GyepgazdalkodAs 200/, Debrecen
AGRA RK 6RNYEZETGAZDAKODAS, VIDEKFEJLESZTES, GYFPGAZDALKODAS KAPCSOLATA AZ ESZAKMAGYARORSZALGI RiGMBAN Saks Istvtin, Toth Sebestyin A Pvi5 mczagazdasaga 'Gobbet ke11, Hogy jelentsen, mint egyszeril szantofeadi. .rt ,atzA2,sag i ,pzdasagi la-mts-vmW,st, mt.tholciss4, mw em 141/2421 • Az agthr kornyezetvedeimet, • A tajgazdaMociast (tkimcgarzest, gonclozgst, fejlesztest), • A mezogazda0,p turizmust, osszegyiljteset, illegOrzeset szokasok kialakult gasztronomiai es • A tovAbbfejleszteset, stb Az agar kbrriyezetvedeIern a kovetkez6 teruletckre iranyul a Nemzeti Agrarkornyezety6deIrni Program szerint (225311999, (X, 7.) i orrrt. hatatozat) -. • A termeszeti ertiforrasok vedelmere, • A fogyasz -tasra., i11_ felhasznalasra kerula tennekek min6s6gbiztositasara i szennyezi5 anyagtAW -vaio mentessegere, az eimiszerbiztonsag fokozasira. A kt.31-nt7k,t1,-ST04,V6 gazdgicodiz, WTOis to AZ., u zkyttbst.gtt. biztosit: • Tenmeszeti 6rtkek (erOforrasok) megoviisara, • A biodiverzitas (-93kfCes6g) fenrktartiska, • A ten-neiesi struktika (szerkezet) atalakitasara (az erdosftes fokozasara, a gyepesites kiterjedt alkalmazasAra, a tkigazdalkodas, thjesztetika fejlesztesere), • A rekreAcidi fjieszteserc (falusi-, agro- es iikottirizmus), • A szociaiis Diztonsag fokozas Ara, a jOvedelem stabilitas kiaIakita,sara, ha megfeIei6 alIami tAinogatas is biztositott, A Nemzeti Agra-r-KOrnyezetvedelcni Program (NAKP) szorosart Icapcsolodik a komytzet yEdeltneriek s7,atiAlyaiit51 sz616 1995 6vi LI1I. Torvenyhez, a terrneszet TOrvenyhez, azaltal, bogy lehetthie teszi a kornyezet, a vedelnier6I szOlO 19911 evi tennzet s t* szio4:0 me" dasagi tv406.t-nsigtk mt,gctItW,szyctu alIami tArncgata'sat. Az agrar-kornyczetvedelern rnegjelenese az EuriVai Kijzbs Agyarpolitikaltoz ((AP) ffizi5dik. Ermek kiserd intzkedesekent jelent meg a 2073192 EU ren.delet, szaEdlyoz.za e zt a szaktertiletet. A reszietes alkaImazasi szabalyokat a 746196 EU rendelet tartafmazza. A 2078/92 EU rende]et alceljaira reszletes TAnriogatasi formaat dolgorrzkki, zmelytk a ktNetkezt, Te5ziaes cLok el&r4set kivdnjA clOsegiteni: • A mezeigazdasAg kornyezetszennyezesenek fokozatos megsantet6set, alacsony szinten tartlEgt, szantofdldi kultdrak • A ndvenytermesztes es dnattenyesztes ktilterjesse teteiet, erdovei es gyepmflveldsi ggal vain felvaltdsat,
34
Gyepgazdiikodas 2001, Debrecen
•
• • • •
Olyan gazakoclasi modok folytatasat es eiterjeszteset, amelyek megfeleInek a kornyezet- es termeszetvedelemnek, a vid6k, a taj es termeszeti erfforrasok megorzesi es javitasi kavetelrneriyeinek, Az elegyott tennoNdek es erciak fenntartas.at s gonddazasat, s ezen keresmit a teriiletek elneptelenedesenek a megakaddlyozdsat, Bizonyos tertiletek, pl, vines elohelyek, intiveies aiOli hosszi:r tavra \TAO kivondsat, elohely (biot6p) halozati rendszer megvalositisat, A Gibiterilletek szabad atjarhatosagat, pihenesi es rekreacios eellaI yak') hasznosithat6sagdnak megvalasilasdt, A gazdAlkodak reszveteiet oktatdsi es kepzisi programokban.
