Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter

STRATÉGIA

ÉS OPERATÍV PROGRAM

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter

2009. december Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Sebestyén Csaba, vezérigazgató 1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

HELYZETELEMZÉS

1.1.

Háttér, környezet

4 4

1.1.1.

Demográfiai helyzet

1.1.2.

Gazdasági, társadalmi helyzet

12

1.1.3.

Gazdaságpolitikai környezet

22

1.1.4.

Klaszter tagok

28

1.1.5.

Ágazati, piaci helyzet

29

1.2.

2.

SWOT elemzés

A KLASZTER STRATÉGIA CÉLRENDSZERE

6

33

34

2.1.

Jövőkép

34

2.2.

Stratégiai célok

35

3.

OPERATÍV PROGRAM

3.1.

Prioritások

36 36

Prioritás 1.

A klaszter menedzsment koordináló szerepének növelése

36

Prioritás 2.

A klaszter tagok hazai és külföldi együttműködéseinek erősítése

36

Prioritás 3.

A versenyképesség és az innovációs képesség növelése

36

3.2.

Intézkedések

Prioritás 1. Intézkedés 1.

37 37

A Klaszter Menedzsment szervezet számára Működési Szabályzat, Akcióterv, Ütemterv kidolgozása 2010-

2013-ig terjedő időszakra

37

Intézkedés 2.

Kommunikációs kapcsolatok fejlesztése, a klaszter hatékony működtetése

39

Intézkedés 3.

AKKREDITÁLT KLASZTER cím elnyerése, pályázati koordináció

41

Prioritás 2.

42

Intézkedés 1.

Közös együttműködések kialakítása a tagvállalatok között és más hazai, külföldi szervezetekkel

42

Intézkedés 2.

Új klasztertagok felkutatása

43

Intézkedés 3.

Benchmarking klub működtetése

44

Prioritás 3.

46

Intézkedés 1.

Innovációs tevékenység, közös kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése

46

Intézkedés 2.

Hazai -, és külpiaci kapcsolatok fejlesztése

48

Intézkedés 3.

A klaszter tagvállalatok gazdasági fejlődésének elősegítése

50

2

4.

SZERVEZETFEJLESZTÉS

51

5.

MARKETING TERV

54

6.

MELLÉKLET

56

6.1.

A Stratégia célrendszere

56

6.2.

Projekttár

58

3

1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Háttér, környezet A klaszter stratégiája, a szervezet hosszú távú fejlődését jelöli ki oly módon, hogy azt folyamatosan hozzáigazítja a környezet, a gazdaság változásaihoz, a szervezet struktúrájában bekövetkező átalakításokhoz. A stratégia feladata tehát, hogy §

elemezze a szervezet külső és belső környezetét

§

meghatározza a jövőbeni állapotot, elérendő célokat

§

kijelölje a célok elérésének módját, eszközeit és lehetséges forrásait.

A szervezet stratégiája többszintű, hierarchikus rendszernek tekinthető, melynek elemei az élet változása alapján változhatnak.

•

a jövőkép, „küldetés”, a szervezet jövőben elérendő hosszú távú céljainak megfogalmazása, a működés alap mottója, amelynek jegyében a szervezet tevékenykedik

•

a stratégiai célok a jövőkép eléréséhez adnak iránymutatást a szervezet számára

•

a prioritások, az operatív végrehajtás főbb irányvonalait határozzák meg,

•

az intézkedések pedig konkrét cselekvési programok, amelyek számszerűsíthető eredményekkel a stratégia megvalósítását, célirányos feladatokon, projekteken keresztül realizálják.

A stratégiai tervezés folyamatában a gazdasági, társadalmi környezet elemzésének célja, hogy feltárja mindazokat a körülményeket, amelyek meghatározzák a szervezet jelenlegi és jövőbeni működését. Az elemzésnek ki kell terjednie: a külső környezet veszélyeire és lehetőségeire, a szervezet belső adottságaira, gyengeségeire, erősségeire, illetve a különböző érdekeltek elvárásaira. Az elemzések alapján lehet megfogalmazni a stratégiát, azokat a követendő stratégiai irányokat, amelyek meghatározzák a szervezet működését. Egyúttal a megfogalmazott stratégiákat értékelni is kell, hogy mennyiben felelnek meg az elvárt jövőképnek és mennyiben felelnek meg a szervezetnek, megvalósításuk erőforrásai biztosítottak-e.

4

A megválasztott és megalapozott stratégia programokká, akciókká, projektekké formálása és ezek végrehajtása szükségessé teszi, hogy meghatározzák és biztosítsák az ezekhez szükséges erőforrásokat és a teljesíthetőség egyéb feltételeit, a megvalósítás feltételrendszerének kialakítását. A helyzetelemzés, illetve a stratégia megfogalmazása és elfogadása után a stratégiát a szervezet egyes szintjeihez igazodó konkrét cselekvési programokká, projektekké kell formálni. Meg kell határozni azokat az anyagi, szervezeti, technikai feltételeket, amelyek a stratégia sikeres megvalósításához szükségesek, beleértve a megvalósítás figyelemmel kíséréséhez, illetve folyamatos ellenőrzéséhez és az esetleg szükségessé váló korrekciós lépések megtételéhez elengedhetetlen monitoring rendszer, valamint az ösztönzési rendszer megtervezését is. A klaszter stratégia fejlesztési célkitűzései a regionális célokkal összhangban készültek. A globális gazdasági folyamatok előrehaladásával összhangban a fejlett világnak újra kell fogalmaznia fejlődési irányait és ennek megfelelően stratégiáját. Európa a fenntartható, magas szintű életminőség biztosítását célozta meg, amelyhez Magyarország az Unióhoz való csatlakozásával integrálódni kíván. A koherencia megteremtése érdekében az Unió már a csatlakozást megelőzően, majd azt követően segítséget nyújt a közösségi támogatási rendszeren keresztül (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap), hogy a tagországokban a fenti célok megvalósuljanak. Magyarország ezen rendszerekhez illeszkedő elvekkel összhangban készítette el saját Nemzeti Fejlesztési Tervét (NFT 1.) a 2004-2006 időszakra, majd az ÚMFT-t a 2007-2013-as időszakra. A fejlesztési rendszer összhangjához szükséges volt a NUTS szintek kialakítása, amely a társadalom szerveződési szintjeit hivatott megteremteni (város, megye, régió, ország). Az egyes területi szintek fejlesztési koncepciói egymásra hatással alakulnak ki az alulról szerveződés elvének tiszteletben tartásával. A klaszter stratégia figyelembe veszi a 2003-ban elfogadott Közösségi Stratégiai irányelveket és az Országos Fejlesztési Koncepció fejlesztési iránymutatásait. A növekedést és munkahelyeket támogató kohéziós politika: Közösségi iránymutatások, 20072013” ( CSG) c. Bizottsági kommunikáció ( 2005.07.05.), valamint

a megújult Lisszaboni

Stratégia elvei alapján, a növekedésre, a foglalkoztatás erősítésére,a versenyképesség növelésére irányul. Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, amelyet az ÚMFT- ben fogalmaz meg.

5

A Közép-Dunántúli Régióban (NUTS 2) a múltban jellemző erős nehézipar visszaszorult (bányászat, kohászat). Az ipari szerkezetváltást piacváltás és teljes termelési szerkezetváltást követelt meg. A vállalkozásokon belül a szükséges innovációkat csak jelentős, általában külföldi tőkebevonással lehetett megvalósítani. A fő innovációs tényezők az alacsony bérköltség és magas szakmai színvonal volt. Így az innováción belül a technológia megújítás volt a beruházások fő iránya, így ezen cégek az évtized végére már K+F tevékenységük egy részét a régióba telepítették (elsősorban elektronika és számítástechnika). A KDR programja szerint, ezek a folyamatok tovább erősítése és – akár pályázati formában történő – támogatása elengedhetetlen. Közép-Dunántúl, mint az „innováció régiója” programjának fő konklúziója szerint „elengedhetetlen a helyi gazdaság innováció orientált fejlesztése az eddigi olcsó munkaerőre és külföldi tőkebefektetésre épülő, tömegtermelésen alapuló modell helyett… ösztönözni kívánja a képzett munkaerőn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékű termelést eredményező beruházásokat… támogatja, hogy a vállalkozások az innovációs folyamatokhoz hatékony segítséget kaphassanak”. A régió kiemelt célja, hogy ösztönözze az innováció, a kutatás-fejlesztés eredményeinek a vállalkozásokban történő megjelenését és megteremtse az ehhez szükséges intézményes-szervezeti feltételeket. A vállalatok közötti együttműködések ösztönzésével elősegítse az erőforrások hatékony kihasználását és növelje a versenyképességet. A régió innovációs alprogramjának célja: „A vállalati innovációs tevékenység erőteljes növelése és a kutatás-fejlesztési szektor országos átlagot meghaladó szintre emelése révén olyan kiegyensúlyozott és versenyképes gazdasági struktúra kialakulása, amelynek szereplői gyorsan és rugalmasan képesek válaszolni az „új gazdaság” mindenkori kihívásaira”

1.1.1. Demográfiai helyzet

Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter a Közép-Dunántúli Régió, Ajkai kistérségében jött létre. A régiót alkotó 26 kistérség ─ a Dunakanyartól a Balatonig húzódó ─11 116 km²-én 1,1 millióan élnek, 401 településen. A régió természeti adottságai, gazdaságföldrajza, településszerkezete, gazdasági környezete kölcsönösen hatnak az itt élők életkörülményeire. Egy-egy régióra, vagy megyére jellemző társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetkép az eggyel 6

kisebb területi szinten, így a kistérségekben is nagyon eltérő lehet. A kistérségi rendszer (a NUTS IV szint) lehatárolása, fejlettségi mutatói alapján és a törvényi háttér változásai miatt folyamatosan módosult, ezzel együtt a területfejlesztés egyik fontos alapegysége lett. A Közép-Dunántúl kistérségeinek, a külföldi érdekeltségű vállalkozások befektetett tőkéje a vállalkozások számánál jóval gyorsabb ütemben emelkedett, az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága folyamatosan, az országosnál nagyobb ütemben nőtt. A Közép-Dunántúl az ország egyik legfontosabb tőkebefektetési területe. 2006-ban a vállalkozások száma alapján harmadik, az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetések alapján második volt a régiók között. A befektetett külföldi tőke saját tőkén belüli aránya, és az egy vállalkozásra jutó külföldi tőke is magasabb volt az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó külföldi tőke országos átlagát csak Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl múlta felül, a KözépDunántúl így is a rangsor harmadik helyén található, nagyságrendekkel megelőzve a többieket. A működő tőke kezdetektől kedvezőnek ítélte a régió adottságait:jó földrajzi fekvését, fejlett infrastruktúráját, a szakképzett munkaerőt, az önkormányzatok befektetés ösztönző politikáját, az adókedvezményeket. Magyarország régiói- 2009. év

Forrás: KSH

7

A Közép-Dunántúli Régió Kistérségei

Forrás: KSH

Az ajkai kistérség területe 743 km², népességszáma 60 718 fő, népsűrűsége 81 fő/km², ami jelentősen a regionális átlag (99 fő/km²) alatt van. Ennek okai a megye sűrűn lakott térségeihez képest az aprófavak magas aránya, a diffúz településállomány és a magas erdősültség. A régióban a vidéki területek népsűrűsége 89 fő/km2. Az ajkai kistérség a Veszprém megye hét kistérsége közül a legtöbb településsel rendelkező (de talán a legnagyobb is, összesen 60 ezer lakossal). 39 településéből az egyetlen nagyobb város Ajka, mellette még jelentősebb település Devecser. A kistérségben ezen kívül még 15 nagyobb falu található, továbbá 22 olyan falu, ahol a lakosság 500 fő, vagy még annál is kevesebb. A kistérség lakossága koncentrált, több mint a fele a központban (Ajkán) él, 9%-a pedig Devecseren. A lakosság maradék egyharmada a nagyobb falvakban lakik, a 22 kistelepülésre csak a népesség 10%.a esik. A kistérségen belül az összlakosságban 2001. és 2007. között nem következett be jelentős változás és a települések között sem történt jelentősebb átrendeződés. Ajka és Devecser mindkét

