Adatoktól és mérésektől a szimulációs modellig
A projekt résztvevői:
A projekt célcsoportjai az Önkormányzatok Víziközmű szolgáltatók
Lakosság
A projekt célja: Tájékoztatás a klímaváltozásnak a város vizeire, vízi
létesítményeire, víziközműveire gyakorolt várható hatásairól A változásokhoz való alkalmazkodás műszaki megoldási és szabályozási lehetőségeiről.
Esettanulmányok Tata szennyvízhálózat
Bukarest egyesített rendszer
idegenvíz
felszíni elöntések
Monitoring, szimulációs modellezés, értékelés
Monitoring, szimulációs modellezés, értékelés
ÉDV Zrt.
BME
DHI
Bukaresti Műszaki Egyetem
VEOLIA APA NOVA
Az idegenvíz lehetséges forrásai
Az idegenvíz komponensei
A szennyvízcsatorna hálózat idegenvíz terhelésének vizsgálati módszerei Szemrevételezés és mérés
Meglévő adatsorok elemzése
Szimulációs modellezés
Tatán mindhárom módszert alkalmaztuk
Éjszakai szemrevételezés Hétköznapi éjszakákon 2-5 óra között elhanyagolható a szennyvízbebocsátás, kiszűrhetőek az általában tiszta idegenvizek • szárazidei - infiltráció, vízbetörés élővízből, forrás rákötése • csapadékesemény alatt – csapadék rákötések, felszínről bejutó - gyors és olcsó módja az idegenvizek megkeresésének - az idegenvíz pontos helyét és okát nem lehet mindig megállapítani - zavaró a gyűjtőterületen lévő átemelők működése, és a főgyűjtők nagyobb vízhozama
Éjszakai víz egy gerincvezetéken (D gyűjtőterület)
Éjszakai víz egy gerincvezetéken (B gyűjtőterület)
B gyűjtőterület A 200-as vezetékből folyó víz, egy egészségügyi intézmény területének bekötéséből származik.
B gyűjtőterület bekötésből származó idegenvíz
D gyűjtőterület: Szárazidei felmérés egy a csapadékesemény alatti szemle összehasonlító alapjául szolgálhat. A gyűjtőhöz tartozó hálózaton elmondható, hogy az egyes aknákban tapasztalt vízmennyiség az egyes csatornahálózatok hosszával arányos, az összehasonlításra alkalmas. Megfelelő csapadékeseményre várunk.
B gyűjtőterület: Idegenvíz (forrás és infiltráció) aránya jelentős. Egy nagyobb és több kisebb forrásrákötés van a hálózaton. A beszivárgás aknákban és vezetékeken a terület nagy részén számottevő.
Meglévő adatsorok elemzése
Kapcsolat a heti csapadékmagasság és a heti idegenvíz mennyisége között, jóval kisebb a vártnál – egyéb idegenvíz hatás.
2010-et követően valami megváltozott a rendszerben és/vagy a környezetében
Megváltozott az idegenvíz és a csapadék korábbi kapcsolata, helyette más tényező kezdett meghatározó szerepet betölteni.
Meghatározóbb szerepet kaptak az újjáéledő karsztforrások, illetve a karsztvíz által megemelkedett talajvízszint
Mérések, mérési kampány
- mérési helyszínek kiválasztása - mérők elhelyezése - mérési időszak - kiértékelés, adatok felhasználása
Száraz időszaki vízhozamok a négy részvízgyűjtőn
Legnagyobb éjszakai hozam a B vízgyűjtőn, ahol a legtöbb forrás fakad
Az idegenvizek kimutatása szimulációs modellezéssel Az alkalmazás feltételei: • Digitális adatállomány a - Hálózatról (3D) - A beépítettségről és domborzatról • Egyidejű csapadék és hálózati vízhozam mérések (monitoring) • Vízfogyasztási idősorok célszerűen utcai bontásban • A teljes rendszer számítógépes modelljének felépítés • A modell kalibrálása és kalibrált modell alkalmazhatóságának igazolása Csapadékterhelési modell
Ivóvízterhelési modell
Az idegenvizek kimutatása szimulációs modellezéssel
Szárazidőszaki modellezés a teljes hálózatra
Az idegenvizek kimutatása szimulációs modellezéssel Csapadék modellezés a D D részvízgyűjtőre
Az idegenvizek kimutatása szimulációs modellezéssel Mérési eredmények Cs Q H
Kalibrálási eredmények
Modellezett eredmények a D részvízgyűjtő rendszerére Átlagos mért száraz időszaki szennyvízhozam: 14.6 l/s Átlagos, az ivóvízfogyasztásból keletkező száraz időszaki szennyvízhozam: 9.3 l/s Kimutatott éjszakai száraz időszaki szennyvízhozam: 4 l/s A D részvízgyűjtő a legkevésbé érintett a karsztvizek terhelésével.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET
