Szelestei N. László
ÁHÍTATI MŰVEK MURÁNYBAN A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A 17. században a Felföldön a rekatolizáció és az ellenreformáció hatására erős vallási átrendeződés kezdődött, a katolikusok száma jelentősen növekedett. Mindegyik fél gondosan ügyelt a hitelvek tisztaságra. A folyamat „egyik meghatározó műfajává” vált a vitairat.1 Ezzel egyidejűleg egyre több anyanyelvű áhítati könyv látott napvilágot, amelyek a keresztény élet megélésében segítettek. Ezen a területen gyakran csak hangsúlyeltolódásokról tanúskodó szövegekkel találkozunk. Mindez annak a következménye, hogy a keresztény/keresztyén életvezetés jellegzetességei közös bibliai alapokon nyugszanak. Néhány téma kivételével (ilyen a katolikusok Szűz Mária- és szenttisztelete) elsősorban a témák arányaiban vannak eltérések (például protestánsoknál a bűn, bűnbánat, megtérés, katolikusoknál a négy végső dolog: halál, ítélet, üdvözülés és kárhozat, valamint a Krisztus szenvedése-téma gyakoribb).2 Az anyanyelvű kiadványok elsősorban az előkelő nők igényeit elégítették ki.3 Az imakönyvekben található azonos szövegek egy része középkori örökség. Szent Ágoston és Szent Bernát több imája van jelen protestáns imakönyvekben is.4 Amennyiben egy imakönyvben annak összeállítója nem hangsúlyozta a felekezeti jelleget, használhatóvá vált a többi felekezet számára is. A szakirodalomban gyakran idézett példa erre Pázmány Péter imakönyvének az evangélikus Mihálykó János általi átvétele.5 1642-ben Madarász Márton eperjesi lelkész Széchy György özvegyének, a buzgó evangélikus Drugeth Máriának ajánlotta Szent Bernát elmélkedés-gyűjteményének fordítását (A jó vagy kegyes élet és bóldog halál módgyáról d. Daniel Sennert elmélkedési, Lőcse, 1642).6 1
2 3 4
5
6
HELTAI János, Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655), Budapest, Országos Széchényi Könyvtár–Universitas Kiadó, 2008 (Res libraria), 104–175: Hitterjesztés, hitvédelem, vallási önmeghatározás. Uo., 79–104: Az imádságos- és elmélkedőkönyvek. Uo., 103–104. Például a vizsgált környezetben: Keresztyéni istenes és áitatos imádságok, Lőcse, 1642, 246– 249: Szent BERNARD Könyörgése az Jesus névrül. PÁZMÁNY Péter, Imádságoskönyv, Grác, 16061 (RMNy 945); MIHÁLYKÓ János, Keresztyén istenes és ájtatos imádságok, Bártfa, 16091 (RMNy 976). RMNy 2012
396
Széchy György (†1625) és felesége, Homonnai Drugeth Mária (†1643) az evangélikus vallás követőiként murányi udvarukban jeles magyar és szlovák lelkészeket tartottak, peregrinus diákokat és gyülekezeteket támogattak.7 Környezetükben az áhítati irodalom jeles termékeivel találkozhatunk. Deselvics István Drugeth Mária kérésére fordította újra, tette teljessé és az eredeti evangélikus szöveggel egyezővé Philipp Kegelius 1637-ben Leidenben már kiadott művét, a Tizenkét idvösséges elmélkedéseket (Lőcse, 1643).8 Régóta ismert a szakirodalomban az a szép könyvírással másolt imakönyvecske, amelyet Jolsvay János deák 1638-ban másolt Murány várában Homonnai Drugeth Mária számára.9 Erdélyi Pál 1898-ban közzétett tanulmányában10 arra gondolt, hogy Jolsvay János kézirata (amelyet Drugeth Mária 1642-ben Budaházi Jánosnak ajándékozott) és Madarász Márton fentebb