8

időpontban kiemelkedik, míg az aprófalvak lakossága 1%-kal csökkent, a 15 nagyobb településé – szintén 1%-kal – nőtt. A települések korszerkezetére az országosan is megfigyelhető jellemzők érvényesek: a városokban a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, és főleg a kisebb falvakban az idősek aránya a lakosság harmadát is elérheti. A kistérségen belül az idősek, illetve a munkaképes korúak arányában-az utóbbi néhány évet vizsgálva, nincs lényeges változás, de megfigyelhető, hogy a városokban a munkaképes korúak aránya csökkent, az időseké nőtt, a kisebb településeken viszont fordított a helyzet, bár a változás nem jelentős. Az idősek eltartottsági rátája nőtt, a régiós átlag fölötti. A kistérségre is jellemző a népesség fogyása, bár vannak pozitív egyenleggel rendelkező települések is. Legnagyobb mértékben a kistelepülések fogynak. A két városban és a nagyobb falvakban a természetes fogyás alacsonyabb mértékű. A vándorlások szerepe nem túl erős, és inkább az elvándorlás jellemző. A kistérség demográfiai jelzőszáma a lakosság lakóhely szerinti csoportosulását figyelembe véve (lakosságnagysággal súlyozva) jobb az átlagnál, amit elsősorban a két város nagy súlya okoz. Ajka a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megye 32 ezres lakosú városa, az Ajka Kistérség központja. A város, amelyet 8 falu alkot, a Bakony-hegységet elosztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén, a Balatontól 40 km-re fekszik. Közlekedés-földrajzi helyzete jó, két fontos útvonal szeli át, a 8-as főút és a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal. A várostól nyugatra fekvő Somló-hegy boráról és természeti értékeiről híres. A város a kilencvenes évekig a magyar ipar egyik fellegvára volt. A város, a csingervölgyi szénre épült, később ugyanis a szénre alapozva kezdődött az iparosodás.1865-ben megindult a szénbányászat, 1872-ben megépült a Székesfehérvár– Szombathelyi vasútvonal. A vasútra és a szénre alapozva épült 1878-ban az üveggyár, Ajka másik nagy ipari létesítménye, amivel aztán később világhírre tett szert. Az üveggyárat Neumann Bernát pápai kereskedő, volt úrkúti üveges alapította. 1912-ben a bánya mellett épült egy kis erőmű, ami ellátta villanyenergiával a bányát is, sőt még Devecsert is. Amikor ez a kis erőmű már nem tudta ellátni a növekvő ipar igényeit, meg a lakosságot sem, akkor döntöttek az erőmű megépítésérõl. A közelben – Nyirádon, Halimbán – bauxit bányák nyíltak, helyet kerestek egy gyárnak, ahol a bauxitot föl tudják dolgozni. Az egykori Nírsee birtokon, Tósokberénd és Ajka határában épült fel 9

a timföldgyár és az alumíniumkohó, ami ugyancsak a vasúton és a Mellette fölépült erőmű n alapult. Aztán az 1960-as években a nők foglalkoztatására létrehozták a székesfehérvári VIDEOTON üzem leányvállalatát. Ezek a nagyüzemek a rendszerváltozás után összeomlottak, nagy lett a munkanélküliség és újra kellett szervezni Ajka egész iparát. Jelenleg az egyik üzem vegetál, a másik már virágzik, újak is alakulnak, ipari parkot hoztak létre, oda különböző kisebb-nagyobb cégek települtek. A gazdasági szerkezetváltás után, rövid hanyatlás után megnőtt a vállalkozások száma, 1993-ban már több mint 2000 működött a városban. Az üzemek szerkezetváltása is jó eredményeket hozott. Csökkent a környezetszennyezés. Az Ajkán gyártott timföldet húsz országba szállították, 1995-ben pedig zeolit-üzemet avattak. Az öntöde francia kézben kezdte újra működését. Olasz tőkével Cipőipari Kft. alakult. A Videoton épületeiben is új cégek kezdték meg működésüket. Az önkormányzat elsősorban a 8-as úthoz kivezető bekötőút két oldalán épülő ipari parktól várta a város gazdasági talpra állását, fölvirágzását, sok új munkahely megteremtését. Létrejött az Új Atlantisz térségi Szövetség, amelynek célja a város és környékének újjáélesztése és dinamikus fejlődési pályára állítása. Az önkormányzat ösztönző, városfejlesztési politikájának is köszönhetően, az infrastrukturális, kereskedelmi beruházások, ipari park létesítése ismételten érezteti hatását, a város ismét fejlődésnek indult. A természeti környezet megóvása és a hagyományos értékek megőrzése a gazdasági fejlesztés legfontosabb alapjai. Összehasonlító népességi adatok - 2007. év Ajkai Megnevezés

Kistérség

Fejér megye

Komárom-

Veszprém

Közép-

Esztergom

megye

Dunántúli

megye

Régió

Terület, népesség Terület /km²

743,4

4 358,50

2 264,70

4 492,80

11 116,00

76

98,3

138,9

80,5

99,4

Népsűrűség/fő/km ²

Eltartottsági ráta Gyermeknépesség eltartottsági rátája Idős

20,7

21,6

21,5

20,6

21,2

24,8

21,6

21,7

23,1

22,1

népesség

eltartottsági rátája

10

Az

eltartott

népesség rátája

45,5

43,2

43,2

43,6

43,3

Öregedési index

119,6

99,9

101,3

112,2

104,2

Lakónépesség, férfi 0–14 éves

4 180

33 259

24 263

26 459

83 981

15–19 éves

1 171

14 336

10 140

11 837

36 313

20–24 éves

1 950

14 687

10 827

12 822

38 336

25–29 éves

2 222

17 102

12 737

14 548

44 387

30–39 éves

4 143

35 238

26 167

28 054

89 459

40–49 éves

3 984

27 443

20 276

23 880

71 599

50–59 éves

4 318

31 098

22 037

26 344

79 479

60–x éves

4 997

34 327

25 625

31 249

91 201

Összesen

27 565

207 490

152 072

175 193

534 755

Lakónépesség, nő 0–14 éves

3 862

31 443

22 890

25 301

79 634

15–19 éves

1 516

13 604

9 542

10 964

34 110

20–24 éves

1 862

13 388

10 123

12 139

35 650

25–29 éves

1 788

15 713

11 488

13 064

40 265

30–39 éves

3 832

32 772

23 924

25 966

82 662

40–49 éves

3 862

27 261

20 370

23 536

71 167

50–59 éves

4 599

33 540

24 658

28 588

86 786

60–x éves

7 628

53 361

39 582

46 869

139 812

Összesen

28 949

221 082

162 577

186 427

570 086

Népmozgalom Az élve születések száma

472

4 078

3 014

3 230

10 322

ezer lakosra

8,3

9,5

9,6

8,9

9,3

A halálozások

740 5 229

4 016

4 599

13 844

12,2

12,8

12,7

12,5

száma

13

ezer lakosra A

természetes

szaporodás, fogyás (–) száma

-268

-1 151

-1 002

-1 369

-3 522

ezer lakosra

-4,7

-2,7

-3,2

-3,8

-3,2

-273

687

165

-1 073

-221

Belföldi vándorlási különbözet száma

11

ezer lakosra

-4,8

1,6

0,5

-3

-0,2

száma

181

1 687

1 298

1 368

4 353

ezer lakosra

3,2

3,9

4,1

3,8

3,9

száma

117

1 010

899

811

2 720

ezer lakosra

2,1

2,4

2,9

2,2

2,5

A házasságkötések

A válások

Forrás:KSH

1.1.2. Gazdasági, társadalmi helyzet Az ajkai kistérség Magyarország átlagosan fejlett kistérségei közé tartozik. Az ország kistérségeinek fejlettségi rangsorában 2003-ban még a 125. helyen állt (a 168-ból), azaz az alsó harmad közepén; így a kistérségek rangsorában az elmaradott kistérségek közé volt sorolható. A kistérség településeiről is ugyanez volt elmondható. A legelőkelőbb, 305. helyen Magyarpolány áll. Ajka csak a 611., de a kistérségen belül így is a második legfejlettebb település. Devecser, a másik város csak az 111., a települések rangsorában az első harmad alján található, azaz közepesen fejlett. A kistérség aprófalvai közepesnél jobban elmaradottak, a rangsorban az 1695-3080. helyet foglalják el, és csak három kistelepülés áll a 2000. hely előtt. A közepes méretű falvak helyzete jobb, ezeket a 305-2184. hely között találjuk. Az alábbi táblázatban látható a három legfejlettebb (1000 alatti helyezésű) és a 4 legelmaradottabb (1500-nál magasabb helyezésű) település. A 2007-es adatok szerint ez a helyzet javult és már az átlagos fejlettségi szintet elérte a kistérség. A helyezés alapjául szolgáló fejlettségi pontszám alapján nyilvánvaló, hogy a két város fejlettsége, bár igen különböző, de mégis előnyös helyzetűek, a kistelepülések elmaradottak, míg a közepes nagyságú települések között fejlett és elmaradott is akad. A kistérség gazdasági fejlettsége a lakosság nagyságával súlyozva átlag feletti, de nem kiemelkedő. Ajka gazdaságilag fejlettebb a környezeténél A kistelepülések gazdasági fejlettsége átlag alatti, de a 22 település között nagy a szóródás. A kistérségen belül a gazdasági fejlettség a település nagyságával növekszik.

12

A gazdasági fejlettség és a demográfiai mutatók alapján a kistérség viszonylag stabil helyzetűnek mutatkozott. Az Ajkai kistérség a települések rangsorában 2007-re már, az átlagos fejlettségi szintre jutott, amelyet az alábbi táblázat is mutat.

Forrás: KSH

A működő vállalkozások száma a kistérségben folyamatosan növekszik, szerkezetében lényeges változás nem tapasztalható. A vállalkozások mintegy háromnegyede a kistérség két városában működik, Ajkán közel a kétharmaduk, míg Devecseren csak 8%. A 22 aprófaluban ezzel szemben csupán a működő vállalkozások 6%-a található, míg a 15 nagyobb faluban is csak 22%. A kistérségen belül a vállalkozások nagyobb része telepedett meg a két városban, és a lakosság számához viszonyítva is nagyobb itt a részesedésük. A vállalkozások sűrűségét nézve a kistérség fejlődött, ám belső szerkezete nem változott. Meg kell említeni, hogy az aprófalvak között nagyarányú csökkenés és növekedés is tapasztalható, míg a nagyobb településeken egyértelmű a fejlődés. A munkavállalók és az adófizetők számát vizsgálva a kistérségen belül azt látjuk, hogy míg az adófizetők száma csökkent, addig a munkavállalók száma növekedett.

13

A kistérségben átlagosan az adófizetők a munkaképes korú lakosságnak (15-59 éves korosztály) 64,5%-át adják. Az arányok eléggé szóródnak, az ajkai: 73%-os arány mellett Szőcön csak 41%-os az adózók aránya a munkaképes lakosságból. Az adózók aránya a munkaképes lakosságból településtípusonként Városok

68.6%

Nagyfalu

68.2%

Kisfalu

61.6%

Kistérségi átlag

64.5%

Az adózók aránya alapján ugyanaz a kép rajzolódik ki előttünk, mint az országban: a városokban magasabb, a kisebb településeken alacsonyabb. A nagyobb falvak aránya hasonló a városokéhoz, az aprófalvaké kisebb, a települések között 50% alatti értékű is szép számmal akad. A kilencvenes évek közepéhez képest a kistérségen belül nem látszik változás. Az adófizetők aránya az országos átlag közelében van a kistérség egészében, kivéve Ajkát, ahol ez az arány magasabb, sőt 1996-hoz viszonyítva még növekedett is. A munkanélküliség alakulása településtípusonként munkanélküliség

Kistérségi átlag városok nagyfalu kisfalu

6.9% 5.2% 5.7% 7.8%

tartós szellemi munkanélküliek foglalkozásúak aránya aránya 44.6% 5.5% 45.1% 13.1% 43.6% 8.8% 45.2% 2.4%

A munkanélküliség jellemzőinél hasonló jelenségeket tapasztalunk, mint az adózók arányánál: a városok és a nagyobb települések arányai hasonlóak. A tartósan munkanélküliek az országos átlagnál kisebb mértékben fordulnak elő. A szellemi foglalkozású munkanélküliek hasonló tendenciát mutatnak, mint az országos átlag: a városokban nagyobb, a legkisebb településekhez képest közel hatszoros a két városban az ilyen munkanélküliek aránya. Az új lakások 1000 lakosra jutó száma a kistérségben viszonylag alacsony, elmarad az országos átlagtól. A kistérség aprófalvas területei az országos átlag felett teljesítettek. A közepes méretű falvakban a lakásépítés alacsony intenzitású. A két város is hasonlóan alacsony mutatóval 14

rendelkezik. A kilencvenes években Devecsernek jobbak a mutatói, de 2003-tól Ajka fejlődése nyilvánvaló. A kistérség központjában két és félszeresére nőtt az 1000 lakosra jutó új lakások száma 2003-ra, míg Devecseren e mutató jelentősen csökkent. A lakásépítés alacsony intenzitásához kapcsolódóan az új lakások száma is alacsony. Az országos 1% körüli értéknek a kistérségben csak nagyjából a felét kapjuk (0,4-0,6%), és ez volt jellemző már 1996-ra is. A közművek tekintetében a kistérség helyzete ellentmondásos, mert a lakások 88%-a már 1995ben is el volt látva vezetékes vízzel, míg a gázhálózat még 2003-ban is átlag alatti, az egész kistérségben. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya már az 1996-os állapotot nézve is csak egyetlen településen (Pusztamiskén) tekinthető alacsonynak (65%), a kistérség többi településén általában 90% feletti. Ez 2007-re annyiban változik, hogy a települések többségében a vízellátottság teljessé vált, és a kistérségi átlag is 99%. A lakások szennyvízhálózathoz való csatlakozása a kistérségben már csak 73 %-os. A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya alacsony. 1996-ban szinte csak a kistérség két városában volt vezetékes gázszolgáltatás (illetve Magyarpolányban, ahol a lakások 70%-a volt bekötve már akkor is). A két város közül Devecser ugyan elmaradt az országos átlagtól, de nem számottevően, viszont Ajka ebben a tekintetben rendkívül elmaradott volt, a lakások 24%-ába vezették csak be a vezetékes gázt. A helyzet 2003-ra jelentősen megváltozott. A legkisebb települések között is szinte mindegyiken kiépült a gázvezeték, és átlagosan a lakások 24%-a volt rákötve. Ebben a településtípusban az ellátottság aránya általában 12-35% között van, de volt 41%-os (Dabrony) és 8%-os (Kiscsősz) is. Ezzel ugyan az országos átlag alatt vannak (ami az ekkora településeknél 42%), de a fejlődés így is jelentős. A nagyobb településeken (500-2500 lakos) 14% és 82% (a már előbb említett Magyarpolány) közötti értékeket találunk, legtöbbször 30-40% közötti értékekkel, ami 1996-hoz képest jelentős fejlődés, de még mindig elmaradnak az országos átlagtól. A két város közül Devecser maradt kedvezőbb helyzetben. Az ellátott lakások aránya az 1996-os érték majdnem másfélszerese lett (60%), bár még ez sem éri el a hasonló nagyságú települések országos átlagát. Ajkán pedig 2003-ban is a lakások alig 30%-a kapta a gázt vezetéken keresztül, ami kevesebb, mint a fele a hasonló nagyságú települések értékeinek (bár a növekedés hasonló nagyságú, mint Devecseren).

