AZ 6SF'AZAI
TRASMoDOK ALAPELVEI,
AZ OLVASAS 6S AZ ABECES ATfRAS
alli
md
Az alapelvek
Keleten, az id6sz6mit6sunkat megel6iz6 6v- A R6gi volt hasznilatban: 1. a kezdetben mindeniitt
Mf
ezredekben n6gyf6le ir6sm6d
dik
alkalmazott tiszta k6pir5s, 2. az abb6l szhrmazott egyiptomi hieroglifikus ir5s, 3. az ug'yanesak k6pir6sb6l eredt, de att6l alakilag nagyon eltSvolodott mezopot6miai 6kir5s 6s 4. a fejl6d6s magas fokit jelent6 rovSsirSs.robis Ezek az frdsm6dok azonban csupin technikai kivitelez6sbeni az ir6st hordoz6 anyag, a betii'k6szlet 6s fu6eszk6z tekintet6ben kiiliinbiiznek egymSst6l; elvi fel6pft6siik, rendszeriik ug'yanaz. Kiiziis jellemvon6suk, hogy az ir6sjetekb6l alkotott szavak nincsenek egymSst6l t6rkiizzel elv5lasztva 6s hi6nyoznak a mondatokat egymSst6l elkiiliinit6 ir5sjelek is. Az irSsjeleket sem rakt6k sziiLks6gszerfien vizszintes vonalra. Elhelyezhett5k azokat merSleges vonal ment6n, spir5lisan vagy blokkszerirerr. A mai ir6srn6dhoz val6 ktizeled6snek n6h5ny jel6t azonban m6r korSn 6szrevessztik. A k6pirSsban p6ld6ul, amikor a kir6ly tr6nneveit felsorolj6k, azokat n6ha kiildn csoportba tiim6,ritik, az egyes neveket ovSlis keretbe foglalva. A rov6sban egyes ir6kn6l az a szokhs is megfigyelhet6, hogy a szavakat vagy kifejez6seket egymSst6l egy-e,gy kiizbeiktato'tt ponttal elv6lasztott6k. Mind a n6gy keleti irSsfajta tud6sai rigy v6lekedtek, hogy el6g a mSssalhangz6kat jeliitni, de a mag5nhangz6kat nem sziiks6ges. Minden m6ssalhangz6,ban u,gyanis, mint neve is mondja, eleve bennefoglaltatik a maginhangz6. A T kiejt6se T6, a K kiejtese K6, Ile, az M kiejt6se Ma, Me, az N kiejt6se Na, Ne vagy forditva:eT,eK, aK, eM, eN. A rrag5nhangz6 jeliil6se voltak6ppen csak a kritikus pontokon liltszott kiv6natosnak. Mind a n6gy irSsm6dban mindent rigy irtak, amint kieitett6k, nem pedig a sz6 nyelvtani form5ja szerint. Sz6,val az irSs fonetikus volt(ak6rcsal< a mai gyorsirSsban) 6s nem etimol6gikus (mint az 6b6c6s irasban). K6'vetkez6sk6ppen ezt a sz6t: im5ds6g, nem d-vel irt5k, hanem t-vel, igy: im6ts6k, rn6ginkSbb im6s6k, de terrn6szetesen 6kezet n6lkiili mag6nhangz6kkal. Ha a maginhangz6kat is kiha,gyjuk, akkor jutunk m6g kd'zelebb a legr6gibb ir6sm6dhoz, aminek felold6sSt igy jetezhetjiik: iM-5T-Se-K, amit azt6n az olvasil nak kellett helyesen lcimondani, elhagyva a felesleges r6szeket r6s a hangharrn6nia alapj6n redbeszedve a dolgot. Egyes ir6sjetek egyidejflleg tiibb har:rg6rt6ket kdpviselhettek. MegtarthattSk 6.sid6kben haszn6lt k6pir6sbeli sz66rtdlriiket, mint az ,ad' mozdulatban tartott k6z, de haszn6lhattik az ,ad' hancsoport jelz6s6re is b6rmely
azc
folysmatot, amelynek soriin vdbbi Ekielekkel b6vitve meglal6liuk S, Kramer Mezopot6miSban az eredeti k6pbet6k a nddtoll munkSiban is: ll3m. r6mai 21 6s 279; 114m, 17 haszn6lata kiivetkezf6ben 6kjelek kUl6nf6le cso- €s ll5m. 103,304 sk. Tovt6bbi adarok az 6kielek portiaivS alakulrak 6t, i6l 6rz6keheti az L. Lipin alaki{r6l €r hang6rtdk6r6l: l87m' l52sk 6s 96m. 6s A. Belov orosz r6g6szek munk6i6ban kiiziih 23. Sok mezopof6miai fr6sielet mriig sem tudnak rSbl6zar (ll9m. 104). Ugyanezi a tfblSz8ror to- pon?oran 6rfelmezni (187m. l4O, 112). 10bis.)
104
Azr a
val me az
ker
zct
sz6 sze
latl j ele
haI ler: szel
mir irAs r69r
129r
a n] aCi
orsz (1 1i eg]-:
ma€ o11-e
tettr n}'e.
rian
af'i
p61d
irno
okoz
cikt Ezt
irtal t
atol
esetr
illes:
alkalmas sz6ban, mint p6ldSul a ,halAD'ig6ben, v6gill Sllhattak egyszerfien mSssalhangz6 6rt6kben, p6ldink eset6ben mint D (vagy ikerhangja T). Mfiszavakat hasznalva, a polyvalens ir6sjel az els6 esetben ideogram mSsodikban syllabum, a harmadik esetben phonogram. Ebb6l a haromf6tes6gb6l azorrban nem szokott sziiks6gsznr(ten zavat keletkezni, mert a sziivegb6l vagy az' azt kieg6szit6 valaminl mozzanabb6l meg lehetett tudni, hogy
melyik feloldist kellett alkalmazni. ugyanigy meg lehetett tudni, hogy az ikerhangokra alkalmazott kiiziis jelet (T: D, P: B) mikor hellett kem6ny 6s mikor lSgy hangz6val kiejteni, tehat mikor volt T 6s mikor D. Kiiltin figyelmet 6rdemel az elvont fogalrnak egyik gyakran alkalmazott ir6sm6dja. Ez irgy tiirt6nt, hogy az elvont fogalom irisira egy, a sz6val azonosan hangz6 tirgy k6p6t rajzoltSk le. Az irSsnak ezt a m6d-
szer6t az egybehangzSs (assonancia) m6dszer6nek nevezik. Ezze! kapcsolatban m5r emlftetti.ik a hal p6ld6j5t, amelynek kepbetfije rnint ideogram jelentette az SrLatot (hal), de az egybehangz6s alapjan haszn6latos volt a hat5l (hal) 6s alv6s (h61) elvont fogalom irisSra is. Hasonl6 m6don a lerajzolt k6z I(ETE alkalmas volt a ,2' szilmfogalom ir6s5ra. A domin6kon szerepl6 iit kis karika (uR) rajza ,6t fir', olvashat6 volt ut-ur 6rtelemben, mivel a", 5 r6gen UTnak hangzott, 6s alkalmas volt a napisten nev6nek irSsSra utrir min6s6g6ben. Az asszonancia szerep6t az egyiptomi irSsban r6g6ta ismerik 6s a szakkiinyvek b6ven ismertetik (93m. 42; B?m. 238, 266; 129m.I. 74;v.ii. 25m. 58 No. 69). Az elvont fogalrnak ir5sSnak ez a m6dszere a mezopot5miai 6kirSsban is gyakori, mint S. Kramer is hangsrilyozza, aki ad is sz5munkra egy igen tanuls6gos p6ldit. Szerinte a ,hal' irSsjele Szemrir orszigiban alkalmas volt a ,ha' ir5s5ra, teh6t a felt6teles m6d kifejez6s6re (114m.59, 110 sk). Az asszonancia alkalmazSsa a tegzuIyosabb bizonyit6kok egyike arra, hogy a kiizelkeleti ir6s 6s kultrirnyek az 6korban val6ban magyar irSs 6s magyar nyelv volt. M6s nyelvben ugyanis nem ldtezik olyan egy'behangzSs, rnint amin6t a ,hal' 6s ,kete' sz6val kapcsolatban emlitettiink. Meg is jegyezte az egyik 6kori tiirt6n6sz, hogy az 6kir6s ua szumir nyelv g6niusz5hoz illesztett iris voltu (it suited to the genius of the Sumerian language, 91m. 640). Mind a n6gy irisrendszerben a biztons6gi zirak ellen6re tig tere nyitt a f6lreolvas6snak. Az emlitett im6dsig sz6 iM-6T-as-5K jegyeit lehetett p6ld6ul igy is h,angz6sitani Ma-T6-Ka 6s azt6n ,macsk6nak' olvasni. Az irnokok tanit6i nagyon is j6l tudt5k, hogy k6nnyfi ilyen m6don f6lre6rt6st okozni. Ez6rt nem egyszer rnegtr6filt6k n6vend6keiket, olyan modatokat diktSlva nekik, amelyek ir6sjegyeit igy is meg amrigy is lehetett olvasni. Ezt a mondatot: ,Eg6sz h6ten a babot szedt6ko, ha csak a m6ssalhangz6kat irtSk ki, igy is olvashattik: ,Eg6sz h6ten a papot szidt6k.ul? Az ilyen buktat6k elkeriil6s6re azonban megvolt az orvossSg. Amikor k6tes olvas6s esete forgott fenn, az illet6 irSscsoporthoz egp p6tjelet vagy p6tk6pet illesztettek, ami figyelmeztette az olvas6t a megfelel6 hangz6sit6sra. Az 105
irl6zett babszed6s eset6ben p6ld6ut a sz6 elej6re vagy v6g6re illesztett niivr5ny rajza el6g lett volna a f6lre6rt6s e1keriitr6s6're. Vagy pdig ha t6nyleg a papok szid6s6t akart6k volna mondani, hozzStehett6k volna a pap valamelyik jel6t, p6ldSul a verebet. A papot nevezt6k I{ABnak is, 6pp6gy mint a vizet, amivel szertart6sait v6gezte. Ha a ,hab' jel6vel a papot 6rtett6k, ahhoz egy p6tjelet, egy embert rajzoltak; ha viszont a vizet gondolt5k, u,gyanoda egy folyad6kkal telt ed6nyt rajzoltak. Az ilyen p6tlelek az 6rtelem meghathrozhsSra szolgSltak 6s a szakkiinyvek azokat determinativum n6ven emlitik. A mezopotSmiai 6kirisban ezek az 6rtelemmeghatSroz6 jelek 5ltal5ban a vonatkoz6 szi ir6sjelei el6tt e[nak' az egyiptomiban azok utSn (91m. 647). A tanul6lsrak diktalt k6t6rtelmfi mond'atok 6ppen azt szolg{lt6k, hogy pr6bSra tegy6k 6ket, k6pesek-e a megfelel6 figyelmeztet6 jeleket, a determinativumokat helyesen alkalmazni. A n6gy irSsm6d kiizils elvei teh5t ezek: 1. a szavak 6rtelme a mSssalhangz6kon alapszik 6s a magdnhangz6k szerepe alSrendelt, 2. mind a n6gy ir6sn6d a fonetikus ir6st kiiveti, S. az elvont szavak ir6s6ban nagy szerepet j6tszik a szavak iisszecseng6se 6s 4. az 6rtelemmeghat5roz6 jelek a helyes olvas6st biztositj6k. Az olvas6sra 6s 6tir6sra vonatkoz6 rritmutat6sok. - Ha valaki m6r ismeri az 6kori ir6sm6dok elveit, tudja mik6nt kell a mSssalhangz6kat hangz6sitani, k6pes a hangharm6nia szerint a szavakat kiolvasni, mindez m6g nem elegend6, hogy nekil6thasson az olvasSsnak. Annak is megvan t*g" ki.iliin technik6ja, apr&csepr6 fog6sa, amiket j6 szemel6tt tartani, "megism6telni, mert ezekr6l a k6zikiinyvek nem sz6lnak. Amikor egy-egy r6gi ir6ssal irt sz6veggel SIIunk szemben, els6 dolog meg{llapitani, hol fezaaa* a sziiveg, vagyis honnan kell az olvas6st elkezdeni 6s milyen ir6nyban haladva kell folytatni. A kezdet az irott 6s legtiibbsziir n6gyrrtigLtuu lapnak valamelyik sark6ban van- Ha a sziiveg kiiralakban vagy spir5lisan helyezkedik el, majdnem mindig tal6lunk valami kiiltin jelet' ami nem sziiks6gszeriien ir6sjel, ami a kezdetre felhivja a figyelmet. De van m5s tflrnpontunk is. Az ir6 sora elej6n a jeleket m6g e16g t6gasan helyezi el, de amint a v6ge fel6 l<6zeledik 6s lStja a hely sziik6t, tiimtiriteni kezdi betfiit, azokat egym6shoz kiizelebb frja, kisebbre m6retezi, r6'vidit, 6s egym{sb a ft. Az olvas6st mindig azzal az irSnnyal szembehaladva kell v,6gezni, amerre a rajzolt figur6k, emberek, 5ll,atok, madarak n6znek. Ha teh6t ezek a figurSk bal fe16 n6znek, akkor az olvasSs balr6L jobbra halad; ha viszont a figurSk jobb fel6 n6znek, az olvas6s jobbr6l balra halad. A kiivetkez6 l6pes az irisjelek szavakba tagolAsa. Ha erre nincs kiiliin ]-7)
Az egyiptomiak tr6fds
i6kedve sokszor
megcsiltan irataikban. Szdnd6kosan k6tf6lek6ppen olvashal6 sz6vegeket agyaltak ki, amelyek mdsodik olvasata legt6bbsziir nyorndafesl6ket el nem bir6 [elent6s0. Az egyiptom'iak e szok6s6t a nem-ma-
i06
gyar kutat6k is 6szrevett6k. The Egyptian loved with its various highlights, the smart repartee, the apt proverb, the humorous or ob'
conversa{ion
scene allusions,
fhe pun and the occasional fouch
of palhos or characterization (37m.
