsman vizsgálatot indított a fogyatékos emberek integrációját szolgáló intézkedésekről az Európai Bizottság intézményeiben. A Fogyatékos Emberek Európai Évének befejeztével az ombudsman azt vizsgálta, hogy az Európai Bizottság milyen intézkedéseket tett annak biztosítására, hogy intézményei vonatkozásában ne érje hátrányos megkülönböztetés a fogyatékos embereket. A Közösség intézményei közül az ombudsman egyelőre csak a Bizottságot, mint az Európai Unióban központi szerepet játszó intézményt vizsgálja. Az ombudsman vizsgálata arra irányul, hogy a Bizottság e területen végzett munkája összhangban van-e az intézmény jogi kötelezettségeivel és vállalásaival. Az ombudsman kijelentette, hogy a fogyatékos emberek nehéz helyzete megköveteli, hogy az EU intézményei által nyilvánosságra hozott kötelezettségvállalásokat hatékony intézkedésekkel valósítsák meg a gyakorlatban. A jó közigazgatás ugyanis azonnali és hatékony intézkedések megtételét követeli meg a kötelezettségek végrehajtására. Az ombudsman beszámolót kér a Bizottságtól azokról az intézkedésekről, amelyeket a Bizottság a saját intézményével kapcsolatosan megtett vagy meg kíván tenni a fogyatékos emberek hátrányos megkülönbözetésének elkerülése érdekében, valamint az intézkedések elfogadásának menetrendjéről. Annak biztosítására, hogy az érintettek kifejthessék nézeteiket, az ombudsman tájékoztatta a kormányzati és nem kormányzati szervezeteket erről a kezdeményezésről és honlapján közzétette az ügyre vonatkozó dokumentumokat is. Hivatkozás: • www.euroombudsman.eu.int/disabilities/en/default/htm 48 AZ AKADÁLYMENTESSÉG TERVEZÉSI ELJÁRÁSAIRÓL A jelen kiadványban az akadálymentesség elvi és gyakorlati alapjaira vonatkozó alapvető szemléletmódokat és tervezési rendszereket kívánjuk bemutatni azzal a szándékkal, hogy a témakörrel foglalkozó szakemberek számára ismertté tegyük azokat az alapelveket és megfontolásokat, amelyek következetes végrehajtásával ténylegesen megvalósítható a legszélesebb körű akadálymentesség, amely egyben nagyfokú biztonságot, kényelmet és szabadságot nyújt mind a fogyatékos felhasználók, mind bármely más ember számára. Fogalmilag a felhasználó fogalma e tárgykörben mindazokat a személyeket és vagy csoportokat jelöli, - függetlenül egészségi vagy fizikai állapotuktól, - akik valamely eszközt, anyagot, terméket, tárgyat illetve szolgáltatást bármilyen módon használnak. Ebbe a tárgykörbe számít maga a környezet is amelyben élünk, tehát amikor az egyszerűség kedvéért a termék megjelölést használjuk, akkor a legkülönbözőbb anyagokon, tárgyakon és eszközökön, valamint szolgáltatásokon túl, - ezt a fogalmat az ember által formált vagy átformált a környezetünkre, az infrastruktúrára, a közlekedésre és a kommunikációra is vonatkoztatjuk. Az akadálymentes termék létrehozásához vezető tervezési folyamat és annak kiindulási elvei korántsem egységesek az egész világon. A két legfejlettebb rendszer vagy irányzat egyike az Egyesült Államokban és környezetében, a másik Európában alakult ki. Az Egyesült Államokban kifejlesztett tervezési rendszert Universal Design megnevezéssel tették közismertté jó néhány évtizeddel ezelőtt. Ez 7 alapelv következetes alkalmazására épít oly módon, hogy a felhasználóknak üzleti alapon

engedélyezik az alapelvek gyakorlati alkalmazását. Maga a(z) Universal Design magyarra Egyetemes Tervezés vagy Univerzális Tervezés kifejezéssel fordítható le. Az Európai tervezési rendszer neve Design-for-All, ami magyarul: ’Tervezés Mindenki Számára’. Ez a rendszer nem olyan szigorúan meghatározott és megformált alapelvekre építkezik, mint az Univerzális Tervezés, azonban ebben is megtalálhatók olyan alapvető elvek és kulcsmondatok, amelyekre építve eljuthatunk az akadálymentes termékig. E rendszer elvei mindenféle kötöttségtől és díjkötelezettségtől mentesen használhatók. A két rendszer között – a rengeteg hasonlóság, sőt azonosság mellett – lényegi különbséget az jelent, hogy az Egyetemes Tervezés középpontjában maga a termék áll, amelyet a különböző, eltérő szükségletű felhasználói csoportok igényei szerint kell módosítani, kialakítani vagy kiegészíteni. Ezzel szemben a Design-for-All a felhasználói igényekből indul ki, és ezekhez igazodva igyekszik létrehozni azt a terméket, amely valamennyi felhasználói csoport számára akadálymentesen, biztonságosan, kényelmesen használható. A Universal Design tehát termék központú, a Design-for-All pedig felhasználó központú tervezési szemléletmódra épül. Az eltérő tervezési folyamatok ellenére mindkét rendszer alkalmas arra, hogy a felhasználói célokat és elvárásokat messzemenően kielégítő akadálymentes terméket hozzon létre, amely végülis az esetek legnagyobb részében egymáshoz nagyon hasonló vagy azonos lesz. 49 Az alábbiakban átfogó, bár vázlatos képet kívánunk nyújtani a fentebb ismertetett kétféle tervezési rendszerről. Ahol lehetséges, ott kihangsúlyozzuk az előnyöket és a hátrányokat, a rendszerre vonatkozó, legtöbbször az angol eredetiből fordított szöveghez fűzött saját megjegyzéseinkkel, magyarázatainkkal és kiegészítéseinkkel. Természetesen több helyen megadjuk az eredeti szövegekre történő hivatkozásokat, internetes címeket. Tervezés mindenki számára A "Tervezés Mindenki Számára" azt jelenti, hogy széles körben alkalmazott termékek, szolgáltatások, rendszerek és a környezet tervezése, fejlesztése és értékesítése úgy történik, hogy azok a felhasználók lehető legszélesebb köre számára is hozzáférhetők és felhasználhatók legyenek korra és egyéb adottságokra tekintet nélkül. Ezt három módon lehet elérni: - olyan termékek, szolgáltatások és alkalmazások tervezésével, amelyeket a legnagyobb számú felhasználó alkalmazhatja bárminemű módosítás nélkül, olyan termékek tervezésével, amelyek könnyen módosíthatók, adaptálhatók különböző felhasználók számára (pl. a felhasználói interfészek adaptációja), - a termékek interfész-einek olyan módon történő szabványosításával, hogy azok összehangolhatók legyenek különféle célokra szakosított berendezésekkel is (pl. fogyatékos embere részére készült technológiai kisegítő eszközökkel). A "Tervezés Mindenki Számára" koncepciója azt az üzenetet hordozza, hogy miért építsünk át utólag épületeket és termékeket, - amelyek az utólag átalakítás által költségessé és kevésbé esztétikussá válhatnak, - ha már a kezdet kezdetén úgy megtervezhetjük és kivitelezhetjük azokat, hogy azok a lehető legnagyobb számú ember számára alkalmasak legyenek. Jelenleg az európai állampolgárok mintegy 20%-a 65 év feletti és 2020-ra arányuk előreláthatólag 25%-ra növekszik. Ez nyilvánvalóan felveti az áruk, szolgáltatások és a környezet használhatóságának kérdését a növekvő számú, időskorú európai állampolgár számára. Az uniós színtű jogszabályok közül néhány már támogatja a "Tervezés Mindenki Számára" megvalósítását. Egy átfogó, kötelező erejű szabályozás azonban még várat magára ezen a területen. Az Európai Unió szabályozásában a "A Fogyatékos Emberek Akadálymentes Európája felé" című Bizottsági Közlemény hangsúlyozza, hogy a "Tervezés Mindenki Számára" koncepció elterjesztésére milyen politikai eszközök szükségesek: Ezek az alábbiak: - anti-diszkriminációs szabályozás, szabványosítás, - az egyenlő hozzáférést biztosító közbeszerzés politika, - a fogyasztók érdekeinek tudatosítása és vállalati társadalmi felelősség. 50 Ezek közül kiemelendő a közbeszerzési politika fontossága. A közigazgatásnak nagyon fontos szerepe van a "Tervezés Mindenki Számára" elv érvényesítése terén a közbeszerzési

politikában, ahol ez olyan piaci tényező lehet, amely befolyásolhatja az eladó felet, mint a fogyatékosok foglalkoztatóját, vagy mint az állampolgárok és vállalkozások számára szolgáltatásokat biztosító szervezetet. Ily módon a közbeszerzés támogathatja a szociálpolitikát, amely magában foglalja a hozzáférhetőség javítását és az EU iparpolitikáját, ahol az áruk és szolgáltatások globális versenyképességénél fokozott figyelmet kell fordítani a hozzáférhetőségi szabványokra és a hozzáférhetőségre, mint a közbeszerzési követelményre. Az Európai Unió Tanácsának Közbeszerzési Direktíváját ebben az évben fogadták el, amely fontos eszköz lesz a későbbiekben a „mindenki számára tervezés” mindennapokban történő megvalósításában. A "Tervezés Mindenki Számára" üzleti megközelítése a fogyasztókkal való partnerség kiépítését tartja kulcsfontosságúnak. Ezt hangsúlyozza a Bizottság ebben a témában kibocsátott Zöld Könyve (Green Paper) A Zöld Könyv utal arra, hogy a vállalatoktól elvárható, hogy társadalmi felelősség vállalásuk részeként a gazdaságosság, az etika és a környezetet figyelembe vételével olyan termékeket és szolgáltatásokat bocsássanak a vásárlók rendelkezésére, amelyet azok igényelnek és akarnak. Azok a vállalatok, amelyek tartós kapcsolatot építenek ki a vásárlókkal összpontosítva arra, hogy megértsék, hogy mit igényelnek és akarnak a vásárlók, és mindent megtesznek azért, hogy kiváló minőségű, biztonságú és megbízható termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak, ezek a vállalatok nagyobb profittal számolhatnak. A “Tervezés mindenki számára” elvét követés (olyan áruk és szolgáltatások előállítása, amely a lehető legszélesebb rétek számára használható, beleértve a fogyatékosokat is) egyik fontos példája a vállalatok társadalmi kötelezettség vállalásnak. Az Európai Unió Bizottsága támogatja mind a vállalati társadalmi kötelezettség vállalást a “tervezés mindenki számára” elv eszközével, mind pedig a felhasználókkal való szorosabb kapcsolattartást. Érdekes példa, hogy Spanyolországban létrehozták a „Tervezés mindenki számára kötelezettségvállalás címke” rendszert azoknak vállalatoknak, akik be akarják mutatni a vásárlóknak, hogy minden vásárló, így a fogyatékos vásárlók érdekeit, igényeit is érvényre juttatják üzleti működésük során. Az ’egy zászló alatt’ összegyűlt vállalatok látóköre kibővül és megvan a lehetőségük, hogy a legjobb gyakorlatot megosszák egymással. Segíthetnek egymásnak azzal, hogy klienseiknek és vásárlóiknak egymás ajánlják és ezáltal újabb üzleti lehetőségekhez jutnak. Egyetemes Tervezés Építészek, gyártmánytervezők, mérnökök és környezettervező kutatók munkacsoportja kidolgozta a mindenki számára tervezés hét alapelvét. Ezek az alapelvek alkalmazhatóak meglévő tervek értékelésére, tervezési folyamatok irányítására, valamint a tervezők és felhasználók képzésére abból a célból, hogy minél használhatóbb termék és környezet jöjjön létre. 51 Az alábbi hét alapelv a következőképpen épül fel: • Az alapelv megnevezése (az alapelv fő koncepciójának tömör leírása) • Az alapelv meghatározása (az alapelv elsődleges céljának rövid leírása) • Útmutató (azon kulcsfontosságú elemek felsorolása, amelyekkel a terméknek az alapelvnek megfelelően rendelkeznie kell) • Képek (Az adott alapelvre vonatkozó fényképes minták) 1. Első számú alapelv: Egyenlő mértékű használhatóság A termék, a tervezés tárgya használható és eladható a különböző képességű embereknek • Minden felhasználó számára azonos használati lehetőséget nyújt: minden lehetséges