Vállalkozó nők a pénz világában Ajánlás a női vállalkozások segítésére és a gender-tudatosság növelésére a hitelintézetekben
A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott Nóra vállalkozik - civil szervezetek és ügyfeleik fejlesztése NCTA-2014-8436-B pályázat keretében született tanulmány
Mottó: A vállalkozási tevékenység nem gender-semleges, azaz a különböző társadalmi szerepek mentén élő nők és férfiak esetében eltérnek a vállalkozás indításának okai, motivációi és körülményei, de különböznek a nők és férfiak által tulajdonolt és irányított vállalkozások jellemzői és teljesítménye is. Ezért a vállalkozások fejlesztése is csak a nemre érzékeny megközelítés alkalmazásával lehet eredményes. A gazdasági növekedés egyik sarokköve a nők nagyobb arányú részvétele a gazdaságban, a bennük rejlő potenciál kibontakoztatása nem csupán egyéni, de össztársadalmi szinten is mind a teljesítmény, mind a fogyasztás, mind a foglalkoztatás oldaláról is lendületet képes adni a gazdasági fejlődésének, mintát a jövő generációi számára. A vállalkozás a nők egyenrangú társadalmi szerepvállalásának feltétele, hiszen gazdasági függetlenségük nélkül nincs lehetőségük valódi befolyás gyakorlására. A vállalkozás az alkalmazottként történő munkavállalás és jövedelemszerzés alternatívája a nők számára, mellyel önmaguk, és gyermekeik jólétéről gondoskodnak, illetve munkahely teremtésével, segítők bevonásával hozzájárulnak mások megélhetéséhez. A pénzügyi szektor a vállalkozások finanszírozási igényeit elégíti ki, legyen szó akár tőkéről, akár adósság-kezelésről. A női vállalkozások azonban nem, vagy alig férnek hozzá azokhoz hitelintézetek szolgáltatásaihoz: nem vonnak be befektetőket, és nem vesznek fel hitelt.
1
A vállalkozások esetében a gender credit gap mérése megdöbbentő számokat eredményezne. Ajánlásunk célja, hogy felhívjuk a pénzintézetek figyelmét a női vállalkozások ösztönzésében és megerősítésében betöltött szerepükre, és segítséget nyújtsunk az ebben számukra is meglévő üzleti potenciál kiaknázásához szükséges lépések megtervezéséhez. A továbbiakban összefoglaljuk a női vállalkozások legfontosabb jellemzőit, röviden ismertetjük a női vállalkozásokról készített kutatásunk pénzintézetekre vonatkozó megállapításait, és javaslatot teszünk néhány konkrét intézkedésre.
2
A női vállalkozások sajátosságai A vállalkozói szerep-modell a társadalom többségének képzetében mind a mai napig hímnemű. A nemi alapú sztereotípiákon alapuló oktatás, nevelése és szocializáció a vállalkozás indításához szükséges tulajdonságokat – a kockázat-vállalásra való hajlandóságot, az önállóságot, a határozottságot, az önérvényesítést, az önbizalmat - a lányokban nem, vagy a fiúknál kevésbé erősíti. A hagyományos nemi szerepekre történő felkészítés folytán a nők pályaválasztásukat, karrier-elképzeléseiket, jövedelmi elvárásaikat, pénzügyi függetlenség iránti igényeiket a férfiakhoz képest alacsonyabb szinten, a családi életnek alárendelve határozzák meg. Mindennek természetes következménye, hogy a nők vállalkozási hajlandósága a férfiaknál alacsonyabb, csak a képzettebb, önmagát rátermettnek érző szűkebb csoportjuk gondolkodik vállalkozás indításában. Egyfelől az abban rejlő lehetőségek - pl. az önállóság megélése, az önmegvalósítás) vonzzák őket, másfelől körülményeik, élethelyzetük kényszerítik rá őket – a férfiaknál gyakrabban: a munkahelyhiány, rugalmas munkavégzés iránti igény vagy a további bevétel szükségessége, a férj/partner munkanélkülisége, egyedülálló szülővé válás stb. A munka világában jelen lévő egyenlőtlenségek között a legnagyobb mértékű egyenlőtlenségek éppen a vállalkozások világában figyelhetők meg: A nők kisebb arányban vállalkoznak. A nők vállalkozási tevékenysége gyakran kiegészítő jellegű tevékenység. A női vállalkozások többnyire nőies tevékenységekben jelennek meg (horizontális szegregáció). A nők vállalkozásai többnyire egyszemélyes vállalkozások (vertikális szegregáció). A női vállalkozók hiányoznak a vállalkozások fejlesztését szolgáló döntéshozatalból, vállalkozói érdekképviseletből, A nők vállalkozásból származó jövedelme