32
AZ INTEGRALT GYEPGAZDALKOPAS !XIIETOsEGET AZ ESZAK-NIAGYARORSZA_GI REGIoBAN Sacs Alvan
osszefoglaids
Eszak-magyaroTszag ThezOgazdasagilag hasznositott tertiletenek 18,53%-a a gyep mtivelest agba tartozik, ami 211.696 ha-t jelent (K H, 1998). A terrnONE1 minOsege a regioban lenyegesen gyengebb az orszagoshoz kepest, mivel agrar alkalina,ssagi ertekszamok alapjan a teriilet 30,4%-a nem en el az orszagos Wag 80%-at. Domborzali adottsag tekinteteben az orszag 98,9%-an kedvezo a domborzati adoftsag. A regiOban ez az ertek Figyelernbe veve a kedvezOtlen demografiai viszonyokb61 fakad6 hatranyokat megallapithata, bogy Borsod-Abalij-Zempla megyeben 104, N6grad megyeben 42, Neves megyeben 21 telepUles vesze1yeztetett, A nemzeti agrat-Urn-yez etvedelini program erteImeten a tersegi programok alapvethen a kisebb terineksi poteneiallal, de jelentOs termeszeti ertekekkel rendelkez6 tertiletek. B terilleteken az agrar-komyezeti intezkodesek az extenziv, vedelmi Geld termelesi medok, szanto-gyep konverziO, termeszetvedelmi cell gazdalkodas, elOhelyrekonstrukci6, biotophaiOzat kialakitasa, tajvedelmi eel(' gazd6lkodas, tajrekonstnakcio, taj vedel mociszerek alkalmazisara terjed Id. 14] programok megvalositasa integralt vetomag termesztesi es gyepgazdalkoda.si technologiakat. feitetelez. Az integralt gazdalkodasi stra1.6gia soran what egyreszt szi.ikse. ges Okologiai integracio, es sziikseges okon6miai integraei6 is
Bevezetes Eszak-magyarorszag mez6gazdasagilag hasznositott terilletenek 18,53%-a gyepinfivelesi agba tartozik, ami 211.696 ha-t jelent (KSH, 1998). Ez a tertlet 8,4%-kai tObb az orszagos gyeptertilethez kepest, dla osszes foldteriiIethez viszonyitva a gyeptertilet napsigat megallapithate, bogy csupan 3,6%-kal magasabb a regio gy-epterillet.e. ANOYAN et.al,(1999) szerint a teilliofold minosege a regioban lenyegesen gyongebb az orszagoshoz kepest, mivel az agrar alkalmassigi 6rtekszamok alapjan a teru let 30,4%-a nem eri el az orszagos atlag 80%-at, Domborzati adottsag tekinteteben az orszag 98,9%-an nines kedvezotlen domborzati adottsag, Figyelembe veve a kedvezOtlen demografiai viszonyokbal faado hatranyokat inegallapithat6, bogy Borsod 7. 41)adj-Zerriplen megyeben 104, Nomad . megyeben 42, addig Heves inegyeben 21 telep-ales veszelyeztetett (ANGYAN et.a1.1999, SZOCS et_a1,1999). A brutta hazai term& a KSH (1998) adatai alapjan -mind a tenneles tomegebol valO reszosedest, mind az egy fore jute) erteket tekinive komplexen fejezi ki az orszag regioi fejlettsegeben es teljesitmenyeben inegmuthtkozo ktilOnbsegeket. Az egy fore jug] inez6gazdasagi nemzetgazdasagi teljesitmennyel Eszak-Magyarorszag utols6 a r6gig5k kOzOtt, mind az 1 ha mez6gazdasagii-, mind az 1 ha termotertfietre jute) GDP alapjan.