A sidmunkra fontos fohb tamogatasi forrnak, amelyekkel kapcsolatosan fokozott ktitaasi es cp-ktatasi tevekenyseget fejtett-Unk ki eddig is es a ibvaben is ceiorientalt tev 6keny seget k- ivanunk folytatni a kovetkezok: • A nultragyak es nOvenvvedo szerek esszeril csokkontett hasznalata a gyepgazdAlkoddsban, • A biogazddlkodas kialakitasa. • A kiiiterjesites tamogatott mertekenek rnevalesitasa. • $zant6fdldi teruietek esszeril gyepesitese, erdositese. • Az allatanortiany sfirfisegenek adottsdgoknak megfelelo csokkentese, faj- es faitaszerkezet atalakitasa. • A kornyezetbarat terrneiesi mOdszerek elterjesztese. • A yid& es a tajkep rnegorzese, esztetikai ertekeinek javitasa. • Oshonos es veszelyeztetett allatok tenyesztese es tartasa, • Elhagyott Old (szanto, gyep, stb.) teraletek famtartasa, gondozasi medjainak kialakfti.sa. • 20 ewe mihreies a.161 vala kivonas (szanti5, sz616, gyiknOlcs, sth rnegvaIOsitasa, hosszti elettartamot biztosito gyepesitessel, • szabad átjar4st, pihenesi es Udtilesi lehetoseg biztosito gyepterilietek letesitese i fer intartasa a lAji es helyi igenyeknek rnegitiel6en. • Oktatasi, tovabbkepzesi es dernonstracias programok es projektek kidolgozasa a regia terEileteire. A lartak bizonAak a gyepes WI-Week igen nagy ContosOgat es megkeriiihetedense. g& vegrehajTsa saran. A celprogramok szinte mindegyikejhez koze a NAKP van a gyep muvelesi agban levo, vagy keralo esetleg onnan kivonand6 teritleteknek. Dolgozatunkban azonban kiemeiten az extenziv gyephasznosftasi oelprogram megvalOsitasi lehetosegei vet kivanunk fogfalkozni, alaput veve az eszak-magyarorszagi hegyes-dombos gyepterdletek nagyon valtozatos adottsAgait. Az extenzivitas (kUlterjesseg) megoveteli, bogy rues mtivelesi aghoz viszonyitottan kisebb Iegyen a teruleti hatekonysag (a teriiletegysegre jut 6 hozarn), Befoiyassai van a teriategysegre juto ElforditaSOk nagysaga, azok hatokonysaganak valtozasa, a tervezes szervezettsege, a fiiidtertilet tennOkepessege. A miiveiesi ag szintj en azonban sztikseg van a fenntarthatOsag erdek&ben killOnbbzEr intenzitasii tertiletekre. :Ez azt jelenti, hogy a tervezesi talon bsszes gyepteriiletet alapul veve keIl az extenzivitis szintj&t megdllapitani.
35
Gyepgazdallod6s 2001, Debrecen
SZIE Gazdalkodasi 65 Mezogazdasagi Foiskolai Tar, Fleisehmann Rudolf Kutatointezete Cobb . gYepgazdgilkodasi lcutatasOk (Sienclr6, •••..._ . ben folytatott • Albert- major,. Putnok), arnelyek a hidsmarhatartas es juhtarta's megalapozasat szolgaltak, bebizonYitotiak, hvgy az osgyep tragyazasa nem hozott megfeIelO eredmenyeket. Az elerheto hozam 2,5-4,5 tha termest biztositott. A feItijildsra kidolgozott Rimagkeverek.kei (mauar rozsnok, rtrti csenkesz, francia perje, raj perje, )(ores csenkesz, reti komOcsin, szarvaskerep, feller here) es megfele15 NPK hatOanyag tartalmtl mutragya kezelesekkel 4,5-6,7 -Vna szenatermest takaritottak be. A kiserletben alkalmazort eljarasokkal a nagyilzernek is hasonlO, kedvez6 eredmenyeket eriek el. Az .GROCOOP Allattenyeszte- si es Takarmainytermelesi rendszer BorsodAbatij-Zemplen megyei taggazdas6galban 1700 ha-ot rneghaIad6 terilleten 6,6 tiha szenaertek volt a tern-16. A Heves megypi.taggazdasagok . 