1
AJÁNLÁS
Mint az olvasók elõtt is ismert, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kezdeményezésével, a Zalai Hírlap
szerkesztõsége, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa Televízió és más városi televíziók stúdióinak támogatásával zajlott le az a nemes versengés, mely a megye 7-7 természeti és épített csodáját kereste. A 15 hónapos kampány során olyan nemes versengés zajlott, amely rámutatott arra, hogy milyen csodálatos környezetben élünk. A megye büszkeségeirõl van szó, amelyekre érdemes minden lehetséges módon felhívni a figyelmet. Ezért is választottuk a 14 csoda bemutatására a megye elsõ központjában felépített Millenniumi emlékmûvet. Külön köszönöm a verseny lebonyolítóinak munkáját, a szavazók aktivitását, hogy egy valóban széleskörû támogatottsággal rendelkezõ eredmény születhetett. Az ajánlásokkal, a szavazásokkal nagyon sokan sok értékre mutattak rá. A megye, s ezen belül Keszthely
és környéke különös gazdagságát is feltárta a megye csodáit keresõ program. Olyan kiállítással gazdagodott megyénk, amely tovább erõsíti hagyományaink továbbélését, megyei identitásunkat. Remélhetõleg minél többen felfedezik maguknak e gazdag „kincsestárat” tovább erõsítve ezzel is megyénk országosan élenjáró turisztikai potenciálját. Bízom benne, hogy e kiadvány, de még inkább a képek által is elmesélt történetek és pillanatok minél több embert arra ösztönöznek, hogy felkeressék és megismerjék a megyénkben rejlõ varázslatot.
Manninger Jenõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke
„SZERETNI A RÉGIT ÉS AKARNI AZ ÚJAT” Tamási Áron írja: „— Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne — ismételtem el magamnak. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derûs idõ nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam, és azt mondtam: — Igaza van: késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon! Igaza van: nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, … s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.” A neves székely író gondolatait követve valljuk, mi, zalai emberek is azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon lehessünk benne. Nekünk
is legyen hát célunk, hogy megismerjünk mindent ebben a szép otthonunkban, amennyire csak lehetséges. Ez különösen igaz akkor, ha mint a népdal mondja: „szép Zalában születtem”. Mert „az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született”. Járuljon hozzá ez a megyénk „csodáiról” szóló kis füzet is otthonunk megismeréséhez, és megismerése által megszeretéséhez, megbecsüléséhez, kincseinek, megõrzéséhez, felmutatásához, hagyományainak ápolásához. Valljuk mi is ezzel a kis képes ismertetõvel, miként a magyar Corvin-koszorú és a francia Becsületrend kitüntetettje, a nagykanizsai születésû Hevesi Sándor tette, hogy „hagyomány hátrafelé nézni és elõrehaladni, hagyomány emlékezni apáinkra és dolgozni gyermekeinkért, hagyomány szeretni a régit, és akarni az újat”.
2
Öröm számunkra, ha ezzel a kis kiadvánnyal ezt segíteni tudjuk. Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
A 2010-ben épült hagyárosi harangláb
ZALA MEGYE 7-7 CSODÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSA Zala megye, tudjuk jól, csaknem 3800 négyzetkilométer kiterjedésû ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal, kinccsel, a természet és az ember gyönyörû alkotásaival. Sok közülük jó ismerõsünk, de akadnak olyanok is, amelyeken rendre átsiklik a tekintet. Éppen ezért a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Zala Megyei Önkormányzat, a Kanizsa Tv, a Zalai Hírlap és a kezdeményezést támogató rádiók televíziók, újságok, önkormányzatok és kistérségek nevében arra buzdítottuk a zalaiakat, s mindazokat, akiknek kedves ez a megye, hogy készítsünk közösen leltárt kincseinkrõl, s találjuk meg