33
Anyag es radszer A statisztikai adatokat Kulcsar (1999) 41tal kOzolt kplOnbi.)z6 tudomAnyos es kOzOssegi modszerek segitsegevel ertekeltuk. Az orszfig, a regi6 'es a kisterseg foldhasznaIati z6narendszerenek kialakitasat, az EU csatlakozasi targyalasok megalapozasat es egyben az agrnr-kOrnyezeti programok celterilleteinek lehatarolasat ANGYAN etal. (1998), ANGYAN et,al_ (1999) rnodszeri alapjan vegezttik. A donaborzati es taiajparameterek meghatirozasara Magyarorszag Domborzati Adatalionianya, FOMI terkepi adatbazisat, a szkz pantos talajertek szam, [alajtipus, hzikai talajfeleseg, a talaj vizgazdalkodasi tulajdonsagai, a talaj kernhatasa es nieszallapota, a talaj szervesanyag-keszlete, a termoreteg vastagsaga adatbazist AGROTOPO terkepek, MTA-TAKI M=100 000 adathazisait hasznaltuk .A klimaparameterek meghatkrozasaail a DATE, a GATE K.TI es a GATE NU adatbkzisait vettiik ligyelembe,
Eretimenyek cs ertekelestik Az AGENDA 2.000-ben megfogalmaik-Atak alapj an a videkfejlesztest ceizo kifizetesek koziil katelezo jelteggel csak az agarkomyezeti es a kedvezOtlen adottsagu teruletek (LFA) tamogatasi rendszere marad meg. A domborzati adottsagokbal fakad6 liatranyok az alabbi Icategoriakba sorolhatOk az ide vonatkozo EU rendeletek al apjan: 1. Nines kedve-zotlen domborzati adottsag Ilegyvideki terUletek, ahoi a tengerszint feletti maga.ssag 800 m feletti A 20%-ot ineghalado lejtesii teraletek, faggetlentil a tengerszint feletti inagassAgra 3. 4. Abol a lejtes 15-20%, a tengerszint Meta inagassag 400-800 m-es
34
Az tszak-Magyarorszigi Regi6 kedvezotlen domborzati adottsitgai tablilzat KM
Kisterseg
1. kat. (ha
2.kat. (ha)
3.kat. (ha) 3 396 3 185
4. kat. (ha) 2 288 259
1.1cat (%) 93,9 95,3
2.1r,At. (%) 0,6 0,0
3.1kat, (%) 3,3 4,3
4 123
1 896
92,4
0,0
5,2.
1 328 1 521 1 785 2 902 3 219 2 972 14 0 24 455 5 969 0 17 3 215 33 1650
419 892. 49 633 1 050 840 0 0
96,5 96,9 96,7 92,6 93,9 95,4 99,9 100
0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,0 0.0 0,0
2,7 2,0 3,3 6,1 4,5 3,6 0,1 _ 0,0
8 326
95,4
0,1
3,4
1,2
2 700 0 35 2 834 6 2.13
85,2 100,0 999 90,5 9 9 ,9 95,6
3,1 0,0 0,0 1,3 0,a 0,0
8,1 0,0 0,0 4,4 0 I 3,9
3,7 0,0 0,1 3,9
5 788
94,5
0,9
3,0
1,6
0,0 0,6 0,0
1,6 4,2 4,4
....0 1 1,6 1,8
1501
Iviiskoici
95 730
569
3502 3503 35i34. 3505 3506 3507 3508 3509 3510 3511
EileIdnyi Encsi Kazinc.barc Nfe.z6Iav, Ozili .''Arospaiaki Saw-al -ail- -_ Sztrencsi Sz.iksz6i Tiszativar.
70 564 73 428 48 318 74 615 53 028 44 29 3 66 86 79 688 30 983 53 288
4001
eisszesen Egri
891 808 075 213 866 885
0 0 16 0 0 0 43 0 0 0 638 2 1 74 0 0 917 0 0
343 738
3 191
10 884
151 257 827
0 172 0
830 1 170 2 407
56 _ 439 969
98,3 93,6 93,9
4002 4003 4004 4005
4006
Htvesi Fiizesak Gycing 6si Hatvani Peervasali osszescii
690 551 _ 62 69 67 66 36 40
52 , . 42013a1 assa by__ 26 1 ai011 C, . . 4202 Pkisioi 4203 51 41 4204 Rasigi 44 4205 SalOtar'1in 27 4206 S12,CS6- nyi iisszesen
Re # in Orsz.
4.kat. (%) . 2,2 0,4 24 Q,8 1,2 0,1 1,3_ li 1,0 0,0 0.0
,
OA 0,5 ,
167
108
1 514
720
94,6
0,2.