20(0 ha-nil nagyobb teraleten 5,2 tiha, aNkITtadwigyeiek 890 ha-nil nagyobb vyeptertileten 4,2 t/ha szenaerteknek megfelelO gyepflivet takaritottak be leitOs tertileteirdi. A TAURINA T BOQVINA azoa zomeben Iejths teriiletil — gazdasagaiban, ahol tObb eVeii at vizsialtak a aermes novedekenkenti megoszlasat, 6,58 tlha szenatermesnek megfelelo fatermest Iegeltettek le. Teh6t a hismarhatartds iegalabb ilyen szenaerteIben kifejezett terynesszinteket kdvetei meg, mint extenzfv, Allamilag toimogatott agazat. Kutataink a szantedldi rnEvelesbal kivont terilletek eyepesitese swan egy faju faAllomany letesitesevel 11,7-12,8 t/ha szenatermest takaritottak be. Furnagkeverek alkalmazAsaival hasonla kortilmenyek koziritt 12,4-13,0 tiha szenaterm6st ertek el, ami osszetetelehel fogva sokkal ottekesebb lehet az allatt termek ternieles szempontjalbol, men jobb minbsegil vegtermek elOaNitasat teszi lehetove. A kiserleti eTedmenyek gyakorlati nnegvalosulAsa sok eves tapasztalatok alapja'n 50-70%-os Iehet. Szelesebb koril hegy-dombvideki g eptermesztesi kiserletek kezdt5dtek _gyongyijs tersegeben 1975-ben. A ktscrletekben Szilos 65 munkatarsai vizsgaltak a ktiltinboz6 adap 2e azonos hatOanyag aranyla mCititigyazas es a gyeptalaj milvelesenek kEilifinbt5z6 modozatait sekely es kdzepes termoretegfi agyagbemosedasos erdotalajon. Az egy nOvedeket ado sovanycsenkeszes termeszetes gyepnek milveldse es hatbanyag bevitelre volt szuksege ahhoz, hogy ket betakarithar6 nbvedeket adjon. Ilycn allapolot az cgyirinykl nyarvEgi tIrcsalzais N'i5oP 1 0- DK)m hat6atlyag alkairnazisa howl lave. Ugyancsak elosegftette a masodik novedek kialakulasat az egyiranyd nyitott taresazas nyarvegen es annak megismetlese Osszel. Ebben az esetben kicIegitO volt az N 200P8c Kso hat6nygdkijus, A kiserlet 2. eve is ketnovedekes volt_ A harmadik es negyedik eve 3 nOvedeket biztositott. Az 5, ev pedig ismet 2 novedekes volt. Ehhez nagymertekben hozzaj6t -ultak a csapaclek es homersekleti viszonyok is. Ezek konkret figyelembe vetele erdekeben TORT (200.1) kiszamoIta Kompolt es Gyongyos meteorologiai allomisok meresei alapjAn az 1931-1960 evekre vonatkozo egliajIati mutatokat. EzekbOl kideralt, ho*i gyiJingys kbrnyekAnek h6tnel-s6kietre• vettext csapaii6k eli&ottsaga 9 hanap Aliaga.an a Kompolti ertek 94,8%-a. A hanapokndI inert ertekek elt6r&e maximum 15;7%, igy Kompolti adatok viszonylag jai elfogadhatok az 1975-1990 kisericti evekre vonatkozOan.
36
Gyepgazd61kodas 2001, Debrecen
Az I ct pozitiv atraghorners&kletre jutO csapadek, mm kompolt, Gyongy6s 1931-1960 ivek atiagaban Ko.r_qpdt _ Gyit;ngyids _ tinniC 0,217 III. 0,183 0,123 0,117 IV. 0,124 0.129 V, 0,133 VI. 0,145 VII. 0,081 0,091 0,085 VIII. 0,088 0,070 I. 0,068 0.157 0,139 x, 0,418 I 0,353 0,148 Ev osszesen:* 0.156 csokkentett atIaghomersdkletre szarnolva. *A negativ ertekkkel Waal:14A
Az
tio, 6T In. 1y. V. VI. VII. vul DC
X. x; ]=.1 ,,.k,
I: Kompoit -=100% 84,3 95,1 _ 104,0 _ 91,7 112,3 96.6 102.9 88,5 84,4 94,8
°C pozitiv atlaghomerOkletrejuta esapadik mm-ben Kompolti meresek alapiAn 1975-1980 evekben 1975
3976
1977
1978
1979
1980
0,243 0,2] 0 0,095 0,155 0,127 0.] 66 0,064 0.; ] 6 0,] 56 0,154
1,040 0,122 0,061 0,046 0,077 0,098 0,175 0,270 0,165 0165
0,235 0,210 0,115 0,084 0,09] 0.157 0,083 0.013 0 . 478 0,186
0,096 0,167 0.314 0,14] 0.115 0,095 0.063 0,083 0,504
0,283 0,247 . 0,038 0,170 0,104 0,082
0,439 0,152 0,148 0.209 0.090 0,07 4 0.120 0,189 1,829 0,2 2 9
72.3
77,9
875
79,3
J
0169
_
0.028_ 0,057 0,611 _ 0,1 77
apt 0.213, 100%.
