A globalizáció kialakulásáról, természetérõl, hatásairól 1970–2008 globalizáció komplex folyamat, a társadalmi formáció valamennyi elemét érinti, s mélyreható átalakulás hordozója a társadalom fejlõdésének és mûködésének valamennyi szférájában. Az információs és kommunikációs technikák forradalmán és a tudásalapú társadalmon nyugszik, szerkezetét a posztindusztriális társadalom keretei jellemzik. Vitat-
A
ható, mennyire posztkapitalista és posztnemzeti, de kétségtelen, hogy mind a társadalmi viszonyokban, mind a nemzetállam – mint alapvetõ integrációs keret – jövõjét illetõen új kihívások hordozója. A minõségileg új jelenségek, vagy a korábbi folyamatok jellegének és tartalmának minõségi változásai „átalakulássá” adódnak össze, s a fordulatok a legtöbb vonatkozásban az 1960–
Cikkünk a szerzõ „A globalizáció természetérõl és hatásairól” címû nagyobb munkája alapján készült. E mû összefoglalja a globális „átalakulás” eredetének jellemzõit, kitérve az integrációs folyamat belsõ szerkezetére is. Emellett megvonja a globalizációból származó gazdasági elõnyök-hátrányok mérlegét, a teljesítmény, a jóléti hatások és az egyenlõtlenségek terén. Az írás teljes terjedelmében 2008ban jelent meg Szombathelyen, a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete ISIS Füzetek címû sorozatában.
A közeli falvakban üzemeket vásároltak, de alkalmazottaiknak kevesebb mint harmada dolgozott üzemeikben. Benettouciano Benetton 1936-ban szegény olasz családban szüle- nék jobban kedvelték a decentralizált termelési rendszert, és tett. Apja sikertelenül próbált teherfuvarozással pénzre az általuk foglalkoztatottak kétharmada alvállalkozó volt. A szert tenni Etiópiában. Kis vállalkozást nyitott Trevisóban, család nevét választották új márkanévként, és az egyesített ahol kerékpárokat adott bérbe. 1945-ben meghalt, amikor színskálát logóként. Ezek az évek voltak az olasz gazdaság legvirágzóbb évei, Luciano, a legidõsebb fiú még tízesztendõs sem volt. A gyermek még iskolás évei elõtt elkezdett dolgozni, a pályaudva- és az olasz dizájn és öltözködési divat ekkor hódította meg a ron újságot árult, és az elemi iskola után abbahagyta tanul- világot. 1969-ben Benettonék áruházat nyitottak az elegáns mányait. Teljes munkaidõben eladóként dolgozott egy ruha- Cortina d’Ampezzóban, azután Padovában. Az 1970-es évek boltban. Megtakarított pénzébõl 200 dollárért vett egy elején már 800 üzletük volt Olaszországban. 1969-ben megkötõgépet, amin húga, Giuliana napi munkája után esténként nyitották elsõ külföldi áruházukat Párizsban, és három-négy kötött kabátokat készített. Az édesanyjuk állította össze és éven belül már száz üzletük volt Franciaországban, Németvasalta a kabátkákat. Az 1950-es évek közepére elkészült a 20 országban és Belgiumban. Az 1970-es évek közepének nehézségei után a terjeszkedarabos elsõ „kollekció” sárga, zöld és halványkék árnyalatban. Luciano házról házra járt, és az áruházban végzett napi dés folytatódott, és 1979-re már Franciaországban 280, Némunkája után árusította kollekcióját. Giuliana jó ízlése és metországban 250, Nagy-Britanniában 100, Hollandiában és szorgalma, valamint Luciano fáradhatatlansága és vállalkozói Belgiumban egyaránt 25-25 üzletük volt, Európa-szerte érzéke sikerhez vezetett: a termékek lassanként befutottak, összesen 1700 bolt. 1979-ben megnyitották elsõ üzletüket és a testvérpár teljes munkaidõben saját vállalkozásában kez- New Yorkban, s a következõ évtizedben meghódították Amedett dolgozni. Új gépeket vettek, és fiatal lányokat alkalmaz- rikát is. Tíz év múltán a Benettonnak már 2700 üzlete volt, tak. 1960-ban egy bérelt raktárépületben rendezték be üze- többek között Kelet-Európában, Japánban és Latin-Amerikában is. A Benetton-birodalom a müket, és 36 színárnyalatban készíBenetton-reklám holding révén számos más üzletágtettek kötött kabátokat. A boltok ban épített ki érdekeltséget (példákezdték vásárolni a termékeiket, és ul birka- és szarvasmarha-tenyésztõ az üzlet fokozatosan bõvült. telepekben Argentínában, egy 1964-ben egy idegen, Piero Marszupermarket-hálózatban, az autóchiorello kopogtatott az ajtajukon, és pályák mellé települt Autogrill éttefelajánlotta, hogy nyitna egy üzletet, remláncban, olívaolaj-elõállító vállaahol csak a családi üzem Très Jolie latokban, szállodákban és sok más márkajelzésû termékeit árusítaná. A üzletágban). következõ évben Luciano új üzemet nyitott Ponzanóban. Két fivérével, Forrás: Berend T. I.: Európa gazGilbertóval és Carlóval az üzleti tevédasága a 20. században. Bp., MTA kenység különbözõ területeiért felelt, TTI–História Alapítvány, 2008. 261. Giuliana pedig a dizájnt irányította.
