Ágazati Informatikai stratégia Mit tehet a MAGISZ mint szakmai közösség? (2003. június 3.) Összeállította : Dr. Kárpáti László 1. Nemzeti Fejlesztési Terv Az ágazati informatikai stratégia alkotásnak egyik pillére a Nemzeti Fejlesztési Terv azon célkitűzései, prioritásai és intézkedései, amelyek az agrárágazatot, ennek alapján az agrárinformatikát érintik. Az NFT fő stratégiai célkitűzései – az eltérő időkeretek miatt esetenként csak áttételesen - a tudás alapú társadalom sikeres magyarországi kialakulását leíró jövőképhez illeszkednek. A “Kreatív Magyarország” forgatókönyvben leírt fejlődési pályán haladva – jórészt az EU források hatékony hasznosításával – az ország a fejlődés befektetés-vezérelte szakaszából rövid időn belül sikeresen átlép az innováció-vezérelte szakaszba. Ez lehetővé teszi, hogy az átmenet rekonstrukciós periódusára jellemző magas növekedési ütemet hosszabb időn át megőrizve, 2015-re Magyarország több területen az Unió fejlett tagállamaihoz zárkózzon fel. A tudás alapú gazdaság és társadalom magyarországi kialakulásához kedvező lehetőséget nyújtanak az (elit)képzés, a tudományos kutatás és a magas kultúra jelentős hagyományai és ezek társadalmi elismertsége, és támogatott megújulásuk. A (szélesen értelmezett) innovációs tevékenységek többek között adócsökkentéssel, majd adóreformmal is elősegítendő támogatása jelentősen segítheti a gazdaság és a társadalmi élet minden területén a modernizációt, a társadalmi versenyképesség növekedését. A gazdasági szerkezet és az alkalmazott technológiák megújulását, a felhalmozás és a beruházások erőteljes növekedését nagy mértékben elősegítheti a klaszter-hatás kialakulása és megerősödése. E folyamatoknak egyszerre feltétele és következménye a (külföldi) működőtőke beáramlása, a nemzetközi nagyvállalatok térségi központjainak kialakulása, illetve a magyarországi megtakarítások folyamatosan magas szintje, valamint az államháztartás és a közszféra átfogó modernizációja. A civil társadalom megerősödése, aktivitásának növekedése szempontjából is alapvető fontosságú a jogtudat és részvétel erősödése, ami összekapcsolódik mind a korrupció visszaszorulásával, mind a hátrányos helyzetű rétegek, így a romák és a szegények erősödő társadalmi-gazdasági (re)integrációjával is. Az infrastruktúrának az európai közlekedési folyosókra és a széles sávú átvitelt biztosító távközlési és informatikai hálózatokra egyaránt kiterjedő kiépítése és megújítása biztosítja a régiók jobb elérhetőségét és a lakosság legszélesebb köreinek hozzáférését a korszerű infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokhoz. Az egész életen át tartó tanulás rendszerét kialakító oktatási reform következtében folyamatosan nő és korszerűsödik az emberek képzettsége és általános műveltsége. Az innováció és a kutatás-fejlesztés növekedése mellett ez válik a működőtőke bevonás, illetve a fokozatosan növekvő belső felhalmozás meghatározó tényezőjévé.
1
1.2. A FEJLESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK - SWOT ELEMZÉS ♦ Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés és tudományos kutatás, kreativitás, innovativitás A komoly hagyományokkal rendelkező közép- és felsőfokú oktatásra, valamint a nemzetközileg is elismert, magas szintű tudományos és K+F kultúrára épülve több kulcsfontosságú szakterületen, főként a természet-, a műszaki- és az orvostudományok területén sikeres kutatói iskolák jöttek létre. A multinacionális cégek erre alapozva egyre nagyobb mértékben telepítik az országba K+F infrastruktúrájukat. A sajátos magyar kulturális örökség következményeként kialakult “kreatív és leleményes” humán tőke magas szintű innovációs képességekkel rendelkezik. ♦ Folyamatosan bővül az oktatásban résztvevők száma Az aktív korú népesség körében a kilencvenes évtizedben jelentős mértékben csökkent a legfeljebb csak 8 osztályt végzettek aránya, az érettségivel vagy szakmai végzettséggel rendelkezők aránya számottevően emelkedett, a felsőfokú oktatásban résztvevők száma három és félszeresére nőtt. ♦ Info-kommunikációs alkalmazások terjedése és fejlődése Az információs és kommunikációs technológiák gyors ütemű fejlődése, újabb alkalmazási lehetőségek megjelenése a gazdaság, a közigazgatás és a közszolgáltatások számos területén hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, és átstrukturálja a munkaerőpiacot. ♦ A tudásalapú társadalom térhódítása A nagyobb hozzáadott-értéket előállító gazdasági szektorokban egyre fontosabbá válik a munkaerő képzettsége és képezhetősége. Az oktatás fejlesztése, valamint az innovatív vállalkozások támogatása lehetőséget teremthet további jelentős K+F kapacitások, magas technológiai szinttel dolgozó vállalkozások megtelepüléséhez. Az Európai Kutatási Térség kialakításában és az EU Kutatási és Technológia-fejlesztési Keretprogramjaiban való részvétel, valamint a nemzetközi és hazai innovációs hálózati kapcsolatok megerősödése elősegítheti a hazai tudásbázis és a tudás-intenzív ágazatok dinamikus növekedését. ♦ Az oktatás-szakképzés gyenge alkalmazkodóképessége, infrastrukturális hiányosságai A szakképzési rendszer a gyökeres változások ellenére sem tudott megfelelően alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági átalakulásból, a technológiai fejlődésből következő újszerű kihívásokhoz, a gazdaság szükségleteihez. Bár a közép- és felsőfokon tanulók száma folyamatosan nő, de a képzés színvonala és az infrastrukturális fejlesztések ezzel nem tudtak lépést tartani. Mind az alapkészségek, mind a probléma megoldó gondolkodás terén a diákok felkészültsége jelentősen elmarad az OECD országok átlagától. Az iskolarendszerből kikerülő fiatalok egy részének tudása és műveltsége nem teszi lehetővé piacképes szakmák elsajátítását. Hiányoznak a gyakorlatorientált, kompetencia alapú képzési programok és koordinációs intézmények, fejletlenek az iskolából a munka világába történő átmenetet segítő szolgáltatások, elégtelenek az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvések. ♦ K+F-célú ráfordítások és a K+F infrastruktúra alacsony szintje, a K+F szektor és a gazdaság közötti nem megfelelő kapcsolatok A K+F-célú ráfordítások, a K+F technikai infrastruktúra és a kutatók száma jelentősen elmarad az EU tagállamok szintjétől. A K+F és a termelő szféra közötti gyenge kapcsolatrendszer miatt a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása nem kielégítő.
2
♦ Az információs társadalom elégtelen tárgyi és humán feltételei Az információs és kommunikációs technológiák terjedését gátló legfontosabb tényezők a számítógép-állomány mennyiségi és minőségi hiányosságai, a gyors és olcsó hálózati hozzáférés korlátozottsága, humán oldalról pedig az információs társadalom által megkövetelt ismeretek alacsony szintje. ♦ Elégtelen kapcsolat a gazdasági igények és a szakképzés között, az oktatási rendszer hiányosságai, a népesség gyenge egészségi állapota az ország verseny- és tőkevonzóképességét veszélyezteti Az alapkészségeket és gyakorlati képességeket elhanyagoló, a gazdasági fejlődés követelményeivel lépést tartani képtelen oktatási rendszer reformjának elmaradása esetén csökkenhet a versenyképes tudással rendelkező munkaerő létszáma, ami miatt a transznacionális vállalatok a nagy hozzáadott értéket termelő tevékenységeiket nem Magyarországra telepítik. Ezzel párhuzamosan felgyorsulhat a hazánkban már megtelepült vállalatoknak az olcsóbb munkaerőt kínáló országokba települése. A társadalom rossz egészségi állapota tovább csökkenthetik az ország versenyképességét és tőkevonzó erejét. ♦ Információs szakadék kialakulása Az információs és kommunikációs technológiákhoz, illetve az ezek használatához szükséges ismeretekhez való hozzáférés területén mutatkozó jelentős esélykülönbségek gátolhatják a leszakadó társadalmi rétegek integrációját a tudás alapú társadalomba. Ha Magyarország nem tud kellőképpen bekapcsolódni az ICT térhódításába, akkor az egész ország és a “külvilág” között alakulhat ki információs szakadék. ♦ A K+F tevékenységek alacsony szintje veszélyezteti a hosszú távú versenyképességet Az alacsony szintű vállalati (elsősorban KKV) fejlesztési igények, illetve a K+F ráfordítások alacsony szintje a gazdasági versenyképesség hosszú távú visszaeséséhez vezethet. 1.3. AZ NFT CÉLRENDSZERE Magyarországon összességében kedvezőek a feltételek az innováció vezérelt - a fenntarthatóság és a kohézió szempontjaira tekintettel lévő - gazdasági fejlődésre, és a tudásalapú társadalom kialakulására. Ehhez számos területen fejlesztésekre, beavatkozásokra van szükség. Az életminőség javítása érdekében - az ahhoz vezető fejlődési pálya pilléreinek ismeretében - öt átfogó cél rajzolódik ki. Ezen átfogó célok elérését szolgálják a 2004-2006. közötti periódusra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejlesztési irányait, főbb sarokpontjait kijelölő specifikus célok. Az NFT Stratégiája az alábbi hosszú távú átfogó és ezekhez kapcsolódó specifikus célok figyelembevételével készül: Átfogó Cél I.: Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása • a népesség kulturális, képzettségi és tudásszintjének emelése • • •
a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, a hátrányos helyzetűek beilleszkedésének elősegítése munkaerőpiaci integrációjuk és a szociális védelmi rendszer erősítése által az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, korszerűsítése
3
Átfogó Cél II.: A gazdaság versenyképességének növelése •
a termelőszektor modernizációja
•
az üzleti környezet fejlesztése
•
az agrárgazdaság komparatív előnyeinek kihasználása
•
a közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Átfogó Cél III.: A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás • •
a környezeti szempontok integrálása és érvényesítése az egyes ágazati politikákban a környezetterhelés csökkentése, a települési környezeti állapot megőrzése és javítása
•
a kedvező természeti adottságok fenntartható használata
Átfogó Cél IV.: A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése •
a gazdaság erősítése a regionális sajátosságok figyelembevételével
•
helyi kezdeményezésekre építő, vonzó gazdasági és szociális környezet megteremtése
•
a vidék felzárkózási lehetőségének megteremtése
Átfogó cél V.: A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése •
az információs társadalom térnyerésének elősegítése
•
a társadalmi versenyképesség erősítése
•
az információs gazdaság kiépülésének elősegítése
•
a tudásalapú társadalomhoz szükséges tudásbázis és az innovációs képességek fejlesztése
•
a közigazgatás modernizációja, a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése
1.4. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV STRATÉGIÁJA A tudásalapú társadalom megteremtése megköveteli a népesség kulturális, képzettségi és tudásszintjének emelését (specifikus cél 1.). Ez elsősorban az egész életen át tartó tanulás lehetőségét biztosító oktatási, képzési rendszer átfogó fejlesztésével érhető el. Ennek részeként különösen fontos a kulcskompetenciákat javító oktatás fejlesztése, a képzési rendszer és a gazdasági igények közötti összhang javítása. Az oktatás, képzés tartalmi megújítása mellett szükséges hatékonyságának növelése, a képzések magas színvonalának és az esélyegyenlőségnek a biztosítása. Ehhez elengedhetetlen feltétel a minőségbiztosítási és értéklelési rendszerek elterjesztése, illetve a képzési rendszer és a gazdasági igények összehangolása. A tudásszint emelésének és az oktatás hatékonyságának követelménye még az oktatási- és képzési infrastruktúra fejlesztése. Az információs társadalom által megkövetelt tudásbázis kialakítása érdekében emelni kell az információs-kommunikációs eszközök alkalmazásához szükséges készségek szintjét, ám ehhez az oktatásban általánossá kell tenni az
4
IKT technológiák alkalmazását. Hasonlóan fontos az idegen nyelvoktatás hatékonyságának és kapacitásának jelentős növelése, valamint a térségi kulturális hálózatok helyreállítása, és hatékony működésük feltételeinek kialakítása. Magyarországnak az exportvezérelt gazdasági növekedés fenntartása érdekében a versenyképesség további javítására kell a hangsúlyt helyeznie. Ennek kulcseleme a termelőszektor modernizációja (specifikus cél 5.), ami elsősorban az innovatív termelési technológiák szélesebb körű alkalmazását igényli. Ehhez növelni kell a korszerű termelő beruházásokat és jobban ki kell használni a kutatás-fejlesztés eredményeit. A kis- és középvállalkozások modernizációját javítja a nagyvállalatokhoz való erősebb kapcsolódásuk, a vállalatközi együttműködéseik elősegítése, ami szükségessé teszi a fejlett vállalatvezetési kultúra elterjedését és a termékek piacképességének javítását. A fejlesztések során törekedni kell az információs társadalom eredményeinek (elektronikus üzletmenet és elektronikus kereskedelem) minél szélesebb körben való elterjesztésére, mert ez segíti elő a vállalkozások bekapcsolódását az európai gazdasági folyamatokba. A fejlett üzleti környezet (specifikus cél 6.), azon belül is a vállalkozások működését közvetlenül támogató infrastruktúra és üzleti szolgáltatások alapvető szerepet játszanak a vállalkozások versenyképességének növelésében, mivel elősegítik a termelő beruházásokat, a korszerű és piacképes termékek előállítását és piacra jutását. A gazdasági infrastruktúra részét képezik a termelés alapfeltételeit megteremtő iparterületek, a vállalkozások elindulását segítő intézmények, és a piaci kapcsolattartást támogató logisztikai és informatikai hálózatok. A versenyképesség növelésének, az ország tőkevonzó-képességének, a mindennapi életminőség fejlesztésének feltétele, hogy a társadalom, a gazdaság és a közigazgatás ki tudja használni a tudásalapú fejlődésen és az info-kommunikációs eszközök mindennapi használatán alapuló új paradigma kínálta lehetőségeket. Bár Magyarország GDP-jének növekedése, és ezen belül a kommunikációs piac bővülése az átlagos európai ütemnél magasabb, a technológiai és gazdasági fejlettséget, az alkalmazások részarányát, a piaci környezetet, az információs társadalomra való felkészültséget, az ICT eszközökkel való ellátottság és az Internet-hozzáférés és -használat mutatóit, valamint az elektronikus üzletvitel megoldásait tekintve lemaradásunk az Európai Unió átlagához képest még mindig jelentősnek mondható, sőt egyes területeken növekvő. A szervezeteknek, ha őrizni vagy javítani kívánják a pozícióikat, alkalmazkodniuk kell az üzleti típusú információk mennyiségének, áramlási sebességének és feldolgozottságának ugrásszerű növekedéséhez. A magyar gazdaságban is beindultak már az elektronikus adatcsere, üzletvitel és kereskedelem rendszerei, de az utóbbi két évben mutatott gyors növekedési ütem ellenére az “e-gazdaság” fejlettségi szintje és elterjedtsége a vállalkozások körében még meglehetősen alacsony, Magyarország e téren jelentős hátrányban van Európa fejlettebb részéhez képest. Az eszközellátás hiányosságainak felszámolása mellett javítani kell az új eljárások társadalmi adaptációján, az információs kultúra színvonalán. Az informatikai jártasságok részleges hiánya, az információs írástudás alacsony szintje, a hozzáférhető infokommunikációs infrastruktúrával támogatott oktatás fejletlen volta és a kevés nemzeti nyelvű tartalom mind olyan terület, ahol sürgős fejlesztésekre van szükség. Ma Magyarországon számos olyan társadalompolitikai csoport létezik, amely az info-kommunikációs technológiai eszközökhöz való viszony tekintetében hátrányos helyzetben van: nem ismeri fel azt, hogyan tudják az IKT eszközök jobbá tenni életüket, nehezen férnek hozzá ilyen eszközökhöz, illetve nem rendelkeznek a kezelésükhöz szükséges ismeretekkel. Ugyanakkor pozitív példaként
5
említhető a teleházak hálózata, melynek segítségével gyakran a legkisebb településeken élők is hozzáférhetnek a korszerű technikai eszközökhöz és tartalmakhoz. Az életminőség javítását hatékonyan biztosító fejlődési pálya eléréséhez a tudásalapú társadalom kialakításának területén az átfogó cél (V.): A tudásalapú társadalom és szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése, amit az alábbi stratégiai irányok (specifikus célok) mentén lehet elérni: Az információs technológiák elterjedése az általuk megszerezhető adatok és ismeretek, a “tudás” aktív és tudatos használata alapvetően módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét, ami a hatékonyság és a termelékenység javulását, a gazdaság egészének növekedését eredményezi. Az információs társadalom térnyerésének (specifikus cél 15.) elengedhetetlen feltétele a gazdasági szereplők, a kormányzati szféra, a tudományos élet és a lakosság közös erőfeszítése, hogy elfogadják és használják az informatikai és kommunikációs eszközöket, tudatosan alkalmazzák az eszközök által elérhető adatok, tudás kínálta előnyöket. Az információs társadalom megvalósítása hatékony és olcsón hozzáférhető informatikai és telekommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedését feltételezi. Az egyének, a cégek, a régiók és a nemzetgazdaság versenyképességében egyre meghatározóbb szerepet játszik a humántőke, az oktatási-képzési, a kutatás-fejlesztési, a szociális, az egészségügyi és a közigazgatási rendszer, valamint a “civil szféra” hatékonysága, tevékenységének minősége, azaz a társadalmi versenyképesség színvonala (specifikus cél 16.). A harmadik évezred kezdetén kialakuló jóléti társadalomban különösen fontossá válik a “civil infrastruktúra”, a civil-, szakmai- és érdekképviseleti-, szerveződések hálózata, amelynek kulcsszerepe lehet a gazdasági versenyképesség szempontjából egyre meghatározóbbá váló kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésében és a kulturális különbségek menedzselésében. A társadalmi versenyképesség kialakítását és erősítését, beleértve a tudástőke hatékony menedzselésének feltételeit, a kommunikációs és kooperációs (azaz a verseny) képesség biztosítását, az innováció vezérelte fenntartható fejlődés segítheti elő. A gazdaság eredményességének, hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez, valamint a társadalom egészét érintő életminőség javításához szükséges a releváns ismeretek, a naprakész információk, a “tudás” széleskörű hasznosítása, melyhez elengedhetetlen az információs és kommunikációs technikák és rendszerek megléte és használata, az információs gazdaság kiépülésének elősegítése (specifikus cél 17.). Az infokommunikációs alkalmazások terjedése nemcsak magát az iparágat, az ezzel kapcsolatos szolgáltatási piacot fejleszti, hanem más ágazatok, más területek fejlődéséhez is alapvetően hozzájárul. A fejlettebb térségek versenyképességének növelésén túl az információs gazdaság az elmaradottabb térségek és a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához, új munkaalkalmak teremtéséhez, az ezekre a térségekre jellemző magas munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul. A tudásalapú társadalomhoz szükséges tudásbázis és az innovációs képességek fejlesztése (specifikus cél 18.) hosszú távra meghatározza a gazdaság versenyképességi lehetőségeit és feltételeit. A nemzetgazdaság pozíciója egyre inkább a tudástól, a társadalom tanulási és megújulási képességétől függ. A K+F és az innovációs folyamatok sikerét az emberi erőforrások, az intézményrendszer, az infrastruktúra és a működési feltételrendszer tehát a teljes nemzeti innovációs rendszer - következetes, harmonizált továbbfejlesztése révén lehet garantálni. A hosszú távú fejlődés az átfogó, stratégiai jelentőségű K+F tevékenység, valamint a magas technológiai szintet képviselő, illetve generikus technológiákra irányuló műszaki fejlesztések támogatása révén alapozható meg. Ezek gyakorlati hasznosulását a K+F
