1
Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP.
Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a
moodle-ön!
2
Van
Tematika!
Az előadás
A szeminárium is
3
Van
60 pont szemináriumi dolgozatok, 40 pont félév végi dolgozat.
moodle.uni-corvinus.hu Van tematika. Előadás – szeminárium – otthoni tanulás. Jegy: 60 pont szemináriumi dolgozat (6 darab dolgozat, amelyből a legjobb 5 számít), 40 pont félév végi dolgozat (elmélet).
4
Miért hasznos? Mi a különbség a makroökonómia és a mikroökonómia között? Hogyan gondolkozik a makroökonómiai elemző?
Változó kamatozású hitel.
Fix kamatozású hitel.
5
Mi a haszna?
Mi a költsége (az alternatívaköltségeket is beleértve)?
Meghaladja-e a haszon a költségeket?
Gazdasági folyamatok hatással vannak a döntéseinkre, így fontos tudni, hogy az egyes eseményeknek mi a következménye. Meg akarjuk érteni, hogy mások miről beszélnek. Ha meg ezzel szeretnénk foglalkozni: releváns gazdasági kérdésekre szeretnénk válaszolni.
Miért hasznos? Mi a különbség a makroökonómia és a mikroökonómia között? Hogyan gondolkozik a makroökonómiai elemző?
6
makro versus mikro azonos Társadalomtudomány, így azzal foglalkozik, hogy bizonyos gazdasági szereplők bizonyos körülmények között bizonyos dolgokról hogyan döntenek. Releváns gazdasági kérdésekre szeretne válaszolni.
Mikroökonómia az egyénekre koncentrál, míg a makroökonómia már aggregátumokra. Mikroökonómia leginkább parciális elemzéseket végez, makroökonómia általános keretben dolgozik.
Modellt hoz létre, és ezt a mesterséges gazdaságot használja a válasz során.
Miért hasznos? Mi a különbség a makroökonómia és a mikroökonómia között? Hogyan gondolkozik a makroökonómiai elemző?
75 százalékos adó a jövedelem 1 millió eurót meghaladó részére.
7
mikro P brokkoli ára
brokkoli mennyisége
modell Mesterséges gazdaság. Szereplők: aki szeretne brokkolit vásárolni, aki brokkolit értékesít.
Piacok: brokkoli piaca.
Formálisan: a gazdasági szereplők magatartását jellemző magatartási egyenletek (keresleti függvény, kínálati függvény), a piaci folyamatokat jellemző piaci egyensúlyi feltételek (egyensúlyi feltétel).
modell
8
modell
Keresleti függvény. Magatartási egyenlet: a fogyasztó magatartását jellemzi.
modell Kínálati függvény. Magatartási egyenlet: a termelő magatartását jellemzi.
modell Piaci egyensúlyi feltétel. Azt mutatja meg, mi történik a piacon.
9
modell Endogén változó: a modellből számítható ki az értéke.
modell
Exogén változó: külső adottság.
modell
Eredmény
10
modell Mesterséges gazdaság. Szereplőket és piacokat tartalmaz. Formálisan magatartási egyenleteket és piaci egyensúlyi feltételeket tartalmaz. Az egyenletekben vannak exogén változók és endogén változók. Legtöbbször az a kérdés, hogy az exogén változó módosítása hogyan befolyásolja ez endogén változókat. Az adott feltételek mellett (jövedelem = 10) az egyensúlyi ár 10 és a brokkoliból eladott mennyiség is 10. DE mi történik, ha az adó-változás hatására a gazdasági szereplők jövedelme 8-ra csökken?
modell Módosítottuk az exogén változót…
…és megváltozott az eredmény
mikro P brokkoli ára
brokkoli mennyisége
11
makro „termékek ára”
+ nagyon sok egyéb termék és szolgáltatás
makro
„termékek mennyisége”
költségvetés egyenlege vagyoneszközök ára kamat
„termékek ára”
beruházás munkavállalási hajlandóság
+
nagyon sok egyéb tényező
„termékek mennyisége”
Nem egy termékünk van, hanem nagyon sok, így ha egy általános, az egész gazdaságra jellemző árupiacot szeretnénk vizsgálni, akkor valahogy aggregálnunk kell a termékek mennyiségét és a termékek árát. Nem koncentrálhatunk csak egyetlen piacra, mert más piacok működésére is hatással van a vizsgált esemény, és ezen piacok pedig hatnak a gazdasági szereplő magatartására.