15

Jövedelmi adatok, munkanélküliség- 2007. Megnevezés

Ajkai Kistérség

Fejér megye

Komárom-Esztergom

Veszprém megye

megye Személyi jövedelemadó Az ezer lakosra jutó adófizetők száma adófizetők száma Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, Ft Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó, Ft

KözépDunántúli Régió

476

484

481

482

482

1 510 014

1 782 415

1 778 840

1 578 034

1 714 424

367 202 358 457 Munkanélküliség

289 702

339 323

245 343

Nyilvántartott álláskeresők száma, ebből férfi nő

2 470 1 404 1 066

13 337 6 375 6 962

7 513 3 495 4 018

14 111 7 415 6 696

34 961 17 285 17 676

180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma, ebből férfi nő

1 373 776 597

6 457 2 834 3 623

2 763 1 151 1 612

6 202 3 152 3 050

15 422 7 137 8 285

224

895

571

1 051

2 517

Pályakezdő álláskeresők száma Forrás: KSH

16

Gazdasági adatok-2007. Ajkai Megnevezés

Kistérség

Fejér megye

Komárom-

Veszprém

Közép-

Esztergom

megye

Dunántúli

megye

Régió

Vállalkozások Vállalkozások száma

4 304,00

45 588,00

33 685,00

42 416,00

121 689,00

ebből társas

1 438,00

17 302,00

13 611,00

13 084,00

43 997,00

egyéni

2 866,00

28 286,00

20 074,00

29 332,00

77 692,00

1000 lakosra jutó vállalkozás Külföldi érdekeltségű vállalkozások Szervezetek száma

72,00

412,00

642,00

600,00

1 654,00

430,30

1 452,70

844,40

315,40

804,00

337,50

1 318,50

827,80

294,30

756,50

Egy vállalkozásra jutó

saját

tőke

MFt Ezen

belül,

külföldi részesedés, MFt

Kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer üzlet, áruház

223

1 638

1 403

1 741

4 782

Iparcikk üzletek

397

3 495

3 117

3 930

10 542

58

486

357

423

1 266

678

5 619

4 877

6 094

16 590

Jármű-üzletek, üzemanyagtelep ek Kiskereskedelmi üzletek, összesen

Turizmus, vendéglátás Kereskedelmi szálláshelyek Ezek vendégei ebből külföldi

580

12 529

9 351

30 724

52 604

13 352

126 981

138 132

513 097

778 210

2 024

37 171

44 693

135 823

217 687

17

belföldi

11 328

89 810

93 439

377 274

560 523

29 493

373 265

393 555

1 633 392

2 400 212

282

2 059

1 802

2 864

6 725

Eltöltött vendégéjszakák száma Vendéglátóhelye k száma Forrás: KSH

Lakás, közmű ellátottság-2007.

Megnevezés

Ajkai

Fejér

Komárom-

Veszprém

Közép-

Kistérség

megye

Esztergom

megye

Dunántúli

megye

Régió

Lakásállomány Lakások száma

23 244

167 322

123 826

147 573

438 721

243

256

254

245

252

1000 lakásra jutó lakos

Közműellátottság Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma

23 062

161 346

117 320

145 043

423 709

16 851

113 441

98 644

117 205

329 290

30

36,4

28,1

34,8

33,5

1 180

1 149

1 755

1 056

1 234

2 243

2 122

2 325

2 017

2 139

Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás /m³ Vezetékes gázfogyasztás háztartás/év/m³ Villamos

energia

fogyasztásháztartás/év/kWh

Forrás: KSH

18

Szociális helyzet, egészségügy, oktatás- 2007.

Megnevezés

Ajkai

Fejér

Komárom-

Veszprém

Közép-

Kistérség

megye

Esztergom

megye

Dunántúli

megye

Régió

Társadalombiztosítás Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma

17 591

118 151

93 513

104 952

316 616

87 356

77 120

78 397

76 115

77 164

Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás

1

főre

jutó átlaga Ft/hó

Szociális ellátás Tartós bentlakásos

és

átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma

9

55

45

50

150

530

3 386

2 568

3 008

8 962

378

1 894

1 614

1 735

5 243

1405

13 735

10 020

9 209

32 964

Tartós bentlakásos

és

átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma Időskorúak otthonaiban ellátottak száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

19

Szociális alapellátásban csak étkezésben részesülők száma

629

3 170

2 270

3 780

9 220

771

3 479

1 494

3 608

8 581

Önkormányzati rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma

Egészségügy A

háziorvosi

ellátásban

a

megjelentek

és

a meglátogatottak száma A

328 243

2 336 026

1 614 283

1 817 252

5 76

40 854

437 625

379 666

326 162

1 143 453

451

2 579

1 920

3 101

7 600

74,5

69,5

75,5

76,9

74

házi

gyermekorvosi ellátásban megjelentek

és

a meglátogatottak száma Működő kórházi ágy Ágykihasználás, %

Oktatás Óvodás gyermek

1 753

13 906

10 261

10 911

35 078

Ált. isk. tanuló

4 460

34 243

25 163

28 212

87 618

1 038

6 276

5 294

6 197

17 767

4

33

23

23

79

771

6 872

6 183

6 686

19 741

Szakiskolai tanuló Középiskola, ebből

8 gimnázium

gimnáziumi tanulók száma

20

szakközépiskola

4

46

30

31

107

1 233

10 885

6 462

7 901

25 248

0

8 824

2 790

9 298

20 912

0

11 928

4 035

11 441

27 404

szakközépisk. tanulók száma Felsőfokú intézményi hallgató összesen minden tagozaton (kihelyezett tagozatok szerint) Felsőfokú hallgató összesen minden tagozaton (intézmény székhelye szerint)

Kultúra Könyvtár

38

102

54

214

370

10 142

59 102

30 010

60 702

149 814

0

2

1

2

5

0

112 390

25 976

78 915

217 281

1

14

9

18

41

880

355 824

146 843

195 304

697 971

6

29

20

41

90

11 413

180 479

412 269

684 432

1 277 180

58

101

112

268

481

232 071

701 005

444 600

1 419 177

2 564 782

Beiratkozott olvasó Állandó színház látogatók Mozi terem látogatók Muzeális intézmény látogatók Közművelődési intézmény résztvevők

21

1.1.3. Gazdaságpolitikai környezet Az elmúlt évtizedben megnyilvánuló globális kihívásokra a fejlett országok a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztéshez nyúltak. Az alábbi folyamatok jelentős hatást gyakoroltak a világ gazdasági és társadalmi helyzetére: • A deregulációs, liberalizációs és infokommunikációs folyamatok hatására a piaci verseny korábban felerősödött, a versenyképesség meghatározó tényezővé vált. • A fejlődő országokban lezajlott modernizációs folyamatok miatt a költségelőnyökre alapozott versenyben a fejlett országok nem képesek helyt állni és rákényszerülnek egyedi, tudás-intenzív tevékenységekre, kialakítva a „tudásalapú gazdaságot”. • A napjainkban formálódó tudásalapú gazdaság egy új térbeli munkamegosztást generál, előidézve térbeli koncentrációs és dekoncentrációs folyamatokat, ezáltal a területi egyenlőtlenségek mérséklése a korábbiakhoz képest másféle eszközöket igényel. A fenti három folyamat átalakította a gazdaságpolitikát és a regionális politikát, mint a „tudatos közösségi beavatkozások” szemléletét, eszköztárát és intézményrendszerét is: • a versenyképesség javítását célzó intézkedések előtérbe kerültek, • a gazdaságfejlesztés a versenyelőnyök megőrzésére és • a partnerségen alapuló helyi együttműködésekre irányul. A tudásalapú gazdaság lényege, hogy a magas bérű munkahelyeket nyújtó jövedelmező cégek működésük során, folyamatosan megújulva és alkalmazkodva a globális verseny kihívásaihoz, versenyelőnyeiket a felkészült és kreatív munkaerőre alapozzák. A tudásalapú kompetenciák térben koncentrálódnak, emiatt jelentek meg az agglomerációs előnyöket hasznosító klaszterek. A tudásalapú gazdaság lényegében „pontokból álló hálózat”, amelynek csomópontjai a megfelelő nagyságú városok, ahol a tudás elsajátítható, a képzési, oktatási háttérintézmények tömörülnek. Alapvető, hogy ezekben a csomópontokban felkészült, kreatív munkaerő legyen tömegesen, ez pedig elsősorban a nagyobb egyetemekkel rendelkező városokban érhető el, ahol lényegében a végzős hallgatók és doktoranduszok révén folyamatosan újratermelődik a nemzetközileg versenyképes munkaerő. A tudásalapú helyi gazdaságfejlesztés keresletorientált stratégiák esetén hatékony, a helyi kormányzati, üzleti és (oktatási, kutatási) intézményi szereplők összefogásán, partnerségén alapuló fejlesztések vezethetnek sikerre. Elmaradott régiókban szükség van kínálat-orientált stratégiákra is, 22

azaz a hiányos infrastrukturális fejlesztésekre, a háttérintézmények és üzleti szolgáltatások megerősítésére. Magyarországon, Budapesten kívül csak a nagyobb egyetemi városokban vannak meg úgy-ahogy a tudásalapú gazdaság alapfeltételei, máshol szegényesek. Emiatt egyrészt ezekre a városokra célszerű koncentrálni a tudásalapú gazdaságfejlesztési programokat, másrészt a városok infrastrukturális elmaradottságát is mérsékelni kell, harmadrészt a régión belüli munkamegosztást is elő kell segíteni, hogy a régió más térségeibe is „átcsorduljanak” a kedvező hatások. A partnerségen alapuló helyi együttműködések, a versenyképesség növelésére irányuló gazdaságpolitika, az utóbbi években felerősítette a klaszterek létrehozását és működését. Klaszter definíció Michael Porter alapján: a klaszterek földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, amelyek a külső versennyel szemben egységesek, belső viszonyaikat pedig egyaránt jellemzi a konkurencia és a közös helyi érdekek összehangolása, a partnerek közötti bizalmi tőke megléte. A klaszter vállalkozásait informális kapcsolatok kötik össze, a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkenthetők a tranzakciós költségek, ezáltal pedig az adott térség vállalkozásainak versenyképessége növekszik. Egy másik viszonylag új meghatározás, és az EastWest Cluster Summit-on használt OECD-LEED local cluster definíciója szerint a klaszterek: "Olyan vertikálisan és/vagy horizontálisan kapcsolódó cégek csoportja, melyek a kapcsolódó társintézményekkel együtt ugyanabban az ágazatban működnek. Klaszterek kialakulása Magyarországon, a sikeres politikai és gazdasági rendszerváltás során a központi tervezésű gazdaságból piacgazdasággá vált. A gazdaság szerkezetében és intézményeiben történő alapvető változások megteremtették a fenntartható növekedés feltételeit. A magyarországi átmenet sikere az ország fejlett világba történő fokozatos bekapcsolódásában is visszatükröződik. Magyarország az OECD, a NATO és az Európai Unió tagja. A sikeres átmenet a 90-es években megszorító intézkedésekkel és jelentős szociális problémákkal is járt. Magas munkanélküliség, növekvő bűnözési mutatók, kiegyensúlyozatlan regionális fejlődés, a jövedelmek közti óriási eltérések, valamint a korrupció mind a társadalmi feszültségek forrása volt. A népességcsökkenés és a rossz közegészségügyi feltételek a fenti problémák nyilvánvaló jegyei.