6
műhelyek és a gazdálkodó szervezetek hatékony együttműködésére alapozva, az infrastrukturális, a tárgyi és a szervezeti feltételek megteremtésével lehet elérni. Kiemelt fontosságú az új technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások (start-up, spin-off vállalkozások) fejlesztése, innovációs tevékenységük támogatása, valamint a kis- és középvállalatok kísérleti fejlesztéseinek támogatása, hálózatosodásuk elősegítése és nagyvállalati beszállítóvá válásuk ösztönzése. Fontos cél az innovációs fejlesztési stratégiák regionális elemeinek erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpontok létrehozásának támogatása. Annak érdekében, hogy Magyarország az információs társadalom kialakításával kapcsolatos kutatás-fejlesztés terén ne csak fogyasztója legyen az új eredményeknek, hanem valamilyen mértékben alakítója is a társadalmi fejlődés új szakaszának, nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztés jól koordinált támogatására. Az információs társadalom megteremtését segítő kutatás-fejlesztési eredményektől várható új technológiák nemcsak új típusú munkavégzési lehetőségeket vagy új típusú vállalkozási lehetőségeket teremtenek, hanem alapvetően átalakíthatják a mindennapi életet, életvitelt, és számos olyan társadalmi probléma megoldását is elősegíthetik, mint például az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, a biztonság, a mobilitás és a munkaerőpiac. A közösségi források hatékony felhasználását és a közösségi feladatok hatékonyabb ellátását a viszonylag fejletlen regionális intézményrendszer és a belső erőforrásokat mozgósítani kevéssé képes helyi közigazgatás akadályozza. elengedhetetlen. Ezért kiemelkedően fontos a közigazgatás modernizációja, az információs közigazgatás feltételeinek megteremtése (specifikus cél 19.)1 A jó kormányzás az információs társadalom korában minden korábbinál nyitottabb és valódi kétoldalú kapcsolatot igényel a közhatalom képviselői és az állampolgárok között. Egy szolgáltató és esélyteremtő állam ma leginkább az információ szabad áramlásának biztosításával képes feladatát betölteni (információs közigazgatás). A közhatalmi szervek, a közpénzből működő rendszerek és állami szolgáltatások tevékenységét és gazdálkodását transzparenssé kell tenni. Az információtechnológia lehetőségeivel elő kell segíteni egy átláthatóbban működő és karakteresebben szolgáltató jellegű állam kiépítését. Az Internet eszközrendszerével fokozatosan nyilvánossá kell tenni a közigazgatás tevékenységét, költségeit és dokumentumait. Ezek megismerése az állampolgárok alanyi joga. Meg kell erősíteni a véleménynyilvánítás szabadságát, az állampolgár személyiségének, fogyasztói státusának jogi védelmét. Meg kell erősíteni a biztonságos elektronikus ügyintézés lehetőségét a polgároknak szolgáltató intézmények körében. Támogatni szükséges az adóval és társadalombiztosítási járulékkal összefüggő elektronikus bevallás és befizetés lehetőségét. A közhatalmi funkciók esetében ki kell szélesíteni és hatékonnyá kell tenni az állam saját infokommunikációs tevékenységét. Ennek fontos eleme a központi és a helyi közigazgatás – különösen az ügyfélkapcsolatok – széles sávon történő Internetesítése, a kormányzati tevékenységgel összefüggő nyilvánosság megvalósítása. Az információs közigazgatás megteremtését kiegészítik a közigazgatás és a közszolgáltatások modernizációját előirányzó, nagyrészt hazai forrásokból finanszírozandó intézkedéscsomagok, melyek megvalósítása alapvető feltétele a versenyképesség növelésének, az ország tőkevonzó-képességének, az életminőség fejlesztésének. Folytatni kell a közigazgatási és közszolgáltatási intézményrendszer megújítását egy általános “public management” reform keretén belül. Ennek részeként különösen fontos a közigazgatásban dolgozók általános nyelvtudásának emelése és szakmai ismereteiknek a gyakorlati igényekhez való igazítása. A megújítás folyamata nem nélkülözheti a modern irányítási (menedzsment) technikák és szemlélet elsajátítását és alkalmazását, valamint a modern kommunikációs és
7
információs technikák mindennapos használatát. A közszolgáltatási feladatok ésszerű ellátásához bizonyos szakterületeken szükségszerűen újra kell szervezni az állami, a gazdasági és a civil szféra közti feladatmegosztást. A hatékonysághoz és a kiszámíthatósághoz elengedhetetlen a hosszú és középtávú tervezés megerősítése. A közszféra megújítása leginkább az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a központi, valamint a területi fejlesztéspolitika területén jelent sürgős feladatot. A közfeladatok ellátásának újraszervezése a területei szintekkel szemben is jelentős kihívást támaszt, ami szükségszerűvé teszi a decentralizált, a regionális és a helyi szintű intézmények megerősítését. E téren még megvalósítandó feladatot jelent a regionális közigazgatási intézményrendszer felállítása, és ezzel párhuzamosan a meglévő dekoncentrált és decentralizált szervezetek megújítása. Helyi szinten ösztönözni kell, hogy a fejlesztési programok és projektek tervezése és végrehajtása mind szélesebb körű együttműködésen alapuljon, valamint azt, hogy elterjedjenek a befektetés-ösztönzést szolgáló regionális- és térségmarketing tevékenységek. A helyi szereplők hálózatos együttműködésének biztosításához, valamint a főbb gazdasági centrumoktól való távolság okozta relatív versenyhátrány ellensúlyozására ösztönözni kell a gyors és olcsóbb kommunikációt lehetővé tévő informatikai programoknak az eddiginél szélesebb körben való elterjesztését. Az EU csatlakozás sikerességének egyik kritériuma a Közösség gazdasági-társadalmi felzárkózást segítő fejlesztési forrásainak teljes körű és hatékony felhasználása. Ezért folyamatosan fejleszteni kell az EU támogatások fogadására felállított intézményeket, ezáltal biztosítva az ország magas abszorpciós képességét. Ehhez szükség van az EU támogatási programok végrehajtásában résztvevő szervezeteknél a munkaerő folyamatos képzésére, valamint az EU támogatások szabályai által megkövetelt szervezeti rend felállítására és az eljárásrend hatékony alkalmazásának biztosítására. Az egész életen át tartó tanulás politikáját támogató fejlesztések az oktatás és képzés területén Magyarországon az elmúlt évtizedben nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó módon, folyamatosan emelkedik a közép- és felsőfokú képzésben résztvevők száma, ugyanakkor ennek megoszlása differenciált a különböző társadalmi csoportok között. Az iskolarendszerű oktatás minősége meghatározó módon befolyásolja a munkaerőpiacra belépő fiatalok munkavállalási esélyeit és lehetőségeit. Ezért az oktatás-képzés rendszerének átfogó fejlesztésével biztosítani kell, hogy a fiatalok az iskolarendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacra való sikeres beilleszkedéshez, és egyben az egész életen át tartó tanulás megalapozását is jelentik. A munkanélküliség megelőzése szempontjából stratégiai fontosságú az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése és a képzésből a munka világába való átmenet segítése. A gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez igazodó ismeretek és készségek folyamatos fejlesztése szükségessé teszi az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítását minden társadalmi csoport és korosztály számára. A fejlesztendő terület alatt megjelenő intézkedések célja olyan tartalmi, szerkezeti és működésbeli változások bevezetése az oktatás teljes vertikumában, amelyek e szektornak az egész életen át tartó tanulás politikájához való jobb illeszkedését szolgálják. Az intézkedések további célja az oktatási-képzési rendszer színvonalának, hatékonyságának javítása, az igényekhez igazodó képzések támogatásával a szakképzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok erősítése, és ezáltal a munkaerőpiaci integráció megkönnyítése. Az intézkedések megvalósulása a kulcskompetenciák és tanácsadási rendszer fejlesztésével a munka világába való belépést is elősegíti. Az információs társadalomba való bekapcsolódás szükségessé teszi,
8
hogy az oktatás teljes vertikumában elterjedjen az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása. Az egész életen át tartó tanulás politikáját támogató fejlesztéseknek részét képezik az ESF típusú intézkedésekhez kapcsolódó oktatási infrastruktúrát fejlesztő programok. Ezek között is kiemelendő a közoktatási rekonstrukciós, a felsőoktatási regionális központok fejlesztését, illetve a tanulás informatikai feltételeinek megteremtését előirányzó intézkedések. A fejlesztési terület specifikus céljai, és elérésüket mérő mutatói: • •
• •
Oktatás informatikai bázisának erősítése (egy számítógépre jutó tanulók száma) Az oktatás és képzés rendszerének a gazdaság igényeivel összhangban történő fejlesztése (a gyakorlati tevékenységeket és a tanulást kombináló, a munkaerő-piaci beilleszkedést közvetlenül támogató oktatási programokat alkalmazó intézmények száma; az ilyen programokban résztvevők száma a 16-19 éves korú fiatalok körében; a képzés tartalmának munkaerő-piaci igényekhez való igazítása) A népesség készségeinek és képességeinek fejlesztése (kompetencia-alapú oktatást alkalmazó intézmények száma) Az iskolából a munka világába történő zökkenőmentes átmenetet segítése (az átmenetet támogató intézményrendszert igénybevevő fiatalok száma).
Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek fejlesztése A tudásalapú társadalom, a gyorsan változó gazdasági körülmények új típusú követelményeket támasztanak a munkaerővel szemben. A szakmailag jól képzett, és alkalmazkodó képes munkaerő biztosítása, ezáltal a munkaszervezetek innovációs és alkalmazkodó képességének javítása a versenyképesség fontos feltétele. A munkavállalóknak, s különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak képesnek kell lenniük alkalmazkodni a változásokhoz, ezért biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségét és a képzések tartalmának a gazdasági igényeihez való igazodását. Az alkalmazkodás és versenyképesség célját szolgálják az átképzések, és a felnőttképzés különböző, elsősorban a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő formái. A fejlesztendő terület a szakmailag jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodni képes munkaerő biztosítását és a vállalkozói készségek fejlesztését támogatja a munkaerőpiac igényeihez igazodó felnőttképzési rendszer kialakítása és képzési programok megvalósítása révén. Az önfoglalkoztatóvá válást az új vállalkozók számára nyújtott anyagi vagy más jellegű támogatásokkal, valamint tájékoztatással, képzéssel és mentori tevékenységekkel kell ösztönözni. A fejlesztési terület specifikus céljai, és elérésüket mérő mutatói: • • • •
Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (újonnan indult vállalkozások száma) Felnőttképzés fejlesztése (a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési programok száma) Az egész életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenkinek hozzáférhető módon (a felnőttképzési programokban résztvevők száma) A pályaválasztási rendszer fejlesztése (információs és tanácsadási szolgáltatásokat igénybevevők száma)
9
Kutatás-fejlesztés és innováció Magyarország a piacgazdasági átalakulás időszakában elszenvedett veszteségek ellenére stabil tudományos alapokkal, kutatói erőforrásokkal rendelkezik, ide értve a legdinamikusabban fejlődő területeket is (pl. informatika, biotechnológia). Ugyanakkor a vállalati szektor K+F kiadásainak szintje alacsony, különösen gyenge a kis- és középvállalkozások innovációs aktivitása, és hiányoznak a vállalatokat és a kutató-fejlesztő intézményeket összekapcsoló struktúrák. A gazdaság fenntartható növekedésének biztosításához egyes nemzetgazdasági jelentőségű szakterület K+F tevékenységét kiemelten kell kezelni. Az alap- és alkalmazott kutatások hasznosulását segíti, ha meghatározásuk és megvalósításuk a K+F műhelyek és a gazdálkodó szervezetek kooperációjában történik. A kis- és középvállalkozások innovációs képessége közvetetten, például kooperációs kutatóközpontok létrehozásával, és közvetlenül, az innovációs tevékenység támogatásával fejlesztendő. A vállalati szektor K+F tevékenységét közvetlenül segíti a meglévő kutatóhelyek fejlesztése, illetve új kutatóhelyek létesítése, az ehhez kapcsolódó beruházások és infrastruktúra-fejlesztések támogatása. A vállalatok innovációs képességének fejlesztése során elsősorban a fővároson kívüli K+F központok innovációs kapacitásait és együttműködési struktúráit kell erősíteni. A fejlesztési terület specifikus céljai, és elérésüket mérő mutatói: •
•
•
•
•
•
Gazdaságban hasznosuló K+F kiadások növelése − K+F ráfordítás a GDP arányában (%) − vállalatok részesedése a K+F kiadásokból (%) − szabadalmi bejelentések száma (db) A jól képzett és innovatív kutató-fejlesztő szakember állomány minőségi fejlődésének és létszámgyarapodásának elősegítése. − kutatók, fejlesztők száma (fő) A versenyképesség és a fenntartható növekedési potenciál erősítését szolgáló kutatások ösztönzése, a kutató-fejlesztő munka hatékonyságának és feltételrendszerének javítása. − kormányzati K+F ráfordítások a GDP arányában GOVERD, (%) − szabadalmi bejelentések száma (db) A K+F területén a privát- és a közszféra közötti együttműködés erősítése, a K+F eredmények hasznosításának elősegítése. − kooperációban végzett projektek száma (db). − konzorciális K+F projekt-együttműködésekben résztvevő vállalatok száma (db). A technológia-intenzív mikro- és kisvállalatok létrehozásának és innovációs tevékenységüknek támogatása. − létrehozott és támogatott technológia-intenzív vállalatok száma (db). A regionális innováció erősítése, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó regionális tudásközpontok kiépítésének segítése. − kialakított regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó vállalatok száma (db
Az információs társadalom, a tudásalapú gazdaság és a közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
10
Az információs társadalom, gazdaság és közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Az információs társadalom megvalósítása hatékony és olcsón hozzáférhető informatikai és telekommunikációs eszközök és szolgáltatások elterjedését feltételezi. Ezzel együtt ezek elterjedésével együtt folyamatosan fejleszteni kell a biztonsági támogatást. Az információkhoz való széleskörű és gyors hozzáférés biztosítása feltételezi megfelelő infokommunikációs eszközökkel való rendelkezést. Ezt egyrészt jelenti egyes szakmai csoportok támogatását az info-kommunikációs eszközök beszerzésében, valamint az Internet-hozzáférés megvalósításában. Másrészt ez jelenti az Internethez való közösségi hozzáférés technológiájának és eszköztárának beszerzési támogatását. Az információs és tudásalapú társadalom fejlesztése nagymértékben segíti a gazdaság modernizációját, hozzájárul a versenyt elősegítő gazdasági környezet kialakításához, amely igényli a lakosság képzettségi szintjének emelését, a munkaerő mobilitásának, a foglalkoztatási piac igényeihez való alkalmazkodó-képességének erősítését. Magyarország gazdasági versenyképességének hatékony javítása érdekében szükséges az elektronikus gazdaságra – mint a tudásalapú gazdaság első fázisára – jellemző korszerű gazdálkodási, termelési és tevékenységi viszonyok kialakítása, illetve a hatékony tudásmenedzsment bevezetése. Egyrészről állami eszközökkel ösztönözni kell az aktív, naprakész, a gazdálkodás számára releváns információk tudatos használatát a teljes gazdálkodási folyamatban, másrészt biztosítani kell a munkavállalók számára a foglalkoztatási esélyegyenlőség eléréséhez szükséges képzés, átképzés, továbbképzés IT készségek fejlesztése iránti igényt, illetve ki kell alakítani és támogatni kell az ezt szolgáló intézményrendszert. Nyitott gazdaságú ország lévén, hazánk gazdasága hatékonyságának növekedése érdekében kiemelkedő jelentőségű az intelligens közlekedési, szállítási infrastruktúra fejlesztése, hatékonyságának növelése. Az e-gazdaság egyik perspektivikus területe világszerte az intelligens és dinamikus elektronikus kereskedelem. Ennek fő jellemzője a minőségi, sokoldalú fogyasztó-centrikus kereskedelmi tevékenység. Mindez elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a fogyasztók száma növekedjen, biztonságosnak tartsák, bizalommal vegyék igénybe vásárlásaikhoz az elektronikus formát. Az elektronikus világ “polgárai” a világhálón keresztül keresik a számukra szükséges információt, adatokat. Ehhez természetesen az adatokat elő kell állítani, rendszerezni kell, ez a terület a digitális tartalom iparág. A tartalom előállítását segítő szoftver és multimédia eszközök fejlesztése, valamint a magyar és idegen nyelvű tartalom előállítása fontos a nyitott gazdaságú Magyarország számára, ezen iparág kialakítása, illetve ösztönzése elengedhetetlen. A közösségi jólét eléréséhez és fenntartásához, a versenyképesség feltételeinek javításához, a jobb életminőséghez szükséges a közösségi feladatok hatékonyabb ellátása, a közigazgatás modernizálása és a szolgáltató állam kialakítása. Ennek fontos része az információs közigazgatás megteremtése. Ennek meghatározó része az elektronikus önkormányzati rendszer kialakítása. Az információs társadalom fejlesztése nagymértékben segíti a gazdaság modernizációját, hozzájárul a versenyt elősegítő gazdasági környezet kialakításához, amely igényli a lakosság képzettségi szintjének emeléséhez, a munkaerő mobilitásának, a foglalkoztatási piac igényeihez való alkalmazkodó-képességének erősítéséhez.
11
A prioritás igazolását az alábbi specifikus célok és a hozzájuk rendelt mutatók szolgálják: •
Az Internet használat elterjedése − Internetet használó háztartások aránya (%) − Internetet használó (kis- és közép-) vállalkozások aránya (%) − Honlappal rendelkező (kis- és közép-) vállalkozások aránya (%) − Az elektronikus kereskedelem elterjedtsége, volumene (mrd Ft/év) − Az info-kommunikációs szektor részesedése a GDP-ben (%) − A tudás-szektor hozzájárulása az új munkahelyek teremtéséhez
A Gazdasági Versenyképesség prioritási tengely intézkedései szoros kapcsolatban állnak a többi prioritási tengely külső infrastruktúra-fejlesztést, illetve képzést támogató, ezáltal a gazdasági versenyképességet megalapozó intézkedéseivel, valamint a regionális megközelítésű intézkedésekkel.
12
2. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (AVOP) A Nemzeti Fejlesztési Tervhez öt operatív program kapcsolódik, amelyek közül az egyik az agrár- és vidékfejlesztési operatív program. Az operatív programban kerül részletesebben elemzésre az agrárágazat, a vidék helyzete és olyan konkrét intézkedések kerülnek megfogalmazásra, amelyek az NFT célkitűzéseinek ágazati megvalósulását szolgálják. Az AVOP tartalmazza azokat a konkrét intézkedéseket is, amelyek az Információs Társadalom Stratégiához kapcsolódóan az agrárinformatika célrendszerét is meghatározzák. 2.1. A SWOT-analízis összegző értékelése • • •
•
A felsőfokú végzettségű, mezőgazdasági szakemberek magas szintű, komplex, konvertálható ismeretekkel rendelkeznek és terjednek a foglalkoztatás rugalmas, a tevékenységek társítására alkalmas formái is, az agrárágazat szellemi háttere (oktatás, kutatás, termelésfejlesztés) magas színvonalú, a talajvédelmi, növény- és állategészségügyi, más hatósági jogkörrel rendelkező intézmények kialakultak, működőképesek, hiányosak az egyéni gazdálkodók komplex gazdálkodási (üzemgazdasági, üzemviteli, pénzügyi, marketing) ismeretei, nem alakultak ki az ilyen irányú szolgáltatások sem, igen szerények az „elszigetelten” gazdálkodó egyéni termelők beszerzési-értékesítési szövetkezései és hiányoznak a piacra jutást segítő szervezetek is a kevésbé fejlett vidéki infrastruktúra fékezi a tevékenységbővítés lehetőségeit, erősíti a kistelepülések mezőgazdasági termeléstől való függőségét.