196).
irtmutatSs ov6lis keret, pont, t6rktiz vagy egy6b vSlaszt6jel - 6rheti.ink - csak pr6b5lgatS,ssal c6lt, az fu6s 6s a nyelv elvei szerint tapogat6zva. Mivel az irnokok a sor v6g6n a szavakat csak ritk6n szokt6lc elv6lasztani, ezen az alapon feltehet6, hogy minden sor v6g6n egy-egy sz6 befejez6dik 6s minden krivetkez6 sorban
irj
sz6 kezd6dik. Tov6bbi t6mpont a jelek Azt is tudjuk, hogy a magyar nyelv bizonyos ragokat el6g sfirfin alkalmaz, mint p6ldSul a t
107
foglalkoz6 magyar kutat6nak ismernie kell ezeket a szok6sokat, mert csak igy lesz k6pes az Sltaluk elolvasott 6s Sbec6re Stirt szd,vegeket felhaszn6bri. Figy"lu**el kell lenniink arra is, hogy az iherhangoknak kiiziis a jeliik, teh6t neki.ink kell eld6nteni, hogy az 5tir6sban melyiket kell hasznilnunk, a l6gy vagy a kem6ny hangot. Azt is j6 tudni, hogy a r6gi helyesiras fonetikus volt, nem kellett a m6ssalhangzbkat k6tszer kiirni, 5r""irrt, "-"ty ha azok sz66,sszet6telben egymas mell6 keriiltek. Teh6t ez a sz6,napp5lya" NAPAJA alakban fog el6nk bukkani; ,A M6n-nem 6se', AMENEMESE form6t fog iilteni. Amikor viszont orrhangr6l van sz6, mint leginkilbb az nk d,sszekeri.il6sekor (munka, adunk, iszunk), az N hang kimarad az ir6sb6l' De a mi 5b6c6s 6tirSsunkban, amely etimol6gifl<us, a kihagyott hangot jeliilntink kell, rigy mint ma irjuk a sz6t. tljaur k6rd6s, ki kell-e hagyni az olvas5sb6l az ,6rtelemmeghatSroz6kat? Ellent6tben a szakmunk6kban tal6lhat6 irtmutat6ssal, amely a ki nem olvasSst szabSlyk6nt 5llitja, mi rigy tal5ljuk, hogy az 6rtelemmeghatitoz6t minden olyan esetben ki kell olvasni, amikor nem felesleges, kiivetkez6sk6ppen az 5bec6s irtirisban is szerepeltetni ke\I. A ;f.a' 6rtelenxneghatfiroz6 elhagy6sSval az almafa, k6rtefa, di6fa, stb. nem volna vil6gos. ugyanigy vagyunk az ,i)t' determinativummal is, annak elhagyis{val nem volna 6rthet6 azfrgtr, Szemrir, iltirr, Honrir n6v. Vannak olyan r6gis6gkutat6k, mint a nagy szaktekint6lynek tartott Sir Wallis Budge, akik a determina' tfvumokba eg6szen belezavarodnak 6s a sokszor ism6tl6d6 ragokat is 6rtelemmeghatiroz6nak v6lik, olvasAsukban kiivetkezetesen mell6zik 6s 6tirasaikban nem szerepeltetik. Hogy ez a t6ved6s hovS vezet, kdnnyii bel5tni. Az 6b6c6s betfikkel val6 6tir6sr6l s a vele kapcsolatos ziStzavarr6l m6r sz6ltunk. Az adott kiiriilm6nyek kiiz6tt kr6zenfekv6, hogy erre a c6lta a magyar helyesir6st kell hasznAlnunk, mert egyedij^l ezzel a helyesir6ssal lehet az 6kori hangSllomSnyt hitelesen tiikrijzni. Azt is hozz5tehetjtik, hogy az 6tirSsban az etimol5giai helyesirSst kell kiivetni.ink, rnert a szavak fonetikus grafik5ja 6rthetetlens6geket okozna. Ez is teljesen inddholt, hiszen kiejt6stinkben ma is ;kiinyft6rt' ,nyelftant' 6s imStkozunkot' mondunk, tSjsz6l6sunkban ,6cs6 z6d f6zel6ket v6s6llunk" de m6gis kiinyvtSrt, nyelvtant 6s imSdkozunl
a k6t fr6sjelet nag5rbetiivel adjuk, de kciz6jirk egy pontot helyezi.ink. Ennyi magy arhzat b6ven elegend6 ahhoz, hogy most m6r magukat a sziivegeket vegyi,ik el6 6s azokat olvassuk. ROVASJELEKKEL
IRT KELETI MAGYAR NYELVEMLfKEK
L€l6hehei. rov6sjele{rkel irt 6s a Kr. el6tti id6kb6l szSrmaz6 ma- Aels6 gyar nyelveml6kek nagyobb csoportj6t a Viiriis-tenger d61i partvid6k6n tal5ljuk, f6leg a jelenlegi Eti6pi6nak Eritrea 6s figr6 nevfi tartom6nyaiban, valamint az arSbiai oldalon. A bemutat6sra keri.il6 eml6kek ziime arr6l a teriiletr6,l kertilt el6, arnely keleti oldalSval a Vririis-tengerre t6maszkodik (1d. 2. t6bl5t). Ez a tengerparti oldal kb. 300 km hosszf 6s a Massuah nev6 kikiit6t6l d6lkeletre a Dank6li sivatagig 6r. A tertilet d6tnyugati irSnyban, a szSrazfdld belseje fel6 Axum 6s Nazare v6rosiig nyflik. A vid6k legnagyobb v6rosa a nag'y tii.rt6nelmi mriltra visszatekint6 Axum, angolosan Arksum, hajdan az Axurni KirSlys6g f6v5rosa. Az itt tal6lt sz6,ve^gek Sltal6ban k6be vannak v6sve, de n6h6ny arany6rmen szerepel. A nyelvemtr6kek pontos keletkez6si idej6t a r6g6szek eddig nem tudtSk meg6llapitani. Csak annyi a biztos, hogy a szdvegeJr elk6szit6s6re haszn6lt irisjelek az id6'szhmit6s el6tti B. szhzadt6l kezdve voltak forgalomban, ami szerint az eml6kek keletkez6si ideje a Kr. e. f. 6vezred elejr5re volna teend6 (52m. I. 48 sk 114). A Viiriis-tenger kdrny6k6n sok a magyar 6rtelmfi helyn6v. Az eg*z partvid6ket hajdan HABAS-HAN: "Habos Honu n{yen nevezt6k, utalva viz melletti elhelyezked6s6re. Ebb6l a magyar n6vb61 eredt Eti6pia m5sodik neve: Abyssina (52m. I. 44). Sokszor el6fordul itt a Hungar r5s Magyar n6v is, mint egyik korSbbi fejezetiinkben erre r6mutattunk. Rajtuk kiviil megtalSljuk az itteni helynevekben a Szem, M6n, Hon, Nap, Eg 6s Had szavainkat is, hogy csak a legfontosabbakat emlitsiik. Axumban az istent a nap (nappali nap) 6s a hold (6jjeli nap) k6p6ben tisztelt6k Szem, Szemes, Szemirr n6ven. Maga a vSros is az 6gi istennek volt szentelve s neve AK-SUM: Egi Szem vagy Egszem. M5s fcildrajzi nevekben is el6fordul a ,szem', mint a SAM-HAR: Szemfr tartomSny nev6ben; SAMRE: Szemrir; SAIVI-I-EN: Szemi Hon 6s A-SM-RA: A Szemrir v5rosok nev6ben. Tiirt& nelmi szerep6r6l hires a tengerparti MASSUAH: MessiSs vagy Messzi J6s, ahova a Kr. e. III. ,6vezred folyamSn a rnezopotSmiai SUMER: Szemfr orsz5gb6l el6kel6 zarSndoklat 6rkezett az 6gi vall6s tudom5ny6nak 6s szer-
tartSsainak pontosabb megismer6se c61j5b6l. A sz6banforg6 tertileten megemlitend6 m6g MATARA: Magyar 6s a krizel6ben l6v6 DERA, a,hol magyar nyelvii sziivegek keriiltek e16. A magyar eredetfi helynevek sokas5g6b6l ft6lve, az Axumi Kir6lysSgot a haboshoni (V6riis-tenger k6rny6ki) mag:yar 6let kultur6lis 6s pottikai kiz6ppontj6nak kell tekinteniink. Nem csoda, ha
itt
tdbb a magyar nyelveml6ket talSlunk. 109
A
m6sodik rov6sjelekkel k6szitett r6gi keleti magyar ny-elyeml6kek
,,"eyourcsoportjSt"rauta"i.tengerkeletipartvid6k6ntal6ljuk:Sziria, 6s 6szakra es6 Fiinicia 6s K6na6n teriilet6n, valamint az innen keletree' I' 6vezredb6l is a Kr' hetita vid6ken (ld. 2. tebffit)' F;zek az eml6kek id6b6l' Itt is sok a kor6bbi is sz6rmaznak, r,'6metyek talarn m6g enn6l fogunk r'mutatni. magyar eredetff fOfira:ri n6,r, *!" m6s vonatkoz6sban javar6sz6t a ViiriisEz a vid6k, a tud6sokleg6liapitasa szerint lakossaga nyelvem*"UeterAt kapta. b m'sodi'k csoportba tartoz6 magyarnyelveml6;;t a haboshoni l6keket fenicei ,re.r"i fogjuk emliteni, szemben kekkel.
Ahaboshoni6sfeniceinyeveml6kekirSsjeleihasonlitanakaDuna. Tiszavid6kisz6kely-hun-magyarrov6sjelekhez.ft'jelekhang6rt6keazon.
ban,egyk6tegyez6st6leltekintve,kiiliinbiizihAhasznAltjeleket harrg6rt6kilkelegyilttal0.sz.tSbl6nkonmuta.tjukbe,amitazidev6g6 I' 114; 2m' 191-193; 52m' munkSk alapj6n Sllitottunk iissze (162m' 15?;
96m.48,65).T6b162't""Hb""ajeleka.balr6ljobbrahala$6ir6sbanfelvett tehit az ir6s eilenkez1 ir1nyban halad,, a forform6t mutatj6k. ;tk"; szerepelnek. E tekintetben dul6 jelek (G, K, i oa *, R) tiikiirk6peikkel gyakorlatban p6td6u1 a jelek azonban nincs r
egy sz6' de az magyar oszemotthon.' Eredm6nytink ugyan csak egyetlen lexikonok NABAfiIAN grafi6s fontos. A Napotthorri . k6zik6nyvek 6s
k6valadjak.ElmondjSkr6la,hogyazazAribi-f6lszigetenl6v6orszSg, megtudtuk, hogy ezek a lak6i a nabathanial<. T, iiatutt ofm6nyb6l most
titokzatos nabathaniak magyar emberek voltak' p, r tet r.tt* t.rj.aa .riir.g . pe.t 2. sz. haboshoiirrv.to"-nolan (b2m. I. T9) 11. sz. -a K6p9t v6ros hatdriban tat5it ortar kiiv6n szerepel. lak6h1z alakjat id6zi, sz6lein t6bl6nk als6 r6szr6n kiiziiljiik. Az oltir a tet6t 6s az ut6bbi alatt a hold k6tf6le ajt6kat 16tunk, il;d;;;nn
n:egjelen6siro"*ai"t:ateliholdat,.6saf6lholdat.Ek6tut6bbifigura ELU-RA: uE16 Ur" nev6t mindegyike rov6sjel s a napisten (holdisten) a k6p azt sugalmazza; irja. Ha az isten nev6t a hizzal iisszekapcsoljuk, 110
t t
hogy az olt6r az 616 isten h6za, abban lakik az egek ura. Ezzel kapcsolatban 6szrevehetjiik, hqgy a ma,g:yar n6pek ez 6si isten6brizol6s6t a katolikus vall6s Stvette 6s mai napig haszn6lja. Az oltirszefi
rgy: iGY J-E-N ELO'RE Jo.M-E-eK L*M-F.-Ze; 2. sor:
Ne_Ha
(ez a k6t p6tolt irasjery) H-I-Na-Da Ja-aR. Mai helyesir5ssal: ,rgy jiin el6re J5m6nnek lemeze; n6ha hSnyada j6r." A szdveg oryan lritagos 6s olyan t6r6lmetszett magyars5ggal sz6l hozzattr<, mintha csat< ma frt6k volna. semmi magyarhzatra sincs sziiks6giink, hogy meg6rtsiik. Az olvas6s helyess6g6t a kiser6 k6p ezrittal is rneger6sfti. 3. sz. haboshoni nyelveml6k. Ez a magyar nyelvemlSk egy n6gysziigletfi v6kony bronzrird egyik-oldal6n saerepel (52m. I. 84) 6s i. tSblSnkon mutatjuk be. A rud kiizepe t6j6n der6ksziigben meg van hajlitva 6s a hajlashoz egy fogantyfr csatlakozik. Azt mondjak a reletr6l, hogy valamelyik axumi kiraty jogara (sceptre) volt, tekintve, hogy mas afrikai vid6ken is hasznilnak rnind a mai napig kiiliinleges alak6 hatalmi jelv6nyeket. A felirat sz6p apr6 betfiit alulr6l felfel6 men6 sorrendben olvassuk, akk6nt tagolva szavakba, amint 74. sz. t6blSnkon a masodik szim alatt bemutatjuk. Betflszerinti 6b6c6s Stirasa ez: J.6-Ma-Li LaF6 Jo-Ga-Ra. A-L-Ja Ta-Li-Z-M5(n): J6-K-O-B (Bo)-T-Ja. Me-Si-K A-Ja E sZe-G6N-J iiR-Dit-G6. Mai hetyesir6sunkkat: ,J6mati t6f6 jogara. Atja talizm6n: J6kob botja. MSsik alja e szeg6ny iirdcig6." 4. sz haboshoni nyelvemtr6k. Ezt is D6ra hatiraban tal6rt6k, nern - (52m. messze a m5r emlftett kis oltSrt6l I. B1). A szobor b0 cm magas, kemr5ny m6szk6b6l van faragva 6s t6mla n6lkiili sz6ken iil6 embert 6br6zol" aki mindk6t t6rd6n egy-egr ed6nyt t'art kez6ben (td. L2. sz. t6blSnkat). Ruh6ja egyszerii, mindiissze pontokb6l alakitott karikik diszitik. LAb6r" nem visel sarut, tekintet6t mereven az 6gre szegezi. rr6sjeleit a fels6 sorban jobbr6l balra, az also sorban bair6l jobbra olvassuk, akk6nt tagolva szavakba, amint 14. t6blankon harmadik sz6m alatt bemutatjuk. Au6c6s 6tirisa igy: (1. sor) I-Te-Na Mi J6 afY-6(n)K Fe-L6 (2. sor) I-M5-Da Lo-F6, mai helyesir5sunkkal: ,Itten a mi j6 Aty6nk fel6 im6d 111
a 16f6.. A ruh6j6n l6v6 apr6 KEREK jelek ezt irjak
k6pirSssal: K6rek" vajon mit? Azt az ed6ny, meg a k6z mondja. Az ed6ny egyik ilyen fajta alak5a a kepirSsban a PES, PIS hangcsoportot irja (25m. 76 No. 69)' amihez a kezet KET hozzhadva megtudjuk, hogy az 6brSzalt 16f5, bizonyfra egy f6pap, ezt mondja a szeml6l6nek: KEREK PISe-KET: K6rek p6nzeket! Tovibbi feltfin6 mozzanat a ruha alj6t befejez6 rojtos disz, a sz6k, amin til, meg mezitelen l6ba. A rojtos disz a k6pir6sban APER (25m. 84 No. 4B), a sz6k sEK s a mezitelen 16b BA (25m. 59 No. 103 6s v.6'. u.o. 105-107): APER SEK-BE, A perselyekbe. Minden egyiitt: "P6nzeket k6rek a perselyekbe." E szoborral kapcsolatban 6rdemes egy kis kir6ndul6st tenniink a Baltitenger partvid6k6n 616 magyarral rokon n6pekhez. Az 6 vallitsi szok6saik t
tt2
5' sz haboshoni nyelvend6k' a Matara nevfi faru' - D6ra 6s Asmara kdzritt f6*iton van roagas k6osztopot tat6ltak sik mez6n egy 6 m (b2*. be, aIuL Az oszronbl.i"*i;;.ii. zogl, amiflJ.-rr. irur6nkon mutatunk gr;!1 jelk6pe, szem van bev6sve,Iejjebb a_telihoid ,:r"" fri"ra 6rtelme szerint bizonvfua frasjel a sz6ve* rat" magass6gban nlgx ro" Lejjebb, emberl i"6" to*ir."ril.. e so"oklt u"i"ii:"uora ke, orvasni, mik6nt 14. t6brdnkr" +.-rrl szavakba t"sol;" utols6 sor v6E6r6r iaat toryam?Jiepattant u"t-u;"rz _egism6tertiik. Az Y) az 6rtereir atapj6n;;i;#^;"djyl fr6sjel, de ezt (egy "ydl"s" r,"r,gro, Ze-Ma-Tya u-a1-r-a 6tir6sa ez: r. 2. r-c"z Va-aJ-Va; SZe- B._Me p_in.os"'" E-Be va(n) ttt__"2_Ar Ne-Je te_or,
dilh";uo::..*
#;#6,
;;6
ir*i", il "?;il;"* *i"r"rr "rH-;;. ;",,
I "i" ilLg" L,
-J*r,"
i_i 4. f_r,-oo Be L6-Nyj_LAl. trai iervls#..r, ,Szematya l6tia nt""",, I *""at 6j j er v6di. Erdd tt#rTj1-;* "?;"")'
V-ER.Te,
;:r
:-::lJfl"
""-"
6' 6s 7' sz haboshoni nyelve^I6-k. a:
i*ii :il"ff *::*:,";::,'*f,"a-="ou
a.
ilid' ",o,vasni, ""# rartatni. azonran hidba r""J*at ;X",-r!ifr . kezdve' vasv tiktir:zantai";ifiiil: ;_"tr; a szdveg J"iogyr"* sziiletetr meg' A tud6sok az frno'kot 96rds keverte a jereket ar.,t'."t"i"0"0?i"r. "aaoitit, hogy nem volt fefl6leg k6pzett, 6sszeAu neki is fogott a dlrapitott rnee. ""ar-"o"ulrer, lzives ti.g"*iiiri-r, y .6s az ar*r" ?Jr"rt 12 jerhez (-a j#"r", ?"*,""r.i"i",i" *33i"1"o#ft ;;sik betnt t ordott.
"i,ffi:
l;:Ti *:::J
zermese,;"i"r*,11i::"",T:il,,"J:f,
*:?ff
_:m*rr*3g#i6#r%l -",-il#.n
*Jil?':::,HH:'i*";;;;; ffi " ro*orv"i;
ferirata megHa az Egszem.,(-e"*l kir6lysdg. teriilet6n m6r annyi m6s ma,gyar az o,sz6g 16.
""* ffi i{i:lHJi!r,flr#l'iffil;"#Jt*:::q Ezzetazergondor5ssarr.ezitru<;;;&Tli:i"l#"il?fl,?ffi"J"T
j,,fi,"ir# irdnyban rrt sorokar r,i"l"r"";???11r" vetkez6 jerrer (ers6 utdn k
uR-al-Ma-ar
9:" {;;:\'r;;ii;;"
r<e-.ne-ke
,;;;;6,/fT""u,,, dt
db6c6vel:
aM-o-r ni:r:ih_;l"urarm6t rekk6 tette, 6lramoi nyert," kee *iritlrany 6rem ferirata mutat6 jdr6s6vat szint6n az 6ta_ -r,i.ol jiik, szavakba taEotdsa_ "tl"_lo::u iltF;qaa"tszm.i. iun* nem k6,z6ltE. taatin o. i"rv*i,;-;;?"-J.Turyrettdl 5116 ir6sjellet keidve. balra H_angz6san-*'rii* ur, rn-ex-nn_ar Te-Te; Ke-R6-T x-r-un-f, Ke_Re-K6 rtit"ixt'i"".tt6 tette, kir5ry(s6g)ot nyert.. 113
I
I
a giirilg befoly5s ke.zdet6t jeliilik s ez azt ta' esetbenl ,kerek' sz6t ,giiriignek' kell olvasnunk. K6s6bb ugyanis alakban kerek el6sziir irj6k le' hogy a gtii5g n-evet,
Lehets6ges,
hogy
ezek az 6rmek
pasztaljuk, lnrkor kapcsolatban emlitik' szerepeltetik 6s a tt*!tt"" Kerek O1 ngv6vel Kr' e' 5' szhzadb6l ered6 egy 1. sz. fenicei nyelveml6k' - CiliciSban irasjel l6that6 (182m' n6gy-n6gy 6rmet tal6ltak, amelynek mindk6t oldal6n
349;15.t6bl6nk).Azets6oldalir6sjegyeirovisjelek'azokataz6ramutat6 igy hangzositv.a: .M6' Ke-La Ra: iitfua""f eilenkez6 ir6nyban olvassuk,hajnalhasad6s' e.U;ir0 k6pen hatalvan, iapkelte ,M5r kel a Ra*, -embert ""Syi. lStunk (sz6rny a k6pir6sban MA) ' aki mas szirnyakkal "iiatott KAROK)' a nap korongjSt hangsirlyozottan tartoti t""i"irl"l (k6pir6sban (UR)tartja.Ezekahangsirlyozottmozdulatokaztitjilk,hogyafelkel6 h5ts6 lapjSn ezrittal nap a MA_KAROK unai,vtagyarok ura.u Az 6rem val6bangiiriigbetffkkel,pontosanki-vanirvaanapistenneve:M-A-G-aR' is sze,Magyarl (az OgOrOg i irasjel6re ld' 162m' 15?)' Ezen az oldalon kiterjesztett sz6rnyakkal repel egy napszirnbolum, a Phoenix mad6r k6pe' (MA)6ser6teljeskarmokkal(KAR),ak6pir6sszab6lyaszerintism6telve aMA-KAR,,Magyar.nevet.Semmik6ts6gtehSt,Cilici6bananapisten hivei magyar nyelveml6ket hagytak h6tra' 2.sz.feniceinyelvemlGk.-_eKr.e.B.sz6zadb6leredezagondos (ld. a 15. t6bla ktiz6ps6 k6p6t), amelyet Pair6ssal k6szitett "oi6ssriiveg bejSrata fdlittt v6stek a sziklesztin6ban a SILO: "SzflIZ* nevfi alagrit szerint a sziiveg ,e1eg6ru, klaszlSba (2m. 135). Palesztina 6kori td,rt6n6sze sikeres-befejez6s6t szikus h6ber nyelven van irva 6s az alagtit
irja
1e-'
Mieztasz
E-GYRe-Ze-Nn-szA-lR-GVaFa-Ba:o-v-DSz-6I-eS-A-M-aT aK-I E-Je-T aZ L-F-N... O 6Q-eL A-SZ-oQ- 3'-R-A- A-l R-O-Va: iD.EBe-Z.5R-oM.Je-M-eN...\{aihelyesirSssal:,(Az)6nekbevesz6 r6va f5ra (falra?): 6vd 6jjel Debora 6nek5be beolvad... Egy r6sz6n az 5ll
sz6ll6somat!Lenn-.'66kkelaz5llr6va'akiijed'az(t)idebezArom' Jemen...u
a sziiveg ,Mesa rnoabi kir6ly" eml6koszlopan felirat. -Ez szerepel,amitjelenlegapSrisiLouvreban6riznek(2m.134.Id.15.t6b16nk6szitett6k 6s jobbr6l balra kat, alul). Az oszlopot kiiriilbeltil Kr. e. B35.ben mondott kir51ys5gr61 csak halad6 34 sor irist v6stek 16. A moabinak B.-sz. fenicei
annyittudnak,r'ogy,e"o'fiaB6la..alapitottaazidlszilmitSsunkatmeg. d6li sarka 6s a Viiriis-tenger el6z6 lB. szhzadbaTi. Az 6llam a Holt-tenger k6nyes strat6giai helyzetben: 6szaki iible ki'zi'tt-t"'tirt e! meglehet6sen nemzetkiiziritvonalakmetsz6pontjSn,rrrindenterm6szetesv6delemn6lkiil. 7L4
Nem akadtunk nyomSra, hogy bSrki is elolvasta volna ezt a roppant neh6z szclveget 6s eredm6ny6t k6zz6 is tette volna. Tartalmir6l m6gis az a v6lem6ny terjedt el, hogy abban a moabi kir6ly eldicsekszik Izrael felett aratott gy6zelm6vel (2m. 132; B?m. 420 sk; 742m.135). A v6lemrSnyt nyilvSn az assziriai uralkod6k szokSsa alapj6n alkott5k, akik gy6zelmiikr6l dicsekv6 feliratokat hagytak h6tra, meg abb61 az egy sz6b61 (ISRAEL), ami az iit6dik sor kezdet6n kcinnyen olvashat6. Ez a n6zet azonban sehogysem illik bele az egykorri esem6nyekbe, mert 6ppen a forditottja tiirt6nt: rzrael pusztitotta el a kis moabi 5llamot. Figyelmiinket a sziivegre az 5llamalapit6 kir5ly magyar neve, Bdr fia B6Ia hivta fel, valamint az a kdriilmdny, hogy az iras e1s6 vizsg6l6i a jeleket hun-szkita irasjelekhez kiizelSll6nak v61t6k. Mindegyik sor jobbr6t bal fe16 halad. Az els6 n6gy sort 6s az iitddik sor elej& kibiing6szti.ik r6s v6gign6zttik a hitral6v6 r6szt is, amennyire tudtuk. Ugy tal5ltuk, nincs abban sz6 a moabi kir6ly katonai gy6zelm6r6l, ellenben sz6 van tiibb olyan szenz6ci6s esem6nyr6l, amit a r6gi keleti hirmond6k borozgat5s kdzben sz5lt'6ben-hosszSban mes6lgettek. A kiizdlt sorok, ha nem is mindig eg6szen tilk6letes olvasSsban, de m6gis izelitlt, adnak a feljegyzesek term6szet6r6l 6s a sziiveg magyar vo1t6t igazoljAk. Az irSsjeleket 17. t6blSnkon szavakba tagolva megism6teltiik 6s azokat hangz6san igy irjuk 6t: 1. A-NY-iT Me-S-EL eB-eN, Ki M5(r) So-Se La-aT; eM-L&Ke M-A eB-E-D. 2. J6 Bo.R-N5(l) J-I A Ba-J eM-L6-Ke. ELE-5L, Wt-A(r) B+.SZ-
-6L:
Ne-SZ-To.R, aV-A-No-K eM-L6-Ke; 3. T.R&J-A Z6-Ra. A Ba-J-I-V6 A-ELE-S E(m)-Be.R-eM-eT Z-A-Ta: 6L Ki Mo-S(t) Bi.R-oQ-Ra aZ-E-IB-eM-EL; 4. 65 6 Ki-J6, E-S ELE-Ne J6, Me'Ke.Li E-S Le-Ke-Ne V-ET-I E-R-A-N-I eB-eK ELE. Sa-N5-Ja aJ-EL-e$'D; 5. J6 eM-L6-K I-S-RA-eL V5-J6 Ne-Vfi... Mai helyesirrlsunkkal: "Annyit mes6l ebben, ki m6r sose l6t; eml6ke ma eb6d. J6 bornSl j6 a baj eml6ke. El66ll, m6r besz6l: Nesztor, a v6nok (gijriig6k) eml.6ke; Tr6ja zilra. A bajviv6 Achilles emberemet csalta: 61lj ki most
,birokra 6nelib6m(?). Es 6 kij6, ez ellene j8 rnegiili 6s leg6nye veti ir6ni ebek el6. Sajn6lja Achillest (a Jetest). J6 eml6k lzraeI V6j6 nevfi..." TalSn majd akad olyan magyar fr5sszak6rt6, aki a sz6veg mind a 84 sor5t eI tudja olvasni. EIs6 kfs6rl.etk6ppen rn6gis bemutathattunk ennyit, amib6l k6ts6gtelentil kideriil, hogy a sziiveg magyarul van 6s a hires tr6jai h5boru egyik megrSz6 esern6ny6t, Achilles (Aki Jeles) hal6lit mes6li el benne a hirmond6. De ki lehetett az a mesemond6 vak ember, akinek tisztelet6re eb6det rendeztek, aki az eb6d ktjzben e16611t 6s mes61t, tehit szem6lyesen jelen volt a magyarok kdz6tt? Er6s a gyanunk, hogy ez a rnesemond6 maga a titokzatos Homeros lehetett, akinek kedvenc t6m6ja 6ppen a tr6jai h6borri, s akir6l iigy tudjuk, dregs6g6re megvakult. Ez a feltev6s az6rt sem tartozik a lehetetlens6gek kiiz6, m,ert Homeros is a Kr. e.9. szhzadban 61t, a Mese-k6 fel6ltit5sinak idej6n 6s nem a grir6g f6lszi115
geten lakott, hanem Kis6zsi6.ban, k6zelebb a Mese-k6 szinhely6hez, a magyar n6pek Sltal lakott vil6gr6szben. Ezenfeliil Homeros Odysseij5ban val6siggal hemzseg a giirdgre esavart, de a giiriigben soha meg nem 6rtett sok r6gi magyar sz6, amelyek magyar volt5t a Homeros Sltal hozzSfiizttt jelz6k 6s a kiirnyezl magyardz6 r6szek f6lre6rthetetleniil bizonyitjSk. V6gtil Homeros (Hon-Ur-6s) munk5iban sok az obszc6n leiris, a perverz sz6j5t6k, amelyek mind magyar szavak tisszecseng6s6re vannak fetr6pitve, teh6t rnagyar 6szjSr5ssal vannak megfogalmazva, de a giirdgben 6rthetetlen dolgokk6 laposodnak. Tal6n nem is Homeros irta a gdriig szdveget, hanem azt mSsok forditottSk le ut6bb erre a nyelvre a magyar eredetib6l? Elzt a v6lem6nyt sok adattal tSmogathatjuk 6s a megfelel6 fejezetben r6szletekbe is bocs5tkozunk. Homeros szerintiink tudott magyarul, m6ghozz6 nagyon is j61 6s val6szinfinek tartjuk, hoSy a Mese-k6n emlitett lakomSnak 6 voit az eI6ad6ia. R"endelkez6siinkre 5ll m6g egy m6sik 4. sz. fenicei nyelveml6k. fontos rov6ssziiveg, amely 1945-ben a Kara-Tepe (Fekete'hegy) vid6k6n' Tiiriikorsz6gban keriilt el6 egy magyar nevet visel6 faluban, FEKETE: Fekete kiizs6gben (27m. 279 sk, 227 sk). A Fekete falut6l nern messze van egy m6sik kicsi telepiil6s is, n6vszerint KIZI USU FLU: Kicsi 6si falu. Vajon milyen nyelvii lehet az ilyen kiirnyezetben, mai telepiil6sektSl gondoltuk. A feleg6szen f6lrees6 helyen tal6lt r6gi szdveg? Magyar, ir6s bikSt i$r5zol6 ernl6ken, azaz napszrmbolumon szerepel, 20 sora jobb16l balra halad. J6 misolat6t C. W. Ceram magyarra forditott rnunkfja (26m. ?9) nyom6n kriziiljiik 16. t6blSnkon, jeleit szavakba tagolva a 18. t6bl6n megism6telji.ik. Elolvastuk az okm6ny els6 n6gy 6s utols6 ijt sor5t. Az elolvasott kilenc sorb6l kideriil, hogy a sztiveg magyarul van, szerz6ie a hold alakjAban megjelen6 istenn6h6'z ir 6s vele kapcsolatos 5lm5t ijriikiti meg. Hangz6s 6tft6s6t igy ejtjtik meg: 1. sor: AL-Mo-M eSZ: A SZe-M-eS F-ELI-R6 eM-Be.Re A Ja-V5-Ba-N Ko-M5-M A Si-Ko-N Le-G6-NYe-Me N6-S-T-ELE-M A-S I-S-T-ELI 2. sor: A-RE3. sor: -M Le-L-K6-T. R6-6R-eK. F5-Ba I-M5-T, J-A 6N-eK-E-Se-T Te(sz)-eK 4.
sor: Le-H-5R J6 uR-aL Pa-L-K6-M E-ELE-B R6, B-ELI-L F6-Ba ELI-Be R6.
16.
sor: E-Ne-Ke A-t'-Ma eZ. B-ELI-Le K-R6-Ni-T-Ra I-S
1?.
sor: B-ELI-Le K-R6-Ni-T-Ra I-S A J6-T .[vZo-f
18.
sor: I-M6-Va Be.R'eSZ-eL-eM F6-Ba. F.LE-Z,6 A-R6-R-6-L
F6-Ba
6re
bel
gri be:
laz t6k
tui
aI
ten
6zs Cer
rna
falr bar
Fur
eg] 150
aF har ne\ ma
ffral
forr abe
E-I. bet t
arr
hoz uta sz6'
fog,
iR-oK.
1i6
Me
Ai
F6-Ba
artt
Bu-Ha
veg
Ke-L eM-I-6K
leig
aI
I
I
19. 20.
sor: Le-T-T iJ B-ELSLe K-R5-Ni-T-Ra I-S L-A-Zf-T F6-Ra sor: f-Re-K I-M6-M. V6-R5-Ba Si-N6-Ta F5-Ra 65 A-T5-Na
(K5-Re R6)-Ta. Mai helyesfrSssal: ,Almom ez: a Szemes felir6 embere a jav6ban kom6m. A sikon leg6nyemmel nr5zdelem az est6li ArSm (Hold istenn6) lelk6t. R66rek. F5ba im5t, j6 6nekeset teszek. Leh6r j6 rirral Palk6m beljebb 16, beliil f6ba el6be 16 (6rtsd: kijeliili a betfik hely6t).. . Erreke, 6lma ez. Bel6le gr6nitra 6s f6ba irok. Be15te grSnitra 6s a j6t Szott filba puha imSval bereszelem fhba. El6z6 61616l kell eml6k. Lett igy bel6le grSnitra 6s lazult f6ra cirdk i,m6m. VSr5ban csinSlta fira 6s utSna k6re r6tta." Roppant fontos ez a h6tita nyelveml6k, mert vele perdiint6 bizonyit6kot nyeriink a sokat vitatott 6s m6ig sem tisztizott k6rd6shez, hogy tudniillik kik voltak a titokzatos h6titak. Egyirttal azt is l6thatjuk, hogy a Kr. el6tti 6vezredekben irSstud6 magyar ajku n6pek nemcsak a Viiriistenger vid6k6n 6s a Fdldkiizi-tenger keleti partjSn laktak, hanem KisSzsiSban is.
De idekiv6nkozik hSrom m6sik megjegyz6s is. El6sziir is az, hogy Cerarn angol nyelvfi rnunkSjSt, amelyb6l adatainkat meritettiik, 1964-ben magyar nyelvre is leforditottek. A magyar fordit6sban azonban a tdriik falu FEKETE nev6b6l az utols6 sz6tagot elhagytSk 6s csak FEKE alakban kdz
sz&eleg az ember e semmire timaszkod6 mer6sz 16p6seken. Hrozn;i eredm6nye nag-y izgalmat keltet az 6stiirt6net n6lkiili n6pek kiir6ben 6s tudG saik nyomban hozz6 is l6ttak, hogy tov6bbi adatokat leljenek a nagy irjdons6g bizonyit6s6ra. Az eredm6ny roppant sovany lett 6s a dolog azzal v6gz6ddtt, hogy k6ts6gbevont{k Hroznf minden adat6t, amit ut6bb t6makiir6nek bizonygatSs5ra felhozott, noha azokat m5s 6rtelmez6sben tal5n hasznositani lehetett volna, mint p61d6ul 6smagyarb6l ktjlcsdnziitt szavakat.ls
A harmadik dolog, amir6l meg 6hajtunk eml6kezni miel6tt Stt6ri.ink a maryar nyelv m6g r6gi.bb ir5sbeli eml6keire, a giiriignek 6s r6mainak
mondott betfik eredete. E betfikr6l az elnevez6s alapj6n azt gondolhatn6k, gdriig meg r6mai tal5lm5ny. IlyesmirSl azonban nem lehet sz6. Nyomdisz szaklapokban 6s nyomdSsz k6zikiinyvekben sokat olvashatunk a gdrtig 6s r6mai 6b6ce kialakulSs6r6l 6s lSthatjuk ott a betfik mai tipusai mellett azok megel6z6 f.ormhit is. Ilyen iisszefoglal6 fejl6d6si tAbl6t talSlunk Hugo Jah11 munkSjSban (106m. S). A r6mai betfik kialakul6sSr6l kiil6n tanulm5nyt olvasunk egy mSsik munk6ban (westvaco Inspiration, 215). De nincs is szilks$g az Stmeneti tipusok feltiintet6sere, an6lki.il is vilSgosan I6that6, hogy a giiriig 6s r6mai nagybetfik az 5si rnagyar rov5,sir6s jeleinek 5tv6tet6b6f iattet 16tre, irgy amint a rov6sjeleket a balr6l jobbra halad6 irSsban a fordul5sok fi,gyelembev6tel6vel irni szoktSk. Ennek igazolSs6ra a 19. tSbl6nkon pirhuzamosan bemutatjuk a rov6sjeleket, a giiriig betfiket 6s a r6rnai betfiket. Eltekintve az ritkiizben tisztizott fontos dolgokt6l, l6nyeget illet6 meg6llapit6sunk e fejezet v6g6n az, hogy a Viird's-tenger partvid{ken, meg a fOldkOzi-tenger keleti iible kiiriil magyarul frt nyelveml6kek vannak. E hiteles irott okmSnyok k6ts6gtelen bizonyit6kok arran hogy abban az id6ben a mondott tijakon mag'yar nyelvfi n6pek tart6zkodtak 6llamalkot6 min6s6gben. Ezek a soha nem 5lmodott 6s k6ts6gbevonhatatlan magyar 6stiirt6neti bizonyit6kok minden eddig isrnert nyelveml6ktink idej6t tete18) Hronz'i kutatiisair6l igv sz5l a kr6nika: Unfortunately Hrozny, who was not an IndoEuropean philologis't, extended his thesis to the vocabulary of the language and freely assigned meanings to Hittite words merely by reason of
fheir similarity to words in other Indo-EuropeEn languages. As a result, many philologists reiected his thesis in its entirety, though much of it was
(81m. 9). A cseh tud6s minden ismeretlen fr6st feitegetni kezdett azzal a gon' dolattal, the language should turn ou't to be a kind of lndo-European language akin to Hittite. ' The arbitrariness of Hrozny's work is so patent that no one has taken it seriously (29m. 27 sk)'
in fact sound
Hrozni eredm6nye sehogysem illik be
1,1B
I
I
az
irSsos blzonyft6kok alapiiin el6ttiink kialakul6 k6pbe. De kijl6nben is, ha abban a szcivegben val6ban ev6srSl 6s iv5sr6l van sz6, akkor sem biztos, hogy eredeti germSn szavakkal Sllunk szemben, hiszen a magyar ember is ,eszi' a kenyeref 6s utiina ,vizet' iszik. TehSt az is lehets6ges, hogy a n6met ,essen' 6s ,Wasser' 6si magyar szavak iitv6tele. Ha pedig csak megk6,zelitSleg veszijnk magunknak annyi szabadsiigof, mint Hrozn'i vett, az 6 5b6c6s Stfrds6t megfelel6en hangz6sitva igv is frhatn5nk: 'Nincsen essSt etenni v6drcim, e k6 tStenio, helyesen: Nincsen es6t eltenni v6drcim, el kell f6'lteni. Csak tr6fdsan frtuk ide ezt a monda'tot, am'i azonban meglep6en kozelebb 6ll az adott 6tirdshoz, mint Hrozr{76.
I
mesen megel6zik 6s a sz6 szoros 6rtelm6ben f6lretolj6k a finnugor alapozds{r ural-szibdriai 6st6rt6neti elk6pzel6st EGYIPTOMI HIEROGLIT"d,KKAL fRT MAGYAR NYELVEMLEKEK
Az egyiptomi kronolSgia. uEgyiptommal megfigyel6sei- el6ad.nom, mertkapcsolatos met nagyob terjedelemben kell ez az egyetlen orszig a vil5gon, ahol sok a csod6lni val6 dolog t4s ahol annyi a l6ivdnyoss6g, airit szinte le sem lehet irni.u Ezekkel a szavakkal vezeti be Egyiptomnak sz"n_ telt fejezet6t Herodotos, aki a fdra6k orszdg6t a Kr. e. sl szazadban meg_ l6togatta (94m. I. 129). N6la nyomat6kosabb hangsrilyt a jelen sorok fr6ia sem tud adni Egyiptommal kapcsolatos mondanival6jinak, mert itt a magyar 6shaza szellemi 6let6nek fellegv6r6ba lepiink be, tem6rdek kincs 6s drigas6g kiiz6, amir6l tiirt6netir6inknak eddig sejtelmtik sem volt. Egyiptom els6 ismert sorsdiint6 esem6nye a Nilus viilgy6ben kialakult k6t 6si kir6lys5g, Eszak-Egyiptom r6s D6l-Egyipto* volt egy 6s "gy"ri{6se ugyanazon uralkod6csalSd fennhat6s6ga alatt. Az esem6ny id6szimitasunk el6tt kdriilbeltil 3200 tij6n zajlott re s vele kezd6dik az rigynevezett dinasztikus kor. vannak tud6sok, akik az esemr-6nyt j6val kordbbi id6re, Kr. e. 4000 tdj6ra helyezik 6s az egyiptomi kronol6giat ahhoz k6pest ,""ii6t meg. A Nilus vdlgyi esem6nyek id6zit6se tekintet6ben val6ban sok a bizonytalans6g: az elter6s tud6sok szerint mintegy 2b0 esztend6 vagy m6g tdbb, ki.il6niisen a r6gibb id5kben. E bizonytalans6g miatt k6nyehiesebbl nek ta15lt6k, ha a vitatott 6vsz6mok helyett az uralkod6csal6dok sorrendj6vel jeliilik az id6t, egyszeriien p6ldiul igy: tiirt6nt a XII. dinasztia idej6ben. Az uralkod6hSzak szerint val6 eligazod5st m6g az eryiptomiak sajSt t6rt6netfr6ja, egy pap, n6vszerint Manetoth vezette be, aki r". 3. szSzadban, a giirtig befolyas idej6n 6lt. Ha nev6t nem angol," hanem ". magyar helyesfrSssal i4uk le, akkor megtudjuk 6rtelm6t: Mennyit tud! Ezek el6rebocs6tSsSval al6bb kiiziilji,ik a kronol6gi6t,, a rrividebb becsl6s szerint meg5llapitott 6vsz6mokkal. Az 6vsz6mok a Kr. el6tti korra vonat_
koznak.
l. 6s lf. dinasztia ideiet 3197-2778, a rhiniri kirSlyok kora. lff-V. dinaszria, 2778-2324, a memfiszi kir6lyok kora. Az els6 tit dinasztia ideie egyiitN6ve Egyiptom 6si kora vagy a r6gi kir6rys6g n6ven is
ismerf. Vf-Xf. dinagztia, 232L2O65.
