Szám: 19-21/2013/ADR-RID Tárgy: Bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt.
HATÁROZAT „Egyéni Vállalkozó” Ügyfél terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 550.000 -Ft, azaz ötszázötvenezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési eljárás illetéke a tárgyi ügyben 22.000 Ft. Eljárási költség megtérítéséről a fenti ügyfél esetében nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az ügyfelet 550.000.-Ft összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXIX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2013. augusztus 29-én, az M3-as autópálya MOL kúti (Kál), Budapest irányába eső pihenőjében ellenőrizte a szállítóegységet. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség az ellenőrzés iratait – a feltárt hiányosságok kapcsán lefolytatandó bírságolása eljárásra vonatkozó hatáskörének hiányában - 2013. szeptember 04-én áttette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra. Az ügyfél, a 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék és a 385-2/2013. számú ellenőrzési jegyzőkönyv szerint UN 2209 FORMALDEHID OLDAT legalább 25% formaldehid tartalommal 8, III. „környezetre veszélyes” – veszélyes árut szállított 1400 liter mennyiségben, 2db 1 m³-es IBC-ben. A VM 0614582, AB 4457010 számú fuvarokmányok, a 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék, az Ügyfél 2013. szeptember 25-én, valamint a Feladó (székhelye) 2013. szeptember 27-én kelt nyilatkozatai alapján a formaldehid oldat küldeménydarabos szállítását az Ügyfél, az áru feladását, csomagolását, töltését, majd berakását a Feladó végezte. A szállított veszélyes áru címzettje a Címzett
2 (székhelye) volt. A szállítóegységen lévő VM 0614582 számú szállítólevél és az AB 4457010 számú fuvarlevél alapján az ügyfél „HÍG FORMALIN, UN 2209, ADR 8” veszélyes árut szállított UN 2209 veszélyes áru besorolás alatt. A Feladó nyilatkozata szerint a (….) Kft. felszámolásból megvásárolta a (…....) és (….....) Kft-t. Korábban a (…...) Kft. gyártotta és a (…...) Kft. forgalmazta a formaldehid vizes oldatát. A felszámoláskor jelentős mennyiségű közvetlen ipari további feldolgozásra alkalmatlan 14-18 %-os formaldehid vizes oldat volt még a (…..) Kft.tulajdonában, melyet a (…..) Kft. átvett. A (….....) Kft. átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a tulajdonában lévő formalint fizikai és kémiai ellenőrzés, minősítés mellett átadta a Feladó-nek. Az általunk feladott, berakott formaldehid vizes oldat formaldehid tartalma maximum 18%, kisebb, mint a veszélyes anyag besoroláshoz szükséges 25%, ezért saját biztonsági adatlapot nem készítettünk. A Feladó tájékoztatásul megküldte Igazgatóságomnak az egykori (…....) Vegyipari Kft. által gyártott 36-42 % formaldehid tartalmú formalin, mint ADR szerint UN 1198 szám alá besorolt veszélyes áru biztonsági adatlapját. Nyilatkozata alapján a felhígított formalint (amely ezek után már csak 18%-os formaldehid oldatot tartalmazott) ADR szerinti UN 2209 szám alá sorolta be, csupán a korábbi beidegződés, túlbiztosítás, növelt biztonság érdekében. A nyilatkozatban foglaltak alapján: Belső biztonsági okokból (egyszerűség kedvéért) a „fogadó edényzet” vonatkozásában ADR előírásainak megfelelő göngyöleget határoztak meg. A Címzett, mint címzett (vevő) köteles volt biztosítani ADR-s minőségben a göngyöleget. A töltésre hozott IBC tartályok felcímkézve érkeztek, indokolatlannak tartottuk a Címzett előírásainak felülvizsgálatát. A Feladó a szállításra szánt 1400 liter formalint (amely elmondása alapján nem minősült veszélyes árunak a 18% formaldehid tartalom miatt) biztonsági okokra hivatkozva besorolta ADR szerinti UN szám alá, és ADR hatálya alatt szállítatta, a többi résztvevővel (ügyfél és Címzett) egyetértésben. A szállító, Ügyfél is ADR-es küldeményként vette át az árut, amit maga az ADR-es szállítóegység, a 2 db IBC-n lévő 37%-os formalin feliratozás és a szállítóegységen lévő - egy ADR-es szállításnál szükséges - ADR okmányok (írásbeli utasítás, ADR oktatási bizonyítvány) is tanúsítanak, illetve az Ügyfél nyilatkozata, miszerint A helyes szállítási megnevezést