Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája

Készítette:

Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12.

Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

1/320 2010

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

A tanulmány tárgya, célja, módszertana Vezetői összefoglaló Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter bemutatása A klaszterben résztvevő vállalkozások, intézmények Gazdálkodási és energiafogyasztási adatok Az Energia Stratégia illeszkedése a klaszter stratégiai és operatív program tervezetébe 4. Az energia felhasználás alakulása 4.1. Globális folyamatok 4.2. Európai Unió 4.3. Magyarország energiafogyasztása 4.3.1. Villamos energia 4.3.2. Gáz piac 4.3.3. Megújuló energiaforrások 4.4. Klaszter energiastatisztikája 5. A meglévő tervek, koncepciók vizsgálata 5.1. Magyarország energia stratégiája 5.2. Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Operatív Programok 5.3. MTA Köztestületi Stratégiai Programok Megújuló energiák hasznosítása 5.4. Klaszter stratégiai programja 5.5. Ajka Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.6. Városrendezési terv, egyéb ajkai sajátosságok 6. A tartós energiahatékonyság kritériumai 6.1. Statikus Mdell 6.2. Dinamikus Mdell 6.3. Management Mdell 7. Lehetséges jövőképek - Porter analízis 7.1. „Hátrányos” forgatókönyv 7.2. „Optimista” forgatókönyv 7.3. „Valószínű” forgatókönyv 8. A klaszter Energetika SWOT analízise 9. A jövőkép megfogalmazása, célkitűzések 10. A stratégia megvalósítás területei 10.1. Energetikai átvilágítás 10.2. Mi iktatható ki az energetikai rendszerekből? 10.3. Vállalkozások épületeinek energiahatékonysága 10.3.1. Passzív energiatakarékoskodási intézkedések Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

4 6 10 13 14 15 18 18 26 42 59 81 84 84 86 86 87 92 111 111 116 118 118 119 119 121 121 124 126 129 132 134 134 137 137 137

2/320 2010

10.3.1.1. Szélhatás csökkentése 10.3.1.2. Aktív hőnyeresség növelése 10.3.1.3. Hőterhelés csökkentése 10.3.1.4. Hőszigetelés 10.3.2. Aktív gépészeti rendszerek 10.3.2.1. Fűtési rendszerek 10.3.2.2. Hűtési rendszerek 10.3.2.3. Szellőztetési rendszerek 10.3.2.4. Vízkezelési rendszerek 10.3.3. Villamos hálózat felülvizsgálat és lehetséges korszerűsítései 10.3.3.1. Vesztesség számítások 10.3.3.2. Fázisjavítás 10.3.3.3. Világítás korszerűsítés 10.4. Technológia energiahatékonysága 10.4.1. Hőhasznosító berendezések 10.4.2. Hűtő berendezések 10.4.3. Sűrített levegő rendszerek 10.4.4. Meghajtások 10.5. Energiatermelési alternatívák 10.5.1. Kogenerációs erőművek 10.5.2. Termikus napenrgia hasznosítás 10.5.3. Photovoltaikus erőmű 10.5.4. Szélerőmű 10.5.5. Geotermikus erőmű 10.6. Közlekedés 11. Akció terv javaslatok 11.1 Technológiai fejlesztések 11.2 A klaszter környezete energia tudatosságának kialakítása, fejlesztése (intézmények és lakosság) 11.3 A vállalkozások energiatudatos szervezeti kultúrájának fokozása 12. Monitoring 13. Felhasznált irodalom Mellékletek


142 143 149 153 155 156 160 161 161 161 162 162 162 163 163 163 163 165 165 165 167 191 207 213 221 226 226 227 228 229 230 232

3/320 2010

1. A tanulmány tárgya, célja, módszertan A tanulmányt az Ajkai Mechatronikai és Autóipari Klaszter rendelte meg azzal a céllal, hogy elkészítse a klaszter, illetve az abban részt vevő cégek hosszú távú energetikai fejlesztéseinek irányvonalát és főbb célkitűzéseit, különös tekintettel az energia hatékonyságra. A megrendelés és így a vizsgálat tárgya az Ajkai Mechatronikai és Autóipari Klaszter tagjai, azonban nem lehet a klaszter tagokat kiragadni környezetükből, ezért mind a szűkebb (városi, kistérség) mint tágabb értelembe vett (iparági, országos, Európai Uniós) környezetét is megvizsgáltuk, s ahol releváns összefüggést találtunk, ott arra külön is kitérünk. Nem feladata a tanulmánynak az input oldal megújuló energia szerinti feltérképezése és stratégia készítése, mivel erre a klaszternek nincs ráhatása. Természetesen az energia felhasználás hatékonysága, mint az output és input oldal hányadosa, magában foglalja az input oldalt is, így nem kerülhető el a megújuló energiaforrások megemlítése, azonban ez közel sem olyan mélységű, mint egy a megújulókkal foglalkozó külön tanulmány. A vizsgálathoz felhasználtuk a helyi piaci szereplőkről és tőlük beszerezhetı információkat, a Magyar Energia Hivatal, a Statisztikai Hivatal, Energia Központ Nonprofit KHT, Energia Klub és más kormányzati hivatal statisztikáit, illetve a térségben fellelhető forrásokat. Külön kutatást végeztünk, kerestük azokat a helyeket, ahol már elkezdtek hasonló módon gondolkodni, és energetikai koncepciót, akció terveket dolgoztak ki, illetve valósítottak meg. Az ottani tapasztalatokat az ajánlataink megtétele során figyelembe vettük. Az anyag első olvasatát a klaszter vezetés illetékes szakembereivel megvitattuk, az észrevételeiket, véleményüket az anyag végső formában való elkészítésénél felhasználtuk, hogy a lehető legnagyobb konszenzus alakulhasson ki és így a megvalósítás sikere is minél nagyobb részarányú legyen. A tanulmány elkészítése során abból indultunk ki, hogy a klaszter energia hatékony működésére és működtetésére olyan hosszú távú koncepciót kell kidolgozni, melyet akciótervekre lebontva lehetővé teszi egy hatékony energiagazdálkodás kialakítását még abban az esetben is, amikor a legrosszabb forgatókönyv szerinti helyzet (energia hiány) alakul ki. A tanulmány készítésekor tehát a következő négy szempontot tekintettük meghatározónak: - az összeállított anyag feleljen meg a Megrendelő szerződésben megfogalmazott elvárásainak, - a tanulmány segítse elő a klasztert az energiatakarékosság szintjének növelésében, - a tanulmány segítse elő a klasztert a versenykésségének növelésében Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

4/320 2010

- ajánljon módszert ezeknek a kérdéseknek a mindennapi üzemviteli folyamatokba való beépülésére. Ennek megfelelően a tanulmány célkitűzése tehát nemcsak a kérdés műszakigazdasági összefüggéseinek és a lehetőségeknek az összefoglalása ill. bemutatása, hanem a klaszter energetika rendszer-szemléletű megközelítése. Sajnos a rendszer szemléletű gondolkozás ma Magyarországon még ritkán lelhető fel és részben az energetikai problémák komplex, összetett volta okozza azokat a nehézségeket, amelynek eredménye az energetika oly hosszan elhúzódó mostohagyerek szerepe. Mindazonáltal, a technikai részletek nem fedhetik el a Klaszter Energetikai Koncepció kidolgozásának lényegét, vagyis a Klaszter stratégiai célkitűzéseinek elérését, jelesül: 1. A klaszter menedzsment szerepének erősítése 2. A klaszter tagok egymás közötti, hatékony együttműködésének erősítése, a hálózat jelleg fejlesztése 3. A klaszter tagok gazdasági, műszaki, innovációs, kapcsolati, stb. versenyképességének növelése Az energetikai koncepciónk elkészítése során kidolgoztunk: • általános, a teljes klaszter minden érdeklődő tagjának szóló • kisebb célcsoportoknak való • egyedi, csak egy adott tagnak szóló célzott projekt javaslatokat.


5/320 2010

2. Vezetői összefoglaló Egy szervezet anyagi jóléte és gyarapodása alapvetően attól függ, (kicsit leegyszerűsítve) hogy a szervezetbe beáramló pénz mennyisége meghaladja – e az onnan kiáramló pénz mennyiségét. Ha nem, akkor egy cég esetében forráshiányos lesz a gazdálkodás, míg ellenkező esetben szabadon elkölthető jövedelemként jelenik meg a felesleg. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy nagy pénzkiáramlási tétel a legtöbb cég esetében az energia költség, hiszen ez elhagyja a cég költségvetését. Ha ennek nagyságát csökkenteni tudjuk azzal hogy kevesebb energiát használnak, (demand-side management) vagy hogy a cégen belül termelik meg, (supply-side management), akkor több pénz marad a vállalkozáson belül, és egyéb célokra ( fejlesztésre, oktatásra, jutalmazásra, osztalékra, stb.) fordítható. Vagy nagyobb játéktér marad az árak megállapításában, ezáltal a cég versenyképessége növekszik. Ha több marad „házon” belül, akkor átlagosan többet is költenek el fenti célokra és ennek multiplikatív hatása is lehet. Ennek három következménye is van. Egyrészt állami szinten is figyelembe kellene venni ezt a tényt az energetikai beruházások támogatásának odaítélése során. Az energia hatékonyságra és a megújuló energiára többet kellene költeni, mint az erőművek támogatására és a gáztározó építésére. (pl. a már megépült gáztározó helyett, ha 500.000 lakásban kondenzációs kazánra cserélnék le a jelenlegi gázfűtő készülékeket 300.000 Ft/lakás állami támogatás adásával, akkor három év alatt annyi gázt spórolhatna meg az állam, mint amennyi a megvalósult gáztározó befogadóképessége, azaz 1,2 mrd m3.) Másrészt nem csak a saját energetikai működésére kell a vállalkozásnak odafigyelnie, hanem a munkavállalóira, beszállítóira, vevőire, és a többi érdekhordozóira is, hiszen azok jóléte és sikeressége szoros korrelációban van jövőbeli várható eredményeivel. Harmadrészt a klasszikus energiahatékonysági megközelítés idejét múlt, bár hazánkban még manapság is gyakran csak ezt használják. A klasszikus felfogás szerint ugyanis az energetikai épületgépészeti berendezések technikai megújítása és – ahol célszerű - a megújulók alkalmazása a megoldás. Ez azonban hamis illúzió, ami az első két következményből is adódik, és az élet is igazolta már többször is. (Egy új tüzeléstechnikai berendezést 3 hónap alatt a hozzá nem értő kezek tönkretettek, semmivé téve a beruházást.) Tehát az energetikai stratégia rendszerszemléletű fejlesztése három pilléren kell hogy álljon. - a klasszikus technológiai fejlesztésen, - a környezetünk energia tudatosságának kialakításán (intézmények és lakosság), - vállalkozások energiatudatos szervezeti kultúráján, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

6/320 2010

Ha bármely láb hiányzik a háromból, akkor a másik kettőre fordított erőforrások java elvész, vagy jóval kisebb hatékonysággal működik, mint ahogy az egyébként elvárható lenne. A hosszú távú jövőképet az alábbiak szerint javasoljuk megfogalmazni: „Ajka, az energia tudatos kultúra által fenntarthatóan a legperspektivikusabb és legélhetőbb városa”. (Indoklás a 9. fejezetben)

térség

A jövőkép eléréséhez szükséges célrendszer meghatározására az alábbi sorrendet javasoljuk: I.) 2021-ig 20 százalékkal csökkenteni kell a klaszter összesített energia fogyasztását, azaz átlagosan évi 2%-al, a 2010 évi felhasználáshoz képest! II.) 2021-ig az klaszter fűtési és HMV igényét legalább 30%-ban megújuló energiából kell fedeznie. III.) intézkedések, amelyeket 2011-ben kell megtenni, de hatása csak hosszútávon 10-15 év múlva jelentkezik. A célrendszer egyrészt kielégíti a EU erre vonatkozó irányelvét, másrészt nem feszíti túl a húrt. Megteremti a vállalkozások energiahatékonyságának fokozását is figyelembe véve a termelés és forgalom kívánt mértékű növekedésének lehetőségét. Véleményünk szerint ezzel a cél hierarchiával sikerülhet elérni a kitűzött jövőképet, amennyiben az ezt támogató akció terveket sikerül megvalósítani A javasolt akció terveket a 11. fejezetben tárgyaljuk teljes körűen, itt csak a legfontosabbakat említjük meg. Az akció tervek végrehajtásának potenciális pályázati lehetőségeit tekintettel a rendszer jelen időben várható gyökeres átszervezése miatt célszerűtlen az eddigi pályázatok rendszerében bemutatni. Akció megnevezése Végrehajtásért felelős Technológiai fejlesztések Energetikai auditok Klaszter vezetése, érintett klaszter tag Az energiafogyasztási Klaszter tagok adatok rendszeres rögzítése és értékelése Energetikai audit Klaszter tag, energetikai kiértékelése auditor Javító intézkedések, kisebb beruházások szervezése, kivitelezése Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

Klaszter tag, energetikai auditor

Végrehajtás időtartama Folyamatos a befejezésig 2011. dec. 23 Folyamatos Az energetikai audit elkészültét követően 1 hónapon belül Az energatikai audit kiértékelését követő 1 hónapon belül

7/320 2010

Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

Klaszter tag, tanulmánykészítő

Megvalósíthatósági tanulmány kiértékelése

Klaszter tag, tanulmánykészítő

Döntés a nagyberuházásról

Klaszter tag vezetése

Az adott nagyberuházás megvalósítása

Klaszter tag vezetése, tanulmánykészítő, mint megbízott bonyolító mérnök Stratégia készítő, klaszter vezetés, klaszter tagok

Stratégiai terv éves megvalósulásának elemzése Javító intézkedések meghozatala A klaszter környezete energia tudatosságának kialakítása, fejlesztése Energetikai információs napok szervezése Iskolai energetikai napok Elért eredmények, beruházások folyamatos publikációja Távmunka és kerékpárral való közlekedés népszerűsítése A vállalkozások energiatudatos szervezeti kultúrájának fokozása Éves energetikai akciótervet összeállítása Ösztönző rendszer Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

Az energatikai audit kiértékelését követő 3 hónapon belül A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követő 1 hónapon belül A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követő 4 hónapon belül Beruházási ütemterv szerint Minden év december 10.20. között

Stratégia készítő, klaszter vezetés

2012-től minden év január hónapjában

Klaszter vezetése, klaszter tagok Klaszter vezetése, klaszter tagok Klaszter vezetése, klaszter tagok

2011 – től folyamatosan évente legalább egyszer 2011 – től folyamatosan évente legalább egyszer 2011 – től folyamatosan évente legalább kétszer

Klaszter vezetése

2011 – től folyamatosan évente legalább egyszer

Vállalkozás energetikusa

Folyamatos 2012-től

Vállalat vezetése

Folyamatos 2011-től

8/320 2010

kidolgozása Faültetés a vállalkozás Vállalat vezetése telephelyén A dolgozók ösztönzése az Vállalat vezetése energetikai információs napon való résztvételre Gyalogos és kerékpáros Vállalat vezetése közlekedés preferálása


2011-2012 Folyamatos 2011-től Folyamatos 2011-től

9/320 2010

3. Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter bemutatása Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter 2007. szeptember 27-én tartotta alakuló ülését, amelyen 23 alapító tag vett részt, ezek közül 18 ajkai vállalkozás, illetve további 5 intézményi együttműködő partner alapító tag (egyetem, szakközépiskola, régiós társ klaszterek és az ITD Hungary Zrt.) Az ajkai klaszter egy speciális klaszterként kezelhető, mivel nem egy termelési ágazathoz kapcsolódó hierarchikus felépítésű tagok alkotják, hanem egy kistérségi, régiós területi elhelyezkedésű tagok az együttműködők. Ebből adódóan az ajkai klaszter tagjai már az alapító dokumentumokban (Alapító Okirat, SZMSZ) az együttműködés területileg megvalósítható célkitűzéseit rögzítették (energetikai együttműködés, szakember utánpótlás, kutatás-fejlesztés, logisztika). Az alapítás óta eltelt több mint két év elsősorban a tervezett együttműködések indító felméréseivel, valamint 2008-ban az NFÜ által kiírt „Klaszter szolgáltatásaink bővítése és fenntartható fejlesztése” tárgyú pályázat elkészítése és beadása volt jelentős előrelépés a klaszter életében. A pályázatot a bíráló bizottság elfogadta és a támogatási szerződés 2009. júniusában elfogadásra került. Jelentős együttműködés valósult meg 2009. első félévében is. A gazdasági világválság az ajkai klasztertagokat is jelentős mértékben érintette és ezért szükség volt arra, hogy a kormány által meghirdetett munkahelymegőrző állami támogatás igénybevételét a klaszter tagjai szervezetten és összehangoltan végezzék. A klaszter összehangoló tevékenységét igényelte Ajka város Önkormányzata is, amikor helyi válságkezelő csomagot munkált ki, amelyet a város képviselő-testülete egyhangúlag elfogadott 2009. júniusában. A Szociális és Munkaügyi Miniszter asszony ajkai látogatásának megszervezésében is jelentős szerepet vállalt a klaszter. A kormányfő Bajnai Gordon 2009. júniusi ajkai látogatása során a klaszter egyik tagját kereste fel. A fent bemutatott együttműködések azt mutatják, hogy klaszter jelentősége igen nagy és a megkezdett eredményekre alapozva, a pályázati program megvalósításával egy időben szükség van a klaszter további fejlesztési lépéseinek megfogalmazására, illetve a klaszter stratégiájának kidolgozására. A klaszter stratégia ajkai szempontjai. A klaszterek kialakulását, eredményes tevékenységét az Európai Unió is jelentősen szorgalmazza. Magyarországon a klaszterek működésének, fejlesztésének témaköre az úgynevezett Pólus Programban került rögzítésre. Így szervezeti vonatkozásban a hazai klaszterek „felügyelete” a Pólus Program Hálózatfejlesztési Irodákhoz tartozik, amelyek régiónként találhatóak. Esetünkben ez az iroda Székesfehérváron működik. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

10/320 2010

Az iroda a megalakulásától kezdődően aktívan figyeli a klaszter tevékenységét, és folyamatosan részt vesz rendezvényeinken. Az irodától kapott előzetes információk alapján megállapítható, hogy a klaszter eddigi együttműködése és a pályázati program megvalósítása alapján reális fejlesztési cél, hogy a közeljövőben – 2011ben megpályázza a klaszter az „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e cím elnyerését elsősorban azoknak a klasztereknek ajánlja, ahol megvalósul a klasztertagok többségénél az innovatív magas hozzáadott értékű tevékenység és ennek eredményeként jelentős az exportorientáltság. Az „Akkreditált Klaszter” cím előnyei • A Pólus Programhoz kapcsolódó Operatív Programok keretében kiírt pályázatokon a cím birtokosa pontszám többlettel indulhat. Esetünkben ilyen lehet pl. az energetikai együttműködés keretében megvalósuló közös beruházás forrásainak részbeni előteremtése. • Az Akkreditált Klaszterek részére már 2009-ben is százmilliós nagyságrendű pályázati kiírások történtek. Az ilyen pályázati kiírások egyéb együttműködési projektek megvalósításához is adnak kiegészítő forrásokat. Az „Akkreditált Klaszter” cím elnyerés főbb kritériumai: § Klaszteren belül megvalósult (megkezdett) együttműködés § Alapdokumentumok megléte (Alapító Okirat, SZMSZ) § Tagdíj vagy egyéb hozzájárulás fizetése § KKV-k jelenléte a klaszterben § K+F+I projektek jelenléte egyes klasztertagoknál § Klasztertagok hároméves eredményes gazdálkodása § Klaszter stratégia, cselekvési terv A klaszter a pályázati program indításával megfelel a főbb kritériumoknak, így rögzíthető, hogy reális célkitűzés az „Akkreditált Klaszter” cím elnyerés megpályázása 2011-ben. A Klaszter fenntartható fejlődése: A pályázati futamidő alatt megkezdett együttműködési projektek minden bizonnyal túlnyúlnak az eddig eltelt időszakon, így azokat a későbbi években is folytatni szükséges. Ehhez kell az Akkreditált Klaszter cím folyamatos fenntartása, a további


11/320 2010

pályázati források megszerzése érdekében is. Az Akkreditált Klaszter címet 2 évenként meg kell újítani így ez a célkitűzés is része a klaszter stratégiának. A STRATÉGIA kidolgozásának módszere: A stratégia egyes elemeinek kidolgozásánál a helyzetelemzésből kiindulva és a klaszter tagok piaci tapasztalatai és várakozásai, valamint a rendelkezésre álló (hivatkozott) felmérések, piaci előrejelzések, hazai és nemzetközi prognózisok alapján meg kell határozni egy jövőképet. Utóbbihoz hozzá kell rendelni egy célt, amelyet hosszú távú (5-10 év) és egy rövid távú (2-3 év) célrendszerre bomlik le. A célok elérésének eszközrendszerét tevékenységi csoportok alkotják, amelyek egy körülhatárolható irányvonal (prioritás) felé rendeződnek. Utóbbiak egyben a célhoz vezető tevékenységek (intézkedések, tevékenységcsoport) jellegét is megadják. A célok elérésének folyamatában a cél(ok) teljesülése és mérése érdekében indikátorokat jelölünk meg. Utóbbiak output (hatás) és eredmény indikátorokra oszthatók. A klaszter stratégiája által meghatározott cél ill. jövőkép elérése során a klaszter szervezet maga is változik, bővül. Ezt a mennyiségi és minőségi átalakulást szervezetfejlesztés eszközeivel lehet szabályozni. A klaszter működésének és a stratégia végrehajtásának széleskörű társadalmi megismertetése érdekében kommunikációs tervet kell kidolgozni. A klaszter stratégiája kidolgozás alatt van, de elkészült a STRATÉGIA TERVEZET Fábián Zoltán klaszter koordinátor és a Közép-Pannon Zrt. együttműködésében. A jelen: A klaszter tevékenysége, az általa nyújtott szolgáltatások és az ebből a klasztertagok számára jelentkező előny iránt jelentős érdeklődés mutatkozik. Ezt jelzi az eltelt időszakban a taglétszámban megnyilvánuló számottevő növekedés.


12/320 2010

3.1. A klaszterben részt vevő vállalkozások, intézmények Jelenleg a Klaszter tagjai: Ssz Cég, Intézmény neve

Irsz

Települ.

Cím

1

Ajkai Elektrónikai Kft.

8400

Ajka

Gyár u. 35.

2

A.E. Plastik Kft.

8400

Ajka

Gyár u. 35.

8400

Ajka

8400

Ajka

3 4

Ajkait Befektetési és Fejlesztési Kft. Ajkai Gépészeti Gyártó és Szolgáltató Kft.

Szabadság tér 12. Gyártelep hrsz. 598/26 Szabadság tér 12. Téglagyári u. 21. Ipari Park Keleti Szektor

5

Ajka Városért Alapítvány

8400

Ajka

6

Amed-Tech Kft.

8400

Ajka

7

Balaton FSK Kft.

8400

Ajka

8

Bourns Kft.

8400

Ajka

Hársfa u. 9.

9

Dorner Alumíniumöntöde

8400

Ajka

Újélet u. 27.

10

Hungarocont Kft.

8400

Ajka

Ipari Park, Keleti Szektor

11

Kontex Kft.

8448

Ajka

Fő út 122/b.

12

Kókai Tömítéstechnikai Kft.

8400

Ajka

Ipari Park Keleti Szektor

13

MAL Zrt.

8400

Ajka

Gyártelep

14

Payer Kft.

8400

Ajka

Sport u. 27.

15

Poppe & Potthoff Hungária Bt.

8400

Ajka

16

SELCO Elektrónikai Kft.

8400

Ajka

17

SKS Szerszámkészítő Kft.

8400

Ajka

18

Új Atlantisz Ipari Park Kft.

8400

Ajka

19

Unimontex Kft.

8400

Ajka

Gyártelep

20

Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.

8000

Székesfehérvár

Zichy liget 12.

21

Pannon Egyetem

8200

Veszprém

Egyetem u. 10.

22

Boncsod 2 Kft

8409

Úrkút

Csokonai út 5.

23

Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium

8400

Ajka

Bródy Imre u.2.


Honlap www.ajkaelektron.hu

www.ajkaigepeszetikft.hu nincs www.amedtech.hu cegjegyzekek. info.hu_balatonfsk www.bourns.com

www.hungarocont.hu www.kontex.hu

www.mal.hu www.payergroup.com

Ipari Park, www.pp-tubes.com hrsz. 5701/2 Ipari Park www.selco.hu Keleti Szektor Timföldgyári út

www.unimontex.hu

www.info.bankiajka.sulinet.hu

13/320 2010

24 25 26

Ik-land Bt

8451 Ajka-Padragkút

Közé-Dunántúli Klaszter Közösség Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft

Padragi út 200.

8000 Székesfehérvár Zichy liget 12.

www.balyfa.com www.kprf.hu

8000 Székesfehérvár

Seregélyesi út www.kdriu.hu 113. Andrássy út 12., Kossuth u. 10.

27

ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt.

1061, 8200

Budapest, Veszprém

28

Hajtó-Mű Ipari és Kereskedelmi Kft.

8400

Ajka

Vásár u. 4.

3.1. Klaszter tagok Ugyanakkor a klaszterben résztvevők a vállalkozás méretében képviselik valamennyi formát: nagyvállalat, kis- és közép vállalatok, mikro vállalkozások. Ez nyilvánvalóan tükröződni fog a Klaszter Energetikai Koncepciójától elvárt és megjelenő igényeikben is.

3.2. Gazdálkodási és energiafogyasztási adatok Ssz Cég neve 1

Árbevét. Létszám Bev/fő Mrd Ft fő 2009.

MAL Zrt.

27,90

1 054

26,5

2

Payer Kft.

9,50

549

17,3

3

Bourns Kft.

7,70

414

18,6

4

Poppe & Potthoff6,20 Bt.

140

44,3

5

Ajkai Elektronikai2,80 Kft.

300

9,3

6

SKS Kft.

2,40

201

11,9

7

AE Plastic Kft.

2,20

220

10,0

8

Kókai Tömítéstechnikai 1,48 Kft. 120

12,3

9

Unimontex Kft.

1,10

81

13,6

0,70

122

5,7

0,62 12 Amed-Tech Kft. 0,47 13 Ajkait Kft. 0,40 14 Ajkai Gépészeti Kft. 0,22

55

11,3

59

8,0

23

17,4

43

5,1

3 381

15,1

10 Selco Kft. 11 Kontex Kft.

15 Hajtó Mű Kft

ÖSSZESEN

63,69

ÁramF. Gáz fogy. Víz fogy. MWh m3 m3 23 000 650 5 695 160 812 10 650 9 200 3 978 441 247 19 471 1 300 400 550 490 350 50 169 68 45 900

56 043 23 720 681 822

341 247 30 709

3.2. Energiafogyasztási adatok


14/320 2010

3.3. Az Energetikai Stratégia illeszkedése a klaszter stratégiai és operatív program tervezetébe Az elvárt illeszkedéshez tekintsük át a kidolgozás alatt lévő klaszter stratégiából a meglévő STRATÉGIA TERVEZET Energetikai koncepciót érintő részeit. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter STRATÉGIA TERVEZET I. HELYZETELEMZÉS Háttér, környezet A Közép-Dunántúli Régió és az Ajkai Kistérség gazdasági, társadalmi helyzetének elemzése. A klasztertagok piaci helyzetének rövid elemzése. Megvizsgáljuk a klaszter létrehozásának, működésének körülményeit, működésének hátterét, az irányadó dokumentumokat és szabályozásokat. ( Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Fenntartható Fejlődés Stratégia, Nemzeti Lisszaboni Akcióterv, ÚMFT Stratégia és Operatív Program, KDOP, Pólus Program ). II. HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetelemzés alapján, a jelenlegi működési feltételek értékelése és a további fejlődés lehetőségeinek megvizsgálása. SWOT elemzés A klaszter tagok és valamennyi együttműködő szervezet képviselőinek közreműködésével közösen elemezzük a klaszter erősségeit, gyengeségeit, hatékony működésének lehetőségeit. Felhívjuk a figyelmet az esetleges veszélyekre, valamint ezek elhárítására is javaslatot teszünk. III. A KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK CÉLRENDSZERE Jövőkép Az autóiparban meghatározó gazdasági erővel bíró, összehangolt, hatékony, széleskörű együttműködésen alapuló, versenyképes, innovatív klaszter vállalatok működése. Általános célok A klaszter tagok együttműködéseinek elősegítése, innovációs képességeik fejlesztése. A tagvállalatok versenyképességének és gazdasági potenciáljának növelése. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

15/320 2010

Stratégiai célok 1. A klasztermenedzsment koordináló szerepének növelése 2. A klaszter tagok egymás közötti, hatékony együttműködéseinek erősítése 3. A klaszter tagok versenyképességének növelése IV.PRIORITÁSOK 1. A klaszter menedzsment szervezet működésének optimalizálása 2. A klaszter tagok hazai és külföldi együttműködéseinek erősítése 3. A versenyképesség növelése V. INTÉZKEDÉSEK 1.1. A Klaszter Menedzsment szervezet számára Működési Szabályzat, Akcióterv, Ütemterv kidolgozása 2009-2011-ig terjedő időszakra 1.2. Kommunikációs kapcsolatok fejlesztése, a klaszter hatékony működtetése 2.1. 2.2. 2.3.

Közös együttműködések kialakítása (fejlesztési-, logisztikai-, kommunikációs-beszállítói-, munkaerő piaci tevékenységekben) Új klasztertagok felkutatása Benchmarking klub működtetése

3.1.

Innovációs tevékenység, közös fejlesztési tevékenység erősítése

3.2

Hazai -, és külpiaci kapcsolatok fejlesztése

3.2

A klaszter tagvállalatok gazdasági fejlődésének elősegítése

VI. OPERATÍV PROGRAM Prioritások, intézkedések, felelősségi szintek részletes leírása. A stratégia mérőszámai, a végrehajtás eredményességét jelző indikátorok meghatározása. A stratégia monitoring-ja. VII. SZERVEZETFEJLESZTÉS A klaszter menedzsment hatékony működése érdekében a stratégia végrehajtásában részt vevők feladatainak meghatározása. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

16/320 2010

VIII. KOMMUNIKÁCIÓS TERV A hatékony kommunikáció módszere, eszközei. A kommunikációs terv végrehajtásában vállalt feladatok megosztása (klaszter menedzsment és a tagvállalatok feladatai). Mint látható az Klaszter Energetikai Koncepció kidolgozása jól illeszkedik a Klaszter Stratégia Tervezetének általános III. célrendszer fejezet jövőképébe. De ugyanilyen jól támogatja az általános és stratégiai célok közül a klaszter tagok együttműködésének elősegítését, valamint az elért megtakarítások segítségével a vállalkozások versenyképességének javítását. A megvalósulás a klasztermenedzsment koordináló szerepét is erősíti. Hasonlóképpen elmondható, hogy a Klaszter Energetikai Koncepció kidolgozása a Klaszter Stratégia Tervezetének IV. fejezetében mindhárom prioritást támogatja. Ezek fényében következik hogy rendkívüli fontosságú a jelen „Klaszter Energetikai Stratégia” kidolgozása.


17/320 2010

4. Energia felhasználás alakulása Az energetikában a fenntartható fejlődés az energiával való szigorú takarékosságot és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználását jelenti. Ez az alternatív energetika, melynek lehetőséget kell teremteni a meglévő energia készletekkel való ésszerű takarékoskodáshoz, a környezetünket fenyegető veszélyek elhárításához. A Föld meglevő nyersanyag vagy energia készleteinek pontos mértékét nem ismerjük, és így a felhasználás jelenlegi, vagy prognosztizált értékével sem tudjuk biztosan kiszámítani, hogy mennyi ideig elegendő az igények fedezésére. A szakirodalom is számos, egymásnak ellentmondó adatot tesz közzé. Az azonban biztos, hogy a korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti kötelességünk és mindent meg kell tenni a meglevő készletek további csökkentésének, vagy a csökkentés mértékének mérséklése érdekében. Erre elvileg két lehetőség kínálkozik. Az egyik lehetőség, hogy energiaigényünket csökkentjük, vagy az igényeket kevesebb energia felhasználásával elégítjük ki. Ez az energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése. A meglevő energiakészletek védelmére a másik lehetőséget a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű felhasználása jelenti. A megújuló energiaforrások alternatívát kínálnak az energiakészletek (fosszilis energiahordozók) elhasználásának mérséklésére, ezért a megújuló energiaforrásokat nevezik alternatív energiaforrásoknak is. Az energiaforrások felhasználásának súlypontjai a globális környezeti problémák és a kimerülő készletek okozta áremelkedés miatt várhatóan erőteljesen változni fognak. Ma már érezhető trend, hogy egyre nagyobb hangsúly lesz a készletek racionális használatán (energiahatékonyság), és a nem szennyező, megújuló energiaforrások használatán. A nagyon komplex és sok bizonytalansági tényezőt tartalmazó kérdéskört 5 szinten járjuk körül: 1. Globális 2. Európai Unió 3. Magyarország 4. Klaszter 5. Cégek

4.1. Globális folyamatok A XX század olyan változásokat hozott a nemzetközi gazdaság fejlődésében, amely révén a fosszilis energiahordozókat már nem lehet olcsó és kifogyhatatlan erőforrásként kezelni. A második világháborút követően az ipari termelés megsokszorozódott, ezzel párhuzamosan a nyersanyag- és energiaigény korábban nem látott mértékben növekedett. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

18/320 2010

4.1. ábra Egy ember energiafelhasználása különböző történeti korokban (ismeretlen) Az emberiség energia igényének várható alakulása és ennek egyik lehetséges kielégítési módja hosszútávon 2060 –ig a 4.2 ábra szemlélteti. Tetten érhető a kőolaj kitermelés napjainkban tapasztalható csökkenése. E miatt bekövetkező drasztikus áremelkedés része mindennapjainknak. A földgáz esetén azonos forgatókönyv globálisan 5-10 év múlva következik be. A széntermelési csúcsa 2040-re várható, ha a politikai szándék és a környezetvédelem nem akadályozza meg a mai folyamatok folytatását. Az atomenergia kiváltásának ma nincs reális alternatívája. Ugyanakkor 2020-ig a várható energiaéhség miatt a felhasznált energiamennyiség 30%-át megújulókból leszünk kénytelenek biztosítani. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

19/320 2010

1600

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG

Energiafogyasztás (Exajoule/év)

1400

1200

egy éb ár-apály energia napenergia

1000

új biomassza szélenergia vízenergia

800

hagy omány os biomassza atomenergia

600

földgáz kőolaj szén

400

200

0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060

Év

4.2. ábra A világ energiafogyasztása A hagyományos biomasszába nincs jelentős fejlődési potenciál, de az új energiaültetvényes biomasszában, szél, víz és napenergiában igen.

4.3. ábra A fosszilis energiahordozók kitermelésének várható alakulása A 4.3 ábrán A kőolajban folyamatban lévő változások visszaköszönnek, de a gázcsúcsot az előző előrejelzéssel szemben korábbira, 2017-re teszi és a szén Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

20/320 2010

csúcsot is legfeljebb 2025-re. Ennek drasztikus következményei lesznek az általunk vizsgált 10 éves energetikai stratégiára vonatkozóan! De mi okozza az energiaéhség eddig még nem látott meredekségét? Ehhez vizsgáljuk meg a 4.4. ábrát.

4.4.ábra A föld népességének és energiafelhasználásának eloszlása 2004-ben az iparilag fejlett országok (köztük Magyarország) a föld lakosságának 23%-át képezte, miközben az összes megtermelt és felhasznált energia 63 %-át fogyasztotta el. Ide tartozott akkor 1,5 milliárd ember, ez azóta csökkent, amely szám alig kicsivel több a mai Kína lélekszámánál. A ma 1,3 milliárd lakosságú kínaiak, az 1,1 milliárd lakosságú indiaiak, a brazilok, stb. is szeretnének a fejlett világ életszínvonalán élni. Itt jutunk el ahhoz a nagymértékben környezetszennyező erőltetett iparosításhoz, amely ezekben az országokban folyik és amelyek átrajzolják 2030-ra a képet. A fejlett világ népesség aránya 19%-ra zsugorodik, miközben az energiafelhasználása az összes energiamennyiség 2/3-ról felére csökken. Ázsiában az energetikai vákuum már mindennapi valóság. Az energiahordozók birtoklásáért küzdelem folyik Kína, India, Japán, Korea, stb. részvételével. Épül Oroszországból és Türkmenisztánból is a Kínát ellátó óriásvezeték. Üzembe helyezésének dátumai nem publikusak, de 2012-re várják. A kőolaj tartalékok eloszlását a 4.5. ábra, a többi fosszilis energiahordozóval együtt a 4.6. ábra mutatja be. A felhasználás növekedését és a régiók felhasználása közötti szakadék jól kivehető a 4.5. ábrán.


21/320 2010

12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1

6

11

16

21

26

31

36

41

4.5. ábra Globális primerenergia fogyasztás 1950 és 2008 között A jelen gondolatmenet első lépéseként ennek felső határoló görbéje (tehát az összfogyasztás) bír jelentőséggel, amely bemutatja, hogy az 1965. évi fogyasztás 2008-ra közzel háromszorosára nőtt. A földrészekre bontott fogyasztás azonban ettől lényegesen eltérő képet mutat: o az Európai Unió fogyasztása az 1980-as évektől jelentősen csökkent az összeomlott gazdaságú középkelet-európai országok csatlakozása következtében és ez jelenleg is közel változatlan szinten áll, o ezzel szemben Amerika energia igénye folyamatosan gyorsan nőtt, o de a leggyorsabb a változás Ázsia+Óceánia és Közel-Kelet területén, o míg Afrika közel 1 milliárd lakosával jelentéktelen az ábrán. Összességében – ugyan jelentősen különböző ütemben és átmeneti hullámzásokkal – de Afrika kivételével monoton fejlődést lehet látni. Az energiafogyasztás elemzése egyúttal bemutatja, hogy a Föld egyes régiói milyen fogyasztási szinten állnak. Az egyik erre jellemző érték az 1 főre jutó fajlagos primerenergia, amely a 4.6. ábrán látható. A táblázat kiinduló adatai (a régiók összesített primerenergia fogyasztása és lélekszáma) a hivatkozott két globális adatokat tartalmazó közleményből származnak. Jóllehet ezek az adatok önmagukban nem alkalmasak az adott régió technikai fejlettségének jellemzésére (ehhez a GDP bevonása is szükséges, de nem elégséges, lásd Stiglitz jelentést), mégis a szerző fontosnak tartja bemutatni a világgazdaságban jelentkező, általa tartósan fenntarthatatlannak tartott fogyasztási különbségeket. Néhány jellemző adat: o A Föld lakosságának fele az Ázsia + Óceánia térségén olyan alacsony Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

22/320 2010

lélekszám

Észak Amerika

EU + Svájc

Közel Kelet

régióban felhasznált primerenergia

Kelet Európa+Eurázsia

Közép- és Délamerika

fajlagos fogyasztás toe/fő

fogyasztással él, amely csak Afrikát előzi meg és a világátlagnak csak 2/3-át éri el. o Ezzel szemben a jóval kevesebb lakos számú fejlett régiók (ÉszakAmerika, EU és Közel-Kelet) a világátlag háromtól - hatszorosát fogyasztják. o Kelet-Európa+ Eurázsia (lényegében a volt Szovjetunió + EU-n kívüli Európa + Törökország) sora óvatosságra int, mert viszonylag magasnak tűnik a fajlagos fogyasztás (a világátlag több mint másfélszerese), de ez pazarló energiagazdálkodást is mutat.

Ázsia+Óceánia Afrika

régió (földrész)

Ázsia + Óceánia Afrika Közel-Kelet Kelet-Európa + Eurázsia Europai Unió + Svájc Közép- és DélAmerika Észak-Amerika globális adatok

lakosság M fő

fajlagos fogyasztás fogyasztás M toe//év toe/fő

régió / globális átlag

3 757 983 194

3982 356 614

1060 362 3165

0,64 0,22 1,90

409

1175

2874

1,72

502

1790

3566

2,14

475

580

1220

0,73

452 6 771

2799 11295

6194 1668

3,71

4.6. ábra A régiók 1 főre jutó fajlagos primerenergia felhasználása 2008. évben Történelmileg a kőolaj felhasználásban az első megrázkódtatást az 1973-as energiaválság miatti gazdasági megtorpanás okozta (első energiaválság). Az országoknak szembesülnie kellett a GDP növekedésének lassulásával, a nemzeti jövedelmek stagnálásával. A gazdaság szereplőinek tudomásul kellett venni, hogy a nyersanyag- és energiahordozó-készletek nem kimeríthetetlenek. 1973-ban, a Yom Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

23/320 2010

Kipuri háború során, az arab OPEC országok felfüggesztették kitermelésüket a nyugati nagyhatalmak Izraelnek nyújtott támogatása miatt.

4.7. ábra Ismert olajtartalékok kontinensenként Forrás: OPEC, 2006

4.8. ábra Fosszilis energiahordozók


24/320 2010

1979-ben, az iráni forradalom eredményeként, államosítottak minden magánvállalatot, ezzel megbénítva az olajkitermelést (második olajválság). Mivel az olajtartalékok 66 %-a a Közel-Keleten található, jelenleg nincsen megfelelő nagyságú alternatív forrás a világ energiaigényének kielégítésére. A bizonytalan politikai helyzet a Közel-Keleten és a nyugat-iszlám szembenállás folyamatos veszélyt jelent az olaj árának drasztikus emelkedésére nézve. Napjainkban, amíg az energiafelhasználás rohamosan nő, az energiaforrások mennyisége rohamosan csökken és ennek hatása megmutatkozik az olaj világpiaci árának hosszú távú emelkedésében. 2006-os év második felében csökkenő tendenciát mutató árakra válaszul az OPEC országok megegyeztek az olajkitermelés visszafogásában, így mesterségesen magasan tartva az árszínvonalat. Ezzel összefüggésben mozogtak a vezetékes gáz, és a villamos áram ára, mivel ezek szoros összefüggésben vannak a kőolaj világpiaci árának változásával.

4.9. ábra Olaj ára 2005-2010 (USD/hordó)

4.10. ábra A gáz ára 2005-2010 (USD) (Forrás: Oil-price) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

25/320 2010

2007-ben eddig soha nem látott csúcsokat döntött, úgy a kőölaj, mint a gáz világpiaci ára. A grafikonról az is látható, hogy a válság előtti árak elszabadulását annak megjelenése megállította, visszafordította és elfogadható szintre hozta le. A válság elmúlásával a korábbi folyamat visszaáll. A térség számára kedvezőtlen folyamtokra világít rá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése. A World Energy Outlook (Világ Energetikai Előrejelzés) kiadványban a Nemzetközi Energiaügynökség hangsúlyozza a fejlett országok import-kiszolgáltatottságát, amely veszélyezteti a biztonságos energiaellátást, a környezeti fenntarthatóságot és az energiaszektor gazdaságosságát. Bár a globális gazdasági válság a jelentős kereslet visszaeséssel egy időre megállította az egységárak növekedését, de ma már látszik, hogy a folyamat a válságot megelőző évek trendjét folytatja. Amennyiben a jelenlegi fogyasztás trendjei változás nélkül folytatódnak, 2020-ra az olaj hordónkénti ára 200-300 dollárra emelkedhet. Ezért hangsúlyozza a Nemzetközi Energiaügynökség, hogy szükséges az alternatív energiaforrásokba való beruházások növelése, az energiahatékonyság által elért megtakarítások bővítése és általában az elosztói és termelői kapacitások fejlesztése, ahhoz hogy a jelenlegi átlagos gazdasági növekedésnek ne váljon gátjává az energiagazdálkodás.

4.2. Európai Unió Előzmények A II. világháború utáni új Európa kialakításának már a kezdetétől vannak az egyes országok határain túlnyúló, közösen megoldandó energetikai vonatkozású problémák. Az ESZAK és az EURATOM egyezményei azonban csak egy-egy konkrét céllal létrehozott, egyébként nagy jelentőségű hosszú távú energiapolitikai kérdést voltak hivatottak rendezni. 1974-ben ugyan hoztak határozatot a kőolaj stratégiai készletezésére, fogalmaztak meg ajánlásokat a tagállamok energiafogyasztásának és az importjának csökkentésére, a széntermelés stabilizálására, az olajexport engedélyezési rendszerének összehangolására, valamint a nukleáris szektorban a beruházások fokozására, de az energiapolitikát teljességében az Európai Közösség hosszú időn keresztül nem helyezte közös alapokra. Nem foglalkoztak vele még az 1993-ban életbe lépett Maastricht-i szerződésben sem, és azt csak a környezetvédelem és a belső piac keretei között vagy pedig adózási szemszögből kezelték. A széles értelemben vett európai energiapolitika kialakítására az első meghatározó lépést az 1995. évi „Európai Energiapolitika” Zöld Könyvének illetve Fehér Könyvének a megjelenése jelenti. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

26/320 2010

Időközben lezajlott az energetikát számottevő mértékben érintő Kyotói Konferencia, jelentős arányban megvalósult a vezetékes energiahordozók piacnyitása az EU országaiban, elkészült a megújuló energiaforrások fokozott hasznosításával foglalkozó Fehér Könyv, a távlati energetikai helyzetet pedig 2030as perspektívában tanulmányozzák, és ilyen távú kitekintésben léteznek elgondolások az EU-tagországok számának 30-ra való bővítésére vonatkozóan is. Napirendre kerül tehát az európai energiapolitika aktuális teendőinek áttekintése. A 2000-ben napvilágot látott Zöld Könyv[1] ráirányítja a figyelmet az olyan új nagy jelentőségű kihívásokra, mint a klímaváltozást okozó emissziók továbbra is növekvő tendenciájának megfordítása, és az országok közötti integráció kiteljesedése által generálódó feladatok megoldása. Az ez utóbbiakkal összefüggő tennivalók homlokterébe kerül az energetikai infrastruktúra erősítése, az EU-bővítés energetikai konzekvenciáinak problémaköre, az energiafüggőség növekedésének féken tartása, továbbá – az energiaellátási biztonság növelése érdekében – (energiáért–technológia) partnerségek kialakítása különböző geopolitikai irányokban. Az Európai Unió energetikai helyzete és perspektívái A 2000-ben kiadott Zöld Könyv – az öt évvel korábban megfogalmazottak [2, 3, 4] lényegének megtartásával, de az új kihívásokra rámutatóan – ugyan szintén nem tartalmaz „kulcsrakész” megoldásokat, és szinte több kérdést vet fel, mint a megelőző anyagok, de az új kihívásokra konkrét válaszokat igyekszik megfogalmazni. A teendők egy része abból adódik, hogy az EU növekvő tendenciájú energiafelhasználásának kielégítésében ez idő szerint csak fele részben tud saját energiatermelésére támaszkodni. Az EU-ban realizálják a világ évi olajfelhasználásának egy ötödét, a gázénak egy hatodát, a szénnek egy tizedét, holott népessége a világénak alig több, mint egyhuszada. Belátható, hogy az energetikai biztonság érdekében a külföldtől való függőség (amelynek számszerű mértékét energiahordozónként később említjük) növekedését mindenképpen mérsékelni indokolt, mert különben a kellő ellátási biztonságot nem tudja megteremteni. Ezen kívül reális az az aggály, hogy hathatós intézkedések nélkül az EU a Kyotóban vállalt környezetvédelmi kötelezettségeit sem lesz képes teljesíteni. Az ezekből származó kihívásokkal szemben bevethető eszközök között mindenek előtt azokat az energiafelhasználásban mozgósítható belső erőket (közlekedési-, technológiai-, fűtési energia-megtakarítások, megújuló energiafajták alkalmazása stb.) kell megemlíteni, amelyek a külső körülményektől függetlenül is működtethetők. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

27/320 2010

A feladatok egy másik csoportját (a belső piac létrehozása, az energiaimportok összehangolt realizálása, a klímaváltozással kapcsolatos problémák) az egyre inkább kölcsönös és együttes függőségben levő tagországok csak közös erővel tudják megoldani. Olyan beruházásokat kell realizálniuk, amelyek – a versenypiac és a környezetvédelmi kívánalmak kielégítésének körülményei között – helyettesítik az elavult energetikai infrastruktúrát és lehetővé teszik a növekvő energiaigények kielégítését. Az OPEC közössége a világ bizonyított olajtartalékainak [5] 70%-át, az EU alig 4– 5%-át tudhatja a magáénak. A mindössze évi néhány tized felhasználás-növekedés ellenére fontos állandó figyelemmel kísérnie az OPEC országok magatartását. Már az Öböl-háború kitörésekor megjelent az OPEC-tagok között a geopolitikai érdekkülönbség. Ezt súlyosbítja az Irakkal szembeni embargo, valamint az iráni és a líbiai fejlődésben mutatkozó bizonytalanság, de az izraeli–palesztin konfliktus sem egyszerűsíti az olajpiac működését. A különböző OPEC országok gazdasági érdekei sem mindenben azonosak. A viszonylag kis vagyonnal rendelkező, ugyanakkor termelési kapacitásukat magas szinten kihasználó tagok az árakat maximálni, ezzel szemben a nagy vagyonnal rendelkezők – mint például SzaúdArábia – mérsékelni kívánják. Ez utóbbiak így akarják megelőzni a helyettesítő energiák térhódítását, valamint megőrizni a kőolaj magas részesedését az energiafelhasználásban. Attól nem kell félni ugyan, hogy fizikai értelemben vett olajhiány lesz, de az OPEC kartellként – politikai gondok, sőt a technológiai fejlődés által is motiválva – időről-időre változtathatja magatartását. Ez utóbbit nem kis mértékben befolyásolhatja ugyanis a kedvezőtlenebb lelőhelyen található, valamint a nem konvencionális olaj kitermelésére szolgáló új technológiák kidolgozása, hiszen az konkurenciát jelent számára, akárcsak az olajat helyettesítő új energiafajták alkalmazása is. Európa ellátása szempontjából az OPEC mellett különleges jelentősége van Oroszország egyes régióinak és perspektivikusan a Kaspi-tengeri medencének is. Az OPEC-olaj átlagos kitermelési költsége hordónként 1–3 $, a nem-OPEC országoké átlagosan 5 $, az európaié 7 –11 $. Úgy becsülhető, hogy az olajtermelési beruházások már 20 $-os világpiaci olajár mellett rentábilisak. Kétségtelen, hogy az első olajkrízist követően a fejlett országok ma már – több okból is – kevésbé vannak kitéve az olajárak kiszámíthatatlan változásainak. Beszerzéseikben diverzifikációt hajtottak végre, és a villamosenergia termelésből jelentős mértékben kiszorították az olajat. Mindez kiszolgáltatottságukat – ha csak viszonylagosan is – csökkenti. Az EU kőolajfogyasztásának ma a felét, 1973-ban még csak az egyötödét használja illetve használta fel a közúti közlekedés. Belátható, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

28/320 2010

hogy az európai kőolajpiac perspektíváit a leginkább a közlekedésben megvalósuló energiahatékonyság-javítás és az alternatív energiafajták üzemanyagként való felhasználásának a fejlődése befolyásolja. A világ földgázvagyonának 70%-ával közelítően fele-fele arányban Oroszország és a Közel-Kelet rendelkezik. A körülbelül 4%-os részesedéssel rendelkező EU-ban a földgáz felhasználása nő az energiahordozóké között a leggyorsabban. Összes földgázimportjából az orosz szállítások jelenlegi 41%-os aránya– a bővítést figyelembe véve – elérheti a 60%-ot is. A földgázellátás a növekvő függőség ellenére – legalábbis belátható ideig – mégis jónak mondható. Ugyanis az orosz, a norvég és az algériai importok mellett kiegészítő cseppfolyósgáz-vásárlási lehetőségek vannak a Közel-Keletről, a Maghreb országokból, Nigériából és Trinidadból, a jövőben pedig potenciális szállítói lehetnek Irán, Qatar és KözépÁzsia. Az új források igénybevétele hozzájárul majd ahhoz, hogy az európai piac a „vásárlók piaca” maradjon. Az igények növekedése és a Közösségen belüli gázszállítások egyaránt feltételezik a szállítási infrastruktúra jelentős bővítését. A felhasználás növekedése nem csak az ellátási biztonságot teszi törékenyebbé, de eredményezheti az árak emelkedését is. Bár nem valószínű, hogy középtávon a gáztermelők kartellbe tömörülnek, de a spot árak hatása, az igénynövekedés és a belső piac előbb-utóbb elvezethet oda, hogy áraik közelítenek majd a termelői költségekhez, és ezzel megszűnik a földgázárnak az olajárhoz való kötődése. Ez pedig a későbbiekben a gáztermelők kartellbe tömörüléséhez vezethet. Az így létrejövő negatív hatásoknak az EU úgy tud elébe menni, ha egységes fellépéssel megfelelő vásárlási stratégiát alakít ki, illetve a diverzifikációs politikát tovább folytatja. Az EU kőszéntermelése csökkenésében szerepet játszott az, hogy az import szén az EU-ban termelt szénhez képest harmad áron szerezhető be, a villamosenergia termelésére egyre inkább más alapenergia-hordozót – elsősorban földgázt – használnak, és nem utolsó tényező a környezetvédelmi szempontrendszer. A szénipar teljes láncolata (a kitermeléstől felhasználásig) erősen szennyezi a környezetet. Nem csupán az égéstermékeivel, de porral és pernyével is szennyez. Emellett nagy a munkaerőigénye és sok tároló helyre van szüksége. Mindent egybe vetve a szén sem az EU-ban, sem a csatlakozni kívánó országokban nem versenyképes már. Egyre nagyobb elutasítottságával párhuzamosan a szénbányászat támogatottsága is csökken. Mindazonáltal a szén – bizonyos előnyei (két és fél évszázados élettartam, olcsó árak) miatt – világviszonylatban továbbra is az alapvető energiaforrások között marad, elsősorban a primer villamosenergia termelésében. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

29/320 2010

Úgy becsülik, hogy a villamosenergia felhasználásának a növekedése 2020-ig közel olyan ütemű lesz, mint a GDP-é. A jelenlegi EU-országokban a beépített erőművi kapacitás – a jelenlegi 600 GWe-vel szemben – 2020 táján 800–900 GWe lesz. Az atomerőművekben termelt villamosenergia mennyisége a termelt összes villamosenergiának 2000-ben 35%-át tette ki. Minthogy az atomenergia békés célú és a katonai felhasználási lehetősége a nukleáris üzemanyagcikluson keresztül érintkezhet, a kereskedelmi és a jogi szabályozásban mind az EURATOM Egyezmény, mind a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Egyezmény, mind pedig és a NAÜ ajánlásai meghatározóak. Az EURATOM (1957) célja az európai függőség mérséklése a közel-keleti olajtól, ennek érdekében a nukleáris bázisú villamosenergia ipar fejlesztése. Vívmányai a villamosenergia ipar, a kutatás, és a műszaki fejlesztés területén jelentkeztek. Az anyagszerkezetre vonatkozóan szerzett újabb ismeretek alapján az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy az EU-ban található atomerőművek versenyképessége növekedjen, ami által feleslegessé vált a közösségi támogatásuk, és így létrejött a felszabaduló pénzforrások átcsoportosíthatósága a „jelölt” országok atomerőműveinek modernizációjára. A Three Miles Island-i, még inkább pedig a Csernobilben bekövetkezett baleset következtében öt nyugat-európai ország moratóriumot fogadott el az atomerőművek majdani (pl. Németországban 2021ben; Belgiumban 2025-ben történő) leállítására. A biztonsági intézkedésekre tekintettel az újonnan csatlakozott országok esetében is csökken a nukleáris energia aránya, noha itt új atomerőművek építése sincs kizárva. Nem feledhető azonban, hogy az ezen országok csatlakozási tárgyalásain fontos szempont volt és lesz az atomerőművek biztonsága és a nem modernizálható erőművek leállítása. Mindent egybevetve az atomenergetika jövőjét az EU jelenleg bizonytalannak ítéli meg. Azt több – egymással ellentétesen ható – olyan tényező befolyásolja, mint a radioaktív hulladékok elhelyezése, az atomerőművek új generációjának a rentabilitása, a kelet-európai reaktorok biztonsága, az ex-Szovjetunió államaiban a nukleáris szennyezés megakadályozásának problémái és a klímaváltozás elleni politika érvényesítése. A sugárzó anyagok tárolásánál reverzibilis módot kell találni arra az esetre, ha arra a későbbi generációk új technikát dolgoznak ki. Fontos, hogy a teljes nukleáris folyamat, tehát a tárolás is legyen átlátható, és a tagországok illetékes hatóságai biztonsággal foglalkozó szakértőinek a véleménye támassza alá a választott megoldásokat. Az EU-ban a ma még működő urániumbányákat is bezárják (Franciaországban, Portugáliában) a világpiacon most bőségesen rendelkezésre álló olcsó uránium (20 $/kg) miatt. A jelenlegi urániumigényt túlnyomó részt Gabonból, Nigerből, Namíbiából, Dél-Afrikából, Kanadából és Ausztráliából elégítik ki. A világ Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

30/320 2010

bizonyított olcsó uránvagyona (235U-ban kifejezve) két és fél millió tonna. Ez a jelenlegi felhasználási szinten 40 éves tartalék, amihez hozzájön még az a vagyon, amit viszonylag költségesebben lehet kitermelni. Ezen kívül számításba vehető még a kiégett fűtőelemekben levő, valamint a „leszerelt” atombombákból kinyerhető hasadóanyag is, nem beszélve a jobb anyaghasznosítási tényezővel rendelkező tenyésztő reaktorok alkalmazásáról, ami az élettartamot megsokszorozza. Az Európai Fizikai Társaság állásfoglalása szerint „az atomenergiát úgy kell tekinteni, mint amit nem lehet a jövő energiaellátás alternatívájából kizárni”. Minthogy a fűtőelem részköltségének aránya a villamosenergia árában alacsony, az uránár növekedése nem emeli jelentősen a nukleáris energiából termelt villamosenergia árát. Az EU-ban a megújuló energiafélék részarányának megkétszerezését – 2020-re 20% elérését az összes energián belül – be kell illeszteni a fenntartható fejlődést és az ellátási biztonságot szem előtt tartó stratégiába. A fűtésre és a villamosenergia termelésére egyaránt alkalmas biomassza ebben erős oszloppá válhat. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a „szabad hálózati hozzáférést” azon villamos (és hő) energia „fogadására”, amit garantáltan megújuló energiaforrásból termelnek. A villamosenergia-termelési célú felhasználás mellett – annak ellenére, hogy önköltségük magas, – a bio- (és az egyéb alternatív) motorhajtó-anyagok mennyiségét is növelni kell a piacon. A bio-üzemanyagok 40– 80%-kal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki, mint a hagyományos tüzelőanyagok.

4.11. ábra Villamosenergia-termelés Európában Forrás: VGB PowerTech,, 90. k. 9. sz. 2010. szeptember p. 94 Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

31/320 2010

A nap-, a szél- és a geotermikus energia hasznosításának kérdése korlátozott keretek között folyamatosan napirenden van a tudományos fórumokon, de egyre inkább a gyakorlati életben is. A legnehezebb a vízerőművek esetében lesz a kívánatos növekedést elérni, mert új telephelyek létrehozása a helyi lakosság ellenállásába ütközik. Legfeljebb a mini-vízerőművek létesítése jelenthet perspektívát. Trendként világosan kivehető a 4.9. ábrán a nap és szélenergia folyamatos dinamikus térnyerése. Az EU megújuló energiaforrásai piacának tervezett ütemű fejlődése a hatóságok határozataival is alátámasztott céltudatos politika nélkül nem irányozható elő. A meghozandó határozatok a megújuló energiaféléket kedvezményező adózási intézkedésektől – a megújuló eredetű villamosenergia termelésének és a szolgáltatók megújuló bázisú villamosenergia vásárlásának a kötelezésén keresztül – a kutatás vagy a finanszírozás támogatásáig terjedő lehetőségekre terjednének ki. Lényeges kérdés a finanszírozás mikéntjének a megoldása. Tudnivaló, hogy jelentős induló beruházási összegekről van szó. Ideális megoldás lehet, ha az anyagilag legkedvezőbb helyzetben levő nukleáris, olaj-és gázszektor hozzájárul a megújuló energiafajtákkal kapcsolatos beruházásokhoz. A létesítési költségeken túl a megújuló energiaféleségek viszonylag hosszú ideig folyamatos támogatást is igényelnek, mindaddig, amíg versenyképessé válnak. Erre néhány tagországban már találtak megoldást, akár a megújuló energiák fix tarifájának bevezetésével, akár az ún. „zöld bizonylattal” rendelkező energia kötelező megvásárlásával. Európa energiafüggősége és a fejlődő országok befolyása Amennyiben az eddigi tendenciák folytatódnának, a „15-ök” jelenlegi 50%-os energia-függősége 2030-ra 70%-ra nőne. A tagországonként és energiahordozónként eltérő függőség növekedésének problémája nem tárgyalható a nélkül, hogy ne foglalkoznánk az exportőr- vagy tranzitáló ország geopolitikai helyzetével. Azt is figyelembe kell venni, hogy az EU-ba irányuló kereskedelem mellett a világpiac hogyan hat az árakra. Az olajnak – világméretekben – közel 60%-a nemzetközi kereskedelem révén jut el a fogyasztóhoz, ezzel szemben a szénnek és földgáznak csak 15% illetve 20%-a. A kőolajpiacot a kartell uralja, szén esetében versenypiacról lehet beszélni, a földgázpiac pedig olyan sajátságos regionális oligopoliumknak minősíthető, amelyre bizonyos mértékben (és egyelőre) az olaj-kartell szabályoz. Érthető tehát, hogy lényegesen eltérnek egymástól az energetikai termékek árai. Az Unióban az olajfüggőség a legnagyobb (76%), és minthogy az olajkészletek a Közel Keleten koncentrálódnak, a diverzifikálásra kisebb a lehetőség, mint a gáz Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

32/320 2010

esetében. A kínálat érzékelhető növekedése rövid távon korlátozott. Szaúd-Arábiát, Irakot és bizonyos mértékben Oroszországot kivéve, az exportáló országok márólholnapra nem fognak lényeges termelési többletkapacitással rendelkezni. Földgáz esetén a függőség 40%. Földrajzilag viszonylag közeli szállító partnerei Norvégia, Oroszország, Algéria és Líbia. Távolabbról pedig olyan potenciális szállítók veszik körül, mint a Kaspi tengert körülvevő országok – Iránt is beleértve, valamint a Közel-Kelet és Nigéria. A tengeren túlról érkező összes szénhidrogén szállítások évente 800 millió tonnát jelentenek, 70%-ban az Atlanti Óceán és az Északi tenger, 30%-ban a Földközi tenger kikötőiben. Az Unió jelenleg szénszükségletének kétharmadát importálja. A szénfelhasználás csökkenése ellenére a behozatal növekedni fog, és a felhasználásban való részesedése – a különböző vélemények szerint – 70% és 100% között alakul 2020-ban. Az EU uránium-függősége 95%-os. Az EURATOM Ellátási Ügynöksége hivatott gondoskodni arról, hogy az uránium beszerzése is diverzifikált forrásból történjen. Egyébként az Unió nukleáris üzemanyag-tartalékai több évre elegendőek. A diverzifikációs energiapolitika sem tud azonban változtatni azon, hogy az EU függősége olajból nem csak jelenleg, hanem perspektivikusan is a Közel-Keletre, földgázból pedig Oroszországra súlyozódik. Az EU megítélése szerint az újonnan csatlakozott országok némelyikének pedig Oroszország szinte az egyetlen lehetséges vezetékes gázszállítója. E mellett nagy figyelmet érdemelnek a Kaspitenger medencéjéből nyíló szállítási lehetőségek, méghozzá különböző lehetséges útvonalakon. A Szovjetunió felbomlása azt eredményezte az EU számára, hogy az orosz energiaszállításokat immár az utódállamokon keresztüli tranzit-problémák is bonyolítják. A tranzit jelentősége különösen a földgáz esetében fontos. Ezért az EU-nak nem csak az eladó, hanem a tranzit-országokkal is jó kapcsolatokat kell fenntartani, és megfelelő politikai tevékenységet folytatni. Jóllehet a Zöld Könyv (2000) a Törökországon, Bulgárián, Románián keresztül haladó, az iráni gázszállítást is figyelembe vevő – támogatás szempontjából megvizsgálandó – vonalnál Magyarországgal is számol. Észak Afrika (Algéria, Líbia) ugyancsak fontos Európa energiaellátása számára. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az INOGATE program által kezdeményezett Umbrella Egyezmény. A Görögország és Törökország közötti földgáz-összeköttetési terv további – a Közel Keletről kiinduló – források felé nyitja meg Európa földgáz-vásárlási lehetőségeit. 2020-ra a világ népessége 8 milliárd főre, az energiafelhasználása 15 milliárd tonna olajegyenérték fölé növekedhet. A többlet 90%-át a fejlődő országok növekvő igénye eredményezi. A felhasználás ilyen tetemes bővülése a fosszilis energiahordozók árait jelentősen növelheti. A növekedési tendenciát egységes fellépéssel és olyan nemzetközi erőfeszítésekkel célszerű mérsékelni, amelyek a Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

33/320 2010

megújuló energiafajták fokozott felhasználására, valamint az energiahatékonyság növelésére ösztönöznek. Az energiaárakat azonban más tényezők is befolyásolják. Ezek között kell említeni az exportáló országok önkényes akcióit, és az esetleges geopolitikai problémákat, továbbá a cserearányok változását. Az is aggasztó, hogy az egyedi tranzakciók megsokszorozódása spekulatív ármozgásokat eredményez(het), mivel az Uniónak az energetika terén nincs olyan kohéziós ereje, mint a termelő országoknak. Az eddigi erőfeszítések nem eredményeztek valódi uniós energiapolitikát annyiban (sem), hogy a tagországok energiavásárlásaikkor nem lépnek fel összehangoltan, pedig az EU egyik fontos szerepe éppen az lenne, hogy egységes fellépéssel és a konkurencia kihasználásával – főként a földgáz esetében – gyengítse az exportáló országok meghatározó jellegét. A Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) 1973-ban az első olajkrízis hatására intézkedést hozott annak érdekében, hogy a tagországok stratégiai készleteket hozzanak létre egy, az olajtermelő és tranzitáló országokban fellépő esetleges politikai vagy katonai esemény kiváltotta ellátási zavar megelőzésére, és az EU is irányelveket alkotott a tárgyban. Az energiapolitika fő kérdései A fő kérdés természetesen az, hogy milyen elemekből kell felépülnie az energiapolitikának egy olyan belső piacon – ahol az egyes országok magatartása hat a többi országra is. A Zöld Könyv (2000) szerint tucatnyi további kérdésre is választ kell találni. Ezek: •

•

•

A versenyképesség és az ellátási biztonság veszélyeztetése nélkül meddig fogadható el az energetikai függőség növekedése? Ezzel összefüggésben mely energiahordozókra irányozható elő az import bizonyos keretek között tartása? Adott esetben a gazdasági (az energiahordozók ára) vagy a geopolitikai (az ellátás megszakadásának a kockázata) szempont kerül-e jobban előtérbe? Az adók és az állami támogatás nem akadályozza-e az EU versenyképességét? Az energetikai és a környezeti célok nem indokolják-e, hogy az energiának speciális ára legyen? A termelő országokkal való folyamatos párbeszéd keretében mi legyen a tartalma a szállítási és a beruházási egyezményeknek? Tekintettel az Oroszországgal kialakítandó partnerség jelentőségére, hogyan garantálhatók a szállított mennyiségek, a beruházások és az árak?


34/320 2010

•

•

•

•

•

•

•

•

•

Miként biztosítható a szállítóvezetékek jobb működése az EU-ban és a szomszédos országokban a „belső piac” jó működése és az ellátási biztonság érdekében? A kőolajra már megvalósított stratégiai tartalékképzést nem kellene-e kiterjeszteni a gázra és a szénre? A tartalékokat nem kellene-e inkább közösségi szinten kezelni, és ha igen, akkor az milyen módon valósítható meg? Hogyan lehetne bevonni a legrentábilisabb energiaszektorokat (olaj, gáz, nukleáris energia) a megújuló energiaforrások térnyeréséhez elengedhetetlen kutatási, fejlesztési beruházási és működtetési finanszírozásba? Hogyan tudna az EU megoldást találni a – klímaváltozási problémák és az energetikai függetlenség szempontjából fontos elemként megítélendő – nukleáris hulladékok kezelésére és elhelyezésére, a biztonságra, valamint az új, elsősorban a fúziós reaktorok kifejlesztésére? Milyen politikát kellene folytatnia az EU-nak, hogy az energia-megtakarítási lehetőségeket a leghatékonyabban kihasználja, egyaránt szolgálva a CO2 emisszió csökkentést és az energetikai függőség mérséklését? Végrehajtható-e nemzeti keretek között a bio-üzemanyag program, amellyel 2020-ig az összes üzemanyag 20%-át tervezik kiváltani, avagy koordinált adózási-, elosztási-, mezőgazdasági határozatokra van szükség? Az épületek fűtésével kapcsolatos energia megtakarítását szükséges-e pénzügyileg ösztönözni, vagy itt is a nagy ipari létesítmények mintájára kell kialakítani a szabályozási rendszert? Milyen intézkedésekkel lehet megállítani/visszafordítani a közúti közlekedés térnyerését a vasúti szállítással/közlekedéssel szemben? Számolni kell-e a városokban a gépkocsi-használat korlátozásával? Hogyan kellene összehangolni a jövőképet az országok között, és miként lehetne integrálni a hatóságok és főként a rendszer-működtetők gondolkodásmódjába a hosszú távú elképzeléseket? Miként készítsék elő a jövő energetikai változatait?

A kérdések sorozata azonban a fentiekkel nem merül ki, és a politikai és gazdasági élet alakulásának a függvényében újabb és újabb választ igénylő probléma kerül felszínre. Hipotézisek Utaltunk rá, hogy az EU energiapolitikája oly módon lépett előre, hogy az előrejelzés időtávját kiterjesztette 2020-ra. Számolt az energetikai hatásfokot növelő technológiák alkalmazásával, az új tagoknál az energetikai piacnyitás Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

35/320 2010

továbbvitelével, a villamos- és hőenergia előállításában a földgáz gazdaságos felhasználásával, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználásának pénzügyi támogatásával és a közlekedésben/szállításban a modernizációval. A nukleáris energiára vonatkozóan pedig ez idő szerint nem gondol mást, mint hogy az országok nem változtatnak jelenlegi politikájukon. Úgy becsülték, hogy a GDP 2000 és 2030 közötti kereken három évtizedben 90% – kal, míg az összes energiafelhasználás – a gazdasági növekedéstől elszakadva – csak 11%-kal nő majd. Ebből körülbelül évi 1,7%-os ütemű összenergiaigényességcsökkenés számolható. A gazdasági növekedést, az energiahatékonyság javulását és az energiafüggőség növekedését figyelembe véve a GDP-nek az energia fizikai mértékegységére vonatkoztatott importigényessége 11%-kal javul ugyan – ami ugyan kedvező tendencia –, de ha az energiahordozók árnövekedésével is számolunk, a GDP értékben kifejezett energiatartalma ugyanezen időszakban 1,2%-ról 1,7%-ra emelkedik. Az energiafelhasználás szerkezetében is változás lesz. Leggyorsabban – három évtized alatt 45%-kal – a gázfelhasználás bővül. Az olajfelhasználás csekély növekedése mellett – vezető szerepét az energiamérlegben ugyan megtartja, részaránya azonban 42%-ról 38%-ra mérséklődik. A szénfelhasználás folyamatosan csökkent 2010-ig, de ha a klímaváltozással kapcsolatban erélyes politika változik, az ismét növekedésnek indulhat. A nukleáris energia felhasználása szintén 2010 körül tetőzőt, és – az atomerőművek életciklusának lejártával – 2030-ra 1998. évi érték 50%-ára csökkenhet. A megújuló energiaforrások felhasználása 2020-re pedig csak erőteljes pénzügyi és politikai támogatással érheti el az előirányzott 20%-os részarányt. Gyakorlati lépések Az Uniónak egységes energetikai stratégia hiánya miatt nem sikerül az európai országok érdekei képviselni. Így a piac meglehetősen széttagolt, amit eddig nem sikerült egységesíteni. Azonban a közös érdekek védelmében már lépéseket tesz az Unió. A 1997-ben megjelent második Fehér Könyv - A jövő energiája: Megújuló energiaforrások -, amely az első alternatív energiatermelést támogató hivatalos Közösségi dokumentum. A stratégia számszerűsítésére jelent meg a 2001/77/EK direktíva, amely a Közösség egészére és országonként meghatározza a megújulókból termelt energia részarányát 2010-re (12 % az összes energiatermelésben; 22 % az elektromos áramtermelésben).


36/320 2010

4.12. ábra A csatlakozott országok megújuló energiás célkitűzései Forrás: 2001/77/EK Az EU nem csak a belső piacon tevékenykedett aktívan, hanem a nemzetközi porondon is kiemelkedő eredményeket ért el. 1997-től készült a Kiotó Protokoll, amely csak 2005-ben került ratifikálásra. Ennek értelmében a résztvevőknek 2012ig átlagosan 5,2 százalékkal kell visszafogniuk üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es értékhez képest. 2000-ben megjelent a Zöld Könyv: Ellátásbiztonság, amely a beszerzési források diverzifikálását tűzte ki célul. Ezen túl meghatározta az energiafüggőség leküzdésére irányuló legfontosabb tevékenységeket: energiahatékonyság, energiatakarékosság, közlekedés megreformálása, megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése.


37/320 2010

4.13. ábra A Kiotó Protokoll célkitűzése Forrás: Dr. Molnár László, 2006 Az Európai Tanács 2000-ben tartott lisszaboni ülésén a belső piac gyors megvalósítására és liberalizációjának felgyorsítására szólított fel mind a villamos energia-, mind a gázágazatban. Míg a 90-es években a közös energiapiac kialakítására, 2003-ban a villamos áram- és gáz-piac teljes liberalizálására tett fontos lépéseket az EU. A 96/92/EK direktíva a villamos áram, a 98/30/EK direktíva a földgáz egységes piacának kialakítását tűzte ki célul, amelyeket felváltottak a 2003/54/EK (villamos energia) és a 2003/55/EK (földgáz) direktívák a piacok teljes liberalizálásának érdekében. Ezek alapján a piacnyitás a következő lépésekben történt meg: - 1999-től minden nagyfogyasztó szabadon vásárolhat energiát az energiapiacon - 2004 július 1-ig minden nem lakossági fogyasztó jogosulttá vált a szabadpiaci kilépésre - 2007 július 1-ig minden fogyasztó jogosulttá vált a szabadpiaci kilépésre. - A 2002/91/EK az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv célul tűzi ki az épületek energiafelhasználásának csökkentését, energiahatékonysági fejlesztések bevezetésével. Ehhez legfontosabb eszközként járul az energia tanúsítvány, ami standardizált módon sorolja hatékonysági kategóriákba az épületeket. Mivel az épületek energiafogyasztása közel egyharmadát teszi ki az EU összes energiafelhasználásának, rettentő nagy megtakarítási potenciállal rendelkezik a szektor.


