JOG ÉS INFORMATIKA
Adatvédelem • Alaptörvény, alkotmány:
VI. cikk 2. bekezdése mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. • Ennek kifejtése ebben a sarkalatos törvényben:
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
Adatvédelem II. • Az információs önrendelkezési jog az egyén „azon
joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” Az információs önrendelkezési jog a személyes adatok védelmét biztosítja. • Az információszabadság jelentése az, hogy a közérdekű
adatok, vagyis az állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő adatok szabadok, hozzáférhetők, nyilvánosak.
Adatvédelem III. • A személyes adat bármely olyan adat, ismeret, vagy akár
adatok összessége, amely egy konkrét, élő természetes személlyel közvetlenül vagy akár közvetve kapcsolatba hozható, beazonosítható, valamint az adatból levonható, az érintett személyre vonatkozó következtetés. Ilyen például az IP cím, amely alapvetően egy számítógépet azonosít, de egy honlap látogatása alkalmával, az IP cím mellett rögzített dátummal, időponttal, a meglátogatott oldal címével és más adatokkal együtt már a felhasználót is – ha közvetetten is – beazonosíthatóvá teszi, így személyes adatnak minősül.
Adatvédelem IV. • Adatainkat csak meghatározott céllal, meghatározott ideig
és az engedélyünkkel lehet kezelni. • Amennyiben adatainkat kezelik, tájékoztatni kell bennünket: • Az adatszolgáltatás kötelező vagy önkéntes; • Az adatkezelés minden tényéről: kezelt adatokról, az adatkezelés
céljáról, időtartamáról és hogy kik ismerhetik meg közben az adatainkat.
• Hatósági nyilvántartások: • Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Mit tudhat rólad a FB? • http://pcworld.hu/mit-tudhat-rolunk-a-facebook-
20110309.html • Think, before you share!
Mit tudhat rólad a GOOGLE? • http://pcworld.hu/mit-tudhat-rolunk-a-
google-20110201.html
Mit tudhat rólad a Microsoft? • http://pcworld.hu/mit-tudhat-rolunk-a-microsoft-
20110221.html
Az adatgyűjtés célja • Mindhárom cég a hirdetésekből él, és a fokozódó webes
versenyben az előny annál a félnél van, amely a leghatékonyabb, legrelevánsabb hirdetési rendszert tudja biztosítani.
Szerzői jogok • Törvényi szabályozása:
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról • Szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi
programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. • Zene (MP3), film (YouTube), kép (Flickr), (e-)könyv.
Szerzői jogok • A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a
felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
Szoftver-licencszerződések • Egy program megvásárlásakor tulajdonjog nem, hanem
csak korlátozott felhasználói jogok keletkeznek. • A szerzői jogi törvény tartalmazza a szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat, azonban a konkrét felhasználói jogviszonyt szinte minden esetben egyedi licenc-szerződések szabályozzák. • Ezekben pontosan szabályozzák a felhasználás módját, körülményeit, a felhasználót megillető jogokat, illetve a rá vonatkozó megkötéseket a szoftverrel kapcsolatban. • Ezek megsértése jogtalan szoftverhasználatot eredményeznek.
Szoftver-licencszerződések • A licencszerződések a legtöbb esetben blanketta-
szerződések, azaz olyan szerződések, amelynek tartalmát a szoftver felhasználója nem módosíthatja, úgy kell elfogadnia, ahogyan azt előre megírták. • A szerződés megkötése azzal jön létre, hogy a felhasználó elfogadja a szerződés feltételeit; ez a legtöbb esetben ráutaló magatartással történik, mivel a szoftver bármilyen szintű felhasználása a szerződés elfogadását jelenti.
EULA
Szoftver-licencszerződések • Attól függően, hogy ezekben a
licencszerződésekben milyen arányban védik a szerző jogait illetve milyen mértékben adnak a felhasználóknak jogosítványokat, a licencszerződések több csoportját, típusát különíthetjük el.