említett elmélkedésgyűjtemény-fordítása között összefüggés lehet.11 Jolsvay „úrasszonyának magyar imádságokat ír és magyar énekeket másolgat [...] Sajátjai-e az imádságok, nem tudom.”12 Jolsvay János imakönyvének szövegeit Madarász Márton egy másik művéből, az Eperjessi magyar ecclesia minden-napi felfegyverkedese, az az mindennapi imadsagos könyveczkéje (Lőcse, 1629)13 című imakönyvéből másolta. (Alább az összefüggéseket táblázatban mutatjuk be.) Tehát nem volt szerzője a kötetnek, vagyis a címlapon álló „irattattak” kifejezés csak másolást jelent. Az RMNy szerzői Madarász imakönyvéről azt rögzítették, hogy elrendezésében nehezen áttekinthető: nincsenek benne fejezetcímek és a tipografizálás sem következetes. Talán ezért változtatott Jolsvay annak elrendezésén is, nemcsak az imák számát csökkentette. Jolsvay János személyéről csak annyit tudunk, amennyit a könyv címlapja elárul: 1638-ban Murányban volt deák. Bod Péter és Katona István 1639-ből egy Ilosvai János nevű murányi deákot is említ. Szerintük Ilosvai János deák 1639ben Murányban fordította magyarra Meisner Boldizsár elmélkedéseit: Bod sze-
7
8 9
10
11 12 13
ACSÁDY Ignác, A Széchyek Murányban, Századok, 1885, 21–47, 116–125, 212–222, 306–315., ugyanez: A. I., Széchy Mária, Budapest, 1885 (Magyar történelmi életrajzok). RMNy 1772. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Duod. Hung. 14. Vö. STOLL Béla, A magyar énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1530–1840), Budapest, Balassi, 20022, nr. 60.; Régi magyar költők tára, XVII/2, 454–458. ERDÉLYI Pál, Balassa versek-e? Irodalomtörténeti Közlemények 1898, 135–153 (Jolsvay kéziratának leírása: 135–136; a hét bűnbánati zsoltár közlése: 148–153). Uo., 137. Uo. RMNy 1439
397
rint hetet, Katona szerint kettőt.14 Elgondolkodtató, ellenőrizendő, hogy egy éven belül Murányban létezett-e két deák, akinek a neve azonos etimológiára vezethető vissza, ráadásul egyik névalak a másikból sima betűcserével (nyomdahibával) is létrejöhetett. Az ismertetett kéziratban minden kétséget kizáróan Jolsvay a névforma. Az általunk fellelt Ilosvai Jánosok15 nem voltak 1639-ben Murányban deákok. Vajon nem lehetséges, hogy a Bod és Katona által említett személy is Jolsvay János, aki esetleg Madarász Márton fordításához16 hozzájutva készített másolatot? De más is lehetett fordító, például Deselvics István is, aki ekkor Murányban lelkészkedett és Drugeth Mária kívánságára revideálta Debreceni Péter korábban megjelent Philipp Kegelius-fordítását.17 Az erős érzelmi töltésű, „lángokkal gerjedező” imádságok jelentős része középkori talajból táplálkozva került nyomtatott és kéziratos evangélikus imakönyveinkbe. A hagyomány kettős (középkorból származó, katolikus és protestáns részről is folytatódó) vonulatának azonos hangneme a 17. században katolikus hitre tért személyek környezetében és tollán újra megerősödött, s a közös vonások mellett felekezeti sajátosságokat is felmutatott. Gyöngyösi Krizosztom Széchy Máriának (Drugeth Mária lányának) ajánlotta katolikus imakönyvét, amelynek első részében stílusban és témában is az említett felekezetközi vonások a jellemzőek.18 Névrokona, Gyöngyösi István latin alapmű alapján készített Rózsakoszorújában ennek a közös örökségnek a hangján szólaltatott meg (protestáns neveltetése ellenére) kifejezetten katolikus témát.19