38/320 2010

A magyar jogharmonizáció során kialakításra került az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló tárca nélküli miniszteri rendelet 7/2006 (V.24). A rendelet 2006. szeptember 1-je után kötelezően alkalmazandó, meghatározza az épületekkel szemben támasztott követelményeket és az energetikai jellemzők standard számítási módszereit. A 7/2006 rendelet alkalmazásának módját a 176/2008 Kormány Rendelet adja meg, Életbelépésének dátuma 2009. január 1. volt. Ez előírja az újépítésű épületek tanúsítását, de elfogadja a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, hogy az építés a kiviteli tervek szerint történt olyan formán, hogy semmilyen új tényező nem merült fel, amely az épület energetikai paraméterének változását okozta volna. A régi építésű épületeknél azok tanúsításának kötelezettségét 2012. január 1-ig felfüggeszti. Az energiaszektor másik legfontosabb szegmensét szabályozandó megjelent a Fehér Könyv – Közlekedés -, amely a közlekedés fosszilis energiafüggését kívánja csökkenteni. A 2003/30/EK direktíva - A bio-üzemanyagok és más megújuló üzemanyagok elterjesztése a közlekedésben - 2010-re célul tűzi ki a bioüzemanyagok 5,75 %-os részarányát a közlekedési szektorban. A nemzeti jogrendszerbe való ültetésben lemaradás tapasztalható. A 2003/96/EK direktíva engedélyezi, hogy a bio-üzemanyagok támogatásának érdekében, extra adókat és vámokat vessenek ki az országok a hagyományos üzemanyagok importjára. A következő előrelépést, 2005-ben, az energiahatékonysági Zöld Könyv Energiahatékonyság: Többet Kevesebbel- kiadása jelentette. Eszerint 2020-ig 20 %-al lenne csökkenthető a Közösség energiafelhasználása, a következő területeken való hatékonyságnöveléssel: közlekedés; energiatermelés; épületek. 2006 októberében a Bizottság állásfoglalásában –Energiahatékonysági Akcióterv megerősítette az elérendő 20 %-os célt. 2006/32/EK irányelv az energia-felhasználói oldal hatékonyságnövelését helyezi reflektorfénybe. Ennek megalapozásához minden országnak energiahatékonysági akciótervet kell elfogadnia, és abban számszerűsíteni az energiahatékonysággal elérni kívánt megtakarításokat (9 év alatt legalább 9 %-os megtakarítást). Az irányelv külön fejezete foglalkozik a kormányzati és a költségvetési szektor energetikai teljesítményével, mivel ezen a területen a helyi önkormányzatok és állami szervezetek példamutatása komoly hatással van a lakossági energiahatékonyság elterjedésére. Az irányelv külön hangsúlyozza a támogatási rendszerek, a jogszabályi háttér és a sematikus energia auditálási rendszer bevezetésének fontosságát. 2006 márciusában megjelent a következő Zöld Könyv - A Fenntartható, Versenyképes és Biztonságos Európai Energiastratégia -, amely a Közösségi Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

39/320 2010

energiastratégia alapját adja. A Zöld Könyv némi eltolódást jelez a Fehér Könyvek által kitőzött megújuló energiaforrásokon alapuló stratégiához képest, mivel az elmúlt évek során lassú növekedést mutató energiafelhasználáson belül nem tudott komoly növekedést elérni a megújulók részaránya, ezért hangsúlyozza a közös energiapolitika kialakításának fontosságát. Ezzel a megújuló energiaforrások elterjesztése mellett célul tűzi ki, hogy a világ második legnagyobb energiapiaca egységesen léphessen fel a világpiacon. Szilárd 2006 októberében a finnországi Lahtiban tartott EU csúcs előtt, amelynek vendége Alexander Putyin orosz elnök, Matti Vanhanen finn kormányfő az EU soros elnöke hangsúlyozta: "kizárólag akkor gyakorolhatunk valódi hatást a világ energiapiacaira, és akkor reagálhatunk hatékonyabban az energiaellátás zavaraira, ha összehangoltabban lépünk fel... Egységességet kell mutatnunk." Ennek ellenére nem sikerült megegyezésre jutni az orosz energiaimporttal kapcsolatban, bár az EU 25 %-os gázimportja, egyes előrejelzések alapján, 50 %-ra fog növekedni az elkövetkezendő 3 évtizedben. Tehát bár nincsen egységes stratégiája az EU-nak, az energiahatékonyság erősítése és a megújuló energiaforrások terjesztése mellett az import-források diverzifikálása tekinthető elsődleges célnak.


40/320 2010

4.14. ábra Tervezett földgázvezetékek Forrás: Dr. Molnár László, 2006 Jelenleg 4 gázvezeték tervezése folyik, ebből 2, Oroszországból szállítana Ukrajna megkerülésével (Orosz-német vezeték; Kék Áramlat ’Blue Stream’ vezeték), egy Közép-Ázsiából, egy Horvátországból (tengeri kikötőn keresztül importált földgáz). Az Európai Unió másik fontosabb célkitűzése, hogy a megújuló energiák részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ra 20%-ra növelje A 4.13 ábrán látható, hogy ez a 20%-os átlag az egyes tagországok milyen arányú vállalásai alapján jönne létre. Magyarországon jelenleg a megújuló energiák részaránya 5% körüli, és a vállalásunk 2020-ra 13%. Ezen a téren tehát jelenleg is sereghajtók vagyunk, és a vállalásunk alapján még inkább azok maradunk. Figyelemre méltó, hogy nálunk alacsonyabb vállalást csak Luxemburg és Málta tett.

4.15. ábra Vállalt megújuló részarány.


41/320 2010

4.3. Magyarország energia fogyasztása A politikai rendszerváltás az energiaszektor számára is alapvető változásokat hozott. Az 1988-1993-as periódusban 25 %-al csökkent az energiafelhasználás, ami 1994-re stabilizálódott (az összes energiafelhasználás 19,6 Mtoe-ról 16,2 Mtoe-ra csökkent). A rossz hatékonysággal bíró és energiaigényes ágazatok leépítése után lassú fogyasztásnövekedés indult el, amely kiemelkedő GDP növekedéssel párosult. Ennek köszönhetően jelentősen javult az energiaintenzitási mutató (viszonylag állandó energia-bevitellel növekvő gazdasági teljesítmény valósult meg). Az energiaszektor új alapjai a 90-es években kerültek kialakításra. Az Országgyűlés megalkotta a bányászatról (1993. XLVIII. tv.), a gázszolgáltatásról (1994. XLI. tv.), a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról (1994. XLVIII tv.), a kőolaj és kőolajtermékek biztonságos készletezéséről (1993. IL. tv.), az atomenergiáról (1996. CXVI. tv.) és a távhőszolgáltatásról (1998. XVIII. tv.) szóló törvényeket. Az energia szektor szerkezetének átalakítása a monopóliumok felszámolásával és a privatizáció megvalósításával történt (az MVM Tröszt, valamint az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt). Ezek helyett megalakult az MVM Rt., illetve a MOL Rt. 1994-ben jött létre a Magyar Energia Hivatal (MEH), amely alapvetően hatósági jellegű tevékenységet lát el. A Magyar Energia Hivatal az új piaci tarifarendszer létrehozója (Szergényi, 2000). Az EU jogharmonizáció során az energiapiaci liberalizáció megvalósítására fogadta el az Országgyűlés az új Villamosenergia- (2001. CX. tv.) és Gáztörvényt (2003. XLII. tv.). 2005-ben módosult a GET (2005. évi LXXIX. tv.), amely célja az EU Gázdirektíva részletszabályainak való harmonizáció volt. Energia

140

120

Energia PJ

100

80

60

40

20

J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O

0

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

Évek

4.16. ábra A magyar gazdaság éves primer energia változása (KSH 2010)


42/320 2010

Ennek értelmében 2007. július 1-jétől minden fogyasztó feljogosítottá vált, a földgáz szabad vásárlására, a szállító- és elosztóhálózatokhoz kötelező hozzáférést kell biztosítani, a piaci szereplőket egymástól jogi, számviteli és irányítási szempontból szét kell választani, a kisfogyasztók védelmét biztosítani kell, ezen túl a biogáz is beengedhető a földgázrendszerbe. Minden fogyasztó feljogosított, így a piacnyitás mértéke 2006ban 67%, ma a 100%. A versenypiac részaránya az országos földgázfogyasztásban növekszik. A piacnyitást továbbra is nehezíti a szállítóvezetéki szabad import kapacitás hiánya. Energia PJ

1 160

1 152

1 140

1 125

1 126

1 120

1 100

1 080

1 078

1 060

1 056

1 040

A 4.16. ábra a primer energia felhasználás szezonális hullámzását mutatja be. 4.17. ábra Éves primer energia felhasználás (KSH) 1 020

1 000

2006

2007

2008

2009

2010

A 4.17. ábrán jól követhető úgy az energiaintenzitás csökkenés (2006-2007), mint a válság által generált gazdasági és vásárlóerő visszaesés (2008-2010). Hasonlóképen kivehető az exportra termelő, főként külföldi tulajdonú cégek termelésének enyhe növekedése 2009-2010 viszonylatában. A rendszerváltás óta az energiafelhasználás és a GDP növekedés közötti összefüggés a 4.16 ábrán követhető. 4.18 ábra. GDP és energiafelhasználás összefüggése Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év


43/320 2010

4.19. ábra A energiafelhasználás megoszlása a nemzetgazdaságban Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év

4.20. ábra A közvetlen energiafelhasználás megoszlása Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év A várható trendek prognosztizálásához elengedhetetlen a jelenlegi állapot és a 2010 során bekövetkezett változások számbavétele. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

44/320 2010

A bruttó hazai termék 2010 III. negyedévében 1,7%-kal, január–szeptemberben átlagosan 0,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külső konjunktúra élénkülésével az ipari termelés január–októberben 10%-kal bővült, az árukivitel euróértéke 21%-kal, a behozatalé 19%-kal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 4,4 milliárd euróra emelkedett. Az építőipar termelése 10,7%-kal csökkent. Augusztus– októberben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 35 ezer fővel emelkedett, a munkanélkülieké 27 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 10,9% volt. Az első tíz hónap alatt a keresetek reálértéke 2,8%-kal nőtt. A január–novemberi fogyasztóiár-emelkedés az egy évvel korábbihoz képest 4,9%, ezen belül novemberben 4,2% volt. A világgazdaság és a meghatározó nemzetgazdaságok teljesítményében a harmadik negyedévben folytatódott az előző évi alacsony bázishoz mért törékeny bővülés. A bruttó hazai termék 2010. január–szeptemberében a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió esetében 1,6%-kal, az Egyesült Államokban 2,9%-kal, Japánban 4,7%-kal nőtt. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. negyedévi stagnálás és a II. negyedévi 1,0%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január–szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP. A növekedés rendkívül alacsony bázishoz képest következett be, tavaly ilyenkor ugyanis hazánk gazdasága több mint 7%-os visszaesést szenvedett el. A konjunkturális folyamatokat jelző, előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint a III. negyedévben 0,8%-os bővülés következett be, mellyel harmadik negyedéve folyamatosan fokozódott hazánk teljesítménye. A gazdasági teljesítmény motorja továbbra is a nettó exportnak a külkereskedelem élénküléséből fakadó erősödése. A termékek és szolgáltatások kivitelének volumene az I–III. negyedévben 15,0%-kal, a behozatalé 12,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktív egyenlege az év első kilenc hónapjában folyó áron 1 506 milliárd forint volt, ami a bruttó hozzáadott érték 7,7%-a. A belföldi felhasználás 2010 III. negyedévében az elmúlt két évben először növekedett, ennek mértéke 0,3% volt. Az év első felét jellemző érezhető csökkenés miatt az első három negyedévben azonban 1,7%-os mérséklődés mutatkozik. A felhasználási oldal legnagyobb tétele, a háztartások végső fogyasztása hét negyedévi csökkenés után július–szeptemberben 1,2%-kal emelkedett. A fogyasztási kiadásokon belül – a kiskereskedelmi forgalom alakulásával összefüggésben – már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult. A bővülés ugyanakkor nem tudta ellensúlyozni az első félévi


45/320 2010

visszaesést, így összességében a háztartások végső fogyasztása január– szeptemberben 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbi alacsony szinttől. A közösségi fogyasztás volumene 2010 mindhárom negyedévében bővült, az időszak átlagában 2,2%-kal. A háztartások tényleges fogyasztása és a közösségi fogyasztás együttese révén előálló végső fogyasztás harmadik negyedévi 1,3%-os emelkedése a külkereskedelemhez hasonlóan jelentősen hozzájárult a gazdaság teljesítménynövekedéséhez. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 III. negyedévében 2,6%-kal, január– szeptember átlagában 3,8%-kal csökkent. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest a III. negyedévben 1,9%-kal, az első kilenc hónapban 4,2%-kal estek vissza. A csökkenés üteme az elmúlt negyedévekben mérséklődést mutat. A meghatározó ágazatok közül az év első kilenc hónapjában egyedül a feldolgozóiparban történt emelkedés (2,0%), amihez elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikaitermék-gyártás egyedi nagyberuházásai járultak hozzá. A másik két jelentős (20% körüli) súlyt képviselő ágazat fejlesztései nem érték el az egy évvel korábbit, a szállítás, raktározás ágban 11,0%-kal, az ingatlanügyletek területén 13,7%-kal maradtak el attól. A csökkenés hátterében az előbbi ágazatban a költségvetésből finanszírozott nagy autópálya-építési projektek lezárulása, utóbbiban a lakásépítések visszaesése áll. A kisebb vagy közepes súlyt képviselő ágazatok többségében ugyanakkor növekedés következett be, leginkább az alacsony bázis miatt. 10%-nál nagyobb beruházási teljesítménynövekedés az energiaipar (12,5%), a víz- és hulladékgazdálkodás (14,2%), a pénzügyi szolgáltatás (10,3%), az oktatás (68,5%), valamint a művészet és szabadidő (24,2%) területén következett be. Jelentősen visszaesett a mezőgazdaság (-21,6%) és a bányászat (-48,3%) beruházási teljesítménye. A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) teljesítménynövekedése határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 2010. január–szeptemberében 8,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest (ezen belül az exportorientált feldolgozóiparban ennél nagyobb, 10,4%-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a mezőgazdaság – főként a kedvezőtlen időjárás következtében mérséklődő terméseredmények miatt – és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék bővülését. Az év első kilenc hónapját tekintve az előbbi ágazat teljesítménye 14,3%-kal, az utóbbié pedig 8,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Az ipar bruttó termelése októberben mind kiigazítatlanul, mind munkanaphatástól megtisztítva 8,3%-kal bővült. A termelés növekedését továbbra is a külpiaci értékesítés jelentős, tíz hónap alatt 15,9%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 2,8%-kal csökkent. (Az előző hónaphoz képest Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

46/320 2010

a termelés – szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint – októberben 1,0%-kal mérséklődött.) Az év első tíz hónapjában 10 %-kal nőtt a termelés, ezen belül a feldolgozóiparban az ipari átlagot meghaladó mértékben, 11,3%-kal. Az energiaipar kibocsátása 0,9%-kal nőtt, a bányászatban 25,2%-kal csökkent a termelés a tavaly ilyenkorihoz képest. A feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,3, a szintén jelentős súlyt képviselő járműgyártásban pedig 18,8%-kal növekedett a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest. Átlag feletti bővülés figyelhető meg a fa-, papír- és nyomdaiparban (19,8%), valamint a kohászat, fémfeldolgozásban (12,3%) is. A feldolgozóipar harmadik legnagyobb alágának, az élelmiszer, ital, dohány gyártásának volumene 1,6%-kal elmaradt az előző év január–októberi szinttől. A kisebb súlyú textil- és bőripar termelési volumene 4,1%-kal, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent. Az ipari termelés növekedését meghatározó exportértékesítés a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban jelentős mértékben nőtt az év első tíz hónapjában, előbbiben 15,6, utóbbiban 26,0%-kal. A feldolgozóipar alágainak túlnyomó többségében továbbra is jelentős növekedés tapasztalható. A belföldi értékesítésben január–októberben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (32,9%). A feldolgozóipari alágak többségében azonban a hazai értékesítés nem érte el az előző évi szintet. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 12,7%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, az év első tíz hónapjában azonban az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében 2,2%-kal elmarad az egy évvel korábbi időszaktól. Októberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari alágak körében 3,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amit az új belföldi rendelések jelentős, 21,1%-os, az új exportértékesítések kisebb, 0,7%-os bővülése eredményezett. Az október végi összes rendelésállomány az új megrendelések bővülése ellenére sem érte el az előző évi szintet (92,5%), ami a külpiaci szerződésállomány 5,2%-os és a belföldi szerződésállomány 22,3%-os csökkenésének eredménye. Az ipari termelői árak októberben 7,1%-kal, az év első tíz hónapjában 3,8%kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak március óta folyamatosan, de havonta eltérő mértékben nőttek, tíz hónap átlagában 6,6, ezen belül októberben 10,0%-kal emelkedtek. Az exportértékesítési árak az év első négy hónapjában csökkentek, májustól – a forint árfolyamának alakulása Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

47/320 2010

következtében – nőttek, a tízhavi exportárszínvonal 1,1%-kal, ezen belül októberben 4,4%-kal magasabb volt a múlt évinél. Az építőipar bruttó termelése az év első tíz hónapjában 10,7%-kal, ezen belül októberben 12,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbi időszakban tapasztalttól. (2009 első tíz hónapjában 2,8%-os csökkenést regisztráltak.) Január–októberben az épületek építése kisebb, átlagosan 6,7, az egyéb építmények építése nagyobb mértékben,15,1%-kal csökkent. Az építőipari vállalkozások októberben jelentős, 33%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbinál. A visszaesés részben a nagy értékű szerződések miatti magas bázis következménye. Az október végi szerződésállomány 8,3%-kal csökkent. A szolgáltatási ágazatok összességében szerény mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez. A harmadik negyedévben két év után először növekedett a nem árutermelő ágazatok hozzáadott értéke, a bővülés mértéke 0,4% volt. A január– szeptemberi időszakot tekintve azonban 0,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető. 2010. július–szeptemberében a háztartási kiadások emelkedésének hatására érezhető növekedés következett be a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatcsoportban (1,9%). A III. negyedévi élénkülés ugyanakkor nem ellensúlyozta az I. félévben elszenvedett visszaesést, így az I–III. negyedévi teljesítmény 1,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatcsoport hozzáadott értéke az év mindhárom negyedévében emelkedett, január–szeptember átlagában 2,7, illetve 2,9%-kal. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatok együttes teljesítménye stagnált; a közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye 1,4%-kal visszaesett. A külkereskedelmi termékforgalomban folytatódott a kivitel és a behozatal év eleje tartó kétszámjegyű növekedése, amelyben nagy szerepet játszott az előző évi, a gazdasági világválság miatt kialakult alacsony bázisérték. 2010 októberében – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 16%-kal, a behozatalé 18%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg októberben 408 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg 33 millió eurós csökkenését jelenti az előző év azonos hónapjához képest. A január–októberi időszak egészében 21%-os volt az export és 19%-os az import euróértékének növekedése. A tízhavi külkereskedelmi mérleg 4441 millió eurós többletet mutatott, ami másfélszerese az előző év azonos időszakában mért aktívumnak. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–szeptemberben az exportban és az importban egyaránt lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. Nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év első kilenc hónapjában 2,5%-kal erősödött, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

48/320 2010

ezen belül az euróhoz képest mintegy 3%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 0,4%-os gyengülés következett be. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–novemberben 1305 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1283 milliárd forintos deficitje 369 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei közel 7,3 billió forintot, kiadásai pedig több mint 8,5 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakhoz képest a bevételek lényegében változatlanok maradtak, a kiadások pedig 4,6%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 101 milliárd forintos deficit 87 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január– novemberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos szufficitje a mérleg 102 milliárd forintos javulása révén állt elő. A foglalkoztatottak száma 2010. augusztus–októberi adatok alapján a 15–64 éves korosztályban 3 millió 792 ezer főt tett ki, ami 35 ezer fővel (0,9%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés szinte teljes egészében a női foglalkoztatottak körében tapasztalható létszámemelkedés következménye, mivel a férfi munkaerő száma gyakorlatilag megegyezett a 2009. augusztus–októberivel. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 56,0%-ra emelkedett. A munkanélküliek száma – ugyanebben a korosztályban – csökkenő ütem mellett egy év alatt összességében 27 ezer fővel, 465 ezerre nőtt. A létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,5%-ról 10,9%-ra emelkedett. Ezen belül a 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal, 26,9%-ra mérséklődött. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2010. január–októberben 2 millió 699 ezer fő volt, 34 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférát – főként a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése révén – 3,7%-os emelkedés, a versenyszférát stagnálás jellemezte. 2010. január–októberben a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 200 700 forintot, a nettó átlagkereset 131 700 forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,3%-kal, míg a nettó 7,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,0%-os növekedése mellett – 2,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak novemberben az októberivel egyező mértékben, 4,2%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az áralakulásra a bázisidőszaki Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

49/320 2010

folyamatokon túl főként a háztartási energia, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást. Január–novemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,9%-kal voltak magasabbak, mint 2009 első tizenegy hónapjában. Legnagyobb mértékben, 9,0%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint 8,6%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az élelmiszerek árszínvonala a június óta gyorsuló áremelkedés következtében az év első tizenegy hónapjában 2,8%-kal nőtt. A háztartási energia 6,1%-kal, a szolgáltatások 4,5%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztói ára lényegében a tavalyi szinten állt, a ruházkodási cikkek árai pedig csekély mértékben csökkentek (–0,5%). A pénzügyi tevékenység, Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2010. január–október Megnevezés

2009

2010 január– szeptember

Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró

82,2 87,5 81,2 88,5 92,8 95,7 99,7 94,7 55 401

értékindexe Kivitel értéke, millió euró

75,2 59 139

értékindexe

80,6

Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index a

Munkanélküliségi ráta , % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index


október

110,2 97,8 116,1 97,3 113,6 89,5 84,1 97,3 R

48 118 119,3 52 151 121,7

R R

január– október

108,3 92,8 114,0 102,9 105,5 87,8 63,5 .. 6111

110,0 97,2 115,9 97,8 112,7 89,3 80,2 .. 54 229

118,3 6519

119,2 58 670

116,3

121,0 103,8 106,6 114,2 .. .. 2699 101,3

104,9 101,3 90,5 101,2 103,0 2661 96,3 10,1

103,4 106,3 110,5 99,8 99,7 2694 101,1 ..

107,1 110,0 124,7 .. .. 2744 102,8 ..

199,8 100,6 124,1 101,8

201,2 102,4 132,0 108,2

195,8 101,2 129,1 105,2

10,9 200,7 102,3 131,7 107,9

b

50/320 2010

a b

A 15–64 éves népességen belül. 2010. augusztus–október.

2.) 2010. január–november Megnevezés

2009

2010. január– október november január– november

Fogyasztói ár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

104,2 –925

105,0 –1133

104,2 –172

104,9 –1305

–737 –157

–1142 –70

–141 –32

–1283 –101

Ezekből a KSH adatokból levonható az a következtetés, hogy a magyar gazdaság kitettsége a nemzetközi folyamatoknak óriási, a belső piac kicsi és jelenleg is tovább zsugorodik. Az államigazgatás, az önkormányzatok, a nagy elosztó rendszerek átalakítása, modernizálása, hatékonyságának növelése, a foglalkoztatás és a gyermekvállalási hajlandóság jelentős növelése nélkül nem valószínűsíthető a versenyszféra teljesítményének számottevő fokozása. Mivel egyedül ez termeli meg a jelenlegi életszínvonal fenntartásának pénzügyi alapjait, ezen nehéz állami/kormányzati beavatkozások nélkül a jelenlegi Európában elégé a sor végén kullogó magyar életszínvonal megtartásának, még kevésbé javításának nincs esélye. A folyamatok elmaradása esetén, egy belső gazdasági összeomlás következményei nehezen jósolhatók meg. Hazai klímapolitikai intézkedések értékelése az energiaszektorban [16] Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és az EU éghajlatváltozási politikája keretében hazánk rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a hazai klímaváltozással kapcsolatos releváns tevékenységekre, szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozóan. A közleményben az 5. Nemzeti Jelentésben (NC5) felhasznált kibocsátási előrejelzések elkészítésére felhasznált modellezési eszközrendszert, és az egyes főbb eredményeket mutatjuk be az alkalmazott módszertan és modellezési feltevések mellett az energiaszektorban, amelynek jellemző fejlődési tendenciáit is röviden ábrázoljuk. Az alapvonali forgatókönyv mellett két főbb, a meglevő intézkedésekre és a tervezett, további intézkedésekre támaszkodó kibocsátási forgatókönyvön keresztül kerül bemutatásra és összehasonlításra a várható és a potenciálisan elérhető hazai Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

51/320 2010

kibocsátáscsökkentés mennyisége is a hazai szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó feltevesék mellett. Bevezetés Magyarország számára stratégiai fontosságú, hogy a jövő század új gazdasági versenyképességi mutatóiban gazdasági és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlődési pályán zárkózzon fel az EU átlagához. A fejlesztési stratégiákat a fenntartható fejlődés irányelveinek kell vezérelniük, és e stratégiáknak többek között tartalmazniuk kell a globális környezeti megfontolásokat is. Kiemelt célnak kell tekinteni, hogy a környezetpolitika kialakítása és végrehajtása során olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a nemzetközi környezeti szempontok mellett a hazai gazdaság fejlődésének, illetve a polgári jólét javításának követelményeit is figyelembe veszik, másrészt teljesítik az EU-csatlakozás szabta elvárásokat. A kormány a klímavédelmi stratégiában megfogalmazott feladatokkal az általános gazdaságpolitikai célkitűzéseinek a megvalósítását is elő kívánja segíteni, hozzájárulva az EU fenntartható fejlődési stratégiájához. Az energiatermelés és -felhasználás minden országban nagymértékben felelős a környezet károsodásáért. Ezért a hosszú távú energetikai tervezésben mind a gazdasági, mind a környezeti szempontokat figyelembe kell venni, azaz a döntéshozóknak a fenntartható fejlődés különböző szcenárióit kell kidolgozniuk az energiafogyasztás mérséklését célzó intézkedések figyelembevételével. Ugyanakkor hangsúlyt és kiemelt jelentőséget kell kapnia az energiaellátás biztonságának, különös tekintettel a hazai jelentős energiafüggőségnek, és az ebből adódó gazdasági-politikai kockázatok kezelésének. A hazai energiaforrások támogatása ebből a szempontból is feltétlenül szükséges és indokolt. A hazai klímavédelmi kutatások egyik fontos területe a hazai intézkedések és szakpolitikák hatásának átfogó értékelése, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye ír elő a Kiotói Egyezmény keretében. Eszerint az egyezményben részes felek rendszeres időközönként beszámolnak az elért eredményekről, a szakpolitikai intézkedésekről és az egyéb kapcsolódó előrehaladásról. IPCC módszertan A kibocsátások modellezése az IPCC módszertanra támaszkodva készült. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének megfelelően hazánk üvegházgázkibocsátásainak rendszerező áttekintésére és számítására 1994 óta az IPCC módszertant alkalmazza. A számadási tevékenység célja, hogy teljes és pontos, valamint lehetőség szerint a legmagasabb színvonalú becslést adjunk az antropogén kibocsátásokra források és nyelők szerint. A Kiotói Egyezmény szerint a következő gázokat kell vizsgálni: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

52/320 2010

fluorozott szénhidrogének (HFCs), polifluorkarbonszármazékok (PFCs) and és kén-hexafluoridok (SF6). A kibocsátások vizsgálata során az IPCC Revised Guidelines-t használtuk, az egyes technológiai kibocsátásokat a Tier 1, Tier 2 vagy Tier 3 módszerekkel becsültük, a lehető legjobb becslést megcélozva, olyan esetek kivételével, ahol nem volt a megfelelő adat elérhető. A kulcsforrások azonosítása a Tier 1 és Tier 2 módszertan alkalmazásával egyaránt megtörtént. A bizonytalanságokat az útmutatók és az adatszolgáltatást végző intézmények jelzése alapján becsültük. A kulcskategóriák azonosításához mind a LEVEL, mind a TREND elemzési módszert alkalmaztuk. Mint korábban, most is megállapítható, hogy a legmegbízhatóbbnak a CO2-, míg a legkevésbé megbízhatónak az N2O-kibocsátások becslése bizonyult. A fluorszármazékok irrelevánsak alacsony arányuk miatt, a teljes bizonytalanság mértéke 8 % volt a 2007-es kibocsátások teljes értékére vetítve, és 2,3 % a kibocsátási trendekben. Energetikai fejlődési pályák modellezése A környezeti modellezés során a kutatók fejlett matematikai módszertannal és fizikai-mérnöki-közgazdasági tudásbázissal igyekeznek az egyes környezeti jelenségek megfelelő leképezésére. Az eredményeknek minden esetben a gyakorlatban használhatóaknak, a döntéshozók (és a széles közönség) számára értelmezhetőeknek, ugyanakkor szakmailag tudományosan megalapozottaknak kell lenniük. Hazai szinten a UNFCCC felé kötelezően beadandó Nemzeti Közlés kidolgozása során alkalmaztuk az újonnan, hazai kutatóműhelyek és nemzetközi kutatók együttműködésével fejlesztett HUNMIT modellt. A kifejlesztett, bottom-up megközelítést alkalmazó modell a nemzetgazdaság összes jelentős energetikai eredetű kibocsátását lefedi a mezőgazdálkodás és erdészet kivételével, és több mint 700, kibocsátáscsökkentést eredményező ún. mitigációs intézkedés technikaigazdasági leírását tartalmazza adatbázisában, többek között műszaki karakterisztikájukat, mitigációs költségeiket, beruházásigényüket, megtérülésüket és megvalósíthatóságuk mértékét, ill. maximális implementálhatóságuk fokát.


53/320 2010

4.21. ábra Kibocsátások megoszlása az energiaszektorban (Forrás: OMSZ, 2008)

4.22. ábra Az energiafelhasználás és a származtatott kibocsátások relatív változása (a jelzett évek átlagos értékét tekintve) (Forrás:OMSZ, 2008)

4.23. ábra Kibocsátások változása a hazai energiaszektorban (Forrás: OMSZ, 2008)


54/320 2010

4.24. ábra Hazai szakpolitikák és várható kibocsátáscsökkentési hatásaik

4.25. ábra Megújuló energiák felhasználásának mitigációs hatása Emellett az ENPEP/BALANCE modellt alkalmaztuk az energiaigény előrejelzésére, amely a fogyasztói oldal igényének becslését elvégezve, ebből vezeti le a gazdasági szektorok ill. a teljes gazdaság kibocsátását a megfelelő kibocsátási tényezők használatával. Az energiaszektor kibocsátási tendenciái Magyarországon A hazai energetikai kibocsátások múltbeli trendjét a 4.21. és a 4.23. ábra mutatja. Az 4.211. ábrán látható, hogy a korábbi arányok szinte minden szektorban kedvezően alakultak, kivétel ez alól a közlekedési szektor, ahol jelentős növekedés volt tapasztalható. Az 4.22. ábrán látható az átlagos változások tendenciája. A közlekedés kivételével minden szektorban javuló tendenciát tapasztalhatunk, és a fajlagos kibocsátások kedvező változását (csökkenését). A 4.23. ábrán látható hazánk üvegház-gázkibocsátásának hosszú távú tendenciája. A rendszerváltás után gyors csökkenés, majd stagnálás tapasztalható, amely jól mutatja egyrészt a hazai energiahatékonyságbeli javulást, és karbonintenzitáscsökkenést, de másrészt közvetetten jelzi, hogy egy erőteljesebb gazdasági fellendülés esetén a stagnálás könnyen növekedésbe csaphat át. A fenti tendenciákkal összhangban, azokat figyelembe véve került sor a modellfuttatásokra, amelyeket röviden ismertetünk. Hazai szakpolitikák és várható hatásuk


55/320 2010

A hazai jelentősebb mititágációs szakpolitikákat és hatásaikat a 4.24. ábrán összegeztük. A megújuló energiahordozók fokozottabb felhasználásának és elterjedésének számszerűsített (alapesetbeli) hatásait tartalmazza a 4.25 ábrán.

4.26. ábra Szektorális kibocsátások a referencia (baseline) forgatókönyvben

4.27. ábra Szektorális kibocsátások a WEM forgatókönyv esetében odellezési forgatókönyvek és eredmények A modellezés során a követelményrendszereknek megfelelően három forgatókönyvet vizsgált a kutatócsoport. Baseline forgatókönyv Az ún. alapvonali vagy baseline forgatókönyvben semmilyen intézkedést vagy lépést nem tételezünk fel a klímavédelem megelőzésére, a kibocsátások csökkentésére, minden halad változatlanul előre. Ez a forgatókönyv inkább referenciaként, viszonyítási alapként szolgál a döntéshozóknak az egyéb szcenáriókban feltételezett intézkedések hatásának


56/320 2010

mérése érdekében. Ennél a forgatókönyvnél a főbb feltételezések az alábbiak voltak: A forgatókönyvben az aktivitási ráták a feltevések szerint alakultak, a felsorolt technikai intézkedéseket nem alkalmazták egyetlen szektorra sem, a megújuló felhasználása stagnált, semmilyen hatékonyságjavulás nem történt a villamosenergia- szektorban, az energiaigény növekedését nem befolyásolja semmilyen energiahatékonysági intézkedés sem, a hőerőművek hatásfoka a MAVIR által előrejelzettek szerint alakul. A már adaptált vagy implementált intézkedések hatásait figyelembe vevő forgatókönyv talán a legfontosabb a három előrejelzés közül, hiszen ez adja meg a leginkább valós jövőbeli előrejelzést. A forgatókönyv számításba veszi a megvalósított szakpolitikák és intézkedések hatásait, többek között a kormányzati Megújuló Stratégiában megfogalmazott alapeset megvalósulását, valamint hogy az egyes vizsgált szektorokban bekövetkező modernizációs és fejlesztési lépések csökkenő energiaintenzitást eredményeznek, összhangban a kormányzat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervével, amely a vonatkozó EU-s célkitűzések hazai megvalósítását célozza. Ez a forgatókönyv figyelembe veszi az EU Emissziókereskedelmi Rendszerének továbbműködését is, a jelenlegi emissziós sapka folytatólagos hatályával, egyéb információk hiányában. A meglevőkőn túl a tervezett és lehetséges intézkedések hatásait is vizsgáló és megjelenítő ún. WAM forgatókönyv az előző forgatókönyvhöz képest a további feltevésekkel jellemezhető: a megújuló energiák felhasználása a megújuló Stratégiában megjelent legmagasabb értéken lesz, minden tervezett intézkedés megvalósul, az EU Emissziókereskedelmi Rendszerének hatását 24 EUR/t kibocsátásiegység-áron rögzítettük. A mitigációs intézkedéseket a lehető legteljesebb, gazdaságossági határig terjedő mértékben támogatja a kormányzat. Az előrejelzett aggregált kibocsátásokat az 4.28. ábrán láthatjuk, az aggregált adatokat a 4. táblázat tartalmazza.


57/320 2010

4.28. ábra Aggregált hazai kibocsátások az előrejelzés szerint

4.29. ábra Kibocsátási forgatókönyvek összehasonlítása Az eredményeket tanulmányozva az ábrán látható, hogy a hazai szakpolitikák és intézkedések maradéktalan végrehajtása a hazai kibocsátásokat középtávon is képes leszorítani. Ehhez azonban a kormányzat részéről megfelelő források és egyéb ösztönző intézkedések megtétele is szükséges. A táblázatban található kvantitatív eredményeket megvizsgálva látható, hogy a hazai intézkedések jelentős mértékben, a referenciához képest 24 Mt CO2 egyenértékben csökkentik a kibocsátást. A pótlólagos intézkedések megtételéhez mérlegelendő a megtakarítások mennyisége (kb. 6 Mt, amelyet részben az EU emisszió-kereskedelemben is értékesíthet az ország) és a ráfordítások nagysága, ez alapján dönthetünk a további lépésekről. 7. Következtetések A hazai üvegházgáz-kibocsátások csökkentésének az elfogadott és már megvalósított hazai szakpolitikák a számítások szerint megfelelő hátteret adnak, az esetleges további, a meglevő intézkedéseken túl megtett, addicionális lépések által jelentett előny nem számottevő. Az intézkedések megfelelő pénzügyi és Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

58/320 2010

kormányzati támogatása azonban elengedhetetlenül fontos, hiszen hatásukat csak közép-, és hosszú távon fejtik ki. A szektorális kibocsátásokat vizsgálva a közlekedési eredetű kibocsátások növekedésére nem létezik kidolgozott intézkedéscsomag, és az előrejelzett, növekvést mutató tendenciák meglehetősen aggasztóak. Az ipar és villamosenergia-szektor energiahatékonysága várhatóan tovább javul, míg az egyéb szektorok nem mutatnak szignifikáns növekedést. Magyarország a kiotói vállalásokat tehát teljesíti, a későbbi vállalások terén pedig elegendő tartalékkal rendelkezik további kötelezettségek terén is. A számszerűsített hatások szerint hazánk számára jelentős gazdasági előnyt is jelent a mitigációs lehetőségek legteljesebb mértékű kiaknázása, hozzájárulva fenntartható fejlődésünk biztosításához. További vizsgálatot igényel a mitigációs intézkedések költségeinek beható elemzése, a teljes kép kialakítása érdekében.


59/320 2010

4.3.1. Villamosenergia-piac A versenypiaci fogyasztás növekedése és a közüzem zsugorodása folyamatos a piacnyitás óta. A 2004. januári visszalépési hullámot követően a versenypiac bővülése ha lassabb ütemben, de folytatódott. A versenypiaci fogyasztás részaránya 2005 végére meghaladta az összes fogyasztás 35%-át, éves volumene túllépte a 11 000 GWh-t (MEH, 2006). A rendszerváltást követő két évnyi fogyasztás visszaesést követően a villamos energia fogyasztás folyamatosan nőtt és még a gazdasági válság 2008-as évében sem csökkent. Az importexport szaldó is stabilizálódni látszik az évek során. Ebben szerepet játszhat az előző évek beruházásaiban létrejött támogatott és kötelező átvételi körbe kapcsolt energiát termelő erőművek. 4.30. ábra Villamosenergia felhasználás Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év Az éves csúcsterhelés jól követi a gazdaság energiaigényessé gét és a gazdaság éves teljesítőképesség ét. Itt már sokkal jobban tetten érhető a 2008ban elkezdődött gazdasági válság. 4.31. ábra Csúcsterhelés Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

60/320 2010

A magyarországi egy főre jutó teljes energiafogyasztás az EU-15 átlagának 65,2%a és az újonnan csatlakozók átlagától is kis mértékben elmarad (91,2%). Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás viszont az EU-15 átlagának mindössze 53%-a és ugyancsak kis mértékben elmarad az EU+10 átlagától (91,3%).

4.32. ábra Magyarország belföldi energiafelhasználása, nettó villamosenergiafogyasztása és bruttó hazai termék. (MEH, 2006) Magyarország átlagos energiaigényessége a vásárlóerő paritáson mérve mintegy 23%-kal magasabb a nyugat-európai országok átlagánál (KEOP, 2006). 1993 után 28 %-os GDP növekedéshez 2%-os energiafelhasználás csökkenés tartozott. Amíg 1970-84 között 1%-os gazdasági növekedéshez közel 1%-os energiaigény-növekedés járult, addig a 90-es évekre megfordult ez a tendencia az energia igényes iparágak eltűnésével. Ennek köszönhetően a magyar energiaintenzitási mutató, nagymértékben javult az elmúlt 15 évben.

4.33. ábra Az energiaellátás szerkezet Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

61/320 2010

A villamos energia részaránya nőtt a gáz és megújulókkal egyetemben az olaj és szén rovására. Így ennek részaránya az energia mixtben ma meghaladta a 16 %-ot.

4.34. ábra Hazai villamoshálózat, Forrás: Váti Kht., 2002 A fogyasztott villamos energia régiónként a következőképen alakult: Szolgáltatott villamosenergia (ország régiói) [ ezer kWh ] Régiók Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Közép-Magyarország régió Nyugat-Dunántúl régió Összesen

2000 2007 3 375 484 3822613 2 429 358 2509362 3 406 471 4027358 4 457 154 5245726 4 949 179 5372084 8 934 751 10579105 3 313 799 3768230 30 866 196 35 324 478

4.35. ábra Villamos energiafogyasztás régiónként Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év A lélekszámban 2,5 szer nagyobb Közép-Magyarországi régiót a több mint fele akkora fogyasztással a Közép-Dunántúl követi. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

62/320 2010

4.36. ábra Szolgáltatott villamos energia régiónként Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év

4.37. ábra Szolgáltatott villamos energia megyénként Forrás: Energiagazdálkodási statisztikai évkönyv, 2008. év


63/320 2010

A legnagyobb villamos energia fogyasztó megyék a következők: Budapest városa, Borsód-Abaúj-Zemplén, Pest, Fejér, Gőr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém. A magyar villamos erőmű rendszer Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése [17] A magyar erőműrendszer villamos kapacitásszükségleteit felmérve vázolja a termelési portfólió kialakításával kapcsolatos legfontosabb műszaki és gazdasági szempontokat. Továbbá részletezi a földgáztüzelés domináns versenyképességét a nagyerőműi technológiák vonatkozásában Bevezetés A magyar energetikában az egyik legfontosabb egy versenyképes, gazdaságos és az ellátásbiztonság kockázatait minimalizálni képes villamosenergia-termelési portfólió kialakítása. Mindemellett elvárás, hogy hatékony, szabályozható és környezetbarát erőművek épüljenek. Jelen cikk alapját szolgáló tanulmánynak fő motivációja volt függetlenül felmérni a várható kapacitásigényeket, s megvizsgálni a földgáztüzelésű nagyerőművek valós lehetőségeit az erőműi beruházások körében. Szükséges erőműi beruházások Magyarországon a jelenleg üzemelő 18 darab nagyerőmű beépített bruttó névleges villamos teljesítőképessége (BT) közelítően 7570 MW, míg a kiserőművek (BT < 50 MW) több mint 1370 MW-ot képviselnek, így együttesen (2009-es adatok alapján) közel 8940 MW a magyar villamosenergia-rendszer (VER) beépített teljesítőképessége.

4.38. ábra Erőműi kapacitások aránya


64/320 2010

Ahogyan az 4.38 ábra szemlélteti, kiemelendő a földgázalapú teljesítőképességek 51%-os (70%-ban nagyerőműi kapacitás), az arányokhoz viszonyítva magas részesedése. Emellett már megelőzve az atomenergia 37%-os felhasználását, a megtermelt villamos energia közelítően 38-41%-a is földgáz-tüzelés eredetű. A széntüzelésű kapacitások 17%-ot tesznek ki, míg az erőművek csak csekély 5%-ban alapozottak megújuló energiaforrásokra (6,5%-os részesedés a villamosenergiatermelésben). Tehát megállapítható, hogy a VER energiahordozók szerinti forrásösszetétele nem kellően diverzifikált. Meghatározó szerepet tölt be a fokozott földgázfelhasználás melynek jelentős előnyei mellett, elsősorban az ellátásbiztonságot érintő aggályok merülnek fel. A magyar erőműrendszer szerkezetéről továbbá megfogalmazható, hogy az elsősorban nehezen szabályozható, elavult alaperőművekből áll. Számolni kell a ténnyel, hogy a rendszer jelenlegi egységei közül az elkövetkező években több gazdasági, műszaki és környezetvédelmi okokból leállásra kényszerül, illetve kényszerülhet. Ez elsődlegesen a nagyerőműi blokkokról fogalmazható meg.

4.39. ábra Jelenlegi kapacitások változása [MW] Az 4.39. ábrán összegezésre kerültek a jelenlegi kapacitások feltételezhető változásai. Az időbeli vizsgálat (a MAVIR Zrt. módszerei alapján) közép, illetve hosszú távra bontott, melynek három sarokév: 2015, 2020, illetve 2025 felel meg. Hosszú távon biztosan felmérhető, hogy mely blokkokra lehet számítani, azonban a középtávú becslések nagymértékben függnek a tulajdonosi döntésektől. A leállítások mindenesetre elsősorban a régi szén- és szénhidrogén-tüzelésű blokkokat fogják érinteni. 2025-re valószínűsíthetően a jelenlegi kapacitások jelentős, 44%-a nem áll majd a VER rendelkezésére, azaz körülbelül 3960 MW BT csökkenéssel lehet számolni. A 8940 MW BT-ből 2015-re közel 6710 MW, 2020-ra 5670 MW, s 2025-re már csak 4980 MW fog megmaradni. Míg a kiserőműveknél csak 18%-os, addig a nagyerőműveknél 49%-os csökkenés fog megmutatkozni. A földgáztüzelésű kapacitások 4534 MW-ról 1819 MW-ra csökkenhetnek 2025-ig, s e körben 74%-os csökkenés tételezhető fel a nagyerőműveknél, de összességében a megmaradó kapacitások 36%-a földgáztüzelésű egység lesz. Azt viszont, hogy mennyi új erőműi kapacitásra lesz szükség, az előírt rendszerirányítási tartalékokat és a rendszerben feltételezhetően fennálló hiányokat Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

65/320 2010

figyelembe véve, a prognosztizálható villamos csúcsterhelések határozzák meg. Alábbi méretezést - melynek eredményeit a 4.40.ábra összegzi – a MAVIR Zrt. eljárásának megfelelően végeztem el. Tanulmányomban 1,5%-os évi átlagos csúcsterhelés növekedési ütemet tekintettem kiindulópontnak („A” szcenárió), de szükséges vizsgálni kisebb és nem feltétlenül lineáris növekedést feltételező változatokat is („B” szcenárió). „A” esetben a 2008. évi 6388 MW-os csúcsterhelés 2025-re 8000 MW-ra növekedhet, míg a „B” változat - közelítően évi átlagos 0,5%-os növekedésnek megfelelve - 2025-re vetítve 900 MW-tal kisebb mértékű csúcsterhelést prognosztizál. A méretezés alapján „A” esetben a 2015. évhez 9950 MW szükséges teljesítőképesség kapcsolható, míg ugyanezen értékek 2020-ra és 2025-re, 10300 MW, illetve 11050 MW lehetnek, míg „B” változat kapcsán 9550 MW, 9700 MW és 10150 MW-ra lehet számítani. A szükséges teljesítőképesség és a megmaradó teljesítőképesség különbségének, az abból export-import szaldó alapján korrigált (az évek során csökkenő import többletet feltételezve) értékeként adódik azon forrásoldali kapacitásszükséglet, melyet az adott évekig teljesíteni szükséges. A két releváns „A” és „B” szcenáriót vizsgálva megállapítható, hogy az „A” szcenárió esetén 2010 és 2015 között körülbelül 2850 MW, 2015 és 2020 között további 1600 MW, míg 2020 és 2025 között további 1650 MW új kapacitást ajánlatos megépíteni. „B” esetben ezen értékek 2350 MW, 1400 MW és 1250 MW. Tehát a közeljövőben 2300-2900 MW, míg hosszú távon nagyságrendileg összesen 5000-6100 MW új forrásoldali teljesítőképesség kapacitást szükséges beépíteni az erőműrendszerbe.

4.40. ábra Szükséges új kapacitások meghatározása [MW] Az erőműi beruházásokat meghatározó feltételek Azonban további kérdés, hogy az igények kielégítése hogyan valósulhat meg, milyen típusú és kapacitású erőművek, blokkok épülhetnek meg nagymértékben Magyarországon. A témához kapcsolódóan kiemelendők a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségi korlátozásira vonatkozó követelmények, továbbá a gazdasági környezet, melyek hatásai meghatározó tényezők a különböző típusú erőműi beruházások versenyképességének vizsgálatában. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

66/320 2010

Mindemellett hazánk sajátossága, hogy termelési portfóliójának összetételét a korábbi magas állami szerepvállalás háttérbe vonulásából és a privatizációkból következően nagymértékben a piaci folyamatok határozzák meg, sokszor az ország stratégiai érdekeitől függetlenül. Az egyes potenciális beruházók pedig a kapacitásigények kielégítésénél mindenkor a piac számára legversenyképesebb, s egyben hozzáférhető energiahordozó felhasználására fognak építeni. A befektetők a leghatékonyabb, a legalacsonyabb fajlagos beruházási költségű, gyors kivitelezésű és gyors megtérülésű, környezetkímélő erőműi technológiákat, beruházásokat fogják választani: ez pedig jelenleg nem vezet másra, mint nagyszámú földgáztüzelésű erőműi projekt menedzselésére. Földgáztüzelésű nagyerőműi technológiák Földgáztüzelésre többek között gyorsindítású nyíltciklusú gázturbinákat is lehet telepíteni, kimondottan csúcsüzemi céllal, melyek fajlagos beruházási költsége a legkedvezőbb, közel 250-400 euró/kW. Elterjedtek továbbá a kombinált ciklusú (CCGT) erőművek is, melyekkel 58-60%-os bruttó villamosenergia- átalakítási hatásfok is elérhető. Egy ilyen magas (több mint 8000 óra/év) technikai üzemkészségű blokk megfelelő kihasználtság mellett akár több mint 55%-os évi átlagos hatásfokkal is képes üzemelni, s a körfolyamat bruttó hatásfoka tovább növelhető akár 92%-ra is, amennyiben a blokk kapcsoltan hő kiadást is végez. A CCGT blokkokat emellett kiváló szabályozhatóság jellemzi, előnye a gyors (7-9 MW/ min) terhelésváltoztatási sebesség, mely rugalmas üzemvitelt tesz lehetővé. Magyarországon azonban VER méreteihez viszonyítva csak kisebb teljesítőképességű blokkok kivitelezésében célszerű gondolkozni, de a 400 MW-os blokk kategóriában is alacsony fajlagos beruházási költségek a jellemzők (500-800 euró/kW). További előnyként mutatkozik meg a befektetők számára a gyors megvalósítás (3-4 év) lehetősége, továbbá a megtérülés várható kedvező (10-15 év) időtartama Egy ilyen CCGT egység éves szén-dioxid-kibocsátása maximális kihasználtság mellett is csupán 1,2 Mt/év, s termelési egységköltségét európai viszonylatban közelítően csak 11 euró/MWh terheli emiatt. Kiemelendő az állandó költségek alacsony, 10%-os részaránya is, mely előbbiekben felsorolt tényezőkkel együtt biztosítani képes a kisebb befektetői kockázatot, a hitelszerzés kedvező és a gazdaságos üzemvitel feltételeit. A befektetők tehát gazdasági motivációból a földgáztüzelésű erőművek felé fordulnak a megmutatkozó korlátok és lehetőségek miatt. Más megközelítésből viszont a magas változó költség hosszabb távú kockázatokat hordoz magában, de jelenleg nem ezek a legfontosabb befektetői szempontok. Tény, hogy egy hasonló 400 MW BT blokk beillesztése a VER-be, megfelelő kihasználtság mellett becsülten 600 millió m3/év további földgázfelhasználást és egyben földgázimportot jelentve az ellátásbiztonság kockázatait helyezi előtérbe. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

67/320 2010

Azonban a CCGT technológia az erőműi földgázfelhasználás csökkentésének hatékony alternatívája is lehet egyben, magas hatásfokának, s fajlagos tüzelőanyagmegtakarításának köszönhetően, a régi erőművek leállítására és új erőművek építésére gondolva. Emellett CCGT egységek építése a szennyezőanyag- kibocsátás, az energiahatékonyság (és a kapcsolt energiatermelés) terén lévő előírások teljesítésnek is hatékony eszköze lehet. Kitekintés A megfogalmazottakat a tények igazolják: Magyarországon jelenleg 15 darab földgáztüzelésű nagyerőműi projektet lehet megnevezni. Ezek közel 7400 MW tervezett kapacitást jelentenek, s mindebből csak egy nem CCGT beruházás, pár eset kivételével kizárólag külföldi tulajdonban lévő befektetők szerepvállalásával. De felmerül a kérdés: valóban szükség van ennyi azonos technológiára alapuló, s közel egy időben megvalósuló, az ellátásbiztonság kockázatait megkérdőjelező projektre? A magyar villamosenergiarendszer hosszú távú kapacitásmérlege 2009 A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (továbbiakban MAVIR) jogszabályokban előírt feladata elkészíteni a magyar villamosenergiarendszer hosszú távú forrásoldali mérlegét. A szerzők ezen elemzés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják 2025-ig előretekintve. A MAVIR-ral szembeni egyik fő elvárás az általa irányított villamosenergiarendszer forrásoldali fejlődésének jelzése. Ez kétévente ismétlődő tevékenységet, ciklikus munkát jelent, ezért a társaság minden páratlan évben megvizsgálja a rendszer forrásoldalát (erőműveket, beszerzéseket). A villamosenergia-rendszer forrásoldalának elemzésénél az alábbi sarokévek lettek figyelembe véve: 2015. év (jelenlegi erőműépítések hatásai), 2020. év (erőmű-létesítési lehetőségek követése), 2025. év (a hazai forrásoldal változásainak lehetséges útjai). Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az elemzés nem országos erőmű-létesítési terv, hiszen a sokszereplős, privatizált és liberalizált villamosenergia-rendszerben a forrásoldali versenyt a MAVIR alapvetően nem határozhatja meg. Az elemzésben a várható követelményeket jelezzük, irányításmutatást adunk, de nem befolyásoljuk a szereplőket – nem foglalva állást egy erőműtípus vagy erőműnagyság mellett. A tanulmány nem azt mutatja be, hogy milyen erőműveket kell, hanem azt, hogy milyeneket lehet epíteni reálisan másfél évtized alatt. Elsősorban a mennyiségi hatásokat mutatja be, nem foglalkozik a gazdasági következményekkel, hiszen Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

68/320 2010

mindenki saját kockázatra epít erőműveket az állam által megszabott és ellenőrzött versenyben. Kiindulás A vizsgálat fontos kiindulási adatsora a várható villamosenergia- igények elemzése. A várható villamos csúcsterhelés alakulásához kell illeszteni a teljesítőképességeket. Az EU előírása és vállalásunk szerint a megújuló energiaforrások részarányának 2010-re el kellett érnie a bruttó villamosenergiafogyasztás 3,6%-át. Erre reális lehetősegek voltak, hiszen ezt az értéket korábban – 2005-ben – már elértük. Az újabb EU-előírás 2020-ra vonatkozik, és megköveteli, hogy a bruttó végső energiafelhasználásból 13%-ot kell adniuk a megújuló forrásoknak. Feltételezzük, hogy a villamos importszaldó 2009. évben tapasztalt növekedése megszűnhet, és a fokozatos, tartós mérséklődése megkezdődik. A térségben az új nagyerőműépítési tervek – elsősorban energia- es környezetpolitikai okokból – halasztodhatnak. A konszolidálódó piaci helyzet alapján az import és az export különbsége jelentősen mérséklődhet, ha a regiónkban a tartalékok csökkennek. Csak a regió atomerőmű-építései mérsékelhetik ezt a csökkenést. Biztonsági alapkövetelményként azt a korábbi UCTE feltételt tekintjük, hogy az ún. maradó teljesítmény legyen nagyobb, mint a nettó beépített villamos teljesítőkepesseg 5%-a. Villamosenergia-igények A magyarországi villamosenergia-igények alakulásából az ország nettó villamosenergia-fogyasztásának közelmúltját és várható jövőjét mutatjuk be (1. ábra). Támaszkodva több, gazdaságkutatók által készített tanulmányra, valamint arra, hogy a világban uralkodó megítélés 2010-től gazdasági növekedést prognosztizál, feltételezhető, hogy 2010 után évente átlagosan 1,5%-os növekedés lesz a hazai nettó villamosenergia- fogyasztásban. Mindezt megerősíti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-fogyasztására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az európai átlagnál nagyobb lesz a növekmeny, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el. (4.41. ábra)


69/320 2010

4.41. ábra Az ország nettó villamosenergia-fogyasztása (múlt és jövő) Bár szándék látszik az EU-n belül a villamosenergia-hatékonyság növelésére, azonban ezek még csak elméleti lehetőségek, megvizsgálásuk jelenleg is tart. Nem szabad összetéveszteni a már kötelező érvényű (a CO2- kibocsátásra és a megújuló energiára vonatkozó) célkitűzésekkel. Ugyanakkor konszenzus alakul abban a vonatkozásban, hogy az összes energiafelhasználáson belül a villamosenergiafelhasználás javára tolódik el az arány, éppen a fenntarthato fejlődés és a hatékonyság érvényesülése következtében. A tanulmányban feltételezett igénynövekedés a fentiek alapján reálisnak tűnik. Ha ettől eltérően alacsonyabb az érték, az az elemzés szempontjából biztonságot jelent, és a következő tervkészítési ciklusban vehető figyelembe. Hangsúlyozni kell azonban, hogy alapvetően nem a fogyasztói igénynövekedés határozza meg a forráslétesítési igényeket, hanem a meglévő erőművek helyettesítésének szükségessége. Kisebb hatása van az importcsökkenésnek is. (4.42. ábra)

4.42. ábra A forráslétesítés szükségessége Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

70/320 2010

Csúcsterhelések Az üzembiztos villamosenergia-szolgáltatás szempontjából a csúcsterhelés várható változása legalább olyan fontos számadat, mint az éves villamosenergia-igény növekedésének mértéke. Itt a felvett évi 100 MW többletre mutatjuk be a bruttó csúcsterhelés alakulását, illetve jelezzük a várható teljesítőképességet (4.43. ábra).

4.43. ábra A VER évi csúcsterhelésének alakulása (múlt és jövő) Az évi 100 MW átlagos növekedési ütem azt jelentheti, hogy a 2010-re várható, legfeljebb mintegy 6500 MW bruttó évi csúcsterhelés 2025-re közel 8000 MW-ra emelkedhet. Reálisan azzal lehet számolni, hogy a csúcskihasználási oraszám 64006500 óra/év között állandósulhat. Sem jelentős növekedésére, sem nagyobb csökkenésére nem lehet mértékadó irányt mutatóan gondolni. Hosszabb távon – feltehetően 2015 körül vagy után – fel kell készülni arra is, hogy az éves csúcsterhelés nem télre, hanem nyárra esik. Kiindulási alapadatok – 2010 A vizsgálatban a 2010-ben várt adatokból lehet kiindulni, amelyet az elmúlt évek tapasztalataiból, a tavalyi mérlegből, az idei tervekből és az eddigi változásokból lehet nagy biztonsággal meghatározni (4.44. ábra). Itt mind a bruttó, mind a nettó beépített teljesítőképességek (BT) szerepelnek – különféle felosztásban, kerekített számokkal. A nettó értékek még hazánkban nem terjedtek el, de a nemzetközi statisztikákban főleg ezek szerepelnek, így most és a későbbiekben ezekre is ki kell térnünk. Látható, hogy a hazai erőművek bruttó, névleges BT-je 2010-ben várhatóan – kerekítve – 9000 MW körül lesz, míg a nettó elérheti a 8450 MW-ot. A teljes bruttó forrásoldali villamos teljesítőképesség a még jelentősnek látszó importszaldóval együtt jövőre 9500 MW körül lehet. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

71/320 2010

Amennyiben váratlan események nem következnek be, ez az együttes teljesítőképesség még néhány esztendeig elegendőnek látszik a biztonságos magyarországi villamosenergia- ellátáshoz, ha az importszaldó nem csökken. A 2010. évre tervezett összes villamosenergia-felhasználás 41 600 GWh (ebből a nettó fogyasztás 35 400 GWh), mely gyakorlatilag a 2009. évivel megegyezik. Ahogy az már említésre került, a 2010-es bruttó csúcsterhelés legfeljebb 6500 MW.

4.44. ábra Beépített névleges teljesítőképességek várható értékei 2010-ben mérleg – 2015 A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2015-re a következő lehet: - várható évi csúcsterhelés 7 000 MW - szükséges tartalék 1 500 MW - várható teljesítőképesség-hiány 1 500 MW - szükséges teljesítőképesség 10 000 MW Összesen tehát kereken 10 000 MW BT-re lenne szükség. Ebből a még jelentősnek mondható importszaldó fedezhet mintegy 300 MW-ot, tehát a hazai erőművekben szükséges együttes bruttó beépített teljesítőképesség 9700 MW legyen. Feltételezhető, hogy a leállítások folytatódnak a hazai erőműrendszerben, és a ma meglévő erőművekből ekkor már csak 7900 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb. 6700 MW), hiszen leáll sok régi szénerőműves egység (pl. Oroszlányban), sőt elkezdődik a hetvenes években épült „olajerőművek” egységeinek a selejtezése is (pl. két 215 MWos blokk a Dunamenti Erőműben). A mai kiserőművekben is szükseg lehet cserékre, leáll néhány régi üzemi erőmű is, így az együttes kapacitásuk alig több mint 1200 MW maradhat öt év múlva. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

72/320 2010

Rövidtávon tehát létesíteni kell 9700 – 7900 = 1800 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon. Az elkezdett építések alapján, az ismert alapkőletételek után már negy nagyerőműves fejlesztéssel számolhatunk legkesőbb 2011-2012-re: - Dunamenti Erőműben a G3-as CCGT egység 420 MW, - Gönyűi Erőműben az első CCGT egység 433 MW, - Vásárosnaményi Erőmű teljes kiépítése 230 MW, - Bakonyi Erőmű OCGT csúcserőműves egységei 116 MW. Mindez összesen gyakorlatilag 1200 MW-ot jelent két év alatt. Még sok ilyen egységet terveznek 2015-ig (Dunamenti G4, Gönyű II., Nyirtass, DUFI, Csepel stb.), amelyek közül több üzembe is kerülhetne, de elemzésünkben ezeket tartalékként vettük figyelembe. Aláírt csatlakozási szerződése van a Mátrai Erőműnek, ezért szóba jön, hogy 2015-ben már az új lignitblokk is üzemképes lesz. A kiserőművek területén is van, lesz fejlődés, hiszen az EU előirását teljesíteni kell. A kapcsolt termelések is tovább terjedhetnek – ha mérsékelt ütemben is. Elsősorban a szélerőműveknél, a biotechnikai megoldásoknál (biomassza, biogáz stb.) lehet nagy a fejlődés, és a számítások szerint öt év alatt legalább 600 MW együttes kapacitás létrehozható ezen a területen. Még így is kétséges, hogy a magyar vállalást 2015-re teljesíteni tudjuk-e a megújulóknál. A mintegy 10 000 MW bruttó és 9 470 MW nettó BT elegendőnek látszik a felvett növekedéshez. Természetesen a jelzett kiserőmű-bővítés csak feltételezés, amelytől a gyakorlat jelentősen eltérhet. A nagyerőmű-bővítés nagyobb biztonsággal jelezhető előre, hiszen az epítkezések elkezdődtek, a befejezés 2012 előtt megtörténhet. Középtávú mérleg – 2020 A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2020-ra a következő lehet: - várható évi csúcsterhelés 7 500 MW - szükséges tartalék 1 500 MW - várható teljesítőképesség-hiány 1 500 MW - szükséges teljesítőképesség 10 500 MW Összesen 10 500 MW teljesítőképességre lenne szükség. Ebből az importszaldó már igen keveset fedezhet, csak legfeljebb mintegy 100 MW-ot, tehát a hazai erőművekben szükséges együttes, névleges bruttó beépített villamos teljesítőképesség 10 400 MW lehet. Feltételezni kell, hogy a leállítások ekkor lesznek a legnagyobbak a hazai erőműrendszerben, és a ma meglévő erőművekből már csak 5600 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb. 4500 MW). Feltehetően leállnak a még megmaradt régi szénerőműves egységek, és csak a kétszázas mátrai blokkok Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

73/320 2010

lehetnek még üzemben. A hetvenes években épült „olajerőművek” gyakorlatilag mind leállnak. A mai kiserőművekben szükséges cserék miatt tíz év múlva a megmaradó kiserőművek együttes villamos teljesítőképessége is kevesebb lehet 1100 MW-nál. Középtávon tehát létesíteni kell 10 400 – 5600 = 4800 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon. Ebből azonban le kell vonni a rövid távon szükség szerint létesítendő 1800 MW-ot. Ennek megfelelően 2016 és 2020 között hazánkban mintegy 4800 – 1800 = 3000 MW új erőműves beépített teljesítőképességet kell létrehozni. Ez lehet a minimum. A nagyerőművek között megjelenhetnek újra a szénerőművek, ezeknek a korszerű változatai. A Mátrai Erőműben a következő évtized közepén üzembe kerül egy 500 MW-os, lignit- és biomassza-tüzelésű új egység. Az MVMT néven alakult új társaságban az állami részarány megfelelő többsége biztosíthatja ennek a létesítésnek a reális megvalósulását. Természetesen folytatódhat a földgáztüzelésű, korszerű CCGT technológiával megépíthető nagyerőműves-létesítés. Elsősorban a már megkezdett erőműfejlesztéseknél (Gönyű és Dunamenti) a második egységek jöhetnek szóba, ha ezeket korábban, 2015-ig még nem helyezték volna üzembe. Leginkább a Tisza II. Erőmű helyettesítése valószínű két, egyenként 430 MW-os CCGT-vel (esetleg a Dunamentinél kialakult megoldással). Az ipari nagyerőműben az ISD Power is korszerűsíthet, ha a kohászat megmarad Magyarországon, és az ötvenes évek technológiáját felválthatja a XXI. század műszaki megoldása – peldául egy kisebb, mintegy 200 MW-os egységgel. A jelzések, engedélykérelmek és egyéb tájékoztatások szerint Magyarországon több magánbefektető akár a tizes években 420-450 MW közötti új, kondenzációs nagyblokkot létesíteni földgáztüzelésre. Például számolni lehetne … Nyírtass térségében 2-6 egységgel (EMFESZ), … Százhalombattán (DUFI) 2 egységgel (MOL-ČEZ), … Csepelen egy újabb egységgel (ATEL) stb. A kiserőművek „jelenlegi” kb. 1400 MW-ja rövid távon megnövelhető legalább 2100 MW-ra. Most itt az újabb növelés már csak 600-700 MW-ot jelent öt év alatt úgy, hogy az EU elvárásai teljesüljenek, és a saját vállalásunk szerinti megújulós termelésben se maradjunk le. A kapcsolt termelésű kiserőműveknél tart még a fejlődés, és a 2015-re várható 960 MW körüli együttes teljesítőképesség megnőhet az évtized végéig 1030 MW fölé. A leállításokat és a cseréket is figyelembe véve 2016 és 2020 között összesen mintegy 160 MW kapcsolt kiserőmű-teljesítőképesség épülhet. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

74/320 2010

A megújuló forrásokkal működő kiserőművekből sokkal több kell, mert a nagyerőműves „együttes” biomassza-tüzelés csökken a régi szénerőművek egy részének leállításával. Rövid távon feltételeztük, hogy beindul a biotermikus kiserőművek fejlődése (szilárd, cseppfolyós és gáznemű biogen tüzelőanyagok, valamint a szerves hulladékok eltüzelése nő), és ez a fejlődés folytatódik. Most el kellene érnünk 680 MW-ot, tehát a „jelenhez” képest 530 MW többlet kellene. Ha valóban megépülne az előző öt évben a feltételezett kb. 320 MW, akkor ebben az öt évben már „csak” összesen 360 MW többletre lenne szükség. A primer megújuló források (víz, szél, nap) területén a feltételezések szerint az évtized közepére már elérjük a 800 MW-ot, a végére a 980 MW-ot, a többlet tehát már nem sok (további szél- és vízerőművekkel, több napelemmel), alig 180 MW. Megjelenhet már a geotermikus energia villamosenergia-ipari hasznosítása – becslésünk szerint mintegy 50 MW nagyságrendben – elsősorban a nagyobb hőmérsékletű forrásoknál. Összesen 2020-ra a megújuló forrásokkal üzemelő kiserőműveknél valamivel több, mint 1700 MW forrásoldali BT-t lehetne tervezni. Ez mintegy 600 MW-tal nagyobb, mint az öt évvel korábban már elérhetőnek látszó, mintegy 1100 MW. Mivel a ma meglévő erőművek egy része leállhat az évized második felében, a ténylegesen megépítendő új megújulós kiserőmű kereken 700 MW-ra tehető. Meg kell jegyezni, hogy még ilyen sok új megújuló forrással is csak megközelíteni lehet az EU célja szerinti, mintegy 8 TWh-t meghaladó nettó megújulós villamosenergia-termelést, hiszen – számításaink szerint – kedvező esetben is alig haladjuk meg a 6,2 TWh-t, a mainak nem egészen a haromszorosát. Reálisan szemlélve a helyzetet, a mai támogatási rendszer mellett nehezen képzelhető el ennél nagyobb fejlődés egy évtized alatt, különösen a nagyobb kihasználást adó, de drágább biotermikus és geotermikus erőműrendszerekkel. Hosszú távú mérleg – 2025 A szükséges forrásoldali teljesítőképesség 2025-re a következő lehet: - a várható évi csúcsterhelés 8 000 MW - a szükséges tartalék 1 600 MW - a várható teljesítőképesség-hiány 1 400 MW - a szükséges teljesítőképesség 11 000 MW Összesen 11 000 MW beépített névleges villamos teljesítőképességre lenne szükség másfél évtized múlva. Ebből az importszaldó semmit sem fedez a feltételezésünk szerint, tehát ilyen nagynak kell lennie legalább a hazai erőműparknak. Várható, hogy leállítások még ekkor is lesznek a hazai erőműrendszerben, és ezzel a ma meglevő erőművekből már csak mintegy 4800 MW áll rendelkezésre (nagyerőművekből kb. 3800 MW). Feltehetően leáll már az egész mai Dunamenti Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

75/320 2010

és Tisza II. Erőmű, sőt a Mátrai Erőműből is csak a két rendbe hozott egység maradhat. A mai fővárosi és debreceni nagyerőművek mellett csak a gázturbinás tartalékok üzemeltethetők még ekkor. Hosszú távon létesíteni kell 11 000 – 4800 = 6200 MW új erőműves beépített teljesítőképességet Magyarországon. Ebből azonban le kell vonni a 2020-ig feltehetően létesülő 4800 MW-ot. Ennek megfelelően 2021 és 2025 között hazánkban 6200 – 4800 = 1400 MW új erőműves beépített teljesítőképességet kellene létrehozni. A nagyerőművek között megjelenhetnek az atomerőművek, a szénerőművek, a földgázerőművek, a nagy tárolós és folyami vízerőművek. A Paksi Atomerőműben üzembe helyezhető az V. hsz. egység, amelyet a közeli jövő vizsgálatai és versenyeztetései alapján 1000-1600 MW teljesítőképesség közötti nagysággal lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a meglevő atomerőmű pótlására úgyis szükség lesz, a későbbiekben még legalább egy ilyen nagy egységet üzembe kell helyezni. Figyelembe kell venni, hogy ezek az egységek még 2070-2080 között is üzemelhetnek, így a ma legkorszerűbb III. nemzedékes típusból lehetőleg két egyformát célszerű választani – bár ez nem követelmény. A megfelelően nagy kihasználás, a rendszer jó szabályozhatósága érdekében a huszas évek elején egy szivattyús, tárolós vízerőművet is célszerű tekintetbe venni, amelynek nagysága – több gépegységgel – legalább 600 MW. Ezzel az erőművel a napi vagy a heti ciklusoknak megfelelő töltés és ürítés elvégezhető, tehát az atomerőművek visszaterhelésére kisebb mértékben kerülne sor. A nagy egység-teljesítőképesség miatt figyelembe kell továbbá venni a rendszer irányításához a nagyobb tercier tartalékot. A mai, mintegy 500 MW-ot, tehát meg kell növelni legalább 500 MW-tal (pl. 3 egységet építve gyorsan indítható OCGT megoldással). A magyar szabályozási zóna szekunder szabályozását ez a vezérléssel indítható tercier tartalék biztonságossá, nemzetközileg elfogadhatóvá teszi az ENTSO-E rendszerben. A felsorolt erőművek elegendőek lehetnek a szükséges többletkapacitáshoz, elvben tehát többlet kiserőmű már nem is kellene. Nem mondhatjuk, hogy a kiserőmű-létesítés leáll, hiszen mind a kis kapcsolt termelésre (akár háztartási méretben is), mind a megújulók növelésére szükség van. Nem nagy növekedés, ha öt év alatt évi 100 MW-ot tartunk reálisnak, tehát 2700 MW-ról 3200 MW-ra nőhet a kiserőművek együttes kapacitása. Elsősorban a megújulók területén számítunk nagyobb fejlődésre. Nem nagyon becsülhető meg hosszú távon az új technológiákra – például a tüzelőanyag-elemekre – alapozott kiserőmű-fejlesztés, de arra szamítani kell, hogy a háztartási méretű kiserőművek egyaránt támaszkodnak a kapcsolt termelésben a földgázra és a különféle megújuló forrásokra. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

76/320 2010

4.45. ábra A bruttó villamosenergia-fogyasztás összetétele A megújuló forrásokra épített kiserőművek teljesitőképessége már kétszerese lehet a kapcsolt termelésűek együttes villamos teljesítőképességének. Gondolni kell arra, hogy nagyon sok primer megújuló forrású (elsősorban nap- és szél) erőmű kapacitásértéke kicsi, sőt az energetikai szerepük sem túl nagy a magyarországi környezeti feltételek mellett. A növekedés célja azonban az, hogy legalább az energetika területén teljesítsük az EU elvárásait, amelyek 2020 után még nagyobbak lehetnek az eddigieknél is. A villamosenergia-rendszerünk bruttó névleges forrásoldali villamos teljesítőképessége 12 700 MW körül várható, míg a nettó teljesítőképessége 12 140 MW körül. Ez mintegy 3700 MW-tal több, mint a mai, és 1700 MW-tal nagyobb a szükségesnek látszónál. Természetesen a biztonsághoz, a „maradó teljesítményhez” a megfelelő ténylegesen igénybe vehető teljesítőképességre (TIT-re) van szükség, ez pedig tárolós erőműnél nem értékelhető olyan egyszerűen. A szivattyús tárolós vizerőmű például a ciklikus üzemeben nem jelent teljesítőképesség-tartalékot, ha turbinás üzemben jár (ürítik a tárolót). Maga a tároló nagysága is hatással van arra, hogy miként értékelhető tartalékként egy ilyen erőmű. Természetesen „tartalék céljára” nem érdemes egy ilyen drága erőművet építeni, azt használni kell az adott rendszerben vagy a régióban, hogy a kereskedés gazdaságossá tegye a befektetést. Importforrásra alig lehet számítani, nem is vettünk fel behozatali kapacitást. Exportálni viszont lehet a többlet kapacitásból, ezzel azonban nem számoltunk a vizsgálatunk alapfeltételeinek megfelelően. Természetesen a szükséges villamos teljesítőképességnek az új atomerőműves egység üzembe helyezése előtt is meg kell lennie a hazai erőműparkban. Tehát akkor, ha az új egység 2022-ben lesz csak kereskedelmileg üzembiztos, bejáratási Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

77/320 2010

próba utáni állapotban, akkor 2021-ben más nagyblokkokkal (vagy sok kiserőműlétesítés előbbre hozásával) kell a biztonságos ellátáshoz szükséges, ténylegesen igénybe vehető kapacitást megteremteni. Adott esetben epülhet tehát még földgáztüzelésű vagy széntüzelésű nagyblokk is. Ezekkel itt most nem foglalkozunk, mert nem vállalhatjuk a nagyerőműves verseny eredményének megbecsülését, és a vállalkozói szabadságot sem akarjuk befolyásolni. Gazdasági, ellátásbiztonsági és környezetvédelmi szempontból minden típussal teljesíthetők az európai elvárások, a térség villamosenergia- kereskedésében minden típussal részt lehet venni. Energiahordozó-felhasználás A bruttó villamosenergia-fogyasztás, azaz a nettó termelés és az importszaldó összege bemutatható (4.45. ábra) energiahordozó-fajtánként. Látható, hogy az atomerőműves nettó villamosenergia-termelés 14 TWh/évről a huszas évek első felében már 20 TWh/év közelébe növekedhet. A földgázból megtermelt, majd hálózatra adott villamos energia a jelenlegi 12-13 TWh/évről egy évtized alatt megnőhet 18 TWh/évre, majd a hasadóanyagos fejlesztés hatására 17 TWh/év alá mérséklődhet. Az olaj szerepe elhanyagolható. A szén (lignit, barnaszén) a jelenlegi 5-6 TWh/évről csökkeni fog. Átmenetileg az új lignitblokkal 5 TWh/év körüli érték tartható, de az újabb, másik típusú alaperőmű, az atomerőmű üzeme miatt ez a termelés is 5 TWh/év alá csökkenhet. A megújuló forrásokkal megtermelt nettó villamos energia a jelenleg elért 2,4 TWh/év körüli mennyiségről a következő évtized végére megháromszorozható ugyan, de még 2025-ben sem várható 7,3 TWh/évnél sokkal több, ami kevésnek látszik az EU elvárásaihoz, a vállalásunkhoz képest. Látható az importszaldó feltételezett fokozatos csökkenése. Feltűntettük a szivattyúzás miatti veszteséget is az ábrán. Ez egy lehetséges termelési kép, amelytől az építési és a kereskedelmi feltételek függvényében többé vagy kevésbé a valóság eltérhet. Környezetvédelem Környezetvédelem tekintetében ma leginkább a szén-dioxidkibocsátás változását figyelik. A hazai erőművek várható összes CO2-emissziója közelítően meghatározható. Mivel az erőművek nem csak villamos energiát, hanem más hasznos energiát is előállítanak – például hőt –, ezért külön felosztva a felhasznált energiahordozókat, tájékoztatás adható arról, hogy csak a villamosenergiatermelésre vonatkoztatva mekkora ez a kibocsátás (4.46. ábra).