13
Szakterületi (specifikus) célok
1.1.4. A mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás versenyképességének javítása
alcélok 1.1.4.1. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése 1.1.4.2. A termelés humán feltételeinek javítása
Intézkedések (1.) Mezőgazdasági beruházások támogatása (2.) Az erdőgazdálkodás korszerűsítése (3.) A halászat modernizálása (4.) Fiatal gazdálkodók támogatása (5.) Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása
1.1.4.3. Az élelmiszerMezőgazdasági termékek feldolgozásának és feldolgozás értékesítésének fejlesztése korszerűsítése
2.4.2.1. A A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése vidéki gazdasági potenciál fejlesztése, a A mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő foglalkoztatás infrastruktúra fejlesztése javítása Falumegújítás és fejlesztés, a vidék tárgyi és 2.4.2. A vidék 2.4.2.2. A szellemi örökségének megőrzése. felzárkóztatásá vidéki nak elősegítése környezet Alapvető szolgáltatások biztosítása a vidéki vonzóbbá gazdaság és lakosság számára. tétele Kísérleti integrált kistérségi programok
Az AVOP alprogramjai 1. A versenyképes alapanyagtermelés megalapozása a mezőgazdaságban
2. Az élelmiszerfeldolgozás modernizálása
3. A vidékfejlesztése
LEADER+*
* Az EU Közös Álláspontja (CONF-H 21/02) alapján a LEADER+ program nem kerül önálló programként bevezetésre, hanem az AVOP önálló intézkedéseként javasolt végrehajtani.
14
Az Agrár- és- Vidékfejlesztés Operatív Programja (AVOP) hozzájárul az NFT stratégiájában megfogalmazott alábbi célok és alcélok megvalósításához: • A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása (1.1.4.) •
A mezőgazdasági termelés korszerűsítése (1.1.4.1.) A termelés humán feltételeinek javítása (1.1.4.2.) Az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése (1.1.4.3.)
A vidék felzárkóztatásának elősegítése(2.4.2.) - A vidéki gazdasági potenciál fejlesztése, a foglalkoztatás javítása (2.4.2.1.) - A vidéki környezet vonzóbbá tétele (2.4.2.2.)
2.2.Helyzetértékelés Magyarországon a szakképzés kiterjedtsége és általános színvonala jó. A gazdálkodó szervezetek munkaerő-állományának képzettségi szintje általában megfelel a termelés igényeinek, hiányosságok inkább az egyéni gazdaságoknál tapasztalhatók. A gazdaságvezetők közel 30%-ának nincs szakirányú iskolai végzettsége, 64%-uk folytatott alapfokú tanulmányokat, 6%-uk közép-, és 2%-uk felsőfokú mezőgazdasági végzettségű. Az egyéni gazdáknál elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (piac- és termelésszabályozás, támogatási rendszer, a termékek minőségi előírásai, az állatelhelyezés követelményei, környezetvédelmi előírások) hiányosak, de nem megfelelő a gazdaságvezetéssel, elemzéssel, továbbá a termékek piacra jutási feltételeivel kapcsolatos ismeretanyaguk sem. Ezek a hiányosságok rontják a gazdálkodás hatékonyságát és a gazdák piacra jutási esélyeit, nehezítik a különböző támogatások megszerzését. A helyzetértékelésre épülő SWOT analízis fontosabb eredményei a következőkben összegezhetők: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaság alábbi erősségeire épít: • a kedvező termőhelyi adottságokra és jelentős hasznosítható vízbázisokra, • a tapasztalt munkaerőre és magas színvonalú szellemi háttérre. Az alprogram céljainak megvalósításával kiküszöbölhető hátrányok: • a termőhelyi adottságok és a termelési szerkezet összhangjának hiánya; • a földtulajdon és a földhasználat erőteljes elkülönülése, az elaprózott birtokszerkezet, • az elavult és korszerűtlen műszaki-technológiai eszközrendszer és infrastruktúra, az ültetvények elavult faj-és fajtaösszetétele, a telepítés korszerűtlensége; • az egyéni gazdálkodók hiányos vállalkozói-piaci ismeretei és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kedvezőtlen korstruktúrája. A mezőgazdaság informatikai háttere hiányos, kiépítése megkezdődött. Az állattenyésztésben különösen a telepi irányítási rendszerek, az állatok egyedi nyilvántartása, a takarmányozás irányítása és egyéb nyilvántartási rendszerek tekintetében szükséges a dinamikusabb fejlesztés. A szarvasmarha-állomány egyedi azonosító rendszere már megoldott.
15
2.3. Az intézkedések vázlatos ismertetése 2.3.1.Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása (1257/1999 EK Rendelet II. cím III. fejezet) Az intézkedés célja a gazdálkodók valamint a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet végző személyek szakmai ismeretének, hozzáértésének fejlesztése, az EU tagsághoz kapcsolódó speciális szakképzési igények kielégítése. Az intézkedés a gazdák részére iskolarendszeren kívüli, tanfolyamos képzés formájában az alábbi területekre terjed ki: • a gazdálkodás gyakorlata, alternatív- és biogazdálkodás, • vállalkozási ismeretek, farm-menedzsment, • az Európai Unióban érvényesülő szabályozási rendszerek, a termeléshez kapcsolódó előírások betartása, • a vidéken élők alternatív, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségei. A képzés során fel kell készíteni a gazdálkodókat a minőségi, a tájkép fenntartásával, és gazdagításával összeegyeztethető termelési módszerek alkalmazására, a környezet- és természet védelmére, a higiéniai és állatjóléti követelményekre, a gazdaságilag életképes vállalkozás működtetéséhez szükséges szakismeretek megszerzésére. Fel kell készíteni az erdőtulajdonosokat és erdészeti tevékenységet végzőket az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióit fejlesztő erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazására. A kedvezményezettek intézkedésenkénti körének pontos meghatározása, illetve a végrehajtó testületek megnevezése a programkészítés egy későbbi fázisában kerül elkészítésre. 2.3.2.Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés célja: A mezőgazdasági vállalkozások gazdaságok, tanyák gazdálkodási feltételeinek javítása, infrastrukturális szükségleteik kielégítése: Elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló utak, hidak építése, felújítása, gazdaságok energiaellátásának fejlesztése, megújuló energia használat fejlesztése mg üzemek által. A víz mint erőforrás egyenletes rendelkezésre állásának biztosítása: Öntözőrendszerek fejlesztése, vízierőforrás gazdálkodás, (pl. gazdaságokon belüli tározók létrehozása, vízelvezető csövek és felszerelések stb.) egyéb vízvisszatartási és a kisebb vízfolyások ökológiai hasznosításának technológiai fejlesztése. Talajvédelem, -javítás, föld értékének növelése: Mg. területek védelme vízerózió, defláció, kilúgozódás, belvíz és árvíz ellen, lejtős területek, rézsük stabilizálása mg. területeken, a talaj tápanyagtartalmának, legelők minőségének javítása. Alcél: A vidéki környezet vonzóbbá tétele (2.4.2.2.) 2.3.3.Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára Az intézkedés célja elsősorban olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek lehetővé és vonzóvá teszik a vállalkozások indítását és/vagy fejlesztését a vidéki térségekben, így azok jelentősen javítják a vidéki térségek gazdasági életképességét, valamint hozzájárulnak a helyi közösségek életképes szerkezetének fenntartásához, megerősítéséhez, a munka és
16
életkörülmények javításához. Olyan új, vagy a megszűnés által veszélyeztetett alapszolgáltatások kialakítása és fejlesztése, amelyek jelentősen hozzájárulnak vállalkozások és a helyi lakosság napi igényeinek kielégítéséhez. Főbb csoportok szolgáltatástípusok szerint: 1. Mezőgazdasághoz kötődő szolgáltatások, melyeknek célja a gazdálkodók költségeinek csökkentése, szakértők hozzáférhetőségének javítása, farm és pénzügyi managementet segítő/helyettesítő szolgáltatások, munkaerő helyettesítő szolgáltatások kialakítása (betegség, baleset stb. esetén), fejlesztése, mezőgazdasági gép-, technológiai-infrastruktúra-, munkaerőés szakértői körök létrehozása az egyéni gazdálkodók költségeinek csökkentésére, továbbfejlesztése, kis léptékű szolgáltatások nyújtása a gazdaságoknak pl: fejő, legeltető, farm vezetési és titkári szolgáltatások, a pályázati szaktanácsadással, pályázatírással kapcsolatos tevékenységek, tanácsadás biogazdálkodás bevezetésével, környezeti tudatosság növelésével kapcsolatban stb., környezetvédelmi szolgáltatások, területek szükségleteit, problémáit diagnosztizáló tanulmányok, felmérések, területre szabott akciótervek, birtokrendezés megalapozása, logisztikai beruházások, szállítmányozás (termékek begyűjtése, értékesítése), ezekről (költség-haszon optimalizálás) tanulmányok készítése, stb. , 2. Alapvető infrastrukturális szolgáltatások melyeknek célja egyes térségekben olyan helyi infrastrukturális szolgáltatások megteremtése, amelyek a hálózatos közműrendszerekből hatékonyan nem oldható meg, elsősorban megújuló energiaforrások és/vagy környezetkímélő technológiák alkalmazásával. 3. Egyéb szolgáltatások melyeknek célja a vidéki élet minőségét javító szolgáltatások színvonalának és változatosságának növelése, az életminőség javítása: pl: kereskedelmi, információ/kommunikáció (IT), jóléti, ellátó szolgáltatások.