23

1997-től kezdve a gazdaság, gyorsuló növekedési pályára állt, és több mint 4%-os gazdasági növekedést produkált az ország. A GDP növekedés 2000-ben 5,2 % volt, a legmagasabb a rendszerváltás óta. E növekedést főként a több mint 20%-os exportnövekedés eredményezte. Az 1997-re gyakorlatilag lezáródó privatizációhoz kötődő külföldi közvetlen tőkebefektetések folyamatosan a jelenlegi GDP 2-4%-át kitevő értékre csökkentek. A zöldmezős beruházások dominálnak, a trendek pedig az alacsony hozzáadott értékűtől a high-tech befektetések felé mozdulnak. A multinacionális vállalatok ugyanakkor komoly veszélyeket is hordoznak magukban, különösen recesszió esetén. A magyar gazdaság duális szerkezetű. Az egyik oldalon a multinacionális cégek – legtöbbjük vámszabad területen - a GDP és az export, döntő többségét hozzák létre a K+F tevékenység közel 50%-át ők valósítják meg. A másik oldalon a hazai KKV-k hozzájárulása továbbra is csekély maradt, foglalkoztatottságban betöltött jelentős szerepük ellenére. A klaszterek szempontjából a magyar gazdaságot 3 részre oszthatjuk. Külföldi közvetlen tőkebefektetés (FDI-alapú) klaszterek. Ezek az export-orientált gépgyártó és gépkocsigyártáshoz kötődő iparágak gyakorlatilag a rendszerváltást követően a semmiből jelentek meg. Ezen iparágak klaszterizációjának kiváló példái a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC), mely a magyar GDP 10%-át reprezentálja, valamint a Mátészalkai opto-mechatronikai Klaszter (MOK). Logisztikai alapú klaszterek, amelyek Magyarország kiváló földrajzi fekvésének köszönhetően, a 90-es évek végétől felgyorsuló logisztikai beruházások eredményeként jöttek létre. Jelenleg Budapestet és az autópályák környékét egyfajta raktárgyűrű veszi körül s bár a megtelepedett logisztikai szolgáltatók súlya jelentős, mégis a logisztikai-alapú klaszterek még csak kezdeti fejlődési szakaszban vannak. A hazai-bázisú klasztereket,

a 90-es évek végén meginduló építőipari és turisztikai

keresletnövekedés hívta életre. A poszt-szocialista jelleget figyelembe véve a klaszterek viszonylag rövid múltra tekintenek vissza a magyar gazdaságban. A hazai klaszterek modelljei és általában a legjobb kapcsolatai is osztrákok, valamint olaszok. Bár az első klaszter csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, a számuk rohamosan növekszik. A magyar klaszterek még jelenleg is formálódnak. A magyarországi klaszterek igen változatos területeken működnek: autóipar, fa- és bútoripar, elektronikai ipar, élelmiszeripar, építőipar, textilipar, turisztika, opto-mechatronika és a

24

legújabban az innovációban az energiagazdálkodásban, alternatív energia-ágazatokban alakultak klaszterek. A 7 régió között jelentős különbségek tapasztalhatók. A magyar klaszterpolitika, az európai modellből indul ki, bár a meghatározó európai országok és a gyorsan növekvő peremterületek (Írországtól Portugáliáig, vagy Finnországtól Magyarországig) gazdasági fejlődési modellje között hatalmas különbségek vannak. Az 1950-es évektől a 70-es évekig a mag-országok gazdasági csodája alapvetően a nemzeti erőforrásokon, vállalatokon és piacokon alapult, azaz, belső-vezérlésű fejlődés volt. A gyorsan növekvő európai peremterületek és közöttük a poszt-szocialista országok (pl.: Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország) jelenlegi fejlődési sajátossága különbözik a mag-országok korábbi gyakorlatától, a gazdasági növekedés alapja itt a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) nagyméretű beáramlásának, a globális vállalatoknak és globális erőforrásoknak köszönhető. Így erre egyfajta külső-vezérlésű gazdasági fejlődési modellként hivatkozhatunk, s úgy véljük ez a különbség igen jelentős hatással van a kialakuló klaszterekre. Az európai klaszter vállalatok között a KKV-k ösztönzik a klaszterépítés és a vállalkozói hálózatok létrehozását, így a klaszterizációt alulrólfelfelé (bottom-up) menő folyamat jellemzi. Ezzel ellentétben, a poszt-szocialista országokban a multinacionális vállalatok helyi cégei próbálják meg szélesíteni és mélyíteni a beszállítói bázist és hazai kis –és közepes vállalkozásokat szervezni maguk köré. Ezt egyfajta felülről-lefelé menő (top-down) megközelítésnek nevezhetjük. A kétféle megközelítés között óriási különbség van. Eltekintve e jelentős eltéréstől a poszt-szocialista országokban, így Magyarországon is számos egyéb tényező is akadályozza a klaszter-fejlődést. A KKV-k viszonylag passzív hozzáállása az egyik ilyen ok. Ezt három tényezőre vezethetjük vissza: a bizalmi tőke és a pénzügyi források hiányára, valamint a KKV-k közvetlen befektetésre koncentrálásra. A magyar klaszterpolitikának regionális alapúnak kellene lenni. A legjelentősebb szerepet a klaszterpolitikában a központi kormányzat játssza, konkrétan a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (illetve jogelődje a Gazdasági Minisztérium). A regionális szint szerepe folyamatosan erősödik; a megyei és önkormányzati szint csak esetleges szerepet játszik a klaszterek fejlesztésben. A kormányzati klaszterpolitika kezdetleges fázisa után, jelentős fejlődés tapasztalható. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Technológia-politikai Főosztálya (korábban jogelődje a Gazdasági Minisztérium Regionális Gazdaságfejlesztési Helyettes Államtitkárságnak Struktúrafejlesztési Főosztálya) a klaszterek fejlesztésének fő felelőse. A központi kormányzat 25

szerepe összetett támogatások, később a konkrét célprogramok, információáramlás és kapcsolatok kialakulásának elősegítése formájában realizálódik. A korábbi regionális gazdaságépítő program 3 pilléren nyugodott. Az első a regionális innovációs rendszer, melynek célja a regionális hálózati csomópontok (az ipari parkok, a logisztikai központok és a technológiai inkubátorok) megerősítése volt. A második pillér a formálódó klaszterek támogatását segítette. A harmadik pillér a regionális elektronikus mintapiacok létrehozása volt, a regionális hálózatok közötti e-kapcsolatok megerősítését szolgálta. Az állami szerepvállalás alapvetően az induló feltételek megteremtésére, és korlátozott számú hazai klaszter kialakítására szorítkozott. A klaszter, illetve a támogatáspolitika az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programja és a Regionális Operatív Programok keretében történik a 2007-2013 –as tervezési időszakban. A regionális szint szerepe a központi kormányzaténál kicsit bonyolultabb. A régiók közül a Nyugat-Dunántúli például elkötelezett a klaszterek fejlesztése iránt, amelyet a Pannon Gazdasági Kezdeményezés létrehozása és működése jól mutat. Mint hálózat, integrálja és összekapcsolja a régióban már működő Pannon Autóipari Klasztert, Pannon Fa- és Bútoripari Klasztert, Pannon elektronikai Klasztert, Pannon Termál Klasztert és Pannon Gyümölcs Klasztert. A többi régió szerepe a klaszterek fejlesztésében változatos képet mutat. A Pólus Program 2007-ben történt meghirdetése, áttörést jelentett a regionális klaszter politikában. Székesfehérvár-Veszprém versenyképességi pólus stratégia megfogalmazása szerint, fő cél, hogy a fejlesztési tengely a globalizált gazdaságban regionális arculatot mutasson fel, a regionális érdekek, sajátosságok, fejlesztési irányok megfelelő hangsúlyt, forrást kapjanak, elsősorban az idetelepült, és itt meghonosodó ipar-és üzleti szolgáltatási ágak, amelyek kiemelkedő K+F tartalommal bírnak. A városok célja, hogy tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejöttét támogassák. A vállalatok közötti együttműködés új formái elterjedjenek, területi, ágazati klaszterek jöjjenek létre és az egyes klaszterek innovációs központjai Székesfehérvár-Veszprém pólus mentén húzódjanak, ennek növekedést generáló hatása az egész régióban, szomszédos határ-menti térségekben is érvényesüljön. Veszprém és Székesfehérvár fejlődési tengelyként megfelelő alapját képes adni az innovációra épülő, gazdaságfejlesztési projekteknek. Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni a meglévő értékek megőrzésére és a fenntartható környezet

26

megteremtésére. Mindezek a városok és környezetük számára európai mértékkel mérve is magas életminőséget biztosító programok megvalósításának alapjai lehetnek. A fenti vízió eléréséhez elengedhetetlen, hogy a víziót stratégiává, azt távlati, valamint abból levezethető középtávú célokká formáljuk, és ezekből vezessük le a közeljövő projektjeit. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter 2007. szeptember 27-én tartotta alakuló ülését, amelyen 23 alapító tag vett részt, ezek közül 17 ajkai vállalkozás, illetve további 5 intézményi együttműködő partner alapító tag (egyetem, szakközépiskola, régiós társ klaszterek és az ITD Hungary Zrt.). Az ajkai klaszter olyan speciális klaszter, ahol a klasztert nem egy termelési ágazathoz kapcsolódó hierarchikus felépítésű tagokból áll, hanem egy kistérségi és régiós területi elhelyezkedésű tagok együttműködése jellemzi. Ebből adódóan az ajkai klaszter tagjai már az alapító dokumentumokban (Alapító Okirat, SZMSZ) az együttműködés területileg megvalósítható célkitűzéseit rögzítették (energetikai együttműködés, szakember utánpótlás, kutatás-fejlesztés, logisztika).Az alapítás óta eltelt közel két év elsősorban a tervezett együttműködések indító felméréseivel, valamint 2008-ban az NFÜ által kiírt „Klaszter szolgáltatásaink bővítése és fenntartható fejlesztése” tárgyú pályázat elkészítése és beadása volt jelentős előrelépés a klaszter életében. A pályázatot a bíráló bizottság elfogadta és a támogatási szerződés 2009. év júniusában elfogadásra került. Jelentős együttműködés valósult meg 2009. első félévében is. A gazdasági világválság az ajkai klasztertagokat is jelentős mértékben érintette és ezért szükség volt arra, hogy a kormány által meghirdetett munkahelymegőrző állami támogatás igénybevételét a klaszter tagjai szervezetten és összehangoltan végezzék. A klaszter összehangoló tevékenységét igényelte Ajka város Önkormányzata is, amikor helyi válságkezelő csomagot munkált ki, amelyet a város képviselőtestülete egyhangúan elfogadott 2009. év júniusában. A Szociális és Munkaügyi Miniszter asszony ajkai látogatásának megszervezésében is jelentős szerepet vállalt klaszterünk. A kormányfő Bajnai Gordon 2009. júniusi ajkai látogatása során egyik klasztertagunkat kereste fel. A fent bemutatott együttműködések azt mutatják, hogy a klaszternek van létjogosultsága és a megkezdett eredményekre alapozva a pályázati program megvalósításával egy időben megfogalmazódnak a klaszter további fejlesztési lépéseit, illetve a klaszter stratégia főbb elemei.

27

1.1.4. Klaszter tagok

Klaszter tagok együttműködései 2009. júliusában a Klaszter Irányító Bizottsága ülésezett. Az Irányító Bizottság tagjai és a klaszter koordinátora rendszeresen részt vett innovációs tanácskozásokon, szakmai konferenciákon, regionális pályázati tájékoztatókon. A munkahelymegőrző állami támogatások igénybevételével kapcsolatban több klaszter tag sikeresen pályázott, lehetővé téve, hogy a nehéz gazdasági körülményeken mielőbb túljuthassanak. 2008-ban felmerült, hogy az energiafelhasználásában a klaszter tagok együttesen fellépve, az energiavételezésben

társulást

hozhatnak

létre,

vagy

megújuló

energiaforrások

közös

kihasználásával kedvező árpozíciót érvényesíthetnek az energia szolgáltatókkal. A 2008. január 1től érvényben lévő Villamos-energia Törvény értelmében, az EON nagyszolgáltatón kívül több, más szolgáltató is kínálkozik. 2009. szeptemberében a klaszter tagok éves energia felhasználása felmérésre került. Az újonnan megköthető villamos energia vételezési szerződések árai jelentősen eltérhetnek egymástól, a nyersanyagok piaci árai, a vevő-szolgáltatói alku helyzet feltételei szerint. Az új szolgáltatókkal megkötött szerződésalapján a klaszter tagok 30 %-kal olcsóbban vételezhetnek villamos energiát. 28

A földgáz közös beszerzése és új szolgáltatási szerződések előkészítése a 2010.januárjában végbemenő tendereztetés függvényében történik. Az alábbiakban a klaszter tagok főbb mutatóit közöljük.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter-tagok főbb adatai

S.sz.

Cég neve

Árbevétel

Beruházás

2008. év/Mrd

2008. év/M

Ft

Ft

Beruházás 2009. év/M Ft

Létszám 2008. év/fő

1

Ajkai Elektronikai Kft

6,90

180,00

nincs terv

745,00

2

Ajkai Gépészeti Gyártó Kft.

0,33

40,00

nincs terv

50,00

3

Ajkait Befektetési és Fejlesztési Kft.

0,47

20,00

10,00

22,00

4

Ajka Városért Alapítvány

5

Balaton FSK Kft

0,26

15,00

nincs terv

108,00

6

BOURNS Kft

8,70

300,00

300,00

492,00

7

Dorner Öntőde

0,12

3,00

3,00

16,00

8

Hungarocont Kft

0,10

8,00

3,00

21,00

9

Kontex Kft

0,94

40,00

nincs terv

61,00

10

Kókai Tömítéstechnikai Kft

1,70

150,00

400,00

154,00

11

MAL Zrt.

34,60

2.700

2.600

1.120

12

Payer Kft

9,90

280,00

275,00

13

Poppe&Potthoff Bt.

9,80

300,00

1 500,00

220,00

14

Selco Kft

0,73

7,60

nincs terv

163,00

15

SKS Kft

2,65

52,00

52,00

220,00

16

Új Atlantisz Ipari Park Kft.

17

Unimontex Kft

1,50

25,00

15,00

94,00

78,70

1 420,60

2 366,00

Térségi vállalkozások ÖSSZESEN:

101,70

5 918,65

5 843,00

MINDÖSSZESEN:

180,40

7 339,25

8 209,00

Klaszter tagok ÖSSZESEN:

Felszámolás

alatt

1.1.5. Ágazati, piaci helyzet

A kelet-közép-európai térségben kialakulóban van egy autógyártó centrum, amelyben Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország szerepe folyamatosan növekszik és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezek az országok az európai járműgyártásban.