78/320 2010

4.46.ábra Várható szén-dioxid-kibocsátás a villamosenergia-iparban A táblázatban már a jellemző fajlagos szén-dioxid-kibocsátást is feltűntettük, amit a kiadott villamos energiára határoztunk meg. Itt külön vettük a fosszilis tüzelőanyagokat (szenet, gázt, olajat) felhasználó erőművekre jellemző értéket, és külön az összes kiadott villamos energiára vonatkozót (a hőt leszámítva). A táblázat adatai jelzik, hogy az erőművek szén-dioxid-kibocsátása már 2020-ig csökken, de az igazi mérséklődést az új atomerőmű-egység megjelenése okozhatja: a közel 16 Mt/év kibocsátás 13 Mt/évre mérséklődhet a huszas évek első felében. Amennyiben csak a villamos energiára számítjuk a CO2-emissziót, akkor a csökkenés 12 Mt/évről 10 Mt/évre való mérséklődést jelent. A fajlagos széndioxid-kibocsátásban külön vehető a fosszilis tüzelőanyagbol előállított, kiadott villamos energiára vonatkozó adatsor. Az eddigi legnagyobb villamosenergiafelhasználási évünk 0,59 kg/kWh-s értéke a tizes évek végére 0,49 kg/kWh-ra csökken, majd a huszas évek elején mintegy 0,45 kg/kWh-ra. Amennyiben az összes kiadott villamos energiát és az előállításához szükséges összes felhasznált energiát tekintjük, akkor a csökkenés még nagyobb. A jövőre várható 0,30 kg/kWh-ról egy évtized alatt 0,27 kg/kWh-ra javulhat ez a hazai fajlagos mutatószám, majd 2025-re már 0,22 kg/kWh közelébe kerülhet a hasadóanyag nagyobb felhasználási aránya miatt. Ezek a változások is csak tájékoztató adatok a feltételezett energetikai fejlődés hatására. A százalékos csökkenés 2007 és 2025 között azonban így is jelentős: - az összes kibocsátásra 25%, - a villamos energiára vonatkoztatva 24%, - a fajlagos, a fosszilis erőműves termelésre 22%, - a fajlagos, az összes villamos energiára 33%. Ebből jól látszik, hogy e területen az EU előírásait várhatóan be tudjuk tartani. Összefoglalás Rövid távon a meglevő erőművek korszerűsítései, bővítései, a két új nagyerőmű építése (Gönyű, Vásárosnamény) és a kiserőmű-építések elegendőnek látszanak a kivánt tartalék tartásához. A jelentős kiserőmű-létesítés ugyan még zavartalanul folytatódik, de a hosszabb távú ösztönzés megalapozottsága nem tűnik egészen megnyugtatónak. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

79/320 2010

Középtávon a villamosenergia-rendszerünkben a jövőre várható teljesítőképességmérlegből kiindulva nem okoz jelentős nehézséget, ha leállnak a szennyező és a drágán termelő erőművek egységei, ugyanakkor azonban több mint 3000 MW új kapacitást teremthetnek a befektetők. Hosszú távon még több új forrásoldali teljesítőképesség szükséges. A várható villamos teljesítőképesség mérlegéből kitűnik, hogy 11 000 MW-ra kellene növelni a hazai erőművek együttes bruttó beépített teljesítőképességét 2025-ig. Csak ez teheti lehetővé a növekvő igények biztonságos kielégítését. A fogyasztói csúcsterhelések évente 100 MW-tal növekedhetnek, és a csúcsterhelés 8000 MW-ra nőhet. Az egyes időszakokban jelzett tényleges változásokat a következő (4.47.ábra) adatok jelzik – az eddigiek szerinti nagy- es kiserőműves felbontásban. Amíg a kiserőművek teljesítőképessége közel egyenletesen bővül, addig ez a nagyerőműveknél elsősorban 2020 utan nő nagyobb mértékben. Látható, hogy a ténylegesen várható nagyerőmű-építés kerekítve 5650 MW lehet.

4.47. ábra Várható teljesítőképesség-változások ötéves bontásban, BT, MW Összesíthető végül az egész teljesítőképesség-változás is (4.48. ábra). Közel 8000 MW létesülése várható, miközben több mint 4000 MW-ot leállíthatnak másfél évtized alatt. Nagyerőművekből természetesen több áll le (közel tízszerese a kiserőműveknél várhatónak), de sokkal több is épül, közel 6000 MW. Arányaiban azonban a kiserőművek fejlődhetnek a legjobban, hiszen itt viszonylag kevesebb leállításra lehet számítani, összességében azonban mintegy 2000 MW építésére.

4.48. ábra Várható teljesítőképesség-változások eredője Összefoglalva, azzal lehet számolni, hogy a hazai villamosenergia-rendszer bruttó csúcsterhelése évente mintegy 100 MW-tal növekedik, és ehhez kell forrásoldali kapacitáslétesítéssel illeszkedni. Természetesen nagyobb építési ütem is elfogadható, hiszen a területi (regionális) villamosenergia-kereskedelem nyitott, így az eddigi importszaldót adott esetben exportszaldó válthatja fel.


80/320 2010

Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a forráslétesítési verseny nyitott, és minden befektető a saját kockázatára létesít erőművet, ő hoz létre megfelelően értékelhető teljesítőképességet a teljesen megnyílt szabad piacon való értékesítésre. Természetesen az energiapolitika változhat, de a befektetők kockázatát csökkenteni látszik az EU-tagságunk, így az európai változásokhoz való fokozott alkalmazkodásunk. Állásfoglalás Természetesen nem ajánlatos az erőműrendszer termelési portfólióját hosszabb távon is átlagosan 50%-ban egy olyan energiahordozóra alapozni, mely szinte kizárólag importból lesz fedezhető, de mégis szükség van új földgáztüzelésű nagyerőművek, blokkok építésére. A 2015-2020 előtti években nem lesz nagyobb mértékben hasonlóan hatékony és versenyképes alternatíva a megmutatkozó kapacitásszükségletek és egyes nemzetközi előírások teljesítésére. A piaci befektetők az adott pillanatban legversenyképesebb technológiát fogják preferálni, ami rövidtávon egyértelműen a földgáztüzelés. Nem szerencsés ellátásbiztonsági függésbe kerülni, de energiahordozóban szegény ország révén, az adott régióban nem lehetnek irreális elképzelései Magyarországnak. Az erőműi földgázfelhasználás mértéke a kisebb kapacitású blokk leállítások, illetve a nagyobb mertekű, de magasabb hatásfokú építések következtében közel stagnálni fog, de a lakossági földgázfelhasználás relatíve nagymértékű csökkentésének reális, indokoltabb és szükségesebb lehetőségei vannak. Állami felelősséggel a többségében piaci szerepvállalók által amúgy is realizálódó földgáztüzelésű nagyerőműi beruházások mellett meg kell hogy valosuljanak az egyensúlyt meg bizonyos mértékben megteremtő stratégiai fontosságú, atom-és szénenergetikai illetve egyéb megújulós beruházások.

4.49. ábra Termelési portfólió változása Ennek fontosságát felismerve finanszíroz több projektet is az állami tulajdonú MVM Zrt., de általánosságban, míg a magyar gazdaság és az állami programstruktúra nem hatékony, az ország a külföldi tőkének és szándékoknak lesz Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

81/320 2010

kitéve. A legnagyobb hangsúly mindenesetre a Paksi Atomerőmű bővitésének eredményességén lesz. Kérdés továbbá, hogy hosszú távon meddig lesz versenyképes a földgáztüzelés, de egyvalami megállapítható az erőműépítések ütemezésével kapcsolatban: Az egy időben, nagy kapacitásokkal megvalósuló, azonos technológián alapuló erőműi beruházások körülbelül 15-20 év múltán hasonló kihívásokat fognak teremteni, mint amelyeket most vizsgáltunk.

4.3.2. Gáz piac Magyarország energiatermelése az 1993 és 2005 közötti időszakban folyamatos csökkenést mutat. 1993-as bázison számítva az össz-energiatermelés értéke 2005ben csak közel 79 %-a. Ennek fő oka, hogy jelentősen csökkent a fosszilis alapú energiatermelés. A megújuló energia részaránya a fosszilis alapú energiatermelés csökkenéséhez mérten csak kis mértékben növekedett. Amíg a hazai termelés folyamatos csökkenést mutat, az energiahordozó import folyamatosan növekszik, 2005-ben értéke 144,2% (1993-as bázison számított). Kiugróan jelentős a földgáz import növekedése, ami 2005-re 205,3%-ig emelkedett (1993-as bázison számított) (KEOP, 2006). Az energiaimport legnagyobb része (gáz 90%-a) Oroszországból származik, ez az egyoldalú függőség jelentős bizonytalanságot okoz a magyar energiagazdaságban. Mivel a primer energiaellátás közel 50 %-át a földgáz adja, az ország importfüggőségében jelentős veszélyek rejlenek, ezért a Kormány egy biztonsági földgázkészlet kialakításáról döntött (1,2 milliárd m3 földgáz tárolását és az ehhez szükséges földalatti tároló 2010-ig történő létesítéséről, 150 milliárd forint ráfordítással).


82/320 2010

4.50. ábra Földgáz-vezeték és tároló rendszer, Forrás: Váti Kht., 2002

4. 51. ábra Földgáz fogyasztás régiónként Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

83/320 2010

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (ország régiói) [ ezer m3 ] Régiók 2000 Dél-Alföld régió 1 087 412 1 Dél-Dunántúl régió 507 804 Észak-Alföld régió 1 164 306 1 Észak-Magyarország régió 806 657 Közép-Dunántúl régió 933 303 1 Közép-Magyarország régió 3 084 643 3 Nyugat-Dunántúl régió 830 435 Összesen 8 414 560 9

2007 010 065 609 680 275 709 904 101 210 415 143 581 926 293 079 844

4. 52. ábra Földgázfogyasztás régiónként A következő megyei táblázatból kitűnik, hogy Ajka bár lakosságát tekintve fele Veszprémnek az ipari fogyasztás oly mértékben nagyobb, hogy ez az összes gázfogyasztás kiegyenlítődését okozza.

4.53. ábra Veszprém megye földgáz fogyasztásának eloszlása Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

84/320 2010

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (Veszprém megye) [ ezer m3 ] Kistérségek Ajkai kistérség Balatonalmádi kistérség Balatonfüredi kistérség Pápai kistérség Sümegi kistérség Tapolcai kistérség Várpalotai kistérség Veszprémi kistérség Zirci kistérség Összesen

2000 73 223 53 617 10 111 36 110 7 760 13 922 26 928 84 349 5 529 311 549

2007 82 609 26 751 15 848 39 901 7 093 22 371 39 127 86 349 9 908 329 957

4.54. ábra Veszprém megye földgáz fogyasztásának eloszlása

4.3.3. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások elterjedésének fő akadálya a szűk keresztmetszet: villamosenergia hálózatunk csak korlátozottan alkalmas a nem tervezhető módon hasznosítható megújuló energiaforrásokkal (nap, szél) termelt villamosenergia fogadására. Amennyiben ezt a szűk keresztmetszetet sikerül bővíteni, például az előbb említett szivattyús erőművel, vagy a biomassza alapú megújuló energiatermelésnek lehet legfontosabb szerepe Magyarországon, a jelentős mezőgazdasági termelésnek köszönhetően. Más kitörési lehetőséget biztosít a helyi igényeket kielégítő megújuló energiatermelés, amely nem kapcsolódik az országos hálózatra. Így szélesebb körben nyílhat lehetőség, a nap, szél és geotermikus energia felhasználására.

4.4. Klaszter energiastatisztikája A klaszterben résztvevő vállalkozások jelenleg energiaellátás céljából a szolgáltatóktól gázt és villamos energiát vásárolnak. A vállalkozások mérete, az épületeik nagysága és az alkalmazott technológia szerint energiafogyasztások több nagyságrenddel különbözik A klaszterben tömörült vállalkozások és a klaszter egészének összesített energia fogyasztását a következő 4. . táblázat összesíti.


85/320 2010

S sz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

L é ts z ám ÁramF . G áz fog y. E ne rg ia fő MWh m3 MWh MAL Zrt. 1 054 23 000 23 000 P ayer K ft. 549 650 650 B ourns K ft. 414 5 695 160 812 23 232 P oppe & P otthoff B t. 140 9 200 9 200 Ajkai E lektronikai K ft. 300 3 978 441 247 52 097 S K S K ft. 201 1 300 1 300 AE P las tic K ft. 220 0 K ókai T ömítés tec hnikai K ft. 120 400 400 Unimontex K ft. 81 550 550 S elc o K ft. 122 490 490 K ontex K ft. 55 350 350 Amed-‐T ec h K ft. 59 0 Ajkait K ft. 23 50 50 Ajkai G épés z eti K ft. 43 169 56 043 6 281 Hajtó Mű K ft 68 23 720 2 655 Ö S S ZE S E N 3 381 45 900 681 822 120 254 C é g ne v e

4.55. ábra A klaszter energiafogyasztása Forrás: Saját gyűjtés Az energiamennyiségekből kivehető, hogy szinte valamennyi cég fogyasztása oly mértékű, hogy önállóan is viszonylag kedvező megállapodást tud kötni a szolgáltatókkal. Ettől függetlenül közös energiavásárlás esetén a nagyobb vásárolt kontingens miatt még kedvezőbb egységárak érhetők el. Mindkét energiahordozó terén javasoljuk, hogy 2011. február végéig kössék meg a 2012 évre az energiavásárlási szerződéseiket, tekintettel arra, hogy jelenleg nagyon jó árak érhetők el, de ahogyan haladunk kifele a válságból az energiaárak emelkedési meredeksége nőni fog. Jelenleg nincsenek energiahatékonysági adataink a felhasznált energiák vonatkozásában. Elsődleges javaslataink között szerepel a vállalkozások energetika auditjainak elkészítése, amely lehetőséget ad majd a jelenlegi helyzet értékelésére, a reális, de ösztönző célok kitűzésére.


86/320 2010

5. A már meglévő tervek, koncepciók vizsgálata 5.1. Magyarország energia stratégiája A GKM kezdeményezésére 2005-ben az ország energia stratégiájának koncepcióját több mint 10 elemre szétbontotta, és megbíztak egy – egy munkacsoportot az adott téma kidolgozásával. Ennek eredményeképpen meglehetősen vegyes képet kapott az olvasó, aki komolyan vette a GKM felhívását az észrevételek megtételére. Hiányzott egyrészt a közös irányvonal. A megújulós fejezet pl. formai szempontból megfelelt a stratégiával és jelentéskészítéssel szemben támasztott feltételeknek, azonban tartalmi vonatkozásban elkövette azt a hibát, hogy pl. a fotovoltaikus termelést statikusan vizsgálta, az időfaktor kizárásával. Még kevésbé - valójában semennyire sem - volt értékelhető az energia hatékonysági fejezet, mely kimerült a múlt leírásában. Javaslatai pedig az elemzés elmaradása miatt alapvető tévedéseket és csak input indikátorokat tartalmazott. A mennyiségi szemlélet erősen visszaköszönt az elmúlt időkből. Valószínűleg ennek tudható be, hogy az Energiaklub és a Corvinus Egyetem felkérést kapott egy országos energia koncepció elkészítésére 2006 májusában. A koncepció elkészítésére egy hónapot kaptak, ami borzasztóan rövid idő, azonban ennek ellenére nagyságrendekkel jobb, hasznosabb és megalapozottabb anyagot tettek le az asztalra, mint korábban a GKM által megbízott professzori gárda. Ennek eredményeképpen körvonalazódni látszott most már valóban egy olyan energia stratégia, amely valóban megfelel az ország érdekeinek, s nem szakmai érdekeket próbál kiszolgálni. Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára tartott előadást „Mi Magyarország energiapolitikája és az hogyan illeszkedik az EU energiapolitikájába” címmel. Kiemelte az EU törekvéseit és azt, hogy a munka alapját a szakértői tevékenység jelenti. Rámutatott, hogy a készülő anyag szemléletében az eddigiekhez képest más lesz, szintetizálásra és nem részletekre, nem akcióprogramokra törekszik. Belátható horizontokat, távlatos képet kíván alkotni, és 2020-ig tekint előre. A mai kor komoly kihívásaival számolva, a változások élére kíván állni a tervezett stratégia tartalma, miközben fő pillérei a biztonság, a versenyképesség, a fenntarthatóság. Most folyik a társadalmi vitája Magyarország új Energia Stratégiájának. A tervezetet és a várható irányvonalakat az 5.3. fejezetben tárgyaljuk


87/320 2010

5.2. Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Operatív Programok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza az Operatív Programokat (OP). Az EU energiapolitikai célkitűzéseinek a hivatalos kiadványa a 2007 januárjában közzétett „energia csomag”. Eszerint a közös energiapolitika három alappillére az ellátásbiztonság, versenyképesség és a fenntarthatóság, kiindulópontjába az éghajlatváltozás elleni harcot, az EU szénhidrogén importtal szembeni védtelenségének mérséklését, valamint a munkahelyteremtés és növekedés elősegítését kell állítani. Magyarország Kormánya a fenti célok hazai leképezésére, illetve a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározására új Energiapolitikát és az ahhoz kapcsolódó Energiahatékonysági Akcióterv fog elfogadni, 2007 végére. Az Akcióterv (időtáv: 2007-2020) főbb tartalmai elemei a következők: 1. Az Akcióterv nemzetközi és hazai összefüggései (EU energiapolitikája, klímapolitikája, agrárpolitikája, hazai dokumentumok) 2. Helyzetelemzés (trendek az energia-felhasználásban az Európai Unióban és Magyarországon, ágazati részarányokra vonatkozó elvárások; aktuális és várható problémák) 3. Állami támogatások jelenlegi eszközei (Nemzetközi gyakorlat; Jelenleg alkalmazott hazai eszközök, az egyes eszközök hatása, eredményei: szabályozási ösztönzők: támogatott ár, kötelező átvétel; támogatáspolitikai eszközök: KIOP, KEOP, NEP, K+F, Egyéb; adózási kedvezmények; Nehézségek vizsgálata: Ismerethiány, szakértői hálózat, szemléletformálás; intézményrendszer; szabályozási anomáliák, EU forrásokból nem vagy kevésbé finanszírozható területek (pl. társasházak) 4. SWOT 5. Célkitűzések (Célkitűzéseket befolyásoló tényezőkre tett feltételezések: energiafelhasználás, technológiai trendek, Célértékek kitűzése: ágazati lebontás; részcélok kitűzése; 6. Célok elérésének eszközei és pénzügyi keretei (2006/32 EK irányelvvel összhangban) Elsősorban a következő területek megvizsgálására kerül sor: 1. Energiatakarékos szemlélet, folyamatos ismeretterjesztés 2. Energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozók bővítésével kapcsolatos K + F tevékenység erősítése 3. A termelőszférában az energiaveszteség feltáró vizsgálatok (auditok) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

88/320 2010

rendszeresítése 4. A helyi önkormányzatok energiagazdálkodásának javítása (beleértve a közvilágítást) 5. A legkisebb költségre tervezés, a fogyasztó oldali igénybefolyásolási programok alkalmazása 6. A közlekedés, szállítás energiatakarékos szervezése 7. Az ipari energiafelhasználás mérséklése 8. A közlekedés korszerűsítése 9. Mezőgazdasági termelés energotechnológiai korszerűsítése 10. A lakossági energiamegtakarítás támogatása 11. Alternatív tüzelési rendszerek alkalmazásának növelése 12. A megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése 15. A távhőellátó-rendszerek felújítása, a távhőszolgáltatás versenyképessé tétele 16. Elektromos háztartási készülékek energiahatékonysági címkézése Környezet Energia Operatív Program 4. prioritás: „A megújuló energiaforrás felhasználás növelése Akcióterv 2009-2010”. A prioritás azokat az elsősorban önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhő szolgáltatók), valamint vállalkozások által megvalósítandó, hő- és/vagy villamosenergia-teremlesre, valamint bioetanol előállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordózok felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe veszi – többek között – az adott projekt jövedelemtermelő képességét, megtérülését, költséghatékonyságát, továbbá kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatósága. A prioritás túlnyomórészt kis-közepes méretű projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitől és a kedvezményezettől függűen, 10-85% közötti arányban. A pályázatok összefoglalója:


89/320 2010

5.1. ábra KEOP 4. OP Forrás: Energia Központ Kht Mivel fentiek élő, folyamatban lévő pályázatok sokaságát jelenti, jelentősége az országos energetikai stratégiában várható szemléletváltás ellenére olyan nagyméretű, hogy az OP teljes anyagát a M2 mellékletben ismertetjük. Környezet és Energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energiafelhasználás Akcióterv 2009-2010”. Pályázatok: KEOP-5.1 Energetikai hatékonyság fokozása KEOP-5.2 Harmadikfeles finanszírozás KEOP-5.3 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva Előző két operatív programból a támogatás mértéke régiós megoszlásban:


90/320 2010

5.2. ábra KEOP támogatások 2008 Forrás: VÁTI Kht KIOP-1.7: Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. A komponens: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. B komponens: az energiahatékonyság növelése.

5.3. ábra KIOP 1.7 jóváhagyott projektek 2008 Forrás: VÁTI Kht


91/320 2010

A NEP keretén belül a következő témákat támogatták: • • • • •

Fűtés és melegvízellátás Komplex energiatakarékosság Lakóépületek hőszigetelése Megújuló energiafelhasználás Nyílászárók cseréje

5.4. ábra NEP jóváhagyott támogatások 2008 Forrás: VÁTI Kht A KDOP négy prioritásai között nem szerepel az energetikai fejlesztések támogatása. Ettől függetlenül az előzőekben voltak lehetőségek a négy prioritás keretein belül az energetikai beruházások támogatására. Egyrészt a 2010 évben már nem fogadott új pályázatokat, másrészt várható a rendszer átalakítása, így részletek tárgyalása ebben a rendszerben jelenleg nem aktuális.


92/320 2010

5.3. MTA Köztestületi Stratégiai Programok Megújuló energiák hasznosítása Az ország energiahelyzetének elemzése és a sürgetően szükséges előrelépés irányainak meghatározása évek óta a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységkörének egyik sarkalatos pontja. A régóta működő Energetikai Bizottság, a Környezettudományi Elnöki Bizottság keretében 2008-ban megalakult Energetika és Környezet Albizottság, valamint az Akadémia elnöke, Pálinkás József által 2008 végén meghirdetett köztestületi stratégiai programok egyikének gondozására alakult Energiastratégiai Munkabizottság egymással karöltve dolgozik ennek a célnak az érdekében. Az Energetika és Környezet Albizottság a Magyar Tudomány 2010. augusztusi számában jelentette meg vizsgálódásainak eredményeit. Az Energiastratégiai Munkabizottság ülésén merült föl, hogy a munkabizottság készülő átfogó stratégiai összefoglalója mellett szükség volna a megújuló energiák nyújtotta lehetőségek részletesebb összegzésére is. Ezt szolgálta első lépésben A megújulóenergia-hasznosítás támogatási elvei című ankét, amelyet 2010. június 24-én rendeztek meg az Akadémián. Ezen a szélenergiáról Gács Iván, a biomasszáról Dinya László, a geotermikus energiáról Büki Gergely, a napenergiáról pedig Farkas István tartott előadást. Ez a tanulmány az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programok című kiadványsorozatában megjelenő energetikai kötet előkészítéseként a sorozatnak megfelelő külsővel jelenik meg. Megjelenését külön kiadványként még az átfogó energiastratégiai tanulmány elkészülte előtt a megújuló energiafajtákról terjedő mítoszok, előítéletek és a többféleképpen egyoldalú ismeretek indokolják. Nem titok azt sem, hogy a kormányzatnak kíván segítségére lenni a sürgős döntésekben. Nemcsak arról van szó, hogy az ország tartozik az EU-nak a megújuló energiaforrások alkalmazásáról szóló nemzeti cselekvési tervvel, hanem arról is, hogy a Széchenyi-tervbe bekerülő pályázatokat minél hamarabb ki kell írni, és hamarosan el is kell bírálni. Ezzel a munkával irányt mutatnak a pályázatok kiíróinak és bírálóinak. Ezt az anyagot 2010 nyarán Büki Gergely fogalmazta meg, és ötvözte egységes tanulmánnyá, támaszkodva – az említett előadások mellett – széles körű ismereteire és a szakirodalomra. A következtetések világosak a részletekben való elmélyülés nélkül is. A tanulmányban nincs „vezetői összefoglaló”, de a bevezetés (1. fejezet) és a javaslatok (3. fejezet) címei alapján, valamint az egyes megújuló energiák tárgyalásakor (2. fejezet alpontjai) a fejlesztésekre és a támogatásokra tett javaslatok egységesen kiemelt megfogalmazásai mintegy kompendiummá állnak össze. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

93/320 2010

Bevezető megállapítások: „Energiaellátásunkat a műszaki, a gazdasági, a környezeti és a jóléti követelményeknek megfelelően kell fejlesztenünk. Ezt a célkitűzést szolgálja a fogyasztói energiatakarékosság, az energetikai hatékonyság növelése és az optimális energiastruktúra kialakítása. A megújuló energiaforrások használata az energiastruktúrát a kívánt irányban alakítja át, de hatékony alkalmazásuk elősegíti a fogyasztói energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot is. Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13%-os arányt vállalt. A megújuló energiák 13%-os aránya nem tűnik nagynak, ha azt nézzük, hogy az energiaigények maradó 87%-át továbbra is a kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük. De egészen más a kép akkor, ha az energiaigények növekedését nézzük: 1997 és 2008 között a primerenergia-felhasználásunk mintegy 7%-kal nőtt, a jövőben – a fogyasztói energiatakarékosság és energiahatékonyság várható intenzitása következtében – ennél kisebb növekedésre, valószínűleg a fogyasztói igények csökkenésére számíthatunk. A következő évtizedben tehát a megújuló energiaforrások az új energiaellátó létesítményekben a fentinél jóval nagyobb szerepet kapnak (nem lekicsinyelve egyéb fejlesztéseket, köztük az új lignit- és atomerőművet). Az összmérték meghatározása fontos, de még fontosabb annak kijelölése, hogy a különböző megújuló energiaforrásokat (biomassza, földhő / geotermikus energia, napenergia, szélenergia és vízenergia) milyen irányokban és eljárásokkal fejlesszük. Lényeges, hogy a hasznosításba bevont megújuló energiákból mit termeljünk: villanyt vagy hőt, avagy kapcsoltan hőt és villanyt. A rossz irányú elindulás (például a kis hatásfokú fatüzelésű erőművek létesítése) önmagában is negatív, és a megújuló energiák hasznosítása ellen is hat. Ám ha jó irányt választunk, ez ösztönzi és gyorsítja a növekedés ütemét. Vizsgálatainkban tehát a hangsúlyt a megújuló energiák helyes hasznosítási irányainak a kijelölésére helyezzük. A megújuló energiaforrások hasznosítása számos újszerű technológiát igényel. Ám mégis azt kell kiemelnünk, hogy a megújuló energiák hasznosítását is a nemzeti érdekeket követve ugyanabban az energiarendszerben, ugyanazzal az energetikai, gazdasági, környezeti szemlélettel kell vizsgálnunk, mint amelyet a fosszilis és a nukleáris energiák hasznosításakor korábban sikeresen alkalmaztunk, és amely a helytállóságát már bizonyította.” Az energiaellátás rendszere, energetikai célkitűzések Az energiaellátás egyszerűsített rendszerét az 5.5. ábra szemlélteti. Ez az ábra a megújuló energiák hasznosításának legfontosabb elemeit tartalmazza, ezeket egyes megújulóknál és technológiáknál kerülnek kiegészítésre. A rendszer olyan Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

94/320 2010

energiákat és fogyasztókat nevesít, amelyeket a statisztikák (például Eurostat) alkalmaznak. Az egyszerűsített rendszer is lehetővé teszi az energetikai összefüggések értelmezését és súlyozását, az energetikai feladatok áttekintését és egységes értékelését.

5.5. ábra Az energiaellátás egyszerűsített rendszere Végenergia-felhasználás. Fogyasztói oldalról nézve az energiaellátás alapjellemzője a végső energiafelhasználás, azaz a végenergia-felhasználás (F – Final Energy Consumption, FEC). A végenergiafelhasználás a fogyasztók által energetikai (és nem energetikai) célokra felhasznált energiákat jelenti. A végenergia-felhasználók körében a statisztikák a termelőket (ipart), a közlekedést, a háztartásokat, a lakosságot (épületeket) és az egyéb energiafogyasztókat különböztetik meg. A felhasznált végenergiák tüzelőanyagok (szén- és olajtermékek, földgáz, tűzifa, fa- és növényi anyagból préselt pellet), villamos energia, távhő, üzemanyagok stb. lehetnek. Primerenergia-felhasználás. Az energiaellátás másik alapjellemzője a primerenergia-felhasználás (G – Primary Energy Supply, PES). A primerenergiafelhasználásban a hazai és az importált források egyaránt szerepelnek. Hagyományosan primer energiának a kimerülő energiaforrásokat tekintjük, ezen belül az eltüzelhető (fosszilis) energiákat (szeneket, kőolajat és földgázt) és az atomenergiát.


95/320 2010

A primerenergia-felhasználás része, de esetenként (például, ha a vizsgálat éppen ezek szerepére és értékelésére irányul) elkülönítjük a megújuló energiaforrásokat (U). Többféle megújuló energiaforrással számolhatunk: régóta használt a vízenergia, újabban fokozódik a szélenergia, a napenergia és a bioenergia (biomassza) szerepe, valamint a megújulók közé soroljuk a földhő (a geotermikus energia) különböző megjelenéseit is: a termálvíz, illetve a talaj, a levegő és a felszíni víz hőjét. A víz és a levegő kétszer jelenik meg, egyik esetben mechanikai energiájukat, a másik esetben hőtartalmukat hasznosítjuk. Néhány energiafajta végenergiaként és primer energiaként egyaránt szerepel. Ilyen a magyar energiafelhasználásban különösen nagyarányú földgáz, amelyet az energiafogyasztók közvetlenül felhasználnak, és amelyből távhőt és villamos energiát is termelünk. Energiaátalakítás és -elosztás. A primerenergia- és a végenergia-felhasználás között ez a rendszer biztosítja az energiák átalakítását, szállítását és elosztását. A fontosabb átalakító berendezések a hőt és a villamos energiát közvetlenül vagy kapcsoltan termelő létesítmények (fűtőművek, erőművek, fűtőerőművek és hőszivattyúk), a tüzelőanyag-nemesítő és -finomító művek (olajfinomítók, pelletüzemek). A korszerű energiaellátásban fontos és terjed a vezetékes energiaellátás: a földgázhálózat, a villamosenergia- rendszer és a távhőellátás. Az energiaellátás rendszerében megkülönböztetjük a primer és a szekunder energiahordozókat, amelyek értelemszerűen a primerenergia-forrásokból, illetve az energiaátalakítókból származó energiatermékeket jelentik. Az energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás veszteségekkel jár. A veszteségek együttesen jelentik az energiaellátási rendszer veszteségét: V= Vát+Vsz+Vel ahol Vát az átalakítás, Vsz a szállítás, Vel az elosztás vesztesége. Ez a veszteség okozza a primerenergia- és a végenergia-felhasználás különbségét: V= G-F és ezzel az energiaveszteséggel értelmezhető az energiaellátás hatásfoka: ηF=F/G Az energiaellátás rendszerében jól szemléltethető és az egyes alrendszerekhez köthető az energiaellátás három fő célkitűzése: az energiatakarékosság, az Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

96/320 2010

energiahatékonyság növelése és az optimális energiaszerkezet megvalósítása. Ezt a hármas célkitűzést átfogóan az EU úgynevezett 3 x 20-as programja fejezi ki. • Az európai és a magyar energiapolitika egyik leghatározottabb célkitűzése az energiatakarékosság fokozása, amely a végenergia-fogyasztáshoz, az energiafogyasztókhoz köthető. A fogyasztók által el nem fogyasztott végenergiát nem kell megtermelni, ez nem igényel primerenergia-felhasználást, és semmilyen mértékben nem szennyezi a környezetet. Az energiatakarékosság és az energiaigénynövekedés az energiafogyasztás statisztikai adataiban együtt jelenik meg, ezért a takarékosság közvetlenül nem mindig mutatható ki, csak a javuló energiamutatókból következtethetünk rá. Az energiatakarékosság különösen az épületek hőellátásában biztosít nagy megtakarítási lehetőséget. Számos példa van 20–100%-os megtakarítás elérésére; a döntő kérdés persze az, hogy a tömeges alkalmazáskor milyen mértékű megtakarítást lehet gazdaságosan tervezni és ténylegesen elérni. Az energiahatékonyság javítása elsősorban az energiaátalakító, -szállító és elosztó rendszerek feladata. A hatékonyságnövelés általánosan használható eszköze a hatásfokjavítás, ezt nagyon széles körben lehet alkalmazni. Speciális, de nagy hatékonyságú eszköz a kapcsolt energiatermelés, amely a hasznos hőigények bázisán kedvezően alkalmazható villamosenergia-termelésre. Hőigények ellátására a hőszivattyús hőtermelés teszi lehetővé a környezeti hő felhasználását. A hatékonyság javítását az egyes eljárások energetikai mutatói fejezik ki. Az energiahatékonyság átfogó javulását az energiarendszer hatásfoka (az F/G arány) jellemzi. • A meghirdetett energiafejlesztések kiemelkedő feladata az optimális energiastruktúra elérése, ezen belül a megújuló energiaforrások (Renewable Energy Supply – RES) indokolt mértékű hasznosítása. Az optimális energiastruktúra (energiamix) összetett feladat, energetikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontok mellett tartalmaz biztonsági és politikai követelményeket is. A megújuló energiák hasznosítását is csak reálisan szabad értékelnünk, óvakodnunk kell minden szélsőséges felül- és alulértékeléstől. A reális és indokolt megvalósítás esélyét rontja minden olyan illúzió, amely a megújuló energiák túl könnyű vagy túl nehéz hasznosítását jelzi. Csak akkor juthatunk előbbre, ha a megújuló energiák reális hasznosítását is ugyanolyan műszaki, gazdasági és környezeti szemlélettel értékeljük, ahogyan azt tettük és tesszük a fosszilis és a nukleáris energiaforrásoknál. Az energiaellátást a környezetvédelem követelményeinek betartásával kell megvalósítani. Az energetikai és környezetvédelmi követelményekben esetenként lehetnek különbségek, de elsősorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy a helyes energetikai célkitűzések a környezetvédelemnek is maradéktalanul megfelelnek. Ez Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

97/320 2010

érvényes a megújuló energiák hasznosítására is, hatékony felhasználásuk a környezet- és klímavédelmet ugyancsak szolgálja.

energetikai

Energiaellátásunk súlypontjai a megújuló energiák szempontjából A megújuló energiaforrások célszerű irányú és mértékű hasznosításának tervezéséhez ismernünk kell a megújuló energiák jelenlegi arányát, energiaellátásunk fő jellemzőit, továbbá energiafogyasztóink és a fogyasztott energia súlypontjait [1]. A megújuló energiák arányát és az energiaellátás fontosabb jellemzőit az 5.6. ábrán adjuk meg az 1997. és a 2008. évekre, összehasonlítva az Európai Unió (EU-27) hasonló mutatóival. A táblázat adataiból megállapításokat tehetünk az energiahatékonyságról. A hatékonyság javulását jelzi, hogy a primerenergia-igényességünk 12 év alatt mintegy 30%-kal csökkent. A jelentős csökkenés ellenére primerenergiaigényességünk 2008-ban még mindig 2,4-szerese az EU-27 átlagának. A hazai energiaellátás hatásfoka szintén javult, de mintegy 4%-kal kisebb az EU-27 átlagánál. EU-27 Végenergia-felhasználás, F – növekedése, 2008/1997 Ipar Közlekedés Háztartás,szolgáltatás,egyéb - (csak háztartás) Földgáz közvetlen felhasználás Primerenergia-felhasználás, G - növekedése, 2008/1997 Földgáz - (ennek importaránya) Primerenergia-igényesség Energiaellátás hatásfoka, F/G Megújuló energiák, U - növekedése, 2008/1997 - primer energia arányában, U/G Napenergia Biomassza és hulladék Geometrikus energia Vízenergia Szélenergia

PJ % % % (%) % PJ % % kJ/€ PJ % PJ PJ PJ PJ PJ

1997 46473 1 30,1 28,8 41,1 (26,3) 22,0 69822 1 21,3 (44,6) 8576 0,666 3849 1 5,37 14 2446 162 1201 26

Magyarország 2008 49083 1,06 27,2 32,0 40,8 (25,4) 22,3 76658 1,1 24,6 (62,0) 7114** 0, 640 6222 1,62 8,23 73 4297 243 1182 427

1997 655 1 23,6 17,9 58,5 (35,2) 41,3 1088 1 38,4 (66,1) 23911 0,602 21,5 1 1,99 0 17,1 3,6 0,8 0

2008 715 1,09 19,7 28,2 52,1 (32,7) 36,1 1166 1,07 42,2 (82,3) 16832** 0,613 69,6 3,24 6,18 0,2 63,8 4,0 0,8 0,8

5.6. ábra Az Európai Unió és Magyarország energiatükre az 1997-es és az 2008-as években* * Forrás: Eurostat (1 t oe ≈ 42 GJ; oe: olajegyenérték) ** 2007. évi adatok Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

98/320 2010

A táblázat adatai alapján irányelveket is megfogalmazhatunk a megújuló energiaforrások fejlesztésére: • A megújuló energiák jelenlegi szerepe az Európai Unió és Magyarország energiaellátásában még mérsékelt, 2008-ban 8,23%, illetve 6,18% volt, a 2020-ig tervezett 20, illetve 13%-os arány tehát csak erőteljes fejlesztéssel érhető el. Ám figyelemre méltó a nagyarányú növekedés a vizsgált 12 évben, Magyarországon például 3,24-szeresre nőtt a megújuló energiák felhasználása. A megújulók között vezető szerepe a biomasszának van, aránya 2008-ban az EU-27-ben 69%, Magyarországon 92% volt. Legdinamikusabban a szélerőművek növekedtek, 1997 és 2008 között az EU-s növekedés tizenhatszoros volt, a hazai növekedés pedig 0ról érte el a vízerőművek szintjét. A vízerőművek termelése az EU-ban és Magyarországon egyaránt stagnált, a geotermikus energia elért szintje és növekedése egyaránt mérsékelt. A napenergia-hasznosítás pedig mind az EU-ban, mind Magyarországon a legkisebb mértékű volt a megújulók között. A megújuló energiák fejlesztése több kérdést vet fel. Néhányat kiemelünk ezek közül: a megújuló energiaforrásokat mely energiafogyasztók ellátására célszerű hasznosítanunk, a megújulók hasznosítása milyen hagyományos energiahordozók kiváltását teszi lehetővé, és milyen energiák felhasználása válik szükségessé. • Egyes megújuló energiaforrásoknál egyértelmű az, hogy milyen energiaigények ellátására alkalmasak. A víz- és a szélenergia kizárólag a villamosenergia-ellátást szolgálja. A napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hőellátásban hasznosítható. A legjelentősebb megújuló energiaforrás, a biomassza esetén viszont még nyitott kérdés, hogy milyen energiafogyasztók ellátására fordítsuk. Az energiafogyasztói struktúrában az Eurostat-adatok – az ipar és a közlekedés mellett – a háztartások és a szolgáltatások energiafelhasználását különböztetik meg. Gyakorlatilag az utóbbiak képezik az épületek energiaellátásának meghatározó részét, ezt érdemes összehasonlítanunk a hazai és az európai energiafelhasználásban. A 2008. évi adatok szerint a háztartások és a szolgáltatások hazai energiafelhasználása (52,1%) és ebből a háztartások felhasználása (32,7%) nagyobb arányú, mint az EU-átlag (40,8%, illetve 25,4%). A hazai energiafelhasználói struktúrában tehát a háztartások és a szolgáltatások nagyobb súlyt képeznek, emiatt az energiafejlesztés eszközeit (energiatakarékosság, energiahatékonyság és megújuló energiák alkalmazását) az épületek energiaellátásában fokozottan indokolt érvényesíteni [2]. A háztartások és szolgáltatások (épületek) energiafelhasználásának európai és hazai összehasonlításában figyelembe kell vennünk, hogy egyrészt a végenergiafelhasználásban az arányuk nálunk 52,1 : 40,8% = 1,28 arányban nagyobb, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

99/320 2010

másrészt az egy főre eső végenergia-felhasználásunk az európai átlagnak 0,75-öd része. A két ellentétes hatás következtében az épületek egy főre eső energiafelhasználásában tehát nincs számottevő különbség a hazai és az EU-27 átlaga között. Másként fogalmazva: az egy főre eső lakástérfogat (m3/fő) EU átlaga nagyobb, mint a hazai, ezt az ellensúlyozza, hogy nálunk az egységnyi lakástérfogatra eső energiafelhasználás (GJ/m3) ugyanolyan mértékben nagyobb. Feladatunk az, hogy egyrészt az épületeink fajlagos végenergia-igényeit (GJ/m3) csökkentsük, másrészt az épületek végenergia-igényét a legkisebb és a legkedvezőbb struktúrájú primerenergia-felhasználással elégítsük ki. Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010-ben módosított európai parlamenti és tanácsi irányelv megállapítja, hogy az Unió energiafogyasztásának 40%-a épületekkel kapcsolatos. Ezért az energiafogyasztásuk csökkentése és a megújuló forrásokból történő fedezése fontos feladat. • Primerenergia- és végenergia-struktúránk legfontosabb jellemzője az, hogy a földgázfelhasználásunk túlságosan nagyarányú. A 2008. évi primerenergiafelhasználásban a földgáz 42,2%-os aránya túl nagy, az EU-27 átlagának 1,72szerese. A túlsúlyos földgáz-felhasználás 82,3%-át egyetlen vezetéken, orosz importból szerezzük be, szemben a kisebb arányú és többirányú európai gázbeszerzésekkel. A végenergia-felhasználásban a földgáz aránya még nagyobb. A 2008. évi végenergiafelhasználásban a közvetlen földgázarány 36,1%. A végenergiában 16%ot kitevő villamos energiának mintegy 1/3-át földgázból termeljük, ez kereken 5% közvetett földgáz-felhasználást jelent. Ezeken felül a végenergia kb. 7%-át kitevő távhőt szinte teljes egészében földgázból állítjuk elő. A végenergiának tehát 36,1 + 5 + 7 ≈ 48%-a, tehát mintegy fele földgázalapú. A háztartások és a lakosság (az épületek) föld-gázfelhasználása az átlagnál még nagyobb arányú. A nagyarányú földgázfelhasználásnak két hatása lényeges. Kedvező, hogy a földgáz a központos és a decentralizált energiaellátásban egyaránt jó hatásfokkal alakítható át és használható fel viszonylag egyszerű és olcsó berendezésekkel (ezért terjedt el ilyen nagymértékben). Hátránya, hogy beszerzése egyre kockázatosabb, és egyre inkább politikai kérdés, elég utalni a gázszállítás immár ismétlődő veszélyére, a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek vitáira. A hazai energetika fejlesztésének egyik célja a földgázfelhasználás csökkentése és helyettesítése; ez képezi az összehasonlítási alapot is más energiahordozók értékelésénél. A földgázcsökkentésnek és -kiváltásnak egyaránt vannak lehetőségei a koncentrált villamosenergia-termelésben és a decentralizált hőellátásban. Az előbbi esetben ligniterőmű és/vagy atomerőmű létesítésével válthatjuk ki a földgázt. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

100/320 2010

Az utóbbi célra pedig az energiatakarékosság (például az épületek energetikai tanúsítása) és a megújuló energiaforrások (elsősorban a biomassza, a földhő és a napenergia) minél szélesebb körű használata jöhet számításba. A megújulók energiamérlege, földgázkiváltás Az 5.5. ábra azt szemléltette, hogy a megújuló energiákból különböző utakon többféle végenergiát (tüzelőanyag, villamos energia, távhő, üzemanyag) állíthatunk elő. Azt is feltüntette, hogy a megújuló energiák hasznosítása gyakran végenergiafelhasználással (leginkább üzemanyag, villamos energia) jár. A megújuló energiák szerepét két célfüggvénnyel fogalmazhatjuk meg: • A megújuló energiák részaránya a primerenergia-felhasználásban minél nagyobb legyen. Ez népszerű és általánosan elterjedt elv, és ennek felelnek meg az európai uniós irányelvek is. • A megújuló energiákkal minél több hagyományos primer energiát, hazai viszonyok közt minél több földgázt takarítsunk meg. A megújulókkal kiváltható hagyományos primerenergiát az 5.5. ábra nem tüntette fel; ezt egy-egy (i-edik) esetben vázlatosan a 5.7. ábrán szemléltetjük, ahol U az esetenként felhasznált megújuló energia, F a termelt végenergia, G a kiváltott hagyományos primer energia (például földgáz), R pedig a megújuló energia hasznosításakor felhasznált végenergia (üzemanyag, villamos energia). A két célfüggvény akkor jelentené ugyanazt, ha azonos végenergia-felhasználás esetén (F = áll.) a hasznosított megújulók energiaértéke (U) megegyezne a kiváltott primer energia energiaértékével (G, illetve G–R). A két érték azonban általában nem egyezik meg, sőt esetenként számottevően eltér. Az utóbbi célfüggvény tehát az, amelyik fontosabb célt fejez ki. A megújulók hasznosításának jelenlegi támogatása A megújuló energiák hasznosításának eddigi támogatását a sokszínűség jellemzi. A megújuló energiaforrások hasznosítását ösztönözték önállóan vagy más energiatakarékossági és környezetvédelmi lehetőségekkel együtt. A támogatók sorában találjuk az államot a saját és az uniós források felhasználásával, az önkormányzatokat és az egyes energiaszolgáltatókat. A megújuló energiaforrások hasznosítását segítették a létesítési költségekhez való hozzájárulással vagy a termeléshez felhasznált végenergia díjának a támogatásával, továbbá a termelt energia kötelező és kedvezményezett átvételével, illetőleg más módokon is. A támogatás formáját pénzügyi ösztönzés vagy jogszabályi, engedélyezési előírás képezte. Az alkalmazott sokszínű támogatási rendszert nem tekintjük át, csak a megújuló energiák néhány jellemző támogatási módját mutatjuk be. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

101/320 2010

KEOP pályázati rendszer. Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 Mrd eurónyi uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez az uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 Mrd Ft. Az uniós támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kell felhasználni. Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése hat kiemelt területen, köztük a környezet és az energetika területén (KEOP – Környezet és Energia Operatív Program). A KEOP pályázati rendszert jogszabályok alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeli. A rendszer működtetéséhez létrehozták az Irányító Hatóságot (IH) és a Közreműködő Szervezetet (KSZ), az utóbbi feladatait az Energia Központ Kht. látja el. A 2008 óta működő rendszer működésének külső bírálatára még nem lehet vállalkozni, de az új kormányzat már jelezte az eddigi működés és a támogatások felülvizsgálatát. Külső szemlélőként csak néhány megállapítást tehetünk: – Kedvező, hogy a KEOP-rendszer a beruházási költségekkel a létesítést és nem az üzemeltetést támogatja. – A KEOP pályázati rendszer olyan nagyságrendű pénzügyi forrással rendelkezik, amely lehetővé teszi (lehetővé kell tennie) az energetika érdemi fejlesztését, beleértve a megújuló energiaforrások nagyarányú ösztönzését. – A nagyszabású fejlesztésnek nemcsak a munkahelyteremtést, hanem tömeges alkalmazás esetén a hazai innovációt és gyártást is segítenie kellene. – A KEOP-rendszer hatékony működését segítené, ha rendelkeznénk olyan nemzeti energiafejlesztési stratégiával, amely meghatározná a támogatási rendszer feladatát. A javaslat úgy is megfogalmazható, hogy a KEOP-pályázatban rendelkezésre álló pénzforrások igénylik egy nemzeti energiastratégia kidolgozását és egy olyan szervezet létrehozását, amely alkalmas a nemzeti energiastratégia kidolgozására. – A pályázati rendszert működtető jogszabályok és ügyrendek túl bonyolultak. A mechanikus és bürokratikus rendszert számos meggondolás indokolja, de számos érv szól ellene is. A pályázatírás külön szakmává vált (némi túlzással: nem a szakmához, hanem a pályázatíráshoz kell érteni), ugyanakkor a pályázat értékelése is inkább mechanikus (pontozás és szavazás), kevésbé a szakmai felelősség vállalása. – A célkitűzés nem mindig a legújabb technikai lehetőségeket támogatja, noha a KEOP-nak csak a legújabb technikájú/technológiájú beruházásokat lenne szabad ösztönöznie. KÁT (KÁP) támogatási rendszer. A kötelező átvételhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszközt (az úgynevezett KÁP-ot, 2008-tól KÁT-ot: kötelező átvételi tarifa) az 56/2002. (XII. 29.) GKM-rendelet vezette be. Támogatásban a megújuló forrásokból és a kapcsoltan termelt villamos energia részesült, valamint a támogatás alapját is a villamosenergia-termelés teremtette Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

102/320 2010

meg. A támogatás alapjai mindenképpen vitathatók, mert egyrészt támogatni az elért energiamegtakarítást, illetve annak előidézőjét kellett volna, másrészt a támogatás alapját is az energiamegtakarítás eredményéhez (szennyezéscsökkenés, fosszilis energia kiváltása) kellett volna kötni, tehát egyiket sem a villamosenergiatermeléshez. A rossz hatásfokú biomassza-alapú (fatüzelésű) közvetlen villamosenergiatermelést például indokolatlan támogatni, mert ez elvonja a forrásokat a hatékony biomassza-bázisú hőtermeléstől. Az elmúlt időszak felszínre hozta a nem megfelelően megalapozott támogatási rendszer hiányosságait. A KÁP-, majd a KÁT-támogatásban részesülő villamos energia aránya 2009-ben már elérte a 20,6%-ot 5.8. ábra). A megújulók hasznosítását csak kisebb mértékben támogatta, a támogatás nagyobb része a kapcsoltan termelt villamos energiára esett (a legnagyobb részarány 75,4% volt). A támogatás összege 2009-ben elérte a 70 Mrd Ft-ot, ez az összes megtermelt villamos energiát mintegy 2 Ft/kWh költséggel terheli, maga az ösztönzött villamos energia pedig 10 Ft/kWh támogatásban részesül. A torz és túlzott mértékű támogatási rendszert mielőbb meg kell szüntetni, és egy új, helyes elvekre épülő rendszerrel kell ösztönözni a megújuló energiaforrások elvárt fejlesztését. Kutatásfejlesztés, innováció. A megújuló energiák hasznosítását bizonyos mértékben nyilvánvalóan érintették a kutatásfejlesztési támogatások. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatásáról készített áttekintés azt tükrözi, hogy a támogatások rendszere nagyon szétaprózódott. Az elaprózott rendszerben a megújuló energiák fejlesztésének kutatása is részesült támogatásban, ám arra is utal, hogy ezek kutatásfejlesztése és innovációja sem részesülhetett kiemelt támogatásban. 7/2006 TNM.-rendelet. A rendelet az épületek energiateljesítményéről szóló 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az irányelv és a rendelet egyaránt rögzíti, hogy az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű új építményeknél meg kell vizsgálni – többek között – a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátás megvalósíthatóságát. A rendeletet két szempont szerint értékelhetjük. A feladat egyik fontos részét, az épületek energiaigényének meghatározását, a rendelet teljes mértékben és magas színvonalon teljesíti. A másik – ugyancsak fontos – része viszont kidolgozatlan és elnagyolt maradt. Számos bírálat érte a rendeletet azért, mert az épületek hőigényét ellátó rendszereket messze nem olyan alapossággal vizsgálja, mint a hőigényeket. Az elnagyolás – a kapcsolt energiatermelés és a hőszivattyúk mellett – a megújuló energiaforrások hasznosítását is érinti. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

103/320 2010

Az épületek energetikai hatékonyságáról szóló, 2010-ben módosított európai parlamenti és tanácsi irányelv újra kiemeli, hogy új épületek esetén „megfontolásra és figyelembevételre kerüljön: – megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek, – kapcsolt energiatermelés, – táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul, – hőszivattyúk.” Az átdolgozáskor egyrészt meg kell tartani a 7/2006 TNM.-rendeletnek az épületek hőigényszámítására vonatkozó értékeit, másrészt hasonló színvonalon kell kidolgozni az épületek hőellátásának rendszerét és energetikai mutatóit. Ezt az elvet érvényesíteni kell a csatlakozó kormányrendeletek átdolgozásakor is, konkrétan az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) és a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008. (XI. 6.) kormányrendeletek módosításakor is. Geotarifa. A villamos hajtású hőszivattyúk elterjedését az áramszolgáltató vállalatok megfelelő villamostarifák alkalmazásával ösztönözhetik. A megfelelő tarifa nem jelenthet időleges, később visszavonható kedvezményt, csak olyat, amely a hőszivattyúk üzemeltetésének sajátosságait (a csúcsidőből történő kizárás lehetőségét) üzleti alapon veszi figyelembe. A geotarifa egy olyan vezérelt áramszolgáltatás, amelynek keretein belül a szolgáltató vállalja, hogy például naponta legalább 20 órán keresztül szolgáltat kedvezményes díjú villamos áramot; a megszakítás nem lehet több, mint 2 óra, és két megszakítás között is minimálisan 2 órának kell eltelnie. A geotarifa alkalmazásakor külön mérőórát szerelnek fel, amely csak a hőszivattyú fogyasztását méri. A hőszivattyús hőellátás tervezőjének mérlegelnie kell, hogy számára mi az előnyösebb: a hőszivattyúkapacitás teljes kihasználása normál villamostarifával vagy a csökkentett (például 20/24 arányban) kapacitás kedvezményezett villamostarifával. Az energiakoncepció hiánya A megújuló energiaforrások fejlesztésének vizsgálatát segítené, ha rendelkeznénk energiakoncepcióval. Elfogadott energiakoncepciónk viszont hosszabb ideje nincs. Legutóbb egy széles körű szakmai bizottság készített energiapolitikai téziseket, ezeket az MVM Közlemények adta közre, ám elfogadására nem került sor. Hivatkozási alapnak csak az előző kormányzat által kiadott Előjelzési dokumentumot tekinthetjük, amely 2020-ig adja meg a megújuló energiaforrások előzetes felhasználási tervét. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

104/320 2010

A megújuló energiaforrások hasznosítása Biomassza A biomasszát elsősorban közvetlen hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre célszerű hasznosítani. Kis hatásfokuk miatt a közvetlen villamosenergia-termelő fa- és szalmatüzelésű erőművek energetikailag mindenképpen rossz megoldásnak számítanak (csak mintegy feleakkora fajlagos földgázkiváltás érhető el velük, mint a közvetlen hőellátásnál és a kapcsolt energiatermelésnél). Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kapcsolt energiatermelés is szorosan összefügg a hőellátással, mivel a kapcsolt energiatermelés lehetőségét mindig a hasznos hőigény adja meg. A biomasszát nem célszerű közvetlen villamosenergia-termelésre felhasználni, mert egyrészt kisebb az elérhető fajlagos földgázkiváltás, másrészt földgáz helyett esetenként szenet vagy atomenergiát váltunk ki. Érdemes megvizsgálni a biomassza-tüzelésű hazai erőműveink energetikai hatékonyságát, amelyek biomassza-fogyasztása a 2003. évi 1,1 PJ-ról 2008-ra kereken 25 PJ-ra nőtt. Biomassza-tüzelésű egyedi fűtés (pelletkazánok) A kis teljesítményű biomassza-tüzelésű kazánok fajlagos beruházási költségei a teljesítmény növelésével kisebb-nagyobb mértékben csökkenek, valamint függenek a felhasznált biomassza minőségétől, a kazán kezelésigényétől és automatizáltságától. A rendelkezésre álló adatok szerint a biomasszakazánok fajlagos beruházási költségei 15 000–60 000 Ft/kW között változnak, azaz kisebbek, mint a fent kimutatott megengedett értékek. Az adatok alapján a kis teljesítményű, egyedi fűtésre alkalmas biomasszakazánok a gázkazánokkal szemben gazdaságosabbak lehetnek, így sokan vállalják, hogy egyénileg vagy társasházi közösségben áttérnek az egyedi gázfűtésről a biomasszafűtésre. A döntésnél természetesen számos szempontot (elhelyezhetőség, kémény, pellettárolás, a pelletszállítók megbízhatósága stb.) is figyelembe kell venni. Biomassza-tüzelésű távhőellátás (falufűtés) Biomassza esetén az egyedi fűtéssel szemben a távfűtés gazdasági indokát az adja, hogy a fűtőműben felhasználható, kevésbé előkészített biomassza számottevően olcsóbb, mint amit egyedi hőellátásban eltüzelhetünk (tűzifa, pellet). A távhőrendszer nagyobb teljesítményű kazánjaiban eltüzelhető kisebb előkészítettségű biomasszák (faapríték, melléktermék, hulladék) ára jóval kisebb, mint például a pelleteké. Távfűtés esetén tájékoztatatásként pBt = 900 Ft/GJ biomasszaárral számolunk, a kazánhatásfok pedig (a rosszabb biomassza-minőség miatt) ηBt = 0,84, ugyanezek egyedi pellettüzelés esetén pBe = 2800 Ft/GJ és ηBe = 0,86. Ezekkel az adatokkal (eltekintve a távfűtés hőveszteségétől) az egyedi Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

105/320 2010

biomasszafűtéssel szemben elérhető fajlagos évi tüzelőköltség-megtakarítás 20.446 Ft / kW év. A biomassza-tüzelésű távfűtés nagyságrendje 1–20 MW között képzelhető el, tehát kisebb településeken is szóba jöhet, sőt – megfelelő gazdasági és társadalmi feltételek esetén – ígéretes lehetőséget nyújt a falufűtés. A falufűtés nálunk még szokatlan, de érdemes utalni a szomszédos ausztriai gyakorlatra. Magyarországon a falufűtés első példáját Pornóapáti jelenti, ahol 2005-ben készült el a biomasszafűtőmű. A fűtőművet a faipari üzem és az erdőgazdaság látja el a hulladékaival. Az építés 14 kisebb-nagyobb vállalkozásnak teremtett munkalehetőséget a régióban. Az üzemeltetés egy teljes és több részidős munkahelyet biztosít. A 2600 kW hőteljesítményű kazán és távhőrendszer beruházási költsége mintegy 360 millió Ft volt (a fajlagos beruházási költség 300 000 Ft/kW). Ebből a biomassza-fűtőmű 190 millió Ft-ot, a távhőrendszer kiépítése 100 millió Ft-ot és a járulékos költségek 70 millió Ft-ot tettek ki. A lakókat terhelő rákötések költsége további 51 millió Ft (csatlakozásonként 500 ezer Ft) volt. A beruházási költségek számottevően meghaladják az előzőkben kimutatott, a gazdaságossághoz megengedhető értéket, tehát a biomassza-falufűtés csak jelentős támogatással valósítható meg. Az üzemköltségek évente mintegy 15 millió Ft-ot tesznek ki. A bemutatott falufűtés konkrét esete nyilván nem a megszokott gazdaságosság mintaképe. Nem lett volna indokolható sem a szocialista rendszerben, sem a rendszerváltás után kialakult hazai piacgazdasági és társadalmi szemlélettel. Viszont példája egy olyan elérendő magatartásnak, amely fontos vidékfejlesztési, hosszú távra szóló egyéni és közösségi feladatot old meg a helyi erők összefogásával, helyi értékteremtéssel, a közös érdek megvalósítására tett önkéntes szövetkezéssel. A biomassza-tüzelésű távfűtés a biomassza decentralizált hasznosításának optimális megoldását jelenti. Nem túlzottan elaprózott, és nem is nagyon koncentrált. Nem kell a biomasszát pelletszintre előkészíteni, és nem kell túl nagy távolságra sem szállítani. Kedvező a biomassza tárolása szempontjából is. A biomassza-fűtőművet a hőfogyasztók centrumába célszerű telepíteni. A többi megújuló energiaforrás hasznosításának körülményeit a tanulmány terjedelme miatt itt nem tudjuk ezen a szinten részletezni, de a 2.6. Megújuló energiák összefoglalót közétesszük. A 2020-ra becsült adatokkal kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük: 1. A rossz hatásfokú biomassza-alapú közvetlen villamosenergia-termelés esetén nem fejlesztést, hanem visszafejlesztést javasolunk. A szerény megadott visszalépésnél nagyobb mértékű csökkentés is indokolható volna. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

106/320 2010

2. A biomassza-alapú egyedi és távhőellátásban külön-külön a jelenlegi hőellátás mintegy megkétszerezését tartjuk indokoltnak. A biomassza-alapú távhőellátást kapcsolt villamosenergia-termeléssel célszerű kiegészíteni. 3. A biogáztermelést és ennek bázisán a kapcsolt energiatermelést a lehetséges mértékig indokolt fejleszteni. 4. A termálvíznek a közvetlen hőellátásban történő gyors ütemű fejlesztésével mindenki egyetért, ezt balneológiai és turisztikai célok mellett energetikai szempontok is kellőképpen indokolják. 5. A hőszivattyús hőtermelés javasolt fejlesztése – a végenergia-ellátásban mérve – mintegy másfélszerese a termálvíz közvetlen hasznosításának, a táblázatban viszont ennek csak a földhőre vetíthető részét (mintegy 50%-át) tüntettük fel. 6. A napenergia esetén csak a fűtési célú napkollektorokat vettük figyelembe. A napelemes villamosenergia- termelést figyelmen kívül hagytuk, és nem számoltunk a napenergia építészeti, a hőigényeket csökkentő hatásával sem (ez a fogyasztói energiatakarékosság része). 7. A szélerőművek megadott növekedése dinamikus fejlesztést jelent. A széllel termelt villamos energia primerenergia-egyenértékét 50%-os hatásfokkal vettük figyelembe (a 2010. évi adatok 100%-kal számoltak). 8. A vízerőművek esetén a megadott sáv nagyon széles. Az alsó érték csak enyhe fejlesztéssel számol. A felső érték viszont feltételezi, hogy egyrészt tíz év múlva már számításba kellene venni a felső Duna-ág vízhozamának ránk eső részét, másrészt az alsó Duna-ágon is megépülhet az egyik tervezett vízerőmű. A vízzel termelt villamos energia primerenergia-egyenértékét szintén 50%-os hatásfokkal vettük figyelembe. Az összegző táblázat adatai alapján a megújuló energiák hasznosításával és fejlesztésével összefüggésben még két megállapítást emelünk ki: • A táblázatban kimutattuk a megújuló energiákból termelt összes végenergiát és az ehhez felhasznált összes megújuló energiát. A végenergia / megújuló energia arányából számított energetikai hatásfok 71–73% közötti értéke azt jelzi, hogy a vázolt fejlesztés a megújuló energiák eredőben jó hatásfokú hasznosításával számol. • A 2020-ban elérendő 105–169 PJ-nyi megújuló energiaforrás az évi primerenergia-felhasználásnak mintegy 11–17%-át teszi ki, a tíz év alatti növekedés pedig ebből 42–106 PJ értéket jelent. Százalékosan ezek nem tűnnek túl jelentősnek. De a megújuló energiák súlyát az jelzi, hogy tíz év alatt a végenergiaés a primerenergia-felhasználásunkban is csak ekkora, sőt – és ez a valószínűbb – kisebb növekedéssel számolhatunk, tehát a következő évtizedben a teljes energianövekedést – sőt ennél többet – kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával fedezzük. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

107/320 2010

A 3. fejezet 3. pontja A megújuló energiák hasznosításának támogatását elemzi és erre tesz ajánlásokat, amelyek várhatóan beépülnek az új Széchenyi tervbe is. A közvetlen energetikai és környezeti célokon túlmenően további közcélok is indokolják a megújuló energiák támogatását. Ilyen közcélok a következők: – az energiafüggőség és a külkereskedelmi költségek csökkentése, tekintettel a nagy arányú energiaimportunkra, – a munkahelyteremtés és a hazai gyártás, amely a legtöbb megújuló energiaforrás esetében lehetséges, – az energiamegtakarítás megvalósítása sokszor állagóvást vagy értéknövelést eredményez, például épületek energetikai felújításakor, – a nehezen megfogható, de számon tartott külső költségek csökkenése, – rossz hatásfokú vagy környezetszennyező energiaforrások (például pakura) kiváltása. A támogatások formája: A támogatás érintheti a beruházási költségeket és/vagy a folyó költségeket. Ha a támogatás ösztönző szerepét helyezzük előtérbe, és ezt kell tennünk, akkor a megújuló energiaforrások hatékony megoldásainak a létesítését a beruházási költségekhez történő hozzájárulással indokolt segíteni. A folyó kiadások szubvencionálásával pedig fogyasztásra ösztönöznénk. A támogatás eddig széles körben használt formája a termelt energia kötelező átvétele. Ennek fenntartását mindenképpen felül kell vizsgálni, mert megszüntetését több szempont is indokolja: – a kötelező átvétel a termelt villamos energiára vonatkozott, amelynek további támogatását más okokból indokolt megszüntetni, – hőtermelés esetén a kötelező átvétel értelmetlen, mert helyben a helyi hőigényt kell megtermelni és felhasználni, ennél több hőt nem szabad sem termelni, sem átvenni. A folyó költségek támogatását környezetvédelmi szempontokkal indokolhatják, de ezt a beruházási költségekkel is támogatjuk. A támogatás kedvezményezettje: A jelenlegi, például a KÁT támogatási rendszer alapvető hibájának azt tartjuk, hogy a villamos energiát támogatja. Azt a villamos energiát, amely vagy nem előidézője az elért energiamegtakarításnak (kapcsolt energiatermelés), vagy egy rossz hatásfokú folyamat terméke (például fatüzelésű erőmű). Ha a fogyasztót támogatjuk, akkor csak a hőfogyasztó támogatása indokolható mert minden esetben a hőigény teszi lehetővé az energetikailag hatékony energiatermelést. Ez egyaránt érvényes a közvetlen hőellátás, a kapcsolt energiatermelés és a hőszivattyús hőtermelés megoldásaira. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

108/320 2010

Ha támogatást nem közvetlenül a hőfogyasztó kapja, hanem például a szolgáltató, a támogatást akkor is úgy kell folyósítani, hogy végső kedvezményezettje a hőfogyasztó legyen. Ebben az esetben a hőfogyasztónak a hő árában kell érzékelnie a kapott támogatást. Kapcsolódás az Új Széchenyi-tervhez A tanulmányt megalapozó előadások az Új Széchenyi-terv vitairatának [11] közzététele (2010. július 28.) előtt hangzottak el. A tanulmány is jórészt már korábban készült, ám lezárása előtt az Új Széchenyi-terv vitairatát is megismertük. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vitairat számos megállapítását tanulmányunk alapján megerősítsük, és néhány gondolattal a továbbfejlesztését javasoljuk. Általános kérdések 1. A fejlesztési, elsősorban uniós forrásokat megcélzó pályázatokat és elbírálásukat túlburjánzott bürokrácia és intézményrendszer jellemzi, és ez vonzza a kalandorokat, továbbá korrupcióhoz vezet. Ezzel a megállapítással teljesen egyetértve, tanulmányunkban a döntések stratégiai előkészítését, szakmaiságát és felelősségvállalását hangsúlyoztuk. 2. Az Új Széchenyi-terv (és az új kormányprogram) sarkalatos pontja az egymillió új adózó munkahely létesítése tíz éven belül. Ennek megvalósítási lehetőségeként mindegyik megújuló energiaforrás, különösen a biomassza bemutatásában kiemeltük, hogy az energetikai programok hogyan járulhatnak hozzá a munkahelyteremtéshez és a hazai gyártáshoz. 3. Idézet a vitairatból: „Az állam a közösségért és a közjóért felel, nem fejleszti a gazdaságot, hanem szövetséget köt vele” (22. oldal). Nagyon egyetértünk ezzel a fontos, időszerű megállapítással. De van egy második megjegyzésünk is: az energiaellátás a közjónak és a gazdaságnak egyaránt része. Az állami szerepvállalásnak itt két oldala van: egyrészt közszolgáltatásként az államnak közvetlen felelőssége van az energiaellátás számos kérdésében, köztük az energiastratégia, az energiakoncepció kialakításában, másrészt az energetikát a gazdaság jelentős részeként kell kezelnie. Ebben a tekintetben látunk lehetőséget a tervezet továbbfejlesztésére. Ennek alapelve, hogy a terv tekintse az energiaellátást egységes rendszernek, az energetikát pedig egyetlen szakmának, amelynek meghatározó kapcsolatai vannak a termeléssel, az épületekkel, a közlekedéssel, a mezőgazdasággal, a Gyógyító Magyarországgal stb. 4. Célozzuk meg, hogy a megújuló energiák hasznosítása érjen el 2020-ig az előzetesen tervezettnél (13%) nagyobb értéket. Reményeink szerint ez teljesíthető, túlteljesíthető lesz. Két észrevételt mégis tenni kell. Ne vállalásunk, hanem teljesítésünk legyen majd nagyobb. Terveinkben ne a megújulók elérendő arányát hangsúlyozzuk túl, ne az EU kívánságait igyekezzünk ígéretekkel túlteljesíteni, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

109/320 2010

hanem a megújuló energiák hasznosításának irányait igyekezzünk helyesen megállapítani. Tanulmányunkban erre törekedtünk, amikor azt vizsgáltuk, hogy a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia hasznosítását milyen irányban (hő- vagy villamosenergia-termelés), milyen megoldásokkal fejlesszük. Geotermikus energia, az egészségipar része 5. A vitairat a geotermikus energiát a többi energiától elkülönítve, a Gyógyító Magyarország – Egészségipar témakör részeként kezeli. A komplex energiaszemléletet képviselve is ezt el kell fogadnunk, tudomásul véve a gazdag gyógyvizeinken alapuló egészségügyi és turisztikai szempontok prioritását. 6. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a geotermikus energia hasznosításában egyértelmű elsőbbség a gyógyászati felhasználást illeti meg, és azzal is, hogy a gyógyászati hasznosítás előtt és után, a nagyobb és a kisebb hőmérsékletű geotermikus energiaforrásokat energetikai célokra lehet hasznosítani, és szükség is van erre. Az elfolyó vizek hőtartalmát mindenképpen hasznosítani kell, közvetlen vagy hőszivattyús megoldásokkal Ez előnyős energetikai szempontokból, és kedvezően hat az üzemeltetési költségekre is. 7. Fontosnak tartjuk azt a megállapítást, hogy a fejlesztés azokban a térségekben indokolt, amelyekben a termálvízkincs jelentékeny, és ahol a hagyományos balneológiára épülő kommunális, energetikai és mezőgazdasági fejlesztés az egész régió komplex fejlesztésének az egyik motorja. 8. A meglévő fürdők esetében fontos a „hőpiaci felmérés”, és az, hogy kaszkádrendszerű termálvízhasznosítás valósuljon meg. Megújuló energiák, zöld gazdaság 9. A vitairat megállapítja: „A megújuló energiák súlya a vállalt mértékhez képest alacsony, ami jelenleg döntően az erdészeti biomassza alacsony hatásfokú hasznosítását jelenti.” Mindkét megállapítással egyetértünk. Nem a vállalásban, hanem a teljesítésben kell eredményt elérni. Az alacsony hatásfokú fatüzelésű erőművek rossz irányban indították el a megújuló energiák hazai felhasználását. Ennek felülvizsgálatát tanulmányunkban javasoltuk. 10. Két célkitűzést idézünk a vitairatból (85. oldal). Az egyik: „A földgáz megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásának ösztönzése a fűtési célú energiafelhasználásban.” A másik: „Az erőteljes ösztönzés fenntartása a megújuló bázisú, magas hatásfokú áramtermelés esetén.” Az első céllal maradéktalanul egyetértünk, ez képezi tanulmányunk vezérfonalát. A másodikkal viszont gondunk van: ha az ösztönzéssel jó hatásfokú villamosenergia-termelést lehetne elérni, azzal egyetértenénk, ám mivel erre nem látunk egyhamar lehetőséget, kérdésesnek tartjuk, hogy ez a cél megvalósítható-e. 11. A vitairat a jelenlegi támogatási rendszer átalakítását javasolja, két vonatkozásban is. Egyrészt a megújulók használatát, másrészt a fűtési célú Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

110/320 2010

felhasználást preferálva (86. oldal). Mindkét szándékkal egyetértünk, ezek tanulmányunkban hangsúlyozottan szerepelnek. Ugyanakkor a támogatási rendszer átalakításának, sőt új támogatási rendszer kialakításának más fontos és meghatározó szempontjai is vannak: ezekre a tanulmányunkban kitértünk. 12. A vitairat szerint „az állam feladata az energetikai intézményrendszer működésének fenntartása, korrekciója… Egyben meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi intézményrendszer-modell miként alkalmas a kitűzött stratégiai célok megvalósítására” (87. oldal). Az intézményrendszer felülvizsgálata és korrekciója nyilván szükséges. Tanulmányunk egy olyan stratégiai központ létrehozását tartja indokoltnak, amely az energiafejlesztéshez szükséges stratégiai vizsgálatokat képes elvégezni. 13. Üdvözöljük, hogy a tervezet kiemeli a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését és új alacsony energiafelhasználású építmények beruházásainak ösztönzését (89. oldal). 14. A vitairat több vonatkozásban kiemeli a biomasszát mint a legjelentősebb megújuló energiaforrást. Egyik fontos állítása az, hogy az új bioenergiai iparág kiépítésének a mezőgazdaság és a vidék lesz az egyértelmű nyertese. Helyesen a lokális alkalmazásokat hangsúlyozza, amelyekben az önkormányzatoknak és a helyi intézményeknek meghatározó szerepük van. Ám lényeges hiányosság, hogy nem szól az energetikai megoldásokról, azokról az irányokról, hogy a biomasszából mit termeljünk, egyedi hőt vagy távhőt, kapcsoltan a villamosenergia-termeléssel. Tanulmányunk ezekkel a kérdésekkel hangsúlyozottan foglalkozik. 15. Csak egyetérteni lehet azzal, ahogyan a vitairat kiemeli, hogy a geotermikus adottságaink kiemelkedők, de jelenlegi hasznosításuk nagyon csekély. Tehát határozottan kell cselekedni, és a hasznosítást jelentősen növelni kell. 16. A tervezet szerint a napenergiát elsősorban használatimelegvíz-termelésre és fűtésre célszerű hasznosítani, főleg a családi házas körzetekben. Fontos, hogy az építészek minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a napenergia passzív hasznosítását az épületek hőigényének csökkentése érdekében. Tanulmányunk ugyanezeket a tendenciákat hangsúlyozta. 17. A vitairat rögzíti a szélerőművek építésének a helyzetét. Azt, hogy eddig 108 db szélerőmű létesült, kereken 201 MW villamos teljesítménnyel, valamint hogy további 410 MW létesítésére van pályázati lehetőség. A szélerőmű-létesítés célszerűségét és támogatását illetően azonban nem foglal állást; mi a jelentős fejlesztés felülvizsgálatát javasoljuk. 18. Van egy lényeges kérdés, amelyről a vitairatban egyáltalán nem esik szó: ez a vízenergia-hasznosítás. Sem a bős–nagymarosi vízlépcső kudarcának értékeléséről, sem a vele kapcsolatos rendezetlenségről, sem a felelősségek feltárásáról. Nem szól a vita rendezéséről, a bősi erőmű termeléséből bennünket megillető részhez való hozzájutásról, sem további vízerőművek létesítéséről. Nem veti fel szivattyús Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

111/320 2010

tározós vízerőmű létesítésének lehetőségét Ez természetesen magyarázható az elmúlt időszak politikai vitáival, de mint politikai álláspont nem sokáig tartható. Ebben a kérdésben cselekvésre van szükség, és ennek ideje most, a kétharmados kormánytöbbséggel jött el. Ezzel élni kellene a jövő érdekében.