L
10
1980-as évek közötti idõszaktól jelentkeznek markánsan. Ez minõségi fordulat és „nagy átalakulás” az emberiség történetében.
világon elõállított össztermék – 52%-ának felelt meg. Tõkeállományuk meghaladta a világ-GDP értéKülföldi értéFogadó két, termelésük elérte a világexport A társaság Bázisország kesítés országok neve kétszeresét. Foglalkoztatottjaik szá(milliárd USD) száma ma mintegy 73 millió fõ volt. A Wal-Mart USA 109,6 50 1970-es évek: globális „átalakulás” TNC-k globálisan szervezik termeléCarrefour Franciaország 102,2 35 és integráció süket, tulajdonuk és menedzsmentAhold Hollandia 57,7 18 A globális integráció végsõ kifejle- Lidl&Schwarz Németország jük transznacionális. A becslések 44,8 25 tében egyre több szállal kapcsolja Metro szerint ma már a világtermelés Németország 43,2 32 össze a világ országait és társadal- Auchan 20-30%-át adják, míg a világkeresFranciaország 37,3 12 mait, s összes torzulásával és hiá- Delhaize kedelemnek 70%-a valamilyen móBelgium 24,6 10 nyosságával együtt az emberiség TESCO don hozzájuk kapcsolódik (1. tábláAnglia 24,0 14 globális közösségbe való szervezõ- Aldi zat). A jelenlegi világgazdaságban Németország 22,7 18 dését valósítja meg. A globális in- Tengelmann Németország a K+F (kutatás és fejlesztés) tevé22,1 15 tegráció azt jelenti, hogy a kölcsö- IKEA kenységeket és az innovációt (újíSvédország 21,2 54 nös függésen keresztül az adott Rewe tást) gyakorlatilag monopolizálják. Németország 20,0 14 országok fejlõdése, egyensúlyviszo- Intermarche Franciaország A világ technológiakereskedelmé19,7 8 nyai, gazdasági stabilitása és teljesít- Casino nek 80%-át ellenõrzik, s ez külöFranciaország 19,3 19 ménye a közösségi partnerkapcsola- Pinault nösen vonatkozik a magán Franciaország 18,5 46 toktól válik meghatározottá. A folya- Ito Yokado K+F-tevékenységek cseréjére. Az Japán 14,0* 14 mat regionális intézményekbe szer- IGA** új gyártáseljárások (technológiák) USA 12,0 44 vezõdik, de globálisan is egyre na- * Jenbõl átszámítva; ** Üzleti hálózati szövetség cseréjének több mint 90%-a a gyobb számú intézmény szolgálja. becslések szerint magukon a Forrás: Simai Mihály:Transznacionális vállalati stratégiák és A világgazdaság önálló organikus multilateralizmus. Bp., 2009. 39. TNC-ken belül zajlik. A modern rendszer, amely az utóbbi évtizedek kommunikációs technikák lehetõglobalizációjával egyre inkább mint invé teszik számukra a források vitegrálódó struktúra fogható fel. Az lágméretû ide-oda telepítését és a integráció tehát a rendszer egyes elehatékonyság világméretekben való mei közötti olyan együttmûködés, maximalizálását. Kifejlõdtek a viamelyben a rendszer stabilitása és lágméretû vállalati infrastruktúrák, belsõ egyensúlya fennmarad vagy mûholdas vállalati kommunikációs éppen az által valósul meg. Az integrendszerek vagy termelésszervezési ráció végsõ soron javítja a fõbb szemódszerek. A globális termelés és replõk teljesítményét és versenyvállalkozások rendszerében a képességét, stabilizálja gazdaságát, TNC-k mellett nagy szerepük van valamint társadalmi és politikai viszoa bedolgozó kis és közepes vállalanyait. Globális szinten ugyanakkor toknak, bankoknak és más szolgálerõteljes differenciáló folyamatok tató intézményeknek. 