Xf-Xll.
dinasztia, 2065-1785, a rh6bai
kora. xlll-xvll.
riilyok kora.
XXll_XXlll. dinaszria,
9SO_73O,
a libiai
kirrilyok
ideie,
XXIV.
dinaszlia
, 7so-71s, a sairi kirdlyok kora.
XXV. dinaszria, zts-doi, az eti6piai
kirdryok
uralma.
birodalom
dinasztia, 1785-1580, idei6re esik
a
hiksosok uralma. xvll-xx' dinasziia f6lezer 6v6t, 1580-1085, az 0i kir6lys6g kortinak is mondiSk. XXl. dinasztia, 1085-950, m6s n6ven a papki-
XXVI. dinaszria, 663_525, ism6t a saili kiri6lyok ideie.
XXVII_XXX. dinaszria, S2S_g32, a perzsa d0lis ideie 6s az urols6 egyiprom; kiriilyok kora. Ami 332 urdn az arab eliiziinl6sig ,artott, ptole_ maios 6s a r6mai kirilyok uralma n5ven ismerr
befeiez6 r6sze a r6gi egyiptomi kronol6giiinak. (Az iissze6llit6s SAm.1l #Oir"l. 119
hieroglifikus irSs tiszta k6pir[s-
Az egyiptomi kor6bban mindeniitt haszn5lt
Az egyiptomi ir6s is magyar ir6s.
a magyar nepek 6shaz6j6ban Mt *aaUt ki, akircsak a mezopot{miai t6kir5s, azzal a kiilfinbs6ggel, hogy Egyiptomban a jelek k6pszerfis6ge mindv6gig megrnaradt. Az irisforma u rci fgyiptom egyesit6sekor l6nyeg6ben m5r k6szen Sllt s ami azutin csak b6viil6s 6s tdk6letesed6s volt' Id6k folyamiln az tdrt6nt "lltarcpp"n egyiptomi irSsnak h{rom v5lfaja alakult ki. A legr6gibb 6s folyton hasz,r?lt- fot*" az volt, amelyben a k6pekkel 6brSzolt dolgok felisrnerhet6k rnaradtak. Ezt hasznSlt6k az iinnep6lyes jelleg{i sziivegek k6szit6s6re, ezzel irt6k a templomok, kirSlyi palotSk 6s sirkamr5k feliratait. VeIe jegyezt6k tre az imSds6gokat, foh5szokat, himnuszokat, az 6llarn*i r5s kiizigazgatasi iratokat, valamint a fontosabb tdrt6n"eti vonatkozSsir sziivegeket. A i"t"t ut els6 megjelen6siikt6l kezdve hSromezer esztend6n keresztiil szakadatlanul hasznSltSk, eg6szen a Nilus viilgyi lakoss5g sz6tv5ndorl5sSig illetve felsziv6dis6ig. A betfiket csod6latos pontossSggal rajzoltik vafo v6st6k, irgyhogy az ir6,s olyan benyom6st kelt, mintha nyomtat6s .rrttt". A jelek feltfin6 5llandos6ga az egyiptomi tiirt6nelem egyik legjellemz6bb sajAtsiga r6s egyben bizonyit6k ugyanazon n6pnek szakadatlan jelenl6t6're. A diszes k6pirSs mellett a IV. dinasztiSt6l kezdve, kb. Kr. e.2450-161, kialakult eg'y egyszerfibb iras. Ez is k6pir5s, de jeleit csak egy-k6t elkapkodott von6ssal vetettrSk papirusra 6s azokat a mai foly6irSs m6djara egym5ssal iisszekd,tiitt6u noviaebb levelek, iizenetek, raktSri feljegyz6sek 6s mag6nokminyok k6szit6s6re haszn6tt6k' A szakirodalomban kurziv hietogtitettr.t vagy hieratikus ir6snak nevezik. Olvas6suk szinte lehetetlen, u, ir6k vonalvezet6se annyira rugatrmas, hogy petdSul az elvileg ^6rt egTenes vonal, hozzSx
iairroii. 120
6sk
Nev
aT ezel ezat
An
az, f
An kap
mia -szal cses
31 4)
tudl uNfe
aki vag gori hetr1
'PaF
gya
kon
eg)'' kezr has:
alta TAZ,i
sz6I
(ilk Hor
K6s
(Kc Ur. ESI
.SZ
aX am.i
A: xnai
huf dL
f ol,r
ras as)g)' rna
an az sz-
6k f€t
:1e
)zet.
Liil t;
ilk :as e1-
an
6s lef6bb tanScsosa, altt az ut6dok k6s6bb istenk6nt (szentk6nt) tiszteltek. Nev6t k6t sz6taggal irt6k, mindegyiket ery-egy T-veI, s azok helyes d,tir6sa a T/D ikerhangok figyel,mbev6tel6vel Tu-D6: Tud6. Idegen szakemberek ezeket az ir6sjeleket TUTU, TET[, TOTH alakban adj6lc Ne hagyjuk azonban magunkat ,megzavartatni az idegen tudosok ajSnlotta grafik6val. A magyar 6tiras a helyes. Meger6siti azt a mezopot6miai pfuhuzam, ahol az irnokot szint6n Tud6nak nevezt6k s 6kjeleit DIIDU alakban irjak At. A magyar 5tir5s mellett sz6l az a sok feliegyzes is, ami a Tud5 nev6vel kapcsola,tban fennmaradt. TOTII mindent tudott, r6l,a az egyipto - frt5k miak. M6rte az id6t, szSmolta a napokat 6s h6napokat, jegyezte az 6veket, szak6rt6je volt a tiirv6nyeknek 6s mffv6szeteknek, 6rtett mindenfajta biilcsess6ghez, m6g a k6anozdulatokat is 6rtelmezte (12grn- T. 207-.ZAg, ZZl, 314). Lejegyezte az 6nekek sziiveg6t is, tudta azok dalla,m6t 6s azt is tudta, rnikGnt kellett a sziivegeket 6rtelmes hangsulyoz6ssal MAKHR6f: ,Magyarul.* elolvasni (129m. I. 209). Az egyiptomi k6pir6st megalkot6jar6l, aki papi szerepet is vitt es ut6bb szenttr-6 lett, az egykorirak pap ir6,snak va'gy szent ir6s,nak nevezt6k. E kifejez6seket ut6bb sz6szerint leforditottSk giirdgre 6s a nemzetkiizi irodalomban az egyiptomi fuast magyar neve helyett ma hieroglifikus ir6snak nevezik. Giirdg nyelven hieros annyi mint papi, szent', glypht4 pedig ,ir5s, rov6s'. Nagyobb egyiptomi nyelveml6kek t6r,gyal6sa el6tt bemutatjuk a leggyakrabban haszn6lt hieroglifikus irSsjelek egyik csoportjSt 20. sz. t6bl6nkon. Az ott szerepl6 m6ssalhangz6k bS.rmelyik6hez jarulhat sziiks6g eset6n egy-egy mag5nhangz6, el6l vary h6tul, mint err6l m5r sz6ltunk. A kdvetkez6 21. sz. t6bl6n olyan hangcsoportokat l5tunk, amelyek sz66rt6kben is hasznSlhatosak voltak. A jelek ut6n rnegadtuk azoknak angol szak6rt6k altal javasolt fonetikus 6tir5s5t Az 6tirasb6I6s az hozzhjuk adott magyarizatb6l kideriil, hogy a t6blan jelzett egyip,toilni szavak a ilnag'yar nyelv sz6kincs6be tartoznak. E szavak rendre a kiivetkez6k: Ad, 6r, Ar, Arpa (illet6teg a bel6le k6szitett siir), Asszony (N6), Bak, Basz6, Hilt, flilz, Hon (Hun), Ifon (6rtelemmeghat6roz6), Honirr, Her6l! Jtin, Kapn Kar6, K6s, K6s, It6t-rir (bar5ts6g), Kir6ly (karvaly ill. r6giesen kuruj), Ktis (Kdt), Kds, K6t5bla, Mad(6r), Magyar, M6n, Ment, Nagyrir, Na,gyrirkert, Ur, Or, Ur, 6sirr, Ut. n szavak ut6n tij,bb irAsjetlel irt szavak, kifejez6sek 6s mondatok kiivetkeznek. A ziszl6val kezd6d6 sz6: Nagyasszony (Na-Ta-SZo-Nu), utSna kiivetkez6: Nyujt6z (Nu-To-SZ). Az ilbris.olt rSkszerdarab a XX. dinasztia idej6b6l val6 nyakl6nc egyik eleme, a rajta szerepl6 felirat, ami minden tovibbi elemen megism6tlSdik: ,Am6n neje" (AMEN Ne-Je). A ,siir' sz6t angol olvas6ja is j6f olvasta, mert a r6gi rnagyarban a sz6t mag6nhangz6 fejezte be, betffszerint $U-R-A. A harom egym6s f6le irt hullSmvonal 6rtelemmeghatiltozi, megrnondja, hogy folyad6kr6l van sz6, az utSna kiivetkez6 emberalak szijhvz emelt k{zzel jelzi, hogSr olyan folyad6kot 6rtsiink, amit meg szoktak inni. A h6t irSsjellel irt kiivetkez6 LzT
(szo-Ba-K-aT
az kiiti be* kifejezEs az oszlop fogalm6t 5elzi, !9v1'szob6kat hieroglifivai lejegyzett h6t AKA-Ti Be). Az egfsorraliejieUf, ae szint6n
m6zs6to (ARI-STa M-Anyelveml6k ma" "iy teljes rnondat: "6rizte irasjele, az irnok ezirttal -KII_aT). Mivel /3 rr"rrgnak nem volt kiiliin bizonytalansSgot " KH-vaI helyettesitette. Hogy azonban az igy keletlse19tJ a mSzsa (m6r. irSsjelk6nt hetedik eioszlassa, mondata v6g6re-od,arajzolta rigy haszn6land6' amint azt iug) tep.i, ekk6nt jeleive, t'ogy ezuttal a ItH sfirii al'kalmaaz 6rtelemme glrrtioori *"gtj,rao1". ltrtelemmeghat6roz6k 6s riivid helynevek ir6sakor, z6sa azonban inkabb csak egyes szavak ott a rnert kev6sb6, sziivegben mondatok kiizl6sekor volt sztiks6ges, foly6 ktirnyezS r6szek ellSthatt6k az eltgazit6 szerepet' az idegenek helyesen olvass6k Id6zhettiLrnk p6ldit arra is, hogy amikor azirasjeleket6s5,tir6suktal6l6,6t<magutismagyarszavakat,kifejez6b6r erre Jey.reszetesen nem seket 6s mondatokat kapnak eredm6nyiil'
jiinnek16.AHalott"r.ro"y"enekkiad6jaakiinyvt44.lejezet6nek(23m. 1s9 sk), tiibbek kdzdtt 6b6538-540) tarralm6t ismertltve (23m. rdmai a vonatkoz6 hieroglif6kat is. E k6t cesen kiiziil k6t mond.atot es mell6keti amelyb5l e k6t
sziiveg, mondatot 21. tabHnk alj5n kdziiljtik. A kiirnyez6 SEKHET BAST RA, akinek sz6l, ;; buja"n6r6l mondat ki van 6s az egyipto"*J;; sir wallis Budge 6tiras6ba;. A dolgot ,magyarul meg6rtjiik 5llott 6s szolg5latban l6gusok is tudjSk, hogy az illet6- ttO.t"t-ei"nys6gi k6ts5gtelennr6 is iltusztr6ci6 test6vel szolg6tta IttZltet. Ezt kiil6,nb sn az sir wallis Budge 6bec6sen udvarolt, papn6nek e teszi. A f6rfi leirasai, rxi HARE S A PUSA REIVIK' igy adja 1a szavaxla i"gofat tOftink): TEKA' HARP-Y K+K:q'SH ARUSH A AICAR E ME T(OSNU), tov6bb6' hogv 6 pontos 6rG-lme kideriil' mihelyt a mi helyesBAIU. Az erotikus