83,1
107.9
pozitiv atlagniimersektetrejut6 csapadek mm-ben Kompolti mere's& alapjan 1981-1990 evekben
Az 1 cr
flo,
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
0.101 0,069 0,099 0,070 0,131 0,066 0,W 0: 0913 0,129 0.146
0,220 0.142 0,033 0,080 0,083 0.026 0,0]9 0,098_ 0,225 0,097
0,215 0,093 0,129 0,133 0,055 0,036 0,088 0: 080 1,356 0,121
0,177 0 , 105 0,27] 0,082
1,558 0,203
0,062 0,211 0,141 ,0380 0167
0,565 _ 0,322 0.110 0,055 0,325 0,071 0,158 0,209 0,058 0,064 0,067 0,122 0,006 0,000 0,037 0,068 1508 0,092 0,218 0,123
68,5
45,5
56.8
78,4
102.3
63i
NI. Tv. V. Vf.
V11. WE. IX. X. XI. E,..* or. 0,213= 100%
0,017
37
_57,7
1988 (1,372
0,039 0,035 0,084 0,043 0,068 0,425 0,154
0,147 0,079 0,102 0,063. 0.213 0,127 0,02.2 0,047 0,170
72.2
79,8
0.168
1989
1990
0,039 0..140 0,116 0,176 0.084 0,166 0,070 0,418 0,042 0,053 0,087 0,059 0,037 0.126 0,052 0,255 0,480 0,134 0,150 0,122 . 70.4 57,2
Gyepgazdalkod46 2001, Debrecen
Jelen dolgozatunkban konkreL vizsgalat aIa vont kiserletek 1976-1980. es 19811990- evi eghajlati rnutatoi a megfelelii tablAzatbOl ieolvashatOk. 9 hOnap mutat6ja alapjAn az 1976, ev kozepes csapadekellatottsaglinak ininosill. De eI6fordul nagyon esos es sivatagi jellegil hOnap is. Az 1977, ev tide jellege ellenere tartalmaz felsivatagi jellegii es nagyon esos honapot is a meilett jelentas az aszalyos hOnapok szarna. Az 1978-as kiserleti ev tide je14iinek minosilI felsivatagi es nagyon esos jell gi honapokkal. 1979 ugyancsak tidenek minostil sivatagi es nagyon esos jellegu honapokkal, 1980 kisse esos jellege ellenere magaban fogialt felsivatagi es nagyon esos jellegii hanapokat is. Tehat a szelsoseg rninclen ewe jeliemz.b, csupan az elofordulas nonapj a es gyakorisAga rm5is es Inds. Mivel elhatkozisunk, hogy egy kOzepes termoretegd taiajjal bir6 kisalet adatait is vizsgaljuk a kiserlet idOtartainara. 1981-1990ig is elkeszitetttik az egliajlati jelleg szerinti havonkenti vizsg6latokat. A viisg6,1at bebizonyitotta, hogy 90 hanapb61 12 sivatagi jeiieggel, 10 felsivatagival, 20 aszglyos, 9 szaraz, 8 kisse szaraz, 6 kozepes, 4 tide, 7 optimalis, 2 kisse esos, 2 esos, 10 pedig nagyon esos jellegunek volt min6sitlicta_ Talk a honapok tobb mint 60%-a szaraz, aszalyos, felsivatagi es sivatagi jellege volt, Az altaIdnos minositesen tul lenyeges, bogy ezek a honapok a novedek kepzes milyen idoszakara estek.
A kiserleti idoszak pozitiv atlaghtimersekletii hOnapjainak jellege az 1 'C-ra jut6 csapadek alapjan 1976
1977
1978
1979
KE
NE
KE
A
E
IV
o
sz
v
FS.
K NEE KSZ SZ.
KB S4 K sz*
K KSZ.
VIII
A K KSZ K
0 SZ. A A
IX X XI v
FS SZ K K
K. E K K
K A. FS NE U
A FS. A NE K
A S. FS NE U
FS SZ± LIE NE KE
75
I-16na 111 -
VI VII
s A A
_
1980 NE
0
A
A kiserleti idOszak pozitiv atlaghorarsekletii honapjainak jellege az I 13 C-ra jute csapadek alapjzin
116na,tv 1981 1982 1983 1984 1985 1986 111
SZ
IV
FS A FS KSZ
VI VII
0
0
KSZ A KSZ S A KSZ A FS
1987
1988
K
NE
NE
U
NE
SZ
S NE
A A
KE
K A KSZ
E A
0 FS SZ S FS AIDS S A KSZ NE NE NE 0 K SZ
U A A FS S VIII S K S IX A A A X SZ. KSZ 0 XI KSZ v A KSZ *A kaszdlAsok iclOpontjai dekad pontossAggal jelolve
S
38
FS
A FS S ICE K FS A,S NE S U U
1989 K KSZ NE
1990 FS 0 SZ SZ
S SZ S A NE K
A A K E 0 KSZ
Gyepgazdalkothis 2001, Debrecen
A 144 kiserleti eredmenyeket befolyisolo honap jelleg szerinti megoszlasa a kovetkezd volt
JeIleg megnevezese Sivata: Felsivata:i Aszal -is Szaraz Kiss6 szaraz KOze oes Ude 0 I tirnalis Kiss es6s Estis Na3 on csos Osszesen:
Honapok szlima I. II: kiserlet 3 12 6 10 11 20 6 9 3 8 9 6 1 4 3 7 3 2 2 2 7 10 54 90
1: Usszesen= I. 100 % I. n. kiserlet 5,56 13,33 11,11 11,11 20,37 22,22 11,11 10,00 5,56 8,90 16,67 6,67 1,85 4,44 5,56 7,78 5,56 2,22 2,22. 3,69 12,96 11,11 100,00 100 po
,
Honap .k_nszesen „,. 15 16 31 15 I1 15 5 10
5 4 17 1.44
1:
e_5.100% 10,42 11,11 21,53 10,42 7.64 10,42 3,47 6,94 3,47 2,78 11,80 100,00
A beillitott I. kiskrlet helyaek f bb jellerrizoi: A kiserlet kezdete: 1975. vege: 1980_ A kiserlet taIajanak tipusa: agyagbemosociasos barna erclatalaj. termoreteg vastagsAga: 25-30 cm mechnaikai bSSzetetele: nehez agyag A lcis6rleti tidy icitese: 17-1 8% kitettsege: ENY-i tengerszint feletti magassAga: 400-450 in fekve's szerinti besorolAsa: asz6Iyos-szaraz.