5.4. Klaszter stratégiai programja A klaszter stratégiájának tervezetét már részletesen tárgyaltuk a 3.3. fejezetben. Itt csupán az energetikai vonatkozású elemeket kívánjuk kiemelni. A klaszterben tömörülő vállalkozások legfontosabb feladata a folyamatos üzem fenntartása, a termelés által új hozzáadott érték és profit teremtés. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlenül hozzá tartozik az energiafelhasználás, mint a termelés és az adminisztrációt kiszolgáló technológia és épületüzemeltetés nélkülözhetetlen eleme. A vállalkozások ezirányú fő tevékenysége szemszögéből nézve a legfontosabb, hogy a szükséges energia beszerzése a lehető legalacsonyabb áron történjen, másrészt az, hogy az ellátás biztonságosan, fennakadás nélkül történjen. E két prioritásra is ki kell dolgoznunk ajánlásokat jelen stratégiai tervben. Előzetesen itt csak annyit, hogy a beszerzési ár csökkentése a beszállítók diverzifikálásával és diszkont vásárlással érhető el, míg az energia biztonsága egyrészt az energia fogyasztás csökkentésével, az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével, illetve saját energiatermelés megvalósításával érhető el. Ez utóbbi kétirányú, lehet hagyományos fosszilis, például kogenerációs energiatermelés, illetve megújuló energiák felhasználásával. Másik út az energiabiztonság növelésére az együttműködés a klaszter tagjai között, közös havária energia ellátó útvonalak kiépítése fenntartása és alkalom adtán üzemeltetése. Akár energia kereskedelem is kialakítható a tagok között, tekintettel az erősségnek számító közelség miatt. Lehetnek vállalkozások, amelyek szabad pénzügyi forrásaikat energetikai beruházásokba fektetik, azt rendszeresen, vagy szükség esetén energiatermelésre használják, illetve értékesítik a többi vállalkozásnak. Az értékesítés lehet eseti díjazású, de lehet bevétel a rendelkezésre állás kapcsán is.

5.5. Ajka Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (5.0 verzió) A stratégiát készítette EX ANTE Tanácsadó Iroda Budapest.


112/320 2010

A város 2008. májusában kifejlesztett stratégiai programja nem említi ugyan az energetikát, és nem is ad meg elérendő célokat, azonban megfogalmaz olyan célkitűzéseket és elveket, melyek túlmutatnak a kistérség határain is. A klaszter szempontjából kiemelt fontosságú az abban társult cégek versenyképességének elért szintje és ennek emelése. A működő tőke ugyanakkor preferálja a számára előnyös gazdasági környezetet, így a városvezetésnek elemi érdeke ennek megteremtése, vagyis a település versenyképességének fokozása.

5.7. ábra A települések versenyképessége Ma Magyarországon minden stratégiai tervbe bele illik írni, hogy a helyi stratégiát illeszteni kell az országos és regionális koncepciókhoz. Ez azonban olyan, mintha fordítva ülnénk a lóra, ugyanis a helyi stratégiai tervek és adottságok alapján kellene a regionális és az országos terveket elkészíteni. Az 5.7. ábra 6. pontja jól indokolja, miért is kell alulról építkezni. Ezért nem szabad, hogy egy település minden kritika nélkül átvegye azokat a szempontokat és célokat, amelyeket pl. a regionális stratégia kitűz. A helyi lehetőségekből és erősségekből kiindulva az országos és regionális stratégiát mint eszközt (és nem célt!!) felhasználva kell a településnek a maga elé állított célokat elérni. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

113/320 2010

A tanulmány megfogalmaz egy olyan célrendszert is, amely elég specifikus ugyanakkor széles befogadóképességű, így megfelel az energetikai célkitűzésekkel szemben támasztott elvárásoknak is. („..Ajka a térség egyik legperspektivikusabb és legélhetőbb városa legyen …”). A tematikus célok közül energetikai szempontból kiemelendő a negyedik: „Új, hosszútávon is fennmaradó, korszerű munkahelyek létrejötte” A város vállalkozásokat vonzó erejét befolyásoló tényezők 5.8. ábrán láthatók. Ebben megtalálható az energetika helye is a városfejlesztésben azáltal, hogy szemléletesen bemutatja az energia helyét a betelepülő cégek szempontrendszerei között.

5.8. ábra A telephelyi telepítő tényezők rendszere és típusai a globalizáció korában A stratégiából kiemelendő a végső cél: Ajka 15-20 éven belül Veszprém megye egyik vezető ipari, szolgáltató, turisztikai és energetikai központjává válik, ahol a legmodernebb technológiákat és eljárásokat alkalmazzák az ott működő cégek. Az ott élők jövedelmi helyzete tovább stabilizálódik, amit az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap relatív Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

114/320 2010

növekedése jelez (az országos átlag 120 %-át éri el a vizsgált időtávban). Ajka az őt körülvevő kistérség valódi politikai, közszolgáltató és kulturális központjaként is üzemel, ahol a legtöbb kistérségi intézmény is működik, miközben a kistérség az (ingázó) munkaerő, a mezőgazdasági és energetikai célú termények valamint a turisztikai attrakciók egy jelentős részével járul hozzá a kistérség fejlődéséhez. Ajka város és érintett állami és gazdasági szereplők teljes mértékben felszámolják vagy újrahasznosítják a környezetszennyező és iparilag már nem kihasznált városi területeket, épületeket úgy, hogy az így nyert területeknek, épületeknek új, közösségi, rekreációs vagy gazdasági funkciót adnak. A város lakosságán belül a fiatalkorúak aránya újra növekedni kezd, és ezen időtáv alatt eléri legalább a közép-dunántúli régió átlagát. Az akciótervek közül vizsgálatunk szempontjából a leginkább szignifikáns a 7. pont: Lehatárolás Tevékenységek (általános felsorolás)

ipari park minősítésű területek Logisztikai központ előkészítése, alkalmazott kreatív-, design- és iparművészeti központ előkészítése, klaszter fejlesztés

Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett Ideje Költségvetési volumen Bevételi/kiadási egyenleg 8 év távlatában Költségvetés megoszlása

Ipari, logisztikai, Kereskedelmi

Célcsoport Kapcsolódás a célrendszerhez

2009. január – 2015. szeptember 800 MFt negatív Önkormányzat: 30 % Magántőke: ~60 % Állami támogatás: 10 % Helyi és térségi lakosok, befektetők, Tematikus cél / Városrészi cél: „Új, hosszútávon is fennmaradó, korszerű munkahelyek létrejötte” tematikus cél megvalósítása csak akkor képzelhető el, ha az ipari parkot betelepítik és a meglévő ipari profil erősítése mellett új iparág(ak)at is idevonzzanak (lásd még „Ajkai innovációs fázissá válni” bakonygyepesi városrészi cél)

5.9. ábra Ajkai Ipari Park A korekt energatikai értékeléshez célszerű áttekinteni a Ajka város közmű ellátottságát.


115/320 2010

Villamosenergia-ellátás Ajka város villamosenergia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi, mint a területileg illetékes hálózati engedélyes közműszolgáltató. Ajka város és kb. 30 km-es sugarú körzete az Ajka 120/35/20 kV-os alállomásról van ellátva villamos energiával. Ajka város alap üzemállapotban 3 egymástól független, szükség esetén egymással összekapcsolható, egymást kisegíteni tudó 20 kV-os hálózatról van ellátva villamosenergiával. Ajka várost ellátó 20 kV-os hálózatok 24 km földkábeles hálózatból és 39 km légvezetékes hálózatból tevődnek össze. A hálózatok életkora vegyes. Néhány berendezés, hálózati szakasz 35-40 éves, de nem kevés az 1-5 éve átépített hálózatszakasz. Az elmúlt 5 évben csupán kommunális transzformátorállomásból 16 db épült Ajkán a növekvő villamosenergia igények kielégítése és az üzembiztonság növelése érdekében (teljes számuk 87) A villamos hálózatok, átalakító berendezések műszaki állapota a jelenlegi műszaki követelményeknek, energiaigényeknek megfelelő. Ezt a megfelelőséget a folyamatos fejlesztési és karbantartási munkák végzésével tudja biztosítani az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. A Bakony Erőmű Zrt., Ajkai Hőerőmű a környező város és iparterület hőenergia igényeinek kielégítésében szénbázisú hő- illetve a biomassza alapú kondenzációs villamosenergia termelésű szolgáltató, amely hosszú távon földgáztüzelésű, kombinált ciklusú blokk felépítését tervezi. Földgázellátás Ajka város földgázellátó rendszere 1972-ben épült meg a timföldgyári egyedi beruházás kiegészítő létesítményeként. Az ellátó rendszer elsődlegesen csak a timföldgyár gázellátását biztosította, a városi leágazás csak évekkel később került kiépítésre. A város földgázellátó rendszerét a bakonygyepes-ajkarendeki földgázátadó állomás és a várost megtápláló gerincvezeték és annak elosztó hálózata jelenti. A lakossági földgáz elosztó hálózaton 4-5 utca kiszolgálására telepítettek nyomásszabályozó szekrényeket. A városi összfogyasztás vonatkozásában a legnagyobb fogyasztást a nagyüzemek ipari jellegű fogyasztásai jelentik. Ezek együttes fogyasztása 11-12 ezer m3/ó. A földgázfűtés a családi házas területeken jellemző (A Belvárosban távfűtés van). A települést a gázenergiával E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt látja el. A 100 főre jutó gázfogyasztók száma jóval alacsonyabb, mint megyei és országos szinten, noha 1997 óta közel öt százalékponttal emelkedett városi aránya, azonban még mindig nagymértékben elmarad az országos értékektől.


116/320 2010

Távhőszolgáltatás A Városban a távhőszolgáltatás 1968-ban indult. Ajka Város Önkormányzata a PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft-t 1993-ban a jogelőd városi vállalat átalakításakor alapította a közüzemi távhőszolgáltató tevékenység ellátására. Ajkán 7000 lakás (a 11.000-ből) és 3500 lakás egyenértéknek megfelelő 364 egyéb nem lakossági felhasználó távhőszolgáltatás keretében vesz igénybe fűtési és használati melegvíz szolgáltatás célú távhőellátást. A 7000 távhővel ellátott lakásban a város lakosságának megközelítően 70 %-a él. A távhővel ellátott épületek száma 298, amelyből 231 lakóépület, ezek mind a Belvárosban találhatóak. Az ipari parkban található vállalkozásoknál nem jellemző a távhő felhasználás.

5.6. Városrendezési terv, egyéb ajkai sajátosságok Városfejlesztési koncepciót régi, a város egyes kiemelt területeire készültek helyi rendezései tervek, szabályozások (pl. 12/2000. (VI.22.) rendelete a Petőfi Sándor utca melletti 1513/1 hrsz-ú területének Helyi Építési Szabályzatáról). A regionális és kistérségi politikára és támogatási rendszerekre, valamint a helyi polgárok által felvetett igényekre- új Koncepció megalkotása vált szükségessé. A városfejlesztési koncepció, ha csak érintőlegesen is, de számos olyan elemet tartalmaz, amelynek energetikai vonatkozása is van, s melyekkel a nekünk is foglalkoznunk kell. Tekintsük át a város fejlődését az elmúlt pár évtizedben. 1. A térség központja, Ajka lakossága 32 400 fő, itt él a térség lakosságának 3 %-a. A térség természeti, közlekedési és földrajzi adottságaiból adódóan hagyományosan a helyben foglalkoztatottság volt jellemző. A rendszerváltást követő gazdasági struktúraváltozások eredményeként a foglalkoztatási rendszer felborult, a mezőgazdaság és az Ajka területén működő nagyipari termelés foglalkoztatottjainak létszáma erőteljesen csökkent. A kialakult válság hatásait a térség azóta sem tudta kiheverni, bár a gazdaság folyamatos szerkezeti átalakulása, a térség lassú konszolidációjának folyamata már elindult. A rendszerváltást követően Ajkán mintegy 6000 munkahely szűnt meg. A gazdaság strukturális problémái miatt a helyi képzett munkaerő elvándorolt a térségből, tehát a szakképzett és piacképes humán erőforrás hiánya az egyik legfontosabb térségi probléma. Elmondható, hogy a megfelelően szakképzett munkaérő még akkor sem telepedik le a térségben, ha helyben van a munkahelye, nem ritkán ingáznak Győrből, Szombathelyről és Veszprémből. A megfelelően képzett munkaerő hiánya súlyosan rányomja a bélyegét egy térség fejlődésére. Ennek megoldását a korszerű oktatásban és a modern képzési struktúrák kialakításában látjuk. Az oktatási rendszer későn reagál a gazdasági élet változásaira, ezért is található munkaerő Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

117/320 2010

felesleg, vagy munkaerőhiány bizonyos területeken. 2. A területen hagyományosan jelentős a bányászati tevékenység. A térségben 130 évre visszatekintő szénbányászat az Ármin bánya bezárásával 2004-ben megszűnt. A térségben korábban működő homok-, kő-, illetve kavicsbányák helyén ma jelentős tájsebek, bányagödrök találhatók, amelyek rekultivációja szükséges. 3. A térség jelentős felszín alatti karsztvízkészlettel rendelkezik, ennek mennyiségét és minőségét azonban a bányászat és a felszíni környezeti szennyezések egyaránt veszélyeztetik. Ajka és környékén jelentős mennyiségű salak, vörösiszap halmozódott fel, amely a technika fejlődésével új tevékenységek nyersanyaga lehet, addig azonban a környezeti potenciált rontja. A közelmúltban bekövetkezett katasztrófa következményeinek végleges felszámolása és megoldása valamint a tanulságok levonásával a megelőző intézkedések kidolgozása és véghezvitele a jövő feladata. 4. Ajka térségében az ipari termelés hagyományosan meghatározó. A szén-, bauxit-, és mangánércbányászat, alumíniumkohászat, alumíniumfeldolgozás, elektronika fél évszázados, az üveggyártás évszázados hagyományokra tekint vissza. A térség munkavállalóinak jelentős része dolgozik az iparban. Jelenleg az ipari foglalkoztatás nagy része Ajkára korlátozódik. Ajkán kívül Devecserben, Úrkúton, Halimbán zajlik még ipari jellegű tevékenység. A térség nyugati része elsősorban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. Ebből is látszik, hogy a kistérség meglehetősen differenciált, a különböző mikrokörzetek eltérő problémákkal és fejlesztési nehézségekkel küzdenek, ezek pedig eltérő érdekeket szülnek, ami a térségi szintű összefogást, együttműködést meglehetősen nehézkessé teszi. 5. A Marcal-mente lakosai nagy részének a legutóbbi időszakot megelőzően főleg az Ajka-környéki ipari létesítmények (elsősorban bauxit-bányászat, illetve üveggyár) biztosították a megélhetést. A vállalatok létszámleépítésének időszakában a térség ingázóinak nagy része munkahely nélkül maradt. Az iparból kiszorult társadalmi csoportok ismét a mezőgazdaságban keresik a megélhetésükhöz szükséges jövedelmüket, és a termelésben, feldolgozásban, szállításban vagy az agroturizmusban tevékenykednek.


118/320 2010

6. A tartós energiahatékonyság kritériumai Mottó: „A gondolkodás megváltoztatása az első lépés a helyes irányba megtett úton.”

6.1. Statikus Modell Emlékeztetőül: Az energetikai stratégia rendszerszemléletű fejlesztése három pilléren kell hogy nyugodjon - a klasszikus technológiai fejlesztésen, - a környezetünk energia tudatosságának kialakításán (intézmények és lakosság) - energiatudatos vállalti szervezeti kultúra Ha bármely láb hiányzik, akkor a másik kettőre fordított erőforrások java elvész, vagy jóval kisebb hatékonysággal valósul meg, mint ahogy az egyébként bekövetkezne. Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy a fenti három feladat elvégzéséhez kevés egy felelős személy (vagy személyek) kijelölése, ha nincs mögötte hathatós vezetői támogatás. A klasszikus technológiai fejlesztésen az épületgépészeti berendezések, az épületek hőszigetelő burkának a korszerűsítését, a gépészeti, villamos, technológiai veszteség források feltárását és azok megszüntetését, az energia olcsóbb forrásból való beszerzését értjük. Ez tulajdonképpen megfelel felsorolásunk első pontjának. Ha ennyivel megelégednénk, akkor könnyen járhatunk úgy, mint az egyik önkormányzat, aki modern kazánt vásárolt az egyik kórházába, majd tavasszal leszerelte, hogy helyet adjon egy gázmotornak, melyet pályázaton nyert el. Ezért legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, hogy a klaszterben résztvevő vállalkozások részt vállaljanak a környezetük energia tudatos gondolkozásának kialakításában. A viselkedés megváltoztatása, az energia tudatosság kialakítása a településen élőkre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az itt működő vállalkozásoknak vezető szerepet kell betölteni az energia tudatosság elterjesztésében. Ennek sok módja van, amit később tárgyalunk, de itt hadd említsük meg az iskolai energetikai napokat, vagy a városi rendezvényeken ilyen irányú előadások szervezését Harmadsorban rendkívülien fontos, hogy a szervezet – jelen esetben a klaszter – konkrét energia stratégiával, politikával rendelkezzen, és hogy ezek szervesen épüljenek be az apparátus (klaszter), illetve a társult vállalkozások eljárásai közé. Azaz a vállalkozások energetikus szakembere, megbízott munkatársai, vagy Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

119/320 2010

megbízott külső szakembere minden építéssel, fejlesztéssel, technológiai váltással, fenntartással, stb. kapcsolatos megbeszélésre meg kell hívni, vagy a jegyzőkönyvet láttamoznia kell. A „policy” kidolgozása nem csak az energetikai feladatokat ellátó szakembert, hanem a menedzsmentet, karbantartást, is át kell hogy hassa. Minden érintett, sőt lehetőleg minden munkatársnak ismernie kell az energetikával kapcsolatos teendőit, és az eljárásokat. Nagyon fontos, hogy mindezeknek automatizmusoknak kell lenniük, azaz ne szubjektív döntéstől függjenek, hanem a különböző eljárások és szabályok részei legyenek.

6.2. Dinamikus Modell Az energiahatékonyság más szempontú megközelítése szerint akkor hatékony egy szervezet, ha a - Menedzsment, vagyis a vezetés elkötelezett, és alkalmazza azokat a technikákat, amelyeket a modern vezetéstudomány tárháza a rendelkezésére bocsát (motiváció, kontrolling, stb.) - Folyamatosan alkalmazza mind térben (a szervezet valamennyi vezetési szintjén, valamint a környezetében), mind pedig időben (tehát az energetika sem kampány, hanem 365 napos tennivaló évente). - Mindehhez szakértelem is párosul, ugyanis a vezetési ismeretek még nem ruházzák fel a vezetőt energetikai szakmai ismeretekkel, ezért szükséges külső vagy belső szakember igénybevétele. - Ráadásul mindezek fennállnak egy időben és egy helyen, vagyis ha az egyik összetevő hiányzik, akkor nem lehet energia hatékonyságról beszélni. (ezt az egyidejű ÉS kapcsolatot a képletben szorzással jelöltük) Ha az angol kezdőbetűkből kirakjuk a fent vázolt szempontrendszert, akkor egy könnyen megjegyezhető képletet kapunk: E=mc2 Ahol, m= management (korszerű vezetési ismeretek és elkötelezettség) c= competency (szakmai kompetencia, hozzáértés) c= contingency (folyamatosság)

6.3. Management Modell Az energia hatékonyság eszközrendszerének egy másik csoportosítása az energia előállításának illetve fogyasztásának oldaláról vizsgálja a lehetőségeket. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

120/320 2010

Supply – side management: Az energia előállításának és a fogyasztóhoz való szállításának a költség minimalizálására törekszik, ezzel csökkentve a rendszer teljes energia költségét. Demand –side Management. A fogyasztás oldaláról vizsgálja a rendszer hatékonyságot, a felhasznált, igényelt energia mennyiségét és fajlagos költségét próbálja minél alacsonyabb szintre csökkenteni. A jelen tanulmányban mindkét megközelítést alkalmazzuk. Az ellátás oldalról az alternatívát a költség hatékony beszerzés és a megújuló energiák alkalmazása jelenti, míg a felhasználás oldalát vizsgálva egyértelműen az energia hatékonyság a mérvadó. Azonban arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy legolcsóbb az a fajta energia, amelyet nem kellett megtermelni, mert nem is igényeltük. Bármelyik szempontrendszert is használjuk, komplex megközelítés módra van szükség, amely az vállalkozás működésének valamennyi területét érinti. Előtte azonban nézzük meg mi várható 2020-ig, hogy fel tudjunk rájuk készülni, a saját erősségeink és gyengeségeink figyelembevételével.


121/320 2010

7. Lehetséges jövőképek – Porter analízis Energetikai jövőképek vizsgálatánál a legfontosabb kérdés, hogy milyen szintű energiafogyasztást, és milyen energia mixet várunk a jövő egy meghatározott időpontjában. Vizsgálatunkban a 2020-ig bekövetkezı környezeti hatásokat prognosztizáljuk, a jelenlegi helyzetből kiindulva, valamint figyelembe véve a 4. fejezetben tárgyalt energetikában ezekből determinált jövendőbeli változásokat, illetve az 5. fejezetben felsorolt dokumentumokból kiolvasható regionális, országos és uniós prioritásokat, támogatásokat, trendeket. Vizsgálatunk tárgya a klaszter versenyképességének vizsgálata, mely alapvető befolyással bír Ajka település energetikai helyzetére és jövőjére is. A modelljeinkben a Porter által javasolt szempontrendszert alkalmazzuk. Vizsgálatunk során három különbözı jövőképet vázoltunk fel, amelyek az „Optimista”, a „Hátrányos” és a „Valószínű”, 2020-ra érvényes forgatókönyvek.

7.1. „Hátrányos” forgatókönyv Gazdaság helyzet: Magyarország az EU 27-ek között az utolsó egynegyedben található szinte valamennyi makrogazdasági mutató tekintetében, Románia mögött Bulgáriával és Törökországgal közel egy szinten. Az Euró 2015-ben bevezetésre kerül, azonban ez már semleges hatással volt a gazdaságra nézve, mivel utolsóként vezettük be az EU-27-ek között. Közép-magyarországi régió adja a GDP 45%-át, az Észak dunántúli régió a 25%-át, és a maradék 30 %-on osztozik a többi régió, messze leszakadva az első kettőtől, nem heverve ki az elmúlt években létrejött improduktív beruházások hatását és a produktív beruházások hiányát. A fekete és szürke gazdaság aránya magas, a tartósan „gyenge” állam és a jogbiztonság hiánya miatt. (Perrel bármit el lehet húzni évekig, illetve évtizedekig, ezért a vállalkozások között még mindig sok az ügyeskedő.) Az Önkormányzatok zöme forráshiányos és eladósodott, az elvonások és az újraelosztás erősen központosított. Elfogadott energia politika nincs, az egyes minisztériumok a saját belátásuk szerint illetve az aktuális pártpolitikai szempontok szerint kezelik ezt a témát (is), így a pénzek elaprózódnak és a pályázatok sem tudják hozni azokat az eredményeket, amelyeket az aktuális kormány folyamatosan, mint célt deklarál. Az állami energetikai szabályozások (épületcimkézés stb.) a számonkérés jogi kidolgozatlansága miatt nem működik, a mulasztásos törvénysértések a hétköznapok valóságaihoz tartoznak. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

122/320 2010

Régiók szerint

7% 11%

26% Közép-Magyarország

11%

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

5% 25%

15%

7.1. ábra 2009 regionális GDP eloszlás Gazdasági teljesítmény

Budapest Pest Fejér 2%

6%

3%

1%

Komárom-Esztergom

3%

Veszprém

17%

Győr-Moson-Sopron

3% 1% 3%

Vas 9%

Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén

8% 1% 2% 1%

9% 3%

3%

10%

3%

12%

Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

7.2. ábra 2009 megyei GDP eloszlás Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

123/320 2010

(Budapest lakosság 20%, GDP 17%, Veszprém lakosság 3,6%, GDP 2,6%, Komárom-Esztergom lakosság 3,1%, GDP 12%, ez az országos átlag 4 szerese!) Politikai helyzet: Alapvetően két nagy párt verseng a politikából kiábrándult tömegek szavazataiért. A négyévenkénti kormányváltás nem tesz jót az országnak, mivel minden nulláról indul, amikor új párt kerül a hatalomra. Az államapparátusba és az állami vállalatok élére olyan pártkatonák kerülnek, akik kiválasztása nem a szakmai hozzáértésen alapul, hanem hogy milyen kapcsolati tőkével rendelkezik. Emiatt az állami vállalatok veszteségesek, és ez a drága állam egyik legfőbb oka. Technikai haladás: A világ a szénből és az atomenergiából fedezi a szükséges energiájának több mint háromnegyedét, a szén a reneszánszát éli. A megújuló energiák alkalmazása zömében helyi energiatermelésre korlátozódik, mivel az erdőterületek energetikai hasznosítása kimerült, a növénytermesztésben pedig erős versenytársa a biomasszának a bio-etanol és a bio-diesel gyártásául szolgáló növények, mivel a közlekedés energia igénye – Indiának és Kínának köszönhetően - megduplázódott. Szociológiai/társadalmi helyzet: Az államapparátus leépítése és a reformok miatt 20% fölötti a munkanélküliség. A társadalom 60 százaléka a szegénységi küszöb közelében él, 20 százalék a gazdag réteg, és ugyan ennyire tehető a középosztály. A népesség elöregedett, létszámát tekintve 9 millió alá csökkent. Sok magyar, különösen a képzett fiatalok, külföldön keresnek munkát és ott is képzelik el jövőjüket. Versenytársak: A legnagyobb versenytárs, már közelsége miatt is Veszprém, amely népessége 55 ezer közelébe csökken. Ennek szorításában Ajka a maga 25 ezer fős lakosságával nem tud tőkét magához vonzani, sem felsőoktatási központtá válni, jelentősége tovább csökken. A város gazdasága nem tudott olyan mértékben fejlődni, hogy kitörjön a „szegény szomszéd” árnyékából. Hasonló lemaradásban van a megye is a régió másik két megyéjéhez képest. Helyettesítő termékek: A megújulók részaránya a teljes energiafelhasználáson belül nem változott, mivel az energia igény is nőtt, és a széntüzelés lett általános az egyedi fűtések esetében. Farmokon illetve a tanyákon a szalma és kukoricaszár tüzelés az általános. Vevők: Az önkormányzat „vevő”-i a lakosság és a helyi vállalkozó réteg. A vállalkozások zöme a szolgáltatásban és a mezőgazdaságban tevékenykedik, magas hozzáadott értéket képviselő termelő vállalat nincs a térségbe, legközelebb Győrben és Veszprémben találhatók. A legnagyobb munkáltató az önkormányzaton kívül az ipari parkból még keletre el nem költözött pár cég. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

124/320 2010

A vállalkozások alapvetően alacsony energiaigényűek, a mezőgazdasági vállalkozások maguk termelik meg a földműveléshez szükséges energiát. (biodiesel) Szállítók: Az EON a fő beszállító a kistérségbe, áram és gáz tekintetében. A gáz ára a 2010-es érték háromszorosa. A liberalizált piacot uraló nagy ellátó szervezetek, valamint az állandósuló gázhiány miatt nem tudott igazi piaci verseny kialakulni. Az elszabaduló energiaáraknak a kormány próbál hatósági árakkal határt szabni.

7.2. „Optimista” forgatókönyv Gazdaság helyzet: Magyarország az EU 27-ek között az erős középmezőnyben található szinte valamennyi makrogazdasági mutató tekintetében, közvetlenül az EU 15-k mögött, beérve Portugáliát és Görögországot. Közép-magyarországi régió adja a GDP 30%át, az Észak dunántúli régió a 30%-át, és a maradék 40 %-on osztozik a többi régió, egyre inkább ledolgozva a 2007-13 között létrejött improduktív beruházások hatását és a produktív beruházások hiányát. A fekete és szürke gazdaság aránya alacsony, az „erős” állami akarat és jogszabályi végrehajtás miatt. A kisebb önkormányzatok forráshiányosak ugyan, azonban az állam újraelosztó szerepe lényegesen lecsökkent, az adók több mint 60%-a az önkormányzatoknál marad. Elfogadott energia politika fölött a nemzeti energia ügynökség koordinálja az egyes minisztériumok és a pályázati központ által kiírt energetikai pályázatokat, pontosan összerendelve a célokat és azok megvalósításához szükséges erőforrásokat. Az állami energetikai szabályozások (épületcímkézés, stb.) betöltik szerepüket, az éves energiafogyasztás az energia hatékonysági beruházásoknak köszönhetően 1%-al csökken évente. Politikai helyzet: A több párt rendszerben a zöldek is versengenek a szavazatokért. A négyévenkénti kormányváltás nem jelenti a konszenzusos megállapodások felrúgását. Mind a pártok, mind az intézményi rendszer fölött egyre erősödik a civil kontrol. Az államapparátusba és az állami vállalatok élére olyan vezetők kerülnek, akik kiválasztása a szakmai hozzáértésen és korábbi tapasztalataikon alapul. Az olcsó, takarékos állam megvalósítása és fenntartása sikerrel járt. Technikai haladás: A fejlett világ a megújuló energiából és az új generációs atomerőművekből fedezi a szükséges energiájának több mint háromnegyedét, a fejlődő országokban szén a fő primer energiahordozó. A megújuló energiák közül a napenergia vált az Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

125/320 2010

egyértelműen uralkodóvá azáltal, hogy a napelemek hatásfoka 50% fölötti. Ezzel az épületek villamos és hőigényeiknek a 80 %-át helyben elő tudják állítani napelemek, napkollektorok illetve hőszivattyúk segítségével. Általánossá válik az alacsony hőfokú sugárzó főtés alkalmazása. A mezőgazdasági túltermelésen a bio-etanol és bio-diesel alapanyagául szolgáló növények termesztésével sikerült úrrá lenni. Az ország külső energia függősége 50% alá csökkent. Szociológiai/társadalmi helyzet: A munkanélküliség 6 % körül mozog. A társadalom alapja az a közel 60 százalék nagyságrendű középréteg, akik a fogyó és elöregedő népesség mellett is biztosítja a nyugdíj rendszer és a szociális háló meglétét és fenntarthatóságát. Versenytársak: A legnagyobb versenytárs, már közelsége miatt is Veszprém, amely népessége 70 ezer fölé nőtt. A Székesfehérvár- Graz négysávos gyorsforgalmi út felértékeli a Ajka várost, jelentős ipari kutató bázis jött létre a veszprémi és győri egyetemek támogatásával, ugyanezeknek kihelyezett főiskolai tagozatai is működnek itt. Gyorsvasút köti össze Ajkát Veszprémmel, amely tovább könnyíti a két város együttműködését. A két város már nem mint versenytárs, hanem mint egymás kiegészítője, közös stratégia alapján dolgozik a fenntartható közös fejlődésen. (Szinergia). A külterületeken, a mezőgazdaság magára talált, jelentős energiaültetvények találhatók a Város környékén, amelyek ellátják az Ajkai Erőművet is. Kiváló kísérleti munka folyik a növénynemesítés terén is. Helyettesítő termékek: A megújulók részaránya a teljes energiafelhasználáson belül 25% körül van, épületek esetében ez már közel 75%. A távfűtésbe bevont épületek aránya a belvárosban és az új városrészben 70%, bár 2010-ben gyenge bázisról indult. A távfűtésre való rácsatlakozás kötelező megvizsgálását az önkormányzat helyi építési rendeletében is előírja. A hulladék-feldolgozó önkormányzati tulajdonba van és lehetőség nyílt a fehérje feldolgozás utáni biogáz előállítására, amely a telepen működő szélerőmű energia termelését teszi „zsinór” termeléssé. Vevők: A vállalkozások zöme a szolgáltatásban, iparban és a mezőgazdaságban tevékenykedik, magas hozzáadott értéket állítanak elő. A KKV-kon belül magas a középvállalkozások aránya. Az járműipari klaszterben tömörült vállalkozások nagy hozzáadott értékkel járulnak hozzá a GDP-hez, a gyártáshoz kapcsolódó kutatási tevékenység is helyben folyik. A lakosság és a vállalkozások energia hatékony és megújuló energiák használatára helyi energia ügynökség ad tanácsot és segítséget. Az önkormányzat ösztönzi az energiahatékonyságot, a kerékpár és Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

126/320 2010

tömegközlekedés használatát, valamint számos olyan intézkedést hozott amely ökotelepülés kialakításához vezet. Szállítók: Az EON a fő beszállító a kistérségbe, de a liberalizált piacon harc folyik a fogyasztók kegyeiért. A gáz piacon a hálózati engedélyes az EON, amelynek a Gazprom a fő beszállítója, de a gáz energiahordozó súlya a teljes energia ellátáson belül évi 2-3 %-al csökken. Az EU gáztárolója Magyarország, ami előnyös pozíciót jelent számára.

7.3. „Valószínű” forgatókönyv A „valószínű” forgatókönyv nagy biztonsággal valahol a „hátrányos” és az „optimista” között fog bekövetkezni, reményeink szerint inkább az optimistához közel, bízva abban, hogy a gazdaság és politika szereplői a józan „paraszti” ész szavára hallgatva a gazdaság prioritását fogják alkalmazni a pártpolitikai elvárások helyett. (Amennyiben a pártpolitika tartósan felülírja a gazdasági ésszerűséget, akkor a hátrányos forgatókönyv beteljesülésének van nagyobb valószínűsége, mivel a 2007-2013 közötti ROP-ok programjai a Közép-magyarországi régió gazdasági súlyának további erősödését valószínűsítik, a többiek rovására.) A később kialakítandó akciótervek úgy kell kialakítani, hogy illeszkedjék a valószínű forgatókönyvhöz, ugyanakkor minél több elemet építsen be a két másik lehetőségből is, azok esetleges kezelése érdekében. A fentiek miatt is a jelen stratégiát legkésőbb 3 év múlva felül kell vizsgálni és a szükséges korrekciókat elvégezni. Gazdaság helyzet: Magyarország az EU 27-ek között az erős középmezőnyben található szinte valamennyi makrogazdasági mutató tekintetében. Közép-magyarországi régió adja a GDP 33%-át, az Észak-dunántúli régió a 27%-át, és a maradék 40 %-on osztozik a többi régió, egyre inkább ledolgozva a 2007-13 között létrejött improduktív beruházások hatását és a produktív beruházások hiányát. A fekete és szürke gazdaság aránya csökken, azonban a vendéglátásban és a fellendülőben lévő energetikai növénytermesztésben még mindig magas a be nem jelentett, elsősorban külföldi munkaerő foglalkoztatottsága. A kisebb önkormányzatok továbbra is forráshiányosak, az állam újraelosztó szerepe az ígérttől és az elvártól is elmarad, bár lassan csökken. Az adók 50%-a az önkormányzatoknál marad, a körbetartozás megszűnt, azonban az állam érdekérvényesítő szerepe még mindig hagy kívánnivalót maga után. Elfogadott energia politika fölött nincs csúcs szerv aki koordinálja az egyes minisztériumok és a pályázati központ által kiírt energetikai pályázatokat. A Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

127/320 2010

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség próbálja összerendelni a célokat és azok megvalósításához szükséges erőforrásokat, több-kevesebb sikerrel, kivívva ezzel is a szakma folyamatos kritikáját. Az állami energetikai szabályozások (épületcímkézés, stb.) betöltik szerepüket, a felülvizsgálatok általánosak, azonban az energia tudatosság esetlegessége miatt az ingatlan árakra nincs meghatározó hatása. Politikai helyzet: A több párt rendszerben a kicsik sorra elvéreznek a parlamenti választásokon, csak néha tud egy-egy mandátumot elcsípni valamelyikük. A négyévenkénti kormányváltás nem jelenti a konszenzusos megállapodások felrúgását, ám az ekkor megszokott tisztségviselői cserék folytatódnak. Mind a pártok, mind az intézményi rendszer fölött egyre erősödik a civil kontrol. Az államapparátusba és az állami vállalatok élére olyan vezetők kerülnek, akik komoly kapcsolati tőkével rendelkeznek, a szakmai szempontok csak másodlagosak. Az olcsó, takarékos állam megvalósítása és fenntartása még nem fejeződött be, a reformok továbbra is permanensek. Technikai haladás: A fejlett világ a megújuló energiából és az új generációs atomerőművekből fedezi a szükséges energiájának több, mint felét, a szén újra kezd tért hódítani az olaj és elsősorban a gáz rovására. A megújuló energiák közül a napenergia válik egyre népszerűbbé azáltal, hogy a napelemek hatásfoka növekszik, és a napkollektorok tömegcikké váltak. Ezzel az épületek hőigényeiknek a 60 %-át helyben elő tudják állítani napkollektorok segítségével. Egyre népszerűbb az alacsony hőfokú sugárzó fűtés alkalmazása. A bio-etanol és bio-diesel alapanyagául szolgáló növények termesztésével sikerül az ország energia függőségét csökkenteni. Szociológiai/társadalmi helyzet: A munkanélküliség 10 % körül mozog. A társadalom alapja az a közel 45 százalék nagyságrendű középréteg, akik a fogyó és elöregedő népesség mellett is biztosítja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, bár a nyugdíjkorhatár további emelése is napirendre kerül. Az elszegényedett rétegek szociális hálójának fenntartása egyre nagyobb terhet jelent a költségvetésnek. Versenytársak: A legnagyobb versenytárs, már közelsége miatt is Veszprém, amely népessége 65 ezer közelébe stagnál. Ajka város külterületein energiaültetvényekkel kísérletek folynak, de a nagyipari termesztés nem indul be és a sikeresebb fejlesztéseket nagyobb részben külföldi, tőkeerős monopóliumok vásárolják fel és kezdik meg alkalmazásukat. A 8-út teljes négysávos átépítése megtörtént, amely jelentős logisztikai előnyt jelent a városnak. Az együttműködés Veszprémmel eseti és nem stratégiai. Az ipar igényeit kielégítő fejlesztések, innováció és kutatás továbbra is a megyeszékhelyen történik. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

128/320 2010

Helyettesítı termékek: A megújulók részaránya a teljes energiafelhasználáson belül 30% körül van. A távfűtésre való csatlakozást az önkormányzat is szorgalmazza. A külső településeken valamint a kertvárosban a biomassza fűtés terjed el. (Szalma, fa) Vevők: A vállalkozások zöme a szolgáltatásban, iparban és a mezőgazdaságban tevékenykedik, magas hozzáadott értéket állítanak elő. A KKV-kon belül magas a középvállalkozások aránya, azonban az újonnan megalakuló vállalkozások székhelye többségében Veszprémben van. Ezért is magas az ingázók száma. A lakosság és a vállalkozások energia hatékony és megújuló energiák használatára helyi energia ügynökség ad tanácsot és segítséget. Az önkormányzat ösztönzi az energiahatékonyságot, a tömegközlekedés és kerékpár használatát, valamint számos olyan intézkedést hozott, amely ökotelepülés kialakításához vezethet. Szállítók: Az EON a fő beszállító a kistérségbe, s bár a liberalizált piacon harc folyik a fogyasztók kegyeiért, alapvetően továbbra is keresleti piac van. Az EU gáztárolója Magyarország, ami előnyös pozíciót jelent a gázár kialakításánál.


129/320 2010

8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetika SWOT analízise Ez az analízis lehetővé teszi, hogy egy elfogadott norma szerint csoportosítva figyelembe vegyük mindazokat a tényezőket, amely befolyással bírnak a klaszter energetikai fejlődésére. Ez a négy fő csoport az: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Erősségek: - Bejegyzett klaszter - Élénk tevékenység ennek keretén belül - Profitábilis tevékenységek - Nyitottság és érdeklődés energetika terén - Működő térségközponti funkció - A térség kiváló fekvése, megközelíthetősége - Környezetvédelmi beruházások beindítása, - Hagyományos, visszatérő rendezvények - Infrastrukturális beruházások - Tercier szektor fejlődése, - Kereskedelmi hálózat bővülése, - Meglévő közlekedési tengelyek, - Változatos táji-természeti adottságok, - Hagyományőrző települési agglomeráció - Helyi közösségek és civil szerveződések - Jelentős mennyiségű zöldterület megléte - Kialakult, beállt zöldterületek - Viszonylag magas vállalkozói kedv a megyei átlaghoz képest - Működő ipari parkkal rendelkezik - Nyersanyagokban és energiahordozóban gazdag terület - A nagy külterület nagy mozgásteret enged a letelepülni vágyó cégeknek - Kiterjedt nemzetközi kapcsolatok - Bakony relatív közelsége - Erős alap és középfokú oktatás Gyengeségek: - Jelentős távolság az autópályától - Üzleti szolgáltatások hiánya - Települési agglomerációban összekötő utak hiánya - Tőkehiány Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

130/320 2010

- Meglévő adottságok alacsony szintű kihasználása - A városi népesség öregedése, - Csökkenő lélekszámú falvak a város térségében (különösen a megyehatárok mentén), - A munkanélküliség térségi jellege, - A munkanélküliek között magas a pályakezdők és a tartós munkanélküliek aránya, - Az iparterületeken a levegő minősége — a javulás ellenére — kritikus, - A befektetett külföldi tőke elaprózott és elmarad a megye többi városáétól, - Tömeges panel, blokkos épületek megléte és állagának romlása - Koncentrált környezetszennyezés - Szociális problémák erősödése - Alultőkésített magánvállalkozói réteg - Elöregedett, fogyó népesség a városban és a környező településeken - A fiatalok számának csökkenése - Összehangolt energetikai koncepció hiánya - A 8-as út csak itt-ott 2x2 sávos - Veszprém túlsúlya, képzett munkaerő elszívó képessége - Lassú gazdasági növekedés - Kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamatok - Energetikai automatizmusok nem teljes körűsége az önkormányzati ügyintézésben (szabályozottság) - Mezőgazdasági alapinfrastruktúra alul fejlett - Kevés a felsőfokú műszaki végzettségűek aránya az alkalmazottak körében (vállalkozások és önkormányzat) - Alacsony a több nyelvet beszélők aránya - Korszerű menedzsment ismeretek hiánya Lehetőségek: - Működő tőke beáramlása az iparba, kereskedelmi és szolgáltató szektorba - A meglévő humán erőforrások kihasználása, - A gazdasági szerkezetátalakítás folytatása révén foglalkoztatási helyzet javul bizonyos rétegek számára - Szabad ingatlanok - Bányászati hagyományok hasznosítása - Megyei, regionális szereplőkkel, támogatókkal való együttműködés kulturális turizmus megjelenése - Új Magyarország fejlesztési terv által nyújtott pályázati lehetőségek - Innovatív KKV-k létrejötte - EU nyomásgyakorlása a megújulók és az energiahatékonyság kormányzati szintű támogatására (Supply –side management) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

131/320 2010

- Energia piac liberalizációja - Megújuló és hatékonysági technológiák versenyképessé válása - Természeti katasztrófák, éghajlatváltozás miatt az energiatudatosság nő - Az euró zónához való csatlakozással az árfolyam kockázatok megszűnnek. Veszélyek: - növekszik azon szakmák köre, melyekben esély sincs az elhelyezkedésre, - az ivóvízkészlet további elszennyeződése (karsztvíz), az egészséges készletek mélyebbre kerülése, - az öko-pontenciál kényszerhasznosítása környezeti változásokhoz vezet - Peremtelepülések elszigetelődése - Leszakadó népesség növekedése - Népesség öregedésével és a környezet romlásával fokozatosan veszít a térségközponti szerepkörből - Munkaerő piaci tendenciák romlása, képzett munkaerő elvándorlása - Szerkezet átalakítás lassú marad - Pályázati lehetőségek nem teljes körű kihasználása - Kedvezőtlen hatások: környezetvédelmi katasztrófa - Jó munkaerő elvándorol (Veszprém, Győr, Székesfehérvár, EU tagországokba) - Gazdasági környezet továbbra is kiszámíthatatlan, (félévenkénti jogszabály módosítások stb.) - Pártpolitikai szempontok felülírják a gazdasági szempontokat - Tartósan gazda nélkül marad az energetika, új országos energetikai koncepció továbbra sem készül, ad hoc jellegű támogatások - Gázellátás veszélybe kerül, Oroszország nem képes számottevően növelni a kitermelést, közben 2012-ben beindul a Német és Kínai távvezeték - Az erőműi biomassza tüzelés további erőltetése a faanyag árakat ellehetetleníti - Klímaváltozás miatti elsivatagosodás az ország területén - Erős fosszilis lobbi befolyásolja a politikát - Oligopolisztikus piac - Fogyasztói társadalom kialakulása miatt a személyautó használat nő - 8-as főútvonal a négy sáv Székesfehérvár-Graz felé nem készül el - Elavult döntéshozói szemlélet kormányzati, önkormányzati szinten


132/320 2010

9. A jövőkép megfogalmazása, célkitűzések Az „Ajka Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája”-ban megfogalmazódott az „Ajka a térség egyik legperspektivikusabb és legélhetőbb városa legyen” célkítűzés. Ezt tulajdonképpen akár egy az egyben átvehetnénk, mi azonban még egy kifejezést javaslunk hozzátenni. Ez pedig a fenntarthatóság, mivel nem elég megteremteni, de meg is kell tudni tartani az élhető várost. Ezért javaslatunk az „Ajka, az energia tudatos kultúra által fenntarthatóan a térség legperspektivikusabb és legélhetőbb városa”. Fenntarthatónak kell lennie, hogy ne csak mi, hanem az utánunk jövök is élvezhessék. A környezet pedig hűebben írja le a feladatot és a célt, mint a város, mert a nagy kiterjedésű külterületen élők életminősége is fontos mindenki számára. Az „energia tudatos kultúra” jelző egyrészt a klaszterben tömörülő vállalkozások és az önkormányzat elkötelezettségét a saját működésének energia tudatosabbá tétele irányába; másrészt jelzi a településen lakók energia tudatos gondolkodás módjának kialakításának szükségességét. Az energetikai jövőkép mellett konkrét célokat is meg kell határozni, amelyek elérése a jövőkép beteljesüléséhez visz bennünket közelebb. Ugyanakkor a célokból csak néhánynak kell lennie, amelyek irányt szabnak, vagyis nem lehetnek egymásnak ellentmondóak, és priorizálni kell a célokat. Az energia hatékonyság fontosabb, mint a megújuló energia, ezért ezt a sorrendet kell a célok meghatározásánál is fegyelembe venni. Javasolt célok 2011-2021 időszakra: 1. 2021-ig 20 százalékkal csökkenteni kell a vállalkozások összesített energia fogyasztását, azaz átlagosan évi 2%-al, a 2010 évi felhasználáshoz képest. (A felhasznált energiát a vállalkozás fogyasztásával arányosan és naphőfok korrekcióval kell figyelembe venni. Vagyis ha a klaszter egy vállalkozása megszűnik, vagy elköltözik, akkor annak az energia fogyasztásával a kiinduló 2010-os értéket is csökkenteni kell. A naphőfok kiszámítása a fűtési igény időjárás függőségét hivatott kiszűrni) 2. 2021-ig az klaszter vállalkozásainak fűtési és HMV igényét legalább 30%ban megújuló energiából kell fedeznie. (A kezdeti időszakban ezen beruházásoknak óriási marketing értéke lesz a vállalkozások számára. Az évtized közepétől viszont már ezek akár támogatás nélkül is racionális gazdasági befektetések lesznek.) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

133/320 2010

3. Intézkedések, amelyeket 2011-ben kell megtenni, de hatása csak hosszútávon 10-15 év múlva jelentkezik. Ezeket részletesen tárgyaljuk a következő fejezetben


134/320 2010

10. A stratégia megvalósításának területei Itt veszzük számba, hogy melyek azok a területek, amelyeken intézkedéseket érdemes elindítani, annak érdekében, hogy a stratégia jövőképe elérhető legyen: „Ajka, az energia tudatos kultúra által fenntarthatóan a térség legperspektivikusabb és legélhetőbb városa”. Ezek sorrendben a következők:

10.1. Energetikai átvilágítás A reális vállalkozásra szabott cselekvési terv kidolgozása nem kezdődhet el a cég energetikai rendszerének mélységi megismerése nélkül. Jelenleg ennek legelfogadottabb eszköze a vállalkozás energetikai auditálása. Az energetikai audit készítésének menete A vállalkozások épületeinek valamint a hozzájuk kapcsolódó épületgépészeti rendszerek, valamint a technológiák energiafelhasználásának, primerenergiaigényének megállapításához energetikai auditot kell készíteni. Az energetikai audit a következőket foglalja magában: • • • • •

a követelmények meghatározása az energiafogyasztó rendszerek azonosítása a tényleges energiafogyasztás meghatározása a tényleges energiafogyasztás összehasonlítása a tervezett értékekkel energia-megtakarítást elősegítő javaslatok készítése

Mi az energetikai audit célja? Az energetikai auditnak nem feladata a pontos költség- és megtérülésszámítás, mivel azokhoz árajánlat bekérése szükséges, amelyek már a megvalósíthatósági tanulmány témakörébe tartoznak. Ugyanakkor elvárás minden energetikai audittal szemben, hogy közelítő pontossággal tartalmazzon olyan számításokat, amelyek segítségével a tulajdonos vagy más döntéshozó el tudja dönteni, hogy mely beruházásokat indítja el, illetve mely beruházásokra készíttet megvalósíthatósági tanulmányt, tanulmányokat. Az energetikai audit célja tehát az épület energiafelhasználásának felmérése, energia-megtakarítási javaslatok készítése. Amint azonban a 2002/91 EK épületenergetikai irányelv is kimondja, az energia-megtakarítási intézkedések során figyelembe kell venni a belső környezeti követelményeket. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

135/320 2010

Az audit lépései 1. Az audit részeként vizsgálandó épületek azonosítása. A belső környezeti követelmények meghatározása (rendelkezésre álló adatok, vagy a helyiségek rendeltetése alapján). 2. A rendelkezésre álló tervdokumentáció összegyűjtése (építészeti és gépészeti kiviteli tervek, a villamos hálózat kialakításának kiviteli tervei, műszaki leírások stb.). 3. Az energiaellátó rendszerek, fogyasztási helyek azonosítása. A helyszínrajz pontosítása. 4. A közüzemi, illetve üzemeltetési és karbantartási szerződések, energiafogyasztási adatok (elszámoló számlák) összegyűjtése a megelőző 3 évre vonatkozóan. 5. Előzetes helyszíni felmérés; az üzemeltetőkkel, műszaki munkatársakkal való egyeztetés, az üzemeltetési tapasztalatok rögzítése. 6. A tényleges fogyasztási adatok meghatározása a rendelkezésre álló számlák alapján. A fogyasztási adatok elemzése, az átlagos energiafogyasztási jellemzők meghatározása a fűtési hőfokhíd figyelembevételével, a lekötött mennyiségek értékelése. Az energiaköltségek elemzése, a tényleges fogyasztástól függő, illetve attól független költséghányad meghatározása. 7. Az épületszerkezet és a kapcsolódó épületgépészeti és világítástechnikai rendszerek helyszíni felmérése; helyszíni mérések (a helyiség légállapot paraméterei, HMV cirkulációs idő stb.). 8. A helyszíni felmérés eredményeinek kiértékelése, összegzése. 9. Az épületszerkezet hőtechnikai méretezése az épület (helyiségek) tényleges rendeltetése, az érvényben lévő belső környezeti követelmények és az épületszerkezet aktuális állapota alapján. 10. Az épületgépészeti rendszerek tényleges primerenergia- igényének meghatározása. 11. A tényleges és a méretezési értékek összehasonlítása, az esetleges eltérések okainak feltárása. 12. Az energia-megtakarítási javaslatok elkészítése. A javasolt intézkedések energetikai hatásának vizsgálata a fajlagos hőveszteség értékének, illetve az épületgépészeti és világítástechnikai rendszerek primerenergia-igényének várható változása alapján. 13. A megtérülési idők vizsgálata fajlagos beruházási költségek alapján.


136/320 2010

Az épületszerkezet korszerűsítése Az épületszerkezet korszerűsítéséhez általánosságban a nyílászárók cseréje, illetve felújítása és az épület külső hőszigetelése tartozik. Az épület hőszigetelésénél figyelembe kell venni, hogy amennyiben a homlokzat burkolata össze van építve a tető vízszigetelésével, akkor a felújítás és korszerűsítés elvégzése után a tető vízszigetelését is helyre kell állítani, ami további kiadásokat jelent. Az épületek határolószerkezeteinek vizsgálata során a következő adatok kidolgozására kerül sor: • •

a szerkezetek jelenlegi névleges hőátbocsátási tényezői; a szerkezetek névleges hőátbocsátási tényezői a tervezett utólagos hőszigetelés beépítése, illetve ablakcsere, vagy felújítás esetén – figyelembe véve az új épületenergetikai szabályozás követelményértékeit.

Fűtési rendszer korszerűsítés A fűtési rendszer korszerűsítéséhez mindenképpen hozzá tartozik a korszerűtlen fűtési rendszerek cseréje, felújítása, a rendszer hidraulikai beszabályozása és a radiátorok felszerelése termosztatikus szelepekkel. A vízellátás területén általában a víztakarékos csaptelepek, WC tartályok és vizelde öblítések beépítésével csökkenthető a felhasznált vízmennyiség és ezzel az üzemeltetési költség. Villamoshálózat korszerűsítés A villamos hálózat korszerűsítéséhez hozzá tartozik a meglévő világítótestek cseréje energiatakarékos típusokra. A fénycsövek cseréjével egy időben a korszerű, elektronikus előtétekre történő átállást is célszerű megvalósítani. További megtakarítást jelent – indokolt esetben – a mozgásérzékelős világítás kialakítása. Általánosan javasolt a villamos energiafogyasztó gépek, berendezések hatásfokának az ellenőrzése, az elavult berendezések cseréje. Ezzel csökken az induktív meddő teljesítmény is, ami további költségmegtakarítást jelent. A meddő teljesítmény csökkentésének további lehetősége az automata fázisjavító berendezés beszerelése. A fentieken túl az energiafelhasználás racionalizálása érdekében minden esetben javasolt a dolgozók, felhasználók és üzemeltetők energetikai továbbképzése, az energiatudatos fogyasztói magatartás megvalósítása. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

137/320 2010

10.2. Mi iktatható ki az energetikai rendszerekből? Az energetikai auditot követően az első kérdés, hogy mi az, ami kiiktatható az energetikai rendszerből illetve melyek azok a berendezések, amelyek esetenként duplázva vannak egy korszerűbbel, de a régi esetenként már nem is üzemeltethető, és/vagy rossz hatásfokú de még a rendszerben van. Az elsőre jó példa, amikor egy kombi gázkazán egy villanybojlerre táplál rá, ezzel elejét véve a gázkazán be- illetve kikapcsolásainál a hőmérséklet-változásnak, de ugyanakkor megteremtve annak lehetőségét, hogy a rosszul összehangolt esetben a víz a bojlerben jelentős ideig legyen villamos árammal fűtve, amely fajlagos költsége a gázénak 4 szeresse. A másodiknál is megfontolandó a már nem üzemelő, vagy rossz hatásfokú berendezés elbontása. Annál is inkább, mert még kiszakaszolva is ezek hővesztességeket okoznak, átláthatatlanná teszik a kazánházat, áttöréseikkel is fokozzák a vesztességet, elbontva más korszerű szükséges berendezéseknek teremtenek helyet. Ezen lehetőségekre az energetikai auditot követően egy megvalósíthatósági tanulmányban kell sort keríteni, elemezve a lehetséges többi intézkedéssel együtt, kiszámítva az intézkedések várható beruházási költségét, a műszaki és pénzügyi hasznosságukat, illetve a döntéshozást támogatva kiszámítva a megtérülési időket.

10.3. Vállalkozások épületeinek energiahatékonysága Az épületenergetikai tanúsítás legfontosabb elemeit már számba vettük a 10.1. pontnál. Jelenleg ezt a 7/2006 TNM rendelet alapján kell elvégezni, de a 2010/31 EU Directiva határozata miatt is, valamint azt a MTA anyagából is kitűnik, ennek jelentős szigorítása várható Magyarországon a közeljövőben. (A Directiva 2012-ig életbe kell lépnie mindenhol és az országoknak jelentéseket kell tennie a haladásról, beleértve a passzív házak számát is.) Az értékelés menetét és módját a 176/2008 Kormány Rendelet adja meg, ennek változása is várható. Mindezek ellenére a stratégia közzétételét követően a szabályozástól függetlenül célszerű a lehető leghamarabb a tanúsítások elvégzése. Ha változik is a jogszabályi háttér a helyszíni felmérések ettől függetlenül megtartják érvényességüket, a javasolt javító intézkedések is. Az értékelés aktualizálása bármikor töredék összegért elkészíthető, de ezzel szemben az időben el nem indított javító intézkedések anyagi kihatása folyamatos forráselvonást okoz a vállalkozásoknak.

10.3.1. Passzív energiatakarékoskodási intézkedések Az ökológikus energiagazdálkodás legfőbb célkitűzései az energiafogyasztás általános csökkentése (Demand-side management) és az energiatermelés környezetkárosító hatásainak csökkentése: Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

138/320 2010

Az épületek és intézmények energiaigényében meghatározó szerepet játszik a fűtési igény, így a napenergia passzív hasznosítása és az épületek lehűlésének mérséklése jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. Ezekhez az alábbi településszervezési eszközök a meghatározóak: - helykiválasztás - beépítési mód illetve település szerkezet - környezettervezés (növények, kerítések) Ajka városában szükséges új település fejlesztési koncepciót, ezért a szokásosnál kicsit részletesebben tárgyaljuk ezt a témát, remélve hogy ezzel is segítséget nyújtunk a minél megalapozottabb döntés meghozatalához. A továbbiakban sorra vesszük a lehetséges gyakorlati lépéseket. A település klímatudatos tervezése mindkét stratégia elemét képezheti. Beszélni kellene az épületetek és épületszerkezetek hőszigeteléséről, azonban e témakört több szakirodalom is tárgyalja, és jelen tanulmányban terjedelmi okokból nem áll módunkban a lehetséges intézkedéseket végigelemezni. Ugyanakkor röviden kitérünk a passzív energiafelhasználás térrendezést érintő kérdéseire, a problémakör megvilágosítása szintjéig. Az energiaracionalizálás azonban nem értelmezhető pusztán technológiai szemlélettel. Az élet egyre fontosabb területét képzi, de a gazdasági és társadalmi adottságok ismerete nélkül az energiacsökkentés lehetőségei csak elvi jelentőségű fejtegetések, legjobb esetben minta értékű egyedi beruházások lehetnek. A település, az ország energetikai megtakarításaihoz, a környezet védelméhez, az egyéni léptékű energia megtakarítások nagyszámú gyakorlata szükséges. Az önkormányzati műszaki szakemberek és döntéshozók felelőssége, hogy eszközrendszerükkel elősegítsék a racionálisabb energiafelhasználást lehetővé tévő építés kereteinek kiépülését. 10.1. ábra Technikai lehetőségeinket gazdasági körülményeink és egyéni-, társadalmi motiváltságunk függvényében vagyunk képesek kihasználni. [Noorman, 1998.]


139/320 2010

A lehetőségeket rögtön a fejezet elején összegző táblázatban ismertetjük, majd kifejtjük a tanulmány terjedelme engedte mélységben. A lehetőségeket összegző táblázatok szubjektív elemeket is tartalmaznak. Érdemes a helyi viszonyok pontosabb ismerete alapján saját véleményt kialakítani a nem technikai jellegű kérdések pontosításával, módosításával, a súlypontok meghatározásával. Energiatakarékosság szempontjából a szabadon álló „családi házas” beépítési mód a legkevésbé előnyös. Alacsony szintszámú, kertvárosi beépítés esetén a sorház felület-térfogat aránya kedvezőbb (alacsony szintszámú intenzív beépítés). Ez újabb, egy szociális szempontú önkormányzati lakásépítési program esetén megfontolandó szempont lehet. Természetesen a beépítési mód nem csak a szélviszonyok befolyásolásában, hanem az épületek hőveszteségének minimalizálásában is jelentős szerepet játszhat. (tömeg – térfogat arány, tájolás stb.) Hazánkban is életbe lépett 2002/91/EC direktíva hatására minden új építésű épületre érvényes új számítási módszer került meghatározásra, és építési engedély csak ezen számítások elvégzése és az épület energetikai megfelelése esetén adható ki. Más országokban a helyi önkormányzatok további szigorításokat is bevezettek, melyek közül néhányat megfontolásra javaslunk. Ezek az alábbiak: - Ne kapjon építési engedélyt olyan épület, amelynek nincs legalább 10 négyzetméternyi délre eső tetőfelülete. Erre a későbbi napkollektor felszerelési lehetőség miatt van szükség (A) - Új épületnél, vagy azok energetikai felújítása során, 1000 négyzetméter felett a HMV 60%-át (E)és a fűtés minimum 30%-t megújuló energia forrásból kelljen biztosítani. (UK) „A fel nem használt energia a legolcsóbb!” Élettereink energiafogyasztásánál rá kell döbbennünk, hogy nemcsak a korszerű nyílászárók, fejlett technikai berendezések játszanak fontos szerepet az energia megtakarításában, hanem az épületek megfelelő szigetelése is. A hőszigetelés bizonyítottan a befektetéseink gyors és tartós megtérülését eredményezik. Az épületek megfelelő szigetelésével elkerülhető a hőhíd, a szerkezeten belüli páralecsapódás (penészesedés), megelőzhető továbbá jelentős mértékű téli fűtési hőveszteség, és a nyári hőterhelés kialakulása. Az elsődleges szigetelési területek: a külsőfalak (homlokzatok), a magas- és lapostetők, valamint a padlásfödémek. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

140/320 2010

A külső falak hőszigetelése a felületképzés szempontjából lehet vakolt, illetve szerelt jellegű, például faburkolat. A vakolt homlokzat jellemző szigetelése a polisztirol (olcsóbb), illetve a kőzetgyapot. Mindkét termék kiváló hőszigetelő képességű. Ezen felül a polisztirol mellé a könnyű és gyors megmunkálhatóság, kivitelezhetőség párosul, míg a kőzetgyapothoz a páraáteresztő képesség, tűzállóság és hangszigetelő képesség sorakoztatható pozitívumként. A szerelt homlokzat-burkolatok mögötti hőszigetelés főként üveg- vagy kőzetgyapot, mely termékek fő tulajdonságai nagymértékben megegyezik és áruk is hasonló. A külső vakolat termékkínálatában több lehetőség is kínálkozik az egészen a hagyományos, és gyenge minőségű mészcement bázisú poroktól a szilikon- és szilikátvakolatig bezárólag, melyek már a legújabb fejlesztések. A hagyományos mészcement hajlamos a foltosodásra, és vízérzékeny is. A műgyanta kötőanyagú "vödrös" vakolatok széles szín-, struktúra- és vastagság palettájukkal minden elvárásnak megfelelnek. Tagadhatatlanul ellenállóbaknak bizonyulnak azonban az üvegkeményre szilárduló szilikátvakolatok. A szilikonvakolatok pedig már szennyés portisztító tulajdonsággal illetve páraáteresztő és színtartó képességükkel tartoznak a legjobb anyagok közé. A nem beépített tetőterek esetén a padlásfödémen át távozik a legtöbb megtermelt fűtési energia, így a legalkalmasabb az utólagos tetőfelújítással egybekötni a zárófödém hőszigetelését is. Az ablakok hőszigetelése kétféle réstömítéssel oldható meg. Az egyszerűbb és olcsóbb megoldás a nyílászárókra történő öntapadó szigetelő profil felragasztása. Azonban számolni kell vele, hogy ez rendkívül rövidtávú megoldás. A másik lehetőség, ha a már rosszul illeszkedő ablakokat asztalos segítségével felújíttatjuk, és a keretekbe hornyot majd ebbe szigetelőanyagot helyeznek. Ez az eljárás legalább 10 évre megelőzi az újabb problémák kialakulását. Miért kell hőszigetelni? Ma már közhelynek számít, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros-anyag kibocsátással. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, milyen előnyökkel is jár a homlokzatok hőszigetelése? Régi épületeknél a hőszigetelés szükségessége még fokozottabban, és nyilvánvalóbban jelentkezik. Sokakban él még az a kép, hogy a tégla jó hőszigetelő, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

141/320 2010

ami egy tönkrement vagy hiányos hőszigetelésű panel épülettel szemben igaznak is mondható, de a hagyományosan régi téglafalaknak a hőszigetelése meg sem közelíti a ma elvárható szintet. A falazatok (és általában az épületszerkezetek) hőszigetelő képességét az úgynevezett U-értékkel szokták kifejezni. Ez nem más, mint az egységnyi felületen, egységnyi hőmérséklet-különbség hatására létrejövő hőveszteség. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb az U-érték, annál jobban hőszigetel egy szerkezet. Ha az U-érték a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési képessége, akkor a falon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken. Egy épület hőveszteségének mintegy 30%-a a falakon keresztül távozik. (A tetőn további 25-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában.) Ebből az is látszik, hogy teljeskörű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt ill. a födémeket is, a nyilászárókat pedig ki kell cserélni. Csak így érhető el látványos energiamegtakarítás.

10.2. ábra Külső hőszigetelés (Kereskedelmi oldal) Vegyünk egy példát, hogy jobban érzékeltessük a megfelelő homlokzati rendszerek és a szigetelés szükségességét. Egy B30-as falazóblokkból készült falazat U-értékét 10 cm hőszigeteléssel az U=1,47 W/m2K értékről kb. U=0,31 W/m2K értékre tudjuk csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a falakon fellépő hőveszteség 80%-át megtakaríthatjuk ezzel a szigetelés-vastagsággal. A fentiek alapján ez az egész Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

142/320 2010

épületre vetítve kb. 25-30%-os energia-megtakarítást fog jelenteni. Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés legkésőbb öt-nyolc év alatt megtérül. Természetesen, minél jobban hőszigetel maga a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk csak elérni utólagos szigeteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő. Igaz ez az új építések esetében is, sőt nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénzt és időt takaríthatunk meg. Nyáron a hőszigetelő rendszerek működése pont fordított. Ilyenkor is védik a falszerkezetet, de ebben az esetben a falak nappali felmelegedése ellen nyújtanak biztos megoldást. A megfelelő hőszigetelés még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Ez azért nagyon fontos, mert ez a hatás - tekintettel az egyre nagyobb nyári melegekre és az energiaigényes klímaberendezések robbanásszerű elterjedésére kézzelfogható anyagi megtakarítást jelenthet már nyáron is. Az anyagi megtakarításon túl még a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásával. További előnyük, hogy alkalmazásukkal sokkal jobban kihasználhatjuk a falazat hőtároló képességét, jelentősen csökkentjük a fal éves hőingadozását így növeljük a szerkezet élettartamát, sokkal kellemesebb lesz a fal belső felületi hőmérséklete s így a belsőtéri klíma, végül megszüntetjük a fagyzónát a szerkezetben.

10.3.1.1. Szélhatás csökkentése A szélvédelemmel, mint veszteségcsökkentési stratégiai módszerrel a következő pozitív hatások érhetők el: • a külső hőmérséklet növelése, • csökkenti a felületi hőátbocsátási együtthatót, • csökkenti a ház légcsere számát, • csökkenti a falazatra jutó csapóesőt, így a többlet hőveszteséget. Mindezen hatások összességeként a részletes kifejtést nem ismertetve mintegy 15-20 %-os fűtési energia megtakarítás érhető el. 10.3. ábra (Krusche, 1982)


143/320 2010

A szélvédelem hátrányai és lehetséges anomáliái: • A helyhez kötött vegetáció fűtési energiafogyasztás csökkentése csak vegetációra merőlegesen érkező, hűvös erős szél elleni védekezés esetén szignifikáns (ezen szél nem fúj állandóan, tehát a számított maximális hatásfok csak ritkán realizálható). • Nem kellően kiválasztott vegetáció télen a nyári állapothoz képest csak mintegy 50%-kal képes csökkenteni a szél negatív hatásait. • • • •

10.4. ábra (Krusche, 1982) A hatékony vegetáció a telepítés (és az azt megelőző tervezés) után csak mintegy 10 évvel terebélyesedik ki. Szoláris házak fűtési energiafogyasztása a növényzet árnyékvetése miatt összességében akár nőhet is. Nem megfelelően telepített növényzet pszichológiai problémákat okozhat (naplemente hiánya, stb.). Nem megfelelően kiválasztott növényvegetáció rendkívül zajos lehet.

10.3.1.2. Aktív hőnyeresség növelése Az új telepítés kiválasztása és a beépítési intenzitása elsősorban a nyereségnövelési stratégia eleme. Lehetőségeinek alkalmazásával elérhető pozitív hatások: • Több napfény éri a házat és a telket, mely az energetikai szempontokon túl egészségügyileg is rendkívül fontos a napsugárzás fertőtlenítő hatása miatt. • Több passzívan hasznosítható nyerség az épületen belül, • több aktívan hasznosítható nyereség az épület gépészete által, • magasabb külső hőmérséklet, a kedvezőbb benapozottság révén. További, veszteségcsökkentő aspektusok: • Intenzívebb beépítés esetén kevesebb lehűlő felület adódik. • A nagyobb beépítési intenzitás kedvezőbb a tömegközlekedés kialakítására. • A közművek gazdaságosabban kiépíthetők. Mindezen hatások összességeként a részletes kifejtést nem ismertetve, az egyéb építészeti eszközök függvényében mintegy 5-50 %-os energia megtakarítás érhető el. A helykiválasztás, beépítési sűrűség klímatudatos meghatározásának hátrányai, lehetséges anomáliái: Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

144/320 2010

• Nyáron többlet hőterhelések jelentkezhetnek. A részletes számítás ismertetése nélkül Olgyay kutatásai szerint tartható az az ökölszabály, hogy hazai viszonyok mellett a déli lejtők közepére történő telepítés hoz legkedvezőbb eredményt a túlzott hőterhelés elkerülése és az optimális hőnyereségek kihasználásához. • A lehetséges megtakarítás számításakor külön kell választani a jelenlegi építési kultúra, illetve a szoláris építészet által elérhető differenciákat. A jelenlegi kultúra szerint épülő házak ugyanis kevesebb nyereséget realizálnak. A szoláris építészet szerint épülő házaknak azonban még nincs Magyarországon kultúrája, a tervezési, kivitelezési kultúra, a tömeges megrendelői igények minimum 10 év múlva várható. • A családi házas beépítés jelenlegi általános építésügyi szabályozása mellett (kb. 1000 m2-es telek, max. 6 m-es gerincmagasság) nem szignifikáns a különböző lejtőkitettségű területekre telepített épületek egymásra vetett árnyékának negatív hatása. De a klaszterben tömörült vállalkozások telephelyein az épületek ésszerű építésével/átalakításával lehet a szoláris nyereségeket fokozni. Összességében azt mondhatjuk, hogy csupán tájolás kérdése jelenleg nem hoz nagyon jelentős energia megtakarítást, a közeljövőben alkalmazható építészeti eszközökkel azonban jelentős megtakarítás érhető el. A telepítésnek azért van kiemelt szerepe az energetikát vizsgálva, mert rossz döntés esetén a jövőbeni megtakarítások akár évszázadokig is ellehetetlenülnek. Jelen alfejezetben az elsődlegesen nyereségorientált megoldásokat ismertetjük. A nyereségek elsősorban a Nap sugárzó hőjéből adódnak. Természetesen azonban minden napfelhasználás elsődleges feltétele a kellő időben érkezı napsugárzás begyűjtése, a sugárzás hővé alakítása, és a keletkezett hő tárolása az árnyékos időszakokra. Itt kell rögtön megemlíteni, hogy az egyes időben pozitív napsugárzás nyáron többlet hőterheléshez vezethet, melynek megoldására gondolni kell, s erre a növényzet betelepítésével az előzőekben már adtunk is példát.A Nap pályájának szerkesz-tése, számításának módszertana meghaladja a tanul-mány terjedelmét, azonban több könyv ismerteti illetve számítógépes programok ké-pesek a várható besugárzás meghatározására. 10.5. ábra Magyarországon a klimatikus viszonyok miatt télen a hagyományos fűtés, ősszel, tavasszal a passzív fűtés, nyáron elsődlegesen a hőtárolás, valamint az éjszakai szellőztetés és a levegőnedvesítés alkalmazható. [Zöld, 1996.] Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

145/320 2010

Passzív energiahasznosítás alatt elsődlegesen azokat a tervezési módszereket, szerkezeteket értjük, amelyek gépészeti berendezés nélkül, az épületszerkezetek tudatos formálásával képesek a szükséges (elsősorban fűtési) energia csökkentésére, szoláris energia hasznosítására, az épület hűtésére. Hibridnek pedig azokat a megoldásokat nevezzük, amikor a gépészeti berendezések csak a szerkezetekkel passzívan energiahasznosító épület hatékonyságát növelik. A Föld különbözı klimatikus régióiban, gazdasági, társadalmi környezetében más és más megoldásokat találtak ki és alkalmaznak a passzív, hibrid energiahasznosítás témakörében (napterek, transzparens hőszigetelés, árnyékvetők, stb.). Ezen lehetőségek közül választanunk lehet és kell adott klimatikus viszonyok között, hiszen könnyen belátható, hogy az északi sarkon felesleges a természetes szellőzéssel, a sivatagos részeken a szoláris fűtéssel operálni. A következőkben a legfontosabb, a gyakorlatban legegyszerűbben alkalmazható megoldásokat vesszük sorra, röviden ismertetve az elméleti alapokat, és a gyakorlati ökölszabályokat. Az épület tervezésénél nagymértékben döntünk a jövőbeni energiafelhasználás mértékéről. Az energetikai szempontokat a tervezés kezdetén kell az elképzelésekbe beilleszteni, hogy a megvalósult szerkezetek az épület építészeti koncepciójába integrálhatók legyenek. A tervezés kései stádiumában felmerülő tervezési szempontok, az utólagosan alkalmazásra kerülő szerkezetek, csak jelentős kompromisszumokkal építhetők be. Az épülettervezési módszerek összességében arra alkalmazhatók, hogy az épület hőveszteségei minél kisebbek, a potenciális hőnyerő felületek minél nagyobbak legyenek. Lehetséges módszer Befektetési igény

Épület-tömeg, tájolás A kedvezı arányokra csak a tervezés során kell figyelmet fordítani. Anyagi igénye: kb. 0 Ft. Megvalósíthatóság időpontja Új épület esetén a tervezéstől a kivitelezés befejezéséig egyre több kompromisszummal alkalmazható. Hatása az épület teljes életciklusa alatt hat. Fenntartási igény 0 Ft Lehetséges 0-40% energiamegtakarítás Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

Alaprajzi elrendezés A kedvező arányokra csak a tervezés során kell figyelmet fordítani. Anyagi igénye: kb. 0 Ft. Új épület esetén a tervezéstől a kivitelezés befejezéséig egyre több kompromisszummal alkalmazható. Hatása az épület teljes életciklusa alatt hat. 0 Ft 0-15%

146/320 2010

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás Építészeti aspektusok

1) lakosság, 2) tervezők, 3) közvetetten a rendezési tervek készítői Ez a lehetőség kevésbé él a köztudatban, figyelemfelhívó ismeretterjesztés szükséges. Kellő propaganda esetén, a módszer alacsony költségigénye révén, azonos jellegű épületek esetén, illetve a tájolás tekintetében kedvező fogadtatás várható. A kedvezőbb épülettömeg magyarra lefordítva egyre sűrűbb beépítést jelent. A társadalmi értékrend jelenleg a város közeli, családi házas beépítést preferálja. Egyes épületek esetén a műszaki racionalitásnál (érthető módon) erősebb a "komfort" racionalitás. Nem jellemző. A túlzott egyszerűség, racionalitás nem mehet az építészeti értékek, koncepció rovására.

