Agrárerdészet: Fenntartható földhasználat az élelmiszertermelés és faanyagtermesztés mögött

Agrárerdészet: Fenntartható földhasználat az élelmiszertermelés és faanyagtermesztés mögött Keserű Zsolt Borovics Attila, Honfy Veronika, Somogyi Norbert Bakti Beatrix, Csiha Imre, Rásó János, Rédei Károly

„Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok kutatása és alkalmazása” NAIK MGI Konferencia Gödöllő, 2016. november 9.

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet

Bevezetés Magyarország összes földterületének mintegy 60%-át foglalják el a mezőgazdasági területek (szántó és gyepterületek). A szántók 85%-a agrár-környezetvédelmi szempontból érzékeny területeknek minősülnek. Ezeken a területeken a tápanyag-tartalom igen alacsony és gyakoriak a belvizes, valamint az aszályos periódusok.

Ebből kifolyólag olyan alkalmas termesztés technológiát kell alkalmazni amely egyaránt biztosítja a fenntartható és jövedelmező gazdálkodást az ilyen kedvezőtlen termőhelyi és klimatikus körülmények mellett is.

A különböző agrár-erdészeti rendszerek alkalmazása biztosítani képes a rugalmas és fenntartható gazdálkodást.

Az agrárerdészet (agroforestry) a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartása, illetve a velük való együttes gazdálkodás. Az agrár-erdészeti rendszerek két fontos ismérve, hogy területének legalább 50%-a növénytermesztésre, vagy állattenyésztésre szolgál, és a faegyedek száma a határfákkal együtt nem haladja meg a 200-250 db/ha értéket.



Az ökológiai kiaknázása,

niche-ek

minél

hatékonyabb



a fajokon belüli és a fajok közötti kompetíció minimalizálása,



a megfelelő tápanyag-körforgás kialakítása és fenntartása, főként a pillangós fák általi nitrogénmegkötést kihasználva,



a mezőgazdasági termelés diverzifikációja.



Ma körülbelül 400 millió hektárt, vagyis a szántóföldek 20%-át érinti az agrárerdészet.

Földművelés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás összekapcsolása Délkelet és Közép-Európa i.e. 5500 Nagy-Britannia, Németország i.e. 4000 Skandinávia i.e. 2000 Rendszer hanyatlása Fokozódó környezetvédelmi problémák Talajtömörödés, erózió, defláció, tápanyag-kimosódás, növekvő CO2 kibocsájtás, csökkenő biodiverzitás.

1992. KAP-reform 1698/2005 EK rendelet II. tengelye (A vidék és a környezet fejlesztése) az „Erdészeti földterületek fenntartható használata”

a vidék nem csak a mezőgazdasági termelést szolgálja, hanem biológiai és társadalmi élettérként is funkcionál

Az agrár-erdészeti rendszerek típusai Európában Szántó és fák együttese (Silvoarable)

Széles térállásban elhelyezett fák, amelyek alatt egyéves vagy évelő szántóföldi növényeket termelnek.

Erdőgazdálkodás (Forestry) (NTFP)

Az erdős területeken termő egyéb növények hasznosítása gyógyászati (gyógynövények), díszítő (termések), vagy étkezési célokra (gombák).

Pufferzónák, mezővédő erdősávok (Riparian buffer strips)

Természetes vagy telepített sávok, pufferzónák, amelyek az egyes táblák között helyezkednek el, vagy az érzékeny természeti területeket (vizes élőhelyek) védik.

Fás ugar (Improved fallow)

Gyorsan növő, lehetőleg pillangós fafajokat ültetnek a talajtermékenység javítása érdekében.

Szórványgyümölcsösök (Multipurpose trees)

Gyümölcstermő fák, és szántó vagy legelő kombinációja.

Fás legelő (Silvopasture)

Fafajok és a legeltető állattenyésztés kombinációja. Mosquera-Losada és munkatársai (2012) nyomán

Agrár-erdészeti tájkép 5

1

2

6

4

3

1 – Köztestermesztés 2 – Köztes legeltetés 3 – Mezővédő erdősáv

4 – Part menti védősáv 5 – Legeltetett erdő 6 – Fás legelő

Forrás: USDA Vityi A., Marosvölgyi B. 2014. Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében. Alföldi Erdőkért Egyesület konferencia kiadványa, 37-40.

 Tájkép mozaikosság,  környezetvédelmi problémák csökkentése (talajerózió, defláció),  szénmegkötés,  biodiverzitás növelése,  kár-és kórokozók természetes ellenségeinek élőhelytérnyerése,  alternatív jövedelemforrások növekedése a gazdálkodók számára  méhészeti jelentőség.

Forrás: Christian Dupraz (EURAF Conference, 2012.)

Magyarország Közép-Európában egyedüli országként a közelmúltban megkezdte az EU 222-es intézkedés végrehajtását (agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222) intézkedés). Az intézkedés célja, hogy lehetőséget biztosítson fás legelők létrehozására és hasznosítására, a hagyományos tájjellegű gazdálkodás fenntartására és a mozaikos tájszerkezet kialakítására.

a vidéki lakosság helyben tartásának elősegítése, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a gazdálkodás fenntartása kedvezőtlen adottságú területeken és Natura 2000 területek esetében is. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési (EMVA) 46/2009. (IV.16.) FVM rendelet

Alap

Mezőgazdasági parcellánként a) Gyep- és fatelepítés együttes kivitelezése esetén1050 euró/ha (szántó, szőlő, gyümölcs má. legelő)

b) Meglévő gyep esetében, kizárólag fatelepítésre 740 euró/ha Támogatás benyújtása: máj. 1 – jún. 30.