a feladó (Feladó) a szállítólevélen nem helyesen tüntette fel, én ebből vezettem át a fuvarlevélre. A feltárt hiányosságokat azonnal, a helyszínen pótoltam. Megállapításaim szerint a feladónak kötelessége eldönteni azt, hogy a tőle megrendelt, és szállításra feladott árut milyen minőségben adja fel szállításra, és ha ADR-es küldeményként adja fel, mely UN szám alá sorolja be. Ha ADR-es küldeményként adja fel és úgy kívánja elszállítatni, akkor a szállítás során az ADR hatályos szállításnak minősül, mindentől függetlenül. Az ADR nem ismer olyan fogalmi elemet, hogy túlbiztosítás, növelt biztonság. Egy szállítás vagy nem tartozik az ADR hatálya alá, vagy ADR hatályos szállítás. Ez a szállítás a fentiek miatt egyértelműen ADR hatálya alatt történt, ezért az ADR előírásait kellett figyelembe venni, amely során be kell tartani a vonatkozó előírásokat. Az ellenőrzés során a fuvarokmányokban közölt (a veszélyes áru szabálytalan ADR szerinti helyes szállítási megnevezése) információval (1.), a küldeménydarab (IBC) jelölésével (2.), a szállítóegység jelölésével (narancssárga tábla) (3.), valamint az általános ADR felszerelésekkel (hordozható világítókészülék) (4.) kapcsolatos szabálysértések kerültek megállapításra. A feltárt szabálytalanságok - a küldeménydarabos szállításra vonatkozó ADR 1.4 fejezete szerinti résztvevői kötelezettségek figyelembevételével - a feladást, a berakást, a csomagolást és a szállítást végző vállalkozások felelősségi körébe tartoznak. A fentiek miatt a veszélyes áru feladását, csomagolását és berakását a Feladó, az áru szállítását az Ügyfél végezte. A résztvevői kötelezettségek megállapítása során, az adott szállítással kapcsolatban feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a címzett-re, mint résztvevőre nem hárul felelősség, ezért a Címzett, mint címzett ellen a 19-16/2013/ADR-RID számon hivatalból indult eljárást megszüntetem. A szabálytalanságokat rögzítő megállapítások tényét a gépjárművezető a jegyzőkönyvben, aláírásával
3 elismerte. A feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzés során készített fotófelvételek és dokumentum másolatok is igazolják. 1. A 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék 13. – Fuvarokmány(ok) – pontjában „szabálytalan” kategória került megjelölésre, mert a szállított veszélyes áru helyes szállítási megnevezéséből hiányzott a veszélyes árura vonatkozó csomagolási csoport és a „környezetre veszélyes” bejegyzés. A szállítóegységen lévő fuvarokmányokon (VM 0614582 számú szállítólevél, AB 4457010 számú fuvarlevél) „HÍG FORMALIN, UN 2209, ADR 8” bejegyzés szerepelt. A hiányosságot, azaz a szállított veszélyes árura vonatkozó helyes szállítási megnevezést „UN 2209 FORMALDEHID OLDAT legalább 25% formaldehid tartalommal 8, III. „környezetre veszélyes” a gépjárművezető az ellenőrzés helyszínén pótolta. A helyes szállítási megnevezés az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában szereplő, az árut legpontosabban leíró tétel azon része, amely nagybetűvel van szedve. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. Rendelet – továbbiakban: Korm. r. - 2. számú melléklete alapján „A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni.” A Korm. r. I. kockázati kategória 16. pontja szerint „A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.” A fent nevesített tételt (I.16.) a szabálytalanság besorolása során kizárom, mivel az ellenőrzés során megállapításra került, hogy I. kockázati kategóriájú szabálytalanság nem állt fenn. Így a megállapított szabálytalanságra vonatkozóan nem található további nevesített tétel, ezért a Korm. r.- ben maghatározott szempontok alapján a konkrét körülményeket mérlegelve az alábbiak szerint határozom meg a kockázati kategóriát. A helyes szállítási megnevezésből hiányzó csomagolási csoport (III.) többek között az áru veszélyességi fokára, illetve a szállítási kategóriára is utal, ami alapján a veszélyesség fokát, valamint adott esetben szállítási mentesésségi szabályokat is lehet vizsgálni. A „környezetre veszélyes” bejegyzés az áru élő környezetre való veszélyességét jelöli. Esetleges baleset esetén a beavatkozó egységeknek - akiknek elsősorban a fuvarokmányokban rögzítettek jelentik az elsődleges és valós információkat – a környezetre veszélyesség bejegyzés is fokozottabb figyelmet jelent a beavatkozás során. A fuvarokmányokban a csomagolási csoport, és a „környezetre veszélyes” bejegyzés nem szerepelt a helyes szállítási megnevezés részeként, azonban a szállított veszélyes árura vonatkozó jelölések, bárcák voltak feltüntetve a küldeménydarabokon (igaz, itt is hiányosan). Ezért mérlegelve a szabálytalanság közlekedésre és a környezetre való veszélyességi kockázatát, a fentiek alapján a hiányos csomagolási csoporttal és a „környezetre veszélyes” bejegyzéssel kapcsolatos szabálytalanságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásnak minősítettem. Így a megállapított szabálytalanság a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.” A megállapított szabálytalanság elkövetéséért, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. Rendelet - a továbbiakban: R1 - 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 4. pontja alapján és az ADR 1.4 fejezetbeni résztvevői kötelezettségek figyelembevétel, felelőssé tehető a szállító (fuvarozó), illetve a jármű üzembentartója (ADR (1.4.2.2.1 g). ADR 1.4.2.1.1 b) pont:
4 „A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… el kell látnia a fuvarozót/szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;…” Az ADR-es szállítás során pontos információkkal, így az ADR 3.2 fejezet „A” táblázatában szereplő helyes szállítási megnevezéssel el kell látnia a szállítót. ADR 1.4.2.2.1 b) pont: „A szállítóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan a RID/ADR-ben előírt minden információt átadott,…” A szállítónak eleve meg kell győződnie arról, hogy a szállítóegységen és a szállított veszélyes áru csomagolóeszközökön szabályosan, az árunak megfelelő jelölések, bárcák el vannak helyezve. Ezt csak a veszélyes áru helyes szállítási megnevezéséből kiindulva teheti meg. A fuvarokmányokban berögzített helyes szállítási megnevezés szabályosságát a szállítónak is meg kell vizsgálnia az ADR szerint. Az Ügyfél és a Feladó - fentiek alapján - megsértette az ADR 5.4.1.1.1. d. pont, az 5.4.1.1.18 pont valamint az 1.4.2.1.1 b) pont és az 1.4.2.2.1 b) pont előírásait, mivel az szállítás megkezdése előtt nem győződött meg arról, hogy a feladó részére az ADR-nek megfelelően, hibátlanul megadta-e a szállítandó veszélyes árura vonatkozó információt. A gépkocsivezető a szállítás megkezdése előtt, a rendelkezésre álló információk alapján nem jelezte és nem javította ki a szállítólevélben szereplő hibás UN számot, hanem a hibás szállítólevéllel kezdte meg a rakomány szállítását. ADR 5.4.1.1.1 pont: „A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): d)ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot,…” ADR 5.4.1.1.18 pont: „Különleges előírások a környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok szállítására Az 1-9 osztályba tartozó olyan anyag esetén, amely kielégíti a 2.2.9.1.10 pont osztályozási kritériumait is, a fuvarokmányban kiegészítésképpen fel kell tüntetni a „KÖRNYEZETRE VESZÉLYES” bejegyzést.” A feladó eleve használta a szállított veszélyes áru esetében a környezetre veszélyes anyag jelölést, így a bejegyzést is szerepeltetnie kellett volna az áru megnevezésében. Az R1. 5. mellékletében szereplő 3. táblázat 6. pontja „A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás”szerint 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. A veszélyes áru feladását a Feladó, az áru szállítását az Ügyfél végezte. Emiatt a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének (feladó és szállító) megállapításakor, mérlegelési jogkörömmel élve a bírság tételét megfelezem a szállításban résztvevők, így a Feladó (feladó) és az Ügyfél (szállító) között. Ezért a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. - a továbbiakban: Kkt. - 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság egyik felelőssé tett elkövetője, az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 50.000.-Ft, azaz ötvenezer forint bírságot állapítottam meg.
