Adattár Alsópetény 1746-ban mindössze egyetlen izraelita házaspár lakott a faluban, Jelen Lõrinc, nejével és kislányával. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József türelmi rendelete – ebben engedélyezte, hogy a zsidók földet mûveljenek, kereskedjenek, valamint ipart ûzzenek –, megindult a betelepülés. A megye zsidóságának térbeli elhelyezkedése elsõsorban a helyi földesurak beleegyezésétõl függött. Alsópetényben a Gyurcsányi-birtok nyújtott megtelepülési lehetõséget számukra. Olyannyira jól érezték itt magukat, hogy az 1784–1785-ös összeírásig számuk 90 fõre növekedett, és 19 háztartást számoltak össze. Az ideköltözés azonban nem állt meg, hiszen az itt élõk száma 1814-re elérte a 136 fõt, ugyanakkor a falu összlakossága nem haladta meg a 700-at. A helyi izraeliták zsinagógával is rendelkeztek, mely egészen 1946-ig létezett. Az 1848. évi összeírás azonban – talán hibásan – mindössze 8 család 31 tagját említi, három évvel késõbb viszont Fényes Elek már ismét 112 fõrõl tudósít. Ez a részleges felmérés is jól példázza azonban az alsópetényi zsidóság életkörülményeit. Két külföldi születésû ember volt közöttük: Rozenberg Sándor 62 éves, a morvaországi Kosztolicban született „rongyász”, és a Csehországból 16 esztendeje ideköltözött Grün Jakab üveges. Letelepedési engedélye egyiküknek sem volt. A többiek valamennyien Nógrádban születtek. Akadt köztük 3 rongykereskedõ, 2 kocsmáros, 1 boltos, 1 üveges és 1 kõmûves. Az alsópetényi zsidók is elsõsorban kereskedésbõl éltek. 1852-ben a petényi és a penci zsidóknak közös hitközségi vezetõségük volt. Két személy nevét ismerjük, Marton Kisznerét és Wolf Ádlerét. Stern rabbi ugyanekkor 51 család lelki életét vezette, 200 forint jövedelemmel rendelkezett. A híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványai közé tartozott. A sakter, Eichenwald Jakab, a helybeli rabbitól tanulta tudományát és 80 forint éves juttatást kapott szolgálataiért.
1878-ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Frisch Ferdinándnak, Jakabnak és Bettinek, valamint Rosenberg Bettinek magántanítója volt, Schweitzer Ignác személyében. Hochfelder Róza, Cecília, Weisz Lina, valamint Netti viszont, talán életkoruk miatt, sehová sem járt iskolába. A virágzó zsidó közösségnek a 20. század elsõ évtizedeire azonban már szinte nyomát sem találjuk (1880: 36 fõ, 1890: 24, 1900: 22, 1910: 13, 1920: 12, 1930: 8 fõ). Valószínûleg több tényezõ együttes hatásaként történt mindez. Az egyik ilyen ok lehetett az, hogy a falu lakosságának majd fele áldozata lett az 1873-as kolerajárványnak. A másik az lehetett, hogy a helybeliek elszegényedtek, miután a filoxéra tönkretette a szõlõültetvényeket. Minden bizonnyal hozzájárult az alsópetényi zsidóság elköltözéséhez az is, hogy az a Gyurcsányi család, amely egy évszázaddal elõtte befogadta õket, kihalt, és örökébe a zsidóellenes nézeteirõl elhíresült Andreánszky Gábor báró került, aki 1883/1885-ben az Országos Antiszemita Párt tagja, majd egyik elnöke lett. A fõrendiházban szorgalmazta a keresztények és a zsidók közötti házasság megtiltását. Az 1941. évi országos népszámlálás a 900 lakosból mindössze 6 fõt tüntet fel izraelita felekezetûként. Egy kimutatás szerint 1944-ben még a következõ iparengedélyek voltak érvényben a faluban: Rosenberg József szatócs, Steinmetz Miksa szatócs, ugyanõ mint szikvizes Alsópetény, Felsõpetény, Keszeg és Õsagárd községekre kiterjedõ mûködési körrel, és ugyanazon településeken szintén Steinmetz mint mészáros. Az év elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Alsópetényben az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Steinmetz Miksa 2 kh 1030 négyszögöl és külön Steinmetz József 1284 négyszögöl, Steinmetz Miksa és József együtt 7 kh 957 négyszögöl, valamint Rosenberg József 8 kh 1111 négyszögöl. A Magyar Élet Pártja keszegi szervezete 1939. augusztus 20-án beadványban fordult az alsópe1
tényi elöljárósághoz, melyben azzal vádolták Steinmetz Miksát, hogy a marhahús árát önkényesen emelte fel, s azt még sürgetésükre sem szállította le. Egyebek mellett felróják Steinmetznek, hogy a belsõséget a színhúshoz méri, nem szolgál ki mindenkit, a vevõkkel gorombán beszél. Kérik az elöljáróság közbenjárását, hogy a mészáros „magyar emberhez illõ beszédmodorban érintkezzen a vevõkkel, mert nem a vevõk vannak a kereskedõért, hanem a kereskedõ a vevõkért”. Nem tudjuk, hogy az ügy hátterében valójában milyen okok húzódtak meg. Miután Steinmetzéket deportálták, kétszobakonyhás, kamrával és jégveremmel, valamint a mészárosüzlettel rendelkezõ lakásukat a járási fõszolgabíró („azonnali átadással”) 1944. június 15én (!), Drubecz Sándor helyi lakosnak utalta ki. A Steinmetz és a Rosenberg család tagjainak adatait megtaláltuk az állami anyakönyvek utólagos halálozási bejegyzései között is. Alsópetényinek tartjuk a YVA adatbázisban szereplõ Kuffler Oszkárt és feleségét, Klauber Évát, valamint Weisz Jehosuát is. Kufflerék Dunaszerdahelyrõl érkezhettek Nógrádba, míg Weisz Jehosua állandó lakosként van feltüntetve. Steinmetzék valószínûleg már csak kettesben éltek, mivel a balassagyarmati közélelmezési hivatal vezetõje errõl tudósított egyik jelentésében. Bizonyos, hogy a háború után a községbe visszatértek között volt Steinmetz Józsefné szül. Spitzer Blanka, akit a közelmúltban, 2004. június 2-án, Budapesten temettek el. ALSÓPETÉNYI ÁLDOZATOK Kuffler Oszkár • an: N. Júlia • ap: Kuffler Viktor • szh: Királyfa • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: Ausztria • af: YVA • ill. biz. Kuffler Oszkárné *Klauber Éva • an: - • ap: – • szh: London • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Rosenberg József = Sámuel Sarolta • an: Frisch Emma • ap: Rosenberg Samu • szh: – • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Rosenberg József vegyeskereskedõ Alsópetényben, 1892ben született. Kereskedelmi érettségit tett Budapesten. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Négy évig tisztviselõ volt, 2
1920-ban alapított üzletet, amelyet megszakítás nélkül vezetett. Mellette kocsmát is mûködtetett. Sokáig tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Neje: Sámuel Sarolta. Gyermekeinek neve: Miklós és Sarolta.” Rosenberg Józsefné *Sámuel Sarolta • an: Schlesinger Etel • ap: Sámuel Mór • szh: – • ék: 48 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Steinmetz Miksa = Braun Ilona • an: Schwartz Lili • ap: Steinmetz Lipót • szh: Alsópetény • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Steinmetz Miksa kereskedõ és mészáros 1873ban, Alsópetényben született. Iskolái elvégzése után a mészárosmesterséget tanulta ki. Iparában Budapesten szabadult fel. Szikvízgyárát 1904-ben alapította. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 1922-ben lett önálló. Atyja üzletét vette át és 10 hold birtokán is gazdálkodott. Sokáig tagja volt Alsópetény község képviselõ-testületének. Neje: Braun Ilona. Gyermekei: Kamilla és József.” Steinmetz Miksáné *Braun Ilona • an: Paskus Mária • ap: Braun Jónás • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: Németország • af: anyakönyv Weisz Jehosua = N. Hadasa • an: N. Lea • ap: Weisz Benjámin • szh: Újdávidháza • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Forrás: NML VI. 501. 1.; Végh József: Alsópetény. Horpács, Mikszáth Kiadó, 1995. 34–37.; NML IV. 152. b) 60. 5408/1852.; NML IV. 152/b. 57. 2267/1852.; NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; 1941. népsz.; Telek 112.; NML V. 303. 1796/1939.; NML V. 303. 2. d. Ke. 140/1944.; NML VII. 1. 975/1942.; NML V. 302. 250/1944.; NML XXIV. 101. 4. 18231/1948.; NML V. 303. 2. 1092/1944.; Zelnik Csaba Ákos: Alsópetény. Történelmi emlékek, fejezetek Alsópetény múltjából. Alsópetény, 2005. 69.
Apátújfalu (Opatovská Nová Ves, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az 1941. évi népszámlálás 11 izraelitát írt öszsze a 723 fõs településen.
Négy áldozatot, a Kohn család tagjait tudtuk azonosítani. Tudjuk, hogy közülük Kohn Gábor 1942-ben 600 négyszögöl szõlõt is birtokolt. APÁTÚJFALUSI ÁLDOZATOK Kohn Gábor = Reiner Gizella • an: Fischer Netty • ap: Kohn Sámuel • szh: Leszenye • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Gáborné *Reiner Gizella • an: Deutsch Eleonóra • ap: Reiner József • szh: Felsõsapu • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Lajosné *Fischer Jolán • an: Glück Liza • ap: Fischer Márkus • szh: Bátorfalva • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Veronika • an: Reiner Gizella • ap: Kohn Gábor • szh: Leszenye • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Gáborét és Zoltánét. Vélhetõen apáról és felnõtt fiáról van szó. Elõbbi nevén házat és 2 kh körüli földet találtunk az elhagyott javak összeírásában. Zoltán gyermekei – ha voltak – az 1920-as, ’30-as, esetleg a ’40-es években születhettek, és nagy valószínûséggel szintén a holocaust áldozatai lettek. BAGLYASALJAI ÁLDOZATOK Schneider Gábor = Hevesi Leonóra • an: Rusznyák Rozi • ap: Schneider Fülöp • szh: Nógrád • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Schneider Zoltán • an: Hevesi Eleonóra • ap: Schneider Gábor • szh: Salgótarján • ék: 40 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 83.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Baglyasalja 1848-ban három zsidó személyt írtak össze Baglyasalján. Klein Dávid és felesége 16 év óta éltek a településen, árendásként. Gyermekük, ha született is, az összeírás idõpontjában már nem élt velük. Náluk lakott viszont egy 24 éves, szécsényi születésû fiatalember, bizonyos Steinicz Dávid „faluzó”, aki fél éve érkezett a kicsiny nógrádi településre. 1870-ben az 532 lakosból 8-an, 1910-ben viszont a másfélezerre szaporodott népességû faluban már 35-en vallották magukat izraelitának. 1941-ben Baglyasalja már közel 2000 fõs település volt. Ekkor 11 fõ vallását tekintve, egy fõ pedig keresztényként tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a zagyvapálfalvai körjegyzõ két, házhely kialakítására alkalmas zsidóbirtokot sorolt fel: a rákosligeti dr. Hertz Adolf másfél holdját, valamint Schneider Gábor és neje, Hevesi Eleonóra szintén mintegy másfél holdas ingatlanát. Mindez azt sejteti, hogy egy vagy két család élt itt, akik bizonyára a szolgáltatás és a kereskedelem terén mûködtek. Kutatásaink csupán két áldozat nevének azonosítását eredményezték: Schneider
Balassagyarmat A balassagyarmati zsidó közösség az egyik legrégibb magyarországi diaszpóra volt. Múltja mintegy hatszáz esztendõre tekint vissza. Errõl Czilczer György, a holocaust egyik túlélõje 1947-ben így írt: „… a hitközség tagjai között számos olyan család akadt, akik mielõtt a hitközség és az egyes családok okmánytárait a nyilasok, németek és a háborús cselekmények el nem pusztították, 250– 300 éves eredeti zsidó és családjukra vonatkozó okmányokkal rendelkeztek. Például: Felsenburg család, Barok család stb. [Valójában az õsi dokumentumok jelentõs része már az 1919-es Tanácsköztársaság idõszaka alatt megsemmisült.] A hitközség régi temetõjében a 200 évnél régebbi sírkõ nem ritkaság. A hitközség temploma, mely közel 100 esztendõvel ezelõtt épült, az ország egyik legszebb építészeti remeke volt. Keleti stílusban épült, 4000 személy befogadására volt alkalmas és komoly mûemlék gyanánt szerepelt. A hitközség 1944 elõtt több mint 2200 lelket számlált. A hitközség fõrabbija az európai hírû Deutsch család mindenkori legöregebb férfi tagja volt 4 vagy 5 generációt visszamenõen, és az ortodox közéletben igen elõkelõ helyet foglalt el az utolsó fõrabbi édesapja, néhai Deutsch József. Az utolsó fõrabbi, Deutsch 3
Dávid pedig Reich Koppel halála után a legesélyesebb jelöltje volt az akkori felsõháznak. Sajnos az egymást követõ zsidótörvények már megfosztották a zsidóságot a felsõházi képviselettõl, és így Deutsch Dávid már nem képviselhette az ortodoxiát a magyar törvényhozásban.” * A minjon (legalább tíz felnõtt, törvényköteles férfiból álló gyülekezet) létezése a város 1663-as pusztulása után évtizedekig szünetelt. A zsidók ismételt beköltözése 1725-ben, Leukó Márkus Gyarmatra jövetelével vette kezdetét. Lélekszámuk a század negyvenes-ötvenes éveiben szaporodott fel, a Balassák és Zichyek telepítõ politikájának köszönhetõen. Közülük 1750-ben már 15 kereskedõ rendelkezett kocsival, lóval és ökörrel. A balassagyarmati zsidók a városi közigazgatástól úgyszólván teljesen független, önálló „községet” alkottak, egészen 1848-ig. Az izraeliták ennek fennhatósága alá tartoztak. A zsidó tanács a rabbinátus elnöklete alatt két jártas „ügyész”-bõl, két bíróból és hét tanácstagból állt. Hatáskörébe tartozott a zsidóság egymás közötti – meglehetõsen gyakori – viszályainak elintézése a városi tanáccsal, és olyan ügyekben való közremûködés, amelyek a zsidó lakosság megterhelésével voltak kapcsolatosak. A község kezdetben a kereskedõk közössége volt. Késõbb megjelentek közöttük az iparosok és néhány más foglalkozás képviselõi is. Az 1868-as emancipációs törvényt követõen a helyi zsidóság tagjait immár a polgári Balassagyarmat társadalmi, gazdasági és kulturális életének valamennyi területén meg lehetett találni. A város kereskedelmében, hitelügyleteiben, valamint kézmûiparában a 20. század közepéig meghatározó szerepet játszottak. Balassagyarmat – nem csekély mértékben – éppen zsidó kereskedõi révén válhatott az Ipoly mente gazdasági–kereskedelmi központjává. A 19. század közepén a város népességének 40%-a vallotta magát izraelitának, ami magyarországi viszonylatban is igen figyelemreméltó arány! Korántsem tévedés azt állítani, hogy a helyi minjon a magyar, sõt az egyetemes zsidó kultúrában is számottevõ helyet vívott ki magának. Hiszen már a 18. század második felétõl nemzetközi hírû jesiva (zsidó hittudományi iskola) mûködött itt, és ugyanezen idõtõl saját zsinagógája és rabbinátusa is volt a közösségnek. A lélekszám gyors növeke4
dése nyomán hamar szûknek bizonyult az alig egy évszázada épült régi templom. A hitközség új istentiszteleti helye – heves viták és torzsalkodások közepette – 1868-ra készült el. A kétszintes, nõi karzattal rendelkezõ, mintegy négyezer fõt befogadni képes ortodox zsinagóga Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb mór stílusú zsidó templomai közé tartozott. A hitközség vezetõségének névsora 1852-bõl: Philip Adam, Jakob Jaulus, Markus Elver, Salamon Weisz, Cajetan Hoffmann, Moses Kot, Samuel Kohn, Israel Klein, Philip Khon. A hitközség híres rabbijai közül is kiemelkedik Deutsch Áron Dávid, aki a magyarországi neológ–ortodox vita és szembenállás idején az ortodoxia kimagasló személyisége, egyben a híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes (Szófer Moyse) egyik legkedvesebb tanítványa volt. Deutsch Áron Dávid 1812-ben született a morvaországi Raudnitzban. Nagyatyjánál tanult, aki szülõvárosának rabbija volt, azután a prágai, majd a pozsonyi jesivákat látogatta. Elõbb Irsán mûködött, majd a negyvenes évek elején Budapesten. 1846-ban Sebes község, 1851-ben pedig Balassagyarmat rabbija lett. 1852-ben 400 forint jövedelemmel rendelkezett. A reformmozgalom idején és az 1868. évi kongresszuson, miként azt a Zsidó Lexikon írja, „egyik legengesztelhetetlenebb, de egyik legjelentékenyebb vezetõje is volt a harcias ortodoxiának. Nagy érdeme van az autonóm ortodox községek elismertetésében. Szimpatizált a chászidizmussal is, s õ maga szigorú aszkéta volt. A rituálék megtartásánál szélsõ konzervatív volt. Bûnnek bélyegezte, ha valaki olyan templomban imádkozott, ahol az almemor nem a középen állott.” Responzumait Goren Dávid cím alatt fia, Deutsch József Izrael adta ki, Pakson, 1885-ben. Balassagyarmaton halt meg 1878. április 26-án. Az 1850-es években a hitközség két saktert is fizetett. Közülük Freiseinger Jakab 240, míg Bares Jakab 140 forint jövedelmet kapott. Elõbbi Berlinben, utóbbi Nyitrán tanulta ki a mesterségét. Ettõl az idõtõl kezdve egészen az 1944-es vészkorszakig mindig a Deutsch család tagjai sorából kerültek ki a helyi minjon rabbijai. Elõbb Deutsch Áron Dávid fia, Deutsch József Israel, majd annak fia, a mártírhalált halt Deutsch Dávid. A hitközség életében a Weisz család tagjai játszottak még kiemelkedõ szerepet. Weisz Salamon a 19. század
második felében öt évtizeden át volt a hitközség elnöke. Nevéhez fûzõdik a zsinagóga felépítése és számos más intézmény alapítása. Egy idõben õ volt az ország „elsõ legnagyobb zsidó földbirtokosa”. Salamont fia, Miksa követte a hitközség elnöki székében. * Az elsõ zsidó iskolát II. József rendeletei keltették életre. Egy 800 négyszögöles telken mûködött a késõbbi intézmények magva, a Talmud Tóra két tanerõs tanodája. A balassagyarmati izraelita családok 1851-ig gyermekeiket magánúton taníttatták, ekkor azonban a Trencsén megyében, 1811ben született Wiener Mihály, valamint további hat tanító és egy tanítónõ vezetésével megalapították a hitközség iskoláját. A belsõ viszályok következtében azonban Wienert hamarosan elbocsátották, aki így magántanodát nyitott. Ezzel már két oktatási intézmény is nyitva állt a városban a zsidó ifjúság elõtt, egymásnak komoly konkurenciát jelentve. A verseny vége a hitközségi iskola bezárása lett 1853-ban, ám azt még ugyanabban az évben újra megnyitották, immár Grünhut Adolf tanító vezetésével. Jelentõs szerepet játszott a helyi zsidóság magyarosodásában, mivel ebben az idõben már a magyar nyelvet is oktatták benne. Azonban az intézmény, a három „zugiskola” mellett, továbbra is csak tengõdött. A tarthatatlan helyzetet látva Mészáros Imre római katolikus esperes – mint iskolafelügyelõ – évek munkájával elérte, hogy a párhuzamos intézményeket, „skólákat” bezáratva minden oktatót a hitközségi iskolába vonjon össze. A gondok azonban ezután sem szûntek meg, az iskolát sokáig vállalkozásba kellett adni, s csak 1878-ban vette vissza ismét a hitközség. Az újonnan alapított iskola az 1880-as évektõl, Brett Mór vezértanító, majd igazgató vezetése alatt élte fénykorát. A legtöbb tanulója (327 gyermek) az 1889/1890. tanévben volt. Az iskola vezetése nagy gondot fordított a szegény sorsú gyermekek segítésére. 1881-ben például gyûjtést rendeztek, a befolyt összegbõl pedig könyvekkel és írószerekkel látták el az arra rászorulókat. 58 jól tanuló, szegény sorsú diákot részesítettek pénzjutalomban, az életre hívott ifjúsági takarékon keresztül. A tantestület ebben az idõszakban: Brett Mór igazgató és Jaulusz Borbála, Rosenstein Adolf, Singer Adolf, Streisinger Sándor, Wágner István.
Az iskolaszék 1884. június 11-én tartott ülésén határozattal elrendelte, hogy a következõ tanévtõl kezdõdõen az iskola a magyar nyelv továbbfejlesztése érdekében a Biblia fordítását is magyarul tanítsa. Ettõl kezdve minden tárgy oktatása az ország hivatalos nyelvén folyt. Az 1881/1882-es tanévben 70 kötettel iskolai könyvtárat, kézimunkatermet, tornatermet létesítettek. 1886-ban, a Grünbaum Henrik vezette iskolaszék döntése alapján, bevezették a tandíjmentességet, melyben az elsõ alkalommal 106 tanuló részesült. A Millennium évében az iskola tanulói fát ültettek, hogy „törzse és ágai a magasba törve hirdessék: Áll Buda, él magyar még!”. Az ünnepi beszédeket dr. Révész György, az iskolaszék akkori elnöke és Deutsch József fõrabbi mondták. Ebben az évben került sor az oktatás modernizálására: bevezették a teljes osztályrendszert. Egy 1900-ban kelt összefoglaló megállapítja: „Az iskola tanszerekkel, tornaszerekkel és könyvtárral el van látva. A tanulók tízévi átlagos száma 240. A tanítási nyelv magyar. Az iskolaszék elnöke Kanitz Ödön gyógyszerész.” 1902. március 15-én emlékeztek meg az 1848. évi törvények szentesítésérõl, a következõ év szeptember 19-én pedig Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról. 1904-ben, az iskolaév befejezését követõen nagy veszteség érte az intézményt. 48 évi fáradhatatlan munkálkodás után nyugalomba vonult Brett Mór igazgató, aki ebbõl az alkalomból 200 koronás alapítványt létesített. 1919. március 14-én hunyt el, utóda Bartha Mór lett. 1906. október 29-én, II. Rákóczi Ferenc „nagy fejedelem” hamvainak hazahozatala alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek, „áldozva a fejedelem lángoló hazaszeretetének”. 1909-ben ment nyugdíjba Singer Adolf tanító, aki 40 éven át szolgálta az iskolát. A háborús évek megpróbáltatásokat hoztak az intézmény számára is. Egy idõben a tanítás is szünetelt, mivel az épületet hadikórházzá alakították át. Mégis, az iskola ebben az évben bõvült hatosztályossá. Az utolsó háborús évben katonákat helyeztek el a tantermekben. A következmény lesújtó volt: a berendezés és a már 400 kötetet számláló könyvtár megsemmisült. A hiányokat csak évek múlva tudták pótolni. 5
Az 1919. év elejének nagy eseményérõl, a csehszlovák megszálló erõk városból való kiverésérõl, a tanulók egy fényes iskolai ünnepség keretében emlékeztek meg. Az iskola az 1920-as évek második felében egy 5 tantermes, 6 osztályos, a maga korában modern oktatási intézménnyé fejlõdött. Mûködött benne Ifjúsági Testnevelési Egyesület, Leány Ifjúsági Egyesület, Bész Hamidras, Ifjúsági Önképzõkör, Cserkészcsapat. A cserkészcsapat szervezõbizottságának az elnöke Gansel Artúr, parancsnoka pedig Boros Mór tartalékos fõhadnagy, tanító volt. Munkájában a Balassi Bálint Gimnázium izraelita növendékei is részt vettek. Az 1930-as évek elején tovább fejlõdött az intézmény: igazgatói irodával, tanári szobával, fogadószobával, jól felszerelt, új kézimunkateremmel és tornateremmel bõvült. A háborús évek, a vésztörvények azután véget vetettek az iskolai életnek is. 1944 tavaszán a hitközség vezetõi azt jelentették, hogy az elemi iskolában a tanerõk száma 3 fõ, a tanulóké 178; a Talmud Tórában két fõ tanítja az 51 gyermeket. A tanárok és diákok egyaránt, majdnem mindnyájan az auschwitzi lágerben végezték be életüket. * Az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon még épségben és teljességében mutathatta be a balassagyarmati zsidóságot. A múlt fölemlítése mellett szólhatott a három templomról: az 1852-ben felépült Besz-Hamidrasról, a nagytemplomról és az Ifjúsági Egyesület imaházáról, melyet 1926-ban építettek. Felemlíthette a zsidó intézményeket: a Chevra Kadisát (temetkezési egyletet), az elemi iskolát, a Talmud-Tóra iskolát, a Nõegyletet, a Leányegyletet, az Ifjúsági Egyesületet, a 23 növendéket nevelõ jesivát. Szólt a szócikk szerzõje a háborús veszteségekrõl is, az értékes alapítványok semmivé válásáról, valamint arról a 260 zsidó férfiról, akik a világháborúban harcoltak a hazáért, és akik közül 46-an hõsi halált haltak. A 2500 lelket számláló ortodox hitközség 600 családdal és 399 adófizetõ taggal bírt, akik foglalkozásuk szerint így oszlottak meg: 170 kereskedõ, 59 más „szabadpályán” tevékenykedõ, 73 iparos, 36 munkás, 19 magántisztviselõ, 17 gazdálkodó, 14 ügyvéd, 12 orvos, 12 köztisztviselõ, 6 tanító, 3 nagykereskedõ, 3 vállalkozó, 3 mérnök, 40 magán6
zó és 52 egyéb foglalkozást ûzõ, 18 munkanélküli és 27 közadakozásból élõ. Néhány rövid életrajz a korszakból: Elfer Ignác hentes és mészáros. Születési éve és helye: 1880, Ipolyharaszti. 1905-ben Balassagyarmaton alapította meg üzletét, amelyet önállóan vezetett. Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Feleségét Braun Blankának hívták (a holocaust áldozatai között találjuk). Gyermekei Sándor, Lajos, József és Edit voltak. Heisz Sándor kereskedõ. Születési éve és helye: 1897, Balmazújváros. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1928-ban lett önálló kereskedõ, 1932-ben telepedett le Nógrád vármegye székhelyén, Balassagyarmaton, ahol önálló kereskedést vitt. Feleségét Bischitz Saroltának hívták, gyermekeinek neve: Judit és Miklós. Heksch Ede sütõmester. Születési éve és helye: 1868, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a sütõipar minden ágában kiképezte magát, majd Balassagyarmaton fejlesztette szakismereteit. 1891 óta volt önálló sütõmester. Felesége: Bischitz Helén. Gyermekei: Jenõ, Franciska, Aranka és Imre. Dr. Komlós Ferenc vendéglõs. Születési éve és helye: 1891, Balassagyarmat. Középiskoláit Balassagyarmaton, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1921-ben avatták államtudományi doktorrá. 1929-ben átvette atyja 1889-ben alapított vendéglõjét. A város képviselõ-testületében a borellenõrzõ bizottság tagja volt, az ipartestület választmánya pedig számvizsgálóvá választotta, a vendéglõs szakosztályban titkárként mûködött és részt vett a Balassa SE választmányának munkájában is. „Ujvilág” nevû vendéglõje a helyi és környékbeli kisgazdatársadalom kedvelt találkozóhelyeként üzemelt, és itt volt a balassagyarmati Kisgazdakör otthona is. Feleségét Karpf Bertának hívták. Gyermekei: György és István. Schulteisz Dezsõ sütõmester. Születési éve és helye: 1904, Budapest. Iskolái elvégzése után a sütõiparban képezte ki magát, mint segéd Budapesten fejlesztette szakismereteit, majd 1931-ben Balassagyarmaton lett önálló mester. Péküzeme a kor igényei szerint volt berendezve. Feleségét Rinfeld Reginának hívták. Gyermekei: Zsuzsanna, Edit, Imre és György. Steiner Árpád sütõmester. Születési éve és helye: 1902, Szécsény. Iskolái elvégzése után a sütõiparban képezte ki magát. Budapesten, mint segéd,
több éven keresztül fejlesztette szaktudását, majd 1939-ben Balassagyarmaton önálló sütõmester lett. Korszerû péküzemmel rendelkezett. Két alkalmazottat foglalkoztatott. Felesége neve: Schwarcz Berta. Gyermeke: Andor. Ungár Jónás József textilkereskedõ. Születési éve és helye: 1896, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. Az I. világháborúban a 23. és 13. honvéd gyalogezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. Kitüntetései: a koronás vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján és a Károly Csapatkereszt. 1919-ben alapította meg balassagyarmati üzletét. Tagja volt az OMKE-nek. Felesége: Ungár Ilona. Gyermekei: Róbert és Noémi. A Balassagyarmati Ipartestület elnöke 1944. június 1-jén a következõ zsidó iparosok adatait állította össze az iparügyi miniszternek: Afterguth Adolf órás-ékszerész, Albert Irén kalapos, Alpár Ernõ építõmester, Balázs Frigyes építõmester, Baneth Dezsõ kárpitos, Barth Ilona kalapos, Benedek Lajos és társa villanyszerelõ, Benedek Miksa üveges, Berger Klára nõi szabó, Bergmann Hugó férfiszabó, Bodor Samu férfiszabó, Braun Nándorné nõi fodrász, Breiner Klára manikûr-kozmetika, Büchler Ernõ sütõ, Doman Sándor férfiszabó, Domann Ferencné nõi szabó, Elfer Ignác mészáros-hentes, Elfer Izidor mészáros-hentes, Engel Adolf szobafestõ-mázoló, Englender Sándor borbély-férfifodrász, Erdélyi Imre nyomdász, Fischer Rózsa nõi szabó, Fridmann Bernát férfiszabó, Goldmann Róza fényképész, Grünberger Adolf nyomdász, Grünberger Ignác sütõ, Grünwald Zoltán órás-ékszerész, Hajdú Árpádné kalapos, Havas József bádogos, Hecks Ede sütõ, Heksch Imre sütõ, Iczkovics Farkas borbély-férfifodrász, Kertész Jenõ címfestõ, Klein Jenõ órás-ékszerész, Klein József bádogos, Klein Sándor férfiszabó, Kohn Ilona kalapos, Kohn Mária fûzõkészítõ, Kohn Márkusz férfiszabó, Kovács Mór férfiszabó, Lebovics Mór cipész, Lehr Ferencné özv. sütõ, Lengyel Imre nyomdász, Lichner Lajos cipész, Löffler Béla kefekötõ, Lõwi Vilmos órás-ékszerész, Luczáthy Sándor férfiszabó, Lusztig Ferenc fényképész, Nádel Jenõ villanyszerelõ, Neufeld Mór férfiszabó, Nikolsburger Mátyás cipész, Ösztreiher Ábrahám bádogos, Platzner Miksa cipész, Polgár Alfréd cipész, Quittner Mórné nõi szabó, Rosenburg Dávid betûvésnök, Rózsa Jenõ molnár, Rusznyák Miksa bádogos, Schindler Her-
mina nõi szabó, Schlesinger Fáni kelmefestõ, Schlésinger József asztalos és Schulcz Mór asztalos, Schwartz Áron férfiszabó, Schwartz Ilona fûzõkészítõ, Schwartz Ilona nõi szabó, Schwartz Márton szobafestõ-mázoló, Siffer Jónás férfiszabó, Simon Izsák kóser hentes, Sirmann Lipót kóser hentes, Spitzer Benjámin parókakészítõ, Spitzer Sarolta nõi szabó, Steinberger Simon férfiszabó, Steiner Ármin férfiszabó, Steiner Árpád sütõ, Steiner Bertalan üveges, Steiner József asztalos, Steiner Miksa bádogos, Steiner Náthán bádogos, Strausz Andor kékfestõ, Szécsényi Ármin mészáros-hentes, Szegedin Sándorné paplankészítõ, Szegedin Teréz nõi fodrász, Székely Samu könyvkötõ, Szügyi Gézáné üveges, Tusák Sándor órás-ékszerész, Weisz Dávid kifõzõ, Weisz Erzsébet nõi szabó, Wesztfid Alfréd sütõ, Wohlberg Gizella nõi szabó, Wohlberg Lenke fehérnemûvarró. A 20. század húszas-harmincas éveiben a hitközséget – a Zsidó Lexikon kimutatása szerint – Deutsch Dávid fõrabbi, id. Schwartz Dávid elnök, Jónás Emil és Weisz Miksa alelnökök, Federer Salamon és Ungár Salamon gondnokok, Bodor Samu pénztárnok, Klein Dávid gazda, Haas Lajos és Gansel Ernõ elöljárók, valamint Ádler Samu jegyzõ vezették. * A gyarmati zsidó közösség a 18. század utolsó évtizedeitõl kezdve – kisebb stagnálásokkal és visszaesésekkel – folyamatosan gyarapodott az 1920-es évekig. (1785: 529 fõ, 1826: 870, 1840: 849, 1848: 1583, 1869: 2033, 1880: 2024, 1910: 2245, 1920: 2401). Ekkortól csökkenõ tendenciát mutatnak a népesedési adatok: 1930-ban 2013, 1941-ben 1712 (13,75%) izraelita vallású élt a városban. Rajtuk kívül 25 fõ volt az 1939. évi IV. tc. alapján „nem izraelita vallású zsidó”. A város összlakossága 12 447 fõ volt. Ugyanakkor – nyilván nem lehet e tekintetben az adott társadalmi-politikai helyzettõl és állapotoktól elvonatkoztatni – mindössze 61-en vallották magukat zsidó nemzetiségûnek. 1942-ben a hatóságok internálták a balassagyarmati hitközség elnökét, Weisz Oszkárt. Ügyében még képviselõházi interpelláció is született, melynek következtében a belügyminiszter lényegében rehabilitálta az elnököt. Weisz Oszkár azonban, az internálótáborból való kiszabadulása után, már nem kívánt a közéletben szerepelni és lemondott tisztérõl. Õt késõbb, 48 éves kora és szívbaja elle7
nére, büntetõszázaddal Ukrajnába vitték. Onnan hazakerült, de az 1944. március 19-ét követõ napokban ismét internálták, majd Auschwitzba vitték, ahol életét vesztette. 1944 áprilisában az ortodox hitközség kötelékébe 1516 fõ tartozott, az elnök már Lázár Mihály seprûgyáros volt, míg az anyakönyvvezetõ rabbi posztját Deutsch Dávid töltötte be. A viszonylag jómódú közösség öt felekezeti egyesületet (Chevra Kadisa, Izraelita Nõegylet, Ifjúsági Jótékonysági Egylet, Leányegylet, Bet-Hamidros Egylet) és egy alapítványt (Ungár Zsigmond–Fröhlich Zsófia Aggokháza Alapítvány) mûködtetett. A gettósítás elõkészítésekor a hatóságok 1780 balassagyarmati zsidóval számoltak. A hitközség által közölt lélekszám (1516 fõ) és az utóbbi szám eltérésének okát nem tudjuk, erre vonatkozóan csak feltételezéseink vannak. A városi zsidóság nagyságára vonatkozóan számos további, egymásnak ellentmondó számadatot ismerünk. Például Féderer László helyi lakos egy népbírósági eljárás során – a környékbeli zsidóságot is beleértve – következetesen 3500 fõrõl beszélt. Czilczer György – a hitközség késõbbi elnöke – 1947-ben a helyi zsidóság 1944 elõtti lélekszámát 2200 fõ felettire teszi, nyilván beleértve az anyahitközséghez tartozó környékbelieket is. A közigazgatási, illetve népbírósági anyagokban pedig gyakorta elõfordul a 2500-as szám. A források eltérése valószínûleg az összeírási szempontok különbözõségébõl adódott. Amíg például az ortodox hitközségi tagok számát vélhetõen a vonatkozó vallási szabályok határozták meg, addig a hatóság nyilván a jogszabályok által zsidónak nyilvánítottakat vette figyelembe. Könnyen elképzelhetõ egyébként, hogy mindkét szám a hitközség vezetõitõl származik. Az áprilisi jelentéshez mellékelt kísérõlevél ugyanis egy fontos megjegyzést tartalmaz. Miután a jelentéskészítõk szabadkoznak a késõi megküldés miatt, megjegyzik, hogy „… az idõközben hatóságilag elrendelt 6136/1944. VII. res. számú összeírási rendelkezésnek kellett eleget tennünk, ezért képtelenek voltunk az elõírt 24 órás határidõt betartanunk, amiért szíves elnézésüket kérjük”. Ez pedig nem jelent mást, mint az ún. Jaross-lista balassagyarmati elkészítésének tényét. Ebben az esetben a zsidóság helyi vezetõi maguk kényszerültek arra, hogy hittársaikhoz – a hatóságok felé – hozzászá8
molják a felekezeti közösségbe nem tartozó zsidókat is. A két szám 250 fõs különbsége mégis meglepõen nagynak tûnik. Munkánkban – a fentiekre tekintettel – a hatóságok által használt 1780 fõs lélekszámot tekintjük a valóságot leginkább megközelítõnek. Természetesen a hitközséghez tartozó valamenynyi személy nem tartózkodott a városban, miként más illetõségûeket viszont itt érhetett a gettósítás. (Például Ehrenfeld Miklós – a késõbb Michel Gyarmati néven Franciaországban ismertté vált revüigazgató – már 1944-ben külföldön tartózkodott, bár balassagyarmati illetõségûnek számított.) Mások az ország különbözõ részein, leginkább budapesti rokonaiknál, második lakásukban vagy egyéb helyen tartózkodtak, és a gettósítást ott élték át. (A Budapest IX. kerületi anyakönyvvezetõ például 1944. augusztus 9-én értesítette a város polgármesterét a balassagyarmati illetõségû Munk Sámuel haláláról.) Külön kategóriát képeztek azok – fõként gyermekekrõl lehet szó –, akik a fokozódó terror hatására Szlovákiába húzódtak, általában ottani hozzátartozóik segítségét véve igénybe. A Szlovákia és Magyarország közötti zsidó migrációban adataink segítségével két idõszakot különböztethetünk meg. 1943-ig Balassagyarmat képezte a fogadó területet, 1944-ben azonban az irány megfordult. Szántó Dezsõt például 1943 tavaszán Hidasnémetire internálták, mert öccsével, Gyulával együtt 22 hozzátartozójukat csempészték át a szomszédos országból, mivel „akkor ott nagy volt a zsidóüldözés”. 1944-ben viszont már õk menekültek az itteni üldöztetések elõl oda, de a határon elfogták õket. Berczeller Ármint szintén 1943 tavaszán vitte el az Államvédelmi Központ ügyésze Tornyosnémetibe, „mert idegen állampolgárokat rejtegettek a lakásukon”. Három hét múlva került haza, ahol – a csendõrség feljelentésére – a rendõrbíró pénzbüntetésre ítélte õt, és rendõri felügyelet alá helyezte annak tisztázásáig, hogy valóban csak olyan szlovákiai rokonaiknak adtak-e menedéket, akiknek érvényes útlevelük volt. Egy balassagyarmati illetõségû zsidót szintén 1943 tavaszán fogtak el Õrhalom községben a csendõrnyomozók, mert Szlovákiából – állítólag üzletszerûen – zsidókat csempészett át a határon. A nyomozást budapesti csendõrtisztek végezték, az elkövetõt internálták.
Azok a szlovákiai menekülõk, akiket még a határon vagy a megyében elfogtak, a balassagyarmati börtönbe kerültek. Ügyükben Niemtschik Ferenc fõügyész járt el: „Amikor Szlovákiában megindult az izraeliták deportálása, tiltott határátlépéssel, okirathamisítással fogházba kerültek. Engem mindig arra kértek, ha egy mód van rá, hoszszítsam ügyüket, mert itt, a fogházban érzik biztonságban csak magukat, s még itt vannak, hátha történik valami változás. Én ezt meg is tettem, mindig hosszítottam. A fogházban 41 ilyen izraelita fogoly volt.” 1944-ben a német hatóságok több esetben át akarták venni a foglyokat, de a fõügyész csak a magyar hatóságoknak adta át õket, Budapesten. Többségük Auschwitzba került. Visszaemlékezésében Czilczer György 4 olyan gyermeket említ, aki „Szlovákiában bujdosott a nyilas idõk alatt”. Kétségkívül a legnagyobb távol lévõ csoportot a deportálás elõtti években munkaszolgálatra behívott 16–48 év közötti férfiak képezték. Erre vonatkozóan csupán Czilczer közöl adatot, aki számukat 300 fõben határozza meg. Szerinte május második felében háromszor vagy négyszer volt a gettóban sorozás. Adataink is azt tanúsítják, hogy a bevonulások több ütemben, csoportonként történtek. Az ún. „ZS”-lapos munkaszolgálatosok már 1942-ben kikerültek Ukrajnába, de bevonulások voltak a következõ évben is. 1944. március 23-án érkezett a polgármesterhez az az alispáni leirat, amely a „közérdekû munkaszolgálatra való behívás” tárgyában intézkedett, április 1-jei határidõvel. Május 4-én ismét jelentõsebb számú csoport kapott behívót (egy visszaemlékezés szerint 100, egy másik szerint 200 fõ). Az érintetteket a rendõrség udvarán gyülekeztették, ahol 50 pengõ kivételével elvették a motozás során náluk talált értékeket. Innen a Szécsényben lévõ bevonulási központba szállították õket, majd a frontra kerültek. Május 19-én vitték el a gettóból Mosonmagyaróvárra – egy BM rendelet alapján – a zsidó szakiparosokat, mintegy kilencven fõt (más forrás szerint „csak” ötvenet). Az elszállítás elõtti napon a kijelölt személyeket a rendõrségre vitték be, a hajukat lenyírták, majd a folyosón töltött éjszaka után hajnalban szállították ki mindannyiukat a vasútállomásra, ahol két vagonban helyezték el õket. A szállítást Óriás Oszkár rendõrségi fogalmazó irányította, aki intézkedett a vagonajtók lelakato-
lásáról. Részlet késõbbi vallomásából: „… ez azért történt, mert egyrészt nem volt elég õrszemélyzetünk, másrészt a kísérõ õrszemélyzet napidíját a zsidó tanácsnak kellett viselni, s inkább azt a módot választották, hogy a vagonokat lelakatolják, s csak két rendõr kísérje a vonatot. A lakatokat is a zsidó tanács vásárolta meg és adta át nekünk. Mikor a lelakatoláskor kérdezték tõlem, hogy mi lesz a WC-vel, én azt mondtam, hogy végezzék el a dolgukat papírba és dobják ki az ablakon. Az nem felel meg a valóságnak, hogy víz bevitelét a vagonokba megtiltottam volna. Mikor a munkaszolgálatosokat behívták, a behívókat a rendõrség kézbesítette. A zsidó pap is kapott, aki a fõispánt kérte a mentesítésre. A fõispán intézkedett is, hogy a pap nem fog bevonulni. A behívókat egy rendõr vitte Szécsénybe a bevonulóközpontba, a mentesítéssel együtt. Ott Lázár százados követelte a pap bevonultatását. Erre a fõispán is intézkedett, hogy vonuljon be.” (Valójában a rabbi csupán halasztást kért, mivel a behívója ünnepnapra szólt.) A bevonultatások június elejéig folytatódtak. Hiányzott a deportáltak sorából néhány mentesített, akik közül azonban többeket az utolsó pillanatban mégis beraktak a transzportba, vagy késõbb a németek gyilkoltak meg. Dr. Kovács Mihály „félig zsidó származású” ügyvédjelöltet – aki elkerülte a deportálást – a németek lõtték agyon. Kovács Mihály tragikus történetét máig homály fedi. A város nagyra becsült cukrászmesterének, Selmeczy Árpádnak volt a veje, feleségét Sárának hívták. Mihály fiuk 1941-ben született. A tragikus sorsú családfõ „… mindig pipázva járt az utcán és barátságosan fogadta a köszöntésemet” – emlékezett rá a közelmúltban Kenessey Béla úr, ma budapesti lakos. Magos (Munk) Dezsõ és egy „Bereczkiné nevû asszony” – minden bizonnyal Bereczky Vilmos mûszaki fõtanácsosnak, az Államépítészeti Hivatal vezetõjének feleségérõl van szó – az utolsó pillanatban kerültek be a transzportba. A Magos családból mindössze Teréz nevû lányuk élte túl a borzalmakat. A szülõk és fiuk a holocaust áldozatai lettek. Bereczky Vilmosné „hívõ keresztény aszszony volt, aki letartóztatásakor magához vette Bibliáját, ezt így hallottam, s csendben távozott otthonából” (Kenessey Béla úr közlése). Ugyancsak Kenessey úr tesz említést Hámory István feleségérõl, akinek férje a FUTURA-nál dol9
gozott. Az asszony keresztény volt, azonban megkeresztelése ellenére sem menekülhetett meg a gyilkos tébolytól. Az eredetileg mentesítettek, de késõbb elhurcoltak közé tartozott az evangélikus vallású Horn Árpád nagybérlõ is. Hiányoztak a deportáltak közül azon kevesek is, akik – különbözõ módokon – az utolsó pillanatban menekültek meg a deportálástól, nemegyszer regénybe illõ kalandok árán. Például közvetlenül a transzport indítása elõtti napokban – már a gettó táborba telepítése után – került ki Kollár Edit és egy Róthné nevû asszony, utóbbinak úti igazolványt is kiállítottak a hatóságok. Fleischer Andor, a gettórendõrség parancsnoka, egy 1946-os népbírósági tárgyaláson vallotta a következõt: „Horn József detektív, aki a Hain Péter különítményébe volt beosztva, és aki személyes jó barátom volt, aki révén sikerült az egyik pesti nyilas szervezetbe álnéven bejutnom, és így megmenekülnöm.” Van forrás, amely arra utal, hogy a gettósítás elsõ napjaiban több szökésre is sor került. Végül hiányoztak azok, akik nem bírván a gyötrelmeket, még a szállítmányok elindulása elõtt – a gettóban, a városi kórházban vagy a nyírjesi táborban – hunytak el. A VII. Csendõrkerület Illéspusztai Zsidótábor Parancsnoksága június 19-én átiratban közölte a polgármesterrel, hogy „1944. évi június hó 12-én a hajnali órákban egy 80 év körüli zsidó nõ, kinek haja õsz, arca hosszúkás és 160 cm magas, elhunyt. A városi orvos halottkémi jelentése szerint ezen ismeretlen nevû, elhunyt nõ halálozása elõtt Nyírjespusztán tartózkodott, haláloka: végelgyengülés. Gyógykezelõ orvos neve: dr. Fischer Sámuel, akit kihallgatni nem lehetett, mert a zsidókkal együtt ismeretlen helyre szállíttatott.” * Nógrád vármegye alispánjának kérdésére a város fõjegyzõje 1949. április 20-án Balassagyarmat háborús áldozatainak számát 2000 fõben határozta meg, az alábbi megjegyzéssel: „A 2000 halottban bennfoglaltatik a deportálás folytán vissza nem tért 1600 zsidó személy.” Czilczer György – akinek visszaemlékezését kötetünkben is közöljük – 300 fõben adja meg a munkaszolgálatra bevonultatottak, és 560–610 fõben a deportálás után munkára vittek számát. Állítása szerint 60 nõ és 2 deportált férfi tért vissza Balas10
sagyarmatra. Tudjuk, hogy 1949-ben 166 izraelita élt a városban, feltételezhetõ azonban, hogy a túlélõk száma ennél valamivel nagyobb lehetett. A visszatérõ munkaszolgálatosok számát – Kertész István volt balassagyarmati lakos visszaemlékezése alapján – 150 fõre tehetjük. (A bevonultatottakat ért súlyos emberveszteséget valószínûsíti az a tény, hogy az 1941 és 1944 között létrejött és 1944 júniusa után lejáró szerzõdést kötött iparostanoncok közül 1945-ben, illetve utána, csak igen kevesen szabadultak fel. A 31 férfi közül 9 fõ, míg a 21 nõ közül senki sem.) A városba visszatért zsidó lakosság összes számát 200–250 fõre becsüljük. (Randolph L. Braham adatai szerint 1946-ban 221 zsidó élt Balassagyarmaton.) Természetesen nem minden túlélõ Balassagyarmatra jött vissza. Voltak, akik az ország más részein – elsõsorban Budapesten – telepedtek le, de olyanok is akadtak, akik már az országba sem tértek vissza (adatunk van arra is, hogy volt, aki az amerikai hadseregbe állva a japán frontra került). Számuk azonban, mely talán örökre ismeretlen marad elõttünk, nem lehetett nagy. Az összes túlélõ sem igen lehetett több 300–350 fõnél. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a balassagyarmati zsidó közösség vérvesztesége több mint 80%-os lehetett, azaz 1400 és 1500 lélek vált a holocaust áldozatává. Elemezve az általunk összeállított névlistát, azt mondhatjuk, hogy jelenleg az áldozatok mintegy 85%-ának ismerjük a nevét, és nem egészen 60%ának ezen kívül valamely személyes adatát. Megállapításainkat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: –14
15–39
40–59
60–
a)
22,0%
40,8%
24,5%
12,7%
b)
392 fõ
726 fõ
436 fõ
226 fõ
c)
89 fõ
310 fõ
284 fõ
152 fõ
d)
34 fõ
116 fõ
106 fõ
57 fõ
e)
123 fõ
426 fõ
390 fõ
209 fõ
f)
10,7%
37,1%
34,0%
18,2%
g)
1148 fõ
a) Az 1941. évi népszámlálás megoszlása az egyes korcsoportok szerint a város teljes lakosságát tekintve.
b) Az 1780 fõsnek tekintett 1944-es zsidó népesség feltételezett megoszlása életkori csoportok szerint, az 1941. évi korcsoportos megoszlás szerint számolva. c) Az áldozati listában szereplõ ismert korúak tényleges megoszlása korcsoportok szerint. d) Az áldozati listában szereplõ ismeretlen korúak feltételezett számbeli megoszlása az ismert korúak korcsoportok szerinti arányait figyelembe véve. e) A c) és d) adatsorok összege. f) Az áldozati listában szereplõ személyek feltételezett százalékos megoszlása korcsoportok szerint, az e) adatsor alapján. g) Az általunk összeállított áldozati listában szereplõ személyek összes száma.
Bizonyos, hogy a fiatal felnõtt korosztályokban a túlélés lényegesen nagyobb arányú volt, mint a gyermek és az idõs korosztályokban. Listánkról – ez a fenti táblázatból jól kiolvasható – mégis leginkább a gyermekek hiányoznak. Kigyûjtésünk szerint 1929. június 14. és 1944. június 14. között 274 balassagyarmati illetõségû, izraelita anyától származó gyermek született. Valószínû, hogy a 15 évnél fiatalabbak tényleges száma 1944-ben kisebb volt az 1941-es városi állapotok interpolálásával nyert 392 fõs számnál, és nem haladta meg a 300 fõt. Az áldozatok korcsoport szerinti elvi megoszlásával kapott 123 fõ így a tényleges létszám felét teszi ki. Valószínûsíthetõ, hogy a gyermekek, fõként a 10–12 év alattiak, idõsebb társaiknál jóval nagyobb arányban haltak meg a megsemmisítõ táborokban. Számításaink szerint – mintegy nyolcvan százalékos halálozást feltételezve – a veszteség megközelítette vagy meg is haladta a 250 fõt. (Czilczer György szinte teljes pusztulásról számol be visszaemlékezésében.) A 40 éven felüli korosztályok halottainak száma nagyjából azonos lehetett az áldozati listán szereplõkével. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy teljesnek tekintenénk kutatásunk eredményét. Czilczer György szerint a gyermekeken kívül még az Auschwitzba érkezés napján elpusztultak az 50 éven felüli nõk, a terhes és gyermekes anyák, a 60 éven felüli férfiak és az összes beteg. Ez azt jelenti, hogy a balassagyarmati deportáltak közül dr. Mengele 800–900 fõt állított a gázkamrába indulók oldalára, már az érkezés napján.
Ez idáig 1148 áldozatot sikerült azonosítanunk (közülük azonban ötnek utónév hiányában nem tudjuk meghatározni a nemét). Vizsgáltuk az összeállított áldozati lista egyéb adatait is. Elsõként a nemek szerinti megoszlást mutatjuk be: Férfiak
Nõk
fõ
fõ
0–14
49
40
15–39
114
196
40–59
119
165
74
78
ism.*
160
148
össz.
516
627
60–
*Ismeretlen korúak + 5 ismeretlen nemû áldozat
A táblázat jól tükrözi a fiatalabb férfi korosztályok nagyobb arányú túlélését, valamint azt, hogy erre leginkább a munkaszolgálat adott esélyt. A nõk tényleges száma – az 1780 fõs népességgel számolva – 900–950 fõt tehetett ki a holocaust elõtt, közülük 627 áldozatnak ismerjük legalább a nevét. A halál körülményeit tekintve a következõ megoszlást kaptuk: deportálásban, különbözõ lágerekben – mindenekelõtt Auschwitz-Birkenauban – a balassagyarmati áldozatok közül 694 fõ halt meg. Munkaszolgálatosként 73 fõt azonosítottunk. Egy fõ sorsa hazai internálótáborban, Kistarcsán teljesedett be. Négyen hunytak el a budapesti gettóban; nyolcan voltak azok, akik nem bírván a megpróbáltatásokat már Balassagyarmaton, a gettóban, illetõleg az illéspusztai koncentrációs táborban hunytak el, végül hatan az ország különbözõ pontjain haltak meg. 362 esetben – források hiányában – nem ismerhettük meg a halálozás helyét. Továbbá áttekintettük azt is, hogy listánkra milyen forrásból kerültek fel az egyes adatok. (Természetesen egy-egy személyt több forrásból is megismerhettünk.) Összegezve az eredményt, azt látjuk, hogy arra 431 fõ az állami anyakönyvekbõl, 450 fõ a Yad Vashem Intézet adatbázisából, 3 fõ a már közzétett katonai veszteséglistákról, 175 fõ a balassagyarmati zsidó temetõ holocaust-emlékmûvérõl került fel, míg 89 személy nevét, adatait levéltári dokumentumokból vettük. 11
A balassagyarmati áldozati lista összeállításánál – az általánosan használt forrásaink mellett – felhasználtuk a városi árvaszék iratait és a város telekjegyzõkönyveit is. Utóbbi esetben azt néztük meg, hogy mely személyek esetében van 1945 és 1949 között olyan bírósági hagyatékátadó végzés, amelyet a Balassagyarmati Járásbíróság hozott. Az anyakönyvek, illetve a YVA esetében vizsgáltuk az áldozatok kormegoszlását: Anyakönyvek
YVA adatbázis
fõ
fõ
0–14
45
46
15–39
108
201
40–59
162
121
60–
110
41
ism.*
6
41
össz.
431
450
* Ismeretlen korúak
Vélhetõen az örökösödési és egyéb hivatali ügyek miatt – az állami anyakönyvekben rögzített holttá nyilvánításokkal – a visszatért túlélõk az idõsebb korosztályok adatait õrizték meg az utókor számára, míg a Yad Vashem Intézet adatbázisában a fiatal felnõtt korosztályokhoz tartozó áldozatok emléke maradt fenn. A holocaust mint közösséget, megsemmisítette a balassagyarmati zsidóságot. 1944. december 8-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a zsinagógát, melyet a háború után sem építettek már újjá. A romok közül mentette ki Simon István utásztiszt a Ferenc József 1894-es balassagyarmati látogatását és az uralkodó szavait megörökítõ márványtáblát: „Népeim irányában a valláskülönbség nem képez válaszfalat szívemben. Királyi kegyelmemre és oltalmamra tehát Önök is mindenkor számíthatnak”. A hazatértek csak romokat találtak. Egyetlen hitközségi épület sem maradt épségben. Egyetlen rituális intézmény sem vészelte át a háborút, a hitközség felbecsülhetetlen értékû okmánytára, több ezer kötetbõl álló könyvtára mind romokban hevert. 1947-ben összesen hat zsidó gyermek élt a városban. A megmaradtakat a dr. Czilczer György ügyvéd, elnök, Büchler Jenõ gyógyszerész, társel12
nök és Grosz Imre jegyzõ által vezetett hitközség fogta össze. A rabbi 1947-ben Kálmán Pál volt, azonban egészségi állapota már nem tette lehetõvé számára a városi közéletben való részvételt. A veszteséget talán mindennél megdöbbentõbb módon szemléltetik a Te vagy a tanú! címû kötet adattárából kimásolt rövid túlélõ-életrajzok: „Aranovits Márk és Mózes kereskedõk, Balassagyarmat. Márk mint munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, huzamosabb ideig volt Ukrajnában. Öccse, Mór-Mózes, szintén muszos volt és a Donnál is szolgált. Veszteségük: szüleik, 2 húguk, 1 öccsük. A. Mózes felesége szintén Auschwitzban lelte halálát.” „Bergmann Hugó férfiruhaszabó, Balassagyarmat. A 301/7. században és a 107/21. kmsz-ben teljesített munkaszolgálatot, majd a deportálásból az amerikaiak szabadították fel. Feleségét, két kisgyermekét, bátyját, sógornõjét és gyermekeit ölték meg.” „Bläyer Mór kereskedõ, Balassagyarmat 1940ben már muszos volt, majd orosz fogságba esett Ukrajnában, ahol 1 évig volt. Édesanyját, 2 húgát Auschwitzban ölték meg.” „Czilczer György dr. ügyvéd, az izraelita hitközség elnöke, Balassagyarmat. 1 évig volt deportálásban, és Ebenseeben, 1945. május 6-án szabadult fel. Szüleit, feleségét, gyermekét vesztette el.” „Elfer Árpád kereskedõ, szül. Balassagyarmat. A 107/7. században teljesített munkaszolgálatot, majd Ukrajnába is kikerült, késõbb pedig Galíciába. 1944. október 25-én Beregszásznál szabadult fel. Édesanyját, 2 nõvérét és unokahúgát Auschwitzban ölték meg. Felesége szintén Auschwitzba volt deportálva, majd egy másik táborba került, ahol 6 hónapig volt, innen megszökött és Kolmó községbe – lábai lefagyva, teljesen magára hagyva – került, és az oroszok 5 nap múlva szabadították fel. Elfer Gáspár munkaszolgálatos volt Ukrajnában, 1944. december 31-én szökött meg.” „Erdõs Pál tisztviselõ, szül. Balassagyarmat, A 107/309. században teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba került, ahonnan 1945 novemberében jött vissza. Felesége és édesanyja meghaltak.” „Felsenburg Pál szeszgyáros, Balassagyarmat. A 107/310. század kötelékében teljesített munkaszolgálatot, majd orosz fogságba esett, ahonnan csak 1945. szeptember 15-én került haza. Családja,
amely igen régi, minden tagja elpusztult. Felesége, két leánya, apósa, sógora, sógornõje, mindanynyian Auschwitzban lelték halálukat.” „Fränk László és Pál vaskereskedõk, Balassagyarmat. Ukrajnában teljesítettek munkaszolgálatot és Lengyelországban is voltak. 1944. október 1jén Fränk László megszökött az oroszokhoz, és a felszabadulás Beregszászon, illetve Csapon érte õket. Szüleiket vesztették el.” „Fried László képkeretezõ, Balassagyarmat. A 107/12. században, Ukrajnában munkaszolgálatot teljesített, majd deportálták, s 1945 májusában szabadult fel. Édesanyja leánytestvére Auschwitzból nem tért vissza.” „Gömöri Sándor szeszkereskedõ, Balassagyarmat. A 6/60-as, majd a 107/122. kmsz-nél teljesített szolgálatot Lengyelországban, Ukrajnában, majd Magyaróvárra került, onnan Budára, s 1945. február 12-én szabadult fel. Elvesztette elsõ feleségét, édesatyját, 3 nõvérét, bátyját családjával, apósát és 6 testvérét. „Grünberger Adolf nyomdatulajdonos, Balassagyarmat. A 107/310. századdal teljesített munkaszolgálatot, késõbb orosz fogságba került, s 1945. szeptember 8-án tért haza. Elvesztette feleségét, szüleit és testvéreit. Veje 1942 óta, mint munkaszolgálatos, fogságban van.” „Grünwald Zoltán ékszerész, Balassagyarmat. A 102/210. század kötelékében volt munkaszolgálatos, majd Auschwitzba deportálták, közben megszökött és a felszabadulás Budán érte. A felszabadulás elõtt a nyilasok ismét elfogták és az utolsó pillanatban sikerült megszöknie. Szüleit, 3 bátyját, azok feleségét, szüleit Auschwitzban ölték meg.” „Hegyi András kereskedõ, Balassagyarmat. A nyilasoknál mint nyilas fõszakács mûködött, majd Buda ostrománál megszökött és a rendõrség politikai osztályára került, ahol „volt kosztosait”, a nyilas gárda számos tagját elfogta. Hazatérése után mint rendõr százados teljesített szolgálatot, majd kereskedõ lett. Öccsét agyonlõtték, felesége, kétéves kisleánya, nõvére és még több családtagja Auschwitzban haltak meg.” „Ilovszky Pál kereskedõ, szül. Balassagyarmat. 1940-tõl teljesített munkaszolgálatot. Fehéroroszországban is volt, ahol 950 személybõl hárman tértek vissza. 1945. január 18-án szabadult fel, majd orosz fogságba került. Édesanyját elvesztette.” „Kohn Mór kereskedõ, Balassagyarmat. 1 évig
volt deportálva, majd 1945. május 4-én megszökött. Elvesztette szüleit, 3 testvérét, akik mártírhalált haltak.” „Lichner Lajos cipészmester, Balassagyarmat. Több éven át volt munkaszolgálatos a 119-es VÉPpel, majd deportálták és 1945. augusztus 8-án került haza. Felesége, 14 éves leánya, 11 éves kisfia, anyósa Auschwitzban haltak meg.” „Lõwy Márton kereskedõ, Balassagyarmat. A 107/12. századdal teljesített munkaszolgálatot, majd átkerült a 107/314. századhoz, késõbb Mauthausenbe és Günskirchenbe deportálták, ahol felszabadult. Felesége, édesanyja és hat testvére tûntek el.” „Mózes Jenõ kereskedõ, lak. Balassagyarmat. Elõbb mint munkaszolgálatos teljesített munkaszolgálatot, majd a sátoraljaújhelyi gettóval akarták deportálni, de megszökött és Budapesten bujkált. Itt ismét elfogták, s a pomázi csendõrségi laktanyába került. Innen a toloncházba vitték, majd a sátoraljaújhelyi lengyel táborba. A felszabadulás Budapesten érte. Elvesztette feleségét és 5 testvérét.” „Nádas Rezsõ dr. ügyvéd, Balassagyarmat. A 107/21. századnál teljesített munkaszolgálatot, járt Lengyelországban és a Kárpátokban is. Ipolyságon érte a felszabadulás. Szüleit, feleségét, leánytestvérét, 3 fiútestvérét Auschwitzba deportálták.” „Réti (Strasser) Endre kereskedõ, Balassagyarmat. 42 hónapon át munkaszolgálatot teljesített a 102/12. századnál, a felszabadulás Budapesten érte, ezt megelõzõen a nyilasok többször elfogták, de mindannyiszor sikerült elszöknie. Felesége, fia, 4 testvére Auschwitzban lelték halálukat.” „Róth István kereskedõ, Balassagyarmat. Elõbb mint muszos volt a 107/309. században, majd a deportálás elõtt, az utolsó percben megszökött és Gödöllõn szabadult fel. Szüleit, nagyszüleit és rokonságát vesztette el.” „Schlesinger Géza lókereskedõ, Balassagyarmat. A 107/21. századnál volt munkaszolgálatos, majd deportálni akarták, de önként jelentkezett a frontra és Lengyelországba vitték. 1944-ben Hegyeshalomnál megszökött. Szüleit, 3 testvérét, valamint egyik testvérének 4 gyermekét, sógorát Auschwitzban végezték ki.” „Schwarcz Lipót bõrkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/308. században, Ukrajnában teljesített munkaszolgálatot, majd Körmendre került, ahol a nyilasok bántalmazták, késõbb deportálták és Güns13
kirchenben szabadult fel. Feleségét, 3 gyermekét, szüleit, 3 húgát, nagyszüleit és számos rokonát vesztette el.” „Schwarcz Sándor kereskedõ, Balassagyarmat. Elõbb muszos volt, majd deportálták, Bergen-Belsenben szabadult fel. Schwarcz Jenõ szintén muszos volt, majd megszökött és Budapesten, a svájci védett házban érte a felszabadulás. Veszteségük édesapjuk, anyjuk, 5 testvérük. Schwarcz Sándor leánya és felesége, ugyancsak Schwarcz Jenõ leánya és felesége.” „Stern Árpád üvegkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/310. században teljesített fiával együtt munkaszolgálatot, a felszabadulás Szentgotthárdon érte 1945 tavaszán. Elvesztette feleségét, 4 gyermekét, akik Auschwitzban mártírhalált haltak.” „Vadász Károly banktisztviselõ, Balassagyarmat. 1940-tõl megszakításokkal a 107/12. századdal az országban és Ukrajnában teljesített munkaszolgálatot. 1944. január 2-án századától megszökött, majd a nyilasok elfogták, de egy rendõrtiszt megmentette. A felszabadulás Budapesten érte. Felesége, ötéves kisfia, édesanyja, húga 2 gyermekével Auschwitzban haltak meg.” „Weisz Oszkárné özv. magánzó, Balassagyarmat. A gettóval hurcolták el, fiával és leányával, valamint édesanyjával és testvérével együtt. A családnak mintegy 25 tagja volt deportálva. Férje internálva volt és elõször Auschwitzba került, majd Dachauba, a felszabadulást megérte és csak utána halt meg. Elvesztette édesanyját, két nõvérét, bátyját, sógorát, nagynénjét és 5 tagú családját, valamint 13 éves fiát is.” „Weisz Salamon bõrkereskedõ, Balassagyarmat. A 107/310. századdal teljesített munkaszolgálatot, majd deportálták, s Mauthausenbõl Günskirchenbe került. Felesége és két leánya Auschwitzban semmisültek meg. Második felesége is deportálva volt, elvesztette 17 éves fiát, édesanyját, 3 testvérét és egész családját, mintegy 50 személyt.” BALASSAGYARMATI ÁLDOZATOK Abonyi Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Abonyi Sándorné *Schultz Piroska • an: Spitzer Berta • ap: Schultz Mór • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ádám Andor • an: – • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. 14
Ádám Andorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ádám Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ádám Jakab = Szegedin Gizella • an: Schneller Kati • ap: Ádám Salamon • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ádám Jakabné *Szegedin Gizella • an: Spitzer Léni • ap: Szegedin Manó • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ádám Lilla • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ádám Magda • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ádám Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ádám Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ádám Szerén • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Aftergut Edit • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Aftergut Eszter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Albert Adolf • an: – • ap: – • szh: Inám • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Albert Ibolya • an: – • ap: – • szh: Ipolybalog • ék: 30 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Albert Miklós • an: Bornstein Katalin • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Albert Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Albert Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Alexander Sándor = Büchler Kornélia • an: N. Hanna • ap: Alexander Jenõ/Manó • szh: Sátoraljaújhely • ék: 15,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Alexander Sándorné *Büchler Kornélia • an: Grosz Perl (Borbála) • ap: Büchler József • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Andor György • an: Porjesz Tilda • ap: – • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Apfelbaum Ignác = Schönfeld Ilona • an: Szamek Czilli • ap: Apfelbaum Adolf • szh: – • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Apfelbaum Ignácné *Schönfeld Ilona • an: Himler Jozefin • ap: Schönfeld Dávid • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Aranovics Frida • an: – • ap: – • szh: Herencsény • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Aranovics József = Weisz Rozália • an: Eiszkovics Marjem • ap: Aranovics Chajimhose • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Aranovics Józsefné *Weisz Rozália • an: Schwarcz Ernesztin • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Aranovics Mózesné *Weisz Ibolya • an: Lindenbaum Adél • ap: Weisz Salamon • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Árpád Emma • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Ignác = N. Zelda • an: N. Berta • ap: Árpád Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Ignácné *N. Zelda • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Mór = N. Berta • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Mórné *N. Berta • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Mózes • an: N. Berta • ap: Árpád Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Árpád Simon • an: N. Berta • ap: Árpád Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ausländer Ilona • an: – • ap: – • szh: Nagyvárad • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Bächer Henrik = Steiner Lina • an: Weisz Rózsi • ap: Bächer Sámuel • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bächer Henrikné *Steiner Lina • an: Weisz Sári • ap: Steiner Ignác • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bajor Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Balassa Endre • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Bálint Ferencné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Baneth Artúr, dr. = Himler Ilona • an: Elfer Netti • ap: Baneth Samu • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baneth Artúrné, dr. *Himler Ilona • an: Reiser Eszter • ap: Himler Adolf • szh: Balassagyarmat •
ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baneth Miksa = Plavecz Ilona • an: Steiner Mária • ap: Baneth Adolf • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Barok Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Bauer Ernõ = Fleisz Mária • an: Würtzberger Ida • ap: Bauer Henrik • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baumgarten József • an: – • ap: – • szh: – • ék: 90 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: anyakönyv • ill. biz. Baumgarten Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Baumgarten Miklós • an: Fürst Sára • ap: Baumgarten Sándor • szh: Balassagyarmat • ék: 25,5 év • hé: 1943 • hh: – • af: YVA Baumgarten Sándor = Fürst Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Baumgarten Sándorné *Fürst Sára • an: N. Paula • ap: Fürst Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Beck Ábrahám • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Beck Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Beck Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Dezsõné *Rotter Erzsébet • an: Fischer Ilona • ap: Rotter Mózes • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek János • an: Nikolszburger Erzsébet • ap: – • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Lajos • an: Stenger Ilona • ap: Bendek Márkusz • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Benedek Marianne Anikó • an: Rotter Erzsébet • ap: Benedek Dezsõ • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Miksa • an: Beitscher Katalin • ap: Benedek Pinkász • szh: – • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Benedek Pálné *Nikolszburger Erzsébet • an: Lõwinger Aranka • ap: – • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berczeller Ágnes • an: Rubinstein Antónia • ap: Berczeller Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 15
Berczeller Ármin = Rubinstein Antónia • an: Goldschmied Lina • ap: Berczeller József • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Berczeller Ármin bõrkereskedõ. Születési éve és helye: 1888, Balassagyarmat. Iskolái elvégzése után a bõrkereskedõi pályára lépett, majd Budapesten fejlesztette szakismereteit. A világháborúban az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Jelenleg önálló bõrkereskedõ. Felesége: Rubinstein Antónia. Gyermekei: Dezsõ, Lili, Edit és Ágnes.” Berczeller Árminné *Rubinstein Antónia • an: Weisz Nelli/Eszter • ap: Rubinstein Henrik • szh: Nagysarló • ék: 50,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berczeller Edit • an: Rubinstein Antónia • ap: Berczeller Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Berczeller Franciska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Berczeller Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Berczeller Miksa = Klein Ilona • an: Rubin Mária • ap: Berczeller Adolf • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berczeller Miksáné *Klein Ilona • an: Weisz Pepi • ap: Klein Bertalan • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berczeller Ottóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Bereczky Vilmosné *Fürst Ilona • an: – • ap: – • szh: Zalaegerszeg • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Berger Andor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berger Klára • an: Lebovics Regina • ap: Berger Zsigmond • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berger Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Berger Lászlóné *Kohn Fáni • an: Klein Lina • ap: Kohn Gábor • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berger Margit • an: Lebovics Regina • ap: Berger Zsigmond • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berger Zsigmondné *Lebovics Regina •ap: Lebovics Mandel • an: Weiszberger Hani • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bergmann Éva • an: Büchler Magdolna • ap: Berg16
mann Hugó • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bergmann Hugóné *Büchler Magdolna • an: Steiner Jolán • ap: Büchler Ernõ • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bergmann Zsuzsanna • an: Büchler Magdolna • ap: Bergmann Hugó • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bergstein Gizella • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Bischer Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Bischitz András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Bischitz Jónás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Bischitz Jónásné *Grünberger Vilma • an: Küszner Rozália • ap: Grünberger Áron • szh: Pomáz • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bischitz Magdolna • an: Grünberger Vilma • ap: Bischitz Jónás • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bischitz Samu • an: N. Netti • ap: Bischitz Józsua Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Bischitzné Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Blank Jichakné *Schlézinger Rezsin • an: N. Lotti • ap: Schlézinger Jichak • szh: Balassagyarmat • ék: 45 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Blau Józsefné *Berczeller Klára • an: Klein Ilona • ap: Berczeller Miksa • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bluth Jónásné *Kohn Erzsébet • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Bodor Samu = Lõwinger Margit • an: Kohn Johanna • ap: Weinberger Mór • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bokor Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Boros Mór = Rusznyák Lujza • an: Kornitzer Fáni • ap: Bornstein Lipót • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Boros Mórné *Rusznyák Lujza • an: Heksch Katalin • ap: Rusznyák Samu • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Brandstein Irma • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml.
Braun Hermin • an: – • ap: Braun N. • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Braun József (Jaszef) • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Braun Józsefné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Braun Khaim • an: N. Sára • ap: Braun Sámuel Pinkász • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Braun Mose • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Braun Naftali • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Braun Naftaliné *Frölich Gizella • an: N. Blossom • ap: Frölich Józsua Nátán • szh: Gálszécs • ék: 46,5 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Braun Sámuel Pinkász = N. Sára • an: N. Mirjam • ap: Braun Kálmán • szh: Izsa • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Braun Tóbiás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Breiner Alfréd = Luczáti Malvin • an: Rubin Rozália • ap: Breiner Kálmán • szh: – • ék: 43 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Breiner Erzsébet • an: Luczáti Malvin • ap: Breiner Alfréd • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Hedvig • an: Luczáti Malvin • ap: Breiner Alfréd • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner István • an: Luczáti Malvin • ap: Breiner Alfréd • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Jeanett • an: Rubin Rozália • ap: Breiner Kálmán • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Breiner Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Brett Franciska • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bródy Árpádné *Strausz Piroska • an: Berger Róza • ap: Strausz Miksa • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler Andrásné *Kohn Ilona • an: Spitzer Róza • ap: Kohn Márkusz • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Büchler Ernõ = Steiner Jolán • an: Steiner Lina • ap: Büchler Jenõ • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler Ernõné *Steiner Jolán • an: Kohn Száli • ap: Steiner Jenõ • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler István • an: Grosz Borbála • ap: Büchler József • szh: Balassagyarmat • ék: 43 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Büchler István • an: Steiner Jolán • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA és lev. dok. Büchler Józsefné *Grosz Borbála • an: Braun Rozi • ap: Grosz Sámuel • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Czilczer Anna Judit • an: Sámuel Lívia • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czilczer Györgyné, dr. *Sámuel Lívia • an: Rosenberg Kornélia • ap: – • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czilczer Manó = Barok Malvin • an: Freudinger Karolina • ap: – • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czilczer Manóné *Barok Malvin • an: Susitzky Karolin • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Darvas Endre/András • an: Venetiáner Hermina • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Deutsch Árpádné *Lõwy Rozália • an: N. Jolán • ap: Lõwy Zsigmond • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutsch Dávid • an: – • ap: Deutsch József • szh: Balassagyarmat • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutsch Dávidné *Silberstein Sifra • an: N. Róza • ap: Silberstein Józsua • szh: Vác • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutsch Fülöpné *Schachter Lina • an: Deutsch Rozália • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Deutsch Róza • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 61 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Deutsch Sándor • an: Leopold Irén • ap: Deutsch Imre • szh: Bátorfalu • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 17
Deutsch Zoltán • an: Schneller Regina • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Diamant Mórné *N. Berta • an: – • ap: – • szh: Bécs • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Diamant Sándor • an: Goldmannn Malvin • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Dick Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Dick Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Dick Zsuzsa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Doman Alfréd = Gróf Róza • an: Schwarcz Antónia • ap: Doman Ignác • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Doman Dezsõ/Dávid • an: Schwarcz Antónia • ap: Doman Ignác • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Doman Ferenc • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Doman Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Doman Ignácné *Schwarcz Antónia • an: Féderer Mária • ap: Schwarcz Salamon • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Doman Lászlóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Doman Rózsi • an: Schlézinger Anna • ap: Doman Bernát • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Doman Sándor • an: Schlézinger Anna • ap: Doman Bernát • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Doman Szerén • an: Schlézinger Anna • ap: Doman Bernát • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Domonyi Árpád • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Domonyi Endre, dr. = Sonnenfeld Mária • an: Susitzky Karolin • ap: Doman Izsák • szh: – • ék: 45 év • hé: 1943 • hh: musz? • af: anyakönyv Domonyi Endréné, dr. *Sonnenfeld Mária • an: Müller Sarolta • ap: Sonnenfeld Jakab • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Domonyi Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. 18
Domonyi Éva Veronika • an: Sonnenfeld Mária • ap: Domonyi Endre, dr. • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Domonyi Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Domonyi László • an: Susitzky Karola • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Duman Dezsõ • an: Keszler Vilma • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Duman Elvira • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 19 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Eckstein Imre • an: Grünbaum Margit • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Eckstein Lilla • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Eckstein Magdolna • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: YVA Eckstein Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: YVA Eckstein Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ehrenfeld Dezsõ Dávid = Lõwinger Jolán • an: Schützengel Jozefin • ap: Ehrenfeld Mór • szh: Nyergesújfalu • ék: 36 év • hé: 1945 • hh: Magyarország • af: YVA Ehrenfeld Sándor • an: Ackermann Róza • ap: – • szh: – • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Einhorn-Ruttner Dávid = Gadlovics Rozália • an: Ruttner Necha • ap: Einhorn Dávid • szh: Trnava/Kökényes • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Einhorn-Ruttner Dávidné *Gadlovics Rozália • an: Müller Hana Lea • ap: Gadlovics Dávid Cvi • szh: Jarkovac/Irhóc • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Einhorn-Ruttner Jenõ Ármin • an: Gadlovics Róza • ap: Einhorn-Ruttner Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 13,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Einhorn-Ruttner Miklós Mór • an: Gadlovics Róza • ap: Einhorn-Ruttner Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Elfer Blanka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Györgyi • an: Elfer Jozefin • ap: Elfer Ignác • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Elfer Hugóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Ignácné *Elfer Jozefin • an: Braun Blanka • ap: Elfer Izidor • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Elfer Izidor = Braun Blanka • an: Kohn Jozefin • ap: Elfer Mór • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Elfer Izidorné *Braun Blanka • an: Lõwy Katalin • ap: Braun Samu • szh: Udvarnok • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Elfer Izidorné *Féderer Blanka • an: Singer Antónia • ap: Féderer Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: YVA Elfer Izsákné *Gansel Zelma • an: Fried Léni • ap: Gansel Lipót • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Elfer János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Jenõné *Kovács Janka • an: N. Paula • ap: Kovács Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Elfer Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Lajos • an: Braun Blanka • ap: Elfer Izidor • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Elfer Márk • an: – • ap: Elfer Éliás • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Elfer Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Elfer Teréz • an: Elfer Jozefin • ap: Elfer Ignác • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Elfer Zoltán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Endrei Béláné *Kohn Róza • an: Weisz Paulina • ap: Kohn Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engel József • an: Spitzer N. • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Engel Józsefné? *Guttmann Margit • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Engel Samu • an: – • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Engel Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok.
Engel Sándor • an: Elfer Antónia • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Engelmann Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 49 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… Englander Sándorné *Schöffer Lívia • an: – • ap: – • szh: Kucsó • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Erdélyi Imre • an: Wertheiner Teréz • ap: Wertheiner Zsigmond • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Erdélyi Imréné *Bruck Hermin • an: Weinberger Henrika • ap: Bruck Adolf • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Erdõs Bernátné *Preger Ilona • an: Rosenthál Teréz • ap: Preger Samu • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Erdõs Ödön, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Erdõs Pálné *Fränkl Gréte • an: Fränkl Amália • ap: Fränkl Albert • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Farkas Amália • an: Goldberger Katalin • ap: Farkas József • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Féderer Andor • an: N. Aranka • ap: Féderer Ármin Aladár • szh: Balassagyarmat • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Ármin Aladár = N. Aranka • an: Singer Antónia • ap: Féderer Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Ármin Aladárné *N. Aranka • an: Kohn Karolina • ap: N. Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Bernát = Berczeller Hermin • an: Singer Antónia • ap: Féderer Mór • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Féderer Bernátné *Berczeller Hermin • an: Goldschmied Lina • ap: Berczeller József • szh: Balassagyarmat • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Féderer Edit • an: N. Aranka • ap: Féderer Ármin Aladár • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Edit • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Féderer Jenõ • an: Kohn Karolina • ap: Féderer Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA 19
Féderer Magdolna • an: N. Aranka • ap: Féderer Ármin Aladár • szh: Balassagyarmat • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Féderer Miklós • an: Kohn Karolina • ap: Féderer Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Salamon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Féderer Salamonné *Kohn Karolina • an: N. Gitel • ap: Kohn Rudolf • szh: Érsekújvár • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: YVA Féderer Tibor • an: N. Aranka • ap: Féderer Ármin Aladár • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Feldmann Ábrahám • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Feldmann Jolán • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: YVA Feldmann Zita • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Feledi Sándor, dr. • an: Stieglitz Elza • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hh: musz • af: YVA Felsenburg Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Felsenburg Éva • an: Tausz Magda • ap: Felsenburg György • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Felsenburg György = Tausz Magda • an: Weisz Hedvig • ap: Felsenburg Ödön • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Felsenburg Györgyné *Tausz Magda • an: – • an: Schwarcz Rozália • ap: Tausz Jakab • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Felsenburg Pálné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Felsenburg Zsuzsanna • an: Tausz Magda • ap: Felsenburg György • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fényes Ármin • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 53 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Ferenc Antal • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Andor • an: Herzfeld Rozália • ap: Fischer Géza • szh: Balassagyarmat • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Aranka • an: Herzfeld Rozália • ap: Fischer Géza • szh: Balassagyarmat • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Árpád Arnold = Löffler Regina • an: N. 20
Erzsébet • ap: Fischer Miklós • szh: Budapest • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: Magyarország • af: YVA • ill. biz. Fischer Árpád Arnoldné *Löffler Regina • an: Breiner M. • ap: Löffler Gábor • szh: Balassagyarmat • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Ferenc • an: Beck Berta • ap: Fischer Jakab • szh: Lukanyénye • ék: 43 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Fischer Gábor • an: Weiner Kati • ap: Fischer József • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Gézáné *Herczfeld Rozália • an: N. Malvin • ap: Herczfeld Salamon • szh: Vác • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Herman = Elfer Berta • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Hermanné *Elfer Berta • an: N. Pnina • ap: Elfer Mór • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Irma • an: – • ap: – • szh: Beszterce • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Jakabné *Beck Berta • an: Jónás Rozália • ap: Beck Adolf • szh: – • ék: 80 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Fischer József • an: Elfer Berta • ap: Fischer Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Fischer Judit • an: Herczfeld Rozália • ap: Fischer Géza • szh: Balassagyarmat • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Lászlóné *Fischer Szidónia • an: Elfer Berta • ap: Fischer Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Mária • an: Elfer Berta • ap: Fischer Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Médi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Fischer Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Miklós • an: Elfer Berta • ap: Fischer Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Fischer Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Sámuel = Fränkl Júlia • an: Kohn Amália • ap: Fischer Móric • szh: – • ék: 87 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Sámuel, dr. = Erdõs Klára • an: Borgida Karola • ap: Fischer Dávid • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Sámuelné *Fränkl Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Sámuelné, dr. *Erdõs Klára • an: Freger Ilona • ap: Erdõs Bernát • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischerné *Gansel Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 79 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fleischer Andrásné *Hegyi Ilona • an: Heksch Irén • ap: Hegyi Béla • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fleischer Zsuzsanna • an: Hegyi Ilona • ap: Hegyi (Fleischer) András • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes Ignác = Guttmann Berta • an: Freller Mária • ap: Schönfeld Jakab • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes Ignácné *Guttmann Berta • an: Müller Rozália • ap: Guttmann Herman • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Földes Istvánné *Róth Valéria • an: Pick Margit • ap: Róth Jenõ • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes Iván • an: Róth Valéria • ap: Földes István • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes Jakab = Friedmann Frida • an: Libberer Mária • ap: Mechner Ábrahám • szh: – • ék: 41 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Fränkl Adolf = Ungár Zelma • an: Goldberg Perl • ap: Fränkl Jónás • szh: Beregszász • ék: 54 év • hé: 1942 • hh: Budapest • af: YVA Fränkl Adolfné *Ungár Zelma • an: Spitzer Mirjam • ap: Ungár Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: Budapest • af: YVA Fränkl Edit • an: Ungár Zelma • ap: Fränkl Adolf • szh: Budapest • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: Budapest • af: YVA Fränkl Imre • an: Fischer Szerén • ap: Fränkl N. •
szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Frebler Miklós • an: Leopold Irma • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: YVA Fried Ella • an: N. Szidónia • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fried Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Fried Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Fried Lajosné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Fried Tibor • an: N. Szidónia • ap: Fried N. • szh: Balassagyarmat • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Friedmann Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Friedmann Béláné? *Baumann Margit • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Friedmann Piroska • ap: Friedmann Samu • an: Klein Erzsébet • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Vera • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Friedné *N. Szidónia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Friller Miklós • an: Leopold Irma • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Frisch Malvin • an: Ádler Fáni • ap: Frisch József • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frisch Viktor • an: Ádler Fáni • ap: Frisch József • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frischman József • an: N. Rozália • ap: Frischmann Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Frischman Józsefné *Hoffman Irma • an: Ábelesz Regina • ap: Hoffman Kálmán • szh: Ostffyaszszonyfa • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fuchs Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fuchs Ignác • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Fuchs Jolán • an: Szegedin Cecília • ap: Fuchs Lajos • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 21
Fuchs Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fuchs Lajosné *Szegedin Cecília • an: Szügyi Regina • ap: Szegedin Ignác • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fuchs Miklós • an: Szegedin Cecília • ap: Fuchs Lajos • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fuchs Sarolta • an: Szegedin Cecília • ap: Fuchs Lajos • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Füredi Jenõ • an: Lengyel Lujza • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Füredi Sándor = Lengyel Lujza • an: Schmidl Ilka • ap: Fogel Nátán • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Füredi Sándorné *Lengyel Lujza • an: Schwarcz Fáni • ap: Lengyel Albert • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gabonyiné *Pálmonostori Edit • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gadlovics Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gansel Arnold • an: Gansel Jolán • ap: Gansel Ernõ • szh: – • ék: 24 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Gansel Artúr • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Gansel Artúrné *Werner Jolán • an: – • ap: Werner Nátán • szh: Miava • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansel Edit Eszter • an: Gansel Jolán • ap: Gansel Ernõ • szh: Balassagyarmat • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansel Ernõ • an: Snyders Zsófia • ap: Gansel Ármin • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Gansel Ernõné *Gansel Jolán • an: Beck Cili • ap: Gansel József • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansel Imre • an: Gansel Jolán • ap: Gansel Ernõ • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansel Mórné *Gansel Sarolta • an: Snyders Zsófia • ap: Gansel Ármin • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gárdos Béláné *Rosenfeld Lívia • an: Kellermann Berta • ap: Rosenfeld Illés • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 22
Gárdos István • an: Rosenfeld Lívia • ap: Gárdos Béla • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Glück Ödön • an: – • ap: – • szh: Hugyag • ék: – 56 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. X „Glück Ödön vendéglõs. Születési éve és helye: 1888, Hugyag. Iskoláit Balassagyarmaton végezte és iparát ugyanott tanulta ki. 1925-ben Balassagyarmaton önálló vendéglõs lett. Részt vett a világháborúban. Felesége: Fischer Irén. Gyermekei: Tibor.” Glück Ödönné? *Klein Piroska • an: N. Eszter • ap: Klein Jakov • szh: Léva • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldstein András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Goldstein Fülöp • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Goldstein Izrael • an: Vendel Haja • ap: Goldstein N. • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Goldstein Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Gonda György, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grosz István • an: Singer Erzsébet • ap: Grosz Mór • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Jenõ, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Grosz Mór = Singer Erzsébet • an: Schwarcz Száli • ap: Grosz Izrael • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Mórné *Singer Erzsébet • an: Herman Jozefa • ap: Singer Adolf • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Groszmann József • an: – • ap: – • szh: Apsa • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Groszmann Sándorné *Kiss Ibolya • an: Jusztusz Róza • ap: Kiss János • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Groszmanné *N. Khava • an: N. Hana • ap: N. Dov • szh: Avasújváros • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünbaum Aladár, dr. = Klein Paulina • an: Rosenbaum Hermin • ap: Grünbaum Henrik • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Aladárné, dr. *Klein Paulina • an: Kohn Emma • ap: Klein Adolf • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Grünbaum Berta • an: Elfer Jozefin • ap: Grünbaum Jakab • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Ferencné *Steiner Teréz • an: Kohn Sarolta • ap: Steiner József • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Henrikné *Rosenbaum Hermin • an: Kohn Leonóra • ap: Rosenbaum Jakab • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünbaum Márta • an: Steiner Teréz • ap: Grünbaum Ferenc • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünbaum Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünbaum Zsuzsanna • an: Steiner Teréz • ap: Grünbaum Ferenc • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünberger Adolfné *Schönfeld Lenke • an: Stiller Berta • ap: Schönfeld József • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünberger Ignác • an: – • ap: – • szh: Mátészalka • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. X „Grünberger Ignác sütõmester. Születési éve és helye: 1896, Mátészalka. Ifjúkorában a pékiparban képezte ki magát, mint segéd több éven keresztül fejlesztette szaktudását. 1925-ben lett önálló Vácon, majd 1930-ban Balassagyarmatra került, ahol folytatja iparát. Részt vett a világháborúban, az orosz, olasz és román fronton harcolt, négyszer sebesült. Feleségét Mechner Jankának hívják. Gyermeke: Lili.” Grünberger Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünberger Lili • an: Meskó (Mechner?) Janka • ap: Grünberger Ignác • szh: Vác • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Grünhut Aladár = Kohn Erzsébet • an: Fränkl Etelka • ap: Grünhut Bertalan • szh: – • ék: 41 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut Aladárné *Kohn Erzsébet • an: Deutsch Irén • ap: Kohn Vilmos • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut Árpád • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünhut Bertalan = Fränkl Etelka • an: Klein Ro-
zália • ap: Grünhut Bernát • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut Bertalanné *Fränkl Etelka • an: Breicz Katalin • ap: Fränkl Márkus • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut György • an: Kohn Erzsébet • ap: Grünhut Aladár • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut Mihály • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünwald Jenõné *Lindenbaum Jolán • an: Weisz Katalin • ap: Lindenbaum Ignác • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünwald Marianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Grünwald Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünwald Mártonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Grünwald Zoltánné *Schiffer Mária • an: Steinberger Róza • ap: Schiffer Jónás • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünzweigné *Szegedi Rózsi • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Guttmann Dezsõ • an: Krebsz Hermin • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Gyömöri Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Haás Aurél Jichak • an: Weisz Szerén • ap: Haás Lipót • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Haás Dezsõné *Rübner Anna • an: Héber Jetti • ap: Rübner Manó • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás Gertrúd Eszter • an: Weisz Szerén • ap: Haás Lipót • szh: – • ék: 17,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Haás Gyula, id. • an: Freund Léni • ap: Haás Jakab • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás Gyula = Bonyhádi Ilona • an: Weinstengel Janka • ap: Haás Lajos • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás Gyuláné *Bonyhádi Ilona • an: Fleischmann Rozália • ap: Bonyhádi Sámuel • szh: Szenic • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 23
Haás Lajos = Weinstengel Janka • an: Freund Léni • ap: Haás Jakab • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás Lajosné *Weinstengel Janka • an: Neumann Berta • ap: Weinstengel Henrik • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás László József • an: Weisz Szerén • ap: Haás Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 17,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Haás Lipótné *Weisz Szerén • an: N. Ilona • ap: Weisz Ignác • szh: Sala • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Haás Lívia • an: Bonyhádi Ilona • ap: Haás Gyula • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás Miklós • an: Bonyhádi Ilona • ap: Haás Gyula • szh: – • ék: 18 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hajdú Dezsõ • an: Bornstein Szidónia • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hajdú Ferenc, dr. = Strausz Irén • an: Reiser Eszter • ap: Himler Adolf • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hajdú Ferencné, dr. *Strausz Irén • an: Berger Róza • ap: Strausz Miksa • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hajdú Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Halász Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Harmat Istvánné *Gyárfás Klára • an: Grünbaum Rózsi • ap: Gyárfás Ferenc, dr. • szh: Bercel/Kálló • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Harmat Károly • an: Gyárfás Klára • ap: Harmat István • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Havas József = Öszterreicher Irma • an: Stern Szerén • ap: Schwarcz József • szh: – • ék: 74 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Havas Józsefné *Öszterreicher Irma • an: Weisz Cecília • ap: Öszterreicher Gábor • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Havasiné *Ehrenthal Aranka • an: Deutsch Hermina • ap: Ehrenthal Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hegedûs (Horovitz) Tibor, dr. • an: Dominusz 24
Szidónia • ap: Horovitz Bernát • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hegyi Béláné *Heksch Irén • an: Hohberger Franciska • ap: Heksch Adolf • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heide? Ferencné *Hid Irma • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Heisz Judit • an: Bischitz Sarolta • ap: Heisz Sándor • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heisz Miklós • an: Bischitz Sarolta • ap: Heisz Sándor • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heisz Sándorné *Bischitz Sarolta • an: Finke Hanzle • ap: Bischitz Márk • szh: Vác • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Aladár = Albert Regina • an: Fenerzeng Róza • ap: Heksch Gábor • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Aladárné *Albert Regina • an: Sámuel Rozália • ap: Albert Márk • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Aranka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Heksch Endre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Heksch Éva • an: Biron Aranka • ap: Heksch Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch György • an: Rosenthál Mária • ap: Heksch Jenõ • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Jenõné *Rosenthál Mária • an: Grosz Berta • ap: Rosenthál Ármin • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch József • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Heksch Károlyné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Heksch Lili • an: Fellner Sára • ap: Heksch Márk • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hh: – • af: YVA Heksch Magda • an: Rosenthál Mária • ap: Heksch Jenõ • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Mária • an: Weisz Ida • ap: Heksch Károly • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Márkus • an: – ap: – • hh: – • af: Bgy. eml.
Heksch Márkusné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Heksch Samu = Schmidel Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Heksch Samuné *Schmidel Gizella • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 64 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Heksch Sándor, dr. = Reiner Hilda • an: Pfeffer Gizella • ap: Heksch József, dr. • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Sándorné, dr. *Reiner Hilda • an: Deutsch Róza • ap: Reiner Salamon • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Valéria • an: Biron Aranka • ap: Heksch Vilmos • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Vera • an: N. Hilda • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Heksch Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Heksch Vilmosné *Biron Aranka • an: Braunfeld Ilona • ap: Biron Jenõ • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heller Erzsébet • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Herczog Ármin • an: N. Katalin • ap: Heczog Bernát • szh: Szete • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Herczog Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA • ill. biz. Himler Izsák Zsigmondné *Barok Johanna • an: Susitzky Lina • ap: Barok Jakab • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Himler József = Malatidesz Mária • an: Heksch Regina • ap: Himler Zsigmond • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Himler Lajos • an: Reiser Eszter • ap: Himler Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Himler Lajosné *Frisch Malvin • an: Tausz Jozefin • ap: Frisch Ignác • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirsch Imre • an: Fischer Jozefin • ap: Hirsch N. • szh: Balassagyarmat • ék: 43 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hirsch Vera • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hirschfeld Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok.
Hirschfeld Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hirschfeld Gyuláné *Fried Erna • an: N. Elza • ap: Fried Izrael • szh: Fraukirchen • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Hirschfeld Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hirschfeld Jenõné *Müller Vilma • an: Weisz Erna • ap: Müller Sámuel • szh: Galánta • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeldné *Schlézinger Rozália • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Hoffman György Gyula • an: Lusztig Klára • ap: Hoffman Sándor, dr. • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Józsa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hoffman Sándor, dr. = Lusztig Klára • an: Sámuel Karolin • ap: Hoffman Vilmos • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Sándorné, dr. *Lusztig Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Holler József • an: Lõwy Margit • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Holló Dezsõné, dr. *Hoffman Elza • an: Bródi Leonie • ap: Hoffman Lipót, dr. • szh: Losonc • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Holló Izidor • an: Löffler Julianna • ap: Schwarcz Herman • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Holló Klára • an: Hoffman Elza • ap: Holló Dezsõ, dr. • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Holló Samu = Himler Lenke • an: Löffler Julianna • ap: Schwarcz Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Holló Samuné *Himler Lenke • an: Reiser Eszter • ap: Himler Adolf • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Huszár Árpádné *Somló Elza • an: Brett Franciska • ap: Friedmann Izrael • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ilovszky Árminné *Schmiedl Ilona • an: N. Emma • ap: Schmiedl Samu/Mór • szh: – • ék: 59,5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA 25
Ilovszky Erzsébet • an: Gelber Erzsébet • ap: Ilovszky Gábor • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Ilovszky Gábor = Gelber Erzsébet • an: Fischer Kati • ap: Ilovszky József • szh: – • ék: 56,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ilovszky Gáborné *Gelber Erzsébet • an: Süsmann Cili • ap: Gelber Ignác • szh: – • ék: 55,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ilovszky József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Ilovszky Katalin • an: Gelber Erzsébet • ap: Ilovszky Gábor • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Itzkovics József • an: Ádám Margit • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hh: musz • af: YVA Itzkovics Sándor = Eisenbaum Hana • an: Ádám Margit • ap: Itzkovics Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: – • hh: Magyarország • af: YVA Itzkovics Vilmos = Ádám Margit • an: N. Eszter • ap: Itzkovics Khaim • szh: Iza • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Jakobovits Edit • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 21 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Jelinek Vilmos = Schvarcz Etel • an: Heller Júlia • ap: Jelinek Móric • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jelinek Vilmosné *Schvarcz Etel • an: Schönfeld Róza • ap: Schvarcz József • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jónás Dezsõ • an: Weisz Róza • ap: Jónás Adolf • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jónás Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Jónás Emil • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Káldor János • an: Weisz Olga • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kálmán Ábrahám = N. Emma • an: N. Breina Betti • ap: Kálmán Joel • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: Magyarország • af: YVA Kálmán Béla • an: N. Breina Betti • ap: Kálmán Joel • szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kálmán Hinda • an: N. Breina Betti • ap: Kálmán Joel • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 26
Kálmán Joel = N. Breina Betti • an: – • ap: Kálmán Ábrahám Jakab • szh: Balassagyarmat • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kálmán Khava • an: – • ap: Kálmán Cvi • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kálmán Pinkász • an: N. Emma • ap: Kálmán Ábrahám • szh: – • ék: 7 év • hé: –• hh: dep. • af: YVA Kálmán Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kálmán Volf • an: N. Emma • ap: Kálmán Ábrahám • szh: – • ék: 4 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kalmár Elli • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kalmár Endre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kalmár Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kalmár Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kalmár Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kalmár Mórné *Lõwinger Adél • an: Lõwy Paulina • ap: Lõwinger Dávid • szh: – • ék: 63 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Kalmár Sándor • an: Lõwinger Adél • ap: Kalmár Mór • szh: – • ék: 41 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Kardos László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kardos Lászlóné *Heksch Rozália • an: Víg Cecília • ap: Heksch Ármin • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kaufman Tibor Tübi • an: N. Zsófia • ap: Kaufman N. • szh: Balassagyarmat • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Keleti Kálmánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Keleti Oszkár • an: Braun Lenke • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kemény Lajosné *Hegyi Erzsébet • an: Heksch Irén • ap: Hegyi Béla • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Andrea Veronika • an: Krausz Ilona • ap: Kertész Miklós • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Erzsébet • an: Kohn? Hermina • ap: Kertész Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Kertész Herman = Kohn Hermina • an: N. Betti • ap: Klein Lipót • szh: Szécsény • ék: 74 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kertész Hermanné *Kohn Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Irén • an: Kohn? Hermina • ap: Kertész Herman • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kertész Jenõ • an: Kohn? Hermina • ap: Kertész Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kertész Lajos = Maglódi Ilona • an: Grün Margit • ap: Kertész Ignác • szh: – • ék: 21 év • hé: 1945 • hh: Magyarország • af: anyakönyv Kertész Márta • an: Kohn? Hermina • ap: Kertész Herman • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kertész Miklós • an: N. Blanka • ap: Klein Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Miklósné *Krausz Ilona • an: Müller Paulina • ap: Krausz Antal • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Klein Adél • an: Katz Aranka • ap: Klein Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Adolfné *Kohn Emma • an: Fejér Franciska • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Adolfné *Rübner Ilona • an: Héber Jetti • ap: Rübner Manó • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Andor = Büchler Heléna • an: Kohn Emma • ap: Klein Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Andorné *Büchler Heléna • an: Grosz Borbála • ap: Büchler József • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Ármin = Katz Aranka • an: N. Betti • ap: Klein Bertalan • szh: Balassagyarmat • ék: 46,5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Árminné *Katz Aranka • an: N. Rózsi • ap: Katz József • szh: Alsóvisó/Bercel • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Béla Jichak • an: Katz Aranka • ap: Klein Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA
Klein Bernát • an: Lõwy Sarolta • ap: Klein Márkus • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Dávidné *Schönfeld Blanka • an: Himler Jozefin • ap: Schönfeld Dávid • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Klein Edit • an: Katz Aranka • ap: Klein Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Klein Gézáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Klein Ilona • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Imre • an: Winkler Aranka • ap: Klein Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 17 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA Klein Jenõné *Winkler Aranka • an: N. Paula • ap: Winkler Áron • szh: Újpest • ék: 49 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein József • an: Winkler Aranka • ap: Klein Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Klein József • an: Himler Etelka • ap: – • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Klein Khava • an: – • ap: – • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein László • an: Schwarcz Rozália • ap: Klein Herman • szh: Budapest • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Klein László József • an: Katz Aranka • ap: Klein Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Lászlóné *Weisz Magda • an: Elfer Hani • ap: Weisz Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Klein M. Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: 91 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA • ill. biz. Klein Magda Malvin • an: Katz Aranka • ap: Klein Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Márta • an: Kohn Hermin • ap: Klein Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. 27
Klein Regina • an: N. Betti • ap: Klein Bertalan • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Klein Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kleinné *N. Berta • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohen Éva • an: N. Argabah • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kohenné *N. Argabah • an: – • ap: Kohen Albert • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kohn Arnold • an: – • ap: – • szh: – • ék: 25 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… Kohn Dávid • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Éva • an: N. Aranka • ap: Kohn Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 4,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Fanni • an: Klein Lina • ap: Kohn Gábor • szh: Balassagyarmat • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Gábor = Klein Lina • an: – • ap: – • szh: Csalomja • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn György • an: Spitzer Róza • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn Gyula = Kohn Olga • an: Weisz Paulina • ap: Kohn Ignác • szh: Balassagyarmat • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Kohn Gyula szikvízgyáros és fémtechnikus. Születési éve és helye: 1893, Balassagyarmat. A felsõipari szakiskolát Budapesten végezte. 1914-ben nyert oklevelet. Mûködését Budapesten kezdte meg. Négy éven keresztül külföldön fejlesztette szakismereteit. 1914-ben önálló lett. 1937-ben vette át jelenlegi szikvízgyárát, amelyet atyja, néhai Kohn Ignác alapított. Felesége: Kohn Olga.” Kohn Gyuláné *Kohn Olga • an: Kohn Johanna • ap: Kohn Ignác • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Gyurika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Ignácné *Weisz Paulina • an: Schönfeld Rozália • ap: Weisz Izsák • szh: – • ék: 78? év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 28
Kohn Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Jánosné *Harstein Mária • an: Klein Berta • ap: Harstein Artúr • szh: Budapest • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Jenõ • an: Klein Lina • ap: Kohn Gábor • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Jenõ • an: Schwarcz Gizella • ap: Kohn N. • szh: Balassagyarmat • ék: 37 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn József • an: Spitzer Róza • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn Józsefné *Schwarcz Gizella • an: Deutsch Ilona • ap: Schwarcz József • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Judit Katalin • an: Patriász Lívia • ap: Kohn Marcell • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Magda • an: Fischer Rózsi? • ap: Kohn Pál • szh: Balassagyarmat • ék: 21,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Magda • an: N. Aranka • ap: Kohn Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 2,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Marcell • an: Weisz Anna • ap: Kohn Samu • szh: – • ék: 39 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Kohn Marcellné *Patriász Lívia • an: Sámuel Róza • ap: Patriász Sándor • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Márkusz • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Márkuszné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. ill. biz. Kohn Miklós • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kohn Miklós = Éliás Sára • an: Kohn Cecília • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Miklósné *Éliás Sára • an: Weingarten Regina • ap: Éliás Zelman • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Kohn Mózes • an: Hirschl Anna • ap: Kohn Samu • szh: Losonc • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kohn Ödön • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Pál • an: Morvai Etel • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Kohn Pál fûszerkereskedõ. Születési éve és helye: 1887, Pétervásár. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett, majd Gyöngyösön és Szolnokon fejlesztette szakismereteit. A világháborúban az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. 1920-ban alapította jelenlegi üzletét Balassagyarmaton. Felesége: Fischer Margit. Gyermekei: Magda és Rózsa.” Kohn Pálné *Fischer Margit • an: Fränkl Júlia • ap: Fischer Sámuel • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Rozália • an: Klein Lina • ap: Kohn Gábor • szh: – • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Samuné *Weisz Anna • an: Hirschl Mária • ap: Weisz Löbl Mór • szh: – • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Simon = Rottstein Teréz • an: Kohn Cecília • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Simonné *Rottstein Teréz • an: Éliás Eszter • ap: Rottstein Benõ • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Vera • an: Harstein Mária • ap: Kohn János • szh: Akapuszta • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kohn Vilmosné *N. Aranka • an: N. Katalin • ap: N. Lipót • szh: Szécsény • ék: 35 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Komlós Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kondor Árminné *Ádler Cecília/Katalin? • an: Fränkl Ernesztin • ap: Ádler Jakab • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Korányi Gyuláné *N. Ibolya • an: N. Aranka • ap: N. Sámuel • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kosztelitz Moshe • an: N. Gizella • ap: Kosztelitz Amram • szh: Bonyhád • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kovács Erika • an: Bornstein Erzsébet • ap: Ko-
vács Pál • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kovács Gábor • an: Schlézinger Lili • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 43 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kovács György • an: Simon Paula • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kovács Istvánné *Schenk Mariska • an: Edelstein Helén • ap: Schenk Béla • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kovács Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kovács Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kovács László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kovács László • an: Schenk Mariska • ap: Kovács István • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kovács Pál = Bornstein Erzsébet • an: Kohn Berta • ap: Kovács Sándor • szh: – • ék: 40 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Kovács Pálné *Bornstein Erzsébet • an: Weiner Olga • ap: Bornstein Dávid • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kovács Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kovács Sámuelné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Kovács Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kovácsné *Kajtor Erzsébet • an: Sipos Margit • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 37 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kovácsné *Schwartz Fanni • an: Deutsch Rozália • ap: Schwartz Ignác • szh: Hugyag • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kõvári (Fecher) Tibor • an: Glück Eszter • ap: Fecher Hermann • szh: – • ék: 27 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Köves Mariann Klára • an: Nikolsburger Erzsébet • ap: Köves Vilmos • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krakaner István = Batári Erzsébet • an: Kaan Regina • ap: Krakaner Ármin • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Krausz Jánosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. 29
Kron Jona = Klein Bracha • an: N. Sára • ap: Kron Jichak • szh: Balassagyarmat • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kron Zysla • an: Klein Bracha • ap: Kron Jona • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kugel Veronika • an: Müller Kornélia • ap: Kugel Lajos • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Langerman Endréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Langerman Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lázár Julianna Ildikó • an: Hertman Ilona • ap: Lázár László • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lázár László • an: Lõwinger Gizella • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Lázár Lászlóné *Hartman Ilona • an: Kohn Hermin • ap: Hartman Dávid • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lázár Mihály = Lõwinger Gizella • an: Löbl Lotti • ap: Lázár Herman • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lázár Mihályné *Lõwinger Gizella • an: Kohn Regina • ap: Lõwinger József • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Lilla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lebovics Manó • an: Végh Franciska • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 23 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Lebovics Moshe • an: – • ap: – • szh: Máramaros • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lebovics Moshené *Végh Frumet • an: – • ap: – • szh: Máramaros • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lebovics Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: musz • af: Béke poraikra… Lebovics Sándor (Samu), dr. • an: Stenier Mária • ap: Lebovics József • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Lehr Elza • an: Valesz Jozefin • ap: Lehr Ferenc • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lehr Ferencné *Valesz Jozefin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lehr Margit • an: Valesz Jozefin • ap: Lehr Ferenc • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 30
Lehr Regina • an: Valesz Jozefin • ap: Lehr Ferenc • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lehr Szerén • an: Valesz Jozefin • ap: Lehr Ferenc • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lehr Teréz • an: Valesz Jozefin • ap: Lehr Ferenc • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leichtag Jenõ • an: – • ap: – • szh: Egyházasdengeleg • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Leichtag Zoltán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Leichtag Zoltánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lengyel Imre = Weisz Margit • an: Schönfeld Róza • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lengyel Imréné *Weisz Margit • an: Grünbaum Anna • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lengyel Péter • an: Weisz Margit • ap: Lengyel Imre • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Léván Imre, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lichtenstein Jenõné? *Schwartz Johanna • an: Rosenberg Fanni • ap: Schwartz Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Liebermann Sarolta • an: Weisz Hermin • ap: Liebermann Kálmán • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lindenbaum Károly = Weisz Szerén • an: Weisz Katalin • ap: Lindenbaum Ignác • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lindenbaum Károlyné *Weisz Szerén • an: Kohn Szidónia • ap: Weisz Gábor • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lindenbaum Tibor • an: Weisz Szerén • ap: Lindenbaum Károly • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Lindenfeld Jenõ = Kalfus Malvin • an: N. Regina • ap: Lindenfeld Majer Hillel • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Lindenfeld Jenõné? *Kalfus Malvin • an: Birnbaum Zsófia • ap: Kalfus Gyula • szh: Szepesváralja • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lindenfeld Katalin • an: Kalfus Malvin • ap: Lindenfeld Jenõ • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Löffler Ascher • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Löffler Béla = N. Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Löffler Béláné *N. Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Löffler Ferenc • an: Weisz Cecília • ap: Löffler Károly • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Löffler Henrik • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Löffler Henrikné *Lindenbaum Irma • an: Weisz Katalin • ap: Lindenbaum Ignác • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Löffler Károly = Weisz Cecília • an: Breiner Mária • ap: Löffler Gábor • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Löffler Károlyné *Weisz Cecília • an: Singer Sarolta • ap: Weisz Dávid • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Löffler Magda • an: Weisz Cecília • ap: Löffler Károly • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõrincz Zoltánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lõvenstein Jakabné • an: Blumenstein Fáni • ap: – • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA Lõwinger Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Lõwinger Samuné *Hoffman Aranka • an: Sámuel Karolin • ap: Hoffman Vilmos • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Berta Bella • an: Weisz Janka • ap: Lõwy Miksa • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lõwy Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lõwy László • an: Rosenfeld Ida • ap: Lõwy Miksa • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Lenke • an: Rosenfeld Ida • ap: Lõwy Miksa • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Margit • an: Rosenfeld Ida • ap: Lõwy Miksa • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Lõwy Mártonné *Lindenfeld Vera • an: Kalfus Malvin • ap: Lindenfeld Jenõ • szh: Putnok • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Miksáné *Rosenfeld Ida • an: Mühlrád Johanna • ap: Rosenfeld Miksa • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Miksáné *Weisz Janka • an: Weisz Indesz • ap: Weisz Szender • szh: – • ék: 82 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Mór • an: Berczeller Regina • ap: Lõwy N. • szh: – • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA Lõwy Péter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lõwy Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lõwy Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Lõwy Vilmosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Luczáti Jánosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Luczáti József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Luczáti Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Luczáti Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Luczáti Sándor • an: Heksch Katalin • ap: – • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA Luczáti Sándorné *Ádám Szerén • an: Szegedin Gizella • ap: Ádám Jakab • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lukács Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Jakab • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Lusztig Oszkár • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Magos (Munk) Dezsõ = Torma Margit Janka • an: Straszberger/Strasser Rézi • ap: Munk Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Magos (Munk) Dezsõné *Torma Margit Janka • an: Lesztina Erzsébet • ap: Torma Károly • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Magos (Munk) István • an: Torma Margit Janka • ap: Magos (Munk) Dezsõ • szh: Balassagyar31
mat • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mahrer Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Mahrer Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Mandl Ignác, dr. = Székely Márta • an: Rottmann Rozi • ap: Mandl József • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mandl Ignácné *Székely Márta • an: Hoffman Berta • ap: Székely Jakab • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mandlovics Julianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Markovics László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Markovits Dávid = Fecher Cecília • an: Kostellán Júlia • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markovits Dávidné *Fecher Cecília • an: Czink Teréz • ap: Fecher József • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markovits József Oszkár • an: Fecher Cecília • ap: Markovits Dávid • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markovits László • an: Fecher Cecília • ap: Markovits Dávid • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markovits Majer • an: Koralek Berta • ap: Markovits Zsigmond • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markovits Mózes = Mari Erzsébet • an: Lerner Ida • ap: Markovits Jankel • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Markstein Endréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Markstein Éva • an: – • ap: – • hh: – • af: Bgy. eml. Martos Zsigmond = Singer Julianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Martos Zsigmondné *Singer Julianna • an: Weisz Rozália • ap: Singer Ignác • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Máté István • an: Lefkovits Margit • ap: Máté Mihály • szh: Balassagyarmat • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Máté Mihály = N. Margit • an: Neumann Róza • ap: Maybaum Mór • szh: Nyíregyháza • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA 32
Mátrai Endre • an: Schmiedt Júlia • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Maurerné *Davidovics Rozália • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mayer Adolfné • an: Rosenberg Ernesztin • ap: – • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA Meiszner Aranka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Meiszner Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Meiszner Salamon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Menczer Ágnes Regina • an: Fuchs Teréz • ap: Menczer Albert • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Menczer Albertné *Fuchs Teréz • an: Szegedin Cecília • ap: Fuchs Lajos • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Menczer Erzsébet • an: Fuchs Teréz • ap: Menczer Albert • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Menczer Ilona • an: Fuchs Teréz • ap: Menczer Albert • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Menczer Szidónia • an: Fuchs Teréz • ap: Menczer Albert • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Moskovics Ede • an: Weisz Teréz • ap: Moskovics Salamon • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Moskovics Ernõ • an: Weisz Teréz • ap: Moskovics Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Moskovics Salamon = Weisz Teréz • an: Grosz Jozefa • ap: Moskovics Ignác • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Moskovics Salamonné *Weisz Teréz • an: Schönfeld Mária • ap: Weisz Ignác • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Moskovics Sándor • an: Weisz Teréz • ap: Moskovics Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Mózes Jenõné? *Weiler Frida • an: N. Lea • ap: Weiler Moshe Zeev • szh: Ipolyság • ék: 49 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Müller Ágnes • an: Fülöp Eta Eszter • ap: Müller
Ferenc, dr. • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Anna • an: Fülöp Eta Eszter • ap: Müller Ferenc, dr. • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Müller Béla, dr. = Mühlrád Aranka • an: Weisz Emília • ap: Müller Károly • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Béláné *Mühlrád Aranka • an: Ehrenfeld Ilona • ap: Mühlrád Mór • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Ferencné, dr. *Fülöp Eta Eszter • an: Weisz Júlia • ap: Fülöp Ignác • szh: Eger • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Imre • an: Weisz Emília • ap: Müller Károly • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év • hé: 1942 • hh: musz • af: anyakönyv Müller Judit • an: Mühlrád Aranka • ap: Müller Béla, dr. • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Klára Paula • an: Braunstein Edit Karolina • ap: Müller Jenõ • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Marianne Ilona • an: Fülöp Eta Eszter • ap: Müller Ferenc, dr. • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Zsuzsanna • an: Mühlrád Aranka • ap: Müller Béla, dr. • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Müllerné *N. Edit • an: – • ap: – • szh: Gyõr • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Nádas (Nádel) Rezsõné *Szenes Lilla • an: Cziner Irma • ap: Szenes Alfréd, dr. • szh: – • ék: 31 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Nádel Ede = Appel Fáni • an: – • ap: – • szh: Ládbesenyõ • ék: 68 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Nádel Edéné *Appel Fáni • an: – • ap: Appel Emánuel • szh: Balassagyarmat? • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Nádel Ilona • an: Appel Fáni • ap: Nádel Ede • szh: Balassagyarmat • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Nádel János • an: Appel Fáni • ap: Nádel Ede • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: YVA Nádel Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Nádel Lili • an: Szenes N. • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Nádel Mihály/Miksa • an: Appel Fáni • ap: Ná-
del Ede • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Nádel Sándor • an: Appel Fáni • ap: Nádel Ede • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év •hh: – • af: YVA Nánási Jenõné *Frisch Róza • an: Kohn Sára • ap: – • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Netzer Dávid Áron • an: Hertzfeld Sára • ap: Netzer Sándor • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Netzer Magda • an: Hertzfeld Sára • ap: Netzer Sándor • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Netzer Miklós • an: Hertzfeld Sára • ap: Netzer Sándor • szh: Balassagyarmat • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Netzer Sándor = Hertzfeld Sára • an: – • ap: Netzer Juda • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Netzer Sándorné *Hertzfeld Sára • an: N. Machle • ap: Hertzfeld Salamon • szh: Vác • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Neufeld Éva • an: Weisz Rózsi • ap: Neufeld Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Neumann Ignác, dr. = Schwarcz Ilona • ap: Neumann Miksa • an: Schwarcz Regina • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neumann Ignácné, dr. *Schwarcz Ilona • an: Löffler Júlia • ap: Schwarcz Ármin • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neumann László • an: Schwarcz Ilona • ap: Neumann Ignác, dr. • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neumann Magda • an: Schwarcz Ilona • ap: Neumann Ignác, dr. • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neumanné *Recski Etel • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Nikolszburger Sándor = Lõwinger Aranka • an: Schweitzer Betti • ap: Nikolszburger József • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nikolszburger Sándorné *Lõwinger Aranka • an: Kohn Regina • ap: Lõwinger József • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Öszterreicher Ábrahám • an: – • ap: – • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Ábrahámné *Schwarcz Gizella • 33
an: Gutfreund Eleonóra • ap: Schwarcz Gábor • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Öszterreicher Edit • an: N. Irén • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Gáborné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Öszterreicher Hersel • an: N. Irén • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: Balassagyarmat • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Ilona • an: N. Irén • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: Balassagyarmat • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Jury • an: N. Irén • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Lajos • an: N. Irén • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: Balassagyarmat • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Öszterreicher Margit • an: Schwarcz Gizella • ap: Öszterreicher Ábrahám • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Öszterreicher Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Öszterreicher Sámuel • an: N. Irén • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 6 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Pálmonostori Tiborné *Wohlberg Lenke • an: Elfer Rozália • ap: Wohlberg Jeremiás • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pataki Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Pauker Imre = Weisz Margit • an: Stein Dorotea • ap: Pauker Sámuel • szh: Vrbov • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Pauker Imréné *Weisz Margit • an: Krausz Erzsébet • ap: Weisz Móric • szh: Mohács • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Perl Frigyes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. ill. biz. Perl Frigyesné *Lõwy Bella • an: N. Emma • ap: Lõwy Bernát • szh: Felsõszászújfalu • ék: 49 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Petõ Béla, dr. = Schmidl Gizella • an: Funk Róza • ap: Perl Adolf • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Petõ Béláné, dr. *Schmidl Gizella • an: Gutfreund Emma • ap: Schmidl Samu • szh: – • ék: 48 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Petõ Ferenc • an: Schmidl Gizella • ap: Petõ Bé34
la, dr. • szh: – • ék: 20 év • hé: 1945 • hh: Budapest • af: anyakönyv Petõ Imre • an: Schmidl Gizella • ap: Petõ Béla, dr. • szh: – • ék: 23 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Petyán Katalin • an: Kalmár Rozália • ap: Petyán Baruch/Ernõ? • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA Petyán Klára • an: Kalmár Rozália • ap: Petyán Baruch/Ernõ? • szh: Balassagyarmat • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA Pfeifer György • an: Szamek Henrietta • ap: Pfeifer Henrik • szh: Zalaegerszeg • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pick Adolfné *Winter Róza • an: Kohn Eszter • ap: Winter Simon • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Platzner Miksa = Kaufman Magdolna • an: N. Róza • ap: Platzner Jakab • szh: Rejc • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Platzner Miksáné *Kaufman Magdolna • ap: Kaufman Sámuel •an: Schneller Róza • szh: Balassagyarmat • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Platzner N. • an: Kaufman Magdolna • ap: Platzner Miksa • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Pollák Edéné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Potok Adolf = Goldmann Anna • an: – • ap: Potok József • szh: Nyitra • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Potok Adolfné *Goldmann Anna • an: N. Jehudit • ap: – • szh: Pétervására • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Potok Katalin • an: Goldmann Anna • ap: Potok Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Preisz Mózes • an: – • ap: Preisz Zeev • szh: Budapest • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA és lev. dok. Preisz Mózesné *N. Hanna • an: – • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Quittner Bertalan = Lorschy Friderika • an: Balan Sarolta • ap: Quittner Dávid • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Quittner Bertalanné *Lorschy Friderika • an: Friedmann Lina • ap: Lorschy Adolf • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Quittner Éva • an: N. Lenke • ap: Quittner Móric • szh: Balassagyarmat • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Quittner Imre • an: N. Lenke • ap: Quittner Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: Magyarország • af: YVA Quittner Iván • an: N. Lenke • ap: Quittner Móric • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Quittner Jolán • an: N. Lenke • ap: Quittner Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Quittner Móric = N. Lenke • an: N. Lenke • ap: Quittner Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Quittner Móricné *N. Lenke • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Quittner Oszkár • an: N. Lenke • ap: Quittner Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Quittner Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Quittner Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Quittnerné *N. Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Raáb Béláné *Aranovics Mária • an: Lebovics Gizella • ap: Aranovics Herman • szh: Szlovákgyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Raáb Ervin • an: Aranovics Mária • ap: Raáb Béla • szh: Szlovákgyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rand Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rederné *Steinberger Irén • an: – • ap: Steinberger N. • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Reich Sándor • an: – • ap: Reich N. • szh: Máramarossziget • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Reiner Ferencné *Quittner Rozália • an: N. Lenke • ap: Quittner Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 48 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Reiner Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Reiner Hugóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Reinfeld Ignácné *Krausz Franciska • an: Ber-
czeller Sarolta • ap: Krausz Mór • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reisz Károly = Lengyel Netti • an: Frommer Zsófia • ap: Reisz Zsigmond • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Réti (Róth) Jakab • an: Spitz Száli • ap: Róth Ábrahám • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Réti (Róth) Jakabné *Klein Száli • an: Weisz Lina • ap: Klein Benjámin • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Réti (Strasser) Endréné *Réti Magdolna • an: Klein Száli • ap: Réti Jakab • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Réti Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Róbert Katalin • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 19 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rónai Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rónai László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rónai Szidónia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rosenberg Adolf • an: Weisz Júlia • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Róth Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Róth Ignácné *Winter Margit • an: Wertheimer Regina • ap: Winter Ármin • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Róth Nándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Róth Simonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Róth Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rózsa Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rózsa Jenõné? *Schönfeld Margit • an: N. Hermin • ap: Schönfeld Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Rozsnyai Andorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rozsnyai Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Rubinstein Ervin • an: Schlézinger Sári • ap: Rubinstein Pál • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 35
Rubinstein Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rubinstein Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rubinstein Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rudas Aladár = Schvarcz Gizella • an: Barok Emma • ap: Rosenberg Ferdinánd • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Rudas Aladár és Társa tûzifa- és szénkereskedés, szikvízüzem. A cég 1924-ben alapíttatott, mint tüzelõanyag kereskedés, melyet Rudas Aladár önállóan vezetett. 1933-ban a szikvízüzemet is megalapították, azóta társascég. A vállalat 3 állandó alkalmazottat foglalkoztat.” Rudas Aladárné *Schvarcz Gizella • an: Kohn Paula • ap: Schvarcz Lipót • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ruder Jenõ = Goldmann Rozália/Aranka • an: N. Antónia • ap: Ruder Jenõ • szh: Komárom • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Ruder Jenõné *Goldmannn Rozália/Aranka • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 45 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rusznyák Mihály • an: Rusznyák Eszter • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: YVA Rübner József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rübner Sándorné *Herzl Margit • an: N. Regina • ap: Herzl Emánuel • szh: Dunaföldvár • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sáfrán Soma • an: N. Hana • ap: Sáfrán Ábrahám Khaim • szh: Cecovice • ék: 42 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Salgó Adolf = Singer Valéria • an: Kohn Paula • ap: Schwarcz Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA X „Salgó Adolf kereskedõ. Születési éve és helye: 1883, Balassagyarmat. Felsõkereskedelmi érettségit tett, majd mint banktisztviselõ a Balassagyarmati Népbank szolgálatába lépett. A világháborúban a 9. honvéd gyalogezred és a 311. ezred kötelékében az orosz fronton teljesített szolgálatot, ahol hadifogságba esett. A Signum Laudis tulajdonosa. Leszerelése után a kereskedõi pályán mûködött, 1933 óta önálló. Felesége: Singer Valéria. Gyermekei: Lóránt és Erika.” Salgó Adolfné *N. Valéria • an: – • szh: Besztercebánya • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 36
Salgó Endre • an: N. Valéria • ap: Salgó Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Salgó Endre, dr. • an: N. Regina • ap: Schwarcz Gyula • szh: Balassagyarmat • ék: 48 év • hé: – • hh: Magyarország • af: YVA Salgó Erika • an: N. Valéria• ap: Salgó Adolf • szh: – • ék: 20 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Salgó Gábor = Steiner Lilla • an: Rosenbaum Minna • ap: Schwarcz N. • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Salgó Gáborné *Steiner Lilla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sándor András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Sándor Dezsõ = Bródi Aranka • an: Wassermann Lina • ap: Susitzky Jakab • szh: Balassagyarmat • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Sándor Dezsõ. Születési éve és helye: 1895, Balassagyarmat. Iskoláit Budapesten végezte. Részt vett a világháborúban, kitüntetése: II. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, mint hadnagy szerelt le. Tûzifa- és szénkereskedéssel foglalkozik. A Sándor Testvérek céget Pál testvérével vezetik, 25 állandó munkásnak nyújtanak megélhetést.” Sándor Imre • an: Wassermann Lina • ap: Susitzky Jakab • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: 1943 • hh: – • af: YVA Sándor Pál • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 51 év • hé: – • hh: musz • af: YVA X „Sándor Pál születési éve és helye: 1893, Balassagyarmat. Balassagyarmaton érettségizett. Részt vett a világháborúban. Kitüntetése: Signum Laudis, II. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, mind hadnagy szerelt le. Tûzifa- és szénkereskedéssel foglalkozik. A Sándor Testvérek céget Dezsõ testvérével vezetik, 25 állandó munkásnak nyújtanak megélhetést.” Sándor Pálné *Kalmár Magda • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sárkány Dezsõné *Heksch Sarolta • ap: Heksch Ármin • an: Róth Magdolna • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schäffer Pál • an: Welwart Lenke • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA
Scheir Teréz • an: N. Mária • ap: Scheir Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • af: YVA Scheir Vilmos = N. Mária • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Schenk Béla = Edelstein Helén • an: Edelstein Juli • ap: Schenk László • szh: Losonc • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Schenk Béla nyugalmazott MÁV mûszaki fõtanácsos. Születési éve és helye: 1866, Losonc. Középiskoláit Losoncon, mûegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, mérnöki oklevelet 1891-ben nyert. Pályafutását a MÁV szolgálatában 1891-ben kezdte, mint gyakornok, majd Nagybecskereken, Füzesabonyban, Sátoraljaújhelyen és 1896 óta Balassagyarmaton mûködött, ahol 1931-ben 31 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Az Úri Kaszinó volt választmányi tagja. Volt városi képviselõ-testületi tag. Felesége: Edelstein Helén. Gyermekei: Erzsébet, Lili és Mária.” Schenk Béláné *Edelstein Helén • an: Kohn Antónia • ap: Edelstein Ignác • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schenk József • an: Tyroler Ernesztin • ap: Schenk Ignác, dr. • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schiffer Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schlézinger Andorné *Wertheimer Gizella • an: – • ap: Schlézinger Mór • szh: Hatvan • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schlézinger Dávidné *Wolf Bluma • an: N. Sarolta • ap: Wolf Jichak • szh: Balassagyarmat • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schlézinger Elza • an: Brener Sarolta • ap: Schlézinger Ignác • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlézinger Ignác = Brener Sarolta • an: Buchvald Netti • ap: Schlézinger Manó • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlézinger Ignácné *Brener Sarolta • an: Steiner Száli • ap: Brener Fülöp • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlézinger József = N. Róza • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Schlézinger Kera • an: N. Róza • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schlézinger Márkné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schlézingerné *N. Róza • an: – • ap: – • szh: Ba-
lassagyarmat • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schneller Erzsébet • an: Fischer Jolán • ap: Schneller Lajos • szh: Szlovákgyarmat • ék: 20 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Schneller Imre • an: Fischer Jolán • ap: Schneller Lajos • szh: Szlovákgyarmat • ék: 11 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Schneller Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schneller Lajos = Fischer Jolán • an: Kohn Berta • ap: Schneller József • szh: Dejtár • ék: 56 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Schneller Lajosné *Fischer Jolán • an: Beck Berta • ap: Fischer Jakab • szh: Lukanyénye • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Schneller Rezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schneller Vidor • an: Fischer Jolán • ap: Schneller Lajos • szh: Lukanyénye • ék: 21 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Schneller Vilmos = Kuderna Karolina • an: Steiner Jozefina • ap: Schneller Bernát • szh: – • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Schnitzer Lajos • an: Frank Lina • ap: Schnitzer Miksa • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schnitzerné, özv. *Schweitzer Elza • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schreier Katalin • an: – • ap: Schreier Sándor • szh: Balassagyarmat • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schreier Lívia • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schreier Pál • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schreier Sándor • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schreierné *N. Gizella • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schreitner Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schulcz Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schulcz Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schulteisz Edit • an: Reinfeld Regina • ap: Schul37
teisz Dezsõ • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schultz Mór • an: Stern Szidi • ap: Schultz Ignác • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schützengel Edit • an: Ehrenfeld Frida • ap: Schützengel Sándor • szh: Balassagyarmat • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schützengel Endre • an: Ehrenfeld Frida • ap: Schützengel Sándor • szh: Balassagyarmat • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schützengel Sándor = Ehrenfeld Frida • an: Blumenthál Matild • ap: Schützengel Éliás • szh: Nógrád • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schützengel Sándorné *Ehrenfeld Frida • an: Schützengel Jozefin • ap: Ehrenfeld Mór • szh: Nyergesújfalu • ék: 53,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schvarcz Berta • an: Schönfeld Róza • ap: Schvarcz József • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schvarcz Teréz • an: Schönfeld Róza • ap: Schvarcz József • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Adolf = Elfer Borbála • an: Pataki Rozália • ap: Schwarcz Jónás • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Áron • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Áronné *Katz Sarolta • an: Weisz Helén • ap: Katz Henrik • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Artúr • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: Balassagyarmat • af: YVA • ill. biz. Schwarcz Cvíné *Rosenberg Franciska • an: – • ap: Rosenberg Khaim Áron • szh: Szalatna • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Etel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz György • an: Pollák Elza • ap: Schwarcz Károly • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv • ill. biz. Schwarcz Herman • an: Féderer Lujza • ap: – • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Herman • an: – • ap: Schwarcz József • szh: Balassagyarmat • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 38
Schwarcz Hermanné *Löffler Julianna • ap: Löffler Árva • an: Schwarcz Sarolta • szh: – • ék: 86 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Hirsch = N. Seva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwarcz Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwarcz Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Károlyné *Pollák Elza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwarcz Leibné *Rosenthal Lilla • an: Blau Etel • ap: Rosenthal Jenõ • szh: Miskolc • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Mendel = Rosenberg Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Mendelné *Rosenberg Gizella • an: N. Reizel • ap: Rosenberg Jichak • szh: Újdávidháza • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Mihály • an: Kohn Paula • ap: Schwarcz Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schwarcz Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwarcz Mórné *Munk Regina • an: Straszberger/Strasser Rézi • ap: Munk Adolf • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 27,5 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Schwarcz Valéria • an: Pollák Elza • szh: – • ap: Schwarcz Károly • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Schwartz Áron = Katz Sarolta • an: Klein Regina • ap: Schwartz Mózes • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwartz Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwartz Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwartz Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schweitzer Ármin = Schwarcz Margit • szh: –• an: Schmidt Sarolta • ap: Schweitzer László • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Árminné *Schwarcz Margit • an: Löffler Julianna • ap: Schwarcz Herman • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Schweitzer Gáborné *Löffler Etel • an: Kohn Jozefa • ap: Löffler Pinkász • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Mór • an: Stern Rozália • ap: Schweitzer Sámuel • szh: Bercel • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schweitzer Mórné *Hirschfeld Irén • an: N. Sára • ap: Hirschfeld Ruven • szh: Vác • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Sándorné *Schweiczer Elza • an: Löffler Etel • ap: Schweiczer Gábor • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwimmer Izsák = Weisz Lenke • an: Rosenberg Teréz • ap: Weisz Adolf • szh: Túrmezõ • ék: 43,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwimmer Piroska • an: Weisz Lenke • ap: Schwimmer Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwitzer Györgyné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schwitzer Sándorné? *Itzkovics Olga • an: Ádám Margit • ap: Itzkovics Vilmos • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schwitzer Veronika • an: Schweitzer Elza • ap: Schwitzer Sándor • szh: – • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Shönberg Ágnes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Silberer Henrik = Weisz Gizella • an: Klein Hanna • ap: Silberer Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 40,5 év • hé: 1943 • hh: – • af: YVA Silberer Jakab • an: Klein Hanna • ap: Silberer Lipót • szh: Balassagyarmat • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Silberer Lipót • an: N. Rózsa • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Silberer Lipótné *Klein Hanna • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 75,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Simon Ábrahám • an: Reich Mina • ap: – • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Simon Edit • an: N. Rebeka • ap: Simon Izsák • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Simon Izsák = N. Rebeka • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Simon Izsákné *N. Rebeka • an: N. Hana • ap: N. Moshe • szh: Balassagyarmat • ék: 52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA
Simon Ráchel • an: N. Rebeka • ap: Simon Izsák • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Singer Gizella • an: N. Anna • ap: Singer Emil • szh: Vác • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Slomovits Erika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Slomovits Erzsébet • an: Jakubovics Róza • ap: Slomovits Sándor • szh: Máramarossziget • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Slomovits Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Slomovits Ferenc • an: – • ap: – • af: Bgy. eml. Slomovits Sándor • an: – • ap: Slomovits N. • szh: Máramarossziget • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Slomovits Sándorné *N. Sarolta • an: – • ap: – • szh: Máramarossziget • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Solti (Stein) Károlyné *Braun Lívia • an: – • ap: Braun József • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Somló Józsefné, dr. *Himler Sára • an: Reiser Eszter • ap: Himler Adolf • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Somogyi Béláné *Schenk Lilla • an: Edelstein Helén • ap: Schenk Béla • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Somogyi Ernõné *Schwarcz Hedvig • an: Munk Regina • ap: Schwarcz Mór • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Somogyi Géza = Somogyi Lidi • an: Lengyel Berta • ap: Schvarcz Dávid • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Somogyi Gézáné *Somogyi Lidi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Sorger Khaimné *N. Aranka • an: – • ap: N. Moshe • szh: Bilke • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spitzer Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Spitzer Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Spitzer Benjámin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Spitzer Benjáminné? *N. Csöpi? • an: – • ap: – • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spitzer Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. 39
Spitzer Zsigmond • an: Kohn Cecil • ap: Spitzer Simon • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Stangel Dezsõ = Tóth Julianna • an: Schwarcz Aranka • ap: Stangel József • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steinberg N. • an: Beck Hilda • ap: Steinberg Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberg Herman = Beck Hilda • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberg Hermanné *Beck Hilda • an: N. Etel • ap: Beck Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Béla • an: Albert Szidónia • ap: Steiner Ignác • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Bertalan = Neuspiller Etel/Eszter • an: Spitzer Róza • ap: Steiner Bertalan • szh: Szelény • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Steiner Bertalan üvegkereskedõ. Születési éve és helye: 1869, Szelény. Szakmáját Ipolyságon tanulta ki, ahol mint segéd hosszabb ideig munkálkodott. 1899-ben lett önálló Balassagyarmaton, ahol megnyitotta üzletét. A világháborúban az orosz és albán fronton harcolt. Felesége: Neuspiller Eszter.” Steiner Bertalanné *Neuspiller Etel/Eszter • an: Welwart Jetti • ap: Neuspiller Adolf • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Emil • an: – • ap: – • szh: Jánosháza • ék: 41 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Steiner Emilné *Schwarcz Szerén • an: N. Khája • ap: Schwarcz Mordeháj • szh: Nemesócsa • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Ignác = Albert Szidónia • an: Himler Betti • ap: Steiner Bernát • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Ignácné *Albert Szidónia • an: Sámuel Rozália • ap: Albert Márk • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 40
Steiner József = Kohn Sarolta • an: Lusztig Hani • ap: Steiner Ignác • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Mártonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Mózes • an: N. Flóra • ap: Steiner József • szh: Szil • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA Steiner Róbert • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steiner Vera • an: – • ap: – • hh: – • af: Bgy. eml. Steinerné *Schwartz Berta • an: – • ap: – • szh: Hugyag • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Stern Árpádné *Fuchs Vilma • an: Szegedin Cecília • ap: Fuchs Lajos • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Stern Imre • an: Silberer Mariska • ap: Stern Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Stern Vera • an: Silberer Mariska • ap: Stern Ferenc • szh: Budapest • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sternberg György Jenõ • szh: – • an: Beck Hilda • ap: Sternberg Herman • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sternberg Judit • an: Beck Hilda • ap: Sternberg Herman • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Stierheim Móricné *Engel Hana Hermin • an: – • ap: Engel Dávid • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Strasser (Réti) Tamás = N. Lili • an: Réti Magdolna • ap: Strasser (Réti) Endre • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Strausz Andor • an: Löffler? Ida? • ap: Strausz Emil • szh: Balassagyarmat • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA Strausz András = Kemény Lívia • an: Löffler Ida • ap: Strausz Emil • szh: – • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Strausz Andrásné *Kemény Lívia • an: Friedmann Magdolna • ap: Kemény Zsigmond • szh: Balassagyarmat? • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Strausz Emil = Löffler Ida • an: Ádler Rozália • ap: Strausz Adolf • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Strausz Emilné *Löffler Ida • an: Kohn Jozefa • ap: Löffler Pinkász • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Strausz Erika • an: Kemény Lívia • ap: Strausz András • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Strausz Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Strauszné *Berger Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Streisinger Adolf • an: Elfer Julianna • ap: Streisinger Sándor • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky András • an: Porjesz Matild • ap: Susitzky József • szh: Balassagyarmat • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Susitzky József = Porjesz Matild • an: Schwarcz Róza • ap: Susitzky Sándor • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Józsefné *Porjesz Matild • an: Wosner Karolina • ap: – • szh: – • ék: 45,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Mór = Klein Jolán • an: Schwarcz Róza • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Susitzky Mór bornagykereskedõ. Születési éve és helye: 1886, Balassagyarmat. Középiskoláit Balassagyarmaton végezte, majd a kereskedõi pályára lépett. Szakismereteit szülõvárosában fejlesztette, majd 1922ben önálló kereskedõ lett és megalapította mai üzletét. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített, és mint hadirokkant szerelt le. Üzletében 2 állandó alkalmazottat foglalkoztat.” Susitzky Mórné *Klein Jolán • an: Schönfeld Blanka • ap: – • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Pál • an: Porjesz Matild • ap: Susitzky József • szh: Balassagyarmat • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Susitzky Sándor Pál • an: Porjesz Matild • ap: Susitzky József • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Sándorné *Schvarcz Róza • an: Stein Cili • ap: – • szh: – • ék: 83 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Valéria • an: Klein Jolán • ap: Susitzky
Mór • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szántó (Stierheim) Dániel = Bernfeld Hana Sára • an: N. Hermin • ap: Szántó Moshe Jehuda • szh: Galgóc • ék: 44,5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Szécsényi Árminné *Szeverényi Margit • an: Rosenberg Eszter • ap: Szeverényi János • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szécsényi Edit • an: Szeverényi Margit • ap: Szécsényi Ármin • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedi Adolf = Csillag Sára • an: Berger Eszter • ap: Szegedi Ábrahám • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedi Józsefné *N. Rezsi • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedin Edit • an: Kretsch Laura • ap: Szegedin Sándor • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin Elvira • an: Szegedin Cecília • ap: Szegedin Izidor • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin Izidorné *Szegedin Cecília • an: Spitzer Netti • ap: Szegedin Samu • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin József • an: Kretsch Laura • ap: Szegedin Sándor • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin Lipótné *Lilienthál Mária • an: Fremmer Katalin • ap: Lilienthál Lipót • szh: – • ék: 86 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin Manó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Szegedin N. *Klein Aranka • an: N. Sarolta • ap: Klein Salamon • szh: Gyetva • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedin Sándorné *Kretsch Laura • an: Fenerlich Betti • ap: Kretsch Sámuel • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szegedin Tibor • an: Kretsch Laura • ap: Szegedin Sándor • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Székely Samu = Singer Laura • an: Hochberger Róza • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Székely Samuné *Singer Laura • an: Grünwald Betti • ap: – • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres Béla = Schwarcz Szidónia • an: Brun41
ner Edele • ap: Schwarcz Miksa • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres Béláné *Schwarcz Szidónia • an: Szécsényi Katalin • ap: Schwarcz József • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres Éva • an: Schwarcz Szidónia • ap: Szekeres Béla • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres Györgyi • an: Schwarcz Szidónia • ap: Szekeres Béla • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres Klára • an: Schwarcz Szidónia • ap: Szekeres Béla • szh: – • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szekeres László • an: Schwarcz Szidónia • ap: Szekeres Béla • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szendrõ György, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Szendrõ Györgyi • an: Spiegel Ilona • ap: Szendrõ Jenõ, dr. • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szendrõ Ilma • an: Spiegel Ilona • ap: Szendrõ Jenõ, dr. • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szendrõ Jenõné, dr. *Spiegel Ilona • an: Klein Szidónia • ap: Spiegel Henrik • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szenes Alfrédné, dr. *Cziner Irma • an: Kohn Ilona • ap: Cziner Miksa • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szenes Lilla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Szinai Jenõné *Szekeres Erzsébet • an: Schwarcz Szidónia • ap: Szekeres Béla • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szõke Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Szõke Gézáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Szõke Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Szõke Zsuzsanna • an: – • szh: – • af: Bgy. eml. Szõllõs Jenõné *Patriász Olga Julianna • an: Szalai Teréz • ap: Patriász Sándor • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szügyi Erzsébet • an: Kalmár Olga • ap: Szügyi Géza • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 42
Szügyi Gézáné *Kalmár Olga • an: Lengyel Rozália • ap: Kalmár Ármin • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szügyi György • an: Kalmár Olga • ap: Szügyi Géza • szh: – • ék: 26 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Tauszig Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: 17 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Tauszig Zsigmond = Kaufman Irén • an: – • ap: – • szh: Vágsellye • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Tauszig Zsigmondné *Kaufman Irén • an: N. Rikel • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA Trattner Jenõné *Grünbaum Eugénia • an: Rosenbaum Hermin • ap: Grünbaum Henrik • szh: Balassagyarmat? • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Trattner Margit • an: Grünbaum Eugénia • ap: Trattner Jenõ • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Trenschiner Andor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Trenschiner Andorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Trenschiner Tibor • an: Klein Piroska • ap: Trenschiner Andor • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Tusák Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Ungár Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Ungár Alfréd • an: – • ap: Ungár Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Béla • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Béláné *Spiegel Margit • an: Weisz Franciska • ap: Spiegel Henrik • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Erika • an: N. Lili • ap: Ungár József • szh: Balassagyarmat • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár György • an: Spiegel Ella • ap: Ungár Zoltán • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Imre • an: N. Bella • ap: Ungár Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Ungár Jakab Akiva • an: Spitzer Mirjam • ap: Ungár Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 42 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Ungár Jenõ = Hertzel Bella Bluma • an: Spitzer Mirjam • ap: Ungár Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Jenõné *Hertzel Bella Bluma • an: N. Malka • ap: Hertzel Menakhem • szh: Paks • ék: 34,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Józsefné *N. Lilla Elza • an: – • ap: – • szh: Szombathely • ék: 34,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár László • an: Spiegel Margit • ap: Ungár Béla • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Mártonné *Weisz Fanni Frida • an: N. Finkel • ap: Weisz Jichak • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Noémi Erika • an: Ungár Ilona • ap: Ungár Jónás József? • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Norbert • an: Freide Sára • ap: Ungár Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Róbert • an: Ungár Ilona • ap: Ungár Jónás János? • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Salamon = Spitzer Mirjam • an: N. Mindel • ap: Ungár Akiva • szh: Szügy • ék: 76,5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Salamonné *Spitzer Mirjam • an: N. Eszter • ap: Spitzer Nátán • szh: Kismarton • ék: 73,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Zoltánné *N. Ella/Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: 24,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Vadász János • an: Szendrõ Lilla • ap: Vadász Károly • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vadász Károlyné *Szendrõ Lilla • an: Schwarcz Ilona • ap: Szendrõ Ferenc • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vogel Béláné, dr. *Somló Mária • an: Himler Sára • ap: Somló József, dr. • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vogel Éva • an: Somló Mária, dr. • ap: Vogel Béla • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Volberg Hara • an: – • ap: Volberg Sali • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Volberg Simon • an: – • ap: Volberg Sali • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wachsman Bernátné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Wahl Jakabné* • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Waldmann Janka • an: Weisz Netti • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiler Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weinberger Andorné *Müller Zsuzsanna • an: Mühlrád Aranka • ap: Müller Béla, dr. • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weinberger Mózesné *Ehrenfeld Erzsébet? • an: N. Eszet • ap: Ehrenfeld Ábrahám • szh: Miskolc • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weinberger Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weisfied Alfrédné *Fliegmann Eszter • an: Cynamon Mária • ap: Fliegmann Móric • szh: Varsó • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Adolfné *Steiner Rozália • an: Steiner Száli • ap: Steiner József • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Ábrahám • an: Streicher Ida • ap: Weisz Kálmán • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Weisz Andor • an: N. Erzsébet • ap: Weisz Ferenc • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Antal Emil • an: Büchler Katalin • ap: Weisz Oszkár • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Ármin = Elfer Hanna • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Árminné *Elfer Hanna • an: N. Neta • ap: Elfer Éliás • szh: Balassagyarmat • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Áron • an: N. Eszter • ap: Weisz Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Artúrné *Markovics Ernesztin • an: Kostellán Júlia • ap: Markovics Jakab • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weisz Bertalan • an: Steiner Antónia • ap: Weisz Lipót • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 43
Weisz Dávidné *Heksch Róza • an: – • ap: Heksch Ármin • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weisz Edit • an: Streicher Ida • ap: Weisz Kálmán • szh: Balassagyarmat? • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Ella • an: Streicher Ida • ap: Weisz Kálmán • szh: Balassagyarmat • ék: 17,5 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Weisz Elli • an: Klein Ilona • ap: Weisz Henrik • szh: Balassagyarmat • ék: 21 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Elza • an: Steiner Teréz • ap: Weisz Jakab • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Emil, dr. = Horváth Borbála • an: Deutsch Henrietta • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Emilné, dr. *Horváth Borbála • an: Marton Paulina • ap: Horváth Géza • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Ernõ • an: Streicher Ida • ap: Weisz Kálmán • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Weisz Ervin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weisz Éva • an: Streicher Ida • ap: Weisz Kálmán • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Weisz Ferenc • an: Neuspiller Janka • ap: Weisz Bertalan • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Ferencné *Weisz Erzsébet • an: Heksch Róza • ap: Weisz Dávid • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weisz Hana • an: N. Berta • ap: Weisz Mór • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Henrik = Klein Ilona • an: Frõlich Rozália • ap: Weisz Miksa • szh: Ipolyvarbó • ék: 56 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Henrikné *Klein Ilona • an: Susitzky Mária • ap: Klein József • szh: Balassagyarmat • ék: 46 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Herman • an: – • ap: – • szh: Máramarossziget • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Hermanné • an: – • hé: – • af: Bgy. eml. 44
Weisz Hinda • an: N. Jozefin • ap: Weisz Salamon • szh: Kõvágóõrs • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weisz Hinda • an: N. Eszter • ap: Weisz Mór • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Hindel • an: N. Ilona • ap: Weisz Henrik • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Ibolya • an: Lindenbaum Adél • ap: Weisz Salamon • szh: Budapesrt • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Ida Heda • an: Elfer Hani • ap: Weisz Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Ignácné *Slomovics Lenke • an: Jakubovics Róza • ap: Slomovics Sándor • szh: Máramarossziget • ék: 37 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: Bgy. eml. és lev. dok. Weisz Ilona • an: Neuspiller Janka • ap: Weisz Bertalan • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Ilona • an: Löffler Terézia • ap: Weisz Sámuel Mór • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Imre • an: N. Mária • ap: Weisz Miksa • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Weisz Imréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weisz Jakabné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weisz Kálmán • an: Rosenberg Teréz • ap: Weisz Adolf • szh: Túrmezõ • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Weisz Kálmánné *Streicher Ida • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Károlyné *Edinger Friderika • an: Wilheim Mária • ap: Edinger József • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Khaim • an: N. Klára • ap: Weisz Sámuel • szh: Balassagyarmat • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Klára • an: N. Ilona • ap: Weisz Sámuel Mór • szh: Nagykároly • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Lajos • an: Elfer Hani • ap: Weisz Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Weisz Lázár • an: – • ap: – • szh: – • ék: 26 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Lenke • an: Kohn Szidónia • ap: Weisz Gábor • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Magda • an: Lindenbaum Adél • ap: Weisz Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weisz Miksa = Weisz Rozália • an: Lindenbaum Adél • ap: Weisz Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Miksáné *Weisz Rozália • an: N. Mária • ap: N. Simon • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Mór = Donáth Margit • an: Elfer Hani • ap: Weisz Ármin • szh: Balassagyarmat • ék: 34 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Weisz Mór = Krausz Erzsébet • an: Klein Katalin • ap: Weisz Jónás • szh: Bát • ék: 65 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Weisz Mórné? *Donáth Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Mórné *Krausz Erzsébet • an: N. Teréz • ap: Krausz Eliezer • szh: Nagymaros • ék: 69 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Weisz Mózes • an: N. Malke • ap: Weisz Eliezer • szh: Balassagyarmat • ék: 46 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Weisz Muki = Schweitzer Margit • an: N. Rozália • ap: Weisz Ármin Áron • szh: Ipolyvarbó • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Mukiné *Schweitzer Margit • an: N. Teréz • ap: Schweitzer Rezsõ • szh: Rimaszombat • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Nátán, dr. • an: – • ap: Weisz N. • szh: Balassagyarmat? • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. és lev. dok. Weisz Nátánné • an: – • ap: Weisz N. • szh: Balassagyarmat? • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. és lev. dok. Weisz Oszkár = Büchler Katalin • an: Deutsch Henrietta • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Oszkárné *Gansel Margit • an: Beck Cili • ap: Gansel József • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Rózsi • an: Lõwy Rozália • ap: Weisz József • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Weisz Sámuel Mór = Löffler Terézia • an: Grosz Rozália • ap: Weisz Simon • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Sámuel Mórné *Löffler Terézia • an: Kohn Jozefa • ap: Löffler Pinkász • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Sándor • an: Schächter Janka • ap: Weisz Simon • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Sándorné *Szügyi Márta • an: Kalmár Olga • ap: Szügyi Géza • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Sarolta • an: Heksch Róza • ap: Weisz Dávid • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Tibor • an: N. Manci • ap: Weisz Mór • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Zsuzsanna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Weiszné *Berger Eszter • an: N. Rozália • ap: Berger Miksa • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weiszné *Hekel Rózsa • an: – • ap: Hekel N. • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Weiszné *Heksch Franciska • an: – • ap: – • szh: Heves • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weiszné *Meisner Olga • an: N. Katalin • ap: Meisner Sámuel • szh: Derecske • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weiszné *N. Lenke • an: N. Sára • ap: N. Sándor • szh: Máramarossziget • ék: 38 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Werner Gyuláné *Gansel Lenke • an: Beck Cili • ap: Gansel József • szh: Balassagyarmat • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Werner József • an: Gansel Lenke • ap: Werner Gyula • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Werner László • an: Gansel Lenke • ap: Werner Gyula • szh: Balassagyarmat • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Wertheimer Dezsõné *Braun Hermin • an: Weiszberger Cecília • ap: Braun Jakab • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wertheimer Gézáné • an: – • hh: – • af: lev. dok. Wetzler Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. 45
Winkler Albertné *Karfunkel Regina • an: Beck Hani • ap: Karfunkel Ignác • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Winkler Sándor • an: Karfunkel Regina • szh: – • ap: Winkler Albert • ék: 32 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Winter Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 82 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Winter Árminné *Wertheimer Regina • an: Donáth Erzsébet • ap: Wertheimer József • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wohlberg Hermin • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Hugóné *Bergstein Gizella • an: – • ap: Bergstein N. • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Ilona • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Wohlberg Jenõ • an: – • ap: Wohlberg Károly • szh: Nagybánya • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Jenõné *N. Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg József • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Wohlberg Margit • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 37 év • hé: 1941? • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Piroska • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohlberg Sándor • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Wohlberg Tiborné *Wohlberg Lenke • an: N. Rozália • ap: Wohlberg Jenõ • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wolf Éva • an: N. Bluma • ap: Wolf Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wolf Valéria • an: N. Bluma • ap: Wolf Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wolfné *Schlézinger Elza • an: N. Lotti • ap: 46
Schlézinger Jichak • szh: Balassagyarmat • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ziegenlaub Simonné *Susiczky Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Zöllei Pálné *Bardach Sarolta • an: Killem Mariann • ap: Bardach Penziás • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Források: Te vagy a tanú! Ukrajnától-Auschwitzig. Szerkesztették: Pór Dezsõ és Zsadányi Oszkár. Budapest, 1947. 196–198.; Telek 100–113.; dr. Petrik Jánosné: Az együttélés hétköznapjai – A balassagyarmati zsidóság helyzete az emancipáció elõtt. In: Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1–2/1991. sz. 27–34.; Majdán Béla: Fejezetek a balassagyarmati zsidó közösség történetébõl. In.: Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1–2/1991. sz. 35–54.; Majdán Béla: „A szerencsétlen csillagzatú ügy…” In: Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve 1994. Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat, 1994. 57–79.; Hausel Sándor – Tóth Tamás – Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben. Balassagyarmat, 2002. 46–47.; A balassagyarmati izraelita iskola története. Összeállította: dr. Kovács Jánosné és Németh Béla. (Kézirat.); Zsidó Lexikon 78–79.; Pacséri 79–80.; 1941. népsz.; Hitközségek 79–81.; Ladányi 305–318.; NML XXV. 1. b) 20/1945. 14, 32, 34, 43, 46. és 49. old.; NML XXV. 1. b) 91/1946. 15., 27., 34., 46, 47., 56., 58., 61., 68., 70., 72., 75., 77., 115–120. old.; NML XXV. 1. b) 144/1946. 10. old.; NML XXV. 1. b) 188/1946. 17., 39., 47., 51., 58., 63–64. old.; NML XXV. 1. b) 220/1945. 14., 28–29., 45–46. old.; NML XV. 24. 31. 347/1944.; Tyekvicska Árpád: Adatok, források, dokumentumok a balassagyarmati zsidóság holocaustjáról. In: Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve 1995. Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat, 1995. 63–202. old.; NML V. 83. a) 2609/1944., 4690/1944., 5672/1944. szám; NML XVII. 406. 3. III. sz. n.; NML IV. 431. 11. 247/1949. sz.; Randolph L. Braham: A magyar holocaust. Budapest, 1988. II. kötet. 44. old.; NML XVII. 1. 69/1947.
Bánk A községben 1848-ban mindössze egyetlen zsidó család élt: az alsópetényi születésû, 23 éves haszonbérlõ, Pinkus Sámuel, valamint felesége és „öreg attya”.
1878-ban hat iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Hoffmann Miksa, Malvin, Lóri és Jenõ, valamint Haupt Doli és Anna Aszódon tanultak Ganzel Herman magántanítónál. 1870-ben a falu 552 lakójából nyolc tartozott az izraelita felekezethez. Számuk tíz év alatt 23 fõre nõtt, majd 1890-ben kilencre apadt, s ezt követõen megint 21-re ugrott föl. A századforduló elõtt élt a faluban Lindenmann Adolf, aki 1894. november 2-án hunyt el. Családjából ekkor felesége, szül. Hecht Regi és gyermekei: Gizella, Márton, Berta, Mária, Fáni és Jolán élt Bánkon. A családnak helyi ingatlana nem volt, az elhunyt ingóságainak értéke 196 forint, ebbõl a boltra 15 forintot számoltak. A 20. században azután a közösség létszáma 5 fõ alá csökkent. Az 1941-es népszámlálás mindössze 3 zsidót talált a 711 bánki között. Egyetlen áldozat adatait találtuk meg a halotti anyakönyvben. Barok Dávidné foglalkozását tekintve háztartásbeli volt. Házastársát – a rétsági körjegyzõ 1945 végi feljegyzése szerint – feleségével együtt deportálták, bár kora szerint inkább munkaszolgálatra kellett volna bevonulnia. Elhurcolása elõtt a kis család szatócsüzletet mûködtetett a faluban. Barok Dávid 1945-ben hazatért. BÁNKI ÁLDOZAT Barok Dávidné *Klein Anna • an: Keller Gizella • ap: Klein Sámuel • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 702. c/3. Öi. 985., NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 8.; NML IV. 455. 5.; 1941. népsz.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML XXIV. 101. 625/1946.
Bárna 1848-ban egyetlen zsidó család élt a községben. A családfõ, Schwarcz Jakab, Szécsényben született, 1811-ben. Csaplárosként tartotta el családját: feleségét, a szintén szécsényi származású Tóbiás Rozáliát és négy kisgyermeküket. A következõ évtizedekben a lelkek száma sosem haladta meg a tízet a közösségben.
1878-ban egyetlen iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Weisz Lina a salgótarjáni zsidó iskolában tanult. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint hét izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Az 1930-as években Römer Árpád családjáról vannak adataink. Römerék az 1890-es évek óta az itteni vegyeskereskedést vezették. Árpád 1891-ben született, még Gyöngyösön. Elõbb az iparban próbálkozott, majd apja, Rudolf üzletében kereskedelmi gyakorlatot szerzett. A vezetést 1913-ban vette át. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Nejét Polacsek Irénnek hívták. A YVA-ból ismerhettük meg a Weisz család két tagját, Dezsõt és Józsefet, akik bizonyosan itt születtek, ám hogy a háború alatt is itt éltek-e, nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. BÁRNAI ÁLDOZATOK Weisz Dezsõ • an: Winterstein Száli • ap: Weisz Márton • szh: Bárna • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weisz József • an: Winterstein Száli • ap: Weisz Márton • szh: Bárna • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 8.; 1941. népsz.; Ladányi 349.
Bátorfalu (Bátorová, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Csak ezt követõen van szórványos adatunk az itteni izraelitákról. Bátorfalu a háború végéig a Balassagyarmati járáshoz tartozott. 1941-ben hat izraelita élt a kicsiny, 341 fõs településen. 1942-bõl a helyben élõ özv. Fischer Arnoldné 1 holdat meghaladó szõlõtulajdonáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok közül mindössze két személyt azonosítottunk. A községbe 1945. január 20-án érkezett vissza Deutsch Árpád kereskedõ és Deutsch Imre gazdálkodó, valamint Deutsch Róbert tanuló. 47
BÁTORFALUSI ÁLDOZATOK Weindlinger Lídia • an: Paskus Frida • ap: – • szh: Bátorfalu • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weindlingerné *Paskus Frida • an: – • ap: – Kurtakeszi • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Becske Egykor népes zsidó közösség élt itt. 1784–85-ben például 65, 1848-ban pedig már 123 izraelitát írtak össze a községben. Többségük az összeírók szerint már itt született. Kereskedtek csipkével, bõrrel, ronggyal, kapcával, vászonnal és kendõvel. Boltosok és batyusok is voltak a helységben. A fiatalságot „oskolamester” oktatta. Mint azt az összeírók feljegyezték, a becskei zsidók „jó magaviseletûek” voltak. A népesség adatait az alábbiakban foglaljuk öszsze (a férj/*feleség neve, életkora, születési helye, foglakozása, gy: gyermekeinek száma, sz: szolgáinak vagy szolgálóinak száma): Heks (Heksch) Farkas, 44, Herencsény, csipkekereskedõ, gy: 5 *Vaisz (Weisz) Johanna, 38, Becske Lichtner Sámuel, 58, Cserháthaláp, bõrkereskedõ, gy: 5 *Gutfreund Rozália, 43, Becske Doran József, 35, Munkács, „kapczakereskedõ”, gy: 1 *Vaisz (Weisz) Johanna, 30, Becske Kohn Bernát, 40, Alsópetény vagy Felsõpetény, sakter, gy: 7 *Fischer Terézia, 40, Alsó- vagy Felsõpetény Lengyel Ferenc, 40, Becske, rongyszedõ, gy: 5 *Blumenthál Borbála, 35, Becske Vaisz (Weisz) Salamon, 50, Buda, szolga, gy: 2 *Blumenthál Fülöp (sic!), 41, Bercel Schneller Dávid, 67, Szécsénke, kereskedõ, gy: 1, sz: 2 Özv. Schneller Lászlóné, 30, Bátorkeszi, gy: 4, sz: 1 Singer Bernát, 20, Trencsén vm., „oskolamester” Kun (Kohn) Salamon, 66, Becske, vászonkereskedõ, gy: 4 *Jakab Anna, 45, Balassagyarmat 48
Gutfreund Mózes, 78, Becske, boltos, sz: 1 *Kun (Kohn) Erzsébet, 55, Pásztó Gutfreund Jakab, 38, Becske, kereskedõ, gy: 4 *Schneller Karolin, 30, Vanyarc Herman Leopold, 63, Becske, bõrkereskedõ, gy: 3 *Gutfreund Jozefa, 55, Szécsénke Leopold József, 35, Cserhátszentiván, „kendõ kereskedõ”, gy: 4 *Gutfreund Eszter, 32, Becske Vól (Wohl) Móric, 24, Pásztó, pálinkafõzõ *Braun Rozália, 22, Rétság Sréder (Sréter?) Sámuel, 38, Cserháthaláp, árendás kocsmáros, gy: 2 *Sréder (Sréter?) Jozefa, 26, Cserháthaláp Gutfreund Mair, 64, Szécsénke, boltos *N. Terézia, 42, Balassagyarmat Kón (Kohn) Leopold, 50, Szerdahely, Pozsony vm., „kapczás”, gy: 3 *Vaisz (Weisz) Johanna, 50, Domony Kohn Sámuel, 23, Bukovina, Árva vm., kapcakereskedõ, gy: 1 *Gutfreund Maris, 24, Becske Müller Leopold, 33, Szakolca, Nyitra vm., szabómester, gy: *Posony(i?) Léni, 22, Csécse Blumenthál Sámuel, 62, Becske, koldus, gy: 1 *Ábrahám Maris, 45, Szanda Salamon Jakab, 46, Romhány, bõrkereskedõ, gy: 2 *Schwarcz Karolin, 31, Alsó- vagy Felsõpetény Posonyi Márton, 30, Csécse, batyus, gy: 1 *Vaisz (Weisz) Éva, 23, Becske Özv. Kohn Anna, 30, Becske, boltos, gy: 4 Vágner Jakab, 30, Kudnó(?), bõrkereskedõ, gy: 2 *Gutfreund Anna, 30, Becske Özv. Gutfreund Salamonné, 54, Cserhátsurány, kendõkereskedõ, gy: 1 Vaisz (Weisz) Simon, 68, Szécsénke, koldus, gy: 1 Vaisz (Weisz) Anna, 59, Szécsénke Sichtancz József, 58, Hradna, Trencsén vm., „zsidó harangozó”, gy: 4 *Klein Teréz, 42, Németország, 24 éve él Magyarországon 1852-ben Blumenthál Mózes (aki a szomszédos Bercelen élt) és Arnstein Simon voltak az elöljáróság tagjai (társelnökei?). Ekkor – egy másik kimutatás szerint – Becskét a szügyi hitközséggel vonták össze. A rabbi az elõbbi településen élt. Lõwy Simon Ipolyságon, Deutsch Salamonnál tanult. Összesen 350 forint jövedelemmel rendelkezett,
Becske környékén 72, Szügy környékén pedig 85 család tartozott a lelkészi vezetése alá. A sakter Böhm Márk volt, akit maga a helybeli rabbi tanított ki mesterségére, és 80 forintot kapott szolgálataiért. 1878-ban 6 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Berger Matild, Rosenberg László és Berta, Heksch Adolf és Schiffer Henrik azonban nem látogattak egyetlen oktatási intézményt sem. Mindössze a hétesztendõs Schiffer Sámuelrõl jegyezték fel, hogy a „Berczeli iskolába jár”. A lélekszám a következõképp változott: 1870ben a falu 1030 lakójából 87 fõ, 1880: 42, 1890: 40, 1900: 23, 1910: 21, 1920: 11, 1930: 7 fõ. A 20. században – bizonyára hasonló okokból, mint a közeli, dél-nógrádi Alsópetényben – az izraeliták száma jelentõsen csökkent. 1941-ben már csak 12 becskei lakos tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A községben ekkor 1084-en éltek. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Becske községbõl Mester Sándor 165 kh földterülettel. Heksch József távol lévõ ingatlantulajdonosként szerepel 1945-ben, mint aki a községben lakással és üzlethelyiséggel rendelkezett. Õ valószínûleg azonos a Bercelen számba vett személlyel. A berceli körjegyzõ 1947-ben Engel Ignác fél lakóháztulajdonát is említette az elhagyott javak között, megjegyezve, hogy fia visszatért a deportálásból, majd Olaszországba távozott. Áldozatok nevére csak a Yad Vashem adatbázisában bukkantunk. Az anyakönyvekben nem találtunk egyetlen utólagos bejegyzést sem. BECSKEI ÁLDOZATOK Engel Ignác = N. Rozália • an: – • ap: Engel Fülöp • szh: Becske • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: YVA Engel Ignácné *N. Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein István • an: Fridman N. • ap: – • szh: Becske • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Neumann Ignác = N. Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Öszterreicher Márta • an: N. Katalin • ap: Öszterreicher Gyula • szh: Becske • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Forrás: Telek 106. és 112–113.; NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501. 1.; NML IV. 152/b. 60. 5408/1852.; NML IV. 152/b. 57. 2267/1852.; Vallási adatok 8.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Benczúrfalva Az 1870. évi országos népszámlálás összeírói 7 izraelitát mutattak ki a község 407 lakója között. Számuk 1910-ben öt fõre apadt, s 1941-ben, a 499 lakosból, mindössze egy személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Személyét nem sikerült azonosítani. A két világháború között az idevalósi Büchler Istvánnak volt nagyobb, 300 kh-at meghaladó birtoka. 1942-ben az endrefalvai jegyzõ 15 holdat tartott alkalmasnak a birtokból házhelyek kialakítására. Büchler 3 kh-as szõlõbirtokáról is maradtak fenn adatok. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 183.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 126.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Bér A megye összeírói 1848-ban tizenhárom izraelitát találtak a településen. Kisztner József 32 esztendõs, bágyoni születésû haszonbérlõ, feleségével, a nála két évvel fiatalabb, szegedi származású Rosenbaum Karolinával élt egy háztartásban. A Márkus család feje, Mózes, 22 éves volt, helyben látta meg a napvilágot, kereskedéssel foglalkozott. Neje, a 20 éves Braun Kati, ságújfalusi volt. Gyermekük, a kis Magdolna még csak elsõ évét töltötte be. Sner András csaplárosként tartotta el nejét és hat gyermekét. Õ maga Tápióbicskén született, 180849
ban. Helybeli felesége két évvel volt fiatalabb nála. Legidõsebb gyermekük betöltötte a 16. életévét, s már õ is itt jött a világra. 1878-ban 8 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Leopold Teréz és Sámuel nem járt iskolába, noha már 13, illetve 12 évesek voltak. A 12 esztendõs Baumgarten Izidor Budapesten végezte a kereskedelmi tanulmányait, míg testvérei közül Juli és Ármin a sziráki izraelita iskolába járt. A 6 esztendõs Baumgarten Józsika még nem járt egyetlen oktatási intézménybe sem. Gutfreund Sámuel szintén Szirákra járt, öcscse, a hétesztendõs Herman azonban még diákévei elõtt állt. Az 1870. évi országos népszámlálás Béren 35 izraelitát mutatott ki a község 870 lakója között. Számuk az elkövetkezõ évtizedekben a következõképp alakult: 1880-ban 37, 1890-ben 29, 1900-ban 18, 1910-ben 12, 1920-ban 15, 1930-ban 17 fõ. A két világháború között a faluban mûködtetett vegyeskereskedést a Spielberger család. A férj három évig vezette az üzletet, majd halála után felesége vette át az irányítást. A boltban fûszer- és textilárut tartottak. 1935-ben Böhm Adolfnak 665 kh, míg Buchwalder Lajosnak 803 kh terület volt a tulajdonában. Mindketten helyben laktak. Utóbbi 1869-ben, Szirákon született. Középiskoláit és a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte. Önkéntesi évét 1887-ben töltötte le, Grazban. Mint hadnagy szerelt le. Ezt követõen kezdett apja bérletén gazdálkodni, majd 1926-ban átvette az atyai, akkor még közel ezerholdas birtok irányítását Béren. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának. Felesége Hofmeister Zseni volt. Gyermekei Vera, Sára és Ágnes voltak. A YVA pásztói illetõségûnek tartja a Buchwalder családot. A nyilvántartottak között van Lajos említett felesége, Hofmeister Zseni (Jenny), akinek anyját Mirjamnak, apját Józsefnek hívták. 1899-ben született és Auschwitzban halt meg. Szerepel még az 1912-es születésû(nek tartott) Lajos, mint nõtlen fiatalember, Ágnes, aki 1910ben látta meg a napvilágot Pásztón, továbbá Buchwalder János, akinek anyját Feldman Margitnak hívták, 1918-ban született és munkaszolgálatosként a keleti hadszíntéren vesztette életét (minden bizonnyal testvére volt az alább említett Offner Pál feleségének, Buchwalder Sárának). 50
1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben a Böhm Adolf-féle 314, illetve 669 kh-as ingatlant, és Offnerék 1033 kh-as birtokát telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára igényelte ki. Birtokos volt még a község határában a felcsúti Mühlrád Mór, akinek 136 kh földje volt. A család a szomszédos Bercelrõl származott el Fejér megyébe, ahonnan a háború utolsó évében vissza is tértek. (Lásd a Bercelnél elmondottakat!) Offner Lajosnak és Pálnak 920 kh földje volt. A gazdacímtár szerint helybeli illetõségûek voltak. Pál és családja a háború alatt Bercelen húzhatták meg magukat. A jegyzõ 1945-ös jelentése alapján ott vettük fel õket az áldozatok listájára. Offner Lajos és családja azonban bizonyosan Béren élt. Lakásuk a csobánkapusztai birtokközpontban volt. Lajos, valamint felesége, Molnár Sarolta, 1940. július 12-én tanúsítványt kértek Nógrád megye alispánjától arról, hogy nem tartoznak a zsidótörvények hatálya alá. A férj esetében az alispán a tanúsítvány kiadását megtagadta, amit a folyamodó megfellebbezett. Lajos az elutasítás idõpontjában már katonai szolgálatát töltötte. Az ügyben keletkezett iratokból képet kaphatunk a család tagjairól. A hivatal elõször újbóli kérelem beadására szólította fel elutasító határozatában a családot, mivel legidõsebb gyermekük – szerintük – zsidónak volt tekintendõ (így a szülõk sem mentesülhettek a diszkriminatív jogszabályok alól.) Lajos születési idejét nem ismerjük. 1918. április 7-én – miként az ügyet lezáró közigazgatási bírósági határozat fogalmaz: „õskeresztény nõvel lépett házasságra”. 1930. május 11-én õ maga is felvette a keresztséget és a római katolikus egyház tagja lett. A házasságból három gyermeke született. József, a legidõsebb, 1920. április 18-án született, és õt – testvéreivel ellentétben, akik már születésükkor részesültek a keresztség szentségében – csak 1930. szeptember 1-jén tartották keresztvíz alá. A gyermek 1939. szeptember 24-én, szintén „õskeresztény nõvel” lépett házasságra. Még ugyanabban az esztendõben megszületett elsõ gyermekük, Olga. (A gyermeknek így három nagyszülõje számított „õskereszténynek”.) A közigazgatási bíróság elutasító határozatát szó szerint közöljük, a jogi formulákba öntött embertelenség példájaként:
„Ámbár Offner József édesanyja és édesanyjának szülõi keresztények, és õ maga is az 1939. évi január hó 1. napja elõtt kötött házasságból származik, a megnevezett egyén az 1939: IV. tc. 1. §ának (2) bekezdése alapján mégsem tekinthetõ nem zsidónak, mert szülõi közül csak az egyik volt a polgári házasságkötés idején a keresztény hitfelekezet tagja, és így a (2) bekezdés 1. pontja ebben az esetben nem alkalmazható; továbbá mert édesapja a házasságkötés elõtt reverzálist nem adott, és így József a törvény rendelkezése értelmében apja után zsidónak tekintendõ annak ellenére, hogy õt már születésekor megkeresztelték; ennek folytán tehát Józsefre az 1939. évi IV. tc. 1. §-a (2) bekezdésének 2. pontja sem nyerhet alkalmazást; valamint ugyanebbõl az okból és azért is, mert jogszerûen csak élete 7. évének betöltése után vált a keresztény hitfelekezet tagjává, az 1. § (2) bekezdés 3. pontjának alkalmazása sem jöhet szóba. Végül vizsgálat tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy Offner József az 1. § (3) bekezdésének valamely pontja alapján tekinthetõ-e nem zsidónak. A bíróság ezt a kérdést is tagadólag döntötte el, mert a (3) bekezdés a) pontja vele szemben nem alkalmazható annak folytán, hogy 1919. évi augusztus hó 1. napja után született; a (3) bekezdés b) pontja is figyelmen kívül marad, mert bár zsidónak nem tekintendõ személlyel lépett házasságra, de csak 1939. évi január hó 1. napja után; csak anyja lévén származásánál fogva õskeresztény, a c) pont alkalmazhatósága is elesik; a d) pont alkalmazását pedig kizárja az a körülmény, hogy a fent kifejtett okból József elkeresztelése [sic!] ellenére sem tekinthetõ jogszerûen születésétõl kezdve keresztény hitfelekezet tagjául. Minthogy ekként Offner József nem zsidó volta az 1939. évi IV. tc. 1. §-a értelmében nem állapítható meg, apja (a panaszos) sem igényelhet az törvény 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján tanúsítványt.” Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Offner Lipót és Pál 498 kh béri és 76 kh szandai birtoka is. Bérnek 1941-ben 996 lakosa volt. Közülük tizennégy izraelita és egy keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá.