"ro""g ir6sunrklraltolmicsoljuk,kipontozvaazildomtalanr6szehet:'Tiike'here kakas' s a f... temek, atar 6 ma t'-"ni; Harap6 "":: 1l1i*. Ha az egyiptomi adatokb6l? el6rekiildiitt az Mit sejthetiink ezekb6l ir6smegalkot6jaTud6volt,akisziivegeitazegykorriakszerintis''makar6uloirta6shaazit6,-"g""t'ez6sepapirSs'szentir6svoltshaazegyipm6ris tucatszSmra bukkannak tomi szavak, titeiezesek 6skondatok kiizijtt tud'6sok Stir6s6ban is el5 magya, ,ry"tve1"*ek, s v6giil ha az idegen ered'm6nyek' akkor nyilvSnval6' hogy *"gy* "l"kUan Sllnak el6ttiink azrem6lhetjiik' hogy a hieroglifrikkal irt az egyiptomi ir6s *"gy"" ir6s 6s magyar,nyelveml6keket is fogunk talSlni' sziivegek kiiziitt ""Sy;bU A vonatkoz6 k6pen (22. sz. 1. sz egyiptonii" magyaJlyelveryrl6k. 16tunk, akik munki,munk6sokat t6blankoqr 6s 9tm. igz) ;fuaenjeket fiir6 olvassuk. A jukr6l besz6lgetnek. Szavaik iras;eteit feliilrSl lefel6 haladva arccal jobboldalon a1o letti, aki a hosszrikSs ed6nyt k6sziti, iinel6giilt mozK6pp6 alakitott igy-s"Of, E CSa-fn'nU Po-N-T;OS wt-ER-et' dulatakieg6szitiszavait:friroj6nakbalrahajl6v6geazeSirSsjelet6br6. jel, Me, az alatt herezacsk6 HERE, v6gul egy Te zolja, a munkas *""1.* LN
egTiil m6re' k6tse
eT-IJ rnark
Mai
l
t6rtiLt sem 2
rakta egy6t
AITC v. ti. gatas botoz cselel ad6br
alul antra
bizto suhir AmE megi meg olvas
is
ke
hian''
s6g6t
sem
fordr k6sol
kapu ad6t
az os m6n1
:
e.
26
k6t r n6t i magi
rebli
)
nak
eS Me-HERF-Te. Azt mondta teh6t tSrs6nak: ,Ez.csaknem pontos m6ret. Ez meg6rte.* A baloldali munk6s k6pe kiss6 aggodalmas, de nem k6ts6gbeesett. 6 is megvizsgSlta munk6jSt 6s megallapitotta: UN-Ni-CS eT-UR-Fe. Mozdulat6val hozz6teszi azonban: a tfrrszerfi szersz6m Te, a marka Me, azut5n itt is HERE, v6gi.il rijra a marok M: Te Me-HER&M. Mai helyesir6sunkkal: ,Ez nincs eiltiirve. De meg6remlr Figyeljiik meg a t6r6lmetszett zamatos kifejez6seket, meg a szalmyelvet: pontos m6ret. Ma sem tudjuk jobban mondani. Nilus viilgyi 6shazinkban a 2. sz egyiptomi magyar nyelveml6k. raktSrokat, 6lelmiszert t6rol6 hhzakat, szdv6iizemeket, templomokat 6s egy6b kdz6ptileteket Slla,nd6an &izt6k. Minden fontos ait6 (Atirasban AITO) el6tt egy 6r (ARI) 6Ut es volt kiiziittiik f6ajto6r (ARI AITO PU, v. ii. 129m. II. 59, 60, 63) 6s kapus (KAPUS, 129m. II. 59) is. A kiizigazgat6si alkalmazottak munkijSt segitette a ,rninduntalan haszn6lt bot 6s botoz6s. Egyiptomban mindenkit megbotoztak, ha nem a megkivint m6don cselekedett (129m. II. 129 sk, 143, 145). A bot hasznSlatira j6 p6lda k6t, ad6beszed6sr6l sz6l6 6s k6ppel is ki#rt nyelveml6k (22. sz. t6bl6nkon alul 6s 129,m. II. 131 6s 128). Az egyik k6pen az ad6t megtagad6 vagy annak befizet6s6t halogat6 egy6nt m6r hasra fektetve lStjuk. Kezet,lilbit biztosok szoritjSk, egy harmadik szem6ly pedig kr6t k6zre fogott bottal suhint. A k6pet kis6r6 sziiveg riivid 6s vel6s: ,Attak nekije r6t6n fejiil.. A m6sodik k6pen, amely szint6n a XII. dinasztia idej6b6l va16, irgyl6tszik, megid6zt6k az ad6st. A besz6d6 elStt 15that6 a p6nzes 15da, a bal sarokban meg egy m6sik tisztvisel6. Az irilst oszloponk6nt, jobbr6l-balra haladva olvassuk A felsz6litSs igy hangzott: uAdd, ha m6r kir6tta! M6s kapukon is kett6t adnak. Akkor isten irnoka..." A mondat befejez6 r6sze sajnos hiSnyzik a k6pr61. De ennyib6l is meg6rtjiik a beid6zett ad6s nyugtalans6g5t, aki kezeit l6b6lja, hiszen felfogta, ha nem fizet, semmif6le hatalom sem menti meg 6t a botoz6st6L. Figyelji.ik meg ezrittal is a szd'vegben el6fordul6 szaknyelvet: Ad6, Kapu, Rov6s, Irnok. A kiiz6pkorban 6s m6g k6s6bb is, eg6szen a 17. szSz.ad kiizep6ig, az eur6pai MagyarorszSgon is kapuszSmra rendelt6k az ad6t, a kiirast akkor is rovSsnak nevezt6k, az ad6t pedig kapuad6nak 6's rov6sad6nak (5m.). Ezek a szoros iisszefiiggesek az fishazai 6s az eur6pai ma,gyar viszonyok kiiziitt a k6s6bbi tiirt6neti esem6nyek elk6pzeles6hez jelent6sen hozzSsegitenek benniinket. A ry. dinasztia idej6b61, Kr. 3. sz. egyiptomi magyar nyelvenl6k. nyelveml6k, amely m6szlr6,b6l faragott ered a magyar 2600 t5j5r6l ez e. k6t szobron szerepel. Mind a k6t szobor sz6k6n iil6 egy6nt, f6rfit illetve n6t Sbrilzol, sz6kiik (tr6njuk) t5ml5j6n felirattal. A f6rfi eml6ke 120 cm ma,gas, a n6r5 118 cm, mindkett6t a kair6i mfizeumban 6rzik (k6pe 23. sz. t6bl5nkon 6s 10&m. planche 1). A f6rfi k6t kez6t 6ktilbe szoritva MA tartja,'felttin6 helyzetben vannak karjai KAR..ok s mozdulata a fejjel UR egytitt igy irja szem6lyazonos-
egyttt:
123
szernhn' Tr& s5g6t: 'Magyarok urac, tehSt egy kiraly eml6k6vel lllunk iize' ,r,iarr"t tlmtalan jobbroil. balra halad6 sorrendben hat oszlopba irtpapok' a htromban m6sik a besz6l, net van. Az els6 hSromban a kirSly 2. AS IJR'AG 1. sIRA-Ma-T KET-UN-AG IIR-SIKH K6-$AQa; Ta-Fa-R-AT IIRA Se-Be.S, eN-NEKH 3. T-ESTAN SZ+Na-I(HA T6-Pi. 4. Er-aN-Ba TI-SZ TI-R-S FA-RA; 5. TI-R-Sa
KHATABA
AMASA(r)AIC{A-To.M.BENER;6.T.ESTANSZo.No-KoT' mai helyes-
Fa-AR-A 6KIIATABA T6Sa. Az el6gj6l olvastrat6 sziiveg k6sekkel' Az 6riik ir6sunkkal iry ism6telhet6 meg: ,siromat katon5k 6rzik IrSnban tiz t6rr's t6pi. kettabe ura sebes, ennek ti.ist6nt sz6lnak, a zavat6t v6ra Egit6ban f6ura, ttirzse *"g,y";-Egyipto*U"o rir. Tiszt6n sz6nokolt, elhunyt f6ra6 az " amely ifsyipt*rrfan) ttr6Ua., f m5sik szobrot n6zve, fejdisze nej6t SbrSzo]la, a kiivetkez' 6sztev6telt tehetjiik. Az asszony keze igy tartott eml6je k6t MEKH, arca AR, nyak6ke USEKH, 'emlG2" es balra A.iobbr6l gyermekeit, eT, egytitt: Mag5rar 6siik eml6keit, vagyis ESTAN l6v6 oszlop ir5sielei azonosak es 6Uec6vet igy irhat6k 6t:
UR-aKII-aTNY-EGETUFa-RAT.oszA.Azeg6szsziiveg:,Magyar (f5ra6) nemzi'n 6sdk eml6keit, Esthon urakat nyugati f6iu 4.sz.egyiptonr,inyelveml6k._AjelenetbenEgyiptomth6baif6ra6jSt 6teleket ajanlanak fel valami fcvntos iinnep alkal"rrr"itt m6val.At6blaeredetij6tAngli6banazoxfordimfzeurnban6rzikr5sa SEND felira't i"gt"irO so'ban t6v6 ov6tis keretbe z6rt irSsjelek alapj5neI 6s senki sem olvasta ,r&"r, tartj6k nyilvSn. A sziiveget m6g senki sem m5rciusi , *orrl"fli ,The Printing Review' 1966elmondja 6rtette meg. Mi a X6,fet -zg. sor sz. tSblSnkon alul A sz6'pen irt fels6 sz6maut6n kdziiljtiL olvassuk: Te-Te-K a l6nyeget. e" i"atiJ"ft"t lobUrgf-bafa haladva igy NATER oL.T-AAs_un_r*r sZ-eN-TET-RE KEN-ER_AA_T Nagy(rr olt6rira'u A -AR'A: 'Tettsk k#yeret meg csirk6t szent 6tre szem'6lyt, az oltSrt a k6t a rk6pen: helyes olvasSs tSrgyilt*ylter."ail tStjuk saszdvegbenmegnevezett.6teleket:ahosszrisorban6116kenyereketSs nrSs 6teleket is latunk ris az oltSrorr tor,,yosut6 csirk6t. A kepen azonban mik azok, a sz61s6 a fiiltjttiik elhelyezett kiizepsS n6gy oszlop elmondja, nevezi Tus. 6 bal szels6 k6t oszlop viszont t"r":a"i"rt t6v6 szernnSllyeket " oszlopbanl6v6jeleketbalr6ljobbra6sfeliitr6llefetGolvasva,5b6c6sen A ferfi feje RA' v5l15n igy irjuk 6t: sSZ NATUR "ty-e' Ki'Te'Ba' jobb keze tartSsa. Sa' Egyii11" "Ez viselt jele MA, r.a"ja ran, marka MA, A hatodik oszlop (a) nagy0r ad5a, id Th6ba ura, Magrii (isten) mSsa'u jobbr6lbalraolvasand66sszint6nazemberialakkalfejezend6be:,Eza nagyfrsgyasa,akiTh6banemese.(A'balr6lsz5mitottmasodikoszlopba irtir6sjelekketrazadomSnyoz6figy-e}mezt'etiaszbvegalattT-csonttal m6rs6klettel faratozzbk: Ne Sa-Bi L6tsz6hris irarrt eriJroaoi, t og.y "ubh mert s6s!o A csirk6re a felette S.ek-aT, Me SotSi 'we "iUati sokat' ad 6v5st: A-AA TET S'ek elhelyezett harmadik 6s negyedirk oszlop
r5s
hitves6t 16tiuk,
S.