1) lakosság, 2) tervezők, Ez a lehetőség kevésbé él a köztudatban, figyelemfelhívó ismeretterjesztés szükséges. Kellő propaganda esetén, a módszer alacsony költségigénye révén, azonos jellegű épületek esetén, illetve a tájolás tekintetében kedvező fogadtatás várható. Nem jellemző.

Nem jellemző. Egyedi esetekben felmerülő helyi adottságok jelentősen megnehezíthetik a módszer alkalmazását.

10.6. ábra Épülettervezési módszerekkel elérhető energia megtakarítás Épülettömeg, tájolás A téli hőveszteségek csökkentésére a kompaktabb épületformák alkalmasak. Ezen formák azonban kevesebb felületen képesek a szoláris hőnyereségek befogadására, hasznosítására. Olgyay szerint mérsékelt éghajlati viszonyok között a dél felé néző 1:1,6 arányú épületarány legkedvezőbb energetikailag. További kérdést vetnek fel a lehűlő felületek. A szabadon álló házhoz képest lényegesen kevesebb lehűlő felület adódik sorházas, illetve blokkházas beépítés esetén. 10.7. ábra Az optimálisnak kimutatott épület arány kísértetiesen hasonlít a három osztatú magyar parasztház arányaihoz [Olgyay, 1972.]


147/320 2010

Alacsony beépítési sűrűség esetén a napenergia hasznosítás szempontjából az utcák tájolása, a telektömbön belüli elhelyezése is jelentős eltéréseket eredményezhet. Az utcák tájolásakor törekedni kell arra, hogy minél nagyobb déli homlokzatfelületek alakuljanak ki. Amennyiben az épület szélessége nem haladja meg a belmagasság kétszeresét, a napenergia hasznosítás és a természetes világítás egyszerűen megoldható. A déli tájolás további előnye, hogy a tetőfelületbe a napenergiát aktívan hasznosító kollektorok és PV-cellák (PV=napelem) jól integrálhatók. Alaprajzi elrendezés Az épületek belső elrendezésénél ügyelni kell arra, hogy a gyakran használt terek a várható használat függvénye szerint délre (nappali), illetve keletre (háló) vagy nyugatra (konyha) nézzenek. Így a használat során a beérkezı napfény energetikailag és pszichésen maximálisan hasznosítható. A napenergia hasznosítás általában az épületbe integrált üveg felületű helységeken, vagy szerkezeteken keresztül történik, az üvegházhatás elvére építve. A hasznosítás lehetséges megoldásait a szerkezettervezési módszerek alatt ismertetjük. A kevésbé használt, illetve alacsonyabb hőigényű tereket az északi oldal felé tájoljuk. Ezzel a puffer zónával csökkenthető a téli hőveszteség, illetve a nyári hőterheléses időszak alatt az alacsony hőigényű terek (kamra) kedvező helyzetbe kerülnek. A passzív hasznosítás fontos feltétele a szerkezetek megfelelő tervezése. A szerkezettervezési elvek meghaladják a tanulmány kereteit. 10.8. ábra A szabadon álló háznak 40%-kal nagyobb ahővesztesége ugyanazon kubus-ra vonatkoztatva [Glücklich, 1989.]]

Befektetési igény

Megvalósíthatóság időpontja


A háztelkek helyének kiválasztása A terület közművesítése adottságok függvénye.

Az utcák orientálása Részben az adottságok függvénye, de meglehetősen flexibilis, olcsó megoldás.

Önkormányzat és a hatósági egyeztetések, alapközművek kiépítésének függvénye. kb. 1-2 év

A telepítés helyének kiválasztása, engedélyezése folyamatában játszik szerepet, elfogadott rendezési terv esetén 0 év.

Közepes beépítettség intenzitás Amennyiben a rendezési tervben kezdetektől fogva jelen van ez a lehetséges koncepció, többlet befektetési igényt nem igényel. A különálló lakásokhoz képest a nagyobb beépítési sűrűség megtakarítást jelent. Az építés folyamata jellemzően lakásszövetkezeti formában képzelhető el, ami a nagyobb hatékonyság révén lerövidíti az

148/320 2010

építésre fordítandó időt. Az energia megtakarításon túl az épületek fenntartási költségei is csökkennek.

Fenntartási igény

Bármely nem klímatudatosan kiválasztott hely általános költségeihez képest elenyészı. kb.: 0 Ft

kb. 0 Ft

Lehetséges energiamegtakarítás

Alkalmazott építészeti eszközök, gépészeti berendezések függvénye: kb.: 10-50 % fűtési, 50 % hmv energia megtakarítás

Alkalmazott építészeti eszközök, gépészeti berendezések függvénye: kb.: 5-25 % fűtési, 50% hmv energia megtakarítás

Alkalmazott építészeti eszközök függvénye: kb.: 25 % fűtési, 10-30 % közlekedési energia megtakarítás

Érintettek

1) önkormányzat 2) tervezők

1) önkormányzat 2) tervezők


Kellő felvilágosítás esetén az energiaszámlák csökkenése és az egészségesebb életkörülmények pozitív elfogadhatóságot vetítenek előre.

Az építésökológiai építésbiológiailag is kedvezőbb környezet pozitív elfogadhatóságot vetít előre.

Kockázatok

Nyári időszakban túlságosan meleg területek, kitettség jön létre.

Nyári időszakban túlságosan meleg területek, kitettség jön létre.

1) önkormányzat 2) tervezők 3) lakosság A mai magyar társadalmi értékrend az individualizmust messze magasabb prioritásként kezeli, mint a csoportos házépítés által nyújtható gazdasági és ökológiai előnyöket. Ezen szabályozás várható elfogadhatósága negatív. Túlságosan zsúfolt beépítés nem biztosít kellő mozgásteret az egyéni igények kielégítésére. Az építészeti tervezés nagyobb gondosságot igényel, mint családi házak esetén. Kellő kvalitású építészek bevonása nélkül (várhatóan magas honoráriumuk miatt) negatív példák jöhetnek létre.

Szociális hatás

nem jellemző

nem jellemző

Építészeti aspektusok

Az épületek egymástól való távolsága a lejtőkategória és a kitettség függvénye.

1) A kulturális, szórakoztató intézmények gazdaságosan helyben is megvalósíthatók. 2) A sűrűbb beépítés nagyobb lakósűrűséget eredményez, mely több lehetőséget kínál emberi kapcsolatok kiépítésére. Az egységes kép és a monoton megjelenés közötti ellentét feloldása magas építészeti kvalitást követel.

10.9. ábra A település klímatudatos tervezése / 2 - Az új telepítés helyszínrajza, a beépítés intenzitása Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

149/320 2010

10.3.1.3. Hőterhelés csökkentése A hagyományos energetikai számítások csak a fűtési energiafelhasználásra koncentrálnak. Nem mellékes azonban a "magyar nyár". A napsugárzás először a Föld - illetve a ház - felszínét melegíti fel, majd fokozatosan a levegőt. A növényzet, a következő módon képes a felesleges hőnyereség - a hőterhelés távoltartására: • Leárnyékolja az épületet, • leárnyékolja a talajt, így az nem képes felmelegedni, • megköti a port, ezzel csökkenti a helyben kialakuló üvegházhatást, • a fotoszintézis melléktermékeként vizet bocsát ki, amely párolgása során hűti a környezetet. Mindezen hatások összességeként akár 6-8°C-al is csökkenhet a helyi hőmérséklet. A magyar hétköznapi gyakorlatban lakóházak esetén nem általános a klímagépek alkalmazása. Az energiafogyasztás csökkentése így korrekten nem számszerűsíthető. A klímagépek árának, beszerelésének, üzemben tartásának figyelembe vételével azonban jelentős megtakarítás mutatható ki. Összességében az mondható el, hogy Magyarországon a hazai mérsékelt szélviszonyok, a hideg teleken lombhullató őshonos vegetáció, és a lehetséges napárnyékolás miatt a szélvédelem mint fűtési energia csökkentő lehetőség hatása általánosságban nem jelentős. Annál jelentősebb viszont a nyári hőterhelést csökkentő hatása. Elsődlegesen ezen szempontok szerint kell a telepítést tervezni.

10.10 ábra Évszakonkénti széljárás összesítés


150/320 2010

10.13 ábra A szélvédelem mértékeés hatótávolsága a növényzet sűrűségének 10.12 ábra A szélelemzés hatáfüggvényében [Burhan, 1997.] rozza meg a várható kellemetlen szelek, a szélvédő vegetáció és az épületek egymáshoz való viszonyát [Dodd, 1988] A különböző szempontú növényzet telepítés gyakorlati 10.11 ábra A házak szélvédelmére lészabályai: tesítendő növényzet főbb geometriai A széltervezés első lépcsője a széladatok vizsgálata. paraméterei A

vizsgálat eredményeként meg kell állapítani a kedvező és kedvezőtlen szelek irányát, gyakoriságát. Erre legcélszerűbb az Olgyay féle vektoriális elemzés. A területre irányuló egész éves mérés eredményeként meg kell határozni a téli hideg (kedvezőtlen), és nyári frissítő (kedvező) szelek irányát, nagyságát. Ez meglehetősen hosszú (egy éves) vizsgálatokkal, vagy meteorológiai adatokkal, illetve kellő helyismeret esetén tapasztalati úton határozható meg.

Szélvédelem esetén a telepítés és a megfelelő növényzet kiválasztásakor ököl-szabályként a következők mondhatók el: • a szélvédelem függ a szélvédő növényzet magasságától és szélességétől, és az épületektől való távolságtól, • a keskeny, magas szélterelő növényzet • jóval kedvezőbb, mint a széles lapos, • a növényzet kiválasztásánál ügyelni kell a lombozat áteresztő képességére. • lehetőleg őshonos fákat ültessünk, • minél gyorsabban érje el a tervezett magasságot, tömörséget, • ne legyen olyan magas, hogy a környező házakat leárnyékolja. A szélvédő növényzet tervezésekor a következő telepítési szabályokat érdemes betartani ahhoz, hogy kb. 50%-os szélcsökkentés lehessen tervezni: 1) Magyarországon jellemzően az észak-nyugati irányból kell a védelmet kialakítani. Déli irányból nem érdemes hazai viszonyok mellett szélvédelmet kialakítani, mivel az megakadá-


151/320 2010

10.15 ábra A hatékony szélvédelem kellően széles növényzetet igényel. [Dodd, 1988.]

10.16 ábra A szélsebesség három típusú szélvédő vegetáció esetén [Olgyay, 1972.] 10.14. ábra A szélvédelem előtt és után is jelentősen csökken a szél sebessége, mely energia megtakarításhoz vezet [Litter, 1984.]

lyozza a napenergia hasznosítását. 2) Az épülettől való távolság a növényzet tervezett magasságának függvényében határozható meg. Ökölszabályként az mondható, hogy a védelem 3-4 H távolság esetén maximális, és 8-10 H távolságig jelentősen, 30 H távolságig észlelhetően érezteti hatását. 3) A telepítendő növényzet kiválasztásakor az ökológiai szempontok mellett (őshonos fajták, stb.) két dologra kell ügyelni: a) lehetőleg közepes sűrűségű legyen a lombozat, mely ugyan valamivel kisebb csökkentést eredményez, de nagyobb távolságra fejti ki hatását, b) a téli időszak alatt, a levelek nélküli növényzet kevésbé csökkenti a szelek sebességét. 4) Nem elég, ha közvetlenül a védendő épület elé telepítjük a növényzetet a szél kerülő útjai miatt. A védendő rész széleinél mindkét irányba 3-4 H-val túlnyúló védősáv telepítése szükséges. 5) Nem célszerű túl széles szélvédelem, mert az több helyet foglal el, és kisebb távolságra érezteti hatását.

A hőcsillapítás érdekében telepített növényzet főbb szabályai: 1) Jellemzően a déli oldal felől kell a növényzetet telepíteni. 2) A növényzetet úgy kell kiválasztani, hogy a jellemzően hőterheléses periódus alatt (május közepétől szeptember közepéig) végig kellő lombkoronája legyen a vegetációnak. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

152/320 2010

3) Csak megfelelő nagyságú terület, különböző magasságú növényzettel képes a mikroklímát befolyásolni. Célszerű fák és cserjék együttes telepítése. 4) Település léptékben a koncentrált, sűrű egybefüggő telepítés helyett az egymással hálót alkotó nagy kiterjedésű telepítés a kedvező. A hő- és nedvesség leadás a növényzet szélén a legintenzívebb, és a több kisebb felület nagyobb kerületet eredményez. 5) A növényzet kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a klimatikus kiegyenlítő hatás a lombkorona szint felső harmada alatt jelentős. A beépítés magassága célszerűen jobb ha ennél alacsonyabb. 6) A szélelemzés ismeretében épület melletti növényzet telepítésével többlet szellőztetés indukálható. Lehetséges intézkedés Befektetési igény Megvalósíthatóság időpontja Fenntartási igény

Lehetséges energiamegtakarítás Érintettek

Szélvédő erdősávok 1 ha-os terület védelmére kb. 60 eFt* min 20-25 évvel a telepítés után várható effektív szélcsökkentés Az első évek gondozási igénye után közel 0 Ft

Szélvédő fasor az Szélvédő Zöld utcákon vegetáció a telken homlokzatok 1 ha-os terület kieEgy telek esetén Egy ház esetén a targészítő védelmére kb. 150 e Ft.* tóváztól függően kb. kb. 150 eFt* 100 eFt min 10-15 évvel a min 10 évvel a Fajtától függően 1telepítés után telepítés után 10 évvel a telepítés várható effektív várható effektív után várható effektív szélcsökkentés szélcsökkentés szélcsökkentés. Az általános telepüközel 0 Ft közel 0 Ft léskarbantartásimunkákba beépíthető: közel 0 Ft Együttes alkalmazás esetén kb. 15-20%-os fűtési energia-megtakarítás. 1) önkormányzat 2) tervezők pozitív

1) önkormányzat 2) tervezők pozitív

1) helyi lakosság

1) helyi lakosság

pozitív

Kockázatok

1) csak település léptékben tervezhető, a megrendelő önkormányzatnak, és a tervezőknek tisztába kell lenni a helyes telepítés szabályaival.

1) a helyes fajtaválasztás, telepítés a helyi lakosság tagjaitól kellő szintű ismereteket feltételez

Szociális hatás

rekreációs célokra is hasznosítható a település képébe komponálandó

1) az utcák tájolása, és az uralkodó szélirány iránya determinálja a hatékonyságot 2) a helyes telepítés, fajtakiválasztás bizonyos szakértelmet igényel kedvezőbb tér a találkozásra az utca képébe illesztendő

1) jelenleg divatosabbak a színes vakolt felületek 2) sokakban idegenkedés van a növényzet ellen 1) rossz állapotú vakolatra valóban nem célszerű közvetlenül növényzetet futtatni, mert az károsítani fogja a vakolatot

nem jellemző

nem jellemző

nem jellemző

nem jellemző



10.17 A település klímatudatos tervezése /1 - Téli szélvédelem, nyári hőcsillapítás növényzettel (Forrás: Szőcs Gábor) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

153/320 2010

10.3.1.4. Hőszigetelés Épületek esetén a legnagyobb mennyiségű energiát azok fűtésére használjuk el. Ez Magyarországon lakóházak esetén akár 85%-ot is elérhet. Vállalkozások esetén ez a szám ugyan alacsonyabb, de így is arányaiban kiérdemli a legnagyobb odafigyelést. Az utóbbi pár évben létesült csarnokok esetén általában ez a terület nem nagyon kritikus, de régebbi épületek esetén a hőszigeteléssel a fűtési költségek 20-80%-át lehet megtakarítani. Nem érdemes ötletszerűen nekiállni ennek a tevékenységnek. A projektgenerálás alapja az energetikai tanúsítás kell legyen. Ebből kiolvasható a különböző szerkezeteken keletkező hővesztesség és kritikusnak ítélt, nagyobb veszteségű elemeknél mód van az épület termikus modellében különböző fajtájú és mértékű hőszigetelések várható eredményeinek szimulációjára. Az így megkeresett optimummal a beruházási költségek akár felét is meg lehet takarítani. Természetesen kiemelt jelentősége van és nagyban viszi előre a folyamatot, sok felesleges változat kizárásával, ha sikerül a célt, az elvárt paraméterek nagyságát jól definiálni a tulajdonos által. E vonatkozásban két példát említenénk itt meg. Teljesen felesleges télire hőszigetelési terveket és modelleket szimulálni egy dél Spanyolországi üzemcsarnokon. Ugyanakkor kiemelt jelentősége van a nyári túlmelegedési számításoknak. A másik példa a németországi Paul Warmerückgewinnung Gmbh gyártócsarnoka Reinsdorf-ból, Szászország.

10.18. ábra Paul Warmerückgewinnung Gmbh A gyártócsarnok és irodaház úgy épület, hogy megfelel a passzív ház követelményeinek. Ottlétünkkor a tulajdonos 4 órás prezentációban, illetve Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

154/320 2010

gyárlátogatás kapcsán mutatta be roppant büszkén, hogy milyen koncepció mentén, milyen műszaki – technikai eszközökkel érték el ezt az eredményt. A világszínvonal érzékeltetésére álljon itt a németországi szabványi előírások változása az összes felhasznált energia, illetve a hőszigetelés tekintetében.

10.19. ábra Új építésű házak fűtési energiaigénye Forrás: SAENA Gmbh

10.20. ábra Előírt hőszigetelési értékek Forrás: SAENA Gmbh


155/320 2010

Ha e szabványi előírásokat összehasonlítjuk a magyarországival, az következik, hogy jelenleg mi a 20 évvel ezelőtti német követelményeket kérjük számon. Óhatatlan, hogy a közeljövőben ezen a téren is ugrásszerű változásra leszünk kényszerítve.

10.3.2. Aktív gépészeti rendszerek Az energetikai audit során megtörténik a gépészeti berendezések számbavétele, a névleges paraméterek regisztrálása. Ugyanekkor célszerű megejteni a 264/2008. (XI. 6.) Korm. Rendelet szerinti energetikai felülvizsgálatot is. Ez vonatkozik a hőtermelő berendezések (kazánok) és légkondicionáló rendszerek, valamint 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre. Fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálata A hőtermelő és légkondicionáló berendezések felülvizsgálatának célja, hogy tájékoztatást adjon azok energetikai hatékonyságáról. A felülvizsgálat ennek megfelelően a berendezések, rendszerek azonosítására, a dokumentumok átvizsgálására, a méretezés megfelelőségének vizsgálatára, a szakszerű üzemeltetés és karbantartás ellenőrzésére, illetve az esetleges javasolt módosítások meghatározására és mindezek dokumentálására terjed ki. A 15 évesnél régebbi (2009. január 1.-én 15 évesek vagy ennél régebbiek) és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek esetén - ellentétben a szabályozásban szereplő egyes berendezésekre vonatkozó rendszeres felülvizsgálattal - egyszeri felülvizsgálat elvégzése szükséges, amelyet 2011. január 1.-ig kell teljesíteni. Ezen felülvizsgálatot követően a hőtermelő berendezésre vonatkozó, további időszakos felülvizsgálat nem szükséges. 15 évesnél régebbi, 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítménnyel üzemelő hőtermelő berendezések és kapcsolódó fűtési rendszerek energetikai felülvizsgálata A fűtési rendszerek tervezett egyszeri felülvizsgálati módszerei és eljárásai a következőkre irányulnak: - annak ellenőrzése, hogy a fűtési rendszer kiépítése, működtetése és karbantartása megfelel-e az energiahatékonysági alapelveknek - tényleges energetikai jellemzők meghatározása - energiahatékony fejlesztéseket tartalmazó javaslat készítése (tanácsadás)


156/320 2010

10.3.2.1. Fűtési rendszerek A fűtési rendszerfelülvizsgálatának menete akövetkező: 1. Felülvizsgálat előkészítése A megfelelő dokumentációk és szükséges információk összegyűjtése. Például: alaprajzok, fűtött térfogat mérete, épület jelenlegi rendeltetése, rendszer tervei, kapcsolási rajzok, rendszerre vagy rendszerelemekre vonatkozó előírások, üzemeltetési illetve karbantartási naplók, korábbi vizsgálati jelentések, tüzelőanyag számlák, beüzemelési adatok, energetikai számítások, energetikai tanúsítvány. 2. Fűtési rendszer azonosítása Az adatoknak és dokumentációknak lehetővé kell tenni legalább az alábbiak azonosítását: - a fűtési rendszer menetrendje - a fő rendszerelemek helye - az épület tervezett és jelenlegi rendeltetése - a fűtési rendszer tervezett és jelenlegi működése - a szabályozási alrendszerek típusa és beállításai - bármely kapcsolódó rendszer és vonatkozó követelmények Amennyiben megfelelő dokumentáció nem áll rendelkezésre, a fűtési rendszerekre vonatkozó adatokat helyszíni vizsgálattal kell összegyűjteni. Ellenőrizni kell, hogy ténylegesen a betervezett elemek kerületek-e beépítésre. Bármely eltérést a jelentésben rögzíteni kell. 3. A fűtési rendszer működésének ellenőrzése Annak ellenőrzése, hogy a fűtési rendszer alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások biztosítására (pl. helyiség fűtés, HMV termelés és kapcsolódó rendszerek igényei). 4. Karbantartási állapot Meg kell határozni, hogy a fűtési rendszer arra jogosult, szakképzett személy által rendszeresen és előírásszerűen karban van-e tartva. Viszonyítási alapok: - rendszer tervezőjének rendelkezései - kazángyártó utasításai - jogszabályban meghatározott előírások 5. Fűtési rendszer szabályozása, érzékelők A fűtési rendszerhez tartózó szabályozó, érzékelő és jelzőberendezések azonosítása Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

157/320 2010

és - indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: - elhelyezés (külső, belső vagy más) - működés - beállítások 6. Energiafelhasználás a) Mérés Az energiahordózó igényt egy világosan meghatározott referencia periódusra vonatkoztatva kell meghatározni. Ez lehet egy teljes év vagy a fűtési szezon. A tényleges mérési vagy megfigyelési periódus ettől eltérhet. b) Referencia értékek Az energiafelhasználást össze kell hasonlítani az alábbi referencia (vonatkoztatási) értékekkel: - az energetikai tanúsításban szereplő érték, ha rendelkezésre áll - a tervezési érték, ha rendelkezésre áll - a számított fogyasztás c) Energiafogyasztással kapcsolatos javaslatok A javaslatnak tartalmaznia kell a tényleges energiafogyasztás és a referencia érték összehasonlítását. Amennyiben a tényleges fogyasztás értéke jelentősen eltér a referencia értéktől, meg kell határozni a lehetséges okokat. 7. Helyiségfűtés Az azonosítás elvégzése és - indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: - hőleadók típusa és alkalmassága a helyiség típusa szerint, valamint tervezett felhasználásuk - hőleadók méretezése - hőleadók elhelyezése - segédenergia igény - karbantartási követelmények 8. Helyiségfűtés hőleadóinak a szabályozása Az azonosítás elvégzése és - indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: - szabályozó rendszer típusa; képes-e a belső hőmérséklet jelzésére illetve a fűtési rendszer szabályozására a hőterhelések/nyereségek függvényében - az egyes zónák hőmérsékletének beállítása, a bent tartózkodók számától függő Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

158/320 2010

szabályozási mód - típus, elhelyezés (külső, belső vagy más) pontosság és karbantartási igény (szabályozók, érzékelők és mintavevők) - szabályozási beállítások a) A hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy belmagasságú helyiségeknél Hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy (>5m) belmagasságú helyiségekben meghatározható hőmérséklet mérés alapján, az alábbi pontokban: - padlószinten (<0.1 m) θfloor (helyiség közepén) - 1.5 m magasságban θmid (helyiség közepén) - mennyezet alatt 0.1 m -rel θceil (helyiség közepén) - külső hőmérséklet θout. A hőmérséklet relatív szórása: ks = (θceil - θfloor) / (θmid - θout) Ha ks értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen. b) Belső hőmérséklet ellenőrzése A nem megfelelő belső hőmérséklet az elégtelen szabályozási hatékonyságra utalhat. A belső hőmérsékletet megfelelő számú minta helyiségekben kell mérni (pl. sarokhelyiség, legalsó és legfelső emeleten és homlokzat közepénél elhelyezkedő helyiség). A hőmérséklet relatív szórása: kθ = (θint,max - θint,min) / (θint,av - θout) ahol: θint,max: mért maximális belső hőmérséklet θint,min: mért minimális belső hőmérséklet θint,av: mért átlagos belső hőmérséklet θout: külső hőmérséklet Javaslatok: - Ha ks értéke nagyobb, mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen. - Ha hideg vagy túlfűtött helyiségekben a hőmérséklet szórása nagy, javasolni kell az elosztó rendszer beszabályozását. - Javasolni kell az érzékelők jobb elhelyezését, amennyiben helyénvaló és megvalósítható. - Amennyiben az épületben eltérő rendeltetésű helyiségek vagy eltérő hőmérséklet követelmények vannak, javasolni kell külön hőmérséklet szabályozási rendszer kiépítését. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

159/320 2010

9. Fűtési hálózat Az azonosítás elvégzése és - indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: - fűtési hálózat kialakítása és zónázása az épület rendeltetése szerint - térfogatáram és hőmérséklet az egyes szakaszokban - beszabályozás - keringető szivattyú méretezése - szivattyú és térfogatáram szabályzás - egyedi körök működése és szabályozása, beleértve az áramló közeghőmérséklet szabályozást, menetrendet és beállításokat - elosztó hálózat és kazán kompatibilitása - csővezetékek és szerelvények szigetelése - nyílt/zárt tágulási rendszer - vízszivárgás A rendszer által leadott hőmennyiség nagymértékben függ a beszabályozottságtól. A tervezési térfogatáramnak a hálózat minden pontjába el kell jutnia. A felülvizsgálat során meg kell győződni a beszabályozó szelepek meglétéről, a helyes beépítéséről, valamint a beszabályozó szelepeken mérni kell az átáramló térfogatáramot és ezt össze kell hasonlítani a tervezési értékekkel. A tényleges térfogatáram és a visszatérő hőmérséklet, az átlagos teljesítmény és a külső hőmérséklet mérése alapján meghatározható a tervezési térfogatáram és a hőmérséklet különbség ΔT (előremenő - visszatérő). Méretezési állapotban az alacsony ΔT értékek (pl. <10°C) többlet térfogatáramra utalnak, ami magasabb segédenergia igényt okoz. Magasabb ΔT értékeket kell javasolni, tekintettel arra, hogy a térfogatáram csökkentése esetében szükség lehet az elosztó hálózat beszabályozására vagy automatikus szabályzó berendezések (pl. termosztatikus szelepek) beépítésére. 10. Kazán(ok) felülvizsgálata Az egyes kazánok esetében a beállítások és a tényleges teljesítmény felülvizsgálata a következőkre terjedhet ki: - tüzelőanyaggal bevitt teljesítmény ellenőrzése - alapbeállítások és tüzeléstechnikai hatásfok ellenőrzése - egyéb veszteségek (sugárzási, készenléti stb.) ellenőrzése - hatásfok ellenőrzése részterhelésnél - éves hatásfok ellenőrzése - szabályozási beállítások ellenőrzése, beleértve az üzemidőt és annak hatását Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

160/320 2010

(hiszterézis) 11. Hőtermelés szabályozása Ha a rendszerben több mint egy hőtermelő berendezés van (beleértve a nemtüzeléstechnikai berendezéseket) azok azonosítása és a javaslatok készítése az alábbiak szerint történik: - a fűtési rendszer hőelosztása, beleértve a prioritásokat, a betáplálás megosztását és optimalizálását és az üzemidőt - hőtermelők beszabályozása - készenléti hőtermelők hidraulikus leválasztása - szabályozó berendezések beállításai 12. Fűtési rendszer hatásfoka A felülvizsgálat kiterjedhet a helyiség fűtési alrendszerek hatásfokának (vagy bármely azzal egyenértékű paraméter, például költségtényezők, relatív veszteségek) meghatározására. 13. Használati melegvíz (HMV) hálózat Az azonosítás elvégzése és - indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: - HMV hálózat kialakítása - tényleges HMV igények és időbeli eloszlásuk összehasonlítva a tervezettel - cirkulációs hálózat szigetelése (a csőhálózat azon része, amely a cirkulációban érintett) - cirkulációs hálózat menetrendje - HMV termelő berendezés típusa és mérete - tároló méretezése, hőszigetelése és vízhőmérséklet szabályozása - segédenergia igény

10.3.2.2. Hűtési rendszerek A hűtési rendszerek felülvizsgálatát szintén a 264/2008. (XI. 6.) Korm. Rendelet írja elő. Légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata: - 12-150 kW közötti légkondicionáló berendezések 4 évente - 150 kW feletti légkondicionáló berendezések 2 évente - A tulajdonos rövidebb időszakonként is kérheti a felülvizsgálatot Berendezések felülvizsgálatának tartalma - Tervezett és megvalósult állapot - Üzemeltetési, karbantartási dokumentumok Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

161/320 2010

- Beüzemelés, beszabályozás - Energiafelhasználás - Hűtőkörök környezetvédelmi megfelelőssége - Ellenőrző mérések - Javaslattétel

10.3.2.3. Szellőztetési rendszerek Az előzőeknél összetettebb feladat. Jóllehet nincs jogi előírás az elvégeztetés gyakoriságára, a felülvizsgáló jogosultságának feltételrendszerére, az elvégzés menetére és módjára, a szellőző berendezések szakszerű üzemben tartása és működtetése a tulajdonos jól felfogott anyagi érdeke. A menete az előzőekkel megegyező, de két jól elkülöníthető része van: • a gépi levegőcsere megvalósításának berendezései • a légfűtés-hűtés, hővisszanyerés berendezései Szakmailag gépészeti és villamos berendezésekből összeállított rendszer, gépészetben sajátos szakterület, míg villamos oldalon erősáramú hajtásokat és automatikát tartalmaz. A berendezések felülvizsgálatát az energetikai audit során célszerű elvégezni.

10.3.2.4. Vízkezelési rendszerek Sajátos gépészeti rendszer, amely energiahatékonysági felülvizsgálatát az energetikai audit során célszerű elvégezni.

10.3.3. Villamos hálózat felülvizsgálata és lehetséges korszerűsítései A klaszterben tömörülő cégek villamos hálózatainak felülvizsgálatát is célszerű az energetikai audit során elvégezni. A villamos hálózatra vonatkozóan vannak jogi szabályozással kikényszeríttet időszakos szabványossági felülvizsgálatok. Ezek: • Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat (ezt vállalkozások esetén 3 évenként kell elvégeztetni). • Villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat. Ezt az OTSZ 4. melléklete szerint jelenleg az épület tűzvédelmi besorolása alapján 3, 6, vagy 9 évenként kell végezni. Várhatóan 2011-ben bekövetkezik az a változás, hogy az egyébként már érvényes MSZ EN 62305 új honos európai villámvédelmi szabvány szerint kell az épületek villámvédelmét tervezni, kivitelezni és felülvizsgálni. Ez azt a változást is hozza, hogy a villámvédelmi berendezések felülvizsgálatának gyakoriságát drasztikusan sűríti. • Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat. Ezt az OTSZ melléklete szerint az épület tűzvédelmi besorolása alapján 3, 6, vagy 9 évenként kell végezni. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

162/320 2010

Talán ez a felülvizsgálat adja a legtöbb információt a villamos hálózat energetikai minősége felöl.

10.3.3.1. Vesztesség számítások A fentebb említett tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat feladata az áramelosztás rendszerében a túláram és zárlati áram korlátozó elemek felülvizsgálata, megfelelőségének értékelése. Ez ugyanakkor nem nyújt megfelelő biztonságot az energiahatékonyság kérdéskörében. Gyakran előfordul, hogy a kezdeti, évtizedekkel ezelőtti fogyasztási állapotra tervezett rendszert ma jelentősen nagyobb teljesítmény átvitelére használják. Bár a védelmek túlfogyasztásnál megszólalnak, de igen gyakran ezeket idővel nagyobbakra cserélik és így az üzem folyamatos. De ugyanakkor a túlterhelt kábelekben ésszerűtlen mértékű feszültség és teljesítményesés lép fel, amely melegíti a kábeleket, idő előtti elöregedését és jelentő villamos energia vesztességet okozva. Helyszíni bejárás során a klaszterben működő vállalkozás telephelyén is tapasztaltunk már ilyet. A megoldás a jelenlegi teljesítmény adatok rögzítése és a méretezés ellenőrzése.

10.3.3.2. Fázisjavítás Pár évvel ezelőtt a fázisjavítás elmaradását a villamos hálózat szolgáltatója irreálisan magas pótdíjakkal büntette. Ma ennek mértéke reális mértékre szorult vissza, de így is szükség esetén egy erre irányuló beruházás éven belüli megtérüléssel kecsegtet. Az energetikai audit alkalmából kerül sor a fázisjavítás szükségességének vizsgálatára is.

10.3.3.3. Világítás korszerűsítés A világítás hatékonyságán mindig lehet tovább javítani. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az energiahatékonyságra költhető pénzforrás nagysága véges. Ebből fakadóan ott érdemes beruházni, ahol egy forint befektetéssel a legtöbb energiát spóroljuk meg. Ez pedig egy 3 műszakban dolgozó gyárban magasabb, mint bármely más helyen, ezért javasolt ezt preferálni. Arról nem is beszélve, hogy már az ajtón kopogtat egy új világítási technológia, a LED. Célszerű megvárni, amíg négy-öt év múlva a tömeges elterjedés miatt olcsó lesz, s akkor áttérni erre az új fajta technológiára. Addig alapvetően gyártócsarnokok esetén a T5-ös fénycsöves világítás a legcélszerűbb, amely energetikailag a legkedvezőbb 100-104 lm/W fényhasznosítással. Nagyon nagy belmagasságok esetén a fémhalogén világítás lehet még jó megoldás a 70-100 lm/W fényhasznosításukkal. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

163/320 2010

A felújítást, mindenképen a technológia alapos megismerése, a látási feladatok elemzése, és ezek ismeretében egy alapos tervezés kell megelőzze. Ellenkező esetben sajnos jó eseélye van annak, hogy a „kereskedők” marketing ígéreteinek bedőlve szaporítsuk a drága, de igen rossz világító rendszerek számát.

10.4. Technológia energiahatékonysága Egy gyártó üzemben könnyen előfordul, hogy a technológia energia fogyasztása jóval meghaladja az épület üzemeltetés energiafogyasztását. Ezért, bár igen gyakran a tanúsítók sem fordítanak kellő figyelmet erre a sajátos, szerteágazó és mély szakismereteket igénylő területre, jelentősége a lehetséges energiamegtakarítások szempontjából kiemelkedő lehet. Tekintsük át a leggyakrabban előforduló renszereket.

10.4.1. Hőhasznosító berendezések Ezek a leggyakrabban előforduló technológiai berendezések. Gyártási folyamatok során ezeket kemencékben az anyagok megolvasztására (fém, műanyag, stb.), az anyagok melegítésére (edzés, megeresztés, hajlítás, hengerlés, stb.), forrasztásra, heggesztésre, stb. használjuk. Az energetikai audit során kell ezen berendezések energetikai paramétereit viszgálni, a javító intézkedésekre ajánlatot tenni, azok hatásosságát elemezni

10.4.2. Hűtő berendezések Sokféle oka lehet egy technológiában a hűtési igénynek. Ezek közzül kiemeljük a klaszteben is előforduló műanyag-gyártásban jelentkező technológiai hűtést, amely nélkül a gyártás minőségi paramétereinek tartása elképzelhetetlen. Itt nagyon nagy teljesítményű bernedezések fordulnak elő. A klaszikus megoldás a hűtővíz keringető rendszer egy hőkompreszor primer körére kerül, a szekunder kör egy a tetőn elhelyezett ventilátorral kényszerkeringetett radiátor rendszeren adja le a fölös hőmennyiséget. Ennek a rendszerenek a nyári üzeme akár indokolt is lehet, ha valóban nincs mire felhasználni a hűtésből származó hőmennyiséget. De a téli üzeme ennek a rendszerenek nagyon pazarló, tekintettel arra, hogy eközben az épület fűtésére általában nagyon jelentős mennyiségű gázt égetünk ugyanakor el. A rendszerek vizsgálata, alternatív hasznosítások kidolgozása értékelése az energetikai audit feladata. Ezt követően a megvalósíthatósági tanulmány adhat kellő hátteret a beruházás megalapozott vezetői döntéséhez.


164/320 2010

10.4.3. Sűrített levegő rendszerek A gyártó cégek nagy részénél előforduló rendszer. Energetikai szempontból álljon itt egy felmérés eredménye: • az összes pneumatikus berendezés 80 %-a szivárgások miatt nem hatékony • a ráfordított energia 50 %-a adott esetben megtakarítható • az EU összesen 33 %-os energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik Forrás: Fraunhofer Institut für Systemtechnik, 2001 Az energiaköltségek egy ilyen renszernél 75-87% között mozog,a többit teszi ki csak a kiépítési és karbantartási költség. A vesztességek forrásai: 1) Alacsony hatásfok az előállítás során A környezeti levegő komprimálásának elérhető hatásfoka csak 60-70 %-os. Már az alkalmazás kezdetén sok felhasználatlan energia vész el. 2) A kompresszorok drága üresjárati ideje. Egy kompresszor áramfelhasználása üresjáratban a névleges érték kb. 25-30 %ának felel meg. Ez olyan költség, ami teljesítmény nélkül lép fel. 3) Túl széles nyomástartományok A kompresszor be- és kikapcsolási nyomásértékei közötti túlságosan nagy különbség nagy kompresszorterhelést és emiatt szükségtelenül nagy energiafelhasználást okoz. 4) Drága kompresszor-tehermentesítési idők A kikapcsolás és az üresjárati teljesítmény elérése között eltelő idő alatt (kompresszor függvényében 30 és 90 sec közötti érték) csak lassan csökken le a felvett áramteljesítmény. 5) Nyomásveszteségek a sűrített levegő elosztása során A kis hatékonyságú és hibásan méretezett vezetékrendszerek időnként drámaian nagy nyomásveszteségeket okoznak, amelyeket a kompresszornak kell kompenzálnia. A használt szűrőelemek is nagy (akár 1 bar-nál nagyobb) nyomásveszteségeket okoznak. 6) Szivárgások a rendszerben A gyakorlatban a szivárgásoknak van a legnagyobb költségnövelő hatása. Átlagban a jól működő sűrített levegős rendszerek szivárgásának mértéke 20 – 30 % között van. A teljes beépített kompresszor-teljesítményre vonatkoztatva ezáltal évente több tíz- vagy akár százezer € közötti többletköltségek léphetnek fel. Egyedül a rendszer szivárgásainak következetes megszüntetése kimerítheti a teljes megtakarítási potenciál 40 %-át. 7) Átalakítási veszteségek a működtető elemeknél A pneumatikus hajtásokban lévő dinamikus tömítések súrlódási veszteségei a teljes


165/320 2010

energiamennyiség akár 10 %-át is felemészthetik. Itt döntő szerepet játszik a felhasznált alkatrészek minősége. Fentiekből világosan látható, hogy a sűrített levegő rendszer minden részén keletkeznek veszteségek, emiatt az optimalizálásnak is mindig az egész rendszerre ki kell terjednie.

10.4.4. Meghajtások A mai kor modern vállalkozásainál a meghajtások kizárólag villamos motorok segítségével történik. De a meghajtás energetikai hatékonysága igen változó. A főbb mérlegelési szempontok a következők: • illeszkedik a villamos gép teljesítménye, fordulatszáma, nyomatéka a meghajtási feladathoz? • Mekkora a használt villamos gép hatásfoka? • Mennyi a meghajtás éves üzemóra száma? • Mekkora hozadéka lehet egy frekvenciaváltós áramellátásnak? Ezeket a kérdéseket megválaszolva lehet csak érdemi elemzésbe kezdeni a lehetséges javító kiváltások, beruházások fajtáira, paramétereire, célértékeire, költségeire és megtérülésére vonatkozóan.

10.5. Energiatermelési alternatívák Az 5. fejezet Porter analízis mindhárom forgatókönyve („hátrányos”, „optimista”, „valószínű”) tartalmazza azt, hogy a hagyományos fosszilis energiahordozók ára olyan szintet ér el, hogy ésszerű döntés saját energiatermelő berendezést üzemeltetni. Ha ez továbbra is fosszilis erőmű, akkor a szállítás veszteségeit lehet megspórolni, ugyanakor egy kogenerációs, vagy trigeneréciós erőmű esetén a keletkezett hő, és/vagy hűtés helyi hasznosítása jelent energiahatékonyság növkedést, költségcsökkentést és végső soron versenyelőnyt

10.5.1. Ko- és tri-generációs erőművek A kogeneráció azonos primerenergia bázison – egy folyamaton belül – két különböző energiafajta (villamos és hő) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával. A kogeneráció racionális és nagy hatékonyságú megoldás mindazon energiafogyasztók számára, akik egyidejűleg alkalmaznak hő és villamos energiát, valamint önállóan kívánják irányítani energia felhasználásukat, vagy képesek a villamos energiát közcélú hálózatra kitáplálni. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

166/320 2010

A kogeneráció célja kettős, amelyek szorosan összefüggnek: egyrészt a kapcsolt energiatermelés lényegesen nagyobb összenergetikai hatásfokkal valósítható meg, ami jelentős primerenergia megtakarítást, ezáltal költség csökkenést eredményez. Másrészt a kevesebb tüzelőanyag felhasználásnak köszönhetően nagymértékben csökken a szennyezőanyag (CO2) kibocsátás, ami környezetvédelmi előnyt jelent. A lehetséges primer energia megtakarítás 35%-ra tehető. Előnyök: • • • • • •

Jelentős energia megtakarítás Független energiatermelés és felhasználás Környezetkímélő Kedvező hatásfok Jól szabályozható / Üzemeltetési rugalmasság Magas rendelkezésre állási mutató

Felhasználási területek: • • • •

Távhőszolgáltatási rendszerek Kommunális és szolgáltató épületek Ipari létesítmények (főleg áramellátásra érzékeny technológáknál) Fokozott üzembiztonsági igények esetében (kórházak, katonai objektumok)

A trigenerációs erőmű A trigeneráció a kogeneráció tovább fejlesztett formája, mely hőenergia felhasználásával hideg energia előállítását teszi lehetővé abszorpciós hűtő segítségével. Ez a műszaki megoldás kevésbé elterjedt, annak ellenére, hogy a kogenerációs rendszereket így nagyobb kihasználtsággal, és jobb hatásfokkal lehet éves szinten üzemeltetni számottevő energia megtakarítást elérve, megfelelve a jogi szabályozásnak. Megbízhatóság, rugalmasság, hatékonyság A trigenerációs rendszer ismert és jól bevált technológiák alkalmazásával valósítható meg. Az újítás a különböző berendezések összekapcsolásában rejlik. Ezen berendezések megbízhatósága ennél fogva egyértelműen bizonyított.


167/320 2010

A trigenerációs létesítmények beruházásainak megtérülési ideje gyakran sokkal kedvezőbb, mint egy hagyományos kogenerációs rendszeré, ami az alábbiakkal magyarázható: • • •

hatékonyabb energiafelhasználás, többcélú energiafelhasználás miatt az éves üzemórák száma növekszik, nagyságrendből következő hatás: a jelentősebb hőenergia felhasználás nagyobb méretű, ezáltal magas hatásfokú berendezés kiválasztását teszi lehetővé, mely csökkenti a beruházás/beépített teljesítmény (Ft/kW) összegét.

Ezen nagyléptékű beruházásokban való döntés előkészítése elképzelhetetlen az energetikai auditot követően a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése nélkül.

10.5.2. Termikus napenergia hasznosítás Itt jutottunk el a megújuló energiaforrások alkalmazásához. Ez a téma egy külön tanulmányban is feldolgozásra kerülhetne. Itt csak a célkitűzés eléréséhez szükséges jövőképet írjuk le 2020-ra a földgáz készletek fogják jelenteni a szűk keresztmetszetet a fosszilis energiahordozók területén. A szén nagy valószínűséggel a reneszánszát fogja élni, a kőolaj hordónkénti ára a 200-250 USD körülire prognosztizálható. Azért csak ennyire, mivel a megújulók, ezen belül a napenergia hasznosítás nagyot fog előre lépni. Az 50%-os hatásfokú és az azt meghaladó napelemek tömeggyártása a vezetékes villanynak komoly versenytársa lesz. (Ma már laboratóriumban sikerült előállítani a közel 40%-os hatásfokú napelemet, ezért már most alkalmassá kell tenni az új lakóépületeket ennek a technikának a majdani fogadására.) Az állati hulladék feldolgozóban a képződő fehérje lisztből thermofil eljárással biogázt állítanak elő, melyből villamos áramot termelnek akkor, amikor a szélgenerátor szélhiány miatt áll. A vállalkozások jelentős része a geotermikus energiát hasznosító városi tulajdonban lévő távfűtőműtől kapja a fűtési energiát. A körgyűrűre a belvárosi lakások zömén túl a külvárosi lakóházak is fel lett fűzve. A változó tömegáramú fűtési körvezetékről minden egység maga állítja elő a szükséges melegvizet. A külterületeken a kis és nagy gazdaságok a képződő biomasszát vagy az állati hulladék feldolgozóba viszik be, vagy saját bio-kazánjaikban égetik el. Összességében elmondhatjuk, hogy Ajka városa ebben a távban önerejét a geotermikus energia hasznosítására, és a nap- és szél-energiára kell összpontosítsa, mert más megújuló hasznosítás csak külső tőkebevonással (PPP, ESCO, stb.) lehetséges a jelenlegi megtérülési számok tükrében. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

168/320 2010

Napkollektor – napenergia hasznosítás [23] A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként légnemű anyag is. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a melegvíz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához. Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor melegvizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják. A napkollektorok piaca világszerte robbanásszerűen bővül. Ma már számtalan gyártó kínálja a termékeit, a laikus számára sokszor szinte áttekinthetetlen a választék. Csakúgy, mint az autópiacon, a napkollektoroknál is léteznek különböző teljesítményű termékek, amelyek természetesen más és más árkategóriát képviselnek. Az olcsóbbak értelemszerűen kevesebbet tudnak, míg a drágábbak valóban képesek csodaszámba menő teljesítmény elérésére is. A mai energiaárak mellett a napkollektoros rendszerek megtérülési ideje egyre rövidül, minél több melegvizet használnak valahol, annál kedvezőbb az arány, hiszen ilyen esetekben nagyobb mennyiségű, drága, fosszilis energiahordozót lehet kiváltani. Ma már egyre terjednek a nagyközösségi, társasházak, kórházak melegvíz igényét ellátó rendszerek is, melyek adott esetben igen kedvező, 4-5 év körüli megtérülési időt garantálnak. A levegős napkollektor A levegős napkollektor működési elve nagyon egyszerű, a napkollektoron levegőt fújunk át, ami a napenergia hatására megmelegszik, ezt a meleg levegőt pedig már fel lehet használni különféle célokra, például fűtésre, villamos energia generálására, stb. Előnyei között talán a legfontosabb, hogy nem fagyásveszélyes, mert a hőcserélő közeg levegő, nem pedig folyadék, még a keményebb téli hónapokban sem fordulhat elő, hogy befagy a rendszer. Azonnal felhasználjuk a napenergiát, tehát nincs szükség hőtárolásra, valamint az egyik leggazdaságosabb rendszer, a levegős Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

169/320 2010

napkollektorok akár gazdaságosságukat.

házilag

is

könnyen

megépíthetőek,

ez

is

növeli

Síkkollektor A síkkollektor a Nap fényenergiáját alakítja át hőenergiává. Abszorbernek nevezzük azt a fémlemezt, ahol ez a folyamat végbemegy. Az abszorbert a jobb fényelnyelő képesség érdekében egy speciális bevonattal látják el. A modern, szelektív bevonatok többrétegűek, s megakadályozzák a visszaverődést. Ez a bevonat különböző válogatott fémek púdernél is finomabbra őrölt porából készül. Általában három réteget alkalmaznak. Az egyes rétegeket változó szemcsenagyság szerint hordják fel a fémlemezre vákuum alatt, így a tapadás és az eloszlás tökéletes. Ha pl. mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg az ilyen bevonatokat, azt látjuk, mintha egy sűrű erdő felett repülnénk. Ágas-bogas felület, mely kiválóan elnyeli a fényt, de nem engedi a visszaverődést. Az abszorberlemez hátoldalára vékony csőhálózatot forrasztanak. Ebben áramlik a hőtovábbító folyadék, mely elszállítja a kollektorban termelt hőt a víztartályba. A folyadékot a téli időszak miatt fagymentessé kell tenni, ezért fagyálló koncentrátumot kevernek össze a vízzel. A napjainkban használatos propilénglikol nem mérgező és jól ellenáll a magas hőmérsékleti ingadozásoknak is. A kollektorban az abszorberlemez alatt hőszigetelést helyeznek el, amely megakadályozza a megtermelt hő elvesztését. A napkollektort felülről egy speciális, biztonsági üveg védi, amely igen rugalmas, fémben szegény edzett üveg és nagy a fényáteresztő képessége. A kollektor teste, kerete a beépítés módjától függően lehet fa, vagy alumínium. A beszereléshez a különböző tetőfajtákhoz való készleteket alkalmaznak, melyek biztonsággal rögzítik a napkollektorokat minden időjárási körülmény esetén. A jó minőségű síkkollektorok rendkívül sokáig működnek. A gyártók 20-30 év közé teszik a garantált élettartamot, ám Ausztriában sűrűn láthatunk 30-40 éves működő példányokat is. Ebből fakad a síkkollektoros rendszerek további előnye, mégpedig az ilyen rendszerek letisztult, problémamentes működése. Az elmúlt évtizedekben ugyanis bőven volt idő a kezdeti „gyermekbetegségek” leküzdésére, így elmondható, hogy a ma kapható, hagyományos, síkkollektoros rendszerek valóban kifogástalanul működnek, minden időjárási körülmény esetében hozzák a tőlük elvárható teljesítményt. Mi a vákuumcsöves kollektor? A vákuumcsöves napkollektor az újabb műszaki fejlesztések eredménye. Az ikerüveges változat alapötlete a termoszüvegektől ered. A dupla üvegfal belső Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

170/320 2010

felére gőzöléses eljárással hordják fel az abszorberréteget. A külső üvegcső teljesen átlátszó. A beeső fény a belső üveg felületén hővé alakul, melyet az üvegcső belsejében elhelyezett fűtőcső továbbít a gyűjtőegységbe. Innen a rendszerben keringtetett folyadék a víztartályba szállítja az átvett hőt. A két üvegcső közötti teret vákuum tölti ki, amely a hőszigetelést biztosítja. Magyarországon az utóbbi években kedvező áruk miatt nagyon elterjedtek ezek a típusok, ám itt rögtön meg kell jegyezni, hogy a külsőre azonosnak tűnő gyártmányok között igen nagy különbség lehet a teljesítmény tekintetében. Ha valahol, hát a napenergiahasznosításban nagyon igaz a régi, magyar mondás, miszerint „olcsó húsnak híg a leve”. Az egyes gyártmányok közt akár 30% teljesítménykülönbség is lehet, ami azt jelenti, hogy a gyenge minőségű utánzatok teljesítménye még a közepes minőségű síkkollektorokét is alig éri el. A hőcsöves vákuumcsöves napkollektorok esetében nagyon oda kell figyelni a nyári hőelvételre. A napkollektorok természetes állapota ugyanis, hogy az általuk megtermelt hőt elvezetjük, hasznosítjuk. Ha a vákuumcsöves napkollektoros rendszerek pont a nyári időszakban, amikor a legtöbb hőt termelik, sokat kényszerülnek állásra, úgy ez logikus módon rossz hatással lehet a kollektorok élettartamára. A hőcsövek ugyanis csak egy meghatározott ciklusszámot képesek „túlélni”, amely a különböző gyártói számítások szerint kb. 15 évre maximalizálja az ilyenfajta vákuumcsöves kollektorok élettartamát. Sajnos ez a technológia még nem olyan régi, hogy ezt a megjósolt időszakot ellenőrizni lehessen, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a szélsőséges üzemi állapotok nem segítik elő az élettartam kitolását. Általánosságban elmondható tehát, hogy a vákuumcsöves kollektorok telepítését csak akkor javasoljuk, ha megoldható az egész éven át tartó egyenletes hasznosítás és működtetés. Ez a fűtésrásegítésre készült nagyobb rendszerek nyarankénti többlethőjének a pl. medencefűtésre történő felhasználását jelenti. Miért érdemes napkollektort telepíteni? Napkollektorokkal az éves melegvízszükséglet akár 70-80%-a is előállítható. Ez nem csekély mennyiség, s az egyre emelkedő energiaárak mellett mindinkább kifizetődő beruházás. Melegvízkészítő rendszer bárhová telepíthető, hiszen a működésnek és a hatékonyságnak nincsenek épületenergetikai feltételei. Minél több melegvíz fogy valahol, annál több fosszilis energiát lehet kiváltani a napenergiával, így rövidül a megtérülési idő is. Társasházakban, intézményekben, hotelekben és mindenütt, ahol nagy mennyiségű melegvízre van szükség, megfelelő méretezés esetén a mai árak mellett már akár 4-5 éves megtérülési idő is elérhető. Ez remek eredmény, különösen, ha a síkkollektorok 30 év körüli élettartamát vesszük figyelembe. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

171/320 2010

Fűtésrásegítés esetén a hatékonyságot nagyban befolyásolja az épület műszaki állapota. Régi, rossz nyílászárók, a magas üzemi hőmérsékletű radiátoros fűtés és az épület szigeteletlensége mind csökkentik az energiakiváltás mértékét. Egy megfelelő műszaki állapotban lévő épületben azonban akár 50%-os fűtésmegtakarítás is elérhető. A napkollektoros rendszerek vezérléstechnikája lehetővé teszi, hogy bármilyen meglévő kazánnal együttműködjenek. Érdekes megközelítés, de tény, hogy már hosszú évek óta - és egyre inkább megéri a pénzünket napkollektoros rendszerekbe fektetni, hiszen jóval nagyobb nyereséget érhetünk el a rezsiköltségek megtakarításával, mintha ugyanazt az összeget bankbetétben helyeztük volna. A napkollektoros hőtermelés helyzete és jövőbeli lehetőségei Európában és Magyarországon [23] A napkollektoros piac jelenlegi hazai helyzete A magyarországi napkollektoros piac nagyságáról, az értékesített és üzembe helyezett napkollektorok számáról nem áll rendelkezésre megbízható adat. Az ESTIF (European Solar Thermal Industry Federation) éves piacelemző tanulmányaiban ugyan szerepel Magyarország is, az ott közzétett adatok azonban minden bizonnyal pontatlanok. A jelentést készítők ugyanis nem rendelkeznek megbízható adatokkal a magyar napkollektoros piac helyzetéről, hiszen ilyen adattokkal itthon sem rendelkezik semmilyen állami, vagy szakmai szervezet. Az energiaügyben, vagy környezetvédelemben illetékesnek tekinthető szaktárcáknak, vagy a pályázatokat kezelő intézménynek, az Energia Központ Kht-nak sincsenek pontos, a teljes magyarországi napkollektoros piacot átfogó adatai. Ezért az ESTIF is, és a szaktárcák is csak egyes szakmai, vagy civil szervezetek által végzett nem teljes körű felmérésékre, esetleg a piac meghatározó szereplői által adott becslésekre tudnak támaszkodni. Az ESTIF jelentésében az áll, hogy a Magyarországon 2009-ig összesen üzembe helyezett, működő napkollektoros rendszer nagysága 82.590 m2. Ennél azonban minden bizonnyal több a működő napkollektoros rendszerek száma hazánkban. A MÉGSZ által, tagvállalkozásai között végzett felmérésre alapuló becslés szerint a 2010-ig felszerelt, működő napkollektoros rendszerek mérete eléri a 150.000 m2-t, és 2008-ban kb. 32.000 m2, 2009-ben kb. 22.000 m2, míg 2010-ben 21.000 m2 felületű új napkollektoros rendszer valósult/valósul meg. E tendenciának megfelelő grafikon látható az 21. ábrán. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a grafikon csak becslésen alapul, de nagyon valószínű, hogy az itt látható adatok közelebb állnak a valósághoz, mint az ESTIF adatai. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

172/320 2010

10.21.ábra Évente megvalósult új napkollektoros rendszerek nagysága Ha elfogadjuk a 10.21. ábra adatait, akkor viszonylag egyértelmű növekedést láthatunk, ami egészen 2008-ig tartott. 2009-ben azonban a növekedés üteme élesen megtört, és csökkenésbe csapott át. 2010-ben tovább folytatódott a kedvezőtlen tendencia, bár az előző évhez viszonyított visszaesés mértéke kisebb volt, mint 2009-ben. A napkollektoros piac helyzetét tehát ma egyértelműen a visszaesés, a stagnálás jellemzi. Különösen szomorú ez a tendencia, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország lemaradása a hasonló adottságú európai országokhoz képest jelentős. Ezt a lemaradást a 2008-ig tartó növekedéssel még talán be lehetett volna hozni, a megtorpanással azonban lemaradásunk tovább nőtt, sőt konzerválódni látszik. Az állami támogatás szerepe Mi az oka a 2009-ben bekövetkezett visszaesésnek? Kézenfekvő válaszként lehet a gazdasági-pénzügyi válságrahivatkozni. Természetesen a válság hatása a gazdaságra Magyarországon is vitathatatlan, de mégis valószínű, hogy a drasztikusnak nevezhető visszaesést elsősorban nem ez, hanem a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokra vonatkozó állami támogatási rendszer kedvezőtlen változása okozta. A támogatási rendszer minősége és a napkollektoros piac nagysága közötti összefüggés kimutatására a 10.22. ábrán a piaci adatok mellett feltüntettük az egyes években a napkollektoros rendszerekre adható állami támogatás mértékét is. Támogatásként itt most csak a lakosságnak, elsősorban családi házaknak és társasházaknak adható támogatásirendszereket vettük figyelembe. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

173/320 2010

10.22. ábra Évente megvalósult új napkollektoros rendszerek nagysága az állami támogatások hatására A 10.22. ábrán látható, hogy a hazai napkollektoros piac növekedése a 2000-es évek elején indult meg, és ez tartott egészen 2004-ig. A növekedés motorja a 2000ben megindult energiatakarékossági program volt, ami 2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv része lett, 2003-tól pedig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven létezett. A támogatás intenzitása 30% volt, és az évente rendelkezésre álló 2-3 milliárd forint nagyjából elégséges volt a pályázatok közel egész éves nyitva tartásához. A keret azonban egyre szűkösebbnek bizonyult, és nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Sőt, 2005-ben az akkori kormány forráshiányra hivatkozva egyáltalán nem írta ki a lakossági energiatakarékossági pályázatot. Ez azonnal és látványosan visszavetette a napkollektoros piac addig töretlen fejlődését. 2006-ban újra kiírták a pályázatot immár 1/3-os támogatási intenzitással. Az érdeklődés akkora volt, hogy a március 31-én kiírt pályázatot már április 10-én be kellett zárni, mivel addigra a teljes éves pályázati keret elfogyott. Ez alatt a 11 nap alatt viszont annyian adták be a pályázatukat, hogy az képes volt a napkollektoros iparág egész éves fellendítésére, a növekedés újbóli helyreállítására. A rendkívül rövid idő alatt beadott nagy számú pályázat jól mutatta mind a lakosság óriási igényét, mind a pályázat elkészítését döntően átvállaló vállalkozások felkészültségét. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az energiatakarékossággal foglalkozó vállalkozások közül a nyílászáró cserével és az utólagos hőszigeteléssel foglalkozók voltak a legügyesebbek és leggyorsabbak, ezért a teljes éves keret messze a legnagyobb része ezekre fordítódott. 2007-ben újra lelassult a növekedés üteme, köszönhetően annak, hogy a támogatási Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

174/320 2010

intenzitást visszavették 15%-ra. Ekkor a pályázati kedv szinte teljesen visszaesett, a pályázat március 30-tól egészen december 15-ig nyitott volt, mégsem sikerült lefedni pályázatokkal a rendelkezésre álló éves keretet. Bebizonyosodott, hogy ilyen alacsony támogatási intenzitás mellett a támogatás nem bír kellő ösztönző erővel. Az állami támogatás szempontjából a legkedvezőbb év Magyarországon 2008-ban volt, és ez szintén egyértelműen látszik a 10.22. ábra grafikonján. Ebben az évben a magánszemélyekre vonatkozó pályázati rendszerben (Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP-2008) kedvező változások következtek be. Az előző évhez képest a támogatási intenzitást 15%ról 25%-ra, a maximálisan adható összeget pedig 265 ezer forintról egymillió forintra emelték. Más kérdés, hogy még ez sem bizonyult elégségesnek, év elején még így is viszonylag kevesen pályáztak, ezért augusztus 15-től visszamenőleges hatállyal tovább emelték az intenzitást 30%-ra, a maximális összeget pedig 1,2 millió forintra. Bebizonyosodott tehát, hogy a megfelelő ösztönzéshez legalább 30%-os támogatási intenzitás szükséges. További előnyt jelentett az egyes alpályázatok differenciálása. A korábbi években favoritnak számító nyílászáró csere és utólagos hőszigetelés, alacsonyabb mértékű támogatást kapott, mint a megújuló energiák. Ezért a pályázat 2,6 milliárd forintos éves kerete kitartott egészen december közepéig, és nem ismétlődött meg a 2006. évi eset, amikor is a döntően nyílászáró cserére pályázók nem egészen két hét alatt a teljes pályázati keretet lekötötték. A 2008-as viszonylag kedvezőnek és kiforrottnak tekinthető támogatási rendszer után azonban 2009-ben következett az újabb kedvezőtlen fordulat, és ez a mai napig is tart. A problémák azzal kezdődtek, hogy a környezetvédelmi tárca nagyobb összeghez jutott a széndioxid kvóták értékesítéséből. Ezért már az év elején nyilvánosságra hozták, hogy új, átfogó, komplex támogatási rendszert indítanak Zöld Beruházási Rendszer néven. Azonban a tárca saját maga által nyilvánosságra hozott határidői sorra leteltek, de az új pályázati rendszer mégsem akart megszületni. Azt viszont sikerült elérni, hogy az energiaügyi tárca által kezelt, az előző évben viszonylag jól működő NEP pályázatokat sem írták ki. Így pályázat szempontjából sikerült két szék közül a pad alá beesni. Természetesen mindenki, aki napkollektoros rendszer megvalósításán gondolkodott, az kivárt, ezért az érintett vállalkozásoknál az első félévben soha nem látott visszaesés következett be. Végül aztán augusztusban mégis kiírták a NEP pályázatot, meglehetősen alacsony, 1 milliárd forint körüli kerettel, ami röpke egy hónap alatt el is fogyott, és vajmi keveset segített az amúgy is nehéz helyzetben lévő napkollektoros vállalkozásokon. Mindezt természetesen tovább súlyosbította az általános gazdasági válság. Mégis egyértelműen kijelenthető, hogy a napkollektoros beruházások 2009-es visszaesését nem a válság, hanem a korábbi Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

175/320 2010

években megszokott, általában kora tavasszal kiírt pályázat elmaradása okozta. A sokadik határidő lejárta után, már-már váratlanul és ugyanakkor minden nyilvános hírverést kerülve, végül is 2009 decemberében a környezetvédelmi tárca kiírta a magánszemélyeknek is elérhető, döntően családi házak részére meghirdetett energiahatékonysági pályázatot, a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), Energiahatékonysági Alprogramot. Ezzel egy időben deklaráltan is megszűnt a korábbi NEP pályázati rendszer. A ZBR pályázat már a bevezetőjében is hangsúlyozta, hogy elsősorban az épület egészét érintő, komplex beruházásokat kívánja támogatni. Ez az elv viszont azt eredményezte, hogy csak napkollektoros rendszer megvalósítására pályázni szinte lehetetlen volt a ZBR keretében. A ZBR szerint új épületen megvalósuló napkollektoros rendszer csak akkor volt támogatható, ha az épület nem nagyobb 130 négyzetméternél, és eléri a legmagasabb „A+” energetikai kategóriát. Tehát egy általánosan jellemző nagyságú, és a mai energetikai követelményeknek megfelelő „B”, vagy „C” kategóriás épület napkollektoros rendszere a ZBR szerint nem volt támogatható. Szintén óriási visszaesést okozott, hogy a leggyakoribb megrendelők, az új építkezők, nem pályázhattak, ha az építkezést már elkezdték, tehát pl. kiásott alapok esetén már napkollektoros rendszerre sem lehetett pályázni, hiszen „a beruházás már elkezdődött”. Nem volt jobb a helyzet a meglévő épületek esetében sem. Napkollektoros rendszerrel csak akkor lehetett pályázni, ha az épület eredeti állapotában elérte legalább a „C” kategóriát. Ez akkor is követelmény volt, ha a napkollektoros rendszer célja csak használati-melegvíz készítés volt, és nem fűtés-rásegítés. Márpedig Magyarországon a leggyakoribb rendszer az egyszerű, 4-6 négyzetméter napkollektor felületű, melegvíz készítő rendszer. Az ilyen beruházásoknál pedig indokolatlan az épület komplex energetikai vizsgálatának a megkövetelése. Engedjük meg, hogy felnőtt, felelős lakástulajdonosok eldöntsék, hogy döntően a saját pénzüket (hiszen a támogatás jellemzően csak 30%) mire szeretnék fordítani. Ha komplex beruházásra nincs pénzük, de melegvíz készítő napkollektoros rendszer megvalósítása mellett döntenek, akkor támogassuk őket ebben, még akkor is, ha a napkollektoros rendszert egy 20-30 éves épületre szereltetik fel, külső hőszigetelés, és nyílászáró csere nélkül. A ZBR pályázatok legnagyobb visszatartó ereje a pályázat bonyolultságában rejlett. A pályázat megírása magánszemély részére gyakorlatilag lehetetlen, profi energetikai szakembernek pedig optimális esetben is minimum egy napos kemény munkát igényel. Azok a vállalkozások, akik a korábbi NEP pályázat megírását Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

176/320 2010

gyorsan és ingyenesen vállalták, a ZBR pályázatokkal kínlódnak, hiszen az energia-tanúsítvány elkészítésével együtt egy-két napos munkát már nem tudják díjtalanul elvállalni, és kapacitásuk sincs a bonyolult, időigényes pályázatok elkészítésére. Sikerült tehát kiírni egy olyan magánszemélyeknek szóló pályázatot, ami valószínűleg egész Európában a legbonyolultabb. A napkollektoros piac európai helyzete Az napkollektoros piac európai adatai hozzáférhetők a European Solar Thermal Industry Federation (ESTIF) éves jelentéseiből. A jelenleg legfrissebb, 2009. évi adatok a 10.23. ábrán láthatók. 2008-ban az európai napkollektoros piacot erőteljes, 60% körüli értékű növekedés jellemezte. Ez a növekedés azonban 2009-ben megtört, és elsősorban a gazdasági válság következményeként 10%-os csökkenés jellemezte a tavalyi évet. A 2009-ben felszerelt üvegezett napkollektorok mennyisége 4,25 millió négyzetméter volt.

10.23.ábra Évente megvalósult új napkollektoros rendszerek nagysága az Európai Unióban Ha megvizsgáljuk az európai napkollektoros piac országonkénti megoszlását is (10.24. ábra), akkor megállapíthatjuk, hogy a meghatározó szereplő egyértelműen Németország, ahol a teljes európai mennyiség 38%-át valósították meg 2009-ben. Jelentősnek nevezhető még öt másik ország, sorrendben Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, és Görögország részesedése.


177/320 2010

10.24.ábra Az európai napkollektoros piac országonkénti megoszlása Ha Magyarország helyzetét szeretnénk megítélni, akkor célszerű lehet az Ausztriával való összehasonlítás, hiszen mind nagyságra, mind lakosságszámra hozzánk hasonló országról van szó. Ausztria minden tekintetben a példamutató lehet Magyarország számára. Osztrák szomszédjaink az európai napenergiahasznosítás úttörőinek számítanak, már az 1990- es évek végén is több mint 100.000 négyzetméter napkollektort szereltek fel évente, 2008-ban pedig a felszerelt új napkollektorok száma elérte a 350.000 négyzetmétert. 2009-ben Ausztriában megközelítőleg 3,6 millió négyzetméter napkollektor volt üzemben, ezek csúcsteljesítménye elérte a 2,5 GW-ot. Az egy főre jutó új napkollektoros rendszerek számát tekintve az európai országok közül jelenleg Ausztria vezet, 44 m2/1000 fő értékkel.

10.25. ábra Az osztrák, francia, olasz és spanyol napkollektoros piac növekedési ütemének összehasonlítása De Ausztrián kívül célszerű lehet az összehasonlítás három másik országgal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Franciaországgal is. Ezek az országok egészen 2005-ig, Magyarországhoz hasonlóan nem jártak élen a napkollektorok Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

178/320 2010

alkalmazásában. Onnantól viszont igen dinamikus növekedést produkáltak. Ennek pedig az volt az oka, hogy a kormányaik az évtized közepétől hatékony támogatási rendszereket vezettek be, ami látványosan fellendítette a napkollektoros iparágat. Ezekben a viszonylag gazdag országokban is bebizonyosodott, hogy a kiszámítható, hathatós támogatás előfeltétele a napkollektoros rendszerek elterjedésének. Az Európai Unió tervei Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a megújuló energiák részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 2020-ra 20%-ra növelje. Magyarországon jelenleg a megújuló energiák részaránya 5% körüli, és a vállalásunk 2020-ra 13%. Ezen a téren tehát jelenleg is sereghajtók vagyunk, és a vállalásunk alapján még inkább azok maradunk. Figyelemre méltó, hogy nálunk alacsonyabb vállalást csak Luxemburg és Málta tett. A megújuló energiaforrások alkalmazásán belül a napkollektoros hőtermelés jelentős részarányt képviselhet. Erről szintén az ESTIF gondozásában 2009-ben elkészült egy tanulmány, ami a napkollektoros hőtermelés jelenlegi és jövőbeli potenciálját mérte fel. A tanulmány optimista, de ugyanakkor reálisan elérhető forgatókönyve szerinti eredmény látható a 10.26. ábrán. A forgatókönyv a hagyományos energiahordozók további drágulásával, az épületek hőszükségletének csökkenésével, és a napkollektoros rendszerek hathatós állami támogatásával számol. E három feltétel teljesülése esetén a tanulmány a napkollektoros hőtermelés részarányát a 2006-os 0,2%-ról már 2020-ra 3,8%-ra, majd 2030-ra 15%-ra, és 2050-re nem kevesebb, mint 47%-ra teszi. Ez természetesen azt jelenti, hogy a napkollektorok nem csak a családi házakon, hanem a társasházakon és nagyobb létesítményeken is magas részarányban kerülnek alkalmazásra, és a használati-melegvíz készítő rendszerek mellett megnő a kombinált, melegvíz készítő és épületfűtő rendszerek részaránya is.

10.26. ábra Napkollektorok fedezhető hőigény részaránya Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

179/320 2010

Végül, az európai terveket vizsgálva nézzünk egy utolsó ábrát, ami a napkollektoros iparágban foglalkoztatottak számát mutatja. A 10.27. ábrán látható, hogy a jelenlegi 50-60 ezer fős foglalkoztatottság 2020-ra közel a tízszeresére nőhet, és megközelítheti a félmilliós számot. A jelenlegi, válság sújtotta időszakban ez figyelemre méltó növekedési pálya, és jelzi, hogy a megújuló energiák hasznosítása, ezen belül a napkollektoros hőtermelés dinamikusan növekvő, húzóágazat lehet.

10.27. ábra Munkahelyek a napkollektor ipari szektorban Magyarország meteorológiai adottságai a napkollektoros hőtermelés szempontjából Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található. A statisztikák szerint a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, a vízszintes felületre érkező napsugárzás éves hőmennyisége ~1280 kWh/m2. Ha megvizsgáljuk Európa napsugárzás térképét (10.28. ábra), akkor láthatjuk, hogy ezek az adottságok közepesnek tekinthetők. Természetes, hogy a legkedvezőbb adottságú dél-európai országokban pl. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaország déli részén, vagy Görögországban magasabb a napsugárzás értéke, mint nálunk. Számunkra azonban fontosabb lehet, ha a két európai napkollektor nagyhatalom, Németország és Ausztria helyzetét vizsgáljuk. Tudjuk, hogy Európán belül Németországban van a legtöbb napkollektor felszerelve, míg az egy főre jutó új napkollektoros rendszerek számában Ausztria az első. A 10.28. ábrából megállapíthatjuk, hogy mindkét ország napsugárzás adottságai rosszabbak hazánkénál. Ebből pedig levonható az a következtetés, hogy ha e két országban lehetséges a napsugárzás reális és gazdaságos hőtechnikai hasznosítása, akkor ennek minden bizonnyal Magyarországon is így kell lennie. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

180/320 2010

10.28. ábra Európa napsugárzás térképe Magyarország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek jelentős eltérések. A 10.29. ábrán látható, hogy a legnaposabb rész az ország déli, középső része, a legkevesebb a napsütés az észak-keleti országrészben. Az átlagosnak tekinthető 1280 kWh/m2 értékhez képest a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb országrészek eltérése csak 3% körüli. Ezért kijelenthető, hogy Magyarország egész területe egységesen alkalmas a napkollektoros hőtermelésre. Az eddigi napsugárzási térképek a vízszintes felületre érkező napsugárzás mennyiségét adták meg. A napkollektorokat azonban Magyarországon nem vízszintesen, hanem lehetőség szerint az ennél nagyobb napsugárzás jövedelmet biztosító 45° körüli dőlésszöggel, és megközelítőleg déli tájolással célszerű elhelyezni. Az ilyen felületre érkező napsugárzás éves mennyisége Magyarország átlagában eléri az 1380 kWh/m2 értéket.

10.29. ábra Magyarország napsugárzás térképe Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

181/320 2010

A hasznosítható napsugárzás mennyisége Magyarországon Magyarországon az érkező és a hasznosítható napsugárzás átlagos napi mennyisége havi bontásban a 10.30. ábrán látható. Jellemző, egész éves üzemű napkollektoros rendszert alapul véve a reálisan elérhető éves hatásfok 35-45%, vagyis a napkollektorok az érkező napsugárzás 35-45%-át hasznosítani tudják. Az előzőek alapján 1 m2 déli tájolású és 45° körüli dőlésszögű felületre megközelítőleg 1380 kWh energia érkezik a Napból. Az éves hatásfok figyelembevételével kollektorokkal ebből átlagos esetben így 480-620 kWh/m2 hőenergia állítható elő.

