Tartalom
Tartalom Ajánlás a magyar kiadáshoz .............................................................................. 11 Előszó a 4. kiadáshoz .......................................................................................... 12 Bevezetés............................................................................................................... 13
1. rész: Csapatmunka A csapat értelmezése..................................................................................... 19 A csoportmunka definíciója ........................................................................ 20 A csoport fogalmának fejlődése ................................................................. 21 A csoportmunka jellemzői........................................................................... 22 A csapatmunka előnyei................................................................................. 23 A csoport előformái ...................................................................................... 24 Önértékelés..................................................................................................... 26 Minden a szerződéssel kezdődik..............................................................27 Kitekintés: Szerződések.............................................................................29 Egyszerű szerződések ................................................................................... 29 Titkos szerződések ........................................................................................ 29 Háromszög-szerződések .............................................................................. 30 Láncszerződés ................................................................................................ 31 Szerződések csoportban............................................................................33 Célok és feladatok meghatározása ............................................................. 35 Hogyan kell megegyezni a célokban? ........................................................ 35 Szerepek megállapítása és a tevékenységek felosztása ........................... 37 Döntési folyamatok és kompetenciák rögzítése ...................................... 40 Döntési folyamat............................................................................................ 41 Az ellenőrzés szabályozása és visszacsatolás adása ................................ 47 Visszajelzés..................................................................................................50 A visszajelzés pozitív hatásai....................................................................... 51 Hogyan adjon visszajelzést? ........................................................................ 51 A visszajelzés fajtái ........................................................................................ 53 A hatékony visszajelzés szabályai ............................................................... 53 A kritika hatékony kezelése ......................................................................... 54
5
6
A csapatépítés nagykönyve
Csoporton belüli szerepek ........................................................................58 A csoportvezető szerepe .............................................................................. 58 A hatékony csoportvezetés alapjai ............................................................. 59 Csoportszerepek és csoportösszetétel....................................................... 61 Létezik olyan, hogy optimális csoport?..................................................... 62 A produktív csoportmunka fontos szerepei............................................. 63 A csoportszerepek leírása ............................................................................ 65 A csoport összetétele .................................................................................... 71 Belső és külső orientáltság........................................................................... 72 Külső irányultságú......................................................................................... 73 Belső irányultságú ......................................................................................... 73 A csoportszerepek kapcsolata egymással................................................. 73 Csoporttal való együttműködés ...............................................................75 A kooperáció feltételei.................................................................................. 75 Munkamegosztás és egyeztetés ................................................................. 76 Csapatmunka képessége............................................................................... 78 Hatékony csapatmegbeszélések ...............................................................80 A megbeszélések menete ............................................................................. 80 A megbeszélések kultúrája........................................................................... 83 A kommunikációra vonatkozó szabályok a csapatmegbeszéléseken .. 84 Stratégiakidolgozás a csapatban ................................................................. 85 1. Preskriptív-tervező stratégiakidolgozás ............................................... 86 2. Deskriptív-reflexív stratégiakidolgozás................................................. 87 Tervezési vagy tervezői megközelítés........................................................ 88 Vállalkozói megközelítés .............................................................................. 88 Szisztematikus megközelítés ...................................................................... 88 Tanuló megközelítés .................................................................................... 88 A stratégiafolyamat ....................................................................................... 89 Kitérő: Ha interkulturális a csapat ..........................................................93 Mi a kultúra?................................................................................................... 93 A csapaton belüli kulturális különbségek ................................................. 94 A kulturális különbségek elemzése ............................................................ 94 Problémamegoldó stratégiák....................................................................... 98 Konfliktusok kezelése ................................................................................... 99 Csapatmunka ....................................................................................................103 A csoportmunka szabályai .............................................................................104