A kiserletben vizsgalt tenyezepk:
1. 2. 3. 4.
„A" tenyezi5 Maragydzas KoritroLL N upo NI0DP40K..10 Ni5oPooKr.,a
5.
N200P80 Kg0
6.
N25 2PIOOK1 00
7.
N300P12.0 1( 120
Kezeldsek
„B" tenyezo Talajintiveles 1. Konzell 2. Egyiranyti tarcsaza's 3. Egyir.inyti tarcsAza's nyitott tarcsaval 4. Egyirinyil taresazAs osszel es tavasszal 5. Egyiranyti Litcsizgs nyitott Lircsaval Osszel es tavasszal
39
GyepgazeliiJkoddi MA, Debrecen
A kiserlet hozatn aclatait Sztics et al. nidr kor6bbi dolgozatokban vizsgaltalc Itt es most figyeImiinket a hasznos termCs aranyanak valtozAsaira iranyitanank a kiserleti tenyezeik kezieleseinek ftiggveny6ben. A hasznos termer aranyanak valtwisa a mit'velesi kezelesek es a miitragya kezelksek Atlagaban az ido fliggvenyeben ty
A I NB,
Ai xB 2-5
,., B I .x.Ar i
B2-5xA 27
1976 1977 1978 1979 1980 1:1976= 1977 1978 1979
48,2 53,6 54,2. 59,2 60,8 100,0 111,2. 112,4 122,1
49,55 56,10 53,78 59,45 65,90 100,0 113,2 108,5
49,28 55,03 53,77 57,17 69,90 100,0 1 1 I ,7 109,1
54,96 57,36 61,11 59,25 77„ i 6 100,0 104,4 111,2
1980
126,1
120,0 133,0
116,0 141,8
107,8 140,4
2 103 105 99 100 108 -
LA xB =100% 3 102 103 99 97 115 -
4 114 107 113 100 127
-
A csapadek-hiiijsszeg hanyados hatasara az abszett kontrollon is javult a hasznos termes aranya, 26,1%-kal. A milveI6si kezelesek hatAsa 33%, a muttagyazott kezel6sek atlagos hatasa 41,8% volt. A. [(et tenyezo egyiities hatasa pedig 40,4%-os aranynbvekedesben nyilvannit meg. A jobb oldali index szarnok osziopaibeli megzillap(thatd, bogy a ta/ajtrffivelesek kezeieseinek adages hatasa megegyezett a mutragyakezelesek atlaganak hatisaval. Az abszoIdt kontrollhoz viszonyctottan a hatas 5 eves atlaga 103% volt mindket tenyezonel. Egydt-thatasuk viszont enuel kedv -ezObb volt 312,2%-nak felelt mtg. A kiserIeti eredmenyek a1apj6n sztiletett tovabbi fontos megallapitasokat olvashatjuk SD:Les (1993) munkajaban. Ezek a kovetkezakz A ketszer kaszdlhato stabil hozarad gyep Cs a harontszor kaszalhato gyepek hozamara mar lehet tlzemi szinten megfele16 dilatallomanyt tervezni, ill, a szLikseges gyeptethiet nagysaga biztonsaggal meghatarozbat6. E jellerrizok eleresehez N 200P801(40 mutragya hatoanyag adagra van sztikseg egyszeri vagy ketszeri nyitott aresa aikalmazasAra az el.so ket dvben, kedvez6 csapadek mennyisdget es eloszlast feltetelezve, Tehat kialakithat6 egy olyan extenziv irAnyban hasznosithato gyep, amely 1ehet6ve teszi htishasznd szarvasmarha allornanyok letrehozasat, tartas6t, majd laszatnfejleszteset. A javula hasznos termes arAny pArosul egy szArazanyag terrnes csokkeri6si tendencialval, 1976 ban a kis6rIet asszes parcellajitriak szarazanyag hozarna hektdrra vetitve 5,67 t volt, 53,2% hasznos termes arattnyal. A kovetkezt5 evek szampdrjai: 7,16 tfha 56,7%; - 58,8%; 6,68 tfila - 59,0% es 4,76 tiha 74,2%. 6,45 -
-
-
A miltra2,ya hatekonysfig vizsgalata soran bebizonyosodott, a kiserlet elso negy eveben mi Men kezeles biztosftotta nitrogen kifograrnonk6nt a 100 kg zaldffit5bbletet, amit a szakemberek tObbsege megfele16 liatekonysagunak tart hazai gyeptermesztesi
viszonyaink kozott. 1980-ban esupan a kiserlet egyetlen mCitragya kezelese, az
40
Gyepgazdilkothis 2001, Debrecen
N7soP1ooK100 tudta a mavel6sben reszesillt parcellakon biztositani ert az elfogadott hatekonysagi szintet. A kiserlet eveiben az else) novedek fahozarnanak magas fehdrjetartalma minden esetben tneghaladta a kovetkeza novedekeket. A maragyaths egyertelmilen nOvelte a nyersfenerje tartalmat, ugyanakkor csOkkentoIeg hatott a nyersrosttartalornra. A nOvekv6 Inutrigyaadagok csokkentettek a zoldfatermes szarazanyagtartalmat, A kbzepes termoretega teruleteken lefolytatott rt. kiserlet MIA jellemz6i: A kfserlet kezdete: 1981, vege 1990. agyagbemosc5dasos barns erdatalaj A kfserlet talajanak tipusa: termoreteg vastagsaga: 65-70 cm mechanikai osszetetele: agyag A kisaleti hely lejtese: 15% kitettsege: ENY tengerszint feletti magassaga: 350-400 in fek_ves szerinti besorolasa: aszaiyos-szaraz A kfserietben vizsga tenyezok: KezeIesek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 I 1. 12
,,A" tenyezo Kontroli Ni5P ioKio N50P201(2,0 N75 P30K30 NiocoP4oK4o N 125P5oK50 N i50P6A,50 Ni75P7oK7o NaxiPsoKso N-22R90K90 N230P300K 100
13
MoDID I2oKno
1 2 3 4 5 6
,B" tenyezr5 Kontroll Vegetativ feltijitas 45 cm-es lazftris+generativ feltijilas 40 ern-es sz6nt6s tljratelepftessel > 60 cm-es lazitils+generativ feltijitas >60 cm-s lazitas+ tijratelepfte's
N275P11.0K110
A fehijitisi m6d es a N ellitas hatisa a szarazanyag hozarnra a kazeprnely termoretegen foTytatott gyeptermesztesi kiserlet els6 6 evenek ittlag6 ban -
Fehijitasi mod Kontroll Vegetativ Generativ ejratelepites
0 1257 1634 _ 3240 3400
r,
N-hat6anyagadag kg/hag 100 1150 i 200 1 250 Szarazanyag ferules, kg/ha 4227 5419 6108 i 6515 4976 I 6404 7227 7761 6748 10468 9300 11344 7010 11289 12291 9683
41
300 6774 8035 11861 12826
Gyepgazdalkodas 2001, Debrecen
L G
UT Kontroll V C UT Kontroll V G
trr
.
1: Kontroll 100% 130,0 117,7 118,2 257,8 159,6 171 , 6 165,8 178,7 270,5 I. 0 = 100% 337,9 431,1 304,5 391.9 208,3 287-0 206,2 284,8 I. Kontroll x 0 = 100% 431 338 100 509 396 130 . 537 258 740 773 448 270
118,3 171,4 184,8
119, 174,1 188,7
118,6 175,1 189,3
485,9 442,3 323,1 332,0
518,3 475 0 350,1 361,5
538,9 491,7 366,1 377,2
518 617 9002 978
539 639 944 102 0
486 . 575 833 898
,
.