td -T
jo je
gc
iir I6
A fo
\'(
ci bi ta SC
al
al
kr >c
S(
]T i
o
dt;t
124
r :
^r
rL
I
I
S-IRA-T: ,Al6ja tett sok zsirt." A-RA B-oR.T.T.EL.Te.T: 'Arra bort ttilttitt.n Az iitiidik oszlop igy sz6l: SPER Hu-Su-AT S.ok(a) SZe-B,E-T-iK, ,Zebra hus6t sokan szeretik" A kenyerek kiiziil az els6 hetet jobbr5l balra olvassuk, ugyanfgy az alatta k6t oszlopban frt kieg6szit6 jeleket: 7 MA.k-AR-Ka-Ta-I(A: nH6t ma€i.yarok adagia.c Elbb6l azt
gondolhatjuk, hogy itt a d6legyiptomi magyarok honfoglal6 h6t tiirzs6nek iinnep6r6l van sz6. Az olt5r m6sik oldalSn l6v6 n6gy kenyeret 6s az alattuk l6v6 irasjeleket nem tudjuk meg6rteni, de rigylStszik, ezt, n6gy migus tette. A hosszli sztiveg pomp6s bepillantSst enged a Kr. e. fV. 6s ,III. 6vezred fordul6jin (v. ii. 24m. 11) szokasos magyar iinneps6g egyrk ffimozzanatiba 5. sz egyiptomi maryar nyelveml6k. olyan szii- A kiivetkez6kben vegeket mutatunk be, amelyekhez nincs olvas6st el6segit6 k6pes illusztr5ci6. Az ilyen sziivegek lcdziil a kutat6sok jelen 6llapotdban csak a hosszabbakkal tan6csos foglalkozni. A hosszabb sziivegeJ< hangz6sitisa 6s szavakloa tagolSsa kiizben ugyanis kisebb a t6ved6s lehet6s6ge, rnert az alkalmazott sok irSsjel kiSzdtt, helytelen olvasist pr6b6tgatva, rnindig akad egy-kett6, amelynek hang6rt6ke a kialakul6 mondatba nem illeszthet6 be. Ez a fennakad6s figyelmeztet6s, hogy a pr6b,5lt olvasSs nem j6 6s 6jabb titlettel kell elindulnunk. Ritvid sziivegek eset6ben a kev6s jel kdz6,tt ilyen biztonsSgi z6r esetleg nem akad. De mds meggondol6sok is sz6lrak a hosszabb sziivegek ajinl6sa mellett. Ott titbb az |llitils, arnelyek eg;nmSssal sziiks6gszerflen logikai dsszefiigg6sben vannak. Ahol teh5t logikai szakad6s mutatkozik, az megint olvas6si hibara figyelrneztet. V6giil az ilyen sz6vegek az6rt is h5l6sabbak, mert valami fontosat mondanak, nem eg'yszer olyant, amir6l irnSr van isrneretiink az 6kori t6,rt6net nyilv6ntart6sSban.
Az els6 ilyen sziiveg 24. sz. tSblSnkon baloldalt fent szerepel, helyszfike miatt a vizszintes helyzett6l 90 fokra balra elforditottuk. A sztiveg (eredetije 25m. 11 fent) temet6sr6l s261, a bennefoglalt iizenet fontos adal6k az egykor6ak vallSsi gondolkoz6sShoz. A szcivegb6l megtudjuk, mik6nt fogtak fel a halSldrtelmdt. Ime a sziiveg 5b6c6re 6tirva: 1. Ne-Ki aSZ-NAP B6k-6S iM-A-TESZ-NEK KE-T uJ-ABo. 2. ELET'6N-eK Sz6-Ma M5-Ma Di-SZe-SET-iK. (H)uN-Ni N-E-M-eS-Ne-K aSZ 3. 6RA OR-iiM, M-I-ve K-oR"{-Ba(n) Mu-M-IA TE$Te. rn ELET-uN-eK SZ6-Mi- 4. To-T: SZ-U-N-TaBa-SZA. Mai heiyesir5ssal: ,Neki aznap b6k6s im6t tesznek k6t ujj6ba. Elet6nek sz6ma m6ma diszesedik. Honi nemesnek az 6ra 6riim, mivel korSbban mirmia teste. Oj 6letfinek sz6mitott: szint tavasszal.u A sziiveghez a kijvetl<ez6 magyarhzat kiv6nkozik. A halott szSmSra papirustekercsre egy-k6t szent (,b6k6s.) im6t 6s var5zsszavakat rnin61 nagyobb volt az rir 6s min6l jobban jutalmazta a szoktak felirni 6s azt a halott ujjai kiiz6 cstisztattSk.Ez volrt az papokat, ann6l tiibbet aminek segits6g6vel mSsvilSgi vSndorutjin h6boritat6 szabads6glevele, az utakat, ajt6kat e15ll6 sz6rnyetegek kdziitt, kikelanut haladhatott el 125
rtilhette a r6meket, nem zhrtdk be kinz6kamr6kba, hanem
egyenesen
EKJEL
mehetett Egben lak6 ur6hoz szolgSlatt6telre jelentkezni' 6. sz. egyiptomi magyar nyelvemlek. - Ez a hosszabb sz
hierog
num.ESZ-T-U;2.Na.To-KSEB-EJIKEP-UR-Na-KTa-NiToM. SAT-Nu-K3.SA-J-A-T-A-Ma-TNe-KiAN-I'M-eN-T-IHa-Na-T,
csa16d,
ARA aB-U-RA aJO-A-I-oK 5' iR-Fa-TYAT,A-MIlYAflI.A-Ma-TKi-N5-JaMASSZ.eK.6NBA.RA.
4. Ki
SZE-RE-T-I. M5-Ma
Mai irassal: ,Honunkat n6zni mint tir, r6meszt6' Nagyok sebei, k6purnak (isten k6pe: f6ra6) tanitom. Sietn6k saj6tomat neki adni: 'menti hon6t, ki szereti. MSrna arra a brira aj6nlok irfaggyrit, ami ry6gyomat kin6lja m5s szeg6nY bajra.. ?. sz- egyiptomi magyar nyelvemldk - Ez a sziiveg, miifajSt tekintve lev61. A VI. dinasztia egykori irSstud6 papkirSlya, aki rnSr m6mia, a m5svi16gr6l kiildi fttlddn 616 kom6inak 6s rokonainak. Masolat6t 24. sz' t6bl5nkon alul kiiziiljiik (eredetije 25m. 212 sk). A sziiveget nehezen olvassuk, mert ir6ja gyakra,n ugyanazt a jelet hasznSlja m6s 6s m5s fonetikai helyzetben. A feliratot 111. sorSval kezdjiik: H'AZ-A Pa-Pa I-RA (ut6bbi k6t sz6 ov6lis keretben): Ba-SUR-A-RA S-UT-T-eS (sz6je1: ,nySrson') eTY SURKE(I). 112. sor: A-H-A SIR-A-ABa Ko-sUR-A-ABA KAR-
Je
nyozta
I
s6ra.
a mag veget
nyira.
sfti,
dr
m6rtar
vel
tel mezop 6s Euf
siink i vesszii trakat" rs meg a
tuk n6 Stirt k kozlun 1.
-eKSARK-ABa-Bo-K(at)SIR-Ba.SieS!K5-Me-KJii-Ne-K,
fesszo:
-85-Ba(n).eS-TeSIR.Pa-PaI-RA:Pa-SURAKoSe-N-KNEM (ji'tt);-eS-Te SIR. 113. sor: Pa-Pa I-RA: Pa-SURA-KoR SIR E-S Iie.SUR eK HAZ-A- 114. sor: Pa-Pa I-RA: Ba-SUR-AT A-AD Be. USDNe'K: KESU.k-Ke SIP-Ne.K TET.iiK K-ER Se-B-E-K-RE Fa-fY-U-T. f-n-n-f? Ezt i.izente: ,Haza Papa irja: vacsorSra siittess
DU r.i:
MAT-AT-6K Jii-NE-K. KET'TC-KOR $EN-KNEM-M V-AR-TA SZO'
(ny6rson) egy csirk6t. Ahhoz csir6jSban kosar6ban (6rtsd: hiively6ben) k6rek sa"ga uatotat zsirban. siess! K6mek jiinnek, matat6k jiinnek. Kett6kor senki nem vfrt a szob6ban (6rtsd: a sirkamrAban). Este sir' Papa irja: vacsorakor senki nem (iittt); este sir. Papa irja: vacsorakor sir 6s kesereg haza. papa irja: vacsorSt add be! Uzenek: k6siikkel csipnek tetffk. K6r sebekre iaggylit. Ertik?" H6t persze, hogy 6rtjtik, hiszen 6 is magyarul iizent, rr.-.iatt 2300 t6j6rol, t6bb mint n6gyezer 6wel ezel6itt. Ahhoz k6pesi, hogy ilyen nagy id6 v6laszt el benniinket t6le, nyelvezet6't' f6ldtt6b tiik6letesnet t"utlt L, fant6zi1i6t bSmuljuk,, drSmai stilus6t 1t&ezzik. Van-e a vil6gon m6g egy n6p, amelynek ilyen 6si irott eml6kei volnfinak, nrint a magyar n6Pnek?
rir
em.
hangte nyez6
az iile azt ha
ti.il er( lyuk r ezt a
le
iso l
potam sahoz
a v:u'h kem6n
nevezt
alatt ) ENKI] ki1615-r
e n6v L26
I
s