együtt közöttük Zala megye 7 csodáját. Kerestük a 7 ember alkotta csodát (kiemelkedõ értéket képviselõ építészeti, tájépítészeti, mûvészeti alkotást, ipari létesítményt), és a 7 természeti csodát (kiemelkedõ ökológiai értéket képviselõ tájat, növénytársulást, növényt, állatot). A nevezéseket a Zalai Hírlap internetes oldalán tettük közzé. A szavazás menetérõl, avagy miként választottuk ki a csodákat: A 2009. október 1-jén közzétett felhívásunkra több mint 300 különbözõ ajánlat érkezett a Zalai Hírlap szerkesztõségébe. Mint kiderült, nemcsak a Zalában élõk ismerik Magyarország eme nyugati megyéjét, hiszen hazánk több pontjáról is kaptunk nevezéseket, melyeket november 20-án éjfélig fogadtunk a természeti és épített környezet kategóriákban. November 21-én pedig elkezdõdött a szavazás, amelyet két körben bonyolítottuk le. 2009. november 21-étõl 2009. december 14-én délig ugyanezen az oldalon az összes beküldött javaslatra voksolhattak. A szavazatok összesítése után azonban szûkítettük a kört, s ennek eredményeképpen 2009. december 15-én délben új szavazást indítottunk: egészen 2010. január 15én délig adhatták le szavazataikat
a „döntõbe” jutott 25 természeti és 25 ember alkotta csodára. A szavazás eredményeit Zala megye napján, a Zala Megyei Önkormányzat ünnepségén jelentettük be. Ennél a szavazásnál már nagyon számított az, hogy az adott „csoda” megválasztása érdekében milyen helyi összefogást sikerült kialakítani. Erre nagyon jó példával szolgált Becsehely-Pola kis románkori templomának elsõ helyre kerülése, mert a szavazásra összefogottak több pontot szereztek megválasztásához, mint az összes többi jelöltre szavazók együttvéve. Ugyanilyen jó példa volt a kovácsi-hegyi bazaltfolyosó érdekében Vindornyaszõlõs és Kisgörbõ községek összefogása. Példájukat a szervezõk azzal is honorálták, hogy a gyõzteseknek járó oklevelet az átadási ünnepségen mindkét közösség megkapta.
A szavazatok összeszámlálása után az alábbi végeredmény született. Íme, ahogy a szavazók látták: Zala megye 7 ember alkotta csodája: 1. Becsehely-Pola mûemléktemploma. 2. Az egervári várkastély. 3. Festetics-kastély, Keszthely. 4. Szent Anna-körtemplom, Kallósd. 5. Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg. 6. Nemesnépi szoknyás harangláb. 7. Zalaszántói Béke sztúpa. Zala megye 7 természeti csodája: 1. Bödei energiadomb. 2. Keszthelyi-öböl. 3. Cserszegtomaji kútbarlang. 4. Hévízi gyógytó. 5. A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója. 6. Kis-Balaton. 7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy.
Manninger Jenõ Lengyák Istvánnak gratulál Zala megye panteonjában
3
7 CSODA ZALA MEGYE TELEVÍZIÓIBAN Minden médiumnak, legyen az írott vagy elektronikus — az egyik alapvetõ feladata az értékmegõrzés. A múlt emlékeinek felidézése, megörökítése mellett nemcsak a mának kell szólni, írni, hiszen a jövõ kutatóinak, helytörténészeinek megkerülhetetlen dokumentumai lesznek a ma híradásai, tudósításai. A Kanizsa Tv ezért elkötelezett lokálpatrióta médiumként Nagykanizsáról, környékérõl, tágabb értelemben a zalaiakról a zalaiaknak készíti mûsorait. A Kanizsa Tv együttmûködése a Zala megyében mûködõ televíziókkal már másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az értékek tisztelete és az együttmûködésben rejlõ lehetõség miatt nem is volt kérdés, hogy aktívan kívánunk részt venni a Zala megye 7 csodája szervezésében, lebonyolításában. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület vezetõi még 2009. nyár közepén vetették fel az ötletet, hogy a zalaiakkal — itt élõkkel, elszármazottakkal együtt — választassuk ki
Zala megye 7 természeti és 7 ember alkotta csodáját. A szervezõkkel határozott szándékunk volt, hogy sem elõre — lehetséges „csodák” megjelölésével — sem a szavazás közben, nem befolyásoljuk a véleményeket.