Tartalom
2. rész: Csapatépítés Mire jó a csapatépítés?................................................................................153 A csapatépítést megelőző kérdések..........................................................153 Csapatépítési alkalmak ...............................................................................156 Tipikus tisztázási igény...............................................................................157 A csapatépítés keretfeltételei..................................................................160 A szerződést megelőző tájékozódás.........................................................160 Indokok és motívumok...............................................................................160 A megbízás előtörténete ............................................................................162 A csoport szerepe a szervezeten belül.....................................................163 A csapatépítés konzekvenciái....................................................................165 A csapatépítés és a megbízó ......................................................................165 A megbízás tisztázása .................................................................................167 Játékszabályok ..............................................................................................170 Kérdések a csapatépítéshez .......................................................................172 A viselkedésformák felismerése és rendszerezése ................................174 A TKI-háromszög és személyiségtendenciái .........................................179 Énközpontú viselkedés ...............................................................................181 Beavatkozás-központú viselkedés ............................................................182 Feladat-központú viselkedés......................................................................183 A csapatépítés konzekvenciái....................................................................183 A beavatkozás formái..................................................................................184 Áttekintés: Személyiségtendenciák..........................................................185 A Johari-ablak...............................................................................................186 Szerepdiagnózis a csapatépítés során....................................................188 Szerep és személyiség .................................................................................188 Szerepek és elvárások..................................................................................188 Szerepkonfliktusok......................................................................................189 A szerepek tisztázása ..................................................................................189 A rangdinamikai modell Schindler szerint.............................................190 Blokkoló viselkedésmód a csoporton belül ............................................194 Önértékelés...................................................................................................197 Csoportdinamika......................................................................................198 Feladat csoportdinamika témában...........................................................200 1. Tájékozódási fázis ...................................................................................201
7
8
A csapatépítés nagykönyve
2. Strukturálódási–elmélyülési fázis ........................................................204 3. Bizalomépítési fázis ................................................................................208 4. A konstruktív együttműködés fázisa...................................................212 5. A felbomlás–szétválás fázisa .............................................................215 A vezetés szerepe a csoportfejlesztésben................................................218 Kitekintő: Outdoor-aktivitások bevetése..............................................220 Mik azok az outdoor-aktivitások? ............................................................220 A tanulás és tapasztalatszerzés területei.................................................221 Kritikai észrevételek....................................................................................223 Összegzés ......................................................................................................224 Visszajelzés a csoportban való együttműködéshez...............................245
3. rész: Csoporttanácsadás A csoporttanácsadásról általában..........................................................277 Mi a csoporttanácsadás? ............................................................................277 A szervezet bevonása..................................................................................278 A különböző érdekek ..................................................................................279 Azonosságok és eltérések a szervezetfejlesztéshez viszonyítva..........280 A csoporttanácsadás formái......................................................................282 A csoporttanácsadás szükségessége ........................................................282 Tipikus problématerületek.........................................................................284 Mit nyújthat egy tanácsadó?......................................................................285 Ennek ellenére egy tanácsadó sohasem…...............................................285 A szerződés és a megbízás tisztázása.....................................................285 1. Első tárgyalás............................................................................................286 Javaslatok a megbízás tisztázására ...........................................................287 2. Tárgyalás az érintettekkel ......................................................................287 3. Tárgyalás a megbízóval ..........................................................................289 Csekklista: Tanácsok az előzetes beszélgetéshez...................................289 A csoportszituáció diagnosztizálása .....................................................291 Élő tanulás.....................................................................................................291 A csoportigény-profil mint a diagnosztizálás eszköze.........................292 A csoportkultúra diagnosztizálása...........................................................298 A négyféle csoportkultúra .........................................................................300 A személyiségjegyek modellje F. Riemann elmélete szerint................300