Az állami anyakönyvek három áldozat (Kellner Adolf szatócs, Gutfreund Vilma és Leopold Terézia) adatait õrizték meg. A Yad Vashem adatbázisában nem sikerült béri lakost azonosítani. Az elhagyott javak kormánybiztosságának irataiban Buchwalder Lajos és felesége, Offner Pál és Lajos, özv. Spielberger Ignácné, valamint Leopold Teréz és Mária nevén jegyeztek fel elhagyott tulajdont. Vélhetõen valamennyien a holocaustban haltak meg, bár elhurcolásuk idõpontjában többen talán már nem béri illetõségûnek számítottak. BÉRI ÁLDOZATOK Kellner Adolf = Gutfreund Vilma • an: Klein Rebus • ap: Kellner Károly • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kellner Adolfné *Gutfreund Vilma • an: Leopold Katalin • ap: Gutfreund Ábrahám • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leopold Terézia • an: Klein Pepi • ap: Leopold Sámuel • szh: – • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz. Vallási adatok 10.; Gazdacímtár 185.; NML IV. 454. 77. 92/1941. 8428.; 1941. népsz.; Felvidék 9.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML XXIV. 101. 6. 21.476/1950.
Bercel A BERCELI ZSIDÓSÁG VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A hitközség történeti vázlata Az önálló hitközség létrejöttéhez göröngyös út vezetett Bercelen. Az itteni zsidók egészen 1871-ig a becskei hitközséghez tartoztak. A szomszédos településen volt a kerületi templom és itt élt az anyakönyvvezetõ rabbi is, akinek személyét az 1850-es évektõl ismerjük. Egy 1852-ben készült összeírás közli, hogy Lõwy Simon a becskei és szügyi kerület lelkészi feladatait is ellátta. Így öszszesen 157 család tartozott a lelki vezetése alá. Évente 200 forintnyi jövedelemmel rendelkezett, képzettségét Deutsch Salamon ipolysági rabbi mellett szerezte. 51
Nem tudjuk, hogy Lõwy mikor érkezett Becskére. Egyik, 1837-ben született lánya 1858-ban ment férjhez. Akkor õt lucinyi születésûnek írták. Az 1860-ban, 24 éves korában férjhez ment másik lány születési helyeként viszont az apa már Becskét adta meg. A két adat ellentmondását nem tudjuk feloldani, talán az elsõ lány életkorának elírásából adódik. Mindenesetre feltételezhetjük, hogy Lõwy Simon az 1830-as évek második felétõl volt a becskei hitközség – így a berceli zsidók – rabbija. Egészen 1876-ig õ anyakönyvezte a berceli születéseket, halálozásokat és esküvõket. A rabbin kívül 1852-bõl ismerjük a sakter személyét is. Böhm Márkus évi 80 forintot kapott szolgálataiért, a mesterségét helyben, Lõwy rabbinál tanulta ki. Lõwy Simon hosszú lelkészi tevékenysége során Becske, Bercel, Galgaguta, Kétbodony, Kisecset, Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Romhány, Szanda, Szandaváralja, Szátok, Szécsénke, Szente, Terény és Tereske izraelitáinak vallásos életét igazgatta. Bizonyára sok gondot kellett megoldania, számos egyenetlenséget elsimítania. A levéltári dokumentumok mutatják, berceli hittestvérei sem hagyták feladatok nélkül. A hiányosan fennmaradt iratokból nehéz kiolvasni a helyi zsidó családok között az 1850-es évek elején zajló belvillongás okait. A hivatalos vizsgálatot elindító panaszlevél nem maradt ránk, viszont kivonatos tartalmát ismerjük, és ebbõl következtethetünk a zsidó közösség kebelén belül történtekre. Dróza Ábrahám a „berczeli zsidóközség nevében” azzal a panasszal fordult a megyefõnöki hivatalhoz, hogy a községben lakó Blumenthál Mózes egy magánzsinagógát tart fenn a faluban, és „azzal kénye szerint rendelkezvén” a többi lakosok „annak rendje szerint Isteni tiszteletjöket nem végezhetik, sõt abba bele sem férnek csekélysége miatt”. A kerületi biztos vizsgálata kiderítette, hogy a közösség már „rég idõktõl” bírt egy „tágasabb és rendezettebb” templommal, mely azonban elhanyagolt állapota miatt használaton kívül volt. A ránk maradt jelentés szerint Blumenthál valóban fenntartott egy kicsiny templomot (ami igazából inkább csak imaház, még inkább imaterem lehetett), azonban az teljesen az õ tulajdonában volt, ezért „következés képen azzal szabadon ren52
delkezhetvén a’ Község szabad dispozitiója alá” nem tartozott. A helyiség egyébként valóban nem felelt meg a község céljainak, mivel abba a tagok egésze be sem fért. Az 1851 szeptemberében kiszálló kerületi biztos elõször a magántemplom azonnali bezárását rendelte el. Mivel azonban kiderült, hogy „legközelebb nagyobb szerû ünnepeik állandnak be” (talán a zsidó újévrõl van szó), Baloghy Elek a következõ rendelkezést hozta: mindaddig, amíg az izraelita község régi temploma „az illetõ Rabbi Úr által illedelmesen rendeztethetik, elõimádóval és schachterrel ellátathatik”, Blumenthálnak megengedi, hogy családtagjaival együtt magántemplomában tartsa meg az ünnepet. A többiek pedig „a régi szokás szerint” Becskére, a kerületi templomba menjenek. A döntés egyik felet sem nyugtatta meg. Erre vall az, hogy Blumenthál – habár tudomása volt a vizsgálat idejérõl – meg sem jelent a kerületi biztos elõtt, aki ezért õt, „mint makacs s’ engedetlen” személyt egynapi börtönre ítélte, s a legközelebbi vizsgálati napon székhelyére, Pencre rendelte. Az ügy a következõ évben is folytatódott. „A Berczeli zsidóság[ban], mely összesen is a 18 Berczellen lakó zsidó családból áll, még mindég, s már több mint egy évtõl fen forgó czivódások” miatt, 1852 szeptemberében a kékkõi fõszolgabíró szállt ki a faluba, az összes községi zsidót maga elé rendelve. Szándéka volt, hogy „a Blumenthál és Schneller féle pártra feloszlott berczeli Izraeliták közt a Synagógában való járás eránt valami egyezkedést megkísértvén, e nyugtalan nép közt valahára egyetértést és békét” eszközöljön ki. A vizsgálat megállapította, hogy a felek között „régrõl táplált ellenségeskedés” valójában „a személyes gyûlöltségbõl” eredt. A fõszolgabíró ráhatására végül Blumenthál az összes jelenlévõ elõtt arra kötelezte magát, hogy a – nyilván általa fenntartott – zsinagógának „nagyobb alkalmatosságot adand, a világítással együtt”. A szoba olyan nagy lesz, hogy oda az összes berceli zsidó befér, sõt még az asszonyok helyérõl is gondoskodik. (A régi templom felújítását tehát levették a napirendrõl.) Arra is kötelezte magát, hogy „csupán két Elsõ Széket, és Kettõt a távolabbak közül” tart fenn magának és családjának. A többi ülõalkalmatosságot árverés útján fogja értékesíteni, a befolyt pénzt pedig a rabbinak átadva egyházi célra fordítják. To-
vábbá a másik házánál lévõ kicsiny zsinagógát azonnal bezárja. Nem tudjuk, hogy a megegyezés miként valósult meg, és helyreállt-e a közösségen belüli béke. Annyi bizonyos, hogy a haragos felek már nem sokáig éltek együtt. Blumenthál Mózes 1855-ben halt meg. Sírköve – mely ma is áll a berceli temetõben – azt bizonyítja, hogy családja kiváló férfiúnak tartotta. A kõre vésett jelzõk is arra utalnak, hogy hittársai közül kiemelkedett. (Egy korabeli megyefõnöki elõterjesztésbõl tudjuk, hogy 1852ben, Arnstein Simon és E. Weisz társaságában tagja volt a becskei hitközség elöljáróságának is.) Mózes legfõbb haragosa, Schneller Bernát túlélte õt. Szegényen, mint „öveges” halt meg 1861-ben, 46 éves korában. Vele egyébként rokonok (sógorok?) voltak, hiszen Bernát feleségét Blumenthál Johannának hívták. A közeli kapcsolatot mutatja, hogy az anyakönyvek tanúsága szerint Mózes és Bernát egymás szomszédságában laktak. Haraguk oka is bizonyára ebben keresendõ. Bernát feleségének sorsát nem ismerjük, talán azonos azzal a Blumenthál Johannával, aki az 1880as évek végén bábaként tûnik fel a születési anyakönyvekben. A feljelentés beküldõje, Dróza Ábrahám még jó egy évtizedig élt a faluban, 1873. május 15-én hunyt el, 67 éves korában. Blumenthál Mózes utódai 1944-ig tagjai maradtak a berceli zsidó közösségnek, a hitközség életében mindvégig vezetõ szerepet játszva. A Schnellerek és Dróza leszármazottai még a századforduló elõtt elköltöztek a településrõl. A hitközség élete ezt követõen sem nélkülözte a viharokat. Erre utal, hogy 1858 és 1860 között a hívek egymássali viszálykodása miatt még a hitközségi adó beszedése is szünetelt. Ennek következtében elmaradt az alkalmazottak fizetése is, amiért a becskei iskolaszolga beperelte Schulteisz Leopold rabbit. A berceliek az 1870-es években elváltak Becskétõl és külön hitközségbe tömörültek. Az ellentétek mellett ennek természetes oka is lehetett. Amíg 1848-ban Becskén nem kevesebb, mint 123 izraelitát írtak össze, számuk az 1870-es évek végén alig haladta meg a negyven fõt. Bercel esetében az 1848-ban 112 fõs zsidóság lélekszáma – az 1880-as országos összeírás adatai szerint – az eltelt három évtized alatt sem csökkent. Egészen a vészkorsza-
kig itt élt Nógrád megye déli részének legvirágzóbb izraelita közössége. Az elválást a Zsidó Lexikon 1871-re teszi. Az anyakönyvvezetõ rabbi azonban még évekig Lõwy Simon maradt. A teljes önállóság tehát csak fokozatosan épülhetett ki. Az 1884/85-ös anyakönyv másolatát a vármegye levéltára számára már Hirtestein Adolf sziráki kerületi rabbi készítette el és írta alá. A berceli és környékbeli párokat ugyanakkor Glück Lázár adta össze, személyében tehát minden bizonnyal az új hitközség elsõ rabbijainak egyikét tisztelhetjük. Problémát jelentett, hogy a hitközséget a sziráki kongresszusi anyakönyvi kerülethez csatolták, kiváltva ezzel a berceliek heves tiltakozását. Az ok egyértelmû: õk az ortodox irányzat hívei voltak. (A berceli temetõben fennmaradt sírkövek között még a 20. századi darabokon is csak elvétve találunk magyar nyelvû feliratot!) Rövid idõn belül a közösség annyira megerõsödött, hogy 1875-ben már templomot építettek, és megalapították a Chevra Kadisát. Blumenthál Jakab – a Zsidó Lexikon „magántudósként” említi – még a hitközség alapítása elõtt, 1870-ben létesített itt jesivát, amelynek húsz hallgatója volt. A templom építését követõen, 1876-ban rituális fürdõt, 1880-ban pedig téli imaházat emeltek. Végül, hosszas harcok után, sikerült autonómiát nyerniük és önálló ortodox anyakönyvi kerületet alapítaniuk. Az 1887-es évben már Grünvald Jakab anyakönyvvezetõ rabbi aláírása szerepel az anyakönyvi másodpéldányokon. A hitelesítõ pecsétnyomaton pedig a „Nógrád vármegye Nógrád-Berceli Rabbiság mint izr. Anyakönyvi Hivatal” felirat olvasható. Az elsõ hitközségi elöljárók – a Zsidó Lexikon állítása szerint – Blumenthál József, Mühlrád Adolf és Márkusz Ábrahám voltak. A Nógrádi Hírlap 1888. október 21-én megjelent száma azonban újabb zavarokat keltett a berceli izraeliták körében. Az anyakönyvvezetõségeket felülvizsgáló megyei bizottság ugyanis azzal a felterjesztéssel élt a vallási és közoktatási miniszterhez, hogy a berceli anyakönyvi kerület községeit ismét a szirákiba, illetõleg a csécseibe olvasszák be. Indokolásul felhozták, hogy amíg az utóbbi két körben élõ izraeliták 13%-kal járulnak hozzá a hitközségi adóhoz az anyakönyvvezetõk díjazása miatt, addig a berceliek nem kevesebb, mint 32% 53
pótadót fizetnek. Az összevonás után viszont a 13%-os adó is 11%-ra szállna le. Az egyesítés 1890ben meg is történt. A berceliek ismét a miniszternél tiltakoztak. Kérésük az volt, hogy ha már nem kerülhetik el az egyesítést, akkor ne Szirákhoz, hanem a szintén ortodox balassagyarmati kerülethez csatolják õket, illetõleg galgagutai, nógrádkövesdi és ordasi hittársaikat. A VKM végül – „mélyebb vallási érdekek miatt” – elõbb felfüggesztette az eljárást, majd jóváhagyta a berceliek kérelmét, és az említett községek izraelitáit (becskei hittársaikkal kiegészítve) a gyarmati kerülethez sorolta, annak ellenére, hogy azok így másik szolgabíró joghatósága alá tartoztak. A pontos idõpontot nem ismerjük, de a berceli izraelita anyakönyvi kerület önállóságát hamarosan visszaállították. Ide tartozott Galgaguta, Ordaspuszta és Nógrádkövesd is (a szomszédos Becske izraelitái tehát nem csatlakoztak). 1912-ben Jungreisz Jakab fábiánházi rabbit választották lelkészükké, aki mûködésének elsõ évében jesivát és Talmud Tóra iskolát létesített. Az 1920-as évek vége felé elõbbinek tizennyolc, utóbbinak tizenhat növendéke volt. A Talmud Tóra tanítóját ekkoriban Rosenberg Rafaelnek hívták. 1920-ban Misnajosz és Talmud Egylet létesült. 1923-ban Mühlrád Ignácné 100 q búzát adományozott a hitközségnek új templom építése céljából, mely azonban már nem készült el. Az elsõ világháborúban negyven berceli zsidó férfi vett részt, közülük ketten haltak hõsi halált. A közösség legtehetõsebb tagjai az 1930-as évek elején Mühlrád Mór és Beck Miksa birtokosok, Schwartz József és Müller Jenõ bérlõk, valamint Jakubovits Bernát gõzmalom-tulajdonos voltak. Következzék néhány rövid életút az itt élõk közül: Gansel Áron fakereskedõ 1898-ban, helyben, Bercelen született. Az elsõ világháborúban az olasz és román fronton harcolt, 1918-ban olasz fogságba esett. Kitüntetései vas érdemkereszt és Károly Csapatkereszt voltak. Fakereskedését 1930-ban alapította, melyet önállóan vezetett. Felesége Blumenthál lány volt, az anyakönyv szerint hat gyermekük született a községben. Grünhut Bertalan vendéglõs szintén helyben született, 1865-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1908-ban Balassagyarmatra költözött, és itt nyitott vendéglõt, amely évtizedekig mûködött. Részt vett az I. világháborúban. 54
Jakubovits Bernát 1879-ben, Egresháton született. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 17 éven keresztül Berczeli Jenõ 700 holdas földbirtokának bérlõje volt. 1919-ben a malomiparra tért át. Az akkor korszerûnek számító malmot – rokonaival összefogva – õ építtette. A környezõ falvak terményeit dolgozták fel, 5 alkalmazottnak adott kenyeret. Lõrincz Zsigmond szatócs bevándorló volt. Cserháthalápon, 1874-ben született. Iparosként Szirákon szabadult fel. 1898-ban Becskén lett önálló, Bercelen az 1910-es évek közepétõl volt üzlete. Mühlrád Mór földbirtokos 1871-ben, Bercelen született. Elõször a fémesztergályos szakmát tanulta ki, majd a kereskedelmi iskolát végezte el Budapesten. Utána apja mellett gazdálkodni tanult. 1896-ban lett önálló, birtoka az 1930-as évek közepén 660 kh-at tett ki. 1934-ben a gazdálkodás terén kifejtett munkásságáért a földmûvelésügyi miniszter dicsérõ oklevéllel tüntette ki. Részt vett a világháborúban. Sebesülten került olasz fogságba, 1918. október végén bal lábát amputálták. Dr. Schweitzer Ármin fogorvos Bercelen született. Balassagyarmaton tett érettségit, Budapesten végezte az egyetemet, majd a Bakáts téri klinikán folytatott szakmai gyakorlatot. 1922 óta praktizált szülõfalujában, Bercelen. Schweitzer Ignác bõrkereskedõ 1891-ben, Bercelen született. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki szakmáját. 1919-ben lett önálló kereskedõ Salgótarjánban. Az I. világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. Kitüntetései a II. o. ezüstérem és Károly Csapatkereszt voltak. Feleségével hét gyermeket neveltek. Schweitzer Mór kereskedõ szintén Bercelen született, 1897-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett, majd segédként fejlesztette szakismereteit. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a vaskeresztet és a Károly Csapatkeresztet kapta meg. 1935 óta Balassagyarmaton volt társtulajdonosa egy jól menõ kereskedésnek. * A hitközség utolsó ismert vezetõsége az 1920-as évek végérõl: Jungreisz Jakab fõrabbi, Mühlrád Ignác díszelnök, Blumenthál Simon elnök, Gansel Áron gondnok, Mühlrád Mór, Schweitzer Sámuel, Gansl Izrael, Jakubovits Bernát és Lõwy Miksa elöljárósági tagok.
A berceli zsidóság népesedési adatai a következõk: 1840-ben 67, 1848-ban 112, 1869-ben 115, 1880ban 128, 1900-ban 118, 1910-ben 158, 1920-ban 181, végül 1930-ban 179 fõ. A Zsidó Lexikon ebbõl az idõszakból 52 családot és 42 adófizetõt említ. A helyi zsidók között tizenöt gazdálkodó, tíz kereskedõ, hat nagykereskedõ, öt iparos, három köztisztviselõ, két orvos, egy nagyiparos, egy tanító, öt magánzó és két egyéb foglalkozású volt. Az 1941-es népszámlálás már csak 158 izraelitát talált a község 2277 lakója között. Az elkövetkezõ évek súlyos megpróbáltatások sorozatát hozták magukkal. A zsidó hitélet keretei is beszûkültek. Jól példázza ezt a Budapesten élõ Márkusz Simon esete, akit 1941. május 20-án azért internáltak, mert Bercelen „rituális vágást végzett”. A négy és fél hónap múlva hozott megszüntetõ határozatból egyértelmûen kiderül az is, hogy „a rituális vágást Bercel községben egy esetben követte el, s a levágott állatok húsát sehova el nem szállította, mert a hús elkoboztatott … nem annyira nyerészkedési szándék, mint inkább vallása elõírásai iránti engedelmesség vezette”. Az eset egyben arra is utal, hogy a háborús években a kis közösségnek már a sakter pótlása is gondot okozott. A hitközség lélekszáma 1944 áprilisában 177 fõ volt. A közösséget elnökként Blumenthal Falk kereskedõ vezette, az anyakönyvvezetõ rabbi tisztségét továbbra is Jungreisz Jakab töltötte be. A holocaust áldozataira a balassagyarmati zsidó temetõ ravatalozójának falán elhelyezett márványtábla emlékeztet, amely a Gansl család tagjainak és közvetlen rokonainak a nevét tünteti fel. A faluban ma már csak a temetõ sírkövei és a zsidók egykori – többnyire erõsen átalakított – házai emlékeztetnek a közösségre. A berceli zsidóság demográfiai jellemzõi A 20. század elsõ évtizedeiben drámai változások álltak be a berceli zsidóság demográfiai viselkedésében. Két generáció élesen szembeforduló családtervezési elképzeléseit olvashatjuk ki az adatokból. Az általunk megismert házasfelek közül 22 olyan párt választottunk ki, akiknél ismertük (vagy nagy valószínûséggel meg tudtuk határozni) a születésük dátumát és a házasságkötés idõpontját, vala-
mint megbízható adatokkal rendelkeztünk gyermekeik számáról és világra jöttük idejérõl. Az elsõ generációhoz azokat a házaspárokat soroltuk, amelyek az 1910-es évek elõtt kötöttek házasságot. A másodikba azok kerültek – többnyire az elõzõek gyermekei –, akik az 1920/30-as években léptek frigyre. Míg a szülõk generációjában a võlegények átlagban 25 évesen nõsültek, ez az idõpont gyermekeiknél, az 1920-as évek után már jó három évvel késõbbre tolódott. A menyasszonyok átlagos életkora viszont a két generációban nagyjából azonos, 23 illetõleg 24 év. Az 1910 elõtt házasultaknak nagyszámú gyermekük született. A vizsgált tíz családból kettõnek 12, egynek 11, kettõnek 10, egynek-egynek pedig 9, 7, 6, illetve 4 és 2 gyermeke volt. Az utóbb két esetben is azt gyanítjuk, hogy valamilyen, általunk nem ismert egészségügyi probléma lehetett az utódok viszonylag kis számának az oka. Nem tartjuk valószínûnek, hogy a berceli zsidó családok ebben az idõszakban már éltek volna a vallási elõírásaikkal ellentétes tudatos születéskorlátozással. Generációjukban az anyák csaknem a teljes termékenységi idõszak alatt (ezt a 45. életév betöltésével tartottuk lezártnak) utódokat hoztak a világra. A bõséges gyermekáldásra buzdító micve (jótétemény) vallási elõírása az elsõ generáció tagjaiban még életrendezõ elvként mûködött. Megrendítõen példázza ezt a 82 éves korában, 1944. február 17-én elhunyt Klein Jakab esete, akinek két feleségétõl összesen 17 gyermeke született. Közülük az elsõ három még csecsemõkorában meghalt. A negyedikként született Rozálival 25 évesen végzett a tüdõgyulladás. Két ikergyermeke alig néhány hónapot élt, szülésükbe elsõ felesége is belehalt. A második feleségtõl származó elsõ gyermeke is pár napos korában adta vissza lelkét az Úrnak. Friderika nevû lánya megélte a felnõttkort, férjhez ment, de sorsa Auschwitzban teljesedett be. A kilencedik gyermek csecsemõként halt meg. Az 1911-es születésû Jenõ cipészinasnak tanult, amikor 16 éves korában a tüdõvész elvitte. Két évvel fiatalabb húga 19 éves korában szintén betegségben hunyt el. Az õt követõ hat gyermek mindegyikét pár napos korában érte a halál. A legkisebb fiú, Mór, a budapesti gettóban halt meg 1945 elején. Apja akkor már egy éve halott volt, talán a 55
sors kegye óvta meg õt attól, hogy megélje utolsó reménységének elvesztését is. Az 1920 után kötött házasságoknál a gyermekszám drasztikus módon lecsökkent. A vizsgált 12 családban 1944-ig összesen 42 gyermek születését regisztráltuk. Ez átlagosan már csak 3,5 újszülöttet jelent családonként. A nõk 30–35 éves koruk után már csak egy-két esetben szültek. Erre a változásra a võlegények késõbbi házasságkötése, illetõleg a háborús évek hatása önmagukban nem adnak kellõ magyarázatot. Egyértelmûnek tûnik, hogy a második generáció esetében már tudatos családtervezésrõl, születéskorlátozásról van szó. Mi magyarázhatja ezt a stratégiai váltást? Részben bizonyára a generációk gondolkodásában, mentalitásában beállt változás. A szülõk ortodox vallásosságát a gyermekek átvették, de életvitelüket tekintve számukra az már nem volt olyan meghatározó, mint elõdeiknél. Az elsõ nemzedék gyermekei még akkor születtek, amikor a magyarországi zsidóság „aranykorát” élte, a töretlen prosperitás reményével. Ezzel egy idõben a berceli zsidó családok többségénél, amint azt a közölt adataink is bizonyítják, erõteljesen visszaesett a csecsemõhalandóság. Klein Jakab sorsa kirívóan tragikus volt, mert más famíliákban a megszületett gyermekek szép számban érték el a felnõttkort (a 20. század elején 118 fõs zsidó közösség húsz év alatt több mint hatvan fõvel gyarapodott). A nagyszámú utód viszont épp abban az idõszakban lépett felnõttkorba, amikor Magyarország válságos évtizedeket élt. Az egzisztenciateremtés a zsidók számára is megnehezedett, a szûkülõ lehetõségek megszerzéséért folytatott konkurenciaharc pedig hozzájárult az antiszemitizmus erõsödéséhez. Talán nem tévedünk, ha a berceli zsidó férfiak házasságkötési életkorának kitolódásáért elsõsorban a fenti folyamatokat okoljuk. A harmincas években már csak olyan kevés házaspár viselkedését volt módunk elemezni, hogy csupán zárójeles megjegyzéseket tehetünk. Nem csak a házasságok, de a vállalt gyermekek száma is tovább csökkent, a háborús években pedig – érthetõ módon – a demográfiai aktivitás már alig mutatható ki a közösségben. Mint azt a történeti bevezetõben már ismertettük, a berceli zsidóság lélekszáma 1900-ban 118, 1910-ben 158, 1920-ban 181, 1930-ban 179 fõ, 194156
ben 158 fõ volt, míg 1944-ben 180 fõ körül mozgott. Ugyanakkor, amíg 1895 és 1919 között évi átlagban 7,64 gyermek született a faluban, addig – egy nagyobb népesség mellett – a következõ húsz esztendõben ez a szám már 4,85-re csökkent. 1940 után mindössze 4 születési bejegyzést õriznek az anyakönyvek, de a helyi zsidóság demográfiai összeomlását jelzi, hogy a négybõl három születés 1940-ben történt. Házassági stratégiák Lehetõségünk nyílott annak vizsgálatára is, hogy a Bercelen kötött házasságok esetében hogyan oszlott meg a házasfelek származása eredeti lakóhelyük szerint. Eredményeinket az alábbi táblázat foglalja össze, a menyasszonyok és a võlegények számbeli megoszlása szerint. Võlegény
Berceli Berceli
Meny- Nógrád asszony megyei Egyéb helyrõl
Nógrád Egyéb megyei helyrõl
12
14
27
0
0
0
2
3
2
A számok jól mutatják a zsidó házasodási szokások érvényesülését. Az esküvõk döntõ többségét a menyasszony lakóhelyén tartották, így a berceli anyakönyvekben elsõsorban a helybeli születésû lányok férjhezmenetelérõl szerezhettünk ismereteket. A táblázat jól mutatja, hogy a võlegények fele meglehetõsen távoli településrõl érkezett, az anyakönyv 1895 és 1944 közötti adatai szerint a következõ megoszlásban: Berceli volt 19 fõ. Nógrád megyébõl származott: Balassagyarmat 3, Becske 1, Ecseg 1, Herencsény 1, Homokterenye 1, Kálló 1, Nagyoroszi 1, Somosújfalu 1, Szécsény 1, Szécsénke 1, Vadkert 1 fõ. Egyéb helyrõl: Balmazújváros 1, Békéscsaba 1, Boliza 1, Budapest 3, Dunamocs 1, Dunaszerdahely 1, Hajdúböszörmény 1, Hajdúnánás 1, Kassa 1, Makó 1, Mezõkovácsháza 2, Mezõladány 1, Nyitra 1, Poroszló 1, Püspükladány 1, Rékas 1, Tarpa 1, Tinnye 1, Tiszafüred 1, Újpest 3, Vác 1, Volsinka 1, végül Zenta 1 fõ.
Meghaladná erõnket az, ha a berceli zsidó családok szövevényes rokonsági kapcsolatait és az azokból felsejlõ házasodási stratégiákat a teljesség igényével kívánnánk feltérképezni. Benyomásainkat és részeredményeinket azonban összefoglaljuk. A házasuló felek származásának nagyfokú területi szórtsága látszólag arra utal, hogy a házasságok új rokoni kapcsolatokat teremtettek a családok között. (Feltételezzük, hogy az exogám házasságot kötött berceli férfiak esetében is hasonló területi megoszlást kapnánk). Valójában épp ez a szétterültség mutat rá leginkább a berceli zsidó fiatalok párválasztásának kötöttségeire. A családi életutak szöveges bemutatása során többször kitértünk arra, hogy a községben élõ néhány alapcsalád (a 20. században mindenekelõtt a Blumenthálok, Schweitzerek és Ganslok) esetenként többgenerációs szinten ápolták és újították meg részben egymással, részben másokkal a rokoni kapcsolatokat. A térbeli szórtság tehát csalóka, összefüggésben van a vidéki zsidóság hagyományos életpályamodelljével: a településen az újraosztható foglalkozási és karrierpályák száma kötött vagy alig bõvíthetõ volt. A fiatal párok jelentõs része távozni kényszerült a településrõl, ha a zsidókra jellemzõ foglalkozást és életpályát kívántak választani. A fiatal férfiak gyakorta már házasságkötésük elõtt távoztak a faluból, más, gyakran távoli településen vállaltak munkát, tanultak ki – többnyire segédként, inasként – valamilyen mesterséget. Céljuk azonban nemcsak a szakma elsajátítása volt, hanem egzisztenciájuk megalapozása is. Sokszor nem is kívántak visszatérni Bercelre, hanem keresték a huzamosabb megtelepülés lehetõségét. A Bercelre érkezõ võlegények ugyanezt az utat járták be. Közülük csak kevesen telepedtek le itt, az esetek többségében máshol akarták megalapozni a maguk és utódaik boldogulását. Az 1944-ben Bercelen élõk közül 98 fõ 18 éven felüli felnõttrõl tudtuk megállapítani születésének helyét. Közülük 58-an helyben, 16-an a megyén belül, míg 24-en távolabbi településen látták meg a napvilágot. Külön is érdekes, hogy a nõk és férfiak adatainak összevetésekor erõs különbséget találtunk. A 98 fõbõl 45 volt a nõ, közülük 24-en születtek Bercelen. A férfiaknál az utóbbi szám 34 volt, ami arra vall, hogy elsõsorban õk maradtak házasságkötésüket követõen a faluban, a lányok je-
lentõs része az esküvõ után máshová távozott. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 18 éven aluliak döntõ többsége nyilván helyben született, megállapíthatjuk, hogy a berceli zsidó közösség jelentõs része egész életútján kötõdött a községhez, azt valójában szülõföldjének tekinthette. Ugyanakkor az is tény, hogy a helyben született zsidók jelentõs része elköltözött a községbõl, fõként fiatal korában. Új helyen, idegen környezetben próbált – gyakorta többször is – egzisztenciát, emberi, baráti kapcsolatokat teremteni. Felnõtt korban azonban ez nem egyszerû, és nem minden esetben sikeres próbálkozás. Épp ezért volt fontos a belsõ, csoporton belüli életszervezés. A stabil kapcsolatokat a helyi zsidó közösségek összetartása, a vallási kötelék és szervezet, nem utolsósorban pedig a rokoni szolidaritás biztosította. Ezért volt fontos, hogy a kialakult kapcsolatokat újraélesszék, megerõsítsék. Ha tehát azt látjuk, hogy egy-egy távoli település lakója házasfélként jelenik meg Bercelen, abból korántsem a spontán párkapcsolatra kell következtetnünk, hanem épp ellenkezõleg, gyakorta a távoli vidékre távozott testvér vagy más rokon „visszaházasítási” törekvésére, valamelyik rokonán keresztül. Jelen rekonstrukciós ismertetésünk nemegyszer említi testvérpárok párhuzamos egybekelését, a vallási elõírásokból is táplálkozó özvegy férfi – sógornõ házasságát, több esetben pedig egyenesen unokatestvérek házasfelekké válásával találkozhatunk. Ez a jól szervezett rokonsági stratégia volt az egyik pillére a berceli zsidók életének. A rokonok számíthattak egymásra, segítéssel, kölcsönökkel, közös vállalkozások indításával mûködtek együtt. Bercelen ennek az együttmûködésnek a legszebb példája a családismertetõben részletezett Jakubovits–Gansl-féle malomvállalkozás beindítása és mûködtetése. Ez a stratégia ugyanakkor hozzájárult a zsidók szinte teljes elkülönüléséhez is. A házasfelek között nem találtunk keresztényt. (Falvakban a felekezetek szerinti szegregáció még a keresztények között is meghatározó volt, egészen az 1960-as évekig!) Rítusaik, az ortodoxoknál viseletük, az õket leginkább megkülönböztetõ vallási élet önmagukban is „mássá” tette õket a többségi keresztény társadalom szemében. Foglalkozásaik meghatározott köre, életformájuk, a részben ezekbõl 57
táplálkozó egymás iránti szolidaritás, a rokoni kapcsolatok üzletivé konvertálása és az ebbõl adódó gazdasági-társadalmi protekcionizmus, végül nem utolsósorban az átlagosnál kedvezõbb vagyoni helyzet a zsidóságot Bercelen is jól megkülönböztethetõ, elkülönülõ csoporttá tette. A nyelvi és érzelmi magyarosodás, a zsidó származású tudósok, mûvészek vagy sportolók kiemelkedõ egyéni teljesítményei, a liberális és/vagy szocialisztikus értékekhez való asszimiláció, illetõleg az azok reprodukciójában való részvétel ellenére – vagy épp az utóbbiakhoz való egyoldalú affinitás miatt – a magyar zsidóság a jogfosztás idõszakáig megõrizte ezt az elkülönültséget. Ez azután könnyen azonosíthatóvá, deklarálhatóvá tette õket az 1930-as évek második felében felerõsödõ, eleve rasszista vagy a rasszizmusba növõ eszmék képviselõi számára. Ugyanakkor tömegével voltak természetes, a hétköznapokat átszövõ kapcsolatok, „átjárások” zsidók és nem zsidók között. Ezek mindenekelõtt az ügyfél–szolgáltató (pl. beteg és orvos, peres fél és ügyvéd) vagy ügyfél–üzletfél (pl. vásárló és kereskedõ, termelõ és állat- vagy terménykereskedõ) kapcsolatokban nyilvánultak meg. A helyben született zsidók azonban sokkal mélyebb beágyazottsággal rendelkeztek: érdemes végignézni a berceli iskolai anyakönyveket, ahol az izraelita és keresztény gyermekek nevei, érdemjegyei váltják egymást. A természetes gyermekbarátságok sok esetben túlélték a kamaszkort, bár a felnõttkorban erõsödõ vagyoni, vallási, rokonsági elkülönülések bizonyára halványították õket. A berceli társadalom együtt élt a zsidósággal, mint a falu életéhez szervesen hozzátartozó csoporttal. Az önkormányzatiság virilis, tehát vagyoni alapon történõ szervezése – a korlátozó rendelkezésekig – a zsidóság számára gazdasági erejének, illetve késõbb mûveltségének is megfelelõ, számarányát lényegesen meghaladó súlyt biztosított a helyi közügyek intézésében. Ez a társadalmi részvételt, a közösségi együttmûködés lehetõségét, de ugyanakkor konfliktusok forrását is jelentette. Sajnálatos módon ezt a szerepet – az iratok megsemmisülése miatt – még csak követni sem tudjuk. Pedig elemzésük fontos adalékokkal szolgálhatna a falu életében játszott szerepük felrajzolásához, a helyi szintû zsidó–keresztény kapcsolatok megértéséhez. 58
1938 után minden megváltozott. Jól mutatja ezt a demográfiai helyzet: amíg 1900 és 1919 között évi átlagban 1,3 esetben, 1920 és 1940 között 1,5 esetben tartottak esküvõt a községben, addig a háborús években összesen három házasságkötés emlékét õrzik a berceli anyakönyvek. 1943/44-ben pedig már nem is tartottak zsidó esküvõt a faluban. A berceli „vérvád” A berceli keresztény–zsidó együttélés problémáira villant némi fényt az egyetlen, részleteiben ismert történet. A „berceli vérvád” néven elhíresült eset a Magyar Millennium évének politikai küzdelmekkel terhes tavaszi hónapjaiban került a helyi és országos sajtó hasábjaira. Akkor, amikor Nógrádban a Scitovszky János zászlaja alatt harcba induló ellenzék tagjai heves szócsatákat vívtak a kormánypártiakkal. Az elõzõ évek egyházpolitikai vitái a vallásfelekezetek egyenjogúsítása és az állami anyakönyvezés körül, az addigiakhoz képest is erõteljesebben állította egymással szembe a politikai élet konzervatív-ellenzéki, illetõleg liberális-kormánypárti oldalát. A nógrádi izraeliták a kormányerõket támogatták, ami a nagyszámú „zsidószavazat” miatt nem volt lényegtelen a választások kimenetelét illetõen. Nem véletlen, hogy ebben a felzaklatott politikai légkörben került elõ a hagyományos zsidóellenes vérvád. A berceli ügy elõzménye tulajdonképpen az ország másik szegletében játszódott. 1895. szeptember 19-én Fuss János zselízi római katolikus lelkész a klérushoz közel álló Magyar Állam címû lapban „Új rituális gyilkosság” címmel írást jelentetett meg. Ebben rituális gyilkosság elkövetésével vádolt meg egy garamkissallói zsidót, bizonyos Ádler Ignácot. Miután a bíróság még a közönséges gyilkosság vádját sem látta megalapozottnak, Ádler becsületsértésért feljelentette a cikk szerzõjét, akit a budapesti sajtóbíróság jogerõsen 14 napi fogházra és 50 forint pénzbüntetésre ítélt. A „berceli vérvád” is hasonló módon játszódott le 1896-ban. Tavasszal az a hír terjedt el a környéken, hogy az egyik este, miután a zsidók távoztak a berceli templomból, közülük hárman ott maradtak, és az udvaron játszó két keresztény fiú egyi-
két „azon ürügy alatt, hogy nekik a gyertyák eloltásánál segédkezzen, becsalták a templomba, az ajtót bezárták, s azután a fiúnak lábait összekötözték s megtették a készületeket késsel és tányérral a kézben”. Az „állítólag elõfordult” esetrõl a kormányellenes Scitovszky-párt lapja, a Nógrád-Honti Ellenzék – az aláírás szerint egy „komoly tudósító” levele alapján – május 21-én számolt be. A megjelent írás szerint a fiú „lármázni kezdett, mire száját kendõvel betömték”. A gyilkosságot a kint maradt játszótárs akadályozta meg, aki társa sikolyát hallva „éppen úgy mint Tisza-Eszláron” a kulcslyukon benézett, majd a szörnyûségeket látva bekiáltott a templomba és elszaladt segítséget hívni. Ettõl a három elkövetõ zsidó – az írás szerzõje szerint – megrémült és eleresztette a fiút. Az eset mérlegét a lap fõszerkesztõje, Pozsonyi Gábor, így vonta meg írásában: „Hogy csakugyan így történt-e a dolog, azt kideríteni természetesen a vizsgálat dolga lesz… Miután 11–13 éves gyermekekrõl igen nehéz volna feltételezni azt, hogy ilyen vádat vallásfelekezeti gyûlölet vagy más indokból a saját gyermeki eszökkel kigondoljanak, s ilyen feltevés lélektanilag magyarázatot egyáltalán nem találhatna, igen természetes, hogy a községben a kedélyek nagyon fel vannak izgatva, s igen óhajtandó volna, hogy ebben az ügyben minél elõbb szigorú vizsgálat tartassék.” A leírás önmagában is tele van ellentmondással, az eset megtörténte pedig tökéletesen valószerûtlen. Mindazonáltal – a választások hevében – a húsvét táján nemegyszer felmerülõ vérvád-mítoszra alapozva, a lap szerkesztõje a komolytalan történetet alkalmasnak tartotta arra, hogy azt némi dilettáns pszichologizálással a valószerûség látszatával öntse nyakon. A politikai ellenfél orgánuma, a Nógrádi Lapok és Honti Híradó már a közlést követõen három nappal maliciózus cáfolatot tett közzé. „Mi azonban az egész cikkbõl mint bizonyosat kiböngészni csupán annyit tudtunk, hogy a borzalmas tett színhelyéül szolgált berczeli zsinagóga ajtaján ’a kulcslyukon be lehet látni’.” Mint említettük, az eset országos ismertségre tett szert. Még a nógrádi sajtóközléseket megelõzõen foglalkozott vele a Magyar Állam és a pozsonyi Grenzbote, valamint május 26-án az Alkotmány „Zsinagógába vonszolt fiú” címû írása. A liberális
– fõként zsidó tulajdonban lévõ – fõvárosi lapok nem vették át a híradást, hanem az Otthon Club egy kiküldöttje útján tájékozódtak a helyszínen a valóságról. Ezt követõen pedig – miként a Nógrádi Lapok szerkesztõje megfogalmazta – „egy betûre sem méltatták” az ügyet. A sajtóközlés után több elõfizetõ visszamondta az Ellenzék megrendelését, illetve egy helyen az árusítását is megtagadták. A lap szerkesztõje már a következõ számban magyarázkodni kényszerült: „A berceli vérvádról múlt heti számunkban hozott hír alig hihetõ, de épen oly kevéssé indokolható konsternatiót idézett elõ izr. Polgártársaink körében. Sajnáljuk, hogy a túlságos érzékenykedés oly intentiókat hajlandó a czikkelynek tulajdonítani, amilyekkel az valójában nem bír: mi legalább meg vagyunk arról gyõzõdve, hogy a kósza hírnek közlõje nem akarhatott mást, mint hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívja a mendemonda alapos vagy alaptalan voltának kiderítésére, ami úgy a Mózes vallásúak reputátiójának, mint az alaptalanul gyanúsítottaknak bizonnyal többet használ, mint az agyonhallgatás, vagy ezek ügyének az összes zsidóság ügyével való solidaritásának demonstrálása.” Mint a késõbbi lapszámokból kiderül, a Nógrád-Honti Ellenzéket az esetrõl informáló „komoly tudósító” báró Jeszenszky Sándor nógrádkövesdi földbirtokos volt. Jeszenszky 1857-ben született, egyetemi tanulmányai után Tolna megyében vállalt hivatali állást, majd innen költözött a család nógrádkövesdi birtokára, melyet haláláig igazgatott. Országosan ismert volt harcias ellenzékiségérõl, amellyel Bánffy Dezsõ kormányát szerette volna megbuktatni. Õ volt a nógrádi ellenzéki mozgalmak vezéralakja. Késõbb belépett a szabadelvû pártba és Tisza István lelkes hívei között tartották számon. A Pozsonyi Gábor (és Jeszenszky) által megjelentetett hír – a sajtó szerint – egy mosónõ hisztériakeltésén alapult. Állítólag õ tanította be az ügyben szereplõ kisfiúkat a mesére. A botrány kirobbanása után a kormánypárti Nógrádi Lapok és Honti Híradó annyit írt meg róla, hogy „most meg van ijedve, hogy a fiúk elárulták õt, és fél méltó megbüntetése miatt”. A három megvádolt zsidó közül kettõ, Rosenfeld Miksa és Ekstein Adolf becsületsértési pert indított Pozsonyi Gábor lapszerkesztõ ellen. A bu59
dapesti törvényszék sajtóbírósága azonban végül nem állapította meg Pozsonyi bûnösségét, aki a tárgyaláson többször is hangsúlyozta, hogy közlése Jeszenszky tudósításán alapult, akit viszont a híresztelés vezetett félre, és csupán egy szenzációs hír közlése volt a céljuk. * Hogyan összegezhetjük az elmondottakat? Bizonyosnak látszik, hogy az események elindítója a berceli mosónõ volt. Személyét nem ismerjük. Tény, hogy egy helyi viszonylatban jelentõsnek számító zsidó közösség közelében élve, ismeretlen okból – indulatból vagy tudatlanságból –, kitervelt módon terjesztette a szörnyû vádat, melynek hazugságáról õ maga lehetett a leginkább meggyõzõdve. Talán egyéni sérelmek vezették, mindenesetre meglepõ, hogy a sztereotípiát milyen jól ismerte, hiszen az egész cselekményt (már ha az újság valóban az õ verzióját és nem Jeszenszky kiszínezett interpretációját közli) hajszálpontosan a tiszaeszlári vérvád vázára építette fel. A történet kulcsszereplõje Jeszenszky báró, aki – mûvelt, világlátott emberként – a gyermekded történetet fontosnak tartotta levélbe foglalni és közzétenni (a szerkesztõ nyilván a pártvezér utasítása szerint cselekedett). Csak találgathatjuk, hogy tettét az elvakult zsidógyûlölet, vagy – ezt tartjuk valószínûbbnek – a politikai érdek mozgatta-e. A 19. század ’80-as éveitõl a „zsidókérdés”, a zsidók gazdasági, társadalmi és politikai szerepvállalása a politikai diskurzusok folyamatosan visszatérõ elemévé vált. A kapitalista viszonyok kritikájából kinövõ agrárius, konzervatív vagy keresztényszociális politikai mozgalmak az uralkodó liberalizmussal, a hosszú ideje uralmon lévõ, korruptnak és kártékonynak tartott liberális elittel szemben határozták meg magukat. Rendszerbírálatuk együtt járt a zsidóssággal szembeni kritikai attitûddel. Ez csak részben eredt a hagyományos (és lényegében kölcsönös) vallási gyûlölködésbõl, sokkal inkább kapcsolódott a „létezõ kapitalizmus” által teremtett vagy elmélyített társadalmi igazságtalanságok okainak helytelen meghatározásához. A zsidók mint a kapitalizmus mûködtetõi és haszonélvezõi jelentek meg az „újkonzervatívok” gondolkodásában, akik a fõvárosi és részben a vidéki sajtó kézben tartásával, valamint gazdasági túlerejük érvényesítésével egy sekély, idegen kul60
túrát erõltettek rá a védtelen keresztény társadalomra, ezzel felbontva és szétbomlasztva annak hagyományos értékeit. A kultúrharc kicsúcsosodása volt az 1890-es évek közepének egyházpolitikai küzdelme. Az életformákban, a gondolkodásban, mentalitásban beállt változásoktól való túlzott idegenkedés, a modernség azonosítása a bulvárkultúrával, a szociális feszültségek, a nyomor és a kapitalizmus szimpla egymásnak megfeleltetése tévedésnek bizonyult. A zsidóságra vonatkozó „újkonzervatív” diagnózis annyiban azonban reális volt, hogy a századvég korrupt elitjének hatalmon tartásában a zsidó származásúak fontos szerepet játszottak. Téves volt azonban az értékítélet abban a tekintetben is, hogy a zsidóságot monolit egységnek tekintette, olyan egységes, központilag irányított politikai erõnek, amely a liberális kormányerõkkel szövetkezve, mint közösség lett volna részese a politikai küzdelmeknek. A rendszerkritikus ellenzék így általánosító, nemegyszer hazug toposzokra épülõ „zsidó-kritikát” tudott csak megfogalmazni, amit azután a mindennapi politikai küzdelem részévé, fegyverévé tett. A hazug toposzok a másik oldalt is fogva tartották. Gondoljunk csak a (többnyire zsidó kézben lévõ vagy általuk írt) liberális lapok igaztalan sértegetéseire, túlzásaira a katolikus egyházzal kapcsolatban, a „hecckáplánok” karikatúráira, de akár magunk elé idézhetnénk az irodalmi óriást, Mikszáthot is, aki írói vénáját nemegyszer állította a politika szolgálatába, regényeiben többnyire megalázó szerepet szánva a katolikus lelkészeknek (lásd a Dõry lányt teherbe ejtõ pap jellemrajzát). Nógrádban, legalábbis a 19. század végén ez a szembenállás még korántsem tûnik lezártnak vagy végzetszerûnek. Jól érzõdik ez az „újkonzervatív” Nógrád-Honti Ellenzék lapjain is. Pozsonyi szerkesztõ – a vérvád-eset elõtt és után egyaránt – minden felhang nélkül közölte az izraelita felekezet egyházi és közösségi híreit, a zsidó fiatalok esküvõjérõl szóló híreket. A berceli vérváddal kapcsolatos írás közlését talán maga is megbánta, hiszen a következõ lapszámokban, miként a bíróságon is, úgy ír magáról, mint aki egy percig sem adott hitelt a mendemondának. Esetében mégis bizonyos, hogy – nyilván Jeszenszkyvel egyetértésben – a berceli vérvád ügyét
– talán a maga dicsõségét is keresve – országos hírre akarta vinni. Erre vall legalábbis az a gyorsaság, amivel az esetrõl a Magyar Államot és az Alkotmányt értesítette. Az ellene indított becsületsértési tárgyaláson így idézte vissza buzgalmát: „mihelyst én báró Jeszenszkytõl az értesítést kaptam, azt ceruzával lemásoltam, és tüstént, mint jó levelezõk teszik, küldtem a fõvárosi lapjaimnak.” Úgy véljük, nem tévedünk akkor, amikor azt feltételezzük, hogy Jeszenszky báró és Pozsonyi lapszerkesztõ a vérvádban mindenekelõtt politikai céljaikat szolgáló kommunikációs lehetõséget láttak, amivel kormánypárti ellenfeleiken szerettek volna ütni. Valójában azonban taktikai hibát vétettek, ami õsszel, a választások váratlan kiírásakor bizonyosodott be. A kormánypárti gyõzelem Nógrádban nem kis mértékben volt köszönhetõ a zsidóság voksokban megnyilvánuló érdekérvényesítõ erejének. Érthetõ tehát, hogy Scitovszkyék lapja még a szavazás elõtt a következõ, keserû „felhívással” fordult az izraelita választókhoz: „Szavazzatok izraelita polgártársaink a kormánypártra! Szavazzatok reá, hiszen megérdemli! Szeret a liberális párt benneteket. Okt. 20-án de. történt, hogy b-gyarmat egyik elõkelõ, ismert tisztviselõje, akinek fizetéséhez ti is hozzájárultok, és aki a kormánypártnak egyik korifeusa, húsz ember jelenlétében tette meg az igaz kijelentést: Nem ti, Scitovszkysták vagytok Luegerek! Mi, liberálisok vagyunk Luegerek! Szavazzatok izraelita polgártársaink a kormánypártokra!” (Az idézett kijelentés Karl Luegerre, Bécs volt polgármesterére utal, aki a keresztényszocialista mozgalom meghatározó alakjaként publikált a „zsidó túltengés” elleni írásokat. Lueger az akkori Magyarországban a liberális és zsidó hatalmi törekvések védelmezõjét látta. Állítólag tõle származik a „Budapest: Judapest” szópár is.) A források szerint a vérvádat – legalábbis a megyében – tulajdonképpen senki sem vette komolyan. Nem hisszük, hogy a berceliek másként gondoltak volna az ügyrõl. Erre vall a két, becsületét a bíróságon megvédeni kívánó zsidó sorsa is. Az újságban megnevezett Rosenfeld Miksa és Ekstein Adolf régi tagjai voltak a falusi közösségnek. Elõbbi 1860-ban vette nõül Bercelen Mühlrád Johannát, akivel azután negyven évig éltek békés házasságban. Miksa 1900-ban hunyt el, tüdõbetegségben.
Ekstein Adolf az 1870-es évektõl élt a faluban feleségével, Rosenberg Rozáliával. Itt születtek gyermekei is. 76 éves korában, 1915 elején halt meg. Mindketten berceliek maradtak. Ez arra utal, hogy a rájuk hullott igaztalan vádak nem szabtak új medret késõbbi életüknek. Miksa leszármazottai közül Ida itt házasodott össze Lõwy Miksával, akitõl nem kevesebb, mint 12 gyermeke született. Rokonsági stratégiák A kisebb zsidó famíliák Bercelen az egymással rokon nagycsaládok, mindenekelõtt a Blumenthálok, a Schweitzerek és a Ganslok köré szervezõdtek. Az alábbiakban a hitközségi vezetõk példáján keresztül szemléltetjük e kapcsolatok idõbeli és térbeli alakulását. (Mint említettük, az 1920-as években az elöljáróságnak a következõ személyek voltak a tagjai: Jungreisz Jakab fõrabbi, Mühlrád Ignác díszelnök, Blumenthál Simon elnök, Gansel Áron gondnok, Mühlrád Mór, Schweitzer Sámuel, Gansl Izrael, Jakubovits Bernát és Lõwy Miksa elöljárósági tagok.) A közösség „történelmi” famíliája, a Blumenthál a 20. században már több ágra szakadt, bár az egyes ágak bizonyára összetartozónak tekintették magukat, hiszen az emlékezetben még élénken élõ – és a folyamatos helyben lakás miatt generációról generációra átadott – leszármazási ismereteik voltak. Három családról van szó, melyeket a családfõk által jelenítünk meg. Blumenthál Simon és Falk testvérek voltak. A harmadik Blumenthál család feje, Benõ, már csak dédapai szinten lehetett velük azonos származású. Mindhárman tekintélyes szereplõi voltak a közösség életének. Simon a hitközség elnöke volt, egészen 1931-ben bekövetkezett haláláig. Utána – a hagyományt követve – testvére, Falk viselte a tisztséget. Benõ, Simon és Falk gyermekei, érdekes módon, nem házasodtak egymással, sõt, az anyakönyvek tanúsága szerint Benõ és Falk fiai, lányai nem is kötöttek berceli házasságot. Amíg Benõ két házas és hat házasságot nem kötött gyermeke még a faluban élt, Falk idõsebb gyermekei már elköltöztek szülõhelyükrõl (az apa, fiatalabb gyermekei segítségével, maga is vinni tudta a kocsma ügyeit. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a három családot mégis szoros rokonsági hálózat kötötte össze. 61
Blumenthál Benõ rokonai: Felesége Boldogasszonyon született, a mai Burgenland területén. A pontos okot nem tudjuk, de Deutsch Ida berceli megjelenésével párhuzamosan testvére, Adolf is ide költözött, valamelyik nagyobbik birtokon lehetett intézõ, vagy önállóan gazdálkodott. Deutsch Adolfnak 1944-ben három kisfia élt a faluban. Felesége, Liebermann Malvin további rokoni kapcsolathoz vezet el. Feltételezzük ugyanis, hogy testvére volt dr. Liebermann Mórnak, aki 1927-ben vásárolt házat a községben, és itt orvosként mûködött. Deutsch Ida szülõhelye, Boldogasszony azért is említést érdemel, mert itt látta meg a napvilágot a hitközség egyik elöljárójának, Schweitzer Sámuelnek a nászasszonya, Tauber Sára. Ez arra utal, hogy a távoli településen talán több család is ápolt rokoni kapcsolatokat a Blumenthálokkal. Schweitzer Sámuel két fiának, Mórnak és Lipótnak is Hirschfeld lány volt a felesége, így talán nem véletlen, hogy Blumenthál Benõ nagynénje, Lina – még a 19. század végén – Hirschfeld Mórhoz ment feleségül (akinek származását azonban nem ismerjük). Az 1944-es állapotokat tekintve azonban ennél is fontosabb, hogy Benõ másik nagynénjének, Herminnek a férje Gansl Izrael volt. A házasságot – feltételezésünk szerint – az 1890-es években kötötték. A család felvásárolta Benõ apjának és Linának az örökségét, így hamarosan komoly földbirtokra tett szert. A 20. században Izrael és Hermin leszármazottai a legkiterjedtebb famíliát alkották a községben: ez gyermekeik, unokáik és azok házasfeleit tekintve 1944-ben összesen 36 fõt jelentett (ha leszámítjuk a csak ideiglenesen itt tartózkodó Kiszner és Kohn családokat, még akkor is 28 lélekrõl van szó). Érdekes módon egy harmadik rokon família tagjai, a Ganslok váltak az összekötõvé Blumenthál Benõ és Blumenthál Simon családja között, a következõ módon: Simon fia, Soma 1923-ban feleségül vette Gansl Izrael és Blumenthál Hermin hetedik gyermekét, az 1900-ban született Saroltát. A kis családnak 1944-ben öt, kilenc és húsz év közötti gyermeke tartózkodott a községben. 62
Blumenthál Simon további rokonai: Harmadik fia, Márton, Lõwy Miksa lányát, Margitot vette feleségül, ezzel Simonék szoros rokonságba kerültek a galgóci eredetû famíliával. Ugyan a Lõwyk 1944-ben már Balassagyarmaton éltek, a harmincas évekig 12 gyermekes családként vettek részt a berceli közösség életében. Ráadásul Blumenthál Márton és Lõwy Margit házassága nem az elsõ generációban hozta össze a két famíliát, hisz a fiatal házasfelek egyben egymás unokatestvérei is voltak, mivel Márton anyja és Margit apja testvérekként látták meg a napvilágot. A Lõwyk Bercelen a Rosenfeld és a Mühlrád családokkal voltak szoros, illetve utóbbival távolabbi rokonságban. Simon negyedik gyermeke, Henrik szintén fontos házasságot kötött, hiszen nem mást, mint az 1899-es születésû Schweitzer Jozefint vette nõül. A Schweitzerek pedig szintén alapcsaládnak számítottak a faluban, hiszen a 19. század közepétõl itt éltek. A Hirshfeldekkel ápolt rokonságukat már említettük Blumenthál Benõ rokonai között. 1944ben az akkor már halott Schweitzer Lipótnak öszszesen 21 leszármazottja élt a községben, beleértve azok házastársait is. Blumenthál Simon ötödik gyermeke, Franciska, Gansl Izrael és Blumenthál Hermin hatodszülött fiával, Áronnal kötött házasságot, még szorosabbá téve a két família összetartozását. A Gansl családra visszatérve: 1944-ben a családban élt – Gansl Dávid feleségeként – Schutzengel Aranka, akinek édesanyját Blumenthál Matildnak hívták. A Kiszner család Felsõpetényben élt és valószínûleg Blumenthál Simon húga, Kiszner Márkné Blumenthál Gizella révén tartott rokonságot berceli családokkal. Ismereteink szerint Blumenthál Falk elsõszülött fiának, Dávidnak a felesége is Kiszner lány volt. Bár az adatok szerint Jászfelsõszentgyörgyön született, mégis feltételezhetõ, hogy a Bercel környékén már a 19. század eleje óta élõ Kisznerek régebbi szétágazásáról, és nem egyszerû névrokonságáról van szó.
Blumenthál Falk rokonsága tovább szélesíti a családok kapcsolati hálóját: testvére, Szerén ugyanis 1904-ben Jakubovits Bernát felesége lett. Bernát földbérlõként került a községbe, Berceli Jenõ 700 holdas birtokát mûvelte. Házasságkötését követõen saját földbirtokot vásárolt, majd 1919-ben áttért a malomvállalkozásra. Hamarosan a község leggazdagabb polgárai közé számított. A Jakubovits családnak 1944-ben hat tagja élt Bercelen. A malom létrejötte jól mutatja a rokoni összefogás fontosságát: a beruházást ugyanis Gansl Mórral és a távoli rokon Mühlrád Mórral közösen valósították meg, a szükséges beruházásokon kettõnegyed, illetõleg egynegyed-egynegyed arányban osztozva. Késõbb Mühlrádot kivásárolták, így a korszerû, nagyteljesítményû malom JakubovitsGansl kézbe került. Összegzés: Mint láttuk, az 1920-as évek hitközségi elöljáróságának valamennyi tagját megtaláltuk Blumenthál Benõ, Simon és Falk rokonai között. Ez volt a legszorosabb kötelék, amely a berceli zsidó közösséget összetartotta. Az összetartozáson alapuló szolidaritás különösen a vészkorszak éveiben, a jogi kirekesztettség idõszakában vált a(z idõleges) megmaradás zálogává. Alaposabb, kiterjedtebb kutatással bizonyára még több, 1944-ben Bercelen élõ család összetartozását lehetne kimutatni. Két példával élve: Blumenthál Simon és Falk unokatestvére volt Blumenthál Eszter, aki 1902-ben házasodott össze a Somoskõújfalun élõ Grünwald Móric házitanítóval. A házaspár a Bercel melletti Vanyarcon telepedett le, itt születtek gyermekeik. Az 1930-as évek közepén két fiuk, Jenõ és Kálmán tért vissza Bercelre, feleségeikkel és talán több, de általunk nem ismert gyermekükkel. Nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy ideköltözésük összefüggésben van az élõ rokoni kapcsolatokkal. Fel lehetne tárni azt is, milyen kapcsolatok következménye, hogy három berceli famíliában is elõfordulnak dunaszerdahelyi származású családtagok: Gansl Izrael, valamint Márkus Simon felesége, Diamant Frida és végül a Schweitzer családhoz tartozó Goldstein Klára férje, Wetzler József is ott
született. Ráadásul a Yad Vashem adatbázisa szerint a településen Blumenthál nevû személyek is éltek. Foglalkozási kényszerek és kiutak Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a családok földtulajdona volt az egyik elsõdleges rendezõelv a berceli zsidóság életformájának kialakításában. A jelentõs földtulajdonnal (is) rendelkezõ családok jellemzõje a huzamosabb, több generációra is kiterjedõ megtelepülés, ebbõl adódóan terebélyes családi és rokonsági körök kialakulása. A közösség életének ezek a családok voltak az elsõdleges meghatározói. A szorosan vett mezõgazdálkodás azonban generációkon átívelõ módon csak igen nagy földbirtok esetén lett volna megvalósítható. A nagyszámú örökös ugyanakkor még a helyi viszonylatban tekintélyesnek számító 100 kh körüli birtokokat is gyorsan elaprózta (még akkor is, ha a földet a testvérek ideiglenesen egyben tartották). Ezért a családoknál létkérdés volt, még inkább az egzisztenciális szint megtartását jelentette a több lábon állás, a leszármazottak rugalmas átmozgása más, elsõsorban kereskedelmi pályák felé. Erre kényszerítette õket az is, hogy a zsidó kezelésû vagy tulajdonú birtokok nem a családi munkaerõn alapultak, mint a parasztgazdaságok általában. Sokkal inkább úri birtokok voltak, cselédekkel, bérmunkásokkal dolgoztattak. Ebbõl következõen az idõs apa is képes volt a gazdaság vezetésére, ehhez nem feltétlenül volt szükség gyermekei közvetlen közremûködésére. A kutatásunk során általunk megismert és feldolgozott, jellemzõ pályaválasztási családstratégiák a következõk: 1. a A mezõgazdálkodással, esetleg bércsépléssel való foglalkozás továbbvitele, akár bérleti formában is. 1. b A mezõgazdálkodással kapcsolatos kereskedelmi szakmák (marhakereskedõ, baromfikereskedõ, gabonakereskedõ) vagy foglalkozások (pl. molnárság, pékmesterség) elsajátítása, amelyhez részben szakismeret, gyakorlat, kapcsolatrendszer állt már rendelkezésre. 1. c Az értelmiségi pályák (ügyvéd, orvos, tisztviselõ) választása. 1. d A vegyes, földre és kereskedésre alapozott 63
megélhetési formák kialakítása, illetõleg a leszármazottak „áthelyezése” ezekre a pályákra. 2. A kereskedõ szakma. Az üzleti gyakorlatot elsajátítva, a kiépített beszerzési és egyéb kapcsolatrendszert átvéve a gyermekek apjuk szakmáját választják. Otthon vagy más kereskedésben járják ki a szakmai képzés éveit. Ezt követõen többnyire önálló kereskedés nyitására törekszenek, házasságukat is (nõk és férfiak egyaránt) a szakmán belül választják. 2. a Ennek egy leágazásaként értelmezhetjük a kereskedéssel összefüggõ szakmák gyakorlását (pl. mészárszék tartása, pékmesterség). 3. Az értelmiségi, illetõleg egyházi állások továbbvitele. (A rabbi rabbinövendékhez adja feleségül a lányát, a kállói sakter fia Bercelre jön, és itt lesz rituális metszõ.) Néhány esetleírás az 1944-es népességre vonatkozóan: (1. d típus) Blumenthál József már a 19. század második felében jelentõs földbirtokkal rendelkezett, melyet fia, Mór is növelt. Ennek ellenére Mór változatos foglalkozás-megjelölésekkel található a forrásokban: kereskedõként, fakereskedõként, bérlõként. Tudjuk azt is, hogy földbirtokait testvére (Gansl Ignácné) vásárolta meg tõle, ezt követõen válhatott kereskedõvé (is). Fia, Benõ hol gazdálkodóként, hol pedig hittanárként tûnik elénk. A foglalkozás és életmódváltás Mór unokáinál válik teljessé. Benõnek és Deutsch Idának 12 gyermeke született, ezek közül hat esetben ismerjük a család kereseti forrását. Lányai közül Gabriella egy hitoktatóhoz ment férjhez és elköltözött a faluból. Piroska varrónõként dolgozott – bizonyára otthon. A fiúk közül József már nõs volt, máshonnan hozott feleséget, akivel kezdetben Palotáson éltek. Itt volt Józsefnek szatócskereskedése, ezt cserélte fel egy berceli üzletre. Jenõ szintén kereskedõként mûködött a deportálás elõtt, akárcsak öccse, Gyula. A legkisebb élõ testvér, Miklós – a lágerbõl visszatérve – szintén azt tervezte, hogy kereskedelemmel foglalkozik majd. A Blumenthálok kettõs foglalkozási kötõdése a felsoroltakban tükrözõdik vissza: a gazdálkodás, illetõleg a kereskedelmi szak generációnként is válthatta egymást. A családon belül mindkét irány64
nak komoly hagyományai voltak. Blumenthál József földbirtokos volt, gazdálkodott. Ezt a vonalat lánya és annak férje, Gansl Ignác vitte tovább. Blumenthál Dávid gyermekei: (1. a–b típus) Dávid negyedik gyermeke, Blumenthál Simon, kettõs kötõdést örökölt apjától, aki részben gazdálkodással foglalkozott, de malomtulajdonos is volt. Simon birtoka 42 kh-ra rúgott, de valószínûleg már õ maga is vegyes foglalkozást ûzhetett. Számos testvére közül Gizella egy felsõpetényi marhakereskedõhöz, Zsuzsanna egy homokterenyei földbérlõhöz ment feleségül. Mindkettõjük elköltözött Bercelrõl. Áron nevû testvére földbérlõként gazdálkodott, az õ sógora pedig gabonakereskedõ volt. Karolin férje szatócs volt, a házasságkötés után távoztak a faluból. Falkról és Szerénrõl a továbbiakban még külön is szót ejtünk. Simon gyermekei közül Soma a földbirtokos (és rokon) Gansl családba nõsült be, õ maga terménykereskedõ volt. A harmadikként született Márton vaskereskedést nyitott, Henrik szintén mint kereskedõ tûnik fel az 1930-as években, azonban az apjától örökölt 42 kh hatodrésze – miként testvéreit – õt is kétlaki életmódra kényszerítette. Simon legkisebb lánya, Piroska, megint csak egy gabonakereskedõhöz, a hajdúnánási Fried Ernõhöz ment férjhez, akivel rövid ideig Bercelen, majd ezt követõen – feltételezésünk szerint – a férj szülõhelyén éltek. (2. típus) Blumenthál Dávid tizenharmadik gyermeke, Falk, az egyik legtekintélyesebb berceli zsidónak számított az 1930/40-es években. Foglalkozására nézve kocsmáros, illetõleg vegyeskereskedõ volt. Idegenbõl hozott feleséget. Gyermekei többsége meghalt vagy házasságkötése után eltávozott a községbõl. Elsõszülött fia, Dávid, Galgagután lett kereskedõ. Salamon Somlószõlõsre költözött. Mihály nevû fia 27 évesen halt meg, mint kereskedõsegéd. Jenõ, elhurcolása elõtt a közeli Felsõpetényben dolgozott, szintén kereskedõsegédként. Jakab pedig, egészen deportálásáig, kereskedõ volt. A kisebb gyermekek 1944-ig még nem kezdtek önálló életet, szüleikkel éltek egy háztartásban.
Dávid tizennegyedik gyermeke Szeréna volt, aki Gansl Ignáchoz ment feleségül. (1. a–b típus) Gansl Izrael valamikor az 1890-es években vette feleségül Blumenthál József lányát, Hermint. A József gyermekei között három részre szabdalt földbirtokot õk vásárolták össze, így gyakorlatilag Hermin és férje lett a Blumenthálok földmûves hagyományainak folytatója. A család életmódját azonban erõteljesen átfordította egyik rokonuk, Jakubovits Bernát virágzó malomvállalkozása, melybe Izraelék földdel és tõkével szálltak be. Malomtulajdonossá válásuk Izrael gyermekeinek foglalkozás-választásában is visszatükrözõdik: Mór – a malomrész tulajdonlása mellett – vegyeskereskedést folytatott. Az õ fia, Lipót azonban már molnárként dolgozott, vélhetõen saját malmukban. Ilona lánya egy makói pékmesterhez ment feleségül, akivel Bercelen alapítottak családot. Mór több gyermeke eltávozott a faluból, sorsukat nem ismerjük. Márton nevû fia Schweitzer Sámuel üzletében dolgozott. Több gyereke még nem önállósult 1944 elõtt. Izrael harmadik fia, Ignác is a pékszakmát választotta, halála elõtt Bercelen lakott. A mezõgazdasági gazdálkodást Izrael negyedik fia, Dávid folytatta, azonban nem Bercelen, hanem a közeli Õsagárdon. Ott lett bérlõje egy 200 holdas birtoknak. A hatodik gyermek, Áron foglalkozásáról leginkább elhagyott javainak összeírása tanúskodik: az adatok szerint fatelepet és fakereskedés szerepelt a nevén. (1. b és 1. d típus) Jakubovits Bernát Blumenthál Szálit vette feleségül. A feleség Blumenthál Dávid gyermeke volt, testvéreirõl fentebb már szóltunk. Rokonságban állt Gansl Izrael feleségével is. Bernát földbérlõként került Bercelre, majd idenõsülve saját birtokot vásárolt. 1919-ben azonban – rokonaival összefogva – áttért a malomiparra. Legnagyobb lánya egy mezõkovácsházi vegyeskereskedõhöz ment feleségül, majd néhány berceli év után a család eltávozott a faluból. Dávid nevû gyermekének nem tudtuk megállapítani a foglalkozását, de vélhetõen apját segítette a berceli malomban. A harmadikként született Dezsõ viszont eltávozhatott a községbõl, még házassága elõtt.
Mór nevén – akárcsak Dávidén – 1945-ben csak egy lakrész berendezését írták össze, ezért feltételezhetõ, hogy õ is apja vállalkozását segítette és családjával annak házában élt. A hetedik, legkisebb lány egy tiszafüredi kereskedõhöz ment férjhez. (1. a típus) Fischmann Bernát több településen is megfordult Bercelre jöveteléig. Földmûveléssel foglalkozott, de vélhetõen inkább bérlõ, mint tulajdonos volt. Erre következtetünk abból is, hogy feleségének egyik rokona a 19. század végén bérelt földet a faluban, illetõleg ezt mutatja fiai foglalkozás-választása: a nagyobbik, Ernõ, Mohorán és Szandán bérelt 350 hold földet, míg a kisebbik, Zoltán, vélhetõen Varsányban, szintén 300 kh körüli birtokon gazdálkodott. (3. típus) Jungreisz Jakab 1912–1944-ig volt a közösség lelkésze. Õ maga is lelkész famíliából származott, érthetõ hát, hogy legnagyobb, általunk ismert lánya a tinnyei rabbihoz ment feleségül. (Valószínûleg 1. b vagy 1. d típus) Katz József az 1910-es években települt a községbe. Foglalkozására csupán gyermekei sorsából következtethetünk. Legnagyobb lánya, Ilona, egy fakereskedõhöz ment férjhez. Õk Bercelen maradtak. Második gyermeke, Margit, egy szécsényi nyersbõrkereskedõ feleségeként szintén berceli lett, akárcsak ikertestvére, Malka, aki egy balmazújvárosi talmudistához ment feleségül. Húguk, Ciril viszont Újpestre költözött egy odavalósi ifjú kereskedõ feleségeként. (1. a és 1. c típus) Mühlrád Ignác a 19. század derekán került Bercelre, itt vásárolt földbirtokot. Mór nevû fia 1871-ben született, fémesztergályos szakmát tanult, majd kereskedelmi iskolát végzett, végül mégis apja gazdaságát vette át. Az 1930-as években birtoka már 660 kh-at tett ki. Felesége a község egyik legnagyobb birtokosának, Ehrenfeld Fülöpnek volt a lánya. Gyermekeik közül Aranka egy balassagyarmati ügyvéd felesége lett. Zsuzsanna, Erzsébet és Rudolf sorsát nem ismerjük. Mária 200 holdat kapott hozományul apjától, de azt nem maga mûvelte. Egy kassai magántisztviselõhöz ment feleségül és elköltözött Bercelrõl, így a gazdálkodás apjára maradt. 65
Artúr Budapesten járt egyetemre, ledoktorált és a fõvárosban telepedett le. Lajos a távoli Mocsonokról nõsült és Felcsútra költözött, ahol földbérlõként édesapja foglalkozását folytatta. A legkisebb fiú, Miklós sorsa ismeretlen. Az apa, hajlott kora ellenére, nem osztotta fel birtokát gyermekei között, még lánya 200 holdas nászajándékát is maga bérelte vissza. Halála esetén bizonyára Lajos fia vitte volna tovább a családi gazdaságot. (1. d típus) Schweitzer Lipót 1829-ben született. Halotti bejegyzése szerint pékmester volt a szomszédos faluban, Becskén. Az 1870-es években költözhetett át Bercelre. Fia, Mór, Galgagután nyitott szatócsüzletet, illetve kocsmát. Negyedik gyermeke, Hani egy érsekvadkerti pékhez ment feleségül, Sámuel pedig Bercelen volt vegyeskereskedõ. Sámuel nagyobbik fia, Ignác, bõrkereskedõként kereste kenyerét, Salgótarjánban nyitott üzletet. A másodszülött Ármin értelmiségi foglalkozást választott, orvos lett, egészen haláláig szülõfalujában praktizált. A harmadszülött lány, Ida, egy mezõladányi terménykereskedõhöz ment feleségül és szülõhelyén lakott elhurcolásáig. Ida és Goldstein Miksa gyermekei közül a második, Klára, egy dunaszerdahelyi kereskedõvel kötött házasságot és elköltözött szülõfalujából. Sámuel negyedik gyermeke, Mór, szintén kereskedõ lett, a háború elõtt segédként dolgozott, bizonyára a mielõbbi önállósodásban bízva. Jozefin Blumenthál Henrik felesége lett, aki az örökségként ráesõ 2 holdon gazdálkodott, de inkább marhakereskedõként tartották számon. A hatodik gyermek, Lajos, Bercelen élt feleségével. Két traktor és egy cséplõgép tulajdonosaként – valamilyen módon – érdekelt volt a mezõgazdaságban (is?). Julianna – aki Sámuel hetedik gyermeke volt – egy poroszlói kereskedõhöz, Steiner Frigyeshez ment feleségül, aki valamely nagyobb cég fióküzletét mûködtette a faluban. Sámuel további három gyermekének foglalkozását nem ismerjük. (3. típus) Taub József az 1920-as években érkezett Bercelre. Hitközségi metszõként mûködött a faluban. Apja, aki Kállón élt, szintén sakter volt. 66
A BERCELI ZSIDÓ CSALÁDOK GENEALÓGIAI VÁZLATA Zsidók Bercelen a feudalizmus idõszakában A községben a 18. század közepétõl laktak izraeliták. Az 1753-as megyei összeírás itt említi Hilin Izsákot, aki néhai Nándori Bene Ádám birtokán élt, mint cremator, azaz pálinkafõzõ. A következõ adat 1769-bõl való. Ekkor Dániel Izsákot, Lebel (Leibl) Mózest, Jakab Sámuelt, Filip Mózest, Leukó nevût, Izsák Wolfgangot és Snaider Salamont, valamint tíz családtagjukat írták össze. 1770-ben hét családfõ nevét rögzítették. Bercelen élt Jakab Sámuel, Slaiczinger Ádám, Leibl Mózes, Dániel Izsák, a saktert név nélkül említik, Hersl Salamon és egy Izrael nevû zsidó. Ettõl az idõtõl kezdve az itteni izraeliták már több helybeli földesúr fönnhatósága alatt éltek. Egy szintén 1770-re keltezett összeírás szerint Lengyel Ádám már húsz éve élt a Magyar Királyság területén, míg Jakab Mózes, Sámuel Jakab, Hersl Salamon és Bernad Jakab itt is születtek. 1778-ból mindössze két zsidó nevét ismerjük: Jakab Józsefét és Sámuel Jakabét. 1783-ban Polyák József kereskedõt, Lebel Sámuelt (a földesúr pálinkafõzdéjének bérlõjét), Dávid kereskedõt és Simon koldust találták itt a megye kiküldöttei. Ezt követõen jó ötven év zsidó lakosairól nincsenek adataink. Egy 1831-es összeírás már olyan személyek nevét is közli, akiknek utódai a huszadik században is a községben éltek: Blumenthál Sámuel 2, Lengyel László 4, Ábrahám Dávid 7, Blumenthál Mózes 5, Rozner Dávid 5, Schvartz Gáspár 3, Blumenthál József 3, Cziment József 2, Blumenthál László 5, Heks Ábrahám 5, Lusztig Salamon 3, Lõrintz Izsák pedig 2 családtagjával élt egy fedél alatt. Érdekes, hogy közülük csupán Ábrahám Dávidnak volt három, illetõleg Rozner Dávidnak egy, hét évnél valamivel idõsebb fiúgyermeke. Az 1843. évi türelmi összeírás nevei: Blumenthál Samu, Brack Ábrahám, Blumenthál László, Goldberger Mózes, Goldberger Jakab, valamint Blumenthál Mózes. A helyi közösség összetételérõl sokkal bõvebb képet kaphatunk az 1847. és az 1848. évi összeírásokból. A családfõk szerint, az összeírás sorrend-
jében elkészített lista a következõ családokat sorolja fel: Goldberger Mózes 1847-ben nejével, négy fiával és egy testvérével lakott közös fedél alatt. Háztartásához tartozott még egy rokona, két keresztény szolgája és egy szintén keresztény szolgálója. Nagyobb haszonbérlõként jelentõs, 1700 váltócédulában számolt forint jövedelemmel rendelkezett. 1848-ban: a családfõ bérlõ, 40 éves, Becskén született. Fiai közül Dávid 9, Márkus 7, Adolf 5, Herman 2 évesek voltak, mind Bercelen születtek. Velük élt még Márkus Amália szolgáló, 22 éves, bánki születésû, valamint Rosenfeld Száli dajka, 11 éves, Szügyben született. Goldberger József 1847-ben egy rokonával és egy keresztény szolgájával élt egy háztartásban. Kisebb haszonbérlõként 125 forint jövedelemre számíthatott. 1848-ban bérlõnek írják, 24 éves, Bercelen született. Édesanyja Traub Johanna, 57 éves, Petényben született. (József késõbb Gutfreund Katalint vette el, gyermekeik születésérõl 1856–1860 között tudósít az anyakönyv.) Rabin vagy Rubin Izrael 1847-ben nejével és egy fiával élt együtt. Kisebb haszonbérlõként 50 forint jövedelem felett rendelkezett. 1848-ban bérlõ volt, 30 éves, azt írják, hogy Balassagyarmaton született. Felesége Veisz Száli, 24 éves, szintén Balassagyarmaton született. Fiuk és lányuk: Bernát 2 éves, Mária negyedéves, mindketten Bercelen születtek. Schweitzer Lõrinc 1847-ben nejével, két fiával, egy lányával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként jövedelme 192 forint volt váltócédulában számolva. 1848-ban: bérlõ, 40 éves, Csécsén született. Felesége Goldberger Jozefa, 34 éves, Becskén született. Gyermekeik: Dávid 9 éves, Magdolna 7 éves, József 5 éves, Anna negyedéves. A két idõsebb testvér Bujákon, a fiatalabbak Bercelen születtek. Hajfeld Mihály csak az 1848-as összeírásban szerepel. Bérlõ, 30 éves, Szerdahelyen született. Neje Goldberger Száli, 22 éves, Bercelen született. Goldberger Jakab 1847-ben nejével, két lányával élt együtt. Kisebb haszonbérlõként 480 forintra számíthatott. 1848-ban: bérlõ, 38 éves, Becskén született. Neje Steiner Száli, 21 éves, Balassagyarmaton született. Gyermekeik: Anna 4, Rézi 2 éves, Bercelen születtek. Mostohafiuk: Leopold Ábrahám 5 éves, Balassagyarmaton született. Schneller Fáni szolgáló, 18 éves, Szécsénkén született.
Dróza Ádám 1847-ben nejével, két-két fiával és lányával élt együtt. Kisebb kereskedõként 240 forint jövedelemmel rendelkezett. 1848-ban: kereskedõ, Csehországban (egy késõbbi anyakönyvi bejegyzés szerint Morvaországban) született, Dróza nevû helységben, 44 éves, 25 éve él Magyarországon, 12 éve pedig Bercelen. 1873-ban halt meg. Felesége, Kirschner Anna, 38 éves, Morvaországban, „Roznicz” helységben született, 14 éve került Magyarországra, ugyanekkor Bercelre is. Gyermekeik: Franciska 11 (felnõve elõször Váraljára ment feleségül, majd 1860-ban Rétságra, Schwarcz Mártonhoz) és Katalin 4 évesek, Bercelen születtek. Rokonaik: Krant Jakab 9 és Krant Ábrahám 6 évesek, Bercelen születtek. (A család késõbb Szandaváraljára költözött.) Az ezt követõ három család adatai hiányosak az 1848-as összeírásban. A nevek nem olvashatók, csak feltételezésünk alapján adjuk meg õket. [Goldberger Móric] Az ismeretlen mevû férj sakter, latenbachi születésû, a feleség 32 éves, Tarcsán született, 3 gyermekük volt, két 7, illetve 3 éves fiú és egy 4 éves lány. A férj nevét a halálozási bejegyzés alapján azonosítjuk. [Blumenthál Mózes] 1847-ben nejével, négy fiával, egy lányával, egy keresztény szolgájával lakott egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként 300 forint jövedelme volt. 1848-ban: az olvashatatlan nevû férj kereskedõ, 47 éves, Bercelen született. Felesége 45 éves és Nádasdon született. Gyermekeik 16, 13, 7 és 5 évesek. [Blumenthál Samu] 1847-ben nejével, két fiúval, három lánnyal és egy zsidó szolgájával élt együtt. Kisebb haszonbérlõként 500 forint jövedelemre számított. 1848-ban az olvashatatlan vezetéknevû Samu bérlõ, 72 éves, Szántón született. Felesége 70 éves, Morvaországban „Rauszticz” helységben született, 60 év óta lakik Magyarországon és ugyanekkor került Bercelre. Mózes családjához tartozónak tartjuk lányát, Brack Ábrahám özvegyét. Brack Ábrahámot 1847-ben még összeírták, tehát ezt követõen halhatott meg. Nejével, egy fiával, két lányával élt együtt, kisebb kereskedõként 300 forint jövedelme volt. 1848-ban özvegye, …er Borbála, 36 éves, apjánál lakik, Bercelen született. Leánya 11 éves, Bercelen született, Dávid fia 9 éves, Balassagyarmaton született, Josefa 4 éves, Bercelen született. 67
Schwarcz Gáspár festõ 1847-ben nejével és négy lányával élt együtt. Mesteremberként 240 forint jövedelembõl élt. 1848-ban: festõ, 46 éves, Szûcsiben született. Felesége Blumenthál Anna, 39 éves, Bercelen született. Leányaik: Rózsi 15, Verona 10, Ráchel 5, Örzse 2 évesek, mindannyian Bercelen születtek. Fantusz Samu 1847-ben nejével és két fiával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként 120 forint jövedelme volt. 1848-ban: bérlõ, 35 éves, Zsámbokon született. Felesége Jeges Julis, 34 éves, Erdõtarcsán született. Fiaik: József 6, Mózes 3, Ábrahám negyedéves, mindhárman Bercelen születtek. Deutsch Ábrahám 1847-ben még csupán nejével élt együtt. „Házanként áruló” volt, aki 125 forint jövedelemmel bírt. 1848-ban: kereskedõ, 25 éves, Nyitrán született. Neje Blumenthál Rózsi, 22 éves, Bercelen született (meghalt 1863-ban). Velük él Gróf Jakab („elõbbi segéde”), 15 éves, Becskén született. Blumenthál László 1847-ben nejével és két fiával élt egy háztartásban. Kisebb haszonbérlõként 192 forint jövedelemmel rendelkezett. 1848-ban: bérlõ, 50 éves, Bercelen született. Neje Schiller Fáni, 45 éves, „Bín” helységben született. Fiaik: Dávid 16 és Jakab 13 éves, Bercelen születtek. Lõrincz Ábrahám 1847-ben talán még Cserhátsurányban élt, mivel ott írták össze. Akkor nejével, egy fiával és két lányával éltek egy fedél alatt. Kisebb haszonbérletet vitt. 1848-ban már Bercelen találjuk: a feljegyzés szerint bérlõ, 54 éves, Becskén született. Neje Heksch Rozália, 53 éves, Balassagyarmaton született. Gyermekeik: Rózsi 18 és Fáni 16 éves, Surányban születtek. Rokona: Lengyel Bernát 13 éves, Bercelen született. Steiner Salamon csak 1848-ban került összeírásra, bizonyára ekkor költözött ide. Adatai: szabó, 37 éves, Morvaországban, „Krimzir” nevû helységben született, 15 éve él Magyarországon, egy éve Bercelen. Neje Rosenfeld Mária, 25 éves, Szügyben született. Márkus Samu 1847-ben nejével, két fiával és két lányával élt együtt. Kisebb haszonbérlõként 300 forint jövedelme volt. 1848-ban: bérlõ, 32 éves, Béren született. Felesége Veisz Fáni, 30 éves, Balassagyarmaton született. Gyermekeik: Ábrahám 6, Mária 4, Márton 3 évesek, Bercelen születtek. Velük él: Majer Johanna szolgáló, 21 éves, Szügyben született. 68
Rosentraub Jakab 1847-ben nejével, három fiával és három lányával élt együtt. Kisebb haszonbérlõként 240 forint jövedelemmel rendelkezett. 1848-ban: kereskedõ, 42 éves, Lengyelországban, „Bilicz” helységben született, 30 éve él Magyarországon, 18 éve Bercelen (1873-ban, kolerában halt meg). Neje Kirschner Fáni, 40 éves, Morvaországban, „Roznicz” helységben született. 18 éve él Magyarországon, 16 éve Bercelen. Gyermekeik: László 10, Móric 8, Herman másfél, Anna 13, Julianna 6, Száli 4 évesek, az anyakönyv szerint mindanynyian Bercelen születtek. Schwarcz Dániel 1847-ben nejével, egy fiával, három lányával és öt keresztény szolgával élt egy fedél alatt. Kiemelkedõen magas, 3300 forint jövedelme volt. 1848-ban: bérlõ, 60 éves, Lovasberényben született. Neje Weinberger Anna, 58 éves, szintén Lovasberényben született. Gyermekeik: Zsigmond 23, Cili 18, Mária 13 évesek, mindhárman lovasberényi születésûek. Velük él Veszely Móric szolga, 31 éves, Morvaországban, Kromauban született. Nyolc éve él Magyarországon és mindössze 4 hete jött Bercelre. (Az 1847-ben említett másik négy szolga adatait nem tartalmazza az összeírás, talán nem a család háztartásában laktak.) Ehrenvelth Zsigmond 1847-ben egy testvérével és egy rokonával élt együtt. Mint mesterember 125 forint jövedelme volt. 1848-ban: suszter, 28 éves, Morvaországban, „Rosnicz” helységben született. 19 éve jött Magyarországra, 3 éve Bercelre. Neje Elfer Cili, 17 éves, Balassagyarmaton született. Nikolszburger Bernát 1847-ben még Becskén került összeírásra. Ekkor nejével, két fiával és egy lányával élt egy fedél alatt. 1848-ban: sakter, 38 éves, Tatán született. Felesége Veisz Rozália, 33 éves, Becskén született. Gyermekeik: Dávid 11, Franciska 9, József 4 éves, Becskén születtek. Pellusz Jónás 1847-ben nejével, két fiával és egy lányával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként 240 forint jövedelme volt. 1848-ban: bérlõ, 30 éves, Szécsénkén született. Neje Blau Fáni, 30 éves, Pencen született. Gyermekeik: Julianna 6, Ábrahám 4, József 2 éves, mind Bercelen születtek. Schneller Bernát 1847-ben nejével, két fiával és három lányával élt egy fedél alatt. „Akármilyen életmód”-ja 182 forint jövedelmet eredményezett. 1848-ban: üveges, 40 éves, Váralján – egy anyakönyvi adat szerint Liszkén – született. (A 244. számú házban lakott, Bercelen hunyt el, 1861-ben.)
Neje Blumenthál Johanna (Eti), 30 éves, Bercelen született. Gyermekeik: Mária 11, Lajos 9, Örzse 7, Jakab 4, Anna 2 évesek, mindannyian Bercelen születtek. Schneller László adatait 1847-ben még összeírták, 1848-ban viszont már nem. 1847-ben nejével, három fiával, három lányával, egy zsidó és egy keresztény szolgájával és egy keresztény szolgálójával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként 400 forint jövedelme volt. Az 1848-ban itt élõk többsége a következõ évtizedekben elkerült a faluból. A felsorolt családok további leszármazását csak abban az esetben követtük az anyakönyvekben, ha utódaik Bercelen élték meg a 20. század elsõ évtizedeit. Azok a családok, amelyek a holocaustban is érintve voltak, döntõen a 19. század második felében települtek a községbe, vagy a 20. században házasodtak ide. Csak kevés olyan famíliát találtunk (ilyenek például a Blumenthálok), amelyek 1944-ben másfélszáz éves berceli múltra tekinthettek vissza. BLUMENTHÁL CSALÁD A tekintélyes família tagjai megtelepülésük óta meghatározó szerepet játszottak a helybeli zsidóság életében. Amíg más, idetelepült családok a 20. század elejére többnyire eltûntek a faluból, vagy csak leányágukban éltek tovább, addig a Blumenthálok számos, hozzájuk házasodott rokonfamíliával növelték a közösséget. Szerepük – a dokumentumok tanúsága szerint – a helyi zsidóság közösség hitéletében is meghatározó volt. Blumenthálok Nógrád megye különbözõ településein A 19. század elsõ felében készült zsidóösszeírásokban több településen találunk Blumenthál vezetéknevû személyeket, általában a berceliekével azonos utónevekkel. A különbözõ helyeken feltûnõ Blumenthálok (még inkább õseik) tehát rokonságban állhattak egymással. Az is elõfordulhat, hogy esetenként a berceli családtagok változtattak ideiglenesen lakhelyet, vágtak bele új vállalkozásba. Többnyire mégis külön ágakról, vagy csupán névrokonságban álló famíliákról van szó. Az öszszeírások a következõ családfõk nevét õrizték meg:
Csaláron 1837-ben, Nagylibercsén pedig 1843ban írták össze Blumenthál Jakabot, aki haszonbérlõként négy gyermeket nevelt, két fiút és ugyanennyi leányt. A kisebb jövedelmûek közé számított. A családot még 1848-ban is Libercsén találjuk. Tudjuk, hogy Jakab 1801-ben született Becskén, akárcsak felesége, Kufrein Katalin. Gyermekeik: Fülöp 1832-ben Csaláron, valamint Mária 1837ben szintén itt, Lajos 1843-ban már Nagylibercsén látta meg a napvilágot, akárcsak 1847-ben József. (Elképzelhetõ, hogy a Fülöp név esetleg az 1828ban Bercelen élt Blumenthál Fülöppel való rokonságra utal.) Egy másik Blumenthál Jakabot írtak össze 1846ban Litkén, aki egyetlen lányát nevelte, és kereskedése mellett kisebb haszonbérlete volt. Bussa községben a 19. század harmincas-negyvenes éveiben éltek Blumenthálok. Sámuel (1837, 1838) nagyhaszonbérlõként kiemelkedõen magas jövedelemmel rendelkezett, 2140 forint éves bevétellel számoltak nála az összeírók. Három fia és egy lánya mellett egy keresztény és egy zsidó szolgáló is tagja volt a háztartásának. Bizonyára Sámuel örököse lehetett az a Blumenthál Simon, akit – az iratok szerint – még 1852-ben is a községben találunk. Blumenthál Mózes kutasói lakásáról 1843 és 1846 között rendelkezünk adatokkal. Õ a kisebb jövedelmûek közé tartozott, két fiút nevelt. 1845-ben írtak össze Kozárdon egy másik Blumenthál Mózest, aki feleségével egy fiúról és két leányról gondoskodott, de háztartásába tartozott egy zsidó szolgáló és egy keresztény szolga is. Jövedelmét 180 forintra becsülték, de az összeírók szerint a jövõben ennél 40 forinttal többet remélt. Felsõtoldon írták össze 1843-ban és 1844-ben Blumenthál Lázárt, 400 forint jelenlegi és 600 forint jövõben remélt jövedelemmel. Három fiú és három lány tartozott a családjába, tartott egy zsidó szolgát és egy keresztény szolgálót. Ugyancsak Felsõtoldon írták össze 1843-ban és 1846-ban Blumenthál Jakabot, feleségével, három fiával és két lányával, egy keresztény szolgával és ugyancsak egy zsidó szolgálóval. 1846-ig egyik gyermeke már elhagyta a családot vagy meghalt, mert ekkor csak két fiát írták össze. A szolgák száma is változott: két zsidó szolga és egy zsidó szolgáló élt a háztartásában. Jakab nagyhaszonbérlõként 400 forint jövedelemmel rendelkezett. 69
A szomszédos Alsótoldon is élt Blumenthál, 1844 és 1845-ben József, 1846-ban pedig Ignác. Elõbbinek három fia és két lánya, valamint egy zsidó szolgája volt, míg utóbbi „iczés kocsmárosként” három fiút nevelt. Jövedelmük 80, illetve 40 forintot tett ki. Herencsényben az 1843-as összeírásban tûnik fel kereskedõként Blumenthál Herschl, egy testvérével és egy rokonával. Szerény jövedelme – az öszszeírók szerint – csupán 25 forintra rúgott. 1848ban azonban már Blumenthál Ábrahám élt itt, akirõl tudjuk, hogy Becskén született, 1803-ban, és szabó volt. Ugyanekkor élt családjával a közeli Liszkópusztán Blumenthál Herman. Õ Szandaváralján, 1822ben látta meg a napvilágot, és pálinkafõzõ volt. Az 1848-as összeírásban tûnik fel Csécsén Blumenthál Fülöp, aki 1827-ben Szécsényben született. Kereskedõ volt, az összeírás idõpontja elõtt alig két héttel került a községbe, nyilván ekkor vette feleségül Baumel Máriát, Sámuel és Braun Katalin Csécsén született lányát. Az összeírás idõpontjában apósánál laktak. (Szécsényben egészen a II. világháború végéig éltek Blumenthálok.) A Nagylibercsén élõ Blumenthál Jakab példája azt mutatja, hogy a megye különbözõ településein élõ Blumenthálok nagyrészt egy tõrõl fakadtak, egymással rokonságban álltak, a keresztnevek azonossága azt mutatja, hogy unokatestvéri, másodunokatestvéri szinten, Becskérõl vagy Bercelrõl költözhettek házasság miatt, vagy a boldogulás reményével új lakóhelyükre. A Sámuel (Samu), Jakab, József nevek a szétköltözõ ágak elsõ két-három nemzedékében gyakoriak. A becskei ág A Bercellel szomszédos Becskén a 19. század közepéig virágzó és falusi viszonylatban nagy létszámú zsidó közösség élt. Nem lehetetlen, hogy a Blumenthálok elsõként ezen a településen jelentek meg Nógrád megye déli részén. 1831-ben a megye összeírói Blumenthál Bernátot 4, Sámuelt 5, Salamont 3 fõs családdal találták a faluban. 1847-ben a megye biztosa Blumenthál Samut, nejét és egy fiát írta csupán össze. A többi család bizonyára elköltözött a faluból. Samu – az összeíró szerint – kis portékáját árulta házról házra járva. A következõ évben valamivel bõvebb képet kaphatunk a családról. Közlik, hogy Samu 1786-ban született Becs70
kén, viszont ekkor már koldusként élt. Felesége, Ábrahám Maris Szandán született, 1803-ban (a halotti anyakönyv szerint 1795-ben), leányuk, Borbála Becskén, 1838-ban. Bori további sorsát nem ismerjük. A feleség 1858-ban hunyt el, Becskén temették. Samu öregkorában elköltözött a faluból, halotti bejegyzése szerint (újra) házasemberként halt meg Pusztabodonyban. Romhányban helyezték örök nyugalomra. Samu – elsõsorban szegénységével – kirí a megismert Blumenthál családtagok közül, rossz sorának okait nem ismerjük. Nem ismerjük Samuhoz fûzõdõ rokonságát a halotti anyakönyvben szereplõ Blumenthál Katalinnak (Kattinak), aki 85 évesen hunyt el Becskén, 1868-ban. Életkora alapján mindenesetre azonos korosztályhoz tartoztak. Bizonyos, hogy nem Samu felesége volt, mivel özvegyként halt meg, Samu viszont túlélte õt. Katalin Becskén született, inkább Samu valamelyik rokonának lehetett a neje. Az 1848-as megyei összeírás még egy Blumenthál családtagot talált Becskén. Lengyel Ferenc felesége, Blumenthál Borbála 1813-ban, Bercelen született. Ekkor már 5 gyermekük volt. Anna 1836ban, Maris 1839-ben, Fülöp 1841-ben, Terézia pedig 1843-ban, míg Franciska 1845-ben jött a világra, mindannyian a szülõk lakhelyén. A család sorsát nem ismerjük, csupán egy 1868-ban megkötött házasságból tudjuk, hogy évtizedekig még Becskén éltek: Ferenc és Borbála Matilda nevû gyermekét (az életkorát visszaszámolva õ Teréziával lehetett azonos) ekkor vette nõül a Bernecén lakos Szügyi Móric kereskedõ. Blumenthál Borbála szüleit nem ismerjük, életkorából adódóan a Bercelen élõ Blumenthál Mózes és László testvére is lehetett, viszont ennek ellentmond, hogy feltételezésünk szerint ekkor az említetteknek Bercelen élt egy Borbála nevû testvére. Az ilyen névazonosság pedig kizárt. Lengyel Ferenc és Blumenthál Borbála után közvetlenül írták össze Weisz Salamont és családját. Salamon 1798-ban született Budán és (talán Lengyeléknél) szolga volt. Feleségét – nyilván elírásból – Blumenthál Fülöpnek nevezik. Õ 1807-ben Bercelen született. Két gyermekük közül – akik Becskén születtek – Franciska 1837-ben, Verona pedig 1839-ben született. Samu rokona lehetett az a Blumenthál József Leopold, akinek csupán halotti bejegyzését ismerjük:
e szerint 1803-ban Bercelen született és 1868-ban Becskén hunyt el. Egy peres anyagból tudjuk, hogy iskolaszolgaként (is?) mûködött. A 120. számú házban lakott, ami ekkor Bolgár Zsigmond tulajdonában volt. Nem tudjuk, hogy József Leopold csak mint bérlõ élt-e itt, vagy családtagként. Tény, hogy Blumenthál nevû személy Becskén 1868-ban már nem birtokolt sem ház-, sem földtulajdont. A berceli ág Lehetséges, hogy a család az 1770-es évektõl már Bercelen élõ Lengyel vagy Polyák nevû kereskedõcsalád révén került Nógrád megyébe. Két elsõ nemzedékük ugyanis rokonságot tartott velük. Blumenthál Fülöp – az országos összeírás feljegyzése szerint – 1828-ban már 60 év felett járt, tehát bizonyosan 1768 elõtt született. Ha még régebben, akkor lehetséges, hogy személyében tisztelhetjük a Blumenthálok legidõsebb ismert õsét. Fülöp mellett az 1828-as összeírásban szerepel még Blumenthál Sámuel és Blumenthál Mojzes (Mózes), valamint Blumenthál Gáspár is. Gáspárról csak innen van tudomásunk. Az összeírók két, 18 és 60 év közötti személyt találtak a családjában, akik közül az egyik – ha Gáspár nem haladta meg a 60. életévet – õ maga volt. Mózes családjában két felnõtt élt, míg Sámuelében három. Az 1836/37. évi dicális összeírás Sámuel, Blumenthál László és Mózes nevét tartalmazza. Fülöp és Gáspár ekkor már bizonyára nem élt, vagy elköltözött a faluból. Az egyedüli új személy, László, valamelyikük gyermeke lehetett (1799-ben született Bercelen). Az 1847/48-as és az 1848-as zsidóösszeírás már több adatot közöl a három családról. I. 1847-ben Blumenthál Samu (Sámuel) nejével, további két férfival és három nõvel élt egy fedél alatt, de egy zsidó szolgát is tartott. Kisebb haszonbérlõként 500 forintnyi jövedelme volt váltócédulában számolva. Sajnos az 1848-as berceli összeírás azon lapja, amelyen talán Samu családja is szerepel, megsérült, a nevek olvashatatlanná váltak. Ha azonban az összeírás sorrendjébõl és az olvasható adatokból helyes következtetést vontunk le, akkor Samu családjában a következõ személyek éltek: Samu ha-
szonbérlõ volt és 1776-ban született, Szántó községben (a számos hasonló nevû település miatt a helység nem azonosítható). Felesége az összeírás idõpontjában 70 éves volt (sz. 1778-ban) és a morvaországi „Rauszticz” helységben született, gyermekként, 10 éves korában költözött Bercelre. I. 1. Az összeírás adatai szerint a családban más nem élt, azonban a következõ összeírt családegység feje egy özvegy, …er Borbála volt, akirõl megjegyzik, hogy apjával él együtt. Ez értelemszerûen azt jelenti, hogy az elõtte összeírt Blumenthál Samuval. Borbála 1812-ben született Bercelen. Legidõsebb vele élõ leánya 11 éves, Dávid fia 9 éves, Josefa nevû kislánya pedig 4 éves volt. A fiú Balassagyarmaton, a lányok Bercelen születtek. Ha azt feltételezzük, hogy Borbála 1848-ban megözvegyült, akkor a két család összeadásával megkapjuk Blumenthál Samu 1847-ben összeírt teljes családját. Samu, neje és lánya sorsáról, miként – vezetéknevük ismerete nélkül – Borbála gyermekeinek életérõl sincs további adatunk. Az idõs szülõk bizonyára még 1854 elõtt elhunytak vagy elköltöztek a faluból. Ha családrekonstrukciós feltételezésünk valóban megállja a helyét, akkor a Blumenthál család valamelyik Szántó nevû helységbõl érkezett Bercelre. Legidõsebb tagjai még ott születtek, az utódok, az 1780–90-es évektõl már Bercelen, illetve Becskén. II. Blumenthál László (Ladislau) alakja kicsivel markánsabban rajzolódik elénk, mint Samué (vö. I.). Halotti anyakönyvi bejegyzése szerint 1799ben (az 1848-as összeírás szerint 1798-ban) született Bercelen, és itt is halt meg 1874-ben. Érdekes, hogy mindezek ellenére Becskén temették el, bizonyára valamilyen számunkra ismeretlen rokoni vagy egyéb kapcsolat okán. 1847/48-ban felesége és két fia élt a családjában. Haszonbérlõként Samunál jóval kisebb, 192 váltócédulában számolt forint jövedelemre számíthatott. Felesége, Shiller (Shüller) Fáni „Bín” helységben született. Nagyobbik fiát, Dávidot 1848-ban 16, a kisebbik Jakabot 13 évesnek írják. Feltételezzük, hogy az 1848-as összeírásban László családja elõtt összeírt, 1826-os születésû Rózsi is László gyermeke lehetett (vö. II. 1.). 71
László életébõl egyetlen érdekes momentumot sikerült feltárni. Fogth Konrád 1843. április 30-án feljelentette õt Szontagh Pál szolgabírónál, mert – állítása szerint – Blumenthál egy tõle bérelt kocsma 80 forintot kitevõ árendáját már két ízben nem fizette meg. Mivel Fogth „önbíráskodással pedig élni nem akar”, levelében a hatóság közbenjárását kéri. „De már élt!” – írta oda a mondathoz a fõszolgabíró. A megjegyzés okát Blumenthál László hoszszadalmas levele világítja meg, amit a vármegye vezetõihez címzett, 1843. május 3-án. Fogth ugyanis megunván a dolgot, mégiscsak erõszakhoz folyamodott. Embereivel „hatalmassan ’s borzasztón megtámadván – írja László –, az lovaimat, kotsimat, az Udvarába hajtatá, ’s minden rimánkodásomra is szinte 20 napokig éhen, szomjan, száraz szalmán sanyargatta … egy bizonytalan haszonbéri kevés tartozásért”. (A levelet nem Blumenthál fogalmazta. Õ ugyanis, mint az 1858-ban felvett 129. számú telekjegyzõkönyvbõl az kiderül – legalábbis magyarul, latin betûkkel –, nem tudott írni.) Hozzáteszi még magyarázatként, hogy nem csak õ tartozik Fogthnak, hanem az is neki. Mint a levélbõl kiderült, a két fél között az ellenségeskedés minden bizonnyal egy istálló építése miatt tört ki, melynek elmaradása Lászlónak „tetemes károkat okozott”. Az irathoz mellékelt eredeti tanúvallomásból tudjuk, hogy Fogth emberei még húsvét elõtt két héttel Bercelen, a nyílt utcán támadtak Lászlóra, „midõn az szõlõjébe Trágyát vitt volna, Trágyástól ’s mindenestõl az Árendás Blumenthál László Lovait, tulajdon kezébõl, arra bérlett Embereivel kitsikartatta…” Végül Fogthot „a Lelki esméret meg szálta” és a lovakat kocsistól visszahajtatta Blumenthál udvarába, ám azokat – leromlott állapotuk miatt – László felesége nem akarta befogadni. Az ügy végül, mint megannyi más esetben, „barátságos úton elintéztetvén”, bírói döntés nélkül zárult le. A fenti irat László életmódjáról is tudósít. Olyan bérlõnek mutatja, aki kocsira ülve maga szállítja ki a trágyát szõlõjébe. Ebbõl következik, hogy állat-, mégpedig szarvasmarha-tartással is foglalkozott. Megemlítendõ továbbá, hogy az ismertetett tanúvallomásban keresztény emberek, nemes Horetsny József, Szinoszky Mihály, Sipos István vallottak – nemes Vajasdi Ajtay Miklós jelenlétében – 72
együttérzõen László mellett. Mindez pedig egy megtelepedett, a hagyományos falusi keretek közé betagozódott életformára utal! László esete nem különleges, a korszak polgári perei között nagy számban találunk hasonló eredetû és lefolyású konfliktusokat zsidók, vagy zsidók és keresztények között. Mint azt a per is tartalmazza, Blumenthál László árendás volt, kocsmát bérelt. Úgy hisszük, ez volt fõ megélhetési forrása, hiszen jelentõsebb földbirtokot késõbb sem találunk a nevén. Ugyanakkor az 1868-as kataszteri felmérés szerint több házingatlant bírt. Lakása a 148. szám alatt volt. Dávid fia ekkor már külön élt tõle, a 155. számú házban, talán családjával együtt. Nyilván nõsülésekor részt kaphatott az atyai vagyonból, mert a kataszteri felvételkor már az õ tulajdonában volt a 204. szám alatti ingatlan, míg apjáéban maradt a 201. számú ház, udvarral és kerttel. Ezenkívül a fiú még tulajdonosa volt 946 négyszögöl szõlõnek is. Apa és fiú közösen bírta a 87. számú házat, a hozzá tartozó udvarral és kerttel. László ingatlan vagyona árulkodik leginkább – a peres ügyben is említett – megélhetési forrásáról: három, összesen 1 kh-at kitevõ kerttel és közel 4 kh szõlõvel rendelkezett. Ez utóbbi tekintélyes mennyisége arra utal, hogy a bort saját kocsmájában mérte ki, illetõleg kereskedett vele. II. 1. László gyermekének tartjuk Blumenthál Rózsit (Regit), aki az 1848-as összeírásban jelenik meg elõször, mint 22 éves (sz. 1826), berceli születésû személy. Férjével, a nyitrai születésû, 25 éves Deutsch Ábrahámmal élt egy háztartásban. Ábrahámot már egy évvel korábban is lajstromba vették. 1847-ben mint „házanként áruló” zsidó szerepelt, nem túl magas, 125 váltócédulában számolt forint jövedelemmel. Egy évvel késõbb már Gróf Jakab nevû becskei születésû segédét is öszszeírták, ami arra vall, hogy esetleg üzletet nyitottak a faluban. Rózsi és Ábrahám fiatal házasok lehettek, 1848ban még nem volt gyermekük. A továbbiakban is csak egy fiuk születési bejegyzését sikerült megtalálnunk: II. 1. 1. László 1860-ban Bercelen született, Kiszner Jakab metélte körül, a koma Kiszner Móric volt. 1888-ban kötött házasságot az ipolysági Heksch Marival, Ignác lányával. Az esküvõt a võlegény lakóhelyén tartották. (Mari már volt egyszer há-
zas, mégpedig Bercelen, Deutsch Ignáccal, akitõl 1885-ben Iréne, 1887-ben pedig Jenõ nevû gyermeke született.) Blumenthál Rózsinak és Deutsch Ábrahámnak több gyermeke is lehetett, hiszen – a felekezeti anyakönyv szerint – például II. 1. 2. Lini lányuk 16 évesen, 1867-ben ment férjhez Kohn Ferenc halászi mészároshoz. Rózsi 1863-ban hunyt el, Bercelen temették. Az anyakönyvek tanúsága szerint Rózsi halála után özvegy férje újranõsült, Steiner Szálival. Az új házasságból Lotti (1869) és József (1872), valamint Gizella (1875) születésérõl van adatunk. Ábrahám a századforduló elõtt költözhetett el a faluból, nevét az 1897-es választói névjegyzékben még megtaláljuk, az 1900. évibõl viszont már hiányzik. Elköltözésére az utal, hogy halálozási bejegyzésének nem találtuk nyomát a berceli anyakönyvben. II. 2. Blumenthál Dávid, László fia, életérõl alig van ismeretünk. A vele körülbelül egyidõs rokonától való megkülönböztetésként a „felsõ” ragadványnevet használta. Az 1848-as összeírás szerint 1829-ben, a választói névjegyzék szerint viszont 1836-ban született. A források következetesen „földész”-nek tüntetik fel, s csak utolsó említésekor, az 1914-es listában szerepel „italmérõ”-ként. Nem tudjuk, mikor nõsült, s csupán egyetlen gyermekét ismerjük. A nyilván a nagyapja nevét viselõ II. 1. 1. László 1900-ban született Bercelen, de még ugyanabban az évben meg is halt. Dávid feleségét Lengyel Juliannának hívták, aki bizonyára a Blumenthálokkal több ágon is rokon család tagja volt. Talán azonos az 1848-ban Szécsénkén összeírt Lengyel Jakab Julianna nevû lányával. Róluk annyit tudunk, hogy Jakab az öszszeíráskor 49 éves volt és Magyarnándorban született. „Felsõ” Blumenthál Dávid Bercelen halt meg, 1913. május 28-án. Az anyakönyv már egyértelmûen kocsmárosként említi, tehát édesapja foglalkozását ûzte. Örökösei a kiskorú Ferenc és Henrik lettek, akik nyilván testvérek voltak, s talán Dávid általunk nem ismert – és vélhetõen már nem Bercelen élõ – unokái. (Dávid nem szerepel az 1892-es választói névjegyzékben, ami arra utal, hogy 1886 és 1897 között néhány évig távol élt szülõfalujától.) Érdekes módon Dávid halálozási bejegyzésében szüleit Blumenthál Hermanként és Blumenthál Fá-
niként jelölték, akkor már mindketten elhunytak. Az utóbbiban nem nehéz felfedeznünk Schiller (Schüller) Fáni nevét, és lehetséges, hogy László másik neve Herman volt. Úgy tûnik, hogy Dávid halála után Blumenthál László leszármazottai már nem sokáig éltek Bercelen, bizonyára elköltöztek. II. 3. Blumenthál Jakab az 1848-as összeírásban szerepel László gyermekeként, az összeírók szerint 1835-ben látta meg a napvilágot Bercelen. Sorsáról nincs adatunk. (Elképzelhetõ az is, hogy azonos az általunk Mózes fiának tartott Blumenthál Jakabbal – vö. III. 2.) Nem ismerjük az anyakönyvekben szereplõ Moller Bernátné szül. Blumenthál Fáni családi hovatartozását. Az anyakönyvekbõl mindössze annyi tûnik ki, hogy 1868-ban Bercelen éltek, lányuk, Rozi ekkor 16 éves volt, és feleségül ment Vinderkehr Móric sziládi kereskedõhöz. A lány életkorát figyelembe véve, Fáni az 1820–30-as években született. III. Blumenthál József családja. József az 1830-as évek közepén (1834 vagy 1836-ban) született, feltételezhetõen Bercelen. Szüleit nem ismerjük, talán Blumenthál László (vö. II.) vagy Blumenthál Mózes fia volt (vö. IV.). Az elõbbi lehetõséget gyengíti, hogy 1848-ban József nem jelenik meg László családjában összeírtként, noha ekkor még bizonyosan kiskorú volt. Erõsíti viszont a feltételezést az a tény, hogy az 1868-as birtokrészleti jegyzõkönyv szerint a Köles dûlõben Blumenthál Dáviddal (vö. II. 2.) és Deutsch Ábrahámmal– Blumenthál Rózsi (vö. II. 1.) akkor már özvegy férjével – egyenlõ arányban birtokoltak 28 kh legelõt, ami közös örökségre vagy szerzésre utal. Az 1850-es években már birtokosként szerepel, feleségével, az 1836-ban született Klein Johannával, Klein Dávid és Schwartz Julianna gyermekével. A telekjegyzõkönyvek tanúsága szerint 1893ban halt meg, örökösei gyermekei: Mór, Hermin (Gansl Izraelné) és Lina (Hirschfeld Mórné) voltak. Felesége csupán néhány évvel élte túl hitvestársát, hagyatékátadása – a telekjegyzõkönyv szerint – 1903-ban történt meg. A Blumenthálok közül József és családja kötõdött leginkább a berceli földhöz. Már az 1868-as kataszteri felmérés is komoly földbirtokot tüntet fel tulajdonaként. A falu központi helyén, a katolikus iskola és a plébánia közelében volt a lakása, 73
a 8. szám alatt. 1875-ben a szomszédos, 7. számú házat is megvásárolták. Késõbb József fia, Mór lakott itt, de József tulajdonában volt az 57/b és a 167. számú ház is. Földbirtoka 1 kh 893 négyszögöl szõlõkertbõl, közel 29 kh szántóból és 6,5 kh legelõbõl állt. A családi birtokot tovább növelték, az 1909-es birtokív-összesítõ Mór nevén már 83 kh földtulajdont tüntetett fel. Úgy tûnik, hogy a család megélhetése elsõsorban a mezõgazdasághoz kötõdött. József tekintélyes tagja volt a berceli zsidók közösségének, hiszen a hitközség 1871-es megalakulásakor az elsõ vezetõk között találjuk, talán õ viselte az elnöki tisztet is. József rokona lehetett Blumenthál Hani (életkora miatt nem József felesége, sokkal inkább édesanyja vagy nagynénje), aki 1804-ben Bátorkeszin született, és Bercelen halt meg 1856-ban, 52 éves korában. Blumenthál József és Klein Johanna ismert leszármazottai: III. 1. Mór 1853-ban (a választói névjegyzék szerint két évvel késõbb) született, és 67 éves korában, 1920-ban hunyt el Bercelen. Halálakor földbirtokosként jegyezték be, azonban a választói névjegyzékben 1900-ban mint kereskedõ, 1918-ban pedig mint fakereskedõ szerepelt, és azt megelõzõen is – jelentõs földbirtoka ellenére – bérlõnek tüntették fel. Házasságának idõpontját nem ismerjük, de valószínûleg az 1870-es vagy 1880-as években vette nõül Wosner (Wausner) Reginát, Mayer és Fleischmann Fáni lányát. Regina alig 3 hónappal élte túl férjét, 64 évesen hunyt el, szintén Bercelen. A vélhetõen lakásukként szolgáló 7. számú ház Benõ fiukra maradt, akitõl azonban a bank 1926ban elárverezte, és így 1927-ben elõbb Benõ sógorához, Deutsch Adolfhoz (vö. III. 1. 3.), majd vétel útján, 7100 P-ért, dr. Liebermann Mórhoz (lásd a Liebermann családnál!) került. Mór és Regina gyermekeinek pontos számát – az anyakönyvek hiányai miatt – nem tudjuk. Az alábbiakról van tudomásunk: III. 1. 1. Dávid Herman 1877-ben született és gyermekként, 1885-ben halt meg. III. 1. 2. Sára 1885-ben született, további sorsáról nincs adatunk. 74
III. 1. 3. Benõ (Moshe Bentzion) legvalószínûbb születési dátuma 1892 (ezzel az évszámmal szerepel a balassagyarmati temetõ Gansl-emléktábláján is). A YVA-ban található 1888-as és 1893-as dátum is a neve mellett. Házassága nem szerepel a berceli anyakönyvben, azt vélhetõen máshol, valamikor 1910 körül tarthatták meg a Boldogasszonyon, 1886-ban született Deutsch Idával, Gyula és Eszter lányával. (Ida testvérét lásd a Deutsch családnál!) Benõ foglalkozása nem egyértelmû. Egyik fia, Mikhael (vö. III. 1. 3. 11.) – a YVA adatlapján, 1994ben – a földbirtokos (land owner) megjelölést használta (gyermekei iskolai anyakönyvében is gazdálkodóként szerepel), míg másik fia, Blumental Yitzkhak (vö. III. 1. 3. 5.) 1956-ban tanítónak (teacher) tartotta. Ez alapján Benõ iskolázott ember lehetett, és talán mint hitoktató is mûködött a közösségben. Benõt a deportáláskor, 1944-ben, nem kevesebb, mint nyolc családtagjával együtt hurcolták el. Feleségével és több gyermekével együtt a holocaust áldozata lett. III. 1. 3. 1. Benõ és Deutsch Ida elsõszülött lánya az 1912-ben született Gabriella volt. A polgári iskola négy osztályát végezte el, 1941-ben vette nõül Kaufer Jenõ, Adolf és Haász Jozefina fia, aki Felsõszelin, 1910-ben született, de házasságkötésekor már Bercelen lakott és (akárcsak apósa?) hitoktatóként mûködött. Gyermekük nem született, házuk nem volt, talán a feleség családjában éltek. 1945-ben egy hálógarnitúrát és egy varrógépet írtak össze vagyonukként. Csak feltételezzük, hogy Jenõt munkaszolgálatra hívták be. 1945 végéig még nem érkezett haza, kérdés, hogy túlélte-e a háborút. Felesége viszont hazatért. 1945 közepén Szobnál lépte át a magyar határt. A községi jegyzõ kérdéseire rövid válaszokat adott: „házhelyet szeretnék kapni”, férjét várja haza, jelenleg testvéröccse üzletében tevékenykedik és a továbbiakban is itt szeretne dolgozni. III. 1. 3. 2. József 1915-ben született. Elhurcolása elõtt már házas volt. Felesége Fischer Hedvig 1914-ben, gyermeke, III. 1. 3. 2. 1. Tibor 1941-ben született. József hat elemivel rendelkezett, Bercelen és Palotáson vitt szatócskereskedést hat évig. Visszatért a deportálásból. Sárvárnál lépett Magyarország földjére, 1945 januárjában. Lengyelországból érkezett. Felesége és gyermeke azonban meghaltak. A haza-
érkezés után újranyitotta szatócsüzletét. Házhelyet szeretett volna, mivel ingatlana nem volt. 1945 végén iparigazolványa intézés alatt volt. Akkori nyilatkozata szerint a továbbiakban is Bercelen szeretett volna dolgozni. III. 1. 3. 3. Piroska 1916-ban született. Még hajadon volt, amikor 1944-ben deportálták. Túlélte a lágeréletet, 1945-ben Szobnál lépte át a magyar határt. Elhurcolása elõtt varrónõként dolgozott – elmondása szerint –, visszatérése után is ezt a szakmát szerette volna folytatni. III. 1. 3. 4. Benõ és Ida negyedik gyermeke a Szeréna nevet kapta, 1918-ban született, azonban még ugyanabban az évben meghalt. III. 1. 3. 5. Ignác 1919-ben született. További sorsát nem ismerjük. A berceli római katolikus elemi iskola tanulói között sem találtuk. (A háború után valószínûleg Izraelben telepedett le.) III. 1. 3. 6. Mór 1921-ben született. Elemi iskolai tanulmányait 1928-ban kezdte meg. A deportálásból nem tért vissza. III. 1. 3. 7. Jenõ 1922-ben született. Túlélte a borzalmakat, 1945. május 23-án, Alsószölnöknél lépte át a magyar határt. Hat elemit végzett, deportálása elõtt már kereskedõként dolgozott, visszatérte után is ezt szerette volna folytatni. 1945 végén testvére, József szatócsüzletében dolgozott. III. 1. 3. 8. Márta (sz. 1923) a háború végén szintén visszatért Bercelre. 1945 elején Szobnál lépte át a határt. Azelõtt hat elemi osztályt végzett, elhurcolásakor még nem volt munkahelye, visszatérte után, nõvérével együtt, varrónõként szeretett volna dolgozni. III. 1. 3. 9. Gyula 1925-ben született. A deportálásból visszaérkezve, hat elemivel a háta mögött, kereskedõként kívánt elhelyezkedni. III. 1. 3. 10–11. Ilona és Miklós 1926-ban születtek, ikertestvérekként. A lány nem élte túl a deportálást, Miklós azonban 1945-ben visszatért. Akkori tervei szerint a kereskedelemben szeretett volna dolgozni. Helyzetét jellemzi az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához, 1945. december 17-én beadott kérvénye: „Deportáltságból hazaérkezvén, otthonomat feldúlva, üzletemet kifosztva, lakásomat lerombolva találtam. Csak jótékonysági egyesületek támogatásával tengõdöm lelkileg és testileg tönkretett életemet. Otthont szeretnék magamnak alapítani…” (Miklós késõbb külföldre, vélhetõen Izraelbe vándorolt ki.)
III. 1. 3. 12. Blumenthál Benõ és Deutsch Ida utolsó ismert gyermeke, Dezsõ, 1928-ban született, de még ugyanabban az évben meghalt. III. 1. 4. József és Ida negyedik, általunk ismert gyermeke Gizella (szül. Bercel, 1887) volt, akinek azonban további sorsáról nincs adatunk. III. 1. 5. Az utolsó ismert gyermek, az 1888-ban született Róza, akinek sorsáról szintén nem rendelkezünk információval. III. 2. Hermin 1865-ben látta meg a napvilágot (van adat 1862-es és 1868-as születésére is) és valamikor az 1890-es években kötött házasságot a dunaszerdahelyi (vagy ásványi) születésû Gansl Izraellel. Kettejük házasságából népes és a közösség életében jelentõs szerepet játszó família származott, melyet a Gansl név alatt mutatunk be (lásd a Gansl családnál!). III. 3. Lina 1862-ben született, vélhetõen Bercelen. Az 1880-as vagy ’90-es években kötött házasságot Hirschfeld Mórral. Férje származásáról nincs adatunk. Lina 1905-ben, 42 éves korában elhunyt, ekkor kiskorú gyermekei voltak az örökösei. Hátrahagyott értékeit 5461 koronára becsülték, melyet 2058 korona költség és kölcsön terhelt. A telekjegyzõkönyv III. 3. 1. Hirschfeld Katalin, III. 3. 2. Sarolta, III. 3. 3. Lipót, III. 3. 4. Margit és III. 3. 5. Ilona nevét sorolja fel. Közülük mindössze az 1903-ban született Ilona bejegyzését találtuk meg a berceli anyakönyvben, ami arra vall, hogy testvérei 1895 elõtt születtek, vagy a megelõzõ években a család más településen élt. Az anya halála után a család Vácra költözött. Ilona valamilyen módon Szepesbélára került, ahol 1917. július 11-én meghalt. A családtagok közül ekkor apja Vácon élt, akárcsak Sarolta, aki akkor már Mandal Nátán felesége. Velük élt még a kiskorú Margit. Lipót a fronton harcolt. Az 1900-ban született Margit unokatestvéréhez, Gansl Izrael és Blumenthál Hermin fiához, az 1896-ban született Simonhoz ment feleségül (vö. Gansl I. 5.). Házasságukat bizonyára Vácon kötötték meg. Nem ismerjük rokonságukat Hirschfeld Alízzal, aki szintén Bercelen kötött házasságot az 1906-os születésû Schweitzer Lipóttal (lásd ott!). 75
IV. Blumenthál Mózes születésérõl nincs egyértelmû adatunk. Sírköve alapján 1855-ben hunyt el, Bercelen. A sírkõ kiváló, kortársai közül kiemelkedõ férfiúként jellemzi. A vallásgyakorlat terén játszott szerepével, konfliktusaival a közösség múltjáról szóló fejezetünkben emlékeztünk meg. Családját az 1848-as – részben olvashatatlan – öszszeírásból és a késõbbi anyakönyvi adatokból kíséreltük meg rekonstruálni. Sírköve adatai szerint édesapja Blumenthál Simcha, édesanyja pedig Lea volt. Ha helyesen azonosítottuk az 1848-as összeírás olvashatatlan nevû, ám ismert életkorú családfõjével, akkor Mózes Bercelen, 1801-ben született. A feleség, Tauber (vagy Jauber) Hermin, 1803ban, Nádasdon látta meg a napvilágot. Családjában 1848-ban egy 16, egy 13, egy 7 és egy 5 éves gyermeket írtak össze, utóbbiról tudjuk, hogy lány volt, valószínûsíthetõ, hogy az idõsebb három pedig fiú. Mivel a megelõzõ évben még négy fiút írtak össze, ez azt jelenti, hogy 1847/48-ban az egyik már vagy eltávozott a családból, vagy pedig meghalt. Mózes már 1843-ban is szerepelt a berceli zsidók összeírásában. 1847-ben egy keresztény szolgát is tartott, ekkor kisebb haszonbérlõként tüntették fel, 300 váltócédulában számolt forint jövedelemmel. A következõ évi összeírás szerint kereskedõ volt. Lehetséges, hogy családjával a 245. számú házban lakott, abban, amely késõbb Dávid fiára szállt. 1868-ban itt halt meg Blumenthál Jiszka, aki felesége vagy testvére lehetett Mózesnek, hiszen 1808ban született, s halálakor már özvegy volt. Mózes lehetséges gyermekei közül Dávidról (vö. IV. 1.) és Márkról (vö. IV. 3.) bizonyosan tudjuk, hogy az õ fiai voltak, Jakabról (vö. IV. 2.) ugyanezt a telekjegyzõkönyvekben való közös szereplés alapján feltételezzük. Az 1848-as összeírás adatait a három személlyel azonosítva azt kapjuk, hogy Dávid 1832-ben, Jakab 1835-ben, míg Márk 1841ben született. IV. 1. Dávid az „alsó” ragadványnevet kapta, felnõttkorában bizonyosan a 245. számú ház lakója volt. Bercelen, az összeírás szerint 1832-ben (a halálozási bejegyzése szerint 1834-ben, míg a választói névjegyzék szerint 1837-ben) született. Az örökösödési eljárások szerint idõsebb volt testvéreinél. Neve, a ránk maradt választói jegyzékekben 76
– 1886-tól haláláig – folyamatosan szerepel. Saját kezû aláírását a berceli 180. számú telekjegyzõkönyv õrzi. 1868-ban az említett 245. számú ház szerepel a nevén, lakház és udvarként, malommal együtt, a hozzá való kerttel. Ez talán azt jelenti, hogy Dávid (vagy elõdei: Mózes, Simcha) volt a megalapozója annak a malomvállalkozásnak, amely – természetesen megváltozott tulajdonosokkal, a falu másik részén és korszerûsített berendezéssel – a mai napig mûködik Bercelen. Emellett Dávid közel 2 kh kerttel és ugyanennyi szõlõvel rendelkezett. Földtulajdont nem találunk a nevén, mint ahogy gyermekei nevén sem. Halotti bejegyzésében földbérlõnek tüntették fel, miként a választói névjegyzékben is. Földmûveléssel tehát mindenképp foglalkozott, kérdés, hogy megélhetése alapját ez, vagy más vállalkozása (például a malom) jelentette-e. Dávid 1904. augusztus 3-án hunyt el. Felesége, Grünbaum Mária – néhai Grünbaum Samu és egy ismeretlen keresztnevû Blumenthál lánygyermeke – öt évvel késõbb, 1909-ben követte õt. 71 évesen hunyt el, Bercelen. Mivel az anyai részt Simon nevû (legidõsebb élõ) fia örökölte, vélhetõen öregkorában vele lakott. Blumenthál Dávid „alsó” és Grünbaum Mária ismert leszármazottai: IV. 1. 1. Halva született gyermek, 1857-ben. IV. 1. 2. Blumenthál Áron 1863-ban született és még ugyanabban az évben meghalt. Körülmetélését Kiszner Mózes végezte, a koma Blumenthál József volt. IV. 1. 3. Hermina 1865-ben látta meg a napvilágot, az 1880/1890-es években ment férjhez Snyders Dávidhoz. Elsõ gyermekük, IV. 1. 3. 1. Franciska Bercelen született 1896-ban, de ezt követõen nincs adatunk a családról, bizonyára elköltöztek. IV. 1. 4. Hermina ikertestvére volt Simon. Õt Kálmán Ábrahám metélte körül, míg a koma Vallesz Sámuel volt. A választói névjegyzék szerint Simon földbérlõ volt, gyermekei viszont már 42 kh-as birtokot örököltek tõle. 1909-ben nevén szerepelt a 134. számú házingatlan. Kétszer nõsült. Elõször ismeretlen idõpontban Lõwy Nettit, néhai József és Reichfeld Mária lányát vette nõül. Netti azonban 35 évesen, 1902-ben el-
hunyt. Ekkor Simon (a házasságkötéskor Samuként anyakönyvezték) elsõ felesége egyik rokonát vette nõül, Lõwy Malvint, Lipót és Krausz Johanna gyermekét, aki Galgócon született, 1875-ben. Simon 1931. március 31-én hunyt el, Bercelen. Örökösei neje és gyermekei voltak. Özvegyét 1944-ben deportálták, ahol – több gyermekéhez hasonlóan – életét vesztette. Mivel 1945ben a községi jegyzõ összeírásában csupán egy nappali, egy háló- és konyhaberendezést találunk elhagyott javaként, feltételezzük, hogy elhurcolásakor valamelyik mostohagyermekénél lakott. Simonnak és Malvinnak nem születtek gyermekei. Blumenthál Simon és Lõwy Netti leszármazottai: IV 1. 4. 1. A telekjegyzõkönyvek Simon örököseként tüntetik fel József nevû gyermekét. Feltevésünk szerint õ azonos azzal a személlyel, aki Protovin Borbálát vette el, és akit 1944-ben mátranováki lakosként hurcoltak el. Egyikük sem tért vissza a deportálásból, a mátranováki halálozási anyakönyv a családfõ, felesége és Éva lányuk adatait tartalmazza. IV. 1. 4. 2. Soma (Sámuel) 1894-ben született Becskén. Ez arra vall, hogy szülei – életük egy részében – itt éltek. 1923-ban azonban Soma már Bercelen lakott, ekkor vette nõül Gansl Izrael és Blumenthál Hermin (vö. III. 2.) lányát, az 1900-ban született Gansl Saroltát. Soma ekkor terménykereskedõ volt. Gyermekei iskolai anyakönyvezésekor 1832-ben gazdálkodóként, 1835-ben ismét kereskedõként tüntették fel. A piactéren laktak. Soma egy héttagú család fejeként élte át a vészkorszak elsõ éveit. Az 1945-ös összeírás szerint a szülõi ház egyhatod részének volt a tulajdonosa, bútorzatként egy hálószoba-berendezést írtak öszsze elhagyott javaként, ami arra vall, hogy családjával egy lakrészben éltek. Kereskedése mellett megélhetését biztosította annak a 42 kh-as birtoknak a hatoda is, melyet szüleitõl örökölt, illetõleg az összeírásban tejfeldolgozásra szolgáló felszerelés is szerepelt. Soma 1945 végén már visszatért Bercelre. Felesége azonban – a YVA adatai szerint – a holocaust áldozata lett. Soma és Sarolta ismert gyermekei: IV. 1. 4. 2. 1. Eszter 1924-ben született. A holocaust áldozata lett. A háború éveiben – a YVA adatai szerint – Bercelen vagy Miskolcon élt.
IV. 1. 4. 2. 2. Ignác 1926-ban született, 1945-ben visszatért Bercelre. Késõbbi sorsát nem ismerjük. IV. 1. 4. 2. 3. Edit 1928-ban született. A holocaust áldozata lett. A háború éveiben – Eszterhez hasonlóan – Bercelen vagy Miskolcon élt. IV. 1. 4. 2. 4. Lea 1930-ban született. A holocaust áldozata lett. A YVA adatai szerint elhurcolása elõtt Bercelen élt. IV. 1. 4. 2. 5. Margit 1935-ben született. Nõvéreihez hasonlóan a holocaust áldozata lett. Azt megelõzõen Bercelen élt. IV. 1. 4. 3. Simon és Netti harmadik gyermeke, Márton, 1895-ben született Galgagután. 1923-ban már Bercelen élt és önálló vaskereskedése volt, ugyanakkor gazdálkodott is, sõt gabonafelvásárlással is foglalkozott. Ekkor vette nõül a berceli Lõwy Miksa és Rosenfeld Ida lányát, Lõwy Margitot, aki helyben, 1900-ban látta meg a napvilágot. (Márton és Margit unokatestvérek voltak, hiszen Márton anyja is a galgóci Lõwy családból származott.) Márton nem élte túl a deportálást, a YVA adatai szerint 1945. április 28-án hunyt el. Felesége, Manci, szintén áldozat lett, akárcsak három gyermekük: IV. 1. 4. 3. 1. Ella (Gabriella), aki 1924-ben, IV. 1. 4. 3. 2. Klára, aki 1925-ben és IV. 1. 4. 3. 4. Magdolna, aki 1931-ben született Bercelen. IV. 1. 4. 3. 3. Márton és Margit egyetlen, utónevet nem kapott fia 1928-ban született és csecsemõként még ugyanabban az évben meghalt. IV. 1. 4. 4. Simon negyedik fia Henrik volt. 1897ben született Galgagután, az 1930-as években kereskedõként szerepelt gyermekei iskolai anyakönyvében. 1928-ban házasodott, ekkor marhakereskedõnek írták. A berceli születésû, akkor 29 éves Schweitzer Jozefint vette feleségül, aki Sámuel és Stern Rozália gyermeke volt. 1945-ben összeírt elhagyott vagyona a következõ tételekbõl állt: egy ház és a hozzá tartozó gazdasági épület egyhatod része; a ház berendezése: egy háló-, egy ebédlõ- és egy konyhabútor; 42 kh földbirtok egyhatod része, szõlõfeldolgozó gépek és felszerelések, egy tehén. Mindez, mint a Blumenthálok többségénél, kétlaki életmódra utal, melyben a kereskedés dominanciája mellett szerepet kap a mezõgazdálkodás is. A deportálás elõtt családja öt fõbõl állt, magát, feleségét és három kiskorú gyermekét számolva. 77
Közülük senki sem tért vissza. Henrik a YVA adatai szerint munkaszolgálatosként, 1943. január 15én halt meg, bizonyára az orosz hadszíntéren. Családja többi tagját deportálták. Henrik és Jozefin Auschwitzban meggyilkolt gyermekei: IV. 1. 4. 4. 1. László (sz. Bercel, 1929), IV. 1. 4. 4. 2. Éva (sz. Bercel, 1932), IV. 1. 4. 4. 3. Ágnes (sz. Bercel, 1936). IV. 1. 4. 5. Henrik nagyobbik húga, Franciska, Nógrádkövesden született, 1898-ban. 1923-ban berceli lakosként kötött házasságot a vele egyidõs Gansl Áronnal, Izrael és Blumenthál Hermin (vö. Blumenthál III. 2.) fiával. Franciska, több gyermekével együtt a holocaust áldozata lett, családja sorsát részletesebben a Gansl családnál tárgyaljuk. (Lásd a Gansl családnál!) IV. 1. 4. 6. Simon legkisebb lánya, Piroska, 1900ban született Nógrádkövesden. 1926-ban házasodott Fried Ernõ hajdúnánási gabonakereskedõvel, aki 1899-ben látta meg a napvilágot Izrael és Glücklich Betti gyermekeként. Egybekelésük után egy ideig még Bercelen éltek, két gyermekük, IV. 1. 4. 6. 1. Izidor 1929-ben és IV. 1. 4. 6. 2. Edit 1936-ban még itt született, azonban a háború alatt a család már – ismereteink szerint – Hajdúnánáson élt. Piroska és Ernõ sorsáról nincs tudomásunk, talán túlélték a háborút. Két, általunk ismert gyermekük gettóba került és vélhetõen – de korántsem bizonyosan – a holocaust áldozata lett. Lehet, hogy Simonnak és Lõwy Nettinek volt egy Mór (Moshe) nevû fia is, aki Lõrincibe nõsült, Barok Fridát véve nõül, és – a YVA adatlapja szerint – Auschwitzban halt meg. IV. 1. 5. Dávid és Grünbaum Mária 1867-ben született gyermekét Cicelának írták az anyakönyvben, késõbb azonban Gizellaként szerepelt a dokumentumokban. 1888-ban vette õt feleségül Kiszner Izsák marhakereskedõ Felsõpeténybõl, akinek apját Mártonnak, az anyját pedig Blumenthál Pepinek hívták. Nyilván egy régebbi, petényi rokonság megerõsítésérõl volt szó. (Velük kapcsolatban lásd még a Gansl családnál elmondottakat!) IV. 1. 6. A hatodik gyermek már halva született, 1869-ben. IV. 1. 7. A hetedik, Márta, viszont életben ma78
radt. 1870-ben látta meg a napvilágot, azonban további sorsát nem ismerjük. IV. 1. 8. Etti 1872-ben született és még ugyanabban az évben meghalt. IV. 1. 9. Zsuzsanna 1873-ban született. 1897-ben vette õt nõül Barok Miksa (Márkus) homokterenyei földbérlõ, Sándor és Grünbaum Zsuzsanna fia. (A két örömanya névazonossága talán szoros rokonsági kötelékre utal – vö. IV. 1. 4.) Zsuzsanna további sorsáról nincs ismeretünk. IV. 1. 10. Dávid és Mária tizedik gyermeke 1876ban született. Az anyakönyvbe a Sendel utónév került beírásra, azonban õt a késõbbi dokumentumokban szereplõ Áronnal azonosítjuk. Áron szerepel az 1914 és 1918-as választói névjegyzékben is. Az 1890-es évek végén vehette felségül Gelber Reginát, aki talán galgagutai volt, mivel elsõ két gyermeke születésekor a család itt élt. Regina azonban 1901-ben meghalhatott, mert Áron következõ évben született gyermekének már új asszony, Feldmann Johanna (Hani) volt az anyja. A kis család azután 1913/14-ben Galgagutára költözött, hogy innen 1914-ben – Áron apja, Dávid halála után – visszatérjenek Bercelre. Vélhetõen ekkor került a faluba Áron sógora, Feldmann József (sz. 1880) gabonakereskedõ is (vö. Feldmann I.). Az 1909-es kataszteri összesítõ szerint Áron tulajdonosa volt a 240. számú háznak, mely késõbb unokaöccse, Blumenthál Soma tulajdonába került. Áron – gyermekeinek iskolai anyakönyve szerint – feles földbérlõ volt. Neve 1925-ben szerepel utoljára ilyen dokumentumban. Utolsó, általunk ismert lánya, Jolán, ekkor járt a berceli elemi iskolába. Ezt követõen a család egyetlen tagjáról sincs adatunk, bizonyára mindannyian elköltöztek Bercelrõl. Ismert gyermekeik: IV. 1. 10. 1. Az anyakönyvezés idején nevet még nem kapott gyermek Galgagután született, a bejegyzés szerint 1898-ban. IV. 1. 10. 2. Lipót, szintén Galgagután született, 1901-ben. IV. 1. 10. 3. Margit 1902-ben, míg IV. 1. 10. 4. Dávid 1905-ben jött a világra Bercelen. A YVA adatai szerint utóbbi a háború idõszakában munkaszolgálatosként halt meg, azonban a háború kezdetekor, valószínûleg, már nem Bercelen lakott. IV. 1. 10. 5. Rozália 1906-ban, IV. 1. 10. 6. Mór 1910-ben és
IV. 1. 10. 7. Mária 1917-ben szintén Bercelen született. Mária még világra jöttének évében meghalt. IV. 1. 10. 8. Artúr 1913-ban született Galgagután és 1915-ben Bercelen halt meg. IV. 1. 10. 9. József szintén Galgagután született, 1914-ben, és 1915-ben Bercelen halt meg. IV. 1. 10. 10. Áron és Hani 1915-ben született gyermeke csupán egy napot élt, nevet még nem kapott. IV. 1. 10. 11. Utolsó gyermekük, Jolán, Bercelen látta meg a napvilágot, 1917-ben. IV. 1. 11. Dávid és Mária tizenegyedik gyermeke, Karolin 1877-ben született. Csak házasságkötésérõl van adatunk. 1899-ben vette õt el egy rékasi szatócs, az Ungváron, 1871-ben született Fried Salamon, Bertalan és Weisz Betti fia. (Nem tudjuk, hogy Blumenthál Piroska férje, Fried Ernõ, rokonságban volt-e Salamonnal – vö. Blumenthál IV. 1. 4. 6.) IV. 1. 12. A Yad Vashem adatbázisa szerint Dávidnak és Máriának (Mirl, Mirjam) volt egy 1879ben Bercelen született, Jehoschua nevû fia is, akinek haláláról egyik gyermeke, Yekhiel 1958-ban adatlapot töltött ki. E szerint Jehoschua Bercelen született, ott is élt kereskedõként. Már mint özvegyet deportálták 1944-ben, ahol életét vesztette. Forrásaink segítségével Jehoschua személyét nem tudtuk azonosítani. IV. 1. 13. 1880-ban (a választói névjegyzék szerint 1878-ban) született Falk (Fülöp), aki talán tudatosan kapta a család egyik 18–19. századi õsének a nevét. Apja halála után, 1914-ben került be a választói névjegyzékbe. Ekkor már 34 éves volt. Az 1909-es kataszteri összesítõ szerint a 240/a számú ház volt a tulajdonában (tehát Áron nevû bátyjának szomszédságában lakott, nyilván egy általunk nem ismert telekmegosztás után). Falk a berceli közösség tekintélyes – bár nem a leggazdagabb – tagjai közé tartozott. A vészkorszak idõszakában – mint elnök – õ vezette a hitközséget. Foglalkozására nézve kocsmáros volt, bár a háború után vegyeskereskedését említik a források. 3 kh-as szõlõbirtokot is mûvelt. 1945-ben összeírt – jórészt már tönkrement – ingó és ingatlan vagyona: egy ház 8 szobával és üzlethelyiséggel. Berendezési tárgyak: két konyha-, két háló- és két ebédlõbútor-garnitúra. Továbbá két kert és egy szõlõkert, kb. 4 kh földbirtok, valamint gazdasági eszközök (szecskavágó, répavágó, bor-
prés, borászati felszerelések), végül két tehén és 1 borjú. (A felsorolásból kitûnik, hogy családja két lakrészben élhetett.) Nem tudjuk, hogy felesége mikor és hol született, miként házasságuk idõpontja sem ismert. Rubinstein Szidónia 49 éves korában, 1931. május 5én hunyt el, Bercelen. Néhai Rubinstein Mayer és Schwarcz Eszter gyermeke volt. Falk családja 1944ben hat lelket számlált. A családfõ nem élte túl a deportálást. Gyermekei: IV. 1. 13. 1. Dávid 1907-ben született. Az ekkor már halott nagyapja nevét kapta. Felesége, Kiszner Eleonóra (Peszl, Lea) Jászfelsõszentgyörgyön született – a YVA adatai szerint – 1906-ban, Kiszner Gyula leányaként. Házasságkötésük után a fiatalok Galgagután telepedtek le, itt születtek gyermekeik is: IV. 1. 13. 1. 1. Szeréna Piroska 1936-ban, IV. 1. 13. 1. 2. Miksa 1938-ban, IV. 1. 13. 1. 3. József 1939-ben és IV. 1. 13. 1. 4. Márta 1940-ben. A kis családból csak a családfõ tért vissza, 1945. február 27-én, a többiek mind odavesztek. Dávid sem Galgagutára költözött, hanem szülõfalujába, Bercelre. Hat elemi osztályt végzett, elhurcolása elõtt kereskedõként dolgozott. Kilenc évig vezette önálló üzletét. Az utolsó évben – bevallása szerint – 4000 P jövedelme volt. Most – nyilatkozta – mindene „széthurcolva”. Három testvérét õ tartja el. A jövõben mint szatócs szeretne dolgozni. IV. 1. 13. 2. Sándor 1908-ban született, további sorsáról nincs adatunk. IV. 1. 13. 3. Salamon (Schimschon, Samson) 1910-ben született. Ismeretlen helyen házasodott össze Buchinger Bellával. A YVA szerint a holocaust áldozata lett, azonban a háború alatt – talán a házasságkötés óta – már nem Bercelen éltek, hanem Somlószõlõn vagy Celldömölkön (ennek ellentmond öccse, Yekhiel – õt Jenõvel azonosítjuk –1956-ban tett nyilatkozata, aki Bercelt jelölte meg Salamonék háború alatti lakóhelyéül). IV. 1. 13. 4. Mihály 1911-ben született, és özvegy édesapja fájdalmát növelve 27 éves korában, mint kereskedõsegéd halt meg. IV. 1. 13. 5. Jenõ 1914-ben jött a világra. Visszatért a deportálásból. Sopronnál, 1945. március 13án lépte át a trianoni magyar határt. Még nõtlen volt. Elhurcolása elõtt három évig Petényben dolgozott kereskedõsegédként. Havi 100 P keresete 79
volt. „A szülõi ház lebontva, üzletberendezés és árukészlet elhurcolva” – írta visszatérte után az eléje tett kérdõívre. Alkalmi kereskedõsegéd és szõlõmunkás szeretett volna lenni. Öreg, özvegy édesapját még visszavárta. IV. 1. 13. 6. Jakab (Schulem, Shalom, Sólem) az anyakönyv szerint 1916-ban született (a balassagyarmati Gansl-emléktábla szerint 1915-ben). 1944-ben még nõtlen volt, kereskedõként dolgozott. Testvére, Yekhiel nyilatkozata szerint a holocaust áldozata lett, Auschwitzban halt meg. IV. 1. 13. 7. Magdolna 1917-ben született. Grosz Jenõ (Jakab?) vette õt feleségül, ismeretlen idõpontban. Vélhetõen Salgótarjánban éltek és Magda csak a deportálásból visszatérve költözött Bercelre. Komáromnál lépte át a határt, 1945. június 17én. Nyilatkozata szerint férje „el lett hurcolva”, 1945 végéig még nem érkezett vissza. Az „ingóságok: széjjelhurcolva”. Ha férje megjön, akkor Salgótarjánba szeretne visszatelepülni. Kívánsága a jegyzõ szerint: „elhurcolt ingóságai visszakérése”. IV. 1. 13. 8. Blanka 1919-ben született. További sorsát nem ismerjük. IV. 1. 13. 9. Miklós 1920-ban született. A deportálást túlélte és 1945-ben visszatért Bercelre. IV. 1. 13. 10. Flóra 1922-ben született. Hat elemi osztályt végzett. Visszatért a deportálásból. Magda nõvérével együtt Komáromnál lépte át a határt, 1945. június 17-én. Ekkor még hajadon volt. Két visszatért bátyja háztartását vezette. IV. 1. 14. Dávid és Mária legutolsó, ismert gyermeke Szerén (Száli) volt, aki 1882-ben született. Jakubovits Bernát vette õt feleségül. (Sorsát ott ismertetjük!) A holocaust áldozata lett, férjével együtt. IV. 2. Mózes feltételezett gyermekei közül Jakabról rendelkezünk a legkevesebb és legbizonytalanabb adattal. Az 1848-as összeírás szerint 1835-ben, a választói névjegyzék szerint (csak az 1897. éviben jelenik meg, mint „földész”) 1836-ban született. Az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon „magántudósként” említi, mint aki még a hitközség alapítása elõtt, 1870-ben jesivát létesített Bercelen, amelynek húsz hallgatója volt. (Kérdés, hogy az eddig felsorolt adatok ugyanarra a Jakabra vonatkoznak-e.) Az anyakönyvi adatokból tudjuk, hogy feleségét Grosz Fáninak hívták. Alább ismertetett gyermekeikrõl születésükön kívül mást nem tudunk. 80
Valószínû, hogy Jakab családja 1897 és 1900 között elköltözött a faluból. IV. 2. 1. Adolf 1871-ben született, Lõwy Simon metélte körül, a koma Grosz Leopold volt. Elemi tanulmányait helyben, magántanulóként végezte, Háber Salamon tanító keze alatt. IV. 2. 2. Hani 1874-ben jött a világra, a névadó és a koma Lõwy Simon volt. IV. 2. 3. Herz Herman 1877-ben született, de 1884-ben elhunyt. Lehetséges, hogy Jakab gyermeke volt a YVA adatbázisában szereplõ Blumenthál Herman, aki 1882-ben született Bercelen (anyját Leának hívták). Fia, Menakhem Emanuel, 1957-ben úgy nyilatkozott, hogy Herman (Erman) Auschwitzban halt meg, elhurcolása elõtt Bercelen lakott, és Rosenthál Júliával volt nõs. V. Blumenthál Márk – az anyakönyvi bejegyzés szerint – 1840-ben látta meg a napvilágot (a választói névjegyzék adatait visszaszámolva 1844-ben). Már özvegyen, 1919. január 9-én hunyt el Bercelen. Néhai szülei Blumenthál Mór és Tauber Hermina voltak. Az anyakönyv magánzóként adja meg foglalkozását, míg az 1900-as, 1905-ös és 1914es választói névjegyzékben gépészként szerepelt. Talán cséplõgép-tulajdonos volt. Leányainak házasságkötésekor, az 1900-as évek elején, viszont kocsmárosként tûnik fel. Az 1918-as választói névjegyzékbõl Márk hiányzik, noha ekkor még életben volt. Az 1909-es kataszteri összesítõben sem szerepel ingatlantulajdonosként. Talán ebbõl is adódhatott az, hogy utódai nem kötõdtek olyan erõvel a faluhoz, mint a família többi ágának tagjai, és felnõve többnyire más vidékre költöztek. Márk feleségét két néven adja meg a halotti anyakönyv. A férj halálakor néhai Lõwy Saroltát nevezik meg, ugyanakkor 1908. április 29-én bekövetkezett elhunytakor Lõwy Lotti néven anyakönyvezték. 1841-ben, Lõwy Kálmán és Hoffmann Regina gyermekeként született, Köpcsényben. Gyermekeik születési bejegyzéseiben, az anyakönyvben a férj Márk, Márkus és Max, de idõnként Miksa, a feleség pedig Lotti, ill. Sarolta Lézi néven jelenik meg. V. 1. Elsõ ismert gyermekük 1869-ben született Bercelen. A csecsemõt Rusznák Áron metélte körül, míg a tanú maga az apa, Blumenthál Márkus
volt. Karl (Kárl, Károly) és felesége, Lõwy Hermin berceli életérõl csupán az anyakönyvek tanúskodnak. A születési bejegyzésen kívül a család tagjairól nem tudunk egyebet, 1913 után valószínûleg elhagyták a falut. Talán Lõrincire költöztek, ahol 1944-ben Ferenc nevû fiuk élt, aki a holocaust áldozata lett. V. 1. 1. Elsõ gyermekük 1898-ban született és az anyakönyvi bejegyzés idején még nem kapott nevet, és azt utána sem írták be. V. 1. 2. Mózes 1900-ban, V. 1. 3. Lajos 1902-ben, V. 1. 4. Áron Mihály 1904-ben, V. 1. 5. Ignác 1905-ben, V. 1. 6. Rozália 1908-ban született. V. 1. 7. Jenõ 1910-ben jött a világra, azonban még ugyanabban az esztendõben meghalt. V. 1. 8. Dávid 1911-ben, míg V. 1. 9. Szeréna 1913-ban látta meg a napvilágot. V. 2. Márk második fiát az apai nagyapa nevére keresztelték. Mózes 1870-ben született, körülmetélését Rusznák Áron végezte, a tanú Blumenthál József volt. Mózes sorsát nem ismerjük. Lehetséges, hogy gyermekkorában meghalt (vö. V. 7.), de talán õ volt az, aki felnõve Morgenstein Amáliával kötött házasságot, és a II. világháború alatt Újpesten lakott. Ha így van, akkor a holocaust áldozata lett. V. 3. Az 1872-ben született Áron körülmetélését Herman Dávid végezte, míg a koma Deutsch Dávid volt. Egyebet róla sem tudunk. V. 4. Johanna 1874-ben született. Két házasságkötésérõl is tudunk. 1897-ben egy Ipolyságon, 1873-ban született, de balassagyarmati lakos vegyeskereskedõ, Weisz Dávid (Bernát és Freund Netti fia) felesége lett. Bizonyára nem Bercelen éltek, mivel az itteni anyakönyvekben nincs bejegyezve a férj elhalálozása. Hani 1905-ben egy másik, püspökladányi vegyeskereskedõhöz ment férjhez, az 1871-ben született Haász Gusztáv Károlyhoz, Bernát és Grünfeld Borbála fiához. V. 5. A dédnagyapa nevét kapó Szimche 1875ben látta meg a napvilágot. Ungár Jakab metélte körül, a koma Blumenthál Meri volt, akit nem tudunk egyik családtaggal sem azonosítani. Talán – legalábbis az adatok erre utalnak – Szimchével azonosítható az a családtag, aki Samuként (vagy Sámuelként) jelenik meg az anyakönyvekben. Samu a választói névjegyzék szerint 1875-ben
született és géptulajdonos volt (ha feltételezésünk helyes, akkor apja foglalkozását folytatta). Felesége Wilhelm Helén volt (talán az õ testvére, Hirschfeldné Wilhelm Malvin élt a vészkorszak idõszakában Érsekvadkerten), akinek a nevén 1909-ben a 144. számú ház tulajdonjoga volt. Az épület késõbb Vass Jenõ gyógyszerészé lett. Ez is azt valószínûsíti, hogy Samu és Helén a két világháború között elköltöztek Bercelrõl. Az ittlétük utolsó adata 1918-ból való. Bercelen született gyermekeik: V. 5. 1. Ernõ 1902-ben, V. 5. 2. Mór 1903-ban, V. 5. 3. Elza 1904-ben született. Elza a születési dátum alapján azonosnak tekinthetõ Winkler Samu feleségével, aki Vácon élt és 1944-ben Mauthausenba került, bizonyára két gyermekével egyetemben. V. 5. 4. Jenõ 1908-ban, míg V. 5. 5. Adél 1913-ban született. V. 6. Eszter 1880-ban született, Bercelen kötött házasságáról tudunk: 1902-ben vette õt feleségül Grünwald Móric házitanító, aki Somosújfalun lakott és Nagyszeretván született 1878-ban, Bernát és Milder Eszter gyermekeként. A család a közeli Vanyarcra költözött, itt születtek gyermekeik. Közülük Jenõ 1932-ben, Bercelen vette meg a 146/a számú házat, tehát visszaköltözött édesanyja szülõhelyére. Vele jött testvére, Kálmán is. Családjaikkal mindketten a holocaust áldozatai lettek. Sorsukat részletesebben a Grünwald családnál mutatjuk be. (Lásd ott!) Eszter és Móric Vanyarcon maradtak, és mindketten a holocaust áldozatai lettek. V. 7. Rézi (Rozália) 1882-ben született. 1904-ben vette õt nõül Klein Jakab érsekvadkerti szabómester, aki 1881-ben látta meg a napvilágot Simon és Ungár Cili gyermekeként. A házaspár nem Bercelen telepedett meg. Sorsukat nem ismerjük. V. 8. Mari (Matild, Mária) 1883-ban jött a világra. 1908-ban vette õt nõül Kahán Mihály (Mechel), aki 1871-ben született és házasságkötésének idején már Bercelen élt. Mihály hitoktató volt. Elõzõ lakhelyét nem ismerjük, szülei – József és Fesztinger Zlata – akkor már nem éltek. A megismert adatokból azt szûrjük le, hogy Kahán Mihály családtagjait nem Bercelen érte a vészkorszak, még gyermekeik házasságkötését megelõzõen távozhattak a faluból, valószínûleg Salgótarjánba. A gyermekeket megtaláltuk a YVA adat81
bázisában, de az idõs szülõket nem. 1944-ben Eszter 64 éves, Mihály pedig 73 éves lett volna. Kahán Mihály és felesége, valamint Piroska neve szerepel a salgótarjáni holocaust-emlékmûvön. Ismert gyermekeik: V. 8. 1. Kálmán 1909-ben született. V. 8. 2. József 1911-ben, azonban kétéves korában meghalt. V. 8. 3. Mór 1912-ben született. 1944-ben Nyíregyházán lakott, feleségét Freund Rózsinak hívták. Auschwitzba deportálták, majd Mauthausenba került. További sorsát nem ismerjük. A Freund név esetleg arra utal, hogy nagynénje, Johanna (vö. V. 4.) anyósának családjából választott feleséget. V. 8. 4. Áron 1915-ben született. A YVA adatai szerint munkaszolgálatosként halt meg a háborúban. Feltételezzük, hogy nem berceli lakosként. V. 8. 5. Aranka 1919-ben látta meg a napvilágot. A YVA adatbázis adatai szerint férjének vezetékneve Deutsch volt, a család vélhetõen Salgótarjánban élt. Aranka Stutthof lágerben pusztult el. V. 8. 6. Piroska 1921-ben született. A YVA adatai szerint nem élte túl a deportálást. V. 9. Márk kilencedik fia 1885-ben jött a világra és a Mózes Dávid nevet kapta. Mivel halott gyermek nevét nem volt szokás újszülöttnek adni, feltételezzük, hogy a neve valójában Dávid volt. V. 10. Lipót 1887-ben született. Schwartz Máriát vette feleségül. Három gyermekük születésérõl tudunk, 1915 után vélhetõen elköltöztek a faluból. V. 10. 1. Sarolta 1912-ben, V. 10. 2. Ernõ 1914-ben született. V. 10. 3. Aranka 1915-ben jött a világra, de még ugyanabban az esztendõben meghalt. V. 11. Márk legkisebb lánya 1890-ben látta meg a napvilágot, és a Rozália nevet kapta. Csak házassági bejegyzését találtuk meg, 1910-ben, a berceli anyakönyvben. Az ifjú pár valószínûleg máshol élt. A võlegény, Lõrincz Mózes Simon, talmudista volt és Nagyorosziban lakott. 1888-ban született, Izsák és Kálmán Betti gyermekeként. Édesanyja – a források szerint – 1910-ben már nem volt az élõk sorában. DEUTSCH ADOLF CSALÁDJA A 19. században Bercelen élõ Deutsch nevû személyek (vö. pl. Blumenthál II. 1.) a 20. században már nem vettek részt a közösség életében. Egyet82
len olyan családot találtunk, amely ezen a néven a holocaustban is érintett volt. I. Deutsch Adolf a mai Burgenland területén, Boldogasszonyon (Frauenkirchen) született. születésének dátumát a YVA 1892-ben adja meg, azonban valószínûbb a balassagyarmati Gansl-emléktáblán található 1888-as évszám. Adolf Bercelre költözése nem volt véletlen, minden bizonnyal összefüggésben volt nõvére házasságkötésével: Deutsch Ida Blumenthál Benõhöz ment férjhez (vö. Blumenthál I. 1. 3.). Liebermann Malvin, akit Adolf általunk ismeretlen helyen és idõpontban vett feleségül, bizonyára testvére volt Liebermann Mórnak, aki szintén Bercelen telepedett meg, és a húszas évek derekától egészen a deportálásig élt a községben (vö. Liebermann). Malvin – a YVA adatai szerint – 1894-ben született, Kassán. Négy fiuk és egyetlen lányuk berceli születésérõl van adatunk (ami természetesen nem zárja ki, hogy ideköltözésük idején már volt gyermekük). I. 1–2. 1924-ben született lányuk és egyik fiuk, egy ikerpár, akik azonban még ugyanabban az évben név nélkül haltak meg. I. 3. Gyula 1926-ban látta meg a napvilágot. Berceli lakosként – ismereteink szerint – sajtkészítéssel foglalkozott. Annyit tudunk még róla, hogy túlélte a háború borzalmait és 1945-ben visszatért szülõfalujába. A vészkorszakra vonatkozó emlékeit jegyzõkönyvbe mondta, melynek lényegi részét kötetünkben is közöljük. I. 4. Zoltán 1927-ben született. A deportálás után, 1945 közepén Hegyeshalomnál átlépve a határt, visszatért szülõfalujába. Nõtlen volt. Kereskedõnek tanult. A községi jegyzõ által készített kérdõív tanúsága szerint ezt a szakmát szerette volna továbbra is folytatni. I. 5. Miklós (Volf) 1931-ben született, 1944-ben, tizenhárom éves korában a holocaust áldozata lett, akárcsak édesanyja és apja. A családnak nem volt háztulajdona a faluban. Talán lakóként éltek, Adolf – gyermekeinek iskolai anyakönyvében – bérlõként, intézõként van bejegyezve, azaz mezõgazdálkodással foglalkozott. A községi jegyzõ 1945-ben elhagyott javukként egy hálószoba berendezését, egy konyhabútort és egy tejfeldolgozó felszerelést vett fel a járási fõjegyzõnek megküldött listába.