3,5
1,7
583 074
0 0
1 255 418
883 134
95,4 98,0
0,0 0,0
2,7 1,5
1,9 0,5
243 059
280
7 594
3 201
95 6
0 1
30
1
9196318
4260
71065
25909
98.9
01,1, 0,8
,
,
,
osszesen
osszeseli
A rd'giaban a tertilet 95,2%-an e kedvezOtlen domborzati adottsitg nem inondhato el. A edvez&i,e,n devilogydiai viszonyokho aci6d6 hatranyok azolc ahol a teleptiles elneptelenedessei veszeiyeztetett. A teleptilesi nepsiirEisag a orszagos atlag 50%-nA1 kevesebb, es a nepesseg fogyisa meghaladja a 0,5%-os arAny[ az ulobbi 10 evben_ 1=-lalmoz6ttan hatranyos telepalesnek tekinthet6, ahol a talaj tern -i6kenysege gyenge, gazdasagosan neni javithatOk es az elneptelened6s veszaye is tennall. Dyer' telepilles 167 taralhat6 a regi6ban. A termohelyi adottsagok tekinteteben hatranyosnak tekintheta azok a mezi5gazdasagi teraletek, inelyek agrarpotencialt jelzi5 ertekszarnaik alapjan az orszagos atiagnal gyengebbek. A 75/2.68 ithayelv tarnogatasi kriteriumnak az orszagos &lag 80%-anal gyengebb agrarpoteneidin teruletei feleitethetOk ineg, vagy ahol az orszagos ittlag ds aiinak 80-a Lize esik a talajok minOsege, de az prostli az einepteienedes veszelyevei is.
0,3
35
Az kszak-MagyarorszigiR6gio terninfiild tninosege az agraralkalmassagi
ertekszimok alapjan
2. tablazat Megye B.A.Z.
Bevis 1\113g.L____ Ad Re io Orsza
Lkat. 2.kat. (ha) (ha) 2.54 185 175 330 65 507 95 198 46 870 87 769 407 461 317 398 1441 230 2367 183
3.kat. (ha) 47 808 92 628 10 121 160 557 3107 706
4.katesen (ha) (ha) 235 547 72.3 970 110 268 363 601 109 374 254 134 456 /89 1341 705 2385 542 9301 661
1. 04
2.%
3.%
4.%
35,1
24,2
8,0
18,0 34,5 30,4 15,5
26,2 18,4 2.3,6 /5,4
2.5,5 4,0 12,0 33,4
32,7 30,3
43,1 34,0 25,6
1. kat.: Az agrar alkalmassagi erteksthn Deal eeri el az orszagos atlag 80% - at. 2. kat.: Az agrar alkalmassigi ertekszam az orszagos atlag Cs az atlag 80%-a kbze esik. 3. kat.: Az agrar alkahnassag,i ertekszem nagyobb vagy egyenki, mint az. orszagos
4, kat.: Erd5, illetve mesterseges felszin. A 2., tablazat adataib61 megallapithatO, hogy rk5g16 54%-a a ternaohelyi adottsagokat tekintve hatranyosuak tekinthet5, addig ez az orszagban atlagosan 40.9% A regio mezOgazdasigilag hasznositott terillet6nek 12%-a alk alma s • lc onvencional is meggazdasagra, addig az orszagban ez a szam 33.4%. Az gszak-Magyarorszigi RegiO gyepterfiletenek minosege az agritralkalmassigi ertekszarnok alapjan 3,111121cizar
Megye 1- eves Nograci Re. gi6 Orsza
1.kat. (ha) 2.kat. (h) 3.kat. (ha) 112 413 18 148 0 7 919 35 589 0 33 714 0 3 913 181 716 0 29 980 256 027 113 662 778 412
osszesen 130 561 43 508
37 627 211 696 1 148 101
1. % 86,1 81,8 89,6 85,8 67,8
2.