Csak a lebonyolítás kereteit alkottuk meg, a többi a zalai embereken múlt. Mûvészettörténészt, környezetvédõt így akár meglepetés is érhetett, mely épületek, természeti értékek kerültek képbe. Ami pedig már a folyamat kezdetén látszódott, miután az interneten szavazni egyénenként lehetett, több településen alkalmi közösségek szervezõdtek saját „csodájuk” propagálására. Biztos, ha szakmai zsûrit ké-
rünk fel a döntésre, más „csodák” születnek — de a végeredményt 35 ezer zalai, a megye lakosságának közel egyhatoda szavazata alakította ki. Ez pedig igazolja, hogy a médiumnak egy másik fontos feladata az interaktivitás. Nemcsak egyirányú kell, legyen az információk továbbítása, hanem a technika adta lehetõségeket felhasználva minél több olvasóval, nézõvel, hallgatóval kell közvetlen, aktív kapcsolatot kialakítani. A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció ezt a szándékot is sikeresen igazolta. A „Zala megye 7 csodáját keressük!” akció nemcsak értéket mentett, a szavazással ráirányítva figyelmet több, eddig nem jelentõségén becsült természeti szépségre, épületre, hanem értéket teremtett. Értéket, hiszen a szavazáson részt vevõk számára fontossá — értékké — vált a voksolás. Értéket, hiszen a „Zala megye 7 csodája” cím rangot — értéket — jelent. Nagy Imre, a Kanizsa Tv Nonprofit Kft. ügyvezetõje
A programot bejelentõ sajtótájékoztatón a szervezésben részt vevõ valamennyi intézmény képviseltette magát. Balról jobbra: Nagy Imre, a Kanizsa Televízió ügyvezetõ elnöke a Zala megyei televíziós társaságok képviseletében, Virrasztó Zsolt, a Zalai Hírlap fõszerkesztõje, Balogh István, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület soros elnöke, Budavölgyi Kálmán, az ügyvezetõ elnöke és Lengyák István a program kidolgozója
4
ZALAVÁRI TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK tész tervei alapján valósult meg a park „ékköve” a Millenniumi emlékmû, amivel Zalavár is felkerült az organikus építészet térképére. Az emléképület magját a megye településeit jelképezõ 9 méter magas Életfa adja, aminek minden levele egyegy települést jelenít meg. Az Életfa törzsén a megye alapításában szerepet játszó három személy: Bulcsú vezér, Szent István király és Kolon ispán faragott alakja látható. Az emlékmû csúcsán az õsi székely-magyar szimbólumok: a Nap és a Hold, valamint a keresztény gyökereket jelképezõ kereszt látható. Az épületben bemutatásra került a Zala megyei lakosság által
megszavazott „Zala megye 7 csodája” is. Az Életfa — mint a megye kulturális mikrokozmosza — kivetíti maga köré a megye 7 természeti és 7 épített csodáját, hogy a látogatókat értékeink, megyénk feltérképezésére csábítsa. Az emlékmû a húsvéti ünnepektõl október 23-áig látogatható, számos — akár magán — rendezvény helyszíneként hasznosítható az Árpádkori alapokra épült Szent Istvánkápolnával együtt. A Zala Megyei Önkormányzat, a megye településeinek uniós támogatással megvalósított fejlesztése a Kis-Balaton Ház szolgáltatásaival együtt élményteli kikapcsolódást kínál.
A Millenniumi emlékmû Hazánk egyik legvonzóbb természetvédelmi területének szívében találjuk a megye elsõ központjának helyt adó Zalavárt, mely a mai község közelében lévõ Várszigeten terül el. Az egykori megyeszékhely gazdag vallási és történelmi örökséget õriz. A látogatók a Kis-Balaton Ház kiállításával megismerhetik a környék állat- és növényvilágát, történelmét. A gyermekeket játszótér, míg az aktív kikapcsolódást kedvelõket kerékpárkölcsönzõ várja. Itt végzett hittérítõ munkát Szent Cirill és Szent Metód, akiket II. János Pál pápa Szent Benedek mellett Európa védõszentjévé nyilvánított, és itt emeltek templomokat a bencések a mindennapi „ora et labora” szellemében. Az egykori kolostor és vár hatásköre a török idõkben Somogy megyére is kiterjedt, míg a Szûz Mária-kápolna a középkori zarándokok kedvelt célpontja volt. A vár 1702-es felrobbantása után a bencések nem tértek viszsza, új templomukat a szomszédos Zalaapátiban építették fel a régi templom romjaiból, és a hiteleshely is itt folytatta munkáját továbbra is „zalavári” néven. Zala megye díszpolgára, Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas épí-