Tartalom
A modell alkalmazása csoportok szintjén ............................................302 Beavatkozási koncepció..............................................................................306 1. A szerep-aspektus ...................................................................................307 2. A cél- aspektus.........................................................................................310 3. A módszertani aspektus.........................................................................313 Konfliktusmenedzsment a csoportokban .............................................314 Progresszív és regresszív problémamegoldás ........................................314 A konfliktusmenedzsment kiválasztott koncepciói..............................315 1. A konfliktus, és annak kezelése...........................................................316 A konfliktus fajtái ..................................................................................316 2. A három felismerési pozíció konfliktusok esetén............................318 3. A konfliktusok szakszerű kezelésének elvei......................................321 4. A konstruktív konfliktuskezelés lehetőségei ....................................322 Konfliktusok és megoldási stratégiák – összefoglalás ....................323 A konstruktív konfliktus-feldolgozás játékszabályai.......................325 5. A drámaháromszög ...............................................................................326 6. A passzivitás kezelése............................................................................329 Passzív viselkedés...................................................................................330 Esetek a csoporttanácsadás területén ...................................................333 Megbízási és szerződéses esetek...............................................................333 Esetek a folyamat során..............................................................................336 A tanácsadó profizmusa.............................................................................341 A tanácsadási folyamat lezárása.............................................................344 1. A definiált tanácsadói szerepet a csoport többé nem veszi figyelembe ............................................................................344 2. Ha a tanácsadó a tanácsadási rendszer részévé válik......................344 3. A csoport vagy a megbízó megsérti a tanácsadási szerződést......345 4. A csoport újra és újra megszegi a közösen kialakított feltételeket............................................................................346 12 Szabály a csoportok megsemmisítéséhez..........................................347 Kitekintő: Együttműködés virtuális csoportokkal...............................349 Jellemzők .......................................................................................................349 A virtuális együttműködés tipikus problémái........................................350 Motiváció és bizalom..................................................................................351 Kommunikáció és információ...................................................................351
9
10
A csapatépítés nagykönyve
A virtuális csoportok „idegrendszere”.....................................................351 A médiaválasztás aspektusai .....................................................................352 A virtuális csoportok vezetése ..................................................................353 Virtuális csoportok szervezete..................................................................354 A jó szerződés feltételei..............................................................................357 A „rossz” szerződés feltételei.....................................................................358 Melléklet....................................................................................................406
Csapatmunka
A csapat értelmezése Mit értünk csoport alatt? Ön szerint két ember már csoportot alkot? Mi a helyzet 20 ember esetén? Mi határozza meg, hogy csoportról beszélünk-e vagy sem? A csoport szó hallatán gyakran asszociálunk sportcsapatra, ahol minden játékos a közös célt követi: egyéni teljesítményüket a közös cél elérése érdekében egyesíteni. Az egyes személyek szerepe mindenki számára ismert, így az összjáték összehangolódik. A tréner határozza meg a taktikát, tehát azokat a módszereket, melyekkel „dolgozik”. Ön munkája során munkatársaival és kollégáival valószínűleg csoportot alkot. De mindenki, akivel együtt dolgozik, máris a csoportjához tartozik? Mi kapcsolja össze az Ön csoportját, hogyan definiálható? Ki határozza meg, hogy mi, hogyan, ki által és hol lesz elkészítve? Mielőtt tehát csoportmunkáról beszélünk, először tisztáznunk kell, mit is értünk csoport alatt. Ehhez össze kell hasonlítunk egy olyan csoportosulást, amelyet legkevésbé sem lehet csoportnak nevezni, egy „igazi” csoporttal: például egy buszmegállóban várakozó emberekből álló csoportosulást egy focicsapattal. Milyen jellemzők különböztetik meg a két csoportot egymástól?
Önértékelés Mielőtt továbbolvasná, gondolja át egyszer, hogy miben különbözik a két csoport az Ön személyes csoport definíciója szempontjából. Hasonlítsa öszsze eredményeit a következő táblázattal, melyben néhány fontosabb szempontot soroltunk fel a két csoportosítás megkülönböztetése érdekében: Buszmegálló előtti csoportosulás
Sportcsapat
Célok
Kötetlen; közös célok nélküli.
Ideiglenesen összekapcsolódva közösen kommunikált célkitűzésekkel.
Szereposztás
Szereposztás nem látható.
A szerepek és feladatok világosan felosztottak, és minden érintett számára ismertek.
Összekapcsolások
Kötetlen mellérendelés, vagy inkább véletlenszerű összhatás.