EHRENFELD FÜLÖP CSALÁDJA I. Ehrenfeld Fülöp – az 1909-es birtokösszesítõ szerint – a Kiegyezést követõ évtizedekben mintegy 400 kh-as birtokot vásárolt Bercelen. Ehhez 1903-ban újabb, 50 kh körüli területet vásárolt, amelyet tíz év múlva osztott meg gyermekei között. 1919-ben a tulajdonnak az örökösökre való átruházását a bíróság elõtt Beck Miksa (vö. Márkus család II. 11. 3.) támadta meg – sikerrel. Ebbõl arra következtetünk, hogy a teljes Ehrenfeld birtokot Beck Miksa vásárolta meg. Fülöp vélhetõen csak ideiglenesen lakott a községben, 1909-ben kishantosi lakosnak írták. Azonban négy gyermeke közül (Ilona, Gizella, Adolf, Jenõ) a két lány Bercelre költözött, ide házasodtak. Fülöp feleségét – az anyakönyvi bejegyzések szerint – Fráter Lujzának hívták. I. 1. Ilona (Anna) Mühlrád Mór felesége lett. Sorsát ott ismertetjük (vö. Mühlrád I. 2. 1.). I. 2. Gizellát Róna Ignác vette feleségül. A feleség már nem volt életben a gettósítás idõszakában: 67 éves korában, 1943. augusztus 14-én halt meg. Ignác 72 évesen került a balassagyarmati gettóba, a deportálásból pedig már nem tért vissza. Auschwitzban pusztították el. 1945-ben elhagyott javaként csak foglalkozásának kellékeit – fényképészeti és szobrászati felszerelését – írták össze. Háza nem volt a faluban. Gizella és Ignác egyetlen általunk is ismert lánya I. 2. 1. Mária volt, emlékét a YVA õrizte meg. 1911-ben vagy 1915-ben született, talán Budapesten. (Bercelen azonban nem találtunk rá vonatkozó anyakönyvi adatot.) Mária a holocaust áldozata lett. Halálakor még hajadon volt. A YVA egyik adatközlõje szerint 1944-ben már Budapesten élt. Egy másik adatközlõ, Yitzkhak Gal viszont bercelinek tartotta. Talán tanulmányokat folytatott a fõvárosban vagy ott dolgozott, azonban hivatalosan berceli illetõségûnek számított, így idevalósinak tartjuk. FELDMANN CSALÁD I. A 20. század elején költözött Bercelre Feldmann József. Elsõ gyermeke 1909-ben született itt. József csak az 1910-es években vált önállóvá, mint bérlõ és gabonakereskedõ 1914-ben került be a választói névjegyzékbe. A vezetéknév azonossága
alapján rokona lehetett Jakubovits Bernátnak, akinek édesanyja Feldmann lány volt, de az is lehetséges, hogy Offner Pál feleségéhez fûzte rokoni kötelék, akinek anyját szintén Feldmannak hívták. (Lásd a Jakubovits és Offner családnál!) Természetesen egyszerû névazonosság is lehetséges. József feleségét Heksch Saroltának hívták, az õ származását nem ismerjük. Nyolc gyermekük született Bercelen: I. 1. László 1909-ben, I. 2. Magdolna 1911-ben, I. 3. egy halva született leány 1912-ben, I. 4. a háromévesen meghalt Gyula 1915-ben, I. 5. Miklós 1918-ban, I. 6. Oszkár 1920-ban, I. 7. Irén 1921-ben, végül I. 8. Margit 1924-ben. Miklóst 1925/26-ban még megtaláltuk a berceli elemi iskola tanulói között. A következõ évben azonban már hiányzott. A család vélhetõen ekkor költözött el a községbõl. József és Sára további sorsát nem ismerjük. Gyermekeik közül László, Oszkár, (Lõwyné) Irén és a Miskolcon élõ Margit halálát rögzíti a YVA. FISCHMANN CSALÁD Csak feltételezzük, hogy Fischmann Bernát feleségének, Susitzky Etelnek a rokonsága révén került a községbe. Egy másik – adattal alá nem támasztható – feltételezés, hogy menye családjával, a Bercelen szintén megtelepülõ Krausz família tagjaival együtt érkezett a településre. I. Bernát – Bercelre érkezéséig – a megye több településén is megfordult családjával. Legkisebb gyermeke születési helyét ismerjük: Elza Perõcsényben látta meg a napvilágot. A család legkorábbi említése Bercelen 1930-ból való, középsõ fia, Zoltán ekkor nõsült meg. Halálozási bejegyzése szerint Bernát 1866-ban született. 1936. július 14-én hunyt el. Neve mellé a „földmíves” foglalkozást írták be. Apja neve Joáchim, édesanyjáé pedig Rosenbaum Regina volt. Minden bizonnyal idõs korában, talán középsõ fia említett házassága idején került családjával a délnógrádi faluba. Feleségét a YVA adatközlõje révén ismerjük. Susitzky Etel 1880 táján született. (Kérdés, hogy rokona volt-e Susitzky Ödönnek, aki az 1800-as évek 83
legvégén bérelt földet a községben, vagy esetleg a közeli Galgagután honos Susitzky családból származott-e.) Etel Auschwitzban vesztette életét. Bernát és Etel három gyermekét ismerjük: I. 1. Ernõ 1901-ben született, általunk ismeretlen településen. Házasságát sem Bercelen kötötte, gyermekei sem itt születtek. A YVA adatközlõje, Yitzkhak Gal, mégis egész családjával egyetemben bercelinek tartotta. Ernõ valóban szerepel a Bercelrõl deportáltak 1945-ös összeírásában, további két elhurcolt családtaggal (Gal a feleségen kívül két gyermek adatait adta meg). A jegyzõi közlésbõl kiderül, hogy csak ingósága, egy hálószobából, egy konyhából, szalonból és ebédlõbõl álló lakás berendezése volt a tulajdonában. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy 1935-ben Mohorán bérelte és mûvelte Klein Dávidné több mint 200 kh-as birtokát, Szandán pedig Osztroluczky Miklós 150 kh-ján gazdálkodott. Lakóhelyeként ekkor is Bercelt tüntették fel. Ernõ volt az egyetlen, aki családjából visszatért a háború poklából. 1945-ben már Budapesten lakott. Elképzelhetõ, hogy már a háború elõtt is megosztotta életét a fõváros és a falusi élet között. Feleségét Krausz Erzsébetnek hívták (nem tudjuk, hogy rokona volt-e a Bercelen élõ Krausz család tagjainak). Gal – általában megbízható – közlése szerint 1899-ben született, s a deportálásban halt meg. Két gyermekük: I. 1. 1. Endre 1940-ben látta meg a napvilágot (Gal itt helytelenül tünteti fel Bercelt a születés helyeként, mivel egyik gyermek sem szerepel az itteni anyakönyvben), míg öccse, I. 1. 2. János, 1942-ben. Mindketten Auschwitzban pusztultak el. I. 2. Zoltán 1930-ban már berceli lakosként kötött házasságot. 1902-ben született, általunk nem ismert településen. Foglalkozását földbirtokosnak írták az anyakönyvbe. Ugyanakkor a telekkönyvi iratokban Bercelen nem találtunk a nevén ingatlantulajdont, birtoka tehát más településen volt. Zoltán talán azonos azzal a személlyel, aki – a gazdacímtár szerint – varsányi lakosként 1935-ben Schlesinger Jenõ 300 kh-as birtokának bérlõje volt. Neje, Kohn (Kahán) Margit Nagycsalomján született 1906-ban, János és Kohn Fáni gyermekeként. Zoltán 1943. október 22-én halt meg, a deportálás 84
idején tehát már nem élt. 1944-ben csak özvegyét hurcolták el, aki nem élte túl a deportálást. Elhagyott tulajdonukként Ernõ javaihoz hasonló bútorzatot írtak össze. Zoltánnak és feleségének – legalábbis Bercelen – nem született gyermeke. I. 3. A harmadik gyermek, Elza, 1909-ben Perõcsényben jött a világra. 1935-ben ment férjhez Lõwy Gyula herencsényi kereskedõhöz, aki Alsóesztergályon született 1905-ben, Kohn Berta és a házasságkötés idején már halott Lõwy Ármin gyermekeként. A család a házasságkötés után Herencsénybe költözött, itt született egyetlen ismert gyermekük, I. 3. 1. Tamás, aki 5 évesen, anyjával és édesapjával együtt Auschwitzban halt meg. II. Bizonyára Bernát lánya vagy rokona volt a Perõcsényben, 1896-ban született Fischmann Ilona, aki családjával a húszas évek végén tûnik fel a berceli anyakönyvben. Ilona és férje, Schwartz József csak ideiglenesen telepedhettek meg itt, a háborús években már mohorai lakosok voltak. Két gyermekük berceli születésérõl van adatunk: II. 1. Éva 1927-ben látta meg a napvilágot. A háború alatt már Mohorán élt. Innen hurcolták el Auschwitzba, ahol életét vesztette. II. 2. Az 1929-ben világra jött, Ágnes Márta nevû lányuk élete, nõvéréhez hasonlóan, Auschwitzban ért véget. GANSL CSALÁD I. A Gansl egyike volt a meghatározó famíliáknak Bercelen. A család a Blumenthálokból ágazott ki. Blumenthál Hermin (vö. Blumenthál III. 2.) 1865ben született. Valamikor az 1890-es években kötött házasságot a vele egyidõs, ásványi (vagy dunaszerdahelyi) születésû Gansl Izraellel, Jichak és Gizella gyermekével. Izrael vagyoni helyzetét nem ismerjük, Hermina minden bizonnyal tisztes hozományt vitt a házasságba, hiszen apja, József, tekintélyes földbirtokkal rendelkezett és a közösség megbecsült tagjai közé számított. Apai öröksége mellé 1912-ben megvásárolták Blumenthál Mór és – 12 000 koronáért – nõvére, Blumenthál Lina (Hirschfeld Mórné) örökösei ingatlanainak jelentõs részét is, így Izrael is földbirtokossá vált. Amikor elhurcolásuk után, 1945-ben a községi jegyzõ összeírta elhagyott javaikat, a következõket rögzítette: két ház négy helyiséggel és berendezéssel, gazdasági udvar és kb. 75 kh föld. Mivel
két hálószobabútort írtak össze tulajdonaként, feltételezhetõ, hogy valamelyik gyermekükkel éltek egy fedél alatt. Ugyanakkor a jegyzõ szerint másodmagával deportálták, azaz feleségén kívül mást nem számítottak a családjához. A Baross u. 2. szám alatt éltek. Az idõs férfit és feleségét Auschwitzban gyilkolták meg. I. 1. Legidõsebb fiuk, Mór, 1887-ben született. Felnõttkorában kereskedõként került fel a választói névjegyzékre, halotti bejegyzésében községi díjnokként szerepel. Negyedrészben a berceli, nyolcadrészben a nógrádkövesdi malom tulajdonosa volt. Viszonylag fiatalon hunyt el, tüdõgyulladás végzett vele, 1931-ben. Felesége Kritzler Paula volt, aki 1886-ban vagy 1887-ben született Bonyhádon, Ábrahám Jonatán és Krausz Blume gyermekeként. Férje halála után õ folytatta a vegyeskereskedést. A család vagyona egy üzlethelyiségbõl és egy háromhelyiséges lakásból állt. Elhurcolása elõtt három családtagjával – feltehetõen gyermekeivel – élt egy fedél alatt. Auschwitzban halt meg. Mór és Paula gyermekei: I. 1. 1. Lipót (Jonatán Ábrahám) 1912-ben született. Felnõve molnárként dolgozott, nyilván a Jakubovits–Gansl-féle malomban, Bercelen. 1944-ben a balassagyarmati gettóba került, majd különbözõ munkatáborokba. Nagycenken halt meg, 1945 elején. Testét egy budapesti tömegsírba temették el. I. 1. 2. Ilona 1913-ban jött a világra. Lüger Jenõ makói pékmesterhez ment feleségül, 1937-ben. Jenõ 1912-ben született, Mózes és Lõwy Rebeka gyermekeként. Mindketten a holocaust áldozatai lettek. Gyermekeik: I. 1. 2. 1. Aliz 1938-ban, I. 1. 2. 2. Edit 1939-ben, I. 1. 2. 3. Miklós 1942-ben látta meg a napvilágot. Szüleikhez hasonlóan Auschwitzban haltak meg. I. 1. 3. Szeréna (szül. 1914), I. 1. 4. Blanka (szül. 1916) és I. 1. 5. József (szül. 1918) sorsáról nincs adatunk. I. 1. 6. Márton (szül. 1920) négy elemi osztályt végzett Bercelen. A gettósítás idõpontjában még szülõhelyén élt. Kora alapján munkaszolgálatos lehetett. Kereskedõ volt, elhurcolása elõtt két évig dolgozott Schweitzer Sámuelnél. 1940-ben – bevallása szerint – havi 200 pengõ jövedelme volt. Testvéreivel együtt örökölte apja malomrészét. Rá a
berceli gõzmalom negyedének nyolcadrésze és a kövesdi malom nyolcadának egy nyolcada jutott tulajdonul. Márton visszatért Bercelre, a határt Alsószölnöknél lépte át, 1945. április 6-án. Elmondása szerint szatócsüzletet szeretett volna nyitni. I. 1. 7. Rózsa 1922-ben született, de a következõ esztendõben meghalt. I. 1. 8. Vilmos 1923-ban született, sorsa ismeretlen. A községi jegyzõ szerint 1945-ben visszatért a faluba. I. 1. 9. Henrik 1926-ban született, és még ugyanabban az évben meghalt. I. 1. 10. Egy utónevet nem kapott leány 1928-ban jött a világra, s még ugyanabban az évben meghalt. Mivel a községi jegyzõ azt jegyezte fel, hogy a családból csak Márton és Vilmos tért vissza, illetõleg Márton testvérei és édesanyja 1945 végén ismeretlen helyen tartózkodtak, arra következtetünk, hogy a két fiú kivételével Gansl Mór minden Bercelen élõ leszármazottja életét vesztette. Kritzler Paula (helytelen születési dátummal), Lipót és a Lüger család valamennyi tagja szerepel a balassagyarmati Gansl-emléktáblán. Szeréna, Blanka és József neve ugyanakkor innen is hiányzik. I. 2. Izrael és Hermin második gyermeke, Matilda 1888-ban született. További sorsáról nem rendelkezünk adattal. I. 3. Ignác 1893-ban látta meg a napvilágot. A pékszakmát választotta. 1926-ban vette feleségül Schutzengel Arankát, aki ebben az idõben már Bercelen élt. Aranka 1900-ban született Dunaradványban, Éliás és Blumenthál Matild lányaként. Úgy tûnik, hogy a fiatalok kezdetben nem Bercelen telepedtek meg, mivel elsõ gyermekük, I. 3. 1. Aliz (Erzsébet, Eszter) nem itt született. 1926-ban azonban Aranka apja meghalt. Ekkor a fiatal pár – rövid idõre – visszatérhetett Ignác szülõfalujába, mivel második gyermekük, I. 3. 2. Albert 1929-ben már itt látta meg a napvilágot, akárcsak öccse, I. 3. 3. Mór, aki 1931-ben született. Nem vettek házat Bercelen, talán valamelyik rokonuknál éltek. Mindössze egy lakás berendezését és egy varrógépet írtak össze 1945-ben elhagyott javukként. Ignác 1943. december 14-én, tüdõgyulladásban elhunyt. 1944-ben 72 éves anyósát, özv. Schutzengelné Blumenthál Matildot, Ignác özvegyét és 85
három gyermekét deportálták, akik mindannyian odavesztek. I. 4. Dávid 1894-ben született. Házasságkötésük idején atyja mellett gazdálkodott, majd a harctérre vonult. Az orosz és román fronton volt, megsebesült, kis ezüstöt, bronz vitézségi érmet és Károly Csapatkeresztet kapott. 1922-ben házasodott, az 1894-ben Felsõpetényben született Kiszner Flórát, Márk és Blumenthál Gizella leányát vette feleségül. Házasságkötését követõen Õsagárdra költöztek, itt vette bérbe a budapesti Berczel Mór közel 200 kh-as birtokát. A jogfosztó rendelkezések miatt 1943-ban fel kellett adnia gazdaságát, és ekkor a család visszatért Bercelre. Házuk nem volt, utólag összeírt vagyonuk: egy lakásberendezés, lovas kocsi, egy pár lószerszám, varrógép, motorkerékpár, 14 méhcsalád, két ló, két tehén és méhészfelszerelés. Gyermekeik: I. 4. 1. Márta 1924-ben, még Bercelen született. 1942-ben Keszegen kötöttek házasságot Schmidek Pállal; I. 4. 2. Erna már Õsagárdon látta meg a napvilágot, 1925-ben, akárcsak I. 4. 3. az 1927-ben született Miklós. A családból egyedül Márta élte túl a háborút. A balassagyarmati zsidó temetõben található Gansl-emléktábla tartalmazza Kiszner Gizella, Nelly, Fredl és Hana nevét is. Bercelen valóban élt egy Kiszner család a 20. században. Kiszner Albert „nyugdíjbiztosító vezértitkár” 1937-ben, 72 éves korában hunyt el. Felesége, Scheinberger Eleonóra akkor már két éve volt halott. Kisznerek éltek a Bercellel szomszédos Galgagután is. Valószínûbbnek tûnik azonban, hogy az emléktáblán nem Albert családjának tagjai szerepelnek, hanem Kiszner Flóra édesanyja, sógornõje és annak gyermekei. A tábla szerint Kiszner Márkné Blumenthál Gizella 1867-ben született. A mellette feltüntetett, 1902-es születésû Nelly (Kornélia?) talán Kiszner Flóra fiútestvérének felesége lehetett, a 10 éves Hana és a 8 esztendõs Fredl pedig a gyermekei. Egyéb forrásban sajnos egyikük nyomát sem sikerült fellelnünk. Az, hogy közöttük nem találunk felnõtt férfit, azt támasztja alá, hogy – ha valóban Bercelen élt a család– csak ideiglenesen, a háború miatt jöhettek ide, bizonyára Flóra házába. A községi jegyzõ 1945-ben talán épp ezért meg sem említette õket. 86
(Az 1930-as években Felsõpetényben élt Kiszner Sándor és felesége, Büchler Katalin. 1935-ben egy utónevet nem kapott gyermekük, 1936-ban pedig Rózsi nevû kislányuk született. A nevek alapján nem azonosíthatók a fenti Kisznerek egyikével sem.) I. 5. Simon 1896-ban született. Házasságkötésének helyét és idejét nem ismerjük, arra bizonyára a menyasszony lakóhelyén került sor. Felesége, Hirschfeld Margit, 1900-ban született, vélhetõen Vácon. (Margit haláláról túlélõ férje is kitöltött egy adatlapot a YVA-nak. Ezen Vácot az állandó lakhely rovatba írta be, amit elírásnak tartunk, inkább a megelõzõ, születési hely rovatához tartozónak hiszünk.) Nem tudjuk, rokonságban volt-e a Blumenthálokkal rokon Hirschfeldekkel (vö. Blumenthál III. 3.). Az adatok arra mutatnak, hogy Simon lehetett az, aki apja gazdaságát – még ha tulajdonjogilag nem is, de a mûvelés tekintetében – átvette. Az üzem komoly felszereléssel rendelkezett, hiszen a földterület mellett 4 lovat, 11 tehenet, 4 borjút, 3 lovas szekeret, 3 igás kocsit írtak össze 1945ben Simon elhagyott javaként. Simon túlélte a holocaustot, 1945. július 18-án, Sopronnál lépett magyar földre. Elmondása szerint a jövõben is gazdálkodni akart, ehhez kért anyagi segítséget. Simon felesége, Margit, valamint az 1932-es születésû I. 5. 1. Judit és I. 5. 2. az 1936-ban született Hedvig életüket vesztették a lágerben. I. 6. Áron 1898-ban született. 1923-ban nõsült, Blumenthál Franciskát vette feleségül, aki 1898ban Nógrádkövesden született, Simon és Lõwy Netti gyermekeként (vö. Blumenthál IV. 1. 4. 5.). Áron – iskolái elvégzése után – néhány évig a berceli körjegyzõségen dolgozott. 1917-ben bevonult a 39. tábori tarackos ezredhez, a világháborúban a román és az olasz fronton harcolt. A háború vége felé olasz fogságba került, ahonnan 1919-ben került haza. Leszerelése után Schweitzer Lajossal fatelepet létesített. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. A hitközség pénztárosi és gondnoki tisztét töltötte be. Neje Blumenthál Franciska volt. A család 1930-ban telket vett a faluban, talán építkeztek is rajta. 1945-ben mindenesetre egy 4 helyiségbõl álló házat berendezéssel, tekintélyes nagyságú kertet, 11 angóranyulat és a család meg-
élhetését biztosító fatelepet és fakereskedést írtak össze Áron 1944-ben elhagyott javaiként. Ismert gyermekeik: I. 6. 1. Erna 1924-ben, I. 6. 2. József 1925-ben, I. 6. 3. Gizella 1927-ben, I. 6. 4. Márta 1929-ben, I. 6. 5. Ilona 1931-ben, I. 6. 6. Zita 1936-ban született. A deportálásból mindössze a családfõ, Áron, és fia, József tértek vissza, a többiek mindannyian életüket vesztették. I. 7. Sarolta 1900-ban született. Blumenthál Soma vette õt feleségül. A holocaust áldozata lett. Sorsára lásd: Blumenthál IV. 1. 4. 2. A balassagyarmati Gansl-emléktáblán Kohn Adolf és családja is szerepel, mint akik a Ganslok közeli rokonai voltak. Kohn nevûek már a 19. században elõfordultak a községben, azonban 20. századi ittlétükrõl nincs adatunk. Ha valóban Bercelrõl hurcolták el õket, akkor inkább csak a háború alatt jöhettek ide, valamelyik rokonuknál meghúzódva. Lehetséges, hogy Adolf felesége, Rózsi (mindketten 1900-ban születtek) volt a Gansl családdal közeli rokonságban. Adolfnak és Rózsinak – az emléktábla szerint – egy 10, egy 8 és egy 4 éves gyermeke is volt. GRÜNWALD CSALÁD I. Grünwald Móric házitanítóként mûködött, házasságkötésekor Somoskõújfalun lakott. Nagyszeretván született, 1878-ban, Bernát és Milder Eszter gyermekeként. 1902-ben vette feleségül Bercelen a 22 éves Blumenthál Esztert (vö. Blumenthál V. 6.). Az ifjú pár a közeli Vanyarcra költözött, itt születtek gyermekeik is, akik közül kettõ tért vissza Eszter szülõfalujába. Jenõ – a telekkönyv tanúsága szerint – 1932-ben vásárolta meg a berceli 146/a számú házat. Ide költözött testvére, Kálmán is. Eszter és Móric Vanyarcon maradtak, 1944-ben innen hurcolták el õket. A deportálásban életüket veszítették. I. 1. Jenõ 1906-ban született, Vanyarcon. Házasságkötésének helyét és idejét nem ismerjük. Feleségét Schwartz Jozefinnek hívták, Balassagyarmaton született, 1912-ben, édesanyját Elfer Borbálának, apját Schwartz Adolfnak hívták. Nem tud-
juk, hogy miért költöztek át Bercelre. Mivel 1945ben a ház mellett egy üzlethelyiséget is elhagyott javukként írtak össze, feltételezhetõ, hogy itt kívántak egzisztenciát teremteni. Új lakhelyükön – az anyakönyv szerint – gyermekük nem született. Ugyanakkor 1935-ben, három hónapos korában itt halt meg I. 1. 2. Melinda nevû kislányuk. Lehet, hogy ideköltözésük is ebben az idõszakban történt. A háború utáni anyakönyvezések elárulják, hogy a kislánynak akkor már volt legalább egy nõvére, az 1932-ben született I. 1. 1. Judit, akinek halálát késõbb Balassagyarmaton jegyezték be. Csakúgy, mint kisebb testvéreiét, az 1937-ben világra jött I. 1. 3. Ernõét, az 1939-ben született I 1. 4. Borbáláét, illetõleg I. 1. 5. Éváét, aki 1942-ben látta meg a napvilágot. A gyermekek születési helyét nem ismerjük, a legvalószínûbb, hogy Balassagyarmaton jöttek a világra. A család valamilyen módon mindhárom településhez (Vanyarchoz, Bercelhez és Balassagyarmathoz) kötõdött. Utólagos halotti anyakönyvezésük a megyeszékhelyen történt, mégis bercelinek tekintjük õket, elsõsorban a jegyzõ 1945-ös irataira hagyatkozva, aki a család öt tagjának deportálásáról tudott (a négy élõ gyermekrõl és a feleségrõl lehetett szó). A YVA adatai szerint Jenõ munkaszolgálatban, míg családjának többi tagja a deportálás során halt meg. I. 2. Jenõ testvére, Kálmán, 1903-ban született, vélhetõleg Vanyarcon. Bercelen nem volt ingatlantulajdona, 1945-ben csupán egy lakrész bútorzatát írták össze elhagyott tulajdonaikként. Feleségét Grosz Szerénának hívták, aki halálakor 39 éves volt. Apját – adataink szerint – Dávidnak, anyját Lõbl Jankának hívták. I. 2. 1. Ervin nevû gyermekük 1932-ben született, ismeretlen helyen. A család mindhárom tagja a holocaust áldozata lett. Utólagos anyakönyvezésük is Balassagyarmaton történt. Hasonló okokból tekintjük õket bercelieknek, mint Jenõéket. II. Nem tudjuk, hogy Grünwald Móric (vö. I.) rokonságban állt-e Grünwald Jakabbal, aki az 1880-as évek közepétõl volt a berceli hitközség anyakönyvvezetõ rabbija, és sok éven keresztül vezette a helyi lelki közösséget. Jakab Nógrád me87
gyétõl távol született, felesége, Stern Kati viszont balassagyarmati származású volt. Jakab neve elõször 1887-ben jelenik meg a berceli anyakönyvben, távozásának idejét nem ismerjük. Csupán a házaspár egyetlen, általunk ismert, Bercelen született gyermekének nevét õrizték meg a hiányos anyakönyvek: II. 1. Ödön 1888-ban látta meg a napvilágot, körülmetélésekor a tanú Blumenthál József volt. A gyermek – talán szüleivel együtt – késõbb Békéscsabára költözött. 1913-ban azonban visszatért Bercelre, hogy feleségül vegye Márkus Ábrahám és Rosenberg Julianna lányát, az 1892-es születésû Márkus Rozáliát. Valószínû, hogy a házasságkötés után eltávoztak a faluból, talán a békéscsabai rokonsághoz. 1944-ben azonban már máshol élhettek, mert a dél-alföldi város 41 Grünwald nevû áldozata között – a YVA-ban – nem találtuk õket. (Vö. Márkus család II. 4.) HÁBER, BERGER ÉS LÕRINCZ CSALÁD I. Háber Salamon az 1860-as években vett házat Bercelen. Neve 1867-ben többször elõfordul a berceli anyakönyvekben, mint móhel vagy koma. Két legidõsebb, általunk ismert lánya 1870-ben és 1874ben mégis Nógrádkövesden született. Ugyanakkor fia, Jónás, 1872-ben már Bercelen látta meg a napvilágot, csakúgy, mint az 1879-ben született Rozália. Az át- és visszaköltözések okát nem ismerjük. Salamon feleségét 1870-ben és 1872-ben Kohn Szálinak írták, késõbb azonban már Stiller Száliként (Saroltaként) szerepel. Halotti bejegyzése szerint 1849-ben született, Samu és Strausz Margit gyermekeként. 1933. február 4-én hunyt el. Salamon jóval korábban, 1894-ben halhatott meg, mivel ingatlantulajdonát ekkor írták át örökösei nevére. Három élõ gyermeke (Janka, Róza és Fáni) ekkor még kiskorú volt. A Salamon által vásárolt 167. számú ház idõvel Rozália és férje, Berger Lajos tulajdonába került. I. 1. Salamon és Kohn Száli elsõ ismert gyermeke 1870-ben született Nógrádkövesden, és a Zsani (Janka) nevet kapta. 1897-ben varrónõ volt, amikor feleségül vette õt Pflug Ignác kállói mészárossegéd, aki Nyitraperjésen született 1871-ben, néhai Pflug Simon gyermekeként. A menyasszonyt Háber Johannaként anyakönyvezték. A telekjegy88
zõkönyvek tanúsága szerint Janka 1910-ben meghalt, atyai örökségét ekkor kiskorú gyermekei, I. 1. 1. Margit és I. 1. 2. Andor kapták, akiktõl azt nagynénjük, Berger Lajosné (született Háber Rozália) vette meg. Margit talán azonos Ádler Adolfnéval, aki 1944ben újpesti lakosként lett, férjével együtt, a holocaust áldozata. Ha így van, akkor 1901-ben született, míg Adolf 1902-ben. Pflug Ignác, illetõleg Andor sorsát nem ismerjük. I. 2. Jónás 1872-ben Bercelen született, de még ugyanabban az évben Becskén meghalt. I. 3. Hani 1874-ben Becskén látta meg a napvilágot. Sorsát nem ismerjük. I. 4. Rozália Bercelen született 1879-ben. Varrónõ volt 1905-ben, amikor feleségül vette õt Berger Lajos tanító (hitoktató?), aki Bercelen lakott, de Bukova nevû helységben született 1881-ben (a balassagyarmati Gansl-emléktábla szerint 1886-ban), Márton és Berger Léni gyermekeként. Rozália már nem élt a deportálások évében. 1941. szeptember 29-én, 62 éves korában hunyt el. Lajos – a YVA adatközlõje szerint – kántor is volt, 1944-ben deportálták, ahonnan nem tért vissza. A község jegyzõjének összeírása szerint három gyermekét is elhurcolták. Elhagyott javai: egy ház 3 helyiséggel, egy üzlethelyiség, továbbá egy konyha és két hálószoba berendezése; kert, egy cséplõgép fele része, egy-egy varrógép és kerékpár. Rozália és Lajos gyermekei: I. 4. 1. Sándor 1908-ban született. Elmondása szerint 1943-ban önálló iparosként már meglepõen magas, havi 1000 pengõs jövedelemmel rendelkezett. Tagja volt a szociáldemokrata pártnak. Elhurcolása elõtt még nem volt felesége. Visszatért, 1945. február 8-án lépett magyar földre Sopronnál. A község jegyzõje szerint folytatni szerette volna kereskedõi iparát, illetõleg szatócsbolt nyitását tervezte. I. 4. 2. Andor 1911-ben született. További sorsáról nincs adatunk. I. 4. 3. Margit 1914-ben született. Hat elemi osztályt járt ki. Elhurcolása elõtt varrásból élt. 1945. június 29-én tért vissza a deportálásból, Szobnál lépett magyar területre. Visszatérte után két fiútestvérének a háztartását vezette. „… minden értékemet elvitték” – írta az elébe tett kérdõívre 1945 végén. I. 4. 4. Béla 1915-ben látta meg a napvilágot. A
deportálást õ is túlélte, 1945. február 8-án lépett magyar földre Sopronnál. Még nõtlen volt. Bátyjával együtt a háború elõtt a szociáldemokrata pártnak volt a tagja. A kefekötõ és kereskedõ szakmát szerette volna folytatni. II. Bercelen születtek Berger Márkus és Weisz Sarolta gyermekei, akikrõl azonban csak kevés adattal rendelkezünk: II. 1. Dávid 1904-ben született és még ugyanabban az esztendõben meghalt. II. 2. Rozália 1905-ben látta meg a napvilágot, további sorsát nem ismerjük. II. 3. Ilona 1907-ben jött a világra, a YVA adatai szerint 1944-ben hajadonként Dumamocson élt. Auschwitzban halt meg. II. 4. Berger Ármin 1910-ben született és a munkaszolgálatban halt meg. A család vélhetõen Ármin születése után elköltözött Bercelrõl, 1944-ben talán mindannyian Dunamocson éltek. I. 5. Salamon és Stiller Száli utolsó gyermeke 1881-ben született, Bercelen. Fanni (Franciska) 1905-ben ment férjhez Lõrincz Zsigmond (Antal) becskei vegyeskereskedõhöz, aki Cserháthalápon született, 1874-ben, Lipót és Weisz Hani gyermekeként. Zsigmond iparosként Szirákon szabadult fel. 1898-ban Becskén lett önálló, Bercelen az 1910es évek közepétõl volt üzlete. Zsigmond családja talán már a 19. század elsõ felében is a környéken élt. Az 1848-as összeírás szerint a család egyik ága Bercelen lakott. Lõrincz Ábrahámot 1847-ben még Cserhátsurányban írták össze, tehát 1848-ban költözhetett a faluba. Feleségével, Heksch Rózsival, három gyermeket neveltek, a 18 éves Rózsit, a 16 éves Fánit, valamint a rokonságukhoz tartozó, 13 esztendõs, berceli születésû Lengyel Bernátot. Zsigmond (helyenként Antalnak írják) rokonságát a családdal csak valószínûsíthetjük. Zsigmond és felesége 1913-ban házat vettek a községben. Ezt 1934-ben – Fanni halála után – fiuk, Sándor Pál nevére írták át. Háber Fanni 1933. november 28-án hunyt el. Férje nyolc évvel élte õt túl, 1941. június 25-én halt meg. Mindkettõjüket a berceli temetõben hantolták el. Gyermekeik: I. 5. 1. Piroska 1906-ban született Becskén. Brez-
nitz Adolf ecsegi vegyeskereskedõ felesége lett, 1931-ben. Ekkor már berceli lakos volt. Adolf 1900ban látta meg a napvilágot, Miksa és Pozsonyi Johanna gyermekeként. Az ifjú pár a férj lakóhelyén telepedett le. Piroska – a YVA adatai szerint – 1944ben Ecsegen élt. A holocaust áldozata lett. Akárcsak egyik lánya, I. 5. 1. 1. Sára, aki 1934-ben született. I. 5. 2. Sándor Pál 1908-ban, Becskén jött a világra. Felesége közeli rokonságban állhatott nõvére, Piroska férjével (vö. I. 5. 1.). Breznitz Ilona – a YVA adatai szerint – 1916-ban vagy 1920-ban született, Jenõ (Chaim) és Pozsonyi Róza gyermekeként. A házasságkötés idõpontját nem ismerjük, azonban arra gyermekük születésébõl következtethetünk. I. 5. 2. 1. László 1938-ban látta meg a napvilágot, Bercelen. Sándor, felesége és a kis Lacika a deportálás során veszítették életüket. III. Bercelen ment feleségül 1913-ban Lõrincz Zsigmond testvére, Lõrincz Rozália, aki 1889-ben született. Férje, Engel Ignác, Szécsénkén volt fûszerkereskedõ. 1888-ban látta meg a napvilágot Fülöp és Szügyi Rozália gyermekeként. További sorsukat nem ismerjük. HEKSCH JÓZSEF CSALÁDJA I. Heksch József az I. világháború kitörése elõtt kerülhetett Bercelre. Az 1914. évi választói névjegyzékben még nem, azonban az 1918-asban már szerepel. A jegyzékre adójának nagysága alapján került fel. Egyetlen ingatlanszerzésérõl van tudomásunk: 1923-ban fél kh szántót vásárolt. Gabonakereskedõ volt. 1945-ben összeírt elhagyott javai: egy ház, benne két raktár, öt szoba, egy istálló és egy góré; a ház összeírt berendezése: egy-egy ebédlõ-, konyha-, háló-, nappali- és fürdõszobabútor; 1 kh-as kert és 25 angóranyúl. József 1886-ban született, apja Lipót, édesanyja Teles Regina voltak. Felesége Weinberger Hanna volt, aki 1899-ben, a Nyitra megyei Pöstyénben jött a világra, Lipót és Zsófia gyermekeként. A férjet és a feleséget egyaránt Auschwitzban gyilkolták meg. Egyetlen ismert gyermekük, I. 1. Ervin 1914-ben született Bercelen. 1941-ben vette feleségül Lindenfeld Bertát (Piroskát), aki 89
Budapesten, 1916-ban látta meg a napvilágot, Salamon és Grünfeld Etelka gyermekeként. Háztulajdonuk nem volt, de külön lakrészben vagy bérletben éltek, mivel 1945-ben egy hálószoba, egy ebédlõ, egy konyha és egy fürdõszoba berendezését írták össze Ervin elhagyott javaként. Egyetlen gyermekük, I. 1. 1. Róbert 1942-ben, Budapesten jött a világra. Létérõl csupán Yitzkhak Gal YVA adatközlésébõl értesülünk. Gal – a születési hely ellenére – a családot egyértelmûen bercelinek tartotta. Nincs okunk kétségbe vonni döntése helyességét. A családból egyedül Ervin érkezett vissza a háború után, felesége és fia meghaltak. Ervin 1945 végén már Budapesten lakott. Hamarosan õ is meghalhatott, mert apja révén szerzett vagyonát 1950-ben Heksch Zita budapesti lakos örökölte. IZSÁK ERNÕ Izsák Ernõrõl csupán egy 1944-es ipartestületi jelentésbõl van információnk. Eszerint 1944-ben Bercelen volt sütõipara. JAKUBOVITS CSALÁD I. Jakubovits Bernát a legjelentõsebb berceli zsidó családba házasodva települt meg a községben. 1879-ben született az Ung vármegyei Egresháton, Zisa és Feldmann Betti gyermekeként. (Feldmannok régebben éltek Bercelen is. Vö. Feldmann és Blumenthál IV. 1. 10.) Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 1902-ben került a Nógrád megyei településre, mint Berczely Jenõ 700 kh-as birtokának bérlõje. 1904-ben vette feleségül Blumenthál Dávid „alsó” (vö. Blumenthál IV. 1.) és Grünbaum Mária gyermekét, az 1882-ben született Blumenthál Szálit (vö. Blumenthál IV. 1. 14.). Esküvõjüket szomorú napokban kötötték, hiszen Száli édesapja – mint azt a halotti anyakönyv tanúsítja –, Dávid, alig négy hónapja halt meg. Nem tudjuk, hogy az ifjú pár jövõjét mennyiben befolyásolta az, hogy a Dávid lakásául szolgáló 245. számú házhoz – legalábbis az 1867-es kataszteri iratok szerint – egy malom is tartozott, mindenesetre Bernát 1919-ben maga is áttért a malomiparra. Már 1917-ben megvette a 107. számú házat, majd rá két évre 30 kh-as birtokot vásárolt hozzá. Talán 90
ehhez a beruházáshoz, talán egy másik, a községben mûködött malomhoz kötõdve új, korszerû gõzmalmot építtetett a község szélén, melyhez a tõkét helybeli rokonaival közösen adták össze. Érdemes megemlékezni a vállalkozásnak helyet adó telekrõl. A 445. helyrajzi számú „Erdõre véggel” nevû dûlõben lévõ szántóföld a falu szélén feküdt. Eredetileg Blumenthál József (vö. Blumenthál III.) és felesége tulajdonát képezte. Haláluk után örököseikre szállt: fiukra, Mórra, lányaikra, Gansl Izraelné Herminre és Hirschfeld Mórné Linára. Utóbbi részét 1905-ben kiskorú gyermekei örökölték. 1912-ben azután Gansl Izrael (vö. Gansl I.) Mór és a Hirschfeld árvák részét megvásárolta, így a terület egy kézbe került. 1927-ben a földet két részre osztották, és ebbõl a 445/a helyrajzi számú, 1 kh 1494 négyszögöles terület három tulajdonoshoz került: fele arányban Jakubovits Bernát, egynegyedét Gansl Mór (Izrael fia) és szintén negyedét Mühlrád Mór (vö. Mühlrád I. 2. 1.) vette meg. Utóbbi részét Jakubovits 1928-ban megvásárolta, így a telken épített új malom a Jakubovits– Gansl néven vált ismertté. A két végleges tulajdonos közeli rokonságban állt egymással: Gansl Mór anyja Blumenthál József, Jakubovits felesége pedig Blumenthál Dávid lánya volt. A malomba korszerû – és meglehetõsen drága – berendezéseket vásároltak, melyek lényegében még ma is üzemelnek. Bernát a környezõ falvak gabonatermelésére és lisztszükségletére építette vállalkozását, de bizonyára szerepe volt abban is, hogy több gabona- és terménykereskedõ is ebben az idõben települt meg a faluban (vö. Heksch család I.). A vállalkozás öt alkalmazottnak nyújtott folyamatos foglalkoztatást. Bernát, vállalkozása révén, a község egyik leggazdagabb polgára lett, tagja volt a hitközség elöljáróságának is. Elhagyott javait 1945-ben a következõképp írták össze: egy ház, benne egy konyhabútor, két hálószoba berendezése, egy ebédlõgarnitúra és egy szalon bútorzata, kisebb földterületek, varrógép, a berceli malom 35%-a és a nógrádkövesdi malom háromnyolcad része. A községi jegyzõ szerint 1944-ben másodmagával együtt hurcolták el, tehát gyermekei már külön háztartásban éltek. Bernát és Száli Auschwitzban vesztette életét. Gyermekeik:
I. 1. Berta 1905-ben született. 1925-ben ment férjhez Weisz Sándor vegyeskereskedõhöz, aki Mezõkovácsházán született 1900-ban, de ekkor már Magyarbánhegyesen lakott. Apját Bernátnak, édesanyját Markovits Rozáliának hívták. Házasságukból két gyermek született Bercelen: I. 1. 1. Lajos 1926-ban és I. 1. 2. Emil 1930-ban. Sorsukat a továbbiakban nem tudjuk követni, bizonyára még a háború elõtt elköltöztek a faluból. I. 2. Dávid 1906-ban született. Házasságának idõpontját és helyét nem ismerjük. A YVA adatai szerint 1942-ben munkaszolgálatosként vesztette életét. A jegyzõi jelentés szerint özvegyét egyedül hurcolták el, tehát már külön háztartásban éltek. Brack Janka elhagyott javaként egy hálószoba, egy konyha és egy ebédlõ berendezését, egy varrógépet és a berceli malom 20%-os tulajdonrészét írták össze. Ez arra vall, hogy a deportálás idõszakában még Bercelen tartózkodott. Miután visszatért a deportálásból, vélhetõen szülõhelyére vagy valamely rokonához költözött, mert 1945 végén már Jászkarajenõn élt. I. 3. Dezsõ 1907-ben látta meg a napvilágot. A YVA adatai szerint 1942-ben a keleti fronton vesztette életét. A háború alatt már valószínûleg nem volt berceli lakos. I. 4. Mór 1908-ban született. A YVA adatai szerint Müller Gizellával házasodott, aki Izidor és Teigenbaum Hermina gyermeke volt, és 1910-ben jött a világra. Mór elhagyott javaként 1945-ben egy hálószobából, ebédlõbõl, fürdõszobából, konyhából és elõszobából álló lakrész berendezését, egy varrógépet és a berceli malom 20%-ának tulajdonjogát írták össze. Mórt másodmagával, tehát feleségével együtt deportálták. A férj sorsáról nincs adatunk, 1945 végéig még nem érkezett vissza. A feleség nem élte túl a deportálást. Gyermekük nem volt. I. 5. Egy utónevet az anyakönyvi bejegyzéskor még nem kapott leány 1910-ben született, és még ugyanabban az évben meghalt. I. 6. Margit 1911-ben látta meg a napvilágot, és szintén még csecsemõkorában meghalt. I. 7. Franciska 1913-ban jött a világra. 1934-ben vette õt nõül Breuer József tiszafüredi kereskedõ, aki 1904-ben Ferenc és Schwartz Berta gyermekeként született. Sorsukról nincs egyéb adatunk, bizonyára más helységben telepedtek meg.
Amennyiben Tiszafüredre költöztek vissza, akkor József azonos lehet azzal a személlyel, aki a YVA adatbázisában is szerepel, mint a holocaust áldozata. Franciska nyomát nem sikerült felkutatnunk. (Tiszafüreden lakott egyébként a csécsei származású Altmann Tibor is.) JUNGREISZ CSALÁD I. Jungreisz Jakab felmenõi között több ismert rabbit találunk. Amikor 1912-ben a berceli hitközség új lelkészt keresett, rá esett a választás. Azt megelõzõen Jakab Fábiánházán mûködött. Bercelre érkezése után már az elsõ évben jesivát és TalmudTóra iskolát létesített. A rabbi tisztét a deportálásig viselte, a legsúlyosabb napokban is a közösség lelki vezetõje maradt. 1879-ben született, Mór és Lõwy Fanni gyermekeként. Amikor 1945-ben felmérték elhagyott javait, egy 3 szoba-konyhás házat – egy hálószoba, egy szalon, egy konyha és egy nappali szoba berendezésével –, egy varrógépet és mûveltsége jeleként egy 2000 kötetes könyvtárat írtak össze volt tulajdonaként a jegyzõségen. Felesége, Jungreisz Piroska (Pepi) 1885-ben látta meg a napvilágot, apja Ignác, anyja Jungreisz Pepi voltak. I. 1. Elsõ ismert gyermekük, Regina 1911-ben Kassán született. Esküvõjét 1932-ben tartotta Bercelen. A võlegény Knöfler Sándor tinnyei rabbi volt, aki 1908-ban jött a világra Lipót és Engel Júlia gyermekeként. Adataikat, bár esetenként helytelenül, megtaláltuk a YVA-ban. 1944-ben Szirákon éltek, ahonnan deportálták õket. Auschwitzban vesztették életüket. I. 2. Mór már Bercelen született, 1912-ben. A YVA szerint 1944-ben Hajdúnánáson élt. Ennek ellenére utólagos anyakönyvezése Bercelen történt meg, tehát – hozzátartozói szerint – itteni illetõségûnek számíthatott. Az anyakönyvben alrabbiként adják meg a foglalkozását. Nem élte túl a deportálást. I. 3. Ilona 1914-ben született, és egyéves korában hunyt el. I. 4. Dávid 1919-ben látta meg a napvilágot. Halálakor még tanuló volt, ami arra vall, hogy egyetemre járt vagy rabbinak tanult. Berceli illetõségû volt. A YVA adatai szerint a holocaust áldozata lett. I. 5. Ármin 1920-ban született, és kétesztendõs korában meghalt. 91
I. 6. Flóra 1922-ben jött a világra, és egyéves korában halt meg. I. 7. Ignác 1926-ban született. A YVA adatai szerint tanulóként lett a holocaust áldozata, akárcsak ikertestvére, I. 8. Magda. Jungreisz Jakabot és Piroskát – velük élõ három gyermekükhöz hasonlóan – Auschwitzban gyilkolták meg. Bizonyára Jakab közeli rokona volt Jungreisz Janka, aki 1910-ben született Füleken, Sámuel és Tannenbaum Rebeka gyermekeként. Berceli lakosként kötött házasságot, 1927-ben, Günsz Jenõ hajdúböszörményi rabbijelölttel. További sorsukat nem ismerjük. KATZ JÓZSEF CSALÁDJA I. Nincs adatunk arra, hogy Katz József mikor telepedett le Bercelen. Négy ismert gyermeke közül csak a legfiatalabb, Ignác látta meg a napvilágot a faluban, 1919-ben. Elsõ feleségétõl, Glózer Margittól született I. 1. Ilona lányuk is már Bercelen ment férjhez Schwartz Jakabhoz, szintén 1919-ben. Ilona 1899ben született, ismeretlen településen. Jakab 31 éves korában nõsült, fakereskedõ volt, Boliza nevû településen jött a világra, József és Landan Franciska gyermekeként. A YVA adatai szerint a holocaust berceli áldozatai közt volt egy 1894-ben született Schwarcz Jakab nevû személy is. Lehetséges, hogy a két személy azonos. Ilona sorsáról nincs egyéb adatunk, gyermekük – legalábbis itt – nem született. Katz József második feleségét Popovics Cecíliának hívták. Cecília idõsen, 66 éves korában Bercelen hunyt el, 1941-ben. Ekkor már özvegy volt, noha férje halotti bejegyzését nem találtuk meg az anyakönyvben. I. 2. Margit 1904-ben vagy 1905-ben született Glod nevû helységben. 1927-ben, már berceli lakosként ment feleségül Rosentraub József szécsényi nyersbõrkereskedõhöz, aki 1894-ben született Sándor és Linger Lizi gyermekeként. A YVA csak Margit halálával kapcsolatban közöl adatokat. Az egyik adatlap szerint 1944 decemberében Stutthof lágerben halt meg. A másik adatközlõ házasként tünteti fel, és halálát Auschwitzba helyezi. Ugyanakkor közli négy kiskorú gyermekének nevét is, 92
akik vélhetõen szintén meghaltak a lágerben: I. 2. 1. Magdolna 1932-ben, I. 2. 2. Edit 1934-ben, I. 2. 3. a harmadik gyermek – valószínûleg Sándor – 1935-ben, I. 2. 4. végül József 1937-ben jött a világra. Az anya és a gyermekek neve a szécsényi holocaustemlékmûvön is szerepel. I. 3. Malka ikertestvére lehetett Margitnak, mert házassági bejegyzésekor azonos korúnak tüntették fel õket. Õ is Glodon született. 1939-ben ment feleségül Friedlander Emil talmudistához, aki Balmazújvárosban látta meg a napvilágot, 1904-ben, Lajos és néhai Kohn Katalin gyermekeként. A YVA adatai szerint 1944-ben mindkettõjüket Bercelrõl hurcolták el. Férj és feleség egyaránt a holocaust áldozata lett. Elhagyott javaik összeírása szerint lakóházuk nem volt, a jegyzõ szerint mindössze egyetlen szoba-konyhás lakrész berendezésével bírtak. I. 4. Ciril (Cecília) 1906-ban látta meg a napvilágot, testvéreihez hasonlóan Glodon. 1937-ben vette õt feleségül Berger Benõ újpesti kereskedõ, aki Keményegerszegen született, 1870-ben, Mátyás és Breier Betti gyermekeként. A meglehetõsen idõs võlegény szülei már nem voltak életben. A házaspár 1944-ben Újpesten élt. Gyermekeik azonosításához a YVA nem közöl elegendõ adatot. I. 5. Ignác 1919-ben már Bercelen született, de háromesztendõs korában meghalt. II. Vélhetõen József rokona lehetett az a Katz Ábrahám, aki 22 évesen halt meg, 1917-ben. Feleségét Felbrand Máriának, apját Izsáknak, édesanyját pedig Braun Dinának hívták. KLEIN JAKAB CSALÁDJA A 19. század második felében, illetve a századfordulón több Klein Jakab nevû személy élt Bercelen, akiket igen nehéz megkülönböztetni egymástól a forrásokban. I. Klein Jakab – a választói névjegyzékben feltüntetett életkora alapján – 1838 körül születhetett. Jövedelme alapján, szatócsként, majd italmérõként került be a választók közé, ahol utoljára az 1914-es összeírásban szerepelt. Halálozási bejegyzését nem találtuk az anyakönyvben, feltételezhetõ tehát, hogy utolsó éveit már nem itt élte le.
Felesége, Schwarcz Katalin – Schwarcz Márton és Hani gyermeke – 1908-ban hunyt el Bercelen, 67 éves korában. A hiányos anyakönyvek egyetlen gyermekük, I. 1. Márk emlékét õrizték meg, aki 1863-ban született, de a következõ évben meghalt. II. Az 1850/60-as évek fordulóján születtek gyermekei Bercelen Klein Izraelnek és feleségének, Jozefának: II. 1. 1856-ban Hani, II. 2. 1858-ban Jakab, II. 3. 1860-ban pedig Adolf. Sorsuk ismeretlen. III. Klein Jakabnak szomorú sorsot adott az élet. Öregkorukban kevesen látogathattak meg annyi sírt a temetõben, mint õ. 1944. február 17-én bekövetkezett halálakor 82 évesnek tartották, apját néhai Mórként adták meg, anyjának nevét nem ismerték. Második házasságának bejegyzésébõl tudjuk, hogy Rimócon látta meg a napvilágot. Két elsõ gyermeke születésekor még a Bercelhez tartozó Ordaspusztán lakott, ahol kocsmáros volt. 1900-ban azonban már a hitközségi templomszolga megjelölés szerepel a neve mellett, mely tisztet haláláig viselte. (Második házassága megkötésekor, 1904-ben, fuvarosnak tartották.) Elsõ felesége, Kopasz Rozália, 1868 táján született, József és Berger Fáni gyermekeként, vélhetõen Nógrádmarcalon. 1904. július 19-én halt meg, két ikerlányának világra jöttekor. Jakab és Rozália házasságából hat gyermek születésérõl van adatunk. Közülük egyik sem élte meg a felnõttkort. III. 1. Rozália még az állami anyakönyvezés bevezetése elõtt született, valószínûleg másfél éves sem volt, amikor 1895-ben meghalt. III. 2. Jakab és Rozália második gyermeküknek is a Rozália nevet adták. 1899-ben halt meg. III. 3. Margit 1899-ben született, de még egy éves kora elõtt, 1900-ban meghalt. III. 4. A negyedik gyermeknek is a Rozália nevet adták 1901-ben, azonban az õ sorsa sem volt szerencsésebb, 1926-ban, tüdõgyulladásban halt meg. III. 5. 1904-ben Rozália ikerpárral volt terhes. Egyikük az Eszter, a másik a III. 6. Regina nevet kapta. Eszter és édesanyja a szülés után röviddel, Regina hat hónap múlva, 1905. január 29-én halt meg.
Rozália halála után másfél hónappal Jakab újranõsült, elsõ felesége testvérét, a nõvérénél húsz esztendõvel fiatalabb Kopasz Malvint vette nõül. Kopasz József és Berger Fáni lánya 1882-ben született Nógrádmarcalon. Malvin túlélte férjét, 1944ben már özvegyként hurcolták el. A holocaust áldozata lett. Nevén nem írtak össze elhagyott ingó vagy ingatlan tulajdont. Jakab és Malvin gyermekei: III. 7. Ármin 1905 decemberében született, de néhány napos korában meghalt. III. 8. Friderika 1907-ben jött a világra. 1937-ben ment férjhez Weisz József újpesti kereskedõhöz, aki Zentán született, 1902-ben, Adolf és Rosenberg Teréz gyermekeként. A házaspár Bercelen telepedett le. Gyermekük születésérõl nem tudunk, 1944ben a községi jegyzõ szerint Weisz Józsefné már özvegy volt. Mivel József áldozatként szerepel a YVA-ban, feltételezzük, hogy munkaszolgálat során, még a gettósítás elõtt halt meg. Ennek ellentmond Yitzkhak Gal állítása, aki Auschwitzot adta meg József halálának helyeként. Gal szerint Friderika sorsa is Auschwitzban teljesedett be. Elhagyott ingatlanuk nem maradt hátra, mindössze egy hálószoba-konyhás lakrész berendezését írták öszsze a feleség nevén. III. 9. Julianna 1909-ben látta meg a napvilágot, és még ugyanabban az évben meghalt. III. 10. Jenõ 1911-ben született. Szülei cipészinasnak adták, de tizenhat éves korában a tüdõvész végzett vele. III. 11. Lívia 1913-ban jött a világra, de 19 éves korában, betegségben õ is meghalt. III. 12. Dezsõ 1915-ben, III. 13. Ferenc 1916-ban, III. 14. Dávid 1917-ben, III. 15. Magdolna 1919-ben, III. 16. Gizella 1921-ben született és halt meg. III. 17. Mór 1924-ben látta meg a napvilágot, a YVA adatai szerint a budapesti gettóban vesztette életét 1945 elején. Az adatközlõ berceli illetõségûnek tartotta. Klein Jakab 82 évet élt meg. Elsõ gyermeke születésekor 32 esztendõs volt, utolsó fia, Mór világra jöttét 61. életévében élte meg. 1944-ben, halálakor, 17 gyermeke közül már csak ketten, Friderika és Mór voltak életben. A sors kegyének is tekinthetjük, hogy Jakabnak nem kellett látnia az õ pusztulásukat is. 93
KRAUSZ CSALÁD I. Krausz Lipót – talán Fischmann Ernõné (vö. Fischmann I. 1.) vagy Lõwy Miksa (vö. Mühlrád I. 1. 4. ) rokonaként – 1926 és 1931 között költözhetett Bercelre. 1894-ben született Szirákon, apja neve Jakab volt. Új lakóhelyén valószínûleg szódagyártással foglalkozott. A telekjegyzõkönyv tanúsága szerint 1938-ban telket vett a faluban, ha azon nem volt, akkor bizonyosan õ maga épített rá házat, mivel 1945-ben elhagyott javaként már egy nappaliból, hálószobából és konyhából álló lakóházat a bútorzattal, egy szekeret, sráfkocsit, hintót, két lovat, egy tehenet és ezenkívül egy teljes felszereléssel rendelkezõ szikvízüzemet írtak össze. Felesége Szabó (máshol: Salgó) Etel Kiskõrösön látta meg a napvilágot, 1910-ben. Házasságuk idõpontja és helye ismeretlen. Két gyermekük volt: I. 1. A YVA adatai szerint Vera 1926-ban vagy két évvel késõbb született Budapesten, míg I. 2. Györgyi 1931-ben, már Bercelen. Lipót, Etel és a két kislány elõször a balassagyarmati gettóba került, majd deportálták õket. Egyikük sem élte túl a holocaustot. Mindegyikük halálát a sziráki anyakönyvbe jegyezték be, így talán életükben is kötõdtek Lipót szülõhelyéhez. KUPFERSTEIN ANDOR Kupferstein Andorról két ellentétes állítás található a YVA-ban. Testvére, Zoltán, 1988-ban hajdúböszörményi lakosnak mondta õt, aki a fogolytáborban végelgyengülésben halt meg. Egy másik rokona, Valdman Ábrahám böszörményi születésûnek, de berceli lakosnak tartotta. Más adat szerint szerint a keleti hadszíntéren tûnt el. Andor 1916-ban született Hajdúböszörményben, Izrael és Anna fia volt. Ismereteink szerint a berceli családok közül egyedül a Jungreiszeknek volt böszörményi rokonsága. Ha Andor valóban Bercelen élt a háborús évek alatt, ittléte talán ennek volt köszönhetõ. LIEBERMANN MÓR CSALÁDJA I. Dr. Liebermann Mór 1927-ben vásárolt házat Bercelen. Idejövetelében bizonyára szerepet játszott az a tény, hogy testvére, Malvin, férjével – Deutsch Adolffal – együtt már korábban Bercelre 94
költözött. Deutsch Adolf közeli rokonságban állt Blumenthál Benõvel, akinek sógora volt. Mór tehát a berceli közösség legtekintélyesebb zsidó famíliájával került szoros kapcsolatba. Jól mutatja ezt, hogy az 1927-ben, 7100 pengõért vásárolt, 7. szám alatt álló lakóháza – a telekjegyzõkönyv tanúsága szerint – is egykor a Blumenthálok tulajdonában volt. (Vö. Deutsch Adolf I. és Blumenthál III. 1. 3.) Doktori címe és elhagyott javai alapján tudjuk, hogy Mór orvos volt és lakóhelyén praktizált. 1887ben született. Felesége, Kohn Sári (Sarolta) fiatalabb volt nála, 1893-ben látta meg a napvilágot. Életük Bercelen kívüli szakaszáról több adattal nem rendelkezünk. 1945-ben a következõ elhagyott javaikat írták össze a jegyzõségen: két ház, összesen 14 helyiséggel. Két hálószoba, egy ebédlõ, egy szalon, egy fürdõszoba és egy konyha berendezése, valamint egy orvosi rendelõ és egy orvosi váró. Egyik házukban, 1948-ban, az „Agudat Jiszrael magyarországi tagozatának ifjúsági munkaosztaga, Bercel” mûködött. Mór és Sári egyetlen gyermeke, I. 1. Éva 1935-ben született. A család mindhárom tagja Auschwitzban halt meg. (Utólagos anyakönyvi bejegyzésüket a balassagyarmati anyakönyvben találtuk meg, ami arra vall, hogy rokonságuk élt ott, s talán õk is kötõdtek a megyeszékhelyhez.) MÁRKUS CSALÁD Márkus Samu (Salamon) neve elõször az 1847/48as megyei összeírásban jelenik meg. Ekkor nejével, két fiával és két lányával élt egy fedél alatt. Kisebb haszonbérlõként közepes jövedelemre, 300 váltócédulában számolt forintra számíthatott. A következõ évi összeírásból már részletesebben megismerhetjük családtagjait is. Samu Béren született, emlékezete szerint 1816-ban (a halotti anyakönyv életkoradatát visszaszámolva 1811-ben). Felesége, Weisz Fáni Balassagyarmaton, két évvel késõbb, 1818-ban. (Valószínûleg Samu szüleit találták az összeírók 1848-ben a Bér melletti Kutasón. A családfõ, Mózes, ekkor 64 éves volt és a Bercel környékén található Romhányban született. Felesége, Lerer Anna, 44 éves és szügyi születésû volt. Mózesnek öt, 3–20 év közötti gyermekét sorolták fel.
Béren ekkor csak (talán ifjabb) Márkus Mózes élt családjával: nejével, Braun Katival és Magdolna nevû lányával. A családfõ 22 éves volt. Ugyanitt volt Sner András felesége, a 38 éves Márkus Kati, akinek hat kiskorú gyermekét is feljegyezték.) Samu – az anyakönyv szerint – 1871-bent hunyt el, neve mellett a „szegény” megjegyzés áll, ami vagyoni helyzetére utal. Felesége túlélte õt, ismeretlen idõpontban és helyen halálozott el. I. Legidõsebb gyermekük, Ábrahám, 1841-ben vagy 1842-ben látta meg a napvilágot, Bercelen. Mészárosmester lett, tagja volt a hitközség elsõ elöljáróságának. Róla azt tudjuk még, hogy élete folyamán legalább két házasságban élt. Elsõ, ismert felesége Herzfeld Jozefin volt, aki 1841-ben, Pozsonyban született, és 1888-ban, sorvadásban halt meg. A házasságot talán 1881-ben kötötték meg, ugyanis Ábrahám ekkor vett házat a faluban. Jozefin után Ábrahám újranõsült, ezúttal Rosenberg Juliannát vette el. Mindketten igen szép kort éltek meg: Ábrahám 1925. július 4-én, míg neje 79 évesen, 1939. február 27-én hunyt el Bercelen. Ábrahám elsõ házasságából két gyermek születésérõl tudunk, a másodikból pedig hatéról. Utolsó gyermekük születésekor a férj már 65–66 éves volt, felesége pedig 46. I. 1. Ábrahám és Jozefin (fia 1939-es elhalálozásakor nevét Piroskának írják) elsõ, általunk is ismert gyermeke, Sámuel, 1874-ben jött a világra. Kereskedõ volt. Feleségét Wachsler (Weksler, Waksler, Waschler, Wachler) Katalinnak hívták. A YVA adatai szerint Gyõrben, 1880-ban vagy 1888-ban született. Samu 1936. szeptember 12-én hunyt el. Gyermek nem maradt utána, házát özvegye örökölte, aki megélte a deportálást és Auschwitzban halt meg. I. 2. A másik gyermek, Bernát, 1878-ban született. Kereskedõ volt, 1903-ban nõsülhetett, mert ekkor vette meg a berceli 243. számú házat. 1936. január 13-án hunyt el. Felesége, Wachsler Mária, közeli rokona lehetett Sámuel (vö. I. 1.) feleségének, Katalinnak. Õ is Gyõrben született, ismeretlen idõpontban (a YVA adatai szerint 1892-ben vagy 1894ben, ez azonban lehetetlen). Mária Auschwitzban halt meg. Gyermekeik közül I. 2. 1. József 1904-ben látta meg a napvilágot. Annyit tudunk róla, hogy Tauber Rozáliát vette feleségül és Bercelen született két gyermekük,
I. 2. 1. 1. Sándor, 1935-ben, valamint I. 2. 1. 2. Margit, 1937-ben. József és családja ezt követõen költözhetett el a faluból a YVA adatai szerint Makóra, ahol vélhetõen rokonaik éltek. A YVA adatközlõje, Schwarcz Frida, 1956-ban, József feleségét Klüger Rózaként nevezte meg (az utónév alapján feltételezzük, hogy Tauber Rozáliáról van szó). Frida szerint Róza 1912-ben, Makón született. A gyerekek adatait is az anyakönyvtõl eltérõen adja meg: a nagyobbat, Moshet 8, a kisebb Shalomot 6 évesnek írja. Egy másik adatközlõ, Schwarcz Levia – még ugyanabban az évben – a feleség nevét Gombó Regina Gizellaként adta meg, a gyermekek életkorát pedig 4, illetve 3 évesnek. I. 2. 2. Jozefin 1905-ben született. Az 1920-as évek végén mehetett férjhez a vele egyidõs, hitoktatóként mûködõ Klamka Jenõhöz, aki Gyõrben született, Áron és Frankl Johanna gyermekeként. Vélhetõleg elsõ gyermekük született volna 1930. július 24-én, amikor Jozefin gyermekágyi lázban meghalt. Tizenkét nap múlva a kislány, I. 2. 2. 1. Judit is elhunyt. Az anya halála – az anyakönyv szerint – Gyõrben történt, míg a gyermeké Bercelen. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a kétségbeesett apa, az anya eltemetése után, a kisgyermekkel Bercelre érkezett, apósa családjához. A csecsemõt azonban ez sem mentette meg. Ugyanakkor Klamka tagja maradt a Márkus családnak, mert 1932-ben feleségül vette Jozefin húgát, az I. 2. 3. 1907-ben született Ilonát. A házaspárt budapesti lakosként érte a deportálás. Jenõ Günskirchenben halt meg, Ilona sorsát nem ismerjük. Jenõ adatait fia, Efraim adta meg a YVA-nak, ebbõl arra következtethetünk, hogy az édesanya túlélte a deportálást. I. 2. 4. Simon 1908-ban született. Diamant Fridát vette feleségül, aki Gyula és Eszter lánya volt, és 1918-ban látta meg a napvilágot Dunaszerdahelyen. Két gyermekük: I. 2. 4. 1. Gyula, akinek születési bejegyzését nem találtuk meg a berceli anyakönyvben, és I. 2. 4. 2. Piroska, aki 1939-ben, Bercelen jött a világra. Mind a négyen a holocaust áldozatai lettek. Errõl Gál Yitzkhak Simon, Gyula és Piroska adatait adta meg a YVA-nak, mindhármukat egyértelmûen berceliként tüntetve fel. Azonban Fridára Sabo95
vitz Barukh 1956-ban – gyermekeivel együtt – balassagyarmati lakosként emlékezett. Az eltérésre az ad talán magyarázatot, ha feltételezzük, hogy az egy-két évvel idõsebb Gyula születésekor a házaspár a megyeszékhelyen élt, de hamarosan – nyilván édesanyja 1939-ben bekövetkezett halála után – vissza- vagy átköltöztek Bercelre. 1945-ben mindenesetre ingatlant írtak össze Simon elhagyott tulajdonaként. Az összeírás szerint további hat családtagjával hurcolták el, ami azt jelenti, hogy további két rokona élhetett vele egy fedél alatt. Elhagyott vagyontárgyai: egy ház, egy üzlet, összesen hat helyiséggel, kert; négy hálószoba-berendezés, két konyhabútor. Simonnak további öt testvére született a faluban, de további életükrõl semmit sem tudunk. Mivel az 1945-ös jegyzõi jelentés azt is közli, hogy Simon négy lánytestvére túlélte a háborút és 1945 végén Budapesten lakott, azt feltételezzük, hogy – Ilona mellett – alábbi lány- és talán egyik fiútestvére is életben maradt: I. 2. 5. Sámuel 1909-ben, I. 2. 6. Frida 1910-ben, I. 2. 7. Ida 1912-ben, I. 2. 8. Bernát 1914-ben, míg I. 2. 9. Sándor 1918-ban jött a világra. Sorsukról – az elõbbi feltételezésen kívül – nincs egyéb adatunk. Ábrahám és második felesége, Rosenberg Julianna gyermekei: I. 3. Fáni 1890-ben született. 1910-ben ment feleségül Schwalb Sámson zentai marhakereskedõhöz, aki 1885-ben, Rubin és Gottdiener Hani gyermekeként látta meg a napvilágot. A házasságkötés után a család elköltözött Bercelrõl. A YVA adatai szerint Fáni összesen hét gyermeket szült, és Apatinban lakott, amikor deportálták, ahol életét vesztette. Férje sorsát nem ismerjük. Gyermekei közül az alábbiakról van adatunk: I. 3. 1. Hermanról, aki 1910-ben, és I. 3. 2. Józsefrõl, aki 1919-ben, Zentán született. Mindketten a keleti hadmûveleti területen vesztették életüket. I. 4. Rozália 1892-ben látta meg a napvilágot. 1913-ban vette õt feleségül Grünwald Ödön békéscsabai baromfikereskedõ, aki 1888-ban született Bercelen, a berceli rabbi, Grünwald Jakab és 96
Stern Katalin fiaként. Mivel gyermekeik nem születtek itt, feltételezhetõ, hogy elköltöztek a faluból, talán a békéscsabai rokonsághoz. 1944-ben már máshol élhettek, mert a dél-alföldi város 41 Grünwald nevû áldozata között – a YVA-ban – nem találjuk õket (vö. Grünwald II. 1.). I. 5. Rebeka 1895-ben jött a világra. 1924-ben Weisz Ignác, a Bereg megyei Iloncán 1900-ban született, de Mezõkovácsházán lakó seprûkötõsegéd vette õt feleségül, aki Jehuda és (Scheindel?) Zseni gyermeke volt. A család elköltözött Bercelrõl. 1944-ben Békéscsabán éltek, a YVA szerint Rebekát innen hurcolták el. A házaspár nem jött vissza a deportálásból. A YVA adatbázisa a következõ, Auschwitzban meggyilkolt gyermekeik emlékét õrizte meg: I. 5. 1. Ignácét, aki 1927-ben, I. 5. 2. Ascherét (Oszkárét) aki 1929-ben, I. 5. 3. Emilét, aki 1930-ban, I. 5. 4. Ernõét, aki 1932-ben született és I. 5. 5. Zsigmondét. Õk mindannyian Békéscsabán látták meg a napvilágot. I. 6. Egy gyermek, aki még nem kapott nevet, 1897-ben született és még ugyanabban az évben meghalt. I. 7. Manó 1898-ban jött a világra. Mészárossegédként dolgozott, amikor fiatalon, 24 éves korában meghalt. I. 8. Ábrahám 1900-ban született gyermeke nem kapott még nevet anyakönyvezésekor. Csecsemõként, még születésének évében meghalt. I. 9. Az 1901-ben világra jött gyermek is név nélkül hunyt el, néhány napos korában. I. 10. Simon 1903-ban született. Fiatal felnõttként hagyhatta el a községet. Erre abból következtetünk, hogy sógora 1933-ban megvette tõle annak a háznak a felét, amelyet Szerénnel közösen örököltek apjuktól. Sorsáról többet nem tudunk. I. 11. Ábrahám és Julianna utolsó gyermeke, Szerén (Szeréna), 1906-ban látta meg a napvilágot. 1925-ben kötött házasságot Ádler Izidor tarpai vegyeskereskedõvel, aki 1899-ben született Sámuel és Beck Rozália fiaként. Gyermekeik: I. 11. 1. Alfréd 1926-ban, I. 11. 2. Kornélia 1929-ben és I. 11. 3. Judit 1932-ben jött a világra. 1944-ben elhagyott vagyonuk: egy ház négy helyiséggel; egy vágóhíd felszereléssel, egy üzlethelyiség, egy 350 négyszögöles kert.
Mindnyájukat deportálták. Szerén, Kornélia és Judit meghaltak. Apa és fia visszatértek Bercelre. Izidor – elmondása szerint – Sopronnál, 1945. július 13-án lépte át a határt. „Négy polgárija van” – írja róla a falu jegyzõje. „Mészáros vagy kereskedõ szeretne lenni a jövõben. Háza, mészárszéke rendbehozatalát, 2 motorkerékpárját és 1 kerékpárját kéri vissza és 300 ezer pengõt.” 1946 februárjában – az iratok szerint – még a községben tartózkodott. Alfréd apjával együtt lépett Magyarország földjére. Róla azt írják, hogy „nõtlen, hat elemije van. Kereskedni és gazdálkodni szeretne.” Izidor rokona lehetett Beck Miksának, akinek a háború végéig 300 kh birtoka volt Bercelen. Az 1935-ös Gazdacímtár szerint Beck a faluban lakott, bár teljes birtokát haszonbérbe adta. A háború alatti itt-tartózkodásának azonban nincs nyoma, javait a háború után budapesti örökösei kapták, vélhetõen õ is ott lakott. Talán azonos azzal a személylyel, aki 1895 körül született Budapesten, Bernát és Wohlstein Ilona gyermekeként, a háború elõtt és alatt a Falk Miksa utcában lakott és 1944-ben, a deportálásban halt meg. MÜHLRÁD ÉS ROSENFELD CSALÁD I. Mühlrád Adolf 1848-ban Erdõkürtön lakott. Ekkor 30 éves volt, a morvaországi Trist helységbõl származott. Tizenhét éve érkezett Magyarországra és öt éve élt új lakóhelyén, ahol pálinkafõzéssel foglalkozott. Neje, Rosenfeld Mari, Csécsén született, 1818-ban. Gyermekeik közül Hani 10 éves, Ignác pedig 3 éves volt. Nem ismeretes, hogy a család pontosan mikor költözött Bercelre, Adolf mindenesetre a 19. század második felében már elismert tagja volt a helyi közösségnek, hiszen egyike volt a megalakuló hitközség vezetõségének. Sem a férj, sem pedig felesége halálának idõpontját nem ismerjük. Adolf mint „földész” szerepelt az 1886. évi választói névjegyzékben. Mivel a következõbõl már hiányzik, feltételezzük, hogy 1886 és 1892 között távozott az élõk sorából. Ugyancsak Erdõkürtön élt 1848-ban Rosenfeld Jakab, aki testvérével, Marival együtt Csécsén született. Kocsmáros volt. Feleségét Mühlrád Teréznek hívták, aki – testvéréhez, Adolfhoz hasonlóan – a morvaországi Trist helységben született, 1822-
ben. Hét év óta élt Magyarországon és három éve Kürtön, nyilván házasságkötését követõen költözött ide. Gyermekük, Móric, ekkor még csak másfél éves volt, tehát 1846-ban született. A források azt valószínûsítik, hogy a Mühlrád és Rosenfeld rokoncsaládok 1860 körül telepedtek le Bercelen. Az elsõ említés a születési anyakönyvben található. Mühlrád Adolf (vö. I.) 1860-ban Goldberger József lányának, Haninak volt a születési tanúja. Nem tudjuk, hogy milyen rokonság kötötte össze a két családot, de annak talán szerepe volt a Mühlrád–Rosenfeld famíliák idetelepülésében. I. 1. Bercelen, 1860-ban tartotta esküvõjét Mühlrád Adolf lánya, az 1848-as összeírásban is szereplõ Johanna (Hani, Julianna). A fent ismertetett összeírás szerint 1838-ban, Erdõkürtön jött a világra. Házassági bejegyzésében azonban – ismeretlen okból – Nézsát jelölték meg születése helyéül, idõpontjaként pedig 1839-et. Ugyanakkor a szülõk neve: Adolf és Náni egyértelmûsítik az azonosságot. A võlegény Rosenfeld Miksa (Maximilián) volt, aki Középneustadt nevû településen, 1837ben született, s házasságkötésekor Mátraverebélyen lakott. Apja Rosenfeld Salamon volt. Édesanyja nevét házasságkötésekor Katarinának, Miksa halálakor pedig Grünfeld Johannaként adták meg, ugyanakkor 1896-ban, amikor Rosenfeld Salamonné – már özvegyen, 87 éves korában – elhunyt, leánykori nevét Lõwy Johannaként jegyezték be az anyakönyvbe. (Ez utóbbi adat alapján esetleg rokonságban állhatott az alább I. 1. 4. és további számokon tárgyalt – késõbb Balassagyarmatra költözött – Lõwy családdal is.) Úgy tûnik, hogy Salamon nem Rosenfeld Jakab erdõkürti családjához tartozott, azonban valószínû, hogy rokonságban volt velük. Johanna és Miksa Bercelen települtek meg, itt születtek gyermekeik is. 1869-ben már háztulajdonnal rendelkeztek a faluban. A férj vegyeskereskedést folytatott, tehát szatócs volt. 1900. március 5-én hunyt el. A feleség három évvel élte túl Miksa halálát. Mindkettõjüket Bercelen temették el. Ismert gyermekeik: I. 1. 1. Rosenfeld Dávid, aki 1861-ben született és fiatalon, 1906. november 16-án adta át lelkét Teremtõjének. 97
I. 1. 2. Herman 1862-ben látta meg a napvilágot. Abeles Móric metélte körül, míg a koma Blumenthál József volt. Õ is fiatalon, negyvenéves korában, 1902. március 8-án halt meg. A foglalkozás rovatban a következõ megjegyzést találjuk: „vegyes kereskedõnek kitartott munkaképtelen családtagja”. I. 1. 3. Hermina 1867-ben jött a világra. További sorsát nem ismerjük. I. 1. 4. Az utolsó ismert gyermek, Ida, 1878-ban született. 20 éves korában ment férjhez a Galgócon, 1873-ban született kereskedõhöz, Lõwy Miksához. Házasságkötésekor a võlegény már egy idõ óta Bercelen lakott. Apja Lipót, anyja Krausz Johanna volt. Miksa tagja volt a hitközség vezetõségének. Lõwyék, pontosan nem ismert idõpontban, de még évekkel 1944 elõtt Balassagyarmatra költöztek. A férj sorsát nem ismerjük, Idáról tudjuk, hogy a holocaust áldozata lett. Lehetséges, hogy Miksa rokonságban állt a faluban régebben élt Lõwy nevû személyekkel, például az 1860 körül az anyakönyvekben többször elõforduló Lõwy Adolffal vagy akár Lõwy Simon rabbival. Valószínûleg rokona volt Blumenthál Márk (vö. Blumenthál V.) feleségének, Lõwy Lottinak és Blumenthál Kárl (vö. Blumenthál V. 1.) nejének, Lõwy Herminának. Vélhetõen egyik közeli rokonát, majd annak halála után, 1902-ben Miksa húgát, Malvint vette feleségül Blumenthál Simon, ami azt mutatja, hogy a Lõwy és Blumenthál família rokonsága is több szálon szövõdött (vö. Blumenthál IV. 1. 4.). I. 1. 4. 1. Ida és Lõwy Miksa elsõ gyermeke a Pál nevet kapta. 1899-ben született. Felnõve a fakereskedõ szakmát választotta. Fiatal korában halt meg vesegyulladásban, 1924-ben. I. 1. 4. 2. Margit 1900-ban látta meg a napvilágot. 1923-ban ment férjhez Simon és Lõwy Netti gyermekéhez, unokatestvéréhez, az 1895-ös születésû Blumenthál Mártonhoz. Margit a holocaust áldozata lett, sorsát férje családjánál ismertetjük (vö. Blumenthál IV. 1. 4. 3.). I. 1. 4. 3. Ilona 1901-ben jött a világra. 1926-ban vette õt nõül Brand Móric váci vegyeskereskedõ, aki Csarodán született, 1903-ban, Ábrahám és Geunt Regina gyermekeként. A fiatal pár – legalábbis a YVA közlése szerint – hamarosan Vácra költözött és 1944-ig itt élt. Móricot Buchenwaldban gyil98
kolták meg. Általunk ismert egyetlen gyermekük I. 1. 4. 3. 1. Magda, aki 1928-ban született Bercelen. Ilona és a kislány sorsáról nincs adatunk. I. 1. 4. 4. Rozália 1903-ban látta meg a napvilágot. 1929-ben vette õt feleségül Rosenfeld Sándor kereskedõsegéd, aki Budapesten született, 1903ban, Ármin és Groszman Száli gyermekeként. Nõsülésekor a võlegény Újpesten élt. Nem ismerjük, csak gyanítjuk a házasfelek rokonságát. Vélhetõen Újpestre költöztek. Sándor talán azonos azzal az odavalósi személlyel, akit a YVA – egy 1975ben, Tel-Avivban megjelent könyv alapján – a holocaust áldozatának tart. Esetleg gyermekük lehetett az 1933-ban, Újpesten született Rózsa, aki ismereteink szerint szintén áldozat lett. Rozália sorsát nem ismerjük, bár a YVA-ban több hasonló nevû újpesti személy is található, azonban egyéb adatok híján egyikkel sem tudjuk biztosan azonosítani. I. 1. 4. 5. Miksa és Ida 1904-ben született gyermeke héthetes korában hunyt el. I. 1. 4. 6. Jenõ Ignác 1905-ben jött a világra. Túlélte a vészkorszakot. A háború után elõször Erdélyben, fakereskedõként próbált egzisztenciát teremteni, majd Nógrádba visszatérve két évig Kétbodonyban élt, ahol újranõsült. Ezt követõen, 1947ben lett a Nógrádmegyei Terményforgalmi Vállalat igazgatója. I. 1. 4. 7. 1906-ban újabb fiú született, aki azonban még ugyanabban az évben meghalt. I. 1. 4. 8. Jolán 1908-ban látta meg a napvilágot. További sorsát nem ismerjük. I. 1. 4. 9. Lenke 1910-ben született. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a háború után leánykori nevén anyakönyvezték õt Balassagyarmaton, mint a holocaust áldozatát. I. 1. 4. 10. László 1911-ben jött a világra. A család elköltözése után õ is Balassagyarmaton élt, mint holocaust áldozatnak, itt történt meg utólagos halotti anyakönyvezése is. A korából adódóan munkaszolgálatos lehetett. I. 1. 4. 11. Márton 1916-ban született. A család elköltözése után haláláig Balassagyarmaton élt. Elsõ felesége Lindenfeld Vera volt, Jakab és Malvin lánya, aki Putnokon látta meg a napvilágot, 1924ben. Kereskedõ volt, a háború alatt a 107/12. századdal teljesített kisegítõ munkaszolgálatot, majd átkerült a 107/314. századhoz, késõbb Mauthausenbe és Gunskirchenbe deportálták. Felesége a holocaust áldozata lett. A háború után újranõsült,
nevét Lombosra változtatta, az 1960-as évek második felében és az 1970-es évek elején Balassagyarmat város tanácselnöke volt. I. 1. 4. 12. Lajos (késõbb nevét szintén Lombosra változtatta) 1918-ban született. A család Balassagyarmatra kerülése után kereskedõsegéd lett az Ungár testvérek nagykereskedésében. A háború alatt munkaszolgálatra vonult be. A háború után az ÁVO járási-városi, majd megyei vezetõje volt Balassagyarmaton. Az 1950-es években az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetõ tisztségeket. II. Mühlrád Johanna (I. 1.) sógora, Rosenfeld Salamon és Katarina másik fia lehetett Rosenfeld Jónás, aki 1847-ben látta meg a napvilágot, ismeretlen helyen. Bercelen hunyt el, 1914. december 29én. Felesége, Engel Mária, hat évvel élte õt túl, 1920-ban halt meg 70 éves korában. Egyetlen lányukat ismerjük, II. 1. Matildot, aki – már elváltként – 1917-ben ment feleségül a szintén elvált Spitzer Jakabhoz. Bercelen született, 1885-ben. Férje fûszerkereskedõ volt. A házasságkötésüket követõ évben született általunk is ismert lányuk, II. 1. 1. Etel. A család sorsát ettõl kezdve nem tudjuk követni. I. 2. Mühlrád Adolf és Rosenfeld Mária másik ismert gyermeke, Ignác, 1845-ben jött a világra, Erdõkürtön. 1933. május 19-én halt meg, Bercelen. Halálakor az anyakönyvben 86 évesnek írták, pedig – mint az 1848-as összeírásból kitûnik – valójában két esztendõvel idõsebb volt. Az 1886-tól 1918ig ránk maradt választói névjegyzékekben folyamatosan jövedelme alapján szerepelt, mindössze 1892-ben említik jogalapként földbirtokát. Földbirtokos a foglalkozása a halotti anyakönyv megfelelõ rovatában is. Ignác felesége, Kollman Ilona, 1851-ben született. Halálozási bejegyzése szerint szülei Mór és Pollák Teréz voltak. Lányuk halálakor, 1923-ban, õk már nem éltek. Ilona édesanyja Pollák Jakab és Grünwald Sarolta gyermeke volt, Bercelen hunyt el, 1906-ban, 79 éves korában. (Ilona testvérére lásd: Weisz I. 2.) Ignác a közösség legtekintélyesebb személyiségei közé tartozott, idõs korában õ volt a berceli hitközség díszelnöke. Felesége is hitét tartó asszony volt: 1923-ban 100 q búzát adományozott egy új
templom építésére, ez azonban már nem készült el. A család 1884-ben három házat és kb. 300 kh birtokot vásárolt a faluban. 1896-ban megosztották az ingatlanokat fiukkal, Mórral, aki így önálló gazdálkodó lett. Az 1909-es kataszteri összesítõ szerint a szülõk tulajdonában maradt az 5. és 6. számú ház (tehát a Blumenthálok közvetlen szomszédságában laktak) és 231 kh föld. I. 2. 1. Mór 1871-ben, Bercelen született. Lõwy Ignác metélte körül. Az elemi tanulmányokat helyben végezte, magántanulóként, Weisz Fülöp tanító kezei alatt. Ezután elõször a fémesztergályos szakmát tanulta ki, majd a kereskedelmi iskolát végezte el Budapesten. Utána atyja mellett tanulta ki a gazdászatot. Részt vett az I. világháborúban. Sebesülten olasz fogságba került, és 1918. október végén bal lábát amputálták. Atyjához hasonlóan, Mór is kivívta hittársai tiszteletét, haláláig tagja volt a hitközség vezetõségének. Még 1897-ben 51 000 forintért elõbb egy kb. 400 kh-as volt nemesi birtokot vásárolt, majd még ugyanabban az évben ezt megtoldotta egy 170 khas szántóval. Lakása apja tulajdonában lehetett, mert az 1909. évi birtokösszesítõ csak földtulajdont jelez a nevén. Ekkor 288 kh volt a birtokában. Apja halála után a két birtokot jogilag is egyesítették. A harmincas évek közepére Mór tulajdona 660 holdat tett ki. 1934-ben a gazdálkodás terén kifejtett munkásságáért a földmûvelésügyi miniszter dicsérõ oklevéllel tüntette ki. Mór megélte a vészkorszakot. 1944-ben – a községi jegyzõ feljegyzése szerint – már csak feleségével kettesben éltek egy háztartásban. 1945-ben, elhagyott javaiként a következõket írták össze: egy ház és gazdasági épületek; két hálószoba-bútorzat, egy ebédlõgarnitúra, két szalonberendezés, egy iroda bútorzattal, egy konyha felszereléssel, 500 kh-as földbirtok, szõlõfeldolgozó-felszerelés, hordók, 3 ló, 2 tehén. Felesége, Ehrenfeld Ilona, 1876-ban látta meg a napvilágot. Apja Fülöp, édesanyja Fortzer Lujza volt (vö. Ehrenfeld I. 1.). Mór és Ilona elõször a balassagyarmati gettóba került, ahol az idõs, hetven éven felüli embert a csendõrnyomozók kegyetlenül megkínozták. A házaspár Auschwitzban halt meg. Általunk ismert gyermekeik közül I. 2. 1. 1. Aranka 1896-ban született. 1918-ban 99
ment férjhez dr. Müller Béla balassagyarmati ügyvédhez, aki 1886-ban, Károly és Reisz Emília gyermekeként jött a világra. Bercelen világra jött gyermekeik: I. 2. 1. 1. 1. Zsuzsanna 1919-ben, I. 2. 1. 1. 2. Évike 1923-ban látta meg a napvilágot. Utóbbi még ugyanabban az évben meghalt. I. 2. 1. 1. 3. Erzsébet 1924-ben jött a világra. Bár Aranka halálát a berceli anyakönyvben rögzítették a háború után, a YVA adatai alapján egyértelmûnek látszik, hogy a család a háború alatt már Balassagyarmaton élt. A YVA adatközlõi – Felzenburg Katerina és dr. Mühlrád András – az idõ távlatából már meglehetõsen rosszul emlékeztek a Müller család tagjainak életkorára, általában 5–10 évet tévedtek a meghatározáskor. Mindketten egyetértettek azonban abban, hogy Zsuzsán és Erzsébeten kívül a családban volt egy I. 2. 1. 1. 4. Judit nevû gyermek is, aki bizonyára már Balassagyarmaton született. (Elképzelhetõ azonban, hogy a visszaemlékezõk Spielberger Juditot (vö. I. 2. 1. 3. 1.) gondolták Müllerék gyermekének.) A Müller család valamennyi tagja a holocaust áldozata lett. I. 2. 1. 2. Rudolf 1897-ben született, sorsáról azonban többet nem tudunk. Ha életben volt is a holocaust idõszakában, már nem atyjával lakott egy fedél alatt. I. 2. 1. 3. Mária 1900-ban látta meg a napvilágot. 1927-ben házasodott, hozományul 200 kh-as birtokot kapott szüleitõl, melyet azonban továbbra is apja mûvelt. Mária férje, Spielberger Mór, kassai magántisztviselõ volt, aki Márkusfalván jött a világra, 1892-ben, Herman és Hánig Lina gyermekeként. A házaspár valószínûleg Kassán telepedett le. A YVA adatai szerint itt született egyetlen ismert gyermekük, I. 2. 1. 3. 1. Judit, 1928-ban. A család a háború idõszakában visszaköltözött Bercelre, majd továbbmentek Balassagyarmatra, bizonyára Arankáékhoz (vö. I. 2. 1. 1.). Mivel a községi jegyzõ 1945 végén Máriát özvegynek tüntette fel, feltételezhetõ, hogy Spielberger Mór a deportálás idõpontjában már nem élt (talán a munkaszolgálatban vesztette életét). Így csak Máriát és Juditot hurcolták el, akik közül sem az anya, sem pedig a lánya nem tért vissza. Hátraha100
gyott vagyonuk: egy hálószoba- és egy fürdõszoba-berendezés, 200 kh föld és „jelentéktelen felszerelés”. I. 2. 1. 4. Artúr 1901-ben született. Egyetemre járt, doktorátust szerzett, Budapesten telepedett le. Pauncz Klárával volt nõs. Gyermekeiket – ha voltak – nem ismerjük. Artúr 1943-ban, Ukrajnában halt meg, a feleség sorsára vonatkozóan nem találtunk adatot. I. 2. 1. 5. Lajos 1904-ben látta meg a napvilágot. 1928-ban nõsült, Flaschner Ilonát vette el, aki 1905ben Mocsonokon született, Sámuel és Ritmann Fáni gyermekeként. Dr. Mühlrád András közlése szerint (YVA) a család Felcsútra költözött. Bérlõként földmûveléssel foglalkoztak. Itt jöttek világra gyermekeik: I. 2. 1. 5. 1. Lívia 1929-ben, I. 2. 1. 5. 2. Judit 1931-ben és I. 2. 1. 5. 3. Róbert 1934-ben. A YVA-ban rögzített adatok szerint a családot Felcsútról hurcolták el és valamennyien a holocaust áldozatai lettek. A berceli állami anyakönyvben azonban megtalálható az apa és a gyermekek utólagos bejegyzése, és lakhelyként egyaránt Bercel van feltüntetve. Ez talán azt jelenti, hogy a deportálás elõtt röviddel visszatértek ide. I. 2. 1. 6. Miklós 1905-ben született. Fiatal korában elköltözhetett Bercelrõl, sorsa ismeretlen. I. 3. Mühlrád Ignác és Kollman Ilona harmadik, ismert gyermeke Max (Miksa?) volt, akit Abeles Móric metélt körül, 1874-ben. Sorsáról nincs további adatunk. OFFNER CSALÁD I. Nem sikerült felderítenünk, hogy Offner Pál mikor telepedett le Bercelen. Ordaspusztán laktak. A háború elõtt több helyen is birtokos volt. Testvérével, Lajossal, 1935-ben Szandán 83 kh, Béren (ahol akkor lakott) 920 kh, Tökölön 8 kh volt a tulajdonában. Az anyakönyvi adatok szerint 1896-ban született, József és Hermann Mária gyermekeként. Feleségét Buchwalder Sárának hívták, aki 14 évvel volt nála fiatalabb. Sára szüleinek neve Árpád és Feldmann Margit volt. Egyetlen gyermekük világra jöttérõl tudunk: I. 1. Péter Miklós 1941-ben született, de (még?) nem Bercelen.
Pál apósa, Buchwalder Árpád szintén velük élt Ordaspusztán (õ valószínûleg azonos azzal a személlyel, aki 1878-ban Szirákon volt iskolás). A községi jegyzõ szerint 1944-ben a család öt tagból állt, tehát eggyel több személybõl, mint amenynyit ismerünk. Pál elhagyott javai: egy lakrész öt helyiséggel, egy hálószoba, egy ebédlõ, egy vendégszoba, egy fürdõszoba és egy konyha berendezése. A községi jegyzõ megjegyzése: „vagyona nem volt, Földhitelintézet elvette”. Lehetséges, hogy a családfõ azonos azzal az Offner Pállal, aki a YVA adatai szerint 1898-ban látta meg a napvilágot Budapesten, és 1944. október 30-án halt meg a Borsod megyei Tiszatarjánban. Az utólagos anyakönyvezésekor azonban Auschwitzot jelölték meg a halálozási helyeként. Sára, Péter Miklós és Buchwalder Árpád – ugyancsak az anyakönyvi bejegyzés szerint – bizonyosan Auschwitzban vesztette életét. SCHWEITZER CSALÁD Az 1850–60-as években több Schweitzer (Sweitzer, Svajcer, Svejcer) család élt Bercel környékén, úgy tûnik, mindannyian szoros rokonságban voltak. Az adatok tükrében az látszik a legvalószínûbbnek, hogy a család legidõsebb tagja Volf (Farkas) volt, akinek feleségét Marjának (Márinak) hívták. Farkas és Mári bizonyára fiaikkal költözhetett Csécsérõl a megye déli részére, valószínûleg Romhány községbe. Egyik fiukat, Mátyást (szül. Csécse, 1814 körül) 1848-ban a szomszédos Pusztabodonyban írták össze, felesége akkor Anna volt (késõbbi felesége Kunheimer Náni/Rozi). Gyermekei Ádám és Johanna voltak. Az 1860/70-es években Mátyásnak és Rozinak több gyermeke is született. A férj 1867-ben halt meg, lakóhelyén. Farkas másik fia lehetett Adolf, akinek szintén ebben az idõben születtek gyermekei a faluban. Schweiczer Ádám és felesége, Mária – nyilván fiatal házasokként – Mohorán éltek. Ádám már Romhányban született, 1822-ben, boltos volt, de mészárosként is dolgozott. Õ lehetett Farkas legfiatalabb fia. Születése alapján feltételezhetõ, hogy a Schweitzer család valamikor 1815 és 1822 között települt meg Romhányban. Ugyancsak Farkas fiának tarthatjuk Svajcer Samut, aki 1815-ben látta meg a napvilágot Csécsén,
és 1848-ban Felsõsápon élt. Neje Katalin volt, fia Dávid, lányai Rozália és Terézia. Érdekes módon késõbb nem az õ, hanem Svajcer Ádám (Áron) és felesége, Milka gyermekeinek születésérõl tudósít az anyakönyv. (Ha állításunk igaz, akkor azt is feltételezhetjük, hogy a romhányi Mátyás fia, Ádám költözött ide Mohoráról.) 1848-ban a mai Karancslapujtõn élt Sveiczer Mózes, aki szintén a fenti családba tartozónak tûnik, hiszen Csécsén született, 1803-ban. Felesége Heks Katalin balassagyarmati születésû, az összeíráskor 35 éves volt. Gyermekeik: a 13 éves Gábor és a 9 éves József Szentjakabon, míg a 6 éves Márton és a 2 esztendõs Samu már Lapujtõn jött a világra. Karancslapujtõi lakos volt 1848-ban Sveiczer Ignác, 1814-es, csécsei születésû kocsmáros is. Felesége, Bart Franciska, Balassagyarmaton látta meg a napvilágot. Az összeírás idõpontjában 28 éves volt. Gyermekeik – az anyakönyvek tanúsága szerint – Csécsén születtek, Gábor 1841-ben, Anna 1843-ban, Samu 1846-ban. Az 1848-as összeírók Szarvasgedén találták Sveicer Sámuelt és családját. Õ talán a família másik ágához tartozott, vagy csak névazonosságról van szó. 1813-ban született, Ecsegen. Öt éve lakott Gedén, kocsmáros volt. Felségét Lõwy Katalinnak hívták, aki Gyöngyösön látta meg a napvilágot és ekkor a 32. életévében járt. Gyermekeik közül Rozál 1838-ban Kozárdon, György 1841-ben szintén itt, míg a három, illetõleg háromnegyed éves Sámuel és Esztera még Jobbágyiban látták meg a napvilágot. Az elsõ berceli említést az 1847/48-as összeírásban találjuk. 1847-ben Schweitzer Lõrincet írták össze nejével, két fiával és egy lányával, kisebb haszonbérlõként, 192 váltócédulában számolt forint jövedelemmel. Az 1848-as lajstromozás szerint Lõrinc 1808-ban született Csécsén, tehát õt tarthatjuk Farkas és Mari legidõsebb ismert fiának. Felesége, Goldberger Jozefa, Becskén jött a világra, 1814-ben. Három gyermekük közül az idõsebbek még elõzõ lakóhelyükön, Bujákon látták meg a napvilágot: Dávid 1839-ben, Magdolna 1841-ben. A kisebbek már Bercelen: József 1843-ban, Anna pedig – az anyakönyv szerint – 1848-ban. Nem tudjuk, hogy Lõrinc és Jozefa hol házasodott össze. Ennek megtörténte és néhány Bujákon töltött év után, vélhetõen 1842 táján költöztek a közeli Bercelre. 101
Lõrincet nem tudjuk összekapcsolni a 20. században itt élõ Schweitzer családdal, azonban feltételezzük, hogy annak alapítója, Lipót (Leopold), az õ rokona volt. I. Schweitzer (Svajcer, Svejcer) Lipót (Leopold) – halotti bejegyzése szerint – 1829-ben született, ismeretlen helyen. Apja az anyakönyv szerint néhai Mór, anyja Schneller Berta voltak. Lipót 1858 és 1870 között született gyermekeit ismerjük, akik mindannyian Becskén látták meg a napvilágot, ahol a család ebben az idõszakban élt. 1902. december 11-én, Bercelen halt meg, ahová családjával együtt 1871-ben költözött. Halotti bejegyzése szerint a pékmesterséget ûzte. Felesége, Schneér Rozália, Herman és Schneér Berta gyermeke, 84 éves korában szintén Bercelen hunyt el, 1912. január 5-én. Ismert gyermekeik valamennyien Becskén születtek: I. 1. Betti 1858-ban, I. 2. Kati 1860-ban, I. 3. Mór 1861-ben. Utóbbi Gráner (Grauer) Katalint vette feleségül, aki 1865-ben jött a világra. 1888-ban mindenképp Bercelen éltek, hiszen ekkor született, vélhetõen elsõként napvilágot látott gyermekük, I. 3. 1. Ernõ. Ezt követõen a család átköltözött Galgagutára. Mór itt nyitott szatócsboltot, illetve kocsmát. Két gyermekérõl van még adatunk: I. 3. 2. Borbála 1897-ben, I. 3. 3. Árpád pedig 1900-ban látta meg a napvilágot, Galgagután. A fiú Pollacsek Piroskát vette feleségül, aki 1910-ben született, Sándor és Marmorstein Etel lányaként. Gyermekeik: I. 3. 3. 1. Sándor Miklós 1932-ben, I. 3. 3. 2. Péter 1936-ban jött a világra. Árpád, Piroska és a két gyermek a vészkorszak alatt vesztették életüket. Borbáláról nincs adatunk. I. 4. Hani 1862-ben született. Huszonhárom évesen kötött házasságot az érsekvadkerti, pékmester foglalkozású Bloch Sándorral, Ábrahám fiával. (A Bloch és a Schweitzer család rokonságban volt Érsekvadkerten is.) Elsõ gyermekük, I. 4. 1. Mariska, még Bercelen jött a világra 1887ben, de ezt követõen nem találtunk róluk több adatot, valószínûleg elköltöztek a községbõl. A YVA szerint a háború alatt már Budapesten laktak, Hani (Khana) az itteni gettóban halt meg 1945 elején. I. 5. Sámuel 1865-ben született, szintén Becskén. 102
Elemi tanulmányait már Bercelen, Háber Salamon magántanodájában végezte. 1890 körül házasodhatott meg, Stern Rozáliát vette el, aki ismeretlen helyen született, 1867-ben. Az esküvõ idõpontjára csupán abból következtetünk, hogy 1891-ben már együtt vásárolták meg Till János házát Bercelen. Sámuel kereskedõ volt, a berceli közösség köztiszteletben álló tagja lehetett, hiszen az 1930-as években hitközségi elöljárónak választották. 1944-ben már csak nejével és egyik további családtagjával élt egy fedél alatt. Mind a hármójukat deportálták. Vagyona ekkor két házból, egy telekbõl, két üzletbõl állt, melyekben vegyeskereskedést ûztek. Továbbá tulajdonukban volt egy cséplõgép-garnitúra is. Bizonyára õ örökölte apja házát, a másik, 55. szám alattit pedig 1913-ban vette (talán Ida lányának, aki a következõ évben ment férjhez). Sámuelt és feleségét Auschwitzban pusztították el. Gyermekeik: I. 5. 1. Fiuknak tartjuk azt az Ignácot, aki Bercelen, 1891-ben látta meg a napvilágot. Iskolái elvégzése után apja mellett tanulta ki szakmáját. Bõrkereskedõ volt. 1919-ben Salgótarjánba költözött és önálló kereskedést nyitott. Az I. világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer meg is sebesült. Megkapta a II. osztályú ezüstérmet és a Károly Csapatkeresztet. Feleségével, Ulmann Jankával, hét gyermeket neveltek. (Az Ulmann család tagjai a 19. század második felében éltek Bercelen, rokonságban álltak a Schneér – vö. I. – és a Márkus családdal.) Ignác Auschwitzban halt meg. I. 5. 2. Sámuel és Róza fia lehetett Ármin is, aki 1895-ben született, szintén Bercelen. Ármin a balassagyarmati gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a budapesti egyetemet, ahol doktorrá avatták. Elõször a Bakáts téri klinikán folytatott fogorvosi gyakorlatot, majd 1922-ben visszatért szülõfalujába és elhurcolásáig ott praktizált. Felesége Gyárfás Ilona volt, aki dr. Gyárfás Ferenc és Grünbaum Rózsa gyermekeként 1912-ben (vagy 1907-ben) jött a világra. Ármin, elhurcolása elõtt, egy házzal rendelkezett, mely hat helyiségbõl állt, s hozzátartozott az orvosi rendelõ is. 1944-ben vele hurcolták el két családtagját: feleségét és gyermeküket. A családfõ Mauthausenba került. 1945-ben visszatért Bercelre. Ilona és az 1934-ben született
I. 5. 2. 1. Ferenc Fülöp azonban nem élték túl a borzalmakat. Életét vesztette, valószínûleg még az Auschwitzba érkezés napján. A háborús években (talán azt megelõzõen is) Árminékkal élt együtt az anyós, dr. Gyárfás Ferencné (született Grünbaum Rózsa). Legalábbis a háború után Bercelen történt meg az õ utólagos anyakönyvezése is. (Ugyanakkor nevét a salgótarjáni mártíremlékmûvön a kállói áldozatok között találjuk. Mivel a kállói jegyzõ 1945-ös jelentése is odavalósiként említi, egyértelmû, hogy a közeli településrõl költözött át lányáékhoz.) Rózsa apját Ignácnak, anyját Schwartz Jozefinnek hívták. Õ is Auschwitzban halt meg, 58 éves korában. (Nem tudjuk, hogy köze van-e Blumenthál Dávid feleségéhez, Grünbaum Máriához. Vö. Blumenthál IV. 1.) I. 5. 3. Ida 1893-ban született (az iskolai anyakönyv szerint 1890-ben). Az Ordaspusztán mûködõ elemi iskolába járt, mint magántanuló. 1914ben ment nõül egy huszonhét éves, mezõladányi terménykereskedõhöz, Goldstein Miksához, Mór és Goldstein Mária fiához. Elhagyott javaik összeírása arra utal, hogy a család (Klára lányuk kivételével) Bercelen telepedett meg. Miksa gabonakereskedéssel foglalkozott. Mindhárom gyermekük itt járta ki az elemi iskolát. A Balassagyarmati járás fõszolgabírója 1942-ben, ismeretlen okból, megvonta Goldstein iparengedélyét, aki fellebbezett a döntés ellen. Az ügy kimenetelérõl nincs adatunk. Az 1945-ös (1944-re vonatkozó) összeírás szerint tulajdonukban volt: egy ház hét helyiséggel, továbbá különféle berendezési tárgyak (egy iroda-, egy konyha-, két hálószoba- és egy ebédlõbútorzat), egy istálló, valamint a terménykereskedés felszerelése. Az iskolai anyakönyvek szerint elõbb a Tabánban, majd a Piactéren laktak. A deportálást csak a férj élte túl, õ 1945-ben viszszatért és a jegyzõi iratokban már mint budapesti lakos jelenik meg. Schweitzer Ida Auschwitzban halt meg. I. 5. 3. 1. Túlélte a deportálást és szintén Budapestre tért vissza legnagyobb fiuk is. László 1916ban jött a világra. Feltételezzük, hogy Bercelen élt 1944-ben, ismereteink szerint még nõtlen fiatalemberként. I. 5. 3. 2. Az 1921-ben született Klára már a háború alatt, 1942-ben ment férjhez, a harmincnégy éves Wetzler József dunaszerdahelyi kereskedõ-
höz, Bernát és Kopstein Regina gyermekéhez. A YVA adatai szerint a család Dunaszerdahelyre költözött. József, Klára és kétéves kislányuk, I. 5. 3. 2. 1. Zsuzsika Auschwitzban haltak meg. I. 5. 3. 3. A legkisebb gyermek, Zoltán, 1926-ban látta meg a napvilágot. Szintén Auschwitzban gyilkolták meg. I. 5. 4. Mór (Móric) 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett, majd segédként dolgozott. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a vaskeresztet és a Károly Csapatkeresztet kapta meg. Hirschfeld Irént (Gizellát?) vette feleségül, aki Vácon látta meg a napvilágot – a YVA adatai szerint – 1910-ben, Ruven és Sára gyermekeként. (Talán a váci Hirschfeld Lázárról és feleségérõl, Tauber Sáráról van szó. Sára Boldogasszonyon született. Innen származott Blumenthál Benõ felesége, Deutsch Ida is. Vö. Blumenthál III. 1. 3. Valószínûbb azonban, hogy Irén Hirschfeld Jenõ balassagyarmati vaskereskedõ lánya volt.) Adataink szerint 1935-ben Balassagyarmatra költöztek, és „Hirschfeld Jenõ utódai” néven nyitottak vas- és szerszámkereskedést Hirschfeld Lipóttal – talán Irén testvérével – közösen. (Hirschfeld Jenõ, aki Vácon, 1871-ben született, 1898-ban kapott a városban vaskereskedésre engedélyt, vállalkozását 1938. január 1-jével adta át utódainak, és egyben kilépett a cégbõl.) Mór, Irén és két gyermekük, a 11 éves I. 5. 4. 1. Márta és a 9 éves I. 5. 4. 2. Éva a holocaust áldozatai lettek. I. 5. 5. Jozefin 1899-ben jött a világra. Blumenthál Henrik felesége lett (vö. Blumenthál IV. 1. 4. 4.). Auschwitzban halt meg. I. 5. 6. Lajos 1900-ban látta meg a napvilágot. Schwarcz Ilonkát vette feleségül, akitõl 1934-ben I. 5. 6. 1. Magda nevû gyermekük született. Ilonka apját Hermannak, anyját Júlia Máriának hívták. A YVA adatai szerint Apcon, 1914-ben született. A kis család Bercelen élt, bár Lajos nevén nem találtunk ingatlantulajdont. 1945-ben elhagyott javukként az alábbi tételeket írták össze: két konyha, egy hálószoba, egy ebédlõ, egy nappali és egy fürdõszoba berendezése, illetõleg két traktor és egy cséplõgép. Ez gazdálkodásra utal, ám életmódjukról nincs adatunk. Mindhárman áldozatokká váltak. 103
I. 5. 7. Julianna 1902-ben látta meg a napvilágot. 1936-ban ment férjhez Steiner Frigyeshez, aki Poroszlón született, 1903-ban, Márton és Jungreisz Rozália gyermekeként. Frigyes kereskedõ volt, az utolsó munkával töltött évben – elmondása szerint – fióküzletébõl 6000 pengõ jövedelme volt. Saját tulajdonú házzal nem rendelkezett, vagyonukat egy-egy ebédlõ- és konyhaberendezés, varrógép, kerékpár és egy ló jelentette. Lányuk, I. 5. 7. 1. Márta, 1937-ben jött a világra. Júlia és kislánya nem élték túl a deportálást. Frigyes azonban 1945-ben visszaérkezett. A községi jegyzõ ezt írta róla az év végén: „Feleségérõl és gyermekérõl nincs híre a deportálás óta. Szatócsüzletét kis tõkével már meg is kezdte.” Az újrakezdés azonban nem ment zökkenõk nélkül. 1945. augusztus 17-én Frigyes elkeseredett levélben panaszolja a községi elöljáróság felé, hogy a kért iratokat nem kapta kézhez. Többek között a következõket írja: „9 év óta egyedüli vezetõje voltam Schweitzer Sámuel II-es számú fióküzletének. A nyilas, fasiszta éra elhurcolt, sanyargatott, kirabolt, megfosztott családomtól, tönkretette egészségemet. Érthetetlen, hogy amikor a sorsüldözöttek fájó sebeit gyógyítani és megsegíteni állami célkitûzés, miért kell nekem tönkretett életem mellé azt éreznem, hogy amikor régi foglalkozásomban és munkámban kívánok pihenést és megnyugvást találni, miért kell éreznem, hogy még most is elgáncsolni akarnak.” A hatástalan levél után Frigyes a járási fõjegyzõhöz fordult segítségért, aki hivatali úton felülvizsgálatra és jelentéstételre szólította fel a község vezetõit, akik így végül is kénytelenek voltak kiadni a kért községi bizonyítványt. (Az ügy arra utal, hogy itt lakása ellenére Frigyest hivatalosan nem berceliként tartották számon. Az elöljárók bizonyára ezért tagadták meg elõször az iparûzés megkezdéséhez szükséges illetõségi bizonyítvány kiadását.) I. 5. 8. Lipót 1904-ben született. Testvérének, Mórnak a sógornõjét (vö. I. 5. 4.), Hirschfeld Alízt vette feleségül, aki nõvéréhez hasonlóan Vácon látta meg a napvilágot, a YVA adatai szerint 1913ban (a balassagyarmati temetõben található Ganslemléktábla szerint 1914-ben). Lányuk, I. 5. 8. 1. Veronika, az anyakönyv szerint 1940ben jött a világra (a YVA és az emléktábla ettõl eltérõ adatot közöl, a két forrás szerint 1942-ben 104
született). Nem találtuk meg azonban egyetlen ismert testvére, I. 5. 8. 2. Miklós anyakönyvi bejegyzését, az õ emlékét csak az emléktábla és a YVA adatai õrizték meg (vélhetõen tévesen, ugyanis a feltüntetett 1940-es évben a nõvére született). Az 1945-ös jegyzõi jelentés szerint a családot Bercelrõl hurcolták el, hátramaradó tulajdonuk mindössze egy lakás vagy lakrész berendezésébõl állt. Mindannyian a vészkorszak áldozatai lettek. I. 5. 9. 1906-ban született meg Sámuel és Róza kilencedik, ismert gyermeke, Johanna, aki azonban a következõ évben meghalt. I. 5. 10. Az utolsó gyermek, Márton, 1908-ban született, további sorsáról nincs adatunk. Feltételezésünk szerint a Schweitzer család rokonsági körébe tartozhatott Binét Margit, aki Zsigmond és Schweitzer Ilona gyermekeként jött a világra, 1898-ban. 1944-ben Bercelrõl hurcolták el, az utólagos anyakönyvezése is itt történt meg. Auschwitzban halt meg. I. 6. Schweitzer Lipót és Schneér Rozália 6. gyermeke, László, 1867-ben Becskén született. Magántanulmányait azonban – adataink szerint – már Bercelen, Háber Salamon magántanítónál végezte. I. 7. Léni 1869-ben született. Õ 1873-ban – már Bercelen – halt meg. Öccse, I. 8. Jakab, Becskén, 1870-ben látta meg a napvilágot és egyéves korában, 1871-ben hunyt el – az anyakönyv szerint – Bercelen. TAUB CSALÁD I. Taub József és családja az 1920-as évek második felében érkezett Bercelre, ahol hitközségi metszõként, azaz sakterként, illetõleg kántorként tevékenykedett. József 1904-ben született a Nógrád megyei Kállón, Eszter és Mór gyermekeként. Apja, aki szintén sakter volt a kállói hitközségnél, 1868-ban Máramaroson látta meg a napvilágot. (Mózes megélte a vészkorszakot, Auschwitzban pusztították el.) József feleségét Guttmann Máriának hívták. A YVA egyik adatközlõje szerint õ négy évvel idõsebb volt férjénél. Egy másik adatlap viszont azt állítja, hogy 1909-ben, Bercelen született. Ez utóbbinak ellentmond, hogy ennek az anyakönyvben nincs nyoma.
József és Mária gyermekeinek születési helyei, amelyeket az iskolai anyakönyvekbõl ismerünk, árulkodnak a család sorsáról. I. 1. Tibor, 1927-ben, még a távoli Püspökladányban látta meg a napvilágot. I. 2. Ernõ 1928-ban már közelebb, a nógrádi Lõrinciben jött a világra. I. 3. Elvirát az iskolai anyakönyv berceli születésûnek mondja, ugyanakkor az állami anyakönyvben nem találtunk erre vonatkozó bejegyzést. A család nem rendelkezett nagyobb ingatlan vagyonnal. Elhagyott javukként egy hálószoba, egy nappali és egy konyha berendezését, valamint egy varrógépet írtak össze. A Taub család minden tagja a holocaust áldozata lett. WEISZ CSALÁD I. A rendelkezésre álló adatok alapján nem tudjuk felrajzolni a berceli Weisz család 19. századi családfáját, csupán feltételezzük, hogy az Weisz Mór és felesége, Klein Száli leszármazottait tartalmazza. A házasfelek közül csupán a feleség halálozási bejegyzése áll rendelkezésünkre. Száli 1916-ban hunyt el Bercelen, 96 éves korában, tehát az 1820as években született. Bizonyára több gyermekük is volt, azonban közülük csak kettõt ismerünk. I. 1. Éva nevét halotti bejegyzése õrizte meg. 1925-ben hunyt el Bercelen, 75 éves korában, tehát 1850 körül látta meg a napvilágot. Férjét Weisz Jakabnak hívták, adatok híján róla mást nem is tudunk. Éva és Jakab Bercelen született gyermekei (az anyakönyvek hiányai miatt a felsorolás ez esetben sem teljes): I. 1. 1. 1872-ben egy gyermekük halva jött a világra. I. 1. 2. Móric 1873-ban született. 1875-ben hunyt el. I. 1. 3. Éva 1876-ban látta meg a napvilágot, azonban további sorsát nem ismerjük. I. 1. 4. Sámuel (Sándor) 1878 táján született. Felnõve a szatócsszakmát választotta. Házasságának helyét és idõpontját nem ismerjük, de az 1907-es dátumra abból következtetünk, hogy feleségével, Offmann Bertával, ekkor vettek telket a faluban. Berta valamivel fiatalabb volt férjénél, 1880 táján született, Offmann Éliás és Ádám Sarolta gyermekeként. 1943. június 19-én hunyt el. Sámuel még ugyanabban az évben, november 16-án követte õt a sírba. Egyetlen gyermeküket ismerjük:
I. 1. 4. 1. Anna Amanda 1905-ben született. 1925ben ment férjhez egy balassagyarmati marhakereskedõhöz, Szegedin Arnoldhoz, aki 1899-ben, Izidor és Szegedin Cicella fiaként látta meg a napvilágot. Négy gyermekük születésérõl van adatunk: I. 1. 4. 1. 1. egy pár napos korában meghalt leány 1927-ben, I. 1. 4. 1. 2. Éva 1928-ban, I. 1. 4. 1. 3. Erzsébet 1930-ban, végül I. 1. 4. 1. 4. egy szintén néhány napos korában meghalt fiú 1941-ben jött a világra. A család jómódban élhetett, legalábbis erre vall elhagyott javaik 1945-ös összeírása. Elhurcolásukkor két, összesen 8 helyiségbõl és egy üzletbõl álló házat hagytak hátra a teljes bútorzattal, továbbá 14 kh földet, egy lovas kocsit, egy pár szánt, két ekét, szecskavágót, répavágót, két lovat és két fejõstehenet. Az elhurcolt négy családtag közül csak a családfõ jött vissza, a többiek elpusztultak. Arnold 1945. május 18-án lépett a trianoni Magyarország földjére. Késõbbi sorsát nem ismerjük. Anna Amandának talán volt egy testvére, Henrik, aki csányi lakosként tûnik fel egy ajándékozási ügyletben. I. 1. 5. Weisz Jakab és Éva ötödik gyermeke a Dávid nevet kapta. 1880/85 táján született. 1918ban géptulajdonosként került fel a választói névjegyzékre. Halálakor, 1939-ben, „földmíves” volt a foglalkozása. Tudjuk még róla, hogy az 1920-as években jelentõs, közel 100 kh-as birtokot vásárolt. Házasságának idõpontját nem tudjuk. Ezt talán elsõ, 1910-ben megejtett házvásárlása jelzi. Felesége Schönfeld Júlia volt, aki 1884-ben jött a világra, de többet nem tudunk róla. Gyermekeik nem születtek. Júlia önálló háztartásban élt, amikor 1944-ben neki is gettóba kellett vonulnia. A deportálást nem élte túl. I. 1. 6. Jakab és Éva utolsó ismert gyermeke 1883ban látta meg a napvilágot, és a Regina nevet kapta. 1904-ben házasodott össze Mükler (Müller?) Mór baromfikereskedõvel, aki berceli lakos volt, de Gyöngyösön született 1881-ben, Samu és Stern Rozália gyermekeként. Sorsukról nincs több adatunk, bizonyára máshol választottak lakóhelyet maguknak. 105
I. 2. Weisz Mór és Klein Száli gyermekének tartjuk idõsebb Weisz Sámuelt, aki 1865 táján születhetett. 1897-ben került föl elõször a választói névjegyzékre, mint kereskedõ. Mivel az 1900. évi öszszeírásban nem szerepel, csak az 1905-ösben, lehetséges, hogy néhány évet távol töltött Berceltõl. Felesége, Kolmann Berta, Mór és Pollák Teréz gyermeke volt. 1936-ban bekövetkezett halálakor 73. évében járt. (Berta testvérére lásd: Mühlrád I. 2.) Mivel adataink szerint 1891-ben már házaspárként vásároltak házat Bercelen, esküvõjüket azt megelõzõen tarthatták meg. Egyetlen fiukat ismerjük. I. 2. 1. Jenõ 1896-ban jött a világra, Bercelen. Ismeretlen idõpontban vette el Gárdos Máriát, akitõl 1929-ben I. 2. 1. 1. Miklós nevû fiuk született. Ezt követõen távozhattak Bercelrõl, mivel gyermekük már nem itt járt az elemi iskolába. Anyai öröksége átvételekor, 1937-ben, Jenõt már újpesti lakosnak írták. A YVA adati szerint a holocaust áldozata lett. Fia, Miklós, túlélte a háborút, késõbb Ausztráliába vándorolt. Mivel a fiú nem adta meg az anya adatait a YVA-nak, és apját házasként – tehát nem özvegyként – tüntette fel, valószínû, hogy Gárdos Mária szintén túlélõ volt. BERCELI ÁLDOZATOK Ádler Izidorné *Márkus Szerén • an: Rosenberg Julianna • ap: Márkus Ábrahám • szh: Bercel • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ádler Judit • an: Márkus Szerén • ap: Ádler Izidor • szh: Bercel • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ádler Kornélia • an: Márkus Szerén • ap: Ádler Izidor • szh: Bercel • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Berger Lajos • an: Berger Léni • ap: Berger Márton • szh: Bukova • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Binét Margit • an: Schweitzer Ilona • ap: Binét Zsigmond • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Ágnes • an: Schweitzer Jozefin • ap: Blumenthál Henrik • szh: Bercel • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Benõ = Deutsch Ida • an: Wosner Regina • ap: Blumenthál Mór • szh: Bercel • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 106
Blumenthál Benõné *Deutsch Ida • an: N. Eszter • ap: Deutsch Gyula • szh: Boldogasszony • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Edit • an: Gansl Sarolta • ap: Blumenthál Soma • szh: Bercel • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Blumenthál Ella (Gabriella) • an: Lõwy Margit • ap: Blumenthál Márton • szh: Bercel • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Eszter • an: Gansl Sarolta • ap: Blumenthál Soma • szh: Bercel • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Blumenthál Éva • an: Schweitzer Jozefin • ap: Blumenthál Henrik • szh: Bercel • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Falk = Rubinstein Szidónia • an: Grünbaum Mária • ap: Blumenthál Dávid • szh: Bercel • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Henrik • an: Lõwy Netti • ap: Blumenthál Simon • szh: Galgaguta • ék: 46 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Blumenthál Henrikné *Schweitzer Jozefin • an: Stern Rozália • ap: Schweitzer Sámuel • szh: Bercel • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Herman = Rosenthál Júlia • an: N. Lea • ap: Blumenthál Jakab • szh: Bercel • ék: 62 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Blumenthál Ilona • an: Deutsch Ida • ap: Blumenthál Benõ • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Jakab • an: Rubinstein Szidónia • ap: Blumenthál Falk • szh: Bercel • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Jehosua • an: Grünbaum Mária • ap: Blumenthál Dávid • szh: Bercel • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Blumenthál Józsefné *Fischer Hedvig • an: – • ap: Fischer N. • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Blumenthál Klára • an: Lõwy Margit • ap: Blumenthál Márton • szh: Bercel • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál László • an: Schweitzer Jozefin • ap: Blumenthál Henrik • szh: Bercel • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Lea • an: Gansl Sarolta • ap: Blumenthál Soma • szh: Bercel • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Magdolna • an: Lõwy Margit • ap:
Blumenthál Márton • szh: Bercel • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Margit • an: Gansl Sarolta • ap: Blumenthál Soma • szh: Bercel • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Márton = Lõwy Margit • an: Lõwy Netti • ap: Blumenthál Simon • szh: Galgaguta • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Mártonné *Lõwy Margit • an: Rosenfeld Ida • ap: Lõwy Miksa • szh: Bercel • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Mór • an: Deutsch Ida • ap: Blumenthál Benõ • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Simonné *Lõwy Malvin • an: Krausz Johanna • ap: Lõwy Lipót • szh: Galgóc • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Sománé *Gansl Sarolta • an: Blumenthál Hermina • ap: Gansl Izrael • szh: Bercel • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Tibor • an: Fischer Hedvig • ap: Blumenthál József • szh: Bercel • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: Gansl-eml. és lev. dok. Buchwalder Árpád • an: Wohl Lívia • ap: Buchwalder Jónás • szh: – • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Deutsch Adolf = Liebermann Malvin • an: N. Eszter • ap: Deutsch Gyula • szh: Boldogasszony • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Deutsch Adolfné *Liebermann Malvin • an: – • ap: – • szh: Kassa • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutsch Miklós • an: Liebermann Malvin • ap: Deutsch Adolf • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Fischmann Bernátné *Susitzky Etel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischmann Endre • an: Krausz Erzsébet • ap: Fischmann Ernõ • szh: – • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischmann Ernõné *Krausz Erzsébet • an: – • ap: Krausz N. • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Fischmann János • an: Krausz Erzsébet • ap: Fischmann Ernõ • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischmann Zoltánné *Kohn Margit • an: Kohn János • ap: Kohn Fáni • szh: Nagycsalomja • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Friedlander Emil = Katz Malka • an: Kohn Katalin • ap: Friedlander Lajos • szh: Balmazújváros • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedlander Emilné *Katz Malka • an: Popovics Cecília • ap: Katz József • szh: Glod • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Albert • an: Schützengel Aranka • ap: Gansl Ignác • szh: Bercel • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Aliz • an: Schützengel Aranka • ap: Gansl Ignác • szh: Bercel? • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Áronné *Blumenthál Franciska • an: Lõwy Netti • ap: Blumenthál Simon • szh: Nógrádkövesd • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Dávid • an: Blumenthál Hermina • ap: Gansl Izrael • szh: Bercel • ék: 54 év • hé: 1945 • hh: musz? • af: YVA Gansl Dávidné *Kiszner Flóra • an: Blumenthál Gizella • ap: Kiszner Márk • szh: Bercel • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Erna • an: Kiszner Flóra • ap: Gansl Dávid • szh: Õsagárd • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Erna • an: Blumenthál Franciska • ap: Gansl Áron • szh: Bercel • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Gizella • an: Blumenthál Franciska • ap: Gansl Áron • szh: Bercel • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Hedvig • an: Hirschfeld Margit • ap: Gansl Simon • szh: Bercel • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Ignácné *Schützengel Aranka • an: Blumenthál Matild • ap: Schützengel Éliás • szh: Dunaradvány • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Ilona • an: Blumenthál Franciska • ap: Gansl Áron • szh: Bercel • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Gansl Izrael = Blumenthál Hermin • an: N. Gizella • ap: Gansl Jichak • szh: Dunaszerdahely • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Izraelné *Blumenthál Hermin • an: Klein Johanna • ap: Blumenthál József • szh: Bercel • ék: 82 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Judit • an: Hirschfeld Margit • ap: Gansl Simon • szh: Bercel • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 107
Gansl Lipót • an: Kritzler Paula • ap: Gansl Mór • szh: Bercel • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA és lev. dok. Gansl Márta • an: Blumenthál Franciska • ap: Gansl Áron • szh: Bercel • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Miklós • an: Kiszner Flóra • ap: Gansl Dávid • szh: Õsagárd • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Mór • an: Schützengel Aranka • ap: Gansl Ignác • szh: Bercel • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gansl Mórné *Kritzler Paula • an: Krausz Blume • ap: Gansl Jonatán • szh: Bonyhád • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Simonné *Hirschfeld Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gansl Zita • an: Blumenthál Franciska • ap: Gansl Áron • szh: Bercel • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldstein Miksáné *Schweitzer Ida • an: Stern Rozália • ap: Goldstein Sámuel • szh: Bercel • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldstein Zoltán • an: Schweitzer Ida • ap: Goldstein Miksa • szh: Bercel • ék: 18 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Grünwald Borbála • an: Schwarcz Jozefa • ap: Grünwald Jenõ • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Ernõ • an: Schwarcz Jozefa • ap: Grünwald Jenõ • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Ervin • an: Grosz Szeréna • ap: Grünwald Kálmán • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Éva • an: Schwarcz Jozefa • ap: Grünwald Jenõ • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Jenõ = Schwarcz Jozefa • an: Blumenthál Eszter • ap: Grünwald Móric • szh: Vanyarc • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Jenõné *Schwarcz Jozefa • an: Elfer Borbála • ap: Schwarcz Adolf • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Judit • an: Schwarcz Jozefa • ap: Grünwald Jenõ • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. 108
Grünwald Kálmán • an: Blumenthál Eszter • ap: Grünwald Mór • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Kálmánné *Grosz Szeréna • an: Lõbl Janka • ap: Grosz Dávid • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Gyárfás Ferencné, dr. *Grünbaum Rózsa • an: Schwartz Jozefin • ap: Grünbaum Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Ervinné *Lindenfeld Berta • an: Grünfeld Etelka • ap: Lindenfeld Salamon • szh: Budapest • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Heksch József • an: Teles Regina • ap: Heksch Lipót • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Józsefné *Weinberger Hanna • an: N. Zsófia • ap: Weinberger Lipót • szh: Pöstény • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Heksch Róbert • an: Lindenfeld Berta • ap: Heksch Ervin • szh: Budapest • ék: 2 év • hé: – • hh: Budapest • af: YVA Jakubovits Bernát = Blumenthál Száli • an: Feldmann Betti • ap: Jakubovits Zisa • szh: Egreshát • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jakubovits Bernátné *Blumenthál Száli • an: Grünbaum Mária • ap: Blumenthál Dávid • szh: Bercel • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jakubovits Dávid • an: Blumenthál Száli • ap: Jakubovits Bernát • szh: Bercel • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Jakubovits Mórné *Müller Gizella • an: Teigenbaum Hermina • ap: Müller Izidor • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Dávid • an: Jungreisz Piroska • ap: Jungreisz Jakab • szh: Bercel • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Ignác • an: Jungreisz Piroska • ap: Jungreisz Jakab • szh: Bercel • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Jakab = Jungreisz Piroska • an: Lõwy Fanni • ap: Jungreisz Mór • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Jakabné *Jungreisz Piroska • an: Jungreisz Pepi • ap: Jungreisz Ignác • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Magda • an: Jungreisz Piroska • ap: Jungreisz Jakab • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jungreisz Mór • an: Jungreisz Piroska • ap: Jung-
reisz Jakab • szh: Bercel • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Fredl • an: – • ap: – • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kiszner Hana • an: – • ap: – • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kiszner Márkné *Blumenthál Gizella? • an: – • ap: – • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kisznerné *N. Nelly • an: – • ap: – • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: Gansl-eml. • ill. biz. Klein Jakabné *Kopasz Malvin • an: Berger Fáni • ap: Kopasz József • szh: Nógrádmarcal • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Klein Mór • an: Kopasz Malvin • ap: Klein Jakab • szh: Bercel • ék: 20 év • hé: 1945 • hh: Budapest • af: YVA Kohn Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kohn Adolfné *N. Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kohn N. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kohn N. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: Gansl-eml. • ill. biz. Kohn N. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: – • af: Gansl-eml. • ill. biz. Krausz Györgyi • an: Szabó Etelka • ap: Krausz Lipót • szh: Bercel • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz Lipót = Szabó Etelka • an: Goldglanc Terézia • ap: Krausz Jakab • szh: Szirák • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz Lipótné *Szabó Etelka • an: Stein Ilona • ap: Szabó Ábrahám Raffael • szh: Kiskõrös • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz Verona • an: Szabó Etelka • ap: Krausz Lipót • szh: Bercel • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kupferstein Andor • an: N. Anna • ap: Kupferstein Izrael • szh: Hajdúböszörmény • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Liebermann Éva • an: Kohn Sarolta • ap: Liebermann Mór, dr. • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Liebermann Mór, dr. = Kohn Sarolta • an: Fischer Sarolta • ap: Liebermann Emil • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Liebermann Mórné, dr. *Kohn Sarolta • an: Koh-
nan Mária • ap: Kohn Sámuel • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõrincz László • an: Breznitz Ilona • ap: Lõrincz Sándor Pál • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõrincz Sándor Pál = Breznitz Ilona • an: Háber Franciska • ap: Lõrincz Zsigmond • szh: Becske • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõrincz Sándor Pálné *Breznitz Ilona • an: Pozsonyi Róza • ap: Breznitz Jenõ • szh: Lõrinci? • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lüger Aliz • an: Gansl Ilona • ap: Lüger Jenõ • szh: Bercel • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lüger Edit • an: Gansl Ilona • ap: Lüger Jenõ • szh: Bercel • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lüger Jenõ = Gansl Ilona • an: Lõwy Rebeka • ap: Lüger Mózes • szh: Makó • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Lüger Jenõné *Gansl Ilona • an: Kritzler Paula • ap: Gansl Mór • szh: Bercel • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lüger Miklós • an: Gansl Ilona • ap: Lüger Jenõ • szh: Bercel • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Márkus Bernátné *Wachsler Mária • an: – • ap: – • szh: Gyõr • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Márkus Gyula • an: Diamant Frida • ap: Márkus Simon • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Márkus Piroska • an: Diamant Frida • ap: Márkus Simon • szh: Bercel • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Márkus Sámuelné *Wachsler Katalin • an: – • ap: Wachsler N. • szh: Gyõr • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Márkus Simon = Diamant Frida • an: Wachsler Mária • ap: Márkus Bernát • szh: Bercel • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Márkus Simonné *Diamant Frida • an: N. Eszter • ap: Diamant Gyula • szh: Dunaszerdahely • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Mühlrád Judit • an: Flaschner Ilona • ap: Mühlrád Lajos • szh: Felcsút • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Mühlrád Lajos = Flaschner Ilona • an: Ehrenfeld Ilona • ap: Mühlrád Mór • szh: Bercel • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Mühlrád Lajosné *Flaschner Ilona • an: Ritmann Fáni • ap: Flaschner Sámuel • szh: Mocsonok • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. 109
Mühlrád Lívia • an: Flaschner Ilona • ap: Mühlrád Lajos • szh: Felcsút • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Mühlrád Mór = Ehrenfeld IIona • an: Kollmann Ilona • ap: Mühlrád Ignác • szh: Bercel • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mühlrád Mórné *Ehrenfeld Ilona • an: Fortzer Lujza • ap: Ehrenfeld Fülöp • szh: Bercel* • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mühlrád Róbert • an: Flaschner Ilona • ap: Mühlrád Lajos • szh: Felcsút • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Offner Pál = Buchwalder Sára • an: Hermann Mária • ap: Offner József • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: musz? • af: anyakönyv Offner Pálné *Buchwalder Sára • an: Feldmann Margit • ap: Buchwalder Árpád • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Offner Péter Miklós • an: Buchwalder Sára • ap: Offner Pál • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Róna Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Róna Mária • an: Ehrenfeld Gizella • ap: Róna Ignác • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schützengel Éliásné *Blumenthál Matild • an: – • ap: Blumenthál N. • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwartz Jakab = Katz Ilona • an: – • szh: Bercel? • ék: 50 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Schweitzer Árminné, dr. *Gyárfás Ibolya • an: Grünbaum Róza • ap: Gyárfás Ferenc, dr. • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Ferenc Fülöp • an: Gyárfás Ibolya • ap: Schweitzer Ármin, dr. • szh: Bercel • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Lajos = Schwarcz Ilona • an: Stern Rozália • ap: Schweitzer Sámuel • szh: Bercel • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Lajosné *Schwarcz Ilona • an: Löffler Julianna • ap: Schwarcz Herman • szh: Apc • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Lipót = Hirschfeld Aliz • an: Stern Rozália • ap: Schweitzer Sámuel • szh: Bercel • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Lipótné *Hirschfeld Aliz • an: N. Sára • ap: Hirschfeld Ruven • szh: Vác • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 110
Schweitzer Magda • an: Schwarcz Ilona • ap: Schweitzer Lajos • szh: Bercel • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Miklós • an: Hirschfeld Aliz • ap: Schweitzer Lipót • szh: Bercel • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Sámuel = Stern Rozália • an: Schneér Rozália • ap: Schweitzer Lipót • szh: Becske • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Sámuelné *Stern Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schweitzer Veronika • an: Hirschfeld Aliz • ap: Schweitzer Lipót • szh: Bercel • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spilberger Mórné *Mühlrád Mária • an: Ehrenfeld Ilona • ap: Mühlrád Mór • szh: Bercel • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spilberger Judit • an: Mühlrád Mária • ap: Spilberger Mór • szh: Kassa • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Frigyesné *Schweitzer Julianna • an: Stern Rozália • ap: Steiner Sámuel • szh: Bercel • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Márta • an: Schweitzer Julianna • ap: Steiner Frigyes • szh: Bercel • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedin Arnoldné *Weisz Anna Amanda • an: Ofman Berta • ap: Weisz Sámuel • szh: Bercel • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedin Erzsébet • an: Weisz Anna Amanda • ap: Szegedin Arnold • szh: Bercel • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szegedin Éva • an: Weisz Anna Amanda • ap: Szegedin Arnold • szh: Bercel • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub Elvira • an: Guttmann Mária • ap: Taub József • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Taub Ernõ • an: Guttmann Mária • ap: Taub József • szh: Bercel • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub József = Guttmann Mária • an: N. Eszter • ap: Taub Mór • szh: Kálló • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub Józsefné *Guttmann Mária • an: – • ap: Taub N. • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub Tibor • an: Guttmann Mária • ap: Taub József • szh: Bercel • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Weisz Dávidné *Schönfeld Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz József = Klein Friderika • an: Rosenberg Teréz • ap: Weisz Adolf • szh: Zenta • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Józsefné *Klein Friderika • an: Kopasz Malvin • ap: Klein Jakab • szh: Bercel • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Források: Zsidó Lexikon 654.; Vallási adatok II. 10.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 351– 352.; Hitközségek 99–100.; a balassagyarmati izraelita temetõ ravatalozójának falán elhelyezett emléktábla adatai, melyek a Gansl család berceli tagjainak emlékét õrzik. A tábla adatai – egyéb adatainkkal összevetve – nem teljesen pontosak; Blumenthál Lászlóra és Mózesre:
NML IV. 152/b. 4699/1851., 5434/1852., 2667/1852., 5408/1852.; IV. 1. b 982/1846.; a hitközségi adó beszedésének szüneteltetésére: NML IV. 152/b. 2890/1860.; Márkusz Simon esetére: NML IV. 454. 21. 7508/1942. 6.; az anyakönyvi adatokra: NML IV. 535. Becskei Izraelita Hitközség felekezeti anyakönyveinek másodpéldányai 1856–1876, 1884–1885 és 1887–1888, illetõleg NML XXXIII. 1. a) Bercel község állami anyakönyvei 1895– 1980.; XV. 2. és 3. Bercel község kataszteri és telekkönyvi iratai.; az 1848-as összeírás: NML IV. 7. c Öi. 986.; a vérvádperre: Nógrád-Honti Ellenzék, 1896/13., 14., 19., 21., 22., 40., 42., 50. szám és Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1896. május 31. 7. old., illetve december 13. 4. old.; az elhagyott javak gondozására és a visszatérõkre: NML V. 202. 2. 687/1945., 739/1945., 786/1945., 877/ 1945., 875/1946., 1024/1945., 1058/1945.
III. A HOLOCAUSTBAN ÉRINTETT BERCELI CSALÁDOK LESZÁRMAZÁSA Ahhoz, hogy jobban megérthessük azt a veszteséget, amit a berceli zsidóság a holocaustban elszenvedett, összeállítottuk az 1944-ben itt élõ zsidó családok leszármazási vázlatát. Munkánk során a következõ jelöléseket használtuk: Blumenthál Benõ 1892 = A holocaust áldozata, akit Bercelrõl hurcoltak el. 1. László 1929 — Kisznerné Nelly 1902 1. Gabriella 1912 = A holocaust túlélõje, akit Bercelrõl hurcoltak el. Rosenthál Júlia ism. = 1944-ben Bercelen élt, de további sorsa ismeretlen. [Blumenthál Simon] = 1944-ben már nem volt(ak) életben. Weisz [Éva = Weisz Jakab] 3. Salamon 1910 = 1944-ben már nem Bercelen élt, de tudjuk róla, hogy a holocaust áldozata lett. 6. Piroska 1926 = 1944-ben már nem Bercelen élt, de tudjuk róla, hogy túlélte a háborút. 10. Simon 1903 ism. = 1944-ben már nem Bercelen élt, sorsát nem ismerjük. Esetleírás: Klein Jakab 1944-ben már nem volt az élõk között. Felesége, Kopasz Malvin 1944-ben Bercelen élt és a holocaust áldozata lett. Akárcsak nyolcadikként született lányuk, Friderika, aki Weisz József felesége volt. József szintén áldozat lett, csakúgy, mint Klein Jakab és Kopasz Malvin 17. gyermeke, Mór (a 9–16. testvérek 1944-ben már nem voltak életben vagy nem Bercelen éltek). Az eset jelölése: Klein [Jakab 1862] = Kopasz Malvin 1882 8. Friderika 1907 = Weisz József 1902 17. Mór 1924 111
A holocaustban érintett berceli családok leszármazási táblái: Blumenthál Benõ 1892 = Deutsch Ida 1886 1. Gabriella 1912 = Kaufer Jenõ 1910 ism. 2. József 1915 = Fischer Hedvig 1914 1. Tibor 1941 3. Piroska 1916 6. Mór 1921 7. Jenõ 1922 8. Márta 1923 9. Ilona 1926 10. Miklós 1926 [Blumenthál Simon] = Lõwy Malvin 1875 1. József = Protovin Borbála (Mátranovákon élt) 2. Soma 1894 = Gansl Sarolta 1900 1. Eszter 1924 (Miskolcon élt?) 2. Ignác 1926 3. Edit 1928 (Miskolcon élt?) 4. Lea 1930 5. Margit 1935 3. Márton 1895 = Lõwy Margit 1900 1. Ella (Gabriella) 1924 2. Klára 1925 3. Magdolna 1931 4. Henrik 1897 = Schweitzer Jozefin 1899 1. László 1929 2. Éva 1932 3. Ágnes 1936 5. [Franciska ld. Gansl Áronné!] Blumenthál Jehoschua 1879 Blumenthál Falk 1880 = [Rubinstein Szidónia] 5. Jenõ 1914 6. Jakab 1916 9. Miklós 1920 10. Flóra 1922 [Blumenthál Szerén ld. Jakubovits Bernátné!] Blumenthál Herman 1882 = Rosenthál Júlia ism. Deutsch Adolf 1888 = Liebermann Malvin 1894 3. Gyula 1926 4. Zoltán 1927 5. Miklós 1931 Ehrenfeld [Gizella] = Róna Ignác 1872 1. Mária 1911 112
Fischmann [Bernát 1866] = Susitzky Etel 1880 1. Ernõ 1901 = Krausz Erzsébet 1899 1. Endre 1940 2. János 1942 2. [Zoltán 1902] = Kohn Margit 1906 Gansl Izrael 1865 = Blumenthál Hermin 1865 1. [Mór 1887] = Kritzler Paula 1886 1. Lipót 1912 2. Ilona 1913 = Lüger Jenõ 1912 1. Aliz 1938 2. Edit 1939 3. Miklós 1942 3. [Ignác 1893] = Schützengel Aranka 1900 1. Alíz 2. Albert 1929 3. Mór 1931 — Schützengelné Blumenthál Matild, özv. 1872 4. Dávid 1894 = Kiszner Flóra 1894 2. Erna 1925 3. Miklós 1927 — Kiszner Márkné Blumenthál Gizella 1867 (Bercelen éltek?) — Kisznerné Nelly 1902 1. Hana 1934 2. Fredl 1936 5. Simon 1896 = Hirschfeld Margit 1900 1. Judit 1932 2. Hedvig 1936 6. Áron 1898 = Blumenthál Franciska 1898 1. Erna 1924 2. József 1925 3. Gizella 1927 4. Márta 1929 5. Ilona 1931 6. Zita 1936 7. [Sarolta 1900 ld. Blumenthál Sománé!] — Kohn Adolf 1900 = N. Rózsi 1900 Kohn N. 1934 Kohn N. 1936 Kohn N. 1940 Grünwald Móric 1878 = Blumenthál Eszter 1880 (Vanyarcon éltek) 1. Jenõ 1906 = Schwartz Jozefin ? 2. Kálmán 1910 = Grosz Szerén 1914 ? 113
Háber [Salamon = Stiller Száli] 4. [Rozália 1879] = Berger Lajos 1881 1. Sándor 1908 3. Margit 1914 4. Béla 1915 5. [Fanni 1905 = Lõrincz Zsigmond 1874] 2. Sándor Pál 1908 = Breznitz Ilona 1916 1. László 1938 Heksch József 1886 = Weinberger Hanna 1899 1. Ervin 1914 = Lindenfeld Berta 1916 1. Róbert 1942 Jakubovits Bernát 1879 = Blumenthál Száli 1882 2. Dávid 1906 = Brack Janka 4. Mór 1908 ism. = Müller Gizella 1910 Jungreisz Jakab 1879 = Jungreisz Piroska 1885 2. Mór 1912 4. Dávid 1919 7. Ignác 1926 8. Magda 1926 Katz [József = Glózer Margit ill. Popovics Cecília ] 1. Ilona 1899 ism. = Schwartz Jakab 1888 3. Malka 1904 = Friedlander Emil 1904 Klein [Jakab 1862] = Kopasz Malvin 1882 8. Friderika 1907 = Weisz József 1902 17. Mór 1924 Krausz Lipót 1894 = Szabó Etel 1910 1. Vera 1926 2. Györgyi 1931 Kupferstein Andor 1988 Liebermann Mór, dr. 1887 = Kohn Sári 1897 1. Éva 1935 Márkus [Ábrahám = Herzfeld Jozefin ill. Rosenberg Julianna] 1. [Sámuel 1874] = Wachsler Katalin 1880 2. [Bernát] = Wachsler Mária 1892 4. Simon 1908 = Diamant Frida 1918 1. Gyula 2. Piroska 1939 11. Szerén 1906 = Ádler Izidor 1899 1. Alfréd 1926 2. Kornélia 1929 3. Judit 1932 114
Mühlrád Mór 1871 = Ehrenfeld Ilona 1876 3. Mária 1900 = [Spielberger Mór 1892] 1. Judit 1928 5. Lajos 1904 = Flaschner Ilona 1905 (Felcsúton éltek, de visszatértek Bercelre?) 1. Lívia 1929 2. Judit 1931 3. Róbert 1934 Offner Pál 1896 = Buchwalder Sára 1910 1. Péter Miklós 1941 — Buchwalder Árpád Schweitzer [Lipót 1829 = Schneér Rozália 1828] 5. Sámuel 1865 = Stern Rozália 1867 2. Ármin 1895 = Gyárfás Ilona 1912 1. Ferenc Fülöp 1934 — dr. Gyárfás Ferencné Grünbaum Rózsa 1886 3. Ida 1893 = Goldstein Miksa 1887 1. László 1916 3. Zoltán 1926 6. Lajos 1900 = Schwarcz Ilonka 1914 1. Magda 7. Julianna 1902 = Steiner Frigyes 1903 1. Márta 1937 8. Lipót 1904 = Hirschfeld Aliz 1913 1. Veronika 1940 2. Miklós 1942? Binét Margit 1898 Taub József 1904 = Guttmann Mária 1908 1. Tibor 1927 2. Ernõ 1928 3. Elvira Weisz [Éva = Weisz Jakab] 3. [Sámuel 1878 = Offmann Berta 1880] 1. Anna Amanda 1905 = Szegedin Arnold 1899 1. Éva 1928 2. Erzsébet 1930
115
Borsosberény Borsosberényben mindössze Schwarz Ignác családját találták az összeírók 1848-ban. Haszonbérlõként tartotta el nejét és kicsiny gyermekét. 35 éves volt, Rétságon született. Erkölcseire nézvést „erényesnek” tartották. Az 1870. évi országos népszámlálás 13 izraelitát mutatott ki a község 719 lakosa között. Számuk az következõ évtizedekben erõsen ingadozott: 1890: 12, 1900: 3, 1910: 11, 1920: 23, 1930: 7 fõ. 1941-ben a faluban 1039-en éltek, akik közül öten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Wiener Mór budapesti lakosnak volt itt nagyobb, 428 kh-as birtoka. Wiener, egy korabeli képeslap szerint, üzlettel is rendelkezett a község határában. Földbirtokát 1942-ben már igénybe vették, és abból 73 db, egyenként 400 négyszögöles házhelyet alakítottak ki. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Borsosberényben az alábbi tulajdon került felsorolásra: Wiener Mór és társai 428 kh 603 négyszögöl. (Ugyanezen a néven Pusztaberkiben is 100 holdat meghaladó földbirtok van feltüntetve.) A Rétság járási fõszolgabíró 1944. július 2-án kelt jelentésébõl kiderül az is, hogy a gettósítás elõtt zsidó bérlõ, Sebestyén László kezében volt a faluban a Mocsáry László-féle 365 holdas vadászterület. A bérlet 1946-ban járt volna le… Holocaust-áldozatot kutatásaink során nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 180.; 1870. népsz.; Vallási adatok 10.; 1941. népsz.; NML 454. 20. 2079/1942. 122.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454. 12044/1944., 15–16.
Buják Bujákon vélhetõleg már a 18. században éltek izraeliták. 1810-ben az urasági sörfõzõnek zsidó bérlõje volt, s a pálinkaház lakóinak számbavételénél közlik, hogy „Zsidó Nr. 6”. A kis közösség lélek116
száma 1820 után lassan növekedett, 1848-ban pedig már 28 lelket írtak össze a megye kiküldöttei. A családfõk mindannyian árendások, boltosok vagy „itzés” kocsmárosok voltak. A legrégebben a berceli születésû, 62 esztendõs Krantz Verona élt a községben. 35 éve érkezett ide, helyben született 21 éves fiával, valamint egy rokonával és annak kislányával élt együtt. Rajtuk kívül még a balassagyarmati születésû, 56 éves Vaisz (Weisz) Simonról jegyzik meg az összeírók, hogy már 10 éve bujáki lakos. 1846-ban vette feleségül az akkor 50 esztendõs, szintén gyarmati származású Rosenberger Katalint. Velük élt még Simon 14 esztendõs lánya is. A többiek csupán néhány éve érkeztek a településre: Csécsérõl, Szügybõl, Mátraszõlõsrõl, Miskolcról, Legéndrõl, Nézsáról, Varsányból. Az összeírt házaspárok: Braun Mátyás – Zajtner Teréz, Reiner Lõrinc – Lerner Fáni, Schneller Salamon – Kohn Szidi, Vaisz Simon – Rosenberger Hani, Ungár Farkas – Grünwald Johanna. 1878-ban 7 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Heksch Borbála, Schlesinger Száli, Gutfreund Henrik, Dávid, Károly és József egyaránt a helyi katolikus elemi iskolát látogatták, míg a 12 esztendõs Lõwy Mari magántanuló volt. A következõ évtizedek lélekszámadatai: 1870ben 1824 lakosból 68 fõ, 1880: 36, 1890: 34, 1900: 34, 1910: 32, 1920: 20, 1930: 12 fõ. A község monográfusa, a 19. századra vonatkoztatva, anyahitközségnek tartja a bujákit, melyhez fiókként kapcsolódtak a közeli Bér falu izraelitái. Erre vonatkozólag egyéb adattal nem rendelkezünk. A helyi zsidók – más községekben élõ társaikhoz hasonlóan – gazdálkodással, kereskedéssel, kocsma és mészárszék mûködtetésével foglalkozhattak. 1925-ben a községben Braun Izsák, Farkas Vilmos és Lichtner Arnold vegyeskereskedõkrõl maradt fenn adat. Utóbbi vendéglõsként is mûködött. Lichtner Sándorék vegyeskereskedõk voltak. A férj Béren, a feleség Lõrinciben született. Sándor 1934-ben vette át a családi üzletet, s azt „atyja szellemében” vezette. A korlátozások elõtt tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Az I. világháborúban a szerb, montenegrói, albán és olasz fronton harcolt, megkapta a kis ezüst, háromszor a bronz
vitézségi érmet, valamint a Károly Csapatkeresztet. További sorsát nem ismerjük, felesége nevét az áldozatok között olvashatjuk. A harmincas évek végén megalkotott zsidótörvények a bujáki zsidóságot is lehetetlen helyzetbe hozták. A helyzet tragikumát jól tükrözi az a folyamodvány, amelyben Farkas Vilmos kérte a megye alispánját egy tanúsítvány kiadására, ami mentesíti õt az 1939. évi IV. tc. hatálya alól: „Alulírott Farkas Vilmos 1891. évi születésû bujáki lakos azon alázatos kérelemmel járulok Méltóságodhoz, méltóztassék engem az 1939. évi IV. törvénycikk hatálya alól mentesíteni. Kérésem támogatására becsatolom hadigondozási igazolványom másolatát, mely szerint, mint IV.-ik járadékosztályú hadirokkant szerepelek. Hadigondozási igazolványomból kitûnik, hogy háborús eredetû koponyasérülésem van, melynek következtében bal kezem rokkant lett. Csatolom továbbá a m. kir. Hadilevéltár Parancsnoksága által 11.270/1940. számú igazolványát, mely bizonyítja, hogy a világháborúban a m. kir. 10. honv. gyalogezrednél teljesítettem katonai szolgálatot, ahol elsõ osztályú ezüst vitézségi érmet kaptam. Kérésem megismétlésével maradok Nagyságodnak: Farkas Vilmos. Buják, 1941. augusztus 26.” Az alispán a benyújtott kérvényt rövid úton elutasította. 1942-es adatok szerint Bujákon élt Szgál Imre izraelita gépkocsivezetõ, aki 1914. február 26-án, helyben látta meg a napvilágot. Az 1941. évi népszámlálás már csak 13 izraelitát talált a 2487 lelkes faluban. A deportálásból visszatért bujáki lakos, Philipp Ilona színésznõ, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság jegyzõkönyvezõje elõtt azt állította, hogy a községben „összesen három zsidó család lakott, kereskedõk voltak, és nem a legjobb anyagi helyzetben éltek, velem együtt”. (A vészkorszakra visszaemlékezõ irat tartalmát kötetünkben is közreadjuk.) A deportáltak teljes számáról nincs pontos, vagy akárcsak megközelítõen részletezett kimutatásunk. A község jegyzõje 1945-ben a következõket állapította meg: „A zsidóvagyon terén körültekintõen eljárva sikerült elérnem azt, hogy az itteni 5 zsidó család vagyona a németek kivonulásáig csaknem sértetlenül megmaradt, sajnos a község lakossága már nem tudott hasonló magatartást tanúsítani, s az együttesen is még igen tekin-
télyes, azonban széthordva senkinek sem értékes vagyont tönkretette, széthordta.” Szomszéd András a község történetérõl írt könyvében – a polgármesteri hivatal közlésére hivatkozva – a következõ áldozatok nevét sorolja fel: Farkas Vilmosné, Farkas Imre, Farkas Lajos, Braun Izsák, Braun Izsákné, Braun Ilonka, Braun Imre, Braun Imréné, Lichtner Sándor, Lichtner Sándorné. Szerinte is 5 családot hurcoltak el a községbõl, ahová csupán négy személy tért vissza a háború után. Bizonytalan azonban, hogy mindanynyian bujáki illetõségûek voltak-e. Amennyiben valóban 5 zsidó család élt a faluban (és nem három, miként azt Philipp Ilona állította), akkor az 1941-es adatnál minden bizonnyal többen lehettek. Erre abból is következtethetünk, hogy az ismertté vált áldozatok száma eléri a tizenhárom fõt. BUJÁKI ÁLDOZATOK Braun Ilona • an: – • ap: – • szh: Buják • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Braun István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Istvánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Izsákné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Sárika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braunné *Albert Etel • an: – • ap: – • szh: Ipolybalog • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Farkas Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Farkas Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Farkas Lali • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lichtner Sándorné *Friedmann Aranka • an: – • ap: Friedmann József • szh: Lõrinci • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: YVA Wéber Áron = Teper? Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Wéber Áronné *Teper? Rozália • an: – • ap: Teper? Samu • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA 117
Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 10.; Szomszéd András: Bujákról is kellõ gondoskodás történjék. Buják, 2000. 123., 150–151., 182., 191. és 195.; NML IV. 454. 77. 236. 16311/1941.; NML VII. 1. 2694/1942.; 1941. népsz., Ladányi 356.
Bussa [Bušince, SZK] A községben 1870-ben 872 lélek élt, közöttük 19-en izraelita. 1910-re a lakosok száma száz fõvel csökkent, ellenben a zsidó közösség gyarapodott, összesen 25 fõt írtak össze. Bussa 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az 1941-es népszámlálás 18 izraelitát talált itt, akik az összeírók kérdésére egyöntetûen magyar nemzetiségûnek vallották magukat. 1942-ben a nógrádszakáli körjegyzõ Öszterreicher Ernõ itteni lakos 2 kh körüli rétjét nem tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására. Öszterreicher 800 négyszögöl szõlõvel is rendelkezett és bizonyosan itt is élt. A szintén helybeli Klein Dezsõné (szül. Ulmer Katalin) 1000 négyszögölnyi szõlõbirtokáról is fennmaradtak adatok. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Bussa községbõl dr. Székács István 467 kh földterülettel. Mindeddig 12 áldozat nevét sikerült azonosítanunk. Közülük kettõrõl bizonyosan tudjuk, hogy munkaszolgálatos volt, azonban a bussai illetõség esetükben kétséges, mivel a YVA csak születésük évét és helyét közli. BUSSAI ÁLDOZATOK Benedek András • an: Klein Aliz • ap: Benedek Kálmán • szh: Szécsénykovácsi • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Kálmán = Klein Aliz • an: Strelinger Karolina • ap: Benedek Jónás • szh: Losonc • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Kálmánné *Klein Aliz • an: Glatter Rozália • ap: Klein József • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Jónásnéné *Strelinger Karolina • an: – • 118
ap: – • szh: Lubietová • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldstein Béla • an: Duman Rozália • ap: – • szh: Bussa • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Österreicher Gyõzõ • an: Ullmer Karolina • ap: – • szh: Bussa • ék: 42 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Ullmer Herman • an: – • ap: Ullmer Móric • szh: Bussa • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ullmer Márton • an: – • ap: Ullmer Móric • szh: Bussa • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Velsinszky Szidónia • an: Fränk Margit • ap: Ullmer Herman • szh: Bussa • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Zeidner Ferenc = N. Valéria • an: N. Malka • ap: Zeidner Pinkász • szh: Losonc • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Zeidner Ferencné *N. Valéria • an: – • ap: – • szh: Bussa • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: YVA Zeidner György • an: N. Valéria • ap: Zeidner Ferenc • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: YVA Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 97.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Cered A megyei összeírók 1848-ban még mindössze 9 izraelitát találtak a faluban, három fiatalember családját. Barok Gábor haszonbérlõ Pásztón született, 1817-ben. Lusztig Izrael csapláros Szécsényben látta meg a napvilágot, az összeírás idõpontjában 26. életévében járt. A szintén csapszékben dolgozó Heiszler Ignác még nála is fiatalabb volt két évvel, õ Mucsénybõl származott. 1878-ban 5 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Közülük Márkus Móricot (6 éves), Gizellát (10) és Józsefet egy magántanító, Heksch József, míg Herczbrünn Jozefát és Bettit saját édesapja tanította. 1870-ben a 715 összeírt lakos között 16 zsidó élt. 1880-ban 25, 1890-ben pedig 31 volt a számuk. Az 1900. évi népszámlálás a falu 991 lakosa között
még 53 izraelitát talált. Tíz év múlva azonban számuk már csupán 23 volt. Bár a település lakossága a 20. század elsõ felében folyamatosan növekedett – 1941-ig 1479 fõre – az izraelitáké alig változott: a háború árnyékában 22 lelket írtak össze. Õk azonban fontos szerepet játszottak a község életében. Földbirtokos, gazda, szeszgyártulajdonos, vegyeskereskedõ és kocsmáros, kereskedõ, körorvos munkálkodott a faluban. Néhány vázlatos életút: Deutschék szeszgyárral rendelkeztek. Deutsch Sándor Mezõtelegden született, 1900-ban. Középiskoláit Székelykeresztúron végezte. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Márkuszék vegyeskereskedést és kocsmát vezettek. A család feje 1944-ben már nem élt. Márkusz Mór 1872-ben született. Õ mûködtette a község legrégibb üzletét. Tagja volt a községi képviselõtestületnek is. Halála után özvegye vette át a boltot. A helybeli jegyzõ szerint özv. Márkus Fülöpné Spitzer Terézia örökösei közül gyermekei, Aranka (Deutsch Sándorné) és Imre éltek a településen. A harmadik, Frigyes, Várgedére költözött. Reinitzék kereskedõk voltak, de földbirtokkal is rendelkeztek. Az egyik családtag, József, 1947 közepéig még nem tért vissza a deportálásból. Mórról a községi jegyzõ ugyancsak azt jegyezte fel, hogy „Cered községbõl deportálva lett … sem neje, sem örökösei közül senki” vissza nem tért. Nevén 100 kh körüli birtok volt, lakóházzal, gazdasági épületekkel. Tulajdonában volt még Baratonypusztán egy cselédlakás, istállóval. Földjeit a földosztás során, 1945-ben kisajátították. Ugyancsak ez történt Medveshidegkúton lévõ 50 kh-as birtokával és egyéb ingatlanaival. Dr. Wiener Jakab 17 éven át gyógyította a ceredieket, felekezeti különbség nélkül. A belügyminiszter 1942. december 5-én – az 1942. évi XII. tcre hivatkozva – rendelte el a nyugdíjazását, amelyet a megye alispánja végre is hajtott. Õt egyébként már budapesti lakosként vették fel a Yad Vashem adatbázisába. Mivel felesége Cereden lett anyakönyvezve, úgy véljük, hogy õ maga is ceredi maradt, még ha az állásvesztés vagy más ok a fõvárosba kényszerítette is. Két gyermekük születésérõl van adatunk, Marianna 1924-ben, míg Zsuzsanna 1929-ben (a YVA adatai szerint 1927-ben) született. Az idõsebb lány sorsát nem ismerjük.
Zsuzsannáról még annyit tudunk, hogy 1944-ben vagy 1945-ben a stutthofi lágerbe került. Farkas Richárdné nevén 96 kh földtulajdonnak a fele része volt. Jelentõs, 200 kh feletti birtokkal, gazdasági épületekkel rendelkezett özv. Friedmann Jenõné Zinger Ida. A család a trianoni döntés elõtt Tajti községben élt és onnan igazgatták ceredi birtokukat, mely Messzelátópusztán terült el. 1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben az õ földjeiket is kiigényelte telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára. A háború után viszszatért fia, dr. Friedmann József próbálta újjáéleszteni a gazdaságot. A helység jegyzõje 1945-ben a következõ távollévõ deportáltakat vette lajstromba: dr. Friedmann József 4, Herbsz Károly 1, Reinitz Mór 4, Deutsch Sándor 4, Farkas Richárdné szül. Bergman Erzsébet 3, Borhányi Béla 1 családtaggal és Márkusz Imre (tehát összesen 24 fõ). Az év végéig Deutsch Sándor, Márkusz Imre és Wilmer Mária érkezett vissza a községbe. CEREDI ÁLDOZATOK Deutsch István • an: Márkusz Aranka • ap: Deutsch Sándor • szh: Cered • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutsch Sándorné *Márkusz Aranka • an: N. Margit • ap: Márkusz Móric • szh: Cered • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Farkas Richárdné *Bergmann Erzsébet • an: Weisz Berta • ap: Bergmann Miksa • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Jenõné *Zinger Ida • an: – • af: St. eml. Friedmann Józsefné • an: – • szh: – • af: St. eml. Herbszt Károly = Pauncz Regina • an: Friedmann Cili • ap: Herbszt Károly • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herbszt Károlyné *Pauncz Regina • an: Setmann Rozália • ap: Pauncz Márton • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Endre • an: – • ap: – • af: St. eml. • ill. biz. Lusztig Oszkár • an: – • ap: – • af: St. eml. • ill. biz. Márkusz Mórné *Braun Margit • an: Pannec Franciska • ap: Braun Alajos • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reinitz József • an: Pauncz Rozália • ap: Reinitz Mór • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 119
Reinitz Mór = Pauncz Rozália • an: Weisz Rozália • ap: Reinitz Sámuel • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Reinitz Mór kereskedõ és gazdálkodó. Cereden, 1882-ben született, a kereskedõszakmát atyja mellett tanulta, a mészárosszakmában is felszabadult. Jelenleg a mezõgazdasági szeszgyár vezetõje, községi képviselõ. Neje: Pauncz Rózsi.” Reinitz Mórné *Pauncz Rozália • an: Barok Panka • ap: Pauncz Márton • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Ernõ = Reinitz Irén • an: Herbsz Helén • ap: Spitz Péter • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Ernõné *Reinitz Irén • an: Pauncz Rozália • ap: Reinitz Mór • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitz Gyula • an: Reinitz Irén • ap: Spitz Ernõ • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wiener Jakab, dr. = Neumann Irén • an: Lax/ Lux? N. • ap: Wiener Nátán • szh: Máramarossziget • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA X „Dr. Wiener Jakab körorvos. Máramarosszigeten, 1896ban született, érettségit ugyanott tett, majd a pécsi egyetemen avatták orvossá. Több fõvárosi kórházban szerzett gyakorlatot. 1 évig Pétervásáron praktizált, 1927 óta pedig Cereden körorvos. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kis ezüst, bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetést kapott. Neje: Neumann Irén.” Wiener Jakabné, dr. *Neumann Irén • an: Spitz Szidónia • ap: Neumann Jakab • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 122.; Szomszéd András: Cered krónikája 1920ig. Cered, 1989. 79.; NML IV. 454. 65. 281/1943.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML IV. 454. 66. 2093/1943.; NML IV. 514 1. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 389/1947.
Csákányháza (Èakanovce, SZK) A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1870-ben a község 489 lakója közül mindössze négyen voltak zsidók. 1910-ben egyetlen izraelita sem élt itt, míg 1941-ben csupán egy fõt írtak össze 120
az 1299 lakosból, azonban õ már nem tartozott az izraelita felekezethez. Személyét nem sikerült azonosítanunk. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Csécse A 18. század második felében, 1771-ben Csécsén már jelentõs zsidó közösséget találtak az összeírók. A 15 családfõvel együtt 67 izraelita élt a településen. Több birtokos telkein szálltak meg, három kivételével valamennyi családfõ Magyarországon született. Találunk közöttük pálinkafõzõt, szabót, kocsmabérlõt. Egyikük vagyontalan volt, csupán a „zsidólevelek” hordásából élt és 30 krajcárral adózott. Kilencen egyszerû kereskedõk voltak. Az adó mértéke arról árulkodik, hogy a csécsei zsidók a környék legmódosabb izraelitái közé tartoztak. A 19. század elsõ felében a közösség továbbra is gyarapodott, 1848-ban már 24 háztartást vettek számba, 124 fõvel. A családfõk közül 3 Sziléziában, 2 fõ Morvaországban és 1 fõ „Burkusországban” (Poroszország) született. Egyikük Szolnokon, a többiek a megye különbözõ településein látták meg a napvilágot. A többség azonban helyben született, ami a közösség több évtizedre visszanyúló eredetére utal. A csécsei zsidók között megtalálható volt néhány kereskedõ és boltos, egy-egy árendás, szabó, varrónõ, tanító, rabbi, sakter, harangozó is. Az összeírás jó magaviseletûnek tartotta õket. 1852-ben a megyefõnöki hivatal jelentése szerint a csécsei hitközség a szirákival volt összevonva. A rabbi Jungreisz Fülöp volt, aki a híres pozsonyi rabbi, Schreiber Mózes tanítványaként sajátította el tudományát. Kétszer negyven család lelkigondozását végezte, 250 forint jövedelem fejében. A saktert ekkor Basits Áron Hirschnek hívták. Szolgálataiért 80 forintot kapott, mesterségét helyben tanulta. A csécsei és a sziráki hitközség közös elöljáróságának ekkor Csézsé Salamon, Baumöhl Jakab és Büchler Jakab voltak a tagjai. A helyi minjon a további évtizedekben is folyamatosan mûködött. Késõbb, a 19. század második felében, a Sziráki járásban még Szirákon és Bercelen szervezõdött hitközség.