10.30. ábra Érkező és hasznosítható napsugárzás átlagos napi mennyisége Magyarországon A napkollektoros rendszerekkel hasznosítható napsugárzás mennyisége sok körülménytől függ: a napkollektorok minőségétől, a kollektorok dőlésszögétől és tájolásától, a földrajzi elhelyezkedéstől, a rendszer kialakításától, a technikai jellemzőktől (hőszigetelés vastagsága, szabályozás minősége, hőcserélők mértezése… stb.). Átlagos minőségű napkollektort és rendszert feltételezve viszont a legdöntőbb szerepe a napkollektoros rendszer kihasználtságának, leterheltségének van. A legnagyobb mennyiségű napenergiát azok a rendszerek hasznosítják, amelyek egész évben üzemelnek, és a napkollektorokkal megtermelhető hőmennyiséget folyamatosan, az év minden napján képes a rendszer felhasználni. Szintén döntő szerepe van annak, hogy a napkollektorokkal milyen hőmérsékletű közeget kell előállítani. Hidegebb közeg esetén nő, míg melegebb közeg esetén csökken a hasznosítható napsugárzás. Néhány jellemző példa egész éves üzemű napkollektoros rendszerek által hasznosítható hőmennyiségekre: - Kis és közepes méretű használati-melegvíz készítő rendszer: 500-600 kWh/(m2.év) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

182/320 2010

- Nagy méretű, hideg vizet előmelegítő napkollektoros rendszer: 600-800 kWh/( m2.év) - Épületfűtő és melegvíz készítő rendszer, nyáron alacsony kihasználtsággal: 400500 kWh/( m2.év) - Épületfűtő, melegvíz készítő, és nyáron medencét fűtő rendszer: 500-700 kWh/( m2.év) - Beltéri medencét fűtő rendszer: 600-800 kWh/( m2.év) Fentiek alapján megállapítható, hogy Magyarország területén napkollektoros rendszerrel hasznosítható hőenergia mennyisége megközelítőleg 550-600 kWh/( m2.év). Figyelembe kell azonban venni, hogy a megvalósult rendszerek egy része valószínűleg alacsonyabb kihasználtsággal, esetleg nem egész évben folyamatosan üzemel, a helyszíni adottságok miatt az optimális dőlésszögtől és tájolástól eltérő a napkollektorok elhelyezkedése, valamint a megvalósítás és az üzemeltetés során kisebb-nagyobb hibák, a hatékonyságot csökkentő beavatkozások is történhetnek. Fentiek miatt a Magyarország területén telepített napkollektoros rendszerek esetében a számításba vehető éves hőnyereség értéke megközelítőleg: 500 kWh/( m2.év) = 1,8 GJ//( m2.év) Lehetséges jövőkép 2020-ig Az előzőekben láttuk, hogy Magyarországon a napkollektoros piac növekedése a 2000-es évek elején indult meg, és a növekedés tartott egészen 2008-ig. 2009-ben és 2010-ben viszont elsősorban a támogatások elmaradása, másodsorban pedig a gazdasági válság hatása miatt a növekedés üteme megtört, és jelentős visszaesés következett be. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a napkollektorok alkalmazása terén Magyarország lemaradása jelentős, mind a saját napsugárzási adottságai kínálta lehetőségektől, mind a környező, hasonló adottságú országok eredményeitől. Mindezekből következik, hogy ha stratégiát próbálunk meghatározni hazánk számára, akkor annak olyannak kell lennie, ami lehetővé teszi a viszonylag rövid távú felzárkózást a Magyarországhoz hasonló adottságú, és jelenleg a napenergia termikus hasznosításában élenjáró országokhoz. A felzárkózás valódi célja persze nem az, hogy az országok közötti rangsorban előrébb kerüljünk, hanem az, hogy ilyen módon végre Magyarország is ráléphessen arra az útra, ami a megújuló energiák jelentős részarányú alkalmazását, a hagyományos fosszilis energiahordozók felhasználásának pedig jelentős, érdemi csökkentését eredményezi. A felzárkózás, a növekedési pályára állás viszont nem képzelhető el az állam aktív szerepvállalása, megfelelő támogatási és ösztönző rendszer azonnali megindítása nélkül. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

183/320 2010

10.31. ábra Napkollektoros rendszerek megvalósult és feltételezett növekedési üteme Magyarországon A 10.31. ábrán piros színnel látható a 2010-ig évente megvalósult napkollektoros rendszerek nagysága. Szaggatott vonal jelöli azt a növekedési pályát, ami várhatóan megvalósult volna akkor, ha a gazdasági válság és a támogatási rendszerek kedvezőtlen változása nem következik be 2009-ben. A minimális cél egy cselekvési program kidolgozásánál az lehet, hogy néhány éven belül sikerüljön újra elérni a 2009-ben megszakadt növekedési ütemet. A 10.31. ábrán két lehetséges növekedési pálya látható. A világosabb sárgával ábrázolt növekedési ütem lassabb indulással számol, így a szaggatott vonallal jelzett célt kb. 3-4 év alatt lehet elérni. A sötétebb sárga színnel jelölt növekedési ütem viszont gyors 2011-es indulással számol, aminek eredményeképpen a 2009től 2010-ig tartó lemaradást egy év alatt be lehet pótolni. Véleményünk szerint a hazai napkollektoros iparág az első variáció szerint növekedésre mindenképpen, de megfelelő állami ösztönzéssel a második variáció szerinti gyors indulási ütemű növekedésre is alkalmas. Minimális célként azt kell kitűzni, hogy az egy év alatt megvalósuló új napkollektoros rendszerek száma néhány év alatt érje el a 100.000 m2/év értéket, 2015-re a 200.000 m2/év értéket, 2020-ra pedig a 400.000 m2/év értéket. A fentebb vázolt növekedési ütem mellett a felszerelt, működő napkollektoros rendszerek nagyságának alakulása a 10.32. ábrán látható. 2020-ra a működő napkollektoros rendszerek nagysága így elérheti a 2,5 millió m2 napkollektor felületet.


184/320 2010

10.32. ábra A magyarországi napkollektoros rendszerek feltételezett növekedési üteme 2020-ig Fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy a napkollektoros iparág megfelelő állami ösztönzés esetén képes az általános gazdasági növekedés üteménél lényegesen magasabb ütemű növekedés megvalósítására. A napkollektoros hőtermelés lehetséges részaránya a teljes energiafogyasztáson belül A hasznosítható napsugárzás mennyiségének vizsgálatakor megállapítható volt, hogy 1 m2 napkollektor felületről Magyarországon átlagos körülmények esetén megközelítőleg 500 kWh/(m2.év) = 1,8 GJ//(m2.év) hőenergiát tudunk nyerni. Ezzel az értékkel számolva, és figyelembe véve az üzembe helyezett, működő napkollektoros rendszerek nagyságának 10.32. ábra szerinti alakulását, a napkollektoros rendszerekkel hasznosítható éves hőenergia mennyisége a 10.33. ábra szerint alakulhat.

10.33. ábra A napkollektoros rendszerekkel hasznosítható éves hőenergia feltételezett mennyisége Magyarországon Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

185/320 2010

A prognosztizált növekedési ütemet alapul véve tehát megállapítható, hogy a 2020ra megvalósuló mintegy 2,5 millió m2 felületű napkollektoros rendszer hőenergia termelése 4548 TJ. Ha ezt az értéket összevetjük Magyarország 2020-ra prognosztizált 823 PJ értékű bruttó végső energiaigényével, akkor megállapítható, hogy napkollektorokkal 2020-ra ennek 0,55%-a biztosítható. Ugyanakkor a hűtésfűtés 414 PJ értékre prognosztizált energiaigényén belül már 1,09% lehet a napkollektoros hőtermelés aránya. Ez tehát azt jelenti, hogy 2020-ra a napkollektorokkal érdemi, 1% fölötti részarányt lehet elérni az ország hőenergia fogyasztásán belül. Milyen támogatás szükséges a növekedési pályához? Az alábbiakban elsősorban a természetes személyek és lakóközösségek részére szóló támogatási rendszerről szólunk. Ennek oka, hogy a napkollektoros hőtermelés jelenlegi alacsony hazai szintjén elsősorban a lakossági szektor igényének növekedése eredményezheti a napkollektoros iparág fellendülését. Ez hozhatja magával a döntően ezen a területen tevékenykedő kisvállalkozói szektor megerősödését, és ezzel együtt a nagyobb méretű rendszerek megvalósítására is alkalmas középvállalkozások létrejöttét. Az eddigi támogatási rendszerek vizsgálatakor megállapítható volt, hogy: - A támogatás léte-nemléte és minősége azonnal érezhető hatást fejt ki a napkollektoros piac alakulására. - 30% alatti támogatási intenzitás esetén a támogatás nem bír kellő vonzerővel, a támogatás elveszíti az ösztönző szerepét. - Ha a különböző energiahatékonyságot eredményező beruházások és az egyes megújuló energia fajták támogatása nincs differenciálva, akkor a nagyobb piaci erővel rendelkező technológiák aránytalanul nagy részét használják el a támogatási keretnek. - A csak komplex felújításokat preferáló támogatási rendszer kizárja az egyes, önmagukban is hatékony és eredményesen alkalmazható technológiák (pl. napkollektorok) egyedi alkalmazását. - A túlzottan bonyolult, egyes célok esetében indokolatlanul sok adatot és számítást követelő pályázati rendszer jelentős visszatartó erővel bír. A magyar napkollektoros piac vizsgálatakor láthattuk azt is, hogy utoljára 2008-ban, a megközelítőleg egész évben nyitott, 30%-os támogatási intenzitású NEP pályázat idején volt jelentős a növekedés üteme. 2009 óta viszont folyamatos visszaesés jellemzi ezt a területet. Sem a 2009 októberében kiírt rendkívül alacsony keretű NEP, sem a decemberben elindult, a komplex beruházásokat előtérbe helyező és rendkívül bonyolult ZBR pályázat nem tudta kimozdítani a napkollektoros piacot a stagnálás állapotából. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

186/320 2010

A napkollektoros piacot jelenleg leginkább a kivárás jellemzi. Az új kormány a céljai között kiemelt helyen jelölte meg az épületállomány energiahatékonyság növelésének és a megújuló energiák hasznosításának ösztönzését, támogatását. Ezért a lakossági szektor jelenleg kivár, és inkább elhalasztja a tervezett energiahatékonysági beruházást, megvárva ezzel az ígért új támogatási rendszer megjelenését. Ez a kivárás pedig a szakterületen tevékenykedő – amúgy is jellemzően tőkehiányos, tartalékokkal nem rendelkező - kisvállalkozói szektor jelentős hányadának a tönkremenetelét, munkahelyek megszűnését eredményezheti. Ezért a legfontosabb, hogy a kormány rövid határidőn belül (legkésőbb 2011. januárban) tegye közzé a tervezett energiahatékonysági pályázat feltételrendszerét, magát a pályázatot pedig legkésőbb 2011 márciusában, az építkezések, felújítások szokásos megkezdésének az időszakában írja ki. Az eddigi tapasztalatok szerint a ZBR pályázat csak komplex energiahatékonysági beruházásokat támogató szemlélete nem volt alkalmas az önállóan megvalósuló napkollektoros beruházások támogatására. Ezért szükséges egy egyszerűsített pályázati rendszer kidolgozása, amely alkalmas a kisebb, jellemzően csak használati-melegvíz készítést szolgáló napkollektoros rendszerek támogatására. Az ilyen, csak használati-melegvizet készítő napkollektoros rendszerek viszonylag egyszerűen, szinte minden családi házon megvalósíthatók, egész évben jó kihasználtsággal, magas hatásfokkal üzemelnek, és éves átlagban a használatimelegvíz szükséglet 50-70%-ának előállítására alkalmasak. Ugyanakkor egyszerűségük és viszonylag alacsony beruházási költségük miatt alkalmasak a tömeges, gyors elterjedésre, és ezzel a napkollektoros üzletág célként kitűzött gyors ütemű fejlődésének elősegítésére. A csak használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszerekre vonatkozó egyszerűsített pályázat létrehozása mellett szól az is, hogy ezek a rendszerek az épület fűtési hőigényét nem befolyásolják. Ezért a támogathatóság elbírálásához nem szükséges az energiatanúsítvány, és a részletes, az egész épület hőtechnikai, energetikai tulajdonságait vizsgáló KESZ táblázat elkészítése. Az ilyen rendszerek támogatása még akkor is indokolt lehet, ha az épület hőtechnikai állapota a jelenlegi követelményszint alatt van. Nagyon valószínű ugyanis, hogy az egyszerűen és sikeresen lebonyolított napkollektoros pályázat, valamint a megvalósult napkollektoros rendszerrel elért megtakarítás ösztönzőleg hat, és a megrendelőt további energiatakarékos beruházás megvalósítására sarkallja majd. További előnye az egyszerűsített pályázatnak, hogy a lakosság felé jól kommunikálható, ugyanakkor a pályázat kezelése, lebonyolítása is egyszerű, nem Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

187/320 2010

igényel nagy apparátust. A pályázat forrásigénye is viszonylag alacsony, mivel a lakásonkénti maximálisan adható támogatás összege korlátozott. Javaslatok a természetes személyek (családi ház tulajdonosok) és lakóközösségek (társasházak és lakásszövetkezetek) részére szóló, napkollektoros hőtermelő rendszerek megvalósítását támogató pályázat feltételeire: - A pályázat jellege: vissza nem térítendő beruházási támogatás. - A támogatás mértéke: a teljes beruházás 30-40%-a. - Maximálisan adható támogatás: 500.000-800.000.-Ft lakásonként. - Maximálisan adható fajlagos támogatás: 60-80.000.-Ft/kollektor m2. Az egyszerűsített pályázat megítélésének feltételeként ugyanakkor célszerű a beépített termékek minőségére, esetleg a kivitelezői szolgáltatás minőségére vonatkozó feltételrendszert meghatározni. Ezzel ki lehet szűrni a nem megfelelő minőségben megvalósuló rendszerek támogatását. A MÉGSZ természetesen készséggel együttműködik a minőségi követelményrendszer kidolgozásában. Azonban fontos, hogy a minőségi kritériumrendszer is gyorsan, legkésőbb 2011. márciusra, a pályázat javasolt indulására elkészüljön, hogy ez ne hátráltathassa a pályázatok kiírását. Az egyszerűsített pályázat mellett természetesen szükség van a komplex beruházások keretében megvalósuló napkollektoros rendszereket támogató, az épület energetikai számításait megkövetelő pályázatra is. Itt pályázhatnak azok, akik a napkollektoros rendszer mellett vállalni tudják az épületet érintő egyéb energiahatékonysági beruházás anyagi terheit is, illetve nagyobb, az épület fűtésére is rásegítő napkollektoros rendszert kívánnak megvalósítani. A napkollektoros rendszerek támogatásának forrásigénye A 7. pontban felvázolt és célként kitűzött növekedési ütem, valamint a 9. pontban javasolt támogatási feltételek alapján meghatározható a megvalósításhoz szükséges támogatási keret nagyságának éves alakulása. Tekintettel az állami költségvetés várhatóan 2011-ben is szűkös lehetőségeire, a 10.31. ábrán felvázolt két növekedési ütem közül a lassabb indulással számolót vettük figyelembe. A támogatás forrásigényének meghatározásánál az alábbi feltételekkel számoltunk: - Napkollektoros rendszerek fajlagos bruttó költsége (kivitelezéssel együtt): ~200.000.-Ft/m2 - Támogatási intenzitás: 35% - Támogatással megvalósuló napkollektoros rendszerek részaránya: 60%


188/320 2010

A támogatás forrásigényének éves alakulása a 10.34. ábrán látható. A tervezett növekedési ütem megvalósításához 2011- ben 1,76 milliárd forint, 2012-ben pedig 3,17 milliárd forint szükséges, majd a támogatási igény a napkollektoros rendszerek elterjedésével folyamatosan növekszik. 2020-ban a tervezett 420.000 m2 felületű napkollektoros rendszer megvalósításának a támogatási igénye már 17,6 milliárd forint. Fontos hangsúlyozni, hogy a fentebb ismertetett támogatási forrásigény csak a lakossági szektorban megvalósuló beruházások támogatását foglalja magában. Ezt kell a jelenlegi állapot szerint nemzeti, költségvetési forrásból támogatni. Természetesen a lakossági szektor támogatása mellett továbbra is szükség van a közületi, közösségi és a vállalkozási szektor napkollektoros beruházásainak a támogatására is. Ez azonban Európai Uniós forrásból megvalósítható.

10.34. ábra A hazai napkollektoros iparág valószínüsíthető növekedése lakossági támogatás függvényében A napkollektoros iparág növekedésének nemzetgazdasági haszna Amint azt az előzőekben megállapítottuk, a hazai napkollektoros iparág növekedésének feltétele egy lakossági támogatási rendszer működtetése, aminek a forrásigénye a 10.34. ábrán látható. Reális kérdés, hogy a költségvetési forrást igénylő támogatással szemben milyen előnyökkel, és konkrét költségvetési bevételekkel lehet számolni. A figyelembe vehető fontosabb előnyök: - Fellendülő, az európai trendhez felzárkózó napkollektoros iparág - Növekvő költségvetési adó és járulékbevételek az iparág növekedésével - Új munkahelyek keletkezése - Energia megtakarítás, import energiahordozók kiváltása - Kevesebb károsanyag kibocsátás, tisztább környezet - Környezettudatos szemlélet erősödése Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

189/320 2010

- A CO2 kibocsátás csökkentés révén értékesíthető kvótamennyiség - A pályázati rendszer átláthatósága miatt fehéredő gazdaság - A pályázati rendszer adatbázisa alapján valós adatok a napkollektoros iparágról Fenti előnyök közül az energia megtakarítás mértékét már ismertettük a 8. pontban. Megállapítható volt, hogy a napkollektoros rendszerek segítségével 2020-ra az ország fűtés-hűtési energiaszükségletének több mint egy százaléka biztosítható. A munkahely teremtés mértéke is meghatározható. Az európai adatok azt mutatják, hogy évi kb. 120 m2 napkollektor felület megvalósításához szükséges egy munkahely. Ez a munkahely igény elsősorban nem a termékgyártáshoz, hanem a napkollektoros rendszerek kereskedelméhez, és főleg a kivitelezéséhez, karbantartásához szükséges. Ezt pedig döntően a hazai kis és középvállalkozások végzik, tehát ez valódi hazai munkahelyek megteremtését és fenntartását jelenti. A munkahelyek számának várható alakulása a 10.35. ábrán látható. Az ismertetett növekedési ütemet figyelembe véve 2020-ra 3500 új munkahely létrejötte várható.

10.35. ábra A munkahelyek számának várható alakulása a napkollektoros iparágban, Magyarországon Bevételt jelenthet Magyarország számára a napkollektoros rendszerek által megtakarított széndioxid kibocsátás mennyiségének értékesítése is. A napkollektoros rendszerek döntően vezetékes földgázt, kisebb részben villamos energiát (villanybojlert) váltanak ki. Ha az arányt 80% gáz, 20% villamos energia értékkel számoljuk, valamint a gáz alapú melegvíz készítés hatásfokát 70%-al vesszük figyelembe, akkor a napkollektorokkal kiváltott évi 1 GJ energia megközelítőleg 0,2 tonna CO2 kiváltást eredményez. Az ilyen feltételek mellett napkollektorokkal kiváltható CO2 mennyiség alakulása a 10.36. ábrán látható. Az ábrán feltüntettük a kiváltott CO2 értékesítése esetén keletkező bevételt is 5000.Ft/tonna CO2 értékesítési ár figyelembevételével. Ha ezek a feltételek érvényesek maradnak 2020-ig, akkor a támogatás forrásigényét összevetve a CO2 értékesítés Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

190/320 2010

bevételével, megállapítható, hogy az 2011-ben 20%-át, majd 2020-ig folyamatosan növekedve kb. 25%-át éri el a támogatás értékének.

10.36. ábra Napkollektorokkal kiváltható CO2 mennyiség alakulása Összefoglalás A magyarországi napkollektoros piac helyzetét jelenleg az európai országokhoz képest és a hazai lehetőségekhez képest is jelentős mértékű lemaradás jellemzi. A lemaradás elsődleges oka az, hogy az elmúlt években nem működött a napkollektoros rendszerek megvalósítását ösztönző, megfelelő mértékű, állandó, kiszámítható, könnyen kezelhető, állami támogatási-pályázati rendszer. A magyar napkollektoros piac 2008-ban már bizonyította, hogy megfelelő feltételű, legalább 30%-os támogatási intenzitású, közel egész évben rendelkezésre álló pályázat esetén alkalmas egy dinamikus növekedési pálya megvalósítására. A jelenlegi ZBR-hez hasonló, elsősorban csak a komplex beruházásokat támogató pályázati rendszer nem alkalmas az önállóan megvalósuló napkollektoros rendszerek támogatására. Ezért szükség van egy egyszerűsített feltételekkel megvalósuló, de ugyanakkor minőségi kritériumokhoz kötött pályázat kidolgozására, és mielőbbi elindítására. Az egyszerűsített pályázat elindítása lehetőséget adna a hazai napkollektoros iparág újbóli növekedési pályára állásához, és ez számtalan nemzetgazdasági előnyt eredményezne, amelyek hozadéka meghaladja a támogatási rendszer forrásigényét. A Magyar Épületgépészek Szövetsége készséggel vállalja az együttműködést a kormánnyal a napkollektoros rendszerekre vonatkozó támogatási rendszer feltételeinek kido lgozásában. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

191/320 2010

10.5.3. Photovoltaikus erőmű A hazai fotovillamos szektor fejlesztési lehetőségei [24] A fotovillamos szektor piaci teljesítménye az elmúlt években átlag 35%-kal nőtt világszerte, Magyarországon ennek a folyamatnak egyelőre nyoma sincs. A hazai fotovillamos energiahasznosítás még gyerekcipőben jár. Bár földrajzi adottságaink kiválók, a versenyképességet meghatározó és ma az európai szinttől elmaradó támogatási rendszer miatt a magyar piac kialakulatlan. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform most kiadott megvalósíthatósági tanulmányában rámutat, hogy a nagy hagyománnyal rendelkező hazai fotovillamos szektor átfogó fejlesztését csak egységes rendszerben szabad elképzelni. Ennek elemei a hazai a K+F fellendítése, az európai mértékű támogatási és szabályozási környezet kialakítása, illetve a hazai napelemgyártás lehetőségének megalapozása. A fotovillamos alkalmazások helyzetképe Magyarországon A zöldáram részaránya 2008-ban az országos villamosenergia-felhasználáson belül 5,4%-ot tett ki a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kimutatása szerint. Magyarország kötelezettséget vállalt: „a 2009/28/EK Európai Uniós irányelvben meghatározottak szerint a megújuló energiahordozófelhasználás elérendő mértéke Magyarország vonatkozásában a 2020. évre az összes energiaigény 13%-a.” A zöldáram részaránya növelésének egyik eszköze lehet a fotovillamos rendszerek nagyobb mértékű használata is. A fotovillamos (photovoltaic – PV) energiaátalakítóknak (nem azonos a melegvíz-termelésre használatos napkollektorokkal!) ma már széleskörű alkalmazásai ismertek. Ez a napenergia valós idejű (real time) villamos célú hasznosítását jelenti, amivel a CO2kibocsátás egyidejű csökkentése is megoldható. Magyarország a napsugárzási adatokat tekintve kedvező helyzetben van. Évente a Napból úgy 1,16 milliárd kWh sugárzási energia érkezik, de ennek csak elenyésző töredékét hasznosítjuk. A hazai megújuló villamosenergia-termelés (beleértve a biomasszát is) kevesebb, mint fél százaléka a fotovillamos hasznosítás, összesen alig több mint 600 kWh telepített kapacitás áll rendelkezésre. Ezzel ellentétben, ha valamennyi optimálisan kihasználható felületre - lakóépületeken, mezőgazdasági területeken, közlekedési utak mentén - napelemeket telepítenénk, megközelítőleg 486 Mrd kWh kapacitást tennénk hozzáférhetővé. Jelenlegi energiafelhasználásunk ennek csupán töredéke. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

192/320 2010

A KHEM 2009. decemberi előrejelzési dokumentuma azonban igen csekély mértékben foglalkozik a fotovillamos energiahasznosítással, eszerint a napenergia fotovillamos eszközökkel hálózati villamosenergia-termelésre való felhasználása kevéssé elterjedt. A hazai alkalmazások többsége megfelelő tároló, akkumulátortelep alkalmazásával autonóm villamosenergia-ellátásra készült. A jövőben ennek a megoldásnak elsősorban a villamos energiával el nem látott területek (országutak, tanyák) energiaellátásban szándékozunk komolyabb szerepet biztosítani, ugyanis nagyobb távolság esetén a napelemes autonóm áramforrás létesítése összességében olcsóbb lehet a hálózati csatlakozás kiépítésénél”. Ugyanezen dokumentum 2020-ig csupán 16,5 MWh telepített napelem-kapacitással számol hazánkban. Európai fotovillamos piaci helyzetkép A fotovillamos hasznosítás helyzete Európában és a világon ennél sokkal kedvezőbb képet mutat. A világszerte installált berendezések kapacitása dinamikusan – átlagosan 35%-kal – fejlődött az elmúlt időszakban. 2009-ben az installált napelemkapacitás 6,4 GWh-val növekedett, amivel összértékben elérte a 20 GWh-t, ebből Európában több mint 13,5 GWh található. Az elmúlt 3 évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80%-át Európában állították elő. Az Európai Fotovillamos Ipari Egyesülés (European Photovoltaic Industry Association, EPIA - www.epia.org) 2009-es éves jelentése szerint Németország világviszonylatban is piacvezető (3 GWh), aminek a kulcsa a támogatási rendszer; vagyis a feed-in tarifa (államilag rögzített visszavásárlási ár) pontos beállítása, valamint az alsóbb korosztályok célzott oktatásra épített szemléletváltás. A ragsorban Olaszország és Japán következik 700 és 484 MWh telepített kapacitással. Környezetünkben Csehország fejlődött a legdinamikusabban, a 0,46 €/kWh támogatás igencsak ösztönzőleg hatott, az ország PV gyártókapacitását 2008-ban megháromszorozta, és telepített kapacitása meghaladta az 54 MWp-t. Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek árának csökkenése, hatásfokuk és élettartamuk növekedése miatt az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben a fotovillamos eszközök már támogatás nélkül is versenyképesek lesznek, azaz elérik az ún. grid-paritást. Már a ma meglévő technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel. A fotovillamos szektor komoly munkahelyteremtővé lépett elő: az elmúlt néhány évben Európa-szerte 75 000 új állást teremtett, és 2020-ig várhatóan további 200 000 új munkahelyet jelent majd.


193/320 2010

10.37. ábra Besugárzási adatok és grid-paritás (a vonaltól délre) határa 20102020 között Európában Kezdeményezés a hazai fotovillamos kutatás-fejlesztés fellendítésére Jelenlegi eredményeinkkel az Európai Unióban igencsak hátul kullogunk. A globális fejlődésből viszont profitálhat Magyarország is, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket, és megreformálja az elterjesztést támogató politikát. Ez az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete által működtetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP, www.imntp.hu) egyik fő célja. Az IMNTP tevékenységét az Európai Fotovillamos Platform (EU PV Platform, www.eupvplatform.org) szervezettel összehangolva végzi. Az IMNTP stratégiát és megvalósíthatósági tanulmányt készít annak érdekében, hogy a hazai fotovillamos kutatás-fejlesztés, valamint a kapcsolódó társadalmi ösztönző lépések megalapozzák a magyar ágazat nemzetközi sikerét. A stratégia olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a 20102020-as időszakban meghatározzák mind a tudományos, mind az ipari fejlődési irányokat. Alapját a 2009-ben elkészült ágazati piacfelmérés és a hazai fotovillamos K+F stratégiai terv képezi, ami a többi releváns hazai és közösségi stratégiai fejlesztési dokumentummal is koherens. Az IMNTP által készített piacfelmérés alapján az ágazat jövője szempontjából a legsürgetőbb beavatkozást igénylő terület a szakirányú mérnökképzés mielőbbi megerősítése, amivel Magyarország még mindig versenyképes lehet a nagy hozzáadott értékű fotovillamos K+F területen. A piacfelmérés megállapította, hogy a képzés javítására és a hazai innovációt hasznosító KKV-k helyzetbe hozatalára azonnali, Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

194/320 2010

rendszerszemléletű szabályozási és innováció-támogatási kormányzati lépések szükségesek. A magyar kis- és középvállalkozói szféra, valamint a tudományos háttérintézmények egyaránt jelentős tapasztalattal rendelkeznek a napelem-ipari eljárások és berendezések fejlesztésében. Ezek között is kiemelkedő helyet foglal el az alapanyag- és folyamatminősítésre szolgáló know-how, illetve az ennek felhasználásával fejlesztett PV méréstechnológia. A magyarországi napelemgyártást tekintve elmondható, hogy az országban elsősorban napelemtáblák összeszerelése folyik. Ez jellemzően importált egyedi kristályos napelemekből integrált modulok összeszerelését, ún. back-end gyártástechnológiát jelent. Ilyen tevékenységű cégek a legnagyobb napelemgyárukat nálunk működtető Sanyo és Korax. Hazánkban kiemelten fontos szerepet kapnak a fotovillamos technológiai vákuumtechnikai berendezéseket és gyártásközi méréstechnológiai eljárásokat fejlesztő cégek. Az MTA MFA és a Budasolar együttműködésével 2010 márciusában adtak át egy szilícium vékonyréteg napelemtechnológia-fejlesztő laboratóriumot, amely ún. mikromorf, azaz mikrokristályos amorf szilícium napelem kutatás-fejlesztési tevékenységet végez. A PV metrológia tekintetében a magyar tulajdonú Semilab világviszonylatban is piacvezető. A legnagyobb magyar fotovillamos érdekeltségű cégek (Semilab, BudaSolar stb.) éves export árbevétele 20 Mrd Ft, ami meghaladja a teljes biotechnológiai szektor árbevételét, és összehasonlítható az informatikai szektor eredményével. Ezek alapján egyértelmű, hogy a hazai fotovillamos ágazat nemzetgazdasági jelentőségű, magas hozzáadott értéktermelésre képes. Jelentős tudományos háttértámogatással rendelkezik, de a fotovillamos energiaátalakítás elterjedtsége és kihasználtsága eddig hazánkban nem kellő mértékben valósult meg. A megvalósítási terv háttérdokumentumai alátámasztják az ágazat komplex fejlesztésének igényét. Jövőbeni tervek, az IMNTP javaslatai A fentiek figyelembevételével az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológia Platform jövőképe szerint a K+F stratégia révén a hazai fotovillamos ágazat minden szereplője nagy hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseket fog megvalósítani, amelyek a multinacionális vállalatok mellett a piacon a hazai KKVk versenyképességét erősíti. A hazai fotovillamos ágazat fejlesztése esetén a szakmai feladatok megvalósításához számottevő anyagi befektetés, míg a népszerűsítéshez, szabályozás átalakításhoz leginkább humán erőforrás és szerényebb anyagi ráfordítás szükséges. Az IMNTP szerint a főbb szakmai fejlesztési feladatok a fotovillamos technológiai kutatás-fejlesztés területén: Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

195/320 2010

- fotovillamos elemek és modulok fejlesztése (vékonyrékonyréteg-napelemek fejlesztése, a napelemek újrahasznosításának fejlesztése, kombinált fotovillamos és termikus kollektor kifejlesztése) - intelligens energiaalkalmazás és a fotovillamos energiaátalakítók építészeti integrálásának kutatása, beleértve a középületek és irodaházak napelemes szünetmentes áramellátási rendszerének kifejlesztését - a fotovillamos rendszerek elterjesztésének eszközrendszere területén - a megújuló energiák árképzési és ártámogatási rendszerének felülvizsgálata (a beruházási rendszer és a feed-in tarifa értékének optimalizálása); - mérőberendezések és demonstrációs rendszerek fejlesztése (beleértve napelemes ismeretterjesztő, oktatási és demonstrációs rendszerek fejlesztését). - a mérő- és minősítő rendszerek fejlesztése területén - mérő-, minőségbiztosítási és szabványosítási rendszerek kidolgozása (akkreditált laboratóriumi szolgáltatások, hazai és nemzetközi szabványok kidolgozása és alkalmazása); - kutatásfejlesztéshez, illetve gyártásközi ellenőrzéshez használt méréstechnika fejlesztése (alapanyag-minősítés, gyártásközi folyamatellenőrzés és késztermékminősítés módszereinek fejlesztése). Ezeken felül nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásra és ismeretterjesztésre, figyelemfelkeltésre, valamint a vállalkozások megalakulásának ösztönzésére, működésének támogatására is. Az IMNTP véleménye szerint a szakmai fejlesztési irányok közül - mivel a hozzáadott érték legnagyobb része itt realizálódik - a méréstechnológiai és vákuumtechnológiai berendezésgyártást, hosszabb távon elsősorban a vékonyrétegés nanokompozit napelem-technológiai K+F-et kell támogatni. Azonnali intézkedésként a PV alkalmazások elterjesztését szolgáló hatósági és szabályozási kérdések és a feed-in-tarifa rendbetétele, valamint az energiatudatos nevelés és szakirányú oktatás fejlesztése kívánatos. Egy kutatás-fejlesztési stratégia megvalósításának fő hajtóereje a résztvevő vállalatok (és kutatóhelyek) profitszerzési lehetőségeinek bővülése, mely megállapítás igaz a hazai fotovillamos ágazatra is. Az átgondolt fejlesztés nem csak globális környezetvédelmi szempontból és európai uniós kötelezettségeink miatt fontos, hanem megtérülő, több száz munkahelyet teremtő befektetés az ország számára. Lehetséges kitörési pont egy fejlett iparágban, amely jelentős mértékben hozzájárul a tudásalapú értékteremtéshez is. Az IMNTP megvalósíthatósági tanulmánya hangsúlyozza, hogy a szektor fejlesztését csak egységes rendszerben szabad elképzelni, melynek ugyanolyan fontos eleme a K+F támogatása, mint az európai jellegű szabályozási környezet kialakítása, illetve a hazai napelemgyártás megalapozása. A szektor egészének támogatása fog megtérülni a termelésben, foglalkoztatottságban, a külkereskedelmi Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

196/320 2010

mérleg javulásában. A fentiek közül egyes elemek kiragadása ugyanakkor nem vezet a várt eredményre.

10.38. ábra A versenyképes PV iparág felépítése és támogatási szükséglete

10.39. ábra A hazai fotovillamos szektor jellemzői a 2009-es IMNTP piacfelmérés szerint

Best practice: 10 kWp teljesítményű fotovillamos rendszer a Szent István Egyetemen [25] A Szent István Egyetem gödöllői székhelyén, a Fizika és Folyamatirányítási Tanszék irányításával 2005-ben került üzembe helyezésre egy 10 kWp névleges Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

197/320 2010

teljesítményű, hálózatra termelő fotovillamos (PV) rendszer, amely akkor hazánk legnagyobb ilyen létesítménye volt. A dolgozatban a rendszer megvalósításának főbb lépéseit (tervezés, modellezés, kivitelezés) és a rendszer fontosabb egységeit ismertetjük a kiépített mérőrendszerrel együtt. A több mint négyéves üzemi tapasztalatokat modellekkel egybevetve mutatjuk be a megvalósítás eredményességét.

10.40. ábra. A rendszer havi energiatermelése (modell alapján) A Szent István Egyetem Fizika és Folyamatirányítási Tanszéke hosszú évek óta foglalkozik a megújuló energiaforrások, s azon belül is elsősorban a napenergiás alkalmazások kutatásával. A tanszéki eszközrendszert alkotó alkalmazások mellett (például napenergiás szárító, családi méretű, használati melegvíz-ellátást biztosító napkollektoros rendszer, transzparens falszigetelés, kisteljesítményű szigetüzemű fotovillamos rendszer) több, méretében is kiemelt jelentőségű rendszert működtetünk Gödöllő területén. Ezek sorában az egyetemi strand és óvoda használati melegvíz-ellátását biztosító napkollektoros rendszer, az egyetemi kertészet fóliáinak fűtését segítő napkollektoros rendszer, illetve a jelen dolgozatban is vizsgált, 10 kWp teljesítményű fotovillamos rendszer mindenképpen említést érdemel. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

198/320 2010

A továbbiakban az Európai Unió PV Enlargement Projekt (Grotke et al., 2006) támogatásával megvalósult, 10 kWp teljesítményű fotovillamos rendszer bemutatásával és a rendszerrel kapcsolatos energiatermelési eredmények ismertetésével foglalkozunk. Elsőként a rendszert felépítő főbb egységek meghatározására került sor. Két különböző típusú fotovillamos modulból (polikristályos, illetve amorf szilícium) történt a PV mező felépítése. Továbbá meghatározásra kerültek a rendszer segédberendezései, illetve adatgyűjtő rendszere is. A rendszerösszetevők és a helyszín kiválasztása után elkészítettük az építészeti, villám- és érintésvédelmi és villamos rendszerterveket, valamint beszerezték a szükséges engedélyeket. A rendszertervezéssel párhuzamosan modellezést végeztek a rendszer viselkedésének tanulmányozására. Ehhez az eszközök gyári katalógusadatai mellett saját ellenőrző méréseket is végeztek a fotovillamos modulok maximális teljesítményértékére, illetve az ezt jelentősen befolyásoló árnyékolás hatásának vizsgálatára. A fotovillamos rendszer 2005. októberi felépítése óta a legfontosabb feladat a rendszer üzem közbeni vizsgálata, oktatási és demonstrációs feladatok elvégzése, és a rendszer által szolgáltatott adatok gyűjtése és elemzése a különböző típusú modulrendszer összehasonlító vizsgálatainak elvégzéséhez. A megépített rendszer által termelt energiát az egyetem gödöllői egységei rögtön fel is használják. Elegendő csak arra gondolni, hogy a PV rendszer az egyetemi kollégium egyik épületének tetején épült fel. A közvetlen energiatermelés mellett legalább olyan fontos a napenergia terjesztését szolgáló demonstrációs cél. A rendszer üzembe helyezése egyrészt az egyetemi oktatásban teszi lehetővé a leendő mérnökök közvetlen találkozását egy ilyen rendszer üzemeltetési problémáival, másrészt a tudományos ismeretterjesztés meglévő formáin keresztül az érdeklődőknek (például lakosság) is lehetőséget teremt az ismeretszerzésre. Rendszerleírás A gödöllői rendszer 3 fotovillamos mezőből (alrendszerből) épül fel. Az egyik alrendszer 32 db ASE-100 típusú modulból (RWE Solar Gmbh.), a másik két alrendszer pedig egyenként 77 db DS40 (Dunasolar Kft.) típusú modulból kerül Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

199/320 2010

felépítésre. A rendszer összteljesítménye 9,6 kWp (Seres et al., 2006). Az egyes részrendszerek fontosabb technikai paraméterei az 10.42. ábrából olvashatók ki.

10.41. ábra. A számítógépes adatgyűjtő rendszer kapcsolási rajza

10.42. ábra A PV rendszer főbb adatai A rendszer tulajdonságainak és tervének definiálása mellett a tervezés során fontos feladat volt a rendszer modellezése is. Mivel a teljes tervezett rendszerben két különböző típusú alrendszert terveztünk, így a rendszer szimulációs vizsgálatát mindkét alrendszertípus esetében el kellett végezni. A szimulációs műveletek elvégzéséhez az Nsol szimulációs szoftvert alkalmaztuk. A modellezéskor a tanszékünkön évek során a helyszínre vonatkozó összegyűjtött Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

200/320 2010

sugárzási adatok is felhasználásra kerültek a begyűjthető energia meghatározásának tervezésénél. A modellezési folyamat eredményeként a teljes rendszer becsült energiatermelésének értékeit is meghatároztuk, aminek a havi lebontásban ábrázolt értékeit az 1. ábrán láthatjuk. Az előzetes modellezés során kapott eredmények segítettek abban, hogy a rendszer egyes alrendszereibe hány és milyen fajta modult illesszünk be. Ellenőrző mérések A rendszer tervezése során a megvásárolt eszközökkel ellenőrző méréseket végeztek, azok viselkedésének tanulmányozására. Az elvégzett mérések között szerepelt az I-V. karakterisztikák ellenőrző mérése, az árnyékolás hatásának vizsgálata, valamint az inverterek ellenőrző mérése. Telepítés A rendszertervezés alapján, a szükséges hatósági engedélyek megszerzése után 2005 nyarán megkezdődött a PV erőmű megépítése. A rendszer a 2005. október 8-i hálózatra kapcsolással kezdte meg egyhónapos tesztüzemét, és végül 2005. november 8-án történt meg a hivatalos átadása.

10.43. ábra. A 10 kW-os fotovillamos rendszer energiatermelése az első négy évben A PV rendszerhez épített mérőrendszer és mérési adatok A rendszer működésének ellenőrzéséhez egy - a fontos fizikai paraméterek mérésére és folyamatos rögzítésére alkalmas számítógéppel támogatott mérőrendszer került megtervezésre. Az adatgyűjtő rendszer által mért legfontosabb Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

201/320 2010

jellemzők a következők: • besugárzás (horizontális és a modulok síkjában mérve), • környezetei hőmérséklet, levegő nedvességtartalom, • PV mező-feszültség, -áram, -teljesítmény (egyen- és váltófeszültségi oldal egyaránt), • PV modul-hőmérséklet, • hálózatba táplált energia. A mérőrendszer kapcsolási rajza a szenzorok elheIyezésével és a mérendő mennyiségekkel a 10.41 ábrán látható. Az adatgyűjtő rendszer adatai (a megfelelő jeIkonvertálás, illetve az analóg/digitális átalakítás után) egy számítógép által folyamatosan rögzítésre kerülnek, 10 percenkénti mentés formájában. A besugárzás mérése kétféle módon is zajlik, a modulok síkjában (az egyik modul mellé szerelt kisméretű referencia napelem segítségével) és a vízszintes síkban (egy Kypp & Zonen típusú piranométerrel) egyaránt. Fontos mérési adat a környezeti és modulhőmérséklet is, hiszen a napelemek hatásfoka a hőmérséklet növekedésével csökken. A hőmérséklet mérésére (mind a környezeti, mind a modulhőmérséklet esetén) Pt100-as ellenállásszenzorokat használnak, amelyek a modulhőmérséklet-mérés esetén azok hátoldalára vannak felragasztva. A mérendő mennyiségek közül a gazdaságosság szempontjából a legfontosabb a megtermelt energia mennyiségének mérése, amelyet mind a napelemek egyenfeszültséget szolgáltató oldalán, mind a váltóáramú hálózatba való betáplálásnál mérni szükséges ahhoz, hogy az energiaátalakítás hatásfokát meghatározhassuk.

10.44. ábra A PV mező becsült és mért energiatermelése A váltakozó feszültségű oldal mérése ellenőrzésképpen egy hitelesített háromfázisú villamos mérőórával is történik. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

202/320 2010

A mérőóra fázisonként méri a hálózatba betáplált energia mértékét, a fontos jellemzőkkel együtt (feszültség, áram, teljesítmény tényező). Működtetési tapasztalatok A rendszer az eddigiek során nagyon stabil működést produkált, az elmúlt négy évben mindössze három technikai probléma lépett fel (Seres-Farkas, 2008): • három DS40-es napelem megrepedt az első évben - garanciális csere, • kiolvadt egy olvadó biztosíték - cseréje nagyobb áramerősség értékűre megtörtént, • a villamos hálózaton keresztül másodlagos villámcsapás miatt károsodott néhány jelátalakító - cseréjük és a túlfeszültség-védelem megoldása megtörtént. A rendszer energiatermelése A rendszer modellezéssel becsült és a ténylegesen megtermelt energiaértékeit a 10.44. ábrán mutatjuk be. Ahogy az adatokból látható, a rendszer az időjárási eltérésekből adódó fluktuációktól eltekintve az előzetes terveknek megfelelően működik. A 10.43 ábrán látható a rendszer által megtermelt energia időbeni eloszlása a működés első négy évére. A megtermelt villamos energia kiváltása 25 587 kg CO2 megtakarítást tett lehetővé. A részrendszerek működésének összehasonlítása A részrendszerek energiatermelésének időbeli megoszlása a 10.45. ábrán látható. Ebből kiolvasható, hogy míg a két amorf részrendszer szinte teljesen azonos módon termel, a polikristályos részrendszer energiatermelése folyamatosan magasabb. Tekintve, hogy az egyes technológiákból felépített részrendszerek nem azonos névleges teljesítményűek, a számolásokat fajlagos energiatermelésként adtuk meg. A fajlagos éves energiatermelés a részrendszerek éves energiatermelésének és névleges teljesítményének arányaként kerültek meghatározásra. A fajlagos energiatermelés aránya a kétféle részrendszerre évszakos periodicitást mutat, ahogy az 10.46 ábrán látható. Az évszakfüggő arány az eltérő technológiák különböző spektrális és hőmérsékleti függéseiből adódik, amelyeknek pontosabb feltérképezésére jelenleg is vizsgálatokat folytatunk.


203/320 2010

10.45. ábra. Az energiatermelés megoszlása a részrendszerek között

10.46. ábra A polikristályos és amorf részrendszerek fajlagos energiatermelésének aránya Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

204/320 2010

Hálózatra csatolás [26] Házi áramerőmű A parkoló automatáknál már a bizalmunkba fogadtuk: az oszlopokra áramtermelés céljából szolár-cellák kerültek rögzítésre. Ezzel szemben a házak tetején foto-volta (galván) berendezések még mindig kivételesnek számítanak. De a csökkenő árak és a szolár-cellák hatékonysága miatt az energiaellátás ezen környezetbarát módja a magán háztulajdonosok részére is egyre vonzóbb. Mit jelent a WP A "Wp” ill. "WPeak" (Watt-Peak) mértékegységekkel a modulok átlagos feltételek melletti maximális, illetve standard tesztelés alatti teljesítménye kerül megállapításra. Ezek alatt az átlagkörülmények alatt egy 1.000 W/m2 besugárzás, egy 250C fokos cellahőmérséklet és 1 m/s szélsebesség értendő. Ezen megállapítás alapján a különböző modulok tejességgel összehasonlíthatóak, mivel ha pl. a besugárzás változik, akkor annak megfelelően változik a modulteljesítmény is. Példa: Egy 800 W/m2 besugárzásnál 20%-kal csökken az adatlapon szereplő teljesítmény. Az adatok olykor kWP-ben kerülnek megadásra (KiloWatt-Peak: 1 kWP=1.000WP). A közhiedelemben még mindig fennáll egy tévedés veszélye, amikor szolárberendezésekről beszélünk. Ilyenkor a legtöbbször a termikus szolárberendezésekre, vagy napkollektorokra gondolunk, azaz azokra a napenergiát hővé alakító berendezésekre, amelyek a melegvízellátáshoz és a fűtéshez szükségesek. Ezeket keverjük össze az úgynevezett napáram, vagy foto-volta berendezésekkel. Maga a szó, foto-volta (Photovoltaik, a későbbiekben PV) két görög szó összetételéből jött létre: ez a fény (photo), valamint a görög fizikus neve: Alessandro Volta. A PV alatt a szolár-cellák segítségével a napfény elektromos energiává (árammá) történő közvetlen átalakítását értjük. Ezáltal lehetséges lesz a félvezető-anyagok fény hozzáadásával vezetőképessé történő átalakítására. A világszerte gyártott szolár-cellák több mint 95%-ánál a félvezető-anyag, a szilícium kerül bevetésre. A gyakorlatban jelenleg - a kristályszerkezeteket tekintve - három cellatípust különböztetünk meg: az egykristályosat, a polikristályosat, és az amorfot. Ezek közül a két első helyen lévő típus a jellemzőbb a PV-piacon elért relatív magas hatásfok miatt (mono: kb. 14-17%, poly: kb. 13-15%).


205/320 2010

A különböző területeken történő felhasználásnál a megfelelő eredmény elérése érdekében a különálló szolár-cellákat modullá (kerettel vagy anélkül) egyesítik. Több szolár-modul képezi az úgynevezett szolár-generátort. Egy tipikus példa egy közepes mértékű alkalmazáshoz: 36 vagy 72 cellából áll, és a névleges teljesítménye 50 illetve 110 WP. A PV-modulok összehasonlításánál a modul hatásfoka mindenképp egy nagyon fontos jellemző. Ez nemcsak a cellák hatásfokát tartja szem előtt, hanem ezenfelül még a cellák tényezőit (faktorait) is, mint a peremtávolságot és csomagolás vastagságot. A PV-berendezések két területe A PV-berendezéseket két területre oszthatjuk: hálózatfüggetlen PV-berendezések, illetve "szigetüzemek" PV-berendezései, és a hálózati csatlakozású PVberendezések. Az elsők leginkább olyan helyeken kerülnek felhasználásra, ahol nincs kiépített elektromosáram-hálózat (nyaralók és hétvégi házak, kempingek, hajók, stb.). A napközben előállított energia tárolásához mindenképpen akkumulátorokra van szükség. A hálózati csatlakozású PV-berendezések ezzel ellentétben a kiépített elektromosáram-hálózatra kerül csatlakoztatásra. Ha napközben több szolár-áram kerül előállításra, mint amire szükség van, akkor a felesleg a nyilvános elektromosáram-hálózatba kerül továbbításra. Ellenkező esetben, tehát ha az elektromosáram-igény nagyobb, mint ami előállításra került (ez pl. sötét napokon fordulhat inkább elő), akkor a háztulajdonos az energiahivataltól a hálózaton keresztül áramhoz juthat. Az "áramlások" az elszámolás érdekében különálló be- és kimeneti számlálókon kerülnek nyilvántartásra. A szolár-modul által leadott egyenfeszültség hálózat-biztos váltakozófeszültséggé történő átalakításához általában egy váltóirányító beszerelése szükséges. Mellesleg egy váltóirányító installálása a szigetüzemekben is nélkülözhetetlen, ha ott váltakozófeszültség-felhasználók áramszolgáltatást igényelnek. A fejlesztések szerfeletti megnövekedésével Németországban ma már jóval nagyobb a hálózati csatlakozású PV-berendezések utáni érdeklődés, mint a szigetberendezések után. A szolár-berendezéseknek megvan az ára Ellentétben a szolár-termikus berendezésekkel, a hálózati csatlakozású szolárberendezések nagy többsége a már megépült épületekre kerül beszerelésre. Ennek a Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

206/320 2010

fő oka a relatív magas költséghányad. Egy négy fő által lakott családi házra felszerelhető berendezésért az embernek jó mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ma már a beszerzési költségekre többféle támogatás is igényelhető, mint pl. megújuló energia támogatás. Optikailag a legmegnyerőbb: a szolár-tető A PV-berendezések felszerelésével kapcsolatban két alapvető lehetőségről beszélhetünk. Első ránézésre a keretes modullal egybefogott szolár-cellák tetőcserépbe történő beszerelése a legegyszerűbb. Ennek a hátránya azonban, hogy a szerelőállvány és a modulkeretek jelentős többletköltséget jelentenek, valamint a felerősítésnél fennáll a tetőszerkezet sérülésének veszélye. Ebből következik, hogy a későbbi tetőn történő karbantartási munkálatok a modulok miatt nehezebben végezhetőek. Emellett a tetőn látható PV-berendezés látványa sem nyeri el mindenki tetszését. Jelentősen elegánsabb, mikor a szolárcellák a tetőbe kerülnek beépítésre, alkalmazkodva a cserepek és a pala funkciójához. Ennek a megoldásnak időközben már több fajtája is létezik, pl. mikor a szolár-modul már a tető tulajdonságainak megfelelően kerül kialakításra: a szolár-moduloknak speciális keretük van, amik fedik egymást. Ez akkor számít különösen praktikusnak, ha ez a termék nem csak egy cseréptípushoz illik, hanem kvázi bármilyen tetőre felszerelhető (pl. Newtech szolár-tetőcserép). További lehetőségként szerepel, mikor már maga a tetőcserép a szolár-modul tulajdonságaival rendelkezik. Itt a cserép tehát nemcsak az időjárás ellen véd, hanem a szolár-modul "viselőjeként" is szolgál. Emiatt pl. a Tondach tetőcserepekbe már gyártáskor bekerülnek az adaptációs vájatok. Előnyös ennél a variációnál, hogy az időjárás elleni védettség változatlan marad és már a kisebb tetőfelületek is, mint a sarkok és lejtős részek is a szolár-cellák beépítésre használhatóvá válnak. A berendezésekhez mérten a szolár-modulok csak egy későbbi időpontban kerülhetnek beépítésre. A harmadik variációnál a PV-fedőelem a palába kerül beépítésre. Egy ilyen speciális szerkezetet kínál a BRAAS cég (nemesacél modultartókkal és műanyag modulkazettákkal), ami a keretnélküli modul-Iaminátok helyettesítésére is szolgál. A szerkezet (beépített hátsó szellőztetéssel és szolármodullal) a pala helyett egy lécre kerül felerősítésre. Ez azonban csak bizonyos típusú, széles paláknál alkalmas, mint pl. a Frankfurter Pfanne, vagy a Doppel-S.


207/320 2010

Hasonlóan praktikus és rugalmas a SOLARWERK cég jól bővíthető terméke is. Pontosabban szólva itt nem egy beépített, hanem egy cseréptető-orientált tetőrögzítésről van szó. Ennél egy széles, sík szolár-modul egy nemesacél tartókapoccsal egyenként kerül a cserepekhez rögzítésre. Erre csaknem az összes 33 cm-es magasságú Tondach-cserép és pala alkalmas. Sok szolár-tetőcserépre kerül fel a "járható/ráléphető" felirat, de ezt biztonsági okokból, csúszásveszély és a modul felső felületének könnyű sérülése miatt, inkább elkerülni javallott. Emellett még nagyon fontos, hogy a tetőre szerelt szolár-modulok a napsugárzás által magasabb hőmérsékletet érnek el, mint a tető alattiak. Mivel a felmelegedés a teljesítmény csökkenését eredményezheti (a teljesítmény O,5%-ot csökken, ha a hőmérséklet kb. 1°C-ot emelkedik), egy meglehetősen jól működő szellőztetésről kell gondoskodnunk, mint például a tetőszerkezet alapos szellőzése vagy esetleg szellőztetőcserepek alkalmazása. És végül egy gondolat arról, hogy a PV termelés nagyszerűen kompenzálható a szélerőgépek ép fordított éves termelési karakterisztikájával.

10.47. ábra A szél és napenergia éves rendelkezésre állása Herbert Ferenc, megújuló energetikai szakértő

10.5.4. Szélerőmű A szélenergia olyan energiahordozó, amelynek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, és mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére, mely ingyen áll Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

208/320 2010

rendelkezésre ezen kívül környezetkímélő. Itt az ideje, hogy a Napot és a szelet, mint természetes energiahordozót a meglévő épületállománynál is hasznosítsuk [28]. Annál is inkább, mert teljesen ingyen és bármikor, bárhol rendelkezésre áll. E természeti erőforrásokat szélerőgépekkel a legolcsóbb és leghatékonyabb módon csúcstechnológiával oldhatjuk meg. Ennek megteremetésére szolgálnak az AER típus néven kifejlesztett, telepített és szervizelt hazai szélerőgépek (http://www.nyirokowatt.hu), melyek alkalmazásával maximálisan teljesülnek a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére vonatkozó társadalmi igények. Működése nem bocsát ki káros anyagot a környezetébe sőt, szén-dioxid kibocsátástól kíméli meg a környezetet A szélerőgépek alkalmazásával megteremthetjük saját szigetüzemű áramellátásunkat, vagy a víztermelő széIerőgépekkel vízháztartásunkat oldhatjuk meg. Így elérhetjük a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, a vidéki régiók gazdasági fejlődését, és a helyben megtermelt energiát helyben használhatjuk fel. Az AER típusú szélerőgépek az egyik leggazdaságosabban önállóan működőek, alacsony szerviz igényűek, amelyek versenyképesek más energiaforrásokkal. Egyszeri befektetést igényelnek. A szélcsendes időszakokat az akkumulátorokban tárolt energia áthidalja. A villamos energiát előállító szélerőgépek kiegészíthetők napelemekkel a jobb ellátás érdekében. Mindezek a tulajdonságok elősegítik a településektől távol élő emberek jobb életkörülményeit, akár önálló rendszerként, akár rásegítéses módszerrel. Gyakran vetődik fel a kérdés: megfelelő-e a helyszín a szélerőgép telepítésére? A hazai szélmérések eredményei szerint viszont Magyarországon a kis teljesítményű szélerőgépek működési magasságában (10-30 m) van kinyerhető szélenergia kincs. Az energiatermelésre hasznosítható leggyakoribb szélsebesség a 2-6 m/sec tartományba esik. Az AER típusú szélerőgépek már 1,8-1,9 m/sec szélsebességnél indulnak. A széIerőgépek kiválasztásánál igen fontos szempont a helyszín ismerete és a magasabb tereptárgyak figyelembe vétele. Ajánlatos minden esetben szakember bevonásával elvégezni a helyi szél mérést (10m magasságban), így meghatározható az oszlop pontos magassága. Számtalan olyan hely van még ma Magyarországon, melyet a villamos hálózat nem ér el, így az áramellátás hiányában sokan nélkülözik a mások által megszokott komfort érzetet. A megújuló energiafajták közül jelenleg a szélenergiával termelt áram fajlagos költsége a legkedvezőbb.


209/320 2010

Mi a megoldás? Az energiához jutás, önálló energiaellátásra való törekvés, saját szigetüzemű rendszer kialakítása, nem utolsó sorban pénztárca kímélő módszer alkalmazása. Az AER típusú szélerőgépeket alkalmazni lehet az ország bármelyik területén, felhasználható önálló energia forrásként (szigetüzemben) és tartalék üzemmódban. Fő áramforrásként a hálózat hiányában, vagy ahol drága a hálózat kiépítése ott célszerű az áramellátást széIerőgéppel megoldani. Alkalmasak olyan telephelyek környezetkímélő energiaellátására, amelyek a villamos hálózattól nagy távolságra helyezkednek el, vagy alkalmazhatunk rásegítéses módszert. Felhasználhatjuk tanyákon, hétvégi házakban, farmokon, gazdálkodó egységeknél. Az Önkormányzatok csökkenthetik áramszámlájukat egy-egy létesítmény (pl. óvoda, idősek napközi otthona, térvilágítás stb.) Rásegítésként is alkalmazhatjuk, (pl. hőszivattyú villamos energia ellátás pótlására). Egyszóval mindenhol, ahol amúgy is villamos energiát használnánk. Ott, ahol a villamos energia felhasználási igény nem esik egybe az előállítás ütemévei, akkor a biztonságos energiatermelés hibrid rendszerű (szélerőgép+napelem) együttesen jól kiegészítik egymást. Együtt sokkal megbízhatóbb és gazdaságosabb rendszert alkotnak, mint önmagában. A hasznosítható szél- és napenergia nagyjából szezonálisan kiegészíti egymást. Nyáron kevés szél/sok, erőteljes napsütés, télen pedig sok, erős szél/kevés, gyenge napsütés. Ez a rendszer hatékonysága meghaladja a 30 %-os kihasználtságot. A szélenergia hasznosító rendszer kialakítása „testre szabottan" történik a villamos energia-termelés éves mennyiségi igénye és teljesítmény szükséglete, a helyszíni adottságok és az elvégzett szél mérések eredményei alapján. Ügyelnünk kell a tereptárgyak befolyására is. A szélerőgép rendszer kiválasztásánál nem a ház (épület) nagyságát kell figyelembe venni, hanem a valós energiaigényt kell pontosan felmérni. Fontos szempont a villamosenergia-igény felmérése napi, havi és éves átlag (kWh) alapján. Így az igényt mindig a megrendelő állítja össze. A szakember pedig erre tervezi meg a rendszer konfigurációt, figyelembe véve a helyi adottságokat is. Közös döntés után történhet meg a megfelelő rendszer konfiguráció kialakítása, A-Z-ig. A megbeszéléstől a kulcsrakész átadásig, szervizeléssel és karbantartással. A szigetüzemű villamos energiatermelő szélerőgép a szél kinetikus energiájának elektromos energiává alakítására szolgál. Az előállított elektromos energia tárolása akkumulátor telepben történik. A hazai szélviszonyokat figyelembe véve lettek kifejlesztve. Erről tanúskodnak az alacsony indítási szélsebességek, ami már 1,8Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

210/320 2010

1,9 m/sec, így nagyobb üzemóra számot képes elérni. A szélerőgépek oszlopszerkezete általában 15-30 m között a legaktuálisabb, amit a helyi szélmérés határoz meg. A telepítéshez csak építési engedélyes tervdokumentáció szükséges, a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet, valamint a helyi településrendezési terv alapján. A szélerőgépek automatikusan működnek, viharvédelemmel ellátottak, villamos energiavezérléssel felszerelve, túltöltés szabályozóval biztosítva. Az élettartama 15-20 év, mely idő alatt a karbantartás, és a jótállási időn belül a szervizelés is megoldott. A szélenergia hasznosító berendezések teljesítménye az igényektől függően különböző nagyságú lehet, ennek megfelelően a létesítési költségek is különbözők. Kisigényű: pl.: tanya, lakás célra használt épületek, ellátására alkalmas 1,5 kW teljesítményű csővázas szélerőgép. Közepes igényű: tanya, lakás, vagy üdülési telek, kisebb gazdaság ellátására 3-6 kW teljesítményű. Nagyobb teljesítmény: (6 kW-27kW) és energiaigény esetén lehetőség van több párhuzamosan kapcsolt, vagy blokkrendszerű szélgenerátor egy rendszerben való együttes alkalmazására is. Így a megtérülés még kedvezőbb. Újra es újra felvetődik a kérdés – nemcsak Magyarországon – hogy érdemes-e a világon viharos gyorsasággal növekvő szélenergetikát támogatni. A viták alapját az adja, hogy rendkívül bonyolult kérdésről van szó, amelyben felvetődik többek között, hogy milyen széljárású területről milyen energiaforrásokkal rendelkező országról, milyen erőműparkról van szó, és hogy meddig, milyen mértékű támogatás indokolt. Globális szinten a szélerőmű-telepítés évente tartósan kb. 30%-os növekedést mutat. Mi indokolja ezt? Vannak országok, amelyek kiváló szélviszonyokkal rendelkeznek (pl. Egyesült Királyság, Írország), és vannak országok, amelyeknek jelentős részesedésük van a szélerőműveket előállító iparban (pl. Dánia, Németország, Spanyolország). Kérdés, hogy a hozzánk hasonló helyzetben lévő Bulgária, Csehország, Lengyelország stb. miért növeli rohamlépésben a szélerőművek telepítését. A problémakör összetett: – Más országokból átvett példákat adaptálni kell a hazai viszonyokra. – Figyelembe kell venni a villamosenergia-rendszer néhány speciális tulajdonságát is.


211/320 2010

– A szélenergia használata több olyan előnyös tulajdonsággal rendelkezik, amelyek nem, vagy nehezen válthatók pénzre. – Nem lehet lezártnak tekinteni a szélerőművek műszaki fejlesztését (lásd. 10.48. ábrát). – Nem kapunk választ arra a bevezető részben feltett kérdésre, hogy mekkora reális mértékű támogatást érdemel a szélenergia szektor. Vagyis értsük úgy a cikk utolsó mondatát, hogy semmiféle támogatást nem érdemel?

10.48. ábra A szélturbinák méreteinek növekedése A kihasználás növelésének lehetőségeire, a következő megoldások kínálkozhatnak: - Egyenletesebb széljárású hely választása. - Magasabb tengelymagasság alkalmazása (lásd fent). - Az adott feladathoz képest túlméretezett szélerőműpark, melyből néhány erőművet lekapcsolunk vagy leszabályozunk a nagy szélsebesség vagy alacsony fogyasztás esetén. Ez nagytávolságú, nagy értékű távvezeték esetén lehet kifizetődő a bővítés elkerülésével. - Energiatárolót alkalmazunk. Erőművek fajlagos beruházási költségei, környezetkárosítás A villamosenergia-termelés különböző megoldásainak átlagos károsanyagkibocsátásait láthatjuk az 10.49 ábrán 1kWh termelt villamos energiára vonatkoztatva. Itt NGCC a földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőművet jelöli, míg NMVOC-vel a nem metán illékony szervesanyag-keveréket.


212/320 2010

10.49. ábra Károsanyag-kibocsátások 1kWh termelt energiára vonatkoztatva Nicolas Stern (a Világbank volt vezető közgazdászának) tanulmánya szerint a környezetszennyezés káros hatásainak és kockázatainak szélesebb körén alapuló becslés szerint a kárérték a globális GDP 20%-a fölé is emelkedhet, míg ma a károk megfelelő mérséklésének költsége a globális GDP 1%- ára tehető. Természetesen az egészségkárosodás, a korroziós károk, a terméscsökkenés stb. „külső költségeket” jelentenek, amelyek az energetikán kívüli területeken mutatkoznak meg, és nem könnyen számszerűsíthetők. Az országgyűlés hozzájárulásával az új atomerőmű blokk létesítésének előkészítése megkezdődött. A fűtőelem-ellátás biztonsága, a kiégett fűtőelemek feldolgozása érdekében a drágább beruházási költségű, de jobb hatásfokú 60 év élettartamú PWR típus a jó megoldás. 2025-ig egy új és 2033-37 között egy további blokkra lesz szükség a jelenleg üzemelő négy blokk helyettesítéseként. A nagyobb költséget indokolja az is, hogy az új blokkoknak lényegesen jobb szabályozhatósággal kell rendelkezniük. Kérdés, hogy a közepes és nagy aktivitású elemek mely-geológiai rétegekben való elhelyezése milyen többletköltségekkel terheli meg az atomerőműveket. A szén és lignit alapú erőműveket már ma is fel kell szerelni por és kén leválasztással. A szén és lignit részaránya a primerenergia-ellátásban várhatóan jelentős marad Magyarországon is. Különös jelentőségük van a „tiszta szén” technológiák megjelenésének, mint környezetszennyező anyagok kibocsátását csökkentő eljárásoknak. A szilárd szennyezők, a nitrogénoxidok, a kéndioxidok megengedett kibocsátási határértékei egyre szigorodnak. A nyomás alatti fluidizációs tüzelésű erőmű, az ultraszuper kritikus erőmű, az integrált elgázosítással üzemelő erőmű mind-mind jelentős többletköltséget jelent. Az új erőműveket 2025-től CO2 leválasztó technológiával is ki kell majd egészíteni. A leválasztott CO2-t pl. óceánokban (350-3600 m mélységben), régi szénbányákban, félig kihasznált olajmezőkben és kiürült gázmezőkben lehet tárolni. Ez utóbbiakban belátható ideig a nyáron importált földgázt tárolják, míg az előző lehetőségekben aligha bővelkedik országunk. Ehhez még hozzá kellene számolni a CO2 szállítási költségeit is. Ekkor még nem beszéltünk arról, hogy egy mai átlagos, egyszerű Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

213/320 2010

10.50. ábra Szárazföldre és tengerpartra telepített szélerőművek költségeinek és árainak 1000MW-os szénerőmű évenként 5,2 t uránt, ebből 35alakulása kg U235-t,€/kW12,8 t thoriumot ban valamint ezek származékait és ezen kívül higanygőzt is kibocsát. A gázerőművek CO2-kibocsátása kevesebb, mint fele a szénerőművekének, de a metán, nitrogénoxid es egyéb szervesanyagok kibocsátása jelentős. A nitrogénoxidok és a szénhidrogének napsugárzás hatására erősen reakcióképes vegyületeket és ózont hoznak létre, amelyek többek között allergiás és rákos megbetegedéseket is okozhatnak. A nitrogénoxid emisszió csökkentésén túlmenően az is többletköltséget okozhat, hogy valószínűleg mérsékelni kell a környezetbe jutó égéstermékek radioaktivitását, amely nagyobb a szenerőművekénél (1012Bq évenként és tonnánként). A biomassza erőművek is lényegesen rosszabb környezetszennyezési mutatókkal rendelkeznek a szélerőművekhez viszonyítva, pedig ma hazánkban az a favorizált megújuló technológia. A biomassza energetikai hasznosítása csak hő- és/vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre gazdaságos. Ennek ellenére a biomassza erőműveink nagyobb része elavult, fafűtésre átalakított, rossz (η≤25%) hatásfokú kondenzációs gőzerőmű. A jövőben az EU-országokban csak másodlagos biomassza technológiák használhatók, amelyeknél a biomassza termesztése és felhasználóhoz való szállítása kevesebb CO2-kibocsátással járhat, mint ami eltüzelésükkel a légkörbe kerül. A szél tiszta, ingyenes, ki nem merülő energiaforrás, amely sem az energia kinyerése, sem annak szállítása közben nem okoz környezetkárosítást, és a maradék végterméket sem kell sehová letárolni. Szélerőműveknél olyan költségnövekedés, amely környezetvédelmi okok miatt válna szükségessé, nincs. Sőt a nagyobb sorozatok és a fejlődő gyártástechnológia miatt egy folyamatos költségcsökkenés várható, amit kissé mérsékelhet csupán a jobb szolgáltatások többletköltsége (lásd 10.50. ábrán a folytonos vonallal rajzolt görbéket). Az eladási árak (szaggatott görbék) természetesen elválhatnak a költségektől, amit a kínálat-kereslet egyensúly felbomlása okozhat. 2004-2005 körül a szélerőművek gyártási kapacitása nem tudta követni az igényeket, ennek hatása látszik a 4. ábra szaggatott vonallal rajzolt görbéin


214/320 2010

10.51. ábra Különböző fűtési megoldások éves üzemeltetési költsége (€) Ausztriában A fejlesztések következtében csökken a szélerőművek beruházási költsége. Ezért Ausztriában már csak 20 Ft/kWh a szeles villany átvételi ára, nálunk 28,13 Ft/kWh. A befektetők ennek okán, a magyar területen törekednek szélerőművek építésére.

10.5.5. Geotermikus erőmű A hőszivattyúk gazdaságos alkalmazásának helyzete [32] A hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére illetve a működésére bevezetett villamos energiát – megújuló energia felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban 3–6-szorosára. A hőszivattyús rendszerek jól alkalmazhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdőkhöz, középületekhez, lakóvagy más szállásépületekhez, ipari és mezőgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözővíz-temperáláshoz; szárításhoz, élelmiszeripari célokra, távfűtésre és távhűtésre egyaránt. A hőszivattyús technika a különböző fűtési megoldások között a kiemelkedő minőségi előnyei (energiahatékonyság, károsanyagkibocsátás, hőkomfort) miatt megérdemli, hogy az elkövetkező években hazánkban is elterjedjen. ezetés A műszaki fejlődés lehetővé tette, hogy az ember a növekvő komfortigényét egyre tökéletesebben kielégíthesse. A jobb életminőséghez, a jobb munkakörülményekhez nemcsak a téli, hanem a nyári hőkomfort is szükségessé vált. Az ASHRAE 55-81 (1981) szabvány szerint: „… a kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejez ki…” és egy dr. Bánhidi László professzor emeritustól származó gondolat: „az emberek közérzete a hőérzetük (fűtés-hűtés) alapján alakul ki”. Az energiaárak piaci emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül az energiatakarékosság, illetve az üzemeltetési költség csükkentésére irányuló törekvés. Ez lakóépületeknél elsősorban a fűtési megoldás és a hőtermelő kiválasztásában jelent elméleti és gyakorlati feladatot (10.51. ábra).


215/320 2010

Amikor a hőszivattyú hőt termel (pl. térfűtésre vagy vízmelegítésre) fűtő üzemmódban, amikor hőt von el (pl. helyiséghűtésre), akkor pedig hűtő üzemmódban üzemel. Jelenleg a hőszivattyúk leginkább elterjedt típusa a gőznemű2 munkaközeges, villamos motorral hajtott kompresszoros változat, amelynek rendszerbe helyezett elvi rajza a 10.52. ábrán látható.

10.52. ábra Hőszivattyús rendszerű energiahatékonyság-növelés (Handbauer Magdolna grafikus alkotása) A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtésihűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi (lokális) egészségre káros légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Nemzetközi kitekintés, a hőszivattyú statisztika szerepe Ma az Egyesült Államok a legnagyobb hőszivattyú piac a világon 60 000 hőszivattyús rendszer évenkénti üzembe helyezésével. Európában Svédország az első. Egységes statisztikai adatok gyűjtésére is használható Svédország 1993-2008 közötti hőszivattyú statisztikája (10.53. ábra). Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) a következő kérdést tette fel a hőszivattyúk elterjesztésének hasznáról: Mekkora UHG (üvegházhatást okozó gázok: vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid, fluort tartalmazó gázok) emissziócsökkenés lenne elérhető, ha Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal szerelnénk fel 2008-tól 2020-ig? Az eredmény: a hőszivattyúk széles körű felszerelése 2020-ig közel 70 millió installált hőszivattyút jelentene. Az összes felszerelt egység az EU UHG-csőkkentési céljához 2012-ben 20,5%-kal, 2020-ban pedig 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk megújuló Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

216/320 2010

energiából több mint 770 TWh-t termelnének. Ez az EU céljának kb. 30%-a. Primer energiából a hőszivattyúk több mint 900 TWh-t takarítanának meg.

10.53. ábra Hőszivattyú statisztika Forrás: Svéd Hőszivattyú Társaság (SVEP) A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency: IEA) irányelvek 1974 óta érvényesek az országok energiastatisztikájának készítésére. A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tevékenységét statisztikai törvény szabja meg. A KSH az energetikai részt átruházta az energetikáért felelős minisztériumnak. Felelős döntéshozóink a statisztikai adatok figyelembevételével döntenek. Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia és földenergia potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eléréséhez, ha a hőszivattyúzás jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válhatna. Az energetikai felhasználás ésszerűségében legfejlettebb országokban a hőszivattyú vagy már elfoglalta, vagy már nálunk korábban megkezdte elfoglalni az energetikai berendezések közötti előkelő helyet. A kb. 80%-os importot jelentő földgáz nemzetgazdaságilag túl értékes primerenergiahordozó ahhoz, hogy elavult vízmelegítőkben vagy kazanokban 30-65 °C hőmérséklet-tartományban hőtermeléscéljából eltüzeljük. 2013-tól a hőszivattyús rendszerek megújuló energia felhasználásának elszámolása a 2008. év végén kiadott EU-irányelv az ún. RES (megújuló energia) direktíva VII. melléklete b) része szerint: ERES = Qhasznos × (1 - 1/SPF) ahol: Qhasznos: a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia. Csak az SPF > 1,15 (1/η) hőszivattyúk vehetők figyelembe; Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

217/320 2010

SPF: a becsült átlagos szezonálisteljesítmény-faktor (angol nyelven: Seasonal Performance Factor [kWh/kWh]); η: a teljes (brutto) villamosenergia-termelés és a villamosenergia- termeléshez felhasznált elsődleges (primer) energia aránya. Az EUROSTAT (Statistical Office of the European Communities: az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala) adatai alapján megállapított EU átlaggal kell kiszámolni. A Bizottság a számítás bevezetéséig még iránymutatásokat készít, hogy a tagállamok megbecsülhessék Qhasznos és SPF értékeit különböző hőszivattyúzási technológiák esetében. Magyarországon jelenleg η=ηerőmű×ηhálozat= 0,35×0,9=31,5%, vagyis SPF > 3,2 szükséges (a hőszivattyúzási technológiától függetlenül). Nemcsak Magyarországon, hanem európai uniós, sőt világszinten szükség lenne hőszivattyús fogyasztói tarifa bevezetésére. A technika mai szintjén nyomás- és hőmérséklet-érzékelőket lehetne a hőszivattyús rendszer megfelelő helyeire beépíteni évenkénti mérés, leolvasás, a fogyasztás elszámolásának céljából. A számítás az éves mért adatok alapján elvégezhető: a hőszivattyús rendszer hőleadása osztva a hőszivattyú által felvett villamos energiával. A szezonálisteljesítmény-tényező (rövidítve SPF) értékek függvényében osztályozható az engedményes tarifa. Összehasonlításra valós alapot csak az SPF értékek adnak, hiszen pl. fűtés közben a pillanatnyi teljesítmény-sokszorozási tényező (rövidítve COP) [kW/kW]-értékek a puffertartály, a talaj és a fűtési előremenő víz hőmérsékletétől függően változhatnak. Ha a kialakított hőszivattyús tarifa kisebb lenne a villamos energia jelenlegi tarifájánál, akkor a fogyasztók bejelentenek nemcsak az új, hanem minden meglévő megújulóenergiafelhasználású hőszivattyús rendszerüket, mert ez az elszámolási forma anyagilag kedvezőbb lenne számukra. Az alkalmazás indoklása Uniós összehasonlításban Magyarországon a villanyáram évek óta drágának számít (ez az, ami sajnos rontja a hazai vállalkozások versenyképességét), ellenben a földgáz átlagos ára még mindig olcsónak számít (politikai okból). Várhatóan a földgáz és a villamos áram ára egymáshoz egyre közelebb kerül. Ennek oka, hogy a földgázszállítás monopolhelyzetben van, az áramszolgáltatás viszont már tőzsdei versenyre kényszerült. Mivel a lehetséges vásárlók többsége elsősorban gazdasági szempontból ítéli meg a hőszivattyút, ezért a használati és környezeti előnyökön túl be kell bizonyítani számára a gazdaságosságot, az esetleges többlet beruházási költségek megtérülését. Magyarországon napjainkban családi házaknál a szondás Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

218/320 2010

földhőszivattyús rendszer beruházási költsége nagyobb, mint a széleskorűen elterjedt földgázfűtése. Családi házaknál a megtérülési idő a jelenlegi árak alapján beruházási támogatás nélkül a meglevő fűtési rendszer átalakításával 5-8 év, új építés esetén 3-6 év. Ezek tájékoztató jellegű értékek. A megtérülési idő minden hőszivattyús rendszernél más és más, ezért egyedileg minden konkrét esetre ki kell számolni. Amennyiben a rendszerek megtérüléséről beszélünk, külön kell választanunk az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezen kívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat a nagyobb rendszerektől. A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén. A hőszivattyús rendszerek gazdaságosságát alapjaiban meghatározza az adott rendszerrel elérhető szezonális teljesítménytényező (SPF) értékének alakulása. A földhőforrású zárt hurkos, ún. földszondás korszerű hőszivattyús rendszereket sugárzó fűtésnél ill. hűtésnél jelenleg SPF = 4,5 értékre célszerű tervezni. Ennek az értéknek a megvalósulása azonban számos tényező függvénye, mert pl. az üzemeltetés is jelentős odafigyelést igényel. Az egyre korszerűbb automatikák beépítésével csökken a beavatkozás lehetősége, és így csökken a negatív tényezők szerepe is. Az említett érték a vezérelt és a nappali áram 70/30 arányú igénybevétele segítségével 45%-50% megtakarítást hozott a megrendelőnek. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő minőségű hőszivattyú csak szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a kivitelezett hőszivattyús rendszer SPF értéke is elvárható értékű legyen! A villamos hőszivattyú alkalmazásának környezetvédelmi, energetikai és gazdaságossági indokoltsági tartománya, valamint a hasznos hőtermelésre vetített CO2-kibocsátás és az SPF kapcsolata látható a 10.54. ábrán.