Meetingekre vonatkozó összekapcsolódások, és változatos függőségű munkafolyamatok.
Aktivitások
Passzív várakozás.
Minden egyes ember aktívan hozzájárul a feladatok megoldásához.
Felelősség
Az eredményért nincs közös felelősség.
Közös felelősség a munka eredményességéért kívülről.
19
20
A csapatépítés nagykönyve
"DTPQPSUNVOLBEFËODJ¢KB A sportcsapat oszlopában megtalálhatóak azok a kritériumok, melyek a csoport definíciójához szükségesek. Csupán a csapattagok optimális menynyisége hiányzik még. Tapasztalatok szerint a csapat 3–8 személyből állhat logikusan. Amennyiben ennél magasabb a létszám, a szükséges csoport- és munkafolyamat egyre hosszadalmasabb, és egyre kevésbé hatékony, ahogy a projektmenedzsment témájú olvasmányos könyvből vett grafikán is látható. A gyakorlatban azonban szükséges lehet, hogy a csapatmunkába több, különböző szaktudással rendelkező személyt is bevonjunk. Hogy ezen feltételek mellett megtartsuk a munkaképességet, alcsoportokra, vagy a csoportmag képzésére van szükség szakértők időben elhatárolt bevonásával.
Csoportnagyság és hibagyakoriság (Litke 1995)
Ebben a könyvben a csoportmunka alábbi definíciójával dolgozunk:
A csoportmunka 2–8 szakember kooperatív, célorientált munkája, akik úgy dolgoznak közösen egy komplex feladaton, projekten vagy problémán, hogy közben különböző szaktudásukat és meghatározott, közösen rögzített szabályaikat egyesítik.
Csapatmunka
A klasszikus csoportokat tehát egyszerűen kifejezve mindig ott lehet megtalálni, ahol több ember kompetenciáját kell összekapcsolni ahhoz, hogy a feladatot megoldják. A szereposztást kívülről könnyen fel lehet ismerni. Példák csoportoknál: Operációs csoport: sebész, nővér, altatóorvos. Focicsapat: csatárok, hátvéd, középjátékosok, kapusok. Fejlesztő projektcsapat: üzemi, konstrukciós, gyártó munkatársak, kontrollőrök, laborosok. Kisegítő iskola csapata: tanárnők, szociálpedagógusok, terapeuták.
"DTPQPSUGPHBMNOBLGFKMßETF A csoport fogalmát a hetvenes években a felismerhetetlenségig kicsavarták és fel is vizezték, ami sok vállalatnál okozott szinte már inflációs fejlődést: azok a munkatársak, akik valamilyen úton-módon együtt dolgoztak, hirtelen csapatot is alkottak. Emögött gyakran az a próbálkozás állt, hogy emögé bújva bánjanak a hierarchia és vezetés témájával. „Hiszen mi mindannyian egy csoportot alkotunk!” – mintha valahogyan mindenki egyenrangú lenne, mintha az egyenlőséggel, mely a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, sokat mondhatnánk. Ezidőtájt gyakorlatilag nem különböztették meg többé a csoporttagokat és kompetenciáikat, hiányzott a világos elképzelés a logikus szerepcseréről, célkitűzésről, és a csoportvezetés feladatairól. Másrészről a normál vezérvonal szerint kapta a vezető a „csoportvezetői” titulust. Ezek a nem túl precíz leírások, és az ahhoz kapcsolódó téves elvárások gyakran vezettek mindkét fél részéről túl nagy csalódásokhoz. A „csoport” ezután nem teljesítette azt, amit elvártak tőle. A csapatokat eredetileg – mint például a focicsapat esetében is – hierarchiamentes térként képzelték el, ahol mindenki közös felelősséggel követ egy célt, és ahol az adott szituáció szerint felelősségteljesen hoz döntést. A csapat kapitánya a csapathoz tartozik ugyan, de csupán koordináló szerepet tölt be. A tényleges hierarchikus vezetés a tréner kezében van, aki a játékterületen kívül ad utasításokat és hoz döntéseket. Ez a vezetési helyzet gyakran megtalálható nagyobb szervezetek projektmenedzsmentjében is. Gyakran kézenfekvő, hogy a vezetést a csoportba integrálják, ami magával vonzza annak a veszélyét, hogy az egyének közös felelősségének érzése csökken. A gyakorlatban a csoportok utóbbi formájával van dolgunk, melyben egy meghatározott teljesítmény figyelhető meg – rendszerint szakmai, és néha szolgálati felügyelettel is.