1889-ben a csécsei anyakönyvi kerülethez a következõ falvak izraelitái tartoztak: Csécse, Ecseg, Heréd, Jobbágyi, Szarvasgede, Alsótold, Felsõtold, Garáb, Cserhátszentiván, Kutasó, Bokor, Sámsonháza, Mátraverebély, Kis- és Nagybárkány, Mátraszõlõs, Lõrinci, Zagyvaszántó, Nemti, Kisterenye. 1878-ban 21 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze. Rosenberg Salamon magántanodájába járt Trencséni Betti és Eleonóra, Reiner Betti, Reinfeld Rozália és Etel, valamint Miksa, Gelb János, Reiner Sámuel és Jozefin, Weisz Simon és Teréz, Engländer Eszter, Katalin és Arnold. Lõvinger Adolf okította Kohn Linát, Dávidot és Lõrincet; Weisz Samu pedig Gelb Rozáliát, Irmát, Károlyt és Gyulát. A csécsei zsidó közösség lélekszáma a következõképp alakult: 1870-ben a falu 951 lakosából 73 fõ, 1880: 78, 1890: 46, 1900: 29, 1910: 35, 1920: 36, 1930: 23 lélek. 1941-ben már mindössze 13 izraelitát írtak össze és két keresztény vallású lakos esett a zsidótörvények hatálya alá. 1935-ben a budapesti Pollatsek Tibor rendelkezett itt 318 holdas birtokkal. A bernecebaráti Róth Miklós 468 holdját a helyben élõ Gróf Sándor bérelte. A közigazgatási bíróság egyik 1942-ben kelt ítélete szerint azonban Róth Miklós – mint „gazda” – már Csécsén élt, ahol inast és házvezetõnõt is foglalkoztatott. 1944 tavaszán a lõrinci fiókhitközség vezetõi azt jelentették a Zsidó Tanácsnak Budapestre, hogy anyakönyvvezetõjük Mózes Dávid csécsei anyakönyvvezetõ rabbi. A körjegyzõ 1947-ben arról számolt be az elhagyott javak kormánybiztosának, hogy a hátramaradt tulajdonok közé tartozik a csécsei 555. sz. telekjegyzõkönyvben szereplõ „Zsidó-templom” elnevezésû, 125 négyszögöles beltelek. Tulajdonos a „Csécsei Izraelita Hitközség”. Megjegyzi még, hogy a templom elpusztult, a hitközség tagjai közül pedig csak Altmann Lajos (Hosszúvölgypuszta) és Grosz György helybeli lakosok tértek viszsza falujukba. A zsinagóga szomorú állapotáról a deportálásból való visszatérte után Altmann Lajos írt levelet a kormánybiztossághoz. (X100.) Az elõbb említett jelentés még a következõ, elhagyott ingatlanokat sorolja fel: Altmann Lajosné Jungreisz Szerén nevén jelen-
tõsebb, de 100 kh alatti földterület. Fia, Altmann Tibor, tiszafüredi lakos – apjához hasonlóan – viszszatért a háború után, de 1947-ben elhunyt. Grosz Antalék tulajdonában mészárszék, udvar, kert, ház és kisebb földterület volt. 1942-bõl Antal 1590 négyszögölnyi szõlõbirtokáról is maradtak fenn adatok. Pável Ármin, Sándor és József, valamint Budapesten élõ testvéreik, Nándor, Vilmos (õk visszatértek) nevén csupán egy kert volt feltüntetve. Stein Khaim egy házat bírt a községben. Felesége az elõbb említett Pável testvérek nagynénje volt. Tulajdonnal bírt a faluban Gyémánt László volt jobbágyi lakos, aki unokatestvére volt a csécsei Grosz Györgynek. Gyémánt egy hentes- és mészáros-üzlethelyiséggel rendelkezett. Iparát a háború után egyik rokona folytatta. Az áldozatok listájának összeállításánál számos problémával kellett megküzdenünk. Különösen a Yad Vashem adatbázis helynév-azonosítási metódusa bizonytalanított el bennünket. Ezért lehetséges, hogy Berkovics Ferenc, Heller Imre, Lichtwitz Ernõ és Lichtwitz Imre, valamint Simon Zoltán nevével bõvíthetõ lenne a csécsei áldozatok listája, azonban ebben jelenleg nem tudtunk dönteni. Így azokat soroltuk fel, akik bizonyosan vagy nagy valószínûséggel egykori csécsei illetõségûek voltak. Grósz Ármin is az áldozatok közé tartozhatott, mivel 1947-ben elhagyott javait említik. CSÉCSEI ÁLDOZATOK Altmann Lajosné *Jungreisz Szerén • an: Reinicz Rezsin • ap: Jungreisz Samu • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Antal = Tzimánd Eszter • an: N. Eszter • ap: Grosz Herman • szh: Nógrád • ék: 38 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Grosz Antalné *Gyémánt Ilona • an: Braun Margit • ap: Gyémánt Béla • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Grosz Árminné • an: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz N. • an: – • ap: – • szh: – • hh: – • af: St. eml. 121
Pável Ármin • an: – • ap: – • szh: Csécse • ék: 37 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv • ill. biz. Pável Sándor • an: – • ap: – • szh: Csécse • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv • ill. biz. Stein Khaim = Trencsényi Vilma • an: Rothmann Hálea? • ap: Stein Hájer? • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Stein Khaimné *Trencsényi Vilma • an: Steinberg Eszter • ap: Trencsényi Ármin • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Steiner Éva • an: Grosz Mária • ap: Steiner Sándor • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Steiner Sándorné *Grosz Mária • an: Gyémánt Ilona • ap: Grosz Antal • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Sussman Dávid = Altmann Irén? • an: Knopfler Berta • ap: – • szh: Csécse • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: lev. dok. Sussman Dávidné *Altmann Irén • an: Jungreisz Szerere • ap: Altmann Lajos • szh: – • ék: 26 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 12.; NML IV. 152/b. 5408/1852.; NML IV. 152/b. 2267/1852.; NML IV. 454. 22. 10713/ 1942. 3.; NML IV. 454. 45. 3008/1944.; Gazdacímtár 186.; 1941. népsz.; Hitközségek 377. és 854.; NML XXIV. 101. 237/1945. 1–3.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Cserháthaláp 1848-ban Klein Bernát családját írták össze Nagyhalápon. Bernát a közeli Csitáron látta meg a napvilágot, 1816-ban. Kocsmabérlõként tartotta el feleségét és egyetlen leányát. Érdekes az ugyanekkor összeírt kishalápi zsidóság származása. A négy családfõ közül kettõ csehországi eredetû volt. Nevüket nem ismerjük, de tudjuk róluk, hogy egyikük, feleségével egyetemben, Pivána nevû helységben született, 17 esztendeje érkezett Magyarországra és mintegy 14 év óta élt a községben. Az összeírók szerint a családhoz tartozott egy fiatal, 31 esztendõs tanító is, akit külön vettek számba. Õ a szintén cseh területen található Dolána nevû helységben jött a világra. Pivánán született az az 50 esztendõs férfi is, aki „hamu égetéssel” kereste kenyerét. Már 30 év óta 122
élt Magyarországon, de csak három éve költözött Kishalápra. Elõzõleg Szügyben élhetett, mivel felesége és felsorolt gyermekei is itt látták meg a napvilágot. Rajtuk kívül még egy pusztabodonyi származású kocsmáros, bizonyos Gutfreund Samu családját találjuk meg az összeírásban. A fentiek szerint 1848-ban összesen 28 izraelita lakott a mai Cserháthaláp területén. 1870-ben Kishalápon 314 fõ élt, közülük öten tartoztak az izraelita felekezethez. Nagyhalápon a 371 fõbõl 14-en. A közösség létszáma a továbbiakban a következõképpen alakult: 1880: 29, 1910: 43, 1920: 30, 1930: 26 lélek. 1941-ben 501 fõbõl 20 (4%) izraelita lakosa volt a dél-nógrádi településnek, ahol megkeresztelt zsidók nem éltek. Az 1930-as években Halápi Oszkárnak, Kohn (Kürti) Samunak, Kohn József örököseinek, Weisz Emilnek, illetve Mórnak voltak itt földbirtokai, bérletei. Utóbbiról tudjuk, hogy 1866-ban, Hetényben született. Atyja gazdaságában szerezte meg szakismereteit. Halápi Oszkár 600 kh-as birtokát bérelte. Feleségével, Löffler Teréziával három gyermeket neveltek. Kohn József örökösei bírták azt az egyemeletes kúriát, amit még a Rákóczi-szabadságharc idõszakában emeltek, boltíves szobákkal és termekkel, melynek emeleti nagy díszterme a hitközség fennállása alatt zsinagógaként szolgált. Kohn Samu egy régebbi kúriát birtokolt, Halápi Oszkár 1894ben, míg Weisz Emil 1925-ben épített úrilakot családjának. Az 1942-es igénybevételig Halápinak 600 kh, Kohn (Kürti) Samunak 250 kh, Kohn József örököseinek 200 kh, Weisz Emilnek pedig 130 kh földje volt. Utóbbi 1892. június 27-én született Cserháthalápon, 1940-ben 35 000 pengõ értékû ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezett. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Kürti Emil, illetve Kohn Adolf nem tartoznak a zsidótörvények hatálya alá. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Cserháthaláp községbõl Weisz Emilné 122 kh és Kürti Emil 193 kh földterülettel. A budapesti Zsidó Tanács kérdéseire 1944 áprilisában adott válaszokból tudjuk, hogy az ortodox
hitközség akkor már évek óta nem mûködött. Istentiszteletet is csak az õszi fõünnepekkor tartottak. A vallásukat rendszeresen gyakorló zsidók a szügyi hitközséghez tartoztak, ide fizették adójukat is. A község jegyzõje által 1945-ben készített jegyzék szerint innen deportálták Weisz Emilnét, a Kürti testvéreket, Kohn Sándort és Sándor Bélát, valamint nyilván hozzátartozóikat (az utóbbiak számát azonban nem ismerjük). Az áldozatok közül Kohn Adolfról tudjuk, hogy kereskedõ volt, Kohn Sándor pedig fölmûveléssel foglalkozott. Elképzelhetõ, hogy a Sorger család a gettósítás idõszakában már Balassagyarmaton élt, adataink azonban inkább halápiaknak mutatják õket. CSERHÁTHALÁPI ÁLDOZATOK Bisitz Béláné *Kohn Ilona • an: Lõwy Margit • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Erdész (Fleischer) Istvánné *Schönfeld Mária • an: Kohn Gizella • ap: Schönfeld Izidor • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fleischer György • an: Schönfeld Mária • ap: Erdész (Fleischer) István • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fleischer László • an: Schönfeld Mária • ap: Erdész (Fleischer) István • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldberg Lajos • an: Bergmann Etel • ap: – • szh: Cserháthaláp • ék: 41 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Gutfreind Miksáné, özv. *Kohn Katalin • an: Jungreisz Terézia • ap: Kohn József • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Kohn Adolf = Lõwy Margit • an: Jungreisz Cecília • ap: Kohn József • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: Magyarország • af: anyakönyv Kohn Katalin • an: Elter Paulina • ap: Kohn Adolf • szh: Cserháthaláp? • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Miklós • an: Elter Paulina • ap: Kohn Adolf • szh: Nógrádsipek • ék: 19 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Kohn Sándor • an: Weisz Cecília • ap: Kohn Samu • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Kohn Száli • an: – • ap: – • szh: – • ék: 92 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohnné *Lõwy Róza • an: Hirschl Hanna • ap: Lõwy Éliás • szh: Alsóegregy • ék: 66 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kürti Emil • an: Reich Julianna • ap: Kohn Samu • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kürti Gyula • an: Reich Julianna • ap: Kohn Samu • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schneller Lajos • an: Ádám Regina • ap: Schneller N. • szh: Cserháthaláp • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Sorger Adolf • an: N. Aranka • ap: Sorger Herman • szh: Cserháthaláp • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sorger Erzsébet • an: N. Aranka • ap: Sorger Herman • szh: Cserháthaláp • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sorger Éva • an: N. Aranka • ap: Sorger Herman • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sorger Jenõ • an: N. Aranka • ap: Sorger Herman • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Ágnes • an: Berczeller Elza • ap: Weisz Emil • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Emilné *Berczeller Elza • an: Weisz Irén • ap: Berczeller Ottó • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Mórné *Kohn Teréz • an: Jungreisz Cecília • ap: Kohn József • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; 1970. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Vallási adatok 12.; Gazdacímtár 177.; Ladányi 358.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; NML VII. 1. B 1983/1940.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; Hitközségek 155.; NML IV. 509. 4. 449/1945.
Cserhátsurány 1848-ban tizenöt izraelita élt a faluban. A családfõk mindegyike a megye közeli falvaiban született, a lakosok közül mindössze Gutfreund József, egyéves Samu nevû fia, és Kohn Márton két gyermeke született helyben. A többiek Becskén, Nógrádmarcalban, Szügyben, Varsányban, Cserháthalápon látták meg a napvilágot. A családfõk között 123
találunk három bérlõt, egy csaplárost és egy kiskereskedõt. A következõ évtizedek lélekszámadatai: 1870: az 549 lakosból 14 izraelita, 1880: 30, 1890: 19, 1900: 11, 1910: 19, 1920: 8, 1930: 7 fõ. 1941-ben 7 fõ vallotta magát izraelitának az 1150 helyi lakosból. Az 1930-as években Kohn F. Vilmosnak volt itt vegyeskereskedése és korcsmája. Kohn 1877-ben Mohorán született, Balassagyarmaton végezte el szakmai iskoláit, 1905-ben lett önálló. Részt vett az I. világháborúban, tagja volt a községi képviselõtestületnek. Feleségét Deutsch Irénnek hívták. Üzletének forgalma 1938-ban 3062 pengõ volt. Korlátlan dohányárusítási engedélye 1940. május 31ével szûnt meg. A háború után gyermeke, Kohn Dániel Dénes (szül. Cserhátsurány, 1909. május 18.) kérelmezte az üzlet beindításához szükséges iparengedély kiadását. Ekkor – beadott kérelme szerint – három családtagjáról kellett gondoskodnia: 68 éves édesatyjáról, 60 éves édesanyjáról és fiatal, 24 éves feleségérõl. A községbõl deportáltak között volt Lõwinger Miklósné (azelõtt özv. Klein Mórné) és Klein Árpád, aki ekkor még kiskorúnak számított. Birtokuk roncsairól 1946. március 27-én a következõ feljegyzés született: „ingó vagyon a háború folyamán tönkrement, és így átadható ingó vagyon nincs … [A gondnoknak] átadatott a következõ ingatlan: 80 kh szántó, 2 ½ kh szõlõ, 9 kh földadó alá nem esõ terület … 8 kh 168 négyszögöl tanyaterület épületekkel [Bodóvölgypusztán], mely áll hat darab cselédlakásból, melynek egy részét a földigénylõ bizottság igénybe vette, hogy melyeket, még nincs kijelölve. Két darab istálló (egyik 60 darab marha, a másik 12 darab marha elhelyezésére), utóbbi annyira megrongált állapotban, hogy összedõléssel fenyeget és biztonsági szempontból lebontása kívánatos), egy magtár két vagon termésre. A felsorolt épületek tetõzete nagyon rossz, padozatuk teljesen el van hordva. Egy darab lábaspajta, tetõzete 60%-ban rossz. Egy úri lakás kerttel, gyümölcsössel, kataszteri birtokív szerint 632 négyszögöl. Az úri lakás egyharmad részben tönkretéve, összes ablakok hiányzanak, téli ajtók mind hiányzanak, ablaka pedig egy sincs. Cselédlakásokról és az istállókról az összes ajtók és ablakok hiányoznak.” 124
A birtok eredetileg 222 kh földbõl állt, melybõl 1945-ben, a földosztás során 119 holdat vettek igénybe. A családból – ismereteink szerint – Klein Árpád mostohaapja, Lõwinger Miklós tért vissza, õ azonban budapesti lakos volt. Lõwingernének a közeli Terényben is volt birtoka, Balassagyarmaton pedig házzal rendelkeztek. Az általunk megismert áldozatok közül Braun Imre és József illetõsége kérdéses, ám valószínû, hogy cserhátsurányi lakhellyel rendelkeztek. CSERHÁTSURÁNYI ÁLDOZATOK Braun Imre • an: Sámuel Karolina • ap: Braun Mór • szh: Cserhátsurány • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Braun József • an: Sámuel Magdolna • ap: – • szh: Cserhátsurány • ék: 38 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Klein Árpád • an: Lõvi Mária • ap: Klein Mór • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn (Mór) Fülöpné *Deutsch Irma • an: Kohn Júlia • ap: Deutsch Dávid • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Fülöp = Deutsch Irma • an: Fischer Emma • ap: Kohn Mór • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwinger Árpád • an: Lõwy Mária • ap: Lõwinger Miklós • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwinger Miklósné *Lõwy Mária • an: Kohn Berta • ap: Lõwy Nátán • szh: Alsóesztergály • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; Ladányi 176., 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 1. 412/1945.; NML XXIV. 101. 2. 656/1946. és 1006/1946.
Cserhátszentiván 1825-ben a 728 lélek között már 26 zsidó élt a faluban, s bár a község népessége tíz év múlva 673 fõre csökkent, az izraelitáké 42-re nõtt. Az 1848-as összeírás biztosai kereken 40 izraelitát regisztráltak. A családfõk közül Zeller Márton születése óta a faluban élt. 1780-ban látta meg a napvilágot, áren-
dás volt. Bizonyára többször nõsült, mivel becskei származású felesége, Mojzes Terézia, csak 8 éve lakott Cserhátszentivánon. 15 esztendõvel azelõtt került vissza Verpelétrõl 23 esztendõs unokája, Kohn Erzsébet. Haupt Mátyás Bonyhádon született, 1808-ban. Szintén árendásként kereste kenyerét. Feleségét és hat gyermekét tartotta el. Sprier Leopold 35. évében járt, öt éve érkezett a faluba. Rongykereskedõ volt. Felesége és négy gyermeke élt vele egy fedél alatt. Leopold Jakab szintén Szentivánon született. Huszonnégy éves volt, három éve nõsülhetett, mivel felesége ekkor érkezett ide. Két gyermek élt a családban. Leopold Salamon Ipolyságon látta meg a napvilágot 1780-ban. Rongykereskedõként kereste kenyerét, nyolc esztendeje tartózkodott a községben. Felesége hat esztendeje érkezett ide, ekkor házasodhattak össze. Egy 5 éves lányuk volt. Gutman Sámuel Bertódon jött a világra, 1808ban, felesége a herencsényi Krancz Rozália volt. A családfõ szintén rongykereskedéssel foglalkozott. Három gyermeket neveltek. Rottenstein Mair mindössze egy esztendeje települt ide. Õ volt a közösség saktere. Dobon született, 1818-ban. Felesége Mojzes Anna, béri születésû volt. Egy gyermek élt velük. Bichler Áron Romhányban látta meg a napvilágot. Az összeíráskor 25 éves volt. Kis családjával – nejével és egy gyermekével – mindössze egy éve költözött Szentivánra. Árendás volt. Lõwy Márton sem élt régóta itt, hét esztendeje vándorolt ide. Ronggyal kereskedett. Alsótoldon született, 1818-ban. Felesége, Kohn Verona, Verpelétrõl származott. 1878-ban 3 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Schlesinger Sándor és Márton a helybeli római katolikus elemi iskola tanulója volt, Haupt Mátyás viszont a pásztói izraelita iskolába járt. A település izraelita közösségének nagysága a következõképpen változott: 1870-ben a falu 688 lakosából 40 fõ, 1880: 33, 1890: 35, 1900: 28, 1910: 31, 1920: 31, 1930: 14 lélek. Az 1941. évi népszámlálás azonban már csak 10 izraelita vallású és 1 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alatt álló személyt talált itt. Ekkor a cserháti kisközségben összesen 663 fõ élt.
A községi jegyzõ 1945. július 10-én kelt jelentése szerint, „az izraelita hitközségnek 412 öl ingatlana van, melyen egy háború következtében tönkrement és használhatatlan állapotban lévõ imaház van, ezen imaház és temetõ jelenleg használaton kívül van”. A zsidó temetõt az elszármazottak napjainkban is látogatják. 1945. november 11-én a jegyzõ a következõ személyek deportálásáról tudott: Leopold Gyula és két családtagja. Tulajdonukban volt három önálló lakóház 4 szobával, 1 üzlethelyiséggel és 3 konyhával, a falu határában mintegy 50 kh nagyságú földterület. (Mint a jelentésbõl kiderül, Leopoldék 1943-ban Kisterenyére költöztek); Klähr Hugó és két további családtagja. Egy lakóházzal és 1 üzlethelyiséggel rendelkeztek; Özv. Klein Gézáné és özv. Braun Sámuelné egyedülállóként vannak feltüntetve, ingatlantulajdon nélkül. A községben (Kossuth út 31. sz.) van egy emlékfal, mely az I. és II. világháborúban elesett hõsöknek és áldozatoknak állít emléket, közöttük a Cserhátszentivánról elhurcolt zsidóknak is. A táblán szereplõ névsorban a következõ családok neveit találjuk meg: Braun, Klein, Haupth, Klárk, Hevesi és Leopold. Az ismertté vált áldozatok közül Rosenfeld Aladár családját a Heves megyei Tiszafüredrõl deportálták, mivel ebben az idõszakban már ott tartózkodtak. Mégis idetartozóknak számítjuk õket, mivel illetõségükként Cserhátszentiván van feltüntetve. Klähr Hugó fûszer- és vegyeskereskedést vezetett, õ 1944. június 6-án Salgótarjánban halt meg, általunk ismeretlen körülmények között. (Ekkor már ott élhettek, mivel a házaspár neve a salgótarjáni mártíremlékmûvön is szerepel, és fiukat, Sándort is odavalósinak tartotta a YVA adatközlõje.) Leopold Salamon és Salamonné neve a pásztói emlékmûvön szerepel, azonosításukban Neumann Lajosné pásztói lakos volt a segítségünkre. CSERHÁTSZENTIVÁNI ÁLDOZATOK Braun család • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. • ill. biz. Deutsch Imréné *Leopold Irén • an: Farkas Róza • ap: Leopold Gyula • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 125
Haupt család • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. • ill. biz. Hevesi család • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. • ill. biz. Klähr Hugó = Haupt Teréz • an: Ilovszky Szidónia • ap: Klähr Sándor • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: Salgótarján (bevagonírozás közben) • af: anyakönyv Klähr Hugóné, özv. *Haupt Teréz • an: Jónás Mária • ap: Haupt József Benjámin • szh: Cserhátszentiván • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klähr Sándor • an: Haupt Teréz • ap: Klähr Hugó • szh: Cserhátszentiván • ék: 10 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein család • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. • ill. biz. Leopold Gyula = Farkas Róza • an: Schlesinger Róza • ap: Leopold Márkusz • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Leopold Gyula vegyeskereskedõ. Cserhátszentivánon, 1884-ben született, iskoláit Balassagyarmaton és Nagyváradon végezte. Atyja üzletében és gazdaságában munkálkodott, majd az orosz frontra került, ahol fogságba esett. Most 36 hold földön gazdálkodik. Községi pénztárnok. Neje: Farkas Róza.“ Leopold Gyuláné *Farkas Róza • an: Büchler Julianna • ap: Farkas Ignác • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leopold Ilona • an: Farkas Róza • ap: Leopold Gyula • szh: Cserhátszentiván • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leopold László • an: Farkas Róza • ap: Leopold Gyula • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leopold Salamon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: pásztói eml. Leopold Salamonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: pásztói eml. Rosenfeld Aladár = Herschkovics Irma • an: N. Bilha • ap: Rosenfeld Cvi • szh: Cserhátszentiván • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Rosenfeld György • an: Herschkovics Irma • ap: Rosenfeld Aladár • szh: Cserhátszentiván • ék: 4 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Rosenfeld László • an: Herschkovics Irma • ap: Rosenfeld Aladár • szh: Cserhátszentiván • ék: 13 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Rosenfeld Piroska • an: Herschkovics Irma • ap: Rosenfeld Aladár • szh: Cserhátszentiván • ék: 16 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. 126
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 12., Kézikönyv 330.; NML V. 607. 1. 200/1945.; adatközlõ: Kucsikné Tõkés Katalin körjegyzõ.
Csesztve A kis településen 1848-ban egyetlen zsidó családot írtak össze. Schönwald Lipót nejével és kisfiával élt együtt. 28 éves kocsmáros volt. A községhez tartozik ma Bakópuszta, ahol az összeírók Weisz Herschlnek és feleségének, Rozáliának az adatait vették fel. A férj a szomszédos Szügyben született, 1824-ben. Az izraelita felekezet tagjainak száma a 19. század második felében és a 20. század elsõ évtizedeiben is öt fõ körül mozgott, valószínûleg tehát egy család folyamatos jelenlétével számolhatunk. 1941ben az országos összeírás a falu 824 lakójából már csak két izraelita és két keresztény zsidó jelenlétét rögzítette. 1942-ben még volt zsidó földbérlet a községben: özv. Nagy Lajosné 320 holdas gazdasága. A szügyi körjegyzõ 1942 szeptemberében megjegyezte, hogy a tulajdonos „a haszonbérletet nem szándékszik felmondani”. (1935-ben a bérlõ a balassagyarmati Szendrõ Ferenc volt.) Hogy csak egy família kötõdött huzamosabban a településhez, azt a Schönwald családnév folyamatos jelenléte is bizonyítja. 1873-ból Schönwald Mór és felesége, Frankel Magdolna öröklésérõl maradtak fenn telekkönyvi adatok. Az ingatlan késõbb több örököshöz került, majd 1923-ban egyikükre, Schönwald Margitra, Kürti Adolf feleségére szállt. Kürti Adolf kereskedõ és korcsmáros volt. 1878ban született Õrhalomban. Négy középiskolai osztályt végzett Balassagyarmaton, majd a kereskedelmi pályára lépett. Budapesten szabadult fel, és mint segéd, ott fejlesztette szaktudását. 1904-ben Csesztvén apósa üzletének vezetését vette át. A fûszer- és vegyeskereskedésen kívül kocsmát is vezetett. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, és mint õrmester szerelt le. Kürti Adolf (Ábrahám?) másodmagával vonult a balassagyarmati gettóba. Hátrahagyott házában 2 szoba és a vegyeskereskedés kapott helyett. 800 négyszögöles beltelke, 1 szekere és 1 lova volt. Mi-
vel a felesége nevén álló ingatlan 1947-ben az Országos Helyreállítási Alap tulajdonába került öröklés jogcímen, bizonyosra vehetjük az idõs házaspár halálát. Nevük szerepel a községi világháborús emlékmûvön. CSESZTVEI ÁLDOZATOK Kürti Adolf • szh: Õrhalom • ék: 66 év • hh: dep. • af: A háborúk áldozatainak emlékmûve, Csesztve Kürti Adolfné • af: A háborúk áldozatainak emlékmûve, Csesztve Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; Vallási adatok 12.; 1941. népsz.; Ladányi 360.; Gazdacímtár 177.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML XV. 3. Csesztve 73. és 185. tjkv.
Csitár Csitáron 1848-ban két zsidó családot írtak össze. Klein (vagy Jakab) Dávid 36 éves volt ekkor, Nógrádgárdonyban született, haszonbérlõként kereste kenyerét. Neje nyolc évvel volt fiatalabb nála és Szécsényben látta meg a napvilágot. Öt gyermeket neveltek. A másik család feje egy fiatal özvegyasszony volt. Sipos Bernátné két kicsiny gyermekérõl gondoskodott, csaplárosnõként. 1870-ben az 578 lakos között 17 izraelitát írtak össze, s számuk még 1900-ban is, a már 822 fõs községben, 16 fõ volt. A kis közösség azonban az 1941es országos népszámlálás idõpontjára mindössze két fõre apadt. 1945-ben a falu körjegyzõje Schwarcz Rózát és Irént írta össze távollévõként. Ugyanezt a két nevet küldte meg nekünk a község mai vezetõje is. CSITÁRI ÁLDOZATOK Schwarcz Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Schwarcz Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; 1870. népsz.; Zólyomi 1999. 78.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; adatközlõ: Balga Sándor körjegyzõ.
Dacsókeszi (Kosihovce, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az 1941. évi népszámlálás szerint mindössze 5 izraelita élt a 718 fõs községben. Az áldozatok közül Weisz Erzsébet és Leopold elhalálozását 1945. december 12-ére teszi az utólagos anyakönyvezést elrendelõ bírósági határozat. Ugyanakkor a halál helyét, körülményeit „ismeretlen” bejegyzéssel adták meg. Ez kétségessé teszi a halálozási dátum megbízhatóságát, így joggal tarthatjuk a két testvért a holocaust áldozatának. Kohn Ede kereskedõ utólagos halotti anyakönyvezését a bíróság megtagadta a szükséges iratok beterjesztésének hiányában. Mégis egyértelmûnek tartjuk a névsorban való szerepeltetését, mivel bizonyosnak látszik, hogy csupán az iratok megsemmisülése akadályozta meg a szükséges igazolások benyújtását. Weisz Erzsébet háztartásbeli, míg Leopold kereskedõ volt. DACSÓKESZI ÁLDOZATAI Kohn Ede • an: – • ap: – • szh: Dacsókeszi • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Mihály • an: Grünwald Olga • ap: Kohn Henrik Khaim • szh: Dacsókeszi • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Erzsébet • an: Neumann Berty • ap: Weisz Herman • szh: Dacsókeszi • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv Weisz Leopold • an: Neumann Berty • ap: Weisz Herman • szh: Dacsókeszi • ék: 36 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv Forrás: 1941. népsz.
Debercsény 1848-ban a községben két zsidó családot írtak öszsze. Berger Salamon Csécsén született, 1800-ban. Fuvarozásból és kocsmárosként kereste kenyerét. Nejével, négy fiával és egyetlen lányával éltek egy fedél alatt. 127
Keszler Mátyás 32. évében járt, Pásztón látta meg a napvilágot, „bormérõ”-ként tartotta el feleségét és három gyermekét. 1870-ben a kicsiny, mindössze 118 fõs településen nyolc izraelitát írtak össze. A továbbiakban ez a szám 4 és 8 fõ között mozgott, egyedül az 1900. évi népszámlálás talált a községben 13 zsidót. A 190 lakos között 1941-ben mindössze hat izraelita és három keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1945 végén a körjegyzõ Lévai Jenõ és neje deportálásáról tudósított. Õk saját, 68 holdas földbirtokukon gazdálkodtak. Mintegy 80 kh földdel rendelkezett a községben a mohorai Lõwy Adolf és (a talán balassagyarmati) László is. 1935-ben Schusdek Jánosnak 495 kh-as gazdasága volt a faluban. A család áldozattá vált négy tagja evangélikus vallású volt. Az iratok tanúsága szerint Schusdek Jakabnak sem ingó, sem ingatlan vagyona nem volt a községben. Bizonyára Schusdek Györggyel éltek egy fedél alatt, mivel a családi birtok – legalábbis abból 334 kh – ekkor már az õ nevén volt. 1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet János és György birtokát is kiigényelte telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára. DEBERCSÉNYI ÁLDOZATOK Lévai Jenõ = Kohn Borbála • an: Rosenfeld Fáni • ap: Lõwy Sámuel • szh: Debercsény • ék: 42 év • hé: 1945 • hh: Magyarország • af: anyakönyv X „Lévay Jenõ földbirtokos. Debercsényben, 1903-ban született, elõbb atyja mellett, majd 1924 óta önállóan gazdálkodik, jelenleg 125 hold birtokán. Községi képviselõ. Neje: Kohn Boriska.” Lévai Jenõné *Kohn Borbála • an: Lõvy Margit • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lévai Margit • an: Kohn Borbála • ap: Lévai Jenõ • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lévai Mária • an: Kohn Borbála • ap: Lévai Jenõ • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schusdek György = Heksch Vera • an: Lõwy Berta • ap: Schusdek Jakab • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Schusdek Györgyné *Heksch Vera • an: Reiner Hilda • ap: Heksch Sándor, dr. • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv 128
Schusdek Jakab = Lõwy Berta • an: Spanyol Erzsébet • ap: Schusdek Joachim • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Schusdek Jakabné *Lõwy Berta • an: Strasser Johanna • ap: Lõwy Ignác • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; 1870. népsz.; Vallási adatok 14.; 1941. népsz., Ladányi 361.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML XXIV. 101. 389/1945.; NML XXIV. 101. 852/1946.; NML XXIV. 101. 21836/1950.
Dejtár A településen nyolc izraelitát írtak össze a vármegye kiküldöttei 1848-ban. Frenk Ábrahám haszonbérlõ 1796-ban született a közeli Szügyben, felesége négy évvel volt fiatalabb nála, és Balassagyarmaton jött a világra. Négy gyermeket neveltek, akik közül már a 12 éves Gábor is Dejtáron látta meg a napvilágot. Önállóként írták össze Szalmayer Samut, aki 19 évvel azelõtt, a Szatmár megyei Rézteleken született, és nevelõként kereste kenyerét a nógrádi községben. Vélhetõen Frenknél dolgozott a szintén fiatal, 22 esztendõs Kohn Salamon, aki Cserhátszentivánról származott és pincérként kereste kenyerét. A megyei kiküldöttek Frenkrõl megjegyezték, hogy magaviselete „erényes”, a nevelõt „csendes”nek jellemezték, míg Kohn Salamonról azt jegyezték fel, hogy „jó”. A zsidók száma a 19. század harmadik harmadában érte el a legnagyobb lélekszámot a faluban: 1880-ban 65, 1890-ben 60, 1900-ban 44, 1910-ben 16, 1920-ban 8, 1930-ban 25 tagja volt az izraelita közösségnek. A két világháború közötti években itt volt üzlete Lusztig Jakabnak, aki helyben, 1876-ban született. Iskoláit elvégezve szülõfalujában lépett a kereskedõi pályára, apja mellett tanulta ki a szakmát. 1900-ban vette át a bolt vezetését. Feleségét Langer Jankának hívták. Oszkár és Mária nevû gyermekérõl tudunk. 1935-ben a helyben lakó Öszterreicher Gábor és Mihály bérelt itt nagyobb, 400 holdat meghaladó birtokot az esztergomi érsekség földjeibõl, illetõ-
leg a balassagyarmati Schwarcz Mórnak volt egy 157 holdas ingatlana. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Blau Mór nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Dejtáron az 1941. évi népszámlálás 11 izraelitát talált. A községben ekkor 1884 lélek élt. 1945-ben a falu jegyzõje 5 személyt vett fel a távol lévõ deportáltak listájára. Közülük Büchler Ferenc, Blau Mór és neje, valamint Holländer Mór és özv. Schichtanz Fülöpné egyaránt vegyeskereskedést vezetett. Hozzátartozóikról nincs adatunk. Ugyancsak a jegyzõ 1945-ben Blau Mór és felesége, valamint özv. Schichtancz Fülöpné elhagyott javairól tett említést. Az áldozatok között Blau Mórt nem találtuk, pedig az irat szerint õt is deportálták, és onnan – legalábbis 1946 tavaszáig – még nem tért vissza. A család háza a Fõ út 251. szám alatt volt, 2 szobából, egy utcai üzlethelyiségbõl, konyhából, kamrából és egy pincébõl állt. DEJTÁRI ÁLDOZATOK Blau Erzsébet • an: Schultz Szidónia • ap: Blau Mór • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blau Mórné *Schultz Szidónia • an: Leopold Cili • ap: Schultz Ede • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Vilmos • an: Bächer Rozália • ap: – • szh: Dejtár • ék: 40 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Schichtanz Fülöpné, özv. *Luczáti Etel • an: Brüll Liza • ap: Luczáti Hajer • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Vallási adatok 14.; Gazdacímtár 177.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; Ladányi 362., Felvidék 37.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. és uo. XXIV. 101. 8. 21.403/1950.
Diósjenõ Disójenõn, a református temetõ szomszédságában található egy másik sírkert is: az egykoron itt élt izraelita közösség tagjainak nyughelye. Mai állapotában alig tükrözi vissza az egykor virágzó közösség múltját. A temetõben szinte csak az egyik legrégibb síremlék és egy emlékmû maradt érintetlenül, elkerülve a vandál pusztítást.
Az 1848-as megyei türelmi összeírás készítõi négy zsidó család jelenlétét mutatták ki a faluban. A családfõk közül ketten is helyben születtek. A 39 esztendõs Ilovszky Ignác árendás nejét és hat „apró családját” tartotta el, míg a 45. évében járó Ilovszky Izrael feleségével és két leányával élt egy fedél alatt. Rajtuk kívül a községben lakott még Mantner Márton 30 éves árendás négyfõs családja, és egy önálló, fiatal, alig húszesztendõs kocsmáros, Goldstein Ábrahám. Elõbbi Bujákon, utóbbi Balassagyarmaton született. 1878-ban 5 iskolaköteles izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Kohn Emília, Sándor és Ferenc tanítója Rozenbaum Adolf volt, míg Singer Márton és János szintén magántanulók voltak, Ringer Józsefnél. A következõ évtizedekben a zsidóság lélekszáma a következõképp alakult a településen: 1880ban 45, 1890-ben 46, 1900-ban 59, 1910-ben 49, 1920ban 43, 1930-ban 31 tagja volt az izraelita közösségnek. A két világháború között a faluban tevékenykedett Goldmann Lajos kereskedõ, aki 1891-tõl fûszer-, textil-, vas-, bõr-, trafik- és italárut forgalmazott. Az iparosok, kereskedõk között még Hoffmann Dezsõrõl, Kohn Sándor mészáros, kereskedõ és szikvízgyárosról (õ a háború elõtt 42 kh földjén is gazdálkodott), Sámuel Samu és Sándor, valamint Wéber Gyula vállalkozásáról van adatunk. Közülük Sámuel Samu korcsmáros és kereskedõ volt. Pusztaszántón, 1850-ben született, a mészárosszakmát tanulta ki. 1871-ben lett önálló, 1876ban nõsült. Községi képviselõ, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. A 100 kh-on felüli földbirtokkal vagy földbérlettel rendelkezõk között 1937-ben özv. Sváb Sándornét írták össze a községben, közel 7000 kh-as birtokkal. * Gavozsdiai Sváb Sándor 1906-ban vásárolta meg birtokát nejével, báró Herzog Irénnel. A férj 1912ben meghalt, ezt követõen a gazdaságot Nemes Soma fõintézõ kezelte. A család egy szép, romantikus stílusban épült kastéllyal és vadászkastéllyal is rendelkezett a faluban. A helyi zsidóság hitközségbe tömörülésérõl csupán egyetlen adattal rendelkezünk: a névtárban is közölt Hoffmann Dezsõ életrajza a hitközség elnökeként említi õt. (Hoffmann elhagyott javai egy 129
ház, udvar, 670 négyszögöles kert, 15 kh szántó, valamint 6 hold rét voltak.) Az 1941-es népszámlálás a 2382 lelket számláló településen összesen 31 fõnyi zsidóságot talált. 1942-bõl a helybeli Hoffmann Dezsõ 1 kh 300 négyszögölnyi, valamint a budapesti Havas István és Pál 700 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Még 1944 februárjában is intézõdött a Belügyminisztériumban, illetõleg az alispáni hivatalban Braunstein Gyula diósjenõi lakos visszahonosítási ügye. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Diósjenõn az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Halmos Ernõné 1 kh 1038 négyszögöl, özv. Goldmann Lajosné 505 négyszögöl, özv. Paskus Lipótné 6 kh 105 négyszögöl, özv. Sváb Sándorné 966 kh 858 négyszögöl. A deportálások során – a falu jegyzõjének 1945 végi összeállítása szerint – a következõ családokat hurcolták el: Engel Rozáliát 1, Wéber Gyulát 4, Sámuel Sándort 2, Hoffmann Dezsõt 3, Kohn Sándort 4, Sámuel Ödönt 2, Schwarczwald Erzsébetet 1 és Müller Miklóst 3 családtagjával, valamint Engel Fülöpnét. 1945 végéig közülük mindössze Wéber Gyula két gyermekének, Lászlónak és Editnek, valamint Sámuel Sándor László nevû fiának a viszszaérkezésérõl tudósítanak a levéltári források. Nem tudjuk, melyik családhoz tartozott Wieszt Ida, aki túlélte a vészkorszakot és a háború után Budapestre költözött. 1946-ban a községben élt Kohn Elvira is. Bár 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Halmos Ernõ (Hoffmann Dezsõ testvére) nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá, õ – tekintettel a világháborúban szerzett érdemeire – elkerülte a gettósítást, majd a deportálást. Mint a magyar királyi honvédség tisztje, birtokosa volt a nagy ezüst, kis ezüst, bronz vitézségi éremnek, a „Signum Laudis” kitüntetésnek. Családját azonban már nem tudta megmenteni, az érdemek csak neki, személyesen jelentették a mentességet. Halmos Ernõ mûvelt ember volt, anyanyelvi szinten beszélt németül és latinul, amikor a sors rákényszerítette, megtanult kicsit oroszul is. Felesége pedig, aki Fiumébõl származott, a német és francia mellett beszélte a horvát nyelvet is. Há130
zasságukból négy gyermek született. A család a balassagyarmati gettóba került, bár a családfõnek egyszer még sikerült õket rövid idõre hazajuttatnia, hamarosan visszakerültek. Onnan deportálták õket, kivéve a két idõsebb fiút, akik a gettóból vonultak be munkaszolgálatra. A kisebbik fiú, István, ekkor még csak 16 éves volt, aknaszedõként megjárta Galíciát is. 1945 márciusában Nagycenken lõtték õt agyon a nyilasok. A másik fiú, György, ha legyengülve, csonttá soványodva is, de túlélte a vészkorszakot. Mikor hazatért, a saját apja sem ismerte meg õt – fogalmaz a Halmos család történetét megörökítõ Végh József helytörténész. A családból Halmos Ernõné és gyermekei, István, Edit és László váltak a vészkorszak áldozataivá. Edit, István és László halotti anyakönyvi bejegyzésénél az 1945. április 30-i dátumot találjuk a halál idõpontjaként, a következõ megjegyzéssel: „éjjel 12 óra”. Ugyanezt olvashatjuk Hoffmann Dezsõ és felesége, valamint Hoffmann Ödön és Tibor, végül Sámuel Ödön neve mellett. Az esetleg közös tragédiát sejtetõ történetet, vagy a bejegyzés okát nem ismerjük. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy Halmos István neve szerepel a veszteséglistákat közzétevõ Béke poraikra… címû kötetben is. Ott halálát 1945. február 12-re teszik, helyéül Nagycenket megjelölve. (Végh József is úgy tudja, hogy Istvánt itt lõtték agyon „a nyilasok”.) Halmos Ernõ rövid életet élt, korai halálában bizonyára szerepe volt a családtagjai elvesztése miatt érzett fájdalmának is. A háború után felkereste a Rétsági járásban élõ valamennyi túlélõt, s közös összefogással, de legnagyobbrészt saját pénzébõl egy emlékmûvet állíttatott az elhurcoltaknak, mely a diósjenõi temetõben ma is ott látható örök mementóul, az átélt borzalmakra emlékeztetve. Az áldozatok közül többek nevét csak a diósjenõi mártíremlékmû õrizte meg. Mivel a nevek abcrendbe vannak szedve, a lakhelyet csak összehasonlító adatokkal lehet megállapítani. Hoffmann Arankát és Györgyöt az anyakönyvekben is szereplõ Hoffmann családhoz soroljuk, mivel nincs olyan forrásunk, amely a járás más községében említené õket. Elképzelhetõ, hogy Hoffmann Sándor és felesége is egy idõben itt éltek (nevük szerepel a diósjenõi emlékmûvön), mi azonban a balassagyarmati áldozatok közé soroltuk be õket, mivel utólagos anyakönyvezésük ott történt meg. (Az is lehetséges, hogy a jenõinek vett Aranka és György
az õ gyermekeik voltak.) Müller Miklós családját az 1945-ös adatok alapján tartjuk diósjenõinek. DIÓSJENÕI ÁLDOZATOK Engel Fülöp • an: – • ap: – • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Engel Fülöpné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. Engel Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Halmos Edit • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernõ • szh: – • ék: 11 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Halmos Ernõné *Krausz Erzsébet • an: Neumark Anna • ap: Krausz Jakab • szh: – • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Halmos István • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernõ • szh: – • ék: 17 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Halmos László • an: Krausz Erzsébet • ap: Halmos Ernõ • szh: – • ék: 13 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Aranka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1945 • hh: – • af: diósjenõi eml. Hoffman Dezsõ = Farkas Mária • an: Sámuel Karolin • ap: Hoffman Vilmos • szh: – • ék: 57 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Hoffman Dezsõ fakereskedõ. Született 1888-ban Diósjenõn, középiskolát járt Budapesten, majd atyja, Vilmos mellett elsajátította a faszakmát. 1918 óta vezeti a faluban az 1886-ban alapított fakereskedést. Községi képviselõ, a helybeli izraelita hitközség elnöke. Részt vett a világháborúban. Neje: Farkas Mária.” Hoffman Dezsõné *Farkas Mária • an: Büchler Julianna • ap: Farkas Sándor • szh: – • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1945 • hh: – • af: diósjenõi eml. Hoffman Ödön • an: Farkas Mária • ap: Hoffman Dezsõ • szh: – • ék: 21 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Tibor • an: Farkas Mária • ap: Hoffman Dezsõ • szh: – • ék: 16 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. Müller Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml.
Müller Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. Müller Vera • an: – • ap: – • af: diósjenõi eml. Sámuel Sándor = Fleischmann Elvira • an: Wellis Netti • ap: Sámuel Samu • szh: Diósjenõ • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Sámuel Sándor 1883-ban Diósjenõn született, Budapesten kereskedelmi érettségit tett, és jelenleg 35 hold földön gazdálkodik. Neje: Fleischmann Elvira.” Sámuel Sándorné *Fleischmann Elvira • an: Mandl Ida • ap: Fleischmann Sándor • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarczwald Erzsébet • an: Berger Olga • ap: Schwarczwald Mór • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wéber Éva • an: Engel Róza • ap: Wéber Gyula • szh: Diósjenõ • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wéber Gyula = Engel Róza • an: Berger Mária • ap: Wéber Mór • szh: Budapest/Vámosgyörk • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Wéber Gyula kereskedõ. Vámosgyörkön, 1894-ben született, a bádogosipart tanulta és jó ideig gyakorolta. 1928-ban vette át atyjának cca. 50 év elõtt alapított vegyeskereskedését. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Engel Rózsi.” Wéber Gyuláné *Engel Róza • an: Schwarcz Éva • ap: Engel Jakab • szh: – • ék: 52,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: Végh József: Diósjenõ. Mikszáth Kiadó, Horpács, 1994. 28., NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 14.; NML XXIV. 101. 4. 19502/1948.; Végh József: Adatok a holocaust rétsági történetéhez. Kézirat, 2004. 4–8.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz., dep. Rétsági járás; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 454. 70. 334/1944.; NML V. 302. 250/1944.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947. és 365/1947.; Ladányi 186–187. és 363–364.; NML XXIV. 101. 368/1946.
Ecseg A község hajdan szõlõtermesztésérõl és boráról volt híres. Ez vonzhatta ide a helyi zsidóságot is. A filoxérajárvány után az erre épülõ gazdálkodás is leáldozott, ami a zsidóság többségének elvándorlásával járt. 131
1844-ben négy zsidó famíliát írtak össze a községben. Schweitzer Izrael feleségével, két fiával és egy testvérével élt együtt. Kisebb haszonbérlõként csekély, 20 forint körüli jövedelme volt. Braun Mátyás szintén árendás volt, munkájával 40 forintot keresett. Neje és egy zsidó szolgája élt vele. Weisz Ábrahám háztartása 8 fõbõl állt. Felesége, három fia, két lánya és egy keresztény szolgája élt vele egy fedél alatt. Kalmárkodással õ is 20 forint jövedelemmel rendelkezett. Szeidner Jakab bérlõ volt, 10 forint jövedelemmel rendelkezett. Feleségével, fiával, két lányával éltek együtt. 1878-ban 19 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Meizner Rézi, Száli és Cili, Ungár Száli, Gutman Betti, Blumenthál Bella és Róza, Farkas Bella, Gutman Juli, Sámuel (12 éves) és egy másik Gutman Sámuel (9 éves) egyaránt az ecsegi községi iskola tanulója volt. Blumenthál Henrik Bercelen tanult. Pozsonyi Jónás, Schwarcz Hani, Lajos és Katalin, Farkas Márton, Ungár Henrik és Rusznák Paulin azonban még egyetlen oktatási intézményt sem látogatott. A következõ évtizedekben a helyi zsidóság lélekszáma jelentõs mértékben nõtt. 1870-ben a község 1761 lakosa között 62 volt az izraeliták száma. A lélekszám további alakulása: 1880: 92, 1890: 91, 1900: 65, 1910: 43, 1920: 43, 1930: 24 fõ. Az 1941. évi népszámlálás során már mindössze 14 izraelitát írtak össze Ecsegen. Közülük is többen a gettósításkor már nem éltek a településen. 1942-bõl a helybeli Breznitz Adolf és felesége, Lõrincz Rozália 1 kh 369 négyszögölnyi, Breznitz Jakab, valamint Breznitz Miksa 1200 négyszögöles szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Breznitz Adolf 1900. október 13-án született, fûszerkereskedést tartott fenn a faluban. Pásztón elvégzett középiskolai tanulmányai után a kereskedelmi pályára lépett. 1917-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot atyja üzletében folytatott. 1924 óta volt önálló nagykereskedõ. „Dúsan felszerelt üzlete a község fõutcáján van” – írta róla Ladányi Miksa 1935-ben megjelent monográfiája. Tagja volt a Nemzeti Egységes Pártnak. Nejét Lõrincz Piroskának, leányát Sárának hívták. Vagyonát 1942-ben 17 000 pengõre becsülték. (Talán Adolf apja volt Breznitz Jakab kereskedõ, gazdálkodó, aki Lõrincin, 1873-ban született és 1895 óta önálló kereske132
dõként mûködött Ecsegen. 1915-tõl szeszfõzde-tulajdonos is volt. Felesége Pozsonyi Háni volt.) A községi jegyzõ 1947-ben a következõ elhagyott javakat sorolta fel: Breznitz Jakabnénak – a már említett szõlõbirtokon felül – még 18 kh, Miksának mindössze 1 kh földje és egy lakóháza volt. Mindketten ecsegi illetõségûek voltak elhurcolásukkor. Gondnokuk Breznitz Adolf lett. A család Bercel községi izraelitákkal tartott szoros rokonságot. (Lásd ott a Háber, Berger és Lõrincz családoknál!) Büchler Henrik lakóházzal és 156 kh földdel rendelkezett. Õ a háborús években már Salgótarjánban élt, nevét az ottani áldozatok között találjuk. 1861-ben, Füleken született. Iskolai tanulmányainak elvégzése után atyja üzletében mint könyvelõ és levelezõ mûködött. 1888–1893-ig Füleken volt kereskedõ, majd Ecsegre költözött, ahol mint földbirtokos (16 holdja van), kocsmáros és szikvízgyáros élt. Szeszfõzdéje is volt. 12 évig tanította az izraelita hittant a közösség fiataljainak. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Nejét Rosenberg Reginának hívták. Gyermekei: Hedvig, Jolán és Elza, fia (Henrik) a háborúban szerzett sérüléseibe 1922ben halt bele. Grósz Ármin csécsei lakos egy ház negyedével és csekély földterülettel bírt. Lõrincz Sándor Pál ecsegi lakosként van feltüntetve a jegyzõ jelentésében, 4 kh földtulajdonnal. Mi a berceli áldozatok közé soroltuk be kisgyermekével együtt. A jegyzõ jelentése ecsegiként említi Lõwy Jenõt, aki kisebb telekkel rendelkezett Kozárd községben. A falusiak emlékezete szerint a faluba senki sem tért vissza a deportálásból. A Jad Vashem adatbázisában ismertté vált áldozatok közül Neumann Jekielné beazonosítása meglehetõsen bizonytalan. Az is lehetséges, hogy a vészkorszak idõszakában õ más településen rendelkezett lakhellyel. Breznitz Khaimné Pozsonyi Rózsi esetleg Breznitz Jakabné Pozsonyi Hánival azonos. ECSEGI ÁLDOZATOK Breznitz Adolfné *Lõrincz Piroska • an: – • ap: Breznitz Nátán • szh: Bercel • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Breznitz Jakab = Lõwy Irén • an: Spitzer Hinda • ap: Breznitz Miksa • szh: Ecseg • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Breznitz Jakabné *Lõwy Irén • an: – • ap: Lõwy Gábor • szh: Kozárd • ék: 48 év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Breznitz Mária • an: Lõwy Irén • ap: Breznitz Jakab • szh: Ecseg • ék: 21 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Breznitz Miksa • an: N. Lea • ap: Breznitz József • szh: Lõrinci • ék: 71 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA X „Breznitz Miksa kereskedõ. 1873-ban, Lõrincin született. Szülõhelyén végezte iskoláit. 18 éves korában már önálló volt, Ecsegen alapított vegyeskereskedést. 1895-ben megnõsült, gyermekei Jakab és Adolf.” Breznitz Miksáné *Spitzer Hindel • an: N. Mirjam • ap: Spitzer Jakab • szh: Ecseg • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: YVA Breznitz Sára • an: Lõrincz Piroska • ap: Breznitz Adolf • szh: Ecseg • ék: 10 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Hecht Ábrahámné *N. Blanka • an: – • ap: – • szh: Ecseg • ék: 58 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Neumann Jekielné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 975.; NML VI. 501. 1.; Stadler Árpád: Ecseg. Ecseg, 1999. 28–29., 34.; 1941. népsz.; Ladányi 366–368.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML VII. 1. 2923/1942.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Egyházasbást (Nová Bašta, SZK) A település 1920 elõtt Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. 1941-ben 739 lakosa volt a településnek, akik közül 15 fõ tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben 5 holdon felüli zsidóbirtokkal rendelkezett a községben több személy. Reinitz Mórnak és feleségének 58 holdja, Spitzer Lajos örököseinek 37 holdja, Spitzer Lipót örököseinek 54 holdja, míg özv. Pauncz Adolfnénak 72 holdja volt. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; NML IV. 454. 20. 7029/1942. 5.; 1941. népsz.
Egyházasdengeleg A településen 1848-ban egyetlen zsidó család élt. Schen Ábrahám maga nevelte két fiát és három lányát. 55 éves volt, Morvaországban született, „Rausnicz” nevû településen. 39 éve került Magyarországra, 1837-ben költözött Dengelegre. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Arnstein Gizella a sziráki zsidó iskolába járt. 1870-ben a községnek kereken 800 lakója volt, közöttük 9 izraelita. 1880-ban már 15 fõt írtak öszsze, azonban ezt követõen számuk tíz alá csökkent. 1930-ban ismét 11 lelket találtak az összeírók és – a falu 870 lakosa között – még 1941-ben is kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A 20. század húszas–harmincas éveiben itt bérelt közel 800 kh-as birtokot Brack Dezsõ, akirõl Ladányi Miksa megyei monográfiája feljegyzi, hogy az I. világháború alatt „az orosz fronton harcolt, megsebesült, majd hadifogságba esett, ahonnan 1920-ban Amerikán keresztül jött haza.” A palotási körjegyzõ 1942 szeptemberében azt jelentette a megye alispánjának, hogy a községben „van egy keresztény birtok, melyet zsidó haszonbérel, de a birtok tulajdonosa az 1942. évi 15. tc. által adott jogával élni nem akar” (azaz nem kívánja felmondani a zsidóval kötött bérleti szerzõdést). A Yad Vashem adatbázisában a helynév azonosítása bizonytalan és több esetben pontatlan. Az adatbázissal ellentétben kérdésesnek tartjuk a helynév azonosítását Jungreisz Sándorné, Lichtig Klára és egy Mandel vezetéknevû, 1907-ben született személy esetében. Õket nem vettük fel az áldozatok listájára. Grosz Gyula, Leichttag Jenõ, Lõwy Jenõ munkaszolgálatosként veszítették életüket, csak születési helyüket ismerjük, illetõségük bizonytalan. Steiner Mihály és felesége Plahypusztán éltek, a férj gazdatisztként dolgozott. EGYHÁZASDENGELEGI ÁLDOZATOK Grosz Gyula • an: Kohn Antónia • ap: – • szh: Egyházasdengeleg • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Lõwy Jenõ • an: Kohn Ernesztina • ap: – • szh: Egyházasdengeleg • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. 133
Steiner Mihály = Weisz Rozália • an: Brack Mária • ap: Steiner Ede • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Mihályné *Weisz Rozália • an: Weixler Edit • ap: Weisz Ferenc • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 983.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 16.; 1941. népsz.; Ladányi 368.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; Gazdacímtár 186.
Endrefalva 1870-ben 858-an éltek a településen. Az izraeliták száma ekkor 8 fõ volt. A közösség lélekszámadatai a következõ évtizedekben a következõ módon változtak: 1880-ban 12, 1890-ben 14, 1900-ban 14, 1910-ben 14, 1920-ban 14, 1930-ban 12 zsidót írtak össze a népszámlálások biztosai. Az 1941-ben 2 izraelitát és 1, a zsidótörvények hatálya alá tartozó keresztényt találtak az 1353 fõs településen. 1945-ben a körjegyzõ Csillag Ödön mészáros és 4 családtagja deportálásáról adott jelentést hivatali fõnökének. A családból Csillag Dániel érkezett vissza az utolsó háborús év végéig. ENDREFALVAI ÁLDOZATOK Csillag Dánielné *N. Judit • an: N. Eszter • ap: N. Jichak • szh: Holló • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Csillag István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Csillag Ödön = Lichtner Helén • an: – • ap: – • szh: Szevárt • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. X „Csillag Ödön kereskedõ, korcsmáros, hentes és mészáros. Szevárton, 1887-ben látta meg a napvilágot. 1913-ban szabadult fel. Ugyanakkor lett önálló, és vezeti apósa, Lichtner Ignác üzletét. 1929-ben létesítette korcsmáját. Községi képviselõ, a tûzoltótestület pénztárnoki tisztét tölti be. Az orosz fronton megsebesült, majd fogságba esett. Neje: Lichtner Helén.” Csillag Ödönné *Lichtner Helén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 16.; 1941. népsz.; NML IV. 518. a) 8. 2014/1945.
134
Erdõkürt 1848-ban Erdõkürtön két zsidó család élt. Rosenfeld Jakab 28 éves, csécsei születésû kocsmáros nejével, a morvaországi születésû Milrát (Mühlrád) Terézzel és a másfél éves Móriccal lakott egy fedél alatt. Három esztendeje érkeztek a nógrádi településre. A másik családfõ Rosenfeld sógora, bizonyos Milrát (Mühlrád) Adolf 30 éves pálinkafõzõ volt. Húgához hasonlóan a morvaországi Tristben látta meg a napvilágot. Felesége Rosenfeld Jakab Mari nevû nõvére volt, aki Csécsén, 1818-ban született. Két gyermekük közül az idõsebb még Csécsén, a kisebb már Kürtön látta meg a napvilágot. Öt éve jöttek a faluba. 1878-ban 5 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Blau József, Erzsébet és Karolin (utóbbi 14 éves volt, de nem járt egyetlen oktatási intézménybe sem). Spire Katalin és József viszont a helyi római katolikus elemi iskola tanulója volt. 1870-ben a község 608 lakosa közül 12-en tartoztak az izraelita felekezethez. A lélekszám alakulása a további évtizedekben: 1880: 21, 1890: 26, 1900: 16, 1910: 3, 1920: 13, 1930: 7 fõ. A helyi zsidók a sziráki hitközséghez tartoztak. Azonban – összefogva kállói hittársaikkal – 1902ben az „anyahitközségtõl független” imaegyesületet alapítottak. Az egyesület alapszabályát Heszki Lajos, Kohn Albert, Pflug Ignác és Neuspiel Simon írták alá. 1941-ben a népszámlálás adatai szerint a községben tíz izraelita élt. A falu lakossága ekkor 989 fõt tett ki. A deportálások idõszakából maradt ránk egy hírlapi hirdetmény, amely a maga anakronizmusával és cinizmusával jól festi le a korabeli magyar közigazgatás „olajozott” mûködését: „Árverési hirdetmény. Lõwy Ede végrehajtató javára (képviselõje dr. Kirschner Jenõ sziráki ügyvéd) 2500 pengõ követelése és járadék erejéig a Sziráki Királyi Járásbíróság Pk. 1505/1944–7. számú végzésével elrendelt végrehajtás során lefoglalt alábbi ingóságok: mének, borjúk Erdõkürtön, 1944. augusztus 8-án délután 3 órakor bíróilag elárvereztetnek. Szirák, 1944. évi július hó 8. Sándor, királyi bírósági végrehajtó.” Az áldozatok közül Neumann György és István
esetében csak a születés helyét ismerjük, kétséges, hogy lakhelyük Erdõkürtön volt-e még a háborús évek alatt. ERDÕKÜRTI ÁLDOZATOK Eisler Ágnes • an: Sternfeld Borbála • ap: Eisler Ferenc • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Eisler Ferencné *Sternfeld Borbála • an: Deutsch Berta • ap: Sternfeld Sámuel • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Eisler György • an: Sternfeld Borbála • ap: Eisler Ferenc • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Eisler Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Neumann György, dr. • an: Deutsch Emília • ap: – • szh: Erdõkürt • ék: 28 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Neumann István • an: Deutsch Emília • ap: – • szh: Erdõkürt • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Rosenberg Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Sternfeld László = Sternfeld Berta • an: Deutsch Berta • ap: Sternfeld Sámuel • szh: Erdõkürt • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Sternfeld Samuné, özv. *Deutsch Berta • an: Farkas Matild • ap: Deutsch Ignác • szh: Erdõkürt • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 983.; NML VI. 501. 1.; NML IV. 489. 2. Kálló, Izr. Imaegyesület, 1906.; 1870. népsz.; Vallási adatok 16., 1941. népsz.; Nógrádi Hírlap, 1944. július 29. 4.
Erdõszelestény (Seleš•any és Záhorce, SZK) A település az I. világháború vége elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938-ban – a bécsi döntés következtében – a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. 1941-ben 13 izraelita élt a 875 fõs településen. A megelõzõ évben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette azon határo-
zatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Albert Samu nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Az áldozatok közül Klein Sámuel üzletet vezetett. 1942-ben a zsélyi jegyzõ a házhely kialakítására alkalmas ingatlanok között Albert Sámuel 150 katasztrális holdon gazdálkodó birtokosnak a község mellett fekvõ 30 holdját említette egyik jelentésében. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban az Albert-féle gazdaság is szerepelt, mint felhasználandó terület. ERDÕSZELESTÉNYI ÁLDOZATOK Albert Sámuel = Bornstein Ilona • an: Sámuel Rozália • ap: Albert Márk • szh: Inám • ék: 58 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Albert Sámuelné *Bornstein Ilona • an: Oblath Fáni • ap: Bornstein Ábrahám • szh: Ipolyhidvég • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Sámuel = Heksch Malvin • an: Kohn Júlia • ap: Klein Antal • szh: Dejtár • ék: 57 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Sámuelné *Heksch Malvin • an: Kohn Johanna • ap: Heksch Izráel • szh: Zalaba • ék: 50 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 133.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Erdõtarcsa A településen 1870-ben 688-an éltek, közülük 18an tartoztak az izraelita felekezethez. A zsidók száma az alábbiak szerint változott: 1880: 45, 1890: 51, 1900: 29, 1910: 11, 1920: 9, 1930: 11 fõ. A községben 1941-ben összesen 981 lakos élt. Hatan voltak izraeliták és egy fõ tartozott megkereszteltként is a zsidótörvények hatálya alá. A községi jegyzõ 1945-ben özv. Forschner Ernõné és két családtagja deportálásáról tett jelentést hivatali felettesének. Forschnerné 2 lakószobával, 1 üzlethelyiséggel, 1 konyhával, 1 kamrával és 1 pincével, mindezek berendezésével, 400 négyszö135
göl szántóval, félakkora házhellyel, 1 anyasertéssel, végül pedig egy fûszerüzlet teljes berendezésével rendelkezett 1944-ben, még gettóba hurcolása elõtt. Az áldozatok nevét Gazsó Árpád jelenlegi körjegyzõ értesítésébõl vettük: „Erdõtarcsa községben lévõ ravatalozó falán található emléktábla, a településrõl elhurcolt zsidó áldozatokról.” ERDÕTARCSAI ÁLDOZATOK Farkas Józsefné, özv. *Gerõ Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forschner Ernõné *Menczelesz Etelka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forschner Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forschner Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gerõ Józsefné, özv. *Schlézinger Hanni • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forrás: 1941. népsz.; NML V. 622. 1. 1019/1945.; adatközlõ: Gazsó Árpád körjegyzõ.
Érsekvadkert A zsidók Vadkerten kezdetben a Zichy család tulajdonában lévõ Szentlõrincpusztán telepedtek meg. Elsõ említésük 1802-bõl való. 1840-ben már 13-an éltek a községben. Öt évvel késõbb, 1848-ban, egy fiatal, döntõen más településekrõl ideszármazó zsidó népességet írtak össze. Itt élt ekkor a 36 éves, balassagyarmati születésû boltos, Ádám József és neje; Veiner Rozi 24 éves hajadon, akit – egyedüliként – vadkerti születésûnek írtak; Jelen Mari 14 esztendõs balassagyarmati származású szolgáló; Schvarcz Móric „itzés kocsmáros”, aki 1819-ben látta meg a napvilágot szintén Balassagyarmaton. Grünbaum Cecil 20 éves, csécsei születésû hajadon megfelelõ rovatába nem írtak foglalkozás-megjelölést. Schwarcz Rózsi „pinczérné” Pusztabodonyban jött a világra, 1832-ben. Lõwy Illésnél, 12 éves kora ellenére, a „boltos itzés” foglalkozás-megjelölést találjuk. Az izraeliták száma az 1860-as évektõl szaporodott meg. A közösség létszáma a következõképpen alakult: 1870: 2364 lakosból 122 fõ, 1880: 97, 1910: 63, 1920: 59, 1930: 57 lélek. 136
A helyi zsidóság Autonóm Izraelita Hitközséget alkotott, mely az ortodox irányzatot követte. A hitközség alapítólevelét 1872-ben hagyták jóvá. A településen zsinagóga nem, csak imaház volt. Külön temetõvel rendelkezett a közösség a falu déli kijáratánál. Azt megelõzõen – a Zsidó Lexikon szerzõje szerint – Szûcs község izraelita sírkertjébe temetkeztek. A vadkerti zsidók családi kapcsolatai messzi tájakra nyúltak. Adatunk van például arra, hogy Fischer Jeant, aki Érsekvadkerten, 1869-ben született, a franciaországi Drancybõl deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. (YVA) A településen élõ Fischer József 1926-ban így írt a lakosság vallásosságáról: „A zsidóság ragaszkodik hitéhez. Szorgalmasan látogatják a kis imaházat. A szombatot megtartják. Hagyományszerûen õrködnek hitük ezredéves szabályainak betartása felett. Mégis meg kell állapítanom, hogy a fiúk már nem veszik olyan szigorúan a vallási szabályokat, mint apáik tették. … A felekezetek között az egyetértés teljes. Megbecsülik egymást, mint ember az embert … nem hagyható ehelyütt megemlítés nélkül az a jóságos harmóniát keltõ munka, amellyel Bakos kanonok munkálkodott mindig a felekezeti béke megteremtésén.” (Bakos János kormányfõtanácsos, esztergomi kanonok 1905–1934-ig volt a község plébánosa.) A Betegsegélyezõ és Temetkezési Egylet (Chevra Kadisa) alapszabályát 1888-ban fogadták el. A hitközség elnöke ebben az idõszakban Hirschfeld Adolf volt. A község gazdasági életében, áruellátásában a helyi zsidóság kulcsszerepet játszott. Az 1935-ös gazdacímtár adatai szerint Érsekvadkerten a következõ izraelita felekezetû földtulajdonosok voltak: a dejtári Öszterreicher Gábor és Mihály az esztergomi érsekség 400 holdas bérletén gazdálkodott, a balassagyarmati Kertész Miklós 27 kh területtel bírt, a tereskei Pápa Zsigmond nevén 9 kh volt, Róth Jenõ helybeli lakos pedig Soóky Endre 394 kh-as birtokát bérelte. Fischer Jakabnak 1935-ben 338 kh (Pusztaberkiben további 9 kh) föld szerepelt a nevén. Róla tudjuk, hogy 1867-ben, Érsekvadkerten született, fiatalon gazdasági pályára lépett és atyjától, Józseftõl örökölt birtokát vezette. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak is. Elnöke volt a gazdák szövetkezeté-
nek. Halála után a birtokot fia, dr. Fischer József vezette, aki mezõgazdasági doktorátust szerzett, a helyi gazdakör ügyvezetõjeként és a mezõgazdasági egyesület elnökeként mûködött a faluban. (A számos Fischer testvér közül Jakabnak, Arnoldnak és Miksának Leszenyén is volt közös bérlete, melyet egy negyedik Fischer, Béla vezetett az 1920as évekig.) Máig üzemel az a malom, amely 1925-tõl Pollatsek Dezsõ tulajdonában volt. Pollatsek Alsórakoncon, 1892-ben született, Budapesten érettségizett, a Weiss Manfréd Konzervgyárban fõtisztviselõként mûködött, majd Szentén volt földbérlete. Az Erzsébet gõzmalom – a maga korában – a „legmodernebbül… saját motorikus villanyteleppel” volt felszerelve. A közösség foglalkozási összetétele vegyes volt. Az áldozatok anyakönyvi bejegyzéseiben legtöbbször a kereskedõ, szatócs megjelöléssel találkozhatunk. De volt közöttük orvos, mészáros, szabómester, népiskolai tanító, sõt kovácsmester is. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Schweitzer Ernõ és Sándor nem tartoznak a zsidótörvények hatálya alá. A 20. század elsõ négy évtizedében a hitközség mindössze 10 családot számlált. 1941-ben 56 (1,5%) izraelita vallású és 3 (0,1%) keresztény vallású érsekvadkerti lakosra vonatkoztak a zsidótörvények. (Az áldozatok között a következõ római katolikus zsidókat találjuk: Érsek Fischer Nándorné, Fischer Ágnes Katalin és Fischer Péter János.) Egy 1944-es ipartestületi jelentés szerint a községben Wienerberger Ernõ kovácsnak és Nikolsburger Bertalan mészáros-hentesnek élt még az iparengedélye. A községben lévõ „Megváltó” nevû gyógyszertárnak dr. Engel Ábrisné (szül. Grosz Anna) volt az eredeti engedélyese. 1944-ben, a volt zsidó vezetõ elhurcolása után, Weszelovszky János mûködtetésébe adták. A deportálások évében, 1944-ben, Érsekvadkerten anyahitközség mûködött, melynek vezetõi Hirschfeld Ernõ kereskedõ elnök és Pollák Zakariás anyakönyvvezetõ rabbi voltak (utóbbiról részletesebben Nagyoroszinál szólunk). A 75 adófizetõ mellett a lélekszámot 207 fõben adja meg az elöljárók által, 1944 áprilisában a Zsidó Tanácsnak megküldött jelentés. Azonban megjegyzik: „A lét-
számot csak hozzávetõlegesen tudták megállapítani, mert a tagok 32 községben laknak, s a létszámról nincs nyilvántartás. A községek látogatása pedig lehetetlen utazási engedély hiányában.” Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mely községek tartoztak Érsekvadkerthez. Azt feltételezzük, hogy Nagyoroszi helyett itt alakították ki a Rétsági járáshoz tartozó községek egyházigazgatási központját. Az 1944-es zavaros viszonyokat tükrözi az, hogy az 1944. évi költségvetési elõirányzatot már meg sem tervezték a jelentés készítõi. 1948-ban az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a következõ ingatlanokat tartotta nyilván: Bloch Lászlóné és József: beltelek és üzlethelyiségbõl, raktárhelyiségbõl és 3 szobából álló ház („romokban”); Hirschfeld Ernõ: 1619 négyszögöles beltelken épült ház („romokban”); Nikolsburger Bertalan és neje, Rosenthál Ernesztina: a 109. sz. ház, 450 négyszögöl szõlõ, 1 kh 100 négyszögöl szántó és 400 négyszögöl parlag terület (hazatért rokona, Nógrádi Gyula érsekvadkerti volt); Schreier Vilmos: beltelek és ház; Schweitzer Jenõ és Sándor: beltelek és ház; Ungár Jakab visszatért rokona Reich Miksa, Érsekvadkert: beltelek és ház („romokban”); végül Vienerberger Ernõ és neje, Schreier Sarolta (a halálozási anyakönyvben Terézia): egy ház. Az áldozatok közül többen Krausz Miksa földmûves, gazdálkodó (szül. Érsekvadkert, 1879. május 15.; felesége neve: Weisz Berta) családjának tagjai voltak. A községben emlékmû õrzi a világháborúk áldozatainak emlékét. A felvésett nevek között ott találjuk a helyi zsidóság mártírjainak nevét is. (A névsort Nógrádi László polgármester juttatta el hozzánk.) ÉRSEKVADKERTI ÁLDOZATOK Bloch Iván • an: Bornstein Magdolna • ap: Bloch N. • szh: – • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: YVA Bloch József = Bornstein Magdolna • an: Schweitzer Gizella • ap: Bloch László • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Bloch Józsefné? *Bornstein Magda • an: Weiner Olga • ap: Bornstein Dávid • szh: Érsekvadkert • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Bloch Lászlóné, özv. *Schweitzer Gizella • an: – 137
• ap: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Érsek (Fischer) Nándorné *Berkovics Márta • an: Schlézinger Kornélia • ap: Berkovics Sámuel • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fichmann Ernõné *Krausz Erzsébet • an: Weisz Berta • ap: Krausz Miksa • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Ágnes Katalin • an: Berkovics Márta • ap: Érsek (Fischer) Nándor • szh: – • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Ármin (Herman), dr. • an: Weiner Kati • ap: Fischer József • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Fischer Jakabné *Herczog Janka • an: N. Sarolta • ap: Herczog József • szh: Dunamocs • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Katalin • an: – • ap: – • hh: – • af: Bgy. eml. Fischer Péter János • an: Berkovics Márta • ap: Érsek (Fischer) Nándor • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Glück Dávid • an: – • ap: – • szh: Érsekvadkert • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Grauer Gyula • an: – • ap: – • szh: Érsekvadkert • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA Heinlich Sándorné *Hirschfeld Nelli • an: Wilheim Malvin • ap: Hirschfeld Arnold • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herczfeld Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Hirschfeld Arnold Ernõ = Wilheim Malvin • an: Klein Nina • ap: Hirschfeld Adolf • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeld Arnold Ernõné *Wilheim Malvin • an: Bach Julianna • ap: Wilheim Jakab • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeld Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Hirschfeld Imre • an: Wilheim Malvin • ap: – • szh: Érsekvadkert • ék: 32 év • hh: musz • af: YVA Hirschfeld Jenõ = Fränk Katalin • an: Wilheim Malvin • ap: Hirschfeld Arnold • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeld Mihály • an: Wilheim Malvin • ap: Hirschfeld Arnold • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeld Miklós • an: Wilheim Malvin • ap: Hirschfeld Arnold • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hirschfeld Nelli • an: – • ap: – • szh: – • af: Bgy. eml.
138
Hirschfeld Rezsõ • an: – • ap: – • szh: Érsekvadkert • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: YVA Jászai Hugó • an: Krausz Irén • ap: – • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Krausz Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Krausz Imre, dr. = Rottenstein Magda • an: Weisz Berta • ap: Krausz Miksa • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz Pál = Baumgartner Klára • an: Weisz Berta • ap: Krausz Miksa • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nikolszburger Bertalan = Rosenthal Ernesztin • an: Schweitzer Betti • ap: Nikolszburger József • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nikolszburger Bertalanné *Rosenthal Ernesztin • an: Lõwy Fáni • ap: Rosenthal Salamon • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nikolszburger Gyula • an: Rosenthal Ernesztin • • szh: Érsekvadkert • ék: 31 év • hh: musz • af: YVA Nikolszburger Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Nikolszburger Lajos • an: Rosenthal Ernesztin • ap: Nikolszburger Bertalan • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nikolszburger Olga • an: Rosenthal Ernesztin • ap: Nikolszburger Bertalan • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reich Ágnes • an: – • ap: • hh: – • hh: • af: Bgy. eml. Reich Éva • an: – • ap: – • hh: – • af: Bgy. eml. Reich Miksáné *Ungár Aranka • an: Blumenthál Rézi • ap: Ungár Jakab Jónás • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenfeld Györgyné *Nikolszburger Ilona • an: Rosenthal Ernesztin • ap: Nikolszburger Bertalan • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Róth Jenõ = Pick Margit • an: Kohn Julianna • ap: Róth Simon • szh: Felsõszemeréd • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Róth Jenõ bérlõ. Felsõszemeréden, 1882-ben született, középiskoláit Balassagyarmaton végezve a gazdasági pályára lépett. Elõbb atyja mellett mûködött, annak 60 holdas birtokát vezette, ma 600 holdat bérel. Községi képviselõ. Részt vett a világháborúban. Neje: Pick Margit.” Róth Jenõné *Pick Margit • an: Winter Róza • ap: Pick Adolf • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schneller József • an: – • ap: • hh: – • af: Bgy. eml.
Schneller Józsefné • an: – • ap: – • af: Bgy. eml. Schreier Cecília • an: – • ap: – • szh: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schreier Vilmos = Steiner Mária • an: Steiner Kati • ap: Schreier Simon József • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schreier Vilmosné *Steiner Mária • an: Weise Terézia • ap: Steiner Herman • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Jenõ = Kohn Piroska • an: – • ap: – • szh: Érsekvadkert • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. X „Schweitzer Jenõ kereskedõ. Érsekvadkerten, 1892-ben született, a középiskolát Balassagyarmaton járva kereskedõ lett, atyjánál tanult, majd 1906-tól 1927-ig anyja mellett vezette az üzletet, azóta pedig öccsével, Sándorral mûködik együtt. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Kohn Piroska.” Schweitzer Jenõné *Kohn Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Schweitzer László • an: Kohn Piroska • ap: Schweitzer Jenõ • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Schweitzer Sándor • an: Steinmetz Helén • ap: Schweitzer László • szh: – • ék: 50 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Schweitzer Veronika • an: Kohn Piroska • ap: Schweitzer Jenõ • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Steinberger Adolfné *Bloch Margit • an: Schweitzer Gizella • ap: Bloch László • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szabados Imre • an: – • ap: • hh: – • af: Bgy. eml. Szabados Imréné • an: – • ap: – • af: Bgy. eml. Ungár Emília • an: Blumenthál Rézi • ap: Ungár Jakab Jónás • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Jakab = Blumenthál Rézi • an: Klein Cili • ap: Ungár Simon • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Jakabné *Blumenthál Rézi • an: Lõwy Lotti • ap: Blumenthál Miksa • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Miklós = Weisz Edit • an: Blumenthál Rézi • ap: Ungár Jakab Jónás • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Sándor • an: Blumenthál Rézi • ap: Ungár Jakab Jónás • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Vienerberger Ernõ = Schreier Terézia • an: Schönwald Zsanet • ap: Vienerberger Lajos • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vienerberger Ernõné *Schreier Terézia • an: Steiner Mária • ap: Schreier Vilmos • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Vallási adatok 18.; Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek”.(Érsek) Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig. Érsekvadkert, 1994. 98. Uõ.: „Szépen szántó vadkertiek”. (Érsek) Vadkert története az úrbéri tagosítás után. Érsekvadkert, 1996. 36– 37. és 156.; Gazdacímtár 178.; NML IV. 454. 77. 4331/ 1940.; NML IV. 454. 66. 1992/1943. 36–44.; Hitközségek 206.; NML IV. 534. Chevra Kadisa, Érsekvadkert.; NML IX. 211. 501/1944.; NML IV. 503. 276/1947. 15.; NML XXIV. 101. 6. 21.406/1950.
Etes Etesen 1848-ban egyedül a Goldstein család tagjait írták össze a megye kiküldöttei. Õk is csupán 9 hónapja költöztek a községbe, vélhetõen Karancskeszibõl. A családfõ, Goldstein József, 1796-ban született Nyitrán. Felesége nógrádi volt: Földiák Terézia Somoskõújfaluban látta meg a napvilágot. Négy gyermeket neveltek, József kocsmáros volt. 1878-ban két iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Braun Mária (12 éves) és Jozefa (10) Philip Ignácnál tanult a szécsényi izraelita elemi iskolában. A zsidók száma Etesen 1870-ben is csak 10 fõt tett ki az 592 lelkes településen. Ez késõbb a következõképp változott: 1880-ban 5, 1890-ben 21, 1900ban 19, 1910-ben 38, 1920-ban 13, 1930-ban 14 fõ. A két világháború között a salgótarjáni dr. Winter Simonnak volt itt nagyobb, 275 kh-as földbirtoka. Ingatlanainak egy részét az 1930-as évek végén váltották meg, a földbirtokrendezés során. Winter 1938-ban havi 1,5 pengõt ajánlott fel egy, az iskolások részére indított tejakció szervezõi részére. Az 1939. évi IV. tc. 4. § (3) bekezdése kimondta, hogy zsidó legtöbb adót fizetõ (virilis) nem lehet tagja a községi képviselõ-testületnek. A rendelkezést 1939. október 17-én tárgyalta az igazolóválasztmány. A döntés értelmében megszûnt dr. Winter Simon salgótarjáni, Lusztig Tibor és Gerõ Her139
man etesi lakosok tagsága. (Az 1939. évi virilisjegyzék szerint Winter doktor 1232 pengõ, Lusztig 571 pengõ, Gerõ 254 pengõ állami adót fizetett. Az öszszegekkel a második, az ötödik, illetõleg a tizedik legmagasabb jövedelemmel rendelkeztek a község 17 legtöbb adót fizetõ polgára – virilise – között.) Az ülés elõtt néhány nappal Lusztig kérelemmel fordult az Országos Vitézi Székhez, melyben igazolást kért arról, hogy „az 1918. novemberi forradalom idején, mint az Etes községben Gordos Antal földmíves, etesi lakos parancsnoksága alatt álló nemzetõrség tagja, fegyveresen szembeszálltam a fosztogatókkal és ezáltal életemet veszélyeztettem … puskával felfegyverkezve szembeszálltam a puskával és fejszével felszerelt fosztogatókkal, és igyekeztem õket a fosztogatásban megakadályozni – a Gerõ-féle üzlet kirablása alkalmával –, mire a fosztogatók vezére, Pál Mihály, puskával a kezében lelövéssel fenyegetett. Szerény nézetem szerint ez a magatartásom alapul szolgál a hivatkozott [zsidó]törvényben megjelölt mentességre.” A beadványt a hivatal elõterjesztése alapján elutasították. Gerõ Herman Erdõtarcsáról származott. Nagyapja még Ábrahám Lõrincként hunyt el 1832-ben, Jobbágyiban született, feleségét Joon Máriának hívták. Apja, József, 1852-ben, Erdõtarcsán látta meg a napvilágot. Nevét 1895-ben magyarosította és Gerõre változtatta. Herman 1904. február 23-án, Karancsságon házasodott össze Lusztig Bertával. 1941-ben Lusztig Tibort, Rozenberg Ödönt és Gerõ Hermant – aki egyben a ságújfalui hitközség elnöke is volt – rendõri felügyelet alá helyezték. Korfestõ ereje miatt betûhíven idézzük a felügyelet elrendelését kezdeményezõ javaslatot, melynek szerzõje Róka tiszthelyettes volt a baglyasaljai csendõrõrsrõl: „… mivel a munkásokra káros benyomást gyakorolnak azzal, hogy amikor azok hozzájuk mennek vásárolni és amibõl kevés van vagy egyáltalán nincs, azt mondják, hogy valószínû már nem is lesz vagy még ennyit sem fogunk kapni, hiszen mindent kiszállítottunk és azért nincs nekünk. Ezt és hasonló kijelentéseket tesznek. Amit ezek mondanak, mind elhiszik az ott vásárlók, abban a tudatban, hogy azok jobban tudják. Baglyaslja, 1941. július 18.” A három személy kihallgatására 1941. július 29én, a szécsényi fõszolgabírói hivatalban került sor, ahol azok egybehangzóan tagadták az ellenük fel140
hozott vádakat. Tanúk meghallgatására – sajátos módon – nem került sor, dr. vitéz Orsovay Sojkovits József megelégedett Róka tiszthelyettes szûkszavú jelentésével. Az alábbiakban a Gerõ Hermanra vonatkozó véghatározatot ismertetjük: „A Szécsényi járás fõszolgabírájától. 3872/1941. szám. Tárgy: Gerõ Herman etesi lakos rendõri felügyelet alá helyezése. Véghatározat. Gerõ Herman 1878. évi születésû, izraelita, nõs, etesi lakos, kereskedõt a 8130/1939. ME rendelet b) pontja és ezen kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 760/1939. BM sz. rendelet 1. és 2. §-a alapján Etes községben rendõrhatósági felügyelet alá helyezem. A rendõrhatósági felügyelet elõírásait alábbiakban állapítom meg: 1./Nevezett kijelölt tartózkodási helyét (Etes községet) engedélyem nélkül nem hagyhatja el. Minden kedden, csütörtökön és vasárnap reggel 8 órakor a baglyasaljai magyar királyi csendõrõrsnél jelentkezni köteles. Minden hétfõn, szerdán, pénteken és szombaton de. 10 órakor Etes község elöljáróságánál jelentkezni köteles. 2./ Lakásából este 8 órától reggel 7 óráig nem távozhat el. Nyilvános helyeket nem látogathat, gyûléseken, összejöveteleken, olyan helyeken, ahol a közönség tömegesebben szokott megfordulni, nem jelenhetik meg. 3./ Táviratot nem adhat fel és távbeszélõt nem használhat. Postaküldeményei rendõrhatósági ellenõrzés alatt állanak. 4./ Rendes környezetéhez tartozó személyeken kívül mással nem érintkezhetik, idegenekkel csak ellenõrzéssel megbízott hatósági személy jelenlétében beszélgethet. 5./ Nevezettnek engedélyt adok arra, hogy a ságújfalui izraelita templomot minden szombaton 11 és 13 óra között látogathassa. Amennyiben nevezett ezen rendelkezéseket megszegi, azzal kihágást követ el, s cselekménye a 8130/1939. ME rendelet 3. §-a, illetve az 1939: II. tc. 212. §-a alapján 2 hónapi, háború idején 6 hónapi elzárással és további 6 hónapra átváltoztatható 8 000 pengõ pénzbüntetéssel büntethetõ. Miután Gerõ Herman a mai napon élõszóval kihirdetett fenti véghatározatomban megnyugodott, a véghatározatot hivatalból a Belügyminiszter Úrhoz felterjeszteni rendelem. Megokolás: Nevezett a beérkezett nyomozati adatok szerint
a rendkívüli állapotokat kihasználva káros propagandát fejt ki, ezért vele szemben fentiek szerint kellett eljárnom. Errõl: 1./ Gerõ Herman etesi lakost, 2./ Etes község elöljáróságát és általa az etesi m. kir. postahivatalt, 3./ a baglyasaljai és a karancssági m. kir. csendõrõrs-parancsnokságot, utóbbit a zsinagógában való megjelenés ellenõrzése, elõbbit nyilvántartásba vétel és az általános megfelelõ ellenõrzés gyakorlása végett értesítem. Szécsény, 1941. július 29. [Orsovay Sojkovits József] fõszolgabíró.” Gerõ ezt követõen folyamatos megfigyelés alatt állt. Személyérõl, magatartásáról az ellenõrzését végzõ csendõrõrs kifejezetten rosszindulatú jelentéseket küldött a közigazgatási hatóságok felé. A miskolci VII. csendõrkerület baglyasaljai õrsének egyik beosztottja, Tõzsér õrmester például az alábbiakat írta a fõszolgabírónak, 1942. június 11-én megküldött átiratában: „Gerõ Herman magatartását részben 1942. június 9-én kelt 275/kt. 1941. számú jelentésemben jelentettem. A Fõszolgabíró Úr 1941. december 30-án kelt 3872/1941. szám alatt kiadott határozatát arra használja fel, hogy Budapesten lévõ bérpalotája és Etesen lévõ üzlete ügyeit (és ki tudja még mi mást) intézi. Nevezett, mint zsidó, megbízhatatlan, akit fenti õrs folyó hó 11-én kelt 286/bün. 1942. szám alatt áruelrejtés miatt a balassagyarmati királyi ügyészséghez feljelentett. Nevezett fajtáját nemcsak hogy szereti, de büszke is arra. Ezzel kapcsolatosan ravaszul és zsidó ügyességgel a kereszténységet lenézi. Utazgatásai, különösen vonaton, a mai idõkben nemcsak hogy nem kívánatos[ak], de katonai és politikai szempontból káros[ak] is lehet[nek]. Fentieknél fogva javaslom és véleményezem továbbra is a rendõri felügyelet alatt tartását, mégpedig oly módon, hogy Etes községet semmi körülmények között, sohasem hagyhassa el. Jelentkezési kötelezettségét szintén javaslanám, hogy inkább fenti õrsön hajtaná végre, mivel a község elöljárósága helyben van, illetve lakóhelyén van, így a rendõri felügyelet nevezett részérõl semmi fizikai munkával nem jár, s egyáltalában nem venné büntetésnek a rendõri felügyeletet.” Ugyancsak a baglyasaljai csendõrõrs adta ki 1942. augusztus 14-én a következõ tartalmú iratot: „Gerõ Herman etesi lakos, kereskedõ rendõri felügyeletének megszüntetését nem javasolom azért, mert nevezett, mint rendõri felügyelet alá helye-
zett, az õrs által folyó évi június 11-én kelt 286/ bün. 1942. szám alatt a balassagyarmati királyi ügyészségnek áruelrejtés miatt feljelentetett. Nevezett ellen bûnvádi eljárás van a fent jelentett ügy miatt folyamatban. Bár Gerõ idõs, 63 éves ember, azonban, tekintve az ellene folyamatban levõ eljárást, felmentését nem javasolhatom. Gerõ egyébként igen simulékony, hízelgõ, és magát nagy magyar érzésû egyénnek tünteti fel, azonban annak leple alatt ravasz és kétszínû.” Mindezek ellenére Gerõ Herman nem szûnt meg leveleivel ostromolni a hivatali elöljárókat. Sógorával, Lusztig Tiborral írták alá a következõ kérvényt: „Nagyságos Fõszolgabíró Úr! Alulírott Gerõ Herman és Lusztig Tibor etesi lakosok, akik 3872. és 3873/1941. szám alatt helyeztettünk rendõri felügyelet alá, azon alázatos kérelemmel fordulunk a Nagyságos Fõszolgabíró Úrhoz, hogy a közelgõ izraelita nagy ünnepekre Ságújfaluba eltávozást engedélyezni kegyeskedjék. Kérelmünk támogatására tisztelettel szabad legyen elõadnunk, hogy az izraelitáknak most jön az újévi, böjti és sátoros ünnepük. Ezek az ünnepek: szeptember 6-án (hajnali mise), szeptember 12–13-án újév, szeptember 21–22-én nagyböjt és szeptember 26–27-én sátoros ünnep elsõ két napja, valamint október 2–4-én záró sátoros ünnepek. Ezen ünnepeket együtt szoktuk megtartani, mert [ha] kevesen vagyunk, nem tudjuk. Alulírott Gerõ Herman hitközségi elnök is vagyok Ságújfaluban, nekem feltétlen illene az ünnepek alkalmával ott megjelenni, hová velem jönne sógorom is, Lusztig Tibor, mert ha nincs meg az elõírt létszám, nem lehet megtartani az ünnepeket, illetõleg az Istentiszteleteket. Kérelmünk támogatására tisztelettel elõadjuk, hogy csupán azért gyûlünk össze az ünnepekre, hogy az Istentiszteleteket megtarthassuk, melynek befejezése után azonnal hazajövünk. Kérésünk megismétlése mellett maradunk alázatos szolgái: Gerõ Herman, Lusztig Tibor. Etesen, 1942. augusztus 28. ” A zsidók életének ellehetetlenítését jól példázza Gerõ egy másik kérelme: „Nagyságos Fõszolgabíró Úr! Alulírott Gerõ Herman etesi lakos azon alázatos kérelemmel fordulok a Nagyságos Fõszolgabíró Úrhoz, hogy rendõri felügyeletemet megszüntetni kegyeskedjék. Kérelmem támogatására tisztelettel elõadom, hogy a 3872/1941. számú végha141
tározattal helyeztettem rendõri felügyelet alá, s a közben nyert egyéb kedvezmények között a legutolsó a 704/1942. számú véghatározat, mely 1942. december 18-án kelt, s melynek értelmében heti 2 napi gyógykezeltetésre, Budapestre távozhatom. Utóbb nevezett kedvezményemnél elfekvõ orvosi bizonyítvány leginkább igazolja, hogy súlyos betegségben szenvedek, s a folyamatban lévõ állandó kezelés alapján oly orvosságot kaptam, ami néha teljesen eszméletlen állapotúvá tesz. Tisztelettel elõadom továbbá, hogy 1878. évben, Erdõtarcsán születtem, s valamennyi szülõim és nagyszülõim is Erdõtarcsán születtek. Katonai szolgálatomnak 1914–1919-ig eleget tettem, s hadirokkant vagyok, amit a szécsényi Fõszolgabíró Úrhoz 1920. február 7-én, 151/1920. szám alatt Karancsságról beterjesztett rokkantsági igazolvány is bizonyít. Tisztelettel szabad legyen elõadnom, hogy a községházánál minden nap jelentkeznem kell, eltávozásomat, bárhová is történjék az, be kell jelentenem, s eltávoznom engedély nélkül nem szabad. Hatvannégy éves vagyok. Etesen 1903 óta lakom, s ellenem eljárás folyamatba téve nem volt, s csupán a zsidótörvény miatt vagyok rendõri felügyelettel megpecsételve, ami részemre rendkívül kellemetlen. Üzleti forgalmam már a legminimálisabbra csökkent, árum nincs, egyes közszükségleti cikkek árusításától mi, zsidók, teljesen el vagyunk tiltva. Feleségem szintén beteg asszony, aki már akkor is roszszul van, ha csendõrt lát, annyira fél a zsidótörvény következményeként jelentkezõ ellenõrzésektõl. Etes községben ellenem soha senkinek kifogása nem volt. Rendõri felügyeletem csupán a zsidótörvény folyománya. Politizálni nem szoktam, s 64 éves korban erre egyáltalán képtelen is lennék. További célom csupán az, hogy békésen, becsületesen éldegélhessek tovább Etesen, ahol eddig is becsületesen éltem. Kérelmemet a Nagyságos Fõszolgabíró Úr jóindulatába ajánlom, s vagyok legalázatosabb szolgája: Gerõ Herman etesi lakos. Etesen, 1943. február 10-én.” A levelet Etes község elöljárósága a következõ záradékkal terjesztette a fõszolgabíró elé: „Etes község elöljárósága bizonyítja, hogy Gerõ Herman etesi lakos 1903 óta Etes községben lakik, foglalkozása kereskedõ, kérelmében elõadottak túlnyomó részét igazolta, s ellene 1942. június 1. 142
óta semmi kifogás nem merült fel. Másoktól szerzett vélemény alapján politikával nem foglalkozik, s magaviselete nem kifogásolható.” A felügyelet feloldásának azonban nincs nyoma. 1941-ben 15 izraelitát és egy olyan személyt írtak össze, aki a zsidótörvények hatálya alá tartozott, bár már nem volt a hitfelekezet tagja. 1942 szeptemberében az etesi helyettes fõjegyzõ jelentette a megye alispánjának, hogy „az egyetlen zsidóbirtok, kiskorú Gábor János-féle etesi zsidóingatlan, 108.564/1941. VII. A. 2. sz. FM rendelettel átengedésre lett kötelezve.” A Szécsényi járás fõszolgabírójának 1944. május 5-én kelt tervezetébõl tudjuk, hogy ebben az idõpontban a községbõl négy zsidó család, összesen 14 személy gettóba szállítását tervezték. Az áldozatok közül Lusztig Tibornak – a falu egy idõs polgárának emlékezete szerint – kocsmája, fûszerboltja, hentesüzlete és szódagyára volt. Rosenberg Ödön és fia, András, rõfösüzletet mûködtettek. Gerõ Herman ruhaüzletes volt, gyermeke, Ibolya lánynevén került be a halotti anyakönyvbe, azonban Gordos Mátyás és neje emlékezete szerint Gerõ Hermannak volt egy Éva nevû unokája is. Az õ nevét azonban – megerõsítés híján – nem vehettük fel az áldozatok közé. Az áldozatok között nem találunk Kohn vezetéknevûeket, azonban Gordosék emlékezete szerint Kohn Mihály ismert futballista volt a községben, fia, Endre pedig Csõke István helyi gazdánál volt béres, és késõbb Izraelbe került. Izraelitaként emlékeznek még „Hajcsiék”-ra, apára és két fiára, akik közül az egyik pilóta volt, s a család általa kerülte el a deportálást. Megõrizte az emlékezet még „Szerénke nénit”, a falu bábáját. Õ talán azonos az 1944-ben meggyilkolt Rosenberg Szerénnel, akinek neve a szécsényi mártíremlékmûvön olvasható. ETESI ÁLDOZATOK Friedmann Miklós • an: Schneller Margit • ap: – • szh: Etes • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Gerõ Herman = Lusztig Berta • an: Schlesinger Hanni • ap: Gerõ Ábrahám József • szh: Erdõtarcsa • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gerõ Hermanné *Lusztig Berta • an: Weisz Rozália • ap: Lusztig Henrik • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Gerõ Ibolya • an: Lusztig Berta • ap: Gerõ Herman • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Ervin • an: Wolitzer Hedvig • ap: Lusztig Tibor • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Jakab • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Lusztig Jakabné • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Lusztig Tibor = Wolitzer Hedvig • an: Weisz Rozália • ap: Lusztig Henrik • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Lusztig Tiborné *Wolitzer Hedvig • an: Braun Teréz • ap: Wolitzer Mór • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Zsuzsanna • an: Wolitzer Hedvig • ap: Lusztig Tibor • ék: 6 év • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenberg Judit • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Rosenberg Ödön = Stössel Olga • an: Grasberger Rozália • ap: Rosenberg Mór • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenberg Ödönné *Stössel Olga • an: Lakner Cecília • ap: Stössel Adolf • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenberg Rezsõ • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Rosenberg Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Vitrák Benedek = Kohn Margit • szh: Tekeháza • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Vitrák Benedekné *Kohn Margit • an: – • ap: Kohn János • szh: Óvár • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Az 1878. évben 2 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a kisközségben. Lindenbaum Ignác és Zsiga Bánkra járt át Ganczl M. tanítóhoz. 1870-ben a 605 fõs településen 15-en tartoztak az izraelita hitfelekezethez. Számuk tíz év alatt 20-ra nõtt, majd ezt követõen folyamatosan csökkent. Az 1941-es népszámlálás mindössze 4 zsidót talált a 805 felsõpetényi között. Õket Kiszner Sándor családjával, feleségével és két gyermekével azonosítjuk. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. A faluban felsorolt ingatlanok: Kiszner Sándor 67 kh 1127 négyszögöl, dr. Rotter Henrichné 7 kh. Kisznerék tõsgyökeres petényiek voltak. Már Sándor apja, Mór is itt született, 1856-ban. Róla tudjuk, hogy a középiskola mellett, Pozsonyban elvégezte a rabbiképzõt is. 1876-ban vette át atyjának, Mártonnak üzletét, melyet az még 1849-ben alapított. Kiszner Mór sokáig tagja volt a község képviselõ-testületének is. Nejét Blumenthál Gizellának hívták. A családi üzletet – adataink szerint – késõbb fia vette át tõle. FELSÕPETÉNYI ÁLDOZATOK
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 18.; Gazdacímtár 184.; NML IV. 454. 27. 620/ 1943.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 11983/1944.; NML XV. 24. 10.; BML V. 501. 35. 1686/1938.; NML V. 501. 36. 1857/1938.; NML V. 501. 37. 1529/1938.; NML V. 501. 41. 27/1941.; NML V. 501. 44. 606/1942.; adatközlõ: Gordos Mátyás etesi lakos.
Kiszner Róza • an: Büchler Katalin • ap: Kiszner Sándor • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Sándorné *Büchler Katalin • an: Kohn Regina • ap: Büchler Fülöp • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Veronika • an: Büchler Katalin • ap: Kiszner Sándor • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Felsõpetény
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 18.; 1941. népsz.; Ladányi 373.; NML V. 303. 2. d. Ke. 140/1944.
Felsõpetényben, 1848-ban, három zsidó család élt. A családfõk mindegyike Alsópetényben született. Fisser (Fischer) Jakab 56 évesen haszonbérletébõl tartotta el 7 fõs családját. Arnstein Jakab 41 éves volt és „rongyász”-ként dolgozott. Nejével 3 fiút és egy lányt neveltek. Vaisz Jakab volt a legfiatalabb, 31 évesen, kereskedõként élt egy fedél alatt nejével és 3 gyermekével.
Felsõzellõ (Ve¾ké Zlievce, SZK) 1870-ben a község 855 lakosa között 15 izraelita élt. 1910-ben a népszámlálás összeírói 804 lelket találtak a községben, akik közül 19-en voltak zsidók. 143
A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben 851 polgára volt a községnek, ebbõl 12-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-bõl a losonci dr. Czinner Miksa 10 holdas, a helybeli Schulcz Hermann 1200 és Blumenthál Sámuelné 2 kh-as szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok megismerésével kapcsolatos kutatásunk eredménytelen maradt. Noha a Yad Vashem adatbázisa két olyan személy adatait is tartalmazza, akik itt születtek (Gelberman Vilmosné és Büchler Róbert), azonban arra nincs utalás, hogy õk még a háborús évek alatt is itt tartózkodtak volna. Valószínûleg életük egy korábbi szakaszában tartózkodtak a településen. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Fülek (Fi¾akovo, SZK) A füleki ortodox hitközség 1820ban alakult. Már elõzõleg letelepedett itt néhány család: a Lázárok, Kohnok, késõbb a Büchlerek és a Lembergerek. Valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. 1848-ban a megye kiküldöttei kilenc izraelita háztartás adatait rögzítették. Kaufmann József boltos 1798-ban született Szécsényben. Balassagyarmatról nõsült, a nála tíz esztendõvel fiatalabb Kohn Rózsit vette feleségül. Négy fia és három lánya volt. A legidõsebb fiú, a 21 esztendõs Márk házalással foglalkozott. Lemberger Ignác szintén szécsényi származású volt. 1820-ban látta meg a napvilágot, foglalkozása megnevezéseként a „hajhászó” kifejezés szerepel. Felesége, Kaufmann Johanna szintén szécsényi származású volt, 1822-ben született. Egy leánygyermeküket ismerjük, akit „Apolló”-nak hívták. Ciener Leopold Pásztón, 1805-ben jött a világra. Boltot vezetett a faluban. Felesége, a pesti születésû, 32 esztendõs Benedek Száli, hat gyermeke, valamint 20 éves szécsényi szolgálója, Kohn Franciska élt vele egy fedél alatt. Büchler Lajos 34 éves volt, Szügyben született, és szintén üzletes volt. Losonctugári lányt vett fe144
leségül, a nála nyolc évvel fiatalabb Kohn Reginát. Három fia, egy lánya, két segéde és két sógornõje tartozott még háztartásához. Braun József Szécsényben látta meg a napvilágot, 1800-ban. Házaló kereskedõként tartotta el kis családját, feleségét és két gyermekét. Klein Márk 28 éves, szécsényi születésû rongyszedõ feleségével, a vele egyidõs Gross Rozival és négyesztendõs kislányával élt együtt. Neumann József Nyitrán jött a világra, 1802-ben. Szintén rongyszedéssel foglalkozott. Szécsényi lányt vett feleségül, a nála több mint húsz esztendõvel fiatalabb Klein Jozafát. Egy fia és három lánya volt. German Izsák losonctugári származású volt. 24. évében járt, tanítóként mûködött a kis közösségben. Feleségével, Kreisz Johannával élt együtt. Végül Klein Mátyás szerepel a megyei összeírásban, aki Szécsényben látta meg a napvilágot, 1803-ban. Egyedül élt, rongyszedésbõl tartotta fenn magát. A hitközségnek kezdetben természetesen nem volt módjában templomot építtetni, ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott, s csak az 1867. évi kongresszus után alakult át önálló ortodox hitközséggé. Elsõ rabbijául Büchler Pinkászt választotta, aki hosszú mûködés után, 1874-ben Mórra került, és késõbb, a hitélet fejlesztése terén szerzett érdemeinek elismeréséül királyi kitüntetésben részesült. A szépen fejlõdõ hitközség 1873-ban, Büchler Áron Adolf (a híres dunaszerdahelyi rabbi fia) akkori hitközségi elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy templomot épít. Még ugyanabban az évben letették az alapkövét, s az épület a következõ évben már állt is. Annak idején egyike volt a vidék legszebb ortodox templomainak. Büchler Pinkász távozása után a rabbi állást Tannenbaum Márton töltötte be. Õt követte Jungreisz Sámuel, aki 1897 után egészen az 1930-as évekig volt a közösség lelki vezetõje. A hitközség elnökei közül a következõk ismertek: Büchler Áron Adolf, Büchler Lajos, Lázár Ignác, Schwarcz Dávid, Lengyel Márton, Büchler Miksa és az 1930-as években Krämer Jeremiás. 1933-ban a vezetõség tagjai voltak: Jungreisz Sámuel fõrabbi, Krämer Jeremiás elnök, Groszman Samu másodelnök, Klein Salamon és Braun Jenõ pénztárnokok, Büchler Pál, Klein Béla, Diamant
Lõrinc, Lõwy Jónás, Lõwy Lipót, Léderer Sándor, Stein Náthán és Groszmann Gyula elöljárók, Büchler József jegyzõ és Schwarc Emánuel kántor. 1878-ban 31 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben: Büchler Gábor, Banéth Róza, Grün József, Lázár Herman, Lengyel Lina, Reich Jenõ, Ungár Gábor IV. osztályos, Büchler Gábor, Büchler Ferenc, Kohn Samu, Kohn Nina, Banéth Vilmos, Friedmann Sándor, Lichter Gábor, Lázár Júlia, Lengyel Giza, Müller Samu, Silberkrantz Róza III. osztályos, Kohn Gyula, Grün József, Hermann Etel, Hermann Dávid, Lõwy Gyula, Schwarcz Károly II. osztályos, és Büchler Ignác, Lõwy Sándor, Schlesinger Gábor, Kaufman Róza, Weisz Vilmos, valamint Schlesinger Mór I. osztályos tanulókat. A négyosztályos izraelita elemi iskola tanítói Lõwinger Mór és Löwy Izrael voltak. Az iskolaszék elnökét Büchler Adolfnak hívták. Az iskolások számáról 1900-ból is van adatunk. Ekkor a 175 helyben élõ zsidóból már csak 13 gyermek volt tanköteles, és ebbõl 8 fõ járt iskolába (talán már a községben két világi és egy szerzetes tanerõvel és 3 tanteremmel mûködõ római katolikus vegyes elemibe). A fõrabbi vezetése alatt mûködött a hitközség Talmud Tórája és jesivája. Anyakönyveket 1867 óta vezettek. A Chevra Kadisa 1843-ban alakult. Ennek közel két évtizeden keresztül Diamant Lõrinc tekintélyes kereskedõ volt az elnöke, aki 34 évig lakott Füleken. Modern gondolkodása és világnézete mellett mélységes ortodox vallásosság jellemezte, nagy tekintélyre tett szert környezetében. Fülek gazdasági életének számottevõ tényezõje volt a 800–1000 munkást is foglalkoztató zománcedénygyár, melyet 1908 táján Ehrlich G. Gusztáv létesített, aki Budapest közéletében is fontos szerepet játszott. Innen származik Büchler Pinkász fia, Büchler Sándor, a híres keszthelyi rabbi és egyetemi tanár, aki 1870-ben született és 1895-ben avatták rabbivá. Rá két évre került Keszthelyre, fõrabbiként. A budapesti egyetemen és az Országos Rabbiképzõben mûködött tanárként is, de különösen történeti mûvei, lapokban, folyóiratokban megjelent írásai tették ismertté kortársai elõtt. Füleken is élt Groszmann Ferenc, a Bródy Kórház kiváló fõorvosa, aki Zagyvapálfalván született 1884-ben.
A hitközség létszáma a következõképpen alakult: 1848: 46, 1869: 129, 1880: 165, 1900: 155, 1910: 214. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 4 esett el. A települést a trianoni békediktátum elszakította Magyarországtól, ahová az elsõ bécsi döntés következtében került vissza. 1919-ben a csehszlovák összeírás 2947 lakosból 215 zsidót regisztrált. Az 1930-as évek elején a lelkek száma 200, a családoké 45, az adófizetõké pedig 30 fõ volt. 1936-ban a megnõtt, 4291 lelkes városka lakói közül 248 vallotta magát izraelitának. Az 1941-es magyarországi népszámlálás adatai szerint Füleken 205 (3,8%) izraelita vallású és 3 (0,1%) keresztény zsidó élt. Az anyahitközségnek 1944 tavaszán 154 tagja volt, az adózók száma pedig 32. Az elnöki tisztet dr. Blitz Andor orvos látta el, az anyakönyvvezetõ rabbi posztját pedig Jungreisz Sámuel töltötte be, az alrabbi Friedrich Chanaán volt. A hitközség két alkalmazottat tartott és három felekezeti egyesületet mûködtetett (Talmud Tóra, Nõegylet, Chevra Kadisa). A Központi Zsidó Tanácsnak 1944. április közepén megküldött jelentés összeállítói megjegyezték: „A túl nagy összegben megállapított adóalapok ellen fellebbezések vannak folyamatban, akik a gyárban voltak alkalmazva, azoknak felmondtak, akinek földjei voltak, azt már elvették, és a kereskedõk üzleteinek egy része le van zárva.” Az ismertté vált áldozatok számát némi bizonytalansággal tudjuk megadni. Ennek oka többrétû lehet. Elsõsorban a Yad Vashem adattárában található adatok idõnkénti ellentmondásossága. Több személynél pl. a halál dátumául 1942 vagy 1943 van beírva, ugyanakkor a tanúságtevõ állandó lakhelyként, sõt a háború alatti tartózkodási helyként is Füleket adta meg. Ez a két adat pedig kizárja egymást, illetõleg csak úgy értelmezhetõ, ha az adott személy(ek) ideiglenesen szlovák területen tartózkodtak az 1942-es deportálások idõszakában, és így kerültek a megsemmisítõ lágerekbe. Természetesen az is elõfordulhatott, hogy a Szlovákiában élt és túlélõ rokonok automatikusan a szlovákiai deportálások idõpontját interpolálták a füleki rokonaik adatainak megadásakor is. Ebben a tévedések korrigálhatók lennének. Léderer Sándorné halálát Losoncon anyakönyvezték, a YVA adatközlõjének állítása alapján mégis a füleki áldozatok közé soroltuk õket. 145
Listánk nem teljes. Az ismert korúak átlagéletkora 37,6 év. Ez nem számít kirívóan magasnak, ugyanakkor a korcsoportok szerinti megoszlását (1–14 éves: 11,6%; 15–39 éves: 45,4%; 40–59 éves: 27,9%, végül 60 éven felüli a 86 fõ 15,1%-a) vizsgálva árnyalhatjuk a képet. Ez mutatja, hogy az ismertté vált áldozatok között a középnemzedékek erõsen, az idõs korosztályok pedig gyengén felülreprezentáltak lehetnek, míg itt is tapasztalhatjuk a gyermekek anyakönyvezésének, utólagos számbavételének hiányos voltát. Névsorunkat leginkább velük kellene kiegészítenünk. Végül, a hivatalos irat eredeti nyelvén közöljük annak a 35 személynek a nevét, akik – egy 1946ban készült kimutatás szerint – visszatértek a deportálásból Fülekre: Margita Benešova, Bernáth Ladislav, Blitz Andrej dr., Blumenthal Izidor, Braun Eugen, Braun Ladislav, Büchlerová Johanna, Büchlerová Vera, Czink Vojtech, Snökov Czisabová?, Glück Šalamon, Gömöry Olga, Gömöry Zuzane, Groszmanová Mária, Hauptová Jolana, Klein Dániel, Klein Eugen, Krämer Alexander, Krämer N., Krämer Jeremiaš, Lõwy Izak, Lõwy Izak, Rognerová Sarolta, Rath Dezider, Štein Nathan, Šternlichtová Edite, Schwarcz Andrej, Schwarcz Andrej, Schwarcz Mária, Schönberg Jozef, Weinreb Arnold, Weinmon Izidor, Weinmann Lenke, Weisz Ferdinánd, Weisz János. FÜLEKI ÁLDOZATOK Ábelesz Valter = Borde Jozefa • an: Krausz Paula • ap: Ábelesz Mihály • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Bernad Hela • an: N. Kornélia • ék: 16 év • af: YVA Bernadné, özv. *N. Kornélia • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Bisztrich Khaim • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Blau Berta • an: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blitz Andrásné, dr. *Blum Magdolna • an: Herskovitz Fáni • ap: Blum Salamon • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blitz Ottó • an: Blum Magdolna • ap: Blitz András, dr. • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bluementhál László • an: N. Margit • ap: Blumenthál Izidor/Ignác • szh: Fülek • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 146
Büchler János • an: Grosmann Jolán • ap: Büchler József • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler József = Grosmann Jolán • an: Deutsch Berta • ap: Büchler Pál • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Büchler Józsefné *Grosmann Jolán • an: Neumann Szidónia • ap: Grosmann Sámuel • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czink? Rozália • an: Czink? N. • ap: – • szh: Fülek • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Czinkné? *Grosmann Olga • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Farkas Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Márkus • an: – • ap: Friedmann Móric Vilmos • szh: Tapolcsány • ék: 38 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Frischman Moshe • an: – • ap: – • szh: Mucsony • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Frischmanné *N. Ella • an: – • ap: – • szh: Dobsina • ék: 42 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Glück Salamonné *Stein Rozália • an: Rosenblum Amália • ap: Stein Zsia • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldstein Jehuda • an: – • ap: Goldstein Khaim • szh: Fülek • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Goldstein Khaimné *N. Anna • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gömöri Ödön, dr. = Schwarcz Olga • an: Márkus Gizella • ap: Gömöri Márton • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann András • an: Neumann Szidónia • ap: Grosmann Sámuel • szh: Fülek • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann Hedvig • an: Neumann Szidónia • ap: Grosmann Sámuel • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann Sámuelné *Neumann Szidónia • an: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Guttmann Buna • an: Rogner Lívia • ap: Guttmann Zsigmond • szh: Fülek • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Guttmann N. • an: Rogner Lívia • ap: Guttmann Zsigmond • szh: Fülek • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Guttmann Zsigmond = Rogner Lívia • an: – • ap: – • szh: Schitnik • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Guttmann Zsigmondné *Rogner Lívia • an: N. Berta • ap: Rogner Leopold • szh: Fülek • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Holländer Sámuel • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: 23 év • hé: 1942? • hh: dep. • af: YVA Klein Dávidné *Schwarcz Irén • an: Schmelczer Mária • ap: Schwarcz Emánuel • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Salamon = Perlman Dóra • an: Beck Rozália • ap: Klein Majer • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Salamonné *Perlman Dóra • an: Lefkovics Ilona • ap: Perlman Mór • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Ernõné *Weisz Piroska • an: Weisz Júlia • ap: Weisz Adolf • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Königsberg Izidor • an: N. Khaja Dvora • ap: Königsberg Márton • szh: Verecke • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Königsberg Izidorné *Farkas Rozália • an: – • ap: – • szh: Beregszász • ék: 50 év • hh: Fülek • af: YVA Königsberg Márton • an: Farkas Rozália • ap: – • szh: Fülek • ék: 31 év • hé: 1943? • hh: musz • af: lev. dok. Königsberg Mártonné *N. Sára • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: 26 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Krämer Béla • an: Büchler Emma • ap: Krämer Jeremiás • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Krämer Jeremiás = Büchler Emma • an: Salcer Júlia • ap: Krämer Bernard • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krämer Sándor = Klein Edit • an: Klein Blanka • ap: Krämer Rudolf • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Léderer Sándorné *Liplich Erzsébet • an: Friedmann Rozália • ap: Liplich Frigyes • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lorber Emánuel = Rogner Margit • an: – • ap: – • szh: Bártfa/Gaboltov • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lorber Emánuelné *Rogner Margit • an: N. Berta • ap: Rogner Leopold • szh: Fülek • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lorber Irena • an: Rogner Margit • ap: Lorber Emánuel • szh: Fülek • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Lorber Malka • an: Rogner Margit • ap: Lorber Emánuel • szh: Fülek • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lorber Moshe • an: Rogner Margit • ap: Lorber Emánuel • szh: Fülek • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lorber Ráchel • an: Rogner Margit • ap: Lorber Emánuel • szh: Fülek • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Hugó = Grûnfeld Elena • an: Freund? Anna • ap: Lõwy Jónás • szh: Palotás • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Izidor • an: Haás Sára • ap: Lõwy Leopold • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Izidorné *Márkus Sarolta • an: Haás Helena • ap: Márkus Sámuel • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Jenõ • an: Haás Sára • ap: Lõwy Leopold • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Katalin • an: Haás Sára • ap: Lõwy Leopold • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Leopold = Haás Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Leopoldné *Haás Sára • an: Freund Éva • ap: Haás Jakab • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Magdolna • an: Haás Sára • ap: Lõwy Leopold • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Sanyika • an: N. Irén • ap: Lõwy Vilmos • szh: Fülek • ék: 3 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA Lõwy Vilmosné *Weisz Irén • an: N. Malvin • ap: – • szh: Fülek • ék: 33 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA Moskovics Márton • an: Bleyer Erzsébet • ap: – • szh: Fülek • ék: 32 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Müller Moshené *N. Regina • an: – • ap: – • szh: Zenta • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Quittner Emánuel • an: – • ap: Quittner Jakov • szh: – • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Reinitz Adolfné *Weisz Franciska • an: N. Borbála • ap: Weisz Shlomo • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rogner Cví = Bosh N. • an: N. Berta • ap: Rogner Leopold • szh: Fülek • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA 147
Rogner Jakov • an: N. Berta • ap: – • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rogner Leopold, özv. = Rozenberg Blima • an: N. Malka • ap: – • szh: Tokaj • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rogner N. • an: N. Eszter • ap: Rogner Jakov • szh: – • ék: 1 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Rogner Ráchel • an: N. Eszter • ap: Rogner Jakov • szh: – • ék: 2 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Róth Jenõné *Schwarcz Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Scheinfeld Judit • an: N. Amália • ap: Scheinfeld Khaim • szh: Fülek • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinné *Rosenblum Malka • an: – • ap: – • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Susitzky Ármin = Blau Berta • an: Schweitzer Berta • ap: Susitzky Soma • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Susitzky Árminné *Blau Berta • an: – • ap: – • szh: Pozsony • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Susitzky István • an: – • ap: – • szh: – • ék: 16 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Susitzky Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiman Herman = Stern Teréz • an: – • ap: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiman Hermanné *Stern Teréz • an: – • ap: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weinréb Arnold = Krämer Irén • an: – • ap: Weinréb Ignác • szh: Topolcsány • ék: 44 év • hé: 1942? • hh: dep. • af: YVA Weinréb Arnoldné *Krämer Irén • an: Büchler Emma • ap: Krämer Jeremiás • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Adolf = N. Adél • an: N. Khana • ap: Weisz Khaim • szh: Fülek • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Adolfné *N. Adél • an: – • ap: N. Pinkász • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz Irén • an: Kohút Malvin • ap: Weisz Sándor • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Khana • an: N. Feiga • ap: – • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Lea • an: N. Judit • ap: Weisz Ábrahám • szh: Fülek • ék: 34 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Weisz Moshe József • an: N. Judit • ap: Weisz Ábrahám • ék: 16 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA 148
Weisz Sándor • an: Blum Hanna • ap: – • szh: Fülek • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Sára • an: N. Feiga • ap: Weisz N. • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Simon Khaim • an: N. Feiga • ap: Weisz N. • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weiszné *N. Adél • an: – • ap: – • szh: Fülek • ék: 65 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weiszné *N. Feiga • an: N. Ráchel • ap: – • szh: Dobsina • ék: 38 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weiszné *N. Judit • an: N. Mirjam • ap: N. Moshe József • szh: – • ék: 35 év • hé: 1943? • hh: dep. • af: YVA Weiszné *N. Juliska • an: – • ap: – • szh: Rimabánya • ék: 70 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weiszné *N. Olga • an: N. Ráchel • ap: – • szh: Fülek • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; NML VI. 501. 1.; Zsidó Lexikon, 144., 216., 299. és 324.; Soznam miest na Slovensku dla popisu ludu z roku 1919. Bratislava, 1920.; Szlovenszkói zsidó hitközségek története. Írták: Lányi Menyhárt és özv. Profferné Békefi Hermin. Kassa, 1933. 238–239.; Pacséri 117.; 1941. népsz.; Hitközségek 29. és 223–224.; Drenko–Kálosi–Kaczarová–Mihály: Filakovo/Fülek. Filakovo, 1996. 253-254.; Okresny Archiv Luèenec, Fond MHV Luèenec 467/1959 sp.
Fülekkovácsi (Fi¾akovské Kováèe, SZK) 1870-ben Fülekkovácsiban 333, míg az 1941-ben hozzácsatolt Fülekkelecsényben 142 lakos élt. Az elõbbi helyen 6, utóbbiban kilenc volt az izraeliták száma. 1910-ben – az országos népszámlálás adatai szerint – ez 4, illetve 13 fõre módosult. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az 1941-es népszámlálás 6 zsidót talált a 767 lakos között. A persei körjegyzõ 1942 októberében a következõ jelentést küldte meg a vármegye alispánjának: „Fülekkelecsényben a református egyháznak van kb. 180 kh birtoka, melyen meg nem állapítható jogviszonyban van Lengyel Ferenc zsidó, ki azt régóta bérli…” Az áldozatok kilétét csak hiányosan és bizonytalanul tudtuk feltárni. Anyakönyvi adat híján ki-
zárólag a Yad Vashem adatbázisára hagyatkozhattunk, itt viszont megnehezíti az értékelést, hogy a Kovácsi nevet láthatólag több kárpát-medencei településsel azonosítja a keresõprogram. A Nógrád megyei Fülekkovácsi pontos elkülönítését csak pótlólagos adatokkal tudnánk megtenni. Két személy helyi illetõségét látjuk valószínûnek, ezért õket felvettük a nógrádi áldozatok listájára. A YVA szerint 1908-ban itt született az a Pintér Irén is, akit 1942-ben Nagymihályból (Michalovce) szállítottak lágerbe. További sorsáról nem rendelkezünk adattal. 1946 közepéig mindössze Rubinstein Lajos érkezett vissza a községbe. FÜLEKKOVÁCSI ÁLDOZATOK Kapnerné, özv. *Rosenberg Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: 1943 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weisz Shlomo • an: – • ap: – • szh: Fülekkovácsi • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.
Fülekpilis (Pleš, SZK) A községben két zsidó család élt 1848ban. Rosenberg József 39 éves, dombóvári születésû „házhelyes gazda és árendás” nejét, a Somosújfaluban született, 31 éves Klein Johannát, egy fiát és három lányát tartotta el. Kohn Jakab családja hatfõs volt, feleségével, négy fiával és egy lányával éltek egy fedél alatt. Jakab 39. évében járt, öt évvel idõsebb nejénél. Mindketten Szécsényben látták meg a napvilágot. A családfõt „árendás kocsmáros”-ként írták össze a megye kiküldöttei. 1870-ben a község 360 lakója közül heten voltak zsidók. 1910-ben egyetlen izraelita sem élt itt, míg 1941-ben 4 fõt írtak össze a 868 lakosból. Fülekpilis 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az áldozatok közül senkit sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Fülekpüspöki (Biskupice, SZK) 1870-ben 704 lakosa volt a községnek, közöttük tízen tartoztak az izraelita felekezethez. 1910-re a falu lélekszáma alig változott, a zsidóké azonban 3 fõre csökkent. A település 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. Az 1941. évi népszámlálás idején mindössze egyetlen lakos tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Nevét nem sikerült megállapítanunk. A Yad Vashem adatbázisában találhatók „Biskupice” faluban élt személyek, azonban valószínû, hogy õk Pozsonypüspökin éltek. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Gács (Haliè, SZK) A kicsiny mezõvárosban 1848-ban 26 izraelitát írtak össze a megye kiküldöttei. A családfõk közül csupán a 35 esztendõs Stern Henrik és a négy esztendõvel fiatalabb Stern Károly esetében jegyezték fel, hogy már itt, Gács településen születtek. A többiek mindannyian máshol látták meg a napvilágot (Szécsény, Sárospatak, Miskolc, Óvár, Mucsiny, Olistyán). Foglalkozásukat tekintve Polatsek László és neje, Kohn Júlia kereskedõk voltak. 21 éves Márkus fiukról azt jegyzik fel, hogy „apja házánál” él. A 15 éves Vilhelm tímár volt Losoncon, a 17 esztendõs Száli pedig még iskolai tanuló. Stern Leopold 1809-ben született Szécsényben. Sárospatakról vett feleséget, árendásként kereste kenyerét. Gyermekeik közül a 18 éves Adolf (róla megjegyzik, hogy „kitanult kereskedõ”) és a két esztendõvel fiatalabb Hani még édesanyjuk szülõvárosában látták meg a napvilágot, míg a további három gyermek már a nógrádi településen. A család 14–15 éve költözhetett Gácsra. Stern Henrik – mint említettük – már itt született. Felesége, Stern Mária, miskolci volt. A család szintén bérlõként („árendás”-ként) tartotta fenn magát. Egyetlen gyermeket neveltek. Fiser (Fischer) Bernát 49. évében járt, feleségét nem írták össze. Boltosként öt gyermeke sorsáról 149
kellett gondoskodnia. Stern Károly Gácson jött a világra. Kereskedõként tartotta el nejét, gyermekét és idõs, hetvenesztendõs anyósát. A névsorban utolsóként írták össze a 25 esztendõs saktert, Goldstein Adolfot, aki Moson megyébõl származott. Gácson nagyobb számban csak a Kiegyezést követõen telepedtek meg zsidók. 1870-ben a mezõváros 1268 lakójából 42-en tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk 1910-ben 1 fõvel volt kevesebb. A trianoni békediktátum elfogadásával a település a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1919-ben a községben 1337 lakos élt, ebbõl 44-en vallották magukat izraelitának. Az 1920-as években az egykor népes közösség lélekszáma rohamosan csökkent, 1936-ra már csak 22-en maradtak. 1938-ban Gács visszakerült Magyarországhoz. Az 1941. évi összeírás az elõzõhöz képest kicsivel többet, 26 fõt sorolt a zsidótörvények hatálya alá tartozók körébe. A településen ekkor összesen 958 lelket számláltak össze. 1942-ben a helyi jegyzõ, Kovács Gyula azt jelentette a vármegye alispánjának, hogy a településen mindössze egy 5 és fél kh-as, keresztény tulajdonban lévõ területet bérel zsidó, mégpedig Sternlicht Ernõ gácsi lakos. A jegyzõ kérte az alispánt, „méltóztassék elrendelni, hogy ezen ingatlanok csak keresztény bérlõknek adhatók ki… zsidó ezen ingatlanokat ne bérelhesse.” Az áldozatok között szereplõ Koviliak (Kowylak) család a lengyelországi Plonskból érkezett Nógrádba. Koviliak Henrik sakter és gyermekei még elõzõ lakhelyükön születtek. Illetõségüket nehéz megállapítani, mivel a család három tagját (Henriket, fiait: Sándort és Jezaját) a Yad Vashem adatbázisa egyértelmûen gácsinak tartja, míg a családtagok zömét (Sándor feleségét, sõt három gyermekét: Tibort, Lászlót és Ervint, testvérét: a festõmûvész Izidort, valamint két további családtagot) ugyanolyan egyértelmûséggel losoncinak. Nem tehettünk mást, mint elfogadtuk a tanúságtevõk adatait és az õ felosztásukat követve igyekeztünk megadni a család egyes tagjainak lakóhelyét. Hasonló a helyzet a YVA által ugyancsak gácsinak tartott Barber Pereccel (Ferenccel) és feleségével. Ferenc Losoncon lett anyakönyvezve, így végül nejét is odavalósinak tartjuk. Ugyanígy tettünk a Krac családdal, akik Krant néven, de azonos utónevekkel Losonci áldozatokként is megjelennek. Mérlegelve az adatokat – bár némi kétséggel – odasoroltuk õket. 150
Bizonytalan a munkaszolgálat során elpusztult három fiatalember illetõsége is. Nekik csak gácsi születésükrõl van adatunk, azt, hogy a háborús idõszakban hol éltek, nem tudjuk. A bizonytalanságot a névsorban jeleztük. GÁCSI ÁLDOZATOK Busztin Jenõ • an: Fischer Ilona • ap: – • szh: Gács • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Glück Sándor • an: Weisz Róza • ap: – • szh: Gács • ék: 36 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Goldberger Jakob • an: – • ap: – • szh: Gács • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hoffman Árpád • an: Jelinek Gizella • ap: – • szh: Gács • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Kardos Lajos = N. Rózsa • an: Schwartz Berta • ap: Kardos Gejza • szh: Szepesújhely • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kowylak Henrik = N. Terézia Tova • an: – • ap: – • szh: Plonsk • ék: 68 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kowylak Jezaja • an: N. Terézia Tova • ap: Kowylak Henrik • szh: Plonsk • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kowylak Sándor = Neumann Zelma • an: N. Terézia Tova • ap: Kowylak Henrik • szh: Plonsk • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Nágel Jenõ, dr. = Schmidt Borbála • an: Feingold Franciska • ap: Nágel Móric • szh: – • ék: 41 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv Schlesinger Edit • an: – • ap: – • hh: dep. • af: YVA Sternlicht Dvora • an: Márer Margit • ap: Sternlicht Ernõ • szh: Gács • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: YVA Sternlicht Ernõ = Márer Margit • an: Walach Rozália • ap: Sternlicht Sámuel • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sternlicht Ervin • an: Márer Margit • ap: Sternlicht Ernõ • szh: Gács • ék: 16 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Sternlicht Károly = Klein Margit (Malvin?) • an: Walach Rozália • ap: Sternlicht Sámuel • szh: – • ék: 58,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sternlicht Károlyné *Klein Malvin • an: Kohn Júlia • ap: Klein Antal • szh: Hrusov • ék: 51,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sternlicht Mária • an: Klein Malvin • ap: Sternlicht Károly • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sternlicht Miksa • an: Klein Malvin • ap: Sternlicht
Károly • szh: – • ék: 24 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 989.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Soznam miest na Slovensku dla popisu ludu z roku 1919. Bratislava, 1920.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.
lom háromnegyed része. Talán ez a család bérelte a Nógrádkövesden birtokos báró Jeszenszky Alexa kb. 500 kh-as birtokát is. Rokonaik (dr. Müller Béla és Ferenc családja) Balassagyarmaton éltek, talán ezért találtuk meg a gutai Müllerek utólagos halálozási bejegyzését az ottani anyakönyvben. GALGAGUTAI ÁLDOZATOK
Galgaguta A községben két zsidó család élt 1848-ban. Mindkettõ feje özvegyasszony volt. Hochwald Mária Pencen született 1798-ban. Bizonyára férje halála után vette át a kocsma vezetését, így gondoskodva két fiáról és egy lányáról. A másik özvegy, Pick Zsuzsanna, Legénden látta meg a napvilágot, szintén 1798-ban. Õ is kocsmát vezetett. Egy leányt nevelt. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Goldberger Matild, Róza és Leontin sehol sem tanultak. Reinel Jenny és Róza Vácon a „nyilvános iskolába” járt. Länder László és Lajos viszont Gután tanultak Steiner Lajos magántanítónál. 1870-re a helyi zsidóság száma 34 fõre szaporodott. A községnek ekkor 624 lakója volt. A lélekszám további változása: 1880: 28, 1890: 17, 1900: 33, 1910: 14, 1920: 11, 1930: 12 fõ. A századfordulón megnyíló vasúti közlekedés lehetõsége a zsidóság számára is vonzóvá tette a települést. Az 1930-as években Galgagután Gansl Áron és Schweitzer Lajos épületfa-kereskedésérõl vannak adataink. A helybeli családok balassagyarmati és berceli hittársaikkal tartottak rokonságot, illetõleg onnan származtak. A község izraelitái a berceli anyahitközséghez tartoztak. 1941-ben számuk – az 1020 lakosból – 16 fõt tett ki. Ez jórészt a Müller és a Schweitzer családok tagjait jelenthette. A község jegyzõje 1945 végén szintén Müller Jenõ és Schweitzer Árpád „távollétérõl” tudósít (hozzátartozók említése nélkül). Schweitzert feleségével, Polacsek Piroskával együtt deportálták. Müller Jenõnek és testvérének, Alfrédnek 6 szobás lakása volt. Jenõ feleségének és Alfrédnak a tulajdonában volt a magyarnándori „Etelka” ma-
Müller Alfréd • an: Weisz Emília • ap: Müller Károly • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Artúr, dr. = Ehrenfeld Ilona • an: – • ap: Ehrenfeld N. • szh: Bercel • ék: 43 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Müller Erzsébet • an: Mühlrád Aranka • ap: Müller Béla, dr. • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Jenõ = Braunstein Edit Karolina • an: Weisz Emília • ap: Müller Károly • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müller Jenõné *Braunstein Edit Karolina • an: Klein Irén • ap: Braunstein Zsigmond • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Müllerné *N. Vilma • an: N. Lea • ap: N. Shalom • szh: Bercel • ék: 64 év • hh: – • af: YVA • ill. biz. Polacsek Sándorné *Marmorstein Etel • an: Eiser Paulina • ap: Marmorstein Márk • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Árpád = Polacsek Piroska • an: Gráner Katalin • ap: Schweitzer Mór • szh: Galgaguta • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Schweitzer Árpád épületfa-kereskedõ. 1900-ban született, Galgagután. Középiskoláit Aszódon, a felsõkereskedelmit Budapesten végezte. Szakmáját édesapjánál sajátította el, és 1930-ban önállósította magát. Épületfát és építési anyagokat tart raktáron. 1931 óta községi képviselõ. A Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Felesége: Polacsek Piroska.” Schweitzer Árpádné *Polacsek Piroska • an: Marmorstein Etel • ap: Polacsek Sándor • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Péter • an: Polacsek Piroska • ék: 8 év • ap: Schweitzer Árpád • szh: – • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Sándor Miklós • an: Polacsek Piroska • ap: Schweitzer Árpád • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 151
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 18., Hitközségek 99.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; NML XXIV. 101. 261/1946.
Héhalom A faluban 1848-ban egyetlen zsidó családot írtak össze. Buchvalder József 1808-ban született a Pest megyei Tótgyörkön. 24 éve költözött Héhalomra, ahol kocsmát bérelt. Feleségét és hat gyermekét tartotta el, de egy éve a családdal élt a gyermekek tanítója és egy tótgyörki születésû szolgáló is. 1878-ban 2 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Buchvalder Karolin és Ehrlich József a helyi községi iskolában tanultak. 1870-ben 903 lakosa volt a falunak, közöttük 8an tartoztak az izraelita felekezethez. 1880-ban 17, 1890-ben 24, 1900-ban 20, 1910-ben 21, 1920-ban 25, 1930-ban 17 fõ lakott a településen. A 19. és 20. századból Deutsch Dávid, Lõwy Leopold kocsmárosokról maradtak fenn adatok. Braun Ignác, Ehrlich Jónás, Raab Jakab és Spirer Jakab vegyeskereskedést mûködtetett a faluban. Utóbbi helyben, 1883-ban született. „Iskolái elvégzése után a gazdálkodás minden ágában kiképezte magát.” 1909-ben önálló gazda lett és a harmincas években már 170 kh kiterjedésû birtokot bérelt. Héhalmon 1941-ben 10 izraelita élt. A község lakossága ekkor 1342 fõt tett ki. Az önkormányzat jelenlegi jegyzõje, Tóth Tiborné részletes adatokkal szolgált arról, hogy a zsidó közösség emléke miként maradt meg a falu idõs lakóiban. A tudósítás a következõket tartalmazza: Winternitz Bertalan és felesége kereskedett és mellette földmûveléssel is foglalkozott. Gyermekei voltak: Ilona, Adél, Jolán, Erzsébet, Piroska, Jónás, Mihály. Egyetlen unokája Mihály fiának gyermeke, Rozália volt. „1944 tavaszán Jolán, Mihály, Rozália kivételével Vácra, gyûjtõtáborba vitték a család többi tagját, akik valamennyien koncentrációs táborban haltak meg.” 1942-bõl Winternitzék 1114 négyszögöles szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Schneller Mórnak (Móric) és feleségének vegyeskereskedése volt. Gyermekeik: Irén, Lili, Frigyes (Frici). Utóbbi 1939-tõl hivatásos katonatiszt (pilóta) volt és a világháborúban halt meg. „Schneller nagymama 1944-ben 75 éves volt. 1944 tavaszán a 152
családot ismeretlen helyre – valószínûleg koncentrációs táborba – vitték. A családból senki sem tért vissza” – írja levelében a község jelenlegi jegyzõje, Tóth Tiborné. Laufer Miksa és felesége (szül. Schönfeld Regina) szintén vegyeskereskedést mûködtetett. Gyermekeik: László 1939-tõl katona, a Don-kanyarnál tûnt el. Vejük, Polák Béla (Lili férje) „katona volt, a harctéren elesett.” (Valószínûbb, hogy Polák Béla munkaszolgálatosként halt meg.) Az egykori kis közösségre a zsidó temetõ megmaradt sírkövei emlékeztetnek. A fenti közlés mellett az áldozatok nevét anyakönyvekbõl, a salgótarjáni mártíremlékmûrõl, illetõleg a Yad Vashem adatbázisából ismerjük. (Az is elképzelhetõ, hogy Schneller Imre autószerelõ azonos az adatközlõk által említett Schneller Frigyessel.) HÉHALMI ÁLDOZATOK Laufer László • an: Schönfeld Regina • szh: Palotás • ék: 25 év • hh: musz • af: St. eml. és lev. dok. Laufer Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Laufer Miksáné *Schönfeld Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. N. Arnold • an: Protovin Aranka • ap: – • szh: Héhalom • ék: 43 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Polák Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Imre • an: Weinberger Teréz • szh: – • ap: Schneller Mór • ék: 25 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Schneller Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Lili • an: Weinberger Teréz • ap: Schneller Mór • szh: Héhalom • ék: 25,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schneller Mór = Weinberger Teréz • an: Fischer Száli • ap: Schneller Adolf • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schneller Mórné *Weinberger Teréz • an: Braun Magdolna • ap: Weinberger Béla • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weinberger Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Winternitz Adél • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Winternitz Bertalan • an: – • ap: – • szh: Öcsöd • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Winternitz Bertalan vegyeskereskedõ 1874-ben született, Békés megyében, Öcsödön. Apja, Winternitz József ugyanitt volt szatócs. Bertalan 1892-ben szabadult fel és 1900-ban került Héhalomra, ugyanis ekkor vette feleségül az alig két hónapja meghalt Erlich Jónás helybeli szatócs-kisbirtokos leányát, a 25 éves Cecíliát. A házasságkötés után a fõvárosban lakott és a villanyszerelõ szakmában dolgozott. Hamarosan azonban visszatért a faluba és apósa iparát folytatta. 1934-ben már dúsan felszerelt üzlettel rendelkezett, sõt a községi képviselõ-testületnek is tagja volt. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt.” Winternitz Bertalanné • an: – • ap: – • af: St. eml. Winternitz Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Winternitz Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Winternitz Jónás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Winternitz Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; 1870. népsz.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 20.; Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története. Héhalom, 2000. 153–168.; 1941. népsz.; Ladányi 375.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; adatközlõk: Harmos Gáborné, Kovács Gábor és Molnár Béláné héhalmi lakosok.
Heréd Nógrád megyei összeírói 1848-ban egy 11 fõbõl álló zsidó háztartást írtak össze a községben. A család feje, Vaisz (Weisz) János már 68. életévében járt, Versegen született. Öt éves korában került a faluba, tehát 1785 óta lakott Heréden. Árendás volt. Felesége, Rozália hat évvel volt fiatalabb nála, õ Aszódon látta meg a napvilágot. Mivel csak 8 esztendeje költözött ide, vélhetõleg özvegyen házasodott újra. A családban élt János két felnõtt fia, a 18 esztendõs Ignác és a 25 éves Sámuel. Itt lakott az idõsebb nõvér, a 34 esztendõs Eszter is férjével, a 35 éves, gyöngyösi születésû Hersl János áren-
dással és három kisgyermekével. A háztartásba tartozott még a dományi születésû, 17 éves Fris Lotti és a 11 éves, csányi Majszter Rozál. Mindketten szolgálók voltak, egyikük fél, a másik két éve. 1878-ban 14 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Weisz Mór, Béla, Lidi, Apolló és Rebeka, Kohn Samu, Krausz Móric, Schweitzer Janka, Künstler Juli, Ármin és Linka a községi iskola tanulói voltak. A Braun gyerekek: Ármin, Nándor és Emma, Fischer Vilmos magántanítótól sajátították el az elemi ismereteket. 1870-ben a falunak 1350 lakosa volt, közöttük 24en tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk 1910ben a közel 200 lakos között 25 fõt tett ki. A településen 1941-ben 11 izraelita és egy megkeresztelkedett zsidó élt. A lakosság 2179 fõ volt. 1942-ben a körjegyzõ özv. Weisz Mórné, Weisz Margit és Józsa (Weisz) Ferenc 23 holdas birtokát tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására. Az említett terület azonban már 1941-ben kishaszonbérletekké lett átalakítva, azaz birtokpolitikai célokra igénybe vették. A herédi körjegyzõség 1945-ben a következõ jelentést küldte meg a Sziráki járás fõjegyzõjének: „Heréd községbõl a deportáltak vannak távol… vagyonuk egy-egy épület volt, mely a hadmûveletek alatt megsemmisült. 1. Néhai Friedmann Jónás családja, vagyonuk cca. 800 négyszögöl [belterület], melyen volt egy épület üzlethelyiséggel, ami a hadmûveletek alatt teljesen rommá vált. 2. Lichtenstein József családja, három személy, vagyonuk cca. 200 négyszögöl [bel]terület, melyen lévõ épület a hadmûveletek alatt szinte teljesen rommá vált. 3. Weisz Mórné, kislányával, ingatlan vagyonuk 1200 négyszögöl [bel]terület, melyen az épület a hadmûveletek során teljesen megsemmisült. Özv. Friedmann Jónásné családjában 3 személy volt: Friedmann Jónásné, Rózsi és Szerén. Lichtenstein József családjában 3 személy volt: neje s veje, Weinberg[er] Sándor. Összesen 8 személy[t deportáltak a faluból], vagyonuk összesen 2200 négyszögöl terület.” A felsoroltak közül Weinberger Sándor 1882. február 18-án született Szikszón. A Rákóczi út 165. szám alatt lakott és vegyeskereskedést vezetett. Gyermektelen özvegyember volt. A Yad Vashem adatbázisa õrzi Lusztig László 153
emlékét, aki Heréden, 1920-ban született, és munkaszolgálatosként pusztult el. Mivel a jegyzõi jelentés nem említi a nevét, valószínû, hogy a háború alatt már nem itt élt. Friedmann Sándor esetében a listára való felvétel mellett döntöttünk, mivel a család herédi volt. Özv. Friedmanné talán azonos azzal a Friedmann Jónásné Wachter (Waktor) Juliannával, akit a háború után Lõrinciben anyakönyveztek. HERÉDI ÁLDOZATOK Friedmann Jónásné *Wachter Julianna • an: Jungreisz Etel • ap: Wachter Adolf • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Sándor • an: Wachter Emma • ap: – • szh: Heréd • ék: 29 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML VII. 1. 328/ 1942.; NML IV. 454. 20. 2079/1942.; NML IV. 522. 3. d. 1357/1945. sz.
Herencsény A 19. század elsõ felében a zsidóság létszáma Herencsényben 13–50 fõ között mozgott, míg az összlakosság 700–800 fõt tett ki. 1848-ban 33 izraelitát írtak össze a községben. Közülük Schönberg Fülöp „birtokos”-ként szerepel, családjával bizonyára Szécsénybõl vándorolt ide. Az összeírás szerint szolgálót is tartott. A többiek a szokott foglalkozásokat ûzték. Találunk közöttük kocsmabérlõt, házalót, árendást, szabót. A saktert Schnell Sámuelnek hívták, Cserhátsurányban született, 1793-ban. Alsópetényi nõt vett feleségül, az 1818-as születésû Khon Rozit. József nevû fia 23 éves volt az összeírás idõpontjában, míg a kisebbik, Ábrahám csak a 16. életévében járt. Az idõsebb gyermek Surányban, a fiatalabb már lakóhelyükön, Herencsényben látta meg a napvilágot. Még egy személyt említünk az összeírtak közül: a helybeli születésû, 50 éves özvegyasszonyt, Blau Marit. Õ maga koldulásból tartotta fenn magát. Gyermekei már felnõttszámba mentek, házalással keresték kenyerüket. 154
A késõbb Herencsény községhez csatolt Liszkópusztán egy zsidó család élt, a váraljai születésû, 26 éves pálinkafõzõ, Blumenthál Herman és hozzátartozói. 1878-ban – adataink szerint – három iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a településen. Schnell Katalin, Schönberg Ernesztin és Fülöp a községi iskola tanulói voltak. A század második felében a falu lakosainak száma 700 fõ körül stabilizálódott, míg a zsidók száma 40 fõ körül mozgott. A községben és Liszkópusztán lakó izraeliták kocsmát, mészárszéket üzemeltettek, többségük saját vagy bérelt földjén gazdálkodott. A 20. század elsõ felében a számuk folyamatosan csökkent, 1941-ben már mindössze 8 lélekbõl állt a helyi közösség. Õk a helyi kereskedelemben dolgoztak. Egyikük, Auspitz Herman 1926-ban nyílt üzletérõl Ladányi Miksa monográfiája megjegyzi: „Városi nívójú üzlete helyben és a környéken elismert.” A faluban több zsidó földbérlõrõl van adatunk. 1935-ben 100 kh-on felül bírt itt földet Glück Adolfné, aki Gyulafehérváron lakott, és Schwarcz Simonné. A falu legnagyobb birtoka (601 kh) két Schönberg testvér tulajdonában volt. (Ismereteink szerint az 1930-as évek második felében adták el birtokukat.) De kisebb ingatlannal többen is bírtak, például az 1930-as években – az 1918–1919-es forradalmakban a megyében vezetõ szerepet játszó – Somló József balassagyarmati ügyvéd. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Schwartz József nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1942-bõl a Schönberg örökösök 2 kh-as szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Ugyanekkor a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a faluban Lukács Miksa, dr. Somló József és dr. Steiner Ármin 601 kh-as birtokát igényelte ki telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Herencsény községbõl Schwarcz József 653 és Lukács Miksa 601 kh földterülettel. 1945-ben a község jegyzõje Schwarcz Samu és Lõwy Gyula elõzõ évi deportálását jelentette a járási fõjegyzõnek. A falu jelenlegi polgármeste-
re, Jusztin Józsefné – kérdõívünkre megküldött válaszlevelében – négy zsidó család helyi kötõdésérõl szerzett adatokat a falu idõs lakóitól. Említi a három Schönberg testvért: Gusztávot, Vilmost és Fülöpöt (õk a gettósítás idõszakában már nem éltek Herencsényben); Lõwy Ármint és nejét, valamint két gyermekét, továbbá Vilmost, aki kocsmáros volt (ebben az esetben inkább a vegyeskereskedést vezetõ Lõwy Gyuláról lehet szó, akinek felesége valóban Fischmann Elza volt, gyermekei pedig Tamás és István Péter); Schwarcz Simont és feleségét, valamint gyermekeiket: Józsefet, aki katonatiszt volt, és Samut, aki haláláig a településen élt. Végül a polgármester asszony megemlíti a faluból 1944 elõtt elköltözött Weisz Senket. Rájuk ma már csak a meglehetõsen rossz állapotban lévõ zsidó temetõ emlékeztet. Áldozatként csupán a Lõwy család tagjait sikerült azonosítanunk. Bizonytalan Heksch József és Kátai Gyula itt lakása, mert csak helyi születésük ismert. Lõwy Gyula lakásának egy részét 1945 decemberében a kommunista párt helyi szervezete igényelte ki, párthelyiségnek. HERENCSÉNYI ÁLDOZATOK Heksch Ferenc • an: Schwartz Szidónia • szh: Herencsény • ék: 52 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Kátai Gyula • an: Weisz Malvin • szh: Herencsény • ék: 42 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Lõwy Gyula = Fischmann Elza • an: Kohn Berta • ap: Lõwy Lõrinc • szh: Alsóesztergály • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Lõwy Gyula kereskedõ. Alsóesztergályon, 1905-ben született. Budapesten végezte középiskoláit, a gépészmérnöki pályán volt, majd késõbb a gazdaságban mûködött. 1926 óta van üzlete, melyet néhai atyja 1910ben alapított. Az Egységes Párt titkára, tûzoltó parancsnok.” Lõwy Gyuláné *Fischmann Elza • an: Susitzky Etel • ap: Fischmann Bernát • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy István Péter • an: Fischmann Elza • ap: Lõwy Gyula • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Tamás Róbert • an: Fischmann Elza • ap: Lõwy Gyula • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; NML VI. 501. 1.; Zólyomi József: Herencsény története. Balassagyarmat, 1998. 62–63. és 180–187.; 1941. népsz.; Ladányi 376.; NML IV.
454. 77. 4331/1940.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML XXIV. 101. 2. 530/1946. Somló József; adatközlõ: Jusztin Józsefné polgármester; NML XXIV. 101. 1. 2. 21/1946.
Homokterenye Homokterenyén 1848-ban hat család – összesen 32 fõ – adatait írták össze. Találunk közöttük három csaplárost, két boltost és egy tanítót. Utóbbi, Neumann József 35 éves volt, a Sáros megyei Bártfán született. Szécsénybe nõsült, a tõle tíz évvel fiatalabb Rusznyák Júliát vette feleségül. Idõsebb gyermekeik, az ötéves Sári és a négyesztendõs Gábor még Mátranovákon látták meg a napvilágot, de az 1847-ben született Hani már új lakóhelyükön, Homokterenyén. A késõbbi évtizedekben a következõképp változott a helyi zsidóság lélekszáma: 1870-ben a falu 679 lakosából 15 fõ tartozott az izraelita felekezethez. A 19. század utolsó harmadában számuk tovább nõtt, 1910-ben elérte a 20 fõt. 1941-ben 1501-en éltek a településen, közülük 23-an voltak izraeliták, 2 fõ pedig a zsidótörvények hatálya alá tartozó keresztény személy volt. Közülük kerültek ki a helység kereskedõi, kocsmárosai. Auspitz Hermannak például vegyeskereskedése volt a községben. Õ 1926-ban vált önállóvá, 1934-ben megjegyzik róla: „Városi nívójú üzlete helyben és a környéken elismert”. Auspitz az I. világháborúban 32 hónapig volt az orosz fronton az elsõ vonalban. Bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetésben részesült a harcok során tanúsított vitézségéért. 1945-ben a községi jegyzõ összeállította a faluból deportált családok névsorát: Grünhut Pál 1, Herskovics Lajosné 3, Farkas József 2, Farkas Andor 1, Auspitz Herman 5, Deutsch Sándor 3 családtaggal és Fisch Zoltán lett elhurcolva. Ez összesen 22 fõ. A jelentés szerint 1945 végéig Farkas Andorné, Auspitz Herman, Auspitz György, Deutsch Pál és Jenõ tért vissza, azonban nem biztos, hogy mindannyian homokterenyei lakosok voltak. 1946-ban a helyi körjegyzõ szerint Blumenthál Pál zárolt postatakarékpénztári betétkönyvét is a községházán õrizték. 155
HOMOKTERENYEI ÁLDOZATOK Auspitz Hermanné *Farkas Margit • an: Friedmann Sarolta • ap: Farkas József • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Auspitz Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Auspitz László Auspitz Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Auspitz Sarolta Auspitz Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Etelka • an: – • ap: – • szh: Homokterenye • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: YVA Deutsch István • an: – • ap: – • hé: – • af: St. eml. Deutsch Piroska • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Sándorné • an: – • ap: – • af: St. eml. Deutsch Sándorné • an: – • ap: – • af: St. eml. Farkas Andor = N. Irén • an: Friedmann Sarolta • ap: Farkas József • szh: – • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Farkas József • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Grünhut Pál = Kohn Jolán • an: – • ap: – • szh: Homokterenye • ék: 44/59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA X „Grünhut Pál vegyeskereskedõ. Homokterenyén, 1885-ben született. Gyöngyösön szabadult fel. 1901-ben lett önálló. Modern városi nívójú üzlete van. Részt vett a világháborúban. Községi képviselõ.” Grünhut Pálné Auspitz Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Herskovics Ilona • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: – • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Lajos = Grünfeld Rozália • an: Grünfeld Róza • ap: Herskovics Márton • szh: Gyöngyöspata • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Lajosné *Grünfeld Rozália • an: Vachter Jolán • ap: Grünfeld Izsák • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Miklós • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Veronika • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 377–378.; NML IV. 514. 1. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 376/1946.
156
Horpács Horpácson 1848-ban mindössze három zsidó családot írtak össze. Löbli Bernát 48 éves volt és a közeli Romhányban látta meg a napvilágot. Haszonbérlõként nejérõl, Galo Rozáliáról, valamint négy gyermekérõl kellett gondoskodnia. Vaisz Gáspár szintén haszonbérlõ volt. Balassagyarmaton jött a világra, 1806-ban. Neje, Jaulusz Erzsébet szintén gyarmati születésû, 7 évvel volt fiatalabb, mint férje. Két fiút neveltek. Vainer Ábrahám 32 éves volt, a messzi Komáromban született. Szintén haszonbérletbõl tartotta el becskei születésû, 19 esztendõs nejét, Lengyel Marit, valamint két fiukat. Az 1870. évi országos népszámlálás 25 izraelitát mutatott ki a község 317 lakosa között. Számuk az elkövetkezõ évtizedekben erõsen ingadozott: 1880: 5, 1890: 4, 1900: 13, 1910: 9, 1920: 10, 1930: 7 fõ. 1941ben a faluban 402 lakos élt, akik közül kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Csillag Somának volt itt nagyobb, közel 300 kh-as birtoka. Csillag 1865ben született. Az ingatlant már apja is mûvelte, akkor 500–600 holdat tett ki. Soma az 1890-es évek elején vette át a gazdaságot. Községi képviselõ volt. Nejét Fried Rózának hívták. Szintén ebben az idõszakban bérelte itt a Mikszáth család 250 kh-as birtokát Fischer Nándor, akit a gazdacímtár szintén idevalósiként említ. Holocaust-áldozatot nem azonosíthattunk a településrõl. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 180.; 1870. népsz.; Vallási adatok 19.; 1941. népsz.
Hugyag A településen 1848-ban egyetlen zsidó családot találtak az összeírók. Baumgarten Ignác 1811-ben látta meg a napvilágot, Balassagyarmaton. Nejével és két gyermekével szülõvárosából érkeztek a közeli községbe, mintegy négy-öt évvel azelõtt. Harmadik gyermeke már itt született. A család boltot vezetett a faluban. A század második felében az izraeliták száma harminc fölé emelkedett, azonban 1900-ban már
csak nyolc, tíz évvel késõbb pedig öt fõ jelenlétét mutatták ki az országos összeírások. Meglepõ módon 1930-ban ismét 14, majd 1941ben – az 1444 lakos között – 19 lelket írtak össze. Ez valószínûleg egy család betelepedését vagy visszaköltözését jelenti. Úgy véljük azonban, hogy a deportálást már egyikük sem a községben élte meg. Erre utal a körjegyzõ jelentése, aki 1945. szeptember 4-én azt írta járási elöljárójának, hogy az igazgatása alá tartozó településeken – köztük Hugyagon – „elhagyott javak nincsenek”. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; Vallási adatok 20.; 1941. népsz.; NML V. 218. 1. 381/1945.
Ipolykeszi (Kosihy nad Ip¾om, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. Trianon következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. 1941-ben 6 izraelita élt a kicsiny, 531 fõs településen. Egyetlen áldozatot sikerült azonosítanunk. A Yad Vashem adattára idevalósiként említi az 1923-ban született Echenwald Jesalét, azonban az eredeti adatlapon a latin betûs szöveg egyértelmûen Ipolyságként olvasandó, így az õ nevét nem vettük fel a nógrádi áldozatok közé. A balassagyarmati hitközség nyilvántartó könyve szerint 1945. március 10-én érkezett vissza a községbe Susitzky Ervin és Brack Endre. IPOLYKESZI ÁLDOZAT Müller Valéria • an: Kohn Ilona • ap: Müller Árpád • szh: Ipolykeszi • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Forrás: 1941. népsz.
Ipolyszög Az akkor Ribának nevezett településen 1870-ben 277-en éltek. Közülük 8-an tartoztak az izraelita felekezethez. 1910-re számuk 3 fõre csökkent. A községben a továbbiakban sem élt jelentõs számú
zsidóság. 1941-ben 7 izraelitát mutattak ki az 571 lakos között. Az 1930-as években itt volt üzlete özv. Brünner Dávidné vegyeskereskedõnek. A boltot még néhai férje vette át Molnár Andrástól, és azt 1932-ben bekövetkezett haláláig vezette. Brünner ugyanis, mint tényleges katona, részt vett az I. világháborúban, ahol az egyik szemét elveszítette, így hadirokkantnak számított. Az özvegyasszonyt három hozzátartozójával deportálták. Egy 2 szobából és konyhából álló, bútorozott lakóház maradt utánuk. 1945 novemberének végén, a szügyi jegyzõ jelentése szerint, még ismeretlen helyen tartózkodtak. A jelentés említi Steiner Sándor és három, vele élõ családtagjának elhurcolását is, akik az összeírás idõpontjában még mindannyian távol voltak. Steiner nem rendelkezett ingatlantulajdonnal, mivel házrészét még 1940-ben testvérének adta el, bár továbbra is benne lakott. A balassagyarmati hitközség nyilvántartó könyve szerint 1945. január 22-én érkezett vissza a községbe Kohn Adolf kereskedõ. 1947-ben ugyancsak a jegyzõ néhai özv. Steiner Mórné hat örökösének lakóházáról tett jelentést. „Az idegen helyeken lakó örökösök a deportálásból nem tértek vissza” – jegyezte fel a lapszélre. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 382.; NML V. 229. 1. 663/1945.; NML XXIV. 101. 3. 1223/ 1946.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.; NML XXIV. 101. 4. 8. 21.398/1950.
Ipolytarnóc 1848-ban öt zsidó háztartást írták össze a megye kiküldöttei Tarnócon. Közülük Kohn Nátán Szécsényben született, 1812-ben. Foglalkozását „jószághaszonbérlõ”-ként adták meg. Felesége, a lovasberényi Steiner Rozália 28 éves volt. A családban élt még Nátán hat gyermeke, valamint egy 22 éves, szécsényi születésû, és egy Csehországból három esztendõvel azelõttt a faluban letelepedõ 25 éves szolga. Kohn Márk Losonctugáron látta meg a napvilágot, 1814-ben. A nála négy évvel fiatalabb Wohl Sárit vette feleségül. Árendás kocsmárosként két fiát és két leánygyermekét nevelte. 157
Egyedüliként írták össze Schnürer Gábor 23 éves mészároslegényt. Bródi Jakab 38 éves volt. Szécsényben született és árendás kocsmárosként mûködött a faluban. Feleségét és három gyermekét tartotta el. Szintén egyedüliként írták össze Schwarcz Erzsébet özvegyasszonyt, akit „kocsmárosnõ”-nek és „jó magaviseletû”-nek tartottak. 1870-ben a községnek 808 lakója volt, közülük 15-en tartoztak az izraelita felekezethez. A lélekszám változásai: 1880: 16, 1890: 18, 1900: 21, 1910: 30, 1920: 21, 1930: 17 fõ. A két világháború között Singer Rezsõnek volt itt nagyobb, 112 holdas földbirtoka, a községhez tartozó Romhánypusztán. A gazdaságot maga a tulajdonos vezette. Mûködésérõl 1942-bõl rendelkezünk az utolsó adattal. Az Ipoly menti településen 1941-ben 802 lakos élt, közülük 5-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Az 1945-ös jegyzõi jelentés Lindenbaum Mihály és két családtagja, valamint özv. Scheiner Ferencné és ugyancsak két családtagja deportálását rögzíti. Utóbbinál az egyik családtag, Scheiner György visszatértét is jelzi. A Yad Vashem adatbázisa szerint Ipolytarnócon, 1925-ben született Léderer Ibolya, aki 1945-ben Mauthausenban halt meg. Mivel a Tarnóc megnevezés több magyarországi helységgel is azonosítható, ezért a személyt nem tudtuk biztosan a Nógrád megyei településhez kötni, így az áldozatok listájára sem vettük fel õt. IPOLYTARNÓCI ÁLDOZATOK Lindenbaum Károly • an: Weiner Irén • ap: Lindenbaum Mihály • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lindenbaum Miksa • af: szécsényi eml. Lindenbaum Miksáné • af: szécsényi eml. Lindenbaun Mihályné *Weiner Irén • an: Lengyel Berta • ap: Weiner Károly • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Scheiner Ferencné, özv. *Kohn Irén • an: Klein Mária • ap: Kohn Péter • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Özv. Scheiner Ferencné szatócs és korcsmáros. Néhai férje Törökszentmiklóson született és a kereskedõszakmát tanulta. 158
Több helyen volt üzlete, majd Amerikába vándorolt ki és ott halt meg 1918-ban. Özvegye átvette atyjának 50–60 évvel elõbb alapított üzletét.” Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; 1870. népsz.; Vallási adatok 22.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML IV. 518. a) 8. 2014/1945.; Ladányi 384.
Ipolyvarbó (Vrbovka, SZK) 1848-ban egyetlen zsidó család lakott itt. Az 1826-ban, Balassagyarmaton született Klein Mózes mészárost, feleségét és három testvérét írták össze a faluban. 1870-ben a 657 lakos között 13 zsidó volt. 1910ben 663-an éltek itt, köztük négyen tartoztak az izraelita felekezethez. 1941-ben a 612 lakosból mindössze hárman voltak a zsidótörvények hatálya alatt. Az áldozatok nevét mégis nehéz megállapítanunk, mivel anyakönyvi bejegyzésük nincs, a Yad Vashem adatbázisa pedig egymásnak felelteti meg a Vrbové, Vrbovka, Vrbovec, Vrbovce nevû településeket. Végül azt a két személyt vettük fel listánkra, akiknél a „Vrbovka” helynévmegjelölés az eredeti adatlapon kivehetõ. IPOLYVARBÓI ÁLDOZATOK Shéfer/Schäffer/Schiffer Ágnes • an: N. Janke • ap: Shéfer/Schäffer/Schiffer Ármin • szh: Ipolyvarbó • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Shéfer/Schäffer/Schiffer Elka Chalka • an: N. Janke • ap: Shéfer/Schäffer/Schiffer Ármin • hé: – • szh: Ipolyvarbó • ék: 9 év • hh: – • af: YVA • ill. biz. Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 994.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Jobbágyi A faluban 1848-ban három zsidó családot írtak öszsze. Gyémánt József árendás helyben született, 1811-ben. Fiatalon nõsülhetett, mert feleségét 19 év óta tartották Jobbágyi lakosnak. Nyolc gyermekük született, de velük élt egy Hesko Izrael nevû, har-
minc esztendõs tanító, és a két éve náluk szolgáló Braun Rozál is. Sveiczer (Schweitzer) Sámuel Ecsegen jött a világra, 35 éves volt, 5 éve élt a településen, ahol kocsmát vezetett. Felesége mellett 4 gyermekét tartotta el, de még vele élt apja, a hetvenesztendõs, szécsényi születésû Izrael, és a 3 év óta náluk szolgáló 13 esztendõs „mindenes”, Rozenberger János. Kohn Mózes csak háromnegyed éve érkezett Jobbágyiba. 45 éves volt, csupán annyit tudunk róla, hogy „szegény sorsú” volt. Családjában összességében heten éltek. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Gemant Jakab, Kobi, Sándor, Ferenc, Cecília, valamint Fischer Hermin és Etel egyaránt Erber Illés magántanodájába jártak. A következõ évtizedekben az alábbiak szerint alakult a helyi zsidó népesség száma: 1870-ben az 1245 lakos között 29, 1880-ban 26, 1890-ben 41, 1900-ban 25, 1910-ben pedig ismét 41 fõ. 1920-ban még 1729 lakost írtak össze, azonban számuk 1941re majd közel 200 fõvel csökkent. Ekkor 23 izraelitát és négy megkeresztelt, ám a zsidótörvények hatálya alá tartozó személyt írtak össze. Az itt élõ családok jobbára kereskedõk, kocsmárosok voltak, de a Gyémánt család például mészárszéket tartott fenn a faluban. A II. világháború elõtt Goldmann Ármin tartott fenn vegyeskereskedést és kocsmát. Lakása a Báthori utca 138. szám alatt volt. Az üzletet gyermekeivel, Lajossal és Jenõvel közösen mûködtették. Utóbbi 1943 májusa és szeptembere között a 115/ 27. századnál teljesített kisegítõ munkaszolgálatot. Az 1939. évi IV. törvény végrehajtása folyamán – többek között – Reinitz Richárd földjeit osztották ki. 1940-ben – a már említett – Goldmann Jenõ (akkor kereskedõsegéd) és Goldmann Lajos kereskedõ kért illetõségi bizonyítványt a községtõl, melyet mindketten megkaptak. Mindketten a holocaust áldozatai lettek 1942-bõl a helybeli Szántó Zoltán 4 kh 222 négyszögöles és özv. Grünbaum Ödönné 1205 négyszögöles szõlõbirtokáról maradtak fenn levéltári adatok. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A név-
sorban szerepel Jobbágyi községbõl Reinitz Richárd 121 kh földterülettel. A Goldmannok a kállói családok között szerepelnek a salgótarjáni mártíremlékmûvön. Mi, a fentiek alapján jobbágyi illetõségûnek tartjuk õket, akárcsak a Yad Vashem adatbázisa. Összesen 13 áldozat nevét sikerült azonosítanunk. Õk kerültek fel a nógrádi áldozatok listájára. JOBBÁGYI ÁLDOZATOK Goldmann Ármin = Goldstein Janka • an: N. Rebeka • ap: Goldmann Sándor • szh: Kál • ék: 60/74 év • hé: – • hh: – • af: YVA X „Goldmann Áron kereskedõ és vendéglõs 1870-ben, Kálon született, 1898-ban került Jobbágyiba és nyitotta itt üzletét és vendéglõjét. Községi képviselõ. Neje: Goldstein Janka.” Goldmann Árminné *Goldstein Janka • an: Lõwy Fáni • ap: Goldstein József/Mór • szh: Alsótold • ék: 72 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldmann Ferenc • an: Goldstein Janka • ap: Goldmann Ármin • szh: Jobbágyi • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Goldmann Jenõ = Menczky Magdolna • an: Goltstein Janka • ap: Goldmann Ármin • szh: Jobbágyi • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Goldmann Jenõné *Menczky Magdolna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldmann József • an: Goldstein Janka • ap: Goldmann Ármin • szh: Jobbágyi • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Goldmann Lajos = Goldmann Aranka • an: Goldstein Janka • ap: Goldmann Ármin • szh: Jobbágyi/ Hubó • ék: 39/52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA X „Goldmann Lajos vegyeskereskedõ. Hubón, 1892ben született. A kereskedelmi szakmát tanulta, 1910-ben került Jobbágyiba, ahol 1919-ben alapította üzletét. Részt vett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt, bronz vitézségi érmet nyerve. Neje: Goldmann Aranka.” Goldmann Lajosné *Goldmann Aranka • an: – • ap: – • szh: Jobbágyi • ék: 45 év • hh: dep. • af: YVA Goldmann Vilmos • an: Menczky Magdolna • ap: Goldmann Jenõ • szh: Jobbágyi • ék: 5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gyémánt Béla = Braun Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 159
Gyémánt József • an: Fógel Sári • ap: Gyémánt László • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gyémánt László = Fógel Sári • an: Braun Margit • ap: Gyémánt Béla • szh: – • ék: 30 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Gyémánt Lászlóné *Fógel Sári • an: Buzheim Piroska • ap: Fógel Lázár • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 22.; Fábiánné Nógrády Ildikó – Lendvai Ferenc – Nógrády Andor: Jobbágyi története I. rész. Jobbágyi, 1994. 58.; 1941. népsz.; NML VII. 1. 1717/1942.; Nógrády Andor: Mozaikok a község múltjából. Jobbágyi története 1938–1956. Jobbágyi, 2000. 9–10.; Ladányi 385–386.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Kálló Kállón 1848-ban mindössze három zsidó személyt írtak össze. Klang József 35 éves, szécsényi születésû kereskedõ öt esztendeje lakott a településen. Versegrõl érkezhetett, mivel egyetlen összeírt gyermeke, a kilencesztendõs Kati még ott látta meg a napvilágot. József Balassagyarmatról nõsült, az 1822-ben világra jött Bautman Rózát vette nõül. 1878-ban 4 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Rosenberg Gizella és Hani, valamint Heszki Lidi és Hani a kállói felekezeti iskola tanulói voltak. Az 1870. évi összeírás a község 1751 lakója között már 25 izraelitát talált. A helyi zsidóság száma a következõképpen alakult: 1880: 24, 1910: 52, 1920: 59, 1930: 56 fõ. A helyi zsidók a sziráki hitközséghez tartoztak. 1902-ben azonban – összefogva erdõkürti hittársaikkal – az „anyahitközségtõl független” imaegyesületet alapítottak. Az egyesület alapszabályát Heszki Lajos, Kohn Albert, Pflug Ignác, valamint Neuspiel Simon írták alá. 1941-ben a településen 39 (1,6%) izraelita zsidó élt, a zsidótörvények hatálya alá esõ keresztény nem lakott a községben. 1942-ben a községi jegyzõ a következõ ingatlanokat tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására: Heszki Béla és testvére birtokából 1075 négyszögölt, illetve Kohn Ilona és Károly telkébõl 800 négyszögölt. 160
A kis ortodox fiókhitközség kötelékébe 1944 tavaszán 53 fõ tartozott, az adót 20-an fizették. Gondnoka Heszki Béla kereskedõ volt, az anyakönyvezést Knöpfler Sándor sziráki rabbi végezte. A hitközség egyetlen felekezeti egyesületet – a már említett imaegyesületet – mûködtetett, és egy alkalmazottat fizetett. Az 1944. évi költségvetési irányzatot pontosan megtervezték, ami a közösség mûködésének jele. Listánk összeállításakor számos problémával kellett megküzdenünk. Anyakönyvi, illetve más adattal alig rendelkezünk. Névsorunk két alapvetõ forrását a salgótarjáni mártíremlékmû és a község jelenlegi jegyzõjének, Gazsó Árpád úrnak a közlése képezi. Az utóbbi lényegében a településen található világháborús emléktábla izraelita neveit tartalmazza. Az emlékmû és az emléktábla névsora nem teljesen fedi egymást. Ádlerék csak a világháborús emléktáblán szerepelnek, ugyanakkor ennek a családnak más településen nem akadtunk nyomára. Gyárfásék emlékét is csupán a salgótarjáni mártíremlékmû õrizte meg a faluban, egykori ittlétüket azonban egyértelmûvé teszi a kállói jegyzõ 1945. évi jelentése, amely kizárólag özv. Gyárfás Ferencné deportálásáról tudósít. Ugyanakkor Gyárfásnét a berceli áldozatok között vettük számba, mivel a háború után ott végezték el halálának utólagos anyakönyvezését. Az utolsó években vélhetõen ott is élt, lányával és vejével, Schweitzer Árminnal együtt. Másik lányát, Klárát a YVA adatközlõje szintén kállóinak tartotta, azonban az õ és kisgyermeke anyakönyvi bejegyzését Balassagyarmaton találtuk meg, ami azt jelenti, hogy férjével, Harmat Károllyal – legalábbis a deportálások idõszakában – ott éltek. Így végül csak a szintén a salgótarjáni emlékmûvön szereplõ Gyárfás Lászlót vettük fel a kállói áldozatok névsorába. Bár a Herczog név máshol is elõfordul a megyében, bizonyosan más személyekrõl van szó. Mivel azonban a Herczogok sem szerepelnek az emléktáblán, elõfordulhat, hogy mégiscsak valamelyik környezõ településen éltek, vagy csak a háború viszontagságai sodorták rövid idõre Kállóra õket. Láncz Ellát is csupán a salgótarjáni emlékmû tünteti fel, így rá is a fentiek vonatkoznak. Pajor József viszont csak a kállói táblán szerepel, ha az adatközlõ nem téved a felekezetet illetõen, akkor õ helybelinek tekintendõ.
A Gazsó úr által ismertetett nevek között szerepel Goldman Jenõ, Jenõné és Vilmos. Õk azonban – a Yad Vashem adatbázisa szerint – Jobbágyiban éltek. Az itteni rokonság vagy az utolsó idõszakban történõ ideköltözésük miatt kerülhettek a helyi mártírok közé (a salgótarjáni emlékmûvön is Jobbágyinál szerepelnek). A fentieket összegezve a kállói névsorban jelenleg 45 fõt szerepeltetünk (hozzájuk vehetjük még Blüth Sára 4 gyermekét is). Ez több, mint az 1941es népszámláláskor itt talált izraeliták száma. Valószínû, hogy a háborús viszonyok következtében néhány család újonnan telepedett a községbe. Lehetséges az is, hogy a Herczog családot és néhány más személyt a salgótarjáni emlékmû létrehozásakor tévesen sorolták ide. A sakter felesége, Taub Mórné (a férj utónevére csak következtetünk) már nem élte meg a deportálást. Õ 1944. június 3-án Salgótarjánban, „szervi szívbajban” elhunyt. A YVA adata szerint lehetséges, hogy Blüthék és Schwarczék a gettósítás idõszakában Balassagyarmaton tartózkodtak. A família ismert tagjai közül Blüth Simon 83 éves korában, 1936. november 2-án hunyt el. Felsõgagyon született, Kállón kereskedése volt. Feleségét – késõbbi özvegyét – Menczelesz Rózának hívták. Gyermekei közül Dezsõ 1917-ben született, apja halálakor már Budapesten élt. Sarolta az apa halálakor még csak 17. évében járt, míg Jenõ 16 éves volt. Vagyona mindössze egy üres beltelek és egy ház fele részébõl állt. Kohnék a 19. század második felében kerültek Kállóra, amikor is a Versegen született Kohn Albert megnyitotta itteni szatócsüzletét, melynek azután haláláig tulajdonosa volt. Az üzletet Sándor fia vitte tovább. Kohn Albertnek és feleségének, Weisz Máriának összesen 8 gyermeke született. A névsorban szereplõ Kohn nevûek bizonyára közülük kerültek ki. Heszkiék régi kállóiak voltak. A mártírhalált halt Heszki Béla apja, Heszki Lajos 1858-ban már itt született. Eleinte apja mellett gazdálkodott, majd – 1880-ban átvéve az atyai birtokot – önállósult. Egy idõben regálebérlõ-vendéglõs volt, majd késõbb, 1936-ban bekövetkezett haláláig, vegyeskereskedést folytatott. Örökét fiai, Gyula és Béla vették át. 1947-ben – a hadifogságból való visszatérte után – Reiner Imre és testvére, Márta, kállói lakosok-
ként kérték az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának segítségét, alapvetõ életfeltételeik megteremtéséhez. („Hazatérve orosz hadifogságból – írja –, mindenembõl kifosztva, a környéken csupán ezt a hálószobát találtam, igen megrongált és elhagyott állapotban…”) Imre 1943 áprilisáig önálló fûszer- és vegyeskereskedést mûködtetett a faluban. Márta – a feljegyzés szerint – 1937 óta nõiszabó-iparral rendelkezett. KÁLLÓI ÁLDOZATOK Ádler Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Ádler Adolfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Ádler József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Blüth Simonné *Menczelesz Róza • an: N. Róza • ap: Menczelesz Albert • szh: Erdõtarcsa • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Braun Bertalanné *Policzer Györgyi • an: Feuchtman Róza • ap: Policzer Márton • szh: Csány? • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Braun Juditka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Lászlóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Frisch Edéné *Heszki Berta • an: Krausz Julianna • ap: Heszki Lajos • szh: – • ék: 48,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frisch Márta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Frisch Márton = Krausz Franciska • an: – • ap: – • szh: – • ék: 84 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünberger Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gyárfás László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Heczog Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Heczog László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Heczog Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Heszki Béla • an: Krausz Julianna • ap: Heszki Lajos • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. 161
Heszki Béláné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Heszki Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Heszki Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Katona Béláné *Heszki Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kohn Aranka • an: Menczelesz Borbála • ap: Kohn Sándor • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Kohn Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Sándorné *Menczelesz Borbála • an: – • ap: Menczelesz Ábrahám • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Kohn Zoltán • an: Menczelesz Borbála • ap: Kohn Sándor • szh: – • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Láncz Ella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Menczelesz Ábrahám • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Menczelesz Ábrahámné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Menczelesz Etelka • an: – • ap: – • szh: Kálló • ék: 23 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Menczelesz Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Menczelesz Magdolna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pajor József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pflug Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pflug Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pflug Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pflug Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reiner Ödön • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reiner Ödönné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwartz Samuné *Blüth Sári és 4 gyermeke • an: 162
Menczelesz Róza • ap: Blüth Simon • szh: Budapest • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Taub Márton • an: N. Eszter • ap: Taub Mór • szh: Kálló • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub Mór = N. Eszter • an: – • ap: Taub Khaim Mordeháj • szh: Máramaros • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Taub Mórné *Werzberger Róza • an: Malek Moncze • ap: Werzberger Manó • szh: Érmihályfalva • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: Nógrád megye • af: anyakönyv Források: NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 22.; NML IV. 489. 2. Kálló, Izr. imaegyesület, 1906.; 1941. népsz.; Hitközségek 316.; Ladányi 390.; NML XXIV. 101. 1. 244/ 1945.; NML XXIV. 101. 1241/1946.
Karancsalja 1848-ban egyetlen zsidó családot találtak a megye kiküldöttei a faluban. Berger Jakab Szécsényben született, 1813-ban. Családjával 7 éve költözött a Nógrád megyei községbe, ahol kocsmáros volt. Felesége, Grosz Terézia, egyidõs volt vele, Varsányban látta meg a napvilágot. Négy nagyobbik gyermekük Szécsényben, míg a legkisebb, a kétesztendõs János azonban már Karancsalján született. 1878-ban 2 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Lengyel Mór kocsmáros lányai, Pepi (szül. Szúpatak, 1866) és Ida (szül. Karancsalja, 1868) a losonci izraelita elemi iskola tanulói voltak. 1870-ben a településen 528 lélek élt. Közülük heten tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk a továbbiakban: 1880: 14, 1890: 17, 1900: 15, 1910: 18, 1920: 8, 1930: 7 fõ. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette azt a határozatát, melyben elõzõleg igazolta, hogy a helybeli Schwarcz Herman nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. A község 1598 lakója között 1941-ben mindössze 4 izraelita volt. A helybeli jegyzõ egyik 1945-ben kelt jelentése a Schwarcz testvérek deportálásáról tesz említést. Lehetséges, hogy a listánkra felvett munkaszolgálatos ehhez a családhoz tartozott. Valószínû azonban, hogy a háborús években már nem itt lakott. Érdekesség, hogy a népszámlálási adatok szerint a háború után, 1949-ben egy fõvel több zsidó élt a településen, mint 1941-ben.
KARANCSALJAI ÁLDOZAT Hermann Adolf • an: Schwarcz Róza • ap: – • szh: Karancsalja • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 22.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz.; NML IV. 514. 1. 2890/1945.
Karancskeszi Kesziben az 1870-es népszámlálás során 1065 lakót írtak össze, közöttük 12 izraelitát. Számuk a következõ évtizedekben: 1880: 50, 1890: 44, 1900: 10, 1910: 11, 1920: 20, 1930: 13 fõ volt. A két világháború között Schwarcz Márknak volt itt kereskedése, aki amellett kocsmát is vezetett. 1859-ben született, szüleitõl sajátította el a szakmai ismereteket. 1914-ben költözött a faluba, ahol hamarosan községi képviselõ lett. Gyula nevû fia az I. világháborúban hõsi halált halt. 1918-ban vett 600 kh-as birtokot, és azt – Gyula bátyjával együtt – évtizedekig mûvelte Szalvendy Aladár földbirtokos. Helyben, 1886-ban látta meg a napvilágot. Középiskoláit Balassagyarmaton és Nagyrõcén végezte. Mezõgazdasági ismereteit a szülõi háznál szerezte. Feleségét Grünfeld Ilonának hívták, 1935-ben egyetlen lányát említik, Juditot. A község 2003 lakosa között 9 zsidót írtak öszsze 1941-ben. Az 1944. év novemberében a községhez tartozó Bányapusztán történteket õrizte meg T. Pataki László Útonjáró címû könyve. A mû Földi Ferencné helybeli lakos emlékeit teszi közzé, aki akkor 22 éves volt. „A fogoly csapat úgy jött 1944 novemberében, hogy Losoncra hajtották õket, aztán volt velük egy szakaszvezetõ, az meg azt mondta: ’Ne menjünk Losoncra, majd egy tanyát keresünk!’ Ceglédi ember volt, olyan ötvenéves forma, bajuszos, talán Kovács Istvánnak hívták, az italt nagyon szerette, õ hajtotta azt a 25 zsidót november végén. Amikor megjelentek és jöttek az út felõl! Mink abban az idõben nagyon féltünk. Tudatlan gyerekek voltunk, amikor megláttuk, hogy a dûlõúton jöttek Keszi felõl, batyukkal, kézben szatyorral, táskával, hátizsákkal, na, így aztán kiértek ide. Mi lesz
itt? Ennyi ember idejött, mit fognak csinálni? Aztán amikor megismertük õket, mondtuk, hogy ezek rendes, jóravaló emberek. Egy volt ott az akarat. Egy hónapig maradtak rejtve valahogy Bányapusztán. Házhoz kerültek sorra. ’Adjanak helyet asszonyok az embereknek!’ – mondta a szakaszvezetõ, anyámat aztán mindjárt megszerették, az Ascher Oszkár színész úr, meg egy orvos és egy mérnök meg Karácsonyi. A Földiéknél lakott a szakaszvezetõ, kemény embernek mutatkozott, de rendes volt nagyon. Nálunk úgy volt a szállás, hogy össze volt tolva az ágy, abban aludtak õk hárman. De az Ascher olyan ember volt, hogy mindig tanult, éjjel-nappal a kezében volt a könyv kinyitva, járkált, mindig morgott, mondta a szöveget, tanult is valami szövegszerepet, mások is mondták, hogy nagy színész. Amúgy csendben voltak. A napjuk úgy telt, hogy csak a szomszédba mehettek el, a tanyát nem hagyhatták el. De még vetítettek is, lepedõt kifeszítettek és valami elemes vetítõvel filmeztek is, meg szavalt az Ascher Oszkár. Ezzel az ésszel akkor másként tapasztaltuk volna, ha tudtuk volna, amit ma már tudunk. De féltünk is, dörögtek az ágyúk, mondta a szakaszvezetõ: ’Az a jó, ha dörög, mert akkor hamar vége lesz...’ Az Ascher, az küldött utána anyámnak sokáig havonta száz forintot, de csupa tehetõsebb ember volt ebben a csoportban, mert úgy válogatták öszsze valószínûleg. A szakaszvezetõ azt mondta a csendõröknek: ’Eltévedtünk, most megpihenünk, mert betegek is vannak, de aztán megyünk a többiek után’. Valahogy igazolták is, de a végén menni kellett újra. … Annyit már akkor is megtudtunk, amikor elhajtották õket, hogy innen Losoncra kellett menniük. De hogy aztán mi lett velük, azt már senki sem tudja pontosan. Egyedül az Ascher Oszkár mûvész úr, aki késõbb Kossuth-díjat kapott, meg szerepelt mindenhol, híres ember lett, õ jött ide vissza. Többször is, taxival jött, egyszer Keszibe meg Bányapusztára, valamikor a hatvanas évek elején legelõször. Akkor még édesanyám, Borka néni is élt, találkoztak, ríttak mind a ketten: ’Jaj, aranyos Borka néni, csakhogy megláttam még magát! Nagy kerülõvel értünk haza!’ A száz forintot mindég hozta a postás. Azt kiáltotta: ’Deák Jánosnénak küldi Ascher Oszkár!’” 163
KARANCSKESZI ÁLDOZATOK Brünner Elza • an: Weisz Ida • ap: Brünner Mór • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Brünner Gyula • an: Weisz Ida • ap: Brünner Mór • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Brünner József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz József • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. • ill. biz. Sugár Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forrás: 1941. népsz.; T. Pataki László: Útonjátó – Feljegyzések Nógrád megyérõl. [Salgótarján, é. n.] 185–186.; Ladányi 387.; Felvidék, adattár 57.
Karancslapujtõ (1944-ben: Bocsárlapujtõ) 1848-ban a megye öszszeírói öt zsidó családot találtak Bocsárlapujtõn. Az izraelita lelkek száma 25 volt. Schönberg Ábrahám 1813-ban született Szécsényben. Egy esztendeje költözött a faluba, ahol boltosként mûködött. Felesége, a szintén szécsényi Lemberg Magdolna, 10 esztendõvel volt nála fiatalabb. Két kisgyermeket neveltek. Svejczer (Schweitzer) Mózes árendás volt. Kilenc éve élt a településen. Csécsén született, 1803-ban. A vármegye székhelyérõl, Balassagyarmatról nõsült, Heksch Karolint vette feleségül. Négy gyermekük élt velük. Bizonyára az elõbbi közeli rokona lehetett a másik összeírt, Svejczer Ignác, aki szintén Csécsén született, 1814-ben. Az õ neje, Bart Franciska is Balassagyarmatról származott. Ignác kocsmáros volt. Három kicsiny gyermeket neveltek. Mindössze öt éve éltek itt. Czerni Márton kocsmáros 1816-os születésû volt, feleségével három kisgyermekükrõl gondoskodtak. Brodi Ignác mészáros 30 éves volt az összeírás idõpontjában. Zsadányban látta meg a napvilágot. 164
Felesége, aki Pásztón született, négy évvel volt fiatalabb nála. Hat esztendeje érkeztek a településre. Három gyermekük közül a két fiatalabb már itt jött világra. 1878-ban 10 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Adataik: Schwarcz Etelka (szül. Lapujtõ, 1872. Apja: Schwarcz Gábor kereskedõ), Gutfreind Móric, Emma és Ilona (szül. Nógrádmegyer, 1866. 1868., ill. 1869. Apjuk: Gutfreind Ignác földbérlõ), Groszmann Móric (szül. Karancsberény, 1868. Apja: Groszmann József házaló), Schwarcz Jakab (szül. Karancslapujtõ, 1872. Apja: Schwarcz Tóbiás kereskedõ), Vinternicz Gábor, Mária és Száli (szül. Karancslapujtõ, 1864., 1863., ill. 1870. Apjuk: Vinternicz Herman szatócs), Schneller László (szül. Karancslapujtõ, 1866. Apja: néhai Schneller Mór házaló). Mindegyiküket Valesz Herman helybeli magántanodájában oktatták az elemi ismeretekre. Itt tanult továbbá a karancsapátfalvai Schönberg Gábor (szül. Szécsény, 1870. Apja: Schönberg Dávid kocsmáros), valamint Schlesinger Netti, Lipót és Pepi (szül. Karancsapátfalva, 1865., 1869., 1867. Apjuk Schlesinger Ábrahám) is. A zsidóság létszáma a következõképpen alakult: 1870-ben a falu 921 lakosából 30 fõ; 1880: 53, 1910: 32, 1920: 27, 1930: 14. 1941-ben a 2367 fõs Bocsárlapujtõnek 16 (0,7%) izraelita vallású lakosa volt, keresztény zsidók ekkor nem éltek a községben. Az ortodox irányzatot követõ fiókhitközséghez tartozott Karancskeszi 1941-ben 9 fõt számláló zsidó közössége is. 1942-ben azonban már be kellett zárni az imaházat, mert a felekezetben – minden bizonnyal a munkaszolgálatosok behívása miatt – már nem volt 10 felnõtt férfi. Ezért 1944. április 11én a hitközség feloszlott, a bocsárlapujtõiek a salgótarjániakhoz, a karancskesziek pedig a szécsényiekhez léptek át (a megoszlás okát nem ismerjük, talán az eltérõ üzleti, családi kapcsolatok álltak a döntések hátterében.). A helyi jegyzõ által 1945-ben összeírt távollévõk listája több család deportálását teszi bizonyossá. A jelentés szerint Lapujtõrõl vitték el özv. Schäffer Károlynét 1, Kohn Bertalannét 3, Kohn Rezsõt 2, Mezei Józsefet 2 és Berger Lászlót 4 családtagjával. A község mai hivatalvezetõje szerint innen került gettóba „Lengyel állampolgárságú gyógyszerész, akinek felesége volt zsidó vallású, de a férj követte feleségét.” A megjegyzés bizonyára Lengyel
Béla gyógyszerészre vonatkozik, aki – „Megváltó” néven – 1932-ben nyitotta meg önálló patikáját, melyet 1944-ben Tasnádi Fekete Lajos mûködtetésébe adtak. Az eredeti tulajdonos csak 1946-ban kapta vissza a jogosítványát. (Lengyel 1890-ben, Budapesten született, itt végezte a középiskolát és az egyetemet. Nejét Mechlovits Emmának hívták. Fia, Imre, a harmincas évek közepén már önálló kereskedõ és nagy sportbarát volt.) A falusiak emlékezete szerint özv. Schäffer Károlyné lánya, Ilona varrónõ volt. Kerekes Andrea levele Kohn Pál mészárost, feleségét és 2 gyermekét említi még. Õk talán Kohn Rezsõ neve alatt szerepelnek az 1945-ös jelentésben, mivel ez az egyetlen család, ahol visszatérõt említenek, Kohn Pál néven. A jegyzõ asszony említi Kohn László kocsmárost és boltost családjával: feleségét, Blankát, lányukat, Györgyit, valamint testvéreiket, Klárát és Margitot. Ez talán az 1945-ös jelentésben szereplõ Kohn Bertalanné családja lehetett, bár abban csak 3 deportált hozzátartozó szerepel. Az adatközlõ szerint a Berger család feje órás volt, és felesége mellett 5 gyermekét is deportálták (az 1945-ben rögzített 5 fõ helyett tehát hetet). Nem említi viszont a levél Mezei Józsefet és családtagjait. Õk bizonyára már kikoptak a falubeliek emlékezetébõl. A bocsárlapujtõi áldozatok közé soroltuk Kohn Rezsõt és feleségét, noha õk a háború alatt Salgótarjánban éltek és odavalósiként szerepel nevük a mártíremlékmûvön. Schäffer Ilonka és özv. Schäffer Károlyné neve a salgótarjáni mártíremlékmû városi áldozatai között is szerepel. Összességében a község jegyzõje 1945-ben 17 lélek deportálásáról tudott, míg a ma hivatalban lévõ Tóthné dr. Kerekes Andrea 20 személy nevét gyûjtötte össze a falu idõs polgáraitól. Valószínû tehát, hogy az 1941-ben számba vett 16 fõhöz képest 1944-ben több zsidó tartózkodott Karancsapujtõn. Az 1944 tavaszán, a Központi Zsidó Tanácsnak megküldött jegyzõkönyv 5 fizetõ tagot említ. Maga a jelentés azonban azt is közli, hogy ebbõl csupán ketten laknak Bocsárlapujtõn, három fõ pedig a fiókhitközséghez tartozó Karancskesziben, köztük a tisztségviselõk: Weisz Miksa elnök és Grosz Lajos jegyzõ is. A hitközség lélekszáma ekkor 28 fõ volt. Mint említettük, Karancskesziben 1941-ben
9 izraelitát számoltak össze. Ha az arányokat tekintjük, arra következtethetünk, hogy Lapujtõn 1944-ben kb. 20 zsidó élt. Ennek ismeretében érthetõ, de egyben megdöbbentõ is, hogy közülük 17en kerültek fel az áldozatok általunk összeállított listájára. Nevüket a salgótarjáni mártíremlékmûvön és a Yad Vashem adatbázisában egyaránt olvashattuk. Az adatbázis adatait levéltári dokumentumokkal igyekeztünk kiegészíteni. KARANCSLAPUJTÕI ÁLDOZATOK Berger Ferenc • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger László • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Lászlóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Andor • an: N. Irén • ap: Kohn Ferenc • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Kohn Bertalanné, özv. *N. Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: St. eml. Kohn Ferencné *N. Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Gyöngyi • an: N. Blanka • ap: Kohn László • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Klára • an: N. Jolán • ap: Kohn Bertalan • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn László = N. Blanka • an: N. Jolán • ap: Kohn Bertalan • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Kohn Lászlóné *N. Blanka • an: – • ap: – • szh: Bodony • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA és lev. dok. Kohn Margit • an: N. Jolán • ap: Kohn Bertalan • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Rezsõ = Reichmann Berta • an: Klein Jozefin • ap: Kohn Sámuel • szh: Várgede • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Rezsõné *Reichmann Berta • an: – • ap: – • szh: Szelõce • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Mezei József • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Mezei Tamás • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Schäffer Ilonka • an: – • ap: – • szh: Schäffer Károly • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Schäffer Károlyné, özv. • an: – • ap: – • af: St. eml. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1930. népsz.; Vallási adatok 24.;
165
1941. népsz.; NML IV. 514. 1. 2890/1945.; NML IV. 503. 276/1947. 15.; adatközlõ: Tóthné dr. Kerekes Andrea jegyzõ.
Karancsság A községben 1870-ben az 1066 lakos között 20 izraelita élt. Számuk a további évtizedekben is tíz és húsz fõ között mozgott. 1941-ben azonban már csak két zsidót találtak az összeírók. Az 1935. évi Gazdacímtár szerint Szabados Gyula rendelkezett itt nagyobb, 550 holdas birtokkal. Földjei a községtõl mintegy két km-re fekvõ Csomapusztán voltak. Az elhagyott javak kormánybiztosának 1950-ben készült összeírása szerint a háború elõtt Gross Somának, Szabados Gyulának, nejének és Ervin nevû fiának, valamint Tausz Jenõnek és feleségének voltak ingatlanai a községben. (Utóbbiak már 1945ben is szerepeltek az elhurcoltak listáján.) Tauszék minden bizonnyal a faluban éltek, hiszen a feleség utólagos anyakönyvezése is itt történt meg. A család elhagyott javairól 1946 júniusában felvett jegyzõkönyv szomorú megállapításait idézzük: „a gondnokolt és neje tulajdonát képezi 224 négyszögöl beltelki ingatlan és a rajta épült 235. házszámú lakás, melléképülettel. A lakás áll a következõ helyiségekbõl: 2 szoba, 1 volt kocsmahelyiségbõl, 1 üzlethelyiség, 1 konyha. Mellékhelyiségek: 1 kisebb, 1 nagyobb istálló, 1 volt vágóhíd helyiség, 1 magtár. Megjegyzendõ, hogy úgy a lakásról, mint a mellékhelyiségekrõl az ajtók és ablakok hiányoznak ... A lakásban és a mellékhelyiségekben semmiféle ingóság nincs, mindennemû ingatlan vagyon a háború alatt megsemmisült, az üzleti berendezésekkel együtt.” KARANCSSÁGI ÁLDOZAT Tausz Jenõné *Schwartz Ilka • an: Steiner Cecília • ap: Schwartz Márk • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 518 a) 7. 1388/1945.; NML XXIV. 101. 6. 21.476/1950.; Vallási adatok 24.; Gazdacímtár 184.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 109.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 931/1946.
166
Keszeg 1848-ban mindössze három izraelita élt a településen: Vaszler József nejével és kisgyermekével. A családfõ a közeli Pencen látta meg a napvilágot, kocsmát tartott fenn Keszegen. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Schiffer Lina ekkor még nem járt iskolába. Az 1870. évi országos népszámlálás négyfõs adata is egyetlen család ittlétét sejteti. Ez vélhetõen így maradt a következõ évtizedekben is. 1941-ben – a falu 814 lakója között – ugyancsak négy izraelitát találtak az összeírók, és egy olyan személyt, aki megkeresztelése ellenére a zsidótörvények hatálya alá tartozott. 1935-ben Schiffer Géza keszegi lakos 9 holdas birtokának adatait közli a Gazdacímtár. Schiffer a közeli Pencen 27 hold földdel rendelkezett és Kosdon is bírt egy közel 65 holdas területet. A keszegi körjegyzõ 1942 szeptemberében azt jelentette a megye alispánjának, hogy a településen „lenne egy zsidó birtok, azonban ez nincsen bérbe adva, maga a tulajdonos mûveli. Ennek a területnek mintegy 80 hold[ja] javarészben szántó.” 1944 elején számba vették a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Keszegen Schiffer Géza és Lipót 18 kh 1427 négyszögöles és Márk Ábrahámné 17 kh 415 négyszögöles birtoka került felsorolásra. 1944 májusában Schiffer Gézát – Schiffer René keszegi lakossal egyetemben – „megkülönböztetõ jelvény nem viselése miatt” a rétsági fõszolgabíró internálta. Schiffer Gézáról egy 1942-ben keletkezett irat azt közli, hogy „55 hold földje 44 000 pengõt, 1 háza és üzlethelyisége 10 000 pengõt, gazdasági felszerelése és állatállománya 20 000 pengõt ér; földmíves kisbirtokos, de fûszerkereskedéssel is foglalkozik; mert az üzletük részére õ szerzi be a szükséges árukat, ezzel is csinál 3–4000 pengõ forgalmat havonta…” Tudjuk róla, hogy fia, György 1914. november 17-én Keszegen született. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban
szerepel Schiffer Géza neve is, ekkor, a fent említett három községben összesen 110 kh földjét tartották számon. A YVA adatai közül nem vettük fel a keszegi áldozatok listájára a Kopfshtein család négy tagját (Alfréd, Józsefné, Gábor, Herta), mivel véleményünk szerint az illetõséget az adatbázis ebben az esetben is helytelenül azonosította a Nógrád megyei településsel. Legalábbis adataink összevetésébõl erre következtetünk. KESZEGI ÁLDOZATOK Schiffer Géza = Ormai Melánia • an: Kohn Rozália • ap: Schiffer József • szh: Keszeg • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Schiffer Géza földbirtokos és kereskedõ Keszegen, 1886-ban született. Nagyrõcén tett érettségit, majd banktisztviselõ lett. 1908-ban átvette a családi birtok vezetését. A községi képviselõ-testület tagja. Neje: Ormai Melánia.” Schiffer József • an: – • ap: – • szh: Keszeg • ék: 39 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; NML VI. 501. 1.; Gazdacímtár 180.; 1870. népsz.; Vallási adatok 24.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 7941/1944. 9.; NML VII. 1. 2546/ 1942.; NML VII. 1. 2563/1942.; NML IV. 454. 27. 620/ 1943.; Ladányi 392.; NML V. 302. 250/1944.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Kétbodony 1848-ban Nagybodonyban három zsidó családot írtak össze. A penci születésû mészárosmester, Kohn Fülöp, a földhaszonbérlõ, helybeli születésû, 27 éves Schneller Jakab, és a Pencen, 1814-ben világra jött Leopold Simon hozzátartozóit. (Utóbbi Kohn Fülöpnél volt pincér.) Összesen hét fõ szerepel a listán. Pusztabodonyban, ugyanekkor, több zsidó élt. A kilenc háztartáshoz 32 lélek tartozott. A családfõk közül két-két fõ Balassagyarmaton, illetve Csécsén, egy-egy pedig Becskén, Bodonyban, a Liptó megyei Körmösön, illetve Aszódon született. Mindössze egy személy, a 40 esztendõs, lembergi születésû Immerfreind Mihály érkezett külföldrõl.
1829 óta élt a faluban, ahol pipákkal kereskedett. A többiek foglalkozását tekintve találunk a községben bõrkereskedõt, kocsmárosokat, boltost, saktert, tõzsért. A Csécsén született, 48 éves Csillag József foglalkozását az összeírók a „násznagyság”ban jelölték meg. 1878-ban 3 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze Alsóbodonyban. Éliás János, Száli és Adolf egy magántanítónál, bizonyos Goldberger M-nél tanult. 1870-ben Alsóbodonyban 394 lakos közül 18-an, míg Felsõbodony 202 lakója közül 23-an tartoztak az izraelita felekezethez. A zsidók lélekszámának alakulása a településen: 1880: 9, 1890: 14, 1900: 15, 1910: 17, 1920: 28, 1930: 18 fõ. Kétbodonyban az 1941. évi népszámlálás 19 zsidót talált. A községet ekkor 642-en lakták. A két világháború között Brack Ignác volt a falu legnagyobb birtokosa. Ipolykeszin, 1880-ban született, Kétbodonyban apja birtokát vette át, annak halála után. A 700 kh-ból 1936-ra 500 holdat tartott meg. A falu idõs polgárainak emlékezete szerint õ építtette 1930 körül a helyi zsidóság imaházát, mely a kisbodonyi falurész szélén állt. A falu monográfusai szerint 12x5 m-es épület volt. Ablakai színes üvegekbõl készültek. Ebbõl a mózesi kõtáblák emlékeztettek a törvény betartására. Középen pedig volt az ajtaja, mellette mindkét oldalon egyegy ablak, melyek kelet felé néztek. 1944-ig szombatonként a zsidó férfiak a környezõ falvakból is a bodonyi templomban gyûltek össze, hogy imádkozzanak és olvassák a szent iratokat. A templom ajtaját, ablakait Uhliár Pál romhányi, bútorzatát id. Urbán Kálmán kétbodonyi lakos készítette. A pódiumon álló asztal aranyliliomokkal átszõtt barna terítõvel volt letakarva. 1946. május 17-én Lombos (Lõwy) Jenõ irányításával lebontották. Brack halála után özvegye igazgatta a gazdaságot, aki szintén itt élt egy kisebb kastélyban. A házaspár gyermektelen volt. Az özvegyasszony 1943ban hunyt el. Halotti búcsúztatóján – miként azt a falu történetérõl írt könyvben olvashatjuk – „a község apraja-nagyja jelen volt. A kétbodonyi evangélikus lelkész is mondott méltató beszédet. Cselédei részérõl Páris Mihály búcsúztatta. Balassagyarmaton temették el.” 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem je167
lentett zsidó ingatlanokat. Kétbodonyban az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Brack Ignác és neje 408 kh 366 négyszögöl, Ehrlich Ignác és társai 197 kh 1390 négyszögöl területtel. Ehrlich Ignác a harmincas években még Becskén lakott, és csak késõbb költözött ide. 1942-ben 1159 négyszögöl szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. A háború után veje – aki 1945 novemberében, orosz hadifogságból tért vissza a községbe – igyekezett beindítani a teljesen tönkretett gazdaságot. Tõle késõbb egy másik rokon, Weisz Béláné (szül. Biederman Ibolya) vette át a földet és az épületeket. A vészkorszak után a községbe ideiglenesen visszaérkezett még Biederman Gyula és kiskorú testvére, István is. Kisebb gazdaságot vitt azelõtt Bodonyban dr. Gerhauser Albert, akinek mintegy 70 kh-as birtokát – legalábbis 1942-ben – Brack Ignác bérelte. A helyi jegyzõ 1945 végén kelt jelentése szerint a következõ személyeket, illetve családtagjaikat hurcolták el a faluból: Ehrlich Ignácot 1, Ehrlich Emilt 4, Borsa Lászlót 2, Lõwy Ignácot 1, Weisz Adolfot 1, Lõrincz Jakabot 4 hozzátartozójával, és a magányos Weisz Simont. A község jelenlegi hivatalvezetõjének ismeretei szerint a községben laktak: Ehrlich Ignác, Vilmos és Emil, akik – az idõs adatközlõk elmondása alapján – gazdálkodók voltak és juhászattal foglalkoztak. A falu történetérõl író Bagyinszki házaspár is Ehrlich Vilmos és Emil családjának itt lakásáról tesz említést, hozzátéve, hogy a családból egy túlélõ maradt, aki Svájcba költözött. Vilmos lánya volt Magdolna, aki Lombos (Lõwy) Jenõhöz ment feleségül. A család tagja volt Aranka, akit a gettósítás idején a csendõrök vallattak a család elrejtett értékeit keresve. Weisz Adolfnak és feleségének, Wiener Teréznek szatócsboltja és kocsmája mûködött. 1906-ban költöztek a faluba, Nagybodonyban a templom melletti híddal szemben lévõ épületbe. Bagyinszkiék ezt írják róluk: „Visszaemlékezõk szerint segítõkész, emberséges kereskedõ volt, akihez a legelesettebbek is bizalommal fordulhattak hitelért. Nem volt saját gyermekük. Érdekességként említik, hogy a gyermek vásárlóktól olykor ‘elfelejtették’ kérni a pénzt. Velük lakott Weiszné vak édesanyja, aki rendkívül kifinomult tapintással rendelkezett. Még kézimunkázni is tudott. Mások hímzésében is kitapintotta a pontatlanságot. Adolf 168
1944. július 15-én halt meg Németországban.” Lõrincz Jakab sakter volt, két leányát – a visszaemlékezõk szerint – Szerénkének és Évának hívták. A családfõvel kapcsolatban szomorú történetet örökítettek meg Bagyinszkiék: „A szomszéd falubeliek is igénybe vették szolgálatát. Elsõ házasságából született Szerénke nevû gyermeke. A másodikból Magdolna és Éva. Magdolna az 1940-es évek elején, 12 éves korában halt meg. Az evangélikus temetõ melletti régi zsidó temetõben van eltemetve. A temetésen jelen lévõ, ma is élõ idõsebb embereket megrendítette a zsidó szertartás szerinti temetés. (Az apa megszaggatta köpenyét, a koporsó egyszerû, gyalulatlan deszkából készült láda volt stb.) Lõrincz Jakab az õt ismerõk szerint szomorú sorsú ember volt. Mestersége gyakorlása közben véletlenül homlokon ütötte elsõ feleségét, aki az ütéstõl meghalt. Bevádolta magát. Egész életére szóló önsanyargatásként vállalta, hogy minden nap, pirkadatkor, folyóvízben fürdik. Állta fogadalmát. A falun kívül, a 'Kõhíd' fölötti, bokrokkal takart részen gáttal felduzzasztotta a patak vizét. Idõsödõ korában is, – még a leghidegebb téli napokon is – a tó jegén vágott léken keresztül megmártózott a vízben.” Lõrinczék lakása egy épületben volt Schwartz Bernátékkal. A háztól kezdõdõ emelkedõt Bodony népe még ma is Sakter-partnak nevezi. Schwartz Bernát cérnát, tût, szappant és egyéb apróságokat vásárolt Vácon. A portékát házaló kereskedõként árulta. Vadgesztenyét, szarvasbogarat vásárolt a gyerekektõl, és azt Vácon értékesítette. Kétbodonyban halt meg, 1943-ban temették el. György nevû fia Szepesire magyarosította a nevét. A gettósítási rendelet megjelenése után a bodonyi zsidókat lovas kocsikra rakták, házaikat lepecsételték. Elõbb a romhányi vasútállomásra vitték õket, ahonnan marhavagonokban szállították õket Balassagyarmatra. A háború után csupán Lombos (Lõwy) Jenõ jött vissza a faluba. Õ kezdetben terményraktáros volt Kétbodonyban, majd mint a Terményforgalmi Vállalat igazgatója – új családjával – Balassagyarmatra költözött. KÉTBODONYI ÁLDOZATOK Bassa Lászlóné *Ehrlich Klára • an: – • ap: Ehrlich Vilmos • szh: Kétbodony • ék: 25 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA
Ehrlich Anikó • an: Fischer Vilma • ap: Ehrlich Emil • szh: Kétbodony • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Emil = Fischer Vilma • an: N. Ernesztin • ap: Ehrlich Ignác • szh: Kétbodony • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Emilné *Fischer Vilma • an: – • ap: Fischer Dávid • szh: Balassagyarmat • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Ignác = N. Ernesztin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 86 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Mária • an: Fischer Vilma • ap: Ehrlich Emil • szh: Kétbodony • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Vilmos = Fischer Márta • an: N. Ernesztin • ap: Ehrlich Ignác • szh: Kétbodony • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ehrlich Zsuzsanna • an: Fischer Vilma • ap: Ehrlich Emil • szh: Kétbodony • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Róth Zoltán • an: Kiszner Olga • ap: – • szh: Kétbodony • ék: 25 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Weisz Adolf = Wiener Teréz • an: Reich Katalin • ap: Weisz Salamon • szh: Szátok • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Weisz Adolf szatócs és kocsmáros Szátokon, 1865-ben született. Atyjánál szabadult fel. 1893-ban lett önálló kereskedõ, elõbb a közeli Szentén, majd 1906-ban Kétbodonyban. Községi képviselõ. Neje: Wiener Teréz.” Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 26.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 180.; Ladányi 392–393.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML V. 317. 1. 32. és 370/1945.; NML V. 317. 2. 900/ 1945.; NML V. 317. 6.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454. 11.722/1944. 4–5.; Bagyinszki Ferenc – Bagyinszki Ferencné: Kétbodony története. Kétbodony, 2005. 221–225.
csak pár éve laktak Bágyonban. A családfõk többnyire a megye távolabbi falvaiban, illetve néhányan Heves, Pest, Borsod és egyikük Somogy megyében született. Három családfõ már túlhaladta az 55. életévét, a többiek a húszas-harmincas éveikben jártak. Foglalkozásukat tekintve mindannyian (!) kocsmárosok voltak. 1870-ben 480 lakos között már csak 11 izraelita élt a községben. 1880-ban 12, 1890-ben 9, 1900-ban 14, 1910-ben 13, 1920-ban 18 zsidót írtak össze. Ezt követõen azonban több család is elköltözött, így az 513 fõs faluban 1941-ben már csak 3 izraelita élt, vélhetõleg a késõbb mártírhalált halt Goldstein család(ok) tagjai. Az áldozatok nevét csupán a salgótarjáni mártíremlékmûrõl ismerjük. A Yad Vashem adatbázisa alapján valószínû, hogy Goldstein Mihály vagy Mór feleségét leánynéven Fischer Erzsébetnek hívták. Lehetséges, hogy a községben élt Ecksteinné Engel Piroska (szül. Bágyon, 1911) is, azonban listánkra nem vettük fel, mivel az a valószínûbb, hogy lakhelye a Hont megyei – hasonló nevû – településen volt. A palotási jegyzõ 1947-ben arról tájékoztatta az elhagyott javak kormánybiztosát, hogy a községben már nincs elhagyott ház vagy mezõgazdasági ingatlan. KISBÁGYONI ÁLDOZATOK Goldstein Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Mihályné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 983.; 1870. népsz.; Vallási adatok 26.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Kisbágyon
Kiscsalomja
A 19. század elsõ felében számos zsidó család telepedett meg a kicsiny községben. Az 1848. évi türelmi összeírás nem kevesebb, mint 38 izraelita adatait tartalmazza. A családok közül kettõ már 35, egy-egy 28 illetve 20, kettõ 14, egy pedig 13 esztendõvel azelõtt érkezett a településre. A többiek
(Malá Èalomija, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. A kicsiny, 304 fõs településen 1941-ben mind169
össze 1 izraelitát írtak össze. 1942-ben a Kondor testvérek (György, Sarolta, Emil és Rózsa) 507 holdas birtokát vette számításba a körjegyzõ a kialakítandó házhelyek vonatkozásában. Ugyanakkor Kondor György 2 kh 800 négyszögölnyi szõlõbirtokát is említik. A Yad Vashem adatbázisában két áldozatot tudtunk a faluval kapcsolatba hozni. Egyikük, Baum Andor a kisegítõ munkaszolgálatban vesztette életét, a háborús években talán már nem élt itt. KISCSALOMJAI ÁLDOZATOK Baum Andor • an: Deutsch Rozália • ap: – • szh: Kiscsalomja • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Werner Nátán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 76.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 454. 27. 620/1943.
Kisecset Az 1848-as megyei összeírás 18 izraelita nevét õrizte meg. Az itt élõ felnõttek mindegyike más nógrádi településen látta meg a napvilágot. Márkus Jakab 53 éves haszonbérlõ Nagybodonyban, Veisz (Weisz) Gábor 36 éves árendás Pusztaszántón, Klein Dávid 38 éves kocsmáros Varsányban, Rosenberg Fülöp, aki szintén haszonbérlõ volt, Alsópetényben. Az egyetlen magányosként összeírt személy, a hatvanesztendõs Lõrincz Éva szegény sorára vall az, hogy koldulásból tengette életét. A faluban a 19. és a 20. század folyamán csak egyszer, 1890-ben haladta meg az izraeliták száma a tíz fõt. 1941-ben – a majd félszáz lakos között – nyolc zsidót írtak össze. 1944 elején számba vették a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Kisecseten Lévai (Lõwi) Jenõ és társai 45 kh 496 négyszögöles birtokát említik. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A név170
sorban szerepel Kisecset és Debercsény községbõl dr. Lõwy Adolf 164 kh és Pollatsek Dezsõ 96 kh földterülettel. A községi jegyzõ 1945-ös jelentése szerint Schönberger Kálmánt 5, Ádám Miksát 2 családtagjával hurcolták el a faluból a megelõzõ évben. Közülük az év végéig mindössze Schönberger Kálmán tért vissza. A többiek sorsát nem ismerjük. Ádámék szatócsok voltak, a község belterületén egy kétlakrészes lakóházban éltek. A feleséget lány korában Reinitz Karolinának hívták. A fenti személyek közül minden bizonnyal többen is a holocaust áldozatai lettek. Dokumentumok híján azonban az áldozati névsorban csupán egyiküket, Ádám Miksánét tudjuk szerepeltetni. KISECSETI ÁLDOZAT Ádám Miksáné *Reinitz Karolina • an: Bergen Katalin • ap: Reinitz Simon • szh: Turócszentmárton • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Ádám Miksáné kereskedõ 1900-ban, Turócszentmártonon született. 1933 óta vezette kisecseti kereskedését. Férje, Ádám Miksa részt vett az I. világháborúban.” Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 981.; Vallási adatok 26.; 1870. népsz., 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/ 1944.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML V. 317. 1. 32/1945.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Kishartyán Kishartyánban 1848-ban egy zsidó családot írtak össze. Lévi (Lõwy) Jakab 1815-ben született, Zemplén megyébõl került Nógrádba. Négy éve élt a településen, ahol mint kocsmáros mûködött. Felesége, Braun Rozália 25 éves volt és Csécsén látta meg a napvilágot. Három kicsiny gyermekük már a szülõk lakóhelyén jött a világra. Az 1870. évi országos népszámlálás Kishartyánban 4 izraelitát mutatott ki a község 317 lakója között. Számuk 1880-ban még hét volt, ezt követõen azonban csökkent. 1920-ban már csak 3 zsidó lakott a településen. Meglepõ módon 1930-ban már öszszesen 17 lelket írtak össze, tehát több család ideköltözését feltételezhetjük.
A két világháború között özv. Berger Izidornénak volt itt nagyobb földbirtoka. Néhai férje, aki 1919-ben halt meg, Heves és Baranya megyében volt bérlõ, majd 1917-ben megvette a kb. 620 holdas hartyáni területet, melyen állattenyésztést is folytattak. Fiuk, Andor Németországban, 1895-ben született, Németbolyban tett kereskedelmi érettségit. Részt vett az I. világháborúban, ahol az I. osztályú vitézségi érmet kapta meg, majd három évig hadifogságban szenvedett. A család másik gyermeke, Imre, hõsi halált halt. Itt élt Schwarcz Jenõ kereskedõ, aki 1900. augusztus 24-én született Nógrádmarcalban. Édesapja Schwarcz Mór, anyja Deutsch Matild voltak. Az érettségi vizsgáit 1921-ben, Budapesten tette le. Érdekesség, hogy vezetõ titkára volt a helybeli Nemzeti Egységpárt-csoportnak. Körülbelül 20 holdon gazdálkodott. 1940-ben – kishartyáni lakosként – 3 hónapos munkaszolgálatra vezényelték. 1941-ben 656 lakosa volt a településnek, akik közül kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a sóshartyáni körjegyzõ a következõ zsidó ingatlanokat tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására: Berger Izidorné és társai 10 kh, Kovács Béláné 1 kh, Deutsch Henrikné 1 kh, Deutsch Sándor 1 kh, Schwarcz Ferenc 2 kh, özv. Schwarcz Mórné (szül. Deutsch Matild) 1 kh, Schwarcz Jenõ 598 négyszögöl területét. Utóbbinak, aki 1942-ben (még?) bizonyosan helyben lakott, 300 négyszögölnyi szõlõbirtokát is összeírták. Az áldozatokat nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; 1870. népsz.; Vallási adatok 26.; 1941. népsz.; NML VII. 1. 16/1941.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 87.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Kisterenye A Salgótarjáni járásban – természetesen a várost leszámítva – hagyományosan Kisterenyén élt a legtöbb zsidó. Már 1840-ben 11 fõt írtak össze a megye kiküldöttei. 1848-ra ez két fõvel csökkent. Ekkor Haas Jakab 35 éves kocsmáros és Bogenglück Ignác 28 éves, ismeretlen foglalkozású személy élt itt. Elõbbi feleségét és két kisgyermekét tartotta el, míg utóbbival édesanyja, a pásztói születésû, 61 esztendõs Steiner Anna élt egy háztartásban.
A megyében ritkaságszámba menõen Haas Jakabról azt jegyezték fel az összeírók, hogy „büntetve volt”. A közösség lélekszáma a következõképpen alakult: 1870-ben a község 2057 lakójából 58 fõ volt izraelita; 1880-ban 81, 1910-ben 85, 1920-ban 63, 1930-ban 87 fõ. Néhány arcot felvillantunk a helyi közösség két világháború közötti korszakából: Grosz Sándor kereskedõ 1885-ben Pásztón született. Iskoláit Losoncon végezte, 1899-ben szabadult fel. Tizenegy évig segéd, négy évig kereskedelmi utazó volt. 1914-ben hadba vonult, az orosz és a román fronton harcolt, mint szakaszvezetõ szerelt le 1918-ban. A bronz vitézségi érem, a Károly Csapatkereszt, a háborús emlékérem és a katonai szolgálati kereszt tulajdonosa volt. 1919-ben lett önálló kereskedõ Kisterenyén. Tagja volt az OMKE választmányának, a Nemzeti Egységes Párt választmányának, a községi képviselõ-testületnek. Évekig töltötte be a hitközség elnöki tisztét, támogatott minden társadalmi és kulturális mozgalmat. Neje Stern Piroska volt, gyermekei: Tibor és Éva. Mindhárman a holocaust áldozatai lettek. Klein Miksa vendéglõs Bükkszéken, 1870-ben jött a világra. Nádasdon elvégezve iskolai tanulmányait, a kereskedelmi pályára lépett. Tizenhat éves korában Aradon szabadult fel. Ezt követõen Borsodnádasdon, szülei üzletében fejlesztette tudását. 1905-ben fûszer- és gyarmatáru-kereskedést nyitott, ugyanakkor italmérése is volt. Kisterenyén 1907-ben alapította meg üzletét, amely „a község és a környék kedvelt találkozó helye” volt. Nejét, Feuer Máriát az áldozatok között találhatjuk. Gyermekei (elsõ házasságából) Béla, Lajos, László, Ödön, (második házasságából) Margit voltak. Koch Imre sokáig a Chorintelepen mûködõ bányatársulati vendéglõ kezelõje volt Salgótarjánban. 1903-ban született, Miskolcon járt iskolába. Szülõhelyén szabadult fel a kereskedelmi szakmában, 1926-ban, és még ugyanabban az évben önállósította magát. Salgótarjáni üzletét hat évig tartotta fenn. 1932-ben került Kisterenyére. Neje Baráthy Ilona volt, gyermekei: Lívia, Lujza és Ilona. Lõwy Jenõ pékmester 1896-ban, Pusztaapáton látta meg a napvilágot. Iparát Jászberényben tanulta ki, 1912-ben szabadult fel. Mint segéd Szolnokon, Cegléden, Kecskeméten fejlesztette tudását. 1920-ban Kisújszálláson lett önálló. 1928 óta Kiste171
renyén munkálkodott. A világháborúban a szerb és olasz fronton küzdött. Feleségét, Fehér Klárát az áldozatok között találjuk. Öt gyermeke volt, közülük Ágnes nevét olvashatjuk az áldozatok listáján. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Hofmann Mátyás nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1941-ben – az országos népszámlálás adatai szerint – 102 (2,2%) izraelita és 2 keresztény vallású személy esett a zsidótörvények hatálya alá. Kisterenye ortodox irányzatú fiókhitközségének kötelékébe 1944 tavaszán 77 fõ tartozott, az adófizetõk száma pedig 27 fõ volt. A közösség élén Grünfeld Lajos kereskedõ állt, az anyakönyvvezetõ rabbi Mózes Dávid volt, aki hasonló posztot töltött be Csécsén is. Két alkalmazottat fizettek. Imaházuk volt és kétszobás lakást tartottak fenn a metszõnek. 1944-ben a vármegyei gettósítási terv értelmében Kisterenyére kellett tömöríteni a helyieken kívül a Salgótarjáni járás 316 zsidóját is. A gettót egy mezõgazdasági telepen rendezték be, május 5. és 10. között. Az itt összegyûjtött zsidókat a salgótarjániakkal együtt deportálták június 13-án Auschwitz-Birkenauba. Egy korabeli kimutatás a következõ személyeket sorolja fel, mint akik bizonyosan az itteni gettó lakói voltak (a lista korántsem teljes, csupán azt rögzíti, hogy a kiürítés után mely személyektõl vettek „õrizetbe” különbözõ nagyságú pénzösszegeket): Auspitz Herman, özv. Barok Józsefné, özv. Bauer Mártonné, dr. Baumgarten Gyuláné, Berger Lászlóné, Bizduch Gusztávné, Blayer Ernõné, Blumenthál József, özv. Braun Antalné, Braun József, Brünner Mór, Deszberg Miklósné, Deutsch Sándor, Deutsch Sándorné, Englender Józsefné, Farkas Andorné, Farkas Ernõné, Farkas József, dr. Farkas Lajos, dr. Farkas Lajosné, Farkas Richárdné, Fekete Nándorné, özv. Fridmann Jenõné, Fried Ernõné, Frisch Zoltán, Gárdos Zsigmond, Gedõ Mátyás, Gerõ Béláné, Göldner Elemér, Grosz Malvin, Grósz Sándorné, Groszmann Aladárné, Groszmann Miklósné, Grünbaum Ernõné, Grünfeld Jenõ, Grünfeld Lajosné, Grünfeld Sándor, Grünhut Pál, Herskovics Lajosné, Hoffmann Etel, Hoffmann Mátyás, Horváth Lajosné, Imber Mór, Józsa Ferenc, Kertész Aladárné, Kertész Zoltánné, Klein Dezsõné, Klein Ernõné, Klein Izsó Jenõ, Klein Lajosné, Klein La172
josné, özv. Klein Miksáné, Kóhn Gyuláné, Kohn Jakab, özv. Kohn Lajosné, Kohn Lászlóné, Kovács Nándor, Kun Miklós, Láncz Józsefné, Lauter Pálné, Leopold Lipót, Lõvi Jenõné, Lusztig Oszkárné, Nádas Mórné, özv. Neuman Árpádné, Paunc Ferencné, Protovin Ferencné, Reichlik Fáni és Sarolta, Reinitz Mór, özv. Rósenberg Lipótné, Rósenglück Lipót, Rõmer Árpád, Rubinstein Hermanné, Rubinstein Pálné, Schmidt Tiborné, özv. Schwartz Sándorné, özv. Seffer Károlyné, Somogyi Gyuláné, Spitz Ernõné, Stern Lajosné, Ungár Árpádné, Weisz Miksáné, dr. Wiener Jakab. A község jegyzõje által 1945 végén, a járási fõjegyzõ utasítására készített kimutatás szerint az alábbi zsidók kerültek elszállításra a településrõl: Barok Andor 2, Bleier Ernõ 4, Gerõ Béla 2, Grosz Sándor 3, Grünfeld Lajos 3, Grünbaun Herman 3, Horváth Lajos 3, Ingber Mór 10, Klein Ernõ 4, Klein Lajos 3, Kovács Nándor 2, Láncz József 2, Lõwinger Ferenc 2, a Rosenberg testvérek 5, a Róth nõvérek 3, Schmidt Tibor 1, Schwarcz Sándorné 2, Stern Lajos 2 családtaggal, valamint a vélhetõen egyedül élõ Grosz Malvin és özv. Ungár Miksáné. Mindez összesen közel 80 fõ megsemmisítõ táborba küldését jelenti (a számvetés tehát hiányos). A község monográfusa – levéltári források alapján – 21–23 fõre teszi a deportálásból visszatérõk számát. Listánkon az Ingber család mártírjainak a nevét a Yad Vashem adatbázisa alapján állítottuk össze. A családtagok szerepelnek – a többi kisterenyei zsidóval egyetemben – a salgótarjáni holocaust-emlékmûvön is. Mivel egy-egy személynek más-más volt a zsidó, illetõleg a (hivatalos) magyar neve, a kettõzések elkerülése végett – a YVA-ban található adatok alapján – az elõbbi alakban adjuk meg az utóneveket. A jövõben anyakönyvi és egyéb levéltári kutatásokkal talán tisztázni lehet majd, hogy a zsidó néven felsoroltak közül melyek azonosak Ingber Adéllal, Évával, Ilonkával, Klárival, Mancival, Mártonnal, valamint Zoltánnal. Miként az is tisztázható lesz, hogy az 1941-es lélekszámhoz képest meglehetõsen hosszú névsor (109 fõ) abból adódik-e, hogy a környékbeli zsidóság egy része a kisterenyi izraelitákhoz költözött a háborús években, avagy több olyan család került azonosításra, akik valójában a járás más településein laktak. (A pontos meghatározást nehezíti, hogy a jelenlegi megyeszékhelyen található em-
lékmûre a kisterenyei áldozatok nevét rossz sorrendben, részben más települések lakói közé keverve vésték fel.) KISTERENYEI ÁLDOZATOK Barok Józsefné *Rusznyák Sarolta • an: Reiner Hani • ap: Rusznyák Éliás • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Benedek Kálmánné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Bleier Ernõ • an: Weisz Hani • ap: Bleier Mór • szh: Újfehértó • ék: 49 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Bleier Ernõné *Klein Margit • an: Kertész Gizella • ap: Klein Miksa • szh: Kisterenye • ék: 27 év • hé: – • hh: – • af: YVA Bleier Oszkár • an: Klein Margit • ap: Bleier Ernõ • szh: Kisterenye • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Bleier Sándor • an: Klein Margit • ap: Bleier Ernõ • szh: Kisterenye • ék: 12 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Demény Zsigmond = Labovits Sarolta • an: Stern Johanna • ap: Deutsch Bernát • szh: Kisterenye • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Ehrlich Tiborné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ehrlich Vilmosné *Ebert Karolin • an: Steiner Ernesztina • ap: Ebert Ferenc • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engländer (Erõs) Józsefné *Goldmann Jolán • an: Hauer Róza • ap: Goldmann Márton • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Engländer (Erõs) Judit • an: Goldmann Jolán • ap: Engländer (Erõs) József • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Faragó Imre • an: Róth Leóna • ap: – • szh: Kisterenye • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA Farkas Ernõné, özv. *Grünfeld Margit • an: Lauter Mária • ap: Grünfeld Sándor • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Farkas Lajos, dr. = Grünfeld Erzsébet • an: Büchler Julianna • ap: Farkas Ignác • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: Magyarország • af: anyakönyv Farkas Lajosné, dr. *Grünfeld Erzsébet • an: Lauter Mária • ap: Grünfeld Sándor • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Federer Dénes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fekete Nándorné *Kohn Gizella • an: Ulmer Fá-
ni • ap: Kohn Lajos • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gárdosi Zsigmond • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gerõ Béláné *Hettel/Netter Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldner Elemér = Treuhaft? Ilona • an: Nágel Jozefin • ap: Goldner Lipót • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldner Elemérné *Treuhaft? Ilona • an: Funk Amália • ap: Treuhaft? Salamon • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldner Iván • an: Treuhaft? Ilona • ap: Goldner Elemér • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Éva • an: Stern Piroska • ap: Grosz Sándor • szh: Kisterenye • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosz Sándorné *Stern Piroska • an: Grünfeld Jozefin • ap: – • szh: Dorogháza • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosz Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünbaum Ernõné * Kohn Irén • an: N. Róza • ap: Kohn Miksa • szh: Hangony • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünfeld Edit • an: Elefánt Bella • ap: Grünfeld Lajos • szh: Kisterenye • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünfeld Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Kálmán = Widder Magdolna • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünfeld Lajos • an: Mandel Szerén • ap: Grünfeld Miksa • szh: Pásztó • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: YVA X „Grünfeld Lajos kereskedõ Pásztón, 1902-ben született, 1918-ban szabadult fel. Üzletét 1927-ben létesítette Kisterenyén. Községi képviselõ, a hitközség pénztárnoka volt. Nejét Elefánt Bellának hívják.” Grünfeld Lajosné *Elefánt Bella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld László • an: Elefánt Bella • ap: Grünfeld Lajos • szh: Kisterenye • hé: – • hh: – • af: YVA Grünfeld Sándor = Lauter Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Grünfeld Sándor és Farkas Ernõ épületfa- és építésianyag-kereskedõk. Grünfeld Sándor Pétervásárán, 1867-ben született. 1929 óta van üz173
lete társas alapon. Neje: Lauter Malvina. Farkas Ernõ Dorogházán, 1894-ben született. 1929 óta mûködik a szakmában. Az orosz fronton bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetést kapott. Neje: Grünfeld Margit.” Hirsch Árpádné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hoffman Mátyás = Róth Helén • an: Kiszler Anna • ap: Hoffman Bernát • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Hoffman Mátyásné *Róth Helén • an: Keszler Rozália • ap: Róth Herman • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Horváth György László • an: Kohn Johanna • ap: Horváth Lajos • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horváth Lajos = Kohn Johanna • an: Müller Ernesztin • ap: Horváth Károly • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horváth Lajosné *Kohn Johanna • an: Kohn Gizella • ap: Kohn Mór • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horváth Rezsõ Ede • an: Kohn Johanna • ap: Horváth Lajos • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ingber Ascher Szélig* • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 15 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Ingber Blime? • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 7 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Ingber Jitte • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 11 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Ingber József? • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 13 év • hh: dep. • af: YVA Ingber Mirjam? • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 8 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA Ingber Mór = Binder Berta • an: – • ap: Ingber Ábrahám • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ingber Mórné * Binder Berta • an: N. Malka • ap: Binder Josef • szh: Lengyelország • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ingber Moshe? • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 12 év • hh: dep. • af: YVA Ingber Rivka? • an: Binder Berta • ap: Ingber Mór • szh: Kisterenye • ék: 9 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA 174
Klein Edith Jolán • an: Sugár Anna • ap: Klein Lajos • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Gabriella • an: Sugár Anna • ap: Klein Lajos • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein György • an: Kohn Julianna • ap: Klein Ernõ • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Izsó • an: – • ap: – • szh: Gyetva • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Klein Izsó Jenõ órás és ékszerész Gyetván, 1897-ben született, Zólyomban járt iskolába, Losoncon szabadult fel. Jeles hazai és külföldi mestereknél fejlesztette szaktudását. 1915ben hadba vonult, az orosz és román frontokon harcolt, mint altiszt szerelt le, hadi kitüntetése: Károly Csapatkereszt. 1920-ban Nagybátonyban önállósította magát, 1922-ben helyezte át üzletét Kisterenyére. Neje: Ehrlich Eszter.” Klein Izsóné *Ehrlich Eszter • an: Etest Karolin • ap: Ehrlich Vilmos • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Lajos • an: Kohn Julianna • ap: Klein Ernõ • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Lajosné *Sugár Anna • an: Bender Malvin • ap: Sugár Albert • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein László • an: Weisz Lina • ap: – • szh: Kisterenye • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Miksáné *Feuer Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Klein Sándor • an: Ehrlich Eszter • ap: Klein Izsó • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Julianna = Klein Ernõ • an: Ulmer Fáni • ap: Kohn Lajos • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Lajosné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Zsuzsanna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Kovács Nándor = Schwarcz Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kovács Nándorné *Schwarcz Piroska • an: – • ap: Schwarcz Elijahu • szh: Kisterenye • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kun Miklós • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kun Miklósné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Láncz József = Kohn Margit • an: Róth Pepi • ap: Láncz Izidor • szh: – • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Láncz Józsefné *Kohn Margit • an: Schönfeld Hermin • ap: Kohn Bernát • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Láncz László • an: Kohn Margit • ap: Láncz József • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lichter Boriska • an: Weisz Katalin • ap: Lichter Sándor • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lichter Sándor = Weisz Katalin • an: Grünsz Rozália • ap: Lichter Mihály • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lichter Sándorné *Weisz Katalin • an: Bogenglück Baby • ap: Weisz Mózes • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwinger Bella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwinger Ferenc • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwinger Ferencé • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwy Ágnes • an: Fehér Klára • ap: Lõwy Jenõ • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Jenõné *Fehér Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Lõwy Klára • an: – • ap: – • szh: Kisújszállás • ék: 47,5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Polacsek Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pszduch Gusztávné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Ármin • an: Reiner Fáni • ap: Rosenberg Lipót • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rosenberg László • an: Rosenberg Regina • ap: Rosenberg Lipót • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rosenberg Lipótné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Rosenberg Sándor • an: Rosenberg Regina • ap: Rosenberg Lipót • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Róth Aranka • an: Keszler Rozália • ap: Róth Herman • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rõmer Árpádné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Herman • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Jakov = N. Sára • an: – • ap: – • szh: Miskolc • ék: 55 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schmidt Tibor • an: – • ap: Schmidt N. • szh: Kisterenye? • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Schmidt Tiborné *Láncz Ella • an: Róth Pepi • ap: Láncz Izidor • szh: Pétervására • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schwarcz Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Somogyi Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Stern Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Stern Sándorné *Grünfeld Jozefin • an: Braun Nani • ap: Grünfeld Izrael • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Stern Zsuzsanna • an: Lichter Borbála • ap: Stern Lajos • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Miksáné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Források: 1870. népsz; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1870. népsz.; NML IV. 454. 77. 4331/ 1940.; 1941. népsz.; Hitközségek 342– 343.; NML XXIV. 101. 5. Kisterenye, 1944. június 17.; Szomszéd András: Zagyva mentén „egybekelvén” – Bátonyterenye. Bátonyterenye, 2002. 134.; Ladányi 394–400.
Kosd (Ma: Pest m.) 1870-ben 1625 lakosa volt a községnek, de senki sem tartozott az izraelita felekezethez. A zsidóság elsõként az 1880. évi népszámlálásban jelenik meg. Lélekszámuk a következõkép175
pen változott: 1880: 13, 1890: 16, 1900: 14, 1910: 13, 1920: 13, 1930: 20 fõ. 1941-ben 16 zsidó élt a kétezer fõs településen. 1942-bõl a helybeli Weixler Lajos 1103 négyszögöles, Weisz Miksa 1 kh 267 négyszögöles, valamint Spitzer Ármin és felesége, Weixler Gizella 2 kh 1108 négyszögöles szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Kosdon az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra a községi jegyzõ által készített táblázatos kimutatásban: Spitzer Ármin 10 kh 366 négyszögöl, özv. Weixler Sándorné 4 kh 1530 négyszögöl, Weixler Mária 1 kh 962 négyszögöl, Weisz Miksa és neje 2 kh 1567 négyszögöl, özv. Weisz Ferencné 2 kh 763 négyszögöl, Weixler Lajos és neje 4 kh 1133 négyszögöl, Schiffer Géza 64 kh 94 négyszögöl, végül dr. Perlusz István 273 négyszögöl. A község jegyzõjének 1945 végén kelt jelentése szerint Kosdról a következõ családokat deportálták: Weisz Mihályt (talán Miksát?) 4, Spitzer Ármint 3, Weixler Lajost 1 és Moskovics Rozáliát 1 családtagjával. Utóbbi fia, a 32 éves Károly az öszszeírás idõpontjában már otthon volt. Spitzerékrõl tudjuk, hogy tíz hold körüli földbirtokuk volt, egyik rokonuk – talán Ármin testvére – Alsópetényben élt. 1944 októberében a Spitzer-féle lakásba betörtek és onnan különbözõ ruhanemûket, textíliákat és egyéb kisebb értékeket vittek el. Az ügyben keletkezett aktából kiderült, hogy a lakásban orosz foglyok voltak elszállásolva. Nem tudjuk, hogy valójában kik vitték el a jegyzõkönyvezett holmikat, mindenesetre a jelentéstévõk õket gyanúsították. Az áldozatok névsorát részben a halotti anyakönyvek alapján állítottuk össze, kiegészítve azt a YVA-ban található adatokkal. A községben található világháborús emléktábla képét és a rajta szereplõ zsidó áldozatok kigyûjtött névsorát a falu jelenlegi polgármestere küldte meg a számunkra. Listánk így egészült ki pl. a Valek család két tagjával. A táblán Weisz Miksa Mihályként szerepel, amit mi javítottunk. Halper Dávidról csak azt sikerült megállapítanunk, hogy Kosdon született. Illetõsége azonban – a források tanúsága szerint – kétséges. Az áldo176
zatok közül Weisz Miksa kereskedõként, Weixler Lajos és Spitzer Áron pedig hentesmesterként keresték kenyerüket. KOSDI ÁLDOZATOK Halper Dávid • an: N. Róza • ap: Halper Elijahu • szh: Kosd • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Kertész Rebeka • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 22 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kohn Emil • an: – • hé: – • hh: musz • af: lev. dok. Spitzer Ármin • an: Weixler Teréz • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitzer Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Spitzer Béla • an: Weixler Gizella • ap: – • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spitzer Ilona • an: Weixler Gizella • ap: – • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Valek Károlyné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Valek Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weisz Gyula György • an: Rauchmann Teréz • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Miksa = Rauchmann Teréz • an: Weixler Lina • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Miksáné *Rauchmann Teréz • an: Hartmann Jozefin • ap: – • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Miksáné, id. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weisz Zsuzsanna • an: Rauchmann Teréz • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weixler Gizella • an: Weixler Zsófia • ap: – • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weixler Lajos • an: Weixler Zsófia • ap: – • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weixler Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 76.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML V. 302. 250/1944.; NML VII. 3. 3308/1944.; NML XXIV. 101. 18231/1948.; adatközlõ: Urbán Ferencné polgármester.
Kóvár (Koláre, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. A községbõl 1941-ben internálták Kertész Pált (szül. Dány, 1908), akit csak a következõ év áprilisában engedtek visszatérni lakóhelyére. 1941-ben 7 izraelita élt a 672 fõs településen. Ez vélhetóen egy-két család helyben lakását jelenti. 1942-ben Schweitzer Ármin 198 kh-as birtoka jött szóba házhelyek kialakításához a körjegyzõ egyik jelentésében. Ugyancsak õ birtokolt ekkor 400 négyszögöl szõlõt is. Az áldozatok személyét nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 454. 49. 4940/1944. 76.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 76.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/ 1942. 3.
Kozárd A községben 1848-ban két zsidó családot írtak öszsze. Braun Mátyás 57 éves volt, Pásztón látta meg a napvilágot. Fél éve érkezett a településre, ahol bérlõként kereste kenyerét. Feleségével élt, gyermekük nem volt. Zajtner Jakab „iczés” volt. Csécsén, 1897-ben született, két éve települt a faluba. Nejét Perlusz Eszter Annának hívták, Szügybõl származott. Egyetlen kislányuk a 10. életévében járt. Mivel Braun Mátyás feleségét Zajtner Teréznek hívták, valószínû, hogy a két család közeli rokonságban állt. Kozárdnak 1870-ben 475 lakosa volt. Közülük nyolcan tartoztak az izraelita felekezethez. 1880ban 15, 1890-ben és 1900-ban 7–7, 1910-ben 12, 1920-ban 15 fõ élt itt. Az 1930-as összeírók azonban már egyetlen izraelitát sem találtak a községben. 1935-ben a pásztói Wohl Sándor bérelte az Osztroluczky-féle birtok több mint felét, 257 holdat. Az ecsegi jegyzõ 1947-ben Lõwy Jenõ telektulajdonáról tett említést.
1941-ben öt izraelita és két keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Közülük ketten már megkeresztelkedtek. Csupán egyetlen áldozatot sikerült azonosítanunk. Az õ esetében is csak a születés helyét ismerjük, arra, hogy a háborús évek alatt Kozárdon lakott-e, nincs adatunk. A kis település zsidó lakóinak emlékét ma ár csak a levéltári iratokban lelhetjük fel. KOZÁRDI ÁLDOZAT Grosz Jolán • an: – • ap: – • szh: Kozárd • ék: 27 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; 1870. népsz.; Vallási adatok 26.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Kutasó A kis településen 1848-ban két izraelita családot találtak az összeírók. Megyeri Éliás kocsmáros 1793-ban született, Szécsény mezõvárosban. Felesége, Bakalár Rozália Dolányban (ma: Benczúrfalva) látta meg a napvilágot. Három gyermekük volt. Márkus Mózses Romhányban született, 64. évében járt. Kereskedõként tartotta el 8 fõs családját. Gyermekei mindannyian béri születésûek voltak. Hatuk közül a legidõsebb, László, 20 évesen már mint bõrkereskedõ önállósította magát. 1878-ban 2 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Schlesinger Éliás és Mátyás a pásztói izraelita elemi iskolába jártak. A kicsiny, 228 lelkes településen 1870-ben 6 izraelita élt. Az ezt követõ évtizedekben számuk 3–8 fõ között változott. 1941-ben már mindössze egyetlen személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A cserhátszentiváni jegyzõ 1945. július 10-én kelt összefoglalója szerint a községben özv. Schlézinger Márkné (szül. Deutsch Sarolta) birtokolt valamivel több, mint 11 kh-as területet, melyet a háborús években már örökösei adtak bérbe. A birtok 1944-ben – más, hasonló tulajdonokkal együtt – a Vitézi Szék tulajdonába került. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 28.; NML V. 607. 1. 200/1945.
177
Legénd „Ámbár a’ természettõl hegyekkel körülvétetett, mégis jó, termékeny a’ földje, szorgalmatos javítás mellett; Fõképpen bõven szoktak szölleji teremni. … 24 zsidó is tartózkodik itt” – írja 1826-ban kiadott monográfiájában Mocsáry Antal. A szõlõ és a zsidók ittléte elválaszthatatlanul kapcsolódott össze Legénd történetében. A nógrádi viszonylatban jó minõségû bor szállításában, eladásában a bányavárosokig értek a helyi kereskedõk kapcsolatai. A község birtokosai nekik adták ki regáléikat, õk voltak a kocsmárosok, pálinkafõzõk, a 19. század második felétõl a szatócsboltok vezetõi. 1848-ban a következõ zsidó családok éltek a településen (Családfõ neve/*Feleség neve, családfõ életkora, születési helye, foglakozása, gy: gyermekek száma): Friss Ignác, 42, Alsó- vagy Felsõpetény, boltos és kocsmáros, gy: 6 *Pick Rozália, 46 Horpáczky Sámuel, 44, Balassagyarmat, rongykereskedõ, gy: 6 *Schneller Rozália, 38 Schönwald Jakab, 36, Becske, „rongyos”, gy: 1 *Gruber Rozália, 30 Friss Jakab, 28, Alsópetény, házaló, gy: — *Frid Emerica, 26 Schneller Ignác, 40, Legénd, mészáros, gy: 4 *N. Rozália, 30 Rózner József, 36, Szanda, „rongyos”, gy: 1 *N. Jozefa, 30 Schneller Jakab, 50, Legénd, rongyszedõ, gy: 3 *N. Jozefa, 36 Pick Lipót, 36, Alsópetény, házaló, gy: 4 *Klein Franciska, 32 Goldberger Mihály özvegye: Steiner Katalin, 50, „gyermekei tartják”, gy: 2 és 1 unoka Grosner Ábrahám özvegye: Handtusch Mária, 30, „készpénzbõl él”, gy: 3 A lélekszám alakulása a továbbiakban: 1870-ben a falu 739 lakosa között 38 fõ, 1880: 24, 1890: 22, 1900: 14, 1910: 21, 1920: 14, 1930: 11 fõ. A 20–30 lelket számláló közösség az 1873-as kolera, majd a hagyományos, szõlõre épülõ gazdálkodásnak véget vetõ filoxérajárvány után számában megcsappant, új családok jöttek a régiek helyére – kisebb számban. (Talán az õ nyomukra ve178
zet bennünket a Yad Vashem adatbázisának egyik adata: a holocaust áldozata lett Feleki József, aki Legénden született, 1883-ban. A II. világháború alatt már az olaszországi Milánóban élt, de mégis a franciaországi Drancy-bõl deportálták Auschwitzba.) Az 1941. évi népszámlálás már csak 9 zsidó polgárt talált Legénden. A községben ekkor 1007-en éltek. Az egykor itt élõk közül három családot külön is meg kell említenünk. Wienerbergerék szatócsok voltak, de kovácsmûhellyel is rendelkeztek. A késõbbi összeírás jól tükrözi vissza életüket: lakóházuk két üzlethelyiségbõl, 2 szobából, konyhából, kamrából és a mûhelybõl állt. A ház kõalapon, vert falból és vályogból épült, cseréptetõzettel. Mezõgazdasági ingatlanként mindössze 600 négyszögöl szántóval rendelkeztek, ugyanakkor volt cséplõgarnitúrájuk, gõzkazánjuk és cséplõszekrényük, tehát bércsépléssel is foglalkoztak. Scwarczék saját földbirtokon gazdálkodtak. Néhai Schwarcz József 1863-ban született Szokolyán. Vácott végezte középiskolai tanulmányait, majd Legénden elõször bérelt földön, késõbb saját birtokán kezdett gazdálkodni. 1915-ben hunyt el. Halála után özvegye és fiai vitték tovább a 260 holdas gazdaságot. A Schrecker család sorsában a nagypolgári családregények elevenednek meg. A szétágazó családfán vagyonalapítók és vagyonvesztõk, tisztes polgárok és kalandos sorsú családtagok követik egymást. A család „legéndi” ága jellegzetes képviselõje annak a polgári rétegnek, amely a 19. század második felében és a 20. században oly fontos szerepet játszott a modern Magyarország megteremtésében. Schrecker Izidor a vagyonszerzõ családtagok közé tartozott. 1848-ban, Vágújhelyen született. Hatgyermekes, szegény tanító fiaként már tizenhárom éves korában munkába állt, 15 évesen lett a Pannónia malom gyakornoka. Egész fiatalon lépett elõre a cég jegyzõjévé, és még 32 éves sem volt, amikor az ország egyik legnagyobb malomvállalkozásának, a Concordiának az igazgatói székét ajánlották föl neki Budapesten. Pályája felívelését jelzi, hogy a század végén a Nógrád megyei Legénden 1700 holdas birtokot vásárolt. 1901-ben, már városi tekintélyként, a gabona-mizéria okozott törést pályáján: a gazdasági vészhely-
zetet látva a Concordia igazgatótanácsa korlátozni kívánta ügyvezetõi jogait. De Schrecker Izidor nem vállalta önállóságának csorbítását, és lakását is odahagyva föladta állását. Ezután „küzdelmes élet jutott neki osztályrészül” – írja róla visszaemlékezésében egyik fia, Gyula. Néhány próbálkozás után egy mûszaki kereskedelmi cég vezérképviselõje lett. Bár a legéndi birtok legjobb részeit – mintegy 700 holdas területet – eladni kényszerültek, a családfõ mindvégig ragaszkodott a kastély és a maradék ezer hold megtartásához, bár azok áruba bocsátása nagyban elõsegítette volna anyagi gondjainak megoldását. Legénd lassan a család életformájává vált: pesti otthonaik fenntartása mellett itt jött össze és találkozott a másként szétszóródó rokonság. A legéndi birtok tehát cél és eszköz is volt egyben, mely a szoros családi kohézió fenntartására szolgált. Az életformaváltás, a birtokosi attitûd keresése mellett a birtok fenntartását – Izidor és leszármazottai idejében – elsõsorban a család intenzív, bensõséges kapcsolattartása követelte meg. Levelek százai tanúskodnak a családtagok figyelmérõl, aggódó kérdések ezrei összetartozásuk közös érzésérõl, az egymás iránti szeretetrõl. Ezt a belsõ összetartást (és Legéndet) a család késõbbi nemzedékei is megõrizték. A gyermekek – négy fiú és két lány – megnõsültek, férjhez mentek, értelmiségi pályát választottak. De nyaranta összejártak, szabadidejüket a birtokon töltötték. A gazdaságot Izidor 1915-ben bekövetkezett halálától Gyula vezette, aki ki is költözött Legéndre – földbirtokossá vált. (1886-ban született, Zürichben szerzett vegyészi oklevelet, és 5 évnyi szakmai mûködés után vette át a birtokigazgatást.) Itt érték õt az 1944-es hadiesemények, a következõ évek nagy politikai változásai. Száz hold kivételével a földreform során elvették földjeit, 1950-ben végképp távozni kényszerült Legéndrõl. E távozás nemcsak a vagyoni helyzet változását, hanem egy – immár talán örökre viszszahozhatatlan – családi létforma eltûnését is jelentette egyben. A vészkorszakot a közvetlen családtagok túlélték. Ebben szerepet játszhatott az, hogy Izidor gyermekei áttértek az evangélikus hitre (a helyi egyházat
is támogatták), de talán még inkább az egyik családtag, Schrecker Károly kapcsolatai segítették át õket a legvészesebb idõkön (Károly résztvevõje volt a világháború közepén, 1943-ban, Ankarában zajló brit–magyar titkos tárgyalásoknak is). 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Legénden az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: özv. Schwartz Józsefné 152 kh 442 négyszögöl; Schrecker Károly 842 kh 1016 négyszögöl. A Vienerberger és a Schwarcz család nem kerülhette el a deportálást. Tagjai közül alig élte túl valaki a holocaust borzalmait. Vienerbergeréknek Sándor fiuk tért vissza, õk maguk, Lajos és „Zsani néni”, aki annyi éven át szolgálta ki a legéndieket a boltban, valamint két fiuk, Ernõ és Károly odaveszett. Schwarczéknál a két fiútestvér, Dezsõ és Béla élte túl a háborút, anyjuk, lánytestvérük, továbbá Béla felesége életüket vesztették. LEGÉNDI ÁLDOZATOK Schwarcz Béláné *Schweitzer Nelli • an: Schwarcz Margit • ap: Schweitzer Ármin • szh: – • ék: 31 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Józsefné *Priesender Karolin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Veronika • an: – • ap: – • af: lev. dok. Vienerberger Ernõ • an: – • ap: – • af: lev. dok. Vienerberger Károly • an: Schönwald Zsanett • ap: Vienerberger Lajos • szh: Legénd • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Vienerberger Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: lev. dok. Vienerberger Lajosné *Schönwald Zsanett • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forrás: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Geographiai és Statistikai Esmertetése. Elsõ kötet. Hasonmás kiadás: [Salgótarján,] 1982. 341.; NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; 1870. népsz.; Vallási adatok 28.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML V. 325. 2. 799/1946.; NML V. 325. 2. 2090/1947.; Tyekvicska Árpád: A Schrecker család története (forrásközlés). Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1–2/1991. sz. 119–125.
179
Leszenye (Lesenice, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében a Csehszlovák Köztársasághoz került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az 1920-as években Fischer Bélának volt itt földbérlete, aki azonban 1928-ban Balassagyarmaton élt. A Fischer testvérek (Jakab, Arnold és Miksa) 1909-ben kötöttek szerzõdést arról, hogy az általuk bérelt csurgópusztai gazdaságot kárpótlás nélkül visszabocsátják az akkor kiskorú báró Majthényi László és Majthényi Ilona részére, viszont átveszik a leszenyei bérletet. A testvérek közül Béla vezette az itteni gazdaságot, aki 1917-tõl 1919. április 7-ig Balassagyarmaton, a Teleki utca 17. szám alatt lakott, lakását a kommün alatt elrekvirálták. Ekkor került Leszenyére, ahol az 1920-as évek végéig élt. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Kohn Gábor nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1941-ben mindössze 2 izraelita élt a közel 500 fõs községben. 1942-ben a körjegyzõ a Kohn-féle 16 holdas birtok felhasználását tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy az 1941-ben összeírt 2 izraelita valamelyikét sikerült-e áldozatként azonosítanunk, hiszen csupán azt tudjuk bizonyosan, hogy az illetõ Leszenyén született. LESZENYEI ÁLDOZAT Kohn György • an: Reiner Gizella • ap: – • szh: Leszenye • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA •ill. biz. Forrás: NML IV. 454. 66. 1992/1943. 36–44.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz.
Losonc (Luèenec, SZK) Losoncon 1840 elõtt csak elvétve találunk zsidó családokat. Az elsõ, név szerint ismert losonci izraeliták Lõrincz Ábrahám és fia, Péter voltak. Az 1725-ben készült összeírás szerint két évvel azelõtt érkeztek a városba, Morvaországból. 180
Az 1727-ben, Nagylibercsén (ma: Luboreè, SZK) hozott közgyûlési határozat szerint zsidók Balassagyarmaton, Szécsényben, Losoncon s néhány további községben telepedhettek le Nógrád megyében. Losonctugáron (Losonc egykori szomszédvárosa, mellyel 1892-ben egyesült) a Zsidó Lexikon szerzõi szerint már 1808-ban számos család élt, amelyek a késõbbiekben hitközséget is alapítottak. A birtokos Szilassy József (1755–1836) 1814-ben mezõvárosi címet és vásártartási jogot szerzett a településnek, s kijelentette, hogy vallásfelekezetre való tekintet nélkül hajlandó házépítésre telket adni, csupán a jelentkezõk „jó erkölcseikre és mesterségekre” lesz tekintettel. Az elsõ zsidót, aki Losonc városában való megtelepedésre engedélyt kapott, Wohl Izraelnek (1786–1848) hívták. Õ volt Szilassy „régi zsidója”, akit 1814-ben bízott meg azzal, hogy a letelepedésre jelentkezõ hittársai közül kiválassza a megfelelõket. A beköltözés a megye déli, izraeliták által sûrûbben lakott részeibõl történt. A hitközség alapítói a Sacher, Walles, Weisz, Herz, Schmiedl, Grossberger, Schneller, Deutsch és Léderer családok voltak. A tugári hitközséghez 1822-ben több mint 25 család tartozott, de számuk 1845-ben elérte a 45-öt. Ekkor már nemcsak Tugáron, hanem Losonc területén is voltak zsidó lakosok. Így például Petõfi: A varróleány címû versének ihletõje, Weisz Rozália is. A Chevra Kadisát 1822-ben (a Zsidó Lexikon szerint 1825-ben) 18 zsidó család alapította meg (közöttük pl. Sacher, Walles, Weisz, Grossberger, Léderer, Schmiedl, Schneller, Deutch stb.). A közösséget azonban hamarosan belsõ viták osztották ketté. Egyenetlenség támadt a hitközség és a Chevra Kadisa kebelén belül is, különbözõ, fõleg adózási ügyek miatt. Ezt látszik igazolni az a – mára elveszett – dokumentum is, melynek tartalmát egy 1933-ban keletkezett munka szerzõje még ismerte és bemutatta. Az iratot a fõszolgabírói hivatal állította ki. Az okmány arról szól, hogy a hatóság a zsidóság körében támadt egyenetlenségek miatt hivatalból kinevezi a hitközség elöljáróságát. Zsidóbíró lett Schenk Móric, a törvénybíró, vagyis szószóló Braun Ábrahám, számvevõ Deutsch Nátán, adószedõ Sacher Lipót, számvevõ Susitzky József, Deutsch S., Schmiedl Albin, Lévi Salamon, Kohn Ábrahám, jegyzõ Goldstein József, végül bíró Lõwy Gábor és Léderer Lipót. A kormánybiztosi hivatal nyomatékosan figyel-
mezteti a hitközséget, hogy a zsidók semmiféle viszálykodását nem hajlandó tovább tûrni. A legkisebb nyugtalanság észrevételénél feloszlatja és a keresztény községi elöljáróság alá rendeli a hitközséget. A hatóságilag kinevezett új vezetõk rögtön gyûlést hívtak egybe, amelyen felhívták a közösség minden tagját az újabb elöljáróság támogatására. Schenk Mór javaslatára megállapodtak abban, hogy ezután minden zsidó tartozik – hitközségi adó címén – évente 2 pengõt és 5 váltóforintot fizetni, mégpedig olyan feltétellel, hogy az összegekben bennfoglaltatik a templomi áldások és vallási szertartások megváltási díja is. A Ros Hassana és Jóm Kipur napján felajánlott – úgynevezett áldási – pénzek azonban nem tudhatók be az adóra fizetendõ összegbe. A jegyzõkönyv szerint a zsidóság a türelmi adó nagysága szempontjából három csoportra oszlott, mégpedig aszerint, ki milyen taksa fizetésére volt kötelezve. Olyan megbízható, pontos kulcs volt ez, hogy késõbb, amikor elhatározták a templomépítést, a hozzájárulási összeget is e kulcs alapján állapították meg. Míg az 1843/44. évi megyei összeírás Losoncon 14 zsidó családfõt írt össze 53 személlyel, addig Losonctugár esetében 42 családfõrõl, összesen 181 személyrõl tett említést. A losonci zsidók között ekkor kereskedõt, spekulánst, alkuszt, traktérost (vendéglõst), boltost és ezüstmûvest találunk. Átlagos évi bevételük 80–250 forint volt. A legnagyobb jövedelemmel, 560 forinttal Steiner Márton rendelkezett. (A losonci zsidóság majd csak a kiegyezést követõ gazdasági fejlõdés idõszakában töltött be jelentõs szerepet a megye és a város gazdasági, ipari és kereskedelmi életében.) A késõbb nagyrészt Losoncra költözött tugári zsidóság 1848-ban már 73 családból állt. A lélekszámot tekintve nem kevesebb, mint 335 fõ élt a kis mezõvárosban. Közülük 16-an születtek külhonban (Cseh-, Morva- és Lengyelországban), a megyén belülrõl leginkább szécsényi, balassagyarmati, szügyi születésûek telepedtek itt meg. De jöttek pl. Bercelrõl, Mohoráról, Apátfalváról, Gácsról és Nógrádmarcalról is. Az idegenek többnyire Pásztó, Miskolc, Gyöngyös, Lovasberény, Pozsony zsidó közösségeibõl érkeztek. De települtek ide Tatáról, Pestrõl, Bajáról, Tokajból és Szikszóról is. A lakosok közül tizenkilencen kereskedõk vol-
tak, de emellett az itteni zsidók számos foglalkozást ûztek még. Akadt köztük szattyános, virslis, cipész, mészáros, gyapjúnyíró, ötvös, üveges, tímár, szalajkás (hamuzsírfõzõ), könyvkötõ, festõ és varrónõ is. Az értelmiségi réteget három orvos, három tanító, valamint egy-egy nevelõ, kántor, rabbi, jegyzõ és bába képviselték. Hittársaikhoz hasonlóan többnyire német vezetéknevet és biblikus utónevet használtak: pl. Braun Ábrahám, Deutsch Náthán. Nem mentek ritkaságszámba közöttük a hét–nyolc gyermeket nevelõ családok. A szabadságharcot követõen Losonc zsidó népessége folyamatosan nõtt, Tugáré pedig csökkent. 1852-ben még a tugári tisztségviselõk adatait írták össze a megyefõnöki hivatalban a hitközségek felsorolásánál: Moritz Schenk, Salamon Mandel, Ludvig Büchler, Leopold Sachar, Joachim Meizner, Abraham Meizner. A kóser hús kimérésére vonatkozólag az elsõ szerzõdést 1851-ben kötötte a hitközség. Örökségi ügyben 1852-ben ítélkeztek elõször. Azért, hogy a losonci zsidó lakosság beiktatást nyert az összes községi és lakossági jogokba és rendes polgároknak jelentették ki õket, 10 aranyat tartoztak befizetni a város pénztárába. Ez természetesen csak azokra vonatkozott, akik 1851 februárjában már a község területén laktak. Az adók behajtására nemegyszer a közigazgatási hatóság segédletét is igénybe kellett venni, ami azt mutatja, hogy a helyi izraelita közösség egyikmásik tagja nyomorúságos anyagi helyzetben tengõdött. A hitközség szegénysége miatt jó ideig templomot sem építhettek. Késõbb pedig, mikor a felépített kis templomot a tûzvész elpusztította, anyagi források hiányában sokáig nem állt módjukban újat emelni. Magánházban bérelt imaházzal kellett beérniük. Még ezt a szûkös és ideiglenes célokat szolgáló imaházat is csak úgy tudták fenntartani, hogy az 1851-ben esedékes adót és a pap járandóságainak fedezésére kivetett adókat a hatóságok segédlete mellett hajtották be a losonci, füleki és sztregovai kerületekben lakó zsidóktól. (Ez azt is mutatja, hogy a hitközség szinte az egész északnógrádi rész zsidóságát a kebelében tudta.) Ilyen körülmények között állandó rabbit se tarthattak, egészen 1851-ig. A rabbinusi teendõket úgynevezett vándor és rövid idõre megtelepedõ 181
talmudisták látták el. Ez az állapot azonban mindinkább tarthatatlanná vált, és „végsõ erõfeszítések árán” 1851-ben rendszeresítettek egy rabbiállást. (A hitközség irattárát tanulmányozók arra a következtetésre jutottak az 1930-as években – ma már ezek az iratok nincsenek meg –, hogy már 1848-ban is lehetett a losonci hitközségnek rabbija, éspedig Högyész Moshe személyében, aki a szabadságharc leverése után bevonuló osztrák–orosz csapatoktól sokat szenvedett ismert magyar érzelmei miatt. Állítólag a muszkák el is hurcolták.) Az elsõ rabbi, akirõl a feljegyzések is megemlékeznek, Goldzieher Majer Hirsch, a világhírû magyar orientalista, Goldzieher Ignác nagybátyja volt. 300 forint jövedelemmel rendelkezett, és 150 család tartozott a lelki vezetése alá. Mesterségét Ádler József balassagyarmati rabbinál tanulta ki. Õ oktatta a közösség sakterét is Pastoha Lõrinc szolgálataiért 120 forintot fizettek. Goldziehert 1851-ben választották rabbivá. Úgy látszik, hogy tudásszomja erõsen a világi tudományok felé terelõdött, és nem volt elég konzervatív a nagyszámú losonci ortodox szemében. Hét évi lelkészkedése alatt állandóak voltak a belviszályok. Az intrikák következtében 1858 végén távoznia kellett. Utódja, az ortodoxok nyomására, Singer Jakab lett, aki ellen viszont túlzott konzervativizmusa miatt a haladó szellemû hitközségi tagok foglaltak állást. A Losonctugáron letelepedett zsidó családok már a 1820-as években létrehozták imaházukat, amely a tugári piactéren épült fel. A visszaemlékezések szerint ez a város 1849. augusztusi elpusztításakor leégett. Az új imaházat 1850-ben építették fel, az egykori evangélikus líceum közelében (a mai neológ zsinagóga helyén). A hitközség az ötvenes években egyre jobban népesedett, és a 60-as évek elején elhatározták, hogy új istentiszteleti helyet emelnek a régi helyébe. 1862-ben már rendelkeztek azzal az összeggel, amely lehetõvé tette a terv valóra váltását. Az építést tetemes, 23 000 aranyforintnyi költséggel, 1863ban kezdték el Schmiedl Albert akkori hitközségi elnök irányításával. Az épület mór stílusban készült, sarkain négy magas, karcsú toronnyal. 1924-ben az új, ma is álló neológ zsinagóga építésekor bontották le. A templom építéséig a haladó szellemû tagok kerültek túlsúlyba a hitközségben akik nem tudták 182
megbocsátani konzervatív társaiknak Goldzieher rabbi eltávolítását. A templomépítés és fõleg az alapkõletétel alkalmával kirobbantak a régóta érlelõdõ ellentétek. A többségben levõk „a haladás szellemében” odáig mentek el, hogy a templomi alapkõletételi avatóbeszédet Braun Salamon putnoki rabbi magyar nyelven tartotta meg. Ezzel aztán végleg betelt a pohár. A hitközség több tagja nem lépte át többé az új templom küszöbét, és külön imaházban végezte az istentiszteletet. Az ellentéteket még fokozták a kongresszusi események. 1868-ban, a végsõkig feszült ellenségeskedés atmoszférájában a konzervatívok jelentékeny csoportja kilépett a hitközségbõl és megalkotta az ortodox szervezetet, amely hivatalos elismerés hiányában az 1888. évi vallás- és közoktatásügyi minisztériumi rendelkezés folytán csak mint imaegyesület mûködhetett, mégpedig a hitközség fennhatósága alatt. Csupán 1920-ban, már a csehszlovák kormánytól nyert engedély alapján alkothatták meg önálló alapszabályukat. Hivatalos kilépésük dátuma tehát csak innen számítódik, bár „a lelki elzárkózás és különülés” már a templomavatás napjától kezdve külön közösségbe tömörítette õket. A kilépõ ortodox hívõk száma meglehetõsen jelentékeny volt, és ez a hatvanas évek elején sok nehézséget okozott a hitközségnek. A tagok száma csökkent, ennek ellenére a nagyobb terheket vállalniuk kellett. Beruházásokra és intézmények létesítésére így csak késõbb kerülhetett sor, amikor Losonc már kereskedelmi és ipari központtá fejlõdött, és ezzel párhuzamosan a hitközség tagjainak létszáma is megsokszorozódott: míg 1860-ban, tehát a templomalapítás évében mindössze 120 adófizetõ tagja volt, 1900-ig ez a szám 270-re növekedett. 1920-ban 470, 1932-ben pedig már több mint 600 adófizetõ tagja volt a losonci izraelita anyahitközségnek. 1878-ban a gyarapodás olyan méreteket öltött, hogy iskola létesítésére is gondolhattak. A losonci izraelitáknak 1851-tõl 1864-ig csak magánjellegû iskoláik voltak. A hitközség 1864-ben nyitott egy háromosztályú népiskolát, ebben három tanító, valamint egy „munkatanítónõ” mûködött, és 120–140 tanuló tanult. A bérházban fenntartott intézmény azonban anyagi okokból 9 év múlva feloszlott. 1873–1878-ig Frendenberg Antal tartott fenn a városban egy magántanodát. 1881-
ben végre eredményes megoldás született, a teljesen osztott osztályokkal mûködõ hitközségi iskola új, saját épületbe költözhetett. Ebben öt, tágas tanterem szolgálta a nevelést, udvarral és „tornatérrel”. „Az iskola egyike a legjobban fölszerelteknek, el van látva tanszerekkel, könyvtárral eléggé bõven” – jegyzi meg az intézmény ismertetésekor Pacséri Károly monográfiája. Külön kiemelik, hogy a hitközség „a tanítókat is illendõen díjazza”, és az izraelita nõegylet a szegény tanulókat ruházattal látja el. Fõként a városi zsidóság gyermekei tanultak itt, de sokan a vidékiek közül is ide járatták gyermeküket, mivel „a tanítás magyarul folyván, könnyen elsajátíthatják ezt a nyelvet” (otthon tehát inkább a jiddis vagy a német járhatta). A 19. és 20. század fordulóján az intézménybe átlagosan 200 tanuló járt. Vallásra nézve mind izraelita volt, a nemzetiséget tekintve 10–11-en vallották magukat németnek, húszan szlováknak, míg a többiek mindannyian magyar anyanyelvûnek. Az államfordulat után, járási hatáskörrel, elemi zsidó népiskolaként mûködött. A továbbra is magyar tanítási nyelvû intézmény a zsinagógával szembeni épületben volt elhelyezve. 1922/23-ban 4 osztályban 159, 1927/28-ban 159 tanulója volt. Az iskolában eredetileg 3, késõbb 5 osztályban öt tanító tanított, de – a növendékek számának csökkenésével – 1934-re ez ismét három tanítóra csökkent. 1934/35-ben három osztályába 55 fiú és 49 leány iratkozott be. Valamennyien magyar anyanyelvûnek vallották magukat. 1941-ben már csak 83 (42 fiú, 41 leány) tanuló járt a falai közé. Az államfordulat utáni elsõ igazgatója Domber Pál, akit Klein Jakab, majd Brakl Ignác váltott fel. Tanítója 1938-ig Roth Magda volt. Az iskolát 1944 áprilisában, a zsidóellenes intézkedések keretében szüntették meg. Önálló zsidó középiskola sem Losoncon, sem a régióban nem volt. A diákok a tanonciskolák mellett a Tanítóképzõt és az Állami Gimnáziumot látogatták. Rituális fürdõje már 1885-ben volt a hitközségnek. 1890-ben külön házat vettek a rabbi számára. A ma is látható neológ zsinagóga építését 1924ben, dr. Vajda Béla fõrabbi mûködésének 25 éves jubileuma alkalmából, dr. Oppenheimer Ferencnek, a hitközség elnökének javaslatára határozták el. A tervek elõkészítésére a közismert építészt, Baumhorn Lipótot (1860–1932) kérték fel, aki 22 zsi-
nagógát tervezett (pl. Cegléden, Gyöngyösön, Újvidéken, Liptószentmiklóson, Budapesten), közöttük a szegedit is, amely stílusában ihletõje volt a losonci épületnek. Ez a templom már teljes mértékben reprezentálja a losonci közösség jelentõségét. Egyszerû, de harmonikus egységet alkotó belsõ tere 1100 személy befogadását tette lehetõvé. Központi, négy oszlopon álló hatalmas kupolája 35,4 m magasságban van, melyet a fõhomlokzati oldalán két nagyobb, túloldali sarkain pedig 10 kisebb kupola vesz körül. Az épület, bár romos állapotban, de még ma is áll. A hitközség elnökei – az 1930-as évek közepéig bezárólag – idõrendi sorrendben a következõk voltak: Schenk Mór, Braun Ábrahám, Schmiedl Albert, Hirschl Albert, Schneller Farkas, Heksch József, Goldberger Dávid, Sommer Náthán, Sternlicht Vilmos, Schneller Károly, Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferenc és Sacher Gusztáv. Az 1920as és ’30-as években Herczog Ignác gyáros vette át a neológ közösség vezetését. Herczog 1864-ben született Szécsényben, s csak 1883-ban került Losoncra; 1923-ban választották elnökké. Több jótékonysági intézményt is vezetett. A losonci hitközség rabbijai közül Diamant Mór dr. 15 évig, Rosenthal Tóbiás 7 évig, Spira Salamon dr. 8 évig, Vajda Béla dr. 26 évig töltötte be a tisztséget. Az 1930-as években dr. Reschovszky Artúr volt a közösség lelki vezetõje. A hitközségen belül több, önálló alapszabálylyal rendelkezõ egyesület mûködött. A jótékonysági osztály 1893-ban alakult meg, és a szegény, munkaképtelen, özvegy, rászoruló tagoknak nyújtott támogatást. Ennek nagysága 1895ben heti 696 forint, 1900-ban 1146 korona volt. A Szentegylet elõdje, a Losonczi és Losoncz-Tugári Izraelita Betegápolási és Temetkezési Egylet alapszabályzatát 1880. július 30-án hagyták jóvá. A Chevra Kadisa 1891. december 6-án alakult, szabályzata 1892. január 26-án kapott miniszteri elismerést. Ekkori titkára Barta Lajos, elnöke Wohl Herman (1822–1899) volt. A késõbbi vezetõk közül a legkiemelkedõbbek között volt Wohl Adolf (1850–1918) és Kohn Ignác (1875–1931). Utóbbi, áldozatkészségérõl és jótékonyságáról, az egész megyében ismert volt. A Losonc melletti Budaszálláson született 1875-ben, és 1931 márciusában halt meg Bádenben. A losonci zsidó temetõben helyezték örök nyugalomra. A város egyik 183
legtekintélyesebb polgára volt, vezetõségi tagja számos egyesületnek. „Temetésén részt vett nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül Losonc város és környéke. Kohn Ignác mindenkor megbecsülést és tiszteletet szerzett a zsidóságnak” – írták róla 1933-ban. A Chevra Kadisa vezetõsége az 1930-as évek elején: elnök Rabin Pál, alelnök Büchler Gyula dr., titkár Schneller Pál dr., az ortodox hitközség kiküldöttje Gansel Gáspár, egyleti pénztáros Redlinger Jaques, pénzügyi ellenõr Reinitz Gyula, temetõfõgondnok Schmidl Sándor, egyleti gondnokok Barber Ignác, Blau Adolf, Diósi Farkas, Horn Sándor, gazdasági felügyelõ Kohn Félix, egyesületi ügyész dr. Hajós József voltak. Választmányi rendes tagsággal bírtak: Bíró Sámuel, Spierer Ernõ, dr. Hertskó Jenõ, Székely Rezsõ, ifj. Kohn József, dr. Keszler Lipót, Somló Gyula, Lederer Mór, Pollak Sigfried, dr. Rosenberg Miklós, Sacher Gusztáv, ifj. Sacher Gyula, Schwarz Artúr, Schwarz Dezsõ, Schwarz Jakab, Singer Márk, Szüsz Miksa, Ungár Miksa. A Losonczi Izraelita Nõegylet 1877. október 11én alakult meg Wohl Gáspárné választott korelnöknõ vezetésével. Az alapítás éveiben az alapszabályokkal akkor még nem rendelkezõ egyesületnek 27 tagja volt. Hivatalosan csak 1880. július 29-én alakult meg, amikor egyesületi alkotmányát a magyar belügyminisztérium jóváhagyta (a szabályzatot 1913. január 16-án megújították). Az elsõ évtized alatt a rendes tagok száma hetvenre emelkedett, az évi segélyek összege 528 forintot tett ki. A taglétszám húsz év múltán, 1900-ban a megosztott hitközségi élet dacára 196-ra emelkedett. A negyedik és ötödik évtizedben a tagok létszáma már elérte a 300-at. A nõegylet anyagi bázisa is szépen gyarapodott. Dr. Wohl Aladárné jelentõs, 2000 koronás alapítványa csakhamar követõkre talált. Egyebek mellett például a római katolikus Rittinger Pál 1911-ben 200 koronát hagyományozott mûködésének segítésére. Az egyesület elnöknõi: Sacher Gusztávné (20 évig), Kohn Ignácné (6), Sternlicht Sándorné (3), alelnökei: Vajda Béláné (18), Sternlicht Sománé (2), Kármán Zsigmondné (7), dr. Hertskó Jenõné (2 esztendeig) voltak. A pénztárnokságot Aranyossi Sándorné (13), Kármán Zsigmondné (7), az ellenõri tisztséget 20 éven át dr. Fischer Józsefné, a titkárságot ugyancsak húsz éven át Domber József töltötte be. 184
A Losonci Izraelita Leányegyesület 1906. június 5-én alakult meg, alapszabályát 1906. szeptember 11-én hagyták jóvá. Titkára dr. Oppenheimer Ferenc, míg elnöke Sacher Gusztávné lettek. 1906-tól 1924-ig saját hatáskörében és saját pénztárából intézte a szegény sorsú lánygyermekek felruházását. 1910-ben a hitközség – a Szentegylet és az izraelita leányegylet anyagi hozzájárulásával – saját hatáskörében megalapította a „Patronage Szövetséget”. Az országos „Patronage Szövetség” Rimaszombatból 10 gyermeket telepített Losoncra, az itteniek pedig magukra vállalták az eltartásukat és gondozásukat. A szövetség helyi szervezete 1921ben szûnt meg, feladatait az izraelita nõegylet látta el azután. A hitközség összességében – beleértve az alaptõkét és a kiházasítási alapot – a harmincas években már 16 alapítvánnyal rendelkezett. A losonci zsidók közül sokan harcoltak az I. világháborúban, közülük 19 személy halt hõsi halált. A város területén két zsidó temetõ van, melyek egymás közelében, az egykori Losonctugár területén találhatók. A régebbi a mai Mocsáry Lajos utcában, az idõsek otthona (az egykor városi kórház) épületével szemben található. Az 1820-as évek táján alapították a városba települt zsidó családok. A mintegy 6000 m2 nagyságú földterületet a Szilassy család biztosította számukra. Az újabb zsidó temetõ kialakítása után fõleg az ortodox irányzat képviselõi – férfiak és nõk vegyesen – temetkeztek a régibe. A legutolsó elhantolásra az 1940-es években került sor. Kelet-nyugati tájolású, a sírok eléggé rendezetlen sorokban vannak. A legrégebbi sírköveket a 18. század elsõ felében állították fel. Hasonló tájolású az új zsidó temetõ is, amely a Tugári tér északi sarkán, az egykori fiúkollégium épületével szemben, a mai Vajansky út mellett található. A városi képviselõ-testület 1871. április 22-i határozatával hagyta jóvá a terület átengedését. A hitközség 1375 négyszögöl nagyságú ingatlant kért, de a testület csak 600 négyszögölt hagyott jóvá. Azzal a megjegyzéssel, hogy a maradék területet temetkezési helyül fenntartja, de csak akkor utalja át a hitközségnek, ha annak szüksége lesz rá. Az 1944-es „végsõ megoldás” gondoskodott arról is, hogy erre ne kerüljön sor. Kezdetben a neológok, késõbb, az I. világháború után (a mai napig) már ortodoxok is temetkeztek ide. Ma is a leg-
szebb felvidéki zsidó temetõk közé tartozik. Sorai számozottak, rendezettek, a közepén vezetõ sétány két részre osztja. A vandál kezek számos sírkövet ledöntöttek és megrongáltak, sírfeliratokat csúfítottak el zsidóellenes jelszavakkal és rajzokkal. A temetõ közepén található az 1909-ben felépített halottas ház. Ebben a temetõõr részére is készült egy kis lakás, amely jelenleg is lakott. Falán két magyar nyelvû emléktábla található, melyek Wohl Izraelnek (1786–1848), valamint szilasi és pilisi id. Szilassy Józsefnek (1755–1836) állítanak emléket. Az elõbbi táblára vésett felirat ez: „A losonci izr. hitközség és Chevra Kadisa alapítójának az elévülhetetlen hála jeléül”, míg az egykori földesúré a következõ: „A losonci Chevra Kadisa elsõ nagy jótevõjének, a magyar szent korona õrének, Torna vármegye fõispánjának, a dunántúli ev. ref. egyházkerület fõgondnokának emlékére”. Az épület tetõzetét 2004 õszén kijavították. A tervek szerint zsidó múzeumot szeretnének berendezni benne. A temetõ hátsó részében az I. világháborúban elesett hõsök sírjai találhatók. A századfordulóra Losonc kereskedelmének mintegy 80 százalékát zsidók irányították, a város legtöbb adót fizetõ polgárainak csoportját nagyrészt õk alkották (pl. 1912-ben a 37 virilis között 25 izraelita volt). A hitközség tagjai által létesített legjelentõsebb ipari és gazdasági vállalatok: Sternlicht és Társai elsõ magyar bádog- és vasedény-zománcozó gyára (1884/85-ben alapították), Herczog és Kohn szeszgyára (alapították 1891-ben, eredetileg nagyraktárként mûködött), Tarján Ödön mezõgazdasági gépgyára (1904), Lengyel Dezsõ szeszgyára (1910), Schwarc Jakab termény-, illetõleg ifj. Schwarc Sándor gyarmatáru vállalata. A 20. század elsõ felében a nagyobb birtokokon mintagazdaságokat vezettek: losonczi Herzog Ignác, Sacher Gusztáv, Lengyel Dezsõ, Weisz Róbert, Weisz Samu, Schwarc Dezsõ, Fleissig Sándor és Kertész Árpád. A felsoroltak mellett említésre érdemesek további zsidó személyiségek is, pl. dr. Barta Mór (szül. 1873), a losonci gimnázium tanára, számos irodalmi, színháztörténeti tanulmány és könyv szerzõje, Gedõ Grünwald Miksa (1858–1933) matematikatanár, Vajda Béla (1861–1926) rabbi, író, dr. Patak Károly (1883–1915), az I. világháborúban önkéntesként bevonuló, hõsi halált halt tanár, a losonci cserkészmozgalom megalapítója. Mühlstein Ber-
nát (1875–1929) a LAFC (Losonci Athletikai Fottbal Club, 1902) alapító tagja volt. A vezetõségben vállalt szerepet Wohl Adolf (alelnök), dr. Sacher Aladár (titkár). A losonci torna- és vívóegyesület alapító tagjai és vezetõi között sorolják fel forrásaink Deutsch Bertalant, dr. Hoffman Lipótot, Rittinger Pált, Wohl Adolfot, továbbá Wohl Lajost. Végül közöljük a neológ hitközség vezetõségének utolsó, általunk ismert névsorát, 1933-ból. Az elnök Herczog Ignác gyáros, alelnök Fleissig József, iskolaszéki elnök ifj. Schwartz Sándor, iskolaszéki alelnök Stern Gyula dr., kultuszbizottsági elnök Schwartz Jakab, a jótékonysági osztály elnöke Kohn József, helyettese Krausz Fülöp, pénzügyi elöljáró Heksch Béla, pénztárnok Reinitz Gyula, templomgondnokok Demeter Jakab, Freisinger Soma, Hegedûs Jenõ és id. Schwarz Sándor, hitközségi gazda Róna Sándor, hitközségi ügyész Kemény Adolf dr. voltak. Az elöljáróságba választott tagok: dr. Keszler Lipót, dr. Oppenheimer Ferenc, Engel Miksa, dr. Hertsko Jenõ, Herczog Sándor, Kertész Árpád, dr. Schenk Károly, Lantos Jenõ, Léderer Mór, Nagy Jakab, Redlinger Jaques, dr. Reinfeld Bertalan, Schwarz Artúr, Schwarz Dezsõ, dr. Singer László, Stellner Géza, Tausz Jakab, dr. Tausz Lipót, Weiner Sándor. Az ortodox hitközség elnöki tisztét 1933-ban dr. Keleti Lajos töltötte be. Losonc izraelita lakosságának lélekszáma a Kiegyezés után a következõképpen alakult: 1880: 1193, 1900: 2057, 1910: 2135, 1919: 2087, 1936: 2278 fõ. A Zsidó Lexikon szerzõi 1929-ben a hitközség lélekszámát 2000 fõre, a családok számát 500-ra, az adófizetõkét pedig 572-re tették. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedõ, 12 gazdálkodó, 50 szabadpályán levõ, 8 tanító, 167 kereskedõ, 21 ügyvéd, 5 köztisztviselõ, 10 munkás, 4 nagyiparos, 14 orvos, 28 magántisztviselõ, 1 vállalkozó, 40 iparos, 4 mérnök, 8 magánzó és 137 egyéb kenyérkeresettel rendelkezõ személy élt a városban. A trianoni békediktátum a Felvidékkel együtt Losonc városát is elcsatolta Magyarországtól, mely csak az elsõ bécsi döntés után tért vissza az anyaországhoz. 1941-ben 1747 (11,7%) izraelita és 70 keresztény vallású losonci polgárra vonatkoztak a zsidótörvények. 1944 tavaszán a neológ és ortodox hitközség még egyaránt mûködött. Az elõbbinek körülbelül 1400 tagja és 388 adófizetõje volt, az elnöki pozíciót dr. 185
Kemény Adolf ügyvéd töltötte be, az anyakönyvvezetõ rabbi feladatait pedig a már említett dr. Reschofszky Artúr látta el. A hitközség jelentése szerint 8 alkalmazottat fizettek, és még mûködött a neológ hitközség négy felekezeti intézménye is (Chevra Kadisa, Izraelita Nõegylet, Leányegylet, Pártfogó Iroda). A 325 fõs és 59 adófizetõt felmutató ortodox közösség elnöki feladatait Beck Adolf kereskedelmi utazó látta el, anyakönyvvezetõ rabbija Unsdorfer Henrik volt. Saját pénztárukból négy alkalmazott munkáját honorálták. Fenntartottak egy aggmenhelyet is. Zsinagógájuk építését 1929-ben kezdték el, és a mai M. R. Štefánik lakótelep helyén 1930. augusztus 31-én avatták fel. A 24,15x13,20 méter alapterületû templom elõtérbõl, szentélybõl, a bejárat felett kialakított téli imahelyiségbõl állott. Helyet kapott benne egy kis ülésterem és rabbihelyiség is. A szentély oldalán galériát alakítottak ki. A bejárat felett, a homlokzaton héber szöveg és a Dávid-csillag volt elhelyezve. Az épületet 1969-ben bontották le. A város a Losonci járás székhelye volt. A járáshoz tartozó települések közül 1941-ben a következõkben éltek zsidók: Fülek (205 izraelita, 9 megkeresztelkedett zsidó; összlakosság: 5415 fõ), Fülekkovácsi (6, 0; 767), Fülekpilis (4, 0; 868), Fülekpüspöki (1, 0; 976), Gács (26, 0; 958), Losoncapátfalva (6, 11; 1330), Mucsény (4, 0; 750), Panyidaróc (1, 0; 754), Pinc (7, 1; 460), Ragyolc (19, 0; 1832), Rapp (1, 1; 733) Terbeléd (4, 0; 639). A losonci közösség mártírjainak nevét a háború után sem vésték emléktáblára. Kis emlékmûvüket az új zsidó temetõben, az imaház bal oldalán állították fel. Tervezõje és készítõje Winkler Oszkár losonci származású építész. A mára megmaradt, kis létszámú hitközség minden évben július elsõ felében emlékezik meg a Losoncról és környékérõl elhurcolt zsidó lakosokról. A temetõ több sírhelyén utólagos feliratokkal jegyezték fel az elhurcoltak, a koncentrációs táborokban elhunytak neveit. Az áldozatok azonosítása során az állami anyakönyvekre és a Yad Vashem adatbázisára hagyatkoztunk. Ezt egészítettük ki Puntigán József várostörténész gyûjtésével, mely az új zsidó temetõ síremlékeirõl írta le azokat a sorokat, amelyekkel a holocaust-áldozatok nevét, adatait örökítették meg a túlélõ hozzátartozók. Abból adódóan, hogy a két világháború között 186
Losonc a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, a losonci zsidó családok megõrizhették, továbbépíthették azokat a családi kapcsolatokat, amelyeket évtizedek, helyenként századok alatt építettek ki a Felvidéken. (További vizsgálatok mutathatnak rá arra, hogy az újonnan kötött házasságaik milyen arányban hoztak vagy vittek házasfelet a csonkamagyarországi részekrõl, ill. részekre.) Ebbõl adódóan számos losonci származású családtag tartózkodott a háború elsõ éveiben a Szlovákiánál maradt területeken. Õk részben állandó lakhellyel rendelkeztek, azonban bizonyára voltak olyanok is köztük, akiket ideiglenesnek szánt tartózkodásuk alatt ért 1942-ben a szlovenszkói deportálás (ami Magyarországon 1944-ben játszódott le, az itt már ekkor megtörtént). Nevük nem került fel a listánkra, most mégis közöljük, hogy emléküket ilyen módon is megõrizzük, mint egykori nógrádi polgártársainkét: Bloch Erna, Csillag Lõrinc, Demeter Jakab, Glück Magdolna, Kleinné Grün Karolina Ilona, Kornél András, Zoltán Margit, Blauweisz Eliahu, Blauweisz Chaim, Blauweisz Rivka, Blauweisz Zeev, Fabriczki Lipót, Fabriczki Lipótné Grósz Katalin, Galánti Borbála, Geiger Rozália, Gerzson Ferdinánd, Juda László, Kahan Cecília, Klein Éva, Kürti György, Leimdorfer Erzsébet, Lichter Fáni, Popper Erzsébet, Rozhenstein Samu, Rübner József, Schlesinger János, Schönfeld Bertold, Steiner Adolf, Sterlinger Rozália, Weinberger Simon Sándor, Jellinek Stefánia, Grünwald Ilona, Grünwald József, Grünwald László, Rozhenstein Adolf, Grünfeld Ilona, Grünfeld Renáta, Grünhut Anna, Fischer Béláné Katz Rivka, Haás Éva, Haás Khaim, Schein Fülöp, Schein Fülöpné Hertz Lina, Bloch Lilla Fischer Ernõ, Grünfeldné Kemény Erzsébet. Az áldozatok listájának vizsgálatakor mindenekelõtt számba vettük a képzett adatbázis forrásait. A következõ, amit vizsgáltunk, hogy két fõ for-
Forrás Anyakönyvek
Fõ 612
Béke poraikra...
6
Losonci temetõ
108
YVI
327
Összesen
1053
rásunk, az anyakönyvek és a YVA adatai hogyan oszlanak meg az életkorok szerint:
Anyakönyvek
Fõ
%
mely a teljes névsort vizsgálja az egyes életkori csoportok szerint:
Életkor
Fõ
%
0–14
52
8,5
0–14
98
9,3
15–39
146
23,9
15–39
263
25,0
40–59
270
44,1
40–59
367
34,9
60–
142
23,2
60–
172
16,3
2
0,3
Ismeretlen
153
14,5
összesen
612
100
Összesen
1053
100
YVI
Fõ
%
ismeretlen
0–14
46
14,0
15–39
114
35,0
40–59
95
29,0
60–
29
9,0
ismeretlen
43
13,0
327
100
összesen
Nemek szerint 528 nõ és 522 férfi szerepel a névsorban, ami nagyjából a teljes népesség hasonló arányaival egyezik (3 esetben az adatok nem teszik lehetõvé a nem meghatározását.) A nemek életkor szerinti megoszlása: Ezt az adatsort egészíti ki utolsó táblázatunk,
Nõk 0–14 15–39 40–59 60– ismeretlen összesen Férfiak 0–14 15–39 40–59 60– ismeretlen összesen
Fõ 51 135 186 82 74 528 Fõ 46 127 181 90 78 522
% 9,7 25,6 35,2 15,5 14,0 100 % 8,8 24,3 34,7 17,2 15,0 100
Az adatok jól érzékeltetik a vészkorszak túlélési lehetõségeit: a kisegítõ munkaszolgálatra bevonultatott fiatal, középkorú férfiak nagyobb arányú életben maradását, illetve ezzel ellenkezõleg, a fiatalabb nõi korosztályok magasabb arányú elhalálozását. A táblázatok összevetésével bemutathatjuk az események utáni hivatalos – általában a jogérvényesítéssel összefüggõ – emlékõrzés, valamint az 1950-es évek közepétõl rögzített, utólagos emlékezet szerkezeti eltérését is. Az anyakönyvekben a 40 év feletti korosztályok dominálnak, míg a személyesebb, az egyéni élményekhez kötött emlékezet egy fiatalabb népesség adatait õrizte meg. A túlélõk többnyire fiatalok voltak, akik saját korosztályaik – barátaik, rokonaik – nevét rögzítették a Yad Vashem Intézet adatlapjain. Ugyanakkor – ha arányaiban láthatóan több 14 éven aluli személy nevét õrizték meg, mint az anyakönyvek – a holocaust gyermekáldozatainak száma itt (is) erõsen alulreprezentált. Végül a hivatalos irat eredeti nyelvén közöljük annak a 222 személynek a nevét, akik – egy 1946ban készült kimutatás szerint – a háború után viszszatértek Losoncra: Altmann Dezider, dr. Samuel Altmann, Banéth Vojtech, Bánová Lili, Magdalena Becková, Mária Beerová, Berková Helena, Berková Eleonora, Bidermann Jozef, Blau Edmund, Helena Blumenfeldová, Herman Blumenfeld, Julius Blumenfeld, Breiner Eugén, Breuerová Klára, Brieger Zdenek, Bukorý Anton, Bukorá Bukoné, Cionová Regina, Cionová Elza, Czimet Samuel, Demeter Arnošt, Vd. Klára Demenyová, Dénešová Adrianna Ph hg., Deutschová Aranka, Diamantová Mária, Donách Eugén, Donáchová Frida, Dub Eu187
gen dr., Dubová Eva, Dubová Olga, Eber Alexander dr., Ehrenfeld Alexander, Fischer Eugen, Fischer Katarina, Fischer Mikuláš, Fodor Vojtech, Gandl Elza, Gandl František, Gandl Ružena, Gansel Jozef, Gansel Laura, Gansel Reneé, Garai Ján, Goldstern Dezider, Goldstern Mária, Gotrechová Ružena, Gros Armin, Gros Judita, Grossmanová Gizella, Grossman Ladislav, Grûn František, Grûn Ladislav, Grûn Arnošt, Grûnfeld Ferdinand, Grûnfeld Ferdinand, Grûnhut Maximilian, Guttfreund Zdenek, Haas Gejza, Haas Karol, Haraš Tibor ing., Havaš Vojtech, Hertško Arnošt, Hertško Stefan dr., Hekschová Irena, Heksch Jozef mrl., Herzog Imrich, Herzog Katarina, Himler Bartolomej a manž., Himler Pavel dr., Horovitz Tibor, Hronský Brednoch dr., Halaková Leuka, Lavarková Adela, Juakoviš Adolf, Juakoviš Adolf, Katzová Regina, dr. ¼udovit Keleti, Keleti Margitta r. Hercegová, Kemény Adolf dr., Kemény Irina vd., Karko Alexander, Karko Parlová rd., Kleinová Alžbeta, Klein Aladar dr., Klein Aladar dr., Klein Dezider, Klein Orlána vd., Klein Irina, Klein Klára, Klein Ladislav, Klein Zlata, Klein Zlata r. Rénesová, Klein Zoltán, Klein Alica, Kohn Ladislav, Kohn Mikuláš dr., Kaller Imrich dr., Korièanová Helena, Kredens Zola, Körpner Zdenek, Kuhnová Margita, Lantoš Štefan, Léderer Alexander, Léderer Ladislav, Léderer Pavol, Liebermann Arthur, Lipschitz Vojtech, Lõnne Barnabaš dr., Löwy Alexander, Lõwy Bedrich, Lõwy Elena, Lõwy Jozef, Lõwy Zuzana, Muký Alexander, Melá Margita, Mandel Ladislav, Mandel Ladislav, Markštein Alexander, Markštein Granlav, Markštein Rudolf, Markštein Tibor, Markus Eugén, Markus Eugén, Müller Zoltán, Oravsky Juraj dr., Oppenheimer Judita, Oppenheimer Rudolf dr., Oppenheimer Šarolta, Ottingerová Mária, Vd. Margita Pauncová, Plaèek Dezider, Plaèek Dezider, Plaèek Georgina, Pohronský Alexander ing., Preisach Michal, Radová Alžbeta, Rašofsky Ladislav, Alexander Reich, Reichmann Pavel Ph hg., Reinfeld Alexander, Reinfeld Zdenek, Reinhartz Markus, Reinitz Julius, Rendel Ladislav, Margita Rosenbergová, Rosenbaum Salamon, Rubin Ladislav, Rýl Ernest dr., Šunal Frant, Špitz Ladislav, Špitzerová Matilda, Štamler Adolf, Šteiner Dezidor, Štrelinger Alexander, Štrasser Vojtech ing., Šuráni Andrej, Schein Eugén Štefan, Schenk Egon, Schenk Karol dr., Schönwald Mikuláš, Schwarz Alexander, Schwarz Alexander dr., Schwarzova 188
Alžbeta, Schwarzova Arnošt, Schwarzova Arnast, Schwarzova Ella, Schwarz František, Schwarz František, Schwarz Juraj, Schwarz Juraj, Schweiczer František, Sacherová Ella, Sacherová Judita, Sacherová Klára, Sapóšnikov Abraham, Šandor Aurel ing., Séke¾ Rudolf, Skalický Juraj, Singer Mikuláš, Srnloriè Eliás, Sruloviè Eliás, Sruloviè Eliás, Pencer Pavel, Ladislav, Ungár Maximilián, Vajdová Lila, Vaš Pavel ing., Vizvári Andrej, Weiner Pavel dr., Weiner Pavel , Weiner Pavel, Weiner Pavel, Weiner Pavel, Weiner Olga, Weissová Irma, Weisz Jozef, Weisz Ladislav, Weisz Ladislav, Weisz Mirjan, Weisz Paola, Weisz Ružena, Weisz L. Štefan, Weisberger Pavel, Weisberger Rozália, Weisberger Tibor, Wettenstein Zdenek, Zoldánová Irena, Züszmann ¼udovit, Züszmann Magda, žoldošová Eva. LOSONCI ÁLDOZATOK Ádler Dezsõ = Zalner Anna • an: Rõmer Ilona • ap: Ádler Jakab • szh: Budapest • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ádlerné *Haás Lilla • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Andorfi György • an: Ziemlich Ernesztin • ap: Andorfi Károly • ék: 8 év • hh: – • af: anyakönyv Andorfi István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… Andorfi Istvánné *Elfer Klára • an: Wilcsek Paula • ap: Elfer Arnold • szh: – • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Andorfi Károly = Ziemlich Ernesztin • an: Mülhstein Janka • ap: Andorfi Miksa • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Andorfi Károlyné *Ziemlich Ernesztin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944? • hh: – • af: anyakönyv Bandi György • an: Cziegler Rózsi • ap: – • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Baneth Aladár • an: Baneth Piroska • ap: Baneth József • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Baneth Gizella • an: Baneth Piroska • ap: Baneth József • szh: Losonc • ék: 24 év • hé: 1944? • af: YVA Baneth Henrik • an: Baneth Piroska • ap: Baneth József • szh: Losonc • ék: 31 év • hh: – • af: YVA Baneth József = N. Piroska • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Baneth Józsefné *N. Piroska • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Baneth Karolina • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Baneth Nándor • an: Baneth Piroska • ap: Baneth József • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: – • af: YVA Baneth Sándor = Bartos Erzsébet • an: Baneth Piroska • ap: Baneth József • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bánó Ferenc = Schwarz Lilla • an: Wilheim Zsófia • ap: Bánó Lipót • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Barber Ferenc = Altmann Jolán • an: Reiner Rozália • ap: Barber Ignác • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Barber Ferencné *Altmann Jolán • an: – • ap: – • szh: Gács • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Barber Jenõ = Altmann Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Barber Jenõné *Altmann Margit • an: – • ap: Altman Dávid • szh: – • ék: 29 év • hé: – • af: YVA Beck Ábrahámné *Ungár Eszter/Emma • an: Spitzer Mirjam • ap: Ungár Salamon • szh: Vác • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beck Adolf = Ungár Etel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beck Adolfné *Ungár Etel • an: Spitzer Mirjam • ap: Ungár Salamon • szh: Balassagyarmat • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beer Adolf = Grünfeld Berta • an: Beldegrün Teréz • ap: Beer Mór • szh: – • ék: 58 év • hé: – • af: YVA Beer Adolfné *Grünfeld Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beer Gusztáv = Stérer Mária • an: Beldegrün Rozália? • ap: Beer Mór • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Beer József • an: Beldegrün Teréz • ap: Beer Mór • szh: Zakopane/Losonc • ék: 55 év • hé: – • af: YVA Bein Kálmánné *Fischer Friderika • an: Gross Fáni • ap: Fischer Salamon • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Beldegrün Jenõ = N. Magda • an: Beer Rozália • ap: Beldegrün Sámuel • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beldegrün Jenõné *N. Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beldegrün Sámuel = Beer Rozália • an: Goldstein Sára • ap: Beldegrün Áron • szh: Maruszyna • ék: 63 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz.
Beldegrün Sámuelné *Beer Rozália • an: Beldegrün Teréz • ap: Beer Mór • szh: Zakopane/Losonc • ék: 61 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Berczeller Bernát • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: Budapest • af: YVA • ill. biz. Berczeller Emánuel = Rusznyák Debóra • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berczeller Emánuelné *Rusznyák Debóra • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berger Miksa = Sári Rozália • an: Schlesinger Rozália • ap: Berger Dávid • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bergtraum Dezsõné *Lehr Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berkó Bertalan • an: Schönfeld Vilma • ap: Berkó József • ék: 21 év • hh: musz • af: anyakönyv Berkó Ferenc • an: Schönfeld Vilma • ap: Berkó József • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berkó József = Schönfeld Vilma • an: Rosner Sára • ap: Berkó Ábrahám • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berkó Józsefné *Schönfeld Vilma • an: Berkó Ágnes • ap: Schönfeld Bertalan • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berkó Sándor író, költõ • an: Stern Jozefa • ap: – • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Berkovits Gizella Éva • an: Lebovits Róza • ap: Berkovits Nátán • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Berkovits Nátán Ferdinánd = Lebovits Róza • an: – • ap: Berkovits Bernát • szh: Palóc • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: YVA Berkovits Nátán Ferdinándné *Lebovits Róza • an: – • ap: Lebovits Sámuel • szh: Ungvár • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Bernáth Béla = Käldor Margit • an: Spitzer Berta • ap: Bernáth Lajos • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bernáth Béláné *Käldor Margit • an: Lõwy Rozália • ap: Käldor Mór • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bernáth Iván • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Bernáth Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Bicskei (Stern) Zoltán = Blau Regina • an: Weil Eleonóra • ap: Bicskei Mór • szh: Bicske • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: YVA Bicskei (Stern) Zoltánné *Blau Regina • an: Laufer 189
Regina • ap: Blau Adolf • szh: Léva • ék: 60 év • af: YVA Bing Aladár = Kácser Ilona • an: Blau Ilona • ap: Bing Lajos • szh: – • ék: 48 év • hé: – • af: anyakönyv Bing Olga • an: Kacser Ilona • ap: Bing Aladár • szh: – • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Biró Sámuel = Weisz Irén • an: Susmann Berta • ap: Hirschler Herman • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Biró Sámuelné *Weisz Irén • an: Steiner Berta • ap: Weisz Adolf • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blau Edéné *Horn Margit • an: Wohl Malvin • ap: Horn Sándor • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blau Imréné *Reinfeld Aranka • an: Lõwy Janka • ap: Reinfeld Antal • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blau Károlyné *Klein Karolina • an: Sternlicht Terézia • ap: Klein Sándor • szh: – • ék: 71 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bloch Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blochné *Ludwig Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blum Ignác = Róthstein Piroska • an: Selkovits Gizella • ap: Blum Chaim • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blum Ignácné *Róthstein Piroska • an: Weisz Kornélia • ap: Róthstein Adolf • szh: Losonc • ék: 49,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blum Jenõ = N. Anna • an: Pravnik Lea • ap: Blum Ábrahám • szh: Ungvár • ék: 27 év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenfeld Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blumenfeld Gyuláné *Finál Ilona • an: Sesler Gizella • ap: Finál Lajos • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenfeld Herman = Steiner Ilona • an: Weisz Júlia • ap: Blumenfeld Izidor • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenfeld Hermanné *Steiner Ilona • an: Surányi Jozefa • ap: Steiner Jakab • szh: – • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenfeld Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blumenfeld Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. 190
Blumenfeld Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blumenfeld Zana • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Blumenthál Ervin • an: Schwarz Erzsébet • ap: Blumenthál Lajos • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál Jenõ • an: Haupt Gizella • ap: Blumenthál Sándor • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál Lajos = Schwarz Erzsébet • an: Lõwy Hermina Sára • ap: Blumenthál Károly • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál Lajosné *Schwarz Erzsébet • an: Grosmann Irén • ap: Schwarz Fülöp • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál László • an: Haupt Gizella • ap: Blumenthál Sándor • szh: – • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál Sándor = Ohrenstein Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Blumenthál Sándorné *Ohrenstein Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 47 év • hé: – • af: anyakönyv Bodner Menyus • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Bokor Dezsõné *Surányi Kornélia • an: Steiner Júlia • ap: Surányi László • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Braun Adolfné *Szügyi Malvin • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Braun Gyula = Reichmann Károlina • an: – • ap: Braun N. • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Braun Gyuláné *Reichmann Karolina • an: Tausz Júlia • ap: Reichmann Mór • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Braun Lajosné *Klein Aurélia • an: Gerson Terézia • ap: Klein Dániel • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Braun Mór = N. Khana • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Braun Tódorné *Surányi Matild • an: Berger Magda • ap: Surányi Mór • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Breier Vilmos = N. Ilona • an: N. Fáni • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Brieger Péter Ferenc • an: Gerõ Magda • ap: Brieger Zoltán • szh: – • ék: 6 év • hh: – • af: anyakönyv
Brieger Zoltánné *Gerõ Magda • an: Róth Teréz • ap: Gerõ Károly • ék: 29 év • hh: – • af: anyakönyv Brüll Zoltán partizán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Buchbinder Dezsõ = Hammermüller Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Buchbinder Dezsõné *Hammermüller Erzsébet • an: Neisel Fáni • ap: Hammermüller Vilmos • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Bukszbaum Rudolf = Kohn Ilona • an: Goldperger? Netta? • ap: Bukszbaum Adolf • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Büchler Béla • an: Deutsch Berta • ap: Büchler Pál • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Büchler Gábor = N. Irma • an: – • ap: – • szh: Losonc/Fülek • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: YVA Büchler Gáborné *N. Irma • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Büchler Gyula, dr. = Lakner Gizella • an: Mahler Mira • ap: Büchler Miklós • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Büchler Gyuláné *Lakner Gizella • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Büchler Sándor • an: Blumenthál Anna • ap: Büchler Ármin • szh: – • ék: 32 év • hh: – • af: anyakönyv Címer Ábrahám = Müller Friderika • an: Stern Terézia • ap: Címer Fischl • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Címer Ábrahámné *Müller Friderika • an: Freund Erzsébet • ap: Müller Ábrahám • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Címer Aladár • an: Müller Friderika • ap: Címer Ábrahám • szh: – • ék: 23 év • hh: – • af: anyakönyv Dann Goldstein Lipót = Vágó Valéria • an: Goldstein Fáni • ap: Dann Ábrahám • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Darányi Imre • an: Lantos Aranka • ap: – • szh: Losonc • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Davidovics Zindel • an: N. Perl • ap: Davidovics Msulam Zise • szh: Romuli • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Delej Dezsõ = Schein Klára • an: – • ap: – • szh: Komárom • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Delej Dezsõné *Schein Klára • an: N. Lina • ap: Schein Fülöp • szh: Losonc • ék: 59 év • af: YVA Demény Ede, dr. = Sarkadi Klára • an: Frank Irén • ap: Deutsch Henrik • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Demeter Dezsõ • an: Bernstein Rozália • ap: Demeter Jakab • szh: – • ék: 45 év • hh: – • af: anyakönyv Demeter Ernõné *Braun Hermina • an: Eckstein Mária • ap: Braun Adolf • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Dénes Miksáné *Székács Ilona • an: Weisz Paula • ap: Streisinger Ignác • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutsch Frigyes • an: Klein Mária • ap: Deutsch Jenõ • szh: – • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutsch Jenõ = Klein Mária • an: Lõwinger Jozefa • ap: Deutsch József • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutsch Jenõné *Klein Mária • an: Singer Matild • ap: Klein Sámuel • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutsch József = Rubin Aurélia • an: Lõwinger Erzsébet • ap: Deutsch Dávid • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutsch Róbert • an: Klein Mária • ap: Deutsch Jenõ • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Deutschberger Mórné *Mitelman Terézia • an: Elzak Cecília • ap: Mitelman Márk • szh: – • ék: 84 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Diamant László = Breuer Mária • an: Büchler Terézia • ap: Diamant Vavrinec • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Diamant Oszkár • an: N. Róza • ap: Diamant Gerzson • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: Budapest • af: YVA • ill. biz. Dickman Ernõné *Feledi Erzsébet • an: Sonnenschein Fáni • ap: Feledi József • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Diósi F-né *Gotfried Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Dohány Dávidné *Stern Ida • an: Lõwy Fáni • ap: Stern Gabriel • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Donáth Jenõné *Becker Sára • an: Steiner Karolina • ap: Becker Henrik • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Donáth Sándor • an: Jelenik Etel • ap: – • szh: Losonc • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: Budapest • af: Béke poraikra… • ill. biz. Dózsa Katalin • an: Lieterdorfer Berta • ap: Dózsa Pál • szh: Losonc • ék: 21 év • hé: – • hh: . • af: YVA Dózsa Pálné *Lieterdorfer Berta • an: N. Rozália • ap: Lieterdorfer József • szh: Rózsahegy • ék: 56 év • hé: – • hh: . • af: YVA • ill. biz. 191
Eckfeld Éva • an: Klein Hermina • ap: Eckfeld József • szh: – • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Eckfeld József = Klein Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Eckfeld Józsefné *Klein Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Eckfeld Magda • an: Klein Hermina • ap: Eckfeld József • szh: – • ék: 24 év • hh: – • af: anyakönyv Eckstein Adolfné *Krets Magda • an: Weisz Matild • ap: Krets József • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Eckstein Ernõ, dr. • an: Strausz Rozália • ap: Eckstein Gyula • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ehrenfeld Dávid • an: Steiner Eszter • ap: – • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA Ehrenfeld Herman = Steiner Eszter • an: Fischer Erzsébet • ap: Ehrenfeld Béla • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ehrenfeld Hermanné *Steiner Eszter • an: Kolmann Regina • ap: Steiner Simon • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ehrenfeld Jakab • an: Steiner Eszter • ap: Ehrenfeld Shalom Cví • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Ehrenfeld Sára • an: Steiner Eszter • ap: Ehrenfeld Henrik/Shalom Cví • szh: Losonc • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ehrenfeldné *Fischer Erzsébet • an: – • ap: Fischer Pinkász • szh: – • ék: 81 év • hé: • af: anyakönyv Eisdorfer Ferencné *Salpeter Jozefa• an: Pistiner Rivka • ap: Salpeter Izrael • szh: Bukovina • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Eisler Ignác = Weinberger Regina • an: Grünwald Regina • ap: Eisler Flórian • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Eisler Ignácné *Weinberger Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Elfer Arnold • an: – • ap: – • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Elfer Arnoldné *Wilcsek Paula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Elfer Eta • an: Wilcsek Paula • ap: Elfer Arnold • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: YVA Elfer Kára • an: Wilcsek Paula • ap: Elfer Arnold • szh: Losonc • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Elfer Ottó • an: Wilcsek Paula • ap: Elfer Arnold • szh: – • ék: 30 év • hé: 1943? • hh: musz • af: anyakönyv 192
Engel Erna • an: Eiser Etel • ap: Engel Ferdinánd • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Engel Ferdinándné *Eiser Etel • an: Rottmann Janka • ap: Eiser Miksa • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Engel György • an: Weisz N. • ap: – • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Engel Miksa = Link Kamilla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Engel Miksáné *Link Kamilla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Erdélyi Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Ernst Imre • an: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Ernst Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Ernst Valéria • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Farkas Benjámin = Farkas Etel • an: Kohn Rozália • ap: Farkas Sámuel • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Farkas György • an: Gömöri Margit • ap: Farkas Zoltán • szh: – • ék: 8 év • hé: – • af: anyakönyv Farkas Zoltán = Gömöri Margit • an: Blumenthál Lívia • ap: Farkas Vilmos • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Farkas Zoltánné *Gömöri Margit • an: Gerson Gizella • ap: Gömöri László • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Feledi Erzsébet • an: Sonnenschein Fáni • ap: Feledi József • szh: – • ék: 46 év • hh: – • af: anyakönyv Feledi Józsefné *Sonnenschein Fáni • an: – • ap: – • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Feledi Terézia • an: Sonnenschein Fáni • ap: Feledi József • szh: – • ék: 44 év • hh: – • af: anyakönyv Fellerné *Blüth Elza • an: – • ap: – • szh: Sólyompuszta • ék: 39 év • hh: – • af: YVA • ill. biz. Fenyves Miklós = Huszár Jolán • an: Spitzer Berta • ap: Fleischer Izidor • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ferenci Józsefné *Weisz Zsófia • an: Wilner Matild • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Ábrahám Jehuda • an: Haás Aranka • ap: Fischer Sámuel Dávid • szh: Losonc • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Adolf = Welz Rozália • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Fischer Béla = Katz Rivka • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Béla = Neufeld Blanka • an: Farkas Rozália • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Béláné *Neufeld Blanka • an: Gross Netti • ap: Neufeld Adolf • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Cecília • an: Hercz Katalin • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 58 év • hh: – • af: anyakönyv Fischer Chaimné *Lax Ráchel • an: – • ap: Lax Chaim • szh: Kesovce • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Cví • an: Katz Rivka • ap: Fischer Béla • szh: Losonc • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Etel • an: Hercz Katalin • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Feiga • an: Katz Rivka • ap: Fischer Béla • szh: Losonc • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Ferenc = Singer N. • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Gyula • an: Neufeld Blanka • ap: Fischer Béla • szh: – • ék: 27 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Gyula = Weisz Fáni • an: Farkas Rozália • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Herman = Müller Irén • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: Losonc • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv Fischer Hermanné *Müller Irén • an: Rujder Mária • ap: Müller Herman • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer József • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer József = Pikler Blanka • an: Jamrich Jozefa • ap: Fischer Ignác • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Kornélia • an: Hercz Katalin • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Mária • an: Haás Aranka • ap: Fischer Sándor • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Mózes = Goldstein Klára • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Pál • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: musz? • af: anyakönyv
Fischer Sándor • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 21 év • hé: – • hh: Losonc • af: YVA • ill. biz. Fischer Sándor = Haás Aranka • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Sándorné *Haás Aranka • an: N. Jokheved • ap: Haás Jakab • szh: Losonc • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Sára • an: Haás Aranka • ap: Fischer Sándor • szh: Losonc • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Simon = Róth Margit • an: Gross Fáni • ap: Fischer Salamon • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Tamás • an: Weisz Fáni • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fischer Zsigmond = Margita Lemberger • an: Farkas Rozália • ap: Fischer Adolf • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fleischer Ervin = N. Elza • an: N. Paula • ap: Fleischer Adolf • szh: Reichenberg • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fleschner (Felichner?) Zsuzsanna, dr. • an: N. Erzsébet • ap: Fleichner Mihály • szh: Losonc • ék: 30 év • hé: – • hh: Magyarország • af: YVA • ill. biz. Fodor Hedvig • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Fodor Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Fodor Malvin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Fodor Tibor • an: Kohn Malvin • ap: Fodor Gyula • szh: Losonc • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Földi Marcell • an: Gottmann Margit • ap: – • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Frank Dezsõné *Sacher Mária • an: Frank Anna • ap: Sacher Sámuel • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Frank Sámuelné *Frank Anna • an: – • ap: Frank Adolf • szh: – • ék: 83 év • hh: – • af: anyakönyv Fráter Mártonné *Markstein Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Freisinger Árpád = Grün Erzsébet • an: Fischer Fáni • ap: Freisinger Sámuel • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Freisinger Árpádné *Grün Erzsébet • an: Defris Berta • ap: Grün Lajos, dr. • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Freisinger Marianna • an: Grün Erzsébet • ap: Freisinger Árpád • szh: – • ék: 10 év • af: anyakönyv 193
Freisinger Sámuelné *Fischer Fáni • an: – • ap: – • szh: – • ék: 79 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Friedmanné, özv. *Wiesner Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Frisch Emánuel = Tausz Etel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 77 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Frisch Emánuelné *Tausz Etel • an: Rosenberg Klára • ap: Tausz Zsigmond • szh: – • ék: 76 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fuchs Rózsa • an: – • ap: – • ék: 42 év • af: YVA Gábor (Grünhut) Khava • an: Markstein Olga • ap: Gábor (Grünhut) Miksa • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gábor (Grünhut) Miksáné *Markstein Olga • an: Wollner Antónia • ap: Markstein Jakab • szh: Harincsava • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gál Károly = N. Ella • an: N. Emma • ap: Gál Fülöp • szh: Nagybiccse • hé: – • hh: – • af: YVA Gál Károlyné *Polacsek Erzsébet • an: Grünberger Valéria • ap: Polacsek Ferdinánd • szh: Klacany • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gandl Gyuláné *Weisz Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 80 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gandl Sándor = Weiner Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gandl Sándorné *Weiner Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gansel Gáspár = Reif Hedvig • an: Fried Eleonóra • ap: Gansel Lipót • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gansel Gáspárné *Reif Hedvig • an: Weisz Cecília • ap: Reif Áron • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Garai Endre • an: N. Berta • ap: – • szh: Losonc • ék: 42,5 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Garai Endréné *Preisach Olga • an: Spitz Paula • ap: Preisach Emánuel • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gavallér Erna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Gavallér Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Gavallér Veronika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Gemeiner Herman, özv. = Schultz Hermina • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 57 év • af: anyakönyv Gemuth Herman = Herskovics Szerén • an: Fischer Rozália • ap: Gemuth Simon • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 194
Gerõ Károly = Róth Terézia • an: Goldfinger Rozália • ap: Goldfinger Izsák • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gerõ Teréz • an: – • ap: – • szh: Zólyom • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gerõ Tibor • an: Stern Cecília • ap: – • szh: Losonc • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Gerõfi Erzsébet = Tiefenbrunn János • an: Katona Irén • ap: Gerõfi Ernõ • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Glatter Ödön • an: Hersch Aglája • ap: – • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Glück Gyuláné *Schwarz Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldberger Fischel Efraim • an: Weiszberger Klára • ap: Goldberger Mór • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: YVA Goldberger Khana • an: Weiszberger Klára • ap: Goldberger Mór • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: YVA Goldberger Mórné *Weiszberger Klára Perl • an: N. Lea • ap: Weiszberger Fischl • szh: Polena • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Goldfinger család • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Goldschmidt Lipótné *Wolner Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: 82 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldstein Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Goldstein Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Goldstein Béláné *Lengyel Margit • an: Szügyi Cecília • ap: Lengyel Dávid • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldstein Dezsõné *Fischer Margit • an: Braun Karolina • ap: Fischer Henrik • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldstein Erzsébet • an: Fischer Margit • ap: Goldstein Dezsõ • szh: – • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldsteinné *Wiener Sarolta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Gottlieb Ferdinánd = Winter Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gottlieb Ferdinándné *Winter Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gottlieb Kämpfner Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Gottreich Márk = Klein Aranka • an: Spitzer Jolán • ap: Gottreich Sámuel • ék: 52 év • af: anyakönyv
Gottreich Sándorné *Holzweber Jolán • an: Kohn Mária • ap: Holzweber Fülöp • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gömöri Ede, dr. = Schwarz Olga • an: Márkus Gizella • ap: Gömöri Márton • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gömöri Géza = Grünfeld Irén • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Gömöri Gézáné *Grünfeld Irén • an: Blumenthál Hermina • ap: Grünfeld Adolf • szh: Gyetva • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gömöri Márton = Márkus Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 83 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Greiner Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Greiner Malvin • an: – • ap: Greiner Sámuel • szh: Szécsény • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Greiner Margit • an: – • ap: Greiner Sámuel • szh: Csalár • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosmann Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Aranka • an: Schwarz N. • ap: Grosmann Dezsõ • szh: – • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Bertalanné *Róth Júlia • an: Feldman Anna • ap: Róth Sámuel • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Dávid = Hammermüller Márta • an: N. Malvin • ap: Grosmann Rudolf • szh: Poland • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosmann Dávidné *Hammermüller Márta • an: – • ap: Hammermüller Ferenc • szh: Budapest • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosmann Dezsõné *Schwarz N. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Erzsébet • an: Ungár Etel • ap: Grosmann Sámuel • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Éva • an: Grünwald Jolán • ap: Grosmann Sándor • szh: Losonc • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosmann János • an: – • ap: – • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann József = Halás Katalin • an: Haás Júlia • ap: Grosmann Mór • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann József = Horowitz Irén • an: Seidner Sára • ap: Grosmann Farkas • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Grosmann László • an: N. Malvin • ap: Grosmann Rudolf • szh: Poloma • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Grosmann Mária • an: Ungár Etel • ap: Grosmann Sámuel • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Mórné *Haás Júlia • an: Tausz Rozália • ap: Haás Adolf • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 83 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Sándorné *Grünwald Jolana • an: N. Jozefa • ap: Grünwald Károly • szh: Krusetnica • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grosmann Tibor • an: Schwarz N. • ap: Grosmann Dezsõ • szh: – • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gross Bertalan • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Gross Sándor • an: N. Mária • ap: Gross Adolf • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gross Sándorné *Klein Malvin • an: N. Malke • ap: Klein Herman • szh: Bicske • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Gross Viktorné *Meisner Aranka • an: Schwarz Terézia • ap: Meisner Sámuel • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grün Dezsõ = Baneth Karolina • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grün Dezsõné *Baneth Karolina • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grün Erika • an: Glück Ilona • ap: Grün Ernõ • szh: – • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grün Ernõ = Glück Ilona • an: Baneth Karolina • ap: Grün Dezsõ • szh: Losonc • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grün Ernõné *Glück Ilona • an: Gelber Hermina • ap: Glück Sámuel • szh: Rózsahegy • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grün László • an: Baneth Karolina • ap: Grün Dezsõ • szh: – • ék: 38,5 év • hh: musz • af: anyakönyv Grünbaum Ábrahám = Schwarz Nelli • an: N. Rivka • ap: Grünbaum Ignác • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Ábrahámné *Schwarz Nelli • an: – • ap: Schwarz Jakab • szh: Heréd • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Árpád = Zeidner Hinda • ap: Grünbaum Lipót • szh: Losonc • ék: 39 év • af: YVA 195
Grünbaum Árpádné *Zeidner Hinda • an: N. Malka • ap: Zeidner Pinkász • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Gábor • an: N. Sára • ap: Grünbaum Ignác • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Gáborné *N. Nelli • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum László • an: N. Nelli • ap: Grünbaum Ábrahám • szh: Losonc • ék: 20 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Grünbaum Lipót = N. Gizella • an: N. Sára • ap: Grünbaum Ignác • szh: – • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Lipótné *N. Gizella • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünbaum Pál • an: Schwarcz Nelli • ap: Grünbaum Gábor • szh: Zagyvapálfalva • ék: 37 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Grünbaum Simonné *Kohn Sarolta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Grünbaum Zeev • an: Zeidner Hinda • ap: Grünbaum Árpád • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Grünbaumné *Grünbaum Aranka • an: Schwarcz Nelli • ap: Grünbaum Gábor • szh: Losonc • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünfeld Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Grünfeld Ferdinándné *Fischer Gizella • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünhut Éva • an: Markstein Olga • ap: Grünhut Miksa • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünhut Miklósné *Reinfeld Edit • an: Lõwy Janka • ap: Reinfeld Antal • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Guth Emánuelné *Kohn Klára • an: Brodi Rozália • ap: Kohn Márk • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Guth Veronika Ágota • an: Kohn Klára • ap: Guth Emánuel • szh: – • ék: 13 év • hh: – • af: anyakönyv Guth Zsuzsanna • an: Kohn Klára • ap: Guth Emánuel • szh: – • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Haás Biri • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: – • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Ernõ • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: Losonc • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Gejzáné *Braun Márta • an: Fischer Mária • 196
ap: Braun László • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Haás Ignác = Taub Adél • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Ignácné *Lõwy Adél • an: N. Mirjam • ap: Lõwy Simon • szh: Besztercebánya • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Iván • an: N. Piroska • ap: Haás Sándor • szh: Losonc • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Józsua • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: Losonc • ék: 20 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Károly = Frankl Irma • an: – • ap: Haás Jakab • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Haás Katalin • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: Losonc • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Khaimné *Kohn Cecília • an: – • ap: – • szh: Nagyszántó • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Malka • an: Kohn Cecília • ap: Haás Khaim • szh: Losonc • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: YVA Haás Sándor = Kun Piroska • an: Kolben Irma • ap: Haás Miksa • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hajós Tibor = Róth Magda • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 39 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hajós Tiborné *Róth Magda • an: N. Hela • ap: Róth Jakab • szh: Érsekújvár • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hammermüller György • an: Polacsek Margit • ap: – • szh: Losonc • hé: – • hh: musz • af: YVA Hammermüller Jenõ József • an: N. Frida • ap: Hammermüller Zeev • szh: Alsókubiny • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hammermüller Márta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Havas Béláné *Klein Gizella • an: Katz Rozália • ap: Klein Márton • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hazenfrantz Ábrahám • an: – • ap: – • szh: Csernovicz • ék: 3 év • hé: – • hh: Losonc • af: YVA • ill. biz. Hegyi (Altberger) József = Bock Valéria • an: – • ap: – • szh: Tiszaújlak • hé: – • hh: – • af: YVA Hegyi Józsefné *Bock Valéria • an: – • ap: – • szh: Bélabánya • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: YVA Heksch Béla = Heksch Margit • an: Weisz Berta • ap: Heksch Jozef • szh: – • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Heksch Béláné *Heksch Margit • an: Pfeffer Gizella • ap: Heksch József, dr. • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Heksch Éva • an: – • ap: Heksch László • szh: Budapest • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: YVA Heksch Irén • an: – • ap: Heksch Aladár? • szh: Zabar • ék: 30 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Heksch János • an: Lengyel Erzsébet • ap: Heksch Pál • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Heksch László = Márkus Irén • an: Schwarz Szidónia • ap: Heksch Dezsõ • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Heksch Pál = Lengyel Erzsébet • an: Heks Margit • ap: Heksch Béla • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv Heksch Pálné *Lengyel Erzsébet • an: Kohn Gizella • ap: Lengyel Dezsõ • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Heksch Szidónia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Heller Miklós • an: Seidner Sarolta • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hendler György • an: Blau Janka • ap: – • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hermin Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Hermin Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Hermin Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Hertsko Béla • an: Sonnenfeld Piroska (Aranka?) • ap: (Hertsko Jenõ, dr.?) • szh: – • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertsko Erzsébet • an: Stern Mária • ap: Hertsko Ernõ • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertsko György • an: Sonnenfeld Aranka • ap: Hertsko Jenõ, dr. • ék: 39 év • hh: – • af: anyakönyv Hertsko Jenõ, dr. = Sonnenfeld Aranka • szh: – • an: Goldstein Rozália • ap: Hertsko Bertalan • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertsko Jenõné *Sonnenfeld Aranka, dr. • an: Tauber Paula • ap: Sonnenfeld Bernát • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertsko Sándor = Sacher Irma • an: Goldstein Rozália • ap: Hertsko Bertalan • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertsko Sándorné *Sacher Irén (Irma?) • ék: 66 év • an: Schmidl Emília • ap: Sacher Henrik • szh: – • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hertskoné *Stern Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem.