esetben azonosat; és egyenértékűt, amikor az azonosság nem lehetséges. • Elkerüli a felhasználók megkülönböztetését vagy megbélyegzését. • Minden felhasználó számára egyenlő mértékben teszi hozzáférhetővé a magánéletet, a biztonságos használatot • A terméket minden felhasználó számára elfogadhatóvá teszi 2. számú alapelv: Rugalmasság a felhasználásban A termék alkalmazkodik a legkülönbözőbb egyéni elvárásokhoz és s képességekhez 52 • Választékot kínál a felhasználás módjában • Alkalmazkodik a jobb és balkezes használathoz • Lehetővé teszi a pontosságot és precizitást a felhasználás során • A termék megfelelően

illeszthető a felhasználói környezethez 3. számú alapelv: Egyszerű és intuitív A termék használati módja és célja könnyen megérthető, függetlenül a felhasználó tapasztalatától, ismeretitől, nyelvtudásától vagy az éppen meglévő koncentrációs képességétől • Hatékony figyelemfelkeltést és visszajelzést biztosít a feladat végrehajtása során és azt követően. • Kiküszöböli a szükségtelen bonyolultságot • Összhangban van a felhasználó elvárásaival és ötleteivel • Megfelel a legkülönbözőbb képzettségi és nyelvismereti szintnek • A fontosságának megfelelő mértékű információt nyújt 4.számú

alapelv: érzékelhető információ A termék hatékony módon juttatja el az információt a felhasználóhoz, függetlenül a felhasználói környezettől vagy a felhasználó érzékelő képességeitől 53 • Különböző eljárásokat (képi, szóbeli és tapintható) használ a szükséges információ párhuzamos megjelenítésére • Megfelelően nagy kontrasztot alkalmaz a lényegi információ és annak háttere között • A lényeges információt a lehető legnagyobb hitelességgel közli • Az egyes elemeket oly módon különbözteti meg, hogy azok érthetően leírhatók, azaz az utasítások vagy irányok megadása egyszerű. • Összhangban van az eltérő technológiákkal vagy eszközökkel, amelyeket az érzékszervi fogyatékos emberek használnak. 5.

számú

alapelv: Hibatűrő képesség A tervezés minimálisra csökkenti azokat a veszélyeket és kedvezőtlen következményeket, amelyek a véletlenszerű vagy nem szándékos cselekményekből adódnak. • Az alkotóelemek olyan elrendezése, amely a veszélyeket és hibákat a lehető legkisebb mértékre csökkenti: a leggyakrabban használta alkotóelemek a leghozzáférhetőbbek, a veszélyes elemeket kiküszöböli, elszigeteli vagy árnyékolja, burkolja. • Figyelmeztet a veszélyekre és hibákra. • Üzembiztos tulajdonságokat nyújt • Megakadályozza a nem szándékos műveleteket, az olyan feladatok során, amelyek gondosságot kívánnak. 6.számú alapelv: Csekély fizikai erőkifejtés A terméket hatékonyan és kényelmesen lehet használni minimális fáradtsággal • Lehetővé teszi a semleges testhelyzet fenntartását a felhasználó számára • Csak a szükséges működtető erőt igényli • Az ismétlődő műveleteket csökkenti • A legkisebb tartós erőkifejtést igényli 54

7.számú alapelv: Hely és tér a megközelítéshez és használathoz Megfelelő hely és tér a megközelítéshez, eléréséhez, kezeléshez és használatához, függetlenül a felhasználó testméretétől, testhelyzetétől vagy mozgásképességétől • Megfelelő rálátást biztosít a fontos alkotóelemekre bármely ülő vagy álló felhasználó részére • Kényelmesen elérhetővé tesz minden alkotóelemet bármely ülő vagy álló felhasználó részére • Igazodik a különböző kéz és markolási méretek változatosságához • Megfelelő teret biztosít a segédeszközök vagy a személyes segítség használatához. Források: www.eca.lu www.design.ncsu.edu/cud/univ_design/princ_overview.htm 55 ÖSSZEGZÉS 2003. októberében az Európai Tanács által felállított szakértői bizottság jelentést készített arról, hogy melyek azok a lépések, amelyek szükségesek egy mindenki számára elérhető Európa megteremtéséhez. A jelentés fontosnak tartja azt a tényt, hogy az egyenlő jogokra épülő társadalom kulcsfontosságú eleme az akadálymentes környezet, amely autonómiát biztosít polgárainak és elérhetővé teszi számukra, hogy aktív szociális és gazdasági életet éljenek. Ahhoz, hogy valaki élhessen polgári jogaival, fontos, hogy be tudjon jutni épületekbe, intézmények helyiségeibe vagy igénybe tudjon venni egyéb létesítményeket. Az akadálymentes környezet azt jelenti, hogy bárki képes munkát vállalni, oktatásban vagy továbbképzésben részesülni és oktatóként dolgozni, így aktív életet élhet, szociálisan, illetve gazdasági értelemben egyaránt. A jelentés „vezérfonala” az, hogy az akadálymentesség támogatása nagyban hozzájárul a „gazdasági és társadalmi megújulás” megvalósítását célzó, az Európai Tanács lisszaboni ülésén jóváhagyott európai stratégia sikeréhez. Az Európai Unió

elkötelezte magát a társadalmi összefogás és társadalmi támogatás modernizálása és megerősítése mellett, amelyet kulcsfontosságúnak tart ahhoz, hogy megvalósuljon a 2010-ig tervezett erőteljes gazdasági növekedés, illetve az a cél, hogy Európa jobb élettérré váljék. A szakértői bizottság hangsúlyozta, hogy az akadálymentesség irányelveit csak a felhasználók és az őket képviselő nem kormányzati szervek (NGO) bevonásával lehet megtervezni és érvényre juttatni. A bizottság a fenntartható fejlődés elengedhetetlen elemének tekinti az akadálymentességet, mert az javítja az életminőséget, lakhatóbbá teszi a környezetet. A Tanács szakértői bizottsága fontosnak tartotta az akadálymentesség dinamikus, határozott megközelítését, amelynek egyértelmű célja, hogy 2010-re egy előre meghatározott napirend szerint megvalósuljon az akadálymentes Európa gondolata. Az akadálymentesítésben az áttörést két gondolkodásmód hozhatja meg. Az egyik az, mely szerint az akadálymentességet globálisan és integrált módon kell megközelíteni, átfogva valamennyi szabályozási területet (építőipar, munkahelyi egészségügy és biztonság, információs és kommunikációtechnológia, közbeszerzés, oktatás, stb.). Ezt pedig valamennyi érintett terület: a szociális politikák, fizikai tervezés, IT és kommunikációtechnológia, építőipar, közlekedés és egyéb területek összehangolásával kell elérni. Ez a megközelítés szükségessé teszi az akadálymentesítés, a hozzáférhetőség kritériumainak kidolgozását és oktatását/képzését ezeken a területeken. A másik nagyon fontos gondolkodásmód a „Tervezés mindenki számára” koncepciója, mely szerint az akadálymentességgel foglalkozó politikáknak ma már a "valós" embert kell a középpontba állítaniuk, akik az épített környezetet napi szinten használják, nem pedig az elképzelt egyént, aki a statisztikai átlagokból születik. A valós emberek jogairól kell gondoskodniuk és szükségleteik sokféleségét kell kielégíteniük. Az Európai Unió jelenlegi és tervezett szabályozásai, valamint az akadálymentesítés, hozzáférhetőség biztosítására tett új kezdeményezések alapján minden jel arra mutat, hogy 56 Európa elismerte az akadálymentesítés fontosságát. Most már csak a szabályozások, cselekvési tervek következetes és szakszerű végrehajtásán múlik egy mindenki számára alkalmas Európa megteremtése. 57 Írta: Szöllősiné Földesi Erzsébet Lektorálta: Rádai Sándor Szerkesztette: Ignácz Beáta Nyomdai előkészítés: Kontroll Média Kft. Kiadja: Mozgássérültek Budapesti Egyesülete 1136 Budapest, Hegedűs Gy, u. 43. Telefon: (36-1) 329-5299 Nyomás, kötés: Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyírségi Nyomdaüzeme Felelős vezető: Balogh Zoltán vezérigazgató ISBN 963 216 549 7 Készült a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával 2