A tabiazatb61 egyertelrniien lathato, hogy ha csak a gyepfeltijitiis modozatait alkalmazzuk, kOzepesen rneIy term6retegii dombvideki gyepjeinken, akkor a gyepet az extenzivnek tertiletek hozamszintje 5,35 (Ma szarazanyag alatt tartjuk. I3nnek allateltartO kepessege 1,07 szamosaIlatnak felel rneg hektAronkent. A feltIjitasban nem reszesitett, vagy csak vegetativ modon felAiitott gyep 100 kg nitrogen + 40 kg foszfor 40 kg kalium hatisara meg rnindig extenziv marad. Gyakorlatilag a kezeletlen kontroll termesszintjet 4,3-szoroska kell novelniink ahhoz, bogy elerjtik a fantenzivnek tartott hozarriszint also hatarat. A felintenziv zonaban maradAshoz mar tebb kezeles kombinacio all a rendelkezesiinkre, Osszesen 15 e vizsgalati mod eseten. Ezekkel a inodszerekkel 1,07-rot 2,36-ra lehet novelni a hektaronkent eItarthatO szamosaIlatok szamAt, Az intenziv z6naba -vala bel6pest a kfserleti kezeles kombinaciAb61 mindOssze 3 tudja proclukaini a zOna also hatarAn. valOsagban e szintet nem lehet rnegvaI6sIthatonak min6siteni. Mint az indexszamokbal megalIapithatjuk, ehhez az abszollit kontroll termeset meg lcell 10-szerezniink, Ez pedig csak akkor kbvetkezik be kisdrleti szinten, ha tijratelepitjtik a gyepet 40 cm-es szantas, vagy 60 cm-nel melyebb Iazitast keivet6en, s biztositjuk a N me tz0K 120 maragyabatOanyag-adag kijuttatasat. Eldtintendij .A tnegievi5 gyepek melyiket milyen termesszintre kivanjuk beallitani, s a terrnes hasznosftisat milyen allatfajjal, fajok_kal, hogyan tudjuk megoldani a Iegnagyobb jovecleIem elerese erdekeben. A telepitend6 pepek milyen celt szolgainak a kezdeti vekben (1-4 ev) es azt k-ovetoen. A cel eferes6nez milyen filmagkeverekre, a komponensek milyen mettnyisegi viszonyara van szukseg a terrn6helyi jeilernz6ktO1 es a eelszertaen adhate tapauyag ellatasi szintekt61 fagg6en. Itt alapul kell venni a csak aliatallornanyhOl szarmazO tdpanyag visszajuttatast 6s a matr4uazassal biztositand6 tapanyagszinteket, ill. a ket mod kombindci6it az allatfajokt61 ftiggOen. Az, hogy nieglevo, illetve teiepitendo gyepek, vagy ezek ebYtittes tigyelembevetelevel milyen novedek ininimalis szintjere tervezi a legeltetesi egyseg tertiletet. Ezzel kivedhetok az
42
Gyepgazdalkodas 2001, Debrecen
id6jAras Altai okozott hozamingadozasok azaltal, hogy az elso novecidk nern iegeitetett hozarnaval potolhatel a masodik, vagy harmadik novedek hozamhianya a legeltetendo ailatfajra vonatkozoan. A gazdasagok 6s a gazdalkodok cidaiATOI eiciontend6 tovabba az is, bogy a kialakitott gyepgazdasagaval hogyan tud kapcsol6dni az agrar-kornyezeti celprograrnokhoa. Az orszagos agrar-komyezeti eelprogrambol ismeretes a gyepek programok szerinti varhat6 megosztasa, arnelye itt tablazatos formiban mutatunk be. Programok megnevezese EloviJa: v6deimi Ta1a'vedeh-ru VizvedOrni TaIa -+viz Talai+elcivila, izi-eIT5vild. Tala'+viz+616vi1a: OsszesEn
Orszagesan, ha 280272 114818 76151 115449 177519 163033 107035 1034077
G e i teriilet me : oszlisa I:Osszesen= E-Magyaror52.4, 100% ha 27,10 66541 11,08 43402 7,36 14841 11,16 21058 17,17 33425 15,77 15875 10,35 16553 100,00 211696
1: Osszesett= 100% 31,43 20,50 7,01 9,95 ]5,79 7,50 7,82 100,00