1970– 2010 A világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca az amerikai kapcsolódnak hozzá, amelyek ellene között a világban az állami határoWal-Mart. A Dow Jones-mutató egyik összetevõje hatnak és rontják a teljesítmények kon átnyúló (transznacionális) válhatékonyságát és stabilitását. regionálisan felgyorsul a tõkekivitel, lalati hálózatok jöttek létre. A globális integrációs folyamatok a ami erõteljes tõke- és termelési, valaII. világháborút követõen bontakoztak mint tõkepiaci integrációval jár együtt. Globális pénzügyek ki markánsan, de a szorosan vett glo- Az integrációs folyamatok mindinkább balizáció, az integrált globális közösség intenzívvé válnak és kiterjednek a gaz- A kapcsolatok kiterjedtsége és intenkialakulása az 1970-es évektõl vált egy- daság valamennyi szférájára. zitása robbanásszerûen nõtt a pénzértelmûvé. A minõségi változásokat az ügyi szférában is. Miközben – a Glo1970-es évektõl azzal jelezhetjük, hogy Transznacionális társaságok balization Reader 2005. évi adatai a háború utáni 25 év „negatív integrászerint – „a világkereskedelem gyorciós” folyamatai után a „pozitív integrá- A globalizáció legfontosabb szereplõi a sabban nõ, mint a világ összterméke ció” válik jellemzõvé. Nemcsak az tör- transznacionális társaságok (angolul: (GDP), a külföldi közvetlen beruháténik, hogy a kereskedelmi akadályok TNC). 2007-ben mintegy 78 ezer transz- zások túlszárnyalták a hazai beruházáleépítését (liberalizálás és dereguláció) nacionális vállalatot tartottak számon, sokat, a nemzetközi valutatranzakciók aktív integrációs intézményépítés váltja amelyek összesen 780 ezer vállalkozást exponenciálisan nõnek”. A globális infel, hanem az integrációs folyamatok birtokoltak. Ezek a vállalatok 25 billió tegrációnak az utóbbi negyven évben tartalma is minõségileg változik. Az dollár értékû árut és szolgáltatást állí- ez az egyik legfontosabb jellemzõje és 1970-es évektõl mind globálisan, mind tottak elõ, ez a globális GDP – vagyis a összetevõje. 1. táblázat A legjelentõsebb transznacionális kiskereskedelmi üzleti csoportok (2008)
11
A nemzetközi tõke- és valutapiacok forgalma azonban nemcsak csillagászati mértékû növekedést mutatott, hanem fokozatosan átalakította a nemzetközi együttmûködés feltételeit és szerkezetét is. Korábban a valutapiaci forgalom túlnyomó része a világkereskedelemhez kapcsolódott. J. A. Scholte szerint: „Számos mutató a pénzügyi eszközök növekvõ áruvá válását jelzi. Például a külföldi valutaügyletek, aminek az 1970-es évek elején a »reál« termékek forgalma 90%-át tette ki, az 1990-es évek végére aránya 2% körülire esett vissza. Az 1970-es években a portfólió tõke világmozgása nagyjából megegyezett a külföldi közvetlen tõkebefektetések globális áramlásával. Az 1990-es évekre ezek a pénzügyi ügyletek háromszorosan haladták meg a külföldi közvetlen beruházásokat.” Az 1970-es évek végére a külföldi valutaforgalom a világkereskedelemnek több mint 10-szeresét, 1995-re pedig már 60-szorosát tette ki. A valutatartalékok a kereskedelmi és pénzügyi stabilitást szolgálták, s azokat akkor tartották elegendõ mértékûnek, ha az ország 3-4 havi importját lefedték. Mára, s ez is az utóbbi negyven esztendõ eredménye, az országok összes hivatalos valutatartaléka alig fedezi ezeknek a piacoknak az egynapi forgalmát. A nemzetközi magánpénzügyeknek nemcsak az intenzitása, hanem az 1970-es évek óta a kiterjedtsége is gyorsan nõtt. A 2007-tõl kibontakozó ingatlanpiaci válság jól mutatja, hogy a pénzpiac egy kis része az egész világgazdaságra tud zavaró hatással lenni, s milyen súlyos következményekkel járhat. A globális integráció legnagyobb gyengesége és hiányossága intézményi-szabályozási kereteinek fejletlenségében van. Nem kétséges ugyanis – és ez az utóbbi évtizedben mind gyakrabban elhangzik –, hogy a globalizáció hatékony szabályozást és demokratikus ellenõrzést igényelne. S nem csak arról van szó, hogy a piacok normális mûködéséhez megfelelõ jogi és intézményi keretekre, valamint stabil és mûködõ demokráciára van szükség. A legfõbb deficit a többszintû kormányzás globális szintjének gyengesége. Wolf Martin 2004-ben így fogalmazta ezt meg: „A jó piacoknak jó kormányokra van szükségük, amelyek védik