Herzog Ignácné *Kohn Mária • an: Bleier Malvin • ap: Kohn Mór • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Himler Bertalan = Krausz Paula • an: Krausz Paula • ap: Himler Fülöp • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Himler Bertalanné *Krausz Paula • an: Braun Berta • ap: Krausz Péter • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Hobfinger (Goldfinger?) Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Hochfelder Erzsike • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Hochfelder Reneer • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Hochfelder Tibor • an: – • ap: – • af: losonci tem. Hoffman Gusztáv = N. Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: YVA Holczwéber Andorné *Kohn Rózsi • an: N. Gizella • ap: Kohn Antal • szh: Losonc • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: YVA Holländer Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Holländer Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Huber Imre = Blumenthál Erzsébet • an: Braun Erzsébet • ap: Huber Rudolf • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Izsák Pál • an: Guttmann Leóna • ap: – • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Jakab Lázárné *Doman Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Jelinek Adolfné *Engel Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Jónás Ernõné *Klein Sára • an: Gerson Terézia • ap: Klein Dániel • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Jutkovics Adolfné *Róthstein Margit • an: Weisz Kornélia • ap: Róthstein Adolf • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Jutkovics Viola • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 22 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Kácser Aladárné *Kácser Ilona • an: Feurman Jozefa • ap: Kácser Gabriel • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kállai András • an: Reismann Irén • ap: Kállai N. • szh: Losonc • ék: 33 év • hé: 1943? • hh: musz • af: YVA Kämpfner Gyuláné *Havas Erzsébet • an: Stern 197
Gizella • ap: Havas Salamon • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kämpfner Jakabné *Schwarz Gizella • an: Lusztig Jolán • ap: Schwarz Adolf • szh: Ajnácskõ • ék: 78 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kämpfner Tamás • ék: 15 év • an: Havas Erzsébet • ap: Kämpfner Gyula • szh: – • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kardos Erzsébet Rozália • an: Munk Vilma • ap: Kardos Fülöp • ék: 21 év • hh: – • af: anyakönyv Kardos Fülöp = Munk Vilma • an: Polacsek Katalin • ap: Kohn Ferenc • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kardos István • an: Herzfeld N. • ap: – • szh: Losonc • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Károlyi (Künstler) Sándor • an: – • ap: Károlyi (Künstler) József • szh: Losonc • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: YVA Károlyi (Künstler) Sándorné *Klein Hinda • an: – • ap: Klein Ignác Mór • szh: Gyulafehérvár • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Károlyi (Künstler) Tamás • an: Klein Laura • ap: Károlyi (Künstler) Sándor • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Kárpáti Miklós = Teikner Stefánia • an: – • ap: – • szh: Rimaszombat • ék: – év • hh: – • af: YVA Kárpáti Miklósné *N. Stefánia • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Kaufman Imre? • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Kelényi Dezsõné *Reiner Jolán • an: Kohn Janka • ap: Reiner József • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Keleti Dezsõ, dr. = Herzog Margit • an: Graul Malvin • ap: Kohn Henrik • szh: Losonc? • ék: 33 év • hé: – • hh: Budapest • af: anyakönyv • ill. biz. Keleti Henrikné *Kopp Gizella Augusztina • an: Schein Júlia • ap: Kopp Mór • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Keleti Lajos, dr. = Kertész Gabriella • an: Graul Malvin • ap: Kohn Henrik • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Keleti Lajosné, dr. *Kertész Gabriella • an: Kohn Paula • ap: Kertész Árpád • ék: 37 év • af: anyakönyv Kemény Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Kemény Adolfné *Porges Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kemény Irén • an: Weil Ilona • ap: Kemény Berta198
lan • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kemény István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Kemény Izidorné *Weisz Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kemény János • an: Porgesz Margit • ap: – • szh: Losonc • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Keményné *Schlesinger Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Kerpner Veronika • an: Grünwald Irén • ap: Kerpner Zoltán • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kerpner Zoltánné *Grünwald Irén • an: Gemeiner Berta • ap: Grünwald Jakab • szh: Selmecbánya • ék: 34 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Árpádné *Kohn Paula • an: Koricsán Katalin • ap: Kohn Dávid • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kiss Jakab = Weisz Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Ábrahám Dávid = Grünfeld Elka • an: – • ap: – • szh: Hodejov • ék: 50 év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Klein Ábrahám Dávidné *Grünfeld Elka • an: N. Mirjam • ap: Grünfeld Szélig • szh: Hodejov • ék: 54,5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Árpád = Goldfinger Klára • an: Katz Rozália • ap: Klein Márton • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Béla • an: Farkas Fáni • ap: Klein Károly • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Bertalan • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Klein Dánielné *Gerson Terézia • an: Schönwald Anna • ap: Gerson Jónás • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Dezsõné *Lõwy Rozália • an: Grünbaum Mária • ap: Lõwy Sámuel • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Dezsõné *Ulmer Katalin • an: Fraulz Margit • ap: Ulmer Herman • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Erzsébet • an: Büchler Júlia • ap: Klein Béla • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Éva • an: Lõwy Rozália • ap: Klein Dezsõ • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Éva • an: Ulmer Katalin • ap: Klein Dezsõ • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Klein Fábián = Ceisler Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 75 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Fábiánné *Ceisler Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Gábor • an: Stern Eszter • ap: Klein Moshe/Mór • szh: – • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Gyula = Lõwinger Aranka • an: Gerson Terézia • ap: Klein Dániel • szh: – • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Herman = N. Mirjam • an: N. Mirjam • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Imréné *Haás Éva • an: N. Adél • ap: Haás Ignác • szh: Losonc • ék: 25 év • hh: – • af: YVA Klein Jenõ = Gotthard Margit • an: Gerson Terézia • ap: Klein Dániel • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Jezekiel • an: Grünfeld Elka • ap: Klein Ábrahám Dávid • szh: – • ék: 11,5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein József • an: Gross Aranka • ap: Klein Dávid • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein József • an: Surányi Lilla • ap: – • szh: Losonc • ék: 36 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Klein József = Glatter Rezsin • an: N. Teréz • ap: Klein Mór • szh: Alsószalánk • ék: 79 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Józsefné, dr. *Gansel Ilona • an: Reif Hedvig • ap: Gansel Gáspár • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Khana • an: Grünfeld Elka • ap: Klein Ábrahám Dávid • szh: – • ék: 12 év • hh: – • af: YVA Klein Lajos • an: N. Karolina • ap: – • szh: Losonc • ék: 36 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein László • an: Büchler Júlia • ap: Klein Béla • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein László = Biermann Ilona • an: Gerson Terézia • ap: Klein Dániel • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Marcell Moshe = Stern Eszter • an: Grünfeld Elka • ap: Klein Ábrahám Dávid • szh: – • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Marcell Moshené *Stern Eszter • an: – • ap: – • szh: Pozsony • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Margit Gitta • an: Stern Eszter • ap: Klein Marcell Moshe • szh: – • ék: 6 év • hh: – • af: YVA Klein Mária • an: Ulmer Katalin • ap: Klein Dezsõ • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Márton = Barber Ilona • an: Reichman Rozália • ap: Klein Jónás • ék: 57 év • af: anyakönyv
Klein Mártonné *Barber Ilona • an: Reiner Rozália • ap: Barber Ignác • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Miklós = Diósi Erzsébet • an: Schneller Jozefa • ap: Klein Károly • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Klein Sándor = Neumann Jolán • an: Berger Karolina • ap: Klein Ignác • szh: Sátoraljaújhely • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv • ill. biz. Klein Sándorné *Neumann Jolán • an: Reicher Hermina • ap: Neumann Henrik • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Tibor • an: Büchler Júlia • ap: Klein Béla • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Klein Tubi • an: N. Male • ap: Klein Sámuel • szh: Losonc • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Vilmos = N. Sára • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klein Zsigmond • an: Klein Rozália • ap: Klein Márk • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kleinné *Grün Karolina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Koch Sándorné *Blau Kornélia • an: Klein Karolina • ap: Blau Adolf • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Aliz • an: Greiner Rozália • ap: Kohn Jakab • szh: Losonc • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Béla • an: – • ap: – • hh: – • af: losonci tem. Kohn Ernõ • an: Braun Rozália • ap: – • szh: Losonc • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn Félix = Fried Ilona • an: Krausz Mária • ap: Kohn József • szh: – • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Félixné *Fried Ilona • an: Echrenwald Klotilda • ap: Fried Miksa • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Ferenc • an: Fried Ilona • ap: Kohn Félix • szh: – • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Fülöp = Obstler Irén • an: Spitzer Janka • ap: Kohn Gabriel Ábrahám • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Henrikné *Graul Malvin • an: Löv Rozália • ap: Graul Lipót • szh: – • ék: 69 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Imre • an: Haás Cecília • ap: – • szh: Losonc • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA 199
Kohn István, dr. • an: Fried Ilona • ap: Kohn Félix • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Istvánné, dr. *Altman Erzsébet • an: Krausz Erzsébet • ap: Altman Sámuel • szh: Losonc • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Jakab = Greiner Rozália • an: Grosmann Anna • ap: Kohn Salamon • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Jakabné *Greiner Rozália • an: Steiner Karolina • ap: Greiner Mózes • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Kohn József = N. Júlia • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Józsefné *Kohn Hermina • an: Schlesinger Rozália? • ap: Kohn Jakab • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Józsefné *N. Júlia • an: N. Róza • ap: Kohn Dávid • szh: Losonc • ék: 54 év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Kohn Marcell • an: Weisz Anna • ap: – • szh: Losonc • ék: 39 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn Mórné *Immerblum Olga • an: N. Teréz • ap: Immerblum Dávid • szh: Selmecbánya • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Sándorné *Büchler Borbála • an: Blumenthál Anna • ap: Büchler Ármin • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kohn Tibor • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kohn Veronika • an: Greiner Rozália • ap: Kohn Jakab • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kovács Eszter • an: Keszler Ilona • ap: Kovács Sándor • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kovács Sándorné *Keszler Ilona • an: Weisz Rozália • ap: Keszler Edvárd • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kowylak Ábrahám • an: Rottmann Jozefa • ap: Kowylak Ábrahám • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kowylak Ábrahám Bernátné *Rottmann Jozefa • an: Weisz Fáni • ap: Rottmann Ferdinánd/Béla • szh: Losonc/Pöstény • ék: 48 év • af: anyakönyv Kowylak Ervin • an: Neumann Zelma • ap: Kowylak Sándor • szh: – • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kowylak Izidor Ignác • an: N. Terézia Tova • ap: Kowylak Henrik • szh: Plonsk • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA 200
Kowylak László • an: Neumann Zelma • ap: Kowylak Sándor • szh: – • ék: 8 év • hh: – • af: YVA Kowylak Sándorné *Neumann Zelma • an: – • ap: – • szh: Ploske pri Ratkove • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kowylak Tamás • an: Rottmann Jozefa • ap: Kowylak Ábrahám • szh: – • ék: 15 év • hh: – • af: YVA Kowylak Tibor • an: Neumann Zelma • ap: Kowylak Sándor • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kõnig Ignác = Princ Margit • an: Haás Erzsébet • ap: Kõnig Menhard • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kõnig Ignácné *Princ Margit • an: Reich Katalin • ap: Princ Mór • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krämer Ernõ = Rasovszky Erzsébet • an: Karplus Laura • ap: Krämer Emánuel • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krämer Ernõné *Rasovszky Erzsébet • an: Fischer Ilona • ap: Rasovszky Fülöp Ferenc • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krämer Éva • an: Rasovsky Erzsébet • ap: Krämer Ernõ • szh: – • ék: 11 év • hh: – • af: anyakönyv Krämer György Emánuel • an: Rasovszky Erzsébet • ap: Krämer Ernõ • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krant Jakab = Goldberger Sára • an: N. Eszter • ap: – • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: YVA Krant Jakabné *Goldberger Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Krant Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: YVA Krausz Elemér = Teich Margit • an: Braun Berta • ap: Krausz Péter • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Elemérné *Teich Margit • an: Janovics Jozefa • ap: Teich Adolf • szh: Besztercebánya • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Erzsébet • an: Heksch Gizella • ap: Krausz Mihály • szh: – • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Fülöpné *Strelinger Terézia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Judit • an: Wéber Paula • ap: Krausz Lajos • szh: Losonc • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: YVA Krausz Lajos = Wéber Paula • an: N. Dvora Dóra • ap: Krausz Ármin Cví • szh: Eperjes • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Krausz Lajosné *Wéber Paula • an: – • ap: – • szh:
Kassa • ék: 40 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: YVA Krausz László, dr. • an: Heksch Gizella • ap: Krausz Mihály • szh: – • ék: 38 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Krausz Mihály = Heksch Gizella • an: Krausz Hermina • ap: Krausz József • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Mihályné *Heksch Gizella • an: Kohn Júlia • ap: Heksch Gabriel • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krausz Mór • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 47 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Kredens György, dr. • an: Fiala Berta • ap: Kredens Izidor József • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kredens Judit • an: Hercz Gabriella • ap: Kredens Kornél • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kredens Kornél = Hercz Gabriella • an: Schenk Sára • ap: Kredens Lázár • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kredens Kornélné *Hercz Gabriella • an: Kohn Berta • ap: Hercz Rudolf • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kredens Tibor • an: Lengyel Aliz • ap: Kredens Rudolf • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krets József = Weisz Matild • an: Ehrenfeld Fáni • ap: Krets Éliás • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Krets Józsefné *Weisz Matild • an: Prízer Rozália • ap: Weisz Lõrinc • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kuffler Ignácné *Klein Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Kufflerné *Friedmann Margit • an: Kestenbaum Vilma • ap: Friedmann Áron • szh: Alsórákos • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kun Aladár, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kun István, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Kun László • an: Krausz Margit • ap: – • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kurc Sándor = Novák Erzsébet • an: Braun Rozália • ap: Kurc Fülöp • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lanter Vera • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Lantos Jenõ = Kredens Irma • an: Polacsek Karo-
lina • ap: Leicht Ármin • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lantos Jenõné *Kredens Irma • an: Beck Júlia • ap: Kredens Mór • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lantos Pál, dr. • an: Kredens Irma • ap: Lantos Jenõ • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv Lantos Pálné *Friedmann Ilona • an: Heimlich Borbála • ap: Friedmann Jenõ • szh: Szomotor • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lantos Tivadar • an: – • ap: – • szh: – • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… László Artúr Dávid = Horn Helena • an: Heller Margit • ap: Lichtenstern Emil • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv László Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… László Sándor = Stern Róza • an: – • ap: – • szh: Nagyléta • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lázár Bertalan = Schulz Irma • an: Marer Laura • ap: Lusztig Lázár • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Léderer Aladárné *Léderer Berta • an: Drexler Jozefa • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Léderer Pál • an: Moskovits Berta • ap: Léderer Mór • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Léderer Tibor = Lengyel Aliz • an: Breitner Ágnes • ap: Léderer Zsigmond • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Léderer Tiborné *Lengyel Aliz • an: Krausz Irma Ida • ap: Lengyel Gyula • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lehner Gusztáv Adolfné *Stein Sára • an: Rybár Kamilla • ap: Stein Béla • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lendel Árminné *Strompf Nela • szh: – • an: – • ap: Strompf Ignác • ék: 64 év • af: anyakönyv Lendler Kálmánné *Lõwy Jolán • an: Weisz Franciska • ap: Lõwy Ignác • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lengyel Dezsõné *Kohn Gizella • an: Schleisinger Júlia? • ap: Kohn Jakab • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lengyel Ferenc • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Lengyel Gejza = Bächer Erzsébet • an: Szügyi Cecília • ap: Lengyel Dávid • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 201
Lengyel Ignác = Bukszbaum Margit • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lengyel Ignácné *Bukszbaum Margit • an: Goldperger Netta • ap: Bukszbaum Adolf • szh: Lupca • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lengyel József = Hercz Klára • an: Östreicher Berta • ap: Lengyel Ferenc • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lengyel Miklós • an: Bukszbaum Margit • ap: Lengyel Ignác • szh: Losonc • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lengyel Sándorné *Glück Rozália • an: Schwarz Eszter • ap: Glück Gyula • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lengyel Zoltán, dr. • an: Östreicher Berta • ap: Lengyel Ferenc • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Liebermann Jenõné *Ehrenfeld Gizella • an: Fischer Erzsébet • ap: Ehrenfeld Béla • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Linx Lajosné *Neumann Irma • an: – • ap: – • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lorber Eszter • an: Shatin Zsófia • ap: Lorber Herman • szh: – • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Lorber Herman Hirsch = Shatin Zsófia • an: – • ap: Lorber Jakab • szh: Sniakov • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõbli Sándor = Singer Erzsébet • an: Szép Rozália • ap: Lõbli Ignác • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõrincz Adolf = Schwarz Ida • an: Földiák Terézia • ap: Lõrincz Lev • szh: – • ék: 77 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõrincz Adolfné *Schwarz Ida • an: Eiser Erzsébet • ap: Schwarz Tóbiás • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõrincz Gitta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Löwenfeld György • an: Rosenberg Teréz • ap: – • szh: Losonc • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Lõwinger Adolfné *Weisz Karolina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwinger Kálmán = Baneth Janka • an: Grosmann Cecília • ap: Lõwinger Mózes • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwinger Kálmánné * Baneth Janka • an: Klein Katalin • ap: Baneth Ignác • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 202
Lõwinger Sándor • an: N. Berta • ap: Lõwinger Dávid • szh: Losonc • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwingerné *N. Irma • an: N. Berta • ap: N. József • szh: Losnc • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Ármin = Blumenthál Ilona • an: Strompf Cecília • ap: Lõwy Jakab • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Árminné *Blumenthál Ilona • an: Manheim Adél • ap: Blumenthál Ármin • szh: Budapest • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Dezsõ • an: Weisz Franciska • ap: Lõwy Ignác • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Eliezer • an: Márkus Khája Schima? • ap: – • szh: – • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Frigyesné *Kerekes Erzsébet Veronika • an: Strasser Matild • ap: Kerekes Árpád • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Ignácné *Weisz Franciska • an: – • ap: – • szh: – • ék: 87 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Izidorné *Schlesinger Gizella • an: Lackner Fáni • ap: Schleisinger Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Jakab = Strompf Cecília • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Jakabné *Strompf Cecília • szh: – • an: – • ap: Strompf Ignác • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy János • an: Kerekes Erzsébet Veronika • ap: Lõwy Frigyes • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy János? (Jene, Jana) = N. Olga • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Jánosné? *N. Olga • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Jona • an: Márkus Khája Sima • ap: – • szh: – • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Józsefné *Lendler Valéria • an: Lõwy Jolán • ap: Lendler Kálmán • szh: – • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy László • an: Strompf Cecília • ap: Lõwy Jakab • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy László • an: Gutfreund Berta • ap: – • szh: Losonc • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Lõwy Márta Katalin • an: Blumenthál Ilona • ap: Lõwy Ármin • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Miklós • an: Groszmann Róza • ap: – • szh: Losonc • ék: 47 év • hé: – • hh: musz • af: YVA
Lõwy Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwy Sámuel = Grünbaum Mária • an: Spitzer Cecília • ap: Lõwy Herman • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Sámuelné *Grünbaum Mária • an: Gross Mária • ap: Grünbaum Herman • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Viola Valéria • an: Blumenthál Ilona • ap: Lõwy Ármin • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Ludwig Ilona • an: Benedek Rozália • ap: Goldfinger Nátán • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Lusztig Aliz • an: Schönfeld Margit • ap: Lusztig Vilmos • szh: – • ék: 33 év • hh: – • af: anyakönyv Lusztig Dagmár • an: Kohn Erna • ap: Lusztig Leopold • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Lusztig Leopold = Kohn Erna • an: N. Mária • ap: Lusztig Dávid • szh: Prága • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Lusztig Leopoldné *Kohn Erna • an: N. Olga • ap: Kohn Mór • szh: Repiste • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Lusztig Valdemár • an: Kohn Erna • ap: Lusztig Leopold • szh: Losonc • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Magda Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Mandel Ábrahám • an: Reizmann Magda • ap: Mandel József • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Mandel Adolf = Lõwy Janka • an: Waldhút Mirjam • ap: Mandel Mór • ék: 67 év • af: anyakönyv Mandel Adolfné *Lõwy Janka • an: – • ap: – • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Mandel Lászlóné *Radó Margit • an: Weisz Rozália • ap: Radó Béla • ék: 34 év • hh: – • af: anyakönyv Márer Tibor • an: Feiner Kamilla • ap: – • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Markovicsné *Blüth Erna • an: – • ap: Blüth Gejza • szh: Zólyom • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: YVA Markstein Béla = Rácz Magda • an: Wolner Antónia • ap: Markstein Jakab • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Markstein Béláné *Rácz Magda • an: Kohn Borbála • ap: Rácz Izidor • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Markstein Gizella • an: Wolner Antónia • ap: Markstein Jakab • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Markstein Ilona • an: Wolner Antónia • ap: Markstein Jakab • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Markstein Jakabné *Wolner Antónia • an: – • ap: Wolner Reuven • szh: Maskófalva • ék: 77 év • hé: – • hh: – • af: YVA Markstein Marcell = Keleti Irén • an: Zwillinger Márta • ap: Markstein Edvárd • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Markstein Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Markstein Sándorné *Braun Sára • an: Grieshaber Matild • ap: Braun Simon • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Markstein Teodor • an: Wolner Antónia • ap: Markstein Jakab • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Márkus János • an: Neuwirth Regina • ap: Scheibner József • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Márkus Jichak • an: Haás Ráchel • ap: Márkus Salamon • szh: Losonc • ék: 15 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Márkus Salamon = Haás Ráchel • an: N. Tima • ap: Márkus Khaim • szh: Máramarossziget • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Márkus Salamonné *Haás Ráchel • an: N. Jokheved • ap: Haás Jakab • szh: Nagyszõlõs • ék: 51 év • hé: – • hh: . • af: YVA • ill. biz. Márkus Sára • an: Haás Ráchel • ap: Márkus Salamon • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Márton Aladár • an: Farkas Róza • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: YVA Márton Erika • an: Kohn? Mária • ap: Márton Károly • szh: Losonc • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: YVA Márton József • an: – • ap: – hh: – • af: losonci tem. Márton Károly = Kohn Mária • an: Perl Terézia • ap: Müllstein Zsigmond • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Márton Károlyné *Kohn Mária • an: Hirsch Zsófia • ap: Kohn Ferenc • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Mauks Sándorné *Ungár Bella • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mendelshon Elvira • an: Unsdorfer Eszter • ap: Mendelshon Salamon • szh: Losonc • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: YVA 203
Mendelshon József • an: Unsdorfer Eszter • ap: Mendelshon Salamon • szh: Losonc • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mendelshon Rivka • an: Unsdorfer Eszter • ap: Mendelshon Salamon • szh: Nagymarton • ék: 18 év • hh: – • af: YVA Mendelshon Saje Menachem • an: Unsdorfer Eszter • ap: Mendelshon Salamon • szh: Losonc • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mendelshon Salamon = Unsdorfer Eszter • an: N. Eszter • ap: Mendelshon Saje • szh: Dunaszerdahely • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mendelshon Salamonné *Unsdorfer Eszter • an: N. Sára • ap: Unsdorfer Mordeháj • szh: Guta • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Minkus Eleonóra • an: Krausz Erzsébet • ap: Minkus Endre • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Minkus György • an: Krausz Erzsébet • ap: Minkus Endre • szh: – • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Molnár Ernõné *Wertheimer Magdolna • an: – • ap: Wertheimer Géza • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: – • hh: Budapest • af: YVA • ill. biz. Moskovics Pál • an: Réder Teréz • ap: – • szh: Losonc • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Munkné Weisz Ágnes? • an: N. Regina • ap: Weisz Ignác • szh: Kremnica • ék: 59 év • hh: – • af: YVA Müller Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Müller Emilné *Surányi Viola • an: Steiner Júlia • ap: Surányi László • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Müller Józsefné *Srulovics Malvin • an: Seidenfeld Judit • ap: Srulovics Izsák • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Müller Kálmán = Bruszt Gizella • an: N. Sára • ap: Müller Mór • szh: Losonc • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Müller Mórné *Bruszt Gizella • an: N. Róza Shosana • ap: – • szh: Tabajd • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: YVA Müller Viola • an: Srulovics Malvin • ap: Müller József • szh: – • ék: 8 év • hh: – • af: anyakönyv Nádelné *Csillag Rozália • an: – • ap: Csillag Árpád • szh: Budapest • ék: 24 év • hh: – • af: YVA Neumann Béláné *Neumann Rozália • an: Róth Mária • ap: Neumann József • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 204
Neumann Ferdinánd = Burger Ilona • an: Wechsberg Aranka • ap: Neumann Lajos • szh: – • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Neumann Kálmán = Blum Amália • an: – • ap: Neumann Ábrahám • szh: Ungvár • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: YVA Neumann Kálmánné *Blum Amália • an: N. Khána • ap: N. Mór • szh: Ungvár • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: YVA Neumann Károlyné *Schwarz Klára • an: Grosmann Irén • ap: Schwarz Fülöp • szh: – • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Neumann Róbert • an: Neumann Rozália • ap: Neumann Béla • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Neuschloss Edit • an: Klein Márta • ap: Neuschloss József? • szh: Losonc • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: YVA Neuschloss Gábor/Gabriella • an: Klein Márta • ap: Neuschloss József? • ék: 6 év • hh: – • af: YVA Neuschloss József? = Klein Márta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Neuschloss Józsefné? *Klein Márta • an: Grünfeld Elka • ap: Klein Ábrahám Dávid • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Neuschloss Lea • an: Klein Márta • ap: Neuschloss József? • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: YVA Obstler Zsigmondné *Gross Erzsébet • ap: Gross Ármin • an: Schwarz Eszter • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Oppenheimer Ferencné *Kohn Olga • an: Hercz Rozália • ap: Kohn Fülöp • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Oppenheimer Rudolfné, dr. *Gross Erzsébet • an: Deutsch Gizella • ap: Gross Vilmos • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Östereich Henrikné *Schultz N. • an: Ulmer Berta • ap: Schultz Herman • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Öszterreicher Ernõ = Krausz Lívia • an: Ulmer Karolina • ap: Öszterreicher Sámuel • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Öszterreicher György • an: Guth Janka • ap: – • szh: Losonc • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Öszterreicher Paula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Paskus Sándorné *Fischer Aranka • an: Braun Karolina • ap: Fischer Gyula • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Pauncz Adolfné *Spitzer Zsófia • an: – • ap: Spitzer Adolf • szh: – • ék: 79 év • hh: – • af: anyakönyv Pauncz Ferenc = Köves Erzsébet • an: Spitzer Zsófia • ap: Pauncz Adolf • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pauncz József • an: Köves Erzsébet • ap: Pauncz Ferenc • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Pauncz Vilmosné *Schwarz Margit • an: Kohn Fáni • ap: Schwarz Mór • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Perlusz Jenõ = Demeter Ilona Erzsébet • an: Kohn Mária Amália • ap: Perlusz Márk • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Perlusz Jenõné *Demeter Ilona Erzsébet • an: Reisz Gizella • ap: Kohn Lipót • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pohronszky Sándorné, dr. *Vajda Lea • an: Breuer Paula • ap: Vajda Béla, dr. • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Polacsek Emil Milán • an: Zweigenthal Erzsébet • ap: Polacsek Pál • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Polacsek Emilné *Róth Henriet • an: Feldman Anna • ap: Róth Sámuel • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Polacsek Ferdinánd • an: – • ap: – • szh: Verbovce • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Polacsek Ferdinándné *Grünberger Valéria • an: N. Emmi • ap: Grünberger Fülöp • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Polacsek Ignácné *Lõwy Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Polacsek Jolán • an: Gutfreund Neta • ap: Polacsek Jakab • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pollák Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Pollák Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Pollák Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Pollák Szigfridné *Gang Ilona • an: Dukes Gizella • ap: Gang Adolf • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pollák Vilmos Tamás • an: Gang Ilona • ap: Pollák Szigfrid • szh: – • ék: 13 év • hh: – • af: anyakönyv Porgesz Lujza • an: N. Etel • ap: Porgesz Antal Dávid • szh: Késmárk • ék: 48 év • hh: – • af: YVA Preisach Aladár • an: Spitz Paula • ap: Preisach
Emánuel • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Preisach Emánuel = Spitz Paula • an: – • ap: Preisach Izidor • szh: – • ék: 69 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Preisach Emánuelné *Spitz Paula • an: – • ap: Spitz Gusztáv • szh: – • ék: 62 év • hh: – • af: anyakönyv Puternyikné *Grünspán Rivka • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: . • af: YVA • ill. biz. Rabin Árpád = Klein Gizella • an: Princ Ilona • ap: Rabin Emánuel • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rabin Árpádné * Klein Gizella • an: Klein Rozália • ap: Klein Márk • szh: – • ék: 53,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Radó György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Radó Lajos = Rosenberg Sára • an: Kulka Rozália • ap: Radó Kálmán • szh: Mucsaj • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Rakottyai György = Sekács Vera • an: Panzl? Mária • ap: Rakottyai György • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reich Jischak • an: Róth Olga • ap: Reich Sándor • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: YVA Reich Sándor = Róth Olga • an: – • ap: – • szh: Galgóc • ék: 44 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Reich Sándorné *Róth Olga • an: Lieberman Berta • ap: Róth Béla • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reif Ella • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reif Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reif Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reif Tomi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reimann Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reimann Jenõné *Rosenberg Ilona • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 44 év • hé: – • hh: . • af: YVA • ill. biz. Reiner Ilus • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Reiner Istvánné *Kõnig Katalin • an: Princ Margit • ap: Kõnig Ignác • ék: 25 év • hh: – • af: anyakönyv Reiner Józsefné *Kohn Janka • an: Klein Mária • ap: Kohn Péter • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 205
Reiner László = Engel Gizella • an: Schwarz Cecília • ap: Reiner Mór • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv Reiner Lenka? • an: Schwarz Cecília • ap: Reiner Mór • szh: – • ék: 42 év • hh: – • af: anyakönyv Reiner Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Reinfeld Bertalan, dr. = Kohn I. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reinfeld Bertalanné, dr. *Kohn I. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reinhartz Márkné *Hertsko Aurélia • an: Weinstein Rozália • ap: Hertsko László • szh: – • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reinhartz Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reinhartz Vera • an: Hertsko Aurélia • ap: Reinhartz Márkus • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reinitz Gyula = Kemény Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reinitz Gyuláné *Kemény Erzsébet • an: Weisz Júlia • ap: Kemény Izidor • szh: – • ék: 43,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reisz Béla • an: Schwarz Ida • ap: Reisz Sándor • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reisz Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Reisz Simon = Madina Zinaida • an: – • ap: – • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reisz Simonné *Madina Zinaida • an: – • ap: – • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Reitmann József = Goldstein Szidónia • an: – • ap: – • szh: Cahynce • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rendel Éva • an: Kohn Klára • ap: Rendel László • szh: – • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rendel Lászlóné * Kohn Klára • an: Leicht Jolán • ap: Kohn Márton • szh: – • ék: 32 év • af: anyakönyv Reschowski N., dr. • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rézmûves Zelmen *Ungár Erzsébet • an: Grün Mária • ap: Ungár Adolf • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Riegel Ernõné, dr. *Pauncz Júlia • an: Spitzer Zsófia • ap: Pauncz Adolf • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rosenbaum László • an: Schultz Piroska • ap: Rosenbaum Sándor • szh: Losonc • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: YVA 206
Rosenbaum Salamonné *Schultz Piroska • an: Friedmann Zsófia • ap: Schultz Sámuel • szh: Rimaszombat • ék: 35 év • af: anyakönyv Rosenbaum Zoltán • an: Schultz Piroska • ap: Rosenbaum Sándor? • szh: Léva • ék: 6 év • af: YVA Rosenberg Ágnes • an: N. Eszter/Bözsi • ap: Rosenberg Miklós • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rosenberg Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Rosenberg Sándor • an: N. Eszter/Bözsi • ap: Rosenberg Miklós • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rosenbergné *Reimann Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Rosenfeld Miklós • an: Freisinger Irén • ap: – • szh: Losonc • ék: 31 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Rosenthál Vilmos = Weisz Emília • an: Singer Sára • ap: Rosenthál Bertold • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rosenthál Vilmosné *Weisz Emília • an: Reisz Fáni • ap: Weisz Zsigmond • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Róth Béla = Lieberman Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Róth Józsefné *Fráter Karolina • an: Markstein Rozália • ap: Fráter Márton • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Róth Mórné *Róth Anna • an: – • ap: – • szh: – • ék: 79 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rothstein Adolfné *Weisz Kornélia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 82 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rothstein Dezsõ • an: Weisz Kornélia • ap: Rothstein Adolf • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rottenstein György • an: Schweitzer Aranka • ap: – • szh: Losonc • ék: 24 év • hh: musz • af: YVA Rozhenstein Samuné *Weisz Malvin • an: N. Perel • ap: Weisz Ábrahám • szh: Szendrõ/Barakony • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rubin Herman = Grosmann Erna • an: Schwarz Amália • ap: Rubin Márton • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rubin Hermanné *Grosmann Erna • an: Rosenthal Berta • ap: Grosmann Herman • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Rusznyák Béla = Berger Irma? • an: Berger Rozália • ap: Rusznyák Mór • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Rusznyák Dávid/Áron = Welcz Margit • an: Reisz Leonóra • ap: – • szh: Kassa • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rusznyák Dávid/Áronné *Welcz Margit • an: N. Sima • ap: Welcz Cví • hé: – • hh: – • af: YVA Rusznyák Simon • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ryly(?) Ernõné, dr. *Deutsch Erzsébet • an: Fürst Sára • ap: Deutsch Salamon • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Aladár, dr. = Wilner Gizella • an: Heller Gizella • ap: Sacher Adolf • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Béla • an: Frank Anna • ap: Sacher Sámuel • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Gejza, dr. • an: Heller Gizella • ap: Sacher Adolf • szh: – • ék: 63 év • hh: – • af: anyakönyv Sacher Gusztáv = Ungár Emma • an: Mandl Amália • ap: Sacher Vilmos • szh: – • ék: 85 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Gyula • an: Szügyi Irma • ap: Sacher Jenõ • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Gyula = Laufer Ernesztin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Gyuláné *Laufer Ernesztin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Imre = Neumann Klára • an: Ungár Emma • ap: Sacher Gusztáv • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher János Miklós • an: Laufer Ernesztin • ap: Sacher Gyula • szh: – • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Jenõ = Szügyi Irma • an: – • ap: – • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Jenõné *Szügyi Irma • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 44 év • af: anyakönyv Sacher Olga • an: Szügyi Irma • ap: Sacher Jenõ • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sacher Sándor • an: Frank Anna • ap: Sacher Sámuel • szh: – • ék: 47 év • hé: – • af: anyakönyv Sacher Vilmos • an: Neumann Klára • ap: Sacher Imre • szh: – • ék: 24 év • hh: – • af: anyakönyv Salamon József, dr. • an: Róth Ilona • ap: – • szh: Losonc • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Salgó Bertalan = Weisz Netta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Salgó Bertalanné *Weisz Netta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 76 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Salzer István *Holzmann Irén • an: – • ap: – • szh:
– • ék: 31 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: anyakönyv Sándor Ferenc • an: Brener Terézia • ap: Steiner Mór • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sánt Elemérné *Sacher Ilona • an: Frank Anna • ap: Sacher Sámuel • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schäffer Adél • an: Farkas Regina • ap: Schäffer József • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schäffer Gejzáné *Burger Izabella • an: Krausz Fáni • ap: Burger József • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schäffer Herman = Zalmanovics Margit • an: N. Ráchel • ap: Schäffer Jakab • szh: Trebisov • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schäffer Hermanné *Zalmanovics Margit • an: – • ap: – • szh: Slowit • ék: – év • hh: – • af: YVA Schäffer József = Farkas Regina • an: – • ap: Schäffer Ábrahám • szh: – • ék: 50 év • hh: – • af: YVA Schäffer Józsefné *Farkas Regina • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 50 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schäffer Lili • an: Zalmanovics Margit • ap: Schäffer Herman • ék: 18 év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Schäffer Stefánia • an: Farkas Regina • ap: Schäffer József • szh: Podkriván • ék: 27 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schein Emilné *Ungár Adél • an: Schiffer Irma • ap: Ungár Gyula • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schein Éva • an: Ungár Adél • ap: Schein Emil • szh: – • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schein Sándor partizán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schein Vera • an: – • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Scheinné *Himler Anna • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schenk Károly, dr. = Róth Aranka • an: Singer Lela • ap: Schenk Rudolf • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schenk Károlyné, dr. *Róth Aranka • an: Fassel Regina • ap: Róth Bertalan • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schiffer József = Prchal Anna • an: Spierer Emma • ap: Schiffer Lipót • ék: 44 év • af: anyakönyv Schiffer Lipót = Spierer Emma • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schiffer Lipótné *Spierer Emma • an: Spierer Berta • ap: Spierer Jakab • szh: Losonc • ék: 68,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 207
Schiffer Pál • an: Spierer Emma • ap: Schiffer Lipót • szh: Losonc • ék: 37 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Ignácné *Lackner Fáni • an: – • ap: – • szh: – • ék: 84 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schlesinger Jenõ = Groszman Sára • an: N. Róza • ap: Schlesinger Márton • szh: Vecseklõ • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schlesinger Jenõné *Groszman Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Schmidl Ernõ = Schwarz Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schmidl Ernõné *Schwarz Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schmidl Katalin • szh: – • an: Schwarz Margit • ap: Schmidl Ernõ • ék: 25,5 év • hh: – • af: anyakönyv Schmidl Sándor = Weisz Blanka • an: Ilovszky Katalin • ap: Schmidl Adolf • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schmidl Sándorné *Weisz Blanka • an: Deutsch Henrietta • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schmier Dániel = Fächer Olga • an: Lipner Ilona • ap: Schmier Bernáth • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schneller Emánuel = Markstein Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 66 év • hh: – • af: anyakönyv Schneller Emánuelné *Markstein Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 57 év • hh: – • af: anyakönyv Schneller Kálmán • an: Weisz Júlia • ap: Schneller Lipót • szh: – • ék: 38 év • hh: – • af: anyakönyv Schneller Margit • an: N. Ilona • ap: – • szh: Hrinova • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Schönberg Éva • an: Demeter Ida • ap: Schönberg Sándor • szh: – • ék: 22 év • hh: – • af: anyakönyv Schönberg Józsefné *Singer Irén • an: Weil Laura • ap: Singer Márk • ék: 53 év • af: anyakönyv Schönberg Sándor = Demeter Ida • an: – • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schönberg Sándorné *Demeter Ida • an: Bornstein Rozália • ap: Demeter Jakab • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schöntág Rezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schöntág Rezsõné *Grünbaum Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schönwald György • an: Blumenthál Margit • ap: Schönwald Károly • szh: – • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 208
Schönwald Károly = Blumenthál Margit • an: Sternlicht Mária • ap: Schönwald Miksa • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schönwald Károlyné *Blumenthál Margit • an: Berger Katalin • ap: Blumenthál László • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schönwald Miklósné *Vajda Jolán • an: Címer Janka • ap: Vajda Ábrahám Adolf • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schönwald Oszkár • an: Blumenthál Margit • ap: Schönwald Károly • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schönwaldné *N. Róza • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 79 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schternlicht (-né?) Gazi/Gizi? • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schternlicht Béla = N. Mirjam • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schternlicht Sándor • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 69 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schultz Ilona • an: Ulmer Berta • ap: Schultz Herman • szh: – • ék: 36 év • hh: – • af: anyakönyv Schultz Jakab = Freibauer Rozália • an: Wiener Jozefa • ap: Schultz Mihály • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schultz Jakabné *Freibauer Rozália • an: Wechsler Júlia • ap: Freibauer Ármin • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schultz József = N. Szerén • an: Friedmann Zsófia • ap: Schultz Sámuel • szh: Rimaszombat • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schultz Józsefné *N. Szerén • an: – • ap: – • szh: Dunaszerdahely • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schultz Rozália • an: Ulmer Berta • ap: Schultz Herman • szh: – • ék: 38 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Adolf = Klein Irma • an: Trommer Regina • ap: Schwarz Rudolf • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Adolfné *Klein Irma • an: Schwarz Ida • ap: Klein József • ék: 34,5 év • af: anyakönyv Schwarz Artúr = Hammermüller Olga • an: Tanzer Júlia • ap: Schwarz Alajos • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Artúrné *Hammermüller Olga • an: Neisel Fáni • ap: Hammermüller Vilmos • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Béla • szh: – • an: Herskovics Szerén • ap: Schwarz Herman • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Schwarz Béla = Chajemovics Rozália • ap: – • an: Schwarz Anna • ék: 34 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Béláné *Eckfeld Erzsébet • an: Klein Hermina • ap: Eckfeld József • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schwarz Endréné *Klein Margit • an: Büchler Júlia • ap: Klein Béla • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Ernõné *Valach Klára • an: Steiner Berta • ap: Valach Mór • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Ferencné *Kertész Márta • an: Kohn Paula • ap: Kertész Árpád • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Fülöp • szh: – • an: Herskovics Szerén • ap: Schwarz Herman • ék: – év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Fülöp = Grosmann Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 59 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz György • an: Klein Mária? • ap: Schwarz Endre • szh: – • ék: 9 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Hermanné *Herskovics Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Imre • an: N. Rivka • ap: Schwarz Mór • szh: Nagyrábé • ék: 47 év • hh: musz • af: YVA Schwarz Izrael Fischel, dr. = Engel Borbála • an: Kaufman Rozália • ap: Schwarz Áron • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Izrael Fischelné *Engel Borbála • an: Link Kamilla • ap: Engel Miksa • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Jakab = Mohr Júlia • an: Eiser Erzsébet • ap: Schwarz Tóbiás • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Jakabné *Mohr Júlia • an: Elfer Janka • ap: Mohr Miksa • szh: Vágújhely • ék: 74 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz János Tamás • an: Engel Borbála • ap: Schwarz Izrael Fischel, dr. • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz László • an: Hercz Gizella • ap: Schwarz Miksa • szh: Losonc • ék: 24 év • hh: musz • af: YVA Schwarz Magda • szh: – • an: Grosmann Irén • ap: Schwarz Fülöp • ék: 30 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Miksa = Reichman Gabriella • an: Mohr Júlia • ap: Schwarz Jakab • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: musz • af: anyakönyv
Schwarz Miksáné *Hercz Gizella • an: Reisz Mária • ap: Hercz Salamon • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Miksáné *Reichmann Gabriella • an: – • ap: – • szh: – • ék: 39 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schwarz Mórné *Kopasz Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Schwarz Sándor = Büchler Jozefa • an: – • ap: – • szh: – • ék: 71 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Sándor = Marmorstein Teréz • an: Eiser Erzsébet • ap: Schwarz Tóbiás • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Sándorné *Büchler Jozefa • an: – • ap: – • szh: – • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Sándorné *Marmorstein Teréz • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Tibor • an: Reichmann Gabriella • ap: Schwarz Miksa • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Tibor, dr. = Röhmer Magda • an: Klein Irma • ap: Schwarz Adolf • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Vera Júlia • an: Kertész Márta • szh: – • ap: Schwarz Ferenc • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schwarz Veronika • an: Eckfeld Erzsébet • szh: – • ap: Schwarz Béla • ék: 7 év • hh: – • af: anyakönyv Schwarzné *Fenyves Ilona • an: – • ap: Fenyves Izidor • szh: Losonc • ék: 27 év • hh: – • af: YVA Schweitner Dezsõné, dr. *Breuer Terézia • an: Fehér Rozália • ap: Breuer Ferenc • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schweitzer Mór = Klein Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 82 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Schweitzer Mórné *Klein Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 78 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Seidner Ferencné *Schultz Etel • an: Ulmer Berta • ap: Schultz Herman • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Seidner György • an: Schultz Etel • ap: Seidner Ferenc • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Seidner Imre • an: Grünbaum Mária • ap: – • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Seidner Pinkász = Grünbaum Mária • an: – • ap: Seidner Mordeháj • szh: Szentistván • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: YVA Seidner Pinkászné *Grünbaum Mária • an: N. Sá209
ra • ap: Grünbaum Jichak • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: YVA Selymes Józsefné *Singer Margit • an: Rabin Etel • ap: Singer Adolf • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Jenõ = Polachek Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer László = Jordán Rozália • an: Rabin Etel • ap: Singer Adolf • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer László, dr. = Leslauer Sára • an: Weil Laura • ap: Singer Márk • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Lászlóné *Jordán Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Lászlóné, dr. *Leslauer Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Mária • an: Jordán Rozália • ap: Singer László • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Márk = Weil Laura • an: Tyroler Mária • ap: Singer József • szh: – • ék: 83 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Márkné *Weil Laura • an: Gestler Anna • ap: Weil Lipót • szh: – • ék: 76 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Rudolf = Lengyel Erzsébet • an: Weisz Fáni • ap: Singer Miksa • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Rudolfné *Lengyel Erzsébet • an: Östreicher Berta • ap: Lengyel Ferenc • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Sándor = Deutsch Anna • an: Rabin Amália • ap: Singer Sámuel • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Singer Sándorné *Deutsch Anna • an: Sroffer Ilona • ap: Deutsch Vilmos • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sipos István = Singer Serafina • an: Bayer Ilona • ap: Sipos Adolf • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sipos Istvánné * Singer Serafina • an: Weil Laura • ap: Singer Márk • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sipos Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Sipos Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Somló Gyula = Morvai Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 210
Somló Gyuláné *Morvai Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spierer Ernõ = Rusznyák Zsófia • an: Hercz Berta • ap: Spierer Jakab • ék: 61 év • af: anyakönyv Spierer Ernõné *Rusznyák Zsófia • an: Kohn Erzsébet • ap: Rusznyák Emánuel • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitz Ernõ = Diamant Margit • an: Schönstein Mária • ap: Spitz Mór • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitz Lászlóné *Grosmann Klára • an: Weisz Erzsébet • ap: Grosmann Dezsõ, dr. • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitz Pálné *Diamant Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitz Pálné *Topper Margit • an: Schlesinger Hermina • ap: Topper Izidor • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitzer Halasi Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Spitzer József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Spitzer Vilmos = Hoffman Matild • an: Kohn Rozália • ap: Spitzer Lipót • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spitzné *Guttmann Flóra • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Springer Sándorné *Linx Erzsébet • an: Neumann Irma • ap: Linx Lajos • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Spronczné *Marmorstein Elvira • an: Kepecs Sarolta • ap: Marmorstein Herman • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: YVA Srélinger László • an: – • ap: – • af: losonci tem. Srélinger Lívia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Srélingerné *Blumenthál Aranka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Sréter József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Srulovicz Ibike • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Srulovicz Izsák • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Srulovicz Malvin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Stamler Ábrahám/Adolfné *Haás Gabriella • an: Frankl Irma • ap: Haás Károly • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Stamler Ervin • an: Haás Gabriella • ap: Stamler Ábrahám/Adolf • szh: – • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stein Leóné *Szenes Erzsébet • an: Scheibner Leontin • ap: Szenes Bertalan • szh: – • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Steiner Józsefné *Blumenthál Izabella • an: Haupt Gizella • ap: Blumenthál Sándor • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Steiner Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Steiner Károlyné *Kohn Mária • an: Kohn Hermina • ap: Kohn József • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Steiner Mariska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Steiner Sámuel • an: N. Eszter • ap: Steiner Simon • szh: Málnapatak • ék: 34 év • hh: – • af: YVA Steiner Sámuelné *Gemeiner Netta • an: – • ap: – • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Steinlaufné *Kleinhandler Ilona • an: Preisz Lina • ap: – • szh: Losonc • ék: 39 év • hh: – • af: YVA Stellner Gejza = Eiser Paula • an: Singer Fáni • ap: Stellner Lajos • szh: – • ék: 76 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stellner Gejzáné *Eiser Paula • an: Rothmann Janka • ap: Eiser Miksa • ék: 68 év • af: anyakönyv Sterlinger Edit • an: N. Celina • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Sterlinger Irén • an: N. Aranka • ap: – • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: YVA Sterlinger László • an: N. Aranka • ap: – • af: YVA Sterlinger Lili • an: N. Erika • ap: – • szh: Losonc • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: YVA Stern Dávid = Berkovics Melánia • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 52 év • hh: – • af: anyakönyv Stern Dávidné *Berkovics Melánia • an: N. Malvin • ap: Berkovics Bernát • szh: Palóc • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stern Endre = Braun Ilona • an: Frisch Rozália • ap: Stern Mór • szh: – • ék: 55 év • hh: – • af: anyakönyv Stern Endréné *Braun Ilona • an: Frank Róza • ap: Braun Bernát • szh: – • ék: 54 év • af: anyakönyv Stern Gyula, dr. = Sonnenfeld Piroska • an: Kaiser Eszter • ap: Stern Dávid • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stern Gyuláné, dr. *Sonnenfeld Piroska • an: Tauber Paula • ap: Sonnenfeld Bernát • szh: – • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
Stern Jenõné *Lõwy Jolán • an: N. Mirjam • ap: Lõwy Simon • szh: Besztercebánya • ék: 52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Stern Sámuelné *Feuermann Valéria • an: Brichta Franciska • ap: Feuermann Zsigmond • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stern Sándor • an: Braun Ilona • ap: – • szh: Losonc • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Stern Sándorné *Sacher Gizella • an: Frank Anna • ap: Sacher Sámuel • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Stern Zoltán • an: Berkovics Melánia • ap: Stern Dávid • szh: Gyöngyös/Losonc • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Sternlicht Béla, dr. = Wellisch Márta • an: Lõwy Gizella • ap: Sternlicht Lipót • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sternlicht Béláné, dr. *Wellisch Márta • an: Weisz Hedvig • ap: Wellisch Sámuel • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Sternlicht Evinkó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Sternlicht Veronika • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: YVA Strasser Ede • an: Braun Cecília • ap: Strasser Dávid • szh: – • ék: 73 év • hh: – • af: anyakönyv Streizinger Jenõ, dr. • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Streizinger Jenõné, dr. *N. Olga • an: – • ap: N. Gábor • szh: Losonc • ék: 46 év • hh: – • af: YVA Strelinger László • an: Blumenthál Aranka • ap: Strelinger Sándor • szh: – • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Strelinger Lilla • an: Blumenthál Aranka • ap: Strelinger Sándor • szh: – • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Strelinger Sándorné *Blumenthál Aranka • an: Jelinek Gizella • ap: Blumenthál Sámuel • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Surányi Endrénné *Kornhauser Erzsébet • hh: – • an: Goldstein Rozália • ap: Kornhauser Jakab • szh: – • ék: 40 év • hé: – • af: anyakönyv Surányi József = N. Lili • an: N. Zsanett • ap: Surányi Dávid • szh: Losonc • ék: 34 év • af: YVA Surányi Judit • an: Kornhauser Erzsébet • ap: Surányi Endre • ék: 11 év • hh: – • af: anyakönyv Surányi László = Steiner Júlia • an: Berger Eleonóra • ap: Surányi Mór • szh: – • ék: 68 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 211
Surányi Lászlóné *Steiner Júlia • an: – • ap: Steiner Jakab • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Susitzky Árminné *Klein Olga • an: Quittner Lujza • ap: Klein Herman • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Susitzky Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Susitzky Zsigmond • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szabó Cví Herschl • an: Katz Ráchel Reshi • ap: Szabó Szélig • szh: Vinif • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: YVA Szabó Jehuda = N. Aranka • an: Katz Ráchel Reshi • ap: Szabó Szélig • szh: Huszt • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA Székács György = Himler Anna • an: Weisz Paula • ap: Streisinger Ignác • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Székács Mária Erzsébet • an: Himler Anna • ap: Székács György • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Székács Marika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Székely Imike • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Székely Rudolfné *Kemény Blanka • an: Weisz Júlia • ap: Kemény Izidor • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Székely Vera • an: Kemény Blanka • ap: Székely Rudolf • szh: – • ék: 15 év • hh: – • af: anyakönyv Szenes Bertalanné *Scheibner Leontin • an: Neuwirth Regina • ap: Scheibner József • szh: – • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szloboda Jenõ *Himler Anna • an: Kohn Irma • ap: Himler Zsigmond • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szpevák Józsefné *Vajda Klára • an: Zimet Janka • ap: Vajda Ábrahám • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szügyi Adolf = Ertler Malvin • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szügyi Adolfné *Ertler Malvin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Szügyi Erzsébet • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 31 év • hé: – • af: anyakönyv Szügyi György • an: Ertler Malvin • ap: Szügyi Adolf • szh: – • ék: 26 év • hé: – • af: anyakönyv 212
Szügyi Regina • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 39 év • hé: – • af: anyakönyv Szüsz Hugó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Tausz Barnabás = Ney Erzsébet • an: Grünwald Júlia • ap: Tausz József • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Tausz Jakab • an: – • ap: – • ék: 82 év • af: anyakönyv Tausz Lipótné, dr. *Minkus Márta • an: Münster Sára • ap: Minkus Antal • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Tiefenbrunn Lívia • an: Gerõfi Erzsébet • ap: Tiefenbrunn János • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Tugendhat Ervin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Tylorer Éva • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Bernát • an: Ulmann Teréz • ap: – • szh: Losonc • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Ungár Magdolna • an: Kahan/Kohn Gizella • ap: Ungár Miksa • szh: Losonc • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Miksáné *Kohn Gizella • an: Lõwy Berta • ap: Kohn Adolf • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Unger Antalka • an: N. Cecília • ap: Unger Adolf • szh: Losonc • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Unger Lajos = Adorján Antónia • an: Fried Katalin • ap: Unger Bernát • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Unger Lajosné *Adorján Antónia • an: Léderer Cecília • ap: Goldberger Adolf • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Unsdorfer Hillel = Rosenberg Rivka • an: N. Sára • ap: Unsdorfer Mordeháj • szh: Csenger • ék: 50,5 év • hé: – • hh: – • af: YVA Unsdorfer Hillelné *Rosenberg Rivka • an: N. Lea • ap: Rosenberg Cví • szh: Pozsony • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Unsdorfer Sándor • an: Rosenberg Rivka • ap: Unsdorfer Hillel • szh: Losonc • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: YVA Unsdorfer Shulamit • an: Rosenberg Rivka • ap: Unsdorfer Hillel • szh: Losonc • ék: 21 év • af: YVA Vágó Albert • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Vágó Albertné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem.
Vágó Éva • an: Lusztig Erzsébet • ap: Vágó Imre, dr. • szh: – • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vágó Imre, dr. = Lusztig Erzsébet • an: Schwarz Janka • ap: Weisz Dávid • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vágó Imréné, dr. *Lusztig Erzsébet • an: Goldner Cecília • ap: Lusztig Sámuel • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vágóné, dr. *Kormos Lenke • an: N. Ilona • ap: Kormos Géza, dr. • szh: Miskolc • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Vajda Endre, dr. = Kohn Lilla • an: Brener Paula • ap: Vajda Béla, dr. • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vajda Gaszton Péter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Vajda Hugó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Vajdáné *Spitzer Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Vas Imre = Orlík Adél • an: Blau Rozália • ap: Blum Herman • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vilcsek Katalin • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Virág Ferenc • an: Lefkovics Szerén • ap: Virág László • szh: – • ék: 7 év • hh: – • af: anyakönyv Virág László = Lefkovics Szerén • an: Jelinek Gizella • ap: Blumenthál Sámuel • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Virág Lászlóné *Lefkovics Szerén • an: Spilberg Irma • ap: Lefkovics Mór • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Virág Tibor • an: Lefkovics Szerén • ap: Virág László • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Vízvári Béla • an: Heksner Ilona • ap: Vízvári András • szh: Losonc • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weiner Hugó, dr. = Havas Edit • an: Better Vilma • ap: Weiner Sándor • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weiner Hugóné, dr. *Havas Edit • an: Müller Margit • ap: Havas Gyula • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weiner János Tamás • an: Havas Edit • ap: Weiner Hugó, dr. • ék: 13 év • hh: – • af: anyakönyv Weiner Miksa = Schiffer Olga • an: Beck Anna • ap: Weiner Salamon • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weiner Pál Tibor • an: Havas Edit • ap: Weiner
Hugó, dr. • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weiner Tibor • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 20 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinhéber Éliás • an: Polacsek Rozália • ap: Weinhéber Ábrahám • szh: Losonc • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinhéber Sándor • an: N. Ráchel • ap: Weinhéber Ábrahám • szh: – • ék: 22 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Weinréb Edit • an: N. Erna • ap: Weinréb Gyula • szh: Losonc • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinréb Gyuláné *N. Erna • an: N. Sára • ap: N. Vilmos • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinréb Izsó • an: N. Erna • ap: Weinréb Gyula • szh: Losonc • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinréb N. • an: N. Erna • ap: Weinréb Gyula • szh: Losonc • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weinstein Gejza = Steiner Jolán • an: Engel Terézia • ap: Weinstein Dávid • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weinstein Gejzáné *Steiner Jolán • an: – • ap: Steiner Adolf Ábrahám • szh: Breznó • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ármin • an: Wilner Matild • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Béláné *Altmann Berta • an: Kaufman Sára • ap: Altmann Herman • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Bertalan, dr. = Ilkovics Etel • an: – • ap: Weisz Ferenc • szh: – • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Cví • an: Altmann Berta • ap: Weisz Béla • szh: – • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weisz Ervinke • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Weisz Eszter • an: Drexler Cecília • ap: Weisz Oszkár • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ferdinándné *Fleischmann Olga • an: Lõwy Rozália • ap: Fleischmann Bernát • szh: – • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ferenc • an: – • ap: Weisz Ferenc • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Weisz Gyula = Schmier Irma • an: Princ Rozália • ap: Weisz Vavrinec • szh: Korlát • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Gyuláné *Pauncz Júlia • an: Spitzer Zsófia 213
• ap: Pauncz Adolf • szh: – • ék: 49 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weisz Gyuláné *Szügyi Márta • an: Braun Katalin • ap: Szügyi Márk • szh: – • ék: 28 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Hermuska • an: – • ap: – • szh: Rimaszombat • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: YVA Weisz Ignác • an: – • ap: Weisz Ferenc • szh: – • ék: 71 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ignác = Mühlstein Rebeka Etel • an: Weisz Júlia • ap: Weisz Herman • szh: Losonc • ék: 59,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ignácné * Lõwy Mária • an: Pollák Regina • ap: Lõwy Adolf Edvárd • szh: Selmecbánya • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ignácné *Mühlstein Rebeka Etel • an: Mahrestein Cecília • ap: Mühlstein Zsigmond • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Ilona • an: Lõwy Mária • ap: Weisz Ignác • szh: – • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: losonci tem. Weisz Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Jenõ = Seidner Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Jenõné *Fischer Ida • an: Farkas Karolina • ap: Fischer Henrik • szh: – • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Jenõné *Seidner Jolán • an: Hoffman Fáni • ap: Seidner Nátán • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Jenõné *Steiner Rozália • an: Gemeiner Netta • ap: Steiner Sámuel • szh: Bélabánya • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Józsefné *Breier Gabriella • an: Sacher Margit • ap: Breier Ferenc • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Judit/Jucika • an: Kemény Ilona • ap: Weisz Moshe • szh: Losonc • ék: 12 év • hé: – • hh: Szlovákia • af: YVA • ill. biz. Weisz Kemény Ilona • an: – • ap: – • af: losonci tem. Weisz Lõrinc Istvánné *Schneller Rozália • an: Markstein Ilona • ap: Schneller Miksa • szh: Hrinova • ék: 39 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: anyakönyv Weisz Margit = Ehrenfeld Sándor • an: Róth Rozália • ap: Weisz Salamon • szh: – • ék: 29 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv
214
Weisz Márta • an: Grünwald Janka • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 23 év • hé: – • hh: dep.? • af: anyakönyv Weisz Miksa = Grünwald Janka • an: Salamon Fáni • ap: Weisz Áron • szh: – • ék: 70 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Miksáné *Grünwald Janka • an: Kreisler Janka • ap: Grünwald Vilmos • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Moshené *Kemény Ilona • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 40 év • hé: – • hh: Szlovákia?• af: YVA • ill. biz. Weisz Oszkár = Drexler Cecília • an: Drexler Jozefa • ap: Weisz Sámuel • szh: – • ék: 53 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Oszkárné *Drexler Cecília • an: Wintholz Júlia • ap: Drexler Jakab • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Weisz Pál • an: Teisler/Ceizler Katalin • ap: Weisz István, dr. • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weisz Pinkász = N. Etel • an: N. Civja Khája • ap: Weisz Mihály • szh: Gajdos • ék: 64 év • af: YVA Weisz Pinkászné *Dunkel Etel • an: N. Eszter • ap: Dunkel Khaim • ék: 46 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Weisz Sámuel = Weisz Paula • an: – • ap: Weisz N. • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: anyakönyv Weisz Sándor • an: Holländer N. • ap: – • szh: Losonc • ék: 39 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Weisz Sanyika • an: – • ap: – • hé: – • hh: dep. • af: losonci tem. Weisz Tamás • an: Kemény Ilona • ap: Weisz Moshe • szh: Losonc • ék: 16 év • hé: – • hh: Szlovákia • af: YVA • ill. biz. Weisz/Weik Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra… Wellesz Béla • an: Schwarz Regina • ap: Wellesz N. • szh: Losonc • ék: 43 év • hé: 1944? • hh: musz • af: YVA Wellish Márta • an: – • ap: – • hh: – • af: losonci tem. Wettenstein György • an: Kohn Erzsébet • ap: Wettenstein Zoltán • szh: Losonc • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: YVA Wettenstein Zoltánné *Kohn Erzsébet • an: Wilner Zsuzsanna • ap: Kohn Mór • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wichner Antalné *Kopper Berta • an: Berkovics
Terézia • ap: Kopper Ármin • szh: – • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wichner Gyula = Tauster Berta • af: YVA Wichner László • an: Haás Izabella • ap: Wichner Sándor • szh: – • ék: 29 év • hh: – • af: anyakönyv Wichner Ottó • an: Tauster Berta • ap: Wichner Gyula • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Wichner Palkó • an: – • ap: • hh: – • af: losonci tem. Wichner Sándorné *Haás Izabella • an: Rosenberg Franciska • ap: Haás Adolf • szh: – • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wichter Ottó • an: – • ap: – • szh: – • ék: 23 év • hé: 1945 • hh: – • af: Béke poraikra… Widder Dezsõ • an: Lusztig Paula • ap: – • szh: Losonc • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Wiesner Lev = Barok Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wiesner Levné *Barok Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wildmann Gejza, dr. = Haás Erzsébet • an: Frankl Borbála • ap: Wildmann Adolf, dr. • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wildman Gejzáné *Haás Erzsébet • an: Forstein Jolán • ap: Haás Bernát, dr. • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wilhelm Artúrné *Riegel Ilona • an: Wohl Franciska • ap: Riegel Henrik • szh: – • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Winkler Ármin = Seidner Aranka • an: Fischoff Erzsébet • ap: Winkler Adolf • szh: – • ék: 73 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Winkler Árminné *Seidner Aranka • an: Klein Rozália • ap: Seidner Péter • szh: – • ék: 52 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Winkler Elemér = Rubin Magda • an: Seidner Berta • ap: Winkler Ármin • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Winkler Elemérné *Rubin Magda • an: Grosmann Krisztina • ap: Rubin Herman • szh: – • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Winkler Vera • an: Rubin Magda • ap: Winkler Elemér • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Zacher Sándor • an: – • ap: – • szh: Losonc • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Zinner Emánuel = Stremi Margit • an: Róth Katalin • ap: Zinner Lipót • ék: 37 év • af: anyakönyv Zsoldos Mór • an: – • ap: – • ék: 58 év • af: YVA Zsoldos Pál • an: N. Ilona • ap: Zsoldos Mór • szh: – • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Forrás: Telek 109.; Zsidó Lexikon 541–542.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Soznam miest na Slovensku dla popisu ludu z roku 1919. Bratislava, 1920.; Szlovenszkói zsidó hitközségek története. Írták: Lányi Menyhárt és özv. Profferné Békefi Hermin. Kassa, 1933. 229–234.; Pacséri 167.; 1941. népsz.; Hitközségek 374–376., Jozef Drenko: Z histórie židovstva v Luèenci, Luèenec. Luèenec, 1993. 98.; Eugen Bárkány – Ludovít Dojè: Židovské náboženské obce na Slovensku. Vesna Bratislava, 1991. 297–299.; Losoncz és Vidéke (1879–1919), Losonci Hírlap (1918–1944); Okresny Archiv Luèenec, Fond MHV Luèenec. 467/1959 sp.
Losoncapátfalva (Opatová, SZK) 1848-ban nem kevesebb, mint 11 családhoz tartozó 42 izraelita lelket írtak öszsze a községben. A családfõk közül elsõként Kon (Kohn) Simont említik, aki Csehországban született, és 10 esztendõs korában, édesapjával jött a Nógrád megyei Szügy helységbe. Apátfalván 51 év óta élt mint haszonbérlõ és tõzsér. 1826-ban nõsülhetett. Erre abból következtetünk, hogy felesége ekkor költözött a faluba. Az összeírás szerint öt gyermekük lakott velük. Müncz Sámuel Lengyelországból érkezett. Felesége Galíciában született. Sámuel 23 évvel azelõtt telepedett meg Magyarországon, három évig élt Füleken, majd négy évig Kisfaluban. Ezt követõen költözött át Apátfalvára, ahol mint sakter és tanító mûködött. Schlézinger Jakab Füleken látta meg a napvilágot, 1820-ban. Házaló volt, két éve telepedett ide, feleségét és kislányát tartotta el. Négytagú családról gondoskodott Kohn Éliás házaló, aki Újváron jött a világra, 1820-ban. Kohn Izsák Szécsényben született, 1799-ben. Neje és hét gyermeke élt vele egy fedél alatt. Kocsmáros volt. Levi (Lõwy) Lázár szintén Lengyelországból, Lublin városából származott. 65 éves volt, 50 éve élt az országban, bizonyára szüleivel költözött ide. Három esztendeig Pesten is lakott. Apátfalvára négy éve érkezett. Házalással kereste kenyerét. Felesége és Ferenc nevû fia élt vele. Tausz Jakab szintén portékájával házalt. 36 esztendõs volt, felesége, Rusznyák Fáni Szécsényben született. Gyermekük az összeírás idõpontja elõtt három héttel jött a világra. Rusznyák Ignác 23 éves házaló, feleségével élt együtt. 215
Szintén házalással foglalkozott az 58 esztendõs Farkas Lõrinc, aki a vele egyidõs, pöstényi születésû Grósz Máriát vette feleségül. Három gyermekükrõl gondoskodtak. Fisiberg Jakab szintén házalva kereste kenyerét. 52 éves volt, Jánosházán született, akárcsak a nála tíz évvel fiatalabb felesége. Weisz Lõrinc 50 esztendõvel azelõtt látta meg a napvilágot. Õ is házaló kereskedésbõl tartotta el nejét, a 48 esztendõs Rozáliát. 1870-ben a község 407 lakója között 18-an voltak izraelita valláson. Számuk az 1910. évi népszámlálás idõpontjában 27 fõ volt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben az 1330 apátfalvaiból hatan tartoztak az izraelita felekezethez és heten voltak megkereszteltek, ám ennek ellenére a zsidótörvények hatálya alá tartozók. A községben 1942-ig zsidó bérlõje volt a Hubay Jenõ-féle birtoknak. Az ismertté vált áldozatok közül Havas Gyula földtulajdonnal rendelkezett. Lehetséges, hogy a háborús években már Losoncon élt, a Yad Vashem egyik adatközlõje, Katerina Salvendi, 1957-ben legalábbis ezt állította. A Yad Vashem adatbázisában – a számos „Apátfalva” nevû település azonos névírása miatt – nem tudtuk elkülöníteni a Nógrád megyei településhez tartozó áldozatokat. 1946 közepéig többen visszatértek: Korach László és Magda, Huba András, Svateny N. és Ilona. LOSONCAPÁTFALVAI ÁLDOZATOK Havas Gyula = Müller Margit • an: Steiner Antónia • ap: Havas Gerzson • szh: Kisszeben • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Havas Gyuláné *Müller Margit • an: N. Antónia • ap: Müller József • szh: Miskolc • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 990.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Lõrinci (Ma: Heves m.) A községben a megye összeírói 1840-ben két zsidót regisztráltak. Hat év múltán az 1848-as kiküldöttek már huszonegy személy adatait rögzítették. 216
Büchler Jakab 13 éve élt a településen, akárcsak felesége, Braun Borbála. Öt gyermekük már itt született. A férj Jobbágyiról, neje Szentjakabról származott. Velük lakott két rokonuk és egy fiatal szolgáló. A családfõ árendás volt. Vaisz Jónás Versegen látta meg a napvilágot, 1780-ban. Ötéves kora óta élt Lõrincin. Árendás volt. Felesége, Vaisz Rozál Aszódról költözött ide, hat esztendõvel volt fiatalabb férjénél. Két felnõtt fiuk, lányuk, vejük és unokáik éltek velük, továbbá háztartásukhoz tartozott egy 11 és egy 17 éves szolgálólány. A família 11 fõs volt. 1878-ban 6 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Büchler József, Ármin, Ribus és Szidónia, valamint Reich Samu és Herman egyaránt Klein Ignác magántanodáját látogatták. A település zsidóságának létszáma a következõképpen alakult: 1870-ben az 1954 lakosból 44 fõ, 1880: 57, 1910: 178, 1920: 220 lélek. 1930-ban már 254 izraelitát számoltak össze a településen. A falu összlakossága ugyanekkor 4929 fõ volt. Lõrinci a huszadik század elsõ éveitõl kezdve a Sziráki járás egyik legnépesebb zsidó közösségének adott otthont. A környék legnagyobb ipari vállalkozása a közelben felépült selypi cukorgyár volt. Vezetõje, Gerõ Izidor, vegyészmérnöki végzettséggel rendelkezett. Budapesten, 1866-ban született, 1890 óta majd fél évszázadon át szolgálta a gyárat, kezdetben mint mûszaki tisztviselõ, majd igazgató-helyettes, végül 1926 óta mûszaki igazgató, majd elsõszámú vezetõ. A Beocsini Cementgyár Révész Ármin vezetése alatt mûködött, a „Zsófia” malmot Tänczer Jenõ vezette. Volt a helységben egy másik malom is, Resch György tulajdonában. Õ helybeli születésû volt, sokáig Budapesten dolgozott. 1919-ben vette át a családi malom vezetését. Az I. világháború alatt 36 hónapig az orosz és olasz fronton harcolt. Kétszer megsebesült, több kitüntetésben részesült. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak. A helybeli zsidó lakosok élénken részt vettek a falu közéletében. Például Leopold Aladár állatorvos, aki a közeli Cserhátszentivánon született 1896ban, és 1919-ben került Lõrincibe, a községi sportegylet egyik alapítója volt.
Az 1941-es népszámlálás adatainak tanúsága szerint ekkor 161 izraelita és 10 keresztény esett a zsidótörvények hatálya alá a községben. 1942-bõl a helybeli Breznitz Jenõ és neje, Pozsonyi Róza 8 kh 85 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Ugyancsak szõlõbirtokos volt a budapesti Steiner Samu és a dunaszekcsõi Klein Izidor. Braun Ferenc hentesmester és mészáros 1911. május 25-én született Lõrincin. Édesapját Braun Nándornak, édesanyját Schwarcz Jolánnak, feleségét Spitzer Erzsébetnek (szül. 1913) hívták. Az Árpád út 86. szám alatt volt üzlete. 1942-ben öszszes vagyonát 2124 pengõre becsülték. Ugyanabban az évben, azért, mert egy falubelijének azt állította, hogy a háborút a németek elveszítik, 300 pengõ pénzbüntetésre ítélték. Nejével két gyermeket neveltek. A Thébner kereskedõ család az Árpád út 76. szám alatt lakott. Az apa, Thébner József 1880. február 7-én, míg fia, Thébner Dezsõ kereskedõsegéd 1908. január 26-án látta meg a napvilágot. 1942-ben a Thébner család házában élt Fridmann Zoltán (szül. 1905. március 20.) foglalkozás nélküli fiatalember. Az ortodox irányzatú hitközség 1944 tavaszán 167 tagot tartott nyilván. Az adózók száma 38 fõ volt. A fiókhitközség gondnoka Grünfeld Izsák kereskedõ, anyakönyvvezetõje Mózes Dávid csécsei rabbi volt. Két alkalmazottat fizettek. Blumenthál Lajos feleségével és Ervin nevû gyermekével (és esetleg további hozzátartozóival) a háború elsõ éveiben Losoncra költözött. Mindhármukat az ottani áldozatok közé soroltuk. A községi jegyzõ 1948-ban 6 elhagyottnak nyilvánított ház tulajdonosának nevét sorolta fel: Szegedin Simonné, Breznitz Ármin, Pozsonyi Arnold, Goldberger Jenõ, Grünfeld Izsák és Jäger Márkusz. 1946-ban a vármegye árvaszéke az ismeretlen helyen távol lévõ Wohl Sándor, Wohl Sándorné szül. Grünfeld Irén, Grünfeld József volt lõrinci lakosok gondnokság alá helyezésérõl döntött. Gondnokként Grünfeld Józsefné szül. Willner Erzsébet helybeli lakost jelölték ki. (Õ talán azonos az áldozati listán Grünfeld József nejeként szereplõ N. Ráchellel.) A lõrinci áldozatok nevét az anyakönyvekbõl és a Yad Vashem adatbázisából, míg a Grossmann családét a salgótarjáni mártíremlékmûrõl ismerjük.
LÕRINCI ÁLDOZATOK Berger Anna • an: Dénes Ilona • ap: Berger Lajos • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Berger Lajos • an: Kurcz Irén • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Bernáth Miklós • an: Weiner Róza/Jungreisz Kornélia • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Bluementhál Magda • an: Blumenthál Piroska • ap: Blumenthál Ferenc • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Áron • an: Blumenthál Piroska • ap: Blumenthál Ferenc • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Ernõ • an: Blumenthál Piroska • ap: Blumenthál Ferenc • szh: – • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Ferenc = Blumenthál Piroska • an: Lõwy Hermina Sára • ap: Blumenthál Károly • szh: Bercel • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Hindi • an: N. Lujza • ap: Blumenthál Ignác • szh: – • ék: – év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Blumenthál Hindi • an: Haás Frida • ap: Blumenthál Mihály • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Károly • an: Blumenthál Piroska • ap: Blumenthál Ferenc • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Károly • an: N. Lujza • ap: Blumenthál Ignác • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Károly • an: Haás Frida • ap: Blumenthál Mihály • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Blumenthál Károlyné *Lõwy Hermina Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Mihály = Haás Frida • an: Lõwy Hermina Sára • ap: Blumenthál Károly • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Blumenthál Mirjam • an: Barok Frida • ap: Blumenthál Mór • szh: – • ék: – év • hh: – • af: YVA Blumenthál Mór = Barok Frida • an: Lõwy Hermina Sára • ap: Blumenthál Károly • szh: Bercel • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Szerén • an: Barok Frida • ap: Blumenthál Mór • szh: – • ék: – év • hh: – • af: YVA Braun Gyula • an: Schwarcz Jolán • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 40 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Braun László • an: Schwarcz Jolán • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 36 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Braun Pál • an: Schwarcz Jolán • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA 217
Breznitz Alice • an: Thébner Rozália • ap: Breznitz Árpád • szh: – • ék: 15 év • hh: – • af: anyakönyv Breznitz Ármin • an: Spitzer Jeni • ap: Breznitz József Asher • szh: Lõrinci • ék: 56/62 év • hé: – • hh: – • af: YVA X „Breznitz Ármin kereskedõ Lõrincin született, 1882-ben. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1894 óta önálló vegyeskereskedõ. A világháborúban a román és francia fronton teljesített katonai szolgálatot. A Fûszerkereskedõk Egyesületének a tagja. Nõs, három gyermeke van.” Breznitz Árpád = Thébner Rozália • an: Pozsonyi Róza • ap: Breznitz Jenõ • szh: – • ék: 41,5 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Breznitz Árpádné *Thébner Rozália • an: Friedmann Szeréna • ap: Thébner Jakab József • szh: – • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Breznitz Béla • an: Pozsonyi Róza • ap: Breznitz Jenõ • szh: Lõrinci • ék: 34 év • hh: musz • af: YVA Breznitz Ervin • an: Thébner Rozália • ap: Breznitz Árpád • szh: – • ék: 5 év • hh: – • af: anyakönyv Breznitz Ilonka • an: N. Etel • ap: – • szh: Nógrád • ék: 24 év • hé: – • hh: – • af: YVA Breznitz Jenõ = Pozsonyi Róza • an: Spitzer Jeni • ap: Breznitz József Asher • szh: – • ék: 62 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Breznitz Jenõné *Pozsonyi Róza • an: Stein Hanni • ap: Pozsonyi Pál • szh: Ecseg • ék: 63 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Breznitz Valéria • an: Thébner Rozália • ap: Breznitz Árpád • szh: – • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fried Dezsõ = N. Mirjam • an: – • ap: – • szh: Kisvárda • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fried Dezsõné *Grünfeld Margit • an: Wachter Jolán • ap: Grünfeld Izsák • szh: – • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fried Ella • an: Grünfeld Margit • ap: Fried Dezsõ • szh: – • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Fried Klára • an: Grünfeld Margit • ap: Fried Dezsõ • szh: – • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Goldberger József • an: Goldberger Vilma • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 42 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Goldstein Ádám = N. Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Goldstein Asher • an: N. Róza • ap: Goldstein Jichak • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Goldstein Ilona • an: – • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA 218
Goldstein Lívia • an: – • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Groszmann Bernát • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Groszmann Bernátné • an: – • ap: – • af: lev. dok. Grünfeld Edit • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: – • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld Emília • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: Lõrinci • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Grünfeld Éva • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: – • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld Irén • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: – • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Grünfeld Izsák = Wachter Jolán • an: Grünfeld Máli • ap: Grünfeld József • szh: – • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld Izsákné *Wachter Jolán • an: Jungreisz Eszter • ap: Wachter Adolf • szh: Apc • ék: 65 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld József = N. Ráchel • an: N. Jittl • ap: Grünfeld Jichak • szh: – • ék: 42 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Grünfeld Károly • an: Wachter Jolán • ap: Grünfeld Izsák • szh: Lõrinci • ék: 47,5 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld Károlyné * Jungreisz Regina • an: Jungreisz Emília • ap: Jungreisz Ignác • szh: Lõrinci • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Grünfeld Mirjam • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Grünfeld Sándor • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • szh: Lõrinci • ék: 24 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Grünfeld Szeréna • an: Jungreisz Regina • ap: Grünfeld Károly • ék: 17 év • hh: – • af: anyakönyv Hegedûs Jenõ • an: Drechler Leontina • ap: Hegedûs Simon • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Hegedûs Lili • an: Drechler Leontina • ap: Hegedûs Simon • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv Hegedûs Simonné, özv. *Drechler Leontina • an: Klein Rozália • ap: Drechler Adolf • szh: – • ék: 61 év • hé: – • hh: dep. • af: anyakönyv
Hollós Károly = Liebman Aranka • an: Buchwalder Lina • ap: Hasenfeld Benjámin • szh: – • ék: 76 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv X „Hollós Károly gyógyszerész Szirákon született, 1868-ban. Középiskoláit Vácott, az egyetemet Budapesten végezte. 1890-ben nyerte el oklevelét, és 1896-ban létesítette ’Szt. Anna’ gyógyszertárát, melyet 1939-ig vezetett. Községi képviselõ, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a Hatvani Népbank fiókjának vezetõje. Neje Liebmann Aranka. László fiuk is gyógyszerész, aki 1929-ben szerezte oklevelét, és 1930ban nõül vette Gottschling Kornéliát.” Hollós Károlyné *Liebman Aranka • an: Zicnberg Fáni • ap: Liebman Károly, dr. • szh: – • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Indig Dávid • an: N. Róza • ap: Indig Nátán • szh: Lõrinci • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Jungreisz Dávid • an: Jungreisz Emília • ap: Jungreisz Ignác • szh: Lõrinci • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Jungreisz Dávidné *Singer Anna • an: – • szh: Lõrinci • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Jungreisz Emília • an: Herskovics Etel • ap: Jungreisz Izidor • szh: Gyöngyöspata • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Jungreisz Géza • an: Herskovics Etel • ap: Jungreisz Izidor • szh: Lõrinci • ék: 15 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Jungreisz Izidorné *Herskovics Etel • an: Grünfeld Róza • ap: Herskovics Márton • szh: Gyöngyöspata • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Jungreisz Sándor • an: Herskovics Etel • ap: Jungreisz Izidor • szh: Lõrinci • ék: 12 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Keleti László • an: Schönfeld Margit • ap: – • szh: Lõrinci • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Klein Pálné *Szegedin Olga • an: – • ap: – • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lorber Simonné *Fridmann Margit • an: Schwarcz Gizella • ap: Fidmann Jakab • szh: Tiszadorogma, Borsod m. • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Mon/Man Khaim rabbi = Henig Khana • an: – • ap: Mon/Man Baruch • szh: Vác • ék: 29 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Neumann Arnold • an: Elfer Ilona • ap: Neumann Samu • szh: – • ék: 50 év • hh: – • af: anyakönyv Pozsonyi Arnoldné *Jungreisz Szeréna • an: Jungreisz Emília • ap: Jungreisz Ignác • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Pozsonyi Emília • an: Jungreisz Szeréna • ap: Pozsonyi Arnold • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pozsonyi Károly • an: Jungreisz Szeréna • ap: Pozsonyi Arnold • szh: – • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pozsonyi László • an: Jungreisz Szeréna • ap: Pozsonyi Arnold • szh: – • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Pozsonyi Pálné * Breznitz Rozália • an: Spitzer Jeni • ap: Breznitz József Asher • szh: Lõrinci • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Protovin Ervin • an: Blumenthál Szerén • ap: Protovin Gyula • szh: – • ék: – év • hé: 1944? • hh: – • af: YVA Protovin Gyuláné *Blumenthál Szerén • an: Lõwy Hermina Sára • ap: Blumenthál Károly • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Reinfeldné *Kohn Róza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Sink Edit • an: N. Rivka • ap: – • szh: Lõrinci • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Sink Ervin • an: N. Rivka • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Sink Zoltán • an: N. Rivka • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Szegedin Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: 31 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: Béke poraikra… Thébner Tibor • an: Teichman Szerén • ap: Thébner N. • szh: Lõrinci • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Weisz László • an: Hirsch Lívia • ap: Weisz Adolf • szh: Lõrinci • ék: 34,5 év • hh: – • af: anyakönyv Werzberger Herman = Weisz Piroska • an: N. Sára • ap: Werzberger Manó • szh: Érmihályfalva • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Werzberger Hermanné *Weisz Piroska • an: N. Sára • ap: Weisz Simon • szh: Lõrinci • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: YVA Werzberger Ilona • an: Weisz Piroska • ap: Werzberger Herman • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Werzberger Sándor Sámson • an: Weisz Piroska • ap: Werzberger Herman • szh: Lõrinci • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Werzberger Sára Sima • an: Weisz Piroska • ap: Werzberger Herman • ék: 16 év • hh: dep. • af: YVA Wohl Imre • an: Grünfeld Irén • ap: Wohl Sándor • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv 219
Wohl Sándor = Grünfeld Irén • an: Schwarcz Kornélia • ap: Wohl Izidor • szh: Pásztó • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: YVA Wohl Sándorné *Grünfeld Irén • an: Wachter Jolán • ap: Grünfeld Izsák • szh: Pásztó • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: anyakönyv Wohl Tibor Oszkár • an: Grünfeld Irén • ap: Wohl Sándor • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944? • hh: – • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok I. 459.; 1941. népsz.; Pacséri 179.; Ladányi 403–405.; Felvidék, adattár 24.; NML VII. 1. 445/1942.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; Hitközségek 377.; NML XXIV. 101. 1346/1946.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Lucfalva Lucfalván 1848-ban egyetlen izraelita családot írtak össze. Gutfreind (Gutfreund) Mózes Becskén született, 1813-ban. Két éve élt családjával a faluban, ahol kocsmát vezetett. Felesége, Léni, szintén becskei volt, õ 1818-ban látta meg a napvilágot. Három, öt és kilenc év közötti gyermekük még Becskén, a legkisebb azonban – az összeírás elõtt alig két nappal – már Lucfalván látta meg a napvilágot. Az 1870. évi országos népszámlálás Lucfalván 9 izraelitát mutatott ki a község 544 lakója között. Számuk 1880-ban még 10 volt, ezt követõen azonban csökkent. 1910 után már csak 2–3 zsidó élt a településen. 1941-ben 1016 lakosa volt a falunak, akik közül mindössze ketten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Elfer Ignác bérelt itt nagyobb földet. Elfer Csábon született, 1875-ben. Gazdasági ismereteit atyjától szerezte. 1904-ben megnõsült és ekkor önállósította magát. 1911 óta bérelte Radvánszky Antalné 953 kh-as birtokát. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek, részt vett az I. világháborúban. Nejét Schwarcz Ilonának hívták. Az áldozatok közül senkit sem tudtunk azonosítani. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; Gazdacímtár 184.; 1870. népsz.; Vallási adatok 30.; 1941. népsz.
220
Ludány 1870-ben Alsóludányban 348-an éltek, közülük 15en tartoztak az izraelita felekezethez. Felsõludány lakossága ugyanekkor 652 fõ volt, köztük 10 zsidó. A Ludány néven egyesített településen 1910ben 1013-an éltek. A zsidók száma azonban már nem haladta meg a 9 fõt. Az 1082 lakosú településen az 1941. évi népszámlálás során öten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a községi körjegyzõ Schlezinger Ignác örököseinek tulajdonát, összesen mintegy 120 holdat sorolt azon birtokok közé, amelyekbõl, szerinte, házhelyeket lehetne kialakítani. (Ignác nevén az 1935-ben kiadott Gazdacímtár 128 holdat említ, 1942-ben pedig 7 kh 849 négyszögöl szõlõbirtokát írták össze.) A körjegyzõ 1945-ben Földes János és 4 családtagja deportálásáról tudósított (közülük az esztendõ végéig csak Földes Reené tért vissza). A megismert áldozatok közül Schlesinger Ernõ és János kereskedõk voltak. LUDÁNYI ÁLDOZATOK Földes (Schlézinger) Ernõ = Steilauf Ilona • an: Kohn Karolin • ap: Schlézinger Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes (Schlézinger) Ernõné *Steilauf Ilona • an: Heller Betti • ap: – • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Földes (Schlézinger) János • an: Kohn Karolin • ap: Schlézinger Ignác • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlézinger Ignácné, özv. *Kohn Karolin • an: Diamant Netti • ap: Kohn Ábrahám • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 184.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Lukanénye (Nenince, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták.
1941-ben mindössze két izraelita és egy keresztény zsidó élt a 901 fõs településen. 1942-bõl a helybeli Elek Mór 120 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok közül csupán egyetlen személyt sikerült azonosítanunk. A Yad Vashem adatbázisa tartalmazza Gansel Tibor (szül. Lukanénye, 1917. Édesanyja: Fischer Sári) és Fischer Ferenc (szül. Lukanénye, 1901. Édesanyja: Reich Berta) adatait. Mindketten a keleti hadszíntéren – nyilván munkaszolgálatosként – tûntek el. Illetõségüket nem tudtuk megállapítani. LUKANÉNYEI ÁLDOZAT Laskinszkyné *Elek Edit • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Magyarnándor A faluban 1848-ban két zsidó család élt. Lengyel Mózes 1810-ben született, Becskén. Nejével és három gyermekével élt egy fedél alatt. Az összeírók szerint „bir 1 ½ telket”. Fráter Mózes 38 éves volt az összeírás idõpontjában. Torontál megyében született, Szentjakabon. Földbérlõként tartotta el nejét és öt gyermekét. 1870-ben a község 648 lakójából 33 fõ tartozott az izraelita felekezethez. A lélekszám további változásai: 1880: 38, 1890: 36, 1900: 22, 1910: 13, 1920: 14, 1930: 8 fõ. A két világháború között Susiczky Mórné bérelt nagyobb, 220 holdas birtokot a falu határában. Gõzmalom résztulajdona volt Magyarnándorban Müller Alfrédnek és Müller Jenõné szül. Braunstein Editnek, akik galgagutai lakosok voltak. Az „Etelka” malmot 1942-ben Kiss Péter cserhátsurányi molnármester bérelte. A községben 1941-ben 9 izraelita élt. A lakosság lélekszáma ekkor meghaladta az ezret. A háború után, 1945-ben, a község jegyzõje Virág Imre, valamint neje, továbbá Fischer Aladár és felesége deportálásáról tett jelentést. Az utóbbi családból a férj visszatért, majd Budapestre költözött. A családtagok számáról nincs adatunk.
MAGYARNÁNDORI ÁLDOZATOK Fischer Aladárné *Schichtancz Elza • an: Fischer Gizella • ap: Schichtancz Márkus • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Virág Imre = Schweitzer Margit • an: Schweitzer Anna • ap: Virág Márton • szh: Pereg • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Virág Imréné *Schweitzer Margit • an: Gráner Katalin • ap: Schweitzer Mór • szh: Bercel • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Vallási adatok 30.; NML IV. 454. 20. 6510/1942.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. d. 449/1945.; NML XXIV. 101. 4. 5389/1947.
Márkháza 1870-ben Márkháza (akkor még csak puszta) 99 lakója közül kilencen tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk 1880-ra 8 fõre csökkent, majd a következõ évtizedekben 4–5 fõ körül mozgott. Az 1941. évi népszámlálás egyetlen olyan személyt talált a településen, aki a zsidótörvények hatálya alá tartozott. Õ már nem tartozott az izraelita hitfelekezethez. További sorsát kutatásunk során nem sikerült megismernünk. Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 30., 1941. népsz.
Mátranovák A mátranováki zsidó közösség eredete a 19. század elejére nyúlik vissza. Az 1848. évi megyei öszszeírás 23 izraelitát talált a községben, közülük négyen voltak családfõk. A személyek döntõ többsége valamelyik Nógrád megyei helységben látta meg a napvilágot (Kürtös, Nándor, Kazár, Palotás, Homokterenye). Mátranovákon csak a kisgyermekek születtek. Ez arra utal, hogy az itt élõ zsidók csak egy-két évtizede telepedtek ide. Egyetlen lakos, a 21 éves Schengel Joachim tanító származott távolabbi vidékrõl, õ a birodalomhoz tartozó Galíciából került ide. 221
1878-ban kilenc iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Braun Márton kisfia, József, Braun Gábor lányai, Hani és Irma, Schwartz Jakab nevelt fia, Friedman Samu, Groszman Ábrahám gyermeke, József, Horn Lipót lánya, Hani, Krets Ignác Dávid nevû fia, Rozenfeld Dávid Emma nevû lánya, valamint Schweitzer Gábor leánykája, Kati egyaránt a helybeli tanító, Schwartz Jakab kezei alatt sajátították el az elemi ismereteket. A lélekszám változása a következõ évtizedekben: 1880: 63, 1890: 55, 1900: 68, 1910: 81, 1920: 44, 1930: 35 fõ. A 19. század derekán az elsõk között Braun Márton vett földet a faluban egy egésztelkes gazdától. Példáját követték Kerts (Krets?) Sámuel és Ignác, akik zsellérektõl vásároltak földeket. 1900-ban a községi képviselõ-testületbe választották Protovin Sámuelt, 1907-ben pedig Protovin József kocsmárost. Az 1924-es Gazdacímtár Groszwald István 320 kh és Protovin Sámuel örökösei 100 holdas birtokát említi a községben. 1925-ben Groszwald Istvánné 251 kh, míg Protovin Ferenc 145 kh földdel rendelkezett. (Utóbbi az ún. Sinka dûlõben élt, 1934-ben hunyt el.) A kereskedelmi, ipari és mezõgazdasági címtár 1931-es kiadása özv. Groszwald Istvánné nevén 255 kh, özv. Protovin Sándorné nevén pedig 101 kh-at mutatott ki. (A háborús években a Protovin örökösök ingatlanát – a levéltári adatok szerint – a Földmívelésügyi Minisztérium Papp Béla mátranováki lakosnak juttatta.) Az 1940-es évek elején Mátranovákon élõ Protovin családtagok Protovin Sámueltõl és 1939. április 25-én, Salgótarjánban elhunyt feleségétõl, Reiner Rozáliától származtak. A házaspárnak Salgótarjánban, Mátranovákon és Homokterenyén voltak ingatlanai. Az özvegyasszony letisztított hagyatéka összesen 27 692 pengõt tett ki. Gyermekeik közül Mária Schwarcz Aladárhoz ment feleségül (1939-ben már özvegy volt), Lenke Ungár Somához, Hermin Zeisler Sándorhoz (anyja halálakor már õ is özvegy), Júlia Grünfeld Mártonhoz, Etel Lõwi Mártonhoz, Gizella Braun Károlyhoz, Borbála pedig Blumenthál Józsefhez. Az egyetlen fiútestvér, Ferenc, ekkor már halott volt, az örökrészt özvegye, Kohn Fáni vette át, mint kiskorú gyermekeik gyámja. 222
A községben Ferenc leszármazottai és a Blumenthálok éltek huzamosabb ideig. Protovin Ferenc 1934-ben halt meg. Szomorú örökséget hagyott maga után, hiszen 2914 pengõ cselekvõségével szemben a szenvedõ állapot majd 10 000 pengõt tett ki, ami dr. Friedmann Ármin és Schwarcz Sándor ügyvédek (4500 pengõ), a Salgótarjáni Takarékpénztár (500 pengõ), a Hatvani Népbank (2000 pengõ) és egyetlen veje 2300 pengõs követelésébõl állt össze. Gyermekeik közül a legidõsebb lányuk már az apa halálakor is nagykorú volt, õ Rosenberg Barnához ment férjhez és Salgótarjánban élt. A többiek 1934-ben még kiskorúaknak számítottak. 1939-re Ella és Ilonka már felnõtt. Utóbbi Lengyel József putnoki lakossal házasodott össze. Zoltán ekkor az abaúji Göncön lakott, Ernõ, Lívia és Sándor még ekkor is gyermeknek számítottak. Protovin Borbála férje, Blumenthál József berceli származású volt, a háború után testvérét, Somát (Sámuelt) nevezték ki elhagyott javainak gondnokául. Homokterenyén is volt ingatlantulajdona. A község monográfiája szerint az 1930-as években a következõ zsidó származású személyek éltek itt: Protovin Ferenc, özv. Groszwald Istvánné, Glück Simon, Protovin József, özv. Rochlitz Mártonné (1930-ban apja is a faluba települt), Blumenthál József, Grosinger István, Klein Dezsõ (virilis képviselõ-testületi tag volt), Braun József, Protovin Margit, Klein Dezsõ, Braun István, Feld Vilmos (1935-ben, 28 évesen kért és kapott letelepedésre és üzlet nyitására engedélyt), Singer Nátán. A helyi zsidók többnyire kereskedelemmel foglalkoztak. Glück Simon, Klein Dezsõ, özv. Rochlitz Mártonné és Róth R. szatócsok voltak. Miként a község monográfiája megjegyzi róluk: „Tisztelte õket a nép, mert hitelbe is adtak.” Klein Dezsõé volt a mai iskolai napközi épülete. „Rochlitz Márton a rabbi, a zsidó hitközség lelkésze volt, Kohn Mór pedig a kántor. Zsinagóga (imaház) is volt a községünkben, a mai orvosi rendelõvel szemben.” (Az utóbbi mondatokhoz anynyit hozzá kell fûznünk, hogy ez az egyetlen forrásunk arra, hogy Novákon szervezett hitközség mûködött volna, miként a rabbiról is csak a kötet szerzõje tudósít bennünket.) A községben 25 izraelita élt 1941-ben, továbbá itt lakott két olyan személy, aki keresztényként tartozott a zsidótörvények hatálya alá.
1945-ben a község jegyzõje 8 család deportálásáról tett jelentést a járás fõjegyzõjének. Innen kényszerítették gettóba Blumenthál Józsefet 2, Kóhn Mórt 4, özv. Rochlitz Mártonnét 1, Groszmann Aladárt 2, Protovin Ferencnét 2, Braun Józsefet 4, Gedõ Mátyást 2, Klein Dezsõt 3 családtagjával. Az összeírás 28 fõt említ. Az utolsó háborús év végéig 7 férfi érkezett vissza a faluba (vélhetõen valamennyien munkaszolgálatosok voltak): Kohn Mór, Protovin Zoltán és Sándor, Braun Sándor, Ernõ és Pál, valamint Klein Dezsõ. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1944-ben több izraelita élt Mátranovákon, mint amennyit az 1941-es népszámlálás során kimutattak. A község jelenlegi jegyzõje, dr. Laczkó Ilona egy „1990 elõtti irat” alapján a következõ áldozati névsort adta meg kérdésünkre válaszolva: Braun József, Braun Józsefné, Braun Katalin, Braun Erzsébet, Braun Aranka, Blumenthál József, Blumenthál Józsefné, Blumenthál Éva, Gedõ Mátyás, Gedõ Mátyásné, Gedõ Éva, Klein Dezsõ, Klein Dezsõné, Klein Erzsébet, Kohn Mór, Kohn Mórné, Kohn Szerere, Kohn Jégere, Rochlitz Márton, Rochlitz Mártonné, Protovin Ferencné, Protovin Ella, Protovin Ilona, Protovin Lilla és végezetül Protovin Szeréna. A salgótarjáni emlékmû 23 mátranováki nevet tartalmaz, a Yad Vashem adatbázisában pedig kilenc áldozat adatait találtuk meg. Utólagos anyakönyvezés nyolc esetben történt. A különbözõ névsorok azonban sokszor ellentmondanak egymásnak. Szerepelnek azonosíthatatlan és olykor valószínûtlen nevek is. Csak alapos összevetéssel, valamint a születési, házassági, halálozási anyakönyvek adatainak kigyûjtésével és feldolgozása utáni összevetésével sikerült az áldozatok névsorát öszszeállítanunk. A végleges névsorban olyan személyek is szerepelnek, akik valószínûleg csak a háborús években költöztek vissza a faluba, nyilván férjük munkaszolgálatra való bevonulása után. Ilyenek voltak például a Protovin lányok: Ilona és Ella. Eredetileg a Groszmann családot lõrinci illetõségûnek tartottuk. Mivel azonban kislányuk születési adatait a mátranováki anyakönyvben találtuk meg, ezért idevalósinak tekintjük õket. Lehetséges azonban, hogy csak a háborús éveket töltötték a feleség szülõfalujában. Külön gondot jelentett a Braun család tagjainak azonosítása. A Yad Vashem adatközlõje 1957-ben
olyan nevû családtagok adatait adta meg, akiket semmilyen más forrásban sem találtunk: Braun Gitel (szül. 1912), Miszli (szül. 1915), Baby (szül. 1917), Jakov Shmuel (szül. 1919). Mindannyian Braun József és Weisz Éva gyermekei. Józsefnek és Évának az állami anyakönyv szerint 1896 és 1914 között 11 gyermeke született. Ezt követõen már csak Braun Erzsike 1921-es bejegyzését találtuk meg. A házassági anyakönyv is csak Piroska és Taub Salamon 1921-es, illetõleg Amália és a szécsényi cipészmester, Rusznyák Béla 1938as esküvõjérõl tudósít. A halotti anyakönyvben a család öt gyermekének adatait találtuk meg 1900 és 1915 között. Lehetségesnek tûnik, hogy az 1910-es évek második felében Braunék néhány évig távol éltek a településtõl, s csak 1919 után költöztek viszsza. Ebben az esetben a Yad Vashem adatbázisában szereplõ személyek József Mátranovákon kívül született gyermekei lennének. Mivel azonban erre semmi egyéb megerõsítést nem találtunk kutatásunk során, ezért õket végül is nem szerepeltetjük az áldozati névsorban. MÁTRANOVÁKI ÁLDOZATOK Blumenthál Éva • an: Protovin Borbála • ap: Blumenthál József • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál József = Protovin Borbála • an: Lõwy Malvin • ap: Blumenthál Dávid • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Józsefné *Protovin Borbála • an: Reiner Rozália • ap: Protovin Sámuel • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Andor • an: Weisz Erzsébet • ap: Braun József • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Erzsébet • an: Weisz Erzsébet • ap: Braun József • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun József = Weisz Erzsébet • an: Deutsch Katalin • ap: Braun Márton • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Józsefné *Weisz Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Katalin • an: Weisz Erzsébet • ap: Braun József • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Mártonné *Reich Julianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. 223
Gedõ Mátyás • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. Gedõ Mátyásné • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. Gedõ Vera • an: N. Rózsa • ap: – • szh: Budapest • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Groszmann Aladár = Protovin Lilla • an: Lõwy Jolán • ap: Groszmann Bernát • szh: Lõrinci • ék: 26 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Groszmann Aladárné *Protovin Lilla • an: Kohn Fáni • ap: Protovin Ferenc • szh: Mátranovák • ék: 26 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Groszmann Zsuzsanna • an: Protovin Lilla • ap: Groszmann Aladár • szh: Mátranovák • ék: 2 év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Klein Dezsõné *Protovin Erzsébet • an: Kulcsár Róza • ap: Protovin József • szh: Mátranovák • ék: 43 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Klein Ervin • an: Protovin Erzsébet • ap: Klein Dezsõ • szh: Mátranovák • ék: 10 év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Klein Rózsi • an: Protovin Erzsébet • ap: Klein Dezsõ • szh: Mátranovák • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Kohn Judit • an: Erdõs Friedmann Vilma • ap: Kohn Mór • szh: Mátranovák • ék: 9 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Kohn Márta • an: Erdõs Friedmann Vilma • ap: Kohn Mór • szh: Mátranovák • ék: 7 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Kohn Mórné *Erdõs Friedmann Vilma • an: – • ap: Erdõs N. • szh: – • ék: – év • hé: 1944? • hh: dep. • af: St. eml. Protovin Ferencné *Kohn Fáni • an: N. Jocheved • ap: Kohn Jehosua • szh: Szántó • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rochlitz Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. • ill. biz. Rochlitz Mártonné *Bauwöhl Rozália • an: Klein Eszter • ap: Bauwöhl Péter • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Ernstein Mártonné *Protovin Ella • an: Kohn Fáni • ap: Protovin Ferenc • szh: Mátranovák • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. • ill. biz. Lengyel Józsefné *Protovin Ilona • an: Kohn Fáni • ap: Protovin Ferenc • szh: Mátranovák • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Vallási adatok 30.; Kovács József: Mátranovák krónikája. Mátranováki Római
224
Katolikus Egyházközség, Mátranovák, 2005. 120., 140., 144., 145., 173., 175., 186. és 201.; 1941. népsz.; NML IV. 514. 387/1942.; NML IV. 514. 1. d. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 468/1946.; adatközlõ: Laczkó Ilona jegyzõ.
Mátraszõlõs A községben 1848-ban két zsidó családot írtak öszsze. Az egyiknek egy özvegyasszony, a „jó erkölcsû” Lernerné Zajtner Rozália volt a feje. Felnõttkorba lépõ fiát, és annak különbözõ korú hat testvérét nevelte. Velük élt egy Vertman Salamon nevû legényember is. Rosenfeld József 37 éves volt, Szécsényben született, akárcsak felesége, a 24 esztendõs Kun (Kohn) Mária. Három kicsinyük lakott velük. Balassagyarmatról érkeztek a településre. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. A 13 esztendõs Rosenfeld Jakab helyben, Stumpf Adolf magántanulója volt. Az 1870. évi országos népszámlálás Mátraszõlõsön 16 izraelitát mutatott ki a község 945 lakosa között. Számuk az elkövetkezõ évtizedekben a következõképp alakult: 1880-ban 8 fõ, 1890-ben 20, 1900-ban 10, 1910-ben 24, 1920-ban 7, 1930-ban 6 izraelita élt itt. 1941-ben 1708 lakosa volt a településnek, akik közül öt izraelita és három megkeresztelkedett személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Kiszner Zsigmond bérelt jelentõsebb birtokot a településhez tartozó Zsákfapusztán. Kiszner Gyöngyöspatán született 1868-ban, Egerben végezte el a középiskolát. 1887ben szerzett oklevelet a kassai gazdasági akadémián. Elõször a gr. Zichy-féle birtokon mûködött két évig, majd ugyanennyi ideig a Majtényi bárók gazdaságában. Ezt követõen, 18 éven át, édesapja földjén és bérletén dolgozott, majd Herencsényre költözött, ahol 12 évig vezette saját birtokát, amelyet 1917-ben eladott. Ekkor a fõvárosban próbált szerencsét. 1921-tõl 1933-ig a Valkó család versegi birtokát mûvelte. Ezt követõen bérelte ki a Magyar Földhitelintézet 726 holdnyi mátraszõlõsi földjeit. Késõbb a bérletbõl csak 124 holdat tartott meg. Nejét Scheinberger Margitnak hívták. Wohl Lipót Pásztón született, 1853-ban. Gyön-
gyösön végezte el a középiskolát. 1873 óta kezelte önállóan szõlõsi birtokát, mely 320 kh szántóból és 250 holdnyi erdõbõl állt. (Az 1935-ös Gazdacímtár szerint viszont már csak 277 kh volt a tulajdonában.) Nejét Rosenfeld Leonórának hívták, nyolc gyermeket neveltek fel. Mint virilis (legtöbb adót fizetõ), tagja volt a községi képviselõ-testületnek és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. Wohl Sándor 1878-ban látta meg a napvilágot Sajószirákon. 1902 óta bírta 875 holdas birtokát, amelyet édesatyja gazdaságával együtt kezelt. Bérelte továbbá a Platthy-féle 192 holdas gazdaságot is. Mintaszerû állattenyésztése volt, fejõsteheneivel aranyérmet és oklevelet is nyert. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1914-ben hadba vonult, az orosz fronton megsebesült, 1918ban mint százados szerelt le. A Signum Laudis, a katonai érdemkereszt, a sebesülési érem, a Károly Csapatkereszt és a háborús emlékérem kitüntetéseket kapta meg. Nejét Deitelbaum Juditnak hívták, négy gyermekük volt. 1942-bõl 16 kh 179 négyszögölnyi szõlõbirtokáról is maradtak fenn adatok. Ekkor már pásztói lakosnak írták. Egy 1938. évi kimutatás szerint egy Grünfeld nevû személy is bírt a községben 150 kh földet. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Wohl Sándor birtoka 288 kh földterülettel. Ugyancsak pásztóiak voltak Braun Pál örökösei, akik – a kimutatás szerint – 5 kh 1050 négyszögöl, dr. Bartha Ferenc, aki 9 kh 387 négyszögöl, és Bodnár Géza, aki 2 kh 1099 négyszögöl szõlõnek volt a tulajdonosa. Az elõzõnél kisebb, 148 kh-as birtokkal rendelkeztek még ekkor a településen a gyöngyösi Grüssner család tagjai is. Porjesz Mór a mátraszõlõsi mészkõbányát mûködtette. Szurdokpüspökin, 1868-ban született. Iskolai tanulmányainak elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett. Hatvanban, 1893-ban önállósította magát. 1913-ban vette át a szõlõsi bányát, amelynek évi átlagos termelése 2500–3000 vagon kõ volt. A cégnél 60–100 ember dolgozott. Választmányi tagja volt a Nemzeti Egység Pártjának. Nejét Hatschek Reginának hívták, akivel Erzsébet, Róza, Imre, István és Klára nevû gyermeküket nevelték.
Közülük mindössze István adatait találtuk meg a YVA-ban. Õ 1904. január 6-án, Hatvanban látta meg a napvilágot. Az adatbázis szerint a keleti hadszíntéren nyilvánították eltûntté. Lakhelyét nem ismerjük, ezért nem vettük fel õt az áldozatok listájára. A Wohl család tagjainak emlékét a pásztói zsidó temetõ emlékmûve õrzi (részben odavalósi, részben pedig tari lakosok voltak). Ugyanitt találjuk Porjesz Imréné, Mór, Erzsébet és István – szintén pásztói lakosok – nevét is. A község jegyzõje 1945-ben nem tudott a községbõl deportált személyekrõl. Mátraszõlõsi áldozatokat nekünk sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; NML VI. 501. 1.; Gazdacímtár 183.; 1870. népsz.; Vallási adatok 30.; 1941. népsz.; Ladányi 412–413.; NML VI. 501. 2. 4. eln./1938.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Mátraverebély Mátraverebélyen 1848-ban két zsidó családot írtak össze. Schenfeld (Schönfeld) Sámuel 1808-ban, Aszódon látta meg a napvilágot. Négy éve érkezett családjával a településre, ahol kocsmáros volt. Felesége, a 33 éves Lerner Borbála Mátraszõlõsön született. Három kisgyermeket neveltek. Kohn Dávid 32 éves volt, Balassagyarmaton jött a világra. Felesége, Lerner Borbála tíz esztendõvel volt fiatalabb nála, és helyben született. Két gyermekük volt. A családfõnél megjegyzik, hogy foglalkozására nézve szolga, aki négy esztendeje érkezett a településre. A zsidók száma 1870-re már 16 fõre szaporodott, ekkor 831-en éltek a faluban. A késõbbi lélekszámok: 1880-ban 11, 1890-ben 12, 1900-ban 12, 1910ben 9, 1920-ban 11, 1930-ban 9 fõ. A két világháború között a kisterenyei özv. Barok Józsefné, a maconkai Kellner Gyuláné és özv. Szenes Kálmánné 25–25 hold földdel rendelkeztek a településen. 1942-ben – a kialakítandó házhelyekre alkalmas zsidó ingatlanok számbavételekor – özv. Bauer Mártonné 280 négyszögöles házhelyét és Csengerpusztán a Rusznyák örökösök 101 holdját írták 225
össze. Továbbá a Hatvan–Losonc vasútvonal mentén birtokos, már említett özv. Barok Józsefné, illetõleg Heller Móricné és Szenes Jolán maconkai, Bálint Erzsébet hatvani és dr. Várady Imréné budapesti lakosok földtulajdonait jelölték ki a kiosztáshoz. 1941-ben 1579 lakosa volt a falunak, közöttük mindössze egyetlen izraelita. A községi jegyzõ 1945-ben özv. Bauer Mártonné (szül. Himmler Regina) deportálását jelentette a járási fõjegyzõnek. A község mai hivatalvezetõje, Szabó János úr hozzánk megküldött levelében idõs verebélyiek emlékeit foglalta össze: „Az Urmer család és Kohn Fülöp családja még a holocaust elõtt elköltözött a községbõl.” (A Kohn család törzsökös volt a faluban. Kohn Fülöp 1858-ban már itt született, és iskolába is Verebélyen járt. Fiatalon gazdálkodni kezdett, majd 1885-tõl fakereskedõként és szikvízgyárosként dolgozott. Két gyermeke volt, akik – Szabó úr közlése szerint – valószínûleg az Amerikai Egyesült Államokba vándoroltak.) „A holocaust – folytatódik a jegyzõ levele – az itt kocsmával rendelkezõ, leszármazott nélküli … ’tejesasszonyt’, Himler Katót érte Mátraverebélyen.” A levéltári forrás és a helyi emlékezet együttesen adja ki az egyetlen verebélyi áldozat teljes nevét. MÁTRAVEREBÉLYI ÁLDOZAT Bauer Mártonné, özv. *Himler Katalin/Regi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. X „Özv. Bauer Mártonné korcsmáros. Férje a világháborúban az orosz fronton hõsi halált halt. 1925 óta önálló kocsmáros Mátraverebélyen.” Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 514. 1. d. 2890/1945.; Gazdacímtár 183.; NML IV. 454. 20. 7028/1942. 22.; 1941. népsz.; adatközlõ: Szabó János községi jegyzõ.
Mihálygerge Az 1848-as összeírás 19 mihálygergei izraelita nevét õrizte meg. Közülük csak a kisgyermekek születtek helyben, a többiek a megye más településein – Balassagyarmaton, Ipolytarnócon, Terbeléden, Szécsényben – látták meg a napvilágot, de voltak, akiket más vármegyébõl hozott ide a jobb sors re226
ménye. Svartz Sámuelék és Miltsányiék tíz éve, Polatsek Jónás és családja alig háromnegyed éve érkezett a faluba. Mindhárman kocsmárosok voltak. Waldman Imre 25 éves, Abaúj megyei születésû tanító pedig mindössze egy esztendeje lakott itt. A következõ évtizedekben is csak egy-két család élt Gergén. Az 1941. évi országos népszámlálás azonban már egyetlen izraelitát sem talált a községben. Egy személyt, az 1867-ben született Hermann Sámuelnét (elsõ férjét Preszlernek hívták) mégis felvettük az áldozatok listájára. A YVA adatközlõje, Fischman Márta, aki Hermanné unokája volt, 1986ban határozottan állította, hogy nagyanyja a háború elõtt a faluban, illetõleg Losoncon élt. (Az idõs asszony tehát utolsó éveiben valamelyik városi rokonához költözhetett.) Néhai férjérõl tudjuk, hogy 1858-ban, Sávolyban született. A mészárosipart tanulta ki, 1896-ban lett önálló, és ekkor vette nõül Drexler Máriát. Üzletét az 1880-as években nyitotta, de emellett kocsmát is mûködtetett. Virilis képviselõje volt a községi önkormányzatnak. A kommün alatt bujdosnia kellett. Miksa nevû fia a háborúban szerzett betegségében halt meg. A család sorsa tehát hosszú évtizedekig kötõdött Mihálygergéhez, ezért az özvegyasszonyt idevalósinak tekintettük. MIHÁLYGERGEI ÁLDOZAT Hermann Sámuelné *Drexler Mária • an: – • ap: – • szh: Görgõ • ék: 77 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 986.; Vallási adatok 32.; 1941. népsz.; Ladányi 414.
Mohora A községben az 1848-as összeírás öt zsidó családot, összesen 15 izraelita személyt talált. A családfõk közül csupán Schlõsinger (Schlesinger) Ábrahám „birtok és korcsmás haszonbérlõ” született helyben. Õ 1813-ban látta meg a napvilágot. Nejével és két testvérével élt együtt. A többi családfõ Szügyben, Romhányban, a Gömör megyei Kálnón,
illetve a Pozsony megyei Tejfalun született. Foglalkozásra nézve földbérlõt, boltos és mészárost, kocsmárost és házalót találunk közöttük. 1870-ben a község 896 lakosa között 30 izraelita élt. A lélekszám további alakulása: 1880: 28, 1890: 20, 1900: 25, 1910: 15, 1920: 12, 1930: 28 fõ. Az 1273 lelkes Mohorán az 1941. évi népszámlálás 32 olyan személyt talált, akik a zsidótörvények hatálya alá tartoztak. A község jegyzõje azonban csak a Polacsek, Schwartz és Lõwy család tagjainak deportálásáról tett jelentést 1945-ben a járási fõjegyzõnek. Adataink szerint a balassagyarmati gettóba kerültek az alábbi személyek: Deutsch Mihály (Miksa?) és felesége, Vera lánya, valamint édesanyja, Deutsch Dávidné. A családnak vegyeskereskedése volt. Mihály Mohorán, 1897-ben született. Édesapja mészárosmester volt, fia születésekor 36 éves. Csak a családfõ élte túl a vészkorszakot. Viszszatérése után szatócsboltját szerette volna újra megnyitni, további sorsáról nincs adatunk. Róla Jeli Ferenc, a falu történetírója megjegyzi, hogy a náluk szolgáló „Csado Károly kapcsolatban állt vele az elhurcolás után. Deutsch kérésére Gyurovics gazdától kenyeret, kolbászt, sonkát és pokrócot vitt. Csado ezt kerülõ úton, titokban vitte ki. Két nemzetõr [sic!] megtudta és megfenyegette õt.” A munka szerint Deutsch Mihályt elõször Baglyasaljára, majd a balassagyarmati gettóból Érdre vitték mezõgazdasági munkára. „Titkon, kerülõ úton Gyurovics meglátogatta Deutsch Mihályt. Az érdi kukoricásban élelmet és néhány liter rumot adott át a mohoraiaknak.” Deutschékkal kapcsolatban még megemlítjük, hogy elhagyott lakásukat a község katolikus plébánosa óvodává kívánta átalakítani. Ahogy az alispánhoz benyújtott kérelmében megfogalmazta: „A zsidók kiköltöztetésével Mohora községben felszabadul egy lakás, amely központi fekvésénél és beosztásánál fogva nagyban megfelelne óvodaépületnek. Amikor erre irányuló jelentésemet megteszem, indít arra az a körülmény, hogy a jelenlegi óvoda teljesen alkalmatlan és rossz állapotban van; másodszor, hogy a római katolikus egyházközség nincs abban a helyzetben, hogy új épületet emeljen; harmadszor, hogy közcélra igénylem. Mély tisztelettel kérem, méltóztassék ez ügyben bennünket támogatni, annál is inkább,
mert jövendõnkrõl, a magyar kisgyermekekrõl van szó. … Mohora, 1944. május hó 6-án.” A döntést nem ismerjük. Lõwy Adolfról és feleségérõl, Erdélyi Saroltáról már szóltunk könyvünk gettósítással kapcsolatos fejezetében. A Lõwy család mindkét tagja orvos volt. Dr. Gyenes Vilmos körorvos távozása után, 1919. december 15-én vették át a körorvosi állást, amiben 1920. március 18-án véglegesítették õket. Lakásuk és rendelõjük az ún. Bittera-kastélyban volt. Róluk a községi monográfia így ír: „Fizetésük kevés volt. Megélhetésüket segítették az uradalmak. Mint kommenciós orvosok, az évi fizetés fejében tüzelõt, gabonát, hízott sertést kaptak. Ennek fejében ellátták az uradalmi alkalmazottak és cselédek gyógykezelését. A rendelõ berendezésére, mûszerekre, kötszerekre támogatást sehonnan sem kaptak. A maguk erejébõl kellett ezeket biztosítani. A nagy orvosi kör ellenére kevés volt a beteg, kevesen voltak biztosítva. Az orvosnak nem mindenki tudott fizetni. Ha ellenszolgáltatás nélkül kezelte is a beteget, a gyógyszert kiváltani már nem tudták. Gyakran szánalmas kép fogadta az orvost, amikor a családokhoz betért. Az uradalmi cselédek elõnyösebb helyzetben voltak. Az orvos sokszor került összeütközésbe a grófi uradalom intézõjével, Stangl Istvánnal, aki sokallta a felírt gyógyszert. A recepteket neki kellett láttamoztatnia, hogy a beteg a patikában megkaphassa a gyógyszerét. Volt rá eset, hogy a receptet, melyre a beteg gyermek részére kétféle gyógyszer volt felírva, kettétépte, s csak az egyik felét adta oda az anyának, mondván: ’az is elég neki’.” Lõwy doktort és feleségét 1943-ban, a zsidótörvények miatt távolították el állásukból. A megyei tiszti fõorvos – az orvoshiányra hivatkozva – igyekezett õt állásában megtartani, de ehhez a belügyminiszter nem járult hozzá. Ennek ellenére a községben maradtak. Miként Czilczer György könyvünkben is közölt visszaemlékezése megõrizte, amikor a gettóba kellett vonulnia, „dr. Lõwy Adolf mohorai körorvos úgy érkezett be, hogy mindenki hozott be falujából egy-egy bútordarabot külön szekéren, így akartak rajta segíteni”. Csak az 1925ben született Éva lányukról tudjuk, hogy visszatért a deportálásból. 1947-ben már Budapesten élt. A kisebbik Lõwylány, az 1928-ban világra jött Zsuzsi sorsát nem ismerjük. A család azelõtt Debercsény községben is bírt 80 kh földet. 227
Polacsek Emilrõl, feleségérõl és Zsuzsi nevû lányukról alig rendelkezünk ismerettel. (Emil valószínûleg azonos a Szentén birtokos Pollatsek Ármin gyermekével.) Az 1945-ös jegyzõi jelentés is megfeledkezik deportálásukról. Ennek az lehetett az oka, hogy a család Balassagyarmaton is rendelkezett házzal, talán odatartozónak is tartották õket. A YVA adatlapjai azonban egyértelmûen mutatják idevalósi illetõségüket. A feleség testvére, Magdalena Berger 1979-ben és 1999-ben ismételten adatlapot töltött ki a család mindhárom tagjáról a YVA számára (utóbbihoz a fényképeiket is mellékelte). A családot egyértelmûen mohorainak tartotta. Az egyik lapon Polacsek Emil mint földbirtokos szerepel. A források szerint gettóba került özv. Schwartz Józsefné és lányai, Éva és Ágnes is. (Jeli Ferenc – szerintünk tévesen – a lányok apjaként Schwartz Gábort jelöli meg.) A család az 1930-as évek elején került Mohorára, az 1927-ben épült Udvarnoky-féle kastélyt bérelték, amely akkor balassagyarmati zsidó családok tulajdonában volt. A család berceli eredetû lehetett, erre vall részben az, hogy Éva lányuk ott született 1927. december 24-én, másrészt az 1935-ös birtokos kataszter adatai is ezt erõsítik. Ekkor még ugyanis nem Schwartzék bérelték Klein Dávid balassagyarmati kocsmáros és kereskedõ feleségétõl a 200 holdat meghaladó birtokot, hanem Schwartz feleségének, Fischmann Ilonának a testvére, a Bercelen lakó Ernõ. Schwartz József 1941-ben hunyt el, özvegye ezután vette át a birtok igazgatását. MOHORAI ÁLDOZATOK Deutsch Dávidné *Kohn Júlia • an: Jungreisz Cecília • ap: Kohn József • szh: – • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Deutsch Veronika • an: Grünhut Ilona • ap: Deutsch Mihály • szh: Mohora • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Adolf, dr. = Erdélyi Sára, dr. • an: Rosenfeld Fanni • ap: Lõwy Sámuel • szh: Debercsény • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Dr. Lõwy Adolf körorvos 1893-ban, Debercsényben született. A középiskoláit Balassagyarmaton, az egyetemet pedig a fõvárosban végezte és 1918-ban kapta meg diplomáját. A budakeszi tüdõszanatóriumban kezdte mûködését, majd Romhány köror228
vosa lett 1920-tól. Községi képviselõ. A világháborúban 28 hónapig a szerb és az orosz frontokon szolgált mint egészségügyi hadnagy. A ’Signum Laudis’ kardokkal, arany érdemkereszt kardokkal, nagy ezüst vitézségi érem és Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Neje: dr. Erdélyi Sára orvosnõ.” Lõwy Adolfné, dr. *Erdélyi Sára, dr. • an: Májer Cecília • ap: Zacharovits Lázár • szh: Budapest • ék: 50 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Polacsek Emil = Váradi Lili • an: N. Antónia • ap: Polacsek Henrik • szh: – • ék: 45 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Polacsek Emilné *Váradi Lili • an: Gescheit Terézia • ap: Váradi Lajos • szh: Losonc • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Polacsek Zsuzsanna • an: Váradi Lili • ap: Polacsek Emil • szh: Mohora • ék: 8,5 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Schwartz Ágnes • an: Fischmann Ilona • szh: – • ap: Schwartz József • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwartz Éva • an: Fischmann Ilona • ap: Schwartz József • szh: Bercel • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwartz Józsefné *Fischmann Ilona • an: • szh: Perõcsény • ék: 36 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Vallási adatok 32.; 1941. népsz.; NML IV. 509. 4. d. 449/1945.; Jeli Ferenc: Mohora története 1970-ig. Mohora, 1994. 145–146., 154–155., 161.; NML IV. 454. 65. 282/1943.; NML IV. 454. 9487/1944. 1–2.; Czilczer György visszaemlékezése a vészkorszakra, melyet a Lágerélet c. fejezetünkben közlünk; XXIV. 101. 4. 389/ 1947.; Gazdacímtár 178.
Mucsény (Muèin, SZK) 1848-ban a megye kiküldöttei két zsidó családot írtak össze a nógrádi községben. Braun Dávid 1820-ban, Sárosújfaluban született, árendás kocsmáros volt. Felesége mellett két gyermekérõl, testvérérõl és Marcsa nevû szolgálójáról kellett gondoskodnia. Groszmann Jakab szintén kocsmárosként kereste kenyerét. Harmincéves volt, feleségével és három gyermekével élt együtt.
1870-ben a kicsiny településnek 327 lakosa volt, közülük tizenegyen voltak az izraelita felekezet tagjai. Számuk 1910-re jelentõsen nõtt, ekkor az 559 mucsényi közül 20-an tartoztak az izraelita közösséghez. A helység 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben négy zsidót írtak össze a falu 750 lakójából. 1942 szeptemberében a rappi körjegyzõ a következõket jelentette a megye alispánjának: „Mucsény községben van még zsidó kézben mezõgazdasági bérelt ingatlan… Ugyanis Kovács István és tsa., losonci lakosok birtokát bérli zsidó bérlõ, Spierer Ernõ mucsényi lakos.” Az áldozatok nevét nem ismerjük. A Yad Vashem adattára csupán Ernst Rado emlékét õrizte meg, aki itt született 1897-ben. Õt 1942-ben a franciaországi Drancy városból deportálták Auschwitzba, ahol életét vesztette. 1946 közepéig mindössze Reismann Sándor tért vissza a községbe. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.
Nagycsalomja (Ve¾ká Èalomija, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Az I. világháború elõtt a község határában, az Ipoly bal partján fekvõ Veresharasztpusztán négy vagy öt gazdasági cseléd lakott. A puszta tulajdonosa Schwarc Mór balassagyarmati lakos volt. (Trianon után a puszta Magyarországhoz tartozott, elõbb Ipolyvece, majd Dejtár községhez kapcsolták, s csak 1938-ban, a felszabadulás után csatolták vissza anyaközségéhez.) Nagycsalomján az 1941. évi népszámlálás 8 zsidót talált. A község lakossága ekkor 781 fõ volt. Nem tudjuk, mikor távozott a faluból Fernbach Hugó, aki 1900-ban itt született, viszont 1942-ben Franciaországból deportálták Auschwitzba. A csalomjai zsidók elvett vagyonának sorsára világít rá a körjegyzõ 1944. június 12-én kelt jelentése. (X60.)
Mindhárom ismertté vált áldozat utólag anyakönyvezve lett. Túlélõ rokonaik 1949. május 28-án jelentek meg a Nagykürtösi Járásbíróság elõtt, ahol átvették a holttányilvánítási határozatokat. Kalmár Dávid – egykori kocsmáros – neve mellé vejét, Rauchwerger Sándort írták be kérelmezõként. Rauschwerger maga is nagycsalomjai lakos volt. 1944-ben – azzal a indoklással, hogy „szélsõséges érzelmû, kétes állampolgárságú, úgy közbiztonsági, mint politikai szempontból megbízhatatlan” – internálták. Feleségének holttá nyilvánítását – hivatalosan – Petian Batia kérte, míg a Kalmár Dávidnéra vonatkozó beadványt Petian Pnina szignálta. Az emlékek továbbélését példázza az, ahogyan Batia és Pnina 1992 áprilisában újra átélte a múltat. Elõbbi tucatnyi rokonára vonatkozóan töltötte ki a YVA adatlapját, többségük esetében már csak Szlovákiát megadva egykori életük helyszíneként. Közöttük volt – mint egykor – Rauchwerger Sándorné is. Pnina is azoknak a személyeknek az adatait jegyezte le, akiknek anyakönyvezésérõl 1949ben is gondoskodott. NAGYCSALOMJAI ÁLDOZATOK Kalmár Dávid = Schweitzer Malvin• an: Scheffer Cecília • ap: Kalmár Jakab • szh: Nagycsalomja • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kalmár Dávidné *Schweitzer Malvin • an: Weisz Száli • ap: Schweitzer László • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rauchwerger Sándorné *Kalmár Irén • ap: Kalmár Dávid • an: Schweitzer Malvin • szh: Nagycsalomja • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 454. 62. 7281/1942.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 10263/1944.; NML XV. 24. 41.; YVA Advanced Search: Petian Batia és Petian Pnina.
Nagykökényes (Ma: Heves m.) Nagykökényesen 1848-ban 17 izraelita élt. A három család mindegyike csak néhány éve telepedhetett meg a faluban, mivel még kisgyermekeik is a megye más településein születtek. 229
1878-ban mindössze egyetlen iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Braun Ferenc a helyi elemi iskolába járt. A század második felében a közösség lélekszáma húsz fölé emelkedett, azonban az 1910. évi népszámlálás már csak kilenc fõt talált. A két világháború közötti idõszakból mindöszsze dr. Kirchner József körorvos személyérõl rendelkezünk ismeretekkel. Rezsõházán született, 1894-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az I. világháborúban a szerb fronton harcolt, ahol megsebesült. Ezt követõen egy ideig Heréden és Héhalomban volt magánorvos. 1927 óta Nagykökényes körorvosaként mûködött. Feleségét Major Irmának hívták, egy nevelt gyermeke volt. Életútját a késõbbiekben már nem tudjuk követni. 1941-ben három izraelita és további egy, a zsidótörvények hatálya alá tartozó személy élt a községben. 1942 õszén még fennállt a bérleti viszony dr. Szemere László budapesti lakos, tulajdonos és Epstein Sándor bérlõ között. A birtok 331 holdat tett ki. Az áldozatok azonosítására tett kísérletünk eredménytelen maradt. Utólagos anyakönyvi bejegyzést nem találtunk és a Yad Vashem adatbázisa sem szolgált pozitív eredménnyel, mivel a „Nagykokenyes nogradkokenyes kokenyes” keresõ kifejezésre ezernél is több személy adatai sorolódtak össze. A „Nagykökényes” névre is kilencvenkettõé. Ezek között a nógrádi települést egyetlen esetben sikerült azonosítanunk. Ilkovics Szélig munkaszolgálatosként halt meg. A faluban született, 1904-ben, édesanyját Wiesel Szurának hívták. Mivel nem tudtuk igazolni, hogy a háborús években is nagykökényesi illetõségûnek számított, ezért nem vettük fel az áldozatok listájára. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok I. 482.; 1941. népsz.; Felvidék 30.; NML IV. 454. 27. 620/1943.
Nagylóc 1870-ben a faluban 1221 lakos élt, közöttük 50 zsidó. Számuk a késõbbiekben: 1880-ban 19, 1890-ben 18, 1900-ban 13, 1910-ben 8, 1920-ban 2, végül 1930ban 4 fõ volt. 230
A két világháború között a szécsényi Gross Jenõnek volt itt nagyobb, 75 holdas birtoka. A 2305 lóci közül 1941-ben mindössze 2 izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A községi jegyzõ jelentése 1945-ben Gömöri Henrik és két családtagjának deportálásáról tudósít. Az iratból kiderül az is, hogy a családfõ 1945 végén már viszszatért a településre. NAGYLÓCI ÁLDOZAT Gömöri Henrikné *Fischer Sarolta • an: Borger Teréz • ap: Fischer Fülöp • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 32.; Gazdacímtár 184.; 1941. népsz.; NML IV. 518. a) 8. 2014/1945. sz.
Nagyoroszi Nagyorosziban – a Zsidó Lexikon szerzõi szerint – 1833-ban alakult meg az ortodox hitközség. Alapítói az itt letelepedett kereskedõk voltak. Az elsõ rabbija Ungár Akiba volt, aki „rövid, de eredményes” tevékenysége után Szügyben hunyt el. Elsõ elöljárói között Hoffmann Dávid földbirtokost, Gráber Nándor végrehajtót, Kalmár Ármin orvost és Kiszner Mór kereskedõt tartjuk számon. A kis hitközség szegénysége miatt nem építhetett magának templomot, így az istentiszteleteket magánházakban kényszerültek megtartani. 1848-ban kilenc izraelita élt a településen. Hofman József Herencsényben született, 1815-ben. Feleségével, a 31 esztendõs, varsányi születésû Klain (Klein) Fánival boltot vezettek a községben. Csak röviddel az összeírás idõpontja elõtt érkeztek Orosziba, hiszen három gyermekük közül még a kétesztendõs Julianna is az apa szülõfalujában látta meg a napvilágot. Herman Müller huszonkét évvel azelõtt született, Szügyben. Festõként kereste kenyerét. Felesége, Rojsz Örzse nógrádmarcali származású volt, 1830-ban született. Gyermekük még nem volt. A szabadságharcot követõ évtizedekben a helyi zsidóság száma jelentõsen növekedett. Az 1870. évi országos népszámlálás 49 izraelitát talált a mezõváros 1966 lakosa között. 1880-ban már 85, 1890-
ben 64, 1900-ban 82, 1910-ben 64, 1920-ban 86, 1930ban 68 tagja volt az izraelita közösségnek. 1878-ban tizenkét iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Közülük Róth Karolina, Johanna és Franciska, Rozenbaum Gyula és Schiffer Terézia a helybeli Princz Adolf tanítónál, míg a többiek: Schweitzer Gábor (12 éves), Schweitzer Gábor (9 éves), Manó, Ilona, Klein Sándor, Berger Ferenc és Mari pedig Kollman Miksa magántanítónál sajátították el az elemi ismereteket. Az izraelita elemi magániskolát 1887-ben alapították. Az iskoláról szóló írás szerzõje szerint a benne folyó oktatás mindvégig magyar nyelvû volt. 1900-ban Lõwy Ignác volt az egy tantermes intézmény tanítója és tulajdonosa is egyben. A ránk maradt feljegyzés megemlíti, hogy az iskola felszerelése „megfelelõ”, tanulóinak létszáma az év átlagában kilenc fõ volt. Ez csak az iskoláskorú zsidó gyermekek kisebbik részét tette ki, hiszen ekkor a 294 tankötelesbõl húszan voltak izraelita hiten. A 20. század elején Wiener Mór és Csillag Soma saját, Róth Vilmos bérelt birtokon gazdálkodott a községben. Az elsõ világháborúban részt vevõ zsidók közül hárman estek el a harctereken Nagyorosziból. A hitközség anyakönyvi kerületéhez tartoztak még az alábbi települések: Agárd, Alsó- és Felsõpetény, Alsó- és Felsõsáp, Bánk, Borsosberény, Debercsény, Diósjenõ, Érsekvadkert, Keszeg, Kétbodony, Kisecset, Kosd, Legénd, Nógrád, Nógrádverõce, Nõtincs, Penc, Pusztaberki, Pusztaszécsénke, Rád, Rétság, Romhány, Szátok, Szendehely, Szente és Tolmács is. Késõbb az anyakönyvi kerület központja Érsekvadkertre került. A nagyoroszi közösség lélekszáma – a Zsidó Lexikon adatai szerint – 1929-ben 132 fõ, az adófizetõ családok száma pedig 14 volt. (Ez utóbbi szám csak Nagyoroszi községre vonatkozik.) Foglalkozásukat tekintve túlnyomórészt kereskedõk voltak. A hitközség 1929. évi vezetõsége: Lõrinc Izsák rabbi, Kiszner Mór elnök, Berger Bernát pénztárnok, Bischitz Ármin jegyzõ. A településen az izraelitáknak imaházuk volt, mely egészen 1944-ig mûködött. 1933 óta már Polák Zakariás volt a hitközség lelkésze. Sátoraljaújhelyen született, 1909-ben. Papi tanulmányait a balassagyarmati, paksi és az újhelyi rabbinál végezte. Vezetése alatt mûködött a nagyoroszi jesiva is. 1944-ben azonban már az ér-
sekvadkerti anyahitközség rabbijaként szerepel. Nem tudható, mikor, mi okból került át a szomszédos településre. Lakása Nagyorosziban maradhatott, mivel az itteni áldozatok között öt gyermekével is találkozhatunk, akiket a YVA adatlapjait kitöltõ kuzin, Izrael, következetesen orosziaknak tüntetett fel. A hitközség tevékenységének a zsidók elhurcolása vetett véget. Nagyorosziban azóta csak a temetõ õrzi nyomát az egykor virágzó közösségnek. A háborús években a források szerint több internálásra is sor került a községben. 1941. november 6-án például Spitzer Henriket szállították táborba, aki csak jó fél évvel késõbb térhetett vissza falujába, ahol rendõri felügyelet alá helyezték. Az 1941. évi népszámlálás a község 2199 lakója között még 61 izraelita és 3 keresztény zsidó jelenlétét mutatta ki. A helyi zsidó családok számáról a holocaust-túlélõ Steinberger Zoltán is nyilatkozott 1945. július 15-én, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság elõtt: Nagyorosziban „laktam szüleimmel és 5 kistestvéremmel. Édesapámnak gabonakereskedése volt, amit 1938-ban becsukott, és utána kiment Amerikába. Nagyoroszi egy kis falu, mindössze 3000 lakossal, ezek közül csak 10 zsidó család volt. A jegyzõ egy cigány volt, akitõl semmi jót nem várhattunk, mindannak dacára, hogy a falu többi lakói rendesen viselkedtek velünk.” (A visszaemlékezést kötetünkben bõvebben is közöljük.) Az 1944 tavaszán a Központi Zsidó Tanács utasítására elkészített jelentésnek nem találtuk nyomát. Ennek több oka is lehetett. Részben a represzszió: a községben erõs nyilas szervezet volt. Szálasi Ferenc már mozgalma születésekor, 1933 õszén bajtársi találkozón vett részt a faluban. A másik ok lehet az a politikai üldözés, amely a nagy számban itt élõ, baloldali építõipari szakegylet tagjait érintette, de vélhetõen a zsidókra is kiterjedt. Ok lehetett a férfiak folyamatos bevonulása a kisegítõ munkaszolgálatra, illetõleg az elköltözések. Nem tudjuk pontos okát, de a jelentõs közösség egyetlen volt tagjának halálát sem anyakönyvezték a háború után. Emléküket tábla sem õrzi, a község mai vezetõi nem válaszoltak érdeklõdõ levelünkre. Az okok feltárása a jövõ kutatások feladata lesz. A közösség emlékét ma már csupán a zsidó temetõ sírhantjai és fejfái õrzik, melyek közül néhányat a mai napig látogatnak a hozzátartozók. 231
A falu 1948-ban mûködött jegyzõje – járási felettese utasításának megfelelõen – készített egy dokumentumot, mely az elhagyott javakat írta össze. Ebben a következõ háztulajdonosok szerepelnek: Berger Gizella és társai, Lichtmann Nándorné szül. Berger Dóra, Sas Ernõ és neje, Ádler Ilona, Sächter Mórné szül. Hoffman Lili (testvére, Irén, visszatért a faluba), és végül Kolman Mór. NAGYOROSZI ÁLDOZATOK Ádler Ernõ = N. Ilonka • an: N. Ilonka • ap: Ádler Jakab • szh: Újpest • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Berger Bernát = Kolman Berta • an: – • ap: – • szh: Nagyoroszi • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Berger Bernátné *Kolman Berta • an: N. Hani • ap: Kolman Miksa • szh: Nagyoroszi • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Bilitzer Ernõ • an: N. Cecília • ap: Bilitzer Mór • szh: Nagyoroszi • ék: 40 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Friedmann József • an: Kupferstein Fanni • ap: – • szh: Nagyoroszi • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Glück Seindel • an: N. Malke • ap: Glück Zise • szh: Nagyoroszi • ék: 59 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Lichtman Béla • an: Berger Dóra • ap: Lichtman Nándor • szh: Nagyoroszi • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lichtman Éva • an: Berger Dóra • ap: Lichtman Nándor • szh: Nagyoroszi • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lichtman László • an: Berger Dóra • ap: Lichtman Nándor • szh: Nagyoroszi • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lichtman Magda • an: Berger Dóra • ap: Lichtman Nándor • szh: Nagyoroszi • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lichtman Nándor = Berger Dóra • an: – • ap: Lichtman Jichak • szh: Hajdúhadháza • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA X „Lichtmann Nándor vegyeskereskedõ. Hajdúhadházán, 1903-ban született, a bõrkereskedõ szakmában szabadult fel 1921-ben. 5 éven át volt segéd, majd Nyírbátorban és Nyírbaktán önálló lett. 1928-ban jött Nagyorosziba, ahol 1934-ben létesítette üzletét. Az izraelita hitközség elnöke, a járási hitközség pénztárosa, 232
a sportegylet számvizsgáló bizottságának elnöke. Neje: Berger Dóra.” Lichtman Nándorné *Berger Dóra • an: Kolman Berta • ap: Berger Bernát • szh: Nagyoroszi • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Mandelovics Lipót • an: Schonmann Hermina • ap: – • szh: Nagyoroszi • ék: 37 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Pollák Dávid Jehuda • an: Lõrincz Ráchel Szeva • ap: Pollák Zakariás • szh: Nagyoroszi • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Pollák Eliézer • an: Lõrincz Ráchel Szeva • ap: Pollák Zakariás • szh: Nagyoroszi • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Pollák Jichak • an: Lõrincz Ráchel Szeva • ap: Pollák Zakariás • szh: Nagyoroszi • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Pollák Moshe Khaim • an: Lõrincz Ráchel Szeva • ap: Pollák Zakariás • szh: Nagyoroszi • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Pollák Tova • an: Lõrincz Ráchel Szeva • ap: Pollák Zakariás • szh: Nagyoroszi • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberger Barna • an: Kolman Regina • ap: Steinberger Móric • szh: Nagyoroszi • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberger Frida • an: N. Sára • ap: Steinberger Herman • szh: Kárpátalja • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberger Klára • an: Kolman Regina • ap: Steinberger Móric • szh: Nagyoroszi • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberger Móricné *Kolman Regina • an: N. Hani • ap: Kolman Miksa • szh: Nagyoroszi • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steinberger Vera • an: Kolman Regina • ap: Steinberger Móric • szh: Vác • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weinberger Jenõ • an: Schlesinger Jozefin • ap: – • szh: Nagyoroszi • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; 1870. népsz.; Vallási adatok 34.; Végh József: Zsidó iskola Nagyorosziban. Oroszi Híradó, 1998. október. Helytörténeti sorok; NML VI. 501. 1.; Zsidó Lexikon 634.; Pacséri 195–196.; Erdõs István: Nagyoroszi. Salgótarján, 1998. 136.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 17. 4440/1942.; NML IV. 454. 11.722/1944., 4–5.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Nemti Az 1848-as összeírás Gábor Mózes családját említi a faluban. A családfõ 54 éves volt, Heves megyébõl származott, csaplárosként kereste kenyerét. Három nagyfia ronggyal, pántlikával és egyebekkel kereskedett. Anyjuk mellett még további öt testvérük eltartásához is hozzájárultak. A szabadságharcot követõ évtizedekben a helyi zsidóság száma növekedett. 1880-ban már 12, 1890ben 23, 1900-ban 17, 1910-ben 9, 1920-ban 7, 1930ban 5 tagja volt a közösségnek. Az 1941-es népszámlálás viszont már nem talált izraelitát a községben. A Yad Vashem adatbázisa ismerteti Kun Zoltán adatait, aki Nemtiben, 1913-ban született. A háború idõszakában azonban családjával valószínûleg már nem tartózkodott itt. Talán a kisterenyei Kun családdal állhatott rokonságban. Munkaszolgálatosként halt meg, 1943-ban. Nevét mindazonáltal – jobb híján – Nemti községhez soroltuk. NEMTI ÁLDOZAT Kun Zoltán • an: Grosz Hermina • szh: Nemti • ék: 31 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; Vallási adatok 34.; 1941. népsz.
Nézsa A községben már 1848-ban is éltek zsidók. A 21 éves, kisbágyoni születésû kocsmáros, Kiszner Márton és neje, valamint Arstein Simon, felsége, két fia és ugyanennyi lánya éltek itt. Utóbbi család feje 32. évében járt, Abonyban született, Nézsán boltos volt. Az 1870. évi országos összeírás 12 izraelitát talált a falu 690 lakosa között. A közösség lélekszáma 1890-ben volt a legmagasabb, ekkor 15-en éltek a településen. Számuk ezt követõen fokozatosan csökkent. 1941-ben már csak három fõ tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A dél-nógrádi kisközségnek ekkor összesen 606 – jórészt szlovák anyanyelvû – lakója volt.
A Bischitz család már hosszú évtizedek óta nézsainak számított. Bischitz Jakab még Balassagyarmaton született 1866-ban, apjánál tanulta ki a kereskedõszakmát. 1894-ben nyitotta meg itteni vegyeskereskedését. Hosszú idõn át volt községi képviselõ. A háborúban a nógrádi székhelyû 16-os honvéd gyalogezrednél szolgált és az olasz fronton dúló harcokban vett részt. Felesége családnevébõl következtetve Nógrádsápról nõsült. Nejét Reiner Fáninak hívták, akinek családneve megegyezik egyetlen ismert fiuk, Ferenc feleségének nevével, aki sápi születésû volt. A deportálás – a községi jegyzõ 1945-ös jelentése szerint – a család 3 tagját érintette. Közülük csak a fiú, Bischitz Ferenc, és felesége, Reiner Jolán sorsáról tudunk. Õket „1944. május 1-jén Nézsáról Keszegre, majd onnan Balassagyarmatra, a gettóba hurcolták” – fogalmaz a halotti anyakönyvezésükhöz kiadott községi bizonyítvány 1947-ben. NÉZSAI ÁLDOZATOK Bischitz Ferenc = Reiner Jolán• an: Reiner Fáni • ap: Bischitz Jakab • szh: Nézsa • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. X „Bischitz Ferenc kereskedõ 1897-ben, Nézsán született. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. 1935-ben lett önálló kereskedõ. A világháborúban az olasz és román fronton harcolt. Felesége: Reiner Jolán.” Bischitz Ferencné *Reiner Jolán • an: Deutsch Eleonóra • ap: Reiner József • szh: Nógrádsáp • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; 1870. népsz.; Vallási adatok 34.; 1941. népsz.; NML V. 313. 2. 439/1947.; NML IV. 512. 2. 933/1945.
Nógrád Az egykor népes zsidó közösség múltjáról csak kevés adattal rendelkezünk. Mocsáry Antal monográfiája 1828-ban még nem említ egyetlen izraelitát sem. Ugyanígy tesz Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótára is. Betelepülésükre csak a század második felében került sor. 1878-ban 4 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a dél-nógrádi községben. Sam233
mel Bernát, Kohn Száli és Fanni, valamint Grosz Mari helyben járt iskolába Bogner Józsefhez. A falu lélekszáma 1880 és 1941 között másfélezerrõl 1811 fõre nõtt. Az izraeliták lélekszáma a következõképp alakult: 1870-ben az 1441 lakosból 30 fõ, 1880: 44, 1890: 49, 1900: 57, 1910: 45, 1920: 38, 1930: 34, 1941: 41 fõ. A zsidók közül senki sem rendelkezett nagyobb földbirtokkal. Az 1942. évi 15. tc. végrehajtása során özv. Sámuel Mórné 50 holdas ingatlanát vették igénybe, részben kisbérletekké alakítva. Foglalkozásukat tekintve fõként kereskedõket találunk a közösség tagjai között (az áldozatok között pl. Grósz Aladár Fülöp, Kiszner Ármin, Kohn Béla, Kohn Dezsõ és Sámuel Rezsõ is ezt a foglalkozást ûzte). De 1944-ben akadt közöttük rabbinövendék (Kiszner Ernõ), mészáros (Kohn Emil) és órássegéd is (Neuhauser Bernát). Nem tudjuk, hogy a helybeli zsidóság tartott-e fenn imaházat. A járási fõszolgabíró 1944 júniusában mindenesetre azt jelentette az alispánnak, hogy Nógrád községben egy félkész, be nem fejezett zsinagóga található. Grosschmid Pál arról is kérdezte felettesét, hogy lebontassa-e az épületet. 1944 elején összeírták a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Nógrádon az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Gross Fülöp 502 négyszögöl, özv. Sámuel Mórné 8 kh 1150 négyszögöl, Márkus Bernát 2 kh 71 négyszögöl, Kohn Dezsõ és neje 3 kh 103 négyszögöl, Kohn Sándorné 2 kh 807 négyszögöl. A jogszabályok által elõidézett vagyonvesztés megannyi formája sújtotta a nógrádi zsidóságot is. Ezek egyike volt a mezõgazdasági ingatlanok kötelezõ átengedése különbözõ birtokpolitikai és szociális célokra. Jellemzi a kor hangulatát, a kisemmizettek többszörös megalázását az a jegyzõkönyv, melyet 1944. április 12-én vettek fel a községházán. A dokumentumban a haszonbérlõk panaszkodnak a Sámuel Rezsõ nógrádi zsidótól elvett és a vitézi széknek átadott földek hasznosításáról. (X71.) A helyi zsidóságra, csakúgy mint sorstársaikra országszerte, a megszégyenítõ, korlátozó jogszabályok özöne zúdult az elhurcolásuk elõtti pillanatokig. Ezek egyike volt az a rendelkezés, mely a „zsidó rádiók” beszolgáltatását tette kötelezõvé. Nógrádon 1944 áprilisában, „özv. Kohn Sándorné 1 db detektoros, ismeretlen gyártmányú, szám nél234
küli és Grósz Fülöp 1 db detektoros, szám nélküli” készülékét vette át a hatóság. Már a gettóba hurcolás után keletkezett az a dokumentum, amely Kohn Sándorné kérelme ügyében született. A balassagyarmati Zsidók Elhatárolt Területének Tanácsa átiratban kereste meg 1944. május 19-én a községi elöljáróságot azzal, hogy „A Nógrád községbõl a balassagyarmati zsidók elhatárolt területére költöztetett özv. Kohn Sándorné … lakásán maradt tûzifából részére utána küldeni szíveskedjék, miután a beköltöztetés alkalmával nem állott módjában az engedélyezett mennyiséget velehozni. A fuvaros díját kérelmezõ fizeti. Tisztelettel kérjük a fuvarost megfelelõ igazolással ellátni.” Sajátos a községi körjegyzõ válasza: „Fentnevezett fa utánküldése tárgyában május 19-én kelt megkeresésére értesítem, hogy nem áll módomban nevezett részére fuvarost keresni és azzal a fuvardíjra egyezkedni, forduljon nevezett írásban valamely ismerõséhez és egyezzen meg vele, a fuvaros pedig ekkor, mielõtt a fát beviszi, jelentkezzen nálam szállítási igazolványért és a fa kiadásáért. Nógrád, 1944. május hó 31. Ballon Elemér körjegyzõ.” 1944. április 30-án vették fel Grósz Fülöp nógrádi szatócsüzletének leltárát. (X 57.) Itt közöljük azt a dokumentumot, amely a nógrádi zsidók 1944. május 8-án felvett, „rögtönzött” leltárát tartalmazza: „Izraelita hitközség mészárszékben 1 tõke; templomi berendezés: 3 rossz ablakszárny, 1 rossz tükör. Özv. Sámuel Mórné és Rezsõ Istállóban: jászol, 2 rács, 1 szecskavágó gép Udvaron: 1 itatóvályú 1 kerekes kút 1 láda homokkal és lapáttal 1 vashordó vízzel 5 gerenda 3 kútfa, cca. 80 q fa 3 asztal 1 pad Fészerben: 1 használhatatlan szán 1 mángorló 1 hordó 1 tyúkketrec 3 tartály 1 trieur
1 rosta 1 morzsoló 1 eke (Kohn Dezsõnél) 2 rossz tengely 2 rossz teknõ 1 hordó; melegágyi keretek 1 terhes szán, rossz 2 kocsioldal, rossz; több hosszú fa Padláson: cserép javításra ócskavas Magtárban: 1 ágy kukorica ömlesztve zab ömlesztve 1 fürdõkád 2 zsákban gyapjú 3 szekrény üvegekkel és aprószerszámmal 1 rézkatlan állvánnyal 1 tejhûtõ; korpa zsákban rossz fotelok 2 kályha 1 pumpa 1 hintaszék ócskavas 1 hordó ocsúval 1 ródli paradicsomos és befõttesüvegek vasaló 2 kanna petr[óleum] és olajos dobozok Pincében: 1 kád 2 hordó 1 lúgzó 1 doboz 1 szekrény 1 meszeskatlan Szobában: Cselédágyban: ruhák, könyvek, iratok Tetején: 3 zsák javításra való és rongyok Szekrényben: ruhák szõnyeg bevallva 1 láda ruhával, edénnyel 1 tálalóedény, kézimunka, gyógyszer 2 asztal terítõvel 1 íróasztal 1 tálaló 1 vitrin asztal
képek 2 éjjeliszekrény fotelok Mezõ Sándorné 2 ágy 1 falióra 2 éjjeliszekrény 1 sezlon fakarral 1 mosdó 1 tükör 1 kisszekrény 1 kályha 1 kiságy 2 magas szekrény 1 páncélszekrény 1 toilett Konyhában: 1 szekrény 1 vizespad 1 hokedli 1 polc 1 kép 1 tûzhely 1 vizespad 3 vízhordó 1 asztal szekrény, székek” 1944. szeptember 19-én a községi vezetõjegyzõ „9 db zsidó lakos” (Sámuel Rezsõ, Kohn Dezsõ, Kohn Béla, Kiszner Ármin, Gross Fülöp, Kohn Zsigmondné és társai, Kohn Emil, Neuhauser Bernát és Kohn Sándorné) ingóságainak és ingatlanjainak sorsáról vett fel – kötetünkben másutt közölt – jegyzõkönyvet (X50.) Egy másik, 1944. május 15-én kelt irat arról tudósít, hogy Grósz Fülöp 322. szám alatti házában helyeztek el egy bombakárosultat: „Bacskó Mihályné kibombázott a fentnevezett zsidó háztulajdonostól igénybe vett 1 szoba, 1 konyha, 1 kamrából álló lakásban nyert elhelyezést, az ezen helyiségekben neki használatra átadott következõ ingóságok átadása mellett: 2 ruhaszekrény, 1 konyhaasztal, 1 vizespad, 1 pad, 1 karosszék, 1 tûzhely, 1 stelázsi, 1 ágy, 1 vaskályha, 2 villanyégõ, 1 fürdõkád. A haszonbér 1944. évi május hó 15. napjától havi 50 pengõben nyert megállapítást, mely összeget tartozik bérlõ havonta elõre, minden hó elsõ pénztári napján a községi pénztárnál lefizetni. A fentieket bérlõ tudomásul veszi, a neki használatra kiadott in235
góságok átvételét elismeri, kötelezi magát azok jó karban tartására s a bér pontos fizetésére.” A csendõrség 1944 májusában több nógrádi zsidótól elkobozta kerékpárját és fényképezõgépét. (X 84.) Ballon 1945-ben kelt jelentése szerint a községbõl a következõ családokat deportálták: özv. Sámuel Mórnét 4, özv. Kohn Zsigmondnét, Kohn Emilt 2, Neuhauser Bernátot 3, Kohn Dezsõt 5, Kiszner Ármint 4, özv. Kohn Sándornét 1, Kohn Bélát 5, Grosz Fülöpöt 3 családtagjával. Túlélõ hozzátartozóik az áldozatok halálát majd minden esetben anyakönyveztették a világégés után. Számuk 39 fõ, azaz meghaladják a jegyzõ által jelzett létszámot! Az anyakönyvezetteket egyetlen áldozattal, a Yad Vashem adatbázisában szereplõ Walner Fülöppel egészítettük ki, megjegyezve, hogy a helynév-azonosítási problémák miatt elképzelhetõ, hogy õt esetleg máshol érte a gettósítás. Sámuel Ödön halálát Diósjenõn is anyakönyvezték a háború után, lehetséges, hogy ott (is) élt. A felkutatott 40 név két dolgot mindenképp jelez. Részben azt, hogy a helyi közösség csaknem egésze áldozata lett a holocaustnak. 1945 végéig csupán Kiszner Ármin két fiát, Benõt és Miksát, valamint Kohn Béla lányait, Elvirát és Editet jelzik a források biztos visszatérõként, azonban már õket sem nógrádiként (a Kiszner fiúk – ismereteink szerint – Vácon, a Kohn lányok Diósjenõn laktak). Az anyakönyvezettek között nem szerepel Grosz Aladár Fülöp neve, holott 1945 végén még õt is távollévõnek tekintették (elképzelhetõ, hogy a késõbbiek során visszatért). A háború utolsó évében, különbözõ okokból, több családtag is a településre költözött vissza. A legfeltûnõbb ez a Kiszner család esetében. A jegyzõ 1945-ben Kiszner Ármin családját 5 fõsként tartotta számon. A halotti anyakönyv szerint azonban a család eleve 8 tagú, és idesorolhatjuk még Berkovics Jenõnét és Blumenthál Dávidnét, akik szintén Kiszner lányok voltak. NÓGRÁDI ÁLDOZATOK Berkovics Jenõné *Kiszner Aranka • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumenthál Dávidné *Kiszner Eleonóra • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 236
Grosz Ágnes Sarolta • an: Kornfeld Mária • ap: Grosz A. Fülöp • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Aladár Fülöp = Kornfeld Mária • an: Kohn Fanni • ap: Grosz Mór • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Aladár Fülöpné *Kornfeld Mária • an: Deutsch Regina • ap: Kornfeld József • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz József • an: Kornfeld Mária • ap: Grosz A. Fülöp • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Ármin = Steiner Margit • an: Stern Rózsa • ap: Kiszner Major • szh: Jászalsószentgyörgy • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Árminné *Steiner Margit • an: Schönfeld Margit • ap: Steiner Mátyás • szh: Felsõpetény • ék: 55,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Blanka • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Ernõ • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: Õsagárd • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Kiszner Éva • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: Nógrád • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Márton • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Miklós • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Rózsa • an: Steiner Margit • ap: Kiszner Ármin • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Béla = Kohn Gizella • an: Sámuel Rozália • ap: Kohn Sámuel • szh: Nógrád • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Béláné *Kohn Gizella • an: Barok Paula • ap: Kohn Zsigmond • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Dezsõ = Paskus Gizella • an: Sámuel Rozália • ap: Kohn Sámuel • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Dezsõné *Paskus Gizella • an: Berczel Rozália • ap: Paskus Mózes • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Emil = Kertész Irén • an: Barok Paula • ap:
Kohn Zsigmond • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Emilné *Kertész Irén • ap: Kertész Adolf • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Ernesztina • an: Kohn Gizella • ap: Kohn Béla • ék: 15 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Éva • an: Paskus Gizella • ap: Kohn Dezsõ • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Géza • an: Kertész Irén • ap: Kohn Emil • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn László • an: Weixler Mária • ap: Kohn Sándor • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Miklós • an: Kohn Gizella • ap: Kohn Béla • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Miklós • an: Paskus Gizella • ap: Kohn Dezsõ • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Rozália • an: Paskus Gizella • ap: Kohn Dezsõ • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Sándor • an: Paskus Gizella • ap: Kohn Dezsõ • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Sándorné *Weixler Mária • an: Weixler Zsófia • ap: Weixler Sándor • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Zsigmondné *Barok Paula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neuhauser Bernát = Kohn Irma • an: Lõwinger Johanna • ap: Neuhauser Herman • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neuhauser Bernátné *Kohn Irma • an: Barok Paula • ap: Kohn Zsigmond • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neuhauser László • an: Kohn Irma • ap: Neuhauser Bernát • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Neuhauser Róbert • an: Kohn Irma • ap: Neuhauser Bernát • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel László • an: Schweitzer Margit • ap: Sámuel Rezsõ • szh: – • ék: 15 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Mórné *Schlesinger Etel • an: – • ap: – • szh: – • ék: 81 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Ödön = Dorn Lina • an: Schlesinger Etel • ap: Sámuel Mór • szh: – • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Rezsõ = Schweitzer Margit • an: Schlesinger Etel • ap: Sámuel Mór • szh: – • ék: 48 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Tamás • an: Schweitzer Margit • ap: Sá-
muel Rezsõ • szh: – • ék: 9 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Walner Fülöp = N. Jozefa • an: – • ap: – • szh: Vác • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: Mocsáry 313.; Fényes Elek II. 143.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 34.; NML V. 322. 1. 2986/1942.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454. 11.722/1944. 4–5.; NML V. 322. 1334/1944.; NML 322. 2. 10.; NML V. 322. 2. 14.; NML V. 322. 2. d. 138–140.; NML V. 322. 2 d. 144–146.; NML XVII. 406. 1. 1. sz. n.
Nógrádkövesd Az 1848-as megyei összeírók 8 izraelitát találtak Kövesden. A 23 éves Perlusz Mózes, aki „iczés” kocsmáros volt, nejével, leányával és testvérével élt együtt, míg a szintén fiatal, 25 éves Schneller József bérlõként tartotta el feleségét és csecsemõkorú kisfiát, valamint egy körtvélyesi születésû szolgálóját. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Schönwald Lina a helyi községi iskola tanulója volt. A 19. század második felében a kis közösség lélekszáma közel húszra nõtt, a századforduló után azonban tíz alá csökkent. 1941-ben a település 503 lakója közül már mindössze hárman tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Az állami anyakönyvek két áldozat nevét és adatait õrizték meg. A Yad Vashem adatbázisában idevalósiként szerepel Lichtensteinné Kohn Irén (szül. Tarnaméra, 1905. Anyja: Weisz Júlia, apja: Kohn József). Õ Stutthof lágerbe került, azonban további sorsát nem ismerjük. Bizonyára Lichtenstein Jenõ felesége volt, aki 1944-ben tulajdonnal bírt a községben. Az elhagyott javak 1945-ös összeírása szerint Jenõvel együtt hurcolták el feleségét és lányát. Vagyonuk ingóságokból és egy hálószoba berendezésébõl állt csupán. Más, rájuk vonatkozó adattal nem rendelkezünk. NÓGRÁDKÖVESDI ÁLDOZATOK Susitzky Ernõ • an: Gescheit Berta • ap: Susitzky Márk • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 237
Susitzky Márkné *Gescheit Berta • an: Delikát Mária • ap: Gescheit Lipót • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: IV. 7. c/2. Öi. 986.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 34.; Népsz. 1941.
Nógrádmarcal A községben már a 19. század elején is élt néhány zsidó család. Mocsáry Antal 1826-ban megjelent monográfiája 23 fõ jelenlétét mutatta ki, az 1828-as országos összeírás pedig kettejüket meg is nevezi: Herschl Fülöp és Bernard Ábrahám a falu kocsmáját és a mészárszékét bérelte. 1848-ban három családot találtak itt a megye kiküldöttei. Öszterreicher Samu 32 éves volt, Szügyben született, foglalkozásaként az „itzés” megjelölést olvashatjuk. Feleségét és három fiát tartotta el. Farkas Rózsi kocsmát bérelt. Fiatalon jutott özvegységre, hiszen még 1848-ban is csak 38 éves volt. Nem kevesebb, mint kilenc gyermekérõl kellett gondoskodnia, akik közül a legkisebb félesztendõs, a legnagyobb pedig 18 éves volt. Fülöp Marcsa szintén özvegyasszonyként tartotta el két fiát. 35 éves volt, és a családfõk közül egyedül õ született helyben. Kereskedéssel foglalkozott. 1870-ben a község 575 lakosa között tizenegyen tartoztak az izraelita felekezethez. 1885-ben még 35-re szaporodott fel a számuk, de ez 1900-ra 14 fõre csökkent. A 1910. évi népszámlálás még tizenegy fõt talált a községben, az 1920-as viszont már csak négyet. 1935-ben a balassagyarmati Ilovszky Árminnak volt itt nagyobb birtoka, amelyet bérletbe adott. A háború éveiben Deutsch Henrik helyi lakos másfél holdas szõlõtulajdonát írták össze. Az 1941. évi népszámlálás mindössze 2 izraelitát és 2 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alá tartozó személyt talált a 919 lakos között. Vélhetõen a Deutsch család két tagjáról, anyáról és fiáról van szó, akiknek utólagos halotti anyakönyvi bejegyzését megtaláltuk. Nevüket a településen, a világháború valamennyi áldozatával, katonahõsével együtt, egy 1991-ben felavatott emléktábla is õrzi az emlékezet számára. Deutsch Józsefet a hatóságok, azzal az indoklás238
sal, hogy „kommunista érzelmû”, 1942. november 15-én internálták. Vélhetõen onnan került a megsemmisítõ táborba, mivel elzárása még 1944 májusában is fennállt. NÓGRÁDMARCALI ÁLDOZATOK Deutsch József • an: Weiner Gizella • ap: Deutsch Sámuel • szh: – • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Deutsch József vegyeskereskedõ Nógrádmarcalon született, 1899-ben, középiskoláit Budapesten végezte, majd a mészárosipart tanulta ki. Üzletét, amelyet 1932 óta vezet, nagyatyja, Jakab cca. 80 év elõtt alapította, és atyja, Sámuel 1932ig folytatta.” Deutsch Sámuelné *Weiner Gizella • an: Zimmer Emma • ap: Weiner Mór • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; 1870. népsz.; Vallási adatok 34–35.; Gazdacímtár 179.; 1941. népsz.; Zólyomi József: Nógrádmarcal története. Nógrádmarcal, 2000. 52. és 80.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 454. 10267/1944. 1–2.
Nógrádmegyer A 19. század közepén a községben még 45 izraelitát írtak össze. Számuk 1880-ra 40 alá csökkent, s a század végén már csak 20-an éltek itt. Ez a lélekszám, némi hullámzással, megõrzõdött egészen a deportálásukig. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze Nógrádmegyer faluban. Közülük Kohn Adolf (7 éves), Kohn Márk (6), Gutfreund Paulina (7), Sneider Gábor (9) helyben, Goldner Mór kezei alatt tanult. A 10 éves Gutfreund Ilona Budapesten, zárdában nevelkedett, míg Sneider Eleonóra (11) neve mellett a „nem tanult soha”, Sneider Mihályénál (12) pedig a következõ megjegyzés olvasható: „Rk. hitfelekezetû, tanítója Márkus István”. A két világháború között nagyobb, 150 kh-as birtoka volt itt Hercog János és Schwarcz Ferenc bérlõknek, valamint több mint 400 kh-on gazdálkodott Pauncz Ferenc és Izidor. Schwarcz özv. Szigethy Ferencné birtokát bérelte egészen 1942-ig,
amikor is a tulajdonos a megszüntetés mellett döntött, a gazdaság vezetését saját kézbe vette, a gazdasági felszerelést pedig megváltotta. 1941-ben az 1699 lakos közül 18 fõ számított zsidónak. A háborús bevonulások következtében 1943-ban megürült körorvosi állás betöltésére néhány hónapra Nógrádmegyerre rendelték dr. Hartmann Artúr rahói orvost. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Megyerrõl a már említett Pauncz Ferenc 658 kh-as birtoka is. A községi jegyzõ 1945 végén a következõ családok deportálásáról számolt be egyik jelentésében: Pauncz Izidor 3, Grünfeld Márton 5, Pauncz Ferenc 4, Schvarcz Ferenc 3, Ádám Sándor 2, Horn Emil 4 fõs családját hurcolták el. Ez összesen 21 lélek, tehát jóval több, mint ahányat három évvel azelõtt összeírtak. Értékes gyûjtést végzett – és küldött meg nekünk – a falu idõs lakói között Horváth József, a helyi mûvelõdési ház igazgatója. Tanulmánya a következõ négy, nógrádmegyeri zsidó családot sorolja fel: Pauncz Izidor földbirtokos Pauncz Izidorné Pauncz Ferenc (intézõ, Izidor testvére) Pauncz Ferenc kereskedõ Pauncz Ferencné Gyermekük: Ervin (kiskorú) Grünfeld Márton kereskedõ, kocsmáros Grünfeld Mártonné Gyermekeik: Gyula, Hedvig, Sándor, Rozália (Rózsi), Ernõ Schwarcz Ferenc Schwarcz Ferencné Gyermekük: György (kiskorú) Ez összesen 16 fõ (az 1945-ös jegyzõi jelentéshez képest kimaradt az Ádám és a Horn család 6 tagja). Az igazgató úr írása szól arról, hogy a zsidó családok „mindig jó kapcsolatban éltek a megyeriekkel. Gyermekeiket a falu egyházi iskolájában taníttatták. A zsidó gyerekek együtt játszottak, nevelkedtek, állatokra vigyáztak a falusi gyerekekkel . A koncentrációs táborokban szinte valamenynyien odavesztek.” A lakosság körében elterjedt
vélekedés szerint Pauncz Ferencné Grünfeld Margit (Manci) még a gyûjtõben, „az elosztáskor meghalt, amikor kiskorú gyermekét – Pauncz Ervint – elszakították tõle. Már ugyanitt szakították el édesanyjától a kiskorú Schwarcz Györgyöt is.” (A történet vélhetõen az Auschwitzban történteket rögzíti, az emlékezet által némileg átformált módon.) Pauncz Ferenc, felesége és gyermeke utólagos halálozási bejegyzését a salgótarjáni állami anyakönyv õrzi, a család tehát ide is kötõdött. A visszaemlékezés szerint a Grünfeld családból csak Gyula, Sándor, Ervin és Rozália (Rózsi) tért vissza a deportálásból (közülük 1945 végén még csak Sándor visszaérkezését jelezte a község jegyzõje). Gyula is hazajött, de nem sokkal utána Budapesten, tífuszban meghalt. Ervin ma Kanadában él. Sándor Salgótarjánba költözött, majd Kanadába vándorolt ki õ is, 2001-ben hunyt el. Rozália „elhurcolásukat követõen elõször 1973. augusztus 20-án tért vissza férjével. Jelenleg Kanadában él. Látogatásakor beszélt barátnõinek, volt iskolatársainak rettenetesen kegyetlen és szomorú sorsukról, valamint életben maradt családtagjaik sorsának alakulásáról. Elmondta, a rettenetet, az éhséget, a kínt úgy tudta túlélni, hogy megette azokat a füveket, növényeket, amit még gyermekkorukban együtt, játékból fogyasztottak el, és tudta, hogy nem lesz semmi baja tõlük.” Késõbb, 1992 táján ismét visszatért szülõfalujába, volt iskolatársnõivel pedig azok haláláig levelezett. A holocaust akkor ismert áldozatainak nevét az 1989-ben felavatott világháborús emlékmû õrzi. A mi névsorunk 18 személy adatait tartalmazza. Közülük Horn Jenõné neve a szécsényi emlékmûvön szerepel. A névazonosság miatt tüntetjük fel a megyeri áldozatok között, azonban lehetséges, hogy valójában õ Szécsényben vagy a környék más településén élt. Gutfreund József és Lusztig Imre Nógrádmegyeren születtek, munkaszolgálatosként vesztették életüket, azonban lehetséges, hogy a háborús években már nem voltak idevalósiak. NÓGRÁDMEGYERI ÁLDOZATOK Grünfeld Ernõ • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Grünfeld Hedvig • an: Protovin Mária (Júlia?) • ap: Grünfeld Márton • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 239
Grünfeld Márton = Protovin Júlia • an: Lõwy Katalin • ap: Grünfeld Ábrahám • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünfeld Mártonné *Protovin Júlia • an: Reiner Róza • ap: Protovin Sámuel • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horn Béla • an: Haás Ilona • ap: Horn Emil • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Horn Emilné *Haás Ilona • an: Hanófer Katalin • ap: Haás Jenõ • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horn Mária • an: Haás Ilona • ap: Horn Emil • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Pauncz Ervin Iván • an: Grünfeld Margit • ap: Pauncz Ferenc • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pauncz Ferenc • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Pauncz Ferencné *Grünfeld Margit • an: Protovin Júlia • ap: Grünfeld Márton • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pauncz Izidor = Weisz Ilona • an: Pauncz Sarolta • ap: Pauncz Lipót • szh: Parád • ék: 68/65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Pauncz Izidor földbirtokos. Parádon, 1879-ben született. Középiskoláit Budapesten elvégezve, átvette atyja 421 hold birtokát, és azon gazdálkodik. Községi képviselõ. Neje: Weisz Ilona.” Pauncz Izidorné *Weisz Ilona • an: Schenk Katalin • ap: Weisz Illés • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Ferenc • an: – • ap: Schwarcz N. • szh: Nógrádmarcal • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: – • af: lev. dok. X „Schwarcz Ferenc földbérlõ. Nógrádmarcalon, 1899-ben született. Középiskoláit Pásztón végezve, korán gazdálkodni kezdett. 1932 óta bérli a 153 kh-as birtokot. Az orosz fronton harcolt. Községi képviselõ.” Schwarcz Ferencné • an: – • ap: – • af: lev. dok. Schwarcz György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Gutfreund József • an: Heller Teréz • ap: • szh: Nógrádmegyer • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Horn Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Lusztig Imre • an: Englander Irén • ap: Lusztig N. • szh: Nógrádmegyer • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. 240
Források: Telek 114.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 36.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; 1941. népsz.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.; NML IV. 454. 68. 7343/1943.; adatközlõ: Horváth József igazgató.
Nógrádsáp Nógrádsápon 1848-ban még csak nyolc izraelita személy élt, Schweitzer Samu és Arnstein Bernát kocsmárosok családjaiban. 1878-ban Felsõsápon 12 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Stökler Samu, Johanna, Gizella és Ernesztin apjuk, Stökler Gábor által taníttattak. Velük együtt készült az életre a 9 éves Klein Samu is. Reiner József és Franciska egyáltalán nem tanult, akárcsak Mandel Ida, Goldberger Száli, Farkas Matild, Johanna és Károly. A 19. század végén a közösség lélekszáma már megközelítette a 30 fõt, a 20. században azonban folyamatosan csökkent (1870: az 1009 lakosból 26 fõ, 1880: 23, 1890: 29, 1900: 28, 1910: 21, 1920: 21, 1930: 20 lélek). 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Eisler Henrik nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1941-ben már csak 11-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá, az akkor 968 fõs településen. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Nógrádsápon az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: özv. Schweitzer Gáborné 2 kh 1506 négyszögöl, valamint Braun Dezsõ és neje 7 kh 512 négyszögöl területtel. A sápi jegyzõ 1945 októberében három család deportálásáról tett jelentést a járás fõjegyzõje felé. A Reiner testvérek, Ármin és Jenõ, valamint két családtagjuk (feleségeik?), Eisler Henrik, neje, Pollák Ida és további 5 családtagjuk, Braun Dezsõ, neje, Strausz Hedvig és családjából még két fõ elhurcolását rögzítette akkor Újhelyi János körjegyzõ. 1945 végéig a Braun családból Margit, míg az Eisler családból hárman (Pál, György és Imre) tértek vissza. A Reiner testvérek elhurcolásuk elõtt 9 kh-as birtokukat gondozták, de megélhetésüket elsõsorban a lakóházukhoz kapcsolódó bolt biztosí-
totta. Tulajdonukban volt egy lakóház 2 üzlethelyiséggel, 2 szobával, konyhával, vágóhíddal. Volt egy szoba-konyhás cselédlakásuk is. Két lovat és egy tehenet tartottak, mely utal életformájukra. 1947 közepéig még egyetlen családtag sem érkezett vissza a deportálásból. Eisler Henrik hétfõs családja egy szoba-konyhás, üzlethelyiséggel rendelkezõ házban lakott. Két lovat, tehenet tartott, bár földje csak 600 négyszögöl területû volt. Braun Dezsõ lakóháza szintén szoba-konyhás volt és üzlethelyiség kapcsolódott hozzá. Neki 13 kh-as birtoka volt, hozzá gazdasági felszerelés, két ló és egy tehén. A diósjenõi holocaust-emlékmûvön szerepel Eisler Jenõ, valamint Braun László, Lászlóné és Tibor neve. Valószínû (de nem bizonyos), hogy õk a hasonló nevû nógrádsápi családok tagjai voltak. Nevüket itt szerepeltetjük az áldozatok között. NÓGRÁDSÁPI ÁLDOZATOK Braun Dezsõ = Strausz Hedvig • an: Paskus Mária • ap: Braun Jónás • szh: – • ék: 57 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Dezsõné *Strausz Hedvig • an: Janlusz Anna • ap: Strausz Andor • szh: – • ék: 50 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun László • an: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Braun Lászlóné • an: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Braun Tibor • an: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Eisler Henrik = Pollák Ida • an: Heiszlmann Johanna • ap: Eisler Tivadar • szh: – • ék: 55 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Eisler Henrikné *Pollák Ida • an: Goldberger Lujza • ap: Pollák József • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Eisler Jenõ • an: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Reiner Ármin = Reiner Irén • an: Lõwy Johanna • ap: Reiner Márkus • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reiner Jenõ = Kohn Rozália • an: Lõwy Johanna • ap: Reiner Márkus • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Források: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 36.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML V. 325. 2. 300/1947.
Nógrádverõce (Ma: Verõce, Pest m.) Az õsi nógrádi település ma Pest megyéhez tartozik, Verõce néven. A Kiegyezés elõtt zsidók nem laktak itt. 1878-ban mindöszsze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Veinberger József 13 éves volt, de már két éve nem járt iskolába. Szülei szerint „keresztény tanító díjait fizetni nem képesek, izraelita iskola pedig közel nincs”. 1870-ben a falu 1624 lakója közül 13-an tartoztak az izraelita felekezethez. 1880-ban 11 fõt találtak az összeírók. 1910 és 1920 között – általunk ismeretlen okból – számuk 54-rõl 101 fõre szökött fel, majd 1931-ben 61-re csökkent. 1941-ben 39 izraelita és 2 keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá a 2253 fõs Duna-parti faluban. A helyi zsidó családok is a kereskedelem terén mûködtek. Herskovics Sándor vezette az 1910es években a falu egyik büszkeségét, a község által építtetett vendéglõt. Az 1930-as években a Rotschild Árpád vezette fakereskedés üzemelt a faluban. Rotschild 1886ban született Benedekfalván. A felsõkereskedelmi iskolát Budapesten végezte el, majd ezt követõen lépett a kereskedelmi pályára. 1912-ben alapította meg önálló vállalkozását Nógrádverõcén. Az I. világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, és vitézségéért megkapta a Károly Csapatkeresztet. Adataink vannak a Berczeller Mór által mûködtetett hajózási vállalkozásról is, mely a „Veronika” nevû, 1894-ben épült, gõzerõ nélkül járó fauszályt üzemeltette. Az uszályt késõbb keresztény vállalkozó vette át. A községben a Károly király út 33. sz. házban élt Blau Dániel kereskedõsegéd és Blau Fáni (szül. 1887. augusztus 20-án) szatócs. A két testvér közös háztartásban élt. 1941-tõl a nõvér – betegsége miatt – már nem tartózkodott az üzletben, azt lényegében Dániel vezette. 1942-ben a helyi körjegyzõ a következõ zsidó ingatlantulajdonokat sorolja fel, mint amelyek alkalmasak házhelyek kialakítására: Willoner Zsolt, Gedeon, Rózsa Mária, János, özv. Willoner Gézáné 2,5 kh-ja, valamint Frank Aladárnak és Frank Tibornak a Dunamezõ dûlõben lévõ 700 négyszögöles területe. 241
1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Verõcén az alábbi tulajdon került felsorolásra: Kálmán János és neje, 1220 négyszögöles területtel. Az ismertté vált áldozatok közül csupán Rosenfeld Dezsõ nevét sikerült megtalálnunk az állami anyakönyvben (halálát 1973-ban jegyezték be), a többi személy a Yad Vashem adatbázisában, illetõleg a diósjenõi holocaust-emlékmûvön szerepel. Közülük Kulcsár Aladár, Mérõ József, Rosenberg Ignác, Weinzelberg Lipót és Wéber Ernõ a keleti hadszíntéren tûntek el. Haláluk bizonyos, nógrádverõcei illetékességük azonban kétséges.
Schwarcz Gyuláné *Wollner Szeréna • an: N. Hermin • ap: Wollner Samu • szh: Nógrádverõce • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Wéber Ernõ • an: – • ap: – • szh: Verõce • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Weinzelberg Lipót • an: Schweid Lotti • ap: – • szh: Verõce • ék: 42 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz.