17
3. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlásai az információs társadalom ágazati részstratégiák készítéséhez Az agrárinformatikai stratégiai tervek vizsgálatakor nemcsak az agrárágazati stratégiákhoz való illeszkedés szempontjai a meghatározók, hanem az illeszkedés feltételeit, az egész társadalmat, sőt Európát érintő stratégiai tervek vonatkozásban szükséges vizsgálni. A Kormány 1214/2002.(XII.28.) Korm. határozatával többek között elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítésének rendjét. E szerint az információs társadalom fejlődésével kapcsolatos egyes össztársadalmi, illetve több tárcát is érintő technológiai probléma kezelésére az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), míg a kifejezetten ágazati hatáskörbe tartozó kérdésekre vonatkozóan az érintett tárcák készítik el részstratégiáikat. A MITS a részstratégiák koherens összeépítésével válik egységes kormányzati stratégiává. A Kormány az egységes stratégia kidolgozását és folyamatos karbantartását a hivatkozott rendelettel ugyancsak az IHM feladatává tette. A stratégiai tervezés első lépéseként elkészült a "Magyar Információs Társadalom Stratégiát Előkészítő Tanulmány". Az abban megjelölt átfogó és specifikus célok, legfontosabb feladatok, végrehajtási eszközök és módok figyelembevételével alakította ki az IHM a MITS keretstratégiáját. A keretstratégiát most formai és tartalmi ajánlásokkal kiegészítve bocsátjuk az ágazati részstratégiákat készítő tárcák rendelkezésére. Az ajánlások kiadásával az IHM segítséget kíván adni az egységes magyar információs társadalom stratégia elkészítéséhez. A fent hivatkozott kormányhatározat és a tanulmány mellett az IHM további dokumentumokat is elérhetővé tesz a minisztérium hivatalos honlapján, a http://www.ihm.hu/tarsadalom/strategia/ címen. Megtalálhatók ott azok a korábbi kormányhatározatok is, amelyeket a minisztérium megalakulása óta eltelt rövid idő alatt a Kormány az információs társadalom fejlődésének elősegítése érdekében meghozott. Emellett elérhetők az ajánlás szövegében hivatkozott és a stratégia készítéséhez szükséges egyéb dokumentumok is. Az IHM az ágazati részstratégiák sikeres elkészítésének érdekében további segítségként szakértőket biztosít minden részstratégia készítője számára, akik informatikai szakismeretükkel, folyamatos kapcsolattartás mellett hozzájárulhatnak az ágazati céloknak és prioritásoknak a MITS-ben történő kellő súlyú megjelenítéséhez, az ajánlásoknak megfelelő formai és tartalmi elvárások betartása mellett. 3.1. KERETSTRATÉGIA , Kettős korszakváltás Magyarország a harmadik évezredben egyidejűleg lép az Európai Unióba és az információs társadalom felé vezető útra. A két mozzanat egymással összefügg, egymást erősíti. Nemcsak hazánk, hanem a vele együtt az EU-ba igyekvő, sőt a jelenlegi tagországok is a korszakváltás időszakában vannak. Közös a tét: az információs társadalomba való átmenet hatékonyságán jelentős mértékben múlhat a nemzet sikere Európában és Európa helytállása az egyre élesedő, globális versenyben. Az információs kultúra és az új, tudásalapú gazdaság kialakítása terén Európa mint világrégió versenyhátrányba került. Ennek megfelelően az információs társadalom magyar stratégiájának egyszerre célja, hogy hazánk versenyhelyzete számottevően javuljon, úgy, hogy ezáltal az európai régió világgazdasági pozícióinak javításához is képes legyen hozzájárulni. Ezzel egyidejűleg az információs kor történelmi esélyt kínál a nemzet számára: eltűnhetnek, leértékelődhetnek azok a versenyhátrányok, amelyek földrajzi helyzetünkből, a nyersanyagok
18
hiányából fakadtak. Így nemcsak külső versenyképességünk javulhat, hanem esély kínálkozik a rendszerváltást követő időszakban drámaian megnövekedő társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére; a kohézió erősítésére. Az európai uniós folyamatokkal összhangban az infokommunikációs technológiák (IKT) hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a határon túli magyarsággal még szorosabbra fűzzük a kulturális összetartozás szálait és a gazdasági együttműködés új formáit indítsuk el. 3.2 Jövőkép Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv forgatókönyvében leírt fejlődési pályáján haladva jórészt az EU források hatékony felhasználásával - a fejlődés erőforrás-vezérelt szakaszából sikeresen átléphet az innováció-vezérelt szakaszába. Ez lehetővé teszi, hogy az átmenet időszakára jellemző magas növekedési ütemet sikerüljön hosszabb időn át megőrizni, így 2015-re Magyarország több területen az Unió fejlett tagállamaihoz zárkózhat fel. A hazai információs társadalomban az informatika1 az életminőség folyamatos javulását a tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességét, a jövedelmezőségen alapuló, regionálisan, ökológiai és gazdasági szempontból is kiegyensúlyozott fejlődést biztosíthat. Magyarország az EU tagjaként, a belső piac, a közös pénz, az EU intézmények és az európai hálózatok adta lehetőségek tudatos felhasználásával a korábbinál jóval nagyobb sikerrel nézhet szembe a globalizáció, a technológiai fejlődés kihívásaival. Magyarország ezeket a lehetőségeket kihasználva hatékonyan segítheti elő az Európai Unió belső megújulását, s ezzel egy sikeres, nyitott, XXI. századi globális erőközpont részévé válhat. A hatékony fejlesztéspolitika és jelentős mértékű tőkebevonás együttes eredményeként a legkorszerűbb technológiák széles körű elterjedése, a társadalmi tudásbázis jelentős növekedése, a közszféra gyors modernizációja valósul meg. Az új társadalmi-gazdasági modellt - többek között - a távoktatás, a távegészségügy, a távmunka legkorszerűbb formáinak tömegessé válása, a jelentős K+F tevékenység, az információipar (pl. a tartalomipar), valamint az életminőség EU átlagot messze meghaladó ütemű növekedése jellemzi. 3.3. A stratégia rendeltetése A Magyar Információs Társadalom Stratégia az egész nemzetet érintő információs stratégia. Nem csupán egy iparág, ágazat vagy szektor, hanem az össztársadalmi átalakulás programja. A stratégia révén az információs társadalom előnyeinek a lehető legteljesebb hasznosítását és mindenkihez eljuttatását, mindenki számára elérhetővé tételét, valamint az infokommunikációs technológiákkal járó káros hatások minimalizálását kívánjuk elérni. E cél érdekében kívánjuk meghatározni az információs társadalom megvalósítását szolgáló kormányzati feladatokat, integrálva azokat a részstratégiákat, amelyek egyes ágazatok feladatait rögzítik. Ezeknek a részstratégiáknak egymással összhangban és ugyanazon irányba kell hatniuk, mert csak így alkalmasak hatékonyan szolgálni az információs társadalom kialakulását Magyarországon. A stratégiával a Kormány ösztönözni kívánja az információs és kommunikációs technológiák széleskörű felhasználását, valamint új technológiai megoldások kifejlesztését. Megfelelő ellenőrzési, szabályozási és szabványosítási intézmények segítségével biztosítja a piaci verseny megteremtését és fenntartását. Elősegíti a digitális kultúra iránti igény felkeltését és ennek az igénynek a kielégítését. Ennek érdekében ösztönöz minden olyan kezdeményezést, alkalmazás- és tartalomfejlesztést, amely biztosítja és elősegíti minden magyar lakos számára, hogy előnyöket szerezzen, és részt vehessen az információs társadalomban, aktív részese
19
legyen az európai és világméretekben globalizálódó világhálónak, megőrizve ugyanakkor a sajátos magyar értékeket. Az információs társadalom, a tudásalapú, új gazdaság fejlődése megállíthatatlan folyamat. A stratégia azért készül, hogy ez a folyamat hatékonyabb, gyorsabb, kiegyensúlyozottabb, igazságosabb legyen. A kormányzati szerepvállalás azért szükséges, hogy a folyamatok olyan területeken is lejátszódjanak, ahol azt a tisztán piaci működés nem biztosítaná. Hangsúlyozzuk, hogy nem ágazati informatikai stratégia készítését kérjük, illetve várjuk, hanem az egységes magyar információs társadalom stratégiának az ágazatot érintő részét. A különbségtétellel azt kívánjuk egyértelművé tenni, hogy a technológiai fejlesztés a stratégiának csak eszköze. Célja a társadalmi fejlődés elősegítése az ágazati feladatoknak a "kettős korszakváltás"-hoz igazodó, az informatika hatékony segítségével történő megoldásával.