3. % 13,9 18,2 10,4 14,2
0,0 0,0 0,0 0,0
22 3
9,9
,
A 3. tablazat adataibol megallapithati s hogy a2 eszak-ma_gya.rorszagi regiaban a gyepek jelentOs resze, 85,8%-a olyan talajon talalhat6, alto] az agraralkalrnassdgi ertekszarn nern en el az orszagos atlag 80%-at, A reginban nines olyan gyepterillet amelynek tenn6fOld minOsege az orszagos atlag feletti A nernzeti agrar-kornyezetvedehni program ertelrneben a tersegi programok aiapl:retoeri a kisebb tennelesi potencialial, de jelentos terrneszeti ertekekke1 rendelkez6 terilletek. E teriileteken az agrar-kornyezeti intezkeddsek az extenziv, v6delmi cell termelesi moclok, into-gyep konverzio, termeszetvedelrni cell gazdAlkodas, elohelyrekonstrukci6, bintophalozat kialakitasa, tájvedelmi cad gazdalkodas, tkirekonstrukcio, tajvedelmi mOdszerek alkalmazasara terjed ki. AttOl ffiggoen, hogy a eelterillet ez alapjan milyen e hat-1y szemportthol minOsithet6 sertilekenynek, elterO gazdalkodasi egysegcsoniagot es kifizet6si nagysagyendet igenyel. A CORN (1996) felszinboritasi adatbazis segits4evel e teruleteket erdoi szantO, ,yep, szo16-gytirribles es vines teitletek.re osztottuk szet. Jelenleg termeszetvedelnii oltalorn Matt ali6 tertilet az orszighan 767 087 ha, el:a-A a regiOban 139 350 ha talalhato. A Komyezetileg
36
Erzekeny Terdletek 736 296 ha-t tesznek ki, amelyek az orszagos celprogram reszei. Zonalis agrar-kornyczeti celprogram lreriileti adatai, ha 4, tcibldzat
Program Talaivedelmi Vizvedelmi Talaj t viz Tala - +616vila Viz ±016vilag Talaj +viz -Felovilag SSZCSell
Orszigas program iisszesen 973 376 1 021 634 931 720 973 376 552 636 671 208 382 149 5 514 199
Eszakmagyarorsiagi osszesen 127 707 1.40 603 144 744 101 660 69 510 103 748 53 125 741 097
Gyep az orsziagosbi5I 280 272 114 618 76 151 115 449 177 519 163 033 107 035 1 034 077
Gyep a regionalisbel 66 541. 43 402 14 841 21 058 33 426 15 875 16 553 211 696
A 4. tablazatbal megallapithatO, logy mind az 616vilag-vedelmi, mind a talajvedelmi, mind a viz veld dud eel pro gramo k s-mas gyepg azd alk od is i techn old gi ai beavatkozasokat jelentenek. Ezen kirill meg szamolhatunk 400 000 ha orszagos gyepgazdalkodasi Qaprogrammal is. E prograrnok megvalOsitasa integralt vetOinag termesztesi es yepgazdalkodasi technologiakat feltetelez. Az integralt gazdalkoddsi strategia soran What egyreszt sztikseges OkolOgiai integraci6, e sztikseges okunomiai integraciO is. Az atlagos termatertilet merete elmarad az orszagos atiagt151, mindossze 0,7891 ha, ez is indokolja az integratorok es integraltak kozossegeinek kialakulAsit. Irodalomjegyzek Angyan J.-Festis I.-Nemeth T.-Podmaniczky L-Tar F. (szeriL) 1998.: Magyarorszag fOldhasznalati zOnarendszerenek kidolgozasa a mezOgazdasagi EEC-csatlakozasi targyalasok mega1apozasahoz, AlapozO modellviisgalatok III, CiOdi31115, 103. p. Arigy5n J.-Fests 1.-Nagy Sz.-Podnianiczky L-Tar F. (szerk.) 1999_: Az Agrarkornyezeti Program (AKP) bevezetesehez szilkseges celprogramok tertileti lehatarolasanak medszertani vizsga1ata, Alapozo modellvizsgalatok II, Godo1145, 110, p. Kulcsar L.1999.: A straiigiai programozAs mOdszertana. Pro Professione Tanacsado es Szolgaitato KHT Esztergom, 56-85. p.
37
Szfics I. et. al. 1999_ Eszak-niagyarorszagi regio agrarstruktiira es videkiejlesztesi strate iai programja, Gyortgyos, 211. p. KOzponti Statisztikai 1-livatal 1998.: Hexes Megye Statisztikai EvIctinyve, 330. p.
SzerEO: Dr. Szties Istvan egyetetni docens, szakvezet6 SZIE GaZdAlkodasi es Megfigazdasagi
liar, GyOrtgyOs, Matrai ut 36.