29

Magyarországon a járműipar a hazai GDP 3,1 %-át teszi ki, (2006-os adatok alapján), amely világviszonylatban is jelentős, ennél a német és a cseh járműipar hozzájárulása országuk bruttó hazai termékéhez nagyobb, 3,7 %. Éppen emiatt joggal remélhető, hogy a járműipar az egyike lehet annak a négy ágazatnak - a logisztika, a gyógyszeripar és az információtechnológia mellett -, amelyek gazdasági válság után a leginkább hozzájárulhatnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. A járműgyártás kifejezetten tudás-intenzív iparág, ahol szükség van a jól képzett munkaerő meglétére, megőrzésére. A k+f pályázatok, így többek között a magasan képzett munkaerő alkalmazásának támogatására vonatkozó pályázat különösen fontos a hazai járműipar számára, amely egyike lehet annak a négy ágazatnak - a logisztika, a gyógyszeripar és az információtechnológia mellett -, amelyek a gazdasági válság után a leginkább hozzájárulhatnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. A rendszerváltás óta a hazai gazdaságpolitika egyik fontos alapelve, hogy a tudástartalom növelésével versenyképesebb üzleti környezet jöjjön létre. Ezt a kormány a legutóbbi időkig horizontális stratégiák, keretintézkedések megalkotásával közelítette meg (KKV-stratégia, befektetés-ösztönzés, TTI-stratégia). A horizontális megközelítés mellett, a tartós növekedési előnyt biztosító tudás- és technológiailletve K+F-intenzív ágazatok igényei is előtérbe kerültek. Fejlesztéspolitikai eszköztárunkban az ágazati szempontú megközelítés, a jelenlegi kormányzati eszközrendszer hiányzó elemeit pótolja, elsősorban a rendelkezésre álló uniós fejlesztési források koncentráltabb, prioritásokra fókuszáló felhasználásával növelik a meglévő eszközök hatékonyságát. A globális pénzügyi és gazdasági világválság következtében az ipar- és innováció-politikai programok és koncepciók hangsúlyosabbá válnak, ehhez azonban az egyes országok versenyképességi kihívásaihoz és komparatív előnyeihez illeszkedő kiemelt ágazati jövőképre és stratégiára van szükség, illetve az ehhez rendelt intézkedésekre kell alapozni. 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) mandátumot kapott a kormánytól kiemelt ágazati stratégiák kidolgozására, amely beépült a kormány Válságkezelés és Bizalomerősítés c. kormányprogramjába. A kormány 2009 nyarán jóváhagyta a járműipari, logisztikai, gyógyszeripari és biotechnológiai, valamint infokommunikációs technológiák 30

akcióterveket. Az akciótervek sikeres végrehajtásában az érintett tárcák - tudás és humánerőforrás alapú és technológia-intenzív ágazatokról lévén szó: OKM, EüM, PM, SZMM, MeH EKK koordináltan együttműködnek. Az ágazati stratégiák célja a gazdaság versenyképességének javítása mellett elsősorban az, hogy elősegítsék az elmozdulást a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek irányába. Az ágazati akciótervek a szakma egyetértésével kialakított, reális célkitűzéseken alapuló tervek, amelyek végrehajtását a kormány vállalta. Az ágazati akciótervek tervezése és végrehajtása során egységes

kormányzati

tervezésmódszertant

alkalmaztak,

valamint

a

versenyképességi

munkacsoportok intézményeire támaszkodtak. Az intézkedések rövid és hosszú távú célokat is kitűznek. Rövidtávon (2010-ig), többségében közvetlen válságkezelő, hosszabb távon struktúrajavító céllal. Az intézkedések alapvetően mikrogazdasági szinten versenyképesség-javító hatást kívánnak elérni, s nem érintik a gazdaság makrogazdasági kereteit. Az intézkedések funkcióikban vegyes hatást céloznak meg a szabályozástól a közpolitikai intézkedéseken (jellemzően oktatás-képzés, humánerőforrás fejlesztés) át a közvetlen támogatáspolitikai akciókig. A közúti járműipar Magyarország számára meghatározó fejlesztési irány, mivel kiemelt jelentőséggel bír az ipari termelésben, a foglalkoztatásban, a beruházásokban, valamint a K+Fkiadásokban. Az Akcióterv központi célja, hogy Magyarország a 2009-2011 közötti időszakban a versenytársnak tekinthető közép-európai országokat jellemző dinamizmusnál kedvezőbben alakuljon a járműipari kibocsátás, a hozzáadott érték, a minőségi K+F tevékenység, valamint a foglalkoztatás. Ennek érdekében az akcióterv négy „pillér” mentén határoz meg rövid- és középtávú teendőket, munkahelyek megtartását, a szakképzés fejlesztését, a beruházások ösztönzését, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdítását. Mindezen célok eléréséhez a legfontosabb feladat, a pénzintézetek ösztönzése arra, hogy a jövőben is folyósítsanak hiteleket az ágazat számára. „A mechatronika, a gépészet, az elektronika és az intelligens számítógépes irányítás egymás hatását erősítő integrációja a gyártmányok és folyamatok tervezésében és létrehozásában." A mechatronika nem egyszerűen csak egy új tudományterület, hanem mérnöki szemléletmód, olyan szakterület, amely feltételezi a mechanika, az informatika és az elektrotechnikai ágazatok 31

egyidejű, alkalmazási szintű ismeretét. A természettudományos, műszaki képzéstől kezdve, a magas szintű alkalmazási képességekre is szükség van. A mechatronika a részterületeket nem additív módon, hanem egymást kiegészítve, segítve kapcsolja össze. A szakma legismertebb folyóirata, az Oxford-ban kiadott „Mechatronics” címlapján a következő jelszó olvasható: „Science of intelligent machines”, azaz az intelligens gépek tudománya. Ma már nem kétséges, hogy a jövő az olyan berendezéseké, gépeké, amelyek az automatikus működésük mellett a változó bemenő jelekhez, működési feltételekhez, környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szabályozással rendelkeznek, adaptívak, öntanulóak”. Világszerte felismerték, hogy a műszaki problémák többsége nem tisztán villamos, vagy gépész feladatként jelentkezik, hanem a kettő ötvözeteként. Ugyanakkor az ilyen feladatokban egyre inkább megjelenik a számítástechnika, az informatika, amelyekkel a berendezések intelligens eszközökké válnak. Mechatronikai ipar

Forrás:BME-2009

A mechatronikai ipar termelő és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozásai, kedvező működési és együttműködési feltételeket találnak a klaszter keretein belül. A Pólus program szinergiájának kihasználásával a mechatronikai ipar, az újszerű ipari technológiák nagyobb léptékű fejlesztésének elindítását, a korszerű mérnöki, műszaki tudományok alkalmazását, a gazdálkodás-menedzsment tudásra és készségekre épülő gazdaságfejlesztési 32

gyakorlatát fejleszti. Fontos feladat a tartósan eredményesen működő termelő és termelő– szolgáltató vállalkozások számának növelése, a vállalkozói készség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, azaz a munkanélküliség arányának csökkentése a városban és az agglomerációban, a műszaki végzettségű munkanélküliek – különösen a pályakezdők – foglalkoztatási feltételeinek javítása. A mechatronikai ágazatban működő vállalkozások a gazdasági visszaesés után lendületet adhatnak a Magyar gazdasági fellendülésnek.

1.2. SWOT elemzés Az alábbiakban részletesen elemezzük a klaszter működését.

ERŐSSÉGEK § Többéves, folyamatos együttműködés § Összehangolt kapcsolatrendszer a klasztertagok között § Közös projektek sikeres megvalósítása, (munkahely-megőrzés állami támogatás, közös energia beszerzés) § Földrajzi elhelyezkedés, a

GYENGESÉGEK § Eltérő adottságú és gazdasági érdekeltségű tagság (kkv-k és nagyvállalatok) § Az integrátor-tag földrajzi távolsága § Nehézkes a klaszter menedzsment aktuális tárgyalásainak megszervezése § Alacsony a tagok innovációs és K+F tevékenysége § Alacsony tőkeellátottság

klasztertagok közeli telephelyei § Városvezetés támogatása § Pannon Egyetem, mint tudásbázis háttere a klaszterben § ITDH promóciós szerepe § Szakmunkásképző iskola munkaerőpiaci szerepe § Hatékony koordinátori tevékenység 33

LEHETŐSÉGEK § Pályázati források közös

VESZÉLYEK § Meglevő mechatronikai klaszter a

igénybevétele, kihasználása

régióban - erők megosztása

§ Klaszteren belüli termelési és

§ Menedzsment kapcsolattartás

szolgáltatási kapacitások közös, hatékony kihasználása

lassúsága § Esetenként előforduló

§ Együttműködések elmélyítése

adatszolgáltatási bizalmatlanság,

§ Innovációs folyamatok, K+F

lassúság

tevékenység növelése § Pannon Egyetem tudás bázisának hatékonyabb kihasználása

§ Kedvezőtlen banki finanszírozás § Vállalati vezetők, klaszter tevékenységének koordinálása

§ ITDH befektetés-ösztönzési, piacnövelési tevékenységének kihasználása § A Pólus Program lehetőségeinek kiaknázása A SWOT elemzés alapján a stratégia és a cselekvési terv legfontosabb feladata, hogy a lehetőségekben rejlő fejlesztési erőforrásokat kiaknázzuk és az esetleges veszélyforrásokat minimálisra csökkentsük.

2. A KLASZTER STRATÉGIA CÉLRENDSZERE 2.1. Jövőkép A klaszter környezetének, a kistérség járműiparának, mechatronikai iparának elemzése után a stratégiai tervbe be kell építeni ezek értékelését. Ennek érdekében meg kell határozni: Ø a klaszter jövőképét, azt a célállapotot, amelyet a klaszter évek során el kíván érni; Ø a jövőkép elérését segítő hosszú távú, általános, stratégiai célokat, valamint 34

Ø középtávú célokat, prioritásokat, egyúttal Ø rövid távú célkitűzéseket, intézkedéseket. A klaszter jövőképét az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:

Az autóiparban meghatározó gazdasági erővel bíró, összehangolt, hatékony, széleskörű együttműködésen alapuló, versenyképes, innovatív klaszter vállalatok működése.

2.2. Stratégiai célok A fenti jövőkép elérése érdekében a következő, stratégiai célok kitűzésére és megvalósítására van szükség.

1. A klaszter menedzsment szervezet működésének optimalizálása 2. A klaszter tagok együttműködéseinek erősítése, hatékony erőforrás kihasználás 3. A klaszter gazdasági potenciáljának növelése

A klaszter menedzsment szervezete a klaszter mozgatórugója, ezért a klaszter tagok, az irányító bizottság , a koordinátor kölcsönös és folyamatos információ cseréje elengedhetetlen a klaszter hosszú távú, sikeres működéséhez. A klaszter tagok egymás közötti együttműködései, a hazai és külföldi kapcsolati tőkéje a tagvállalatok gazdasági fejlődésben is megmutatkozik. A klaszter gazdasági erejének növekedéséhez a versenyképesség és az innovációs potenciál növelése, pótlólagos források bevonása elengedhetetlen.

35

3. Operatív program 3.1. Prioritások A klaszter projektben megvalósítandó tevékenységek három prioritási csoportba sorolhatók, amelyek külön-külön és együttesen hozzájárulnak a stratégiai célkitűzések eléréséhez, összhangban az európai regionális folyamatokra vonatkozó irányelvekkel, a gazdaságfejlesztés nemzeti stratégiájával és a régió Területfejlesztési Programjának célkitűzéseivel.

Prioritás 1. A klaszter menedzsment koordináló szerepének növelése Indoklás: A klaszter tagok sikeres együttműködésének elősegítése céljából fontos, hogy a különböző érdekeltségi körben tevékenykedő vállalatok együttesen, közös érdekeik mentén lépjenek fel erőforrásaik hatékony kihasználása érdekében. A közös érdekek érvényesítéséhez jelentős feladat hárul a koordináló szervezetre. A külső források igénybevételénél, közös projektek végrehajtásánál, a klaszter kapcsolatrendszerének bővítésénél a menedzsment szervezet munkája meghatározó. A tagvállalatok különböző érdekeit összhangba hozva szervezi az együttes fellépést, kedvezőbb piaci pozíciókat biztosít a klaszter tagok számára, minta külön-külön lépnének fel. A klaszter érdekérvényesítését biztosítja.

Prioritás 2. A klaszter tagok hazai és külföldi együttműködéseinek erősítése Indoklás: A klaszter tagok jelentős piaci kapcsolatokkal rendelkező közepes és nagyvállalatok. A gazdasági recesszió miatt, szinte mindegyik cég tevékenységében, megrendelés állományában visszaesés mutatkozott. A hazai-és külföldi kapcsolatok bővítése, beszállítói kapcsolatok bővítésének szükségessége még inkább aktuális.

Prioritás 3. A versenyképesség és az innovációs képesség növelése

36

Indoklás: A versenyképesség a piaccal és a versennyel egy időben keletkezett, a piaci versenyben a helytállást, a versenyre való készséget fejezi ki. A versenyképesség az Európai Unió regionális politikájának egyik alapvető célkitűzése, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok, így Magyarország pályázati erőforrásai felhasználásának is egyik legfontosabb prioritása közé tartozik. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mérésének eszköze, a bruttó hazai termék mutatója mellett.