A valasztek nagy. Orszagreszlinkon azonban dontO sul1yal az elovilag-vedelem, a talajvedelern, a talaj+616vilag, valarnint a talaj+viz. kornyezeti programok vonatkoznak a gyefterilIeteinkre. Ezekhez kell majd igazitanunk a kiserieti ereJmenyek gyakorlati hasznositasra vala elakesziteset, feidolgozkat. A kfserleti eredmenyek a gazdaikodO felkesztiltsegetol — az id6jarasi kOri.ilrnnyek kozel azonossAga felt6teicz -vc is — nagyon sok fugg s exert 60-80%-os rnegval6suIa'ssal szarnolhatunk a Jegnagyobb valOszindseggei. Ez azt jelenti, bogy viszonylag nagy a rafordItasi es koItsegfokozatok szama, amit az oivasa gazdalkoda Onmagatol nem tud ertelmezni. Exert sztikseg iesz a tovabhiakban reszlms modelIzessel feltarni a szarvasmarha, awn beltil a tejela es hashasznU agazatok gyeptermesztesi es hasznositasi probplernait, kOltseg 6s beruhazas vonzatait. Ezek meglete utin keriilhet sor az ar es tamog,atasi viszonyok ismercteben a gyephasznosfto termelesi szakaszok okonornial ortekelesere, az optimalis agazatmeret kialakitasara a kisebb-nagyobb csalacli gazdasagon be161 a foldtertilet es a foglaIkortatand6 csaiadtagok szknanak fuggvenyeben. Plason16 I6pesre van szakseg a juhaszat es alas gyephasznositi5 -
igazatoknal is. A rnocleilez6 munka eis6 lepeseit mar megtettak. A megfelcii5 egyuttmakodok rahangolOidasa es osszefogasa kezdetet vette. Bizunk berme, hogy a kormanyzat reszer61 nern tart tovabb a kesiekedes a ktilOnbOz6 poJitikal.c kialakitasaban es megtudjuk szerezni azokat a tamogatasokat, ameiyek hozzasegftenek az agazati es csaladi vegl cges kicloIgozasa- hoz, megvalositisuk gyakorlati gazdasAgi tnodellek
kivitelezesehez es hosszabb tavfi mi.ivezetesehez, szaktanksadasahozOsszerogla.16 DolgozaLunkban Attekintettiik, hogy mire irdnyul a Nernzeti Agrar KOrnyezetve'delmi Program, hogyan kapcsof6dik az Eur6pai Kozos Agrgrpolitikdhoz. Megfogalmaztuk, -
43
Gyepgazdilkodbs 2N1, Debrecen
rrieiy tamcgRasi fcrmakhoz tartozO celtertileteken fedytatunk kutat6 es oktato munkat. A gyepes teriiletek oi-szagosan, de az eszaki rtgiOban is egyre nagyobb fontossagra tesznek szert, mind nagyobb oddigyelest erdeinelnek a politika es a tudorndnyos kutatAs oldaidr61 is, Ezell kiemelten az extenziv es a felintenziv gyephasznositasi celprogram megvalOsitasi lehetasegeihez, titiaihoz, mOdjaihoz gyajtattank ossze adalekokat az eddigi kutato munkankra alapozottan. Berriutatjuk, hogy rendeikezunk olyan sokolidalU kutatasi eredmenybazissai, ame1yre alapozottan a jelen es a jOvo kornyezetgazdaikodisi gondjainak lektizdeset eieo tudjuk segiteni az eszakmagyatorsagi regiOban. A bemutatott ket kiserlettei osszefugg6 adatok es azok elemzo vizsgalata egyertelrnive teszi, hogy a ktlOnbozo tipusu gyepgazdasagok es azok befogado gazdasigainak modellezesc az a megkezdett ut, amelyen tovabbra is jdrnunk Dell. A j61 fejlOdd csapatmunkahoz szeretnenk megteremteni a leheto legjobb felteteleket. Irodalotujegyzek A Korm any 2253/1999. (X.7) Korm. hatgrozata a Nemzeti Agrar-kornyezetvedeimi Programrol es a bevezet6sehez sziikseges intezkedesekrol. Hatarozatok Tara 1999137, 332-297, p. Krisztian J.-Kasza Gy.: Gyepgazdalkodasi kilatasok erodait IejtOs teriileten, TA. 5. DATE Debrecen, 1996. 49-54. p. Nagy G.-Vinczeffy I.: Agrarbkologia-gyep-videkfejlesztes. MTA-MAE-AE MGFK, Debrecen, 1999. Szacs L: Hozamnoveles es hatekonysag lejtas gyepen. Gyongy65, 1993. 133. p. 9, unellekletek Toth S, et.al.: A htistermeles fejlesztese Eszak-MagyarorsLigon, GATE-KI-BOOVINA, Kompolt-Sziksz6, 1980. 168. p. T6th S.: A gyepgazdalkodas problemai Eszak-Magyarorszagon (AgratokoIdlia-gyepvidelfejlesztes. Szerk.: Nagy G.-Vinczeffy I4IVITA-MAE-AE 1VIGFK, Debrecen, 1999. 221-228- p. Vinczieffy Lehethsegeink a legelteteses alIattartasban. AE!, Debrecen, 1998. 165. p. + 134 tliblazat
Szerzok: Dr. Szitcs Istvan egyetemi docens, a mezeigazdasagi tudomany kandidatusa Dr. Thai Sehestyen a mez6gazdasagi tudomany kandidatusa Szent Istvan Egyetem Gazdalkodasi es Mezbgazdasagi Foiskolai liar GyOngyOs, Matrai 1R 36. 3200
44