alacsonyabb, mint a férfiak által tulajdonolt vállalkozások jövedelme. A női vállalkozások tőkeellátottsága a férfiak által vezetett vállalkozásokhoz képest jóval alacsonyabb, már az indulásnál is: mind a humántőke, mind a kapcsolati tőke, mind a pénztőke szempontjából hátrányokkal indulnak. Noha képzettebbek, mint a férfiak, a műszaki, info-technológiai szakértelmük alacsonyabb szintű, a szabadidő eltöltésének egyenlőtlenségei, az otthoni munkamegosztás kiegyenlítetlensége, és a közösségekhez való eltérő kapcsolódás folytán az üzleti életben hasznosítható kapcsolatrendszerük is korlátozottabb. A bérkülönbségek és karrierszünetek folytán alacsonyabb összegű saját jogon szerzett megtakarításokkal rendelkeznek, a családi megtakarítások vállalkozási célú felhasználásában a férfiakénál kevésbé döntenek önállóan, illetve párkapcsolatokon belül a férfiak kevésbé támogatók a nők vállalkozási tevékenységével kapcsolatban, mint fordítva. Kisebb arányban vonnak be befektetőket, 3
alacsonyabb a kockázatvállalási hajlandóságuk, ezért kevésbé vesznek fel a vállalkozás indításához hitelt, ritkábban áll rendelkezésükre a szükséges vagyoni biztosíték, fedezet és az informális - baráti, rokoni - pénzügyi segítség is. Kevésbé profitábilis, javarészt tradicionális szektorokban dolgoznak, a start-upok között világszerte is alig 10-15% a női vállalkozás. Igen csekély arányban vesznek részt pályázatokon és közbeszerzésekben. Vállalkozásuk többnyire magánszemélyeknek, vagy más kisvállalkozásoknak szánt, alacsony profitrátát magában foglaló termékekre és szolgáltatások nyújtására, női ügyfélkörre épül. Egyszerre szeretnének ügyfeleik és családjuk rendelkezésére állni, így a munkaidő-ráfordítás és vállalkozáshoz kapcsolódó mobilitás is alacsonyabb, mint a férfiak esetében. A siker mérőszáma a férfiak vállalkozásainál egyértelműen az értékesítés árbevétele, a profit, az eszközök, az alkalmazottak számának növekedése, ugyanakkor a nők vállalkozásainak mérete minden üzleti indikátort tekintve kisebb. Számukra az üzlet terjeszkedése és a pénzügyi siker kevésbé fontos, illetve ahhoz hangsúlyozottabban társul a minőségi termék vagy szolgáltatásnyújtás, a személyes öröm, kreativitás megélése és a mások segítése. Vállalkozói szerepükben autonómak, büszkék eredményeikre, ugyanakkor a javarészt női vállalkozói környezetben nem találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel, az esetlegesen férfias környezetben pedig gyakran női mivoltukkal tesznek szert előnyökre, a diszkriminációra, az esélyegyenlőtlenségre ők maguk kevésbé érzékenyek, ily módon azzal, ahogyan működtetik vállalkozásaikat, maguk is hozzájárulnak a sztereotípiák megerősítéséhez.
4
A kutatás kapcsolódó megállapításai A női vállalkozók induló tőkéje Kérdőíves felmérésünkben 187, 85%-ban felsőfokú végzettséggel rendelkező nő vett részt, az ország minden tájáról. A felmérésben vállalkozó nők 35%-a állította, hogy vállalkozásához nem volt szükséges indulótőke. A kitöltők vállalkozásainak induló tőkéje igen alacsonynak mondható: csupán 30 %-uk esetében haladja meg az 1 millió Ft-ot, és mindössze 0,73 %-uk esetében magasabb az induló tőke 3 millió Ft-nál.
40%-uk állítása szerint, nem okozott számukra gondot a szükséges összeg előteremtése, és további 22% jelezte, hogy önerőből meg tudta oldani. Alig 4% jelezte, hogy külső forrásra támaszkodott.
45% úgy vágott bele vállalkozásába, hogy egyáltalán nem foglalkozott a megtérülés kérdésével, 10%-uk csak a kiadásokra összepontosított, a bevételi oldallal nem foglalkozott. 5
Teljeskörű üzleti tervet az indulásnál alig több mint 1/10-ük készített, amelyből a pénzügyi tudatosság igen alacsony szintjére is következtethetünk.
Hitelek igénybevétele A vállalkozás bővítéséhez a külső források igénybevétele nem szerepel a felmérésben szereplő vállalkozó nők tervei között. A bankhitellel a vállalkozó nők kevesebb mint 5%-a oldja meg vagy tervezi megoldani vállalkozásának fejlesztésével összefüggő elgondolásai megvalósítását, további alig több mint 13% szívesen venne igénybe hitelt. Több mint 80% azonban elutasítja a bankhitel felvételének gondolatát is.