12
GDP 2 darab
5 tonna
10 darab
Mi lesz a termékek és szolgáltatások mennyisége?
GDP 5 tonna
2 darab
10 darab
=
=
=
13
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott idő-intervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.
GDP 5 tonna
2 darab
10 darab
=
=
=
GDP =
+
+
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott idő-intervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke. A termékek és szolgáltatások mennyiségét NEM összeadjuk, hanem aggregáljuk. Aggregálás: súlyozott átlag számítás. Súlyok: árak.
14
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott idő-intervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.
GDP 2 darab
Hazai 5 tonna
10 darab
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott gazdaságban -intervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.
15
GDP
2014 negyedik negyedév
41 darab
Hiába van még mindig meg, nem számít bele a 2015 Q1-es GDP-be, még akkor sem, ha X 2015 Q1-ben eladott belőle Y-nak.
2015 első negyedév
10 darab
Beleszámít a 2015 Q1-es GDP-be.
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott idő-intervallumon piaci áron számított értéke.
GDP 2 szett
Nem számít bele a GDP-be, mert csak .
2 darab
Beleszámít a GDP-be, mert .
16
2 szett
Hozzáadott érték:
2 darab
.
Hozzáadott érték:
.
gdp Megmutatja mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott idő-intervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások .
17
Saját lakás
Bérelt lakás
gdp Megmutatja mekkora volt -intervallumon .
18
GDP
2025
2026
1
5
2
5
100
2
200
2
40
10
80
10
GDP
2025
2026
1
5
1
10
100
2
100
4
40
10
40
20
19
gdp Az kellene mutatnia, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állítottak elő. Azt várjuk, hogy csak akkor változik, ha megváltozik az előállított termékek mennyisége. DE a mostani állapotban akkor is megváltozik a GDP, ha megváltozik a termékek ára. Valahogyan ki kellene szűrni az árváltozás hatását. Választunk egy bázis-időszakot, és ennek a bázis időszaknak az árait használjuk súlyként.
Bázisidőszak
GDP
2025
2026
1
5
2
5
100
2
200
2
40
10
80
10
GDP
2025
2026
1
5
2
5
100
2
200
2
40
10
80
10
20
gdp Nominális GDP: adott időszaki termékmennyiség adott időszaki áron számított értéke. Reál GDP: adott időszaki termékmennyiség bázisidőszaki áron számított értéke.
gdp
gdp
21
A vállalat 200 euróért eladja az almát.
A vállalat a 200 eurós bevételéből 160 eurót kifizet munkabérként, 40 eurót pedig tőkejövedelemként odaad a tulajdonosának.
Árupiac
Munkapiac
A fogyasztó 200 euróért megveszi az almát.
A fogyasztó megkapja a 160 eurót munkabérként, 40 eurót pedig tőkejövedelemként.
22
gdp
Termelési megközelítés. Kiadási megközelítés. Jövedelmi megközelítés.
Ezt csináltuk eddig: végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke, vagy hozzáadott értékek összege.
23
Fogyasztás, beruházás, kormányzati vásárlások (és a nettó export) összege.
Termék
Szolgáltatás
Tartós
Lakás
Nem tartós
24
Tartós
Lakás
Nem tartós
Lakás
Üzleti
Készlet
Üzleti állóeszköz, készlet, lakás. Fogyasztás versus beruházás. Közbülső termék felhasználás versus beruházás.
25
Állam vásárol Hidak, utak, minisztériumi szolgáltatás, honvédelem, rendőrség, oktatás… DE nem tartozik ide a magánszemélyeknek juttatott transzfer jellegű kifizetések (nincs termék és szolgáltatás, csak a jövedelem tulajdonosa változik meg).
Y=C+I+G
munkabér: 120 euró
tőke bérleti díja: 50 euró
200 darab = profit: 30 euró
26
A tankönyv 62. oldalán tartunk.
Kell tankönyvet olvasni!!!
27