NÓGRÁDVERÕCEI ÁLDOZATOK
Óvár
Blau Dániel • an: – • ap: – • szh: Nógrádverõce • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Blau Fáni • an: – • ap: – • szh: Nógrádverõce • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Blau Herman • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Blau Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Blau Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Kulcsár Aladár • an: Morgenstein Malvin • ap: – • szh: Verõce • ék: 43 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Mérõ Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Mérõ Dávidné • an: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Mérõ József • an: Berger Kornélia • ap: – • szh: Nógrádverõce • ék: 26 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Nurenberger József = Friedmann Etel • an: N. Hanna • ap: Nurenberger Salamon • szh: Szepesófalu • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Nurenberger Józsefné *Friedmann Etel • an: – • ap: – • szh: Mezõcsát • ék: – év • hh: – • af: YVA Rosenberg Ignác • an: Rosner Berta • ap: – • szh: Verõce • ék: 40 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Rosenfeld Dezsõ = Lengyel Etel • an: Spitzer Teréz • ap: Rosenfeld Bernát • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Gyula = Wollner Szeréna • an: N. Biri • ap: Schwarcz Simon • szh: Abaújkér • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 242
Forrás: NML VI. 501. 1.; Szomszéd András: Verõcei évszázadok. Verõce, é. n. 154. és 174–175.; Vallási adatok 108.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 14. 2335/1942.; Visszatért Felvidék 52.; NML VII. 1. 2861/1941.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 139.; NML V. 302. 250/1944.
(Olováry, SZK) 1870-ben 488 lakos élt a településen, közöttük 8 izraelita, akiknek száma 1910-ig tíz fõre nõtt. A község 1920 és 1938 között a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott. 1941-ben a 472 óvári polgár közül négyen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Bizonyára egyetlen család helyben lakásával kell számolnunk a településen. Az áldozatokra vonatkozóan csak bizonytalan adatokkal rendelkezünk. A Yad Vashem adatbázisában a különbözõ Óvár nevû településeket (pl. Mosonmagyaróvár) rosszul azonosították. A Nógrád megyei községet egyik adathoz sem sorolták. Egy család esetében mégis felmerül annak lehetõsége, hogy õket innen hurcolták el. Klein Jenõ adatlapján ugyanis a születés helyét „Sclaboòa”ként adta meg az adatközlõ, amit a YVA munkatársa szerintünk tévesen azonosított a Turóc megyei Sklabinával. Szklabonya (Mikszáthfalva, most Sklabiná) ugyanis Nógrád megyei helység. Könynyen lehet, hogy a Klein család lakóhelyeként feltüntetett Óvár is az ittenivel azonosítható. Ebben az esetben az 1900-ban született Klein Jenõt, Klein Adolf és Fáni fiát, valamint a Selmecbányán, 1905ben született feleségét, Ilovszky Margitot a megyei áldozatok közé kellene számítanunk. Akárcsak két gyermeküket, a 11 éves Katót és a négyéves Pált. Jelenlegi ismereteink birtokában azonban ezt csak ebben a formában tesszük meg. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Õrhalom Az 1848-as megyei összeírás szerint Õrhalom (akkor még Trázs) községben 12 izraelita élt. Találunk közöttük kocsmárost, boltosnõt, szolgálót, házalót, „oskolás”-t. Mindannyian a környezõ települések valamelyikén születtek, kivéve Hofmann Gábor két gyermekét, akik helyben látták meg a napvilágot. Az 1870-es országos népszámlálás 7 izraelitát talált a község 765 lakója között. Tíz év múlva számuk 28-ra nõtt, 1920-ban azonban 10 fõre csökkent. Ezt követõen ismét nõni kezdett, így 1941-ben már 29 személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Némi különlegességet jelent, hogy a falu bírája 18 éven keresztül zsidó ember, Kürti Jakab volt. A Kürti (azelõtt Kohn) család tagjait a 20. század elsõ felében Cserháthalápon, Csesztvén és Õrhalomban találjuk. Jakab is Halápon született, 1856-ban. Iskoláit azonban már Õrhalmon végezte, és apja mellett a mezõgazdálkodást sajátította el. 1878-ban önállósult, 76 kh-as birtokot vezetett. Tagja volt a balassagyarmati Takarékpénztár felügyelõ bizottságának is. Az 1941-ben megállapított lélekszámhoz képest meglepõen kevés, mindössze két zsidó áldozat neve vált ismertté a községbõl. Érdekes, hogy 1945 októberében Altman László körjegyzõ is csupán Kohn Dezsõt, feleségét és fiát jelzi deportáltként, megjegyezve, hogy a 22 esztendõs Tibor már visszaérkezett a munkaszolgálatból. Altman az adatok közlése után megjegyzi: „Más eltávozott egyén nincsen”. Ez azt jelenti, hogy az 1941-es adat ellenére, 1944-ben már csak a Kohn család három tagja képviselte az izraelita felekezetet a faluban. Kohn Dezsõ kocsmáros hosszú évtizedekig vezette italmérését. Itt volt lakóháza is, két lakrészszel. Az egyik szoba-konyha, 2 üzlethelyiség felosztású, a másik szoba-konyhás (talán fia lakott itt). Ezektõl külön volt a kocsmájuk és a szatócsboltjuk. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy Kohn Dezsõ nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Visszaérkezése után fia kérelmezte az iparengedély kiadását, akkor még azt írva apjáról, hogy „Õr-
halom községben mintegy 35 éven át korcsmárosipart folytatott és korcsmárosiparának folytatásában a nyilas rémuralom törvénytelenül és jogtalanul akadályozta, elhurcolva õt családjával együtt ismeretlen helyre, így nekem, mivel más megélhetési forrásom nincsen, továbbá kötelességemnek is érzem, hogy – ha a szülõk a deportálásból hazakerülnek – részükre a megélhetést biztosítsam…” A belügyminisztérium, 1944. április 28-án kelt határozatában, az üresen maradt õrhalmi körorvosi állás betöltésére dr. Weiszhaus István beregszászi orvost rendelte ki. Weiszhaus doktor 1910ben született lakóhelyén, sorsa – a YVA adatai szerint – Auschwitzban teljesedett be. Nincs adatunk arra, hogy a balassagyarmati gettóból került-e oda. ÕRHALMI ÁLDOZATOK Kohn Dezsõ = Kohn Mária an: Schlezinger Janka • ap: Kohn Ignác • szh: – • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Kohn Dezsõ kereskedõ, kocsmáros. Ipolykéren született 1892-ben. Iskoláit Balassagyarmaton, majd az iparrajziskolát Budapesten végezte, mely után a kereskedelmi szakmát tanulta ki. 1913-ban átvette nagyatyja, néhai Kohn Mór cca. 1850-ben megalapított üzletét, és azt azóta megszakítás nélkül vezeti. Községi képviselõ. 1914-ben a 25. gyalogezredhez vonult be, s az orosz fronton fogságba jutott, ahonnan csak több mint 3 év után jutott haza. Neje: Kohn Mária.” Kohn Dezsõné *Kohn Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: 49 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: IV. 7. c/2. Öi. 982.; Vallási adatok 36.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz.; Ladányi 426.; NML IV. 509. 5. 1025/1945.; NML IV. 454. 9427/1944. 1–2.
Õsagárd A településen 1848-ban mindössze egyetlen zsidó családot találtak az összeírók. Az alsópetényi születésû Brill Lázár mint haszonbérlõ élt itt feleségével, két fiával és két kislányával. A közösség lélekszáma a század második felében is csak tíz fõ körül mozgott, ami azután a 20. század elsõ évtizedeiben ötfõsre csökkent. 243
1878-ban négy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Steinecz Izidor (7 éves), Mari (10), Gizella (12) és Helén (8) viszont nem jártak iskolába. 1941-ben 620-an éltek a faluban, közöttük 5 izraelita. Ez vélhetõen egy családot jelent (1930-ban ugyanennyi zsidót írtak össze). Bizonyára a berceli eredetû Gansl Dávid családjáról van szó, aki 1922-tõl bérelte és mûvelte Berczeller Mór és Samu közel 200 kh-as birtokát. Egyik gyermeke Bercelen, a másik Õsagárdon született. Ganslék utólagos anyakönyvezése Bercelen történt meg 1948-ban, a családfõ kivételével. Az õ visszatértében talán még bíztak ekkor. Halálát az Izraelben élõ Márta lánya jelentette be a YVA adatlapján, 1992-ben. A jogfosztó törvények miatt a család a háborús években visszatért Bercelre (ezért az ottani áldozatok listájára vettük fel õket), ahonnan azután a balassagyarmati gettóba hurcolták õket. Forrás: IV. 7. c/2. Öi. 985.; NML VI. 501. 1.; Gazdacímtár 180.; 1941. népsz.; Vallási adatok 38.; NML V. 302. 250/1944.
Palotás A források arra utalnak, hogy Palotásra a 18. sz. végén költöztek az elsõ zsidó családok. 1819-ben 11 izraelitát tüntet fel az egyházmegyei sematizmus. 1828-ban itt élt Sáfrány István és Bernard Mózes kocsmabérlõ családja. A század közepéig azonban számuk csökkent, az 1840-es években már csak ketten laktak a településen. 1848-ban csupán Sveiczer (Schweitzer) Jakab 28 éves, ecsegi születésû „itczés kocsmárost” írták össze, aki abban az évben, Szent József napján érkezett a faluba. 1878-ban 7 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze Palotáson. Protovin Adolf, Salczberger Jenõ, Engländer Ignác, Eizler Vilmos és Károly, Perlusz Jakab, valamint Salzberger Rozál egyaránt Blumenthál Miksa házitanítóhoz járt. A zsidók lélekszáma az 1860-as években indult ismét növekedésnek. Az 1869-es egyházi sematizmus már 25 fõs közösségrõl tudósít. A helyi zsidóság lélekszáma a következõképpen alakult: 1880: 32, 1890: 38, 1900: 45, 1910: 53, 1920: 44, 1930: 20 fõ. 244
A 20. században a község gazdasági életében elsõsorban a zsidó származású földtulajdonosok és bérlõk játszottak szerepet. A báró Schossberger család 1893-ban közel 1200 kh-as birtokkal rendelkezett a faluban. Schossberger Zsigmond és gyermekei 1869-ben kaptak nemességet, majd 1890-ben bárói rangemelést. 1907tõl a családot Tornyay-Schossbergernek hívták. A palotási vagyonszerzõ, Zsigmond, földbirtokos és nagykereskedõ volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítója, s más jelentõs gazdasági posztok betöltõje. A család tagjai életvitelszerûen nem éltek a faluban. A gazdaság a Selypi Cukorgyár cukorrépa-beszállítója volt, 1897-ben huszonhét cselédnek adott munkát. Az 1920-as években több száz holddal növelték a birtoktest nagyságát, azonban a növekményt (357 holdat) vagyonváltsági földként a palotási úrbéreseknek osztották ki. A birtok zsidó intézõket alkalmazott. 1923-tól a harmincas évek második feléig Berger Géza (szül. Neményfalu, 1898) töltötte be a posztot, aki egyébként már 1915-tõl az uradalomban gyakornokoskodott. A másik jelentõs gazdaság Kohn Adolf bérleménye volt, 50 cseléddel. A ránk maradt adatokból kitûnik, hogy elsõsorban állattenyésztésre (szarvasmarha, sertés, ló) szakosodott. Az 1941. évi népszámlálás huszonhárom zsidót talált a falu 1792 lakosa között. Közülük tizenkilenc áldozat adatait ismerjük. Székely István, Deutsch Béla, Deutsch György és Frisch Aladár a keleti hadszíntéren tûntek el. Palotási születésûek voltak, azonban valószínû, hogy a háború alatt már nem mindannyian számítottak idevalósinak. A községi jegyzõ 1947-ben azt közölte az elhagyott javak kormánybiztosával, hogy a településen nincs elhagyottnak nyilvánítható ház vagy mezõgazdasági ingatlan. Ez azt jelenti, hogy ekkorra az örökösök már átvették javaikat. PALOTÁSI ÁLDOZATOK Deutsch Béla • an: Lusztig Margit • ap: – • szh: Palotás • ék: 66 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Deutsch György • an: Reiner Éva • ap: – • szh: Palotás • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Frisch Aladár • an: – • ap: – • szh: Palotás • ék: 35 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Frisch Borbála • an: Eisler Mária • ap: Frisch Jakab
• szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Frisch Emma • an: Eisler Mária • ap: Frisch Jakab • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Frisch Jakab = Eisler Mária • an: Steinitz Rozália • ap: Frisch Adolf • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frisch Jakabné *Eisler Mária • an: Rózenberg Pepi • ap: Eisler József • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frisch József • an: – • ap: – • szh: Palotás • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: musz • af: Béke poraikra… Frisch Zoltán • an: Eisler Mária • ap: Frisch Jakab • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Ibolya • an: Lõwy Paula • ap: Kiszner Móric • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Ignác Márton • an: Lõwy Paula • ap: Kiszner Móric • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Jenõ • an: Lõwy Paula • ap: Kiszner Móric • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Jolán • an: Lõwy Paula • ap: Kiszner Móric • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Móric = Lõwy Paula • an: Stern Róza • ap: Kiszner Móric • szh: Felsõpetény • ék: 46/49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Kiszner Mór vegyes- és gabonakereskedõ. Felsõpetényben, 1895-ben született, atyja mellett tanulta ki a kereskedelmet, majd részt vett a világháborúban. 1918ban létesítette mai üzletét. Községi képviselõ, tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, a hitelszövetkezet és a polgári lövészegylet elnöke.” Kiszner Móricné *Lõwy Paula • an: Kiszner Mária • ap: Lõwy Simon • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiszner Simon • an: Lõwy Paula • ap: Kiszner Móric • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Ignác = Rauswerger Sarolta • an: Kiszner Mária • ap: Lõwy Simon • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Simonné *Kiszner Mária • an: Kern Róza • ap: Kiszner Móric • szh: Petény • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Székely István • an: Wolf Lenke • ap: – • szh: Palotás • ék: 41 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz.
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 38.; Szomszéd András: Palotás története. Palotás, 2002. 82., 96., 126., 128–129.; Vallási adatok 38.; Gudenus János József: A magyarországi fõnemesség XX. századi genealógiája. III. kötet P–S. Budapest, 1998. 259–260.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Panyidaróc (Panické Dravce, SZK) Területén sosem élt jelentõsebb számú zsidóság. A legtöbben talán 1848-ban laktak itt, amikor a megye összeírói, bejáráusk során 19 izraelita lelket találtak a településen (Kohn Herman kocsmárost, Hofmann Hirsch földbérlõt, Spiczer Sámuel csipkeverõt, Zinge Adolf családját, valamint a magányosan élõ Kohn Gáspárt). 1878-ban 3 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Braun Teodor, Szidónia és Franciska azonban nem járt egyik iskolába sem. 1870-ben a 611 lakosból még heten voltak zsidók, 1910-ben azonban már egyikük sem élt itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben, a 754 lakosból mindössze egy személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Nevét nem ismerjük. A Yad Vashem adatbázisában ismerhettük meg Grünbaum Árpád (szül. Panyidaróc, 1903. július 22. Anyja: Kohn Gizella) adatait, akit valószínûleg munkaszolgálatosként nyilvánítottak eltûntnek. Sorsára nézve nincs több adatunk. Forrás: 1870. népsz.; NML VI. 501. 1.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Patak A zsidók vélhetõen a 19. század elején telepedtek meg Patak községben. 1848-ban 11 fõt írtak össze. Számuk 1870-re 50, 1880-ra 65 lélekre szaporodott, azonban ezt követõen folyamatosan csökkent: 1890: 38, 1900: 25, 1910: 17, 1920: 15, 1930: 13 fõ. 1941-ben már csak 8 izraelitát találtak az 1515 lakos között. 245
Az 1930-as években birtokkal rendelkezett, illetõleg földet bérelt Patakon Csillag Soma (17 kh) horpácsi és Öszterreicher Mihály (258 kh) helybeli lakos. 1931. szeptember 26-án hunyt el a községben özv. Weiner Dávid kereskedõ. A faluban terjedelmes beltelke és háza volt. Öröksége szomorú képet mutatott, hisz a 6000 pengõ cselekvõséggel szemben a szenvedõ állapot több mint 10 000 pengõt tett ki. Weiner 5600 pengõvel tartozott a balassagyarmati Nemzeti Hitelintézetnek, 1600 pengõvel az Érsekvadkerti Hitelszövetkezetnek, 2000-rel pedig egy gyöngyösi magánszemélynek. Halálakor még valamennyi gyermeke Patakon lakott. Janka 29, Lajos 27, Sándor 26, Hilda 25, Gusztáv 19, Rozália 17, Mór 15 és Cecília 11 éves volt. Közülük Lajos, Sándor és Hilda már kereskedõként dolgoztak. A család további sorsáról nem rendelkezünk adatokkal. 1945-ben a község jegyzõje Goldstein Géza és Ármin, valamint Popper Sándorné elõzõ évi elhurcolását jelentette a Balassagyarmati járás fõjegyzõjének. Elõbbieknek vegyeskereskedése volt a faluban, míg Popperné szatócsboltot vezetett. Családtagjaik sorsáról nincs információnk. A jelenlegi polgármester szerint a község idõs lakosai a fentieken kívül egy Kurták nevezetû családra is emlékeznek. PATAKI ÁLDOZATOK Goldstein Ármin • an: Goldschmied Rozália • ap: Goldstein Sámuel • szh: Korpona • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Goldstein Ármin kereskedõ Korponán, 1878-ban született. A kereskedõszakmát tanulta ki. 1904-ben bátyjával együtt üzletet nyitott, s azt ma is vezeti. Bátyja, Goldstein Géza 1877-ben, szintén Korponán született, Sárospatakon szabadult fel. 1912-ben vette nõül Weisz Fridát. Községi képviselõ.” Goldstein Géza = Wein Fáni • an: Goldschmied Rozália • ap: Goldstein Sámuel • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Goldstein Gézáné *Weisz Fáni • an: Reichfeld Regina • ap: Weisz Márk • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Popper Sándor = Weiner Hilda • an: – • ap: Popper Shmuel • szh: Papóc • ék: 36 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA 246
Stein Jenõné *Goldstein Edith • an: Weisz Fáni • ap: Goldstein Géza • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: Telek 114.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; Gazdacímtár 179.; Ladányi 428.; 1941. népsz.; NML IV. 455. 23. 10913/1943.; NML IV. 509. 4. 449/1945.; adatközlõ: Oravecz Imre polgármester.
Patvarc A községben a 19. század második felében élt a legtöbb izraelita, 1880-ban nem kevesebb, mint 16 fõ. A következõ évtizedben azonban számuk 4 fõre csökkent, majd némileg növekedett, de azután már sohasem haladta meg a tíz lelket. 1941-ben egyetlen zsidót írtak össze a 615 lakosú településen. A Nógrád–Honti Ellenzék a következõ érdekes hírt közölte 1896. április 2-án megjelent számában: „Áttért az izraelita hitre. A vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény életbe léptetése óta nem volt még rá eset, hogy keresztény férfi áttért volna az izraelita hitre. Ez történt a múlt héten a BalassaGyarmat melletti Patvarczon. Szeverényi János odavaló kovács egy izraelita özvegy nõt akart elvenni feleségül. A leány apja azonban csak úgy egyezett bele a házasságkötésbe, ha a férfi áttér a zsidó rítus szerint az izraelita hitre. Hja, a szívnek parancsolni nem lehet, s így történt, hogy ma már Szeverényivel kevesebbet számlál a b.-gyarmati róm. kath. egyház hívei közé.” A lap ezt követõ, április 9-én utcára kerülõ száma azonban tragikus fordulatra hívta fel olvasói figyelmét: „Áttért az izraelita hitre. E címmel emlékeztünk meg múlt számunkban Szeverényi János patvarczi kovácsmesterrõl. Most arról értesítik lapunkat, hogy Szeverényi a circumcisió után beállt infectio következtében a napokban elhunyt.” Úgy látszik azonban, hogy a patvarci kovácsnak mégiscsak volt leszármazottja vagy izraelita rokona. Szeverényi Ferenc és gettóba vonult, majd deportált 3 családtagja ugyanis a holocaust áldozata lett. Kétszobás házuk és a vegyeskereskedés üzlethelyisége maradt utánuk. A történet pontos tisztázása még várat magára. A névazonosság azonban valószínûvé teszi, hogy egyenes ági leszármazásról van szó.
PATVARCI ÁLDOZATOK Szeverényi Ferenc = Klein Irén • an: – • ap: Szeverényi János • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Szeverényi Ferencné *Klein Irén • an: – • ap: Klein Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 38 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Szeverényi Györgyi • an: Klein Irén • ap: Szeverényi Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 15 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Szeverényi Zsuzsanna • an: Klein Irén • ap: Szeverényi Ferenc • szh: Balassagyarmat • ék: 14 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Forrás: Vallási adatok 38.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Penc (Ma: Pest m.) Az 1771-es megyei összeírás 5 penci zsidó családfõt és összesen 19 lelket sorol fel. Három családfõ Magyarországon született, kettõ pedig a birodalom más részeibõl származott. Találunk köztük szeszfõzõt, szabót és „apróságokkal kereskedõ”-t. A ránk maradt levéltári iratok szegénységükrõl tanúskodnak. II. József összeírói 1784–85-ben már 12 háztartásban 44 zsidót találtak. A következõ évtizedek jelentették a penci zsidóság fénykorát. Mocsáry Antal szerint 1826 körül 110 izraelita élt a településen, akik zsinagógával is rendelkeztek. A közösség nagy száma bizonyára összefüggésben állt a község szõlõtermesztésével, a penci bor akkoriban a leghíresebbek közé számított. 1848-ban 21 család élt itt, ez 97 személyt jelentett. A bevándoroltak közül hárman Csehországban születtek. A többi családfõ – kevés kivétellel – már Pencen. A faluban 7 általános kereskedõ, 3 borkereskedõ és 3 rongykereskedõ tevékenykedett. Ezenkívül még dolgozott itt egy-egy boltos, batyus, üveges, szabó, kocsmáros, pálinkafõzõ és két alkusz. Az összeírók szerint magaviseletüket tekintve „mindannyian becsületesek” voltak. 1852-ben Brüll Izraelt tüntetik fel az iratok rabbiként, a sakter pedig Berger Mózes Áron volt, aki szolgálataiért évente 80 forintot kapott. A doku-
mentumok szerint azonban a helybeli hitközséget az alsópetényihez kapcsolták, tehát a továbbiakban – egy ideig – a Penchez tartozó 32 család lelki gondozását is az ottani rabbi, Stern Herman látta el. A közös elöljáróság tagjai Marton Kiszner és Wolf Adler voltak. 1878-ban 16 iskolaköteles, izraelita vallású gyermek volt a községben. Ádám Lina és Matilda a helybeli evangélikus elemibe járt, tanítójukat Hankus Gyulának hívták. Testvérük, a 7 esztendõs Róza még nem kezdte meg tanulmányait. Ugyancsak Hankus tanító oktatta Ehrlich Dávidot, Józsefet, Zsigmondot, valamint Vilcsek Vilmost. A 13 éves Beck Manó és az egy esztendõvel idõsebb bátyja, Jakab, nem jártak iskolába, akárcsak Kohn Jakab és Lencsi. Perlusz Marit, Móricot és Nátánt Grünberger Izidor magántanító okította az elemi ismeretekre. Viltsek Anna és Fülöp otthon, apjuknál tanultak. 1870-ben 1155 lakos élt a faluban, közülük 106an tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk még az 1880-as években is 80 körül mozgott, ezt követõen azonban folyamatosan csökkent, 1910 és 1920 között például 47 fõrõl 27-re. Az 1941. évi összeírás során az 1442 lakosból 18-an tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Az 1930-as években Pencen volt birtokos Kun György, aki dr. Osztroluczky Miklós nyugalmazott fõispán 209 kh-as birtokát bérelte. Kun megkeresztelkedett, azonban ennek ellenére – a körjegyzõ 1942-ben kelt jelentése szerint – zsidónak számított, és kisegítõ munkaszolgálatra vonultatták be. Amikor a helyi lakosok a haszonbérlet kisbérletekké alakítását kérték, érdekeit apja, Kun Géza képviselte. Az õ jegyzõkönyvi elmondásából tudjuk, hogy a családban György a bérlemény vezetõje, felesége, egy gyermeke és édesapja éltek együtt. A bérletbõl származó bevételükön kívül – az apa állítása szerint – más jövedelmük nem volt. Az ügyben fennmaradt jegyzõkönyvet, kommentár nélkül, annak korfestõ értéke miatt, kivonatosan közöljük: „Varga János és társai penci lakosok kérelmének tárgyát részben az özv. Farkas Ödönné tulajdonát képezõ és Sugár Nándor penci lakos bérleményében [lévõ] … összesen 217 kh 479 négyszögöl … részben pedig a dr. Osztroluczky Miklós budapesti lakos tulajdonát képezõ és Kun György penci bérleményé[ben lévõ] … összesen 209 kh 758 négyszögöl [képezi] … Kun György jelenlegi bér247
lõ képviseletében és megbízásából megjelent az apja, Kun Géza penci lakos, a bérgazdaság termelési adataira vonatkozólag elõadja, hogy az 1942/ 43. termelési évben az alábbi termésátlagai voltak a bérgazdaságnak, mely adatok Sugár Nándor szomszédos bérleményére is vonatkoztathatók, mivel az teljesen azonos talajjal és fekvéssel bír: búza holdanként 8 q, rozs 2 q, tavaszi búza 6,5 q, burgonya 12,5 q, takarmányrépa 120 q (burgundia, olaj, bogyó és takarmány-cukorrépa), sörárpa 6 q, vöröshere-mag 80 kg. Fentieken nevezett a gyenge átlagtermések indoklására elõadja, hogy a gazdaság, erõsen partos fekvésénél fogva, szinte alig trágyázható és fõképpen nagyon hideg termése [esetleg: fekvése?] rontja a termelést. Gazdaságában a környezõ dombok víznyomása folytán nagyon sok a forrásvíz. Varga János és társai, penci lakosok, elõadják, hogy õk is igényt tartanak úgy a Sugár Nándor, mint pedig a Kun György penci lakosok által bérelt, és összesen 426 kh-at kitevõ ingatlan[okra]. Kérésük indoklására a fent nevezettek felhozzák, hogy jelenleg birtokukban lévõ földjeiken, [azok] csekély volta miatt, sem teljes elfoglaltságot, még kevésbé megélhetést nem találnak, minek következtében a község 1436 lelket számláló lakosából évente cca. 110 lélek más határokban kénytelen munkát vállalni és megélhetést keresni, mivel ingatlant sem örökáron, sem bérelésre szerezni nem lehet. A szóban lévõ bérleteket a 166 kisbirtokos és 60 mezõgazdasági munkáscsalád teljes terjedelmében fel tudja venni és megmûvelni, mivel a szükséges kézi erõn kívül némi anyagiakkal is rendelkeznek, és így a szóban lévõ ingatlanok megmûvelése szerintük biztosítva van. Ha igénylõk a kérelmezett módon földhöz juthatnának, megélhetésük sokkal biztosabb alapokra helyezkednék, mivel az elsõrendû szükségleti dolgok – úm. burgonya, tengeri – megszerezhetõk volnának, és sertést is tudnának hizlalni, miáltal nemcsak megélhetésük könnyebbednék, de munkaerejük is fokozódnék… Kun Géza a szóban lévõ bérletek képviseletében elõadja, hogy bérleteik elvevése õket igen súlyosan érintené, mivel a bérletek hozta jövedelmükön kívül semmiféle más jövedelmük nincsen, így Kun György részérõl az egygyermekes család és az idõs apa ellátása biztosítva nincsen. A nevezett elõadja, miszerint [mind] Sugár Nán248
dor, mind Kun György penci lakosok az 1939. évi IV. tc. hatálya alatt állanak, kik katonai kötelezettségüknek eleget tettek és jelenleg munkaszolgálatra vannak vezényelve. Nevezett továbbá elõadja, miszerint sem Sugár Nándor, sem Kun György más ingatlannal a községben vagy másutt nem rendelkezik. A penci 1928. XLI. tc. szerint alakult 3 tagú bizottság a kérelmezõk kérelmének elintézését szövetkezeti alapon, falufejlesztési, valamint honvédelmi okokból javasolja.” Kun György zár alá vett ingóságait 1944. május 7-én írta össze a községi elöljáróság. (X74.) A fent említett Sugár Nándor – egy másik irat szerint – „nõtlen zsidó vallású” személy volt. A Kun- és a Sugár-bérleményen kívül a két világháború között volt Pencen birtokos a 27 holdas Schiffer Géza. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Pencen az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Schiffer Géza és Lipót 24 kh 322 négyszögöl; Perlusz József és társai 1 kh 436 négyszögöl, Ádám Lászlóné 2 kh 1317 négyszögöl. A község jegyzõje 1945 végén összesen 4 család deportálását jelentette felettesének, a rétsági fõjegyzõnek. A faluból gettósították Kun Gézát 4, Landsmann Bernátot 3, Beck Manót 2, Blau Móricot 1 családtaggal. Ez 14 lélek elhurcolását jelenti. Az év végéig Kun Géza fia, György tért vissza a faluba (György 1910-ben született Tiszadudán, a háború elõtt apjával közösen gazdálkodtak). Visszatért még Landszmann Bernát egyik fia, József (szül. 1925), õ azonban akkor már Budapesten telepedett le. Az áldozatok közül csupán 3 személyt tudtunk azonosítani. PENCI ÁLDOZATOK Beck Sári • an: N. Jozefa • ap: Beck Mendel • szh: Penc • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Terézia • an: Beck Róza • ap: – • szh: Penc • ék: 43 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Landsmann Sándor • an: Sternfeld Matild • ap: – • szh: Penc • ék: 23 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Forrás: Telek 104., 106., 112.; Mocsáry II. 349.; NML IV. 7. c/3. Öi. 985.; NML VI. 501. 1.; NML IV. 152/b. 57. 2267/ 1852.; NML IV. 152/b. 60. 5408/1852.; 1870. népsz.; 1910.
népsz.; 1941. népsz.; Vallási adatok 84.; NML IV. 454. 27. 620/1943. 217.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945.
Pinc (Pinciná, SZK) 1848-ban egy zsidó családot találtak a megye összeírói a településen. Itt lakott Lichner Sámuel nejével és négy gyermekével. A családfõ 37 éves volt, és egy kocsmát vett haszonbérbe. A késõbbi évtizedekben sem települt jelentõs számú zsidóság a községbe. 1870-ben a falu 600 lakója között mindössze négy izraelita élt. Az 1910. évi népszámlálás során pedig három fõ jelenlétét mutatták ki. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben a 460 lakosból hét izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Amikor 1942-ben a körjegyzõ jelentést tett a házhely kialakítására alkalmas zsidóbirtokokról, Kohn Herman és neje, Kopper Margit 64 holdas birtokának egy részét – telküket, melyen házuk és gazdasági épületeik voltak – említette. Az áldozatok között három pinci lakost sikerült azonosítanunk. A faluba 1946 közepéig Kohn Sándor és Ármin érkezett vissza. PINCI ÁLDOZATOK Kohn Hermanné *Kopper Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Kohn Miklós • an: Kopper Margit • ap: Kohn Herman • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Kohn Olga • an: Kopper Margit • ap: Kohn Herman • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Forrás: IV. 7. c/3. Öi. 990.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 20. 7029/1942. 27.
Pogony Az 1848. évben Fridman (Friedman) András családja élt Pogonyban. A fiatalember a Borsod megyei Bolykon született, 1823-ban. Csaplárszéket bérelt a faluban. Felesége Szentpéteren látta meg a
napvilágot, 1826-ban. Egyetlen leányuk, a kis Borbála mindössze negyedéves volt. 1878-ban 6 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a nógrádi községben. Klein Adolf (8 éves) és Gyula (6), Grosz Simon (9), Klein Matilda (9), Deutsch Rozália (10) és Kaufman Karolin (7) oktatója egyaránt Singer Salamon magántanító volt. Az 1870. évi országos népszámlálás 8 izraelitát mutatott ki a település 419 lakója között. Számuk 1910-ben is csak hét volt. A két világháború között 700 kh-as birtoka volt Weisz Bertalannak. Pogonynak 1941-ben 742 lakosa volt, akik közül mindöszsze egy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Személyét nem sikerült azonosítanunk, talán a fent említett Weisz Bertalan volt, akit 1944-ben deportáltak, és nem tért vissza. (Pogonyban született, 1872-ben. A YVA adatlapja szerint az elhurcolása elõtt már Egerben lakott. Az iratokból két fiáról tudjuk, hogy a háború után szintén Egerben éltek.) Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Pusztaberki Berkipusztán 1848-ban nem kevesebb, mint hét zsidó családot írtak össze Nógrád vármegye kiküldöttei: Baum Bernát, Svertz Bernát, Holler Ábrahám, Vaisz József, Sistancz Ádám, Mojzes Jakab és özv. Lebl Rozália hozzátartozóit. A családfõk valamennyien kocsmát béreltek, kivéve Mojzesékat, akik ronggyal kereskedtek. Mindnyájukat – beleértve özv. Leblnét is – „erényes”-nek tartották az összeírók. A felnõttek a környék falvaiban látták meg a napvilágot (Becske, Alsópetény, Rétság, Kisecset, Romhány, Penc). A gyermekek azonban már többnyire itt születtek. Az 1870. évi országos népszámlálás 8 izraelitát mutatott ki a község 201 lakosa között. Számuk az elkövetkezõ évtizedekben a következõképp alakult: 1880-ban 9, 1890-ben 5, 1900-ban 9, 1910-ben 12, 1920-ban 4 izraelita élt itt, 1930-ban azonban már egy sem. 1941-ben 201 lakosa volt a kicsiny nógrádi településnek, és közülük öten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 249
A két világháború között a horpácsi Csillag Somának 2 kh, az érsekvadkerti Fischer Jakabnak 9 kh, a budapesti Wiener Mórnak pedig 147 kh földje volt a községben. 1942-ben a borsosberényi körjegyzõ dr. Feledi Jenõ – már igénybe vett – 79 holdas birtokát tartotta házhelyek kialakítására alkalmasnak. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Pusztaberkin Wiener Mór és társai 122 kh 1549 négyszögöl földjét vették számba. (Wienerre lásd még a Borsosberénynél írtakat!) Holocaust-áldozatot nem azonosítottunk a településrõl. A Yad Vashem adatbázisa õrzi Ehrlich Árpád emlékét, aki itt születetett, az adatlap szerint 1902-ben, Schwarcz Fanni gyermekeként. Árpád munkaszolgálatosként tûnt el a keleti hadszíntéren. (Ehrlich vezetéknevû áldozatokat ismerünk Kétbodonyból és Kisterenyérõl is.) Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 38.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 122.
nem jelentett zsidó ingatlanokat. A faluból Perlusz József és társai 1 kh 1576 négyszögöles ingatlana került felsorolásra. Az anyakönyvekben nem találtuk meg egyetlen helyi áldozat utólagos bejegyzését sem. A YVA adatai pedig, a településnév azonossága miatt, nem teszik lehetõvé a Nógrád megyei településen élt személyek pontos elkülönítését. Noha Grosz Lajos, Spierer Márta, Hauser László, Rosenbluth Sándor vagy Gonszár Ignác egyformán szóba jöhet idevalósiként, azonban adataink alapján ezt nem tudjuk bizonyosan kijelenteni. Sõt, valószínûbb, hogy õk a Zemplén megyei Radhoz kötõdnek. A községi jegyzõ jelentése szerint viszont 1944ben Perlusz Jenõt és öt családtagját deportálták a faluból. Egy ház és 1 kh föld maradt utánuk. A családból 1945 végéig mindössze az egyik leány, Sarolta tért vissza. (Perlusz Jenõ nevû áldozatot, feleségével egyetemben, Losoncon is találtunk!) Az adatok hiányosságai, illetõleg ellentmondásossága miatt egyetlen rádi áldozat neve sem került fel a listánkra. Forrás: IV. 7. c/2. Öi. 985.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 90.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945.
Rád (Ma: Pest m.) 1848-ban hét izraelita család élt a faluban. Közülük Bek Mihály és Barna Lõrinc voltak helybeli születésûek. Elõbbi 28 éves, „becsületes” alkusz, utóbbi 45 éves jobbágy volt (ami ebben a korban ritkaságszámba ment errefelé). Volt a családfõk között kocsmáros, kereskedõ és „rongyász” is. Születésre nézve erdõtarcsait, pencit, nyitrait, somogyit találunk közöttük. A közösséghez összesen negyven lélek tartozott. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Veisz Bertát egy katolikus tanító, Mocsáry János vezette be az elemi ismeretekbe. 1870-ben még negyven zsidó élt Rádon. A század második felében azonban számuk harminc, majd húsz alá csökkent. Az 1930. évi összeírás még 17 lelket talált itt, 1941-ben azonban már csak hatan tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1944 elején számba vették a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be 250
Ragyolc (Radzovce, SZK) 1848-ban mindössze egyetlen zsidót írtak össze Ragyolcon: Weisz Károly fiatal özvegyét, Schwarcz Franciskát, aki Szécsényben, 1820-ban született és boltosként kereste kenyerét. 1870-ben azonban már 30 izraelita volt a falu 648 lakója között. Még az 1910. évi népszámlálás során is 18 zsidót írtak össze a majd kétszeresére nõtt településen. 1878-ban 4 iskolaköteles, izraelita vallású gyermek nevét jegyezték fel a községben. Közülük Lax József, Spitzer Berta és Julis nem jártak iskolába, míg Büchler Ferenc a füleki izraelita elemi iskola tanulója volt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben a falu 1832 lakója közül 19-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Ebben az évben hunyt el a szécsényi Grünbaum Miksa, aki mintegy 250 holdas birtokkal rendelkezett a település
határában. Örökösei gyermekei, a szécsényi Varsányi Lajos, a kiskorú Grünbaum Nóra és a budapesti, kiskorú Somogyi Pál, valamint özvegye, szül. Sonnenschein Izabella lettek. 1942-ben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben Groszmann Miklós, Ferenc és Lenke birtokát igényelte ki telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára. Végül, a hivatalos irat eredeti nyelvén, közöljük annak a 7 személynek a nevét, akik – egy 1946-ban készült kimutatás szerint – visszatértek a deportálásból Ragyolcra: Klein Zoltán, Grosová Helena, Klein Alexander, Groszmann Mikuláš, Grosmann František, Friedmann Eugén, Sékel František. RAGYOLCI ÁLDOZATOK Friedmann László, dr. • an: Frisch Etel • ap: Friedmann Adolf • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann Ágota • an: Friedmann Lenke • ap: Grosmann Ferenc • szh: – • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Grosmann Ferencné *Friedmann Lenke • an: Frisch Etel • ap: Friedmann Adolf • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Judit • an: Címer Jozefin • ap: Klein Zoltán • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Klein Zoltánné *Címer Jozefin • an: Wertheimer Berta • ap: Címer Jakab • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Rárósmulyad (Mu¾a, SZK) 1848-ban hét izraelitát írtak össze a faluban. Itt lakott 13 év óta a nógrádsipeki születésû, 38 éves kocsmáros, Klein Dávid és négyfõs családja. Bizonyára közeli rokona volt az ugyancsak sipeki születésû, 31 éves Klein Bernátnak, aki csupán négy esztendeje telepedett meg itt. Braun Mózes szintén 1817-ben született, azonban õ Varsányban. 26 esztendõs feleségével éltek egy fedél alatt, fél éve érkeztek a településre, a férj mészáros volt. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Leopold Ignác a balassagyarmati Mendelshon-féle magántanodát látogatta. 1870-ben a 472 lakosból tízen voltak az izraelita hitfelekezet tagjai, 1910-ben azonban már csak öten éltek itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. A két világháború között volt kereskedése Mulyadon Vámos Mihálynak, aki itt született 1916ban. Kereskedõsegéd évei után vette át Haász Herman 1908-ban alapított üzletét, melyet azután õ maga vezetett. 1941-ben a 395 lakos közül mindössze két személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Egyiküket sem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 922.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 991.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Rétság Rapp (Rapovce, SZK) A falu területén sosem élt jelentõsebb számú zsidóság. 1870-ben az 522 lakosból négyen voltak az izraelita hitfelekezet tagjai, 1910ben azonban már egyikük sem élt itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben mindössze egyetlen személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Személyét nem ismerjük. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Az 1848-as összeírás Rétságon találta Cseh Ábrahám, Herczog Dávid, Bornstein Leopold, Rozenbaum Leopold és Schiffer Márton családját, összesen 19 fõt, valamint a magányosan élõ Merluszt János 17 éves, szepesi születésû nevelõt. Viselkedésre nézve valamennyi családfõ „jó”-nak számított, kivéve Herczog Dávidot, akirõl az összeírók azt is megjegyezték, hogy „makacs ember”. A környezõ falvak többségéhez hasonlóan, a helyi zsidóság lélekszáma Rétságon is a 19. század utolsó évtizedeiben érte el a csúcspontját. A 20. században létszámuk változott. A falu járási szék251
hely volt, a zsidóság részben az értelmiségi pályákon helyezkedett el, így hivatalváltáskor elköltözött innen. A létszámadatok: 1870-ben a 472 lakosból 9 fõ, 1880: 29, 1890: 21, 1900: 34, 1910: 25, 1920: 31, 1930: 15 fõ. A háború elõtt Róth György rendelkezett nagyobb birtokkal. Az áldozatok között Ádler Izidornak kereskedése volt a községben. A család helyzetérõl egy 1945. július 4-én felvett jegyzõkönyv tudósít, melyben a munkaszolgálatból visszatért Ádler Tibor fordult segítségért az Elhagyott Javak Kormánybiztosságához: „Köztudomású, hogy szüleimnek és nekem jó menetelû vegyeskereskedésünk és mûszaki, olaj- és gépkereskedésünk volt, ami a Sztójay-kormány rendelkezése folytán teljesen megsemmisült. Bútorainkat és üzleti árukészleteinket elkótyavetyélték és tönkretették… Szüleimmel nem tudom, mi van, eddig sehonnan semmi hír nem érkezett. Szeretném, ha a Teremtõ segítségével hazaérkeznének, [és õket] olyan otthon várná, ahol az én öreg szüleimet el tudnám helyezni, illetve ott meghúzódhatnánk.” Mindezért – jegyezte le a jegyzõ – „néhány bútordarabot és ruhanemût kér”. Glaser Miklós és Lenkey Sándor ügyvédek voltak. Utóbbi írással is foglalkozott, 1917-ben – „Magvetõk” címû verses drámájával – 100 aranyat nyert a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi pályázatán. Baloldali gondolkodású ember lévén, 1919-ben tagja volt a járási direktóriumnak. A diktatúra alatti sajnálatos mûködéséért a kommün bukása után felelõsségre akarták vonni, de közbenjárásra végül bûncselekmény hiánya címén szabadlábra helyezték. A történet egyik érdekessége, hogy érdekében az a Baross József fõszolgabíró járt közben, aki 1944-ben, fõispánként részt vett a nógrádi zsidóság gettóba kényszerítésében és deportálásában. Lenkey Sándor neve a diósjenõi mártíremlékmûvön és a rétsági világháborús emléktáblán is szerepel. Feleségéé – általunk ismeretlen okból – csak az utóbbin. Ádlerék mellett Rosenfeld Józsefnek is vegyeskereskedése volt a járási székhelyen. Rosenfeldékkel élt az 1927. június 11-én, Kisnémediben született unokaöccsük, aki 10 éves kora óta nevelkedett Rétságon. Nem tudjuk, hogy 1944-ben õ is itt tartózkodott-e. Fehér Fisser György magántisztviselõként szol252
gált a rétságiakat és a környékbelieket. Szülõháza falán ma emléktábla örökíti meg emlékét. Glaser Józsefné férje a Rétsági Járásbíróságon dolgozott, és jelentõs szerepet játszott a község életében. Tagja volt az iskolaszéknek. Egyik gyermekük, Lajos, aki Rétságon, 1903. március 30-án született, jeles mûvelõje volt a történeti földrajznak. Olyan kiváló tudósok tanítványának vallhatta magát, mint Cholnoky Jenõ és a késõbbi miniszterelnök, Teleki Pál. Utóbbi egyik tanársegédének is õt választotta. Szakterületén több fontos munkát tett közzé. Elkészítette például a Hóman–Szekfû-féle Magyar történet térképeit. 1944-ben munkaszolgálatra kellett bevonulnia, hamarosan a bori kényszermunkatáborba került. A források szerint az utolsó életjel a Bácskában található kis Duna-parti településrõl, Gombosról érkezett tõle. 1941-ben az 1924 lakosból 20 izraelitát és két olyan keresztényt írtak össze, aki a zsidótörvények hatálya alá tartozott. Amikor 1942 decemberében a házhelyek kialakítására alkalmas zsidó ingatlanokat vették számba, a rétsági körjegyzõ a következõ földtulajdonokat sorolta fel: dr. Vajkai Nándor parcellázott házhelyei mintegy 4 kh kiterjedésben, Martos Frigyesné kb. 6 kh és Virányi Lászlóné 2 holdja. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Rétságon az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: Dr. Vajkai Nándor 6 kh 889 négyszögöl, Blau József és társai 9 kh 826 négyszögöl, dr. Virányi Lászlóné 196 kh 58 négyszögöl, Martos Frigyesné 298 kh 468 négyszögöl, Bischitz Márk 580 négyszögöl. A jegyzõ 1945 végi jelentése a következõ családfõk elõzõ évben megtörtént deportálásáról tett jelentést: Róth Györgyöt 4, dr. Fehér Józsefet 3, Rosenfeld Mártont 4, dr. Glaser Józsefnét 2, Ádler Izidort 2 családtagjával hurcolták el, míg dr. Révész József és dr. Lenkey Sándor hozzátartozó nélkül került gettóba. A visszatértek közül csupán Rosenfeld Márton nevét ismerjük. RÉTSÁGI ÁLDOZATOK Ádler Izidor = Bossa Zelma • an: Feldmann Rozália • ap: Ádler Adolf • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Ádler Izidorné *Bossa Zelma • an: Neumann Nel-
li • ap: Bossa Mátyás • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Fehér Fisser György • an: Klein Malvin • ap: Fisser Ármin, dr. • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Fehér József, dr. • an: – • ap: – • af: diósjenõi eml. Fehér Józsefné, dr. • an: – • ap: – • af: diósjenõi eml. Fehér Sándor • an: – • ap: – • af: diósjenõi eml. Fehér Vera • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 17 év • hh: dep. • af: diósjenõi eml. és lev. dok. Glaser Berta • an: Zsuderev Katalin • ap: Glaser Fülöp • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Glaser Józsefné *Keszegi Karolin • an: Schwarz Rozál • ap: Kohn Ádám • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Glaser Miklós, dr. • an: Keszegi Karolin • ap: Glaser József, dr. • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Lenkey Sándor, dr. • an: – • ap: – • af: diósjenõi eml. Rosenfeld Bernátné *Spitzer Teréz • an: – • ap: Spitzer Mór • szh: – • ék: 82 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rosenfeld István • an: Raab Lili • ap: Rosenfeld Márton • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rosenfeld József • an: Spitzer Teréz • ap: Rosenfeld Bernát • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rosenfeld Mártonné *Raab Lili • an: Ádler Cecília • ap: Raab Gyula • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Róth György = Schönfeld Mária • an: Engel Fáni • ap: Róth Vilmos • szh: Nagymegyer • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv X „Róth György uradalmi bérlõ Nagymegyeren, 1909-ben született. Budapesten tett érettségit. Atyjától vette át 1930ban a 260 holdas bérletet, amelyen állattenyésztést is folytat. A kommün alatt atyja nagy mentõmunkálatokat végzett a vármegye érdekében.” Róth Györgyné *Schönfeld Mária • an: Seili? Gizella? • ap: Schönfeld László, dr. • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Wetszner Endréné, dr. *Fisser Katalin • an: Klein Malvin • ap: Fisser Ármin, dr. • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv
lései 11. Mikszáth Kiadó, [Horpács–Rétság], 2000. 108– 109.; Markó László (fõszerk.): Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. 1019.; NML VII. 1. 140/1941.; NML V. 302. 250/1944.; Végh József: Adatok a holocaust rétsági történetéhez. Kézirat, 2004.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML XXIV. 101. 2. 860/1946.
Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 984.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Vallási adatok 6.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 1. 16/1945.; Végh József: Rétság. Nógrád megye telepü-
Lõwinger Erzsébet • an: Strasser Julianna • ap: Lõwinger Lajos • szh: Rimóc • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Rimóc 1870-ben Rimócnak 1109 lakosa volt, közülük 17en tartoztak az izraelita felekezethez. A közösség lélekszáma az elkövetkezõ évtizedekben: 1880: 14, 1890: 17, 1900: 23, 1910: 15, 1920: 9, 1930: 4 fõ. 1941-ben azonban már csak 4 izraelitát írtak öszsze a községben. A falu életében a két világháború között meghatározó volt a Gross-féle, több mint 1000 kh-as birtok. Tulajdonosa, Gross Jenõ, Szécsényben élt. A Lõwinger család rimóci illetõsége bizonytalan. A családfõ, Lõwinger Lajos fûszerkereskedõ és kocsmáros halálát Szécsényben anyakönyvezték. Neve, hozzátartozóinak nevével együtt, szerepel az ottani emlékmûvön. Mégis rimócinak tüntetjük fel névsorunkban. Ennek oka, hogy a család halálát 1955-ben dokumentáló Strasser Ignác a YVA adatlapján egyértelmûen Rimócot jelöli meg a család állandó lakhelyekén. 1940-ben még bizonyosan itt éltek, a Fõ út 4. sz. házban. (Valószínû, hogy a háborús évek szorításában költöztek csupán a közeli nagyközségbe, ahol talán ingatlannal is rendelkeztek. A szécsényi jegyzõ 1945-ben Lõwinger Ilonát a Szécsénybõl deportáltak között tüntette fel, egy családtaggal.) Lõwingeréknek 5 gyermekük volt. Ingóságukat és ingatlan vagyonukat, 1940-ben, még 21 000 pengõ értékben tartották nyilván. A család tagjának tartjuk Lõwinger Idát, Samut és Samunét, akiknek a nevét csupán a szécsényi emlékmû õrizte meg. Lehetséges azonban, hogy õk valójában Szécsényben vagy valamelyik környékbeli településen éltek. RIMÓCI ÁLDOZATOK
253
Lõwinger Ida • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Lõwinger Ilona • an: Strasser Julianna • ap: Lõwinger Lajos • szh: Rimóc • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwinger Lajos = Strasser Julianna • an: Ösztereicher Róza • ap: Lõwinger Gábor • szh: Rimóc • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Lõwinger Lajos vegyeskereskedõ és kocsmáros 1877ben született Rimócon. Szakiskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett, majd Budapesten 13 éven át fejlesztette szakismereteit. A világháborúban a 25. honvéd gyalogezred kötelékében az olasz fronton teljesített szolgálatot. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. 1905 óta önálló kereskedõ Rimócon. Felesége: Strasser Júlia. Gyermekei: László, Sándor, Imre, Erzsébet, valamint Ilona.” Lõwinger Lajosné *Strasser Julianna • an: N. Ida • ap: Strasser József • szh: Kárpátalja • ék: 67 év • hé: – • hh: – • af: YVA Lõwinger Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Lõwinger Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Forrás: Vallási adatok 40.; 1941. népsz.; NML VII. 1. 2017/1940.; NML IV. 518 a) 8. 2014/1945.
Romhány A községben már a 18. században is éltek zsidók, 1784–85-ben például egy 6 fõs család. Érdekes, hogy Mocsáry Antal monográfiája a 19. század elején nem említ itt izraelitákat. Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótára viszont már 9 fõ jelenlétét mutatja ki. 1848-ban nem kevesebb, mint 22 romhányi zsidó lelket írtak össze, Spitzer Farkas boltos, özv. Smidel Jakabné árendás és Nádler Sámuel üveges családját. 1878-ban 16 iskolaköteles, izraelita vallású gyermek lakott a községben. Svaitzer József, Mátyás, Anna, Mária és Berta, Rozenberg Ignác, Rozália és Matild, továbbá Schvaitzer Gábor egyaránt Graf Sámuel magántanodájában tanultak. Egy másik tanító, bizonyos Stuko Sámuel is mûködött a faluban, hozzá Schwarcz Herman és Dávid, Gotlieb Mandl, Oberlender Samu, Veisz Móric, Polyák Rozália és Veisz Adolf jártak. 254
1870-ben a község 1678 lakosa között 19 fõ tartozott az izraelita felekezethez. Az 1880-as évekre számuk közel 60-ra nõtt, az 1910-es évektõl kezdve azonban itt is megindult a családok elvándorlása. Az 1941. évi népszámlálás a több mint kétezres községben csupán 9 izraelitát talált. Terman Sándor romhányi lakos közlése szerint a világháború elõtt és annak idején a faluban éltek: Schweitzer és „Nikexburger” (talán Nikolszburger) kereskedõ-kocsmárosok, Schweitzer hentes és sakter, Weisz Zsigmond kereskedõ, Gellért Oszkár kereskedõ, Hochfelder kereskedõ, Nógrádi Dávid fatelepes, valamint családtagjaik. Ladányi Miksa monográfiája a következõ személyek rövid életrajzát ismerteti: Ádler Imre vegyeskereskedõ Mezõkövesden, 1904-ben született. 1919-ben szabadult fel, de csak 1932-ben önállósította magát. Üzletében fûszer, vas és rõfösáru volt kapható. Nejét Pick Ilonának hívták. (A Pick család tagjai késõbb Pásztorra magyarosítottak.) Neumann Hermann gyárigazgató. Niederbilauban, 1885-ben született, elvégezte a bunzlaui kerámiai szakiskolát, a háború kitöréséig a Blumenfeld-féle kályhagyárban dolgozott, majd saját üzemet alapított, amelyet 1922-ben Keramit AG néven részvénytársasággá alakított. 1925-ben Drezdában helyezett üzembe egy kályha-, falburkoló és kerámiagyárat, majd Berlinben épületkerámiai berendezéseket gyártott. 1927 táján került Romhányba, az itteni kerámiagyár vezetõjeként. Rosinger Jenõ János gyógyszertár-tulajdonos Nagykõrösön, 1891-ben született, középiskoláit Karcagon, az egyetemet Budapesten végezte. Nevét késõbb Börzsönyire változtatta. Szabadszálláson, 1920-ban lett önálló, de két év múlva már Romhányban nyitott gyógyszertárat, amelyet 1932 után bérbe adott. Ekkor új vállalkozásba kezdett: sósborszesz elõállításával foglalkozott. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Az „Õrangyal” patika mûködtetését 1944-ben Bakos Béla kezébe adták, Börzsönyi csak 1946-ban kapta vissza a jogosítványát. 1942-ben a községi jegyzõ Weisz Mórné fatelepérõl tett említést, melyet a tulajdonos egy budapesti lakosnak adott el még abban az évben. Ugyanekkor a helybeli Nógrádi Dávid 3 kh 402 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén
a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Romhányban Nógrádi Dániel és neje 3 kh 402 négyszögölnyi, és Kõszegi Ferenc és neje 2 kh 1037 négyszögölnyi földterületét tüntették fel. A község jegyzõje 1944. április 7-én állította öszsze a helyi zsidók névjegyzékét. Erre a következõ személyek kerültek fel: Weisz Zsigmond, szatócs, Losonci u. 37. sz., születési éve: 1895, anyja neve: Wiener Gizella. Weisz Zsigmondné *Pollák Terézia, háztartásbeli, Losonci u. 37. sz., születési éve: 1899, anyja neve: Holczer Katalin. Weisz Ibolya, háztartásbeli, Losonci u. 37. sz., születési éve: 1925, anyja neve: Pollák Terézia. Weisz Endre, tanuló, Losonci u. 37. sz., születési éve: 1929, anyja neve: Pollák Terézia. Pollák Sámuelné, özv. *Holczer Katalin, háztartásbeli, Losonci u. 37. sz., születési éve: 1866, anyja neve: Fischer Teréz. Nógrádi Dávid, fakereskedõ, Losonci u. 261. sz., születési éve: 1876, anyja neve: Schveitzer Betti. Nógrádi Dávidné *Gláser Irén, háztartásbeli, Losonci u. 261. sz., születési éve: 1884, anyja neve: Lengyel Matild. Nógrádi Pál, fakereskedõ kisegítõje, Losonci u. 261. sz., születési éve: 1909, anyja neve: Gláser Irén. Nógrádi Ilona, háztartásbeli, Losonci u. 261. sz., születési éve: 1905, anyja neve: Gláser Irén. Büchler Lipót Leóné *Nógrádi Magdolna, háztartásbeli, Losonci u. 261. sz., születési éve: 1915, anyja neve: Gláser Irén. Pásztor Béla, állatorvos, Kolozsvári u. 164. sz., születési éve: 1898, anyja neve: Heller Katalin. Pásztor Béláné *Hochfelder Olga, háztartásbeli, Kolozsvári u. 164. sz., születési éve: 1902, anyja neve: Schveitzer Anna. Pásztor Miklós, elemi iskolai tanuló, Kolozsvári u. 164. sz., születési éve: 1933, anyja neve: Hochfelder Olga. Börzsönyi Jenõ, gyógyszerész, Losonci u. 273. sz., születési éve: 1891, anyja neve: Bruner Berta. György István, gyári fõmérnök, Losonci u. 78. sz., születési éve: 1899, anyja neve: Fischer Ilona. 1945 végén már csak Pásztor Béla állatorvost 2, Weisz Zsigmondot 4, Nógrádi Dávidot 4 családtagjával – összesen 13 lélek – szerepeltették az elhurcoltak között a jegyzõ jelentésében. Börzsönyi Jenõ és György István nevét nem említik.
Az összeírás idõpontjában már otthon tartózkodott Weisz Zsigmond (ekkor 50 éves volt, apja Kétbodonyban lakott és a deportálásban pusztították el, testvére, Emil Szentén élt, õ túlélõ volt). Visszatért Zsigmond 45 éves felesége és 19 éves leányuk, Ibolya, továbbá hazajött Nógrádi Ilona is. A többiek sorsát nem ismerjük. Az áldozatok között tüntetjük fel Ábrahám Gyulát, aki a keleti hadszíntéren vesztette életét. Romhányban született, kétséges azonban, hogy a háborús években valóban idevalósi illetõségûnek számított-e. ROMHÁNYI ÁLDOZATOK Ábrahám Gyula • an: Marton Mária • ap: – • szh: Romhány • ék: 31 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Nógrádi Dávidné *Glaser Irén • an: Lengyel Matild • ap: Glaser József • szh: – • ék: 60 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Pásztor Béla, dr. = Hochfelder Olga • an: Heller Katalin • ap: Pick Sándor • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Pásztor Béláné, dr. *Hochfelder Olga • an: Schveitzer Anna • ap: Hochfelder Jenõ • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Pásztor János Miklós • an: Hochfelder Olga • ap: Pásztor Béla • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Forrás: Telek 106.; Mocsáry 351–354.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. III. kötet. Pest, 1851. 297.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 40.; 1941. népsz.; Ladányi 433-436.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 124.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; 1910. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 503. 276/1947. 15.; Dupák Gábor – Á. Varga László: Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (Iratok a Nógrád Megyei Levéltárból). Szerk.: Ságvári Ágnes. Budapest, 1994. 25–26.; adatközlõ Terman Sándor romhányi lakos.
Ságújfalu Története során Ságújfalu nem adott otthont jelentõsebb létszámú izraelita közösségnek. 1840-ben 6 izraelitát írtak össze a faluban. Nyolc évvel késõbb is csupán két fõvel többet. 1848-ban Schwartz 255
Márton és Braun Sámuel kocsmárosok, valamint családtagjaik éltek itt. Elõbbi a közeli Szécsényben született, 1812-ben. Mindössze négy hónapja érkezett a községbe feleségével, a 27 éves Lemberger Johannával és négy kisgyermekükkel. Braun Sámuel 1825-ben, Ságújfaluban látta meg a napvilágot és 19 éves feleségével élt egy háztartásban. 1878-ban három iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Grosz Paulinát (10 éves), Samut (9) és Gyulát a szécsényi izraelita iskolában Philip Ignác oktatta. A zsidók lélekszáma a következõképpen alakult a községben: 1870-ben a falu 731 lakosából 18 fõ; 1880: 3, 1910: 16, 1920: 7, 1930: 10. 1941-ben 15 izraelita élt Ságújfalun. Az ortodox hitközség elsõ, ránk maradt alapszabályát 1931-ben fogadták el. A templomgondnok akkor Gerõ Herman volt, az iratot Thausz Jenõ és Lusztig Tibor hitelesítette. (Gerõ a közeli Etesen élt, Lusztig Tibor pedigaz õ veje volt. 1942-ben mindkettõjüket internálták.) Az alapszabály kimondja, hogy a hitközség hatálya Ságújfalu község területére terjed ki, valamint „a hozzá önként csatlakozó ortodox izraelita fiókhitközség területére is.” A hitközség tagjai egy lakóházat használtak zsinagógaként, mely fele-fele részben Gerõ, illetve Lusztig tulajdonában volt. Nem ismeretesek a megalakulás körülményei, mint ahogy a közösség életérõl sincs információnk. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1944. áprilisi felmérés már csak mint fiókhitközséget említi. Lélekszáma ekkor 61 fõ volt, ami bizonyítja, hogy a környezõ települések zsidósága is ide csatlakozott. A hitközség gondnoka ekkor még mindig Gerõ Herman volt. Az anyakönyvvezetõ feladatait Fischer Herman szécsényi rabbi látta el. Ságújfalu jegyzõje 1945 végén azt jelentette a járási fõjegyzõnek, hogy a községbõl 17 fõt deportáltak: Goldtstein Jenõt 4, özv. Grosz Sománét 1 és Sáfár Mórt 9 családtagjával. Utóbbi egyik gyermeke, Lajos, túlélte a tragédiát, a YVA számára õ adta meg hozzátartozói adatait.
Goldstein Jenõné *Márkusz Jolán • an: Kõnig Katalin • ap: Márkusz Lipót • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Ignácné *Goldauer Terézia • an: Weiszberger Jozefina • ap: Goldauer Lipót • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sáfár (Schäfer) Adolfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Sáfár (Schäfer) Júlia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Sáfár Adolf • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Ságújfalu • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Sáfár Ilona • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Ságújfalu • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Sáfár Irén • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Derecske • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Sáfár Jenõ • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Ságújfalu • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Sáfár Mórné *Schönfeld Gizella • an: Valdman Ida • ap: Schönfeld Jichak • szh: Derecske • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sáfár Nóra • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sáfár Róza • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Tiszaeger • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sáfár Tibor • an: Schönfeld Gizella • ap: Sáfár Mór • szh: Ságújfalu • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
SÁGÚJFALUSI ÁLDOZATOK
A mai város területén hajdan létezõ önálló falvakban igen késõn, csak mintegy másfél évszázada telepedtek le nagyobb számban zsidó családok. Ennek oka részben a helység kicsinysége, másrészt az, hogy körülbelül Losonc vonalától északra – a bányavárosok körzetében – egy 1693-as rendelet
Goldstein Benedetta • an: N. Jolán • ap: Goldstein Jenõ • szh: Ságújfalu? • ék: 9 év • hh: – • af: YVA Goldstein Endre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. 256
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 986.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; Vallási adatok 40.; Hitközségek 590– 591.; NML XXIV. 101. 4. 901/1948.; NML IV. 489. 4. Ságújfalu.
Salgótarján
óta egyébként sem élhettek zsidók. Az 1727-ben Balassagyarmat, Szécsény és Losonc mellett számukra letelepedési helyenként megjelölt falvakban is csupán akkor találtak – akárcsak átmeneti – otthonra, ha földesúri védelem alá helyezkedhettek. A területi egyenlõtlenségek Nógrád vármegyében csak az 1840-es, zsidókról szóló törvény után kezdtek megszûnni, s az ezt követõen készült zsidóösszeírásokban bukkanhatunk jelenlétük elsõ nyomaira a korabeli Salgótarjánban is. (Az 1830as években még csak Tarján szomszédságában, a mai Zagyvapálfalva és Somoskõújfalu területén laktak zsidó családok.) A zsidóság lélekszámáról a településen az alábbi táblázat ad tájékoztatást. A zsidóság száma a 19. század közepi összeírások alapján (fõ) 1842–1843
1848
1861
Salgótarján
20
11
15
Alsó- és Felsõ-Pálfalva
13
17
32
Andrásfalva
11
6
3
Baglyasalja
0
3
5
Zagyva
2
8
4
Somosújfalu
13
9
17
Összesen
59
54
76
Az 1848. évi megyei összeírók Salgótarján községben mindössze két zsidó családot találtak. A már ötvenéves Veisz Ádám kocsmáros Csécsérõl származott. Felesége és gyermekei Szécsényben születtek, bizonyos tehát, hogy onnan költöztek a Karancs lábához. A két nagyfiú rongykereskedéssel foglalkozott, a kis Jakab pedig a kilencedik életévében járt. Braun József családja hat fõbõl állt. A családfõ 33 éves volt, és Pásztón látta meg a napvilágot. Öt évvel fiatalabb neje Rétságról származott. A gyermekek születési adataiból következtethetünk a család elõzõ lakhelyeire. A kilencéves Júlia és a nála két évvel fiatalabb Ábrahám Nógrádmegyeren, a hároméves Anna Rétságon, míg a csecsemõkorú Simon már Salgótarjánban született. Megélhetésüket az általuk mûködtetett pálinkafõzde biztosította. A 19. század derekától számos törvény, országos rendelkezés könnyített a zsidók sorsán (1851: sza-
bad iparûzési és kereskedelmi jog, 1860: birtokképesség, lakhatás a bányavárosokban, újabb foglalkozások szabad ûzése, 1867: a politikai és polgári egyenjogúság elnyerése közülük a legfontosabbak), ám idõközben roppant változások történtek Salgótarjánban is. Beindultak a bányafeltárások, s a kezdeti nehézségek után szédítõ gyorsasággal bontakozott ki az ipar, terebélyesedett a kis falu. Már a következõ évtizedben megalakult a Szent István Kõszénbánya Társaság (amely hamarosan az ország legnagyobb szénipari vállalatává nõtte ki magát), elkészült a Pest–Salgótarján vasút, lerakták a vasgyártás alapjait. 1872-ben nagyközségi rangot, 1876-ban országos vásártartási jogot kapott Tarján. A század végén létrejött a vasöntöde és gépgyár, illetve megkezdõdött a palacküveg, a Schwarz család jóvoltából pedig a szomszédos Pálfalván (a késõbbi Zagyvapálfalván) a táblaüveg gyártása is. Nem csupán a megye vagy az ország határain belülrõl, de azon túlról is özönlöttek ide a munkára éhes emberek. 1857 és 1869 között, azaz mindösszesen tizenkét esztendõ alatt megötszörözõdött a lakosság száma, igaz, nagyon sokan voltak, akik csak idõszaki jelleggel laktak Tarjánban. A változásokat jól szemlélteti a helyi zsidóság lélekszámának alakulásáról összeállított kimutatás is. A zsidó vallásúak száma és aránya Salgótarján mai városterületén (1880–1949) Év
Népesség száma (fõ)
Zsidó vallásúak száma (fõ)
aránya (%)
a mai településterületen 1880
11 973
636
5,31
1890
16 888
829
4,91
1900
23 680
1 101
4,65
1910
23 542
1 178
5,00
1920
24 897
1 051
4,22
1930
28 489
1 229
4,31
1941
33 035
1 336
4,04
1949
32 571
208
0,64
A zsidó családok folyamatosan érkeztek a szélrózsa minden irányából, s jellemzõ, hogy még 1884 és 1895 között, tehát a 19. század legvégén is csu257
pán egy zsidó férfi alapított itt „õshonos” tarjániként családot. „Polgárság Salgótarjánban nincs, mert nem is lehet. Tarján egy csapásra vált földesurak községébõl ipari vállalatok üzemévé, és a közbeesõ idõben polgárság kifejlõdésére nem volt alkalom… Így a falumúltú és ipartelep-jelenû város közepén megülnek azok, akik a magyar polgárság helyére jöttek: a zsidóság. Salgótarjáni csoportjuk érdekes képlet… Itt a zsidóság megmaradt a maga elzárkózottságában… Az ipar letelepedése csak uralomcserét jelentett, nem nagyobb szabadságot, mely mellett a zsidóságban a beolvadásra való hajlam fölébredt. Így aztán az itteniek, akik készséggel vándoroltak ide, mert hiszen a fejlõdõ ipari város jó területet jelentett a kereskedõk számára, megmaradtak a magukkal hozott szellemben, hatágú csillagot mintáztatnak gipszbõl a házuk homlokára, szobáikban péntek esténkint még égnek a gyertyák, és szombaton a Fõ utca egy nagyobb szakaszán 32 üzlet között csak egy van nyitva. A város közepén ez a zsidóság ül meg, szûk házakban, melyek felnyúlnak a dombok oldalába, elhanyagolt utcákban, befelé forduló házablakok mögött” – így jellemezte az itteni helyzetet Szabó Zoltán az 1930as évek végén, a Cifra nyomorúságban. A tarjáni zsidóság, miután megtelepedett a községben, vallási elõírásainak megfelelõen, tüstént nekilátott szervezett keretek közé terelni életét. Amikor 1868–1869-ben egyetemes gyûlésre ültek össze az ország vezetõ izraelitái, s a világon egyedülálló módon szakadás állt be a zsidó hagyományokhoz ragaszkodó (ortodox) és a nem zsidó társadalommal való hasonulásra inkább hajlamos, különbözõ vallási újításokat bevezetõ (neológ) csoportok között, nem volt kétséges, hogy Salgótarjánban a vallási ortodoxia útját választják majd. Az összes tarjáni zsidót kötelezõ érvénnyel összefogó szervezetet, a hitközséget – bár az hivatalosan csak 1897-tõl létezett – „1859-ben alapította Seidner M. és Seidner S.” A Visszatért Felvidék címû munka (1939) adattárának 52. oldalán emellett ezt olvashatjuk: „Tagok száma: 300. A hitközségnek saját fürdõje van. Elnöke: Friedler Samu. Az alelnök: Kovács Béla, fõtitkár: Schlesinger Dániel, pénztáros: Klein L. Márkus. Gondnokok: Hochhauser Márton, Sonnenschein Dávid; elöljárósági tagok száma: 11.”(A hitközségi tagok száma természetesen nem azonos a nõket és gyermekeket is magá258
ban foglaló közösség lélekszámával – láttuk, hogy a feltüntetett 300-nál jóval több izraelita élt a késõbbi városban és környékén.) Néhány pontot idézünk a Nógrád Megyei Levéltárban fennmaradt, 1897-ben hitelesített alapszabályból: „A Salgó-Tarján nagyközség területén lakó izraeliták… autonóm ortodox izraelita hitközséggé megalakulnak… A hitközség célja, hogy mindazon intézményeket fenntartsa, fejlessze és életbe léptesse, melyek a… vallástörvények értelmében az izraelita hitközségnek szükségesek. A salgó-tarjáni ortodox izraelita hitközség anyagi tehetségéhez képest tart fenn: a) synagogát (rituális berendezéssel); b) iskolát; c) kóser mészárszéket; d) mikváh-t (rituális fürdõ); e) rabbit; f) jegyzõt; g) kántort, metszõket és szolgákat” – szól a rendelkezés. A hitközségi elnök és az elöljáróság tagjai mellett tehát, akik szolgálatukért nem kaptak javadalmazást, fizetett „alkalmazottak” is tevékenykedtek. Salgótarjánban 1874-tõl egészen 1931-ig Deutsch Mózes volt a zsidóság vallási vezetõje. Halála után már csak helyettes rabbit választottak a verpeléti Deutsch Jenõ személyében, aki ráadásul hivatalosan csak 1936-tól, évekig tartó pereskedés után láthatta el feladatát. Krausz Jenõ és Miklós 1926 végén határozta el egy emeletes ház felépítését a Pécskõ utcában (nagyjából a mai uszoda fölötti területen), aminek földszinti része Salgótarján mikvéjének is helyet adott. Az épület azonban sajnos éppen útjában állt a Pécskõ-patak tervezett szabályozási munkálatainak, ezért a hitközség – megelõzendõ a kisajátítását – 1930-ban eladta azt a városnak. Cserébe csak annyit kértek, hogy az új rituális fürdõ várható elkészültéig, 1932 nyaráig hadd használhassák még a „régit”. Az új mikve a mai Pécskõ úti harmadik toronyház és a Bolyai Gimnázium környékén állt. Lebontását 1962-ben határozta el Salgótarján város vezetõsége, ami a toronyházak építésének kezdetekor, 1964-ben meg is történt. A helyi zsidó közösség legfontosabb, legnagyobb becsben tartott épülete a zsidó templom, a zsinagóga volt. Kisebb imaházak, esetleg magánlakásokban kialakított imatermek már korábban is létezhettek Salgótarjánban. A régi imaház például, amely késõbb a vágodának adta át helyét, a korabeli posta épülete mellett állt. 1901 augusztusában, a kaszinó helyén tették le az új, mór stílusban
épült zsinagóga alapkövét, s alig több mint egy év elteltével már a templomszentelésrõl tájékoztatta a nagyközség lakóit a helyi sajtó. A zsinagóga felépítése nem csupán vallási jelentõséggel bírt: a gyönyörû épület „szimbolikus ereje” segíthette a zsidóságot a többi felekezet, a tarjáni társadalom más csoportjai közé is beilleszkedni. Salgótarján kezdetben egyetlen, római katolikus elemi iskolája mind kevésbé tudta ellátni feladatát. A zsidó hitfelekezet ezért 1871-ben egy tanteremmel és egy tanítóval létrehozta az úgynevezett Laskovics-féle magánintézetet, amely azonban a törvény elõírásainak sem tudott mindenben megfelelni, s csak „zugiskolának” tekintették. 1876-ban a megyei tanfelügyelõ szerint a salgótarjáni „Mózes vallású tankötelesek kivételes állapotban vannak, mert ezek úgynevezett magánoktatásban részesülnek, mely százszor rosszabb”. 66 zsidó tanköteles gyerekbõl pár évvel késõbb is 29 tanult a Laskovics-féle magánintézetben, ötöt a bányatársulati iskola fogadott be, másik hármat magántanár okított, a többi viszont egyáltalán nem járt iskolába. „A Salgó Tarjáni izraelita számos tanköteles gyermekek attyai” ezért 1877-ben egy mindenféle vallású gyereket befogadó községi iskola felállítását kérvényezték a község vezetõségétõl, s mikor a hõn áhított közös tanintézet csak nem született meg, 1882-ben a hitközség megnyitotta saját elemi iskoláját. A Salgótarjáni Izraelita Népiskolába fiúk és lányok vegyesen jártak, nemcsak a községbõl, hanem a környezõ falvakból is. A kisebbek hit- és erkölcstant, anyanyelvet, beszéd- és értelemgyakorlatot, írást, olvasást, németet, számtant, éneket és héber olvasást tanultak, a nagyobbak pedig már földrajzot, történelmet, természetrajzot, mértant, egészségtant vagy polgári jogokat és kötelességeket is. Pacséri Károly 1900-ban ezt írta az elemirõl: „Az izraelita elemi iskola 1882ben alapíttatott az izraelita hitközség által, két tanteremmel. 1886-ig bérházban volt elhelyezve az iskola, jelenlegi épületét [nagyjából a mai Pécskõ utca alján, jobb oldalt] 1886-ban nyerte, mely a következõ évben bõvíttetett. Ezen iskolát a hitközség tartja fenn, jelenleg három tanteremben folyik a tanítás, magyar nyelven. Az iskola hatosztályú, felszerelése hiányos. Jelenlegi tanítóik Eckstein Lipót, Földes Henrik és Földesné Láng Róza, mindnyájan oklevelesek. A tanulók 10 évi átlagos száma: 120, mindennapi 10 ismétlõ. A szegény tanu-
lókat a hitközség maga látja el tanszerekkel, s tandíjmentességben részesíti.” Salgótarján felekezeti iskoláit 1909-ben az állam átvette az egyházaktól. A zsidó népiskola épületében a II. számú állami leányiskola kapott ekkor helyet. (Talmud Tóra iskola azonban még jóval késõbb is mûködött a zsinagóga telkén, annak közvetlen szomszédságában.) Országszerte nem volt olyan zsidó hitközség, amelyben ne mûködött volna betegsegélyezõ és temetkezési szent egylet, héber nevén Chevra Kadisa. A Salgótarjánban hivatalosan, minisztériumi engedéllyel 1886-tól létezõ jótékonysági és vallásos egyesülés a szegény betegek ellátásáról, a halottakról, a temetési elõírások betartásáról, illetve a zsidó temetõrõl gondoskodott. Az egyesület utolsó megválasztott elnöksége: Sonnenschein Dávid elnök, Hochhauser Károly alelnök, Schlesinger Dániel titkár, Schwartz Zoltán pénztárnok, Rauchwerger Mór ellenõr (az 1930-as évek közepén õ volt a hitközség elnöke), Baumann Lajos, Hauer Herman, Sonnenschein Gábor, Gescheit Kálmán gondnokok. A felsorolt vezetõk választására 1940. március 17-én került sor. Mivel az egyik jelenlévõ, részben sikerrel, a választás eredményét megfellebbezte, nem tudjuk, hogy a névsor a továbbiakban is a fenti maradt-e. A választáson a szent egylet következõ tagjai vettek részt: Baumann Izidor, Baumann Lajos, Berkovits József, Bicskei Miksa, Blau Miksa, Bogenglück Dávid, Bogenglück Jakab, Braun Manó, Breiner Károly, Cserháti László, Czink Zoltán, Domán Dávid, Ellner Lajos, Farkas Rezsõ, Friedmann Dávid, Fischer Zoltán, Friedlender Károly, Friedler Samu, Friedmann Lipót, Friedmann Rezsõ, Friedmann Sándor, Gescheit József, Gescheit Kálmán, Gescheit Samu, Goldner Károly, Gottesmann Ignác, Gottlieb Ignác, Groszmann László és Grosz Jenõ, Grosz Lipót, Groszberger Miksa, Grün József, Grün Mór, Grünwald Dezsõ, Guttfreund Antal, Hochhauser Ernõ és Hochhauser Károly, Hoffmann Emil, Irom Emil, József Bertalan, Kácser Dezsõ, Kácser Ignác, Kácser Sándor, Kainer Mór, Keller Ármin, Keller Mór, Keller Sándor, Klein L. Márkusz, Kovács Béla, Lõwy Béla, Medvei Vilmos, Paszternák Vilmos, Rauchwerger Jenõ, Rauchwerger Mór, Rosenberg Barna, Rosenberg Sándor, Rosenthál Selig, Rõmer Jenõ, Rõmer Zoltán, Rusznyák Sámuel, Schoffan Soma, Schreiber Jakab, Schwartz Lajos, Schwartz Zoltán, Schweitzer Ig259
nác, Seidner Ignác, Sonnenschein Dávid, Sonnenschein Gábor, dr. Steiner Dezsõ, Steiner Manó, Wetzler Miksa, Widder Lajos, Wilhelm Mór.) A jótékonykodás, a szegényekrõl való gondoskodás igénye jellemezte a tarjáni zsidóság másik kiemelendõ egyesületét, a Seidner Mária elnöknõ vezetésével 1887-ben alakult izraelita nõegyletet is. Az alapszabály megfogalmazása szerint az egylet célja: „A S. Tarjánban lakó, szegény sorsú izraelita özvegy nõk és árvák hetenkénti vagy havi segélyben való részesítése; szegény sorsú gyermekágyas asszonyok pénzbeli segélyezése, esetleg gondozónõ állítása; szegény sorsú beteg asszonyok pénzbeli segélyezése s szükség esetén fürdõtartási költségének fedezése; szegény sorsú családoknak esetleges gyászeset alkalmával az elsõ hét napon át való segélyezése, támogatása; szegény tanulók segélyezése.” „A nõegyletek törték át elõször az évezredes hagyomány falát, lehetõséget adva arra, hogy a zsidó nõ kiléphessen a családból, a zsinagógák karzatának némaságából a hitközségi közélet terére.” A lelkes, elhivatott lányok és aszszonyok minden alkalmat megragadtak a jótékonykodásra. Az egylet esetenként „csendben, zajtalanul végzi áldásos mûködését”, például szegény gyerekeket ruház fel, máskor pedig az egész várost megmozgató és összefogó táncos mulatság rendezésével igyekszik segíteni a rászorulókon. Persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy a szegényeket támogassa. A tarjáni zsidók között is volt dúsgazdag, de vagyontalan is! Akadt olyan, akit a községi szegényügyi bizottság látott el rendszeresen kis pénzsegéllyel, hogy ruházkodni, enni tudjon. A 19. század közepén, még mielõtt Salgótarján rohamléptekkel elindult volna a fejlõdés útján, mindössze öt kézmûves élt itt, s számuk 1880-ban is csak 131 volt. 1891-ben csupán 58 kereskedõt tartottak számon a nagyközségben, s bár a századfordulón már 518-an voltak, arányaiban ez még mindig nagyon csekélynek számított. A fejlõdés azonban elindult, a század derekától több hullámban zsidó vállalkozók népes tábora érkezett ide. Az elsõ bejegyzett üzletet Seidner Mózes vegyeskereskedõ nyitotta meg 1869-ben, a század utolsó két évtizedében Tarjánban élõ zsidó családfõknek pedig már éppen fele volt kereskedõ, vendéglátós vagy kocsmáros. Újsütetû, gyakran ingatag lábakon álló vállalkozásaikat keményen kellett véde260
niük a nem helybeliek versenyétõl. Amikor a község képviselõ-testülete 1888 januárjában engedélyezte a vidéki iparosok számára, hogy a tarjáni vásárokon szabadon árulhassák termékeiket, az olyan heves ellenállást és tiltakozást váltott ki a helyi zsidó és nem zsidó iparosokból, illetve kereskedõkbõl, hogy a testület jobbnak látta inkább az ügyben visszakozni. A századvég évtizedeiben a salgótarjáni zsidó családfõk nagyjából harmada kereskedelembõl élt. Volt köztük házaló, szatócs, vásáros és ügynök. Ki fával, ki bútorral, zöldséggel, rövidáruval, könyvvel kereskedett. Egyesek portékáik árulása mellett fuvaroztak, vendéglátással foglalkoztak vagy valamiféle ipart is ûztek. Sokukra jellemzõ volt, hogy több lábon álltak, egyszerre két-három forrásból biztosították megélhetésüket. Ha valamely vállalkozásuk nem hozta meg számukra a kívánt sikert, gyorsan „foglalkozást váltottak”. A boldogulását keresõ tarjáni zsidó példája lehet a Komáromból érkezett Schwartz Lipót, aki húsz esztendõ alatt volt vendéglõs, kereskedõ és cipész is. 1910-ben 262 zsidó és keresztény kereskedõ, illetve 411 vállalat mûködött a községben, amit jelentõs fejlõdésként könyvelhetünk el. Már a 19. század végén sokan foglalkoztak vendéglátással, 1910-ben pedig országosan is kiemelkedõ volt a tarjáni zsidó kocsmárosok, szállodások, vendéglõsök, kávézósok száma. Felhalmozott tõkéjüket szívesen fektették be több vállalkozásba: a Népbank például Kohn Lipót vendéglõs igazgatósága alatt mûködött. A két világháború között ugyancsak szép számmal alakultak zsidó tulajdonú cégek a városban. Zömük kereskedõ (fõképp szeszes italok, gyümölcsök, termények árusítója, de ott volt köztük a Mayer és Ungár Fûszer- és Gyarmatáru Nagykereskedelem, Székely Jakab bõrkereskedõ és cipõfelsõrész-készítõ és még számos más vállalkozás), ám természetesen iparosok, sõt „gyárosok” is akadtak: Friedmann Jenõnek cipõgyára, Gescheit Jenõnek fuvarozó vállalata üzemelt. A két világháború közötti tarjáni kereskedelem jelentõs részét a zsidóság bonyolította, s amikor 1944-ben elhurcolták õket, nagyon komoly ellátási gondok, fennakadások keletkeztek az iparvárosban. Az 1922-es várossá nyilvánítás újabb lendületet adott a helyi kereskedelemnek: 1920 és 1930 között kis híján megduplázódott az ebbõl élõk ará-
nya. A vendéglátás továbbra is kulcsfontosságú maradt. 1932-ben 53 vendéglõben, kocsmában, italmérésben és kávézóban, 1936-ban pedig 71 italmérõ helyen szolgálták ki az országos átlag kétszeresét (!) is megivó tarjániakat. Salgótarján minden szállodája: a Badacsony, a Vadász, a Korona (késõbb Hungária), a Pannónia, a Bristol és a Nemzeti Szálloda is zsidó tulajdonos kezében volt. A fiatal városban modern kereskedelmi vállalkozások is sikerrel mûködtek az újító szellemû zsidók jóvoltából: a Rõmer testvérek autókereskedést indítottak, Szántó Sándor elektrotechnikai szaküzletet létesített, Klein L. Márkus a Vacuum Oil Company fõvárosi részvénytársasággal karöltve benzintöltõ állomást, a Spielbergek és a Friedmannok pedig addig ismeretlen létesítményt: áruházat nyitottak. Ám a Salgótarjánban otthonra talált zsidóság nem csupán kereskedõként járult hozzá a város fejlõdéséhez. Az 1880-as és 1890-es években csaknem ugyanannyi zsidó családfõ ûzött valamilyen ipart, mint ahányan különféle termékekkel kereskedtek. Legtöbb közöttük a cipész, bádogos, fuvaros és fiákeres, szabó, valamint mészáros, de voltak zsidó lakatosok, szobafestõk, pékek, szappanosok, és akadt egy-egy borbély, kosárfonó, ékszerész, órás, asztalos és nyomdász is. Késõbb, a 20. század elején, majd a két világháború között is számos zsidó iparos élt itt, egyre színesebb, sokszor különleges tevékenységi kört betöltve. Mellettük a vasúti és az ipari munkások körében szintén képviseltették magukat a zsidó férfiak a 19. század végén, illetve a 20. században: volt közöttük rakfelügyelõ, váltóõr, segédfékezõ, vonatmálházó vagy például mozdonyvezetõ, de egyszerû gyári munkás is. Már ejtettünk szót azokról, akik kisebb-nagyobb ipari vállalatot, „gyárat” létesítettek, esetenként a kereskedelmi tevékenységet is elvégezvén, mások pedig – igaz, nem feltétlenül salgótarjániak – igen fontos tisztségeket viseltek a legnagyobb üzemek élén. 1894-ben például a Schwarz család kezdte meg a táblaüveg gyártását Pálfalván, 1898-ban pedig Rosenthal Herman gyáros és vasútépítési vállalkozó kezdeményezésére jött létre a Keszler– Böhm–Bauer-féle vasöntöde Salgótarjánban. Idõsebb Chorin Ferenc, aki a Gyáriparosok Országos Szövetségének, a GYOSZ-nak alapítójaként, elsõ elnökeként ismert, s aki városunk elsõ díszpolgá-
ra, névadója az elsõ tarjáni gimnáziumnak (amelyet a mai Madách Imre Gimnázium tart elõdjének), igazgatósági elnöki tisztet töltött be a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt-nél. Fia, ifjabb Chorin Ferenc, aki nem mellesleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke is, elnök-vezérigazgató volt ugyanezen vállalatnál. A salgótarjáni bányaigazgatóságot 1902-tõl Gerõ Nándor vezette. Bíró Pál a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmû Rt. elnök-vezérigazgatója, Weiss Fülöp a Salgótarjáni Palackgyár elsõ igazgatósági elnöke, s egyben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank feje volt. A 19. század utolsó két évtizedében a kereskedelembõl és vendéglátásból, valamint az iparból élõk mellett jóval kisebb részt (kb. 5%) tettek ki azok, akik valamilyen egyházi szolgálatot láttak el, foglalkozásukként ezt jelölték meg. Közülük esett már szó a Pozsonyból származó rabbiról, Deutsch Mózesrõl. Rajta kívül ide tartoztak a kántorok, alkántorok, valamint zsidó vallásmagyarázók, teológusok is. Egyikük egyenesen Egyiptomból, Kairóból érkezett Magyarországra, s gyöngyösi feleséget választva telepedett le a városban. Hozzájuk hasonló számban éltek a századvégi Salgótarjánban zsidó magánhivatalnokok és értelmiségiek, ekkortájt fõleg tanítók és orvosok. A rohamosan fejlõdõ város közegészségügyi viszonyai katasztrofálisnak voltak mondhatók, miután egyre többen és többen zsúfolódtak össze kis helyen. Az 1860-as évek végéig egyetlen (!) orvos élt a községben, a nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendõ Jungmann Mihály, aki a társasági élet fõ fórumának, a Casinónak szervezõjeként, a takarékpénztár tagjaként, a zsidó szent egylet magánorvosaként is ismert szereplõje volt a város életének. A század végén már hét orvos gyógyított a tizenháromezer lelket számláló Tarjánban, például a jótékonykodásáról, emberbarátságáról ismert Lõwinger Rezsõ és Winter Samu. 1920-ban tíz, 1935-ben pedig 22 orvosa volt a városnak, s köztük mindvégig szép számmal akadtak zsidók. A 20. században már jelentõs számú ügyvéd is gyarapította a tekintélyes zsidó értelmiség köreit. A tarjáni zsidóknak elenyészõ része, ám esetenként nem kis eredménnyel gazdálkodással, termõfölddel is foglalkozott. A 19. és 20. század fordulóján hat nagybirtok alakult ki az egykori földesúri család, a Jankovichok uradalma helyén: Szilárdy Ödöné, a Salgótarjáni Kõszénbánya Részvény261
társaságé, a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmû Részvénytársaságé, Luby Gézáé, valamint Klein Jakabé és Hoffmann Móré. A két zsidó nagybirtokos közül Klein Jakabnak 539 katasztrális holdnyi (1 katasztrális hold = 5755 m2) földje volt, rajta öszszesen tizenkét cseléddel és hatszáz juhval, Hoffmann Mór pedig 504 holdas földjén 240 juhot tartott és tizennégy cseléd famíliának adott megélhetést. A források szerint a két világháború között nagyobb földje kilenc testületnek, illetõleg személynek volt, köztük a zsidó Kretsch Lajosnak, aki a húszas években – több birtokostársához hasonlóan – számos parcellát ajánlott fel földjébõl a lakásgondokkal küszködõ acélgyári munkások részére. Az itt élõ zsidóknak is köszönhetõ, hogy az idõvel várossá cseperedõ község szürke hétköznapjai oly sok új színnel, addig ismeretlen, modern létesítménnyel gazdagodtak. Nem csupán a szállodákra, különleges kereskedésekre vagy az áruházra gondolhatunk, hanem olyan újdonságokra is, mint például a helyi sajtó megjelenése. Városunk elsõ lapja, amely a Salgó-Tarján nevet kapta, 1882-ben jelent meg Friedler Ármin kiadásában. A Friedler-nyomdában készültek a 20. század elejének sajtótermékei is: 1902-tõl a Salgótarjáni Lapok, amelynek elsõ fõszerkesztõje dr. Jungmann Rezsõ volt, vagy például 1905-tõl Rosenberg Miksa szerkesztésében a Salgótarjáni Hírlap. Valódi különlegességnek számított a Polacsek Vilmos szerkesztésében és kiadásában havi rendszerességgel megjelenõ Parisiana nevû divatlap, a két világháború között pedig még „Miskolc, Balassagyarmat, Salgótarján és vidéke vallásos jellegû hetilapja”, a Szombati Értesítõ is gazdagította a sajtópalettát. Ott lévén a település leggazdagabb polgárai között, a törvények értelmében – mint virilisek – a zsidók helyet kaptak a salgótarjáni képviselõ-testületben is (ritkábban nem vagyonuk révén, hanem választás útján kerültek be abba). Komolyabb politikai tevékenységet azonban csak a 19. század legvégétõl fejtettek ki. 1898 márciusában például a királyi járásbírósági székhely Fülekrõl Salgótarjánba helyezését kérelmezték. Indítványuk nagyszerûen mutatja azt a szándékukat, ahhoz fûzõdõ természetes érdeküket, hogy lakóhelyük minden tekintetben egyre fejlõdjön. A Salgótarján várossá nyilvánításáért folyó szorgos munkában is szép számmal és sikerrel vettek részt. Külön kiemelendõ kö262
zülük dr. Pollatsek Ármin munkássága, akit az újdonsült város elsõ fõügyészévé választottak 1922 januárjában. (Ismereteink szerint túlélte a vészkorszakot, 1946-ban, akkori lakhelyén, Balatonarácson hunyt el.) Ezekben az években, a 20. század elejétõl kezdve az emberek tudatában a zsidóság bizonyos fokig már összefonódott a szociáldemokráciával, a szociáldemokrata párttal. Salgótarján nem különbözött ebben a többi várostól, sõt Nyugat- és Közép-Európa más országaitól sem. A párt 1904-ben alakult salgótarjáni szervezetében számos zsidó származású tagot találhatunk. Többen az 1918. november 3-án megalakult Salgótarjáni Nemzeti Tanácsban is jelen voltak: Mikovnyi Jenõ elnök helyettese az imént már említett Pollatsek Ármin ügyvéd, a testület jegyzõje Gádor Ferenc volt. Amikor 1919 elsõ napjaiban a városban zavargások törtek ki, a kommunista tüntetések nem egyszerûen a szociáldemokraták ellen irányultak (képviselõiket szóhoz jutni sem engedték), hanem zsidóellenes töltést is kaptak. A két világháború között a szociáldemokrácia erõsen visszaszorult a helyi politikai életben, s így aztán fokozatosan háttérbe kerültek a zsidó származású szociáldemokraták is. Hiába alakult Salgótarjánban titkárságuk Deutscher Károly vezetésével, a képviselõ-testületi választásokon súlyos vereségeket szenvedtek, 1932-ben pedig inkább már vissza is léptek az önálló megmérettetéstõl. A levéltári források és a helyi sajtó adatai szerint Salgótarjánban a helyi szociáldemokrata szervezet létrejöttével közel egy idõben, ám nem feltétlenül azzal összefüggésben történtek az elsõ komolyabb összezördülések egy ekkor még nem túl nagy, bár erõs hangú zsidógyûlölõ réteg „jóvoltából”. 1905 telén egy függetlenségi párti megmozdulás csapott át antiszemita jellegû rombolásba. Az elsõ világháború utáni idõk rossz légköre már nemcsak Salgótarjánt jellemezte, hanem a környezõ falvakat is. 1918 novemberében a baglyasaljai zsidókat támadta meg a lerészegedett, fosztogató munkástömeg. 1919 elsõ napjaiban aztán – bizonyára nem függetlenül a kommunista agitátorok tevékenységétõl – amikor a bányászok birtokukba vették a bányákat, a postát, a távírót és a vasutat, s amikor heves zendülések rázták meg Salgótarjánt, a város közelében garázdálkodók haragja ismét a gazdag zsidók ellen fordult. „Miután a kör-
nyéken a pogromot emlegetik, fõleg zsidó uraink helyzete nehéz, kiket megvédelmezni nem tudunk…” – írta Schmidt bányaigazgató, s pár nap múlva szégyenkezve számolt be arról, hogy az õ baglyasi munkásai is többször fordulva hordták otthonaikba a tarjáni zsidóktól rablott holmikat. A következõ hónapokban nem is mert zsidókat felvenni baglyasi munkára, s amikor márciusban mégis egy zsidó bányamérnök került a faluba, az a vészjósló hangulatot megérezve inkább még aznap csomagolt, és gyorsan elutazott. 1920 õszén életbe lépett Magyarországon a numerus clausus, amely elõírta: az egyes nemzetiségek csak arányszámuknak megfelelõen tanulhatnak az egyetemeken. Ugyancsak 1920-ban olyan egyesület, a Keresztény Nemzeti Liga alakult meg a városban, amelynek nem titkolt célja volt a zsidóság háttérbe szorítása. A húszas években, a bethleni konszolidáció idején, amikor enyhítettek többek közt a numerus clausus szigorán is, fel-felbukkantak a helyi sajtóban olyan újságcikkek, írások, amelyek feledtetni látszottak a gyûlölködést. Igaznak tûnõ fájdalommal emlékeztek az elsõ világháború zsidó mártírjaira, az egész város gyászolta orvosát, Lõwinger Rezsõt és Deutsch Mózes rabbit. Az antiszemitizmus azonban nem tûnt el, sõt, ugyanezekben az esztendõkben, mások jóvoltából, egyre durvább hangot ütött meg. Ennek ellenére a két világháború között is sorra születtek zsidó vállalkozások, sõt, egyesületekbe tömörülve igyekeztek még hatékonyabban mûködni. 1922-ben Földeák Lipót elnökletével megalakították az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az OMKE Salgótarjáni Kerületét, 1935ben Bodó János és Keszler Mátyás vezetésével a Magyar Szállodások, Vendéglõsök és Kocsmárosok Országos Szövetsége Salgótarjáni Csoportját, két évre rá pedig a Nemzeti Szállóban alakították meg a Fûszerkereskedõk Országos Egyesületének Salgótarjáni és Vidéki Körzetét. Kereskedelmi térfoglalásuk a keresztény vetélytársak támadásainak céltáblájává tette õket, amely az antiszemita Baross Szövetség helyi tagozatának 1939-es megalakításától szervezett keretek között, egyre durvábban folyt. Élesen támadták, a sajtóban lejáratták a zsidó kereskedõket, sõt kérésükre a megye alispánja „1940. október 1-iki hatállyal elrendelte a zsidófajú vásári árusok Nógrád vármegye piacairól,
vásárairól való kitiltását”. 1941–1942-ben a város polgármesterénél kijárták a zsidó tagokat tömörítõ kereskedelmi egyesületek feloszlatását is. Az 1930-as évek végétõl számos rendelet, valamint az úgynevezett zsidótörvények tették egyre nehezebbé, lassanként teljesen lehetetlenné a magyarországi zsidóság életét. A salgótarjáni képviselõ-testület zsidó tagjainak kizárásáról az 1939. évi IV. tc. és a 7790/1939. ME sz. rendelet alapján, az 1939. augusztus 31-én megtartott igazolóválasztmányi ülésen határoztak. A döntés értelmében megszüntették dr. Winter Simon, Szauer Andor és özv. Baumann Adolfné, Hochhauser Károly, dr. Paszternák Sándor, Friedmann Lipót, Kainer Mór, Wetzler Miksa, Bogenglück Dávid, Lõwy Béla, Kovács Nándor, Paszternák Oszkár, Paszternák Vilmos és Herczog Ede testületi tagságát. Néhányan ekkor még felmentést kaptak. Friedler Samu könyv- és papírkereskedõ, Herczog Ede fakereskedõ, Kovács Béla szesznagykereskedõ és dr. Szalvendy Ödön ügyvéd képviselõi joga 1942 januárjában szûnt meg. Már a negyvenes évek legelejétõl munkaszolgálatra hurcolták az életerõs családapákat: kõbányákban, építkezéseken robotoltatták, favágásra, árokásásra, vasútépítésre, aknakeresésre kényszerítették, vagy éppen fegyvertelenül vitték harcba õket, hogy élõ pajzsként védjék a katonákat. Egyes salgótarjáni polgárok pedig nemhogy segítettek volna a szétszakított családokon, de névtelen feljelentõlevelekben maguk eszközölték ki mind több zsidó férfi erõszakos elhurcolását. A második világháborúba a náci németek oldalán belépõ Magyarország zsidó hitközségeit 1944. április 4-én egy belügyminiszteri rendelet arra kötelezte, hogy pontos névjegyzéket állítsanak össze tagjaikról. A feladat elvégzésére az ország legtekintélyesebb zsidóiból hozták létre az úgynevezett Zsidó Tanácsot. A salgótarjáni anyahitközségrõl, melyhez a városon kívül más falvak is tartoztak, az alábbi kimutatást készítette a Tanács: az ortodox hitközség lélekszáma 1200, adózók száma: 163. Elnök: Friedler Samu kereskedõ, anyakönyvvezetõ rabbi nincs, alrabbiként Deutsch Jenõ szolgálta a közösséget. Április 8-án – a belügyminiszter újabb rendeletére – a város polgármestere külön összeírást készíttetett, ezúttal csak a salgótarjáni zsidó lakosságról. E szerint a kikeresztelkedettekkel együtt 1126 zsidó származású polgár élt itt, 263
közülük 353 a családfõ, 254 a feleség és 519 a gyermek. További sorsukról könyvünk elõzõ fejezeteiben szóltunk. A koncentrációs táborokat, munkatáborokat megjárt emberek, a holocaustot túlélõk gyakran csontig lesoványodva, csak ritkábban a Vöröskereszt által kicsit felhizlalva, megerõsítve, de elszegényedve tértek haza, vagy halottaik és gyilkosaik emléke elõl menekülve próbáltak új életet kezdeni távoli országokban: leginkább Ausztráliában, Amerikában és a születõ zsidó államban. A túlélõket testi és lelki betegségek kínozták: sokan tífusztól szenvedtek, alultápláltak voltak, gyötörte õket a depresszió, az álmatlanság, az üldözési mánia, idegeik gyakran felmondták a szolgálatot, öngyilkosságokat kíséreltek meg. A salgótarjáni gettóból deportált 1300 és a korábban munkaszolgálatra elhurcolt 150–200 zsidóból csak mintegy 120-an tértek haza. SALGÓTARJÁNI ÁLDOZATOK Ábrahám Béla = Grünfeld Borbála • an: – • ap: Ábrahám Izidor • szh: Pásztó • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Ábrahám Béláné *Grünfeld Borbála • an: Mandel Szerén • ap: Grünfeld Miksa • szh: Pásztó • ék: – év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Ábrahám Katalin • an: Grünfeld Borbála • ap: Ábrahám Béla • szh: Salgótarján • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Ábrahám Pál • an: Grünfeld Borbála • ap: Ábrahám Béla • szh: Salgótarján • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Ábrahám Tamás • an: Grünfeld Borbála • ap: Ábrahám Béla • szh: Salgótarján • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Achwabach László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Almási Anna • an: Krausz Gizella • ap: Almási Ignác • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Almási Erzsébet • an: Krausz Gizella • ap: Almási Ignác • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Almási Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Almási Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. 264
Almási László • an: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Almási S. Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Almási S. Terézia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Alpár Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Alt Ernõ • an: Klein Jolán • ap: Alt Manó • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Alt Manóné *Klein Jolán • an: – • ap: – • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Altstedter Károlyné *Dickman Anna • an: – • ap: – • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Atlasz József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Atlasz Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Atlasz László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Atlasz Lászlóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ausch Ágnes • an: Horovitz Ilona • ap: Ausch József • szh: Salgótarján • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Barok Imre • an: Lemberger Teréz • ap: Barok József • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bartha Ödön = Kindler Irén • an: Niederberger Cecília • ap: Bleier Izrael • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Baumann Adolfné *Rosenberg Rozália • an: Sonnenschein Salke • ap: Rosenberg Herman • szh: Salgótarján • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baumann Hermanné *Kohn Edit • an: Guttman Éva • ap: Kohn Sámuel • szh: – • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baumann Izidorné *Ádler Erzsébet • an: – • ap: – • szh: Miskolc? • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: YVA Baumann Judit • an: Markovits Natália • ap: Baumann Lajos • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baumann Lajosné *Markovits Natália • an: Lipsitz Laura • ap: Markovits Hugó • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Baumann Magda • an: Ádler Erzsébet • ap: Baumann Izidor • szh: Salgótarján • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: YVA Beckó Árpád • an: Schrank Mária • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA
Beer József • an: – • ap: – • szh: – • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Bellák Gyula, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Bellák Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Bellák István, dr. = Veiszman Ilona Vera • an: Offner Valéria • ap: Bellák Gyula, dr. • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bellák Istvánné *Veiszman Ilona Vera • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Bellák László • an: Offner Valéria • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Berger Ágika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Éva • an: Frankfurter Margit • ap: Berger Jakab • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berger Gézáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Hedvig • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Hugó • an: Frankfurter Margit • ap: Berger Jakab • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berger Jakabné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Jenõ • an: Frankfurter Margit • ap: Berger Jakab • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berger Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berger Zoltán • an: Frankfurter Margit • ap: Berger Jakab • szh: Salgótarján • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Cvi* • an: – • ap: – • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Berkovics Dávid • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Ervin • an: Lindenfeld Elza • ap: Berkovics József • szh: – • ék: 9 év • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Ervin • an: Rosenthál Rozália • ap: Berkovics Mór • szh: – • ék: 6 év • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Éva • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml.
Berkovics Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Henrik = Leibler Lina • an: Freind Nati • ap: Berkovics Sámuel • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Berkovics Henrikné *Leibler Lina • an: Machler Khája • ap: Leibler Chiel • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Berkovics Hermann • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Jakab = Kiszner Aranka • an: Rozenthal Szerén • ap: Berkovics Dávid • szh: – • ék: 33 év • hé: 1943 • hh: – • af: anyakönyv Berkovics Jenõ • an: Rosenthál Rozália • ap: Berkovics Mór • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Kató • an: Rosenthál Rozália • ap: Berkovics Mór • szh: Salgótarján • ék: 2,5 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Khana • an: – • ap: – • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Berkovics Lili • an: Rosenthál Rozália • ap: Berkovics Mór • szh: – • ék: 9,5 év • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Manfréd • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Mór • an: – • ap: – • szh: Fóny • ék: 41 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Berkovics Mórné • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Berkovics Naftali = N. Éva • an: – • ap: Berkovics Sáje • szh: Miskolc • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Berkovics Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovics Sándor • an: Berkovics Gizella • ap: Berkovics Izidor • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Berkovics Sándor • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 25 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Berkovics Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Berkovicsné *Grosmann Zahawa? • an: N. Betti • ap: Grosmann Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 50 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Bicskei Miklósné *Schweitzer Ilona • an: Klein 265
Rozália • ap: Schweitzer Mór • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bicskei Miksa • an: Weisz Mária • ap: Grosz Márton • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bicskei Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Bicskei Zsuzsanna • an: Schweitzer Ilona • ap: Bicskei Miksa? • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Biheller Ágnes • an: Helfersohn Lívia • ap: Biheller Jenõ • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Biheller Béla = Sonnenschein Lívia Irén • an: Neu Cecília • ap: Biheller Jakab • szh: Salgótarján • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Biheller Béla kereskedõ 1902-ben született Salgótarjánban. Iskoláit Miskolcon végezte, szakmáját atyja mellett tanulta ki. 1938 óta önálló kereskedõ. Felesége: Sonnenschein Irén. Egy gyermeke van.” Biheller Béláné *Sonnenschein Lívia Irén • an: N. Eszter • ap: Sonnenschein Dávid • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Biheller Edit • an: Sonnenschein Lívia • ap: Biheller Béla • szh: Salgótarján • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Biheller Jakab = Neu Cecília • an: – • ap: Biheller Adolf • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Biheller Jakabné *Neu Cecília • an: – • ap: Neu Jakab • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Biheller Jenõ = Helfersohn Lívia • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 46 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Biheller Jenõ kereskedõ 1898-ban született Salgótarjánban. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki a kereskedõszakmát. 1938 óta önálló kereskedõ Salgótarjánban. Felesége: Helfersohn Lili.” Biheller Jenõné *Helfersohn Lívia • an: Süszholz Eszter • ap: Helfersohn Ernõ • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Binder Józsefné *Bauer Magda • an: N. Lívia Cecília • ap: Bauer Menachem • szh: Lengyelország • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Blau Márkusz = Seidner Sára • an: – • ap: Blau Perec • szh: Varbó/Mór • ék: 83 év • hh: – • af: YVA Blau Márkuszné *Seidner Sára • an: N. Rivka • ap: Seidner Moshe • szh: Zselíz • ék: 82 év • hé: – • hh: – • af: YVA 266
Blau Vilmos = Ehrenfeld Szerén • an: Seidner Sára • ap: Blau Márkusz • szh: Salgótarján • ék: 55 év • hé: – • hh: – • af: YVA Blau Vilmosné *Ehrenfeld Szerén • an: N. Libe • ap: Ehrenfeld Mohse • szh: Gyõr • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: YVA Blayer Farkasné *Wetzler Margit • an: Gutfreund Mária • ap: Wetzler Miksa • szh: Budapest • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blayer Nátánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Blayer Sári • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Blitz Géza • an: Lefkovics Eszter • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 40 év • hh: musz • af: YVA Blumenthál Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Blumenthál Dávidné • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Blumenthál József • an: Grosz Szerén • ap: Blumenthál Dávid • szh: – • ék: 3 év • af: lev. dok. Bógenglück Dávid = Feuerzeug Zsófia • an: Steiner Ida • ap: Bógenglück Ignác • szh: – • ék: 49/59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Bógenglück Dávid kereskedõ 1885-ben született Salgótarjánban. Iskolái elvégzése után atyja mellett kitanulta szakmáját. 1920-ban lett önálló kereskedõ Salgótarjánban. Részt vett a világháborúban. Felesége: Feuerzeug Zsófia. Négy gyermeke van.” Bógenglück Jakab = Mannheimer Margit • an: Weisz Rózsi • ap: Bógenglück Ignác • szh: Salgótarján • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Bógenglück Jakab kereskedõ 1876-ban született Salgótarjánban. Szakmáját atyja üzletében tanulta ki, 1920 óta önálló kereskedõ Salgótarjánban. Részt vett a világháborúban. Feleségét Mannheimer Margitnak hívják. Három gyermeket nevel.” Bógenglück Jakabné *Mannheimer Margit • an: Klein Etel • ap: Mannheimer Mór • szh: Pöstyén • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bógenglück László • an: Steiner Ida • ap: Bógenglück Ignác • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bógenglück Valéria • an: Mannheimer Margit • ap: Bógenglück Jakab • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bonyhádi Pál • an: Friedmann Irén • ap: Bonyhádi Zsigmond • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Bonyhádi Zsigmond = Friedmann Irén • an: Fleischmann Rozália • ap: Bonyhádi Sámuel • szh: – • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Bonyhádi Zsigmondné *Friedmann Irén • an: Glattstein Hermin • ap: Friedmann Lipót • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Boros Éva • an: Sonnenschein Lívia • ap: Boros Ferenc • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Boros Ferencné *Sonnenschein Lívia • an: – • ap: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Böhm Ignácné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Böhm József • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA Böhm Klári • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Akiváné *Protovin Gizella? • an: N. Sejna • ap: Protovin Moshe • szh: Salgótarján • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Braun Benõné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Évike • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Izsákné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Lívia • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Braun Manó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Manóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Pálné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Braun Pinkászné *N. Zirl* • an: N. Jona • ap: N. Cvi • szh: – • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Braun Sárika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Breban Mózes = Wiesel Margit • an: Breban Helén • ap: – • szh: Kárpátalja • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Ervin • an: Weisz Anna • ap: Breiner Jenõ • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Jenõné *Weisz Anna • an: Griesz Ernesztina • ap: Weisz Ábrahám • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Károlyné *Link Johanna • an: Morgen-
stern Amália • ap: Link József • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Breiner Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Breiner Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Brünner Árpád = Doman Erzsébet • an: Weisz Ida • ap: Brünner Mór • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Brünner Árpádné *Doman Erzsébet • an: Susitzky Karolin • ap: Doman Izsák • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Brünner Gyõzõ • an: Doman Erzsébet • ap: Brünner Árpád • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Buchwalder Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Buchwalder Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Burger László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Burger Lászlóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Büchler Henrik = Rosenberg Regina • an: Lõwy Johanna • ap: Büchler András • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Büchler Henrikné *Rosenberg Regina • an: Brunner Mária • ap: Rosenberg József • szh: Tiszadorozsma • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Cserháti László = Laufer Berta • an: Blumenthál Rozália • ap: Kohn Ignác • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Cserháti Lászlóné *Laufer Berta • an: Schvartz Mária • ap: Laufer Lõrinc • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czeizel Andor • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 26 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Czeizel Sándorné *Protovin Hermin • an: Reiner Rozália • ap: Protovin Sándor • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czeizel Sománé • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 64 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Czink László • an: Lõwy Malvin • ap: Czink Zoltán • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czink Magda • an: Lõwy Malvin • ap: Czink Zoltán • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czink Sámuel = Schlesinger Terézia • an: Kohn Cecília • ap: Czink Lõrinc • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 267
Czink Sámuelné *Schlesinger Terézia • an: Breiner Rozália • ap: Schlesinger Dávid • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czink Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Czink Zoltánné *Lõwy Malvin • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Czollner Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Czollner Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Darvas Péter • an: Székely Márta • ap: Darvas Zoltán • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Darvas Zoltán = Székely Márta • an: Singer Laura • ap: Székely Samu • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Darvas Zoltánné *Székely Márta • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hh: – • af: St. eml. Davidovics Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Davidovics Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deszberg Gábor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deszberg Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Dávid • an: Rauchwerger Ráchel • ap: Deutsch Vilmos • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Deutsch Emánuel • an: Rauchwerger Ráchel • ap: Deutsch Vilmos • ék: – év • hh: – • af: lev. dok. Deutsch Eszter • an: Rauchwerger Ráchel • ap: Deutsch Vilmos • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Deutsch Hanna • an: Rauchwerger Ráchel • ap: Deutsch Vilmos • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Deutsch Jakab • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Jenõné *Grünberg Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Manó, dr. • an: Bergida Hanna • ap: Deutsch Mór • szh: Nagyberezna • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Deutsch Ruth • an: Rauchwerger Ráchel • szh: – • ap: Deutsch Vilmos • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. 268
Deutsch Sándor • an: Szeiner Johanna • szh: – • ap: Deutsch Henrik • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Deutsch Tivadar, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Deutsch Vilmosné *Rauchwerger Ráchel • an: Kohn Regina • ap: Rauchwerger Mór • szh: Salgótarján • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Deutschné *Kahán Aranka • an: Blumenthál Matild • ap: Kahán Mihály • szh: Bercel • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Domann Dávid • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Domann Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Doszkal Ábrahámné *Lõwy Regina • an: N. Elka • ap: Lõwy Zeev • szh: Salgótarján • ék: 45 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Duschnitz Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Édelstein József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Édelstein Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Egri Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Egri Ferenc • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Egri Sándor = Schwarcz Malvin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 57 év • hé: – • hh: – • af: YVA Egri Sándorné *Schwarcz Malvin • an: – • ap: – • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: – • af: YVA Eisenberger Lipót • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Eisenberger Lipótné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Eisenberger Zoltán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Sándorné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ellner Simon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Ellner Simonné *Guzsik Fáni • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Engel Dóra • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Engel Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Engel Gézáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fáber Géza • an: Lauter Blanka • ap: Fáber Imre • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fáber Imréné *Lauter Blanka • an: Weisz Julianna • ap: Lauter Farkas • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fáber Valéria • an: Lauter Blanka • ap: Fáber Imre • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Faragó László • an: N. Ibolya • ap: Faragó Miklós • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hh: dep. • af: YVA Farkas Andor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Farkas Endre • an: Rõmer Erzsébet • ap: Farkas Rezsõ • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Farkas Mária Éva • an: Rõmer Erzsébet • ap: Farkas Rezsõ • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Farkas Rezsõné *Rõmer Erzsébet • an: Reinfeld Etel • ap: Rõmer Herman • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Fazekas Ágnes Adél • an: Herczog Gizella • ap: Fazekas Ferenc • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fazekas Ferencné *Herczog Gizella • an: Weisz Adél • ap: Herczog Ede • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fazekas János György • an: Herczog Gizella • ap: Fazekas Ferenc • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fehér György • an: Hirschfeld Márta • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: YVA Felberbaum Miksa • an: – • ap: – • af: St. eml. Felberbaum Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Feldmann Rozália • an: Szmuk Pepi • ap: Feldmann Mózes • szh: Beregszász • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Ferencz Ábrahám Andor • an: Ingber Antónia • ap: Ferencz Vilmos • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Ferencz Elvira • an: Ingber Antónia • ap: Ferencz Vilmos • szh: Salgótarján • ék: 6 év • af: lev. dok.
Ferencz Vilmos = Ingber Antónia • an: – • ap: Ferenc Shmuel • szh: Polgár • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: musz • af: YVA Ferencz Vilmosné *Ingber Antónia • an: – • ap: Ingber Dov • szh: Nagybocskó, Kárpátalja • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fettmann Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Feuerstein Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Feuerstein Adolfné *Klein Irén • an: N. Hani • ap: Klein Ignác • szh: Románia • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Feuerstein László • an: Klein Irén • ap: Feurstein Adolf • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Feuerzeig Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Feuerzeig Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer Endre • an: Seidner Borbála • ap: Fischer Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fischer Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer Eta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer György • an: N. Margit • ap: – • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fischer Hedvig • an: Müller Mária • ap: Fischer Dávid • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hh: – • af: lev. dok. Fischer Hugó • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. Fischer Ignác = Steiner Mária • an: – • ap: Fischer Izidor • szh: Losonc • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Ignácné *Steiner Mária • an: N. Teréz • ap: Steiner Ignác • szh: Gyöngyös • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Jenõné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fischer Jichak = Ulmann Eszter? • an: N. Rezel • ap: Ascher Izrael • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 269
Fischer Jichakné *Ullman Eszter? • an: N. Mirjam • ap: Ulmann Cvi Jehuda • szh: Baja • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Jolán • an: Müller Mária • ap: Fischer Dávid • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Judit • an: Müller Mária • ap: Fischer Dávid • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Fischer Katalin • an: N. Margit • ap: – • szh: – • ék: 10 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fischer László • an: Keszler Ilona • ap: Fischer Mór • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Mária • an: Seidner Borbála • ap: Fischer Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Márta • an: N. Margit • ap: – • szh: – • ék: 8 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fischer Mór = Herczfeld Lívia • an: Elfer Hermin • ap: Fischer Herman • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Mórné *Herczfeld Lívia • an: Steinitz Helén • ap: Herczfeld Árpád • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Mórné *Keszler Ilona • an: Himler Betti • ap: Keszler Jakab • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Regina • an: Müller Mária • ap: Fischer Dávid • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hh: – • af: lev. dok. Fischer Teréz • an: Steiner Mária • ap: Fischer Ignác • szh: Gyöngyös • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fischer Tiborné *Schwarcz Gizella • an: Schöffer Mária • ap: Schwarcz Samu • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Fischer Zoltánné *Seidner Borbála • ap: Seidner Ignác • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischer Zsuzsanna • an: Herczfeld Lívia • ap: Fischer Mór • szh: – • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fischerné *N. Margit* • an: N. Fáni • ap: N. Jehuda • szh: Radnót • ék: 33 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fleismann Miksáné *Se(a)ltzer Hermina • an: Deutsch Rozália • ap: Seltzer Adolf • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fodor (Féderer) Imréné *Böhm Klára • an: Schenk Márta • ap: Böhm Ignác • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv 270
Fodor Henrik • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fodor Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: 56 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra... Fodor Imréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fodor Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fodor Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fogel László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fok Rezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fok Rezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Frankfurter Nátán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Frankfurter Nátánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Frankl Ábrahám • an: Klein Erzsébet • ap: Frankl Lázár • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Frankl Dávid • an: Klein Erzsébet • ap: Frankl Lázár • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hh: dep. • af: YVA Frankl Judit • an: Klein Erzsébet • ap: Frankl Lázár • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hh: dep. • af: YVA Frankl Lázár = Klein Erzsébet • an: – • ap: – • szh: Makó • ék: 32 év • hh: dep. • af: YVA Frankl Lázárné *Klein Erzsébet • an: N. Rebeka • ap: Klein Ignác • szh: Sátoraljaújhely • ék: 29 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Frankl Sámuel • an: Klein Erzsébet • ap: Frankl Lázár • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hh: dep. • af: YVA Freund Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Freund Károlyné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Freund Nándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fried Dánielné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fried Dávidné *Ádler Rozália • an: Friedmann Margit • ap: Ádler Áron • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedländer Ágnes • an: Leibler Rozália • ap: Friedländer Károly • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedländer Anna • an: Leibler Rozália • ap: Fried-
länder Károly • szh: Salgótarján • ék: 10 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedländer Edit • an: Leibler Rozália • ap: Friedländer Károly • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedländer György • ap: Friedländer Károly • an: Leibler Rozália • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedländer Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Friedländer Károly = Leibler Rozália • an: Kohn Katalin • ap: Friedländer Lajos • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Friedländer Károlyné *Leibler Rozália • ap: Leibler Chiel • an: Machler Khája •szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Friedländer Kató • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Friedländer László • an: Leibler Rozália • ap: Friedländer Károly • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedler Samu = Dukesz Elza • an: Feuer Teréz • ap: Friedler József • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Friedler Samu nyomdatulajdonos 1880-ban született. 1907 óta önálló nyomdász. Kiadótulajdonosa volt a „Salgótarjáni Újság” címû lapnak. A világháborúban az orosz fronton küzdött. Az izraelita hitközség elnöke. Felesége: Dukesz Elza. Egy gyermeke van.” Friedler Samuné *Dukesz Elza • an: Dukesz Adél • ap: Dukesz Lipót • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Ármin, dr. = Szántó Evelin • an: Blumenthál Hani • ap: Friedmann József • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Árminné, dr. *Szántó Evelin • an: Ádler Amália • ap: Szántó Fülöp • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Dávid = Present Irén • an: Glattstein Hermin • ap: Friedmann Lipót • szh: – • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Friedmann Dávidné *Present Irén • an: Fleischman Rozália • ap: Present Bernát • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Edit • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedmann Endre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Friedmann Éva • an: Springer Jolán • ap: Fried-
mann Mór • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedmann Ferenc • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: – • ék: 14 év • hh: – • af: lev. dok. Friedmann Hugó • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedmann János • an: Lõwy Kornélia • ap: Friedmann Rezsõ • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Jánosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Friedmann Jenõné *Baumann Margit • an: Rosenberg Rozália • ap: Baumann Adolf • szh: – • ék: 42 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Jonatán • an: Lemberger Terézia • ap: Friedmann József, dr. • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedmann József = Blumenthál Hani • an: – • ap: – • szh: – • ék: 85 év • hé: 1944 • af: anyakönyv Friedmann Józsefné *Lemberger Terézia • an: N. Jolán • ap: Lemberger Jichak • szh: Rozsnyó • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedmann Judit • an: Szántó Evelin • ap: Friedmann Ármin, dr. • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Julianna • an: Lõwy Kornélia • ap: Friedmann Rezsõ • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Katalin • an: Present Irén • ap: Friedmann Dávid • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Katalin • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedmann László • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Salgótarján • ék: 9 év • af: lev. dok. Friedmann Lipót = Glattstein Hermin • an: Ilomovis Berta • ap: Friedmann Ábrahám • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Lipótné *Glattstein Hermin • an: Reisz Lea • ap: Glattstein Mór • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Lívia • an: Present Irén • ap: Friedmann Dávid • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Lívia • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 271
Friedmann Miksáné *Feuerstein Klára • an: N. Feige • ap: Feuerstein Juda • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Mór • an: N. Ráchel • ap: Friedmann Hilel • szh: Sátoraljaújhely • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Friedmann Mórné *Springer Jolán • an: N. Fanni • ap: Springer Izrael • szh: Kassa • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Friedmann Rezsõ = Lõwy Kornélia • an: Blumenthál Hani • ap: Friedmann József • szh: Salgótarján • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Friedmann Rezsõ kereskedõ 1891-ben született Salgótarjánban. Ugyanitt tanulta ki szakmáját. 1920 óta önálló kereskedõ Salgótarjánban. Részt vett a világháborúban, tíz évig volt városi képviselõ. OMKE-tag. Felesége: Lõwy Kornélia. Két gyermeke van.” Friedmann Rezsõné *Lõwy Kornélia • szh: – • an: Schwarcz Etel • ap: Lõwy Adolf • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Sándor • an: Present Irén • ap: Friedmann Dávid • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Sándorné *Friedler Márta • an: Dukesz Elza • ap: Friedler Samu • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Friedmann Sára • an: Springer Jolán • ap: Friedmann Mór • szh: Fehérgyarmat • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Friedmann Zsuzsanna • an: Friedler Márta • ap: Friedmann Sándor • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fuchs Jenõ = Hoffman Izabella • an: N. Julianna • ap: Fuchs Pinkász • szh: Salgótarján • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Fuchs Péter Pinkász • an: Hoffman Izabella • ap: Fuchs Jenõ • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Gábor (Grün) Mórné *Klein Irén • an: Schlesinger Száli • ap: Klein Sámuel Gábor • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gádor Ferenc, dr. • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Gádor Ferencné *Ligeti Anna • an: N. Hermin • ap: Ligeti Ferenc • szh: Salgótarján • ék: 46 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gádor Istvánné *Groszberger Roji • an: N. Janka • ap: Groszberger Miksa • szh: Salgótarján • ék: 44 év • hé: – • hh: – • af: YVA 272
Gáspár Éva • an: Blumberger Ilona • ap: Gáspár Vilmos • szh: – • ék: 19 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gáspár Vilmos = Blumberger Ilona • an: Diamant/Gyémánt Hanna • ap: Gutfreund Jakab • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gáspár Vilmosné *Blumberger Ilona • an: Katzner Karolin • ap: Blumberger József • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gelb Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gelb Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gerber Márton = Cajger Mirjam • an: N. Sarolta • ap: Gerber József • szh: – • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gerber Mártonné *Cajger Mirjam • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gerõ Ervin • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gerõ János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gerõ Zita • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gescheit Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gescheit Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gescheit Jenõ = Komin Zelma • an: Barok Paula • ap: Gescheit József • szh: Salgótarján • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gescheit Jenõné *Komin Zelma • an: – • ap: – • szh: Németország • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gescheit József = Barok Paula • an: N. Lina • ap: Gescheit Jakab • szh: Putnok • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gescheit Józsefné *Barok Paula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gescheit Lici (Alice) • an: Komin Zelma • ap: Gescheit Jenõ • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Gescheit Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gescheit Noémi • an: Komin Zelma • ap: Gescheit Jenõ • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Gescheit Samu = Krausz Erzsébet • an: Barok Paula • ap: Gescheit József • szh: Salgótarján • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA
Gescheit Samuné *Krausz Erzsébet • an: N. Julianna • ap: Krausz Manó • szh: Budapest • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gescheit Tibor • an: Krausz Erzsébet • ap: Gescheit Soma • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Glattstein Dénes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glattstein Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glattstein Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glattstein Miksa = Rebenwurzel Magdolna • an: – • ap: Glattstein Jichak • szh: Salgótarján • ék: 37 év • hé: 1943 • hh: dep. • af: YVA Glattstein Miksáné *Rebenwurzel Magdolna • an: – • ap: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glattstein Noémi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glattstein Róbert • an: Rebenwurzel Magdolna • ap: Glattstein Miksa • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Glattstein Vera • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glück Edit • an: Rosenberg Hedvig • ap: Glück Ignác • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Glück Ignác = Rosenberg Hedvig • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glück Ignácné *Rosenberg Hedvig • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glück Magda • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Glück Miklós • an: Rosenberg Hedvig • ap: Glück Ignác • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Glück Miksa = Reberwurzel Magdolna • an: N. Sára • ap: Glück Ignác • szh: Beregszász • ék: 38 év • hé: 1945 • hh: – • af: YVA Glück Sándor • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. Glück Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glücklich Ármin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glücklich Árminné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glücklich Ervin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Glücklich Zsuzsanna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Goldner Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldner Károlyné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Ignác = Rosenberg Janka • an: – • ap: – • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldstein Ignácné *Rosenberg Janka • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Goldstein Julianna • an: Honenvald Szeréna • ap: Goldstein Simon • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Goldstein Károly • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Klára • an: Honenvald Szeréna • ap: Goldstein Simon • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Goldstein Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Mihályné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Goldstein Mózes = N. Magda • an: Rosenberg Janka • ap: Goldstein Ignác • szh: Salgótarján • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Golstein Simonné *Honenvald Szeréna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gombó Eszter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gombó Jakab = Rubinstein Piroska • an: N. Hicel • ap: Gombó Szinaj • szh: Makó • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Gombó Jakabné *Rubinstein Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gombó Kálmán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gombó Mojse • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gombó Pinkász • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gotteszmann Mózes • an: Guttmann Erzsébet • ap: Gotteszmann Ignác • szh: Bonyhád • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gotteszmann Ignác = Guttmann Erzsébet • an: Weisz Cecília • ap: Gotteszmann Volf • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gotteszmann Alfréd Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gotteszmann Éva • an: Guttmann Erzsébet • ap: Gotteszmann Ignác • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. 273
Gotteszmann Hermanné *Springer Edit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gotteszmann Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gotteszmann Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gotteszmann Tibor • an: Springer Edit • ap: Gotteszmann Herman • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Gotteszmann Volfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Gottlieb Ignác = Grosz Berta • an: – • ap: – • szh: Demecser • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gottlieb Ignácné *Grosz Berta • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gottlieb Joszele • an: Grosz Berta • ap: Gottlieb Ignác • szh: Salgótarján • ék: 23 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Gottlieb László • an: Grosz Berta • ap: Gottlieb Ignác • szh: Salgótarján • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosmann István • an: Cserháti Rozália • ap: Grosmann László • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann Julianna • an: Cserháti Rozália • ap: Grosmann László • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosmann Lászlóné *Cserháti Rozália • an: Laufer Berta • ap: Cserháti László • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Adolf • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Béla = Klein Nelli • an: Steinberger Gizella • ap: Grosz Pinkász • szh: – • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Béláné *Klein Nelli • an: Schwarcz Erzsébet • ap: Klein Izrael • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Benjámin = Klein Nelli • an: N. Aranka • ap: Grosz Pinkász • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosz Benjáminné *Klein Nelli • an: N. Hana • ap: Klein Moshe Jekhiel • szh: Sztropkó • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosz Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Dezsõ • an: Groszmann Irén • ap: Grosz Gábor • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Éliásné • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. 274
Grosz Endre • an: Groszmann Irén • ap: Grosz Gábor • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Grosz Endre • an: Berger Gizella • ap: Grosz Jenõ • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Grosz Ernõ • an: Sonnenschein Hermin • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 23,5 év • hh: musz • af: YVA Grosz Etel = Klein Ede • an: Weisz Mária • ap: Grosz Márton • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Évi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Gábor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Gábor Ernõné *Groszmann Irén • szh: – • an: Schvartz Paula • ap: Groszmann Lajos • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz György • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Grosz Jakab = Kerpner Irén • an: Sonnenschein Hermin • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 29 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Grosz Jakabné *Kerpner Irén • an: – • ap: Kerper N. • szh: Bercel • ék: 26 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: YVA Grosz Jenõ • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Grosz Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Lipót • an: – • ap: – • szh: Cigányóc • ék: 62 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Grosz Lipótné • an: – • ap: – • szh: Pásztó • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Grosz Margit • an: Sonnenschein Hani • ap: Grosz Lipót • szh: – • ék: 25 év • hé: 1944 • af: anyakönyv Grosz Miksa = N. Zahava • an: N. Eszter • ap: Grosz Ábrahám • szh: Nyitra • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosz Miksáné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosz Pinkász • an: Klein Nelli • ap: Grosz Benjá-
min • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grosz Pinkászné *Steinberger Gizella • an: Ferencz Mária • ap: Steinberger Izsák • szh: – • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Salamon = Kohn Rozália • an: Steinberger Gizella • ap: Grosz Pinkász • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Salamonné *Kohn Rozália • an: Fógel Teréz • ap: Kohn Jenõ • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Vilmos • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Groszberger Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Groszman Béla • an: Schäffer Erzsébet • ap: Groszman Ernõ • szh: – • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Groszman Ernõné *Schäffer Erzsébet • an: Liplich Teréz • ap: Schäffer Ignác • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Groszmann István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Groszmann József • an: – • ap: – • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Groszmann Julianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Groszmann Lajos = Weinstock Fáni • an: Bogár Franciska • ap: Groszmann Adolf • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Groszmann Lajosné *Weinstock Fáni • an: Moskovits Jetti • ap: Weinstock Móric • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Groszmann Lászlóné • an: – • hh: – • af: St. eml. Grün József = Ébert Jeanette • an: – • ap: Grün Sámuel • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grün Józsefné *Ebert Jeanette • an: Steiner Ernesztina • ap: Ebert Ferenc • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grün Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Grünfeld József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Judit • an: Guttmann Edit • ap: Grünfeld Lajos • szh: Salgótarján • ék: 5 év • af: lev. dok. Grünfeld Lajosné *Guttmann Edit • an: N. Piroska • ap: Guttmann Éliás • szh: Putnok • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünfeld Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Mártonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Rózsi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünfeld Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünhut Mátyás = Fuchs Berta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünhut Mátyásné *Fuchs Berta • af: St. eml. Grünwald Dezsõ = Steiner Lenke • an: Reinitz Piroska • ap: Grünwald Sámuel • szh: Salgótarján? • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünwald Dezsõné *Steiner Lenke • an: Friedmann Helén • ap: Steiner Sámuel • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünwald Erika • an: Erdõs Aranka • ap: Grünwald László • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünwald Judit • an: Erdõs Aranka • ap: Grünwald László • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünwald László = Erdõs Aranka • an: Reinitz Piroska • ap: Grünwald Sámuel • szh: Arnót • ék: 40 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Grünwald Lászlóné *Erdõs Aranka • an: – • ap: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünwald Mária • an: Erdõs Aranka • ap: Grünwald László • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünwald Mózesné *Rauchwerger Erzsébet • an: Gestetner Eugénia • ap: Rauchwerger Nátán • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünwald Nándor • an: Rauchwerger Erzsébet • ap: Grünwald Mózes • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünwald Sámuelné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grünwald Veronika • an: Steiner Lenke • ap: Grünwald Dezsõ • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 275
Gutfreund Antalné *Fleismann Irén • an: Seltzer Hermina • ap: Fleismann Miksa • szh: Salgótarján • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gutfreund Katalin • an: Fleismann Irén • ap: Gutfreund Antal • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gutfreund Mária • an: Fleismann Irén • ap: Gutfreund Antal • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gutfreund Zsuzsanna • an: Fleismann Irén • ap: Gutfreund Antal • szh: Budapest • ék: 16,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Guttesmann Volfné *Weisz Cecília • an: Marmonstein Frida • ap: Weisz Éliás • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Guttmann Gyula • an: – • ap: • hh: – • af: St. eml. Guttmann Gyuláné • an: – • ap: • hh: – • af: St. eml. Guttmann Mátyás = N. Lia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Guttmann Mátyásné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Guttmann Sándor • an: Landeszmann Berta • ap: Guttmann Mátyás • szh: Salgótarján • ék: 32,5 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Haás D. Árminné *Lusztig Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haás János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Haás Zelma/Sára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Háber Miklós • an: Gescheit Jolán • ap: Háber Sándor • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Háber Sándorné *Gescheit Jolán • an: Barok Paula • ap: Gescheit József • szh: Salgótarján • ék: 28? év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA X „Gescheit Jolán fûszer- és vegyeskereskedõ. Salgótarjánban született. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett, 1931-ben lett önálló kereskedõ. Atyja és Soma bátyja részt vett a világháborúban. Férje: néhai Háber Sándor. Egy gyermeke: Miklós.” Hadel Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Harmat Árpádné *Felbert Irma • an: – • ap: – • szh: Trencsén • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hartmann Hidas Dezsõné *Barok Erzsébet • an: Lemberger Teréz • ap: Barok József • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 276
Hauer Benõ • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer Edit • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hauer Eszter • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer Gizella • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer Hermanné *Rauchwerger Rozália (Rózsi)• an: Gestetner Eugénia • ap: Rauchwerger Nátán • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer Ilona • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer László • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hauer Lõrinc • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Hauer Lõrincné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hauer Nándor • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hauer René • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hauer Sándor • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hauer Sarolta • an: Rauchwerger Rózsi • ap: Hauer Herman • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hecht Ábrahám = Braun Blanka • an: N. Ida • ap: Hecht Zeev • szh: Galgóc • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Hecht Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hecht Adolfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hecht Béla • an: Braun Janka • ap: Hecht Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hecht Dezsõ = Braun Janka • an: Braun Blanka • ap: Hecht Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 36 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hecht Edit • an: Braun Janka • ap: Hecht Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Hecht Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hecht Jakabné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Hecht József • an: Braun Blanka • ap: Hecht Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 22 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Hecht Jutka • an: Braun Janka • ap: Hecht Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • af: lev. dok. Hecht Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hecht Miksa • an: Braun Janka • ap: Hecht Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hh: – • af: lev. dok. Hecht Nándor • an: Braun Blanka • ap: Hecht Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 38 év • hé: – • hh: – • af: YVA Hecht Rózsi • an: Braun Blanka • ap: Hecht Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: – • hh: – • af: YVA Herczog Ede = Fazekas Anna • an: Stork Rozália • ap: Herczog Dávid • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herczog Edéné *Fazekas Anna • an: Deutschlauter Emma • ap: Fleischmann Ignác • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hermann Gyula • an: Egri Ilona • ap: Hermann Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Hermann Zoltán = Egri Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hermann Zoltánné *Egri Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Herskovics Ágnes • an: Sonnenschein Elza • ap: Herskovics Ernõ • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Herskovics Ernõ • an: – • ap: – • hé: – • af: St. eml. Herskovics Ernõné *Sonnenschein Elza • an: N. Eszter • ap: Sonnenschein Dávid • szh: – • ék: 31 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Herstik Elza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Herstik Khája • an: Frankfurter Rivka • ap: Herstik Lázár • ék: 21 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Herstik Lázár = Frankfurter Rivka • an: N. Rozália • ap: Herstik Mór • szh: Majszin • ék: 54 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Herstik Lázárné *Frankfurter Rivka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Herzog Ede • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Hochhauser Ernõ • an: Leitner Zsófia • ap: Hochhauser Károly • szh: Salgótarján • ék: 27 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Hochhauser Károly = Leitner Zsófia • an: Schwarcz Milcsi • ap: Hochhauser Salamon • szh: Pásztó • ék: 50/63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Hochhauser Károly bútorkereskedõ 1881-ben született Pásztón. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. Mint segéd nyolc éven keresztül munkálkodott. 1907 óta Salgótarjánban bútorkereskedõ. Felesége: Leitner Zsófia, három gyermeke van.” Hochhauser Károlyné *Leitner Zsófia • an: Herczeg Fáni • ap: Leitner József • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Aladárné, özv. *Ungár Anna • an: Bauer Gizella • ap: Ungár Miksa • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Árminné, özv. *Jelinek Laura • an: Pollák Sarolta • ap: Jelinek Alajos • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Emil = Widder Gizella • an: Keszler Anna • ap: Hoffman Bernát • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman Emilné *Widder Gizella • an: Lõwy Mária • ap: Widder Miksa • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hoffman György • an: Mahler Rozália • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 26 év • hh: musz • af: YVA Hoffman Imre • an: Ungár Anna • ap: Hoffman Aladár • szh: – • ék: 24 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Hoffman Imre • an: Widder Gizella • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 29 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Horovitz Bernátné *Bauwöhl Rebeka • an: – • ap: – • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horovitz Berta • an: Bauwöhl Rebeka • ap: Horovitz Bernát • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Horovitz Ilona • an: Bauwöhl Rebeka • ap: Horovitz Bernát • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Hönigsberg Lea Khana • ap: Hönigsberg Simon • szh: Salgótarján • ék: 44 év • hh: dep. • af: YVA Hutterer Adolfné *Rosenberg Emília • an: Steiner Anna • ap: Rosenberg Sándor • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Hutterer Hilda • an: Rosenberg Emília • ap: Hutte277
rer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Hutterer Márta • an: Rosenberg Emília • ap: Hutterer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Igaz Ernõ • an: Weisz Cecília • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Igaz György • an: Weisz Cecília • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Irom Aladárné *Klein Ilona • an: Lusztig Mária • ap: Klein Samu • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Irom Emil • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom Gizella • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom Imre • an: Wohl Mária • ap: Irom Mózes • szh: Salgótarján • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Irom Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom Klári • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom Mór/Mózesné *Wohl Mária • an: Schwarcz Kornélia • ap: Wohl Izidor • szh: – • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Irom Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Irom Zoltán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Jakobovics Ábrahám = Kálmán Karolin • an: N. Henja • ap: Jakobovics Juda • szh: Kárpátalja • ék: 48 év • hé: – • hh: – • af: YVA Jakobovics Jakov • an: Kálmán Karolin • ap: Jakobovics Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 18 év • hé: – • hh: – • af: YVA Jakobovics Mendel • an: N. Brendel • ap: Jakobovics Joel • szh: Balassagyarmat • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Jeager Márkusné *Lõwy Lotta • an: Krausz Johanna • ap: Lõwy Lipót • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv József Bertalan = Irom Izabella • af: St. eml. József Bertalanné *Irom Izabella • af: lev. dok. József Edit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kácser Dezsõ • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. 278
Kácser Ignác • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Kácser Ignácné • an: – • ap: – • szh: Vác • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Kácser Sándor • an: Klein Etel • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kahán Anika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kahán Himir • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kahán Kálmán = Silberstein Aranka • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra... Kahán Kálmánné *Silberstein Aranka • an: N. Adél • ap: Silberstein Cvi Dov • szh: Mándok • ék: 34 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kahán Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kahán Mihályné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kahán Piroska • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kahán Szerén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kainer Mórné *Salczer Rozália • an: Deutsch Rozália • ap: Salczer Adolf • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kalmár Mór • an: Mózes Jetti • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Kardos Adél, dr. • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Kardos Lica • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kaufman Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: 33 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra... Kelemen Zoltánné, dr. • an: – • ap: – • af: St. eml. Kelemen Zsuzsi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Keller Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Keller Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Keller Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Keller Sándor = N. Sára • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 59 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Keller Sándorné *N. Sára • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 57 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Kemény Imre, dr. = Domán Edit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Kemény Imréné, dr. *Domán Edit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kemény Kató • an: Domán Edit • ap: Kemény Imre, dr. • szh: Salgótarján • ék: 2 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kerpel Albert • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Gabriella • an: Gestettner Elza • ap: Kerpel Gyula • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kerpel Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Jenõ • an: Gestettner Elza • ap: Kerpel Gyula • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • af: lev. dok. Kerpel Judit • an: Gestettner Elza • ap: Kerpel Gyula • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hh: – • af: lev. dok. Kerpel Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kerpel Lia • an: Gestettner Elza • ap: Kerpel Gyula • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kerpel Pál • an: Gestettner Elza • ap: Kerpel Gyula • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hh: – • af: lev. dok. Keszler Árpád = Pfeifer Regina • an: Himler Betti • ap: Keszler Jakab • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Árpádné *Pfeifer Regina • an: – • ap: Pfeifer Emánuel • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Bertalan • an: Pfeifer Regina • ap: Keszler Árpád • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Erzsébet • an: Heller Irma • ap: Keszler Mátyás • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Karolin • an: Pfeifer Regina • ap: Keszler Árpád • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Lea • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Keszler Lili • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Keszler Margit • an: Pfeifer Regina • ap: Keszler
Árpád • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Keszler Mátyásné *Heller Irma • an: Weiner Regina • ap: Heller Miksa • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kiss Györgyné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kiss János • an: Spitzer Terézia • ap: Kiss Ferenc • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kiss Marika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kivovics Jenõ = Grünfeld Ilona • an: Kácser Johanna • ap: Kivovics József • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Klein Árminné, özv. *Tausz Mária • an: Klein Júlia • ap: Tausz Jónás • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Edéné, özv. *Grosz Etel • an: Weisz Mária • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 61 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Klein Eszter • an: N. Mirjam • ap: Klein Merle • szh: – • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Gáborné *Grün Rozália • an: Ébert Janette • ap: Grün József • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Gézáné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Klein Henrik • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 58 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Klein Henrik szikvízgyáros 1886-ban született Salgótarjánban. Mint vaskereskedõ mûködött, majd 1924 óta szikvízgyáros. A világháborúban az orosz fronton küzdött. Kitüntetései: ezüst érem, koronás vaskereszt.” Klein Henrikné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Hermanné *Schwarcz Rozália • an: Popper Júlia • ap: Schwarcz Fábián • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Klein Ignác = Hirsch Klára • an: Schlesinger Száli • ap: Klein Sámuel Gábor • szh: – • ék: 43 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein L. Márkus = Link Rozália • an: Toschen Berta • ap: Klein Bernát • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein L. Márkusné *Link Rozália • an: Morgenstern Amália • ap: Link József • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Lajos = Haupt Hermina • an: – • ap: – • szh: – • ék: 58 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA 279
Klein Lajosné *Haupt Hermina • an: Jónás Mária • ap: Haupt József Benjámin • szh: Cserhátszentiván • ék: 56 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Magda • an: Haupt Hermina • ap: Klein Lajos • szh: Salgótarján • ék: 18 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Miklós • an: Grün Rozália • ap: Klein Gábor • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Miklós = Tóth Mária • an: Goldmann Regina • ap: Klein Jenõ • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Klein Miksa, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Miksáné, dr. *Kretsch Erzsébet • an: Lusztig Margit • ap: Kretsch Lajos • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Péter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klein Zoltán = Fejõs Piroska • an: Fried Rozália • ap: Klein Lajos • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohl Jakabné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohl Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Adél • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Alice • an: Feuerstein Berta • ap: Kohn Gyula • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Bertalanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Endre • an: N. Irén • ap: Kohn Ferenc • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Ferencné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Gábor András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Gyuláné *Feuerstein Berta • an: Klein N. • ap: Feuerstein Ábrahám • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Lipót = Bellák Lina • an: Lerner Karolina • ap: Kohn Dávid • szh: – • ék: 86 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Lipótné *Bellák Lina • an: Haás Anna • ap: Bellák Lipót • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 280
Kohn Márta • an: Bellák Lina • ap: Kohn Lipót • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kohn Mihály • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Oszkárné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kohn Tibor • an: Feuerstein Berta • ap: Kohn Gyula • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Korn György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Korn István = Gádor Rozália • an: – • ap: – • szh: Hatvan • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Korn Istvánné *Gádor Rozália • an: N. Ilka • ap: Gádor Miksa • szh: Salgótarján • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kornis Ignácné és két fia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Anikó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Dezsõ = Biheller Sarolta • an: Gelb Lujza • ap: Kovács Lipót • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Kovács Ildikó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Kovács Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Imréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kovács Nándor = Grünfeld Rozália • an: Gelb Lujza • ap: Kovács Lipót • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Krausz Ervin • an: Klein Margit • ap: Krausz Jenõ • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krausz Jenõ = Klein Margit • an: N. Julianna • ap: Krausz Manó • szh: Budapest • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Krausz Jenõné *Klein Margit • an: Weisz Ráchel • ap: Klein Jakab • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kretsch Ferenc • an: Lusztig Margit • ap: Kretsch Lajos • szh: Salgótarján • ék: 37 év • hh: – • af: YVA Kretsch Imre, dr. • an: Lusztig Margit • ap: Kretsch
Lajos • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kretsch Sándor • an: Lusztig Margit • ap: Kretsch Lajos • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Krieger Andorné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Kürschner Ernõ = Weisz Malvin • an: Rochsinger Lina • ap: Kürschner Pál • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kürschner Ernõné *Weisz Malvin • an: Knopfler Emília • ap: Weisz Salamon • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv László Ágnes • an: Sonnenschein Margit • ap: László Imre • szh: Salgótarján • ék: 12 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA László Géza = Steinberger Aranka • an: Schwarcz Rozália • ap: Léderer Ármin • szh: – • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv László Gézáné *Steinberger Aranka • an: N. Gizella • ap: Steinberger Pinkász • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv László Imre • an: Steinberger Aranka • ap: László Géza • szh: – • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv László Imréné *Sonnenschein Margit • an: Berger Katalin • ap: Sonnenschein Károly • szh: Salgótarján • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA László Rozália • an: Steinberger Aranka • ap: László Géza • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Laufer Márton, dr. • an: Zahler Stella • ap: Laufer Samu, dr. • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Laufer Samu, dr. = Zahler Stella • an: Schvartz Mária • ap: Laufer Lõrinc • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Laufer Samuné, dr. *Zahler Stella • an: Friedmann Gizella • ap: Zahler Adolf • szh: – • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lauter Farkas = Weisz Júlia • an: Schönfeld Rozália • ap: Lauter Jakab • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lauter Farkasné *Weisz Júlia • an: – • ap: Weisz Gábor • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lauter Márta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lauter Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Lauter Pálné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lauter Veronika • an: Altmann Erzsébet • ap: Lauter Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lauter Zoltán • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Lauter Zoltánné *Altmann Erzsébet • an: Klein Matild • ap: Altmann Dávid • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Léderer Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Léderer Gézáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Léderer Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lengyel Gyuláné *Österreicher Milka • an: Lõwy Rozália • ap: Österreicher Herman • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ligeti Ferencné *Steiner Hermin • an: N. Ilona • ap: Steiner Leó • szh: – • ék: 74 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Löffler Aladár • an: Fuchs Fanni • ap: Löffler László • szh: Salgótarján • ék: 10 év • hh: – • af: lev. dok. Löffler Károly • an: Fuchs Fanni • ap: Löffler László • szh: Salgótarján • ék: 10 év • hh: – • af: lev. dok. Löffler Lászlóné *Fuchs Fáni • an: Gurst Júlia • ap: Fuchs Péter • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Löffler Tibor • an: Fuchs Fanni • ap: Löffler László • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hh: – • af: lev. dok. Lõrincz Ágnes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõrincz Izidorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwinger János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwinger Lászlóné *Ehrenfeld Anna • an: Goldberger Anna • ap: Ehrenfeld Miksa • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Lõwy Ágnes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwy Aliz • an: Klein Borbála • ap: Lõwy Ferenc • szh: Salgótarján • ék: 7,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Béláné *Cserháti Gizella • an: Laufer Berta • ap: Cserháti László • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 281
Lõwy Ernõ • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: Budapest • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Ferenc = Klein Borbála • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Ferencné *Klein Borbála • an: – • ap: – • szh: – • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Lõwy Imre • an: Cserháti Gizella • ap: Lõwy Béla • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwy Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwy Kornélia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lõwy Márton = Protovin Etel • an: Krausz Johanna • ap: Lõwy Lipót • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Mártonné *Protovin Etel • an: Reiner Rozália • ap: Protovin Sámuel • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lõwy Rezsõ • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: Losonc • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Lõwy Rezsõ kereskedõ 1899-ben született Losoncon. Iskoláit Besztercebányán végezte el. 1926 óta önálló kereskedõ Salgótarjánban. Részt vett a világháborúban, mint hadapród szerelt le.” Lõwy Simonné *Gerson Karolin • an: Schönwald Hani • ap: Gerson János • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lukács Béla • an: – • ap: – hé: – • hh: – • af: St. eml. Lukács István • an: Glück Szidónia • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 33 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Lukács Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Lusztig Dezsõné *Grosz Olga Gitl • an: N. Malka • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Lusztig Miklós, dr. = Geréb Ilona • an: Weisz Julianna • ap: Lusztig Farkas • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lusztig Miklósné, dr. *Geréb Ilona • an: Fischer Regina • ap: Geréb Ármin • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Mariján Herman/Árminné *Grosmann Rozália • an: N. Betti • ap: Grosmann Ábrahám • szh: Salgótarján • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA 282
Mariján Károly • an: Grosmann Rozália • ap: Mariján Herman/Ármin • szh: – • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Mariján Zoltán/Shlomo? • an: Grosmann Rozália • ap: Mariján Herman/Ármin • szh: – • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Markovics Béla = Bárdos Olga • an: – • ap: – • szh: Máramaros • ék: 49 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Markovics Béláné *Bárdos Olga • an: N. Mirjam • ap: Bárdos Ernõ • szh: Budapest • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Márkusz Mihályné *Österreicher Franciska • an: Lõwy Rozália • ap: Österreicher Herman • szh: – • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Márkusz Piroska • an: Österreicher Franciska • ap: Márkusz Mihály/Miksa • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Márkusz Viola • an: Österreicher Franciska • ap: Márkusz Mihály/Miksa • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Marosi György • an: Lõwy Ilona • ap: Marosi Imre • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Marosi Imre = Lõwy Ilona • an: Eckstein Katalin • ap: Marosi Adolf • szh: – • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Marosi Imréné *Lõwy Ilona • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Marosi Olga • an: Lõwy Ilona • ap: Marosi Imre • szh: Salgótarján • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: YVA Mayer Károly • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Mayer Károlyné *Gyárfás Jolán • an: N. Marianna • ap: Mayer Géza • szh: Gyõr • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Medvei Vilmosné *Breuer? Olga • an: N. Mária • ap: Breuer? Fülöp • szh: Losonc • ék: 65 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Moskovics Borbála • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Müller Ferenc • an: Morvai Klára • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Nagy József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Nernel Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 31 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra... Netzer Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Netzer Adolfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Neumann Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Orosz Zoltán • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Orosz Zoltánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Österreicher Hermanné *Blumenthál Lívia • an: – • ap: – • szh: – • ék: 85 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Dezsõ • an: Schwarcz Rozália • ap: Paszternák Sándor • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Glória • an: Lõwy Rozália • ap: Paszternák Vilmos • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Paszternák György • an: Weinberger Blanka • ap: Paszternák Oszkár • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Klára • an: Schwarcz Rozália • ap: Paszternák Sándor • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Mária Éva • an: Weiner Klára • ap: Paszternák Sándor, dr. • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Mórné *Paszternák Mária • an: – • ap: Paszternák Ignác • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Oszkárné *Weinberger Blanka • an: Bley Malvin • ap: Weinberger Simon • szh: – • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Sándor = Schwarcz Rozália • an: Paszternák Mária • ap: Paszternák Mór • szh: Salgótarján • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Sándorné *Schwarcz Rozália • an: Steiner Cecília • ap: Schwarcz Márk • szh: Salgótarján • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Sándorné, dr. *Weiner Klára • ap: Weiner Zsigmond • an: Deutsch Fanni • szh: Mezõberény • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Valéria • an: Lõwy Rozália • ap: Paszternák Vilmos • szh: Salgótarján • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Vilmos = Lõwy Rozália • an: Paszternák Mária • ap: Paszternák Mór • szh: Salgótarján • ék: 44 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Paszternák Vilmosné *Lõwy Rozália • an: Gerson Karolin • ap: Lõwy Simon • szh: Losonc/Salgótar-
ján • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pável Ágnes • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pável Edit • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pável Endréné = Rosenberg Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pável Henrikné = Zöldhelyi Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pável Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pável Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pável László • an: Rosenberg Erzsébet • ap: Pável Endre • szh: Salgótarján • ék: 4 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pável László • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 7 év • af: lev. dok. Pável Marika/Marianna • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pável Miklós • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Pável Tibor • an: Zöldhelyi Erzsébet • ap: Pável Henrik • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hh: – • af: lev. dok. Pável Zsuzsa • an: Rosenberg Erzsébet • ap: Pável Endre • szh: Salgótarján • ék: 5 év • af: lev. dok. Perlmutter Adolf • an: – • ap: – • szh: Nyírtas • ék: 75 év • hé: 1944 • hh: – • af: lev. dok. Perlmutter Eszter/Edit • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 3 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Perlmutter Illés • an: Perlmutter Borbála? • ap: Perlmutter Mór? • szh: Lengyelország • ék: 26 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Perlmutter Izabella • an: Perlmutter Borbála • ap: Perlmutter Mór • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Perlmutter Jenõ • an: Perlmutter Borbála • ap: Perlmutter Mór • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Perlmutter Mórné *Perlmutter Borbála • an: Glück Mária • ap: Perlmutter Izidor • szh: Makó • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Perlmutter Vilmos • an: Perlmutter Borbála • ap: Perlmutter Mór • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. 283
Perlmutter Zoltán • an: – • ap: – • szh: Drégelypalánk • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Péter Adolfné *Schwarcz Rozália • an: Winternitz Mária • ap: Schwarcz Ignác • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Pfeifer Manóné *Schwarcz Aranka • an: Krausz Katalin • ap: Schwarcz Ferenc • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Polacsek Józsefné *Fuchs Mária • an: N. Julianna • ap: Fuchs Pinkász • szh: Salgótarján • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Polgár György • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Pollák Dezsõné *Schneider Irén • an: Hevesi Eleonóra • ap: Schneider Gábor • szh: Salgótarján • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Pollák Ibolya • an: Schneider Irén • ap: Pollák Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 15 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Pollák Tibor • an: Schneider Irén • ap: Pollák Dezsõ • szh: Salgótarján • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Protovin Sámuelné, özv. • an: – • ap: – • af: lev. dok. Protovin Zoltánné *Rinder Magda • an: Freilcick? Sarolta • ap: Rinder Henrik • szh: – • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Purjesz Antal • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Purjesz Antalné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rainer György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rainer Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rainer Zoltánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Raschofszky Gyula, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Raschofszky Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rauchwerger Dávid • an: Kohn Regina • ap: Rauchwerger Mór • szh: Salgótarján • ék: 21 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rauchwerger Dávidné *N. Sifra • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rauchwerger Jenõ = Schiffer Olga • an: Kohn Regina • ap: Rauchwerger Mór • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rauchwerger Jenõné *Schiffer Olga • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. 284
Rauchwerger Manci • an: Kohn Regina • ap: Rauchwerger Mór • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rauchwerger Mór = Kohn Regina • an: N. Taube • ap: Rauchwerger Mordeháj • szh: Várna • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rauchwerger Nátánné *Gestetner Zseni • an: Kohn Szidónia • ap: Gestetner Sámuel • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rauchwerger Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Redlich Fáni • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Redlich Sarolta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Debora • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Hane • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Hédi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Ignácné *Herstik Lili/Cecília • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reich Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reichenberg Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reichenberg Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reichnitz Dezsõné • an: – • ap: – • af: St. eml. Reif Pál • an: Taub Berta • ap: Reif Simon • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Reif Simon = Taub Berta • an: Bodor Mária • ap: Reif Mór • szh: – • ék: 63 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reif Simonné *Taub Berta • an: Büchler Malvin • ap: Taub Simon • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Reiner Boris • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reiner Fáni • an: N. Jozefin • ap: – • szh: Budapest • ék: 39 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Reiner Mór • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Reiner Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Révész Béláné *Rusznyák Ilona • an: Grünwald Terézia • ap: Rusznyák Sámuel • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Révész Hugó, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenberg Edit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Adolf • an: Fischer Regina • ap: Rosenberg Henrik • szh: Salgótarján • ék: 32 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Rosenberg Ági/Etel • an: Protovin Szeréna • ap: Rosenberg Barna • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Áron • an: Fischer Regina • ap: Rosenberg Henrik • szh: Salgótarján • ék: 15 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Barnáné *Protovin Szeréna • an: Kohn Fáni • ap: Protovin Ferenc • szh: Mátranovák • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenberg Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: 69 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Rosenberg Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Elza • an: – • ap: Rosenberg N. • szh: Salgótarján? • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: St. eml. éd lev. dok. Rosenberg Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Évi • an: Protovin Szeréna • ap: Rosenberg Barna • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Henrik • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Henrikné *Fischer Regina • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Hermanné *Klein Blanka • an: – • ap: Klein Moshe • szh: Balassagyarmat • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Hugó • an: Goldstein Lujza • ap: Rosenberg Ignác • szh: Salgótarján • ék: 38 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Rosenberg Ignác = Goldstein Lujza • szh: Salgótarján • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenberg Ignácné *Goldstein Lujza • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Rosenberg Judit • an: Protovin Szeréna • ap: Rosenberg Barna • szh: Salgótarján • ék: 12 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg László • an: Klein Blanka • ap: Rosenberg Herman • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Leó • an: Steiner Anna • ap: Rosenberg Sándor • szh: Salgótarján • ék: 23 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rosenberg Márta • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Mojse • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Péter • an: Klein Blanka • ap: Rosenberg Herman • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Ráchel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenberg Samuné • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenberg Sándor • an: N. Malka • ap: Rosenberg Herman • szh: Nemti • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenberg Sándor • an: Goldstein Lujza • ap: Rosenberg Ignác • szh: Salgótarján • ék: 27 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Rosenberg Sándorné *Steiner Anna • an: N. Teréz • ap: Steiner Ignác • szh: Gyöngyös • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenbluth Izsák Lévi = N. Saindi • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: YVA Rosenczweig György • an: Steiner Ilona • ap: Rosenczweig Jenõ • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenczweig Herman • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenczweig Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenczweig Jenõ = Steiner Ilona • an: – • ap: – • szh: Pápa • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rosenczweig Jenõné *Steiner Ilona • an: Friedmann Helén • ap: Steiner Sámuel • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenczweig Judit • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rosenczweig Katalin • an: Steiner Ilona • ap: Rosenczweig Jenõ • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 285
Rosenczweig László • an: Steiner Ilona • ap: Rosenczweig Jenõ • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenczweig Miklós • an: Steiner Ilona • ap: Rosenczweig Jenõ • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenczweig Róbert • an: Steiner Ilona • ap: Rosenczweig Jenõ • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenthal Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenthal Dávidné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rosenthal Edit • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 19 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rosenthal Ferenc • an: Kohn Jolán • ap: Rosenthal N. • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Rosenthal Márta? • an: Blau Leonóra • ap: Rosenthal Szélig • szh: Salgótarján • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenthal Szélig = Blau Leonóra • an: N. Lea • ap: Rosenthal Jakab • szh: Sajószentpéter • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenthal Széligné *Blau Leonóra • an: N. Khája Sur • ap: Blau Mordeháj • szh: Ózd • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Róth Emilné *Bógenglück Ilona • an: Mannheim Margit • ap: Bógenglück Jakab • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rõmer György • an: – • ap: Rõmer Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 22 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rõmer Hermanné* Reinfeld Etel/Hermin • an: Glázer Rozália • ap: Reinfeld Salamon • szh: Szécsény • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rõmer Zoltánné *Klein Mária • an: Glázer Leóna • ap: Klein Jakab • szh: Szécsény • ék:5 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rubinstein Gábor • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rusznyák Gáborné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rusznyák Ilus • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rusznyák Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rusznyák Stefánia • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Salamon Lázár • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. 286
Salamon Léviné *Grünfeld Zseni • an: Grün Éva • ap: Grünfeld Lajos • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schächter Jenõ és három bajtársa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: St. eml. Scharner Anna • an: – • ap: – • hh: dep. • af: lev. dok. Schlesinger Alfréd • an: Pollák Julianna • ap: Schlesinger Dániel • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Benjámin • an: Pollák Julianna • ap: Schlesinger Dániel • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Dániel = Pollák Julianna • an: Szussmann Johanna • ap: Schlesinger Ármin • szh: Budapest • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Dánielné *Pollák Julianna • an: Weisz Rozália • ap: Pollák Fülöp • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Gábor • an: Pollák Julianna • ap: Schlesinger Dániel • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schlesinger Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schmidt/Schmidl Anikó/Anna • an: Berczeller Dorottya • ap: Schmidt/Schmidl Ferenc • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schmidt/Schmidl Ferencné *Berczeller Dorottya • an: Kritzler Berta • ap: Berczeller Ottó • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schmidt/Schmidl Ottó • an: Berczeller Dorottya • ap: Schmidt/Schmidl Ferenc • szh: – • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schoffan Ágnes • an: Klein Erzsébet • ap: Shoffan Nándor • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schoffan Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schoffan László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schoffan Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schoffan Nándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schoffan Sománé • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Schönberger István • an: Klein Aranka • ap: – • szh: Budapest • ék: 37 év • hé: 1945 • hh: musz • af: Béke poraikra... Schönfeld Aliz • an: Klein Júlia • ap: Schönfeld Zoltán • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Schönfeld Gyöngyi • an: Klein Júlia • ap: Schönfeld Zoltán • szh: Salgótarján • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schönfeld Zoltán = Klein Júlia • an: Hoffman Rozália • ap: Schönfeld Jakab • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schönfeld Zoltánné *Klein Júlia • an: Tausz Mária • ap: Klein Ármin • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schreiber Béla = Rosenberg Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schreiber Béláné *Rosenberg Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schreiber Dávid • an: N. Anna • ap: Schreiber Sámuel • szh: Salgótarján • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schreiber Ervin • an: Rosenberg Margit • ap: Schreiber Béla • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schreiber Ignác • an: N. Eszter • ap: Schreiber Akiva • szh: Cigánd • ék: 32 év • hh: dep. • af: YVA Schreiber Ignácné *Rosenberg Baba • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hh: dep. • af: YVA Schreiber Jakab = Zinger Rozália • an: – • ap: Schreiber József • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schreiber Jakabné *Zinger Rozália • an: – • ap: Zinger Márton • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schreiber Mór • an: Rosenberg Margit • hé: – • ap: Schreiber Béla • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hh: – • af: lev. dok. Schreiber Mózes • an: N. Anna • ap: Schreiber Sámuel • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schreiber Ráchel • an: N. Anna • ap: Schreiber Sámuel • szh: Salgótarján • ék: 20 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Schreiber Sámuel • an: N. Sára • ap: Schreiber Dávid • szh: Palesztina • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schreiber Simon • an: Rosenberg Margit • ap: Schreiber Béla • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Dezsõ • an: Weisz Berta • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 47 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schwarcz Edit • an: Kainer Olga • ap: Schwarcz Ferenc • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Edit • an: Pável Ilona • ap: Schwarcz Jó-
zsef • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Ferenc = Kainer Olga • an: Steiner Cecília • ap: Schwarcz Márk • szh: – • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Ferencné *Kainer Olga • an: Salczer Rozália • ap: Kainer Mór • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz György • an: Kohn Olga • ap: Schwarcz Herman • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Herman = Kohn Olga • an: Winternitz Mária • ap: Schwarcz Ignác • szh: – • ék: 51 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Hermanné *Friedmann Erzsébet • an: Klein Hani • ap: Friedmann József • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Schwarcz Hermanné *Kohn Olga • an: Barok Paula • ap: Kohn Zsigmond • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Ibolya • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Jakabné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz József • an: Laufer Erzsébet • ap: Schvarcz Zoltán • szh: – • ék: 22 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Schwarcz Józsefné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Katika • an: Fried Gizella/Katalin? • ap: Schwarcz Lipót/Lajos? • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Schwarcz Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Lajosné *Fried Gizella • an: Ádler Rozália • ap: Fried Dávid • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Lipót • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Lipótné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Mária • an: N. Eszter • ap: Schwarcz Áron • szh: Nógrád • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schwarcz Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Samu • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. 287
Schwarcz Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Tibor • an: Keller Blanka • ap: Schwarcz Mór • szh: Salgótarján • ék: 12 év • af: lev. dok. Schwarcz Tibor, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schwarcz Tiborné • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 22 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Schwarcz Zoltán = Laufer Erzsébet • an: – • ap: – • szh: Salgótarján? • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Zoltánné *Laufer Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Andor • ap: Schweitzer Ignác • an: Ulmann Janka • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Artúr • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: – • ék: 17 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Ignác = Ulmann Janka • an: Stern Rozália • ap: Schweitzer Sámuel • szh: Bercel • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv és lev. dok. X Schweitzer Ignác bõrkereskedõ 1891-ben született Nógrádbercelen. Iskolái után atyja mellett kitanulta szakmáját. 1919-ben lett önálló kereskedõ Salgótarjánban. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer súlyosan megsebesült. Kitüntetései: II. osztályú ezüstérem, Károly Csapatkereszt.” Schweitzer Ignácné *Ulmann Janka • an: N. Matild • ap: Ulmann Ármin • szh: Salgótarján • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Jenõ • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: Salgótarján • ék: 11,5 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Schweitzer Lipót • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Lipót/József • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Schweitzer Ottó • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Salamon/Shalom • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • ék: 18 év • hh: dep. • af: YVA és St. eml. 288
Schweitzer Tibor • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schweitzer Veronika • an: Ulmann Janka • ap: Schweitzer Ignác • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Seidner Ignác • an: – • ap: – • szh: – • ék: 61 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Seidner Ignácné *Grosz Jolán • an: Deutsch Margit • ap: Grosz Márton • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Seidner Sámuel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Seidner Sámuelné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Siegel Herman • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Singer Adolfné *Rosenberg Márta • an: N. Nekhama • ap: Rosenberg Sándor • szh: Salgótarján • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Singer Ágnes Erika • an: Rosenberg Márta • ap: Singer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Singer Edit Magda • an: Rosenberg Márta • ap: Singer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Singer Frigyes • an: Rosenberg Márta • ap: Singer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 12,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Singer József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Singer Lenke • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Singer Róbert Meir • an: Rosenberg Márta • ap: Singer Adolf • szh: Salgótarján • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Singer Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Singer Vilmosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Sobel Lajos = N. Margit • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sobel Lajosné *N. Margit • an: N. Regina • ap: N. Fülöp • szh: Morvaország • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sonnenschein Árpád = Kelin? Lili • an: N. Eszter • ap: Sonnenschein Dávid • szh: Salgótarján • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Sonnenschein Dávid • an: – • ap: – • af: St. eml.