2. A 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék 25. - „Küldeménydarabok jelölése és bárcázása”-, és 27. - „Jármű/szállítóegység/konténer jelölése (narancssárga tábla…)”- pontjai alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra, mivel a szállítóegység platójának hátulsó részén elhelyezett IBC csak az egyik oldalán volt jelölve a veszélyes árura vonatkozó 8-as bárcával és a környezetre
5 veszélyes anyag jelöléssel, illetve a szállító jármű hátsó részén elhelyezett veszélyt jelölő narancssárga tábla a rögzítő keretéből félig kicsúszott állapotban volt, azaz nem volt biztosítva a kicsúszás ellen, nem volt megfelelően rögzítve. A szabálytalanságokat a gépjárművezető a jegyzőkönyvben, aláírásával elismerte. A feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzés során készített fotófelvételek is igazolják. A Feladó 2013. szeptember 27-én kelt nyilatkozatában közli, hogy az IBC tartályok, táblák elhelyezését szállítóval együtt ellenőrizték. A 385-2/2013. sz. jegyzőkönyvben rögzítettek elfogadásával feltételezik, hogy a szállítás során sérültek. Az Ügyfél 2013. október 14-én kelt nyilatkozatában rögzíti, hogy a 2013. augusztus 29-én tehergépjárművel végzett közúti veszélyes áru fuvarozás megkezdése előtt az áru átadás-átvétele során ellenőriztem a küldeménydarabok (IBC-k) és a szállítóegység jelölését, bárcázását és semmiféle hiányosságot nem tapasztaltam. A két nyilatkozat egybehangzóan igazolja annak tényét, hogy a jelölésekkel kapcsolatos szabálytalanságok a szállítás közben keletkeztek, amit a gépjárművezetőnek a szállítás során ki kellett volna küszöbölnie, mint ahogy azt meg is tette az ellenőrzés ideje alatt. Tekintettel arra, hogy a narancssárga tábla nem megfelelő rögzítése (mivel a helyén volt az ellenőrzés elkezdésekor, igaz bármikor kicsúszhatott) a közlekedésre nézve nem jelentett komoly kockázatot, ezért nem sorolom külön kockázati kategóriába. Mivel a két elkövetett szabálytalanság az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya kategóriába egyöntetűen besorolható, a két mulasztást egy - a fent említett - kategóriába sorolom, és egy szabálytalanságként szankcionálom. A megállapított szabálytalanság elkövetéséért az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja alapján, az ADR 1.4 fejezetbeni résztvevői kötelezettségek, valamint a feladó és a szállító fenti egybehangzó nyilatkozatai figyelembevétel, csak a szállító (1.4.2.2.1 c) tehető felelőssé. ADR 1.4.2.2.1 c) pont: „A szállítóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága,…” A szállítónak meg kellett volna győződnie arról, hogy a szállítóegységen és a szállított veszélyes áru csomagolóeszközökön (IBC-ken) szabályosan, az árunak megfelelő jelölések, bárcák el vannak helyezve. Ezzel az Ügyfél (szállító) megsértette az ADR 5.2.1.4 bekezdés „A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagy csomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.” valamint az 5.3.2.2.1 bekezdés „A narancssárga tábla leírása… A táblának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. …” rendelkezéseit. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja „Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya” szerint 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság felelőssé tett elkövetője, az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 400.000.-Ft, azaz négyszázezer forint bírságot állapítottam meg.
3. A 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzék 28. –„Az ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés” – pontja alapján „szabálytalan” kategória került megállapításra, mert a szállítóegységen nem volt elhelyezve a gépjárművezető részére kézilámpa. A megállapított szabálytalanság elkövetéséért az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 4. pontja, és
6 az ADR 1.4 fejezetbeni résztvevői kötelezettségek alapján a szállító (1.4.2.2.1 g) tehető felelőssé. ADR 1.4.2.2.1 g) pont: „A szállítóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:… meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.” Ezzel az Ügyfél (szállító) megsértette az ADR 8.1.5.1 bekezdés „Minden veszélyes árut szállító szállítóegységet el kell látni a 8.1.5.2 bekezdés szerinti általános felszerelésekkel és személyes védőfelszereléssel.…”, „…A következő eszközöket a szállítóegységen kell tartani a jármű személyzet minden tagja részére … ……….. - a 8.3.4 szakasz szerinti hordozható világítókészüléket;… rendelkezését. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 4. pontja „A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés” szerint felszerelésenként 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Ezért a Kkt. 20. § (1) bekezdése alapján, a szabálytalanság felelőssé tett elkövetője, az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 100.000 Ft (1x100.000), azaz egyszázezer forint bírságot állapítottam meg. A fentiek alapján a Kkt. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi köreinek megállapításakor az Ügyfél; mint az áru szállítóját összesen 550.000 Ft, azaz ötszázötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezem. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján „……e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,……vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.” A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzék, illetve jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél (mint a veszélyes áru szállítója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló dokumentációkat: -
a 385-1/2013. számú ellenőrzési jegyzéket, a 385-2/2013. számú ellenőrzési jegyzőkönyvet és a mellékletét képező fényképfelvételeket, VM 0614582 számú szállítólevelet, az AB 4457010 számú fuvarlevelet, Ügyfél 2013.09.25-én kelt nyilatkozatát, Ügyfél 2013.10.14-én kelt nyilatkozatát, Ügyfél 2013.11.11-én kelt nyilatkozatát, a Feladó ügyfél 2013.09.27-én kelt nyilatkozatát, a Feladó ügyfél 2013.10.15-én kelt nyilatkozatát, a Feladó ügyfél 2013.11.13-án kelt nyilatkozatát, a Címzett ügyfél 2013.11.12-én kelt nyilatkozatát,
A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R2.) 3. § (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A hatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl.
7 A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124.§ - 144.§-a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. § (3) bekezdése alapján „Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.” A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Korm. r. 3.§ (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint az R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az R2 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2013. december 19.