Szoftver-licencszerződések A következő szempontok határozzák meg alapvetően a szoftver felhasználásának korlátait: • a szoftver ingyenesen beszerezhető vagy kizárólag pénz ellenében lehet legálisan felhasználni - a szoftver használatára állnak-e fenn korlátok • a felhasználó tevékenységéhez (pl.: magánszemély vagy cég), a felhasználás céljához, időtartamhoz vagy egyéb feltételhez között használat - a szoftver terjesztésére állnak-e fenn korlátok • a szoftver forráskódjára vonatkozó szabályozások (a kód megismerhető ill. megváltoztatható-e) • a megváltoztatható forráskód alapján készített új termék (származék) licencfeltételeire vannak-e megkötések
Szoftver-licencszerződések • Tulajdonosi szoftverek (üzleti szoftvereket, a freeware és
shareware, egyéb) • Félszabad szoftverek • Szabad szoftverek • Külön kezelendők a
public domain szoftverek: ezek a
szoftverek nem állnak szerzői jogi szabályozás (copyright) alatt, szerzőjük ugyanis lemondott erről; ezen szoftverek esetében a szerző utólag nem változtathat a felhasználási feltételeken; ezen programok felhasználására gyakorlatilag semmilyen korlátozás nem áll fenn. Forráskódjuk nem feltétlenül elérhető.
A tulajdonosi szoftverek • Amennyiben a szoftver használatára, terjesztésére, vagy
kódjának megismerésére bármilyen korlát áll fenn, akkor a tulajdonosi szoftverek csoportjába tartozik. • Nem az ingyenesség a megkülönböztetés alapja, tehát a tulajdonosi szoftverek között is létezik olyan, amely ingyen beszerezhető – ám a forráskódja nem hozzáférhető. • Zömük azonban tényleg kereskedelmi szoftver.
A tulajdonosi szoftverek • Kereskedelmi szoftver: • Beszerzésük kizárólag ellenértek fejében lehetséges. • Felhasználására általában nem állnak fenn korlátok. • A program bármilyen terjesztése tiltva van - ennek érdekében a másolatkészítésre is szigorú szabályok vonatkoznak, általában csak a programról való biztonsági másolat készítését engedélyezik. • A program szerzője nem biztosítja a forráskód megismerhetőségét, sőt a visszafejtés is tiltott. • A program felhasználó általi módosítása szintén nem megengedett. • A programhoz minden esetben dokumentáció is tartozik (digitálisan). • Regisztráció fejében további extra szolgáltatások járhatnak.
A tulajdonosi szoftverek • Freeware szoftver: • Ingyenes. • Szabadon terjeszthető, és a felhasználásukra sincsen korlátozás. • Forráskódja nem ismerhető meg, és így a program nem is módosítható. • A program írója fenntart magának bizonyos szerzői jogokat - a személyéhez fűződő jogokat -; mindössze a terjesztés és a használat vonatkozásában nyújt szélesebb lehetőségeket a felhasználónak. • Az ilyen szoftvert alkotója átsorolhatja más kategóriákba; gyakori példa, hogy egy sikeres freeware program újabb verziói shareware, majd később kereskedelmi szoftverként jelennek meg.
A tulajdonosi szoftverek • Shareware szoftver: • Ingyenesen beszerezhetők, és szabadon terjeszthetők. • A shareware programok nem használhatók díjfizetés nélkül korlátlanul és teljeskörűen (időkorlát, bosszantó képernyők – késleltetés; funkció korlátozás). • Kipróbálható a megvásárlás előtt a program. • Trial szoftver • Ingyen használható egy bizonyos ideig, ami után a további használat feltétele a regisztrációs díj kifizetése. Ezek a programok azonban nem szabadon terjeszthetők, általában a felhasználó más szoftver, vagy hardvertermék megvásárlásával jut hozzájuk.
A tulajdonosi szoftverek • Limited edition szoftver • Ad-powered (reklámmal támogatott) szoftver • Postcard-ware (email-ware)
• Abandon-ware: az ebbe a kategóriába tartozó
szoftvereket készítőjük átsorolta a kereskedelmi szoftver típusából valamely más kategóriába, leggyakrabban freeware-ré, szabad szoftverré vagy a public domain kategóriába.
A szabad szoftverek A szabad szoftver felhasználójának a következő szabadságokkal kell rendelkeznie: • A program futtatásának szabadsága (bármely célra, korlátozás nélkül). • A program működésének megismerésére és ez alapján a program igény szerinti módosítására vonatkozó szabadság. • A program korlátlan terjesztésének szabadsága. • A program fejlesztésének és a fejlesztések nyilvános elérhetővé tételének a szabadsága.
A szabad szoftverek • A program ingyenesen beszerezhető. • Szabadon terjeszthető. • A terjesztéssel szemben mindössze két megkötés áll
fenn: • ha a forgalmazó csak a bináris kódot (a futtatható programot)
terjeszti, akkor a forráskódot a felhasználó kérésére minden esetben, ingyenesen annak rendelkezésére kell bocsátani. Ezen szabályozás nélkül a program (forráskód) megismerhetőségének feltételét könnyen ki lehetne kerülni. • a programmal együtt kell annak dokumentációját is terjeszteni.
• Szabadon használható. • A program forráskódja megismerhető, és ezáltal a
program módosítható, valamint ennek alapján új program (származék) hozható létre.
A szabad szoftverek • A "copyleft" eljárás: • A felhasználók jogait védi, azáltal, hogy a szabad szoftver alapján készített szoftver szerzőjét kötelezik arra, hogy a származékot is szabad szoftverként adja ki. A korlátozás a szerzői jogvédelem szokásos eszközeivel valósul meg, azaz a licencszerződésben jelenik meg. A "copyleft-tel védett" programok esetén tehát a származék minden esetben "megörökli" a szabad szoftver státuszt. • A copyleft megvalósítására dolgozott ki a GNU project egy fix felhasználási feltételcsomagot a GPL-t (General Public Licence).
Félszabad szoftverek • Egy vegyes licenctípus, amely a felhasználó személyétől,
illetve a szoftver felhasználásának céljától teszi függővé annak státuszát. Általában a magáncélra és üzleti célra való felhasználást különböztetik meg, azzal a kitétellel, hogy az oktatásban való felhasználást szinte mindig a magáncélú felhasználással egyező; kedvezőbb kategóriába sorolják. • Ezen licencszerződések értelmében a megjelölt célokra, illetve a megjelölt személyek számára ingyenesen lehet használni a programot, kizárólag az üzleti felhasználás vonja maga után a vételár megfizetésének kötelezettségét.
Fájlcsere Szerzői jog megsértése: • Torrent
• Warez
BSA
A Business Software Alliance (BSA) egy olyan, non-profit szakmai szervezet, amelyet a szoftveripar és a hardvergyártó partnerek céljaik elérése érdekében hoztak létre. A szervezet elkötelezetten küzd a biztonságos és jogszerű digitális világ megteremtéséért.
Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány – ASVA.HU
Büntetendő tartalom, cselekmény • Káros tartalom: pedofil, idegengyűlölő • Digitális személyazonosság ellopása • Hamis látszat keltése: internetes bankolási nyitóoldal
másolata • Honlapok feltörése • Adatlopás: Sony PS Network felhasználói adatbázis (>100 millió játékos) • Adathalászat: emailben ügyféladatok jogtalan kérése
Sony vezetők bocsánatkérése…
Hamis banki belépő oldal
Digitális személyiséglopás
CIA honlapját is feltörték…
Védelem • Biztonsági programok: • Víruskereső • Kémprogram elleni védelem • Tűzfal
Tisztaszoftver program - MS
HUEDU - Novell