12
LEXIKON ilágbank (World Bank Group): Washingtonban székelõ, öt nemzetközi intézménybõl álló bankcsoport, amelyet 1945. december 27-én, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után hoztak létre. Az Egyesült Nemzetek 1944. évi Monetáris és Finanszírozási Konferenciáját (Bretton Woods-i konfeA Világbank és a Valutaalap tevékenysége nem vált ki rencia) a II. világháború elégedettséget. A Világbank ellen tüntetõk Jakartában végén rendezték meg, ötlete a nyitott piacok eszméjébõl eredt. Az itt megkötött egyezmények alapján jött létre a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, International Bank for Reconstruction and Development), az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, General Agreement on Tariffs and Trade, ma mûködõ jogutódja a WTO, World Trade Organization, Világkereskedelmi Világszervezet), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF, International Monetary Fund). A Világbank néven ismert intézmény egyik fõ oszlopa az IBRD, amelyet a háború utáni újjáépítés segítésére hoztak létre: feladata hosszú távú kölcsönök nyújtása volt, hogy elõsegítsék a politikai helyzet és a béke stabilizálódását, a legszegényebb országok fejlesztését. A GATT-egyezményt aláíró államok kötelezték magukat arra, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt rögzítõ megállapodások érvényét kiterjesztik más országokra is, hogy csökkentik a vámokat, nem alkalmaznak kvótákat, a meglévõ korlátokat eltörlik. Valutaalap (International Monetary Fund, IMF): A Bretton Woods-i rendszerben az IMF egy állandó nemzetközi szervezet szerepét kapta. Feladata az volt, hogy szabályozza a valuták közti átváltási arányokat, és adott esetben segítséget nyújtson a fizetési nehézségekkel küzdõ országoknak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettõl kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez. Jelenleg 187 tagországa van. Európai Központi Bank (European Central Bank): 1998-ban az Európai Unióról szóló szerzõdés keretében hozták létre, székhelye Frankfurtban (Németország) van. Feladata, hogy irányítsa az EU egységes valutáját, az eurót, és õrködjék az árstabilitás felett. Az EKB feladata továbbá az unió gazdasági és monetáris politikájának megtervezése és végrehajtása. Az Európai Központi Bank tevékenységét a Központi Bankok Európai Rendszerével (a 27 uniós tagállam jegybankjaival) együttmûködésben fejti ki. Az eurót mindeddig azonban csak 16 tagország vezette be, ez az úgynevezett euróövezet, jegybankjaik pedig az Európai Központi Bankkal együtt az úgynevezett eurórendszert alkotják.
V
az egyéni jogokat, különösen a tulajdonosi jogokat és keretet adnak a gazdasági tevékenységhez. A globalizáció kibontakozása nem csökkenti az állam fontosságát.” A hiányt csak részben lehet nemzeti vagy regionális keretekkel pótolni. „Az európai integrációt különleges nyugat-európai kísérletnek tekinthetjük a globalizáció következményeinek leküzdése érdekében” – írja H. Wallace. Évek óta viták folynak a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és más nem-
zetközi szervezetek politikájáról és reformjáról. A hatékonysági és demokráciadeficit ebben a dimenzióban rendkívül súlyos. Bogár László szerint: „A világot napjainkban a legnagyobb multinacionális társaságok rejtett struktúráira épülõ fõhatalom igazgatja.” Hogy beszélhetünk-e valóságos és komplex „fõhatalomról”, ez vita tárgyát képezheti, de kétségtelenül hiányoznak a globalizációs folyamat szabályozásának hatékony intézményei és demokratikus ellenõrzésének keretei. Ez utóbbira
egyelõre csak a civil társadalom szintjén történtek ígéretes lépések.