Az Életfát Szi-Márton János plébános áldja meg
Kövér László avató beszéde
5
A 25-ÖS DÖNTÕ TERMÉSZETI CSODÁI
Panoráma a Szépkilátóról
A valkonyai horhos
A bödei energiadomb
Budafapuszta arborétuma
A cserszegtomaji kútbarlang
Deák-túrautvonal, Kehidakustány
A Keszthelyi-öböl
A hévizi gyógytó
Bivajrezervátum, Kápolnapuszta
A keszthelyi védett fenyõfasor
Kabala ménes, Rádiháza
Kis-Balaton
Kockásliliom
Lenti, parkerdõ
A kerkakutasi öreg szilfa
A Mura—Dráva találkozása
A nagykanizsai Csónakázó-tó
Zala folyó
Gébárti-tó, Zalaegerszeg
Azáleás-völgy, Zalaegerszeg
A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója
A tátikai õsbükkös
A zalai erdõk gímszarvasa
6
Platán sor, Zalaegerszeg
Kõszikla-szurdok, Nagybakónak
A 25-ÖS DÖNTÕ ÉPÍTETT CSODÁI
Az egervári várkastély
Bogenrieder-palota, Nagykanizsa
A bödei román kori templom
Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg
Becsehely-Pola mûemléktemploma
Szoknyás harangláb, Nemesnép
Köztéri óra, Zalaegerszeg
A Kányavári-szigetre vezetõ híd
Biztosítópalota, Nagykanizsa
A rezi várrom
A keszthelyi Festetics-kastély
A letenyei Városi Könyvtár
A szécsiszigeti templom
Vasemberház, Nagykanizsa
A Zala Megyei Bíróság épülete
A Zalalövõ (Salla) római romok
A zalaegerszegi zsinagóga
A zalaszentgróti Hatamov-híd
Nagy-Magyarország-emlékmû
Zalavári történelmi park
A türjei római katolikus templom
Szent Anna-templom, Kallósd
A zalaegerszegi televíziótorony
7
A novai római katolikus templom
Béke sztúpa, Zalaszántó
A BÖDEI ENERGIADOMB egyre nagyobb látogatottságnak örvend. Mind többen keresik fel a gyógyulásra várók közelrõl, de akár 50100 km-en távolabbról vagy a nyugati államokból is. A településen megüresedõ házak, ingatlanok hamar gazdára találnak. A csodás erdõkkel, a csendes, oxigéndús mikroklímával rendelkezõ domb igazi kikapcsolódást nyújt a csodára váró, csodával gyógyulni akaróknak.
Böde, a mindössze 300 lelket számláló kis észak-zalai település új érdekességgel büszkélkedhet. A Zalaegerszegtõl 10-12 kilométerre északnyugatra lévõ bödei energiadomb festõi környezetben található. Felfedezõje, Böde János szerint ezen a dombon is találkozhat az ember az „erõvel”, mint a Földön több helyen is. Ugyanez a „szent erõ” található
például Lourdes-ban, Medugorjeben, Fatimában, Tápiószentmártonban. Az „erõ” hatással van minden élõlényre, természetesen az emberre is. Az ide látogatóknak lehetõségük van az „erõ” segítségével mielõbb leküzdeni betegségeiket, fájdalmaikat. A domb napról-napra kedveltebb. A szájról-szájra terjedõ információknak köszönhetõen
A KESZTHELYI-ÖBÖL lyek, ezek közt kiemelkedõ értékû a fenékpusztai. A Zala torkolatától északra fajgazdag, természetes nádasok díszlenek ritka növényeknek, köztük védett orchideafajtáknak helyet adva. Gazdag a rovarvilág, a nádasok fészkelõ helyei a madarak-
A Keszthelyi-öböl, mely szintén bekerült a 7 zalai természeti csoda közé, nemcsak a nevét kölcsönzõ város szépségei miatt lehet érdekes a látogatók és az itt élõk számára. A Balaton hazánk és Közép-Európa legnagyobb tava, melynek keszthelyi partszakasza 1978-ban került ismét Zala megyéhez. Az öböl Becétõl Fenékpusztáig húzódik. A partszakaszokon máig fennmaradtak a természetes szegé-
8
nak, amelyeket a fenékpusztai madártáborban lehet tanulmányozni. A vízimadarakat a tavat körbeölelõ bicikliútról is megcsodálhatjuk, a szabadstrandok benyúlnak a nádasok közé, a város látványosságai pedig az urbánus turistát hívogatják.