20
A stratégia készítésének folyamata
21
3.4. Célok kijelölése Az "információs társadalom" a társadalmi fejlődés következő foka, célunk az információs társadalom feltételeinek kialakítása. Az informatika az egyik - igen hatékony - eszköz azon célok elérése érdekében, amelyek megvalósulása közelebb visz az információs társadalomhoz. Ahhoz a társadalomhoz, amelyben az alapvető értékek érvényesülése kiteljesedhet. Ilyenek az egyéni értékek, amelyek az emberek életminőségének javítását célozzák, és a közösségi értékek, amelyek a társadalom minőségének javítása tűzik ki célul. Az egyes emberek életminőségének javítása érdekében az informatika szerepet vállalhat a munka világában (munkához jutás, a munka minősége, a munkavégzés minősége terén), a tanulásban, ismeretszerzésben , a szabadidő eltöltésében (hobby, játék), az emberi kapcsolatok építésében, tartásában , a privát szféra védelmében (személyes adatok, információk védelme) és a közügyek gyakorlásában (információhoz jutás, véleménynyilvánítás stb.). A társadalom minőségének javítása érdekében az informatika szerepet vállalhat a társadalmi-, gazdasági biztonság, az esélyegyenlőség, a kultúra és a nyelv megőrzése, a hatékony, szolgáltató közigazgatás, a nyitott, átlátható közszféra, az erős civil társadalom megteremtésében. A felsorolt értékcélok elérésének sok feltétele van. A feltételek között vannak olyanok, amelyek az informatika által egyáltalán nem befolyásolhatók, de vannak olyanok is, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben igen. A feltételek megteremtése (mármint amelyekre befolyást tudunk gyakorolni) egyben az értékcélok elérésének eszközeit jelentik, a stratégia szempontjából tehát célként, úgynevezett "eszközcélok" formájában jelennek meg. A MITS, hasonlóan a korábbi stratégiákhoz, az "eszközcélokat" négy csoportba sorolja: tartalmi, infrastrukturális, környezeti, tudásbeli (ismeret, képesség). Az eszközcélok közül elsődlegesnek a tartalmi feltételek biztosítását tekintjük, melyeket meghatározó módon a kidolgozandó ágazati részstratégiák jelölnek ki. Az infrastrukturális, a környezeti és a tudásbeli feltételek megteremtése az IHM és az ágazatok közös feladata. Az infrastrukturális és a jogi szabályozási környezet feltételrendszerének kialakításában azonban az IHM kiemelt szerepet vállal. Az infrastrukturális feltételek biztosításának célterületei: a távközlési hálózatok, eszközök (elérést, hozzáférést biztosító gépek, berendezések), alapalkalmazások (széles körben alkalmazható, szabványos szoftverek, általános informatikai megoldások, alapinformációk), és alapszolgáltatások (az előbbiekhez való logikai hozzáférés valamint további: hálózati (pl.: e-mail, hitelesítés, kapcsolódás), tartalmi (pl.: adatbázis), kiszolgálási (IT mentor, instruktor)) vonatkozásában jelölhetők ki. A MITS infrastrukturális elemeinek rendszere azt fejezi ki, hogy az informatika több mint számítástechnika, valamint azt a tényt, hogy nem elegendő pusztán a "vasat" biztosítani, mert
22
az önmagában, mint alapinfrastruktúra, az átlagos felhasználó, a köznapi ember számára nem jelent igazi lehetőséget. A környezeti feltételek közül a jogi és szabályozási (sértetlenség, bizalmasság, hitelesség, megbízhatóság, biztonság) a politikai (szándék, igény, elkötelezettség) a társadalmi (az informatika jelentőségének elfogadottsága) környezetben egyaránt megfogalmazódnak célok. E tekintetben némi hangsúlyeltolódás a korábbi stratégiákhoz képest talán csak a társadalmi környezetet illetően látszik. A MITS hangsúlyosan kíván foglalkozni a társadalom felkészítésével az információs társadalom kihívásaira. Ilyen célok a múltban kevésbé hangsúlyosan jelentek meg, de a "most és mindenkiért" gondolatával való azonosulás természetessé teszi, hogy a társadalmi elfogadottság biztosítását is feladatként kezeljük, annál is inkább, mert a lehetőségek elszalasztásának egyik okát éppen az ismeretlentől való félelemben látjuk. a gazdasági (erős nemzetgazdaság, hatékony piac, igények, lehetőségek) környezet alapvetően meghatározó, és az informatikai és hírközlési tárca a maga lehetőségeivel is igyekszik e terület hatékonyságának, versenyképességének növelésére, miközben a környezet befolyásolásának lehetőségei némileg korlátozottabbak. A célokat ennek érdekében mégis meg kell határozni. A tudásbeli feltételek alatt a felhasználók (ismerethiány, digitális szakadék), döntéshozók (ismerethiány, lobbyérdekek erős befolyása), szakemberek (egyoldalú ismeretek, divatirányzatok, második szakadék) kiszolgáltatottságának csökkentését értjük, továbbá a kutatás és fejlesztés jelentőségéhez mérten megfelelő kezelését. Az "eszközcélok" csoport a korábbi stratégiákhoz képest markánsabban jelenik meg. A tudás, az informatikai ismeretek jelentőségét eddig egyetlen stratégia sem becsülte le, de a MITS minden eddiginél fontosabbnak tartja. Úgy látjuk, hogy a meg nem valósult célok mögött sokkal inkább a (sok esetben ma speciálisnak mondott) ismeretek hiányából fakadó kiszolgáltatottság áll (l. első három csoport), mint az anyagi források szűkössége. A tudás jelentősége az információs társadalom szempontjából nem elsősorban az előbb említett ok miatt rendkívüli, hanem abból a sajátosságból fakadóan, hogy a folyamatos fejlődés, újdonságok megjelenése (kreativitás) és a fejlesztési eredmények gyakorlati hasznosítása (innováció) minden korábbi időszakhoz képest sokkal nagyobb jelentőséggel bír.
23
Készülő részstratégiák és jelzésük: Részstratégia jele Részstratégia megnevezése Igazgatási, jogi környezet FK Államigazgatás FO Önkormányzat FB Igazságszolgáltatás Gazdasági környezet FG Gazdaság FT Közlekedés, logisztika FA Agrárgazdaság Kulturális környezet FS Közoktatás FF Felsőoktatás FU Kultúra FJ Ifjúságpolitika Emberi környezet FE Egészségügy FC Szociálpolitika FD Foglalkoztatáspolitika Természeti környezet FV Vízgazdálkodás FW Környezetvédelem FR Területfejlesztés Informatikai környezet FI Informatikai és távközlési infrastruktúra FH Hitelesség, biztonság, minőség FM Informatikai esélyegyenlőség
Időpont 2003. április 4.
Készítői, felelőse(i) MeH, PM, BM BM, MeH IM GKM GKM FVM OM OM NKÖM GYISM ESZCSM ESZCSM FMM KVM KVM MeH IHM IHM IHM
Esemény Az ágazati stratégiák hosszú és középtávú terv része munkaváltozatának megküldése az IHM-hez Stratégiai Albizottsági 2. ülése 2003. Napirend: eredmények, új feladatok, tervek ismertetése, az első körben április 25. egyeztetett, a részstratégiákból egybeépített MITS munkaváltozatának 9-12. átadása az ágazatok részére 2003. A középtávú tervek felülvizsgálata a MITS alapján, éves intézkedési május 3. tervek készítése, egyeztetésre megküldése ágazaton belül 2003. Az éves tervek munkaközi változatának megküldése IHM részére május 23. 2003. Stratégiai Albizottsági 3. Ülése
24
Felelős Ágazati felelős IHM Ágazati felelős Ágazati felelős IHM
június 10. Napirend: egyeztetések eredményének ismertetése. Az ágazati stratégiák egyeztetett változatának átadása az ágazatok képviselőinek. Érintett miniszter ek A MITS egyeztetési változatának kiküldése szakmai szervezetekhez és az Ágazati ágazatokhoz felelős Ágazati A MITS egyeztetett változatának megküldése IHM-hez felelős
Véglegesített ágazati stratégiák, feladat- és intézkedési tervek 2003. június 30. beérkezése IHM-hoz. 2003. július 7. 2003. július 31. 2003. augusztus 8. 2003. augusztus 31. 2003. szeptembe r 8. 2003. szeptembe r 16. 2003. szeptembe r 22.
Egyeztetett anyag véglegesítése.
IHM
A MITS társadalmi vitára bocsátása.
IHM
A stratégia és a feladattervek szakmai véglegesítése
IHM
Stratégiai Albizottság 4. Ülése Napirend: a MITS véglegesítése.
IHM
A MITS kormány-előterjesztési anyagának elkészítése
IHM Érintett minisztere k Informati kai miniszter
2003. Államigazgatási egyeztetés október 3. 2003. október 10. 2003. október 22. 2003. október 31.
Az előterjesztés véglegesítése
Államtitkári értekezlet
A MITS benyújtása a Kormányhoz.
25
Informati kai miniszter
4. Agrárinformatikai stratégia Az agrárinformatika fejlesztési lehetőségei az egész agrárágazat, a nemzetgazdaságon belüli szerepének és súlyának változásával alakultak. A fejlesztés anyagi forrásai szűkültek, ugyanakkor az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem előtérbe kerülésével jelentősége és fontossága felértékelődött, a fejlesztésbeli elmaradás sok esetben az EU csatlakozási folyamatot is nehezítette. Az agrárinformatikai fejlesztések közül elsősorban a kormányzati feladatok ellátását támogató rendszerek fejlesztése és működtetése valósult meg az elmúlt időszakban. Ide tartozik az agrárstatisztika, amely kapcsolódik az EUSTAT-hoz, a gazdaságok pénzügyi folyamatainak és jövedelmezőségének nyomon követését szolgáló FADN rendszer és a piaci információs rendszer. Jelen időszakban folyik a támogatások adminisztrációját biztosító rendszerek kiépítése, amelyek közül kiemelkedő jelentőségő az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) létrehozása. Az elmúlt időszakban speciális területeket kiszolgáló informatikai rendszerek is fejlesztésre kerültek, mint Pl. a SAPARD rendszere, szaktanácsadói rendszer valamint különböző nyilvántartó és regisztrációs rendszerek. (terméktanácsok, kamarák) Szerényebb fejlesztés valósult meg az agrárgazdasági egységek, a termelők, a gazdálkodók tevékenységét közvetlenül támogató informatikai rendszerek illetve szolgáltatások területén. Ez magyarázható a fejlesztési támogatások szűkös voltával, és a gazdálkodók igényének hiányával. A termelők bizonyos csoportjainál ellentmondásos a termelés technikai színvonala és a piacra kerülő termékre vonatkozó információ igénynek a viszonya. Kulcsfontosságú technológiai elemekre, illetve a termelés körülményeire vonatkozó adatok nincsenek vagy nagyon hiányosak. A farmmenedzsment tevékenységet támogató informatikai rendszerek, illetve szolgáltatások használta is nagyon vegyes képet mutat. A különböző kalkulációk, elemzések végzésének, üzletei tervek készítésének informatikai eszközökkel és módszerekkel való támogatása nem éri el a kívánt szintet. Az agrárinformatikai fejlesztési stratégiák meghatározásához az érintettek közreműködésével végzett helyzetelemezés ( SWOT analízis) a következő képet mutatta: Erősségek: Meglevő kapcsolatok a termelők és fejlesztők között Az érdekeltek igényeinek megfogalmazása Elhatározás a fejlesztés megvalósítására Átfogó hálózat építésének koncepciója
Gyengeségek: Adathiány Kevés a közvetlenül használható tartalom Alapismertek (tudás) hiánya, tájékozatlanság Kevés az Internet használók száma
Lehetőségek: Innováció megújulás Piaci igényekhez való alkalmazkodás (kényszer) Szaktanácsadás Képzés, szakképzés Összefogás-kooperáció
Veszélyek: Elszigetelődés Öncélú információhalmozás Szervezetek közötti ellentétek Bizalmatlanság, téves információszolgáltatás Kis birtokméretek A rendszerek működtetéséé a finanszírozás folyamatosságának hiánya.