számos kutatás vizsgálta. Scholte szerint: „Szerte Közép- és KeletEurópában, valamint a korábbi Szovjetunióban, az 1990-es években a globális kapitalizmushoz Globalizáció és egyenlõtlenségek való új kapcsolódásból eredõ jeA globális integráció szembelentõs anyagi nyereségekhez egy ötlõ velejárója, mondhatni torkorlátozott kör jutott, míg a tárzulása, hogy az egyenlõtlenségek sadalom többségének az életszíndrámai növekedésével járt együtt. vonala rosszabbodott.” A probléA globalizációval kapcsolatosan mát a magyar társadalom elmúlt tapasztalható egyenlõtlenségek 15 évben történt globális integrásokirányúak. ciója kapcsán Bogár László külö1. Az elmúlt évtizedekben nösen drámaian mutatja be: „KiA globális piac perifériáján élõk az egyenlõtlen fejlõdés viszonylag erõteljes eltolódás alakul a globalitás »lokális társaminden negatívumát megtapasztalják. következett be a tõke- és a mundalma«, az az elit, amely a felsõ Külföldi cégeknek fillérekért varró nõk Mexikóban kajövedelmek viszonyában. A 5%-ot reprezentálja, de az erõglobalizáció elsõsorban a tõkejöforrások 30-35%-a felett rendelvedelmeknek kedvezett. „A kapitalisták tályok közötti jövedelemviszonyok vál- kezik. A másik póluson kialakul ennek ritkán jártak ilyen jól. Amerikában, tozásán túl jelentheti a nemek, etnikai »negatív lenyomata«, a történelembõl Japánban és az eurózónában a profi- és vallási csoportok, valamint regioná- kiesettek roncs- vagy törmeléktársadaltok a GDP százalékában minden idõk lis különbségek (például város és falu ma, amelynek aránya kb. 20-35%, ám legmagasabb szintjére vagy annak kö- vagy földrajzi régiók közötti viszonyok) többnyire csupán az erõforrások zelébe jutottak” – állította a The Eco- eltolódását. Ebben a vonatkozásban a 5-8%-át birtokolja. A kettõ közé szoglobalizációval való összefüggések már rulva található az a rendkívül heteronomist 2006 szeptemberében. Az elmúlt évtizedekben a mene- sokkal inkább bizonytalanok. gén középtársadalom, amely részben A globalizáció közvetlen kihívás a azért folytat önkizsákmányoló küzdeldzserjövedelmek látványos növekedését tapasztalhattuk. Az Egyesült Államok- nemzeti jóléti államokkal szemben, s met, hogy felkapaszkodjon a globalitás ban, miközben a reálbérek jelentõsen a kormányok lehetõségei a szociális lokális elitjébe, részben pedig azért, elmaradtak a termelékenység növeke- egyenlõtlenségek csökkentésére szû- hogy a roncstársadalomba való lecsúdése mögött, addig az amerikai legfelsõ kültek. Azok a társadalmi mozgalmak szástól valahogy megmeneküljön.” A menedzsereknek a fizetése az elmúlt 20 vagy politikai erõk (például a szak- becslések szerint a mélyszegénység a évben 40-szeresére, az elmúlt 40 évben szervezetek), amelyek a társadalmi társadalom 10-15%-át érinti. Az igazán egyenlõség érdekében korábban a izgalmas kérdés az lenne, mekkora anpedig 110-szeresére nõtt. A globális „járadékoknak” – minde- nemzeti tõkével szemben sikerrel lép- nak a „nemzeti” tõkének, vállalkozóknekelõtt az innovációs, tehát az új tek fel, az utóbbi idõszakban meg- nak, értelmiségnek vagy „gárdának” az technikákért és új termékekért kifize- gyengültek, s a transznacionális válla- aránya, akinek érdeke, s akik képesek tett járadékoknak – a fõ haszonélvezõi latokkal szemben az esélyeik már lé- és elszántak olyan reformokra, amea transznacionális cégek. Ma a világ- nyegesen rosszabbak. lyekkel Magyarország sikerrel tud inA kelet-európai átalakulással össze- tegrálódni a globalizálódó világba. közvélemény ennek