14
15
16
17 18 19
BOD Péter, Magyar Athenas, Szeben, 176?, 119) szerint (és az RMNy ez alapján: „Élek, halok óh Ur Jésus te benned, azért te benned bízom. Kristus Urunk születéséröl-való hét elmélkedések. 1639. eszt. 8o.” – KATONA István (Historia critica regum Ungariae, tom. XIII, ordine XXXII, Budae, 1794, 909) szerint: Ilosvai Ioannes, in arce Muranyensi Hungarice reddidit Meisneri duas meditationes de Christo nato, praefixo hoc titulo: Kristus Urúnk’ születéséröl való két elmélkedések, 1639.” Bod és Katona csak a fordításról beszél, az RMNy szerkesztői Bod Pétert említve Ján Čaplovič feltételezésére hivatkozva fogadták el a kiadást ténynek (RMNy1813). Magyar Országos Levéltár, P 1837 Melczer cs. – Rokon és idegen családok, 2. cs. 24-25. tétel (Levelek Ilosvay Jánoshoz, illetve: Ilosvay János levelei Ilosvay Péterhez, 1643. Másik korabeli adat: Rozghonyi János 1626-tól két évet Sárospatakon tanult főképpen Ilosvai János famulusaként. (RMKT/XVII/9, 633.) A szóban forgó Krisztus Urunk születéséről való elmélkedéseket Madarász Márton csak 1641ben tette közzé, Meisner Postilláinak második kötetében (RMNy 1894). RMNy 1772 Arany gyapjúból ékesíttetett ruha [...], Lőcse, 1665. RMK I 1024 GYÖNGYÖSI István, Rózsakoszorú, kiad., utószó és jegyz. JANKOVICS József, Budapest, Balassi, 2002, 265 (Régi magyar könyvtár, Források, 12)
398
FÜGGELÉK Jolsvay János kéziratos imakönyvének forrása
Jolsvay20
Madarász21
ff. 5–7v.
ff. d10–12
ff. 8–11.
ff. 355–359.
ff. 11–12v.
ff. 368–370.
ff. 12v–16v.
ff. 373–377.
ff. 16v–22v.
ff. 378–385.
ff. 22v–27.
ff. 391–396.
ff. 27–30.
ff. 398–402.
ff. 30–32v.
ff. 402–407.
ff. 32v–36.
ff. 407–412.
ff. 36–38.
ff. 280–283.
20
21
Címiratok és incipitek Jolsvaynál (Madarásznál a címiratok néha előző imák előtt állnak) Imádság Templomba bémenetelkor. Véghetetlen Isten… Közölve: INCZE Gábor, A magyar református imádság a XVI. és XVII. században, Debrecen, 1931, 149–150. Fő innepnapi Imádságok. Advent napi Imádság. Oh seregeknek Ura Istene… Karácsonnapi Imádság. Te szép Gyermek Jesus Immanuel! … Kis-Karácsoni Imádság. Oh Uram Jesus, Szüz Máriának Szent Fia! ... Böyti és Nagypénteki Imádságh. O Dávid gyükere, és szeplőtlen neme! ... Christus kínszenvedéséről való elmélkedés. A, A, A, környörületes szívű Atya Úr Isten! Látván… Húsvét napi Imádság. Uram Jesus, kegyes Jesus, szeplőtelen, drága Húsvéti Barányunk… Christus Menybemeneteli napjára Imádság. O Atya Istennek dicsősége! Oh bölcseségnek és minden tudománynak gazdag szekrénye… Pünkösd napi Imádság. Örök Mindenható, Hatalmas és Végtelen Úr Isten, Dávidnak Fia… Az Sz. Haromsagnak való Sz. Agoston Imádsága I. Soliloquior. c. 37. O Három egyarányú és egyenlőképpen örökké való Személyek…
Jeles és Istenhez buzgó imádságok melyeckel bizonyos idökben szokta az keresztyén ember Istenét szolgalni. Irattatac Murány várában Jólsvaj János Deák által A. D. 1638. (Kézirat, OSZK Kézirattár, Duod. Hung. 14.) MADARÁSZ Márton, Eperjessi magyar ecclesia minden-napi felfegyverkedése... Lőcse, 1629. (RMNy 1439)
399
ff. 38–41v.
ff. 1–6.
ff. 41v–44v.