21
22
A csapatépítés nagykönyve
A nem világos szerepek, különösen, ami a csapatvezetőt illeti, és az abból növekvő konfliktusok a munkaképesség határáig vetették vissza a teljesítményt, sőt néha azon felülre is. Emögött gyakran az áll, hogy a csoport nem más, mint munkatársak olyan csoportja, akik között laza együttműködés figyelhető meg, mely inkább hasonlít egy buszmegállóban várakozó emberek alkotta csoportra. Épp ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy világos csoportfogalommal dolgozzuk, és egyértelművé tegyük, hogy mikor beszélhetünk csoportmunkáról, és mikor nem, és mikor találkozhatunk a csapatmunka egy előképével. A csoportmunka következő differenciálása azt mutatja Önnek, hogy mi különbözteti meg a csoportmunkát az együttműködés olyan különböző formáitól, mint például a rész-csoportosulás, munka-együttműködés vagy csoportalkotás.
"DTPQPSUNVOLBKFMMFN[ßJ A csoport formális, folyamatos csoportszövetkezés, melynek célja, hogy közösen oldjanak meg kívülről származó feladatokat. Példa: egy operáló csoport sebészből, aneszteziológusból, és operációs nővérből áll. A személyes szimpátia és antipátia semmilyen szerepet nem játszik, amíg ez a munka elvégzését – az operálást, és a beteg gyógyítását – nem sérti. A csoport tagjai sem tudják egymást kölcsönösen megoperálni, csak olyan személyeket, akik a saját csapatukon kívül tartózkodnak. A közös munkafolyamat egyrészről úgy bomlik fel, hogy a különböző kompetenciákkal rendelkező szakemberek saját specializált feladattal rendelkezzenek és ezek egymás között ne legyenek kicserélhetők, másrészt úgy van összefoglalva, hogy az egyes feladatok közötti metszéspontok világosan definiálhatóak legyenek, és az érintettek zökkenőmentesen és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ehhez egy közösen meghatározott cél szükséges (a beteg gyógyítása), és legtöbbször központilag meghatározott segédfolyamatok, mint a kórház menzája, mosodája, energiaellátása és könyvelése.
Nem csoportmunka Azok a munkatársak, akik alkalmanként privát találkozni akarnak, mert igényük van a közösségre, elismerésre, vagy szabálytalan szabadidős tevékenységgel rendelkeznek, csoportot alkothatnak, de csapatot nem, mivel a találkozásoknál hiányzik a kötelezettség és folyamatosság.