alapján e társaságokat a társadalmi igazságtalanságok függésben a globalizációs hatásokat A globalizáció számos országban bilegfõbb okozóinak tekinti. A munkazonyíthatóan járult hozzá a belsõ regioA Microsoft terjeszkedése Indiában. bérköltség különbségei jelentik a nális különbségek növekedéséhez is. A Bill Gates indiai vezetõkkel tárgyal, 2005 TNC-k különprofitjának egyik forrását. nagy belsõ egyenlõtlenségek különösen Az OECD-országokban azonban ma jellemzik a fejlõdõ országokat. Az már csak a termelési költségeknek Egyesült Nemzetek Fejlesztési Prog5-10%-át teszik ki, s fõként a textil- és ramjában 73 ország adatait elemezték. elektronikai iparban számítanak. Az Ebbõl a becslések szerint 53 ország1970-es években az arányuk még 25% ban, amelyek a világ népességének volt. A globális optimalizáció jelentõs 80%-át adják, a belsõ jövedelemküköltségmegtakarításai egyre inkább a lönbségek növekedtek. Mindössze 9 fejlesztésbõl vagy az olcsóbb finanszíroországban csökkentek (ez a 9 ország a zásból és szolgáltatásokból származnak. világ lakosságának 4%-át teszi csak ki). A TNC-k a hatalmas különprofitjaik, a Kína látványos ipari fejlõdése elsõsorglobális járadékaik mellett a munkásaiban a keleti tengerparti régiókra jut, kat is jobban képesek megfizetni. míg a belsõ tartományok nagyrészt ki2. Az országokon belüli társadalmi maradnak a folyamatból. Indiában a egyenlõtlenségek növekedése. Ez az osznyugati országokból kiközvetített szol-
13
gáltatások Bangalore környékéA globalizációs hatásokkal re koncentrálódnak, míg más kapcsolatos árnyaltabb látásnak államok fejlõdését ez alig érinti. tehát igen nagy politikai jelenA becslések szerint Indiában tõsége van. Azok a vállalatok, meghaladja a 100 milliót azokországok vagy szereplõk, amenak a száma, akik a fejlett orlyek képesek a globalizációs szágokra jellemzõ jövedelmekfolyamatok fõ áramába bekapkel rendelkeznek. Az elmúlt csolódni, amelyek sikeresen alévekben Kína és India városi és kalmazkodnak a kihívásokhoz, falusi lakosságának jövedelemazok a globalizáció haszonélvekülönbsége hatalmas mértékzõi. A másik oldalon a kimaraben (csak 1988 és 1993 között dók és a lemaradók nagyjából 70%-kal) növekedett. Az ilyen egybeesnek. A siker vagy a kutendenciákra a fejlett országokdarc tényezõi sokrétûek. A globól is számos példát lehetne bális gazdaságban való helythozni. állás bûvös szava a legszélesebb 3. Országok közötti egyenlõtértelemben vett versenyképesA globalizáció révén Kína és India egyre nagyobb szerepet tölt be ség, mégpedig a globális piacolenségek. A globalizáció különöa világgazdaságban. A Nanking út esti fényei Sanghajban kon való versenyképesség. sen a fejletlenebb országokat Amikor szembesülünk a hatalmas fenyegeti, de a termelés és a munka- radt az egyetlen globális szuperhatahelyek „delokalizációja” a legfejlettebb lom, de ez néhány évtized alatt drasz- különbségekkel, azok gyökerét valahol gazdaságok nagy részét az elmúlt év- tikusan megváltozhat. 2005-ben piaci a fenti tényezõkben kell keresni. A sitizedekben meglehetõsen negatívan árfolyamon Kína GDP-je 20%-a volt ker és a kudarc legfõbb oka tehát az az Egyesült Államokénak. Goldman alkalmazkodási képességben, a globális érintette. A Világbank 2002-es adatai szerint Sachs becslései szerint 2040-re Kína kihívásokra adott szerkezeti reformok1820-ban a világ leggazdagabb országá- felzárkózik az Egyesült Államokhoz, s ban keresendõ. Az is tény, hogy ez nak egy fõre esõ jövedelme négy és fél- India GDP-je is eléri