A

globalizálódás

folyamatában

szerepe

tovább

növekedett,

mint

ahogy

a

versenyképességet leginkább befolyásoló tényezők, a fejlett technológiák, nemzetközi vállalatok, nemzetközi pénzpiacok, nemzetközi intézmények szerepe is. Az új, fejlett technológiák alkalmazása, az innovációs készség és képesség meghatározó szerepet játszik abban, hogy egy vállalat milyen piaci pozíciót tud kivívni ágazati versenytársaival szemben. A klaszter gazdasági potenciáljának növelését elsősorban az alábbi tényezők befolyásolják: §

népesség

§

természeti erőforrások

§

tőkeállomány,

§

technológiai haladás, innováció.

A fentiek alapján is elmondható, hogy a gazdasági növekedés kulcseleme a versenyképesség és az innovációs készség, képesség. A hosszú távú, stratégiai célok megvalósítása az egyes prioritásokhoz tartozó, intézkedések realizálásával történik.

3.2. Intézkedések Prioritás 1.

Intézkedés 1.

A Klaszter Menedzsment szervezet számára Működési Szabályzat, Akcióterv, Ütemterv kidolgozása 2010-2013-ig terjedő időszakra

Célja

37

A klaszter sikeres működésének elősegítése, a klaszter tagok együttműködéseinek növelése, közös projektek megvalósításának hatékony koordinációja. Leírás A Működési Szabályzat meghatározza a klaszter szervezeti felépítését, a szervezet működésének jogszabályi feltételeit, működésének belső rendjét, megállapításokat és rendelkezéseket tartalmaz a szervezet külső kapcsolataira vonatkozóan. Szabályozza a klaszter stratégiájában meghatározott cél-és feladatrendszer hatékony megvalósítását. Részletesen tartalmazza az egyes szakmai területeken elvégzendő feladatokat és az azokért felelős személyek megnevezését. Az Akcióterv, vagyis cselekvési terv tudatosan támogatja a program sikerét. Amíg a stratégia 5-7 évre jelöli ki egy szervezet hosszú távú programját, az Akcióterv 2 éves időszakra határozza meg a stratégiai cél eléréséhez szükséges feladatokat és azok ütemezését, a prioritások és intézkedések egymáshoz és az operatív programhoz való viszonyát, szinergiai hatásait. Ütemterv készítésével az akciótervben meghatározott feladatok végrehajtása hatékonyabb, átláthatóbb lesz, lehet látni a feladatokat, részfeladatok, fázisok közötti összefüggéseket. Nyomon követhetők

az

egymással

párhuzamosan

végezhető

feladatok,

tevékenységek,

amelyeket csak egy másik tevékenység befejezése után lehet elkezdeni. Meghatározásra kerülnek az egyes feladatok felelősei. Világosan látható, mikor és milyen erőforrásra van szükség. Meghatározhatók azok a kritikus pontok, tevékenységek, amelyek befolyásolják a határidőket, a teljesíthetőséget. Optimálisan kialakítható a szükséges időkeretet a feladatok teljesítéséhez. Támpontot nyújt a klaszter-szervezet számára, mikor kell beavatkozni a célok elérése érdekében. Közreműködők köre Klaszter tagok, önkormányzatok, országos-, regionális- és helyi fejlesztési szervezetek. Indikátorok A tervezett dokumentációk elkészülése. A klaszter Működési Szabályzata, Akcióterve és Ütemterve 2010-2013. éves időszakra. Várható eredmények Szabályozott keretek között, meghatározott feltételek és források ismeretében kerül végrehajtásra a szervezet hosszú távú programja. A klaszter tagok számára is jól ismertek a célok, feladatok és azok megvalósításának eszközrendszere. A felelősségi körök meghatározásával az esetleges módosításokra és korrekcióra is sor kerülhet. 38

Pénzügyi források A fenti alap-dokumentumok elkészítésének költsége egyszeri, azonban valamennyi elkészített anyag, folyamatos aktualizálást, karbantartást igényel. Tervezett költség: 5 MFt.

Intézkedés 2.

Kommunikációs működtetése

kapcsolatok

fejlesztése,

a

klaszter

hatékony

Célja A klaszter sikerei, azok gazdasági, társadalmi visszhangja és a klaszter tagok image-nek növekedése. Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok tudatos szervezésének célja, hogy a szervezet, és környezete közötti megértés, valamint a bizalom megteremtődjön és fennmaradjon. Leírás A kommunikációs kapcsolatok alapfeltétele, hogy szervezeti azonosság megteremtődjön. Ez, a szervezetet meghatározó jellemző tulajdonságok, intézkedések összessége, melyek azonosítják a szervezetet önmagával, illetve megkülönböztetik más szervezetektől. A szervezet image-re, a szervezet külső és belső tulajdonságai valamint azok megjelenési formája, képe, képmása, melyre a szervezet tagjai továbbá a szervezet külső és belső környezete is hatással van. A kommunikáció igen sokirányú lehet. A szervezeten belül működő egységek közötti (vertikális, horizontális) kommunikációs kapcsolatok szervezése. A szervezet vezetőinek a tagokkal, illetve azok csoportjaival, érdekképviseleteivel, valamint a tulajdonosokkal folyamatosan fenntartott kommunikációs- és kapcsolatszervező tevékenysége. A szervezet külső környezetével kiépített és folyamatosan fenntartott kommunikáció- és kapcsolatszervezés. A

public

relations

gyűjtőfogalom,

amelynek

feladata

a

szervezeti

azonosság

és

megkülönböztethetőség kialakítása a tudatos kommunikációs és kapcsolatszervező tevékenység által, továbbá a szervezet külső és belső környezete közötti kommunikációs kapcsolatok és folyamatok kutatása, elemzése, tervezése, szervezése, kivitelezése és kiértékelése. Olyan irányítási

39

funkció, mely a szervezet céljai iránt megnyilvánuló társadalmi konszenzus és bizalmi légkör kialakulását célozza. A klaszter tagoknál nagy jelentőséggel bírnak a pr alábbi elemei: Ø a termék, szolgáltatás pr-tevékenysége, amely értékesítés centrikus információcsere, a szervezet teljes pr tevékenységében a marketing aktivitás bizalmi környezetének kialakítása Ø a termék, a szolgáltatás, a tevékenység felhasználói körének tudatában kialakult kép és képmás Ø közvélemény csoportok (felhasználók, megrendelők, fogyasztók) tudatában a termékről, szolgáltatásról, tevékenységről kialakított vélemények összessége Ø termék, szolgáltatás, tevékenység design, amely egy bizonyos termék, szolgáltatás, tevékenység megjelenése, képe, formája, a kipróbálás nélküli megkülönböztethetőséget és azonosíthatóságot segíti Ø társadalmi nyilvánossági kapcsolatok, a szervezet olyan kapcsolatainak összessége, melyet a társadalom, vagy a társadalom valamely csoportjának irányában saját céljai érdekében alakít ki és tart fenn. Közreműködők köre A feladat megvalósítása annál sikeresebb, minél szélesebb a közreműködői kör. A közreműködők között

vannak

elsősorban

a

klaszter

tagjai,

valamint

kormányzati-,

önkormányzati-,

érdekképviseleti-, kisebbségi-, civil társadalmi szervezetek, fejlesztési szervezetek, kamarák és a média valamennyi szervezete. Indikátorok A klaszter imagenak és egységes arculatának megteremtése. Széleskörű kommunikációs kapcsolatrendszer működése. Várható eredmények Egységes klaszter arculat, hazai és külföldi vonatkozásban meghatározó, pozitív szakmai image. A klaszter jelentős sikerei az ágazatban és ennek visszhangja a hazai és külföldi médiában. Pénzügyi források A jól működő és hatékony kommunikáció kialakítása és működtetése minimum 10 MFt-ot igényel.

40

Intézkedés 3.

AKKREDITÁLT KLASZTER cím elnyerése, pályázati koordináció

Célja A már jól működő klaszter-kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében, a klaszter tagok közös tevékenységeikhez addicionális forrásokat biztosítsanak. Leírás Az Akkreditált Klaszter cím birtokosa, a Pólus Programhoz kapcsolódó Operatív Programok keretében kiírt pályázatokon jelentős pontszám előnyt szerezhet és nagyobb eséllyel nyerheti meg az esetleg több százmilliós pályázati forrásokat. Ezek a források lehetőséget adnának különböző együttműködések, mint pl. az energetikai együttműködés keretében megvalósuló napenergia felhasználás közös beruházásaihoz, vagy más, közösen terezett hatékony erőforrás felhasználás céljából végrehajtandó projektekhez. Az Akkreditált Klaszter cím elnyeréséhez azonban bizonyos feltételeket teljesíteni kell, ezek az alábbiak: §

klaszteren belül megvalósult (megkezdett) együttműködések

§

alapdokumentumok megléte (Alapító Okirat, SZMSZ)

§

tagdíj vagy egyéb hozzájárulás fizetése

§

kkv-k jelenléte a klaszterben

§

K+F és innovációs folyamatok bizonyítható jelenléte egyes klasztertagoknál

§

klasztertagok hároméves eredményes gazdálkodása

§

klaszter stratégia, cselekvési terv

Klaszterünk a pályázati program indításával megfelel a főbb kritériumoknak, így reális célkitűzés az „Akkreditált Klaszter” cím elnyerés megpályázása 2010. I. félévében. Közreműködők köre A klaszter tagvállalatai, önkormányzatok, helyi-, regionális-, országos fejlesztési szervezetek, regionális szervezetek, gazdasági kamarák, intézmények. Indikátorok Akkreditál Klaszter cím megléte és sikeres, közös pályázatok megvalósítása. Várható eredmények Jól működő belső és külső kapcsolatok, megfelelő források rendelkezésre állása, további fejlődési, fejlesztési lehetőségek. 41

Pénzügyi források A cím megszerzéséhez, előkészítéséhez szükséges források 5 MFt-ot tesznek ki.

Prioritás 2. Intézkedés 1.

Közös együttműködések kialakítása a tagvállalatok között és más hazai, külföldi szervezetekkel

Célja Lehetőség szerint valamennyi erőforrás hatékony kihasználása, a fejlesztésekhez szükséges pótlólagos pályázati források megszerzése. Leírás A klaszter vállalatok között együttműködésnek eddig is jó példái voltak. Az összefogással megvalósított projektek erőforrás megtakarítást eredményeznek. Ugyanazon a piacon fellépve, együttesen jobb pozíciókat, árelőnyt tud elérni több vállalat, mint külön-külön. Az együttműködések lehetséges területei: az energiaszolgáltatás, logisztikai szolgáltatások területén, kutatás, fejlesztési területen, különböző kisebb szolgáltatások megrendelésében, környezet megóvásával kapcsolatos intézkedések vonatkozásában, közös környezetvédelmi tevékenységben, közös fejlesztési projektek megvalósításában lehet hatékony együttműködést kialakítani. Nemzetközi projektek megvalósításában is célszerű lenne részt venni ha nem is minden klaszter tag vállalatnak, csak néhány nagyobb cégnek, akiknek erőforrásaik ezt lehetővé teszik. Érdekes és hasznos lehet közép-európai hasonló profilú és eltérő profilú klaszter szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel és együttműködés, tapasztalatcsere. Nemzetközi együttműködések keresése exportképes termékek fejlesztése, piacra jutása érdekében. Az iparági technológiai igényekhez kapcsolódó újdonságkutatások, technológiai, transzferek előmozdítása és regionális disszeminációja, marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat (brand) kialakítása, igényfeltáró kutatások, közös kiadványok, és marketing eszközök, képzési lehetőségek, minőségbiztosítási rendszerek kialakításában számtalan közös együttműködési lehetőség van. A globalizált világban az együttműködések formái között jelentősen megnőtt az internet-alapú kooperációk súlya. Az innováció területén már az ezredfordulón megjelentek a virtuális (inhomogén) hálózatok. Ennek hazai térhódításával is számolnunk kell.

42

Közreműködők köre Klaszter tagok, országos, regionális fejlesztési szervezetek, partner cégek, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek. Indikátorok A tagvállalatok teljesítménymutatóinak változásai. A klaszterben működő cégek piaci kapcsolatainak bővülése, értékesítési eredményeik javulása. Várható eredmények Sikeresen megvalósított közös projektek, együttműködések. Addicionális forrásokhoz jutás. Fejlesztési tevékenység forrásainak megteremtése. Pénzügyi források Az intézkedés megvalósításának költsége 50 MFt.

Intézkedés 2.

Új klasztertagok felkutatása

Célja A klaszterhez tartozó cégek számának növelése, hatékonyabb együttműködések kialakítása, a hálózati kapcsolatokból adódó előnyök kihasználása. Versenyképesség növelése, tudás, információcsere, tapasztalatcsere, gazdasági növekedés. Leírás A klaszter jelenlegi taglétszámával is képes optimálisan működni, azonban minél szélesebb az együttműködésben résztvevők köre, annál nagyobb lehetőség van tapasztalatok szerzésére, hatékonyság elérésére. A partnerkapcsolatban működő cégek, piaci szereplők bonyolult kapcsolati hálóban vannak egymással, azaz a klasszikus eladó-vevő szerepkörök mögött a sokirányú, többféle érdeket megjelenítő gazdasági kapcsolatrendszerek működnek. A lehetséges új tagok mindegyike rendelkezik ugyanis valamiféle prioritással, stratégiával, aktuálisan megoldandó feladattal, melyekre

a

közös

fellépés

adhat

választ.