26
Az agrárinformatikai fejlesztések helyzetelemzésénél megfogalmazódott annak igénye is, hogy az információ (tudás) átadása nem történhet teljes egészében az info-kommunikációs technika közvetítésével, még hosszú ideig szükséges a szakértők, szaktanácsadók közreműködése az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben. A különböző fejlesztési programok tervezésekor a vizsgálatok, elemzések általában a következőkre terjednek ki: • Relevancia • Koherencia • Megvalósíthatóság • Fenntarthatóság A relevancia megítélésénél számba kell venni a kiépítendő rendszerrel szemben megfogalmazott európai uniós, hazai kormányzati, termelői valamint közösségi és civil igényeket. A koherencia az agrárinformatikai fejlesztések európai és hazai fejlesztési programokhoz való illeszkedését jelenti.
e-EUROPE 2005
KAP Strukturális Alapok célkitűzései
Magyarország Információs Társadalom Stratégia
Nemzeti Fejlesztési Terv
Ágazati Stratégiák
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Agrár- és vidékfejlesztési informatikai szolgáltatások fejlesztése
Látható, hogy az agrár és vidékfejlesztést szolgáló információs rendszer széles kapcsolati rendszerrel bír és többféle igénynek kell megfelelnie. Meg kell felelnie az agrárszabályozás és támogatási rendszer kapcsán az európai uniós és hazai kormányzati elvárásoknak, ugyanakkor ezen rendszerek közhasznú információra a termelők is jogosan tartanak igényt. A kettős elvárásnak való megfelelés az érintettek együttműködésével, kooperációval, és támogató szervezetek (köztestületek, tanácsadó, civil) támogatásával valósulhat meg. A megvalósíthatóság egyik vizsgálati szempontja, hogy van-e rá igény, vagy szükséges-e a fejlesztés. A termelők részéről jelentkező igény egyértelmű, a kormányzati szervek részéről a rendszer szükségességét az EU integrációs elvárások és a saját tevékenységük végzésének információ igénye határozza meg. A megvalósításhoz akarat és elszántság van az érintettek és a fejlesztésben érdekeltek vonatkozásában. A megvalósítás feltételei között meghatározó még a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrás. Az agrárinformatikai fejlesztéseket végzők
27
(szakértők és szervezetek) az elmúlt időszakban többször bizonyították alkalmasságukat. Az anyagi források részben nemzeti, részben EU forrásokból, esetenként a termelők csoportjainak támogatásával biztosíthatók. A megvalósítás három szintje különíthető el. Az első szint, amikor az ágazat egységei vagy jól körülhatárolt funkcióinak információs rendszere kerül kiépítésre. A következő szint, amikor ezek a rendszerek egymással összekapcsolódnak, az adat és információs szolgáltatások elektronikus úton valósulnak meg. A harmadik szint, amikor az ágazat szereplői illetve érintettjei is igénybe vehetik a rendszer szolgáltatásait - a közhasznú információ szolgáltatás keretében, és több szolgáltató funkció valósul meg pl. e-ügyintézés. Az elmúlt időszakban többféle informatikai fejlesztés valósult meg az agrárágazatban. A rendszerek közül azok működnek ma is, amelyek esetében a működtetés technikai, személyi és pénzügyi feltételei folyamatosan biztosítottak voltak, és ezeket a feltételeket központi forrásokból teremtették meg. A megbízható adat és információ szolgáltatás érdekében a kiépülő-, agrár- és vidékfejlesztési információs rendszer fenntartása a jelen helyzetben központi költségvetési támogatással valósítható meg. A folyamatos fenntartását egyrészről az EU integráció kényszeríti, másik oldalon a kormányzati, igazgatási és termelői igények indokolják. Az agrár- és vidékfejlesztési informatika jövőképe a következőkben fogalmazható meg: Korszerű info-kommunikációs technológián alapuló multifunkcionális agrárés vidékfejlesztési információs rendszer, amely biztosítja az adat és információcserét az EU intézményrendszerével, hatékonyan szolgálja az EU Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politikájának hazai megvalósítását, és biztosítja a mezőgazdasági termelés, a vidéki gazdaság érintettjei számára a közérdekű információ szolgáltatást.
Az agrár- és vidékfejlesztés informatikai prioritásai a helyzetelemezés és a vázolt jövőkép alapján a következők szerint fogalmazhatók meg: 1. Az agrár és vidékfejlesztési informatikai rendszer technikai eszköz bázisának fejlesztése. • A gazdák a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások és a vidéki lakosság infokommunikációs eszközök beszerzéseinek ösztönzése, támogatása • Hálózati kapcsolatok- Internet hozzáférés szélesítése • Közösségi információ szolgáltató bázisok kiépítése (TELEHÁZ, stb) • Automata mérőeszközök, adatszolgáltató rendszerek (szignalizációs rendszerek) telepítésének ösztönzése, támogatása. 2. Az info-kommunikációs rendszerek szolgáltatásainak igénybevételét, és a megszerzett információ hasznosítását szolgáló képzések • Az informatikai eszközök használatát biztosító felnőttképzési programok indítása • Az iskolai rendszerű képzésekben az informatikai kompetencia megszerzésének biztosítása • Az közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek folyamatos továbbképzési rendszerének kialakítása • Agrár- és vidékfejlesztési szakterületen informatikai szakirányú képzések indítása.
28
3. Az agrár- és vidéki gazdaságot szolgáló informatikai szolgáltatások kiépítése (tartalomfejlesztés) • Az EU integráció követelményei szerinti rendszerek fejlesztése, adaptálása • A agrárgazdaság és vidékfejlesztés szerezeti és funkcionális egységeinek tevékenységét támogató rendszerek fejlesztése, adaptálása • Regionális Agrár- és Vidékfejlesztési Információs Központok kialakítása a regionális szaktanácsadási központokhoz kapcsolódóan • Online szolgáltatások kiépítése a farmmenedzsment támogatására • A termeléstechnológiához szükséges adatszolgáltatás bővítése • Logisztikai szolgáltatások • Az információs társadalom szolgáltatásainak kiépítése (e-kereskedelem, e-ügyintézés) • Távmunka lehetőségek kiépítése az agrár és vidékfejlesztési szakterületeken.
29
5. Mit tehet a MAGISZ mint szakmai közösség? Jövőben a társadalmi, gazdasági változások hatására vállalatok, intézmények belső struktúrájában a korábbi magas hierarchiákat „lapos” hierarchiák váltják fel, erősödnek a horizontális kapcsolatok, megváltoznak a vezetői funkciók. Az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztés területén a (ön)kormányzati, gazdasági és a civil szervezetek együttműködése szélesedik. Ebben a folyamatban a MAGISZ mint szakmai szervezet a - A közösségi kezdeményezés - A horizontális kapcsolatépítés - A döntés előkészítés, érdekfeltárás - A figyelemmel kisérés (monitoring) - Az eredmények értékelése területén tölthet be meghatározó szerepet. A MAGISZ munkája során figyelemmel kell hogy kísérje az agár ágazati beleértve a vidékfejlesztési stratégiák és az informatikai stratégiák, valamint a szorosan kapcsolódó kutatás-fejlesztési és képzési stratégiák megvalósulását. A MAGISZ lehetséges akciói: - Ismertesse meg tagjaival az NFT az AVOP a NVFT és a MITS szervezet tevékenységi területét érintő célkitűzéseit, intézkedéseit és mozgósítsa tagjait azok megvalósításában való részvételre. - A MAGISZ tagjainak véleményét képviselve vegyen részt a különböző tervek, stratégiák alkotásában vagy azok társadalmi vitájában. - Képzési és alkalmazói trainingek. tutoriálok tartásával segítse a korszerű infokommunikációs technikák alkalmazását. - Szakmai konferenciák, bemutatók szervezése a vidék információ ellátásának fejlesztése érdekében. - Európai szakmai szervezetek munkájába való bekapcsolódás az európai horizontális kapcsolatok erősítése érdekében. - Az egyéni tagok és tagszervezetek tevékenységére alapozottan fejlesztést és technikai segítségnyújtást szolgáló pályázatokon való részvétel. A MAGISZ mint szakmai civil szervezet alakítson ki munkakapcsolatot a gazdasági és szakmai kamarákkal, a szakterület szakmai civil szervezeteivel, non-profit intézményekkel és szervezetekkel a szubszidaritás elvének érvényesítése érdekében. Az agrárágazatot, a vidékfejlesztést szolgáló informatikai rendszerek fejlesztése akkor lehet eredményes, ha a szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések az érintettek minél szélesebb rétegének igényével, érdekével találkozik.
30