A CSERSZEGTOMAJI KÚTBARLANG A barlangot a Keszthely és Hévíz között elhelyezkedõ Cserszegtomaj község temetõjében véletlenszerûen fedezték fel 1930-ban kútásás során az 50 méteres mélység elérésekor a kútásók. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia, majd az Acheron Barlangkutató Csoport végzett. A tevékenységhez késõbb a cserszegtomaji illetõségû Labirint Barlangkutató Csoport csatlakozott, amely már 20 éve (alapította Takács Ferdinánd festõmûvész 1989-ben) folyamatosan végez feltáró és tudományos kutatásokat a barlangban Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület néven. A feltárásoknak köszönhetõen a barlang jelenlegi összhosszúsága 3320 m-re bõvült. A barlang a pannon homokkõ és triász dolomit között helyezkedik el. A barlang különleges formakincsei közé tartozik a nagy mennyiségben és változatos formában elõforduló
gipszkristály, a homokkõ falakon felfedezhetõ tenyérnyi hematit kiválások (kék-vörös foltok), valamint a fedõben lévõ pirites rétegek vegyi bomlása során keletkezõ sötétvörös
limonit cseppkövek. A barlang termeit (átlagos méretük 10-15 m átmérõjû és 2-3 m magas) kuszodák kötik össze. A barlang hõmérséklete egész évben állandó (12,8—13 °C).
A HÉVÍZI GYÓGYTÓ A nemzeti kincsként számon tartott hévízi gyógytavat 2003 januárjában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette mint posztvulkáni tevékenység eredményét, természeti kategóriában a Tapolcaimedence tanúhegyeivel és a Tiha-
nyi-félsziget természeti jelenségeivel, a magyar várományosi listára. A hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív természetes termáltava, amely páratlan környezetben, a Balatontól mindössze 6, Budapesttõl 190, Bécstõl 195 km-re található. A 4,4 ha víz-
9
felületû tó gazdag ásványanyagtartalmú forrása a 38 m mélyen található barlangban fakad, ahol többezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó vízhozama 410 l/mp, a víz három és félnaponta kicserélõdik, hõmérséklete télen sem csökken 2223 °C alá, nyáron viszont eléri a 3738 °C-t is. A hévízi gyógytó vízének köszönhetõen mûködik a Szent András Reumakórház Hévízgyógyfürdõ Nonprofit Kft. intézménye, mely egy közel 59 hektáros természetvédelmi területen helyezkedik el, amelynek harmada véderdõ, harmada parkerdõ és harmada közpark. Az „Egészség és harmónia” gondolatok jellemzik a társaság komplex tevékenységét, a gyógyulni és pihenni vágyók igényeit szem elõtt tartva.
A KOVÁCSI-HEGY BAZALTFOLYOSÓJA
A Kovácsi-hegycsoport a Keszthelyihegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi-hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben vulkáni tevékenység révén jött létre. A tanösvény a környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédõ meteorológusáról kapta a nevét. A Kovácsi-hegy híres földtani természeti kincse a Balaton-felvidéki
Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes „bazaltutca, bazaltfolyosó”. A 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képzõdmény, benne lakásokra emlékeztetõ barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kõzet a lazább altalaj sülylyedése miatt megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. Kialakulásában az erõs szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó
pannóniai rétegeket — így a könynyen lepusztuló homokot is — kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerû hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik. Turistajelzések is keresztezik a tanösvényt fehér alapon fekete madárjelzéssel. Tíz megállóhelyén a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett négylábú vadak nyomolvasására is megtanítanak bennünket. Csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a Kovácsihegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5—15 méter magas oszlopai, a barlangok és különbözõ üregek érdekes morfológiai képzõdményei. Az 1999 májusában megnyílt természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket, és bemutatja a térség növény- és állatvilágát.
A KIS-BALATON A Keszthelyi-öböllel szerves biológiai kapcsolatban él a Kis-Balaton, a Balatontól délnyugatra fekvõ, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentõs része
védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentõsen ingadozó vízszintjérõl volt nevezetes vidék. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet
képezett a Balatonnal, a vízfelület komoly szerepet játszott abban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielõtt a Balatonba ömlik. Az értékek õrzése az 1970-es években erõsödött fel, a területen védõgát- és átemelõrendszert valósítottak meg. A Zala vize ma már a tervezett módon folyik. A KisBalaton olyan jelentõs élõvilággal rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentõségû vadvizekrõl, fõként a vízimadarak élõhelyérõl született ramsari egyezmény hatálya alatt áll.