ff. 6–10.
ff. 44v–48.
ff. 11–16.
ff. 4853.
ff. 16–23.
ff. 53v–59v.
ff. 23–32.
ff. 59v–65v.
ff. 32–42.
ff. 65v–70v.
ff. 42–49.
ff. 70v–71v.
ff. 54–56.
f. 71v.
f. 58.
f. 72.
f. 59.
ff. 72v–78.
ff. 82–92.
ff. 78–79v.
ff. 112–114.
ff. 79v–82.
ff. 119–122.
ff. 82v–84.
ff. 141–143.
ff. 84–85v.
ff. 173–175.
ff. 86–89.
ff. 228–232.
ff. 89–91.
ff. 308–310.
Hétköznapi Imádságok Vasárnapi Imádság. O Uram, Mennyei Atya és öröcké való Isten, aldott legyen… Hetfői Imádság. Úr Isten, az mi Urunk Jesus Christusnak az Te szerelmes egyetlen egyszülött Fiadnak Atya… Keddi Imádság. Örök, mindenható, kegyes, kegyelmes, erős, késedelmes haragú… Szeredai Imádság. O Istennek egyetlen egyszülött Fia Jesus Christus… Csötörtöki könyörgés. Eörök Felséges, Mindenható s-Véghetetlen kegyelmű Isten… Pénteki könyörgés. O Jesus Christus, Istennek öröcké való öröme, békesége, jó akarattya skedve… Szombati könyörgés. Hatalmas, örök, Mindenható, Jó és irgalmas Úr Isten… [Jolsvay a végén leírta a Miatyánk szövegét!] Mindennapi Estveli könyörgés. Menynek és földnek Teremptője véghetetlen Isten… Szent Dávid Királynak lefeküvéskor való rövid Imádsága. Psal. 3. ver. 6. Én lefekszem, és el aluszom… Más. Ag (Az): 4. Sol. V. 9. Békeségben el nyugszom… – Más. Az Atyának, az Fiúnak... Imádságh bün bocsánatyáért. O Uram és Istenem, végy engem az Te drága és ingyen Kis Gyónás. Gyónom én Tenéked én kegyelmes és irgalmas Istenem... Imádság a bünekböl való meg óldozás után. Kegyes és Irgalma Úr Isten, mi Urunk… Az Ur wacsorajával való élés elöt. O Szépséges Jesus Christus, kérlek Téged… Az Ur wacsorájával való élés után. Hálákat adok, Uram Jesus Christus, Királlyoknak Királlya… Igen szép Imádság. Isteneknek Istene, Uram, ki az gonozság felet vagy hasznosb… (Szent Ágoston imádságának IV. része.) Úton jaró ember Imádsága. En Istenem, Paysom, ne szerezz ez én utamban…
400
ff. 91v–92v.
ff. 313–315.
ff. 92v–94v.
ff. 300–302.
ff. 95–98v.
–
ff. 99–112v.
–
ff. 113–114v.
–
ff. 115–116v.
–
f. 117–117v.
Utából megjöt ember Hálá-adása. Hálákat adok Sz. Felségednek én mennyei szerelmes Sz. Atyám… Beteg embernek könyörgése. Ezechías Király könyörgése betegségből való meg gyógyulásáért. Esa. 38. v. 3. Kérlek, oh Uram, emlékezzél meg arról, hogy én előtted… (v. 1–14.) (Más kéz, nem könyvírással) Oratio pro Pace! Stb. Vegyes imák, latinul és magyarul. Következnek Szent Dávid Királynak Hét Poenitentia tartó Sóltári: VI, XXXI, XXXVIII, L, CI, CXXX, CXLIII. (Szövegük azonos a Pázmány imakönyvében lévővel.) Az Sz. Apostolok Imádsága, az papi fejedelmek gyülekezeti ellen, Actor. 4. v. 24. Uram Te vagy az Isten, azki teremtetted az eget és… Contra detractores. T. B. CXX. Sol. Én az Úr Istenhez kiálték… (Szenci Molnár Albert fordítása.) Lajstrom
401