10.54. ábra Villamos hőszivattyú alkalmazásának környezetvédelmi, energetikai és gazdaságossági indokoltsági tartománya Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

219/320 2010

10.55. ábra A Vaporline® GBI13-HACW (B/W) hőszivattyú bukaresti beépítése (A 180 m2-es családi ház homlokzata és hőközpontja; a rendszerhez 3 db 100 m hosszú, U-hurkos földszonda csatlakozik) Eredmények és feladatok A hőszivattyúzásnak a helyi magyarországi viszonyokra alakítása – elegendő tapasztalat hiányában – még kezdeti állapotban van. A fejlett országok technológiájának hazai másolása önmagában nem biztosítja a hatásos működést. Ennek oka, hogy eltérőek, pl. a meteorológiai, hidrológiai, geológiai viszonyaink, lakóépületeink hőszigetelése, fűtése. A hazai viszonyokra méretezett rendszerek kifejlesztésével térségünkben piaci lehetőség nyílik határainkon kívül is versenyképes technológiákat kialakítani. Heller Lászlóra utalva, a magyar szakma történelmileg is megalapozott. Nemzetközileg jelentős fejlesztési eredmények is vannak. Pl. egy budapesti 256 lakásos panelház hőszivattyús hőellátása, és a VaporlineR GBI(x)-HACW hőszivattyúcsalád kifejlesztése. A Geowatt Kft. által kifejlesztett, növelt hőmérsékletű hőszivattyú-család esetében az elérhető fűtőviz- hőmérséklet 62 °C, a várható SPF = 5,2. 9 kW-tól 96 kW-ig tízféle teljesítményre és különböző felhasználói igényre: fűtés; fűtés és passzív hűtés; fűtés és előnykapcsolással hmv-készítés; fűtés és aktív hűtés, valamint elsődleges hmv-hőcserélő angolul „desuperheater”, valamint a különféle hőhordozókra (földhő, felszíni víz, levegő, hulladekhő) kifejlesztett hőszivattyúcsalád egyik tagjának a beépítés helyén készített fotóját láthatjuk az 10.55. ábrán. A 13 kW teljesítményű kísérleti példány Bukarestben jól üzemelt, és a CONSTRUMA 2010. 29. nemzetközi építőipari szakkiállításon a magyar termék piaci bemutatása is sikeres volt. A fejlesztéstől azt remeljük, hogy ezzel a nemzetközi piacon is versenyképes új magyar termékcsalád készülhet el, amely alkalmazható új önkormányzati, „kis rezsijű” bérlakások, ill. lakóépületek, középületek és növényházak fűtésére/hűtésére is (10.56. ábra).


220/320 2010

10.56. ábra Országunkban még ún. „fehér folt” a növényházak meleg vizes fűtése/hűtése - vagy légfűtése/léghűtése hőszivattyúval Forrás: Mary H. Dickson and Mario Fanelli: What is Geothermal Energy? A nap-, a szél- és a vízenergia hasznosításának lehetősége országunk egyes területein különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladékok hasznosításának lehetősége. Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglevő megújuló energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni az ott lévő körülmények figyelembevételével. Megfelelő közgazdasági feltételek kialakításával fenti energiaforrások előnyösen hasznosíthatók az ott élő emberek javára. Szükséges, hogy az említett célok megvalósítását az energia-, a környezetvédelmi és a közgazdasági szabályozás, valamint a pénzügyi támogatások segítsék elő. 2008–2009-ben Magyarországon is honosítva lett az épületek energiafelhasználésáról, tanusításáról szóló EU-direktiva (2002/91/EK) több miniszteri és kormányrendelettel, és megjelent az ún. „H” árszabás [a 70/2009. (XII. 4.) KHEM rendelet]. Mindezek segítik a hőszivattyús rendszerek elterjedését. Az említett EU-direktiva jelentős módosításán sokat dolgoztak az elmúlt időszakban a taáallamok. Az elfogadott ún. EPBD tervezetet még jóvá kell hagynia a miniszterek tanácsának. Fentieken kívül létezik már az ún. RES megújuló energia és az ún. EuP energiafogyasztó termékek cimkézéséről szóló direktiva is. Ismeretes, hogy az EU büntetéssel sújtja az uniós direktivákat nem teljesítő országokat. A súlyos bírságok elkerülése érdekében halasztások kérése jellemezte eddig energiapolitikánkat. Csökkenthetjük energiafüggőségünket, és ha idejében fejlesztjük az ehhez szükséges korszerű technikát, új exporttermékek gyártásával térségünkben vezető szerephez is juthatunk. Minden lehetséges és ígéretes különféle megújuló energiahasznosító eszköznél képesek vagyunk arra, hogy el tudjuk kerülni az ún. „import dömpinget”. Ezeknek a korszerű termékeknek és az Új Széchenyi Terv segítségével kitörési ponttá válhat gazdaságunk egészének a dinamizálására, ill. jelentősen hozzájárulhat építőiparunk beindításához, a kis- és középvállalkozások fellendítéséhez, új munkahelyek létesítéséhez, tehát minden feltétel megvan, hogy Magyarországon is elterjedjen az epítmények fűtésének-hűtésének energetikailag Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

221/320 2010

leghatékonyabb módszere a hőszivattyús technológia. Heller László iskolateremtő professzorunk emlékét úgy ápolhatnánk legjobban, ha a világ élvonalába kerülne egy létrejövő magyar hőszivattyúipar.

10.6. Közlekedés Amikor építészek körében energiahatékonyságról, energia megtakarításról beszélünk, a közlekedési energia felhasználás témaköre ritkán kerül szóba, holott egy háztartás a fűtésre fordított energiával nagyságrendileg azonos mennyiségű energiát fordít közlekedésre. Az energiafelhasználás mellett jelentős környezetterhelő tényező a gépkocsik által kibocsátott CO2, és egyéb légszennyezés. Nagyságrendjére jellemző adat, hogy Ausztriában az összes CO2 kibocsátás 1/3-a, az összes légszennyezésnek pedig a fele származik a közlekedésből. A közlekedési energiaigény számítására több szakirodalmi adat létezik, a következő egyszerűsített adatok használatát javasoljuk (www.fenntarthato.hu alapján): km/kWh

kWh/100 km

Személygépkocsi (1 utas) 1,2 Személygépkocsi (4 utas) 4,8 Repülő (80 utas) 2,4 Mikrobusz (7 utas) 9,0 Vonat (350 utas) 10,0 Busz (30 utas) 15,5 Gyalogos * 13,8 Kerékpár * 39,4 10.57. ábra Közlekedési energiaigény * Megújuló energia felhasználásával, 0 kWh/km is értelmezhető. Forrás: www.fenntarthato.hu

83,3 20,8 41,6 11,1 10,0 6,4 7,4 2,5

Az egyéni építtetők, sőt a gyakorló építészek is kevés befolyással lehetnek a közlekedési energia fogyasztás csökkentésére, mivel a szóba vehető alternatívák csak jelentős önkormányzati, politikai akarattal, átgondolt hosszú távú településfejlesztési koncepciók mentén valósíthatók meg. Az igazán életképes jó megoldások csak valós társadalmi részvétellel képzelhetők el. A jelenlegi gyakorlat szerinti pár hetes civil véleményeztetési "folyamatok", illetve a 4 éves ciklusokban való gondolkodás nem vezethet optimális megoldáshoz. A közlekedési energiafogyasztásért első sorban a személygépjármű forgalom a felelős. A személygépkocsiknak a tömegközlekedéshez képest hatszor akkora Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

222/320 2010

energia és káros anyag kibocsátásuk van. A gépjárművek nagy száma miatti növekvő úthálózat és parkoló felület igény, a zajterhelés és a káros anyag kibocsátás lakhatatlanná teszi a városokat. Vidéken, a kisebb forgalomterhelés miatt a probléma kevésbé jelentkezik, de városi környezetben aggasztó trendeknek lehetünk szemtanúi. A közlekedési energia felhasználásának csökkentésére a következő fő stratégiai utak járhatók: • a közlekedési igény növekedésének megakadályozása, • a közlekedési igény csökkentése. Mindkét lehetőség alapvető eszköze a tömegközlekedés fejlesztése. A stratégiák megvalósítására a következő tennivalók, prioritások körvonalazódnak: • a "barna mezős" fejlesztések előnybe részesítése a "zöld mezős beruházásokkal szemben. • törekedni kell arra, hogy a szükséges közlekedési igény gyalogos, biciklis és egyéb tömegközlekedési lehetőségekkel kielégíthető legyen. • "Zöld mezős" beruházások esetén a városok kompakt jellegű fejlesztése közepes beépítési intenzitással, a szükséges intézményi, kulturális infrastruktúra megteremtésével. A terül használat során a vegyes funkciójú beépítést kell preferálni, hogy a lakóhely és munkahely valamint az üzlet/szolgáltatás közötti távolság minél rövidebb úton és idő alatt elérhető legyen. • Vizsgálni kell az "információs társadalom" nyújtotta azon technológiai lehetőségek alkalmazási területeit, melyek csökkenthetik a közlekedési energiaigényt (pl.: távmunka). Összefoglaljuk a közlekedési energiaigény csökkentésének lehetőségeit, röviden összegezve az egyes lehetőségekben rejlő potenciálokat. A lehetőségeket a mai jellemző gyakorlattal és tendenciákkal vetjük össze, mely a következőképp összegezhető: A klasszikus városok népessége csökken, vagy stagnál, míg a városok körüli területek a hobbykertek illetve a környező települések kontrolálatlan beépülésével nőnek. Az igénybe vett területek kis intenzitással, alacsony beépítéssel épülnek be. A koncentrálatlan, szétterülő jelleg miatt a tömegközlekedés, az úthálózat, a teljes körű infrastruktúra nem képes követni a növekedés ütemét. Mivel a munkahelyek jórészt a városban maradtak, és a tömegközlekedés csak részlegesen épült ki, jelentős gépkocsiforgalom indukálódik: a környező települések lakosságának többsége a hét minden napján, naponta 20-30 km-t utazik saját gépkocsijában. Ennek kivédésére tovább kell növelni a kerékpár utak hálózatát és meg kell teremteni a kultúrált parkolás, azaz kerékpár tárolás eszközrendszerét. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

223/320 2010

Ehhez egységes szabályozás kell, azaz testületi határozat formájában kell szabályozni. Pl. Minden üzlet, gazdasági tevékenységet végző szervezet a fogadó tér minden megkezdett X négyzetmétere után köteles egy kerékpártárolót kihelyezni a bejárathoz közel az útpadkához. Az összes tárolónak 4-el oszthatónak kell lennie (ha 4-es csoportokban gyártják). Az önkormányzat pályázaton keresztül keresi ki a tárolók gyártóját, így egységes, és a lehető legolcsóbb módon valósítja meg a kerékpár tárolás módját. Különösen a nyári időszakokban a forgalmasabb helyeken ivó-kutak elhelyezése válik szükségessé. Az egyébként is forgalmas helyeken őrzött kerékpártároló sem elképzelhetetlen. Az elképzelés önkéntes alkalmazásában a klaszter jó példával járhat versenytársai előtt, ebből PR előnyt kovácsolva. Kereskedelmi egységek a reklámra felhasználhatják a kerékpártárolójukat is, mint ahogy erre már van is példa. Városképi szempontból fontos, hogy ezek egységesek legyenek. Lehetséges módszer Befektetési igény

"Barna mezős" beruházások A meglévő ipartelepek bontása, új városszerkezeti koncepció kidolgozása, új épületek megépítése. A konkrét helyszínek alapján számítandó.


A mai magyar gyakorlatban a tervezők, döntéshozók nézőpontjának átformálása szükséges. Csak ez után képzelhető el, hogy a lakosság is érdekelt legyen a "barna mezős" beruházásokban, mely fizetőképes kereslet kialakulásához vezet. kb.: 5-6 év A jelenlegi szétterülő városi folyamatokhoz képest jelentősen kevesebb. A konkrét helyszínek alapján számítandó.

Fenntartási igény

Lehetséges energiamegtakarítás


Az intézményi, közműfejlesztési megtakarításokat nem számba véve, amennyiben azt vesszük alapul, hogy az agglomerációba napi gyakorisággal történő gépkocsi használat helyett rövidebb távon, a városon belül, minden nap tömegközlekedéssel érik el a keresők munkahelyüket,

Jobb tömegközlekedés alternatívája A lehetséges befektetési igény a szükséges intézkedések függvényében széles sávban mozoghat. A lehetséges intézkedések: - A meglévő busz/vasút járatok sűrítése, - tömegközlekedés gyorsítása külön közlekedési sávok kialakításával, - új jó utazási körülményeket biztosító szerelvények üzembe állítása - új busz/vasút vonalak indítása, - stb. A pontos igény a konkrét helyszín, adottságok ismeretében számítandó. A választott beruházás nagyságrendjétől függően néhány hónap alatt véghez vihető átszervezésektől, a hosszabb időt igénybe vevő gépjármű vásárlás, útcsomópont átalakításokon keresztül az évet igénybe vevő vonalkiépítésekig sokféle alternatíva.

Az egyedi (személygépkocsis) alternatívához képest több közösségi fenntartási erőforrást igényel, amely költségek azonban átháríthatók a tömegközlekedést rendszeresen igénybe vevő lakosságra (bérletek, stb.) Amennyiben a tömegközlekedés olyan mértékben kiépül, hogy az agglomerációban lakók hetente átlagban csak egyszer használják gépkocsijukat, a hét további négy napján a tömegközlekedést vennék igénybe, éves szinten mintegy 60%os megtakarítás lenne elérhető.

224/320 2010

Érintettek


Kockázatok

Szociális hatás


éves szinten 94%-os megtakarítás érhető el!!! 1) tervezık, 2) önkormányzat, 3) hatóságok, 4) lakosság, civil szervezetek, 5) politikusok Jelenleg a nagypolitikai, várospolitikai, társadalmi, szociológiai folyamatok mind a "barna mezős" beruházások ellen hatnak.

A társadalmi elfogadhatóság, és a megvalósítás várható időpontja miatt rövid távon lehetetlen, közép távon kockázatos, hosszú távon viszont elengedhetetlen. A kertes övezetekhez képest várhatóan magasabb beépítési intenzitás, a meglévő városszövetek, kulturális intézmények közelsége élénkebb közösségi és civil élet kereteit valószínűsíti. Fokozott figyelmet kell fordítani a magas építészeti nívó elérésére, mely záloga a lakossági elfogadhatóságnak. Kiemelten kell kezelni a közterek és a közlekedési megoldások kialakítását.

1) önkormányzat, 2) tömegközlekedést üzemeltetı vállalat, 3) hatóságok: 4) lakosság Jelen általános értékrendbe kevésbé illeszkedik a tömegközlekedés, mivel a gépkocsi presztízs és kényelmi okokból prioritást élvez. A gépkocsik üzemeltetési költségeinek rohamos emelkedésével azonban gazdasági nyomás várható a személygépkocsi forgalom csökkentésére. A társadalmi elfogadhatóság, illetve a helyi lakosság és önkormányzat erejét, hatáskörét jellemzően meghaladó beruházás megnehezíti a kivitelezést. A tömegközlekedés nagyobb lehetıséget biztosít az emberi kapcsolatok kialakulásához, mint a szigetszerő individuális személygépkocsi forgalom. A kellő számú és minőségű tömegközlekedési csomópontok, megállóhelyek, egyéb közlekedési kapcsolatok kialakítása gondos építészeti tervezést igényel.

10.58. ábra Közlekedési energiafelhasználás csökkentése / 1. Lehetséges módszer Befektetési igény


Fenntartási igény


Beépítés sűrűsége, vegyes területhasználat Jellemzően nem igényel különösebb anyagi ráfordítást, a beépítési terv kialakításakor, a megvalósulás önkormányzati kontrollja során igényli az önkormányzati döntéshozók és a tervezők ez irányú szándékát. Az egyébként is szükséges rendezési terv elkészítéséhez, és egyeztetéséhez képest nem igényel különösen többlet időráfordítást.

A sűrűbb beépítés, rövidebb út- és közmű hálózat kertes beépítéshez

Távmunka lehetősége A szükséges nagyságrendtől függően (saját házhoz kapcsolódó irodától a Teleházakig) nagyságrendileg különböző igény várható: kb. 1-40 mFt A lakáshoz/házhoz kapcsolódó iroda, műhely, stb. a ház építésével egy időben, központi Tele-ház a rendelkezésre álló források függvényében pár év. A távmunka technikai, informatikai feltételrendszere jelenleg nagyrész rendelkezésre áll, azonban várhatóan csak évek (5-10) múlva épülhet be a napi gyakorlatba. A helyben szükséges épületek illetve épülettoldalékok nem képviselnek

225/320 2010

viszonyítva alacsonyabb fenntartási költségeket vetítenek előre. Lehetséges energiamegtakarítás

Érintettek


Kockázatok

Szociális hatás


A sűrűbb beépítés út- és közmű beruházási megtakarításán, valamint a várható fűtési energia megtakarításon túl azzal számolva, hogy a lakosság jó része helyben jut munkalehetőséghez, így átlagban 3 helyi közlekedés (gyalogos, bicikli) mellett kétszer kell gépkocsival a városba eljutni. Ez esetben 55%-os közlekedési energia megtakarítás várható. 1) önkormányzat 2) tervezők A mai magyar társadalmi értékrend az individualizmust messze magasabb prioritásként kezeli, mint a csoportos házépítés által nyújtható gazdasági és ökológiai előnyöket. Ezen szabályozás várható elfogadhatósága negatív. Túlságosan zsúfolt beépítés nem biztosít kellı mozgásteret az egyéni igények kielégítésére. Az építészeti tervezés nagyobb gondosságot igényel, mint családi házak esetén. Kellı kvalitású építészek bevonása nélkül negatív példák jöhetnek létre. 1) A kulturális, szórakoztató intézmények gazdaságosan helyben is megvalósíthatók. 2) A sűrűbb beépítés nagyobb lakósűrűséget eredményez, mely több lehetőséget kínál emberi kapcsolatok kiépítésére. Az egységes kép és a monoton megjelenés közötti ellentét feloldása magas építészeti kvalitást követel. Különös figyelmet igényel a gyalogos és kerékpár utak és létesítményeik megtervezése, megépítése.

jelentős fenntartási ráfordítást. A pontos összeg a konkrét helyszín alapján számítható. Mint a "Beépítés sűrűsége, vegyes területhasználat" esetén, azzal a külömbséggel, hogy a távmunkával élni tudó munkavállalók köre szűkebb, mint az előző esetben. A várható energia megtakarítás: kb. 30%

1) lakosság, 2) önkormányzat, 3) távmunkát lehetővé tévő munkáltatók A munkáltatók részéről jelentős ellenállás tapasztalható a távmunka ellen. A lakosság körében megvan ezen technikai lehetőség iránt az igény, illetve sokan ma is élnek vele. Nem kellıen ismert ezen új technikai lehetőséggel együtt járó veszélyforrások köre (technikai problémák, szociális problémák, stb.). További kockázatot jelent az a tény, hogy nem általánosítható minden szakmára. Ezzel jelentősen romlik a közlekedési energiafogyasztás csökkenésében várható hatása. A helyi közösségi irodák valószínűleg pozitív szociális hatással vannak a közösségi életre, a lakáson/házon belüli munkahelyek egyéb közösségi tér hiányában azonban valószínűleg fokozzák az elidegenedés érzetét. Problémás lehet a lakáshoz csatlakozó irodatoldalékok kérdése, a magán és nyilvános terek kapcsolata. A közösségi irodaház esetén helyt kell biztosítani egyéb szociális, kulturális, szórakozási egységeknek.

10.59. ábra Közlekedési energiafelhasználás csökkentése / 2.


226/320 2010

11. Akció terv javaslatok Az alábbiakban felsorolt akció tervek olyan javaslatok, melyek segítik elérni a 2020-ra kitűzött célokat. Vannak bennük alapvető fontosságúak és vannak első ránézésre talán kevésbé fontosnak tűnők. Az klaszterben résztvevő vállalkozások vezetésének kompetenciája eldönteni, hogy mit valósít meg és mit nem. De minél többet elhagynak ezekből a feladatokból úgy, hogy nem tesznek be helyettük egy másik hasonló fajsúlyú tevékenységet, annál kisebb az esélyük a kitőzött cél elérésére.

11.1. Technológiai fejlesztések 1. A klaszter vállalkozásainál az energetikai auditokat el kell készíteni. Kezdés 2011. március 1. Felelős: klaszter vezetése, érintett klaszter tag Végrehajtás: folyamatos a befejezésig, határidő 2011. december 23. 2. Valamennyi klaszter tagnál az energiafogyasztási adatokat rendszeresen rögzíteni és értékelni kell. Felelős: klaszter tagok Végrehajtás: Folyamatos 3. Az elkészült energetikai audit kiértékelése az audit készítő és a vállalkozás illetékes vezetése közös megbeszélésén. A priorítások megállapítása, azon energetikai intézkedések körének meghatározása, amelyekre javító intézkedések, kisebb beruházások közvetlenül indíthatók. A nagyberuházások körének meghatározása. Felelős: klaszter tag, energetikai auditor Végrehajtás: az energetikai audit elkészültét követően 1 hónapon belül 4. A javító intézkedések, kisebb beruházások szervezése, kivitelezése. Felelős: klaszter tag, energetikai auditor Végrehajtás: indítás a 3. pontot követően 1 hónapon belül 5. A nagyobb beruházásokra megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Felelős: klaszter tag, tanulmánykészítő Végrehajtás: indítás a 3. pontot követően 3 hónapon belül 6. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány kiértékelése a tanulmánykészítő és a vállalkozás illetékes vezetése közös megbeszélésén. A szükséges információk megadása a vállalkozás felé megalapozott döntéshozáshoz. Felelős: klaszter tag, tanulmánykészítő Végrehajtás: a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét követően 1 hónapon belül Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

227/320 2010

7. Döntés a nagyberuházásról Felelős: Klaszter tag vezetése Végrehajtás: a 6. pontot követően 3 hónapon belül 8. Pozitív döntés esetén az adott nagyberuházás megvalósítása Felelős: Klaszter tag vezetése, tanulmánykészítő mint megbízott bonyolító mérnök Végrehajtás: a 7. pontot követően beruházási ütemterv szerint 9. Stratégiai terv éves megvalósulásának elemzése Felelős: stratégiakészítő, klaszter vezetés, klaszter tagok Végrehajtás: minden év december 10.-20. között 10. Javító intézkedések meghozatala a stratégia működtetésében a 9. pont alapján Felelős: stratégiakészítő, klaszter vezetés, Végrehajtás: 2012-től minden év január hónapjában

11.2. A klaszter környezete energia tudatosságának kialakítása, fejlesztése (intézmények és lakosság) 1. Energetikai információs napok szervezése az önkormányzat bevonásával, meghívva a lakosságot, civíl szervezeteket és a gazdasági szereplők közzül a klaszter érdekhordozóit is. Ezt célszerű Ajka valamelyik ünnepére ütemezni ezzel is növelve a program kínálatot. Továbbá a 3. pontot is célszerű ezzel ötvözni. PR tevékenységre is teret ad a klaszter tagok számára. Felelős: klaszter vezetése, klaszter tagok Végrehajtás: 2011 – től folyamatosan évente legalább egy alkalommal 2. Iskolai energetikai napok megszervezése. Ez igen fontos, hiszen a jövő emberének a gondolkodását most kell kialakítani. Lehetőséget ad a klaszter vállalkozásainak hogy PR tevékenységet folytasson a gyermekek körében. Felelős: klaszter vezetése, klaszter tagok Végrehajtás: 2011 – től folyamatosan évente legalább egy alkalommal 3. Az elért eredmények, beruházások folyamatos publikációja, hogy ezeket minél jobban megismerhesse a város lakossága, az önkormányzat, civíl szervezetek, a szakma. PR tevékenységre is teret ad. Felelős: klaszter vezetése, klaszter tagok Végrehajtás: 2011 – től folyamatosan évente legalább két alkalommal 4. Távmunka és kerékpárral való közlekedés népszerősítése a klaszter vállalkozásai körében, ezzel is csökkentve a közlekedés környezet terhelését. PR tevékenységre is teret ad a klaszter tagok számára. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

228/320 2010

Felelős: klaszter vezetése Végrehajtás: 2011 – től folyamatosan évente legalább egy alkalommal

11.3. A vállalkozások energiatudatos szervezeti kultúrájának fokozása 1. A vállalkozás megbízott energetikusa, vagy a külsős megbízott energetikus éves energetikai akciótervet állít össze. Ezt jóváhagyás után a cég belső hierarhiáján publikálják. A megvalósulást monitorizálni kell, éves értékelő jelentést kell készíteni. PR tevékenységre is teret ad a klaszter tagok számára. Felelős: vállalkozás energetikusa Végrehajtás: folyamatos 2012-től 2. Ösztönző rendszer kidolgozás a vállalat dolgozói körében. A javító intézkedések mitájára a dolgozók tehessenek energiahatékonyságot javító javaslatokat és ezért előre ismert jutalmat kapjanak a megtakarításból. Az elfogadott javaslatokat a cég hierarhiáján keresztük ismertetik meg a dolgozókkal. Felelős: vállalat vezetése Végrehajtás: folyamatos 2011-től 3. Közösségi szélvédő és nyári hőterhelés védő faültetés a vállalkozás telephelyén. Felelős: vállalat vezetése Végrehajtás: 2011-2012 4. A dolgozók ösztönzése az energetikai információs napon való résztvételre (12.2.1.) Felelős: vállalat vezetése Végrehajtás: folyamatos 2011-től 5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés preferálása, kerékpár utak további építése, egységes kerékpár tárolók megtervezése és letelepíttetése. A fenti közlekedés ösztönzése (pl. a városi buszbérlet felével való jutalmazás ) Felelős: vállalat vezetése Végrehajtás: folyamatos 2011-től


229/320 2010

12. Monitoring Minden tevékenység fontos eleme a folyamatba épített ellenőrzés, hibajavítás. A monitoring tevékenység egy adatgyűjtés és elemzés a kimenetről azért, hogy megállapítsuk mennyire sikerült elérni a kitűzött célfüggvény mennyiségi és minőségi paramétereit. Ezek a mérések és elemzése sok félék lehetnek, az igényektől függően. Célszerű az előrehaladást valamilyen mutatószámmal mérni minden egyes tevékenység illetve cél esetében. A sok lehetséges mutató közül az alábbiakat javasoljuk: - Teljes villamos energiafogyasztás, kWh/m2/év-ben - Teljes energiafogyasztás, kWh/m2/év épület típusonként - Megújulóból előállított energia, % - Energetikai nagyberuházásokra költött éves költség Ft/m2/év - Javító intézkedések (kisberuházások) száma és értéke Ft/m2/év - Saját előállítású hő/villamos/hűtő energia (nem vásárolt) átlagos előállítási költsége, Ft/kw - Napkollektorok mennyisége, m2/ezer m2 - Közösségi energetikai rendezvények száma, (db/év) és átlagos látogatottsága (fő/év) - Faültetések száma (db/év) - Dolgozói javaslatok száma (db), megvalósulásuk költsége(Ft), megtakarítás éves mértéke (Ft/m2/év) - Kerékpárral munkába járók aránya (dolgozó/összlétszám), ezek éves jutalom kerete (Ft) - Letelepített egységes kerékpártartók száma (db) Székesfehérvár, 2011. január 12.


230/320 2010

13. Felhasznált irodalom 1. Köztestületi Stratégiai Programok Megújuló energiák hasznosítása Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2010 2. „ENERGIA KÖZPONT” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Nonprofit Kft.: ENERGIAGAZDÁLKODÁSI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2008 3. VÁTI: Energiaterkep 2008 4. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: KIOP 5. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: NEP 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Környezet és Energia Operatív Program 7. Hódmezővásárhely energetikai stratégiája 2007-2020 Korzó-Szeged Kft 8. EX ANTE Tanácsadó Iroda: Ajka Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9. Klaszter vezetés: Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Stratégia Tervezete 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 11. Magyarország energia stratégiája 2007-2013 12. Olajos Péter Energia- és Klímapolitikai Helyettes Államtitkár: Magyarország Energiastratégiája 2030 előadás 13. 96/2005. (XII.25) OGY határozat az országos településfejlesztési koncepcióról (Ez 2020- ig ad fejlesztési irányokat) 14. 97/2005. (XII.25) OGY határozat az országos településfejlesztési koncepcióról 15. KSH Magyarország 2008 16. Prof. dr. dr. habil Molnár Sándor - Prof. Dr. dr. habil Tánczos Lászlóné – Molnár Márk: Hazai klímapolitikai intézkedések értékelése az energiaszektorban (Elektotechnika 2010/12 5.o.) 17. Hegedűs Zoltán: Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 1. rész (Elektotechnika 2010/03 5.o.) 18. Gerse Ágnes – Kozma B.Imre – Kovács Péter – Velényiné Andó Éva: A magyar villamosenergia-rendszer hosszú távú kapacitásmérlege 2009 (Elektotechnika 2010/04 5.o.) 19. Hegedűs Zoltán: Földgáztüzelésű nagyerőművek és a magyar erőműrendszer fejlődése 2. rész (Elektotechnika 2010/04 15.o.) 20. „A fel nem használt energia a legolcsóbb!” (Energia Magazin, 1.szám, 48.o.) 21. Kékesy Péter: miért kell hőszigetelni? (Energia Magazin, 1.szám, 50.o.) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

231/320 2010

22. Napkollektor – napenergia hasznosítás a mindennapokban (Energia Magazin, 1.szám, 20.o.) 23. Varga Pál: A napkollektoros hőtermelés helyzete és jövőbeli lehetőségei Európában és Magyarországon (Magyar Energetika XVII. évfolyam 3.szám, 2010. május-június, 36.o.) 24. Bársony István, Szakolczai Krisztina: A hazai fotovillamos szektor fejlesztési lehetőségei (Magyar Energetika XVII. évfolyam 3.szám, 2010. május-június, 10.o.) 25. Farkas István, Seres István: 10 kWp teljesítményű fotovillamos rendszer a Szent István Egyetemen (Magyar Energetika XVII. évfolyam 3.szám, 2010. május-június, 26.o.) 26. Házi áramerőmű (Energia Magazin, 1.szám, 37.o.) 27. Herbert Ferenc: A napenergia és más megújuló energiák lehetséges szerepe hazánk villamosenergia-ellátásában (Elektotechnika 2010/11 9.o.) 28. Szélerőgépekkel a fenntartható jövőjért (Energia Magazin, 1.szám, 32.o.) 29. Dr Hunyár Mátyás – Dr Veszprémi Károly: Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon? 1. rész (Elektotechnika 2010/04 15.o.) 30. Dr. Tombor Antal: Hozzászólás a „Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon” [1] című cikkhez (Elektotechnika 2010/06 9.o.) 31. Dr. Gács Iván: Hozzászólás Hunyár Mátyás és Veszprémi Károly „Támogatandó-e a szélenergia hasznosítása Magyarországon?" című cikkéhez (Elektotechnika 2010/06 10.o.) 32. Komlós Ferenc: A hőszivattyúk gazdaságos alkalmazásának helyzete (Elektotechnika 2010/10 8.o.)


232/320 2010

Mellékletek: 1. „ENERGIA KÖZPONT” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Nonprofit Kft.: ENERGIAGAZDÁLKODÁSI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2008, VI. Közvetlen felhasználások 1990 2008 2. Környezet Energia Operatív Program 4. prioritás: A megújuló energiaforrás felhasználás növelése prioritási tengely 3. Környezet és Energia Operatív Program 5. prioritás: Hatékony energiafelhasználás 4. Új Széchenyi tervmeghírdetett pályázatai (az energiagazdálkodást érintő részek) 5. Környezet Energia Operatív Program: Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva pályázati konstrukcióhoz Pályázati felhívás és útmutató Érvényes: 2011. február 10-től


233/320 2010

1. Melléklet „ENERGIA KÖZPONT” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Nonprofit Kft.: ENERGIAGAZDÁLKODÁSI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2008, VI. Közvetlen felhasználások 1990 - 2008 A közvetlen ipari felhasználás alakulása (technológiai hő)

M.e.: TJ


234/320 2010

Egyéb közvetlen ipari felhasználás

M.e.: TJ


235/320 2010

Közlekedés

M.e.: TJ


236/320 2010

Vasúti vontatás

M.e.: TJ


237/320 2010

Közúti közlekedés

Légi közlekedés és hajózás

M.e.: TJ


238/320 2010

Anyagjellegű felhasználás

Nem energetikai felhasználás

M.e.: TJ


239/320 2010

Hálózati veszteség

M.e.: TJ


240/320 2010

A mezőgazdaság energiafelhasználása energiahordozókként

M.e.: TJ


241/320 2010

Lakossági és kommunális fogyasztók energiafelhasználása

M.e.: TJ


242/320 2010

2. Melléklet Környezet és energia Operatív Program 4. prioritás A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma A priorítás azokat az elsősorban vállalkozások, önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók) által megvalósítandó, hőés/vagy villamos-energiatermelésre, valamint bioetanol előállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe vesszük – többek között – az adott projekt jövedelemtermelő képességét, megtérülését, költséghatékonyságát, továbbá kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatósága. A priorítás túlnyomórészt kisközepes meretű projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitől függően kb. 10-50% közötti arányban. 1.2. A prioritások célkitűzései

1

Villamos energia tüzelőhő-egyenértékével együtt

1.3. A prioritások ütemezése – kötelezettségvállalás


243/320 2010

1.4. A prioritások ütemezése - kifizetés

2. A támogatási konstrukció bemutatása 2.1. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008)

2.2. A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága2 röviden 2.2.1. Hő- és/vagy villamosenergiaelőállítás támogatása A megujulo energiaforrasok alkalmazasanak meghatarozo teruletet jelenti a hőés/vagy villamosenergia-termelés a meglévő ellátási területeken a fosszilis energiahordozók kiváltására, illetve új/többlet kapacitások létrehozása révén. A hazai adottságok lehetőséget adnak a megújuló energiaforrások intenzívebb kiaknázásához, ugyanakkor a szükséges beruházások megtérülése és kockázata megkívánja ezeknek a beruházásoknak az ösztönzését, támogatását. A támogatás a gazdaság egész területén szükséges és indokolt, így abban való részesedést az intézmények, non profit szervezetek mellett a gazdálkodó szervezetek – különös figyelemmel a távhőt termelőkre/szolgáltatókra - részére is biztosítani kell. A konstrukció figyelemmel van Magyarország kiemelkedően kedvező mezőgazdasági adottságára, ezért a környezeti szempontokat is szem előtt tartó, elsősorban energianövényekre és mezőgazdasági melléktermékekre alapozó, mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó megújuló energiatermelésre fókuszál, ugyanAjkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

244/320 2010

akkor lehetőséget biztosít a fa felhasználására is, amennyiben biztosított a fenntarthatóság elvének érvényesítése (pl. vágástéri apadék, fafeldolgozási hulladékok, stb.). A konstrukció figyelembe veszi a villamosenergia-hálózat szabályozási problémáit, ezért – legalábbis azok megoldásáig – az együttműködő villamos hálózatra termelő szélerőgépek nem támogathatók. 2.2.2 Nagy és közepes kapacítású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyik meghatározó területét jelenti a szilárd biomasszára alapozott energia előállítás és felhasználás. Ennek egyik speciális szegmense a biológiai eredetű motorhajtóanyagok és/vagy komponensek előállítása, amelyek előállításához kapcsolódó energetikai önellátás elősegíti - hőés/vagy villamosenergia-termeléshez kapcsolódva- a fosszilis energiahordozók kiváltását, illetve az ilyen jellegű új kapacitások létrehozását. A hazai adottságok lehetőséget adnak a bioetanol előállításához szükséges mezőgazdasági alapanyag megtermelésére. A bioetanol kapacitások kiépítése – az energetikai célokon túl - hozzájárulhat a mezőgazdasági termelők jövedelmének folyamatos biztosításához, a vidék népességmegtartási képességének erősítéséhez. A támogatás nyújtását indokolja a beruházások – alapanyag és végtermék áringadozáshoz kapcsolódó - kockázatossága. 2.2.3 Fenntartható Energia Finanszirozási Program (FEFP)- Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) A FEFP a következő kiegészitő előnyöket kínálja a priorításon belüli konstrukciókhoz képest: · Partner bankok bevonása, mely lehetővé teszi azok országos fiókhálózatának és projekt feldolgozási kapacitásának kihasználását, ezzel ugyancsak lehetővé válik a program széles körű marketingje és nagy számú pályázat – beleértve a kis összegre vonatkozó pályázatokat is – feldolgozása. · A FEFP egyablakos rendszert kínál a megújuló energiákra irányuló befektetésekhez, egy csomagban és standardizált feltételekkel nyújtva hitelt, támogatást és szakmai tanácsadást. Ez a megközelítés felgyorsítja a projektek feldolgozását, és lehetővé teszi a beruházások gyorsabb kivitelezését. · A FEFP sikeres megvalósítását támogatja a más országokban hasonló programok során összegyűjtött tapasztalatok alkalmazása (pl. FEFP Bulgária), ahol bebizonyosodott, hogy a program egy hatékony finanszírozási mechanizmust képvisel. · A FEFP hasznosítja a nemzetközi pénzintézetek (EBRD, EIB) pénzügyi forrásait valamint finanszírozási és technikai tapasztalatát, amelyet a megújuló energia projektekkel kapcsolatosan felhalmozódtak. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

245/320 2010

· A FEFP csökkenti a támogatás közvetítő szervezetek adminisztratív terheit, így azok több erőforrást tudnak fordítani a közvetlen pályázati rendszerben finanszírozott projektekre. · A FEFP nem finanszíroz egyházi jogi személyeket és azok intézményeit valamint társadalmi szervezeteket hitelképességi szempontok miatt. 2.3. Támogatható tevékenységek köre 2.3.1. Hő- és/vagy villamosenergiaelőállítás támogatása a) Biomassza-felhasználás b) Biogáz termelés és felhasználás c) Geotermikus energia hasznosítása d) Hőszivattyús rendszerek telepítése e) Napenergia hasznosítása f) Vízenergia-hasznosítása g) Szélenergia-hasznosítás h) Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése i) Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett, faapríték előállítás) j) „Passzív ház” elveinek megfelelő épületgépészeti és épületenergetikai megoldások Adott projekten belül a különböző megújuló energiaforrások alkalmazása kombinálható. 2.3.2 Nagy és közepes kapacítású bioetanol üzemek létesítésének támogatása a) Nagykapacitású bioetanol gyártóművek létesítése (80 kt/év feletti kapacitás) b) Közepes kapacitású bioetanol gyártóművek létesítése (30 kt/év - 50 kt/ év kapacitás) 2.3.3 Fenntartható Energia Finanszirozási Program (FEFP)- Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) a) Biomassza-felhasználás b) Biogáz termelés és felhasználás c) Geotermikus energia hasznosítása d) Hőszivattyús rendszerek telepítése e) Napenergia hasznosítása f) Vízenergia-hasznosítása g) Szélenergia-hasznosítás h) Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

246/320 2010

i) Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előkészítése (pl. pellet, brikett előállítás) j) Adott projekten belül a különböző megújuló energiaforrások alkalmazása kombinálható. 2.4. Támogatás célja 2.4.1. Hő- és/vagy villamosenergiaelőállítás támogatása Megújuló energiaforrás alapú hő- és villamosenergia-előállítás támogatása. A megújuló erőforrások felhasználásának növelése az összenergia felhasználáson belül. A megújuló erőforrások felhasználásán belül a megújuló erőforrás bázisú villamos és hőenergia részarányának növelése. 2.4.2 Nagy és közepes kapacítású bioetanol üzemek létesítésének támogatása A megújuló energiaforrások alkalmazhatók biológiai eredetű motorhajtóanyagok és/vagy adalék komponensek előállítására, valamint a bioetanol gyártóművek energetikai önellátásán keresztül a hő- vagy villamos energia termelésére, illetve ezek együttes, kapcsolt előállítására. Igy az energetikai önellátásra épülő -közepes és nagy kapacitású bioetanol üzemek létesítését célzó- projektek megvalósulása a megújuló források szélesebb körű alkalmazását és nagyobb részarányát biztosítja. 2.4.3 Fenntartható Energia Finanszirozási Program (FEFP)- Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) • A megújuló energia beruházások végrehajtásat gátló tényezők csökkentése a végső kedvezményezettek számára nyújtott, a projekt előkészítését és a rogramban való részvételre irányuló pályázat elkészítését támogató szakmai segítségnyújtással, figyelem felkeltő akciókkal és a projektek kivitelezését ösztönző támogatással, · A megújuló energia beruházások finanszírozását gátló tényezők csökkentése a pénzügyi szektor szintjén (i) technikai segítségnyújtással, mely a szektorral kapcsolatos kockázatvállalási képességet növeli, (ii) adminisztrációs díj fizetésével, amely megtéríti a bankoknak a program indításához kapcsolódó induló költségeit, · A beruházások befejezésének biztosítása a kiválasztási szempontok és a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett a címzetteknek utólagosan kifizetett támogatással.


247/320 2010

2.5. A támogatási konstrukciók célértékei


248/320 2010

3

A rendelkezésre álló források alapján, szakértői becslés Villamos energia tuzelıhı-egyenertekevel egyutt 5 A mellektermekek energetikai celu felhasznalasaval kalkulalva 4

2.6. A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma

6

Motorhajtóanyag=benzin+gázolaj összesen


249/320 2010

7

Az üzemi erőművekben+maga a bioetanol, és a villamos energia tüzelőhőegyenértékével együtt 8 Az üzemi erőművekben 9 Villamos energia tüzelőhő-egyenértékével együtt 10 Villamos energia tüzelőhő-egyenértkével együtt 11 A konstrukció indítása kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a lebonyolító intézményrendszer struktúrája, finanszírozása megnyugtatóan rendeződik, továbbá harmonizálni sikerült a banki és a KEOP-4.1-ben alkalmazott dokumentumokat és kiválasztási szempontrendszert. 2.7. A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok


250/320 2010


251/320 2010


252/320 2010

3. Melléklet Környezet és energia Operatív Program 5. prioritás Hatékony energia-felhasználás prioritástengely Akcióterv I. Prioritás bemutatása 1.1 Prioritás tartalma A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire), továbbá a távhő-szolgáltatók és –termelők energia-takarékosság növelésére, az energia-hatékonyság javítására irányuló beruházásainak elősegítése, - részben pénzügyi konstrukciókkal történő –támogatása. A prioritás elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat, 10-70% közötti arányban. 1.2. A prioritás célkitűzései

Tájékoztatóadat: Magyarország összenergia-felhasználása 2005-ben 1153 PJ volt, 2015-re 1200 PJ prognosztizálható 1.3 Prioritások ütemezése – kötelezettségvállalás

[1] Kumulált érték

1.4 A prioritasok utemezese – kifizetés


253/320 2010

2. A támogatási konstrukció bemutatása 2.1 A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007 - 2008)

Definíció alapján a hazai államháztartási forrás részét képezi a helyi önkormányzatok, mint kedvezményezettek önrésze is. A helyi önkormányzatok elvárt önrészét differenciálni szükséges: - a támogatandó tevékenységek alapján (pl. kötelező önkormányzati feladat ellátása), - az adott kistérség fejlettsége alapján (hátrányos helyzetű, illetve 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség preferálása) és - a jövedelemtermelő projektek megvalósítása. Jövedelemtermelő projektek esetén, ha a megtérülő rész aránya a projekt "eleve el nem számolható" költségek nélküli összköltségének 10%-át meghaladja, az elszámolható költségek teljes egésze támogatható (finanszírozható uniós és központi költségvetési forrásból). Ha a megtérülő rész aránya a projekt összköltségének 10%-ánál kisebb, akkor a helyi önkormányzatnak az elszámolható költségek finanszírozásából is olyan arányban kell részesedni, hogy a teljes, az "eleve el nem számolható költségek" nélküli projektköltségen belül az önrésze a 10%-ot elérje. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

254/320 2010

2.2 A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága3 2.2.1. Energetikai hatékonyság fokozása Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig 1,2-1,3-szor magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Az energetikai hatékonyság fokozása hozzájárul az energiaellátás biztonságának a növeléséhez, az igen magas (75%-ot is meghaladó) energiaimport-függőség mérsékléséhez, és a környezeti ártalmak (elsősorban üvegházgáz-kibocsátás) csökkentéséhez, ezzel pedig az orszag nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. 2.2.2. Harmadik feles finanszírozás A „harmadik feles finanszírozás” és a KEOP összekapcsolódása révén a fenntartók (energiakiadásokból adódó) terhei csökkennek, ezért a programba belépő intézmények száma valószínűsíthetően nő; ezzel együtt növekszik az aggregált szinten elérhető energia megtakarítás is. A konstrukcióban nyújtott alacsony támogatási intenzitás szintén növeli az egységnyi támogatási forrásra eső energia megtakarítási potenciált. 2.2.3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP) Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) A FEFP a hagyományos pályáztatástól eltérő eszközökkel, a pályáztatás egyszerűbbé tételével igyekszik javítani a források felhasználásán, a projektek minőségén (a saját forrást hitelből finanszírozni kívánó projektgazdák esetében). Jellegzetességei és előnyei: · Partner bankok bevonása, mely lehetővé teszi azok országos fiókhálozatának és projekt feldolgozási kapacitásának kihasználását, ezzel ugyancsak lehetővé válik a program széles körű marketingje és nagyszámú pályázat – beleértve a kis összegre vonatkozó pályázatokat is – feldolgozása. · A FEFP egyablakos rendszert kínál az energiahatékonysági befektetésekhez, egy csomagban és standardizált feltételekkel nyújtva hitelt, támogatást és szakmai tanácsadást. Ez a megközelítés felgyorsítja a projektek feldolgozását, és lehetővé teszi a beruházások gyorsabb kivitelezését. · A FEFP sikeres megvalósítását támogatja a más országokban hasonló programok során összegyűjtött tapasztalatok alkalmazása (pl. FEFP Bulgária), ahol bebizonyosodott, hogy a program egy hatékony finanszírozási mechanizmust képvisel. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

255/320 2010

· A FEFP hasznosítja a nemzetközi pénzintézetek (EBRD, EIB) pénzügyi forrásait valamint finanszírozási és technikai tapasztalatát. 3 Kiemelt projektek esetében alkalmazandó, a projekt költségvetésének alátámasztottságát is meg kell jeleníteni 2.3 Támogatható tevékenységek köre 2.3.1. Energetikai hatékonyság fokozása 1. Energiafelhasználás csökkentése a · Központi költségvetési szervek és intézményeik · Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, valamint az Önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és azok intézményei · A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó szervezetek · Egyházi jogi személyek és azok intézményei · Társadalmi szervezetek által fenntartott épületekben 2. Közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése 3. Távhőellátás primeroldali energiahatékonysági korszerősítése 4. Kis- és közepes vállalkozások üzemi és irodaépuleteinek energetikai korszerűsítése 5. Energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított, megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő beruházások, illetve komplex (több tevékenységet felölelő) beavatkozások 6. Harmadik feles finanszírozásban megvalósított energiahatékonysági beruházások a fenti tevékenységekre 4 2.3.2. Harmadik feles finanszírozás 1. Intézmények fűtési és használati melegvíz (hmv) rendszereit érintő fejlesztések: · fűtési és hmv rendszerek korszerűsítése, · szabályozhatóvá tétele, · mérési lehetőségek kialakítása, · komplex energiatakarékos megoldások alkalmazása (megújuló energiaforrások alkalmazása) · kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezések alkalmazása, · a kogeneráció mellett a trigeneráció alkalmazása. 2. Intézmények külső-belső világításának, elektromos rendszerének korszerűsítése: · Lámpatestek, fényforrások cseréje · Energiatakarékos műszaki megoldások alkalmazása


256/320 2010

2.3.3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP) Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) 1. Energiafelhasználás csökkentése a · Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, valamint az Onkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és azok intézményei által fenntartott épületekben 2. Közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése 3. Távhőellátás primeroldali energiahatékonysági korszerűsítése 4. Kis- és közepes vállalkozások üzemi és irodaépületeinek energetikai korszerűsítése 5. Energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított, megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő beruházások, illetve komplex (több tevékenységet felölelő) beavatkozások 6. Harmadik feles finanszirozasban megvalositott energiahatekonysagi beruhazasok a fenti tevekenysegekre5 4

Költségvetési szerv fenntartó, alapítvány, egyház által fenntartott intézményben megvalósítandó harmadik feles finanszírozású projektek esetében a Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukció keretében szükséges pályázni 5 Költségvetési szerv fenntartó intézményében megvalósítandó harmadik feles finanszírozású projektek esetében a Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukció keretében szükséges pályázni 2.4 A támogatás célja 2.4.1. Energetikai hatékonyság fokozása A támogatás célja a hatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és – a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense – a végfelhasználás területén, az üvegházgáz kibocsátások csökkentése. 2.4.2. Harmadik feles finanszírozás A konstrukció célja, hogy a közintézmények energiatakarékos, környezet kímélı, minőségi és egyben fenntartható módon mőködtethető és finanszírozható fűtési és világítási, illetve elektromos rendszerekkel rendelkezhessenek. A konstrukció célja egyúttal, hogy 2015-re 5 PJ/év energiamegtakarítás realizálódjon az intézményekben megvalósuló világítás és/vagy fűtés korszerősítési projektek eredményeként. 2.4.3. Fenntartható Energia Finanszírozási Program (FEFP) Sustainable Energy Financing Facility (SEFF) Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

257/320 2010

• Az energiahatékonyságot növelő beruházások végrehajtását gátló tényezők csökkentése a végső kedvezményezettek számára nyújtott, a projekt előkészítését és a programban való részvételre irányuló pályázat elkészítését támogató szakmai segítségnyújtással, figyelem felkeltő akciókkal és a projektek kivitelezését ösztönző támogatással, • Az energiahatékonyságot növelő beruházások finanszírozását gátló tényezők csökkentése a pénzügyi szektor szintjén (i) technikai segítségnyújtással, mely a szektorral kapcsolatos kockázatvállalási képességet növeli, (ii) adminisztrációs díj fizetésével, amely megtéríti a bankoknak a program indításához kapcsolódó induló költségeit, •A beruházások befejezésének biztosítása a kiválasztási szempontok és a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett a címzetteknek utólagosan kifizetett támogatással. 2.5. A támogatási konstrukciók célértékei


258/320 2010

2.6. A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma

6

A konstrukció indítása kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a lebonyolító intézményrendszer struktúrája, finanszírozása megnyugtatóan rendezıdik, továbbá harmonizálni sikerült a banki és a KEOP 5.1-ben alkalmazott dokumentumokat és kiválasztási szempontrendszert. 2.8. A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok


259/320 2010


260/320 2010

4. Melléklet Új Széchenyi tervmeghírdetett pályázatai (az energiagazdálkodást érintő részek) Támogatás megnevezése: Akkreditált technológiai innovációjának támogatása

klaszter

tagvállalatok

komplex

Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 12 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” – írja Széchenyi István. A magyarok kreativitása, találékonysága, innovációs képessége világszerte elismert és megbecsült. A nemzeti összefogás kormánya erre a képességre alapozza a jövőt. Jelen pályázat során agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások kapnak támogatást ahhoz, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék, a továbbfejlesztett termékek gyártását beindíthassák. Kedvezményezettek köre: Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter tagvállalatai. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: Kísérleti fejlesztés céljából, fejlesztők bérköltségének támogatására, eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, információs technológia fejlesztésére, piacra jutás támogatására, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre lehet támogatást igényelni. Támogatás mértéke (%): 55 Támogatás minimum összege: 15 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 500 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected] Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

261/320 2010

Támogatás megnevezése: Épületenergetikai energiaforrás hasznosítással kombinálva

fejlesztések

megújuló

Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 8 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv e pályázata az alábbi lehetőségekkel: energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek; az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésekhez vonatkozó tevékenységek. Itt csak olyan pályázat támogatható, mely az energiahatékonyság fokozását megújuló energiaforrás felhasználásával együtt célozza meg. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget az Új Széchenyi Terv e pályázata az alábbi lehetőségekkel: energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek; az épületek hőtechnikai adottságainak javítása (szigetelés, nyílászáró-csere); intézmények fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati meleg víz rendszereinek korszerűsítése; világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiafelhasználással kombinált épületenergetikai fejlesztésekhez vonatkozó tevékenységek. Itt csak olyan pályázat támogatható, mely az energiahatékonyság fokozását megújuló energiaforrás felhasználásával együtt célozza meg. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

262/320 2010

Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


263/320 2010

Támogatás megnevezése: Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergiatermelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 1 620 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Magyarország geotermikus kincsét tekintve nagyhatalom. A föld mélyéből kinyerhető hőmennyiség világviszonylatban is figyelemreméltó. A geotermikus energia a 21. században főleg a hőellátásban, távhőtermelésben játszhat jelentős szerepet. Az előkészületek azonban (kutatófúrás tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése) jelentős költségekkel és kockázatokkal járnak. A pályázat lehetővé teszi a geotermikus energia hasznosítását célzó projektek döntéselőkészítési, tervezési-engedélyeztetési folyamatait, valamint a kutatófúrások kivitelezését. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: A pályázat keretében a geotermális energiahasznosítás, illetve a kutak fúrási helyének meghatározásához szükséges geológiai és egyéb műszaki vizsgálatok, a kutatófúrás elvégzése, valamint az energiahasznosításhoz szükséges tervek, engedélyezési dokumentációk elkészítése támogatható. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 10 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


264/320 2010

Támogatás megnevezése: Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 7 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyarország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő- (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia-költségcsökkentését eredményezi. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet napenergia-hasznosításra, biomassza-felhasználásra, biogáz és depóniagáz hasznosítására, geotermikus energia hasznosítására, hőszivattyús rendszerek telepítésére, hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával, szélenergia hasznosítására, megújuló energiaforrások kombinálására, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítására. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


265/320 2010

Támogatás megnevezése: Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 3 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Magyarország a felhasznált energia több mint 75%-át importálja. Az Új Széchenyi Terv keretében kisebb közösségek, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek is változtathatnak a helyzeten. A kisebb bekerülési költségű (1-100 millió forint támogatásban részesülő), elsősorban az épületek energia-felhasználásához kapcsolódó, a megújuló energiaforrás-hasznosító technológiákat magukban foglaló projektek gyorsan juthatnak támogatáshoz. Lehetőség nyílik például napkollektorok, napelemek, biomasszakazánok, hőszivattyúk telepítésére is. A pályázat lényegesen egyszerűsíti a pályázói feladatokat, követelményeket: mintadokumentációt használ, így rövidíti a döntési eljárást is. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet a fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, használati melegvíz-igény részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítésére megújuló energiaforrásból, villamosenergia-termelésre napelemes rendszer segítségével. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 100 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


266/320 2010

Támogatás megnevezése: Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 27 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A kis ötletekben is nagy lehetőség, nagy erő rejlik, a kis- és közepes vállalkozók számára itt az alkalom, hogy ehhez támogatást is nyerjenek. Magyarországon sok vállalkozás végez az üzletszerű tevékenységéhez kapcsolódóan vagy amellett termékfejlesztést.Az Új Széchenyi Terv e pályázata segítséget nyújt az innovációs eredmények hasznosításában, új megoldások meghonosításában.A pályázat célja újszerű technológiák, eljárások alkalmazásának bevezetése a termelés folyamataiba, és az elért innovációs eredmények iparjogvédelme. Kedvezményezettek köre: Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt üzleti évben minimum 1 fő volt. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, munkatársak alkalmazásának támogatására. Támogatás mértéke (%): 65 Támogatás minimum összege: 5 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 25 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


267/320 2010

Támogatás megnevezése: Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a Középdunántúli régióban Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 1 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2012. 03. 29. Támogatás célja: A pályázat célja olyan tervek és megvalósításuk támogatása, melyek eredményeként egy teljes település vagy településrész, illetve két vagy több település közötti távolság válik kerékpárral biztonságosan, kényelmesen elérhetővé. Kedvezményezettek köre: - Települési önkormányzatok - önkormányzati társulások - központi költségvetési szervek Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet kerékpárforgalmi létesítmények építésére belterületen és külterületen mellékutak mentén, valamint a kerékpáros hálózatok fejlesztéséhez kapcsolódóan többek között a kerékpáros kultúra kialakítását támogató kampányok megvalósítására, meglévő kerékpárforgalmi létesítmények korszerűsítésére, csomópontok kerékpáros közlekedés céljára történő átalakítására, kerékpártámaszok, kerékpárparkolók, és B+R kerékpártárolók építésére, pihenőhely kiépítésére, forgalomtechnikai eszközök, forgalombiztonsági berendezések, létesítmények kiépítésére. Támogatás mértéke (%): 90 Támogatás minimum összege: 50 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 300 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Címe: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25. Tel.: 06 22 513 370 Honlap: www.kdrfu.hu E-mail: [email protected]


268/320 2010

Támogatás megnevezése: Kiemelt projektötletek benyújtása a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása érdekében Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 60 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 04. 01. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Mindenkivel előfordulhat, hogy segítségre szorul. Különösen akkor, ha munkahelye elvesztése miatt veszélybe kerül boldogulása, biztonsága, családja. A hátrányos helyzetű munkanélkülieknek korlátozottak a lehetőségeik, hogy fordítsanak sorsukon, ezért kiemelkedően fontos, hogy minél több javaslat szülessen a foglalkoztathatóságuk fejlesztését, javítását, a munkaerőpiacra való belépésük ösztönzését szolgáló projektekre. Kedvezményezettek köre: A projekt gazdája kizárólag költségvetési szerv, 100%os állami tulajdonban lévő szervezet, a kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház lehet. Az előzetes projektötletek benyújtásának feltétele a felelős miniszter, vagy az érintett regionális fejlesztési tanács támogató levele. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: A pályázat célja segíteni a hátrányos helyzetű munkanélküliek belépését és tartós beilleszkedését a nyílt munkaerőpiacra. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) ”foglalkoztathatóság fejlesztése – a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása” elnevezésű célkitűzése kapcsán nyújthatóak be projektötletek, amelyek közül a nyertes ötlet kiemelt, pályázaton kívüli eljárás keretében valósul meg. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás maximum összege: 60 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) Címe: 1134 Budapest, Váci út 45./C Tel.: 2734250 Fax.: 2732580 Honlap: www.esza.hu E-mail: [email protected] Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

269/320 2010

Támogatás megnevezése: Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 45 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Ha munka van, minden van. Ha munka nincs, semmi sincs. Ezért az Új Széchenyi Terv célja a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése egy növekedésre épülő gazdaságpolitika megteremtésével, közvetlenül elősegítve a foglalkoztatás kiugró növekedését Magyarországon. A jelen pályázati kiírás célja olyan, elsősorban a kitörési pontokhoz (pl. egészségipar, zöld gazdaság) kapcsolódó komplex beruházások támogatása, amelyek kiemelkedő foglalkoztatási hatással bírnak munkahelyek megőrzésére vagy új munkahelyek teremtésére. Kedvezményezettek köre: Jogi személyiségű gazdasági társaságok. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: A támogatást igényelni lehet új munkavállalók foglalkoztatására, eszközbeszerzésre, információs technológia-fejlesztésre. Ezekhez kapcsolódóan támogatható továbbá infrastrukturális és ingatlan-beruházás, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc megvásárlása, gyártási know-how beszerzése, piacra jutás támogatása, vállalati humánerőforrás fejlesztése, tanácsadás igénybevétele, illetve minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. Támogatás mértéke (%): 35 Támogatás minimum összege: 100 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


270/320 2010

Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kisés középvállalkozások számára Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 32 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belső fejlesztéseinek (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogatása egy pályázati projekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, és új piacokat szerezhessenek. A pályázati kiírás keretében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések. Kedvezményezettek köre: Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt üzleti évben minimum 1 fő volt. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: A vállalkozások minél több területet érintő fejlesztése céljából eszközbeszerzésre, illetve információs technológia-fejlesztésre lehet pályázni. Támogatás mértéke (%): 35 Támogatás minimum összege: 15 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 100000000 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


271/320 2010

Támogatás megnevezése: Megújuló energia alapú térségfejlesztés Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 6 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázása elősegíti az ország sikerét, a közösségek és a polgárok boldogulását, hozzájárul egy térség biztonságos energiaellátásához. Segíti a gazdaság fejlődését. Mindez javítja a foglalkoztatást, és csökkentheti az elvándorlást. Az ilyen projektek kommunikációja másokat is ezek követésére bírhatnak, és segíthetik a környezettudatos szemlélet erősödését. A pályázat célja a megújuló energiaforrásfelhasználáson alapuló, térségi- és helyi gazdaság-fejlesztő hatású mintaprojektek előkészítésének, megvalósításának és kommunikációjának támogatása, kétfordulós eljárásban. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: A projektek keretében a következő tevékenységek valósítandók meg. Megújuló energiaforrás (geotermális-, nap-, szél-, vízenergia, valamint biomassza) alapú energiatermelés. Térségfejlesztő hatás elérését célzó tevékenység (energia-felhasználói oldal megteremtése, alapanyag-előállítás, stb.). Kommunikáció: a mintaprojekt céljának, eredményeinek, hatásainak bemutatása. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 70 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 500 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


272/320 2010

Támogatás megnevezése: Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 11 570 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2013. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Hazánk és Európa versenyképessége függ a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségek kiaknázásától. A nemzeti összefogás kormánya az Európai Unióval összhangban hangsúlyt helyez a megújuló energiák termelésére. Célunk a fosszilis és nukleáris energiaforrásokhoz képest kisebb környezeti terheléssel járó, megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, az ezen alapuló villamos energia szerepének növelése. A pályázat támogatja a földgázhálózatba táplálható biometán-termelést is. Kedvezményezettek köre: Kis- és közepes vállalkozások, egyéb vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik, állami szervezetek, civil szervezetek. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Pályázni lehet napenergia-hasznosításra, biomassza-felhasználásra, biogáz és depóniagáz hasznosítására, geotermikus energia hasznosítására, hőszivattyús rendszerek telepítésére, hűtési igény kielégítésére megújuló energiaforrás felhasználásával, szélenergia hasznosítására, megújuló energiaforrások kombinálására, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítására. Támogatás mértéke (%): 100 Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 100 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Energia Központ Nonprofit Kft. Címe: 1134 Budapest, Váci út 45. A épület 1. emelet Tel.: 18024390 Fax.: 0618024301 Honlap: www.energiakozpont.hu E-mail: [email protected]


273/320 2010

Támogatás megnevezése: Mikro- és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 30 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A magyar gazdaság életében mindig is meghatározó szerepet töltöttek be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Ezek a cégek jelentik ma is a magyar gazdaság motorjait. A munkahelyek jelentős részét ezen cégek adják. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy felszereltségükben, technológiai hátterük tekintetében ne legyenek lemaradva nagyobb társaikhoz képest. Versenyképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő- és megtartó képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival. Ehhez korszerű gyártási eszközökre, korszerű számítógépparkra, minden igényt kielégítő szoftverekre és jól működő információs technológiára van szükségük. Kedvezményezettek köre: Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és szövetkezetek. A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kisés középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Jelen pályázati kiírás célja a mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseinek és információs technológiai fejlesztések támogatása annak érdekében, hogy versenyképességük javuljon és piaci helyzetük stabillá váljon. Támogatás mértéke (%): 40 Támogatás minimum összege: 5 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 25 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


274/320 2010

Támogatás megnevezése: Mikrovállalkozások fejlesztése Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 15 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 12. 31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: Büszkék vagyunk azokra a kisvállalkozásokra, amelyek szerte az országban erőn felüli teljesítménnyel, töretlen optimizmussal és tenni akarással dolgoztak meg az előrelépés lehetőségéért az elmúlt időszakban. E vállalkozásoknak fokozott figyelemre van szükségük, hiszen ha minden mikrovállalkozás csak egy új embernek adna munkát a jövőben, az már önmagában százezres nagyságrendben csökkentené a munkanélküliek számát. Ezen pályázatunk kettős segítséget nyújt a mikrovállalkozások számára. Megteremti a lehetőségét annak, hogy igen csekély, 10%-os önerővel, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhessenek vissza nem térítendő támogatást, ugyanakkor e mellé a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt is biztosít. Így a fejlesztés szinte teljes mértékben állami forrásból valósul meg. Kedvezményezettek köre: Mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók, kivéve a Közép-magyarországi régió. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: A mikrovállalkozások fejlesztése érdekében eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan-beruházásra valamint információs technológia-fejlesztésre lehet támogatást igényelni. Támogatás mértéke (%): 45 Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 4 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


275/320 2010

Támogatás megnevezése: középvállalkozások számára

Munkahelyi

képzések

támogatása

Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 3 300 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 04. 15. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A pályázat keretében szakmai képzésekre – amennyiben azok az Új Széchenyi Tervben támogatott pályázatban foglalt beruházáshoz kapcsolódnak –, a vállalkozás működésével kapcsolatos képzésekre (pénzügyi, számviteli, adó stb.), idegen nyelvi képzésekre, számítástechnikai, informatikai képzésekre lehet pályázni. Kedvezményezettek köre: A pályázati kiírásra a Nyugat-dunántúli régióban, a Déldunántúli régióban, a Közép-dunántúli régióban, az Észak-magyarországi régióban, az Észak-alföldi régióban és a Dél-alföldi régióban székhellyel vagy telephellyel rendelkező középvállalkozások, jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek jelentkezhetnek. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: - vállalkozás működésével kapcsolatos képzésekre (pénzügyi, számviteli, adó stb.), - idegen nyelvi képzésekre, - számítástechnikai, - informatikai képzésekre lehet pályázni. Támogatás mértéke (%): 25 max. 80% Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 50 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) Címe: 1134 Budapest, Váci út 45./C Tel.: 2734250 Fax.: 2732580 Honlap: www.esza.hu E-mail: [email protected]


276/320 2010

Támogatás megnevezése: Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 4 500 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 04. 15. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A pályázat olyan mikro- és kisvállalatok projektjeit kívánja támogatni, amelyek az Új Széchenyi Terv kiemelt célterületeihez (egészségipar, zöld gazdaság, otthonteremtés, építőipar, közlekedés) kapcsolódóan gazdaságfejlesztési támogatást nyertek, és a beruházással kapcsolatban konkrét képzési igényük merül fel. Támogatandók a projekt megvalósításához szükséges munkavállalói tudás-, készség- és képességfejlesztések. Kedvezményezettek köre: A pályázati kiírásra a Nyugat-dunántúli régióban, a Déldunántúli régióban, a Közép-dunántúli régióban, az Észak-magyarországi régióban, az Észak-alföldi régióban és a Dél-alföldi régióban székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikro-, vagy kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, szövetkezetek jelentkezhetnek. Támogatási feltételek/A támogatható tevékenységek köre: - munkavállalói tudás-, készség- és képességfejlesztések. Támogatás mértéke (%): 25 max. 80% Támogatás maximum összege: 5 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) Címe: 1134 Budapest, Váci út 45./C Tel.: 2734250 Fax.: 2732580 Honlap: www.esza.hu E-mail: [email protected]


277/320 2010

Támogatás megnevezése: Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Középdunántúli régióban Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 2 070 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 05. 30. Támogatás célja: Jelen pályázat célja, hogy javítsa a rehabilitációt igénylő középdunántúli betegek hozzáférését a különböző rehabilitációs ellátásokhoz, ugyanakkor javuljon az elérhető szolgáltatás színvonala olyan mértékben, hogy az vonzóvá tegye e szolgáltatások igénybevételét külföldi betegek számára is. Ennek érdekében fejleszteni kívánjuk a rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó intézmények infrastruktúráját és műszerezettségét, valamint a személyi feltételeket. Kedvezményezettek köre: Közfinanszírozott rehabilitációs-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók, vagy ezeket fenntartó intézmények, ezen belül központi és helyi önkormányzati költségvetési szervek, egyházak és intézményeik, alapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, valamint jogi személyiségű nonprofit szervezetek. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Pályázni fekvő- és járóbeteg ellátás terén egyaránt lehet. Nappali kórház, valamint a pszichiátriai/addiktológiai rehabilitációhoz kapcsolódó gondozási intézmények is pályázhatnak infrastruktúra-fejlesztésre, eszközbeszerzésre és képzésre egyaránt. Támogatás mértéke (%): 90 Támogatás minimum összege: 20 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 400 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Címe: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25. Tel.: 06 22 513 370 Honlap: www.kdrfu.hu E-mail: [email protected]


278/320 2010

Támogatás megnevezése: Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása a Közép-dunántúli régióban Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 500 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011. 03. 01. Beadási határidő: 2011. 04. 29. Támogatás célja: A pályázat célja, elősegíteni a vállalkozások közötti együttműködéseket a Közép-dunántúli régióban, fejleszteni a klaszterekben tevékenykedő vállalkozások és az oktatási, kutatásfejlesztési intézmények közti együttműködést. Kedvezményezettek köre: Kizárólag mikro- és kisvállalatnak minősülő szervezetek, helyi önkormányzatok. Induló klaszterek esetén a klaszter menedzsment feladatait ellátó szervezetek nyújthatnak be pályázatot: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések, egyesületek, köztestületek, alapítványok, kutató-, oktatási intézmények. Fejlődő klaszterek esetében a klaszter menedzsment feladatait ellátó, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok nyújthatnak be pályázatot. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Mikro- és kisvállalkozások közös beruházására, valamint eszközbeszerzésre van lehetőség. Induló klasztereknél az irányító szervezet elindításának, működésének támogatására, így pl. a munkakörnyezet kialakítására, bér- és járulékköltségekre, dologi kiadásokra, informatikai fejlesztésekre. Fejlődő klaszterek esetében eszköz-, gyártási licenc beszerzésekre, építésre, átalakításra, információs technológiafejlesztésre van lehetőség. Támogatás mértéke (%): 80, Beruházási jellegű tevékenység esetén 50%. Támogatás minimum összege: 10 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 100 000 000.- HUF Támogatható projektek száma: 1 Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Címe: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25. Tel.: 06 22 513 370 Honlap: www.kdrfu.hu E-mail: [email protected] Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

279/320 2010

Támogatás megnevezése: Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása Támogatás elnyerésének módja: pályázat Forrás összege: 21 000 000 000 .- HUF Beadás kezdete: 2011.03.01. Beadási határidő: 2011.12.31. Elérhetőség: Pályázati dokumentáció Támogatás célja: A 21. században éppúgy vannak megvalósításra váró álmaik, találmányaik, felfedezéseik a magyar kutatóknak, feltalálóknak, termékfejlesztőknek, mint ahogy ez a múltban volt. Hazánk sikerének, versenyképességének és fenntartható fejlődésének tartóoszlopai azok a gazdasági társaságok, melyek termelő tevékenységük mellett kutatási és innovációs tevékenységet is végeznek. Jelen pályázat során agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások kapnak támogatást ahhoz, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék, a továbbfejlesztett termékek gyártását beindíthassák. Kedvezményezettek köre: Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek pályázhatnak. Támogatási feltételek/ A támogatható tevékenységek köre: Kísérleti fejlesztés céljából, fejlesztők bérköltségének támogatására, eszközbeszerzésre, információs technológia fejlesztésére, piacra jutás támogatására, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre lehet támogatást igényelni. Támogatás mértéke (%): 45 Támogatás minimum összege: 15 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 500 000 000.- HUF Kiíró szervezet: Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22 Tel.: 474-9560 Közreműködő szervezet: Neve: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Címe: 1139 Budapest, Váci út 83. Tel.: 0614613901 Honlap: www.magzrt.hu E-mail: [email protected]


280/320 2010

5. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva pályázati konstrukcióhoz Pályázati felhívás és útmutató Érvényes: 2011. február 10-től


281/320 2010

A támogatás célja és háttere A pályázati felhívás és útmutató a Kormány által elfogadott 2011-2013-es időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program akciótervei alapján kerültek kidolgozásra. A pályázati felhívás egységcsomag öt dokumentumot tartalmaz: Pályázati felhívás és útmutató, Pályázati adatlap, az adatlap kitöltését segítő útmutató, megvalósíthatósági tanulmány útmutató (és mellékletei), támogatási szerződés minta. A pályázati felhívás és útmutató tartalmazza a pályázáshoz szükséges feltételeket, míg a támogatási szerződés minta a megvalósításra vonatkozó, általános jogokat és kötelezettségeket összegzi. Egyéb, a pályázati felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben a jogszabálygyűjteményben felsorolt jogszabályokat kell alkalmazni. A pályázati egységcsomaghoz tartozik még a tájékoztatási és nyilvánossági útmutató is. Jelen pályázati útmutató 2011. február 10-től visszavonásig érvényes.

Alapvető cél és háttérinformáció A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság, az energiatakarékosság valamint megújuló energiafelhasználás fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és – a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense – a végfelhasználás területén.

Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve - a statisztikai adatok szerint - valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Az energetikai hatékonyság fokozása hozzájárul az energiaellátás biztonságának a növeléséhez, az igen magas (75%-ot is meghaladó) energiaimport-függőség mérsékléséhez és a környezeti ártalmak csökkentéséhez, ezzel pedig az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), energia-takarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában. A konstrukció elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat, a kedvezményezetti célcsoport és a regionális térkép szerint 30-70 % (ún. jövedelem-termelő projekt esetében 10-100%) mértékben. Jelen kiírásban kiválasztásra.

a

pályázatok

egyfordulós

kiválasztási

eljárás

keretében

kerülnek

Ennek lényege, hogy a pályázónak egy részletesen kidolgozott projektet (Pályázati adatlap és megvalósíthatósági tanulmány, valamint egyéb kötelező mellékletek) szükséges benyújtani, mely alapján döntés születik, és támogatás esetén ezen projektjavaslat alapján valósítható meg a projekt.


282/320 2010

Részcélok Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.

Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 8 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Pályázók köre Jogi forma Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolás szerint1):

VÁLLALKOZÁS (1, 2) Jogi személyiségű vállalkozás (1) Kivéve lakásszövetkezetek és mezőgazdasági szövetkezetek Jogi személyiség nélküli vállalkozás (2) KÖLTSÉGVETÉSI SZERV (3) Költségvetési szerv és intézménye (3) NONPROFIT SZERVEZET (5, 6) Jogi személyiségű nonprofit szervezet (5) Kivéve pártok Kivéve jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (6) ÁTMENETI ÉS TECHNIKAI BESOROLÁSOK (7,8,9) Egyéb gazdasági szervezet (7) Kivéve 7.3 megszűnt gazdálkodási forma (7.3) Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (8) Technikai kóddal rendelkezők (9) Valamint: - Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik;

1

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye alapján


283/320 2010

- A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint létrejött többcélú kistérségi társulásként, vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16.§ában, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. §. (1) bek.-ben, illetve 10/A.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik a pályázatot a társulás nyújtja be. Jelen konstrukció keretében konzorciumok nem pályázhatnak.

Méret Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett

Székhely Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szervezet pályázhat.

Iparág Nem részesülhet támogatásban olyan szervezet, amely a jóváhagyott, utolsó éves beszámoló vagy SZJA-/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-03.22) teszi ki.

Típus/karakter Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.

Egyéb kizáró okok a) Adminisztratív feltételek (a pályázat befogadásának feltételei)

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, §

aki, vagy amely lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik – a köztartozás megfizetéséig – valamint, amely felszámolási eljárás, csőd-, végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt áll;

§

aki, vagy mely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással


284/320 2010

összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; §

aki, vagy amely az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 120. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll;

§

aki, vagy amely nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 15. §-ban előírt, rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményeinek;

§

amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

§

aki, vagy amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg;

§

akivel, vagy amellyel szemben a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül a bíróság jogerősen megállapította - a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvénnyel összhangban – bűncselekmény elkövetését;

§

akivel, vagy amellyel szemben a tisztességtelen piaci vagy versenykorlátozás tilalmába ütköző magatartást jogerősen megállapították – az 1996. évi LVII. törvény alapján - a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül;

§

aki vagy amely 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül;

§

akivel szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Törvény 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennáll, valamint a 8.§ szerinti érintettségét megalapozó körülményre vonatkozó közzétételi kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.

§ aki, vagy amely a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) értelmében a pályázat befogadásának feltételeként nem tesz írásbeli nyilatkozatot ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférhessenek; §

akiről, vagy amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor;

§

aki, vagy amely a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítása, valamint a fejlesztés eredményeinek fenntartása során az esélyegyenlőség előmozdításával illetve a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos előírásokat (együttesen a horizontális célokat) nem tartja be, és nem veti alá magát az ezzel kapcsolatos esetleges ellenőrzéseknek;

§

aki, vagy amely a létesítmény/eszköz kialakításához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel a Támogatási Szerződés megkötéséig nem rendelkezik.

b) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek


285/320 2010

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akinek, vagy amelynek a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben előírt legkisebb mértéke alá csökkent. c) Szakmai kizáró okok

A szakmai kizáró okok felsorolását az E) fejezet „szakmai jogosultság” alfejezete tartalmazza.

A PÁLYÁZAT TARTALMA Támogatható tevékenységek köre Jelen pályázati konstrukció esetében az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni (Az egyes támogatható tevékenységek és „A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről” szóló 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek egymással való kapcsolatát jelen pályázati útmutató XII. sz. melléklete tartalmazza).

A konstrukció keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló (továbbiakban: kombinált projekt) projektet lehet benyújtani. A benyújtott kombinált pályázatok esetében mind a megújuló energia felhasználásra, mind az energiahatékonyság fokozására irányuló projektrész aránya – alátámasztottan – el kell hogy érje legalább a 25%-ot a projekt elszámolható költségén belül. Kombinált projekt csak abban az esetben támogatható, amennyiben a megújuló energiafelhasználásra vonatkozó projektrész is a korszerűsítésre kerülő épület hőés/vagy villamosenergia-ellátását szolgálja.

A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek: 1) Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének

csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén. A fejlesztéssel érintett épülethatároló szerkezeteknek (nyílászárók esetén az összes nyílászárónak, külső hőszigetelés esetén minden határoló szerkezet hőszigetelésének) a fejlesztés után meg kell felelniük a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 1. számú mellékletének 1. számú táblázatában meghatározott hőátbocsátásra vonatkozó követelményeknek. (Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. számú mellékletét jelen pályázati útmutató XIII. számú melléklete tartalmazza.)

Támogatható olyan projekt is, ahol a fejlesztés után a fejlesztés által érintett épülethatároló elemek nem mindegyike (nyílászárók esetén nem az összes nyílászáró, szigetelés esetén nem az összes határoló szerkezet) felel meg a hőátbocsátási követelményeknek. Ebben az esetben: – ha a projekt keretében nem valósul meg épületgépészeti beavatkozás, a fejlesztés által érintett épületnek a TNM rendelet 1. számú mellékletének II.


286/320 2010

pontja szerinti fajlagos követelményeknek kell megfelelnie;

hőveszteség-tényezőre

vonatkozó

– ha a projekt keretében megvalósul épületgépészeti beavatkozás is, a fejlesztés által érintett épületnek meg kell felelnie a TNM rendelet 1. számú mellékletének II. pontja szerinti fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményeknek, valamint a TNM rendelet 1. számú mellékletének III. pontja szerinti összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeknek is. Egymással érintkező épületekből álló épületcsoportok esetében az épületcsoportot alkotó egy-egy, vagy több épület felújítására külön is lehet pályázni. Projekttípusok: a) Utólagos külső hőszigetelés (valamennyi nem nyílászárónak minősülő épülethatároló szerkezet fűtetlen tér felé eső oldala, pl. külső fal, lapostető, padlásfödém, fűtött tetőteret határoló szerkezetek, alsó zárófödém árkád felett, alsó zárófödém fűtetlen pince felett, homlokzati üvegfal, de legalább a fűtött és fűtetlen terek közötti falak fűtetlen tér felé eső oldala), abban az esetben, ha a fűtési rendszer helységenkénti szabályozása megoldott, vagy annak megvalósítása jelen fejlesztés tárgyát képezi. b) Külső nyílászáró-csere (fa, fém, vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró, tető-felülvilágító, tetősík ablak, homlokzati üvegezetlen kapu, homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó); abban az esetben ha fűtési rendszer helységenkénti szabályozása megoldott, vagy annak megvalósítása jelen fejlesztés tárgyát képezi. c) Hővisszanyerő szellőzés létesítése, amennyiben a pályázat a külső nyílászárók cseréjére is vonatkozik, vagy a nyílászárók megfelelnek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti előírásoknak.

2) Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek

korszerűsítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése:

Projekttípusok: a) Kazánok cseréje korszerű, nagyhatásfokú berendezésekre (pl. alacsonyhőmérsékletű vagy kondenzációs kazánok beépítése, sugárzó fűtés kialakítása), kazánok égésfej-korszerűsítése tüzelési hatékonyság-növelés céljából b) Automatikus központi (hőforrás oldali) és helyi (hőleadó oldali) szabályozások kiépítése, c) Fűtési- és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, szabályozhatóvá tétele, egyedi mérési lehetőségek kialakítása, energiatakarékos megoldások alkalmazása, d) Hűtési rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, e) Kisléptékű, helyi kogeneráció, vagy trigeneráció kiépítése, f) Hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázása,


287/320 2010

g) Gőz hőhordozó közeg váltása forró vízre, h) A hőelosztó rendszerek korszerűsítése, veszteségeinek csökkentése, i) Távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtése, j) Technológiai berendezések (étkeztetés, mosás, szárítás, vasalás, stb.) energetikai korszerűsítése, vagy cseréje a meglevőnél jobb energetikai hatásfok és kisebb energiafelhasználás biztosítása céljából. Kötelező elemek: Fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek korszerűsítése esetén az energiahordozó és/vagy a hőfogyasztás épületenként elkülönített mérését lehetővé tevő mérőműszereket kell beépíteni. Fűtési rendszerek korszerűsítése esetén, ha az épület rendeltetése megkívánja, heti időprogramok beállítására alkalmas szabályozási rendszert kell kialakítani. Például oktatási jellegű intézmények, irodaépületek, stb.

3) Világítási rendszerek korszerűsítése Projekttípusok: a) Fényforrások, világítótestek és előtétek cseréje, b) Kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése, az igényekhez térben és időben alkalmazkodó műszaki megoldások (pl. szakaszolások, mozgásérzékelők) kialakítása, amennyiben energia-megtakarítást eredményeznek. A fenti 1; 2; 3; alpontok szerinti tevékenységek egymással szabadon kombinálhatók.

B) Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek: Az előzőekben felsorolt projekttípusok e pályázati konstrukció keretében csak az alábbiakban felsorolt megújuló energia hasznosítási technológiákkal kombinált projektek formájában támogathatók. Az „A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek” alfejezet 1) és 2) alpontjaiban felsorolt tevékenységek projekttípusai a következő megújuló energia technológiákkal kombinálhatók (akár több megújuló energia technológiával is): a) napkollektorok alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre (Napsugárzás energiatartalmát felvevő berendezés és kapcsolódó szerkezeti elemek, használati melegvíz és/vagy fűtési rendszerhez, és/vagy gazdasági termelési folyamathoz való kapcsolódáshoz, rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések vásárlása és telepítése, szükséges épület-átalakítások. (Pl. napkollektor és tartóelemei, kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős melegvíztároló, hőátadó rendszer gépészeti elemei, szükséges gépészeti elemek).


288/320 2010

A beszerzés tárgyát képező napkollektornak teljesítenie kell az alábbi követelményeket: o Megfelel az EN 12975-1 és 2 szerinti minőségi szabvány követelményeinek, valamint ugyanezen szabvány minőségi tesztjének. o Rendelkezik Solar Keymark és/vagy DIN-CERTCO minősítésekkel. o Gyártói garancia minimum 5 év.

b) Biomassza, azon belül mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre, (biomassza kazán, ennek kapcsolódása HMV és fűtési rendszerhez, és/vagy a termelési folyamathoz, az alapanyag előkészítéséhez és raktározásához szükséges eszközök, berendezések és építmények, valamint kizárólag a tüzelőanyag mozgatására használható szükséges gépek és berendezések, és a visszamaradó anyagok mezőgazdasági célú hasznosításra történő előkészítéséhez szükséges beruházási elemek vásárlása és beépítése). c) geotermális energia hasznosítása Hőigényt kielégítő, közepes és alacsony entalpiájú, nagy mélységű termálvizes rendszerek kialakítása, meglévő rendszerek bővítése, többlépcsőssé alakítása. Új kút fúrása, meglévő kút vizsgálata, vízkúttá alakítása (CH meddő kutak esetében), felújítása, kísérőgáz hő-és villamosenergia termelésre történő hasznosítása fluidum kitermelő rendszer, felhasználóhoz történő hőszállító rendszer kialakítása és bővítése, visszasajtoló rendszer kialakítása, új fogyasztók kaszkád rendszerbe történő bekapcsolása. d) hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre (alacsony hőfokú – levegő, talaj, víz, hulladékhőt hasznosító – hőszivattyús rendszerek kialakítása).

Bármely típusú hőszivattyú esetében elkülönült, a hőszivattyút ellátó villamos energia körön külön villamosfogyasztás-mérő óra, valamint a fogyasztási adatokat óránként mérő és rögzítő eszköz, továbbá a külső hőmérséklet mérő és rögzítő berendezés felszerelése kötelező.

Az „A) Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek” alfejezet 3) alpontjában felsorolt tevékenység projekttípusai a következő megújuló energia technológiákkal kombinálhatók (akár több megújuló energia technológiával is): e) napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához. I. Hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek. Napenergia hasznosító berendezések és azok rögzítő rendszere, villamosenergia hálózathoz


289/320 2010

kapcsolódásához és a rendszerrel való műszakilag biztonságos működéshez szükséges eszközök, akkumulátor és hálózati elemek (Például napelem, állványzat, inverter, akkumulátor). II. Hálózatra nem kapcsolódó fotovoltaikus rendszerek. Napenergia hasznosító berendezések, azok rögzítő rendszere, fogyasztó egységekhez, illetve sziget üzemmódú hálózathoz való kapcsolódás, a fogyasztó egységekkel való műszakilag biztonságos működéshez szükséges eszközök és hálózati elemek, villamosenergia tároló egységek (akkumulátorok).

A beszerzés tárgyát képező napelemre vonatkozó követelmények: o A napelem megfelel az IEC 61730 szabvány előírásainak. A berendezés megfelel továbbá kristályos modulok esetén az IEC 61215, vékonyfilmes modulok esetén az IEC 61646 szabványban előírt követelményeknek. A fenti szabványoknak való megfelelés igazolására, a termék akkreditált tanúsító intézet által kiállított tanúsítvánnyal rendelkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vállalkozások esetében a termelési technológiához kapcsolódó energetikai beruházások nem támogathatók. Vállalkozások esetében jelen konstrukció C1. A) és B) pontjában felsorolt támogatható tevékenységek megvalósításához kizárólag de minimis támogatás nyújtható, igazodva a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet 5.§. (1) b) pontjához

Nem támogatható tevékenységek köre 1) Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivéve o a kapcsolt- (kogeneráció/trigeneráció) energiatermelő létesítmények, a megújuló energiatermelő létesítmények, illetve kazáncsere esetén az új energiatermelő berendezések köré épített, technológiai célú, és az energiahordozók tárolására szolgáló indokolt nagyságú építmény építését, továbbá o az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolását célzó projektek indokolt nagyságú, technológiai célú építményei. 2) Nem támogathatók a 1080/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett lakásberuházási tevékenységek. 3) Távhőrendszerről való leválás ebből a konstrukcióból nem támogatható, kivételt képez a gőzközegű távhő. 4) Hőszivattyú telepítésére irányuló tevékenységeknél nem támogathatóak azok a rendszerek, amelyeknél nem teljesülnek az alábbi feltételek: o Talajszondás és talajkollektoros (fagyálló-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,0 legyen, maximum W0/W35 üzemi körülmények mellett. o Vízbázisra épülő (víz-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 4,5 legyen, maximum W10/W35 üzemi körülmények mellett. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

290/320 2010

o Levegő hőforrással üzemelő (kizárólag levegő-víz) hőszivattyús rendszereknél a hőszivattyú berendezés névleges COP értéke legalább 3,5 legyen, maximum A2/W35 üzemi körülmények mellett. Bármely típusú hőszivattyú esetében elkülönült, a hőszivattyút ellátó villamos energia körön külön villamosfogyasztásmérő óra, valamint a fogyasztási adatokat óránként mérő és rögzítő eszköz, továbbá a külső hőmérséklet mérő és rögzítő berendezés felszerelése kötelező! 5) Vállalkozások esetében a termelési technológiához kapcsolódó energetikai beruházások nem támogathatók.

Elszámolható költségek köre A pályázóra a költségek költségkategóriába sorolása tekintetében a számviteli törvény előírásai az irányadóak. Kizárólag a C.1.1 és a C.1.2 pont felsorolásban szereplő tevékenységekhez kapcsolódó költségek vehetők figyelembe, egyéb költségek nem. Azaz a projektelemeken belül elszámolható költségek felsorolása teljes körű, a felsorolásban nem szereplő költségek nem számolhatók el. Nem számolhatók el mindazon költségek, melyek a projekt megvalósulásához nem elengedhetetlenül szükségesek. A 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet szerint a következő típusú „állami támogatás” nyújtható: de minimis támogatás. Az állami támogatás szabályrendszere az útmutató D1 pontjában kerül részletesen kifejtésre, azonban a közcélú illetve „állami támogatásnak” minősülő esetekben az elszámolható költségek köre között nincsen különbség. Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek: • •

•

•

•

•

A költségek felmerülésének legkorábbi időpontja 2007. január 1. Elszámolni kizárólag a végérvényesen a kedvezményezettet terhelő, ténylegesen felmerült költségeket lehet, melyek számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak. Elszámolni azokat a költségeket lehet, melyek közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekt tevékenységéhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához, szerepelnek a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában. A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési szerződésben rögzített árat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A Támogatási Szerződés mellékletét képezi a Költségvetési tábla (XIV. számú melléklet) Több, egymástól műszakilag és időben elkülönülő beruházási ütem esetén, a költségvetési táblát az egyes ütemek szerint, és összesítetten is meg kell adni. Az egyes ütemek között átfedés lehet, az egyik ütem megvalósítási szakasza egybeeshet az (időben utána) következő ütem előkészítési szakaszával. A projekt egyes projektelemeire, illetve az előkészítésre vonatkozó maximális mértékeinek előírása az összevont költségvetésben megadott összegekre vonatkoznak. (Az egyes ütemek előkészítési költségei esetenként meghaladhatják a 6%-os korlátot, azonban az összes előkészítési költség nem.). A több költségvetés elkészítése és a


291/320 2010

pályázat tevékenységeinek ütemekre történő bemutatása a megvalósítási tanulmányban különösen indokolt, ha klasszikus előkészítési költségek (pl. tervezés) merül fel, jóval a projekt megkezdését (pl. építési naplóba történő első bejegyzés) követően. Az ütemekre bontás esetén, a pályázati anyagban – így például a létesítményjegyzékben – az egyes ütemeket elkülönítetten mutassák be. A nem megosztható költségeket – tipikusan ilyen lehet pl. a projektmenedzsment, nem szükséges megbontani, azokat az 1. ütem költségvetés táblájában (és az összevont költségvetési táblában) kell szerepeltetni • • • • •

•

• •

• •

•

•

•

•

Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. A projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják. Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. A közösségi jog értelmében vállalkozásnak minősülő szervezetek esetében valamennyi elszámolható költség támogatástartalmára csak és kizárólag de minimis támogatás nyújtható A pályázati kiírás kereteit meghatározó 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet, valamint 281/2006 (XII. 23.) Kormányrendelet elszámolható költségekre vonatkozó szabályainak megfelelően megkülönböztetjük az ún. költségkategória és az ún. projektelem fogalmakat. Költségkategóriák: (A 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet 17§. (2) bekezdése szerint a kedvezményezett a támogatási szerződés módosítását köteles kezdeményezni, ha a projekt összköltségének összesen 20%-át meghaladóan változik a költségek költségkategóriák szerinti bontása a támogatási szerződésben rögzítetthez képest.) Projektelemek: (A 281/2006 (XII. 23.) Kormányrendelet 19§. (5) bekezdése szerint egyes projektelemekre a (4) bekezdésben foglalt finanszírozási formák (utófinanszírozás, szállítói finanszírozás) alkalmazhatók.) Egy projektelemre csak egy finanszírozási mód választható. Az egyes projektelemekhez választható finanszírozási módokat a pályázati útmutató mellékletében található táblázat foglalja össze. Szállítói finanszírozású projektelemek esetében kizárólag az első kifizetési kérelem keretében számolhatók el a szállítónak már kifizetett költségek (utólagos megtérítés esete). Azon projektelemekre, melyekre a kedvezményezett utófinanszírozást választott, támogatási előleg vehető igénybe az Ámr.-ben meghatározottak szerint. Jelen pályázati kiíráson belül a következő költségkategóriák és projektelemek értelmezhetők (az előkészítés, valamint a megvalósítás során):


292/320 2010

Költségkategória I. Immateriális javak

ELŐKÉSZTÉS

7. Projektmenedzsment I. 8. Projektmenedzsment II. 9. Közbeszerzés 10. Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése 11. Tervezés 14. Egyéb

II. Tárgyi eszközök

I. Immateriális javak

MEGVALÓSÍTÁ S

II. Tárgyi eszközök

Projektelem 1. Szellemi termékek megszerzése

1. Szellemi termékek megszerzése 2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése 3. Terület-előkészítés, területrendezés 4. Sajátos technológiai műveletek 5. Építési munkák 6. Eszközbeszerzés 7. Projektmenedzsment I. 8. Projektmenedzsment II. 12. Mérnöki feladatok 13. Tájékoztatás, nyilvánosság 14. Egyéb

Az elszámolható költségek kizárólag a kedvezményezett által le nem vonható ÁFÁ-t tartalmazhatják. A kedvezményezett által levonható ÁFA elszámolására nincs lehetőség! Amennyiben az ÁFA levonható, nem számolható el még abban az esetben sem, ha a kedvezményezett ténylegesen nem él a visszaigénylés lehetőségével. Nem egyértelmű helyzetekben célszerű az illetékes APEH igazgatóság nyilatkozatának előzetes kikérése, mivel a támogatást nyújtó szervezettől nem várható el, hogy minden esetben egyértelműen meg tudja állapítani az ÁFA levonás lehetőségét. A projekt-‐előkészítés során elszámolható költségek köre A projekt előkészítésével kapcsolatos költségek összege nem haladhatja meg a projekt tervezett összes elszámolható költségének 6%-át. Megjegyzések: •

Ezen költségek csak akkor számolhatók el, ha az elkészítésükre irányuló szerződések 2007. január 1-je után keletkeztek.

•

Az előkészítésnek minősülő költségek felmerülésének időpontja (kiállított számla teljesítési ideje) meg kell, hogy előzze a támogatási szerződésben meghatározott projekt kezdetének időpontját.

•

Az előkészítés költségei utólag, a támogatási szerződés aláírását követően számolhatóak el. (előkészítési költségekre csak utófinanszírozási finanszírozási forma választható.)


293/320 2010

A projekt-előkészítési szakaszban a következő – C.1. pontban felsorolt támogatható tevékenységgel összhangban lévő –költségkategóriákra, projektelemekre igényelhető támogatás: 1.

Immateriális javak / Szellemi termékek

2.

Tárgyi eszközök / Ingatlanok, Gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, Beruházások, felújítások

1.


Beruházásként vehető figyelembe - a számviteli törvény szerint - a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, valamint a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. (ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, stb.) Felújítások között elszámolt tételek eseté szintén a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni. A költségkategóriákon belül az alábbi projektelemek költségei számolhatók el (az elszámolható költségek felsorolása teljes körű, nem bővíthető): Projektelemek: I. Immateriális javak / Szellemi termékek költségkategórián belül: 1. Szellemi termékek megszerzése o

Szellemi termékek (pl. tervek továbbfelhasználási jogának megszerzése) beszerzési költségei számolhatók el. (kizárólag olyan szellemi termék beszerzése az elszámolható, amelyik kapcsolódik a projekt tevékenységéhez, valamint megfelel a feltételnek, hogy piaci feltételek mellett, harmadik féltől került beszerzésre)

II. Tárgyi eszközök / Ingatlanok, Gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, Beruházások, felújítások költségkategórián belül: Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

294/320 2010

7. Projektmenedzsment I. (lásd a C.3.2 fejezetben) (Előkészítési költségként könyvvizsgáló költsége nem számolható el.) 8. Projektmenedzsment II. (lásd a C.3.2 fejezetben) A projektmenedzsment I. és a projektmenedzsment II. költségeinek összege az előkészítés és a megvalósítás során együttesen nem lépheti túl a C.3.2-es pontban, az egyes projektelemekre vonatkozó korlátok táblázatban meghatározottat 9. Közbeszerzés Közbeszerzési projektelemen belül elszámolható költségek:

§ §

Közbeszerzési dokumentáció előkészítésre vonatkozóan Közbeszerzési dokumentáció megvalósításra vonatkozóan

kidolgozásának

költsége

a

projekt-

kidolgozásának

költsége

a

projekt-

Előkészítés költségei között a projekt előfeltételeként fennálló közbeszerzési költségeket (pl. hitelfelvétel), az egyéb közbeszerzéseket (pl. projektmenedzsment) és az építési vagy eszközbeszerzési közbeszerzési dokumentáció költségét kell elszámolni, illetve a keretmegállapodás közbeszerzési költségeit. Amennyiben több, időben később megvalósuló közbeszerzés történik a projekt során, a további, nem a projekt főtevékenységére irányuló közbeszerzési dokumentáció (pl. nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok ellátására kiírt közbeszerzés) költségét a megvalósítás közbeszerzési költségei között lehet elszámolni. Ha a projekt főtevékenységére irányuló (építési vagy eszközbeszerzéshez kapcsolódó) közbeszerzési eljárások lefolytatásának időpontja eltér egymástól, a projektet ütemekre kell bontani. Ilyen esetben – az ütemekre bontás szabályainak megfelelően (ld. Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek) – a közbeszerzés költsége szintén csak előkészítésként számolható el. 10. Tanulmányok és vizsgálatok elkészítése Tanulmányok és vizsgálatok projektelemen belül elszámolható költségek:

§ § §

megvalósíthatósági tanulmány BMR: Belső Megtérülési Ráta elemzés Terület-előkészítéshez, rendezéshez kapcsolódó tanulmányok, vizsgálatok pl.: lőszermentesítés előkészítő feltáró munkái, előzetes régészeti felmérés, talajmechanikai szakvélemény


295/320 2010

§ § §

Hatástanulmány, hatásvizsgálat EKHE dokumentáció Egyéb tanulmány, vizsgálat költségének elszámolására csak részletes indoklással van lehetőség

11. Tervezés A műszaki tervek elkészítésének költsége magában foglalhatja az engedélyeztetési költségeket, amennyiben a megkötött vállalkozói szerződés szerint annak beszerzése a tervező feladata. Tervezés projektelemen belül elszámolható költségek:

§ § § § § § §

Elvi engedélyes tervek Vízjogi létesítési engedélyes tervek Építési engedélyes tervek Kiviteli tervek Műszaki, informatikai tervek (minőségbiztosítással) Műszaki beavatkozási terv Egyéb terv költségének elszámolására csak részletes indoklással van lehetőség

14. Egyéb Egyéb projektelemen belül kizárólag az itt felsorolt költségek számolhatók el, a felsorolás nem bővíthető. Egyéb projektelemen belül elszámolható:

§ § § § § §

Engedélyek költségei, melyek nem képezik részét a tervezési költségeknek Értékbecslés /ingatlanvásárláshoz kapcsolódó/ Közbeszerzési eljárási díj (közzétételei díj) Művelési ágból történő kivonás hatósági díja Egyéb hatósági díjak Egyéb adók és illetékek, feltéve, hogy valóban és végérvényesen a Kedvezményezettet terhelik

Elszámolható költségek a projekt-‐megvalósítás során A projekt-megvalósítási szakaszban a következő – C.1. pontban felsorolt támogatható tevékenységekkel összhangban lévő –költségkategóriákra, projektelemekre igényelhető kizárólag támogatás:

3.

Immateriális javak / Szellemi termékek


296/320 2010

4.


Beruházásként vehető figyelembe - a számviteli törvény szerint - a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, valamint a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. (ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, stb.) Felújítások között elszámolt tételek eseté szintén a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni. A Kedvezményezett által végzett szakmai feladatok saját teljesítésben végzett ellátására csak abban az esetben van mód, (saját előállítású eszközök aktivált értékének elszámolására), amennyiben a vállalkozás fő tevékenysége a projekt tevékenységével egybeesik.

A költségkategóriákon belül az alábbi projektelemek költségei számolhatók el (az elszámolható költségek felsorolása teljes körű, nem bővíthető): Projektelemek: I. Immateriális javak / Szellemi termékek költségkategórián belül: 1. Szellemi termékek megszerzése o

Szellemi termékek (pl. szoftverek) beszerzési költségei számolhatók el. (kizárólag olyan szellemi termék beszerzése az elszámolható, amelyik kapcsolódik a projekt tevékenységéhez, valamint megfelel a feltételnek, hogy piaci feltételek mellett, harmadik féltől került beszerzésre)

II. Tárgyi eszközök / Ingatlanok, Gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, Beruházások, felújítások / költségkategórián belül: 2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése Ha a földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához. Nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségeinek 10%-át. Itt számolható el: § a földvásárlás Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

297/320 2010

§ §

egyéb ingatlan megszerzésének és a szolgalmi jog megszerzésének költsége

3. Terület-előkészítés, területrendezés Itt számolható el: § a megelőző mentő régészeti feltárás, § lőszermentesítés, § irtási munkák § növénytelepítés § talajmunka költségei 4. Sajátos technológiai műveletek § §

hulladékkezelés sajátos technológiai műveletek költsége csak részletes indoklással számolható el

5. Építési munkák Ezen a projektelemen belül számolható el a: § bontás § hozzáférés, védelem § helyreállítás, rekonstrukció § felújítás § átalakítás § bővítés § építés § technológiai szerelés § próbaüzem § kapcsolódó infrastruktúra kiépítés költségei 6. Eszközbeszerzés Új eszköz beszerzése támogatható, mely megjelenik a kedvezményezett tárgyi eszköz leltárában.

Ezen a projektelemen belül számolható el: § Műszaki és egyéb berendezések felszerelések beszerzésének § Gépek beszerzésének § Járművek beszerzésének § Kisértékű tárgyi eszköz beszerzésének költsége Eszközbeszerzéshez kapcsolódó bérleti díj kizárólag zárt végű pénzügyi lízing keretében minősül elszámolható költségnek, a pénzügyi lízing díj tőkerészének erejéig. Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

298/320 2010

7. Projektmenedzsment I. /Projekt menedzsment Személyi jellegű Ráfordításai vagy külső szerződés alapján kifizetett díjak/ A projektmenedzsment feladatokat a kedvezményezett elláthatja: o Saját szervezeten belül kialakított projektmenedzsment szervezet keretében, o a feladatokra kötött vállalkozói szerződés(ek) alapján /KBT szerint/ o vegyes rendszerben Projektmenedzsment I. alatt a megvalósítás szakaszban az alábbi költségek számolhatóak el:

§ § § § §

általános menedzsment feladatok ellátása pénzügyi tanácsadó könyvvizsgáló jogi szakértő műszaki szakértő

Amennyiben a saját szervezeten belül kialakított projekt menedzsment felállítása mellett döntenek, ezen a soron kizárólag a munkabérnek, megbízási díjnak a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő tételei, és az azokhoz kapcsolódó személyi jellegű egyéb költség és bérjárulék számolhatók el, dologi költség elszámolására nincs mód. E kategóriába érthető a célfeladatok elvégzéséhez kapcsolódó céljutalmak elszámolásának a lehetősége is, amennyiben erre megfelelő kimutatás van. Ha egy munkatárs munkaidejének kevesebb, mint 30%-át tölti a projekttel, a rá jutó személyi jellegű költség nem számolható el. A projektmenedzsmentben részvevő munkatársak javasolt létszáma 1-3 fő, maximális létszáma 5 fő lehet.

8. Projektmenedzsment II. /Projekt menedzsment Anyagi jellegű Ráfordításai / § § § § §

biztosítási díj (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás) bankgarancia díja (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás) ingatlan jelzáloghoz kötődő értékbecslés (biztosítékadáshoz kapcsolódó ráfordítás) jogi, közjegyzői költségek (kötelező biztosíték esetén) közbeszerzési szakértő díja

A projektmenedzsment I. és a projektmenedzsment II. költségeinek összege az előkészítés és a megvalósítás során együttesen nem lépheti túl a C.3.2-es pontban, az egyes projektelemekre vonatkozó korlátok táblázatban meghatározottat.


299/320 2010

Projektelem

0-49,999 millió Ft

Projektmenedzsment I. és Projektmenedzsment II.

8% de max. ,5 millió Ft

Összes elszámolható költség 300 1,milliárd millió 50100felett-4 Ft-1 99.999 299,999 milliárd millió Ft millió Ft milliárd Ft Ft 3% de 5% 4% 2% max. de de de 20 max. 4 max. 9 max. 40 millió millió Ft millió Ft millió Ft Ft

4 milliárd Ft felett

1%-a de max. 60 millió Ft

12. Mérnöki feladatok Mérnöki feladatok projektelemen belül elszámolható költségek:

§ § §

Műszaki ellenőr Mérnök felügyelet Terv ellenőr költsége

Köteles ellátni a műszaki kivitelezés ellenőrzését, költség-hatékonyság felülvizsgálatát, költség-túllépés esetén (0,5% alatt) módosítási javaslat készítését. 13. Tájékoztatás, nyilvánosság Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelező feladatok költségei számolhatók el az előírások figyelembe vételével 14. Egyéb Egyéb projektelemen belül kizárólag az itt felsorolt költségek számolhatók el, a felsorolás nem bővíthető. Egyéb projektelemen belül elszámolható:

§ § § § § §

Engedélyek költségei Értékbecslés /ingatlanvásárláshoz kapcsolódó/ Közbeszerzési eljárási díj /közzétételi díj/ Egyéb hatósági díjak Időszakos területhasználati díj Egyéb adók és illetékek, feltéve, hogy valóban és végérvényesen a Kedvezményezettet terhelik


300/320 2010

Egyes projektelemekre vonatkozó korlátok Összes elszámolható költség Projektelem

0-49,999 millió Ft

5099.999 millió Ft

100299,999 millió Ft

300 millió Ft-1 milliárd Ft

1,milliárd felett-4 milliárd Ft

4 milliárd Ft felett

Előkészítési költségek

A projekt tervezett elszámolható költség 6%-a

Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, földvásárlás

A projekt tervezett elszámolható költség maximum 10%-a

Projektmenedzsment I. és Projektmenedzsment II együttesen Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok

8%, de max. 2,5 millió Ft

5%, de max. 4 millió Ft




1%-a, de max. 60 millió Ft

1 %, de maximum 3 millió Ft

A további projektelemek elszámolható költséginek nagyságára, százalékára nincs korlátozás, de kérjük, vegye figyelembe a D fejezetben szereplő - a projekt-megvalósításra nyújtható támogatás mértékére vonatkozó - előírásokat.

Elszámolható költségekre vonatkozó egyéb előírások Vállalkozói előleg A kedvezményezett szállítója részére az Ámr.-ben nevesített előleg nem folyósítható(támogatási előleg). A kedvezményezett által a szállítója részére fizetendő előlegre jutó támogatás igénylésére benyújtott úgynevezett előleg bekérő dokumentumot- melynek pénzügyi teljesítését követően a szállító előlegszámlát állít ki, és melyet a kedvezményezett köteles elszámolásra benyújtani – az elszámolható számlával azonos módon kell kezelni. § A vállalkozói előleg a - Kbt. alapján meghatározott - építési szerződésnél legfeljebb a szerződéses összeg 10%-a lehet A vállalkozói előleg a - Kbt. alapján meghatározott árubeszerzésnél legfeljebb a szerződéses összeg 25%-a lehet o


301/320 2010

Nem elszámolható költségek köre Nem számolhatók el azok a költségek, amelyek nem felelnek meg az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételeknek, a pályázati cél megvalósításával nincsenek közvetlen kapcsolatban, valamint az alábbi felsorolt tételek: §

olyan alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatban felmerült költségek, amelyek növelik a tevékenység végrehajtásának költségeit, de a hozzáadott értek nem arányos a költségekkel;

§

az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatban felmerült költségek, amelyekkel kapcsolatban a szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, hacsak az ilyen költségeket a kedvezményezett nem igazolja a munka vagy a szolgáltatás valóságos értékére való hivatkozással;

§

készletek, nem a kizárólag a tüzelőanyag mozgatására használható beszerzése, (kivéve: saját anyagoknak a beszerzése, majd a kivitelező számára való átadása);

§

használt műszaki vagy egyéb berendezések, gépek, eszközök, felszerelések költségei;

§

üzletrész- és részvényvásárlás;

§

lakó épületek építése, felújítása, átalakítása, valamint a lakóépületek építéséhez eszközés ingatlanbérlet, bérleti díjak;

§

állatvásárlás;

§

alapvető irodai szoftverek;

§

természetbeni hozzájárulások;

§

operatív lízing díj (a zártvégű pénzügyi lízing tőkerésze elszámolható);

§

biztosítások költségei, szolgáltatás);

§

az elkülönített számla nyitásán, vezetésen, valamint a tranzakciós költségeken kívül egyéb pénzügyi, banki költség;

§

veszteségekre, esetleges későbbi vonatkozó általános és céltartalékok;

§

deviza átváltási jutalékok és veszteségek;

§

jutalékok és osztalék, profit kifizetése;

§

visszaigényelhető vagy nem a végső kedvezményezett által levonható ÁFA);

§

bírságok, kötbérek és perköltségek;

§

a pályázatok megírásának költségei a felmerülés időpontjától függetlenül;

§

projekt menedzsment költségein belül a közigazgatási dolgozok bére, amennyiben

(kivéve,

a

projekt

céljaival

kötelezettségekre,

összhangban

kétes

kedvezményezettet

lévő

specifikus

kintlévőségekre

terhelő

adók

stb.

(pl.

kötelező hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan merül fel; §

bérek, bérjellegű költségek és járulékaik keretében nem adóköteles juttatás;

§

fordítás, tolmácsolás;

§

tartalék

§

bármilyen, 2007. január 1. előtt felmerült költség.


302/320 2010

a

Illeszkedési előírás (regionális, helyi tervekhez) Jelen kiírás keretében az 1 milliárd forintot meghaladó értékű ingatlan beruházás akkor támogatható, ha a területileg illetékes területfejlesztési tanácsok nyilatkozata alapján a pályázat illeszkedik a megye, illetve a térség jóváhagyott fejlesztési programjaihoz.

Projekt iparági korlátozása Jelen pályázati kiírás keretében a következő iparági korlátozások állnak fenn: §

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, aki, vagy amely fejlesztési igénye az Európai Közösséget létrehozó szerződés (konszolidált verzió, 1997) 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő mezőgazdasági termékek termelésével vagy feldolgozásával (abban az esetben, ha a feldolgozás eredményeként az Annex I-ben szereplő termék keletkezik) kapcsolatos beruházásokra irányul (lásd VI. számú melléklet). A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK Rendelet alapján, de minimis támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai; b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások; c) exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások; d) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás; e) a szénipar vállalkozásai; f) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében.

g) nehéz helyzetben lévő vállalatok részére.

Projekt területi korlátozása A fejlesztés megvalósulásának helyszíne Magyarország teljes területe.


303/320 2010

A projekt megkezdése Támogatás a pályázat befogadását megelőzően megkezdett beruházáshoz nem igényelhető2. A projekt előkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének, így a C3 pontban foglaltaknak megfelelően az előkészítés költségeire igényelhető támogatás, de ezek elkészítésére irányuló szerződés nem lehet korábbi, mint 2007. január 1. Általános szabályok Valamennyi tevékenység esetében, a projekt megkezdésnél figyelembe kell venni, hogy a projektnek legkésőbb a C9 pontban jelzett végső pénzügyi elszámolási határidőig meg kell valósulnia. Fenti szabályok figyelembevételével a beruházás a pályázó saját felelősségére megkezdhető, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. Amennyiben a pályázó/kedvezményezett a pályázat benyújtását követően, de még a Támogatási Szerződés megkötése előtt támogatásból finanszírozandó beszerzés érdekében közbeszerzési eljárást kíván indítani, erről a 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendelet 21. § (1) és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint, az ott felsoroltak benyújtásával értesíteni köteles a közreműködő szervezetet.

Megkezdettség A támogatott projektek megkezdési időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik (építési naplóval igazolva); ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) eszköz, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő eszköz, berendezés, anyag, termék írásbeli megrendelése, vagy amennyiben írásbeli megrendelés nem áll rendelkezésre az első szerződés megkötésének dátuma; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja. A pályázó által aláírással elfogadott ajánlat szerződésnek minősül; 2

A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet 10.§ (5) bekezdése alapján.


304/320 2010

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, eszköz vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. A projekt előkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének. A pályázó a beruházást a pályázat befogadását követően saját felelősségére azonnal megkezdheti, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését. Amennyiben a pályázó/kedvezményezett a pályázat benyújtását követően, de még a Támogatási Szerződés megkötése előtt támogatásból finanszírozandó beszerzés érdekében közbeszerzési eljárást kíván indítani, erről a 16/2006. (XII. 28.) MEHVM-PM rendelet 21. § (1) és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint, az ott felsoroltak benyújtásával értesíteni köteles a közreműködő szervezetet.

A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje A projekt akkor tekinthető – fizikai és pénzügyi szempontból egyaránt – befejezettnek, ha a fizikai befejezését követően a kedvezményezettnek a teljesítésről szóló utolsó beszámolóját, zárójelentését a Közreműködő Szervezet elfogadta, kifizetési igénylését jóváhagyta, és az utolsó kifizetési kérelem alapján a támogatást átutalta. A támogatás terhére az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig felmerült és (utófinanszírozás esetében) kifizetett költségek számolhatók el. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követően keletkezett illetve (utófinanszírozás esetében) kifizetett költségre támogatás nem folyósítható. A Környezet és Energia Operatív Program szintjén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának legkésőbbi időpontja 2015. június 30. Nem nyújtható támogatás olyan projekthez, amely eddig az időpontig nem valósítható meg. Az ezt követően mégis felmerült valamennyi költséget a kedvezményezett saját forrásból kell, hogy állja. A projekt befejezés részletei 1) A projekt fizikai megvalósítása/megvalósulása A projekt fizikai megvalósításának/megvalósulásának napja az a nap, amelyen a Támogatási Szerződésben meghatározott feladat, cél a szerződésnek megfelelően teljesült. A támogatás terhére a projekt fizikai megvalósításának/megvalósulásának határidejéig felmerült költségek számolhatók el. A projekt megvalósításának/megvalósulásának a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül:

§ § §

eszközbeszerzés esetén üzembe helyezés, ingatlanfejlesztés esetén használatba vétel (engedélyköteles építés esetén jogerős használatbavételi engedély), egyéb projektelem esetében megvalósulás.


305/320 2010

A projekt fizikai megvalósításának/megvalósulásának meg kell történnie a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási Szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási Szerződés hatályba lépését követő 24 hónapon belül. Kivételesen indokolt, előzetesen egyeztetett esetben az IH vezető döntése alapján a 24 hónap meghosszabbítható. 2) A projekt fizikai befejezése A projekt fizikailag befejezettnek tekinthető, ha a fizikai megvalósítást/megvalósulást követően a teljesülésekhez kapcsolódó ráfordítások pénzügyi teljesítése (szállítói számlák rendezése, saját teljesítésben végzett tevékenység alapján történő kifizetés) a Kedvezményezett részéről megtörtént. A fizikai bejezés dátumának pontos meghatározásához figyelembe kell venni az összes szállítói szerződéssel, illetve az összes saját teljesítésben végzett feladatot és az alábbiak közül a későbbi időpont jelenti a fizikai befejezést: §

szállítói szerződés esetén: a szállítói szerződésekhez kapcsolódó utolsó pénzügyi teljesítés napja (utófinanszírozás és szállító kifizetés esetén is);

saját teljesítés esetén a személyi jellegű költségek kifizetésének utolsó napja 3) A projekt támogatási részének rendezése (a projekt befejezése) A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) szerint a támogatott tevékenység akkor tekinthető – fizikai és pénzügyi szempontból egyaránt – befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént. Az utolsó kifizetési kérelem Közreműködő Szervezet felé történő benyújtásának határideje közvetlen szállítónak teljesítendő kifizetési módnál a projekt befejezési határidejét megelőző 60. naptári nap, a Kedvezményezett részére utólag történő kifizetési módozatoknál a projekt befejezési határidejét megelőző 90. naptári nap. (Azonban, ha a megvalósítás korábban végződik, az utolsó tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi teljesítést követő maximum 90. napon be kell a záró kifizetési kérelmet nyújtani.) A zárójelentés Közreműködő Szervezet felé történő benyújtásának határideje mindkét esetben egybeesik az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjával.

Fenntartási kötelezettség A fenntartási időszak kezdete a projekt beruházási szakaszát lezáró zárójelentés jóváhagyásának dátuma, időtartama 5 naptári év, kis- és középvállalkozások esetén 3 naptári év. A Projekt Az Ámr. szerint akkor tekinthető lezártnak (az 5, illetve 3 éves fenntartási időszak vége), ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és a 152. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

306/320 2010

időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült. A projekt befejezésétől (ld. C9 3. pont) számított 5 évig (KKV-k esetén 3 évig) a Kedvezményezett éves fenntartási jelentést nyújt be a közreműködő szervezethez. A projekt megvalósítása közben, illetve az azt követő 5, illetve 3 évben (fenntartási időszak) a beavatkozással érintett terület elidegenítése, használatba, haszonélvezetbe vagy haszonkölcsönbe adás esetén a Kedvezményezett köteles erről az Irányító Hatóságot értesíteni. A fenntartási időszakban a Kedvezményezett a technológia vagy a fejlesztés korszerűsítésére támogatásban nem részesülhet. A támogatás igénybevevője jogosult a meghatározott fenntartási időszak alatt a gyors technológiai változások miatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjére, amennyiben a fenntartási időszak alatt a tevékenység, szolgáltatás fenntartása az érintett régióban biztosított. A fenntartási időszakban a kedvezményezett a technológia vagy a fejlesztés korszerűsítésére támogatásban nem részesülhet. A Kedvezményezettnek, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknek a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania, és legalább 2020. december 31-ig azokat megőriznie. Az eredeti dokumentumokat a Kedvezményezett tárolja abban az esetben is, amennyiben külső projekt menedzsment szervezetet vesz igénybe.

Biztosíték fenntartási kötelezettség 50 millió Ft támogatási összeg alatt: a kötelező biztosítékok (pl. inkasszó jog, nyilatkozatok) a megvalósítási időszakhoz képest nem változnak, kivétel: a beszerzett ingatlan vagyontárgy terhelési tilalma megszűnik. A választott biztosítékok fenntartási kötelezettsége megszűnik. 50 millió Ft támogatási összeg fölött: a kötelező biztosítékok (pl. inkasszó jog, nyilatkozatok) a megvalósítási időszakhoz képest nem változnak, kivétel: a beszerzett vagyontárgy terhelési tilalma megszűnik. A választott biztosítékok (pl. bankgarancia, jelzálogjog) tekintetében a megvalósítási időszakhoz képest 50 %-kal mérsékelt biztosíték fenntartása szükséges. A biztosítéknyújtási kötelezettség részletes szabályai megtalálhatók a pályázati útmutató D6-os fejezetében.

Helyszíni ellenőrzés tűrési kötelezettség A Kedvezményezettnek a megvalósítási és fenntartási időszakban helyszíni ellenőrzés tűrési kötelezettsége van.


307/320 2010

Kedvezményezett köteles arra, hogy a sorra kerülő helyszíni ellenőrzésnél (281/2006. (XII.23.) Kormány rendelet 32. §.) a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, a szükséges információk, kért adatok megadásával, valamint a fizikai eszközökhöz való hozzáférés biztosításával segítse az ellenőrzések végrehajtását, továbbá a vizsgálat alapján készített jegyzőkönyv átvételét aláírásával igazolja. Előzetesen bejelentett helyszíni ellenőrzések esetén a Kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy az ellenőrzések alkalmával az erre feljogosított képviselője jelen legyen.

Biztosíték fenntartási kötelezettség 50 millió Ft támogatási összeg alatt: a kötelező biztosítékok (pl. inkasszó jog, nyilatkozatok) a megvalósítási időszakhoz képest nem változnak, kivétel: a beszerzett ingatlan vagyontárgy terhelési tilalma megszűnik. A választott biztosítékok fenntartási kötelezettsége megszűnik. 50 millió Ft támogatási összeg fölött: a kötelező biztosítékok (pl. inkasszó jog, nyilatkozatok) a megvalósítási időszakhoz képest nem változnak, kivétel: a beszerzett vagyontárgy terhelési tilalma megszűnik. A választott biztosítékok (pl. bankgarancia, jelzálogjog) tekintetében a megvalósítási időszakhoz képest 50 %-kal mérsékelt biztosíték fenntartása szükséges.

Helyszíni ellenőrzés tűrési kötelezettség A Kedvezményezettnek a fenntartási időszakban helyszíni ellenőrzés tűrési kötelezettsége van.

Kedvezményezett köteles arra, hogy a sorra kerülő helyszíni ellenőrzésnél (281/2006. (XII.23.) Kormány rendelet 32. §.) a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, a szükséges információk, kért adatok megadásával, valamint a fizikai eszközökhöz való hozzáférés biztosításával segítse az ellenőrzések végrehajtását, továbbá a vizsgálat alapján készített jegyzőkönyv átvételét aláírásával igazolja. Előzetesen bejelentett helyszíni ellenőrzések esetén a Kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy az ellenőrzések alkalmával az erre feljogosított képviselője jelen legyen.

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi alapelvek érvényesítése •

Jogosultsági feltétel a pályázó szervezet fenntartható fejlődési, illetve a szervezet és a tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatainak megadása, és az éves adatközlés vállalása.

•

A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében az internetes projektfelszíneknek infokommunikációsan akadálymentesnek kell lenniük az előkészítés és végrehajtás idején. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot kell kifejezni, tilos szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

•

Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén környezeti szempontokat kell alkalmazni (zöld beszerzés). A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot kell tükrözzenek.

•

A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A


308/320 2010

projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét. •

Építési célú beruházás, tevékenység estében a másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. A lehetőségeket legkésőbb a Megvalósíthatósági tanulmány (továbbiakban: MT) elkészülte előtt kell azonosítani, és az MT-ben bemutatni.

•

A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. A szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása és anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében.

•

A pályázónak vállalnia kell a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség elvének érvényesítését azzal, hogy a pályázati adatlapon 3-3 intézkedést kiválaszt, ezeket megfelelően bemutatja a pályázatban, valamint teljesíti a végrehajtásban.

•

A két támogatási alapelv érvényesülését a fejlesztést tekintve úgy kell meghatározni, hogy a tartalmi értékelésben, többletteljesítmény révén 1-1 pontot elérjenek a fejlesztés esélyegyenlőségi, illetve fenntartható fejlődési céljai (kizáró kritérium). Ezért a kiválasztott változat bemutatásában ki kell térni a fejlesztés esélyegyenlőségi, illetve fenntartható fejlődés elvei szerinti hatásaira, céljaira, választott eszközeire.

Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban 1. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a Pályázati felhívás és útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban. 2. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelyben bemutatott beruházás pénzügyi megtérülési rátája (BMR) kisebb, mint 0 (negatív érték), vagy meghaladja a 15,00 %-ot. (A beruházás pénzügyi megtérülési rátájának számítását a Belső megtérülési ráta számítási útmutató (V. számú melléklet) vagy a Támogatás intenzitás számítási útmutató (XV. számú melléklet) tartalmazza részletesen.).) 3. Egy pályázati évben egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy projekt esetében csak egy pályázathoz nyújtható támogatás a támogató részéről. Műszaki, pénzügyi szempontból összefüggő tartalmú beruházások 1 projektnek. A Bíráló Bizottság nem támogatja az összetartozó energetikai rendszerek több pályázatra való szétbontását, egy megvalósítási helyszín esetében, több technológia együttes alkalmazása is egy projektnek számít. 4. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely keretében a beszerezni kívánt technológiai korszerűsítést eredményező eszközök nem felelnek meg a vonatkozó európai irányelveknek, szabványoknak, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek, szabványoknak. 5. A konstrukció keretében beruházások támogatására pályázatot benyújtani csak meglévő állapot hatékonyabb energiafelhasználását eredményező korszerűsítése céljából lehet (új építésekkel, bővítésekkel ebben a konstrukcióban, a C.2. pontban felsorolt kivételektől eltekintve, nem lehetséges pályázni). 6. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely nem járul hozzá a hazai megújuló energiaforrás hasznosítás növeléséhez. 7. Kizárólag olyan projekt támogatható, amely (feltételezhetően) nem káros a biodiverzitásra.


309/320 2010

8. A biomassza alapú megújuló energiaforrást hasznosító projektek esetén biztosítani kell, hogy az alapanyag-ellátás során a földhasználat intenzitása nem nő. 9. Távhőrendszerről való leválás ebből a konstrukcióból nem támogatható, kivételt képez a gőzközegű távhő. 10. Kapcsolt energiatermelés csak abban az esetben támogatható, ha az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve („CHP-direktíva”) szerint „nagy hatékonyságú” kapcsolt energiatermelésnek minősül. 11. Utólagos külső hőszigetelést, külső nyílászáró-cserét, fűtési, hűtési használati melegvíz és világítási rendszer korszerűsítését előirányzó beruházásoknál az érintett tevékenységre és ezen belüli projekttípusokra vonatkozóan teljesülnek a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben meghatározott hőátbocsátási követelmények. 12. A világításkorszerűsítés csak abban az esetben támogatható, a világítás kielégíti a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről (2004.05.01.-től), 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészetiműszaki követelményeiről, az MSZ EN 12464 Belsőtéri mesterséges világítás valamint kültéri világítás esetében az MSZ EN 13201-2:2004 Útvilágítási szabvány, továbbá az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet előírásait. 13. Villamos – technológiai, energiaszállító, átalakító- berendezések korszerűsítése, cseréje, hatásfokának javítása, szabályozhatóvá tétele abban az esetben számolható el költségként, ha a már beépített és működő villamos berendezések hatásfokának javítását (pl. fázisjavítás), fogyasztásuknak csökkentése (frekvenciaváltók, szabályzók beépítése) szolgálja. 14. A projekteknek megvalósíthatósági tanulmányon megvalósíthatósági tanulmány tartalmának ki kell útmutatóban megfogalmazott követelményeket.

kell alapulniuk. A elégítenie a releváns

15. Technológiai berendezések (étkeztetés, mosás, szárítás, vasalás, stb.) energiahatékonyságának javítására irányuló beavatkozások csak költségvetési szerveknél, azok többségi tulajdonú cégeinél, valamint nonprofit szervezeteknél támogathatók, és csak abban az esetben, ha a beavatkozás (beruházás, fejlesztés) nem eredményezi az adott technológia outputjának (termelési kapacitás, termékjellemzők) bővülését (függetlenül attól, hogy a technológia végtermék, vagy közbenső termék előállítását szolgálja). Bővítés esetén a beavatkozás az eredeti kapacitás mértékéig támogatható, azaz a beruházási összeg a régi kapacitás és az új kapacitás arányában minősül elszámolható költségnek. 16. A támogathatóság feltétele, hogy a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes/eredő költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség-megtakarítás legalább 50%-ot képviseljen. 17. Energiahordozó-cserék esetében energiaköltség-megtakarításként az eredetileg használt energiahordozó árával (tarifájával) számolt költség-csökkenés vehető figyelembe. A kiváltott és az alkalmazott új energiahordozók eltérő árából (tarifájából) adódó költség-különbözetet az egyéb költségek változásaként lehet figyelembe venni. Megújuló energiaforrásra történő átállásnál a teljes energiaköltség-változás elszámolható energiaköltség-megtakarításként. 18. Támogatás csak azokhoz a beruházásokhoz nyújtható, amelyek a mindenkori energiapolitikai és környezetpolitikai célkitűzésekkel összhangban vannak, műszakilag megvalósíthatók, energetikai hatékonyságuk megfelelő, kielégítik a korszerűség követelményeit kielégítik, megfelelnek az érvényben lévő műszaki, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak.


310/320 2010

19. A projekt keretében alkalmazott műszaki megoldásnál figyelembe kell venni (de nem kötelező alkalmazni) az adott technológiára vonatkozóan elérhető legjobb technikát (BAT) tartalmazó, az EU által elfogadott referencia dokumentumban (BREF) foglaltakat. 20. Támogatás olyan (kombinált) beruházások finanszírozásához nyújtható, amelyek megvalósításának eredményeként egyértelműen (méréssel és/vagy a szakmában általánosan elfogadott módszerrel történő számítással) igazolható energiahordozómegtakarítás, valamint megújuló energia felhasználás és ezáltal számszerűsíthető környezetvédelmi eredmények jelentkeznek (mikro avagy projektszinten és makro avagy nemzetgazdasági szinten egyaránt). 21. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy együttműködnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok (KP IH), a Közreműködő Szervezetekkel (KSZ) és a külső értékelőkkel, valamint az Európai Unió kijelölt hatóságaival a projekt megvalósítása során. 22. Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely esetében a pályázó nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak. 23. Az eszközbeszerzésnek a pályázó által aktivált beruházás keretében kell megvalósulnia. Operatív lízing, bérlet és haszonbérlet keretében történő beszerzéshez támogatás nem igényelhető. Amennyiben a pályázó zárt végű pénzügyi lízing keretében kívánja az eszközt beszerezni, a fejlesztésnek a pályázó tulajdonszerzésével kell zárulnia úgy, hogy a pályázónak az elszámolható költségeket igazoló számlákat legkésőbb a projekt lezárásáig kell benyújtania a Közreműködő Szervezetnek. A támogatás csak a lízingcég részére fizetendő összeg tőkerésze után igényelhető. 24. Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, továbbá bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a fenntartási kötelezettség idejére. Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás, és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne. 25. Amennyiben a projekt egyéb forrásból előkészítési támogatásban részesül, akkor a projekt előkészítési költségei jelen pályázat keretében már nem minősülnek elszámolható költségnek. 26. Az e pályázati felhívás alapján elnyert támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható egyéb, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatással, illetve az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatással, amennyiben a halmozódás következtében a támogatási intenzitás meghaladná a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket. 27. Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivételek ez alól:


311/320 2010

•

•

a kapcsolt energiatermelő létesítmények (kogeneráció/trigeneráció), a megújuló energiatermelő létesítmények, illetve kazáncsere esetén az új kazán(ok) köré épített, technológiai célú, indokolt nagyságú építmény építését, továbbá az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolását célzó projekteket.

28. Nem támogathatók a 1080/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett lakásberuházási tevékenységek.

Jelen konstrukció keretében a nem kombinált (megújuló energiák felhasználása és épületenergetikai fejlesztések) projekt nem támogatható. A nem kombinált megújuló energiák hasznosítására vonatkozó projekt a KEOP-4.2.0/B, vagy KEOP-4.4.0 pályázati konstrukciók keretei között adandók be.

Pénzügyi feltételek Támogatás formája és jogcíme A Pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül (a támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás). Amennyiben a pályázó a közösségi jog szerinti vállalkozásnak minősül (ld. Fogalomjegyzék), akkor jelen pályázati kiírás keretében a „Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről” szóló 9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet 3. §(1) b) és c) pontjai szerinti tevékenységekre ún. állami támogatás nyújtható. A Rendelet alapján a következő állami támogatási kategóriák alkalmazhatók az egyes támogatható tevékenységek vonatkozásában: • ún. pénzügyi válság kapcsán nyújtható de minimis támogatás ([85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 23/A. §]. A C1.2 pont szerinti támogatható tevékenységek, valamint a fenti állami támogatási kategóriák kapcsolatát a Pályázati Útmutató XII. sz. melléklete tartalmazza (a közösségi jog szerint vállalkozásnak nem minősülő szervezetekre az e fejezetben meghatározott állami támogatási szabályok nem vonatkoznak). Az de minimis támogatásra vonatkozó legfontosabb szabályok: •

Az de minimis támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

•

A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

•

Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt de minimis támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.


312/320 2010

•

Azonos elszámolható költségek tekintetében az de minimis támogatás nem kumulálható csekély összegű támogatással.

•

Azonos elszámolható költségek tekintetében az de minimis támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

•

De minimis támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült a 85/2004. Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott rendelkezések szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

•

A kedvezményezett köteles, az de minimis támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10. évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.

Az de minimis támogatásokról külön útmutató áll rendelkezésre (X. melléklet). Az átmenti támogatás igénybevételének szabályai megegyeznek a csekély összegű támogatás igénybevételének szabályaival. Közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek Azon projektek, amelyek esetében a pályázó nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak, vizsgálni kell, hogy az adott projekt a 1083/2006/EK Rendelet 55. cikke szerint jövedelemtermelőnek minősül-e. Adott projekt a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén minősülhet jövedelemtermelőnek:

o

Közcélú jövedelemtermelőnek minősül egy projekt, ha §

a pályázó olyan non-profit szervezet (ide nem értve a közhasznú társaságot), közoktatási illetve felsőoktatási intézmény, vagy az államháztartás olyan szervezete, amely a projekt megvalósításával elért energia költségmegtakarítást kizárólag a részére jogszabályban meghatározott (adott esetben alapító okiratban rögzített) közfeladatként közérdekből, haszonszerzési cél nélkül ellátandó szakmai alapfeladatának állami/önkormányzati forrásból származó finanszírozási igénye csökkentéséhez 3 használja fel (vagyis nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak) ÉS

§

az alaptevékenysége keretében díjbevételt realizál (pl. közoktatási intézmény térítési és egyéb díjbevételei), a projekt e tevékenységhez kapcsolódik, TOVÁBBÁ

•

a pénzügyi elemzés szerinti referencia időszakban a fejlesztés megvalósításából származó nettó bevétel (összes bevétel és működési költségek különbsége) pozitív.

Jövedelemtermelő projekt esetében a támogatás tényleges mértéke az ún. finanszírozás hiány számítás alapján kalkulálandó (a közcélú, jövedelemtermelő projektekre vonatkozó szabályok szerint). KIVÉTELT KÉPEZNEK ez alól azon jövedelemtermelőnek minősülő projektek, amelyek elszámolható összköltsége nem haladja meg a 260 millió Ft-ot. Ezen projekt támogatási

3

Lásd pl.: a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. törvény 7.§ (1) bekezdés a)-b) pontja


313/320 2010

mértékének meghatározása azonos a közcélú, nem jövedelemtermelő projekteknél alkalmazandó módszertannal. Közcélú, nem jövedelemtermelőnek minősülő projektek

§

a pályázó olyan non-profit szervezet (ide nem értve a közhasznú társaságot), közoktatási illetve felsőoktatási intézmény vagy az államháztartás olyan szervezete, amely a projekt keretében elért energiaköltség megtakarítást kizárólag a részére jogszabályban meghatározott (adott esetben alapító okiratban rögzített) közfeladatként közérdekből, haszonszerzési cél nélkül ellátandó tevékenységéhez (alapfeladatához) használja fel (vagyis nem minősül a közösségi jog szerinti vállalkozásnak) ÉS

§

e tevékenységét kizárólag államháztartási forrásból finanszírozza, továbbá a projekt ehhez kapcsolódik, VAGY

§

e tevékenysége keretében díjbevételt realizál ugyan (pl. közoktatási intézmény térítési díjbevételei), és a projekt ehhez kapcsolódik, de a pénzügyi elemzés szerinti referencia időszakban a fejlesztés megvalósításából származó nettó bevétel (összes bevétel és működési költségek különbsége) negatív.

Ilyen esetben a támogatás tényleges mértéke a D2 fejezetben meghatározott táblázat szerint, a támogatás összege pedig a teljes (elszámolható) költség és a táblázat megfelelő adatának szorzataként számítandó ki.

Támogatás mértéke

4

A

B

C

D

E

Régió (megvalósítás helyszíne)

Vállalkozások

Költségvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények, valamint non-profit szervezetek

Költségvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények, valamint non-profit szervezetek LHH4 kistérségben

Mikro és kisvállalat LHH kistérségben

Középvállalat LHH kistérségben

Támogatás mértéke kedvezményezeti csoportonként (az elszámolható költségek arányában, %)

Észak-

50%

60%

70%

70%

60%

311/2007 (XI.17) kormányrendelet 2 mellékletében meghatározott 47 db leghátrányosabb helyzetű kistérség.


314/320 2010

Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

KözépMagyarország

50% 50% KKV: 50% Egyéb: 40% 50% 30% mikro és kisvállalat: 50%; középvállalat: 40% 30% mikro és kisvállalat: 50%; középvállalat: 40%

60% 60%

70% 70%

70% 70%

60% 60%

60%

70%

60%

50%

60%

70%

70%

60%

60%

70%

50%

40%

60%

-

-

-

FIGYELEM! A Pályázati útmutató B1 fejezete szerinti „31 Központi költségvetési szerv és intézménye” KSH kódú kedvezményezettek, valamint a nem költségvetési szerv formájában működő állami kedvezményezettnek (lásd fogalomjegyzék) esetében a támogatás mértékének felső maximuma az elszámolható költségek 100%-a. A támogatás mértékének és összegének meghatározása 1) Az állami támogatásnak minősülő projektek, a közcélú nem jövedelemtermelőnek minősülő projektek (ld. D1 fejezet), továbbá a 260 millió Ft-ot meg nem haladó elszámolható költségű közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek esetében a táblázat szerinti támogatási ráták alapján történik a támogatás összegének számítása. Ilyen projektek esetében a vonatkozó (100 millió Ft elszámolható költség alatt EGYSZERŰSÍTETT, 100 millió Ft vagy afeletti elszámolható költség esetén NORMÁL) megvalósíthatósági tanulmány, valamint annak mellékletét képező „BMR-számítási segédlet” kitöltésére és benyújtására van szükség. 2) A 260 millió Ft-ot meghaladó elszámolható költségű, közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektek esetében a táblázat szerinti támogatási ráták felső korlátot jelentenek, a támogatás tényleges mértéke az ún. finanszírozás hiány számítás alapján kalkulálandó (a közcélú, jövedelemtermelő projektekre vonatkozó szabályok szerint). Ilyen projektek esetében a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, valamint annak mellékletét képező „Támogatási intenzitás-számítási melléklet” kitöltésére és benyújtására van szükség.

3) A Pályázati útmutató B1 fejezete szerinti 31 Központi költségvetési szerv és intézménye KSH kódú kedvezményezettek, valamint a Pályázati útmutató XVI. melléklete (Állami költségevetési szervek listája) szerinti kedvezményezettek 260 millió Ft-ot meghaladó elszámolható költségű, közcélú, jövedelemtermelőnek minősülő projektjei esetében a megtérülő részre jutó központi költségvetési kiadásokat a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja (kivéve, ha a Római Szerződés 87. cikke szerinti állami támogatás hatálya alá tartoznak!). E kedvezményezettek fent említett projektjeire a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány mellett a kizárólag rájuk vonatkozó támogatási intenzitás-számítási útmutató kitöltésére van szükség (TISZ_Állami.xls). Ajkai Autóipari Klaszter Energetikai Stratégája

315/320 2010

A projekt típusának állami támogatás szerinti besorolásához segítséget nyújt a XII. számú melléklet. (állami támogatás/ közcélú, nem jövedelemtermelő / közcélú, jövedelemtermelő projekt).

Támogatás összege A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió Ft, maximum 500 millió Ft, Az Egészségügyi Minisztérium fenntartása és irányítása alatt álló, központi költségvetésből finanszírozott, önállóan működő és gazdálkodó, országos hatáskörű egészségügyi ellátó intézmények esetében, beleértve az Országos Mentőszolgálatot is, 1 - 800 millió Ft lehet. A közösségi jog értelmében vett vállalkozások esetében a támogatás maximális összegére vonatkozóan további korlát, hogy a jelen pályázati konstrukcióban elnyert támogatás valamint az adott és az elmúlt két pénzügyi év időszakában kapott csekély összegű valamint de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az 500 000 eurót. Ez a korlátozás a X. számú, az állami támogatás jogcímei mellékletben a projekttípusok, és a kedvezményezetti kör relációjában „de minimis” megjelöléssel jelzett projektekre érvényes.

Az önrész összetétele Az önrész a projekt finanszírozásában a támogatás összegén felüli rész, amelyet a pályázónak kell biztosítania. Pályázói önrészként természetbeni hozzájárulás nem elfogadható. Az önrész saját forrásból és egyéb támogatásból tevődhet össze. Az önrészen belül saját forrásnak minősül minden az alábbiakban felsorolt forrás, amely nem az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, és az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást . A pályázónak legalább a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő igazolt saját forrással kell rendelkeznie5, de a teljes önrész (támogatás összegén felüli rész) rendelkezésre állását igazolnia kell. 260 millió forint alatti elszámolható költségű projektek esetében az önrész (támogatáson felüli rész) rendelkezésre állásának igazolása a Támogatási Szerződés megkötésének feltétele. 260 millió forint vagy a fölötti elszámolható költségű projektek esetében: 1) Amennyiben a pályázó bankhitellel kívánja biztosítani a pályázati kiírásnak megfelelő önrészt (vagy annak egy részét), a pályázat benyújtásához elegendő a következő tartalmú banki nyilatkozat csatolása: A finanszírozó bank nyilatkozik, hogy az adott projektet megismerte, jelenlegi információi alapján finanszírozhatónak találja, a részletes hitelkondíciók kialakítása a nyilatkozat kiadásának dátumától kezdve 60 napon belül befejeződik. A hitelbírálat 5

A BIZOTTSÁG 800/2008/EK rendeletének 13. cikke alapján


316/320 2010

lezárásaként a bank visszavonhatatlan banki ígérvényt ad ki vagy megköti a projektgazdával a hitelszerződést A pályázati kiírásban meghatározott visszavonhatatlan banki ígérvényt vagy a banki hitelszerződést a pályázó legkésőbb a Támogatási Szerződés megkötésének határidejét megelőző 15 nappal kell, hogy eljuttassa a közreműködő szervezethez. Amennyiben a hitelígérvényben, illetve –szerződésben foglalt kondíciók befolyásolják a támogatási döntésben meghatározott támogatási mértéket, a KSZ a támogatási döntés módosítását kezdeményezi az Irányító Hatóság felé. 2) Egyéb esetben az önrész (támogatáson felüli rész) rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor kell igazolni. A Pályázati útmutató B1 fejezete szerinti, 31 Központi költségvetési szerv és intézménye KSH kódú kedvezményezett, valamint a nem költségvetési szerv formájában működő állami kedvezményezett által biztosítandó önerő Központi költségvetési szerv és intézménye kedvezményezett, valamint a nem költségvetési szerv formájában működő állami kedvezményezett (lásd fogalomjegyzék) projektje esetében a támogatás 100%, önerő biztosítására nincs szükség. Kivétel: Amennyiben a központi költségevetési szerv projektje jövedelemtermelőnek minősül, a KEOP támogatás a pályázati útmutató Támogatási intenzitás számítási útmutató c. melléklete által számítandó. az önerőt pedig a Támogatási Szerződés megkötése után, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja. Az önerő finanszírozás akkor biztosítható, ha a központi költségvetési szerv pályázó a támogatandó tevékenységet a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és/vagy az alapító okiratban rögzített szakmai alapfeladatként látja el, vagy a támogatandó fejlesztést e szakmai alapfeladat ellátásának érdekében kívánja megvalósítani, továbbá az önerő a központi költségvetési szerv részére jutatott más forrásból nem biztosított. Az önerő támogatás igénylése a projekt adatlapon történik nyilatkozattétel formájában. A nyilatkozat alapján a pályázat elbírálása során az NFÜ automatikusan intézkedik az önerő támogatás igénylés megindításáról a rendelkezésre álló keret erejéig. Az önerő finanszírozás rendelkezésre állásáról az NFÜ legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig önerő igazolást állít ki. Az önerőt az NFÜ a „XIX. Uniós fejlesztések fejezet” terhére előirányzat-átadási megállapodás keretében biztosítja. A tényleges előirányzatátadás ütemének megállapításánál figyelembe kell venni a projekt tervezett előrehaladását és a megállapított projektelőleg összegét is. Amennyiben a nem költségvetési szerv formájában működő állami kedvezményezett szerv projektje jövedelemtermelőnek minősül, a KEOP támogatás a pályázati útmutató Támogatási intenzitás számítási útmutató c. melléklete által számítandó. az önerőt pedig a Kedvezményezettnek kell biztosítania!


317/320 2010

A saját forrás az alábbi elemekből állhat és rendelkezésre állása az alábbi módon igazolható: Saját forrás elemei

Igazolás módja

számlapénz

a forrás igazolására kizárólag a pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat vagy banki igazolás fogadható el. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a számlapénz rendelkezésre állását több bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni, egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!

bankbetét

30 napnál nem régebbi, a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott igazolás a bankbetét összegéről, és annak meglétéről. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a bankbetét rendelkezésre állását több banki igazolással kívánja igazolni, egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!

a pályázó nevére szóló értékpapír-számla

a pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi értékpapír számlakivonat vagy banki igazolás. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az értékpapír rendelkezésre állását több számlakivonattal, vagy banki igazolással kívánja igazolni, egy hitelintézetnél vezetett több számláról, vagy több hitelintézetnél vezetett számlákról, a becsatolt dokumentumoknak ugyanarra a napra vonatkozó egyenleget kell tartalmaznia!

bankhitel; kötvény

A finanszírozó bank nyilatkozata, hogy az adott projektet megismerte, jelenlegi információi alapján finanszírozhatónak találja, a részletes hitelkondíciók kialakítása a nyilatkozat kiadásának dátumától kezdve 60 napon belül befejeződik. A hitelbírálat lezárásaként a bank visszavonhatatlan banki ígérvényt ad ki vagy megköti a projektgazdával a hitelszerződést. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele a hitelszerződés benyújtása.

tagi kölcsön, magánkölcsön

A tulajdonos, illetve a tagok határozata a kölcsön nyújtásáról, megkötött kölcsönszerződés és banki átutalásról igazolás vagy bevételi pénztárbizonylat.

a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés

A tőkeemelésről és összegéről szóló taggyűlési, közgyűlési, alapítói határozat, a tőkeemelés végrehajtását igazoló cégbírósági bejegyző végzés, a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott, 30 napnál nem régebbi igazolás a törzstőke emelés címén befizetett összegről, valamint taggyűlési, közgyűlési,


318/320 2010

alapítói határozat arra vonatkozóan, hogy az összeget adott projekt megvalósítása céljára fogják felhasználni. zárt végű pénzügyi lízing,

Lízingszerződés a mellékleteket képező „átadás-átvételi jegyzőkönyvvel” és „fizetési ütemtervvel”.

önkormányzatok esetében saját forrás összege

Önkormányzati pályázó az önrész rendelkezésre állását a pályázat benyújtásakor az XI. számú melléklet szerinti formában elfogadott képviselőtestületi határozattal bizonyítja, illetve ha az önkormányzat SZMSz-ében hatáskör átadás történik, akkor az ennek megfelelő szervezeti egység határozatával. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy az önkormányzat költségvetésében, valamint a három évre előre szóló költségvetési tervében (gördülő tervezés) a teljes projekt összeg a felhalmozási és/vagy működési célú bevételek és a felhalmozási és/vagy működési célú kiadások között nevesítetten szerepeljen (amennyiben az önkormányzat rendelkezik középtávú költségvetési tervvel).

önkormányzati társulások esetében saját forrás összege

Jogi személyiségű önkormányzati társulás esetén a társulási tanács határozata (az XI. számú melléklet szerinti formában), nem jogi személyiségű önkormányzati társulás esetén jóváhagyó képviselőtestületi határozat, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozata. A Támogatási Szerződés megkötésének feltétele, hogy jogi személyiségű társulás esetén a társulás, nem jogi személyiségű társulás esetén a gesztor önkormányzat költségvetésében valamint a három évre előre szóló költségvetési tervében (gördülő tervezés) a teljes projekt összeg a felhalmozási és/vagy működési célú bevételek és a felhalmozási és/vagy működési célú kiadások között nevesítetten szerepeljen (amennyiben a társulás, vagy az önkormányzat rendelkezik középtávú költségvetési tervvel).

önerő támogatás költségvetési szerveknek

Nyilatkozat a támogatás határozat, döntés).

az NFÜ által megítélt és biztosított önrész

NFÜ által kiadott önerő igazolás (ennek rendelkezésre állása csak a támogatási szerződés megkötésekor szükséges)

nyújtójától

(ígérvény,

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a saját forrás számlapénz, bankbetét, a pályázó nevére szóló értékpapír és tagi kölcsön, magánkölcsön forrás típusokból tevődik össze, úgy azok igazolásáról kiállított dokumentumoknak ugyanazon napra kell szólniuk! Az önrészként figyelembe vehető, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, megnevezése „egyéb támogatás”.


319/320 2010

Az egyéb támogatás az alábbi elemekből állhat, és rendelkezésre állása szerződéskötéskor az alábbi módon igazolható: Egyéb támogatás elemei az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás

Igazolás módja Megkötött hitelszerződés, Támogatási határozat támogatás odaítéléséről.

Szerződés,

A pályázó által igénybe vett összes támogatás (tehát a saját forráson felüli rész) maximális mértékénél figyelembe kell venni, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a D2 pontban meghatározott mértéket.


320/320 2010

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája

Recommend Documents