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Erdészeti intézkedések

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása (VP 5-8.2.1-16)

TÁMOGATÁSOK Vissza nem térítendő támogatás terület alapú, hektáronkénti egységköltség-kalkuláció alapján. Kedvezményezettek: magánjogi mezőgazdasági földhasználók, települési önkormányzatok és társulásaik A jogosult költségek 80%-ára adható támogatás. A részletes pályázati feltételek a Széchenyi 2020 kormányzati oldalon megtalálhatók. A meghirdetett benyújtási időszak: 2016. november 1 - 2018. november 1. Támogatható tevékenységek köre Szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszer létrehozása

T Á M O G A T Á S O K

Gyepgazdálkodással kombinált fás legelő vagy fás kaszáló létrehozása

Mezővédő fásítás létrehozása fasor vagy facsoport telepítésével

Gyep és fa telepítésével

Meglévő gyep esetében, fa telepítésével

Tölgy, bükk és egyéb keménylomb célállomány

Egyéb lágylomb célállomány

Akác célállomány

Nemesnyár célállomány

Első kivitel

Első kivitel

Első kivitel

Első kivitel

Első kivitel

Első kivitel

Első kivitel

Ápolás az 1. évben



Ápolás a 2. évtől minden évben (5. évig)



Ápolási munkák 5 évre




Csemeték újratelepítése

Csemeték újratelepítése Itató Gémeskút Fedett szárnyék

Csemeték újratelepítése Itató Gémeskút Fedett szárnyék





A NAIK ERTI agrár-erdészeti kísérleti rendszere Kisfüzes

Rakamaz

Szirák Fertőd Érd

Sárvár Kerta

Gödöllő Dunaharaszti

Lajosmizse

Újfehértó Debrecen Püspökladány Karcag Földes

Hosszúhát Törökszentmiklós

Kecskemét

Gelse

Bugac

Újudvar

Domaszék Keszü


Az évenkénti vizsgálatok során a fás növények és a mezőgazdasági növényi kultúrák együttes termesztésének:  ökológiai,  fiziológiai (hozam),  és ökonómiai összefüggéseit kívánjuk meghatározni. Ezen kívül jelentőséggel bír: Az alkalmazott fa-és növényfajták együtt-termeszthetőségének vizsgálata, a kialakított agro-erdészeti rendszerek biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata (természetvédelmi jelentőség), termésbiztonsági vizsgálatok, elemzések elvégzése gazdaságosság és fenntarthatóság szempontjából (ökonómiai és ökológiai jelentőség).

Agrár-erdészeti kísérletek vizsgálata Földes 0234/13, 0234/14, 0234/15, 0234/16, 0234/17 hrsz. - állományvizsgálat - talajvizsgálat

HONFY, V., BOROVICS, A., CSIHA, I., RÁSÓ, J., SOMOGYI, N., KESERŰ, ZS. 2016. The importance of shelterbelts: a case study from Eastern Hungary. 3rd European Agroforestry Conference – Montpellier, 23-25 May 2016. Book of Abstracts. 94-97.


Agrár-erdészeti kísérletek létrehozása

Kerta -termőhelyfeltárás -fáslegelő -méhlegelő Kömlő -termőhelyfeltárás

Fertőd – NAIK GYKI Karcag – DE ATK KKI Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet

Agrár-erdészeti kísérletek létrehozása Gödöllő (NAIK MGI)

- állomány-szerkezet átalakítás - tág hálózatú ültetvény köztes termesztéssel


Francia szakemberek tanulmányútja a Francia Intézet és a NAIK ERTI szervezésében 2016. Szeptember 13-16.

Alain Canet – AFAF Fabien Ballaguer – AFAF Pierre Pujos – Arbre et Paysage 32

Newsletter September 2016


Információs kiadvány


Összegzés, következtetés • Az agrár-erdészeti gazdálkodás általánosan alkalmazott technológia volt Magyarországon a múltban. • Az utóbbi évtizedekben különböző okok miatt ez a földhasználati forma megszűnt és feledésbe merült. • A klímaváltozás negatív hatásai arra sarkallnak bennünket, hogy olyan termesztés technológiákat alkalmazzunk, amelyek képesek azokat mérsékelni és képesek alkalmazkodni. • A tudományos kutatások és a nemzetközi szakirodalom alapján az agrár-erdészeti rendszerek jelentősen csökkentik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. • Ez elsősorban az egységnyi földterületre vetített jelentős szénmegkötésben nyilvánul meg. • Az agrárerdészet kedvező mikroklímát hoz létre . • A rendszerek biodiverzitásra, vízminőségre és a talajvédelemre (erózió, defláció) gyakorolt hatása is jelentős.

Összegzés, következtetés A támogatási formáknak köszönhetően az agrár-erdészeti rendszerek létesítésére és előnyeinek hasznosítására elsősorban a magángazdálkodók, települési önkormányzatok és társult szervezeteik, továbbá a magánerdő birtokosok körében lesz lehetőség.

Agrárerdészet képekben

Fotók: Borovics Attila, Keserű Zsolt

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Agrárerdészet: Fenntartható földhasználat az élelmiszertermelés és faanyagtermesztés mögött

Recommend Documents