Sonnenschein Dávidné *N. Eszter • an: – • ap: – • szh: Salgótarján? • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Sonnenschein Emil • an: Braun Rozália • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 25 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Sonnenschein Éva • an: Klein Lilla • ap: Sonnenschein Árpád • szh: Salgótarján • ék: 12 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Sonnenschein Gábor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Sonnenschein Gáborné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Sonnenschein György • an: Klein Lilla • ap: Sonnenschein Árpád • szh: – • ék: 11 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Sonnenschein Jolán • an: Berger Katalin • ap: Sonnenschein Károly • szh: Salgótarján • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sonnenschein Katalin • an: Klein Lilla • ap: Sonnenschein Árpád • szh: Salgótarján • ék: 12,5 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Sonnenschein Mór • an: – • ap: – • szh: Salgótarján? • hé: 1944 • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Sonnenschein Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Sonnenschein Olga • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Sonnenschein Sándor • an: Klein Lilla • ap: Sonnenschein Árpád • szh: Salgótarján • ék: 11 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Sorger József = Weisz Zisl • an: N. Eszter • ap: Sorger József • szh: Szilvásvárad • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: musz • af: YVA Sorger Józsefné *Weisz Zisl • an: N. Cipora • ap: Weisz Mózes • szh: Pápa • ék: 29 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sperling György = Bergl Krisztina • an: Bélus Anna • ap: Sperling Ignác • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Spielberger Ágnes • an: Szántó Teréz • ap: Spielberger László • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Spielberger Gyula = Hoffman Erzsébet • an: Reinfeld Jeanette • ap: Spielberger József • szh: Salgótarján • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spielberger Gyuláné *Hoffman Erzsébet • an: Widder Gizella • ap: Hoffman Emil • szh: Salgótarján • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spielberger Józsefné *Reinfeld Jeanette • an: N.
Rozália • ap: Spielberger Salamon • szh: Szécsény • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spielberger Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Spielberger Lászlóné *Szántó Teréz • an: Weisz Hanni • ap: Szántó Sándor • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Spielberger Pál • an: Reinfeld Jeanette • ap: Spielberger József • szh: Salgótarján • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Spielberger Tamás • an: Hoffman Erzsébet • ap: Spielberger Gyula • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Spielberger Zoltán, dr. • an: Reinfeld Jeanette • ap: Spielberger József • szh: Salgótarján • ék: 45 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Spitz Imre = N. Lenke • an: N. Anna • ap: Spitz Imre • szh: Budapest • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spitz Imréné *Reichenfeld Ilona • an: – • szh: Körmend • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spitz Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Spitz László • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Spitzer Lajos • an: – • ap: – • szh: Salgótarján? • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: St. eml. és lev. dok. Stein Endre • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 33 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Stein József • an: – • ap: Stein Samu • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: 1943 • hh: musz? • af: YVA Stein Kató/Klára? • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 31 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Stein Miklós • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 17 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Stein Samu • an: N. Antónia • ap: Stein Ede • szh: Királylehota • ék: 57,5 év • hé: 1943 • af: YVA Stein Samuné • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 56 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Steiner Ági • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Steiner Aranka • an: Grünfeld Margit • ap: Steiner Izsó • szh: Salgótarján • ék: 9,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Dezsõ, dr. = Teitelhbaum Anna • an: Klein Cecília • ap: Steiner Sámuel • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Steiner Dezsõné, dr. *Teithelbaum Anna • an: Schvartz Rozália • ap: Teithelbaum Miksa • szh: – • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 289
Steiner Erzsébet • an: Grünfeld Margit • ap: Steiner Izsó • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Henrikné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Steiner Izsó • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Izsó = Grünfeld Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 41 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Steiner Izsóné *Grünfeld Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Jenõ • an: N. Lina Minka • ap: Steiner Manó • szh: Salgótarján • ék: 45 év • hé: – • hh: – • af: YVA Steiner Judit • an: Moskovics Tekla • ap: Steiner Lajos • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Lajos = Moskovics Tekla • an: Klein Cecília • ap: Steiner Sámuel • szh: – • ék: 42 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Steiner Lajosné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Steiner Lili • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Steiner Magda • an: Wohl Margit • ap: Steiner Miklós • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Manó = N. Lina Minka • an: N. Róza • ap: Steiner Lipót • szh: Szuhogy • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Steiner Manóné *N. Lina Minka • an: N. Sára • ap: N. Miksa • szh: Salgótarján • ék: 69 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Steiner Miklós • an: – • ap: – • szh: – • ék: 37 év • hé: – • hh: – • af: YVA Steiner Miklósné *Wohl Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Steiner Nátán, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Steiner Sámuelné *Klein Cecília • an: – • ap: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Sárika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Stössel Flóra • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szabó László Mordeháj • an: N. Eszter Lea • ap: Szabó Oszkár Izrael • szh: Veszprém • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Szalvendy Ödön, dr. = Reinkopf Irén • an: – • ap: – • szh: Karancskeszi • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 290
Szántó Kálmánné *Schvartz Lívia • an: Lengyel Rozália • ap: Schvartz István • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szántó Sándor János • an: Schvartz Lívia • ap: Szántó Kálmán • szh: – • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szántó Sándorné *Weisz Hanni • an: Rosenbaum Teréz • ap: Weisz Péter • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Szauer Andor = Berger Adél • an: Arustein Franciska • ap: Szauer Jakab • szh: Devecser • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szauer Andorné *Berger Adél • an: Freund Anna • ap: Berger Gyula • szh: Somogyszil • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szauer Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szauer Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szauer Edit • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Székely Jakab = Kainer Irén • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Székely Jakabné *Kainer Irén • an: Salczer Rozália • ap: Kainer Mór • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Székely Vera • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Szendló? Sándorné • an: – • ap: • szh: Salgótarján • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szilárd Béla = Kövesi Erzsébet • an: Stiller N. • ap: Schlesinger József • szh: – • ék: 47 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Szilárd Emil • an: N. Paula • ap: Szilárd József • szh: Pásztó • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Szilárd Gabriella • an: N. Erzsébet • ap: Szilárd Béla • szh: Budapest • ék: 16 év • hé: – • hh: – • af: YVA Szóbel Lajos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szóbel Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szoffer Éva • an: Schreiber Lina • ap: Szoffer Miklós • szh: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szoffer Miklós = Schreiber Lina • an: – • ap: Szoffer Jakab • szh: Jászó • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szoffer Miklósné *Schreiber Lina • an: Singer Rozália • ap: Schreiber Jakab • szh: – • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szoffer Tibor • an: Schreiber Lina • ap: Szoffer Mik-
lós • szh: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szoffer Vera • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Szûcs Ferenc = Sukó Ilona • an: Miklós Ráchel • ap: Szûcs Mojzes • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Szûcs Lászlóné *Winternitz Klára • an: Bidermann Szida • ap: Winternitz Vilmos • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Takács Antalné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Tauber Dorottya Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Telcs/Telsch Artúr? • an: Braun Olga • ap: Telcs/ Teltsch Dávid • szh: Salgótarján? • ék: 8 év • hh: – • af: lev. dok. Telcs/Telsch Dávid • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Telcs/Telsch Dávidné *Braun Olga • an: N. Mirjam • ap: Braun Kálmán • szh: Salgótarján • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Telcs/Telsch Magda • an: Braun Olga • ap: Telcs/ Teltsch Dávid • szh: Salgótarján • ék: 1 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Telcs/Telsch Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. és lev. dok. Telcs/Telsch Róbert? • an: Braun Olga • ap: Telcs/ Teltsch Dávid • szh: Salgótarján? • ék: 4 év • hh: – • af: lev. dok. Teplánszki Pál = Tentzer Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Teplánszki Pálné *Tentzer Irén • an: N. Regina • ap: Tentzer Fülöp • szh: Morvaország • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Tibor Ágnes • an: – • ap: Tibor Sándor • szh: Salgótarján • ék: 24 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Tibor Ákos, dr. • an: – • ap: Tibor Sándor • szh: Salgótarján • ék: 31 év • hé: 1942 • hh: – • af: YVA Tibor Endre • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Tibor Gyõzõ • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Tibor Sándorné, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Tisch Géza • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Tisch Gyuláné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Tischer Zoltánné *Seidner Borbála Malke • an: N.
Jolán • ap: – • szh: – • ék: 33 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Török Gyula • an: Weisz Lídia • ap: Lõvy Vilmos • szh: – • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Árpád • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Gábor = Schwarcz Rozália • an: – • ap: – • • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Gáborné *Schwarcz Rozália • an: – • ap: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Iván • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Mórné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Pálné *Bógenglück Klára • an: Mannheim Margit • ap: Bógenglück Jakab • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Péter Iván • an: Bógenglück Klára • ap: Ungár Pál • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vida Gábor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Vida Istvánné, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Vinyik Borbála • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • szh: – • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vinyik Dezsõ • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vinyik Erzsébet • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • szh: – • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vinyik Ignác = Fettmann Gizella • an: N. Bila • ap: Vinyik Májer • szh: Szentes • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Vinyik Ignácné *Fettmann Gizella • an: – • ap: – • • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vinyik Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Vinyik Lívia • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vinyik Magda • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 291
Vinyik Tibor • an: Fettmann Gizella • ap: Vinyik Ignác • ék: 6,5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wéber Áron • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wéber Áronné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wéber Simon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weicher Antal = Reich Berta • an: – • ap: – • szh: Lengyelország • ék: 52 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weicher Antalné *Reich Berta • an: – • ap: – • szh: Budapest • ék: 50 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weinberger Sománé, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weinstein Ferencné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weinstock Ferenc = Gescheit Gizella • an: Gescheit Gizella • ap: Weinstock Sándor • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weinstock György • an: Gescheit Gizella • ap: Weinstock Sándor • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weinstock Károly • an: Gescheit Gizella • ap: Weinstock Sándor • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weinstock Sándorné *Gescheit Gizella • an: N. Paula • ap: Gescheit József • szh: Salgótarján • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Weisz András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Bernát • an: N. Zisl • ap: Weisz Salamon Jakab • ék: 43 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Weisz Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Edit • an: Pável Klára • ap: Weisz Jakab • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Weisz György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Gyula = Weiszberger Rozália • an: Kivovics Cecília • ap: Weisz Vilmos • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Weisz Gyuláné *Weiszberger Rozália • an: N. Gitl • ap: N. Mendel • szh: Salgótarján • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Weisz Ibolya • an: Klein Gizella • ap: Weisz Mór • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Imre • an: Pável Klára • ap: Weisz Jakab • szh: Salgótarján • ék: 6 év • hh: – • af: lev. dok. Weisz Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • af: St. eml. 292
Weisz Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Lajosné, özv. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Mórné *Klein Gizella • an: Tausz Mária • ap: Klein Ármin • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Mózes • an: Pável Klára • ap: Weisz Jakab • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hh: – • af: lev. dok. Weisz Tamás • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Vilmos • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Vilmosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszberger Helén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszberger Herman • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszberger Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszberger Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszmann Imre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszmann Imréné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiszmann István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wetzler Miksa = Gutfreund Mária • an: – • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wetzler Miksáné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Widder Ervin • an: Pauncz Etel • ap: Widder Gyula • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Widder Erzsébet • an: Spielberger Karolin • ap: Widder Lajos • szh: – • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Widder Gyula = Pauncz Etel • an: Spielberger Karolin • ap: Widder Lajos • szh: – • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Widder Gyuláné *Pauncz Etel • an: Klein Rozália • ap: Pauncz Márton • szh: – • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Widder Lajosné *Spielberger Karolin • an: Czink Eszter • ap: Spielberger Herman • szh: – • ék: 81 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wiener János • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Wiener Jánosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wilheim János • an: N. Klára • ap: Wilheim Sándor • szh: Salgótarján • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Wilheim Mór = Rosenfeld Jozefin • an: Reinfeld Rozália • ap: Wilheim Sámuel • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wilheim Mórné *Rosenfeld Jozefin • an: Greiner Eszter • ap: Rosenfeld Sámuel • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wilheim Sándorné *Schvarcz Klára • an: – • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Winternitz Vilmosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wohl Ernõ = Keller Rozália • an: N. Helén • ap: Wohl Ábrahám Sámuel • szh: Szerecs • ék: 34 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Wohl Ernõné *Keller Rozália • an: – • ap: – • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wohl László • an: Lõrincz Rozália • ap: Wohl Miklós • szh: Salgótarján • ék: 8 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Wohl Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wohl Péter Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Wohl Sándor • an: Lõrincz Rozália • ap: Wohl Miklós • szh: Salgótarján • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Wohl Tamás • an: Keller Rozália • ap: Wohl Ernõ Izrael • szh: Salgótarján • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Zeidner Ignác • an: – • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 60 év • hé: 1942 • hh: dep. • af: YVA Zollner Ernõ = Stern Szidónia • an: Schlesinger Jozefa • ap: Zollner Zsigmond • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Zollner Ernõné *Stern Szidónia • an: Österreicher Rozália • ap: Stern Móric • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Zöldhelyi Irén • an: N. Rozália • ap: Zöldhelyi Márton • szh: Balmazújváros • ék: 20 év • hé: – • hh: – • af: YVA Zuckermann Ervin Leib • an: Lindler/Fink? Lenke • ap: Zuckermann Izidor • szh: Salgótarján • ék: 7 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Zuckermann Izidor = Lindler/Fink? Lenke • an:
N. Eszter • ap: Zuckermann Simsa Izrael • szh: Sátoraljaújhely • ék: – év • hé: 1945 • hh: – • af: YVA Zuckermann Izidorné *Lindler/Fink? Lenke • szh: Poprád • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Zuckermann Judit • an: Lindler/Fink? Lenke • ap: Zuckermann Izidor • szh: Salgótarján • ék: 9 év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forrás: Pásztor Cecília: Salgótarjáni zsidótörténet. Salgótarján, 2004.; NML IV. 7. c/2. Öi. 987.; NML IV. 454. 20. 7139/1942. 2.; NML V. 183. a) 59. 5209/1940.; NML V. 183. a) 72. 1130/1942.
Somoskõ Somoskõpusztán 1870-ben még nem éltek zsidók. A 691 lakosból 1910-ben is mindössze ketten tartoztak az izraelita felekezethez. A település 887 lakójából 1941-ben mindössze három személyt soroltak a zsidótörvények hatálya alá. Elképzelhetõ, hogy a más adatok alapján somoskõújfalusinak tekintett Klär család, amelynek több tagja szerepel az ismertté vált áldozatok között, valójában itt élt. Forrás: 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Somoskõújfalu Az 1848. évben Klein József és Virtheim Bernát családja élt Somosújfalun (ma: Somoskõújfalu). Elõbbi 54 éves árendás volt, aki a Nógrád megyei Pencen látta meg a napvilágot, nejével, két fiával és két lányával élt egy háztartásban. Virtheim fuvarozásból tartotta el kicsiny családját. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Kohn Gyula a füleki izraelita elemi iskolában tanult, az év végén azonban átiratkozott a helyi elemibe. 1870-ben a község 1153 lakosából 23 fõ, míg 1910ben az 1867 lakosból 42 fõ vallotta magát az izraelita felekezethez tartozónak. 1941-ben 2863-an éltek a településen, közöttük 29 zsidó. A helybeli jegyzõ jelentésébõl tudjuk, hogy 1944-ben összesen 31 személyt deportáltak a köz293
ségbõl: Neumann Árpádot 5, Kohn Jakabot 2, özv. Klär (Klähr) Sándornét 2, Fried Ernõt 4, Rubinstein Sándort 3, Rubinstein Pált 3 és Nádas Mórt 5 családtagjával. Közülük Neumann Árpád feleségének a visszatértérõl van adatunk. Az áldozatok nevét a salgótarjáni mártíremlékmû és a Yad Vashem adatbázisa õrizte meg. SOMOSKÕÚJFALUSI ÁLDOZATOK Fried Ernõ • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Fried Ernõné • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Grosmann Ágnes • an: Fridmann Lenke • ap: Grosmann Ferenc • szh: Somoskõújfalu • ék: 6 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünbaum Sámsonné *Klähr Juliska • an: N. Rebeka • ap: Klähr Jichok • szh: Bocsárlapujtõ • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Klähr Béla • an: Grünbaum Júlia • ap: Klähr Sándor • szh: Somoskõújfalu • hh: musz • af: YVA Klähr Ferenc • an: Grünbaum Júlia • ap: Klähr Sándor • szh: Somoskõújfalu • ék: 25 év • hé: – • hh: – • af: YVA Klähr Pálné • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Klähr Sándorné, özv.*Grünbaum Júlia • an: N. Sára • ap: Grünbaum Ignác • szh: Losonc • ék: 63 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kohn Jakab = Tausz Gizella • an: – • ap: Kohn Ignác • szh: Somokõújfalu • ék: 66 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Kohn Jakab kereskedõ és kocsmáros, Somoskõújfalun született, 1878-ban. Szakmáját apja, néhai Kohn Ignác üzletében sajátította el. Annak halála óta az üzletet – 35 éve – önállóan vezeti. A kocsmában korlátlan italmérési engedélye és trafikja van. Községi képviselõ. A világháborúban az olasz és az orosz fronton szolgált és megsebesült. 2 évig orosz fogságban volt. A kis ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Neje: Tausz Gizella.” Nádas Klári Gyöngyi • an: Fleischmann Márta • ap: Nádas Mór László • szh: Budapest • ék: 11 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Nádas Mór László = Fleischmann Márta • an: Reichenthál Gizella • ap: Neumann Gáspár • szh: Románfalu • ék: 43 év • hé: 1945 • hh: – • af: YVA Nádas Mór Lászlóné *Fleischmann Márta • an: Baumgarten Zsófia • ap: Fleischmann Andor • szh: Budapest • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Neumann Árpád • an: – • ap: – • szh: Borsodná294
dasd • ék: 51 év • hé: – • hh: – • af: St. eml. X „Neumann Árpád kereskedõ és mészáros 1893-ban, Borsodnádasdon született. Iskoláit Somoskõújfalun végezte, melynek elvégzése után a mészárosipart tanulta ki. Majd kereskedõ lett és mint segéd Salgótarjánban és Losoncon dolgozott. 1920-ban pedig Somoskõújfalun önálló kereskedõ lett. Községi képviselõ. A háborúban az orosz és olasz fronton volt és megsebesült. Háromszoros bronz vitézségi érem kitüntetése van. Neje: Kohn Borbála.” Rubinstein Ödön • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Pál • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Pálné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Rubinstein Valéria • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 514. 1. 2890/ 1945.; NML XXIV. 101. 7. 6886/1946.
Szanda Az 1848-as megyei összeírás biztosai mindössze egy négytagú árendás családot találtak a faluban, akik egy fedél alatt éltek izraelita szolgálójukkal. Az 1890-es években a helyi zsidóság lélekszáma harminc fõ fölötti volt, ami az 1930-as évekre öt fõ alá csökkent. 1941-ben a község 1322 lakójából mindössze négyen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. Az 1930-as években a berceli Fischmann Ernõ bérelte itt Teichmann Ferenc közel 200 kh és a Budapesten élõ dr. Osztroluczky Mihály 120 holdas birtokát. Három áldozatot tudtunk azonosítani. Gelbék már évtizedek óta éltek a faluban. Az apa halála után, 1933-ban, fia, József vitte a kereskedést. Õ a háború alatt, a „szerb határ közelében” tûnt el. Féltestvére és mostohaanyja a lágerban haltak meg. Gelb Hermanné nevén Szandán egy lakóház volt. Az Országos Földhitelintézet 1944. szeptember 9-én pályázatot hirdetett több, 100 kh-nál nagyobb mezõgazdasági, valamint 20 kh-nál nagyobb szõlõ és kert (gyümölcs) zsidóbirtok bérletére. A névsorban szerepel Offner Lipót és Pál 498 kh béri és 76 kh szandai birtoka is.
SZANDAI ÁLDOZATOK Gelb Erzsébet • an: Berger Etel • ap: Gelb Hermann • ék: 24 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gelb Hermanné *Berger Etel • an: Berger Cecília • ap: Berger László • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Özv. Gelb Hermanné (szül. Berger Etel) kereskedõ, korcsmáros és mészáros. Elsõ férje, Ungár Vilmos, Mohorán volt kereskedõ. Az I. világháborúban az orosz fronton hõsi halált halt. Néhai Gelb Hermann Szandán volt kereskedõ, és 1933-ban halt meg. Halála óta özvegye és gyermekei vezetik az üzletet.” Gelb József • an: Kohn Teréz • ap: Gelb Hermann • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: musz? • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/2. 986.; Vallási adatok 42.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; 1941. népsz.; Nógrádi Hírlap, 1944. szeptember 9. 4.
Szarvasgede 1848-ban 11 zsidó élt a községben. A családfõk közül Gelb Ignác 1816-ban született, felesége Csécsérõl származott. Tíz esztendeje települtek meg a faluban, ahová az asszony szülõfalujából érkeztek. Négy gyermekük már Gedén jött a világra. Svejcer Károly Pásztón született, 1825-ben. Hatvanéves édesanyjával lakott egy fedél alatt. Egy éve éltek itt, Károly „iczés” kocsmáros volt. Szintén Pásztón jött a világra Móron Ábrahám és neje, akik két évvel azelõtt költöztek a faluba. A családfõ ács foglalkozást ûzött. 1878-ban 5 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. A Schweitzer testvérek: Júlia, Klára, Róza, Gábor és Jenõ magántanulóként Schiff Zsigmond tanító kezei alatt sajátították el az elemi tanulmányokat. A helyi izraelita közösség létszáma sosem haladta meg a 15 fõt, a 20. században pedig tíz alá csökkent. 1941-ben 681-en éltek a faluban, közülük hárman tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között a budapesti Polatsek Tibornak volt itt közel 600 kh-as birtoka. A Yad Vashem mártír-adatbázisában szerepel Ádler Jenõ és Mózes, akik Szarvasgedén születtek, 1905-ben, illetve 1911-ben. Jenõ 1945. március 1-jén,
Sopronbánfalvánál vesztette életét, míg Mózes 1943-ban, Erdély Romániához tartozó részén halt meg. Feltételezésünk szerint már nem szarvasgedei illetõségûnek számítottak. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 988.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.
Szátok Szátokon 1848-ban egyetlen zsidó családot írtak össze. Klain (Klein) Salamon 30 éves kocsmáros és mészáros Nógrádsipeken született. Felesége, a nála kilenc esztendõvel fiatalabb Schmidl Erzsébet szülõhelyét nem ismerjük. Egyéves gyermeküket nevelték, és velük élt Erzsébet 5 esztendõs húga is. Az 1870. évi országos népszámlálás Alsó- és Felsõ-Szátokon összesen 15 izraelitát mutatott ki. A községnek ekkor 504 lakosa volt. Számuk a késõbbi évtizedekben a következõképpen alakult: 1880ban 8, 1890-ben 13, 1900-ban 6, 1910-ben 16, 1920ban 22, 1930-ban 14 izraelita élt itt. 1941-ben 500 lakosa volt a kicsiny településnek, akik közül csak hárman tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között a kétbodonyi Brack Ignácnak 103 kh, a balassagyarmati Kertész Miklósnak 138 kh birtoka volt a falu határában. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Szátokon a már említett Brach-féle földingatlant vették fel a listára. A tereskei körjegyzõ 1945-ben kelt jelentése szerint a községbõl Vollner Fülöpöt és feleségét deportálták. Egy szoba-konyhás ház, két üzlethelyiség, egy másik kétszoba-konyhás ház, továbbá 400 négyszögöl szántó és ugyanennyi szõlõ maradt utánuk. A irat megjegyzi: „Vissza nem tértek.” A YVA-ban találtuk meg fiukat, akit az adatközlõ egyértelmûen idevalósi lakosnak tartott, bár megjegyezte, hogy a háború alatt már Balassagyarmaton élt. Mi az elõbbi közlést figyelembe véve tekintjük szátoki áldozatnak. SZÁTOKI ÁLDOZATOK Vollner Fülöp • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. 295
Vollner Fülöpné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: Bgy. eml. Vollner N. = Brüll Jozefa • an: – • ap: Vollner Fülöp • szh: Szátok • ék: 23 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; Gazdacímtár 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.
Szécsénke Szécsénkén 1848-ban négy zsidó családot írtak öszsze: Pinkász Éliás, Lengyel Jakab, Ágler Farkas és özv. Schneller Jakabné hozzátartozóit. A családfõk közt találunk bõrkereskedõt, egyszerû napszámost, kocsmárost és haszonbérlõt. Pinkász Éliást „becsületesnek”, míg a többieket „jónak” nyilvánították az összeírás készítõi. Elõbbi származott a legtávolabbi vidékrõl, a Szatmár megyei Szentkirályiban látta meg a napvilágot, 52 évvel azelõtt. A felnõttek a környék falvaiban (Kétbodony, Magyarnándor) – illetõleg Ádler Farkas Szolnokabonyban – születtek. Összesen 23 lélek tartozott a közösséghez. 1878-ban 5 iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Éliás Móric, Adolf, Henrik, valamint Schneller Károly és Száli helyben tanult egy magántanítónál. Az 1870. évi országos népszámlálás 9 izraelitát mutatott ki a község 357 lakosa között. Számuk az elkövetkezõ évtizedekben az alábbiak szerint alakult: 1880-ban 12, 1890-ben 8, 1900-ban 7, 1910-ben 6, 1920-ban 9, 1930-ban 8 izraelita élt itt. 1941-ben 415 polgára volt a kicsiny településnek, akik közül mindössze ketten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Schweitzer Henrik kocsmáros és szatócsról van adatunk, aki Romhányban született, 1864-ben. Szüleinél tanult, 1889ben azután önállósította magát. Ekkor vette feleségül Pollák Rozáliát. Tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Négy hold szántófölddel is rendelkezett. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; NML VI. 501. 1.; Gazdacímtár 181.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.
296
Szécsény Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikonban a Szécsényt bemutató szócikkben a következõket olvashatjuk: „A szécsényi (orthodox) hitközség egyike a vármegye legrégibb hitközségeinek. Megalakulásának idõpontja ismeretlen. Sem a hitközség megalapítására, sem elsõ egyházi és világi vezetõinek személyére nézve nem állnak rendelkezésre pozitív adatok, miután ezeket vagy nem gyûjtötték, vagy a gondatlan vezetés következtében az adatok elvesztek. A szájhagyományok szerint azonban a hitközség több évszázados múltra tekint vissza. Temploma õsrégi, de hogy kik és kinek a támogatásával építették, arra nézve nincsen feljegyzés”. E pár mondatból kitûnik, hogy az adatközlõ valójában nem folytatott komolyabb történeti kutatásokat, megelégedett azzal, amit a szájhagyomány megõrzött. Ez annál is inkább sajnálatos, mert 1944-ben a maradék iratok, emlékek is megsemmisültek. A közel 250 éves múltra visszatekintõ hitközség történetének feldolgozásával napjainkig adósok maradtunk. Szécsény 1683-ban szabadult fel a második török uralom alól, s ezt követõen a pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Csak 1689 után kezdõdött meg a város újratelepítése, és ekkor indult meg egy nagyarányú építkezési hullám. Az izraeliták itteni megjelenése az 1720-as évek elejére tehetõ. I. Lipót császár 1693-ban kiadott rendelete a zsidókat kitiltotta a bányavárosok 7 mérföldes (kb. 50 km) körzetébõl. Megvonta tõlük az iparûzés jogát, s csak kiskereskedés, pálinkafõzés, pénzügy lehetett a kereseti forrásuk. Szécsény kedvezõ lehetõséget biztosított számukra. Egyrészt kívül esett a 7 mérföldes tiltott határon, mivel a legközelebbi bányavárosok – Beszterce-, Körmöc- és Selmecbánya is – sokkal messzebb voltak. Másrészt az újratelepítés számos (adó)kedvezménnyel járt együtt. Az 1725. esztendõbõl ismerjük Nógrád megye legkorábbi összeírását a zsidók számáról. A jegyzék a következõ településeket sorolja fel, ahol ilyen lakosokat vettek számba: Galgaguta, Balassagyarmat, Szügy, Szécsénykovácsi, Mátraverebély, Karancskeszi, Buják, Szirák, Szécsény és Losonc. Az
összeírás 19 családfõt és egy fiúgyermeket sorol fel, akiknek közel a fele Szécsény mezõvárosában lakott. A késõbbi összeírások egyre növekvõ számokat mutatnak. A szécsényi izraeliták egészen a 19. század második feléig Nógrád megye egyik legvirágzóbb zsidó közössége voltak. 1746-ig a zsidók legtöbben Szécsényben éltek, majd ez megváltozott Balassagyarmat, a késõbbi megyeszékhely javára. Az összeírások több esetben megemlítik egyes családfõk foglalkozását is. Így található köztük pl. zsidóbíró, pálinkafõzõ, fûszerkereskedõ, mutatványos, gyógynövény-kereskedõ („doktor”) stb. Lakóterületi közösségüket a hadászati szempontból funkcióját vesztett várkastély falán kívül alakították ki. Ez a terület a mezõvárostól délkeletre esett, a mai rendõrség és határõrség épülete mögötti részre, a Mártírok, a Jókai és Malom utcák által határolt területekre. Késõbb az épületek kiterjedtek a fõutca vonalára, a Tugár városrészig. A három utca által határolt területen összpontosult minden, hitéleti szempontból fontosabb épület. Itt állt az 1750 körül épült zsinagóga is, amit az 1958-ban bekövetkezett eladása után bontottak le. A zsinagógáról fontos megjegyezni, hogy az 1989ben kiadott „Magyarországi zsinagógák” történetét tartalmazó könyvben az építés idejét 1795–1822 közé teszik. Az elsõ ismert említése viszont 1764ben történik egy tûzvész alkalmával. Nyomtatásban pedig 1809-bõl jelenik meg elsõként. A zsidó közösség vallási vezetõje, a rabbi, Szécsényben 1764-tõl ismert név szerint: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Év
A rabbi neve
1764 1766 1767 1770–1778 1786 1800 eleje 1815 után 1844–1845 1852–1867 1867–1891 1891–1933 1909 1934–1944
Baruch Bernát Lebel Simon Bernárd rabbi Baruch Benedek Pinckes Benedek Banet Ezekiel Büchler Falk Kálmán rabbi Schück Dávid Müller Náthán Müller Salamon Hoffmann Dávid Fischer Herman
Schück Dávidról tudjuk, hogy egykor a nyitrai rabbi mellett tanult, Szécsényben 115 család lelki vezetését vette át elõdjétõl. Jövedelmét 400 forintban határozták meg. Õ tanította ki a két saktert, akik 200, illetve 100 forint térítést kaptak szolgálataikért. 1852-ben Hermann Breuer, Emanuel Banet, Bernhard Klein és Benjamin Gutfreund volt tagja a hitközség vezetõségének. Az 1848-49. évi szabadságharcban számos zsidó vett részt. A forradalmi kormány ezt a magatartást 1849 nyarán a zsidóság emancipációját kimondó törvénnyel honorálta, melyet a Habsburgok nem ismertek el. Az 1867. évi Kiegyezés után kapta meg a zsidóság az aktív és a passzív választójogot, s a lehetõséget mindennemû közhivatal betöltésére. 1868-ban a magyar királyi kormány hívta egybe az izraelita hitfelekezet képviselõinek egyetemes közgyûlését, azaz a kongresszusát. A cél az volt, hogy az izraelita hitfelekezet autonóm testületté váljon, és önmaga rendezze tagjainak hitéleti és iskoláztatási ügyeit az ország állami és társadalmi viszonyainak megfelelõen. A kongresszuson azonban a magyarországi zsidóság szervezetileg három ágra szakadt: kongresszusi (neológ), ortodox és ún. status quo-ante (megmaradtak a kongreszszus elõtti jogállapotban). A szakadás több helyen komoly ellentétté változott. Így volt ez Szécsény esetében is. A vita odáig fajult, hogy a hitközség két felekezetre oszlott: ortodoxra és új-kongresszusira. Ennek következtében 1872-ben árverésre került a zsinagóga épülete, melynek tulajdoni joga és ezzel kizárólagos birtoklása a neológ irányzatra szállott. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, még ugyanazon év márciusában, távirati rendeletet adott ki, „hogy a szécsényi orthodox felekezethez tartozó izraeliták, az elárverezett sinagógában, az isteni tiszteletet végezhessék”. Források hiányában nincs bõvebb ismeretünk a további fejleményekrõl. A vita véglegesen 1898–1900 között záródott le, ugyanis az ekkor tartott közgyûléseken úgy határoztak, hogy „A Szécsény nagyközségben és a szécsényi közigazgatási járáshoz beosztott községekben állandóan letelepedett izraeliták egy izraelita hitközséget képeznek, melyek czíme ’Szécsényi aut. orth. izr. Hitközség’, és melynek székhelye Szécsény nagyközség”. Újabb szabályzatukat 1932297
ben alkották meg, amit 1933-ban hagyott jóvá a minisztérium. Az 1898-ban tartott közgyûlésnek volt még egy emlékezetes határozata, miszerint „a zsidó templomban ezentúl tilos a német hitszónoklat, s hogy a rabbi kizárólag csak magyar prédikácziót tarthat”. A ránk maradt híradás megjegyzi továbbá, hogy „Magyarország összes orthodox hitközsége között a szécsényi az elsõ, mely a templomból a német hitszónoklatot egyszer s mindenkorra kitiltotta”. A leírtak maradéktalan teljesítése nem minden esetben történt meg, errõl többször cikkeztek a korabeli hírlapok. A hitközségi élet szervezett keretek között zajlott. Hasonlóan más felekezethez és polgári szervezõdésekhez, létrehozták a különbözõ célok és érdekek védelmére alakult egyesületeiket: – Szécsényi Chevra Kadischa Egylet (Szent Egylet). Az egyesület alapszabályait ismerjük az 1881., 1889., 1892. és 1917. esztendõkbõl. Az utóbbit Roth Adolf egyleti elnök és Fejér Lipót jegyzõ, valamint Blumenthál Miksa és Klein Henrik hitelesítõk írták alá; – a Szécsényi Izraelita Betegsegélyezõ Egylet alapszabályát 1890-bõl ismerjük. Ezt Ungár Manó ideiglenes elnök, valamint Goldfinger Lajos, Berger Márton, Klein Manó, Ehrenfeld Albert és Klein Henrik írták alá, Stern Lipót egyleti jegyzõ és Pick József hitközségi elnök ellenjegyzése mellett; – Nagy-Szécsényi Jótékonyczélú Izraelita Leányegylet (1904). A felsorolt szervezetek egészen 1944-ig fejtettek ki tevékenységet. A teljesség igénye nélkül felemlítünk néhány olyan személyt, akik kimagasló tudásukkal országosan és nemzetközileg is méltó elismerést hoztak önmagukra és közösségükre. Akikre Szécsény is méltán lehet büszke: Baneth Ezekiel rabbi (1773–1854) talmudtudós volt, Nyitrán híres jesivát tartott fenn. Az 1800-as évek elején volt a szécsényi hitközség rabbija; Schück Dávid rabbi 1852–1867 között mûködött Szécsényben. Értekezéseit halála után adták ki Imré Dávid címmel; Müller Nátán rabbi (1828–1891) Szécsényben mûködött 1867-tõl haláláig. Munkája Avné Sóchán címmel jelent meg; Fischer Herman fõrabbi (1909–1944) 1934-tõl Szécsényben mûködött. Itt jelent meg nyomtatásban 298
1939-ben Chanuka egykor – és chanuka most címû munkája; Jászai Samu (1859–1927) zsidó szocialista politikus. Szécsényben született, számos hírlapot szerkesztett. A Szakszervezeti Tanács titkára volt; Hegedûs Ármin építész (1869–1945) Szécsényben született. Fõmûve: a budai Szent Gellért fürdõés gyógyszálló épülete; Kardos István (1895–1945) hírlapíró. Szécsényben született, számos napilapnak volt a munkatársa. Önálló kötetei Fáradt Alakok (1913) és Függöny mögött (1918) címmel jelentek meg. Fejér Endre orvos (1901-1971) Szécsényben született. Az orvosi tudományok kandidátusa és nemzetközi hírû bõrgyógyász volt. A még élõk közül – mások mellett – megemlítendõ: Sokoly László orvosprofesszor (az Egyesült Államokban él), Davidovich Dina írónõ (Mexikó), aki spanyol-angol nyelven megjelent visszaemlékezésében a holocaust ideje alatt átélt borzalmakról írt. És nem utolsósorban Ács Irén (Haas Irén) fotómûvész, aki képeivel tette nemzetközileg is méltán ismertté szülõföldjét, a Palócföldet. Itt kell megemlíteni az általa szerkesztett könyvet. Visszaemlékezése a szécsényi zsidókról – gazdag képanyaggal illusztrálva – az Õrizd meg..., amely 2000ben jelent meg a Liget Mûhely gondozásában, Levendel Júlia szerkesztésében. A könyvet a minisztérium oktatási segédanyaggá minõsítette, és 2003ban Angliában is napvilágot látott Keep it safe! címmel, a Boulevard Books gondozásában. Szécsény és a hitközség életében jelentõs változás állt be, amikor 1901-ben a Forgách-kastélyt az uradalommal együtt az evangélikus Pulszkyaktól a zsidó származású Gross család vette meg. Õk birtokolták az 1944-ben történt eladásáig. Grossék több esetben támogatták anyagilag a hitközséget, de más célokra is adakoztak. A zsidók a két világháború között Szécsényben is meghatározó szerepet játszottak. Néhány arcél az 1930-as évek közepérõl: Glasz Antal kereskedõ és gazdálkodó 1874-ben, Szandán született. Iskoláit Balassagyarmaton végezte, majd kereskedõi pályára lépett. Üzlete mellett gazdálkodott is. A háborúban az orosz fronton volt és megsebesült. 75 százalékos rokkant lett. Neje Schwarcz Julianna volt. Glaser Dezsõ apja, Bertalan, a 20. század tízes éveiben költözött Szécsénybe, ahol fûszer-vegyeske-
reskedést nyitott. Fia az üzlet gyarapításával a húszas évekre nagykereskedõ lett, akinek élelmiszerlerakatárból eszközölték vásárlásaikat a község és a járás kereskedõi. Emellett kiskereskedését is mûködtette. A két üzlet elõtt a Shell benzinkútját kezelték. Glaser Dezsõ virilistaként tagja volt a község képviselõ-testületének, egy idõben pedig elnöke a Chevra Kadisának. 1943-ban halt meg. Klein Miksa fakereskedõ és kocsmáros Szécsényben, 1896-ban született. Egy bécsi cég megbízottjaként dolgozott a fakereskedelmi szakmában, majd 1921-ben Szécsényben fûszerüzletet nyitott és azt 5 évig vezette, s mellette még fakereskedéssel is foglalkozott. 1926-ban egy kocsmát nyitott a nagyközségben. Az I. világháborúban, orosz fronton hadifogságba esett. Hosszú ideig tagja volt a községi képviselõ-testületnek. Neje Farkas Etel volt. Steiner Árpád sütõmester 1902-ben, Szécsényben született. Iskolái elvégzése után a sütõiparban képezte ki magát. Budapesten segédként fejlesztette szaktudását több éven keresztül. Ezt követõen 1939ben Balassagyarmaton önálló sütõmester lett. „Péküzeme a mai kor igényeinek megfelelõen van berendezve. Két alkalmazottnak nyújt megélhetést” – írták róla még 1934-ben. Feleségét Schwarcz Bertának hívták. Wolf Béla adóügyi jegyzõ 1893-ban, Ruszkin született. Középiskoláit 1913-ban Iglón, a közigazgatási tanfolyamot 1918-ban Szombathelyen végezte. Mûködését, mint adóügyi jegyzõ, Szécsényben kezdte meg, és azt még a harmincas években is gyakorolta. Neje Niedermann Etel volt. Ida nevû lánya – ismereteink szerint – 1914 óta vezette a szécsényi postát. A helyi zsidó közösség létszáma a következõképpen változott a 18. század közepétõl: 1746: 19, 1785: 389, 1813: 600, 1815: 475, 1826: 454, 1840: 564, 1859: 547, 1880: 454, 1910: 456, 1920: 383, 1930: 356 fõ. 1941-ben Szécsényben 301 fõ tartozott a zsidótörvények hatálya alá, ebbõl 280 izraelita, 21 pedig keresztény volt (a Bolgár család tragédiájáról könyvünknek a Nógrád megyei gettósítással foglalkozó fejezetében szóltunk). A 1939-ben és az azt követõen meghozott zsidótörvényeket sok esetben itt is maradéktalanul végrehajtották a hatósági személyek. Az 1944. áprilisi felmérés adatai szerint a hitközség lélekszáma 382 fõ volt. A közösség élén dr. László Dániel orvos állt, az anyakönyvvezetõ rabbi posztját Fischer Her-
man foglalta el. (Hermant a német megszállást követõ napokban családjával együtt internálták.) A hitközség ekkor három felekezeti intézményt tartott fenn: Chevra Kadisa, Nõegylet, Segélyezõ Egylet. Egy iskolát is mûködtettek. A hitközség sorsa 1944. június 8-án vált tragikussá. Ezen a napon vitték el a zsidó embereket a zsinagóga környékén felállított gettóból az auschwitzi haláltáborba. Csak kevés túlélõ tért vissza. A zsidó temetõben, 1947-ben, a deportálásban meghalt áldozatok emlékére oszlopot állítottak, a rajta lévõ emléktáblákon 301 név olvasható (köztük vannak azonban a környékbeli zsidó áldozatok nevei is). Szécsény nagyközség jegyzõje 1945 novemberében 56 család deportálásáról tudósította a járási fõjegyzõt. Az általa közölt listát szécsényi származású túlélõk segítségével egészítettük ki, illetve pontosítottuk (ezúton köszönjük meg külön is Ács Irén asszony segítségét). Az eredeti listán összesen 221 fõ szerepel a jelentésben, akik közül az esztendõ végéig mindössze 27-en érkeztek vissza. A lista alapján összeállított táblázatot a következõ lapokon közöljük. A []-ben közölt személyek többnyire más helységben tartózkodtak a deportálások idején – például Budapesten –, az eredeti összeírás során valószínûleg ezért nem vették fel õket az elhurcoltak, illetõleg viszszatérõk listájára. A jegyzõ az 54. számon jegyzett Ulmer Mór neve helyett eredetileg fiát, Endrét adta meg családfõnek. Tévedését szintén javítottuk. Ugyanígy korrigáltuk a neveknél tapasztalt pontatlanságokat is. Az áldozatok számára, kormegoszlására vonatkozó ismereteinket az alábbi táblázatban foglaltuk össze (1 fõ nemét nem állapítható meg):
Kor
Férfiak (fõ)
Nõk (fõ)
Össz. (fõ)
0-14
11
13
25
15-39
26
21
46
40-59
23
30
54
60-
19
24
43
ism.
55
71
131
össz.
134
159
293 299
A Szécsény nagyközségbõl elhurcolt zsidó lakosok, a fõjegyzõ 1945 novemberi jelentése szerint
Elhurcolt családfõ neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Prágai György Kertész Imre Spitz Márton Donner Dezsõ Özv. Káldos Jenõné Fuchs László Dr. Illés Ernõ Strasszer Gyula Blumberger Ármin Özv. Blumberger Józsefné Stern József Dr. László Dániel Lõvi Dávid Fuchs Árpád Klein Simon Fuchs István Freisinger Gyula Schwarcz Nándor Klein Henrik Engel Bernát Vadász Mór Lebovits Mór Dr. Gróf György Madarász Imre Schück Ferencné Haas Árpád Dr. Klein Sándor
28.
Rósenberg Herman
5
29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Szenes Erzsébet Grosz János Özv. Friedman Jenõné Klein Sándor Svarc Sándor Nagy Árpád Klein Jenõ Özv. Jászai Gáborné Láng Mór Ungár Alfréd
2 3 1 4 3 3 3 2 3 3
10.
300
Elhurcolt családtagok száma 1 3 1 3 2 2 3 4 4
Visszatérõk neve Spitz Márton Fuchs László Blumberger Ármin, felesége, gyermeke
2
Blumberger Imre
2 1 3 2 3 4 6 3 3 5 2 8 2 3 3 4 3
Stern József és neje Dr. László Dániel Lõvi Dávid és Olga Fuchs Klára Freisinger Klára, Freisinger Ferenc Dr. Sándor László [Haas Irén] Dr. Klein Sándor Rósenberg Herman Rósenberg Edit, [Rósenberg Irén] Grosz János [Jászai Pál] [Láng György] [Ungár Kató]
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.
Klein Ármin Stern Dezsõ Vámos Ede Jajtelesz Herman Rusznyák Béla Özv. Grünbaun Miklósné Czink Mór Grossz Jenõ Schvarc Henrikné Özv. Klein Miklósné Özv. Klausz Miksáné Fertõ Ferenc Lakatos Aladár Lõvinger Ilona Szabados Ervin Szabados Gyula Ulmer [Mór] Haas Fülöp Davidovics Ignác
3 2 2 4 6 4 1 3 1 1 1 2 2 1
Jajtelesz Herman Rusznyák Béla -
4
-
4 3 6
Fia: Ulmer Endre, [Ulmer Ferenc] Davidovics Ignác, felesége, 3 gyermek
SZÉCSÉNYI ÁLDOZATOK Barna (Braun) Jenõ • an: Klein Malvin • ap: Braun Zsigmond • szh: – • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Barna Manóné *Klein Irén • an: Glázer Leonóra • ap: Klein Jakab • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumberger Dezsõné *Léderer Olga • an: Brenner N. • ap: Léderer Lipót • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Blumberger Izsák • an: – • ap: – • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: musz • af: Béke poraikra... Blumberger József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Blumberger Józsefné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Blumberger Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: musz • af: Béke poraikra... Blumenthál Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Blumenthál László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Blumenthál Samuné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Bolgár Miklós = Grosz Jozefin • an: Grünwald Amália • ap: Brener Salamon • szh: Dévaványa • ék: 74/70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
X „Bolgár Miklós gyógyszerész Dévaványán született, 1870-ben. A középiskolákat Szarvason, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Mint gyakornok elõször Biharnagybajomban dolgozott. 1898-ban Somogyszilben gyógyszertár-tulajdonos lett, majd Tiszafüreden és 1907 óta Szécsényben van gyógyszertára. A Nemzeti Egységpárt elnöke, a polgári iskolai gondnokság elnöke, községi képviselõ, 25 évig volt megyebizottsági tag stb.” Bolgár Miklósné *Grosz Jozefin • an: Ehrlich Sára • ap: Grosz Márton • szh: – • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Boros Gyuláné *Schwartz Etel • an: N. Leonóra • ap: – • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Béláné *Lõwinger Ilona • an: Slösser Júlia • ap: Lõwinger Lajos • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Ferenc • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun József • an: Klein Malvin • ap: – • szh: – • ék: 24 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Braun Katalin • an: Lõwinger Ilona • ap: Braun Béla • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
301
Braun Magdolna • an: Lõwinger Ilona • ap: Braun Béla • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braun Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Simon • an: N. Mirjam • ap: – • szh: Salgótarján • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Braun Tibor • an: – • ap: • hh: – • af: szécsényi eml. Braun Zsigmond = Klein Malvin • an: Grosz Fáni • ap: Braun Dávid • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Braunné *Klein Irén • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Breuer? Béla • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Bródy Bertalan = Deutsch Teréz • an: Klein Rózsi • ap: Bródy Márkus • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Bródy Bertalanné *Deutsch Teréz • an: Öszterreicher Fáni • ap: Deutsch Jakab • szh: – • ék: 71 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Csur Gyula • an: – • ap: – • szh: – • ék: 40 év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. és lev. dok. Czink Mór • an: Neuschmer Hani • ap: Czink Ábrahám • szh: Sajóradna • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Czink Mór szálloda- és vendéglõ-tulajdonos, szikvízgyáros 1880-ban született, Sajóradnán. A vendéglõsiparban szabadult fel és szülõhelyén lett önálló. 1923-ban Szécsényben megvette a cca. 80 éve fennálló üzletet, melyben étterem, söntés, nyári helyiség stb. van. 1925ben társas viszonyban szikvízgyárat létesített, és 1931-ben a gróf Pejacsevich-féle kõbányát vette meg. A koronás ezüst érdemkereszt és a koronás vaskereszt tulajdonosa. Neje: Spitzer Róza.” (Czink Mórt a járási fõszolgabíró – a 8.130/1939. ME és a 760/ 1939. BM számú rendeletre hivatkozva – 1941. december 22-én internálta, melyet csak 1942 áprilisában változtattak a lakóhelyen végrehajtandó rendõri felügyelet alá helyezésre.) Deutsch Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Deutsch Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Deutsch László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. 302
Donner Kálmánné *Lusztig Vilma • an: Spitzer Róza • ap: Lusztig Adolf • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Donner Katalin • an: Grosz Rózsa • ap: Donner Rezsõ • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Donner Rezsõ = Grosz Rózsa • an: Lusztig Vilma • ap: Donner Kálmán • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: musz • af: anyakönyv Donner Rezsõné *Grosz Rózsa • an: Schank Terézia • ap: Grosz Dániel • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engel Bernát = Kohn Julianna • an: Stern Mária • ap: Engel Jakab • szh: – • ék: 85 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engel Bernátné *Kohn Julianna • an: Diamant Netti • ap: Kohn Ábrahám • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engel Földes Árpád = Schwartz Sucklingen Margit • an: Kohn Julianna • ap: Engel Bernát • szh: Szécsény? • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Engel Földes Árpádné *Schwartz Sucklingen Margit • an: Sucklingen Liza • ap: Schwartz Henrik • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fertõ Ferencné *Heifeld Hedvig • an: Freund Nina • ap: Henfeld Gyula • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fertõ György • an: Heifeld Hedvig • ap: – • szh: Szécsény • ék: 30 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Fischer Amram/Amron • an: Berger Gabriella • ap: Fischer Herman • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA és szécsényi eml. Fischer Herman = Berger Gabriella • an: – • ap: – • szh: Szárazpatak/Dévaványa • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA X „Fischer Herman izraelita fõrabbi 1909-ben született Dévaványán. Régi papi családból származik, atyja sárospataki fõrabbi. Iskoláit Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, továbbá a rabbiszemináriumot Pozsonyban végezte, látogatta a frankfurti és giesseni egyetemeket. Pályafutását 1933-ban Gyönkön kezdte, 1934 óta Szécsényben fõrabbi. Vallásos tárgyú cikkeket írt különbözõ felekezeti folyóiratokba. Felesége: Berger Gabriella. Gyermekei: Andor, Judit, Malvin és Noémi.” Fischer Hermanné *Berger Gabriella • an: – • ap: – • szh: Miskolc • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Mirjam • an: Berger Gabriella • ap: Fischer Herman • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA
Fischer N. • an: Berger Gabriella • ap: Fischer Herman • szh: Szécsény • ék: 9 év • hh: – • af: YVA Fischer Noémi • an: Berger Gabriella • ap: Fischer Herman • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Fischer Shlomo Zalman • an: Berger Gabriella • ap: Fischer Herman • ék: – év • hé: – • hh: – • af: YVA Fleischer Kálmánné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Földes Árpád • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Földes László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Freisinger Gyula = Braun Julianna • an: Braun Julianna • ap: Freisinger Márkus • szh: Csalár • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Freisinger Gyula kereskedõ 1886-ban, Csaláron született. Szakmájában 1902-ben, Szécsényben szabadult fel. Mint segéd Esztergomban, Salgótarjánban, Losoncon és Kiskunhalason dolgozott. 1914-ben lett Szécsényben önálló. Textil-, rõfös-, rövidáru-, úri és nõi divatüzlete a község fõutcáján dús raktárral van felszerelve. A világháborúban az orosz és olasz fronton volt és mint 33 százalékos rokkant szerelt le. Neje: Braun Julianna.” Freisinger Gyuláné *Braun Julianna • an: Kohn Karolina • ap: Braun Adolf • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Frommer Lászlóné • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Frommer Valéria • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Fuchs Árpád • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Fuchs Borbála • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Fuchs Gyuláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Fuchs István • an: Kohn Júlia • ap: – • szh: – • ék: 50 év • hé: – • hh: – • af: YVA Fuchs Istvánné *Deutsch Berta • an: Stern Betti • ap: Deutsch Márkus • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fuchs Lászlóné *Lõwinger Margit • an: Wiltreim Etel • ap: Lõwinger Samu • szh: – • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Fuchs Magdolna • an: Lõwinger Margit • ap: Fuchs László • szh: – • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gömöri Péter Pál • an: Grüner Irén • ap: – • szh: – • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA
Gömöriné *Grüner Irén • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Gróf Dánielné *Schrank Teréz • an: – • ap: – • szh: Tardoskedd • ék: – • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gróf Endréné *Gróf Rózsi • an: Schrank Teréz • ap: Gróf Dániel • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gróf György, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Gróf Györgyné, dr. *Gullfreud Éva Edit • an: Bárány Janka • ap: Gullfreud Emil • szh: – • ék: 32 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Gros András • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Gros Jánosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Grosz Jenõ = Szalvendy Vilma • an: Feuczermann Karolin • ap: Grosz Bernát • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grosz Jenõné *Szalvendy Vilma • an: Schweitzer Regina • ap: Szalvendy Dávid • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grün Béla = N. Ella • an: – • ap: Grün Shmuel • szh: Szécsény • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA • ill. biz. Grünbaum Eleonóra • an: Sonnenstein Izabella • ap: Grünbaum Miksa • szh: – • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünbaum Miksa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Grünbaum Miksáné *Sonnenstein Izabella • an: Engel Elisabet • ap: Sonnenstein Kálmán • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Grünhut Ágnes • an: Klein Erzsébet • ap: Grünhut Jenõ • szh: Szécsény • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünhut Jenõ = Klein Erzsébet • an: – • ap: Grünhut Mór • szh: Szécsény • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Grünhut Jenõné *Klein Erzsébet • an: – • ap: Klein Herman • szh: Balassagyarmat • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Gutfreund Hermann • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Gutfreund Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Gutfreund Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. 303
Gutfreund Mátyás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Gyémánt Ágnes • an: Steiner Ilona • ap: Gyémánt Rezsõ • szh: – • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gyémánt Miklós • an: Steiner Ilona • ap: Gyémánt Rezsõ • szh: – • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Gyémánt Rezsõ = Steiner Ilona • an: Braun Margit • ap: Gyémánt Béla • szh: – • ék: 46 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv Gyémánt Rezsõné *Steiner Ilona • an: Spitzer Vilma • ap: Steiner Jakab • szh: – • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haas Adolfné • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Haas Árpád = Engel Ilona • an: Rosenberg Franciska • ap: Haas Adolf • szh: – • ék: 51 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Haas Árpádné *Engel Ilona • an: Kohn Julianna • ap: Engel Bernát • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Haas Béla • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Haas Fülöp • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Haas Fülöpné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Haas Hermann • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Haas István • an: Engel Ilona • ap: Haas Árpád • szh: – • ék: 17 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Herczog Pál • an: Weisz Nelli • ap: – • szh: – • ék: 35 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Illés Ernõ, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Illés Ernõné, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Illés Katalin • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ilovszky Endre • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ilovszky Zsigmond • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ilovszky Zsigmondné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Jajtelesz Hermann • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Jajtelesz Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. 304
Jajtelesz Miklósné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Jászai Erzsébet Mária • an: Grosz Irén • ap: Jászai Jenõ • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jászai Gáborné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Jászai Jenõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Jászai Jenõné *Grosz Irén • an: Szalvendy Vilma • ap: Grosz Jenõ • szh: – • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Jászai Pál • an: Grosz Irén • ap: Jászai Jenõ • szh: – • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Káldor Jenõné, dr. *Weisz Olga • an: Gutfreund Heléna • ap: Weisz Ármin • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kállai Zoltán • an: Steiner Teréz • ap: – • szh: Szécsény • ék: 26 év • hé: – • hh: – • af: YVA Kallós Adél • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. • ill. biz. Kallós Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Kálmán Joelné *Schück Netti • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Kertész Andor • an: Schwarz Ilona • ap: Kertész Imre • szh: – • ék: 23 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Ármin = Gidstein Irma (Ilona?) • an: – • ap: Klein Henrik • szh: – • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész Árminné *Gidstein Ilona • ap: Gidstein Jakab • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Kertész György • an: Steier Berta • ap: Klein Henrik • ék: 45 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv Kertész Imre = Schwarz Ilona • an: Steier Berta • ap: Kertész (Klein) Henrik • szh: Szécsény • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv X „Kertész Imre terménykereskedõ 1893-ban, Szécsényben született. Iskolái elvégzése után a kereskedõi pályára lépett. Szakismereteit Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Balassagyarmaton fejlesztette. A világháborúban a 25. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített frontszolgálatot. Feleségét Schwarz Ilonának hívják, gyermekét Andornak.” Kertész Imréné *Schwarz Ilona • an: Braun Róza • ap: Schwarz Ignác • szh: – • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klausenburg József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml.
Klausz Miksáné *Gutfreund Sarolta • an: Spitzel Nelli • ap: Gutfreund Mátyás • szh: – • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Ármin • an: Pollák Betti • ap: Klein Samu • szh: Szécsény • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Arnold • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Arnoldné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Árpádné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Edit • an: – • ap: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Erzsébet Ágnes • an: Zelenka Julianna • ap: Klein Jenõ • szh: – • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Ferenc • an: Zelenka Julianna • ap: Klein Jenõ • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Gyõzõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Hajnal • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Imre • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 23 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Klein Jakab = Haupt Cecília • an: N. Betti • ap: Klein Jom Tov • szh: Szécsény • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Klein Jenõ = Zelenka Julianna • an: Glaier Hanni • ap: Klein Samu • szh: – • ék: 51 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Jenõné *Goldstein Paula • an: Goldstein Jozefa • ap: – • szh: – • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Jenõnné *Zelenka Julianna • ap: Zelenka József • ék: 34 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein József = Weisz Vilma • an: Hercz Jolán • ap: Klein Herman • szh: – • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Józsefné *Weisz Vilma • an: Weisz Regina • ap: Weisz Ignác • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml.
Klein Lenke • an: Weisz Matild • ap: Klein Samu • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Mária • an: Weisz Vilma • ap: Klein József • • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Mária • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Marika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Miksáné *Farkas Etel • an: Schwarz Teréz • ap: Farkas Sándor • szh: – • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Ödön • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Ödönné • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Klein Pál • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Samuné *Glaier Hanni • an: Klein Szidónia • ap: Glaier Zsigmond • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Sándor, dr. = Glaier Berta • an: Glaier Hanni • ap: Klein Samu • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Sándorné *Glaier Berta • an: Eisler Regina • ap: Glaier Ábrahám • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Sándorné *László Magda • an: Bindfel Olga • ap: László Emil • szh: Budapest • ék: 30 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Klein Simon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Simonné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Klein Szidónia • an: Pollák Betti • ap: Klein Samu • szh: Szécsény • ék: 49 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Klein Tamás • an: László Magda • ap: Klein Sándor, dr. • szh: Szécsény • ék: 6 év • hh: dep. • af: YVA Klein Tibor • an: Schirmann Regina • ap: – • szh: Balassagyarmat • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: musz • af: Béke poraikra... Kohn Jenõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Kohn Pálné * Lõwinger Ilona • an: – • ap: Lõwinger Sámuel • szh: Szécsény • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kohn Tibor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Kõnig Száli • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. 305
Krausz Béláné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Krausz Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lakatos Aladár = Brener Zelma • an: Weisz Rozi • ap: Policzer Mózes • szh: – • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lakatos Aladárné *Brener Zelma • an: Steicsény? Helén • ap: Brener Gusztáv • szh: – • ék: 55 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Láng Mór Miklós = Klein Erzsébet • an: Grünberger N. • ap: Láng Jónás • szh: – • ék: 53 év • hé: 1945 • hh: – • af: anyakönyv Láng Mórné • an: – • ap: – • hh: – • af: szécsényi eml. Langsam Dávid • an: N. Ráchel • ap: Langsam Ábrahám • szh: Szécsény • ék: 34 év • hh: – • af: YVA Lebovits Ágnes • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Izráel • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Judit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Magdolna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Mór • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lebovits Péter • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Léderer Mórné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lenberg Róza • an: Bayer Julianna • ap: Lenberg Sámuel • szh: – • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Leopold Linka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Lõwy Dávidné *Neumann Anna • an: N. Róza • ap: Neumann Jakov • szh: Szepesnádasd • ék: 51 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Madarász Imre = Bischitz Sarolta • an: – • ap: – • szh: Szécsény? • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Madarász Imréné *Bischitz Sarolta • an: Grünberger Vilma • ap: Bischitz Jónás • szh: Balassagyarmat • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Madarász Péter • an: Bischitz Sarolta • ap: Mada306
rász Imre • szh: Szécsény • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Mandelovics Sándor • an: Schonmann Hermina • ap: – • szh: Szécsény • ék: 27 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Márkusz Lipótné *Kõnig Katalin • an: N. Nenni • ap: Márkusz József • szh: Ecseg • ék: 58 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Müller Miklós • an: Bornstein Róza • ap: – • szh: Szécsény • ék: 38 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Müller Sándor • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Müller Sándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Müller Simon • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Müller Tamás • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Nagy Árpádné *Braun Ilona • an: Klein Malvin • ap: Braun Zsigmond • szh: – • ék: 35 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nagy György • an: Braun Ilona • ap: Nagy Árpád • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nagy Klára • an: Braun Ilona • ap: Nagy Árpád • • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nagy Magdolna • an: Braun Ilona • ap: Nagy Árpád • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nagy Márkusz • an: Lauder Betti • ap: Grosz Ádám • ék: 70 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Nagy Márkuszné *Czukker Szerén • an: Faidmann Kati • ap: Czukker Márton • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ösztreicher Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ösztreicher Teréz • an: Hoffman Mária • ap: Ösztreicher Mór • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ösztreicher Zsuzsanna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Prágai Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Prágai György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenberg Franciska • an: – • ap: – • szh: – • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rosenberg Gyõzõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenberg Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml.
Rosenberg József • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 48 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rosenbergné *N. Fege • an: N. Anna • ap: N. Dov • szh: Avasújváros • ék: 42 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenbergné *N. Malka • an: – • ap: – • szh: Bercel • ék: 46 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Rosenfeld László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenstraub Edit • an: Katz Margit • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenstraub József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenstraub Józsefné *Katz Margit • an: – • ap: – • szh: Glod • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rosenstraub Magdolna • an: Katz Margit • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Rosenstraub Sándor • an: Katz Margit • ap: – • szh: – • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. és lev. dok. Róth Adolfné *Schönfeld Malvin • an: Lenner Fáni • ap: Schönfeld Samu • szh: – • ék: 77 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Rusznyák Antal = Schichtancz Teréz • an: Klein Róza • ap: Rusznyák Márton • szh: – • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rusznyák Antalné *Schichtancz Teréz • an: Wont Júlia • ap: Schichtancz Sámuel • szh: – • ék: 67 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Rusznyák Béláné *Braun Amália • an: Weisz Erzsébet • ap: Braun József • szh: – • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: szécsényi eml. Rusznyák Dezsõ • an: Braun Amália • ap: Rusznyák Béla • szh: Szécsény • ék: 5 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rusznyák Piroska • an: Braun Amália • ap: Rusznyák Béla • szh: Mátranovák • ék: 1 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Rusznyák Rózsi • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Rusznyák Tamás • an: Braun Amália • ap: Rusznyák Béla • szh: Szécsény • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Sámson Jenõné, özv. *Fischer Julianna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Sándor Arnoldné *Deutsch Blanka • an: Stern Betti • ap: Deutsch Márkus • szh: – • ék: 68 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schiff Henrik • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 40 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz.
Schneller Józsefné • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Schultz Etel • an: – • ap: – • szh: – • af: szécsényi eml. Schultz Hermann • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schultz Ilonka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schultz Rózsa • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schück Erzsébet • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schück Ferenc = Steiner Márta • an: Slésinger Borbála • ap: Schück Mór • szh: – • ék: 72 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schück Ferencné *Steiner Márta • an: Hammermüller Teréz • ap: Steiner Ármin • szh: – • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Schwarcz Éva • an: – • ap: • hh: – • af: szécsényi eml. Schwarcz Hermanné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schwarcz Nándorné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Schwarcz Sándor = Öszterreicher Lujza • an: Stern Szeréna • ap: Schwarcz József • szh: Etes • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Schwarcz Sándor korcsmáros 1865-ben, Etesen született. Iskolái elvégzése után a szülõi háznál a fûszerkereskedelem és korcsmaipar minden ágában kiképezte magát. 1890-ben önálló fûszerkereskedõ és kocsmáros lett Zagyvapálfalván, majd Budapesten 4 éven át volt üzlete. A világháborúban a 25. gyalogezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1922 óta Szécsényben van üzlete és korcsmája. Felesége: Östreicher Zina. Nevelt gyermeke: Grünhut Jenõ.” Schwarcz Sándorné *Öszterreicher Lujza • an: Weisz Cecília • ap: Öszterreicher Gábor • szh: – • ék: 74 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Slesinger Sándorné *Kõnig Júlia • an: N. Nenni • ap: Kõnig József • szh: Ecseg • ék: 44 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Somogyi Tibor • an: Weisz Vilma • ap: – • szh: Szécsény • ék: 31 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Spitz Mártonné *Grosz Erzsébet • an: Schwartz Júlia • ap: Grosz Antal • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Steiner Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Steiner István • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. 307
Steinlauf Armand • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 46 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Steinlauf Ignácné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Stern Dezsõ = Ádler Eugénia • an: Braun Betti • ap: Stern Lipót • szh: – • ék: 73 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Stern Dezsõné *Ádler Eugénia • an: Kálmán Rozália • ap: Ádler Adolf • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Strasser Gyula = Kempfner Sára Szidónia • an: N. Ida • ap: Strasser József • szh: Újbars • ék: 72 év • hé: – • hh: – • af: YVA Strasser Gyuláné *Kempfner Sára Szidónia • an: – • ap: Kempfner N. • szh: – • ék: 64 év • hé: – • hh: – • af: YVA Sugár István • an: Rosenfeld Rozália • ap: – • szh: Szécsény • ék: 15 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Sugár László • an: Rosenfeld Rozália • ap: – • szh: Szécsény • ék: 39 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Szabados Ervin = Gullfreud Katalin • an: Klein Erzsébet • ap: Szabados Gyula • szh: – • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Szabados Ervinné *Gullfreud Katalin • an: Bárány Janka • ap: Gullfreund Emil • szh: – • ék: 37 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Szalvendy Klára • an: Reinhop Kornélia • ap: Szalvendy Ödön • szh: – • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Szenes Géza • an: Weisz Lívia • ap: – • szh: Szécsény • ék: 42 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Teiner Eszter • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Ulmer Ernõ = Pollák Teréz • an: Bródi Regina Pepi • ap: Ulmer Mór • szh: Hugyag • ék: 60 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ulmer Ernõné *Pollák Teréz • an: Herczog Katalin • ap: Pollák János • szh: Szécsény • ék: 54 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ulmer Jakab • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ulmer Jakabné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Ulmer János • an: Pollák Teréz • ap: Ulmer Ernõ • szh: Szécsény • ék: 30 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Ulmer Jenõ • an: Pollák Teréz • ap: Ulmer Ernõ • szh: – • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ulmer László • an: Pollák Teréz • ap: Ulmer Ernõ • ék: 28 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 308
Ungár Alfréd Kopl = Ulmer Margit • an: Braun Mária • ap: Ungár Manó • szh: Szécsény • ék: 50 év • hé: 1945 • hh: musz • af: anyakönyv és lev. dok. Ungár Alfrédné *Ulmer Margit • an: Trencsényi Regina • ap: Ulmer Mór • szh: Hugyag • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Emil = Weisz Irma • an: Braun Mária • ap: Ungár Manó • szh: Szécsény • ék: 53 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Emilné *Weisz Irma • an: Kempfner Rozália • ap: Weisz Benõ • szh: Bécs • ék: 48 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Ungár Erzsébet • an: Braun Mária • ap: Ungár Manó • szh: Szécsény • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Manóné *Braun Mária • an: – • ap: – • szh: Varsány • ék: 76 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Péter • an: Braun Mária • ap: Ungár Manó • szh: Szécsény • ék: 43 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Tibor • an: Ulmer Margit • ap: Ungár Alfréd • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vadász Mór = Haas Anna • an: Goldstein Antónia • ap: Wichnen Márkus • szh: – • ék: 52 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: anyakönyv Vadász Mórné *Haas Anna • an: Rosenberg Franciska • ap: Haas Adolf • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vámos Ede • an: Schwartz Karolin • ap: Veinberger Hermin • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vámos Edéné *Steiner Irén • an: Krausz Emília • ap: Steiner Ignác • szh: – • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Varsányi Janka Mária • an: Sonnenstein Adél • ap: Varsányi S. Lajos • szh: – • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Varsányi János Jenõ • an: Sonnenstein Adél • ap: Varsányi S. Lajos • szh: – • ék: 7 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Varsányi S. Lajos = Sonnenstein Adél • an: Herczog Janka • ap: Grünwald Miksa • szh: – • ék: 39 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Vas Endre • an: Weisz Sára • ap: – • szh: Szécsény • ék: 30 év • hé: 1944 • af: YVA • ill. biz. Weisz Árpád = Márkusz Ibolya • an: Oráf Teréz • ap: Weisz Gábor • szh: – • ék: 39 év • hé: 1943 • hh: musz • af: anyakönyv Weisz Ernõ • an: Geufrand Helén • ap: Weisz Hermann • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv
Weisz Mór = Weisz Sarolta • an: Krausz Mari • ap: Weisz Adolf • szh: – • ék: 78 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weisz Mórné *Weisz Sarolta • an: Földiák Jozefa • ap: Weisz Herman • szh: – • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiszbrunn Éva • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. Wilhem Etel = Lõwinger Samu • an: – • ap: – • szh: – • ék: 51 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Wohl Fanni • an: – • ap: – • szh: Szécsény • ék: 14 év • hé: – • hh: – • af: YVA Forrás: Õrizd meg. Elmondta: Ács Irén, szerk.: Levendel Júlia. Liget Könyvek, h. n., 2000.; Fejér Lipót: A szécsényi izr. hitközségi elemi népiskola története 75 éves fennállása alkalmából 1870–1925. Szécsény, 1926. (Hasonmás: szerk.: Galcsik Zsolt. Szécsény, 2000.) Szécsényi Honismereti Kiskönyvtár 9. Galcsik Zsolt bevezetõ tanulmánya; Dina Davidovich de Unikel: Visszatérés az életbe. Szécsény, 2003.; Zsidó Lexikon 827–828.; NML IV. 489. 5. Szécsény, izr. hitközség, 1901. és 1933.; NML IV. 489. 5. Szécsény, Chevra Kadisa, 1920.; NML IV. 489. 5. Szécsény, izr. betegsegélyezõ egylet, 1890.; Hitközségek 651–652.; NML IV. 152/b. 57. 2267/1852.; NML IV. 152/b. 60. 5408/ 1852.; NML IV. 518 a) 8. 2014/1945.; Felvidék, adattár; Ladányi 444–448.; Telek 99–115.; Magyarországi zsinagógák. Szerk.: Gerõ László. Budapest, 1898. 157.; NML IV. 1. b) 74. Fasc. FF fr. 4. (1764. ápr. 16.); Karl Von Rumy: Geogr.-Stat. Wörterbuch. Wien 1809. 377.; NML IV. 402. 1. 1 köt. 105/1872 (43–44. p.) és 184/1872 (82–83. p.); A szécsényi autonóm orthodox izr. hitközség alapszabályai. Nagyszécsény, 1901. 3.; Nógrád-Honti Ellenzék, 1898/106. sz. 3. Magyarosodó izraelita hitközség.; NML IV. 454. 13. 1512/1942.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Szécsényfelfalu Az 1870. évi országos népszámlálás 6 izraelitát mutatott ki a község 544 lakója között. Számuk 1880ban 9 fõ volt, tíz év múlva 13, majd 1900-ra három fõre csökkent. Ezt követõen – az országos összeírások szerint – évtizedekig nem éltek izraeliták a településen. 1941-ben 744 lakosa volt Felfalunak, akik közül egy izraelita és egy megkeresztelkedett személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá.
A jegyzõ 1945-ös jelentése szerint a községbõl Friedmann Jánost és két hozzátartozóját deportálták. A családfõrõl tudjuk, hogy kocsmáros és szatócs volt. Fülekpüspökin, 1895-ben született. Eredetileg a kovácsmesterséget tanulta ki, 1924-ben ebben a szakmában önállósodott Endrefalván. Az 1930-as években települt át Felfaluba, ahol a kocsma és a szatócsbolt vezetése mellett régi szakmáját is gyakorolta. Az I. világháborúban az orosz fronton fogságba esett. Nejét Fauerstein Klárának hívták. Friedmann János visszatért a deportálásból, akárcsak egy másik személy – talán a lánya –, a jegyzõ jelentésében szereplõ Friedmann Lili. Egyéb hozzátartozóinak sorsáról nincs információnk. (Adataink alapján azonban elképzelhetõ az is, hogy Friedmannék 1942-ben már salgótarjáni lakosok voltak. A jegyzõ jelentése – melyben 600 négyszögöles házhelyét említi – legalábbis ezt állítja.) Forrás: 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; Ladányi 449.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 126.
Szécsényhalászi A községben sosem élt nagyobb számú zsidóság. Az elsõ említés 1845-bõl való, akkor Oppenheimer János haszonbérlõ lakott itt feleségével, fiával és egyetlen leányával. A család 120 forint jövedelemmel rendelkezett. 1870-ben a község 580 lakójából már 22 lélek tartozott az izraelita felekezethez. 1910-re a lakosok száma majdnem megduplázódott, mert 1066 szécsényhalászi polgárt tartottak számon, közöttük 11 zsidót. 1941-ben már csupán 6 izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a ludányi körjegyzõ házhelyek kialakítására alkalmasnak tartotta a község területéhez tartozó Pösténypusztán Kácser Simon örököseinek ingatlanát, továbbá Blumenthál Adolf örököseinek 33 fõ, illetve Schwarcz Herman és Sándor 10 hold körüli birtokát. (Utóbbiak ingatlanai nagyrészt Endrefalván és Benczúrfalván terültek el. Halásziban csak az apátipusztai részek voltak.) A Weiner család öt tagját tudtuk azonosítani, részben anyakönyvi bejegyzések, részben pedig a szécsényi holocaust-emlékmû adatai alapján. 1947ben a községben élt Blumenthál Márton. 309
SZÉCSÉNYHALÁSZI ÁLDOZATOK Weiner Adolf, dr. • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Weiner Adolfné *Reinitz Róza • an: – • ap: – • szh: Cered • ék: – • hé: – • hh: – • af: szécsényi eml. X „Özv. Blumenthál Adolfné (szül. Reinitz Róza) kereskedõ és gazdálkodó Cereden született. Iskolái elvégzése után férjhez ment néhai Blumenthál Adolf földbirtokoshoz, aki 1930-ban hunyt el. Birtoka vezetését özvegye vette át. Ezt követõen lett Szécsényhalászin kereskedõ. Ernõ fia részt vett az I. világháborúban. Gyermekei: Ernõ, Sári, Márton.” Weiner Simon • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Weiner Simonné *Blumenthál Sarolta • an: Reinitz Rózsa • ap: Blumenthál Adolf • szh: – • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Weiner Zoltán • an: – • ap: – • af: szécsényi eml. Forrás: NML IV. 7. c/2. Öi. 977.; 1941. népsz.; 1910. népsz.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 164.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Szécsénykovácsi (Kováèovce, SZK) 1870-ben a község 350 lakója között 20-an tartoztak az izraelita felekezethez. Számuk 1910-ig 14 fõre csökkent, noha ekkor már 579-en éltek a faluban. Szécsénykovácsi 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1942-bõl a budapesti dr. Sámson Friedmann József 18 kh-as szõlõbirtokáról maradtak fenn levéltári adatok. 1941-ben 13 személyt soroltak a zsidótörvények hatálya alá. Sajnálatos módon, az áldozatok közül senkit sem sikerült azonosítanunk. Forrás: 1941. népsz.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.
Szendehely Szendehelyen az 1910 elõtti országos összeírások nem említenek zsidó lakost. (Az egyházi sematizmusok 1894-tõl említik két személy itt lakását.) 1910-ben 7, 1920-ban 7, 1930-ban 8 izraelitát írtak össze. 1941-ben 1114 lakosa volt a településnek, 310
akik közül hatan tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A községi jegyzõ 1945-ben özv. Sámuel Bernátné, valamint gyermekei, az 1906-ban született Szerén és az 1914-es Jolán, továbbá József (szül. 1900) és Jenõ (szül. 1908) elhagyott javait írta össze. Közülük – a jegyzõ állítása szerint – csak özv. Sámuelné nem tért vissza a faluba az utolsó háborús év végéig. Sámuelné tulajdonában a következõ javak voltak: 4 szoba, 2 konyha, 1 éléskamra, 2 raktárhelyiség, 3 istálló, 1 fáskamra, 1 fészer és 1 pince; mindezek berendezései; továbbá 4 db kocsi, 2 eke, 1 borona, 1 szecskavágó, 1 daráló és 1 répavágó; 2 ló és 1 tehén; egy szódagyártó üzem és két, berendezett üzlet. Megjegyzés: „A lakóház rongált, két raktárhelyiség lebontva, a felsorolt ingóságok és berendezések teljes egészben megsemmisültek.” Visszatérte után az egyik lány, Szerén, édesanyja jogán folytatni akarta a szatócsüzlet mûködtetését, melyre engedélyt is kapott. Sámuel József volt munkaszolgálatos összeírt javai: lakóház háromnegyedének tulajdona, 3 szoba, 2 konyha, 2 kamra, 1 raktárhelyiség, 1 istálló, 2 pince; mindezek berendezése; 2 kocsi, 2 eke, 2 borona, 1 szecskavágó, 1 répavágó, 2 pár lószerszám, 2 ló, 1 tehén, 20 baromfi. A ház megrongálódott, az ingóságok jóformán teljes egésze, 95%-a elpusztult. József a háború elõtt mészkõ-kitermeléssel és égetéssel foglalkozott. Visszatérte után ismét kiváltotta iparigazolványát. A német ajkú településen õ lett a helyi nemzeti bizottság elnöke. Sámuel Jenõ szintén megjárta a munkaszolgálatot. Az elõbb felsorolt javak egynegyedének volt a tulajdonosa. Hazatérte után kocsmaiparra kért és kapott engedélyt. Az özvegy édesanya, illetõleg egyik gyermeke a holocaust áldozata lett. SZENDEHELYI ÁLDOZATOK Sámuel Bernátné, özv. *Schvartz Rozália • an: – • ap: – • ék: – év • hé: 1944 • hh: dep. • af: lev. dok. Sámuel Dávid • an: Schwartz Rozália • ap: Sámuel Bernát • ék: 38 év • hé: 1943 • hh: – • af: anyakönyv Forrás: Vallási adatok 42.; 1941. népsz.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML IV. 512. 436/1945.; NML IV. 512. 376/ 1945.; NML IV. 512. 2468/1946.
Szente Az 1848-as megyei összeírás Szentén hat izraelita lelket említ. Itt élt az alsópetényi születésû, 30 esztendõs, „becsületes” mészáros, Friss (Frisch) Sámuel és családja: felesége, valamint hároméves kisfia. A másik család feje, Reichsfeld Károly 26 éves volt és Nyitrán látta meg a napvilágot. Feleségét és kisfiát tartotta el, sakterként. 1878-ban három iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a községben. Hoffmann István, valamint Frisch Adolf és Matild a helybeli katolikus elemibe jártak. Késõbb a helybeli zsidók lélekszáma valamivel meghaladta a tíz fõt, ez azonban 1941-re hét fõre apadt. A két világháború között itt élt Pollatsek Ármin földbirtokos, aki 1864-ben született, iskolái elvégzése után pedig a kereskedelmi pályára lépett. 1918-ban került Nógrád megyébe. Szentén, egy közel 200 kh-as birtokon gazdálkodott. Mint virilis, tagja volt a községi képviselõ-testületnek is. Nejét Blumberger Antóniának hívták. Két fiút, Dezsõt és Emilt neveltek fel. (Emil – feltételezhetõen – késõbb Balassagyarmatra, illetõleg Mohorára költözött.) A sors tragikus fordulataira példa az, ahogyan az elsõ háborús évek valamelyikében elhunyt Pollatsek Ármin emléke megõrzõdött a síremlékén. A kõ ugyanis Rosenbaum kõfaragónál, Balassagyarmaton, még a deportálások elõtt elkészült. Az örökös, Pollatsek Dezsõ 1945 októberében szállította el, az elhagyott raktár egyik sarkában rálelve. 1942-bõl a helybeli Schusdek János 1 kh 1176 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. Még ugyanebben az évben a Nógrádvármegyei Közjóléti Szövetkezet a községben Schusdek Anna 299 kataszrális holdas birtokát is kiigényelte telepítés, illetõleg kishaszonbérletbe adás céljára. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Szentén Schusdek János és György 303 kh 301 négyszögöles, és Pollatsek Dezsõ 77 kh 1026 négyszögöles ingatlanát sorolták fel. A községi jegyzõ 1945-ben Lengyel Béla és egy családtagjának, valamint Weisz Emil és további két hozzátartozójának elõzõ évi elhurcolásáról tudott. (A községben a kétbodonyi Weisz Adolfnak is volt
háza, amit azután fia, a deportálásból viszszatért Emil használt.) Lengyelék egykor kétlakrészes házingatlannal rendelkeztek, mely egy körülbelül 400 négyszögöles beltelken állt. A feleség lánykori neve Schlesinger Rozália volt. (Kérdés, hogy a diósjenõi emlékmûvön lévõ Lengyel Mórné rokonuk volt-e.) Mindkét családban lehettek áldozatok, azonban azonosításukat forrásaink csak egyetlen esetben tették lehetõvé. SZENTEI ÁLDOZAT Lengyel Béláné *Schlesinger Rozália • an: Keurtach Sarolta • ap: Schlesinger Dávid • szh: – • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML V. 317. 1. 202/1945.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 44.; 1941. népsz.; Ladányi 444.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML V. 302. 250/1944.; NML XXIV. 101. 1. 258/1945.; NML XXIV. 101. 8. 21.395/1950.
Szirák A település Csécse, Kálló és Lõrinci mellett a Sziráki járás egyik zsidó központja volt. A II. József uralkodása alatt, 1785-ben elkészült elsõ magyarországi népszámlálás adatai szerint a településen hat zsidó család élt. Lélekszámuk 31 fõt tett ki. A 19. század elsõ felében a közösség folyamatosan növekedett. 1840-ben már 90 lélek lakott itt. Az 1843-as türelmi összeírás során 19 családfõt számláltak össze, a famíliákban összesen 94 izraelita élt, hat keresztény szolgálóval, illetve szolgával. A legnagyobb háztartás 9 tagú volt. 1848-ben ugyancsak 19 háztartás adatai kerültek az összeírási ívekre. Az izraeliták száma 77 fõ volt. Jellemzõ, hogy a családfõk közül mindössze egyetlen olyan akadt, aki helyben látta meg a napvilágot. Házaspáronként a következõ születési helyeket jegyezték fel a megye kiküldöttei: Gyöngyös–Szirák, Becske–Szirák, Becske–Szirák, Csehország–Csehország (a gyümölcsárus férj 1824-ben, a feleség 1833-ban érkezett Magyarországra. Pestrõl települtek Szirákra), Csehország–Aszód (a suszter foglalkozású férj még 1840-ben érkezett ide), 311
Nyitra vármegye–Bér, Morvaország–Szenic (a pálinkafõzéssel foglalkozó férj 1840-ben jött a nógrádi mezõvárosba), Verseg–Szirák, Pozsony–Balassagyarmat, Nõtincs–Nagykökényes, Balassagyarmat–Morvaország (az 53 éves feleség gyermekkorától élt az országban, harminc éve költözött Szirákra), Esztergom–Szerdahely, Klobusic–Izsák, Szirák–Dengeleg, Máriapócs–Szirák, Felsõtold–Becske, Felsõpetény–Becske, Szécsénke–Heréd, Turócszentmárton–Morvaország. A családfõk foglalkozását tekintve öt kereskedõ, két orvos illetve pálinkafõzõ, valamint egy-egy „kontár borbély”, üveges, gyümölcsárus, suszter, pékmester, sakter, „szalajka fõzõ” (aki hamuzsírból készült lúgot állított elõ), templomszolga, szabómester és bérlõ volt az összeírtak között. Az öt évvel azelõtti állapothoz képest a családok lélekszáma csökkent. A férjek átlagos életkora 44,4 év, közülük 8-an voltak negyven évesnél fiatalabbak. A feleségek átlag 2,4 évvel voltak fiatalabbak, közülük heten 45 éven aluliak, tehát (elvben) szülõképesek. Mindez – az öt évvel azelõtti állapothoz képest – azt jelenti, hogy a zsidó népesség idõsebbé (megállapodottabbá) vált. A gyermekek döntõ többsége már Szirákon született, tehát szüleik huzamosabb ideje éltek a településen. A háztartások közül (beleértve az ott élõ szolgákat, szolgálókat, inasokat is) három csak a férjbõl és feleségbõl állt. Hatban találtak az összeírók 3 fõt. 4 fõs volt négy, 5 lelkes kettõ, 6 fõs pedig egy família, míg három családban éltek heten. 1852-ben a rabbi a hitközséghez tartozó 40 család lelki gondozását látta el (ezek részben a környezõ községekben is élhettek). Ekkor a helybeli hitközséget ideiglenesen a csécseivel vonták össze. A közös elöljáróság tagjai Salamon Csézsé, Samuel Baumöhl, Jacob Büchler voltak. 1878-ban negyven iskolaköteles zsidó gyermeket írtak össze a községben. A helybeli izraelita elemibe járt: Berger Aranka, Károly, Eszti és Ignác, Ehrenreich Pál, Frankl Hermin, Goldstein Ignác és Sámuel, Hasenfeld Etelka és Károly, Karpelesz Gizella, Dávid, Lina és Száli, Kolozsvári Rozál, Krausz Lina és Paula, Markovics Sámuel és Sarolta, Márkus Hani, Mór, Miksa és Róza, May Mina, Márkusz és Róza, Ösztreicher Dávid, Adolf, Róza (6 éves), Hani, Berti és Róza (11 éves), Schön Kamilla, Gedeon és Andor, valamint Viener Hani. Buchvalder Aladár, Árpád, Lajos és Zsiga viszont En312
gel Lajos magántanulói voltak, tõle sajátították el az elemi ismereteket. A következõ évtizedekben a lakosságszám így alakult: 1869-ben 164, 1880-ban 175, 1900-ban 124, 1910-ben 119, 1920-ban 70, 1930-ban 36 zsidó élt Szirákon. 1941-ben a településen 42 (3,0%) izraelita és 1 (0,1%) keresztény vallású zsidó élt. A nagyközségnek ekkor összességében 1381 lakosa volt. Bernfeld Géza az „Özv. Gottlieb Miksáné vendéglõ és szálloda” üzletvezetõje volt. Budapesten, 1892-ben született. 16 éven keresztül kereskedelmi utazóként kereste kenyerét, az I. világháborúban bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetéssel vett részt, és kétszer megsebesült. 1931ben átvette apósa, néhai Gottlieb Miksa vendéglõjét, és azt – miként Ladányi Miksa monográfiája megjegyzi: „modern niveaun vezeti”. Nejét Gottlieb Margitnak hívták. 1941-ben hunyt el, néhány hónapos különbséggel, Schön Gedeon és felesége, Wiener Jozefin, akiknek szatócsüzletük volt a községben. Az 1940-es évek elején Blumenthál Zoltán és felesége, Krausz Eleonóra, valamint szolgálójuk, a hetvenesztendõs Frick Borbála Szirákon lakásáról van adatunk. 1942-ben a budapesti Krausz Ignác 2 holdat meghaladó és a helyben élõ Krausz Lajos 753 négyszögölnyi szõlõtulajdonát említik a források. A hitélet elsõ írásos dokumentuma, a Chevra Kadisa alapszabálya, 1884. március 13-án kelt. Az egyesület feladata volt „az elhunytakat eltemetni, azok lelki üdvösségéért imádkozni, az elhunytaknak lelki üdvösségére szolgáló és az egyletnek netán átadott hagyományokat és alapítványokat kezelni.” Az aláírók a következõ személyek voltak: Buchwalder Jónás elnök, Kiszner Mór és Krausz József gondnokok, Simon Adolf pénztárnok, Frankl Mihály jegyzõ, Ösztreicher Márk, Márkusz Adolf és Berger Márton képviselõk, valamint Schön József és László, Szepeti Adolf, Lõwy Dávid, Wiener Nátán, Kiszner József, Baumgarten Antal, Ehrlich Jónás, végül Kohn Dávid. A Nógrád Megyei Levéltár õrzi a hitközség 1909ben kelt alapszabályát is, melyet Mehr Miksa akkori rabbi, Wiener Nátán elnök, valamint Schön Gedeon és dr. Róth Márton láttak el kézjegyükkel. A benne foglaltak szerint az anyahitközség „az 1868. évi egyetemes izr. kongresszus alapján” állt. Szirák, Kisbágyon, Palotás, Egyházasdengeleg, Hé-
halom, Vanyarc, Bér, Terény, Buják izraelitái tartoztak a kötelékébe. Meglepõ módon 1944-ben, a Központi Zsidó Tanácsnak megküldött jelentésükben a hitközség elöljárói ortodox irányzatúként tüntették fel a közösséget. Ekkor 225 taggal és 52 adófizetõvel számoltak. Az elnöki tisztet Brack Dezsõ földbérlõ látta el, aki Egyházasdengelegen élt, és Osztroluczky Gézáné közel 800 holdas birtokát bérelte. Az anyakönyvvezetõ rabbi Knöpfler Sándor volt. Róla tudjuk, hogy Tinnyén élt, amikor 1932-ben elvette a berceli rabbi, Jungreisz Jakab lányát, Reginát. Ezt követõen költöztek Szirákra. A hitközség két alkalmazottat fizetett. A sakter Ungár Mór volt. Az elhagyott javak kormánybiztosának egyik, 1950-ben kelt kimutatása szerint a következõ elhagyott javak voltak a községben: Kõnig Somának és feleségének egy háza a Teleki u. 46. számon; Krausz Ignác, Tivadar, Margit, Aranka, Szerén és Eleonóra nevén állt a 20. számú ház egésze és egy másiknak a fele, valamint 16 magyar hold, továbbá Apcon két hold szántó, végül Budapesten egy ház; Wiener Ferencék után egy lakóház és 30 kh föld maradt. Azt megelõzõen Bernfeld Jakab és Knöpfler Sándor, valamint felesége elhagyott sziráki javainak gondnokául jelölték ki a helybeli Kõnig Melániát. 1948-ban a lágerben elpusztított Bártfai (Blumenthál) Béla javainak (egy ház, garázs, beltelek) öröklésérõl tájékoztatnak bennünket a fennmaradt maradtak fenn dokumentumok. Az ismertté vált áldozatok közül Krausz Lipót – édesanyja jogán – szikvízgyárat üzemeltetett. Anyja, a már özvegy Krausz Jakabné (szül. Goldglanc Teréz) 1942-ben még életben volt. További sorsát nem ismerjük. Annyit tudunk, hogy 1942 õszén megbetegedett, ekkor az üzem vezetését Rózsi lánya, illetve Tibor nevû fia vette át. Tibor 1942-ben munkaszolgálatra vonult be. Krauszné 1867. március 1-jén, az Ugocsa vármegyei Egresen született, apja Goldglanc Ignác, anyja Salamon Rozália voltak. Szikvízgyára mellett kisebb, 15 holdas birtokot is mûveltek. 12 gyermeket szült. Közülük a már említett Rózsi 1892-ben, szintén Egresen látta meg a napvilágot. Még 50 évesen is hajadon volt. Weiner Sándor kereskedéssel foglalkozott. Braun Ferenc, aki a munkaszolgálatban pusztult el, a háborús években bizonyára már nem lakott itt.
SZIRÁKI ÁLDOZATOK Bártfai (Blumenthál) Béla • an: Krausz Eleonóra • ap: Blumenthál Zoltán • szh: Budapest • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Braun Ferenc • an: Barok Ilona • ap: – • szh: Szirák • ék: 31 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Knöpfler Sándor = Jungreisz Regina • an: Engel Júlia • ap: Knöpfler Lipót • szh: Tinnye • ék: 36 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Knöpfler Sándorné *Jungreisz Regina • an: Jungreisz Pepi • ap: Jungreisz Jakab • szh: Bercel • ék: 33 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kõnig Imre • an: Himler Berta • ap: – • szh: Szirák • ék: 36 év • hé: 1943 • hh: musz • af: YVA Kõnig N. • an: – • ap: – • szh: – • hh: – • af: St. eml. Kõnig Soma • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kõnig Sománé • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Krausz Tivadar • an: Goldglass Teréz • ap: – • szh: Szirák • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Schön Dezsõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schön Dezsõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Ungár Erna • an: Áron Malka • ap: Ungár Mór • szh: Szirák • ék: 12 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: YVA és lev. dok. Ungár Ferenc • an: Áron Malka • ap: Ungár Mór • szh: Szirák • ék: 6 év • hé: 1944? • hh: dep. • af: YVA és lev. dok. Ungár Mór = Áron Malka • an: – • ap: Ungár József • szh: Vasvár • ék: 40 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Mórné *Áron Malka • an: N. Rivka • ap: Áron Dávid • szh: Nyírbátor • ék: 8 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár N. • an: Áron Malka • ap: Ungár Mór • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weiner Sándor = Neumann Sarolta • an: Herczeg Katalin • ap: Weiner Dániel • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Weiner Sándorné *Neumann Sarolta • an: Weisz Johanna • ap: Neumann Henrik • szh: Vác • ék: 45 év • hé: 1944 • hh: dep.? • af: anyakönyv Wiener Ferenc = Lusztig Rózsi • an: Müller Betti • ap: Wiener Nátán • szh: Szirák • ék: 69 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. 313
Wiener Ferencné *Lusztig Rózsi • an: Weisz Julianna • ap: Lusztig Farkas • szh: Uzon • ék: 59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Wiener Lajos • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Wiener Lajosné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Forrás: Telek 106.; NML IV. 7. c/2. Öi. 974.; NML IV. 7. c/2. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501. 1.; NML IV. 152/b. 60. 5408/1852.; NML IV. 152/b. 57. 2267/1852.; NML IV. 454. 30. 4728/1943.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML IV. 489. 5. Chevra Kadisa, 1884, Szirák; NML IV. 489. 5. Izr. hitközség, 1909, Szirák; NML XXIV. 101. 6. 21.476/1950.; Vallási adatok 44.; NML IV. 455. 14. 4397/ 1942.; Gazdacímtár 186.; 1941. népsz; Hitközségek 669– 670.; NML VII. 1. 2823/1942.; NML XXIV. 101. 215/1946.; NML XXIV. 101. 8. 21024/1950.
Szügy Az elsõ zsidó család 1725-ben jelent meg Szügyön. 1737-ben számuk háromra nõtt. Sámuel József, aki 1725-ben is itt élt, Paczolay István házában lakott három fiával. Prém-, szíj- és posztókereskedéssel foglalkozott. A földesúrnak évi 6 forintot fizetett, a községnek semmit. A háromgyerekes Jakab Izsák kiskereskedõ volt, 6 forintot fizetett földesurának. Vlcsek Jakab is Paczolay házában lakott. Fûszerrel, övekkel, szíjjal kereskedett. Szügy vármegyeszékhellyé válásával a zsidóság száma fokozatosan emelkedett. 1771-ben 11 családfõ (42 személy) élt a faluban, leginkább a Trajtlerek birtokán. Talán nem véletlen, hogy a zsidó temetõ is a Trajtler-kastélytól nem messze, a falu déli részén alakult ki. A 18. században volt közöttük vendégfogadós, varga, sakter, mészáros, kereskedõ, de sok szegény is. 1785ben 33 háztartásban 150 lélek élt (bár az 1789-es egyházlátogatási jegyzõkönyv csak 39 fõt ír). Az igazán rohamos létszámnövekedés azonban csak II. József türelmi rendelete után következett be. Az 1810/20-as években számuk meghaladta a 400 fõt, azaz a lakosságnak majdnem a harmadát tették ki. 1828-ban 15 név szerint összeírt, valamint 34 fõ, 18 és 60 év közötti személy, összesen tehát 49 férfi lakott a faluban. Közülük a név szerint ismertek: Schneider Dávid, Farkas Kún, Marczalszki József, Lezer Schneller, Mendl Schneller, Kun Jakab, Smidl 314
Sámuel, Lezi Lázár, Mark Kun, Szenik Izsák, Farkas Ecsét, Smilo Gabriel, Spiler Jakab, Ferencz Lõrinc és Hoffenreich Jakab. Ekkor a zsidóság egy része kereskedõ, illetve mesterember volt, a másik része viszont zsellér vagy házatlan zsellér jogállású személyként kereste kenyerét. A 18. század végére tehetjük az ortodox hitközség megalakulását és a zsinagóga felépülését. Az 1809. évi Rumi-féle lexikon már tud a zsidó templomról, ami késõbb, a II. világháború alatt súlyosan megsérült. A Fáy utca torkolatában álló romos templomot az 1950-es években bontották le. 1838-ban már 26 zsidó családot írtak össze a községben a megye kiküldöttei. A családfõk nevei: Kohn Márkus, Gábor Sámuel, Salamon József, Kohn Jakab, Kohn Izrael, Daits (Deutsch) Márkus, Kohn Fülöp, Szennig Iczig, Drekszler Dávid, Stain Ábrahám, Rosenfeld József, Budinszky Jakab, Blücher Henrik, Lézer Márkus, Kornfeld Salamon, Böhm Sámuel, Smidl Sámuel özvegye, Perlusz Éliás, Szlezák Ábrahám, Grüner Salamon, Schné Mendl, Unger Mózes, Öszterreich Mihály, Márkus Mózes, Szusitzki Jakab, Csabraczki Ábrahám. A családok közül egyben tíz, kettõben kilenc izraelita élt, a többiben hat vagy annál kevesebb. Öszszesen 123 zsidó élt ekkor a településen. Háztartásaikhoz számított továbbá húsz keresztény szolgálójuk, illetve szolgájuk. Érdekes megemlíteni, hogy a foglalkozások között három halakkal kereskedõ személy nevét is feltüntették. A legalacsonyabb összeírt jövedelem 20 forintot tett ki, míg négyen is elérték az évi 400 forint bevételt. Az 1848-as összeírásban szereplõ családfõk életkorukkal, születési helyükkel, továbbá foglalkozásukkal: Fülöp Sámuel, 42, Szügy, mészáros Slézinger (Schlesinger) Éliás, 26, Iliny, kocsmáros Vigh Ignác, 40, Iliny, kocsmáros Schlesinger Ábrahám, 42, Szügy, kocsmáros Szenig Izsák, 62, Balassagyarmat, „gyermekeinél” Estreicher (Öszterreicher) Ignác, 40, Szügy, kocsmáros Estreicher (Öszterreicher) Mihály, 48, Szügy, varga Kohn Izrael, 35, Szügy, „bótos kereskedõ” Scismann Márton, 35, Szügy, házaló Weisz Simon, 26, Szügy, boltos Frenk (Fränk) Lázár, 33, Szügy, pék Lengyel Ádám, 56, Magyarnándor, „gyermekeinél”
Lõrincz József, 29, Szügy, rongykereskedõ Stein Júlia, 20, Szügy, Lõrincz Józsefnél Hoffman Mátyás, 23, Szügy, „serfõzõ és kereskedõ” Steiner Jakab, 38, Balassagyarmat, boltos Lengyel Ábrahám, 41, Vanyarc, „meszel” (festõ) Schneller Márk, 50, Szügy, kocsmáros Krausz Mihály, 50, Oszod (Aszód?), rabbi Draxler (Dräxler) Dávid, 70, Lengyelország, szabó Draxler (Dräxler) Farkas, 30, Szügy, boltos Rosenfeld József, 55, Szügy, kocsmáros Bõm (Böhm) Sámuel, 50, Szügy, pálinkafõzõ Egyetlen dokumentum, egy 1854-es panaszlevél szól arról, hogy a hitközség iskolát tartott fenn. Ebben egy mohorai tanítvány a könyvei és a derékalja árát kéri Goldner izraelita tanítótól. A késõbbiekben nincs adat az iskola mûködésérõl. A legvalószínûbb, hogy a szügyiek a szomszédos balassagyarmati izraelita elemit látogatták. Szügy a környékbeli zsidóság központja volt, élén a kerületi rabbi állt. A rabbi helyettese vezette az anyakönyvezést. 1846-ban nem kevesebb, mint 17 helység tartozott a szügyi zsidó hitközséghez: Diósjenõ, Horpács, Borsosberény, Csesztve, Mohora, Magyarnándor, Herencsény, Csitár, Iliny, Nógrádmarcal, Cserhátsurány, Cserháthaláp, Bakó (ma Csesztve része), Nagyoroszi, Dejtár, Patak, Érsekvadkert. Ez a központi szerepkör a sok fíliával rendelkezõ szügyi hitközségnek a szabadságharc után gondot is okozott, mert a fiókhitközségek zsidósága 1850-ben a rabbi és a sakter fizetéséhez nem akart hozzájárulni. A szügyi izraelita elöljáróság – Slézinger Ábrahám, Szenig Izsák, Leopold Sámuel, Vig Ignác – levélben kérte a fõszolgabírót, hogy a „100 évtõl divatozott szokás és gyakorlat szerint” utasítsa a fíliákat a fizetésre. Ez annál is sürgetõbb volt ekkor, mert a szügyi rabbit Balassagyarmaton választották meg. Az új rabbi kinevezéséhez pedig szükség lett volna az anyagiak biztosítására. Úgy látszik, hogy a kinevezés megoldódott, mert 1854-ben Ungar Jakab szügyi rabbiként írja alá Arenstein Simon végrendeletét. Ungar Jakab több mint három évtizedig volt a szügyi zsidóság lelki vezetõje. Utóda az 1880-as években May Áron Lipót lett. Az 1830-as években elsõsorban a Prónay- és Szerémy-birtokon éltek. Ezen idõszakban számuk rohamosan csökkenni kezdett. A fennmaradt anyakönyvek alapján az 1858–1896 közötti idõszakban itt élõ családok a következõk voltak:
Friedmann, Schlesinger, Kohn, Weis és Goldner, Lengyel, Ledrer, Steiner, Tauber, Drechsler, Kraus, Illofski, Ungar, Schwartz, Farkas, Frenk, Elfer, Benedek, Feldmann, Neumann, Schmidel, Abraham, Östreich, Behm. A dualizmus kori szügyi zsidóság foglalkozási megoszlása széles skálán mozgott. Voltak közöttük gazdálkodók, bérlõk, kiskereskedõk, házalók, kocsmárosok, mészárosok, de kis számban iparosok (szabók) is. A közösség létszáma a következõképpen alakult: 1771: 42, 1785: 150, 1826: 417, 1840: 301, 1848: 92, 1880: 41, 1910: 24, 1920: 23, 1930: 32. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint Szügyön 39 izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A „Szügyi Authonóm Orthodox Izraelita Hitközség, mint anyakönyvi kerület” új alapszabályát 1908-ban fogadták el. Elsõ szakasza sorolja fel a fennhatósága alá tartozó településeket: Söjpuszta, Bakó, Csesztve, Ipolyszög, Cserhátsurány, Cserháthaláp, Herencsény, Nógrádmarcal, Iliny, Magyarnándor, Mohora, Õrhalom, Drahipuszta. A bevezetõ szöveg szerint: „Ezen hitközség, mint anyakönyvi kerület, azon czélból alakul meg, hogy mindazon intézményeket életbe hívhassa és fenntarthassa, valamint azon tisztviselõket alkalmazhassa és fizethesse, melyek a ‘Schulchán Aruch’ és az állam szabályai értelmében minden orthodox hitközségnek szükségesek, úgyis: a) Synagóga szertartásos berendezéssel; b) Rabbihivatal vagy rabbihelyettes, ugy is, mint anyakönyvvezetõ, sakter és elõimádkozó; c) Kóserhús, metszés és kimérés; d) Pászka (húsvéti kenyér) készítés; e) Thalmud thora (vallás) tanító, f) Mikva (szertartási fürdõ), s ‘Eruv’ (vagyis szombati zsinór).” 1938-ban a szügyi fõrabbi Fischer Géza, akinek a fõispán 150 pengõ segélyt utalt ki. 1944-ben a szügyi ortodox anyahitközség lélekszáma 93 fõ volt. Elnöke Fränk Sándor kereskedõ. Rabbija nem volt, az anyakönyvek vezetését Fischer H. Ervin látta el. Egy felekezeti egyesülete, a Chevra Kadisa, vagyis a temetkezési egylet mûködött 12 taggal. (A Chevra Kadisa 1847-ben alakult, legalábbis ezt mondja az egyesület 1904-ben, Fränk Márk elnök kézjegyével hitelesített alapszabálya.) A szügyi zsidóság tragédiája 1944 júniusában teljesedett be. Elõbb a balassagyarmati gettóba kényszerítették õket, majd onnan június közepén szállították el a környékbeli falvak zsidóságával együtt. A szügyi jegyzõ 1945. szeptember 26-án kelt jelen315
tése a következõ személyek deportálását igazolja: Fränk Sándor, akivel további 5 családtagját vitték el. Õ üzlettel és vegyeskereskedéssel rendelkezett, 1 tehenet is tartott, lakóháza 4 szobából és 1 üzlethelyiségbõl állt. Családjából az 1945. év végéig gyermekei tértek vissza: László (33), Pál (36), Ferenc (19) és Róza (24 évesen); Elfer Gyula hentes-mészárost 1 családtagjával (vélhetõen feleségével) gettósították. Õk 2 lakószobás házban éltek.; Lebovics Ignác és hét hozzátartozója kicsiny, 1 szobás házban élt, amelyben üzlethelyiségük is helyet kapott. Lebovicsnak cipészipara volt. Azelõtt 1 üszõt is tartottak, talán hizlalásra. Az év végéig csak a családfõ érkezett haza. Késõbb õ adta meg elhalálozott családtagjai adatait a YVA-nak. (A háború után a család tagjainak halálát Balassagyarmaton anyakönyvezték.) A jegyzõi jelentés összesen 16 lélek elhurcolásáról tudósít. Az 1949. évi népszámlálás mindössze egyetlen izraelitát talált a faluban. SZÜGYI ÁLDOZATOK Elfer Béla • an: Fränk Terézia • ap: Elfer Ábrahám • szh: Szügy • ék: 31 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Elfer Gyula • an: Fränk Terézia • ap: Elfer Ábrahám • szh: Szügy • ék: 39 év • hh: musz • af: YVA Fränk Sándor • an: – • ap: – • szh: Szügy • ék: 56 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Fränk Sándorné • szh: Szügy • ék: 54 év • af: YVA Lebovics Helén • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Ignácné *Kopasz Fáni • an: Weisz Eszter • ap: Kopasz Mór • szh: – • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Ilona • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Jenõ • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics József • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 18 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Mór • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • szh: – • ék: 22 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Rózsa • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 20 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Lebovics Terézia • an: Kopasz Fáni • ap: Lebovics Ignác • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv 316
Forrás: NML IV. c/2. Öi. 971.; NML IV. c/2. c/3. Öi. 981.; NML IV. 489. Szügy, izr. hitközség, 1908.; NML IV. 489. Szügy, Chevra Kadisa, 1905.; Hausel Sándor: Szügy története. Szügy, 2001. 202–206.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Vallási adatok 44.; NML V. 229. 1. 663/1945.; NML IX. 211. 501/1944.
Tajti (Tachty, SZK) A település 1920 elõtt Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Mindössze három izraelita élt a község területén az 1941. évi népszámlálás idõszakában. Nevüket nem ismerjük. A Yad Vashem adatbázisa három olyan személy emlékét õrzi, akik a községben születtek. Lédererné Stern Kornélia – az adatközlõ, Marga Jungreisz-Stern szerint – 1916-ban látta meg a napvilágot. Apja utóneve Naftali, édesanyjáé Pesia volt. Férje keresztnevét a héberbõl nem tudták érthetõen visszafordítani. Friedmann József 1907. február 12-én született. Anyja Kohn Frida volt. Munkaszolgálatosként a keleti hadszíntéren, Nyikolajevka mellett tûnt el. Wiesel Jenõ 1904. február 22-én jött a világra, édesanyját Linzer Rózának hívták. Õ is a keleti hadszíntéren tûnt el. Forrás: 1941. népsz.
Terbeléd (Trebe¾ovce, SZK) 1848-ban Honn József 36 éves haszonbérlõ négyfõs, és a 61 éves Mühlstein Mihály (szintén haszonbérlõ) ugyanennyi személyt számoló családja élt itt. 1870-ben a 378 lakosból heten voltak az izraelita hitfelekezet tagjai. 1910-ben azonban már egyikük sem élt itt. A község 1920 és 1938 között Csehszlovákiához tartozott. 1941-ben négy személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Nevüket nem ismerjük. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 990.; 1870. népsz.; 1910. népsz.; 1941. népsz.
Terény A településen már a 19. század elsõ felében is éltek izraeliták. 1848-ban egy fiatal házaspárt írtak itt össze. Schmidl Móric 28 éves volt, akárcsak felesége, Rosenbaum Mária. Öt gyermeket neveltek, közülük a 8 éves Sándor volt a legidõsebb, már õ is Terényben született. Velük élt Kohn Maris nevû, cserhátsurányi születésû, 18 esztendõs szolgálójuk is. Móric haszonbérlõ volt. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze a faluban. Schwartz Márton a helybeli katolikus elemi iskolába járt. A század második felében a helyi izraeliták száma 15–20 között mozgott. A 20. században azonban tíz alá csökkent, 1941-ben a település 963 lakosából már mindössze csak ketten tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Klein Mórné cserhátsurányi lakosnak volt 160 holdat meghaladó birtoka. Az áldozatok közül Fischer Sándor és felesége szatócsboltot mûködtetett a faluban. Ingatlantulajdonuk „egyszerû falusi lakóház, udvarral” volt. TERÉNYI ÁLDOZATOK Fischer Sándor = Weisz Aranka • an: Offner Róza • ap: Fischer Bernát • szh: Péterréve • ék: 57 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv X „Fischer Sándor kereskedõ Péterrévén, 1887-ben született. Középiskoláit Nagyváradon és Baján járta ki, majd gazdasági pályára lépett. 1929 óta áll fenn terényi üzlete és dohánytõzsdéje. Neje: Weisz Aranka.” Fischer Sándorné *Weisz Aranka • an: Frõlich Rozália • ap: Weisz Miksa • szh: – • ék: 50 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: IV. 7. c/3. Öi. 982.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 46.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 179.; NML XXIV. 101. 21.376/1950.
Tereske Az 1848. évi megyei türelmi összeírás öt izraelitát talált Tereskén. Arnstein Fülöp 24 éves volt, Alsópetényben született és haszonbérlõként dolgozott. Budáról vett feleséget, a 19 esztendõs Fánit.
Sneller József szintén haszonbérletben dolgozott. Nõtincsen született. Õ maga 19 éves, felesége, a penci születésû Hantuch Hani pedig csupán 17 esztendõs volt ekkor. Összeírták még a községben az 56 éves csaplárost, Holler Józsefet, aki – az összeírás szerint – magányosan élt. 1878-ban hét iskolaköteles, izraelita vallású gyermek élt a községben. Kohn Berti, Schichtanz László és Sándor, Kohn Nina, Herman és Johanna, valamint Jaulusz Nina egyaránt Szegedin Fülöp házitanítónál tanultak, tõle szerezték meg az elemi ismereteket. A század második felében számos zsidó család telepedett meg a faluban, így az 1880/90-es években létszámuk meghaladta a 40 fõt. A századforduló azonban itt is törést hozott, 1910-ben 31, tíz évvel késõbb 22, 1930-ban pedig már csak 20 lelket írtak össze az országos népszámlálások során. 1941ben a község 971 lakosából 12-en tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Pápa Zsigmondnak volt itt nagyobb, 360 kh-as birtoka. A család is itt élt, kisebb földet Érsekvadkert községben is bírtak. Lengyel Mór földbirtokos és kocsmáros 1870ben, Pusztaberkiben született. Iskoláit Nagyorosziban és Balassagyarmaton végezte, majd kitanulta a mészárosszakmát. Apja, néhai Lengyel Fülöp mellett szabadult fel. 1914-ben átvette az üzlet vezetését, amely mellett 24 holdas birtokán is gazdálkodott. Virilisként tagja volt a képviselõ-testületnek. 1916-ban a 60. gyalogezredhez vonult be. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Tereskén Wohl Henrichné és társai 360 kh 167 négyszögöles területét sorolták ide. Az 1945-ös jegyzõi jelentés szerint a faluból a következõ személyeket deportálták: Sámuel Jenõ kereskedõt, feleségét és egy gyermekét. Visszamaradt utánuk egy ház 3 szobával és konyhával, berendezéssel; 3 kh föld és gazdasági felszerelések: ekék, borona, szekér, egy ló, egy sertés; továbbá 1 szatócskereskedés helyisége. „Viszsza nem tértek” – teszi hozzá a jelentés készítõje. (Két év múlva, 1947-ben Mezõtúri jegyzõ már azt közölte az elhagyott javak kormánybiztosságával, hogy Sámuel Jenõ és neje a deportálásban elpusztult, de gyermekük, László visszatért és Budapesten lakik.) 317
Veisz Jakab mészárossegédet feleségével és két rokonával vitték el. Egy háromszoba-konyhás ház a hozzá tartozó bútorral, zongorával maradt utánuk. Földingatlanuk Pusztaberkiben volt, gazdasági felszerelésük: igás kocsi, eke, borona, egy „futó kocsi”, két ló és egy tehén. A jelentés szerint a Pápa-féle gazdaságban „nem tartózkodott senki”, tehát a család máshová költözött. Hátramaradt egy ház, mely hálószobából, ebédlõbõl, konyhából, „vegyes szobából” és nappaliból állt. A földbirtok akkor már a Földhitelintézet tulajdonát képezte. TERESKEI ÁLDOZATOK Berger Andor = N. Borgida? • an: N. Anna • ap: Berger Jehosua • szh: Tereske • ék: 62 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Marmorstein Ferenc = Feldmann Hani • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Pápa Frida • an: Ádler Gizella • ap: Pápa Zsigmond • ék: 47 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Jenõ • an: Farkas Rozália • ap: Sámuel Adolf • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Jenõné *Kohn Gizella • an: – • ap: Kohn Ádám • ék: 69 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Sámuel Rozália • an: Kohn Gizella • ap: Sámuel Jenõ • ék: 38 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Veisz Jakab = Lengyel Sarolta • an: Veisz Adél • ap: Veisz Ignác • szh: – • ék: 58 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Veisz Jakabné *Lengyel Sarolta • an: Schwarz Mária • ap: Lengyel Fülöp • szh: – • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. 984.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 46.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Gazdacímtár 178. és 181.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.; NML IV. 512. 2. 933/1945.
Tolmács Tolmácson nem élt jelentõs lélekszámú zsidó közösség. 1870-ben a község 754 lakosából 9 izraelitát találtak a népszámlálás összeírói. 1878-ban mindössze egy iskolaköteles, izraelita vallású kisgyermeket írtak össze a községben. Pas318
kus Júlia 6 esztendõs volt, de még nem járt az elemi iskolába. A lakosság lélekszáma az 1900-as években volt a legmagasabb, amikor meghaladta a 20 fõt. A 20. század elsõ felében 8–12 zsidó élt a községben. 1941-ben a 981 lakosból 11 izraelitát írtak össze. A két világháború között itt volt birtokos Herzfeld Frigyes, aki 1858-ban, Baján született. Középiskoláit Baján, a kereskedelmi akadémiát pedig Bécsben végezte. Ezt követõen 2 esztendeig Hamburgban volt tisztviselõ, majd Gyõrben a Schreiber és Fia cég tisztviselõje, majd a cég budapesti vezetõje. 1893-ban vásárolta meg 1600 kh-as tolmácsi birtokát. Tagja volt Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának. Blau Adolf vegyeskereskedõ Szokolyán, 1859ben született. A mészárosszakmában szabadult fel és 1884-ben lett önálló. Tolmácson mint mészáros és kereskedõ 20 hold földön és ugyanannyi bérleten gazdálkodott. Községi képviselõ és a Rétsági Takarékpénztár volt igazgatósági tagja volt. Nejét Kohn Jankának hívták. Gyula fia az I. világháborúban az orosz fronton halt hõsi halált. József fia az olasz fronton megsebesült, katonai bátorságáért kis ezüst, valamint bronz vitézségi érem és Károly Csapatkereszt kitüntetést kapott. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Blau József nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Sorsának alakulását nem ismerjük, 1947-ben azonban még bizonyosan itt élt. 1942-ben említik Tolmács határában Martos Frigyesné birtokát, mint amelybõl az ONCSA részére szándékoztak területet igénybe venni. Martosnénak 1942-ben 1 kh 300 négyszögölnyi szõlõbirtokáról is maradtak fenn adatok. Ugyancsak szõlõtulajdonos volt Martos Veronika és Erzsébet. Tulajdonukban 3 kh és 102 négyszögöl föld volt. 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Tolmácson az alábbiak kerültek felsorolásra: Martos Frigyesné 295 kh 448 négyszögöl, Martos Vera és Erzsébet 556 kh 219 négyszögöl, özv. Paskus Lipótné és társai 20 kh 520 négyszögöl, özv. Blau Adolfné és társai 2 kh 1024 négyszögöl, Bischitz Ármin 1 kh 254 négyszögöl. Herzfeldéken kívül valamennyi tolmácsi zsidó család kereskedéssel foglalkozott. A falu jegyzõje 1945 végén azt jelentette, hogy
Tolmácsról az elõzõ évben Bischitz Ármint 3, Blau Józsefet és Ernõt 2 családtagjukkal, valamint a Paskus nõvéreket, Irént és Arankát deportálták. Utóbbiak bizonyára váci származásúak voltak. Paskus Kálmán és Schlesinger Mária két lányáról, valamint menyérõl és annak gyermekérõl van tudomásunk, a YVA adatai alapján. Margit és Laura 40–50 évesek lehettek, Paskusné Eisler Irén pedig 1896ban születhetett. Adatlapján szerepelnek kiskorú gyermekei is: Tibor, Jónás, Márta és Andor. A Tolmácson élõ Irén és Aranka adatait nem õrizték meg a YVA adatközlõi. Bischitz Magda 1946 elején még a községben élt, azt követõen költözött el. Tolmács mai jegyzõje 2004 áprilisában megküldött levelében, az áldozatok között hét személyt sorolt fel. Mivel kutatásunk során más forrást nem találtunk, névsorunk a jegyzõ asszony adatközlésén alapul. A diósjenõi emlékmûn szerepel Blau Józsefné neve. A tolmácsi áldozatok közé számítottuk Blau Mártont is, aki talán rokona volt. TOLMÁCSI ÁLDOZATOK Bischitz Ármin • af: lev. dok. X „Bischitz Ármin vegyeskereskedõ és mészáros Nézsán, 1895-ben született. Rádon szabadult fel és 1921-ben lett önálló, megnyitva mészárosüzletét és vegyeskereskedését. Községi képviselõ. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, olasz fogságba esett.” Bischitz Árminné *Blau Ilona • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Bischitz György • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Blau Ernõ • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Blau Józsefné *Slemberger Klára • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Blau Márton • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: diósjenõi eml. • ill. biz. Paskus Aranka • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Paskus Irén • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: lev. dok. Forrás: 1870. népsz.; NML VI. 501. 1.; Vallási adatok 46.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; NML IV. 454. 20. 7029/ 1942. 58.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML V. 302. 250/1944.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML XXIV. 101. 200/1946.; adatközlõ: Góg Katalin jegyzõ
Vanyarc II. József összeírói 1785-ben mindössze egyetlen, 5 fõs izraelita családot találtak a községben. A következõ század közepéig sem nõtt a számuk, a vármegye kiküldöttei 1844-ben is csak két famíliát említettek Vanyarcon. Schneller Ábris – aki feleségével, gyermekével, valamint két-két keresztény, illetve izraelita szolgájával élt egy háztartásban – vélhetõen annak a családnak az õse volt, amelynek tagjai a holocaustig itt éltek. Schneller igen magas, 2000 forintnyi jövedelemre számíthatott. (Érdekes, hogy az 1843/44-es összeírás szerint jobbágy volt!) Hozzájuk képest szerény 20 forint jövedelemmel rendelkezett Heifeld Ignác, aki feleségét és gyermekét tartotta el. Néhány év múlva, 1848-ban, már jelentõsebb számú zsidó közösség lakott a faluban. Az összeírók négy családfõ és a hozzájuk tartozó tizenhat izraelita adatait rögzítették. Schneller Ábrahám háztartásához ekkor már több család is tartozott. Vele élt 17 éves Lipót fia, a 23 éves Móric, annak felesége, 15 éves szolgálójuk, továbbá Schner József és felesége, Hani, valamint gyermekeik, Pepi és Márkus. Az összeírásból kiderül, hogy Ábrahám húsz évvel azelõtt érkezett a községbe szülõfalujából, Szécsénkérõl. 1848-ban már 61 éves volt. A sors forgandóságára utalhat, hogy vagyona ekkor már „csõd alatt” volt, õt magát pedig gyermekei tartották el. Móric fia kocsmáros volt, valamint másfél telkes ingatlannal rendelkezett. Schneller József egy évvel azelõtt költözött a családhoz. Szintén kocsmát tartott. Heifeld Mózes 36 éves volt, Szerdahelyen született. 13 év óta élt a községben, mésszel kereskedett és italkimérést vezetett. Neje Lovasberényben született, fia, Ábrahám ekkor töltötte be a 4. életévét. A 42 éves Cseh Márton Árva megyébõl származott, az összeírás idõpontja elõtt néhány hónappal költözött Vanyarcra. Obsitos katonaként hamuzsírfõzésbõl éltek penci származású feleségével. Egyetlen fiuk még csecsemõkorú volt. Lengyel Jakab Heréden született. 36. évében járt, hat esztendeje laktak a faluban, ahol kocsmát mûködtettek. Két gyermek élt velük, akik a feleség elsõ házasságából származtak. A 19. század második felében az izraeliták száma ötven fölé emelkedett. A 20. század elsõ évti319
zedeiben is negyven fõ körül mozgott. Az 1941. évi népszámlálás 40 zsidót talált a település 1552 lakosa között. A 20. század elején Blumenthál Ignác családja is Vanyarcon élt. Bizonyára szoros kapcsolatban álltak a berceli vagy a becskei Blumenthálokkal, öszszekapcsolni azonban nem tudjuk a családokat. Ignácról mindössze annyit tudunk, hogy 1902 elõtt elhunyt. Ekkor még kiskorú gyermekei voltak. Feleségét, késõbbi özvegyét, Leopold Katalinnak hívták. Gyermekeik: József, Fülöp, Mária, Sándor és Jakab voltak. A következõ évben a családot újabb tragédia érte: Bölcskén a Dunába fulladt a kis Fülöp. 1907 és 1910 között az édesanya is meghalhatott, mivel egy adásvételi szerzõdésen a kiskorú Sándor és Jakab gyámjaként már József szerepel. A család további sorsáról nincs adatunk. A két világháború között a Kállón élõ Kohn Sándornak és testvéreinek volt a faluban egy 67 kh-as földbirtokuk. Mint láttuk, az 1944-ben itt élõ családok közül Schnellerék õsei már jó száz éve éltek Vanyarcon. A kiterjedt família tagjai közül Schneller Sándor foglalkozását ismerjük, õ kereskedõ volt. Az áldozati lista összeállításakor a Grünwald család tagjainak hovatartozását csupán bizonytalanul tudtuk megadni. Móric, Jenõ, Kálmán, József, valamint feleségeik és gyermekeik utólagos anyakönyvezése Balassagyarmaton történt meg. Ugyanakkor Jenõ és testvére, Kálmán családjáról a berceli jegyzõ 1945-ben azt állította, hogy onnan deportálták õket. A Yad Vashem adatbázisában a családtagokat az egyes adatközlõk hol balassagyarmatinak, hol pedig bercelinek, illetõleg vanyarcinak tartották. A különbözõ, gyakorta ellentmondó adatok mérlegelése után a vanyarci áldozatok közé a szülõket, valamint Józsefet és családját vettük fel. Valószínû, hogy Grünwaldék több helyen is éltek a háború elõtti és alatti idõszakban. Bizonyos, hogy Balassagyarmaton is volt rokonságuk, talán egy idõben mindannyian oda is költöztek. Spielberger Mór mészárosmester volt, de tojás és idénycikkek árusításával is foglalkozott. 1888-ban látta meg a napvilágot Vanyarcon. Apját Spielberger Milánnak, édesanyját Beck Franciskának hívták. Hét gyermeke volt, közülük négyen Braun Teréziától: Imre 1915-ben, László 1917-ben, Franciska 1919-ben, Éva 1925-ben, Irén 1928-ban, Olga 320
1930-ban és Katalin 1932-ben született. 1939-ben közülük még öten szorultak ellátásra. „Kedden és pénteken a szülõk bevásárló útra mentek” – tudjuk meg egy korabeli visszaemlékezésbõl. Mór körülbelül 1800 pengõ vagyonnal és biztos jövedelemmel rendelkezett egészen a világháború kitörése elõtti idõkig. A családból az édesanya, László és Katalin halálának emlékét õrizte meg a Yad Vashem adatbázisa. Valószínû, hogy mások is áldozattá váltak. Hochfelder Imre a vészkorszak éveiben talán már máshol élt. Bizonyosan a községben született és munkaszolgálatosként vesztette életét. Hasonló nevû család Losoncon is élt. VANYARCI ÁLDOZATOK Grünwald Ágnes • an: Landeszmann Cecília • ap: Grünwald József • szh: – • ék: 4 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald József = Landeszmann Cecília • an: Blumenthál Eszter • ap: Grünwald Móric • szh: – • ék: 37 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Józsefné *Landeszmann Cecília • an: Basch Róza • ap: Landeszmann Lázár • szh: – • ék: 31 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Móric = Blumenthál Eszter • an: Milder Eszter • ap: Grünwald Bernát • szh: – • ék: 66 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Móricné *Blumenthál Eszter • an: Lõwy Lotti • ap: Blumenthál Márk • szh: Bercel? • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Grünwald Veronika • an: Landeszmann Cecília • ap: Grünwald József • szh: – • ék: 2 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv • ill. biz. Hochfelder Imre • an: Ádler Irén • ap: – • szh: Vanyarc • ék: 40 év • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Kornis Ignácné és egy gyermeke • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Pollák Edit • an: – • ap: – • szh: Vanyarc • ék: 30 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schneller Adolf • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Adolfné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Aladár = Engel Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: 32 év • hé: – • hh: – • af: YVA Schneller Aladárné *Engel Magda • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml.
Schneller Árpádné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Edit • an: Susitzky Margit • ap: Schneller Tibor • szh: Vanyarc • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schneller Ernõné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Erzsébet • an: Susitzky Margit • ap: Schneller Tibor • szh: Vanyarc • ék: 27 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schneller Gabika • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller József • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Júlia • an: Susitzky Margit • ap: Schneller Tibor • szh: Vanyarc • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schneller László • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Sándor = Braun Rehna • an: Fischer Lídia • ap: Schneller Adolf • szh: – • ék: 65 év • hé: 1944 • hh: – • af: anyakönyv Schneller Sándorné *Braun Rehna • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Schneller Teréz • an: – • ap: Schneller N. • szh: Vanyarc • ék: 20 év • hé: 1944? • hh: dep.? • af: YVA és lev. dok. Schneller Tibor = Susitzky Margit • an: – • szh: Vanyarc • ék: 64 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schneller Tiborné *Susitzky Margit • an: Schweitzer Berta • ap: Susitzky Soma • szh: Középajta • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Schönwald Ignácné • an: – • ap: – • af: St. eml. Spielberger Mórné *Braun Teréz • an: Zipszer Ilona • ap: Braun Izsák • szh: Buják • ék: 52 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spielberger Katalin • an: Braun Teréz • ap: Spielberger Mór • szh: Vanyarc • ék: 12 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Spielberger László • an: Deutsch Szerén • ap: Spielberger Mór • szh: Vanyarc • ék: 28 év • hé: – • hh: musz • af: YVA Weissburg Emilné *Schneller Ernesztin és két gyermeke • an: N. Hani • ap: Schneller József • szh: Vanyarc • ék: 83 év • hé: 1945 • hh: Budapest • af: YVA Weisz Imre • an: Grünwald Margit • ap: Weisz Tibor • szh: Vanyarc • ék: 9 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Weisz Tibor = Grünwald Margit • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Weisz Tiborné *Grünwald Margit • an: Blumenthál Eszter • ap: Grünwald Móric • szh: Vanyarc • ék: 39 év • hé: – • hh: musz • af: lev. dok. Forrás: Telek 106.; NML IV. 7. c/2. Öi. 975.; NML IV. 7. c/3. Öi. 983.; Vallási adatok 46.; NML IV. 455. 8. 3789/ 1941.; Gazdacímtár 187.; 1941. népsz.; NML VII. 1. Fb. 1788/1939.
Varsány Mocsáry Antal 1828-ban megjelent monográfiája szerint tízfõnyi izraelita közösség élt már ekkor a faluban. (Ludovicus Nagy lexikonja azonban 41 lelket említ ugyanebben az évben!) Az 1846-os megyei összeírás hét családfõt, név szerint Klein Gábort, Deutsch Bernátot, Grünhut Pált, Weisz Jakabot, Lázár Márkust, Gutmann Samut és Klein Iciget említi. Ugyanennyi volt a feleségek száma, 13 a fiúké és 10 a leánygyermekeké. Ez összesen 37 fõt jelent. A század második felében számuk tovább emelkedett. Az 1870. évi országos népszámlálás 50 izraelitát mutatott ki a község 885 lakosa között. 1880-ben 77, 1890-ben 80, 1900-ban 47, 1910-ben 45 lelket írtak össze. Ezt követõen azonban a zsidók száma megcsappant: 1920-ban már csak 14, 1930ban 11 izraelita élt itt. 1852 és 1895 között a következõ zsidó családok éltek a településen, illetõleg Tábpusztán: Spitzer, Gutfreund, Klein, Kohn, Grünhut, Freisinger, Reich, Lõrincz, Stern, Hoffmann. Imaházuk és temetõjuk a katolikus templom mellett volt. A zsinagóga már 1847-ben állt, a Klein Gábor haszonbérlõ gyerekeinél tanítóskodó Ungár Károly is említést tesz létérõl a naplójában: „denn die Zeit war da, wo man zum Abendgebet in der Sinagoge sitzt, wir gingen auch alle zum Gottesdients, und nach verrichtetem Dienste ich wieder zurück”. Sokáig anyaegyház mûködött itt, ide járt Sipek, Iliny, Csitár és Rimóc zsidósága. Ugyanakkor a Zsidó Lexikon szerzõje szerint a falunak önálló szervezete soha nem volt, anyakönyvileg a szécsényi ortodox hitközséghez tartozott. A hívõk a polgári életben kereskedõk (Grünba321
um Ignác, Grünbaum Miksa, Hoffmann Bernátné Klein Rena), házalók, kocsmárosok (Hoffmann Bernát), mészárosok (Klein Ignác) voltak, de többen mint földhaszonbérlõk és földtulajdonosok (Klein Dávid, Baumgarten Fülöp, Hoffmann Kornél, Felsenburg György, Glück Adolfné, Klein Jakab) dolgoztak. A 19. és 20. század fordulójára a falu határának már mintegy nyolctized része volt a zsidó birtokosság kezében. A zsidók és keresztények között feszültségforrást jelentett, hogy a katolikus egyházközség kezelésében lévõ elemi iskola fenntartásához a zsidó lakosság nem járult hozzá. A szécsényi izraelita anyakönyv bejegyzései szerint a 19. század közepén a leggyakoribb családnevek a Spitzer, Gutfreund, Klein, Kohn, Grünhut, Freisinger, Reich, Lõrencz, Stern, Hoffmann voltak. 1852 és 1870 között e családok közül a legnagyobb számúként a Klein és a Kohn szerepelnek. A varsányi zsidóság költõt is adott a magyar irodalomnak a hírlapíró és lapszerkesztõ Varsányi (Klein) Gyula személyében (1863–1908). Egyik versében megemlékezett szülõfalujáról is: Szülõfalum Sötéten a zöld parton állva, Lenézek a kék tengerárba, S hová számomra nincsen út, Mikéntha látnám lent a mélyben, Tavaszi virulás díszében, Szülõhelyem, a kis falut. A játszótársak megnövének, És boldogan mind otthon élnek; Nekik az a falucska tág — S én ki távol bolyongok egyre, Tovább vágyódom még lihegve, Szûk nékem az egész világ. Nem láttok többé, régi házak! Mert nem bocsátnak el a vágyak, Elõre ûznek, hajtanak… Oh! ha kis falumon örökre Mélységes tenger hömpölyögne, Akkor se lenne távolabb! Szegény zsidó kereskedõsegédként került a fõvárosba. Önmagával meghasonlott lélek volt, kese322
rûségének mélabús versekben adott kifejezést. A megyei sajtó többször számolt be méltatólag egyegy mûve megjelenésérõl. „Vármegyénk jeles költõ fia” – ahogy a korabeli újság fogalmazott – Balassagyarmaton, az izraelita temetõben nyugszik. Több verseskötetet adott ki, többek között a közismert nóták dallamára írott Ipoly-vidéki dalokat. Ezek közül az egyik szintén a szülõfalu emlékét idézi fel: Elszakadtam (Nagypénteken mossa holló a fiát… dallamára) Elszakadtam kis falumból világnak, Odahaza nem tudom mit csinálnak. Kósza hír se jár onnan a városba, Ott emlékem a nagy idõ elmosta. De nekem itt könny lopódzik szemembe, Sötét bánat nehezül a szívemre; Mintha most is ott állnék a határon, Könnyeimtõl falum tornyát sem látom! Pedig akkor a reménység biztatott, E rengeteg nagy városban elhagyott. Úgy siratom, siratom a kis falut, Visszamennék, visszafelé nincsen út. 1885-bõl és 1895-bõl Grünbaum Ignác, 1899-ben pedig Hoffmann Bernátné szatócsboltjáról maradtak fenn adatok. Kocsmárosok: 1884-ben Hoffmann Bernát, 1897-ben Grünhut N. A két-három jelentõs földbirtokos virilis jogon a megyei törvényhatósági bizottságnak is tagja volt; 1882-ben Klein Salamon és Hoffmann Ignác, a 20. század elsõ évtizedeiben Glück Adolf, Hoffmann Kornél és Klein Jakab. A két világháború között a birtokosok személye csak keveset változott. 1925-ben a 100 kh-nál nagyobb földtulajdonosok: Felsenburg Ödön és társai (126 kh), Glück Adolf (184 kh), Glück Adolfné (1669 kh), Gross Jenõ 72 kh, Klein Jakabné örökösei (383 kh). 1935-ben 74 holdja volt a balassagyarmati Felsenburg Tibornak, 1451 holdja a gyulafehérvári Glück Adolfnénak, valamint 184 holdja Glück Andornak és Fülöpnek, 72 holdja a szécsényi Gross Jenõnek, és 324 holdat bírt Schlesinger Jenõ, akinek földjeit
Fischmann Zoltán varsányi lakos bérelte. Utóbbi berceli származású volt, feleségét is az ottani áldozatok közé számítottuk. Ebben az idõszakban volt intézõ Guttfreund Kornél, aki 1892-ben, Nógrádmegyeren született. Középiskolai tanulmányait Losoncon végezte. Elõször Liptagergén próbálkozott a gazdászattal, majd 1922 óta Varsányban intézte a Glück-féle birtok ügyeit. Az I. világháború éveiben az orosz és az olasz fronton is harcolt. Kisebb, 15–20 holdas birtoka volt itt a szécsényi Grünbaum Miksának, aki 1941-ben hunyt el. Örökösei gyermekei: a szécsényi Varsányi Lajos, a kiskorú Grünbaum Nóra és a budapesti, kiskorú Somogyi Pál, valamint özvegye, szül. Sonnenschein Izabella lettek. Klein Ödön, a régi varsányi família tagjaként, földbirtokos volt. 1879-ben született. Budapesten tett kereskedelmi érettségit, ahol mint hivatalnok mûködött egy ideig. 1916-ban vette át szülõfalujában 167 kh-as gazdaságát. Részt vett az I. világháborúban, mint önkéntes õrmester szerelt le. Birtokán hét családnak nyújtott állandó megélhetést. Feleségét Reiter Renének, fiát Endrének hívták. A 20. század egyetlen tartós és eredményes varsányi ipari vállalkozása a darázsdópusztai szeszgyár volt. Létrejötte bizonyosan összefügg a Balassagyarmati Mezõgazdasági Ipartelep Rt. 1921-es megalakításával. Felsenburg Ödön mezõgazdasági szeszgyárát 1922–1934 között Hetessi (Hamberger) István vezette. A gyár napi 7 hl szesz elõállítására volt képes és 1500 hl kontingenssel rendelkezett. 1944-ig a Felsenburg György és Társai vállalat tulajdona volt. A benyomuló szovjet csapatok lefoglalták, és 1945 novemberéig õk üzemeltették. 1946 tavaszán újra beindult a munka. Megszûnése az államosítás idején, 1949-ben következett be, amikor Felsenburg Pál felajánlotta az államnak. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy a helybeli Hoffmann Gyula nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a Klein-féle és a dr. Gara Sándorné tulajdonában lévõ „zsidóingatlanok”-ból 70 holdat tartott alkalmasnak a körjegyzõ házhelyek kialakítására. A területeket, az elõzõ évben, már igénybe vették. Felvetõdött annak lehetõsége is, hogy az ingatlanból kialakított házhelyekre telepítik a nógrádsipeki igénylõk egy részét. Ugyanekkor a
gyulafehérvári illetõségû Glück Andor és Fülöp 8 kh 448 négyszögölnyi szõlõbirtokáról maradtak fenn adatok. 1941-ben 1492 lakosa volt a településnek, akik közül tizennégyen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A deportáltak pontos számáról azonban nincs adatunk. A járási fõjegyzõ 1946 júliusában a budapesti lakos Schnetzer Ágoston és neje, Rosenthál Krisztina javainak gondnokság alá helyezésére utasította a falu jegyzõjét. Õk bizonyára Budapesten élték át a vészkorszakot, mert 1944 decemberében – az Elhagyott Javak Kormánybiztossága szerint – onnan távoztak Svájcba. 1949-ben két izraelita lakott már csak a községben. Az áldozatok közül mindössze egyet, Klein Ödönnét sikerült azonosítanunk. VARSÁNYI ÁLDOZAT Klein Ödönné *Reiter René • an: Weisz Johanna • ap: – • szh: Szatmárnémeti • ék: 56 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Forrás: Mocsáry I. 299.; NML IV. 7. c/3. Öi. 978.; Gazdacímtár 185.; 1870. népsz.; Vallási adatok 42.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 458–459.; Hausel Sándor: A falu a polgári forradalomtól a polgári rendszerváltozásig. Varsány 1849–1990 között. In: Varsány. Egy palóc falu évezrede. Szerk.: Pálmány Béla. Varsány, 2000. 117–119. és 135– 138.; NML IV. 454. 77. 4331/1940.; NML IV. 455. 2447/ 1943.; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 111.; NML IV. 454. 22. 10713/1942. 3.; NML XXIV. 101. 1. 321/1945. 9–10.
Vizslás Az 1870. évi országos népszámlálás Vizsláson 11 izraelitát mutatott ki a község 647 lakója között. Számuk a továbbiakban a következõképpen alakult: 1880-ban 9, 1890-ben 13, 1900-ban 10, 1910-ben 10, 1920-ban 11, 1930-ban 6 fõ. 1941-ben 1084 lakosa volt a településnek, akik közül csupán kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. 1942-ben a kazári körjegyzõ azt jelentette a megye alispánjának, hogy Vizsláson Deutsch Sándor bérli vitéz Baranyai Miklós 800 holdas földbirtokát. A jelentéstevõ szerint a terület alkalmas lenne a Közjóléti Szövetkezet céljaira, a tulajdonos azon323
ban „nem kívánja a jelenlegi zsidó bérlõtõl … az ingatlant átvenni még, sõt, ellenkezõleg, ezen bérlõ kezében kívánja hagyni.” Végül Baranyai – makacsul kitartva döntése mellett – csak 1944 áprilisában kötött adásvételi szerzõdést Deutschcsal, élõ felszerelésének megvásárlásáról. A községi jegyzõ 1945-ben az említett Deutsch Sándor és két családtagja deportálásáról adott jelentést. Az esztendõ végéig még egyikük sem tért vissza. Forrás: Gazdacímtár 183.; 1870. népsz.; Vallási adatok 48.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 27. 620/1943.; NML XXIV. 101. 1. 472/1945.
Zabar A település 1925 elõtt Borsod-Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott. Ekkor ideiglenesen, majd 1929-ben véglegesen Nógrád-Hont vármegyéhez csatolták. Nógrádnak máig része maradt. A községben a 19. század második felében élt a legtöbb zsidó, ekkor számuk 15 fõ körül mozgott. A 20. században tíz alá csökkent, 1941-ben a község 767 lakosa között mindössze négy izraelitát találtak az összeírók. A két világháború között itt voltak birtokosok Braun Andor örökösei (Bárkányi Béla és négy társa). Tulajdonukban lakóház, gazdasági épületek, cselédlakás, istálló, valamint két dohánypajta, továbbá 569 kh föld volt. Az 1935-ös Gazdacímtár szerint Bárkányi Béla itt is élt. 1940-ben Nógrád vármegye alispánja érvénytelenítette megelõzõ határozatát, melyben igazolta, hogy Bárkányi nem tartozik a zsidótörvények hatálya alá. Az elhagyott javak összeírása szerint 1948-ban még nem tért vissza. Forrás: NML IV. 454. 77. 4331/1940.; 1941. népsz.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.; Gazdacímtár 183.; NML XXIV. 101. 4. szn/1948.
Zagyvapálfalva A késõbbi Zagyvapálfalva területén 1848-ban Andrásfalva és Pálfalva izraelitáit írták össze. Az elõbbi településen mindössze egyetlen zsidó család élt. Grosberger Dávid Zemplén megyében született 324
1816-ban, bérlõként tartotta el nejét és négy kiskorú gyermekét. Pálfalván öt család – összesen 17 lélek – élt, a Krausz, az Unger, a Rosenberg, a Kesztnbaum és a Frenkel. Találunk köztük mészárost, rongykereskedõt, boltost és asztalost. 1870-ben Andrásfalván 282-en, míg Alsó- és Felsõpálfalván összesen 956-an éltek. A három településen összesen 71 izraelitát számoltak össze. A legtöbbet Alsópálfalván (46 fõ). 1910-ben a község lakossága meghaladta a 3500 fõt, ekkor 56 zsidó élt itt. Három évtized múlva, az 1941. évi népszámlálás során a község 4286 lakója között 31 izraelitát és 4 keresztény, de a zsidótörvények hatálya alatt álló személyt írtak össze. A nógrádi viszonylatban népes közösség történetére, sorsára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, így csupán a falu zsidó polgárai közül tudunk néhány életutat felvillantani az 1930-as évek közepérõl: Fischer Ferenc bányaigazgató, bányatanácsos 1876-ban, Petrozsényben született. Középiskoláit Déván, a fõiskolát pedig Selmecbányán végezte. 2 évig a fõiskolán mint tanársegéd mûködött. 1904 óta dolgozott a Salgótarjáni Kõszénbánya Társulatnál, 1928-ban nevezték ki a cég igazgatójává. 1934ben bányatanácsos lett. Elnöke volt a Nemzeti Egységpárt helyi szervezetének és a bányatelepi olvasókörnek. Megkapta a község díszpolgára címet is. Kertész Sándor fûszer- és vegyeskereskedõ Salgótarjánban, 1895-ben látta meg a napvilágot. 1913ban szabadult fel. Katonai szolgálata után átvette a helyi üveggyárban lévõ üzletet és kantint, s azt 1922 óta vezette. A haditengerészetnél szolgált, az elsüllyedt Zenta hajóról montenegrói fogságba esett. Kis ezüst, bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt kitüntetése volt. Tagja volt a Frontharcos Szövetségnek, alelnöke a helyi sportegyesületnek. Árukészletét 1944 telén a nyilas szervezet tagjai kiárusítottak. Ungár Mór kereskedõ és kocsmáros Nemesradnóton született, 1871-ben. Szakmáját Nagyrõcén tanulta ki 1889-ben. 1896-ban már Tiszolcon lett önálló, és 3 év múlva Zagyvapálfalván nyitotta meg üzletét és kocsmáját. Községi képviselõ, a megyei bizottság tagja volt. Részt vett a világháborúban. 7 gyermeket nevelt, egyik fia, Árpád mint beltag mûködött a családi vállalkozásban.
1942-ben a körjegyzõ Pock Jenõné gyermekeinek 12 holdas birtokát tartotta alkalmasnak házhelyek kialakítására (a gyermekek, illetõleg férjeik foglalkozása: alezredes, banki fõtisztviselõ, nyugalmazott tábornok, volt állatorvos). Zagyvapálfalva zsidó mártírjainak névsorát a salgótarjáni emlékmû és a YVA õrizte meg. Ungár Mór elhagyott javait 1947-ben is összeírták, így valószínû, hogy õ is a holocaust áldozatai közé tartozott. ZAGYVAPÁLFALVAI ÁLDOZATOK Braun Zsigmondné *Kohn Rebeka • an: Klein Jeanette • ap: Kohn Samu • szh: 51 év • Zagyvapálfalva • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA, lev. dok. Feuerstein Lajos • an: Gutmann Hermina • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: – év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Grosz István • an: Ungár Róza • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 37 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Grünfeld Ferenc • an: Weisz Jolán • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 35 év • hé: – • hh: musz • af: YVA • ill. biz. Hochstadt Manó • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Hochstadt Manóné • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kertész Aladár = Kaufmann Ilona • an: Klein Jeanette • ap: Kertész Samu • szh: Salgótarján • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA, lev. dok. X „Kertész Aladár kereskedõ és kocsmáros Salgótarjánban, 1898-ban született. Középiskoláit Budapesten végezte. 4 évig magántisztviselõ volt, majd 1929ben átvette atyja üzletét, amelyet kibõvített, és jelenleg fûszer-, vegyes-, textilüzlete és korlátlan italmérési engedélyû kocsmája van. A háborúban az orosz fronton volt és mint hadapród õrmester szerelt le. Neje: Kaufmann Ilona.” Kertész Aladárné *Kaufmann Ilona • an: Fendlich Eszter • ap: Kaufmann Kálmán • szh: Penyige • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kertész Gábor • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Kertész Jenõné, dr. • an: – • ap: – • szh: – • ék: – év • hé: – • hh: – • af: St. eml. Kertész Kálmán • an: Kaufmann Ilona • ap: Kertész Aladár • szh: Zagyvapálfalva • ék: 10 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA
Kertész/Kohn? Sámuel = Klein Jeanette • an: – • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 80 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA, lev. dok. Kertész/Kohn? Sámuelné *Klein Jeanette • an: – • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 79 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA, lev. dok. Kertész Sándorné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Kertész Zoltán • an: Klein Jeanette/Johanna? • ap: Kertész Sámuel • szh: Zagyvapálfalva • ék: 42 év • hé: – • hh: – • af: St. eml., lev. dok. Kertész Zoltánné *Ungár Margit • an: N. Berta • ap: Ungár Mór • szh: Zagyvapálfalva • ék: 25 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Kertész Zsuzsanna • an: Kaufmann Ilona • ap: Kertész Aladár • szh: Zagyvapálfalva • ék: 13 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Klein Árminné • an: – • ap: – • hh: – • af: St. eml. Klein József • an: – • ap: – • hé: – • hh: – • af: St. eml. Nagy Lajos • an: Rosenberg Irma • ap: Nagy (Gross) Sándor • szh: Zagyvapálfalva • ék: 46 év • hé: 1944 • hh: – • af: YVA Paszternák Zoltán • an: Grünfeld Amália • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 41 év • hé: 1943 • hh: – • af: YVA • ill. biz. Rosenberg Márta • an: – • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 28 év • hé: – • hh: dep. • af: YVA Scheiner György • an: Kohn Irén • ap: – • szh: Zagyvapálfalva • ék: 35 év • hé: – • hh: – • af: YVA Ungár Árpád • an: Weinberger Berta • ap: Ungár Mór • szh: Tiszolc • ék: 38 év • hé: 1942 • hh: musz • af: YVA Ungár Katalin • an: Czeisler/Zeisler Ella • ap: Ungár Árpád • ék: 3 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA Ungár Mórné *Weinberger Berta • an: – • ap: – • szh: Sajóvárkony • ék: 65 év • hh: dep. • af: YVA Forrás: 1941. népsz.; Ladányi 462–468.; Felvidék, adattár; NML IV. 454. 20. 2079/1942. 85.; NML XVII. 403. 326/1946.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Zagyvaróna Zagyvarónán 1848-ban két zsidó családot írtak öszsze a megye kiküldöttei. Rusznyák József Karancskesziben született, 1797-ben. Kilenc éve élt családjával a faluban, ahol „kapcza kereskedéssel” foglalkozott. Felesége, Flam Juli szécsényi származású 325
volt, õ 1796-ban látta meg a napvilágot. Egy 14 éves gyermeket neveltek, aki még az anya szülõhelyén jött a világra. Goldstein Mátyás 38 éves volt, Szécsényben látta meg a napvilágot, akárcsak 13 évvel fitalabb felesége, Veisz Rozália. Fél éve érkeztek új lakóhelyükre, ahol kocsmát vezettek. Három gyermekük elõzõ lakhelyeiken született: Galábocson, Tótkisfalun és Tarjánban. A településre a 19. század második felében érkeztek nagyobb számban izraeliták. Számuk 1910re már 30 fõt tett. Bõ harminc évvel késõbb, 1941ben, a településnek 2529 lakosa volt, akik közül hét izraelita és három megkeresztelkedett személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között üzletet és kocsmát tartott fenn itt Kohn Mór, aki Taron, 1878-ban született. Négy középiskolai osztályt végzett, majd kereskedõként szabadult fel. Három évig Salgótarjánban volt üzlete. Zagyvarónán 1910 óta mûködtette vállalkozását. Tagja volt a községi képviselõtestületnek. Neje, Schönberger Aranka 1931-ben halt meg. Kohn Mórt – általunk nem ismert okból – 1941. augusztus 2-án internálták, melyet 1942 januárjában változtattak át lakóhelyén történõ rendõri felügyelet alá helyezésre. Sorsát nem ismerjük. A körorvos 1923-tól egészen 1944-ig dr. Deutsch Manó volt. Nagybereznán született, 1894. március 12-én. A gimnáziumi érettségit Nagyváradon tette le. Budapesten, a Pázmányon járta ki az orvosi fakultást, 1922-ben szerzett oklevelet. Közben 1914 decembere és 1918 novembere között katonai szolgálatot teljesített. 1923. május 31-én került Zagyvarónára, ahol 1926-ban véglegesítették a körorvosi állásban. A belügyminiszter a megye két másik zsidó körorvosával egyetemben – az 1942. évi XII. tc. rendelkezéseire tekintettel – 1942. december 5-én rendelte el nyugdíjazását. Noha – az orvoshiányra hivatkozva – a megyei tiszti fõorvos kérvényezte Deutsch doktor továbbfoglalkoztatását, végül az engedélyt a miniszter megtagadta. Életét – a YVA adatai szerint – 1944. október 16án, Pusztavámnál egy golyó oltotta ki. A salgótarjáni áldozatok között vettük számba, mivel 1922 óta ott volt háza. Családot nem alapított. 1944 áprilisában fordult a község elöljáróságához hadisegélyért a munkaszolgálatra 1944. március 28-án bevonult, zagyvarónai illetõségû Klein Gábor családja. 326
Klein Hidvégardón született, 1906. november 27én. Anyja neve Herschkovits Regina volt. Felesége, Grün Róza 1906-ban látta meg a napvilágot. Egyetlen (velük élõ) gyermekük, Miklós, 9 éves volt. Az elöljáróság – mivel a család jövedelme 100 pengõ alatt maradt – összesen havi 36 pengõ segélyt ítélt meg. A határozatot 1944. április 1-jén hozták. 1945-ben a községi jegyzõ mindössze Gerber Alfréd és négy családtagja elõzõ évi deportálásáról tudott. Az áldozatokat nem sikerült azonosítanunk. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; NML IV. 454. 10. 476/1942.; NML V. 183. a) 9643/1944.
Zagyvaszántó A községben 1848-ban mindössze Klein Ignác háromfõs családját írták össze a megye kiküldöttei. A 33 éves bérlõ Hévízrõl érkezett a településre, alig egy éve. Felesége Aszódon született. A négyéves Károly még az édesapa szülõhelyén látta meg a napvilágot. Nem egészen száz év múlva, 1941-ben 12 izraelita és három keresztény, de a zsidótörvények hatálya alá tartozó személy élt a másfélezer lelkes községben. A falu történetérõl készített összefoglalás a Kohn, Reich, Klein nevû kereskedõcsaládokat említi a szántói zsidó családok között a 20. században. Ugyanez a munka sorolja fel az áldozatok listájára felvett, idevalósi zsidók neveit is. Más forrással nem rendelkezünk. A Yad Vashem adatbázisában is szerepel Kohn Adolf (szül. 1903) és Sármánné Reiner Fanni (szül. 1885), akik Zagyvaszántón születtek, nincs azonban adatunk arról, hogy a háborús években is itt éltek volna még. Mindenesetre a községi jegyzõ 1947ben (már?) nem tartott nyilván elhagyott javakat Zagyvaszántón. ZAGYVASZÁNTÓI ÁLDOZATOK Klein József • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Klein Katalin • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Klein László • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Klein Sándor • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Klein Sándor, ifj. • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok. Klein Sándorné • an: – • ap: – • hh: – • af: lev. dok.
Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 988.; 1941. népsz.; Szülõföldünk: Zagyvaszántó 700 éves (1299–1999). Szerk.: Rabecz László. Zagyvaszántó, 1999. 117. és 162.; NML XXIV. 101. 4. 389/1947.
Zsély ( elovce, SZK) A település 1920 elõtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták, majd a háború után ismét visszakerült a csehszlovák államhoz. 1941-ben 17 izraelita élt az 1289 fõs településen. Az áldozatok közül négy személyt sikerült azonosítanunk. (A további feltárást akadályozta, hogy a község állami anyakönyveinek adatait nem állt módunkban feldolgozni.) A Yad Vashem adatbázisában további három olyan személy adatait találtuk meg, akik talán egykor a településen éltek, esetleg innen is hurcolták el õket: Wilheim Magda 1914. október 12-én született, Zsélyben. Stutthof lágerbe került. Wilheim Manci ugyancsak Zsélyben, 1913. június 13-án látta meg a napvilágot. Szintén Stutthof lágerbe került, akárcsak Jónás Ilona, aki 1910. április 7-én született a faluban. További sorsukat nem ismerjük, a Yad Vashem adatbázisa sem szolgál további adatokkal. Az áldozatok közül Wilheim Ferenc kocsmáros, míg Jónás Ernõ üzletvezetõ volt. ZSÉLYI ÁLDOZATOK Jónás Ernõ = Bornstein Paula • an: Klein Rozália • ap: Jónás Adolf • szh: Felsõesztergály • ék: 48 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Jónás Ernõné *Bornstein Paula • an: Oblath Fáni • ap: Bornstein Ábrahám • szh: Hidvég • ék: 47 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Strelingerné *Wilheim Rozália • an: Rosenfeld Irén • ap: Wilheim Ferenc • szh: Zsély • ék: 33 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Wilheim Ferenc = Rosenfeld Irén • an: – • ap: – • szh: Szentpéter • ék: 60 év • hé: – • hh: dep. • af: lev. dok. Forrás: 1941. népsz.
FÜGGELÉK A balassagyarmati holocaust-emlékmû névsorában szereplõ, ismeretlen illetõségû áldozatok Bischitz Sarolta, Brack Ödön, Braun Gizella, Fischmann András, Foscher Szerén, Grünhut Jenõ, Grünhut Jenõné, Klein Adolf, Klein Herman, Klein Hermanné, Klein Jenõ, Kohn Andor, Kohn Dénesné, Kohn Sándorné, Pataki Adolf, Schwarcz Gitta A diósjenõi holocaust-emlékmû névsorában szereplõ, ismeretlen illetõségû áldozatok Breuer Károly, Fischer Nándorné, Fixel Béláné, Frank Aladár, Hevesi Adolfné, Hevesi Piroska, Kohn Edit, Kohn György, Kohn Jenõ, Kohn Jenõné, Kohn Marika, Kolman Ernõ, Kolman Ernõné, Kolman György, Láng György, Láng Lajos, Láng Mór, Láng Mórné, Lengyel Mórné, Magyar Adolf, Menczer Riza, Pfeifer Ferenc, Pfeifer Miklós, Pfeifer Sándor, Pfeifer Sándorné, Pick Adolf, Pollák Zakariás, Pollák Zakariásné és négy gyermekük, Reitzer Adolf, Reitzer Béla, Reitzer Frida, Reitzer Ibolya, Reitzer Mór, Reitzer Mórné, Reitzer Olga, dr. Révész József, Rosenbaum Márton, Rosenbaum Mártonné, Rosenfeld Adolf, Rosenfeld Adolfné, Rosenfeld Dezsõné, Rosenfeld György, Rosenthal Rózsa, Róth Baba, Róth László, Róth Simonné, Rotschild Árpád, Sámuel Ibolya, Sámuel Rezsõné, Sas Ernõ, Sas Ernõné, Schöchter Mór, Schöchter Mórné, Schönfeld Dezsõ, Schreier Ignác, Steinberger Dezsõ, Strausz Ármin, Strausz Árminné, Varga Márkné (Kolman Ernõ, Kolman [Kolmann] Ernõné, Kolman [Kolmann] György neve a drégelypalánki emlékmûvön is szerepel!) A drégelypalánki zsidó temetõ holocaustemlékmûvének felirata „A könyörtelen végzet szeszélye folytán ‘életreítéltek’ - soha el nem múló fájó szeretete állította ez emlékmûvet szeretteinek, akiket a[z] ... állattá süllyesztett ... fasiszta õrültek minden emberi képzeletet felülmúló borzalmak között elpusztítottak. 327
Örökké vérzõ szívünk legmélyérõl napról napra száll a forró ima értetek. Adler Fülöpné, Adler Margit, Adler Izidorné, Adler János, Engelmann Jakabné sz. Ungár Cecília, Frisch László, Frisch Gyurika, Frisch Fülöpné, Frisch Lea, Frisch Mojsi, Frisch Gábor, Frisch Eszter, Frisch Joszi, Frisch Sáji, Frisch Öcsike, Gerõ Henrik, Goldschmiedt Jenõné sz. Berger Janka, Berger Julianna, Hochfelder Rezsõ, Hochfelder Rezsõné, Hochfelder Juditka, Kolmann Mór, Kolmann Mórné, Kolmann Ernõ, Kolmann Ernõné, Kolmann Gyurika, Kolmann László, Kolmann Lászlóné, Kolmann Péterke, Krausz István, Krausz Istvánné, Lengyel Gyula, Lengyel Gyuláné, Lengyel Béla, Moskovics Ödön, Moskovics Ödönné, Moskovics Zsuzsika, Oblat Tibor, Dr. Oblat Imréné sz. Kolmann ári, Pátriász Sándor, Pátriász Sándorné, Pátriász László, Pátriász Lászlóné, Pátriász Erzsike, Rennekné, Schönberg Armond, Schönberg Armondné, Schönberg Ágnes, Schönberg Ferike, Vig Arnoldné, Vig Pál, Weiner Árpád, Weiner Árpádné, Weiner István, Weiner Nelli, Weiner Lória, Wolner Frigyes, Hermann Zsigmondné. Nyugodjatok békében.” A pásztói holocaust-emlékmû felirata „Munkaszolgálatban és deportálásban elpusztított mártírjaink emlékére 1942–1945 Ábrahám Izidor, Ábrahám Izidorné, Ábrahám Endre, Ábrahám György, Ábrahám Béla, Ábrahám Béláné, Ábrahám Katóka, Ábrahám Pál, Ábrahám Tamás, Barok József, Barok Józsefné, Barok Béla, Barok György, Barok László, Barok Rózsi, Barta Ferenc, Barta György Tamás, Bleier Gizella, Bauer Mártonné, Bodnár Géza, Bogdány Ferencné, Bornstein Salamon, Bornstein Salamonné, Brach Lipót, Brach Lipótné, Brach Edit, Brach Lajos, Brach Rózsi, Braun Artúrné, Braun Gábor, Braun Gáborné, Braun Manó, Braun Manóné, Braun Miksa, Braun Miksáné, Braun Tibor, Braun Mór, Braun Mórné, Braun Erzsébet, Braun Imre, Braun Rózsi, Berger Jakab, Berkó Dánielné, Deák Ernõ, Deák György, Donáth László, Deák Andriska, Eichler Mártonné, Elfer Ignác, Elfer Ignácné, Farkas Sándor, Farkas Sándorné, Fischer Adolfné Fischer Lajos, Fischer Lajosné, Fischer Éva, Fischer Sándor, Fodor István, Fodor Istvánné, Fodor Miklós, Forrai Imréné, Forrai Anna, Forrai László, Fehér Zoltánné, Fehér Pál, Földes Andor, Földes Andorné, Fried Adolf, 328
Fried Albert, Fried Albertné, Fried Sándor, Friedenberg Miklósné, Friedenberg László, Friedenberg Tibor, Gergely Ármin, Gergely Árminné, Gerson Árpád, Gerson Árpádné, Gerson Gyula, Gerson Ilonka, Gerson Lajos, Gerson Margit, Gerson Béla, Gerson Béláné, Gerson Gyurika, Gerson Lacika, Gonda Sándor, Gonda Sándorné, Grosz Antal, Grosz Antalné, Grosz Hermann, Grosz Hermanné, Grosz Valéria, Grünfeld Jenõ, Grosz Árminné, Grünfeld Béláné, Grünfeld Lajos, Grünfeld Lajosné, Grünfeld Edit, Grünfeld László, Grünfeld Miklós, Grünfeld Miklósné, Grünfeld Ági, Grünfeld Veruka, Gutfreund Ferenc, Gutfreund Miklós, Gyémánt Béla, Gyémánt László, Gyémánt Lászlóné, Gyémánt Józsika, Haasz Mártonné, Halász Györgyné, Halász Ágnes, Hartenstein Mórné, Hartenstein Pál, Haupt Mátyás, Heller Árminné, Heller Tibor, Heller Imre, Heller Imréné, Heller Ági, Heller György, Hercz Aladár, Hercz Aladárné, Hercz Jánosné, Hercz Ilona, Hercz Lászlóné, Hercz Mihály, Hercz Rózsi, Herczeg Ármin, Herczeg Árminné, Herczeg Anna, Hevesi Árpád, Hevesi Árpádné, Hevesi Borika, Hevesi György, Hevesi István, Hirschler Károlyné, Hirschler Évi, Herschkovits Bertalanné, Himmler Kálmán, Himmler Kálmánné, Himmler Géza, Himmler Miklós, Himmler Mór, Himmler Mórné, Himmler László, Hochhauser Ignác és Hochhauser Ignácné, Hochhauser László, Hochhauser Sándor, Hochhauser Berta, Hochhauser Margit, Honig Jakabné, Jólesz Imre, Jólesz Imréné, Jólesz Klári, Jungreisz Józsefné, Jungreisz Miklósné, Jungreisz Magda, Jungreisz Lajos, Jungreisz Lajos, Kahán Artur, Kahán Arturné, Kahán Zsuzsa, Kemény Ferenc, Keszler Béla, Keszler Károly, Klein Árminné, Klein János, Klein Éliás, Klein Mór, Klein Sándor, Kohn Bernátné, Kohn István, Kovács Sándor, Kovács Sándorné, Kovács Éva, Kovács Vera, Kovács Sári, Leopold Salamon, Leopold Salamonné, Löwy Andor, Löwy Andorné, Löwy Mihály, Löwy János, Lisszauer Lipót, Lisszauer Lipótné, Lisszauer Antónia, Lisszauer Irén, Lisszauer Jenõ, Lisszauer Szerén, Löwinger Jánosné, Lusztig Gábor, Lusztig Gáborné, Lusztig Márta, Lusztig Mórné, Mannheim Izsák, Mannheim Izsákné, Mannheim Vera, Mannheim Zsuzsi, Mátrai Sándor, Mátrai Sándorné, Mátrai Iván, Mátrai Tamara, Mehrel Mórné, Mehrel Zoltánné, Mehrel Andor, Mehrel György, Missák László, Moskovits Adolf, Mózes D. Dezsõ, Mózes Dezsõ-
né, Mózes Ági, Mózes Éva, Mózes Zsuzsa, Mózes Farkasné, Mózes Zoltán, Mózes Gáborné, Müller Sámuel, Müller Sámuelné, Müller Erika, Müller Simon, Perlusz Károly, Perlusz Károlyné, Perlusz Irma, Péter Árpád, Péter Árpádné, Pickler Ödönné, Pick Lídia, Pick Rózsa, Pollacsek Aranka, Pollacsek Margit, Pollák Géza, Pollák Gézáné, Porjesz Imréné, Porjesz Mór, Porjesz Erzsébet, Porjesz István, Pozsonyi Fülöp, Pozsonyi Fülöpné, Pozsonyi Jónásné, Pozsonyi Zoltán, Pozsonyi Zoltánné, Pozsonyi István, Rédlich Lajos, Rédlich Lajosné, Rédlich Magda, Rédlich Marika, Reiner Irma, Rosenberg Gáborné, Rosenberg Nándor, Rosenberg Nándorné, Rosenberg Iván, Rosenberg Simon, Rosenberg Simonné, Rosenthal Ilonka, Rosenthal Jenõ, Rosenthal László, Rosenthal Sándor, Rubin Ferenc, Rubin Ferencné, Rubin Ica, Schwarcz Adolf, Schwarcz Adolfné, Schwarcz Miklós, Schwarcz Miklósné, Schwarcz Zsuzsa, Schwarcz József, Schwarcz Józsefné, Schwarcz Ágnes, Schwarcz Éva, Schwarcz Ibolya, Schwarcz Izsó, Schwarcz Kálmán, Schwarcz Miklós, Schwarcz Sári, Silberstein Adolf, Schwarcz József, Schwarcz Salamon, Schwarcz Anna, Schwarcz Erzsébet, Schwarcz Pál, Schlamovitz Dezsõ, Schlamovitz Dezsõné, Schlamovitz Ignác, Schlamovitz Ignácné, Schleisinger Márton, Schleisinger Mártonné, Schönfeld Manóné, Schück Andor, Schück Andorné, Spitzer Dávidné, Stahlberg
József, Stahlberg Józsefné, Stahlberg Imre, Stahlberg László, Steckl Béláné, Steckl Zsuzsi, Steiner Jakab, Steiner Sándor, Steiner Sándorné, Steiner Éva, Stern Jenõ, Singer Miksáné, Singer Lili, Singer Rózsi, Surányi Kálmán, Szántó Endre, Szántó Endréné, Szántó Noémi, Szántó Tiborné, Szántó Ágnes, Szenes Jenõ, Szenes Jenõné, Szenes Lilla, Szipszer Hermann, Szipszer Hermanné, Szipszer Klári, Szipszer Lajos, Szücs Gábor, Szücs Gáborné, Tannenbaum Béla, Tannenbaum Béláné, Weisz Adolfné, Teplánszki Bertalanné, Teplánszki Oszkár, Teplánszki Oszkárné, Teplánszki Péter, Trencsényi Zsuzsi, Tuschák Jenõ, Tuschák Jenõné, Tuschák Éva, Ungár Izidor, Ungár Izidorné, Ungár Edit, Ungár Jenõ, Urbán Lajosné, Weisz Aladár, Weisz Aladárné, Weisz Bertalanné, Weisz Sándor, Weisz Dávidné, Weisz Jolán, Weisz Miklós, Weisz Szami, Weisz Gáspárné, Weisz Dezsõ, Weisz Mihály, Weisz Hajnal, Weisz Gyula, Weisz Gyuláné, Weisz Margit, Weisz Mór, Weisz Mórné, Weisz Ilonka, Wiener Kornélia, Wohl Hermanné, Wohl Izidorné, Wohl Aladár, Wohl Miklós, Wohl Rózsi, Wohl Lajosné, Wohl Gyuláné, Wohl Jancsi, Wohl Henrikné, Wohl Imre, Wohl István, Wohl Sándor (Külön táblán: Gutfreund Dezsõ, Gutfreund Dezsõné, Gutfreund József, Grosz Jenõné, Grosz Jolán, Braun Sándorné, Braun Jancsika, Balázs Miksáné, Erdenschonné Boriska, Balázs Andor)
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