Azok, akik már vettek fel hitelt, viszonylag jelentős arányban rendelkeznek negatív tapasztalatokkal. Közel 8%-uk bár kért, nem jutott hozzá a szükségesnek tartott külső finanszírozáshoz, alig 54% tapasztalatai kedvezőek.
6
A bankokkal kapcsolatosan általános a bizalmatlanság, alig több mint 16%-uk viszonyulása mondható pozitívnak, csaknem kétszeres a bankokkal elégedetlen vállalkozó nők aránya, minden ötödik vállalkozó nő kifejezetten elégedetlennek a hitelintézetekkel szemben. Ugyanakkor több mint 52% azok aránya, akiknek viszonyulása semleges, javítható.
Hogy a női vállalkozók számára mennyire fontos a biztonság, ezt jelzi, hogy a vállalkozó nő sikerességének kritériumai között fontos tényezőként jelenik meg az adók befizetésére való képesség.
Érdekes adalék ugyanakkor, hogy az adófizetési kötelezettségnél azonban a felvett hitel visszafizetése kevésbé fontos a vállalkozó nők számára, hiszen nem tekintik a sikerességhez nagyon szorosan kapcsolódó indikátornak a hitelek törlesztésére való képességet. A pénzintézetek iránti bizalom megerősítésének eszköze lehet a vállalkozónők támogatása. 7
Ajánlások, javaslatok A legjobb gyakorlatokat alkalmazó pénzintézetek a női vállalkozókat nem csupán pénzügyi szolgáltatásaik célpiacainak tekintik, hanem azon dolgoznak, hogy a női vállalkozások megerősödjenek: a terméken túl készségfejlesztő és ismeretátadó tréningeket, mentori szolgáltatásokat és kapcsolataik építését szolgáló programokat is szerveznek számukra. Ahogy a nők, úgy a női vállalkozások sem alkotnak homogén csoportokat, ugyanakkor fontos, hogy önálló célpiacként tekintsenek rájuk a bankok. Ehhez alapvető a gender dimenzió beemelése a pénzintézet működésébe. Ennek legalapvetőbb lépése a nemre bontott adatgyűjtés a banknál elérhető szolgáltatásokról. Ilyen mérhető indikátorok pl.: női vállalkozások száma az ügyfelek között női vállalkozások száma az új hitelfelvevők között női vállalkozások aránya a hitelfelvevők között női vállalkozások által felvett hitelösszeg átlagos nagysága női vállalkozások által felvett hitelek visszafizetésére vonatkozó arányszámok női vállalkozások hiteleinek aránya a kockázatosnak tekintett portfolión belül. Emellett érdemes átvizsgálni és értékelni az aktuális termékeket, szolgáltatásokat, a szolgáltatásnyújtás módját pl. ügyfél-elégedettségi vizsgálatokkal, az igénybevétel nem szerinti mérésével felülvizsgálni a hitelezési gyakorlatot, és új rugalmasabb, más biztosítékokat igénylő hitelezési gyakorlatot kialakítani, ehhez bevonni az érintetteket és az őket képviselő szervezetek szakértőit, együttműködni velük helyi szinten is a vállalkozó nők országos elérése érdekében, segítséget nyújtva az infrastruktúra és a kommunikációs csatornák rendelkezésre bocsátásával képzések, események szervezéséhez stb. növelni a szervezet valamennyi szintjén, beleértve a vállalkozónőkkel kapcsolatban álló munkatársak gender-tudatosságát, felkészíteni őket a női vállalkozások speciális igényeire, törekedni a vállalkozó nők számára vonzó és érthető információs anyagok előállítására, a pénzintézet erőfeszítéseit mérni a női vállalkozások eredményességének nyomon követésével, erőfeszítéseket tenni a női vállalkozások láthatóvá tétele érdekében, pl. vállalkozók számára kiírt versenyeken, díjpályázatokon odafigyelni a nemek egyenlő reprezentációjára, a médiában, reklámokban való méltó megjelenítésükkel is hozzájárulni megbecsültségük növekedéséhez, a nők vállalkozási kedvének növeléséhez, akár a nemi szegregáció enyhítéséhez a sztereotip ábrázolás elkerülése által, népszerűsíteni a kezdeményezést a pénzintézeti szektoron belül és a pénzügyi szabályozást alakító intézményrendszer irányában.
8
A Magyar Vállalkozónők Egyesülete a kutatást a „Nóra vállalkozik” projekt keretében végezte, a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával, a Jól-lét Alapítvány szakmai vezetésével. A tanulmány szerzője Keveházi Kata.
9