az amerikai szint nem csak a vállalatok vagy az országok szerese volt a legszegényebbéhez 40%-át. A „Triádhoz” (USA, EU, Ja- erõfeszítésén múlik. Az egyik oldalon képest. Ez az arány 1913-ra 15:1-hez, pán) hamarosan Kína is csatlakozhat, s az egyén nagyon sokat tehet azért, 1950-re 26:1-hez, 1973-ra 42:1-hez és a következõ évtizedekben az ilyen or- hogy életkörülményeit és sorsát alakít2000-re 71:1-hez változott. A egy fõre szágok száma növekedhet (BRICs – sa, még ha ebben a társadalom „segítesõ globális jövedelmek 1960 és az Brazil, Russia, India, China, azaz Bra- sége” (jó oktatási vagy egészségügyi rendszer) meghatározó jelentõségû is. 1990-es évek között mintegy meg- zília, Oroszország, India, Kína). A hatalmas és növekvõ jövedelemkü- A másik oldalon a globális keretek, inháromszorozódtak. Ugyanakkor mintegy száz országban az 1980-as évek óta lönbségek destabilizálják a világot, s álta- tézmények, politikák, a szabályozás leglános az egyetértés, hogy szerepük van alább ennyire fontosak lennének, bencsökkentek. 4. A viszonylagos különbségek növe- a nemzetközi feszültségek kialakulásá- ne nem utolsósorban a hatékony glokedése nem zárja ki, hogy abszolút érte- ban és a terrorizmus növekedésében. A bális jóléti rendszerek (a tõkehiány, az lemben a szegénység a globalizáció kö- társadalmak és az államok nagyrészt te- éhezés kezelése vagy a vesztesek bizovetkeztében csökkent. Egyes számítások hetetlenek a növekvõ fegyver-, drog- nyos kompenzálása) fokozatos kiépítészerint 1980 és 1990 között a globalizá- vagy emberkereskedelemmel, a maffia sével. Valamennyi szinten tehát aktív ció által generált gazdasági növekedés határokon keresztüli szervezõdésével cselekvésre lenne szükség. A globális jóvoltából 1,4 milliárd ember került ki vagy az illegális bevándorlás nyomásá- integrációkiegyenlítõdés kettõsségének az abszolút szegénység állapotából. A val szemben. Az emberek az AIDS ter- megteremtése stratégiákat, intézmévilágszegénységnek nem a globalizáció jedéséért, a környezet fenyegetõ romlá- nyeket és politikákat igényelne. Ezek a fõ oka, inkább azok szegényednek, sáért, a véres lokális háborúkért vagy az egyelõre még hiányoznak. akik kimaradnak belõle (azok a régiók, éhezésért a globalizációt teszik felelõsPALÁNKAI TIBOR amelyeket elkerülik a külföldi befekte- sé. Az agresszív nacionalizmus, az intoleráns vallási fundamentalizmus, az ettõk.) 5. A globalizáció az elmúlt évtize- nikai szembenállás, az idegengyûlölet Ajánlott irodalom dekben radikálisan átrendezte egyes ré- vagy a demagóg populizmus nyugtalaní- Berend, T. Iván: Változások Közép- és KeletEurópában a 20. század utolsó negyedében. Fejgiók világgazdasági pozícióit (Délkelet- tó mértékben terjed, s kap tömeges tá- lesztés és Finanszírozás, MFB, 2004. 4. sz.; Bogár Ázsia), s Kína vagy India egyre inkább mogatást nemcsak a fejletlen világban, László: Magyarország és a globalizáció. Bp., 2003; mint globális hatalmak jelennek meg. hanem a fejlett világ fellegváraiban Friedman, T. L.: És mégis lapos a Föld. HVG A „centrum és periféria” vagy az (USA, Belgium, Hollandia vagy Fran- Könyvek, Bp. 2006; Simai, M.: A világgazdaság a XXI. század forgatagában. Akadémiai Kiadó, Bp., „Észak és Dél” viszonya újraértékelõ- ciaország) is. Közép-Európában ezek a 2007; Wolf, Martin: The Case for Global Market dik, az erõviszonyok folyamatosan át- jelenségek éppen az utóbbi években Economy. Yale University Press, New Haven, 2004. rendezõdnek. 1990 után Amerika ma- erõsödnek fel.
14