$TBQBUQUTT[FST[NPTMEB
E13 &HZLQU¥CCFUNPOE T[¢OM (a 208. oldalhoz)
A csoporton belüli viselkedésmódok, kapcsolati szerkezetek és hatékonyság kreatív módon is tudatosítható és kommunikálható. *EßJHOZkörülbelül 120 perc, 12 fő esetén. Eszközök: flipchart-papír és viaszkréta. Levezetés Képezzen három-hat fős alcsoportokat. A vezető rajzoljon egy saját képet. A témaválasztás kritériuma, hogy a csoportnak a szituációról feltételezhetően azonos legyen a nézőpontja. Az alcsoportok különválnak és rajzolnak egy előre megadott metaphert, vagy szabad választás szerint készítenek egy képet az egész csoportról. Ha a metaphert választják, a következő témák választhatók: hajó, település, táj, cirkusz vagy akvárium. A képen nem szerepelhet semmi féle szöveg. Két aspektusnak kell a képen kifejeződnie: t .JOEFOFHZFTDTPQPSUUBHBTBKÈUKFMMFN[ǟJWFMÏTT[FSFQÏWFM t " LBQDTPMBUJ IÈMØ B TBKÈU BMDTPQPSUKÈCBO B[ FHZàUUNǭLÚEÏT UFSàMFUFJ konfliktusok. A rajzolás előnye abban áll, hogy tudat alatti aspektusok is előtérbe kerülnek, amelyeket a kiértékelés fázisában tudatossá tehetünk az egyén számára. Rendelkezésre álló idő: 45 perc. Kiértékelés Az alcsoportok sorban egymás után prezentálják a saját képüket. A feldolgozásnak úgy kell megvalósulnia, hogy azok a résztvevők, akik nem szerepelnek a képen, kifejthessék észrevételeiket és benyomásaikat. Ennek során a következő szinteket különböztethetjük meg: t ÏT[SFWÏUFMFL B[UWFUUFNÏT[SFy B[UMÈUPN IPHZy t BTT[PDJÈDJØL F[ÞHZOÏ[LJ NJOUy F[BSSBFNMÏLF[UFUFOHFNy
249
250
A csapatépítés nagykönyve
t T[FNÏMZFTSFBLDJØL F[ÞHZIBUSÈNy F[B[UWÈMUKBLJCFMǟMFNy
t UBMÈMHBUÈTPL B[UGFMUÏUFMF[FNy FOOFLB[ULFMMKFMFOUFOJFy Ezt lehetőleg a fenti sorrendben rögzítsük. A „feltételezések” pontban azoknak kell megnyilvánulniuk, akiket a képen az adott szimbólummal ábrázolnak. A következő aspektusok általában kifejeződnek a képen, és egy közös beszélgetés kapcsán a résztvevők rákérdezhetnek a jelentőségükre: t IBUBMPNÏTCFGPMZÈTBDTPQPSUPOCFMàM t LPNNVOJLÈDJØTLVMUÞSB t FHZÏSUFMNǭT[FSFQFL t LPOnJLUVTLF[FMÏT t LPBMÓDJØL t LPIÏ[JØÏTDFOUSJGVHÈMJTDTPQPSUFSǟ t BDTPQPSUIBUÏLPOZTÈHBCFGFMÏÏTLJGFMÏ Példa: további kérdések a „hajó” metapherhez: t "DTPQPSUFHZIBKØUBMLPU WBHZUÚCCFU t .JMZFOUÓQVTÞIBKØSØMWBOT[ØoGBKUÈKB GVOLDJØKB t .JMZFOBIBKØNǭT[BLJÈMMBQPUBÏTLJOÏ[FUF t )POOBOÏSLF[JLBIBKØ .JMZFOUÚSUÏOFUFWBO BNJWJTT[BUBSUKBBIBMBEÈTban? t .JMZFOFLBIBKØ[ÈTJLÚSàMNÏOZFL NJMZFOB[JEǟ BT[ÏMÏTBIVMMÈNPL t ,JLPSNÈOZP[[BBIBKØU t )POOBOLBQKBBIBKØB[FOFSHJÈUB[FMǟSFIBMBEÈTIP[ t .JMZFOFSǟGPSSÈTPLBUCPDTÈUBOBLSFOEFMLF[ÏTSFBDTPQPSUUBHPL t .JUMÈUVOLBUÈWDTÚWÚOLFSFT[UàM 5JT[UÈ[PUUBLFBQFSTQFLUÓWÈLÏTBDÏlok? t .JMZFOJSÈOZUT[FSFUOÏOLLÚ[ÚTFONFHIBUÈSP[OJ t "GFEÏM[FUFONFMZT[BCÈMZPLÏSWÏOZFTFL ÏTNFMZFLFULFMMÞKSBNFHCFszélnie és egyeztetnie a „legénységnek”? Ezeket a kérdéseket még a kép megfestése előtt megválaszolhatják a csoporttagok.