10
AZÁLEÁS-VÖLGY (ZALAEGERSZEG, ALSÓERDÕ) tömegben ez a gyönyörû növény. A koraiak már áprilisban, a legutolsók május végén, június elején bontják szirmaikat. A sárga kaukázusi fajtából van a legtöbb — ez az illatos —, de látható fehér, lila, valamint a pirosnak számtalan változata. Különösen a reggeli és esti órákban érezni illatukat. A völgy hangulatát kiemeli a szélén magasodó duglász-, ezüst-, mamutés jegenyefenyõk zöld fala.
Az alsóerdei 220 ha-os parkerdõ legszebb része az Azáleás-völgy. A hûvös, párás levegõjû, savanyú talajú 2 hektár területû völgybe rododendron (havasszépe) cserjét telepí-
tettek a Zalaerdõ dolgozói 1973-tól. A mintegy 3000 db havasszépe 15 fajtájából alakították ki a hangulatos völgyet. A táj itt május elején a legszebb, mert akkor virágzik legnagyobb
BECSEHELY-POLA MÛEMLÉKTEMPLOMA télye kelet felé néz. Délrõl nyílik eredeti, román stílusú kapuja. A templom ékköve a kaputól keletre esõ keresztet formázó, gótikus jegyeket mutató mérmûves ablak.
A 13. század második felében épült román stílusban, elsõ írásos említése 1332—33-ból való. A törökkel való viaskodások nem kímélték, megrongálódott, elhanyagolták. Az 1700as évek elsõ felében állították helyre, hajóját bõvítették, régi tornyát elbontották. A század végén a barokk jegyében teljesítették ki, új tornya is ebbõl az idõbõl származik. Az 1960-as években sekrestyével toldották, 1967-ben restaurálták. Félköríves, csúcsos diadalívû szen-
11
Az utóbbi években a gyönyörû mûemlék környezetében jelentõs civil összefogást alakítottak ki a lelki, a természeti és az épített környezet gondozására.
AZ EGERVÁRI VÁRKASTÉLY után kapott, ekkor kerültek a saroktornyokra az S, P, Q, R betût formáló szélkakasok is. Majd sokáig csak a romlás vendégeskedett a vaskos falak között. Az elsõ mûemléki
helyreállítás 1960 és 1965 között zajlott, külseje reneszánsz, árkádos udvara barokk jegyeket mutat. A legújabb idõkben nyári színház lelt otthonra falai között.
Egerváron, amely nevét a mocsaras területen növõ égerfákról kaphatta, elõször a tatárjárás után épült vár vélhetõleg fából, s az 1300-as évek elsõ felében elpusztult. Ugyanitt 1476 után Egervári László emeltetett várat, ami a Nádasdyak építkezései nyomán 1560-ban nyerte el a mait idézõ — négy oldalról zárt, olasz rendszerû, négy sarokbástyás — külsejét. 1664-ben a török felgyújtotta, majd 1712 körül Széchenyi Zsigmond kastéllyá alakította át. Ekkor épült az árkádos folyosó, s valószínûleg a második szint is. Új tetõt az 1754-es tûzvész
FESTETICS-KASTÉLY, KESZTHELY A ma Helikon Kastélymúzeum néven múzeumként és rendezvényközpontként mûködõ keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Mai formáját 1883 és 1888 között Fes-
tetics (II.) Tasziló idejében nyerte el. Parkja természetvédelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút-kiállítást befogadó új épület.
12
A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt fõúri magánkönyvtára. A kastély 18 látogatható termében az eredeti vagy korhûen rekonstruált bútorok a 18—19. századi arisztokrata életformát mutatják be. A hintókiállítás fõ anyaga a fõúri életformához kapcsolódó 18—19. századi kocsi-, hintó- és lovas szán gyûjteménye. A vadászati kiállítás több mint 200 vadfaj trófeáinak ad helyet. Az épület tetõterében Európa egyik legnagyobb történelmi modellvasút-kiállítása látható. A pálmaház egzotikus növényeivel a fõúri életmód részét képezõ orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi.
KALLÓSDI KEREKTEMPLOM A gótikus részformákat tartalmazó román stílusú körtemplomot 1260 táján építették. Belsejében hat csúcsíves fülke található, falában keskeny lépcsõn lehet feljutni a fából készült karzatra. Kupolája harang alakú. A török idõkben a körülötte lévõ falu elnéptelenedett, a templomot a pusztítástól megvédte az erdõ. A veszély elmúltával a falusiak kitisztították a környékét, és újra használatba vették. A mai idõkben templomként, esküvõi helyszínként, koncertteremként is használják. A templom iránt az — eddig sem elhanyagolható — érdeklõdés a díj átvétele óta tovább fokozódott. Mind többen és többen jönnek egyedileg, csoportosan meglátogatni a falut hosszabb, rövidebb idõt töltve a településen. Szétnéznek, megpihennek, részt vesznek a kulturális rendezvényeken. Mindenkinek azonos véleménye van arról, hogy a Zala 7 csodája kez-
deményezés felhívta megyénk ismert és kevésbé ismert nevezetességeire a figyelmet. Szûkebb környe-
zetünk értékeinek megõrzése szempontjából nagyon hasznos kezdeményezésnek tartják.
GÖCSEJI FALUMÚZEUM Az országban elsõ, 1968-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum a Zala folyó holtága mellett álló Hencz-
vízimalom köré települt. A göcseji népi építészet és lakókultúra emlékeit mutatja be a 19—20. század for-
13
dulóját tükrözõ enteriõrökkel és településképpel. Külön értéke az 1870es években elpusztult zalacsébi fatemplom rekonstrukciója. A múzeum területén az utóbbi években folyamatosan épül a Finnugor Néprajzi Park, amely egy-egy vogul, osztják és mari portát, valamint egy tradicionális finn cselédházat mutat be. A népi építészet remekeit bemutató együtteshez foglalkoztatóház tartozik, ami múzeumpedagógiai foglalkozások és egyéb rendezvények megtartására nyújt lehetõséget. A rendezvények a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódó munkakezdet, a húsvét, a Szent György-napi fazekasünnep, a búcsú, az új kenyér ünnepe, a szüret vagy éppen Szent Márton-napi szokásokat elevenítik fel.
A NEMESNÉPI SZOKNYÁS HARANGLÁB Nemesnép község Zala megye nyugati sarkában, az Õrség tájegység déli részén fekszik. A települést a Szentgyörgyvölgyi-patak osztja ketté. A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. A község legfõbb nevezetessége a szoknyás harangláb mára szinte Göcsej néprajzi jelképévé vált, ábrázolása sok helyrõl köszön rá a hozzánk érkezõ idegenre. Az 1793-ban emelt nemesnépi fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb nem csak megyénk büszkesége, sokak szerint egész NyugatMagyarországon nem akad nagyobb és szebb. A népi építészet eme több mint kétszáz éves remeke 1937 óta áll országos mûemléki védelem alatt, s az 1930-as években Zalaegerszegen is felépítették a másolatát.
Nemesnép önkormányzata minden lehetségest megtesz azért, hogy megyénknek ez a talán legismertebb népi építészeti alkotása az utókor
számára mai szépségében maradhasson meg szépen kiépített, parkosított környezetével együtt. Fáradozásuk láthatóan eredményes.
A ZALSZÁNTÓI BÉKE SZTÚPA A Bop Jon (Jin Soo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes vallási lelkesültségének köszönhetõen megépített Béke Sztúpa, Zalaszántó mellett a 316 méter magas Kovácsi-hegyen áll, kilátással a Balatonra. Ez
Európa legnagyobb sztúpája, 30 méter magas és 24 méter széles. Tibeti szerzetesek óriási segítséget és támogatást nyújtottak a megvalósításához. A sztúpa (nem látogatható belsõ terében) Buddha tanításait és relikviáit tartalmazza. Az ugyancsak belül felállított „élet fája” 24 méter magas. A külsõ szoborfülkében látható, drágakõvel ékesített, lángtrónon ülõ Buddha-szobrot Dél-Koreában készítették. A sztúpa környezetét az emberi jogok parkjának is nevezik. Tenzin Gyatso Õszentsége, a 14. Dalai Láma szentelte meg 1993. június 17én. A napsütésben vakítóan fehér, európai szemnek szokatlan építmény a Balaton-felvidék egyik leggyakrabban felkeresett látványossága. A látogatók érdekében ma már olyan tájékoztató táblákkal is találkozhatunk, amelyek segítséget nyújtanak a buddhista szent helyek vi-
14
selkedéskultúrájának megismerésében. A sztúpától párszáz méterre pedig egy állandó jelleggel látogatható buddhista szentélyt találhatnak, ami az ott élõ lámák lakhelye is.