Az

innovációs

folyamatokban

történő

együttműködéseknél különösen felértékelődik az a döntési folyamat, amely a vállalatnál hiányzó 43

ismeretek beszerzésére vonatkozik. Ennek egyik oka az innovációt jellemző kockázat. A fejlesztés során partnerségben dolgozó kutatók, mérnökök, marketing szakemberek stb. megfelelő, körültekintő kiválasztása a kockázat mérséklését, és ezzel a piaci sikert fogja jelenteni. Új tagok belépése a klaszter működésének hatékonyságát növeli. Közreműködők köre Klaszter tagok és szinte valamennyi ágazati partner, önkormányzatok, civil szervezetek, képző, oktatási intézmények, iskolák, egyetemek, főiskolák, fejlesztési szervezetek, kamarák. Indikátorok Hatékonysági mutatók javulása, erőforrások megosztása, megtakarítások elemzése. Várható eredmények Legalább 25 cégből álló, eredményes klaszter működése a térségben. Pénzügyi források Az intézkedés forrásigénye 2 MFt.

Intézkedés 3.

Benchmarking klub működtetése

Célja A benchmarking klub működtetése hozzájárul a tagvállalatok saját és egymás lehetőségeinek, üzleti folyamatainak megértéséhez, megismeréséhez. Lehetővé teszi az összehasonlítást tagvállalatok között és külső cégekkel. Elősegíti a probléma-megoldási alternatívák kidolgozását, rendszeres jobbítási folyamatot biztosít. Elősegíti a tagvállalatok erőforrásainak hatékony kihasználását és javítja a versenyképességet. Leírás A benchmarking, (összehasonlítás) a vállalatvezetés olyan új szemléletét jelenti, amelynek során az adott ágazatban, szakmában más, elismert és sikeres cég által alkalmazott problémamegoldó alkalmazásokat módszereket átveszi, adaptálja. A benchmarking vállalati alkalmazásának köre messze túlmutat az egyes vállalatok versenyképességének összehasonlításán. A benchmarkingnak

44

rengeteg lehetséges alkalmazása van a benchmarking tárgya (vállalati stratégia, folyamat, funkció, stb.) vagy környezete (vállalaton belül vagy vállalatok közt) alapján. Az egyes termékek funkcionalitásának összehasonlítása szintén egy lehetséges alkalmazás. Erre Európán belül előszeretettel használják a teljesítmény benchmarking kifejezést, de az amerikai (Robert Camp által is használt) termék benchmarking szóhasználat szerencsésebb. A benchmarking a vállalatok számra a gyors ütemű tanulás és fejlődés lehetőségét kínálja. Ennek első lépéseként a vállalatok más - velük valamilyen szempontból összemérhető - vállalatok teljesítmény mutatóit kísérlik meg megismerni. Ez referencia pontokat szolgáltat annak megítélésére, hogy a vállalat jelenlegi teljesítménye és az annak növelésére kitűzött tervek összhangban vannak-e a vállalat lehetőségeivel, valamint azok elég ambiciózusak-e? A benchmark tapasztalat, vállalatirányítási módszer átvételében a „testre szabásnak” az átvevő cég körülményeihez, működéséhez történő igazításnak, azonban meghatározó szerepe van. Egy adott vállalati referenciára való hivatkozás és annak adaptálása jelentős erőforrás megtakarítást biztosít az átvevő vállalat számára, mert a saját probléma-megoldó kísérletektől, kudarcoktól megkíméli azt. Olyan szervezési, intézkedési, végrehajtási elemek kiküszöbölését teszi lehetővé, melyek a tervezés és végrehajtás folyamatát lassítanák és így hatékonyabb működést tesznek lehetővé az adaptáló vállalatnál. A benchmarking klub létrehozását és sikeres működtetését akkor lehet garantálni, ha valamennyi résztvevő már rendelkezik némi „önismerettel”, azaz a résztvevők elvégeztek egy belső átvilágítást, elemzést, amelynek során tisztázódott a cég piaci adottsága, működésének belső-és külső feltételrendszere, területi-országos, ágazati-szakmai helye, adottsága, valamint a cég egyedi és tipikus jellemzői. A klub munka lényeges elemi közé tartozik, a résztvevő vállalatok közötti rendszeres, formai és bizalmi kapcsolatokon alapuló információcsere, valamint a legjobb gyakorlatok összegyűjtése és elemzése. Közreműködők köre Klaszter

tagok,

menedzsment

szervezet

tagjai,

önkormányzatok,

érdekelt

vállalatok,

érdekképviseletek, fejlesztési szervezetek, intézmények, kamarák, ágazati, szakmai szervezetek, hazai és külföldi vállalatok. Indikátorok

45

Közös összemérési mutatók kidolgozása és alkalmazása, rendszeres (évenkénti) értékelés. Valamennyi klaszter tag és további érdekelt vállalatok részvételével, rendszeres ülésekkel, jól működő klub tevékenység. Várható eredmények Hatékony erőforrás kihasználás. Összehangolt tevékenység a klaszter tagja között, eredményes tagok közötti együttműködések, sikeres közös hazai és külföldi együttműködésű projektek megvalósítása, eredményes gazdálkodás. Pénzügyi források A klub létrehozásának és működtetésének a költsége nem jelentős, 3M Ft. Jelentősebb erőforrást igényel azonban a klaszter tagoktól, a menedzsmenttől és további résztvevőktől az összemérés alapjául szolgáló adat-rendszer összeállítása, a rendszeres adat-szolgáltatás és az összegyűjtött adatok bizalmas kezelése, elemzése, összehasonlítások, értékelések készítése.

Prioritás 3. Intézkedés 1.

Innovációs erősítése

tevékenység,

közös

kutatás-fejlesztési

tevékenység

Célja Az intézkedés célja, hogy az innováció és fejlett technológiai alkalmazások révén a vállalatok versenyképességét növelje, a vállalatok sikeres működését, fejlődését elősegítse. Leírás Az innováció (újítás) nem más, mint a fogyasztói igények kielégítésének új, magasabb minőségű módja. Az innováció általánosan egy új, vagy jelentősen módosított termék, szolgáltatás piaci bevezetéseként, továbbá új folyamat, marketing eljárás, szervezeti megoldás, vagy külső kapcsolat üzleti gyakorlatba történő alkalmazásaként értelmezhető (OECD 2005, 46. o.). Az innováció általános értelmezése tehát egy folyamatot ír le, amely magában foglalja a gazdasági hasznosulást is. Bár szorosan összefügg a kutatásfejlesztés (K+F) és a tanulás folyamatával, az innováció túlmutat azokon: nem csupán a tudásbázis kiszélesítésére utal, hanem annak a gazdasági életben történő hasznosítására is. Természetesen az innováció a közvetlen gazdasági hasznon túl – 46

pontosan a tanulási folyamat révén – további előnyökkel is jár: a vállalat-specifikus tudás felhalmozódása elősegítheti a jövőbeni innovációk kifejlődését. Az innováció alapvető tartalma az újdonság, melynek mértéke eltérő lehet. Az innovációs folyamat a vállalat minden szervezeti szintjén jelen lehet, elindítása szoros kapcsolatban van a piaccal. Az innovációs ötlet származhat a piacról, vagy belső indítással. Az innováció lehet kisebb újdonság, vagy nagyobb jelentőségű fejlesztés is. Az ötlet megjelenését a kutatási-fejlesztési fázis követi. Az innováció gyakorlati megvalósítása beruházást igényel. A következő fázis a termelés, ahol az új, vagy megújított terméket elkezdik gyártani. Az innováció csak akkor lehet sikeres, ha a fogyasztók az innováció eredményét a piacon elfogadják, rendszeres piaci kereslet jelentkezik. A jelentősebb vállaltoknál tudatosan foglalkoznak az innováció kérdéseivel, megvalósításával, az innovációs stratégia kialakítása révén. A vállalkozásoknál általában alapvető stratégiai törekvés, hogy a fő termékek életgörbéjét figyelembe véve ütemezzék az új termékek bevezetését, törekedve az árbevétel megfelelő szinten tartására, vagy növelésére. Az innovációs stratégia kialakításánál fontos szerepe van a külső környezet alakulásának. Az innováció kialakításánál a fogyasztói igények, a szállítók, versenytársak irányadók. A versenyképességre törekvő vállalkozás tevékenységének szerves része a folyamatos megújulás. Tehát az innováció központi szerepet játszik a vállalkozások működésében, fejlődésében. A vállalat alapvető célja a fogyasztói igények nyereséges kielégítése, ezáltal alkalmazkodni kell a fogyasztókhoz is. A fogyasztók megnyerése a versenytársak célja is, így a vállalkozás célja a vevők igényeinek leghatékonyabb kielégítése. Az innovációs lánc keretében jelenik meg a termékfejlesztés, technológiai megújítás, szervezeti modernizálás. Az innovációs lánc nem más, mint a vállalkozási tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolása. Marketing

Kutatás-fejlesztés

Beruházás

Termelés

Értékesítés

A vállalatok innovációs magatartását az állam eltérő mértékben és módszerekkel befolyásolhatja, ösztönözheti: közvetlenül (pénzügyi), vagy közvetett módon (oktatás, infrastruktúra, képzés). A klaszter vállalatok együttműködései az innováció és a kutatás-fejlesztés területén jelentős erőforrás megtakarításokat eredményezhet. Közreműködők köre Klaszter tagvállalatok, oktatási-, képzési intézmények, kutatási központok, egyetemek, főiskolák, önkormányzatok, állami, regionális szervezetek, intézmények, innovációs fejlesztési szervezetek, érdekképviseletek, kamarák, civil szervezetek.

47

Indikátorok Tekintettel arra, hogy az innovációs képesség mérése relatív teljesítménymérést jelent, ezért nagyon fontos, hogy a klaszter vállalatok esetében egységes szempontokon alapuló, a nemzetközi gyakorlathoz hasonló mérési rendszert alakítsunk ki. Ilyen lehet pl. a termék-, eljárás-, szervezeti-, marketing innovációk mennyisége, kutatás-fejlesztési ráfordítások volumene, adott vállalat árbevételére, értékesítésére való hatása. A piaci részesedés növekedése- az innováció következtében. Általánosságban, vállalati teljesítménynövekedés egy meghatározott időszakban. Várható eredmények Folyamatosan növekvő teljesítményű, hatékonyan gazdálkodó tag vállalatok, meghatározó piaci részesedéssel. Pénzügyi források A kutatás+fejlesztés és innováció a leginkább tőkeigényes terület, amely csak hosszú távon mérhető és hosszú távon megtérülő tevékenységekből áll és a vállalati tevékenység igen széles spektrumát érinti. A ráfordítások felső határát a meglévő, vagy rendelkezésre álló források szabják meg. Ezért az ehhez szükséges pénzügyi forrásnak csak alsó limitjét határozhatjuk meg, amely 150 MFt.

Intézkedés 2.

Hazai -, és külpiaci kapcsolatok fejlesztése

Célja A klaszter fejlesztési céljainak megvalósítása, a tag vállalatok hatékony működése, sikeres piaci fellépés, pozitív image. Leírás Az utóbbi évtizedben rohamosan nőtt a vállalati együttműködések különböző formáinak száma. A vállalatok külső-és belső kapcsolatrendszerének kialakításában meghatározó szerepet játszik a vállalat tulajdonosi szerkezete, amely befolyásolja a kapcsolatok irányát, intenzitását és időtartamát. A vállalatok különböző termék és szolgáltatás portfoliókkal rendelkeznek, amelyekhez, illetve melyek elemeihez különböző technológiai életgörbe különböző szakaszai tartoznak, így a

48

vállalatoknak egyszerre több, különböző kapcsolati típus menedzselésére kell összpontosítaniuk. A kialakítandó kapcsolatokra vonatkozóan, amelyek a teljesítmény meghatározó elemei lehetnek, a vállalati stratégiák adnak a vezetésnek iránymutatást. A vállaltközi együttműködésekben, összeegyeztetett célokkal rendelkező, különálló cégek között, akár hazai, akár külföldi vonatkozásban vizsgáljuk, a leggyakoribb a partnerkapcsolat. Ez egy célirányos stratégiai kapcsolat, ahol a cégek kölcsönös előnyökre törekednek és elismerik a magas szintű kölcsönös függőség tényét. Az együttműködése, kooperációs kapcsolatok, beszállítói kapcsolatok mind-mind erősítik a vállalatok és a klaszter pozícióját. A stratégiai menedzsment kutatások és a globalizálódó gazdasági versenyben résztvevő cégek is felismerték a többoldalú kapcsolatok jelentőségét, ami hálózatba köti össze a cégeket. Egy adott iparág vállalatának stratégiai magatartása már nemcsak saját kapcsolatrendszerétől függ, hanem a teljes hálózati kapcsolatok struktúrájától. A jól strukturált hálózatok és azok kapcsolatrendszere magasabb haszon eléréséhez alapként szolgálhat, ezért stratégiai erőforrásnak tekinthető, mely értékes társadalmi tőkét hoz létre. A kapcsolatok rendszere egyfajta erőforrása a vállalatnak, ismeretek, erőforrások áramlását teszi lehetővé, védelmet nyújt a piaci bizonytalanságokkal szemben, kiküszöbölheti a nyersanyagoktól való függést, magasabb jövedelmezőséget biztosít a hálózatban lévő cégeknek és az ágazatnak. Közreműködők köre Klaszter tagok és szinte valamennyi ágazati partner, önkormányzatok, civil szervezetek, képző, oktatási intézmények, iskolák, egyetemek, főiskolák, fejlesztési szervezetek, kamarák. Indikátorok Eredményesség mérése, kapcsolatrendszer elemzése, hatékonysági mutatók vizsgálata. Várható eredmények Hatékonyan együttműködő klaszter vállalatok, racionális erőforrás megosztás, gazdálkodás. Jól működő, eredményes kapcsolati háló. Addicionális források bevonása, amelyek a fejlesztésre irányíthatók. Pénzügyi források Forráskoordináció mellett a szükséges források elérik a 100 MFt-ot.

49

Intézkedés 3.

A klaszter tagvállalatok gazdasági fejlődésének elősegítése

Célja Az anyagi források megteremtése, amely által a reálgazdaságon túlmenően a társadalom más területei, mint pl. a kultúra, szociális infrastruktúra pótlólagos forráshoz jut és fejlődési pályára indulhat. Leírás A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, A gazdasági fejlődés az anyagi felhalmozáson és növelésen túl, a gazdaság által történő társadalmi összetartást és a környezetnek, a jövő nemzedék számára történő megóvását is jelenti, amit fenntartható fejlődésnek nevezünk. A gazdasági fejlődés alapfeltétele: fejlett társadalmi és gazdasági infrastruktúra elemeinek megléte, de nem elhanyagolható szerepe van a politikai demokráciának sem. A mindenkori gazdaságpolitika eszközrendszere pedig közvetve és közvetlenül is hatással van a gazdasági fejlődésre. Amennyire fejlettek ezek az elemek, a gazdaság olyan mértékben képes fejlődni. A fejlődés különböző önfenntartó rendszereken keresztül valósul meg, ezek az élővilág, piac, társadalom, mezőgazdaság, erőforrások. Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következően a jelenlegi gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrásokkal képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdaság komoly

veszélybe

kerülhet.

Mivel

az

erőforrás-felhasználás

87%-át

ősmaradványi

energiahordozók képviselik, ezek fogyása rejti a legnagyobb kockázatot. A fenntartható fejlődés alternatív energiafelhasználási forrásokat, hatékony erőforrás felhasználást is feltételez. A fenntartható gazdaságfejlesztés legfontosabb elemei: §

Középpontban az ember és környezete, a környezeti korlátok ismerete, tiszteletben tartása, a szennyező fizet elv alkalmazása.

§

Hosszú távú gondolkodás, elővigyázatosság, kapcsolatépítés, szükséges infrastruktúra kialakítása.

§

Tudományos felismerések átvétele, alkalmazása, az átláthatóság, információcsere növelése, tudás megszerzése.

§

A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, új megélhetési, foglalkozási lehetőségek megteremtése.

50

§

Együttműködés a közösségi, magánszektor és a civil társadalom között, nyitott és támogató gazdasági rendszer.

§

Kísérleti projektek megvalósítása, a tudás, a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok elterjedése.

§

Hatékony beszerzési láncok és logisztika, költségek és a haszon összevetése.

§

Magasabb hozzáadott érték minden termékben, épületek, gépek hatékonyságának növelése, kihasználása, dematerializáció.

A felsorolás korántsem teljes, csak a legfontosabb tényezőket veszi számba és egy megváltozott szemlélet szükségességét mutatja. Közreműködők köre Klaszter tagvállalatai, a gazdaság és a társadalom széles intézményrendszere, további partner vállalatok, önkormányzatok, országos és helyi fejlesztési szervezetek, kamarák, intézmények, külföldi társszervezetek, vállalatok, egyetemek, főiskolák, képző, oktató bázisok. Indikátorok Termelési eredmények (árbevétel, nyereség, értékesítési mutatók), létszám adatok, alkalmazott technológiák. Hozzáadott érték aránya a termékben/szolgáltatásban. Várható eredmények Fejlett klaszter vállalatok, széles piaci kapcsolatokkal és jelentős szakmai, ágazati sikerrel. Pénzügyi források A fenti tevékenység megvalósításához ( a közvetlen tagvállalati és külső forrásokon túlmenően ) a klaszter számára 100 MFt pénzügyi forrást igényel.

4. SZERVEZETFEJLESZTÉS

Egy klaszter kialakulásának és megerősödésének folyamata sok esetben többéves folyamat eredménye. Első időkben inkább érdekképviseleti szervként működik, aztán később elismertsége növekedésével, néhány közös fellépéssel válik igazán klaszterré. A klaszteresedés folyamata

51

akkor hatékony, ha a hálózatosodás jegyeit mutatja, akkor lehet ellenőrzötten működtetni. A hálózatosodás folyamatát központi, kormányzati támogatások jelentős mértékben elősegíthetik.

A klaszter tagja közötti együttműködés erősítésének egyik legfontosabb feladata lehet, hogy a korábbi

fővállalkozó-alvállalkozói

kapcsolatok

tényleges

partnerkapcsolatokká,

együttműködésekké alakítsa át. Ez egyrészt a kölcsönös bizalom megteremtésével érhető el, másrészt a fejlettebb integrátor vállalat a tudásmegosztás révén aktívan hozzájárul a kisebb vállalkozások szakmai fejlődéséhez. A modern kommunikációs technológiák alkalmazásával pedig mód van arra, hogy a központ által összegyűjtött információ időben eljusson a tagvállalatokhoz, másrészt a vállalkozások között is gyorsan cserélődjön a szükséges információ. Az így kialakított klaszter irányítását a klaszter menedzsment látja el. Az alábbiakban a klaszter szervezeti felépítésének egy lehetséges modelljét vázoljuk fel.

52

KLASZTER MENEDZSMENT

INTEGRÁTOR VÁLLALAT

KÖZÖS

KÖZÖS

KÖZÖS

KÖZÖS

SZOLGÁLTATÁSOK-1.

SZOLGÁLTATÁSOK-2.

SZOLGÁLTATÁSOK-3.

SZOLGÁLTATÁSOK-4.

Klaszter tag vállalat

Klaszter tag vállalat

Klaszter tag vállalat

Klaszter tag vállalat

53

5. MARKETING TERV

A stratégia megvalósítást célzó részletes marketing terv elkészítésére van szükség, amely a következő stratégiai elemeket, tevékenységeket foglalja magába: •

Promóciós anyagok készítése: olyan többnyelvű, esztétikus, kiadványokat kell készíteni, amelyek bemutatják a klasztert, a kistérséget, tágabb régiós kapcsolatait, valamint átfogó képet adnak a tervezett közös, programokról, azok körülményeiről, a megvalósítás feltételeiről, a tulajdonosok szándékairól.

•

Promóció, PR: az elkészített kiadványok publikálása különböző marketing eszközökkel ( hazai és külföldi idegenforgalmi szervezeteken, utazási irodákon keresztül, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok révén.) A helyi, régiós, országos médiával történő folyamatos kapcsolattartás célja, hogy a közvélemény ismerje az önkormányzatok célkitűzéseit

Az értékesíteni kívánt termékek, szolgáltatások érdekében végzett akvizíciós munkát elősegítő marketing területei: •

sajtókapcsolatok célja a figyelemfelkeltés, folyamatos tájékoztatás és információ a meglévő és tervezett szolgáltatásokról, fejlesztésekről és azok megvalósításának előrehaladásáról

•

információnyújtás a kínálatról, elérhetőségről, az egyes fejlesztések várható befejezéséről, a megépülő létesítmények szolgáltatásairól

•

együttműködések erősítése, szakmai és érdekszövetségek kialakítása térségi, regionális szinten, összehangolt vállalati, klaszter kapcsolatok kialakítása

•

pontos, hiteles tájékoztatás és kapcsolattartás lehetőségének biztosítása.

A célszerű és hatékony PR eszközei:

•

hírek – a sajtónak folyamatosan rendszeresen szüksége van érdekes történetekre (sajtótájékoztatók)

•

beszédek – a helyi (kistérségi) vezetőknek (képviselő testületi tagoknak) nagy szerepük van egy-egy projekt promóciójában, gazdasági, politikai, civil fórumokon történő beszédeikben, kérdéseikben népszerűsíthetik azt

54

•

események (hazai és külföldi)- szakmai fórumok, kiállítások, évfordulók alkalmasak a kitűzött cél elérésére

•

írásos anyagok – kiadványok, éves beszámolók, tervek publikálása

•

vizuális arculat kialakítása- vonzó, megkülönböztethető, egyazon projekt kistérségi jellemzőinek meghatározása és megkülönböztetése helyi, kistérségi, régiós, országos, nemzetközi szinten

•

telefon információs szolgáltatás a klaszterről - állandó telefonszám, egyéb elérhetőség, kontaktszemély - pontos tájékoztatással magyarul, angolul, németül

Az írásbeli anyagoknak és a személyes ajánlásoknak a klaszter és környezetének előnyeit kell hangsúlyozniuk. El kell felejteni azokat, a klasztert jellemző kevésbé jó és kedvező mutatókat, amelyek az országos, vagy megyei átlag alatt vannak. Aki valamit el akar adni, annak az előnyökre kell koncentrálni és az összehasonlításokban a hátrányos helyzetet úgy kell tekintetni, mint átmeneti állapotot, a térséget pedig mint a lehetőségek tárházát, ( amely ebben az esetben így is van, gondoljunk csak a táj természetföldrajzi adottságaira). Mindezek figyelembevételével a stratégia reklámjának tárgya maga a klaszter adottságaival, amely sikeres együttműködést valósít meg. Az erről szóló tájékoztatás vonzó, érdekes, kizárólagos, megkülönböztethető, hihető és bizonyítható legyen. Igen fontos a beruházásokkal kapcsolatos tájékoztatás, amely majd a leendő szolgáltatások népszerűsítését is elősegíti. A tervezett reklám-kampány során különböző reklámhordozókat lehet igénybe venni attól függően, hogy mit, mikor és milyen költséggel kívánunk elérni. Célszerű ebben az esetben viszonylag gyors, pontos, a kívánt célcsoportot (hazai, külföldi társ szervezeteket, befektetői köröket, gazdasági szövetségeket, csoportokat) megcélzó reklám hordozókat alkalmazni.

55

Lehetséges reklámhordozók: előnyei és hátrányai Előnyök Napilapok

Hátrányok

rugalmas, időszerű, jó piaci rövid ideig aktuális, esetleg lefedés, széleskörű megismerés gyenge lehetősége, hitelesség

Televízió

Kép-hang

és

kombinálása,

kép

reprodukciós

minőség mozgás költséges, kevésbé szelektálja a hatékony közönséget

figyelemfelkeltés Képes újság

magas színvonalú, reprodukció költséges, lehetősége,

hitelesség, pontossága

megjelenési (

attól

függően

presztízstartósság, jól olvasható melyik oldalon látható) nem biztosított Internet

hatékony

(web-lap)

tetszés

figyelemfelkeltés, elkészítése, szerint

aktualizálható,

bővíthető, költséges,

működtetése nem

szelektál

a

globális felhasználók között

elérhetőség Tekintettel arra, hogy a klaszter stratégiája hosszú évekre határozza meg a fejlődés irányait, beruházásait, ezért egy részletesen kidolgozott marketing akcióterv jelentősen segítené a tervezett célcsoportokkal és marketing eszközökkel végrehajtandó stratégiát.

6. MELLÉKLET

6.1. A Stratégia célrendszere

56

JÖVŐKÉP Az autóiparban meghatározó gazdasági erővel bíró, összehangolt, hatékony, széleskörű együttműködésen alapuló, versenyképes, innovatív klaszter vállalatok működése

STRATÉGIAI CÉL

STRATÉGIAI CÉL

STRATÉGIAI CÉL

A klaszter menedzsment szervezet működésének optimalizálása

A klaszter tagok együttműködéseinek erősítése, hatékony erőforrás kihasználás

A klaszter gazdasági potenciáljának növelése

PRIORITÁS A klasztermenedzsment koordináló szerepének növelése

PRIORITÁS

PRIORITÁS A klaszter tagok hazai és külföldi együttműködéseinek erősítése

INTÉZKEDÉS A klaszter menedzsment szervezet számára Működési Szabályzat, Akcióterv, Ütemterv kidolgozása 2009-2011-ig terjedő időszakra

INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

Közös együttműködések kialakítása a tagvállalatok között és más hazai, külföldi szervezetekkel

Innovációs tevékenység, közös kutatás- fejlesztési tevékenység erősítése

INTÉZKEDÉS

INTÉZKEDÉS

Kommunikációs kapcsolatok fejlesztése, a klaszter hatékony működtetése

Új klasztertagok felkutatása

INTÉZKEDÉS AKKREDITÁLT KLASZTER cím elnyerése, pályázati koordináció

A versenyképesség és az innovációs képesség növelése

INTÉZKEDÉS Benchmarking klub működtetése

INTÉZKEDÉS Hazai , és külpiaci kapcsolatok fejlesztése

INTÉZKEDÉS A klaszter tagvállalatok gazdasági fejlődésének elősegítése

57

6.2. Projekttár PROJEKT CÍME: Projekt leírása: Projekt ütemezése, megvalósítása: A

megvalósítás

területe:(régió, kistérség, település, vállalat) Végrehajtásért felelős szervezet:(név, cím, kontakt személy) Közreműködők: (név, cím, kontakt személy) Partnerek:(név, cím,

kontakt

személy) A

projekt

összes

forrása: e Ft- / 100 % Forrásösszetétel,

Saját forrás:

tervezett: e Ft /…%

Támogatás:

Hitel:

58

Egyéb:

A projekt céljai:

Hosszú távú, stratégiai célok:

Közvetlen célok:

A

projekt

szükségességének indoklása:

Kedvezményezettek megnevezése, számszerűsítése:

Eredménymutatók:

A projekt illeszkedése a város, a régió stratégiájához, prioritásokhoz, melyekhez:

59