A NAGYKANIZSAI CIVIL KEREKASZTAL EGYESÜLET A kerekasztal egyesületet 2005-ben hoztuk létre a civil közösségek, az önkormányzati és a nonprofit szervezetek közti térségi együttmûködés színtereként. Missziónknak tekintjük, hogy szociális területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtásával járuljunk hozzá a szegénység és társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához. Jótékonysági rendezvényekkel, akciókkal segítjük a katasztrófák vagy más okok miatt rászoruló emberek életét. Küldetésünknek valljuk a civil aktivitás és értékteremtés, valamint a szektor társadalmi szerepvállalásának fejlesztését. Ezt kívánjuk elérni a civil közösségek folyamatos jelenlétének szervezésével, a társadalomfejlesztési programok ösztönzésével, létrehozásával és végrehajtásával. A nonprofit szolgáltatási kötelezettségek ellátásán túl fontosnak tartjuk a társadalmi felelõsségvállalás és az önkéntesség elterjesztését, társadalmi elismertségének és elfogadottságának erõsítését. Az említettetekhez elkerülhetetlenül fontos a kölcsönös együttmûködés kialakítása. Nagykanizsán nonprofit szolgáltató irodát mûködtetünk önerõbõl, három fõvel, napi nyolc órai nyitva tartással a Halis István Városi Könyvtár földszintjén. Irodánk 2010-ben Önkéntes Pont státuszt kapott. Rendezvényeinkhez alkalmanként 10-20 fõ (vagy ennél is nagyobb számú) önkéntes csatlakozik, akik éves szinten 5-6 ezer munkaórát teljesítenek. A szolgáltatásainkkal, programjainkkal elért célcsoport létszáma 35-40 ezer fõ évente. Nonprofit Szolgáltató Központunk tevékenységi körébe tartozik: — Karitatív kampányok, akciók szervezése. — Jótékonysági gyermektáborok létrehozása és mûködtetése. — A természeti katasztrófasújtotta területen élõk segítése (elsõsorban hazánkban).
— Civil közösségi (pl. egyházi) épületek összefogással történõ felújításának segítése. — Természeti és épített értékeink (pl. muzeális értékû vasúti jármûvek) rehabilitálása, megóvása, fejlesztése. — Környezetvédelmi és környezetépítõ feladatok szervezése és megoldása. — Forráshiányos civil szervezetek támogatása. — Nonprofit üzletviteli tanácsadás.
Civil irodánk két tematikus hír, és nonprofit szolgáltató internetes portált mûködtet: 1. Online Dél-Zala — regionális nonprofit szolgáltató hírportál: portal.civiliroda.eu 2. Regionális ifjúsági és sport hír és szolgáltató portál: ifjusag.com/index.php Eddigi sikeres projektjeink voltak (a teljesség igénye nélkül): — A látóhegyi kápolna közösségi összefogással történõ rehabilitációja.
A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület elnöksége — 2012 — Önkéntes Pont mûködtetése. — Önkéntes munkák szervezése a foglalkoztatást helyettesítõ pótlék megõrzése érdekében. — Az érettségi vizsgához kötelezõen belépõ önkéntes diákmunkák szervezése. — Karitatív önkéntes feladatok felderítése, és megoldásukhoz önkéntesek szervezése. — Foglalkoztatási, oktatási, felzárkóztató programok menedzselése. — Idõsügyi civil közösségek tevékenységeinek segítése.
15
— A nagykanizsai Vasúttörténeti Park rehabilitációja. — Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor. — „Szeretem Kanizsát” mozgalom. — Köszönet Napja. — Társadalmi Felelõsségvállalási Konferencia. — „Fogadd örökbe Nagykanizsa természeti értékeit mozgalom”. Civil közösségek közremûködésével megjelentetett kiadványaink: Szeretem Kanizsát, Civil szívvel DélZalában, Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor, Ifjú szívvel Dél-Zalában.
16
